savanyÚ jÖska va megys e töhvfinyszŐke elŐtt...

11
SAVANYÚ JÖSKA VAS MEGYE TöHVfiNYSZŐKE ELŐTT 1906. április 21-én a váci börtönből a püspök közbenjárására, "hogy fiatalkori vétségeit öregkorában becsületes élettel te- hesse dóvá" egy őszhajú reumás öregembert bocsátottak szaba- don. A feltételesen szabadlábra helyezett rab a híres-hírhedt betyár Savanyú Jóska volt.* Felmerül a kérdés, ki volt ez a Savanyú Jóska és kik a betyárok voltaképpen? Miért érdekes a mai ember számára a be- tyárok története? Miért dúlnak még napjainkban is viták ar- ról, hogy hol i s született Savanyú? Miért kiemelt becsességű darabja egy magángyűjteménynek, de még múzeumnak i s egy pisz- toly, vagy dohányzacskó amely valamelyik betyáré volt? Ezekre a kérdésekre ha én nem i s tudok felelni, Savanyú Jóska élet- történetének felelevenítésével, elítélésének egy évvel több, mint évszázados évfordulóján, legalább megemlékezni szeret- nék. A betyárvilágnak hazánkban két nagy korszaka volt. Az egyik az 1848-49-es szabadságharc előtti, nagyjából az 1800 és az 1830 közé eső években érte el virágkorát, a másik a szabadságharc utáni időszak. Megyénkben az elsőnek igazi hőse Sobri Józsi, a másodiké Savanyú Jóska volt. A rablók romantikus világát feldolgozó irodalmi alkotá- sokban éppúgy mint a betyártörténeteket elbeszélő népi emlé- kezésekben a betyár daliás, nemeslelkű, gazdagokat megsarco- ló, a szegényeket, elesetteket megsegítő kiváló emberi tulaj- donságokkal rendelkező szemrevaló férfi. Cselekedeteinek egyetlen rugója az igazság diadalra juttatása, ezért a célért ha kell életét i s áldozza. Ezzel szemben az aktuális társa- dalmi rend szempontjából ugyanezen Bzemély fegyveres csavar- gó,* aki munkavégzés helyett utonállással foglalkozik, gyil- kosságok terhelik a számláját, amiért fejére vérdíjat tűznek 219

Upload: duongque

Post on 17-Apr-2018

220 views

Category:

Documents


5 download

TRANSCRIPT

SAVANYÚ JÖSKA VAS MEGYE TöHVfiNYSZŐKE ELŐTT

1906. április 21-én a váci börtönből a püspök közbenjárására, "hogy f i a t a l k o r i vétségeit öregkorában becsületes élettel t e ­hesse dóvá" egy őszhajú reumás öregembert bocsátottak szaba­don. A feltételesen szabadlábra helyezett rab a híres-hírhedt betyár Savanyú Jóska volt.*

Felmerül a kérdés, k i v o l t ez a Savanyú Jóska és k i k a betyárok voltaképpen? Miért érdekes a mai ember számára a be­tyárok története? Miért dúlnak még napjainkban i s viták a r ­ról, hogy hol i s született Savanyú? Miért kiemelt becsességű darabja egy magángyűjteménynek, de még múzeumnak i s egy p i s z ­t o l y , vagy dohányzacskó amely valamelyik betyáré v o l t ? Ezekre a kérdésekre ha én nem i s tudok f e l e l n i , Savanyú Jóska élet­történetének felelevenítésével, elítélésének egy évvel több, mint évszázados évfordulóján, legalább megemlékezni s z e r e t ­nék.

A betyárvilágnak hazánkban két nagy korszaka v o l t . Az egyik az 1848-49-es szabadságharc előtti, nagyjából az 1800 és az 1830 közé eső években érte e l virágkorát, a másik a szabadságharc utáni időszak. Megyénkben az elsőnek i g a z i hőse Sobri Józsi, a másodiké Savanyú Jóska v o l t .

A rablók romantikus világát feldolgozó irodalmi alkotá­sokban éppúgy mint a betyártörténeteket elbeszélő népi emlé­kezésekben a betyár daliás, nemeslelkű, gazdagokat megsarco­ló, a szegényeket, e l e s e t t e k e t megsegítő kiváló emberi t u l a j ­donságokkal rendelkező szemrevaló férfi. Cselekedeteinek egyetlen rugója az igazság d i a d a l r a juttatása, ezért a célért ha k e l l életét i s áldozza. E z z e l szemben az aktuális társa­dalmi rend szempontjából ugyanezen Bzemély fegyveres csavar­gó,* a k i munkavégzés he l y e t t utonállással fogl a l k o z i k , g y i l ­kosságok t e r h e l i k a számláját, amiért fejére vérdíjat tűznek

219

�����
Kemenesaljai Digitális Könyvtár 2014.10.17. 16:40

A Savanyú e l l e n kiadott körözvény szövege így szólt: "Veszprém megye területén garázdálkodó Savanyú Józsi rabló fejére éspedig ha élve e l f o g a t i k 1000 f o r i n t n y i , holtan leen­dő kézrekerítésére pedig 500 f o r i n t n y i jutalomdíjat tűzök k i . Miről a törvényhatóságot a hatósága területén leendő k i h i r d e ­tés végett ezennel értesítem."*

Savanyú 1641 szeptember 12-én Izsákfán született. Apja Savanyú József juhászszámadó, anyja Kovárczi Erzsébet v o l t . 3

Fiatalsága nyilván nem v o l t se könnyű, se felhőtlen és túl sokat sem dolgozhatott, mert 1860-ban már 8 hónapot töltött a veszprémi börtönben fegyveres csavargásért. * 1872-ben ismét letartóztatták egy sitkén elkövetett rablás miatt, de bűnré­szességét ekkor nem sikerült bizonyítani ezért Turcsányi vizsgálóbíró szabadlábra helyeztette. 8 Három évvel később Sü­megen súlyos t e s t i sértésért 1 hónapot töltött börtönben." A szabadulást követő esztendőkben vajmi keveset tudunk Sava­nyúról. Kétségtelen, hogy ezekben az években elkövetett rab­lásaival vált azzá a legendás alakká, a k i csodálatos r u t i n n a l és szerencsével tevékenykedett pandúr és zsandár, valamint az ursk puskacsövei kőzött ö v o l t az a hős a k i húsz évig t a r -^0^^-a rettegésben a Dunántúlt Ekkor születtek róla azok a legendák hogy a "Kecskeméthez" címze:'tt fogadóban háziszolga— ként dolgozott vagy békés magánzóként húzta k i a t e l e t Pes­ten egy kiadó szobában Hogy hiperromantikus látogatásokat t e t t t a l p i g fegyve^ber lévő bandáiéval vidéki földesuraknál és lí,ö2j©"t csókolt 9. "fcskintst©s asszonyoknak hs. szépek é s v 8 . " C 3 O ~V 3 ~fc követelt, ha X16IT1 "VOl.t3.it S z é p e i t ,

Ma amikor az ember egy rablóbandát hem utolsósorban a western filmek alapján magas cowboyoknak vagy Bud Spencernek képzel e l , éles kontrasztként hat ha elolvassuk Savanyú sze­mélyleírását. Magassága 159 cm, t e s t a l k a t a erős, zömök, arca gömbölyű, p i r o s szeplős, haja gesztenyeszín, homloka magas, szemöldöke szőke, szeme kék, orra és álla rendes, szája szé­l e s , bajusza gesztenyeszín, fogai épek, különös ismertetőjele a homlokán jobboldalt felül látható forradásos sebhely. 7 Ma úgy mondanánk "sűrű magyar gyerek" v o l t ez a Savanyú Jóska.

bandában, amelyben vezér és helyettese a 160 cm-t

220

sem érte e l , a 172 c e n t i s Németh Dozoga már égimeszelőnek számított.8

' Savanyú elfogatásával kapcsolatosan többféle verzió van forgalomban. Az egyik s z e r i n t ... 1884. április 8-án megje­lent Thassy Miklós zalaegerszegi főszolgabírónál Magyarósi István b i l l e g i bojtár és k i j e l e n t e t t e , hogy Savanyú Jóskát és társait kész a hatóság kezére szolgáltatni, hogy így bosszút álljon, mert Savanyú és társai az ő nagybátyját 1883-ban a henyei erdőn egy gyanú miatt agyonlőtték. K i j e l e n t e t t e továb­bá, hogy igényt t a r t a jutalomra i s amit a rablók fejére k i ­tűztek. Április végén ismét j e l e n t k e z e t t és elmondta, hogy Savanyú társaival Tapolca környékére érkezett. A csendőrök, hogy b i z t o s r a menjenek egy fél akó bort adtak Magyarósinak és egy tömlő altatóval kevert bort e l r e j t e t t e k a halápi erdőn. Május 4-én a csendőrök körülvették a r e j t e k h e l y e t a bódult betyárokat könnyen foglyu l ejtették. Savanyú a ráugró csen­dőrt álmából f e l r i a d v a ingerkedő társának vélte, és csak ami­kor a v a s b i l i n c s e k k e l megbéklyózták akkor akart a fegyveré­hez kapni 9

A történet lényegében megfelel a valóságnak, de valószí­nű, hogy Magyarósit egy kisebb rablásért tartóztatták l e , és fenyegetésekkel bírták rá az árulásra. Ezt bizonyítja az a körülmény, hogy Savanyú elfogása után mindvégig a zalaeger­szegi fogházban v o l t és csak a per idejére szállították át Szombathelyre.

Savanyú elfogása a közvélemény számára óriási szenzáció, a hatóságoknak pedig nagy s i k e r v o l t . Jellemző módon, azonnal huzavona kezdődött, melyik megyére t a r t o z i k az ügy, végül a Királyi Tábla döntött úgy, hogy a pert a szombathelyi tör­vényszék előtt k e l l l e f o l y t a t n i . <

Savanyú ügyének kivizsgálásával Simon Miklós törvényszé­k i bírót bizták meg, akinek másfél esztendőre v o l t szüksége a t e l j e s bűnlajstrom lenyomozásához és a vádirat összeállításá­hoz. 1 0 Mentségére legyen mondva a vizsgálat elhúzódása nem az ő körülményességének v o l t a következménye. A s z i s z i f u s z i mun­kát igénylő nyomozásban az események szereplőinek és a tanuk­nak az előállíttatása v o l t a legnehezebb. A vizsgálóbírónak 1884-ben 38, 1885-ben 16 személyt k e l l e t t vizsgálati fogságba

221

vennie. Az egymásnak sokszor ellentmondó tanúvallomások miatt több személyt két alkalommal i s l e k e l l e t t tartóztatni amíg bűnösségét vagy ártatlanságát tisztázni l e h e t e t t . A perben végülis 168 tanú, i l l e t v e szabadlábon védekező társtettes, bűnpártoló, orgazda stb. állt a bírák elé. Kétségtelenül meg­nehezítette a nyomozást, és a kihallgatást, hogy a letartóz­ta t o t t a k nagy része analfabéta v o l t . A vádlottak padján ülő 13 tagú bandából csak Savanyú és Sipos Szabó István tudott írni-olvasni. 1 1

A banda kemény magját Savanyú, Sipos szabó, Kecskés Jó­zsef és Németh Dozoga István a l k o t t a , de Encz József, Farkas József Andor, Bognár Kovács Károly és Lengyel Ferenc nevét külön i s meg k e l l említeni.

Simon Miklós a vizsgálati anyagot 1885. szept. 19-én ad­t a át vádemelési j a v a s l a t t a l a szombathelyi ügyésznek.

Savanyú Jóska pöre 1886. május 6-án reggel 9 órakor vet­te kezdetét. A megyeházának erre a célra átalakított nagyter­me zsúfolásig megtelt. A tárgyalás elnöke Bárdossy László a szavazó bírák Holényi István és Túra JózBef, a jegyző Tulok János az ügyész Ajkas Károly dr. v o l t . A védőügyvédek: Éhen Gyula, Weghoffer T i t u s z , Antal Lajos, S t i r i i n g József, Török Sándor, Weísz Ödön, Markovics Gyula, Tobisch Ferenc, Feldmann Bódog voltak. «

Savanyúra irányult természetesen a fő érdeklődés. "Igénytelen alak. Szemei, a j k a i egyre vonaglanak, görcsösen szorongatja a kalapját. A közönségre azonban kihívó tek i n t e ­teket vet. Szemöldökeit összevonja ós sötéten néz a kíváncsi­akra. Szemei villognak. A vádbeszéd hallatán többször mosoly­gott, sőt egyszer hangos nevetésre fakadt, amiért az elnök megrótta" - írta a helyszíni tudósító.

Az ügyész 27 pontban adta elő a vádat. A nevezetesebbek: 1877-ben Szentivánfán rablás; 1881-ben Csabrendeken rablási kísérlet, emberölés; 1882-ben Gyömrőn rablási kísérlet, g y i l ­kosság, tolvajlás; 1883-ban Gyertyánoson, Alásonyban, Vá-zsonyban, Csányban rablás, Szergényben és Bobán emberölés; 1884-ben Akaiiban rablás. Az ügyész kimerítő vádbeszéde délig e l t a r t o t t .

Az ülésteremben e l v i s e l h e t e t l e n l e t t a hőség. Volt a k i

222

elájult, még a Kecskés nevű vádlottat i s k i k e l l e t t v e z e t n i . A délutáni kihallgatások során Savanyú és Farkas József

Andor i s tagadta a vádakat." Savanyú védője S t i r l i n g József v o l t , akiről érdemes né­

hány szót ejtenünk. A szombathelyi kereskedelmi iskolában a kereskedelem és váltójog tanára v o l t . Részt v e t t a Vasvárme­gyei Gazdasági Egyesület alapításában, ö v o l t az egyesület első titkára. Alapítója és első szerkesztője v o l t A Dunántúl c. lapnak. Várospolitikai tevékenységében az új utcák megnyi­tásában játszott fő szerepet. Aktívan és nézeteit nem t i t k o l ­va v e t t részt a p o l i t i k a i küzdelmekben, sok nézeteltérése v o l t a város vezetőivel. Horváth Boldizsár p o l i t i k a i köréhez t a r t o z o t t , és képviselővé választásában döntő szerepe v o l t . Még nekrológjában i s megemlítették botrányait. Biz t o s nem vé­l e t l e n , hogy ő vállalta Savanyú védelmét

Savanyú az egész tárgyalás során végig tagadott. Csak nagyritkán ismert e l néha egy-egy csekélységet, de ha be i s ismert valami kiBebb tolvajlást nyomban s i e t e t t hozzátenni, hogy az eltulajdonított tárgy nem v o l t elzárt helyen. Hogy ez a magatartása S t i r l i n g tanácsa v o l t - e , vagy Savanyú habitusá­ból fakadt, nem tudjuk eldönteni. Tény, hogy a Savanyúra k i ­rótt súlyos ítélet nem k i s mértékben ennek a semmit meg nem bánó magatartásnak köszönhető.

A harmadik napon a szokásos 9 órai kezdés után az 1883. november 22-én Balatonkieszőlősön Fábián református lelkész házánál elkövetett rablási kísérlettel foglalkoztak.

Encz József és Németh Dozoga vádlottak töredelmes v a l l o ­mást tettek, Savanyú és a többiek azonban tagadtak. Savanyú tagadta az 1883. július 15-én Dobán Németh Péter juhászon e l ­követett súlyos t e s t i sértést i s .

1883. október 23-án Szergényben a pásztorok között Sava­nyú egy tízlövetű revolver szerkezetét magyarázta. Tíz töl­tényből k i v e t t k i l e n c e t és a p i s z t o l y t egy-egy emberre irá­nyozva elsütötte. A negyedik csattanásnál a p i s z t o l y eldör­dült és Rusa János f i a t a l bojtár holtan rogyott össze. Sava­nyú az esetet beismerte, de azt állította, hogy a szerencsét­lenség véletlenül e s e t t meg. E z t a tanuk i s i g a z o l n i látszot­tak.

223

A gyertyánosi rablásnál (1883. augusztus 1.) Savanyú me­g i n t az ártatlant játszotta. A vizsgálat s z e r i n t este 8-9 kö­zött Savanyú négy rablóval megjelent özv. Rosenthalné kocsmá­ros házánál. Hárman bementek és e l v i t t e k 1400 Ft készpénzt, némi ékszert és adóslevelet. Amikor többen összejöttek a lár­mára, nagy lövöldözéssel v o n u l t a k k i a faluból. Savanyút és Lengyel L a j o s t a tanúk felismerték, ők azonban tagadtak, bár Lengyel korábban már beismerő vallomást t e t t .

Lengyel a szembesítés alkalmával ocsmány káromkodásban tört k i . amiért az ügyész őt egy h a v i sötétzárkával kivánta fenyíteni. A bíróság v i s s z a v o n u l t , de m i v e l az elnök már ko­rábban megrótta Lengyelt az ügyész indítványának nem adtak h e l y t .

Ez v o l t az e g y e t l e n o l y a n eset. amikor Savanyüék a sze­gényekkel jót t e t t e k . Jellemző, hogy ez i s a véletlennek kö­szönhető. A pénzzel együtt e l v i t t adóslevelek 10000 f o r i n t adósságtól szabadították meg mindazokat, akiknek as uzsorás kocsmárosnál tartozásuk v o l t .

S z o k a t l a n u l érdekes epizódnak b i z o n y u l t Bakos Károly ba­konyi erdész megkinoztatásának története. (1883. augusztus 13.) Savanyú, Nárai J a n c s i , Lengyel Ferkó és Doma a tótvázso-n y i pásztorhoz tértek be étkezni, b o r o z n i . Kora r e g g e l v o l t . Ekkor érkezett oda Bakos, a k i velük az erdőn már előtte való nap találkozott. Amikor Bakos megjelent Savanyú a z t állítot­t a , hogy ők vasmegyei pandúrok és e l l o p o t t Öreg sertéseket keresnek, ezért engedte meg a megye, hogy polgári ruhában nyomozzanak. Savanyú ezután b o r r a l kínálta az erdészt, akinek Nárai egy k i s idő után baltával a vállára sújtott hátulról. Te akartál e l f o g n i minket vak pandúr - kiáltotta és k e g y e t l e ­nül n e k i e s e t t Doma segített n e k i és agyba-főbe verték. E l ­törték a lábát, a földre vetették, maid felráncigálták, több­ször egymás után arcába b o r t öntöttek Végül Savanyú k e l t a geg££ségére a k i feldühödött cimboráit agyonlövessél fenye­g e t t e ha a verést nem hagyják abba A-7 i n z u l t u s egészen este 10—ig tartót4- Közben a szerencsétlent a r r a kényszeritették hogy az e l nem tört lábán táncoljon Savanyú a^t kérde—te tő­le hogy lát—e? Majd a*7 igenlő vála0*^ után ^ darab e^er f o ­r i n t o s t t e t t eleié egy r e v o l v e r t a '""̂ "ívének, egyet a feiének

224

irányoztak, a baltát a f e j e fölé tartották és így k e l l e t t megesküdnie, hogy őket soha e l nem árulja. Ezután fegyveréből kiszedték a sörétet, amit Bakosnak meg k e l l e t t ennie. Estére egy e r d e i kunyhóba cipelték, ahol Savanyú őrizte és egész életét elmesélte n e k i . Amikor r e g g e l eltávoztak egy fának tá­masztották, hogy az a r r a járók rátaláljanak, 40 krajcárt és a fegyverét i s visszaadták, mondván "ez a t e kenyérkereső szer­számod" .

Amikor a bántalmazás történt Nárai és Doma agyon akarták lőni, de azt Savanyú nem engedte. Szembesítéskor Bakos így v a l l o t t : "Életem megtartását Savanyúnak köszönhetem." Savanyú ennek ellenére tagadta , hogy ismerné ezt az embert. "Ne t a ­gadd, hiszen f e l a k a s z t o t t a k v o l n a , ha t e o t t nem lettél v o l ­na, pedig e zt most t e érdemelnéd meg." Erre nagy nevetés tört k i a teremben, még Savanyú i s n e v e t e t t .

Weisz ügyvéd a z t t u d a k o l t a Bakostól: "hogy láthatta a 9 darab e z r e s t , ha a szemei be v o l t a k dagadva? ön b i z t o s nem látta volna meg, és nem i s lenne i t t , - replikázott Bakos a cingár k i s ügyvédnek".«

Május 10-én a tárgyalás 4. napján került s o r r a a nagya-lásonyi (1883. szeptember 18.) P l o h o v i t s Márton tyukász kárá­ra elkövetett rablás. Savanyú és Nárai előző este megjelentek a nagyalásonyi juhásznál és megvendégeltették magukat. A t y u -kásszal reggel találkoztak össze és jól helybenhagyták 400 forintját elvették. A mezőn dolgozó béresek s i e t t e k a kárval­l o t t segítségére, mire Savanyúék elmenekültek. Később a ruhá­i t egy f u v a r o s s a l utánaküldték. Savanyú tagadta a vádat annak ellenére, hogy a tanuk felismerték.

Délután a Nagyvázsonyban 1883. december 3 - i rablás ke­rült s o r r a . Ekkor Savanyúék az uradalmi irodát rabolták k i , de kifosztották a jelenlevőket i s , óráikat, pénzüket, éksze­r e i k e t tulajdonították e l .

Savanyú, Sípos, Kecskés, Varga és Kúti Pál v o l t a k a vád­l o t t a k .

N i k o l a , az uradalmi t i s z t így v a l l o t t : "a mondott időben öt fegyveres rabló j e l e n t meg az irodában. Köztük egy a l a ­csony mondotta, hogy senki se mozduljon mert agyonlövi és a pénztárnok után kérdezősködött. A kasszából a számtartóval

225

v e t e t t e k i a pénzt, de a 670 F t - a i nem v o l t elégedett, ezért a számtartó k e z e i t megkötözte és k i v e z e t t e , és azt mondta a k i n t álló társaknak, hogy baltával üssék agyon, de nem sokkal később v i s s z a v o n t a . Amikor beléptek az egyik rájuk lőtt de csak a f a l a t találta e l . V a l a k i ekkor kilőtt egy ablakon, mi­re a rablók éktelen lövöldözés közepette az e l s z e d e t t holmik­k a l eltávoztak." A tanuk az eseményeket egybehangzóan adták elő. de a résztvevőket nem mindig ismerték f e l határozottan.

Ezután a t i h a n y i Í1883. március 28.) rablás tárgyalására került sor, i t t 720 f o r i n t értékű aranyat és ékszert v i t t e k e l . A vádlottak töredelmes vallomást t e t t e k . i e

Május 11-én a törvényszék egész nap a Csányban 1883. december 18-án Schorich János földbirtokos kárára elkövetett rablás felderítésével f o g l a l k o z o t t . Közvetlen tettesként Sa­vanyú, Nárai János - a k i ekkor még szökésben v o l t - Kecskés Jó­zsef és Lengyel Ferenc s z e r e p e l t e k .

Csecs Józsefet, Kerkápoly Károly juhászát vádolták, hogy tudomása v o l t a rablásról, a rablóknak f e g y v e r t a d o t t és meg­vendégelte őket. Schorich. a k i nem t u d o t t magyarul tanúvallo­mását németül t e t t e meg. 1 7

Humoros epizódja i s v o l t a rablásnak. Miközben Savanyúék Schorichot vallatták egy férfi lépett be. "Ki vagy?" kiáltot­t a rá az egyik."Az a s z t a l o s " - hangzott a f e l e l e t . "No ha az a s z t a l o s vagy akkor bújj az a s z t a l alá!" - mondták n e k i és egészen a rablók eltávoztáig o t t k e l l e t t feküdnie.

Bár Savanyúék tagadták a részvételüket ebben a rablásban i s , a r r a a kérdésre, hogy miként kerültek akkor Savanyúhoz a Schorich-féle tárgyak: egy kétcsövű vadászfegyver, egy mono­gramos aranyóra lánccal, több íróasztali eszköz és egy zseb­kés? Savanyú a z t válaszolta, hogy azokat az erdőben találta és s z e r i n t e orvvadászok hagyhatták o t t .

Lengyel e z z e l szemben b e v a l l o t t a . hogy a rablásnál o t t v o l t és e z t Savanyú szemébe i s megmondta amikor szembesítet­ték őket. "Nincs tebenned lélek" - szólt e r r e n e k i Savanyú.

.A rablással kapcsolatosan több tanú i s határozottan em­lékezett Savanyúra és Kecskésre mi n t támadókra. Végül Magya­rősi i s . a k i öt elárulta Savanyú szemébe mondta, hogy az i t t b e m u t atott zsebkés Csányból Schorichtól származott. "Ejnye t e

226

akasztófáravaló, hogyan mered e z t nekem mondani?" - fak a d t k i Savanyú, amiért őt egy h e t i minden második nap böjttel sú­lyosbított fogsággal súlytották. • *• <

Május 12-én az időközben e l h u n y t Tóth P o t y i István még a vizsgálóbíró előtt így v a l l o t t : 1884. f e b r . 7-én a monostora­páti erdőn találkoztam Savanyúval és Nárai J a n c s i v a l . ök be­széltek rá, hogy menjünk e l Szentgálra Sipos Istvánhoz, innen Németh Dozogához mentünk. Németh szóba hozta, hogy menjünk A k a i i b a , mert ő o t t t u d pénzt s z e r e z n i ; az álszakállakat még nappal feltettük és estére értünk Kiss János földbirtokos há­zához. Savanyú és Tóth P o t y i mentek be. m i v e l Savanyú s z e r i n t Tóth nem t u d lőni. Nárai és a többiek k i n t maradtak, hogy ha v a l a k i kijönne azt lelőjék. Savanyú kisbirónak adta k i magát ezért engedték be. O t t bent két öreg v o l t csak, akiktől pénzt követelt. Savanyú a r r u l ütötte az öregasszonyt, amikor az azt állította, hogy a pénzt a takarékpénztárba vitték. Er r e a Ná­r a i és Németh mentek be Tóth pedig kijött, azok o t t bent min­dent feldúltak

A zsákmány végül 889 f o r i n t l e t t különböző címletekben, egy lőporszaru, egy puska 150 tölténnyel, egy télikabát, 3 aranygyűrű, 1,5 f o n t lőpor, szalonna, kolbász és bor.

Közben a gazda, a k i t a felesége értesített, fellármázta a f a l u t . A h e l y b e l i e k gyülekezésére a rablók menekülni akar­t a k , és az egyik kintállóra rálőttek, a k i meg i s sebesült. Erre valamennyi rabló k i f u t o t t és vad lövöldözés közepette a kert e k a l a t t eltávoztak. Később egy szőlőhegyi pincénél osz­tották e l a zsákmányt.

Savanyú és Sipos természetesen ismét tagadtak, de Dozoga és Encz v a l l o t t . Ezután Savanyu már i s m e r t e t e t t elfogását taglalták. 18

A védőbeszédek hatásosságát m u t a t j a , hogy bár az ügyész súlyos ítéleteket -Savanyúra halálos büntetést- kért, a tör­vényszék Savanyút életfogytiglanra. Kecskés Józsefet és Sipos Szabó Istvánt 12 évre, Németh Dozoga Istvánt 6 évre. Encz Jó­zsefet. 7 évre. Farkas József Andort 6 évre. Bognár Kovács Ká­r o l y t és Lengyel Ferencet 5-5 év börtönre ítélte. További 8 vádlott 1-2 éves büntetéseket k a p o t t . 1 9

A vádlottak és az ügyész i s f e l l e b b e z e t t az ítélet e l -

227

l e n , természetesen ellenkező előjellel. A másodfokú tárgyalásra 1886. november 22-én a Királyi

ítélőtábla I I . számú büntetőtanácsa előtti került sor. 2 0 A Sa­vanyút terhelő 29 bűntett súlyossága alapján a f e l l e b b v i t e l i bíróság halálbüntetést sz a b o t t k i . A december 6-án k i h i r d e ­t e t t ítélet hatására Savanyú szemei könnybe b o r u l t a k és az elnök kérésére csak a n n y i t mondott: "Fellebbezek." 2 1

A harmadfokú tárgyalásra a Kúria I I I . számú büntetőtaná­csa tárgyalta. Ennek alapján Savanyút életfogytiglanra, Sipos Szabót 13 és fél évre ítélték, a többi büntetést helybenhagy­ták. 2 2 Savanyút, Sipos Szabót és Kecskést az i l l a v a i országos börtönbe szállították. 2 3

Jegyzetek

1 Vas Megyei Levéltár (továbbiakban: VaHL) á Szombathelyi Törvényszék i r . Börtöntörzskönyvek 1887/166. 12. Az IgazságügyiinisztériuB 5630/1J. III./1906.8Z. rendeletével 1906. február 21-tól 1910. feb­ruár 21-ig terjedő időre Sgerfalva község területére feltételes szabadlábra bocsáttatott.

2 Soiogy Megyei Levéltár Alispáni ir a t o k 50/1884.BZ. 3 M L Alsósági rk. plébánia kereszteltek anyakönyve 1841.szept.12. 4 VaHL Börtöntörzskönyv 1884/85.sz.; 1887/166.sz. 5 Balogh Gyula: Savanyú Józsi pöre.^Pesti Hírlap, (továbbiakban: H l 1886.iáj. 6. 1-3.P. 6 VaHL Börtőntörzskönyv 1884/85.sz.; 1887/166.BZ. 7 D.o. 8 VaHL Börtöntörzskönyv 1886/488.sz. 9 PH 1886.iáj. 6. 1-3-p. 1 0 D.o. 1 1 VaHL Börtőntörzskönyv 1887/165, 166.sz. 1 2 A szoibathelyi ügyvédi kaiara t a g j a i ingyenesen és önként vállalták e l a vádlottak védeliét.íPH 1886.

•áj.7. l l . p . ) 1 3 ü.o. *< M é r Károly: Szoibathely 1777-1927. Jubiláris eilékalbui. Szoibathely, é.n. 63-64.p. Mrológja: Vas-

Begyei Napló, 1913.ápr.l8. l . p . Í S PH 1886. Báj. 11. 10-ll.p. 1 6 Az eset vádlottjai Sncz, Bognár és NéBeih Dozoga voltak. (PH 1886. Báj. 13. l l . p . ) 1 7 Savanyúék Schorich orrát egy fogóval le akarták csípni, de ez neu sikerült. 1 8 PH 1886. Báj. 14. 10-ll.p. 1 9 Vassegyei Lapok, (továbbiakban: VL1 1886. Báj. 15. 3.p.

228

20 VI, 1886. HOT. 25. 3.p. i leíráí s z e r i n t a h a t a l i a a aennrlségű i r a t o t k o c s i v a l k e l l e t t Pestre szállí­t a n i .

^ Ugyanezt tondta Kecskés és lengyel i s . Sipos Szabó akinek a büntetését szintén súlyosbították új vizsgálatot kért.f V I 1886. dec. 3.p.)

" VL lBöí. Mrc. i. o.p. 2 3 VaHL BörtSntSrzskSnyvek 1887/164., 165.. 166.sz. . »

229

I