pedagógiatörténeti szemle - jgypk.hu · gek, a meditáció, az ázsiai küzdosportok és az...

Pedagógiatörténeti

SzemleAz MTA Pedagógiai Tudományos BizottságaNeveléstörténeti Albizottságának folyóirata

1. évfolyam3. szám2015

Impresszum

Foszerkeszto:Pukánszky BélaSzegedi TudományegyetemJuhász Gyula Pedagógusképzo KarGyógypedagógus-képzo Intézet6725 Szeged, Hattyas u. 10.+36-62-544-000/[email protected]

Szerkesztobizottság:Kéri Katalin, Németh András, Szabolcs Éva

Szerkeszto:Nóbik AttilaSzegedi TudományegyetemBölcsészettudományi KarNeveléstudományi Intézet6722 Szeged, Petofi sgt. [email protected]

Olvasószerkeszto:Garai Imre

Technikai szerkeszto:Fizel Natasa, Pénzes Dávid, Petho Villo

Kiadó neve:MTA Pedagógiai Tudományos BizottságaNeveléstörténeti Albizottsága

Felelos kiadó:Németh András, elnök1075 Budapest, Kazinczy u. 23.

Terjesztési forma: onlineISSN 2415-9093

PedagógiatörténetiSzemle1. évf. 3. sz.2015

Tanulmányok

Mikonya GyörgyVallásos mozgalmak, pszichocsoportok és a nevelés aktuálisproblémái a pedagógia „árnyékában”1.

Németh ReginaÉletreform és normalitás az öltözködési reform példáján22.

Pirka VeronikaReformpedagógiai folyóiratok és a normális gyermek képe aszázadfordulón Magyarországon36.

Recenziók

Pásztor EnikoTovábbélo utópiák46.

Budainé Balatoni KatalinMozdulat50.

Pedagógiatörténeti Szemle • 1. évf. 3. sz. 1–21. o. • 2014

Vallásos mozgalmak,pszichocsoportok és a nevelés

aktuális problémái a pedagógia„árnyékában”

Mikonya György

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképzõ Kar

A történelmi egyházak lényegében a reformáció ideje óta állandóankonfrontálódnak a növekvo szekularizáció problémájával. Ez azzaljár együtt, hogy életvezetési elveket meghatározó domináns szerepükcsökken. Új keletu modernizációs jelenségként számolni kell a vallásipluralizmussal is. Ennek eredményeként az utóbbi években olyansok vallásos, új vallásos és kvázi-vallásos mozgalom keletkezett, hogyáttekintésükre már külön lexikonokat szerkesztettek, de még azoksem tudják követni a gyors változásokat.

Európában az 1970-es években tuntek fel nagyobb számban ezek amozgalmak. Jórészt ázsiai és újabban afrikai eredetuek és alapveto-en fiatal emberek térítésére törekszenek. Ismerünk még keresztény,buddhista, muszlim és hindu hátteru csoportokat. Külön csopor-tot képeznek a vallási alapot nélkülözo pszichocsoportok, a sajátosszervezodésu kereskedelmi vállalkozások, valamint a természetgyó-gyászati iskolák kombinációiból kialakult hosszabb-rövidebb életucsoportosulások.

Megközelítések – Tipológia

Magát a szekta kifejezést aköznapi életben igen tág ér-telemben használjuk, érthe-

tünk alatta valamilyen tévtant, pártbe-li csoportosulást, normától való elté-rést. A vallásszociológiai megközelí-tésben arra törekszenek, hogy össze-gyujtsék azokat a szektákra vonatko-zó karakterisztikus ismertetojegyeket,amelyek a hagyományos egyházaktól

való különbségre utalnak. Egy másikkoncepció nem a történelmi egyházakés a szekta különbségébol indul ki,hanem az államhoz való viszony ala-kulását veszi figyelembe. E szerint „azegyház olyan vallásos csoportosulásnak te-kintheto, amelyik saját életterének tekintiazt a környezetet, amelyikben tevékeny-ségét kifejti; a szekta pedig ilyen értelem-ben olyan vallásos csoportosulás, amelyikelutasítja azt a kulturális, történelmi éstársadalmi környezetet, amelyikben mukö-

1


dik” (Hack, 1994. 7. o.).

Az 1970-es évek óta egyre aktívab-bak az új vallásos mozgalmak. Nem-zetközileg a legismertebbek a követ-kezok: az ISKCON azaz a Krisna-tudatúak szövetsége, a Divine LightMission, a Transzcendentális Meditá-ció, az Egyesíto Egyház és az AnandaMarga mozgalom. A közöttük levojelentos különbségek mellett, van né-hány közös sajátosságuk. Mindegyikmozgalom felkínálja híveinek az ér-telmetlennek tartott, hit nélküli, bu-kásra ítéltetett világ megmentéséneklehetoségét. A világ megmentéséhezszükséges tudás birtokosa többnyireegy „szent életu mester”, aki abszo-lút tekintélyt követel maga és taní-tása számára. A mozgalom hívei amegmentettek / megtértek bizonyos-ságának tudatában él(het)ik életüketés minden energiájukat e megmentokoncepció terjesztésének szolgálatábaállítják.

Témánk bevezetéseként eloször azúgynevezett szektajelenség definíciósés tipológiai problémáit kívánom be-mutatni. Az etimológia szerint a szek-ta szó a latin sequor szó ’utána jár’,’kerget’, ’követ’ jelentésébol eredeztet-heto. A közvélemény szemében – aszociológiától eltéroen, ahol semlegestartalmú az adott kifejezés – a szektaminosítéshez gyakran negatív érték-ítélet társul, ezért a tárgyilagos meg-közelítésre törekvok gyakran mellozikis ezt a fogalmat és inkább a mozga-lom, vallásos csoport, új vallásos moz-galom elnevezést használják.

A szociológus Wilson a szekták fel-tunésének alapmotivációját vizsgálta,és ennek alapján megalkotta a maga

tipológiáját, mely szerint vannak:

1. Olyan közösségek, melyek a bel-so személyes megtérésre helyezika hangsúlyt – ilyenek a pünkösdis-ták, a Mozgalom Jézusért csoport.

2. Forradalmi szekták, melyek szerinta világot közvetlenül isteni beavat-kozás fogja átformálni – ilyenek Je-hova Tanúi, Isten Egyetemes Egy-háza.

3. Befelé fordulók, akik szakítanak aromlott társadalommal – ilyenek azamish-ok, a Krisna-hívok.

4. Manipulátor szekták, amelyek ok-kult eszközökkel, vagy más befo-lyásolási technikákkal ígérnek üd-vösséget – ilyenek a szcientológia,a rózsakeresztesek.

5. Csodatevo szekták, akik az üdvö-zülést közvetlenül Isten megmentoerejétol várják – ilyenek az antoi-nisták, a Mahikari-szervezet.

6. Reformista törekvések, akik a tu-dat önkéntes megújításban bíznak– ilyenek a például a kvékerek.

7. Utópista vallások, akik a társadal-mi megújulást vallási princípiu-mok alapján képzelik el – ilyenekaz Ember Barátai csoport, a bahá’í-k (Vernette, 2003. 15. o.).

Az ismert hazai pszichológus, PopperPéter saját tapasztalatai alapján arraa következtetésre jutott, hogy a törté-nelmi vallások nem tudták betöltenia tudomány bukott mítoszának meg-üresedett helyét. A teljesség igényenélkül a következo mozgalmakat kü-lönbözteti meg:

1. Vissza a kezdetekhez, az ókori ke-reszténység tisztaságához (kariz-matikus keresztények, Jehova Ta-núi, gnosztikusok).

2


2. A modern kor szelleméhez alkal-mazkodó mozgalmak (Hit Gyüle-kezete, Szcientológusok).

3. Szintézis nyugat és kelet vallásaiközött (antropozófia, teozófia).

4. Megtérés az egzotikus Távol-Kelethez (buddhizmus, Krisna-tudat, különbözo jógaiskolák,transzcendentális meditáció).

5. Az osmagyarok vallásának egyesí-tése a kereszténységgel (városi sá-mánizmus, táltos kultusz).

6. A zsidóság és a kereszténység egye-sítése – Messiásváró zsidók (Popper,2001. 143–144. o.).

A francia Vernette szektákat bemutatókönyvében a klasszikus leíró tipológiaszerint megkülönböztet:

1. ébredési mozgalmakat (kvékerek,pünkösdisták),

2. gyógyító csoportokat (antoinisták,Keresztény Tudomány),

3. ezredévhívoket (Jehova Tanúi, Is-ten Gyermekei),

4. szinkretista csoportokat (kaodaiz-mus, antropozófia),

5. gnosztikusokat (teozófia, szciento-lógia),

6. keleti vallásokat (Krisna-tudatúak,hinduizmus és a buddhizmus szár-mazékai) (Vernette, 2003. 14–15. o.).

Érdekes Margret Singer amerikai kuta-tó véleménye a szektákról, o ugyan-is úgy véli, szinte minden gondol-kodási forma eltorzulhat a szektáso-dás irányába, „szekták ugyanis nagyonsokféle téma mentén jöhetnek létre, ígya politika, a vallás, a kereskedelem, aképességfejleszto-technikák, az egészség-védelem, a tudományos fantasztikus iro-dalom, a pszichológia, az urbeli jelensé-gek, a meditáció, az ázsiai küzdosportok

és az öko-mozgalom keretein belül is kiala-kulhatnak. Amennyiben abból indulunkki, hogy minden szekta vallásos motívu-mokkal bír, akkor könnyen abba a hibábaeshetünk, hogy nem vesszük észre azt aszámos kicsi és nagy szektát, amelyek atársadalmat keresztül-kasul behálózzák”(Bohn, 2007. 172. o.). Singer a tipo-lógiájában 10 szektafajtát különböztetmeg:

1. az új-vallásos csoportok,2. a hinduizmusra és a keleti vallá-

sokra alapozó csoportok,3. okkultista – sátánista, boszorkány

csoportok,4. spirituális tartalmú csoportok,5. a Zen-re és kínai-japán filozófiára

és misztikára épülo csoportok,6. rasszista csoportok,7. az ufóra és urlényekre alapozó cso-

portok,8. pszichológiai és pszichoterápiás

csoportok,9. politikai csoportosulások,

10. képességfejleszto és életmód-változtató csoportok (Bohn, 2007.173. o.).

A neveléstudományi megközelítésszámára feltétlenül hasznos Süle Fe-renc teljességre törekvo tipológiájánaka megismerése (Süle, 1997. 269–270.o.), mert a szerzo pszichiátriai tapasz-talatai alapján a leheto legtágabbanértelmezi az új vallásos mozgalmakat,amelyek a következok:

1. A keresztényéghez kapcsolódó vál-tozatok: Jehova tanúi, Mormonegyház, Egyesíto egyház (Munszekta), Mandram, Hit Gyüleke-zete, Hetednapi Adventisták, ÚjApostoli Egyház, Holics csoport,Dunaföldvári oskeresztények, Csa-

3


lád (Isten gyermekei).2. Hindu gyökeru változatok: Transz-

cendentális meditáció (TM), HareKrsna mozgalom, jógairányzatok,tantrikus hinduizmus és Sai Babamozgalom, Baba Ram Das és Bub-ba Free John, Bhagwan, SummitLighthause (Guru Ma).

3. Buddhista változatok: zen-buddhizmus, Nicheren Soshu (So-ka Gakkai), tantrikus és tibetibuddhizmus.

4. Iszlám gyökeru mozgalmak: szu-fizmus, Memer Baba követoi,Gurdjieff-Ouspenszky csoport,szubud, arica (Oszkár Ichaso), ba-hai.

5. Teozófia, antropozófia.6. Sámánisztikus mozgalmak: sámán-

kultuszok, Castaneda Don Huanja.7. Mágia központú mozgalmak: ok-

kultista és spiritiszta csoportok, bo-szorkányok, sátánisták.

8. Világi, szekuláris, tudományosság-ra hivatkozó „vallási” mozgalmak:dianetika és szcientológia, Syna-non, Silva agykontroll, Erhard tré-ning, természetgyógyászati irány-zatok, politikai áramlatok. Egyesekmég az Amway (NETWORK) háló-zatot is ide sorolják a pénz-imádat,mint alapmotiváció miatt.

Látható, hogy az újvallásos mozgal-mak tipologizálása igen sokrétu. Avallásos mozgalmak megnevezése éshelyesírása jelentosen eltér egymástóla bemutatott tipológiákban, jelen eset-ben minden szerzo eredeti felosztásátés a mozgalmak általa alkalmazott he-lyesírását közöljük.

A pszichocsoportok központi sze-reploje általában egy terapeuta, aki

a vallásos indíttatású mozgalmakhozhasonlóan feltétlen tekintélyt követela maga számára. A téma szakértoi val-lásos elemekkel kombinált és tisztánpszichológiai alapozású csoportokatkülönítenek el egymástól. Ezen utób-biak többnyire sikerorientáltak és azemberi teljesítmény fokozása, optima-lizálása a céljuk. Olyan módszereket,eljárásokat, technikákat kínálnak felaz érdeklodok számára, amelyek ha-tékonyan javíthatják az egyes indivi-duumok teljesítményét. A pszichocso-portok egy másik irányzata valamiféletranszcendens hatalom felé orientáló-dik, ebben hisznek, és pszichoterápiásmódszerekkel igyekeznek ezt szolgál-ni (Bohn, 2007. 7. o.).

Az új vallásos mozgalmakról sokhamis vagy féligazságokat tartalmazótudósítás jelent meg a médiában. Elo-fordul, hogy minden a szokványostóleltéro csoportosulást szektának tarta-nak és ezt negatív konnotációval tár-sítják. Elofordul, hogy egészen ártat-lan csoportok is ilyen megítélés alá es-nek. A magyar viszonyok bonyolult-ságát jól jellemzi a NAV azon listája,amelyik az 1%-os felajánlás fogadásá-ra jogosultak technikai számait közli.Ebben egy tétel a sok ezer hivovel éskét évezredes hagyománnyal rendel-kezo katolikus egyház és egy fantá-zia nevu, új keletu néhány száz foscsoport is, amelyik kifejezetten csaka 1%-os támogatás megszerzésére ala-kult. Ezen lista érdekessége – és ezmegkérdojelezi a használhatóságát –hogy némelyik csoportosulás rájött ar-ra, hogy célszerubb egyházként meg-jelennie, mert így könnyebb támoga-tást szereznie. E szerint 2001-ben 102,

4


2004-ben 121, 2005-ben 129, 2008-banpedig már 157 „vallásos mozgalom”volt Magyarországon bejegyezve.

Az új vallásos mozgalmakhoz ésaz azok tagjaihoz való viszonyulás te-kintetében talán érdemes megfogadniSzent Ágoston tanácsát, e szerint a tév-tanokat lehet gyulölni, de az e tanokatvalló személyhez mindig megértéssel,szeretettel kell közeledni.

Tudománytörténetimegfontolások

A tudománytörténet egyik legizgal-masabb problematikája a paradigma-váltás megvalósulása. Kuhn (1976) ésmások is megegyeznek abban, hogy aparadigmaváltás nem egyik napról amásikra következik be, ezt eloször arégi tudomány „eróziója” és más ano-máliák megjelenése, a szaktudományválsága, majd egy fokozatos feltisz-tulási, kristályosodási folyamat tetozibe. Mindez sokszor a kortársak szá-mára is alig észrevehetoen történik,hiszen a paradigmaváltás megtörtén-tét csak utólag szokták megállapítaniaz adott diszciplína tudósai, illetveszakérto testületei. Ha a paradigma-váltás nem is, de a neveléstudományinterdiszciplinárissá válása, muködésiterének bovülése, a tágulás jelei egyér-telmuen érzékelhetok és szükségesek.

Mindez nem új mozzanat a peda-gógia történetében, számos jelentospedagógiai újítás született úgy, hogyegy-egy személy, egy kisebb csoport,vagy csoportok, érzékelve és reagál-va a korszellem kihívásaira olyan ha-tékony elméleti és gyakorlati választfogalmaztak meg az adott kor kihívá-

saira, amelyik késobb – módosult for-mában – azután megtermékenyítettea pedagógiai gondolkodást. Gondol-junk csak a vallásos megújulási moz-galmak közül a hieronimiták szerepé-re Erasmus életében, majd az általakifejtett nézetek hatására a humaniz-mus pedagógiai koncepciójára; vagyarra az összetett jelenségre, amelynekhatására Loyolai Ignác egyéni, belso lel-ki fejlodése elvezetett a jezsuita rendpedagógiai gyakorlatához, ami azutánösztönzo hatással volt a protestáns ésa világi oktatásra is.

Mindezen megfontolások indokol-hatják azt a szándékot, hogy talánmost is érdemes kitekinteni az iskolánkívüli pedagógiai térre, mert (1) ottsokkal gyorsabb válaszok születneka kor kihívásaira, mint a szervezeti-leg és strukturálisan kötöttebb okta-tási intézményekben, (2) ezek a vála-szok fontos jelzések lehetnek a közok-tatás számára, hiszen, mintegy tünet-ként mutatják azokat a megoldatlanproblémákat, amelyek kielégítése ér-dekében ezek az új megoldások létre-jöttek.

A neveléstudomány történeti fej-lodésének tanulmányozása lehetovéteszi még egy további elozetes meg-jegyzés megfogalmazását, e szerint azegy-egy személy, vagy csoport általalkalmazott megközelítések, módsze-rek, vagy metodikák együttese, kike-rülve a létrejöttüket eredményezo kör-nyezetbol, az oket éro sokféle társa-dalmi hatás eredményeként jelentosenmódosulnak.

Ennek fo tendenciái a következok:az eredeti tanítás (1) teljesen hatásta-lanná válik; (2) vagy gyökeresen átala-

5


kul, és a hatása felerosödik; (3) esetlegeredeti céljától eltéroen destruktívváis válhat.

Mindez azért fontos számunkra,mert az elemzésre váró csoportosulá-sok, mozgalmak tanítási-tanulási gya-korlatának az elemzése differenciáltmegközelítést és kidolgozott kutatás-metodikai felkészültséget igényel. Mi-elott ennek részleteivel foglalkoznánk,érdemes tájékozódni a jelen kor aktu-ális szociális és társadalmi problémái-ról.

Kihívások az ezredfordulóidoszakában

Egy-egy átalakulási folyamatot jelen-tosen befolyásolhatnak – különösen,ha olyan érzékeny diszciplínáról vanszó, mint a pedagógia – a nagy tár-sadalmi átalakulások, így például arendszerváltás 1989-ben, a kor máskihívásai, vagy a posztmodern társa-dalom gondjai. A különbözo értéke-lések, prognózisok, a kultúránkbanamúgy is divatszóvá merevedett „vál-ság” kifejezés permanens használatanapjainkra oly annyira megszokottávált, hogy semmiféle rezonanciát nemvált ki.

Konrad Lorenz (1994) nyolc pont-ban foglalta össze a jelenkori civilizá-ció vétkeit: (1) a Föld túlnépesedése(2) a természetes élettér átalakulása(3) az emberiség önmagával való ver-senyfutása (4) az érzelmek fagyhalála(5) genetikai hanyatlás (6) a tradícióklerombolása (7) az emberiség dogma-tizálhatósága és az egyéniségvesztohatások érvényesülése, valamint (8)az atomfegyverkezés.

Más gondolkodók, így példáulVankó Zsuzsa (2000) a Biblia tanulmá-nyozása felöl közelítve – a sötétedikvagy világosodik-e az emberiség tör-ténelmében kérdésre keresi a választ– és bibliai alapokon vezeti le az em-beriség történelmi fejlodését (Vankó,2000).

A teljesség igénye nélkül érdemesfelsorolni néhány fontos, újabban je-lentkezo problémát. Az ember számá-ra örök idoktol fogva a legnehezebbkérdés annak az eldöntése, hogy mi ajó és mi a rossz. Erre a kérdésre csakkultúrától függo választ lehet adni.Napjainkban összekeveredtek a kultú-rák, az embernek viszont egyedül kellezekre a problémákra választ találnia.Erre azonban nem kínált lehetségesválasz mintákat az ember számára azevolúció (Csányi, 2000).

Minden – a modernitást megelo-zo világkorszakban – a vallás volt azuralkodó világmagyarázat. A vallásszolgáltatta a tudást, az erkölcsöt. Amindennapi élet és az emberi tevé-kenység minden formája a vallás au-toritásának volt alávetve. A moder-nitás világában azonban a tudománylett az uralkodó világmagyarázat (Hel-ler, 2000). Ugyanakkor a tudományolyan bonyolulttá és az egyes emberszámára annyira áttekinthetetlenné ésösszetetté vált, hogy számos – a szukszakterületén kívüli jelenséget – még-iscsak „hit” alapján kényszerülünk el-fogadni. Ennek a relativizálási ten-denciának a következménye a bizo-nyosság és a bizalmatlanság közöttipermanens ingadozás, a szélsoségek-re való fogékonyság és az általánoselbizonytalanodás.

6


A mérsékelt, szélsoségektol óvako-dó, belülrol kiegyensúlyozott rendsze-rek (például ilyen az iskola is) a múltszázad óta jelentosen veszítenek von-zásukból, mert muködési mechaniz-musuk, kialakult hagyományaik mi-att nem tudják, nem akarják és talánnem is kell nekik követni a szélsosé-gek közötti ingadozást. Ettol szürké-nek, unalmasnak, életidegennek tun-hetnek.

A közeljövoben minden valószínu-ség szerint egyre nagyobb katasztró-fákkal kell számolnunk, amelyek jólehetoséget nyújtanak az önjelölt pró-féták megjelenésének. Napjainkbanegy újfajta népvándorlás is kezdetétvette, Amerika és Európa nagyvárosa-iban afrikai és ázsiai hatások töltik kia nagyvárosi életmód által teremtetturt. A szegények és a gazdagok közöt-ti konfliktusok száma no, ez mindenbizonnyal újfajta tömegmozgalmakatfog generálni.

Érdekes az is, hogy bizonyos ha-gyományokhoz hu személyek és cso-portok következetesen, közülük néme-lyek egészen rigorózus merevséggeltartják be a régi szokásokat, rituálékatés e szerint élnek. Mások pedig mint-ha légüres térben élnének, sodródnakaz árral, kiszolgáltatva magukat rek-lámnak, újnak látszó ideológiának. Ezkülönösen az emberi élet fontos fordu-lópontjainak szabályozásában mutat-kozik meg. Nem tudjuk azt sem, hogymilyen új családi vagy más együttélésiformák keletkeznek a jövoben, a sta-tisztikák viszont egyértelmuen jelzika klasszikus értelemben vett családiegyüttéléséi forma visszaesését.

Az emberiség történetének összes-

ségében még sohasem rendelkezettennyi lekötetlen szabad idovel, mintnapjainkban, erre külön iparágak,szolgáltatásrendszerek épültek rá,mindenféle igazi- és kvázi-szükségletkombinációját létrehozva.

Összegzésként megállapítható: ajövoben azoké lesz a tömegek felettihatalom, akik széles néprétegek szá-mára, rövid ido alatt bizonyossággalható, követheto mítoszokat tudnak te-remteni.

A holisztikusszemélyiség-modell

A további vizsgálódás érdekében cél-szerunek látszik az egyes személyiségszintjén is elemezni ezeket a tenden-ciákat. Mindehhez azonban nélkülöz-hetetlen egy az új vallásos mozgal-mak hatásának tanulmányozására al-kalmas értelmezési keret felvázolása.A holisztikus modell a személyiség-szerkezetre ható legfontosabb belsoés külso hatásokat fogja össze. En-nek fontosabb részei: a prenatális ido-szak, a szülés és a születés körülmé-nyeinek alakulása, valamint a komp-lex biológiai-környezeti és a társadal-mi hatások fo irányinak számbavéte-le. Egy-egy új vallásos mozgalom,vagy egy pszichocsoport is ezen irá-nyulások mentén jön létre, általábanegy olyan karizmatikus vezeto tolmá-csolásában, aki ezeket a részelemekethatékony, igazolható és jól funkcio-náló szervezeti formába egyesíti. Avallásos mozgalmak gyakran miszti-kus eredetu dokumentumokban adjákközre követendo szabályaikat, ilyenpéldául a mormonok Aranykönyve.

7


A mindenkori alaptanítás megértésé-hez szükséges tudást gyakran részek-re, szegmensekre bontják, és ezt csakszigorúan egymást követo lépésekbenlehet megtanulni. A következo foko-zat elsajátítása elott különbözo alapo-san kipróbált eljárásokkal ellenorzika tényleges megértést, és csak ezutánengedélyezik a következo lépcsofokmegtételét. A különbözo szinteket be-avatási rituálé és a fokozatok változa-tos elnevezése is jelezheti. A tanításokegy részét vissza is tarthatják, vagyakár titokban is maradhat. A min-denki számára egyforma információttartalmazó szövegeknél további lehe-toséget jelent az egyes szövegrészektöbblépcsos interpretálási lehetosége.

Az alábbi holisztikus személyiség-modellben azok a fo jellemzok vannakösszefogva, amelyek a vallásos moz-galmak és a pszichocsoportok szem-

pontjából jelentoséggel bírhatnak. Arendszerezés folyamatában rendkívülfontos többféle pszichológiai értelme-zési keret felhasználása, hiszen mind-egyik más-más szempontot használklasszifikációs elvként. A modellbena következo pszichológiai magyarázóelvek lettek integrálva: (1) az általánosés a valláspszichológia szemléletmód-ja (2) Jung elmélete (3) Szondi sorspszi-chológiája (4) Maslow szükségletelmé-lete (5) Feldmár András teóriája a ho-meosztázisról. A holisztikus modellkonstruálásához még feltétlenül szük-séges a krízislélektan felismeréseinekmegismerése. A krízishelyzet számoskiváltó oka közül témánk szempont-jából a legfontosabbak a következok:közeli hozzátartozó halála, válás, sú-lyos betegség, börtönbüntetés, baleset,munkanélküliség.

1. ábra: A holisztikus személyiség-modell

8


Ha történetesen – a holisztikusszemléletbol kiindulva – megvizsgál-juk a nazarénusok vallásgyakorlását,akkor a következo részelemek említ-hetok. Mindennapi életük alapját aBiblia értelmezésébol adódó életve-zetési elvek jelentik. A nazarénusoktartózkodnak minden eroszaktól, ígya katonai szolgálattól és az eskütol.Nem ihatnak alkoholt és nem dohá-nyozhatnak. Az egészséges táplálko-zásra vonatkozóan is vannak eloírása-ik. Tehát a biológiai hatásokra ügyel-nek, de ezen a téren visszafogottak. Atársadalmi környezetbol eredo hatáso-kat az elozohöz hasonlóan fontosnaktartják: pontos heti program szerintélnek, a kevés szabad idot jól be kellosztaniuk. Némelyik gyülekezetbenvasárnap három alkalommal is talál-koznak, így a túl sok szabad ido nemtéríti el a fiatalokat és az idoseket avallásos cselekedetektol. A közösségiegyüttlét sokféle formája lényegébena szabadidot is magában foglalja. Acsaládi élet rendjét szigorúan szabá-lyozzák, a családok nagyon stabilak,a válás szinte ismeretlen fogalom, hamégis elofordul, a gyülekezet elottibüntetés jár érte. A példamutatás, akövetkezetes és nyilvános életvezetés,a család fontosságának tettekben meg-nyilvánuló kiemelése, a folyamatosközösségi kontroll jelenléte és a felté-tel nélküli kölcsönös segítségnyújtásennek a közösségnek a fontos jellem-zoje. Önálló iskola alapítása a nazaré-nusoknál nem cél. A holisztikus mo-dell alapján megállapítható, hogy abiológiai hatások visszafogottságát acélszeruen elrendezett társadalmi ha-tások jól átgondolt rendszerével igye-

keznek ellensúlyozni. Ennek kiválóeszköze a közös zenélés, szinte min-den ilyen közösségnek van saját zene-kara.

A Hare-Krisna vallás bonyolultszertartásrendje a biológiai és a társa-dalmi hatások sajátosan összecsiszoltrendszere. A teljes tanrendszerbolmost csak néhány mozzanatot emelekki. Ilyenek a speciális táplálkozási sza-bályok, azaz a hús, a tojás, a hal és agomba fogyasztásának tiltása. Ugyan-csak követelmény, hogy a Krisna-hivocsak a vallás eloírásainak megfelelo-en elkészített ételt fogyaszthat, amitelotte felajánlottak Krisnának. Kávé,tea, alkohol, drogok fogyasztása ésa dohányzás tilos. Tiltott ezen kívülmindenféle hazárdjáték, érdekes mó-don a versenysportot is ebbe a kate-góriába sorolják. Nemi kapcsolat csakkifejezetten gyermeknemzés céljábóltörténhet. A megszületett gyermeketazután a Krisna-tudat eloírásai szerin-ti nevelésben kell részesíteni. Szigorúeloírások határozzák meg a napiren-det, a táplálkozást és az öltözködést, acsaládi együttélés részleteit, de fontosszerepet kap mások segítése és az ak-tív térítési tevékenység is. Adott eset-ben a gyermekek együttes neveléseérdekében óvodát-iskolát alapítanak.Ebben a mozgalomban a komplex bio-lógiai hatások jelentik a kiindulási ala-pot, amihez a közösségi kontroll, aguru példamutatása és az általa adottavatás egészít ki.

A magyar sajtóban hullámokbanvisszatéro téma a „Hit Gyülekezete” kö-rüli események bemutatása. Ez a dina-mikusan növekvo vallási mozgaloma magyar viszonyok egyik figyelem-

9


reméltó jelensége. Tagjainak száma akezdeti 25 forol (1979) napjainkra soktízezer fore emelkedett. A kiindulásitt is a Biblia rendszeres tanulmányo-zása és a példamutató közösségi életaz igaz keresztényéghez való vissza-térés jegyében. A Gyülekezet tagjaitíz fos csoportokban családi házaknáljönnek össze és együtt értelmezik aBiblia tanítását. A gyülekezet tanrend-szere protestáns, zsidó és a pünkös-di elemekbol áll össze. A tagok je-lentos része a fiatalok közül kerül ki.Az önálló iskolát és akkreditált felso-oktatási intézményt is fenntartó HitGyülekezete vonzereje a következok-ben foglalható össze, ami egyúttal tü-netként, hiányosságként utal néhánymegoldandó társadalmi feladatra is.Ezek lényege a következo:

1. A Gyülekezetben a stabilitás ésa rugalmasság (állandóan változó,alakuló) ötvözete jött létre. A Bib-lia értelmezése és ennek a minden-napi életre lebontott útmutatásaistabilizálnak, itt senkit sem gyötör-nek kétségek az élet „nagy” kérdé-seiben, mivel a tanítás nincs lezár-va, lehetoség nyílik a változtatásra,megújulásra(Horváth, 1995).

2. Egymás mellett, sajátos kombináci-óban van jelen a régi életforma ésa posztmodern együttese, így nemtekintheto se maradinak, sem pe-dig posztmodernnek. A családapatényleges „pater familias” szerepettölt be. A feleségek öltözködési stí-lusa nem követi a mindenkori leg-újabb divatot, inkább visszafogott.A családfoi szerephez az is hozzá-tartozik, hogy az apa gondoskodnitudjon a családjáról, ehhez a leg-

modernebb ismeretekkel, technikaisegédeszközökkel kell rendelkez-nie.

3. A Gyülekezet fel meri vállalni aszokatlanságot, a félnapos istentisz-teleteket, sok ember együttes moz-gatását, az érzelmek megnyilvánu-lási lehetoségének biztosítását.

4. A személyes vonzero, a karizmaa vezetok (pásztorok) kiválasztásá-nak legfontosabb kritériuma.

5. Az elfogadás – a szó szoros értel-mében vett színpadias körülménye-ivel – támaszt nyújt a bizonytala-noknak, az önértékelési gondokkalküszködoknek (Horváth, 1995).

6. Nem fogadják el a dohányzást, azalkoholizálást, a kábítószerek fo-gyasztását. Hatékonyan segíteneke szenvedélyektol való megszaba-dulásban.

7. A gyermeknevelés terén fontosnaktartják a kora gyermekkori éveket,a túlzó engedékenységgel szem-ben, határozott szüloi magatartásratörekszenek, adott esetben még azenyhe testi fenyítés alkalmazásátis elfogadják, példamutató családiéletre ösztönöznek.

8. Általános iskolát és gimnáziumot,valamint akadémiát muködtetneksaját pedagógiai programmal.

A kiscsoportok mellett ebben a gyüle-kezetben kiemelt szerepe van a tömeg-nek. A televízió által is közvetített„vidám vasárnapon” fontos a közöséneklés. A gyülekezeti alkalom egyikcsúcspontja a megtérés, amikor a gyü-lekezet vezeto lelkésze kézrátétellelfogadja be az újonnan megtérteket.A Gyülekezet belso életében is voltszakadás, kiválás, ezzel együtt a „Hit

10


Gyülekezete” továbbra is a magyar va-lóság és az életmódreform fontos ele-me, amennyiben sajátos módon egye-síti a tradicionális, a posztmodern ésa magyar hagyományrendszer egyeselemeit.

Kutatásmetodikai éspedagógiai kérdések

A neveléstudomány területérol indul-va több kutatásmetodikai kérdést isfeltehetünk, de ezek megválaszolá-sa elott egy másik fontos tényt kellmegállapítani, mégpedig azt, hogyMagyarországon intézményesen nem,vagy nagyon kevesen foglalkoznak aszekták, új vallásos mozgalmak tár-sadalmi hatásainak vizsgálatával. Anyugati országok szükségszeruségboljóval elorébb tartanak ebben, Német-országban szinte minden nagyváros-ban tanácsadó szolgálat áll az érdeklo-dok vagy az érintettek rendelkezésére,és nagy kutatóintézetek foglalkoznakezzel a témával. Magyarországon atörténelmi egyházak – különösen areformátusok – adtak ki ilyen témá-jú, tájékoztató jellegu kiadványokat, akatolikus kiadók is megjelentettek né-hány könyvet, áltatában külföldi kiad-ványok fordítását. Az egyetemek en-nél aktívabbak, a Szegedi Tudomány-egyetemen önálló tanszék, az ELTE-n, a Pázmány Péter Tudományegyete-men és a Pécsi Tudományegyetemenkutatócsoport foglalkozik ezzel a té-mával.

A neveléstudomány szempontjá-ból is számos kérdés vetheto fel: leg-eloször azt kell megválaszolni, ho-gyan bánjon az iskola az ilyen sajá-

tos élethelyzetu gyermekekkel. A hi-teles és használható megoldás meg-találásához sokrétu háttérismeretekrevan szükség, így például tájékozott-nak kell lenni abban, hogy hogyanélnek ezek a családok az otthonuk-ban. Különleges pedagógiai helyzet-ben vannak azok a gyerekek is, akikvalamelyik új vallásos mozgalombanszocializálódtak, hiszen napirendjük,szokásaik, gyakran a szóhasználatukis többé-kevésbé eltér társaikétól. Fon-tos annak a megismerése is, hogy ho-gyan nevelik a szülök a gyermekeiket,mennyire érzik át ezért a felelosséget.

Más megközelítést igényelnekazok a mozgalmak, amelyek önálló is-kolával rendelkeznek. Itt rákérdezhe-tünk arra, hogy kik a tanárok, milyenképzettséggel rendelkeznek, milyenspeciális oktatási módszereket alkal-maznak, milyen eredményeket érnekel.

Igen nehéz ilyen összetett kérdé-sekre választ találni. Kutatás közbenszámos nehézségbe ütköztünk, ilye-nek a következok:

1. Sok irányzat egyáltalán nem tulaj-donít jelentoséget az írott, doku-mentált forrásoknak, sokkal inkábbszemélyes megélt gyakorlati kép-zéssel adja tovább az ismereteket.

2. Az ismeretek egy részét csak ver-bálisan tanítják.

3. A tudásanyagot sokszor átalakítják,kódolják egy, az adott mozgalom-ban használt mesterséges nyelvetteremtve.

4. A tudásanyagot sokszor lépésrol-lépésre növekvo elrendezésben ésegymásra épülo kurzusok formájá-ban, azt mintegy fokozatokba ren-

11


dezve adják tovább.5. Ez a strukturált, és néha többszö-

rös nyelvi átkódolással védett tu-dás nem nyilvános, a hozzájutás-nak elofeltételei vannak.

6. Ebbol adódóan gyakori a párosmester-tanítvány kapcsolat, amely-nek részletei természetükbol adó-dóan intimek.

Az elozoekbol következik, hogy a ku-tatási módszereknek szükségszeruendifferenciáltaknak kell lenniük, és lé-nyegében minden egyes mozgalomvizsgálatához az annak megfelelo ku-tatási repertoárt kell összeállítani. Akutatási technikát döntoen befolyásol-ja még az, hogy mennyire hozzáférhe-toek az adott mozgalom dokumentu-mai, kódolja-e a mozgalom a tanításirendszerét, megengedi-e a résztvevomegfigyelést.

Egy másik megoldandó feladat akutatási téma behatárolása. Ahhoz,hogy egy mozgalomról minden rész-letre kiterjedo információnk legyen,hatalmas apparátusra van szükség. Je-len esetben egy állami támogatás nél-küli kis létszámú kutatócsoport fog-lalkozik ezzel, ami értelemszeruen be-határolja a lehetoségeket. Természe-tesen ilyen körülmények között arratörekedtünk, hogy a leheto legszéle-sebb spektrumban, de alapvetoen apedagógiai problémákra koncentrálvaépítsük fel kutatási tervünket. Enneklegfontosabb elemei a következok:

1. Az adott mozgalom közleményei,dokumentumai saját magáról.

2. A benne élok beszámolói, élmé-nyei, életérzésük.

3. Rokonok, barátok, ismerosök,szomszédok véleménye.

4. A mozgalmat valamilyen okból el-hagyók nyilatkozatai.

5. Bírálatok, kritikai észrevételek azadott mozgalommal kapcsolatban.

6. Független szakértok, elemzok véle-ménye.

7. Más elemzések, értékelések azadott mozgalomról.

Új vallásos mozgalmak apedagógia árnyékában

A köztereken és az utcákon néha egé-szen érdekes hirdetéseket lehet meg-figyelni. Ezek némelyike kifejezettenpedagógiai programokat kínál. A pél-da kedvéért bemutatok egy hirdetést:

Azonnali, hatékony segítségtanulási zavarokkal küszködo

tanulóknak!Tanulás nem középiskolás

fokon!Bevezetés a villámolvasásba!

Továbbképzés csakagykontrollosoknak!

Amikor egy ilyen hirdetést olva-sunk, akkor óhatatlanul felmerülhetbennünk a kérdés: vajon nem a csa-ládnak, a szaktanárnak, netán az osz-tályfonöknek kellene észrevennie, havalamelyik növendéke tanulási zava-rokkal küszködik? Nem a család ésaz iskola tudna – az okok ismerete mi-att – hatékonyan segíteni? És ha mársegíteni akar valaki, miért éppen vil-lámolvasással és miért csak agykont-rollosoknak?

12


Ez és több más hasonló hirdetésarra utal, hogy több probléma, gondmegoldása az iskolán kívüli világba,azaz a „pedagógia árnyékába” kerültát. Amennyiben alaposabban meg-vizsgáljuk ezeket a mozgalmakat, ak-kor rögtön szembetuno, hogy ezeksokkal gyorsabban reagálnak az isko-lai és a társadalmi problémákra, minta tradicionális értelemben vett neve-léstudomány. Természetesen a meto-dikai eszköztáruk is egészen más.

Az új vallásos mozgalmak közössajátossága, hogy mindegyik többmegközelítési mód alapján, amennyi-re csak lehetséges a maga egészleges-ségében foglalkozik a személyiséggel.A klasszikus értelemben vett iskolák-ban a tanulók gyakran a specializációáldozataivá válnak. Az egyébként jólfelkészített és adott esetben hivatásuk-nak élo szaktanárok (a specialisták)leginkább a tanuló egy-egy területentörténo elorehaladásáért, segítéséértéreznek és vállalnak felelosséget. Más-ként fogalmazva, az egészleges meg-közelítés személyi és intézményi fel-tételeinek hiánya miatt ezek a szak-tanárok gyakran a szaktudományba,és az ennek keretében történo fejlesz-tésbe „menekülnek”, ezzel mintegyelkerülve a kudarcokat és a tehetet-lenség érzését, amit akkor élnénekmeg, ha olyan történést vennének ész-re, amin szolid pedagógiai lehetosé-geikkel semmiképpen sem tudnánaksegíteni. Sem idejük, sem anyagi fe-dezetük, de elofordul, hogy törvényeslehetoségük sincs erre.

Különösen érdekes az, ahogy akülönbözo vallásos és más mozgal-mak az iskola világát szemlélik. Ezen

mozgalmak képviseloi kiváló érzék-kel gyorsan megtalálják az iskolarend-szer hiátusait és igen kompakt, gyor-san és biztosan ható módszereket dol-goznak ki ezen problémák kezelésé-re. Természetesen mindez nem „lég-üres térben” történik, hiszen az adottmozgalom ideológiája, tanítása szin-te automatikusan együtt jár a problé-ma megoldásával és ez bizonyos ese-tekben megkérdojelezi a sikert. Azúj vallásos mozgalmak és a különbö-zo személyiségfejleszto csoportok vi-szont felvállalják a személyiség teljes-ségének megismerését, ebbol kiindul-va diagnosztizálnak és fejtik ki a hatá-sukat úgy, hogy közben a szokványosiskolai életen túlmutató változtatáso-kat indukálnak a tanulók életvezeté-sében.

Az egészleges megközelítésre többegymásba fonódó lehetoség kínálko-zik. Kiindulópontként két olyankomplex hatásrendszer figyelhetomeg, amelyek alkalmat adnak azegészleges megközelítésre, igaz ezekazután eredményükben teljesen elté-ro jelleguek lehetnek, ilyenek: (1) aBibliából és más vallásos megközelí-tésbol levezetheto életvezetési szabá-lyok, és (2) az úgynevezett „természet-gyógyászati” megközelítés, ez utóbbigyakran valamilyen kapcsolatban vanaz összefoglalóan „keleti hatásoknak”nevezett jelenségekkel.

A Bibliára alapozott gyülekezetekközül a baptista gyülekezetek igyekez-nek a komoly hitélet feltételeinek biz-tosítása mellett szabadidos, szórakoz-tató jellegu elfoglaltságot nyújtani, éserre a gyülekezeten belül teremteneklehetoséget: kirándulások, zenekar és

13


énekkar muködtetése, gyermek és if-júsági klubok létesítése, nyelvi, számí-tógépes és más tanfolyamok szervezé-se a hitélet szerves része. A baptistafelekezet nem törekszik önálló iskolaállítására, de a hitoktatást és a gyüle-kezet egyéb igényeit saját muködésikörén belül elégíti ki. A gyülekezetektevékenységében meghatározó a csa-ládokra, mint a hitélet kitüntetett te-rületére történo koncentrálás és ennekmegfeleloen szervezik a tevékenysé-güket, szorgalmazzák a családok kö-zötti együttmuködést. Szükség eseténsegítik, támogatják a családot, konf-liktusok esetén, nehéz helyzetben ittsenki sem marad egyedül, támasz nél-kül.

Ez – a személyiséget leginkább acsaládon keresztül megközelíto felfo-gás – számos más vallásos közösségreis jellemzo, és ez jelentosen eltér acsaládból kiszakítani, vagy attól elvá-lasztani akaró törekvésektol. Nevelés-tudományi szempontból ez a megkö-zelítés azért fontos, mert a család biz-tosítja minden pedagógiai tevékeny-ség nélkülözhetetlen elofeltételét, azoktatáshoz nélkülözhetetlen nyugodtlégkört. Ebben a környezetben fontos-nak tartják a tanárokkal való szorosegyüttmuködést: a nevelésben érde-kelt felek nem egymás ellen dolgoz-nak, hanem igyekeznek egymás hatá-sát erosíteni.

Az adventista gyülekezetben a Bib-lia alapos tanulmányozásából eredo-en, a hitélet és a családi élet szere-pének hangsúlyozása mellett, fontosszerepet tulajdonítanak a bibliai fel-ismerések mindennapi életben törté-no realizálásának, a bibliai gondola-

tok hétköznapi megvalósulásának. Eza következetes, az Írás szerinti (so-la scriptura) gondolkodásmód elvezetaz életmódreform szükségességénekmegfogalmazásához és kivitelezésé-hez. Jelen esetben a Biblia értelme-zésébol kiinduló, a mindennapi életrészleteire is kiterjedo életmódreform-ra – amelyik magában foglalja a szel-lemi és a testi táplálék gondos megvá-lasztását – ez a gyakorlat érvényes éshiteles választ ad a posztmodern korkihívásaira.

A tanítás szervezeti formái: az is-tentisztelet, a sok beszélgetés, a közösmunka, a szórakozással és a tanulás-sal egybekötött családi táborok és amodern médiák adta lehetoségek fel-használása. Ezek töltenek be megha-tározó szerepet a közösség életében.

A hagyományos iskola örök prob-lémája a hiányzó tanulók lemaradá-sa, akik ilyenkor igen körülménye-sen, csak valamelyik társuk jegyze-tére alapozva tudják a hátrányukatbehozni. Ez osrégi probléma, a peda-gógia mégsem fejlesztett ki hatékonygyakorlatot ennek az igen egyszeru„hétköznapi” gondnak az orvoslásá-ra. Az adventista és más kisegyhá-zak viszont – mert fontosnak tartják abetegek, idosek és más okból távolle-vok részvételének biztosítását az isten-tiszteleten – teljesen természetesnektartják e probléma megoldását. Jelen-leg ez az istentiszteletek és más elo-adások/tanítások jó minoségu hang-felvételével, ennek gyorsmásolásávalés olcsó, kölcsönzésen alapuló terjesz-tésének megszervezésével, illetve azinternet felhasználásával történik.

A pünkösdi egyház hitelveibol adó-

14


dóan – azaz az érzelmek kinyilvání-tásának intenzív lehetoségébol faka-dóan – különösen vonzó a roma ki-sebbség számára. A pünkösdi egyháznem is késlekedett sokáig ezen a té-ren – az állami intézkedéseket jóvalmegelozve – létrehozták a Roma Nép-foiskolát, felismerve a roma értelmi-ség kis számából eredo gondokat. Anépfoiskolai mozgalom gyors terjedé-sének egyik oka az lehetett, hogy abevett felekezetek hosszú képzési idotírnak elo igehirdetoiknek, a pünkös-disták viszont arra építettel, hogy ci-gánycsaládok laikus férfi tagjait szen-telték „pappá”, vagyis olyan embere-ket, akik tudták, hogy kiket kell meg-szólítani, beszélték és értettek a közös-ség nyelvén, magabiztosságot sugárzómódon rögtönöztek szentbeszédeketés más tanításokat (Fraser, 2006. 290.o.). Az is nyilvánvaló volt, hogy azállami-közoktatási terület sokkal las-sabban, körülményesebben kezd hoz-zá támogatási rendszerének kiépítésé-hez. A népfoiskola rugalmasabb jogi-lag és szabadabb képzési formája ezta fontos hiányt pótolta.

A következokben egy olyan – elne-vezésében is iskola – belso képzésérolhozok példát, ahol kiemelten fontosa jó beszédkészség, az érvelés és ameggyozés. Az iskola a következodidaktikai és retorikai problémákkalfoglalkozik:

Hogyan olvassunk és emlékezzünk?A vázlatkészítés technikái.A tanítás muvészetének kifejlesztése.A szabadon mondott és a rögtönzött

beszéd.A hallgatók „szívének” elérése.Építo társalgás.

Hogyan írjunk leveleket?Hatásos bevezetések eloadáshoz.A hangero és szünetek jelentosége a

beszédben.Az ismétlés és a gesztikuláció alkal-

mazása.A gördülékeny társalgó eloadásmód,

helyes kiejtéssel.Az értelem szerinti hangsúlyozás és

moduláció.A helyénvaló szemléltetés jelentosé-

ge.A beszéd megfelelo befejezése és ido-

beosztás.

A „szónokképzés” részletes tema-tikájához gyakorlati képzés járul: a fi-úk körülbelül ötperces eloadásra kap-nak lehetoséget akkor, amikor igénytámad bennük a megszólalásra. A lá-nyok esetében – önálló eloadás helyett– „csak” párbeszédes felépítésu nyilvá-nos dialógusra van lehetoség. MindezJehova Tanúinak Teokratikus SzolgálatiIskolájában történik.

Sajnálatos, hogy a szokványos is-kolában nem ilyen fontos a „szónok-képzés”, a komoly megfontolt vé-leménynyilvánításra való felkészítés.Erre ebben a gyülekezetben – igaz egé-szen más okból – de fokozottan ügyel-nek.

Az „Egyesíto Egyház” összejövetele-in már az elso (toborzó) eloadás meg-lepo: személyes kézfogással köszön-tenek mindenkit. Ha valaki története-sen másodszor is elmegy, mosolygósarcok, vidám érdeklodo tekintetek ésa személyére vonatkozó pozitív meg-állapítások várják az adott személyt.Szokványos körülmények között in-kább az ellenkezojét élhetjük meg. Aszemélytelenség sokszor rendszabá-

15


lyokban is megjeleno intézményesíté-se mellett, leginkább kifogásokat / hi-ányosságokat keresnek bennünk. Atanárok egy része gondosan összeállí-tott tesztekkel, néha a már visszaszo-ruló feleltetéssel, szinte „hivatássze-ruen” keresi a tanulók hiányosságait.Tapogatódzó kérdésekkel próbálnakrepedéseket találni az amúgy is töre-dékes, széteso tanulói tudásban. A„szeretet bomba” – amit sok közösség-ben szinte automatikusan alkalmaz-nak – azért hatásos majdnem mindenesetben, mert egy hiátusra tapint rá.Gondoljunk csak az otthonuktól fris-sen elszakadó fiatalokra, akik éppencsak bekerültek valamelyik kollégium-ba, vagy éppenséggel albérletbe köl-töztek – ki foglalkozik velük igazán?Mit gondolnak kiéhezettek-e a töro-désre, a személyességre? És mit gon-dolnak, megkeresi-e oket, törodik-evelük valaki?

A Biblia-tanulmányozásából kiin-duló törekvésekre példa a „Biblia szól”gyülekezet létrejötte. Az 1970-es évek-ben az USA-ban keletkezett ez az újvallásos mozgalom. A rendszerváltástkövetoen finn nemzetiségu pásztorok(lelkészek) vezetésével kezdte megmagyarországi tevékenységét. Helyi-séget béreltek és elkezdték a Biblia-magyarázatot, lassan kiépült a gyüle-kezet, állandó helyre költöztek. Gyor-san és hatékonyan reagáltak a gyakor-lati problémákra: a rendszerváltástkövetoen nagy igény volt a vállalkozá-si lehetoségekrol való tájékoztatásnak,a vállalkozók egymás közötti kommu-nikációjának megszervezésére, erre itt– a Bibliából kiindulva – sor került.Egy másik érzékelheto probléma a há-

zasodni kívánó lányok partnerkeresé-si gondja volt, pontosabban az ifjú fér-fiak házasodási hajlamának eroteljesvisszaesése. Miután ezen is segítetta gyülekezet, az új probléma a meg-született gyermekek elhelyezése lett.Hamarosan létrejött az óvoda és aziskola is. A gyors alkalmazkodóké-pesség és a mögötte meghúzódó sta-bilitás ennek a közösségnek lényegitulajdonsága.

Az oktatás szempontjából semelhanyagolható, kevéssé kihasználtmódszert – a távoktatást – helyezi elo-térbe a „Die Weltweite Kirche Gottes”mozgalom. Az 1934-ben az amerikaiPasadena-ban létrejött mozgalom azélet minden kérdésére igyekszik vá-laszt adni, a sikeres élethez a követke-zo hét szabály betartását tartja fontos-nak:

1. A megfelelo cél kituzése. A cél éb-ressze fel a becsvágyat, ambicionál-jon.

2. Fontos a megfelelo elokészítés és aképzés. Ezért meg kell tanulnunktanulni, úgy hogy a legkisebb ero-feszítéssel a legtöbb ismeretre te-gyünk szert. Ehhez nyújt segítsé-get az Ambassador College távok-tatási központ, mely kísérletet tesza jelenlegi rossz oktatás okainak fel-tárására és felülvizsgálatára.

3. A jó egészség és a jó közérzet bizto-sítása helyes táplálkozással és élet-módreformmal, az arany középútszem elott tartásával történik.

4. Mindez akkor valósítható meg, haelegendo energia, ösztönzo ero állrendelkezésünkre.

5. A találékonyságot, a vészhelyzet-ben való reagáló-képességet is fej-

16


leszteni, gyakorolni kell!6. Csak a jó állóképesség, a kitartás

teszi lehetové a kituzött célok meg-valósítását.

7. Mindehhez nélkülözhetetlen Istenvezetésének elfogadása.

A gyülekezet belso életében az anyagihozzájárulás (tized) pontos szabályo-zása mellett, fontos a házasság intéz-ményének elméleti és gyakorlati vé-delme, a jó példa neveloerejének felis-merése és a nagyszülokkel való kap-csolat fontosságának hangsúlyozása.

Az eddigiek alapján megfogalmaz-ható az a következtetés, hogy a Bibli-ára alapozott komplex megközelítésolyan sajátos, egymástól nagyon elté-ro kombinációkat eredményez, ame-lyek közös sajátossága az, hogy elha-nyagolt, kevés figyelemre méltatott,megoldatlan problémákra talál, illet-ve keres választ. Jelen esetben ilyenek:a házasság védelme, a nagyszülokkelvaló kapcsolat kérdése, a távoktatáslehetoségeinek felismerése és kiakná-zása, életreformok kezdeményezése,az életben eloforduló veszélyhelyze-tekre történo tudatos felkészítés, a jóközérzet, az állóképesség és a találé-konyság értékként történo megélése.Mindezek a gondolatok – még ha máselnevezéssel is – de ismertek a neve-léstudomány számára is, de nem ke-rülnek ennyire reflektorfénybe.

A személyiség komplex megköze-lítésének másik útja a természetgyó-gyászat és a „keleti vallásokból” eredokoncepciók kombinálása. Az értelemközponti szerepét hangsúlyozó, az el-lentmondások szembeállítására és eb-bol energiát nyero „nyugati kultúra”fejlodése során eljutott odáig, hogy

felismerte a régi értelemben vett „ke-leti életforma” integrálásának szüksé-gességét. Nem azzal a céllal, hogyezt az életformát újrateremtse, haneminkább azért, hogy az új megközelí-tések, az új ellentmondások feloldásarévén igyekezzék energiát nyerni a to-vábbi fejlodéséhez. Jellemzo módon,a gazdasági élet vezetoi ismerték fellegkorábban az ebben rejlo lehetosé-geket. Tréningek, tanfolyamok, kom-binált technikákat alkalmazó meditá-ciók „kényszerítik” a menedzsereketegy-két hetes megállásra, hogy az ittnyert ötletekkel azután még hatéko-nyabbak legyenek.

Mindez azt jelenti, hogy a régi „ke-leti gondolkodásból” eredo eljárásokátalakulnak, többé-kevésbé alkalmaz-kodnak a nyugati gondolkodáshoz.Az ilyen jellegu megközelítések álta-lában nem eredeti származási helyük-rol, hanem leginkább valamelyik nyu-gati országból (USA, Németország,Svájc) érkezve jelennek meg Magyar-országon.

A keleti hatások integrálása egyéb-ként nem új jelenség, a nyugati kultú-ra mindig is felhasználta a keleti kul-túra egyes elemeit: gondoljunk a „nir-vána” gondolatából eredo nulla (O)karrierjére, vagy az elso európai egye-temek kialakulására hatást gyakorlógondolkodókra, így például Avicenná-ra vagy Maimonidesra. Természetesena keleti gondolkodás számos eredmé-nyébol és ezek nyugati adaptálási kí-sérletébol végtelen sok változat jöttlétre. Gyakran elofordul, hogy a kü-lönbözo elnevezések ellenére azonos,vagy jelentéktelen eltérések figyelhe-tok meg a szervezodési alapelvekben.

17


A közoktatásban – annak tradici-onális nyugati mintája miatt – csakigen lassan és áttételeken keresztüljelennek meg keleti hatások. A kü-lönbözo egyesületek, a szabadidos te-vékenység szervezésére alakult köz-muvelodési intézmények rugalmassá-ga viszont lehetové teszi ezen elemekgyorsabb megjelenését. A személyisé-get a maga teljességében megközelítotanfolyamok – amelyek gyakran „isko-lának” nevezik magukat – megjelen-nek a felnottoktatásban és értelemsze-ruen azokon a területeken, ahol a ha-gyományos iskola megoldatlan prob-lémát, vagy kielégítetlen szükségletethagy maga után.

Jelen munka nem vállalhatja fele sokszor vitatott, nem egyértelmu,szubjektív és objektív értékítéletekkombinációján alapuló rendszerek tel-jességének bemutatását. A rangsornélküli egymás mellé állítás legfobbszempontja – a fentiekhez hasonlóan– a pedagógia számára fontossággalbíró megoldandó feladatok, kihívásokkeresése.

E rendszerek közül igen érdekesés a magyarság tradicionális gondo-larendszerében is meglevo „keleti ha-gyományok” felelevenítésére törekvo,egyesületi formában muködo „Tál-tos iskola”. A „Táltos iskola” kiin-duló koncepciója roppant egyszeruenhangzik, de egyáltalán nem könnyumegvalósítani. Ennek lényege a kö-vetkezo: mindenki szeresse / fogadjael önmagát, azaz szaktudományos ter-minus technikusokkal leírva, az önel-fogadás válik a legfontosabb, mintegykiindulást jelento mozzanattá. Eztköveti a természetben rejlo mélyebb

összefüggések bemutatása és ebbol azember számára hasznosítható elemekkivonása a gyógyfüvek feldolgozásá-tól egészen a csontkovácsolásig. A„Táltos iskola” egyik tanárával történobeszélgetésben a hagyományos iskolá-val szemben a következo észrevételekmerültek fel:

1. A hagyományos iskola mást semcsinál, mint állandóan „harcolá-szik”, azaz azt keresi, hogy mitnem tud a tanuló; a gyerekek pe-dig igyekeznek a legügyesebben el-titkolni, rejtegetni azt, amit nemtudnak.

2. A hagyományos iskolában min-dent csak elmondanak (a tanárok),sok mindenrol beszélnek, de aligvan lehetoség egyéni tapasztalat-szerzésre.

3. Az iskolában nem használják kikelloen azt a tényt, hogy bizonyosdolgokat a gyerekek sokkal gyor-sabban tanulnak meg egymástól,mint a metodikailag sokkal felké-szültebb, és ezért néha túl lassú ésaprólékos szaktanártól.

Érdekes, de nem meglepo, hogymennyire hasonlítanak ezek a gondo-latok a reformpedagógia kezdeténekproblémaköreihez!

A tanulók között – a televízióbanbemutatott filmek hatására is – egyrenépszerubbek a különbözo harcmuvé-szeti iskolák. Érdekes, hogy a nyuga-ti kultúrkör ezekhez hasonlóan nagyigénybevételt jelento, összetett sport-jai (az öttusa, a tízpróba) nem olyanvonzóak, mint a keleti kultúrából ere-do harcmuvészetek, annak ellenére,hogy a pedagógiai hasznosítás leheto-sége mindkettoben benne rejtozik. A

18


neveléstudomány számára több fon-tos hozadéka lehet e sportágak muve-lésének.

1. Hozzásegíthet bennünket – a fi-zikai nehézségek leküzdése útján– az önmagunk feletti uralomhoz.Ennek megtapasztalása, az önle-gyozés élménye jelentos többlet aszemélyiségfejlesztés számára.

2. A szoros mester-tanítvány kapcso-lat, illetve a társaktól történo gya-korlati tanulás lehetosége, mindensport és harcmuvészeti iskola fon-tos része.

3. Az intuícióra egyébként is olyannagy hangsúlyt helyezo keleti kul-túra, a harcmuvészetek oktatásasorán, kiemelt figyelmet fordít apszichés és a fiziológiai jelensé-gek összekapcsolására (például azegyik figyelmeztetés így hangzik: aharag árt a légzésnek) ezzel új szintvisz a racionalitására oly büszkenyugati kultúrkörbe.

Számos más, szintén a mozgással fog-lalkozó módszer is ismeretes. Ilyeneka kineziológia és ennek számos tech-nikája, az Alexander-módszer, vagy aWaldorf-pedagógiából ismert Bothmer-gimnasztika. E módszerek alkalmazá-sának közös jellemzoje a mozgás ésa képzelet közötti intenzív kapcsolatgyakorlása, valamint a testi folyama-tok tudatosulása. A gyógypedagógiaés a (természet)gyógyászat körébe tar-tozó kérdések értékelése, a teljes rend-szerek bemutatása nem lehet e dolgo-zat feladata. Itt éppen csak érintole-ges utalások tehetok némely felhasz-nálási lehetoségre. Ilyenek:

1. A nyugati kultúra minden fájdal-mat, rendellenességet gyógyszerrel

akar megoldani: a médiák egysze-ru fejfájás esetén is arra kondicio-nálják a tanulókat (reklám), hogybizonyos tablettákat szedjenek be.A szelloztetés, vagy a fejfájás jelle-gének megfelelo mozgássorral valópróbálkozás igénye fel sem merül.Természetesen szó sincs az orvosvalamilyen helyettesítésérol, de aztazért bárki mindenféle károsodásnélkül megtanulhatja, hogy milyenmozgássor segíthet szédülés, pilla-natnyi rosszullét, fejfájás ellen.

2. A sokszor napi öt, hat tanórát –általában rosszul szelloztetheto ter-mekben végigülo tanulóknál – óha-tatlanul megjelenhetnek a fizioló-giás problémákat kíséro pszichésdiszfunkciók. Ezek kiküszöbölésé-hez hasznos lehet a mozgásterápi-ás eljárások tapasztalatainak isme-rete.

3. Számos tanulási nehézség oldásá-ra (hiperaktivitás, csúnya írás, a fi-gyelem elkalandozása, emlékezé-si problémák, lustaság) kipróbáltmódszerek állnak rendelkezésre. Atanárképzésben fontos lenne taníta-ni és gyakoroltatni – nem a szakér-tok munkájának helyettesítésre, ha-nem azokat segítve – az alapprob-lémák felismerését, és differenciálttechnikákkal történo, az eddiginélhatékonyabb megoldását.

A tágabb értelemben vett mozgás vizs-gálatának speciális területe az írás-elemzés, a grafológia, amit újabbanaz üzleti életben is egyre gyakrabbanalkalmaznak. Ennek egy változataa pedagógiai grafológia is egyre ismer-tebb lesz. E. Schelenz dolgozta ki aziskolai grafológusok tízpontos etikai

19


kódexét. E szerint a pedagógiai gra-fológia más módszerek kiegészítése-ként vagy azokkal együtt a pedagó-giai diagnosztika fontos segítoje le-het. Fontos lenne az alapos és hite-les grafológiai képzettséggel és peda-gógiai diagnosztikus gyakorlattal ren-delkezo grafológus-tanárok tapaszta-latainak megismerése. Minderrol csakszórványos szakirodalmi utalások ol-vashatók.

A neveléstudomány számára több-szörösen is kihívást jelent a „nyugativilág jógájának” nevezett „agykontroll”néven ismert, tanfolyamok útján elsa-játítható ismeretrendszer. A pedagógi-át azért érinti ez a jelenség, mert több-nyire szaktanárok sajátítják el tanfo-lyami rendszerben, szakmai tevékeny-ségük kiegészítéseként használják azitt alkalmazott technikákat. Másrésztpedig a tanulási nehézségekkel küzdotanulóknak kíván segítséget nyújtaniez a módszer, általában valamilyena hagyományos iskolán kívüli szer-vezeti formában. Az elméleti alapokközött fontos az integratív tanulás há-rom összetevojének elkülönítése: (1)bevitel, (2) szintézis és (3) válasz. Ez atanuláselméleti megközelítés nem ide-gen a didaktikától sem, de bizonyáraérdemes lenne az „agykontroll” ezzelkapcsolatos eredményeit alaposabbanmegvizsgálni. Egyébként a módszer-ben néhány mozzanat – bár más szak-kifejezés jelöli – de megegyezik a re-formpedagógia gyakorlatával. Fontoslenne az átfedések, a tényleges újításés leginkább az eredményesség tudo-mányos igényu vizsgálata. Az oktatáshárom fázisra történo szétválasztásán– úgy mint dekódolásra, koncertre, ak-

tiválásra való felosztáson – is érdemeslenne elgondolkodni.

Összegzés

Végigtekintve – a sokszor csak utalás-szeruen jelzett vagy éppen csak meg-említett, de semmiképpen sem leírt-nak, elemzettnek, értékeltnek tekintettirányzatokat – megállapíthatjuk, hogyszinte mindegyiknek van mondaniva-lója a gyermekekrol, a tanulásról, atanárokról, a szülokrol és az iskoláról.Némelyik irányzat eljutott az önállóiskola muködtetéséig, mások valami-lyen egyesületi formában, tanfolyamirendszerben fejtik ki hatásukat. Elo-fordul az egyházi törvény adta kere-tek közötti muködtetés is. Találkoz-hatunk egyfajta „rejtozködéssel” vagyéppen az irányzatok nevének megvál-toztatásával is.

Néhány fontos összegzo jellegu akutatás során szerzett tanulság is meg-állapítható:1. Az elsot talán úgy fogalmazhat-

nánk meg, hogy lehetoség szerintkerüljük a vitát az új vallásos moz-galmaknál a Biblia értelmezésérol,vagy egy-egy módszer hatásossá-gáról.

2. Arra is vigyázni kell, hogy nehiggyünk el mindent, amit látunk,amirol hallunk és azt se feltétlenül,amit érzünk. Elofordulhat, hogykipróbált félrevezeto technikák ál-dozataivá válunk.

3. Mindig számolnunk kell azzal,hogy a térítéssel foglalkozó szemé-lyek tapasztalataik, eros belso meg-gyozodésük és képzettségük segít-ségével igen gyorsan kitapintják

20


gyengeségeinket, sebezheto pont-jainkat és erre alapozva dolgozzákki befolyásolási technikájukat.

4. Számolnunk kell azzal is, hogy krí-zishelyzetben, megoldandó prob-lémáinkkal terhelten, nagyon sok-szor maradunk magunkra. A tár-gyi tudás ilyenkor nem a legmeg-bízhatóbb segítség, fontos hogy en-nek kiegészítéseként megérto és tá-mogató család, megbízható bará-tok vegyenek körül bennünket.

5. Fontos megoldandó feladat lenneegy-egy irányzat teljes bemutatása:az alapozó filozófiával, az iskolapedagógiai programjával, az ott ta-nító tanárok, a tanulók és a szüloktapasztalataival, a felügyeleti szer-vek észrevételeivel. Az iskolávalszembeni kritikai megállapításokösszegyujtésével lehetne teljesebbképet kapni arról a világról, amit acímben a „pedagógia árnyékaként”jellemeztem.

Ezek az intézmények léteznek, a tár-sadalmi valóság részei és saját árnyé-kunkhoz hasonlóan a társadalomhoztartoznak. Komplex, objektív értéke-lésük csak a tudományok összefogá-sával az inter- és multidiszciplinaritáselvének érvényesülésével valósulhatmeg. Ezen dolgozat legfobb célja afigyelem felkeltése és az iskolai gya-korlat számára esetleg fontossággalbíró aktuális jelzések némelyikénekfelsorolásszeru említése volt.

Irodalom

Bohn, N. (2007): Kleines Lexikon derSekten, Psychogruppen und Strukturvert-

riebe. Paderborn.Csányi Vilmos (2000): Az emberi

természet. Humánetológia. Vince Kiadó,Budapest.

Eimuth, K.-H. (1999): A szektásokgyermekei. Budapest.

Feldmár András (1997): A tudatál-lapotok szivárványa. Jaffa Kiadó, Deb-recen.

Fraser, Sir A. (2006): A cigányok.Osiris Kiadó, Budapest.

Gasper, H., Müller, J. és Valentin, F.(1995, szerk.): Lexikon der Sekten, Son-dergruppen und Weltanschauungen. Fak-ten, Hintergründe, Klarungen. HerderVerlag, Freiburg, Basel, Wien.

Heller Ágnes (2000): Kérdés, milenne a társadalmi integrációt is segí-teni kész keresztény és zsidó teológia?Eloadás „A vallások szerepe Magyar-ország európai integrációjában” címukonferencián. Budapest, 2000. május17–18.

Horváth Zsuzsa: (1995): Hitek ésemberek. ELTE, Budapest.

Kuhn, T. S. (1976): A tudományosforradalmak szerkezete. Gondolat, Buda-pest.

Lorenz, K. (1994): A civilizált embe-riség nyolc halálos bune. IKVA, Buda-pest.

Popper Péter (2001): Van ott vala-ki? A vallászpszichológia néhány fontoskérdésérol. Saxum, Budapest.

Süle Ferenc (1997): Valláspatológia.GyuRó Art-Press, Szokolya.

Vankó Zsuzsa (2000): Ezredfordu-ló vagy korszakforduló? Sötétedik vagyvilágosodik? Bibliaiskolák Közössége,Budapest.

Vernette, J. (2003): Szekták. Palati-nus, Budapest.

21


Életreform és normalitás azöltözködési reform példáján

Németh Regina

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai Kar

Munkámban a normalitás, abnormalitás kérdéskörét az életreform té-máján belül tárgyalom. Szukebb értelemben véve az életreformhoz ésa noi egyenjogúsági törekvésekhez kapcsolódó öltözködési reformotvizsgálom. Eloször azonban fontosnak tartom, hogy rövid elméletibevezetot tegyek, hogy tisztázzam a normalitás és a deviancia viszo-nyát. Ezután nagyvonalakban felvázolom a huszadik század elejitársadalomképet, a társadalom által elfogadott – normálisnak tartott– életvitelt, majd az életreform „normaszego” momentumait emelemki, s az életreform rövid bemutatására is kísérletet teszek. Ezutántérek át az öltözködés normális és abnormális momentumaira, azöltözködési reformra, s megítélésére két korabeli folyóirat, A no ésa társadalom (1907–1913), valamint A no (1914–1917) számainak fel-használásával. Célom a korabeli öltözködés, valamint a reformruhabemutatása neves orvosok, muvészek véleményén keresztül.

Normalitás, abnormalitás,deviancia

Kutatásunk abból a megállapí-tásból indul ki, hogy az embertársas lény. A társadalomban

való együttélésnek ugyanakkor van-nak feltételei, mégpedig a normák be-tartása. A normát eloírásként vagyhallgatólagos elvárásként szokás de-finiálni, ami meghatározza, hogyanviselkedjen az egyén bizonyos helyze-tekben. Így a norma a társadalombanmegvalósuló rend biztosításának azeszköze; normák, szabályok, bizonyoskeretek kijelölése szükségesek ahhoz,hogy egymás szabadságát ne zavar-juk. A devianciát a norma be nem

tartásaként, normaszegésként, norma-sértésként értelmezik. A devianciaku-tatások, melyek 1900 körül kezdodtek,a normaszego magatartást kóros tár-sadalmi jelenségnek minosítették. Idesorolták például a bunözést, a prosti-túciót, a családok felbomlását, az ön-gyilkosságot, az alkoholizmust (An-dorka, Buda és Cseh-Szombathy, 1974).

Robert K. Merton (1910–2003) de-finíciós kísérlete szerint minden tár-sadalom kijelöli tagjai számára azoncélokat, melyek fontosak az együtt-éléshez. Ezek a célok egyben a tár-sadalom alapveto értékei, melyekhezeszközök is társulnak. A normák benem tartását, a társadalmi rend meg-bomlását anómiának nevezi, amelyre

22


a nem megfelelo eszközök igénybe-vétele jellemzo (Merton, 2002). Többprobléma felmerülhet azonban a nor-mális és az abnormális fogalmak kap-csán, melyekre csak röviden utalnék.Elsosorban elmondhatjuk, hogy a kü-lönbözo normák (például jogi, erköl-csi) esetében más-más büntetés vár-ható. Másodsorban megállapítható,hogy különbözo normarendszerek él-nek, a különbözo csoportok más-másnormákat fogadnak el, s tartanak be.Így az egyes csoportok között egyetnem értés tapasztalható. Ezáltal ma-ga a deviancia is megkérdojelezodik,hiszen az egyéntol, s a társadalomtólis függ, hogy mit tekint deviánsnak.A minosítési elmélet szerint azonbannem attól válik valaki deviánssá, mertvalójában normaszego, hanem azért,mert deviánsnak minosítik. A meg-bélyegzés által pedig többnyire foko-zódik a deviancia (Andorka, Buda ésCseh-Szombathy, 1974). Harmadrésztreleváns kérdés az is, hogy devianci-ának tekintheto-e az alkalmi norma-szegés. Hiszen talán nincs is olyanember, aki valaha ne lett volna nor-maszego. Felmerülhet a kérdés, hogyilyen értelemben mindenki deviáns-nak nevezheto-e (textitKulcsár, 1969).

A normális és a deviáns szó jelen-téskörét David Riesman kategorizálásá-nak felhasználásával tovább árnyalom.Az amerikai szociológus az emberektársadalomhoz való viszonyulását akövetkezo három típusba sorolta: beil-leszkedok, anómiásak és autonómok,s ezeket összeköthetonek vélem a nor-mális és a deviáns emberek csoportjá-val. A normálisok közé sorolom a be-illeszkedoket, akik tradíciótól irányí-

tottak, a társadalom által elvárt körül-ményeknek megfeleloen cselekszenek.Róluk elmondható, hogy beilleszke-désük könnyedén végbemegy, a tár-sadalomban, a társadalommal élnek.Deviánsnak nevezhetok az anómiásak,akikre a Durkheim által meghatározottszabálytalanság, irányítás nélküliségjellemzo.

Riesman azonban kiterjeszti a fo-galmat a be nem illeszkedokre, akiknem tudják teljesíteni a társadalminormákat. Ugyanakkor Riesman el-határolódik a szó negatív konnotáció-jától. Emiatt nem is minden esetbensorolhatók az anómiásak a deviánsokközé. A harmadik kategóriába az au-tonómok tartoznak, akik olykor beil-leszkednek, máskor nem, bár képeseklennének rá. Általában együttmukö-doek, de szeretnék megtartani szabad-ságukat, mindenben ok akarnak dön-teni (Riesman, 1996). Úgy gondolom,hogy ez a kategória félúton található adeviancia és a normalitás között, semegyikhez, sem másikhoz nem sorol-ható. Mégis mintha mindketto fölöttlenne. Ezzel a definícióval kívánomilletni az életreformereket, vagyis amagyar életreform esetében a gödöl-loi muvészkolónia tagjait.

A társadalom általelfogadott, normálisnak

nevezett életforma versuséletreform

Az alábbiakban azt vizsgálom, hogya 20. század elején milyen általánosfejlodési tendenciák figyelhetok mega magyar társadalom egészében. A„boldog békeidok elso évtizedében ha-

23


talmas méreteket öltött az iparosodás,a termelés, s ezáltal elkezdodött azaktívabb fogyasztás. Rendkívüli ero-ket mozgatott meg a hadiipar, illetvea gazdasági és technikai haladás isnagyon jelentos volt. Megindult azurbanizáció, valamint a nok jogaiértvaló harc, majd megkezdodött a nokmunkába állása (Tomka, 2009). Krabbeszerint különbözo tempóban, de szin-te minden átalakult: a munka világa,az élet- és lakókörülmények, a szoci-ális kapcsolatok, a szabadidos maga-tartásformák, a táplálkozási szokások,az öltözködés (Krabbe, 2001).

Az élet különbözo területeinek át-alakulása összefüggött egy új szellemiáramlat kibontakozásával, ugyanis a19. század végén, valamint a 20. szá-zad elején nyert teret az életreform.Az életreform pedagógiai vonatkozá-sait egy napjainkban is folyó OTKAkutatás vizsgálja, amelynek elso rész-eredményeit az utóbbi években pub-likálták. (Németh, Mikonya és Skiera,2005; Skiera, Németh és Mikonya, 2006).

Németh András megállapítja, hogyaz ipari forradalom, a tömegterme-lés, illetve az életszínvonal növeke-dése veszélyeztette az egyén biológi-ai, lelki-szellemi létezésének egységét,így új életvezetési stílusok jöttek lét-re. Ezek folyományaként beszélhe-tünk életmódreformról, ami magávalhozta például a testkultúrát, az újfajtanevelési elveket (Németh, 2002b. 35.o.). Németh az életreform létrejötténekokaként a gyökértelenné tett nagyvá-rosi embert is kiemeli, aki eltávolodotta természettol. Ezek hatására bonta-koztak ki a különbözo reformtörekvé-sek, amelyek próbálták megszuntetni

a gyökértelenség érzését, kapcsolódá-si pontokat kerestek az osivel, az ere-detivel, a természetessel. A reformkö-zösségek például vidéki kommunákés forradalmi gondolatokat hangozta-tó diákszövetségek képében öltöttektestet (Németh, 2000; 2002a).

Az életreformról, s a hozzá kapcso-lódó társadalmi reformmozgalmakrólmegállapítható, hogy a tömegkultú-rától, a társadalmi normától erotelje-sen különbözoek. Lényegük ugyanisnem a megszokott konvenciók gyakor-lása, hanem a reform, az önreform, azönnevelés. Az életreform által létre-jött csoportosulások nem a kívülrol fa-kadó változásokat helyezték elotérbe,hanem úgy gondolták, hogy a refor-mokat belülrol kell véghezvinni, sajátpéldamutatással, önmagunk, életvite-lünk megreformálásával. Így kapcso-lódott az életreformhoz az úgyneve-zett „új spiritualitás”, a teozófia és azantropozófia, vagyis az ember és atermészet kapcsolatának újfajta meg-valósulása, s ezáltal az egyéni vallá-sosság (Skiera, 2006. 32. o.). Az élet-reform a következo területekre terjedtki: testreform, testnevelési reform, öl-tözködési reform, társas kapcsolatokreformja, természetgyógyászat, vege-tarianizmus, nudizmus, antialkoholiz-mus (Németh, Mikonya és Skiera, 2005;Skiera, Németh és Mikonya, 2006; Far-kas, 2008; Krabbe, 1974).

Ezen irányzat hazánkban elsosor-ban a gödölloi muvészek nevéhez köt-heto, ok váltak a mozgalom elso köve-toivé. Munkásságukról két monográ-fia jelent meg (Gellér és Keserü, 1987,1994; Gellér, G. Merva és Oriné, 2003).A Vár Ucca Tizenhét egyik tematikus

24


száma pedig kifejezetten Nagy Sán-dorral foglalkozik (Géczi, 1999). Azéletreformerek visszanyúltak a fran-cia felvilágosodás gondolatvilágához,Rousseau-hoz, újra a természet kerültközponti pozícióba, s játszott nagyszerepet a szellemi irányzatokban, eztpéldául az öltözködés terén is hangsú-lyozzuk. A gödölloiek gondolkodásá-ban is felértékelodött a természet sze-repe, ezért vonultak ki, ezért végezteksok tevékenységet a szabadban (Szabó,1999).

Az életreformot tekinthetjük moz-galomnak, amely szembeszegült azadott társadalmi normákkal. Ilyen ér-telemben nevezhetok deviánsnak, per-sze csak akkor, ha feltételezzük, hogya devianciának létezik a negatívtól el-téro értéktartalma is. Jobbnak tartomazonban a riesmani autonómia szóhasználatát, mert árnyaltabb. Arramutat rá, hogy a gödölloi muvészekvalamiféle nemes cél érdekében vo-nultak ki, azért alakítottak ki saját vi-lágot, mert nem akartak betagozódnia kialakuló ipari társadalomba. Nemtekintették értéknek, s követendo min-tának például az urbanizációt, s eztki is nyilvánították. Természetesenaz általános társadalmi normákat be-tartották, de lényeges elemeket meg-kérdojeleztek. Mutatja ezt maga azéletreform, mint mozgalom. Érdekes,hogy egyaránt nevezhetok beilleszke-doknek és be nem illeszkedoknek is.Saját világukban ugyanúgy rend ural-kodott, de ez a mikrokozmosz, vagyisa gödölloi muvésztelep más pillére-ken állt. A társadalommal is tartot-ták a kapcsolatot, így tevékenységüknem tekintheto teljes elhatárolódás-

nak. Szerveztek ugyanis kiállításokat,írtak folyóiratokba (pl. Népmívelés,Muvészi Ipar), készítettek grafikákat,vagyis többféleképpen érintkeztek a„nyilvánossággal”, ugyanakkor kivo-nulásukkal eroteljes társadalomkriti-kát gyakoroltak.

A gödölloi muvészkolónia 1901-ben kezdte bontogatni szárnyait, segészen 1920-ig, Körösfoi-Kriesch Ala-dár – a muvésztelep egyik emblema-tikus figurájának – haláláig fennállt.Ide csoportosultak a kor jelentosebbmuvészei, gondolkodói családjukkalegyütt. A telepen Nagy Sándor meg-valósíthatónak tartotta a hétköznapi, amindenki által muvelheto muvészetet,alkotófolyamatot, azaz a muvészetetkiterjeszthetonek tartotta.

A gödölloi életközösség a muvé-szetet, az alkotást helyezte munkájukközéppontjába. Ez azonban nemcsakNagy Sándor és Körösfoi személyérevolt jellemzo, hanem a „nem muvész”munkásemberekre is. Magyarázomezt azzal, hogy a gödölloiek szövomu-helyében egyszeru emberek (is) tevé-kenykedtek, de ok is alkotásokat hoz-tak létre. Gödöllo az a hely volt, aholegyszerre valósult meg munka, mu-vészet és a közösségképzés, valamint-ápolás (Szabó, 1999).

A muvésztelep fo figurái közé so-rolt Nagy Sándor és Körösfoi-KrieschAladár életmódjukkal, külsejükkel,megjelenésükkel, munkásságukkal ki-emelkedtek a tömegbol, s hatottakrájuk. A természetességet helyez-ték középpontba. Külsejüket tekintvea tolsztojánus megjelenés jellemezteoket, a férfiak általában hosszú hajatés szakállt viseltek, s a többség saját

25


tervezésu ruhában, valamint sarubanjárt. Életmódjuk vonatkozásában alegfontosabb a nagyvárostól való eltá-volodás, a rendszeres mozgás, a sportszeretete, valamint az újfajta táplálko-zási szokások, például a hústól valótartózkodás volt.

Munkásságuk pedig nem merültki a képzomuvészeti alkotások létre-hozásában, hanem a nevelés is közép-pontban állt, mely esetében az önne-velés és a kollektív nevelés összefo-nódott. Komolyan érdekelte oket azemberek nemesebbé formálásának le-hetosége.

Az életreform elméleti és gyakorla-ti megvalósulása kapcsán fontos hely-nek tekintheto a gödölloi muvészte-lep, természetesen az öltözködés, azöltözködésrol vallott gondolataik ki-fejtése tekintetében is. Éppen ezért akövetkezo fejezetben az életreform ál-tal megfelelonek tartott ruházkodástmutatom be, s a századelo magyar ér-telmiségének véleményét a korabeliviseletrol.

Az életreformerek és a„normális” emberek

öltözködésének megítélése

Ebben a fejezetben foként a magyar-országi öltözködési viszonyokat kívá-nom tárgyalni, de elotte szükségesmegfogalmazni, milyen értelembenbeszélhetünk az öltözködés kapcsánnormalitásról, illetve devianciáról, va-lamint fontosnak tartom az öltözködé-si reform dióhéjban való tárgyalását.A normális öltözködés kifejezés alatta századelon elfogadott, a tömegesruhaviseletet értjük. Természetesen –

mint az orvosok és a muvészek véle-ményébol kiderül – a legtöbb esetbenéppen ez a viselet számított abnormá-lisnak, így a megfogalmazás a szemlé-lo szemszögébol változhat. A tömegszámára ugyanis az új, a szokatlanválik abnormálissá. Éppen ezért a szá-zad eleji viselet a normális, a megszo-kott, s az új az abnormális. Példáula reformruha, amelyet a társadalomcsupán távolról, vagy egyáltalán nemismer.

Karen Ellwanger és Elisabeth Meyer-Renschhausen szerint az öltözködési re-form virágzása 1895 és 1910 közé tehe-to. Eloször a férfi, majd a noi ruhák re-formjáról beszélhetünk, melynek okaiközé foként orvosi, higiénikus szem-pontok sorolhatók. A noi öltözék ra-dikális reformja figyelheto meg, mely-nek egyik elso és legfontosabb elemea fuzo elvetése. A reformerek szerintugyanis a fuzo korlátozza a nok moz-gásbeli szabadságát, amely a korabelinok körében is kedveltté vált sportokmiatt is problematikus, valamint nyo-mást gyakorol a belso szervekre, amideformitást eredményezhet. Légzés-problémák is elofordulhatnak, így azorvosok a nok és születendo gyereke-ik egészsége érdekében javasolták afuzo számuzését a ruhatárból. Lénye-ges továbbá a noi ruha súlyának csök-kentése, s a láb szabaddá tétele. A noiöltözék témája különbözo diskurzuso-kat eredményezett, melyekben fokéntorvosok és muvészek vettek részt (Ell-wanger és Meyer-Renschhausen, 1998.87–91. o.).

Érdekes adalék az öltözködési re-form tárgyalásához, hogy Samuel Tho-mas Sömmering (1755–1830) már 1788-

26


ban megjelentetett egy muvet Über dieSchädlichkeit der Schnürbrüste címmel,melyben orvosként a fuzo káros hatá-sairól értekezett (Ellwanger és Meyer-Renschhausen, 1998. 88. o.). Azon-ban Sömmering csupán elofutárnaktekintheto, igazi változásokat csupána 19. század vége hozott. 1881-benAngliában megalakult az elso ruha-reform egyesület, mely hangsúlyozta,hogy a nok szabadon mozoghassanak,kevesebb súlyt viseljenek, valamint aszépség ne menjen a kényelem rová-sára (Ellwanger és Meyer-Renschhausen,1998. 92. o.). A szerzok beszámol-nak arról, milyen hatalmas méreteketöltött az öltözködési reform Németor-szágban. Folyóiratok indultak, egye-sületeket alapítottak, kiállításokat ren-deztek, s konferenciákat tartottak ( Ell-wanger és Meyer-Renschhausen, 1998.95. o.).

Borus Judit Coco Chanelrol írt cik-ke huen ábrázolja azt, hogy milyenviszonyok közepette jelent meg a re-formöltözék. „Képzeljük csak el, hogyannéztek ki a nok a 19. század végén: a de-rekuk olyan szukre volt befuzve, hogy aligkaptak levegot, ruhájuk szintén szorosana testükre feszült, összenyomva a bordá-ikat és a gyomrukat, a fuzo felett mélydekoltázs vonzotta a férfi tekinteteket, ésa szoknya, amely alatt több réteg alsószok-nya rejtozött, a földet seperte. Fejükönhatalmas kalapköltemények tollakkal, gyü-mölcsökkel, csipkével, szalagokkal díszítve.Frizurájuk magasra tornyozva, a súlyoshajfonatokat rengeteg hajtu tartotta kor-dában.” (Borus, 2007).

Broby-Johansen szerint akadtakolyan hölgyek, akik legalsó bordá-jukat kioperáltatták, hogy karcsúbb

derékkal mutatkozhassanak (Broby-Johansen, 1969. 277. o.). Mivel ezta gondolkodást és öltözetet sokan kri-tikával illették, nem meglepo, hogyBerlinben már 1897-ben egylet szerve-zodött a noi viselet jobbítása érdeké-ben (F. Dózsa, 1991a). Broby-Johansenmegjegyzi, hogy „Fokin, a párizsi oroszbalett vezetoje letétette táncosnoivel a fu-zot. Így került sor 1910-ben a noi vise-let nagy forradalmára.” (Broby-Johansen,1969. 282–283. o.).

A nok emancipációja kapcsán ke-rült elotérbe a fuzo viselésének helyte-lensége. F. Dózsa Katalin a következo-képpen vélekedik errol: „A legdühöd-tebben a „muvelt hölgyek” derekát össze-szorító fuzot támadták (joggal!). Egy dr.Craig nevu orvos kimutatta, hogy 100 fia-tal hölgy közül 43 a túlságos fuzésbol ere-do betegségektol pusztul el, a többi pedigegész életén át gyomor-, máj- és lépbajok-ban szenved. A vastag vászonból készült,fémpántokkal vagy halcsonttal merevítettfuzo kínzószerszámnak is megfelelt vol-na, zsinórjait pedig olyan szorosra fuzték,hogy az 55-56 cm-es derékboség szinteátlagos volt a fiatal, karcsú hölgyek kö-rében! Eltorzította a noi testet, mert afelesleges hájakat a mellre, hátra, csípore,farra tolta, azonkívül a nok ösztönöseneloredugták a hasukat, hogy a rájuk nehe-zedo nyomástól kissé megszabaduljanak.Szorította a májat, lépet, gyomrot, szúr-ta a hasat, összenyomta a méhet – nemvéletlen, hogy ellenzoi „gyermekelhajtóeszköznek” csúfolták.” (F. Dózsa, 1989.69. o.).

Demeter Zsófia mást emel ki, a hu-szadik század eleji öltözködést rend-kívül sokrétunek nevezi, amit az idofelgyorsulásával, valamint a – már ál-

27


talunk is említett – technikai fejlodés-sel magyaráz. Ez a fejlodés magá-val hozta a sporteszközök széleskö-ru elterjedését, ami természetesen azéletmódreformmal is összefüggött. Akülönféle sportok gyakorlásához elen-gedhetetlen követelmény volt a meg-felelo, kényelmes ruhák megalkotása.Demeter az 1887-es évszámot emlí-ti a kerékpározás divattá válásaként,melyhez megtervezték és kiviteleztéka buggyos sportnadrágot. „A sporta hölgyek körében is terjedt: bicikliztek,úsztak, teniszeztek és autóztak. Termé-szetesen mindhez más ruha kellett. Akorszakban rengeteg új ruhafajta szüle-tett: a ruhatípusok sokasága alakult ki.Mást illett viselni sporthoz, sétára, gar-den partyra, látogatóba [...].” (Demeter,2006). A sportolás témáját még annyi-val egészíteném ki, hogy Magyaror-szágon elsoként az 1910-es évektol agödölloi életreformerek síelnek, mely-hez szintén speciális ruha kialakításaválik szükségessé. A mindennapi vi-seletben megfigyelheto nagyfokú vál-tozását azonban csak a világháborúkitörése hozott, amikor a nok a koráb-ban férfifeladatok ellátására kénysze-rültek.

Rudolf Broby-Johansen a 19. szá-zad végi, 20. század eleji divat kap-csán férfias nokrol ír, akik egyenran-gúvá akartak válni, szerettek volna ta-nulni, s dolgozni. „Az emancipált no öl-tözködésében is ki akarta fejezni, hogy másgondja is van, mint a férfikegyeket haj-hászni. Azt sem kívánja a férfiaktól, ami-vel a régi felfogás szerint a »hölgyeknek«tartoznak, hogy némi lenézéssel, de hódo-lattal bánjanak vele. Az emancipált noangol kosztümöt visel, ugyanolyan gyap-

júszövetbol, mint a férfi. A kalap ebben azidoben a noi emancipáció legfobb jelvénye,és a nyolcvanas években egészen kiszorítjaa fodros fokötot.” (Broby-Johansen, 1969.270. o.). A kalap fontosságáról bo-vebben A no címu folyóiratban olvas-hatunk. (Gilman, 1915. 143–145. o.).Azonban nemcsak a fokötot hagyjákel, hanem a ruha is módosul, egye-sek a fuzorol is lemondanak. „A hal-csontos derekat felváltja a világos színublúz, amelyet cserélni lehet az aljtól füg-getlenül. Mert nem érik be azzal, hogy aférfiakkal egyforma magasak, mozogni iséppen olyan szabadon akarnak.” (Broby-Johansen, 1969. 271. o.).

Az életreform körébe sorolható anok egyenjogúsági törekvése is, amia 19. század végére, s a 20. századelejére teheto. Ennek eklatáns példájaMagyarországon A no és a társadalomcímu folyóirat, amely 1907-ben felvál-lalta a nok „ügyét”. Akár az egészfeminizmus tárgyalható lenne a nor-malitás és az abnormalitás szemszö-gébol, de ez most nem célunk. Vizs-gálatunk arra terjed ki, mit gondoltaka századelo noi öltözködésrol, a fuzo,az uszály, a keskeny cipo viselésérol akor híres magyar orvosai és muvészei.Többek között két jelentos gödölloimuvész, Nagy Sándor és Undi Maris-ka gondolatait is idézem.

A noi öltözékrol gondolkodva ahíres anatómus, egyetemi tanár, Len-hossék Mihály (1863–1937) három pont-ban foglalta össze, mit tart abnormálisjelenségnek a századelo noi divatját il-letoen. Eloször a földig éro szoknyákellen foglalt állást, ugyanis a ruhane-mu (hosszúságából fakadóan) össze-szedi az összes koszt, s a lakásba való

28


bevitele esetleges megbetegedésekhezvezethet. Másodszor a fuzot említi,de nagyon elnézo, hiszen csak abbanaz esetben tartja károsnak a fuzo vise-lését, ha azt egyébként is karcsú nokhordják. Az ilyen nok alakváltozásátmár kifejezetten visszataszítónak tart-ja. A következot írja: „A nagyon iskarcsú derék ép oly kevéssé szép, mint azaránytalanul kicsiny kéz vagy láb: egyikis, másik is az abnormitás hatását kelti.”(Lenhossék, 1907. 169. o.). Harma-dikként pedig a túl keskeny cipok vi-selése ellen lép fel, hiszen az ilyencipok hordása különbözo deformitá-sokat okozhat. Láthatjuk tehát, hogya társadalom által normálisnak tartott,elfogadott öltözködés abnormális testielváltozásokhoz vezethet mind a fuzo,mind a keskeny cipok viselése követ-keztében.

Tauszk Ferenc (1865–1915), szinténorvos a magas sarkú cipok káros hatá-saira, valamint az uszály hordásánaknegatívumaira hívja fel a figyelmet. Acipo kapcsán foként tartásproblémák-ra és vándorvese kialakulására utalt.Az uszály kapcsán arra figyelmezte-tett, hogy az mások egészségére iskárosan hat, gondoljunk csak a porfelkeverésére. (Tauszk, 1907. 198. o.).

Telcs Ede (1872–1948), szobrász pe-dig foként azt pellengérezte ki, hogy anok már nem természetes szépségük,formájuk szerint öltözködnek. Úgyérzi az ízlés negatív irányba tolódottel, amelyért a férfiakat teszi felelossé.„Az ízlés ezen elvadulását azonban nemírom egészen a nok rovására. Ok elvégreolyanok, amilyeneknek a férfiak szeretikoket látni, és viszont. Muvészi látásrakell tanítanunk az embereket, hogy ízlé-

sük megváltozzék.” (Telcs, 1907. 169. o.).Nagyon jelentosnek vélem, hogy Telcsgondolataiban megjelenik a jövot job-bító szándék, amelyet a nevelésen ke-resztül lát megvalósíthatónak.

Mintha Telcs szavaihoz csatlakoz-na Nagy Sándor (1869–1950), a gö-dölloi festomuvész, amikor nagyonfelindultan nyilatkozik a férfiak di-vatkreáló viselkedésérol. Nagy is aférfiak számlájára írja a nok öltözé-kének túlkapásait, hiszen szerinte aférfiak diktálják a divatot. „Amennyi-ben a nok ruházkodása célszerutlen, ká-ros és csúnya, vessenek számot azokkal acsászárbajuszos férfiakkal, akiknek az ízlé-sén múlik generációk egészsége, szépsége.A noi természet alapvonása, hogy alkal-mazkodik a férfi gondolkodásához. Ebbolkövetkezik, hogy akármilyen groteszk, os-toba, egészségtelen legyen is az a noi vi-selet, mindig pontosan kifejezi evvel azt,hogy milyen a férfiak átlagízlése. Tehátnem a nok formaízléshiánya okozza károsés csúnya viselkedésüket, hanem az a fer-de gondolkodás, amely a férfiak átlagánakagyát eltölti [. . . ] A vattamellueknek szépa lábszárakra letolt has, szép a nyakbafeltolt mell, szép a hajlíthatatlan darázsde-rék, szép egy-egy tendenciózusan kiemelttestrész, szép a pinceszínu test, a boglyaskalap, még a kivágott ruhák is szépek ezek-nek.” (Nagy, 1907. 183. o.).

Nagy arra is felhívja a figyelmet,hogy a testet egészében kellene szem-lélni, nem kell elveszni a részletekben,s a férfiak formaérzékének kell javul-ni. Az utóbbi gondolat ismét közeláll Telcs véleményéhez, vagyis a mu-vészi meglátás, az ízlés javítására vanszükség.

Undi Mariska (1877–1959) – Nagy

29


Sándorhoz hasonlóan szintén – Gö-döllon élt, s rendkívül tehetséges ter-vezo volt. Bútorok és játékok mellettruhákat, sot reformruhát is tervezett,melyeket népi motívumokkal díszített(F. Dózsa, 1998). Az általa készített re-formruhákat hordták a magyar femi-nisták. A muvészno is kritizálta a kornoi divatját, s ennek ellenpontjakéntajánlotta a reformruhát. Felvetodikazonban a kérdés, mi is a reformru-ha. Egy olyan ruhadarab, ami sokkalegészségesebb és könnyebb, mint akorábbiak, s a ruha súlyát a vállra he-lyezi át. Ez hozzásegít ahhoz, hogya nok aktív életet éljenek, sportolni,dolgozni tudjanak.

Undi gondolatait a pontosság ér-dekében szó szerint idézem: „Mindenruhadarabot, amely a test épségét meg-bontani merné, feltétlenül el kell vetnünktehát. A ruhának egyszeruen kísérnie kella test szép vonalait s azzal – mert igazalapon nyugszik – okvetlen megállja a kri-tikát eszthétikai szempontból. A célszeru-ség még kettot kíván: hogy védje az idojá-rás viszontagságaitól s hogy emellett nerójjon túlságos súlyt reá. Ennek a háromkövetelésnek alig van ruha, mely jobbanmegfelelne, mint a reformruha. Két darab-ból áll: a felso zubbonyos részbol, amelykönnyu, lenge szövetbol készülhet s magá-ból a köntösbol, melynek szövete tömörebbanyag kell hogy legyen. Rendkívül cél-szeru, hogy ha a zubbony mosható anyag;tisztaság szempontjából nincs ruha, me-lyet hozzá lehet akkor hasonlítani. Nemszorít sehol; a ruha súlyát a váll tartja smivel akkor igazán reformruha, ha szöve-te sohasem súlyos – a váll sem fog nagyterhet hordani. Nagy elonye az is, hogy azalaknak megfeleloen szabhatjuk simulóbb-

ra vagy bovebbre; karcsú alaknak szebba feszesebb szabás, kistermetu noknél, hakissé kövérek, a laza forma. Nem emeli kiannyira soha a felesleget, mint egy telje-sen odasimuló blúzos ruha s azáltal, hogyegy vonalban fut le válltól a földig, megnö-veli az alakot [...] Ha a reformruha alattmegfelelo szabású alsó ruházatot is hor-dunk, melynek szintén könnyunek és me-legnek kell lenni, akkor ideális ruhánk van.Nem feszélyez semmi munkánál, egész lel-künkkel abba feledkezhetünk, nem kívánfrissítést, alakítást divat szempontjából,mert sohase divatos, de – mindig divatos.”(Undi, 1908. 26. o.).

A feministák egyesületének elnö-ke, Schwimmer Rózsa (1877–1948) szin-tén sokat tett a noi öltözködés javításaérdekében: „Az öltözködésnek emberialakot megtagadó, testet és vele lelket isölo mai formája nem egyéb, mint a nonemi és gazdasági éhségének versenykira-kata [. . . ] A nomozgalom egyik sarkalatosprogrammpontja a noi öltözködés észszerués esthetikai megváltoztatása. Mert nem-csak a testi épséget, hanem a szép iránt ér-zéket is pusztítja a természetes formáknakfittyet hányó noi öltözködés.” (Schwim-mer, 1909. 204. o.). Egy történetet iselmesélt, amelyben egy iskolaigazga-tó az eloször reformruhában megjele-no tanítónot rendre utasította. A nem-tetszés kiváltásának fo oka pedig azvolt, hogy a gyerekek azt gondolhat-ták, hogy gyermeket vár. (Schwimmer,1909. 205. o.). Valamint más országoköltözködése szempontjából fontos tör-vényi szabályozását is ismertette: „Azúj generációt kell az egészség és termé-szetes szépség mindenek fölé helyezésénekmegnyerni. De az öltözködésében szüloi-tol függo gyermek ízlését hiába neveljük,

30


ha a szüloi akaratot nem tudjuk e térenmegtörni. S azért nincs más mód, minta törvényes kényszer [. . . ] Bulgáriában1904-ben kelt közoktatásügyi rendelet tilt-ja a fuzo viselését és kötelezové teszi areformruhát a leánygimnáziumok tanu-lói számára. Romániában 1902. június1-én kelt közoktatásügyi miniszteri rende-let büntetés terhe mellett tiltja az összesállami leányiskolák tanulóinak a fuzo vi-selését.” (Schwimmer, 1909. 205. o.).

Az alábbiakban ismertetem a re-formruha kialakulásának fázisait, illet-ve azt, hogy egyáltalán milyen attribú-tumai vannak a megváltozott öltözkö-désnek. „Amerikában 1874-ben alakítot-tak egy reformruha-egyesületet, 1888-banpedig Angliában a Rational Dress Soci-etyt, az Ésszeru Ruha Társaságot. Német-országban egy Schultze-Naumburg nevuúr volt a reformruha apostola, aki azt ta-nácsolta a hölgyeknek, hogy ne csupána derekuk, de egész testük karcsúságáratörekedjenek – megfelelo életmóddal. Elso-nek hirdette meg a vajas kenyeres tízóraikés habos kakaós uzsonnák idejében, hogya nok egyenek keveset, viszont sportolja-nak többet, és akkor nem lesz szükségükmesterséges karcsúsító segédeszközökre.”(F. Dózsa, 1989. 69. o.).

A noi öltözködésrol A no címu fo-lyóiratban is olvashatunk, de szukebb-re szabott terjedelmi keretek állnakebben a kérdésben az olvasó rendel-kezésére. A folyóirat második szá-mában megjelent egy felhívás, amelyszerint 1914. január hó 21-én este 6órakor a Pesti Lloyd társaság díszter-mében Nagy Sándor festomuvész Anoi ruházat bírálata muvészeti szempont-ból címmel tart eloadást. Szintén eb-ben a számban egy másik öltözködés-

hez kapcsolódó eloadásra is invitál-nak: február 10-én a Royal-Szállodadísztermében Hedwig Buschmann ter-vezo muvészno, a legegyszerubb vo-nalú és szabású ruhák feltalálója tarteloadást Die neue Frauentracht cím-mel. Utóbbira következo számukbanis emlékeztettek, s kifejtették, hogya muvészno célja nem üzleti, hanemközkinccsé akarja tenni szabási rend-szerét, hogy bárki megvalósíthassaazt. Ugyanezen szám Hazai szemlé-jében Nagy Sándor eloadásáról is tu-dósítást adtak, melyben az író kifej-tette, hogy a muvészek szépérzékemindig mértékadó. Az 1914-es évfo-lyam negyedik számában pedig Hed-wig Buschmann eloadásáról olvasha-tunk a Hazai szemlében. Megtudhat-juk, hogy az eloadóterem megtelt, na-gyon sokan, s különbözo okok miattérdeklodo emberek voltak kíváncsi-ak a muvészno eloadására. Tulajdon-képpen fortélyokat, egyszeru techni-kákat mutatott be, melynek segítségé-vel gyorsan és könnyen elkészíthetoka ruhadarabok.

Az 1915. évfolyam 11. számábanpedig a szoknyákról értekezik az író,melyben kifejti, hogy a kritika min-denre kiterjed. A hosszú szoknyátegészségtelennek, a rövidet ízléstelen-nek, erkölcstelennek nevezi. Ha sokbenne az anyag, akkor pazarolnak anok, ha kevés, akkor a szabó, illetvea kereskedo kerül financiális tekintet-ben problematikus léthelyzetbe. Sar-kítva ugyan, de a cikk rámutat arra,hogy a férfiak szemszögébol a noi öl-tözködés meglehetosen összetett kér-dés, különösen egy olyan idoszakban,amelyben a társadalmi elvárások meg-

31


változnak.Az 1916. évfolyam elso számában

bejelentettek egy forradalminak ne-vezheto változást: Németországban akalauznoknek bevezetik a nadrágbólés blúzból álló egyenruhát, ugyanisabban gyorsabban tudnak mozogni,s nem balesetveszélyes, mint a szok-nya. Könnyen belátható, hogy mek-kora traumát okozott ez az intézke-dés azoknak, akik a szoknyák méretétis kritizálták. Valószínuleg még töb-ben fogadták ellenszenvvel azt, hogya nok – bár eleinte csak a kalauznok –nadrágot viselhettek.

Láthattuk, milyen fontos kérdésvolt a századelon a noi öltözködés,s annak megreformálása. Szükséges-sé vált, hogy a korabeli egészségtelen,természetellenes öltözködést felváltsaa természetes, amely párhuzamba ál-lítható az életreform fo törekvéseivel.

Összegzés

A századelo magyar értelmiségi ré-tegének álláspontját ismertettem fo-ként A no és a társadalom és folytatá-sa, A no címu folyóirat cikkeiben nor-malitás és abnormalitás szempontjá-ból. A muvészek és az orvosok fel-vázolták, milyen abnormális öltözkö-dési szokások jellemezték Magyaror-szágot, s kritikával illették azt. Igye-keztem az életreformerek, valamint afeministák álláspontjának ezzel kap-csolatos észrevételeikre is rávilágítani.A reformruha testesítette meg a 20.század elején a társadalom, a tömegszempontjából az abnormális, az élet-reformerek szempontjából viszont anormális öltözködési formát. Utób-

biakkal kapcsolatban fontosnak vél-tem, hogy az életreform fobb elemeitismertessem. Végül Schwimmer gon-dolatai kapcsán eljutottunk az öltöz-ködés pedagógiai jelentoségéig. Mivelaz öltözködés jelentos szerepet játszikaz egészség megorzésében is, ezérta nomozgalomnak és az életreform-nak egyértelmuen feladata lett a he-lyes öltözködésre való nevelés is. Eh-hez a következtetéshez nem csupánízlésbeli megfontolások vezethetneka századelo öltözéke kapcsán, hanemakár napjaink ruházatának megjavítá-si szándéka is, amelyek nyomán akára gyermekek szépérzéke is fejleszthe-tové válik.

Irodalom

Andorka Rudolf, Buda Béla és Cseh-Szombathy László (1974, szerk.): Adeviáns viselkedés szociológiája, Gondo-lat, Budapest.

Borus Judit (2007): Coco Chanel:„A divat mulandó, az elegancia örök”,Rubicon, 18. 8. sz. 60–62.

Broby-Johansen, R. (1969): Az öl-tözködés története. Gondolat, Budapest.

Demeter Zsófia (2006): Férfiés noi szerepek a divat tükrében,Szabadpart, 29–30. sz. Online:http://www.kodolanyi.hu/szabadpart/29/29_tarstud_demeter.htm 2014.10.01.

Ellwanger, K. és Meyer-Renschhausen, E. (1998): Kleidungs-reform. In: Kerbs, D. és Reulecke, J.(1998): Handbuch der deutschen Reform-bewegungen 1880-1933. Peter HammerVerlag, Wuppertal. 87–102.

Farkas, R. (2008): Lebensreformin der Donaumonarchie. Personen,

32


Vereine und Netzwerke, In: Hopfner,Johanna és Németh, András (2008):Pädagogische und kulturelle Strömungenin der k. u. k. Monarchie, Lebensreform,Herbartianismus und reformpädagogischeBewegungen. Peter Lang, Frankfurt amMain, Berlin, Bern, Bruxelles, NewYork, Oxford, Wien. 11–27.

F. Dózsa Katalin (1998): A magyarruha feltámadása. Népviselet és napidivat a harmincas években. Rubicon,10. 7. sz.

F. Dózsa Katalin (1991a): A noiviselet reformja a századfordulón. Ru-bicon, 3. 3. sz. 10.

F. Dózsa Katalin (1989): Letunt idok,eltunt divatok 1867-1945. Gondolat, Bu-dapest.

F. Dózsa Katalin (1991b): Pesti noa századfordulón. Rubicon, 3. 3. sz. 3.

F. Dózsa Katalin (1991c): Nokér-dés: feminin vagy feminista? Rubicon,3. 3. sz. 4–6.

Géczi János: (1999, szerk.): NagySándor. Tematikus szám: Vár UccaTizenhét, 7. 2. sz.

Gellér Katalin (2007): Nokérdésa muvészetben: Festonok a gödölloimuvésztelepen. Rubicon, 18. 8. sz.70–71.

Gellér Katalin, G. Merva Mária ésOriné Nagy Cecília (2003, szerk.): Agödölloi muvésztelep 1901-1920. Gödöl-loi Városi Múzeum, Gödöllo.

Gellér Katalin és Keserü Katalin(1987, szerk.): A gödölloi muvésztelep.Corvina, Budapest.

Gellér Katalin és Keserü Katalin(1994, szerk.): A gödölloi muvésztelep.Cégér, Budapest.

Gilman, Ch. P. (1915): A noi kalap,A no, 9. sz. 143–145.

Krabbe, W. R. (1974): Gesellschafts-reform durch Lebensrefom. Stukturmerk-male einer sozialreformerischen Bewe-gung im Deutschland der Industriali-sierungsperiode. Vandenhoeck & Ru-precht, Göttingen.

Krabbe, W. R. (2001): Die Lebens-reformbewegungen. In: Buchholz, K.,Latocha, R., Peckmann, H. és Wol-bert, K. (2001): Die Lebensreform. Ent-würfe zur Neugestaltung von Leben undKunst um 1900. Band 1. Häusser Ver-lag, Darmstadt. 25–30.

Kulcsár Kálmán (1969): Az ember ésa társadalmi környezete. Gondolat, Bu-dapest.

Lenhossék Mihály (1907): A noiruházat. A no és a társadalom, 10. sz.

Merton, Robert (2002): Társadalo-melmélet és társadalmi struktúra. Osiris,Budapest.

Nagy Sándor (1907): A noi ruházat.A no és a társadalom, 11. sz. 133.

Németh András (2000): A reform-pedagógia gyermekképe – a szentgyermek mítoszától a gyermeki önte-vékenység funkcionális gyakorlatáig,In: Pukánszky Béla (szerk.): Két évs-zázad gyermekei. Eötvös József Könyv-kiadó, Budapest, 2003. 169–184.

Németh András (2002a): A reform-pedagógia gyermekképe – a szentgyermek mítoszától a gyermeki önte-vékenység funkcionális gyakorlatáig.Iskolakultúra, 12. 3. sz. 21–32.

Németh András (2002b): Reform-pedagógia és a századvég reformmo-zgalmai. In: Németh András (2002,szerk.): Reformpedagógia-történeti tanul-mányok, Európai kölcsönhatások, nemzetisajátosságok, Osiris, Budapest. 25–43.

Németh András, Mikonya Györ-

33


gy és Skiera, E. (2005) Életreform ésreformpedagógia – nemzetközi törekvésekmagyar pedagógiai recepciója. Gondolat,Budapest.

Riesman, D. (1996): A magányos tö-meg. Polgár Kiadó, Budapest.

Schwimmer Rózsa (1909): A noiruházat reformja és a politika. A no ésa társadalom, 12. sz. 204.

Skiera, E., Németh András és Mi-konya György: (2006): Refrompedagogikund Lebensreform in Mitteleuropa – Ur-sprünge, Auspragung und Richtungen,landerspezifische Entwicklungstendenzen.

Gondolat, Budapest.Szabó Krisztina Anna (1999): „Az

egész élet szigete” – életmód és men-talitás a gödölloi muvésztelepen. VárUcca Tizenhét. 7. 2. sz. 88–151.

Undi S. Mariska (1908): A noiruházat. A no és a társadalom, 2. sz. 26.

Tauszk Ferenc (1907): A noiruházat. A no és a társadalom, 10. sz.

Telcs Ede (1907): A noi ruházat. Ano és a társadalom, 10. sz.

Tomka Béla (2009): Európa társada-lomtörténete a 20. században. Osiris, Bu-dapest.

34


Reformpedagógiai folyóiratokés a normális gyermek képe a

századfordulónMagyarországon

Pirka Veronika

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Tanító- és Óvóképzõ Kar

A reformpedagógia és az életreform irányzatok – melyek az álta-lam kutatott periódusban jelentek meg mozgalomként – nevelésikoncepcióinak célja olyan „normális” gyermek nevelése, amely egy-részt képes alkalmazkodni a gazdasági, társadalmi folyamatokhoz,másrészt viszont önállóan, individuumként is tud érvényesülni.

Miként Ehrenhard Skiera megállapítja a „gyermekbol való kiinduláspedagógiája” egy olyan élettér, életlehetoség és iskolai környezetkialakítását kívánta elérni, amelyben a gyermeki szükségleteknekmegfelelo feltételeket biztosítottak, ettol remélték a jövo generációjá-nak megmentését az életidegen környezettol és életidegen társadalmimechanizmusoktól (Skiera, 2005. 23–24. o.).

A századfordulón megjeleno „normális” gyermek képét két pedagó-giai folyóirat, a „Népmuvelés”/ „Új Élet” és a „ A Gyermek” alapjánmutatom be.

Társadalomtörténetiháttér

Aszázadfordulón az urbani-záció, a gyors iparosodás ésa polgárosodás hatására meg-

négyszerezodött a fováros, megkétsze-rezodött a városok lakossága.

Ezenközben a társadalomban fon-tos átrétegzodés következett be: a ne-messég fokozatos lesüllyedése, a há-zas zsellérek paraszti sorba emelkedé-se és a vállalkozó tokések eloretörésejellemzi a korszakot. A szociális mo-

bilitás folyamatai között a népességettöbbféle tényezo osztotta társadalmitömbökké, osztályokká és rétegekké.

A legfontosabb tényezok közé tar-tozott a nyelv, nemzeti hovatartozás,vallás, vagyon, foglalkozás, szárma-zás és a lakóhely minosége.

Ha a foglalkozás szempontjábólvizsgáljuk a társadalmi rétegek kiala-kulását a korszakra vonatkozóan, ak-kor az egyik legdinamikusabb fejlodotársadalmi csoport számszeruleg, illet-ve szervezettségi tekintetben a mun-kásság. A munkásságot alkotó cso-

35


portstruktúrában a gyáripari munkás-ság mintegy 60%-át tette ki, melynek48%-a a vas-, gép-, villamos- és a vegy-iparban dolgozott. A munkásléteta folyamatos egzisztenciális kilátás-talanság jellemezte, amelynek egyikmegnyilvánulási formája a lakásnyo-mor volt.

A paraszti társadalmi réteg a mun-kássággal érintkezo legalsó sávját aföld nélküli szegénynép, a napszámo-

sok, kubikusok és az uradalmi cse-lédek alkották. Az agrárproletárokszáma 1900 és 1910 között 4–4,5 mil-lió volt, kétharmaduk idoszaki mun-kás, napszámos, egyharmaduk cse-léd. A földmunkások külön csoport-ban tömörültek, az idénymunkások-kal együtt a munkássághoz tartoztak,összeköto kapcsot alkottak az iparimunkásság és a falusi szegények kö-zött (Romsics, 1999. 11–78. o.).

1. kép: Ötgyermekes óbudai munkáscsalád. (Escher, 2002)

Átalakultak az emberek társadal-mi és földrajzi kapcsolatai, a társa-dalmi szerkezet, egyének és csopor-tok életmódja, magánélete, a munka-és lakásviszonyok, társas kapcsolatok,a szabadido-, étkezés-, és ruhavise-let rendje. A városi emberek nagyrésze életének korábbi periódusát fa-luban töltötte, így életformájuk azonmunka- és családi körülményekhezkapcsolódott, de a gyárban dolgozóembereknek fel kellett adniuk a ko-rábbi életritmusukat. A modern ipari

termelés munkarendjében az embercsak egy eszköz lett, amit könnyen lelehetett cserélni, ha nem megfeleloenmuködött. Az ember a tömegtermelésnyomán elveszítette saját munkaesz-közeihez, és az általuk alkotott késztermékekhez fuzodo személyes kap-csolatát.

A gyárban dolgozó embertömeglétalapja a munka, az anyagi javakmegszerzése lett. Az ezzel párhuza-mosan kibontakozó urbanizációs fo-lyamatok a mélyebb emberi kapcso-

36


latok, a hagyományos emberi erköl-csi értékek, az ember közvetlen, éstágabb környezetével kialakított har-monikus viszony háttérbe szorult, azemberi lét dezorientációjához vezetett(Németh, 2002. 35. o.).

A folyamat különbözo modernis-ta és antimodernista törekvésekben,mint például kivonulás a társadalom-ból és az elgépiesedett világból, vala-mint muvészeti kommunák létrehozá-sában öltött testet.

Amennyiben az életreform peda-gógiai recepcióját vizsgáljuk, az elvá-laszthatatlan a korszak további, a po-zitivizmus eszmevilágába ágyazódó

irányzatoktól, mint a higiénia kérdé-sének felmerülése, és a kísérleti alapo-kon nyugvó gyermektanulmány. Azintézményes oktatással kapcsolatbanfelmerülo higiéniai diskurzus hozzá-járult a gyermekek megóvásáról szólótudományos gondolkodás felerosödé-séhez (Németh, 2008. 86–103. o.).

Mindezek az elemek közvetlen pe-dagógiai összefüggéseikben vannakjelen a reformpedagógia és életreformkülönbözo törekvéseiben, ennek reto-rikai elemei leginkább a gyermek ésaz antialkoholizmus, és a gyermekvé-delem, gyermekmunka elleni fellépésdiskurzusaiban érhetok nyomon.

2. kép: Kilakoltatott munkáscsalád (Escher, 2002)

37


A „Népmuvelés” és „AGyermek” c. folyóirat

Az általam, a minoségi forráselemzéskritériumaival vizsgált két folyóirat a„Népmuvelés” és „A Gyermek”.

Az 1906-ban Bárczy István, Bu-dapest fopolgármestere által indí-tott „Népmuvelés” címu folyóirat lettközoktatási- és kulturális elképzelése-inek „szócsöve”.

A Bárczy-program közoktatási saj-tóorgánumának szerkesztoi feladataitWeszely Ödön, és Wildner Ödön látta el.Utóbbi a közmuvelodési, népmuve-lési, várospolitikai és városfejlesztésirovatait, míg az oktatási vonatkozású-akat elobbi szerkesztette.

1910-ben a „Népmuvelés” egye-sült a magyar tanítóság lapjával, aNépmuvelok Lapjával és a MagyarNépiskolával, így hetilapként mukö-dött tovább. 1911-re az 1908-ban ala-kult Népmuvelo Társaság folyóiratalett, mellékletként jelent meg a (taní-tóság gyakorlati problémáival foglal-kozó) Népmuvelok Lapja.

A kapcsolat a következo évben fel-bomlott, a folyóirat új címe „Új Élet”lett; a névváltoztatás nem jelentettideológiai változást, csak a témakö-rök átstrukturálódásához vezetett. Afolyóirat 1918-ig, Bárczy István pol-gármesterségének végéig muködött(Németh, 1987. 22–23. o.).

„A Gyermek” címu folyóirat 1907-ben jelent meg elso ízben hazánkban,elindítása az Országos GyermekvédoLigának köszönheto, foszerkesztojeNagy László, a hazai gyermektanul-mány, gyermeklélektan nemzetközihíru képviseloje volt. Ez azért is fon-

tos, mert a lap a gyermektanulmányhazai fórumává vált, s úgy vált ismert-té, mint a Magyar Gyermektanulmá-nyi Társaság közlönye.

A reformpedagógia ihlette létrejöt-tét. 1909-ig, nem önálló periodika-ként jelent meg, a Gyermekvédelmilap melléklete volt. Ekkor megtör-tént a különválás, ugyancsak az Or-szágos Gyermekvédo Liga támogatá-sával. Szerkesztoi között találjuk Dr.Grosz Gyulát, Dr. Ranschburg Pált, Ber-kes Jánost, Pekar Károlyt. Közremuköd-tek a lap megjelenésében: gróf TelekiSándor, báró Babarczi Schwartzer Ottó,Dr. Bárczy István – a „Népmuvelés”címu folyóirat elindítója – valamintDr. Náray-Szabó Sándor (Szucsné Mol-nár, 2000. 147–163. o.).

A két folyóiratban az elozoekbenvázolt retorikai elemekhez kapcsoló-dóan a következo kulcsmotívumokatvizsgáltam a „normalitás”-kép értel-mezéséhez: gyermekvédelem, gyer-mekmunka, gyermek és az alkoholiz-mus kapcsolata és a gyermekbunözés.

A „normalitás” jelentésénekértelmezési lehetosége a

reformpedagógiagyermekképében

Gyermekvédelem és gyermek-munka

A gyermekvédelem muködését már agyermekek születésétol fogva fontos-nak tartották több szempontból, pél-dául:fogantatás, szülés, prostitúció, agyermekmunka megszüntetése, gyer-mek egészsége, ápolása, iskoláztatás,kriminalitás csökkentése (Népmuvelés,

38


1919. 95–105. o.).A gyermek védelemre szorul gyak-

ran a szülovel szemben is, hiszen azgyermekét ütheti, kínozhatja, házátólelkergetheti, vagy munkára kénysze-rítheti a család megélhetése érdeké-ben. Az adott korszakban az 1884-ikévi ipartörvény ellenére 14 éven aluligyermekeket is foglalkoztattak gyá-

rakban. Egy besztercebányai iparfel-ügyelo 1904-es jelentése szerint üveg-gyári telepen 8–9 éves gyermekeketfoglalkoztattak napi 8 órai munkában(Népmuvelés, 1906, 472–474. o.). Kisko-rúakat dolgoztattak bányákban, vas-öntokben, ércolvasztókban, porcelán-és üveggyárakban, illetve a mezogaz-daságban is.

3. kép: Gyerekek a pesterzsébeti nyomortelepen. (Escher, 2002)

A szüloknek a gyermekek ellenelkövetett deliktiumait a következo-képpen csoportosították a vizsgáltidoszakban:

(a) borzalmas bánásmód például ve-rés, abnormis szexualitás;(b) egészségtelen környezet, tisztáta-lanság;(c) a gyermek munkaerejének kizsák-mányolása;(d) a gyermek elhagyása;(e) koldulásra kényszerítés;(f) büntetendo cselekményekre való

kényszerítés;(g) a gyermek erkölcse ellen elkövetettbunök.

A folyóiratban megjelent diskur-zusok szerint nem számított kirívó-nak, ha a gyermekek hiányosan, vagyegyáltalán nem végezték el az elemiiskolát sem. A gyermekmunkásokaz idegfeszíto munka következtébengyengék, betegesek, vérszegények, tü-dovészesek, idegesek lettek.

A munkáscsaládokban az anyá-nak is dolgoznia kellett, így nem voltolyan szülo, aki igazán a gyermekek

39


mellett lett volna, az iskola túlzsúfolvolt, nem tudott személyre szabott se-gítséget nyújtani.

A lakásviszonyok rosszak voltak:a munkáscsaládok albérletben laktakvagy maguk is albérloket tartottak.

Mivel a gyermek gyakran utcárakerült, az állam feladata lett ennekmegoldása a prevenció eszközével,amely magába foglalta a következo-ket:

(a) javak igazságosabb, ésszerubb el-osztása;(b) jobb munkabérek nyújtása;(c) rövidebb munkaido kidolgozása;(d) egészséges lakás építése, kialakítá-sa;(e) jobb iskolák kialakítása és a kultú-ra fejlesztése.

4–5. kép: Gyermekkórház. (Escher, 2002)

40


Az úgynevezett „szociális „intéz-kedések” keretében megfogalmaztákaz anyaság védelme érdekében a meg-felelo szülészeti ellátás megszervezé-sét, a születési- és gyermekágyi higié-né megteremtését. Emellett kimutat-ták a munka káros hatását a terhes-ség alatt, valamint rámutattak arra akáros jelenségre, hogy a szülés utánimunkába állással az anyák a szopta-tást abbahagyták.

A koraszülés ellen öt szociálpoliti-kai segítségnyújtást fogalmaztak meg:(a) eltiltás olyan ipari üzemekben va-ló munkától, mely káros; (b) a mun-kaido maximalizálását; (c) a termelé-kenység maximalizálását; (d) az éjje-li munka beszüntetését és a kötelezoanyasági biztosítást. Emellett az ál-landó napi segély bevezetését szorgal-mazták, amelyet azok az anyák kap-tak volna, akik valóban ápolták gyer-meküket, s nem végeztek munkát, mi-

után a segélyre már nem voltak jogo-sultak, elozo munkahelyükre térhet-tek volna vissza dolgozni a javaslatértelmében.

Megállapították, hogy amennyi-ben az anya a gyermekkórház belsoéletében tevékeny részt vállalna, azsegíthetne az anyasággal járó felada-tokra való felkészülésben.

Fontos szemponttá vált az intéz-ményi háttér megszervezése is, meg-fogalmazták a bábaoktatás igényét, aszülointézetek szaporítását, a kórhá-zak szüloosztályokkal történo ellátá-sát.

Felvetették annak az igényét, hogyaz iskolák gyermekvédelmi feladato-kat is lássanak el: a kultúra közvetí-tése mellett a nagyvárosokban legyeniskolaorvos; muködjön iskolai fogkli-nika és napközi otthonok, legyenekjátszóterek és szünidei gyermektele-pek.

6. kép: Kislány egy menedékhelyen. (Escher, 2002)

41


Az 1901-ben alkotott gyermekvé-delmi törvény alapján 18 állami mene-dékhely állt az elhagyott gyermekekrendelkezésére. A jövendore nézveTóth Kálmán megoldási javaslatokkalszolgált a menedékhelyek muködésétilletoen: (a) szükségesnek vélte a taní-tókat is bevonni az állami menedékhe-lyek vezetésébe, (b) a neveloszüloketa gyermek ápolásába kellene bevezet-ni, így az egészségi ismeretekben valókiképzésükrol is gondoskodni szük-séges, (c) a Gyermekligának országosgyermekvédelmi alap összegyujtéséremozgalmat, (d) a budapesti ügyvédikamaránál pedig gyermekjog védelmiosztályt kellene létrehozni (Tóth, 1906.139–140. o.).

A magyar állami gyermekvédelemérdekében intézeteket állítottak föl:nagyszollosi állami fiúnevelo intéze-tet, a szegedi Árpád-Otthont, és a sza-loncai Szitányi-Otthont (Népmuvelés,1908, 145. o.).

A gyermek és az alkoholizmus

Az egészséges életmód elengedhetet-len feltételének tartották az alkoho-lizmus megfékezését, mely az életre-form irányzatok, és a megjeleno peda-gógiai reformok diskurzusainak alap-pillérévé vált. Német területen készültfelmérés szerint 10051 népiskolai ta-nuló közül 2340 ivott rendszeresendélben és este szeszes italt, 3989 pedignem rendszeresen, de alkalmankéntivott. A felmérés kapcsán készítettinterjú tudósítása szerint „[. . . ]az alko-holt élvezo gyermekek a legidegesebbek ésa legfigyelmetlenebbek. Ezek a gyermekekaz egybehangzó jelentések szerint szelle-

mileg nem elevenek, csekély munkaképes-séguek, általában fáradtaknak látszanak ésmindenkor az osztály utolsói közé tartoz-nak, sokszor még erkölcsi romlottságot ismutatnak.” (Népmuvelés, 1906. 85. o.).

Angliában az iskolaügyi hatóságkülön órákat rendelt el az alkoholiz-mus problémakörének feltérképezésé-re. Meghatározták, hogy egy év alatta tanítónak háromszor kell foglalkoz-nia a kérdéssel: eloször a pótszerek-re, és azok jelentoségére mutatnak rá,majd következoleg az alkohol pusztí-tó hatását magyarázzák, végül a tár-sadalmi szintu problémákat mutatjákbe. Az alkoholizmus pusztításánakeredményeképpen jelentkezik: pénz-kidobás, elszegényedés; munkaképte-lenség; önbecsülés elvesztése; erkölcsizüllés, buncselekmények elkövetése;betegség és megorülés; a család életé-nek tönkremenetele (Népmuvelés, 1910.347. o.).

Referenciamodellként a svéd if-júság józansági mozgalma kapcsánolyan gyermekosztályra hivatkoztak,amelynek tagjai hat éves koruktólrésztvevok. Ígéretet kellett tenniük,hogy kerülik az alkoholt, heti talál-kozójukon beszélnek az alkoholizmusproblémájáról, néha szavaltak, táncol-tak, kirándultak (Székely, 1909. 203.o.).

Magyarországon is létrehoztakpreventív jellegu intézményeket, ezekközül példaként említheto az Alkohol-Bizottság felállítása. A szervezet mun-kájának körébe tartozott az alkoholel-lenes oktatás megszervezése, a statisz-tikai adatok gyujtése az alkoholizmusterjedésérol, és az emberek felvilágosí-tása az alkohol káros hatásairól (Nép-

42


muvelés, 1908, 144. o.).Emellett hazánkban megfigyelo in-

tézet felállítását is elrendelték züllöttgyermekek számára, feladatául tuztékki a gyerekek testi, lelki abnormitá-si fokának vizsgálatát, és ennek alap-ján további nevelési program kidolgo-zását. Foként a 12 és 20 év közöttigyermekeket kellett megvizsgálnia azintézetnek, emellett foglalkoztató mu-helyeket kellett szervezni, oktató éskülön orvosi vizsgáló helyiséget lét-rehozni, valamint gyógypedagógustfoglalkoztatni, illetve az abnormitásfoka szerint a gyermekeket elkülöní-teni (A Gyermek, 1911. 54–55. o.).

Gyermekbunözés

„A gyermekkori buntetteket eloidézo okoklehetnek egyéniek és szociálisak. Az egyé-ni okokat kutatva tekintetbe kell venni agyermekek nemét, korát, testi és szellemiállapotát; a szociális okokat megtaláljuk agyermek családi és gazdasági viszonyai-ban.” (Éltes, 1907. 155. o.).

A vizsgálatok kimutatták, hogy afiúk kilencszer több buncselekménytkövetnek el, mint a lányok, és nemiérettségük fejlodésével egyre súlyo-sabb bunfajtákat képesek elkövetni.A buntettet elköveto gyermekek fizi-kálisan, és morálisan is gyengébbeklehetnek hasonló korabeli társaiknál.Az úgynevezett csonka családban va-ló nevelkedés is hozzájárulhat a gyer-mek negatív irányú fejlodéséhez, hahiányzik az anyai vagy apai modell.A család gazdasági helyzete is jelentosproblémákat idézhet elo a gyermek-nevelésben. 1895-ben Berlinben egyvizsgálatot készítettek a gyermekek

kriminalitásához és a gyermekmunká-hoz kapcsolódóan. A vizsgálatok kiér-tékelése alapján megállapították, hogy100 kiskorú buntettesnek a 70%-a tan-köteles korában napszámos, vagy ki-futó szolgálatot teljesített (Népmuvelés,1907. 108. o.).

A bunözo gyermekek által elkö-vetett leggyakoribb vétségek az adottkorszakban:1. tulajdon elleni;2. súlyos testi sértés;3. más vagyonának rongálása;4. csalás és hamisítás;5. sikkasztás;6. erkölcstelen üzelmek és fajtalanko-

dás;7. rablás;8. gyilkosság.A fokozódó kriminalitás három fookát különítették el. A születés elottható okok az iszákosság, a munkávaltúlterheltség és a nyugalom hiánya.

A 14 év alatti gyermek kriminalitá-sának fo okai pedig a jó példaadás hi-ánya, mivel a nagy munkaterhelés kö-vetkeztében szülok nem tudtak odafi-gyelni gyermekeikre, illetve a zsúfoltlakáskörülmények sem kedveztek aszocializációs folyamatoknak.

A 14 év feletti gyermekek krimi-nalitásának legfobb kiváltó indoka akimutatás szerint, hogy leváltak a szü-loktol, noha még nincs megszilárdultjellemük. Megoldásként szolgálhat-na – vetik fel – a legalsóbb népré-tegek helyzetének javítása, a családiélet fenntartása, az iszákosság leküz-dése, a fajtalanság és lakásnyomor el-leni küzdelem, a munkabér javítása, amunkaido rövidítés és a kultúra ter-jesztése.

43


Összegzés

A reformpedagógia „normalitás”-képéhez hozzátarozik, hogy a gyer-mek védve van a társadalom és a gaz-daság káros hatásaitól, jelleme mentesaz erkölcsi zülléstol, a bunözés nemválik élete részévé. Ha valamelyikfeltételnek mégsem tudna megfelel-ni, akkor szerzett abnormitása elvá-laszthatja a „normális”-ként1 definiáltgyermekektol. A két folyóirat szer-zoi által megfogalmazott lehetségespedagógiai eszköz a szerzett abnor-mitás ellen a prevenció, a gyermekekmegóvása a korszak káros társadalmihatásaitól.

A 19. században megjeleno diskur-zus a higiéniáról, és ezzel együtt azegészséges emberi test fontosságáról,két irányból is befolyásolta a gyermek-képhez kapcsolódó tudáskonstrukci-ós folyamatokat. Egyrészt implicitmódon megjelenik abban a moderneurópai munkatársadalom hatékonymunkavégzésre irányuló alapveto igé-nye, amely a fegyelmezett emberi test,illetve a testi és lelki egészséget hang-súlyozza, másrészt ezzel párhuzamo-san, ennek részeként elhatárolta a nor-malitás és abnormalitás határterülete-it is. A nemzeti oktatási rendszereklétrejöttével – az egészségügy párhu-zamos fejlodésével – egyre inkább aziskolai intézményrendszer feladatávávált a gyermekvédelem komplex kér-déseinek kezelése.

Irodalom

Adatok az alkoholizmus elterjedésé-rol az iskolában (1906). Népmuvelés,85.

Az alkohol elleni küzdelem az an-gol iskolákban (1910). Népmuvelés,347.

A gyermekmunkáról (1907). Nép-muvelés, 108.

Egy magyar gyermekvédelmikönyvrol (1909). Népmuvelés, 95–105.

Ember János (1906): A testi fenyí-tésrol. Népmuvelés, 472-474.

Escher Károly (2002): Gyermek-nyomor a két világháború között.Escher Károly szociofotói. BudapestiNegyed, 1–2 sz. 17–44.

Éltes Mátyás (1907): A gyermekekkriminalitása. Népmuvelés, 155.

Kerbs, B. és Reucke, J. (1998):Handbuch der deutschen Reformbewegun-gen 1880-1933. Peter Hammer Verlag,Wupperthal.

Megfigyelo intézet züllött gyerme-kek számára. A Gyermek. A Magyargyermektanulmányi Társaság Közlönye.5. évf. 54–55.

Németh András (1987): WeszelyÖdön és a Népmuvelés. Budapesti Ne-velo, 4. sz. 21–23.

Németh András (2002): Reformpe-dagógia és a századvég reformmoz-galmai. In: Németh András (szerk.):Reformpedagógia-történeti tanulmányok.Osiris Kiadó, Budapest. 25–43.

Németh András (2005): A magyarpedagógia tudománytörténete. GondolatKiadó, Budapest.

Németh András (2006): Die Le-1 A két pedagógia folyóirat a normális és abnormális fogalmát használja a gyermekekre. Normális

az a gyermek, melynek sem öröklött, sem szerzett betegsége, károsodása nincs.

44


bensreform und ihre pädagogischeRezeption in Ungarn: Lebensreformund Bildungsreform. In: Skiera, E.,Németh András és Mikonya György:Reformpädagogik und Lebensreform inMitteleuropa. Gondolat Kiadó, Buda-pest. 58–88.

Népmuvelés, 1908, 145.Németh András, Mikonya György

és Skiera, E. (2005, szerk.): Életreformés reformpedagógia - nemzetközi törekvé-sek magyar pedagógiai recepciója. Gon-dolat Kiadó, Budapest.

Romsics Ignác (2000): Magyarors-zág története a XX. Században. Osiris,Budapest. 11–98.

Skiera, E. (2005): A civilizáció ésgyógyulásának útja - Carpenter mu-ve alapján kibontakozó nemzetközidialógus a kultúrakritikáról és életre-formról. In: Németh András, MikonyaGyörgy és Skiera, E. (szerk): Életreform

és reformpedagógia- nemzetközi törekvé-sek magyar pedagógiai recepciója. Gon-dolat Kiadó, Budapest. 48–63.

Skiera, E. (2006): Über den Zu-sammenhang von Lebensreform undReformpädagogik. In: Skiera, E., Né-meth András és Mikonya György(szerk.): Reformpädagogik und Lebensre-form in Mitteleuropa. Gondolat Kiadó,Budapest. 22–47.

Székely Ervin (1909).: A svéd if-júság józansági mozgalma. Népmu-velés, 203.

Szucsné Molnár Erzsébet (2000):Reformpedagógiai témák „A Gyer-mek” címu folyóiratban 1907–1934. In:Kéri Katalin (szerk.): Ezerszínu világ.Pécsi Tudományegyetem, TanárképzoIntézet, Pécs.

Tóth Kálmán (1906): Gyermekeinkvédelme. Népmuvelés, 139–140.

45


Továbbélo utópiák

Pásztor Eniko

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai KarNeveléstudományi Doktori Iskola

Németh András – Pukánszky Béla – Pirka Veronika (2014, szerk.):Továbbélo utópiák – reformpedagógia és életreform a 20. század elso felében.(A Selye János Egyetem Tanárképzo Karának Tudományos Közleményei).Gondolat Kiadó, Budapest.

Atanulmánykötet a 2013. áp-rilis 11. és 13. között akomárnói Selye János Egyete-

men rendezett nemzetközi konferen-cián elhangzott eloadásokból összeál-lított válogatás. A kötetben megjelenttanulmányok szerzoi német, osztrákés magyar kutatók, akik különbözo tu-dományterületekrol érkezve vizsgál-ják azt a 19. századtól kibontakozóizgalmas mozgalmat, amely tulajdon-képpen máig hat, és tovább él.

Napjainkban ugyanúgy tapasztal-ható egyfajta visszakanyarodás a ter-mészethez, mint az a 19-20. századfordulóján kibontakozó életreform-mozgalmaknál megfigyelheto volt. Atáplálkozásban, az öltözködésben, akörnyezet alakításában, de a gyerme-kek nevelésében is a természetközpon-túság jellemzi az akkori és a mostaniéletreformereket egyaránt. E sokszí-nu mozgalom megismerését segíthetie kötet, hiszen benne nem csupán aneveléstudomány területérol érkezet-tek munkái kaptak helyet, hanem amuvészet-, fotó-, tánc- és építészettör-téneti kutatók tanulmányai is.

Az ezredfordulót követoen NémethAndrás vezetésével indult meg és nap-

jainkban is tart az ELTE PPK peda-gógiatörténeti kutatómuhelyében aza nagyszabású kutatómunka, amelyaz életreform-mozgalom magyaror-szági recepciójára és annak pedagógi-ai hatásaira irányítja a figyelmet. Szá-mos konferencia, publikáció, doktoriértekezés tanúskodik ennek a kuta-tócsoportnak az eredményességérol.A legutóbbi, 2014-ben megjelent ta-nulmánykötet pedagógiatörténetilegújabb nagyon érdekes adalékokkalszolgál e mozgalom megismeréséhez.

A Továbbélo utópiák – reformpeda-gógia és életreform a 20. század elsofelében címu tanulmánykötet tizenötírást tartalmaz, köztük két német nyel-vut. A kötetet nyitó német tanulmányszerzoje Ehrenhard Skiera, a Flensbur-gi Egyetem professzora, aki írásábanaz életreform-mozgalmakat rendkívü-li komplexitásukban, történeti folya-matukban jeleníti meg. Kitér céljaikeklektivitására, rendkívül heterogénideológiai hátterükre és ellentmondá-saikra. Múltjuk és jelenük összeveté-sével olyan kritikai attitudöt hív életre,amely a reális értékelésükhöz nélkü-lözhetetlen. A másik német nyelvutanulmány az osztrák Claudia Gerde-

46


nitschtol származik, aki Az életreformaz osztrák noi folyóiratokban a 20. szá-zad elso felében címmel közölt írásá-ban nemcsak definiálja az életreformo-kat, hanem a nomozgalmakat azokkalösszefüggésben vizsgálja. Pontos átte-kintést ad a nomozgalmak hátterérol,bemutatja, hogy az ipari forradalomés az I. világháború miként hívta élet-re azokat. A nomozgalmak kiterjedé-se, céljaiknak és tevékenységeiknek adifferenciált ismertetése mellett rámu-tat a szerzo arra is, hogy a nomoz-galmak részben hozzájárultak a kéttotalitárius ideológia terjedéséhez.

Az életreform részeként kibonta-kozó kommunamozgalomról olvasha-tunk Németh András írásában. Aszerzo összefoglalja az életreformszerves részét képezo kommunatörek-vések történeti elozményeit, fobb szel-lemi forrásait, bemutatja a különbö-zo termeloszövetkezetek, földközössé-gek, kommuna formájában muködoönellátó életközösségek jelentosebbkülföldi irányzatait, valamint az ún.elsodleges életreform- mozgalmakat,mint a természetgyógyászat, táplálko-zási reform, vegetarianizmus, testkul-túra mozgalom, de olvashatunk itta muvésztelepek és a természetgyó-gyász szanatóriumok kommuna vo-natkozásairól is. Az 1923-ban Szol-nok mellett alapított „vegetáriánus –bicsérdista – flecserista lakótelep”, aszentendrei Bubán-kolónia vagy a pe-dagógiai szempontból is nagyon je-lentos gödölloi muvésztelep ebben atanulmányban, mint a kommuna tö-rekvések hazai színterei jelennek meg.

Mikonya György az életreform ésa megtérés kapcsolódását vizsgálja.

A vallástörténeti írásokban számtalanmegtérési jelenséggel találkozhatunk.A szerzo a sok példából itt csak né-hány bemutatására vállalkozik. Eb-ben a tanulmányban ír Mikonya Erik-son Luther megtérését értelmezo okfej-tésérol is. Az írás végén kapott helyetaz „Egy sajátos megtérési történet” –a Vasárnapi Kör és Lukács György pél-dája címu alfejezet. Szarka Emese isegy olyan kutatásba enged betekin-tést, ami az életreform-mozgalmak ésaz új vallási mozgalmak kapcsolatá-ra fókuszál. A szerzo összefoglalja amozgalmak holisztikus értékeit, spi-rituális útkeresési módjait. Vallásszo-ciológiai és valláspszichológiai doku-mentumok elemzésével vizsgálja azeltéro súlypontokat és hasonlóságo-kat. Berzsenyi Emese az életreform-mozgalom egyik fontos szellemi for-rását jelento antropozófia filozófiaigyökereinek vizsgálatára vállalkozik.Megpróbálja felkutatni azokat a szá-lakat, melyek mentén Rudolf Steiner, amozgalom egyik jelentos ideológusaelindulhatott, vagy amelyek hatottakrá.

Tészabó Júlia írásában annak a kuta-tásának eddigi eredményeit ismerteti,melynek témája Detre Szilárd bábos,festo, író, rendezo életének, muvészipályájának rekonstruálása. A BlattnerGéza nevéhez kötheto hazai és fran-ciaországi muvészi bábjátszás történe-tének e meghatározó alakja csak egyszuk szakmai kör számára lehet is-mert. A szerzo jelen tanulmányábólazonban egy nagyon érdekes életpá-lya rajzolódik ki, melynek még min-dig vannak homályos, nehezen felku-tatható részei.

47


Egy másik muvészeti ág terüle-tére viszi el az olvasót Vincze Gabri-ella. A magyar mozdulatmuvészethatáron túli életébe kaphatunk bepil-lantást A Madzsar-iskola berlini kapcso-latai – adalékok Kepes Éva pályájáhozcímu tanulmánya által. A mozdu-latmuvészet több szálon is kapcsoló-dott az életreform-mozgalmakhoz, hi-szen olyan testkultúra-mozgalom volt,amely az emberi test felszabadításátés az egészséget állította a középpont-ba. Egy nagyon sokoldalú személyi-séget ismerhetünk meg Kepes Éva be-mutatása során, aki egyaránt volt kép-zomuvész, iparmuvész, fotómuvész,táncmuvész, színész és színpadterve-zo. Tizenhat évesen került MadzsarAlice-ék színpadára, egy olyan iskolá-ba, amely szorosan összefonódott aspiritualizmussal, amely aztán KepesÉvát, az o muvészetét végigkísérte.

Csengel-Plank Ibolya kutatásában amodern építészet és a nagyvárosi élet-forma kapcsolódási pontjait keresi azéletreform-mozgalmakkal a két világ-háború között. Az életreformerekkelellentétben az építészek nem a város-ból való kivonulást hirdették, hanema céljuk sokkal inkább az volt, hogy avárosi környezetben való egészségesélethez biztosítsanak valóságos alter-natívákat. A kor építészei azt hirdet-ték, hogy minden tervezés mértékemaga az ember és annak szükségle-tei. Forradalmi lépéseket kellett ak-kor tenniük a tér, az alaprajz, a fényépítészeti jelentoségének újrafelfede-zésében. A modern lakásnál jelenikmeg a makulátlan tisztaságra való tö-rekvés. A leghigiénikusabb helyiség-nek tartott fürdoszoba és konyha kö-

zül ez utóbbira esett nagyobb figye-lem. A tanulmányban olvashatunkarról is, hogy az életkörülmények ra-cionalizálása hogyan változtatta mega háztartási munka egyszerusödésénkeresztül az idovel és a térrel való gaz-dálkodást.

A 20. század nemcsak mint a„gyermekek évszázada” aposztrofál-ható, hanem a „nok évszázadaként”is értelmezhetjük azt, hiszen ekkornagymértékben átalakultak a hagyo-mányos noi minták. Vincze Beatrixírásában Lesznai Anna, a 20. száza-di magyar muvészeti élet meghatá-rozó noalakjának bemutatását hozza,akinek életmuve ugyancsak kapcso-lódik a századelo reformpedagógiaiés életreform-törekvéseihez. A kutatóaz író, grafikus és iparmuvész Lesz-nai Anna naplóját, fennmaradt írásaités a róla szóló eddigi publikációkatelemzi és veti össze a magyar reform-pedagógia feltáró elemzéseivel. Az ittbemutatott muvész gyermekközpon-tú, a gyermeki szabadságot felkarolóúj iskolát, új nevelést hirdeto muvésze-ti koncepciója jelentos hasonlóságotmutat a nyugat-európai reformpeda-gógiai iskolákkal.

A kötet legterjedelmesebb részétképezi Sanda István Dániel ugyancsaképítészettörténeti témájú írása, mely-ben a szerzo az iskolaépület-típusokéletreform-motívumait tárja fel a Bár-czy-korszak iskoláiban.

Az életreform-mozgalom egyikmeghatározó elemeként megjelenokorszeru higiéniai szempontok elotér-be kerülése és széles köru megismer-tetése, a helyes tisztálkodási szoká-sok kialakítása azokban a közel 32

48


millió koronás összköltséggel meg-épült új oktatási, nevelési intézmé-nyekben kezdodött, melyek dr. Bár-czy István fopolgármester muködésé-hez köthetok a fovárosban. Szinténaz életreform-mozgalomhoz kapcsol-ható ezekben az iskolákban az elsotornatermek, iskolai fürdok megjele-nése is, valamint figyelemre méltó azis, hogy a különbözo muvésztelepekképzomuvészei közül milyen sokakmualkotásait láthatjuk e tanulmány-ban bemutatott iskolaépületekrol ké-szült archív fotókon.

Földesi Renáta Peto András gyó-gyító munkájában és gyógypedagó-giai tevékenységében találta meg azéletreform-mozgalom és a reformpe-dagógia hatásait, ugyanis a keleti fi-lozófia, az okkultizmus, a holisztikusemberszemlélet, a természetes gyógy-módok alkalmazása, az emberi képes-ségbe vetett hit mind-mind jellemzikaz o munkáját. Az itt megjelent tanul-mány egy kutatássorozat elso szaka-szának részeredményeit mutatja csakbe, amely Peto levelezésének feldol-gozásával próbálja rekonstruálni 1911-tol azokat a személyes és szakmai kap-csolatokat, amelyek hozzájárulhattaka konduktív nevelés kialakulásához.

Amati Gergely Márton publikációjá-ban emlékiratokat feldolgozva a bu-dapesti Kis-svábhegyen 1926 és 1933között muködött Waldorf iskola lét-rejöttének és muködésének körülmé-nyeirol, annak fobb jellemzoirol ír. Ér-

dekes információkat olvashatunk azalapítóról, Nagy Emilné Göllner Máriaíróról, bölcsészrol, antropozófusról, el-kötelezett életreformerrol. Részletesismertetot kapunk az egykori iskolaegy napjáról, végül pedig a Waldorfiskola utóhatásairól szól a szerzo.

Pukánszky Béla Tehetségmentés éséletreform – Tarhos példája címmel meg-jelent tanulmányában a szegénysor-ból származó tehetséges gyerekek pro-fesszionális zenei nevelését felvállalótarhosi énekiskola rövid történetérolközöl új ismereteket, Pénzes Dávid pe-dig Prohászka Lajos a pedagógiai natu-ralizmusról címu írásában egy olyannagy és ma már ismét nagyra becsülttudóst hoz még közelebb hozzánk,aki óriási muveltségével szinte teljesszinkronban volt korával és a kultúraigaz terjesztojeként munkálkodott.

A fent röviden ismertetett ta-nulmányok szerzoi kutatási terüle-tük kituno ismeroi. A több tudo-mányterületrol származó témáknakaz életreform-mozgalmakkal és a re-formpedagógiával történo összekap-csolása egy nagyon sokszínu és felet-tébb érdekes, sok új információt tar-talmazó, és a régi ismeretek új aspek-tusból történo elemzésével egy meg-lehetosen izgalmas tanulmányköteteteredményezett, amely nem csupán apedagógiatörténet és az egyes érintetttudományterületek muveloi számáralehet hasznos, hanem az ezen a térenmég alig járatos olvasók számára is.

49


MozdulatBudainé Balatoni Katalin

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Pedagógiai és Pszichológiai KarNeveléstudományi Doktori Iskola

Beke László – Németh András – Vincze Gabriella (szerk): Mozdulat– magyar mozdulatmuvészet a korabeli társadalom és muvészet tükrében.Gondolat Kiadó, Budapest, 2013.

Atanulmánykötet a 2012szeptemberében megrende-zett mozdulatmuvészeti kon-

ferencia eloadásainak szerkesztett vál-tozatait tartalmazza. A rendezvény-re az Iparmuvészeti Múzeumban Amagyar mozdulatmuvészet története éskapcsolatai 1902 és 1950 között címukiállítás zárásaként került sor, így atudományos diskurzussal párhuzam-ban bemutatásra kerültek a korszakmozdulatmuvészeti fotódokumentáci-ói is.

A téma több szempontból is je-lentos. Olyan történeti eseményeketdolgoz fel, amelyek bemutatásával akor muvészeti és életviteli reformjai-ba kaphat betekintést az olvasó. Ezekrészletes megismerése elmélyítheti akor és az abban élo muvészek mun-kásságának, továbbá a korabeli hét-köznapok megértését és jobb megis-merését. A történeti vonatkozásokmellett a munka olyan gondolatokraösztönzi az olvasót, melyek a tánc, amozgás, a mozdulat fogalmáról alko-tott eddigi nézeteit, elgondolásait isátformálják.

A test, a testhasználat, a mozdulatés ezek muvészi alkalmazása az embe-ri kultúra évezredek óta használt kom-munikációs formája. A szabad önkife-

jezés ennek részeként, egy széleskörureformfolyamat táncmuvészeti lekép-zodéseként a kultúraközvetítés sajátosjelent meg a 20. század elején, mely-nek megítélése azóta is viták tárgyátképezi. Nem véletlen, hogy a kötet el-so tanulmányában Beke László feltesziazt a kérdést, hogy vajon muvészet-e egyáltalán a mozdulatmuvészet. Atéma kutatási eredményeit összegez-ve a kérdésre az alábbi választ adja:“. . . a 20. század folyamán a tánc amuvészetek királya, pontosabban ki-rálynoje, mert egyszerre a legtisztább,legegyszerubb és legredukáltabb, il-letve a legkomplexebb és legtitokzato-sabb, mert médiuma maga az emberitest.” (8.oldal).

A téma alapkérdéseinek vizsgála-tát követoen, Németh András tanulmá-nya biztosít szélesköru bepillantást akor európai és hazai életreform moz-galmainak kialakulásába, továbbá en-nek részeként az életreform hatása-it tükrözo táncmozgalmak és táncpe-dagógiai törekvésinek, jelentos képvi-seloinek munkásságába. Megismer-hetjük annak a visszafordulási folya-matnak a leglényegesebb elveit, me-lyek mentén ezek a mozgalmak életrekeltek, megismerhetjük azokat a ki-emelkedo személyeket, továbbá jelen-

50


tos iskolákat, csoportokat, melyek amozdulatmuvészeti mozgalom hazaiés nemzetközi törekvéseit reprezentál-ják.

Boreczky Ágnes tanulmánya azt akorabeli hazai mozdulatmuvész isko-lák köré szervezodo szerteágazó kap-csolatrendszert térképezi fel, melynekközéppontjában Jászi Alice, Dienes Va-léria és Szentpál Olga személye áll. Ma-gával ragadó, izgalmas és sokatmon-dó az a korabeli tudományos, muvé-szeti élet számos jeles személyiségét ismagába foglaló kapcsolati háló, amelybemutatja milyen szerteágazó terüle-tekrol kerültek az egyes személyek amozdulatmuvészet világába.

Detre Katalin munkája a századfor-duló utáni sportmozgalmak mai na-pig népszeru irányzatainak (pl. rit-musmozgalom, ázsiai testgyakorlatok,szabad testkultúra mozgalom) élet-reform vonatkozásait mutatja be. Akönyv sokszínu témaválasztásának iz-galmas fejezetét alkotja Tészabó Júliabáb és a táncmuvészet kapcsolatátelemzo tanulmánya. Különösen el-gondolkodtató az a megállapítás, mi-szerint a bábok mozgása sokkal sza-badabban tud megjelenni, mint a sa-ját emberi test mozdulatai, ezáltalsokkal természetesebb képet tükröz-nek. Miként Vincze Gabriella tanulmá-nya szemléletesen bemutatja, az egyesmozdulatmuvész iskolákban, többekközött Madzsar Alices vagy DienesValéria muhelyeinek jellemzo vonásavolt az eroteljes érdeklodés a keletikultúra iránt. Nem véletlen, hiszenolyan nézeteket jelenített meg ez a vi-lág, amelyek jól illeszkedtek az életre-form alapelveihez.

Fügedi János a Lábán-kinetográfiának a hazai mozdulatmu-

vészeti recepcióját, a táncjel-írási tech-nikának a Szentpál mozdulatmuvész-iskolában történo alkalmazását mutat-ja be. Bár több ízben is bebizonyoso-dott, hogy e jelrendszer olyan finommozgásokat is képes megjeleníteni,ami más úton leírhatatlan vagy csaknehezen megfigyelheto, így szinte tö-kéletesen képes visszaadni a táncosmozdulatokat, mégsem használatosa hazai táncalkotók körében. LorincKatalin munkája a magyar táncmuvé-szet kiemelkedo muvészházaspárja,Lorincz György és Merényi Zsuzsa élet-muvérol ad érzékletes képet. Eztköveti Fenyves Márk személyes élmé-nyek által is hitelesített beszámolójaBerczik Sára és Dienes Valéria kiemel-kedo munkásságáról. A kötet LorinczViktor által jegyzett záró tanulmányaa hazai sportdiplomácia kiemelkedoszemélyisége, Kemény Ferenc sokszí-nu életútjának vázlatos áttekintésérevállalkozott.

A Mozdulat kötet jól szerkesztett,egymáshoz szervesen illeszkedo ta-nulmányok keretében mutatja be ahazai mozdulatmuvészet 20. századifénykorának muvészi és pedagógiaitörekvéseit, beillesztve azt a századelso felének társadalmi politikai tör-ténéseinek eseménysorába is. A ki-advány témagazdagsága egyben jelziazt is, hogy ezen a területen a továbbikutatások még számos érdekes, ku-tatási eredménnyel gazdagíthatnák akorszak muvészeti, muvészetpedagó-giai szakirodalmát. Jóllehet a kötetnem vállalkozhatott a gazdag téma tel-jes feldolgozására, azonban kijelölteazokat a legfontosabb pilléreket, ame-lyekre annak további kutatásai alapo-zódhatnának.

51

pedagógiatörténeti szemle - jgypk.hu · gek, a meditáció, az ázsiai küzdosportok és az...

Documents