pillantÁsok idŐnk' iiÁrom
TRANSCRIPT
Tudománytár 1837. Literatura 1. kötetPILLANTÁSOK IDNK' IIÁROM
FÖ LITER ATURÁJÁRA.
A z o n "egy nemzet k ö z ö t t , mel lyeknek k ü l e r e j e ha tá rozza t öbbé kevesbbé meg E u r o p a ' jelen sorsá t , csak egy v a n , mell y bels é le tének szülemenye, a' l i t e ra tu ra által , nem olly hata lmasan m u n k á l k o d o t t a' ko r t á r sak ra , mint poli t icai ha ta lma ál tal . A' h á r o m többi nép , a' f 'ranczia, angol és n é - met nem csak legé lénkebb l i t e ra tú ra i közlekedésben vannak egymássa l ; hanem e' befolyást szinte ugy gyakorol ják a ' nagy Oroszországon 's a' többi szláv tö rzsökökön, mint az é le tdüs skandinavi szigeteken 's a ' szellemi 's erkölcsi é l e t - magasztal tságban hanyat lo t t római nyelvtes tvéreken. Mind a ' mellet t nem mondhatn i a' h á r o m l i t e r a tu ra egyikérl sem hogy t e tpon t j án állana. Részint mindeniknek volt m á r i d - szaka, melly egy vagy több tekin te tben tagadhat lanul a ' j e - len tüneménye in fölül volt, részint mind a ' há romban , leg- észrevehetbben a' f rancz iában , magasb kifejldés5 csirái van- nak, ' s , r eménylen i lehet , hogy a ' világ' forgása e' c s i ráka t virágzásig vezetendi . — A' N é m e t e k legközelebben alig ö s - m e r i k a ' classica p rosa kezdete i t , a ' l i t e ra tú ra i é r é s ' ezen tanúbizonyságát , a' külföldiek ke t poës i suké r t magaszta l - ják , vagy tanultságulc' l é lekmélységük ' nem pedig i rás ido- m u k ' classicussága m i a t t , minthogy a' Lessing és Goe the 's egyes é r tekezésekben F ich te és Schelling ad ták pé lda ' r i t - kasága mia t t annál ragyogóbban k i tn ugyan, de annál k e - vesebbé m o n d h a t ó az egész l i t e ra tu ra ' k inyomatának . L e g - jobb, legmélyebb legelmésebb prosai munká ik nem r i t kán eladási gondat lanságot mu ta tnak , mellyet a* legközönségesb franczia iró meg nem engedt volna magának. Melly dics könyv volna p. o. Leo ' „Olaszhoni t ö r t é n e t e i " ha ál talában olly szépen i r a t ék mint szépen és mélyen gondolva volt . Prosa is tá ik közül mások, azonban a ' kisebb szám, el lenkez hibába esik : s tylusoknál ugyan is némi mvészeti idea le- beg e l t tök , de ezen törekvés igen nagyon ki tetszik 's épen az által r o n t j a el a' kivánt ha tás t . Egy sorozat lelkesen i r t é le t ra jzok jeles németek t l állhat i t t egyetlen pé ldakén t . D e i t t épen nem m u t a t u n k olly í rókra , kik az eladásra szem- betünleg fo rd i to t t gond mel le t t inkább törekvének szelle- möke t mint i rás idomokat ki ragyogtatni , k ik a ' kevesbbé
T U D O M Á N Y T Á R ÚJ F . X KÖTET I I I . F Ü Z E T . 1 7
260 Idönlc három f literaturája.
fontosat is kitünleg pompázzák föl ; egy osztály, melly ha nálok nem igen gyakori is, de gyakoribb mint akármellv más nemzetnél, 's a' vérükbeli mélység utáni törekvésnél fogva , tulajdonképen csak nálok létezhet . A' valódi p ró- sának ez inkább ártalmas mint használó, mer t semmi sem egyszerbb, mint a ' valódi classieusság, semmi nem csön- desebb a' f szellemnél. — Azonban a' németben több ha j - lam van az organicum iránt, minthogy a' mondot t hibát id- vel le nem tenné 's nyelvének azon jelesse'get meg nem sze- rezné, mellynek megnyeréséhez minden elemet magában bir , minthogy utolsó idben támadtak is német prosaisták, kik ha a' sors kedvez tárgyat is adand kezökre, a' külföld' els példányaival fognak versenygeni, p. o. Prokeseh. Más oldal- ról a' német poésis még magasb kifejtésre mutat . Még épen nem találtak mind arra, mire az elme költi kitételt keres, ollyast, vagy legalább mi a' gyanánt árultatilc inkább sejdi- tése, árnya annak mint való tüneményé, inkább a' gyakor- latot megelz theoria, mint a' gyakorlat maga. Mindeddig nagyobbak k a' philosophiában mint a' költésben, 's á l ta- lában a' német nemzet, bármilly sokféle húr re j tezkedjék is belsejében, csak három fajban tündöklöt t jelesen ki, a' philosophiában, muzsikában 's hajdonta az építésben. A' lé- lek kifejlés ' minden más ágában, majd ezen majd másik él vagy holt népnél nem csak hozzájok hasonlót találnak, ha - nem mestereiket lá t ják, valamint egyes emberek ' fels fokra magasztalt küls é le tere jére nézve is, melly magát a ' sorsot is vezérelhetni látszik, alig mérkzhetnek más nemzetekkel, azt is megengedve, hogy az illy embereket elteremteni szo- kot t körülmények nálok a' reformatio olta épen nem muta t - koztak, m ig olasz, angol és franczia ország emlékezetünk- höz közelebbi idben elég helyzetet mutat tak , az olly cha- rac te rek kifejlésének kedvezket : A' német azonfölül igen eszmélked 's ennél fogva a' költésre igen hajlandó nép, de a' mívelt Europa ' minden nemzetére tekintve költi népnek még sem mondható. Az angol, eredet i de most a' szorgal- mi irány által elcsavart természeténél fogva, a' scot 's az i r landi költibb a' németnél általában, mint kiki vallani fog- ja, ki ezen törzsökök' állapotjával ismeretes. Más oldalrl a' Francziák, Europa 'ezen legkevesbbé költi népe, a 'mennyi re a ' költés a ' nyelv által kifejezhet, a' hatalmokban álló cse- lekvés-költésében fölülmúlják a ' Németeket és Angolokat, ugy hogy a' költ a' franczia történetírásban több használ- ha tó tárgyat (anyagot) lel mint német vagy angolban, mig a' Németekre nézve azon kellemetlen körülmény is oda járni, hogy tetteik olly r i tkán egész nemzet ' tet tei 's igy mint el- darabolt életjelek r i tkán adhatnak teljes költi érdeket . A' német költés nem eredt mint a' görög, spanyol', br i té a '
Id nie három f llteraturája. 261
nép' nézésébül, hanem általánosan könyv tudósság i szint h o r - doz magán, ha bár még olly csekélyet is. Elmébl e redt az, kérdés t sem szenved, különben német köl tés nem is létezne, hanem csak betanult szólásmód, mint a5 római 's franczia kö l tkné l ; de e' költés nem ^ nép' életébl fej let t el ; a' haladó ehnemivelés szülte azt, a' helyett hogy lett volna a ' lélekmivelés' a lap ja , ' s kevés érzéki jelét hordozza azon fö ld- nek, mellyen t e rmet t . Ellenben melly küls életvidorság van az ó angol balladákban, 's még inkább a ' skót. énekekben mai napiglan. Nincs hegy, folyó, t u r j ány , e rd , egész skó t - honban, melléhez a' költés mint valami kedves tárgyhoz ne nyúlt volna, 's azt fölszentelve az egész nemzetevé ne te t te volna, ugy hogy a' skót hazája ' minden pont ján lyrai 's hs - költeményi szózatokat hall, melly mellett azon készakarva korlátolt és csak idylle-szerleg alkotott mód, mellyben He- bel német költeményei színhelyének fontosságot kezde adni, igen kielégitéstelen mutatvány. A' költés szinte nem talált a' német néptömegnél olly hatalmas viszhangot, sem ezen tömegbl nem fej ldött ki annyi költ mint hajdan angol és ma is még skót országban. A' leggyöngédebb dalok, mellyek a ' német alsó rendet nem is érdekelnék, egész Cromwell idejcig, mikor erszakosan némit ta t tak el, közvetlenül a ' n é p ' nyelvén é l t e k ; a ' csak ú jabb idkben megismert és mél tány- lott derék skót költ, Burns (szül. 1759 meghalt 1796) nem csak az alsó néposztályhoz tartozott , hanem a' neve alatt megjelent kö l temények 'nagy részét majd egészen majd s t r o - phánként rangsorsosai ' szájából vette ki. Valóban még nem eléggé megfontolt körülmény az, min természeterbel i b - ség kívántatik ahhoz, hogy a' négy öt nyelvbl öszszealkotott hatodikban, millyen a' brit , vagy a' rá kényszer i te t tben,mil - lyen a ' spanyol, egy a' kényszeri tk eltt ismeretlen, önál- lásu poesis' mszere találtathasse'k. A' Németek si nyelvök' megtartásánál bebizonyítálc el m éjek ' önállóságát 's k a r o k ' erejét , de ezen nyelvnek lassú, 's önhibájok miatt gyakran félbeszakadt költivé mivelésénél sem nagy ügyességet nem áru l tak el a' költészetre, sem ragaszkodást a' nyelv' már lé- tez emlékeihez; st Némethonban nem csak az épite's, ha - nem még a' csekélyebb magasságra vitt 's fölú'Ietesebb gyö- kereket biró képfestés is elbb emelkedett valódi, anyagán uralkodó virágzásra m i n t a ' költészet. A ' skó t hegyi nép leg- alább aJ törzsökét megtartá az ugy nevezett ossiáni énekek- nek, ezen gyöngéd, sentimentalis érzelemfestésnek, a' mult század'közepéig, hazája ' minden viszonyai között : lehetséges volt volna e' ez német juhászok és vadászok közö t t ? Szint- olly kévéssé lelt volna valamelly idegen hódi tó kénytelen németországiján az elfoglalt gau' bárdjai t , a' néptömegre va~
17**
262 Id aie hárora f literaturája.
ló nagy befolyások miatt egyig levágatni, mint I Edwards, Walesben volt tenni kénytelen.
De ba a' ne'met tömegestül nem költi nép, azonban ele'g igazán állíthatni felle, bogy mívelt tagjai között a' poësisra több tiszta szellet találtatik, mint akárhol. Az Angolok magok megismerek, hogy a' Nemetek mélyebbeu hatot tak Shak- speare'szellemébe, mint hazafijai's ha a' szó legfelsbb ér te l - mében nem tudnak is költt mutatni, még sincs kevés tölte- menyöh, mellyek az ideára 's kivetelre nézve a' legfölsbbet is megütik, mellyet akárinelly más l i teratura muta tha t : vagy hol van nép , fölülmúlni tudó , a' maga nemében , Goethe1
halászát, Mignon' nyelvére adott vagy hozzá irányzott dalait, hold-dalát, thulei királyát, Istenét 's a' bajadérokat ; hol ki meghaladja Bürger5 dalait 's hangzatkáit Mollihoz, Schil- ler ' Toggenburg hsét, Schlegel' Arionát, Uhland' Wal lerá t 's Bertrand de Born-ját , mind a' költ fölvétel és a' mesteri festés, mind ar lélelc-elötti muzsika és a! fülbeni jóhangzás' tekintetében ? Az itt nevezett példányképekhez azonban a' szigorú critica semmi nagyobb német költi darabot nem számithat, az olly költemények' tekintetében pedig, mellyek a' költ' személyes indulatait ösmerik tárgyul, csupán csak Bürger ' emi i te t t darabjait emlithetni meg, mert az tagadhat- lan, hogy a' hoszabb német költeményekben az idea 's ki- vitel olly ri tkán vannak egy élénk öntetbül, hogy a' költi t e remte r ' tartósságában a' Németeket sok más nemzet fö- lül múlja, mig a' szív' azon energiája, mellyel apróbb költe- ményekben Byron, Burns és más angol dalnok személyes ál- lásokat költívé tudák emelni, a' Németek között csak az egy Bürgernek adaték. Ha ezen itélet alul Göthe' Iphigeniája, Hermannja 's Dorotheája, mint legfbb mutatványai a' kül- s tökélynek, millyent csak mutathat a' mai l i teratura, szin- te nem vétetnek k i , onnét van , mivel mindenik munka inkább gondolt , mint kö l tö t t ; igen költileg gondolt k i -
.vált az Iphigenia, de még is igen a' gondolkozásra utasí- tó , mellynek a' költi darabban mint különváltnak el nem szabad tnnie , hanem azzal bensleg összefor- rania kell; a' mondott dráma azért a' Németek között sem juthat nyelvének jégtisztasága, az alapjául szolgáló idea' min- den szépsége 's papi szepltlensége mellett is, valódi nép- szerségre, mert bizonyos mesterkedés és hidegség, röviden tölti positivitas hijánya uraltodih benne. *) így más oldal-
*') Eckermann ezen e'rdekes i r a t ában : Gespräche mit Göthe" 2 rész, 341. a' nagy költ' e' szavai á l l anak : .,Liebes Kind, ich will Ihnen etwas anvertrauen, das Ihnen sogleich über Vieles hinaus- helfen und das Ihnen lebenslänglich zu Gute kommen soll: Meine Sachen können nicht populair werden ; wer daran denkt und dafür strebt , ist in einem I r r thum. Sie sind nicht für die Masse geschrieben, sondern nur für einzelne Menschen, die et-
Idnk'' három f literaturája. 263
rul Schiller' orleansi szüze végetlenül költileg van fölfogva 's elragadó nyelvbájjal eladva. De bár e' darabban nem h i - bázik azon melegség, melly a' költi szüleményt nemzeti t u - lajdonná teszi, — miokbul Johanna sokkal népszerbb Iphi - gcniánál, — még sincs benne a' valóság' azon súlyos kinyo- mása, melly által még sokkal életersebben hatna. Lehet va- lami regényesen st fantasticusan kigondolva 's mégis való- sági benyomást tehet, p. o. Shakspeare 'z iva tara , nyáréj i ál- ma, vagy még illbb példát hozván f ö l , Dante ' pokla. De Schillernél és Goethenél is hibázott azon legfbb t e remt er melly a' rajzolmánynak a' fölfogás1 minden ideálissága mellett is, az érzéki élet ' bilyegét megadná. Mindenik köl t nem köti ránk, mint Shakspeare 's Dante te t t volna, a meg- gyzdest, hogy a valóságban is létezhet Johanna vagy Iphi- genia, 's igy egyik darabban sem oldatik föl a' köl tészet ' leg- fels föladása, melly nem abban áll, megmutatni , mi szépet és istenit tud a' költ maga személyében gondolni, hanem megmuta tn i , min isteni dolgot bir a' valódi élet. Ha mind- azáltal az emiitett két költ nem tölti is be azt, mit a' kö l - tiül a' szó' f ér telmében kívánunk, mégis megkell engedni hogy az Iphigeniát 's Johannát elmutatni tudó l i te ra tura , legalább igen emberi 's a' legmagasabb után törekv. 'S ha a' német Jyricusoknál a' személyesség' azon ereje hibázik is, mellyet némelly b r i t költknél csudálunk, más oklalrul nem szabad elfeledni, hogy a' német elme ezen csöndes módjának
was ähnliches wollen und suchen, und die in ähnlichen Rich- tungen begriffen s ind . " Ezen szavak festik azon magas, törek- v, kellemes szellemet, melly az egész könyvben mutatkozik, de a' mit megengedhetni, nem a ' legfölso ér telembeli költre, nem positiv természetre muta tnak . Az illyen ösztönszerleg a l - kot, a ' nélkiil hogy tökélyettel dolgoznék a' tömeg' számára ; valamint minden elsül t mestermív, minden remek természetmi'i» az egész tömegnek tetszik, nem csak egyeseknek, a' mi mel le t t való, hogy a' lelkes mívelt ember a' kapot t éldeletet magasabb lbkon használja , min t a' miveletlenebb, — valamint p. o. a' tájfest epy szép erd' látásánál egészen más valami t érez, mint csak a' városbul kisétáló mesterember, vagy mint a ' mívelt lelkes angol Shakspeare' jól sikerült honi darabjának látásánál végetleniil jobban mula t , mint egy matróz. Természetes hogy a' Goethe fölhozta „ tömeg" (Masse) nevezet alat t nem egyálta- lában minden embert é r t ü n k , hanem azoknak nagy s zámá t , kik a ' költés iránt többé kevesbé fogékony mszert b i rnak. Mert a ' teljesen költéstclen emberre, legyen bár min mível t - ségii 's rangú, a' legremekebb darab is olly kevés benyomást teend, mint a ' fásul t keblííre a' küls természet ' akármelly szépsége. — Hogy a' népszerség a' költ jóságának nem igazi próbaköve, való állítás marad mind á' mellett : de szintu°y elmondhatni hogy a' tökélyes bevégzett, az az a ' legmélyebb életerbl elofolyt költi szülemeny mindig népszervé lesz, aievt az éló tetszik az élnek.
264 Idönlc három f literaturája.
köszönhetjük épen a' legjelesb német költeményeket, mely- lyelc a' más l i teratura ' coryphaeusaitól is fölülmuthatlanok, p . o. az említett goethei dalokat. A' németnek épen ezen, semmi különösen nagy szenvedélyekhez nem kötöt t érzéki- sége végre az, mellybiil költészete' jövend' virágát várhat- ni. —
De menjünk át a 'Francziák ' l i te ra turá jáboz ; — itt el- ször is a' költileg if judni kivánás tnik szemeinkbe. Meny- nyire lehetséges ezen ifjúdás egy olly nyelvben, melly any- nyira gazdag a' föltételesre nézve mint szegény a' föltételen- re , olly tarka a' gyakorlati ész' rajzolványaiban mint szköl- köd az elleges kifejezésekben az érezés' mezején, ie;en ne- héz meghatározni. A' legérzettebb franczia költeményben is fognak mindig olly kitételek elfordulni, mellyeknél a' né - met szív honvágyat kap, 's a' Francziálc' legmélyebb költése talám utóbb is inkább kötetlen mint kötöt t beszédben fog kifejteni, mint eddig Diderot, Rousseau, Bernardin de Saint P ier re , Chateaubriand 's tb . munkáiban látható. Mindig csak szerencsés koczkavetés a z , ha a' költi gondolat franczia nyelven egészen költi öltözetet kap, m i n t p . o . Malherbe> kö - vetkez s t rophája égy korán meghalt leányra :
Elle était du monde oii les plus belles choses Ont le pire destin,
Et rose elle a vécu ce que vivent les roses , L'espace d 'un matin.
Mennyire uralkodhatik azonban a' költi elme még a' lyrában is ezen nyelven, leginkább Hugo J^ictor muta t ja meg, ki — alsóbb izle'sü mint Lamartine, de genialisabb, •— némelly roszul sült darab st fölfordult mellet t , gyakran egész teliséggel önti a' költést , 's csak azt sajnáltatja, hogy költeményei, mint a' Francziálc' lyricája általában, rendesen kévéssé organicusak, r i tkán képeznek egy zárt egészet. Vol- taire ' idejében ki mondta volna az illy verseket lehetsége- seknek?
Puisque j 'ai vu bri l ler sur ma tê te ravie Un rayon de ton astre, hélas voilé toujours ;
Puisque j 'ai vu tomber dans l 'onde de ma vie Une feuille de rose ar rachée à tes jours —
Je puis maintenant dire aux rapides années : Passez ! passez toujours ! je n'ai plus à vieillir
Idnk'' három f literaturája. 265
Allez-vous en avec vos fleurs tous fanées J'ai dans l 'ame une fleur, que nul ne peut cueillir.
Votre aile en le heur tan t ne fera rien répandre Du vase ou je m'abreuve et que j 'ai bien rempli .
Mon ame a plus de feu que vous n ' avez de cendre ! Mon coeur a plus d ' a m o u r que vous n'avez d'oubli.
Söt még a ' kerekdedségben 's zártságban is, melly ál- tal a' költi munka bels életet kap, szerencsés volt itt ott. Hugo Victor, ínég a' balladában is, mcllynél nehezebb föl- adás francziánalc nem lehet, kivált h í res Voile-jában, mel lye t nyombani megítélésre i t t fö lhozunk:
La Soeur.
— Qu' avez-vous, qu ' avez-vous, mes f rè res ? Vous baissez des f ron t s soucieux. Comme des lampes f u n é r a i r e s , Vos regards brillent dans vos yeux. Vos ceintures sont déch i rées ; Déjà trois fois, hors de 1' e tu i , Sous vos doigts, à demi t irées Les lames des poignards ont lui.
Le frère ainé.
La Soeur.
Je revenais du bain, mes f rè res Seigneurs, du bain je revenais , Cachée aux. regards témérai res Des Giaours et des Albanais. En passant près de la mosquée Dans mon palanquin recouvert L 'air de midi m ' a suffoquée. . . . . Mon voile un instant s' est ouvert
Le second frère.
Un homme alors passait? un homme en caflan ver t?
266 Idönlc három f literaturája.
La Soeur.
O u i . . . . p e u t - ê t r e . . . . ruais son audace N'a point vu nies t rai ts devoile's . . . . Mais vous vous parlez à voix basse , A voix basse vous vous parlez. Vous faut-i l du sang? sur votre a m e , Mes frères , il n ' a pu me voir. Grâce ! tuerez vous une femme Faible et nue en votre pouvoir?
Le troisième frère.
Le soleil était rouge à son coucher ce so i r !
La soeur.
Grâce ! qu 'a i - je fait ? grâce ! grâce ! Dieu quatre poignards dans mon flanc ! Ah par vos genoux que j 'embrasse . . . O mon voile ! o mon voile blanc ! Ne fuyez pas mes mains qui sa ignent , Mes f rères , soutenez mes pas ! Car sur mes regards qui s 'éteignent S 'etend un voile de trépas.
Le quatrième frère.
C'en est un que du moins tu ne lèveras pas.
Mind a' mellett me'g Hugo' talentumán is mindig g j - zend Béranger, a' szerény dalos, mert mellette van a' köl- t ' eltagadhatlair médiuma, a' nyelv, melly Hugónak ellene van. Az utolsóbnak költeményei, valami nagy tehetség lcöl- l tü l át tétetve németre , még költibbek lehetnének; az el- sbbé, a' német nyelv' minden hajlékonysága mellett is töb-" hé kevesebbé vesztenének. — A' dráma még elbb nyerhet az ú j oskolában, mint a' lyrica, ha bár az eddigi próbák nem tanúsí t ják is ezen nyereséget 's ámbár roszul is kell kiütniek, valamig az ú j szellem helyett csak új monor hoza- t ik a' színpadra. A' Francziálcnak egyáltalában ékesszólási 's künsségre töreked módja kedvezbb végre a' drámának mint a' lyrának, 's a' szinpadrul le könnyebben pótolhatja ki a' pathost közvetlen természet, vagy e l re j the t i , mint
ïduiiic három fd lUeraturàja. 267
csupán érzelemömlésben, — mig a' franczia tör ténet sok dics esettel bvelkedik, mellyeket elbb utóbb másra hasz- náland egyik önállásu elme, mint a' melodráma pat tanó sü- kerére . St ha a' franczia költ' characterében több állandó- ság volna, ha a' közvélemény'édes tömjén illatát félévenként olly kedves nem volna é rezn i , a' franczia l i t e ra tura ' nem ineszsze álló diadala gyanánt várhatnánk egy nagy epost, mellvnek tárgyát a ' franczia tör ténet adná. Ehhez különösen alkalmatos azon szavalatos költés, azon lángzó érzet a' nem- zeti becsületért , a' politicai versszavak szeretete 's fképen a' nagy, a' jeles hajdankor , — 's nincs-e már is több illy p r ó - zai hskölteményök a ' Francziáknak, mellyek között legje- lesb, legszebb az orosz táborozás ' le i rása Segurtl. A' mi m a - gát a' prosát illeti, mellyre a ' franczia l i teraturában mindig viszszautasittatunk, bá t ran állithatni, hogy az i t t öszvehason- litott nyelvek között kétségkívül az els helyet foglalja el. Nem emlékezünk semmi angol prosaicusra, 's az egy Goethét kivévén, német re sem, ki csupán stylusa, azaz csupán szavai melódiája által elragadna. A' Francziáknál sok illy auctor van, 's mindjár t l i tera turá jok hajnalakor volt, mint kik, az Olaszokkal együtt azon népnek lenni látszanak, mellynél a' jó prosaistálc olly régiek, mint a' jó költk. Még a' mai na- pig is nehezen lelhetni valamit az egész német l i tera turában, melly megütné azon kevély pompás hangesést, mellyben Bos- suet hamar a' 17 század 'közepe után a' versailli udvart meg- szólitá ; 's a' prosai stylus' ezen jelessége szakadatlanul, a' legkülönbözbb árnyalatok alatt , máig fönáll midn a' 68 éves Chateaubriand eladása' részegít szépsége által ká r - pótlást ad a' mély ideáihoz nem r i tkán csatlakozott különös- ségek 's inconsequentiákért . Kétségkívül a' tö r téne t í rás le- end, mellyben a' franczia prosa jövendre legtündöklbben fejlik ki, 's ha mindenben nem csalódunk, e' nemzetnek t a r - tatéit föl Liviushoz 's Polybiushoz méltó versenytársakat á l- lítani föl.
Menjünk át most az angol l i teraturára 's elször is a' poés is ra ,— els pillanatban mindjár t szellemre 's tehetségre akadunk, de lángészre a' szó teljes ér telmében nem, mint néhány év eltt még Bvron és a' Német országban keveseb- bé ismeretes Shelley volt. W o r d s w o r t h , a' két emii tet tnek halála óta a' legjelesb angol költ, a' genius' nevére alig szá- molhat mély költése, 's bens természetnézése ' daczára is, — 's Moore Tamásban a' fényes phantasia, elmemélység 's a' nyelv' melódiája még mindig nem elegend hogy magasb értelembeli költt csináljon. Egészben azon í téletet mond- hatni több kevesebb módosítással Crabbe, Colerldge, Camp- bell és Rogers fell. Nálok egy általában több elmét, érze- ményt (Sentiment) 's költi hajlékonyságot lelni, mint való-
268 Idönlc három f literaturája.
<31 poesist, mig itt ott kevesebbé ismeretes talentumoknak sikerit , bová számlálandók p. o. Bailly, Howitt és Larnb, egyes költeményekben, a' szívhez szóló igazi hur t eltalálni. P róbáu l közlünk itt egy könyü darabkát Howitt-tói, az ugy nevezett bogácsgyapjuról ( th is t le -down) , melly nagy kön- nysége miatt a' legkisebb szelltül tovább mozdít ta t ik:
Lightly soars the this t le-down ; Lightly doth it float :
Ligthly seeds of t a r e are sown — Little do we note.
Lightly floats the thist le-down -7 Far and wide it flies ;
By the faintest zéphyr blown Through the shining skies.
W a t e h life's thístles bud and b l o w , Oh ' t is pleasant folly !
But when all our paths they sow, Then comes melancholy.
Legkevesebbé ta r tha t Soutliey Rober t , a' poéta laure- atus, számot a' magasb költi névre, melly et honában inkább csak conventionalis tekinteteknek köszönhet. A' roman' me- zején Scot W a l t e r halála óta Bulwer legnagyobb megisme*- rés t nyere 's Némethonban is számos tisztelt kapott. Jog- ga l : me r t elmés, mívelt, ügyes, illedelmes, nemes gondol- kozású, — mindent megtesz, mit, mint nem költ tehe tn i , hogy nagy publ icumot szerezzen. Kár hogy szép talentoma a' sokiróságon akar ha jó törés t szenvedni. — Visszatekintve az angol l i teratura elbbi fénypontjaira , mind azok után a' mi Shakspeare-ról ezen költfejedelemrl mondaték, fölösle- ges róla többet szólani ; de ha a' kevésbbé jelesek között Chaucer, Spenser, Sidney Fülöp , Beaumont és Fletcher , Milton, Pope, Thomson, Young 's Byron megemlíttetn ele, meg kell vallani, hogy bár milly különböz becsüek is ezek, az Angolok a' t e r jede lmesebb, hoszabb költemények' majd mindenik nemében olly talentumokat mutathatnak, mellyek a ' N é m e t e k ' h a s o n l ó munkái fölött a' koszorút elnyerik. Föl- tetszbben de magyarázhatóbban elzik meg a ' N é m e t e k e t , bá r k a ' mély vizsgálódásra 's a' philosophiai elmerülésre legnagyobb hajlandóságot birnak, még a' tanitó köl te- ményben is, épen mivel a' közvetlen élethez haj landóbbak. Hasonló viszony lép be a' románban 's a' román- hoz szító költeményekben. A' Németeknél a' románok' vé- getlen száma mellett is 's ámbár elég lelkesen 's nagy te- hetséggel i r t i t t Wieland, Jak obi, Tieh, Novalis, Wagner
Idnk' három f literaturájci. 269
Ernst , Hölderlin, Steffens 'stb. mégis W e r t h e r e n 's W i l - lielm Meisteren 's Jean Paul' Írásain kiviil alig lesz valami, sokáig megmaradó az olvasó világ' kegyében, mivel a' mon- dott munkákban egy részrül a' tisztán emberi igen kévéssé vétetik tekintetbe, 's a' szerz mindig valami különös, a ' lélek átröppen irányzata által szerzett állásponton létez, inig más oldalrul azon dolgozatoknál közönségesen igen kevés bels Organismus találtatik. Még Wi lhe lm Meister csak leül színét nem valóját bir ja az organicumnak, 's e' tekintetben W e r t h e r fölötte van. Ha ellenben Swift, Fielding, Smollet, Sterne, 's Golds/unith-rc nézünk, munkáikban mind a' föl- té te l te len , ámbár alantabb álló é rdek 's a 'va lóság ' színe, mind az organicus tartás kitn, — 's még a' tengerszéles nehéz mozgású Richardson is az eredetiség' dicsségemellet t (mert némileg t tekinthetni a' mai románl i tera tura ' t e r e m - tjének) azon é rdeme is van, hogy a' közvetlenül emberi t 's ennél fogva mindenki eltt érdekeset helyesebben eltalál- ta, mint többnyire az e' nem német irók. Csak a ' leghíre- sebbé lett bri t tanniai románirónál , Scot Wa l t e rné l , hibázik, nézetünk szerint, a ' mondott ké t sa já tság: találmányi f é - nyes talentuma' daczára is igen nélkülözi a' valódi t e r emt ert , 's hosszasan teljes érdeket nem tud bennünk gerjeszteni. Munkáinak olvasása divattá vált Németországban, 's az len- ni ismét megsznt. Adott próbái szerint Bulwer is alig sze- rezend életénél tovább fönállandó lxirt magának. — Az an- gol prosa, lia csupán a' míve'szet tá rgyaként tekintet ik, ke - vesbbé szerencsésen van mívelve, mint a' franczia, st a' j ó - liangzáselleni gondatlanság tekintetében, a' mint t . i. ugyan- azon mondásban a' finomabb stylisták is ugyanazon szót h á - rom négyszer is ismételik, vagy több egymásutáni mondás- ban mindig ugyanazon szókötést használják, még a' nérnet- lioni Írásmód alatt is van. De mihelyt a ' stylus' a rch i tec tu - rajátul tovább megyünk, a' szónoklati tekintetben övé a ' rang még a ' franczia prosa eltt is. Az idsb P i t t ' , Bürke ' , Fox' , Canning' beszédei, a' Junius Lettres talám legelsk, a' mit a' mai l i teratura a' szónoklat ' mezején mutathat , 's az elsben nevezettnek beszéde Amerika emancipatiojárul világ- ra , nemességre 's lélekmegható erejére nézve alig baladtatik meg akármellv s példa által. Nem foglal el hasonló jeles helyet a' Bri t tok' történetírási festése, mellyet magasságra ' s é le t re nézve meghalad a' franczia líjahb oskola , valamint ú jabb idkben semmi jelesb tehetség Angol nem adta ma- gát a' tudás 'ezen ágára, st híres történetíróik mind a' múlt századbúliak. A' rajzoltnak mély érzésére nézve Godwin, az angol köztársaság' történeteiben II Károly' rcstauratiojáig f legelbb hasonlítható volna a' franczia történetírókkal , — d e a' festésben utánok van. A' német tör ténet íróknak példányul
270 Idönlc három f literaturája.
ajánlható azonban a ' Voltaire után képzett régibb brit osko- la is némi tekintetben, — s azon kellemes lcönnység és pontosság, mellyel egy Gibbon, Roscoe 'stb. tudományuk nagy tengere fölött mozognak, igen óhajtandó volna sok, különben érdemes német hisíoricusnak. — Jövend nagyobb kifejlés' jelei, mint a 'Francziáknál és Németeknél l á tha tók , jelenleg a' br i t tör ténet i l i teraturában nem mutatkoznak ; azonban a' nyelv legalább a' tovább fejlésnek nem tesz ko r - látokat, — 's legalább a' poésis Angliában — mint eredetibb — sokkal függetlenebbnek látszik a 'nemzet 'p i l lan ta tnyi moz- gásaitól, mint Francziahonban, ugy hogy nagy költ szintolly váratlanul léphet föl, mint Byron föllépe. — Valamíg kü - lönben a ' l i te ra tura nyugvási, á tmenete l i , alattomos érési állapotban van, mint a' mondott nemzeteknél többé keveseb- bé most, l i teratúrai föltünés inkább mesterséges szerek, mint valódi é rdem által kaphatók. Franeziaországban talám az élénk társaságok' befolyása, Angol 's Némethonban az újsá- gok' , könyvhirdetések ' , l i teratúrai lcoteriák' 's a' középszer fe jek ' ösztönszer öszvetartása által. Ha illyenkor a z i r ó n e m egészen rosz, ha csak középszer tehetséggel tartós szorgal- mat vagy gazdag te remtés i ert köt öszve, néhány év alatt l i teratúrai hirességre kap, melly a ' honi birálót, ha tiszte- le t re nem is, de kíméletre birliat, míg a' külföldinek í té- le té t megzavarja.
FÖ LITER ATURÁJÁRA.
A z o n "egy nemzet k ö z ö t t , mel lyeknek k ü l e r e j e ha tá rozza t öbbé kevesbbé meg E u r o p a ' jelen sorsá t , csak egy v a n , mell y bels é le tének szülemenye, a' l i t e ra tu ra által , nem olly hata lmasan m u n k á l k o d o t t a' ko r t á r sak ra , mint poli t icai ha ta lma ál tal . A' h á r o m többi nép , a' f 'ranczia, angol és n é - met nem csak legé lénkebb l i t e ra tú ra i közlekedésben vannak egymássa l ; hanem e' befolyást szinte ugy gyakorol ják a ' nagy Oroszországon 's a' többi szláv tö rzsökökön, mint az é le tdüs skandinavi szigeteken 's a ' szellemi 's erkölcsi é l e t - magasztal tságban hanyat lo t t római nyelvtes tvéreken. Mind a ' mellet t nem mondhatn i a' h á r o m l i t e r a tu ra egyikérl sem hogy t e tpon t j án állana. Részint mindeniknek volt m á r i d - szaka, melly egy vagy több tekin te tben tagadhat lanul a ' j e - len tüneménye in fölül volt, részint mind a ' há romban , leg- észrevehetbben a' f rancz iában , magasb kifejldés5 csirái van- nak, ' s , r eménylen i lehet , hogy a ' világ' forgása e' c s i ráka t virágzásig vezetendi . — A' N é m e t e k legközelebben alig ö s - m e r i k a ' classica p rosa kezdete i t , a ' l i t e ra tú ra i é r é s ' ezen tanúbizonyságát , a' külföldiek ke t poës i suké r t magaszta l - ják , vagy tanultságulc' l é lekmélységük ' nem pedig i rás ido- m u k ' classicussága m i a t t , minthogy a' Lessing és Goe the 's egyes é r tekezésekben F ich te és Schelling ad ták pé lda ' r i t - kasága mia t t annál ragyogóbban k i tn ugyan, de annál k e - vesebbé m o n d h a t ó az egész l i t e ra tu ra ' k inyomatának . L e g - jobb, legmélyebb legelmésebb prosai munká ik nem r i t kán eladási gondat lanságot mu ta tnak , mellyet a* legközönségesb franczia iró meg nem engedt volna magának. Melly dics könyv volna p. o. Leo ' „Olaszhoni t ö r t é n e t e i " ha ál talában olly szépen i r a t ék mint szépen és mélyen gondolva volt . Prosa is tá ik közül mások, azonban a ' kisebb szám, el lenkez hibába esik : s tylusoknál ugyan is némi mvészeti idea le- beg e l t tök , de ezen törekvés igen nagyon ki tetszik 's épen az által r o n t j a el a' kivánt ha tás t . Egy sorozat lelkesen i r t é le t ra jzok jeles németek t l állhat i t t egyetlen pé ldakén t . D e i t t épen nem m u t a t u n k olly í rókra , kik az eladásra szem- betünleg fo rd i to t t gond mel le t t inkább törekvének szelle- möke t mint i rás idomokat ki ragyogtatni , k ik a ' kevesbbé
T U D O M Á N Y T Á R ÚJ F . X KÖTET I I I . F Ü Z E T . 1 7
260 Idönlc három f literaturája.
fontosat is kitünleg pompázzák föl ; egy osztály, melly ha nálok nem igen gyakori is, de gyakoribb mint akármellv más nemzetnél, 's a' vérükbeli mélység utáni törekvésnél fogva , tulajdonképen csak nálok létezhet . A' valódi p ró- sának ez inkább ártalmas mint használó, mer t semmi sem egyszerbb, mint a ' valódi classieusság, semmi nem csön- desebb a' f szellemnél. — Azonban a' németben több ha j - lam van az organicum iránt, minthogy a' mondot t hibát id- vel le nem tenné 's nyelvének azon jelesse'get meg nem sze- rezné, mellynek megnyeréséhez minden elemet magában bir , minthogy utolsó idben támadtak is német prosaisták, kik ha a' sors kedvez tárgyat is adand kezökre, a' külföld' els példányaival fognak versenygeni, p. o. Prokeseh. Más oldal- ról a' német poésis még magasb kifejtésre mutat . Még épen nem találtak mind arra, mire az elme költi kitételt keres, ollyast, vagy legalább mi a' gyanánt árultatilc inkább sejdi- tése, árnya annak mint való tüneményé, inkább a' gyakor- latot megelz theoria, mint a' gyakorlat maga. Mindeddig nagyobbak k a' philosophiában mint a' költésben, 's á l ta- lában a' német nemzet, bármilly sokféle húr re j tezkedjék is belsejében, csak három fajban tündöklöt t jelesen ki, a' philosophiában, muzsikában 's hajdonta az építésben. A' lé- lek kifejlés ' minden más ágában, majd ezen majd másik él vagy holt népnél nem csak hozzájok hasonlót találnak, ha - nem mestereiket lá t ják, valamint egyes emberek ' fels fokra magasztalt küls é le tere jére nézve is, melly magát a ' sorsot is vezérelhetni látszik, alig mérkzhetnek más nemzetekkel, azt is megengedve, hogy az illy embereket elteremteni szo- kot t körülmények nálok a' reformatio olta épen nem muta t - koztak, m ig olasz, angol és franczia ország emlékezetünk- höz közelebbi idben elég helyzetet mutat tak , az olly cha- rac te rek kifejlésének kedvezket : A' német azonfölül igen eszmélked 's ennél fogva a' költésre igen hajlandó nép, de a' mívelt Europa ' minden nemzetére tekintve költi népnek még sem mondható. Az angol, eredet i de most a' szorgal- mi irány által elcsavart természeténél fogva, a' scot 's az i r landi költibb a' németnél általában, mint kiki vallani fog- ja, ki ezen törzsökök' állapotjával ismeretes. Más oldalrl a' Francziák, Europa 'ezen legkevesbbé költi népe, a 'mennyi re a ' költés a ' nyelv által kifejezhet, a' hatalmokban álló cse- lekvés-költésében fölülmúlják a ' Németeket és Angolokat, ugy hogy a' költ a' franczia történetírásban több használ- ha tó tárgyat (anyagot) lel mint német vagy angolban, mig a' Németekre nézve azon kellemetlen körülmény is oda járni, hogy tetteik olly r i tkán egész nemzet ' tet tei 's igy mint el- darabolt életjelek r i tkán adhatnak teljes költi érdeket . A' német költés nem eredt mint a' görög, spanyol', br i té a '
Id nie három f llteraturája. 261
nép' nézésébül, hanem általánosan könyv tudósság i szint h o r - doz magán, ha bár még olly csekélyet is. Elmébl e redt az, kérdés t sem szenved, különben német köl tés nem is létezne, hanem csak betanult szólásmód, mint a5 római 's franczia kö l tkné l ; de e' költés nem ^ nép' életébl fej let t el ; a' haladó ehnemivelés szülte azt, a' helyett hogy lett volna a ' lélekmivelés' a lap ja , ' s kevés érzéki jelét hordozza azon fö ld- nek, mellyen t e rmet t . Ellenben melly küls életvidorság van az ó angol balladákban, 's még inkább a ' skót. énekekben mai napiglan. Nincs hegy, folyó, t u r j ány , e rd , egész skó t - honban, melléhez a' költés mint valami kedves tárgyhoz ne nyúlt volna, 's azt fölszentelve az egész nemzetevé ne te t te volna, ugy hogy a' skót hazája ' minden pont ján lyrai 's hs - költeményi szózatokat hall, melly mellett azon készakarva korlátolt és csak idylle-szerleg alkotott mód, mellyben He- bel német költeményei színhelyének fontosságot kezde adni, igen kielégitéstelen mutatvány. A' költés szinte nem talált a' német néptömegnél olly hatalmas viszhangot, sem ezen tömegbl nem fej ldött ki annyi költ mint hajdan angol és ma is még skót országban. A' leggyöngédebb dalok, mellyek a ' német alsó rendet nem is érdekelnék, egész Cromwell idejcig, mikor erszakosan némit ta t tak el, közvetlenül a ' n é p ' nyelvén é l t e k ; a ' csak ú jabb idkben megismert és mél tány- lott derék skót költ, Burns (szül. 1759 meghalt 1796) nem csak az alsó néposztályhoz tartozott , hanem a' neve alatt megjelent kö l temények 'nagy részét majd egészen majd s t r o - phánként rangsorsosai ' szájából vette ki. Valóban még nem eléggé megfontolt körülmény az, min természeterbel i b - ség kívántatik ahhoz, hogy a' négy öt nyelvbl öszszealkotott hatodikban, millyen a' brit , vagy a' rá kényszer i te t tben,mil - lyen a ' spanyol, egy a' kényszeri tk eltt ismeretlen, önál- lásu poesis' mszere találtathasse'k. A' Németek si nyelvök' megtartásánál bebizonyítálc el m éjek ' önállóságát 's k a r o k ' erejét , de ezen nyelvnek lassú, 's önhibájok miatt gyakran félbeszakadt költivé mivelésénél sem nagy ügyességet nem áru l tak el a' költészetre, sem ragaszkodást a' nyelv' már lé- tez emlékeihez; st Némethonban nem csak az épite's, ha - nem még a' csekélyebb magasságra vitt 's fölú'Ietesebb gyö- kereket biró képfestés is elbb emelkedett valódi, anyagán uralkodó virágzásra m i n t a ' költészet. A ' skó t hegyi nép leg- alább aJ törzsökét megtartá az ugy nevezett ossiáni énekek- nek, ezen gyöngéd, sentimentalis érzelemfestésnek, a' mult század'közepéig, hazája ' minden viszonyai között : lehetséges volt volna e' ez német juhászok és vadászok közö t t ? Szint- olly kévéssé lelt volna valamelly idegen hódi tó kénytelen németországiján az elfoglalt gau' bárdjai t , a' néptömegre va~
17**
262 Id aie hárora f literaturája.
ló nagy befolyások miatt egyig levágatni, mint I Edwards, Walesben volt tenni kénytelen.
De ba a' ne'met tömegestül nem költi nép, azonban ele'g igazán állíthatni felle, bogy mívelt tagjai között a' poësisra több tiszta szellet találtatik, mint akárhol. Az Angolok magok megismerek, hogy a' Nemetek mélyebbeu hatot tak Shak- speare'szellemébe, mint hazafijai's ha a' szó legfelsbb ér te l - mében nem tudnak is költt mutatni, még sincs kevés tölte- menyöh, mellyek az ideára 's kivetelre nézve a' legfölsbbet is megütik, mellyet akárinelly más l i teratura muta tha t : vagy hol van nép , fölülmúlni tudó , a' maga nemében , Goethe1
halászát, Mignon' nyelvére adott vagy hozzá irányzott dalait, hold-dalát, thulei királyát, Istenét 's a' bajadérokat ; hol ki meghaladja Bürger5 dalait 's hangzatkáit Mollihoz, Schil- ler ' Toggenburg hsét, Schlegel' Arionát, Uhland' Wal lerá t 's Bertrand de Born-ját , mind a' költ fölvétel és a' mesteri festés, mind ar lélelc-elötti muzsika és a! fülbeni jóhangzás' tekintetében ? Az itt nevezett példányképekhez azonban a' szigorú critica semmi nagyobb német költi darabot nem számithat, az olly költemények' tekintetében pedig, mellyek a' költ' személyes indulatait ösmerik tárgyul, csupán csak Bürger ' emi i te t t darabjait emlithetni meg, mert az tagadhat- lan, hogy a' hoszabb német költeményekben az idea 's ki- vitel olly ri tkán vannak egy élénk öntetbül, hogy a' költi t e remte r ' tartósságában a' Németeket sok más nemzet fö- lül múlja, mig a' szív' azon energiája, mellyel apróbb költe- ményekben Byron, Burns és más angol dalnok személyes ál- lásokat költívé tudák emelni, a' Németek között csak az egy Bürgernek adaték. Ha ezen itélet alul Göthe' Iphigeniája, Hermannja 's Dorotheája, mint legfbb mutatványai a' kül- s tökélynek, millyent csak mutathat a' mai l i teratura, szin- te nem vétetnek k i , onnét van , mivel mindenik munka inkább gondolt , mint kö l tö t t ; igen költileg gondolt k i -
.vált az Iphigenia, de még is igen a' gondolkozásra utasí- tó , mellynek a' költi darabban mint különváltnak el nem szabad tnnie , hanem azzal bensleg összefor- rania kell; a' mondott dráma azért a' Németek között sem juthat nyelvének jégtisztasága, az alapjául szolgáló idea' min- den szépsége 's papi szepltlensége mellett is, valódi nép- szerségre, mert bizonyos mesterkedés és hidegség, röviden tölti positivitas hijánya uraltodih benne. *) így más oldal-
*') Eckermann ezen e'rdekes i r a t ában : Gespräche mit Göthe" 2 rész, 341. a' nagy költ' e' szavai á l l anak : .,Liebes Kind, ich will Ihnen etwas anvertrauen, das Ihnen sogleich über Vieles hinaus- helfen und das Ihnen lebenslänglich zu Gute kommen soll: Meine Sachen können nicht populair werden ; wer daran denkt und dafür strebt , ist in einem I r r thum. Sie sind nicht für die Masse geschrieben, sondern nur für einzelne Menschen, die et-
Idnk'' három f literaturája. 263
rul Schiller' orleansi szüze végetlenül költileg van fölfogva 's elragadó nyelvbájjal eladva. De bár e' darabban nem h i - bázik azon melegség, melly a' költi szüleményt nemzeti t u - lajdonná teszi, — miokbul Johanna sokkal népszerbb Iphi - gcniánál, — még sincs benne a' valóság' azon súlyos kinyo- mása, melly által még sokkal életersebben hatna. Lehet va- lami regényesen st fantasticusan kigondolva 's mégis való- sági benyomást tehet, p. o. Shakspeare 'z iva tara , nyáréj i ál- ma, vagy még illbb példát hozván f ö l , Dante ' pokla. De Schillernél és Goethenél is hibázott azon legfbb t e remt er melly a' rajzolmánynak a' fölfogás1 minden ideálissága mellett is, az érzéki élet ' bilyegét megadná. Mindenik köl t nem köti ránk, mint Shakspeare 's Dante te t t volna, a meg- gyzdest, hogy a valóságban is létezhet Johanna vagy Iphi- genia, 's igy egyik darabban sem oldatik föl a' köl tészet ' leg- fels föladása, melly nem abban áll, megmutatni , mi szépet és istenit tud a' költ maga személyében gondolni, hanem megmuta tn i , min isteni dolgot bir a' valódi élet. Ha mind- azáltal az emiitett két költ nem tölti is be azt, mit a' kö l - tiül a' szó' f ér telmében kívánunk, mégis megkell engedni hogy az Iphigeniát 's Johannát elmutatni tudó l i te ra tura , legalább igen emberi 's a' legmagasabb után törekv. 'S ha a' német Jyricusoknál a' személyesség' azon ereje hibázik is, mellyet némelly b r i t költknél csudálunk, más oklalrul nem szabad elfeledni, hogy a' német elme ezen csöndes módjának
was ähnliches wollen und suchen, und die in ähnlichen Rich- tungen begriffen s ind . " Ezen szavak festik azon magas, törek- v, kellemes szellemet, melly az egész könyvben mutatkozik, de a' mit megengedhetni, nem a ' legfölso ér telembeli költre, nem positiv természetre muta tnak . Az illyen ösztönszerleg a l - kot, a ' nélkiil hogy tökélyettel dolgoznék a' tömeg' számára ; valamint minden elsül t mestermív, minden remek természetmi'i» az egész tömegnek tetszik, nem csak egyeseknek, a' mi mel le t t való, hogy a' lelkes mívelt ember a' kapot t éldeletet magasabb lbkon használja , min t a' miveletlenebb, — valamint p. o. a' tájfest epy szép erd' látásánál egészen más valami t érez, mint csak a' városbul kisétáló mesterember, vagy mint a ' mívelt lelkes angol Shakspeare' jól sikerült honi darabjának látásánál végetleniil jobban mula t , mint egy matróz. Természetes hogy a' Goethe fölhozta „ tömeg" (Masse) nevezet alat t nem egyálta- lában minden embert é r t ü n k , hanem azoknak nagy s zámá t , kik a ' költés iránt többé kevesbé fogékony mszert b i rnak. Mert a ' teljesen költéstclen emberre, legyen bár min mível t - ségii 's rangú, a' legremekebb darab is olly kevés benyomást teend, mint a ' fásul t keblííre a' küls természet ' akármelly szépsége. — Hogy a' népszerség a' költ jóságának nem igazi próbaköve, való állítás marad mind á' mellett : de szintu°y elmondhatni hogy a' tökélyes bevégzett, az az a ' legmélyebb életerbl elofolyt költi szülemeny mindig népszervé lesz, aievt az éló tetszik az élnek.
264 Idönlc három f literaturája.
köszönhetjük épen a' legjelesb német költeményeket, mely- lyelc a' más l i teratura ' coryphaeusaitól is fölülmuthatlanok, p . o. az említett goethei dalokat. A' németnek épen ezen, semmi különösen nagy szenvedélyekhez nem kötöt t érzéki- sége végre az, mellybiil költészete' jövend' virágát várhat- ni. —
De menjünk át a 'Francziák ' l i te ra turá jáboz ; — itt el- ször is a' költileg if judni kivánás tnik szemeinkbe. Meny- nyire lehetséges ezen ifjúdás egy olly nyelvben, melly any- nyira gazdag a' föltételesre nézve mint szegény a' föltételen- re , olly tarka a' gyakorlati ész' rajzolványaiban mint szköl- köd az elleges kifejezésekben az érezés' mezején, ie;en ne- héz meghatározni. A' legérzettebb franczia költeményben is fognak mindig olly kitételek elfordulni, mellyeknél a' né - met szív honvágyat kap, 's a' Francziálc' legmélyebb költése talám utóbb is inkább kötetlen mint kötöt t beszédben fog kifejteni, mint eddig Diderot, Rousseau, Bernardin de Saint P ier re , Chateaubriand 's tb . munkáiban látható. Mindig csak szerencsés koczkavetés a z , ha a' költi gondolat franczia nyelven egészen költi öltözetet kap, m i n t p . o . Malherbe> kö - vetkez s t rophája égy korán meghalt leányra :
Elle était du monde oii les plus belles choses Ont le pire destin,
Et rose elle a vécu ce que vivent les roses , L'espace d 'un matin.
Mennyire uralkodhatik azonban a' költi elme még a' lyrában is ezen nyelven, leginkább Hugo J^ictor muta t ja meg, ki — alsóbb izle'sü mint Lamartine, de genialisabb, •— némelly roszul sült darab st fölfordult mellet t , gyakran egész teliséggel önti a' költést , 's csak azt sajnáltatja, hogy költeményei, mint a' Francziálc' lyricája általában, rendesen kévéssé organicusak, r i tkán képeznek egy zárt egészet. Vol- taire ' idejében ki mondta volna az illy verseket lehetsége- seknek?
Puisque j 'ai vu bri l ler sur ma tê te ravie Un rayon de ton astre, hélas voilé toujours ;
Puisque j 'ai vu tomber dans l 'onde de ma vie Une feuille de rose ar rachée à tes jours —
Je puis maintenant dire aux rapides années : Passez ! passez toujours ! je n'ai plus à vieillir
Idnk'' három f literaturája. 265
Allez-vous en avec vos fleurs tous fanées J'ai dans l 'ame une fleur, que nul ne peut cueillir.
Votre aile en le heur tan t ne fera rien répandre Du vase ou je m'abreuve et que j 'ai bien rempli .
Mon ame a plus de feu que vous n ' avez de cendre ! Mon coeur a plus d ' a m o u r que vous n'avez d'oubli.
Söt még a ' kerekdedségben 's zártságban is, melly ál- tal a' költi munka bels életet kap, szerencsés volt itt ott. Hugo Victor, ínég a' balladában is, mcllynél nehezebb föl- adás francziánalc nem lehet, kivált h í res Voile-jában, mel lye t nyombani megítélésre i t t fö lhozunk:
La Soeur.
— Qu' avez-vous, qu ' avez-vous, mes f rè res ? Vous baissez des f ron t s soucieux. Comme des lampes f u n é r a i r e s , Vos regards brillent dans vos yeux. Vos ceintures sont déch i rées ; Déjà trois fois, hors de 1' e tu i , Sous vos doigts, à demi t irées Les lames des poignards ont lui.
Le frère ainé.
La Soeur.
Je revenais du bain, mes f rè res Seigneurs, du bain je revenais , Cachée aux. regards témérai res Des Giaours et des Albanais. En passant près de la mosquée Dans mon palanquin recouvert L 'air de midi m ' a suffoquée. . . . . Mon voile un instant s' est ouvert
Le second frère.
Un homme alors passait? un homme en caflan ver t?
266 Idönlc három f literaturája.
La Soeur.
O u i . . . . p e u t - ê t r e . . . . ruais son audace N'a point vu nies t rai ts devoile's . . . . Mais vous vous parlez à voix basse , A voix basse vous vous parlez. Vous faut-i l du sang? sur votre a m e , Mes frères , il n ' a pu me voir. Grâce ! tuerez vous une femme Faible et nue en votre pouvoir?
Le troisième frère.
Le soleil était rouge à son coucher ce so i r !
La soeur.
Grâce ! qu 'a i - je fait ? grâce ! grâce ! Dieu quatre poignards dans mon flanc ! Ah par vos genoux que j 'embrasse . . . O mon voile ! o mon voile blanc ! Ne fuyez pas mes mains qui sa ignent , Mes f rères , soutenez mes pas ! Car sur mes regards qui s 'éteignent S 'etend un voile de trépas.
Le quatrième frère.
C'en est un que du moins tu ne lèveras pas.
Mind a' mellett me'g Hugo' talentumán is mindig g j - zend Béranger, a' szerény dalos, mert mellette van a' köl- t ' eltagadhatlair médiuma, a' nyelv, melly Hugónak ellene van. Az utolsóbnak költeményei, valami nagy tehetség lcöl- l tü l át tétetve németre , még költibbek lehetnének; az el- sbbé, a' német nyelv' minden hajlékonysága mellett is töb-" hé kevesebbé vesztenének. — A' dráma még elbb nyerhet az ú j oskolában, mint a' lyrica, ha bár az eddigi próbák nem tanúsí t ják is ezen nyereséget 's ámbár roszul is kell kiütniek, valamig az ú j szellem helyett csak új monor hoza- t ik a' színpadra. A' Francziálcnak egyáltalában ékesszólási 's künsségre töreked módja kedvezbb végre a' drámának mint a' lyrának, 's a' szinpadrul le könnyebben pótolhatja ki a' pathost közvetlen természet, vagy e l re j the t i , mint
ïduiiic három fd lUeraturàja. 267
csupán érzelemömlésben, — mig a' franczia tör ténet sok dics esettel bvelkedik, mellyeket elbb utóbb másra hasz- náland egyik önállásu elme, mint a' melodráma pat tanó sü- kerére . St ha a' franczia költ' characterében több állandó- ság volna, ha a' közvélemény'édes tömjén illatát félévenként olly kedves nem volna é rezn i , a' franczia l i t e ra tura ' nem ineszsze álló diadala gyanánt várhatnánk egy nagy epost, mellvnek tárgyát a ' franczia tör ténet adná. Ehhez különösen alkalmatos azon szavalatos költés, azon lángzó érzet a' nem- zeti becsületért , a' politicai versszavak szeretete 's fképen a' nagy, a' jeles hajdankor , — 's nincs-e már is több illy p r ó - zai hskölteményök a ' Francziáknak, mellyek között legje- lesb, legszebb az orosz táborozás ' le i rása Segurtl. A' mi m a - gát a' prosát illeti, mellyre a ' franczia l i teraturában mindig viszszautasittatunk, bá t ran állithatni, hogy az i t t öszvehason- litott nyelvek között kétségkívül az els helyet foglalja el. Nem emlékezünk semmi angol prosaicusra, 's az egy Goethét kivévén, német re sem, ki csupán stylusa, azaz csupán szavai melódiája által elragadna. A' Francziáknál sok illy auctor van, 's mindjár t l i tera turá jok hajnalakor volt, mint kik, az Olaszokkal együtt azon népnek lenni látszanak, mellynél a' jó prosaistálc olly régiek, mint a' jó költk. Még a' mai na- pig is nehezen lelhetni valamit az egész német l i tera turában, melly megütné azon kevély pompás hangesést, mellyben Bos- suet hamar a' 17 század 'közepe után a' versailli udvart meg- szólitá ; 's a' prosai stylus' ezen jelessége szakadatlanul, a' legkülönbözbb árnyalatok alatt , máig fönáll midn a' 68 éves Chateaubriand eladása' részegít szépsége által ká r - pótlást ad a' mély ideáihoz nem r i tkán csatlakozott különös- ségek 's inconsequentiákért . Kétségkívül a' tö r téne t í rás le- end, mellyben a' franczia prosa jövendre legtündöklbben fejlik ki, 's ha mindenben nem csalódunk, e' nemzetnek t a r - tatéit föl Liviushoz 's Polybiushoz méltó versenytársakat á l- lítani föl.
Menjünk át most az angol l i teraturára 's elször is a' poés is ra ,— els pillanatban mindjár t szellemre 's tehetségre akadunk, de lángészre a' szó teljes ér telmében nem, mint néhány év eltt még Bvron és a' Német országban keveseb- bé ismeretes Shelley volt. W o r d s w o r t h , a' két emii tet tnek halála óta a' legjelesb angol költ, a' genius' nevére alig szá- molhat mély költése, 's bens természetnézése ' daczára is, — 's Moore Tamásban a' fényes phantasia, elmemélység 's a' nyelv' melódiája még mindig nem elegend hogy magasb értelembeli költt csináljon. Egészben azon í téletet mond- hatni több kevesebb módosítással Crabbe, Colerldge, Camp- bell és Rogers fell. Nálok egy általában több elmét, érze- ményt (Sentiment) 's költi hajlékonyságot lelni, mint való-
268 Idönlc három f literaturája.
<31 poesist, mig itt ott kevesebbé ismeretes talentumoknak sikerit , bová számlálandók p. o. Bailly, Howitt és Larnb, egyes költeményekben, a' szívhez szóló igazi hur t eltalálni. P róbáu l közlünk itt egy könyü darabkát Howitt-tói, az ugy nevezett bogácsgyapjuról ( th is t le -down) , melly nagy kön- nysége miatt a' legkisebb szelltül tovább mozdít ta t ik:
Lightly soars the this t le-down ; Lightly doth it float :
Ligthly seeds of t a r e are sown — Little do we note.
Lightly floats the thist le-down -7 Far and wide it flies ;
By the faintest zéphyr blown Through the shining skies.
W a t e h life's thístles bud and b l o w , Oh ' t is pleasant folly !
But when all our paths they sow, Then comes melancholy.
Legkevesebbé ta r tha t Soutliey Rober t , a' poéta laure- atus, számot a' magasb költi névre, melly et honában inkább csak conventionalis tekinteteknek köszönhet. A' roman' me- zején Scot W a l t e r halála óta Bulwer legnagyobb megisme*- rés t nyere 's Némethonban is számos tisztelt kapott. Jog- ga l : me r t elmés, mívelt, ügyes, illedelmes, nemes gondol- kozású, — mindent megtesz, mit, mint nem költ tehe tn i , hogy nagy publ icumot szerezzen. Kár hogy szép talentoma a' sokiróságon akar ha jó törés t szenvedni. — Visszatekintve az angol l i teratura elbbi fénypontjaira , mind azok után a' mi Shakspeare-ról ezen költfejedelemrl mondaték, fölösle- ges róla többet szólani ; de ha a' kevésbbé jelesek között Chaucer, Spenser, Sidney Fülöp , Beaumont és Fletcher , Milton, Pope, Thomson, Young 's Byron megemlíttetn ele, meg kell vallani, hogy bár milly különböz becsüek is ezek, az Angolok a' t e r jede lmesebb, hoszabb költemények' majd mindenik nemében olly talentumokat mutathatnak, mellyek a ' N é m e t e k ' h a s o n l ó munkái fölött a' koszorút elnyerik. Föl- tetszbben de magyarázhatóbban elzik meg a ' N é m e t e k e t , bá r k a ' mély vizsgálódásra 's a' philosophiai elmerülésre legnagyobb hajlandóságot birnak, még a' tanitó köl te- ményben is, épen mivel a' közvetlen élethez haj landóbbak. Hasonló viszony lép be a' románban 's a' román- hoz szító költeményekben. A' Németeknél a' románok' vé- getlen száma mellett is 's ámbár elég lelkesen 's nagy te- hetséggel i r t i t t Wieland, Jak obi, Tieh, Novalis, Wagner
Idnk' három f literaturájci. 269
Ernst , Hölderlin, Steffens 'stb. mégis W e r t h e r e n 's W i l - lielm Meisteren 's Jean Paul' Írásain kiviil alig lesz valami, sokáig megmaradó az olvasó világ' kegyében, mivel a' mon- dott munkákban egy részrül a' tisztán emberi igen kévéssé vétetik tekintetbe, 's a' szerz mindig valami különös, a ' lélek átröppen irányzata által szerzett állásponton létez, inig más oldalrul azon dolgozatoknál közönségesen igen kevés bels Organismus találtatik. Még Wi lhe lm Meister csak leül színét nem valóját bir ja az organicumnak, 's e' tekintetben W e r t h e r fölötte van. Ha ellenben Swift, Fielding, Smollet, Sterne, 's Golds/unith-rc nézünk, munkáikban mind a' föl- té te l te len , ámbár alantabb álló é rdek 's a 'va lóság ' színe, mind az organicus tartás kitn, — 's még a' tengerszéles nehéz mozgású Richardson is az eredetiség' dicsségemellet t (mert némileg t tekinthetni a' mai románl i tera tura ' t e r e m - tjének) azon é rdeme is van, hogy a' közvetlenül emberi t 's ennél fogva mindenki eltt érdekeset helyesebben eltalál- ta, mint többnyire az e' nem német irók. Csak a ' leghíre- sebbé lett bri t tanniai románirónál , Scot Wa l t e rné l , hibázik, nézetünk szerint, a ' mondott ké t sa já tság: találmányi f é - nyes talentuma' daczára is igen nélkülözi a' valódi t e r emt ert , 's hosszasan teljes érdeket nem tud bennünk gerjeszteni. Munkáinak olvasása divattá vált Németországban, 's az len- ni ismét megsznt. Adott próbái szerint Bulwer is alig sze- rezend életénél tovább fönállandó lxirt magának. — Az an- gol prosa, lia csupán a' míve'szet tá rgyaként tekintet ik, ke - vesbbé szerencsésen van mívelve, mint a' franczia, st a' j ó - liangzáselleni gondatlanság tekintetében, a' mint t . i. ugyan- azon mondásban a' finomabb stylisták is ugyanazon szót h á - rom négyszer is ismételik, vagy több egymásutáni mondás- ban mindig ugyanazon szókötést használják, még a' nérnet- lioni Írásmód alatt is van. De mihelyt a ' stylus' a rch i tec tu - rajátul tovább megyünk, a' szónoklati tekintetben övé a ' rang még a ' franczia prosa eltt is. Az idsb P i t t ' , Bürke ' , Fox' , Canning' beszédei, a' Junius Lettres talám legelsk, a' mit a' mai l i teratura a' szónoklat ' mezején mutathat , 's az elsben nevezettnek beszéde Amerika emancipatiojárul világ- ra , nemességre 's lélekmegható erejére nézve alig baladtatik meg akármellv s példa által. Nem foglal el hasonló jeles helyet a' Bri t tok' történetírási festése, mellyet magasságra ' s é le t re nézve meghalad a' franczia líjahb oskola , valamint ú jabb idkben semmi jelesb tehetség Angol nem adta ma- gát a' tudás 'ezen ágára, st híres történetíróik mind a' múlt századbúliak. A' rajzoltnak mély érzésére nézve Godwin, az angol köztársaság' történeteiben II Károly' rcstauratiojáig f legelbb hasonlítható volna a' franczia történetírókkal , — d e a' festésben utánok van. A' német tör ténet íróknak példányul
270 Idönlc három f literaturája.
ajánlható azonban a ' Voltaire után képzett régibb brit osko- la is némi tekintetben, — s azon kellemes lcönnység és pontosság, mellyel egy Gibbon, Roscoe 'stb. tudományuk nagy tengere fölött mozognak, igen óhajtandó volna sok, különben érdemes német hisíoricusnak. — Jövend nagyobb kifejlés' jelei, mint a 'Francziáknál és Németeknél l á tha tók , jelenleg a' br i t tör ténet i l i teraturában nem mutatkoznak ; azonban a' nyelv legalább a' tovább fejlésnek nem tesz ko r - látokat, — 's legalább a' poésis Angliában — mint eredetibb — sokkal függetlenebbnek látszik a 'nemzet 'p i l lan ta tnyi moz- gásaitól, mint Francziahonban, ugy hogy nagy költ szintolly váratlanul léphet föl, mint Byron föllépe. — Valamíg kü - lönben a ' l i te ra tura nyugvási, á tmenete l i , alattomos érési állapotban van, mint a' mondott nemzeteknél többé keveseb- bé most, l i teratúrai föltünés inkább mesterséges szerek, mint valódi é rdem által kaphatók. Franeziaországban talám az élénk társaságok' befolyása, Angol 's Némethonban az újsá- gok' , könyvhirdetések ' , l i teratúrai lcoteriák' 's a' középszer fe jek ' ösztönszer öszvetartása által. Ha illyenkor a z i r ó n e m egészen rosz, ha csak középszer tehetséggel tartós szorgal- mat vagy gazdag te remtés i ert köt öszve, néhány év alatt l i teratúrai hirességre kap, melly a ' honi birálót, ha tiszte- le t re nem is, de kíméletre birliat, míg a' külföldinek í té- le té t megzavarja.