Pénzügy tételek

1. tétel A pénz fogalma, kialakulása, maimodern pénz, a pénz funkciói

Pénz: Az a tárgy, az a jószág, amely azonnal felhasználható bármely termék, szolgáltatás megvásárlására, adósság megfizetésére.

Kialakulása: gyűjtögetés -> elosztás (Nem volt csere!)munkamegosztás -> tökéletesedő eszközök -> felesleg -> csere -> csere termelés (árú termelés)Közvetlen csere: (barter ügylet -> II. vh. után)megjelenik a pénz, mint közvetítő eszköz.

A mai modern pénz:A mai pénz belső érték nélküli pénz.mint csereeszköz:

- bankjegy (papírpénz)- érme- bankszámlapénz (átutalás)

Értékét (árfolyamát) a nemzetközi kereslet-kínálat szabja meg.

A pénz funkciói:

1. Értékmérő vagy elszámolási funkció: árú értékének kifejezése

2. Forgalmieszköz-funkció: Közvetíti az áruk cseréjét: árú és pénz egy időben, de ellentétesen mozog. E funkció akkor jut érvényre, amikor az eladás és a vétel egyidejűleg, pénzügyileg is realizálódik. (készpénz)

3. Fizetési eszköz-funkció: Az árú és a pénz mozgása elszakad egymástól. Későbbkapja meg az eladó az ellenértéket, de eladta. hitelező-adós viszony

4. Kincsgyűjtési-, felhalmozási eszköz funkció: A realizált jövedelmek egy része megtakarításként halmozódik fel. A felhalmozási eszköz funkciót csak viszonylag értékálló pénzt töltheti be. Az elértéktelenedő pénzt senki nem akarja felhalmozni, inkább értékesebb jószágba fekteti.

5. Világpénz funkció: A pénz országhatárokon kívül is betölti az alapvető funkciókat. A nemzetközi együttműködés keretei között ismétli meg a forgalmi, a fizetési és a felhalmozású eszköz funkcióit. Ebben a funkcióban, azok a nemzeti pénzek szerepelnek, amit más ország, vagy akár a világ valamennyi országa elfogadja.

2. tétel A pénz időértéke (jelen-, és jövőérték/egyszerű kamat, kamatos kamat/ diszkontálás

Jelenérték, nettó jelenérték [NV – Net Value] [PV – Present Value]A jelenben meglévő pénzösszeg mindig többet ér, mint a jövőben meglévő. Ennek egyik oka, hogy amennyiben nincs szükségünk a pénzre, akkor azt leköthetjük, és az később kamatot biztosít számunkra. Másik ok az eltelt idő közbeni infláció.

Kamatláb ( r ) : százalékos, mindig éves szintre vonatkozó érték.

Jövőérték [FV – Future Value]

1. Egyszerű kamat – meghatározott időre leköthetjük a pénzünket, a futamidő végén pedig visszakapjuk a lekötött pénzt és a kamatot is. FV = [megtakarítás összege]x(1+r)

2. Kamatos kamat – a futamidő (n) lejártával a kamatot tőkésítik, ami azt jelenti, hogy hozzáírják az eredeti tőkéhez, és ez az összeg újra lekötésre kerül, újra kamatozik. FV= [megtakarítás összege]x1(+r)n (n-ediken)

Jelenérték, nettó jelenérték a jövőhöz viszonyítva

Ha ismerjük, hogy mennyi a jövőben rendelkezésre álló pénzünk, és meg akarjuk határozni, hogy az a jelenben mennyit ér, akkor a diszkontálás (leszámítolás) módszerét kell alkalmaznunk. Ilyenkor visszafelé kell számolnunk és a kamatos kamat képletét kell átrendeznünk.

NV= FV/(1+r)n (n-ediken) azaz NV= [megtakarítás összege]x (1+r) / (1+r)n (n-ediken)

3. tétel A pénzforgalom fogalma, formái(átutalás, azonnali beszedési megbízáskészpénz átutalási megbízás, belföldipostautalvány) Bank-, és hitelkártya

közötti különbség

Pénzforgalom: A pénz állandó, szakadatlan körforgása, mely során közvetíti az áruk cseréjét és az egyéb fizetéseket. A pénzforgalom nem más, mint a pénztulajdonosok közötti pénzmozgások összessége.

A pénzforgalom formái:

1. A fizetési területisége szerint: belföldi (hazai pénz forgalma), nemzetközi (valuta, deviza forgalma)

2. A fizetésmódja szerint: készpénzforgalom (bankjegy, érme, csekk,

bankkártya, hitelkártya) készpénz nélküli forgalom (számlapénz-forgalom, bankszámlapénz)

Átutalás:

- egyszerű átutalás: a számlatulajdonos megbízza a számlavezetőt, hogy utalja át a megnevezett jogosult fizetést a számlájára (egy megbízó, egy jogosult)

- csoportos átutalás: a számlatulajdonos megbízza a számlavezetőjét, hogy számlakövetelése terhére a jogosultak fizetési számlájára meghatározott összeget utaljon át. (egy megbízó, több jogosult) pl. munkabérek utalása

- rendszeres átutalás: a megbízó megbízza a számlavezetőjét, hogy számlájáról az általameghatározott időpontokban meghatározott összeget utaljon át a jogosult számlájára. pl. közös költséget utalják minden hónap 10-én.

Azonnali beszedési megbízás:

a jogosult megbízza számlavezetőjét, hogy követelését fizetési számlája javára az adós fizetési számlája terhére fizetési számlák közötti átírással szedje be. pl. internet szolgáltató megegyezik ügyfelével és az ügyfél hozzájárul a beszedési megbízáshoz. ha a számlán van fedezet, akkor a terhelés megvalósul, de erről a kötelezett csak utólag értesül, így nincs lehetősége kifogásolni a terhelést. Csoportos beszedési megbízás:

A jogosult kötegelve nyújtja be a beszedési megbízásokat számlavezetőjének, hogy a kötelezettek számlakövetelési terhére meghatározott összeget szedjen be. (egy jogosult, több kötelezett)pl. köznyugdíjak beszedése, de a számlatulajdonosnak megbízást kell adnia a számlavezető banknak a csoportos beszedésre.

Készpénz átutalási megbízás:

Olyan bankszámla nélküli átutalás, ahol az átutalás összegét a pénztárnál való kifizetéssel

(bankban) vagy postai úton bocsátja a címzett rendelkezésére. Nem gyakori, akkor használják, ha nem bankszámlán keresztül kívánják a pénzt eljuttatni.

Belföldi postautalvány:

A lakosság egymás közötti készpénz forgalmában használják, és postai forgalombanhasznált nyomtatvány. A szolgáltatás díját a feladáskor kell megfizetni.A posta az összeget a címzett lakásárra kézbesíti. Ha az összeg meghaladja a mindenkori minimálbér összegét, akkor csak a postán fizetik ki.

Bankkártya: folyószámlához kapcsolódik és azügyfél rendelkezhet a kártya típusáról.Hitelkártya: a bankkártya egyik változata. Mögötte olyan számla áll, ami nem igényel munkabér átutalást, de nem alkalmas betét lekötésre és átutalásra.

4. tétel A számla (készpénzfizetésiszámla, átutalásos számla) a számla

kötelező tartalmi elemei

Készpénzfizetési számla (sárgacsekk): Postai forgalmazású, pénzforgalmi nyomtatvány, postai befizetés vagy bankban a folyószámla javára teljesítendő készpénz befizetésnél használjuk. Kézpénzes számla esetén a számla kelte, teljesítése és fizetési határideje megegyezik. A számla kiállításakor az abban foglaltak teljesítése és ellentételezésemegtörtént.Részei: feladószelvény, készpénz átutalási megbízás

Átutalásos számla: Átutalásos számla esetén aszámla kiállításának időpontja eltér a számlán megnevezett szolgáltatás vagy termék teljesítésének és annak ellentételezésének dátumától. Az átutalás ilyenkor bankszámlán keresztül történik.

Minden számlán az alábbi adatokat kötelező feltüntetni:

- számla kibocsátás kelte- számla sorszáma, amely a számlát egyértelműen azonosítja- számlakiállító neve, címe, adószáma- vevő neve, címe - értékesített termék/szolgáltatás megnevezése,mennyisége, nettó egységára (adó nélküli értéke)- számla nettó értéke (adó nélküli értéke)- az ÁFA százaléka és értéke

5. tétel: Az áfa fogalma, jellemzői, mértéke,alanyi és tárgyi adómentesség, kisebbített

adókulcsok

Általános forgalmi adó (áfa): Az Áfa olyan többfázisú, nettó típusú adó, melyet a termelés és a forgalmazás minden szakaszában a hozzáadott érték után meg kell fizetni, de az adóterhet a termék vagy szolgáltatás végső felhasználója viseli.

Jellemzői:

- általános adó: néhány adómentes termékértékesítéstől és szolgáltatásnyújtásról eltekintve kiterjed a belföldi termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás teljes körére, az import termékekre, az Európai Közösségen belülről történő termékbeszerzésre.

- forgalmi adó: a termékek, szolgáltatások forgalmazásához kapcsolódik.

- összfázisú forgalmi adó: a termelés mindenfázisában vannak, aki az értékesítésről számlát bocsát ki, a számlában fel kell számítania az adót.

- fogyasztói adó: a végső fogyasztó a vételi árban megfizetett áfát nem igényelheti vissza -> a költségvetés által realizált áfa a végső fogyasztót terheli.

- közvetett adó: az adó fizetésére kötelezett és az adó terhét viselő személy elkülönülhet egymástól (az adó fizetésére kötelezett jogszerűen áthárítja a vevőre az adót.)

- hozzáadott érték adó: az adóhatóságnak járó adó a hozzáadott érték után számított adó. (VAT)

Általános áfa mértéke: 27%Kedvezményes: 5% és 18%

Az áfa alanyi adómentessége: az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját nevealatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére. Az jogosult alanyi adómentességet választani (törvényi háttér), akinek az összes termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megfizetett összeg (forintban kifejezettés éves szinten)

Az áfa tárgyi adómentessége: A tárgyi adómentesség termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál lényegében annyit jelent, hogy bizonyos termékek és szolgáltatások értékesítése – a tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel – mentesek az általános forgalmi adó alól.

6. tétel Bankrendszer, egyszintű és kétszintűbankrendszer ismertetése, a jegybank feladata,

aktív-passzív bankügyletek

A bankok kialakulásaA mai bankok több évszázados fejlődés útján alakultak ki. ókor: pénzváltó

1839: Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület1841: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank1878: Osztrák-Magyar Bank1924: Magyar Nemzeti Bank

A bank olyan intézmény, amely üzletszerűen nyújt hiteleket és fogad el betéteket a nyilvánosságtól. Egyszintű bankrendszer

Központi Bank – vállalatok – lakosság – önkormányzatok

Magyarországon 1987 előtt egyszintű bankrendszer működött.

Az MNB mint jegybank kereskedelmi banki funkciókat is ellátott.

Ez azt jelenti, hogy az állami nagyvállalatok bankszámláit is kezelte.

Kétszintű bankrendszer

Központi Bank – Kereskedelmi Bank – (Vállalatok, Háztartások, Önkormányzatok)

1987-es átváltozás után lett kétszintű a bankrendszer.

A kereskedelmi bankokat fogja irányítani. Megjelennek a külföldi bankok is.

(Raiffeisen, K&H…)

A jegybanknak nincs közvetlen kapcsolata a gazdálkodó egységekkel. A második szinten lévő bankokkal, pénzintézetekkel áll kapcsolatban. A vállalkozásokkal kereskedelmi bankok és pénzintézetek tartják a kapcsolatot. A bankok és a pénzintézetek között verseny van az ügyfelek megtartásáért.

Jegybank

A Jegybanktörvény szabályozza az MNB működését.

MNB feladatai: monetáris politika alakítása, végrehajtása forint vásárlóerejének védelme ország fizetőképességének biztosítása deviza és arany tartalékot képez statisztikai információkat gyűjt biztosítja a pénzügyi rendszer stabilitását

Egyéb feladatai: kapcsolat az államháztartással-> állami költségvetésAz állam bevételeinek és kiadásainak 1 évre szóló terve. Bevételek: adók, vámok, illetékekKiadások: szociális, egészségügyi, oktatási, rendvédelmi

Passzív bankügyletek: A banki forrásszerzést pénzeszközbevonást célzó műveletek.

betétgyűjtés: visszafizetési kötelezettség terheli, és kamatfizetés mellett elfogadott idegen tőke.

folyószámla vezetés: pénzforgalom lebonyolítására szolgáló számla.

értékpapírok kibocsátása: során a bank forrásokhoz jut.

hitelfelvétel jegybanktól: az MNV hitelt nyújt az üzleti bankoknak.

hitelfelvétel más banktól

Aktív bankügyletek: A bank pénzkihelyezést végez.

hitelnyújtás: pénzeszköz határozott időre történő átengedése kamatfizetéssel.

váltó leszámítolása: a bank a hozzá benyújtott váltót diszkont árfolyamon (névérték kamatokkal csökkentett értéken) megvásárolja.

lízingügylet: egy eszköz sajátos bérbeadása.

faktorálás: a bank (a faktor) a rövid lejáratú követelést visszkereseti joggal, vagy anélkül vásárolja meg. Előző esetben nem vállalja át a nemfizetés kockázatát míg az utóbbi esetben átvállalja.

Egyéb betéti szolgáltatások: befektetési, pénzügyi tanácsadás széfbérlet letétek kezelése értékpapír-kezelés vagyonkezelés home banking szolgáltatás (otthonról,

munkahelyről végezhető)

7. tétel Értékpapírok fogalma, a kötvény és arészvény jellemzése

Értékpapírok: Valamilyen vagyonnal kapcsolatos jogot megtestesítő forgalomképes okirat vagy más módon rögzített nyilvántartott adat.

Csoportosításuk: 1) az értékpapírban foglalt jog szerint: lehet

követelést (hitelviszonyt) megtestesítő (pl. váltó, csekk, kötvény), részesedési jogot megtestesítő (pl. részvény) vagy áruval kapcsolatos jogot megtestesítő (pl. közraktárjegy)

2) megjelenési formája szerint: lehet materializált (nyomtatott) vagy dematerializált (elektronikus úton létrehozott, értékpapír számlán nyilvántartott)

3) átruházási lehetőség szerint: lehet bemutatóra szóló, névre szóló vagy rendeletre szóló (forgatással lehet átruházni, pl. váltó)

4) az értékpapír hozama szerint: lehet fix hozamú (pl. kamatláb), változó hozamú (a hozam a futamidő alatt változik), átmeneti formák (előző kettő kombinációja) vagy formailag nem kamatozóak (pl. diszkont kincstárjegy, a befektető a névérték alatti áron vásárolja meg, de a futamidő végén a névértéket fizetik vissza)

5) lejárat szerint: lehet rövid lejáratú (1 évnél rövidebb futamidejű), középlejáratú (1-5 éves futamidejű), hosszú lejáratú (5 évnél hosszabb futamidő) vagy lejárat nélküli (pl. részvény)

6) forgalomba hozatal szerint: nyilvánosan forgalomba hozott értékpapír (jegyzés, aukció) vagy zártkörűen forgalomba hozottértékpapír

7) a forgalom koncentráltsága szerint: tőzsdén forgalmazott, tőzsdére bevezetett vagy nem tőzsdeképes értékpapírok (pl. váltó, csekk)

8) a kibocsátó szerint: lehet az állam (állampapír-kincstárjegy, államkötvény), önkormányzat (pl. kötvény), hitelintézetek által kibocsátott vagy gazdasági társaságokáltal kibocsátott értékpapírok

Kötvény: a kötvény kibocsátója arra vállal, kötelezettséget, hogy előre meghatározott időpontban a kötvény névértékének megfelelő összeget visszafizeti, a kamatokat és egyéb juttatásokat megfizeti.

A törlesztés módja: - lejáratkor egy összegben- a futamidő alatt egyenlő részletekben

Különleges kötvények: opciós kötvény: elővásárlási jogot

biztosít a kibocsátó vállalat más kötvényére vagy részvényére.

átváltható kötvény: átváltható a kibocsátó vállalat részvényeire.

kamatszelvény nélküli kötvény: névértékalatti áron lehet vásárolni és lejáratkor a névértéket fizetik vissza. (formailag nem kamatozik)

A részvény: tulajdonjogot és egyéb jogokat megtestesítő értékpapír.

Jellemzői: tagsági jogokat megtestesítő névre szóló, lejárat nélküli névértékkel rendelkező, forgalomképes

értékpapír

Értékei: 1. Névérték: a részvényen feltüntetett

érték.2. Kibocsátási érték: az az érték

amennyiért kibocsátáskor a részvényt meglehet vásárolni. Ez nem lehet kevesebb a névértéknél, tehát névértéken vagy névérték felett kerülhet csak Magyarországon forgalomba-

3. Árfolyamérték: a tőzsdei adás-vételezen az áron történik, mely a névértéknél alacsonyabb, de magasabb is lehet.

Fajtái: 1. Megjelenési formája szerint: lehet

materializált és dematerializált2. Átruházhatóság szerint: lehet névre szóló

és bemutatóra szóló

Egyéb részvények: törzsrészvény: klasszikus részvény,

minden alapvető jogot és kötelezettséget magában foglal.

elsőbbségi részvények: tulajdonosának a többi tulajdonossal szemben valamilyen elsőbbséget biztosít. (pl. osztalékelsőbbségi részvény, szavazati elsőbbségi jogot biztosító részvény, elővásárlási jogot megtestesítő részvény, likvidációs hányadhoz fűződő elsőbbség)

dolgozói részvény: az rt.-nél teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számára ingyen vagy kedvezményes áron adható részvény.

kamatozó részvény: nyereségtől függetlenül előre rögzített kamatot fizetaz osztalékon felül.

visszaváltható részvény: olyan részvény, amit az rt. visszavásárolhat.

A részvényes jogai, kötelezettségei vagyoni jogok szavazati jog -> részvény névértéke

határozza meg a részvényes köteles a részvény

névértékének megfelelő pénzbeli és nem

pénzbeli ellenszolgáltatást az RT részére befizetni

a részvényes a vagyoni hozzájárulást az RT-től nem követelheti vissza.

8. tétel Az adó fogalma, központi és helyi adólényege, adóalany, az adó mértéke, adótárgy,

késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék,adóbíróság

Az adó az állam által egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel.

Adóalany: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és minden olyan szervezet, amelyre az adókötelezettség vonatkozik.

Az adó tárgya: az a dolog, jog vagy jogosultság, amely után az adó ténylegesen megfizetésre kerül.

Az adó mértéke: eszköz az adó összegének kiszámításához, meghatározásra kerülhet adótétel (természetes mértékegységre megállapítva) vagy adókulcs (adóalap %-ában megállapítva) segítségével.

Késedelmi pótlék: Az adó késedelmes megfizetésekor az esedékesség napjától kell megfizetni. Mértéke naptári naponként a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. Késedelem igazolása – elháríthatatlan külső ok – esetén azigazolt időszakra nem kell pótlékot fizetni. Más adóval kapcsolatban nyilvántartott adótúlfizetés összegével a késedelmi pótlék alapját csökkenteni lehet. Adóhiány késedelmi pótléka az eredeti esedékesség napjától az ellenőrzésről felvett jegyzőkönyv napjáig, de legfeljebb három évre számítható fel. Késedelmi pótlék után késedelmi pótlékot felszámítani nem lehet.

Önellenőrzési pótlék: Amennyiben az adózó azönellenőrzés rendelkezései szerint helyesbít akkor önellenőrzési pótlékot fizet a bevallott

és helyesbített adó összegének különbözete után. Mértéke a késedelmi pótlék 50%-a, - ismételt önellenőrzés esetén 70% - a bevallási határidőt követő első naptól az önellenőrzési lap benyújtásának vagy a helyesbítés nyilvántartásba vételének napjáig. Ha az adózóaz adóját az eredeti esedékességkor vagy korábbi önellenőrzésekor hiánytalanul megfizette, akkor a pótlék összegét az általános szabályok szerint kell meghatározni, de az 5000 forintot valamint magánszemély esetében az 1000 forintot meghaladó összeget nem kell bevallani és megfizetni.

Adóbíróság: A feltárt adóhiány 50%-a. Egyes esetekben az adóhiány 75%-a, ha bevétel eltitkolásával, bizonylatok meghamisításával függ össze.

Központi adó: megállapításuk az Országgyűlésfeladata.Helyi adó: megállapításuk az önkormányzatok feladata.

9. tétel Személyi jövedelemadó

Az adó célja: az állami feladatok ellátásához szükséges

adóbevételek biztosítása az arányosság és méltányosság elvének érvényesítésével

a magánszemélyek a jövedelmükből járuljanak hozzá a közterhekhez

egyes társadalmi, gazdasági célok megvalósításának elősegítése

Az adó jellemzői: a magánszemély minden jövedelme

adóköteles, bizonyos társadalmi, gazdasági célok

megvalósulásának érdekében az adóból mentesség, kedvezmény adható

az adót naptári évenként az összes jövedelem alapján kell megfizetni

az adóbevételek folyamatossága érdekébenadóelőleget kell fizetni

A személyi jövedelemadó (későbbiekben: SZJA) a közterhekhez való hozzájárulás

elvéből kiindulva az állami feladatok ellátásához szükséges források biztosítása érdekében fizetendő adó. Főbb jellemzői:

- Közvetlen adó: adóteher viselője és az adóalany egybeesik.

- Progresszív és lineáris adó: az összevontan adózó jövedelmek sávosan progresszíven, a külön adózó jövedelmek lineárisan adóznak.

- Személyi jelleg: az adóalany a bevételt szerző magánszemély.

Az SZJA alanya az természetes személy, akire az adókötelezettség vonatkozik. Az adó tárgya pedig a magánszemély jövedelme.

A jövedelem a magánszemély által az adóévben megszerzett:

- bevétel egésze,

- a bevétel elismert és igazolt költséggel csökkentett része,

- a bevétel törvényben meghatározott hányada, ún. diktált költséghányad.

10. tétel Társasági adó, egyszerűsítettvállalkozói adó, KATA, KIVA

1. Egyszerűsített vállalkozói adó (EVA)

Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) 2003-as bevezetése óta több ponton, érdemben változtak az evá-ról szóló 2002. évi XLIII. törvény előírásai. Tekintettel arra, hogy művészeti alkotó és előadó tevékenységet folytató egyéni vállalkozók és társas vállalkozók is – ha megfelelnek a törvényi kritériumoknak – választhatják az evát, röviden összefoglaljuk a legfontosabbakat erről az adónemről.

Az eva körébe az az egyéni vállalkozó, társas vállalkozás vagy egyéni cég tartozhat, amely 2012. december 20-áig bejelentkezett az adóhatóságnál és- éves bruttó (áfával növelt) bevétele nem haladja meg a 30 millió forintot,- nincs köztartozása,- nem esett át átalakuláson, és új tag nem

szerzett 50%-ot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést 2011-2012-ben,- belföldi pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,- az Áfa-törvény szerint nem volt kötelezett a különbözet szerinti adózásra vagy az idegenforgalmi tevékenységre vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására, valamint nem választotta a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanyra vonatkozó különleges rendelkezéseket,- folyamatosan és ténylegesen működött (bevételt realizált),- nem végez a jövedéki törvény hatálya alá tartozó tevékenységet,- nem működik közvetett vámképviselőként,- a társas vállalkozás nem rendelkezik részesedéssel más (akár hazai, akár külföldi) jogi személyben vagy jogi személyiség nélküligazdasági társaságban.

Értelemszerűen megszűnik az eva-alanyiság, ha a fenti esetek valamelyike adóévben bekövetkezik, továbbá akkor is, ha az adózó elmulasztja számlaadási vagy nyugtaadási

kötelezettségét és emiatt az adóhatóság bírságot szab ki. Ez azzal is jár, hogy az adózó négy évig nem kerülhet vissza az eva-körbe. Nem kell a bejelentkezését annak megújítani, aki a 2012. évben is az eva hatálya alá tartozottés a 2013. évre ezt az adózási módot kívánja fenntartani.

Év közben nem lehet se beszállni, se kiszállni az eva-körből. A kilépési szándékot december 1-je és 20-a között lehet megtenni. Ugyanakkor az adózó – a jelzett időkereten belül –bármikor módosíthatja ezt a nyilatkozatát, vagyis meggondolhatja magát (az adóhatóság a legutolsó, határidőben benyújtott nyilatkozatot veszi figyelembe).

2012-től az eva szerint adózóknak az éves bevétel 37%-át kell befizetniük. 50% evát kell fizetni, ha az adózó túllépi a 30 milliós bevételi határt. A magasabb kulccsal nem az egész bevétel, hanem annak csak a 30 millió forint feletti része adózik.

Az adózó az eva befizetéssel kiváltja a társasági adót, az szja-t és az áfát. Nem váltja

ki tehát pl. a kulturális adót, a helyi iparűzési adót és 2009-től a cégautóadót (ez utóbbit csaka társas vállalkozás eva-alanynak kell megfizetnie, az egyéni vállalkozónak nem).

A szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározásakor az eva alanyát is áfaalanynak kell tekinteni, és ha másik államban letelepedett adóalanytól vesz igénybeszolgáltatást, a szolgáltatásnyújtás után az eva alanyának kell az áfát megfizetnie. Az eva alanyának valamennyi közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletéhez közösségi adószámmal kell rendelkeznie.

2009-től az eva-alanynak a beszerzéseihez kapcsolódó számlákat az adókötelezettség elévüléséig, vagyis az adóbevallás benyújtását követő ötödik év végéig meg kell őriznie.

Az evás adóév megegyezik a naptári évvel. Azevás adózó negyedéves bevalló lesz, vagyis az adóév első három negyedévére adóelőleget kell fizetni, a határidő: a negyedévet követő hónap 12-e. Az adóelőleg alapja a negyedévben megszerzett (a számviteli

törvény hatálya alá tartozóknál a kapott, illetveaz elszámolt vagy visszafizetett előleggel módosított) bevétel. Az adóelőleg mértéke is 37%. Az eva alanyának az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie (feltöltési kötelezettség).

Az evát banki átutalással kell befizetni a vállalkozás saját bankszámlájáról (lakossági folyószámláról nem lehet fizetni).

Az evásnak háromféle nyilvántartást kell vezetnie:- bevételi nyilvántartás,- közterhek nyilvántartása,- szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása.

Ezeken túlmenően, az eva alanya köteles olyannyilvántartást vezetni, amiben az adókötelezettség teljesítéséhez és annak ellenőrzéséhez a szükséges adatok rendelkezésre állnak, vagyis a különböző mértékkel számított adó és a hozzá kapcsolódóadóalap elkülönült nyilvántartását úgy kell

vezetnie, hogy az egyes időszakokra előírt adó elkülönítve is megállapíthatóak legyenek.

Az evát választó bt. vagy kkt. eldöntheti, hogy az eva-törvény vagy a számviteli törvény szerint (éves beszámoló készítés, kettős könyvvitel) vezeti nyilvántartásait. A választást a törvény szerinti első eva-bejelentéssel együtt kell az adóhatóság tudomására hozni, és ez a döntés az adóalanyiság időszakában nem változtatható meg. A számviteli törvény hatálya alá tartozók esetében a bevallás benyújtásának a határideje az adóévet követő február 25-e, az éves beszámoló letétbe helyezésének a határideje pedig május 31-e.

Az evát választó kft. köteles kettős könyvviteltvezetni.

A társas vállalkozóknak (pl. bt., kft.) a személyes közreműködés után továbbra is kell szja-t fizetniük. Az evát választó főfoglalkozású egyéni vállalkozónak 2006 szeptemberéig a minimálbér volt a járulékfizetés kötelező minimuma. Ezt

követően az eva-alanyokra is kiterjed az ún. minimum járulékalap bevezetése, vagyis a minimálbér duplája után kell megfizetniük a társadalombiztosítási, a munkavállalói egészség- és nyugdíjbiztosítási járulékot. Mentességet lehet kérni az Nemzeti Adó- és Vámhivataltól (NAV), kivéve annak az eva-alanynak, akinek az evás bevétele eléri vagy meghaladja a minimálbér dupláját.

Az evát választó egyéni vállalkozó a járulékokat és az egészségügyi hozzájárulást az evabevallás részeként vallja be és fizeti meg(négy egyenlő részletben).

2008. január 1-jétől az eva-alanynak áfát is kell fizetnie, ha termékértékesítéskor, illetve szolgáltatásnyújtáskor a fordított adózást kell alkalmaznia. A fordított adózás azt jelenti, hogy az áfát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő, belföldön nyilvántartásba vett adóalany fizeti. Az eva-alanynak ezt az áfát az adóévre vonatkozó bevallásban kell megállapítania, bevallania és a bevallásbenyújtás határidejéig megfizetnie. Haaz eva-alany olyan terméket értékesít, vagy

szolgáltatást nyújt, amelyre az Áfa-törvény fordított adózást ír elő, a kibocsátott bizonylaton az eva-alany nem számíthat fel áfát. Fordított adózás vonatkozik egyebek mellett a kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatásra, szakértői értékelésre, valamint azon ügyletekre, amikor az eva-alany olyan szolgáltatást vesz igénybe, amelynek a teljesítési helye az, ahol az igénybevevő gazdaságilag letelepedett.

2. Kisadózó vállalkozások tételes adója (KATA)

A kisvállalati adózói kör adózásának egyszerűsítése érdekében a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény két gyökeresen új és egyszerű, az érintettek számára választható adónemet vezetett be: a kisadózó vállalkozások tételes adóját és a kisvállalati adót.

A kisadózó vállalkozások tételes adójának alanya az az egyéni vállalkozó, egyéni cég,

valamint közkereseti társaság és betéti társaságlehet, aki ezen választását, valamint legalább egy általa foglalkoztatott kisadózót bejelent az állami adóhatósághoz, és vele szemben a törvényben nevesített kizáró okok nem állnak fenn. Az adóalanyiság választását a vállalkozásbármikor bejelentheti az adóhatósághoz, az adóalanyiság a bejelentést követő hónaptól jönlétre. Az adóalanyiság a törvényben meghatározott okok fennállása esetén szűnik meg, az adóalanyiság a megszűnést követő 2 éven belül ismételten nem választható.

Az adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6 millió forintot, az azt meghaladó rész után az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni. A kisvállalatok adózásának egyszerűsítése érdekében kerül bevezetésre – az általános szabályoktól eltérő alternatív adózási módként – a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata),

amelynek hatálya alá legkorábban 2012. december 1-jétől lehet bejelentkezni. Az adóalanyiság a bejelentkezést követő hónap első napjával jön létre.Amennyiben az egyéni vállalkozók, egyéni cégek, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti és közkereseti társaságok akként döntenek, hogy a kata szerinti adózást választják, a tételes adó megfizetésével - a kisadózó vállalkozások mentesülnek a személyi jövedelemadó, társasági adó, szociális hozzájárulási adó, szakképzési illetveegészségügyi hozzájárulás;- a kisadózók mentesülnek a személyi jövedelemadó, nyugdíjjárulék, egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, illetve a magánszemélyt terhelő 14 százalékos egészségügyi hozzájárulás megállapítása alól.

A kiadózó vállalkozás az említett adónemekre vonatkozó bevallások benyújtása helyett csupán egy nyomtatvány (’KATA’) benyújtására kötelezett a bevételéről az

adóévet követő év február 25-ig, azaz legkorábban 2014. február 25-éig.

Az adminisztrációs terhek könnyítését eredményezi, hogy a KATA szerint adózó vállalkozás pusztán bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett. Szintén segíti az adókötelezettség teljesítését, hogy az állami adóhatóság a kisadózó vállalkozások tételes adója hatálya alá tartozó adózóként történő nyilvántartásba vételről értesítő levélben tájékoztatja a kisadózó vállalkozást, amely rövid ismertetőt tartalmaz a katával kapcsolatos legfontosabb előírásokról. Hangsúlyozandó, hogy a főállású kisadózó teljes körű biztosítottnak minősül, így a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvényben (Tbj.) illetve a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásról szóló 1991. évi IV. törvényben (Flt.) meghatározott valamennyi ellátásra jogosultságot szerezhet.

3. Kisvállalati adó (KIVA)

A kisvállalati adót 2013. január 1-től választhatja egyéni cég, közkereseti társaság, betéti társaság, kft., szövetkezet és a lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó iroda, ügyvédi- és közjegyző i iroda, szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

Az új adónem választásnak feltétele, hogy az adóévet megelőző évben az alkalmazottak száma ne haladja meg a 25 főt, és cég árbevétele ne haladja meg az 500 millió forintot. Feltétel továbbá, hogy az adóévet megelőző két naptári évben a társaság adószámát nem függesztették fel jogerősen, valamint az is, hogy üzleti évének mérlegforduló napja december 31-e legyen és az adóévet megelőző évről készített beszámolójában mérlegfőösszege ne haladja meg az 500 millió forintot. A létszám- és árbevételi limit számítása során a kapcsolt vállalkozások foglalkoztatottait és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adati alapján kell figyelembe venni.

A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság a választás bejelentését követő naptári év első napjával jön létre. A bejelentést az adóévet megelőző év december 1-je és december 20-a között kell megtenni; ugyanekkor kell bejelenteni azt is, ha a cég a továbbiakban nemkíván a kisvállalati adó hatálya alá tartozni. Nem választhatja az új adónemet az a cég, amelynek a bejelentés napján végrehajtható adótartozása nagyobb, mint 1 millió forint.

A kisvállalati adó hatálya alól kikerül a cég többek között akkor is, ha jogerősen megbírságolják számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy be nem jelentett alkalmazott foglalkoztatása miatt, illetve akkor, ha az adóalany adószámát jogerősen felfüggesztik. Szintén ezzel a következménnyel jár, ha az adóalany adótartozása a negyedév utolsó napján nagyobb, mint 1 millió forint, vagy ha változásmiatt a foglalkoztatottak száma meghaladta az 50 főt. Aki kikerült a kisvállalati adóból, az kétévig nem választhatja ismét ezt az adónemet.

A kisvállalati adó mértéke 16 százalék, megfizetésével az adóalany mentesül a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó és aszakképzési hozzájárulás megfizetése alól.

A kisvállalati adózást választó cég az adó alapját és az adót az adóévet követő május 31-ig vallja be. Az adóalany az adóév első 11 hónapjára havonta, a tárgyhónapot követ hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg és az adó különbözetét a bevallással együtt kell befizetni, vagy visszaigényelni. A kisvállalati adózóknak év végén nem lesz adófeltöltési kötelezettségük.

Társasági adó (TAO)Olyan jövedelemadó, amelyet gazdasági tevékenységet folytató személy fizet a gazdasági tevékenységből származó jövedelme után, vagyis a társaságoknál képződő vállalkozási nyereség (profit) az adó alapja.