ÉrtesÍtÕ · 2010-12-14 · 2.1 az utasítás hatálya az utasítás alanyi hatálya kiterjed a...

31. szám 125. évfolyam 2010. október 29.

ÉRTESÍTÕ

Utasítások66/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú

elnök-vezérigazgatói utasítása monitoring feladatok végrehajtására.

Az EU alapjai társfi nanszírozásábanés a hazai költségvetésből fi nanszírozott

fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA

A MÁV Zrt. területén zajló, az Európai Unió különbö-ző alapjaiból társfi nanszírozással támogatott, valamint a hazai költségvetési forrásból fi nanszírozott vasúti infra-struktúra és közösségi közlekedés-fejlesztési projektek területén olyan nyilvántartási rendszer kialakítása, amely alkalmas a projektek előkészítésével, tervezésével és megvalósításával, valamint a kötelező fenntartási idő-szakkal kapcsolatban az előrehaladás, a fi zikai és pénz-ügyi indikátor adatok tervezésére, gyűjtésére, elemzésére és a folyamatos nyomon követésére. Jelen utasítás a mo-nitoring rendszer kialakításának elveit, működésének fel-tételeit, az adatáramlás módját, és a teendő intézkedése-ket, valamint az ezekkel kapcsolatos feladatokat, felelős-

MAGYAR ÁLLAMVASUTAK ZÁRTKÖRÛEN MÛKÖDÕ RÉSZVÉNYTÁRSASÁGTARTALOM

OldalUtasítások66/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazga-

tói utasítás a monitoring feladatok végrehajtására. Az EU alapjai társfi nanszírozásában és a hazai költségvetésből fi -nanszírozott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél ..

67/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számú elnök-vezérigazga-tói utasítás a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfóliójába tartozó kijelölt társaságok kockázatkezelési szabályzatáról ..............

1865

1892

séget és hatásköröket szabályozza a MÁV Zrt. egész te-rültén.

2.0. AZ UTASÍTÁS HATÁLYA ÉS A VONATKO-ZÓ JOGSZABÁLYOK

2.1 Az utasítás hatálya

Az utasítás alanyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. vala-mennyi szervezeti egységére, és munkavállalójára.

A Kézikönyv tárgyi hatálya a MÁV Zrt. EU Kapcsola-tok Osztály által koordinált projektekre terjed ki.

2.2 Az utasításhoz kapcsolódó EU-s és hazai jog-szabályok

• A Tanács 1994. május 16-i 1164/94/EK rendelete a Kohéziós Alap létrehozásáról (jogi értelemben nem hatá-lyos, de a kézikönyvet érintő projektek esetében alkalma-zandó)

• A Tanács 1999. június 21-i 1260/1999/EK rendelete a strukturális alapokra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról (jogi értelemben nem hatályos, de a ké-zikönyvet érintő projektek esetében alkalmazandó)

1866 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám

• A Tanács 1083/2006/EK rendelete (2006. július 11.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szo-ciális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK ren-delet hatályon kívül helyezéséről

• A Tanács 1084/2006/EK rendelete (2006. július 11.) a Kohéziós Alap létrehozásáról és az 1164/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

• A Bizottság 1828/2006/EK rendelete (2006. decem-ber 8.) az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Euró-pai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó ál-talános rendelkezések megállapításáról szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet, valamint az Európai Regionális Fej-lesztési Alapról szóló 1080/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok meghatározásáról

• az 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról;• az 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet Az államház-

tartás működési rendjéről;• a 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztar-

tás működési rendjéről 2010. január 1-jétől;• 360/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Fejlesz-

tési Terv operatív programjai, az EQUAL Közösségi Kez-deményezés program és a Kohéziós Alap projektek támo-gatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítá-si, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról;

• 102/2006. (IV. 28.) Korm. rendelet az Európai Unió által nyújtott egyes pénzügyi támogatások felhasználásá-val megvalósuló, és egyes nemzetközi megállapodások alapján fi nanszírozott programok monitoring rendszeré-nek kialakításáról és működéséről;

• a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellen-őrzési rendszerek kialakításáról szóló 281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

• a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fej-lesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohé-ziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet

• 2005. évi CLXXXIII. törvény a vasúti közlekedésről (a működtetés egy eleme a fejlesztés [Vtv. 2.§ (4) 2], megvaló-sult fejlesztés MNV Zrt.-nek átadása [Vtv. 85/A §] stb.)

• 2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről (a megvalósítás e törvény alapján történik)

• 162./2004. (V.21.) Korm. rendelet az építési beruhá-zások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályai-ról (a megvalósítás e rendelet alapján is történik),

• 191/2009. (IX.15.) Korm. rendelet az építőipari kivi-telezési tevékenységről (a megvalósítás e rendelet alapján is történik)

• 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról (megvaló-sult fejlesztés legtöbbször kincstári vagyonon valósul meg)

• 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról

3.0. FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

Az utasításban nem kerülnek használatra olyan fogal-mak, amelyeket külön defi niálni kellene, vagy a szabá-lyozott területnek megfelelő speciális módon kellene használni.

4.0. AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

A) Bevezetés

A Monitoring kézikönyvben foglalt feladatok végre-hajtását az EU Kapcsolatok Osztály által koordinált pro-jektek megvalósítása során kell alkalmazni. Az EU Kap-csolatok Osztály a rendszer működtetéséért vállal felelős-séget, az utasítás alkalmazási kötelezettsége a MÁV Zrt. összes szervezetére kiterjed. A MÁV Zrt. területén több, olyan projekt zajlik, és a 2007 – 2013-as európai uniós költségvetési ciklusban, a későbbiekben is fog zajlani, amelyek esetében elemi érdek, hogy a folyamatokat előre megtervezzük, rendszeresen fi gyelemmel kísérjük, és a kapott adatok kiértékelése alapján, a szükséges intézke-déseket időben meghozzuk.

A Monitoring kézikönyvben foglalt feladatok megva-lósítása csak abban az esetben lehet sikeres, hatékony és gazdaságos, amennyiben a feladatok végrehajtásához a szükséges adatokat, a keletkezésük helye szerint illeté-kes ügyintézők, vezetők, és a NIF Zrt. munkatársai, a monitoring rendszer számára időben továbbítják, illetve a kiértékelés során tapasztalt eltérések, a kockázatok megfelelő kezelése érdekében, a szükséges intézkedések meghozatalában aktívan részt vesznek. Mindezek alap-ján, a monitoring kézikönyvben foglalt elvárások kiter-jednek a teljes MÁV Zrt. összes munkavállalójára és ve-zetőjére, akik az EU és a hazai költségvetési támogatású projektek előkészítésében, megvalósításában, és az utá-na következő fenntartási időszak feladatellátásában részt vesznek.

A.1. A Monitoring rendszer elvei, szükségessége

A Monitoring olyan tevékenység, amely meghatáro-zott rendszerességgel (napi, heti, havi, vagy akár folya-matos) fi gyelemmel kísér egy meghatározott folyamatot, kezdve annak tervezése, előkészítése időszakától a meg-valósításán keresztül annak lezárásáig, hatásának érté-keléséig, és a kötelező fenntartási időszak eseményei során.

A fi gyelemmel kísérés magában foglalja:= az időbeniséget,= a jogi és adminisztratív előírások érvényesülését,= az előre elhatározott műszaki és pénzügyi tervek, el-

várások és indikátorok teljesítését,= a kockázatok előzetes és rendszeres feltárását, fi gye-

lését és kezelésükre tett javaslatokat,

31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1867

= az elvárás és a tényleges folyamat adatainak és azok eltérésének rögzítését, értékelését, és a szükségesnek ítélt korrekciók, módosítások meghozatala iránti intézkedést,

= a folyamat-menedzsment és a monitoring rendszer működésére vonatkozó tapasztalatok gyűjtését és a folya-mat lezárása utáni értékelését.

A monitoring rendszer működtetésének célja, hogy elősegítse:

= az ütemezések és tervek betartását, megvalósítását,= a legjobb gyakorlat szerinti folyamat-menedzsment

működését,= a gondos és a jogszabályoknak, szabályzatoknak

megfelelő lebonyolítást,= a szabálytalanságok kialakulásának megelőzését,= a folyamat (projekt) időben és térben történő hatásos,

hatékony és gazdaságos megvalósítását,= a rendelkezésre álló források tervezhetőségét, és

tervszerű felhasználását,= a megvalósítás és a hatások értékelésén keresztül, a

monitoring rendszer működésének hatékonyságát.

A monitoring élesen elkülönül mind a kontrolling, mind a független belső ellenőrzés, mind az értékelés cél-jától, folyamataitól és végrehajtásának módszerétől, ugyanakkor szerves része a munkafolyamatba épített elő-zetes és utólagos ellenőrzési rendszernek, és mind a kont-rolling, mind az értékelés módszereit felhasználva látja el feladatát.

A monitoring főbb lépései:= adatgyűjtés – nyomon követés,= eltérések elemzése (terv-tény adatok összehasonlítá-

sa),= beavatkozás az eltérések alapján,= értékelés, dokumentálás, tájékoztatás.

A monitoring eszközei:= Munkaterv tevékenységek, határidők, ütemezések

teljesülése (GANTT diagram segítségével),= Erőforrás terv erőforrás felhasználás értékelése

(Excel táblázatok és szöveges értékelések).

A monitoring értékelések fajtái:= Előzetes értékelés feladattervek, ütemtervek, előter-

jesztések készítése, projektszervezet, indikátorok kiala-kítása, kockázatelemzés,

= Közbenső értékelés a kialakított ütemtervek, feladat-tervek, műszaki és pénzügyi indikátorok, adatok fi gye-lemmel kísérése, értékelése, kockázat elemzés és kezelés, beavatkozás,

= Utóértékelés a projekt, a kommunikáció, a projekt-menedzsment, munkájának, a kockázatkezelés és -elem-zés, valamint a monitoring rendszer működésének érté-kelése, tapasztalatok gyűjtése.

A.2. Korlátozás az EU Kapcsolatok Osztály oldalá-ról, azaz az EU fi nanszírozás eseteire

A Monitoring Kézikönyv azokra a projektekre vonat-kozó feladatokat tartalmazza, amelyek az EU társfi nan-szírozásával vagy a hazai költségvetés forrásai terhére kerülnek megvalósításra. E projektek esetében vagy a MÁV Zrt. a kedvezményezett, vagy a MÁV Csoport vala-mely tagja (esetenként önkormányzatok, VOLÁN társa-ságok) a MÁV Zrt-vel konzorciumban, a MÁV Zrt. Kon-zorcium vezetőjeként, tagjaként kedvezményezett, vagy a projektek megvalósítója a NIF Zrt. és a MÁV Zrt. fejlesz-tési partner szerepét tölti be.

A Monitoring kézikönyvet kell alkalmazni azon pro-jektek esetekben is, amelyek hazai költségvetési forrásból (egészében vagy részben) valósulnak meg, és a projekt felelőse az EU Kapcsolatok Osztály.

A kézikönyv nem vonatkozik a MÁV Zrt. területén megvalósításra kerülő egyéb projektekre.

A.3. A monitoring rendszer szereplői, és főbb fel-adatok (adatszolgáltatás, adatgyűjtés, értékelés, intéz-kedés kikényszerítése, kockázatelemzés és –kezelés, beszámolók elkészítése)

EU Kapcsolatok Osztály a monitoring rendszer mű-ködtetéséért felelős szervezet, egyben ellátja a koordiná-ciós feladatokat mindazon projektek esetében, amelyek az EU társfi nanszírozásában, vagy akár ahhoz kapcsoló-dóan, vagy önállóan hazai költségvetési forrás terhére kerülnek megvalósításra. Ezek a források esetenként kie-gészülhetnek önkormányzati, hitel, vagy MÁV Zrt., vagy a MÁV Csoport valamely tagjának saját forrásával.

A monitoring felelős az EU Kapcsolatok Osztály munkatársai közül kerül megbízásra, aki végzi a teljes monitoring rendszer adatainak gyűjtését, azok nyilván-tartásba vételét, és azok értékelését.

A pályázatok benyújtása, a nyertes pályázatok megva-lósítása érdekében az érintett szervezetek munkatársai, vagy vezetői részvételével projektszervezetet hoznak létre. A projektszervezet munkájának koordinációjáért az EU Kapcsolatok Osztály a felelős, ahol e feladat végre-hajtása érdekében projektreferenst kell megbízni.

A projektszervezet megalapítása projekt-alapító do-kumentum keretében történik. Az alapításkor megbízásra kerül a projektmenedzser, valamint kinevezésre, megbí-zásra kerülnek a szervezetben résztvevő tagok, kijelölve a projekt megvalósításában betöltött feladatukat, felelős-ségüket, és hatáskörüket egyaránt. A projektszervezet meghatározza az elvégzendő feladatokat, és a végrehajtás érdekében feladattervet állít össze. A feladatok végre-hajtása során folyamatosan adatot szolgáltat a monitor-


ing felelős részére. A monitoring felelős az adatok értéke-lése során tapasztalt eltérések alapján intézkedést kér a projektmenedzsertől, aki a kapott jelzés alapján a szük-séges intézkedéseket meghozza.

A projektmenedzser munkáját a koordinációs tevé-kenység végzésében az EU Kapcsolatok Osztályáról megbízott projektreferens segíti, akinek alapvető feladata a projektszervezet adminisztrációs munkájának végzése, a projekttel kapcsolatosan keletkező iratanyag rendezett és rendszerezett összegyűjtése, a projektszervezet mun-kájának szervezése a projektmenedzser irányítása alatt.

A projekttagok a MÁV Zrt. szakmai szervezete, a konzorciumban végzett tevékenység esetén a konzorcium tagjai által megbízott személyek, illetve a pályázatíró részvételével végzett projekt esetében a pályázatíró kép-viselői. A tagok feladata a szervezet által rájuk bízott fel-adatok elvégzése, szükség esetén további szakértők bevo-nása.

Amennyiben a projekt megvalósítója a NIF Zrt, ak-kor a projektszervezet a NIF Zrt. saját szervezetén belül kerül kialakításra. A MÁV Zrt. munkatársainak, tiszt-ségviselőinek feladatát a MÁV – NIF Együttműködési Megállapodás szabályozza. A koordinációs feladatok elvégzésére – a NIF Zrt. projektszervezetében részt nem vevő – projektreferens kerül megbízásra az EU Kapcso-latok Osztályon. Feladata a MÁV – NIF Együttműködési Megállapodásban foglalt feladatok érvényre juttatása, és a pályázattal, projekttel kapcsolatosan a MÁV Zrt. és a NIF Zrt. közötti, a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport tagjai szervezetén belüli koordinációs feladatok elvégzése, az ennek során keletkezett iratok, dokumentumok gyűjtése, rendezése és rendszerezése.

A pénzügyi felelős is az EU Kapcsolatok Osztály terü-letéről kerül megbízásra, akinek feladata a pénzügyi fo-lyamatok előírásainak megfelelően a pénzügyi dokumen-tumok érkeztetése, kezelése, továbbítása, nyilvántartások vezetése, a kifi zetések nyomon követése, és a monitoring felelős részére a szükséges adatok rendelkezésre bocsátá-sa, illetve a monitoring felelős jelzése alapján a szükséges intézkedés kezdeményezése.

A.4. A használt rövidítések részletezése

rövidítés magyarázat megjegyzés

BSzE Beruházás Szolgáltató EgységBKSzE Beszerzési és Készletgazdálkodási Szolgáltató EgységDHL Döntési és Hatásköri ListaEU Európai UnióEUKO EU Kapcsolatok OsztályGIR A MÁV Zrt. analitikus és főkönyvi könyvelését és

nyilvántartását végző integrált program-rendszerKIKSz Közlekedésfejlesztési Integrált Közreműködő Szerve-

zet Zrt. (KIKSz Közlekedésfejlesztési Zrt.)KKK Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ Meghatározott esetekben közre-

működői feladatokat is ellát.NFÜ Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Keretében végeznek tevé-

kenységet az operatív prog-ramok irányító hatóságai

NIF Zrt. Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. A NIF Zrt. által megbízásból vég-zett megbízói tevékeny-ség mel-lett, a MÁV Zrt. a fejlesztési part-ner feladatait látja el Együttműkö-dési Megállapodás alapján

RMT Részletes Megvalósíthatósági TanulmányTÁSZ Társasági Szolgáltatások IgazgatóságaTEN-T Trans European Network – Transport – Európai Köz-

lekedési Hálózat


B) Monitoring a pályázatfi gyelés időszakában

B.1. A pályázatfi gyelés rendszere, rendszeressége, felelőssége, helye, eredménye

Folyamat rövid ismertetése:

Stratégiai Igazgatóság EU Kapcsolatok Osztály fo-lyamatosan pályázatfi gyelő rendszert működtet, melynek keretei között

heti rendszerességgel nyomon követi a Nemzeti Fej-lesztési Ügynökség honlapján megjelenő pályázati kiírá-sokat,

változó rendszerességgel megfi gyelésre kerül a TEN-T Végrehajtó Hatóság oldala, amelyen az aktuális TEN-T pályázatokról lehet friss információkat szerezni,

további lehetőségeket (norvég támogatás, Schengen Alap, hazai állami és önkormányzati pályázati kiírások) is fi gyelemmel kísérünk.

A pályázati kiírások fi gyelemmel kísérése során, a ki-írások első körös szűrése valósul meg, melynek során a vasúti infrastruktúra fejlesztéssel, a közösségi közleke-déssel és a turizmussal kapcsolatos pályázatokra fóku-szálunk, mint a vasúti közlekedési infrastruktúra fejlesz-tések alapvető stratégiai célkitűzéseivel egy irányba ható prioritások. A fellelt lehetőségek képezik a további, rész-letesebb vizsgálat alapját, illetve a további folyamatok beindítása az elsődleges kiválasztás alapján történhet.

A pályázatfi gyelő rendszer működtetéséért az EU Kapcsolatok Osztály vezetője által kijelölt személy felel.

Monitoring szerepe:

A kialakításra kerülő Monitoring-rendszer feladata és felelőssége a pályázatfi gyelő rendszer működésének (MS Project GANTT diagramon, és egyéb táblázatok segítsé-gével történő) nyomon követése, melyben rögzítésre ke-rülnek a pályázati lehetőségek feltalálásának ideje és he-lye, valamint a további teendők idősora.

B.2. Feltalált pályázati lehetőség értékelése

B.2.1. Feltalált pályázati lehetőség értékelése – érin-tettség


A feltalált pályázati lehetőségek részletes vizsgálatá-nak első lépése az érintettségének vizsgálata, azaz a pá-lyázati kiírások jogi formára vonatkozó feltételeihez a MÁV Zrt., vagy a MÁV Csoport valamely tagja illeszthe-tő-e? Amennyiben a kiírás alapján a fejlesztési céloknak való megfelelés megállapítható, vizsgálni kell a speciális (kizáró) feltételek relevanciáját is (ilyen lehet pl.: veszte-ségesen gazdálkodó szervezetek kizárása).

Mindezek alapján kerül megállapításra, hogy a MÁV Zrt., vagy a MÁV Csoport valamely tagjának, mely szer-vezete lehet esélyes a pályázatban való részvételre, illet-ve, mely egyéb csoporton belüli, vagy kívüli szervezetek bevonásával nyújtható be sikeres pályázat.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős rögzíti a lehetséges szervezetek kö-rét. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelőshöz.

B.2.2. Feltalált pályázati lehetőség értékelése – fi nan-szírozási mód


A pályázati lehetőség értékelésének következő fázisa az alábbi fi nanszírozási adatok rögzítése:

Támogatás intenzitás; Támogatási összeg minimuma és maximuma; Forrás mérete; Esetleges megkötések. (pl.: előkészítés forrás ará-

nyának maximalizálása stb.); Elszámolható költségek körének kijelölése; Támogatás lehívásának lehetséges ütemezése.

Monitoring szerepe:

A Monitoring-rendszerben rögzíteni szükséges a fi -nanszírozási módok lehetséges változatait. Az informá-ció az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitor-ing felelőshöz.

B.2.3 Feltalált pályázati lehetőség értékelése – Biztosí-téknyújtási kötelezettségek és lehetőségek


Az értékelés következő elemeként a kiírás biztosíték-nyújtással kapcsolatos kötelmei kerülnek elemzésre. Pá-lyázati kiírások széles körénél kötelező elem a támogatás összegével arányos (100%, vagy 50%) mértékű biztosíték nyújtása, mind a megvalósítás, mind a kötelező fenntar-tás időszakában. Rögzíteni szükséges a biztosíték mérté-két, lehetséges fajtáit, és a mentességek eseteit, feltételeit, a lehetséges fejlesztés során megvalósításra kerülő eszkö-zök tulajdonjogával kapcsolatos, vagy egyéb szükséges intézkedéseket.

Monitoring szerepe:

A Monitoring-rendszerben rögzíteni szükséges a biz-tosíték-nyújtási módok lehetséges változatait, szükséges mértékét, a mentességek eseteit. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelős-höz.


B.2.4 Feltalált pályázati lehetőség értékelése – A pá-lyázat várható hozadéka, eredménye


Az értékelés utolsó lépéseként meghatározásra kerül a kiírás segítségével megvalósítható létesítmények eszkö-zök, fejlesztések köre, a fejlesztés várható hozadéka, il-letve eredménye.

Monitoring szerepe:

Monitoring-rendszerben rögzíteni szükséges a lehetsé-ges fejlesztések következtében létrejövő eszközök, léte-sítmények körét, a fejlesztés várható hozadékát, eredmé-nyét. Az információ az EU Kapcsolatok Osztályán belül jut el a monitoring felelőshöz.

Továbbá az értékelési folyamat időbeli lezajlásának rögzítése történik meg GANTT diagram segítségével.

Pályázati lehetőség értékelésének lezárásaként egy do-kumentumban kerül összesítésre a folyamat során fel-használt összes információ.

B.3. Az érintett szervezetek értesítése pályázati ja-vaslatok gyűjtése


Az EU Kapcsolatok Osztály vezetője kijelöli a pályá-zatért felelős ügyintézőt, aki által az értékelés lezárása-ként létrejött dokumentum megküldésre kerül a B.2.1. pont alapján kijelölt, és a projekt várható tárgya szerint érintett szervezetek részére. Az értesítés alapján a szerve-zetek vizsgálják a projekt tárgyát, feltételeit és jellemzőit, valamint ennek alapján javaslatot tesznek a fejlesztéshez benyújtandó pályázat műszaki tartalmára, és egyéb fej-lesztésekhez való kapcsolódására, a MÁV csoporton be-lüli és kívüli szervezetek bevonására.

A javaslat összeállítása során kiemelt fontossággal szükséges kezelni a számviteli és pénzügyi területtel való egyeztetést az ÁFA- fi nanszírozás és levonásba helyezés időbeli optimalizálásának kérdésében, illetve, hogy adott esetben a beruházás teljes összegének megelőlegezésére egyáltalán van-e mód.

A javaslat minimális tartalma: a fejlesztés helyszíne, a fejlesztés műszaki tartalma, a megvalósításra kerülő esz-közök, létesítmények, a műszaki tartalom, a projekt meg-valósítás becsült ráfordításai, az állagban tartó és üzemel-tető személye, a fenntartási időszak vállalhatósága, to-vábbá, hogy a MÁV Zrt.-nek milyen forrással kell a pro-jekthez (akár csak átmenetileg is) hozzájárulnia és milyen időre.

Monitoring szerepe:

A monitoring rendszerben rögzíteni szükséges a javas-latkérés időpontját, a válasz beérkezését, valamint a java-solt fejlesztés főbb jellemzőit.

A pályázatért felelős ügyintéző késedelem nélkül érte-síti a monitoring felelőst a kiküldés és visszaérkezés idő-pontjáról, valamint a beérkezett javaslatot feldolgozásra írásban (szerveren a tárolás helyének közlésével) átadja a monitoring felelős részére.

A monitoring felelős fi gyelemmel kíséri a határidőt, és értesíti a pályázatért felelős ügyintézőt a határidő letelte előtt 3 nappal.

B.4. A beérkezett javaslatok értékelése, táblázatba foglalása, vezetői döntésre beterjesztés


A pályázatért felelős ügyintéző legkésőbb a javaslatok megadására adott határidő letelte utáni 5. munkanapig összesíti a szakmai szervezetek által adott javaslatokat, és táblázatba foglalja. Következő lépésben a javaslatok pályázati kiírásnak való megfelelősége kerül ellenőrzés-re, amennyiben nem megfelelő a javaslat, értesítésre ke-rül az illetékes szakmai szervezet soron kívüli korrigálás céljából.

Javaslatok összesítése után a pályázat értékének és té-májának megfelelő vezető számára előterjesztés készül. Az előterjesztés tartalmazza a pályázati kiírásról készült értékelést, a beérkezett javaslatok összegzését, kiemelve a megvalósításhoz szükséges forrás és a MÁV Zrt. üzleti tervének kapcsolatát.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatos esemé-nyeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon. Az elkészített táblázatos összehasonlítást begyűjti és egységes formába rendezi.

A pályázatért felelős ügyintéző a fenti események megtörténtét közli a monitoring felelőssel legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon.

B.5. Kockázatok feltárása, értékelése

Lásd. E.2. pont.

B.6. Nemleges vezetői döntés – a monitoring folya-mat értékelése, lezárása

Lásd. E.7. pont.


B.7. Támogató vezetői döntés alapján pályázatkészí-tés


Az illetékes vezető által meghozott támogató döntést követően az EU Kapcsolatok Osztály vezetője által kije-lölt ügyintéző irányításával megkezdődik a pályázati do-kumentáció összeállítása.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatosan rögzíti a döntés dátumát, és a további eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon. A pályázatért felelős ügyintéző a fenti események megtörténtét közli a moni-toring felelőssel legkésőbb az adott esemény megtörtén-tét követő munkanapon.

Az elkészült Vezetői Előterjesztés alapján a pályázat-tal kapcsolatos fi nanszírozási források várható összetéte-lét, időbeli ütemezését és nagyságát jelezni kell a Kont-rolling Igazgatóság felé, aki intézkedik az üzleti tervek-ben való előzetes szerepeltetésére.

C) Monitoring az Előkészítő pályázat időszakában

C.1. Vezetői döntés szerint projektszervezet kiala-kítása, a szervezet feladatütemezése


Pályázati dokumentáció összeállításának első lépése a projektszervezet kialakítása. A projektszervezet munká-jában minden érintett MÁV Csoporton belüli szakmai szervezet részt vesz, továbbá konzorciumi formában megvalósított pályázat esetén a partnerek képviselői is szerepel(het)nek a projektszervezetben.

Az EU Kapcsolatok Osztály vezetője kijelöli a projekt-referenst, majd javaslatot kér a projektben résztvevő szakmai, jogi, és pénzügyi-számviteli munkatársakra. A projekt-szervezet létrehozása után elkészül a projekt ala-pító okirat, a munkamegosztás, valamint a tevékenység ütemezése.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős rögzíti= a projektszervezet tagjait, elérhetőségét,= a projektalapító dokumentumból a feladatmegosz-

tást, és az ütemezést

A projektszervezetre vonatkozó adatokat a pályázatért felelős ügyintéző (projekt-referens) adja át a monitoring felelősnek a projektszervezet alapítását követő munkana-pon.

C.2. Monitoring tervadatok előzetes kialakítása

Lásd. E.1.1 – E.1.6 pontok.

C.3. Kockázatok feltárása, értékelése

Lásd. E.2 pont.

C.4. Pályázati adatlap elkészítése, beadása – mel-lékletekkel


Konzorciumi formában benyújtott pályázat esetén az EU Kapcsolatok Osztály képviseli a MÁV Zrt.-t a kon-zorcium többi tagja felé, továbbá elkészíti a partnerek fel-adatait és felelősségi körét szabályozó Konzorciumi szer-ződés-tervezetet.

A pályázati anyag összeállítását az EU Kapcsolatok Osztály végzi, vagy ad megbízást a végrehajtására a pro-jektszervezetben részvevő szakmai szervezetek közre-működésével.

Amennyiben a MÁV Zrt. külső partnert bíz meg a pá-lyázat összeállításával, az EUKO feladata a kapcsolattar-tás a pályázatíró, és a MÁV szervezeti egységei között, illetve a MÁV Zrt. érdekeinek képviselete a pályázat ösz-szeállításának során.

Az EUKO szerzi be a hivatalos dokumentumokat és aláírásokat, továbbá a szakmai szervezetektől beszerzett információk alapján összeállítja/összeállítatja a benyúj-tandó pályázatot.

EUKO / pályázatíró feladata és felelőssége, hogy a pá-lyázatok a pályázati felhívásnak megfelelően kerüljenek benyújtásra, nem pótolható hiány ne lehessen, illetve a hiánypótlás során oly módon kerüljenek benyújtásra a szükséges dokumentumok, hogy a MÁV Zrt. pályázata formai okokból kizárásra ne kerülhessen.

A szükséges teljességi ellenőrzések után az elkészült pályázatot az EUKO beterjeszti a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatójának vagy a Konzorcium vezetőjének, aki szig-nálja és aláírja a benyújtásra kerülő pályázatot, melyet az EUKO / pályázatíró továbbít az illetékes Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) szá-mára.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatosan folya-matosan fi gyelemmel kíséri az eseményeket, értékeli a tervezett ütemezés és a tényleges megvalósulás közötti eltéréseket, haladéktalanul fi gyelem-felhívással él a pro-jektreferens felé, bármely késedelem észlelése esetén, és


intézkedést javasol/kér a végrehajtás felgyorsítására. Amennyiben a megfelelő intézkedés nem következik be, és ez a folyamat végrehajtását veszélyezteti, értesítést küld az EUKO vezetője felé.

Az eseményeket MS Project GANTT diagramon köve-ti nyomon.

C.5. Hiánypótlási feladatok ellátása


A pályázat befogadásáról a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) dönt, és tájé-koztatja az EUKO-t, majd értesítést küld a hiánypótlás feladatairól, a tisztázandó kérdésekről. Hiánypótlást a felszólító levélben foglalt határidő szerint az EUKO / pá-lyázatíró köteles előkészíteni és az előírt formai módon benyújtani.

A folyamat során az EUKO / pályázatíró a projektszer-vezet tagjai közreműködésével állítja össze a beadandó dokumentumokat, majd postázza a Közreműködő Szer-vezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) számára.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős az információkat a projektreferens-től kapja közvetlen módon, és a rendszerben rögzíti:

= a betartandó ütemezést és határidőket,= az eseményeket,= a hiánypótlás megtörténtét.Folyamatosan fi gyelemmel kíséri a hiánypótlás megfe-

lelő előrehaladását, bármely veszélyeztető tényező felme-rülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt vezetőjé-től, vagy az EUKO vezetőjétől.

C.6. Előkészítő pályázat elutasítása esetén – a moni-toring folyamat értékelése és lezárása

Lásd. E.7 pont.

C.7. Előkészítő pályázat elfogadása esetén

C.7.1. Támogatási Szerződés megkötése


A pályázat pozitív elbírálása esetén a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására kijelölt szervezet) meg-küldi a Támogató Levelet, melyben meghatározásra kerül mekkora összeggel, és milyen feltételekkel támogatja az adott projektet.

Támogató levél beérkezte után 60 nap áll rendelkezés-re a Közreműködő Szervezet (pályázat befogadására ki-jelölt szervezet) és a Kedvezményezett(ek) közötti Támo-gatási Szerződés megkötésére.

A Támogatási Szerződés megkötéséhez szükséges ki-egészítő dokumentumok, információk összegyűjtését és beküldését az EUKO végzi.

A Támogatási Szerződést az illetékes szakmai szerve-zet, a Kontrolling Igazgatóság, a BSZE Back Offi ce, a Számviteli szervezet, a Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály, valamint a Jogi Igazgatóság felülvizsgálata után, az EUKO terjeszti az illetékes vezető elé aláírás cél-jából.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős az információkat a projektreferens-től kapja közvetlenül majd rögzíti a rendszerben:

= a betartandó ütemezést és határidőket,= az eseményeket,= a pályázat támogató levelében foglalt főbb adatokat

(támogatás összege, intenzitása, elszámolható és el nem számolható költségek, megvalósítási időszak, pénzügyi elszámolás határideje, PEJ készítések időpontjai, stb.),

= A Támogatási szerződés aláírását, főbb tartalmi ele-meit.

Folyamatosan fi gyelemmel kíséri a Támogatási Szer-ződés készítésének megfelelő előrehaladását, bármely ve-szélyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézke-dést kér a projekt, vagy az EUKO vezetőjétől.

Monitoring felelős intézkedik a pályázattal kapcsola-tos fi nanszírozási források összetételének, időbeli üteme-zésének és nagyságának az üzleti tervekben való szere-peltetésére a Kontrolling Igazgatóság felé.

NIF Zrt. megbízásából megvalósítandó vasútfejleszté-si projektek esetén a NIF Zrt. által megkötött Támogatási Szerződés alapadatait (támogatási összeg, megvalósulás határideje stb.) a negyedévente esedékes állapotjelentés megküldött adatait, valamint a MÁV Zrt. egyes szerveze-teinek feladatait, felelősségét, a NIF Zrt. információköz-lése alapján.

C.7.2. Végleges monitoring tervadatok meghatározása

Lásd E.1.1 – E.1.6 pontok

C.8. Előkészítő projektek megvalósítása

C.8.1. Közbeszerzési eljárások, versenyeztetések le-folytatása


MÁV projekt esetén: Támogatási Szerződés létrejötte után az EUKO adatai és az elkészített közbeszerzési üte-mezés alapján, a MÁV TÁSZ BKSZE, vagy az EU KO folytatja le a szükséges tendereljárásokat a MÁV Zrt. ha-tályos közbeszerzési utasítása alapján. A projekt megvaló-


sítására munkacsoportot kell létrehozni, amely a feladatát ütemezés szerint végzi. A munkacsoport feladatainak ösz-szefogása az EUKO kijelölt ügyintézőjének feladata. A teljes feladatmegvalósítás feltételrendszerének kialakítá-sát követően, folyamatosan fi gyelemmel kell kísérni a pro-jekt előrehaladását, a kijelölt mérföldkövek teljesítését, a fi zikai és pénzügyi előrehaladást, a jelentések elkészíté-sét, a tervzsűrik koordinációját, a zárás feladatait.

NIF projekt esetén: Támogatási Szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás fi gyelembe vételével folytatja le a NIF Zrt. a szükséges közbeszerzési eljárásokat. A folyamat koordinációja a NIF Zrt. és a MÁV Zrt. szervezetei között, az EUKO feladata.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős a beszerzési eljárásokkal kapcsola-tos eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon, melyben rögzíti a Közbeszerzési eljárás meg-kezdését, az eljárás eredményhirdetésének időpontját, az előírt hirdetmények megjelenését, majd az eljárás jogerős lezárásának megtörténtét, továbbá a szerződés keltét.

MÁV projekt esetén a közbeszerzési eljárást lefolytató szervezet projektreferense a fenti események megtörtén-téről elektronikus levélben tájékoztatja a monitoring fele-lőst legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon. Ennek alapján a monitoring felelős rögzíti:

= a betartandó ütemezést és határidőket,= az eseményeket,= a tenderdokumentáció végleges elkészítését, megje-

lentetését,= a kbt., vagy a MÁV Zrt. saját versenyeztetési eljárás

folyamatos megtörténtét,= az eljárás megtámadásának, és kezelésének időpont-

jait, módját,= a folyamat lezárását.

A NIF Zrt. által megvalósítandó vasútfejlesztési pro-jektek esetén, amennyiben a NIF Zrt. által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyomon követéséhez szükséges ada-tok (eljárás kezdete, eredményhirdetése, jogerős lezárása és szerződéskötés) a negyedévente esedékes állapotjelen-tés részét képezik, akkor ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagram segítségével követi nyomon.

C.8.2. Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány kidol-gozása


MÁV projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után az EUKO a megvalósítás koordinációját végzi a munkacsoport munkáját összefogja, a beruházási utasí-tásban szabályozott módon, a MÁV TÁSZ BSZE és a szükséges vasúti szervezetek közreműködésével dolgoz-

tatja ki a vállalkozóval a Részletes Megvalósíthatósági Tanulmányt, a szükséges koordinációkat szervezi, az ott elhangzottak végrehajtásáról gondoskodik. A RMT ered-ményéről Vezetői előterjesztést készít a továbblépés szükségességének és módjának kiválasztásához.

NIF projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapo-dás fi gyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. a szüksé-ges tervezési feladatokat. A RMT eredményéről Vezetői előterjesztést készít a továbblépés szükségességének és módjának kiválasztásához.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős a Részletes Megvalósíthatósági Ta-nulmány kidolgozásának előrehaladását MS Project GANTT diagramon nyomon követi, rögzíti a vállalkozói szerződésben meghatározott határidőket, és azok teljesí-tését (mérföldkövek).

Továbbá MS Excel táblán rögzíti a szerződésben sze-replő pénzügyi és műszaki indikátorokat, majd a kapott havi tény adatok alapján ellenőrzi azok megvalósulását.

MÁV projekt esetén a BSZE havi beszámolója alapján kerül nyomon követésre a szerződés megvalósítása.

Folyamatosan fi gyelemmel kíséri a Részletes Megva-lósíthatósági Tanulmány elkészítésének megfelelő előre-haladását, bármely veszélyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt, vagy az EUKO vezetőjétől.

NIF Zrt. irányításával megvalósítandó vasútfejlesztési projekt esetén az előrehaladás nyomon követéséhez szük-séges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés ré-szét képezik, ezeket monitoring felelős MS Project GANTT diagramban, illetve MS Excel táblázatokban rögzíti és fi gyelemmel kíséri.

C.8.3.1 Vezetői döntés – Elutasítás

Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány megállapítá-sai alapján az EU Kapcsolatok Osztály – az illetékes szakágak közreműködésével – előterjesztést készít a DHL szerinti illetékes vezető számára. Elutasító döntést követően az E.7. pontban meghatározott folyamatok kö-vetkeznek.

C.8.3.2 Vezetői döntés – Folytatás


Részletes Megvalósíthatósági Tanulmány megállapítá-sai alapján az EUKO az illetékes szakágak közreműködé-sével előterjesztést készít a DHL szerint illetékes vezető


számára. A folytatásról szóló döntés alapján az engedély-tervek kidolgozása indul meg.

MÁV projekt esetén: Amennyiben a projekt az RMT és az engedélyezési tervek készítését is tartalmazza, a vállalkozási szerződés további feladatainak megfelelően, az EUKO a megvalósítás koordinációját végzi, a munka-csoport munkáját összefogja, a beruházási utasításban szabályozott módon a MÁV TÁSZ BSZE és a szükséges vasúti szervezetek közreműködésével dolgoztatja ki a vállalkozóval az engedélyterveket a források rendelke-zésre állása alapján.

Amennyiben a projekt tárgya csak RMT készítése, a projekt az E.7. pont szerint lezárásra kerül, és az előkészí-tés további feladataira – döntés szerint – új pályázat ké-szül a korábbi pontokban meghatározottak szerint.

NIF projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapo-dás fi gyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. a szüksé-ges tervezési feladatokat.

C.8.4. Engedélytervek kidolgozása


MÁV projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után, vagy korábbi vállalkozási szerződés feladatainak további végrehajtása keretében, az EUKO a megvalósítás koordinációját végzi a munkacsoport munkáját összefog-ja, a beruházási utasításban szabályozott módon, a MÁV TÁSZ BSZE és a szükséges vasúti szervezetek közremű-ködésével dolgoztatja ki a vállalkozóval az engedélyter-veket.

NIF projekt esetén: Vállalkozói szerződés megkötése után a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapo-dás fi gyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. a szüksé-ges tervezési feladatokat.

Az engedélytervek megvalósítása során a szerződés-ben meghatározott rendszerességgel tervzsűrit kell tarta-ni, amelyre a NIF Zrt., vagy a projektszervezet meghívó-ja alapján kerül sor a tervek előzetes beérkezése mellett. A tervzsűrikről felvett jegyzőkönyvek tartalmazzák az elfogadásra került részleteket, a szükséges módosításo-kat, és azok határidejét.

Monitoring szerepe:

Az engedélytervek elkészítése során a monitoring fele-lős rögzíti:

= a betartandó ütemezést és határidőket,= az eseményeket,= a tervek beérkezését, szakágak általi jóváhagyását,= a tervek engedélyezésre történő beterjesztését.

Folyamatosan fi gyelemmel kíséri az Engedélytervek elkészítésének megfelelő előrehaladását, bármely veszé-lyeztető tényező felmerülése esetén, azonnal intézkedést kér a projekt, vagy az EUKO vezetőjétől.

Továbbá MS Excel táblán rögzíti a szerződésben sze-replő pénzügyi és műszaki indikátorokat, majd a kapott havi tény adatok alapján ellenőrzi azok megvalósulá-sát.


C.8.5. Engedélyek megszerzése


MÁV projekt esetén: Tervező az általa véglegesített terveket eljuttatja a projektszervezethez, amely az illeté-kes szakágakkal együttműködve, beszerzi a MÁV üze-meltetői szakmai jóváhagyást, majd a tervező a szüksé-ges esetekben benyújtja azokat az illetékes hatósághoz engedélyeztetés céljából.

NIF projekt esetén: Engedélyek megszerzését a hatá-lyos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás fi gyelem-be vételével hajtja végre a NIF Zrt.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős az engedélyezési folyamattal kap-csolatos események rögzítéséért

= az engedélykérelmek beadását,= a befogadó határozat időpontját, a hiánypótlások ha-

táridejét,= a meghosszabbítások iránti kérelmek beadási idejét,= az engedélyek kiadásának időpontjátMS Project GANTT diagramon. A határidőkre a pro-

jekt-referenst fi gyelmezteti.

MÁV projekt esetén a projekt referens a szükséges adatokat adja át a monitoring felelősnek legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon.



C.9. Kommunikációs feladatok ellátása


A projekt fi nanszírozását biztosító Támogatási Szerző-dés tartalmazza a vállalt kommunikációs feladatok körét, melyek megvalósítását a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatóság közreműködésével valósítja meg a projekt-szervezet a projekt kommunikációs terve alapján.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős rögzíti a projekt indulásakor a kom-munikációs tervet, azok tervezett eseményeit, és fi gye-lemmel kíséri a kommunikációs terv megvalósulását. A kommunikációs folyamattal kapcsolatos eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon.

A projektreferens a szükséges adatokat adja át a moni-toring felelősnek legkésőbb az adott esemény megtörtén-tét követő munkanapon.

C.10. Pénzügyi folyamatok nyomon követése


Az elkészült tervek szerződés szerinti leszállítását kö-vetően, a tervező szerződés szerinti feladatainak végre-hajtásáról az illetékes szakmai szervezetek általi ellenőr-zését követően, a projekt menedzser jóváhagyása után, a BSZE a GIR beszerzés moduljának segítségével előállítja a teljesítésigazolást, melyet az EUKO eljuttat a Tervező-nek. Tervező ezután kiállítja a számlát, majd eljuttatja a Számviteli szervezetnek, aki intézkedik a kifi zetésről.

A számla kiegyenlítését igazoló kifi zetési bizonylatot/bankszámlakivonatot a Számviteli szervezet átadja a pénzügyi felelősnek, aki a hitelesítés megtörténte után to-vábbítja a projekt megvalósításáért felelős ügyintézőnek.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős a monitoring rendszerben rögzíti:= az események ütemezését és határidőket,= a teljesítésigazolás időpontját,= a számla EU Kapcsolatok Osztályra való beérkezését

kifi zető részére (pl.: KSz) továbbküldését és kifi zetésé-nek dátumát.

MS Excel táblákban rögzítésre kerülnek a feladattal kapcsolatos műszaki és pénzügyi indikátorok. Vizsgálat-ra kerül a tervezett és tény adatok egyezősége, eltérés esetén intézkedni kell a projekt, vagy az EUKO vezetője felé a szükséges intézkedések meghozatala iránt.

Az adatok rögzítése a projektreferenstől és a pénzügyi ügyintézőtől kapott adatok alapján történik.

C.11. Projektszervezet munkájának értékelése és zárása, ha a folyamat az előkészítéssel lezárul. Moni-toring folyamat értékelése és zárása


A projekt végrehajtása során az elvégzett tevékenység-gel kapcsolatos műszaki, számviteli-pénzügyi és ütemezésbeli terv-tény adatok rendszerezése és elemzése alapján, a projektmenedzser záró értékelő jelentést készít. A jelentésben rögzíti a határidőknek való megfeleléseket, illetve tartalmazza az esetleges eltérések indoklását és a kezelésükre megtett intézkedéseket, továbbá azok haté-konyságát.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős a jelentés összeállításához a projekt megvalósítása során összegyűjtött és rendszerezett adata-it az időbeni nyomon követést biztosító MS Project GANTT diagramot, továbbá a pénzügyi és műszaki indi-kátorokat tartalmazó MS Excel táblákat átadja a projekt-menedzsernek.

Egyben rövid, összefoglaló jelentést készít a projekt megvalósítás során elvégzett monitoring feladatok érté-keléséről.

Lásd E.7. pont

D) Monitoring a kiviteli projektmegvalósítási idő-szakban

D.1. Előkészítő projekt alapján műszaki tartalom és fi nanszírozási igény meghatározása


MÁV projekt esetén: Az előkészítő projekt eredménye-képp létrejött engedélyezett tervdokumentáció alapján az EUKO, az illetékes szakágak továbbá a Pénzügyi és Jogi Igazgatóságok közreműködésével előterjesztést készít a DHL szerinti vezető számára, a létrehozandó műszaki tartalom és az – ehhez párosuló tervezői költségbecslé-sen, illetve az illetékes szakágak előrejelzésein alapuló – fi nanszírozási igény véglegesítése céljából.

NIF projekt esetén: A hatályos MÁV-NIF Együttműkö-dési megállapodás alapján a NIF Zrt. által a jogerős enge-délyek alapján készített javaslat alapján, a MÁV Zrt. ille-tékes szakágainak közreműködésével kerül sor a kivitele-zési projekt műszaki paramétereinek meghatározására.

Monitoring szerepe:

A Projekt megvalósításáért felelős ügyintéző legké-sőbb az előterjesztés elfogadását követő munkanapon,


illetve a NIF Zrt. a negyedéves jelentésben a szükséges adatokat átadja a monitoring felelősnek, aki az adatokat MS Project GANTT diagramon és MS Excel táblán rög-zíti és nyomon kíséri.

Az elkészült Vezetői Előterjesztés vagy a NIF adat-közlése alapján a pályázattal kapcsolatos fi nanszírozási források várható összetételét, időbeli ütemezését és nagy-ságát jelezni kell a Kontrolling Igazgatóság felé, aki in-tézkedik a fi nanszírozási források, valamint a szükséges állományba vételi, üzemeltetési és karbantartási költsé-gek üzleti tervekben való előzetes szerepeltetésére.

D.2. Vezetői döntés szerint projektszervezet kiala-kítása, a szervezet feladatütemezése

Lásd C.1. pont

D.3. Pályázat előkészítése


A pályázat összeállításának feladatával megbízott pro-jektreferens a pályázati kiírás alapján listát állít össze a szükséges adatok köréről és az adatszolgáltatásért felelős szervezeti egységekről.

Monitoring szerepe:

Monitoring felelős a pályázattal kapcsolatosan rögzíti a döntés dátumát, és a további eseményeket MS Project GANTT diagramon követi nyomon.

A pályázatért felelős ügyintéző a fenti események megtörténtét közli a monitoring felelőssel legkésőbb az adott esemény megtörténtét követő munkanapon.

D.4. Kockázatok feltárása, -értékelése

Lásd. E.2. pont

D.5. Pályázati adatlap elkészítése, beadása – mel-lékletekkel

Lásd C.4.

D.6. Hiánypótlási feladatok ellátása

Lásd C.5.

D.7. Kivitelezési projekt elutasítása esetén – a moni-toring folyamat értékelése és lezárása

Lásd. E.7 pont.

D.8. Kivitelezési projekt elfogadása esetén

D.8.1. Támogatási Szerződés megkötése

Lásd C.7.1. pont

D.8.2. Végleges monitoring tervadatok meghatározása

Lásd E.1.1 – E.1.6 pontok

D.9. Műszaki adatok alakulásának nyomon követése


A projekt megvalósítása idején, folyamatos nyomon követés valósul meg MÁV projekt esetén a BSZE / Mér-nök havi beszámolói, NIF projekt esetén a NIF Zrt. ne-gyedéves Állapotjelentései alapján.

Monitoring szerepe:

MÁV projekt esetén:

Monitoring felelős a műszaki folyamatok során az üte-mezéssel kapcsolatos adatokat MS Project GANTT diag-ramon követi nyomon, melyben rögzíti a vállalkozói szer-ződésben meghatározott teljesítési határidőket (mérföld-köveket), majd a folyamatosan beérkező tény adatokat.

Továbbá MS Excel táblán rögzíti a szerződésben sze-replő műszaki indikátorokat, majd a kapott havi tény ada-tok alapján ellenőrzi azok megvalósulását.

Szerződés megvalósítása BSZE / Mérnök havi beszá-molója alapján kerül nyomon követésre.

Amennyiben a rögzített terv adatok és a beérkező tény adatok között eltérés észlelhető a monitoring felelős in-tézkedik a projekt, vagy az EUKO vezetője felé a szüksé-ges intézkedések meghozatala iránt.

NIF projekt esetén:


D.10. Pénzügyi folyamatok nyomon követése


Az elkészült eszközök szerződés szerinti megvalósítá-sát és az illetékes szakmai szervezetek általi ellenőrzését követően, a projekt megvalósításáért felelős ügyintéző


jóváhagyása után, a BSZE a GIR beszerzés moduljának segítségével előállítja a teljesítésigazolást, melyet az EUKO eljuttat a Kivitelezőnek. Kivitelező ezután kiállít-ja a számlát, majd eljuttatja a Számviteli szervezetnek, aki intézkedik a kifi zetésről.

A számla kiegyenlítését igazoló kifi zetési bizonylatot/bankszámlakivonatot a Számviteli szervezet átadja a pénzügyi felelősnek, aki a hitelesítés megtörténte után továbbítja a projekt megvalósításáért felelős ügyintéző-nek.

Monitoring szerepe:


Monitoring felelős a monitoring rendszerben rögzíti:= az események ütemezését és határidőket,= a teljesítésigazolás időpontját,= a számla EU Kapcsolatok Osztályra való beérkezését

kifi zető részére (pl.: KSz) továbbküldését és kifi zetésé-nek dátumát.

MS Excel táblákban rögzítésre kerülnek a feladattal kapcsolatos műszaki és pénzügyi indikátorok. Vizsgálat-ra kerül a tervezett és tény adatok egyezősége, eltérés esetén intézkedni kell a projekt, vagy az EUKO vezetője felé a szükséges intézkedések meghozatala iránt.

Az adatok rögzítése a projektreferenstől és a pénzügyi ügyintézőtől kapott adatok alapján történik.



D.11. Zárási folyamat nyomon követése


Kivitelezési projekt zárása a vonatkozó EU-s és hazai jogszabályok, valamint a projekt megvalósításáért felelős szervezetek (KIKSZ, NFÜ, KKK stb.) iránymutatásai alapján történik meg. A zárás során megtörténik a mű-szaki átadás-átvétel, a forgalomba helyezés, a forgalomba helyezési és/vagy használatba vételi engedélyek megszer-zése, valamint a garanciális vizsgálatok és javítások el-végzése.

Monitoring szerepe:


Monitoring felelős rögzíti:= munkavégzés készre jelentése, a forgalomba helye-

zés a (rész)műszaki átadás-átvételek, az előírt engedélyek megkérésének, és megszerzésének tervezett és tény dátu-mait;

= az eljárások során feltárt hiánypótlásokat azok terve-zett és tény megvalósítását,

= a projekt fi zikai és pénzügyi záró jelentésének össze-állításával kapcsolatos idő, fi zikai és pénzügyi adatokat,

= a kötelező fenntartási időszakra tervezett és tény in-dikátor adatokat.

Amennyiben a monitoring felelős információi alapján kockázatosnak minősíthető valamely határidő betartása, vagy a terv-tény adatokban olyan mértékű eltérés tapasz-talható, amely a projekt fi zikai és pénzügyi zárását veszé-lyeztethetik, akkor értesíti a projekt vezetőjét, vagy az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét és javaslatot tesz a kockázat kezelésére.


NIF Zrt. megbízásából megvalósítandó vasútfejleszté-si projektek esetén, a zárás nyomon követéséhez szüksé-ges adatok a negyedévente esedékes állapotjelentés részét képezik, ezeket monitoring felelős az adott projektről szóló beszámolókban használja fel.

Zárási folyamat részként NIF Zrt. továbbítja az EU Kapcsolatok Osztály számára a műszaki átadás-átvételre került projekt eszközbontásos táblázatát, mely tartalmát a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás sza-bályozza. Monitoring felelős a táblázat formai ellenőrzé-se után továbbítja azt a Számviteli szervezet, illetve a Pályavasúti Üzletág Fejlesztési Főosztálya számára felül-vizsgálat céljából.

D.12. Projektszervezet munkájának értékelése és zárása. Monitoring folyamat értékelése és zárása


A projektmenedzsment tevékenységének zárását köve-tően, a KSz részére el kell készíteni a zárójelentést, amely-nek tartalmaznia kell a projekt célját, annak változásait, a megvalósítás összhangját a célokkal, a projektráfordítá-sok terv-tény adatait, a projekt hozadékát, és hasznossá-gát, a projekt életciklusa alatt fellépő kockázatokat és azok kezelésének módját, a tett intézkedések elemzését.

Monitoring szerepe:

A Monitoring felelős a jelentés összeállításához bizto-sítja az időbeni nyomon követést biztosító MS Project


GANTT diagramból, továbbá a pénzügyi és műszaki in-dikátorokat tartalmazó MS Excel táblákból a szükséges adatokat.

A monitoring rendszerben rögzíti a határidőknek való megfeleléseket, illetve tartalmazza az esetleges eltérések indoklását és a kezelésükre megtett intézkedéseket, to-vábbá azok hatékonyságát.

Lásd. E.7. pont

E) Monitoring tevékenység főbb feladatai

E.1. Monitoring tervadatok kialakítása

E.1.1. Előkészítési tevékenység tervezése, ütemezése

Monitoring felelős a jogszabályi kötöttségek, illetve a korábbi tapasztalatok alapján összeállít egy minta-üteme-zést, mely tartalmazza az előkészítés során elvégzendő tevékenységek körét, illetve azok határidejét. Ennek alap-ján – a konkrét pályázati kiírásban szereplő határidő, il-letve a megadott műszaki tartalom fi gyelembe vételével – készül el az előkészítési tevékenység ütemtervét tartal-mazó MS Projekt GANTT diagram.

E.1.2. Műszaki monitoring adatok körének és célérté-kének meghatározása


EU Kapcsolatok Osztály felkéri az illetékes szakmai szervezeteket, hogy a pályázati kiírásnak megfelelő for-mátumban jelöljék ki a megvalósítás nyomon követését lehetővé tevő indikátorokat, továbbá határozzák meg a projekt keretében elérendő célértékeket, melyeket a mo-nitoring felelős MS Excel tábla segítségével rögzít.


Az adatok körének kialakítását a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás fi gyelembe vételével hajt-ja végre a NIF Zrt. A vállalkozói szerződésben rögzített műszaki indikátorokról a NIF Zrt. által negyedévente megküldött állapotjelentésből értesül a Monitoring fele-lős.

E.1.3. Pénzügyi adatok és ütemezésük


EU Kapcsolatok Osztály felkéri az illetékes szakmai szervezeteket, hogy az általuk megadott műszaki tarta-lomhoz kapcsolódóan – a pályázati kiírás kereteit fi gye-lembe véve – adják meg az igényelt forrás nagyságát. EUKO ezután a Kontrolling Igazgatóság és a Pénzügyi Igazgatóság közreműködésével összeállítja a projekt

pénzügyi ütemezését, melyben elkülönítésre kerülnek a MÁV által fi nanszírozandó költségek (amennyiben je-lentkeznek ilyenek). Fenti adatokat EU KO MS Excel táb-la segítségével rögzíti.


Az adatok körének kialakítását a hatályos MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás fi gyelembe vételével hajtja végre a NIF Zrt. A vállalkozói szerződésben rögzített pénzügyi indikátorokról a NIF Zrt. által negyedévente megküldött állapotjelentésből értesül a Monitoring felelős.

Monitoring felelős intézkedik az elfogadott projekt jel-lemzői vagy a NIF adatközlése alapján a pályázattal kap-csolatos fi nanszírozási források várható összetételének, időbeli ütemezésének és nagyságának, valamint a szük-séges állományba vételi, üzemeltetési és karbantartási költségek üzleti tervekben való szerepeltetésére a Kont-rolling Igazgatóság felé.

E.1.4. Közbeszerzési ütemterv meghatározása

A projekt műszaki tartalmától és pénzügyi forrás igé-nyének megfelelően, a közbeszerzésért felelős szervezet (BKSZE vagy EU Kapcsolatok Osztály) állítja össze a projekt közbeszerzési ütemtervét. Ebben rögzíteni kell a tervezett közbeszerzés típusát, értékét, az ajánlati doku-mentáció elkészítésének, kiadásának, az ajánlattétellel és értékelésével, valamint a szerződéskötéssel kapcsolatos tervezett határidőket. Az adatok a pályázat összeállításá-ért felelős ügyintéző útján jut el a monitoring felelőshöz, aki a projekt MS GANTT diagramján rögzíti azt.

E.1.5. Kommunikációs terv meghatározása

A pályázati kiírásban megjelölt igényeknek megfelelő-en a Kommunikációs Igazgatóság állítja össze a projekt kommunikációs ütemtervét, mely a pályázat összeállítá-sáért felelős ügyintéző útján jut el a monitoring felelős-höz, aki a projekt MS GANTT diagramján rögzíti azt.

E.1.6. Monitoring és kontrolling tevékenységi terv

A pályázati kiírásban megjelölt igényeknek megfelelő-en monitoring felelős állítja össze pályázat összeállításá-ért felelős ügyintéző közreműködésével a projekt moni-toring és kontrolling ütemtervét, a projekt MS GANTT diagramján rögzíti azt.

E.2. Projekt kockázatelemzés, és –kezelés

Kockázatnak minősül minden olyan esemény, tevé-kenység vagy tevékenység elmulasztása, ami gátolja, hogy egy szervezet elérje (közvetlen vagy közvetett) cél-jait. Minden kockázatnak alapvetően két jellemzője van: valószínűsége és hatása.


A kockázat-elemzés és értékelés során tisztázni és rög-zíteni kell mindazon munkafolyamatokat, amelyek a pá-lyázatok megvalósítása során felmerülnek, és amelyek sarokpontjaiban ki kell alakítani a megfelelő kontrollo-kat, azaz a vezetői és a munkafolyamatokba épített ellen-őrzés rendszerét.

Ennek során− fel kell tárni és tisztázni a folyamatok= lényegét, közvetlen és közvetett céljait, kritikus si-

kertényezőit,= általános jellemzőit (kezdete és vége, inputok és out-

putok, az adatok átalakulása, Informatikai és távközlési befolyásoltságát, stb.),

= teljesítmény mutatóit, azok értékelését, sikertényező-it, a negatív eseményekre adott válasz (refl exió) szabályo-zását, összehasonlítását,

− a folyamatokat csoportosítani kell= legfelső szintű folyamatokra (pl.: könyvelési tevé-

kenység),= főbb folyamatokra (kötelezettségek, követelések

nyilvántartása, tárgyi eszközök kezelése, pénzügyi jelen-tés, stb.),

= ahol szükséges és indokolt, alfolyamatokra,− a folyamatok csoportosításához kapcsolódóan fel

kell tárni a folyamat felelősöket.

Az előkészítés során, fel kell mérni és tisztázni a mun-kafolyamatokra ható tényezőket, úgymint:

− jogszabályi, törvényi változásokat,− a vezetőség elvárásai, és az abban bekövetkezett vál-

tozásokat,− a belső szervezet változásait,− a külső szervezeti (környezeti) változásokat.

A kockázatfelmérés célja: feltárni és azonosítani mind-azon kockázati tényezőt, amely az adott folyamat megva-lósítására hatással lehet. Ehhez vizsgálni és értékelni szükséges a feltárt kockázati tényezők

− bekövetkezési valószínűségét, és− a célok elérésére gyakorolt hatását.

Mind a hatás, mind a valószínűség esetében alacsony, közepes vagy magas besorolásokat kell alkalmazni. A kockázatok értékelésénél össze kell kapcsolni a kockázati tényezőket a hatásukkal és bekövetkezési valószínűsé-gükkel. A kockázatokat oly módon kell kiértékelni, hogy abban nem játszhat szerepet a kontrollok kialakítása, vagy annak elmaradása, működtetésének megfelelő vagy hibás volta.

A kockázatok kiértékelését követően meg kell határoz-ni a fontossági sorrendnek (az összesített kockázati nagy-ság alapján) megfelelően azon kockázatokat, amelyeket a sikeres végrehajtás érdekében megfelelő módon kezelni kell, azaz a folyamatok lezajlása során, megfelelő intéz-kedéssel meg kell előzni, vagy a ható tényezőket a projekt végrehajtásának folyamatában folyamatosan fi gyelni

kell, értékelni kell, vagy a szükséges kontrollokat a folya-matba be kell építeni.

A kockázatelemzést és értékelést el kell végezni a pá-lyázatok elkészítését megelőzően, a pályázat nyertessé-géről szóló értesítést követően, és a pályázat lezárásakor egyaránt.

A monitoring felelős a kockázatelemzésre és – értéke-lésre vonatkozóan nyilvántartja a feltárt és azonosított kockázatokat, azok értékeléskori állapotát, a szükséges-nek ítélt intézkedéseket és a megtett intézkedések tényle-ges hatását, a kockázati tényezők változását.

E.3. Adatgyűjtés


Monitoring felelős a projekt előrehaladásával kapcso-latos adatokat elsősorban a BSZE és/vagy a Mérnök által az EU Kapcsolatok Osztályra eljuttatott havi jelentésből nyeri. Amennyiben a havi jelentésen túl van szüksége in-formációkra azt elsődlegesen a pályázatért/projektért fe-lelős ügyintézőtől kéri meg, másodsorban műszaki kér-désékben az illetékes szakmai szervezettől, pénzügyi kérdésben a Számviteli szervezettől.

Az ütemezéssel összefüggő adatokat MS Project GANTT diagramban, a műszaki és pénzügyi indikáto-rokkal kapcsolatos adatokat MS Excel táblázatban rögzí-ti.


Monitoring felelős a projekt előrehaladásával kapcso-latos adatokat elsősorban a NIF Zrt. által az EU Kapcso-latok Osztályra eljuttatott negyedéves jelentésből nyeri. Amennyiben a negyedéves jelentésen túl van szüksége információkra azt a NIF Zrt. illetékes ügyintézőjének együttműködésével szerzi be.

Az ütemezéssel összefüggő adatokat MS Project GANTT diagramban, a műszaki és pénzügyi indikáto-rokkal kapcsolatos adatokat MS Excel táblázatban rögzí-ti.

E.4. Terv–tény eltérések értékelése – beavatkozás


Monitoring felelős a rögzített terv adatok, továbbá az adatgyűjtés folyamán beszerzett információkat tartalma-zó műszaki és pénzügyi MS Excel táblázatok segítségé-vel észleli a tényadatok tervezettől való eltérését.

Az észlelt eltérésről elsődlegesen a projektmenedzsert és az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét tájékoztatja, ez-után – amennyiben ilyen tartalmú utasítást kap – írásbeli jelentést készít, melyben szerepel az eltérés pontos mérté-ke, indoka, illetve az esetleges javaslatok a helyzet keze-lésére.



Monitoring felelős a projekt előrehaladásával, illetve a tény adatok tervtől való eltérésével kapcsolatos informá-ciókat elsősorban a NIF Zrt. által az EU Kapcsolatok Osztályra eljuttatott negyedéves jelentésből nyeri.

NIF projektek esetén monitoring felelős MS GANTT diagramban rögzíti a projekt szerződés szerinti határide-jét, majd rögzíti a műszaki-átadás átvétel tényleges idő-pontját. Műszaki átadás-átvétel időpontjáról tájékoztatja az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjét.

E.5. Beszámolók készítése


Monitoring felelős GANTT diagramban rögzíti a beszá-moló elkészítésének határidejét, majd a projekt nyomon kö-vetését biztosító diagram, a beérkező havi jelentések, illetve műszaki és pénzügyi indikátor táblák felhasználásával állt-ja össze a kért adatok körének megfelelően a beszámolót.


Monitoring felelős GANTT diagramban rögzíti a be-számoló elkészítésének határidejét, majd az utoljára beér-kezett negyedéves állapotjelentés, illetve egyéb a NIF Zrt.-től származó információk alapján állítja össze a kért adatoknak megfelelően a beszámolót.

E.6. Ellenőrzési megállapítások nyomon követése

Monitoring felelős MS Excel táblázatban rögzíti a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója által kiadott, a Stratégiai Igaz-gatóság EU Kapcsolatok Osztályt nevesítő határozatokat, illetve az azok végrehajtására megadott határidőket.

Továbbá azon külső ellenőrzési szerv által tett megál-lapítások és határidők kerülnek rögzítésre, melyeket a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, illetőleg a MÁV Zrt. Stratégiai Igazgatója az EU Kapcsolatok Osztály hatás-körébe utal.

Amennyiben láthatóvá válik, hogy a határidő teljesíté-se nem valósul meg monitoring felelős – az indokok meg-jelölésével – értesíti az EU Kapcsolatok Osztály vezető-jét, aki intézkedik a határidő módosítását kérelmező ki-admány összeállítása felöl.

Kiadmány elfogadása esetén monitoring felelős rögzíti az újabb határidőt és fi gyelemmel kíséri végrehajtását.

E.7. Monitoring folyamat értékelése és zárása

A monitoring folyamat keretei között éves rendszeres-séggel értékelő dokumentum kerül összeállításra, amely tartalmazza:

Mérföldkövek határidőn belül való teljesülésének arányát;

Havi/negyedéves jelentések beérkezésének határ-időn belüliségét és teljes körűségéről szóló elemzést;

Monitoring felelős számára kiadott határidők teljesí-tésének arányát;

Monitoring által összeállított ütemterv teljesíthető-ségének elemzését, a minta ütemterv módosítására teen-dő javaslatokat;

MS Project GANTT diagram, MS Excel indikátor táblázatok teljes körűségének vizsgálatát

Az elkészült értékelő jelentést monitoring felelős az EU Kapcsolatok Osztály vezetőjének terjeszti elő, aki a jelentés elfogadása esetén továbbítja azt a MÁV Zrt. Ve-zetése számára.

MS Project GANTT diagramban kerül rögzítésre az értékelés elkészítésének EU KO vezetője által adott ha-tárideje, a diagram zárása a jelentés Stratégiai Igazgató általi elfogadásának rögzítésével történik meg.

5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ-LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

Az utasításhoz a MÁV Zrt-n belül kialakított utasítá-sok közül kapcsolódnak különösen:

• 51/2009. (MÁV. Ért. 23.) Beruházás – Vezérigazgatói utasítás

• A MÁV Magyar Államvasutak Zártkörűen működő Részvénytársaság Beruházási Utasítása kiadásáról

• MÁV Zrt. Beruházási Kézikönyve• 4/2010. (MÁV. Ért. 2.) Pénzügyi irányítás – Elnök-

vezérigazgatói utasítás• A szerződések számviteli, pénzügyi és kontrolling

felülvizsgálatának, valamint a szerződést biztosító jogin-tézmények, biztosítékok elfogadásának szabályairól,

• 15/2010. (MÁV. Ért. 9.) Humánpolitika – Elnök-ve-zérigazgatói utasítás

• A MÁV Zrt. Működési és Szervezeti Szabályzata és Döntési és Hatásköri Listája

• 22/2007. (MÁV. Ért. 29.) Jog – Vezérigazgatói utasí-tás

• A szerződéskötések rendjéről• 32/2010. (MÁV. Ért. 18.) Jog – Elnök-vezérigazgatói

utasítás• A MÁV Zrt. Közbeszerzési Szabályzatáról• 52/2010. (MÁV. Ért. 25.) Stratégia – Elnök-vezérigaz-

gatói utasítás• a szabálytalanságok kezelésére. Az EU alapjai társfi -

nanszírozásában, és a hazai költségvetésből fi nanszíro-zott fejlesztési projektek esetében a MÁV Zrt-nél

• Együttműködési megállapodás az Európai Uniós for-rások felhasználásával megvalósuló vasúti infrastruktu-rális beruházások eljárási rendjének változásáról (MÁV-NIF Együttműködési Megállapodás)


6.0. HATÁLYBALÉPÉS

Az utasítás a MÁV Értesítőben történt közzététellel egyidejűleg lép hatályba.

7.0. MELLÉKLETEK

7.1. Folyamatábra és jelmagyarázat

Szarvas Ferenc s.k.elnök-vezérigazgató

Jelmagyarázat

= Feldolgozás/Értékelés

= Dokumentum/Javaslat

= Ütemezés/Indikátor táblázat

= Befejezés

= Kigyűjtés

= Döntési pont

= Adatbevitel

= Összegzés

1882 A MÁV Zrt. Értesítője 31. számM

ON

ITO

RIN

G F

ELA

DA

TOK

Bem

en a

dat

Fele

ls

szer

veze

tK

imen

ada

tEr

edm

ény

Fele

ls

Meg

jegy

zés

B.

Mon

itorin

g a

pály

ázat

figye

lés

idsz

akáb

an

B1

Pál

yáza

tfigy

elés

id

beni

meg

törté

nte

Kiír

ás fe

llelé

séne

k dá

tum

aK

iírás

forr

ása

EU

KO

Ada

tkig

yjté

si

rend

szer

érté

kelé

seE

U K

OG

AN

TT-d

iagr

am

B.2

.1.

Felta

lált

pály

ázat

i leh

etsé

g ér

téke

lése

- ér

inte

ttség

Érin

tett

szer

veze

tek

köre

EU

KO

Rög

zíte

tt vi

zsgá

lati

ered

mén

yE

U K

O

B.2

.2.

Felta

lált

pály

ázat

i leh

etsé

g ér

téke

lése

- fin

ansz

írozá

si m

ódFi

nans

zíro

zási

mód

ok

lehe

tség

es v

álto

zata

iE

U K

OR

ögzí

tett

vizs

gála

ti er

edm

ény

EU

KO

B.2

.3.

Felta

lált

pály

ázat

i leh

etsé

g ér

téke

lése

- B

izto

síté

knyú

jtási

köt

elez

etts

égek

és

lehe

tsé

gek

Biz

tosí

ték-

nyúj

tási

m

ódok

lehe

tség

es

válto

zata

i, sz

üksé

ges

mér

téke

, m

ente

sség

ek e

sete

i

EU

KO

Rög

zíte

tt vi

zsgá

lati

ered

mén

yE

U K

O

B.2

.4.

A fe

ltalá

lt pá

lyáz

ati l

ehet

ség

érté

kelé

se -

A

pály

ázat

ok v

árha

tó h

ozad

éka,

ere

dmén

ye

Lehe

tség

es

fejle

szté

sek

köve

tkez

tébe

n lé

trejö

v e

szkö

zök,

lé

tesí

tmén

yek

köre

, a

fejle

szté

s vá

rhat

ó ho

zadé

ka, e

redm

énye

EU

KO

Rög

zíte

tt vi

zsgá

lati

ered

mén

yE

U K

O

B3

Java

slat

kéré

s id

pont

ja

Vál

asz

beér

kezé

sét

Java

solt

fejle

szté

s f

bb je

llem

zit

EU

KO

Java

slat

ok

beér

kezé

séne

k id

igén

yeE

U K

OA

dato

k M

S P

roje

ct

tábl

án rö

gzítv

e

B4

Beé

rkez

ett j

avas

lato

kV

ezet

i dön

tésr

e va

ló

bete

rjesz

tés

EU

KO

Egy

sége

s fo

rmát

umú

össz

ehas

onlít

ó tá

bláz

atE

U K

O

GA

NTT

-dia

gram

Java

slat

ok M

S

Wor

d do

kum

entu

mba

n ös

szes

ítve

B5

Feltá

rt és

azo

nosí

tott

kock

ázat

okS

züks

éges

nek

ítélt

inté

zked

ések

Meg

tett

inté

zked

ések

ha

tása

Koc

káza

ti té

nyez

k vá

ltozá

sa

EU

KO

BS

ZEN

IF

Koc

káza

tkez

elés

i ny

ilván

tartá

sE

U K

OK

ocká

zatk

ezel

ési

doku

men

táci

ó

B2

Foly

amat

ele

mFe

lada

t

A p

ályá

zatfi

gyel

és re

ndsz

ere,

rend

szer

essé

ge, f

elel

sség

e,

hely

e, e

redm

énye

Az

érin

tett

szer

veze

tek

(MÁ

V Z

rt, é

s le

ányv

álla

lato

k)

érte

síté

se, p

ályá

zati

java

slat

ok g

yjté

se

A b

eérk

ezet

t jav

asla

tok

érté

kelé

se, t

áblá

zatb

a fo

glal

ása,

ve

zet

i dön

tésr

e be

terje

szté

s

Koc

káza

tok

feltá

rása

, -ér

téke

lése

E2 fo

lyam

at le

írása

sze

rint

MS

Exc

el tá

bláb

an

rögz

ítve

kész

ítése

31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1883B

emen

ada

tFe

lel

s sz

erve

zet

Kim

en a

dat

Ered

mén

yFe

lel

sM

egje

gyzé

sFo

lyam

at e

lem

Fela

dat

B6

Lezá

rás

dátu

ma

Edd

igi ö

ssze

s rö

gzíte

tt ad

atE

U K

O

Pál

yáza

tfigy

elés

ér

téke

lése

,mon

itorin

g fo

lyam

atok

érté

kelé

se,

java

slat

ok

EU

KO

Idad

atok

MS

P

roje

ct tá

blán

rö

gzítv

eÉ

rtéke

lés/

zárá

s M

S W

ord

doku

men

tum

ban

és/v

agy

MS

Exc

el

tábl

ában

rögz

ítve

B7

Vez

eti e

lte

rjesz

tés

Tám

ogat

ó dö

ntés

m

egho

zásá

nak

dátu

ma

EU

KO

Fina

nszí

rozá

si

forr

ások

vár

ható

ös

szet

étel

e, id

beli

ütem

ezés

e és

na

gysá

ga

EU

KO

GA

NTT

-dia

gram

Pén

zügy

i in

form

áció

k M

S

Exc

el tá

bláz

atba

n ös

szes

ítve

C.

Mon

itorin

g az

El

kész

ít p

ályá

zat i

dsz

akáb

an:

C1

Sze

rvez

et

kial

akítá

sána

k vá

rhat

ó id

igén

yeFe

lada

tmeg

oszt

ás

EU

KO

Sze

rvez

et

kial

akítá

sána

k té

nyle

ges

idig

énye

Pro

jekt

-tago

k né

vsor

a,

fela

datm

egos

ztás

, ka

pcso

latta

rtás

adat

ai

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

C2

Vég

lege

s M

onito

ring

adat

tábl

ák é

s di

agra

mok

EU

KO

C3

Feltá

rt és

azo

nosí

tott

kock

ázat

okS

züks

éges

nek

ítélt

inté

zked

ések

Meg

tett

inté

zked

ések

ha

tása

Koc

káza

ti té

nyez

k vá

ltozá

sa

EU

KO

BS

ZEN

IF

Koc

káza

tkez

elés

i ny

ilván

tartá

sE

U K

OK

ocká

zatk

ezel

ési

doku

men

táci

ó

Nem

lege

s ve

zet

i dön

tés

- a m

onito

ring

foly

amat

érté

kelé

se,

lezá

rása

E7 fo

lyam

at le

írása

sze

rint

Tám

ogat

ó ve

zet

i dön

tés

alap

ján

pály

ázat

kész

ítés

Vez

eti d

önté

s sz

erin

t pro

jekt

szer

veze

t kia

lakí

tása

, a

szer

veze

t fel

adat

ütem

ezés

e

Mon

itorin

g te

rvad

atok

el

zete

s ki

alak

ítása

E1.1

- E1

.6 fo

lyam

atok

leírá

sa s

zerin

t

Koc

káza

tok

feltá

rása

, -ér

téke

lése

E2 fo

lyam

at le

írása

sze

rint

1884 A MÁV Zrt. Értesítője 31. számB

emen

ada

tFe

lel

s sz

erve

zet

Kim

en a

dat

Ered

mén

yFe

lel

sM

egje

gyzé

sFo

lyam

at e

lem

Fela

dat

C4

Ada

tlap

össz

eállí

tásá

nak

kezd

ete

Bea

dási

hat

árid

Bea

dás

meg

törté

nte

EU

KO

Pál

yáza

t hat

árid

re

való

bea

dásá

nak

bizt

osítá

saE

U K

O

C5

Hiá

nypó

tlásr

a va

ló

fels

zólít

ás b

eérk

ezés

eH

iány

pótlá

s ha

tárid

eje

Hiá

nypó

tlás

meg

törté

nte

EU

KO

Hiá

nypó

tlás

hatá

ridre

va

ló b

eadá

sána

k bi

ztos

ítása

EU

KO

C6

Öss

zes

a fo

lyam

at

sorá

n fe

lhas

znál

t ad

atso

rE

U K

OÉ

rtéke

lt, le

zárt

mon

itorin

g re

ndsz

er

Idad

atok

MS

P

roje

ct tá

blán

rö

gzítv

eÉ

rtéke

lés/

zárá

s M

S W

ord

doku

men

tum

ban

és/v

agy

MS

Exc

el

tábl

ában

rögz

ítve

C7.

1Tá

mog

atás

i Sze

rzdé

s m

egkö

tése

Tám

ogat

ó le

vél

beér

kezt

eTá

mog

ató

levé

l fbb

ad

atai

Tám

ogat

ási

Sze

rzdé

s al

áírá

sa

EU

KO

NIF

Sza

kága

k,

pénz

ügy,

szá

mvi

tel,

jog

Tám

ogat

ási S

zerz

dés

a TS

Z ha

tárid

n be

lüli

meg

köté

séne

k bi

ztos

ítása

Fina

nszí

rozá

si

forr

ások

vár

ható

ös

szet

étel

ének

, id

beli

ütem

ezés

ánek

és

nagy

ságá

nak

jelz

ése

a K

ontro

lling

Ig. f

elé

EU

KO

GA

NTT

-dia

gram

MS

Exc

el tá

bláz

at

C7.

2V

égle

ges

mon

itorin

g te

rvad

atok

meg

hatá

rozá

saE

1.1

- E1.

6 fo

lyam

atok

sze

rint

Vég

lege

s M

onito

ring

adat

tábl

ák é

s di

agra

mok

EU

KO

GA

NTT

-dia

gram

Hiá

nypó

tlási

fela

dato

k el

látá

sa

Pál

yáza

ti ad

atla

p el

kész

ítése

, bea

dása

– m

ellé

klet

ekke

l

C7

El

kész

ít p

ályá

zat e

luta

sítá

sa e

seté

n - a

mon

itorin

g fo

lyam

atér

téke

lése

és

lezá

rása

E7 fo

lyam

at le

írása

sze

rint

El

kész

ít p

ályá

zat e

lfoga

dása

ese

tén


emen

ada

tFe

lel

s sz

erve

zet

Kim

en a

dat

Ered

mén

yFe

lel

sM

egje

gyzé

sFo

lyam

at e

lem

Fela

dat

C8.

1"-

- Kbt

. eljá

ráso

k, v

erse

nyez

teté

sek

lefo

lyta

tása

"

Bet

arta

ndó

ütem

ezés

és

hat

árid

kTe

nder

doku

men

táci

ó vé

gleg

es e

lkés

zíté

se,

meg

jele

ntet

ése

Kbt

., va

gy a

MÁ

V Z

rt.

sajá

t ver

seny

ezte

tési

el

járá

s fo

lyam

atos

m

egtö

rtént

eA

z el

járá

s m

egtá

mad

ásán

ak, é

s ke

zelé

séne

k id

pont

jai

Foly

amat

lezá

rása

BK

SZE

NIF

EU

KO

Köz

besz

erzé

si e

ljárá

s ny

omon

köv

etés

eE

U K

OG

AN

TT-d

iagr

amM

S E

xcel

tábl

ázat

C8.

2E

lké

szít

pro

jekt

meg

való

sítá

sa -

RM

T ki

dolg

ozás

Sze

rzdé

sben

m

egha

táro

zott

indi

káto

rok

terv

ada

tai

Sze

rzdé

sben

m

egha

táro

zott

indi

káto

rok

havi

tény

ál

lapo

ta

EU

KO

BS

ZEN

IF

Indi

káto

rok

ütem

ezés

nek

meg

fele

l

telje

síté

séne

k bi

ztos

ítása

Tény

ada

tok

terv

tl

elté

rése

ese

tén

EU

KO

ve

zet

jéne

k ér

tesí

tése

EU

KO

Üte

mez

ésse

l ka

pcso

lato

s ad

atok

MS

Pro

ject

tá

blán

, msz

aki é

s pé

nzüg

y in

diká

toro

k M

S

Exc

el tá

blán

rö

gzítv

e

C8.

3

El

kész

ít p

roje

kt m

egva

lósí

tása

- V

ezet

i dön

tés

-- e

luta

sítá

sról

m

onito

ring

foly

amat

érté

kelé

se é

s zá

rása

E

7 fo

lyam

at le

írása

szt

erin

t

-- fo

lyta

tásr

ól

Vez

eti d

önté

s m

egho

zata

lána

k id

eje

DH

L sz

erin

ti ve

zet

proj

ektfo

lyam

at

érté

kelé

se, t

zárá

sa,

mon

itorin

g fo

lyam

at

érté

kelé

se, z

árás

aja

vasl

atok

EU

KO

Idad

atok

MS

P

roje

ct tá

blán

rö

gzítv

eÉ

rtéke

lés/

zárá

s M

S W

ord

doku

men

tum

ban

és/v

agy

MS

Exc

el

tábl

ában

rögz

ítve

El

kész

ít p

roje

ktek

meg

való

sítá

sa

C8


emen

ada

tFe

lel

s sz

erve

zet

Kim

en a

dat

Ered

mén

yFe

lel

sM

egje

gyzé

sFo

lyam

at e

lem

Fela

dat

C8.

4.E

nged

élyt

erve

k ki

dolg

ozás

a

Sze

rzdé

sben

m

egha

táro

zott

indi

káto

rok

terv

ada

tai

Sze

rzdé

sben

m

egha

táro

zott

indi

káto

rok

havi

tény

ál

lapo

taB

etar

tand

ó üt

emez

és

és h

atár

idk

Terv

ek b

eérk

ezés

e,

szak

ágak

álta

li jó

váha

gyás

aTe

rvek

en

gedé

lyez

ésre

tö

rtén

bet

erje

szté

se

EU

KO

BS

ZEN

IF

Indi

káto

rok

ütem

ezés

nek

meg

fele

l

telje

síté

séne

k bi

ztos

ítása

Tény

ada

tok

terv

tl

elté

rése

ese

tén

EU

KO

ve

zet

jéne

k ér

tesí

tése

EU

KO

Üte

mez

ésse

l ka

pcso

lato

s ad

atok

MS

Pro

ject

tá

blán

, msz

aki é

s pé

nzüg

y in

diká

toro

k M

S

Exc

el tá

blán

rö

gzítv

e

C8.

5E

nged

élye

k m

egsz

erzé

se

Kér

elem

be

nyúj

tásá

nak

idej

e,B

efog

adó

hatá

roza

t id

pont

ját,

a hi

ányp

ótlá

sok

hatá

ridej

e,M

egho

ssza

bbítá

sok

iránt

i kér

elm

ek

bead

ási i

deje

Eng

edél

yek

kiad

ásán

ak id

pont

ja

EU

KO

BS

ZEN

IF

Eng

edél

yek

kiad

ásán

ak n

yom

on

köve

thet

sége

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

C9

Kom

mun

ikác

iós

fela

dato

k el

látá

sa

Fina

nszí

rozá

si fo

rrás

ko

mm

unik

áció

s kr

itériu

mai

Hird

etés

i any

agok

m

egje

lené

séne

k dá

tum

a

EU

KO

Kom

mun

ikác

iós

Igaz

gató

ság

Kom

mun

ikác

iós

fela

dato

k ny

omon

kö

veté

seE

U K

OA

dato

k M

S P

roje

ct

tábl

án rö

gzítv

e

C10

Pén

zügy

i fol

yam

atok

nyo

mon

köv

etés

e

Sze

rzdé

sben

m

egha

táro

zott

kifiz

etés

i üte

mte

rvTe

ljesí

tési

gazo

lás

idpo

ntja

Szá

mla

EU

K

apcs

olat

ok

Osz

tály

ra v

aló

beér

kezé

sét k

ifize

t

rész

ére

(pl.:

KS

z)

tová

bbkü

ldés

ét é

s ki

fizet

ésén

ek

dátu

mát

.

EU

KO

Szá

mvi

teli

Sze

rvez

et

Hav

i és

kum

ulál

t kö

ltség

adat

okTé

ny a

dato

k te

rvt

l el

téré

se e

seté

n E

U K

O

veze

tjé

nek

érte

síté

se

EU

KO

Üte

mez

ésse

l ka

pcso

lato

s ad

atok

MS

Pro

ject

tá

blán

, msz

aki é

s pé

nzüg

y in

diká

toro

k M

S

Exc

el tá

blán

rö

gzítv

e


emen

ada

tFe

lel

s sz

erve

zet

Kim

en a

dat

Ered

mén

yFe

lel

sM

egje

gyzé

sFo

lyam

at e

lem

Fela

dat

C11

Pro

jekt

szer

veze

t mun

kájá

nak

érté

kelé

se é

s zá

rása

, ha

a fo

lyam

at a

z el

kész

ítéss

el le

záru

lM

onito

ring

foly

amat

érté

kelé

se é

s zá

rása

E7 fo

lyam

at le

írása

sze

rint

Pro

jekt

idbe

li ny

omon

köv

etés

tá

bláj

ának

ada

tai

Pro

jekt

pén

zügy

i ny

omon

köv

etés

tá

bláj

ának

ada

tai

Mon

itorin

g fe

lada

tok

érté

kelé

séne

k m

egtö

rtént

e

EU

KO

Pro

jekt

szer

veze

t ha

téko

nysá

gát t

ükrö

z

adat

okE

U K

O

Idad

atok

MS

P

roje

ct tá

blán

rö

gzítv

eÉ

rtéke

lés/

zárá

s M

S W

ord

doku

men

tum

ban

és/v

agy

MS

Exc

el

tábl

ában

rögz

ítve

D1

El

kész

ítési

pro

jekt

al

apjá

n m

egha

táro

zott

msz

aki é

s pé

nzüg

yi

para

mét

erek

EU

KO

NIF

Sza

kága

k,

pénz

ügy,

szá

mvi

tel,

jog

Msz

aki t

arta

lom

finan

szíro

zás

mód

ja,

nagy

sága

,te

rvez

ett

doku

men

táci

ó

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

és

MS

Exc

el

tábl

án rö

gzítv

e

D2

Tám

ogat

ó dö

ntés

m

egho

zata

lána

k dá

tum

aS

zerv

ezet

ki

alak

ításá

nak

várh

ató

idig

énye

Fela

datm

e gos

ztás

EU

KO

Sze

rvez

et

kial

akítá

sána

k té

nyle

ges

idig

énye

Pro

jekt

-tago

k né

vsor

a,

fela

datm

egos

ztás

, ka

pcso

latta

rtás

adat

ai

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

D3

Pál

yáza

t bea

dási

ha

tárid

eje

Pál

yáza

t ös

szeá

llítá

sáho

z sz

üksé

ges

pénz

ügyi

és

msz

aki t

áblá

kE

lké

szít

pro

jekt

vo

natk

ozó

pénz

ügyi

és

msz

aki a

data

i

EU

KO

Üte

mez

ésse

l ka

pcso

lato

s tá

blák

Msz

aki é

s pé

nzüg

yi

indi

káto

r táb

lák

EU

KO

Üte

mez

ésse

l ka

pcso

lato

s ad

atok

MS

Pro

ject

tá

blán

, msz

aki é

s pé

nzüg

y in

diká

toro

k M

S

Exc

el tá

blán

rö

gzítv

e

D4

Feltá

rt és

azo

nosí

tott

kock

ázat

okS

züks

éges

nek

ítélt

inté

zked

ések

Meg

tett

inté

zked

ések

ha

tása

Koc

káza

ti té

nyez

k vá

ltozá

sa

EU

KO

BS

ZEN

IF

Koc

káza

tkez

elés

i ny

ilván

tartá

sE

U K

OK

ocká

zatk

ezel

ési

doku

men

táci

ó

D5

Ada

tlap

össz

eállí

tásá

nak

kezd

ete

Bea

dási

hat

árid

Bea

dás

meg

törté

nte

EU

KO

Pál

yáza

t hat

árid

re

való

bea

dásá

nak

bizt

osítá

saE

U K

O

D. M

onito

ring

a ki

vite

li pr

ojek

tmeg

való

sítá

si id

szak

ban:

El

kész

ít p

roje

kt a

lapj

án m

szak

i tar

talo

m é

s fin

ansz

írozá

si

igén

y m

egha

táro

zása

Vez

eti d

önté

s sz

erin

t pro

jekt

szer

veze

t kia

lakí

tása

, a

szer

veze

t fel

adat

ütem

ezés

e

Pál

yáza

t el

kész

ítése

Koc

káza

tok

feltá

rása

, -ér

téke

lése

E2 fo

lyam

at le

írása

sze

rint

Pál

yáza

ti ad

atla

p el

kész

ítése

, bea

dása

– m

ellé

klet

ekke

l


emen

ada

tFe

lel

s sz

erve

zet

Kim

en a

dat

Ered

mén

yFe

lel

sM

egje

gyzé

sFo

lyam

at e

lem

Fela

dat

D6

Hiá

nypó

tlásr

a va

ló

fels

zólít

ásH

iány

pótlá

s ha

tárid

eje

Hiá

nypó

tlás

meg

törté

nte

EU

KO

Hiá

nypó

tlás

hatá

ridre

va

ló b

eadá

sána

k bi

ztos

ítása

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

D7

Öss

zes

a fo

lyam

at

sorá

n fe

lhas

znál

t ad

atso

rE

U K

OÉ

rtéke

lt, le

zárt

mon

itorin

g re

ndsz

erE

U K

O

Idad

atok

MS

P

roje

ct tá

blán

rö

gzítv

eÉ

rtéke

lés/

zárá

s M

S W

ord

doku

men

tum

ban

és/v

agy

MS

Exc

el

tábl

ában

rögz

ítve

D8.

1Tá

mog

atás

i Sze

rzdé

s m

egkö

tése

Tám

ogat

ó le

vél

beér

kezt

eTá

mog

ató

levé

lben

m

egha

táro

zott

hatá

ridTá

mog

atás

i S

zerz

dés

aláí

rása

EU

KO

NIF

Sza

kága

k,

pénz

ügy,

szá

mvi

tel,

jog

Tám

ogat

ási S

zerz

dés

a TS

Z ha

tárid

n be

lüli

meg

köté

séne

k bi

ztos

ítása

Fina

nszí

rozá

si

forr

ások

vár

ható

ös

szet

étel

ének

, id

beli

ütem

ezés

ánek

és

nagy

ságá

nak

jelz

ése

a K

ontro

lling

Ig. f

elé

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

D8.

2V

égle

ges

mon

itorin

g te

rvad

atok

meg

hatá

rozá

saE1

.1 -

E1.6

foly

amat

ok s

zerin

t

Vég

lege

s M

onito

ring

adat

tábl

ák é

s di

agra

mok

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

D9

Sze

rzdé

s m

szak

i in

diká

tora

i H

avi/N

egye

déve

s el

reha

ladá

si

jele

ntés

ek a

data

i

EU

KO

B

SZE

NIF

Msz

aki i

ndik

átor

ok

telje

síté

séne

k el

len

rzés

eE

U K

OA

dato

k M

S P

roje

ct

és M

S E

xcel

tá

blán

rögz

ítve

Hiá

nypó

tlási

fela

dato

k el

látá

sa

Kiv

itele

zési

pro

jekt

elu

tasí

tása

ese

tén

- a m

onito

ring

foly

amat

ér

téke

lése

és

lezá

rása

E7 fo

lyam

at le

írása

sze

rint

D8

Kiv

itele

zési

pro

jekt

elfo

gadá

sa e

seté

n

Msz

aki a

dato

k al

akul

ásán

ak n

yom

on k

övet

ése


emen

ada

tFe

lel

s sz

erve

zet

Kim

en a

dat

Ered

mén

yFe

lel

sM

egje

gyzé

sFo

lyam

at e

lem

Fela

dat

D10

Sze

rzdé

sben

m

egha

táro

zott

kifiz

etés

i üte

mte

rvTe

ljesí

tési

gazo

lás

idpo

ntja

Szá

mla

EU

K

apcs

olat

ok

Osz

tály

ra v

aló

beér

kezé

sét k

ifize

t

rész

ére

(pl.:

KS

z)

tová

bbkü

ldés

ét é

s ki

fizet

ésén

ek

dátu

mát

.

EU

KO

Szá

mvi

teli

Sze

rvez

etN

IF

Hav

i és

kum

ulál

t kö

ltség

adat

okTé

ny a

dato

k te

rvt

l el

téré

se e

seté

n E

U K

O

veze

tjé

nek

érte

síté

se

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

D11

Mun

kavé

gzés

kés

zre

jele

ntés

e, a

fo

rgal

omba

hel

yezé

s a

(rés

z)m

szak

i át

adás

-átv

étel

ek, a

z el

írt e

nged

élye

k m

egké

résé

nek,

és

meg

szer

zésé

nek

terv

ezet

t és

tény

dá

tum

ai;

Eljá

ráso

k so

rán

feltá

rt hi

ányp

ótlá

soka

t azo

k te

rvez

ett é

s té

ny

meg

való

sítá

sát,

Pro

jekt

fizi

kai é

s pé

nzüg

yi z

áró

jele

ntés

ének

ös

szeá

llítá

sáva

l ka

pcso

lato

s id

, fiz

ikai

és

pénz

ügyi

ad

atok

at,

Köt

elez

fenn

tartá

si

idsz

akra

terv

ezet

t és

tény

indi

káto

r ad

atok

at.

EU

KO

NIF

Zárá

s ny

omon

kö

veté

se é

s a

hatá

ridn

belü

liség

ének

el

len

rzés

e

EU

KO

NIF

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

D12

Öss

zes

a fo

lyam

at

sorá

n fe

lhas

znál

t ad

atso

rE

U K

OÉ

rtéke

lt, le

zárt

mon

itorin

g re

ndsz

erE

U K

O

Idad

atok

MS

P

roje

ct tá

blán

rö

gzítv

eÉ

rtéke

lés/

zárá

s M

S W

ord

doku

men

tum

ban

és/v

agy

MS

Exc

el

tábl

ában

rögz

ítve

Pén

zügy

i ada

tok

nyom

on k

övet

ése

Zárá

si fo

lyam

at n

yom

on k

övet

ése

Pro

jekt

szer

veze

t mun

kájá

nak

érté

kelé

se é

s zá

rása

Mon

itorin

g fo

lyam

at é

rtéke

lése

és

zárá

saE7

foly

amat

leírá

sa s

zerin

t


emen

ada

tFe

lel

s sz

erve

zet

Kim

en a

dat

Ered

mén

yFe

lel

sM

egje

gyzé

sFo

lyam

at e

lem

Fela

dat

E.1

.1.

Mon

itorin

g te

rvad

atok

kia

lakí

tása

- E

lké

szíté

s te

véke

nysé

g te

rvez

ése,

üte

mez

ése

Tevé

keny

sége

k vá

rhat

ó id

szük

ségl

etei

EU

KO

Pro

jekt

üte

mez

ésE

U K

OA

dato

k M

S P

roje

ct

tábl

án rö

gzítv

e

E.1

.2.

Mon

itorin

g te

rvad

atok

kia

lakí

tása

- M

szak

i m

onito

ring

adat

ok k

örén

ek é

s cé

lérté

kéne

k m

egha

táro

zása

Msz

aki p

aram

étér

ek

meg

adás

a

Sza

kmai

sz

erve

zete

kN

IF

Msz

aki i

ndik

átor

ok é

s cé

lérté

keik

EU

KO

Ada

tok

MS

Exc

el

tábl

án rö

gzítv

e

E.1

.3.

Mon

itorin

g te

rvad

atok

kia

lakí

tása

- P

énzü

gyi a

dato

k kö

re é

s pé

nzüg

yi ü

tem

ezés

Pén

zügy

i pa

ram

étér

ek

meg

adás

a

Sza

kmai

sze

rvez

etK

ontro

lling

Ig

azga

tósá

gN

IF

Pén

zügy

i ind

ikát

orok

és

cél

érté

keik

EU

KO

Ada

tok

MS

Exc

el

tábl

án rö

gzítv

e

E.1

.4.

Mon

itorin

g te

rvad

atok

kia

lakí

tása

- K

özbe

szer

zési

üt

emte

rv m

egha

táro

zása

Köz

besz

erzé

s vá

rhat

ó id

szük

sége

lete

iK

özbe

szer

zés

típus

a,

érté

ke, a

z aj

ánla

ti do

kum

entá

ció

elké

szíté

séne

k,

kiad

ásán

ak, a

z aj

ánla

ttéte

llel é

s ér

téke

lésé

vel,

vala

min

t a

szer

zdé

sköt

ésse

l ka

pcso

lato

s te

rvez

ett

hatá

ridk.

Köz

besz

erzé

sért

fele

ls

szer

veze

tK

özbe

szer

zés

ütem

terv

Köz

besz

erzé

-sé

rt fe

lel

s sz

erve

zet

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

E.1

.5.

Mon

itorin

g te

rvad

atok

kia

lakí

tása

- K

omm

unik

áció

s te

rv

Köt

elez

ko

mm

unik

áció

s te

véke

nysé

gek

és

azok

vár

ható

id

szük

ségl

etei

EU

KO

Kom

mun

ikác

iós

Igaz

gató

ság

Kom

mun

ikác

ió id

beni

üt

emez

ése

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

E.1

.6.

Mon

itorin

g te

rvad

atok

kia

lakí

tása

- M

onito

ring

és

kont

rolli

ng te

véke

nysé

gi te

rv

Köt

elez

mon

itorin

g és

kon

trolli

ng

tevé

keny

sége

k, il

letv

e az

ok v

árha

tó

idsz

üksé

glet

ei

EU

KO

Mon

itorin

g és

ko

ntro

lling

te

véke

nysé

g id

beni

üt

emez

ése

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

E2

Pro

jekt

koc

káza

tele

mzé

s, é

s –k

ezel

és

Feltá

rt és

azo

nosí

tott

kock

ázat

okS

züks

éges

nek

ítélt

inté

zked

ések

Meg

tett

inté

zked

ések

ha

tása

Koc

káza

ti té

nyez

k vá

ltozá

sa

EU

KO

BS

ZEN

IF

Koc

káza

tkez

elés

i ny

ilván

tartá

sE

U K

OK

ocká

zatk

ezel

ési

doku

men

táci

ó

E3

Ada

tgy

jtés

Szü

kség

es a

dato

k kö

réne

k ki

vála

sztá

sa,

beké

rése

Sza

kmai

sz

erve

zete

k,sz

ámvi

teli

szer

veze

t,B

SZE

/Mér

nök

NIF

Ada

tok

beér

kezé

séne

k id

inte

rval

lum

aA

dato

k te

ljes

kör

en

rend

elke

zésr

e ál

lása

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

E1

E. M

onito

ring

tevé

keny

ség

fbb

fela

data

i:


emen

ada

tFe

lel

s sz

erve

zet

Kim

en a

dat

Ered

mén

yFe

lel

sM

egje

gyzé

sFo

lyam

at e

lem

Fela

dat

E4

Terv

-tény

elté

rése

k ér

téke

lése

– b

eava

tkoz

ás

Hav

i/Neg

yedé

ves

elre

hala

dási

je

lent

ések

Pro

jekt

idbe

li ny

omon

köv

etés

tá

bláj

aP

roje

kt m

szak

i és

pénz

ügyi

indi

káto

r tá

bláj

a

EU

KO

BS

ZEN

IF

Elté

rés

keze

lésé

re

adot

t jav

asla

tE

U K

O

Idad

atok

MS

P

roje

ct tá

blán

rö

gzítv

eJa

vasl

atok

MS

W

ord

doku

men

tum

ban

rögz

ítve

E5

Bes

zám

olók

kés

zíté

se

Hav

i/Neg

yedé

ves

elre

hala

dási

je

lent

ések

Pro

jekt

idbe

li ny

omon

köv

etés

tá

bláj

aP

roje

kt m

szak

i és

pénz

ügyi

indi

káto

r tá

bláj

aB

eszá

mol

ó ké

szíté

séne

k ha

tárid

eje

EU

KO

BS

ZEN

IF

Telje

skör

en

össz

eállí

tott

besz

ámol

ó Ö

ssze

állít

ásán

ak

hatá

ridn

belü

liség

e

EU

KO

Idad

atok

MS

P

roje

ct tá

blán

rö

gzítv

eB

eszá

mol

ó M

S

Wor

d do

kum

entu

mba

n és

/vag

y M

S E

xcel

tá

bláb

an rö

gzítv

e

E6

Elle

nrz

ési m

egál

lapí

táso

k ny

omon

köv

etés

e

Elle

nrz

és s

orán

fe

lmer

ült é

szre

véte

lek

beér

kezé

se é

s a

keze

lésr

e ad

ott

hatá

rid

BE

FM

ás e

llen

rzés

re

jogo

sult

szer

v

Elle

nrz

és á

ltal a

dott

hatá

ridre

törté

n

telje

síté

s el

len

rizha

tsé

ge

EU

KO

Ada

tok

MS

Pro

ject

tá

blán

rögz

ítve

E7

Mon

itorin

g fo

lyam

at é

rtéke

lése

és

zárá

sa

Öss

zes

a fo

lyam

at

sorá

n fe

lhas

znál

t ad

atso

rE

U K

OÉ

rtéke

lt, le

zárt

mon

itorin

g re

ndsz

erE

U K

OS

traté

giai

Ig.

Idad

atok

MS

P

roje

ct tá

blán

rö

gzítv

eÉ

rtéke

lés/

zárá

s M

S W

ord

doku

men

tum

ban

és/v

agy

MS

Exc

el

tábl

ában

rögz

ítve


67/2010. (X. 29. MÁV Ért. 31.) EVIG számúelnök-vezérigazgatói utasítás

a MÁV Zrt. és a MÁV Zrt. portfóliójába tartozókijelölt társaságok

kockázatkezelési szabályzatáról

1.0 AZ UTASÍTÁS CÉLJA

A 1097/2009. (VI. 23.) Korm. határozat 2.) pontja értel-mében az állami többségi tulajdonban lévő társaságoknál a hatékony vállalatirányítás keretén belül az állami va-gyonnal való felelős gazdálkodás erősítése érdekében kockázatkezelési rendszert kell kialakítani és működtet-ni. Jelen utasítás célja ennek megfelelően a nemzeti vas-úttársaságnál

• a szervezeti és működési kockázatok tudatos kezelé-sét és kontrolálását lehetővé tevő Kockázatmenedzsment rendszer (lásd: 3.4 pont) Csoportszintű kiépítése, és

• ezen Kockázatmenedzsment rendszer bevezetésével olyan szervezetirányítási és döntéstámogatási rendszer (a továbbiakban együtt: Kockázatmenedzsment eljárásrend) kialakítása, amely hosszú távon hozzájárul a MÁV Cso-port üzleti értékének növeléséhez a társaságok számára jelentőséggel bíró kockázatok korai felismerése, kezelése és nyomon követése révén.

A Kockázatmenedzsment eljárásrend keretében• fel kell mérni és meg kell állapítani a MÁV Csoport

tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat, és

• meg kell határozni azon intézkedéseket és az intézke-dések megtételének módját, amelyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.

Jelen utasítás a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó leány-vállalatok esetében egyben egy olyan mintaszabályzat-nak tekintendő, amely alapján a társaságok külön-külön kötelesek elkészíteni, illetve módosítani a saját maguk specifi kációjának megfelelő kockázatkezelési szabályza-tukat.

2.0 HATÁLY- ÉS FELELŐSSÉG MEGHATÁRO-ZÁSA

2.1 Az utasítás hatálya

2.1.1 Az utasítás tárgyi hatálya

Az utasítás tárgyi hatálya kiterjed a MÁV Zrt. vala-mennyi szervezeti egységére, valamint a mindenkor ha-tályos társaságirányítás általános szabályai (azaz a Port-foliókezelési szabályzat) alapján a MÁV Zrt. bázisportfo-liójába tartozó összes társaságra, valamint a szabad port-folióba tartozó MÁV Informatika Zrt.-re, a MÁV Ingat-lankezelő Kft.-re és a MÁV Vagyonkezelő Zrt.-re.

Jelen utasítás nem terjed ki• a deviza-, kamat- és árukockázati kitettséggel össze-

függő kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatokra, ame-lyekre az alábbiak szerint külön-külön elnök-vezérigaz-gatói utasítások vonatkoznak:

a 43/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú el-nök-vezérigazgatói utasítás a

MÁV Zrt. árfolyam-fedezeti politikájáról; a 44/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú el-

nök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. árufedezeti politikájáról; valamint a 45/2010. (VII. 23. MÁV Ért. 23.) EVIG számú el-

nök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. kamatfedezeti politikájáról;

• a MÁV Csoport biztosítási stratégiájának kialakítá-sára és annak megvalósítására, azaz a biztosítási típusú kockázatáthárításra (amelyre a 141/2008. (10.14.) számú Igazgatósági határozat vonatkozik), továbbá

• a kockázatmenedzsment munkafolyamat során fenn-álló negatív eseményekre.

2.1.2 Az utasítás személyi hatálya

Az utasítás személyi hatálya kiterjed a 2.1.1 pontba tar-tozó társaságok kockázatkezeléssel foglalkozó összes munkavállalójára.

2.2 Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős

Az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért a gaz-dasági általános vezérigazgató-helyettes felelős.

2.3 Kockázatkezelésért felelős vezetők, szervezeti egységek, illetve fórumok

A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig az a szer-vezeti egység (lásd: 3.34 pont) vezetője felel, ahol a kocká-zat felmerült, illetve ahol az beazonosításra került. A csak a MÁV Csoport (a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos) szintjén menedzselhető kockázatok kezelése a MÁV Zrt. Igazgatóságának hatáskörébe tartozik. A MÁV Zrt. Igaz-gatóságát, illetve a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatóját koc-kázatkezelési döntései meghozatalában a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezlete támogatja. Amennyiben a koc-kázat kezelése alapítói / tulajdonosi döntést igényel, úgy

• a MÁV Zrt. illetve a MÁV Csoport vonatkozásában a kockázatok alapító felé történő bejelentéséről a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója,

• a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó társaságok esetében a kockázatok kezeléséért a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgató-ság Treasury és Pénzgazdálkodási Főosztály Kockázat-kezelési és Kontroll Osztályának (a továbbiakban: TPF-KKO) az előterjesztése, és a

• MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének ja-vaslata alapján

a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója felel.


3.0 FOGALMAK MEGHATÁROZÁSA

Jelen fejezetben meghatározott fogalmakat / szakkife-jezéseket a továbbiakban olyan értelemben használjuk, ahogy itt defi niálásra kerültek. A kockázatmenedzsment szakkifejezéseket a későbbiekben mindig nagy kezdőbe-tűvel írjuk.

3.1 A MÁV Zrt. bázis- és szabad portfoliójába tar-tozó, Kockázatmenedzsment eljárásrend kiépítésére és működtetésére kijelölt leányvállalatok / tagvállala-tok

A Kockázatmenedzsment eljárásrend kiépítésére és működtetésére kijelölt leányvállalatok / tagvállalatok:

• a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt., a MÁVGÉP Kft., a

• MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft. és a ZÁHONY-PORT Zrt. (bázis portfolió); valamint

• a MÁV Informatika Zrt., a MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. (szabad portfolió);

(a továbbiakban együtt: tagvállalatok).

3.2 MÁV Csoport

Jelen utasítás értelmében MÁV Csoport a MÁV Zrt. és a 3.1 pont szerinti kijelölt tagvállalatai összessége.

3.3 Kockázatmenedzsment tevékenységek MÁV Csoportszintű irányítása

A MÁV Csoportszintű Kockázatmenedzsment eljárás-rend keretében a kockázatkezelési rendszer kialakításáért és működtetéséért a MÁV Zrt.-nél érvényben lévő MSZSZ értelmében a TPF-KKO felel.

3.4 Kockázatmenedzsment rendszer

A Kockázatmenedzsment rendszer olyan eljárások és módszerek összességét jelenti, amelyek magukban fog-lalják

• a tagvállalatok stratégiai céljaira kihatással lévő koc-kázatok, illetve a kockázatokat kiváltó eseményeknek a beazonosítását,

• a beazonosított kockázatok értékelését és jelentését egységes metodika alapján, valamint a

• szükséges válaszlépések meghatározását és azok eredményének a nyomon követését.

3.5 Kockázatkezelés

A kockázatkezelés – a Kockázatmenedzsment rendszer keretében elfogadott eljárások és módszerek alapján – a kulcskockázatok és a kulcskockázatokhoz tartozó kocká-zati események beazonosítását, értékelését, a szükséges intézkedések meghozatalát, valamint a kockázatkezelési eljárások folyamatos és egyben ciklikus működését magá-

ban foglaló tevékenységek összessége. A kockázatkezelés – mint a MÁV Csoport feladatellátását támogató belső fo-lyamat – egyben a menedzsment gyakorlati segítője: a ter-vezés, a döntéshozatal, valamint a végrehajtás eszköze.

A kockázatkezelés a jövőben várhatóan bekövetkező eseményekkel foglalkozik, s nem tárgya a kockázatkeze-lés során már fennálló negatív hatású események (ereden-dő kockázatok; lásd: 4.3.2.2 pont) kezelése. Az ilyen ne-gatív hatású események kezelése során a szervezeti egy-ségeknek a jogszabályokban és a belső utasításokban foglalt előírások szerint kell eljárniuk. A maradvány koc-kázatok (lásd: 4.3.2.2 pont) kezelésére a jelen utasításban foglaltak az irányadóak.

3.6 Kockázatértékelés

A kockázatértékelés a kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események értékelését jelenti

• hatás,• bekövetkezési valószínűség és• a kockázati eseményeknél alkalmazható kontrolleljá-

rásokalapján (lásd: 3.19 pont).

3.7 Kockázatkezelési irányelv

A Kockázatkezelési irányelv (lásd: 1. sz. melléklet) be-mutatja

• a MÁV Csoport legfőbb célkitűzéseit a Kockázatme-nedzsment rendszer kialakításával kapcsolatban, vala-mint

• a MÁV Csoport kockázatmenedzsment folyamathoz, illetve kockázatokhoz való hozzáállását, azaz a kockázat-menedzsment alapelveit és eljárásait.

A Kockázatkezelési irányelvben képviselt kockázatke-zelési fi lozófi a – a Kockázatmenedzsment eljárásrend (azaz a jelen utasítás) mellett – a MÁV Zrt. menedzs-mentje által központilag felügyelt, csoportszinten integ-rált Kockázatmenedzsment rendszer alapja.

3.8 Kockázat csoportok

A kockázatok – a MÁV Zrt. és egy-egy tagvállalat meghatározott küldetésének és / vagy jövőképének össze-függésében – a MÁV Zrt. és a tagvállalat céljaival össze-függésben négy jól elkülöníthető szinten jelentkezhetnek: a stratégiai-, a megfelelőségi-, a pénzügyi- és a működési kockázatok szintjén. A különálló, de egymást átfedő ka-tegóriák különböző szervezeti igényekkel foglalkoznak és különböző vezetők felelősségi körébe tartozhatnak. A kategorizálás révén elkülöníthetőek az egyes célkitűzés kategóriákkal szemben támasztott elvárások.

Az egyes kockázatcsoportok nem kezelhetőek külön-külön a többi kockázatcsoport fi gyelembe vétele nélkül.


A kockázatkezelés folyamatának a stratégiai-, a megfele-lőségi-, a pénzügyi és a működési kockázatokat össze-hangolva és egységesítve kell működnie. A kockázatke-zelés a vezetői szintről kiindulva (stratégiai kockázatok felől haladva a megfelelőségi- és pénzügyi kockázatokon keresztül) beépül a MÁV Csoport mindennapi operatív tevékenységébe (a működési kockázatokig bezárólag).

A stratégiai-, a megfelelőségi- és a pénzügyi kockáza-tok a MÁV Csoport összes tagvállalatánál felmerülhet-nek, a működési kockázatok azonban csak értéklánc-spe-cifi kusan rendelhetők hozzá a MÁV Zrt.-hez, illetve a különböző tagvállalatokhoz.

A kockázatokat csoportosíthatjuk azok forrása szerint is. A kockázatok forrása lehet a MÁV Csoportra nézve külső eredetű kockázat, illetve a Csoport tevékenysége (vagy annak hiánya) miatt bekövetkező belső eredetű kockázat. A kockázatkezelés középpontjában elsősorban a belső eredetű kockázatok állnak.

3.9 Kockázat kategóriák, kulcskockázatok

Az egyes kockázati csoportok tovább bonthatóak koc-kázati kategóriákba a MÁV Csoport főbb (alap és funkci-onális) tevékenységi folyamatai mentén.

A kockázati csoportokba tartozó, és a Kockázati Uni-verzumba (lásd: 3.16 pont) felvett kockázati kategóriák összessége alkotja a MÁV Csoport kulcskockázatainak halmazát. Egy-egy kulcskockázathoz kapcsolódóan tag-vállalatonként (ideértve a MÁV Zrt.-t is), illetve tagválla-laton belül szervezeti egységeknél akár egymástól külön-böző kockázati események (lásd: 3.10 pont) is beazonosít-hatóak.

3.10 Kockázati események és a kockázat fogalma

A kockázati események olyan a kulcskockázathoz kap-csolódó potenciális jövőbeni események, amelyek bekö-vetkezése veszélyeztetheti a MÁV Csoport vállalatainak rövid távú (operatív), valamint közép- (stratégiai) illetve hosszú távú céljainak elérését.

Tágabb értelemben véve a kockázat mindazon esemé-nyek összességét jelenti, amelyek bekövetkezése hatással lehet a MÁV Csoport által kitűzött célok elérésére. Ez a hatás lehet negatív, illetve pozitív is. Amennyiben pozi-tív hatásról van szó, úgy a kockázatot, mint „lehetőség” defi niáljuk. Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a kockázat fogalmát a fogalom ne-gatív értelmében használja. Amennyiben a kockázatme-nedzsment rendszer a kockázatok értékelése során „lehe-tőséget” állapít meg – a lehetőség kiaknázása érdekében – a 4.3.3.1.5 pontban foglaltaknak megfelelően kell eljár-nia.

3.11 A kockázatok beazonosítása kockázatvizsgá-lattal vagy kockázati önértékeléssel

A kockázatok beazonosítása a MÁV Csoporton belül (tagvállalatonként) külön-külön elvégzendő kockázat-vizsgálattal vagy kockázati önértékelések során történik.

A kockázatvizsgálatot egy kifejezetten erre a célra létre-hozott munkacsoport végzi a TPF-KKO vezetésével, veze-tői interjúk lefolytatásával, a MÁV Zrt. és az adott tagvál-lalat belső szabályaink, utasításainak és eljárásrendjének áttanulmányozása mellett. A MÁV Zrt., illetve a tagválla-lat részéről a munkacsoportba a Tagvállalati Kockázati Koordinátor (lásd: 3.33 pont) jelöli ki a munkatársakat.

A kockázati önértékelés folyamatában – a tevékenysé-gek kockázati esemény szintű vizsgálatában – a MÁV Zrt. és az adott tagvállalat valamennyi szervezeti egység vezetőjének részt kell vennie. A kockázati önértékelés történhet kérdőívek segítségével és / vagy a TPF-KKO által megszervezett munkamegbeszélések alkalmával.

A kockázatok beazonosításának bármely formáját is választjuk, a kockázatkezelés folyamatában a Csoport tagjainak az aktuális közlekedési stratégia szerint kiala-kított célkitűzéseiből kell kiindulni. A kockázatok beazo-nosításánál nem a kockázatok hatását, hanem magát a kockázatot kell meghatározni.

3.12 Kontrolleljárások

A kontrolleljárások azoknak az eljárásoknak az ösz-szessége, amelyek segítségével a kockázati események hatása és / vagy bekövetkezési valószínűsége csökkent-hető. A kontrolleljárásoknak négy fő típusa alkalmazan-dó a kockázatkezelés során:

• a „megelőző kontrollok” célja a nem kívánatos ese-mények megvalósulási lehetőségeinek korlátozása. Minél fontosabb egy kedvezőtlen esemény megelőzése, annál fontosabb a megfelelő preventív kontrollok beépítése a folyamatokba (pl. feladatkörök egyértelmű elhatárolása, egyes műveletek / feladatok felhatalmazott személyekhez rendelése, stb.).

• a „helyrehozó kontrollok” célja a realizált, nem kí-vánt kockázatok következményeinek korrigálása. Ezen kontrollok kisegítő megoldást nyújtanak a károk, illetve az elszenvedett veszteségek csökkentésére (pl. eshetőségi / üzletmenet folytonossági tervek kidolgozása, de ilyen korrektív kontrollnak tekintendő a biztosítás is).

• az „utasítás jellegű kontrollok” célja egy tervezett eredmény elérésének a biztosítása. Általában egy tevé-kenység vagy tevékenységcsoport konkrét lépéseit, időbe-li ütemezésüket tartalmazzák (ilyen direktív kontrollnak tekintendőek pl. a munkavédelmi szabályok, előírások).

• a „feltáró kontrollok” célja a létrejött kedvezőtlen eredmények okinak a feltárása. Mivel a feltáró (detektív) kontrollok csak a kockázati esemény bekövetkezése után


fejtik ki a hatásukat, ezért csak abban az esetben használ-hatóak, amennyiben lehetőség van a kár vagy a veszteség elfogadására, illetve mérséklésére (pl. könyvelési tételek egyeztetése, pénztár- és leltárhiányok feltárása). A feltáró kontrollok a megtörtént kockázati események (károk) jö-vőbeni megelőzésében játszanak szerepet.

Bármelyik típusú kontrolleljárást alkalmazza is a MÁV Csoport / tagvállalat / szervezeti egység, fontos, hogy az arányban legyen a kockázat mértékével. Minden kontroll tevékenységnek megvannak a maga költségei, és ezért lé-nyeges, hogy ezek ne haladják meg a kockázat bekövetke-zésének megakadályozásából származó haszon (elmaradt kiadás / veszteség) mértékét. A kontrolleljárások célja sokkal inkább a kockázat mértékének a visszaszorítása, tűréshatáron belülre szorítása, mintsem a kockázatok tel-jes megszüntetése.

3.13 Kockázatvállalási hajlandóság, kockázati tű-réshatár

A kockázatvállalási hajlandóság a MÁV Csoport koc-kázatokhoz való általános hozzáállását foglalja magába. Megmutatja, hogy a Csoport milyen mértékben kíván bi-zonytalan kimenetelű, kockázatos helyzeteket elfogadni vagy felvállalni. A MÁV Csoport kockázatkezelésének középpontjában a kockázatok és a lehetőségek közötti egyensúly megtalálása és fenntartása áll.

A kockázati tűréshatár a nettó kockázati kitettségnek azt a szintjét jelenti, amely felett a

MÁV Csoportnak / a tagvállalatoknak / a szervezeti egységeknek mindenféleképpen válaszintézkedéseket kell tenniük a felmerülő kockázatokra (lásd: 3.19 pont). A MÁV Zrt., illetve az egyes tagvállalatok menedzsmentje egy-egy kiemelt projekt esetében a projekt jellegétől, cél-kitűzésétől, illetve a megvalósítás időtartalmától függően a projekt kockázati tűréshatárt magasabb, illetve alacso-nyabb szinten is meghatározhatja.

3.14 Bruttó kockázat

Adott kulcskockázathoz beazonosított kockázati ese-ménnyel szemben az alkalmazott kontrolleljárások fi gye-lembevétele nélkül fennálló kockázati kitettség.

3.15 Nettó kockázat

Adott kulcskockázathoz beazonosított kockázati ese-ménnyel szemben az alkalmazott kontrolleljárások fi gye-lembevételével fennálló kockázati kitettség.

3.16 Kockázati Univerzum, Kockázati Univerzum-hoz tartozó defi níciók

A Kockázati Univerzum összeállításának a célja alap-vetően az, hogy a menedzsment egy átfogó képet kapjon

a nemzeti vasúttársaságnál felléphető azon kockázatok-ról, amelyek a kockázatkezelés szempontjából érdekesek lehetnek. A Kockázati Univerzum egy olyan adatbázis, amely kiinduló pontja lehet kockázatkezelésnek.

A Csoportszinten kialakított Kockázati Univerzum azokat a kockázatcsoportokat (stratégiai-, megfelelőségi-, pénzügyi- és működési kulcskockázatokat) tartalmazza kockázat kategóriák szerint, amelyekkel a MÁV Csoport működése során, a Csoport hosszú távú tervének megfe-lelő időhorizonton várhatóan szembe kell néznie (lásd: 2. számú melléklet). A Kockázati Univerzumban az egyes kockázati csoportba tartozó kockázati kategóriák leírásá-ban példálózó felsorolásként – nem teljes körűen – a le-hetséges kapcsolódó kockázati események is feltüntetésre kerülnek.

A Kockázati Univerzumba felvételre nem került koc-kázati kategóriákkal sem MÁV Csoport, sem tagvállalati szinten nem kell foglalkozni (de a tagvállalati kockázat-kezelési szabályzatokban ettől a tagvállalatok eltérhet-nek).

A Csoportszinten értelmezett Kockázati Univerzum évente felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra, il-letve kiegészítésre kerül a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazga-tói Értekezletének a javaslata alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója által. A Kockázati Univerzum felülvizs-gálatát a TPF-KKO kezdeményezi a Csoportszintű Koc-kázat Koordinátor (lásd: 3.32 pont), illetve a kockázatme-nedzsment folyamatban érintett Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslatai alapján.

A Kockázati Univerzumot első alkalommal jelen utasí-tás határozza meg.

3.17 Csoportszintű kockázati lista

A Csoportszintű kockázati lista (lásd: 3. számú mel-léklet) a Kockázati Univerzumból leszűrt kiindulási lista, amely csak azokat a kulcskockázatokat tartalmazza (MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágra, MÁV Zrt. funkcionális szervezeteire, a MÁV-START Zrt.-re, a MÁV-TRAKCIÓ Zrt.-re és a

MÁV-GÉPÉSZET Zrt.-re vonatkozóan1) amelyek – a MÁV Csoport mindenkori középtávú tervének megfelelő időhorizonton – az elkövetkező üzleti évben a MÁV Cso-

1 A MÁVGÉP Zrt., a MÁV FKG Kft., a MÁV KFV Kft., a ZÁHONY-PORT Zrt., a MÁV Informatika Zrt., a MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt. a jelen utasítás megjelenése után kerül bevonásra a MÁV Csoport kockázat-menedzsment rendszerébe. Ezért a Csoportszintű kockázati lista csak az első felülvizsgálat után tartalmazza majd a teljes, 3.1 pontban foglalt tagvállalatok kulcskockázatait. A kockázat-menedzsment projektbe első körbe bevont tagvállalatok (jelen utasítás megjelenése előtt): a MÁV Zrt. (Pályavasúti Üzletág és funkcionális szervezetek külön-külön), a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt.


port üzleti és stratégiai célkitűzéseire várhatóan közvetlen befolyást gyakorolnak. A Csoportszintű kockázati listá-nak az összes, a Tagvállalati kockázati listákban (lásd: 3.18 pont) szereplő kulcskockázatot tartalmaznia kell.

A Csoportszintű kockázati lista a mindenkori kocká-zati helyzetnek megfelelően évente felülvizsgálatra és szükség esetén módosításra, illetve kiegészítésre kerül a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javasla-ta alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója által. A fe-lülvizsgálatot a TPF-KKO kezdeményezi a Csoportszintű Kockázat Koordinátor, illetve a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslatai alapján.

A Csoportszintű kockázati listát első alkalommal jelen utasítás határozza meg.

3.18 Tagvállalati kockázati listák

A Tagvállalati kockázati listák szintén a Kockázati Univerzumból leszűrt kiindulási listák, amelyek azokat a kulcskockázatokat tartalmazzák a szóban forgó tagválla-latra nézve, amelyeket az adott üzleti évre vonatkozóan a TPF-KKO és az érintett tagvállalat menedzsmentje hagy jóvá a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátor javaslata alapján.

A MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. Tagvállalati kockázati listáit első alkalommal jelen utasítás határozza meg.

3.19 Kockázatértékelési kritériumok

A Csoportszintű-, illetve a Tagvállalati kockázati lis-tákban szereplő kulcskockázatokat

• a nettó hatás,• a nettó bekövetkezési valószínűség és• az alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságahármas szempont rendszere szerint kell értékelni. Egy-

egy kockázat nettó kockázatkitettsége és kontrollkörnye-zeti értéke az összes érékelő által adott értékek egyszerű számtani átlaga.

3.19.1 Nettó hatás

A nettó hatás (1 – 5 fokozatú skálán) azt mutatja meg, hogy mekkora az adott kockázati esemény hatása a MÁV Zrt. és a tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások fi -gyelembevétele mellett, azaz egy bizonyos esemény be-következése milyen mértékben befolyásolja a MÁV Zrt. / tagvállalat sikerességét, eredményességét:

• 1 = a kockázati esemény hatása minimális a MÁV Zrt. / tagvállalat életére, a MÁV Zrt. / tagvállalat stratégi-ai céljai csak minimálisan érintettek;

• 2 = a kockázati esemény hatása csekély / elhanyagol-ható, a MÁV Zrt. / tagvállalat stratégiai céljai csak sze-rény mértékben érintettek, de a célok még tarthatóak;

• 3 = a kockázati esemény hatása mérsékelt / elviselhe-tő szintű, a MÁV Zrt. / tagvállalat stratégiai céljai azon-ban már meghatározott módon érintettek lehetnek;

• 4 = a kockázati esemény hatása jelentős / lényeges, a MÁV Zrt. / tagvállalat a stratégiai céljait csak korlátozott mértékben képes elérni;

• 5 = a kockázati esemény hatása kritikus / súlyos, a stratégiai célkitűzések nem teljesíthetőek.

A nettó hatás értékét értékelni lehet – amennyiben az értékelés időpontjában a kockázati esemény következmé-nye hozzávetőlegesen számszerűsíthető – az éves cash-fl ow-ra, illetve az éves eredményre gyakorolt hatása szem-pontjából (mennyiségi tényezők, azaz forintban számsze-rűsített értékük alapján), illetve számszerűsíthetőség hiá-nyában a tagvállalat stratégiai céljaira vonatkozó befolyása szempontjából (azaz minőségi tényezők alapján). Bizonyos célok elérésére befolyást gyakorló kockázatok mind meny-nyiségileg és minőségileg, míg más kockázatok csak mi-nőségi ismérvek segítségével értékelhetőek. Jól defi niált (helyesen „beárazott”) Kockázatkezelési eszköz (lásd:

3.20 pont) esetén, valamint felelős kockázatértékelés mellett nettó hatás tekintetében mindkét módszer segítsé-gével ugyanolyan eredményre (ugyanolyan kockázati ki-tettség megállapítására) kell jutni.

Számszerűsíthető nettó hatás esetében az 1-es érték-hez felülről, az 5-ös értékhez pedig alulról zárt értékek tartoznak, míg a 2-es, a 3-as és a 4-es értékekhez tól – ig határok (értékek).

Egy-egy szinthez rendelt, forintban számszerűsített nettó hatás értékek tagvállalatonként eltérhetnek egy-mástól, az adott tagvállalat üzleti méretéhez (mérlegfő-összegéhez, árbevételéhez, EBIDTA mutatójához, stb.) viszonyítva.

3.19.2 Nettó valószínűség

A nettó valószínűség (1 – 5 fokozatú skálán) azt az ér-téket mutatja, hogy mekkora az adott – a

3.19.1 pontban értékelt és megállapított nettó hatással bíró – kockázati esemény bekövetkezési valószínűsége a stratégiai időtávban (4 évben) a MÁV Zrt. / tagvállalat által alkalmazott kontrolleljárások fi gyelembevételével:

• 1 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége nem várható / nem reális, a kockázati esemény még nem jelentkezett a MÁV Zrt. / tagvállalat életében;

• 2 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége nem zárható ki / lehetséges, a kockázati esemény az elmúlt 4 évben már egyszer-kétszer előfordult;

• 3 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége várható / feltételezhető, a kockázati esemény már párszor előfordult az elmúlt 4 évben;

• 4 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége megalapozottan állítható / valószínű, a kockázati esemény már többször előfordult az elmúlt 4 évben;


• 5 = a kockázati esemény bekövetkeztének valószínű-sége biztos / egyértelmű, a kockázati esemény rendszere-sen előfordult az elmúlt 4 évben.

3.19.3 Nettó kockázatkitettség

A nettó kockázatkitettség (3-tól – 15-ig terjedő ská-lán) azt az értéket reprezentálja, hogy mekkora a MÁV Zrt. / tagvállalat adott – a 3.19. 1 és 3.19.2 pontokban már értékelt – kockázati eseménnyel szemben fennálló kockázati kitettsége a kontrolleljárások fi gyelembevéte-lével.

A nettó kockázatkitettség = 2*hatás + valószínűség; így a nettó kockázatkitettség minimális értéke 3, maxi-mális értéke 15 lehet (pl.: amennyiben a nettó hatás érté-ke 4 és a valószínűség értéke 3, akkor a nettó kockázatki-tettség = 2*4+3 = 11).

Kockázatmenedzsment szempontjából annál kritiku-sabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél ma-gasabb annak nettó kockázat-kitettségi értéke. Jelen uta-sítás alapján kockázati tűréshatárként a 9-et elérő, illetve azt meghaladó nettó kockázat-kitettségi értékkel bíró kockázati eseményeket kell fi gyelembe venni. A 9 alatti nettó kockázat-kitettségi értékkel bíró kockázati esemé-nyekkel csak tagvállalati szinten kell foglalkozni (a 3.12 pontban foglaltak fi gyelembe vételével), amennyiben azt a tagvállalat menedzsmentje fontosnak ítéli. Egy-egy kockázati esemény megítélése

• akkor értékelődik fel a Csoportszintű kockázatérté-kelés szempontjából, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a 9-es értéket eléri, vagy meghaladja; illetve

• akkor kerül ki a Csoportszintű kockázatkezelés látó-köréből, ha annak nettó kockázat-kitettségi értéke a 9-es érték alá kerül,

függetlenül az adott kockázati esemény 3.19.4 pont szerinti kontrollkörnyezeti értékétől.

3.19.4 Alkalmazott kontrolleljárások (a kontroll-környezet értéke)

A kontrollkörnyezet értéke (1 -5 fokozatú skálán) azt az értéket mutatja, hogy mennyire hatékonyan működnek a kockázat kezelésére alkalmazott / alkalmazható kont-roll eljárások a MÁV Zrt.-nél / tagvállalatnál, milyen le-hetőség van a kontroll eljárások (alapvetően a preventív és a direktív kontrollok esetében azok) mennyiségi és mi-nőségi elmélyítésére a kockázatgazda, illetve az Alapító (tulajdonos) oldaláról:

• 1 = a kontrolleljárások hatékonyak, a kockázatme-nedzsment oldaláról beavatkozás nem indokolt;

• 2 = a kontrolleljárások tekintetében csak csekély fej-lődési lehetőség van, mérlegelni kell, hogy a kontrolleljá-rások fi nomhangolásának ráfordításai arányban állnak-e az elérhető eredményekkel;

• 3 = a kontrolleljárások javíthatóak, amennyiben az elérhető eredmény arányban áll a ráfordításokkal, úgy a kontrollfolyamatokat erősíteni kell;

• 4 = a kontrolleljárások tekintetében jelentős fejlődési / előrelépési lehetőség van, a kockázatgazdáknak késle-kedés nélkül intézkedéseket kell meghozniuk (cselekvési tervek kidolgozása, akciók / projektek indítása);

• 5 = a kontrolleljárások tekintetében a kulcskockázat megítélése kritikus, lényegi és azonnali beavatkozások szükségesek a kockázatgazdák részéről a menedzsment (szükség esetén az Alapító) egyidejű tájékoztatása mel-lett.

Amennyiben a kockázatértékelés során a MÁV Zrt. / tagvállalat, a szervezeti egység kockázatértékelésbe be-vont munkatársai (alapvetően a külső kockázatok eseté-ben) a kontrollkörnyezet értékét azért tartják alacsony szinten (1-es, illetve 2-es értéken), mert a MÁV Zrt. illet-ve tagvállalati szinten nincs ráhatásuk a kontrolleljárá-sokra, úgy az adott kockázati esemény kockázatértékelé-sénél ezt a kontrollérték külön csillaggal történő megjelö-lésével kell jelezniük (pl. 1*, 2*).

Kockázatmenedzsment szempontjából annál kritiku-sabb egy-egy kockázati esemény megítélése, minél ma-gasabb annak kontrollkörnyezeti értéke. Jelen utasítás alapján kockázati tűréshatárként a 3,5-et elérő, illetve azt meghaladó kontrollkörnyezeti értékkel bíró kockázati eseményeket kell fi gyelembe venni. A 3,5 alatti kontroll-környezeti értékkel bíró kockázati eseményekkel csak tagvállalati szinten kell foglalkozni (a 3.12 pontban fog-laltak fi gyelembe vételével), amennyiben azt a tagvállalat menedzsmentje fontosnak tartja. Egy-egy kockázati ese-mény megítélése

• akkor értékelődik fel a Csoportszintű kockázatérté-kelés szempontjából, ha annak kontrollkörnyezeti értéke a legközelebbi kockázatértékeléskor a 3,5-es értéket eléri, illetve

• akkor kerül ki a Csoportszintű kockázatkezelés látó-köréből, ha annak kontrollkörnyezeti értéke 3,5-es érték alá kerül,

függetlenül az adott kockázati esemény 3.19.3 pont szerinti nettó kockázat-kitettségi értékétől.

A megkülönböztetett jellel (csillaggal) ellátott kocká-zati események Csoportszintű kockázatmenedzsment rendszerbe történő bevonásáról a TPF-KKO dönt a Cso-portszintű Kockázat Koordinátor, illetve a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslatai alapján, a kockázati esemény nettó kockázat-kitettségi értékének a fi gyelem-be vétele mellett.

3.20 Kockázatértékelési eszköz

A Kockázatértékelési eszköz a 3.19 pontban bemuta-tott, 1-től 5-ig, illetve 3-tól 15-ig terjedő skálán értékeli a kulcskockázatokhoz tartozó eseményeket a defi niált koc-


kázatértékelési kritériumok, illetve a MÁV Csoport koc-kázatvállalási hajlandósága szerint. A kockázatértékelés Csoportszinten egységes rendszerét a Csoportszinten, il-letve a tagvállalati szinten meghatározott Kockázatérté-kelési eszközök következetes alkalmazása teszi lehetővé.

3.20.1 Csoportszintű kockázatértékelési eszköz

A TPF-KKO a Csoportszintű Kockázat Koordinátor javaslata alapján – a Csoportszinten értelmezett kocká-zatvállalási hajlandóságnak megfelelően – a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javaslata alapján, a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának jóváhagyásával alakítja ki a Csoportszintű kockázatértékelési eszközt (lásd: 4. sz. melléklet), amely lehetővé teszi a különböző Tagvállalati Kockázati Beszámolókon (lásd: 3.25 pont) keresztül jelentett kockázati eseményekkel kapcsolatos kitettségek aggregálását, azaz a Csoportszintű Kockázat Beszámoló (lásd: 3.26 pont) összeállítását. Értelemszerű-en a Csoportszintű kockázatértékelési eszköz tartalmaz-hatja a legmagasabb, forintban számszerűsített (3.19.1 pont szerinti) nettó hatás értékeket.

A Csoportszintű kockázatértékelési eszközt első alka-lommal jelen utasítás határozza meg.

3.20.2 Tagvállalati kockázatértékelési eszköz

A Tagvállalati kockázatértékelési eszközök (lásd: 5. sz. melléklet) mennyiségi és minőségi értékeire – a Csoport-szintű kockázatértékelési eszköz fi gyelembe vételével – a Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal szoros együtt-működésben a Csoportszintű Kockázat Koordinátor tesz javaslatot, és azt a TPF-KKO a tagvállalatok menedzs-mentjével közösen hagyja jóvá. A Tagvállalati kockázat-értékelési eszköz lehetővé teszi a kulcskockázatok, illetve kockázati események csoportszinten egységes értékelé-sét.

A Tagvállalati kockázatértékelési eszköz 5-ös (alsó) értéke nem tartalmazhat forintban magasabb számszerű-síthető nettó hatás értékeket, mint amilyen értéket a Cso-portszintű kockázatértékelési eszköz is tartalmaz.

A Tagvállalati kockázatértékelési eszközt a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vonatkozásában első alkalommal jelen utasítás határozza meg.

3.21 Jelentésköteles limitek

A Jelentésköteles limiteket a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján, a TPF-KKO, illetve a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének előterjesztése alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá a 3.19 pont szerinti kockázatkezelési kritériumok fi gyelembe vételé-

vel. A Jelentésköteles limitek a Csoportszinten, illetve a tagvállalatok szintjén értelmezett kockázatvállalási haj-landóságnak megfelelően rögzítik azokat a nettó kocká-zatkitettségeket, amelyek elérése esetén időszakos, illet-ve ad-hoc beszámolási folyamat kezdeményezése indo-kolt. A Jelentésköteles limitek a kockázati tűréshatárokat elérő, illetve azt meghaladó (a 3.19 pontban defi niált) kockázati kitettséget jelentenek.

A Jelentésköteles limitek a MÁV Csoport egészére, il-letve az egyes tagvállalatokra külön-külön kerülnek megállapításra a kockázati tűréshatárokat alapul véve, annak fi gyelembe vételével, hogy egy adott kockázat a Csoport hierarchia felsőbb szintjén kisebb fenyegetettsé-get jelent, mint az alacsonyabb szinteken.

A jelentésköteles limiteket első alkalommal jelen uta-sítás határozza meg (lásd: 6. sz. melléklet).

3.22 Kockázatösszesítő

A Kockázatfelelősök (lásd: 3.35) féléves rendszeres-séggel ún. Kockázatösszesítő formájában számolnak be a Tagvállalati Kockázat Koordinátor felé azokról a kocká-zati eseményekről, amelyeket számukra a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos, illetve az adott tagvállalt menedzs-mentje kijelölt és / vagy meghaladják az időszakos Jelen-tésköteles limiteket.

3.23 Akcióterv-javaslat

Az Akcióterv-javaslat a Kockázatösszesítő része. Az Akcióterv-javaslatban a Kockázatfelelősök

• röviden összefoglalják a kockázati esemény kezelé-sére alkalmas eljárásokat,

• az Akciótervek kidolgozásáért és azok végrehajtásá-ért felelős vezetők / munkatársak kijelölésére javaslatokat tesznek, végül

• megbecsülik az Akciótervek várható költségét, és azok megvalósításának várható befejezését.

A Kockázatfelelősöknek minden Jelentésköteles limi-tet elérő, illetve azt meghaladó kockázati eseményhez ké-szíteniük kell Akcióterv-javaslatot, de az Akcióterv-ja-vaslat soron kívüli elkészítését a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatója, illetve Igazgatósága, továbbá a tagvállalatok menedzsmentje is elrendelheti a Jelentésköteles limit el-érésétől függetlenül. Az Akcióterv-javaslat Intézkedési tervként (lásd: 3.24 pont) való kidolgozásáról és végrehaj-tásáról a tagvállalat menedzsmentje dönt a Tagvállalati Kockázati Beszámoló jóváhagyásának keretében.

3.24 Intézkedési terv

Az Intézkedési terv olyan eljárások összességét jelenti, amelyek szisztematikus megvalósítása lehetővé teszi / te-heti adott kockázati esemény eredményes kezelését. Az


Intézkedési terv tételes kidolgozásáról az Akcióterv-ja-vaslatok alapján a tagvállalat menedzsmentje dönt, kije-lölve az Akcióterv kidolgozásáért és végrehajtásáért fele-lős vezető(ke)t, valamint az Intézkedési terv végrehajtá-sára rendelkezésre álló költségkeretet és határidőt.

3.25 Tagvállalati Kockázati Beszámoló

A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok féléves rend-szerességgel Tagvállalati Kockázati Beszámoló formájá-ban számolnak be a TPF-KKO, illetve a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé azokról kulcskockázatokról, amelyek meghaladják az időszakos jelentésköteles limi-tet.

3.26 Csoportszintű Kockázati Beszámoló

A TPF-KKO félévente Csoportszintű Kockázati Be-számoló formájában számol be a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatója számára a Tagvállalati Kockázat Koordináto-rok által jelentett kulcskockázatok összesített végeredmé-nyéről. A Csoportszintű Kockázati Beszámoló elkészíté-se a Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata.

3.27 Ad-hoc (eseti) Kockázatösszesítő; Ad-hoc Tag-vállalati / Csoportszintű Kockázati Beszámoló

Ad-hoc (eseti) Kockázatösszesítőt készítenek a szerve-zeti egységek vezetői abban az esetben, ha egy a saját egységüknél beazonosított kockázati eseményben beállt hirtelen változás eredményeként, vagy egy eddig fi gyel-men kívül hagyott, újonnan beazonosított kockázati ese-ményre elkészített, 3.19 pont szerinti kockázatértékelés eredménye meghaladja a jelentésköteles limitet. Az Ad-hoc Kockázatösszesítő alapján készül az Ad-hoc Tagvál-lalati / Csoportszintű Kockázati Beszámoló a 3.25 és 3.26 pontokban foglaltaknak megfelelően.

Ad-hoc kockázatösszesítőt kell készíteni abban az esetben is, ha a 4.2.1.1 pont 2/a bekezdésében foglaltak fennállnak.

3.28 Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés

A Tagvállalati Kockázat Koordinátor havi szinten ál-lítja össze a Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelen-tést a tagvállalati menedzsment részére, amelyben rövi-den összefoglalja az aktuális hónapban elfogadott és a már folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát, vala-mint a lezárt intézkedési tervek eredményeit. A Tagválla-lati Kockázatkezelési Státuszjelentést tájékoztató jelleg-gel a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére is meg kell küldeni.

3.29 Éves Kockázatértékelési Értekezlet

Az Éves Kockázatértékelési Értekezlet keretében:

• a résztvevőknek lehetősége nyílik a Tagvállalati koc-kázati listában szereplő kulcskockázatok közös kiértéke-lésére, melynek végeredménye az Éves Kiindulási Koc-kázati Térkép (lásd: 3.30 pont),

• a kockázatmenedzsment szereplők átfogó informáci-ót szereznek más szervezeti egységek kockázatkitettsé-géről, illetve a számukra kijelölt kockázati események más szakterületek általi értékeléséről.

Az Éves Kockázatértékelési Értekezleteket tagvállala-tonként külön-külön az I. negyedévben kell megtartani.

3.30 Éves Kiindulási Kockázati Térképek

Az Éves Kiindulási Kockázati Térkép az Éves Kocká-zatértékelési Értekezlet végeredménye. A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatok hatását, va-lószínűségét, illetve a kockázatok kezelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságát együtt ábrázolva mutatja meg a Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskoc-kázatok egymáshoz viszonyított aktuális jelentőségét az adott tagvállalat számára.

Az Éves Kiindulási Kockázati Térképeket (Csoport- és tagvállalati szinten) első alkalommal 2011. I. negyedévé-ben kell összeállítani. A Csoportszintű kockázati térkép-nek a 3.1 szerinti tagvállalatok tagvállalati Éves Kiindu-lási Kockázati Térképeire kell épülnie. A Csoportszintű Éves Kiindulási Kockázati Térképet a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének előterjesztése alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá.

A kockázati térkép mintáját a 8. sz. melléklet mutatja.

3.31 Kockázati Esemény Lista

A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskocká-zatokat az adott tagvállalatnál működő szervezeti egysé-gek vezetői a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral szo-rosan együttműködve évente beazonosítják, illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljes körű bevezetését követően – aktualizálják azokat a kockázati eseménye-ket, amelyek az adott tagvállalaton belüli szervezeti egy-ségek számára az elkövetkezendő üzleti évben relevánsak lehetnek. Az esemény szintű kockázatbeazonosítás során csak a releváns kulcskockázatokhoz tartozó kockázati események kerülnek a kockázatmenedzsment látókörébe. Egy-egy kulcskockázathoz több (akár tízes nagyságren-dű) kockázati esemény is hozzárendelhető. A Kockázati Esemény Listák összeállításakor, az érintetteknek külön fi gyelmet kell fordítaniuk azokra a kulcskockázatokra, amelyekkel szemben magas a tagvállalat nettó kockázati kitettsége. A kockázatkezelés során ezekkel a beazonosí-tott kockázati eseményekkel kell külön foglalkozni (lásd: 4.3.3 pont).

A Kockázati Esemény Listákat (Csoport- és tagvállala-ti szinten) első alkalommal 2011. I. negyedévében kell összeállítani.


3.32 Csoportszintű Kockázat Koordinátor

A Csoportszintű Kockázat Koordinátort a MÁV Zrt. gazdasági általános vezérigazgató-helyettese nevezi ki, s felette a munkáltatói jogokat a MÁV Zrt. Pénzügyi Igaz-gatója gyakorolja. A Csoportszintű Kockázat Koordiná-tor – a TPF-KKO osztályvezetőjének szakmai irányítása mellet, mint kiemelt szakértő –

• koordinálja a MÁV Csoport kockázatmenedzsment munkáját, illetve

• a MÁV funkcionális szervezetek vonatkozásában el-látja a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladatát is.

A Csoportszintű Kockázat Koordinátor nevét és elér-hetőségét a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok részére meg kell adni.

3.33 Tagvállalati Kockázat Koordinátor

A Tagvállalati Kockázat Koordinátor az adott tagvál-lalat menedzsmentje által kijelölt munkavállaló, aki

• a tagvállalat vonatkozásában koordinálja a kockázat-menedzsment munkáját, illetve

• a Csoportszintű Kockázat Koordinátor munkájának támogatójaként közreműködik a Csoportszintű Kocká-zatmenedzsment eljárásrend alakításában.

Jelen utasítás értelmében a MÁV Zrt. Pályavasúti Üz-letága – a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteihez hasonló-an – egy önálló „tagvállalatnak” tekintendő, ezért az inf-rastruktúra általános vezérigazgató-helyettesnek az Üz-letágra vonatkozóan külön ki kell jelölnie egy Tagvállala-ti Kockázat Koordinátort.

A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok nevét és elér-hetőségét a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére meg kell adni.

3.34 Szervezeti egység

A Kockázatmenedzsment eljárásrendben Szervezeti egység alatt igazgatóságokat, főosztályokat, osztályokat, csoportokat, illetve szakterületeket értünk. A Szervezeti egységek meghatározása az adott tagvállalat határkörébe tartozik.

3.35 Kockázatfelelősök (a kockázatok folyamatgaz-dái)

Kockázatfelelősök a 3.34 pont szerinti szervezeti egy-ségek munkatársai, akiket a Szervezeti egységük vezető-je delegál az adott kockázatkezelési feladatok elvégzésé-re. A delegálás tényét a Tagvállalati Kockázat Koordiná-tor (MÁV Csoport esetében a Csoportszintű Kockázat Koordinátor) felé a Szervezeti egység vezetőjének jelez-nie kell a jelen utasítás MÁV Értesítőben történt megjele-nését követő 60 napon belül.

3.36 Üzletmenet-folytonosság menedzsment

Az üzletmenet-folytonosság menedzsment tárgya a vá-ratlan működési fennakadásokra történő felkészülés fo-lyamata. Az üzletmenet-folytonosság menedzsment munka során előállított üzletfolytonossági tervek, a krí-zismenedzsment-folyamatok és más kockázatellenőrző programok kiemelten fontosak az olyan üzletágban, ahol a működési kockázatok jelentősek. Az üzletmenet-folyto-nosság menedzsment a pénzügyi-, a biztosítási- és az in-tegrált kockázatmenedzsment rendszer után a kockázat-kezelés negyedik pillére.

4.0 AZ UTASÍTÁS LEÍRÁSA

A Csoportszinten egységes Kockázatmenedzsment rendszer bevezetése és vállalati irányításba integrált al-kalmazása lehetővé teszi a MÁV Csoport, illetve annak tagvállalatai számára, hogy:

• a tagvállalatok céljaira és sikerességére befolyást gyakorló stratégiai-, megfelelőségi-, pénzügyi- és műkö-dési kockázatokat időben beazonosítsa és elemezze;

• a feltárt kockázati eseményeket egységes módszertan szerint értékelje, és eredményes Intézkedési terveket dol-gozzon ki kezelésükre;

• a beazonosított és kiértékelt kockázati eseményekhez kapcsolódó információk a Kockázati Beszámoló formájá-ban szisztematikusan kommunikálásra kerüljenek a fele-lős döntéshozók felé, valamint

• nyomon kövesse a releváns kockázatok alakulását.

Jelen utasítás a Kockázatmenedzsment rendszer beve-zetésének támogatásán keresztül elősegíti a menedzs-ment, illetve a munkatársak kockázattudatos gondolko-dásának a kialakulását, valamint támogatja az érintette-ket a kockázattudatos döntéshozatalban. A Kockázatme-nedzsment eljárásrend a MÁV Csoport Kockázatkezelési irányelvében lefektetett kockázatmenedzsment fi lozófi án alapul, és operatív iránymutatást ad az Irányelv gyakorla-ti alkalmazásával kapcsolatban.

4.1 A Kockázatmenedzsment eljárásrend alapelvei

A MÁV Csoport Kockázatmenedzsment eljárásrendje a következő alapelvekre épül fel:

• A kockázatok kezeléséért alapesetben mindig az a Szervezeti egység vezetője felel, ahol a kockázat felme-rült, illetve ahol a kockázat beazonosításra került.

• A csak a MÁV Csoport (a MÁV Zrt. mint alapító / tulajdonos) szintjén kezelhető kockázatok kezeléséért a MÁV Zrt. Igazgatósága felel. A MÁV Zrt. Igazgatóságát a kockázatkezelési munkájában a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatói Értekezlete támogatja.

• Amennyiben a kockázat a MÁV Zrt. szintjén sem ke-zelhető, azaz az adott kockázat kezelése a MÁV Zrt. ala-pítójától / tulajdonosától igényel döntést, úgy a MÁV Zrt. illetve a MÁV Csoport vonatkozásában a kockázatok ala-


pító / tulajdonos felé történő bejelentéséről és a kockázat-kezelés lehetséges módjára vonatkozó javaslattétel meg-fogalmazásáért – a gazdasági általános vezérigazgató-he-lyettes, illetve az infrastruktúra általános vezérigazgató-helyettes javaslatai alapján – a MÁV Zrt. elnök-vezér-igazgatója felel.

• Amennyiben a MÁV Zrt. portfoliójába tartozó társa-ságok esetében a kockázatok kezelése alapítói (azaz a MÁV Zrt. részéről történő) döntést igényel, úgy erről – a TPF-KKO előterjesztése (javaslata) alapján – a MÁV Zrt. Döntési Hatásköri Listájában szereplő döntéshozójának kell döntenie.

A TPF-KKO javaslatának kialakításában közremű-ködőként a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság vesz részt.

• MÁV Csoportszinten, illetve tagvállalati szinten minden olyan kockázattal foglalkozni kell, amely a 3.13, illetve 3.19 pontok szerinti kockázatvállalási tűréshatárt, illetve a 3.21 szerinti Jelentésköteles limiteket meghalad-ja. A Jelentésköteles limiteket elérő kockázati esemé-nyekkel kiemelten kell foglalkozni.

• A Csoportszintű Kockázatmenedzsment eljárásrend (azaz a jelen utasítás) nem helyettesíti a különböző tag-vállalatoknál az egyes kulcskockázatok, vagy kockázati események kezelésére kialakított belső kockázatkezelési vagy egyéb ilyen szabályzatokat, azonban ezen belső uta-sításoknak és eljárásrendeknek összhangban kell állniuk a mintautasítással.

• A Kockázatmenedzsment eljárásrendet és a ráépülő Kockázatmenedzsment rendszert évről-évre felül kell vizsgálni a változó gazdasági és piaci feltételeknek meg-felelően. A felülvizsgálatot a TPF-KKO végzi a Csoport-szintű Kockázat Koordinátor javaslata alapján, a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátorok közreműködése mellett. A felülvizsgálat eredményeként szükségessé váló módosí-tásokat a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének javaslata alapján a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá.

4.2 Kockázatmenedzsment folyamat résztvevői

A Csoportszintű kockázatmenedzsment folyamat tel-jes résztvevőit (beleértve a 3.0 pontban defi niált szemé-lyeket is), és a kockázatmenedzsment folyamatban érvé-nyesülő alá-, fölé- és mellérendelési szinteket a 7. sz. mel-léklet szemléltető folyamatábrán mutatja be. A kockázat-menedzsment folyamat feladatkezelési folyamatábráján bemutatott működési vázlat szervesen illeszkedik a MÁV Zrt. és a tagvállalatok szervezeti struktúrájába; a Kocká-zatmenedzsment rendszer bevezetése önmagában sem a MÁV Zrt.-nél, sem a tagvállalatok esetében nem indokol-ják új szervezeti egységek létrehozását, csak a kockázat-menedzsment folyamatában érintett munkatársak jelen-legi feladataik (s ezzel párhuzamosan a munkaköri leírá-saik) egészülnek ki a Kockázatmenedzsment eljárásrend bevezetését követően a releváns kockázatmenedzsment teendőkkel.

Jelen eljárásrendben bemutatott kockázatmenedzs-ment folyamat lehetővé teszi a MÁV Csoport számára, hogy

• a tagvállalatok Szervezeti egységei által beazonosí-tott kockázati események a legtöbb információval rendel-kező felelősökhöz legyenek rendelve,

• a kockázatmenedzsment folyamat eredményei (Koc-kázatösszesítő, Tagvállalati és Csoportszintű Kockázati Beszámoló) – a döntéshozatal támogatása érdekében – megfelelően jóváhagyásra és időben kommunikálásra ke-rüljenek az erre kijelölt beszámolási szintek felé.

A kockázatmenedzsment folyamat teljes szakaszára érvényes az a megállapítás, hogy amennyiben a folyamat alsóbb szintjén megfogalmazott javaslatokkal, vélemé-nyekkel, összeállított beszámolókkal, stb. a folyamat fel-sőbb szintjén lévő vezető (Szervezeti egység vezető, Cso-portszintű- illetve Tagvállalati Kockázat Koordinátor, Tagvállalat menedzsmentje, stb.) nem ért egyet, úgy az előterjesztett anyagot a véleményével (kifogásaival, ja-vaslataival) ellátva vissza kell küldenie átdolgozás céljá-ból az előterjesztő részére. A visszaküldött anyagokat az előterjesztőnek soron kívül át kell dolgoznia, s ismételten előterjesztenie.

4.2.1 Operatív szereplők

A kockázatmenedzsment rendszer operatív szereplői• a Kockázatfelelősök,• a Szervezeti egységek vezetői,• a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok,• a Tagvállalat menedzsmentje,• a Csoportszintű Kockázat Koordinátor,• a TPF-KKO, és• a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója.

4.2.1.1 Kockázatfelelősök

A Kockázatfelelősök a kockázatmenedzsment folya-mat hierarchiájának alsó szintjén állnak, de az egész fo-lyamat szempontjából szerepük meghatározó, mivel a kockázati esemény szintű kockázatbeazonosítás során nekik van első kézből közvetlen rálátásuk arra, hogy egy-egy potenciális jövőbeni esemény bekövetkezése milyen veszélyt jelent (jelenthet) a Szervezeti egységükre nézve.

A Kockázatmenedzsment eljárásrend egyik legfonto-sabb alapelve, hogy minden Szervezeti egység felelős a saját területén felmerülő kockázati események beazono-sításáért, felméréséért, nyilvántartásáért, kezelésért és kontrollálásáért. Ennek biztosítása érdekében a különbö-ző Szervezeti egységek vezetőinek a szakterületükre vo-natkozóan a Kockázati Esemény Listában szereplő koc-kázati eseményeikhez Kockázatfelelősöket kell kijelölni-ük a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral egyetértés-ben.


A Kockázatfelelősök lehetnek a különböző Szervezeti egységek azon vezető állású munkavállalói illetve ki-emelt szakértői (ide nem értve a Szervezeti egység első számú vezetőjét), akik a legtöbb információval és a leg-nagyobb rálátással rendelkeznek az irányításuk, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló, a Szervezeti egységüket érintő kockázati esemény felett. Egy-egy Kockázatfelelős – munkaköréből adódóan – több kockázati eseményért is felelős lehet.

Amennyiben a Kockázatfelelősök (illetve a jelentésük alapján a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok) olyan kockázati eseményt azonosítanak be, amely több szerve-zeti egységet (több tagvállalatot) is érintenek, akkor köte-lesek egyeztetni a kockázatkezelési feladataikról. Kon-szenzus esetén meg kell állapodniuk a feladatok és fele-lősségek egyértelmű megosztásán, konszenzus hiányá-ban javaslatot kell megfogalmazniuk a kockázatkezelés végrehajtására a megbízásukat jóváhagyó vezető számá-ra. A javaslatot mindig a kockázati eseményt eredendően beazonosító kockázatfelelősnek kell megfogalmaznia a Tagvállalati Kockázat Koordinátorral és / vagy a Cso-portszintű Kockázat Koordinátorral együtt. Tagvállala-ton belül kezelendő kockázati esemény esetén a Tagválla-lati Kockázat Koordinátor, több társaságot érintő kocká-zati esemény tekintetében a TPF-KKO javaslata alapján a portfolió kezelésért felelős vezérigazgató-helyettes dönt a kockázatgazda személyéről.

A Kockázatfelelősök kockázatmenedzsment munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:

1.) A kijelölt kockázati események havonkénti értéke-lése – a Szervezeti egység vezetője által meghatározott határidőre – a kockázati eseményekre vonatkozó Tagvál-lalati kockázatértékelési eszköz segítségével.

2.) A havonkénti értékelés alapján beszámolás a kije-lölt kockázati eseményekről.

a.) Havi rendszerzettséggel a Tagvállalati Kockázat Koordinátor felé, a Szervezeti egység vezetőn keresztül:

Amennyiben az adott kockázati esemény kockázati megítélésében változás nem állt be, úgy a következő havi érékelésig a kockázati esemény – a már korábban elren-delt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül – további megkülönböztetett feladatot nem igényel.

Amennyiben az adott kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték a kockázati tűréshatár alá esik, úgy javaslatot tehet az adott kockázati esemény Kockázatmenedzsment rendszerből történő kiemelésére, de az adott kockázati esemény érté-kelését ettől függetlenül a következő hónapban ismét el kell végeznie. Ha két egymást követő hónapban ugyan-

olyan kockázatértékelési eredményre jut (azaz a második mérés is megerősíti az előző hónapi eredményeket), akkor – hacsak a Tagvállalati Kockázat Koordinátor ettől elté-rően nem intézkedik – a harmadik hónapban az adott kockázati esemény Csoportszintű értékelésére már nincs szükség. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati esemény továbbra is a tagvállalat látómezejében marad, azaz a kockázati esemény kocká-zati érékelése hónapról-hónapra ismételten megtörténjen.

Amennyiben az adott kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott hónapban tovább romlik,

• s ezzel eléri a Jelentésköteles limit értékét, vagy• legalább két egységgel és / vagy eléri a skála maxi-

mumát (azaz a nettó kockázat-kitettségi érték és / vagy a kontrollkörnyezeti érték az előző hónapinál a 3-15, illetve az 1-5 fokozatú skálán magasabb értéket kapott: a nettó kockázat-kitettségi érték pl. 11-ről 13-ra, vagy 14-ről 15-re változik, a kontrollkörnyezeti érték 3-ról vagy 4-ről 5-re), vagy eléri a Jelentésköteles limit értékét, úgy az adott kockázati eseményről a Szervezet egység vezetőjé-nek Ad-hoc Kockázati Beszámoló keretében kell tájékoz-tatást adnia (lásd: 4.4.4.1 pont).

Amennyiben az adott kockázati eseményhez rendelt nettó kockázat-kitettségi- és kontrollkörnyezeti érték az adott hónapban tovább romlik, de az előző bekezdésben foglaltakhoz képest kisebb mértékben (pl. a nettó kocká-zat-kitettségi érték 13-ról 14-re, a kontrollkörnyezeti ér-ték 3-ról 4-re változik) és nem éri el a Jelentésköteles li-mit értékét, úgy az adott kockázati eseményre kiemelt fi -gyelmet kell fordítani, de – a már korábban elrendelt, a kockázati kitettség csökkentésére, vagy szinten tartására irányuló kockázatkezelési feladatokon felül – Ad-hoc Kockázati Beszámolót még ez esetben nem kell készíteni. Ez nem zárja ki azonban annak lehetőségét, hogy az adott kockázati eseményt a tagvállalat – a saját kockázatkeze-lési szabályzatának előírásai értelmében – megkülönböz-tetett fi gyelemmel kísérje tovább.

b.) Féléves rendszerezettséggel a Kockázatösszesítők alapján.

A Kockázatösszesítőket (és a Kockázatösszesítők szer-ves részét képező Akció-terv javaslatokat, valamint az Intézkedési terveket) a tagvállalatok kockázatkezelési szabályzatában megnevezett felső vezető hagyja jóvá. A jóváhagyó vezető személyét úgy kell kiválasztani, hogy az megfeleljen az összeférhetetlenségi szabályoknak, azaz nem kerülhet arra sor, hogy a kockázatkezelés során valamelyik vezető a saját munkáját hagyja jóvá.

A MÁV Zrt. funkcionális Szervezeti egységei esetében a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes, a Pálya-vasúti Üzletág vonatkozásában az infrastruktúra általá-nos vezérigazgató-helyettes a jóváhagyó vezető.


3.) Az érintett Szervezeti egység új kockázati esemé-nyeinek a beazonosítása, a lényegi kockázati információk folyamatos kommunikálása a Tagvállalati Kockázat Ko-ordinátor, illetve a tagvállalati kockázatkezelési utasítás-ban előírt felsőbb vezetői szintek felé.

4.2.1.2 Szervezeti egységek vezetői

A Szervezeti egységek vezetőinek a kockázatmenedzs-ment munka folyamatában meghatározott egyes felada-tai:

1.) Kockázatfelelősök kinevezése (Kockázatfelelősök kinevezése első alkalommal jelen utasítás MÁV Értesítő-ben történő megjelenését követő 30 napon belül aktuális).

2.) Az érintett Szervezeti egység kockázati eseménye-inek teljes körű beazonosításának biztosítása, a Kocká-zatfelelősök kockázatmenedzsment teendőinek nyomon követése.

3.) A Kockázatfelelősök által összeállított Kockázat-összesítők, Ad-hoc Kockázati Beszámolók véleményezé-se és jóváhagyása, a jóváhagyott anyagok továbbítása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok felé.

4.) A tagvállalati Kockázati Esemény Lista összeállítá-sához szükséges releváns kockázatok évenkénti felül-vizsgálata.

4.2.1.3 Tagvállalati Kockázat Koordinátor

A Tagvállalati Kockázat Koordinátor az adott tagvál-lalat esetében az operatív kockázatmenedzsment munka felső szintjén áll, koordinálja a tagvállalat kockázatkeze-lési munkáját, s részt vesz a Csoportszintű kockázatme-nedzsment munkájának az alakításában.

A Tagvállalati Kockázat Koordinátor kockázatmenedzs-ment munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:

1.) A Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcs-kockázatokhoz tartozó kockázati események beazonosí-tásának és Kockázatfelelősökhöz történő rendelésének a támogatása.

2.) Kockázatfelelősök tevékenységének összehangolá-sa és támogatása a kockázatkezelésben.

3.) Az időszakos Kockázatösszesítők összegyűjtése és elemzése félévente.

4.) A Jelentésköteles kockázati eseményekre adott ér-tékelések aggregálása kulcskockázatonként

a 3.20.2 pont szerint jóváhagyott, kulcskockázatokra vonatkozó Tagvállalati kockázatértékelési eszköz segítsé-gével.

5.) Tagvállalati Kockázati Beszámoló elkészítése, majd benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a tagvállalat menedzsmentje részére; a jóváhagyott Beszámoló továb-bítása a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé.

6.) Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés ösz-szeállítása havi szinten a tagvállalati menedzsment, és a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére.

7.) A szervezeti egységek vezetői által készített Ad-hoc Kockázati Beszámolók soron kívüli elemzése és a kocká-zatkezelésre vonatkozó javaslatokkal ellátott beszámolók továbbítása a tagvállalati menedzsment részére.

8.) A kockázatmenedzsment munka során a tudomásá-ra jutott kockázati információk folyamatos nyomon köve-tése és kommunikálása a tagvállalat menedzsmentje, il-letve a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé.

9.) Javaslat tétel a TPF-KKO felé a Kockázati Univer-zum és az Éves Kiindulási Kockázati Térkép módosításá-ra, azok éves felülvizsgálata során.

10.) Szükség esetén javaslattétel kockázati esemény soron kívüli értékelésének elrendelésére a Szervezeti egységek vezetői felé.

4.2.1.4 Tagvállalat menedzsmentje

A Tagvállalat menedzsmentjének kockázatkezelési munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:

1.) A Kockázatmenedzsment eljárásrend bevezetésé-nek a támogatása, és az eljárásrend következetes alkal-mazásának a nyomon követése.

2.) A kockázatkezelési kultúra fejlesztése, a kockázat-tudatos gondolkodás támogatása a tagvállalat szintjén.

3.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátor kinevezése.4.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátor által félévente

összeállított Tagvállalati Kockázati Beszámoló vélemé-nyezése és jóváhagyása.

5.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátor által szükség esetén összeállított Ad-hoc Kockázati Beszámoló véle-ményezése és jóváhagyása.

6.) A Kockázatösszesítők szerves részeként összeállí-tott Akcióterv-javasatok és Intézkedési tervek vélemé-nyezése, illetve jóváhagyása.

7.) Szükség esetén Intézkedési tervek kidolgozásának elrendelése, kijelölve az Intézkedési terv kidolgozásáért és végrehajtásáért felelős vezető(ke)t, valamint az Intéz-kedési terv végrehajtására rendelkezésre álló költségke-retet és határidőt.

4.2.1.5 Csoportszintű Kockázat Koordinátor

A Csoportszintű Kockázat Koordinátor kockázatkeze-lési munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:

1.) Kockázatmenedzsment folyamat végrehajtásának Csoportszintű összehangolása, a kockázatkezelési kultú-ra és kockázattudatos magatartás támogatása Csoport-szinten.

2.) Közreműködés a kockázatmenedzsment rendszer Csoportszinten egységes vállalati módszereinek és esz-közeinek kidolgozásában, bevezetésében és időszakos karbantartásában.

3.) A tagvállalati kockázatmenedzsment eszközök ki-dolgozása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok együtt-működésével.


4.) A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok támogatása a kockázatmenedzsment teendőik ellátásában, valamint a Kockázatmenedzsment rendszer egységes módszereinek és eszközeinek következetes alkalmazásában.

5.) A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának támogatása a Csoportszintű Kockázatmenedzsment rendszer alappil-léreinek (Kockázatkezelési Irányelv, Kockázatmenedzs-ment eljárásrend) kidolgozásában, időszakos felülvizsgá-latában és továbbfejlesztésében.

6.) A Tagvállalati Kockázati Beszámolók összegyűjté-se, kulcskockázatokra adott értékelések aggregálása a Csoportszintű kockázatértékelési eszköz segítségével.

7.) Csoportszintű Kockázati Beszámolók elkészítése félévente a Tagvállalati Kockázati Beszámolók aggregá-lását követően, a Csoportszintű Kockázati Beszámoló benyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére.

8.) Ad-hoc Csoportszintű Kockázati Beszámolók be-nyújtása véleményezésre és jóváhagyásra a MÁV Zrt. El-nök-vezérigazgatója részére.

9.) Éves Kockázatkezelési Értekezletek megtartása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal együttműkö-désben a Kockázatmenedzsment rendszerbe bevont tag-vállalatoknál külön-külön.

10.) A MÁV Zrt. funkcionális szervezeti vonatkozásá-ban a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladatainak az ellátása. A Csoportszintű Kockázat Koordinátor, mint a MÁV Zrt. funkcionális szervezeteinek Tagvállalati Koc-kázat Koordinátora, a TPF-KKO vezetőjének számol be a 4.2.1.3 pontban foglalt feladati ellátásában.

4.2.1.6 TPF-KKO

A TPF-KKO vezetőjének – mint a kockázatmenedzs-ment munka operatív végrehatójának – a meghatározott egyes feladatai:

1.) A Csoportszintű Kockázat Koordinátor munkájá-nak szakmai felügyelete.

2.) A Kockázati Univerzum, a Csoportszintű- és a Tag-vállalati kockázati listák felülvizsgálatának kezdeménye-zése a Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján.

3.) A megkülönböztetett jellel ellátott kockázati ese-mények (lásd: 3.19.4 pont) Csoportszintű kockázatme-nedzsment rendszerbe történő bevonásáról, vagy elveté-séről szóló döntés meghozatala.

4.) A Csoportszintű Kockázat Koordinátor és a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátorok javaslata alapján a Cso-portszintű- és a Tagvállalati kockázatkezelési eszközök jóváhagyása.

5.) A Jelentésköteles limitek és az Éves Kiindulási Kockázati Térkép valamint a kockázati tűréshatárok jó-váhagyásra történő előterjesztése (a Csoportszintű Koc-kázat Koordinátor és a Tagvállalati Kockázat Koordiná-torok javaslata alapján) a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgató-ja részére.

6.) A Tagvállalati- és a Csoportszintű Kockázati Be-számolók jóváhagyása, és visszacsatolása a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok részére..

7.) A MÁV Csoport több tagvállalatát érintő, újonnan beazonosított, rapid jelleggel fellépő kockázat esetében (a Csoportszintű Kockázat Koordinátor javaslata alapján) javaslattétel a gazdasági általános vezérigazgató-helyet-tes részére a kockázatgazda személyéről.

8.) A kockázati önértékeléssel foglalkozó munkameg-beszélések megszervezése, illetve az önértékeléshez kap-csolódó kérdőívek összeállítása.

9.) Az Éves Kockázatértékelési Értekezletek megszer-vezése, az értekezleteken a moderátori feladatok ellátása.

4.2.1.7 MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója

A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójának – mint a kocká-zatmenedzsment munka operatív irányítójának – a koc-kázatkezelési munka folyamatában meghatározott egyes feladatai:

1.) A MÁV Csoport Kockázatkezelési irányelvében le-fektetett kockázatmenedzsment alapelvek alkalmazásá-nak biztosítása.

2.) A Csoportszintű Kockázatmenedzsment rendszer alappilléreinek (Kockázatkezelési Irányelv, Kockázatme-nedzsment eljárásrend, Kockázati univerzum, Csoport-szintű kockázati lista, Jelentésköteles limitek, kockázati tűréshatár) megállapítása / kidolgozása, időszakos felül-vizsgálata és továbbfejlesztése a TPF-KKO és a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének a javaslatai alapján.

3.) A Csoportszintű Kockázat Koordinátor által össze-állított és előterjesztett kockázatmenedzsment módsze-rek és eszközök jóváhagyása.

4.) A Csoportszintű Kockázat Beszámolók véleménye-zése és jóváhagyása, illetve a szükséges intézkedések el-rendelése a Beszámolókban foglalt eredmények függvé-nyében.

5.) A Csoportszintű Ad-hoc Kockázati Beszámolók vé-leményezése és jóváhagyása, a Beszámolókban foglalt eredmények függvényében.

6.) Javaslat tétel a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a MÁV Csoport kockázatvállalási hajlandóságának, kocká-zati tűréshatárának és Jelentésköteles limitjének megálla-pítására.

7.) Kiemelt projektek esetében – szükség szerint – az általános eljárásrendtől eltérő kockázati tűréshatárok jó-váhagyása.

8.) Soron kívüli akcióterv-javaslat / intézkedési terv ki-dolgozásának elrendelése a Szervezeti egység vezetők / Kockázatfelelősök felé.

9.) Javaslattétel az Éves Kiindulási Kockázati Térkép összeállítására a MÁV Zrt. Igazgatósága részére.


4.2.2 A kockázatmenedzsment folyamat egyéb résztvevői

A kockázatmenedzsment folyamat egyéb résztvevői nem vesznek részt operatívan a kockázatmenedzsment folyamat működésében (annak irányításában és végrehaj-tásában), ugyanakkor szervesen hozzájárulnak a kocká-zatmenedzsment folyamat eredményes és hatékony mű-ködéséhez:

• belső ellenőrzés,• Igazgatóság / Ügyvezetés,• Felügyelő Bizottság.

4.2.2.1 Belső ellenőrzés

A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztályának, vala-mint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységeinek felada-ta a Kockázatmenedzsment rendszerrel kapcsolatban a kockázatok kezelésének és a kockázatmenedzsment fo-lyamat független nyomon követése a vizsgálatai során, illetve a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek fi gyelembe vételével az éves belső audit tervének az ösz-szeállítása (lásd: 4.4.4.3 pont).

4.2.2.2 A MÁV Zrt. Igazgatósága és a tagvállalatok menedzsmentje / ügyvezetése

A kockázatmenedzsment folyamatba bevont tagválla-lat menedzsmentje, illetve ügyvezetése az egyes tagvál-lalat szintjén megvalósuló kockázatmenedzsment folya-mat felügyeletéért és irányításáért, valamint a Kockázat-kezelési irányelv és a Kockázatmenedzsment eljárás-rendnek következetes alkalmazásának biztosításáért fe-lelős. A Tagvállalat menedzsmentje hagyja jóvá a tagvál-lalat Tagvállalati kockázati listáját és a Tagvállalati koc-kázatértékelési eszközt. A Tagvállalat menedzsmentje szükség esetén soron kívüli Akcióterv-javaslat / Intézke-dési terv elkészítését kérheti a tagvállalati Kockázatfele-lősöktől.

A MÁV Zrt. Igazgatósága ugyanakkor a teljes MÁV Csoport kockázatmenedzsment folyamatának felügyele-téért és irányításáért, valamint a kockázatmenedzsment folyamat alappilléreinek (Kockázatkezelési irányelv, Kockázatmenedzsment eljárásrend, Éves Kiindulási Kockázati Térkép, kockázati tűréshatár) jóváhagyásáért is felel. A MÁV Zrt. Igazgatósága – a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Értekezletének javaslata alapján – dönt a MÁV Csoport kockázatvállalási hajlandóságáról illetve a kockázati tűréshatáráról, valamint a Jelentésköteles limi-tek értékéről.

A kockázatmenedzsment folyamatba bevont tagválla-latok menedzsmentje, ügyvezetése, illetve a

MÁV Zrt. Igazgatósága évente beszámol a társaság Fe-lügyelő Bizottsága részére.

4.2.2.3 A MÁV Zrt. és a tagvállalatok Felügyelő Bi-zottsága

A kockázatmenedzsment folyamatba bevont tagválla-latok menedzsmentjének, illetve ügyvezetésének éven-ként be kell számolni az adott társaság felügyelő bizottsá-ga részére a tagvállalati, illetve a csoportszinten megva-lósuló kockázatmenedzsment folyamat eredményeiről, a tagvállalatok, illetve a MÁV Zrt. Felügyelő Bizottsága esetében a MÁV Zrt. aktuális kockázati kitettségéről.

4.3 A kockázatmenedzsment folyamat részletes be-mutatása

A kockázatmenedzsment folyamat egyes lépései egy-másra épülnek, és állandó kihatással vannak egymásra. A kockázatkezelés számos egymásba fonódó, egymásra ható elem megfelelő egyensúlyának megteremtését célzó ciklikus folyamat. A kockázatokat nem egymástól füg-getlenül, önmagukban kell kezelni, mivel hatással lehet-nek egymásra, illetve egyik kockázat bekövetkezése eredményezheti további kockázatok megjelenését is. A hatékony kockázatkezelés éppen ezért egyszerre több kockázat párhuzamos kezelését kell, hogy jelentse.

A kockázatkezelés folyamata a MÁV Csoportnál négy fő lépést tartalmaz:

• a kockázatok beazonosítását,• a kockázatok értékelését,• az értékelésre adott válaszokat / reakciókat, és• a kockázatok felülvizsgálatát.

Ezek a lépések nem különülnek el élesen egymástól, hanem egybeolvadnak, átfedik egymást. A kockázatke-zelés folyamatát szemléltető ábrát a 9. számú melléklet tartalmazza.

4.3.1 A kockázatok beazonosítása

4.3.1.1 A kockázatok beazonosításának előfeltétele

A kockázatok beazonosításának folyamatához elenged-hetetlen a MÁV Csoport, illetve a Csoport egy-egy tagvál-lalat célkitűzéseinek és tevékenységeinek, működési folya-matainak alapos ismerete, kezdve a legmagasabb szintű célokkal, lefelé, egészen a napi működés céljainak szintjéig.

A kockázatokat ezen ismeretek alapján lehet felismer-ni és azonosítani. A kockázat felismerési / kezelési rend-szer kiépítésének első lépése a MÁV Csoport, az adott tagvállalat stratégiai célkitűzéseinek megismerése és azok vizsgálata. A könnyebb kezelhetőség érdekében ér-demes a stratégiai célkitűzésekből a legfontosabbakat ki-emelni; a kockázatok beazonosításához a 10-12 legmar-kánsabb stratégiai célkitűzés megismerése elégséges. Ez az egyszerűsítés megkönnyíti a célkitűzésekhez tartozó alapvető kockázatok elemzését, azonosítását.


A kockázatok beazonosításának folyamatában külön fi gyelmet kell fordítani továbbá a következő szempontok-ra is:

• a kockázatok azonosításánál nem a kockázat hatását, hanem magát a kockázatot kell meghatározni,

• a beazonosítás idején fennálló (és a kockázatkezelés látókörében eddig nem szereplő) kockázatok kezelése nem tárgya a kockázatmenedzsment rendszernek (lásd: 3.10 pont); a beazonosítás idején fennálló negatív hatású esemény a kockázatmenedzsment szempontjából akkor érdekes, ha a stratégiai időtávon az ismételt bekövetkezé-se valószínűsíthető,

• nem kell beazonosítani a tagvállalatok (a MÁV Cso-port) célkitűzéseit nem érintő kockázati tényezőket, (pl.: ha a vizsgált cél az IC vonatok menetrendszerűsége, ak-kor kockázatként nem lehet megfogalmazni azt, hogy a vonatok büfé kocsi nélkül üzemelnek, mert ennek nincs következménye a célkitűzésre; ellenben tárgya lehet ez a kockázat egy utas-megelégedettségi vizsgálatnak),

• kerülni kell az olyan megfogalmazást, ami tulajdon-képpen a célkitűzés el nem érését fejezi ki (pl.: ha a vizs-gált cél a menetrend időbeni összeállítása, akkor helyte-len az olyan kockázat kategóriai besorolás, hogy „a me-netrend nem készül el időre”, mert ez a célkitűzésünk (elvárásunk ellentettje, a lehetséges egyik helyes kocká-zati megnevezés (kategória) ebben az esetben: „a menet-rend összeállítása”; s a kockázat leírásánál példálózó fel-sorolásként már szerepelhet a „menetrend nem készül el időre” megfogalmazás).

4.3.1.2 A kockázatok beazonosításának eszközei

A kockázatkezelés stratégiai szemléletű megközelíté-sének kulcsa a kockázatok beazonosítása a MÁV Cso-port, a tagvállalat fő célkitűzéseinek tükrében. A MÁV Csoportnál a kockázatok beazonosításánál kétféle meg-közelítés alkalmazható:

• a kockázatvizsgálat, és• a kockázati önértékelés.

A kockázatvizsgálat során egy kifejezetten erre a célra alakult munkacsoportot kell létrehozni a

TPF-KKO és a MÁV Csoport, a tagvállalat vezető munkatársai részvételével, mely munkacsoport feladata, hogy felmérje a MÁV Csoport, a tagvállalat összes rele-váns tevékenységének kapcsolatát a fő célkitűzésekkel és meghatározza a kapcsolódó – a célkitűzéseket veszélyez-tető – kockázatokat. A munkacsoport alapvető módszere az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, il-letve a belső szabályzatok, utasítások, eljárásrendek átte-kintése, amely alapján a munkacsoport meg tudja állapí-tani a MÁV Csoport, a tagvállalat minden egyes releváns tevékenységéhez rendelhető kockázatokat.

A kockázati önértékelés során a MÁV Csoport és a tagvállalat valamennyi vezető állású munkatársa részt vesz a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatá-

ban. Ez két módon történhet: a TPF-KKO és a tagvállala-ti menedzsment által összeállított kérdőívek segítségével, vagy a TPF-KKO által szervezett munkamegbeszélések során.

A tagvállalatok szabadon választhatnak a kockázatok beazonosításának fentiekben bemutatott különböző mód-jai közül.

4.3.1.3 A Kockázatfelelősök kijelölése

A kockázatkezelés hatékonysága érdekében egy-egy Szervezeti egységen belül az egyes vezetői, vagy kiemelt szakértői szinteknek kell felelniük a kockázatok kezelé-séért. A Kockázatfelelősnek azt a Szervezeti egység munkáját jól ismerő, jó áttekintő- és jó szervezőképes-séggel rendelkező munkatársat kell kinevezni, aki a leg-több információval és a legnagyobb rálátással rendelke-zik az irányításuk, illetve a szakmai felügyeletük alatt álló, a Szervezeti egységüket érintő kockázati esemény felett.

Egy-egy Kockázatfelelős (kockázat folyamatgazda) – munkaköréből adódóan – több kockázati eseményért is felelős lehet, de fő szabályként kell érvényesíteni azt az elvárást, hogy egy-egy beazonosított kockázatnak nem lehet egynél több kockázatgazdája. Ez alól kivétel csak abban az esetben engedélyezhető a gazdasági általános vezérigazgató-helyettes által, ha olyan kockázati ese-mény került beazonosításra, amelyik több tagvállalatot is érint (lásd: 4.2.1.1 pontot).

A Kockázatfelelősök részletes feladatait a 4.2.1.1 pont tartalmazza.

4.3.1.4 A kockázati kategóriák meghatározása

A MÁV Zrt. és a tagvállalatok által beazonosított egyes kockázatok nem függetlenek egymástól, hanem bi-zonyos szempontok alapján különböző csoportokba, ka-tegóriákba sorolhatóak be (lásd: 3.8 – 3.10, és 3.16 ponto-kat). A Kockázati Univerzumban szereplő – ez idő szerint – 70 db kockázati kategória az iparági (szektor) specifi -kus benchmark adatok felhasználásával, a kockázatme-nedzsment rendszer bevezetését támogató projekt során került beazonosításra, amely a MÁV Zrt., a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. és a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. releváns kockázatait tartalmazza. A kockázatmenedzs-ment munkafolyamatok végzése során – az egységes koc-kázati nyelv biztosítása céljából – a Kockázati Univer-zum alkalmazás kötelező, attól eltérni nem lehet.

A Kockázati Univerzum első éves felülvizsgálata so-rán a kockázatkezelésbe bevont, a 3.1 pontban szereplő további tagvállalatok kockázati elemeivel kell – amennyi-ben ez szükséges – a Kockázati Univerzumot kiegészíte-ni. Ugyancsak az éves felülvizsgálatok alkalmával kerül-


het sor a Kockázati Univerzum bármilyen módosítására (kockázati leírások kiegészítésére / pontosítására, kocká-zati kategóriák kiemelésére az Univerzumból, stb.).

A Kockázati Univerzumba csak a 4.3.1.1 pont szerint újonnan beazonosított kockázat kategóriákat (kockázato-kat) lehet felvenni a 4.2 pontban foglalt jóváhagyási rend-nek megfelelően.

4.3.1.5 A kockázati események meghatározása

A 4.3.1.4 pont szerint megállapított kockázati kategóri-ákból kerül kiválasztásra a MÁV Csoport, a tagvállalat Csoportszintű- illetve Tagvállalati kockázati listái, me-lyek az adott üzleti évre vonatkozóan, az üzleti év célki-tűzéseinek fi gyelembe vételével tartalmazzák a MÁV Csoport, illetve az adott tagvállalat kiemelt kulcskocká-zatait. A kockázati listákat a Kockázati Univerzumból minden év I. negyedévében kell összeállítani és a TPF-KKO, valamint az érintett tagvállalat menedzsmentjével jóváhagyatni. Törekedni kell arra, hogy tagvállalatonként maximum 20-25, Csoportszinten maximum 25-30 kulcs-kockázatnál több kockázat ne kerüljön kiválasztásra, mert ennél több kockázati kategória a kockázatmenedzs-ment munka elaprózódásához vezethet.

A fentiek szerint kiválasztott Csoportszintű- illetve Tagvállalati kockázati lista az alapja a Kockázati Ese-mény Lista összeállításának. A Lista összeállítása kérdő-ívek segítségével történik (lásd: 11. sz. melléklet), önálló-an, vagy munkaértekezlet keretében. A beérkezett, vagy a munkaértekezleten kitöltött kérdőíveket a Csoportszin-tű Kockázat Koordinátor a Tagvállalati Kockázat Koor-dinátorok segítségével összegzi, kiszűrve az esetleges is-métlődéseket. A szűrésen átesett, összegzett kockázati események értékelése a 4.3.2 pontban foglaltak szerint történik.

4.3.2 A kockázatok értékelése

Bizonyos típusú kockázatok (illetve a kockázatok hatá-sai) számszerűsíthetőek, azaz számszakilag értékelhető-ek, míg más kockázatok (pl. hírnév) értékelésére csak szubjektívebb értékmérés áll rendelkezésre. Szükséges azonban a kockázati kategóriák besorolási kereteit úgy kialakítani, hogy azok megfeleljenek az alábbi szempon-toknak:

• biztosítani kell, hogy az értékelés folyamata mind a kockázatok bekövetkezésének valószínűségét, mind azok hatását fi gyelembe vegye,

• az értékelés eredményeit olyan módon kell rögzíteni, hogy az megkönnyítse a kockázati prioritások meghatá-rozását és a kockázatok folyamatos nyomon követését,

• az értékelés során szét kell választani a még kezdeti, nem kezelt, és a beavatkozás után visszamaradt kockáza-tokat (lásd: 4.3.2.2 pont).

A kockázatértékelés a 3.20 pont szerinti Kockázatérté-kelési eszköz felhasználásával, a 3.19 pontban meghatá-rozott kockázatértékelési kritériumok alapján, az ott leír-taknak megfelelően történhet. A kockázatmérési eljárás szakmai értékítéleten alapul, amelyet az értékelés idő-pontjában az értékelést végző Szervezeti egység a rendel-kezésre álló információk, valamint szakértelme és szak-mai gyakorlati ismereti alapján kell, hogy elvégezzen.

A kockázatok értékelése minden esetben egyénileg történik az Éves Kockázatértékelési Munkaértekezlet ke-retében a Kockázatértékelő lapok (lásd: 4.3.2.1 pont) ki-töltésével. Amennyiben egy-egy kockázat esetében a kockázatértékelés szignifi káns eltérést mutat (3 vagy an-nál nagyobb lépésközi eltéréssel), úgy a Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátor moderátori irá-nyítása mellett az adott kockázatot újból kell értékeltetni. Az értékelést megelőzően célszerű az eltérő állásponto-kat ütköztetni, röviden indokolni az érékelés során fi gye-lembe vett körülményeket. Az újbóli értékelés után, amennyiben továbbra is fennáll a megítélésbeli lényegi különbség a kockázatot értékelő vezetők között, úgy újabb értékelési körre már nincs szükség, az eltérő szak-mai álláspontokat a Csoportszintű- és a Tagvállalati Koc-kázat Koordinátoroknak tudomásul kell venniük.

Egy-egy kockázat nettó kockázatkitettsége és kontroll-környezeti értéke az összes érékelő által adott értékek egyszerű számtani átlaga.

4.3.2.1 A kockázatértékelés dokumentálása

A kockázatértékelést a 10. sz. mellékletben szereplő Kockázatértékelő lap kitöltésével kell elvégezni. A Koc-kázatértékelő lapon egyszerre több kockázat is értékelhe-tő. A Kockázatértékelő lapok összesítése, feldolgozása a Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok feladata.

4.3.2.2 Eredendő és maradvány kockázat

A kockázatértékelés dokumentálása során fi gyelem-mel kell lenni arra is, hogy egy-egy kockázat értékelésére már többször is sor kerülhetett. Ennek tükrében az „ere-dendő kockázat” alatt az újonnan beazonosított (értékelt), de még nem kezelt kockázatot kell érteni, amelyre a MÁV Csoportnak, a tagvállalatnak a megfelelő módon kell rea-gálnia. A „maradvány kockázat” ezzel szemben, a kocká-zat csökkentésére tett válaszlépések után még fennálló, olyan mértékű kockázati szint, ami lehetőség szerint, a MÁV Csoport, a tagvállalat kockázati tűréshatárán belül helyezkedik el.

Maradvány kockázat értékelése (azaz a kockázat ismé-telt értékelése) során a Kockázatértékelő lapon az előző értékelés eredményét is fel kell tüntetni, mely a Csoport-szintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok felada-


ta. Ily módon biztosított, hogy az értékelők azonnali ké-pet kapjanak a kockázathoz tartozó kockázati kitettség értékének elmúlt évi változásáról.

4.3.2.3 Kockázati prioritások

A kockázatok fentiek szerinti értékelése után a MÁV Csoport, illetve a tagvállalat számára a legjelentősebb kockázatok tisztán láthatóvá válnak. Minél kevésbé elfo-gadható, illetve minél inkább elkerülendő egy kockázati tényező bekövetkezése, annál nagyobb hangsúlyt kell fektetni a válaszlépések megtételére. A legmagasabb pri-oritású kockázati tényezőket folyamatosan fi gyelni kell, és mind a Csoport, mind a tagvállalat menedzsmentjének magasabb szintjein kell foglalkozni velük. A prioritások, illetve a feltárt kockázattal kapcsolatos reakciók haté-kony meghatározásához és a teljes körű kockázatkezelés-hez a MÁV Csoportra megállapított kockázati tűréshatár-ból kell kiindulni (lásd: 3.13, illetve 3.19 pont). A kocká-zati tűréshatárok a MÁV Zrt. Igazgatósága által megálla-pított értékek, amelyek egyértelműen meghatározzák a Csoport minden munkatársa számára, hogy maximálisan mekkora mértékű kockázatot vállalhatnak a tagvállalatok egyes tevékenységei kapcsán.

A Kockázatmenedzsment rendszer bevezetése során a Csoportszintű és a tagvállalati kockázati tűréshatárok kö-zött nincs különbség. A kockázatértékelési munka előrehaladtával, a kockázatkezelési tapasztalatok rendel-kezésre állása után lehetőség lesz arra, hogy a Csoport-szintű és a tagvállalati kockázati prioritások eltérjenek. Ennek az az alapja, hogy egy-egy adott kockázat a Cso-port magasabb szervezeti szintjén kisebb fenyegetettsé-get jelent, mint az alacsonyabb szinteken.

4.3.2.4 Kockázatok átvétele

A tagvállalati kockázati tűréshatár, illetve Jelentéskö-teles limitek hatékony alkalmazása érdekében a MÁV Csoporton belül szükség van ún. „átvételi folyamat” mű-ködtetésére. Ez azt jelenti, hogy ha egy alacsonyabb tag-vállalati szinten jelentkező kockázat elér egy bizonyos határértéket, akkor annak kezelését a MÁV Csoporton belül egy magasabb szervezeti szintnek kell átvennie.

A kockázatok átvételének gyakorlatára a teljes kocká-zatmenedzsment eljárásrend bevezetése után a TPF-KKO-nak kell javaslatot tennie a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatója részére. Az átvételi folyamatra vonatkozó eljá-rásrendet a MÁV Zrt. Igazgatósága elé kell terjeszteni jóváhagyás céljából.

4.3.3 A kockázatokra adott válaszlépések

A kockázatok beazonosítása és kiértékelése tulajdon-képpen csak a kockázatok tényleges kezelésének előké-szítését jelentik. Ezekre alapozva kerülhet sor azokra a

konkrét lépésekre, válaszreakciókra, amelyek célja, hogy csökkentsék, illetve megszüntessék a fenyegetést jelentő kockázatokat, vagy éppen kihasználják a kínálkozó lehe-tőségeket. Bármely, a Csoport, illetve a tagvállalat által végrehajtott ilyen irányú intézkedés tulajdonképpen a belső kontroll részét képezi.

4.3.3.1 Kockázatkezelési stratégiák

Négy alapvető kockázatkezelési stratégiát lehet alkal-mazni a MÁV Csoporton belül.

4.3.3.1.1 A kockázat megtartása / elviselése

A kockázat elviseléséről beszélhetünk akkor, ha a Szervezeti egység kialakult működési rendje olyan, hogy napi működése során minden beavatkozás nélkül auto-matikusan kezeli a felmerülő kockázatait, ezért nincs szükség külön beavatkozásra, a belső kontroll rendszerek automatikusan működnek.

Kockázat megtartása / elviselése fennáll akkor is, ha a Szervezeti egység ugyan azonosította és felmérte a koc-kázatot, de nincs lehetősége annak kezelésére.

Kockázat megtartásának / elviselésének van helye ak-kor is, ha a kockázat elhárításának költsége magasabb az elhárításából eredő haszonnál. Válaszreakció helyett eb-ben az esetben ki lehet dolgozni egy tervet a kockázati tényező bekövetkezésének hatásai kezelésére.

A kockázat elviselésének előző két bekezdésben meg-fogalmazott eseteit a TPF-KKO, illetve Csoportszintű- és a Tagvállalati Kockázat Koordinátor előterjesztése alap-ján a gazdasági általános vezérigazgató-helyettese (MÁV Zrt. és MÁV Csoport esetén), illetve a tagvállalat me-nedzsmentje (tagvállalat esetén) engedélyezheti.

4.3.3.1.2 A kockázat kezelése

A legtöbb kockázat esetében alkalmazandó stratégia a kockázatok kezelése, mert az esetek döntő többségében a kockázatok nem szüntethetőek meg és nem háríthatóak át. A kockázatok csökkentése általánosan a belső kont-rollrendszer célja és feladata. A kockázat csökkentése azt jelenti, hogy a kockázatkezelési mátrixban jobbról balra, fentről lefelé toljuk el az adott kockázati pont elhelyezke-dését.

Jelen utasítás a kockázatkezelési stratégiák közül a kockázatok kezelésére irányul.

4.3.3.1.3 A kockázat áthárítása / átadása

A kockázatok átadása révén a kockázat bekövetkezésé-nek valószínűsége nem csökken, hatása nem változik, azonban a kockázatviselő személye változik. Ilyen tipi-


kus kockázat átadási konstrukció a fedezeti ügyetek, il-letve biztosítás kötése; azonban a 2.1.1 pontban foglaltak alapján a kockázat átadási konstrukciók nem tárgyai a jelen utasításnak.

4.3.3.1.4 A kockázatos tevékenységek befejezése

Egyes kockázatok nem csökkenthetőek elfogadható szintre, csak megszüntethetőek az adott tevékenység megszüntetésével. A MÁV Csoport esetében ez csak na-gyon korlátozottan vállalható kockázatkezelési straté-gia. A kockázatkezelésnek ez a módja kizárólag a MÁV Zrt. Elnök-vezeérigazgatójának az engedélyével történ-het.

4.3.3.1.5 A lehetőségek kihasználása

A lehetőségek kihasználása a fentiekkel ellentétben nem egy alternatíva a kockázatok kezelésére, hanem sok-kal inkább egy eshetőség, amelyet érdemes fi gyelembe venni, akár elfogadjuk, akár áthárítjuk vagy kezeljük a kockázatot. Két aspektusa a kockázatmérséklés pozitív hatásainak kiaknázása és a kedvező körülmények kiak-názása (pl.: egy újonnan felmerülő kockázatnak lehetnek szervezeti megújítási és / vagy piaci lehetőséget feltáró mozzanatai).

Az 1.0 pontban hivatkozott Korm. határozat alapján jelen utasítás a lehetőségek (mint pozitív hatású kockáza-tok) kihasználásával intézményi szinten nem foglalkozik. Ilyen értelmű kockázat beazonosítása után a tagvállalati menedzsmentnek kell dönteni a további lépésekről. Cso-portszinten fellépő lehetőség esetén a TPF-KKO-nak kell javaslatot adni a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója részére a megteendő további lépésekről.

4.3.3.2 A kockázatkezelés módjai

Amennyiben a kockázat kezelésére sor kerül, úgy az négy különböző típusú kontroll tevékenységen keresztül valósulhat meg, amelyeket a 3.12 pont mutat be.

4.3.4 A kockázatok felülvizsgálata

A MÁV Csoport céljai hierarchikus rendszert alkot-nak. Az egyes Tagvállalatok, Szervezeti egységek, illetve munkavállalók céljai szorosan kapcsolódnak a MÁV Csoport legfőbb célkitűzéseihez, abból levezethetőek. A célok szintjeivel párhuzamosan, annak megfelelően a kockázatokért való felelősséget is delegálni kell a megfe-lelő szintekre. Ezáltal a kockázatkezelés beépül a min-dennapi tevékenységek közé, és nem elkülönült – csak időszakos – feladattá válnak. Ennek egyik fontos vetülete a kockázatok rendszeres felülvizsgálata.

4.3.4.1 A kockázatok felülvizsgálatának céljai és kritériumai

Figyelemmel arra, hogy a kockázati környezet állandó-an változik, a kockázatkezelési folyamat fontos tulajdon-sága a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat, amelynek alapvetően két célja van.

4.3.4.1.1 A változások megfi gyelése a tagvállalat kockázati profi ljában

Fel kell mérni, hogy a korábban beazonosított kocká-zati tényezők még mindig fennállnak-e, esetleg merül-tek-e fel új kockázati tényezők, változott-e az egyes koc-kázatok bekövetkezésének valószínűsége, illetve azok MÁV Zrt., illetve a tagvállalatra gyakorolt hatása. A vál-tozások megfi gyelése alapján szükség lehet új kockázati prioritások meghatározására, a MÁV Zrt. / tagvállalat kockázati tűrőképességének megváltoztatására a 4.3.2.3 pontban foglaltaknak megfelelően.

4.3.4.1.2 A MÁV Zrt.-én / tagvállalaton belül műkö-dő kockázatkezelési folyamat hatékonyságának a fel-mérése

Meg kell vizsgálni, hogy a MÁV Zrt.-én / tagvállalaton belül működő kontroll tevékenységek megfelelően tud-ják-e csökkenteni a felmerülő kockázatok hatását, bekö-vetkezésük valószínűségét, illetve, hogy szükség van-e új kontroll tevékenységek bevezetésére, a meglévők kibőví-tésére, esetleg feleslegessé vált-e valamelyik kontroll fo-lyamat.

4.3.4.1.3 A célok egysége

A két említett cél különbözik egymástól, de egyik sem helyettesítheti a másikat. A kockázati események felül-vizsgálata során tulajdonképpen a kockázatkezelés első három lépésének megismétléséről van szó, amelyek kö-zül egyik sem hagyható ki a hatékony kockázatkezelési rendszer működése érdekében. A kockázatok beazonosí-tása és a kockázatok értékelése a kockázatok felülvizsgá-lata (újraértékelése) során arra ad válasz, hogy a kocká-zatkezelés eredményeképp milyen változások fi gyelhe-tőek meg a MÁV Zrt. / tagvállalat kockázati profi ljában; a kockázatokra adott válaszlépések felülvizsgálata pedig segít megbizonyosodni a MÁV Zrt.-én / tagvállalaton belül működő kockázatkezelési folyamat hatékonyságá-ról.

Ahhoz, hogy a felülvizsgálat folyamata biztosítani tud-ja a fent említett célok elérését, a következő kritériumok megvalósulása szükséges:

• a kockázatkezelés minden aspektusa legalább évente felülvizsgálatra kerüljön,

• maguk a meghatározott kockázatok megfelelő gya-korisággal átértékelésre kerüljenek,


• az újonnan jelentkező kockázatok, vagy az ismert kockázatok szintjének változása a megfelelő kompetenci-ával rendelkező vezetői szint tudomására jusson, annak érdekében, hogy intézkedhessen a kockázatkezelés mód-járól.

A felülvizsgálat során kiemelt fi gyelmet kell fordítani továbbá a visszacsatolásra. Ez tulajdonképpen egy adott kockázattal kapcsolatban megszerzett korábbi tapaszta-latok fi gyelembe vételét jelenti. Ezek felhasználása, be-építése a felülvizsgálat alkalmával adott kockázati té-nyező ismételt megjelenése esetén tovább csökkenti a kockázat negatív hatását, az ismételt előfordulásának esélyét.

4.3.4.2 A kockázatok felülvizsgálatának eszközei és felelősei

A felülvizsgálat eszközei hasonlóak a kockázat beazo-nosításánál használhatókkal. Az egyik ilyen eljárás a kockázati önértékelés, amely a kockázatok beazonosítá-sánál bemutatásra került, és a felülvizsgálat folyamatá-ban is ugyanolyan eredményesen alkalmazható. Lehető-ség van továbbá a menedzsment számára a kockázatmér-séklésért és kontroll tevékenységekért egy adott területen felelős személyek (Kockázatfelelősök) beszámoltatására is.

A felülvizsgálati tevékenységet általában az adott koc-kázatokért felelős személyek, Szervezeti egységek látják el, amelyhez segítséget nyújthat a MÁV Zrt. / tagvállalat belső ellenőrzésért felelős szervezeti egysége is, de fontos kiemelni: a belső ellenőrzés sem a menedzsment kocká-zati felelősségét, sem a felülvizsgálati és kockázatkezelé-si folyamatban résztvevő munkatársak tevékenységét nem helyettesítheti.

4.3.5 A kockázatkezelés további tényezői

Ebben a fejezetben azok az elemek kerülnek bemuta-tásra, amelyek fontos szerepet játszanak a kockázatérté-kelés folyamatában, azonban a folyamatnak közvetlenül nem részei. A hatékony kockázatkezeléshez azonban el-engedhetetlen, hogy fi gyelembe vegyék, beépítsék őket, és teljes körűen megvizsgálják, miként hatnak a MÁV Csoport, a tagvállalat kockázatkezelési stratégiájára, koc-kázati prioritására.

4.3.5.1 Kommunikáció és tájékoztatás

A kommunikáció és a tájékoztatás nem egy különálló lépés a kockázatkezelés folyamatában, hanem egy, az egészet végigkísérő és átható igen lényeges tényező, amelynek az alábbi aspektusai emelhetőek ki:

• Már tulajdonképpen a kockázatok beazonosítása is a kommunikáción alapul. A megfelelő információs forrá-sok felkutatása, kontaktok kialakítása és a velük folyta-

tott hatékony kommunikáció nagyban megkönnyíthetik és felgyorsíthatják a kockázatok beazonosításának folya-matát.

• Fontos annak biztosítása, hogy a MÁV Csoporton, a tagvállalaton belül mindenki saját felelősségi körére vo-natkozóan megértse, hogy mi a MÁV Csoport, a tagválla-lat stratégiája, mik a kockázati prioritásai, és hogy saját feladataik hogyan illeszkednek bele az egész folyamatba. Ennek hiányába a kockázatkezelést nem lehet megfelelő-en és hatékonyan kezelni.

• Szükség van az egyes tevékenységek elvégzése során nyert tanulságok és információk kommunikálására azok felé, akik tanulhatnak belőle. Ha a Csoport egyik tagvál-lalata, a tagvállalat egyik Szervezeti egysége kidolgoz egy hatékony eljárást egy újonnan felmerült kockázat ke-zelésére, akkor biztosítani kell, hogy az eljárás eljusson mindazokhoz, akik szintén találkozhatnak egy ilyen jel-legű kockázattal.

• A menedzsment minden szintjének folyamatosan és aktívan biztosítékot kell keresnie és kapnia a határkörük-be tartozó kockázatok kezeléséről. Szükséges, hogy ele-gendő információ álljon rendelkezésre, amely lehetővé teszi, hogy a kockázat kezelésére megfelelő tervek kerül-jenek kidolgozásra ott, ahol a maradvány kockázat mérté-ke még nem megfelelő, illetve biztosítékot kapjon a me-nedzsment a látszólag megfelelően kontrollált kockáza-tokról is.

• A felmerült kockázatok tagvállalatonkénti különbö-ző értelmezése ellentmondásokhoz vezethet, különösen akkor, ha nem megfelelő szintű kontroll végrehajtására kerül sor. A TPF-KKO-nak meg kell bizonyosodni róla, hogy a MÁV Csoporton belül egységes kockázati nyelv kerüljön alkalmazásra.

• Fontos, hogy a MÁV Csoport a tevékenységében érintett és érdekelt csoportok (pl. utasok, üzleti partne-rek, stb.) felé is kommunikáljon arról, hogy miként kezeli (az őket is érintő) kockázatokat. Ez különösen fontos olyan kockázatok esetében, amelyek a társadalmat vagy annak egy bizonyos rétegét kiemelten érintik.

A fentiek maradéktalan érvényesülése érdekében a TPF-KKO-nak támogatóan a Kommunikációs Igazgató-ság mellett kell állnia.

4.3.5.2 A MÁV Csoport társadalmi környezete

Kiemelten fontos, hogy a MÁV Csoport fi gyelembe ve-gye a tágabb értelemben vett környezetét és meghatároz-za, hogy az hogyan hat a kialakított kockázatkezelési stratégiájára. A környezet legfontosabb elemei:

• A MÁV Csoport kockázati környezetére elsősorban a törvények és a vasúti üzemet szabályozó előírások / jog-szabályok lehetnek hatással, ezért fontos, hogy meghatá-rozza, ezek milyen módon írnak elő számára követelmé-nyeket, kötelező magatartási formákat.

• Egy másik fontos része a kockázati környezetnek a hazai, illetve a nemzetközi gazdasági helyzet. Ez a MÁV


Csoport számára adott, azonban befolyásolja azokat a pi-acokat, amelyekben a MÁV Csoport árut vagy szolgálta-tást elad, illetve vesz.

• Különösképpen fontos tényező a MÁV Csoport szá-mára a kormánnyal való kapcsolattartás. A MÁV Cso-portnak a kormány és az egyes miniszterei által megho-zott döntéseket kell végrehajtania, s ezért a kockázatke-zelés egy speciális területe az, ahol a MÁV Zrt. alapítóját és a közlekedési kormányzatot kell ellátni a kockázatke-zelés során megismert adatokkal, információkkal, illet-ve kell a segítségüket kérni a csak az alapítói szinten kezelhető kockázati kitettség csökkentéséhez. A MÁV Csoporton belül a kockázatkezeléssel összefüggésben a kormányzattal, illetve az egyes minisztériumokkal a kapcsolatot csak a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója tart-hatja.

• A MÁV Csoportot szintén korlátozzák a tevékenysé-gében érdekelt és érintett csoportok elvárásai is. A kocká-zatkezelési stratégiák, amelyek megfelelőnek tűnnek, és hatékonynak, lehet, hogy valamilyen szempontból nem elfogadhatóak ezen csoportok által. A MÁV Csoport szá-mára ez rendkívül fontos az állampolgárokkal / utasokkal való kapcsolattartásban. Bizonyos tevékenységek hatéko-nyak lehetnek egy-egy kockázat kezelésére, azonban olyan következménnyel járhatnak, amelyek az állampol-gárok / utasok számára elfogadhatatlanok. A kockázatke-zelés során ezért ezen szempontrendszereket a kockázat-menedzsment munkájában részt vevő összes szereplőnek szem előtt kell tartania.

4.4 A Kockázatmenedzsment folyamat részletes be-mutatása a feladatok gyakorisága, a felelősök megne-vezése és a munkafolyamat során előállított termékek szerinti bontásban

Jelen fejezet a kockázatmenedzsment munkafolyamat-ban az előzőekben bemutatott feladatokat összefoglaló módon – s azt kiegészítve –, a feladatok gyakorisága sze-rinti csoportosításban tartalmazza, külön kiemelve a fel-adatok végrehajtásáért felelősök nevét, illetve a munkafo-lyamat végén előálló termékeket.

A MÁV Csoport kockázatmenedzsment folyamatának egyes lépéseit azok végrehajtásának gyakorisága szerint 4 csoportba soroljuk:

• legalább éves rendszerességgel végrehajtandó felada-tok,

• féléves rendszerességgel végrehajtandó feladatok,• havi rendszerességgel végrehajtható feladatok,• eseti / állandó feladatok.

A feladatok könnyebb átláthatósága érdekében a vég-rehajtandó feladatokat a 12. számú melléklet összefogla-lóan tartalmazza.

4.4.1 Legalább éves rendszerességgel végrehajtandó feladatok

Legalább éves rendszerességgel végrehajtandó felada-tok:

• a Csoportszintű kockázati lista felülvizsgálata,• a Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálata, a Tag-

vállalati Kockázat Koordinátor munkájának felülvizsgá-lata,

• a Kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata,• a Jelentésköteles limitek felülvizsgálata,• Éves Kockázatértékelési Értekezletek megtartása,• a Kockázati Esemény Listák összeállítása / felülvizs-

gálata, és• a kockázatfelelősök tevékenységeinek felülvizsgála-

ta, új kockázatfelelősök kinevezése

4.4.1.1 A Csoportszintű kockázati lista felülvizsgá-lata

Feladat: A Csoportszintű kockázati lista felülvizsgála-ta

Felelős: Csoportszintű Kockázat KoordinátorKözreműködik: Tagvállalati Kockázat Koordinátorok,

TPF-KKOJóváhagyó: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójaTermék: Csoportszintű kockázati lista

A Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Csoportszin-tű kockázati lista összeállítását megelőzően összeállítja, illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű be-vezetését követően – aktualizálja a Kockázati Univerzu-mot a kockázatmenedzsment folyamatban érintettek ja-vaslatainak, valamint a MÁV Csoport, illetve a tagválla-latok környezetében és az elvárásokban beálló változások fi gyelembevételével.

A Kockázati Univerzum összeállításával szoros össze-függésben a Csoportszintű Kockázat Koordinátor kiala-kítja, illetve felülvizsgálja a Kockázati Univerzumban szereplő kulcskockázatokhoz tartozó kockázati esemé-nyeket is.

A Csoportszintű kockázati lista felülvizsgálatakor a Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Kockázati Uni-verzumban szereplő kulcskockázatokat azok stratégiára gyakorolt befolyása szerint szűkíti le. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori Csoportszintű Kockázati Lista csak azokat a kulcskockázatot tartalmazza, amelyek – a MÁV Cso-port középtávú stratégiájának megfelelően – az elkövet-kezendő üzleti évben a MÁV Csoport adott évi üzleti- és stratégiai célkitűzéseire közvetlen befolyást gyakorol-nak.

A Csoportszintű kockázati listát, valamint a kulcskoc-kázatokhoz kapcsolódó defi níciókat a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá.


4.4.1.2 A Tagvállalati kockázati listák felülvizsgála-ta, a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok munkájá-nak felülvizsgálata

Feladat: a) Tagvállalati kockázati listák felülvizsgálatab) Tagvállalati Kockázat Koordinátorok munkájának

felülvizsgálata

Felelős: a) Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tag-vállalati Kockázat Koordinátor

b) Tagvállalat menedzsmentjeKözreműködik: a) TPF-KKOb) Csoportszintű Kockázat Koordinátor, TPF-KKOJóváhagyó: a) Tagvállalat menedzsmentjeb) Tagvállalat menedzsmentjeTermék: a) Tagvállalati kockázati listákb) Az értékelésekről készített feljegyzések

A Csoportszintű Kockázat Koordinátor a Csoportszin-tű kockázati listából kiindulva meghatározza, illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezetését követően – évente felülvizsgálja a Tagvállalati Kockázati Listákat is.

A Tagvállalati Kockázati Lista azokat a kulcskockáza-tokat tartalmazza, amelyek – a MÁV Csoport középtávú stratégiájának megfelelően – az egyes tagvállalatok adott évi üzleti és stratégiai célkitűzéseire közvetlen befolyást gyakorolnak.

A Tagvállalati kockázati listákat a Csoportszintű Koc-kázat Koordinátor az egyes Tagvállalati Kockázat Koor-dinátorokkal szoros együttműködésben készíti el. A Tag-vállalati kockázati listákat a tagvállalat menedzsmentje hagyja jóvá.

A Tagvállalati Kockázat Koordinátorokat a tagvállalat menedzsmentje nevezi ki. A Tagvállalati Kockázat Koor-dinátorok a Csoportszintű Kockázat Koordinátorral való egyeztetés során a tagvállalati menedzsmentet képviselik.

Minden évben az Éves Kockázatértékelési Értekezlete-ken értékelni kell a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok munkáját is. A TPF-KKO a tagvállalt menedzsmentje ré-szére köteles jelezni, ha az adott tagvállalat Tagvállalati Kockázat Koordinátorával való munkakapcsolata során negatív jelenségeket tapasztalt.

4.4.1.3 A Kockázatértékelési eszközök felülvizsgá-lata

a) A Csoportszintű kockázatértékelési eszközök felül-vizsgálata

Feladat: a Csoportszintű kockázatértékelési eszközök felülvizsgálata

Felelős: TPF-KKO

Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-kezlete, Csoportszintű Kockázat Koordinátor

Jóváhagyó: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójaTermék: Csoportszintű kockázatértékelési eszköz

A Csoportszintű Kockázat Koordinátornak a csoport-szintű kockázatértékelési eszközök kialakításakor illetve – a kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezeté-sét követően – az eszközök éves felülvizsgálatakor az alábbi tényezőket kell fi gyelembe vennie:

• a Csoportszinten és tagvállalati szinten értelmezett kockázatvállalási hajlandóságot,

• a külső és belső feltételek változását, a kockázatme-nedzsment szereplők javaslatait, és

• a tagvállalatok relatív méretét és a Csoporton belül betöltött szerepét.

A Csoportszintű kockázatértékelési eszközök:• a kockázati események / kulcskockázatok hatásának,

bekövetkezési valószínűségének, valamint az alkalma-zott kontrolleljárások hatékonyságának értékeléséhez ha-tároznak meg mennyiségi és minőségi kritériumokat,

• lehetővé teszik, hogy a MÁV Csoport tagvállalatai azonos módszertan szerint értékeljék kockázati esemé-nyeiket / kulcskockázataikat.

A Csoportszintű kockázatértékelési eszközöket a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója hagyja jóvá.

b) A Tagvállalati kockázatértékelési eszközök felül-vizsgálata

Feladat: a tagvállalati kockázatértékelési eszközök fe-lülvizsgálata

Felelős: Csoportszintű Kockázat KoordinátorKözreműködő: Tagvállalati Kockázat KoordinátorJóváhagyó: TPF-KKO, Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Tagvállalati kockázatértékelési eszköz

A tagvállalat MÁV Csoport értékláncában elfoglal sze-repe alapján lehetőség van arra, hogy tagvállalatonként különböző Tagvállalati kockázatértékelési eszköz kerül-jön jóváhagyásra. Ez lehetővé teszi, hogy minden tagvál-lalat saját méretének, illetve csoporton belül betöltött sze-repének megfelelően értékelje kockázati eseményeit, és ennek megfelelően számoljon be kockázatkitettségéről.

Ugyanakkor a kulcskockázatok, illetve kockázati ese-mények szerinti meghatározott különböző eszközök lehe-tővé teszik, hogy a kockázatmenedzsment folyamat érin-tettjei mindig a megfelelő szinten aggregált információhoz jussanak hozzá. A Tagvállalati kockázatértékelési eszkö-zök a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei, a MÁV-START Zrt., a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., a MÁV-GÉPÉSZET Zrt. vo-natkozásában a jelen utasítás megjelenése során kiindulás-ként azonos mértékben kerültek meghatározásra. A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletágára (mint tagvállalatra) külön tag-vállalati kockázatértékelési eszköz vonatkozik.


A Tagvállalati kockázatértékelési eszközöket a Cso-portszintű Kockázat Koordinátor az egyes Tagvállalati Kockázat Koordinátorokkal szoros együttműködésben készíti el, és azokat a TPF-KKO és az adott tagvállalat menedzsmentje közösen hagyja jóvá.

4.4.1.4 A Jelentésköteles limitek felülvizsgálata

Feladat: a Jelentésköteles limitek felülvizsgálataFelelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójaKözreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-

kezlete, TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok

Jóváhagyó: MÁV Zrt. IgazgatóságaTermék: Jelentésköteles limitek

A Kockázatértékelési eszközök kialakításával szoros összefüggésben, a Csoportszintű Kockázat Koordinátor-nak javaslatot kell tennie a Csoportszinten, illetve a tag-vállalatok szintjén egységes időszakos és ad-hoc Jelen-tésköteles limitek érékére is.

A Jelentésköteles limitek Csoportszinten, illetve a tag-vállalatok szintjén értelmezett kockázatvállalási hajlan-dóságnak megfelelően, pontértékben adják meg azokat a nettó kockázatkitettségeket, amelyek elérése esetén Idő-szakos, illetve Ad-hoc Kockázatösszesítő, valamint Tag-vállalati- illetve Csoportszintű Kockázati Beszámoló el-készítése indokolt. A Jelentésköteles limiteket a MÁV Zrt. Igazgatósága hagyja jóvá.

4.4.1.5 Éves Kockázatértékelési Értekezletek meg-tartása (Éves Kiindulási Kockázati Térkép jóváha-gyása)

Feladat: az Éves Kockázatértékelési Értekezletek meg-tartása, az Éves Kiindulási Kockázati Térkép jóváhagyása

Felelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójaKözreműködő: MÁV Zrt Elnök-vezérigazgatói Érte-

kezlete,. TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordiná-tor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok, Szervezeti egységek vezetői

Jóváhagyó: MÁV Zrt. IgazgatóságaTermék: Éves Kiindulási Kockázati Térkép

Az Éves Kockázatértékelési Értekezletek megszerve-zése és megtartása az egyes tagvállalatoknál – a Tagvál-lalati Kockázat Koordinátorral szoros együttműködésben – a Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata. Az Éves Kockázatértékelési Értekezlet megelőzi az év első beszámolási periódusát.

Az Éves Kockázatértékelési Értekezlet kiemelt témája a Tagvállalati kockázati listában szereplő kulcskockáza-tok Tagvállalati kockázatértékelési eszközzel történő kö-zös kiértékelése, melynek végeredménye az Éves Kiindu-lási Kockázati Térkép.

Az Éves Kiindulási Kockázati Térkép a kulcskockáza-tok hatását, valószínűségét, illetve a kockázatok kezelé-sére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságát együtt ábrázolva mutatja meg a kulcskockázatok egymáshoz viszonyított aktuális jelentőségét, lehetővé téve ezáltal azon kulcskockázatok beazonosítását, amelyekre az üzle-ti év során fókuszálni érdemes. Az Éves Kiindulási Koc-kázati Térkép kiindulási alapot jelenthet ezáltal az egyes Szervezeti egységek számára releváns kockázati esemé-nyek beazonosításához is.

Az Éves Kockázatértékelési Értekezleten szerzett ta-pasztalatok és információk hozzásegíthetik a résztvevő-ket kockázatmenedzsment folyamatban betöltött szere-pük átfogóbb megértéséhez, hiszen tájékozódhatnak nemcsak saját, hanem más szervezeti egységek tevékeny-ségeiről, kockázatairól és saját kockázataik külső megíté-léséről egyaránt.

4.4.1.6 Kockázati Esemény Listák összeállítása / fe-lülvizsgálata

Feladat: a Kockázati Esemény Listák összeállítása / fe-lülvizsgálata

Felelős: Szervezeti egységek vezetőiKözreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat

Koordinátor, Tagvállalati Kockázat KoordinátorokJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Kockázati Esemény Listák

Az érintett Szervezeti egységek képviselői, a Kocká-zatfelelősök – a szervezeti egység vezetőinek útmutatása szerint – kockázati eseményeket azonosítanak be a Tag-vállalati kockázati listában szereplő kulcskockázatokhoz, melyeket Kockázati Esemény Listákban összesítenek.

Adott szervezeti egységre jellemző Kockázati Ese-mény Lista az Éves Kiindulási Kockázati Térkép kritikus területeire fókuszálva, kulcskockázatok szerint tartal-mazza az adott üzleti évben relevánsnak ítélt, kiemelt kockázati eseményeket, valamint ezek defi nícióit. (A kockázatmenedzsment folyamat teljeskörű bevezetését követően az adott évi Kockázati Esemény Listák összeál-lításakor a korábbi évek Kockázati Esemény Listái segít-ségül lehetnek).

4.4.1.7 A kockázatfelelősök tevékenységeinek felül-vizsgálata, új kockázatfelelősök kinevezése

Feladat: a kockázatfelelősök tevékenységeinek felül-vizsgálata, szükség esetén új kockázatfelelősök kinevezése

Felelős: Szervezeti egységek vezetőiKözreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat

Koordinátor, Tagvállalati Kockázat KoordinátorokJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeVégeredmény: aktuális kockázatfelelősi lista


A Szervezeti egységek vezetői – a Tagvállalati Kocká-zat Koordinátorral szoros együttműködésben – az adott Szervezeti egység Kockázati Esemény Listájában szerep-lő kockázati eseményekhez Kockázatfelelősöket nevez-nek ki, illetve felülvizsgálják a korábbi évek Kockázati Esemény Listáihoz kinevezett Kockázatfelelősöket.

4.4.2 Legalább féléves rendszerességgel végrehaj-tandó feladatok

Legalább féléves rendszerességgel végrehajtandó fel-adatok:

• a kockázati események értékelése,• az Akcióterv-javaslatok kidolgozása,• a Kockázatösszesítők elkészítése,• a Kockázatösszesítők összeállítása és elemzése,• a Kockázati Beszámolók elkészítése, jóváhagyása és

aggregálása, valamint• a kockázatmenedzsment folyamat eredményeinek

felhasználása a döntéshozatalban.

4.4.2.1 A kockázati események értékelése

Feladat: a havonkénti kockázati esemény értékelések aggregálása

Felelős: KockázatfelelősökKözreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat

Koordinátor, Tagvállalati Kockázat KoordinátorokJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: kitöltött Kockázatértékelő lapok

A kockázati események rendszeres (havi) kiértékelésé-nek célja, hogy a kockázati események hatásának, bekö-vetkezési valószínűségének és a kockázati események ke-zelésére alkalmazott kontrolleljárások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapítás-ra kerüljön az egyes szervezeti egységek kockázati ese-ményekkel szemben fennálló nettó kockázatkitettsége.

A Kockázatfelelősök (a kockázatgazdák) félévente azokat a kockázati eseményeket értékelik és jelentik, il-letve követik nyomon, amelyeket számukra az adott Szer-vezeti egység vezetője kijelölt.

A kockázati eseményekkel kapcsolatos jelentéstételi kötelezettség megállapításához a Kockázatfelelősnek meg kell határoznia a Szervezeti egység adott kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettségét, vagyis meg kell állapítania, hogy mekkora az adott koc-kázati esemény hatása és bekövetkezési valószínűsége a jelenleg alkalmazott kontrolltevékenységek fi gyelembe-vétele mellett (lásd: 4.3.2 pontban foglaltakat).

4.4.2.2 Akcióterv-javaslatok kidolgozása

Feladat: Akcióterv-javaslatok kidolgozásaFelelős: Kockázatfelelősök

Közreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok

Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Akcióterv-javaslatok

A kockázatmenedzsment folyamat keretében, a Kocká-zatfelelősök által kidolgozott Akcióterv-javaslatok, illetve maguk az Intézkedési tervek elősegíthetik a kockázati ese-mények, illetve a kulcskockázatok hatékony kezelését. A Kockázatfelelősöknek a Jelentésköteles limitet meghaladó kockázati eseményekhez kell Akcióterv-javaslatot készíte-niük, de az Akcióterv-javaslat elkészítését a MÁV Zrt. El-nök-vezérigazgatója, illetve Igazgatósága, továbbá a Tag-vállalat menedzsmentje is előírhatja. A kidolgozott Akció-terv-javaslat a Kockázatösszesítő része, amit a Kockázatfe-lelősök a belső jóváhagyást követően továbbítanak a Tag-vállalati Kockázat Koordinátor számára. Az Akcióterv-ja-vaslat Intézkedési tervként való kidolgozásáról és végre-hajtásáról a Tagvállalat menedzsmentje dönt a Tagvállalati Kockázati Beszámoló jóváhagyásának keretében.

Az Akcióterv-javaslatok elkészítéséhez a Kockázatfele-lősök a kockázati eseményekre vonatkozó Tagvállalati kockázatértékelési eszköz segítségével értékelik a szá-mukra kijelölt kockázati események tekintetében aktuáli-san alkalmazott kontrolleljárásokat. A kontrolljárások ér-tékelése lehetővé teszi a Kockázatfelelősök számára, hogy

• átgondolják, hogy az érintett Szervezeti egységben kialakították-e a megfelelő kontrolleljárásokat és azok eredményesen és hatékonyan működnek-e,

• megállapítsák van-e lehetőség fejlődésre az alkalma-zott kontrolleljárások ismeretében.

Az Akcióterv-javaslatok elkészítéséhez azt kell fi gye-lembe venniük a Kockázatfelelősöknek, hogy a számukra kijelölt kockázati események költség-hatékonyan elkerül-hetők, csökkenthetők vagy átháríthatók-e más gazdasági szereplőkre.

4.4.2.3 A Kockázatösszesítők elkészítése

Feladat: Kockázatösszesítők elkészítéseFelelős: KockázatfelelősökKözreműködő: Szervezeti egység vezetőkJóváhagyó: Tagvállalati Kockázat KoordinátorTermék: Kockázatösszesítők

A Kockázatfelelősök félévente Kockázatösszesítő for-májában jelentenek az összes számukra kijelölt kockázati eseményről. A Kockázatösszesítők elkészítésének célja, hogy a Kockázatfelelős a kockázati eseményértékelés végeredményének megfelelően összeállítsa a jelentéstéte-li kötelezettségét.

A Kockázatfelelős csak az időszakos Jelentésköteles li-mitet elérő kockázati események esetén értékeli ki az alkal-mazott kontrolleljárások hatékonyságát, illetve készít Ak-


cióterv-javaslatot. A Kockázatösszesítőt a Szervezeti egy-ségen belüli jóváhagyást követően kell továbbítani a Tag-vállalati Kockázat Koordinátor felé (a jóváhagyás menetét a tagvállalati kockázatkezelési szabályzatban kell rögzíteni).

4.4.2.4 A Kockázatösszesítők összeállítása és elem-zése

Feladat: a Kockázatösszesítők összeállítása és elemzéseFelelős: Tagvállalati Kockázat KoordinátorKözreműködő: Szervezeti egység vezetőkJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: aggregált (további elemzés céljára felhasznál-

ható) Kockázatösszesítők

A Tagvállalati Kockázat Koordinátor félévente össze-gyűjti és elemzi a Kockázatfelelősök által összeállított Kockázatösszesítőket. Meg kell vizsgálnia, hogy a Koc-kázatfelelősök által készített Kockázatösszesítők teljesí-tik-e a jelen eljárásrendben előírt követelményeket

4.4.2.5 A Kockázati beszámolók elkészítése és jóvá-hagyása

Feladat:a) Csoportszintű Kockázati Beszámoló összeállítása és

elemzéseb) Tagvállalati Kockázati Beszámolók összeállítása és

elemzéseFelelős:a) TPF-KKOb) Tagvállalati Kockázat KoordinátorKözreműködő:a) Csoportszintű Kockázat Koordinátorb) Csoportszintű Kockázat KoordinátorJóváhagyó:a) MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatójab) Tagvállalat menedzsmentjeTermék:a) Csoportszintű Kockázati Beszámolób) Tagvállalati Kockázati Beszámolók

A Tagvállalati Kockázat Koordinátorok Tagvállalati Kockázati Beszámoló formájában számolnak be a TPF-KKO, illetve a Csoportszintű Kockázat Koordinátor felé azokról kulcskockázatokról, amelyek meghaladják az időszakos jelentésköteles limitet. A Tagvállalati Kocká-zati Beszámoló a Kockázatösszesítőkben jelentett kocká-zati eseményekre adott értékelések aggregálásával, a kulcskockázatok szintjén mutatja be a tagvállalat nettó kockázatkitettségét. A Tagvállalati Kockázati Beszámoló a Tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően terjeszthető elő. A jóváhagyás rendjét a tagvállalati koc-kázatkezelési szabályzatban kell előírni. A Beszámoló jóváhagyása során a Tagvállalat menedzsmentjének

• meg kell vizsgálnia, hogy a kulcskockázatokra adott értékelések aggregált végeredményét, valamint az értéke-

lésekhez használt feltételezések racionalitását és indo-koltságát,

• értékelnie kell a Kockázatösszesítőkben szereplő Ak-cióterv-javaslatokat, illetve

• utasításokat kell kiadnia az Intézkedési tervek elké-szítésére (az Intézkedési tervek kidolgozásáért és végre-hajtásáért felelős vezető(k) kinevezésével, illetve a ren-delkezésre álló költségkeret megállapításával).

A TPF-KKO Csoportszintű Kockázati Beszámoló for-májában számol be a MÁV Zrt.

Elnök-vezérigazgatója számára a Tagvállalati Kockázat Koordinátorok által jelentett kulcskockázatok összesített végeredményéről. A Csoportszintű Kockázati Beszámoló elkészítése a Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata.

A Csoportszintű Kockázat Koordinátor feladata annak megállapítása, hogy a benyújtott Tagvállalati Kockázati Beszámolók teljesítik-e a Csoportszinten meghatározott követelményeket (vagyis a jelen utasításban előírtakat):

• a kockázatértékelés Csoportszinten egységes mód-szertana következetesen lett-e alkalmazva,

• a Tagvállalati Kockázati Beszámoló tartalmazza-e az összes releváns információkat a tagvállalat kockázati ki-tettségéről.

A Csoportszintű Kockázat Koordinátor a különböző tagvállalatok által jelentett kulcskockázatok közötti kor-reláció elemzésével és szükség szerinti kiszűrésével ösz-szesíti a Tagvállalati Kockázati Beszámolókban jelentett kulcskockázatokat, és a Csoportszintű kockázatkezelési eszköznek megfelelően aggregálja azokat.

4.4.2.6 A kockázatmenedzsment folyamat eredmé-nyeinek felhasználása a döntéshozatalban

Feladat: a kockázatmenedzsment folyamat eredménye-inek a felhasználása a döntéshozatali folyamatokban

Felelős: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója, Tagvállalat menedzsmentje

Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-kezlet, TPF-KKO, Csoportszintű- és Tagvállalati Kocká-zat Koordinátor

Jóváhagyó: MÁV Zrt. IgazgatóságaTermék: Elnök-vezérigazgatói Értekezletekről készí-

tett jegyzőkönyvek, emlékeztetők, meghozott döntések és utasítások

A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója véleményezi és jó-váhagyja a Csoportszintű Kockázat Koordinátor által

• félévente benyújtott Csoportszintű Kockázati Beszá-molót, melynek keretében értékeli a MÁV Csoport adott félévére vonatkozó, a jelentett kulcskockázatokkal szem-ben Csoportszinten fennálló nettó kockázatkitettségeket,

• havi szinten benyújtott Csoportszintű Ad-hoc Koc-kázati beszámolót, melynek keretében értékeli a MÁV Csoport ad-hoc kockázatkitettségét,


• havi szinten benyújtott Tagvállalati Kockázatértéke-lési Státuszjelentést, melynek keretében értékeli a MÁV Csoport kulcskockázatok kezelésére tett lépéseit.

A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója a Csoportszintű Kockázati Beszámoló eredményeinek a tükrében szük-ség esetén döntéseket hoz és utasításokat ad bizonyos kulcskockázatok fokozottabb kezelésével kapcsolatban. A MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója minden év I. negyed-évében tájékoztatást ad a

MÁV Zrt. Igazgatósága részére az előző évben végzett kockázatmenedzsmenti munka eredményeiről és a meg-hozott legfontosabb intézkedéseiről. Indokolt (vis-major vagy rendkívüli) esetben a tájékoztatásnak azonnali ha-tállyal meg kell történnie.

4.4.3 Havi rendszerességgel végrehajtandó felada-tok

A Kockázatfelelősöknek havi rendszerességgel el kell végezniük a kockázatok értékelését.

Feladat: a kockázati esemény értékeléseFelelős: KockázatfelelősökKözreműködő: TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat

Koordinátor, Tagvállalati Kockázat KoordinátorokJóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: kitöltött Kockázatértékelő lapok

A kockázati események rendszeres, folyamatosan visz-szatérő kiértékelésének célja, hogy a kockázati esemé-nyek hatásának, bekövetkezési valószínűségének és a kockázati események kezelésére alkalmazott kontrollel-járások hatékonyságának egységes módszertan szerinti értékelésével megállapításra kerüljön az egyes szervezeti egységek kockázati eseményekkel szemben fennálló net-tó kockázatkitettsége, illetve a nettó kockázatkitettség hónapról-hónapra történő változása. A kockázatok érté-kelése során a Kockázatfelelősöknek a 4.3.2 pontban fog-laltak szerint kell eljárniuk.

4.4.4 Eseti / állandó feladatok

Kockázatmenedzsment folyamatában végrehajtandó eseti illetve állandó feladatok

• az ad-hoc beszámolási folyamat,• az Intézkedési tervek nyomon követése,• a kockázatok / a kockázatkezelés független nyomon

követése, és• a teljes kockázatmenedzsment folyamat nyomon kö-

vetése és folyamatos fejlesztése

4.4.4.1 Az ad-hoc beszámolási folyamat

Feladat: Ad-hoc Kockázatösszesítők, Ad-hoc Kocká-zati Beszámolók készítése

Felelős: Szervezeti egységek vezetői

Közreműködő: Kockázatfelelősök, TPF-KKO, Cso-portszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátorok

Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Ad-hoc Kockázatösszesítő; Ad-hoc Csoport-

szintű- és Tagvállalati Kockázati Beszámoló

A Szervezeti egységek vezetői, a Szervezeti egységek munkatársainak és Kockázatfelelőseinek segítségével havi szinten követik nyomon

• szűkebb értelemben az egységükben felmerülő koc-kázati eseményeket és a kulcskockázatokat (eredendő és maradvány kockázatokat egyaránt),

• tágabb értelemben a tagvállalat számára kijelölt kulcskockázatokat (maradvány kockázatokat), valamint a közeljövőben potenciálisan releváns kockázatok alakulá-sát (eredendő kockázatokat).

A Szervezeti egység vezetője havonta készít ad-hoc Kockázatösszesítőt amennyiben

• az adott Szervezeti egység környezetében hirtelen bekövetkező belső vagy külső változás eredményeként a kockázati eseményre adott értékelés eléri a nettó kocká-zatkitettség tekintetében meghatározott ad-hoc Jelentés-köteles limitet (maradvány kockázat esetében),

• olyan kockázati esemény merül fel (eredendő kocká-zat), amely a Szervezeti egység aktuális Kockázati Ese-mény Listájában nem szerepel, és a kockázati esemény-nyel szemben fennálló kockázatkitettség eléri a nettó kockázatkitettség tekintetében meghatározott ad-hoc Je-lentésköteles limitet.

Az Ad-hoc Kockázatösszesítő alapján kell készíteni az Ad-hoc Csoportszintű- és Tagvállalati Kockázati Beszá-molót (a 4.4.2.5 pontban ismertetett módon).

4.4.4.2 Az Intézkedési tervek nyomon követése

Feladat: Az Akcióterv-javaslatok alapján elfogadott (elrendelt) Intézkedési tervek nyomon követése

Felelős: Az Akcióterv kidolgozásáért és végrehajtásá-ért kijelölt felelős vezető(k), Tagvállalati Kockázat Koor-dinátorok

Közreműködő: Kockázatfelelősök, TPF-KKO, Cso-portszintű Kockázat Koordinátor,

Jóváhagyó: Tagvállalat menedzsmentjeTermék: Tagvállalati Kockázatkezelési Státuszjelentés

Az Intézkedési tervekben elfogadott feladatok / akci-ók / utasítások végrehajtásáért a Tagvállalati menedzs-ment által kijelölt felelős vezető(k) felel(nek), míg az Intézkedési tervek végrehajtásának a nyomon követése a Tagvállalati Kockázat Koordinátor feladata, melynek keretében a Tagvállalati Kockázat Koordinátor havi szinten

• fi gyelemmel kíséri a folyamatban lévő intézkedési tervek státuszát,


• megállapítja, hogy milyen Intézkedési tervek kerül-tek lezárásra az elmúlt hónapban,

• megállapítja, hogy vannak-e lejárt határidejű intéz-kedési tervek, és ha igen, akkor milyen módosított határ-időre várható azok megvalósulása.

A Tagvállalati Kockázat Koordinátor az Intézkedési tervek fi gyelemmel kisérésének eredményeit (a megálla-pított tényeket) a Tagvállalati Kockázatkezelési Státusz-jelentésben rögzíti, amit a Tagvállalat menedzsmentjének jóváhagyását követően juttat el a Csoportszintű Kockázat Koordinátor részére.

A Tagvállalati Kockázatértékelési Státuszjelentésben szereplő információk a rendszeres beszámolás keretében ismertetett módon jut el a kockázatmenedzsment folya-mat magasabb szintjei felé (lásd: 4.4.2 pont).

4.4.4.3 A kockázatok / a kockázatkezelés független nyomon követése

Feladat: a kockázatkezelés független, belső bizonysá-got adó nyomon követése

Felelős: MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztály, tagvál-lalatok belső ellenőrzési egységei

Közreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-kezlete

Jóváhagyó: MÁV Zrt. Igazgatósága, Tagvállalat me-nedzsmentje

Termék: belső ellenőrzés által készített jelentések

A MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztályának, vala-mint a tagvállalatok belső ellenőrzési egységeinek az a feladatuk, hogy az éves belső audit tervben meghatáro-zottak szerint

• auditálják a MÁV Csoport kockázatkezelésre kifej-lesztett megoldásainak hatékonyságát és a teljes kocká-zatmenedzsment folyamatát,

• a kockázatmenedzsmenttel kapcsolatos észrevételei-ről rendes beszámolási folyamatának keretében beszá-moljon a MÁV Zrt., illetve a tagvállalatok Felügyelő Bi-zottságai felé,

• jelentéseket készítsen a feltárt eredményekről, ame-lyeket eljuttat a kockázatmenedzsment folyamat kiemelt érintettjei (MÁV Zrt. Igazgatósága, Tagvállalat menedzs-mentje,

• TPF-KKO, Csoportszintű Kockázat Koordinátor, Tagvállalati Kockázat Koordinátor) számára is.

4.4.4.4 A teljes kockázatmenedzsment folyamat fi -gyelemmel kísérése és folyamatos fejlesztése

Feladat: a teljes kockázatmenedzsment munkafolya-mat fi gyelemmel kísérése és folyamatos fejlesztése

Felelős: TPF-KKOKözreműködő: MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatói Érte-

kezlete, Csoportszintű- és Tagvállalati Kockázat Koordi-nátorok

Jóváhagyó: MÁV Zrt. IgazgatóságaTermék: aktualizált Kockázatkezelési irányelv, Kocká-

zatmenedzsment eljárásrend, Jelentésköteles limitek, Éves Kiindulási Kockázati Térkép

A TPF-KKO• a Csoportszintű Kockázati Beszámolók eredményei-

nek,• a kockázatmenedzsment folyamatban érintettek visz-

szajelzéseinek,• a belső ellenőrzések audit tapasztalatainak, illetve• a változó feltételeknek és igényeknekmegfelelően nyomon követi és szükség esetén esetileg

felülvizsgálja a kockázatmenedzsment folyamat alappil-léreit: a Kockázatkezelési irányelvet, a Kockázatme-nedzsment eljárásrendet, a Jelentésköteles limiteket és az Éves Kiindulási Kockázati Térképet. A felülvizsgálatot követően a TPF-KKO szükség szerint kezdeményezi az alappillérek módosítását, amit a MÁV Zrt. Elnök-vezér-igazgatója véleményezése és jóváhagyását követően a MÁV Zrt. Igazgatósága fogad el.

5.0 HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ-LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK

A MÁV Zrt.-nél a kockázatmenedzsment munkafolya-mat során keletkezett dokumentumok kezelésére, megőr-zésére a MÁV Zrt. Ügyviteli Utasításában (A.3., A.4.) fog-laltak az irányadóak. A kockázatmenedzsment munka so-rán törekedni kell az anyagok elektronikus továbbítására.

6.0 HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉS

Jelen utasítás a közzététele napján lép hatályba.

7.0 MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

1. sz. melléklet: Kockázatkezelési irányelv2. sz. melléklet: Kockázatkezelési Univerzum3. sz. melléklet: Csoportszintű kockázati lista4. sz. melléklet: Csoportszintű kockázatértékelési esz-

köz5. sz. melléklet: Tagvállalati kockázatértékelési eszköz6. sz. melléklet: Jelentésköteles limitek7. sz. melléklet: Kockázatmenedzsment folyamat részt-

vevői8. sz. melléklet: Kockázati térkép minta9. sz. melléklet: Kockázatkezelés folyamatábrája10. sz. melléklet: Kockázatértékelő lap11. sz. melléklet: Kérdőív a Kockázati Esemény Lista

összeállításához12. sz. melléklet. Kockázatmenedzsment munkafolya-

mat összefoglalásaSzarvas Ferenc s. k.

elnök-vezérigazgató


1. sz. melléklet

A MÁV Csoport Kockázatkezelési Irányelve

A MÁV Zrt. Igazgatósága által (47/2008. számon 2008. 04. 22-én) elfogadott Csoportszintű középtávú stratégiája alapján a Csoport fő célkitűzése, hogy „ügyfelei szá-mára megfelelő színvonalú szolgáltatást nyújtó, esz-közeit és erőforrásait hatékonyan hasznosító, a társa-dalmi elvárásoknak megfelelően működő vállalatcso-portként a hazai vasúti rendszer első számú szereplője maradjon”. Ennek érdekében a MÁV Zrt. és a MÁV Csoport kiemelt leányvállalatai

(MÁV-START Zrt., MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt.) kialakították, és a Felelős Vállalatirá-nyítás részeként működtetik a kockázatkezelési rend-szerüket.

A MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai tisztában vannak azzal, hogy a vasúti tevékenységhez kapcsoló-dó kockázatok az üzletmeneteiknek a szerves részét képezik, amelyek egyaránt jelenthetnek akár lehető-ségeket, de akár veszélyeket és veszteségeket is. A kockázatkezelés célja a MÁV Zrt.-nél és a kiemelt le-ányvállalatainál ennél fogva nem kizárólag a kockáza-tok teljes kiküszöbölése, hanem a kockázatok olyan kezelési módja, amely lehetővé teszi, hogy a kockáza-tok azokon a határokon belül maradjanak, amelyek még nem hátráltatják a MÁV Csoport üzleti céljai-nak az elérését. Következésképp a MÁV Csoport koc-kázatkezelésének középpontjában a kockázatok és a lehetőségek közötti egyensúly megtalálása és fenn-tartása áll. A kockázatok megértésével és kezelésével a MÁV Csoport arra törekszik, hogy – az Alapítói elvárá-soknak történő megfelelésen túl – nagyobb biztonságot nyújtson utasai, munkavállalói, vevői és szállítói számá-ra.

A MÁV Zrt. és a kiemelt leányvállalatai fő törekvé-se, hogy biztosítani tudják a kockázatok időben törté-nő azonosítását, megfelelő megértését és értékelését, valamint az eredményes válaszlépések megtételét. A kockázatkezelésnek szerves része a belső kontrollok értékelése is, amely elősegíti az eredményesebb belső kontroll rendszer fenntartását is.

A MÁV Csoport kockázatkezelési megközelítése a következő elemeket foglalja magában:

• egységes kockázatértékelési rendszer működteté-sét, amely rálátást biztosít azokra a közvetlen kockáza-tokra, amelyekkel a MÁV Csoport szembenéz;

• közös kockázati nyelv bevezetését (amely kiterjed a pénzügyi, a működési, a stratégiai és a megfelelőségi kockázatokra is), amely megkönnyíti a belső kommuni-kációt és a döntéshozatalt;

• a kockázatvállalási hajlandóság (kockázatvállalási tolerancia) meghatározását;

• a kockázatmenedzsment és a belső kontroll eljárá-sok eredményességének folyamatos nyomon követését; és

• a kockázatkezeléshez kapcsolódó felelősségi és irá-nyítási rendszer kiépítését.

A MÁV Csoport fenti kockázatkezelési megközelí-tése a következő módon épül be a társaságok átfogó irányítási modelljébe:

• a MÁV Zrt. Igazgatósága felelős a MÁV Zrt. Cso-portszintű kockázatkezelésének felügyeletéért és irá-nyításáért, melynek keretében meghatározza az alap-vető kockázatkezelési elveket, a kockázatvállalási haj-landóságot és a vállalható kockázati szinteket, a Cso-portszintű kockázatkezelés eljárásrendjét, továbbá rendszeresen tájékozódik a kapcsolódó kockázatkezelési eljárások és a belső kontroll folyamatok eredményességé-ről, illetőleg szükség szerint tájékoztatja a kockázatkeze-lés eredményéről a társaság Alapítóját;

• a MÁV Zrt. Elnök-vezérigazgatója felelős az Igaz-gatóság által jóváhagyott kockázatmenedzsmenti eljárá-sok MÁV Csoport szintű végrehajtásáért; az Elnök-ve-zérigazgató kockázatmenedzsmenti munkáját opera-tív jelleggel a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatósága támo-gatja;

• a MÁV Csoport társaságainak első számú vezetője (beleértve a MÁV Zrt. első számú vezetőjét is) felelős az adott társaság MÁV Zrt. Igazgatósága által jóváhagyott kockázatmenedzsmenti eljárásai végrehajtásáért, va-lamint a társasági belső kontrollok olyan rendszerének kialakításáért és fenntartásáért, amelyek összhangban vannak a Kockázatkezelési Szabályzatban és az Általá-nos Ellenőrzési Utasításban foglaltakkal, valamint bizto-sítják a MÁV Csoport tevékenységét érintő kockázatok kezelését, és a Csoport célkitűzéseinek elérését;

• társaságokon belül valamennyi szervezeti egység felelős a saját területe által kezelt kockázatok felméré-séért, értékeléséért, kezeléséért, a kockázatok válto-zásának nyomon követéséért, valamint az ezen felada-tok teljesítését segítő belső kontrollok alkalmazásáért;

• a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztálya, vala-mint a kiemelt leányvállalatok Belső Ellenőrzési szer-vezeti egysége az audit terve alapján vizsgálja, hogy a kialakított belső kontroll rendszerek alkalmasak-e a koc-kázatok hatékony kezelésére;

• a MÁV Zrt. Pénzügyi Igazgatósága évente egyszer beszámol a MÁV Zrt. Igazgatósága részére a MÁV Cso-port kockázatmenedzsmenti rendszerének a működé-séről;

• a MÁV Zrt. Belső Ellenőrzési Főosztálya legalább évente egyszer beszámol a MÁV Zrt. Igazgatósága ré-szére a kockázatkezelés, a belső kontroll mechanizmu-sok és a társaságirányítási funkciók működéséről.

A MÁV Csoport kockázatkezelési rendszere a kö-vetkezőkben foglalható össze:


A Vállalatszintű Kockázatkezelési Rendszer kereté-ben történik a különböző típusú kockázatok integrálá-sa egy hosszú távú, átfogó és dinamikus modellbe, amely a MÁV Csoport teljes értékláncára kiterjesztésre kerül. A Vállalatszintű Kockázatkezelési Rendszer egy széleskörűen elterjedt kockázatkezelési megközelítésen nyugszik, amely a vállalati értéknöveléshez is jelentősen hozzájárul. Ennek központi gondolata, hogy a különbö-ző (pénzügyi, működési, megfelelőségi és stratégiai) kockázatokat, azok beazonosítása után egy közös módszertan szerint, konszolidált módon számszerűsí-ti (a bekövetkezési valószínűségük és lehetséges hatásuk becslésével) és kezeli. A Vállalatszintű kockázatkeze-lési Rendszer folyamata során – fejlesztve a kockázat-tudatos szervezeti kultúrát – azonosíthatóvá és egymás-sal is összehasonlíthatóvá válhatnak a lehetséges koc-kázatok. A kockázatok mérése lehetővé teszi, hogy a kockázati tényezők kiváltó okai és a különböző típusú

kockázatok természete jobban megérthető legyen. Ennek eredményeként a menedzsment hatékonyabban tud azokra a kockázatokra fókuszálni, amelyek a MÁV Csoport stratégiai célkitűzéseit szignifi káns mértékben befolyásolják, illetve a Rendszer felhívja a fi gyelmet a szükséges döntések meghozatalára: mely kockázatokat akarja a Csoport megtartani, és melyek esetében szüksé-ges kockázatcsökkentő lépéseket tenni Csoport, illetve társasági szinten.

A Vállaltszintű Kockázatkezelési Rendszer időtávja a MÁV Csoport esetében lehetőség szerint 3-5 év.

A Felelős Vállalatirányítás rendszerén belüli koc-kázatkezelés a Vállalatszintű Kockázatkezelési Rend-szer kialakítását és bevezetését követően az Üzletfolyto-nosság Menedzsment jövőbeni kiépítésével válik tel-jessé.


2. sz. melléklet

MÁV Csoport Kockázatkezelési Univerzum

Kockázat Csoport

KockázatKategória # Kulcskockázat

Neve

Leírás / Veszély(a kockázat lehetséges jövőbeli eseményt jelent, nem

jelenlegi aktuális problémát)

Stratégiai Irányítás 1 Állami szerepválla-lás

A tulajdonosi / az alapítói döntések elmaradása, elhúzódása.Például:– Az alapító nem hozza meg időben a vállalati stratégia és az üzleti terv elkészítéséhez, vala-mint a menetrend összeállításához szükséges döntéseket– Az elkészült stratégia, üzleti terv és menetrend jóváhagyása késik.– A tőkeellátottságot érintő intézkedések megho-zatala késik.– Az Állam és a MÁV Csoport vállalatai közötti szerződés megújítása elhúzódik.– Az alapító által megfogalmazott követelmé-nyek és a rendelkezésre álló kapacitások, erőfor-rások nincsenek összhangban.– A közszolgáltatási kötelezettségből eredő bevé-tellel nem fedezett (indokoltnak elismert) költsé-geket a központi költségvetés nem téríti meg tel-jes mértékben és/vagy a megtérítés (az átutalás) időben csúszik.– A kincstári tulajdonban lévő vasúti pályák mű-ködtetéséhez nyújtott állami szerepvállalás (költ-ségtérítés) mértéke nem elégséges és/vagy a költ-ségtérítés megfi zetése időben csúszik.

Stratégiai Irányítás 2 Tulajdonosi (alapí-tói) elvárások

A tulajdonosi (az alapítói) elvárások változé-konysága kedvezőtlen hatást gyakorolhat a MÁV Csoport működésére. A Csoport nem képes haté-konyan alkalmazkodni a tulajdonosi szerkezet módosulásához és az elvárások változásához.

Stratégiai Irányítás 3Vezetőség teljesít-ménye és hozzáállá-sa

A menedzsment a vezetési stíluson, a hatáskörök és felelősségek kiosztásán és a munkavállalók fejlesztésén keresztül kialakított munkakörnye-zettel nem segíti elő az integritást, az etikai érté-keket és kompetens működést. A felső- és közép-vezetői fl uktuáció magas értéke a kontinuitás el-vét sérti.

Stratégiai Irányítás 4Társadalmi és kör-nyezeti felelősség-vállalás

A MÁV Csoport / a vállalat nem fektet kellően nagy hangsúlyt társadalmi felelősségvállalási te-vékenységeire, ami a Csoport / a vállalat kedve-zőtlen megítéléséhez vezethet a tulajdonosok, vevők, üzleti partnerek (utasok), alkalmazottak és szabályozó szervezetek körében.Például:– környezetvédelmi programok, fenntarthatóság


Kockázat Csoport


Neve



Stratégiai Tervezés és Erő-forrás elosztás 5 Szervezeti felépítés

A MÁV Csoport vállalatainak szervezeti felépí-tése nem segíti elő a stratégiai és üzleti célok el-érését.Például:– A Működési és Szervezeti Szabályzat nem nap-rakész, nem követi hűen a szervezeti változásokat.– A Működési és Szervezeti Szabályzat nincs összhangban a Döntési Határköri Listával.– A szervezet- és folyamatfejlesztési folyamatok elmaradnak, nem segítik a stratégiai célok elérését.

Stratégiai Tervezés és Erő-forrás elosztás 6 Stratégiai tervezés

A MÁV Csoport vállalatai nem képesek a straté-giai célok elérése érdekében felismerni, megfele-lően értékelni és priorizálni a különböző alterna-tívákat, ezáltal nem tudnak megfelelő irányt szabni a fejlődésnek és erőforrásokat allokálni a hatékony teljesítményhez.

Stratégiai Tervezés és Erő-forrás elosztás 7

Üzleti előrejelzés és költségvetés-készí-tés

Nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű és minőségű információ az üzleti előrejelzés és költségvetés elkészítéséhez.Például:– A tervezéshez szükséges premisszákat a tulaj-donos (alapító) nem hagyja időben jóvá, vagy a tervezési időszakban azokat többször is megvál-toztatja.– A tervezési irányelvek, a tervkészítési előírá-sok (utasítások, szabályzatok) elavultak.– A Csoportszintű tervezés a csoporttagok ellen-tétes érdekei miatt nehézkes.


Csoportszintű együttműködés, a MÁV Csoport ösz-szetétele

A vállalat nem képes hatékony és sikeres együtt-működésre MÁV Csoport szintjén. A leányválla-latok közötti együttműködés nem megfelelő.Például:– A csoportszintű működés társaságjogi keretei hiányoznak.– A MÁV Csoport portfoliója nem letisztult, alaptevékenységtől eltérő tevékenységet folytató portfolióelem is a MÁV Csoport része.


Együttműködés egyéb regionális és nemzetközi szerve-zetekkel

A vállalat nem képes hatékony és sikeres együtt-működésre a regionális és nemzetközi szerveze-tekkel.Például:– önkormányzatok– EUROFIMA = European Company for the Financing of Railroad Rolling Stock – Európai Társaság Vasúti Gördülőanyag Beszerzésére– UIC = International Union of Railways – Nem-zetközi Vasútegylet– CER = Community of European Railway and Infrastructure Companies – Európai Vasúti és Infrastruktúra Kezelők Közössége– ОСЖД = Организация Сотрудничества Железных Дорог – Vasutak Együttműködési Szervezete


Kockázat Csoport


Neve



StratégiaiÜzleti kezdemé-nyezések, fej-lesztések

10 Üzleti kezdeménye-zések és projektek

A vállalat nem képes a szükséges nagyobb üzleti kezdeményezések és projektek meghatározására és megvalósítására (tervezés-végrehajtás-technológiai / megvalósítás-mérés-monitorozás).Például:A jóváhagyott üzleti kezdeményezések, beruhá-zások és meghatározott fejlesztési elképzelések megvalósítása erőforrások hiányában meghiúsul-nak.

StratégiaiÜzleti kezdemé-nyezések, fej-lesztések

11 Változásmenedzs-ment

A szervezet komplexitásából fakadóan a vállalat nem képes a kezdeményezések/projektek ered-ményeit beépíteni a szervezet napi működésébe.

Stratégiai Kommunikáció és kapcsolatok 12

Kapcsolatok a médi-ával, társadalmi el-fogadottság

A vállalat külső kommunikációja nem megfelelő a vállalat társadalmi elfogadottságának, illetve jó hírnevének megalapozásához. A vállalat kétes hírneve az alapvető célkitűzések megvalósítását veszélyeztetheti.Például:– A vállalat a negatív médiahírekre csak késve, illetve egyáltalán nem reagál, és nem törekszik a pozitív hírek publikálására.– A vállalat (a MÁV Csoport) társadalmi elfoga-dottsága alacsony.– A vasutas szakma presztízse alacsony.

Stratégiai Piaci tendenciák 13 Társadalmi / politi-kai környezet

Bizonyos társadalmi és politikai tényezőknek való kitettség befolyásolhatja a vállalat piacra ju-tási képességét, illetve a szolgáltatások értékesí-tésének eredményességét.Például:– A vasútszakmai érveket bizonyos esetekben felülírják a MÁV Csoporttal szembeni társadal-mi/politikai elvárások.– Ország kockázat.

Stratégiai Piaci tendenciák 14

Makrogazdasági té-nyezők volatilitása / kedvezőtlen változá-sa

Kedvezőtlen változás az adott üzleti környezetre jellemző makrogazdasági tényezőket illetően, amelyek jelentős befolyást gyakorolhatnak a vál-lalat árbevételére és eredményességére.Például:– A hazai és globális makrogazdasági tényezők és trendek (gazdasági és ipari visszaesés, recesz-szió, válságok) késői azonosítása (pl. külső kör-nyezetelemzés) negatívan érintheti a vállalat ár-bevételét és jövedelmezőségét.– A gazdasági visszaesés, elhúzódó válságok, vagy egyéb makrogazdasági tényezők kedvezőt-len alakulása miatt visszaesik a vásárlóerő, a ke-reslet és erősen romlik a fi zetési morál, illetve a válság lassíthatja a tervezett fejlesztések megva-lósítását.


Kockázat Csoport


Neve



Stratégiai Piaci tendenciák 15 Demográfi ai és élet-mód trendek

A vállalat nem képes megfelelően előre jelezni a demográfi ai trendekben, az utazási és szállítmá-nyozási szokásokban bekövetkező változásokat, illetve nem hozza meg a változások kezelésére vonatkozó szükséges intézkedéseket, nem módo-sítja stratégia terveit a változásoknak megfelelő-enPéldául:– Életszínvonal emelkedésével a minőségi szol-gáltatás iránti igény.– Budapest környéki agglomeráció fejlődésével a napi utazások iránti igény növekedése.

Stratégiai Piaci tendenciák 16 Technológiai fejlő-dés

Az alkalmazott technológiák nem támogatják az elvárt növekedést vagy az üzletmentből fakadó egyéb stratégiai célok elérését.Például:– A vállalat nem tudja megteremteni az egyes technológiai elemek fejlesztésének összhangját (pályavasúti fejlesztések, gördülőállomány, ICT, egyéb…)

Stratégiai Piaci tendenciák 17

Versenykörnyezet / alternatív szállítási módok / közlekedés-politikai koncepció változása

A közlekedéspolitikai koncepció változása hátrá-nyosan érinti a vállalatot. A vállalat nem képes fenntartani és növelni piaci részesedését, illetve nem képes felismerni a versenyből adódó veszé-lyeket és meghozni a szükséges intézkedéseket. A bevételeket jelentősen csökkenthetik az egyéb alternatívák.Például:– vonalbezárás, -szüneteltetés– kedvezőbb feltételeket biztosító versenytársak (piacnyitás)– alternatív közlekedési eszközök (motorizáció ugrásszerű fejlődése, diszkont légitársaságok ha-zai megjelenése, gyorsforgalmi úthálózat fejlesz-tése).

Stratégiai Piaci tendenciák 18Szabad pályahasz-nálat / kabotázs le-hetősége

Szabad pályahasználatból eredő kockázat: a sza-bad pályahasználat hátrányosan érintheti a válla-latot, pl. piacvesztéshez vezethet.

Megfelelőségi Magatartási sza-bályok 19

Visszaélés, korrup-ció és általános rosszhiszemű maga-tartás

Az alkalmazottak vagy más érintettek által elkö-vetett visszaélések negatív hatással lehetnek a vállalat megítélésére és pénzügyi helyzetére. A vállalat nem képes olyan környezetet és kontrol-lokat kialakítani, amely megelőzné és hatéko-nyan kezelné munkahelyi lopást és a korrupciót.Például:– számviteli csalások– sikkasztás– hamis bankjegyek és hamis nemzetközi menet-jegyek megjelenése


Kockázat Csoport


Neve



Megfelelőségi Szabályozás 20 Belső szabályzatok

A vállalat nem képes kialakítani azokat a belső szabályzatokat, utasításokat, amelyek betartása lehetővé tenné a vállalat számára a külső előírá-soknak, illetve más belső folyamatoknak való megfelelést.A vállalat nem teljesíti a közbeszerzési eljárások során a közbeszerzési törvény előírásait, és a vál-lalat közbeszerzési szerződésekre vonatkozó bel-ső szabályait, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül be-folyásolhatják a vállalat hírnevét is.Például:– A belső szabályzatok készítése/módosítása nem követi a szervezeti változásokat.– A Közbeszerzési Döntőbizottság elmarasztal-hatja a vállalatot, illetve bírság megfi zetésére kö-telezheti.

Megfelelőségi Szabályozás 21

Önkéntes megfelelé-si vállalások (Nem-zetközi egyezmé-nyek, Minőségügyi tanúsítványok)

A vállalat fi gyelmen kívül hagyja a vonatkozó nemzetközi egyezményeket, aminek pénzügyi következményei lehetnek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírne-vét is.A vállalat nem szerzi meg a működéséhez szük-séges minőségi engedélyeket, tanúsítványokat, illetve nem képes ezeknek megfelelően működni, ami az engedélyek és tanúsítványok bevonását vonhatja maga után.Például:– COTIF, BCC, 311. sz. döntvény, leszámítolási döntvények, RIC szabályzat– ISO 9001 szabvány szerinti Minőségirányítási rendszer (MIR), ISO 14001 Környezetközpontú irányítás rendszer (KIR), vasútbiztonsági tanú-sítvány

Megfelelőségi Szabályozás 22

Általános és specifi -kus szabályozások/előírások (törvé-nyek, rendeletek, kormányhatároza-tok)

A vállalat fi gyelmen kívül hagyja vonatkozó spe-cifi kus hazai törvényeket, jogszabályokat, rende-leteket, aminek pénzügyi következményei lehet-nek a vállalatra nézve, és kedvezőtlenül befolyá-solhatják a vállalat hírnevét is. Az ÁSZ elma-rasztalhatja a vállalatot.Például:– a gazdasági társaságokról szóló törvény előírá-sainak megsértése– a vállalat megsérti a számviteli, a jövedéki, a pénzforgalmi, a pénzmosás elleni és statisztikai adatszolgáltatásokra vonatkozó előírásokat– a vállalat a működéséhez szükséges vasútválla-lati engedélyt személyi, illetve tárgyi feltételek hiányában nem kaphatja meg


Kockázat Csoport


Neve



- a vasúti közlekedésről szóló törvény, kormány-rendeletek, GKM / KHEM rendeletek előírásai-nak megsértése– a vállalat nem képes beazonosítani, illetve megfelelően kezelni a rá vonatkozó hatósági sza-bályzatokat, ami többletköltséget jelenthet és kedvezőtlenül befolyásolhatja a vállalathírnevét is– a vállalat nem képes megfelelő szakhatósági kapcsolatokat kiépíteni, illetve nem képes meg-felelően menedzselni azokat (pl. NKH = Nemze-ti Közlekedési Hatóság –piacfelügyelet, piacszabályozás, műszaki hatósá-gi engedély, működési hatósági engedély)– a vállalat nem képes megfelelni a Munka Tör-vénykönyve rá vonatkozó előírásainak

Megfelelőségi Szabályozás 23Adójogi megfelelés, adóhatósági vizsgá-latok

A vállalat nem képes beazonosítani és nem képes megfelelni az adózás rendjéről szóló törvény és más adójogi szabályok rá vonatkozó előírásai-nak, illetve a vállalat nem képes időben hozzáfér-ni az adózási követelményekhez szükséges infor-mációkhoz és adatokhoz, aminek pénzügyi kö-vetkezményei lehetnek a vállalatra nézve, illetve kedvezőtlenül befolyásolhatják a vállalat hírne-vét is. Az adózási fegyelem nem kielégítő. Az APEH vizsgálatok elmarasztalhatják a vállalatot.

Megfelelőségi Szabályozás 24EU szabályozások (EU-s rendeletek és irányelvek)

A vállalat nem képes beazonosítani és megfelelni az EU szabályozás rá vonatkozó hatályos irányel-veinek, rendeleteinek ami hosszú távon kihatás-sal lehet a vállalat stratégiájára és hírnevére egy-aránt (pl. EU 3. vasúti csomagja).

Megfelelőségi Jogi környezet 25 Szerződések és kö-telezettségek

A vállalat kedvezőtlen szerződéseket köt, illetve nem képes betartani azon szerződéses feltétele-ket, amelyek megvédhetnék a pénzügyi veszte-ségtől és a hosszú távú kötelezettségeknek való kitettségtől.A jogi szakvélemények egyértelmű, adekvát ér-telmezése nehézségbe ütközhet. A jogi szervezet nem támogatja kellően a társaság menedzsment-jének a munkáját.Például:– Előfordulhat téves jogi állásfoglalás.– A jogi szakvélemények kiadása időben elhú-zódhat.– A szerződéskötésekhez kapcsolódó kontrolling-számviteli-pénzügyi-jogi szignók beszerzése időben elhúzódhat.– A szerződéskötések engedélyezésénél nem minden esetben történik meg a gazdaságossági/pénzügyi/kockázati szempontok vizsgálata.– A beszállítókkal kötött szerződés nem teszi le-hetővé a kötbér kirovását.


Kockázat Csoport


Neve



Pénzügyi Piac 26 Kamatok A vállalat kedvezőtlen feltételek mellett jut for-ráshoz. A kamatlábak változásából eredő veszte-ségek kockázati kitettséget okoznak.

Pénzügyi Piac 27 NyersanyagNem várt, kedvezőtlen ingadozás a nyersanyagok árában (pl. áram, olaj, üzemanyag) pénzügyi veszteségeket okozhatnak.

Pénzügyi Piac 28 Devizaárfolyam

Nem várt, kedvezőtlen ingadozás olyan devizák árfolyamát illetően, amelyekben tranzakciókat folytat a vállalat. A devizaárfolyam változásából pénzügyi veszteségek keletkezhetnek.

Pénzügyi Likviditás és hi-tel 29

Pénzkezelés és lik-viditás menedzs-ment

A vállalat nem képes eredményesen és hatéko-nyan tervezni és kezelni a pénzáramait. A nem megfelelő cash-fl ow menedzsment likviditási problémákat okozhat, potenciális bevételektől es-het el a vállalat (alternatív költség) vagy költsé-ges többlet forrást kénytelen bevonni kötelezett-ségeik rendezése érdekében.Például:– A pénzforgalom és pénzkezelés szabályait nem tartják be.– A számlák kiállítása hibás.– Szállítói számlák helytelen kezelése (késedel-mes kifi zetések, szerződéssel való egyeztetés hi-ánya, stb.) veszteséget okoz.

Pénzügyi Likviditás és hi-tel 30 Követeléskezelés és

behajtás A vállalat nem képes pénzbevételeinek, kintlévő-ségeinek optimális behajtására.

Pénzügyi Likviditás és hi-tel 31 Finanszírozási koc-

kázatok

A vállalat működéséhez szükséges fi nanszírozási források nem állnak rendelkezésre, vagy a forrá-sok biztosítása csak felár ellenében lehetséges.Például:– A MÁV Csoport hitelfelvételeihez kapcsolódó állami kezesség- és garanciavállalás nem érkezik meg időben, illetve azt egyáltalán nem kapja meg a MÁV Csoport.– A bankok nem ítélik hitelképesnek a vállalatot.– Kedvezőtlen nemzetközi hitelminősítési osz-tályzatot kap a társaság (credit rating), ami ked-vezőtlenül befolyásolja a vállalat hírnevét, nem-zetközi megítélését és hitelképességét, és csak kamatfelárral jut a vállalat újabb hitelekhez.– A vállalat alulfi nanszírozott.

Pénzügyi Likviditás és hi-tel 32 Biztosítások

A vállalat nem képes beazonosítani és megfelelő-en biztosítani azokat a számára kiemelten kocká-zatos területeket amelyekre célszerű, illetve kö-telező biztosítást kötnie. A vállalat nem tesz ele-get a biztosítási szerződésekben foglalt kötele-zettségeknek, ami a szerződések megszűnését vonhatja maga után.Például:– A (vagyon, élet, környezet, felelőség) biztosítás menedzsment munkája nem kielégítő.– A biztosítási piac szűk, a vállalat szempontjá-ból lényeges biztosítások nem elérhetőek.


Kockázat Csoport


Neve



Pénzügyi Likviditás és hi-tel 33

Költségtérítés lehí-vása a költségvetés-től

A vállalat nem képes a költségtérítést lehívni a költségvetéstől, ami veszélyezteti a vállalat likvi-ditási helyzetét.

Pénzügyi Tőkeszerkezet 34 Tőkeerősség

A vállalat tőkeereje nem megfelelő, a vállalat számára nem állnak rendelkezésre megfelelő tő-kebevonási lehetőségek, vagy nem megfelelően választja meg a stratégiai céljainak megfelelő fi -nanszírozási módokat.

Pénzügyi Tőkeszerkezet 35 TámogatásokA vállalat nem képes megfelelni a kapott EU-s támogatások felhasználásához előírt feltételek-nek.

Pénzügyi Tőkeszerkezet 36 Adósságállomány

A vállalat hosszú távon eladósodik, az eladóso-dottság mértéke meghaladja a fenntartható mér-téket.A kötelezettségek fedezésére vonatkozó eladóso-dottság miatt a vállalat tőkeszerkezete nem opti-mális.

Pénzügyi Könyvelés és je-lentéskészítés 37

Könyvelés, jelentés-készítés és közzété-tel, a menedzsment számviteli szervezet által történő támo-gatottsága

A vállalat nem a vonatkozó számviteli szabá-lyokkal és standardokkal összhangban könyveli pénzügyi tranzakcióit. A nem megfelelő pénz-ügyi jelentések a helytelen vezetői döntésekhez illetve a befektetők pontatlan tájékoztatásához vezethetnek.Például:– A számviteli beszámolók nem készülnek el ha-táridőre és/vagy a közzétételi kötelezettségének a vállalat késve tesz eleget.– A számviteli törvény szerinti jelentős összegű hibák előfordulnak a társaság könyveiben.– A vállalat éves beszámolóját a könyvvizsgáló nem fogadja el, vagy csak korlátozó záradékkal.– A szubjektív vagy becslésen alapuló értékelési eljárásokat nem a megfelelő módon választják meg vagy nem megfelelően alkalmazzák azokat.– Előfordulhat téves állásfoglalás.– A számviteli szervezet nem támogatja kellően a menedzsment munkáját.– A számviteli szakvélemények kiadása időben elhúzódhat.– A számviteli becslésekre (céltartalék képzés, eszközök élettartama, értékhelyesbítés, érték-vesztés, stb.) vonatkozó előírások (szabályzatok, utasítások) nem naprakészek.


Kockázat Csoport


Neve



Pénzügyi Kontrolling 38 Kontrolling tevé-kenység

A vállalat nem képes üzleti folyamatait hatéko-nyan kezelni, a vállalat nem képes megfelelő kontrolling tevékenység ellátására.Például:– A kontrolling szervezet nem képes a tervezés-beszámolás-várhatózás hármas feladatának egy-idejűleg megfelelni.– Az elvárás-támasztó kontrolling helyett befo-gadó kontrolling működik.– A kontrolling szervezet az indokoltnál gyak-rabban és több input adatokat kér a társszerveze-tektől, ugyanakkor az elkészült kontrolling anya-gokat visszacsatolásként nem bocsátja az adat-gazdák rendelkezésére.– A kontrolling beszámolók leíró jellegűek, ke-vés iparági és benchmark elemzéseket tartalmaz-nak, s ezért nem segítik kellően a menedzsment munkáját.

Pénzügyi Adózás 39 Adótervezés

A vállalat nem képes megfelelően értékelni és végrehajtani adótervezés stratégiáját, ezáltal mi-nimalizálni adókötelezettségeit a vállalat kocká-zatvállalási hajlandóságával összhangban. A MÁV Csoport átalakulása miatt megváltozik a fi zetendő adók szerkezete, összességében nő az adóteher összege.

Pénzügyi Adózás 40 Transzferárak

A vállalat kapcsolt vállalkozásaival történő el-számolásai nem felelnek meg a helyi és nemzet-közi szabályozásoknak (adótörvények, számvite-li standardok), vagy a vállalatszintű összesített adókötelezettség nem optimális.

Működési Eszközmenedzs-ment 41

Vasúti infrastruktú-ra kapacitásme-nedzsment

A vasúti infrastruktúra tervezése és az infra-struktúra kihasználása nem hatékony, nem köve-ti a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását. A társaság nem képes a vonali eredmény kimutatá-sára.Például:– A pályakapacitások korlátossága, az átfedés a személy és a teherforgalom között akadályoztatja a szolgáltatások nyújtását, bevétel kiesést ered-ményezhet.– A sűrű állomási hálózat az erőforrások elapró-zódásához vezethet


Vasúti infrastruktú-ra műszaki színvo-nalának biztosítása

A vasúti infrastruktúra folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állásának csökkenése szolgálta-tási színvonal romlásához (pl. magas az állandó és az ideiglenes lassújelek, a súly- és sebesség-korlátozások száma; a menetidő növekszik, stb.), bevétel kieséshez valamint javítási- és karbantar-tási költségek növekedéséhez vezet. A nem meg-felelő tárgyi feltételrendszer a hatékony munka-végzést akadályozza.


Kockázat Csoport


Neve




Ingatlan (minden egyéb ingatlan, ami nem tartozik a vas-úti infrastruktúrá-hoz)

A vállalat nem képes ésszerűsíteni ingatlanállo-mányát, fejlesztéseinek megtérülése bizonytalan, a meglévő ingatlan portfolió fenntartása nem költséghatékony.Például:– A MÁV Csoport ingatlan-nyilvántartási rend-szere elavult.– Az ingatlanvagyon jogi helyzete nem tisztá-zott.– Előnytelenek a bérbeadási és hasznosítási szer-ződések.– Ingatlanhasznosításból eredően számottevő kintlévősége van a vállalatnak.– A feleslegessé váló ingatlanok értékesítése, il-letve bontása lassan halad.– Az ingatlanfejlesztési projektcégek nem tudják a várt hasznosítási bevételeket elérni.


Gördülőállomány kapacitásmenedzs-ment

A gördülőállomány (vasúti személyszállító ko-csik, mozdonyok, motorvonatok) élettartamának és kapacitásának tervezése, kihasználása nem megfelelő, nem követi a piaci igények változását és nem támogatja kellőképpen a stratégiai célok megvalósítását.


Gördülőállomány műszaki színvonalá-nak biztosítása

A gördülőállomány folyamatos állagromlása, a rendelkezésre állás csökkenése, szolgáltatási színvonal romlásához, bevétel kieséshez vala-mint javítási- és karbantartási költségek növeke-déséhez vezet. Műszaki okok miatt gyakran kell kisorolni járműveket, ami késésekhez és az uta-zási színvonal további romlásához vezet.


Beruházás, felújítás és karbantartás me-nedzsment

A vállalat nem képes terjeszkedési és növekedési lehetőségeivel összhangban menedzselni beru-házásait. A vállalat csak a szinten tartó beruhá-zásait tudja megvalósítani, nincs elfogadott cse-lekvési terve az elmaradt beruházásai pótlására.Például:– A beruházási döntéseket lassítja a tulajdonosi (alapítói) jóváhagyások beszerzése.– Hibás beruházási (fejlesztési) döntések szület-nek.– Időzítési és munkaszervezési hibák előfordul-nak.

Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 47

Menetrendek össze-állítása, a menet-rendszerűség méré-se

A vállalat nem képes menetrendjeit megfelelően optimalizálni, gördülőállományát hatékonyan kezelni a kihasználtsági hatékonyatlanságokhoz vezethet. A vállalat nem képes a szolgáltatásait a mindenkori kereslethez igazítani, ami többlet-költségekhez, bevételkiesésekhez vezethet.Például:– A vállalat nem tudja mérni a mentrendszerűsé-get a Közszolgáltatási szerződésnek megfelelően.– Hosszú távon kihasználatlan járatok.– Szezonalitások lekövetése.


Kockázat Csoport


Neve



Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 48 Vasútüzemi folya-

matok

A vállalat nem képes a vasútüzemi folyamatokat megfelelően megszervezni és végrehajtani:– a forgalmi technológia megszervezésével és le-bonyolításával (a vonat- és a tolatásforgalommal) kapcsolatos kockázatok;– a vonatközlekedés lebonyolításához szükséges vasúti infrastruktúra biztosításával kapcsolatos kockázatok,– épített infrastruktúrával kapcsolatos kockázatok,– villamos infrastruktúrával (pl. távközléssel, biztosítóberendezésekkel, erősáramú berendezé-sekkel) kapcsolatos kockázatok.

Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 49 Vasúti irányítás

Forgalmi-vasútüzemi folyamatok irányításával (szabályozásalkotással és ezek betartásának megkövetelésével) kapcsolatos kockázatok:– a vállalat nem képes ellentmondásmentes sza-bályok kialakítására, és a szabályok betartatásá-nak folyamatos ellenőrzésére.Műszaki-üzemeltetési paraméterek meghatáro-zása nem egyértelmű pl.:– üzemeltetési paraméterek kidolgozása hiányos,– kezelési szabályzatok készítése időben elhúzó-dik, a szabályzatok oktatása elmarad.

Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 50 Biztonság

A vállalat nem rendelkezik a megfelelően bizton-ságos technikai rendszerekkel, a vállalat bizton-ságpolitikája nincs megfelelően kialakítva. A vállalat biztonsági kultúrája nem járul hozzá kel-lőképpen a biztonságos működéshez, ami ahhoz vezethet, hogy a vállalat nem képes hatékonyan megelőzni a baleseteket.

Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 51 Üzemzavarok

Üzemzavarok, késések, leállások veszélyeztethe-tik a szerződéses kötelezettségeknek való megfe-lelést és többletköltségeket róhatnak a vállalatra. Az üzemzavarok elhárítása szervezési nehézsé-gek és anyagi források hiánya miatt elhúzódhat.

Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 52 Szolgáltatási színvo-

nal

A vállalat nem képes az ügyfél igényeknek meg-felelő szolgáltatást nyújtani, ami hosszú távon kihathat a vállalat megítélésére és az értékesítés-re is. A vállalatnak nem áll rendelkezésére kellő forrás a gördülőállomány, a vasúti pályák, pálya-udvarok és közösségi helységek tisztántartására.Például:– Menetrendek teljesítése, utazási körülmények, higéniai feltételek biztosítása, utaskomfort – utastájékoztatás– A kocsimosó berendezések elavultak.– A gördülőállomány takarításával megbízott cé-gek munkája nem megfelelő.– A társadalom higiéniás kultúrája rontja a válla-lat reputációját.– A szolgáltatás színvonalának mérése nem meg-felelő módon, helyen és időben történik.– Nem megfelelő az utastájékoztatás.


Kockázat Csoport


Neve



Működési Ellátás és szállí-tásbiztonság 53 Fizikai védelem

Az állomások és a gördülőállomány fi zikai vé-delme nem megfelelően biztosított, mely többlet-költséget róhat a vállalatra.Például:– Rongálások, graffi tik

Működési Beszerzés 54 Beszerzés

A vállalat nem tudja beszerezni a működéséhez szükséges erőforrásokat.Például:A vállalat szállítói nem teljesítik szerződéses kö-telezettségeiket, ami jelentősen akadályozhatja a vállalati tevékenységek ellátását.

Működési Beszerzés 55 Beszerzési haté-konyság

A vállalat nem képes a működéséhez szükséges eszközöket és szolgáltatásokat az előírt minőség-ben költséghatékonyan beszerezni.

Működési Értékesítés 56 Marketing, promó-ció

A vállalat nem képes hatékony kommunikációt és megfelelő marketing tevékenységet folytatni szolgáltatásainak megismertetésére a meglévő és a potenciális vevők körében.

Működési Értékesítés 57 Külső és belső kom-munikáció

Nem működik megfelelően a vállalat külső és belső kommunikációs rendszere.Például:– Az információk továbbítása késik, erős a szür-ke, illetve fekete zaj.– Lényeges információk késve jutnak el az érin-tettekhez.

Működési Értékesítés 58 Árazás

A vállalat nem megfelelően árazza szolgáltatása-it, ami veszélyeztetheti a stratégiai és pénzügyi célok elérését.Például:– Hatósági ármegállapítás történik, az árak nem fedezik a költségeket.– A pályahasználati díj nem ösztönöz a kihaszná-latlan pályakapacitások feloldására.– A kalkulált pályahasználati díj és a tényleges ráfordítás összhangja nem biztosított.

Működési Értékesítés 59 Ügyfélkapcsolat (CRM)

Annak a kockázata, hogy a vállalat nem képes megbízható és ügyféligényeknek megfelelő ügy-félkapcsolati rendszert kialakítani és működtet-ni.

Működési Értékesítés 60 Vevőktől való füg-gőség

Kulcsfontosságú vevők elvesztése jelentős pénz-ügyi hatással lehet a vállalatra.

Működési Emberi erőforrás 61 Vállalati kultúra / Etika

A vállalat nem képes olyan szervezeti kultúra ki-alakítására, amely összhangban van a vezetőség fi lozófi ájával, elősegíti az integritást és etikus magatartást, és megfelelő teljesítmény és visel-kedés felé irányítja a munkavállalókat.Például:– A munkatársak az etikai kódex ajánlásait nem ismerik.


Kockázat Csoport


Neve



Működési Emberi erőforrás 62 Humánerőforrás biztosítása

A vállalat nem képes a szükséges mennyiségű munkaerő, és különösképpen a kvalifi kált kulcs-munkaerő megtalálására és megtartására (tobor-zási hatékonyság).Például:– A pályakezdők részére gyakornoki program nem működik.– A vállalat nem képes fenntartani a vállalat kulcsfontosságú pozícióinak folytonosságát biz-tosító humánfejlesztést.– A vállalat nem fi atalítja kellő időközönként és kellő mértékben szervezeti korfáját.– A munkavállalók összetétele iskolai végzett-ség, vasútszakmai tapasztalat és korösszetétel szempontjából nem kielégítő.– A munkatársak kiválasztásánál a válságme-nedzsmenti ismeretek elsőbbséget élveznek a vasútszakmai ismeretek prioritásával szemben.

Működési Emberi erőforrás 63

Motivációs és ösz-tönzési rendszerek, karrier lehetőségek, képzések

A vállalat nem képes olyan kiegyensúlyozott kre-atív munkakörnyezet létrehozására, amely lehe-tővé tenné az alkalmazottak szakmai képzettsé-gének fejlesztését és előremenetelét, vonzóvá téve ezáltal a társaságnál maradásukat.A vállalat nem képes az optimális foglalkozta-tottsági szint kialakítása mellett olyan teljesít-ménymenedzsment-rendszert működtetni, amely elősegítené a szervezeti stratégiák és célok opti-mális elérését.Például:– A vállalatnál képzési és továbbképzési rendszer nem működik.– A képzések nem a piaci elvárásoknak megfele-lőek, a képzések nem megfelelő színvonalúak.– A vállalat által nyújtott kompenzáció elmarad a piaci elvárásoktól, ami hozzájárulhat a kvalifi -kált munkavállalók elvesztéséhez.

Működési Emberi erőforrás 64 Tudásmegosztási rendszerek

A vállalat nem működtet olyan belső tudásmeg-osztási rendszereket, amelyek a vállalatcsoport szintjén lehetővé tennék a különböző területeken dolgozó egységek közötti hatékony információ-áramlást, és ezáltal elősegítenék az eredményes döntéshozatalt.

Működési Emberi erőforrás 65Kapcsolat a szak-szervezetekkel, üze-mi tanácsokkal

A vállalat nem kezeli megfelelően a szakszerveze-tek, illetve az üzemi tanácsok vezetőivel való kap-csolatait, így alkupozíciója gyengülhet a szakszer-vezetekkel szemben, ami kedvezőtlen szerződéses kötelezettségek vállalására kényszerítheti, és meg-növelheti a sztrájkok előfordulási gyakoriságát.Például:– A vállalat megsérti az együttdöntési és a tájé-koztatási kötelezettségét.– A szakszervezetek visszaélnek az erőpozíció-jukkal.


Kockázat Csoport


Neve



Működési Információ tech-nológia 66 ICT menedzsment

és kiadások

A vállalat nem priorizálja megfelelően technoló-giai kezdeményezéseit, így erőforrás-allokációja nem támogatja hatékonyan vállalat stratégiai cél-kitűzéseinek elérését. Például:Az ICT indokolatlanul magas működési költsé-geket eredményez, ami jelentősen csökkenti a vállalat jövedelmezőségét.

Működési Információ tech-nológia 67 Információ védelem

Az információs rendszerek nem képesek megfe-lelően védeni a kritikus adatokat és hardvereket a lopástól, rongálástól, illetéktelen használattól, vírusoktól és szabotázstól.

Működési Információ tech-nológia 68 ICT infrastruktúra

és döntéstámogatás

Az ICT (telekommunikáció, hardverek és kap-csolódó információs rendszerek) nem szolgálja ki megfelelően az üzleti igényeket. Például:– Az ICT által szolgáltatott adatok nem megbíz-hatók és/vagy időbeliek, ami csökkenti a döntés-hozatal és működés hatékonyságát.– A vállalat informatikai eszközparkja elavult.– A szakterületek (pl. kontrolling, számvitel, pénzügy) ICT támogatottsága kapacitás- és for-ráshiány nem megfelelő.

Működési Veszélyek 69

Rendkívüli esemé-nyek, természeti és egyéb katasztrófák, terrorizmus, fenye-getettség

A vállalat nincs kellően felkészülve rendkívüli élethelyzetek kezelésére. Például:– A vállalat nem készült fel kellőképpen a termé-szeti (pl. tűz, földrengés, árvíz) vagy más kataszt-rófák (pl. járványok) miatt bekövetkező leállások és az azokból fakadó pénzügyi károk hatása ellen.– A vállalat nem készült fel kellőképpen a terro-rizmus vagy más, egyéb ártó szándékú cselek-mény (pl. bombariadó) miatt bekövetkező leállá-sok és az azokból fakadó károk hatása ellen.– A vállalat nem képes hatékonyan kommunikálni az érintettek felé azokat az információkat, ame-lyek elősegítenék a természeti és egyéb katasztró-fák következményeként bekövetkező üzemszüne-tek, késések és krízisek megfelelő kezelését.– A vállalat nem készült fel kellőképpen a sztrájkok, illetve a környezeti aktivisták miatt bekövetkező leállások és az ebből fakadó károk hatása ellen.

Működési Veszélyek 70Üzletmenet-folyto-nosság és ICT ren-delkezésre állás

A vállalatnál nem működik üzletmenet-folyto-nosság menedzsment. A kritikus üzleti folyama-tokhoz előkészített megfelelő tervek hiányában a vállalat nem képes az üzleti működés fenntartá-sára és visszaállítására a különböző okokból adó-dó üzemszünetek esetén. Például:– A vállalat nem képes gyorsan és hatékonyan helyreállítani az ICT rendszereit rendkívüli leál-lást okozó események esetén.– A kritikus IT erőforrások működése nem meg-felelő, nem biztosítják folyamatosan azokat az adatokat, amelyek az alapvető működéshez fel-tétlenül szükségesek lennének.


3. sz. melléklet

Csoportszintű kockázati lista

KÖZVETLEN KULCSKOCKÁZATOKKockázatcsoport Kockázat kategória # Kulcskockázat neve

Stratégiai Irányítás 1 Állami szerepvállalásStratégiai Tervezés és erőforrás elosztás 5 Szervezeti felépítésStratégiai Tervezés és erőforrás elosztás 7 Üzleti előrejelzés és költségvetés készítés

Stratégiai Tervezés és erőforrás elosztás 8 Csoportszintű együttműködés, a MÁV Csoport összetétele

Stratégiai Üzleti kezdeményezések, fej-lesztések 10 Üzleti kezdeményezések és projektek

Stratégiai Üzleti kezdeményezések, fej-lesztések 11 Változásmenedzsment

Stratégiai Piaci tendenciák 13 Társadalmi/politikai környezet

Stratégiai Piaci tendenciák 14 Makrogazdasági tényezők volatilitása/kedvezőtlen változása

Stratégiai Piaci tendenciák 15 Demográfi ai és életmód trendekStratégiai Piaci tendenciák 16 Technológiai fejlődés

Stratégiai Piaci tendenciák 17 Versenykörnyezet / alternatív szállítási módok / közlekedéspolitikai koncepció változása

Megfelelőségi Magatartási szabályzatok 19 Visszaélés, korrupció és általános rosszhiszemű magatartás

Megfelelőségi Magatartási szabályzatok 20 Belső szabályzatok

Megfelelőségi Szabályozás 22 Általános és specifi kus szabályozások/előírások (törvények, rendeletek, kormányhatározatok)

Megfelelőségi Szabályozás 24 EU szabályozások (EU-s rendeletek és irányelvek)Megfelelőségi Jogi 25 Szerződések és kötelezettségekMegfelelőségi Piac 26 Kamatok

Pénzügyi Likviditás és hitel 29 Pénzkezelés és likviditás menedzsmentPénzügyi Likviditás és hitel 31 Finanszírozási kockázatokPénzügyi Likviditás és hitel 33 Költségtérítés lehívása a költségvetésbőlPénzügyi Tőkeszerkezet 34 TőkeerősségPénzügyi Tőkeszerkezet 35 TámogatásokPénzügyi Tőkeszerkezet 36 AdósságállományPénzügyi Kontrolling 38 Kontrolling tevékenységMűködési Eszközmenedzsment 41 Vasúti infrastruktúra kapacitásmenedzsment

Működési Eszközmenedzsment 42 Vasúti infrastruktúra műszaki színvonalának biz-tosítása

Működési Eszközmenedzsment 43 Ingatlan (minden egyéb ingatlan, ami nem tartozik a vasúti infrastruktúrához)

Működési Eszközmenedzsment 44 Gördülőállomány kapacitásmenedzsment

Működési Eszközmenedzsment 45 Gördülőállomány műszaki színvonalának biztosí-tása

Működési Eszközmenedzsment 46 Beruházás menedzsmentMűködési Ellátás és szállításbiztonság 48 Vasútüzemi folyamatok


Működési Ellátás és szállításbiztonság 49 Vasúti irányításMűködési Ellátás és szállításbiztonság 50 BiztonságMűködési Ellátás és szállításbiztonság 51 ÜzemzavarokMűködési Ellátás és szállításbiztonság 53 Fizikai védelemMűködési Beszerzés 55 Beszerzési hatékonyságMűködési Értékesítés 56 Marketing, promócióMűködési Értékesítés 58 ÁrazásMűködési Emberi erőforrás 62 Humánerőforrás biztosítás

Működési Emberi erőforrás 65 Kapcsolat a szakszervezetekkel, üzemi tanácsok-kal

Működési Információ technológia 67 Információvédelem

Működési Veszélyek 69 Rendkívüli események, természeti és egyéb ka-tasztrófák, terrorizmus, fenyegetettség

Működési Veszélyek 70 Üzletmenet-folytonosság és ICT rendelkezésre ál-lás

1936 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám4.

sz. m

ellé

klet

Cso

port

szin

tű k

ocká

zaté

rték

elés

i esz

köz

A) É

rték

elés

i kri

téri

umok

a k

ocká

zati

esem

énye

k le

hets

éges

hat

ásán

ak é

rték

elés

éhez

Pont

szám

Bes

orol

ásA

z év

es c

ash-fl o

w-r

a gy

akor

olt h

atás

Az

éves

ere

dmén

yre

gyak

orol

t hat

ásL

eírá

s

5K

ritik

usM

egha

ladj

a a

4 m

illiá

rd F

t-ot

Meg

hala

dja

a 4

mill

iárd

Ft-o

tA

koc

káza

ti es

emén

y ha

tása

krit

ikus

/ s

úlyo

s, a

stra

tégi

ai c

élki

tűzé

sek

nem

telje

síthe

tőek

.

4Je

lentős

4 m

illiá

rd é

s 2 m

illiá

rd F

t köz

é es

ik4

mill

iárd

és 2

mill

iárd

Ft k

özé

esik

A k

ocká

zati

esem

ény

hatá

sa je

lentős

/ lé

nyeg

es, a

ta

gvál

lala

t a s

traté

giai

cél

jait

csak

kor

láto

zott

mér

-té

kben

kép

es e

lérn

i.

3M

érsé

kelt

2 m

illiá

rd é

s 0,5

mill

iárd

Ft k

özé

esik

2 m

illiá

rd é

s 0,5

mill

iárd

Ft k

özé

esik

A k

ocká

zati

esem

ény

hatá

sa m

érsé

kelt

/ elv

isel

hető

sz

intű

, a

tagv

álla

lat

stra

tégi

ai c

élja

i az

onba

n m

ár

meg

hatá

rozo

tt m

ódon

éri

ntet

tek

lehe

tnek

.

2C

seké

ly0,

5 m

illiá

rd é

s 0,2

mill

iárd

Ft k

özé

esik

0,5

mill

iárd

és 0

,2 m

illiá

rd F

t köz

é es

ik

A k

ocká

zati

esem

ény

hatá

sa cs

ekél

y / e

lhan

yago

lha-

tó, a

tag

válla

lat s

traté

giai

cél

jai c

sak

szer

ény

mér

-té

kben

éri

ntet

tek,

de

a cé

lok

még

tart

ható

ak.

1M

inim

ális

Nin

cs é

rdem

i hat

ásA

z év

es c

ash-fl o

w-r

a gy

akor

olt h

atás

a

0,2

mill

iárd

Ft-o

t nem

hal

adja

meg

Nin

cs é

rdem

i hat

ásA

z év

es e

redm

ényr

e gy

akor

olt h

atás

a

0,2

mill

iárd

Ft-o

t nem

hal

adja

meg

A k

ocká

zati

esem

ény

hatá

sa m

inim

ális

a ta

gvál

-la

lat

élet

ére,

a t

agvá

llala

t st

raté

giai

cél

jai

csak

m

inim

ális

an é

rinte

ttek.

VÍZ

IÓ”A

MÁV

Cso

port

ügy

fele

i szá

már

a m

egfe

lelő

szín

vona

lú sz

olgá

ltatá

st n

yújtó

, esz

köze

it és

erő

forr

ásai

t hat

ékon

yan

hasz

nosí

tó, a

társ

adal

mi e

lvár

ások

-na

k m

egfe

lelő

en műk

ödő

válla

latc

sopo

rtké

nt a

haz

ai v

asút

i ren

dsze

r első

szám

ú sz

erep

lője

mar

adjo

n”

B) É

rték

elés

i kri

téri

umok

a k

ocká

zati

esem

ény

bekö

vetk

ezés

i val

ószí

nűsé

géne

k ér

téke

lésé

hez

Pont

szám

Bes

orol

ásA

bek

övet

kezé

s val

ószí

nűsé

ge a

z ak

tuál

is

évbe

nL

eírá

s a st

raté

giai

időh

oriz

onto

n (2

010-

2013

)

5Bi

ztos

z ≥

90%

A k

ocká

zati

esem

ény

bekö

vetk

ezté

nek

való

színűs

ége

bizt

os /

egyé

rtel

mű,

a k

ocká

zati

ese-

mén

y re

ndsz

eres

en e

lőfo

rdul

t az

elm

últ 4

évb

en.

4Va

lósz

ínű

90%

> z

≥ 6

0%A

koc

káza

ti es

emén

y be

köve

tkez

téne

k va

lósz

ínűs

ége

meg

alap

ozot

tan

állít

ható

/ va

lósz

ínű,

a

kock

ázat

i ese

mén

y m

ár tö

bbsz

ör e

lőfo

rdul

t az

elm

últ 4

évb

en.

3Vá

rhat

ó60

% >

z ≥

30%

A k

ocká

zati

esem

ény

bekö

vetk

ezté

nek

való

színűs

ége

várh

ató

/ fel

téte

lezh

ető,

a k

ocká

zati

esem

ény

már

pár

szor

elő

ford

ult a

z el

múl

t 4 é

vben

.

31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1937Po

ntsz

ámB

esor

olás

A b

eköv

etke

zés v

alós

zínű

sége

az

aktu

ális

év

ben

Leí

rás a

stra

tégi

ai időh

oriz

onto

n (2

010-

2013

)

2Le

hets

é-ge

s30

% >

z ≥

10%

A k

ocká

zati

esem

ény

bekö

vetk

ezté

nek

való

színűs

ége

nem

zár

ható

ki /

lehe

tség

es, a

koc

ká-

zati

esem

ény

az e

lmúl

t 4 é

vben

már

egy

szer

-két

szer

elő

ford

ult.

1Va

lósz

í-nű

tlen

z <

10%

A k

ocká

zati

esem

ény

bekö

vetk

ezté

nek

való

színűs

ége

nem

vár

ható

/ ne

m re

ális

, a k

ocká

zati

esem

ény

még

nem

jele

ntke

zett

a ta

gvál

lala

t éle

tébe

n.

C) É

rték

elés

i kri

téri

umok

a k

ocká

zato

khoz

kap

csol

ódó

foly

amat

ok é

rték

elés

éhez

Pont

szám

Bes

orol

ásL

eírá

s

5K

ritik

us fe

jlődé

si le

hető

ség

A k

ontro

lleljá

ráso

k te

kint

etéb

en a

kul

csko

ckáz

at m

egíté

lése

krit

ikus

, lén

yegi

és a

zonn

ali b

eava

tkoz

ások

szük

sé-

gese

k a

kock

ázat

gazd

ák ré

széről

a m

ened

zsm

ent (

szük

ség

eset

én a

z A

lapí

tó) e

gyid

ejű

tájé

kozt

atás

a m

elle

tt.

4Je

lentős

fejlő

dési

lehe

tősé

gA

kon

trolle

ljárá

sok

teki

ntet

ében

jele

ntős

fejlő

dési

/ előr

elép

ési l

ehetős

ég v

an, a

koc

káza

tgaz

dákn

ak k

ésle

kedé

s né

lkül

inté

zked

ések

et k

ell m

egho

zniu

k (c

sele

kvés

i ter

vek

kido

lgoz

ása,

akc

iók

/ pro

jekt

ek in

dítá

sa).

3M

érsé

kelt

fejlő

dési

lehe

tősé

gA

kon

trolle

ljárá

sok

javí

that

óak,

am

enny

iben

az e

lérh

ető

ered

mén

y ar

ányb

an ál

l a rá

ford

ításo

kkal

, úgy

a ko

ntro

ll-fo

lyam

atok

at e

rősít

eni k

ell.

2C

seké

ly fe

jlődé

si le

hető

ség

A k

ontro

lleljá

ráso

k te

kint

etéb

en c

sak

csek

ély

fejlő

dési

lehe

tősé

g va

n, m

érle

geln

i kel

l, ho

gy a

kon

trolle

ljárá

sok

fi nom

hang

olás

ának

ráfo

rdítá

sai a

rány

ban

álln

ak-e

az

elér

hető

ere

dmén

yekk

el.

1H

aték

ony

A k

ontro

lleljá

ráso

k ha

téko

nyak

, a k

ocká

zatm

ened

zsm

ent o

ldal

áról

bea

vatk

ozás

nem

indo

kolt.

1938 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám5

sz. m

ellé

klet

Tagv

álla

lati

kock

ázat

érté

kelé

si e

szkö

z

A) É

rték

elés

i kri

téri

umok

a k

ocká

zati

esem

énye

k le

hets

éges

hat

ásán

ak é

rték

elés

éhez

Pont

szám

Bes

orol

ásA

z év

es c

ash-fl o

w-r

a gy

akor

olt h

atás

Az

éves

ere

dmén

yre

gyak

orol

t hat

ásL

eírá

s

5K

ritik

usM

egha

ladj

a a

400

mill

ió F

t-ot

Meg

hala

dja

a 40

0 m

illió

Ft-o

tA

koc

káza

ti es

emén

y ha

tása

krit

ikus

/ s

úlyo

s, a

stra

tégi

ai c

élki

tűzé

sek

nem

telje

síthe

tőek

.

4Je

lentős

400

mill

ió é

s 200

mill

ió F

t köz

é es

ik40

0 m

illió

és 2

00 m

illió

Ft k

özé

esik

A k

ocká

zati

esem

ény

hatá

sa je

lentős

/ lé

nyeg

es, a

ta

gvál

lala

t a s

traté

giai

cél

jait

csak

kor

láto

zott

mér

-té

kben

kép

es e

lérn

i.

3M

érsé

kelt

200

mill

ió é

s 50

mill

ió F

t köz

é es

ik20

0 m

illió

és 5

0 m

illió

Ft k

özé

esik

A k

ocká

zati

esem

ény

hatá

sa m

érsé

kelt

/ elv

isel

hető

sz

intű

, a

tagv

álla

lat

stra

tégi

ai c

élja

i az

onba

n m

ár

meg

hatá

rozo

tt m

ódon

éri

ntet

tek

lehe

tnek

.

2C

seké

ly50

mill

ió é

s 20

mill

ió F

t köz

é es

ik50

mill

ió é

s 20

mill

ió F

t köz

é es

ikA

koc

káza

ti es

emén

y ha

tása

csek

ély

/ elh

anya

golh

a-tó

, a t

agvá

llala

t stra

tégi

ai c

élja

i csa

k sz

erén

y m

ér-

tékb

en é

rint

ette

k, d

e a

célo

k m

ég ta

rtha

tóak

.

1M

inim

ális

Nin

cs é

rdem

i hat

ásA

z év

es c

ash-fl o

w-r

a gy

akor

olt h

atás

a

20 m

illió

Ft-o

t nem

hal

adja

meg

Nin

cs é

rdem

i hat

ásA

z év

es e

redm

ényr

e gy

akor

olt h

atás

a

20 m

illió

Ft-o

t nem

hal

adja

meg

A k

ocká

zati

esem

ény

hatá

sa m

inim

ális

a ta

gvál

lala

t él

etér

e, a

tag

válla

lat

stra

tégi

ai c

élja

i cs

ak m

in-

imál

isan

éri

ntet

tek.

STR

AT

ÉGIA

I CÉL

OK

31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 1939B)

Ért

ékel

ési k

rité

rium

ok a

koc

káza

ti es

emén

y be

köve

tkez

ési v

alós

zínű

ségé

nek

érté

kelé

séhe

z

Pont

szám

Bes

orol

ásA

bek

övet

kezé

s val

ószí

nűsé

ge a

z ak

tuál

is é

vben

Leí

rás a

stra

tégi

ai időh

oriz

onto

n (2

010-

2013

)

5Bi

ztos

z ≥

90%

A k

ocká

zati

esem

ény

bekö

vetk

ezté

nek

való

színűs

ége

bizt

os /

egyé

rtel

mű,

a k

ocká

zati

ese-

mén

y re

ndsz

eres

en e

lőfo

rdul

t az

elm

últ 4

évb

en.

4Va

lósz

ínű

90%

> z

≥ 6

0%A

koc

káza

ti es

emén

y be

köve

tkez

téne

k va

lósz

ínűs

ége

meg

alap

ozot

tan

állít

ható

/ va

lósz

ínű,

a

kock

ázat

i ese

mén

y m

ár tö

bbsz

ör e

lőfo

rdul

t az

elm

últ 4

évb

en.

3Vá

rhat

ó60

% >

z ≥

30%

A k

ocká

zati

esem

ény

bekö

vetk

ezté

nek

való

színűs

ége

várh

ató

/ fel

téte

lezh

ető,

a k

ocká

zati

esem

ény

már

pár

szor

elő

ford

ult a

z el

múl

t 4 é

vben

.

2Le

hets

éges

30%

> z

≥ 1

0%A

koc

káza

ti es

emén

y be

köve

tkez

téne

k va

lósz

ínűs

ége

nem

zár

ható

ki /

lehe

tség

es, a

koc

ká-

zati

esem

ény

az e

lmúl

t 4 é

vben

már

egy

szer

-két

szer

elő

ford

ult.

1Va

lósz

ínűt

len

z <

10%

A k

ocká

zati

esem

ény

bekö

vetk

ezté

nek

való

színűs

ége

nem

vár

ható

/ ne

m re

ális

, a k

ocká

zati

esem

ény

még

nem

jele

ntke

zett

a ta

gvál

lala

t éle

tébe

n.

C) É

rték

elés

i kri

téri

umok

a k

ocká

zato

khoz

kap

csol

ódó

foly

amat

ok é

rték

elés

éhez

Pont

szám

Bes

orol

ásL

eírá

s

5K

ritik

us fe

jlődé

si le

hető

ség

A k

ontro

lleljá

ráso

k te

kint

etéb

en a

kul

csko

ckáz

at m

egíté

lése

krit

ikus

, lén

yegi

és a

zonn

ali b

eava

tkoz

ások

szük

sé-

gese

k a

kock

ázat

gazd

ák ré

széről

a m

ened

zsm

ent (

szük

ség

eset

én a

z A

lapí

tó) e

gyid

ejű

tájé

kozt

atás

a m

elle

tt.

4Je

lentős

fejlő

dési

lehe

tősé

gA

kon

trolle

ljárá

sok

teki

ntet

ében

jele

ntős

fejlő

dési

/ előr

elép

ési l

ehetős

ég v

an, a

koc

káza

tgaz

dákn

ak k

ésle

kedé

s né

lkül

inté

zked

ések

et k

ell m

egho

zniu

k (c

sele

kvés

i ter

vek

kido

lgoz

ása,

akc

iók

/ pro

jekt

ek in

dítá

sa).

3M

érsé

kelt

fejlő

dési

lehe

tősé

gA

kon

trolle

ljárá

sok

javí

that

óak,

am

enny

iben

az e

lérh

ető

ered

mén

y ar

ányb

an ál

l a rá

ford

ításo

kkal

, úgy

a ko

ntro

ll-fo

lyam

atok

at e

rősít

eni k

ell.

2C

seké

ly fe

jlődé

si le

hető

ség

A k

ontro

lleljá

ráso

k te

kint

etéb

en c

sak

csek

ély

fejlő

dési

lehe

tősé

g va

n, m

érle

geln

i kel

l, ho

gy a

kon

trolle

ljárá

sok

fi nom

hang

olás

ának

ráfo

rdítá

sai a

rány

ban

álln

ak-e

az

elér

hető

ere

dmén

yekk

el.

1H

aték

ony

A k

ontro

lleljá

ráso

k ha

téko

nyak

, a k

ocká

zatm

ened

zsm

ent o

ldal

áról

bea

vatk

ozás

nem

indo

kolt.


6. sz. melléklet

Jelentésköteles limitek

I. Jelentésköteles limitek a MÁV Csoport esetében:

MÁV Csoport esetében amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri vagy meghaladja a 11-es pontértéket.

II. Jelentésköteles limitek a MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletág, a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei, és a MÁV-START Zrt. esetében:

A MÁV Zrt. Pályavasúti Üzletága, a MÁV Zrt. funkcionális szervezetei, és aMÁV-START Zrt. esetében amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri

vagy meghaladja a 11,5-es pontértéket.

III. Jelentésköteles limitek a MÁV Csoport többi tagvállalata esetében:

A MÁV Csoport többi tagvállalata (MÁV-TRAKCIÓ Zrt., MÁV-GÉPÉSZET Zrt., MÁVGÉP Kft., MÁV FKG Kft., MÁV KFV Kft., ZÁHONY-PORT Zrt., MÁV Informatika Zrt., MÁV Ingatlankezelő Kft. és a MÁV Vagyonkezelő Zrt.) esetében amennyiben a kockázati eseménnyel szemben fennálló nettó kockázatkitettség eléri vagy meghaladja a 12-es pontértéket.

31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 19417.

sz. m

ellé

klet

Koc

káza

tmen

edzs

men

t fol

yam

at r

észt

vevő

i

CSO

POR

TSZI

NT

TAG

VÁLL

ALA

TI S

ZIN

T

MÁ

V Z

RT.

FELÜ

GY

EL

BIZ

OTT

SÁ

G

MÁ

V Z

RT.

IGA

ZGA

TÓS

ÁG

MÁ

V Z

RT.

VE

ZET

I ÉR

TEK

EZL

ET

CS

OP

OR

TSZI

NT

K

OC

KÁ

ZATI

KO

OR

DIN

ÁTO

R

MÁ

V Z

RT.

BE

LS E

LLE

NR

ZÉS

TAG

VÁ

LLA

LATI

K

OC

KÁ

ZATI

KO

OR

DIN

ÁTO

R

TAG

VÁ

LLA

LATI

FELÜ

GY

EL

BIZ

OTT

SÁ

G

TAG

VÁ

LLA

LATI

IGA

ZGA

TÓS

ÁG

TAG

VÁ

LLA

LATI

ME

NE

DZS

ME

NT

TAG

VÁ

LLA

LATI

BE

LS E

LLE

NR

ZÉS

SZE

RV

EZE

TI E

GY

SÉ

GE

K

VE

ZET

I

SZER

VEZE

TI E

GYS

ÉG S

ZIN

T

KO

CK

ÁZA

T FE

LEL

SK

OC

KÁ

ZAT

FELE

LS

KO

CK

ÁZA

T FE

LEL

SK

OC

KÁ

ZAT

FELE

LS

KO

CK

ÁZA

TI E

SE

MÉ

NY

EKTP

F-K

KO

1942 A MÁV Zrt. Értesítője 31. szám8.

sz. m

ellé

klet

012345

02

46

81

0

2 x

Hat

ás

Valószínség

Koc

káza

ti té

rkép

-M

INTA

12345

24

68

10

31. szám A MÁV Zrt. Értesítője 19439.

sz. m

ellé

klet

A K

OC

KÁ

ZA

TK

EZEL

ÉS

FOLY

AM

ATÁ

BRÁ

JA

A M

ÁV

CSO

POR

T K

ÖR

NYE

ZETE

A M

ÁV

CSO

POR

T K

APC

SOLA

TAI

Koc

káza

tok

azon

osítá

sa

Koc

káza

tok

érté

kelé

se

Koc

káza

ti re

akci

ók

Koc

káza

tok

felü

lviz

sgál

ata

Kom

mun

ikác

ió é

s tá

jéko

ztat

ás

Uta

sokk

al, ü

zleti

partn

erek

kel t

örté

n

kapc

sola

ttartá

s

Kapc

sola

ttartá

s a

közle

kedé

si ko

rmán

yzat

tal

Gaz

dasá

gi h

elyz

etTö

rvén

yek,

sza

bályo

záso

kA

Korm

ány

Természeti környezet

Társadalmi elvárások

Kom

mun

ikác

ió

és tá

jéko

ztat

ásK

omm

unik

áció

és

tájé

kozt

atás


. sz.

mel

lékl

et

Koc

káza

tért

ékelő

lap

KO

CK

ÁZ

AT

Ered

eti k

ocká

zat

érté

kelé

sB

első

kon

trol

l (az

onna

li lé

pés)

Mar

advá

ny k

ocká

zat é

rték

elés

eTe

rvez

ett

vála

szlé

pés

Hat

áridő

Fele

lős

Hat

ásVa

lósz

ínűs

égH

atás

Való

színűs

ég


11. sz. melléklet

Kérdőív a Kockázati Esemény Lista összeállításához

1. <KOCKÁZATI ESEMÉNY MEGNEVEZÉSE>

<Kockázati esemény jellemz inek felsorolása> <Kockázati esemény jellemz inek felsorolása> <Kockázati esemény jellemz inek felsorolása> <Kockázati esemény jellemz inek felsorolása>

Közvetlenül érintett kulcskockázat(ok):

A kockázati esemény egyszeri bekövetkezésének hatása

– kontroll eljárások / alkalmazott ellenintézkedések figyelembe vételével (nettó érték) 5 - Kritikus 4 - Jelent s 3 - Mérsékelt 2 - Csekély 1 - Minimális

Amennyiben számszer síthet a hatás, becsült értéke: ………………………………………………………………………… Ft

A kockázati esemény bekövetkezésének valószín sége – kontroll eljárások / alkalmazott ellenintézkedések figyelembe vételével (nettó érték)

5 - Biztos 4 - Valószín 3 - Várható 2 - Lehetséges 1 - Valószín tlen

A kontroll eljárások / alkalmazott ellenintézkedések értékelése, fejl dési lehet ség

5 - Kritikus 4 - Jelent s 3 - Mérsékelt 2 - Csekély 1 - Hatékony

Megjegyzések:


. sz.

mel

lékl

et

A k

ocká

zatm

ened

zsm

ent f

olya

mat

rés

zlet

es b

emut

atás

a a

fela

dato

k gy

akor

iság

a, a

fele

lősö

k m

egne

vezé

se é

s a m

unka

foly

amat

sorá

n előá

llíto

tt

term

ékek

szer

inti

bont

ásba

n

Fela

dat

Fele

lős

Hat

áridő

Vég

term

ék

Kockázatfelelős

Szervezeti egység vezetője

Tagvállalati Kockázat Koordinátor

Tagvállalati menedzsment

Csoportszintű Kockázat Koordinátor

TPF-KKO osztályvezető

Új ko

ckáz

ati es

emén

yek b

eazo

nosít

ása

XFo

lyama

tosLé

nyeg

i koc

káza

ti inf

ormá

ciók k

ommu

nikálá

sa fe

lsőbb

szint

ek fe

léX

Folya

matos

Kijel

ölt ko

ckáz

ati es

emén

yek é

rtéke

lése

XHa

vonta

Besz

ámolá

s a ki

jelölt

kock

ázati

esem

énye

kről

XHa

vonta

Soro

n kívü

lAd

-hoc

Koc

káza

ti Be

szám

oló

Félév

ente

Kock

ázatö

sszes

ítőKo

ckáz

atfele

lős ki

neve

zése

XKo

ckáz

ati es

emén

yek t

eljes

körű

beaz

onos

ításá

nak b

iztos

ítása

XFo

lyama

tosKo

ckáz

atfele

lős ko

ckáz

atmen

edzs

ment

teendőin

ek ny

omon

köve

tése

Folya

matos

Kock

ázatö

sszes

ítők,

Ad-h

oc K

ocká

zati

Besz

ámoló

k véle

mény

ezés

e, jóv

áhag

yása

, to-

vább

ítása

a Ta

gváll

alati

Kock

ázat

Koor

dináto

r felé

XKo

ckáz

atössz

esítő

Ad-h

oc K

ocká

zati

Besz

ámoló

Relev

áns k

ocká

zatok

felül

vizs

gálat

aX

Éven

teKo

ckáz

ati es

emén

yek b

eazo

nosít

ásán

ak és

Koc

káza

tfelelős

ökhö

z ren

delés

ének

támo

-ga

tása

XFo

lyama

tos

Kock

ázatf

elelős

ök te

véke

nysé

géne

k össz

ehan

golás

a és t

ámog

atása

XFo

lyama

tosKo

ckáz

atössz

esítő

k össz

egyű

jtése

és el

emzé

seX

Félév

ente

Jelen

téskö

teles

koc

káza

ti es

emén

yekr

e ado

tt ér

tékelé

sek

aggr

egálá

sa k

ulcsk

ocká

za-

tonké

ntX

Folya

matos

Tagv

állala

ti Ko

ckáz

ati B

eszá

moló

elkés

zítés

e, vé

lemén

yezé

sre és

jóvá

hagy

ásra

való

beny

újtás

a. Jó

váha

gyott

Bes

zámo

ló tov

ábbít

ása a

Cso

ports

zintű

Kock

ázatk

oord

inátor

fel

éX

Félév

ente

Tagv

állala

ti Ko

ckáz

ati B

eszá

moló

Tagv

állala

ti Ko

ckáz

atkez

elési

Státu

szjel

entés

össz

eállí

tása

XHa

vonta

Tagv

állala

ti Koc

káza

tkeze

lési S

tá-tu

szjel

entés


Fela

dat

Fele

lős

Hat

áridő

Vég

term

ék

Kockázatfelelős






Ad-h

oc K

ocká

zati

Besz

ámoló

k elem

zése

, koc

káza

tkeze

lésre

vona

tkozó

java

slatok

kal v

aló el

látás

a, tov

ábbít

ása a

tagv

állala

ti me

nedz

smen

t rés

zére

XSo

ron k

ívül

Kock

ázati

infor

máció

nyo

mon

köve

tése

és k

ommu

nikálá

sa a

tagv

állala

t men

edzs

-me

ntje é

s a C

sopo

rtszin

tű ko

ckáz

at Ko

ordin

átor f

eléX

Folya

matos

Javas

lattét

el a T

PF-K

KO fe

lé a K

ocká

zati U

niverz

um és

az K

ocká

zati T

érkép

mód

osí-

tására

XÉv

ente

Kock

ázati

Univ

erzum

Kock

ázati

Térk

ép

Javas

lattét

el ko

ckáz

ati es

emén

y sor

on kí

vüli

érték

elésé

nek e

lrend

elésé

re a s

zerv

ezeti

eg

ység

ek ve

zetői

felé

XSo

ron k

ívül

Kock

ázatm

ened

zsme

nt elj

árásre

nd be

veze

tésén

ek tá

moga

tása,

köve

tkeze

tes al

kalm

a-zá

sána

k nyo

mon k

öveté

seX

Folya

matos

Kock

ázatk

ezelé

si ku

ltúra

fejles

ztése

, a ko

ckáz

attud

atos g

azdá

lkodá

s tám

ogatá

saX

Folya

matos

Tagv

állala

ti Ko

ckáz

at Ko

ordin

átor k

ineve

zése

XTa

gváll

alati

Kock

ázati

Bes

zámo

ló vé

lemén

yezé

se és

jóvá

hagy

ása

XTa

gváll

alati

Kock

ázati

Bes

zámo

lóAd

-hoc

Koc

káza

ti Be

szám

oló vé

lemén

yezé

se és

jóvá

hagy

ása

XSo

ron k

ívül

Ad-h

oc K

ocká

zati

Besz

ámoló

Akció

terv j

avas

latok

és In

tézke

dési

terve

k véle

mény

ezés

e és j

óváh

agyá

saX

Kock

ázatö

sszes

ítők

Intéz

kedé

si ter

vek k

idolgo

zásá

nak e

lrend

elése

, fele

lős, h

atárid

ő és k

öltsé

gkere

t kije

lölés

ével

XSo

ron k

ívül

Intéz

kedé

si ter

v

Kock

ázatm

ened

zsme

nt fol

yama

t vég

rehajt

ásán

ak C

sopo

rtszin

tű ös

szeh

ango

lása,

a ko

ckáz

atkez

elési

kultú

ra és

kock

ázatt

udato

s mag

atartá

s tám

ogatá

saX

Folya

matos

Közre

műkö

dés a

kock

ázatm

ened

zsme

nt ren

dsze

r Cso

ports

zinten

egys

éges

mód

szere

-ine

k és e

szkö

zeine

k kido

lgozá

sába

n, be

veze

téséb

en és

idős

zako

s karb

antar

tásáb

anX

Folya

matos

Tagv

állala

ti ko

ckáz

atmen

edzs

ment

eszk

özök

kido

lgozá

saX

XTa

gváll

alati

Kock

ázat

Koor

dináto

r tám

ogatá

sa a

kock

ázatm

ened

zsme

nt tee

ndői

ellá-

tásáb

an, v

alami

nt a k

ocká

zatm

ened

zsme

nt ren

dsze

r egy

sége

s mód

szere

inek é

s esz

kö-

zeine

k alka

lmaz

ásáb

anX

Folya

matos

A M

ÁV Z

rt. E

lnök-v

ezéri

gazg

atói é

rteke

zletén

ek tá

moga

tása a

Cso

ports

zintű

Kock

á-za

tmen

edzs

ment

rends

zer a

lappil

lérein

ek k

idolgo

zásá

ban,

idősz

akos

felül

vizsg

álatá-

ban é

s tov

ábbfe

jlesz

téséb

enX

Folya

matos

Tagv

állala

ti Ko

ckáz

ati B

eszá

molók

össz

egyű

jtése

, a k

ulcsk

ocká

zatra

adott

érték

elé-

sek a

ggreg

álása

XEl

kész

ültü

k utá

n


Fela

dat

Fele

lős

Hat

áridő

Vég

term

ék

Kockázatfelelős






Csop

ortsz

intű

Kock

ázati

Bes

zámo

lók el

kész

ítése

és E

lnök-v

ezéri

gazg

atói é

rteke

zlet

elé te

rjesz

tése

XFé

léven

teCs

opor

tszintű

Kock

ázati

Bes

zá-

moló

Ad-h

oc C

sopo

rtszin

tű Ko

ckáz

ati B

eszá

molók

Elnö

k-vez

ériga

zgató

i Érte

kezle

t elé

ter-

jeszté

seX

Soro

n kívü

lCs

opor

tszintű

Kock

ázati

Bes

zá-

moló

Kock

ázati

Érte

kezle

tek m

egtar

tása a

bevo

nt tag

válla

latok

nál

Xév

ente

A M

ÁV Z

rt. fu

nkcio

nális

szer

veze

ti vo

natko

zásá

ban a

Tagv

állala

ti Ko

ckáz

at Ko

ordi-

nátor

felad

ataina

k az e

llátás

aX

Folya

matos

A Cs

opor

tszintű K

ocká

zat K

oord

inátor

mun

káján

ak sz

akma

i felü

gyele

teX

Folya

matos

A Ko

ckáz

ati U

niverz

um, a

Cso

ports

zintű-

és Ta

gváll

alati k

ocká

zati l

isták

felül

vizsg

á-lat

ának

kezd

emén

yezé

seX

Dönté

s a m

egkü

lönbö

ztetet

t jelle

l ellá

tott k

ocká

zati

esem

énye

k Cso

ports

zintű

kock

á-za

tmen

edzs

ment

rends

zerb

e tör

ténő b

evon

ásáró

l vag

y elve

tésérő

lX

Csop

ortsz

intű-

és a

tagvá

llalat

i koc

káza

tkeze

lési e

szkö

z jóv

áhag

yása

XJel

entés

kötel

es li

mitek

és az

Koc

káza

ti Té

rkép v

alami

nt a k

ocká

zati

tűrés

határ

ok jó

-vá

hagy

ásra

történ

ő előt

erjes

ztése

X

Tagv

állala

ti – é

s a C

sopo

rtszin

tű Ko

ckáz

ati B

eszá

molók

jóvá

hagy

ása

XA

MÁV

Cso

port

több t

agvá

llalat

át éri

ntő, ú

jonna

n bea

zono

sított

, rap

id jel

legge

l fell

é-pő

kock

ázat

eseté

n jav

aslat

tétel

a koc

káza

tgazd

a sze

mélyé

rőlX

Kock

ázati

önér

tékelé

ssel f

oglal

kozó

mun

kame

gbes

zélés

ek m

egsz

erve

zése

, a sz

üksé

-ge

s kérd

őívek

össz

eállí

tása

X

Kock

ázaté

rtéke

lési é

rteke

zlet m

egsz

erve

zése

, az é

rteke

zleten

a mo

derát

ori f

elada

tok

ellátá

saX

Éven

te


Szerkeszti a MÁV Zrt. Vezérigazgatóság Jogi Igazgatósága 1087 Budapest Könyves Kálmán körút 54-60. Telefon: 511-3105.Szerkesztésért felelős a Szerkesztőbizottság

Kiadja a MÁV Zrt. Jogi Igazgatósága. Felelős kiadó: Dr. Siska Judit.Terjeszti a MÁV Zrt. Ügykezelési és Dokumentációs Szolgáltató Szervezet (1087 Budapest, Könyves Kálmán körút 54-60.

HU ISSN 1419–3973Nyomdai előkészítés: COMP-Press Kft. Budapest. Felelős vezető: Ibos Ferenc, műszaki vezető: Szabó Károly

ÉrtesÍtÕ · 2010-12-14 · 2.1 az utasítás hatálya az utasítás alanyi hatálya kiterjed a...

Documents