Az Európai Unió

kulturális

tevékenysége

Zongor Attila

PONT

A KU

LTÚR

ÁÉRT

K U L T Ú R P O N T I R O D ATájékoztató kiadvány

© Zongor Att i la , 2005

KIADJA: KULTÚRPONT IRODA

1075 Budapest , Kazinczy u. 24 -26.

Telefon: 06 -1 - 413-7565 • Fax: 06 -1 - 413-7574 • E -mai l : info@kulturpont .hu

FELELÔS KIADÓ: KultúrPont I roda

LEKTOR: Bulyovszky Csi l la

FOTÓK: A Kultúra 2000 keretprogram nyertes projektjeirôl: Baltazár Színház – Elek Dóra (13., 16. és 22.old.),

BM Duna Mûvészegyüttes (1 . , 15. , 19. o ld.) , Kol ibr i Sz ínház (8. , 20. és 26. o ld.) ,

Közel í tés Kulturá l i s Egyesület (27. o ld.) , Központ i Bányászat i Múzeum – Sopron (12. o ld.) ,

L 'Harmattan Kiadó (11. o ld.) , Nemzet i Kulturá l i s Örökség Minisztér iuma

– Európa Kulturá l i s Fôvárosa Programsorozat miniszteri biztosa (21.old.), Vas Megyei Múzeumok

Igazgatósága – Savaria Múzeum (10. és 25. old.), Ul trahang Alapí tvány – Rónai András (23. o ld.) ,

Zongor Att i la (18. o ld.) és Zsámbéki Szombatok Nyár i Sz ínház és Mûvelôdési Ház

– theater .hu – I lovszky Béla (6 . , 7 . , 9 . és 26. o ld.)

KIADVÁNYTERV: Grész Kriszta

TÖRDELÉS, NYOMDAI ELÔKÉSZÍTÉS: Molnár Mihály

NYOMTATÁS: Creo Kft . Budapest

ISBN 963 867 661 2

BÔVEBB INFORMÁCIÓ:

ZONGOR ATTILA

KULTÚRPONT IRODA

Telefon: 06-1-413-7565

E-mail: info@kulturpont.hu

1075 Budapest, Kazinczy u. 24-26.

K U L T Ú R P O N T I R O D A

Tájékoztató kiadvány

Az Európai Unió

kulturális

tevékenysége

Zongor Attila

3

Tartalom

Elôszó

1. Bevezetô 2. A kultúra szerepe az Európai Unióban3. Maastricht után4. Az Európai Unió Alkotmánya és a kultúra5. A kultúrát támogató programok elsô generációja6. A Kultúra 2000 keretprogram7. Az Európai Unió egyéb kezdeményezései8. A kulturális támogatások jövôje - „Kultúra 2007”?9. Összegzés10. Idôrendi táblázat11. Idézett irodalom12. Honlap-gyûjtemény

ForewordThe European Union is a unique and diverse entity where every Member State and nationality isencouraged and has the right to preserve its own culture while respecting that of the others. We haveto have a sound sense of tolerance and maintain a natural curiosity towards the others, their cultures.Only by doing so, we can expect a similar attitude from their side.Europe may have won the minds of its citizens but still needs to win their hearts. We must bringEurope closer to its citizens by emphasizing its added value for people's lives. We must make sure thatthe Union's increasing diversity will be seen as richness, not as a daunting challenge or as a threat. Inthis light, more attention to culture in the European integration project is a necessity, not a luxury.Without this, there is bound to be an imbalance between the rational and the emotional aspects ofEuropean affairs. Culture offers a novel way of looking at reality. It involves all our senses. It provokes; it stirs contro-versy, it arouses passion. Culture is the best antidote to a purely functional view of the EuropeanUnion and the world at large. They put men and women at the centre. Economic and social prosper-ity is a necessary but not a sufficient condition for the construction of Europe. Europe needs cultureas a soul. And we need to strengthen, with joint forces, the role and importance of culture – at all levels.

Dear Reader, a crucial step towards bringing Europe closer to its citizens is to explain to them theEuropean institutions and initiatives. I therefore recommend you this booklet as a good example onhow we can examine the EU from a specific and very enriching point of view: culture.

Ján Figel’Member of the European Commission, responsible for Education, Training, Culture and Multilingualism

4

5

ElôszóAz Európai Unió egyedülálló és sokszínû egység, melyben minden tagállamnak és nemzetiségnek jo-ga, hogy – természetesen mások hasonló jogainak tiszteletben tartásával – megôrizze saját kultúráját,sôt az Unió bátorítja is az ilyen törekvéseket. Nagyon fontos, hogy egészséges toleranciával és természe-tes kíváncsisággal viseltessünk mások, más kultúrák iránt. Csak ily módon várhatunk tôlük is hason-ló viselkedést.Lehet, hogy Európa megnyerhette magának polgárai értelmét, de még a szívüket is meg kell nyernie.Úgy vihetjük közelebb Európát az állampolgárokhoz, ha az általa a mindennapi élethez adott többle-tértéket hangsúlyozzuk. Arra azonban ügyelnünk kell, hogy az Unió növekvô sokszínıségét gazdag-ságként, és ne problémaként vagy fenyegetésként értékeljék. Ennek fényében az európai integrációkeretében a kultúrára fordított nagyobb figyelem alapvetô szükséglet, és nem luxus. Enélkül felbo-rulhat az egyensúly az európai ügyek értelmi és érzelmi oldala között. A kultúra új megközelítési módot kínál a valóság vizsgálatához, amely valamennyi érzékszervünketérinti. Provokál, ellentmondásokat ébreszt, szenvedélyeket kelt. A kultúra a legjobb ellenszer, ha csu-pán funkcionálisan látnánk az EU-t és a világ egészét. A kultúra a nôket és férfiakat állítja a közép-pontba. A gazdasági és társadalmi jólét szükséges, de nem elégséges feltétele Európa építésének, akultúra azonban Európa lelke, és az Uniónak lélekre van szüksége. Ezért aztán, közös összefogássalminden szinten erôsítenünk kell a kultúra szerepét és jelentôségét.

Kedves Olvasó, ha közelebb szeretnénk vinni Európát polgáraihoz, kulcsfontosságú lépés az európaiintézmények és kezdeményezések bemutatása. Ajánlom Önnek ezt a füzetet, mint annak jó példáját,hogyan vizsgálhatjuk az EU-t egy speciális és nagyon sokat ígérô nézôpontból: a kultúra szemszögébôl.

Ján Figel’az Európai Bizottság tagja, Oktatásért, képzésért, kultúráért és többnyelvûségért felelôs biztos

Sok közös vonása ellenére Európa a világtörténe-lemben soha nem volt igazán egységes. A közöseurópai identitás, ha egyáltalán létezik ilyen,egyelôre nem jelent meg a politika porondján.Mi lehet ennek az oka? Az eddigi egységesítésiáramlatokhoz súlyos politikai háttér kapcsoló-dott (elsô és második világháború). Mára a vi-szonylagos összetartást követelô hidegháború-nak is vége. Ez persze nem azt jelenti, hogy konf-rontáció híján Európa egység nélkül marad. Báraz évezred közepétôl földrészünk a világpolitika,a gazdaság központja, a XX. századra ez már nemannyira egyértelmû, egyúttal ez jelenti az igazi ki-hívást is a kontinens számára. A mai Európa igaziproblémája éppen az, hogy ha kialakulnának a vi-lágrend pólusai, ô ebbôl kimaradna. Ahogy EricHobsbawm, angol történész írja:„Egyesek hiábavaló kísérleteket tesznek, hogyvitassák, miszerint az európai történelemnekegyáltalán van-e különleges szerepe a világtör-ténelemben. Mások szellemileg és politikailagelsáncolják magukat az ,Európa-erôd’-ben.Voltaképpen merre is kellene tartanunk?”

A történelmi zûrzavarnál, amelyben a földrészegysége gyökerezik, lehet, hogy van érdemesebbmegoldás is. Át kell gondolni Európa történelmét!Amikor a nyugat-európai országokban – különös-képp a második világháború tapasztalatai nyo-mán – konkrétan kirajzolódtak az Európa egysé-gesítésére irányuló törekvések, és ezek végül1957-ben az Európai Közösségek megalapításá-hoz vezettek, a Római Szerzôdést megkötô hat ál-lam elsôsorban a gazdaság területén megvalósulóegyüttmûködésben állapodott meg. A Szerzôdés-ben tudvalevôleg nem szerepelt a kultúra fogal-ma, de még az oktatásra is csak a szakképzésselösszefüggésben tértek ki benne. A Közösség iscsak a hetvenes évek második felében kezdettbehatóbban foglalkozni a kultúra és az oktatás kér-déseivel, amikor is egyre inkább érvényre jutott aza felismerés, miszerint egy olyan európai közösséglétrehozása, amely az európaiak identitásán ala-pul, nemcsak gazdasági, hanem egyúttal kulturálisprojektként is értelmezendô és kezelendô.Az 1970 óta végzett kultúratámogatás mindenek-elôtt az Európa Tanács, az Európai Parlament ésaz UNESCO részérôl érkezô impulzusok nyománformálódott. A Közösség eleinte azonban csak apolitika más területén megvalósuló támogatásokkeretében folytathatta ezt a tevékenységét. A kul-túra csak azután kapott önállóan is helyet, miu-tán 1993-ban az akkori tizenkét tagállam ratifikál-ta az Európai Uniót létrehozó Szerzôdést, s annakrészeként a ma 151. cikként (a korábbi 128.cikk) ismert passzust. A cikk megteremti az EUazon programjainak, akcióinak és kezdeménye-zéseinek jogi alapjait, melyeket célzottan a Kö-zösség területén folytatott kulturális tevékenysé-gek támogatására hívnak életre.A kultúra támogatásának egyik leglényegesebbtörekvése, hogy kulturális programokkal, pályá-

1. Bevezetô

6

7

1 A különbözô diszciplínákban más-más definíciót találunk a kultúra kifejezésre. E tanulmányban kultúra alatt az EU Oktatási ésKulturális Fôigazgatóságának tevékenysége értendô.

zatokkal segítse kibontakozni a tagállamokban akulturális tevékenységek és kifejezésformák sok-színûségét, és rámutasson ezek különleges sajá-tosságaira. Ezzel egy idôben a Közösség polgáraiszámára tudatosítani kívánja a mûvészet vala-mennyi területét érintô közös örökségünket, éshozzá kíván járulni annak megôrzéséhez.A korábbi Kaleidoscope-, Raphaël- és Ariane-prog-ram, valamint a 2000-tôl 2006-ig érvényben lévôKultúra 2000 keretprogram évente több száz nem-zetközi kulturális együttmûködést, mûfordítást tá-mogatott, évrôl évre több mint 30 millió eurótszétosztva a terület pályázói között. Az 1991-tôl azeurópai audiovizuális ipar és a filmes együttmûkö-dések támogatására elindított MEDIA-programmellett számos emblematikus jelentôségû kiemelteseményt is megrendeznek (Európa KulturálisFôvárosa, Európai Kulturális Hónap stb.).A 151. cikk hatása azonban túlmutat a kulturálisintézmények együttmûködésének támogatásán.A cikk ezeken túlmenôen arról rendelkezik, hogya Közösségnek az egyéb politikai területekenfolytatott tevékenysége során is figyelembe kellvennie a kulturális szempontokat. Így az Alap-szerzôdésben foglalt elôírások következménye-képpen a kulturális dimenziók olyan más terüle-tek politikai stratégiáiban is szerepet játszanak,mint az oktatás, az ifjúság, a kutatás, a külkapcso-latok vagy a regionális fejlesztés.Mindenképpen szólnunk kell a nem kimondot-tan kulturális célú támogatásokról, ugyanis azEU kultúrára fordított támogatásain belül az„egyéb területek támogatása” túlnyomó többsé-get, egyes becslések szerint 80%-ot képvisel,ezen belül is legjelentôsebb a strukturális ala-pok kultúratámogató szerepe.Az Európai Unió tevékenységét vizsgálva kétmegközelítésben találkozunk kulturális termé-kekkel. Az egyik a gazdasági oldal, ahol pusztánmint megtestesült árut kezelik a szektor termékeit,ebben az esetben a mögöttes eszmei-szellemitartalom mellékes. Ilyen szabályozókkal például

az ÁFA, a szerzôi jog stb. területén találkozhat-unk. Más szempontból a kultúrát a szellemi ér-ték oldala felôl közelítik. Ez esetben a döntésho-zók Európa heterogén kultúrájára építve, azegyes tagállamok szintjén igyekeznek akciókathirdetni. A tanulmány ez utóbbi megközelítés-ben vizsgálja az EU közösségi szintû kulturálistevékenységét.1

E tanulmányban elsôként az Amszterdami Szerzô-dés kultúrát érintô részeirôl szólunk. A Szerzôdésa 151. cikket kimondottan a kulturális tevékeny-ségnek szenteli, amely a Szerzôdés ratifikálása ótavalamennyi közösségi programnak alapjául szolgál.Ezt követôen a fô közösségi programot, a Kultú-ra 2000-et, illetve elôprogramjait ismertetjükrészletesen. E programok három fô terület ölel-nek fel. Az elsô a mûvészeti és kulturális együtt-mûködés fejlesztése, a második a kulturális örök-ség megôrzése, a harmadik a könyv- és olvasás-kultúra támogatása. Külön bemutatjuk az EUszimbolikus kezdeményezéseit.Végül a tanulmány a 2007 és 2013 között futó,jelenleg tervezés alatt álló „Kultúra 2007” keret-programot, a jövôt illetô elképzeléseket vázolja.

Az Európai Unió kultúrpolitikájáról beszélve nemlehet a szokásos „már a Római Szerzôdésben is…”frázissal kezdeni a terület bemutatását. A kultúrávalmint politikai tényezôvel legkorábban a nyolcva-nas évek végén, a kilencvenes évek elején talál-kozunk. Ekkor születtek az elsô olyan kezdemé-nyezések, amelyek nem kizárólag árucikkéntkezelik a kulturális javakat.A tanulmány végén idôrendi táblázat közli az EUkulturális tevékenységének legfontosabb lépéseit.Az Európai Unióról szóló Szerzôdés (Maastricht,1992) elôtt az Európai Közösségben (EK) nemvolt szerzôdéses alapja a kulturális együttmûkö-désnek, sôt, a tagállamok kifejezetten arra töre-kedtek, hogy a kultúra ne kerüljön az EK fennha-tósága alá. Az Európai Gazdasági Közösséget(EGK) létrehozó 1957-es Római Szerzôdésben afelek a közösségi építkezés gazdasági útját válasz-tották, a kultúra egészét kizárólag nemzeti ügy-nek tekintve. A Római Szerzôdés érvényét ki-mondták a nem kifejezetten gazdasági területekreis, ha azoknak gazdasági összefüggései, illetve kö-vetkezményei voltak, de a Szerzôdésben csupánaz oktatásról esik szó konkrétan, amennyiben az

közvetlenül kapcsolódik a gazdasághoz, azaz amunkaerô képzésének és szabad mozgásánakkérdéséhez. A kultúra integrációs szerepének tel-jes mértékû figyelmen kívül hagyása szinte meg-döbbentô, ha arra gondolunk, hogy az európaisá-got a gondolkodók a történelem során végig akultúrában látták. „A teljesebb európai egység akulturális kohéziós erôk nélkül nem tud kibonta-kozni, (...) a kultúra olyan humán erôforrás,amely nélkül a gazdasági integráció is elveszítenédinamizmusát.”Az egyetlen, a kultúrához tágan kapcsolódó terü-let, amely gazdasági jelentôsége miatt a kezdetek-tôl fogva jelen volt a Közösség tevékenységében,a tudományos kutatás és a mûszaki fejlesztés.Már a Montánuniót létrehozó szerzôdésben isszerepeltek a szén- és acélipar fejlesztési vonat-kozásai és a mûszaki versenyképesség kérdése. A Közösség az 1960-as, 1970-es években, elsôsor-ban a versenytársak növekvô gazdasági nyomásá-nak hatására, fokozatosan felismerte a kutatási ésfejlesztési (K+F) tevékenység közösségi szintûösszehangolásának jelentôségét. Beindultak aK+F programok, és az Egységes Európai Ok-mányba (1986) már egy kutatásról és technológi-ai fejlesztésrôl szóló fejezet is bekerült, szerzôdé-ses alapra helyezve a Közösség kutatás- és tech-nológiapolitikáját. Bár a Római Szerzôdés értelmében a köz- és fel-sôoktatás teljes mértékben nemzeti fennhatóságalatt maradt, 1976-ban beindult az elsô közösségiakcióprogram, amely az oktatás és a gazdaság vi-lága közötti kapcsolatok erôsítését célozta meg aszakképzésen keresztül. Az elsô, felsôoktatástérintô közös program (COMETT, 1986) is a felsô-oktatás szakképzô, illetve mûszaki fejlesztéshezkapcsolódó funkciójából indult ki. Az EgységesEurópai Okmány hozott igazi fordulatot, amely,

8

2. A kultúra szerepe az Európai Unióban

az EK gazdasági versenyképességét biztosítandó,az oktatást – mint a munkaerôpiac egyik stratégi-ai háttérágazatát – az integráció fontos területévétette. A munkaerô szabad mozgásának lehetôsé-ge felvetette a szakmai végzettségek összehason-líthatóságának kérdését, és az általános képzés isegyre inkább a figyelem középpontjába került. Az oktatáson és a tudományos kutatáson kívül azaudiovizuális szektor volt még az a terület,amelynek gazdasági vonatkozásaihoz kapcsoló-dóan jelentôsebb közösségi szabályozás szüle-tett. A filmgyártók és -forgalmazók szabad letele-pedésérôl és szolgáltatásnyújtásáról szóló irányel-vek az 1960-as évekig nyúlnak vissza, míg 1984-ben hoztak döntéseket az audiovizuális termékekillegális másolásának megakadályozásáról és afilmforgalmazásról. Az európai audiovizuálisszektor védelmének jegyében 1988-at az EurópaiMozi és Televízió Évének nyilvánították, 1989-ben kiadták az elsô irányelvet a határok nélkülitelevíziózás szabadságáról, és 1991-ben beindulta szektort támogató MEDIA-program.A Római és a Maastrichti Szerzôdés közötti idô-szakban a Közösség a hagyományosan értelmezettkultúra számos területén is megkezdte tevékeny-ségét rendeleteken, irányelveken és a Bizottságközlerményein keresztül. Az Európai Parlament1974-ben hozta elsô határozatát az európai kultu-

rális örökség védelmérôl, majd a nyolcvanas évek-ben az Európa Kulturális Fôvárosa kezdeménye-zés, a fiatalok kedvezményes múzeumlátogatási le-hetôsége, az építészeti örökség védelme, illetve afordítás, a könyvkiadás és az olvasás támogatásatartoztak a fôbb területek közé. 1990-tôl továbbbôvült a Közösség kulturális tevékenysége: bein-dult az Európai Kulturális Hónap kezdeményezés,határozat született a mûvészek és a mûvészetekadminisztrációjával foglalkozók szakképzésérôl, aszínházak támogatásáról, illetve a kulturális javakexportjáról, útjára indították az európai irodalmiés mûfordítási díjat, valamint megkezdôdött aszerzôi jogok közösségi szintû harmonizációja. Az EK tehát 1992-ig szûken értelmezte a kultúrát,és nem volt erre vonatkozó egységes álláspontja.Ugyanakkor megállapítható, hogy az EurópaiUnióról szóló Szerzôdés hozta hirtelen fordulat-nak voltak politikai elôzményei, hiszen az Euró-pai Tanács 1983-as Stuttgarti Ünnepi Deklaráció-jában (amelyben a Közösségeknek Európai Uni-óvá alakítása kívánalmáról nyilatkoztak az állam-és kormányfôk) külön pontot szenteltek a kultu-rális együttmûködés erôsítésének (az ET-vel szo-rosan együttmûködve), amelyet az elôbbiekbenemlített kulturális határozatok és tevékenységekrévén igyekeztek megvalósítani.

9

A Közösség történetében alapokmányi szintenelôször a Maastrichti Szerzôdés foglalkozik a kul-túra kérdésével. A Szerzôdés új szemponttal gaz-

dagította az EU tevékenységét: az alapokmánybanis megjelent a kultúra mint releváns tényezô. Ki-bontotta és új elemekkel gyarapította a kultúrátérintô kérdéseket.

Így például a 3. cikk (q) pontja, amely a közösségicélkitûzések közé sorolja a kultúrát: „hozzájárulása minôségi oktatáshoz és szakképzéshez, valaminta tagállamok kultúrájának virágzásához”.A kulturális javak mint speciális árucikkek kérdé-sével foglalkozik a 87. cikk (d) pontja, amely sze-rint a közös piaccal összeegyeztethetô „a kultúrátés a kulturális örökség megôrzését elômozdító tá-mogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmiés versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös ér-dekkel ellentétes mértékben”.Ezek az elvi tételek alapozzák meg, vezetik be azEK-szerzôdésben az új „Kultúra” (IX.) címet ésemelik – hasonlóan az oktatáshoz, a kutatáshoz –a közösségi politikák szintjére.A kultúra szerepének elôtérbe kerülését az is jel-zi, hogy a Szerzôdés említett részét – pontosan aIX. cím 128-as cikkét – kizárólag a kultúránakszenteli. Ratifikálása óta ez jelenti a kulturális sza-bályzók vezérmotívumát. Nem találni késôbbi –kultúrával kapcsolatos – tervezetet, döntést, hatá-rozatot, vagy akár pályázati kiírást, amelyben nelenne utalás e cikkre. Hátránya viszont, hogy jogi

10

3. Maastricht után

Amszterdami Szerzôdés 151. cikk(1) A Közösség hozzájárul a tagállamok kultúrájának virágzásá-hoz, tiszteletben tartva nemzeti és regionális sokszínûségüket,ugyanakkor elôtérbe helyezve a közös kulturális örökséget.(2) A Közösség fellépésének célja a tagállamok közöttiegyüttmûködés elômozdítása és szükség esetén tevékeny-ségük támogatása és kiegészítése a következô területeken:

- az európai népek kultúrája és történelme ismeretének ésterjesztésének javítása;

- az európai jelentôségû kulturális örökség megôrzése ésvédelme;

- nem kereskedelmi jellegû kulturális cserék;- mûvészeti és irodalmi alkotás, beleértve az audiovizuálisszektort is.

(3) A Közösség és a tagállamok erôsítik az együttmûködéstharmadik országokkal és a kultúra területén hatáskörrel ren-delkezô nemzetközi szervezetekkel, különösen az Európa

Tanáccsal.(4) A Közösség az e szerzôdés egyéb rendelkezései alá tar-tozó tevékenysége során, különösen kultúrái sokszínûsé-gének tiszteletben tartása és támogatása érdekében, figye-lembe veszi a kulturális szempontokat.(5) Annak érdekében, hogy hozzájáruljon az e cikkbenemlített célkitûzések eléréséhez, a Tanács:

- a 251. cikkben megállapított eljárásnak megfelelôen, aRégiók Bizottságával folytatott konzultációt követôenösztönzô intézkedéseket fogad el, kizárva azonban atagállamok törvényi, rendeleti és közigazgatási rendel-kezéseinek bármilyen összehangolását. A Tanács a 251.cikkben megállapított eljárás során mindvégig egyhan-gúlag határoz;

- a Bizottság javaslata alapján, egyhangúlag ajánlásokatfogad el.

kényszerítô ereje alig érezhetô, mivel a Közös-ség a területen csak „bátorítja”, „elômozdítja” azegyüttmûködést, a szubszidiaritás elvét követve(azokon a területeken, amelyek nem tartoznak ki-zárólagos hatáskörbe, az Unió csak akkor és annyi-ban jár el, amikor és amennyiben a megtenni szán-dékozott intézkedés céljait a tagállamok sem köz-ponti, sem regionális vagy helyi szinten nem tudjákkielégítôen megvalósítani, így azok a tervezett in-tézkedés terjedelme vagy hatása miatt az Uniószintjén jobban megvalósíthatók) a közös szabályo-zást, a jogi harmonizációt ezáltal kizárja. Így a cikkaz Európai Bíróság elôtt hivatkozási alapot teremt aközös kulturális örökséget elôtérbe helyezô, ám aközös európai gyökereket kihangsúlyozó közössé-gi akciók számára.Az Amszterdami, illetve a Nizzai Csúcs a 128-ascikk vonatkozásában lényegi változásokat nem ho-zott, csupán a számát változtatták 151-re.Az Európai Unióról szóló Szerzôdés e szakasza aközösségi kultúrpolitika alapja. Általános értékûszintre emeli, tételekben fejezi ki Európa nemze-tek feletti kultúrpolitikáját.

Mádl Ferenc a cikk szövegét hat alapgondolat körécsoportosítja.

1. A kultúrpolitika az értékalkotó kultúra feltétele-it hivatott szolgálni, segítve ezzel pozitív irányúfejlôdését, ám teszi mindezt anélkül, hogy akultúra tartalmi oldalát befolyásolná. Az ösztön-zésben a közös vonások kihangsúlyozása a cél.

2. A kultúra alapvetôen nemzeti ügy, így a kul-túrpolitika gyakorlatba ültetése is meg kell,hogy maradjon a tagállamok szintjén.

3. A Közösség kultúrpolitikáját a szubszidiaritásjegyében kell megvalósítani. A nemzeti szabá-lyozást az Unió nem kötelezi harmonizációra,másrészt csak akkor segít és olyan kulturálisakciót támogat, ha az tagállami szinten nemvalósulhat meg.

4. A Közösségnek harmadik, nem tagország,nemzetközi szervezet felé is irányul kulturálisfelelôssége.

5. A kultúrpolitika, amint az jellegébôl fakad, nemönmagában, hanem más politikákkal együtt él.Ilyen az oktatáspolitika, a tudománypolitika, akörnyezetvédelmi politika, miközben ezek is köl-csönös függésben vannak egymással. Ezért kellmás közösségi rendelkezések végrehajtása soránis szem elôtt tartani a kulturális szempontokat.

6. A kollektív európai emlékezet az uniós kultúr-politika része, amely az elmúlt több száz évtörténelmébôl meríti gyökereit.

Az elôbbiek alapján kimondható, az Európai Uni-óról szóló Szerzôdésben a kultúrpolitika vonat-kozásában a szubszidiaritás elve érvényesül, azUnió közös kulturális tevékenysége a tagállamokközötti együttmûködés elômozdítására, anyagi,illetve technikai segítség nyújtására korlátozódik.Ennek értelmében a tagállamokra nézve kötelezôerejû kultúrpolitikai prioritásokat nem fogalmazmeg, de támogatja a tagállamok önkéntes rész-vételét az egyes közösségi programokban.Maastricht után a közös kulturális politika háromfô akción belül jutott kifejezésre. E programokszolgálnak alapul a kultúra egységesítés nélküli kö-zössé formálására. A programok neve: Kaleidosco-pe, Raphaël és Ariane. E három programot olvasz-totta egybe 2000-tôl a Kultúra 2000 keretprogram.

11

Több mint kétéves elôkészítô munka után, 2004júniusában az Európai Tanács ülésén a Közösségállamainak vezetôi elviekben megállapodtak azEU Alkotmányának elfogadásáról. A szerzôdéshatálybalépésének feltétele azonban, hogy minda 25 tagállamban megerôsítést nyerjen.A kultúra közösségi szabályozásával szembenmindig is határozott érveket fogalmaztak meg atagállamok. Ezt táplálja egyfelôl a történelmi em-lékezet, másfelôl az a félelem, hogy az egységesí-tés során a sokszínûség és a nemzeti kultúrákszükségszerûen sérülnek majd. Ez utóbbi szem-pont jogosságát erôsíti a korunkban zajló globali-zációs folyamat kulturális területen is érvényesü-lô hatása, amely természetesen az európai integ-

ráció történéseitôl függetlenül is zajlik a világminden táján. Az Alkotmányos Szerzôdés (ASZ) a kultúra terüle-tén nem lép túl az Amszterdami és a MaastrichtiSzerzôdésben megfogalmazott általános elveken.Pillanatnyilag úgy tûnik tehát, hogy az EurópaiUnió tagállamai nem kívánnak változtatni eddigihozzáállásukon a kulturális politikát illetôen: az-az a Közösség tiszteletben tartja a tagállamok vál-tozatos kulturális jellegét, s ennek a sokszínûség-nek a megôrzésére törekszik, a kultúrát érintôdöntések azonban továbbra is tagállami hatáskör-ben maradnak, s a döntéshozatal során nemkényszeríthetô rájuk közösségi akarat.Az ASZ több helyütt említi a kultúrát. Megjelenik

12

4. Az Európai Unió Alkotmánya és a kultúra

így a dokumentumba beemelt Alapjogi ChartaIII. címében (Egyenlôség), a Kulturális, vallási ésnyelvi sokféleségrôl szóló II-82. cikkben, amelykimondja, hogy „Az Unió tiszteletben tartja a kul-turális, vallási és nyelvi sokféleséget.”Az Alkotmányos Szerzôdésben a III. rész (AzUnió politikái és mûködése, III. cím: Belsô politi-kák és tevékenységek) V. fejezetében (Azok a te-rületek, ahol az Unió támogató, összehangolóvagy kiegészítô intézkedéseket tehet) jelenikmeg a kultúra mint alfejezet, s tudvalevô, hogy azalkotmánytervezet kidolgozása során a Konvent-ben ennek – az egyébként legterjedelmesebb III.– résznek a kidolgozására jutott a legkevesebbidô. A fejezet pontosan megnevezi azokat a terü-leteket, ahol az Unió támogató, kiegészítô, koor-dinatív hatáskörökkel rendelkezik, itt említve azoktatást, a szakképzést és a kultúrát is. E fejezet3. szakasza, amely a Kultúra címet viseli, lényegé-ben megismétli a Maastrichti és az AmszterdamiSzerzôdésben foglaltakat, azaz kiemeli, hogy a kul-túrák sokszínûségének tiszteletben tartása melletta közös kulturális örökség megôrzése alapvetôfontosságú. A III-280. cikk (2) és (3) bekezdéseszerint az Unió fellépésének célja az együttmû-ködés elômozdítása a tagállamok között, illetve aharmadik országokkal és a nemzetközi szerveze-tekkel. A (4) bekezdésben foglaltak szerint azUnió az Alkotmány hatálya alá tartozó – nem ki-mondottan kulturális – tevékenységei során ishangsúlyozza a kulturális szempontok érvényesí-tését. A szerzôdésekben korábban rögzítettekentúlmutat viszont az (5) bekezdés, amelyben azUnió szerepét az ösztönzô intézkedések megho-zatalában maximálja (a Régiók Bizottságával tör-ténô konzultációt követôen) – alapvetôen teháttovábbra is tagállamok szintjén hagyva a kultúrátérintô döntéseket.A közös kereskedelempolitika területén kötendômegállapodások megtárgyalása és elfogadása ese-tén a Tanács minôsített többséggel dönthet.Nem igaz viszont ez a szellemi tulajdon kereske-delmi vonatkozásaira és a kulturális, audiovizuá-lis szolgáltatások kereskedelmére. A III-315. cikk

(4) bekezdése szerint ugyanis a Tanács egyhan-gúlag jár el „a kulturális és audiovizuális szolgál-tatások kereskedelmére vonatkozó megállapodá-sok tárgyalása és megkötése tekintetében, hafennáll a veszélye annak, hogy azok korlátozzákaz Unió kulturális és nyelvi sokféleségét”.

13

5.1. Program a mûvészeti és kulturális együtt-mûködés fejlesztésére – A Kaleidoscope-program

A mûvészeti és kulturális együttmûködés fejlesz-tését célul kitûzô Kalidoscope-programot 1990-ben az Európai Bizottság azzal a céllal hozta lét-re, hogy a mûvészeti szektor területén lerakják aközös kultúrpolitika alapját, élénkebb kapcsolat-rendszert hozzanak létre, terjesszék Európa né-peinek kultúráját, valamint ösztönözzék a mûvé-szi és kulturális kooperációt.A végleges változat 1994-es elôterjesztését többmint kétéves huzavona követte, míg 1996. ápri-lis 20-án az Official Journal L99. számában megnem jelent. A programot két akcióba tömörítették, és a há-roméves idôtartamra hirdették meg. A Kaleidos-cope két területen fejtette ki tevékenységét:- partnerségek és hálózatok révén megvalósulóesemények és projektek;

- európai dimenziójú együttmûködési akciók.Mindkét akció nyitott volt harmadik országok felé:az EGT országai azonos besorolást élveztek a tagor-szágokkal, más országok (így Magyarország is) sajáttársulási és kooperációs szerzôdésükben meghatá-rozott módon vehettek részt a programban.A mûvészeti és kulturális együttmûködés támo-gatása a Kaleidoscope-programon kívül egyébakciókra is kiterjedt. A program hároméves idô-tartama alatt az összes elnyerhetô támogatás26,5 millió ECU volt.

5.2. A kulturális örökség megôrzése – A Raphaël-program

A kulturális örökség fogalma az Európai Bizottságterminológiájában magában foglalja az ingó és in-

gatlan mûvészeti emlékeket: minden olyan képzô-és iparmûvészeti alkotást, mûkincset, írott/nyom-tatott könyvet, levéltári anyagot, tárgyi emléket, ré-gészeti leletet, amelyet az adott ország történelmeszerves részének tekint, és az a területén megtalál-ható. A pályázat szempontjából nem tartoznak vi-szont bele az audiovizuális archívumok, mert azoka MEDIA-program alá sorolandók.A kulturális örökség védelmét szolgáló programról1997. október 13-án döntött a Tanács és a Parla-ment. A program elfogadásáig a Bizottság 1994 ótakülön pénzügyi keretbôl támogatta a nyertes pályá-zatokat. Az érdekelt intézmények pályázati felhívá-sok keretében nyújthattak be projekteket, melyektémái a Raphaël-programot készítették elô, és an-nak fô vonalait követték. A pályázatoknak négy kri-tériumnak kellett megfelelniük:- támogatniuk kellett a kulturális örökség fejlesz-tését, beleértve az ezzel kapcsolatos információ-áramoltatást;

- úttörô, innovatív vagy informatív jellegûnek kel-lett lenniük, hogy közösségi szinten támogatásraérdemesek legyenek;

- a programoknak a kulturális örökség megóvásávalkellett foglalkozniuk, ki kellett fejleszteniük akultúramegôrzés módszereit;

- várhatóan multiplikátor hatással kellett rendel-kezniük a kultúra, az oktatás és a társadalmi-gazdasági fejlôdés területén.

Az öt támogatott különálló akció:- ingatlanörökség védelme, megôrzése és hasz-

nosítása; - ingóörökség védelme; - múzeumok közötti együttmûködés, hálózatépítés; - szakmai rendezvények szervezése; - szakemberek mobilitása, továbbképzése.A programot 1997-tôl 2000-ig, négyéves idôtar-tamra tervezték, célja a tagállamok tevékenységé-

14

5. A kultúrát támogató programok elsô generációja

nek támogatása volt a kulturális örökség terüle-tén. Alapkövetelmény volt három ország együtt-mûködése, melyek közül legalább kettô tagor-szág. Más országok (így Magyarország is) sajáttársulási és kooperációs szerzôdésükben megha-tározott módon vehettek részt a programban. A program költségvetése az 1997–2000 közöttiidôszakra 30 millió ECU volt.

5.3. A könyv- és olvasáskultúra támogatása– Az Ariane-program

A kulturális politika harmadik ága a könyv- és ol-vasáskultúra támogatása. A könyvnek a kultúra-közvetítôk között kiemelt szerepet tulajdoníta-nak az Unióban. Az olvasás segítségével az embe-rekhez eljuttatott tudás mindenekelôtt az oktatáselsôdleges segédeszköze, és mint ilyen, a köny-vek sorsa, minôsége predesztinálja a felnövekvôuniós nemzedék tudás- és gondolatvilágát.A könyvek kultúra-továbbéltetô szerepét felismer-ve az Unió a kulturális programokon belül megkü-lönböztetett helyen foglalkozott a mûfordítássalés a könyvek, az olvasás népszerûsítésével.Az Európai Bizottság 1994 júniusában elôterjesz-tést adott be a Miniszteri Tanácshoz és a Parla-mentnek egy átfogó kulturális program, az Aria-ne létrehozásáról. A program az irodalmi mûvekfordítását, a könyv- és olvasáskultúra elômozdítá-

sát célozza meg. A tervezett költségvetés az elsôötéves periódusra 34 millió ECU-t irányozott elô.Az Ariane-program célja volt, hogy- ösztönözze az EU tagállamai közötti együttmû-ködést a könyv- és olvasáskultúra területén;

- támogassa és kiegészítse a tagállamok e területenvégzett tevékenységét, hozzájárulván kultúrájukkibontakoztatásához a nemzeti és regionáliskülönbözôségek tiszteletben tartásával;

- bôvítse az európai népek történelmérôl és irodal-mi alkotásairól szóló ismereteket, valamint elôse-gítse az európai polgárok ezen ismeretekhez valóhozzáférését a következô eszközökkel:- irodalmi, színpadi és referenciamûvek fordí-tásának támogatása;

- a könyv- és olvasáskultúra terén létrejövôegyüttmûködések támogatása;

- az e területen dolgozók szakmai tudásánakfejlesztése.

1997-ben az Ariane már mint ratifikált programkerült meghirdetésre. A programot kétéves cik-lusra, az 1997-es és 1998-as évre írták ki, azzala megjegyzéssel, hogy a program ebben a for-mában utoljára 1998-ban indul. E két évre a tel-jes költségvetés 7 millió ECU volt. A program-ban társult országok két EU-tagállammal együtt-mûködésben vehettek részt. E programhoz tar-tozott az Aristeion-díj, azaz az európai mûfordí-tási díj is.

15

Az eddigi közösségi programokat felváltani hi-vatott keretprogramot a kultúra értelmezésé-nek bôvítése és szektorokat átfogó jellege je-gyében dolgozták ki. Az Európai Tanács 1997. szeptember 22-ei dön-tésében kérte fel a Bizottságot a kulturális tevé-kenység „iránymutató, átfogó és átlátható, újszemléletének kidolgozására, amely tartalmaz-za a kulturális együttmûködés egy egységes fi-nanszírozási és tervezési programjának létreho-zását”. A Bizottság – széles körû tanácskozásokután, és az EU elôtt álló kihívások (bôvülés, fog-lalkoztatás, társadalmi kohézió, multikulturaliz-mus, valamint a globalizáció és az információstársadalom hatásai) fényében, immár az UNESCOés az ET évek óta hangoztatott elveihez felzár-kózva – hitet tett a kultúra tágabb, azaz nemcsupán mûvészeti értelmezése mellett. Egyetér-tés született a kultúra szerepét illetôen néhányolyan pontban, amelyek meghatározóak a kul-túra megközelítése szempontjából.

Ezek között elismerik, hogy a kultúra alapvetô ér-ték Európa számára, ezért szükséges az európaikultúrák megismertetése az integráció érdeké-ben, illetve hogy a kultúra egyre inkább húzóerôa társadalomban, dinamizmus és szociális fejlôdésforrása, ezért az alkotás mint a kulturális tevé-kenység alapja prioritássá kell váljék. Megállapít-ják, hogy a kulturális javak és szolgáltatások kü-lönlegességük miatt nem kezelhetôk azonos mó-don a piaci mechanizmus más tényezôivel, a sok-színûség tiszteletét és a kreativitás ösztönzéséttükrözô szabályozást igényelnek. A tagállamok to-vábbá kinyilvánítják, hogy a kultúrának jelentôsszerepe van a Közösség és külsô partnerei, illetvea bevándorlókkal fenntartott kapcsolatában, vala-mint, hogy az európai polgároknak rendelkezni-ük kell a kultúrához való hozzáférés és a kreativi-tás kifejezésének jogával, ezért a kulturális jogokelismerése fontos cél. Ezeken felül megfogalma-zódott az igény, hogy az új keretprogram töre-kedjen a tevékenységek koncentrálására, idôtállónemzetközi kapcsolatok kiépítésére és az admi-nisztráció egyszerûsítésére, ezáltal a kultúra terü-letén tett lépések hatékonyságának növelésére.Mindezek alapján az EU kultúrát illetô új szemlé-letmódja két fô tengely köré szervezôdik:- a Közösség kulturális együttmûködést elôsegítôtevékenységének racionalizálása és egyszerû-sítése a Kultúra 2000 program bevezetésével;

- a kultúra határozott integrációja a közösségi tevé-kenységekbe és politikákba.

A kulturális együttmûködések új generációjánakgerincét képezô keretprogram tovább erôsíti azEU eddig is jelentôs tevékenységét a sokszínû-ség megôrzése és az interkulturális párbeszéd te-rén, nem titkoltan elsôsorban saját célja, azaz anemzetek minden korábbinál szorosabb uniójá-nak megteremtése érdekében. Mindez azonban

16

6. A Kultúra 2000 keretprogram

tagadhatatlanul hozzájárul az EU-tól független,általános fejlôdéshez, tehát mindenkinek hasznos.A nem tagállamok részvételére adott lehetôségfokozott nyitottságot, és a kultúra államközi kap-csolatokban betöltött szerepének növelését jelzi.A korábbi programok közvetítette célokhoz ké-pest nagyobb hangsúly helyezôdik az általánoskreativitás és részvétel ösztönzésére, illetve a kul-turális örökség fogalmába a nem kézzelfoghatóörökség is beletartozik, ami összhangban van azUNESCO Stockholmi Akciótervével. Szintén azUNESCO és az ET ajánlásai melletti erôsödô elkö-telezettséget tükrözi, hogy a kultúra fontosságá-nak elvi kinyilvánítása (Maastrichti Szerzôdés) ésa vitatható gyakorlati eredmények után az EUtöbb erôforrást kíván a kultúra fejlesztésére fordí-tani, és konkrét lépéseket dolgozott ki annak fi-gyelembevételére az egyéb közösségi politikák-ban és cselekvésekben.A keretprogram három elôdprogramjához (Ariane,Raphaël, Kaleidoscope) képest növekedett a kul-túra támogatására szánt összeg, a tervezett 167millió eurót kevesebb számú és színvonalasabb,több kulturális területet érintô projektek közöttkívánták elosztani. Ennek megfelelôen a programtámogatja a strukturált, többéves együttmûkö-désre épülô, innovatív nemzetközi projekteket,amelyekben a partnerországok száma eléri azötöt; a nagyléptékû, átfogó jellegû rendezvénye-ket (mint például az Európa Kulturális Fôvárosarendezvénysorozat, az EU kulturális fesztiválja, azEU Kulturális Fórumai), vagy a jelentôs kulturálisörökségi helyszínekhez kapcsolódó nagyszabásúrendezvényeket; illetve az innovatív, kísérleti jel-legû projekteket a Közösségen belül vagy kívül,amelyek többek között a kulturális kifejezés újformáit, a hátrányos helyzetû rétegek részvételét,illetve az európai kultúra harmadik országokbanvaló megismertetését szolgálják. A program ösz-tönzi a kultúra területén illetékes nemzetközi in-tézményekkel való együttmûködést.A Kultúra 2000 eleget tesz a sokszínûség tiszteleteés a szubszidiaritás elvének, amennyiben olyanszerepet szán az EU-nak, amelyet más nem tud

betölteni. Az államok kulturális önrendelkezéseezáltal továbbra is megmarad, ami biztosítja,hogy nem érzik veszélyben identitásukat és kul-túrájukat, így önkéntes részvételükkel járulnakhozzá az EU által képviselt cél, a nemzeti identi-tásokhoz társuló, azokat nem helyettesítô euró-pai identitás kialakításához, amely végsô soronsaját érdekük is. Az EU ügyel ennek a kényesegyensúlynak a fenntartására, amely feltétlenülszükséges az integráció erôsítése szempontjából. A Kultúra 2000 keretprogram (2000–2006) azEurópai Unió egyetlen kimondottan kultúrát tá-mogató kezdeményezése. Célja egy közös euró-pai kulturális térség kialakítása, amely elôsegíti azeurópai népek egymás iránti toleranciáját, kölcsö-nös megismerését. A Bizottság évente pályázatot írki, amelyben meghatározza az elkövetkezendôesztendô konkrét prioritásait, támogatandó terüle-teit. A kiírás a tárgyévet megelôzô nyáron jelenikmeg, októberi beadási határidôvel.A programban a 25 EU-tagállam és a három EFTA-ország (Izland, Liechtenstein, Norvégia) mellettrészt vehet a két társult ország (Bulgária és Ro-mánia), illetve tárgyalások folynak Törökországbevonásáról is.Az Európai Unió a határokon átnyúló, közös voná-sokra összpontosító, a cserén és együttmûködésenalapuló kezdeményezéseket részesíti elônyben,amelyek - elôsegítik az európai népek kultúrájának és tör-ténelmének kölcsönös megismerését, a közöskulturális gyökerek feltárását és a kulturális pár-beszéd kialakulását;

- elômozdítják az alkotókészség, a kultúra eredmé-nyeinek és jelentôsebb irányzatainak nemzetköziterjesztését;

- elôsegítik a kulturális sokszínûség erôsítését, akulturális kifejezés új formáinak fejlesztését;

- hozzájárulnak a kultúra szociális-gazdasági fejlô-déséhez;

- kiemelik az európai kulturális örökség fontosságát;- ösztönzik az európai kultúra megjelenítését másországokban, a párbeszéd kialakítását a világ másterületeinek országaival.

17

A keretprogram – három elôdprogramjának te-rületeit átörökítve – négy kulturális szektor kez-deményezéseinek nyújt pályázható támogatást:elôadómûvészetek, vizuális mûvészetek, kultu-rális örökség, illetve könyvek, olvasás, mûfordí-tás. 2002 és 2004 között minden évben volt egyúgynevezett kiemelt terület (2002: vizuális mû-vészetek, 2003: elôadómûvészetek, 2004: kultu-rális örökség), melynek pályázatait nagyobbszámban támogatták. 2005-tôl nincs ilyen ki-emelés, minden területrôl a legértékesebb ötle-teket igyekeznek támogatni.Bár a 167 millió euró összköltségvetésû keret-programot eredetileg 2004-ben le kívánták zár-ni, az Európai Unió Tanácsa 2003. elsô félévé-ben, a görög elnökség alatt a keretprogramot to-vábbi két évvel, 2006-ig meghosszabbította. Adöntés eredményeként a rendelkezésre állóösszeget 69,5 millió euróval megnövelték.A benyújtandó projektekkel szemben támasz-tott leglényegesebb elvárás, hogy ne egy nem-zethez kapcsolódóak legyenek, hanem a támo-gatandó tevékenységek európai dimenzióvalrendelkezzenek. Ennek gyakorlati megvalósítá-sa területektôl függôen legalább 3–5 országtársszervezôinek kötelezô bevonásával lehetsé-ges. A társult országok (Bulgária, Románia) pá-lyázóitól elvárt, hogy társszervezôik közül leg-alább egy az Európai Unió tagállamai közül ke-rüljön ki.Pályázni rövid (egy éven belül megvalósuló) éshosszú távú (két-, hároméves) nemzetközi kul-turális együttmûködések támogatására lehet.Magánszemélyek kivételével a kulturális életbármely szereplôje pályázhat, kivéve az audiovi-zuális területet (ennek saját programja a MEDIAPlusz) és az iskolai rendszerû oktatást (ez a Soc-rates-keretprogramhoz tartozik).Az egyes kiválasztott projektek pénzügyi támoga-tása területektôl függôen többnyire évi 50 000 és300 000 euró között van, valamint nem haladhatjameg az egyes projektek összköltségvetésének50–60%-át. A fennmaradó részt a pályázónak ma-gának kell elôteremtenie.

2003-tól a kiírás magyar nyertesei a Nemzeti Kul-turális Alapprogramtól a szükséges önrész egy ré-szének fedezésére támogatást igényelhetnek. En-nek részletei, feltételei a magyar nyelvû pályáza-ti ismertetôben, illetve az NKA honlapján olvas-hatók (www.nka.hu).A statisztikákat tekintve elmondható, hogy a Kul-túra 2000 pályázatot beadók jó eséllyel indulnak.Évente egész Európából mindössze 6–700 pályá-zatot adnak be a kulturális szereplôk, amelybôlrendszerint 200–220 sikeres. Magyar szervezetek2001 óta vehetnek részt a programban teljes jo-gú tagként. Hozzávetôleges számítások szerint azazóta eltelt idôben a támogatott pályázatok kb.10%-a magyar vonatkozású. A vizuális mûvésze-tek területén 24 támogatott pályázatban, az elô-adó-mûvészeti projektek közül 22-ben, a kulturá-lis örökséggel foglalkozó nyertes pályázatokban32-ben volt magyar részvétel. A könyvek, az olva-sáskultúra népszerûsítése, mûfordítás kategóriá-ban 17 pályázatban vettek részt magyarok, és to-vábbi 6 keretében magyar mûveket fordítottakidegen nyelvekre. (Az adatok a 2001 és 2004 kö-zötti idôszakra vonatkoznak.)

18

A kulturális támogatások mellett az Európai Uniószámos olyan szimbolikus kezdeményezést való-sít meg, amelyek túlmutatnak az egyéni kezde-ményezéseken. A következôkben a legfontosab-bakat tekintjük át.

7.1. Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara

Az Európai Unió Ifjúsági Zenekara (European Uni-on Youth Orchestra – EUYO) magánkezdeménye-zésre, Lionel és Joy Bryer ötlete alapján jött létre.Létrehozásának fô célja az volt, hogy a zenén ke-resztül bizonyítsák az európai ifjúság együttmûkö-dését és egységét. Az Európai Parlament felkarol-ta az elképzelést, az Európai Bizottság 1976. ápri-lis 22-én hivatalosan megerôsítette a zenekar tá-mogatását. Az 1978-as bemutatkozó turnét Clau-dio Abbado alapító zenei igazgató vezette, azóta azenekarral olyan világhírû vendégkarmesterekdolgoztak, mint Vladimir Ashkenazy, Daniel Ba-renboim, Leonard Bernstein, James Conlon, Car-lo Maria Guilini, Bernard Haitink KBE, Herbertvon Karajan, Zubin Mehta, Msztyiszlav Rosztropo-vics, Gennadi Rozhdestvensky, Kurt Sanderlingés Sir Georg Solti. A zenekart alkotó 140, 14 és 24év közötti muzsikust minden évben az EU-tagálla-mok több mint 4000 jelentkezôjébôl választják ki.A zenekar azóta évrôl évre mind a Közösségtôl,mind az egyes tagállamoktól pénzügyi támogatás-ban részesül. A fiatalok, akiket évente próbameg-hallgatás alapján választanak ki, különbözô kurzu-sokon készülnek fel az együttes egyéves turnéjá-ra. Az együttes nemcsak zenei értelemben köny-velhet el sikereket, hanem túllépve az egyes nem-zetek zenei tradícióin, az európai kultúra követe-ként látogatja meg a különbözô országokat. Emel-lett a fiatal zenészeknek az együttes a karrierlehe-tôség mellett elsôrangú továbbfejlôdést is jelent.

7.2. Az Európai Unió Barokk Zenekara

Az Európai Unió Barokk Zenekarát (EuropeanUnion Baroque Orchestra – EUBO) 1985-ben, azEurópai Zene Évében hozták létre. Megalapításá-val Bach, Händel és Scarlatti barokk mesterekszületése 300. évfordulójának állítottak emléket.A zenekar elsôsorban azzal a céllal jött létre,hogy ifjú európai zenészek számára felsôfokú ze-nei tanulmányaik sikeres befejezése után speciá-lis barokk zenekari gyakorlatot adjon, s ezáltalegyfajta hidat képezzen a zenei tanulmányok vé-ge és a professzionális karrier megkezdése kö-zött. Az alapdilemma a következô: egy elismertés magas színvonalú zenekar tagjává válni a te-hetség és a hangszeres tudás mellett elsôsorban amegszerzett tapasztalatokon múlik, ugyanakkor aszükséges tapasztalatok megszerzése leginkábbelismert és magas színvonalú zenekarokban le-hetséges, s így a kör bezárul. Az EUBO viszontéppen ezt a zárt rendszert hivatott nyitottabbá

19

7. Az Európai Unió egyéb kezdeményezései

tenni, s az elmúlt két évtized során ennek a sze-repének kiválóan meg is felelt. A jelentkezések alapján az EUBO minden évben100 fiatal és tehetséges barokk zenészt hív megszerte Európából, s a háromnapos válogatási kur-zusok során közülük választják ki a legmegfele-lôbbeket. 2004-ben összesen 21 zenész nyert fel-vételt, akik 13 EU-országot képviseltek, s átlag-életkoruk 24 év volt. A kiválasztott résztvevôk hathónapot töltenek együtt, s az állandó gyakorlások

és próbák, valamint az Európa számos országátfelölelô elôadások és turnék során fejleszthetikzenei készségeiket. A munka a barokk zene olyanelismert szakértôinek irányításával folyik, mintLars Ulrik Mortensen, Andrew Manze, Jaap ter Lin-den, Rachel Podger és Fabio Biondi. A Zenekart azEurópai Parlament 1989-tôl anyagilag is támogatja.

7.3. Európa Kulturális Fôvárosa

Az Európa Kulturális Fôvárosa kezdeményezésMelina Mercouri görög kultuszminisztertôl ered,aki 1983-ban, a kulturális miniszterek athéni talál-kozóján kifejtette, hogy a mûvészetek és a kultú-ra támogatása nem kevésbé fontos, mint a gazda-ság fellendítését célzó intézkedések, s a kulturálisszektor sokkal nagyobb figyelmet érdemel a Kö-zösség részérôl. Beszélt arról, hogy a népek köze-ledésének feltétele egymás kultúrájának megis-merése, s felvetette, hogy jelöljenek ki mindenévben egy európai várost Európa Kulturális Váro-sává. A kezdeményezés alapgondolata, hogy Eu-rópa népei közelebb kerülhetnek egymáshoz, hafejlesztik egy adott ország, térség, nagyváros és aKözösség polgárai kapcsolatát a kultúra területén.Azaz a népek közelkerülésének módja lehet, hamegismerik egymás kultúráját; és erre alkalmat je-lenthet, ha egy régió a figyelem középpontjábakerül. A terv alapján évente egy nagyvárost külön-bözô kulturális események házigazdájává választa-nak, ezáltal más tagországok lakossága számárabepillantást engednek kultúrájukba.A kezdeményezés nyomán minden évben egyváros, s azon keresztül egy ország és annak kul-túrája válik ismertté a többi európai ország éslakosai számára, hozzájárulva így a kulturálissokszínûség fenntartásához, s a közös kulturálisörökség megôrzéséhez. A hazájában sikeres szí-nésznôként ünnepelt Melina Mercouri szavaimeghallgatásra találtak, s a Tanács 1985 nyaránelfogadta a programtervezetet: az elsô EurópaiKulturális Város még ugyanabban az évben At-hén lett. Az elnevezést 1999-ben Európa Kultu-rális Fôvárosára változtatták, a cím elnyerésére

20

azonban nem csak fôvárosok pályázhatnak.A városok kiválasztása 2000-ig alapvetôen kor-mányközi megegyezéseken alapult, ettôl az évtôlkezdve azonban a rendszer több szempontból ismegváltozott. Egyfelôl sokkal inkább közösségiszintre helyezték a kezdeményezéssel kapcsola-tos döntéshozatalt, a jelenlegi gyakorlatban a tag-államoknak lehetôségük van annak eldöntésére,hogy csak egy városukkal pályáznak a címre,vagy több várost is megjelölnek. Fontos mérföld-kô a program történetében a 2005-ös év is, ek-kortól ugyanis egy rotációs rendszer lép életbe akiválasztásnál, s ettôl az évtôl – a 2004-es bôvítés-re reagálva – a már kiválasztott tagállamok mel-lett az újonnan csatlakozók is pályázhatnak a címelnyerésére. Így 2009-tôl – a régi és az új tagálla-mok ún. tandemrendszerében – két kulturális fô-városa lesz az Európai Uniónak. A kiválasztás során a tagállamok megküldik a cím-re alkalmasnak ítélt városok pályázatait az Unióintézményeinek (a Parlamentnek, a Tanácsnak, aBizottságnak, a Régiók Bizottságának). A Bizott-ság feladata, hogy felállítsa azt a hét fôbôl állónemzetközi döntôfórumot, amely a kiválasztástvégzi, s amelynek tagjait az imént említett uniósintézmények delegálják a mûvészeti és kulturálisélet jeles képviselôi közül. A döntések meghoza-tala innentôl kezdve a közösségi szintû döntésimechanizmus általános forgatókönyve szerintzajlik: a Bizottság, a Parlament véleményezéseután, megküldi javaslatát a kulturális miniszterekettömörítô tanácsnak, amely az elbírálásnál a követ-kezô szempontokat veszi figyelembe:- mindenekelôtt értékelik azt a kulturális projektet,amellyel az adott város pályázik – ennek meg kell

felelnie a Kultúra 2000 program célkitûzéseinek;- nem csupán fôvárosok jelölhetôk, sôt elônyt

élveznek azok a vidéki városok, amelyeknek re-gionális kulturális-szellemi központi szerepe acím elnyerése nyomán erôsödik;

- a pályázók esetében figyelembe veszik, hogy acím elnyerése egybeesik-e valamilyen nevezetesévfordulóval, akár az adott város, akár az országvonatkozásában;

- egyazon térségbôl nem választanak várost egy-mást követô években.

A „kulturális fôvárosok” fejlôdésének nyomonkövetése a programsorozat lezárulását követôenis folytatódik, hiszen a Bizottság éves beszámoló-kat készít, amelyben a város eseményeirôl éseredményeirôl tudósítja az uniós intézményeket.Európa Kulturális Fôvárosa 2004-ben Genova(Olaszország) és Lille (Franciaország) volt,2005-ben Cork (Írország), 2006-ban Patras (Gö-rögország), 2007-ben Luxembourg (Luxem-burg) és Nagyszeben (Románia), 2008-ban pe-dig Liverpool (Egyesült Királyság) és Stavanger(Norvégia) lesz.

7.4. Az Európai Kulturális Hónap

1990. május 18-án a Miniszteri Tanács létrehoztaaz Európai Kulturális Hónap elnevezésû progra-mot. A rendezvény alapgondolata, hogy bôvítséka nem tagországok felé az Európa Kulturális Fô-városa programot. Így az események elgondolásaés céljai is azonosak, ám a kulturális hónap kez-deményezés nyitottabb Közép- és Kelet-Európaországai számára. A „hónap” idôtartamot rugal-masan lehet kezelni, kevéssel meg is haladhatja anaptári periódust. 1992-tôl a Miniszteri Tanácsdöntése értelmében mindkét programban résztvehetnek EU-n kívüli európai országok, amelyekbizonyos feltételeknek megfelelnek: tiszteletbentartják az emberi jogokat, a többpártrendszer elveiérvényesülnek és demokratikus a politikai be-rendezkedésük. Az országokat a miniszterek vá-lasztják ki. 1994-ben Budapest rendezhette aKulturális Hónapot.

21

7.5. Kezdeményezések az építészet területén

A Tanács, a Parlament kezdeményezésére, rend-szeres, több éven át tartó támogatást adott Európakiemelkedô jelentôségû történelmi és építészetiemlékeinek. Így segítséget nyújtottak az athéniAkropolisz, Mount Athos monostora, LisszabonChiado történelmi negyede, a coimbrai Szenthá-romság Kollégium és a spanyol Compostella körülelhelyezkedô kolostorok számára.Volt rá példa, hogy támogatást nyújtottak szük-séghelyzet esetén. Szimbolikus jelentôségû segé-lyeket adnak különleges alkalmakkor épületekkatasztrófa esetén bekövetkezô károsodásánakhelyreállítására. Restaurálási támogatást kapott afirenzei Uffizi Palota, a barcelonai Liceo színház,a rennes-i Parlament de Bretagne, valamint a ve-lencei Fenice színház.Az építészeti támogatások eredményeirôl a Bizott-ság rendszeresen kiállításokat rendez. Alkalom eza tagországok nagyközönségének informálására,a polgárokkal való kapcsolatok ápolására. A kiál-lítások alkalmával az Európában megvalósult pro-jektek széles panorámáját tárják az érdeklôdôkelé, a kiállításokhoz videóbemutatók, kiadvá-nyok, szervezeti konferenciák, szemináriumoktársulnak; mind-mind a kulturális örökség téma-körében, ezáltal elôsegítve a nagyközönség és a

szakterületen dolgozó szakemberek kapcsolatát.Ezen kiállítások Európa több országában, városá-ban láthatók évente. Az egyéves program kereténbelül támogatott projektek mellett bemutatják afolyamatos segélyezésben részesülô mûemléke-ket is. A kiállításokhoz kapcsolódnak az EurópaiÖrökség Napok (European Heritage Days) azUnió majd’ minden tagországában, amelyek kere-tében a kulturális örökség és az ifjúság kapcsola-tára helyezik a hangsúlyt. Az Európai ÖrökségNapok kezdetben nem az EU, hanem az EurópaTanács kezdeményezése volt, mára közös kezde-ményezéssé vált. 1987-ben az Európai Bizottság, az Európai Parla-ment, valamint a Mies van der Rohe alapítvány(Barcelona) megalapította a kortárs építészetettámogató Mies van der Rohe-díjat. Céljuk elôsegí-teni a gazdasági szektor, valamint a társadalom(nagyközönség; nemzeti, regionális, helyi kor-mányzat) és a kortárs építészet kapcsolatának fej-lesztését. Mottója: Európa városainak építészetijelene a jövôbeli város múltja lesz. A díj egy meg-határozott pénzösszegbôl (50 000 euró) és egyszobrocskából áll. A szobor Mies van der Rohepavilonját ábrázolja, amely az építészeti fejlôdészsenialitását testesíti meg. A díjazott épület európaimester(ek) mûve lehet, amelyet az EU egyik tag-országában két évnél nem régebben terveztekés építettek meg. Díjazási szempont a projekteszmei és minôségi tartalma, amelynek karakte-re figyelemre méltó a kortárs európai építészet-ben. A díj átadásakor egy hivatalos kiadványbanis megjelentetik az utolsó fordulóba jutott alko-tók mûveit. A díjat 2005-ben Rem Koolhaas hol-land építész kapta a berlini holland nagykövet-ség épületének megtervezéséért.

7.6. Az Aristeion-díj

Az irodalom és a mûfordítás jelentôségének hang-súlyozására a Közösség 1989-ben díjakat hozottlétre az irodalmárok, mûfordítók tevékenységé-nek elismerésére. Az elismerés keretében éventekét díjat adományoznak: az európai irodalmi díjat

22

(European Literature Prize) és az európai mûfor-dítói díjat (European Translation Prize).A két díjat 1989-ben az Európai Tanács alapította,hogy minden évben méltó elismeréssel díjazza akét terület egy-egy jeles alkotóját, s széles közön-ség ismerheti meg ezáltal az irodalom kiemelke-dô személyiségeit. A díjazott valamelyik tagállamállampolgára kell legyen. Európai – nem tagállam– országok mûfordítói szintén kaphatnak díjat,

ám jelölési joguk nincs. A díjakat bármely irodal-mi mûfajon belüli, a jelölés elôtt legfeljebb há-rom évvel nyomtatásban megjelent alkotásért le-het adni, ha annak mûvészi minôségét a szakmaizsûri elismeri. A díjakat ünnepélyes keretek között minden év-ben az Európa Kulturális Fôvárosa rendezvényei-nek keretében adják át. A díjak értéke egyenként20 000 euró.

23

A Kultúra 2000 keretprogramot a Parlament hétévre, a 2000-tôl 2006-ig terjedô idôszakra fogadtael. Jelenleg, 2005 elején a program utolsó elôttiévében járunk. Ez egyrészt azt jelenti, hogy márvizsgálhatók a keretprogram hatásai, illetve körvo-nalaiban már látható a 2007-tôl életbe lépô új kul-turális keretprogram. Már 2003 óta folynak azegyeztetések a következô keretprogram elôkészí-tésére. Az elmúlt években több tanulmány, konfe-rencia, két- és többoldalú egyeztetés témája volt:mi változzon 2006 után.A Parlament, felismerve a téma idôszerûségét,felkérte a Kulturális Bizottság tagját, GiorgioRuffolót, hogy készítsen jelentést a 151-es cikkbenfoglaltak gyakorlati megvalósulásáról. A kulturálisélet várakozásainak megfelelôen a riport megle-hetôsen kemény kritikát fogalmaz meg a Bizott-ságról, és súlyánál fogva mindenképpen relevánsdokumentumnak tekinthetô.Minden kritika ellenére az összes fórum kiállt azEurópai Unió kulturális támogatásának szükséges-sége mellett, viszont mindeközben bizonyos hiá-nyosságokat is a felszínre hoztak, amelyeket az újprogramnak orvosolnia kell.Megállapították, hogy a Kultúra 2000 program arendelkezésére álló forrásokhoz képest túl sok célegyidejû megvalósítására törekszik. Ez hatékony-ságának rovására megy, mivel a támogatott projek-tek nagy száma és eltérô jellege szétaprózza azerôforrásokat. Emellett a Kultúra 2000 program-ban a kulturális ágak átjárhatatlanságát kötöttség-ként értékelték, mivel így nem lehet kellôen figye-lembe venni az ágazat változásait, ami egyes kultu-rális kifejezési formák kirekesztéséhez vezethet. A közösségi kulturális program bizonyos tevékeny-ségeket figyelmen kívül hagyott. Így például nemtámogatták a kutatást vagy az európai kulturálisegyüttmûködéssel foglalkozó elméleti munkákat.

Az egyeztetések eredményeként 2004. július 14-éna Bizottság – COM(2004) 469 végleges számon –elôterjesztette javaslatát a 2007-tôl 2013-ig tartó„Kultúra 2007” program létrehozásáról.A Bizottság elképzelése szerint a célkitûzésekszámát csökkenteni szeretnék, és három irány-vonalat kívánnak elôtérbe helyezni:- a kulturális ágazatban dolgozók nemzetközi mo-bilitásának támogatását;

- a mûvek és a mûvészeti, illetve kulturális ter-mékek nemzetközi áramlásának elôsegítését,valamint

- a kultúrák közötti párbeszéd támogatását.A hármas célkitûzés által a kulturális szereplôknektöbb lehetôséget kell biztosítani arra, hogy hálóza-tokat építsenek, projekteket valósítsanak meg, na-gyobb mobilitásra tegyenek szert vagy elôsegítséka kulturális párbeszédet mind Európában, mind avilág más régióiban.A kulturális ágazatban dolgozók nemzetközi mobili-tásának elôsegítése érdekében szeretnék elôsegíte-ni a hálózatok kiépítését, a mind nagyobb koordiná-ciót, valamint az ismeretek és az információk ter-jesztését. A szakembereknek ugyanis még mindigtöredékes ismereteik vannak arról, hogy egy másikországban való rövid vagy hosszú távú tartózkodás-ra milyen szociális, szabályozási és adóügyi rendel-kezések alkalmazandók. A közösségi kulturális tevé-kenység a mobilitás két fajtáját kívánja elôsegíteni:a kulturális szolgáltatások nyújtását (pl. turnék), aletelepedést célzó mobilitást (1), valamint az ön-képzést, más kultúrák vagy mûvészeti gyakorlatokmegismerését és a tapasztalatcserét (2).A tárgyi vagy másféle mûalkotások, a mûvészeti éskulturális termékek nemzeti határokon kívültörténô bemutatása a szervezôkre többletköltsé-geket ró. Ilyenek: a szállítási költségek, a bizto-sítási díjak, az új piacok feltérképezésével járó

24

8. A kulturális támogatások jövôje - „Kultúra 2007”?

kiadások, a reklámozási többletköltségek, a kül-földön talán kevésbé ismert mûvek vagy mûvészekmegismertetésére vagy a fogadó piac megismeré-sére fordított idô (fogadó struktúrák, szabályozásiés adminisztratív rendelkezések stb.). Márpedig aközös kulturális térség megvalósításán keresztül abelsô piac kiteljesítése, az európai integráció erôsí-tése az EU alapvetô közösségi feladatának számít.Végül a kultúrák közötti párbeszéd – mint a kultú-rák egymás iránti nyitottságára alapozott csere –elôsegíti a kölcsönös gazdagodást, valamint a köl-csönös értékek és értelmezések közös felkutatását.Egyben meghatározó szerepet tölthet be a külön-bözô kultúrákhoz tartozó új európai polgárok be-fogadásában is.A Kultúra 2000 költségvetése a program 2000-tôl2006-ig terjedô idôszakára 236,5 millió euró. Ez aztjelenti, hogy évente 31,5 millió eurónyi támogatásérhetô el a kulturális szereplôk számára, 1,5 millióeurót pedig a program adminisztratív kiadására for-dítanak. Ha ehhez hozzávesszük az audiovizuálisterületnek a MEDIA-programon keresztül juttatott70 millió eurót, a kultúrára elkülönített közösségiforrás évente 101,5 millió euró.

Százalékban kifejezve a kultúrára és audiovizuálisszektorra fordított támogatás 2000-ben nem érteel a közösségi költségvetés egészének 0,1%-át!Ezek az adatok nem tartalmazzák azokat a támo-gatásokat, amelyeket a strukturális alapokonvagy más EU-akciókon keresztül nyújtanak, ésazoknak kihatásuk van a kulturális örökségrevagy a mûvészi alkotásra. Ilyen lehet például a tu-rizmusra fordítandó forrásokból egy templomvagy várrom rekonstrukciója, hogy ezáltal fellen-dítsék a térség idegenforgalmát. Ilyen olvasatbanaz EU-költségvetés kultúrát érintô kiadásairólösszesítések nem léteznek, de amint azt a Ruffo-lo-jelentés is megjegyzi: az Eurostaton belül szük-séges létrehozni egy külön munkacsoportot akulturális statisztikák pontosítása érdekében.(Megjegyzendô, hasonló statisztikák legtöbbesetben nemzeti szinten sem léteznek.)Az egyelôre „munkanevén” csak Kultúra 2007-nek nevezett program az átfogóbb célokhoztöbb forrást is tartalmaz. Az új keretprogram hétévére közel 375 millió eurót különítenének el,ami 37%-os növekedést jelent az elôzô ciklus236,5 millió eurójához képest.

25

Amikor arra a kérdésre szeretnénk választ kapni,hogy vajon milyen kulturális politikája lesz az Eu-rópai Uniónak, mindenképpen a korábban tár-gyalt eredményekre alapozva kell megvizsgál-nunk, hogy intézményi összefüggésekben mi azAmszterdami Szerzôdés 151-es cikke végrehajtá-sának az eredménye.Annak ellenére, hogy a Közösség komplexitásáttekintve mekkora jelentôséget tulajdonít a kultúrá-nak, a megvalósításra szánt összeg meglehetôsenszerénynek mondható. Egyik oldalról a Parlamentképviselôi nem gyôzik hangsúlyozni az európaikulturális értékek jelentôségét, fontosságát az in-tegráció elmélyítésében, ám ezzel egy idôben,amikor a költségvetés megszavazására kerül sor,a szólamokról megfeledkezni látszanak.

A Kultúra 2000 keretprogram elfogadása amiattszenvedett hosszú ideig késedelmet, hogy a Ta-nács nem tudott egységes álláspontra helyezked-ni a költségvetést illetôen. Végül, leküzdve egyestagállamok ellenállását, kompromisszumra jutvaa Parlamenttel, sikerült egyezséget kötni, ám azúj keretprogram az elôzô három közösségi prog-ramhoz képest (Ariane, Kaleidoscope, Raphaël)nem jelent nagy elôrelépést. Remélhetôleg a Kul-túra 2007 esetében ilyen késedelemre nem kellszámítanunk.Mint láttuk, a 151-es cikk leglényegesebb eleme,hogy a Közösség elôsegíti a tagállamok kulturálisegyüttmûködését. Közösségi szinten számosolyan kezdeményezés folyik – például a Kultúra2000 program vagy az Európa Kulturális Fôváro-sa rendezvénysorozat –, amely eleget tesz a kívá-nalmaknak, ennek ellenére mégsem állíthatjuk,hogy az együttmûködést ne lehetne szorosabbátenni. Erre válaszul a Ruffolo-jelentés az EurópaTanáccsal vagy az UNESCO-val való szorosabbegyüttmûködést javasolja.A második világháború után létrejött európairendszer fô célja a több évszázada tartó „csatatér”felszámolása volt, amelyben a politikai döntésgazdasági álöltözetet kapott. Mára a tagok számá-nak növekedésével és azáltal, hogy az integráció

26

9. Összegzés

egyre több területet ölel fel, a cél alapjaiban meg-változott. Természetesen a béke és a demokráciavédelme továbbra sem vált vitatottá, viszont amagasabb szintû integráció csak úgy képzelhetôel, ha a gazdasági alapokról egyre inkább a társa-dalom szintjére kerül a hangsúly. E nélkül to-vábblépés nem lehetséges. A jövôben a gazdaságés a technológia lesz a kultúra kiszolgálója, hi-szen az élet minôsége és a gazdaság fejlôdéseegymástól nem elszakítható.Ehhez szükséges viszont, hogy megváltozzon atagállamok hozzáállása. Nem kellene félni attól,hogy „Brüsszel belekontárkodik” a szuverén kul-túrpolitikákba, kétségbe vonja azok kulturális ésnyelvi identitását. A közös kultúrpolitika nem je-lenti az egyes országok kultúrájának megsemmi-sülését, másokénak felülkerekedését, hanem akülönbözôségnek a közös cselekvésben kell ki-

fejezôdnie. Európa politikai és gazdasági értelem-ben egységre törekszik, míg a kultúra vonatkozá-sában differenciált. Ezek egymással ellentétestendenciák, mégis (talán éppen ezért) kiegészítikegymást. Gondoljunk csak vissza az elmúlt száza-dok alkotómûvészeire – tevékenykedjenek azirodalom, a filozófia, a tudomány, a képzô- vagyakár a zenemûvészet területén –, életpályájuk so-rán többnyire bejárták Európát, tevékenységükeredménye is mindenhová eljutott. Nem tudtakolyan távol kerülni hazájuktól, hogy ne ôriztékvolna meg nemzetük identitását.A közös gyökerekbôl táplálkozva tudott a szellemmagasan szárnyalni. Ahogy eddig sem volt szüksé-ges egységes kultúrát teremteni, ezt a jövôben semtervezi senki. Szükséges és elkerülhetetlen viszonta közös döntéshozás szintjén a kultúrát a gazdasá-gi, pénzügyi kérdésekkel azonos szinten kezelni.

27

10. Idôrendi táblázat

28

1950

1951

1957

1962

1968

1973

1974

Robert Schuman francia külügy-miniszter javaslatot tesz a németés francia szén- és acélipar közösirányítására egy olyan szervezetkeretében, amely más európai államok számára is nyitott.

Párizsi Szerzôdés.

A Hatok (Belgium, Franciaország,Hollandia, Luxemburg, Németor-szág és Olaszország) létrehozzákaz Európai Szén- és Acélközössé-get (ESZAK).

Rómában aláírják az EurópaiKözösséget (EK) létrehozó szer-zôdést.

Közös mezôgazdasági politika: azelsô közösségi politika bevezetése.

Létrejön a vámunió.

Dánia, Írország és Nagy-Britanniacsatlakozik a Közösséghez.

A tagországok állam- és kormány-fôinek határozata, melyben dönte-nek az Európai Tanács létrehozásá-ról és megállapodnak a rendszerestalálkozókról, azzal a céllal, hogymeghatározzák az európai politikairányvonalait.

Koppenhágai Konferencia: az ál-lam- és kormányfôk a kultúrát az„európai identitás” alapvetô ele-meként ismerik el.

Az Európai Parlament fokozódójelentôséget tulajdonít a kulturálisörökség javát célzó közösségi tevé-kenységnek.

Állásfoglalás születik az európaikulturális örökség védelmérôl.

Általános események

A kultúra az európai integrációs folyamatban

Magyarországrészvétele

a kulturális folyamatokban

29

Az Európai Bizottság bevezeti azelsô kulturális cselekvési tervet.

Gaston Thorn az Európai Bizottságelnöke, feladatkörében elsô ízbenszerepel a „kulturális szektor” elnevezés is.

A kulturális miniszterek elsô ta-nácskozása.

Az Európa Kulturális Fôvárosaelnevezésû kezdeményezés elin-dítása.

A kulturális együttmûködést a Loméi Konvenció részévé teszik.

A luxemburgi Jean Dondelingeraz Európai Bizottság elsô audiovi-zuális és kulturális ügyekért felelôsfôbiztosa.

Az Európai Regionális FejlesztésiAlap (ERFA) létrehozása.

A Közösség és 46 afrikai, csendes-óceáni és karibi (ACP) ország alá-írja a Loméi Konvenciót.

Az Európai Monetáris Rendszerlétrehozása, melynek elemekéntbevezették az Európai ElszámolásiEgységet (ECU).

Elsô közvetlen képviselôválasztásaz Európai Parlamentbe.

Görögország csatlakozik az Euró-pai Közösséghez.

Spanyolország és Portugália csat-lakozik a Közösséghez.

Az Egységes Európai Okmány(EEO) aláírása.

Az egységes belsô piac bevezetése1993. január 1-jétôl.

1975

1977

1979

1981

1982

1985

1986

1989

Általános események

A kultúra az európai integrációs folyamatban

Magyarországrészvétele

a kulturális folyamatokban

30

Az Európai Gazdasági Térség(EGT) létrehozása.

Az Európai Közösség tizenkéttagállamának megállapodása azEurópai Szabadkereskedelmi Tár-sulás (EFTA) hét tagállamával:Ausztria, Finnország, Izland, Liech-tenstein, Norvégia, Svájc és Svéd-ország.

Életbe lép az Európai Uniót létre-hozó Maastrichti Szerzôdés:– a belsô piac, valamint az Európai

Gazdasági és Monetáris Unióbevezetése,

– az Európai Parlament hatáskö-reinek bôvítése,

– az uniós állampolgárság megte-remtése,

– az együttmûködés kiépítése:– a közös kül- és biztonságpoli-

tika (CFSP),– valamint az igazság- és belügy

területén.

Ausztria, Finnország és Svédországcsatlakozik az Európai Unióhoz: azEurópai Unió immár tizenöt tagál-lamot számlál.

Az Európai Kulturális Hónap el-nevezésû kezdeményezés életrehívása.

Az elsô MEDIA-program (1991-1995) elindítása az európai audio-vizuális szektor támogatása céljá-ból.

A Maastrichti Szerzôdés 3. cikkeszerint a közösségi tevékenységekcélkitûzéseinek elsô alkalommalképezi részét, hogy „elô kell segít-sék a magas szintû általános ésszakmai képzést, valamint a tagál-lamok kulturális életének kibonta-kozását”.

A Szerzôdés IX. cím 128. cikkétkülön a kultúrának szentelik.

Barcelonai (Euro-Mediterrán) Kon-ferencia: az Európa és a Mediter-rán-térség közötti együttmûködéskezdete.

A Bizottság elsô jelentése a kultu-rális szempontok szem elôtt tartá-sáról a közösségi tevékenységekterén.

A kulturális közösségi programokelsô felmérése.

Magyarország számáramegnyílik a MEDIA-program.

Magyarország számáranem hosszabbítják mega MEDIA-programbanvaló részvételt 2004-ig.

1990

1991

1992

1994

1995

1996

Általános események

A kultúra az európai integrációs folyamatban

Magyarországrészvétele

a kulturális folyamatokban

31

Aláírják az Amszterdami Szerzô-dést, négy központi célkitûzéssel:– a foglalkoztatáspolitikát és az

alapvetô jogokat az Unió tevé-kenységének középpontjába ál-lítani;

– felszámolni a személyek szabadmozgásának útjában álló utolsóakadályokat és a növelni a biz-tonságot;

– nagyobb jelentôséget biztosíta-ni Európa számára a világgazda-ságban;

– javítani az EU intézményeinekhatékonyságát a bôvítésre valótekintettel.

Megkezdôdnek a csatlakozási tár-gyalások Közép- és Kelet-Európaországaival.

A közös valuta, az euró – számla-pénzként való – hivatalos beveze-tése az EU tizenegy államában.

A Kaleidoscope-program elindítá-sa (a program idôtartama: 1996-1999): európai jelentôséget hor-dozó kulturális és mûvészeti tevé-kenységek támogatása.

A MEDIA II. program elindítása (aprogram idôtartama: 1996-2000):második program az európai au-diovizuális alkotások fejlesztésénekés terjesztésének támogatására.

Az Amszterdami Szerzôdés XII.címe (151. cikk, korábbi 128.cikk) megbízza a Közösséget,hogy ösztönözze a tagállamok kö-zötti kulturális együttmûködést.

Az Ariane-program elindítása (aprogram idôtartama: 1997-1999):fordítások támogatását, a könyv- ésolvasáskultúra elômozdítását célzóprogram.

A Raphaël-program elindítása (aprogram idôtartama: 1997-1999):a kulturális örökség védelmét szol-gáló közösségi cselekvési program.

Az Európai Unió elsô KulturálisFóruma. A kulturális szereplôkmegvitatják a Közösség új kulturá-lis keretprogramjának tervezetét.

CONNECT Akció: olyan projektektámogatása, melyek összekapcsol-ják a kultúrát más területekkel (ál-talános és szakmai képzés, kutatásés új technológiák); az EurópaiParlament kezdeményezése.

Beindul a Kultúra 2000 keret-program kísérleti fázisa: 55 kultu-rális projekt pénzügyi támogatásaaz új kulturális támogatási formakipróbálása céljából.

Magyarország számáramegnyílik a Kaleidosco-pe-, Raphaël- és Ariane-program.

1997

1998

1999

Általános események

A kultúra az európai integrációs folyamatban

Magyarországrészvétele

a kulturális folyamatokban

32

Aláírják a Nizzai Szerzôdést, köz-ponti témái:– intézményi reform;– Alapvetô Jogok Chartája;– a Szociális Agenda jóváhagyása.

Az euró törvényes fizetôeszköz-ként való bevezetése Ausztriá-ban, Belgiumban, Finnországban,Franciaországban, Görögország-ban, Hollandiában, Írországban,Luxemburgban, Németországban,Olaszországban, Portugáliábanés Spanyolországban.

2000

2001

2002

2003

2004. január

A Kultúra 2000 keretprogramelindítása (a program idôtartama:2000-2004): az elsô kultúrát támo-gató keretprogram.

A MEDIA Plus keretprogram elindí-tása (a program idôtartama: 2000-2005): az audiovizuális alkotásokfejlesztésének, terjesztésének éspromóciójának támogatása.

A Nyelvek Európai Éve: Az EurópaTanács és az Európai Unió kezde-ményezése az európai nyelvi sok-színûség megôrzésére és a nyelvta-nulás támogatására.

Ruffolo-jelentés: az Európai Parla-ment Kulturális-, ifjúsági-, oktatási-,média- és sportbizottságának jelen-tése az Európai Unióban folyó kul-turális együttmûködésrôl.

Az Európai Unió második Kulturá-lis Fóruma: „Kulturális együttmû-ködés Európában” címmel.

A Tanács határoz a Kultúra 2000elsô kulturális keretprogramjának2006-ig történô meghosszabbítá-sáról.

Megkezdi mûködését aKultúrPont Iroda az eu-rópai uniós kulturálispályázatokban való rész-vétel elôkészítése érde-kében.

Magyarország pályázóiteljes joggal részt vehet-nek a Kultúra 2000 pá-lyázatokban, magyar sza-kértôk meghívást kapnaka zsûribe, hazánk képvi-selteti magát a programirányító testületében.

„Bigger… Better… Bea-utiful?” címen európaijelentôségû konferen-cia Budapesten a bôví-tés kulturális hatásairól.

Elsô ízben jelentkez-hetnek magyar fiatalokaz Európai Unió IfjúságiZenekarába.

Magyarország pályázóiteljes joggal részt vehet-nek a MEDIA Plus pályá-zatokban.

Megkezdi mûködését amagyar MEDIA Desk.

Általános események

A kultúra az európai integrációs folyamatban

Magyarországrészvétele

a kulturális folyamatokban

33

2004. március

2004. május 1.

2004. május

2004. június

2004. szeptember

2004. október

2004. november

2004. december

A Nemzeti KulturálisÖrökség Minisztériu-mában önálló fôosztálykezd foglalkozni az eu-rópai uniós és stratégiaiügyekkel.

Magyarország pályázóirészére minden unióspályázat megnyílik.

A Tanács döntése értel-mében 2010-ben Né-metország mellett Ma-gyarország egy városaviselheti az Európa Kul-turális Fôvárosa címet.

Az NKÖM miniszteri biz-tost bíz meg az EurópaKulturális Fôvárosa 2010projekt feladatainak ko-ordinálásával.

Az NKÖM kiírja az Euró-pa Kulturális Fôvárosapályázatot.

11 város adja be pályá-zatát az Európa Kulturá-lis Fôvárosa 2010 címre.

10 közép- és kelet-európai országcsatlakozik az Unióhoz: Ciprus,Cseh Köztársaság, Észtország, Len-gyelország, Lettország, Litvánia,Magyarország, Málta, Szlovákia,Szlovénia.

Európa Parlamenti választások25 ország részvételével.

Új Európai Bizottság, elôször ma-gyar fôbiztossal.

A Tanács döntése értelmében,meghatározzák, hogy a 10 új tag-állam 2009 és 2019 között melyévben adhatja Európa KulturálisFôvárosát.

Általános események

A kultúra az európai integrációs folyamatban

Magyarországrészvétele

a kulturális folyamatokban

Új Oktatási, kulturális bizottság: elôször magyar képviselôkkel.

Kulturális területért Ján Figel' szlovák, audiovizuális területértViviane Reding luxemburgi fôbiztos felel.

34

Axt, Heinz-Jürgen: Európa: a kultúrák harca? Európai Szemle. 2/1994.

European Community Support for Culture – 1998 Kaleidoscope programme – Information and Call forApplications. Official Journal of the European Communities. 19.8.1997.

Community Support for Culture – A study carried out for the Commission of the EC (DGX) by Bates& Wacker S. C. 1993. Brussels, Bates & Wacker

European Commission funding relevant to the Arts and Cultural Industries. EUCLID. 1997. October

Európai Bizottság; Javaslat az Európai Parlament és a Tanács Határozatára a Kultúra 2007 programlétrehozásáról (2007–2013); Brüsszel, 2004.07.14. COM(2004) 469 végleges

European Community Action in favour of Culture – Cultural Forum of European Union, Brussels,29-30 January 1998 Commission of the European Communities

European Community Action in Support of Culture, Proposal for Parliament & Council Decision;COM(95)110 final; 29.03.1995

European Parliament resolution on cultural cooperation in the European Union (2000/2323(INI)

First report on the consideration of cultural aspects in European Community action. Brussels.Commission of the European Communities. 17.04.1996. COM(96) 160 final.

General Report on the Activity of the EU, 1996-2004

Hargitai Gábor–Levendel Ádám: Kultúra, média, információcsere. Európai Tükör. 1997. február

11. Idézett irodalom

Hobsbawm, E. J.: Mi értelme Európának? 2000. 1997. május, p. 11.

Mádl Ferenc: A kultúra jövôje az európai integrációban. Jogtudományi Közlöny. 1995. február

McMahon, Joseph A.: Education and culture in European Community law. Athlone Press. London. 1995.

Proposal for Parliament & Council Decision; COM(95) 382 final

Text concerning culture at the European Community level – First edition. Council of the EuropeanUnion. 1994.

Treaty on European Union. Luxembourg. Office for Official Publications. 1992.

35

Honlap-gyûjtemény

Alapszerzôdések szövege magyarul: http://europa.eu.int/eur-lex/hu/index.html

EU Bizottság Oktatási és Kulturális Fôigazgatósága (DGEAC): http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/index_en.htm

Az EU kulturális portálja: http://europa.eu.int/comm/culture/

A KultúrPont Iroda honlapja: http://www.kulturpont.hu

Kultúra 2000 nyertes pályázatok:http://europa.eu.int/comm/culture/eac/culture2000/project_annuel/projects1_en.html éshttp://europa.eu.int/comm/culture/eac/culture2000/pluriannuel/projects2_en.html

Partnerkeresô adatbázisok: http://agora.mcu.es/pcc/ingles/busqueda.asp, http://www.euclid.info/

A Kultúra 2007 programról: http://europa.eu.int/comm/dgs/education_culture/newprog/index_en.html

Az EU Ifjúsági Zenekarának (EUYO) honlapja: http://euyo.org.uk magyarul: http://www.kulturpont.hu/euyo

Az Európai Unió Barokk Zenekaráról: http://www.eubo.org.uk/http://www.kulturpont.hu/barokk_zenekar.php

Az Európa Kulturális Fôvárosa programról:http://europa.eu.int/comm/culture/eac/other_actions/cap_europ/cap_eu_en.htmlmagyarul: http://kultura.hu/nkom/europa_kulturalis_fovarosa/index.html

Európai Kulturális Hónap:http://europa.eu.int/comm/culture/eac/other_actions/cap_europ/historic_en.html

European Forum for Arts and Heritage (EFAH): http://www.efah.org

European Cultural Foundation (ECF): http://www.eurocult.org

Europa Nostra: http://www.europanostra.org/

A Mies van der Rohe Alapítvány honlapja: http://www.miesbcn.com/en/foundation.html

Aristeion Díj: http://www.kulturradet.se/index.php?pid=1136

Összeállította: Tóth Nikoletta

36

A K U L T Ú R P O N T I R O D A

A Z E U R Ó P A I U N I Ó

„ K U L T Ú R A 2 0 0 0 ” K E R E T P R O G R A M J Á N A K

H I V A T A L O S M A G Y A R O R S Z Á G I K O O R D I N Á T O R A .

M Û K Ö D É S É N E K F Ô T Á M O G A T Ó J A

A Z E U R Ó P A I U N I Ó B I Z O T T S Á G A

É S A N E M Z E T I K U L T U R Á L I S Ö R Ö K S É G

M I N I S Z T É R I U M A .