1

1.

Rendszerelmélet, információelmélet

2

Történeti áttekintés (Kibernetika=automaták tudománya)

HERON (görög matematikus és fizikus, ie.100 körül)

- éneklő madár és bagoly színjátéka

- permetező labda

- automatikus kapunyitó

Középkor

- főleg óraszerkezetekkel együtt megjelenő automaták

JOHANN MÜLLER (1436-1470 német matematikus és csillagász)

- szárnyát mozgató sas Nürnberg város kapuja felett

LEONARDO (1452-1519)

- automata oroszlán – trónterembe bevonulva a mellkasát feltépte, ahonnan liliomok hullottak ki

Ezek a szerkezetek merevek voltak, nem volt bennük érzékelő, amely a pontos működést felügyelte

volna. Hiányzott a visszacsatolás.

Fordulópont:

3

Történeti áttekintés

HYGENS (1629-1695 holland matematikus és fizikus)

- kiegyenlítő himbás óraszerkezet; önszabályozó, visszacsatolás megvalósult

JAMES WATT (1736-1819)

- gőzgép (szintén a visszacsatolás elvén működött)

CLARK MAXWELL (1831-1879) angol fizikus

- leírta a Watt-féle gőzgép működését

Nagy hatású eseménye volt a technika fejlődésének a programozás bevezetése.

JACQUES DE VAUCANSON

- önműködő selyemszövő gép (központjában perforált dob volt, amely a meghatározott sorrend

szerint működtette a gépeket.

JACQUARD (1752-1834)

- mintás szövetek készítésére alkalmas szövőszék – lyukkártya vezérlés, lyukkártyára rögzített

program

…

4

Történeti áttekintés

A kibernetikához (automaták) vezető tudományos előrehaladás három sínpályán haladt.

1. Számítógép

2. Fiziológiai jelenségek matematikai, fizikai vizsgálata

3. Élő szervezetek társadalmi működésének elemzése

5

A rendszer

Rendszer:

Valamilyen egymással kölcsönhatásban lévő elemek halmaza, különböző, de bizonyos módon egy-

mással összefüggő elemek együttese.

- Általában bonyolult felépítésűek

- Sok összetevőből állnak

- Típusai: - Materiális (anyagi, valóságos)- Absztrakt (elméleti, gondolati)

Materiális: statikus – dinamikus

működő – nem működő

zárt – nyílt

célratörő – nem célratörő

természetes – tervezett

határozott – határozatlan

meghatározható – meghatározhatatlan

rendezett – szervezett

adaptív – nem adaptív

öntanuló – nem öntanuló

6

Statikus és dinamikus

Ha egy vizsgált rendszer szerkezete – az adott vizsgálati cél szempont-jából – nem fejlődik, (nem bővül új elemekkel, elemkapcsolatai nem cserélődnek…) a rendszer statikus, egyébként dinamikus.

Működő és nem működő

Ha egy vizsgált rendszer szerkezete nem változik, akkor a rendszernem működő, egyébként működő.A rendszer működése lehet aktív vagy passzív. A passzívan működő rendszer működését a természeti törvények vak érvényesülése váltjaki, az aktívan működő rendszerek működéséhez a természeti törvé-nyek tudatos felhasználásra kerülnek.

7

Zárt és nyílt rendszerek

Egy rendszer zárt akkor, ha a környezetével nem cserél anyagot.

Minden más esetben nyílt rendszerről beszélünk. A valóságban csak

nyílt rendszerek vannak.

Célratörő és nem célratörő rendszerek

Ha egy rendszer működésében olyan állapot figyelhető meg, amelyek

elérésére törekszik, akkor a rendszer célratörő, ellenkező esetben

nem.

8

Természetes és tervezett rendszerek

A természetes rendszer létrejöttének pillanatában a célja már adott, és

később ennek alárendelten keres magának feladatot.

A tervezett rendszerek az emberi társadalom által létrehozott rendsze-

rek. Ezeket meghatározott feladatok ellátására hozzák létre, és a

feladatok ellátása során kapnak célt.

Határozott és határozatlan rendszerek

Határozottak azok a rendszerek, amelyek kimeneti értékei előre meg-

határozhatóak, míg határozatlanok azok a rendszerek, amelyek kime-

neti értékei előre nem határozhatóak meg mert egy adott állapotukból

kiindulva többféle folytatódásuk lehetséges, és hogy az konkrétan mi

lesz, csak valószínűsíteni tudjuk.

9

Meghatározható és meghatározhatatlan rendszerek

Egy rendszert meghatározni annyit jelent, mint leírni, hogy mely ele-mekből áll és hogy az elemek között milyen kapcsolatok vannak.Azokat a rendszereket,amelyekre a leírást meg tudjuk adni, meghatá-rozható rendszereknek nevezzük, és amelyekre ugyanezt nem tudjuk megadni, azok a meghatározhatatlan rendszerek.

Adaptív és nem adaptív rendszerek

Azok a rendszerek, amelyek képesek alkalmazkodni a környezeti vál-tozásokhoz az adaptív rendszerek, amelyekben pedig nincs meg az alkalmazkodóképesség, a nem adaptív rendszerek.

10

Rendezett és szervezett rendszerek

Rendezett rendszerek azok a rendszerek, amelyek ha kívülről nemavatkozunk be a működésükbe, a természeti törvényeket, vagy azalgoritmus által előírt elemkapcsolatokat és változásokat betartják.Azok a rendszerek, amelyeknél ha nem avatkozunk be folyamatosan aműködésükbe a cél tartása érdekében, akkor eltérnek a kívánt törvény-szerűségektől, illetve algoritmustól, mégpedig a célt tekintve kedvezőt-len irányba.

Öntanuló és nem öntanuló rendszerek

Ha egy rendszer rendelkezik azzal a képességgel, hogy tanyulmányoz-za saját működési algoritmusát és ennek megfelelően javítja is, akkor öntanuló. Ha nem rendelkezik ezzel a képességgel, akkor nem öntanuló.

11

A rendszerek összetevői

Elem:Fogalmán a rendszernek azt az önálló műveletet végző összetevőjétértjük, amelynek bemenetei és kimenetei vannak és a bemenetek éskimenetek között mindig valamilyen változássorozat megy végbe.A rendszer része, de önmagában is rendszer.

Folyamat:A rendszerben végbemenő változások sorozata.

Struktúra:Egy adott rendszer, adott pillanatbeli állapota, azaz annak megadása, hogy mely elemek tartoznak a vizsgált rendszerbe, s hogy ezek között milyen kapcsolatok állnak fenn, tehát a rendszer szerkezete.

12

Az elemek kapcsolódása a rendszeren belül:

Soros: a sorba kapcsolt elemekből álló rendszerek átbocsátóképességea legkisebb kapacitású elem átbocsátóképességével egyenlő.

Párhuzamos:a párhuzamos elemekből álló rendszerek átbocsátóképessége az egyes elemek átbocsátóképességének összegével egyenlő.

Alternatív módon kapcsolt:az alternatív módon kapcsolt elemekből álló rendszerek átbocsátóképessége az egyetlen elem átbocsátóképességével egyenlő, a másik elem tartalékban van egészen addig, amíg az első elem el nem romlik.

13

A rendszerek vizsgálati módszerei

Fekete doboz módszer (állapotok)

- emlékezet nélküli rendszer

- emlékezettel rendelkező rendszer

- belső képpel rendelkező rendszer

Modell módszer (viselkedés, folyamatok)

14

A rendszerek irányítása

Irányítás:Olyan tevékenység, amelynek eredményeként beavatkozás történik a rendszer működésébe annak érdekében, hogy az abban végbemenő folyamatokat a kívánt módon fenntartsa, a kívánt módon megváltoz-tassa, illetve megállítsa.Irányítás az is, ha nem létező rendszert létrehozunk és az abban szük-séges folyamatokat elindítjuk.

A rendszert érő környezeti hatások lehetnek:- várt, kívánt- várt, nem kívánt- nem várt, nem kívánt- nem várt, kívánt

15

Szabályozás:Ha mérjük a folyamat valamely jellemző értékét, s ha az eltér a kívánt értéktől, beavatkozunk a rendszer működésébe az eltérés pozitív irányba terelése érdekében.A beavatkozás tehát azután történik meg, miután a zavaró jel már kifejtette hatását, mikor már eltérés van.

Vezérlés:Ha a rendszer bemenetét, s ezek közt a zavaró jeleket is mérjük, s a mérési eredmények alapján avatkozunk be a rendszer működésébeannak érdekében, hogy a zavaró jelek káros hatásait kiegyenlítsük.A beavatkozás akkor történik meg, amikor a zavaró jel fellép, teháta beavatkozás a zavaró jellel ellentétes hatást vált ki.

Izoláció:Mikor olyan körülményeket teremtünk, amelyek megvédik a rendszert azavaró jelek káros hatásaitól.

16

Szabályozási kör:

- irányított jellemző

- érzékelő

- irányító

- beavatkozó

Visszacsatolás

17

A gazdasági rendszerSzemélyeknek és technikai eszközöknek szervezett csoportja, amelyetmeghatároz a munkamegosztásban elfoglalt helyzete, képes célok kitűzésére

és a célkitűzésekben meghatározott feladatok végrehajtására.

Célkitűzés =

- feladatok meghatározása

- feladatok teljesítési feltételeinek megfogalmazása- előbbiekkel összefüggő számítások elvégzése

Végrehajtás =- feladatok teljesítési feltételeinek megteremtése- a célkitűzés megvalósításának megszervezése- a feladatok megvalósulása

18

Irányítás:

A vezetési hierarchia szintjein megvalósuló tevékenységsorozatok.

Lehetnek ezek fizikai és gazdasági folyamatok.

GAZDASÁGI FOLYAMATOK

GAZDÁLKODÁSI FOLYAMATOK

KONTROLLING FOLYAMATOK

SZÁMVITELI FOLYAMATOK

MARKETING FOLYAMATOK

EGYÉB FOLYAMATOK

Pénz-, eszköz-, munkaerő-, készlet-, hitel-, költség-, stb…

Tervezés Főkönyvi könyvelés Marketing Személyzeti

Elemzés Analitikus nyilvántartás

Beszerzés Szervezés

Gazdaságossági számítások

Raktári nyilvántartás Értékesítés Jog

Ellenőrzés Fejlesztés Igazgatás

Védelem

(tűz, vagyon)

19

Horizontális vizsgálat

FOLYAMATOK A FOLYAMATOK JELLEMZŐI

bonyolítás

Az anyag beérkezésének fogadása, átvétele, raktártérbe vitele, kiadása, bizonylatok kiadása.

nyilvántartás

A bizonylatok adatainak nyilvántartó lapokra történő felvezetése, aktuális raktri készletek mennyiségi és értékbeli kimutatása.

egyeztetés

A raktári nyilvántartás és az analitikus nyilvántartás egyeztetése.

ellenőrzés

A nyilvántartások helyes vezetésének ellenőrzése, a raktári és az analitikus nyilvántartások mennyiségi egyezősségének ellenőrzése.

20

Vertikális vizsgálat

FOLYAMAT RÉSZFOLYAMAT TEVÉKENYSÉG MŰVELET

Bonyolítás Beérkezés

…

Tárolás

Kiadás

Anyag fogadása

Anyag átvétele

Bizonylat kiállítása Fejléc kitöltése

Tételsorok beírása

aláírás

21

Az információrendszer

Információ:

Egy adott rendszer számára – annak működését befolyásoló – új isme-

reteket nyújtó jelek, jelsorozatok tartalmi jelentése.

Új ismeret, mégpedig a korábbi ismereti szinthez képest új ismeret.

Az információt jelek, jelsorozatok hordozzák.

Mindig meghatározott rendszer számára jelent új ismeretet.

Csak abban az esetben, ha felhasználásra kerül.

Adat:

Egy adott jel, amennyiben elemi ismeretet hordoz és rögzített állapotban van.

Hír:

Ha ugyanez a jel nincs rögzítve.

Az adatok és a hírek az információ hordozói.

22

Információrendszer fogalma:

Fogalma alatt olyan átfogó fogalmat értünk, amely egyrészt kiterjed az

eseményeket és tényeket rögzítő adatok megszerzésére, rögzítésére,

tárolására, feldolgozására, másrészt pedig a feldolgozás eredménye-

ként az információk előállítására, továbbítására és felhasználására.

Vezetési információrendszer:

Vezetési információrendszer az irányítani kívánt gazdasági rendszer

célkitűzésével, sajátosságaival összhangban kialakított vezetési-dönté-

si rendszer alapja. Hatékony működésének feltétele, hogy megfelelő

információkkal rendelkezzen, és megbízható technikai bázisra támasz-

kodjon.