ban érintetlenül hagyták. 2000. április 27-én ennek fel-tárására került sor.

A helyszín a Röszkétó'l nyugatra található Madarász-tótól DDK-re egy kisebb, kb. 2 méterre kiemelkedödombhát húzódik, közel párhuzamosan a tó és a mel-lette húzódó csatorna medrével. A dombhát déli vége amagyar-'jugoszláv határ menti dülöútba fut bele. A bá-nyászott terület a dombhátnak a dülöút feló'li végén ta-lálható, az úttól kb. 15 méterre, a csatornán átvezetöhídtól pedig 27 méterre. Ettó'l kb. 10 méterre egy egy-kori határles alapjai látszanak ma is a felszínen. A domb-hát nyugati oldalát egy kisebb meder zárja le, amely-ben azonban nincs víz.

A helyszínen találtuk annak a két csontváznak azelemeit, amelyeket a határörök kiszedtek. A bányafal-ból kilógó csontvázra egy kb. 3x2 méteres rábontást nyi-tottunk és feltártuk a sírt. Valószínü'sített kora: közép-kor, késö középkor.

SzALonTAı CsaEA

291. Röszke, Lı8/9lı. Ielöhely(Csongrád megye) Sza, |Röszke község határában, a tervezett M5 autópályanyomvonalához csatlakozó új határátkeló'hely terüle-tén, a 48/94. számú régészeti leló'helyen 2000. októ-ber 2. és november 6. között megelö'zö feltárást foly-tartunk.

Az említett leló'hely Kovács S. Tibor 1990. évi és aCsongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága RégészetiOsztályának az autópálya tervezett nyomvonalán foly-tatott 1992. évi terepbejárása során került feltérképe-zésre, a tervezett M5 autópálya nyomvonalától É-ra kb.80 m-re. A nagy kiterjedésű' leló'hely egy nagyobb domb-háton helyezkedik el, követi a dombhát É-D-i irányúvonalát. A leló'helynek csak kisebb része nyúlt bele aterminál által igénybe vett területbe.

A munka a fent említett idöpontban 4000 m2 terü-leten folyt. Az ásatás során egy korai szarmata (1-2. szá-zad) telep 19 0bjektumát sikerült feltárni, illetve továb-bi 17 bizonytalan korú objektumot. Ezt követöen a fel-tárt területet, mely teljes egészében beépítésre került,átadtuk a kivitelezó'knek.

A leletek a szegedi Móra Ferenc Múzeumba kerül-tek. A munka anyagi fedezetét a Vám- és PénzügyörségOrszágos Parancsnoksága biztosította.

BENDE LÍvIA - Lóamczr Gázolt

292. Sajóhídvég, I. homok- és kavicsbá nya(Borsod-Abaüj-Zemplén megye) Ö. H, Ã, KöA miskolci Herman Ottó Múzeum megbízást kapott Sa-jóhídvég I. homok és kavics védö'nevúˇ bánya leendö te-rületének régészeti állapotfelmérésére. A cél az volt, hogyösszegezve a terület régészeti állapotáról ez idáig rendel-kezésre álló ismereteket, tájékoztassa a beruházót, vala-mint a szakhatóságként a bányatelek fektetési eljárásba

RÉGÉszETı KUTATásoı-t MAGYARORSZÁGON 2000

bevont intézményeket arról, érint-e a bányanyitás régé-szeti leló'helyeket, és ha érint, azok mennyiben befolyá-solják a bányanyitás körülményeit, menetét. A helyszíniszemléket májusban és júliusban végeztük. A vizsgált te-rület Önod, Berzék és Sajóhídvég határain osztozik, na-gyobbik fele a Sajó-Hernád között, a Hernád Ny-i part-ján, kisebbik fele Sajóhídvégnél, a Hernád K-i partján ta-lálható. A tervezett bányatelek területén, annak fedett-sége miatt régészeti leló'helyet nem találtunk. Viszont abányatelek Ny-i és D-i szomszédságában eló'került négyrégészeti lelőhely, melyek a bányatelek esetleges késó'bbiterjeszkedését, a bányászathoz kapcsolódó külsö objek-tumok esetleges létesítését, az anyagszállítást a bányatel-ken kívül Ny-i és D-i irányokban korlátozhatják.

Berzék, Rákos-halom: A környezetébó'l igen markán-san kiemelkedö halom tetejére és környezetébe diófá-kat telepítettek. A halom É-i oldalát az egykori Hernád-meder határolja, tengelye DNy-ÉK irányú, rajta mintegy100x150 m területen igen sok öskori, kvád, valamint ke-vesebb Árpád-kori kerámia jelzi az egykori településekföld alatti maradványait.

Berzéle, Bodnár-tanya: A terület szántóföld. Az egy-kori folyómedrek által határolt kiemelkedésen többrsszbeı alla Árpád-kari (13. sz.) település tsıäıhata, na-gyon sok felszíni lelet által jelezve.

Ónod, Puha-pert: A Puha-part déli, környezetébó'ligen markánsan kiemelkedö csücskén, a Közlegelötó'l É-ra néhány 9. századi, belsö hullámvonaldíszes perem-töredéket találtunk.

Sajóhídvég Falu-rét: A Falu-rét nevü határrésztó'l Ny-ra, közvetlenül egy É-D irányú, igen markáns, hosszan(250 m) elnyúló kiemelkedés található, amit erdö, elha-gyott gyümölcsös, bozót fed. A kiemelkedés közepénvaddisznó-túrásokban nagy mennyiségű 15-16. századikerámia került elö. Ez a leló'hely azonos lehet a közép-kori Telek-Hídvég falu helyével.

PUszTAı TAMÁS

293. Sajókeresztür, Nagyréti-szántó(BersOd-Abaúj-Zemplén megye) Kö2000. március 14-23. között szisztematikus régészeti te-repbejárást végeztünk a Sajó és a Kis-Sajó közti terüle-ten Sajókeresztúr határában, a Nagyréti-szántó nevüdüló'ben.

1999 öszén a Kis-Sajótól Ny-ra lévö területet igenerösen megszántották, minek eredményeképp a 38-1211jelű magassági pont közelében a már korábbi években ismegfigyelhető felszíni településnyomok igen markánsanrajzolódtak ki. A szántás az itt található település házai-nak a kemencéit is felszaggatta, melyek ezáltal pontosanmeghatározhatóak voltak. Az itt található egykori tele-pülés közvetlenül a Kis-Sajó Ny-i partján terül el, tenge-lye DNy-ÉK irányú, a Kis-Sajóra meró'legesen fut. A szán-tott területen egy 300 m hosszú, egyutcás település egy-egy házsorának nyomai rajzolódtak ki. A D-i házsor vo-nalának folytatásában, a habarcs- és kötörmelékkel jelölt

199