"REKONSTRUKCIÓS Szakmérnöki Tanfolyam" 2015, Budapest

TARTÓSZERKEZETEK

DIAGNOSZTIKÁJA

ÉS

REHABILITÁCIÓJA

Dr. Dulácska Endre, Széchenyi díjas okl.építészmérnök,

a Műszaki Tudomány Doktora, egyetemi tanár,

BME,Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék,

1521, Budapest, Műegyetem rakpart 3. K242.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

ÖSSZEFOGLALÁS

Az előző századok idején épült épületek néha többszáz

évesek, és ezért sokszor jelentkezik rajtuk az elöregedés

folyamata. Ez a folyamat sokoldalú, szerepet kap benne az

eredetileg gyengére épített minőség, az időközbeni meg-

gyengülés, beázás, kifagyások, savas pára által okozott

belső korróziós károk, közművezeték bevésések, és sokszor

az emeletráépítések okozta túlterhelés. A nagy tervezőiro-

dáknak a széthullása az idősebb, e témakörben tapasztalt

szakértőgárda szétszóródását okozta, és így a fiatalabb

szerkezettervezőknek nincs kitől tanácsot kérnie, és ezért

sok esetben tanácstalanul állnak az öreg, sokszor műemléki

védelem alatt álló épületek teherhordó szerkezeteinek reha-

bilitációja során. Ezért úgy gondoltuk, nem lesz érdektelen

az ezen területen szükséges szempontok összefoglalása. A

rehabilitáción belül foglalkozunk a diagnosztikával, a re-

konstrukcióval, néhány példát is bemutatunk, végül ismer-

tetést adunk a témakör magyar irodalmáról.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

1. BEVEZETÉS

Nem szerencsés a hazai tevékenységekre idegen szót hasz-

nálni, ezért az ember idegenkedik a szokásos rehabilitáció,

diagnosztika és rekonstrukció szavak használatától. Sajnos

ezek bizonyos tevékenységek összefoglaló szavai, és csak

nehezen lehetne magyar szavakkal leírni. Így legalább

kíséreljük meg körülírni, hogy mit is értünk alattuk.

Rehabilitáció: az épület olyan mértékű megjavítása,

hogy az a mai igényeknek és előírásoknak legalább még

egy felújítási ciklusig (50 év) elfogadható szinten megfelel-

jen. Igy a rehabilitációs tevékenység első lépése az épület-

diagnosztika, második lépése pedig az épületrekonstrukció.

Bár a rehabilitáció teljes komplex (építészeti, teherhordó-

szerkezeti, épületgépészeti) tevékenységet jelent, itt csak a

tartószerkezeti résszel foglalkozunk.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

Diagnosztika: a szerkezetek vizsgálata, állapot-

meghatározása és szakértői értékelése alapján javaslat a

rekonstrukcióra ill. rehabilitációra.

Rekonstrukció: a tartószerkezetek eredeti állapotának

javítás vagy csere útján való helyreállítása.

Rehabilitáció: a tartószerkezetek rehabilitációjához számos

dolgot kell ismernünk, így pl. a szerkezet teherbírásának

számítási módját, a határteherbírásához alkalmazandó

biztonsági tényezőt, a szerkezetek tönkremeneteli folyama-

tát, az esetleg szükséges megerősítési lehetőségeket, és a

megerősítések erőtani viselkedését. Nem érdektelen a vizs-

gálat során az építés korabeli szokásainak ismerete, és a

korabeli szabályozás ismerete sem, mert ezekből következ-

tetni lehet az adott korú épületben várható esetleges anomá-

liákra. Mindezek alapján lehet értékelni a konkrét vizsgált

épület esetét és kiválasztani az alkalmazható lehetséges, ill.

célszerű rehabilitációs módszert

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

2. ÉPÜLETDIAGNOSZTIKA, AZAZ

A TEHERHORDÓ SZERKEZETEK

ÁLLAPOT-MEGHATÁROZÓ

MÓDSZERE

Az épületdiagnosztika az épületek általános és részletes

állapot-meghatározó módszere. Minden esetben összetett

műszaki vizsgálatot jelent, így mindig együtt jár az építé-

szeti, épületszerkezeti, tartószerkezeti és épületgépészeti

állapotfelmérés. Így ezeken belül a tartószerkezeti diag-

nosztika kapcsolatban van a rendeltetésszerű funkcióval

(hasznos teher), a tartószerkezeti rendszer felépítésével

(haránt vagy hosszfőfalas, vázas épület), az épületszerkeze-

ti felépítéssel (az alkalmazott építőanyagok, rétegződések,

szerkezeti méretek), az akusztikai és hőtechnikai követel-

ményekkel, a vízszigetelési igényekkel. A felsorolt, látszó-

lag nem tartószerkezeti problémáknak legtöbb esetben

terhelési vonzata is van, ami azt jelenti, hogy a tartószerke-

zet kapacitásával összefüggnek.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

A műszaki állapot felülvizsgálata tehát az általános vizsgá-

laton túlmenően lényegében erőtani felülvizsgálatot jelent.

Ezért minden esetben ellenőrizni kell, hogy a teherhordó

szerkezetek kielégítik e az erőtani követelményeket. A

megépült teherhordó szerkezetek diagnosztikai vizsgálatá-

nak célja tehát, hogy a korábbi dokumentumok és az újabb

vizsgálati adatok alapján meghatározza az adott épület

szerkezeteinek műszaki állapotát, és döntsön azok rendelte-

tésszerű használatra való alkalmasságáról. Az így szerzett

információk alapján határozhatók meg az épület fenntartá-

sával kapcsolatos további teendők

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

2.1. A tartószerkezetekkel kapcsolatos erőtani

követelmények

A régi teherhordó szerkezetekre gyakorlatilag ugyanazok

az erőtani követelmények érvényesek, mint az új szerkeze-

tekre. Tehát a további használat során minden eleme (ala-

pozás, falak, pillérek, födémek) legyen:

-- kellő teherbírású,

-- helyzetileg állékony,

-- megfelelően merev,

-- kifáradással szemben elegendőn tartós,

-- és vasbetonszerkezet esetén elégítse ki a repedéstágassági

követelményt.

Az erőtani követelményeket a vizsgálat idején érvényes

előírások szerint célszerű kielégíteni. A vizsgálatokat sza-

bad azon előírások alapján is ellenőrizni, amiket a szerkezet

már „átélt ha:

- a szerkezeten szemmel látható károsodások (pl.repedés,

túlzott lehajlás, stb.) nem jelentkeznek, és

- a szerkezet szempontjából nem várható kedvezőtlen lé-

nyeges igénybevétel változás, és- a szerkezettípussal és az

anyaggal szemben nem volt eddig kedvezőtlen tapasztalat.

Egy szerkezeti egységen belül azonban csak az egyidejüleg

érvényben lévő előírások szerint szabad az ellenőrzést

elvégezni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

2.2 A felülvizsgálatok általános irányelvei

A tartószerkezeti diagnosztikai vizsgálatokat az alábbi

sorrendben célszerű végezni:

-- alapadatok beszerzése,

-- szerkezet-meghatározás, szerkezetazonosítás,

-- a műszaki állapot és kárvizsgálata, hibafelderítés,

-- a felülvizsgálati eredmények értékelése, az erőtani

követelmények igazolása,

--a szerkezetek minősítése, döntések,-- az épület

fenntartásához, és a teherhordó szerkezet rendeltetéssze-

rű használatához szükséges műszaki teendők meghatá-

rozása.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

2.21 Az alapadatok beszerzése

Az alapadatokból a vizsgálatot megelőzően szerzett infor-

máció segítséget ad a részletes szerkezet-meghatározáshoz,

és legtöbb esetben megadja a vizsgálat lebonyolításának

módszerét is. Az alapadatok lehetnek:

-- az épület építési ideje,

-- a teherhordó szerkezetek rendszere és anyagai,

-- a teherhordó szerkezetek korábbi vizsgálatok szerinti

állapota,

-- a korábban elvégzett szerkezet-átalakítások, erősítések,

felújítások adatai,

--korábbi (háborús) sérülések, és ezek helyreállításának

módszere és adatai.

Az alapadat - információk egy része beszerezhető az épít-

ményre vonatkozó tervekből, iratokból, és a régebbi vizsgá-

lati eredményeket tartalmazó szakvéleményekből. Az alap-

adatok beszerzése során értékes tájékoztatást nyerhetünk a

szomszédok emlékeiből.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

A szerkezetek állapota alapadatként-a korábbi szakvélemé-

nyeken kívül előzetes szemrevételezéssel is meghatározha-

tó. Ennek során a vizsgálat időpontjában szemmellátható

károsodások egy része előzetesen felmérhető, és ez útmuta-

tást ad a további, részletesvizsgálatok módszerére.

(A szükséges feltárások helyeire, anyagvizsgálatokra, stb.)

Az építmény építési idejének ismeretében, a korábbi tervek,

és az előzetes bejárás adatainak figyelembevételével követ-

keztetni lehet a megépült szerkezetek rendszerére, több

esetben az anyagára is. Mivel a szemrevételezés nem min-

dig ad egyértelmű szerkezet-meghatározást, ezért azt cél-

szerű kiegészíteni feltárásos szerkezet-meghatározással is.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

2.22. A vizsgálat

A vizsgálatokat megelőzően célszerű elkészíteni az épület

szerkezeti alaprajzi vázlatterveit, hogy az észlelt károsodá-

sokat, hibahelyeket, vagy az állapotra jellemző egyéb ada-

tokat abba bejelöljük. Az épületet célszerű felosztani olyan

vizsgálati egységekre, melyek elemei az anyag, a szerkezet-

fajta, a szerkezeti rendszer, a teher és a használati körülmé-

nyek szempontjából közel azonosnak vehetők. A vizsgálati

egységbe sorolás szemrevételezés, és szükség esetén feltá-

rás vagy tájékoztató mérés alapján végezhető. A feltárásos

vizsgálatokat,-amennyiben ez szükséges, anyagvizsgála-

tokkal kell kiegészíteni

Ha a szükséges feltárásokat a megrendelő készíti el, akkor

azok elkészítésének helyeit, a feltárások módját és méretét

jegyzőkönyvben kell a szakértőnek előzetesen kijelölni. A

feltárások jellege a szerkezeti elemtől függően (alapozás,

fal, födém, stb.) változó.

A romló, és a kevéssé romló anyagú szerkezetek esetében a

vizsgálat módszere eltérő:

-- Az idővel kevéssé romló anyagokból (pl.nem korrozív

környezetben a kő, a normál beton, az acél, a tégla) készült

szerkezet állapotát azokon a helyeken kell megvizsgálni,

(szükség esetén feltárással), ahol a szemrevételezés alapján

a hiba lehetséges, ill. valószínű.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

-- A rendeltetésszerű használati körülmények között, ked-

vezőtlen (pl. nedves, korrozív hatású környezetben romló

anyagú szokott lenni a fa, a salakbeton és a bauxit-beton.

Az ilyen anyagú szerkezeteket vizsgálati egységenként, a

vizsgálati egység terjedelmétől függően legalább 2 - 5

helyen kell megvizsgálni. Amennyiben ezen helyek bárme-

lyike rossz eredményt ad, a vizsgálatot (legalább kétszeres

mennyiségben) új helyeken is meg kell ismételni. Ha a hiba

valamelyik új vizsgálati helyen is előfordul, anyagszakértőt

kell bevonni. Hasonlóan kell eljárni, ha a szerkezet vagy a

szerkezeti anyag viselkedése a szokásostól kedvezőtlenül

eltérő (pl. réteges vagy rideg acélok).

Faszerkezeteknél, ha biológiai károsodási jelek vannak

(rovarkár, gombakár- korhadás), fakórtani vizsgálat szük-

séges. Salakbeton és bauxitbeton szerkezeteknél szilárdsági

és korróziós vizsgálat indokolt. Az anyagvizsgálatokat csak

az arra jogosított szakértő végezheti.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

2.23. Az erőtani vizsgálatokhoz szükséges

anyagvizsgálatok helye és módszerei

Anyagvizsgálatra akkor lehet szükség, ha:

-- kevéssé romló anyagú szerkezet állagvizsgálata során a

szerkezet anyaga a tervezettnél lényegesen gyengébbnek

tűnik valamilyen külső hatás (korrózió,fagy,tűz stb.) követ-

keztében, vagy

-- jelentősen romló anyagú (fa,bauxitbeton,salakbeton,kő)

szerkezet állapotát kell meghatározni, vagy

-- valamilyen célú teherbírás meghatározáshoz az anyagjel-

lemzők az erőtani számításhoz szükségesek (pl.tetőtér

beépítés, emeletráépítés, stb.).

Az anyagvizsgálatokat lehetőleg roncsolásmentesen, vagy

kevés roncsolással kell elvégeztetni, mivel ezeket- padlásté-

ri szerkezetek kivételével- általában lakott, ill. üzemelő

helységekben kell lebonyolítani. E vizsgálatokat, és a vizs-

gálatok helyeit ezek figyelembevételével kell a szakértőnek

kijelölni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

2.231 Roncsolásmentes vizsgálatok

(a leggyakrabban használt vizsgálati módszerek)

a, Vizsgálat Cristopholi ejtőorsóval. Az ejtőorsóval a

megszilárdult normál beton és a téglaszerkezetek nyomó-

szilárdságát lehet mérni az ejtőorsó végén lévő golyó be-

nyomódási átmérője alapján.

b, Vizsgálat Schmidt kalapáccsal. A rugós Schmidt kala-

páccsal a szerkezet felületén az ütési helyeknél mért vissza-

pattanási értékekből a beton és a tégla nyomószilárdsága

határozható meg. A betonok közül csak a normál betonok

vizsgálatához alkalmazható megbízhatóan

c, Vizsgálat ultrahanggal. Ultrahanggal vizsgált beton-

szerkezeteknél a beton nyomószilárdsága, rugalmassági

modulusa, homogenitása (fészkesség, ill. repedés felderítés)

korróziója és sérülései határozhatók meg. Célszerű kifúrt

betonmagokon az adott betonhoz bekalibrálni a készüléket.

Bauxitbeton vizsgálatához is alkalmazható. Ultrahanggal

kőszerkezetek (függőfolyosó) repedései is felderíthetők.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

d, Vizsgálat radiográfiás módszerrel. A szerkezetre nyo-

mott röntgenkészülékkel az átvilágított vasbetonszerkezet

vasalási rendszere, a beépített acélbetétek átmérője és kor-

rózióállapota határozható meg. Salakvasbeton szerkezetek-

hez is alkalmazható.

e, Vizsgálat Profometerrel. A kis súlyú készülékkel a

betonacélok átmérője, darabszáma és betonfedése állapítha-

tó meg.

f, Vizsgálat próbaterheléssel. A roncsolásmentes vizsgá-

latok közé sorolható a próbaterhelés is. A próbaterhelést

végezhetik ismert teherbírású szerkezeten minőségellenőr-

zés céljából, vagy ismeretlen teherbírású szerkezeten a

teherbírás meghatározása érdekében. A próbaterhelést az

MMK TSZ-01 2013 szabályzat alapján kell elvégezni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

2.232 Roncsolásos vizsgálatok

a, Laboratóriumi vizsgálatok. A szerkezetből kimunkált

mintatesteken laboratóriumi mérésekkel az alábbi vizsgála-

tokat lehet elvégezni:

-- szilárdságmérés,

-- egyéb mechanikai (keménység, ütésállóság, fáradás, stb.)

vizsgálat..

-- vegyvizsgálatok és korróziós vizsgálatok.

b, Biológiai (fakórtani) vizsgálatok. Faszerkezet biológiai

károsodása esetén a faanyag kismértékű roncsolásával a

károsítók (gomba, rovar) meghatározhatók.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

2.24 Vizsgálati módszerek az erőtani köve-

telmények kielégítésével kapcsolatban

A követelmények kielégítése igazolható:

-- csak használati tapasztalatok alapján, vagy

-- a használati tapasztalat és az erőtani számítás együttes

figyelembevételével, vagy

-- a használati tapasztalatok figyelembevételével, próbater-

heléssel.

Minden esetben a vizsgáló szakértő dönti el - a vizsgálat

rendeltetésétől és a rendelkezésre álló alapadatoktól függő-

en - hogy melyik eljárást alkalmazza, de a használati ta-

pasztalatokat minden esetben figyelembe kell venni.

Az épület egyes szerkezeti egységeit, ill. elemeit szabad

minden olyan előírás adta eljárással vizsgálni, amit a szer-

kezet már „átélt”, de az erőtani követelmények kielégítését

egy szerkezeti egységen belül csak egyidejűleg érvényes

előírások szerint szabad igazolni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

a, Használati tapasztalatokon alapuló módsze-

rek

A szerkezetek állapota általában megítélhető:

-- a szerkezetek helyzetváltozásai,

-- a szerkezetek alakváltozásai,

-- a szerkezetek repedezettsége,

-- az esetleges helyi tönkremenetelek, ill. meghibásodások,

valamint

-- a nem teherhordó szerkezetek tartószerkezeti okok miatti

elváltozása alapján.

A használati tapasztalatokon alapuló vizsgálat lényege a

tartószerkezetek állapotának, kapacitásának és várható

működésének megítélése szemrevételezés és szükség sze-

rinti kis feltárások, esetleg roncsolásmentes vizsgálatok

alapján, a szerkezetet rongáló fizikai beavatkozások (min-

tavétel, próbaterhelés, stb.) nélkül. Ennek megfelelően a

döntési forma megbízhatósága mérsékelt, ezért alkalmazási

köre is a viszonylag nyilvánvaló esetekre korlátozódik.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

A használati tapasztalatokon alapuló vizsgálat csak akkor

alkalmazható kellő biztonsággal, ha

-- a tartószerkezetre vonatkozóan elegendő hosszú idejű

használati tapasztalatok állnak rendelkezésre, és

-- a tartószerkezeten, annak el nem takart elemein és cso-

mópontjain lényeges károsodás szemmel láthatóan nem

észlelhető, és

-- a tartószerkezet anyaga az adott körülmények között nem

romlékony, és

-- a tartószerkezet használatában számottevő változás nem

várható.

Amennyiben a tartószerkezet használatában olyan változás

van tervbe véve, amelynél a terhelési viszonyok az eredeti-

hez képest kedvezőtlenül megváltoznak, részletes erőtani

számítások (teherbírás megállapítás) vagy próbaterhelésen

alapuló döntés szükséges.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

b, Erőtani számításon alapuló módszer

A módszer lényege a tartószerkezet állapotának, teljesítő-

képességének és várható működésének megítélése a szer-

kezet szemrevételezésével és a használati tapasztalatok

értékelésével szerzett információk, valamint az elfogadha-

tónak ítélt adatokra alapított erőtani számítás együttes

felhasználása alapján.

Az erőtani számítást általában a mai, ill. a vizsgálat idő-

pontjában érvényes tervezési előírások és szabványok

szerint szabad elvégezni. Amennyiben a vizsgált tartószer-

kezeten szemmel látható elváltozás (repedés, lehajlás,

kihajlás, stb.) nincs, és pl. az erőtani számítás a mai előírá-

sok szerint nem végezhető el, mert nincs rá vonatkozó

érvényes előírás

(pl. öntöttvas), akkor az építés idején érvényben lévő elő-

írások szerint végezhetők el az erőtani számítás, és a vizs-

gálat. Szabad a szerkezet által „átélt” szabályok szerint is

ellenőrizni a szerkezetet.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

Az erőtani vizsgálathoz általában anyagvizsgálat is szüksé-

ges. A számításnál az anyag-vizsgálat során meghatározott

határfeszültségi értékeket kell figyelembe venni.

A használati tapasztalatokat és az erőtani számítási eredmé-

nyeket együtt kell értékelni. Ellentmondó eredmények

esetén ennek okát fel kell deríteni további vizsgálatokkal,

ill. pontosítással. Amennyiben az ellentmondást nem sike-

rül megszüntetni, próbaterhelést ajánlatos végezni, vagy a

kedvezőtlenebb eredményt kell elfogadni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

c, Próbaterhelésen alapuló módszer

A próbaterhelésen alapuló vizsgálati módszer célja mindig

a kész (beépített) tartószerkezet megfelelő, vagy tűrt állapo-

tának kísérleti igazolása.

A próbaterhelés általában akkor indokolt, ha:

-- a szerkezetről nem rendelkezünk elég információval a

megbízható igazoló számítás elkészítéséhez,

-- kiviteli hibák,károsodások, a szerkezetet ért rendkívüli

hatások következtében a számítás feltevései bizonytala-

nok,

-- a szakértői megítélés a számítás eredményeit nem tartja

kielégítőnek.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

A próbaterhelés alkalmazása nem célszerű olyan esetekben,

amikor a terhelő erők mértékadó kombinációja, ill. jellege

(pl. fárasztó terhelés) nem valósítható meg.

Faanyagú tartószerkezet próbaterhelését csak akkor szabad

elvégezni, ha ezt megelőzően már igazolható volt, hogy a

szerkezet elemein számottevő biológiai károsodás nem áll

fenn.

A próbaterhelés előtt a használati tapasztalatok alapján,

azaz a beszerezhető dokumentációk tanulmányozásával,

szemrevételezéssel, felméréssel, szükség esetén kis feltárá-

sokkal minél alaposabban meg kell ismerni a terhelendő

szerkezetet. Lehetőleg roncsolásmentes vizsgálatokkal

tájékoztató adatokat kell beszerezni a beépített anyagok

minőségéről. A teherbírásnak ezek alapján végrehajtott

előzetes becslésével próbaterhelési tervet kell készíteni.

A próbaterhelés szervezését, végrehajtását, és a mérések

kivitelezésére vonatkozó részleteket az MMK TSZ-01 2013

"Épületek megépült teherhordó szerkezeteinek erőtani

vizsgálata" c. Szabályzatban foglaltak szerint kell elvégez-

ni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

3. RÉGI TEHERHORDÓ

SZERKEZETEK MINŐSÍTÉSE

3.1. Minősítési kategóriák

A szerkezet az erőtani követelmények kielégítése szem-

pontjából a következő minősítési kategóriákba sorolható:

megfelelő, tűrhető, veszélyes.

Megfelelő az a szerkezet, amely kielégíti a követelményt;

-- egyrészt a használati tapasztalatok alapján,, másrészt az

erőtani számítás, vagy a próbaterhelés szerint.

Elegendő egyedül a használati tapasztalat értékelése alapján

megítélni a szerkezetet, ha

-- legalább 20 éves használati tapasztalat alapján megfele-

lőnek bizonyult, lényeges tartószerkezeti károk nem kelet-

keztek, és a tervezett további élettartam alatt nem kell a

szerkezetnek az eddiginél jelentősen kedvezőtlenebb felté-

teleknek megfelelnie.

Általában nem jelentős a teljes teher legfeljebb 10%-os

növekedése, ha rideg törés nem várható. Ez az épület élet-

tartamán belül csak egyszer vehető figyelembe. A használa-

ti feltételek változásának jelentős vagy nem jelentős voltát a

körülmények mérlegelése alapján a szakértő dönti el.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

Tűrhető állapotú általában a nem megfelelő állapotú szer-

kezet, melynél az alábbi feltételek egyidejűleg fennállnak:

-- szemrevételezéssel legfeljebb csak kisebb - a szerkezet

további működését nem veszélyeztető - károsodások talál-

hatók, és

-- nem várható rideg tönkremenetel, és

-- a teherbírási követelményeket a terhek alapértékére

kielégíti.

Az alakváltozási és repedéstágassági követelmények kielé-

gítését a tűrhető állapotúnak minősített szerkezeten nem

kell vizsgálni. Tűrhető állapotú szerkezetnél fokozott

gonddal kell mérlegelni az állapotromlás becsülhető sebes-

ségét. Amennyiben a szokványosnál gyorsabb állapotrom-

lás veszélye áll fenn, (pl. korrozív közegben), a tűrhető

állapot legfeljebb időkorlátozással mondható ki.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

Veszélyes állapotú az a szerkezet, amelynél a kár bekövet-

kezésének, vagy a testi épség veszélyeztetésének kockázata

a társadalmilag indokoltnál nagyobb. Általában az a szer-

kezet minősül veszélyes állapotúnak, mely a tűrhető állapot

feltételeit nem elégíti ki.

A veszélyes állapotú kategórián belül életveszélyes az a

veszélyes szerkezet, melynél a hatékony beavatkozás azon-

nali végrehajtásának elmulasztása miatt emberek élete vagy

testi épsége veszélybe kerülhet.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

3.2. Intézkedések

Amennyiben életveszély vagy jelentős anyagi kár bekövet-

kezésének veszélye állapítható meg, azonnali intézkedés,

ill. beavatkozás szükséges. Az intézkedés általában a hasz-

nálat erőtanilag kedvezőbb helyzetet eredményező korláto-

zása, vagy erőtanilag kedvezőbb statikai modell biztosítása

(pl. dúcolással). A beavatkozás általában javítás, alátámasz-

tás, megerősítés, a terhek építési tevékenységgel végrehaj-

tott csökkentése. A közvetlen életveszély a veszélyes épü-

letnek a romhatárig való azonnali kiürítésével, és az embe-

rek kitiltásával is elhárítható.

Amikor a szakértő életveszélyesnek minősülő szerkezetet

észlel, köteles:

-- a veszélyről a megbízót (tulajdonos, üzemeltető) azonnal

tájékoztatni,

-- a veszély elhárítására (dúcolás, lezárás, kiürítés) elvi

javaslatot tenni,

-- az életveszélyhelyzetet, és annak megelőzésére vonatko-

zó megállapításait és elvi javaslatait az illetékes építésügyi

hatóságnak bejelenteni,

-- az épület tulajdonosának figyelmét felhívni arra, hogy a

veszély elhárítására vonatkozó intézkedéseket köteles

azonnal megtenni, és a helyileg illetékes építésügyi ható-

ságnak bejelenteni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

3.3. Döntési változatok

A szerkezet további tervezett használata ismeretében kell az

erőtani követelmények kielégítésére alapozva dönteni.

A megfelelő állapotú szerkezet tervezett változatlan hasz-

nálata korlátozás nélkül megengedhető.

A tűrhető állapotú szerkezetre az alábbi korlátozások közül

az egyiket elő kell írni:

-- a használat korlátozott időtartamra való engedélyezése

( a felülvizsgálat kötelező megismétlésére való határidő

előírással).

-- a használat módjának korlátozása (pl. olyan rendszeresen

ellenőrzött üzemelés, melynél biztosítható hogy a teher a

korlátozásban adott értéket ne haladja meg.

Veszélyes állapotú szerkezetre elő kell írni a veszélyelhárí-

tás módjának elvi javaslatán kívül a végrehajtásának határ-

idejét is.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

A veszélyelhárítás lehet:

-- ideiglenes veszélyelhárítás (kiürítés, dúcolás, stb.)

-- végleges veszélyelhárítás, igy például:

--a használat módjának (a rendeltetésnek) olyan megváltoz-

tatása, amellyel biztosítható a szerkezet megfelelő (esetleg

tűrhető) állapota, vagy

-- az átépítés javaslata (megerősítés, átalakítás, szerkezetki-

váltás, stb.)

-- a lebontás javaslata. (Műemléképületnél ritkán fordul

elő.)

A döntési változatok rangsorolása elsősorban az emberi élet

védelme, és csak másodsorban a gazdaságosság megfonto-

lása alapján történjék. Ennek során mérlegelni kell a válto-

zat nyújtotta előnyöket és az ezzel járó kozkázatot. A gaz-

daságossági mérlegelés mellett bizonyos esetekben más

szempontok, vagy gazdaságilag nem számszerűsíthető

tényezőket is számításba kell venni (pl. műemlékkel kap-

csolatos döntés).

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

4. A TEHERHORDÓ SZERKEZETEK

ÉLETTARTAM KÉRDÉSEI

A teherhordó szerkezetek adott időbeli értéke attól az idő-

tartamtól is függ, melyen belül a szerkezet kellő biztonság-

gal a rendeltetésének megfelelően használható. Ezt nevez-

zük várható élettartamnak. Szokványos esetben a tervezési

várható élettartam 50 év, fa és könnyűacél szerkezet esetén

25 év, műanyagszerkezet esetében mintegy 15 év, ponyva-

szerkezeteknél pedig hét - tíz év. A tényleges élettartam az

időközbeni szakértői felül-vizsgálattal ill. szakszerű javítás-

sal a tervezési élettartam többszöröse is lehet. A várható

élettartam nagymértékben függ a fenntartási - karbantartási

munkák rendszerességétől, és szakszerűségétől. (Műemlék-

épületek megfelelő karbantartással és javítással gyakorlati-

lag korlátlan ideig fenntarthatók.)

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

Az élettartam az alábbi földrajzi, klimatikai és egyéb külső

hatásoktól is függ:

-- Az épület alatti altalaj összetétele és minősége (pl. az

eddigi süllyedések mértéke és a jövőben várható nagyság-

rendje, térfogatváltozó agyag jelenléte, stb.).

-- Az alapozást ért vízhatás, a csapadék és talajvízviszo-

nyok

( vízcsőcsőtörések, rétegvizek, talajvízszintnövekedés, ár és

belvizek, beázások, stb.). Az alapozási épületkároknak

mintegy háromnegyedét a víz hatására lehet visszavezetni.

-- Az épület alatti üregképzés (bánya, alagút) süllyedéseket

okoz, melyek repedéseket, esetleg töréseket keltenek az

épületen.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

-- Hőmérsékleti viszonyok (hőtágulás, faanyag tartós túl-

száradása, stb.).

-- Szélviszonyok (szélteher nagysága, változása).

-- Légköri szennyeződés(egyes építőanyagok - kő, habarcs,

beton - érzékenyek légköri szennyeződésekre, élettartamuk

a megnövekedett légköri szennyeződés hatására csökken-

het).

-- Közlekedési viszonyok változása (a nagysebességű ill.

túlnehéz járművek dinamikus hatása az épületen károsodást

okozhat, élettartamát csökkentheti.)

-- Rendkívüli események (földrengés, árvíz, tűzkár, robba-

nás) hatására az épületek igen súlyosan károsodhatnak,

sokszor össze is dőlhetnek..

-- Környező építkezések hatása (vert cölöpalapozás, metró-

építés, talajvízszint süllyesztés) a szomszédos építményeket

károsíthatja.

A felsorolt külső hatások a teherhordó szerkezetekben

olyan károsodásokat okozhatnak, melyek azok élettartamát

számottevő mértékben csökkenthetik. Ezért egyes esetek-

ben a hatásukat (esetleg csökkentett biztonsággal) figye-

lembe kell venni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

5. A TEHERHORDÓ SZERKEZETEK

KÁROSODÁSAI

A fenntartási építés egyik fő feladata a megépült teherhordó

szerkezetek olyan károsodásainak vizsgálata, melyek a

szerkezet rendeltetésszerű használatát az eredeti állapothoz

képest kedvezőtlenül befolyásolják, és a szerkezet élettar-

tamát csökkentik. E károk ismeretében lehet a szerkezeteket

vizsgálni és a fenntartással kapcsolatos teendőket megter-

vezni. A szerkezeti károk lehetnek:

5.1. Közvetlen károk

A közvetlen károk a szerkezeti károknak az a csoportja,

mely bármely más csatlakozó szerkezet károsodásától

függetlenül jelentkezik. Mindig olyan külső hatással függ

össze, mely a szerkezetben valamilyen teherbírást csökken-

tő elváltozást okoz.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

5.11. Kémiai károk

Nedvesség hatásának hosszasan kitett szerkezetben -

amennyiben a nedvesség elleni szükséges védelem, szigete-

lés nem történt meg, hiányos vagy tönkrement - olyan

elváltozási folyamatok indulhatnak meg, melyek a szerke-

zeti elemeket valamilyen kémiai módon károsítják, és a

teherhordásban résztvevő keresztmetszeteket módon gyen-

gítik.

A nedvesség a lakóépületekben rendszerint mint beázás

(csapadékvíz, használati ivóvíz ill. szennyvízvezetéki hiba),

vagy mint túlzott páralecsapódás jelentkezik. Ezért az igen

ritkán előforduló korrozív folyadékszivárgás (olaj, sav,

cukoroldat, stb.) inkább az ipari épületeknél észlelhető, a

lakóépület-fenntartásra nem jellemző.

5.12. Biológiai károk

A faanyagú teherhordó szerkezetek jellemző károsodása. A

hosszantartó és gyakran ismétlődő nedvesség lehetőséget

teremt a rovarfertőzések és a korhadást okozó gombafertő-

zések aktivizálódásához a faanyagban.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

5.13. Mechanikai eredetű károk

A teherhordó szerkezetben maradandó alakváltozások és

sérülések formájában jelennek meg. Repedés vagy lehajlás

is keletkezhet, kritikus esetben stabilitásvesztés, leszakadás

vagy összedőlés is bekövetkezhet.

5.14. Hőmozgás és zsugorodás eredetű károk

Az épület szerkezetei a hőmérséklet változásának hatására

tágulnak, ill. összehúzódnak. Ha ez gátolva van, a szerkezet

megrepedhet, természetes dilatációs repedések keletkeznek.

A gátolt hőmozgás károsíthatja közvetlenül a szerkezetet,

de a csatlakozó másik szerkezet károsodását is okozhatja.

(Pl. ilyen a lapostető betegség, amikor a lapostetők dilatá-

ciós hézagok nélkül készült betonaljzata a csatlakozó

attikafalat nyomja, ezzel a födémet húzza, és megrepeszti,

egyben megrepesztve az alatta lévő falakat is, vagy pedig

eltöri és elnyomja az attikafalat.) Betonanyagú szerkeze-

tekben a beton zsugorodása miatt keletkezhetnek repedé-

sek.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

5.15. Fagykárok

A kő, tégla, beton anyagú szerkezeteknél a pórusokba, vagy

a hajszálrepedésekbe bekerülő víz megfagyhat, térfogata

megnő, és a szerkezetben káros - elsősorban repesztő -

hatás érvényesül. Zárt térben lévő szerkezeteknél (hűtőhá-

zakat kivéve) általában nem fordul elő, a szabadban lévő

szerkezeteket károsítja.

5.2. Közvetett károk

A közvetett szerkezeti károk többnyire más, valamilyen

módon kapcsolódó egyéb szerkezet elmozdulása miatt

keletkeznek. A közvetett károk leggyakoribb oka talaj

eredetű. Ezek a következők lehetnek:

-- alapozási eredetűek,

-- térszinmozgás eredetűek.

A közvetett károk legtöbbször a függőleges teherhordó

szerkezetek elmozdulását okozzák, és ez a csatlakozó,

egyéb teherhordó szerkezetek károsodását okozhatja.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

5.21. Alapozás eredetű károk

Ezek a leggyakrabban előforduló, főfalmozgást előidéző

okok. Legtöbbször:

-- az alapok részleges alámosása (pl. csatornavezeték meg-

repedése, kötéseinek tönkremenetele, utólagos bekötések

kivágása, ill. a víznyomócsövek hibái miatt), és így egyen-

lőtlen süllyedése,

-- az alapok fagykár miatti tönkremenetele,

-- az alapok agresszív talajvíz miatti tönkremenetele.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

5.22. Térszinmozgás eredetű károk

Akkor fordulnak elő, amikor az épület környezetében

olyan, szint alatti kivitelezési munkákat végeznek, amelyek

(pl.talajvízszint süllyesztés, melléépítés, mélygarázsépítés,

alagútépítés, bányafejtés) talajmozgást okoznak. E miatt

térszindeformáció keletkezik, és e miatt a függőleges főfa-

lak billenése, torzulása, egyenlőtlen süllyedése következhet

be. Az épületek elsősorban épület-megnyílásra érzékenyek,

mely a térszín deformáció nyereghelyzetében jön létre. A

lokális süllyedések legtöbbször torzulás miatti repedéseket

okoznak. A teherhordó főfalak mozgása, alakváltozása

sokszor a csatlakozó födémekben is kárt okoz. E közvetett

födémkárok bizonyos esetekben jelentéktelenek, máskor

viszont a károsodott födém állékonyságvesztése is bekö-

vetkezhet.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

5.23. Egyéb eredetű károk

Ide sorolhatók az ún. elemi károk, úgymint:

-- tűzkár,

-- földrengéskár,

-- árvízkár vagy belvízkár,

-- jármű ütközés.

Ezek legtöbbször mint összetett, az épület teherhordó szer-

kezetének egészét érintő károk fordulnak elő.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

6. ÉPÜLETREKONSTRUKCIÓ

Ahhoz, hogy a hibás szerkezeteket megjavítsuk, eredeti,

vagy ma megkívánt terhelhetőségi állapotát helyreállítsuk,

nem árt ismerni az egyes korok építési szokásait és rendsze-

reit. Így most ezeket röviden áttekintjük.

6.1. Régi épületek szerkezetei

A régi épületeket nagyjából négy időcsoportba oszthatjuk

be. Ezek:

- 1700, 1700 - 1890, 1891 - 1920, 1921 - 1944,

-- 1700. Ezen időszakból fennmaradt épületeink zömmel a

templomépítészet köréből kerülnek ki, falazott függőleges

szerkezetekkel, és boltozatos lefedéssel. A boltozatok ol-

dalnyomását a támpillérek és a faszerkezetű tető együttesen

veszi fel.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

1700 - 1890. Falazott épületek, két emeletig (tégla, puha

mészkő), a pincében téglaboltozat, a földszinten, esetleg az

I. emeleten is. Nedvesség elleni szigetelés nincs. A kémé-

nyek sokszor mászhatóak (45/45 cm). Az alapozás sávalap

(esetleg szakaszos), kis mélységben. Talajmechanika nem

létezett. A szerkezeti méretek tapasztalaton alapultak. A

felső födémek fafödémek (csaposfa) voltak, a fedélszék

faszerkezetű, nagyméretű és hosszú fákkal (25 m-ig). A

fedélszék merevségét ferde dúcokkal biztosították. A fa

szelemeneket sokszor lapjára fektetve építették be. Elöbb

fakoszorút, később falkötővasat alkalmaztak az épület

összeabroncsolására. Néha öntöttvas oszlopokat is alkal-

maztak (pl. MTA székház). A függőfolyosók fa, kő vagy

öntöttvas szerkezetűek. A lépcsők lebegő kőlépcsők, fa-

anyagú pihenőkkel. A templomok továbbra is falazott

függőleges szerkezetekkel, boltozatos lefedéssel épültek,

melynél megjelenik a falkötövas, mint oldalnyomást is

felvevő szerkezet..

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

1891 - 1920. Ez az időszak az építőipar forradalma. Meg-

jelenik a vasszerkezet, és az 1990-es évek első éveiben

Zielinszky Szilárd hazahozza Franciaországból a

Hennebique féle vasbeton rendszert, melyet lényegében ma

is alkalmazunk. Ezzel sok létesítmény készült (Zeneakadé-

mia, víztornyok, állatkerti Szikla építmények, Petőfi Sándor

utcai főposta nagytermi lefedése, Párisi Áruház, stb.) A

vasszerkezetű vásárcsarnokok, pályaudvarok a századfor-

dulóra elkészültek. A villamos remíz épületek falazott

szerkezettel, fatetővel készültek. 1911-ben Zielinszky

megépíti az első vasbeton héjszerkezetű remízt. A vasút

épületei (állomáshálózat, raktárak, műhelyek) falazott

szerkezettel, fa tetővel készültek. Az ipari épületek faszer-

kezetű shed tetővel, Polonceau tetővel, fa ill. vas rácsos

tartókkal épültek. A mezőgazdasági épületek (magtár,

malom) falazottan épültek, fafödémekkel. 1893-ban megje-

lenik az első érdemleges hazai építési szabályzat tervezet,

mely rögzíti a falméreteket. 1904-ben a végleges szabály-

zat, és az 1909 évben pedig (a világon harmadiknak) a

vasbetonszabályzat is megjelenik.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

Megindult az acélgerenda gyártás, és ezért a lakó és köz-

épületeknél már csak a pincefödémek boltozottak, a köz-

benső födém acélgerendás poroszsüveg, vagy acélgerendás

fabetétes szerkezetű, de még sokszor csaposfa. A legfelső

födémnél megjelenik a borított gerendás fafödém. A építési

szabályzat előírta az oldalhatáron a tűzfalak alkalmazását,

ezek egyben merevítik is a házakat, amelyeket így már

négy emeletig engednek építeni. A függőfolyosók általában

kőlemezek, kőkonzollal. A falazott kémény már oroszké-

mény (15/15 cm), de esetleg még az összes kémény a pin-

céből indul. A lakásokban is lehet kéménytisztító ajtó, ez

esetleg kéményelhúzást jelezhet. Az alapozás már mélyebb,

40 - 60 cm. Az épületek földszintjén a kőlábazat gyakori.

Nedvességszigetelés még ritkán készül, esetleg ólomlemez-

zel.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

A kőpilléreknél előfordul a habarcs helyett az ólomlemez

betét alkalmazása. A falakhoz jó minőségű téglaanyagot

használnak (de előfordul gyenge minőség is). A mészha-

barcs mellett belép a falazáshoz a javított vagy cementha-

barcs is. A nyíláskiváltások acélgerendával, vagy boltívvel

készülnek, mely esetben a vonórúd szerepét a falkötővas

tölti be. A lépcsők lebegő kőlépcsők, vagy acélgerendával

gyámolított kőlépcsők. A városi épületek jellegzetes alap-

rajzi kialakítása az 1.ábrán látható.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

1921 - 1944. Szórványosan megindul a régi épületekre az

emeletráépítés. Megjelenik a vasbeton, és ezzel az úgyne-

vezett modern építészet. Szokássá válik a vasbetonváz, és a

spekulációs építkezés (a bauxitbeton is színrelép) A falazat

sokszor csak vékonyabb kitöltőfal, hőszigetelő téglával, de

merevíti a házat. A sima vasgerendás födém körülbetono-

zott acélgerendás födémmé válik, mely a beton merevítő

hatását is kihasználja. Megindul a vasbeton szerkezetű

födémek dömpingje. Rengeteg (több mint 100) a födém-

szabadalom, közűlük sok béléstestes vagy idomtestes fö-

dém. A lebegő kőlépcső átvált vasbeton lépcsővé. A fedél-

székek faméretei lényegesen kisebbek lesznek, azért, mert

méretezni kezdik őket. Megjelenik a vasbeton héjszerkezet,

ill térbeli szerkezet. A háború alatti időben sokszor a beton-

acélt bizonytalan acélokkal helyettesítették (pl.laposacél,

szögacél, vassín, sőt Bergmanncső is.)

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

6.2 A régi épületek teherhordó

szerkezeteinek javítása

Ha a vizsgált teherhordó szerkezet valamilyen okból nem

biztosítja kellőképpen a használati terhek felvételét, a szer-

kezetet meg kell erősíteni, vagy ki kell cserélni.

Szerkezetcsere akkor lehet indokolt, ha:

-- olyan jellegű biológiai károsodás áll fenn, mely a későb-

biekben a csatlakozó egyéb szerkezetekben is károsodást

okozhat (pl. fafödémeknél a könnyező házigomba fertőzés,

mely a téglafalon is átnő), vagy

-- olyan károsodás következett be, melynél a szerkezet

anyagának jelentős része szilárdságát vesztette (nagy terü-

letű gombafertőzés, rovarfertőzés, tűzkár, bauxitbeton

szilárdság romlás, stb.) vagy,

-- olyan mértékű károsodás áll fenn, melynek következté-

ben a szerkezet részlegesen vagy teljesen állékonyságát

vesztette (földrengés, árvíz, stb.).

A szerkezetcserét a tervezés idején érvényes előírások

célszerű tervezni. Fontos a gyors, minél rövidebb kiköltöz-

tetési idővel és kisebb költséggel járó megoldás keresése,

de alkalmazható az a korábbi előirás is, amit az épület már

átélt.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

Megerősítés minden olyan utólagosan beépített szerkezet, mely a meglévő szerkezettel együtt biztosítja a terhek meg-felelő hordását. A megerősítés lehet: -- együttdolgozó, amikor a régi és új szerkezet közös erőjá-tékkal hordja a terhet, - nem együttdolgozó, ha a régi és új szerkezet a terhek felvételén osztozik, de erőjátékuk külön - külön alakul ki. A megerősítés tervezésénél az érvényes előírásokon kívül figyelembe kell venni: -- az erősítendő szerkezetben az erősítés idején már meglé-vő igénybevételt, -- a két szerkezet alakváltozási kompatibilitási követelmé-nyeit, figyelemmel a lassú alakváltozások, az eltérő hőtágulás, és az esetleg eltérő erőjátékot. -- az erősítő és erősítendő szerkezet képlékeny alakváltozá-si képességét, -- a tervezett élettartamot. Pontosabb eljárás hiányában akkor szabad az erősítő és erősített szerkezet teljes teherbírását összegezni, ha: -- a szerkezeti elemek kellő képlékeny alakváltozási képes-séggel rendelkeznek ahhoz, hogy lehetővé váljék az ilyen erőjáték létrejötte, és a teher alapértékének hatására nem várható egyéb szerkezeti elemben jelentős képlékeny alak-változás. Az együttdolgozó erőjátékúnak tekintett szerkeze-tet 10 %-al növelt terhekre kell igazolni. A biztonság kárára tévedő számításos igazolásnál, vagy ha fennáll a külső, vagy a belső erőjáték bizonytalansága, indokolt az igazolást növelt terhekre elvégezni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

6.3. A felújítások hatékonysága

A teherhordó szerkezetek felújításának tervezésénél a mű-

szaki szempontokon kívül célszerű figyelembe venni:

-- a szerkezetek megerősítési vagy cserélési munkálatai

alatt milyen feltételek és költségek mellett biztosítható az

épület üzeme, és

-- a teherhordó szerkezet erősítése vagy cseréje milyen

módon növeli az épület anyagi és erkölcsi értékét (pl. a

padlásfödém cseréje lehetővé teheti a tetőtérbeépítést).

-- a teherhordó szerkezet csere vagy erősítési költségeit az

egyéb járulékos munkák (pl. nyílászárók elbontása, cseréje,

gépészeti vezetékek cseréje, stb.) jelentősen befolyásolhat-

ják..

A körültekintő, hosszú távra szóló hatékony felújítást csak

az összes szempont egyidejű figyelembevételével lehet jól

megtervezni.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

7. SZERKEZETJAVÍTÁSI PÉLDÁK

7.1. Födémerősítés kiváltással

A leginkább meghibásodó tartószerkezetek a födémek, ezen

belül is a különböző fafödémek, és a salakvasbeton Mátrai

födém. A fafödémek három jellegzetes típusát, a csapos

fafödémet, az acélgerendás fafödémet, és a borított-

gerendás fafödémet a 1. ábra, míg a Mátrai födémet a

2.ábra mutatja. (Az ábrákat lásd később.) A csapos fafödé-

met sokszor alkalmazták padlásfödémként. Ezeknél a be-

ázások miatt gyakori a gomba okozta korhadás. Az ilyen

födémek gyakori megerősítési módja a felette elhelyezett

tartókra való felfüggesztés, aminek egy példáját az 3. ábrán

láthatjuk. A Mátrai födém egyik aláfödémezéses megerősí-

tését pedig a 4. ábra mutatja be.

7.2. Födémerősítés együttdolgozó szerkezettel

A csaposfa födém közbenső födémnek alkalmazva is káro-

sodhat. Erre az esetre jól használható erősítési mód a

fabetonfödémmé való alakítás, melynél a még használható

gyengült fafödémet a rábetonozással megfelelően kapcsol-

va erősebb szerkezet jön létre. A boritottgerendás födém a

felette elkészített, és a fagerendához gang-nail elemekkel

kapcsolt vasbetonlemezzel erősíthető meg.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

8. ÁBRÁK

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

9. MEGÁLLAPÍTÁSOK

Összefoglaltuk a régi épületek tartószerkezetei rehabilitáci-

ója, ezen belül a szerkezetek diagnosztikája és rekonstruk-

ciója szempontjait. Ismertettük a vonatkozó szabályokat, a

régi épületek szokásos rendszereit, és a gyakrabban

meghibásodó szerkezeteket, és bemutattunk néhány javítási

módot. Reméljük, hogy ezekkel, és az irodalomjegyzékkel

támpontot adtunk a műemléki tartószerkezeti rehabilitáció-

hoz

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

10, IRODALOM

a műemléki épületek tartószerkezeti rehabili-

tációjához

KÖNYVEK ÉS KÖNYVRÉSZLETEK

Andai P.: A mérnöki alkotás történrte. Műszaki Kiadó, Budapest, 1959.

Andrejev, Sz.A.: Falazott szerkezetek tervezése és számítása.

É.M. Ép.Ip.Könyvkiadó, 1953

Bölcskei,-Dulácska.: Statikusok Könyve. Műszaki Kiadó, Budapest, 1974.

Balázs Gy.: Beton és vasbeton szerkezetek diagnosztikája,

I.-II.Műegyetemi Kiadó (1997)

Déry A.: Történeti anyagtan, TERC Kft. Budapest, 2000.

Déry A.: Történeti szerkezettan, TERC Kft. Budapest, 2002.Dulácska.:

Beton, kő és téglaszerkezetek.(Mérnöki Kézikönyv 2. kötetben.) Műszaki

Könyvkiadó, Budapest, 1984.

Dulácska.: Tartószerkezetek rehabilitációja. (A Tartók 2000, ÉTE,

CEB-FIP kötetben,27 old.)

Dulácska.: The Effect on Soil Settlement on Buildings. Elsevier,

Amsterdam, 1992.

Massányi,-Dulácska.: Statikusok Könyve, Magasépítési szerkezetek.

Műszaki Kiadó, Bp. 1989.

Mentesné Zöldy S.: Épületkárok. Műszaki Könyvkiadó.Bp.(1969.)

Mentesné Zöldy S.: Tartószerkezetek hibái. Műszaki Könyvkiadó.

Bp.(1979.)

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

TERVEZÉSI SEGÉDLETEK

Arató A.: TTI Fenntartási Építés TS sorozat.

FÉ-1. Régi épületek teherhordó szerkezeteinek vizsgálata.(1987)

FÉ-2. Régi épületek erőtani számításához szükséges táblázatok.(1987)

FÉ-3. Régi épületek felújításánál alkalmazott vizsgálatok és

alapmegerősítések.(1987)

FÉ-4. Régi épületek függöleges teherhordó szerkezetei.(1987)

FÉ-5. Régi épületek vízszintes teherhordó szerkezetei.(1987)

FÉ-6. Régi épületek egyéb teherhordó szerkezetei (lépcsők,

függőfolyosók,erkélyek,tetők).(1988)

FÉ-1. Födémek megerősítése és cseréje.(1988)

Balázsovich B.:Épületek megelőző és folyamatos állagvizsgálata.

FTV TS sorozat, ÉTK 21. (1970)

Dulácska,-Zámbó.: Rehabilitációs területek épületvédelme.

TTI, TS sorozat, S-23 kötet, 1987.

Dulácska: Téglából falazott szerkezetek statikai vizsgálata és megerősítése.

Magyar Mérnöki Kamara Tervezési Segédlet sorozat, TTS-1. (1998)

Fábián P.: Födémhelyreállítás. BUVÁTI. Bp.(1967)

Kelemen,L.:Épületdiagnosztikai vizsgálatok. FTV TS sorozat, ÉTK.19.

Lechner J.-Warga L.: Építők Zsebkönyve, Singer és Wolfner, Bp. 1904.

Vámos Anna.: Régi méretezési előírások, 1839-1950.

TTI TS sorozat, TS-22. (1987)

Zádor M.: Műemlékek konzerválásának új módszerei.

Műszaki Kiadó, Budapest, 1983.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

FOLYÓIRATCIKKEK

Dulácska E.: Die neuen Bemessungsverfahren für Maurerwerk in Ungarn.

Bauingenieur 54, 1979.

Dulácska E.: A falazott szerkezetek tervezésének új szabványa.

Magyar Építőipar 10, 1972.

Dulácska E.: Talajalakváltozás és épületdeformáció.

Magyar Építőipar, 7, 1977.

Dulácska E.: A felszinsüllyedés és az épületkárok összefüggései.

Mélyép.Tud. Szemle, 1, 1977.

Dulácska E.: Falazott és betonszerkezetek vizsgálata és megerősítése.

Magyar Építőipar, 6, 1983.

Dulácska E.: A felújítandó épületek teherhordó szerkezetei ellenőrzésének

módszerei a belső igénybevételi tartalék figyelembevételével.

Műszaki Tervezés, 6, 1986.

Dulácska E.: A falazott szerkezetek erőtani tervezése.

Magyar Építőipar, 4, 1990.

Dulácska E.: A puha mészkő falazóanyag szilárdsága.

Kő. 2, 2000.

Gilyén J.-Gilyén N.: Régi épületek szerkezetei

(diagnosztika, javítás, megerősítés).

Vukov Konstantin: Történeti épületszerkezeti jelenségek (cikksorozat)

Műszaki tervezés, 2003.

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

EGYETEMI JEGYZETEK ÉS OKTATÁSI

SEGÉDLETEK

Dulácska E.: Új méretezési szabványok tervezete az építőiparban,

Betonszerkezetek - Falazott szerkezetek. Mérnöktovábbképző Int. (1968)

Dulácska E.-Arató A.: Épületek teherhordó szerkezeteinek diagnosztikája.

BME. Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék. (1994)

Dulácska E.: Falazatok és boltozatok.

BME. Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék. (1994)

Dulácska E.: KISOKOS, segédlet tartószerkezetek tervezéséhez.

BME. Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék. (1995),

ARTIFEX Kiadó, Bp. 2001.

KONFERENCIA

Történeti Tartószerkezetek Konferencia, Kolozsvár. 1997, 1998, 1999,

2000, 2001, 2002, 2003. (pl. 1999-ben a történeti fedélszerkezetekről,

2000-ben a boltozatokról.)

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s

SZABVÁNYOK: Építmények Teherhordó

Szerkezeteinek Erőtani Tervezése " c. sorozat:

MSz.15020-86. A méretezés általános előírásai.

MSz.15021-86. Terhek és hatások.

MSz.15022/1-86. Vasbetonszerkezetek.

MSz.15022/2-86. Feszített vasbetonszerkezetek.

MSz.15022/3-86. Betonszerkezetek.

MSz.15022/4-86. Előregyártott beton, vasbeton és

feszítettbeton szerkezetek.

MSz.15022/5-86. Merevbetétes vasbetonszerkezetek.

MSz.15022/6-86. Könnyűbetonszerkezetek.

MSz.15022/7-86. Vasbetonszerkezetek szerkesztési előírásai.

MSz.15023-87. Falazott szerkezetek.

MSz.15024-86.(1-4) Acélszerkezetek.

MSz.15025-86. Faszerkezetek.

MMK TSZ-01 2013. Épületek megépült teherhordó szerkezeteinek

erőtani vizsgálata., Magyar Mérnöki Kamara, Bp. 2013

MSZ EN (Eurocode szabványsorozat) 2009 dec. 31-től

BM

E Sz

ilárd

ságt

ani é

s Tar

tósz

erke

zeti

Tans

zék

Tartó

szer

keze

t-rek

onst

rukc

iós S

zakm

érnö

ki K

épzé

s