1

Forrai Sándor:A magyar rovásírás elsajátítása

(könyve nyomán)

F םררשןS,מגםרס ^A ד ,ר\ד,שרס רסםה/צש

*מ,ץהסק ץםצ;ל(דש ,א\א,קךדשח

2

ךקבלק >

ס ש ן \ צ א sz a i í m t

Szópéldák

<ןססש <אשאש <שצש <צשצש <שצן <ןצש <צשן <א\ס <צןא <צש <אן

א\אשס < צשסשא <אןסש , >אןסאש< צשאשא< סןצשא

Mondatok

.ש אשאש ןאשא> ש צשצש צשאשא> ש אןסש אןסאש

ךקבלק >

ג / ח ב מ ק d gy j c n e

Szópéldák

<מקס <חשח <ןבש <גשב <קמ/ק <קג/ק <מקחק <קגק </ק <מק <גק

< קמ/ק< קמ/ןמ <ןממקמ< בןבש< גקבן< גשמן <חשמן <//צק

>שגחשצ

Mondatok

$ קא//קגק צש סקגחקמ צק> צשצש קממן שג/ש מש

> ןבש צש מק צקמחקמ

3

ךקבלק>

ר ת ט , ף ל

r cs z á é k

Szópéldák < ט,ר <רףט <תקר <ר,ט <ל,ר <ר,ל <תשל <ףר <ת, ,<ר

< טקמףס< ר\רא,צ< תשתןרש< תקמגרק <ר,ס,ת <רש\ת

Mondatok >סקרקמתק< שרא/צש< צשרשגןשל <צמשל,ג, <סקר/ק <ל,רח\

ר ,קרק צ/ןצרףצ > ט,שר/משל צששר/אןט צשמףמףצ צש /ש מש

רןש תשל שרשגרש ,צ$ גשא,קגק שגג ןגק ש בןאקר$ ןגק

$ קררק/קרק צק/ןרףמ > סקרקאמק צקממן

ךקבלק >

ד ע ך ם = פ s g l o ó p

Szópéldák

<ד,ד <ך=ע <ל=פ <דםל <ך,פ <ךםפ <=פ <ך= <=ד <=ך

<רםד=ל <פםרםך <דםרםך <פשךש <צשעש <לםרש <םלםך

< תםפםרא< =ג=ר,ט< ךך,קךס <צקעםךג <משפםד <לםרםד

>בןרצםד

Mondatok

ך =ער,ר ,ךך ש צשג,ס$ שרא/ךגג צקע ש צש,ןדאקמ

> ג קעףס משפ סקעקך,רפ> ,ח,ש צשרםד צקמאףמ סףפ ש א> ערש,

מ צףע צש ןד דםל ,לשדד> פםרםדםמ /חש מש,ש פשפש תןטצ

ך =םמ ח/שאןךךש שטטשך ש דםל פףמטטקך מש> שר ףך/צש

>ךלםגםאא,עשטג

4

ךקבלק >

נ ץ ; [ b ny ö ő

Szópéldák

<ס,ץ,נ <ךףץ;נ <ל;ץ;ל <ל;נ <נ;ל <צקרקל <ל[ <[ל

< לןשגאשל <ך;רצ;ל< ל;ג[קך< ל;ר;א< רנק;ל <ל;ר[נ

>נןנםרנש <ףלףץקמ/< נףלףנקמ< ךא;ל;ר< ;רץףל;ל <ך;ט[ע

Mondatok

> קל/אםרנש צק,רנ\ללקך ץ[רםמ לקרקדלקג,ץש

גקנרקבקמנק > רנק לךך צקממן/[ננ [מקל צןקך[ט/[

> ראףמקךצן קצךףלקלקא צקעאקלןמאקמן;לףמק צקממן ש א

- א צקגקמבףנקמ ףך,רפ,אש ש ל=ל [דןג[שרםל /ש צש

גףדא [אא נףלקסקרט;ט;ד ל,צ/ל ק;ד;ל;ר;שט > מקל

ףנקמ שט קצנקרקל מקצטקאן /נףלףד צק> אאקל;א;ל

>שרשפסןל/ננ ,רק ןמל/מןדצקרקאק ק;

Átírási feladat

Az ember mindig legyen tisztességes, szeretetre méltó. Légy igazságos, mert ez a legszebb emberi erény. Elődeinktől örökölt nemzeti értékeinket ismerni, ápolni kell,mert ez a jövőnk záloga. Az igazi barátság alapja a bizalom. Aki a boldogságot keresi, csak a szeretetben találja meg! Jöjjön áldás, kegyelem, segedelem az Istentől!

5

ךקבלק >

י כ ז _ | h f ly ü ű

Szópéldák

<צןז <ןז <יקז <ך_ <ך|י <ך_כ <יקז <ך_ <א_ |<כ |<י

< פקיקז< ךקיקך< זשע=י< כםזןל< םזשמ <ןזקמ <רל_א

< טיקז|א< טכש|כ< ט,י[א|כ <מל_ך_כ <זזקג_ד

>ךיקא_כקך <ךיקא_צףז

Mondatok

נקאיךקמ $ זש,סםךע| י/ ךף_ ךקאךקמ_גמשל רקמג,ישט

- רקדקננ כקחק\קרגףז ךקעי ל_נםרא אקלןמאיקאח,ע

> מ,אא,רדש ך,זא,ךא םסא_ר;ךקיקך צקע> גקךצףמקל

> מלקא_ך כםעאש כקך לףרףד_ישחמשךלש יקזאקךקמ

קמ |ר;ץ;/ךק צןזקמ _ךקצ_ש כ/ ים< מגק ישךעשאחש_א

- ל יק,סףלקזקל קךכםעךשךא דםמ ש,ש כםעשג> ףמקלקך

>לקא_ז

Átírási feladat Az iskolai osztályközösségek kialakításának egyik legfontosabb eszköze egymás megbecsülése.Életünk legfontosabb tényezői: a hit, a remény és a szeretet. E három közül pedig legnagyobb a szeretet. A gyűlölködés erőszakot szül! Szeretni, ragaszkodni kell mindahhoz, ami a miénk, ami magyar, de meg kell becsül- nünk mindazt, ami a más népeké is. Széchenyi István mondta: „Ne bántsd a magyart!” Egy indiai bölcs mondás szerint áldott legyen az, aki az írást feltalálta.

6

ךקבלק >ו ] ' ה .

u ú zs v ty

<ל.] <השד <השר <ר,ה <ת]ת <ש.ש <ר] <א] <]נ <ח]

< ]נוךת< השג]ג< םךא< 'לומג< ש.לו <ו.נש <נוגש

> ועםרן< 'מ,הוךל< השטוך <ץ,ןה' <ךש'הן <..]יש

- ךשסאםא,םךא הקטףרא ה< 'א,כן מ,ךש וא,ג ישך,רפ,

- דוך הקא,אוגםצ> וך ש כקחקגקךקצדףענק,גח=ל וא,א

ודדשך .לןד לו/ חש ק.,משל ש נ,ןל'ו'/ ים< ל_א

- צשש ]/ < למשל ש דםזםצ,..שצןמא ש סן> אףרא ישטש

וךש /> שרםלמשל ש אורוך הםךא ש סקמא צשגשרול/

> ע ןד,ד=ישמקצ הקטףרן צףךא<מקצ תשל סקצףזמףה הםךא

> צנףלםמ',שךםעםךאומל /צצשך הףעןע ,םצנםר ומםל'

ךאםטשאש ,קממקל ש ה< ש גומש יומ מקהק ןסאקר הםךא

ש עםצ דוצףרוך > רםדומל מקהףנקמ,השמ קסאקרעםצ ה

> סשהומל| ל חקךקמאףד;ץ;ל/ הש< לשץשר

Átírási feladat Még Etelközben a hét magyar törzs szövetséget kötött, Álmost fejedelmükké választották. Szerződéskötésüket vérrel is meg- pecsételték úgy, hogy egy kupában levő borba, vérüket cseppentették és abból közösen ittak, azaz testvérültek, így örök szövetséget kötöttek. Ezt nevezi a történelem Vérszerző- désnek és ezzel a magyarság egész Európában elsőnek vált nemzetté. Álmos halála után fiát Árpádot választották fejede- lemmé, akinek vezetésével már mint egységes nemzet jött vissza a Kárpát-medencébe a magyarság. Első országgyűlé- sünket a „szert” a mai Ópusztaszeren tartották, mely szintén Európa olyan első országgyűlése volt, melynek döntését a fe- jedelemnek is el kellett fogadnia. Mindig a jelen építi a múltra a jövőt! Legyen a magyar a jövőben minden magyarnak testvé- re és minden más népnek felebarátja! Az átlagműveltség mel- lett igyekezzünk minél magasabb nemzeti átlagműveltségre is szert tenni, mert ebben nagyon lemaradtunk. Mindenekelőtt be- csüljük meg ősi nyelvünket és ősi írásunkat,a magyar rovásírást.

7

a= A=anya-anat

A=Á =áldott

b=B=belső-bél

c=C=celőke

C=CS=csapat-család

d=D=du, derék

e=E=eleven

E=É=élet

f=F=föld

g=G=gém-ég

G=GY=egy(az isten)

h=H=hal(halál)

i=I=isten

I=Í=

j=J=jó

k=eK=ékes,kert

(K=aK=akasztó)

l=L=ló

L=LY=hely-lyuk

m=M=mell-magas

n=N=nő-nőiség-nagy

N=NY=nyugalom

o=O=oldal

O=Ó=ó dal

Q=Ö=ökör

] = Ő

p=P=pihe-tollpihe.

r=R=rész-rét

s=S=sátor-sarok

S =SZ=szár,szál

t=T =tám

T=TY=atya

u=U =ut(rövid Út)

U=Ú = út(hosszú út)

W=Ü=ügy-(vízfolyás)

w=Ű=űr,üres

v=V=út vége

z= Z=zug-ház-zúg

Z=ZS=zsendül

y=1 ,yy=2, yyy=3, yyyy=4, Y=5, yY=6, yyY=7,yyyY=8,yyyyY=9,

X=10,B=100, M=1000 Y=5, V=50 (M=1000, Q=500?) (O=10 000?N=5 000?)

Az írás iránya! Jobbról balra! Fentről lefele!

8

A rovásírásról röviden! A rovásírás „a bronzkori magyar írásbeliség”, „a magyarság egy olyan ősi írása, amely annyira hozzátartozik nyelvünkhöz, mintha együtt keletkeztek volna”. Rovásírásnak nevezzük azokat az írásokat, melyeket eredetileg valamely hegyes tárgyal fába, kőbe, agyagba karcoltak, metszettek később pedig bőrre majd papírra írtak. A rovásírás szabályai: 1. Az írás és olvasás hagyományosan jobbról balra halad; a lapon az írást fent kezdjük. 2. Nem különböztetünk meg kis és nagybetűket, de megengedett a nagyobb betű írása. 3. A szóközöket− ellentétben néhány régi rovásírásos nyelvemlékünkkel− általában a latin betűs íráshoz hasonlóan, helykihagyással jelöljük. 4. A mondatok végére pontot, illetve a latin betűs írásban használt írásjeleket teszünk. Egy vonalas füzet(21-32-es) minden második sorába, két szavanként írjuk a gyakorlást. Az összevont rovásírás: /jobbról-balra,fentről-lefele./

Az összevont rovásírás betűösszevonásokból ( סטר = zr. רא =rt. ó =ho Ó= bo, Ü= be, Ú=bi, É=le, Í=írt,¢=in,¥=ad, ª=um, ¬=sa, ®=ró,©=or, Ê=ge, Ñ=gyn, Ò=lt, ã=sp, ê=ul, ì=att, î=re, ñ=sm, ÿ=lm, ¯=ál, ¿=csa, Ï=du, Î=lá, È=va, Æ=na, Ä=so, Ã=rt, Â=ba, À=ri, ß=se, Ô=vár, ë=ár, ä=ra, â=nk-ank, á=nd-and, à=ar, ø=inc, ô=tya, ò=ck, ç=ru.)és a mássalhangzók módosításával, azaz alakjuk csekély meg-

változtatásával a megfelelő magánhangzó jelképes jelölésével és vonalvastagítással írjuk. Ezenkívül használhatjuk a következő csoportjeleket:

ú = us, í =amb, ü=emb,imb; R=tpru, P=nap, D=tprus, F=as, J=amb, K=ak, Á =int,ent; û=emp; é=nt-ant; ™=unk; á =and.

/a rovás olvasása jobbról balra, a latin átírás pedig, balról jobbra olvasandó/

A rövidítéses rovásírás: A rövidítés a magyar nyelv törvényeihez van igazítva. Így „kevés jeggyel sok értelmet lehet kifejezni” ahogyan Bonfifi, Mátyás király történetírója és mások ősi írásunkat jellemezték. A magyar gyorsírás rövidítési rendszere és a rovásé megegyeznek.

1. A mássalhangzók elé és közé „e”-t olvasunk, a szó végén az „e”-t jelöljük. Szeretet / SZeReTeT/ = סרסאא , összeróva= ™סר 2. A betűkettőzést nem jelöljük, mert ha kiírnánk a kettő közé a megfelelő magánhangzót kellene olvasni. Kivétel a „tt”. 3. „h” elhagyása a szó elején ajánlható/a gyorsírásban is/. 4. Torlódó mássalhangzók elhagyása /sziszegő hangok kivételével/ Pl.zöld=dqz,, Erzsébet=tebEZe, föld =dqf, koldus=sudok.

5. Kiejtés szerinti írás/ maradj-maragy=Garam, tetszik-tecik=kicet, menj-meny=Nem /.

6. Betűösszevonások. Pl. ezer= טרס 7. Mássalhangzók módosításával a megfelelő magánhangzó jelölése.

Pl. ó =ho Ó= bo, Ü= be, Ú=bi. 8. Hangzóilleszkedés alapján az ismétlődő magas vagy mély magánhangzók elhagyása, a szó végén a magánhangzót jelöljük./maradása=asdram, ragad=dgä ./ 9. Vegyes hangrendű szavaknál a váltó magánhangzót jelöljük. /kávét=tEvAK,

tésztát=tAtSEt./ 10. –ság,-ség képzőből a „g”-t / boldogság= glÓ./ 11. A szóvégi magánhangzókat mindig ki kell írni.

9

Utóirat: Azért rótták, vagyis az anyagban helyet készítettek az ÉGI írásnak,azaz a FÉNYnek,magasabb rezgésnek. Ha mégis anyagra írtak, akkor arannyal rótták, mivel ez az égi ATYAi fény az anyagi világban. A „látók” számára meg is jelenik.

tAtSEtNnBvVcCxXyYíÍmMnNaAsSdDfFgGhHjJkKlLéÉáÁéá

Nyomtatási terv! / két oldal egy lapon/ 1 old, majd a hátára is. 8-1 2-7 2 old , majd a hátára is. 6-3 4-5