A DOHÁNY UTCAI KÖRZET HAVILAPJA W W W. D O H A N Y- Z S I N A G O G A . H U

Pesti Sólet • A Dohány utcai körzet lapja • Felelős kiadó: Zoltai Gusztáv • Főszerkesztő: Schiller Zsolt • e-mail: pestisolet@dohany-zsinagoga.hu Megjelenik havonta • Nyomás: Ringier Kiadó Kft., igazgató: Bertalan László, cím: 1225 Budapest, Campona utca 1. • e-mail: ringierprint@ringier.hu

IX. évfolyam 4. szám 2011. április | 5771. Niszán - Ijjár | ב''ה

Sharon Asher, a Blogger Séf ajánlataHagyományos ízek modern köntösben... (6. oldal)

Közismert zsidó sportolókElek Ilona, Elek Margit, Rejtő Ildikó... (7. oldal)

Pesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2011. április | 5771. Niszán - Ijjár

Szótár a kumráni tekercsekhezMegjelent a kumráni tekercsek megfejtését segítő első szótár, amely270 héber szócikket tartalmaz A-tól H betűig. A különleges szótár be-pillantást enged abba, miként változott a héber nyelv az Ótestamen-tum és az Újszövetség között eltelt időben. A tekercsekhez még kéthasonló szótárat terveznek, a következő, az I és O betű közötti szavakattartalmazó kiadás 2012-re, míg a harmadik kötet 2015-re várható. Akumráni tekercsek héber és arámi nyelvű írások gyűjteménye, amelyet1947 óta fedeztek fel a Holt-tenger közelében fekvő Kumránban. Abőr- és papirusztekercsek az időszámításunk előtti III. és az időszámí-tásunk szerinti I. század között keletkeztek.

Tízezren a Jeruzsálem-maratoninTízezernél is többen vettek részt az I. Jeruzsálem-maratonin, amely aKneszet, az izraeli parlament elől indult, míg a cél, a Sacher Parkbanvolt, s az útvonal a város rengeteg ismert pontját érintette. A verse-nyen 40 országból álltak rajthoz, a többség a félmaratoni táv mellettdöntött, míg 1100-an vállalták, hogy teljesítik a maratoni távot, azaza 42 195 métert. Az indulókra helikopterek, és különleges biztonságialakulatok ügyeltek. A futófesztivál előtt két nappal robbantottak a je-ruzsálemi autóbusz-pályaudvar közelében, s egy nő meghalt, illetveharminc embert megsebesült. Nir Barkat, polgármester már ekkor kö-zölte, mindenképpen megrendezik a versenyt.

Európai zsidó kongresszus Budapesten (3. oldal)Európai zsidó kongresszus Budapesten (3. oldal)

Szinte nincs hét anélkül, hogy ne történne valamiúj a körzetben, s egyre több program várja a híve-ket. Rövidesen egy újabb nagyszerű eseményneklehetünk részesei. Számunkra kiemelt jelentőségű,hogy elhunyt hozzátartozóinkra emlékezzünk.Nem véletlen, hogy egy-egy ima alkalmával több-ször mondunk Káddis-t, s eközben is újra, megújra eltávozott szeretteinkre gondolunk. A körzetvezetése még egy lehetőséget ad a hittestvéreknek,

hogy gondolhassanak azora, akik már nem lehet-nek köztünk. A Dohány utcai zsinagóga előcsar-nokában fekete gránitból Jahrzeit-fal készül.– A falat várhatóan május végén adjuk át –kezdte Nádel Tamás, körzetünk alelnöke. – Akiaddig jelentkezik, természetesen jó eséllyel atábla kihelyezésekor viszontláthatja szeretteinevét a táblán. A megadott – halálozási – évfor-dulón, illetve nagyünnepeinken automatikusan

felgyullad majd a névheztartozó kis gyertya, amelya Jahrzeit-nap végéig ég.Reméljük, hogy ötletünksokak tetszését elnyeri, il-letve ezzel is méltó mó-don tiszteleghetünk azelhunytak emléke előtt.

Az emlékgyertya bekerü-lési költsége 30 ezer fo-rint nevenként.Jelentkezni Fülöp Ildinéllehet a templomkörzetbenmár ismert telefonszá-mon: (06 1) 413-1515.

Jahrzeit-fal a nagy zsinagógában Egy százalék a DohányértAz Alapítvány a budapesti Dohány utcai zsinagógáértköszöni az elmúlt évi segítséget. Idén is számítunk előzőévi támogatóink hozzájárulására, és reméljük újak iscsatlakoznak hozzájuk. Az adományokat a körzet kul-turális programjaira és egyéb rendezvényekre fordítjuk.Adószámunk: 18005127-2-42

Misna tanulásA hétfő esti program folytatódik az I.tentisztelet végénis. Akit teheti, maradjon, mert főrabbink, dr. Frölich Ró-bert a Misnából tanítja az érdeklődőket a Talmud Tórá-ban. Persze a jelenlevők más, a vallással kapcsolatoskérdésekre is választ kaphatnak.

Németországban a lengyel Anne Frank naplójaElőször mutatták be német nyelven a „lengyel AnneFrank”, Rutka Laskier naplóját a lipcsei könyvvásáron.Rutka Laskier 1929-ben született egy lengyel kisváros-ban, Bendzinben. 1943 januárjában kezdte írni napló-ját, s négy hónappal későbbi Auschwitzba történődeportálásáig húsz bejegyzés született. A napló először2006-ban lengyelül, majd héberül és angolul jelentmeg. Az eredeti példányt Jeruzsálemben a Jad Vasememlékhelyén őrzik.

Pészach Sport2 75771. Niszán - Ijjár | 2011. április | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2011. április | 5771. Niszán - Ijjár

Április 18-án este kezdődik és nyolcnapig tart a zsidó szabadságünnep, aPészách. Mózes II. könyvében ol-vasható az ünnep eredete. A kivonu-lás előnapján hangzik el a parancs,amely szerint családonként egy bá-rányt kell levágni, és megsütve,aznap elfogyasztani. Vérét az ajtó-félfára kellett kenni, hogy az Egyip-tomon átvonuló halál ne érintse azsidó házakat. (Mai, „szelídebb”utóda a zsidó házak ajtaján találhatómezuza.) Innen származik a bibliaineve az ünnepnek: Chág háPészách,az elkerülés ünnepe. Ezekben a napokban csak kovászta-lan és kelesztetlen ételeket és italo-kat szabad fogyasztani, ezért amásik neve Chág Hámácajsz, azaz akovásztalan kenyér ünnepe. Azünnep történeti aspektusát a ZmánChéruszénu, „szabadságunk ideje”terminológia jelzi. Pészách az egyiklegfontosabb ünnep volt a bibliaikorban, az is bizonyítja, hogy az, akirituális tisztátalansági okok miattnem tarthatta meg, annak kötelezővolt egy hónappal később PészáchSéni-t, azaz a második Pészáchotmegtartani. Pészách a tavasz ünnepe is. A tavaszhónapja a zsidó időszámítás szerintNiszán, egyúttal az ebben a hónap-ban lévő ünnep az árpa betakarításá-nak kezdeti időpontja is. Az ünnepmásnapján aratták le az első ómer(régi mértékegység) árpát. Szintén amózesi könyvekben lévő parancs,hogy e naptól hét teljes hetet kellszámlálni, s az ötvenedik nap ün-nepnap. A bibliai időkben ez a héthét, mintegy félünnepi jelleggel bírt.Mára a történelmi viharok okán ezaz időszak, az ómerszámlálás, agyász ideje, a férfiak nem borotvál-koznak, nem ülnek örömünnepet, ésnem tartanak esküvőt sem. A zsidóhagyomány szerint a Talmud egyiklegnagyobb bölcse, Rabbi Akiva ta-nítványai között járvány tört ki ek-koriban, s a járvány áldozataitgyászolják. A harmincharmadiknapon szünetelt a járvány, így enapon szünetel a gyász is.Józsua könyve 5. fejezetének 10-11versében áll, hogy az általa vezetettzsidók megtartották az ünnepet Gil-gálnál. A Királyok Könyve elbe-széli, hogy az i.e. VII. században,Josijáhu uralkodása alatt különös

ünnepélyességgel tartották meg azünnepet. Pészách eredeti formájábana második Szentély pusztulásáig tar-tották meg. Josephus lejegyzett egykorabeli – i.sz. I. század – peszachiszertartást, melyen becslése szerinta jeruzsálemi áldozatbemutatásonösszegyűlt résztvevők száma nemvolt kevesebb, mint 3 millió fő. ATalmud, megerősítve Josephus leírá-sát, Pöszóchim traktátusának 64blapján így tudósít: Agrippa király(Judea uralkodója, i.e. 10- i.sz. 44.)egyszer azt gondolta, megszámlál-tatja Izrael népét. Azt mondta a fő-papnak: „Tartsad a szemedet apeszachi adományon.” (Mármint:használd fel valamiképpen az ado-mányokat a népszámlálásra. Régizsidó szokás, hogy az embereketnem számolják meg. Az első nép-számlálás, amelyről a Tóra tudósít,úgy történt, hogy fejenként fél sekeltkellett beszolgáltatni. Az így befolytösszeg mutatta az „adózók” számát.)A főpap kapott egy vesét mindenki-től, és 600.000 pár volt összesen.Kétszer annyi, mint ahányan kivo-nultak Egyiptomból, s nem lehetettbeszámítani azokat, akik tisztátla-nok voltak vagy távoli úton voltak;és nem volt bárány, amire több minttíz ember jutott. És így kiáltott a nép :„Ez a hatalmas tömeg Pészáchja”.Megjegyzendő, hogy az óriásitömeg kiszámítása az áldozati bárá-nyokból való gyűjtés alapján nemlehetett messze a történelmi való-ságtól. A Misnában, az i.sz. II. szá-zadi törvénygyűjteményben az áll,hogy csak Egyiptomban kellettmeghinteni vérrel az ajtófélfát, ahonfoglalás után ezt már mellőzték.A bárányt megsütötték, és gyorsanmegették.Az ünnepre való felkészülés ma aztjelenti, hogy a lakásból minden er-jesztett, vagy kovászos élelmiszert,chomecot el kell takarítani. Enneklegjobb módja egy alapos nagytaka-rítás, ami minden apró részletre ki-terjed. Nem elegendő csupán azélelmiszereket kitakarítani, azokataz edényeket sem lehet használni,amelyekben egész évben főznek.(Pészáchkor csak erre a nyolc napraszánt edényeket használnak, melye-ket az év során jól elkülönítve őriz-nek.) Ha nagyobb mennyiségűchomec van a birtokukban, úgy azt

egy jogi értelemben érvényes adás-vételi szerződéssel el kell adni egynem zsidónak. Peszachkor csak pe-szachi pecséttel ellátott élelmiszere-ket és segédanyagokat szabadfogyasztani. Pészách első két estéje egy különle-ges otthoni szertartás, a Széder-est.A név annyit jelent: rend, mert azeste folyamán a szimbolikus étkeketkötött sorrendben kell elfogyasztaniés a Hagada, az erre az estére valókönyv passzusait szintén meghatá-rozott sorrendben kell felolvasni. AHagada felolvasása azon a mózesitörvényen alapul, hogy a szülő kö-telessége elmesélni a gyerekeknekaz egyiptomi kivonulást: „És addtudtára fiadnak azon a napon, mond-ván: annak okáért, amit tett azÖ.való velem, midőn kivonultamEgyiptomból” (Mózes II. 13/8). AMisna (Pöszóchim 10:1) törvénybefoglalja, hogy a legszegényebb em-bernek is tilos külön ennie Pészáchelső estéjén, sötétedés előtt, s utána(a Széder estén) is csak támasz-kodva (a Misna keletkezésének ide-jén a szabad ember támaszkodott azétkezések alatt, és ezen az éjszakánmindenkinek meg kell mutatnia,hogy szabad). A szabadság neto-vábbja ebben a korban a szabadrómai polgár volt, s a zsidók a sajátszellemi és fizikai szabadságukatrómai módon juttatták kifejezésre. A Széder-est tartozéka és kötelezően

elfogyasztandó kelléke a négy pohárbor. A négy pohár párhuzamba állít-ható Mózes IV. könyvében olvas-ható, a kivonulásra utaló négykifejezéssel (Mózes IV. 40/11-13).Mivel szerepel ott egy ötödik kife-jezés is, így a Széder-estén kitesznekaz asztalra egy ötödik pohár bort, denem isszák meg. Ez Élijáhu serlege,mivel majd a Messiás eljövetelekorő lesz az, aki megmondja, hogy megkell-e inni, vagy sem. Kötelező kel-léke még az estének a Széder-tál.Ezen foglalnak helyet mindazok aszimbolikus étkek, melyeket az estfolyamán elfogyasztanak. A Széder-tálon a következők talál-hatók: három egész macesz egy-másra rakva, sült tojás (a speciálisünnepi áldozatot szimbolizálja),csontos hús (az áldozati bárány és aSzentély idejében tartott ünnepekemlékére); egy pohár sós víz (azEgyiptomban hullatott könnyek em-lékére); torma (a keserűségek szim-bóluma); retek vagy főtt krumpli (atavasz jelképe). Valamint dió, almaés bor keveréke, a chrajszesz, amiannyit jelent: „malter” (az egyiptomiépítkezéseken használt vályog jel-képe). Szokás, hogy az este elbeszé-lésfolyamát elindító négy kérdést, aMá nistánót a legkisebb gyermekmondja el. Ennek oka és célja agyermek figyelmének ébren tartása,hiszen neki beszélik el az egyiptomikivonulás történetét.

Pészach, a kovásztalan kenyér ünnepeDr. Frölich Róbert rovata

2011. április 18. Pészach I. este 18.00 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 18. Széder-est 19.00 Goldmark-Terem2011. április 19 Pészách I. reggel 9.30 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 19 Pészách II. este 18.00 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 20. Pészách II. reggel 9.30 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 20. Pészách II. Mincha 18.00 Talmud-Tóra2011. április 22. Sábász Chajl Hámajéd este 18.00 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 23. Sábász Chajl Hámajéd reggel 9.30 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 23. Sábász Chajl Hámajéd Mincha 18.00 Talmud-Tóra2011. április 24. Pészách VII. este 18.00 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 25. Pészách VII. reggel 9.30 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 25. Pészách VIII. este 18.00 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 26. Pészách VIII. reggel 9.30 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 26. MÁZKIR Kb. 10.30 Dohány utcai Zsinagóga2011. április 26. Pészách VIII. Mincha 18.00 Talmud-Tóra*A nem jelzett időpontokban a szokott helyen és időben lesznek az imák.

A Dohány utcai Templomkörzet pészachi imarendje

Vívóhölgyekről olvashatnak ezúttal az ismertzsidó sportolókról szóló sorozatunkban. ElekIlona nyert a magyar nők közül elsőként olim-piai bajnokságot, majd a világháború után, ti-zenkét évvel később megvédte címét. Húga,Margit öt világbajnoki aranyat gyűjtött. MígRejtő Ildikó egy olimpián szerzett két bajnokicímet, a magyar vívónők közül egyetlenként.

Elek Ilona, vagy ahogy mindenki ismerte, Csibi1907. május 17-én született és 1988. július 24-énhunyt el.A kétszeres olimpiai-, hatszoros világ- és ötszö-rös Európa-bajnok tőröző nem csak a pástonhasználta jól a kezét, ugyanis kiválóan zongorá-zott és zongoraművész akart lenni. Ráadásul elis végezte a Zeneművészeti Főiskolát, ám a vívásmiatt – egy időre – lemondott zenei karrierjéről.Sportolói pályafutása után megírta az 1959. évibudapesti vívó-világbajnokság indulóját, és az

úgynevezett labdarúgó-indulót, illetve több tánc-dalnak is szerezte a zenéjét.A szabálytalan szépségű és igen határozott nőakkor kezdett vívni, amikor Magyarországonmég lenézték a női sportot, a női vívást pedig,nem tartották kívánatosnak. Ha egy gimnáziummegtudta, hogy tanítványai vívnak, igazgatóimegrovás járt érte. Nos, ilyen megrovást az Eleklányok is kaptak.Alig húsz évesen, már az 1928-as olimpiai csa-patban is számításba vették, mint tartalék, s ekkormég senki nem sejtette, hogy két évtizeddel ké-sőbb még a csúcson lesz, s majd egy újabb évti-zed elteltével, kis híján ötven évesen vonulvissza. 1933-ban aratta első nemzetközi sikerét,a budapesti Eb-n csapatban a dobogó tetejére áll-hatott. Egy év múlva, Varsóban a csapat mellé azegyéni aranyat is begyűjtötte. Az egyéniben né-gyes holtverseny alakult ki, végül húgát, Margi-tot megelőzve nyert. A következő esztendőben,Lausanne-ban is duplázott. Talán meglepő, decsak 1936-ban szerezte meg első magyar bajnokicímét, abban az évben, amelyikben első magyarnőként nyert olimpiai aranyat. Berlinben az olim-pián remekelt és 21 asszójából csak hármat vesz-tett el. Az első világbaj-nokságon, Párizsban, csapat-ban győzött, míg egyéniben amásodik helyen zárt.A világháborút követően tevé-keny szerepet vállalt a magyarvívósport újjáélesztésében ésaz 1946-is bajnokságon csa-patban és egyéniben is nyert.1948-ban Londonban, tizenkétévvel a berlini siker után, 41évesen megvédte olimpiai baj-noki címét, s a magyar nőkközül elsőként lett kétszeresolimpiai bajnok. Itthon sorranyerte az aranyakat, majd1951-ben egyéniben nyert vi-

lágbajnokságot, míg a következő négy évben csa-patban. Az 1952-es olimpián csak egy hajszál vá-lasztotta el a triplázástól. Helsinkiben talán egykicsit kapkodott, de a főbíró, a belga Anspachegyértelműen hibásan ellene ítélt a döntő tusnál,így Irene Camber nyert, s Elek Ilona „csak” má-sodik lett. S négy évvel később már nem tudottjavítani, mert hiába volt tagja a vébé bronzérmescsapatnak, nem jutott ki az ’56-os olimpiára,amely élete végéig fájó sebet jelentett számára.Pályafutása után az Óra és Ékszer KereskedelmiVállalat igazgatóhelyettese volt. Testvérévelegyütt írt önéletrajzi műve Így vívtunk mi címenjelent meg 1968-ban.Ha már oly sokszor szóba került a „hugi”, akkoremlékezzünk meg a szintén sikeres Margitról is,aki 1910. május 5-én született és 1986. február4-én halt meg. A fiatalabb és alacsonyabb Elek-lány öt világbajnoki és három Európa-bajnokicímet gyűjtött csapatban, de több érmet is szer-zett, főként csapatban. Egyéniben, 1934-ben nő-vére mögött ezüstérmes lett a kontinens-bajnokságon, az 1948-as olimpián a hatodik he-lyen végzett. Miután abbahagyta a sportot aPénzügyminisztériumban dolgozott.

Berlin bajnoka, aki megvédte címét

Egy o l impia , két a ranyéremAz 1937. május 11-én születettRejtő Ildikó, aki 2007-től a NemzetSportolója, az egyetlen magyar nőivívó, aki egy olimpián két aranyér-met is szerzett.Rejtő Ildikó az 1955-ben tűnt fel abudapesti ifjúsági világbajnoksá-gon, amelyen hatodik lett. A követ-kező évben Luxemburgban, majd1957-ben Varsóban megnyerte azifjúsági vébét. Némi túlzással ElekIlonát váltva, 1957-ben került be afelnőtt válogatottba, s ezt követőenöt olimpián vett részt, ráadásulmindegyikről hozott haza érmet.Az 1960-as elsőn, Rómában csapat-

ban második helyen végzett. Négyévvel később, Tokióban viszontmind egyéniben, mind csapatbanfelállhatott a dobogó tetejére. A kö-vetkező játékokon csapatban ezüst-,egyéniben bronzérmet nyert. Újabbnégy év elteltével, Münchenben acsapat megint a második helyenvégzett, s majd negyven évesen,Montrealban egy csapatbronzzalzárta olimpiai karrierjét. Perszeközben sem tétlenkedett, csapatbannégy, míg egyéniben egy világbaj-noki első helyet szerzett, emelletthét ezüstöt és három bronzot őrizvitrinjében, illetve 1970-ben egy

BEK elsőséget is begyűjtött. Két al-kalommal (1963, 1964) választot-ták az év sportolónőjének, s1964-ben, majd 1968-tól négy éviglett a legjobb honi női vívó. Egyé-niben hat, míg csapatban tizenkétmagyar bajnoki címet szerzett, azutolsót 1980-ban, pályafutása záróévében.Visszavonulása után az ÚjpestiDózsa, majd a Budapesti Honvédtechnikai vezetője lett. De csakvisszatért a pástra és 1995-ben ve-terán Európa-bajnoki, 1999-ben ve-terán világbajnoki címet nyert.

Danÿ Margit, Elek Ilona, Bogen Erna, Elek Margit

Fókuszban Vallás4 55771. Niszán - Ijjár | 2011. április | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2011. április | 5771. Niszán - Ijjár

A Löcho Dajdi, amely Slomo Alkabetsz Halevialkotása, a XVI. században született. Cfát ekko-riban a kabbalizmus központjának számított, Ji-chak Luria rabbi vezetésével. A szerzővalószínűleg az ő tanítványa volt, ugyanis a szö-veg tele van rejtett jelentésekkel.Az imakönyv nem egyik napról a másikra ala-

kult ki, az idők során akadt, ami ki-, más pedigbekerült. A legkorábbi imák természetesen a bib-liai szövegek, de szerepelnek benne az időszá-mításunk korai szakaszából és a középkoridejéről is szövegek. A Löcho dajdi Cfátról in-dult el és idővel mindenhol része lett a péntekesti imának.

Az utolsó versszaknál tradíció, hogy a bejáratfelé fordulunk. Mint szinte mindenre, erre is lé-tezik egy szép és egy igaz magyarázat.A szép: régen a gazdagok ültek elől, míg a hátsóülések voltak a szegényebb hívők részére fenn-tartva. A hagyomány szerint a Löcho dajdi végénjön be a szombat, így megfordultak, hogy a sze-gények köszönthessék először.A másik változat szerint a Löcho dajdi hiányzotta korábbi kiadású imakönyvekből, ott ahol elő-ször került be a liturgiába, versszakonként nagytáblára írva falra helyezték a szöveget, s azutolsó versszak vélhetően a bejárati ajtó fölé ke-rült, így ennek elolvasásához meg kellett for-dulni. S aki továbbvitte a szombatköszöntőhimnuszt, az a megfordulás szokását is átvetteés továbbadta. Így tradícióvá nemesedett az egy-kori kényszerűség.

Hátra arc, érkezik a szombat!Aki először jár péntek este zsinagógában, talán csodálkozik, ké-sőbb már megszokja, hogy megfordulunk és úgy énekeljük aLöcho dajdi utolsó versszakát. Azonban nem kizárt, hogy még arégi hívők sem tudják, miért is tesszük meg ezt a 180 fokos for-dulatot. Nos főrabbink, Dr. Frölich Róbert most elárulja min-denki számára a „titkot”.

A rabbi válaszol

– Négy évesen kezdtem zsidó óvo-dába járni, Izraelben élő Ávri bará-tommal, akivel csak hat nap vanköztünk. Még abban az évben meg-tanultunk ivritül olvasni – kezdteGyuri bácsi. – A háborút különbözőhelyeken vészeltem át. SzüleimmelKőbányán egy hadiüzemben éltünkviszonylagos biztonságban, aHorthy proklamációig. Azt köve-tően a Mosonyi utcai börtönbe ke-rültünk, ahol azt hittük, kivégeznekminket, de este egy fegyveres őr el-vitt a nagyanyám és nagynénémáltal lakott csillagos házba. Innenhurcolták el a nyilasok édesapámat,s húgával együtt édesanyámat is, énmaradtam idős nagyanyámmal ésLacika nevű unokaöcsémmel, akita keresztény papája egy keresztényotthonban helyezett el. A nyilasokmegtudták, hogy itt sok ilyen félvérgyerek van, rájuk törtek. Az összes

gyereket, illetve papot kivitték aDuna-partra és legyilkolták mind,csak egy pap élte túl, ő el tudottbújni. Ezt az ostrom után Lacikapapája mesélte el. – És Gyuri bácsival mi történt?– Bekerültem a Nagyfuvaros utcaitemplomba, a Salgó rabbi által ve-zetett vöröskeresztes otthonba. Fé-lelem és csillag nélkül közlekedtema városban. Édesanyám barátnőjé-nek nagy péksége volt, a drága Petőnénitől és bácsitól rendre kaptamkenyeret, ami akkor kincset ért, ésezzel láttam el a felszabadulásignagyanyámat, így menekült meg azéhhaláltól. Két nagynéném élte túla gettót. Míg egy nagybácsim ésannak a fia jöttek vissza a lágerből.Hamar bekerültem egy vallásos ci-onista otthonba. Iskolába a Rabbi-képző területén működő TárbutIvrit nevű gimnáziumba jártam.

Csodálatos tanáraink voltak, így anapjainkban, a Dohányban velünkimádkozó Schweitzer professzor istanított. 1949-ben az otthon legtöbblakójának sikerült lelépni és kijutniIzraelbe. Én egy nagynevű isko-lába, Kfár Hászidimbe jártam kétévig. Itt szakmát is tanultunk. Jaf-fóban helyezkedtem el egy lakatosműhelyben. Az itthon maradt roko-naim hazabolondítottak. Csepelenkezdtem dolgozni, mint hegesztő,mert kinn ezt is megtanultam. Be-hívtak katonának, és mivel érettsé-giztem, lokátoros lettem, ez háromév sorkatonai szolgálatot jelentett.– Hogy alakult élete, már felnőtt-ként?– A sors összehozott egy csodálatoszsidó kislánnyal, s gyerekkori taná-rom Salgó László főrabbi adottössze minket. Nem sokkal későbbmegszületett kislányom, de egyút-tal csapás is ért minket, meghalt fe-leségem édesapja, aki apám helyettapám volt. Később többféle iskolátvégeztem még el. Tíz évig dolgoz-tam egy kutatóintézetben, majd abiztosítási szakmában helyezked-tem el, mint gépjármű szakértő.Nemzetközi területre kerültem, így

sokat utaztam, jártam Teherántól,Malajziáig sok helyen, míg Olasz-országban néha évente nyolc-tíz alkalommal.– A zsidó lét mennyire kapott sze-repet a már említett esküvő után?– Míg Salgó főrabbi a Nagyfuva-rosban volt, odajártunk. Majd ami-kor kinevezték a Dohányba,természetesen jöttünk mi is, azótaidejárunk. Feleségem anyukája na-gyon vallásos volt, ő is ide járt, desajnos már régen itt hagyott minket.Most a feleségem, a lányom, és azunokám jár ide. Az unokám sok iv-ritet tanult tőlem, én második anya-nyelvemnek tekintem.

A csillagos háztól Izraelen át, a Hősökig

Folytatjuk „A Templom titkai” címmel indítottsorozatunkat, melyből jobban megismerhetikEurópa legnagyobb zsinagógáját, a Dohány ut-cait. Toronyi Zsuzsanna, a Magyar Zsidó Levél-tár vezetőjének, 2009. decemberében a Budapestfolyóiratban megjelent cikkét adjuk közre – kétrészletben – az 1930-as években végzett nagy át-alakításról.1854-ben a Pesti Izraelita Hitközség elhatározta,hogy új, sokszemélyes, reprezentatív nagyzsina-gógát építtet a bécsi sztárépítésszel, Ludwig Förs-terrel. Az épületet 1859-ben ceremoniálisanfelavatták, de csak nyolcvan évvel később, az1930-as évekre alakult azzá a reprezentatív épü-letté, amelynek szánták. 1859-ben még a zsinagóga mindkét oldalán lakó-házak álltak, jobboldalon az, amelyben a felavatásutáni évben megszületett Theodor Herzl, Izraelmegálmodója. A templom bejárata az utcafrontmögött, a zsinagóga házak mellé csatlakozó kételőreugró pillére között volt. Ez praktikusnak tűn-hetett, mert így sikerült a zsinagóga tóratekercse-ket befogadó frigyszekrényét az ősi hagyományszerint kelet felé fordítani, s megfelelt a középkoripápai előírásnak is, amely megtiltotta, hogy azsidó imaházak bejárata az utcafrontra nyíljon. A szűk Dohány utcában a két pillér mögött meg-búvó zsinagóga csak az épületbe lépve tűnt repre-zentatívnak, amúgy csak a tornyai hívták fel rá afigyelmet. 1896-ban, a millenniumi városrende-zésnek köszönhetően a Wesselényi utcát kivezet-

ték a körútig, ezért lebontották a mellette állóHerzl-szülőházat.A Pesti Izraelita Hitközségnek birtokában volt aza – Wesselényi utcainál háromszor nagyobb – épí-tési telek, amelyre a Lipótváros nagy zsinagógájátszándékoztak felépíteni. Ez elmaradt, és 1909 no-vemberében a fővárossal elcserélték a Dohányutcai zsinagóga szomszédságában lévőre. A szer-ződés alapján itt hitközségi székházat és egy ki-sebb zsinagógát építettek volna, valamint bővíteniszándékoztak a telek Síp utcai végében álló leány-iskolát, s a zsinagóga melletti részt parkká kellettvolna alakítani. Az impozáns tervek ellenére azépítkezések el sem kezdődtek az első világhábo-rúig, azt követően újragondolták őket. Az 1922-ben megválasztott új hitközségi elnök,Léderer Sándor vallás-kulturális programja, a ko-rábbi esetleges építkezések és beruházások helyett

Budapest egészének zsidó infrastruktúráját egysé-gesen kezelte. A hitközség építkezési programjá-ban a templomkörzetek létrehozása és a körzetizsinagógák (Páva utcai, Garay téri, Csáky utcaistb.) felépítése mellett ekkor teremtették meg a fe-lekezet központi, vagy országos intézményeit. AWesselényi-Síp-Dohány utcai telkeken e programkeretében alakult ki a ma is látható épületegyüttes. Legfontosabbnak a világháborúban meghalt zsidókatonáknak emléket állító Hősök temploma fel-építését tekintették, amely mögött, a korábbi lány-iskola átépítésével kialakították a Rabbiság újirodaházát, Talmud Tóra oktatóhelyiséggel, a má-sodik emeleten színházi előadások megrendezé-sére is alkalmas kultúrteremmel, melyet későbbGoldmark Károlyról neveztek el. A Dohány utcaizsinagóga melletti telekrészre Kultúrházat tervez-tek, melynek első emeletére a Zsidó Múzeum, második emeletére a hitközségi könyvtár olvasó-termét kívánták beköltöztetni. A tervezett építke-zések mellett a Dohány utcai zsinagógarenoválását is tervbe vették, mert az építkezés fon-tos eleme volt a zsinagóga méltó környezeténekkialakítása. Ezzel az akkor már hetven éve állónagyzsinagógát ki akarták szabadítani a szűk utcaés a környező magas házak „fogságából” és annakszerették volna látni, aminek építették: városköz-ponti nagyzsinagógának. Az 1859-ben szinte el-dugva épített zsinagógát 1931-ben utólagpróbálták hozzáigazítani a zsidó közösség önké-péhez. (Folytatjuk.)

A Dohány utcai zsinagóga környezetének átalakítása

A személyes kapcsolat mellett, sokakról csak annyit tudunk, hogy évekóta rendre megjelenik a Dohány utcai zsinagógában. Tudjuk, hogy is-meretlen ismerőseink hol foglalnak helyet a Hősök templomában, detöbbet nem. Ezen szeretnénk változtatni, s időről-időre bemutatnánk va-lakit a régi „bútordarabok” közül. Az első sor közepén, többnyire uno-kájával imádkozik Markovics György, aki ha egyszer elkezd mesélni...

Majd százan, néhányan álarcban, vagy éppen jelmezben jelentek meg a Hősök templomában a purimi Megilla ol-vasáson. Eszter könyvének történetét vidáman figyelték a megjelentek, s természetesen Hámán neve hallatán min-denki vadul dübörgött a lábával. A hámántáska viszont nagy sikert aratott.

Fenti „hirdetésünkben” láthatják, hogy május 17-én lesz a Fischer Gyula szabadegyetemelső előadása. Ám vélhetően kevesen tudják, ki is a névadó. Fischer Gyula Sárkeresztúronszületett 1861. március 15-én és 1944. február 24-én hunyt el Budapesten.1877-től 1886-ig a budapesti Rabbiképzőben tanult. Bölcsészdoktori oklevelét1885-ben szerezte a budapesti egyetemen, 1887-ben avatták rabbivá. Ebben az évbenmegválasztották Győrött főrabbinak, s innen került 1898-ban Prágába, majd 1905-bena Pesti Izraelita Hitközséghez, azaz a Dohány utcába rabbinak és 1943-ig látta el fel-adatát, 1920-tól főrabbiként. Zsinagógai beszédeiben nemes egyszerűségre törekedett.A Rabbiképző Intézet vezérlőbizottságának 1905-től volt tagja, illetve tanulmányi bi-zottságának elnöke és felső tanfolyamának óraadó tanára. Majd 1918-tól a német nyel-vet és a Midrás irodalmát adta elő. Az Izraelita Magyar Irodalmi Társulat egyházi elnöke,míg a Magyar Zsidók Pro Palesztina szövetsége elnöki tanácsának tagja volt. A görög-zsidó irodalom számos művét fordította magyar nyelvre, s több újságban is publikált.

Fischer Gyula I M A R E N D

Hétköznap: 7.30-kor kezdünk reggel, az esti ima idôpontja 17.00 óra,helyszín a Talmud-Tórában (Bp. VII. Wesselényi u. 7).

(a felújítási munkák miatt bejárás a zsinagóga mögötti emlékparkon keresztül)Az esti ima elôtt fél órával sakkal, kártyával,

kávéval és teával várjuk híveinket!Péntek esti ima: 18.00-kor a Dohány Zsinagógában.

Szombat reggeli ima a Dohány Zsinagógában: Sachrisz: 9.30Tóraolvasás: 10.00 Muszáf ima: kb. 10.45

A péntek esti és a szombat délelôtti kiddust a Hevesi Sándorteremben tartjuk, míg a szombat délutáni sáleszsüdeszt továbbra

is a Talmud-Tórában.www.dohany-zsinagoga.hu

Fotó: Schiller Tamás

Kultúra Aktuális6 3

Sharon Asher A receptek 6 személyre szólnak »

a j á n l a t a

www.izrael-kulturaja.blogspot.comA Blogger SéfHozzávalók: 1 kg libaaprólék, 25 dkg ve-gyes zöldség, 1 db zöldpaprika, 1 db para-dicsom, 1 fej vöröshagyma, egész bors, só. Maceszgombóc: 1 db tojás, 1 ek. libazsír, 2 ek. víz, igény szerint macesz, só, feketebors

Elkészítés:A megmosott libahúst 2 liter vízzel felöntjük, majd lassú tűzön fel-forraljuk, közben a habot folyamatosan lekanalazzuk, majd bele-tesszük a többi hozzávalót. Lassú tűzön gyöngyöztetve 2-3 óránátfőzzük. Miután a hús megpuhult, a levest átszűrjük. Maceszgombóc: A tojást, a libazsírt és a vizet összedolgozzuk, és apróra tört macesztgyúrunk hozzá, hogy jó sűrű masszát kapjunk. Ezt fűszerezzük sóval,törött borssal, őrölt gyömbérrel, majd félretesszük egy órára. Végülgolflabda méretű gombócokat formálunk, s azokat a forró levesben,fedő alatt kifőzzük.

Hozzávalók: 1/4 csésze burgonyaliszt, 2 csésze liszt macesz, 1 kávéskanál só, 1/2 kávéskanál bors, 1/3 kávéskanál szó-dabikarbóna, 2 tojás, 2 csésze forrásbanlévő víz, 2 teáskanál olaj, 1 doboz paradi-

csomos szósz, 1 apróra vágott, zöld és 1 db piros paprika, ¼ kilóreszelt sovány mozarella sajtElkészítés:Öntsük össze a száraz hozzávalókat, sóval és borssal egy keverő tálba,adjunk hozzá olajat és forró vizet, majd kavarjuk meg. Verjük habosraa tojásokat, keverjük össze a tésztával, amíg sima nem lesz. Helyez-zünk zsírpapírt a sütőlemezre, és ebben nyújtsuk ki a tésztát. Süssük10 percig, majd hagyjuk kihűlni. Ha már hideg, kenjük meg a para-dicsommártással. A mártás tetejére tegyük a paprikát, aztán szórjukmeg sajttal. Tehetünk még rá szeletelt paradicsomot, hagymát ésolajbogyót. Süssük további 15 percig, amíg a sajt aranysárgára olvad.

Hozzávalók: 6 tojás, 6 ek cukor, 6 ek maceszliszt, 2 ek darált dió, Baracklekvár, Csokoládéöntet

Elkészítés:A tojás sárgáját a cukorral habosra keverjük, felverjük a habot, hoz-záadjuk a maceszlisztet, a diót és a cukros sárgáját. Kikent, macesz-liszttel megszórt tepsiben megsütjük. Míg a torta alapzat sül,elkészítjük a csokoládékrémet. Ehhez 4 evőkanál jóféle kakaóport,szintén 4 kanál cukrot és ugyanennyi vizet sűrű masszává főzünk, avégén kis darab margarint dobunk bele. Ezzel kenjük meg a tortala-pokat, majd amikor egymásra helyeztük azokat, az oldalát is bevon-juk a krémmel. Végül megszórhatjuk a torta tetejét egy kis daráltdióval is.

Húsleves maceszgombóccal Maceszos pizza Macesztorta

5771. Niszán - Ijjár | 2011. április | a Dohány utcai körzet havilapja | Pesti SóletPesti Sólet | a Dohány utcai körzet havilapja | 2011. április | 5771. Niszán - Ijjár

Dávid királytól Arnold SchönbergigFreimann Péter régóta a közössé-günk tagja, s nemrég ismét megvá-lasztották elöljárónak. Ám ezúttal azenéről beszéltünk a kolozsvári dip-lomás csellistával, aki szinte azegész világot bejárta. Szabadidejé-ben pedig tanulmányt készít a zsidózenéről Dávid királytól ArnoldSchönbergig

– Mikor döntöttél úgy, hogy zenészleszel?– Apám szintén csellista volt, azaradi filharmonikusoknál, de ebbenaz időben őt is kitették az állásából,mint sokakat. Sokáig nem tudott dol-gozni, és boldog volt, amikor egy ba-bagyárban végre munkát kapott,söprögethetett a gyár udvarán. Annakidején zongoráztam, ekkor 13 évesvoltam, elég későn kezdtem el, apámtanítgatott. Amikor 1959-ben befe-jeztem az elemi iskolát, az iskolákkapuit az akkori hatalom bezárta azsidó gyerekek előtt, így a középis-kolát esti tagozaton végeztem el.Majd felvételiztem a kolozsvári ze-neakadémiára, így lettem öt év egye-tem után diplomás csellista. Aradona zsidó negyedben laktunk, itt óriásizsidó közösség élt, sajnos naponta ta-lálkoztunk az antiszemitizmussal.– Van kapcsolatod a zsidó zenével?– Igen, sőt készítek egy tanulmányt,amelynek a címe Dávid királytól Ar-nold Schönbergig. UtánakerestemDávid király hárfájának, hogy nézhe-tett ki, kevés dolgot találtam ezzel

kapcsolatban. Ő egy zseniális gyö-nyörű fiatalember lehetett, és gyö-nyörűek a zsoltárai is. Annyit sikerültkiderítenem, hogy a hárfája tíz húrosvolt. Abban az időben nem voltakfémhúrok. Dávid király hárfájának ahúrjai szárított juhbélből készülhet-tek, s hatalmas erővel kellett rendel-kezni, hogy valaki ezen játsszon.Tudni kell, a csellóm négy húrjamegközelítőleg 350 kilót feszít, tehát

a tíz húrhoz nagyon erős keret kellett,hogy ezt a húzóerőt kibírja. Miért tízhúrja volt? Az ókori Egyiptomban is-merték a pentatóniát, ami görögül öthangot jelent. Úgy vélem, hogyDávid királynak dupla pentaton hár-fája volt. Valószínű ez a tízes számfontosnak dolog számított. Biztos va-gyok benne, hogy a zsoltárok ének-lése közben önmagát kísérte hárfán.Dávid után nem is tudom, megjelent-e valahol a történelem során mászsidó hangszer, habár beszélnek egy

líra formájúról, de semmilyen bizo-nyíték nem támasztja alá. A kántoré-neklés talán mindig létezett, ez egyhangszeri kíséret nélküli dallam volt.A ritmus és a harmónia azonban hi-ányzott az előadásokból. A kor nemengedte, hogy kialakuljon a hangsze-ren játék.– Mikor változott meg ez a tenden-cia?– A VI. században, I. Gergely pápa

imádta a zenét, ekkoriban kezdtékrögzíteni a gregoriánus dalokat ésénekeket, amelyeket ma is énekel-nek a szerzetesek. Majd már a ba-rokk időszakban, a katolikus egy-házon belül megjelent az orgona, to-vábbá megjelentek a profi zeneszer-zők, mint például Haydn, azEsterházyak szolgálatában. Ebből azidőszakból a zsidóság kimaradt, éshihetetlen, hogy behozta a lemara-dást. Gondoljunk Bartholdy-ra,Felix Mendelssohnra, vagy a nagy-

papára, Mózes Mendelssohnra, akihíres filozófus Lipcsében, miközbenselymet árult, összegyűjtötte ésrendszerezte a német kultúrát ésmegalapozta Németországot kultu-rális szempontból. Később azunoka, Felix fedezte fel Johann Se-bastian Bachot. Ebben az időbenrobbanásszerűen jelentek meg azsidó zeneszerzők.– Szerinted Arnold Schönberg való-ban nagy művész volt?– Igen, Arnold Schönberg a zseniá-lis koponya, aki algoritmust formáltmagának és olyan zenét írt, amely-ben a hagyományos hangnemérzetnem jut szerephez. Thomas Mannévekig tanult zeneelméletet hogymegírja a dr. Faustust. ThomasMann és Schönberg nagyon sokatvitáztak e könyvvel kapcsolatban,mi több, ebből bírósági tárgyalás islett. A dodekafónia megteremtőjenehezményezte a zeneszerzői tech-nikáját. Mann a könyve végén nyil-vánosan elnézést kért ezért.Schönbergnek van magyar vonatko-zása is: a Mózes és Áron címűhárom felvonásos operája librettóitmegírta, de nem jutott a végére,mert Hitler 1933-as hatalomra kerü-lése után elmozdították a berliniSzépművészeti Akadémia tanáriszékéből. Tavaly Kocsis Zoltán fe-jezte be a darabot. amelyet óriási si-kerrel mutattak be a MűvészetekPalotájában.Sharon Asher

Budapesten tartotta éves közgyűlé-sét április elején az Európai ZsidóKongresszus. Zoltai Gusztáv, aVégrehajtó Bizottság tagja és dr.Feldmájer Péter, a Mazsihisz el-nöke azért hívta meg a küldötteket,mert ebben a félévben Magyaror-szág tölti be az EU soros elnökitisztét.

Hosszú előkészítési munka előztemeg a kongresszus kezdetét, hiszengondoskodni kellett a 32 országbólérkezett 80 küldött szállásáról, ét-kezéséről, biztonságáról, illetveerev sabbati, valamint sabbati prog-ramjáról. De magáról a programrólés a két napról beszéljen inkábbZoltai Gusztáv.– A küldöttek egy része a Dohánykörzet Hősök templomában imád-kozott, másik része pedig a Ka-zinczy utcai ortodox zsinagógábanköszöntötte a szombatot. Utána aCarmel étteremben vacsoráztak kö-zösen a Mazsihisz 15 tagjával.Szombaton az I.tentisztelet után aMazsihisz idegenvezetőjével meg-látogatták a zsidónegyedet, majdlerótták kegyeletüket az Emanuelemlékműnél, a holokauszt 600 ezermagyar áldozata előtt. Ezt követőnmeglátogatták Európa legnagyobbzsinagógáját, a Dohány utcai fő-templomot és a Zsidó Múzeumot.Este pedig az Európai Zsidó Kong-resszus vezetősége Moshe Kantorelnök, illetve Serge Cwajgenbaum

főtitkár meghívására részt vett a LeMeridien szállodában egy vacso-rán, melyről a Carmel glattkóser ét-terem gondoskodott.– S mi történt a kongresszuson?– A hivatalos megnyitó vasárnapreggel 9-kor kezdődött. Előtte vi-szont 8-kor, Magyarország minisz-terelnöke, dr. Orbán Viktor aParlamentben fogadott minket, azelnököt, a főtitkárt, Claudia di Be-nedetti alelnököt, dr. Feldmájer Pé-tert, valamint engem egy barátihangvételű megbeszélésen. A Me-ridienben Moshe Kantor nyitottameg a kongresszust, majd a ma-gyarországi zsidóság nevében, mintházigazda, dr. Feldmájer Péter üd-vözölte, s köszöntötte a résztvevő-ket, így a hazai zsidóság vezetőit is.Megjelent többek között: Dr. Schwe-itzer József, nyugalmazott főrabbi;dr. Frölich Róbert Dohány utcai fő-rabbi; Nádel Tamás, Dohány utcaialelnök; Horowitz Tamás debrecenielnök; Freund Jenő miskolci elnök;dr. Lednitzky András, tiszteletbeliizraeli konzul, szegedi elnök;Gádor György, a Páva utcai körzetelnöke; dr. Schöner Alfréd, azORZSE rektora. Míg a hitközségetHagymási Zsuzsa, Pintér Istvánné,Lazarovits Ernő valamint DésiTamás, a külügyi osztály munka-társa képviselte.Zoltai Gusztáv az előadások közülkiemelte, természetesen nem érté-kelve, Ehud Yaari izraeli újságíró,

Közel-Kelet szakértő értekezését,melyben elemezte a „muzulmánvilág és az arab forradalmait”, sezek hatását Európára és Izraelre.Lena Posner Körösi, a svéd zsidóközösségek elnöke, az európaizsidó közösségek kihívásairól, azantiszemitizmus, illetve a populiz-mus növekedéséről, továbbá Izraeldelegitimációájáról beszélt. Ezt kö-vetően az ebédet a Gerbuad házbanszolgálta fel a Carmel étterem.– Délután előbb Joel Mergui, a

francia zsidó közösség elnöke tar-tott előadást az európai schechitá-ról, majd Sima Shine, az IzraeliBiztonsági Tanács vezetője az iránifenyegetésről, az atomprogramrólés Irán növekvő befolyásáról aKözel-Keleten – folytatta Zoltai úr.– A viták után a kongresszus meg-hallgatta a 2009-2010-es esztendőpénzügyi beszámolóját. Végül azEJC vezetése köszönetet mondott aszervezőknek és segítőiknek amunkájukért és sikeresnek ítélte a

A mimuna hagyományos ünnep amarokkói zsidók között, akik a Pé-szach lezárását követő napon ünne-pelnek. Pészachkor kovásztalanételeket fogyasztunk emlékezve azegyiptomi kivonulásra. A mimunaalkalmával viszont éppen kovászo-sat kell enni!Ez egy színes ünnepség, amelyen avendéglátók marokkói ételekkel,édességekkel, és zenével várják avendégeket. A politikusok is szíve-sen látogatják ezeket a rendezvénye-ket. Az ünnepi asztalra sok virágkerül. A barátok és a szomszédokszívélyes légkörben ünnepelnek.Aki teheti, marokkói népviseletbeöltözik. A zöld és bíbor színek ahosszú életet jelképezik, míg a ruhákszélein az arany a gazdagságra utal.A kézelőn fehér keretbe foglalt aprótükrök vannak, ezek a jelképek szin-tén a gazdagságot, az egyetértést

idézik. A vendégeket vacsorával kí-náljak, eközben a zenészek halk ma-rokkói zenét játszanak.Az étel összetevőire jellemző, hogynagyon édesek, ez a fizikai szabad-ságukat mutatja, hiszen megmene-kültek az egyiptomi fogságból. Azételek szimbolizálják a jólétet és a jószerencsét is.Az ünnepségen fehér abrosszalmegterített asztallal várják a vendé-geket. Az asztalon szétszórt szezám-magok, dió, mandula, fehérmandulás nugát, szárított és friss

szeletelt gyümölcsök (alma, na-rancs, ribizli, grapefruit) találhatók.Az asztal közepére egy pohár olajat,és egy kancsó tejet helyeznek, e köréhét, csokoládéból készült érmét tesz-nek, amelyben liszt van. Az asztalkülső részére friss salátákat és sze-letelt zöldségeket raknak. Ezen kívülegy tányér apróra vágott zöldség ésezen egészben hagyott hal kerül azasztal középső részébe, amely aVörös-tengert szimbolizálja.A főétkezésnél általában különbözőmódon elkészített halat fogyaszta-nak, a köret általában kuszkusz éssokféle saláta. A mézédes sütemé-nyek közül érdemes megemlíteni atöbb színben pompázó töltött marci-pánokat, baklávákat és a finom„moflettát”, a mézzel és vajjal ízesí-tett marokkói palacsintákat, amelye-ket a főétkezés után esznek. Azétkezés után népszerű marokkóimentás teát isznak, amely szinténjelképes hagyomány, a vendégszere-

tetet és a barátságot szimbolizálja.Beszélgetés közben és minden étke-zés után teát fogyasztanak. A művé-szien kialakított marokkói stílusúteáscsészék színe általában arany. Amarokkói teáskannából mindenik-nek töltenek mentás teát, és eztmondják egymásnak: “LO HAJIM”,az életre! Sharon Asher

Az EJC-ről röviden Az 1986-ban alakult Európai Zsidó Kongresszus központja Párizs, de van irodája Budapesten,Brüsszelben, Berlinben és Strasbourgban is. Az EJC 40 nemzeti zsidó közösséget foglal magában,s nagyjából 2,5 millió zsidót képvisel szerte a kontinensen. A Kongresszus számára fontos a val-lások közötti párbeszéd, 2002-2005 között háromszor rendeztek szimpóziumot a zsidók és a ka-tolikusok között. Természetesen kiemelt jelentőségű, hogy a demokratikus európai államoklépjenek fel az antiszemitizmus ellen, illetve mindenhol rendszeresen emlékezzenek a holoka-usztra. Továbbá igyekszik segítséget nyújtani, hogy ismét gazdag zsidó élet legyen Közép-ésKelet-Európában.

MaceszvásárA macesz régen a rabszolgák és a szegényekkenyere volt. E kenyér emlékeztet arra a siet-ségre is, mellyel a zsidók az egyiptomi fogságföldjét elhagyták, ugyanis nem maradt ide-jük, hogy megvárják, míg az útravalóul szántkenyér tésztája megkel. Ha még nem szerezték be az idei ünnepre amaceszt, még megtehetik, 1 kg – 750Ft.

Síp utca 12.Hétköznap: 9:00-15:00 óra közöttPénteken: 9:00-12:00 óra közöttVasárnap: 9:00-12:00 óra között

Magyarországon jártak az Európai Zsidó Kongresszus vezetői

Zsidó marokkói mimunaFotó: Ritter Doron Dániel