Pedagógiatanár MA levelező tagozat Szakdolgozat

   

I.                 A 2 és (2+1) féléves tanári mesterképzésben a szakdolgozatnak csak a portfolió részét kell teljesíteni. II.              3 és 3+1 féléves, 5 féléves képzésben a hallgatók a teljes szakdolgozat elkészítésével zárják tanulmányaikat.

  A mestertanári szakdolgozatnak két összetevője van: portfolió (1) + tanulmány (2)  

1.               A pedagóguspálya és pedagógusi feladatok megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium tapasztalatainak a rendszeres összegezése (portfolió).   2.               E tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy tanításához szükséges segédlet készítése. A tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjein, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes feldolgozni.   A tanulmány lehet ez alapján ·       a tanítási gyakorlat tapasztalataihoz kapcsolódó módszertani jellegű dolgozat (pl.: projektmódszer, kooperatív oktatás, tanulás, egyéni munka, portfolió, az IKT  szerepe a hatékony tanulásban stb.). ·       egy szaktárgyi részterület tanításának valamely szakpedagógiai kérdésével foglalkozó tanulmány, ·       egy általános neveléstudományi probléma, tudományos alaposságú bemutatását, elemzését, értékelését tartalmazó írásmű [pl.: kompetencia-fejlesztés, szociális kompetencia, tanári kommunikáció, osztálytermi kommunikáció, konfliktuskezelés, értékrend, empátia, tolerancia, agresszió, társas szerepek, multikulturalizmus, kisebbségi kultúrák, ifjúságvédelem), ·       a szaktárgy egy részterületének tanításához kapcsolódó segédlet (taneszköz) készítése. (Pl. szociális kompetencia fejlesztéséhez fejlesztett modulok).

  A hallgató munkáját a Neveléstudományi Tanszék oktatói közül választott konzulens segíti.                     A portfolió értékelése  

Az értékelési szakasz két részből áll.  

1. A szakmódszertanosok és a szakvezető tanárok értékelik a hallgatók munkáját (bírálati lap + érdemjegy).           A szakmódszertanos / szakvezetői értékelés szempontjai:  

·       A kitűzött céloknak megfelelő tervezés, óraszervezés ·       Óravázlatok szakszerűsége ·       A fejlesztendő kompetenciák megjelenítése ·       Módszertani eljárások változatos alkalmazása ·       Pedagógiai helyzetek szakszerű irányítása ·       Életkori sajátosságok figyelembevétele ·       Szaktárgyi (szociális) kompetenciák szakszerű megjelenítése ·       IKT eszközök alkalmazása

  Az értékelés során szempontonként 10 pont adható. Ennek megfelelően max.: 80 pont érhető el.

  A szakdolgozat tanulmány részének értékelése (összesen 100 pont):                 Szakirodalom feldolgozása (15 pont)               Az ismeretek és a szakmai tapasztalatok integrálásának foka (15 pont)               Elemzések logikája (15 pont)               Önálló megállapítások (15 pont)               Szaknyelv használata (10 pont)               Nyelvhelyesség, stílus (10 pont)               Szerkesztés (10 pont)               Formai jellemzők (10 pont)   Megjegyzés: Az értékelés elérhető maximális pontszáma segédlet (taneszköz) készítése esetén is 100 pont, azonban az elbírálás közösen megbeszélt szempontrendszer alapján történik.

   

A tanári záróvizsga  

A hallgatók a portfoliójukból 15 perces prezentációt készítenek, amit a záróvizsgán, a záróvizsga bizottság értékel.

    Az értékelés fő szempontjai:  

·       A bemutatás szakszerűsége (a szakmai nyelv használatának gazdagsága, tisztasága, következetessége). ·       A bemutatott pedagógiai szituációk tematikus gazdagsága (tanórai, tanórán kívüli, iskolán kívüli tevékenységek) vagy mélysége (egy adott pedagógiai szituáció részletes elemzése esetében). ·       A bemutatott pedagógiai szituációk (tanítási helyzetek) leírásában tanúsított áttekintőképesség, a hozzáfűzött magyarázatok komplexitása, az önálló értelmezés képessége. ·       A bemutatott pedagógiai szituációban a saját szakmai viselkedésének értelmezése, az alkalmazott eljárások indoklása, illetve esetleges más, hasonló szituációban alkalmazható eljárások megnevezése. ·       A bemutatott pedagógiai szituációkban a tanulók viselkedésének, a tanár és a diákok közti kommunikáció szakszerű bemutatása, értelmezése.

·       Képesség arra, hogy a bemutatott pedagógiai szituációkat eltérő kontextusban (pl. más életkori csoportba tartozók esetében, vagy másképességű tanulói csoportok esetében) elképzelje, és az eltérésekről gondolkodjon.  

   

  1