rovid aktív Állampolgárság alapítvány

8/16/2019 Rovid Aktív Állampolgárság Alapítvány

1/32

„ALATTVALÓK VAGY POLGÁROK LESZNEK?”

A FIATALOK AKTÍV ÁLLAMPOLGÁRSÁGI KÉSZSÉGEI MAGYARORSZÁGONNEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN

MÁSODELEMZÉS NEMZETKÖZI ADATBÁZISOK ÉS A SZAKIRODALOM ALAPJÁN

KUTATÁSIÖSSZEFOGLALÓ

2010. JÚNIUS


2/32


3/32


4/32


5/32

Elősz

A Aktív Állampolgárság Alapítván a al bí ta meg a TÁRKI-TUDOK Tudásmened sment s Ok-tatáskutató Kö pontot, hog tekintse át a mag ar atalok állampolgári attitűdjeire vonatko ó ku-tatási adatbá isokat s s akirodalmat, valamint foglalja öss e e ek f bb eredm n eit, megálla-pításait. A adatbá isok másodelem s re p l munkából s letett eg árótanulmán ,1 jelendolgo at ennek öss efoglalója.

A t ma ma aktuálisabb, mint valaha. A mai – jelent s társadalmi s ga dasági válto ásokat át l –Európai Unió ol an polgárokat ig n el, akik k pesek megk deni a korunkat jellem bi on talansá-gokkal, ug anakkor r ken ek s űkebb s tágabb kö öss g k probl máira is. A európai integráció

s a globális versen ben való r s v tel s ks gess tes i a rugalmas tudással s k pess gekkelrendelke munkaer felk s ít s t. Emellett a onban a is kulcsfontosságú c l, hog Európa de-mokratikus, társadalmilag befogadó s es l eg enl s get bi tosító, öss etartó társadalom leg en.

A Európa Tanács s a Európai Unió a elmúlt vti edben s ámos ke dem n e st tett annak r-dek ben, hog a aktív állampolgárságra nevel s c ljait, elm leti kereteit s m r s t kidolgo a,

s javaslatokat teg en a ok politikai megvalósítására.2 A Európai Unió a oktatás s ámára megha-táro ott kulcskompetenciák kö t s erepelteti a s ociális s állampolgári kompetenciát, valamint ake dem n e k pess get s a vállalko ók s s get is.3 2006-ban a Európai Bi ottság elindított egol an programot, amel eg s ges rends erben írja le a oktatásban s ks ges kulcskompetenciáktartalmát.4 Ebben a keretben fol ik a aktív állampolgárság kompetencia tartalmának kidolgo ásais. 2009-ben eg nag s abású nem etkö i m r sre is sor ker lt, amel a 14 ves diákok állampolgá-ri k s s geit vi sgálta Európa-s erte.5

A kutatási jelent ssel a Aktív Állampolgárság Alapítván nak s a Tárki-Tudoknak a a c lja, hogho ájáruljon a t mával kapcsolatos mag ar oktatáspolitika fejles t s he s a 2011-ben esed kesmag ar EU elnöks gre való felk s l she . Rem n eink s erint a dolgo at serkenti majd a s akmaivitát s ho ájárul ahho , hog Mag arors ágon is eg re inkább aktív, felel s s európai állampol-gárk nt lhessenek a ma s a jöv generációi.


6/32

„ALATTVALÓK VAGY POLGÁROK LESZNEK?”4

VEzEtői összEfoglal

A állampolgárság fogalma a elmúlt hús vben jelent s átalakuláson ment keres t l. A eredeti-leg jogi státus k nt rtelme ett állampolgár-fogalom eg r s t elmo dult eg dinamikus, cselekv sthangsúl o ó irán ba, másr s t új tartalmakkal is b v lt (pl. körn e eti tudatosság, vállalko ók s s gstb.). Tanulmán unk c lja annak vi sgálata, hog a ha ai atalok hog an rtelme ik a állampolgáris erepet s e a s ereptudat eg tt jár-e ol an rt kekkel s k s s gekkel, mel ek a demokratikuscselekv st segítik el .

A kutatások rávilágítottak, hog a aktív állampolgári attitűd öss ef gg sben áll eg b társadalmimakromutatókkal. 6 Min l tis tábbnak, korrupciómentesnek r ik a kö letet eg adott ors ág lakói,annál inkább hajlandóak aktív, felel s állampolgárk nt viselkedni. Min l jobb társadalmi-ga daságifejletts gi mutatókkal rendelke ik eg állam, annál jellem bb a emberek aktívabb állampolgárir s v tele. Továbbá a okban a ors ágokban, ahol a f r ak s n k kö ötti társadalmi k lönbs gekalacson ak, a aktív állampolgárság index magasabb.

A elmúlt vti edben több ol an ha ai kutatás k s lt, mel c l ottan vag rint legesen foglalko-ott a állampolgári s erep vi sgálatával. Eredm n eik s erint a atalok kör ben állandósulni láts ik

a politikából való kiábrándultság, ami bi alomhián ban, rdekl d shián ban, a cselekv k pess gr et nek hián ában, valamint cselekv shián ban manifes tálódik. A általunk vi sgált nem etkö i

felv telek adatai a onban m g a ha ai eredm n ekn l is v s jóslóbbak.

A aktív s felel s állampolgárság koncepciójában fontos elem a politikai rdekl d s s táj ko ott-ság, valamint a demokratikus tiltako ó tev ken s g, e ek a onban csak a s erep eg ik dimen iójátírják le. A koncepcióban ma már sokkal hangsúl osabb a civil társadalom let ben való tev kenr s v tel. A nem etkö i adatok a t mutatják, hog – k lönösen Európa kö p-keleti s keleti fel n –a ataloknak csak kis hán ada ves r s t mind a hag omán os politikai r s v teli formákban, minda új típusú civil s erve eti tev ken s gekben. Ug anakkor a is n ilvánvaló, hog a ataloknak vanig n e arra, hog v lem n ket elmondják s hog r s t veg enek a dönt sekben. A Eurobarometeradatai s erint a mag ar s a európai atalok s erint e segíthetn el leginkább, hog aktív állam-polgárokká válhassanak. Jelent s tapas talat, hog a polgárrá válásban a mag ar atalok kiemel-ked nek tekintik a iskola s erep t. A atalok több mint háromneg ede s erint fontos lenne a isko-lában megvalósuló állampolgári nevel s, 60 s á al kuk pedig a civil s erve etek aktivi áló s erep tis fontosnak tekinti. Úg tűnik, a atalok nem a rt nem ves nek r s t nag obb inten itással civils erve d sekben, mert rdektelenek, hanem a rt, mert nincs alkalmuk kipróbálni s megtanulni,hog mil en eg jó c l rt, jó körn e etben dolgo ni. Minde a t jelenti, hog a civil s ektor von óvát tel vel valamint hat kon mened sel s vel a atalok r s v tele akár meg is hároms oro ódna.

A World Value Surve vi sgálat eredm n ei megállapították, hog a európai diákok kör ben vi-s on lag nag a vállalko ói k s s g, ami a aktív s felel s állampolgári s erepkoncepciónak is

fontos eleme. A ha ai Ifjúság 2004 kutatás adatai a onban a atalok alacson m rt kű vállalko ásihajlandóságát regis trálják, jóllehet a vállalko ók nt tev ken ked k el gedettebbek munkakör l-m n eikkel, mint a átlagos atal ha ai munkavállalók.

Arról, hog a mag ar atalok mil en állampolgári ismeretekkel rendelke nek, vis on lag kevesettudunk. A 14 vesek beható nem etkö i vi sgálatára utoljára 1999-ben ker lt sor a CIVED kutatáskeret ben, a 2009-ben le ajlott utánkövet vi sgálatban ug anis Mag arors ág nem vett r s t. A1999-es eredm n ek s erint a ha ai atalok a tudáselemeket, a konvencionális s a mo galmi jel-legű állampolgárság fontosságát tekintve a nem etkö i átlagho kö el teljesítettek. Ug ancsak anem etkö i átlag kör li volt a int m n ekbe vetett bi almuk s a nem et iránti po itív attitűdje-ik. Nem etkö i vis on latban a onban kifeje etten ross ul teljesítettek a g erekek a demokratikusműköd s l n eg t megragadó k rd sekn l, a t n - s v lem n állítás elk lönít s n l, illetve ol an


7/32

„ALATTVALÓK VAGY POLGÁROK LESZNEK?” 5

rtelme feladatokban, mel ek a t ma továbbgondolását ig n elt k. L n eges k lönbs g továbbáa , hog a atalok a kormán ga dasági felel ss gvállalását fontosabbnak tartották, mint a r s t-vev ors ágok általában, a társadalmi felel ss gvállalását pedig kev sb fontosnak. A attitűdökeset ben is kiemelhet n hán ol an dimen ió, amel eket tekintve a mag ar atalok a nem etkö iátlag alatt maradnak. E ek a iskolai s a feln ttkori r s v teli aktivitásra, valamint a n kkel s abevándorlókkal kapcsolatos attitűdökre vonatko nak.

Eg b kutatások is meger sített k, hog a ha ai diákok nem k pesek a demokrácia l n eg nekmegragadására. A Iskola s demokrácia kutatás megmutatta, hog menn ire kavarodnak a kö-

piskolás diákok fej ben a demokratikus rt kek: a demokrácia fontosnak tartása jól megf r ave relv s a er s akelv elfogadásával. A ve r- s er s akelvvel való eg et rt s 2005 óta továbbnövekedett a atalok kör ben. A atalok dönt többs ge a onosulni tud a al a állítással, hogMag arors ágnak s ks ge van ol an pártra, amel ik, ha kell oda is t.

AZ ISKOLA MINT AZ ÁLLAMPOLGÁRI NEVELÉS IDEÁLIS TERÜLETE

Bár a iskola alkalmas hel s ín lehetne a állampolgári nevel s megvalósítására, több jel is arramutat, hog nem tudja, illetve nem akarja felvállalni e t a feladatot. A CIVED kutatás adatai alapjána mag ar g erekek nem r ik, hog n itott lenne a os tál l gkör, vag is hog ös tönö n k ket aönálló v lem n alkotásra. Nem bí nak abban, hog r s v teli törekv seik eredm n ekre ve ethet-nek a iskolában. Mind a iskolai, mind a potenciális feln ttkori r s v tel iránti attitűdjeik elmarad-nak a nem etkö i átlagtól. A n ugati s s aki államokban, s t n hán mediterrán ors ágban is jobb-nak ít lt k a g erekek a iskolai, os tál termi l gkört, magabi tosabbak voltak a iskolai r s v teles l eit illet en, valamint általában toleránsabbnak s n itottabbnak bi on ultak. A pos ts ocialistaállamok kö l a leng elek állnak e t ren a legjobban: a diákok toleránsabbak s n itottabbak, mintmás kelet-európai ors ágokban. Nemcsak a g erekek tudása átlag feletti, de n itottnak r ik a os -tál termi klímát s bi akodóak a iskolai s a feln ttkori társadalmi r s v tel ket illet en.

Tapas talataink s erint a mag ar iskolarends er a pus ta információátadás, a normatív, el re meg-határo ott k rd sekben s válas okban gondolkodó s eml let ment n s erve dik. Íg sem tudás-an agában, sem móds ereiben nincs felk s lve arra, hog fontos társadalmi k rd sek megtárg a-lásának, v lem n ek tkö tet s nek adjon teret. A oktatásból hián ik a vitakultúrára nevel s,amel a tudatos s aktív állampolgári r s v tel alapja. A állampolgári nevel s nem s erepel k -lön tárg k nt a iskolai órarendekben, hanem legfeljebb modultárg k nt. E önmagában nem len-ne probl ma, his en a aktív s felel s állampolgárrá nevel s a eg s iskolát átható (ún. „wholeschool”) miss ió, amit nem lehet heti eg órában megvalósítani. Sokkal inkább arra kellene töreked-

ni, hog a iskolát demokratikus lett rr teg k, ahol a diákok rdemben g akorolhatják a okata jogaikat s felel ss geiket, mel ekkel s lesebb kö öss gekben lhetnek. A diákönkormán at,illetve a diákok (iskolapolgárok) bevonása a iskolai terve si feladatokba s dönt sho atalba hat -kon an tudná e t el segíteni.

A iskolákban mindenn l nag obb s ks g lenne ol an tanárokra, akik p ldak pk nt s olgálhatnaka demokratikus, aktív állampolgári s erep megformálásáho . E el ellent tben a g elhet meg,hog a tanárk p sbe ker l kö piskolások maguk sem rendelke nek a állampolgári nevel shes ks ges kompetenciákkal. A s elektív iskolarends ernek kös önhet en legtöbb esetben nem talál-ko tak t l k k lönbö társadalmi csoportokkal, nem alakultak ki strat giáik a probl make el sre

s g akran maguk is el ít letesek. F löp Márta s társai kutatásai s erint a g akorló pedagógusok jó állampolgárról alkotott fogalmában pedig l n egesen fontosabb s erepet tölt be a s abál követ


8/32


viselked s, mint a kö öss gi letben való r s v tel, a tolerancia s eg ttműköd s. Ennek ellen rea tanárk p sben s továbbk p sben alig kap s erepet a demokráciára s aktív állampolgárságranevel s. Míg a t mára vonatko ó uniós seg dan agok tengers ám k s lnek, e ek terjes t se nemmegoldott. A ha ánkban k s lt legújabb oktatási programcsomagok ma s er i jogi viták miattraktárakban porosodnak. El rhet v t tel k nag on fontos volna ahho , hog a állampolgári neve-l s min s ge fejl dhessen.

Kutatásunk megállapította, hog a mag ar atalok politikai s társadalmi aktivitása nem etkö iöss ehasonlításban alacson . Ug anakkor látható, hog a g erekekben van ig n arra, hog v lem -n ket megoss ák, ha erre módot kapnak. Mind a iskolarends ernek, mind a civil s f rának re ek-tálnia kell erre a ig n re. A aktív állampolgárságra nevel s ol an fol amat, mel eg er s motiválókö eg jelenl t t ben tud megvalósulni. A WVS vi sgálatok ha ai eredm n ei a onban vek óta arramutatnak, hog a mag ar társadalom árt s abban a tradicionális rt kek dominálnak, úg tűnik,

letkortól f ggetlen l.

A kö öss g pít s ideológiáktól f ggetlen társadalmi rt k. A kö öss g, ha n itott, eg tt l sre nevels felel ss tes . A tradíciók tis telete ug anakkor er síti a önbi almat s arra is rá bres thet, hog

mil en soks ínű a valóság. E a c lja a állampolgárságra nevel snek.


9/32


A állampolgárság fogalma a kö elmúltban jelent s átalakuláson ment keres t l. A jogi státus -k nt rtelme ett állampolgár-fogalom eg r s t elmo dult eg dinamikus, cselekv s get hangsúl o-

ó irán ba, másr s t új tartalmakkal is b v lt (körn e ettudatosság, vállalko ók s s g, önk ntess gstb.). A kutatásunk során alkalma ott aktív állampolgárság fogalom három jellem vel de niálható:aktív, tehát a ismeretek, k s s gek, rt kek s attitűdök konkr t magatartásformákban öltenektestet. A fogalom továbbá felel s, vag is nemcsak a jogaival, hanem a köteless geivel is tis tábanl v , a társadalom többi tagjával s olidáris állampolgárt felt tele . A koncepció továbbá demokra-tikus – a demokrácia keretein bel l rtelme het rt krends ert követ – állampolgári viselked stfelt tele , amel be semmil en kirekes t , illetve törv n be tkö magatartás nem f r bele. E aállampolgárság fogalom leginkább David Kerr (2008) meghatáro ásáho áll kö el (1. táblá at).

1. táblázat A állampolgárság megújult fogalmának elemei Kerr meghatáro ása alapján

Forrás: Aktív Állampolgárság Alapítván „Alattvaló vag polgár?” Munkakonferencia, 2008. Öss efoglaló riport,David Kerr el adása, 22. oldal

A továbbiakban a t máho kapcsolódó nem etkö i s ha ai kutatások s adatbá is-elem s ered-m n eit foglaljuk öss e (e ek listáját lásd a mell kletben).

Beve et– a aktív állampolgárság fogalma

emberi jogok s felel ss gek, politikai kultúra, tört nelmi ismeretek, aktuális g ek, kulturá-lis öröks g, jogi k rd sek s a , hog mik nt befol ásolja minde a politikát s a társadalmatkon iktuske el s, interkulturális kompetencia, táj ko ott dönt sho atal, kreativitás, atársadalom s a politika befol ásolásának k pess ge, kutatási k pess gek, k pviselet,autonómia, támogatás, kritikai gondolkodás, kommunikáció, vitak s s g, aktív g elem,probl mamegoldó k pess g, a ellentmondásos jelens gekkel való megbirkó ás k pess -ge, eg ttműköd si k s s g, kocká at felismer sepolitikai bi alom, politikai rdekl d s, politikai hat kon ság, autonómia s f ggetlens g,rugalmasság, kulturális meg rt s, a más kultúrák tis telete, a válto ásra, v lem n k -lönbs gre való n itottság, a aktív állampolgári r s v tel iránti felel ss g s n itottság, atársadalom s politika befol ásolásaemberi jogok, demokrácia, tolerancia, nemek kö ötti eg enl s g, fenntartható körn e et, b ke

s er s akmentess g, iga ságosság s m ltán osság, a aktív állampolgári r s v tel elismer ses em l es s kö öss gi identitás, nem eti s globális identitás r se

TUDÁS

KÉSZSÉGEK

ATTITŰDÖK

ÉRTÉKEK

IDENTTÁSOK


10/32


A atalok állampolgári attitűdjeit minden bi onn al meghatáro a, hog mil en rt kvilágban l-nek. A World Value Surve (WVS) eredm n ei s erint ha ánk rt krendje vti edek óta nag jábólhasonló, vis on lag s ekulari ált s nag m rt kben árt, kö elebb áll a bolgárok ho ( s általábana ortodox vag keleti ors ágok ho ), mint a s lov nek he (1. s 2. ábra). E a ártság nem a kor-öss et telb l adódik s nem mag ará ható a al sem, hog itthon a iskolá ottság átlagos s intjealacson abb, mint n ugaton.1. ábra A világ 44 társadalmának po íciója a tradicionális-vallásos/világi racionális gondolkodás s a ártgondolkodás/n itott gondolkodás által kiraj olt rt kt rben

Forrás: Keller Tamás: Mag arors ág hel ete a világ rt kt rk p n. TÁRKI, Budapest, 2009, 12. oldal

2. ábra A 35 v alatti n pess gre s ámított ponts ámok a tradicionális-vallásos/világi-racionális gondolkodáss a árt gondolkodás/n itott gondolkodás által kiraj olt rt kt rben

Forrás: Keller 2009, 13. oldal

A atalokat körbevev rt keks a atalok kö r ete


11/32


Eg másik adatbá isból vis ont kedve bb k pet kapunk. Itt a társadalmi-s ociális rt kek: a hát-rán os hel etűek segít se, a eg enl s g, a lojalitás s a körn e etv delem fontosabb a ha ai

atalok s ámára, mint több más, pos ts ocialista államban (3. ábra). Erre r s ben a körn e et-v delemnek a faktorban való s erepeltet se lehet a mag ará at, ami a mag ar atalok kör benhangsúl os s erepet kap.

3. ábra A társadalmi-s ociális faktor ponts ámainak átlag rt ke a eg es ors ágokbanForrás: European Social Surve (ESS) (2001-2008)

A rt kek tekintet ben a Ifjúság kutatások is a t mutatják, hog van bi on os elmo dulás a ata-lok kör ben a materiális rt kekt l a pos tmateriálisak fel . A is meg g elhet ug anakkor, hoga atalok kö r ete 2000 s 2008 kö ött romlott. A jöv re vonatko ó várako ásaik tekintet ben2004 s 2008 kö ött s int n romlás követke ett be. 2008-ban a atalokat leginkább a munka-n lk lis g, a p n telens g s els eg n ed s, valamint a l tbi on talanság s a kilátástalan jövaggas totta. Majdnem minden második atal várt kedve tlen válto ásokat a ga daságban s aemberek lets ínvonalában, kö el 40 s á al kuk pedig a s em l es hel et vel kapcsolatban isinkább pess imista volt. 30 s á al k kör l volt a ok arán a, akik a ors ág hel et ben s/vaga emberek lets ínvonalában sem vártak elmo dulást. A válas adók kör lbel l neg ede negatívválto ásokra s ámított.


12/32


A jó állampolgárról alkotott k p

A s ociális rt kek jelen vannak a ha ai atalok rt kk s let ben, a onban e ek nem etkö i öss e-hasonlításban nem mondhatók meghatáro ónak, s t eg es kutatások a társadalmi s olidaritás sfelel ss g r et aggas tó hián át mutatják a atalok bi on os csoportjainál. Mil en k p l eg il entársadalomban a atalok fej ben a jó állampolgárról? A Ifjúság kutatásban megk rde ett ataloks erint ahho , hog valaki jó állampolgár leg en, mindenekel tt törv n tis tel nek kell lennie, s

etnie kell a adókat, járul kokat. E után követke ik a önálló v lem n alkotásra való k pess gs a s ava áson való r s v tel. A atalok a táj ko ottságot, a kö öss gi s önk ntes tev ken s get,

valamint a aktív politi álást tartják a legkev sb fontosnak (4. ábra).

4. ábra Menn ire fontos ahho , hog valaki jó állampolgár leg en, a , hog ...” (0-tól 100-ig terjed skála átlag rt kei)Forrás: S abó Andrea, Bauer B la (s erk.): Ifjúság 2008 G orsjelent s. S ociális s Munka g i Int et, 2009, 112. oldal

A atalok állampolgáriattitűdjei

aktívan politi áljon

veg en r s t önk ntes s erv. munkájában

aktív leg en a kö öss g g eiben

leg en táj ko ott ors ágos g ekben

leg en táj ko ott kö öss get rint g ekben

támogassa a s eg n ebbeket

s ava on a válas tásokon

önálló v lem n t alkosson

essen adót s járul kot

tartsa be a törv n eket

36

51

56

65

63

66

72

77

83

85


13/32


A International Social Surve Program (ISSP) adatai is a t mutatják, hog a mag ar atalok s ámá-ra a jó állampolgár fogalmában a s ociális faktorok (hátrán os hel etűek segít se, mások v lem -n nek meg rt se) kev sb fontosak (5. ábra). A politikai r s v telt (s ava ás, s erve eti r s v tel)tekintve s int n nem emelked nk ki. (A politikai faktor a rus rt khe nag on kö el áll, a ábráne rt nem látható.)

5. ábra A s ociális s politikai faktorok a eg es ors ágokbanForrás: ISSP 2004

A ha ai atalok jó állampolgár k p nek legfontosabb eleme tehát a s abál követ magatartásfor-ma, míg a s ociális s politikai r s v teli elemek kev sb fontosak.

s ociális politikai


14/32


A politikával s a dönt sho atalban való r s v tellelkapcsolatos attitűdök

A Ifjúság kutatás eredm n ei s erint a 15-29 ves koros tál nag jából háromneg ede úg r i,hog a politikusokat nem rdekli iga án a atalok v lem n e. A t gondolják továbbá, hog a ors á-gos politikusok m g a hel i politikusoknál is kev sb g elnek a ifjúság álláspontjára. A megk rde-

ettek úg r ik, nincs beles ólásuk a kö g ekbe, k lönösen a ors ágos g ekbe. A atal korcso-portok politikai rdekl d se s aktivitása a 2000-2008-as id s akban fol amatosan igen alacsonvolt; ennek s intje m g a válas tási kampán ok id s akára sem válto ott l n egesen.

S abó Ildikó s Örk n Antal kutatásában7 a vi sgált kö piskolások harmada gondolta a t, hoga politikának nincs semmi has na. A megk rde ettek ug anakkor kö el k ts er akkora arán banmondták a t, hog a politikai pártok csak arra jók, hog a politikusok a maguk karrierj t píts k.Bár a politikától való elfordulás nem kifeje etten mag ar jelens g, ha ai m rt ke nem etkö i vi-s on latban is magasnak s ámít. A ESS adatfelv tel eredm n ein a új uniós tagállamok eset ben jól láts ik a politikával kapcsolatos rdektelens g növeked se a atalok kör ben (2. táblá at). Acseh ataloknál a rdektelenek arán a 2000 s 2008 kö ött több mint k ts eres re n tt, s ha-

ánkban is tetemes a növeked s. Itthon a ok arán a is n tt, akik rends eresen neh s gekkel talál-ko nak a politika meg rt se során.

2. táblázat Menn ire rdekli Önt a politika? A atalok válas ainak megos lásai a eg es ors ágokban,1=nag on rdekel; 4=eg általán nem rdekel (%); -: A ors ág nem vett r s t a kutatásban.Forrás: ESS (2001; 2006/2008)


15/32


A Flash Eurobarometer 202 adatai s erint8 a atalok s inte minden ors ágban hián olják, hog nems ólhatnak bele a dönt sekbe (6. ábra). K lönösen iga e a pos ts ocialista államokra. Itthon a

atalok 90 s á al ka gondolja a t, hog aktívabb lenne, ha megk rde n k s meghallgatnák a v -lem n t. A rangsort e t n e tekintet ben s inte kiv tel n lk l a pos ts ocialista államok uralják,eg tt n hán mediterrán ors ággal. A s aki s n ugati államok a lista második fel t foglalják el,de mindenhol el g magas a dönt sho ásban való r s v teli ig n .

6. ábra A ok arán a, akik s erint segítene aktívabb állampolgárnak lenni,ha bevonnák a atalokat a dönt sho ásba (%)Forrás: Flash Eurobarometer 202 (2007)

A FIATALOK EGyéB ATTITŰDJEI – DISzKRIMINÁCI , ELőÍTéLETESSéG, VÁLLALKOzKéSzSéG, EGyüTTMŰKÖDéS

A dis kriminációra vonatko ó Eurobarometer9 adatok s erint a ha ai atalok leginkább a etnikai ala-pú dis kriminációt tartják elharapó ottnak (28%), majd e t követi a fog at kossággal l k dis krimi-nációja (19%) s a kor alapján tört n megk lönbö tet s (18%). A nemi s s exuális orientáció alap- ján tört n dis kriminációt a atalok 10-10 s á al ka tartja nag probl mának. A pos ts ocialistaors ágok kö l a etnikai dis krimináció r kel se nálunk a legmagasabb. Bár a adatok s erint aha ai atalok neg ven s á al ka tudja, hog mil en jogai vannak s mit tehet dis krimináció eset n,kö el enn ien vannak a ok is, akik nincsenek tis tában a lehet s geikkel.A CIVED kutatásban a n kkel s a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök vi sgálata alapján a öss esr s tvev ors ágot tekintve is a legross abbak kö ött vag unk (7. ábra). A mag ar diákok alig fele tar-totta nag on fontosnak, hog a n knek s f r aknak eg enl munká rt eg enl b rt essenek. Aligötöd k n ilatko ott úg , hog nag on fontos, hog a bevándorlók megtarthassák saját kultúrájukat.

H bev nná n h á b


16/32


7. ábra A n kkel s a bevándorlókkal kapcsolatos attitűdök skálaeredm n ei a eg es ors ágokbanMegjeg s: a 10-es rt k jelöli a nem etkö i átlagotForrás: CIVED 1999

A Iskola s demokrácia című kutatás10 eredm n ei s erint a el ít letess g 2005-ben s 2008-banis a romák, a románok s a sidók ellen volt a legnag obb m rt kű.

A aktív állampolgárság eg re hangsúl osabb eleme a vállalko ó- s eg ttműköd si k s s g, aversen hel etek ke el s nek k s s ge, mel nek kö ponti jelent s ge van a kö öss gi r s v teltillet en. A atalok vállalko ói hajlandóságát nem etkö i s inten a WVS adatain keres t l vi sgálhat- juk. Leng el G örg nek a WVS legfrissebb hullámán v g ett elem se s erint11 a unió öss es tag-államára vonatko tatva a potenciális vállalko ók fel t a 34 v alattiak tes ik ki. A európai diákokn pess gbeli arán ukho (9%) k pest k ts er akkora arán ban vannak a ok kö ött, akik potenciáli-san vállalko nának. E a t jelenti, hog a diákok átlag fölött válas tják a vállalko ás lehet s g t; aeg ni teljesítm n s önállóság von ó s ámukra.A Ifjúság 2004 adatai s erint a mag ar atalok 2 s á al ka volt önálló vállalko ó vag társas vál-lalko ás tagja; 3 s á al kuknak pedig a legfontosabb tervei kö ött s erepelt a vállalko ás indítása.A öss es válas adó 1 s á al ka tes f lre p n t vállalko ás indítására, a takar koskodókon bel lpedig e 3 s á al kot jelent. A alacson arán ok a onban nag valós ínűs ggel nem a vállalko óil tformával kapcsolatos el gedetlens gb l erednek, his en a Ifjúság 2004 vállalko ói a átlagnálel gedettebbek munkájuk k lönbö aspektusaival (3. táblá at).

3. táblázatForrás: Ifjúság 2004

A mag ar g erekek s pedagógusok s ámára ug anakkor a versen s a eg ttműköd s leginkábbeg mást ki áró fogalmakk nt t tele dik, holott a nem etkö i s akirodalomban is eg re n ps e-rűbb a ’coopetition’ (versengve eg ttműködni vag eg ttműködve versen e ni) kifeje s. A mag arg erekek versen hel etben való viselked s t s versen he való vis on ulását F löp Márta12 többnem etkö i vi sgálat kapcsán is eleme te. Fókus csoportos interjúkkal mag ar, brit s s lov n g e-rekek versen percepcióját hasonlította öss e. A mag ar g erekek sokkal inkább s ámoltak be arról,hog a tanárok ös tön ik a versen eken való r s v telt s sok il en esem n ajlik a iskolákban.A másik k t ors ág diákjaiho k pest a versen hel eteket saját, iskolán kív li lethel eteikben issokkal inkább felismert k. A versen kapcsán hangsúl osan jelent meg a diákok bes ámolóiban amindenáron n erni akarás vág a, a kooperáció a onban a kevesebbs er említett fogalmak kö öttvolt. Bár a bes ámolókból a der lt ki, hog a tanárok ös tön ik a kooperációt, annak l n egi vonásanem a eg tt v g ett tev ken s g, a probl mák kö ös megoldása, hanem a többiekkel s embenis abál os magatartás, a jó, illetve hel es viselked s volt.

Menn ire el gedett ( rt kel s 1-5-ös skálán; 1= eg általán nem el gedett, 5= nag on el gedett)

... et s vel

... a munka rdekess g vel

... a s akmai fejl d si lehet s gekkel

... a munka önállóságával

... a munkakör lm n ekkel

... a munkaid beos tásával

3,023,713,213,973,7

3,69

3,244,233,634,524,133,95

Átlag – dolgo ók öss esen Átlag – vállalko ók


17/32


A állampolgári s erep felt tele i a demokratikus rends er működ s vel kapcsolatos ismeretek bir-toklását. A ha ai atalok állampolgári ismereteit is m r Iskola s demokrácia kutatásban arra ak rd sre, hog mit jelent s ámukra a demokrácia, a diákok többs ge a s em l es bi tonságot jelöl-te meg, konkr tan a magán let tis teletben tartását (65-75%) s a törv n el tti eg enl s get (58-68%). A többpártrends ert (50%) s a kisebbs gek jogainak rv n es l s t (


18/32


↓ a mag ar eredm n ekhe k pest s igni kánsan alacson abb eredm n , ↑ a mag ar eredm n ekhe k pest s igni kánsan magasabb eredm n

A ha ai adatok n hán más ors ággal öss ehasonlítva a s erve etekhe tarto ás tekintet ben el gkiábrándítóak. A önk ntes s erve ethe való tarto ás a ha ai, a bolgár s a leng el atalok kör -ben s inte elhan agolható m rt kű, de a mediterrán államok ataljai is legfeljebb 10 s á al kban jelölt k meg e t a tagsági formát. A önk ntess g a skandináv, s lov n s brit atalok kör ben alegmagasabb m rt kű, ahol a atalok kör lbel l neg ede jelölte meg a önk ntes s erve eti tagsá-got. A párttagság s inte eg általán nem jellem i a atal koros tál t. A legn ps erűbb s erve etek aors ágok többs g ben a eg há ak, illetve a k lönbö sportklubok (5. táblá at).

5. táblázat Tagja-e valamel s erve etnek a alábbiak kö l? (Igen %)Forrás: ISSP (2004) A önk ntesked s alacson arán a a onban nem felt tlen l t krö rdektelens get. A is lehets -ges, hog nincs el g von ó s erve et, illetve a megl v k nem rik el hat kon an a atalokat. A FlashEurobarometer 202 eredm n ei s erint itthon a diákok több mint 60 s á al ka mondta, hog hael rhet ek lenn nek önk ntesked si lehet s gek, akkor aktívabb lenne (8. ábra).

8. ábra A ok arán a, akik s erint segíten ket aktívabb állampolgárnak lenni, ha több önk ntesked silehet s g volna (%)Forrás: Flash Eurobarometer 202 (2007)

A atalok r s v tele:s erve eti tagság, önk ntess g,demokratikus tiltako ási formák

H bb n n e e ehe v n


19/32


A CIVED is tartalma ott a diákok s erve eti tagságára vonatko ó k rd seket. A itt kapott k p ael hö k pest kicsit po itívabb. Körn e etv delmi csoportok tekintet ben a görögökkel s a por-tugálokkal eg tt a lbol ba tarto unk: a diákok kö el 30 s á al ka ves r s t il en s erve et tev -ken s g ben. Hasonló a ha ai g erekek r s v tele a s ámítóg pes csoportokban is.

Felel s állampolgári magatartásnak s ámítanak a tiltako ás demokratikus formái is. A ISSP 2004-es felv tel nek k rd sei arra vonatko tak, hog a illet let ben valaha r s t vett-e bi on os tilta-ko ó tev ken s gekben. A tev ken s gek kö ött s erepelt a petíció s a demonstráció, a bojkott, a

p n adomán o ás, politikus s m dia felkeres se, valamint v lem n mondás internetes fórumon. Aeredm n ek s erint a n ugati s s aki ors ágok általában tapas taltabbnak tűnnek a eg es r s v -teli formák tekintet ben, mint a pos ts ocialista államok ataljai. A utóbbi államok kö ött a mag ar

s a bolgár atalok s ámítanak a legtapas talatlanabbnak: a mag aroknál csak a petíció aláírása, abolgároknál pedig a p n adomán o ás eset n rte el a r s v teli arán a 10 s á al kot (9. ábra).

9. ábra 29 v alattiak tiltako ási r s v teleForrás: ISSP 2004

A r s v teli arán mellett a r s v teli hajlandóság is alacson a mag ar atalok kör ben. A pass í-vak kevesebb mint harmada gondolja a t, hog valaha is r s t fog venni il en tev ken s gben. A ma-g ar atalok r s v teli potenciálja minden más ors ág eredm n t alulmúlja. A jelens g ug anakkoreg általán nem tűnik pos ts ocialista sajátosságnak, ug anis a leng elek, s lov nek, s lovákok slettek is aktívabb jöv t jósolnak saját maguknak több r s v teli forma tekintet ben is (10. ábra).

10. ábra R s v teli potenciál a on atalok kör ben, akik m g nem vettek r s t a adott tiltako ási tev ken s gekben (%)Forrás: ISSP 2004


20/32


A ESS adatait has nálva Br on Hoskins s társai13 a feln tt n pess gre vonatko tatva kidolgo takeg ún. aktív állampolgárság öss esített indikátort, amel nek n g dimen ióját k lönbö tett k meg:(1) politika; (2) civil társadalom; (3) kö öss gi letben való r s v tel; (4) rt kek.

A eredm n ek alapján a állampolgári aktivitás tekintet ben eg k p eletbeli átló ment n tagoló-dik Európa. A s aki s a n ugati államok magasabb index rt kekkel aktívabbnak, a d liek s akeletiek vis ont kev sb aktívnak s ámítanak. A kelet-európai államok kö l a leng elek kitűnneka rt kek tekintet ben el rt magas eredm n kkel. A mag arok ug anakkor minden dimen ióvonatko ásában g enge eredm n eket produkálnak.

11. ábra Hoskins aktív állampolgárság-t rk peForrás: Hoskins et al. (2006), Figure 1, 7. oldal

A aktív állampolgárság indikátor öss evethet bi-on os makromutatókkal is. Hoskins k negatív kor-

relációt találtak p ldául a aktivitás s a korrupciósindex14 kö ött. E a t jelenti, hog min l tis tábbnak

r ik a kö letet eg adott ors ág lakói, annál inkábbhajlandóak aktív, felel s állampolgárk nt viselked-ni.Hoskins k magas, vis ont po itív irán ú korrelációt

g eltek meg a index s a adott ors ágban eg f re jutó GDP, illetve a Human Development Index15 (HDI)kö ött is. E a t jelenti, hog min l jobb fejletts gimutatókkal rendelke ik eg állam, annál jellem bbrá a emberek aktívabb állampolgári r s v tele. Eöss ecseng Ronald Inglehart a on megállapításával,amel s erint a ga dasági s letkör lm n ek fejl -d se, a emberek forrásokkal való ellátottsága aún. pos tmateriális rt kek fontosabbá válásával járeg tt.16 E ek a pos tmateriális rt kek (pl. a kö ös-

s g fontossága) pedig a aktív állampolgárság modern rtelme s ben is hangsúl osak.Kö epes er ss gű öss ef gg st siker lt e en kív l megállapítani a aktivitás s a Global GenderGap Index17 tekintet ben is, mel a f r ak s n k kö ötti k lönbs get n g ter leten m ri (munka-hel , iskola, eg s s g g s politika). A aktív állampolgárság indikátor s a index kö ötti po itívkapcsolat a t jelenti, hog a okban a ors ágokban, ahol a k t nem kö ötti társadalmi k lönbs gekalacson ak, ott a aktív állampolgárság index magasabb.

Kís rletek a állampolgáriaktivitás komplex m r s re:öss esített aktív állampolgárságindikátorok


21/32


Hoskins s társai 2008-ban a CIVED adatainak felhas nálásával is kidolgo tak eg öss esített aktívállampolgárság-indikátort (6. táblá at).18

6. táblázat A öss esített aktív állampolgárság indikátor faktoraiForrás: Hoskins et al. (2008), Figure 4, 36. oldal

A öss esített indikátor19 alapján jól teljesítenek a d li mediterrán államok, k lönösen Ciprus sGörögors ág, de hasonló rt keket találunk n hán pos ts ocialista ors ágban (Leng elors ág, S lo-

vákia s Románia) is (12. ábra). A s aki államok kö l a norv gok s erepelnek a legjobban, a töb-biek a rangsor kö ps tartomán ában hel e kednek el. A sort k t balti állam, és t- s Lettors ág,valamint Belgium francia n elvű tartomán ai árják.

12. ábra A európai ors ágok po íciója a Hoskins k által k s ített öss esített aktív állampolgárság indikátor alapján.Forrás: Hoskins et al. (2008), Figure 6, 43. oldal

ÁLLAMPOLGÁRI ÉRTÉKEKa konvencionális állampolgárság fontossága, a mo galom kö pontú állampolgárság fontossága

t rsadalmi igazs goss ggal kapcsolatos értékEk és attitűdökn kkel, kisebbs gekkel, iskolai r s v tellel kapcsolatos attitűdök

részVétEllEl kapcsolatos attitűdökpolitikai táj ko ottság s rdekl d s, hajlandóság kö öss gi tev ken s gekben való r s v telre,iskolai r s v telre való hajlandóság, feln ttkori politikai aktivitással kapcsolatos attitűdök,feln ttkori s ava ási hajlandóságDEMOKRATIKUS INTÉZMÉNYRENDSZERREL KAPCSOLATOS ISMERETEKmi „tes jót ill. ross at” a demokráciának, jogok, demokratikus ismeretek, interpretációs k pess gek


22/32


Ha ánk a demokratikus int m n rends er ismerete s a társadalmi iga ságosság dimen iókban akö pme n alján hel e kedik el. Mindk t esetben nálunk jobban teljesítenek a s aki államok,míg n hán balti állam, Bulgária vag Románia pedig ross abbul. A r s v teli attitűdök s a állam-polgári rt kek tekintet ben már jobb a hel et, e ekben a kö pme n fels r s he tarto unk.Mi több, a állampolgári rt kek dimen iójában a mag ar diákok a s aki államok tanulóiho k -pest is jobban s erepelnek.

A ha ai adatokat n hán pos ts ocialista ors ág s erepl s vel öss evetve megállapítható, hog

eredm n eink minden dimen ióban a s lov nek he s a bolgárok ho hasonlóak (7. táblá at).Mag arors ág minden dimen ióban ross abb eredm n eket rt el, mint Leng elors ág s S lovákia.Romániáho k pest pedig csak a ismeretek ter let n teljesítettek jobban a mag ar g erekek.

7. táblázat Mag arors ág eredm n ei n hán pos ts ocialista állammal öss evetve a öss esített indikátor seg es dimen iói tekintet benForrás: Hoskins et al. 2008~: nincs s igni káns k lönbs g↓: ha ánk s igni kánsan alacson abb eredm n t rt el↑: ha ánk s igni kánsan magasabb eredm n t rt el

Hoskins k öss evetett k a feln ttekre s a g erekekre vonatko ó öss esített aktív állampolgárságindikátort. Ennek alapján ha ánk a eg etlen ors ág, ahol a atalok s a id sebbek is hasonlóanalacson m rt kű aktivitást mutatnak. A állampolgári aktivitás alacson s intje tehát úg tűnik,ha ánkban letkortól f ggetlen.


23/32


A Nem eti Alaptanterv kulcskompetenciak nt határo a meg a s ociális s állampolgári kompeten-ciát, illetve kiemelt fejles t si feladatk nt a aktív állampolgárságra, demokráciára nevel st. A c ltehát megvan, a megvalósítás a onban már korántsem ökken mentes.25

A iskolai nevel s iránti ig n jelen van a mag ar társadalomban. Eg 1995-ös nem etkö i kuta-tás eredm n ei s erint26 ha ánkban volt a legmagasabb (28 s á al k) a ok arán a, akik s erint aiskola felel ss ge a család felel ss g n l nag obb kellene, hog leg en a g ermek s em l es stársadalmi fejl d s t illet en.27 Eg 2003-ban a akkor csatlako ásra váró uniós tagállamok kör -ben v g ett Eurobarometer28 felm r s eredm n ei s erint pedig a atalok 26 s á al ka els , mígtovábbi 20 s á al ka második legfontosabb csatornak nt említette a iskolát, ahonnan információts ere a atalok civil s politikai r s v tel vel kapcsolatban. Mag arors ágon a iskola ug anol anfontos csatorna a atalok s ámára, mint a család vag a barátok.29

A Flash Eurobarometer 202 adatai alapján nálunk s Bulgáriában mutatko ik a legnag obb ig n akötele állampolgári ismeretek oktatása iránt: a atalok háromneg ede! tartja e t fontosnak.30 Atöbbi hasonló múltú állam a kö pme n ben, a n ugati s s aki ors ágok pedig leginkább a listamásodik fel ben hel e kednek el (13. ábra).

13. ábra A ok arán a, akik s erint segíten ket aktívabb állampolgárnak lenni, ha lenne kötele állampol-gári ismeretek oktatás (%)Forrás: Flash Eurobarometer 202 (2007)

A CIVED kutatás a t is vi sgálta, hog menn ire r ik a diákok n itottnak a os tál termi l gkört.S inte minden ors ág magasabb eredm n eket rt el a n itott os tál l gkört s a iskolai r s v tel-lel kapcsolatos attitűdöket m r skálákon, mint a mag arok (14. ábra). A tanulók iskolai r s v tel khat kon ságáról sincsenek itthon megg dve: nem gondolják, hog a s erve d seik segíthetn -nek a iskolai probl mák megoldásában s a csoportos fell p s eredm n ess g ben sem his nek.

A iskola s erepe

H enne e e á á e e e á


24/32


14. ábra A n itott os tál l gkör s a iskolai r s v tellel kapcsolatos attitűdök skáláinak eredm n ei31Megjeg s: a nem etkö i átlagot a 10-es rt k jelöliForrás: CIVED 1999

A mag ar diákok kev ss r ik, hog a tanáruk vitára ös tönö n ket s csak minden harmadik s e-rint fontos a , hog a diákok vállalják a saját v lem n ket. Több mint 60%-uk úg r i, hog a társada-lomismeret-órákon a adatok s a t n s erű információk átadásán van a hangsúl (15. ábra).

15. ábra Tantermi klímával kapcsolatos attitűdök a atalok kör ben (%) (4-es skálán a 4-es rt ket adókarán a: „nag on fontos”)Forrás: CIVED 1999

V ge et l rdemes megvi sgálni a pedagógusok jó állampolgárról alkotott percepcióit is, mel eketangol s mag ar pedagógusok interjús vi sgálata alapján F löp Márta elem ett behatóan. Elem-

sei s erint a mag ar pedagógusok s ámára a fogalom legfontosabb eleme a moralitás, a hel esviselked s (jogkövet s, adó et s, morális viselked s, felel ss g), míg a brit válas adók s erint a jóállampolgári s erep legfontosabb vonása a kö öss gi letben való r s v tel (aktív r s v tel a hel ikö öss gekben, kooperáció, altrui mus, tolerancia, mások meg rt se) (8. táblá at).


25/32


8. táblázat A jó állampolgár fogalmi meghatáro ása a mag ar s a angliai pedagógusok s erint (említ sek s áma)Forrás: Ross, A., Read, B., Pergar Kuscer, M., F löp, M., Pucko, C., Berkics, M., Sándor, M., Hutchings, M.: Teachers’ Constructions of Citi enship andEnterprise: Using Associative Group Anal sis with teachers in Hungar , Slovenia and England. The New Educational Review, 2005, Vol. 7. No.3-4.,pp. 127-155.

Több jel is arra mutat, hog a iskola nem tudja, illetve nem akarja felvállalni a demokráciáranevel st. S abó Ildikó s Örk n Antal vi sgálata32 a atalok kommunikációs struktúráit eleme -te, k lön g elmet fordítva a politikai s ga dasági t mák jelenl t re. A kutatásban felsorolt t -

mákról a atalok inkább a iskolán kív l bes lgettek. Íg a diákoknak a politikai pártokról s aors ág ga dasági hel et r l s óló bes lget sei is általában a családban, a s l kkel fol tak. Aelem s f tanulsága a volt, hog a iskolai kommunikáció a s akmai tudás átadására, infor-mációkö vetít sre korláto ódik s a oktatási int m n ek nem iga án vállalnak fel politikai serkölcsi s ociali ációs tev ken s geket.

Tapas talataink s erint a iskola tabuk nt ke eli a vitás, r ken , soks or indulatokat kiváltó fon-tos társadalmi k rd sek megtárg alását. A mag ar iskolarends er a normatív, el re meghatáro ottk rd sekben s válas okban gondolkodó s eml let s tanan ag ment n s erve dik. Íg sem tu-dásan agában, sem móds ereiben nincs felk s lve arra, hog n itott k rd seknek s v lem n ek

tkö tet s nek adjon teret. A oktatásból hián ik a fejlett vitakultúrára nevel s, amel a tudatos saktív állampolgári r s v tel alapja. A diákok nem tanulják meg, hog mik nt formáljanak v lem n t

s mit ke djenek a sajátjukkal ellent tes v lem n ekkel. Ennek oka nag r s t a pedagógusk p s-ben g ökered ik, ahol a il en k s s geket fejles t móds erek hátt rbe s orulnak, vag e móds e-rek megismertet se paradox módon elm leti formában tört nik.33

A aktív állampolgárságra nevel s nem pus ta ismeretátadásról s ól, hanem attitűdformálásról srt kkö vetít sr l is. E en túlmen en a állampolgári s erep fejles t s nek nem ki árólagos hel e

a iskola. Ug anakkor a iskola megfelel s íntere lehet a s akpolitikai beavatko ásnak. A iskolaiállampolgári nevel st ma leginkább a ún. „whole school approach” kifeje ssel jellem ik: ol an l g-körnek kell uralkodnia a eg s int m n ben, amel kedve a diákok felel s állampolgárrá neve-l s nek. Ehhe Mag arors ágon elengedhetetlen l fontos eg átfogó kö politika kidolgo ása, melkö ppontba hel e i a iskolai tanan ag tartalmi s móds ertani megújítását, valamint a demokra-tikus iskolairán ítás s a pedagógusk p s fejles t s nek k rd s t.


26/32


27/32


c á ó m há y: i e á (2005) – a f város s n g meg e (Baran a, Fej r, Hajdú-Bihar s S abolcs-S atmár-Bereg) 9. s 11. vfol amra járó kö piskolásainak demokráciak p tvi sgálta kö el 7000 f s mintán. 2008-ban Iskola s társadalom címmel megism telt k a kutatást,de S abolcs meg e hel ett Csongrád meg ben vettek fel adatokat, e rt a 2005-ös s 2008-aseredm n ek öss ehasonlítása fenntartásokkal tehet meg.

i jú á 2000, 2004 2008 u á – a ha ai 15-29 ves koros tál repre entatív mintájánk s lt kutatás. A rintett kutatási t mák a atalok let nek s les spektrumát fedt k le (társadal-mi mobilitás, iskolá ottság, eg is tenciális hel et, családi hel et, munkaer -piaci hel et, társadal-mi kö r et, kö leti attitűdök, hel i kö let s hel i politika, ifjúsági s olgálatok, vallásosság, kultu-rális fog as tás, eg s s g, letmód, s exualitás, sportho való vis on , informatikai ismeretek).

JEGYZETEK

1 Alattvalók vag polgárok les nek? A atalok aktív állampolgársági k s s gei Mag arors ágonnem etkö i öss ehasonlításban. Kutatási jelent s.El rhet a http://www.aktivpolgar.hu/ s http://www.tarki-tudok.hu/ honlapokon....................................................................................................................................................................................................................................................2 A Európa Tanács 1997-ben ke dett programjában kidolgo ta a demokratikus állampolgárrá ne-vel s elm let nek, megvalósítási politikájának s g akorlatának kereteit, a óta fol amatosan g e-lemmel kís rve a tagállamok kö politikai int ked seit. (Lásd: All European Stud on Education forDemocratic Citi enship Policies. Council of Europe, Strasbourg, 2005.) Emellett a Minis terek Bi ott-sága 2002-ben ajánlást fogadott el a demokratikus állampolgárságra nevel sr l. (Council of Europe

Recommendation Rec (2002) 12 of the Committee of Ministers to member states on education fordemocratic citi enship.) A EU EURyDICE program keret ben pedig átfogó tanulmán k s lt a ál-lampolgári nevel sr l Európa 30 ors ágában. (Citi enship Education at School in Europe. Eur dice,Brussels, 2005)...................................................................................................................................................................................................................................................3 Recommendation of the European Parliament and of the Council of 18 December 2006 on kecompetences for lifelong learning (2006/962/EC), 2006...................................................................................................................................................................................................................................................4 Communication from the Commission: A coherent framework of indicators and benchmarks formonitoring progress towards the Lisbon objectives in education and training, 2006...................................................................................................................................................................................................................................................5 Lásd: International Civic and Citi enship Educations Stud . A kutatást a International Associationfor the Evaluation of Educational Achievement (Nem etkö i Eg es let A Oktatási Teljesítm -

n ek ért kel s re) nevű s erve et koordinálja. A kutatás a 1999-ben CIVED n ven fol t vi sgálatutánkövet se....................................................................................................................................................................................................................................................6 Br on Hoskins, Jochen Jesinghaus, Massimiliano, Mascherini, Giuseppe Munda, Michela Nardo,Michaela, Saisana, Daniel Van Nijlen, Daniele Vidoni, Ernesto Villalba: MEASURING ACTIVE CITIzENSHIPIN EUROPE. CRELL, 2006 Research Paper No. 4. European Commission, CRELL. http://crell.jrc.ec.europa.eu/ActiveCiti enship/AC-Final%20Report-December%202006/measuring%20AC.pdf...................................................................................................................................................................................................................................................7 S abó Ildikó - Örk n Antal: Ti en vesek állampolgári kultúrája. Minoritás Alapítván , Budapest, 1998....................................................................................................................................................................................................................................................8 young Europeans. A surve among oung people aged between 15-30 in the European Union.Anal tical report. Flash Eurobarometer 202. European Commission, 2007. http://ec.europa.eu/public_opinion/ ash/ _202_en.pdf


28/32


9 Discrimination in the European Union. Special Eurobarometer 263. European Commission, 2008.http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/ebs/ebs_263_en.pdf...................................................................................................................................................................................................................................................10 Csákó Mihál : Ti en vesek demokráciak p r l (Kivonat). Politológus Vándorg űl s, P cs, 2007. jú-nius 22. Lásd m g: Iskola s társadalom 2008. Kutatás a kö piskolások s a demokrácia vis on áról.– Konferencia s sajtótáj ko tató a adatok els olvasatáról, 2009. január 29. ELTE, Budapest...................................................................................................................................................................................................................................................11 Leng el G örg : Vállalko ói hajlandóság, potenciális vállalko ók s kocká atker l s. In Tárki Euró-pai Társadalmi Jelent s 2009. http://www.tarki.hu/hu/research/ga dkult/ga dkult_leng el.pdf...................................................................................................................................................................................................................................................12 Smart, S., Read, B., Ross, A. Primar School Children’s Views of Cooperation and Competition in England,Slovenia and Hungar : comparison b countr and b gender. In Ross, A. (ed) Teaching Citi enship. CiCe,London, 2005, pp. 117-122. http://learning.londonmet.ac.uk/cice/docs/2005-117.pdf...................................................................................................................................................................................................................................................13 Br on Hoskins, Jochen Jesinghaus, Massimiliano, Mascherini, Giuseppe Munda, Michela Nardo,Michaela, Saisana, Daniel Van Nijlen, Daniele Vidoni, Ernesto Villalba: MEASURING ACTIVE CITIzENSHIPIN EUROPE. CRELL, 2006, Research Paper No. 4. European Commission, CRELL. http://crell.jrc.ec.europa.eu/ActiveCiti enship/AC-Final%20Report-December%202006/measuring%20AC.pdf...................................................................................................................................................................................................................................................

14 A korrupciós index rt kei 0 s 10 kö esnek, min l jobban kö elít eg ors ág rt ke a 10-he ,annál kev sb jellem a , hog a emberek korruptnak re n k a adott ors ágot. A 2002-es kor-rupciós index Leng elors ágban volt a legalacson abb (3,7) s Finnors ágban a legnag obb (9,6).Mag arors ágon a 2006-os korrupciós index 5,2 volt....................................................................................................................................................................................................................................................15 A HDI a jól t ol an, a ENSz által is has nált m r s áma, amel et a adott ors ágra jellem vár-ható lettartam, a írástudás m rt ke, a oktatás s a lets ínvonal m r s ámainak g elembev tel vel k s ítenek el, rt ke 0 s 1 kö ötti lehet....................................................................................................................................................................................................................................................16 Inglehart, Ronald F., and Christian Wel el: The theor of human development: A cross-culturalanal sis. European Journal of Political Research, 2003, 42(3): 341-379....................................................................................................................................................................................................................................................17 A Global Gender Gap Report a Világga dasági Fórum kiadásában jelenik meg vente. A kutatás an k es l eg enl s g t hel e i kö ppontba. A index 0 s 1 kö ötti rt ket vehet föl, a 0 a k t nemkö ötti legnag obb m rt kű eg enl tlens get, a 1 pedig a nemek teljes eg enl s g t jelenten ....................................................................................................................................................................................................................................................18 Br on Hoskins, Ernesto Villalba, Daniel Van Nijlen, and Carol n Barber: Measuring Civic Competencein Europe - A composite Indicator based on IEA Civic Education Stud 1999 for 14 ears old in School.European Commission, CRELL, 2008.EUR 23210 http://active-citi enship.jrc.it/Documents/active%20citi enship/Br on CCI_JRC42904_

nal.pdf...................................................................................................................................................................................................................................................19 A indikátorok kifejles t s he új skálákat has náltak. Min l nag obb a skála rt ke, annál in-kább tekinthet aktív állampolgárnak a illet ....................................................................................................................................................................................................................................................

20 A öss etett skála rt kei 494 (és tors ág) s 642 (Ciprus) kö ött s óródtak, Mag arors ágeredm n e 523....................................................................................................................................................................................................................................................21 A ismeretek skála rt kei 437 (Chile/Kolumbia) s 595 (Ciprus) kö ött s óródtak, Mag aror-s ág eredm n e 512....................................................................................................................................................................................................................................................22 A r s v teli attitűdök skála rt kei 443 (Csehors ág) s 613 (Ciprus) kö ött s óródtak, Mag arors ágeredm n e 493....................................................................................................................................................................................................................................................23 A társadalmi iga ságosság skála rt kei 571 (Lettors ág) s 707 (Ciprus) kö ött s óródtak,Mag arors ág eredm n e 586.


29/32


24 A állampolgári rt kek skála rt kei 496 (Finnors ág) s 676 (Görögors ág) kö ött s óródtak,Mag arors ág eredm n e 567....................................................................................................................................................................................................................................................25 A kerettanterv beve et se a moderni ációs ter letek s ámára fes lts get teremtett, ami abbóladódott, hog a hag omán os tantárg i struktúrában neh volt hel et találni a modern tartalomnak

s móds ereknek. A kon iktus feloldására s letett meg a modultantárg fogalma, illetve fejles tet-

tek ki oktatási programcsomagokat e t a ter letet is rintve. A vállalko ói k s s gek fejles t se ise ekben a programcsomagokban kapott hel ett, ug anakkor e ek iskolában való elterjes t se - többokból is - igencsak neh kesnek tűnik....................................................................................................................................................................................................................................................26 Education at a glance: OECD indicators. OECD, Centre for Educational Research and Innovation,Paris, 1995....................................................................................................................................................................................................................................................27 Öss ehasonlításul a OECD átlag 5 s á al k volt, s m g a többi ors ág kö l a legmagasabb ered-m n t el rt Portugáliában is csak a válas adók 14 s á al ka gondolkodott hasonlók ppen....................................................................................................................................................................................................................................................28 youth in New Europe. Candidate Countries Eurobarometer 2003.1. European Commission, 2003....................................................................................................................................................................................................................................................29 A „legfontosabb” jelöl sek arán a 25% (család) illetve 26% (barátok) volt....................................................................................................................................................................................................................................................30 Ug anakkor a adatok a t mutatják, hog a atalok politika iránti rdekl d se nem f gg öss ea al, hog menn ire rtik a t....................................................................................................................................................................................................................................................31 E skálák eset ben a 10-es rt k jelöli a nem etkö i átlagot....................................................................................................................................................................................................................................................32 S abó Ildikó-Örk n Antal: A ti en vesek állampolgári kultúrája, ibid....................................................................................................................................................................................................................................................33 Mátrai zsu sa: In Transit: Civic Education in Hungar . In: Civic Education Across Countries: Twent -four National Case Studies from the IEA Civic Education Project. (Ed. b Judith Torne -Purta, JohnSchwille and Jo-Ann Amadeo) IEA, Amsterdam, 1999. 341- 371. oldal.


30/32

A kutatási öss efoglalót k s ítette: Gáti Annamária, kutatásve et : Lannert Judit

A s övegben kin ilvánított n etek nem felt tlen l t krö ika Aktív Állampolgárság Alapítván v lem n t.

A kiadván s er i jogait a Aktív Állampolgárság Alapítván g akorolja. A s öveget, illetve annakfeje eteit teljes terjedelm ben id ni a Alapítván ho ájárulásával lehet. Eg es, kisebb terjedelműs övegr s letek id se a pontos forrás megjelöl s vel lehets ges.Kapcsolatfelv tel: [email protected]

Kiadja a Aktív Állampolgárság Alapítván

A „Alattvalók vag polgárok les nek?” című kutatás elk s ít s t a Open Societ Institute támogatta.

Gra kai terve s: Tóth Andrej

Budapest, 2010. június


31/32


32/32