1

Dr. Eigner Bernadett PhD

egyetemi adjunktus, ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék

ebernadette11@gmail.com

Pszichopedagógia. Tudomány és gyakorlat

1

BEVEZETÉS

A Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya időszerűnek és

szükségesnek ítélte meg a pszichopedagógia tudományára és gyakorlatára vonatkozó, korszerű

szakmai állásfoglalás kibocsátását. Fontosnak tartotta egy összefoglaló szakmai anyag készítését

és elfogadását a Szakosztály által, mely alapját jelenti a további szakmai érdekképviseleti,

szakmai munkának, állásfoglalásoknak, javaslatoknak. Ennek több indoka és előzménye is van.

Volentics Anna (1993) ismert jegyzete, az Ismeretek a pszichopedagógia köréből c. kiadvány óta

nem készült semmilyen összefoglaló a pszichopedagógia tudományágról és gyakorlatról. Azóta

pedig eltelt néhány évtized, és nagyon sok minden megváltozott a társadalmi-gazdasági életben, a

szakmai világban, a képzésben, a gyakorlati munkában. A kezdetek óta töretlenül nagy az

érdeklődés a pszichopedagógiai szakma iránt, ez az érdeklődés az utóbbi időben csak egyre nőtt,

miközben alapvetések nincsenek megfelelő módon tisztázva, sok a félreértés a területre

vonatkozóan, sok a homályos, vagy kritikus pont.

Sok változás következett be a pszichopedagógiai szakma hangsúlyaiban, populációkban,

megjelentek hasonló tartalmú képzések, tisztázatlanok vagy félreérthetőek több esetben a

kompetenciahatárok, valamint a képzésben is egyetemi, kari, szakirány szintű változások

következtek be, alkalmazkodási szándékkal a gyakorlat, tudomány, társadalmi igények felé.

Változnak az ágazati törvények, rendeletek, szabályozók. Mivel a pszichopedagógia komplex

tudomány és gyakorlat, több ágazat változásai is érintik szakmai szerepét, identitását, tartalmait.

Az utóbbi időben igen sok, és több nagy horderejű változás következett be törvényi, rendeleti

szinten, kiemelten a köznevelés területén, de a gyermekvédelemben és az egészségügyben is,

melyekhez alkalmazkodni szükséges, megismerni azok tartalmát, megtalálni a megfelelő helyet a

pszichopedagógia számára. Sajnos, több esetben is aggasztó jelenségeket tapasztaltunk

jogszabályi szinteken; sok a téves, pontatlan, hiányos meghatározás a pszichopedagógiára,

pszichopedagógusokra vonatkozóan a köznevelési törvényben és rendeleteiben, nem kellően

ismert a tudástartalom és kompetencia, nincs megfelelően meghatározva a pszichopedagógus

feladatköre, szakmai tevékenysége. A gyermekvédelemből – a kezdeti gyermekvédelmi indíttatás

ellenére – sajnos, egyre jobban kiszorul a pszichopedagógus szakma, csökkennek területek,

munkakörök, lehetőségek, nincsenek specifikusan kidolgozott szakmai módszertani anyagok. Az

egészségügyben is új lehetőségeket kellene nyitni, ami fokozott szakmai munkát igényelne.

Egyre több a hasonló célokat, tartalmakat felvonultató képzés, ezért égetően sürgős a szakmai

identitásunkkal és önmeghatározásunkkal foglalkozni.

1 Szakmai állásfoglalás

Pszichopedagógia tudomány és gyakorlat Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya kiadványának rövidített változata, elérhető: http://www.magye-

1972.hu/aktualis-hirek/530-a-pszichopedagogiai-szakosztaly-felhivasa

2

Nő az érdeklődés, a célcsoportok köre (pl. pszichoszociális fogyatékosság), bővülnek az ellátandó

populációk, amelyek sok fogalmi, rendszertani, képzési, továbbképzési és egyéb kérdéseket is

felvetnek. A változások, szakmai kihívások, az aktuális társadalmi, szakmai, szakmapolitikai

helyzet miatt a Szakosztály fontosnak tartja a pszichopedagógia elméleti és gyakorlati

kérdéseinek megtárgyalását, széles szakmai körben való megvitatását. Fontosnak tartotta egy

összefoglaló szakmai állásfoglalás készítését és elfogadását a Szakosztály által, mely alapját

jelenti a további szakmai érdekképviseleti, szakmai munkának, állásfoglalásoknak, javaslatoknak.

Ezért előterjesztette az Állásfoglalást, mint vitaanyagot, megvitatásra és elfogadásra a Magyar

Gyógypedagógusok Egyesülete (MAGYE) XLII. Országos Szakmai Konferenciáján. A

vitaanyagot a szakosztályi ülés elfogadta.

Jelen állásfoglalást nyilvánossá tettük, folyamatosan várjuk a kollégák észrevételeit, javaslatait,

az aktuális kiegészítéseket. A szakmai anyag évente felülvizsgálatra kerül, az összegyűjtött

hozzászólásokat évente megvitatjuk.

A PSZICHOPEDAGÓGIA FOGALMA

Az adottságaikhoz és/vagy élethelyzetükhöz, életkorukhoz képest alulteljesítő, a szűkebb-tágabb

társadalmi környezetükben alkalmazkodási zavarokat mutató gyermekeket, fiatalokat és

felnőtteket magába foglaló népességcsoport száma a hazai és a külföldi tapasztalatok szerint is

növekvő tendenciát mutat.

Elnevezések az idők során:

Századfordulón

Neurotikus, pszichopata, pszichotikus, erkölcsi fogyatékos, akarati-érzelmi fogyatékos

1945-1960-as évek

Gyógypedagógia határterülete (probléma negligálása)

1968-1980-as évek

Érzelmi-akarati fogyatékos, vagy klinikai kórképek (neurotikus, antiszociális, pszichopata…)

szerint

Vagy beilleszkedési zavar, vagy nehezen nevelhető/inadaptált

1980-as évektől

Teljesítmény-és viselkedészavar v. viselkedés-és teljesítményzavar

2010

Érzelmi-és viselkedészavarok (emotional and behavioral disorders)

Teljesítményzavarok

Alkalmazkodási/beilleszkedési zavarok

Nemzetközi kitekintés:

Seriously emotionally disturbed (SED), azaz Súlyos emocionális/érzelmi zavar legfontosabb

jellemzői (IDEA (the Individuals with Disabilities Education Act)

tanulási képesség zavarai, mely nem magyarázható intellektuális, szenzoros, illetve egészségügyi faktorokkal

kortársakkal, pedagógusokkal való kielégítő társas kapcsolatok kiépítésére és megtartására való képtelenség vagy gyengeség

nem megfelelő viselkedés vagy érzelmi megnyilvánulások normális körülmények között

általánosan és tartósan fennálló boldogtalanság, lehangoltság érzése vagy depresszió

3

tendencia a fizikai tünetek kifejlesztésére, mely társul személyes vagy iskolai problémákkal

Fő szempontok:

Krónikusság (hosszú ideig tartó)

Súlyosság (jelentős fokú)

Nehézségek az iskolában (ellenséges érzelmek, teljesítményproblémák)

Emotional and behavioral disorders (EBD) as a disability – Érzelmi és viselkedésu zavarok

mint fogyatékosság fő jellemzői (National Mental Health and Special Education Coalition,

Council for Children with Behavioral Disorders)

Az EBD jellemzői: olyan viselkedési és emocionális válaszok az iskolai programok során,

amelyek annyira különböznek az életkor, a kulturális és etnikai normáktól, hogy jelentősen

befolyásolják az iskolai teljesítményt. Ide tartoznak: akadémikus, szociális, szakmai és személyes

készségeknek, kompetenciáknak kifejezése és fejlődése.

1. Ez a fogyatékosság (disability)

a, több, mint átmeneti, elvárható válasz egy környezeti stresszteli eseményre

b, következetesen megfigyelhető, több mint egy szituációban, amelyek közül legalább egy az

iskolához köthető,

c, a gyerek állapotából kifolyólag az általános oktatási intervenciók nem elegendők.

2. Az ilyen zavarok előfordulhatnak más fogyatékosságokkal együtt.

3. Ebbe a kategóriába tartozhatnak olyan gyerekek, akiknek skizofréniájuk, érzelmi-hangulati

zavaraik, szorongásos zavaraik, vagy egyéb tartós pszichikai, magatartási, alkalmazkodási

rendellenességeik vannak, amelyek hatnak az iskolai teljesítményekre

Az érzelmi sérülés hatásai lehetnek:

externalizáló zavarok – acting out o agresszió

o dac, ellenszegülés, ellenállás

o rendbontás

o harc, lázadás, verekedés

internalizáló zavarok – visszavonulás o izoláció

o önkárosítás

o depresszió

o szorongás

akadémikus képességek o képességzavarok

o a feladatok elkezdésének problémái

o nehézségek a figyelem fenntartásával

o problémák a feladatmegoldásokkal

interakciók másokkal o coping stratégiák

o szociális jelzések értelmezése

4

Kitekintés a német nyelvterületre

Verhaltensstörungen – magatartási zavar fő jellemzői:

Meghatározás: 1950, Párizsi Pszichiátriai Világkongresszus

Gyűjtőfogalom: hibás, zavart viselkedés – a „nevelési nehézség” pedagógiai fogalmától a

pszichiátriai szindrómákig, a pszichopátiától a súlyos elhanyagolásig és a bűnözésig

Definíció: Olyan viselkedés, mely jelentősén eltér a társadalom, vagy egy közösség, csoport formális/informális normáitól.

Fejlődési vagy krízis által okozott, szituatív vagy személyiségtől függő

Elméletek: orvosi, pszichodinamikus (analitikus), tanulási, szociálpszichológiai, társadalomkritikai, ökológiai-rendszerelvű

A viselkedészavarok pedagógiája olyan gyerekekkel és fiatalokkal foglalkozik, akik az

érzelmi-szociális fejlődésükben jelentősen korlátozottak, és a további fejlődésük súlyosan

veszélyeztetett. (Ahrbeck, 2011)

Myschker meghatározása (2009): Azok a gyermekek és fiatalok tartoznak a viselkedészavart mutatók körébe, akik az adott

kultúrspecifikus elvárásoktól, normáktól eltérő, maladaptív magatartást mutatnak, melyet

organikus és/vagy környezeti okok határoznak meg. Többszörös meghatározottsága miatt

jellemző a fejlődési, tanulási és munkaképesség érintettsége, a környezettel való interakciók

eseményeiben nyilvánul meg, a gyakoriság és a súlyossági fok befolyásolja. Különleges

pedagógiai-terápiás segítség nélkül nem, vagy csak korlátozottan tudnának haladni. Fejlesztési

terület: emocionális és szociális fejlődés, melyet igen sok különböző faktor befolyásol.

Fejlesztési területek:

tanulási korlátok

értelmi fejlődés

érzelmi-szociális fejlődés

A magyar definíciót az utóbbi években Eigner Bernadett igyekezett megfogalmazni, figyelembe

véve a hazai szakmai változásokat és a nemzetközi aktualitásokat:

A pszichopedagógia a bio-pszicho-szociális ártalmak következtében kialakult idegrendszeri-,

illetve érzelmi- és személyiségfejlődésben jelentkező pszichés sérülés miatt érzelmi-, viselkedés-

és teljesítményzavarokkal, beilleszkedési/alkalmazkodási nehézségekkel küzdő gyermekek,

fiatalok, ifjú felnőttek és családjuk körére irányuló multidiszciplináris gyógypedagógiai (nevelési,

oktatási, fejlesztési, terápiás és rehabilitációs) tevékenység (Eigner, 2010).

A pszichopedagógiai szemlélet

A pszichopedagógia az egyént szűkebb környezetével együtt, mint pszichológiai, biológiai és

szociális egységet szemléli, az egyén pszichopedagógiai profiljának megismerésével, a

teljesítmények, képességek és funkciók, valamint az ezek működését meghatározó belső és külső

feltételek figyelembe vételével, holisztikus szemlélettel tárja fel a problémát, a teljes klinikai

pszichopedagógiai képet. Megközelítése ökológiai-rendszerelvű alapokon nyugvó komplex:

pedagógiai, pszichológiai, kóroki, szociális szempontú megközelítésével a személyiség egészét

igyekszik megközelíteni, közvetlen környezetével együttes rendszerként. Dinamikus

megközelítést alkalmaz: a viselkedéses tünetek hátterében rejtőző lelki jelenségek, dinamikusan változó tudattalan folyamatok megismerését fontosnak tartja. Feltárja az ok-okozati

összefüggéseket, az egyes jelenségek egymásra hatásainak hálóját, fejlődésirányokat, az

intrapszichés és interperszonális dinamikát. Fejlődési szemlélete szerint a gyermekkori

problémák egy vagy több fejlődési területen jelentkeznek (kognitív, biológiai, fizikai, érzelmi,

viselkedési, szociális, pszichés), az adott korosztálytól való eltérésből erednek. A fejlődés aktív,

dinamikus folyamat – longitudinális. Hasonló fejlődési problémák különböző klinikai zavarokhoz

5

vezethetnek. Különböző fejlődési problémák vezethetnek azonos zavarokhoz. Fejlődési

folyamatok és kudarcok kölcsönhatásba kerülhetnek. Fejlődési folyamatok és környezet függenek

egymástól. Az alkalmazkodóképesség szerepe fontos a fejlődésben.

Jellegzetességek: ártalmak sokfélesége és kombinációi, tünetek sokfélesége és kombinációi,

reverzibilitás, tünetváltás.

Célcsoportok: a pszichés fejlődés zavara miatt érzelmi-, viselkedés és/vagy teljesítmény/tanulási

zavarokkal küzdő gyermekek, serdülők, fiatalok, felnőttek és családjaik.

Populációk, tevékenységek és intézmények a különböző területeken:

Korai életkorban

populációk: pszichés fejlődési elmaradásokkal, zavarokkal, problémákkal küzdő gyermekek és

családjaik

tevékenységek: korai felismerés, szűrés, vizsgálatok, korai intervenció, módszerspecifikus

terápiák és fejlesztő tevékenységek

intézmények: a korai fejlesztés intézményeiben, pedagógiai szakszolgálatokban, bölcsődékben,

korai fejlesztő központokban, egymikben, civil szervezetek szolgálataiban, szülészeti,

neonatológiai, koraszülött, gyermekosztályokon

Egészségügyben

populációk: beteg, krónikusan beteg, pszichoszomatikus tünetekkel, betegségekkel küzdő,

mentális és viselkedészavarokkal, szenvedélybetegségekkel, pszichoszociális fogyatékossággal

küzdő gyermekek, serdülők, fiatalok és családjaik

tevékenységek: szűrés, diagnosztikus vizsgálatok, egészségpromóció, krízisintervenció, ápolás,

nevelés-oktatás, fejlesztés, terápia, rehabilitáció eszközeivel

intézmények: kórházi, gyermekkórházi, neurológiai, pszichiátriai ambulancián vagy osztályon

ápolás, nevelés-oktatás, fejlesztés, terápia, rehabilitáció eszközeivel

Köznevelésben:

populációk:

a sajátos nevelési igényű gyermekek, ezen belül az egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek,

tanulók - valamennyi zavar tekintetében, gyógypedagógus munkakörben,

pszichopedagógia szakirány végzettséggel

a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek, tanulók – fejlesztő pedagógus munkakörben, pszichopedagógus szakirány végzettséggel (mások

mellett)

a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű a veszélyeztetett gyermekek és

családjaik

szenvedélybeteg, deviáns viselkedést mutató gyermekek, tanulók

közösségi problémák körébe került gyermekek, kisebb-nagyobb, formális vagy

informális közösségek, bántalmazó és bántalmazott gyermekek

kiemelten tehetséges gyermek, tanuló

tevékenységek: felismerés, szűrés, diagnosztikai vizsgálatok, a kiemelt figyelem (sni, btmn, hh,

hhh) igényéből eredő hátrány csökkentése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció,

rehabilitációs foglalkoztatás, fejlesztő foglalkoztatás, terápiás ellátás, kommunikációs és szociális

készségfejlesztő, önismereti tréningek, konfliktuskezelés, konzultáció szülőkkel, szakemberekkel,

szabadidős programok szervezése speciális célcsoportoknak, gyermekvédelmi tevékenység,

kríziskezelés stb.

6

intézmények: óvodában, iskolában, egységes gyógypedagógiai módszertani intézményben,

pedagógiai szakmai és szakszolgálatokban (a korai fejlesztés, szakértői bizottsági tevékenység,

nevelési tanácsadás területein)

Szociális és gyermekvédelmi területeken populációk: a speciális szükségletű gyermekek, serdülők, fiatalok és családjaik, a veszélyeztetett,

a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, deviáns magatartású gyermekek, serdülők,

fiatalok

tevékenységek: felismerés, szűrés, diagnosztikai vizsgálatok, foglalkozások, terápiák, nevelés,

fejlesztés, bűnmegelőzés, reszocializáció, kriminálpedagógiai módszerek

intézmények: szociális ellátásban, a gyermekvédelmi alap-, ill. szakszolgáltatásokban, civil

szervezetek szolgálataiban,

Pszichopedagógiai tipológia:

▪ érzelmi- és viselkedészavarok2

▪ externalizáló zavarok

▪ internalizáló zavarok

▪ kevert zavarok

▪ szocializációs zavarok, pszichogén funkciózavarok

▪ hangulatzavarok

▪ neurotikus, stresszhez társuló és szomatoform zavarok

▪ pszichotikus zavarok

▪ teljesítményzavarok

▪ fejlődési zavarok

▪ mentális retardáció

▪ tanulási zavarok, részképesség-zavarok

▪ egyéb teljesítményzavarok

▪ személyiségzavarok, személyiségfejlődési zavarok

▪ pszichoszociális fogyatékosság

▪ szociális-szocializációs problémák

▪ hátrányos helyzet

▪ veszélyeztetettség

▪ devianciák

▪ tehetség, kreativitás

▪ életvezetési problémák, krízisek, traumák, stresszek

▪ közösségi problémák (bántalmazás, kirekesztés, konfliktusok)

2 kövér betűvel kiemelve: elsődlegesen a pszichopedagógia illetékességi körébe tartozó populációk (teljes körű

kompetenciával), a többinél a hangsúly a teammunkán és a részleges kompetencián van, aláhúzással: új terület

7

A pszichopedagógia rendszere:

TEVÉKENYSÉGEK

A pszichopedagógia fő feladata: pszichés fejlődési zavarok, nevelési problémák,

szociokulturális hátrányok feltérképezése és kezelése komplex tudástartalmak birtokában.

Fő célok: a zavarok kialakulásának megelőzése, problémák felismerése, kezelése, ártalmak

csökkentése, tünetek javítása, életminőség javítása, személyiség fejlesztése, társas beilleszkedés,

közösség fejlesztése, rehabilitáció, reszocializáció. Ehhez fontos a pszichés fejlődés

folyamatainak, törvényszerűségeinek, zavarainak megismerése, a társas beilleszkedés

folyamatának, zavarainak megismerése. Így sikeres lehet a pszichés fejlődési zavarok és a társas

beilleszkedés nehézségeinek, zavarainak kezelése, beavatkozás a személyiség és társas

Világkép Az ember a természet része

Emberkép Autonóm és autotelikus személyiség

Tudományok Gyógypedagógia és határtudományai: pszichológia,

pedagógia, biológia, orvostudomány, szociológia,

pszichiátria

Társadalmi aspektus Esélyegyenlőség, integráció

Fejlődéskoncepció Life span, tranzakció; mozgó rizikó

Pedagógiai célok Prevenció, intervenció: nevelés, fejlesztés, terápia

Pszichológiai bázis Pszichodinamikus, humanisztikus

affektív és kognitív pszichológiai, neuropszichológiai,

személyiséglélektani ismeretek

Egyén és közösség Integráció és differenciáció, szocializáció

Eszközök Komplex eszközrendszer

Színterek Pedagógiai, egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi,

klinikai, igazságügyi , büntetésvégrehajtási, kulturális

Módszerek Segítő kapcsolat, teammunka , klinikai pszichopedagógiai módszer-és eszköztár

8

kapcsolatainak fejlesztésébe – intervenció, illetve a problémák, nehézségek, zavarok megelőzése

– a prevenció.

Szakmaterületek:

klinikai (diagnosztikus és terápiás)

nevelési, fejlesztési, oktatási - korrekciós-kompenzációs, oktatást segítő-

tanulásmódszertani (tanulási és teljesítményzavarok)

egészségpromóciós, krízisintervenciós

(re)habilitációs

gyermekvédelmi

kriminálpedagógiai, reszocializációs

A személyiségfejlődési zavar tünetei már kisgyermekkorban jelentkezhetnek enyhébb tanulási-

magatartási problémák tüneti formájában. Az időben nyújtott szakmai segítség képes akár a

folyamatot megállítani (reverzibilitás), és a tüneteit megszüntetni, de legalábbis enyhíteni. Az

elmaradó segítségnyújtás abba az irányba hat, hogy a tünetek állandósulnak, súlyosabb

személyiségfejlődési zavart vagy mentális kórképeket eredményeznek, illetve nehezen

nevelhetőség vagy inadaptáció alakulhat ki.

A gyógyító pedagógiai szempontokat szem előtt tartva a következő tünetek, tünet-együttesek

megléte mellett indikált a pszichopedagógiai tevékenységformák igénybevétele (Volentics,

1993):

● kognitív funkciózavarok (pl. a figyelem, emlékezet zavara)

● a szociális fejlődés zavarai (pl. a kapcsolatteremtő készség zavara, az agresszió

szocializálatlan levezetési módja)

● vegetatív tünet-együttes és funkciózavarok (pl. csökkent terhelhetőség, alvászavarok)

● motoros funkciózavarok (pl. hiperaktivitás, mozgáskoordinációs zavarok)

A pszichopedagógiai tudástartalom és tevékenység keretében megismerhetők a viselkedés- és

teljesítményzavarok kialakulásának ok-okozati összefüggései, tüneti megnyilvánulásai, a

viselkedés- és teljesítményzavarok diagnosztikájának, kezelésének, terápiájának módszerei,

eljárásai. A pszichopedagógia tapasztalati tudománya a viselkedést és a teljesítményt a

pszichológiai, a genetikai, az idegrendszeri elemekkel, és az ezeket formáló környezeti

hatásokkal összefüggésben elemzi.

Komplex tudástartalmak: fejlődés – nevelés – szociális körülmények

fejlődés (normálfejlődés, atipikus fejlődés – fejlődéslélektan, személyiséglélektan, pszichiátria, pszichopatológia, neurobiológia, neuropszichológia)

nevelés (neveléslélektan, családi és intézményes nevelés, szocializáció)

szociokulturális háttér (hátrányos helyzet, veszélyeztetettség, devianciák, szociológia)

A pszichopedagógus szakmai műveltségének a pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai,

kórtani, szociológiai ismeretek is integráns részét képezik, s ezeket az ismereteket kiképzése

során megszerzi. A korszerű képzési tartalmak lehetővé teszik a pszichopedagógusok számára is

a szakterületükre vonatkozó (pszicho)diagnosztikai, a tanácsadói, terápiás, rehabilitációs megközelítésű gyógypedagógiai-pszichológiai módszerek, eljárások ismeretét és kreatív

felhasználását.

9

A pszichopedagógiai diagnosztikus és terápiás tevékenység fő területei:

a személyiség és az intraperszonális dinamika (konfliktusok, megküzdési stratégiák, védekező mechanizmusok)

kognitív funkciók (végrehajtó és gátló funkciók, figyelem, koncentráció, orientáció,

receptív és expresszív beszéd, érzékelés, észlelés, motorium, vizuomotoros organizáció,

tanulás, emlékezet)

affektív funkciók (emóciók, érzelmek, hangulatok, kötődés, empátia, érzelmi intelligencia, érzelmi zavarok)

ismeretek: a gyermek tanult, szerzett ismereteinek köre, tudásszintje (utánzáson, megértésen, aktív beszéden alapuló ismeretek, olvasás, írás- helyesírás, számolási

készség, általános tájékozottság)

adaptív viselkedés (önállóság, társas kapcsolatok, beilleszkedés, önkontroll, interakciók, játék, szabadidő szervezése) megismerése és fejlesztése

Az érzelmi-és viselkedési, a teljesítményzavarok, beilleszkedési zavarok kezelésében a

szükséglet-orientált megközelítést (Volentics, 1996b) alkalmazza a pszichopedagógia: a

viselkedészavar a speciális szükségletek jelzése. Négy csoportot különböztet meg: nevelési-

oktatási, egészségügyi, mentálhigiénés és szociális szükségletek. Egyidejűleg több szükséglet is

lehet. A problémaprofil egy speciális tünetleltár, kezelési szempontú megközelítésben. Komoly

felelősség hárul a környezetre, az elsődlegesen, másodlagosan szocializáló közegre, illetve a

segítségnyújtásban szerepet játszó szakemberekre, akik a fejlesztés – korrekció - terápia irányait

meghatározzák. A diagnosztikus munka folyamatjellegű, és mindig tartalmaz valamilyen terápiás

hatást is, és megfordítva, a terápia előre haladásával egyre újabb diagnosztikus információk

keletkeznek.

Diagnosztikában felhasznált fő eszközök: exploráció, anamnézis, interjú, megfigyelés,

szűrővizsgálatok, környezettanulmány, státusz, klinikai pszichopedagógiai szakvélemény;

tesztek: kompetencia körön belüli személyiségvizsgálatok, projektív eljárások, pszichológiai

képességmérő tesztek, klinikai pszichodiagnosztikai eljárások, pedagógiai, gyógypedagógiai

teljesítmény- és részképességmérő eljárások, fejlődési és intelligencia vizsgálatok, szociális

tesztek, felmérések

Terápiák: primer prevenció (megelőzés), szekundér prevenció (pszichopedagógiai intervenció),

tercier prevenció (rehabilitáció), szocioterápiák, pedagógiai, művészeti terápiák,

gyógypedagógiai terápiák és fejlesztő módszerek, pszichopedagógiai specifikus terápiák

A gyógypedagógiában a pedagógiai eszközökkel megvalósuló gyógyítói hatékonyság gondolata

igen szoros összefüggést mutat a pszichoterápiás eljárásokkal. A pszichoterápia alkalmazását

legérzékenyebben a viselkedési, és magatartási feltűnőséget mutató gyermekek

gyógypedagógiája, a pszichopedagógia fogadta. (Lányiné, 2004)

TÖRTÉNETI ELŐZMÉNYEK, KÉPZÉSI ELŐZMÉNYEK

A pszichopedagógia a gyógypedagógia önállóvá vált ága. 1973-tól választható szakként készít fel

az ép értelmű, de személyiségfejlődésében sérülést szenvedett, a szűkebb-tágabb társadalmi

környezetében jellemzően beilleszkedési zavarral küzdő populáció gyógyító nevelésére.

10

Történeti előzmények, kapcsolódási pontok

A pszichopedagógia történeti gyökerei neveléstörténeti, gyermekvédelmi, gyógypedagógiai

lélektani, kísérleti pedagógiai, neveléslélektani (gyermektanulmány), kriminálpedagógiai,

pszichopatológiai, pszichiátriai, klinikai pszichológiai előzményekre vezethetők vissza.

A pszichopedagógia gyermekfelfogása a gyermek tiszteletére, megismerésére, megértésére és

védelmezésére helyezi a hangsúlyt. Történeti előzményei a humanisták eszmerendszereiben

(Erasmus), Morus Tamás gyermekcentrikus, gyengéd és szeretetteljes felfogásában, a pietisták

nevelési mozgalmában, a gyermek eredendő jóságának felfedezése Rousseau nézeteiben, a

filantropisták szemléletében és gyakorlatában, valamint a századforduló gyermektanulmányi és

reformpedagógiai törekvéseiben, elsősorban Claparčde elméleti és gyakorlati munkásságában,

részben pedig a hazai gyógypedagógiában lelhetők fel (Vértes O., Kármán, Ranschburg, Szondi).

1899-ben létrejött a Psychophysikai Laboratorium, Ranschburg Pál vezetésével, majd 1902-1929

között, mint Állami Gyógypedagógiai Pszichológiai Laboratórium működött, gyógypedagógia és

pszichológia szoros integrációjában, alapfeladatának tekintve az abnormális értelmi és erkölcsi

fejlődés törvényszerűségeinek feltárását. A tudományos megismerés szándéka indította el útjára a

múlt század elején a rendszerszemléletű, egységes gyógypedagógiát. A gyógypedagógiát már a

kezdetektől komplex tudományként és gyakorlatként művelték a neves elődök. A

rendszerszemlélet a kezdetektől jellemezte a gyógypedagógia tudományát, és jellemzi ma is, mint

komplex megközelítési módszer (Gordosné, 2004). A fogyatékos személyek vizsgálatát már a

kezdetektől interdiszciplináris (pedagógiai, orvostudományi, antropológiai, pszichológiai,

nyelvtudományi, szociológiai) szempontok szerint, rendszerben gondolkodva végezték. A

magyar gyógypedagógia tudománymodellje a szűkebb és tágabb értelemben vett gyógypedagógia

tudományrendszerének fokozatos kiépülésével alakult és teljesedett ki (Gordosné, 2004). A

tágabb értelemben vett gyógypedagógia a gyógypedagógiai segítséget igénylőkkel összefüggő

teljes jelenségkört kutatja: a sérülések, zavarok, eltérések kóreredetét, patológiáját, a megzavart

fejlődésmenetet, személyiségfejlődést, pszichés funkciókat, társas környezetet, emberi

kapcsolatokat, életkilátásokat. A tágabb értelemben vett gyógypedagógia tehát komplex

tudomány. Klasszikus „össztudomány”, mai definíciója is ezt az összetettséget hangsúlyozza. A

hangsúly a gyógyító nevelés felől az átfogóbb, gyógypedagógiai tevékenységre kerül

napjainkban, gyógypedagógiai: nevelési, oktatási, fejlesztési, terápiás és rehabilitációs

tevékenység (Gordosné, 2004). Mindezeket a modern pszichopedagógia ma is sajátjának tekinti.

Szondi, a ranschburgi alapokra épülő komplex esetfeltáró rendszerét az ún. „karózással”, az

egyénnek nyújtandó szociális támasz hangsúlyozásával látta szükségesnek kiegészíteni. A „teljes

személyiség” és az átvitt értelemben használt gyógyítás, a gyógyító nevelés szerepének

hangsúlyozása valójában megegyezik avval a szemlélettel, amely a bio – pszicho - szociális

tényezők kölcsönhatásában szemléli a fogyatékos személyt és életlehetőségeit (Gereben, 2008).

Witmer, Wundt tanítványa vezette az 1896-ban megnyílt első Klinikai Pszichológiai Intézetet. A

fejlődési zavarokat, fogyatékosságokat korrigáló, segítő, újranevelő területen kezdett

szakmásodni a klinikai pszichológia (magatartási zavarok, képességzavarok, viselkedészavarok),

melynek szemléletére, tudományára a pszichopedagógia is támaszkodik. Fontos szerepet

játszanak a pszichopedagógia tudományában: pszichoanalitikus, pszichodinamikus irányzatok,

fejlődéselméletek, korai fejlődés – Piaget, Stern, diagnosztika fejlődése: kognitív, affektív

funkciók, személyiség, viselkedés, egyén és közösség – Mérei, Moreno, pszichoterápiák -

humanisztikus irányzat, személyközi kommunikáció – Berne, Gordon.

A pszichopedagógia célcsoportjait régebben terminológiai sokféleség jellemezte: ideges,

neurotikus, pszichopatha (Vértes O., 1930, 1940), erkölcsi fogyatékos, erkölcsükben

11

veszélyeztetett gyermekek, lelki rendellenességek, lelki abnormitások, pseudodebilis,

környezetkárosított, nehezen nevelhető, magatartási zavarokkal küzdő, érzelmi-akarati

fogyatékos, érzelmi-akarati sérült, inadaptált, disszociális, antiszociális gyermek, serdülő, fiatal.

A korábbi meghatározások szerint „érzelmi-akarati sérülés” (érzelmi élet labilitása, érzelmi

funkciók sérülése, szocializáció hibái) tünetei:

Beilleszkedési

Alkalmazkodási

Viselkedés

Teljesítmény zavarok Jellemzője: reverzibilitás (harmonikus személyiségfejlődés visszaállíthatósága), ok-okozati

összefüggések sokrétűsége, prevenció hatékonysága. (Volentics,1993)

A századfordulótól az 1920-as évekig terjedő időszakot a hazai pszichopedagógiai törekvések

kialakulása jellemezte. Modellértékű kísérlet volt a Vértes- féle Ideges gyermekek nép-és

középiskolája, melyben a neurotikus és pszichopátiás gyermekek gyógyító nevelése folyt (Vértes

O., 1912). Kármán Elemér, hazánk első kriminálpedagógusa vezetésével 1915-ben megalakult az

I. Kriminálpedagógiai Intézet, melynek személete, munkássága ma is haladónak tekinthető. Éltes

Mátyás az „erkölcsükben veszélyeztetett gyermekek iskolái”-nak létrehozását szorgalmazta. Dr.

Tóth Zoltán (1933) és Vértes O. József (1930, 1940) elméleti munkáikban a pszichés sérülést

szenvedett gyermekek és fiatalok helyét is próbálták megtalálni a gyógypedagógia egészében.

A Tanácsköztársaság bukását követően Vértes és Kármán intézetét „szocialista jellegűnek”

minősítették és bezárták. A későbbi, elsősorban Schnell János nevéhez fűződő próbálkozásokat a

területi mentálhigiénés gondozás rendszerének kialakítására pedig egyrészt ugyancsak politikai

okok, másrészt anyagi gondok lehetetlenítették el. A 30-as évektől alakuló nevelési tanácsadók

közül nagy jelentőségű a Liebermann Lucy (1964) által vezetett intézmény. György Júlia (1997)

munkássága nagy jelentőségű a bűnöző és nehezen nevelhető gyermekekkel kapcsolatban. 1945

után uralkodóvá vált az a nézet, hogy a szocialista társadalomban nem lesznek neurotikus,

antiszociális, pszichotikus gyermekek és fiatalok, így nincs szükség a speciális tudományok

területére sem. Így az 1950-es években a gyógypedagógiát az organikus eredetű károsodásokkal

való foglalkozásra igyekeztek korlátozni.

„A teljesítmény-és viselkedészavarokat a „Viselkedés és az érzelmi-hangulati élet rendszerint

gyermekkorban vagy serdülőkorban jelentkező zavarai” címen a DSM-IV-TR a BNO-ból

kiemelten tárgyalja...” (Gordosné, 2004a, 115.o.)

Volentics (2000): Speciális szükségletű gyermekek (viselkedés- és teljesítményzavarok):

o tanulási nehézségekkel küzdők (fogyatékos, gyenge képességű, részképességzavarokkal

küzdő + másodlagos tünetként viselkedészavarok jelenhetnek meg)

o alkalmazkodási képesség zavarával küzdők

• személyiségfejlődés problémái: neurotikus, antiszociális, pszichotikus

• szocializációs hiányokkal, eltérésekkel küzdő, hátrányos helyzetű, veszélyeztetett

gyermekek

Rózsáné (2000): A pszichopedagógia a gyógypedagógia azon ága, mely a különböző okok miatt

súlyos érzelmi sérülések következményeként viselkedési és teljesítményzavarokat mutató gyermekekkel foglalkozik.

A pszichopedagógus szakembert a felsorolásban a pszichiátria kézikönyve a következőképpen

írja le: gyógypedagógiai alapképzettség, a nevelési korrekcióhoz szükséges pszichológiai

hangsúllyal (Füredi-Németh-Tariska, 2007., 516. oldal).

12

Képzési előzmények

1900-1945

Az egységes gyógypedagógus képzésen belül

1945- 1960

Gyógypedagógia csak és kizárólag az orvosilag diagnosztizált, klasszikus területre

1968/69: Nevelőotthoni tanár képzés

1973: pszichopedagógia szak

1975: önálló tanszék

Bárczi Gusztáv és Illyésné Kozmutza Flóra a gyógypedagógia kompetencia körét mindig

szélesen, a pszichopedagógia népességét is felölelve értelmezték. 1946-ban a GYTF szervezeti

szabályzatában a gyógypedagógiai tanárok munkakörét így írja le(Szabályzat, 1946 1.§, idézi

Gordosné, 2000):

…6. erkölcsi fogyatékosok (bűnözők), nehezen nevelhetők, erkölcsileg veszélyeztetettek), 7.

egyéb lelki rendellenességben szenvedők (idegesek, pszichopaták, jellemváltozásban szenvedők)

Intézmények: erkölcsi fogyatékosok intézetei, testi, lelki fogyatékosok tanulmányozására

alkalmas egyéb intézetek (idegklinikák, javító-nevelő int.).

Minisztériumi jelentés 1955-ből (Vincze Antalné):

A gyógypedagógiai nevelés helyzete és feladatai

„Külön elbírálást igényelnek a nehezen nevelhetők, érzelmi és akarati fogyatékos gyermekek,

mert ezek nem számíthatók gyógypedagógiai alanyoknak, de oktatásügyünk súlyos kérdését

adják, mert ezekből kerülnek ki a bűnöző gyermekek, valamint az iskolai fegyelmezetlenség

okozói.” Környezeti hatások okozta fejlődési zavar kifejezés szerepel itt.

1967. évi előterjesztésben jelent meg egy Javaslat a gyógypedagógus-képzési palettáról hiányzó,

a „magatartásukban zavart” gyermekek speciális nevelőinek képzésére.

1968-ban fél siker: Az eredeti javaslattól eltérő 2 éves, levelezős posztgraduális képzés:

nevelőotthoni tanár-képzés. Későbbi profilváltás nehézségei, terminológiai, szakmai, szemléleti

elágazások, problémák jelentkeznek. Az 1968/69. tanévben keresztféléves kiegészítő képzési

forma indul: a gyermekvédelem területén valamilyen pedagógusi diplomával már rendelkező

dolgozók részére nevelőotthoni tanárképzés levelező tagozaton, kétéves képzési idővel. Ennek

előzménye, hogy Illyés Gyuláné és Gordosné Szabó Anna előkészítenek egy tervezetet a

Gyógypedagógiai Főiskolán a „nehezen nevelhető” gyermekekkel foglalkozó pedagógusok

képzésének megindításához. Ez sok vitát kavart. (Gordosné, 2000)

A problémák változatlan továbbélése azonban – főleg a nevelőotthoni és onnan kikerülő

gyermekek körében – elindította a pszichopedagógia újraéledését. 1969-ben a Gyógypedagógiai

Tanárképző Főiskolán a posztgraduális, kétéves nevelőtanár szak (nevelőotthoni nevelés)

bevezetésével, amely 1973-ban négyéves képzési idejű pszichopedagógiai szakká fejlődött, ahol

a pszichopedagógiát már a gyógypedagógia önálló ágaként művelik.

A szak alapítását szorgalmazó szakemberek: Illyés Gyuláné, Murányi-Kovács Endréné és

Gordosné Szabó Anna voltak.

A pszichopedagógia elnevezés hosszas gondolkodás eredménye. Akkor sok környező országban

a gyógypedagógia gyűjtőfogalmát fedte le ez az elnevezés, de más országokban (Szlovákia,

Szovjetúnió) az érzelmileg sérült, nehezen nevelhető népességet jelöli.

Murányi – Kovács Endréné, a Pszichopedagógiai Tanszék első vezetője fejlődéspszichológiai

alapokra helyezte az inadaptált gyermekek és fiatalok megértését, a megismerés kulcsa szerinte:

egyéni biográfia, az érzelmi tényezők és interperszonális kapcsolatok döntőek a fejlődésben.

13

Kiemelte az intézményi diszfunkciók szerepét, a címkézés veszélyét a deviáns karrier

alakulásában. Pedagógiai, szociológiai és pszichológiai tudás és kultúra szerepét hangsúlyozta. A

nevelésre alkalmatlan családok gyermekei, árvák, elhagyott gyermekek intézményes nevelési

gyakorlatából, a nevelési tanácsadók működési tapasztalataiból, szülőknek és pedagógusoknak

szóló korszerű előadások, cikkek felkutatásából, és pszichológiai és pedagógiai vizsgálatok,

tudományos publikációkból indult ki. Murányiné gyógyító-nevelésről, pszichopedagógiai terápiás

eljárásokról beszélt. (Volentics, 1996b, Gordosné, 2000)

A szak a történelmi hagyományok hármasságát mind a mai napig őrzi: a teljesítmény- és

viselkedészavarok mindhárom vonulatával (neurotikus – antiszociális - pszichotikus

fejlődésirány) foglalkozik, tevékenységfajtáinak/módszereinek hangsúlyát a fejlesztésre –

oktatásra - gondozásra helyezve. Volentics Anna több mint harminc éves (1978-2009) szakmai

munkásságának, korszerű szemléletének köszönhetően nyerte el a pszichopedagógia mai arcát.

Volentics Anna szakmai munkássága alapvetően a pszichopedagógia és a gyermekvédelem

fejlesztését szolgálta. Kiemelten foglalkozott az antiszociális fiatalok reszocializációjával, a

pszichotikus, a szenvedélybeteg gyermekek, fiatalok, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók

terápiájával, gyógyító-nevelésével.

A szak indulásakor meghatározott definíció: A pszichopedagógia szak a bio-pszicho-szociális

okok következtében normálistól eltérő személyiségstruktúrával rendelkező,

személyiségfejlődésükben sérült, neurotikus, pszichopátiás és disszociális magatartású

gyermekek és serdülők gyógyító-nevelésére készít fel. (1973. évi meghatározás, Murányiné)

Gordosné (1975) a gyógypedagógia új, önálló ágának írta le a pszichopedagógiát, az érzelmi-

akarati fogyatékos gyermekek nevelésére felkészítő tudományágnak tartotta. Az érzelmi-akarati

funkciók kiemelése mint fő tünet vitatott kérdése volt a pszichopedagógiának. Murányiné (1970)

„megzavart személyiségfejlődésű” gyermekekről beszél. Volentics Anna (1993) kiemeli: a

zavarok fő jellemzője a túlnyomórészt beilleszkedési, alkalmazkodási, viselkedés- és

teljesítményzavarokkal megjelenő érzelmi-akarati funkciók részleges vagy súlyos mértékű

károsodása. Később Volentics Anna így fogalmaz: A pszichopedagógia szak a bio-pszicho-

szociális okok következtében kialakuló viselkedészavarokkal küzdő, inadaptált gyermekek és

serdülők gyógyító nevelésére készít fel. (Volentics A., 2001) Pszichopedagógus: a teljesítmény-

és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek és fiatalok gyógyító nevelésével foglalkozó

gyógypedagógus. Főbb alkalmazási helyeik a szak indulásakor: a gyermek- és ifjúságvédelem

bentlakásos intézményei és a problémamegelőzés ambuláns, területi intézményei.

A szak azokban az időkben jött létre, amikor a humán szolgáltató/szociális segítő szféra

intézményrendszere még teljesen hiányzott Magyarországon. Ezért tömeges szükségletek

maradtak kielégítetlenül, illetve áramlottak az egészségügyi vagy igazságügyi, büntető szférába.

(Domszky, 1995) Ezért a „nem fogyatékos gyermekeken segítő szakember” karaktere sikeres

lehetett. A humán problémák kapcsolódó intézményei gyakran hiányoztak még, a

pszichopedagógus pedig szembesült azzal, hogy az alkalmazkodási, viselkedési problémák

hátterében rendkívül bonyolult helyzet áll, okai igen sokrétűek, kezelésük komplex módon lenne

csak lehetséges, nemcsak a gyermekkel, hanem családjával, intézményeivel kapcsolatos feladatok

ellátásával. A szakma nehezen körülhatárolható, mindig is kicsit kilógott a sorból, ezért

útkeresése folyamatosnak mondható. Régi probléma a státuszok, munkakörök tisztázatlansága,

körülhatárolatlansága is. A pszichopedagógia „bevezető szakként” is jól funkcionál, mivel igen

sok itt végzett szakember érzi úgy, hogy bővítenie szükséges tudását további képzésekkel, akár

gyermekvédelmi, akár szociális, akár pedagógiai vagy pszichológiai képzésekkel. Az 1992-es

reformtanterv előtt a képzésben több tantervi reform zajlott le, először szociálpedagógiai-

pszichológiai, azután szociálpedagógiai-gyógypedagógiai, majd gyógypedagógiai jellegűek. A

14

pszichopedagógia szakképzési célja a pszichoszociális (!) fejlődésükben zavart gyermekek és

fiatalok gyógyító nevelése. (Domszky, 1995.)

B. Aczél Anna 1981-83 között vezette a tanszéket, ezt követően Volentics Anna lett a vezető,

haláláig, 2009-ig. 2009-2011 között a megbízott tanszékvezető Eigner Bernadett, majd 2011-től

Vargáné Molnár Márta lett.

Fontos állomását jelentik a képzésnek az 1988-ban elkészített pályatükrök, melyben zavarokat

okoztak a tervezett szociálisszakember-képzési változatokkal való átfedések, ütközések.

Volentics Anna a pszichopedagógus, a szociálpedagógus és a gyermekvédelmi szociális szervező

pályatükreit készítette el. Felmerült, hogy amennyiben a szociális képzések beindulnak, a

pszichopedagógus pályatükre módosításokra szorulna. Egyidejűleg el is készültek a módosított

tantervi irányelvek a szakra vonatkozóan. (Gordosné, 2000) Itt már felvetődött, hogy a

pszichopedagógus az általános iskolai fejlesztő pedagógusi munkakört elláthassa.

Az 1990-es években a gyógypedagógia öndefiniálásának új kihívásai kerültek napirendre. Ezt a

Pedagógiai Lexikon szócikkei fémjelzik, melynek munkálataiban Volentics Anna is részt vett a

pszichopedagógiát érintő fogalmak meghatározásával.

1990-től beindult a négyéves, egyszakos gyógypedagógus képzés. Sok vita volt az egyes

képzésekben végzett szakemberek kompetenciáiról. Volentics Anna öndefiniálási munkája fontos

állomás volt. 1992-ben a Főiskola kísérleti reformtantervet vezet be. Az 1998-ban akkreditált

főiskolai és egyetemi szintű gyógypedagógus alapképzésben a képzési tartalmak populáció- és

tevékenység-specifikusak (tanár, terapeuta). A gyógypedagógus szaktudomány ismeretei a

komplex embertudomány. Képzési célok főiskolai és egyetemi szintű képzési formák. Egyes

munkakörökben, mint pl. a logopédus, illetve a pszichopedagógua, egyéni vagy kiscsoportos

formákban végzi munkáját. Valamennyi szak feljogosított a szaknak megfelelő fogyatékos

népességet ellátó alapfokú iskolák 1-6. osztályában való tanításra, valamennyi művelődési

területen.

A későbbiekben a gyógypedagógus-képzés fokozatos átállítása történik az egyetemi szintű

képzésre. 1999-ben a főiskola szervezet egységei körében a Pszichopedagógiai Tanszéknek a

következő kihelyezett csoportjai voltak, mely a szakirány, szakma jellegére is rámutat, és igen

korszerűnek, egyúttal példának tekinthető:

gyermekvédelmi, diagnosztikai és fejlesztésmódszertani, krízisintervenciós, preventológiai,

kriminálpedagógiai. Szó volt önálló Pszichopedagógiai Intézet létrehozásáról is.

A Kar 1999. december 31-ig önálló főiskolaként működött. A gyógypedagógus-képzés tartalma

és szerkezete a közoktatási, a szociális és az egészségügyi ellátás változásaihoz valamint a

tudomány fejlődéséhez alkalmazkodva többször átalakult. A „kimenőben” lévő kreditszerkezetű

képzésben a kar hét szakon (a szakokon belül tanári és terapeuta szakágakon) a gyógypedagógia

valamennyi szakterületére képzett/képez szakembereket, egyetemi szintű, nyolc féléves (240

kredites) alapképzésben, nappali és esti tagozatos képzési formákban: Értelmileg akadályozottak

pedagógiája, Hallássérültek pedagógiája, Látássérültek pedagógiája, Logopédia,

Pszichopedagógia, Szomatopedagógia és Tanulásban akadályozottak pedagógiája szakokon.

A felsőoktatás Bologna-rendszerű átalakításához igazodva a gyógypedagógus-képzés is

fokozatosan átállt a többciklusú, alap- és mesterképzésből álló képzésre. A többszintű képzés

bevezetése 2006-tól felmenő rendszerben történik. A gyógypedagógia szakos alapképzés (BA)

nyolc féléves (7+1 félév, 240 kredit), a tanulmányok nappali vagy levelező tagozaton végezhetők,

a hallgatók közoktatási és klinikai kompetenciákra készülnek fel.

15

A többciklusú képzés rendszerében – az akkreditációt követően – a Gyógypedagógia mesterszak

terapeuta és a társadalmi integrációs szakirányokon, a Gyógypedagógus tanár, illetve a

Gyógypedagógia-tanár képzés az ELTE tanári mesterszakán belüli szakirányként végezhető el.

Az alapképzések mellett szakirányú továbbképzési szakokon is folyik képzés. A

Gyógypedagógiai Továbbképző Központ képzési kínálatában akkreditált pedagógus-továbbképző

tanfolyamok, valamint regisztrált (OKJ) szakképzések is szerepelnek.

http://www.barczi.elte.hu/a-karrol/tortenet-kuldetesnyilatkozat

Kari képzésfejlesztés keretében (2010-2011) történt változtatások a pszichopedagógiai

szakirányt illetően: Új tanterv (Elfogadta a Kari Tanács 2011. június 15-én), újból kétszakos a képzés, de lehet

egy szakot is választani.

Új definíció, korszerű fogalomhasználat

Tananyagok rendszerezése, átfedések megszüntetése

Új egyszakos tantárgyak, blokkok

Új SZV kurzuskínálat

Diagnosztikus és terápiás eszköztár

Új, korszerűsített tananyag-tartalmak

Főtárgyak: érzelmi-szociális fejlődés / kognitív fejlődés

Új záróvizsga tételsor Új gyakorlati és terepgyakorlati útmutatók

Főtárgyak tartalmai:

Pszichopedagógiai nevelés és fejlesztés I-IV

I. Kognitív fejlődés és zavarai, korai intervenció

II. Tanulási és fejlődési zavarok

III. Iskolai teljesítmény-és viselkedészavarok

IV. Speciális szükséglet, devianciák

Pszichopedagógiai diagnosztika és terápia I-IV

I. Korai érzelmi-szociális fejődés és zavarai

II. Érzelmi-és viselkedészavarok

III. Személyiségfejlődés és zavarai

IV. Mentális kórképek, egészségügy

2013-ban a pszichopedagógia szak alapításának 40. évfordulóját ünnepeltük.

A MAGYE 41. konferenciáján Dr. Eigner Bernadett emlékezett meg erről a plenáris ülés

keretében, Pszichopedagógia negyven éve - múlt, jelen, jövő c. előadásával, illetve a konferencia

szakosztályi programja keretében A pszichopedagógia történeti és aktuális kérdései c.

előadásával, illetve az egész szakosztályi programmal.

Ugyancsak 2013-ban az ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék szervezésében, a Magyar

Tudomány Ünnepén sor került a PSZICHOPEDAGÓGIA 40 éves a pszichopedagógus

képzés c. rendezvényre, melyen Vargáné dr. Molnár Márta mb. tanszékvezető tartott előadást A

pszichopedagógia 40 éve és (újra)értelmezése címmel. Kiemelte, hogy az 1973-as képzés új

kapukat nyitott meg a gyermekvédelem, az egészségügy, a közoktatás területein. Az utóbbi évek

folyamatos változásokat, bővüléseket hoztak a pszichopedagógiai tevékenységek tekintetében.

Kitekint az aktuális képzési tartalmakra, főbb kompetenciákra. Fő fejlődési célként jelöli meg a

bizonyítékokon alapuló ellátást a jövőképben. Ezen kívül a pszichopedagógia sokszínű világát,

terepeit jól bemutató előadásokra került sor a következő szimpóziumokban: a koragyermekkori

16

intervenció multidiszciplináris megközelítése, Magatartás-és viselkedészavarok a köznevelés

rendszerében, speciális szükségletű gyermekek és fiatalok a gyermekvédelem rendszerében. Sor

került a Volentics Anna terem átadására is, dr. Eigner Bernadett Tartalom, értelem, szív –

Volentics Anna múltban, jelenben és jövőben című teremavató beszédével.

A kari átalakulások folyamatban vannak, melyben intézetekbe szerveződnek az addigi tanszékek,

új képzési kimenetek is várhatóak, de ez már a jelen…

KÉPZÉS

Pszichopedagógus képzés az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán folyik. A képzés

fő felelőse a Pszichopedagógiai Tanszék. A szakirány a nehezen kezelhető, személyiség-

viselkedés- és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalok, felnőttek oktatására, gyógyító

nevelésére, gondozására, társadalmi beilleszkedésük elősegítésére készít fel

(www.barczi.elte.hu).

Pszichopedagógus: a teljesítmény- és viselkedészavarokkal küzdő gyermekek és fiatalok

gyógyító nevelésével foglalkozó gyógypedagógus. Önálló képzésük 1973-ban jött létre a

Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán a pszichopedagógia szak létrehozásával. Főbb

alkalmazási helyeik a kezdetekben: a gyermek- és ifjúságvédelem bentlakásos intézményei és a

problémamegelőzés ambuláns, területi intézményei. (Volentics Anna, 2001)

A Pszichopedagógiai Tanszék a viselkedés- és teljesítményzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalok

és ifjú felnőttek gyógyító-nevelésére készít fel. Ennek keretében megismertetik a viselkedés- és

teljesítményzavarok kialakulásának ok-okozati összefüggéseit, az alkalmazkodási képesség

zavarának tüneti megnyilvánulásait, az inadaptálódás folyamatjellegét és a reverzibilitás kérdését,

a szakterülethez tartozó fejlesztő diagnózis és fejlesztő program készítését, valamint a viselkedés-

és teljesítményzavarok kezelésének, korrekciójának, terápiájának módszereit, eljárásait.

Alapképzés

Az alapképzési szak megnevezése: gyógypedagógia. Az alapképzési szakon szerezhető

végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi szint:

alapfokozat (baccalaureus, bachelor; rövidítve: BA), szakképzettség: e) gyógypedagógus,

pszichopedagógia szakirányon, a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: Special Needs

Educator and Therapist (Behavioural Disorders).

Pszichopedagógia

A szakirány a nehezen kezelhető, személyiség-viselkedés- és teljesítményzavarokkal küzdő

gyermekek, fiatalok, felnőttek oktatására, gyógyító nevelésére, gondozására, társadalmi

beilleszkedésük elősegítésére készít fel.

http://www.barczi.elte.hu/letoltesek/felveteli/Gyogypedagogia_alapkepzes_BA_2012.pdf

A szakon végzettek rendelkeznek a szakterületüknek megfelelő gyógypedagógiai tevékenységek

végzéséhez szükséges kommunikációs, szociális és kreatív képességekkel, készségekkel;

valamint együttműködő, kapcsolatteremtő képességgel, felelősségtudattal, önismerettel.

17

A gyógypedagógusok a pszichopedagógia szakirányon képesek, illetve alkalmasak (15/2006. (IV.

3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről)

a beilleszkedési, viselkedés- és/vagy teljesítményzavarok felismerésére, diagnosztizálására, fejlesztési terv készítésére és megvalósítására, együttműködve a nevelésben, ellátásban,

gondozásban érintett partnerekkel és intézményekkel;

a nehezen nevelhető, inadaptált, személyiségzavarokkal küzdő gyermekek, fiatalkorúak,

felnőttek gyógyító nevelésére, oktatására, gondozására, az eredményes szocializáció

elősegítésére az egészségügyi, szociális, korai fejlesztési, valamint a közoktatási

intézményekben;

anamnesztikus adatok elemzésére, a viselkedés és/vagy teljesítményzavarokat előidéző okok, tünetek fejleszthetőség szempontjából történő értékelésére, valamint tanácsadásra és

fejlesztésre az okok, illetve a tünetek megszüntetése, enyhítése érdekében.

A BA képzés végeztével az alábbi mesterképzési szakokon van lehetőség továbbtanulásra:

o gyógypedagógia mesterképzési szak, gyógypedagógiai terápia szakirány,

o interkulturális pszichológia és pedagógia mesterképzési szak,

o neveléstudományi mesterképzési szak,

o kisebbségpolitika mesterképzési szak,

o komplex rehabilitáció mesterképzési szak,

o kriminológia mesterképzési szak.

Gyógypedagógia Mesterképzési Szak

A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő

megjelölése: végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master; rövidítve: MA, szakképzettség:

okleveles gyógypedagógus (MA in Special Education) választható szakirányok:

Jelenlegi:

gyógypedagógiai terápia szakirány (MA in Special Education Therapy);

Tervezett:

fogyatékos emberek társadalmi integrációja szakirány (MA in Special Education (Social

Inclusion)

gyógypedagógia tanár

Doktori képzés

A PhD képzésre a Neveléstudományi Doktori Iskola – azon belül a Gyógypedagógia Doktori

Program ad részben lehetőséget, továbbá más egyetemeken működő doktori iskolákban is

folytathatók a tanulmányok.

Továbbtanulási lehetőségek Továbbtanulásra különböző tanfolyamok, szakirányú továbbképzések elvégzésével van még

lehetőség. Az ELTE BGGYK Továbbképző Intézete hirdet alapszakokat szakirányú

továbbképzésben, gyógypedagógia szakvizsgát, illetve szakirányú továbbképzéseket,

tanfolyamokat. Információk: www.barczi.elte.hu

18

KOMPETENCIÁK, SZAKTERÜLETEK

Felelősségvállalás, tevékenységek, nézetek és attitűdök, tudás, képességek.

Főbb kompetenciák:

pszichopedagógiai diagnosztikai és terápiás eljárások alkalmazása

szabadidős programok tervezése, szervezése

kommunikációs fejlesztés, tréningek ismerete, levezetése

iskolai, intézményi szereplők közti kapcsolattartás képessége

pedagógiai-pszichológiai-gyógypedagógiai dokumentumok értékelése, elemzése, összeállítása

környezettanulmány, esettanulmány készítése, esetelemzés, problémamegoldás

pszichopedagógiai szakvélemény készítése

prevenciós és intervenciós programok, foglalkozások tervezése, szervezése, lebonyolítása

sajátos nevelési igényű gyermekek foglalkoztatása, rehabilitációs ellátása

beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő gyermekek komplex ellátása

hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, speciális szükségletű gyermekek ellátása

tanulók képesség és más szempontok szerinti csoportba sorolása, differenciált, korszerű

fejlesztése, felzárkóztatása, kompenzáció, korrekció, megerősítés

gyógypedagógiai, pszichopedagógiai fejlesztések, innovációk, fejlesztő projektek támogatása,

célok operacionalizálása, folyamatok szabályozása.

együttműködés és tevékenységszervezés, tevékenység teamben, egyes szervezeti kultúra

sajátosságok felismerése, kezelése.

A pszichopedagógia szak mindig nagyon népszerű volt, amióta csak képzés létezik. A

pszichopedagógus képzés során a hallgatók széles körű tájékozottságra tesznek szert az emberi

természetre és viselkedésre vonatkozó ismeretanyagból, a tipikus és atipikus fejlődésről, a

személyiségfejlődésről és annak zavarairól, korszerű szemléletet, interdiszciplináris tudáson

alapuló komplex módszertant és eszköztárat kapnak a kezükbe.

A pszichopedagógus szaktevékenysége széleskörű alkalmazásra találhat minden olyan

területen, szervezetben, intézményben, létesítményben, ahol nevelés, képzés, fejlesztés,

egészségmegőrzés, újranevelés, korrekció, gyógyítás, rehabilitációs tevékenység folyik, és ennek

során a szakemberek humán intervenciókat használnak fel a munkájukban. Mivel a

pszichopedagógus felkészült és alkalmas kompetenciáinak megfelelően a humán intervenciók

körében használatos működés-, adaptációs-, képesség- és viselkedéselemző vizsgálatok

elvégzésére és kiértékelésére, valamint atipikus fejlődés esetén korszerű terápiák és fejlesztő

eljárások alkalmazására, ezért a szakterület iránti kereslet jelentősnek mondható.

A pszichopedagógia szakon, szakirányon szerzett szakterületi ismeretetek több területre adhatnak

képesítést:

Felkészítenek a tanulási teljesítményzavarokkal, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók speciális tüneteinek kezelésére (teljesítményromlás, olvasási, számolási és írászavarok,

értelmi képességek – figyelem, emlékezet, koncentráció, általános gondolkodási készség-

gyengesége, tanulási motiváció és tanulási technikák nehézségei), a tanulók felzárkóztatására

(közoktatási, köznevelési terület)

Felkészítenek a tágabb értelemben vett iskolai és területi gyermekvédelemre, így a szakember jártas a veszélyeztetett gyermekek és családok felismerésének és felkutatásának, valamint

ellátásának eljárásaiban (szociális és gyermekvédelmi terület)

19

Felkészítenek az érzelmi és viselkedészavarok felismerésére, megelőzésére és kezelésére, a tünetek csökkentésére (agresszivitás, gátoltság, szorongás, érzelmi labilitás, kapcsolati zavar)

– klinikai, egészségügyi terület, civil szféra.

A szakon képzettek magas szintű szaktudományi és gyógypedagógiai elméleti és gyakorlati

tudással rendelkeznek. Képesek a nehezen nevelhető és inadaptált gyermekek és fiatalkorúak

szocializációjának elősegítésére, a beilleszkedési, viselkedési és teljesítményzavarok

felismerésére, diagnosztizálására, csökkentésére a köznevelési intézményekben és egyéb nevelési

színtereken. Nevelési színterek: bölcsődék, kórházak, egészségügyi gyermekotthonok,

gyermekideggondozók, neuropszichiátriai szakrendelők, sérülésspecifikus bentlakásos intézetek,

nevelőintézetek, javítóintézetek, gyermekjóléti szolgálatok, gyermek- és ifjúságvédő intézetek,

nevelőszülői tanácsadó hálózat, gyermekotthonok, szociális intézmények, rehabilitációs

foglalkoztatók, játék- és művelődési házak, szabadidőközpontok.

Az új, egységes képzésben a tanári és terapeuta tudástartalmakra minden hallgatót felkészítenek

(különleges bánásmódot igénylő tanulók rehabilitációs és/vagy fejlesztő foglalkoztatására,

tanulásszervezésre, gyermekvédelmi, közösségfejlesztő feladatokra, szabadidős, kollégiumi és

egészséges életmódra nevelésre, óvodában, integrált iskolában tanulók fejlesztésére, tanulásuk

segítésére, terápiájára, a gyógypedagógiai szakszolgáltatásban korai fejlesztő, tanulást segítő és

terápiás- tanácsadó munkára).

A végzett pszichopedagógusok a főbb területeken általában team munkában dolgoznak együtt

kompetenciájuk szerint a többi szakemberrel: orvossal, védőnővel, pszichológussal,

pedagógussal, szociális munkással és más rokon területek képviselőivel.

Elhelyezkedésük többféle státuszban és munkakörben lehetséges, néhány példa:

gyógypedagógus, pszichopedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológiai tanácsadó,

családgondozó, módszertani szaktanácsadó, nevelő, stb.

Összefoglaló táblázat az elhelyezkedési lehetőségekről

szakmaterület részleg, osztály státusz, munkakör

egészségügy

gyermekosztály

többféle osztály, részleg

pszichopedagógus

gyógypedagógus

nevelés, oktatás iskola , óvoda

szakszolgálat

fejlesztő pedagógus

gyógypedagógus

pszichopedagógus

szociális terület fogyatékos személyek ellátása

pszichiátriai ellátás

szenvedélybetegek ellátása

gyógypedagógus

pedagógus

fejlesztő pedagógus

mentálhigiénés munkatárs

terápiás segítő

gyermekvédelem alapellátások

gyermekjóléti szolgálat, bölcsőde,

alternatív napközbeni ellátások, gyermekek

átmeneti otthona, családok á.o.

szakellátások

gyermekotthon, TEGYESZ,

gyermekvédelmi szakértői bizottság

pszichológiai tanácsadó

családgondozó

gyógypedagógus

gyógypedagógiai, fejlesztő

pedagógiai tanácsadó

pszichopedagógus

20

igazságügyi terület javítóintézetek

fiatalkorúak börtöne

nevelő

gyógypedagógus

pszichopedagógus

köztisztviselői terület igazgatási, vizsgálati, védelmi feladatkörök gyógypedagógus

pszichopedagógus

kulturális szabadidős, kulturális intézmények szabadidő szervező

játékmester

animátor

gyógypedagógus

pszichopedagógus

civil szervezetek változó gyógypedagógus

pszichopedagógus

Irodalmak

A teljes szakmai állásfoglalás adatai:

Szakmai állásfoglalás. Pszichopedagógia tudomány és gyakorlat (2014)

Írta és szerkesztette: Dr. Eigner Bernadett PhD szakosztályvezető

Elfogadta a Szakosztály 2014. június 20-án Szegeden, a MAGYE XLII. Országos Szakmai Konferenciáján

Vezetőségi tagok: Egri Tímea, Reményi Tamás

Szakmai konzultációs team: Csányi Andrea, Domszky András, Egri Tímea, Gráf Rózsa, Reményi Tamás, Szarka

Attila. Észrevételezte: Gereben Ferencné PhD elnök, MAGYE

Kiadja: Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete Pszichopedagógiai Szakosztálya, www.magye-1972.hu

A teljes szöveg elérhető itt: http://www.magye-1972.hu/aktualis-hirek/530-a-pszichopedagogiai-szakosztaly-

felhivasa

Felhasznált irodalom:

Ahrbeck,B. (2011): Wozu ist die Verhaltensgestörtenpädagogik da? In: Sonderpädagogische Förderung 56. Jg.,

H.4, 343 - 360

Domszky András (2006): Gondolatkísérlet egy intellektuális gyermekvédelem-elmélet megalapozásához.

Fejlesztő Pedagógia, Bp., 1.sz.

Domszky András (1995): Kik is azok a pszichopedagógusok? Család, Gyermek, Ifjúság, 4.

http://issuu.com/csagyi/docs/csagyi_1995_3-4/17

Eigner Bernadett (2011): Pszichopedagógia az iskolában – A pszichopedagógia válaszai az iskolai konfliktusok,

erőszak, bántalmazás, kirekesztés, viselkedés - és teljesítményzavarok visszaszorítására

Fejlesztő Pedagógia, 22. évf., 5-6.sz.

Eigner B. (2010) Szakbemutatás összefoglaló. Pszichopedagógia.

Tanszéki anyag, ELTE BGGYK Pszichopedagógiai Tanszék, Budapest

Füredi János-Németh Attila-Tariska Péter szerk. (2007) A pszichiátria rövidített kézikönyve

Medicina Kiadó, Bp.

Gereben Ferencné (2008): Gyógypedagógia a változó világban. A XXXVI. Miskolcon rendezett OSZK plenáris

ülésén elhangzott előadás

Gyógypedagógiai Szemle 2008/3. http://www.prae.hu/prae/gyosze.php?menu_id=102&jid=21&jaid=169

21

Gordosné Szabó Anna (2000): A magyar gyógypedagógus-képzés története

ELTE BGGYFK Bp.

Gordosné Szabó Anna (2004a): Bevezető általános gyógypedagógiai ismeretek

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

Gordosné Szabó Anna szerk. (2004b).: Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia.

Medicina Kiadó, Bp., 2004b.

György Júlia emlékkönyv (1997) szerk. Horányi Györgyné

Fővárosi Pedagógiai Intézet, Bp.

Horváth Péter (2010): A „gyógypedagógus” iránti kereslet a jogszabályok tükrében

Előadás az ELTE BGGYK képzésfejlesztési tanácskozásán

Illyés Sándor szerk. (2000): Gyógypedagógiai Alapismeretek.

ELTE BGGYFK, Bp.

Lányiné Engelmayer Ágnes (2004): Gyógypedagógia és terápia.

In: Gordosné Szabó Anna szerk.: Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia.

Medicina Kiadó, Bp.

Liebermann Lucy (1964): A nevelési tanácsadás problémái hazánkban.

Magyar Pszichológiai Szemle, 1964/4.

Murányi-Kovács Endréné (1970): Az intézetben nevelkedő, nem hospitalizált gyermekek és serdülők emocionális

fejlődése.

Pszichológiai Tanulmányok, XIII. kötet, Bp.

Myschker, N. (2009). Verhaltensstörungen bei Kindern und Jugendlichen.

Erscheinungsformen, Ursachen, hilfreiche Maßnahmen. Stuttgart: Kohlhammer.

Rózsáné Czigány Enikő (2004): Pszichopedagógiai foglalkoztatás az egészségügyben.

In: Gordosné Szabó Anna szerk.: Gyógyító pedagógia. Nevelés és terápia.

Medicina Kiadó, Bp.

Tóth Zoltán (1933): Általános gyógypedagógia.

Gyógypedagógiai Társaság kiadása, Bp.

Vértes O. József (1940): A gyógyító nevelés rendszere.

Kókai Lajos kiadása, Bp.

Vértes O. József (1830): Hisztériás gyermekek.

Kókai Lajos kiadása, Bp.

Vértes O. József (1912): Ideges gyermekek tanítása.

Stark Ferenc kiadása, Bp.

Volentics Anna (2001): Lexikonszócikkek. In: Gyógypedagógiai lexikon. szerk. Mesterházi Zsuzsa

ELTE BGGYFK, Bp.2001.

Volentics Anna (1993): Ismeretek a pszichopedagógia köréből.

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

Volentics Anna (1996a): Gyermekvédelem és reszocializáció

Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.

Volentics Anna szerk. (1996b): Dr. Murányi-Kovács Endréné tiszteletére. BGGYTKF, Bp.

22

Volentics Anna (2000): Nehezen nevelhető, inadaptált gyermekek a közoktatás és a gyermekvédelem

intézményeiben. In: Illyés Sándor szerk. Gyógypedagógiai Alapismeretek.

ELTE BGGYFK, Bp.

Az epilepsziás rohamok és epilepszia felismeréséről, kezeléséről és a betegek gondozásáról

(1. módosított változat) Készítette: a Magyar Epilepszia Liga vezetősége a Csecsemő- és Gyermekgyógyászai-,i, a

Geriátriai, valamint a Neurológiai Szakmai Kollégiummal egyeztetve

Egészségügyi Közlöny 2008. évi 3. számában, 2008. február 21-én megjelent megjelent Irányelvek módosítása.

Megjelent az Egészségügyi Közlöny 2010. évi 11. szám CD mellékletében 2010. május 25.)

BNO-10 Zsebkönyv, DSM-IV meghatározásokkal

Animula, Budapest, 1995

DSM-IV diagnosztikai kritériumai zsebkönyv

Animula, Budapest, 1997

Törvények, rendeletek IDEA (the Individuals with Disabilities Education Act)

Szövetségi törvény, USA 1990 átdolgozva 1997 és 2004

15/2006. (IV. 3.) OM rendelet az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről

Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve

egészségügy

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről

356/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

egészségügyi intézményekben történő végrehajtásáról

2006. évi CXXXII. törvény az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről

köznevelés

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról

szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet A pedagógiai szakszolgálati intézmények működésérõl

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet A Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

Minisztériumi állásfoglalás:

http://www.kormany.hu/hu/emberi-eroforrasok-miniszteriuma/oktatasert-felelos-allamtitkarsag/hirek/a-

gyogypedagogusi-alkalmazas-feltetelei

gyermekvédelem

1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról

23

15/1998. (IV. 30.) NM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények,

valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről (és 2. számú melléklete)

szociális szféra

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények szakmai feladatairól és

működésük feltételeiről

1993. évi III. törvény a szociális ellátásokról