A GÁRDONYI GÉZA

ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2009.

PEDAGÓGIAI PROGRAM

ELFOGADTA

A GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA

NEVELŐTESTÜLETE

2009. szeptember 1.

2

TartalomjegyzékPREAMBULUM...............................................................................................................................10

KÜLDETÉS NYILATKOZAT.......................................................................................................12

HELYZETELEMZÉS.....................................................................................................................14INTÉZMÉNY-ALAPÍTÁS................................................................................................................14SZEMÉLYI FELTÉTELEK..............................................................................................................14TÁRGYI FELTÉTELEK..................................................................................................................16

Balatoni Általános Iskola:...................................................................................................................................16Napközi Otthonos Tagóvoda, Balaton:...............................................................................................................17Tagiskola Mikófalva:..........................................................................................................................................18Napközi Otthonos Tagóvoda, Mikófalva:............................................................................................................19Tagiskola Bekölce:..............................................................................................................................................20Napközi Otthonos Tagóvoda, Bekölce:...............................................................................................................21Arany János Tagiskola, Borsodszentgyörgy:......................................................................................................22Napközi Otthonos Tagóvoda, Borsodszentgyörgy:.............................................................................................22

Ó V O D A I N E V E L É S I P R O G R A M .....................................................................23GYERMEKKÉP, ÓVODAKÉP.........................................................................................................23

I. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI, ALAPELVEI...........................................................................231. Nevelési cél:.....................................................................................................................................................232. Nevelési alapelvek:..........................................................................................................................................23

II. NEVELÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK..............................................................241. Általános feladatok..........................................................................................................................................242. Az egészséges életmód kialakítása...................................................................................................................243. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása...............................................................................................254. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása....................................................................................................265. A közösségi életre való felkészítés:.................................................................................................................276. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése:......................27

III. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM...............................................................................28IV. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI....29V. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE.....................................30VI. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ

MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK.......................................................................................31Tagóvoda Balaton:..............................................................................................................................................31Tagóvoda Mikófalva:...........................................................................................................................................32Tagóvoda Bekölce:..............................................................................................................................................32Tagóvoda Borsodszentgyörgy:............................................................................................................................33

VII. A MIKÓFALVI ÓVODA PROGRAMJA.....................................................................341. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei....................................................................................342. Az óvodai élet tevékenységi formái..................................................................................................................34

1.) A szabad játék............................................................................................................................................342.) Mese – vers................................................................................................................................................353.) Ének-zene, énekes játékok..........................................................................................................................364.) Rajzolás, mintázás, kézimunka...................................................................................................................365.) Torna, mozgás, játékok..............................................................................................................................376.) A külső világ tevékeny megismerése..........................................................................................................387.) Munka jellegű tevékenységek.....................................................................................................................398.) Tanulás.......................................................................................................................................................39

3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére........................................................................................................414. Az ellenőrzés és értékelés rendszere................................................................................................................41

VIII. A BALATONI, BEKÖLCEI ÉS A BORSODSZENTGYÖRGYI ÓVODA................431. Bevezetés..........................................................................................................................................................432. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai...............................................................................43

3

3. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében............................................................................................454. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében.........................................................................................465. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében..............................................................................................476. A tudatos fejlesztés feltételei............................................................................................................................49

1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése..........................................................................492. Az óvodapedagógus modell szerepe..........................................................................................................493. Az óvónő és a dajka együttműködése.........................................................................................................504. A környezetben élők hatásai.......................................................................................................................50

7. A fejlesztés tartalma........................................................................................................................................511.) A játék és a tanulási tevékenység...............................................................................................................512.) Társas és közösségi tevékenység................................................................................................................543.) Munkatevékenység.....................................................................................................................................574.) Szabadidős tevékenység.............................................................................................................................58

8. A komplex foglalkozások rendszere.................................................................................................................591.) A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások...................................................................592.) A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások:.........................................623.) Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek......................69

9. A nevelés tervezése és időkeretei.....................................................................................................................7110. A fejlesztés módszere.....................................................................................................................................7211. Hagyományok, ünnepek az óvodákban..........................................................................................................74

ÓVODAI INTEGRÁCIÓS PROGRAM..............................................................................................75

I S K O L A I N E V E L É S I P R O G R A M........................................................................88

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK...............................................................................................88

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI....................................................................................................91

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI......104A. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCS. PEDAGÓGIAI FELADATOK.............104B. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK..............................105C. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK

MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK..........................................................................................................................106

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra........................................................................................................................................1062. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:...............................................................................................................................................................106

a) Hagyományőrző tevékenységek a balatoni iskolában..........................................................................106b) Hagyományőrző tevékenységek a mikófalvi iskolában...........................................................................107c) Hagyományőrző tevékenységek a bekölcei iskolában.............................................................................107d) Hagyományőrző tevékenységek a borsodszentgyörgyi iskolában............................................................108

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:.......................................1104. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:...............................................1105. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:.......................................................................1106. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése.............................................................1127. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják:....................................................1138. Sajátos Nevelési Igényű tanulók iskolai fejlesztésének elvei:..................................................................114

IV. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI...............................................................................................................................117

A) CSALÁDLÁTOGATÁS...........................................................................................................118B) SZÜLŐI ÉRTEKEZLET...........................................................................................................118C) FOGADÓ ÓRA......................................................................................................................118D) NYÍLT TANÍTÁSI NAP..........................................................................................................118

4

E) ÍRÁSBELI TÁJÉKOZTATÓ.....................................................................................................118

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE...119

1. AZ EGYES TANTÁRGYAK TANÍTÁSÁT SEGÍTŐ FELSZERELÉSEK ÉS TANESZKÖZÖK FELSOROLÁSA A BALATONI ISKOLÁBAN:............................................................................119

2. AZ EGYES TANTÁRGYAK TANÍTÁSÁT SEGÍTŐ FELSZERELÉSEK ÉS TANESZKÖZÖK FELSOROLÁSA A MIKÓFALVI ISKOLÁBAN:..........................................................................140

3. AZ EGYES TANTÁRGYAK TANÍTÁSÁT SEGÍTŐ FELSZERELÉSEK ÉS TANESZKÖZÖK FELSOROLÁSA A BEKÖLCEI ISKOLÁBAN:............................................................................145

4. AZ EGYES TANTÁRGYAK TANÍTÁSÁT SEGÍTŐ FELSZERELÉSEK ÉS TANESZKÖZÖK FELSOROLÁSA A BORSODSZENTGYÖRGYI ISKOLÁBAN:......................................................152

VI. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM.....169A.) ALAPOK...........................................................................................................................169

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM..................................................................................................................1691. Bevezetés, helyzetelemzés:..................................................................................................................1692. Segítő kapcsolatok:..............................................................................................................................1703. Állapotfelmérés:...................................................................................................................................1704. Célok megfogalmazása:.......................................................................................................................1715. A tevékenységek színterei, módszerei:................................................................................................1736. Ellenőrzés, értékelés, újabb célkitűzés:................................................................................................177

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A BALATONI, MIKÓFALVI ÉS BEKÖLCEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN......................................................................................................................................................177KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A BORSODSZENTGYÖRGYI TAGISKOLÁBAN..............................179

B.) ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK.................................................................................197

VII. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK................205

VIII. INTEGRÁCIÓS ISKOLAI PROGRAM...........................................................................207

ISKOLAI HELYI TANTERV .....................................................................209I. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS

VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK...........................................................211

1. TANTERVEK BEVEZETÉSI ÜTEME........................................................................................2112. ÓRATERV – BALATONI ÁLTALÁNOS ISKOLA.....................................................................2123. TANTERVEK – II-III.SZ. MELLÉKLETBEN............................................................................2134. MINDENNAPOS TESTMOZGÁS.............................................................................................2135. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS....................................................................................2136. ÓRATERV – TAGISKOLA MIKÓFALVA................................................................................217

Mindennapos testmozgás...................................................................................................................................2177. ÓRATERV – TAGISKOLA BEKÖLCE.....................................................................................218

Mindennapos testmozgás...................................................................................................................................2188. ÓRATERV – ARANY JÁNOS TAGISKOLA BORSODSZENTGYÖRGY.......................................2199. TANTERVEK – VI-VII.SZ. MELLÉKLETBEN...........................................................................221

10. Mindennapos testmozgás.............................................................................................................................22111. A NEM SZAKRENDSZERŰ OKTATÁS....................................................................................222

II. A TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI.......226

III. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI..............................................227

5

IV. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI...................228

V. A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ELLENŐRZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE...........................................230

ÉRTÉKELÉS AZ 1 – 3. ÉVFOLYAMON...........................................................................................................233ÉRTÉKELÉS A 4. ÉVFOLYAMON...................................................................................................................233ÉRTÉKELÉS AZ 5 - 8. ÉVFOLYAMON............................................................................................................234

VI. AZ OTTHONI (NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA....................................................................241

VII. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE.....................................................243

VIII. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK.....................249

IX. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA.............................251

6

MELLÉKLETEK

Mellékletek I.Értékelő lapok:

1. Személyiség értékelőlap2. Tantárgyi értékelőlap3. Tantárgyak havi értékelő lapjai

Mellékletek II.A balatoni általános iskola helyi tantervéhez: Tantervek 1. rész

1. Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam2. Matematika 1-4. évfolyam3. Környezetismeret 1-4. évfolyam4. Ének-zene 1-4. évfolyam5. Technika és életvitel 1-4. évfolyam6. Informatika 4. évfolyam7. Idegen nyelv 3-4. évfolyam8. Testnevelés 1-4. évfolyam9. Rajz és vizuális kultúra 1-8. évfolyam

10. Tánc és dráma 1-8. évfolyam 11. Osztályfőnöki órák 3-8. évfolyam

Mellékletek III.A balatoni általános iskola helyi tantervéhez: Tantervek 2. rész

1. Idegen nyelv 5-8. évfolyam2. Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam3. Történelem (Hon- és népismeret) 5-8. évfolyam4. Ember- és társadalomismeret, etika 7-8. évfolyam5. Matematika 5-8. évfolyam6. Informatika 5-8. évfolyam7. Természetismeret 5-6. évfolyam8. Biológia 7-8. évfolyam9. Egészségtan 6-8. évfolyam

10. Fizika 7-8. évfolyam 11. Kémia 7-8. évfolyam 12. Mozgóképkultúra 8. évfolyam 13. Testnevelés 5-8. évfolyam 14. Technika és életvitel 5-8. évfolyam 15. Ének-zene 5-8. évfolyam 16. Földünk és környezetünk 6-8. évfolyam

Mellékletek IV.A mikófalvi tagiskola helyi tantervéhez: Tantervek

Mellékletek V.A bekölcei tagiskola helyi tantervéhez: Tantervek

7

Mellékletek VI.A borsodszentgyörgyi tagiskola helyi tantervéhez: Tantervek

8

9

PREAMBULUM

Az intézmény elnevezése: GÁRDONYI GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODAOM azonosítója: 031494Címe: 3347 Balaton, Kossuth Lajos út 80.

Székhelye: Balatoni Általános Iskola Címe: 3347 Balaton, Kossuth Lajos út 80.

Telephelyek (tagintézmények): 1. Tagiskola Mikófalva3344 Mikófalva, II. Rákóczi Ferenc út 6.

2. Tagiskola Bekölce3343 Bekölce, Béke út 43.

3. Napközi Otthonos Tagóvoda3347 Balaton, Jókai u. 10.

4. Napközi Otthonos Tagóvoda3344 Mikófalva, II. Rákóczi Ferenc út 4.

5. Napközi Otthonos Tagóvoda3343 Bekölce, Béke út 43.

6. Arany János Tagiskola Borsodszentgyörgy3623 Borsodszentgyörgy, Szentgyörgyi út 95-97.

7. Napközi Otthonos Tagóvoda3623 Borsodszentgyörgy, Szentgyörgyi út 95-97.

Az intézmény közfeladata: Óvodai nevelés és ellátás, valamint általános iskolai nevelés, oktatás, szakágazat: 852010

Az intézmény típusa: Közös igazgatású közoktatási intézménySzakfeladatok felsorolása:

A./ Alaptevékenység Szakfeladat 2009.12.31-ig

Szakfeladat 2010.01.01-től

Óvodai nevelés, ellátás 801115 8510111Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása (enyhe fokban testi-hallás-beszédfogyatékos gyermekek ellátása)

801126 851021

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 801214 8520111

8520211Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (enyhe fokban testi fogyatékos tanulók (mozgáskorlátozott, látássérült, hallássérült), enyhe fokban beszédfogyatékos tanulók (dyslexia, dysgrafia, dysgrammatika, dyscalculia, beszédritmus-zavar, megkésett beszédfejlődés)

801225 85201218520221

10

Általános iskolai tanulószobai nevelés 805113 8559141Sajátos nevelési igényű tanulók integrált általános iskolai tanulószobai nevelése 8559151

Óvodai intézményi közétkeztetés 552312 5629121Iskolai intézményi közétkeztetés 552323 5629131Diáksport 924036 9312041Integrációs- és képesség-kibontakoztató felkészítésFejlesztő, felzárkóztató oktatás, kis létszámú csoportban

B./ Kisegítő tevékenységNem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 682002

A költségvetési szerv típus szerinti besorolása:- tevékenység jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv- alaptevékenysége alapján: közintézmény- a gyakorolt funkciók szerint: önállóan működő költségvetési szerv

Alapító, irányító és fenntartó szerv:Balaton, Mikófalva, Bekölce és Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata saját közigazgatási területükön lévő közoktatási intézmények vonatkozásában.

11

KÜLDETÉS NYILATKOZAT

Intézményünk tanulóit, gyermekeit képességeik alapján neveljük – oktatjuk. Sokoldalú képzéssel kívánjuk társadalmunk értékes tagjává tenni őket.

Szeretnénk, ha tanulóink védenék, szeretnék a természetet, gyakorlatiasak, kudarctűrők lennének. Egyéni ötleteikkel, javaslataikkal javítanák, jobbítanák környezetüket.

A szülőkkel szorosan együttműködünk, közös céljaink eléréséért dolgozunk.

Fontos feladatunk községeink kultúrájának, hagyományainak megismerése, megőrzése, ápolása.

Mindannyian tudjuk, hogy a jövőre készítjük fel gyerekeinket, a jövő nemzedékét képezzük. Ennek érdekében minden pedagógus kötelessége az önképzés, a fejlődéssel járó haladás.

Küldetésünk teljesítése érdekében fontos együttdolgozás szükséges szülőkkel, gyerekekkel, valamint intézményünk fenntartójával.

12

Mottó:

"Az iskola dolga,hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni,hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat,hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka öröméreés az alkotás izgalmára,hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk,és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni."

(Szent-Györgyi Albert)

13

HELYZETELEMZÉS

Intézmény-alapítás

Balaton, Mikófalva és Bekölce Községek Önkormányzatai intézményfenntartó mikrotársulásához 2009. szeptember 1-i nappal csatlakozik Borsodszentgyörgy Község Önkormányzata közoktatási intézményeivel. A közösen fenntartott közoktatási intézmény megnevezése:

Gárdonyi Géza Általános Iskola és ÓvodaOM azonosító: 031494

A borsodszentgyörgyi tagiskolával és tagóvodával kibővített intézmény működésének kezdete:

2009. szeptember 1.

A közös igazgatású közoktatási intézményben a többször módosított közoktatási törvény 33.§. (1) bekezdés alapján a létesítés és a működés anyagi, tárgyi, technikai és személyi feltételei valamennyi feladat ellátásához biztosítva vannak.

Az intézményi munka az alapító önkormányzatok társulási megállapodása (2009. 07. 29.) és az alapító okirat (2009.08.29.) alapján folyik. Az együttműködési megállapodás szerint minden tagintézmény korábbi helyén fogadja a gyerekeket, ez biztosítja az állandóságot a családnak is, a gyereknek is.

A tagintézmények szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegységek keretében látják el feladataikat. A különböző tevékenységet folytató intézményegységek egymással együttműködnek, tevékenységüket összehangolják.

Személyi feltételek

Gyereklétszámok, csoportok a 2009/2010-es tanév elején:

Székhely: Balatoni Általános Iskola 1-8. évfolyam - 7 osztály – 116 fő (Az oktatás 1 összevont (2-3. évf.) és 6 önálló osztályban folyik.)

Tagintézmények: Tagiskola Mikófalva 1-4. évfolyam - 1 osztály – 22 főTagiskola Bekölce 1-4. évfolyam - 1 osztály – 18 főNapközi Otthonos Tagóvoda Balaton 1 vegyes csoport – 26 főNapközi Otthonos Tagóvoda Mikófalva 1 vegyes csoport – 11 fő Napközi Otthonos Tagóvoda Bekölce 1 vegyes csoport – 15 főArany János Tagiskola Borsodszentgyörgy 1-8. évfolyam - 8 osztály – 190 főNapközi Otthonos Tagóvoda 1 vegyes csoport – 33 fő

14

Pedagógusok:

Az intézményben 39 pedagógus dolgozik: 36 teljes munkaidős, 1 részmunkaidős és 2 óraadó. A pedagógusok közül 12 fő tanítói, 8 fő óvónői, a többiek tanári diplomával rendelkeznek. Az intézményegységekben a tantárgyfelosztásnak, munkaidő-beosztásnak és órarendeknek megfelelően a pedagógusok „áttanítást” végeznek, így erősítjük a szakos ellátottságot is.

A balatoni iskolában 14 szakképzett pedagógus (13 fő teljes munkaidős és 1 óraadó) tanít, közülük ketten végeznek áttanítást a mikófalvi és ketten a borsodszentgyörgyi tagiskolákban. A két tanulószobás csoportban dolgozó pedagógusok szaktanítást is végeznek. Az óraadó alkalmazása és az áttanítások a szakos ellátottságot szolgálják. Munkánkat 1 részmunkaidős iskolatitkár, 2 konyhai kisegítő-takarító, 1 fűtő-karbantartó segíti.

A mikófalvi tagiskolában az áttanítókon kívül két teljes munkaidős tanítónő dolgozik.

A bekölcei tagiskolában két teljes munkaidős és egy részmunkaidős tanítónő dolgozik.

Az Arany János tagiskolában 12 fő szakképzett törzstag (ebből 1 fő 2009. november 17-től fizetés nélküli szabadságon), 2 fő óraadó (ebből 1 fő logopédus gyógypedagógus).

Szükség esetén az iskolákban logopédus és utazó gyógypedagógus segítségét is igénybe vesszük.

A balatoni óvodában két felsőfokú végzettségű óvodapedagógus és egy szakképzett dajka dolgozik. Az óvodapedagógusok mindegyike több mint tíz éve szerzett diplomát és azóta dolgozik intézményünkben. Az óvoda alkalmazottainak legtöbbje legalább egy évtizede a közösségünk tagja.

A mikófalvi óvodában a személyi állomány összetétele a következő: két felsőfokú végzettségű óvodapedagógus és egy a pedagógiai munkát is segítő szakképzett dajka. Szükség esetén egyéb szakemberek is közreműködnek a nevelésben: logopédus, fejlesztő pedagógus, hitoktató.

A borsodszentgyörgyi óvodában két felsőfokú végzettségű óvodapedagógus és egy szakképzett dajka dolgozik.

Technikai dolgozók:

Munkánk segítői a technikai dolgozók: 4 dajka, 2 iskolatitkár, 2 konyhai kisegítő-takarító, 1 fűtő-karbantartó.

Munkaközösségek:

Tantestületünkben 2 munkaközösség működik: alsó tagozatban tanítók munkaközössége és felső tagozatos osztályfőnökök munkaközössége.

15

Vezetők:

Az intézmény vezetője: az igazgató (magasabb vezetői megbízással) egyben a székhely-iskola vezetője. A tagintézményeket a tagintézmény-vezetők irányítják (vezetői megbízással).

Tárgyi feltételek

Megállapodásukban a társult önkormányzatok a feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon tekintetében rögzítették, hogy azok továbbra is az egyes önkormányzatok kizárólagos tulajdonában maradnak, és ezeket a társult önkormányzatok az intézmény használatába bocsátják. A hiányzó eszközök biztosításának és az ingatlanokat érintő beruházásoknak a finanszírozása az adott önkormányzatot terheli.

Balatoni Általános Iskola:

Balaton község Heves megyében, a Bükk lábánál fekszik.Eredete a XIII. századra tehető. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, majd a századforduló

óta egyre többen az iparban is el tudtak helyezkedni. Itt Borsodnádasd lemezgyárát, később a Bélapátfalvi cementgyárat érdemes megemlíteni, mint legfontosabb munkahelyeket. A nagyobb távolság miatt Ózd, Eger, Egercsehi ebben az időben még kevés balatoni munkásnak ad kenyeret.

Községünk fiataljai mindig szerették a művelődést, a tanulást. Sokan éltek azzal a lehetőséggel az ötvenes években, hogy szakérettségit tettek; és így kerültek főiskolákra, egyetemekre. A hatvanas évektől egyre többen, a nyolcvanas évektől pedig szinte 100 %-os a fiatalok beiskolázása. A mai élet problémája nem a tanulás, hanem a tanulás utáni elhelyezkedés, munkahely keresése.

1989-től a Borsodnádasdi Lemezgyár és a Bélapátfalvi Cementgyár termelése fokozatosan csökkent, majd megszűnt. Ez óriási csapás az itt élőkre, hisz a munkanélküliek száma ugrásszerűen megnőtt. Ugyancsak felbomlott a termelőszövetkezet is, melynek az összevonások után a központja Bélapátfalván volt. Jelenleg községünkből Egerbe, Egercsehibe, Bélapátfalvára járnak el dolgozni, többen vállalkozással próbálkoznak, hogy megélhetésüket biztosítsák.

Azóta a falu fejlődése nem állt meg. Kiépült a vezetékes ivóvíz /70-es évek/, a telefon /80-as évek/, a gázhálózat, új orvosi rendelő /90-es évek/, később szennyvízhálózat, csillagpontos kábeltévé rendszer, internet hálózat. A falu lakosságának ugyanúgy, mint az önkormányzatnak ez a fejlődés jelentős anyagi megterhelést jelentett. Ugyanakkor a gyermekek iskoláztatása egyre jobban létkérdés minden szülő számára, hiszen a mainál igényesebb munkaerőpiacon kell megtalálniuk létfenntartásuk és önmegvalósításuk célját.

Mi, pedagógusok, érezzük a szülők bizalmát, e bizalom súlyát és felelősségét. Ők itt szeretnék biztosítani gyermekeik alapfokú iskoláztatását, bízva abban, hogy intézményünk

16

lehetőséget ad a korszerű tudás, ismeretanyag elsajátítására. Reméljük, ennek a közel l300 lakosú kisközségnek – melyben a mi iskolánk az egyetlen oktatási intézmény -, hasznára válik oktató, nevelő tevékenységünk.

Az oktató munkához szükséges legfontosabb szemléltető és audiovizuális eszközök rendelkezésünkre állnak, de a fejlesztésre, újításra mindig szükség van.

A tanítás két épületben folyik. Nyolc tantermünk, egy fejlesztő szobánk, két irodánk, egy melegítő konyhánk van. Az egyik tanteremben géptermet alakítottunk ki, ahol jelenleg 16 számítógépen dolgozhatnak a gyerekek. A rögzített számítógépes asztalokban, kábelcsatornákban futnak a vezetékek, és itt kapott helyet a 16 fős nyelvi laborunk is. Ez a szaktanterem a mai kor követelményeinek mindenben eleget tesz, az informatika és az idegen nyelvi órákat tartjuk itt.

Többi tantermünk is szaktanterem jellegű: a természettudományi teremben kap helyet a kémia, fizika, biológia, egy másikban a matematika, a harmadik terem a magyar, ének-zene, tánc tárgyaké, egy teremben pedig a történelem és a földrajz órákat tartjuk. Sajnos tornatermünk nincs, így a testnevelés órák a sportudvaron vagy az előtérben zajlanak.

Valamennyi tantermünket az utóbbi 5 évben felújítottuk: a parkettát új padozatra cseréltük, teljes festést végeztünk, 5 termünkben az ablakokat kicseréltük. Az elhasználódott berendezéseket folyamatosan cseréljük, így a gyerekeink kellemes környezetben tanulhatnak. Az elmúlt évben az iskola teljes felújítása megtörtént: akadálymentesítés, tető- és ablakcsere, új vizesblokk és tornaszoba építése, festés, burkolás. Az idei nyáron a fűtés korszerűsítésére került sor.

Felújítottuk a tálalókonyhát, az átépítés után most már így a HACCP előírásoknak megfelelő modern konyhával rendelkezünk.

Napközi Otthonos Tagóvoda, Balaton:

Óvodánk 1971. december 1.-től működik. Kezdetben egy csoporttal, majd 1974. szeptember 1.-től kettő, részben osztott csoporttal. Jelenleg újra egy vegyes csoporttal dolgozunk. Az óvoda építészeti adottságai nagyon kedvezőtlenek. A nevelési program által megjelölt gondozási tevékenységet csak sok kompromisszum árán tudjuk megvalósítani.

Az épület régebbi szárnya 1910-ben épült iskola céljára. A bővítésre a gyermeklétszám növekedése miatt 1974-ben került sor. Sajnos a tervezés során akkor sem vették figyelembe az óvoda szükségleteit, ezért nem korszerűbb, csak nagyobb lett az épület. A régebbi építésű épületrészben helyezkedik el az egyik csoportszoba. Az ehhez tartozó gyermeköltözőt a csoportszobából leválasztott folyosó szolgálja.

A mosdó helyiség a régi és az új épületrész között helyezkedik el. Ebből nyílik a második csoportszoba, mely alapterületét tekintve kisebb az elsőnél, de jobb beosztású, világosabb és melegebb. A csoportszobához tartozik egy gyermeköltöző, amelyik viszonylag tágas és a célnak megfelelőbb, mint a másik csoport öltözője. Az öltözőből nyílik a fejlesztő szoba.

Az épület körül gyönyörű fekvésű, hatalmas udvar található. A terület átgondolt, tervszerű és folyamatos rendezése a helyi programhoz kapcsolódó alapfeladatunk. Már évekkel ezelőtt elkezdtük az udvari játékok cseréjét. A régi, balesetveszélyes, nem megfelelően funkcionáló, vasból és betonból készített mászókákat, hintákat leszereltettük, helyükre korszerű, a környezetbe illő és a

17

gyermekek mozgásigényét kielégítő, biztonságos faeszközök kerültek, ami a 2005-ös évben elkészült.

Mivel szinte teljes egészében lejtős területet kell különböző tevékenységekre alkalmassá tenni, ezt fokozatosan, főleg térhatároló növények telepítésével kell megtennünk. A betonozott rész teljes felújításra szorul, és itt kívánjuk megépíteni a fedett teraszt, amelyre azért van szükség, hogy a levegőzés időtartamát ne befolyásolja a kedvezőtlen időjárás. A kerítés mellé végig bokrokat ültettünk. A homokozó szélére új padokat készíttettünk. Az óvoda épülete mellett további virágokat telepítünk, a hátsó lépcső mellé sziklakert épül. A megmaradó lejtős szabad területet télen szánkópályának használjuk. Az óvodások veteményeskertjét a jelenlegi konyhakertből alakítjuk ki.

Az óvoda a választott program megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel rendelkezik. A csoportszobák berendezésének egy része újszerű, más része nagyon elhasználódott, kopott. A játékeszközök megfelelnek a gyermekek életkori sajátosságaiból fakadó igényének. A költségvetési keretből keveset tudunk eszközfejlesztésre fordítani. Sokat fordítottunk fejlesztésre a sajátos nevelési igényű gyermekek emelt normatívájából. Fontos, hogy a szülők támogatását és a pályázati lehetőségeket is kiaknázzuk. E két utóbbi forrásból valósult meg a csoportszobákban elhelyezett mozgásfejlesztő TINI – KONDI berendezés, valamint az udvaron lévő fajátékok sora.

Az óvoda viszonylag jól felszerelt könyvtári állománnyal rendelkezik, melyben a gyermekirodalom és a korszerű szakirodalom egyaránt megtalálható. A könyvállomány fejlesztésére az intézményünk nagy gondot fordít.

A tanulási tevékenységet konkrétan szolgáló eszközeink javarészt korszerűek, de hiányosak. Az óvodában folyó pedagógiai munka hatékonyságának biztosítéka az összeszokott alkalmazotti közösség, az óvónők és dajka közötti harmonikus munkakapcsolat, a helyi családok életkörülményeinek, szokásainak ismerete, az óvoda pedagógusainak igénye, fogékonysága, az új ismeretek megszerzésére és azok alkalmazására.

Tagiskola Mikófalva:

Mikófalva a Bükk hegységben, az Eger patak felső folyásánál szétterülő kisebb medence nyugati szélénél fekszik. A község Heves megyéhez tartozik. Betelepülése minden valószínűség szerint a XIII. századra tehető, a Bél vagy másként Ug nemzetség történetével függ össze. A XVI. században már összeírásokból részletesebb képet kapunk a népesedési viszonyokról.

Az 1930-as évekig lakosság döntő többsége földművelődéssel foglalkozott. A 30-as évektől szaporodik a környező ipari üzemekben elhelyezkedők, a bányászok, gyári munkások, vasúti munkások száma.

A falu infrastrukturális fejlődése a XX. század második felében indult meg. Bevezették a villanyt, vízvezetékkel látták el a falut, kiépítették a gázvezetéket, majd a szennyvízvezetéket.

Minden fejlődés ellenére a falu lakossága csökken. A környező ipari üzemek bezárásával pedig rohamosan nő a munkanélküliek aránya.

A település 1848 óta folyik a gyerekek nevelése, oktatása. Az intézmény őse hosszú ideig a katolikus egyház népiskolájaként működött, majd állami iskola lett.

18

1936-37-ben új iskolát építettek a meglévő helyére, melyet először 1967-ben, majd 1986-ban átalakítottak, bővítettek. A XX. század második felében a falu lakosságának iskolázottsága jelentősen növekedett.

Sajnos az elmúlt években, községünkben a gyerekek száma drasztikusan csökkent. A szülőket megrémítette a kistelepülések iskoláinak bezárási, összevonási tendenciája ezért egri iskolákba íratták be gyerekeiket. Ez vezetett el oda, hogy 2006. szeptemberétől már csak alsó tagozatosok tanulnak községünkben.

Az iskola több épületből áll. Jelenleg az óvoda mellett lévő két tantermet használjuk, mivel csak egy összevont alsó tagozatos osztály működik.A fő épületben található a tornaszoba, melyet 2007-ben újítottak fel. Itt van még két tanterem, tanári szoba és igazgatói iroda de ezek átalakításra, felújításra szorulnak. Különálló részben helyezkedik el a számítástechnikai termünk 6 géppel, itt zajlanak az idegen nyelvi órák is. Ezek az épületek egy nagy közös udvarra nyílnak, ahol egy bitumenes kézilabda pálya is található.

A használatban lévő termeket az elmúlt évben felújítottuk és az egyik tanterem berendezését kicseréltük.

Az oktató munkához szükséges legfontosabb szemléltető eszközök rendelkezésünkre állnak, de folyamatosan bővítjük, fejlesztjük azokat.

Elkészült az iskola fő épületének felújítási terve, így hamarosan egy épületbe kerülnek a tantermek és egy kellemesebb környezetben tanulhatnak gyerekeink.

Napközi Otthonos Tagóvoda, Mikófalva:

A község óvodája 1977. május 1.-én nyílt meg, mely a régi tanácsi épületből lett kialakítva. Az induláshoz szükséges feltételek biztosításához aktívan hozzájárultak a faluban élő emberek, a szomszéd településen működő Cementgyár dolgozói, a Termelő Szövetkezeti tagok, valamint Bélapátfalva Nagyközségi Közös Tanácsa, amely egyben fenntartója volt az intézménynek 1990-ig. Ekkor vált a község önállóvá, így fenntartója Mikófalva Községi Önkormányzat Képviselőtestülete lett. 1995-től a Napközi Otthonos Óvoda, valamint az Általános Iskola közös oktatási intézményként működött.

Az óvoda épülete a település központjában van, jól megközelíthető helyen. Udvara az utcafronton védetten, körülkerítve, épületekkel övezve. Az óvoda alapterülete kb. 100m2, ebből 25m2 –t az iskola használ. Az épület nagysága a gyermeklétszámmal összhangban ad megfelelő teret a játékhoz és egyéb tevékenységekhez, a gondozás, nevelés feladatainak ellátásához és a gyermekek pihenéséhez.

A régi elhasználódott bútort az 1997/98-as tanévben felváltotta az új és korszerű színes játék és eszköztároló. A falakra harmóniát sugárzó szemléltető képek kerültek, amelyeket már az új program szellemében ajánlottak. Óvodánk szóbeli megállapodás alapján az alábbi közművelődési intézményeket veszi igénybe: az iskola tornaterme, a községi könyvtár, Kultúrotthon, Falumúzeum.

A csoportszoba 52m2 alapterületű, vegyes használatú terem /foglalkoztató, étkeztető, fektető/. A vegyes tüzelésű kályhát központi fűtés váltotta fel, amely ma már gázüzemelésű. Korszerűsödött a világítás, a vízellátás vezetékes, a szennyvízcsatorna hálózat kiépítése is

19

megtörtént. Az épületben a HACCP előírásoknak, a követelményeknek megfelelő főzőkonyha található a szükséges kiegészítő helyiségekkel együtt.

Az épülethez tartozó udvar 650m2, amely a gyermekek biztonságát, kényelmét, szabadtéri játékát, mozgásfejlődését szolgálja. A régi elavult, megkopott, vasból készült játékok mellé, s e helyett korszerű, fából készült mászó komplexummal, s más egyéb fából készült eszközzel bővítettük udvari játékállományunkat. A pályázati lehetőségek kimerítésével továbbra is célunk a zöld övezethez illő, a mai világ követelményeinek megfelelő udvari játékállomány megvalósítása.

Az óvoda tárgyi környezete biztosítja a gyermekek számára a sokoldalú fejlődés lehetőségét, a dolgozók számára pedig a megfelelő munkakörnyezetet. A fenntartó önkormányzat biztosítja a szükséges tárgyi, dologi eszközöket, az óvónők s az óvoda valamennyi dolgozója mindent megtesznek az állag megőrzése érdekében.

Könyvállományunk a gyermekkönyvek tekintetében kielégítő, szakkönyveink utánpótlásra szorulnak /szakirodalom, pedagógia, pszichológia, gyermekirodalom/

Játékeszközök területén az építő-konstruáló tevékenységhez, a szabály és szerepjátékokhoz az eszközök adottak, a fejlesztő játékokat folyamatosan szerezzük be.

Tagiskola Bekölce:

Bekölce, Heves megye északi részén a Bükk hegységben található kistelepülés. A falu a Vőgyi vagy Bekölce patak mindkét partján elterülő, a főforgalmi utaktól 4-6 km távolságra kieső község, melynek a XX. században alakult ki utcás jellege.

Az iskolai oktatás a 30-as, 40-es években a kötelező 8 osztály bevezetése előtt, 1-2., 3-4. és 5-6. osztályok összevonásával a délelőtti és délutáni időpontokban is zajlott, melyeket a falu tanítója, kántora és plébánosa tartott a település két, különálló, kisebb helyiségében.

1949.ben Orosz Pál, bekölcei plébános kezdeményezésére indult el a jelenlegi iskola épületének építése, mely 1950-re – a falu lakosságának hatékony támogatásával – el is készült. A telek területe 10.900 m2, a beépített terület 726 m2. 1950-től 1959-ig az alsó és felső tagozat Bekölcén folytatta tanulmányait, de 1959-ben központi utasításra a körzetesítés miatt Egercsehihez csatolták az iskolát, így a faluban maradt az alsó tagozat és tagiskolaként szerepelt a továbbiakban. 1966-67. és 1967.-68-as tanévben otthont adott a 7. és 8. osztályt végző dolgozók általános iskolájának is. Az alsó tagozat 1-2., 3-4. és 1-3., 2-4. összevonással szerepelt az évek folyamán. 1982 szeptemberétől az intézményben napköziotthon is létesült, mely a mai napig folyamatosan üzemel.

1991-ben iskolánk „levált” az egercsehi iskolától és Mikófalvához csatlakoztunk. 8 évig tartozott ide az iskola, utána megint önálló intézményként működött. 2005. szeptember 01-től ismét csatlakoztunk az Egercsehi Mikrotérségi Társuláshoz és tagintézményként működtünk a továbbiak folyamán.2008. szeptember 01-től pedig a Balaton-Mikófalva Mikrotérségi Társuláshoz csatlakoztunk.

A községben, ahol iskolánk működik, alig van munkalehetőség. A szülők mintegy 40%-a munkanélküli. Súlyos anyagi gondjaik ellenére kisgyermekeiket nagy szeretettel nevelik és igyekeznek mindent megadni nekik. Az iskola pedagógusai jó kapcsolatot alakítottak ki a szülőkkel. Őszinte, közvetlen, különösen segítőkész partnerek a nevelésben.

20

Iskolánk épülete több, mint 50 éves. Kívül elég kopott, felújításra szorul. Belül azonban barátságos és tiszta. Két tanterem, 1 tornaszoba –melyből függönnyel lerekesztve alakítottuk ki az „ebédlő” helyiségét – 2 folyosórész –egyikben kézmosó és egy mellékhelyiség tartozik az iskolai részhez, valamint egy nevelői szoba mosdóval. Bútorzata – az iskolapadok – zöld borítású hagyományos padok. Szekrényeink között találhatók nagyon régiek, de viszonylag újak is. Szertárunk nincs. Az épületben gázfűtés van kiépítve, a világítás fénycsövekkel történik az osztályokban.

Udvarunk kevésbé rendezett. A salakos rész megfelelő a gyermekek számára, de a régi füves részt éles kavicsdarabokkal borították be évekkel ezelőtt, így ennek használata balesetveszélyessé vált.

Taneszköz ellátásunk a kisiskolák viszonylatában jó. Az első 4 osztályban kötelező műveltségi területek oktatásához szükséges eszközökkel az iskola rendelkezik. Van írásvetítő, televízió, kétkazettás magnó, CD lejátszó, videó és DVD lejátszó, fénymásoló, videó kazetták, számítógép, műsoros kazetták.

Napközi Otthonos Tagóvoda, Bekölce:

Óvodánk egy kis településen található. Egertől 30 km, Ózdtól 25 km a távolsága. Bekölcén már a 60-as évektől kezdve működik óvodáskorú gyermekekkel foglalkozó intézmény. Jelenlegi helyére 1983-ban költözött. Ez az épületegyüttes a falu központjában helyezkedik el. Eredetileg iskola és szolgálati lakás volt. Az átalakítás óta itt működik az óvoda az iskola szomszédságában. 2006-ban az épület másik végébe költözött a Polgármesteri Hivatal is.

Helyiségeink:

Az óvodában 1 tágas csoportszoba van. Erre nagy szükség van, mert szinte minden tevékenység végzésének ez a színtere. Itt étkeznek, alszanak, játszanak, tornásznak, stb. A csoportszobában található TINI-KONDI berendezés, a falra szerelt bordásfal segíti mozgásigényük kielégítését. Programunk megvalósításához az eszközöket folyamatosan pótoljuk, bővítjük. A játék és fejlesztő eszközök nagy részét pályázati forrásból, valamint a szülők támogatásából vásároljuk. A csoportszoba berendezése, bútorzata a létszámnak megfelelő.Gázüzemelésű központi fűtéssel, korszerű világítással rendelkezünk.

Kezdettől fogta 1 vegyes csoporttal működünk. Változás csak a gyerekek létszámából adódik, ami sajnos egyre kevesebb.

A gyerekek öltözője a folyosón található, ez egyben a közlekedő is. Minden helyiség innen nyílik, a gyerekek mosdója is. Nagy az átmenő forgalom az öltözőn keresztül. A helyiségek számát illetően lenne pótolni való. Csoportszobánkon kívül csak 1 helyiségünk van, ami iroda, elkülönítő, logopédiai foglalkoztató, raktár. Mindig az adott célnak megfelelően használjuk.

Udvarunk tágas, füves, mozgásfejlesztő eszközökkel felszerelt. Kicseréltük a régi, balesetveszélyes játékokat esztétikus, biztonságos, méretüknek megfelelő eszközökre. Szeretnénk kinti eszközeinket tovább bővíteni. Az udvar lehetőséget biztosít arra, hogy tavasszal és ősszel a szabadban végezzük a gyermekek testnevelés foglalkozásait. Évek óta komoly problémát jelent a betonos rész hiánya. Erre annál inkább szükség lenne, mivel az árú szállítása is itt történik az óvodában üzemelő konyhára.

21

Az önkormányzat anyagi lehetőségei ez idáig biztosítani tudták működésünket. Fenntartónknak továbbra is célkitűzése, hogy lehetőségéhez mérten biztosítsa a működésünkhöz szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az indokolt fejlesztések forrásait. Mindent igyekeznek megtenni azért, hogy a kicsik helyben vehessék igénybe az óvoda szolgáltatásait. Az önkormányzat bevétele kevés, ezért döntöttek úgy, hogy újabb mikrotérségi társulás keretében működtetik tovább intézményeiket.

Arany János Tagiskola, Borsodszentgyörgy:

Borsodszentgyörgy a Heves-Borsodi dombságon Ózdtól DNY-ra elterülő kistelepülés. Lakóinak száma kb 1400 fő. A faluban víz és a gázvezeték valamint a telefonhálózat bevezetésre került. Az úthálózatot felújították. Mindezek ellenére a település a munkalehetőségek miatt elmaradott térségben fekszik. A falu szép természeti környezetben helyezkedik el, utcái, épületei rendezettek. A falu lakói igényesek, sajátjának érzi az iskolát.

A községben 1812-ben építették az első iskolát. A jelenlegi iskolaépület 1968-ban készült el 4 tanteremmel majd folyamatosan bővítették. 1992-re újabb 4 tanteremmel bővült. 2005-ben aulával, számítástechnika teremmel, igazgatói irodával és tanári szobával egészült ki.

Jelenleg 8 tanterem, 1 számítástechnika terem, 1 tornaterem, 1 könyvtárszoba, 3 irodahelység, 1 tanári szoba, 1 szertár, tornatermi öltözők, dohányzó helyiség, vizesblokk van az épületben. A központi fűtés gázzal történik. A melegítő konyhából tálalják az ebédet, a tanteremből kialakított ebédlőben. Jó időben az iskolai sportpályán tartjuk a testnevelés órákat, sportköröket.

Napközi Otthonos Tagóvoda, Borsodszentgyörgy:

Borsodszentgyörgy a Heves-Borsodi dombságon Ózdtól Dny.-ra elterülő kistelepülés.

Lakóinak száma kb.: 1400 fő.

Óvodánk 1987. szeptember 1.-től működik. Az első évet egy csoporttal kezdtük, de az igen magas gyermeklétszám miatt 1998-ban megnyitottuk a második csoportot is.2007-től újra egy vegyes csoporttal dolgozunk 33-mas gyermek létszámmal. Az óvoda épületét a régi iskolából alakították ki. Emiatt a nevelési program által előírt tevékenységeket nagyon-nagy nehézségek árán tudjuk tökéletesen megoldani.

A csoportszoba igen tágas, de a gyermek öltöző a 33 gyereknek egy kicsit szűkös, ugyan úgy a gyermek mosdónk is. Rendelkezik az óvodánk egy torna szobával amit a megüresedett csoport szobából alakítottunk ki.

2009 márciusában óvodánk korszerű, a gyermekek mozgásigényét kielégítő, biztonságos fa játszóeszközöket kapott.

Az óvoda tárgyi felszereltsége megfelelő, az elmúlt években nyert pályázatok nagymértékben hozzájárultak az eszközök felújítására, bővítésére.

Jelenleg a Tevékenység központú óvodai program szerint végezzük nevelő munkánkat. Nevelőtestületünk véleménye, hogy ez a program az amelyik leginkább megfelel nevelési filozófiánknak, és megvalósítása a leghatékonyabban vegyes csoportban képzelhető el.

22

Ó V O D A I N E V E L É S I P R O G R A M

Gyermekkép, óvodakép

1. Intézményünkben a gyermeki személyiség fejlődését minden lehetséges módon támogató nevelőmunka folyik.

2. Az önálló helyi nevelési program alapján működő óvodáink az „Óvodai nevelés országos alapprogramjá”-ban megfogalmazott alapelveket követve végzik sajátos nevelő munkájukat. E szerint határoztuk meg nevelési célunkat és nevelési alapelveinket.

I. AZ ÓVODA NEVELÉSI CÉLKITŰZÉSEI,

ALAPELVEI

1. Nevelési cél:

Elősegíteni az óvodás gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakoztatását az életkori és egyéni sajátosságok és az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével – ideértve a különleges gondozást igénylő gyermekek ellátását is.

2. Nevelési alapelvek:

a) A gyermeki személyiség tisztelete, elfogadása, szeretet és megbecsülés.b) A nevelés által fejleszteni a gyermek személyiségét, egyéni képességeinek

kibontakoztatását elősegíteni.c) Gondoskodni a szeretetteljes, érzelmi biztonságot nyújtó, derűs óvodai légkör

megteremtéséről; a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor – specifikus alakításáról; a sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a játékra; az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről, a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi és tárgyi környezetről.

d) A kisebbség önazonosságának megőrzése, ápolása, erősítése, átörökítése az óvodai nevelés keretein belül, a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek részére.Tiszteletben tartjuk a gyermek egyéni különbségeit /tolerancia, érdeklődés/.

23

II. NEVELÉSI FELADATOK, TEVÉKENYSÉGEK

1. Általános feladatok

a gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése, az egészséges életmód kialakítása, az érzelmi nevelés és a szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása.

2. Az egészséges életmód kialakítása

Az egészséges életmódra nevelés, az egészséges életvitel igényeinek alakítása ebben az életkorban kiemelt jelentőségű.

a) Gondozás:

a testi és lelki szükségletek kielégítése, a harmonikus, összerendezett mozgásfejlődés elősegítése, a gyermek testi képességei fejlődésének segítése, egészségének védelme, edzése, az egészséges életmód, a testápolás, az egészségmegőrzés szokásainak alakítása, a gyermek fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges egészséges környezet biztosítása, megfelelő szakemberek bevonásával speciális prevenciós és korrekciós testi, nevelési

feladatok ellátása.

A gondozás során fontos szokásrendszert alapozunk meg. Célunk, hogy ezek a szokások állandó példamutatás mellett, a gyermekek fejlettségének megfelelően valósuljanak meg, a szokások automatizálása, belsővé válása útján jelentős lépéseket tegyenek meg. A gondozási feladatokhoz illő intim környezet adott, folyamatos életszervezéssel, a gyermeki lét ritmusához igazodó napirenddel, feszültségmentes környezetet igyekszünk teremteni.

b) Testápolás, egészségmegőrzés szokásainak alakítása:

A testi szükségletek kielégítése mindenekelőtt való. Szabadon mozogni, WC-re menni, szükség szerint tisztálkodni, vizet inni a nap bármely szakában lehet.

A kulturált étkezések elengedhetetlen feltétele az esztétikus eszközök, valamint az átgondolt szokásrendszer. Az étkezések közül a tízórai és az uzsonna önkiszolgálásra épül, ami az önállóság fejlődésére is kedvező hatást gyakorol. Ebédnél a társakért végzett munka, közben a felelősség örömének átélésére nyílik mód. Az étkezések során tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni ízlését és étkezési tempóját.

Az öltözködéskor a zsúfoltságot a folyamatosság biztosításával kerüljük el. A kényelmes, egészséges ruhák fontosságára felhívjuk a szülők figyelmét. Mindeközben gondosságra, egymás megsegítésére nevelünk. Célunk a teljes önállóságig való eljutás.

24

A levegőzés az egészséges életmód egyik fontos eleme. Az évszaktól és időjárástól függően sok időt töltünk a szabadban. A levegőhöz, a napfényhez szoktatás természetes része a nevelőmunkának.

Az egészséges táplálkozásnak igencsak kiemelt fontosságot tulajdonítunk. Az intézményünket ellátó konyha az évszakok adta lehetőségeknek megfelelő minőségű és mennyiségű étrend elkészítésére törekszik.

A mozgás óvodáskorban a fejlődés egyik elengedhetetlen feltétele, melynek biztonságos feltételrendszerét megteremtjük. Sokféle szabad játékkal, mozgással, célirányos fejlesztő mozgástevékenységgel elégítjük ki a gyermek természetes mozgásigényét. Fejlődésükhöz és fejlesztésükhöz az egészséges és biztonságos környezet kialakítására törekszünk.

Mivel osztatlan, vegyes életkorú a csoportunk, a nevelő munkánkban az átmenet rugalmasabb, folyamatosan támaszkodunk a nagyobbak példamutatására, segítőkészségére. Ugyanakkor kompenzálnunk kell az ingerszegény környezet hatásait/ etnikai kisebbség, nagycsaládosok, illetve komfort nélküli lakásokkal rendelkezők szokásainak alakítását./

Minden tevékenységre elegendő időt biztosítunk. Ezek olyan részfeladatok, melyek az általános feladatokon belül, a helyi sajátosságokat figyelembe véve hangsúlyozottak. Ha szükséges megfelelő szakemberek bevonását kérjük speciális gondozó, prevenciós és korrekciós testi, nevelési feladatok ellátására.

3. Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása

A másik kiemelt nevelési feladatunk az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, hiszen az óvodás korú gyermekek sajátossága a magatartásuk érzelmi vezéreltsége. Elengedhetetlen a nevelő – fejlesztő munka, hiszen szükségük van az érzelmi biztonságra, otthonosságra, derűs, szeretetteljes légkörre.

Szükséges, hogy: már az óvodába lépéskor kedvező érzelmi hatások érjék a gyermekeket, az óvónő – gyermek, gyermek – gyermek kapcsolat pozitív érzelmi töltés jellemezze, lehetőséget kell teremtenünk arra, hogy a gyermek kielégíthesse társas szükségleteit, neveljük a gyermekeket a másság elfogadására, közös élményekre épülő tevékenységeket szervezzünk a szocializáció szempontjából, segítsük a gyermekek szociális érzékenységének fejlődését, én tudatának alakulását,

engedjen teret önérvényesítő törekvéseinek.

Olyan óvodai élet szervezésére törekszünk, amely segíti a gyermek erkölcsi tulajdonságainak, pl. együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség és akaratának, önállóságának, önfegyelmének, kitartásának, pontosságának, feladattudatának, szabálytudatának fejlődését. A gyermek nyitottságára építve az óvoda elősegíti, hogy rácsodálkozzanak a természetben, illetve az emberi környezetben megmutatkozó szépre és jóra. A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, hátrányos helyzetű, elhanyagolt gyermek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel – ilyen esetben szakember segítségét javasoljuk.

25

4. Az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása

Az óvodáskorú gyermek értelmi fejlesztése a gyermek érdeklődésére, kíváncsiságára építve, változatos tevékenységek biztosításával, játékos formában történik. A mindennapi, folyamatos fejlesztést a helyi programokban foglaltak szerint végezzük.

A balatoni és a bekölcei óvoda a „Tevékenységközpontú óvodai nevelés programját” használja. E program adaptáció, kiegészítve a helyi speciális igények elvárásaival.

A mikófalvi óvoda saját programot készített a helyi neveléshez. A két program eltérően közelíti meg az óvodai nevelés folyamatának feldolgozását. Ennek ellenére a fejlesztés megvalósításának általános keretei mindkét intézményben hasonlóak.

Anyanyelvi nevelés: legfőbb eszköze a mintaadás, a beszédkedv fenntartása, a kérdésekre és válaszokra szánt idő és figyelem biztosítása.

Játék: a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenysége; az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze, megfelelő helyet, elegendő időt és jól használható eszközöket igényel.

Vers, mese: a kisgyermek szemléletmódjának és világképének megfelelő történetek a valóság megismerésének, az „éntudat” fejlődésének, a fantázia kibontakozásának eszközei. A versek és mondókák az érzelmi biztonság, a felnőtt és gyermek személyes kapcsolatában megnyilvánuló, tükröződő intimitás, az öröm egyik forrása. A mesélés, verselés mindennapos tevékenység. Népi és irodalmi művek egyaránt helyet kapnak.

Ének, zene, énekes játék: a gyermeknek a világgal való első találkozását a hangok közvetítik. A belső igényből fakadó ritmus, dallam, ringatás adja az alapot. Erre épül az óvodában jelen lévő népdalok, tánclépések, énekes játékok gyakorlása, amely a későbbi anyanyelv kialakulását készíti elő.

Vizuális tevékenységek /rajzolás, mintázás, kézimunka/: a cél maga a tevékenység, mely fokozza a gyermek kreativitását, esztétikai érzékét, pszichikumát fejleszti, értelmi fejlődését segíti. A vizuális tevékenységek a nap bármely szakában gyakorolhatók. Ehhez megfelelő hely és eszközök biztosítása szükséges

Mozgás: a gyermek életkori sajátossága a nagy mozgásigény. Ezt a mindennapi tevékenységek keretei között kell biztosítani. Spontán és szervezett formában történik. Fejlesztési lehetősége széles körű. - Testi képességek: növekedés, teherbíró képesség, egészségmegőrzés.

- Értelmi képességek: téri tájékozódás, alkalmazkodó képesség, akarat, közösségi érzés.

Természet–társadalom–ember /a külső világ tevékeny megismerése/: tapasztalatszerzésen alapuló tanulási tevékenység, mely a gyermeki aktivitásra épülve nyújt ismereteket a környező természeti és társadalmi viszonyokról, az emberek közötti viselkedési szokásokról, segíti a gyermek pozitív világképének kialakulását. A téma feldolgozásának területei: matematika és környezet.

26

Munka jellegű tevékenységek: a személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékhoz hasonló munkatevékenység. Tudatos szervezést, együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel.

5. A közösségi életre való felkészítés:- Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai élet, melyben állandó lehetőség van

a gyermekek egymás közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti kontaktus felvételére.

- A felnőttek és társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes helyzetekben.

- A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességének kialakítása és gyakorlása.

- Konfliktuskezelés - A társakért, a csoportokért érzett felelősség kialakítása.- A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.- Megértés és türelem a társak irányában.

6. Szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése:

A nehezen szocializálható, lassabban fejlődő, alacsonyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi vagy mozgássérült, hátrányos helyzetű, az elhanyagolt gyermekek nevelése speciális ismereteket, sajátos törődést igényel. Szükség esetén megfelelő szakemberek (pszichológus, logopédus vagy más gyógypedagógus konduktor stb.) közreműködésével. Helyileg a kistérségi társulás keretein belül a logopédia ellátás helyben biztosított az igények szerint.Pszichológiai ellátás előzetes felmérés alapján a Heves Megyei Gyógypedagógiai, Módszertani Központ és a Nevelési Tanácsadó által történik. Az intézményben szakképzett fejlesztő pedagógus végzi a sajátos nevelési igényű gyermekek felzárkóztatását.Az óvodapedagógusok a gyermekek fejlődését rögzítő dokumentum alapján egyéni bánásmódban részesítik a rászorulókat.

27

III. GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEM

Az óvodai gyermekvédelmi munka, tervezett program alapján folyik.A program alapjául szolgáló jogszabályok: a „Gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény és a hozzá kapcsolódó végrehajtási utasítások.

A program célja: az óvodás gyermekek kiegyensúlyozott személyiségfejlődésének elősegítése, biztonságérzetük megteremtése.

A program tartalma: - szülői kapcsolattartás- családlátogatások- beszélgetések- meghallgatások- szükséges intézkedések

Szervezeti forma: kapcsolattartás helyi önkormányzati felelőssel, gyermekjóléti szolgálattal.

Alapellátások: - gyermekjóléti szolgálat - gyermekek napközbeni ellátása - átmeneti gondozás

Természetbeni ellátás: étkeztetés.

Módszerek: tanév eleji felmérések elkészítése – hátrányos és veszélyeztetett gyermekek kiszűrése, nyilvántartásba vétele.

Hátrányos helyzet kritériumai: társadalmilag – akinek a szükséglet kielégítési lehetőségei, életkörülményei, a lehetséges életmódja a társadalom átlagától lényegesen rosszabb.

Veszélyeztetettség kritériumai: - nevelési hiányosságok- erkölcstelen családi környezet- italozó szülők- bűnöző családi helyzet- egészségügyi okok- anyagi okok- megromlott családi kapcsolat

A konkrét feladatokat az óvoda éves munkaterve tartalmazza.Az óvodában GYIV felelős is van, aki folyamatosan tartja a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szakszolgálat családgondozójával. A rendszeres találkozásokon a nyilvántartásban szereplő hátrányos veszélyeztetett gyermekekről cserélünk információt. A problémák jellegéből adódóan közösen határozzuk meg a feladatokat, a segítségadás mértékét.

Pedagógiai segítség /egyéni bánásmód, nevelési szokások befolyásolása, magatartási problémák kezelése/.

Anyagi támogatás kérése /étkezési térítési díj támogatás/. Megfelelő szakember segítségének bevonása.

28

IV. A SZÜLŐ, A GYERMEK, A PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

A gyermekek nevelésében partnerünk a család. Az óvoda és a család kapcsolatában legfontosabb kapocs a gyermek. Az ő érdekei határozzák meg az együttműködés formáit és tartalmát. Feladatunk a családok megismerése, nevelési szokásaik előítélet-mentes feltárása. A beszoktatási idő hosszúságát és módját – apával, anyával – az egyéni szükségletekhez, igényekhez igazítjuk. Az óvodás korosztály nevelésének szakemberei mi vagyunk. Ismereteinket közérthetően meg kell osztanunk a családokkal.

Az együttműködés alapelvei: a gyermekek érdekeinek minél teljesebb érvényesítése, a családi és az óvodai nevelés összehangolása.

Az együttműködés módja, formái: Szülői értekezletek Tanévnyitó Tanévzáró Családlátogatások: melyek célja az újonnan felvett gyermekek környezetének megismerése,

személyes kapcsolatok kialakítása. A már óvodába járó gyermekek otthoni tevékenységének, a család nevelési módszereinek megismerése.

Fogadó órák: A személyes kérdések megbeszélése céljából a család és az óvoda kapcsolatának továbbfejlesztési lehetősége, igény szerint.

Több közös rendezvény szervezése a még óvodába nem járó gyermekek és szüleik részére. Nyitott óvoda – a szülő bármikor részt vehet a napi tevékenységünkben. Családi kirándulások szervezése. Munkadélutánok szervezése. A napi találkozások alkalmával a gyermekkel, a neveléssel és az aktuális feladatokkal

kapcsolatos legfontosabb információkat beszélje meg a szülőkkel. Az egyes gyermekkel kapcsolatos /testi, érzelmi, értelmi, szociális fejlődés jellemzőire mutató/ információkra igény alapján teremtünk alkalmat.

Szülői Közösséggel kapcsolat.

29

V. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEKEK FEJLESZTÉSE

A Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálat szakvéleménye alapján a fejlesztésre szoruló gyermekek szakszerű,- képzett, fejlesztő pedagógussal történő fejlesztése.

Pedagógusaink minden gyermekkel a Szakszolgálat által előírt idővallumban foglalkoznak, melynek hatására sokan egy év elteltével alkalmassá válnak az első osztály megkezdésére.

Az óvodai fejlesztő munka elsősorban prevenció.

Ebben az életkorban még nem beszélhetünk tanulási zavarról, csupán egyes részképességekben való lemaradásról. Ez azonban a későbbiekben tanulási nehézségeket okoz. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel történő foglalkozás erre épül, tulajdonképpen alapozó munka.

Leggyakrabban fejlesztendő területek:

testséma nagymozgások finom,- és grafomotorika térbeli és síkbeli irányokban történő tájékozódás formafelfogás és kivitelezésének képessége mennyiségismeret idői,- és téri tájékozódó képesség szerialitás szituatív összefüggések meglátásának képessége beszédészlelés, megértés

A fejlesztés módszere:

Az egyénre szabott fejlesztés a kiscsoport keretein belül.A fejlesztés a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül.

Minden gyermek egyéni fejlesztési terv alapján kap segítséget, ahol a foglalkozás témája, ideje és haladási üteme is fel van tüntetve.

30

VI. A NEVELÉSI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK

ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A nevelési program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

Tagóvoda Balaton:

Tornaszoba: Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai többfunkciós mászó készlet

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba:TükörAsztal, székSzőnyegKépességfejlesztő eszközök

Játszóudvar:Kerti padKerti asztalBabaház Udvari homokozóMozgáskultúrát, mozgásfejlődést kielégítő eszközök

A nevelőmunkát segítő játékok, eszközök:Játékok: játékeszközök, különféle játékformák eszközei /mozgásos, szerep, építő –

konstruáló szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás/Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközökÉnek – zene, énekes játékok eszközeiAz anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközeiÁbrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök (Cseréjük folyamatos)Értelmi képességeket /érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a

kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök (Cseréjük, pótlásuk folyamatos)A természeti – emberi – tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközökMunka jellegű tevékenység eszközeiVideó lejátszóTelevízióMagnetofonEgyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

31

32

Tagóvoda Mikófalva:

Tornaszoba: Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai többfunkciós mászó készlet

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba:TükörAsztal, székSzőnyegKépességfejlesztő eszközök

Játszóudvar:Kerti padUdvari homokozó

A nevelőmunkát segítő játékok, eszközök:Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközökÉnek – zene, énekes játékok eszközeiAz anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközeiÁbrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök (Cseréjük folyamatos)Értelmi képességeket /érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a

kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök (Cseréjük, pótlásuk folyamatos)A természeti – emberi – tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközökVideó lejátszóTelevízióMagnetofonDiavetítő

Tagóvoda Bekölce:

Tornaszoba: Tornapad Tornaszőnyeg Bordásfal Óvodai többfunkciós mászó készlet

Logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba:TükörAsztal, székSzőnyegKépességfejlesztő eszközök

Játszóudvar:Udvari homokozóBabaház

33

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközökA nevelőmunkát segítő játékok, eszközök:

Játékok: játékeszközök, különféle játékformák eszközei /mozgásos, szerep, építő – konstruáló szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás/

Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközökÉnek – zene, énekes játékok eszközeiAz anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközeiÁbrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök (Cseréjük folyamatos)Értelmi képességeket /érzékelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a

kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök (Cseréjük, pótlásuk folyamatos)A természeti – emberi – tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközökMunka jellegű tevékenység eszközeiVideó lejátszóTelevízióMagnetofonDiavetítő

Tagóvoda Borsodszentgyörgy: Tornaszoba:

tornapad tornaszőnyeg bordásfal óvodai többfunkciós mászó készlet ALTI nagy mozgás csomag

Játszóudvar: kerti pad kerti asztal babaház udvari homokozó mozgáskultúrát, mozgásfejlődést kielégítő eszközök

A nevelőmunkát segítő játékok, eszközök:Játékok:játékeszközök, különféle játékformák eszközei / mozgásos, szerep, építő-

konstruáló szabályjátékok, dramatizálás és bábozás, barkácsolás/ Mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök Ének-zene, éneklés játékos eszközei Az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztési eszközei Ábrázoló tevékenységet fejlesztő eszközök ( cseréjük folyamatos) Értelmi képességeket / érzékelés,emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás/ és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök ( cseréjük folyamatos)A természet-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközökMunka jellegű tevékenységek eszközeiVideó lejátszóTelevízióDVD- lejátszóMini- hifi torony

34

Diavetítő

35

VII. A MIKÓFALVI ÓVODA PROGRAMJA

1. Az óvoda hagyományos ünnepei, egyéb rendezvényei

Az óvodai ünnepek sorát megnyitó télapó és karácsony bensőséges, családias légkörben kerül megrendezésre.

A farsangi karnevált a kultúrotthonban, az SZMK szervezésével, nyilvános keretek között tartjuk meg, rövid műsorral összekötve, mellyel vendégeinket is köszöntjük.

Az anyák napját az iskolásokkal összefogva szintén nyilvánosan, ajándékkal köszöntjük. A gyermeknap a család napja. Május utolsó szombatján közös játékkal, versenyekkel,

főzéssel tesszük gyermekeink számára színesebbé ezt a napot. Május hónap a leggazdagabb, ekkor tartjuk évi nagy kirándulásunkat – szülők, gyerekek

együtt – az ország valamelyik nagy városába. Ugyancsak május utolsó szombatján búcsúztatjuk a ballagó nagycsoportosokat. Augusztus 20. falunap a községben, az ünnepi megemlékezésen mi is részt veszünk. Nemzeti ünnepeinkről a csoport keretein belül emlékezünk meg. A népi hagyományok szellemében a húsvéti szokásokat felelevenítjük. Május elején májusfát állítunk a kislányoknak. A mindennapjainkat átszövi még, és színesebbé teszi a gyermekek névnapjáról,

születésnapjáról való megemlékezés.

2. Az óvodai élet tevékenységi formái

1.) A szabad játék

Célunk, hogy a játék a kisgyermekkor legfontosabb és legfejlesztőbb tevékenységévé váljon – így az óvodai nevelés leghatékonyabb eszköze lesz. Arra törekszünk, hogy a nap nagy része játékkal, játékos tevékenységekkel teljen, és megteremtsük a nyugodt, tartalmas játék feltételeit. A csoportszoba tetszés szerint átrendezhető, a játék szabadon alakítható színtere, a szabadság határai mindaddig terjednek, amíg a másik gyermek érdekei nem sérülnek. Az agresszivitásnak, rongálásnak nem adunk teret.

Kétféle játékot különböztetünk meg: A gyermek szabad játékát – melyhez az óvónő megengedő magatartással viszonyul. Az óvónő által kezdeményezett, nevelési célzatú, tanulási tartalmat hordozó

játéktevékenység, melyben a gyermekek önkéntes alapon vehetnek részt.

A gyermekek szabad játékai közül a szerepjáték a legdominánsabb. Ebben tükröződnek leginkább az óvodás gyermekek élményei, tapasztalatai. Személyiségének fejlődését is ebben kísérhetjük figyelemmel, hiszen a kevés tartalommal megtöltött egyszemélyes játéktól eljutunk az ismereteket hordozó, tartós, baráti kapcsolatokkal kialakított szerepjátékig. Minden egyes tevékenység /szerep/ más–más jellegű ismereteket követel, így a kölcsönhatás révén a fejlődés folyamatos.

36

A szabad játékban a játékok – melyek a gyermekek számára elérhető helyen vannak – szabadon elérhetők, egymásnak átadhatók, de a játéktevékenység után a helyükre kell, hogy kerüljenek. A játékeszközt rongálni, szájba venni nem szabad.

A szabad játékkal kapcsolatos passzív szerepünket akkor változtatjuk meg, ha a gyermek igényli részvételünket vagy segítségünket, vagy ha esetenként a konfliktus agresszióba torkollik, vagy a játék tartalma addig jutott, hogy a gyermek nem tud tovább lépni, illetve a játék tartalma eszközhiány miatt nem tud kibontakozni.

Az óvónők által kezdeményezett játék helyét, tartalmát, eszközeit előre megtervezzük, próbáljuk a gyermekek reakcióihoz, jelzéseihez alakítani, komplex módon a többi területhez kapcsolni a nevelési célzatú játéktevékenységeknél fontosnak kell, hogy tartsuk a gyermekek érdeklődését, természetes kíváncsiságának felkeltését. Így a kezdeményezés sikeressége biztosítja a későbbiekben az érdeklődés fennmaradását, a segítségadás pedig a sikerélményhez jutást.

A pozitív érzelmi hozzáállás fontos a készség és képességfejlődés szemszögéből. Fejlesztőmunkánk az értelmi képességek kibontakoztatása tekintetében a 3-7 éves korban legintenzívebben fejlődő pszichikus funkciókra összpontosít – úgymint mozgás, testséma, percepció, verbalitás. A játék mellett sok olyan közös élményt biztosítunk, melyek a későbbi játékban kiteljesedve gazdagítja személyiségüket, erősítik bennük az összetartozás érzését, a nagyobbaknál az „én már tudom” élményét.

Fontos a gyermeki szabadság érvényesítése: bármikor bekapcsolódhatnak a közös tevékenységbe, elmehetnek. A játékszeretet fejleszteni kell, hiszen általa nyílik lehetőség az öröklött készségek, képességek rendszeres gyakorlására. A játéktér kibővítésének lehetősége az udvari játék. A meglévő eszközök döntően meghatározzák ennek minőségét.

A rendelkezésre álló eszközök a következők:- 3 db fém mászóka- lengő illetve körhinta- csúszda- homokozó- 1 db fából készült vonat- a közelmúltban elkészült mászó komplexum- az egyensúlyozás fejlesztését szolgáló rönksor

A szabály és szerepjátékokhoz, a mozgásos játékokhoz a csoportszoba játékait is igénybe vesszük, ugyanígy a rendelkezésünkre álló tornakészletet, karikákat, labdákat, kosárlabda állványt stb.

2.) Mese – vers

Célunk, hogy jó alapot, gazdag és sok alkalmat kínáljunk a mindennapos mondókázásra, verselésre, mesélésre, a magyar gyermekköltészet, a népi hagyományok megismerésére. Játékos mozgásokkal kísérve mindezek az érzelmi biztonság megadásának, s az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszközei.

A mozdulatok és szavak egysége, ritmusa érzéki és érzelmi élményt adnak. A mese a gyermek érzelmi, értelmi, etikai fejlődésének és fejlesztésének egyik legfőbb segítője. Tájékoztatja a gyermeket a világ legfontosabb viszonylatairól, a lehetséges, megfelelő viselkedésformákról. Életkorilag megfelelnek az óvodás gyermek szemléletmódjának és világképének. Visszaigazolja a gyermek természetes szorongását és egyben feloldást, és megoldást kínál.

A mese és vers szeretetéhez szorosan kapcsolódik a könyv szeretete. Sokat és szívesen nézegetnek mese illusztrációkat, képeskönyveket, mely önálló mesemondásra ösztönöz. Mindennap

37

legalább két alkalommal mesélünk. A mesélés a kisgyermek mentális higiénéjének elmaradhatatlan eleme. A mese változatos cselekmény fordulatai, szókészlete, ismétlései hatékony eszközei a szókincsbővítésnek.

Az egyszerűbb cselekvéseket, történéseket tartalmazó meséket megelevenítjük, dramatizáljuk, melyek nem csupán mindennapjaink játékát teszi tartalmasabbá, hanem az óvodai rendezvényeket is színesítik. Így az összefüggő beszéd gyakorlásának lehetőségét is bővítjük. A mesék szófordulatait, szólásait, közmondásait a nap folyamán bármikor alkalmazzuk, ugyanígy a hangutánzó valamint az ajak, nyelv és szájmozgást ügyesítő gyakorlatokat. A játéktevékenységhez hasonlóan a mesehallgatás elengedett, intim állapotában eleven, belső képvilágot jelenít meg.

A belső képalkotásnak a folyamata a gyermeki élményfeldolgozás egyik legfontosabb formája. Óvodánkban helyt adunk a népi és irodalmi műveknek egyaránt. A gyerekekkel sokszor és sokat beszélgetünk az otthoni szokásokról, történésekről – ez arra ösztönzi őket, hogy minél bátrabban, önállóbban nyilatkozzanak meg. A versek kiválasztásánál figyelünk az aktualitásokra /ünnepek, évszakok/ az életkori sajátosságokra.

A kiscsoportos korban megtanult verseket, mondókákat – a nevelés folyamatosságát figyelembe véve – a későbbi évek során gyakran felelevenítjük, ismételjük.

3.) Ének-zene, énekes játékok

Célunk a Kodályi alapelvek követése, melynek értelmében a zene akkor lehet mindenkié, ha idejekorán a hagyományokra épülő, elsősorban énekes neveléssel formáljuk az embert. Igyekszünk olyan foglalkozásokat tartani, hogy a gyermekek ne érezzék kötelező jellegét. Törekedni kell a motiválásra, az érdeklődés fenntartására.

Az élményt nyújtó közös ének-zenei tevékenységek során felfedezzük a dallam, a ritmus, a mozgás szépségét, a közös éneklés örömét, mindezzel felkeltjük a gyermek zenei érdeklődését, formáljuk zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat. A faluban hagyományőrző népi együttes működik, így már az óvodában ismerkedünk azokkal az egyszerűbb lépéseket tartalmazó táncelemekkel és kisebb hangkészletű népdalokkal, amelyekkel az utánpótlást nevelhetjük. Mindezek pozitív hatása a közös öröm, a közvetlen társas kapcsolat. Az óvónői minta utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermekek mindennapi tevékenységének.

A zenei kreativitás fejlesztésében fontos szerepe van a környezet hangjaival való ismerkedés. A hét majd mindennapján – igény szerint – a nap ritmusába épített időpontban játszunk énekes játékokat, énekelünk, mondókázunk, s mindezeket mozgással kísérjük. A ritmus figyelmet, koncentrációt, mozgáskészséget fejleszt, a dallam az érzés világát nyitja meg. A zenei világképük alakításában igyekszünk a zenehallgatás élményét is biztosítani, ugyanúgy, mint az egyes hangszerekkel való ismerkedést.

4.) Rajzolás, mintázás, kézimunka

Ezek a tevékenységek az önkifejezés módjai, lehetőséget adnak a gyermeknek arra, hogy gondolataikat, érzelmeiket kifejezzék, feldolgozzák. Célunk az, hogy a tevékenységeket örömmel, szívesen végezzék, hiszen így fejlődik kézügyességük, ábrázoló készségük, fantáziájuk, alkotóképességük, formálódik személyiségük.

Mindehhez biztosítjuk az eszközöket, megteremtjük a lehetőségeket. Már az óvodába lépés pillanatától lehetőségeket adunk a különféle anyagok megismerésére, az egyes technikák elsajátítására. A rajzolás, festés, mintázás, építés, képalkotás, kézimunka, a műalkotásokkal való

38

ismerkedés is fontos eszközei a gyermeki személyiség fejlesztésének. Ezen tevékenységek az óvodapedagógus által biztosított feltételekkel, szervezéssel az egyéni fejlettség és képességekhez igazodva segítik a képi-plasztikai kifejező képesség, komponáló, térbeli tájékozódó képességek kialakulását a gyermeki élmény és fantáziavilág gazdagodását, annak képi formában történő kifejezését, képi gondolkodásuk fejlődését, esztétikai érzékenységük, szép iránti nyitottságuk, igényességük alakítását.

Egyes tevékenységek napi /rajz, mintázás/, mások heti /festés/, illetve havi rendszerességgel vannak jelen az óvoda életében. Fontosnak tartjuk kisgyermekkori érzékelés szempontjából a természetes anyagokkal való munkát /homok, kavics, falevél/. A vizuális tevékenységek sokszínűségéből adódóan lehetőséget biztosítunk, hogy minél gazdagabb eszköztárral ismerkedjenek meg. Mivel vegyes életkorú, osztatlan csoportban vagyunk, így a fokozatosságot – az egyszerűbb technikától a bonyolultabbig – az eszközökkel való bánásmódot kiemelten kell, hogy kezeljük.

A tevékenységek megszervezésénél, a foglalkoztatási forma megválasztásánál igyekszünk azonos korcsoporthoz tartozó gyerekekkel együttműködni. A témákat a körülöttünk lévő falusi természeti, társadalmi környezetből merítjük, évszakokhoz, aktuális élményekhez kötjük. Egy-egy téma feldolgozása minél sokszínűbben történik. A körülöttünk lévő kertek, erdők érdekes terméseit, kincseit összegyűjtjük, tevékenységeink során gyakran alkalmazzuk

A mese, a vers, az ének-zene, a vizuális tevékenységek komplexen segítik a gyermekek kreativitását, alkotó gondolkodását, fejleszti esztétikai érzéküket, látásmódjukat. Személyiségüket a művészeti tevékenységeken keresztül lehet a legteljesebben kibontakoztatni.

5.) Torna, mozgás, játékok

A torna és a mozgásos játékok fejlesztik a gyermekek természetes mozgását /járás, futás, ugrás, támasz, függés, egyensúlyozás/. Fejlesztik a testi képességeket, mint az erő, ügyesség, gyorsaság, állóképesség. Befolyásolják a szervezet teherbíró képességét, valamint a személyiség akarati tényezőinek alakítását. Az érzelmi struktúrák alakításában a mozgásos tapasztalatszerzés a legfontosabb információs adatbázis.

Az óvodai nevelés minden napján lehetőséget kell biztosítani a tornának, a játékos mozgásnak, spontán, vagy szervezett formában, teremben, vagy szabad levegőn, eszközzel illetve eszköz nélkül. A mindennapos testnevelés fő célja a mozgás megszerettetése mellett a motoros képességek fejlesztése, amely három nagy képességrendszert mozgósít:

kondícionális képességek /erő, állóképesség, gyorsaság/ koordinációs képességek /téri tájékozódási képesség, reakcióképesség, egyensúlyérzék,

ritmus, stb./ mozgékonyság, hajlékonyság.

Fontos: nem gyakorlatokat tanítunk, hanem képességeket fejlesztünk, és az így szerzett képességek birtokában az erőfeszítést és odafigyelést igénylő feladatok végzésére ami a fejlődésük záloga.

Mozgásos tevékenység közben a differenciálás módjai a következők: különbség a tempóban eltérés a végrehajtás mennyiségében eltérés a segítségadás mértékében egy feladat különböző szintű végrehajtása, feltételeinek biztosítása.

39

A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyermekek mozgásszegény életmódja következtében egyre több fejletlenebb mozgású, lassúbb reakcióképességű, a tanulási képességekben elmaradottabb gyermek van. Elengedhetetlen a mozgásban szerzett koordinációs képességek megalapozása.

A csoport összetételét és a helyi adottságokat figyelembe véve a heti, illetve a napirendünket úgy állítottuk össze, hogy lehetőség legyen nagyfokú mozgásigényük kielégítésére. A reggel illetve a délelőtt folyamán a kiscsoportosok fejlettségének megfelelő zenés tornára, utánzó mozgásokra, játékos versenyekre rendszeresen sor kerül.

A csoportszoba keretein belül a képességfejlesztő szerekkel végezhető gyakorlatokat, melyek bonyolultabb, összerendezettebb mozgást igényelnek. Pozitív ebben az, hogy a kisebbek is bátorságtól, ügyességtől függően szabadon megválaszthatják, amit ki szeretnének próbálni. A tornakarikák, az akadály képességfejlesztő, a babzsákok, a labdák, a padok és létrák, valamint ugrókötelek jól felépíthetők egy kör alakú akadálypályára, így meg tudjuk valósítani a folyamatosságot és a hely optimális kihasználását. A láb és tartásjavító torna jellegénél fogva jól végezhető a csoportszoba keretei között.

Óvodánk udvarán nagy fák, cserjék, homokozó, tornaszerek és a szabad, változatos mozgáslehetőséget nyújtó terek jó összhangban vannak. Arra törekszünk, hogy sokféle szituációban sokféle mozgást gyakorolhassanak.

6.) A külső világ tevékeny megismerése

Az ember és a természet

Az óvodás gyermekek a közvetlen és tágabb természeti – emberi – tárgyi környezet formai, mennyiségi, térbeli viszonyairól, aktivitásuk és érdeklődésük során szereznek tapasztalatokat. A helyi sajátosságokat figyelembe véve törekszünk arra, hogy a gyermekek megismerjék szülőföldjüket, lakóhelyüket, az ott élő embereket, óvodánk környékét, a faluban működő intézményeket s ez által a helyi szokásokat, a tárgyi kultúra értékeit, megtanulja ezek szeretetét, megbecsülését.

Mindemellett fontos a természeti környezet értékeinek, szépségeinek, sajátosságainak felfedezése: így pl: a közeli Kálvária domb, a Bélkő hegység, a bélapátfalvi Apátság, a szilvásváradi Szalajka völgy, az itt lévő Fátyol vízesés vagy az Erdei Múzeum. Nem feledkezhetünk meg a történelmi hagyományokat őrző közeli városunkról, Egerről sem. Egy cikluson belül /3év/ sort kerítünk a történelmi nevezetességek megtekintésére /Egri vár, Dobó tér, Bazilika/, évente 2-3 alkalommal az egri színházba megyünk. Az állatok világában a háziállatok állnak a falusi gyermekekhez a legközelebb, hiszen ritka az a ház ahol ne lennének házi, vagy ház körül élő állatok. E téma feldolgozásában is felhasználjuk a környezet adta lehetőségeket, ugyanúgy, mint a növények világában /konyhakerti növények, a kiskert virágai, erdő-mező fái, bokrai, virágai/.

Célunk tehát az, hogy a tapasztalatszerzés mindig valódi környezetben történjen, miközben a gyermek felfedezi környezetét, olyan tapasztalatok birtokába jut, melyek környezetében való, életkorának megfelelő, biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz szükséges. A témák feldolgozása, csoportosítása tekintetében alkalmazkodunk az évszakokhoz, egy – egy témakör kimerítése után rendszerező foglalkozást tartunk, melynek során a szerzett ismereteket, tapasztalatokat – az életkori sajátosságokat figyelembe véve – rendszerezünk, rögzítünk, felhasználva a rendelkezésünkre álló eszközöket. Elengedhetetlen, hogy ne csupán megismerjék, hanem védjék, óvják környezetüket – az állatokat, a növényeket, a természetet.

40

Az ember és a társadalom

A környezet megismerése során matematikai tartalmú tapasztalatoknak, ismereteknek is birtokába jut a gyermek. Ez az ismeretszerzési folyamat egész napjukat átszövi, jelen van a játékban, az étkezésnél, az öltözködésnél, a munka jellegű tevékenységeknél. Folyamatosan felkeltjük a gyermekek figyelmét az alapvető matematikai összefüggések, azonosságok, különbségek, változások felfedeztetésére.

Egy-egy matematikai helyzet, probléma feltárásával fejlesztjük logikus gondolkodásukat, probléma felismerő képességüket, önállóságukat, szóbeli kifejező képességüket. A környezetükben található tárgyakon felfedezzük a térbeli és nagyságbeli kiterjedéseket, relációkat /kicsi, nagy, hosszabb, rövidebb, magasabb, alacsonyabb/, megismerjük a mennyiségeket /miből van több, kevesebb, ugyanannyi/, párosítunk, számlálunk. Alakul ítélőképességünk, fejlődik tér, sík és mennyiségszemléletük.

Heti egy alkalommal a nagycsoportos korú gyermekekkel mikrocsoportos formában is foglalkozunk, itt rendszerezzük ismereteiket, tapasztalataikat. A középső csoportos korosztálynak lehetőséget biztosítunk a foglalkozásokon való részvételre, érdeklődésükre és aktivitásukra alapozva. Igen fontos feladatunknak tartjuk, hogy lehetővé tegyük a gyermekek számára a környezetük tevékeny megismerését, a spontán és szervezett tapasztalatszerzésre elegendő alkalmat, időt, helyet és eszközt biztosítunk. Célunk a környezetkultúra és biztonságos életvitel szokásainak megalapozása.

7.) Munka jellegű tevékenységek

A személyiségfejlesztés fontos eszköze a játékkal sok vonatkozásban azonosságot mutató, azzal egybeeső munkajellegű tevékenység: az önkiszolgálás, segítés a felnőtteknek, a csoporttársakért később önálló tevékenységként végzett alkalmi megbízatások teljesítése, a napos munka.

Óvodánkban munkajellegű tevékenységnek számít az évszakok kincseinek összegyűjtése, tárolása, az udvar takarítása, az élősarok virágainak gondozása, a hajtatott növények ápolása, a kisebbek megsegítése, a csoport mindennapi életével kapcsolatos egyéb teendők ellátása. Mindezek útján alakulnak ki a munkavégzéshez szükséges képességek, készségek, tulajdonságok. A gyermeki munka tudatos szervezést, együttműködést és folyamatos pozitív értékelést igényel.

8.) Tanulás

Óvodánkban a tanulás folyamatos, spontán tevékenység, nem szűkül le az ismeretszerzésre. A tanulást a lehető legszélesebben értelmezzük: a gyermek nem tud tanulni. Fejlődése az érés és a fejlesztés együttes hatásaként jelentkezik.

Egész óvodai életünkben jelen van természetes környezetben, kirándulásokon, az általunk kezdeményezett foglalkozásokon is. Minden tapasztalatot, minden élménytanulást hordoz magában s hozzájárul a személyiség fejlődéséhez. Óvodánk közvetlen természeti és társadalmi környezete, udvarunk, fáink, bokraink, a szomszéd települések, üzletek, templomok is a megismerés bő forrásai.

A játék világa mellett e valós világot a maga komplexitásában, a gyermeki értelemnek megfelelő magyarázattal, beszélgetéssel, mesével közvetítjük. Jellegét az adja meg, hogy a gyermekek megismerési vágyára, érzelmi beállítottságára, főként önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítjuk a megismerés folyamatát. A fejlesztés kerete vegyes életkorú csoport, ahol a komplex foglalkozások rendszeresen, kötetlen formában valósulnak meg.

41

Alapelveink: a folyamatosság, a fokozatosság, a rendszeresség, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása, az életkori sajátosságokat figyelembe véve.

Célunk, hogy egyéni képességeiknek megfelelően, önmaga lehetőségeihez képest fejlődjék, tapasztalatszerzésüket úgy irányítsuk, hogy érzékelésük, észlelésük, megfigyelőképességük pontosabbá váljék, figyelmük tartósabb legyen, fejlődjék emlékezőképességük, fantáziájuk gazdagodjék, fejlődjön beszédkészségük és gondolkodási képességük, képessé váljanak a problémák felismerésére, megoldására. A nevelési év elején tervezünk, témaköröket gyűjtünk az évszakokhoz, az aktuális ünnepekhez kapcsolódva /vers, mese, ábrázolás, ének/ a komplexen összetartozó ismereteket egyszerre, egy időben közvetítünk a gyermek felé. Részletesebb lebontást heti, illetve kétheti terv tartalmaz, mely aktuális alkalmazkodás a változásokhoz.

Minden nap jelen van a mese, a vers, a vizuális tevékenység, az ének-zene és a mindennapi testnevelés, mozgás illetve az alaptevékenység a játék során. A játék témája és tartalma is ösztönzi a gyermeket a pontosabb megfigyelésre, emlékezésre, utánzásra, tanulásra. Egymástól is sokat tanulnak az eszközök használatában, ötletekben, társas kapcsolatokban, egymáshoz való alkalmazkodásban.

A 3-6 éves korú gyermekek tanulását érzelmei irányítják, kíváncsisága, megismerési vágya ösztönzi. Játéka vagy egyéb tevékenysége során jelentkeznek problémák, új élethelyzetek belső szükségletei ezek megismerését, megoldását kívánják. Fontos, hogy ne tévesszük szem elől ezeket a szükségleteket, az életkori és egyéni sajátosságokat, a gyermek fejleszthetőségének lehetőségeit. Fontos, hogy tanuljon meg játszani, játék közben kérdezni, s ha kérdezik válaszolni, odafigyelni.

A nyitott, érdeklődő, aktív gyermekek tanulása jól motivált, a lassúbb ütemű fejlődésnél szükség van a képességek felzárkóztatására és az egyéni fejlődés ütemét felvéve lassúbb tempó kialakítására. A hátrányos helyzetű gyermekek differenciált fejlesztéséhez intézményünkben biztosítottak a feltételek:Kialakult az a láncolat, amelynek működése zökkenőmentes:

Szakértői bizottság véleménye a vizsgálatra javasolt gyermekekről /pszichológus/ Logopédiai terápia /logopédus/ - heti rendszerességgel - felzárkóztató. Fejlesztő foglalkozások /fejl. ped./ heti rendszerességgel.

Heti egy alkalommal van matematika, természet-társadalom, művészeti tevékenység. Az, hogy meddig foglalkozunk egy-egy témával, nagymértékben függ a gyermekek fejlettségétől, érdeklődésétől, a környezet adta lehetőségektől. Az év elején felmért adottságok, képességek és készségek birtokában határozzuk meg, hogy egy-egy tanulási folyamatot milyen mélységben érintünk.

Egy-egy foglalkozás keretébe beintegrálhatók a különböző témákhoz tartozó ismeretek – munkánkban nagyon jól tudjuk hasznosítani, hiszen a nagyobbak ismeretanyagát a kicsik is szívesen átveszik, elsajátítják. Életkori és egyéni sajátosságuktól függően minden gyermeket igyekszünk bevonni egy-egy tanulási folyamatba. Az 5-6 éves gyermekek esetében fokozatosan növeljük figyelmük terjedelmét, alakítjuk akarati tulajdonságaikat /önfegyelem/ ha szükségesnek találjuk a felzárkóztatás érdekében egyéni, illetve differenciált bánásmódot alkalmazunk.

A tanulás tartalma meghatározza a különböző tevékenységekben a munkaformákat. Ezek: egyéni, mikrocsoportos, frontális tevékenységek. A tanulás egyik sajátos formája, hogy sokat beszélgetünk, fontosnak tartjuk a kérdésekre, illetve a válaszokra épülő ismeretszerzést, az általunk irányított megfigyeléseket, tapasztalatszerző tevékenységeket. Az általunk kezdeményezett foglalkozásokon eszközökkel, rajzokkal, kártyákkal, játékeszközök felhasználásával igyekszünk motiválni a gyakorlati probléma és feladatmegoldást.

42

3. A fejlődés jellemzői az óvodáskor végére

Az óvodáskor végére kialakulnak, kifejlődnek azok a képességek, készségek melyek az iskolai munkához, az iskolai élet megkezdéséhez szükségesek. Hogy mennyire alkalmas egy gyermek az iskolai élet megkezdésére a következők a kritériumai: testi, lelki és szociális kritériumok melyek egyformán szükségesek a tanuláshoz.

A testileg egészségesen fejlődő gyermeki test arányai megváltoznak, arányosan fejlett, teherbíró lesz. Mozgása összerendezettebb, harmonikusabb. Erőteljesen fejlődik a mozgáskoordináció és a finom motorika. Szándékosan irányítani tudja mozgását, viselkedését, testi szükségleteit. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvodáskor végére készen áll az iskolai élet megkezdésére.

Folyamatosan fejlődnek a tanuláshoz szükséges készségei, képességei, érzékelése, észlelése differenciálódik, a téri észlelés, a vizuális és akusztikus észlelés, a téri tájékozottság, a térbeli mozgásfejlettség, és a testséma kialakulásának is különös jelentősége van. Az egészségesen fejlődő gyermeknél megjelenik a szándékos bevésés, felidézés, megnő a megőrzés időtartama s egyre nagyobb szerepet kap a felidézés. Megjelenik a szándékos figyelem, fokozatosan növekszik ennek tartama, terjedelme, könnyebbé válik ennek megosztása, átvitele. A cselekvő, szemléletes képi gondolkodás mellett az elemi, fogalmi gondolkodás is kialakulóban van.

Fontos, hogy érthetően kommunikáljanak, beszéljenek, gondolataikat, érzelmeiket mások számára érthető formában, életkoruknak megfelelő tempóban és hangsúllyal tudják kifejezni, alkossanak különböző mondatfajtákat, ejtsék tisztán a magán,-és mássalhangzókat, végig tudják hallgatni mások mondanivalóját.

Rendelkezzen önmagáról és környezetéről elemi ismeretekkel – be tudja mutatni magát, családját, tudja, azt hogy hol lakik, szülei mivel foglalkoznak.

Ismerje fel a napszakokat, évszakokat. Ismerje, és gyakorlatban tudja alkalmazni a közlekedés alapvető szabályait, ismerje

lakóhelyét, annak környezetét, a környezetében élő embereket, állatokat, növényeket, azok gondozását, felhasználását és védelmét.

Ismerje fel az öltözködés és időjárás összefüggéseit. Ismerje a viselkedés alapvető szabályait, alakuljanak ki azok a magatartási formák és

szokások, melyek a természeti és társadalmi környezet megóvásához szükségesek, legyenek elemi mennyiségű ismereteik.

Az óvodáskor végére a szociálisan fejlett gyermek készen áll az iskolai élet és a tanító elfogadására, képes a fokozatosan kialakuló együttműködésre, kapcsolatteremtésre a felnőttekkel és társaival egyaránt. Tud szabályokhoz alkalmazkodni, tudja szükségleteinek kielégítését késleltetni. Feladattudata a feladatmegértésben, feladattartásban, a feladatok eredményes elvégzésében nyilvánul meg. Ezt a tevékenységet kitartása, tempója, önállósága, önfegyelme biztosítja.

4. Az ellenőrzés és értékelés rendszere

A növekedés és a fejlődés jellemzői, üteme egyéni sajátosságokat mutatnak, s mindezt figyelembe véve készítjük el 3 havi ciklusokra bontva nevelési tervünket, mely tartalmazza a gondozást, az egészséges életmódra nevelést, a közösségi nevelést és az egyéni bánásmódot. A csoportnaplóban évről évre folyamatosan rögzítjük a testi fejlettség mutatóit. Ezek: magasság, testsúly és hallásvizsgálat.

Folyamatosan értékeljük az egyes területeken elért eredményeket, bejegyzéseket készítünk egy-egy gyermekről, a csoportról. A fokozatosságra és differenciált bánásmódra építve tervezzük

43

meg a következő ciklus nevelési feladatait. A vegyes életkorú csoport sajátosságára építve az ellenőrzésnél és értékelésnél utalunk a nagyok példamutató magatartására, külön figyelünk arra, hogy a kicsiknek pozitív felhúzó erő legyen a nagyobb csoporttárs.

A gyermek további megfigyelésének színterét 3 csoportra osztjuk: Játékban: viselkedési sajátosságok, beilleszkedés, elfogadás, tolerancia, érzelmi

megnyilvánulások. Munkában: kitartás, figyelem, fegyelem, mozgás. Tanulásban: finom motorika, értelmi kép, nyelvi kommunikálás.

A tanulási folyamat része a nevelési folyamat egészének: egy-egy témakör feldolgozása után értékeljük mennyire érvényesült a gyermekek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének kielégítése, ellenőrizzük a gyermekek önállóságának figyelmét, pontosságának, feladattudatának szintjét. Az ismeretanyagot folyamatos felidézéssel, ismétléssel tartjuk szinten.

44

VIII. A BALATONI, BEKÖLCEI ÉS A BORSODSZENTGYÖRGYI ÓVODA PROGRAMJA

1. Bevezetés

„Az óvodai nevelés országos alapprogramja” c. dokumentum az óvoda funkcióit az alábbiakban jelöli meg:

1. óvó – védő2. szociális3. nevelő – személyiségfejlesztő funkció.

A meghatározás pontosan megjelöli azt a célrendszert, melyet az óvodának el kell érnie. Hatékonyan működni, a funkcióknak megfelelni csak a családi nevelésre épülő, azt kiegészítő helyi nevelési program megvalósításával lehet.

A balatoni óvoda nevelőtestületében már tíz éve megfogalmazódott annak igénye, hogy az ONEP keretein belül, a gyermekek egyéni fejlődési sajátosságait jobban szem előtt tartva lazább, kötetlenebb napirendi keretek között tegyük még változatosabbá, érdekesebbé a gyermekek számára az óvodai életet. Kezdeti próbálkozásaink lassan eredményre vezettek. Az időkeretek fellazulása, a kötelező tevékenységi formák felváltása a „Felkínálom, válassz!” – sokszínű lehetőségével fokozott érdeklődést váltott ki a gyermekekből. Megtapasztalhattuk, hogy a „muszáj” helyett a „szabad” mennyire aktívvá, kíváncsivá teszi a zárkózottabb, visszahúzódóbb gyermekeket is.

Nagy örömünkre szolgált, hogy a választható nevelési programok palettáján rátaláltunk Fábián Katalin: „Tevékenységközpontú Óvodai Nevelési Program” c. munkájára.

A tevékenységközpontú óvodai nevelési program, mint elnevezéséből is kitűnik, középpontba állítja a gyermeki tevékenységre épülő nevelést és ezt az elvet a teljes nevelési folyamaton keresztül kiemelten kezeli. A pedagógiai program gerincét Gáspár László pedagógiai rendszerének óvodai körülmények közötti alkalmazása alkotja.

Ez a pedagógiai rendszer nevelés- és gyermekközpontú, amely a tevékenységeken keresztül és a tevékenységek által történő nevelést tekinti alapvető feladatának. A tevékenységközpontú óvodai nevelési program a közoktatás valamennyi elemét (óvoda, általános iskola, középiskola) magába foglaló rendszer első láncszeme.

2. A tevékenységközpontú óvodai nevelés célja és feladatai

A tevékenységközpontú óvodai nevelés a gyermek középpontba helyezését és az óvodai nevelési funkciójának kiteljesítését tekinti alapvető feladatának. A gyermeki személyiséget úgy definiáljuk, mint az egyedi, megismételhetetlen, mással nem helyettesíthető individium és szociális lény aktivitását. A gyermek fejlődő személyiség, fejlődését genetikai adottságok, a belső fejlődés – az érés – sajátos törvényszerűségei, a spontán és a tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen határozzák meg.

Az óvoda nevelő intézmény, s mint ilyen a gyermeki személyiség kibontakoztatására, nevelésére, fejlesztésére törekszik. Tehát nem csupán „megengedi”, hogy a gyermek fejlődjön, nem passzívan szemléli ezt a fejlődést, hanem lehetővé teszi, elősegíti azt, tudatosan tervezett, szervezett nevelési helyzetek megteremtésével. A tevékenységközpontú óvodai nevelés a 3-7 éves korú gyermekek szociális életképességét (életre nevelését) minden későbbi fejlődés alapjaként kezeli, a

45

pedagógiai célok és feladatok centrumába az együttműködési és érintkezési képességek fejlesztését állítja, azaz kooperációra és kommunikációra kívánja képessé tenni óvodáskorban a gyermekeket.

A kooperáció és kommunikáció az adott nevelési intézmény lehetőségei között valamennyi nevelési helyzetre vonatkozóan a következő konkrét tartalmat foglalja magába:

1. A kooperáció konkrét tartalma:A társas, közösségi és egyéni élet feltételeinek közös, összehangolt erőfeszítésén alapuló újrateremtése.

2. A kommunikáció konkrét tartalma:A közmegegyezésre (konszenzusra) való törekvés mindazokban a kérdésekben, amelyek az együttélés és együttműködés előkészítését, lebonyolítását, ellenőrzését és értékelését szolgálják.Az óvoda a pedagógiailag segített, ösztönzött szocializáció minél teljesebb megvalósítására törekszik. A kisgyermeknek ahhoz, hogy boldoguljon, meg kell tanulnia beszélni, közlekedni, a környezet adta keretek között tevékenykedni, az eszközöket használni, a társakkal együttműködni, el kell lesnie a mindennapi élet adta szerepeket, magatartásmintákat. Ez, akárhogyan is nézzük komplex életfeladat, a szociális tanulás intenzív formája. Ennek egy részét – eltérő kulturális színvonalon – a családok teljesítik. Az óvoda azonban nem csupán kiegészítő szerepet játszik az elsődleges szocializáció folyamatában, hanem arányos fejlesztését, intenzitásának fokozását, magasabb színvonalra emelését is vállalja, azaz: kiegészíti, kiterjeszti, felerősíti szociális tanulást.

A társadalom és az egyén kölcsönviszonyának valamiképpen a nevelés fogalmában is tükröződnie kell. Felfogásunk szerint a társadalom számára szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése, a mi esetünkben a tevékenységközpontú óvodai nevelés célja:A 3-7 éves korú gyermekek társadalmi gyakorlatra való általános felkészítése, amely magában foglalja:

A. A teljes gyermeki személyiség fejlesztését a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.

B. Az életre való felkészítést a tevékenységek által és a tevékenységeken keresztül.

Ez a pedagógiai program – az óvodás gyermek szociális életképessége növelése érdekében – a fejlesztő hatásokban gazdag nevelési alaphelyzet megteremtését feltételezi. A nevelési alaphelyzet mindenek előtt az adott nevelési intézményre jellemző tevékenységek, együttműködési formák, kapcsolatok, fejlesztő hatások és fejlődési lehetőségek összefüggő rendszerében és általa létezik.

A nevelés, mint „tudatos értékválasztás” a nevelési helyzetekbe beépített tevékenységek által valósítható meg, hiszen a gyermek állandó tevékenykedés közben fejlődik. A gyermeki megismerés alapja 3-7 éves korban a folyamatos érzékelés, tapasztalás és cselekvés, ezért a nevelési alaphelyzetbe szervesen illeszkedő, rendszeres tevékenységeket úgy kell értelmeznünk, mint a pedagógiailag meghatározott szocializáció igazi determinánsait. A tevékenységközpontú óvodai program nem egyoldalú gyermekközpontúságot hirdet, nem abszolutizálja a gyermeki szükségleteket és az óvodáskori adottságokat, ezeket alapnak tekinti a nevelés alapnormáinak megvalósításához.

Programunk vallja, hogy a gyermeket minden életkori szakaszban orientálni kell valamire, vezetni kell valahová.

Mire orientálhat az óvoda?A szélesen értelmezett életfeladatokra. Az óvoda feladata tehát nem a szűken vett iskolai

feladatokra való felkészítés. Mi azt állítjuk, hogy az életfeladatokra orientális az igazi tennivaló. Azt mondjuk, hogy az életre való felkészítés csak valóságos tevékenységek, csak a tevékeny életre alapozott nevelőmunka útján valósítható meg.

Programunk kitűzött nevelési célját a gyermek szükségleteinek, tevékenységeinek és képességeinek figyelembevételével, a gyermek egyéni adottságaiból kiindulva lehetséges megvalósítani.

46

3. A szükségletek szerepe a nevelési cél elérésében

A gyermek fejlődő személyiség, ezért a gyermeknek sajátos, életkoronként, életkori szakaszonként és egyénenként változó testi, lelki szükségletei vannak. A szükségletek kielégítésében, a gyermeki személyiség alakulásában, a gyermeket körülvevő személyi és tárgyi környezetnek meghatározó szerepe van. A környezeti hatások közül a család szerepe igen jelentős, hiszen az első szocializációs színtér, amely a kisgyermeket formálja.

A családi hatások a legtöbb esetben nem tudatosan tervezettek, sokkal inkább jellemző rájuk, hogy spontán módon valósítják meg a „társadalomba való bevezetés” feladatait. Természetesen a különböző kultúrájú családok másként viszonyulnak a gyermekhez, a gyermeknek a családban elfoglalt helyéhez és más-más szerepet szánnak neki a családi életen belül. A családi nevelés mellett az óvodának igen nagy szerepe van az elsődleges szocializáció során.

Az óvoda nagy előnye a családdal szemben, hogy a családénál tágabb, tagoltabb szocializációs erőteret hozhat létre. Tudatosan alakítja, építi, kombinálja azokat a nevelő hatásokat, amelyekben az együttműködés és a társas érintkezés elemi formái integráns egységet, szerves, kölcsönös kapcsolatokat alkotnak.

Az óvoda tehát nem a spontán szocializációnak a színtere, ahol az elemi kooperációs és kommunikációs formák tudatos kibontakoztatása folyik. Az óvodáskorú gyermekek érzelmi állapotát, befolyásolhatóságát nagymértékben a családi atmoszféra határozza meg, amelyben élnek. Az érzelmi alapigények kielégítése, pl.: a biztonságérzet, védettségérzet a feltétele annak, hogy a gyermek a környezete iránt érdeklődést mutasson, kezdeményezzen, más emberekhez is kötődjön. Az óvodapedagógus nagyon eltérő érzelmi kívánalmakkal találkozik az óvodában.

A gyermek egyéni igényeit megértéssel fogadni, és empátiakészséget mutatni ugyanúgy hozzátartozik az érzelmi neveléshez, mint a kiegyensúlyozott, harmonikus alaphangulat kialakítása. Az olyan óvodai atmoszféra, amelyik sokoldalú érzelmi kifejezéseket és pozitív élményeket tesz lehetővé, hozzájárulhat a gyermek boldog alaphangulatának kifejlődéséhez és ezzel együtt a másik megértéséhez. Azok a gyermekek pedig, akik viselkedési nehézségekkel és zavarokkal küzdenek (agresszivitás, gátlás) különösen sok figyelmet és megértő nevelői magatartást igényelnek.

Az érzelmi nevelés feladatai:- A szeretet és kötődés képességének fejlesztése.- A mások iránti tisztelet, megbecsülés érzésének fejlesztése.- Az élménybefogadás képességének fejlesztése.- Az érzelmek kifejezőképességének fejlesztése.- Az ösztönök és az érzelem irányításának fejlesztése.- Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése.

A fejlesztés tehát azután kezdődik, miután a gyermek beilleszkedett a csoportba, jól érzi magát, alapvetően derűs, vidám légkör veszi körül, megismerkedett a felnőttekkel és gyerekekkel, azaz biztonságosan mozog az őt körülvevő környezetben.

A gyermekek gondozása az óvodai nevelőmunka alapvető feladata olyan sajátos nevelési feladat, melynek színvonalas megvalósítása nemcsak a gyermek személyiségének fejlesztését alapozza meg de lehetővé teszi annak a kedvező környezeti hatásnak a kialakulását, ami a gyermek további fejlődéséhez nagymértékben hozzájárul.

Az óvodapedagógus feladatai a gyermeki szükségletek kielégítésében:- Az egészséges óvodai környezet megteremtése.

47

- A nyugodt, kiegyensúlyozott, szeretetteljes óvodai légkör kialakítása.- A gyermek megfelelő gondozottságának biztosítása.- A gyermek alapvető fizikai szükségleteinek kielégítése.

4. A tevékenységek szerepe a nevelési cél elérésében

A gyermek személyisége és tevékenysége kölcsönösen egymásra hatva fejlődnek.

1.) A gyermek tevékenykedő lény. Személyisége komplex tevékenységek által fejleszthető a leghatékonyabban. A gyermeki tevékenység fogalma összefoglalható az alábbiakban:

a) Valamilyen belső szükséglet kielégítésének vagy külső követelmény teljesítésének eszköze.

b) Képességfelhasználás, képességfejlesztés eszköze.

2.) A nevelő hatás belső – a tevékenység tartalmából eredő – feltételei:Az egyén számára érdekes, a csoport számára fontos, hasznos tevékenység legyen (aminek hasznosságát egyre szélesebb közösség ítéli meg).

a.) A célkitűző és a célmegvalósító tevékenység egysége érvényesüljönb.) A tevékenység és az eredmény kölcsönös feltételezettsége biztosítva legyen (csak a végigvitt, befejezett tevékenységnek van élményereje) c.) A tevékenységrendszer teljessége zavartalan legyen kettős szempontból:- elégítse ki a gyermekek akciószükségletét- oldja meg az adott gyermekközösség valamennyi feladatát (az önkiszolgálástól, a

csoportélet kialakításától a környezet formálásáig).

3.) A nevelő hatás pedagógiai feltételei:a) A tevékenység pedagógiai előkészítése (ráhangolás, tudatosítás, stb.) közös

feladatunk óvodapedagógusoknak, dajkáknak és az egész óvodai környezetünknek.

b) A tevékenység pedagógiai megszervezése az óvodánk dolgozói részéről nagy tapintatot igényel (semmit se végezzünk el a gyermekek helyett, de mindenben segítsünk, amikor arra szükségük van a gyermekeknek).

c) A tevékenység pedagógiai értékelése ugyancsak alapvető feladata az óvodapedagógusainknak. A siker, sikertelenség okai, a jól vagy rosszul megválasztott tevékenységi mód, az együttműködés megléte vagy hiánya, stb. lehet az értékelés kiinduló alapja.

4.) A személyiség felfogható az egyénre jellemző tevékenység hierarchiája:A gyermekek számára meg kell adni a lehetőséget az önállóan megválasztott,

belsőből fakadó tevékenységre. A gyermeki tevékenység szervezésekor figyelembe vesszük a 3-7 éves korú gyermekek tevékenységének jellemzőit.

A 3-7 éves korú gyermeket tevékenységi vágy jellemzi. Bármilyen mozgás, cselekvésváltozás felkelti a gyermek figyelmét, és utánzásra ösztönzi. A megismerési vágy, a kíváncsiság életkori sajátossága az óvodáskorú gyermeknek. A gyermek tevékenysége gyakran változik: minél kisebb a gyermek, annál gyakrabban változtatja tevékenységi formáit. Ennek következtében egy adott tevékenység általában rövid ideig tart és nincs mindig összhangban a kitűzött céllal.

48

Az óvodapedagógusnak tudnia kell, hogy az életkor és az egyéni adottság nagymértékben meghatározzák a gyermeki tevékenység minőségét és mennyiségét, tehát ezt figyelembe véve segítheti elő a tevékenységek minél szélesebb kibontakoztatását a csoportban. A 3-7 éves korú gyermek életmegnyilvánulásaiban nem különölnek el élesen a különböző tevékenységek. A gyermek számára a játék lehet munka és fordítva, a közösségért végzett feladat lehet játék, esetleg a szabadidő kellemes eltöltése.

Az óvodapedagógus feladatai a tevékenységek megszervezésében:- Biztosítsa minél változatosabb, többfajta tevékenység egyidőben történő

gyakorlásához a megfelelő feltételeket.- Tevékenység megszervezésében támaszkodjon a gyermekek tapasztalataira, a

gyermekek aktuális élményvilágára.- Élmények nyújtásával segítse elő a minél sokrétűbb és minél komplexebb

tevékenységformák kialakulását az óvodai csoportban.

5. A képességek szerepe a nevelési cél elérésében

A tevékenységközpontú nevelés olyan képességek kifejlesztését jelenti, amelyek a társadalomban létező , elképzelhető pozitív tevékenységek gyakorlásához szükségesek. Végső soron minden alkotó, termelő tevékenység társadalmilag szükségesnek tekinthető. Az egyéni képesség részben öncél, az önmegvalósítás mértéke, részben a társadalmi létezés eszköze, a társadalmi haladás feltétele, forrása. Ezt a kettős meghatározottságot a pedagógiának nem áll módjában megkerülni, a belső arányokon, a tendenciákon azonban lehet módosítani, az önmegvalósítás és a társadalom érdekeit szolgáló tevékenység teljes vagy részleges egybeesését elő lehet segíteni.A tevékenységszervezés és a képességfejlesztés kölcsönös kapcsolatban áll egymással.

A nevelés a társadalmilag szükséges egyéni képességek intenzív fejlesztése. Ebben a minőségben egyszerre több részfunkciót teljesít. A nevelés orientáló tevékenység is, tevékenységszervezés is, képességfejlesztés is. Az első két funkcióval korábban már foglalkoztunk. A harmadik részfunkció sajátosságai és teljesítésének feltételeit vizsgáljuk közelebbről. A lehetséges emberi képességek és tulajdonságok száma szinte végtelen. A nevelés szempontjából kitüntetett képességosztályokat a társadalmi és egyéni szempontokból lényeges képességeket két nagy csoportra sorolhatjuk:

1. A kooperációs képességek.2. A kommunikációs képességek.

Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát stb., mindenekelőtt az alapul szolgáló tevékenysége, társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága stb.) határozza meg. Más szóval: korántsem mindegy, hogy miben kooperálunk, miről kommunikálunk.

A tevékenység több szempontból is bázisa a képességfejlesztésnek:- A tevékenység a kifejlesztett képesség forrása (mivel a képességek tevékenység

közben fejlődnek).- A tevékenység nemcsak forrása, hanem célja is a képességek fejlesztésének. A

képesség meghatározott tevékenységekre való alkalmasság.- A tevékenység a képességfejlesztés eszköze (az adekvát képességek csak konkrét

tevékenységek által formálhatók).

49

- A tevékenység a kifejlesztett képességek felhasználásának, kifejtésének színhelye (a képességek csak meghatározott tevékenységekben nyilvánulnak meg).

- A képesség és a tevékenység annyira mély és genetikus kapcsolatban áll egymással, hogy csak a reáltevékenységekre alapozott nevelésnek lehet esélye a sikeres képességfejlesztésre, hiszen minden képesség valamilyen tevékenységre való alkalmasság, és a képességek csak tevékenységekben fejlődhetnek ki és nyilvánulhatnak meg. Ez az általános képességekre is érvényes. Nincs olyan általános képesség, amelynek ne valamilyen konkrét tevékenység lett volna az eredeti forrása. A kommunikációra és a kooperációra való képességet, a gyermek a kommunikáció és a kooperáció egymással összefüggő folyamatában, a kommunikáció és a kooperáció gyakorlása közben és által szerezheti meg. Ezek, mint említettük, kitüntetett képességosztályok bár nem tartalmazzák az emberi képességek összességét, magukba foglalják azokat a lényegi képességeket, amelyek a tudatos emberi élet folytatásához elsőrendűen szükségesek. Az emberi képességek összessége több emberformáló folyamat, pl.:a szocializáció, a művelődés eredményeként jelenik meg. Az előbbiek azonban itt is jelentős szerepet töltenek be. Szervezik, rendezik, hatékonyabbá teszik stb. az egyén képességstruktúráját.

Az óvodapedagógus feladatai a képességek fejlesztésében:- Folyamatosan biztosítsa a gyermekek számára a képességeik

kibontakoztatásához szükséges tevékenységek gyakorlásának lehetőségeit.- A folyamatos megfigyelés útján alkosson tiszta képet a gyermek meglévő

képességeiről. Ennek ismeretében törekedjen a képességek fejlesztésére.- A kiemelkedő képességű és részképességek fejlődésében elmaradott gyermekre,

egyénre szabott fejlesztési terv alapján gyakoroljon hatást.- Minden gyermek képességét önmagához – a saját lehetőségeihez – viszonyítva

igyekezzen fejleszteni.

50

6. A tudatos fejlesztés feltételei

A 3-7 éves korú gyermek fejlesztése a nevelési céloknak megfelelően a nevelési folyamatban valósul meg. A nevelési folyamat a környezettel való állandó és szoros kapcsolatban zajlik. A nevelési folyamatban a gyermek spontán fejlődése, érése és a nevelési céloknak megfelelő tudatos fejlesztése egymást kiegészítve érvényesülnek. A tudatos fejlesztés az óvodapedagógus által irányított, befolyásolt, de nem kizárólagosan tőle függő folyamat. A társadalmi, gazdasági környezet, a helyi lehetőségek, a gyermekcsoport életkora, összetétele, a szülők igényei mind befolyással vannak a fejlesztés tartalmára. A tudatos fejlesztést az objektív és a szubjektív feltételek ugyancsak befolyásolják.

Az objektív (külső) feltételek, mint az óvodánk épülete, udvara, a gyermeket körülvevő környezet adottak. Ebben a tekintetben a tevékenységközpontú óvodai nevelési program nem igényel különleges feltételeket. Megfelelő csoportszoba, mosdó helyiségek álljanak a gyermekek rendelkezésére. Az óvoda épületén belül feltétlenül szükséges, hogy a mosdókat a gyermekek méretéhez igazíttassuk. Az objektív feltételek minden óvodában a lehetőségekhez mérten javíthatók. Ez nemcsak az egészséges életmód feladatainak megvalósítását teszi könnyebbé, hanem kellemesebbé is varázsolja a gyermekek környezetét. Ez nagymértékben elősegíti azt a pedagógiai célunkat, hogy a kooperáció és a kommunikáció gyakorlása az egész nap folyamán kölcsönösen és akadálytalanul megvalósuljon.

Ugyanezt a célt szolgálja a csoportszoba szűk kereteinek kitágítása azáltal, hogy minél nagyobb területen engedjük az óvodásokat mozogni. A mosdó, a folyosó, az előterek mind-mind alkalmasak arra, hogy játszó és beszélgető helyek legyenek a gyermekek számára. Ugyanakkor támogatjuk, bátorítjuk, lehetővé tesszük az egyik csoportból a másikba történő átjárást, a kisebb és nagyobb gyermekek egymás közötti kommunikációjának és kooperációjának elősegítése érdekében.

A tudatos fejlesztés szubjektív feltételei:1. Az óvodapedagógus és a gyermek aktív együttműködése.

A hangsúly az aktív, kétpólusú együttműködésre kerül. Az aktív nevelés tevékenységközpontú és tevékenységre alapozott nevelés. A gyakorlatban ez azt jelent, hogy a gyermeknek éppúgy lehet véleménye, elképzelése, ötlete, javaslata, mint a felnőttek. Ezt komolyan vesszük és beépítjük a fejlesztési elképzelésünkbe. A gyermeket ugyanis saját környezete, saját tapasztalatai, élményei befolyásolják, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni a nevelés folyamatában, hanem éppen ellenkezőleg ezekre az élményekre, tapasztalatokra kell ráépíteni, megtervezni a gyermeki tevékenységeket. A fejlesztés során abból kell kiindulnunk, ami a gyermeket körülveszi, foglalkoztatja és érdekli. Ezzel válik lehetővé a gyermek aktivitásának bekapcsolása a nevelés folyamatába.

2. Az óvodapedagógus modell szerepe

A tevékenységközpontú óvodai nevelés az óvodapedagógust kulcsfontosságú szereplőinek tekinti a nevelési folyamatban. A gyermek utánzási hajlamából következően az óvodapedagógusnak kiemelt azonosulást indikáló szerepe van. Óvodáskorban, de későbbi életkorban is a példa a leghatásosabb nevelő erők egyike. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mit és hogyan mond a pedagógus, miként viselkedik, hogyan öltözködik, stb.

Különösen 3-4 éves korban meghatározó a pedagógus személyisége, hiszen kezdetben a gyermek teljesen kritikátlanul, válogatás nélkül utánoz, kizárólag a szeretett és érzelmileg hozzá legközelebb álló felnőtt kedvéért. Sok múlik azon, hogy milyen értékeket preferál az

51

óvodapedagógus, a gyermek környezete és azon belül elsősorban a család. Gyakran előfordulhatnak értékkonfliktusok a csalás és az óvoda között. Ilyenkor az óvodapedagógusaink rendkívül tapintatosan és kizárólag a gyermek érdekeit figyelembe véve közelítenek a megoldás felé. A gyermek már megtanul, és magával hoz bizonyos értékeket a családból, amelyeket az óvodában is tiszteletben kell tartani.

Az óvónő mintegy átveszi, átvállalja a gyermek óvodai életében az anya szerepét. Az ő biztonságot és harmóniát sugárzó egyénisége feltétlenül hatni fog a gyermeki személyiség fejlődésére. Ezért gondoljuk azt, hogy a gyermek harmonikus fejlődésének alapkövetelménye abból indul ki, hogy a gyermek – felnőtt kapcsolat alapja és mintája egész gyermekkoron át a gyermek – szülő viszony. Ebben a kapcsolatban kell az óvónőnek napközben mintegy helyettesítenie az anyát. A biztonságérzet egyik biztosítéka a testi kapcsolat, az ölelés szorossága.

Az óvodában még 6-7 éves korban is igénylik a gyermekek a gyakori simogatást, szeretgetést, ölelést. A gyermek és az óvodapedagógus aktív együttműködése a felnőttől is másfajta beállítódást, viselkedést igényel. El kell fogadnia, hogy nemcsak ő irányíthatja a gyermeket, hanem a gyermek is hat rá. Kapcsolatuk aktív és kölcsönös.

Ez a pedagógusi magatartás feltételezi az önállóság, rugalmasság, döntési képesség, helyzetfelismerő képesség meglétét. Tudomásul kell vennünk, hogy olyan nevelő képes a gyermeket az életre, az önálló gondolkodásra serkenteni, aki maga is rendelkezik ezekkel a képességekkel. A tevékenységközpontú programmal dolgozó óvodapedagógusok merészen elengedhetik a fantáziájukat, mert minden, a csoportot érintő kérdésben, legyen a napirend vagy tartalmi kérdés, szervezési probléma, vagy az élet adta szituáció, nemcsak lehet, de kell is a lehetőségekhez képest a gyermeket is bevonni.

3. Az óvónő és a dajka együttműködése

A dajka jelenléte és szerepe az óvodai nevelésben korábban kevésbé jelentett pedagógiai munkát, sőt azt tapasztaltuk, hogy mintegy kirekesztődtek a dajkák a nevelési folyamatból. A tevékenységközpontú óvodai program megvalósítása során a dajka munkája az óvodapedagóguséval összehangolttá válik, mert a dajkát a pedagógiai munka közvetlen segítőjének tekintjük. A dajka egyike a gyermeket nevelő felnőttnek, aki éppúgy, mint az óvodapedagógus, magatartásával, teljes lényével, beszédstílusával, öltözködésével hatást gyakorol a kisgyermekre.

Ahhoz, hogy a nevelési folyamatban a dajka tevékenyen és közvetlenül részt vehessen, elsősorban arra van szükség, hogy megfelelő szinten tájékoztatva legyen az óvoda és az adott óvodapedagógusok nevelési elképzeléseit, módszereit illetően. Tudnia kell, milyen célok érdekében, hogyan kívánják az óvónők a gyermekcsoport fejlesztését megvalósítani. Ez a tudás, különösen a szakképzett dajkák esetében megsokszorozhatja a felnőttektől kiinduló nevelő hatásokat.

4. A környezetben élők hatásai

Az óvoda adott környezetben működik. Nagyon fontos hatást gyakorolhat az óvoda nevelőmunkájára az, hogy milyenek az óvoda környezetében élő emberek. A helyi nevelési rendszerünk kialakításának elengedhetetlen feltétele az óvoda környezetében élők véleményének, javaslatainak, kifogásainak vagy dicséretének ismerete.

Az óvodai nevelés sohasem lehet tartósan ellentétes az adott környezet elvárásaival. Különösen igaz ez akkor, amikor a szülők egyre inkább kezdik felfedezni, hogy az óvoda tulajdonképpen szolgáltató intézmény, melynek célkitűzéseit, a szolgáltatást igénybevevők érdekeinek, elképzeléseinek és szükségleteinek megfelelően kell kialakítanunk.

52

7. A fejlesztés tartalma

Meggyőződésünk, hogy a tevékenységek által nevelődő gyermek felnőve aktív részese lesz saját természeti és társadalmi környezete kialakításának. Éppen ezért a tevékenységközpontú óvodai nevelés tartalma a tevékenységeken keresztül jut érvényre és a nevelési folyamat négyes rendszerén keresztül valósul meg. A négyes feladatrendszer elemeit a nevelés foglalja keretbe. A feladatrendszer elemei a gyakorlatban nem különülnek el egymástól.

A feladatrendszer elemei:1. A játék és a tanulási tevékenység2. Társas és közösségi tevékenység3. Munkatevékenység4. Szabadidős tevékenység

A feladatrendszer elemei egymást átszőve érvényesülnek és valamennyien együtt jelentik az óvodáskorú gyermek nevelésének tartalmát. Ezt azért is szükséges hangsúlyozni, mert a gyermek életmegnyilvánulásaiban sohasem különülnek el a különböző tevékenységek, azok komplex módon, egymást kiegészítve jelennek meg.

Természetes tehát, hogy a feladatrendszerünk elemei mereven nem választhatók el egymástól, mint ahogy a tevékenységek is összefüggnek egymással. A gyermek számára egy adott tevékenység, mint pl. a sepregetés, éppúgy beletartozhat a közösségi tevékenységek körébe, hiszen másokért, másokkal együttműködve végezheti.

Pontosan ez az oka, hogy a nevelés tervezésekor nem szedhetjük szét a feladatrendszer elemeit, hanem egységben gondolkodva, a tervezett tevékenységekből kiindulva kell a tervezést átgondolnunk. Miután a tanulást a nevelés részének tekintjük, ezért a nevelés és a tanulás tervezésében is a komplex gondolkodásmód, az egymáshoz való kapcsolódás és nem a nevelési területek szétdarabolásának szándéka vezeti gondolatainkat.

1.) A játék és a tanulási tevékenység

A játék a 3-7 éves korú gyermek alapvető, mindennapjait átszövő tevékenysége. A játék nemcsak azért kitűnő talaja a fejlesztésnek, mert általa szinte észrevétlenül tanul a gyermek, hanem azért is, mert a játékban kiélheti, kipróbálhatja, feldolgozhatja, gyakorolhatja az életben előforduló szituációkat, az őt érő élményeket. Ugyanakkor megoldási módokat kaphat bizonyos élethelyzetekben való viselkedésre, megnyugodhat, kiélheti szorongásait, problémáit, és újraélheti kellemes élményeit. A környező világról, sőt a világegyetem egészéről is a játékon keresztül közvetíthetjük a legtöbb ismeretet a kisgyermek felé.

A játék tehát olyan komplex tevékenységforma melyet az óvodapedagógusainknak tudatosan kell felhasználnia a nevelés folyamatában céljai eléréséhez. Az óvodapedagógus tudatossága természetesen sohasem irányulhat a gyermekre, hiszen kitalált és erőltetett úgynevezett „játékos módszerekkel” nem helyettesíthető a gyermeki tevékenység. A gyermeki tevékenységet – különösen a játékban – nem szabad szűken értelmeznünk.

A játéktevékenység tág értelmezése lehetővé teszi, hogy nemcsak a tárgyi, manuális, vagy mozgáshoz kapcsolt tevékenységeket ismerjük el, hanem a „szellemi alkotást” is tevékenységként ismerjük el a játék során. A gyermek gondolatban megalkotja, kitalálja a játék szereplőit és bármilyen tárggyal, eszközzel helyettesíti azokat. Minden gyermeki tevékenység – beleértve a

53

játékot is – felosztható spontán és az óvodapedagógus által irányított tevékenységekre. Nagyon fontosnak tartjuk, olyan hangulatok, ingerek, tárgyi lehetőségek megteremtését, amelyeknek hatására a gyermek spontán játéka, tevékenysége önmagától beindul.

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nincs szükség a pedagógus által kezdeményezett vagy irányított játéktevékenységre, hiszen 3 éves kor táján még kifejezetten igényli a gyermek a felnőttel való együttjátszást. Csupán a helyes arányok megtalálására kívánjuk a figyelmet felhívni. A nevelési folyamat intenzív képességtermelő jellege ugyanis attól függ, hogy milyen szélességben és mélységben képes az óvoda a gyermeki öntevékenység rendszerét kiépíteni. A játékon belül meghatározott eredmény elérését célzó öntevékenység a legfőbb biztosíték arra nézve, hogy az öntevékenység, az önfejlődés, az önfejlesztés motívumait, képességeit és készségeit létrehozza.

Jót és jól játszani – ez a gyermek dolga az óvodában. Az óvodapedagógus feladata megfigyelni a gyermek játékát, felhasználni azt saját nevelési céljai elérése érdekében és szükség esetén, indirekt módon befolyásolni.

A játék kicsiben maga az élet, az, amit a kisgyermek felfog és rekonstruálni képes az őt körülvevő világból. Éppen ezért az életre nevelés is a játékból indul ki és a játék segítségével teljesedhet ki. A tevékenységközpontú program alapelve, hogy minél több időt, alkalmat és lehetőséget biztosítsunk a gyermekeknek az elmélyült játékra. A játéktevékenységhez szükséges feltételeket, ötleteket és eszközöket azonban az óvodapedagógusainknak kell biztosítani.

Külön szót érdemel az élmény szerepe a gyermek játékában. Az élmény, legyen az a gyermek egyéni élménye, melyet a családból, a környezetből hoz az óvodás, vagy legyen az óvodai társakkal átélt élmény, rendkívüli jelentőséggel bír az életre való felkészítés folyamatában. A különböző szituációk megteremtése, az élménynyújtás az óvónő tudatos, átgondolt munkáját feltételezi. Indirekt módon így lehet a gyermeki világot befolyásolni. Természetesen a gyermek spontán élményszerzése éppen olyan fontos, mint a pedagógusok által irányított, megtervezett. A lényeg, hogy a gyermekek élményeiket tevékenységekben éljék meg.

A legjobb esetben meghallgatják a felnőttek ezeket az élményeket, de nem számolnak a továbbiakban vele. A tevékenységközpontú óvodai nevelés feltételezi, el is várja az óvodapedagógusoktól, hogy a spontánul szerzett ismeretekre, tapasztalatokra érzékenyen reagáljon. Ilyen pedagógiai alaphelyzetben már valóban nem lesz mesterkélt és erőltetett a gyermekek képességeire építve, azt alapul véve fejleszteni az egyént éppúgy, mint a csoportot.

A játék tehát, mint az óvodáskorú gyermek alaptevékenysége olyan lehetőséget jelent az óvodapedagógus számára, amit tudatosan felhasználhat a gyermekek fejlesztése érdekében. Legfőbb célkitűzéseinket szem előtt tartva olyan tulajdonságok fejlődhetnek ki a gyermekben, a játék folyamatában, ami később a társadalomba való beilleszkedést nagymértékben elősegítheti. Például a társakkal való együttjátszás kialakulása, vagy a játékon belüli önállóságra, a másik gyermek játékának tiszteletben tartása, a kezdeményezőkészség kibontakoztatásának lehetőségei, vagy olyan tulajdonságok szükségessége, mint a mások mozgósításának képessége, vagy az alá-fölérendeltségi viszonyok önkéntes kialakítására egy-egy játékszituációban.

Beszélhetünk azokról a nagyon is demokratikusan, a gyermekközösség elfogadott belső törvényszerűségei szerint kialakított játékon belüli szereposztásokról is, melyek a szerepjátékot a társadalmi gyakorlatban tapasztalható szituációk előzményeivé avatják.

Az óvodapedagógus feladatai a játékkal kapcsolatban:- Nyugodt légkör biztosítása, az elmélyült játék feltételeinek megteremtése.- A napirenden belüli elegendő idő és hely biztosítása a játék számára.- A játékhoz szükséges eszközök folyamatos biztosítása.- Ötletek, lehetőségek, helyzetek teremtése a sokszínű játék kialakulásához.- Az egyéni élményeken túl, közös élményszerzési lehetőségek kihasználása a

játék fejlesztése érdekében.

54

- A gyermeki játék önállóságának tiszteletben tartása.- Szükség esetén bekapcsolódás a játékba, együttjátszás a gyermekekkel.

A játék és a tanulás teljes mértékben összekapcsolódik óvodáskorban. A gyermek esetében a tevékenységi vágy ösztönöz a tapasztalatszerzésre, a cselekvésre és közben minden pillanatban újabb és újabb felfedezéseket tesz, azaz tanul a kisgyermek. Játék közben játékosan, szinte észrevétlenül tanul. A játék az óvodai tanulás egyik legfontosabb színtere, de nem kizárólagosan az.

A játékon belül a motoros, a szociális és a verbális tanulás szinte összefonódik, komplex formában jelenik meg. Az óvodai tanulás azonban szélesebb értelmű annál, hogy csupán a játékkal való összefüggésein keresztül értelmezzük. A nevelési folyamat egésze, azaz valamennyi pillanata alkalmas arra, hogy erőltetés nélkül spontán vagy irányított módon tanuljon a kisgyermek.

A tanulás természetesen csupán része a nevelési folyamat egészének. Legfőbb célkitűzésünk, hogy egyszerre, egy időben, kevesebbet de minőségben és használhatóságában mégis több ismeretet kapjanak a gyermekek. A több érzékszervet igénybe vevő tapasztalás és sokoldalú cselekedtetés mindennél fontosabb a 3-7 éves korú gyermek fejlődése szempontjából. Ezt nem lehet kiváltani vagy helyettesíteni az egyoldalú intellektuális fejlesztéssel, aminek jelentőségét elismerjük, ám mértéke és hatása alatt marad a tevékenységek általi fejlesztésnek. A közvetlen környezet folyamatos megismerése, az érzékelés és a többoldalú tapasztalatszerzés azért központi kérdése a tanulási folyamatnak, mert szerintünk kevesebbet de azt jobban, alaposabban, több oldalról megközelítve kell a gyerekek számára közvetítenünk és velük együtt átélnünk.

Miután a gyermekvilágot komplex módon érzékeli, észleli és éli meg, ezért a tanulás során is ebből kívánunk kiindulni. Ez az oka annak, hogy komplex foglalkozások rendszerén keresztül jut el a gyermekhez az, ami számára a világból megismerhető, befogadható ismeret, tapasztalatot jelent. Egyáltalán nem mellékes az a szempont sem, hogy azok a tanulási tapasztalatok, melyeket óvodáskorukban szereznek a gyermekek, hatással lehetnek az iskolai tanuláshoz való viszonyukra is. Nem mindegy milyen érdekeltség fejlődik ki a gyermekben a tanulással kapcsolatban, hiszen már kialakulnak annak csírái, hogy később örömmel tanul-e a gyermek, képes lesz-e saját motiváltságából kiinduló erőfeszítésre a tanulás során. Ennek a belső motiváltságnak a kialakítását kezdjük meg az óvodában. A tanulási tevékenység esetén is azt szeretnénk elérni, hogy örömmel és önként vegyen részt ebben a folyamatban a gyermek, ne csupán külső motiváció (pl. jutalom) késztesse erre.

A cél az, hogy megfelelő színvonalú feladatok elé állítsuk a gyermeket. Természetesen minden gyermek esetében képességeinek megfelelő feladatokról van szó. A követelményeket az egyéni teljesítőképességhez kell mérnünk. A sikerélmények erősítik a gyermek önbizalmát, és bátorságot adnak neki az újabb, nehezebb problémák megoldásához. A sorozatos kudarcok ellentétes hatást váltanak ki.

A gyermek bátortalanná, félőssé, visszahúzódóvá válik, alulértékeli önmagát, és alatta marad saját teljesítőképességének. Az óvodapedagógusaink szerepe itt is kiemelkedő abban, hogy milyen feladat elé állítjuk az egyes gyermekeket, mennyire képesek megismerni és fejleszteni a gyermeket egyéni adottságainak figyelembe vételével.

E program keretjellege biztosítja az óvodapedagógusok számára a gyermek igényeihez, egyéniségéhez, teherbíró képességéhez igazodó tanulási kereteket és formákat. A nevelés egészén belül megvalósuló tanulás kötött és kötetlen kezdeményezések, foglalkozások, beszélgetések, tapasztalatszerző sétál stb. formájában egyaránt megoldhatók a napi élet bármely mozzanatában. Ez teljes egészében az óvodapedagógus kompetenciájába tartozó kérdés.

Mi úgy gondoljuk, hogy a feladatrendszer elemeinek gyakorlati megvalósulását a vegyes életkorú csoportokban lehet legnagyobb hatékonysággal elvárni, mégis azt valljuk, hogy az óvoda és az óvodapedagógusok hatásköre, hogy vegyes, részben osztott, vagy osztott csoportokban nevelik a gyermekeket.

55

Az óvodapedagógus feladatai a tanulással kapcsolatban:- Értelmi képességek fejlesztése (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet,

gondolkodás)- A gyermek megismerési vágyának, kíváncsiságának, sokoldalú érdeklődésének

kielégítése.- Lehetőséget kínálni a gyermek számára olyan szituációk átélésére, ahol

megismerhetik a felfedezés, a kutatás örömeit.- A gyermekek egyéni érdeklődésének megfelelő tevékenységek biztosítása.- A gyermekek önállóságának, figyelmének, kitartásának, pontosságának,

feladattudatának fejlesztése.- Olyan tapasztalok szerzéséhez nyújtson segítséget a gyermeknek, amelyben saját

teljesítőképességét megismerheti.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:- Örömmel és önként vegyenek részt a játékban és a tanulási tevékenységben.- Alakuljanak ki pozitív érzelmei társai iránt.- Fogadja el társai javaslatait, ötleteit.- Legyen képes a spontán játékra, tevékenységre.- A közös játékokba önállóan kapcsolódjon be.- Egyéni ötleteit, élményeit játssza el.- A játékhoz szükséges eszközt, anyagot helyesen válassza meg.- A társai iránt alakuljanak ki pozitív érzelmei.- Szerezzen tapasztalatot az őt körülvevő környezet tárgyairól, jelentőségeiről.- Alakuljon ki feladattudata, szándékos figyelme.- Fedezzen fel konkrét összefüggéseket.- Tegyen különbséget mese és a valóság elemei között.- Gondolatait foglalja szavakba, mondatokba.- Ismerje meg a felfedezés, a kutatás örömét.- Érdeklődjön, kíváncsiskodjon a számára ismeretlen dolgok iránt.- Keressen lehetőséget a problémák megoldására.

Értékelés: folyamatos megfigyelés alapján.

Az értékelés szempontjai:- Életkorok szerint a gyermek megfigyelése.- Az egyéni adottságok figyelembe vételével a teljesítőképesség lemérése.- Egymás megoldásainak értékelése.

2.) Társas és közösségi tevékenység

A gyermekkel szemben támasztott két fő követelmény:1.) Tanuljon meg másokkal érintkezni és együttműködni.2.) A kooperációs és kommunikációs képességek.

Pedagógiai szempontból sikeres formálásának legfontosabb feltétele, hogy a tevékenység társadalmi és egyéni értéktartalma, hasznossága nyilvánvaló, felismerhető, tudatosítható, átélhető legyen. Az együttműködési és érintkezési képességek jellegét, tartalmát, színvonalát, hatékonyságát

56

stb. mindenek előtt az alapul szolgáló tevékenységek társadalmisága (közhasznú volta, kulturális színvonala, relációgazdagsága stb.) határozza meg.

Pedagógiai programunk négyes feladatrendszere megfelelő bázist nyújt a kooperációs és a kommunikációs képességek kifejlesztéséhez. A társas és közösségi tevékenységek állandó gyakorlás által történő kifejlesztési rendkívüli fontossággal bír a társadalmi gyakorlatra való általános felkészítés, azaz az életre nevelés szempontjából. Pedagógiai programunk a gyakorlat szükségleteiből kiindulva vezeti le a társadalmi követelmények rendszerét. A tulajdonságok, a képességek, a készségek, a szükségletek olyan rendszerét kívánja formálni, amelynek segítségével a gyermekek részvétele a napi életben (társadalmi gyakorlatban) egyszerűbbé, könnyebbé, gyorsabbá válik.

A társadalom élete, a társadalmi gyakorlat pedig jórészt a társas és a közösségi kapcsolatok keretén belül zajlik. Nagyon fontos feladat tehát már az óvodában tudatosan törekedni a közösségben zajló folyamatok, a társas kapcsolatos és a közös tevékenységi kibontakoztatására. Mindez természetesen nem jelenti az egyén fejlesztésének mellőzését. A jó közösséget mindig egyéniségek alkotják, mégpedig olyanok, akik egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek a közösség keretein belül is megvalósítani. Az élet is ilyen. Bizonyos korlátok között kiélhetjük magunkat, azaz nekünk éppúgy szükséges alkalmazkodnunk másokhoz, ahogyan mások is alkalmazkodnak hozzánk.

A cél az, hogy az adott lehetőségek között a legtöbbet legyünk képesek egyéniségünkből kihozni, ezzel is gazdagítva a közösséget. Minden gyermek egyéniség, akinek lehetőséget kell biztosítani személyisége pozitív és széleskörű kifejlődéséhez. A társas és a közösségi kapcsolatok kialakítása a tevékenység bázisára támaszkodva a teljes nevelési folyamatot átfogja. Az óvodai csoport, az óvodai közösség sikeres formálása esetén a társadalom számára igen hasznos közösségi érzés, közösségi tudat és magatartás mellett mások megbecsülése, a közös szokások kialakulás, a hagyományok tiszteletben tartása, sőt a csoport közvéleménye is kialakul.

A csoportban elfogadott normák befolyásolják a gyermekek cselekedeteit. Ha mindehhez még nyitott légkör, demokratikus és szeretetteljes irányítás társul, akkor tág teret nyitunk a gyermekek önállósága, tenni akarása és döntési képességének kibontakoztatása irányába.

Nevelőközösségünk szerepe ebben a folyamatban meghatározó. Belső tartása, gyermekszeretete, kivívott tekintélye és világos, pontos, tudatos, célirányos nevelőtevékenysége nélkül a gyermekközösség kialakítása nem sikerülhet. Az óvodai gyermekközösség kialakítása a tevékenységek rendszerén keresztül valósítható meg. Az óvodában minden tevékenységnek a gyermek egyéni örömén túl a közös élményt is kell erősítenie. A társas kapcsolatok, a közös munka, az együttjátszás és a komplex foglalkozások rendszere is az együvé tartozás érzését erősíthetik, ha tudatosan igyekszünk ezt létrehozni.

A lényeg, hogy a tevékenykedtetés sokszínű, változatos legyen, és a tevékenykedtetésen legyen a hangsúly. Mindent kipróbálhasson a gyermek, kivételt csak a testi és szellemi épségét veszélyeztető tevékenységek képeznek. A közösségi szokások kialakítása pedig a tevékenységek végzése segítse, a gyermekek cselekedeteit irányítsa. A szokások tegyék lehetővé, hogy az egyik gyerek ne zavarja a másikat a tevékenység végzése közben. A szokásrendszer tegye lehetővé gyermekek közötti jobb együttműködést, egymás tevékenységére figyelést, vagy a közös tevékenység során kialakuló viták lerendezését stb.

Nem fegyelmezni, hanem tevékenységgel és az ehhez szükséges hellyel, eszközzel segítjük a gyermekeket abban, hogy minél nagyobb önállóságra tegyenek szert óvodai életük során. A helyes szociális viselkedés megtanulásának színtere az óvodai csoportközösség. A felnőtt és gyermek közt nem a feltétel nélküli szófogadás, hanem a demokratikus partnerviszony kialakítása a célunk. Az óvodapedagógusaink figyelembe veszik a gyermek jogos kívánságait és igényeit, mint ahogy a gyermektől is elvárjuk a szokások, a szabályok betartását. A gyermekek egymás közötti és felnőttel való kapcsolatában egyaránt a szabadságra, a nyíltságra, az őszinteségre kell építenünk.

57

A közösség lehetőséget teremt az önálló kapcsolatok kialakítására, a különböző nézőpontok megismerésére, a konfliktusok kezelésére és megoldására. Ezek a folyamatok pedig a másokkal szembeni tolerancia kialakulásához vezetnek. A társas és közösségi tevékenységek a nevelőmunka egészét átszövik. Ebben a folyamatban talán a legfontosabb időpont az, amikor a gyermek először ismerkedik az óvodával, az óvodai csoporttal.

A megszokottól eltérő környezet, a szülőktől való elszakadás, az új helyzet sokszor nehéz feladat elé állítja a szülőket és az óvodapedagógust egyaránt. Az óvodapedagógusaink feladata, hogy végtelen türelemmel és szeretettel forduljanak az újonnan óvodába kerülő gyermek felé. Adjanak elég időt a beszoktatásra. Fokozatos átmenetet biztosítunk, lehetővé téve a szülővel együtt történő beszoktatást.

Az óvoda nyitottsága nemcsak a beszoktatás ideje alatt, hanem óvodáskor végéig biztosítja a szülőknek a nevelőmunkába történő közvetlen betekintést. Ez mindkét fél számára (szülő-óvodapedagógus) megnyugtató és biztonságot jelentő lehetőség, amit a gyermek érdekében kétoldalúan lehet hasznosítani. Az óvodapedagógusnak éppúgy szüksége van a nevelőmunkában a szülőktől érkező információkra, javaslatokra, mint fordítva.

Az óvodapedagógus feladata a társas közösségi tevékenységgel kapcsolatban:- Biztonságos, nyugodt, félelemmentes óvodai mindennapok biztosítása, amiben

lehetőség kínálkozik a gyermekek közötti, valamint a gyermekek és felnőttek közötti minél gyakoribb kontaktusfelvételre.

- A felnőttekkel és a társakkal kapcsolatos viselkedési szokások kialakítása és gyakorlása természetes szituációkban.

- A gyermekcsoporton belül az együttműködés, az együttjátszás, együttdolgozás képességeinek kialakítása és gyakorlása.

- A konfliktus kezelése.- A társakért, a csoportért érzett felelősségérzet kialakítása.- A demokratikus szabályok betartásának gyakorlása.- Arra nevelni a gyermekeket, hogy megértést és toleranciát tanúsítsanak a társaik

irányában.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:- Alakuljon ki kooperációs és kommunikációs képessége.- Valósítsa meg egyéni akaratát, vágyait a közösség keretein belül.- Alkalmazkodjanak egymáshoz.- Alakuljon ki benne a közösségi érzés, közösségi tudat, magatartás, valamint a

közös szokások is- Tartsa tiszteletben a hagyományokat.- Hallgassa meg a csoport véleményét és ő maga is fejezze ki önálló véleményét.- Legyen kész az együttműködésre a közös cél érdekében.- Ajánlja fel segítségét a felnőtteknek és társainak.- A változatos tevékenységek gyakorlásán keresztül alakuljanak ki a társas

kapcsolatok, erősödjön az együvé tartozás érzése.- A felnőtt és a gyermek között alakuljon ki a demokratikus partnerviszony.- Alakuljon ki a felnőtt-gyermek, gyermek-gyermek közötti kapcsolatban a

nyíltság és az őszinteség.- Próbálkozzon a konfliktus megoldásával.- Alakuljon ki a társaival való pozitív viszony.

58

Értékelés:A csoportban zajló élet folyamatos megfigyelése, szükség esetén külső segítségadás a tevékenységek során.

3.) Munkatevékenység

Az életre való felkészítés nem nélkülözheti a munkatevékenység lehetőségeinek kiaknázását. A munka az óvodás gyermek számára játékos jellegű. Gyakran nem választható szét a játék és munkatevékenység. A munkatevékenység fejlesztő hatását nem vonhatjuk kétségbe. Az értékteremtő munka pedagógiai funkciója nem a szakismeretek gyakoroltatása, hanem a gyermek értékteremtő együttműködési képességeinek fejlesztése. Éppen ez az a terület, ahol az erőfeszítés és az eredmény kapcsolata közvetlenül érzékelhető, belátható, átélhető a gyermek számára.

Ez a folytonos visszajelzés a legnagyobb motiváló erő, ösztönző, megerősítő tényező. Nem elsősorban a munka tárgya, hanem megszervezésének módja fejti ki a már említett nevelő, fejlesztő hatást. Itt is érvényes, amit a tevékenységről általában elmondhatunk: alapvető követelmény az önállóság, az öntevékenység lehetőségeinek megteremtése.

A különböző munkafajták: önkiszolgálás, naposság, a gyerekek saját személyiségével kapcsolatos munkák, a csoport érdekében elvégzett munkák, vagy a kerti munka közös vonásaként azt kell kiemelni, hogy tényleges munkavégzést, azaz tevékenykedtetést jelentsen az óvodában. Minden olyan munkát elvégezhetnek a gyermekek, amihez kedvük van és testi épségük veszélyeztetése nélkül képesek azt megvalósítani.

A gyermek önkéntességét, nyitottságát, megismerési vágyát, aktivitását, érdeklődését tudatosan igyekezzünk felhasználni nevelési céljaink megvalósítása érdekében. A gyermek éppúgy élvezi a munkatevékenységet, mint a játékot, ha tiltásokkal, vagy túl nehéz feladatokkal nem szegjük kedvét. A munka az életre való felkészítést, a társadalmi gyakorlat megismerését éppúgy szolgálja, mint a személyiség fejlesztését, és ha mindez pozitív élmények átélésének forrása lehet, akkor a gyermekek szívvel, lélekkel fogják végezni. Az első feladat olyan munkalehetőségek biztosítása, ami a gyermek számára elfogadható.

Ezen kívül igen nagy fontosságú, hogy a munkavégzés során biztosítsuk a teljes önállóságot. A munkatevékenység a felkínált lehetőségek közül önállóan választható és sohasem a gyermek kényszerített feladata legyen. Váljon a csoport számára magától értetődő és természetes dologgá, hogy mindenki a kedvének, egyéniségének, képességének megfelelő munkát végezheti. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a munkavégzés ne időszakonkénti, hanem folyamatos, rendszeres tevékenység legyen, ami beépül az óvodai mindennapokba.

A munkafajták közül ki kell emelnünk az önkiszolgálást, aminek óvodáskor kezdetétől fogva igen nagy a jelentősége. A gyermekek magukkal kapcsolatban minden teendőt – testápolás, öltözködés, étkezés, környezetük rendben tartása – a lehető legkorábbi időtől kezdve próbáljanak önállóan elvégezni. Azt felesleges meghatározni, hogy melyek azok az önkiszolgálással kapcsolatos tevékenységek, amelyeket 3, 5, és 7 éves korban végezhet el a gyermek. Hagyjuk, hogy a gyermek saját képességeik szerint koruktól függetlenül végezzék el az önkiszolgálással kapcsolatos teendőiket, amikor képesek rá és kedvük van hozzá.

A munka megosztása során fontos feladatnak tartjuk, hogy a gyermekek megtanuljanak önállóan dönteni, feladataikat egymás között megosztani. Pontosan olyan módon, mint amikor a szerepjáték megkezdése előtt elosztják egymás között a szerepeket. A nagyfokú önállóság és a döntési helyzetek, döntési képességek gyakorlásának lehetőségei együtt szolgálják a gyermekek életre való felkészítését. A munka konkrét tartalmát nem tartjuk szükségesnek körülhatárolni.

59

Községeinkben több lehetőség adódik az óvoda udvarán kertet létesíteni, kisállatokat, halakat, növényeket gondozni, gesztenyét vagy más terméseket gyűjteni stb. Arra azonban mindenütt van lehetőség, hogy a gyermekek tisztán tartsák saját környezetüket, közösen megjavítsák, megtisztítsák játékaikat, hogy maguk rendezzék be a csoportszobákat, maguk díszítsék fel a termet stb. A munkára nevelés általános értelemben, magában foglalja a termelést, a gazdálkodást is, azaz a valódi értékteremtő képességek fejlesztését.

Nekünk az óvodában ennél kevesebbel kell megelégednünk, azonban ez nem jelenti azt, hogy ne tudnánk megismertetni a munka társadalmi értékével. A gyermekek képesek felfogni, hogy munkájuk eredményeként (pl. papír, gesztenyegyűjtés) kirándulni mehetnek, játékot, meséskönyvet vásárolhatnak. Ez értékteremtés, ami alatt itt anyagi értéket értünk, de felfogásunkban az érték nemcsak materiális, hanem szellemi, erkölcsi, esztétikai stb. értéket egyaránt jelent. Véleményünk szerint a kerti munka az a terület, ahol ez az értékteremtő képesség még tisztábban megmutatható.

Fontosnak tartjuk óvodánkban az élősarok kialakítását és a kerti munka megvalósítását, mert a nevelésben játszott szerepén túl a természet, a környezet és az ember kölcsönhatásának megtapasztalására igen nagy lehetőséget nyújt a gyermekcsoport minden tagjának. Tavasztól őszig lehet tevékenykedni a kertben és közben rengeteg tapasztalatot, ismeretet szereznek a gyermekek. Nagyon fontos, hogy a munkavégzéshez elegendő mennyiségben és minőségben legyen a gyermekcsoport felszerelve a szükséges eszközökkel, szerszámokkal és azok bármikor hozzáférhetőek legyenek a gyermekeink számára.

Az óvodapedagógus feladatai a munkatevékenységgel kapcsolatban:- Minden gyermeknek biztosítson lehetőséget arra, hogy önkéntesen, önállóan,

kedve és képessége szerint elvégezhesse az önmagával kapcsolatos önkiszolgáló tevékenységet, illetve a társai érdekében végzett munkatevékenységet.

- Folyamatosan biztosítsa, bővítse a munkatevékenységhez szükséges eszközöket.- Adjon lehetőséget a gyermekeknek bármilyen, őket érdeklő munkatevékenység

elvégzéséhez, még akkor is ha a gyermek tevékenységi vágya és képességei nincsenek teljesen összhangban.

- Arra törekedjen, hogy minden munkatevékenység örömöt jelentsen a gyermekeknek, és teljes önállósággal végezhessék azokat.

4.) Szabadidős tevékenység

A szabadidő igazi tartalma: a termékeny idő felhasználási lehetőségek közötti szabad választás. Ez is öntevékenység, ez is döntés. Különösen a kisgyermek számára az, aki eleinte a felkínált sokfajta tevékenység közül igazából nem, vagy csak nagyon nehezen tud választani. A szabad, autonóm egyéniség által determinált öntevékenység egyenlő a döntéssel.

Ennek közelében kell eljuttatni a gyermeket. Az ilyen döntést ugyanis már nem befolyásolják természeti szükségességek, társadalmi kötelességek. A szabadidős foglalkozásoknak azért kell a saját, semmivel sem helyettesíthető helyüket és szerepüket kivívniuk a nevelési intézményekben, mert másképpen a gyermek sohasem tanulhatja meg, hogyan gazdálkodjon az önmaga számára felszabaduló, rendelkezésre álló idővel.

Ebben a tevékenységi szférában sem képzelhető el, hogy a hosszú ideig szorosan irányított gyermek egyszer csak öntörvényei szerint cselekvő önálló egyéniséggé válik a sokrétűsége, elméleti és tapasztalati megalapozottsága, egymást erősítő és kiegészítő jellege az egyike azoknak a nagy horderejű feladatoknak, amelyeknek megvalósítását az óvodában lehet elkezdeni. Az óvodások

60

egész nap az intézményben tartózkodnak, önállóan és a lehetőségekhez mérten szabadon tevékenykedhetnek.

Elsősorban a délutáni időszakban jut idő arra, hogy a gyermekek az óvónő által felkínált lehetőségek (pl. bábozás, festés, rajzolás, zene-tánc, sakk, társasjáték, filmvetítés, mese-vers, barkácsolás, stb.) szabadon választhassanak. A döntést nehezíti, hogy a szabad választási lehetőség az egyik csoportból a másik csoportba való átlépést is lehetővé teszi. Természetesen nemcsak az épületen belül, azon kívül az udvaron is megvalósul az a sokfajta választási lehetőség, ami döntésre és természetesen újabb és újabb gyakorlásra készteti a gyermeket.

A körülményeink lehetővé teszik, hogy bent a teremben vagy kint az udvaron egyszerre és egy időben tevékenykedhetnek a gyermekek. Ezt a lehetőséget a szabadidős tevékenységek minél szélesebb skálájának nyújtásával feltétlenül kihasználjuk. Ennek részleteiről és a naponkénti programokról a nevelés tervezése során döntünk. Az óvodások napi életének ilyen formában való szervezésével nemcsak változatos, minden gyermek érdeklődésére igényt tartó teret teremtünk, hanem a csoportnál nagyobb közösség megismerésére, sőt kialakítására is lehetőséget biztosítunk.

A csoportok elszigeteltségének megszüntetésével kitágítjuk a gyermek élet és mozgásterét, ami maga után vonja a gyermeki önállóság, kezdeményezőkészség és döntési képesség kifejlődését. Ugyanakkor mindezek mellett az egyéni képességek megmutatására, kibontakoztatására is igen hatásos eszköz ez a nevelési mód, hiszen még nagyobb lehetőséget nyújt az azonos érdeklődésű gyermekek kiscsoportos foglalkoztatásához.

Az óvodapedagógus feladatai a szabadidős tevékenységek megszervezésében:- Törekedjen a zárt csoportszoba tereinek kiszélesítésére, keresse a lehetőséget

arra, hogyan biztosíthatna nagyobb mozgás és tevékenységi teret a gyermekeknek.- A választásra felkínált tevékenységek listáját bővítse, időszakonként gondolja át

a változások lehetőségét és szükségességét.- Egyszerű, saját maga és a gyermekek alkotta eszközökkel segítse elő a

gyermekek fantáziájának fejlődését.- Pihenőidőben és a délután folyamán keressen és kínáljon lehetőséget az egyéni

képességek fejlesztésére, a differenciált gyakorlásra, a gyermekek egyéni kéréseinek teljesítésére.

8. A komplex foglalkozások rendszereA komplex foglalkozások lényege:

a) Komplex rendszereket, folyamatokat értelmeznek az óvodás gyermek szintjén.b) A foglalkozásokat problémacentrikusság és egy-egy vezető szempont megléte jellemzi.c) A foglalkozásokon tudatosan és tervszerűen integráljuk az adott problémához tartozó

ismereteket.

1.) A társadalmi érintkezést megalapozó komplex foglalkozások

a) Anyanyelv

Az anyanyelv a legfontosabb eszköze a szociális kapcsolatok kiépítésének és az emberek közötti kommunikációnak. A beszéd és a gondolkodás egymással szoros kapcsolatban áll. Ha tehát az anyanyelvi nevelés feladatait fontosnak tartjuk és a gyermeket nyelvi fejlesztésben részesítjük,

61

nemcsak tisztábban és jobban fog beszélni, hanem a gondolkodása is fejlődik. Az óvodai anyanyelvi nevelés komplex folyamat egészében jelen van.

Minden feladatot, minden tevékenységet áthatva segíti a gyermek önbizalmának kifejlődését, szociális kapcsolatainak kialakítását és elősegíti a gyermek zökkenőmentes iskolai tanulásának megkezdését. A rossz kifejezőképességgel, beszédében gátolt gyermekgondolkodási képességét nem tudja megfelelően használni. Ugyanakkor egy kevésbé intelligens gyermek jó kifejezőképesség birtokában jobb teljesítményt képes felmutatni. Ezért fordul elő gyakran, hogy a fejletlen beszédképességű gyermeket gyakran teljesítménye alatt értékelik. Minden gyermek beszédét meghatározza az otthoni nyelvi környezet.

Óvodának fejlesztési feladata a család, a környezet megismeréséből indul ki, és a gyermek az egyéni képességeinek megismerésén keresztül fejti ki a hatását. A fejlesztésnek a gyermek élményeihez kapcsolódva és tapasztalatszerzéssel egybekötve lehet értelme. Az óvodapedagógusainknak arra kell lehetőséget biztosítani, hogy nyugodt légkörben, életszerű helyzetekben minden gyermek beszélhessen arról, ami érdekli, ami foglalkoztatja.

Semmiféle türelmetlenség vagy a gyermek korlátozása nem megengedhető az anyanyelvi nevelés során. Az óvoda tevékenységgel gazdag élete, a kellemes, nyugodt légkör alapvetően meghatározza az anyanyelvi nevelés fejlesztését. Ilyen körülmények között a gyermekek szívesen és gyakran beszélnek. A nap folyamán bármikor adódhat lehetőség a beszélgetésre, de célszerű a hétfői napokat erre szánni, hiszen ilyenkor otthonról és a külső környezetből hozott rengeteg élményt és tapasztalatot mondják el a gyermekek.

A környezet példamutató, tiszta és szép beszéde mintát nyújt, ösztönzést ad a kisgyermeknek a beszédre. Különösen fontos, hogy az óvodapedagógus ügyeljen beszédének stílusára, a hanglejtés, a dinamika, a hangsúly megfelelő alkalmazására. Beszéde legyen érthető, egyszerű és világos. Figyeljen arra, hogy a gyermekek mindig választ kapjanak kérdéseikre. Ne vegye el a gyermekek kedvét állandó javítással és figyelmeztetéssel a folyamatos beszédtől. Dicsérje és bíztassa a bátortalanabb gyermekeket, serkentve őket a beszédre.

A gyermekek anyanyelvi fejlettségét folyamatosan kísérje figyelemmel. Figyeljen arra a gyermekre, amelyik beszédhibával, beszédgátlással, beszédbeli elmaradással küzd. Szükség esetén kérje szakember segítségét.Az óvodapedagógus feladatai az anyanyelvi fejlesztésben:- Beszélgetésre alkalmas, nyugodt, kiegyensúlyozott légkör megvalósítása.- A beszédöröm biztosítása: arra nevelni a gyermekeket, hogy bátran

nyilatkozzanak meg, mondják el élményeiket.- Lehetőséget teremteni minden gyermeknek a folyamatos beszéd gyakorlására.- Képessé tenni a gyermekeket arra, hogy tudjon másokat is meghallgatni. - A gyermekek szókincsének folyamatos bővítése.- A beszédszínvonal emelése olyan formában, hogy a gyermekek képesek

legyenek a nyelvi kifejezés eszközeit variálni.- A beszédmegértés fejlesztése.- A beszédtechnika fejlesztése, a helyes kiejtés gyakorlása.- A gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása.- A beszédhibák megfelelő módszerekkel történő javítása.A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:- A megismert szavakat építse be a kommunikációja során.- Gondolatait, érzelmeit érthetően, életkorának megfelelően fejezze ki.- Beszédét megfelelő arcjátékkal és mimikával kísérje.- A nyelvhelyességi szabályokat betartva fűzze mondatait.- Tisztán és érthetően ejtse a magán és mássalhangzókat (kivéve a fogváltás miatti

hibákat).

62

Értékelés: folyamatos megfigyelés alapján.Az értékelés szempontjai:- Helyes kiejtés, hangképzés.- Szókincs.- Beszédfegyelem.- Beszélőkedv.- Szóbeli kifejezőképesség.

b) Matematika

Programunk az ismerettartalmak komplex kezelésére a komplex óvodai foglalkozások keretén belül megvalósuló fejlesztésre kívánja a hangsúlyt helyezni. Felfogásunk azonban a matematikai nevelés önállóságát is hangsúlyozza. Ez nem jelenti természetesen azt, hogy a matematikai nevelés nem komplex formában a gyermek észlelésére, érzékelésére és megismerési vágyára épülve valósulna meg. Az óvodánkban a gyermek életkori sajátosságait figyelembe véve a matematikai tanulás több formáját valósítjuk meg:- Utánzásos, mintamodell-követő.- Spontán játékos tapasztalatszerzésre, az óvodapedagógus által irányított

megfigyelésre épülő tapasztalatszerzés.- Gyakorlati problémafelvetés és feladatmegoldás.- A gyermeki kérdésekre, válaszokra adott magyarázatok.- Az óvónő által kezdeményezett foglalkozások.

A gyermek már az óvodába kerülés előtt felfigyel a dolgok mennyiségi és minőségi összetevőire. Érdeklődéssel fordul a matematikai információk felé. Az óvodai nevelés építhet ezekre a korai tapasztalatokra, még akkor is, ha azok pontossága csak a gyermek számára fontos, érzelmileg fontos, érzelmileg hangsúlyos helyzetekben megbízható. Az óvodáskort jellemző gondolkodási sajátosságokkal (invarancia, állandóság hiánya) a matematikai nevelés során is számolnunk kell. Fontosnak tartjuk, hogy kisgyermekkorban a család által nyújtott matematikai ösztönzéseket időben kövesse a tudatosabb óvodai nevelés, a gyermek egyenletes fejlődését biztosító módszerekkel. Az óvodáskort jellemző fejlődésben egyenetlenség, a korai családi fejlesztés eltérései azt sugallják, hogy a matematikai nevelés terén két életkori szintet jelöljünk meg.

- Az első szint: bevezetés a matematikába, általában a gyermek 5. életévéig tart.Feladata: a matematikai kíváncsiság és érdeklődés kibontakoztatásának segítése, a matematikai beállítódás, szemlélet megalapozása.- A második szint: az intenzív fejlesztés szakasza, az 5.-6.-7. életévben.Feladata: az iskolai alkalmassághoz szükséges tapasztalatok megszereztetése, részképességek, gondolkodási műveletek, szokások elsajátítása. Eligazodás a gyakorlati életben a tevékeny élet megkedveltetése.A tevékenységek végzése, a folyamatos cselekedtetés rengeteg olyan szituációt hoz létre, ahol természetes környezetben folyhat a matematikai tapasztalatok szerzése. A perceptuális, a motoros, a verbális és szociális tevékenysége aktív átélése együttesen nyújt lehetőséget a matematikai ismeretek és összefüggések megláttatására. A komplex foglalkozások lehetőséget adnak arra, hogy a korábban mozaikszerűen megszerzett benyomásokat rendszerezzük, a megfigyelések, tapasztalatok körét szélesítsük és mélyítsük, a spontán tanultakat rögzítsük. Bármilyen gyakori is a játékban és egyéb tevékenységekben szerzett, belső érdeklődésből fakadó tanulás, a gyermek 4. életéve után egyre gyakrabban igényli és képes is kisebb, nagyobb csoportban az óvodapedagógus

63

által irányított formában a mélyebb és sokoldalúbb összefüggések feltárására. Az óvodapedagógus és a társak jelenléte mobilizálja a gyermek tanulási teljesítményét, tudását, viselkedésének és magatartásának tartalékait. Azt, hogy a matematikai nevelés tartalmából melyiknél elégedhetünk meg a játékidőben szerzett benyomásokkal, vagy mely matematikai összefüggést dolgozzuk fel a foglalkozásokon, az óvodapedagógus dönti el. A matematikai nevelés tartalmának szoros kapcsolatban kell lennie az életre neveléssel. A gyermeket körülvevő környező valóság mennyiségi és térbeli viszonyai, formái természetes napi szituációkban megfigyelhetők. Tevékenykedés közben a megismerő képességek (érzékelés, észlelés, tapasztalás, megértés, problémalátás, problémamegoldás) fejlesztése szinte észrevétlenül megvalósítható. Játék és szabadidőben folyamatosan létrejöhetnek olyan szituációk, melyek alkalmasak matematikai tartalmak közvetítésére. Ezeket kell minél jobban kihasználnunk

Az óvodapedagógus feladatai a matematikai nevelés terén:

- Az óvodapedagógus feladata olyan eszközök és tevékenységek biztosítása, ami felkelti a gyermekek érdeklődését, és természetes élethelyzetekben teszi lehetővé számukra matematikai tapasztalatok és ismeretek megszerzését.

- A komplex matematikai foglalkozásoknak vagy kötetlen kezdeményezéseknek minden esetben támaszkodnia kell a gyermekek ötleteire, igényeire, aktuális élményeire. A matematikai képességek fejlesztését játékosan, játékba építetten szükséges megvalósítani.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:

- Hasonlítson össze mennyiségeket (több, kevesebb, ugyanannyi, hosszabb, rövidebb, ugyanolyan hosszú, magasabb, alacsonyabb, szélesebb, keskenyebb).

- Legyen képes tárgyakat megszámolni legalább 15-ig.- Nevezze meg a térbeli állások helyzetének irányait (alatt, fölött, jobbra, balra,

előtt, mögött, mellett, között).- Vegye észre az ok-okozati összefüggéseket.- Tudjon válogatni alakzatokat, tárgyakat, élőlényeket a megadott szempontok

alapján s ezeket tudja sorba rendezni is.- Válogasson szét síkbeli és térbeli alakzatokat tulajdonság szerint.- Alkosson megfelelő szöveget a mennyiségi viszonyokat ábrázoló képekről.- Zsebtükör segítségével tudja megépíteni a 2-4 elemből álló alakzat tükörképét

Értékelés: folyamatos megfigyelés és kérdésekre adott válaszok helyessége alapján.

Az értékelés szempontjai:- Feladat – értés.- Elvégzi-e a munkáját?- Igényel-e segítséget?- Mennyi időre van szüksége a feladatok elvégzéséhez?- Milyen a megoldások minősége?- Hogyan tudja magát kifejezni?

2.) A társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex foglalkozások:

64

a) Természet, társadalom, ember

Ez a komplex foglalkozás, mint elnevezéséből is kitűnik, szeretné egységben megmutatni és érzékeltetni azt, ami a valóságban is teljes egységben érzékelhető. Nem vagyunk hívei a szétszabdalt, szeletelt foglalkozásoknak, mert azok nem képese az életben megmutatkozó sokszínűség mellett az összefüggések feltárására.

A tevékenységközpontú program célja az, hogy a gyermeknek segítséget nyújtson ahhoz, hogy a világot megismerje és megértse a maga egészében. A gyermeket körülvevő világ megismerésében a közvetlen megfigyelésre és tapasztalatszerzésre építünk. A természet szeretetére kívánjuk nevelni a gyermekeket, természetközeli élettel, a természet, a környezet szeretetének bizonyításával, példát mutatva a gyermekek számára. Azt kell benne megerősíteni, hogy mennyire összefügg mindez egymással és milyen nagy az ember felelőssége a természeti és társadalmi környezet megóvása szempontjából.

A tapasztalatszerzés mindig a valódi környezetben történik, ezért a komplex foglalkozások legtöbb esetben a szabad természetben vagy az óvoda környezetében, udvarán zajlanak. Legfontosabb feladatunk megismertetni a gyermekeket azzal a természeti környezettel, amelyben él, felhívni a figyelmet annak értékeire és szépségére. Ez képezi majd az alapját a később kialakuló természetszeretetnek. A fák, a virágok, az apró kis állatok megannyi ismeretet, feladatot jelentenek a kisgyermekeknek. A séták, a kirándulások, az óvoda udvarán és kertjében vagy az élősarokban végzett tevékenységek tanulási, tapasztalási lehetőséget kínálnak a gyermekeknek.

A komplex foglalkozás tehát csak átvitt értelemben nevezhető valódi foglalkozásnak. Inkább komplex tapasztalatszerzési lehetőségről van szó. Az önálló és csoportos megfigyelések révén értékes tapasztalatokhoz juthat a természetben végbemenő folyamatokról és összefüggésekről.

Már az óvodában felkészítjük a gyermeket arra, hogy társadalomban élünk, ami a közvetlen környezetünkön keresztül hat ránk. A gyermeket demokratikus társadalmi rendben való élésre készítjük fel, amelyben különböző vélemények, értékítéletek lehetnek egymás mellett. Meg lehet éreztetni a gyermekkel, hogy mindenkinek lehetősége van saját lelkiismeretének megfelelően dönteni.

A tolerancia, mások véleményének, érzéseinek és gondolatainak tiszteletben tartása arra neveli a gyermeket, hogy képes legyen elfogadni másokat. Mindez pedig a társadalomban való harmonikus, kiegyensúlyozott élethez feltétlenül szükséges. Természetesen idetartozik a mások (idősebbek, felnőttek, társak) tisztelete és szeretete is. Ilyen pedagógiai légkörben fejlődik a gyermek ítélőképessége és természetes viselkedési formájává válik a más felfogásokkal szembeni tolerancia. Ugyanakkor lehetőséget kap az önálló véleménynyilvánításra, önbizalmának növelésére. A komplex foglalkozás keretein belül egészen odáig mehetünk el, hogy az óvodás gyermek számára megtapasztalható és ez által megérthető társadalmi folyamatok között még a gazdasági kérdések is felszínre kerülhetnek.

Ennek egyik nagyon egyszerű és kézzelfogható példája a tényleges vásárlás a boltban. Nem szükséges tehát elvont, tág fogalmakban gondolkodnunk, hanem a gyermeket körülvevő valós társadalmi és természeti környezetből megismertetni mindazt, ami megérthető és hasznosítható a gyermek számára. A környezetvédelem vagy a problémák erőszakmentes megoldásának kérdése már az óvodás gyermek szintjén is felvethető és beépíthető a komplex foglalkozások rendszerébe.

A természet – társadalom – ember egymástól függő, egymást feltételező, egymást kiegészítő fogalmak rendszere, melynek lényege a kisgyermek szintjén már óvodáskorban is megérthető, megérezhető.

Születéstől – felnőttkorig

65

A természet – társadalom – ember fogalomkörhöz szorosan kapcsolódnak és a nevelés egészében jelen vannak azok a mozzanatok, amikor a gyermekek újrajátsszák életüket, újraélik az óvodában mindazt, amit a mindennapokban, a családban, az óvodában vagy a tágabb környezetükben tapasztalnak, látnak, hallanak. A környezettel való szoros kapcsolat, az életfolyamatok újrajátszása nemcsak arra ad lehetőséget a gyermeknek, hogy a benne lévő feszültségek feloldódjanak, hanem elősegíti számára a társadalomba való későbbi bekapcsolódást, szocializálódást.

A születéstől-felnőttkorig címmel megfogalmazott komplex foglalkozások magukban foglalják a testápolástól a közlekedésig, a családtól a helyes viselkedésig mindazt, ami a gyermekeknek támpontot nyújthat a környezetében meglévő szabályok megismeréséhez és gyakorlásához. A szokások elsajátítása, a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges magatartásformák kialakítása valósulhat meg játékosan, a gyermek érdeklődésének és igényeinek figyelembe vételével.

Ez a komplex foglalkozás hagyományos értelemben nem is nevezhető foglalkozásnak, hiszen játékidőben, szabadidőben vagy a nap bármely időszakában megvalósíthatók az itt jelentkező feladatok.

Az óvodapedagógus feladatai a foglalkozások megszervezésében:- Olyan feltételek megteremtése, ami lehetővé teszi minél több tapasztalat

szerzését a természetben.- Tudatosan törekedjen az óvodapedagógus arra, hogy minél több élményt

gyűjtsenek a gyermekek a saját természeti és társadalmi környezetükből.- Biztosítani minden eszközt és lehetőséget a gyermeknek a természetben való

folyamatos tevékenykedtetéséhez.- A foglalkozásokat lehetőség szerint a szabad természetben szervezzük meg.- Biztosítjuk a feltételeit annak, hogy az óvodában élősarok, konyha és virágoskert

működjék. A lehetőségünk adott, próbálkozunk kisállatok tartásával is.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:- A gyermek játékában, szabadidős tevékenységében jelenjenek meg azok az

ismeretek (testápolástól a helyes viselkedésig) melyek megakadályozzák a társadalomba való beilleszkedést, a szocializálódást.

- Komplex tapasztalatszerzési lehetőségek keretében a gyermek igyekezzen megismerni és megérteni az őt körülvevő világot, a saját környezetét.

- Figyelje és tapasztalja meg a természet változásait, ismerje az évszakok nevét és jellemzőit, a napok nevét és sorrendjét, a napszakokat.

- Szerezzen tapasztalatokat az évszakonként változó mezőgazdasági munkák jellegéről, értse meg ezek fontosságát, szükségességét.

- Ismerje meg lakóhelyünk fontosabb épületeit, intézményeit, ezek funkcióját.- Séták, kirándulások, helyszínen vezetett foglalkozások alkalmával ismerje meg

községünk természeti környezetét, tudja a helységen átfolyó patak nevét, váljon igényévé a természetjárás.

- Ismerje meg lakóhelyünk haszonnövényeit, figyelje meg ezek fejlődését.- Figyelje meg tájegységünk vadon termő növényeit, nevezze meg ezek közül a

legismertebbeket.- Szerezzen tapasztalatokat a környezetében élő háziállatokról, ezek jellemző

tulajdonságairól, hasznukról.- Szerezzen ismereteket a környezetében vadon élő állatokról és az állatkertben,

vadasparkban élő állatokról is.

66

- Vegyen részt alapvető természetvédelmi tevékenységekben (téli madárvédelem, növények, állatok védelme).

- Nevezze meg saját testrészeit, érzékszerveit.- Tudja személyi adatait (név, lakcím, szülők neve és foglalkozása, testvérek neve

és kora).- Ismerje a színeket.- Nevezze meg a közlekedési eszközöket, ismerje és gyakorolja a közlekedés

alapvető szabályait, használja a jól megismert kifejezéseket.- A gyermek játékában, szabadidős tevékenységében jelenjenek meg azok az

ismeretek amelyek megalapozzák a társadalomba való beilleszkedést a szocializálódást.Értékelés: folyamatos megfigyelés alapján.Az értékelés szempontjai:- Mennyire tevékenyen vesz részt környezete megismerésében?- Mennyire nyitott a jelenségek befogadására?- Milyen a társaihoz való viszonya?- Megérti-e a feladatot, elvégzi-e a munkát?- Igényel-e segítséget, vagy önálló?- Mennyi időre van szüksége a feladatok megoldásár?- Milyen a megoldás minősége?

b) Művészeti tevékenységek

A művészet ismerete, szeretete, esetleg valamely művészeti ág művelése az egyetemes emberi kultúra megismerése már az óvodáskorban elkezdődhet. Az esztétikum már nagyon korai életkorban hat a kisgyermekre. Az óvodapedagógus mindennapi feladatai közé tartozik megismertetni a kicsiket a világ szépségeivel, megcsodálni egy madár énekét, megvizsgálni az őszi falevél színeit, a virágzó fákat, vagy egy szép színes mesekönyvet kezükbe venni ugyanazt az esztétikai élményt jelenti.

Nagyon fontos a művészeti nevelés szempontjából az, hogy esztétikus, egyszerű, átlátható, nyugalmat árasztó környezet vegye körül a gyermeket. A szépen berendezett csoportszoba, az óvoda esztétikussága, harmóniája komoly hatást gyakorol a gyermekre. Nem lehet elégszer lehet elmondani, hogy egy kellemes benyomást keltő , jó ízlésű óvodapedagógus mennyit tud tenni szinte észrevétlenül, saját példájával a művészeti nevelés érdekében. A művészet nem más, mint a világ megismerése sajátos nézőpontból egyéni szűrőn keresztül. Mindez azt jelenti, hogy a művészeti nevelés mindenek előtt az egyéniség színeinek kibontakoztatását jelenti. Ezért sohasem célszerű sémákat, felnőtt által kigondolt elképzeléseket megvalósíttatni a gyerekkel. Mindig arra törekszünk, hogy ő maga találja ki és valósítsa meg elképzeléseit, csupán akkor nyújtunk ehhez segítséget, ha azt a gyermek maga kéri és igényli. A kreativitás az alkotó gondolkodás és cselekvés kialakítása a művészeti tevékenységek legfontosabb feladata. Akinek van fantáziája, vannak ötletei, aki a problémák megoldásán dolgozik, aki gondolatait és érzéseit ki tudja fejezni, aki önmagát másfajta módon éli meg az kreatív ember. Az újat alkotás, a változások elindítása, az önálló egyéniség kifejezése szintén a kreatív emberek sajátossága. Az óvodáskorban hihetetlenül nagy lehetőségei vannak a kreatív képességek kibontakoztatásának. Az óvodában a gyermekek kreativitásának megnyilvánulását elsősorban az oldott légkör, a nagy mozgás és szabadságtér, valamint a megfelelő eszközök biztosítása segíti elő. Minél több alkalmat kell adnunk arra, hogy a gyermekek érzéseiket, gondolataikat, ötleteiket a játékban, az ének-zenében, a bábozásban, a rajzolásban stb. kifejezésre juttassák.

A tapasztalatszerzés itt is alapvető fontosságú feladat. Minél több eszközzel ismerkednek meg a gyermekek, minél biztosabban kezelik azokat, annál több lehetőségük adódik önmaguk

67

kifejezésére. Az óvodapedagógus felelőssége igen nagy, hiszen a gyermek igen fogékony mindenre, mindent befogad, minden érdekli, mindent utánoz, mindent válogatás nélkül kedvel. Az óvodapedagógus véleményét különösen akkor, ha szeretetteljes kapcsolatban van vele, szinte fenntartás nélkül elfogadja. Amit az óvó néni szépnek lát, az neki is tetszeni fog.

A művészeti tevékenységek fogalom, rendkívül sokrétű, összetett, és komplex jellegű. Ebbe a fogalomkörbe a mese-vers, az ének-zene, a bábozás, a rajzolás, a tánc, a játék, a dramatizálás, a festés, az agyagozás, a barkácsolás éppúgy beletartozik, mint a környezet esztétikája. A művészeti tevékenységek tehát nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységet, melyeket a játékidőben vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak a gyermekek, mint a nap folyamán bármikor.

A komplexitás itt nem jelent mást, mint az életben egyébként előforduló jelenségek megörökítését valamilyen formában. Az ősszel lehulló falevelet színezhetjük, festhetjük, lerajzolhatjuk, énekelhetünk és mesét, verset mondhatunk róla, bábokat készíthetünk belőle. Ez így együtt jelentkezik a valóságban is, és ennek kell visszatükröződnie a foglalkozásokon is. Ismételten leszögezzük azonban, hogy foglalkozásoknak tekintjük a szabad természetben lezajló bármilyen megfigyelést, sétát, tehát foglalkozások alatt nem kell a klasszikus értelemben vett foglalkozásokra gondolni.

Mese, vers, dramatizálás, bábozás

Nem szükséges foglalkozási kereteken belül maradni, hiszen mesélni minden nap szükséges az óvodában. Nem teszünk különbséget a kezdeményezés és az elalvás előtti mese között. Mindkettő fontos a maga helyén és idején. A lényeg csupán az, hogy minden nap meséljünk vagy verseljünk valamilyen formában, reggel vagy délben, elalvás előtt, vagy délután.

A mese, vers kezdeményezések anyaga változatos legyen, gerincét a magyar népmesekincs megismertetése adja. Teremtsünk lehetőségeket a gyermekek önálló szöveg és mesemondásához. Segítsük elő, hogy megfelelő eszközökkel el is játszhassák a gyermekek a nekik tetsző meséket. A gyakori ismétlést, a mese többszöri feldolgozását kedvelik az óvodások, erre legyünk tekintettel.

Kedvelt tevékenysége az óvodásoknak a bábozás és a dramatizálás. Mindkettő szorosan kapcsolódik a meséléshez, mondókázáshoz, verseléshez. Az irodalmi élmények feldolgozását segítsük elő különböző eszközök, agyagok, barkácsolási lehetőségek biztosításával.

A fejlesztés várható eredménye óvodáskor végére:- Szívesen, örömmel hallgasson mesét, verset, nézzen gyermekeknek szóló

bábjátékot, színdarabot.- Szívesen mondjon (spontán módon is) mondókát, verset, mesét.- Jegyezze meg a mese legfontosabb szereplőit, cselekményét.- Kapcsoljon ismert irodalmi szöveget adott ünnepi alkalmakhoz, az őt körülvevő

világ jelenségeihez.- Tudja a megismert szavak jelentését, a nyelvhelyességi szabályoknak

megfelelően fűzze mondatait.- Legyen képes az irodalmi művekben hallottak képi megjelenítésére.- Vegyen részt báb és dramatikus játékokban, közös műsorkészítésben.- Tudja figyelmesen végighallgatni társait, óvónőjét.- Alkalmazza a kapcsolatteremtés elemi szabályait.

Értékelés: folyamatos megfigyelés alapján.

68

Az értékelés szempontjai:- Helyes ejtés, hangképzés, beszédritmus.- Szóbeli kifejezőképesség, beszédkedv.- Bekapcsolódás a kötelező tevékenységekbe (dramatikus játék, bábozás),- Utánzókedv, az ismételt játékos gyakorlások száma és szintje.- Verselés és mondókázás során a pontos szöveghűség, az emlékezet fejlettsége.- Kifejező verbális és nonverbális előadás, szókincs.

c) Vizuális tevékenységek

Gyurmázás, agyagozás, rajzolás, festés, batikolás, vágás, ragasztás, varrás, barkácsolás:Ezek a tevékenységek a gyermekek kedvencei közé tartoznak. A feladat elsősorban az, hogy biztosítsuk a zavartalan és sokrétű tevékenykedés külső feltételeit. A gyermekek számára elérhető helyen mindig álljon rendelkezésre mindenféle anyag és eszköz, amivel a gyermek fantáziájának megfelelően dolgozhat, alkothat.

Nagyon célszerű a vizuális tevékenységek és a munkatevékenységek összehangolása, hiszen a szabad, önálló tevékenykedés gyakran jár együtt viszonylagos rendetlenséggel. Szokás kérdése, mennyire képesek környezetüket ilyen széles skálájú tevékenységrendszer mellett is rendben tartani. A tevékenységek megszervezéséhez kitűnő pedagógiai alapot adnak az évszakok változásai, a természet szépségei a gyermek által megérthető világ tárgyai és eseményei.

Ugyancsak kitűnően hasznosíthatók a vizuális tevékenységek számára az ünnepek, melyek érzelmileg is közel állnak a gyermekekhez és megmozgatják a fantáziájukat. Ahhoz, hogy kibontakozhasson a gyermekek alkotókedve, teljes önállóság szükséges. Az ötlettől a megvalósításig főként bátorítást, útmutatást és dicséretet várnak a gyermekek. Nem szükséges, sőt káros, ha uniformizáló nevelési módszerekkel elvesszük a gyermek bátorságát az egyéni kifejezésmódoktól.

Az óvodában legyen lehetőségük a gyermekeknek arra, hogy bármikor kipróbálhassák képességeiket. Amennyiben megoldható, minden csoportszobában célszerű kis sarkot, vagy szekrényt biztosítani, ahol a barkácsoláshoz szükséges eszközöket, felszereléseket, anyagokat tárolhatjuk. Nagy hasznát veszik ennek a gyermekek, hiszen pl. a nagyobbak szerepjátékához bármikor kiegészítő eszközök készülhetnek és a kisebbek is örömmel ismerkednek meg a különböző szerszámokkal.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:- Örömmel tevékenykedjen az ábrázolás eszközeivel: gyurma, agyag, ceruza,

vízfesték, olló, ragasztó, tű stb.- Rendeltetésének megfelelően használja és tartsa tisztán az eszközöket és a

környezetét.- Rendelkezzék biztonságos ceruzafogással.- Tudjon kifejezni képi ábrázolásában térviszonyokat, hangsúlyozza alkotásaiban a

jellemző jegyet, formákat.- Alkosson képet élmény, emlékezet után.- Tudja alkalmazni mintakövetéssel a technikai eljárásokat.- Megfigyelés után tudjon formát mintázni.- Készítsen, és díszítsen tárgyakat saját elképzelései alapján.- Munkálkodjon társaival közösen, készítsen modellt, makettet.- Megbeszélt módon igyekezzék önállóan javítani.- Rendelkezzék koordinált szem és kézmozgással.

69

Értékelés: egymás és saját munkáinak értékelése, tanácsadás, segítségnyújtás.

Az értékelés szempontjai:- Helyes eszközhasználat.- Tiszta, rendezett alkotás.- Egyéni megoldások, ötletek.- A vizuális emlékezet szintje.- A manualitás szintje.

d) Ének-zene, énekes játék:

Az óvodai ének-zenenevelésnek jelentős hagyományai vannak. A magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok világa ma is élő és felhasználható hagyomány. Szinte valamennyi ünnepünkhöz kapcsolódik olyan dalanyag, melyet megismertethetünk a gyermekekkel. A néphagyományőrzés mellett a Kodály alkotta módszer is folyamatosan megújulva, megtartotta kapcsolatát az életre neveléssel. Az ének-zene és az ehhez kapcsolódó mozgás ugyanúgy az óvodai mindennapok része, mint a napi mesélés, vagy a séták és kirándulások.

Tehát ez a feladat sem korlátozható csupán a foglalkozások időtartamára. Napközben bármikor adódhat lehetőség éneklésre, mondókázásra vagy körjátékok használatára. A komplex foglalkozások inkább összefoglalják, elmélyítik a gyermekek ismereteit, és alkalmat adnak a képességek fejlesztésére. Az élményt nyújtó közös éneklés, körjáték, vagy a mondókázás a művészeti és esztétikai nevelés szempontjából is kitüntetett helyet kap. A Kodály Zoltán útmutatásai alapján, Forrai Katalin által kidolgozott óvodai ének-zenei nevelés alapjaira épülő fejlesztést alkalmazzuk. Ezzel biztosítjuk a gyermekek ének-zenei kultúrájának megalapozása, a néphagyományőrzés és az ének-zenei nevelés színvonalának megőrzését.

A programunk kiemelten foglalkozik a helyi néphagyományok felkutatásával, az óvodáskorú gyermekek hagyományőrző, ápoló tevékenységével. Az óvoda speciális szolgáltatásai között részletesen megfogalmazzuk a néphagyományok ápolásának célját, feladatát, módszereit.

Az óvodapedagógus feladatai a művészeti tevékenységek megszervezésében:- Úgy alakítsa ki a gyermekek bevonásával a csoportszobát, hogy ott a különböző

tevékenységeket kereső gyermekek nyugodtan, kényelmesen dolgozhassanak.- Biztosítson minél több eszközt, időt és helyet a művészeti tevékenységek

gyakorlásához, ezzel is ötletet adva a gyermeki fantáziának.- Nyújtson lehetőséget a vizuális és kommunikációs tevékenységek

összekapcsolására.- Segítse elő a gyermekek önálló elképzeléseinek megvalósítását.- Adjon lehetőséget a gyermekeknek arra, hogy minél több élményt átélve

megvalósíthassák elképzeléseiket.- Az óvodapedagógus a mindennapi mesélés, verselés, mondókázás biztosításakor

ügyeljen a gyermekkel való szoros érzelmi kapcsolat, a meghitt légkör megteremtésére.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:- Tudjon természetes tempóban járni, mondókát mondani, énekelni, segítség nélkül

tudjon tempót tartani.- Tudjon – egyéni képességektől függően – tisztán énekelni pentaton és pentakord

hangterjedelmű dalokat.

70

- Megkülönböztetve nevezze meg és reprodukálja a magas, mély, gyors, lassú, fogalombárokat dallamban, ritmusban és beszédben.

- Tudjon egyszerű táncos mozgásokat végezni helyes testtartással.- Ismerjen fel dallam-motívumok alapján dalokat, környezetének hangjait (zörej

hangok), néhány dallam és ritmusjátszó hangszer hangját.- Próbálkozzon dallam és ritmus motívumok kitalálásával, találjon ki dallamhoz

mozgást, táncot, játékszabályt.- Hallgassa figyelmesen a bemutatott dalt, zenét.

Értékelés: folyamatos megfigyelés alapján.

Az értékelés szempontjai:- Tiszta éneklés, pontos szövegtudás, énektechnika.- Mozgásesztétika, a dalos játékok szabályainak pontos ismerete és betartása.- Az egyenletes lüktetés, a dal és mondóka ritmus, a kettes lüktetés és az

ütemhangsúly kiemelésének pontossága, a ritmushangszerek letelése.- Szívesen kezdeményez-e zenei tevékenységet?

3.) Az egyén társadalmi feladatait tudatosító, képességeit fejlesztő ismeretek, tevékenységek

Mindennapi testnevelés

A tevékenységközpontú óvodai nevelés lényeges eleme a testi fejlesztés. A 3-7 éves gyermekek egészséges gyermekek, egészséges testi fejlődésének biztosítása nem képzelhető el a rendszeres, játékban gazdag az egyéni képességeket messzemenően figyelembe vevő, aktivitást és leterhelést biztosító mindennapi testnevelés nélkül.

Ismert tény, hogy a mozgásöröm és a szellemi fejlődés egymással szoros kapcsolatban áll. A mozgásfejlesztéshez tehát hozzátartozik, hogy maximálisan biztosítsuk a spontán mozgáslehetőséget, mégpedig az egyéni sajátosságok figyelembe vételével. Az óvodánk arculatát meghatározó tevékenységi formák közé soroljuk a gyógytestnevelést, mint szolgáltatás bevezetését. A szülők közül csak kevesen figyelnek a gyermekük helyes testtartásának kialakítására, az izomfejlesztő mozgások gyakoroltatására, a különböző tartáshibák kialakulásának megelőzésére. Az egészségmegőrzés fontos feladatát az óvodának kell felvállalni. Ajánlatos tehát minden lehetőséget kihasználni a nap folyamán a mozgásra. Rendkívül fontos a szabad levegőn való tartózkodás minél hosszabb idejű biztosítása. A gyermekek napirendjét úgy célszerű összeállítani, hogy azzal elkerüljük az egyoldalú terhelést, és lehetőleg felváltva biztosítsuk a mozgást és az üléssel együtt járó tevékenységeket. A mozgás és pihenés egyensúlyának biztosításával sikerülhet a gyermekek egyoldalú igénybevételét elkerülnünk. Az egészséges életmód szokásainak megalapozását óvodáskorban kell elkezdenünk. A mozgás megszerettetése, a mozgásigény kielégítése az óvodai testnevelés fontos feladata, amit csak a helyesen megválasztott mozgásanyag változatos gyakoroltatásával érhetünk el.

A megfelelő intenzitású derűs légkörű testmozgás biztosítja a motoros képességek fejlődését, melynek egyre magasabb szintje előfeltétele a bonyolultabb mozgások eredményes végrehajtásának, ezáltal a mozgásműveltség fejlődésének. A természet erőivel – napfény, levegő, víz – történő edzés kedvező hatását sem szabad figyelmen kívül hagynunk, ezért a minden napi testnevelés lehetőleg a szabadban célszerű tartani.

Az intenzív, változatos gyakorláshoz megfelelő helyre és eszközre van szükségünk. A jó eredmény eléréséhez az optimális tárgyi feltétel biztosításán túl azonban az óvodapedagógus és a

71

gyermek aktív együttműködése elengedhetetlen. A nyugodt, derűs légkörű, a játékban gazdag, kellő intenzitású napi 20-30 perces testmozgás nem csak a kondícionális és koordinációs képességek fejlődését biztosítja, hanem hozzájárul a gyermeki személyiség differenciált fejlesztéséhez is.

A mindennapi testnevelés objektív feltételei:A foglalkozásokat döntő mértékben a szabadban valósítjuk meg, ezért a füves területen

különböző pályákat alakítunk ki mozgatható kis kapuk beállításával. Nagyon jó lehetőséget nyújt a különböző mozgások gyakorlására a domb, ami télen szánkózásra, síelésre használható, nyáron viszont itt gyakorolható a gurulás, a mászás, kúszás felfelé történő futás, szökdelés stb. A füves, sík és dombos felület mellett feltétlenül szükséges az aszfaltos, kavicsos terület. Az udvar különböző részein – különösebb megmunkálás nélkül – lefektetett és lazán rögzített farönkök kiválóan alkalmasak az egyensúlyérzék fejlesztésére. A megfelelő távolságban rögzített mászókák az óvodaudvar fontos kellékei.

Az állványokon felfüggesztett mászókötél és gyűrű a vállöv erősítését szolgálja. A megfelelő méretű pancsoló a vízzel történő edzésen túl az úszásoktatást is elősegítheti. Az úszást és korcsolyázást, ha lehetőség van rá, szervezetten valósítjuk meg. Hosszabb sétát, sőt túrát teszünk a szabadban, a falu körüli dombokra, a Szalajka völgybe, a bélapátfalvi tóhoz stb. Némi ötletességgel és szakemberek bevonásával tovább fokozható tehát a mindennapi testnevelés hatása.

Minden, ami az óvoda udvarán található (fák, homokozó, pancsolómedence, játékeszközök stb.) felhasználhatók a mindennapi testnevelés feladatainak megvalósításához. Ugyanez mondható el az épületen belüli szervezett mindennapi testnevelésre is. Mindenkor nagy gondot kell fordítani az alkalmazásra kerülő kézi és tornaszerek, berendezési tárgyak épségére, tisztaságára, valamint arra, hogy könnyen elérhetők legyenek, megfelelő számban álljanak rendelkezésre. Ehhez a csoportszobában rendelkezésre áll a TINI KONDI felszerelés, a testhenger család és a különböző kézszerek (botok, kötelek, labdák, babzsákok stb.) Az eszközök előkészítése az óvodapedagógus, a gyermekcsoport és a dajka aktív együttműködésére ad lehetőséget.

A mindennapos testnevelés szubjektív feltételei:Az óvodapedagógus személyisége, testi neveléshez való viszonya nagymértékben

meghatározza a gyermekcsoportban folyó mindennapi testnevelés eredményességét. A testgyakorlatok mintaszerű végzésével, a játékba való aktív bekapcsolódással kedvezően motiválhatja a gyermekeket, építve utánzási hajlamukra, segítve a rendszeres testmozgáshoz való pozitív viszonyuk alakulását.

Az örömmel, derűs légkörben, együttesen végzett gyakorlás hozzájárul az egészséges életmód szokásainak megalapozásához is. Ezért nagyon lényeges, hogy az óvodapedagógus minden megnyilvánulásán tükröződjön az, hogy szívesen mozog együtt a gyermekekkel és örül a gyermekek mozgásában elért sikereinek.

A mindennapi testnevelés tartalmát döntő mértékben a természetes mozgások, gyakorlatok képezik (járások, futások, ugrások, függések, egyensúlygyakorlatok). Ezeket kiegészítik néhány talajtorna elem, valamint a kézi szerekkel végezhető gyakorlatok. Természetesen idetartoznak a testnevelési játékok is. A lényeg az, hogy minden mozgásforma, amit a gyermekek képesek elvégezni, a mindennapi testnevelés keretébe beépíthető. Az óvodapedagógus dönti el, hogy a mindennapi testnevelés 20-30 perce alatt testnevelés foglalkozást tart, vagy egy-egy mozgáscsoport gyakorlásával, esetleg testnevelési játékokkal tölti ki az időt.

A mozgásfejlesztés feladatai:- Legyen lehetőségük a gyermekeknek saját testük mozgását átélni.- Sokoldalú mozgástapasztalatokat szerezzenek a gyermekek az alapvető

mozgásformák gyakorlása által.

72

- Folyamatosan fejlődjön a gyermekek mozgása és egyensúlyérzéke.- A kéz finommozgásainak fejlesztésére nyújtsunk változatos lehetőségeket.- Segítsük elő a gyermekek harmonikus, összerendezett mozgásának kialakulását.

Az óvodapedagógus feladatai a mindennapi testnevelés megszervezésében:- Legfontosabb feladata, hogy minden nap adjon lehetőséget a gyermekeknek

minél hosszabb időtartamon keresztül a szabad levegőn való tartózkodásra.- Biztosítsa a gyermekek szabad mozgásgyakorlásának a feltételeit. Adjon

ötleteket, irányítsa a gyermekek figyelmét a szabadban és az épületen belül is a legoptimálisabb terhelést biztosító napi mozgáshoz.

- Változatos eszközök és a gyermekek önálló, szabad mozgásának biztosításával tegye lehetővé, hogy a mindennapi testnevelés örömöt jelentsen a gyermekek számára.

A fejlesztés várható eredményei az óvodáskor végére:- A torna és a mozgás játékok figyelembevételével sajátítsa el a természetes

mozgást (járás, futás, mászás, támasz, függés, egyensúlyozás, dobás).- Sajátítsa el a természetes mozgás elemeit (fejemelés, mászás, kúszás, állás,

nyakizom erősítés).- Növekedjen teljesítőképessége, mozgása összerendezettebbé, ügyesebbé,

megfelelő ritmusúvá váljon.- Legyen képes sor és köralakzat formálására.- Mozgástapasztalata növekedjen az egyensúlyozásban és az ugrásban is.- Legyen kitartó a mozgásban, cselekvőképessége legyen gyors.- Legyen képes hátsó függőállásban lábmozgást végezni.- Tudjon labdát gurítani, megfogni, vezetni.- Legyen képes 20-30 métert futni állórajtból kiindulva.- Mozgás közben tudjon irányt változtatni.- Tartsa be a szabályokat.

Értékelés: folyamatos megfigyelés alapján

Az értékelés szempontjai:- A hibás elemek javítása.- A testtartás és mozgáselemek korrigálása.- Motiválások az előnyös viselkedésformák (bátorság, tolerancia, segítőkészség,

kudarc elviselése stb.) és a helyes végrehajtások kiemelésével.

9. A nevelés tervezése és időkeretei

A tevékenységközpontú óvodai nevelés céljának és feladatainak ismeretében a pedagógiai ráhatások rendszerét a gyermekek egyéni adottságaihoz igazodva tervezzük meg. Az óvodapedagógusaink számára alapvetően fontos feladat a teljes nevelési folyamat tudatos átgondolása, még akkor is, ha jelentős mértékben építünk a spontán gyermeki ötletekre, tapasztalatokra. A tervezésben tudatosan vesszük számításba, hogy az egyes gyermekek fejlődési üteme különböző és a gyermek fejlődését tekintve is különböző szinteken lehet egyik vagy másik képességét illetően. A fejlődés dinamikája tehát egy-egy gyermek esetében a különböző területeken más és más lehet.

73

A nevelés és tanulás tervezése egy tömbben, egymással szoros kölcsönhatásban valósítható meg. A tervezést mindig a négyes feladatrendszerből kiindulva tervezzük meg a gyermeki tevékenységeket és ezen keresztül a szükséges fejlesztéseket.

A cél és feladatok ismeretében a fejlesztést hosszú távon, éves, féléves periódusokban gondoljuk át, ám konkrét formában inkább egy vagy kéthetes periódusokban célszerű, hiszen csakis ez esetben nyílhat lehetőségünk a gyermekek spontán ötleteinek és tapasztalatainak begyűjtésére és a nevelőmunkában való felhasználásra. A gyermeket foglalkoztató élmények és tapasztalatok éppen olyan részei a nevelésnek, mint az óvodapedagógus által előzetesen átgondolt és megtervezett feladatok.

A gyermeki személyiség fejlesztése, az életre való felkészítés feltételezi a gyermek szűkebb és tágabb környezetében megszerzett, átélt élményeinek és tapasztalatainak, ötleteinek, aktuális tevékenységeinek beépítését a nevelőmunka egészébe. Ezért a tervezés során külön is biztosítjuk a gyermeki tapasztalatok előre nem tervezhető tartalmának megjelenítését a tervező és megvalósító munkában. A gyermekek folyamatos megfigyelése, az óvodások élményeinek meghallgatása és közös élmények nyújtása a tervezés előkészítő folyamatához tartozik.

A rövid időszakot átfogó tervezés ugyanakkor lehetővé teszi olyan nevelési alaphelyzet kialakulását, amiben a gyermek és óvodapedagógus aktív egymásra hatása képes a nevelési, tervezési folyamatot befolyásolni. Alapvetően a tevékenységek megtervezéséből kiindulva a nevelés, tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve szükséges tervezni. A tervezésnél ne az ismeretanyag növelésére, hanem a több alkalommal, sokoldalúan, különböző nézőpontokból való megközelítésre helyezzük a hangsúlyt. Kevesebbet, de azt alaposabban, többoldalú tapasztalatszerzés és tevékenykedtetés segítségével tervezzük meg. A heti ütemterv megírása egyben a napi vázlatot is megadja az óvónő számára, ezért nem szükséges külön vázlatírás.

Enné fontosabb, azonban a feljegyzések vezetése a gyermekek fejlődési üteméről, hogy konkrét megfigyelések adjanak alapot az egyéni, differenciált fejlesztés megtervezéséhez. A gyermekek ötleteinek, javaslatainak feljegyzése, összegyűjtése a tevékenységek sokszínűségének megtervezéséhez nyújt segítséget.

10. A fejlesztés módszere

A fejlesztés módszere az egyénre szabott differenciált fejlesztés a csoport keretein belül. A tevékenységközpontú nevelési program megvalósítása leghatékonyabban vegyes csoportban képzelhető el. Részben osztott és osztatlan csoportban is megvalósíthatók a kitűzött nevelési célok és feladatok. Az óvodapedagógus dönti el, hogy az adott esetben kötetlen kezdeményezés vagy kötött foglalkozás keretein belül kívánja elképzeléseit megvalósítani.

A fejlesztés a foglalkozás formáját nem a gyermekek életkora, hanem fejlettségi szintje határozza meg. A gyermeke önállóan, spontán szerzett tapasztalatai nagyon jó kiindulópontot jelentenek az óvodapedagógus számára a tudatos, irányított tapasztalás megszervezéséhez. A világban eligazodni készülő gyermek felkészítése az életre feltételezi olyan szituációk megélését, ahol szabadon alkothat, dönthet, cselekedhet.

A lényeg mindig az, hogy cselekvés közben, cselekvések sorozatában való aktív közreműködéssel érzékeljen, tapasztaljon, tanuljon a gyermek és valódi, a környezetben meglévő problémával foglalkozzon. Az óvodánk feladatai közé tartozik a kiemelkedő képességekkel rendelkező gyermekek felismerése és fejlesztése. A szellemi fejlesztés legfőbb célja abban nyilvánul meg, hogy a gyermeket aktivitásra, a problémák meglátására és kifejtésére bátorítjuk, és képessé tesszük azok megoldására. Kreatív problémamegoldásra ösztönözzük a gyermeket.

74

A nevelőmunka elemzése és értékelése az óvodapedagógus folyamatos feladata. Az értékelés tapasztalatai adnak támpontokat a nevelőmunka tervezésének irányvonalairól.

A fejlesztés kerete:- A teljes nevelési folyamat, amely vegyes, részben osztott vagy osztott

csoportokon belül a gyermeki tevékenységre, önállóságra, döntési helyzetekre és sokoldalú tapasztalatszerzésre épül.

- A nevelési folyamatba szervesen illeszkedő tanulási folyamat, melynek részei.- Önálló és irányított tapasztalatszerzés.- Komplex foglalkozások rendszere, kötetlen és kötött kezdeményezések és

foglalkozások.

A nevelés időkeretei:A nevelés céltudatos megtervezése során alakítjuk ki a gyermekek óvodai életrendjét,

időbeosztását. A hetirend és a napirend az a szervezeti keret, ami biztosítja a gyermek számára a nyugodt, kiegyensúlyozott, kiszámítható óvodai környezet megteremtését. A gyermek egészséges fejlődéséhez szükséges a mozgásos tevékenységek és a pihenés váltakozó biztosítása.

A napirendünk lehetővé teszi a szabad levegőn való hosszú idejű tartózkodást, a szokásrendszer kialakítását, a gyermeki tevékenységek szabad kibontakoztatását. A napirenden belül a legtöbb időt a gyermekek legfontosabb tevékenysége a játék kapja. A szabad levegőn való tartózkodás, a gyermekek gondozásával kapcsolatos teendők (étkezés, tisztálkodás, alvás) ugyancsak beilleszthetők a játéktevékenység egész napos folyamatába. Reggel különösen tavasszal és nyáron a szabad levegőn való tartózkodás természetes része a gyermekek napi életének. A hűvösebb idő beköszöntével is szükséges a szabad levegőn való mindennapi tartózkodás, csupán annak időtartamát csökkentjük.

A napirend biztonságot, támpontot ad és állandóságot jelent a gyermek számára. A napirenden belül rugalmasan figyelembe vehető az egyes tevékenységek időigénye. A napirend ezenkívül annak megfelelően, ahogy az évszakok változnak vagy a gyermeki tevékenységek fejlődése ezt indokolttá teszi, változtatható, módosítható. A napirend a gyermekek nyugodt napi életét biztosítja, figyelembe veszi a fejlődés közben bekövetkezett változásokat.

A gyermekek szokásrendszerének kialakításával biztosítjuk a napirenden belül megvalósuló tevékenységek végzésének zavartalanságát. A napirendünk általános időkeretei 9,5 órai óvodai nyitva tartás esetén:- Játék és szabadidős tevékenység: 5 óra.- Étkezés, pihenés: 3 óra.- Öltözködés, tisztálkodás: 1,5 óra.- Komplex foglalkozások naponta 35 perc.A napirendben az egyes tevékenységekre fordítható idő rugalmasan változtatható a körülmények, az évszakok, a váratlan események stb. hatására.

Hetirend:A hetirend a napirendhez hasonlóan a folyamatosságot, a rendszerességet, a nyugalmat

segíti elő az óvodai csoportban, és lehetőséget nyújt a szokásrendszer segítségével az óvodások napi életének megszervezéséhez. A hetirend különösen a nevelési év elején teljesen másképp alakul, mint a nevelési év végén. Különösen a beszoktatás idején figyelünk arra, hogy minél lazább, rugalmasabb és alkalmazkodóbb hetirendet állítsunk össze.

Később az iskolára való felkészítés feladatai a hetirend és a napirend pontosabb betartását helyezzük előtérbe. A hetirend összeállításánál arra figyelünk, hogy jusson elegendő idő a gyermeki tevékenységek, kezdeményezések, ötletek és javaslatok meghallgatására, kipróbálására vagy közös

75

megvitatására. A rugalmasság, a helyzethez való alkalmazkodás elősegíti, hogy a hetirend a gyermek életének észrevétlen szabályozója legyenA hetirend általános tartalma és maximális időkeretei:

Naponta max. 20-30 perc.Naponta max. 30-35 perc.

Hetirend a balatoni és a bekölcei óvodában:Hétfő: mindennapi testnevelés, környezetismeret

Mese-vers.Kedd: mindennapi testnevelés, matematika

Mese-versSzerda: mindennapi testnevelés, művészeti tevékenységek

Mese-versCsütörtök: mindennapi testnevelés, ének-zene

Mese-versPéntek: Testnevelés, Mese-vers

Hetirend a borsodszentgyörgyi óvodában:Hétfő: Természet-társadalom-ember, mindennapi testnevelés,

Mese-vers.Kedd: Matematika mindennapi testnevelés,

Mese-versSzerda: Mindennapi testnevelés,

Mese-versCsütörtök:Művészeti tevékenységek (ábrázolás), mindennapi testnevelés,

Mese-versPéntek: Művészeti tevékenységek (ének-zene), mindennapi testnevelés,

Mese-vers

A hetirend kialakítása természetesen az óvodapedagógus feladata, tehát az itt megjelölt hetirend csupán általánosságban és egyetlen lehetséges módon foglalja össze a megvalósítandó feladatokat. Az óvodai csoport és a gyermekek igényeinek, képességeinek figyelembevételével nemcsak a komplex foglalkozások helyeit de időkereteit is megváltoztathatjuk

Az óvodapedagógus feladatai a nevelőmunka dokumentálásával kapcsolatban:- Heti, kétheti, havi nevelési-tanulási terv készítése.- Hetirend és napirend összeállítása.- A gyermek fejlődésének megfigyelését szolgáló feljegyzések vezetése.- A nevelőmunka folyamatos értékelése.

11. Hagyományok, ünnepek az óvodákban

Hagyományaink: - Szüreti felvonulás október elején. - Állatok napja (kirándulás a Szalajkába október elején) - Halottak napja (gyertyagyújtás, koszorúkészítés) - Adventi készülődés (koszorú, ajándék, díszek készítése) - Bábszínház látogatás Egerben, januárban - Farsangi műsor (március első vasárnap) - Húsvéti népszokások (tojásfestés, locsolás)

76

- Májusfaállítás - Országjárás busszal (májusban) - Gyermekek és felnőttek köszöntése a születés,- és névnapjukon - Vízhez szoktatás (nyári szünetben)

Ünnepeink: - Október 23. koszorúzás az emlékműnél - Mikulás az óvodában - Karácsonyfa díszítés - Március 15. koszorúzás az emlékműnél - Anyák napja - Gyermeknap - Évzáró ünnepély

Óvodai Nevelési ProgramMelléklete

Óvodai Integrációs Program

2009.

77

Tartalom

Bevezetés

1. Szervezési feladatok

2. Nevelőtestület együttműködése

3. Pedagógiai munka kiemelt területei

4. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással

kapcsolatos munka

5. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

6. Óvoda – iskola átmenet támogatása

7. A HHH-s gyermekek szüleivel kapcsolattartás, együttműködés

Mellékletek

1. számú – Beszoktatási szabályzat

2. számú – HHH-s óvodás gyermekek óvodába járásának gyermekenkénti nyilvántartása

3. számú – HHH-s gyermekek óvodába járásának intézményi nyilvántartása

4. számú – A HHH-s gyermekek testi fejlődésének mérőlapja

5. számú – A HHH-s gyermekek egészségügyi szűrővizsgálatának regisztrációs lapja

78

6. számú – A HHH-s gyermekek IPR-ban részt vevő partnerek megnevezése

7. számú – HHH-s gyermekek iskolai életét utánkövető lap

Bevezetés

A Helyi Óvodai Integrációs Program készítésének jogszabályi hivatkozásai

A 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 39/B.§ (9) bekezdésnek megfelelve mely szerint, az óvoda az Oktatási és Kulturális Miniszter által kiadott személyiségfejlesztő, tehetséggondozó, felzárkóztató program szerint szervezi a nevelést, külön jogszabály meghatározottak szerint - nyilvános pályázat útján – e feladat ellátásához külön támogatást igényelhet. A támogatás igénybevételével kapcsolatos szabályokról külön jogszabály rendelkezik.

Óvodai Integrációs Program (óvodai IPR) nem ad meg részletes pedagógiai tartalmakat, választandó nevelési tervet, nem nevez meg, nem ír le konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja azt a pedagógiai alapállást, amelyet megfelelőnek tart az érintett gyermekek esélyegyenlőségének megteremtésében. Az óvodai IPR nem jelent külön programot az óvoda munkájában, hiszen minden pontja a hatályos jogszabályok figyelembevételével az óvodai nevelés Országos Alapprogramjára épül

A Helyi Óvodai Integrációs Program célja

Az óvoda körzetében lévő valamennyi 3 éves HHH gyermek beóvodázásra kerüljön.

Az óvoda körzetében élő valamennyi 3 - 7 éves HHH gyermek rendszeresen járjon óvodába, ahol megfelelő minőségű óvodáztatással, tudatos óvodai nevelő-fejlesztő munkával biztosítjuk a gyermekek iskolai sikerességét, egyenlő esélyét az iskolakezdéshez.

Az óvodából iskolába menő HHH gyermekek évről-évre egyre nagyobb számban integrált iskolai környezetben kezdjék meg általános iskolai tanulmányaikat.

Együttműködő partneri kapcsolat kiépítése – a szülői házzal, a Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálattal, szakmai és szakszolgálatokkal, általános iskolákkal, kisebbségi önkormányzattal, civilszervezetekkel – annak érdekében, hogy a gyermekek sokoldalú fejlesztése, szociális támogatás sikeresen valósuljon meg.

A Helyi Óvodai Integrációs Program jellemzői

79

Gyermekközpontú és családorientált szemlélet.

Olyan interdiszciplinális megközelítés, mely a korai gyermekkori fejlődés kérdésében kompetens, minden szakmaszeretőt egyenrangúan fontosnak és egymást kiegészítőnek tartja.

A Helyi Óvodai Integrációs Program eredményes működésének szabályozása érdekében

IPR team létrehozása, minden nevelési év 09. 10-ig.Felelős: intézményvezető

Az IPR cél, feladat előző évi működésének felülvizsgálata az esetlegesen megváltozott jogszabályok alapján az adott évben 09. 15-ig.

Felelős: IPR team Adott évre szóló munkaterv elkészítése, megvitatása, elfogadása 09. 20-ig.

Felelős: IPR

1. Szervezési feladatok

1.1 A halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek óvodai beíratásának támogatása

Feladat megnevezése

Felelős Határidő Dokumentumok Eredmények

HHH gyermekek beóvodázásában segítők kijelölése

óvodavezető Május 31. Megbízás

A körzetben élő HHH-s gyermekek 100%-os beóvodázása

Kapcsolatfelvétel védőnővel

Kijelölt személyek

Máj.01 – 31. Együttműködési megállapodás

Kapcsolatfelvétel önkormányzat anya-könyvi nyilvántartásával

Óvodavezető Máj.01 – 31. Anyakönyvi kimutatás

Családsegítő Szolgálat, segítségével HHH-s gyermekek felderítése, családok meggyőzése

Kijelölt személyek

Május 15 – június 30.

Együttműködési megállapodás

Előjegyzést követően azon HHH-s gyermekek meglátogatása, akik nem jelentkeztek felvételre

Kijelölt személyek

Május 15 – június 30.

Beszámoló

1.2 Integrációt elősegítő csoportalakítás

Minden nevelési évben a HHH-s gyermekek arányos felosztása a gyermekcsoportokban.

80

Felelős: óvodavezető1.3 Az igazolatlan hiányzások minimalizálása érdekében

Érzelemgazdag, családias óvodai légkör kialakítása A szülői házzal való nyitott kapcsolat Napi konzultáció a HHH-s gyermekek szüleivel A hiányzások, annak okának folyamatos figyelemmel kísérése a csoportvezető

óvodapedagógusok, gyermekvédelmi felelősök részéről. Szükség esetén családlátogatás a családsegítő, gyermekjóléti szolgálat segítségének

igénybevételével.

1.4 A szülők munkába állásának lehetőségét nyitva tartás kialakítása

Felmérjük a szülők nyitvatartással kapcsolatos igényét. A nyitvatartási időt egyeztetjük a fenntartói önkormányzattal.

2.Nevelőtestület együttműködése

A nevelőtestület tagjai folyamatosan kicserélik tapasztalataikat, az eredményesen működő módszereket átadják egymásnak.

Problémamegoldó fórumokat szerveznek külső szakemberekkel: pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus.

Az éves IPR programban tervezettek szerint hospitálnak más óvodákban.

2. Pedagógiai munka kiemelt területei

Tevékenység megnevezése

Felelős Határidő Dokumentumok Várható eredmény

2.1. Az óvodába lépéskor komplex állapotfelmérésEgyéni fejlődést nyomon követő személyiséglap „anamnézis” fejezetének elkészítése az óvodába lépő HHH-s gyermekekről

Csoportvezető óvodapedagógus

Mindenkori nevelési év szept. hó

Gyermekek személyiség-fejlődési dossziéja

Egyénre szabott differenciált személyiség-fejlesztés

2.2. Kommunikációs nevelésA HOP tevékenység-rendszerének megvalósítása

Csoportvezető óvodapedagógus

Nevelési év során folya-matos

HOPÉves intézményi munkaterv, csoportnaplók, DIFFER-mérés dokumentációja

A HHH-s gyer-mekek szókincs, nyelvi kifejező-készsége, beszéd észlelése folya-matosan fejlődik iskolábalépéskor a DIFFER-mérés eredménye a HHH-s gyermekek elérik (legalább 80%) az optimum szintet.

2.3. Érzelmi nevelés, szocializációA HHH-s gyermekek Csoportvezető Nevelési év Beszoktatási terv A HHH-s gyer-

81

személyre szabott be-szoktatásaMinden év augusztusában beszoktatási terv készítése.Óvodába érkezés első nap-ján a gyermek ajándékkal fogadása( kép, vers , mondóka) Jelének megmutatása a folyosón, mosdóban stb.A szülő eldöntheti, hogy az „anyás” beszoktatást válassza vagy nem.A beszoktatás egyéni üteméhez alkalmazkodva min. 1 hét max. 1 hónap

óvodapedagógus 11. 30. IPR éves munkaterv mekek sikeresen beilleszkednek az óvodai életbe, szeretnek óvodába járni, bizalommal fordulnak a velük foglalkozó felnőttekhez, szí-vesen és örömmel vesznek részt a kö-zös játékban, tanu-lásban.

A csoportok szociometriai felmérése

Valamennyi óvodapedagógus

Nevelési év 11. 30.

Felmérés dokumentálása

Az óvodai csoport-ban nincs peremre szorult gyermek

2.4. Egészséges életmódra nevelés

HOP tevékenység rendsze-rének megvalósítása. Egészségtudat, táplálkozá-si szokások kialakítása.

óvodapedagógusok Folyamatos HOPÉves munkatervCsoportok terveiHeti tervek SzemélyiséglapEgyéni fejlesztési terv

A HHH-s gyerme-kek teljes körében kialakul a megfele-lő egészségtudatos szokásrendszerA HHH-s gyermekek

egészséges fejlődéséhez szükséges óvodai tárgyi és személyi feltétel rendszer biztosítása.

intézményvezető

Sikeres pályázatok Pályázati felelős2.5. Társadalmi érzékenység tudatos fejlesztése

A HOP-nak megfelelően multikulturális taratalmak beépülése a csoport életébe.

óvodapedagógusok Folyamatos HOPÉves munkatervCsoportok terveiHeti tervek SzemélyiséglapEgyéni fejlesztési terv

Egymás előítélet-mentes elfogadása A gyermekek szokásrendszerébe beépül a tudatos környezetvédelem

Lokálpatriotizmusra nevelés. Szükebb környezet megismeréseA munkára nevelés során környezet megóvására nevelés.

2.6. Korszerű óvodapedagógiai módszerek

A HOP-nak megfelelően a gyermekek induvidualizálása szocializációjának megvalósítása

Óvodapedagógusok

folyamatos

HOPNevelési tervekHeti tervekÉves munkaterv

Az Óvoda képes különböző háttérrel és különböző fejlettséggel rendelkező gyermekek fogadására

Dyslexia prevenció Kompetens óvoda-pedagógus ,logopédusFejlesztő

Drámapedagógiai módszerek beépülnek a mindennapi életbe

82

pedagógus együttnevelésre egyéni differenciált fejlesztésre

3. Gyermekvédelemmel, az egészségügyi ellátással, szociális segítségnyújtással kapcsolatos munka

A gyermekek fejlődésének nyomon követése, regisztrálása, szükség esetén szakorvosi vizsgálatának kezdeményezése, megszervezése.

A gyermek testi fejlődésének mérése védőnő segítségével. Egészségügyi tartalmú programok szervezése a szülők számára. Szülők eseti problémáinál segítségnyújtás. Gyermekjóléti szolgáltatások kezdeményezése illetve szervezése (ruhák, játékok, könyvek

gyűjtése, adományozása, kölcsönzése, bábelőadások szervezése). Szociális ellátórendszerrel való együttműködés (a HHH-s gyermekek óvodai

ingyenességének biztosítása).4. Együttműködések kialakítása az óvodán kívüli szervezetekkel

Gyermekjóléti, családsegítő szolgálat (a családok szociális, mentális támogatásának segítése, folyamatos információ a szociális támogatási lehetőségekről, családok és szakszolgáltató intézmény közötti közvetítés).

Szülők erőforrásainak feltárása (kreatív tevékenység, szociális ellátó rendszerrel való kapcsolattartás. Védőnői hálózat

A gyermekek óvodai beíratásának támogatása, jelzőrendszer működtetése, esetmegbeszélés.Szülői értekezleteken részvétel, egyéni tanácsadás.Közös pályázatok írása, eredményesség esetén megvalósítás.

A gyermek fejlesztésében való kooperatív együttműködés a Nevelési Tanácsadó Szakértői Bizottsággal.

5. Óvoda –iskola átmenet támogatása

Iskolaérettség elérését támogató pedagógiai munka

A HOP eredményes megvalósítása a mindennapi óvodai élet tevékenységei során.A tanulási képességek megalapozásával a részképesség zavarok kialakulásának megelőzésével.Megoldási késztetés, figyelemkoncentráció, alkotásai vágy szükséges szintjének kialakítása.Kudarcmentes iskolakezdés biztosítása.

Iskolaválasztás támogatása

A HHH-s gyermekek kudarcmentes iskolakezdésének érdekében ismerjék meg leendő tanítójukat. Vegyenek részt az iskolában játékos foglalkozásokon, a szülőkkel nyílt órákon.A szülők vegyenek részt a tájékoztató megbeszéléseken, a beiskolázást megelőző időszakban.

83

Az érintett iskolákkal az óvoda szoros kapcsolatot tart a DIFER mérések, hospitálások, esetmegbeszélések alkalmával.

A gyermekek fejlődésének utánkövetése az általános iskola első évében.

Személyes beszélgetések az elsős tanítókkal a gyermek előmeneteléről. Az iskolai DIFER mérés tapasztalatainak összevetése az óvodaival. Szükség esetén esetmegbeszélések. Módszertani tapasztalatcserék.

6. A HHH-s gyermekek szüleivel való kapcsolattartás, együttműködés

Személyes kapcsolattartás kialakítása minden szülővel.(családlátogatás, egyéni beszélgetések, szülői értekezletek, fogadóórák

A gyermekek egyénre szabott beszoktatásának biztosítása

Rendszeres napi, heti tájékoztatás a gyermekek fejlődéséről.

Az egyéni fejlesztési napló bejegyzéseinek megbeszélése (gyermekek munkáinak kihelyezése a szülői tájékoztatótáblákra)

A szülői részvétel biztosítása foglalkozásokon, a nap bármely időszakában betekintési lehetőség az óvodai életbe.

Egyéni beszélgetések során igény szerint a gyermekneveléssel kapcsolatos nézetek kicserélése.

A Szülői Közösség fejlesztése, az azonos értékrend megteremtése érdekében.

Az óvodai rendezvények (Mikulás, Karácsony, Farsang, Föld napja, sportdélután, kézműves délután, stb.) megszervezésénél a szülők bevonása.

7. Intézményi önértékelés, eredményesség

Tartalma: intézményi önértékelés készítése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat, valamint a fenntartó által meghatározott szempontok alapján.

Formája: értékelési dokumentum Gyakorisága: igény szerint, előírásoknak megfelelően Felelős: óvodavezető Dokumentálás: önértékelési dokumentumok, jegyzőkönyvek

Eredményesség (indikátorok teljesülése: beóvodázási arány, hiányzás csökkenése, DIFER mérésnél a hozzáadott érték, iskolakezdés megfelelő időben, sajátos nevelési igényű minősítés csökkenése, normál tantervű, integrált iskolai környezetbe történő beiskolázás, szabad iskolaválasztás érvényesülése, iskolaérettség elérése) mérése az Országos Oktatási Integrációs Hálózat indikátortáblát tartalmazó ajánlása alapján.

84

1 sz. Melléklet

Beszoktatási szabályzat

A szabályzat célja:

1. Valamennyi új óvodásunk számára megkönnyítsük az első szociális közeg, az óvoda elfogadását.

2. A gyermekek beszoktatása óvodai szintű folyamat legyen3. Az óvoda körzetében valamennyi Halmozottan Hátrányos Helyzetű

gyermek beóvodázása három éves kortól teljes körű legyen, a gyermekek szívesen járjanak óvodába.

Célcsoport: a teljes óvoda

Felelős : óvodavezető

A folyamat dokumentumai:-csoportnapló -beszoktatási terv -gyermekek egyéni dokumentációja

A folyamat leírása:

1. Minden év augusztusában megbeszélés, ötletbörze segítségével beszoktatási terv készítése.

85

mivel kedveskedjünk időpontja felelősök

Határidő: minden év augusztus 31Felelős : óvodavezető

2. Óvodába lépés előtt családlátogatás, beszélgetés az anyás beszoktatás fontosságáról.

Határidő : minden év augusztus 31. Felelős : új gyermeket fogadó óvónők

3. A beszoktatás első napjára a gyermek jelének elkészítése, a hozzátartozó mondókával, verssel, vagy énekkel.

Határidő : augusztus 31. Felelős : új gyermeket fogadó óvónő

4. A szülő eldöntheti, hogy folyamatos, fokozatos, vagy anyás beszoktatást választ. Beszoktatás alatt, a gyermek megismerése ( tisztálkodási, WC-használati, étkezési, alvási, játéktevékenységi szokások). Határidő: szeptember 31. Felelős : új gyermeket fogadó óvónő

5. A beszoktatás időtartama minimum 1 hét, maximum 1 hónap.

Időtartam: szeptember 01-től szeptember 30.-a közötti időszak. Felelős : : új gyermeket fogadó óvónő

6. A beszoktatás tapasztalatainak dokumentálása, értékelése

Szempontok:

- kapcsolatteremtés a felnőttekkel- kapcsolatteremtés társaival- érzelmi életének jellemzői a beszoktatás idején- a csoportszokásokhoz való viszonyulása

86

- viszonyulása az óvoda sokféle tevékenységéhez ( játék, mese, ének, rajz, mozgás, környezete, stb. )

- beszoktatás eredménye csoportszinten

2. számú melléklet

a. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű Gyermekek óvodába járásának gyermekenkénti nyilvántartása

………………………Nevelési év Csoport megnevezése……………………..

…………………………………………………………………..Gyermek neve

Hónap neve Nyitvatartási napok száma

Hiányzások öszesen/nap

Igazolt IgazolatlanSzeptember

OktóberNovemberDecember

JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJuniusJúlius

Augusztus

87

Összesen

b. A Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek óvodába járásának gyermekenkénti nyilvántartási

……………………….nevelési év ………………………….csoport jelölése

Jelölések: Igazolt: + Igazolatlan: -

Gyermekek neveAz adott hónap hiányzási adatai /nap

09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04 05. 06. 07. 08. Összesen+ - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + -

88

Mindösszesen

3.számú melléklet

A Halmozottan Hátrányos Helyzetű gyermekek óvodába járásának intézményi nyilvántartása

……………………………………………………………………………………. Intézmény neve és címe

……………………………………….nevelési év

Jelölések: Igazolt: + Igazolatlan: -

Csoport neve,jelölése

Az adott hónap hiányzási adatai/ nap09. 10. 11. 12. 01. 02. 03. 04. 05. 06. 07. 08. Összesen

+ - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + - + -

89

Mindösszesen

90

I S K O L A I N E V E L É S I P R O G R A M

I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK

A Gárdonyi Géza Általános Iskola és Óvoda általános iskoláiban tanító pedagógusok mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni.

1. Iskoláinkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében:

a tanuló személyiségét tiszteletben tartjuk, a pozitív jegyek erősítése

a gyerekeket bevonjuk saját iskolai életük megszervezésébe,

a tanulók egyéni képességeit és életkori sajátosságait az oktatás során figyelembe vesszük,

az esélyegyenlőség megteremtése érdekében az integrációs pedagógiai rendszer alkalmazása

diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük,

minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban,

az iskola életében szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és nevelő, tanuló és szülő között.

2. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből.

Ennek érdekében:

a tervszerű nevelő és oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt,

iskolánk olyan – az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára, informatikára vonatkozó – ismereteket közöl, melyek megalapozzák a tanulók műveltségét, önművelődését, világszemléletét, világképük formálódását és eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben,

91

az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk,

fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit,

szeretnék elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen,

törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre,

segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rosszat,

törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására,

szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet.

3. Iskoláink – elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén – folyamatosan részt kívánnak venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében:

rendszeres kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal,

igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskoláink életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községeink érdeklődő polgárai,

ápoljuk és bővítjük eddigi kapcsolatainkat a községünkben és a közművelődési intézményekkel,

nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskoláink – eddigi hagyományainkhoz híven – továbbra is képviseltessék magukat a különféle községi rendezvényeken.

4. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat:

humánus, erkölcsös,

fegyelmezett,

művelt,

kötelességtudó,

érdeklődő, nyitott,

kreatív, alkotó,

becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát,

képes a problémák érzékelésére és megoldására,

gyakorlatias,

képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében,

jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban),

van elképzelése a jövőjét illetően,

becsüli a tudást,

92

öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban,

ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit,

képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni,

tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti,

képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabatosan tudja megfogalmazni szóban és írásban,

a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik,

ismeri, tiszteli, óvja, ápolja:nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket,a természet, a környezet értékeit,más népek értékeit, hagyományait,az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit,

a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben,

ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat,

ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat,

ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit,

viselkedése udvarias,

beszéde kulturált,

társaival együttműködik,

szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli,

képes szeretetet adni és kapni,

szereti hazáját,

megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket,

szellemileg és testileg egészséges, edzett,

egészségesen él, szeret sportolni, mozogni,

megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott.

Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében.

Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt személyiségjeggyel.

93

II. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ ÉS OKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

Az iskoláinkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.

2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).

3. Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.

4. Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.

5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők a felnőttek megbecsülése, szeretete.

6. Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.

7. A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.

8. A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. Fontos nevelési és oktatási feladatunk, hogy szűkebb hazánk, szép szülőföldünk és szülőfalunk hagyományait megismerjük, s ápolgassuk. Híres történelmi helyek, események színhelyének meglátogatása. A gyerekek fogékonyak legyenek az emberi értékek befogadására is, pl.: művészetek szeretete, esetleg művelése (zene, színjátszás ).

9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása.

94

10. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére.

11. A kulcskompetenciák fejlesztése. Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak - mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt - alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.

A kulcskompetenciák

Anyanyelvi kommunikáció:Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdökIsmeretek: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely

természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben.

Képességek: Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző

95

segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni.

Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét.

Idegen nyelvi kommunikáció:Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdökIsmeretek: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak,

valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is.

Képességek: Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is.

Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia:A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia - eltérő mértékben - felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdökIsmeretek: A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és

struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat.

Képességek: A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket.

96

Attitűdök: A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.

Természettudományos kompetencia:A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdökIsmeretek: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az

alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete.

Képességek: Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt.

Attitűd: A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.

Digitális kompetencia:A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdökIsmeretek: A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését,

alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat - szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) - a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és

97

megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket.

Képességek: A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén.

Attitűd: Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel.

A hatékony, önálló tanulás:A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát. Ez egyrészt új ismeretek szerzését, feldolgozását és beépülését, másrészt útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. A hatékony és önálló tanulás arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, otthon, a munkában, a tanulási és képzési folyamataiban egyaránt. A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdökIsmeretek: A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő

ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról, képességekről és szakképesítésekről. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást.

Képességek: A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. Ezekre épül az új ismeretek, elsajátítása, feldolgozása és beépítése. A hatékony és önálló tanulás további feltétele a saját tanulási stratégia kialakítása, a motiváció folyamatos fenntartása, a figyelem összpontosítása, valamint a tanulás szándékának és céljának kritikus mérlegelése. Az egyénnek képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására saját munkája értékelésére és szükség esetén tanács, információ és támogatás kérésére.

Attitűd: A pozitív attitűd, tanulási iránti motivációt feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.

Szociális és állampolgári kompetencia:A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani. Az állampolgári kompetencia képessé teszi az egyént arra, hogy a társadalmi folyamatokról, struktúrákról és a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben.

98

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdökA személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. A sikeres kapcsolatok és társadalmi részvétel érdekében elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. Kívánatos a tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, továbbá a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás kapcsolatának a megértése. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. Idetartozik még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, a sokféleség elismerése. Fontos része ennek az attitűdnek a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés. Az állampolgári kompetencia a demokrácia, az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul, ahogyan ezek az Európai Unió Alapjogi Chartájában és a nemzetközi nyilatkozatokban szerepelnek, és ahogyan ezeket helyi, regionális, nemzeti, európai és nemzetközi szinten alkalmazzák. A kompetencia magában foglalja az aktuális események, valamint a nemzeti, az európai és a világtörténelem fő eseményeinek és tendenciáinak, továbbá a társadalmi és politikai mozgalmak céljainak, értékeinek és politikáinak az ismeretét. Idetartozik az európai integráció és az EU struktúráinak, főbb célkitűzéseinek és értékeinek az ismerete, valamint az európai sokféleség és a kulturális identitás tudatosítása is. Az állampolgári kompetencia olyan képességeket igényel, mint a közügyekben való hatékony együttműködés, a helyi és a tágabb közösséget érintő problémák megoldása iránti szolidaritás és érdeklődés. Magában foglalja a közösségi tevékenységek és a különböző szinteken - a helyi szinttől a nemzeti és európai szintig - hozott döntések kritikus és kreatív elemzését, a döntéshozatalban való részvételt, elsősorban szavazás útján. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését. Magában foglalja a településhez, az országhoz, az EU-hoz és általában az Európához való tartozást, a részvétel iránti nyitottságot a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén, valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítását (pl. a demokratikus elvek tiszteletben tartása). Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntartható fejlődés támogatását és mások értékeinek, magánéletének a tiszteletét is jelenti.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia:A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására. A tudást, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti, valamint azt, hogy célkitűzései érdekében az egyén terveket készít és hajt végre. Alapját képezi azoknak a speciális ismereteknek és képességeknek, amelyekre a gazdasági tevékenységek során van szükség.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdökA szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének

99

átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, a kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot, legyenek azok személyes, másokkal közös és/vagy munkával kapcsolatos célok vagy törekvések.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség:Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a mozgóképet.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdökAz esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, valamint az egyénnek, közösségeinek a világban elfoglalt helyének a tudatosítását, a főbb művészeti alkotások értő és beleérző ismeretét, a népszerű kortárs kultúra és kifejezésmódok vonatkozásában is. Idetartozik Európa (az európai országok, nemzetek és kisebbségek) kulturális és nyelvi sokféleségének a megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepének a megértése. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása A pozitív attitűdök alapját a művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget, hogy a művészi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagítsuk önismeretünket, emberi viszonyainkat, eligazodjunk a világban.

A kiemelt fejlesztési feladatok

A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.

Énkép, önismeret:Az egyén önmagához való viszonya, önmagáról alkotott képe, a személyiség belső diszpozíciói saját befogadóalkotó tevékenysége során alakulnak ki, csakúgy, mint a személyiségére jellemző egyéb tulajdonságok. Az egyén maga határozza meg tevékenysége irányát, és aktivitásának mértéke, színvonala is nagymértékben függ az önmagáról, képességeiről, igényeiről alkotott képtől és az önmagával szemben támasztott elvárásoktól. A Nemzeti alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ahhoz, hogy a tanulók képesek legyenek énképükbe, önreflexióikba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, tanulást segítő beállítódásokat, motívumokat, a tanítás-tanulás egész folyamatában gondoskodni kell arról is,

100

hogy egyre kompetensebbnek érezzék magukat saját fejlődésük, sorsuk és életpályájuk alakításában. Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll; a felelősség önmagukért; az önállóság; az önfejlesztés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.

Hon- és népismeret:Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Ennek során tanulmányozzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységét, munkásságát, ismerjék meg a haza földrajzát, irodalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Ismerjék meg a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, a nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése. A Nat a fiatalokat a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre ösztönzi.

Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra:Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók szerezzenek ismereteket az Európai Unió kialakulásának történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről, az uniós politika szempontrendszeréről. Diákként és felnőttként tudjanak élni a megnövekedett lehetőségekkel. Magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Tanulóinkat iskolás éveik alatt is olyan ismeretekkel, személyes tapasztalatokkal kell gazdagítani, amelyek birtokában meg tudják találni helyüket az európai nyitott társadalmakban. Fontos az is, hogy európai identitásuk megerősödésével nyitottak és elfogadóak legyenek az Európán kívüli kultúrák iránt is. A tanulók ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, a másság iránt. Szerezzenek információkat az emberiség közös, globális problémáiról, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködésről. Növekedjék érzékenységük a problémák lényege, okai, az összefüggések és a megoldási lehetőségek keresése, feltárása iránt. Az iskolák és a tanulók törekedjenek arra, hogy közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok ápolásában.

Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés:A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele a civil társadalom, a lakóhelyi, a szakmai, kulturális közösség életében és/vagy a politikai életben. Olyan részvétel, amelyet a megfelelő tudás, a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, az erőszakmentesség jellemez, és az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tisztelete vezérel. A Magyar Köztársaság közoktatási rendszerének tehát egyik alapvető feladata olyan formális, nem formális és informális tanulási lehetőségek biztosítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív állampolgárrá válását. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. A megfelelő ismeretek az Ember és társadalom műveltségi területre koncentrálódnak, a képességek, értékorientációk, beállítódások fejlődéséhez az iskolai tanulás teljes folyamata és az iskolai élet teremthet lehetőségeket. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek

101

felismerésének képessége, az egyenlő bánásmódhoz való jog felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia, társadalmilag elfogadott viselkedés) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanítás- és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosíthatja.

Gazdasági nevelés:A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát; e tudás általános műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal okosan gazdálkodni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demokrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden olyan országnak, amely anyagi biztonságra törekszik és szeretne helytállni a globális versenytérben, elemi érdeke, hogy állampolgárai nyitottak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalom számára is nélkülözhetetlen, hogy tagjaiban pozitív attitűd alakuljon ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkodás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fogyasztás gazdaságot mozgató szerepét, saját fogyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között.

Környezettudatosságra nevelés:A környezettudatosságra nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntartható fejlődés feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatívan gondolkodnak, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság területén, és felelősséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikért. Mindez úgy valósítható meg, ha különös figyelmet fordítunk a tanulók természettudományi gondolkodásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások

102

kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatokat a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.

A tanulás tanítása:A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában foglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskola alapfeladata. A tanulás számos összetevője tanítható. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, annak szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban, valamint tanítsa a gyerekeket tanulni. Törekedjenek arra, hogy a tanulók fokozatos önállóságra tegyenek szert a tanulás tervezésében, vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatosítsák saját pszichikus feltételeiket. A hatékony tanulás módszereinek és technikáinak az elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információforrások használata elsősorban a következőket foglalja magában: az alapkészségek kialakítása (értő olvasás, íráskészség, számfogalom fejlesztése), az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei, kooperatív munka; az emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése; az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása. A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák, amelyekhez sokféle információforrás gyors elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen. Az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk a könyvtári ismeretszerzés technikáját, módszereit mind a nyomtatott dokumentumok, mind az elektronikus dokumentumok használata révén. Ismerniük kell a könyvtári keresés módját, a keresés eszközeit, a főbb dokumentumfajtákat, valamint azok tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. El kell sajátítaniuk az adatgyűjtés, témafeldolgozás, forrásfelhasználás technikáját, az interneten való keresés stratégiáját. A tanulás megszervezhető az iskolán kívül is. Tanulási színtér pl. a múzeum, a kiállító terem, a művészeti előadás színtere, de akár a „szabadtér” is. A tanulási folyamatot jelentősen átalakítja az informatikai eszközök és az elektronikus oktatási segédanyagok használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csoportos tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Vegye figyelembe a megismerés életkori és egyéni jellemzőit, és ezekre alapozza a tanulás fejlesztését. Gondosan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvont-verbális útjait, és életszerű tartalommal ruházza fel azokat. Törekednie kell a gondolkodási képességek, elsősorban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kombináció, a következtetés és a problémamegoldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasonlítás, általánosítás és konkretizálás erősítésére, mindennapokban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gondolkodás fejlesztése. Ezzel párhuzamosan érdemes hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshozatalra, az alternatívák végiggondolására, a variációk sokoldalú alkalmazására, a kockázatvállalásra, az értékelésre, az érvelésre. Fontos feladat a kritikai gondolkodás megerősítése, a konfliktusok kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak

103

megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az iskolai tanítás-tanulási folyamatba külső szakértő is bevonható. A külső szakértő kiválasztásáért a külső szakértő által közölt ismeretek és az iskolai pedagógiai program összhangjáért az iskola igazgatója a felelős. A külső szakértő a tanítási órán a kijelölt pedagógus közreműködésével, a tanulási folyamat pedagógiai szempontból történő kontrollja mellett vehet részt a tanítási folyamatban.

Testi és lelki egészség:Az iskolára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében, minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusok készítsék fel a gyerekeket, fiatalokat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet - elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, veszélyes anyagok -, egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit. Készítsenek fel a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az iskola feladata az is, hogy felkészítsen az önálló gyalogos közlekedésre, a tömegközlekedési eszközök használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira. Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok, illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására). Nyújtsanak támogatást a gyerekeknek - különösen a serdülőknek - a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésében. Az iskola megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítéssel. Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van.

Felkészülés a felnőttlét szerepeire:A felnőttlét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak és a hozzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak a megismerése tevékenységek és tapasztalatok útján. Tudatosítanunk kell a tanulókban, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag

104

tervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoz magában. A szociális kompetencia fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szociális és társadalmi kompetencia fejlesztésének fontos részét képezik a gazdasággal, az öntudatos fogyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek (pl. vállalkozó-, gazdálkodó- és munkaképesség).

Az iskoláinkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.

2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

Iskoláink pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetlen módszerek Közvetett módszerek1. Szokások kialakítását

célzó, beidegző módszerek.

- Követelés.- Gyakoroltatás.- Segítségadás.- Ellenőrzés.- Ösztönzés.

- A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.- Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.- Hagyományok kialakítása.- Követelés.- Ellenőrzés - Ösztönzés.

2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

- Elbeszélés.- Tények és jelenségek bemutatása.- Műalkotások bemutatása.- A nevelő személyes példamutatása.

- A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében.

- A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből.

3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

- Magyarázat, beszélgetés.- A tanulók önálló elemző munkája.

- Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

- Vita.

105

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)

rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

106

III. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAI

A. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

Iskoláink nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.

2. A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

5. A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség , önbecsülés kialakítása.

6. A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

7. A tanulók állampolgári nevelése.

Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre.

8. A tanulók munkára nevelése.

107

Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása.

9. A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

10. A tanulók tudatos együttnevelése.

A tanulók együttnevelésének tudatos megszervezése a 11/1994. MKM rendelet 39. § D, E pontja alapján. Közös nyelv, közös ismeret tudatos alakítás

B. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskoláinkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskoláink nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

2. A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

3. Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által

108

szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

6. Magas számú részvétel a közösségi rendezvényeken.

C. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK

1. A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskolák nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.

a) A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk.

b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

c) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

2. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik:

a) Hagyományőrző tevékenységek a balatoni iskolában

Történelmi és társadalmi ünnepekről, stb. megemlékezés.

Iskolai ünnepélyek: szervezésekor fontos szempont, hogy minél több gyermeket mozgósítsunk: Tanévnyitó, első osztályosok fogadása

Aradi vértanúkról megemlékezés

Tábortűz – az elsősök avatása.

109

Október 23. – Nemzeti ünnep, a forradalom és a köztársaság kikiáltásának ünnepe.

Mikulás délután

Karácsony – bensőséges hangulatú, gyermekek, pedagógusok, szülők ünnepe

Farsang – a vidám szórakozás eseménye iskolánkban.

Március 15. – Nemzeti ünnep a község és az iskola közös megemlékezése.

Anyák napja

Ballagás – búcsúzás a 8. osztályosoktól.

Gyereknap

Kirándulás

Tanévzáró

b) Hagyományőrző tevékenységek a mikófalvi iskolában Tanévnyitó, első osztályosok fogadása

Október 23. méltó megünneplése

Mikulás

Karácsonyi ünnep

Farsangi karnevál

Március 15. méltó megünneplése

Anyák napja

Gyermeknap

c) Hagyományőrző tevékenységek a bekölcei iskolában Tanévnyitó, elsőosztályosok fogadása

Megemlékezés az aradi vértanúkról

Október 23. megünneplése

Mikulás

Adventi ünnepség /községi szinten/

Farsang

Március 15. megünneplése

Anyák napja

Gyermeknap

Madarak, fák napja

Kirándulás

A 4. osztályosok kirándulása a megyeszékhelyre

110

Tanévzáró

d) Hagyományőrző tevékenységek a borsodszentgyörgyi iskolában Tanévnyitó - az 1. osztályosok fogadása

Október 6. Aradi vértanúk - megemlékezés

Október 23. – Nemzeti ünnep –

December 6. – Mikulás ünnepség - alsó

diszkó - felső

Arany János napok – rendezvénysorozat

Karácsonyi ünnepség

Farsang – karnevál (bál)

Március 15. – Nemzeti ünnep (1848. forradalom és szabadságharc – iskolai

ünnepség)

Anyák napja

Gyereknap – DÖK nap

Teaestek osztályonként

Osztálykirándulások – tanulmányi kirándulások

Ballagás, tanévzáró ünnepség

e) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolákban diákönkormányzatok működnek. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 2-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőségek irányítják. A diákönkormányzatok tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelők segítik.

f) Napközi otthon, tanulószoba. A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik és a fenntartó jóváhagyja – az iskolákban tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon, vagy tanulószoba működik.

g) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. (A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben: tízórai, ebéd, uzsonna, részesülnek.) Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat a fenntartó által meghatározott módon kell befizetni.

h) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.

111

Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.

A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képesség fejlesztő órákat tartunk magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt.

i) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

j) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan megfelelő képzettséggel rendelkező felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója.

k) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

l) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számra tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a költségeket a szülő fizeti.

m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel önkéntes, a költségeket a szülő fizeti.

n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a költségeket a szülő fizeti.

o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

112

q) Hit- és vallásoktatás. Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyház – az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül – hit- és vallásoktatást szervezhet. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes.

3. A beilleszkedési, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységek:

szoros kapcsolat a helyi óvodai intézménnyel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, a felzárkóztató órák, a napközi otthon, a tanulószoba, a fejlesztő foglalkozások, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a családlátogatások, a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

4. A tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, a tehetséggondozó foglalkozások; az iskolai sportkör; a szakkörök; versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); a szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata; a továbbtanulás segítése.

5. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok:a) A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a

gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

b) Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik különösen:

a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

113

a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi,

c) Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén:

fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

meg kell keresni a problémák okait,

segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.d) A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk együttműködik a

területileg illetékes:

nevelési tanácsadóval,

gyermekjóléti szolgálattal,

családsegítő szolgálattal,

polgármesteri hivatallal,

iskolaorvossal,

e) Iskoláink pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások,

a tehetséggondozó foglalkozások,

az indulási hátrányok csökkentése,

a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

a pályaválasztás segítése,

a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

a családi életre történő nevelés,

a napközis és a tanulószobai foglalkozások,

az iskolai étkezési lehetőségek,

az egészségügyi szűrővizsgálatok,

a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok),

a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

114

a szülőkkel való együttműködés,

tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

f) A szociális hátrányokkal érkező gyermekek kiemelt figyelemmel kísérése.

6. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése

Az iskolaérettségi vizsgálatok eredménye megerősíti azt a tényt, hogy iskolánknak is fel kell készülnie a különböző tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek oktatására.

A tanulást nehezítő ok lehet: dyslexia, dysgráfia, dyscalculia, beszédhiba, figyelem- és egyéb képességzavar.

Intézményünkben a tanulási nehézségekkel küzdő tanulók oktatását elsősorban integráltan, - azaz normál osztályban – kívánjuk megvalósítani.

Fontos, hogy a pedagógusok oktató-nevelő munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon az ilyen tanulók egyéni fejlesztéséhez, képességeihez. A tanórai differenciált foglalkoztatás mellett a tanórákkal párhuzamosan, vagy a tanórákon túl is szükség lehet plusz órákban fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat (a tanórán kívüli foglalkozások terhére).

A tanulási kudarcnak kitett tanulókat oktató pedagógussal szembeni elvárások:

ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét,

tudjon differenciáltan oktatni, nevelni,

nem érheti hátrányos megkülönböztetés részéről a tanulót,

értékelésnél vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, önmagához képest is nézze a fejlődését,

hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségét,

nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására.

Elvárások az osztályfőnökkel szemben:

a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon,

a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal,

szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében,

kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét,

gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolai fokozatba kerüléséről, pályaválasztásáról.

Ezen feladatok ellátásához az ismeretek olyan továbbképzések, tanfolyamok keretében szerezhetők meg, amelyek a különleges bánásmódot, a különböző részképesség-zavar terápiát oktatják. Ezért ösztönözzük a pedagógusok ilyen irányú továbbtanulását, továbbképzését.

115

Amennyiben szükséges igénybe vesszük szakemberek (pszichológus, logopédus, fejlesztő pedagógus) segítségét is.

A felzárkóztatás segítése a következő tevékenységek során történik:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a napközi otthon;

a tanulószoba;

az egyéni foglalkozások;

a felzárkóztató foglalkozások;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

a továbbtanulás irányítása, segítése.

Felzárkóztató foglalkozások szervezése iskolai keretek között,

Esetlegesen civil programokhoz történő kapcsolódás

7. A szociális hátrányok enyhítését az alábbi tevékenységek szolgálják: az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a felzárkóztató órák;

a napközi otthon;

a tanulószoba;

a diákétkeztetés;

a felzárkóztató foglalkozások;

az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;

a nevelők és a tanulók segítő, személyes kapcsolatai;

a szülők, a családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése;

a családlátogatások ( szükség esetén ),

a továbbtanulás irányítása, segítése;

az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége;

a tankönyvvásárláshoz nyújtott segélyek;

az étkezési díjak kifizetéséhez nyújtott segélyek;

szoros kapcsolat a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek.

Ingyenes tankönyvek biztosítása

Ingyenes étkezés biztosítása

116

Kedvezmény a művészeti képzésben történő bekapcsolódáshoz

Napközis foglalkozás biztosítása a rászorulók részére

Tanoda illetve Útravaló programba történő bekapcsolódás erősítése

8. Sajátos Nevelési Igényű tanulók iskolai fejlesztésének elvei:

Bevezetés: Intézményünkben ellátjuk a Sajátos Nevelési Igényű tanulók közoktatási feladatait. A Közoktatási törvény szabályozása szerint „Sajátos Nevelési Igényű az a gyermek, tanulóa.) aki testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság esetén halmozottan fogyatékos,b.) pszichés fejlődési zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatba tartósan és súlyosan akadályozott (diszlexia, diszgrafia, diszkalkulia, mutizmus…” 1193. évi LXXIX.kt 121.§ (29)Ennek értelmében az enyhe értelmi fogyatékos tanulók ellátása helyi önkormányzati feladat, ugyanakkor integráltan bármilyen fogyatékosságtípusba tartozó tanuló tanulhat, amennyiben a szakértői vélemény alapján, szükségleteinek megfelelő ellátásban részesül.”

Az integrált nevelés – oktatás bevezetésének feltételeiAz 1993. évi LXXIX. Oktatási törvény kimondja:

A fogyatékos gyermeknek joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdve, hogy a fogyatékosságát megállapították. A 2003. évi törvény módosítása adott először lehetőséget a sajátos nevelési igényű tanulók együtt nevelésének – oktatásának gyakorlati megvalósítására ép társaikkal. A 2003. évi közoktatási törvény 30. § 2. pontja szerint, a sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelése és oktatása, az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési – oktatási intézményben, óvodai csoportban, óvodai tagozaton, iskolai tagozaton, osztályban, csoportban, vagy a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, óvodai tagozaton, illetve osztályban külön, vagy közös nevelésben oktatásban történhet.

Helyzetelemzés Iskolánk Alapító Okirata rendelkezik az intézményben fogadott sajátos nevelési igényű tanulói körről. Eszerint intézményünk a Ktv. 121 § (1) 29. pontja szerinti sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelését oktatását vállalja föl.Az intézményünkben aktuálisan oktatott SNI tanulók száma, megoszlása az egyes kategóriák között:

Táblázat beszúrása

Célkitűzés Az 1993. Kt. a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatására ad lehetőséget. Célunk: hogy az iskolánkban biztosítva legyen az egyenlő bánásmód elvének teljesülése, esélyteremtés, olyan programok megvalósítása, amely hozzájárul a hátrányok kompenzálásához, az esélyegyenlőség előmozdításához. Kitűzött célunk továbbá a diszkriminációmentesség a szegregációmentesség, egymás elfogadása, toleranciára nevelés, amely segíti a SNI gyermekek nevelési – oktatási, majd későbbi társadalmi integrációját.

Megvalósítás

117

Iskolánkban a pszichés fejlődési zavarokkal küzdő sajátos nevelésű tanulók mindig együtt tanultak a többségi gyermekekkel. A tanítási órákon kívül megkapják a szakértői véleményben javasolt heti 3 órás fejlesztést, amelyet fejlesztőpedagógus illetve gyógypedagógus végez egyénre szabott fejlesztési terv alapján.Az enyhe fokú értelmi fogyatékos tanulók a Heves Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján kerültek integrálásra. A szakértői vélemény tartalmazza a kijelölt oktatási intézményt és az osztályfokot is ahová az integráció történjen.

A fejlesztés kiemelt céljai, feladataiDiszlexia, diszgráfia.A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Háttérben a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciáltan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés.

Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladásához. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók.

A fejlesztés célja:- Az olvasás, -írászavarok javításának feladata, hogy kialakítsa a tanulóban a mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében.

A fejlesztés feladatai:- a testséma biztonságának kialakítása,- a téri és időreakciók kialakítása praktikus és verbális szinten, - a vizuomotoros koordináció gyakorlása,- a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése,- az olvasás, írás tanítása lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a

homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel,

- az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt,

- a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során,- az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel,- az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi

írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával.

Diszkalkulia

118

A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegen nyelvtanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor,- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem.A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandósság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.A fejlesztés feladatai:

- az érzékelés- észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése,

- a testséma kialakítása,- a téri relációk biztonsága,- a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelvtudatosítása,- a szerialitás erősítése,- a segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése,- a fogalmak, így a szám – és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése,

a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi vizuális megerősítés,

- a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása.

A kóros hiperkinetikus, vagy kóros aktivitászavar, a figyelemzavarHiperkinetikus zavarokMár az első öt évben kialakuló tünetegyüttes, melyet jellemez a tevékenységek csapongása, a figyelmetlenség, a nagy fokú impulzivitás, a szabályok gyakori megszegése, megfontolatlanság, többszöri konfrontálódás a társakkal. Gyakori a kognitív működések zavara ill. a nyelvi és motoros képességek fejlődésének késése. Másodlagos szövődménye az aszociális viselkedés és csökkent önértéktudat.

Magatartási zavarokJellemzői a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartássémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint egy gyermekcsíny, vagy egy serdülőkori lázadás és hosszan tart (6hónap, vagy annál hosszabb ideig). Jellemzi még: nagy fokú harcosság társakkal, tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás.

A fejlesztés elvei, feladatai, módszerei1) A tanuló optimális helyének megválasztása, a pedagógus kommunikációs jelzéseinek

megfelelő érzékelésére.2) Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének,

terhelhetőségének ismeretében.

119

3) A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, ill. verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker, vagy kudarc esetén. A tanuló alkalmazkodásának a csoportba való beilleszkedésének segítése.

4) Együttműködés a családdal és más szakemberekkel.5) A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása.

Sajátos Nevelési Igényű tanulóinkat a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján fejlesztésben részesítjük. Iskoláinkban gyógypedagógus, illetve pedagógus végzettségű, de mellette a szükséges tanfolyamot végzett és mozgásterápiát is elsajátított nevelők végzik a fejlesztést.

A fejlesztés pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT–ban rögzítettektől. Az iskolai oktatás első éve ezen tanulók esetében az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka. A speciális megsegítés enyhébb esetekben elegendő, és nem szükséges két tanév az első évfolyam számára.

IV. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az SZK-val.

4. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

az iskola igazgatója legalább évente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

5. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Családlátogatás. Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a

gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

120

b) Szülői értekezlet.

Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra.Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló

egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap.Feladata: a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munkába tájékozódjon gyermeke

és az osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató. Feladata: a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő

eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.

6. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

7. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy az SZMK-val.

121

V. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK

JEGYZÉKE

1. Az egyes tantárgyak tanítását segítő felszerelések és taneszközök felsorolása a balatoni iskolában:

a.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.

(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

b.) Az iskolai nevelő-oktató munkát segítő szemléltetést, valamint a tanulók tevékenykedtetését az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják (tantermenként egy-egy): írásvetítő, diavetítő, fali vetítővászon, televízió, videó lejátszó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

c.) A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) tantárgyanként:

122

Ének 1-4. évfolyamRitmus eszközök: Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n

Triangulum, 1. Magyar népzenei anyag2. Gyermekdalok.3. Himnusz.4. Szózat.5. Cselekményes zenék - nőikar, férfikar, vegyeskar.6. Iskolai ünnepek újabb dalai.7. Európai népdalok.8. Egyházi énekek.9. Jeles napok, ünnepkörök dalai.10. Kórusművek, műzenei szemelvények

Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyam

Oktatótábla, fólia, kivetíthető, sokszorosítható kép/képsor(CD-ROM, dia) Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény,

feladatlap, szókártyaAz ábécé betűi (nyomtatott, írott, kis és nagybetűk)A mindennapi élet szituációit ábrázoló eseményképek a szituációs

játékokhoz (nyomtatott kép/dia)Eseményképek szógyűjtéshez, mondatalkotáshoz (kép/dia) Olvasólapok az összeolvasás gyakorlásához és az olvasási készség

fejlesztéséhez (nyomtatott forma és fólia)A szófajok és helyesírásukA mondatfajták (oktatótábla)

1. Hívóképek a hangtanításhoz2. Képes betűkártyák3. Betűkártyák 4. Betű- és íráselemek:

- nagyméretű demonstrációs,- puha, hajlítható anyagból (tevékenykedtető)

5. Hívóképek a hangtanításhoz6. A szólásokat és közmondásokat értelmező segédkönyv7. Különböző szövegfajtákat tartalmazó gyűjtemény a

szövegelemző eljárások és a szövegalkotó tevékenység gyakorlására

8. Szó- és szóelem kártyák a tanult szófajok köréből

123

9. Helyesírási szótár10. Gyermeklexikon11. Gyermekenciklopédia

Technika és életvitel 1-4. évfolyam

Demonstrációs, ill. Tevékenykedtető eszközök Hasznosítható ásványok (minták az iskolai kőzet- és ásványgyűjtemény darabjaiból)MérőszalagOllóSzövőkeretTérfogatmérésre alkalmas osztásos mérőedényekVízfestékVonalzó

FaliképekMértékegységek

Testnevelés 1-4. évfolyamEszközök a motoros próbák ellenőrzéséhez:

Értékelő táblázatokMérőszalagStopperóraTestmagasság mérőSzemélymérlegSúlypontemelkedés mérő

Tornatermi és szabadtérifelszerelések

Atlétikai szerek, eszközök

Tornaszerek, eszközök Sportjáték szerek és eszközök

Egyéb felszerelések és eszközök

1. Bordásfal2. Tornapad3. Zsámoly4. Tornaszőnyeg 5. Gyűrűhinta6. Mászókötél7. Gerenda

1. Magasugró mérce2. Kislabda

1.Ugrókötél2. Karika3. Tornabot4. Tömöttlabda

1. Jelzőszalag2. Műanyag labda3. Futball labda4. Kézilabda5. Kosárlabda6. Röplabda7. Ping-pong asztal

1. Húzókötél2. Stopperóra3. Mérőszalag4. Személymérleg5. .Súlypontemelkedés

mérő

124

8. Ugrószekrény9. Ugródeszka10. Röplabda háló és

állvány11. Kosárlabda palánk12. Kézilabda kapu

8. Ping-pong ütő9. Ping-pong labda

Matematika 1-4.Demonstrációs Tanulói

1. Szám- és jelkártya nagy méretben2. Öntapadós tárgyképek: pl.: virágok, falevelek, gyümölcsök, állatok,

közlekedési eszközök, játékok, háztartási eszközök, iskolás lányok, fiúk

3. Testek: téglatest, kocka – többféle méretben – fából vagy műanyagból

4. Síklapok: háromszögek, négyszögek, ötszögek, kör – különböző méretben színes kartonból

5. Méterrúd, mérleg súlyokkal, űrmértékes edények, hőmérő, óralap mozgatható mutatókkal

6. Törtkészlet 7. Szám- és műveletkártyák.8. Sík és térmértani modellező készlet9. 1 db egyenes vonalzó, 2 db háromszög vonalzó, körző10. Lyukastábla gumigyűrűkkel11. Mértékegység tábla

1. piros-kék korong2. Színesrúd – készlet3. Számkártyák 20-ig, műveleti és relációs jelekkel4. Logikai készlet5. Számegyenes 0-100-ig, egyesével beosztva6. 3 db dobókocka7. Szöges tábla gumigyűrűkkel8. Olló9. Mérőszalag10. Óra – mozgatható mutatókkal11. Átlátszó papír12. Törtkészlet 13. Játékpénz-készlet14. 1 db egyenes vonalzó, 2 db háromszög vonalzó,

Környezetismeret 1-4. évfolyamTematikus- és falitérképekDemonstrációs eszköz:1. Kémcsőállvány

125

2. Kémcső 3. Nagyméretű falitükör4. Lázmérő 5. Műanyag üreges mértani testek beosztással 6. Mérőhenger 500 ml-es 1db

Tevékenykedtető eszközök7. Mérőszalag 8. Átlátszó műanyag tárolóedények (1 és 2 dl-es)

Modellek - EmberiModell – Növényi

Biológia 7-8. évfolyamTérkép / eszköz / modellapplikáció / preparátum

Falikép / transzparens

Tematikus- és falitérkép1. Európa domborzata és vizeiDemonstrációs / tevékenykedtető eszközök2. Tanári labormikroszkóp 3. Tanulói mikroszkóp 4. Kézi nagyítóEmbertani modell * torzó5. Torzó6. Fog7. Szem 8. Fül9. SzívKépcsomagok (applikáció)10. Tanári képcsomag 6.11. Tanári képcsomag 7.Csontvázak / preparátumok

Rendszertani falikép sorozatEmlősök, madarak, hüllők, halak, ízeltlábúak (rovarok, rákok, pókszabásúak), puhatestűek (csigák, kagylók, fejlábúak/lábasfejűek), gyűrűsférgek, csalánozók, szivacsok)

126

12. Emberi csontváz

Egészségtan 6-8. évfolyamEszköz / modell / applikáció Falikép / videofilm

Modell1. Szuvas fog modellje

Veszélyforrások1. Egészséges táplálék összetétele és az emésztő szerveink2. Az alkohol káros hatása3. A dohányzás veszélyei4. Az emberi szaporodás5. Másodlagos nemi jellegek6. A kábítószerek7. TestápolásVideofilm: Emberi kapcsolatok, ön ismeret

Ének 5-8. évfolyam. Ritmus eszközök, hangszerek: Film, hanghordozó

1. Triangulum,2. Pianíno

1. Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n2. Videofilmek:

Bánk bán ( operafelvétel ) Szörényi-Bródy: István a király

Fizika 7-8. évfolyam

Szaktantermi felszerelések: 1. Vetítő-ernyő2. Diavetítő 3. Írásvetítő

127

Eszközök:1. Mikola-féle cső2. Változtatható dőlésszögű lejtő, változtatható simaságú felülettel3. Változtatható dőlésszögű lejtős sínpár, golyóval4. Különböző méretű és erősségű spirálrugók5. Dinamométer-készlet6. A testre ható erők egyensúlyának bemutatására szolgáló tábla, a

dinamométerek, súlyok beakasztására szolgáló furatokkal 7. Közlekedőedények 8. Eszközkészlet arkhimédész törvényének demonstrálására9. Cartesius-féle búvár10. Demonstrációs folyadékos hőmérő11. Tanulókísérleti alkoholos hőmérő12. Eszköz a lineáris hőtágulás bemutatására 13. A robbanómotorok működését szemléltető metszet-modell14. Fényből áram (videokazetta/DVD)15. Részecskemodell (videokazetta/DVD)16. Nyomás, súrlódás vizsgálatára alkalmas eszközkészlet17. Mágneses rúdpár fatokban18. SI mértéktáblázat (falikép)19. Rúgós erőmérő20. Hőmérő21. Hőtágulást bemutató tanári eszközkészlet22. Kétütemű motorminta23. Négyütemű motorminta24. Mérőműszer(Voltax)25. Sztatikus elektromosságot létrehozó eszközkészlet

26. Ebonit-rúd elektrosztatikai kísérletekhez27. Elektroszkóp28. Elektrométer29. Zseblámpaizzók foglalatban, dugaszoló csatlakozóval30. Egyenáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer (középállású),

változtatható méréshatárral31. Váltóáramú demonstrációs áram- és feszültségmérő műszer, változtatható

méréshatárral32. Demonstrációs tábla egyszerű áramkörök összeállítására, dugaszolással

csatlakoztatható szerelvényekkel (telep, kapcsolók, izzólámpák, mérőműszerek)33. Iskolai tápegység 0-24 v között változtatható feszültséggel, min.5 a

terhelhetőséggel34. Demonstrációs rúdmágnes készlet35. Lágyvas rúd36. Szétszedhető iskolai transzformátor készlet, különböző tekercsekkel, vasmaggal37. Optikai pad lovasokkal, az optikai elemek rögzítését szolgáló tartókkal38. Optikai padba is illeszthető lámpa, 12 v, min 100 w-os, nagy fényerőt biztosító

izzóval39. Homorú tükör, száron40. Domború tükör, száron41. Tanulókisérleti eszközkészlet áramkörök létrehozására42. Tanulókisérleti eszközkészlet a fény vizsgálatára43. Áramátalakító44. Csengőreduktor45. Elektrovaria (tanári bemutató eszközkészlet)46. Transzformátor modell

Társadalom- és emberismeret, etika 7-8. évfolyamKözvetlenül használható eszközök

Nyomtatott szöveg, nyomtatott kép, atlasz Fali térkép, oktatótábla, tárgymásolatok, időszalag1. Válogatás a legfontosabb polgárjogi

szövegekből és törvényekből1. A látás és hallásérzékelés sematikus modelljét bemutató oktatótáblák 2. A kommunikációs folyamatot szemléltető oktatótábla 3. A nemi érettség fizikai jellemzőit bemutató oktatótáblák 4. A polgári demokráciák felépítését, a hatalmi ágak megosztását szemléltető

128

oktatótáblák/fóliasorozat5. A magyarországi etnikai kisebbségek illetve a határainkon túl élő magyar kisebbségek

számarányát és elhelyezkedését szemléltető térkép Földünk és környezetünk 6-8. évfolyamtantermi eszközök, felszerelések:

129

Elsötétíthető tanterem, (szaktanterem) Térképtároló, hordozható térképtartó Hordozható vetítőállvány, vetítőernyő Írásvetítő

Diavetítő Televízió Videolejátszó Számítógép internetes hozzáféréssel

Térképek, nyomtatott taneszközök1. Világatlasz Falitérképek:2. A Föld éghajlata (a tengerá- ramlásokkal és klímadiagram-

mokkal)3. A Föld országai4. A Föld népessége5. A Föld mezőgazdasága6. A Föld ásványkincsei és bányászata7. Afrika domborzata és ennek kontúrtérképe (duo–térkép)8. Ausztrália és Óceánia domborzata és ennek kontúrtérképe (duo–

térképe)9. Észak-és Közép-Amerika domborzata (duo-térkép)10. Európa domborzata és ennek kontúrtérképe (duo-térkép)11. Európa országai (duo-térkép)12. Észak-Európa országai13. Nyugat-Európa országai14. Dél-Európa országai15. Az Európai Unió16. Nagy-Britannia 17. Az Apennini-és a Balkán-félsziget országai18. Közép-Európa domborzata és ennek kontúrtérképe (duo-térkép)19. A Kárpát-medence domborzata20. Magyarország domborzata és ennek kontúrtérképe (duo-térkép)21. Magyarország megyéi és köz-lekedése, illetve ennek

kontúrtérképe (duo-térkép)22. Budapest közigazgatása, gazdasága44. Olvasókönyv-szemelvénygyüj- temény a kontinensek, országcso-

portok, országok természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatására (általános iskolai)

Modell, gyűjtemény, mérőeszköz

1. Természetföldrajzi földgömb 2. Magyarország ásvány- és

kőzet- gyűjteménye (demonstrációs) és tanulói

3. Kézi nagyító

Kivetíthető audiovizuális eszközök(dia, videofilm, CD

1. Afrika, Ausztrália és Óceánia, Amerika, Ázsia, Európa természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti jellemzőit, tipikus tájait, az életmód jellegzetességeit bemutató, kivetíthető információhordozó (dia, videó, CD)

Informatika 4-8. évfolyam. Hardverek Szoftverek, falitablók

130

Pentium típusú számítógép (8 db). Monitor (SVGA) (8 db). Billentyűzet (8 db). Egér (8 db). CD meghajtó 40x (8 db) Hangkártya + hangfal (8 db). Projektor (1 db). Modem – Internet hozzáféréshez Tintasugaras nyomtató Szkenner Digitális fényképezőgép

1. Falitablók:a. A számítógép belső felépítése b. Az input-output eszközök csatlakoztatásac. A billentyűzet.d. Nyomtatók felépítésee. Az egérf. háttértárak

2. Alapvető programok:a. WINDOWS 98 vagy 2000.b. OFFICE 97 vagy 2000.c. Szoftver az INTERNET hálózatban való működtetéséhez

Kémia 7-8. évfolyamA kémia szertár alapvető fogyóeszközei

Demonstrációs Tevékenykedtető – 2 fő részére1. Dörzspapír2. Gyertya3. Gyufa4. Gyújtópálca

5. Konzervdoboz6. Szűrőpapír7. Törlőruha8. Vatta

1. 3 db gumigyűrű2. 3 db gyertya3. 1 doboz gyufa4. 2 db gyújtópálca

5. 2 db szívószál6. 1 db törlőruha

Vegyszerek és anyagok

131

1. Ammónia oldat2. Alumínium por3. Alumínium forgács4. Alumínium-klorid5. Alumínium-oxid6. Bauxit7. Benzin8. Bróm9. Cink por10. Cink granulátum11. Cink-klorid12. Ecetsav13. Étolaj 14. Faszén15. Foszfor vörös16. Grafit17. Hypo18. Indigó19. Kalcium-karbonát20. Kalcium-oxid21. Kalcium-szulfát22. Kálium-bromid23. Kálium-jodid24. Kálium-permanganát25. Kálium-nitrát26. Keményítő27. Kén por

28. Kockacukor29. Kőolaj (nyers)30. Kőolajpárlatok31. Klórmész32. Lakmusz33. Magnézium por34. Magnézium szalag35. Magnézium-klorid36. Magnézium-oxid37. Mangán-dioxid38. Márvány39. Mosópor40. Nátrium-foszfát41. Nátrium-hidrogén-karbonát42. Nátronmész43. Ólom44. Orvosi szén45. Poliamid46. Polietilén47. Polisztirol48. PVC lap49. Réz lemez50. Sárgaréz51. Szappan52. Szénpor53. Szilícium54. Szilícium-dioxid55. Szőlőcukor56. Tinta57. Vas por58. Vas reszelék59. Vas(III)–oxid60. Vas-szulfid

1. Ásványi szén minták2. Borszeszégők3. Égetőkanalak4. Főzőpoharak 50, 100, 250, 500, 1000 cm3-es5. Gázfelfogó hengerek (magas)

6. Gumidugók különböző méretekben7. Gumicsövek különböző méretekben8. Gyújtópálca9. Edények vegyszerhulladékoknak10. Írásvetítő transzparensek (készek)11. Kémcsövek12. Kémcsőállványok 10 helyes13. Kémcsőfogók (fa)14. Kémcsőfogók (fém)15. Kémcsőkefék16. Kőzetek17. Kristályosító csészék 10 cm-es18. Kristályrács modellek (gyémánt, NaCl)19. Óraüvegek 6-8 cm-es20. Pipetták 10, 20 cm3-es kétjelű, 25 cm3-es osztott21. Táramérleg súlysorozattal22. Üvegbotok23. Üvegkádak24. Vas háromlábak25. Védőszemüvegek26. Kémcső27. Főzőpohár28. Óraüveg29. Borszeszégő30. Kémcsőfogó31. Vasháromláb32. Azbesztháló33. Vízbontó készülék34. Kalotta molekulamodell35. Pálcika modell36. Falitáblók:

Periodusos rendszer

37. Videokazetták: Ismeretlen ismerős a víz Kincsek a homokban és a bányákban A fémek általános jellemzése A víz Az élet elemei

Levegő, tenger, kőzet Atom és molekula Tűzijátéktól a házépítésig A magyar ezüst, az alumínium Az év féme a vas

Magyar nyelv és irodalom 5-6.évfolyamDigitális adathordozó(CD-ROM, Internet

1. Mitológiai, bibliai történeteket feldolgozó digitális információhordozó / film

2. Arany János verseit, a Toldiból, a Toldi estéjéből vett részleteket tartalmazó digitális információ-hordozó / hanghordozó.

Film, dia és hanghordozó

1. A Pál utcai fiúk című film.2. Az Egri csillagok című film3. A Lúdas Matyi című film

Oktatótábla, fólia, Sokszorosítható képsor, térkép

1. Az alsó tagozatban tanult nyelvtani és helyesírási ismeretek rendszerezése oktatótáblán / fólián

2. A magyar nyelv hangállományát bemutató oktatótábla / fólia.

3. Tájleíró fogalmazáshoz sokszorosítható fénykép, festmény különféle perspektívából

4. A szófajokat és tipikus toldalékaikat bemutató oktatótábla / fólia

5. A szófajok főbb helyesírási szabályait rendszerező oktatótábla / fólia

Nyomtatott eszközök,Szótár,szemelvénygyűjtem

ény, ,feladatlap, szókártya

1. Értelmező szótár2. Szinonimaszótár3. Igék, tulajdonnevek, melléknevek

helyesírásának gyakorlására alkalmas feladatlapok

4. Sokszorosítható feladatlapokon idézetek a Lúdas Matyiból és az Egri csillagokból felismerés, értelmezés, jellemzés céljára

Magyar nyelv és irodalom 7-8. évfolyamFilm, dia és hanghordozó

1. Mikszáth: Szent Péter esernyője (film)

Oktatótábla, fólia,Sokszorosítható képsor, térkép

1. Az összetett mondat tananyagát rendszerező oktatótábla / fólia

2.

Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény, feladatlap, szókártya

1. Értelmező szótár2. Szinonimaszótár3. Az egyszerű mondat központozásának, a tulajdonnevek és a belőlük

képzett melléknevek helyesírásának gyakorlására szolgáló szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal

4. A tagmondatok sorrendjének, a szórendnek, néhány nyelvhelyességi kérdésnek tanulmányozására alkalmas szemelvénygyűjtemény sokszorosítható feladatlapokkal

Matematika 5-8. évfolyam

Demonstrációs Tanulói1. Számkártyák nagy méretben2. Mérőrúd, mérőszalag3. Körző, vonalzó, szögmérő4. Helyiérték táblázat5. Kétkarú mérleg, súlysorozat6. Sík és térgeometriai modellező7. Űrmértékmodell, mérőedények8. Logikai készlet9. Testmodellek10. Számegyenes11. Hőmérő12. Mágnesek13. Földgömb, atlasz14. Óramodell15. Számítógép16. Internet17. Matematika CD-ROM-ok pl.

Nincs királyi út Matek Manó Comenius LOGO

1. Mérőrúd, mérőszalag2. Körző, vonalzó, szögmérő3. Tükör4. Számegyenes5. Korong készlet (piros-kék)6. Zsebszámológép7. Szívószál, hurkapálca, rajzlap8. Milliméterpapír, pontrácsok, 9. Ragasztó, ragasztószalag10. Kartonpapír, olló11. Dobókocka, játékpénz12. Fonal, zsineg13. Átlátszó papír 14. Szögestábla gumigyűrűkkel

Matematikai faliképek mértékegységek geometriai alapfogalmak halmazok párhuzamos szárú szögek merőleges szárú szögek négyszögek

eltolás elforgatás tükrözés területszámítás,

kerületszámítás kör

Pitagorasz tétele hasáb egyenes körkúp, gúla testek felszíne, térfogata lineáris függvény

(transzformációk)

másodfokú függvény (transzformációk)

abszolútérték függvény (transzformációk)

Szaktantermi felszerelések 1. Négyzethálós tábla 2. Mágneses tábla

3. Írásvetítő4. Vetítő-ernyő5. Video lejátszó televízióval

vagy video-projektor

6. Matematikai faliképek 7. Demonstrációs eszközök

8. Tevékenykedtető eszközök9. Matematikai szakkönyvek10. Írásvetítő fóliasorozatok

Idegen nyelv 3-8. évfolyamTanulói alapfelszerelés

Tankönyv / Kurzuskönyv Tanulói munkafüzet Tanulói hangzóanyag Kétnyelvű tanulói szótár

Tanári alapfelszerelés Tankönyv / Kurzuskönyv Tanári kézikönyv Tanulói munkafüzet Hangzóanyag osztálytermi munkához Tanulói hangzóanyag A kurzuskönyvhöz tartozó teszt anyag Teszteléshez tartozó hangzóanyag

Németország (falitérkép)

Kazettalejátszó Fénymásolási lehetőség

A. Készségfejlesztő könyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított minden szintnek megfelelően

hallott szöveg értése fejlesztésére beszédkészség fejlesztésére olvasott szöveg értése fejlesztésére íráskészség fejlesztésére integrált készségek fejlesztésére kulturális készségek fejlesztésére

B. Gyakorlókönyvek, hangzó anyagok és multimédiás anyagok az iskolában tanított szinteknek megfelelően legalább egy tanulócsoportra való:

nyelvtani gyakorláshoz szókincsfejlesztéshez nyelvhasználati szabályokhoz, kommunikációs

feladatokhoz játékokhoz szerepjátékokhoz drámajátékokhoz projekt munkához

C. Mozgóképanyagok folyamatosan fejlesztve a témakörlistának és a tanulók érdeklődésének megfelelően tanfilmek, riportfilmek, dokumentumfilmek, ismeretterjesztő filmek, játékfilmekD. Szakmódszertani könyvek a szükségleteknek megfelelően az állományt folyamatosan fejlesztve E. Falitablók: Német:

o A névelőo Gyenge ige ragozásao A névelőo A főnév szótári alakjaio Időbeli, módbeli segédigéko Erős ige ragozásao Időbeli, módbeli segédigéko A személyes névmáso Az elöljárószóo A melléknév ragozásao A személyes névmás ragozásao A főnév ragozásao A birtokos névmáso A melléknév ragozása

Angol: Prepozíciók Országok, nemzetiségek Fonetika

Rajz 1-8. évfolyam.

Demonstrációs, ill. tevékenykedtető eszközök

1. Műanyag, átlátszó hengerek, gúlák.2. Táblai körző (fém hegyű).3. 600-os táblai vonalzó.4. 450-os táblai vonalzó.5. 100 cm-es táblai vonalzó.6. Táblai szögmérő.7. Műanyag, átlátszó kocka, tégla.

Tánc 1-8. évfolyamSzaktantermi felszerelés: Anyagok hangkazettán vagy CD-n, könyvek

1. Terem mozgatható székekkel2. Szőnyeg3. Tükörfal4. CD lejátszó és/vagy magnetofon5. Video kamera6. Mikrofon

1. Népzenei CD/magnókazetta2. Történelmi korok táncainak zenéje CD3. Társastáncok zenei anyag CD4. Napjaink zenéje CD5. Történelmi társastáncok, modern társastáncok előadása filmen6. Egyszerű jelmezek dramatizáláshoz7. Gabnai K.: Drámajátékok8. Kaposi L.: Drámapedagógiai olvasókönyv9. Kaposi L.: Drámafoglalkozások gyerekeknek, fiataloknak10. Montágh I.: Mondjam vagy mutassam?11. Lázár K.: Népi játékok12. Kaposi L.: Játékkönyv13. Varga I.-Gönczi K.-Pintér I.: Önismereti játékok gyűjteménye14. Hajas Zs.: Kommunikációs gyakorlatok15. Karácsony Zs.: Jeles napok, ünnepi szokások

Technika 5-8. évfolyam

Szaktantermi felszerelések1. Tanulói munkaasztalok Demonstrációs, ill. Tevékenykedtető eszközökBunsen-égőFőzőpohárHurkapálcaKartonpapírKépcsőfogóNagyméretű tálcaÓraüvegRagasztóSerpenyős mérlegSúlysorozatFémépítőkészletSzerelőkészlet a gépelemek és mechanikai meghajtások tanulmányozásáhozFaliképSzámítógép felépítése és részeitA CD-lejátszók elve

Irodaeszközök és háztartási felszerelések összesítéseIratkapcsolóIrodai lyukasztóOllóEcsetPapír- és fa ragasztóTábla - vonalzók ÁsóKapaGereblye

MetszőollóLapátPartvisPorszívóVödörCikk-cakk ollóCentiméterVarrógép

Természetismeret 5-6. évfolyamTérkép / Eszköz / Modell Falikép / Transzparens

Applikáció / Diasorozat PreparátumTematikus- és falitérkép1. Kárpát-medence domborzata és vizei2. Európa domborzata és vizei3. A Föld domborzata és vizei 4. Magyarország kontúrtérképe5. Európa kontúrtérképe

Demonstrációs / tevékenykedtető eszközök6. Tanári kőzetgyűjtemény 7. Földgömb (bemutató, nagyméretű) 8. Tanuló iránytű 9. Szétszedhető köbdeciméter 10. Térfogatmérő edénykészlet 11. Prizma 12. Szétszedhető köbdeciméter 13. Karosmérleg14. Súlykészlet

Képcsomagok (applikáció)15. Tanári képcsomag 5.16. Tanári képcsomag 6.

Csontvázak / preparátumok1. Sertésláb2. Juh koponya3. Sertés koponya4. Kutya koponya5. Egér koponya6. Állati fogtípusok gyűjt.7. Burgonyabogár (műgyantában)8. Cserebogár (műgyantában)9. A cserebogár fejlődése

Testnevelés és sport 5 – 8 évfolyamEszközök a motoros próbák ellenőrzéséhez:

o Értékelő táblázatoko Mérőszalag (10, 30, 50 m.)o Stopperórao Testmagasság mérőo Személymérlego Súlypontemelkedés mérő

Tornatermi és szabadtérifelszerelések

Atlétikai szerek, eszközök

Tornaszerek, eszközök Sportjáték szerek és eszközök

Egyéb felszerelések és eszközök

1. Bordásfal2. Tornapad3. Zsámoly4. Tornaszőnyeg 5. Gyűrűhinta6. Mászókötél7. Gerenda8. Ugrószekrény9. Ugródeszka10. Röplabda háló és

állv.11. Kosárlabda palánk12. Kézilabda kapu

1. Magasugró mérce2. Kislabda3. Rajttámla4. Súlygolyó

1.Ugrókötél2. Karika3. Tornabot4. Kézisúlyzó5. Tömöttlabda

1. Jelzőszalag2. Műanyag labda3. Futball labda4. Kézilabda5. Kosárlabda6. Röplabda7. Ping-pong asztal8. Ping-pong ütő9. Ping-pong labda10. Tollaslabda11. Tollaslabda ütő

1. Húzókötél2. Stopperóra3. Mérőszalag4. Személymérleg5. Testmagasság mérő6. Súlypontemelkedés mérő7. Videofilmek az egyes

sport- és szabadidős tevékenységek bemutatására

Történelem 5-8. évfolyamKözvetlenül használható eszközök Közvetetten használható eszközök

Nyomtatott szöveg, nyomtatott kép, atlasz

Fali térkép, oktatótábla, tárgymásolatok, időszalag Transzparens, dia, hangkazetta, video, CD

1. Olvasókönyv, történetgyűjtemény az 5. osztály számára

2. Olvasókönyv, történetgyűjtemény a 6. osztály számára

3. Magyar királyok portréi4. Fejedelmek, hadvezérek

portréi5. Olvasókönyv,

forrásgyűjtemény a 7. évfolyam számára

1. Az ember elterjedése a Földön - falitérkép, napjaink legjellegzetesebb természeti népeinek bemutatásával

2. Az ókori Kelet nagy civilizációi – falitérkép3. A történelem korszakait bemutató időszalag4. Bibliai tájak (Ó – és Újszövetség) – falitérkép5. Az Ókori Görögország -falitérkép6. A Római Birodalom falitérképe7. A magyar nép vándorlása és a honfoglalás – falitérkép 8. Az ember elterjedése a földön – falitérkép napjaink jellegzetesebb természeti

népeinek bemutatásával9. Az ókori Kelet nagy civilizációi – falitérkép10. Az arab világ és iszlám kultúra – falitérkép

1. A honfoglalók és kalandozók magyar harcosát és fegyvereit szemléltető transzparens

2. Erdély népei a XVI-XVII. században – transzparens

3. Az EU politikai intézményrendszere -transzparens

4. A NATO szervezetei - transzparens5. Az ENSZ felépítése - transzparens6. A magyar politikai

intézményrendszert szemléltető fóliasorozat / oktatótáblák

6. Olvasókönyv, forrásgyűjtemény a 8. évfolyam számára

7. A Magyar Köztársaság Alkotmánya

8. Válogatás a legfontosabb polgárjogi szövegekből és törvényekből

11. Európa a XV. században – falitérkép12. A hűbéri társadalmat rekonstruáló (egyszerűsített) applikációs készlet13. A középkori uradalom jellegzetességeit ábrázoló oktatótábla14. Magyarország a XI. században – falitérkép15. Magyarország a XIII. században, a tatárjárás – falitérkép16. Magyarország a XIV. században falitérkép17. Magyarország a XV. században – falitérkép18. A nagy földrajzi felfedezések – falitérkép19. Európa a XVI. században, és a reformáció – falitérkép 20. A föld képe a XVII-XVIII. században – falitérkép A föld képe a XVII-XVIII.

században – falitérkép21. A három részre szakadt Magyarország – falitérkép 22. Magyarország a XVII. században; a török kiűzése – falitérkép23. A Rákóczi szabadságharc – falitérkép24. Az USA függetlenségi harca és kialakulása -falitérkép25. Európa a Napóleoni háborúk korában - falitérkép26. Magyarország a XVIII. században (Magyarország nemzetiségei) - falitérkép 27. Magyarország a reformkorban - falitérkép 28. A magyar szabadságharc - falitérkép29. A márciusi forradalom eseményei Pest-Budán - falitérkép30. Európa a XIX. század második felében - falitérkép31. Az USA 1861-1914 között - falitérkép32. A Balkán a XIX. század második felétől 1914-ig - falitérkép33. A szövetségi rendszerek kialakulását bemutató fali kontúrtérkép és

applikációs készlet (erőviszonyok, kapcsolatok)34. Az áprilisi törvények és a forradalom eredményei - oktatócsomag35. Az Osztrák Magyar Monarchia - falitérkép36. Magyarország 1867-1914 (közigazgatás, gazdaság, közlekedés, kultúra)

falitérkép 37. Magyarország nemzetiségei 1900 körül - falitérkép38. Az első világháború - falitérkép39. Európa az első világháború után - falitérkép40. Európa a 1936-1939- falitérkép41. A Szovjetunió a két világháború között - falitérkép42. A történelmi Magyarország felbomlása a Tanácsköztársaság - falitérkép

43. A trianoni Magyarország (közigazgatás gazdaság, kultúra) - falitérkép44. A második világháború - falitérkép45. Európa 1945-1989 között 46. A világ 1945-1970 körül 47. Az EU - falitérkép48. Az EU politikai intézményrendszere - transzparens49. Magyarország 1945-1990 (közigazgatás, gazdaság, kultúra) - falitérkép50. 1956 Magyarországon, 1956 Budapesten - falitérkép51. Magyarok a Kárpát-medencében – falitérkép

Mozgóképkultúra és médiaismeret 8. évfolyam.

Technikai eszközök Szemléltető művek, taneszközök

1. fényképezőgép 2. VHS-rendszerű videolejátszó/felvevő tunerrel 3. televízió 4. VHS-rendszerű videokazetták (felvételre, archiválásra alkalmas,

10db)5. Kábeltv-csatlakozás

Filmek és videoműsorok (20-30 db) Tankönyv Szöveggyűjtemény a mozgóképkultúra és médiaismeret

tanulásához Tanári kézikönyv a mozgóképkultúra és médiaismeret

oktatásához

2. Az egyes tantárgyak tanítását segítő felszerelések és taneszközök felsorolása a mikófalvi iskolában:

a.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.

(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

b.) A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítők, diavetítők, fali vetítővásznak, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

c.) A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) tantárgyanként:

Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyamOktatótábla, fólia, kivetíthető, sokszorosítható kép/képsor Nyomtatott eszközök, szótár, szemelvénygyűjtemény,

feladatlap, szókártya, videofilm1. A magyar ábécé betűi 2. A betűk csoportosítása3. Szótagolás, elválasztás4. A szótő és a toldalék5. Szóvégi magánhangzók6. A j hang jelölése (2., 3., 4. osztály)7. Ly-os szócsaládok8. Kiejtéstől eltérően írjuk9. A mondatfajták10. Szófajok: ige, főnév, melléknév, számnév11. Történelmi időszalag12. Melléknevek és helyzetek13. Szituációk és helyzetek14. Eseményképek szógyűjtéshez, mondatalkotáshoz15. A mindennapi élet szituációit ábrázoló képek

1. Hívóképek a hangtanításhoz2. Betűhívókészlet3. Betűkártyák 4. Szó- és szótagkártyák5. Helyesírási szótár6. Gyermeklexikon7. Magyar értelmező kéziszótár8. Magyar népmesék (videofilm)9. Magyar mondák (videofilm)

Környezetismeret 1-4. évfolyamDemonstrációs illetve tevékenykedtető eszközök Videofilm:

1. Az idő (oktatótábla)2. Iránytű 3. Magyarország domborzati térképe4. Magyarország megyéi térkép

Életközösségek I.: Kis növényismeretÉletközösségek II.: Erdő mélyénÉletközösségek III.: Vadvirágos rétekenÉletközösségek IV.: Vizek mentén

5. Ásvány és kőzetgyűjtemény6. Nagyító7. Emberi fog8. Teljes átalakulás9. Virágmodell10. Hőmérő, mérőszalag, mérleg, űrmértékes edények, óra11. Főzőpohár, kémcső, kémcsőállvány

Színek szárnyán- nappali lepkék védelmeKözlekedési suliAz egészséges táplálkozás

Matematika 1-4. évfolyamDemonstrációs Tanulói

1. Számhívó képek 0-20-ig2. Szám- és jelkártya nagy méretben3. Számegyenesek4. Testek5. Síklapok6. Babilon-készlet7. Méterrúd, mérőszalag, mérleg súlyokkal, űrmértékes edények,

hőmérő, óralap mozgatható mutatókkal8. Törtkészlet 9. Egyenes vonalzó, háromszög vonalzó, körző10. Lyukastábla gumigyűrűkkel11. Mértékegység táblák /idő, hosszúság, tömeg, űrtartalom/12. Szorzó- és bennfoglaló táblák

1. Piros-kék korong2. Számolópálcika3. Színes-rúdkészlet4. Számkártyák 20-ig, műveleti és relációs jelekkel5. Logikai készlet6. Számegyenes 7. Dobókocka8. Szöges tábla gumigyűrűkkel9. Olló10. Mérőszalag11. Óra mozgatható mutatókkal12. Törtkészlet 13. Játékpénz14. Egyenes vonalzó, háromszög vonalzók15. Zsebtükör16. Helyi érték táblázat, Százastábla

Ének 1-4. évfolyamRitmus eszközök: Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n

TriangulumXilofon Kisdob

1. Zenehallgatás 1-4.osztály2. Gyermekdalok.3. Himnusz, Szózat4. Egyházi énekek.5. Jeles napok, ünnepkörök dalai.

6. Kórusművek, műzenei szemelvények

Testnevelés 1-4. évfolyamEszközök a motoros próbák ellenőrzéséhez:

Értékelő táblázatokMérőszalagStopperóraTestmagasság mérőSzemélymérlegSúlypontemelkedés mérő

Tornatermi és szabadtérifelszerelések

Atlétikai szerek, eszközök

Tornaszerek, eszközök Sportjáték szerek és eszközök

Egyéb felszerelések és eszközök

1. Bordásfal2. Tornapad3. Zsámoly4. Tornaszőnyeg 5. Mászókötél6. Gerenda7. Ugrószekrény8. Ugródeszka9. Röplabda háló és

állvány10. Kosárlabda palánk11. Kézilabda kapu

1. Magasugró mérce2. Kislabda

1.Ugrókötél2. Karika3. Tornabot4. Tömöttlabda

1. Jelzőszalag2. Műanyag labda3. Futball labda4. Kézilabda5. Kosárlabda6. Röplabda7. Ping-pong asztal8. Ping-pong ütő9. Ping-pong labda

6. Húzókötél7. Stopperóra8. Mérőszalag9. Személymérleg10. Súlypontemelkedés

mérő11. Testmagasság mérő

Technika és életvitel 1-4. évfolyamDemonstrációs ill. tevékenykedtető eszközök Oktatótábla, videofilm

1. Olló2. Kés3. Kalapács

Mértékegységek (oktatótábla)Közlekedési suli (videofilm)

4. Szövőkeret5. Fémhuzalok6. Vonalzók7. Mérőszalag8. Fémépítő9. Építődoboz10. Ásvány és kőzetgyűjtemény11. Nagy építőmester12. Mintázó eszközök

Rajz 1-4. évfolyamDemonstrációs, ill. tevékenykedtető eszközök Diapozitív

1. Vízfesték, tempera2. Zsírkréta3. Fonalak4. Olló5. Mintázó eszközök6. Vonalzó

Diapozitívek műalkotásokról

Informatika 4. évfolyam. Hardverek Szoftverek, falitablók

Pentium típusú számítógépMonitorBillentyűzetEgér CD meghajtó 40x

3. Falitablók:a. A számítógép belső felépítése b. Az input-output eszközök csatlakoztatásac. A billentyűzet.

4. Alapvető programok:

Hangkártya + hangfal Projektor Modem – Internet hozzáféréshezTintasugaras nyomtató Szkenner

a. WINDOWS 98 vagy 2000.b. OFFICE 97 vagy 2000.c. Szoftver az INTERNET hálózatban való

működtetéséhez

Idegen nyelv 3-4. évfolyamTanulói alapfelszerelés

Tankönyv / KurzuskönyvTanulói munkafüzetTanulói hangzóanyagKétnyelvű tanulói szótár

Tanári alapfelszerelésTankönyv / KurzuskönyvTanári kézikönyvTanulói munkafüzetHangzóanyag osztálytermi munkáhozTanulói hangzóanyagA kurzuskönyvhöz tartozó teszt anyag Teszteléshez tartozó hangzóanyagFénymásolási lehetőségCd- és kazettalejátszó

3. Az egyes tantárgyak tanítását segítő felszerelések és taneszközök felsorolása a bekölcei iskolában:

a.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.

(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

b.) A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítők, diavetítők, fali vetítővásznak, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

c.) A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) tantárgyanként:

Magyar nyelv és irodalom 1-4. évfolyamOktatótábla, CD, műsoros hangkazetta. Videó kazetta Nyomtatott eszközök, szótár, szókártya Az ábécé betűi (nyomtatott, írott, kis és nagybetűk)Oktatótáblák:

Magánhangzók időtartama Mondat és szövegalkotás Mássalhangzók időtartama Szótő és toldalék A mondatfajták Főnév Köznevek, tulajdonnevek helyesírása Földrajzi nevek Ige Igekötők Igekötős igék Igeidők Melléknév Melléknév fokozása Számnév

Tanulói szókártya sorozatKépes betűkártyákÁbécés betűkártyaSzólásokat és közmondásokat értelmező segédkönyvSzó- és szóelemkártyák a tanult szófajok körébőlHelyesírási szótárGyermeklexikonGyermekenciklopédiaHívóképek a hangtanításhoz

Számnév fajtái -j és –ly a szavakban

Hangkazetták: A vadhattyúk Három kívánság Micimackó Téli történet Karácsonyi történet Karácsonyi ajándék Süsü a sárkány A farkas és a hét kecskegida A kis herceg A béka királykisasszony Nagymama mesél Garabó gereben Vuk

Videó kazetták: Egy szem borsó Karácsonyi csodák Kis vakond nadrágja Hugó a víziló Honfoglalás Mesék Mátyás királyról Brémai muzsikusok 101 kiskutya Herkules Kiskakas gyémánt félkrajcárja Szalmabábuk lázadása Bogáncs Szórakaténusz I.-II. Karácsonyi kalandok Vízipók, csodapók

Kincskereső kisködmön Magyar népmesék Szép karácsony Vuk

CD-rom: Manó olvasás 1-2. Manó ÁBÉCÉ

Matematika 1-4. évfolyamDemonstrációs Tanulói

Szám és jelkártya nagy méretbenTestek: téglatest, kockaMéterrúd, mérleg súlyokkal, űrmértékes edények, óralap mozgatható mutatókkalEgyenes vonalzó, háromszög vonalzó, körzőDemonstrációs számolólécOktatótáblák

Szorzótábla Mértékegységek Területszámítás Az idő

CD-rom Manó matek 1-2-3.

20 db (dobozos) piros-kék korongMűanyag számolópálcikaSzínes rúd készletLogikai készletDobókockaLyukas tábla gumigyűrűkkelTükörMérőszalagÓra- mozgatható mutatókkalSíkidom készletVonalzó: egyenes, háromszög, körzőJátékpénz- készletKocka és téglatest hálókDienes készlet

Környezetismeret 1-4. évfolyam

Térkép, applikáció Falikép, videó filmTérképek:

Magyarország domborzata és vizei Magyarország közigazgatási térképe Magyarország történelmi címerekkel díszített térképe Magyarország gazdasága Honfoglalás és letelepedés

Képcsomag applikáció: Tanítói képcsomag 1-4.

Faliképek: Az idő Az erdő életközössége A mező életközössége A mocsár életközössége Közlekedés jelzőtáblái Ehető és mérges gombák

Videó kazetták: Gyöngyvirágtól lombhullásig Hegyen-völgyön cimborák Nádi szélben cimborák Nemzeti értékeink (Eger) Életközösségek: I.II. III: IV. Lutra Égi vándorok Az ismeretlen Galapagos Titokzatos minivilág Rovarok és más állatok Vadon nőtt gyógynövényeink Magyarország állatvilága Makk Marci Kis növényismeret

CD-rom: Manó élővilág

Technika és életvitel 1-4. évfolyam

Demonstrációs, ill. tevékenykedő eszközök

ÉpítőkockaFonalKözlekedési jelzőtáblák, applikációs készletKözlekedési társasjátékLEGO építőkészletOllóTemperaVízfestékVonalzóTapétakésFémépítőMűanyag építőkocka

Falitérkép: A település térképe

Videó kazetták Kölcsönhatások Technika I-IV.

Rajz 1-4 évfolyam

Demonstrációs, ill. tevékenykedő eszközök

Táblai körző (fémhegyű)Egyenes vonalzóHáromszög vonalzóDemonstrációs testek (fém)

Videó kazettaRajz I-IV.

Testnevelés 1-4. évfolyamTornatermi és szabadtéri

felszerelésekAtlétikai szerek, eszközök Tornaszerek, eszközök Sportjáték szerek és eszközök

BordásfalTornapadZsámolyGyűrűhintaMászókötélUgrószekrényUgródeszkaKosárlabda palánk

Magasugró mérceKislabda

UgrókötélKarikaTömött labdaBabzsák

Műanyag labdaFutball labdaKosárlabdaTollaslabdaTollaslabda ütőTeniszütőTeniszlabda

Ének 1-4. évfolyamRitmus eszközök Zenehallgatási anyagok hangkazettán vagy CD-n

TriangulumXilofonDallamkirakó (tanári és tanulói)Ritmus és betűkottás olvasókészlet

GyermekdalokHimnuszSzózatÓmuzsika együttesFülharmóniák (zeneoktatási segédanyag)Manó MuzsikaMilleniumi óda

Informatika 4. évfolyamHardverek Szoftverek, falitablók

Pentium típusú számítógép Monitor (SVGA) Billentyűzet Egér CD meghajtó

5. Falitablók:a. A számítógép belső felépítése b. Az input-output eszközök csatlakoztatásac. A billentyűzet.

6. Alapvető programok: WINDOWS 98 vagy 2000,

Idegen nyelv 3-4. évfolyamTanulói alapfelszerelés Tanári alapfelszerelés

Tankönyv / KurzuskönyvTanulói munkafüzetTanulói hangzóanyagKétnyelvű tanulói szótár

Tankönyv / KurzuskönyvTanári kézikönyvTanulói munkafüzetHangzóanyag osztálytermi munkáhozTanulói hangzóanyagA kurzuskönyvhöz tartozó teszt anyag Teszteléshez tartozó hangzóanyagFénymásolási lehetőségCd- és kazettalejátszó

4. Az egyes tantárgyak tanítását segítő felszerelések és taneszközök felsorolása a borsodszentgyörgyi iskolában:

a.) A pedagógiai program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.

(VI. 8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.

b.) A tananyag feldolgozását segítő szemléltetést, valamint a tanulói tevékenységet az osztálytermekben és a szaktantermekben az alábbi alapfelszerelések és eszközök szolgálják: írásvetítők, diavetítők, fali vetítővásznak, televízió, videomagnó, kazettás magnetofon, CD lejátszó.

c.) A tanórai oktató és nevelőmunkát segítő taneszközök (különféle tárgyak, eszközök és információhordozók, valamint az egyéni fejlesztést szolgáló speciális eszközök) tantárgyanként:

Történelem 5-8. évfolyam

Közvetlenül használható eszközök Közvetetten használható eszközökNyomtatott szöveg, kép atlasz Térképek, oktatótábla, tárgyak Transzparens, dia, video, CD

Tabló: Magyar történeti áttekintés A magyar államcímer története (tabló) Az őskor és az ókor története

Videók: Hitler keletnek tart Jézus A tanú A leghosszabb nap A magyarok elődeiről és a

honfoglalásról I.II.III. A tudomány kalandjai Szépmíves örökségünk (II/1; II/2.;

II/3) A piramis titka A Nílus és a fáraók

OlvasókönyvForrásgyüjtemény 5-6-7-8.Osztály számára

Térképek- Az emberiség az őskorban- Az ókori kelet Kr.e. III-I.

évezred- Az ókori Kelet- Az ókori Görögország (Hellas)- Az ókori Görögország

gazdasága, kultúrája- A görög istenek családfája- A Római Birodalom gazdasága

és kulturája- Róma- Európa a IX-X. században- Európa a XIV-XV. Században- Európa a XVI. Század végén

- Európa a XVII. Század közepén (2 db)

- Felfedezések és a gyarmatosítás a XV-XVII. Században

- Európa a XIX. Század 2. felében

- Európa 1815-1849- Európa a XIX. Százas 2.

felében- Ez az I. világháború idején- Az I. világháború- A II. világháború- Magyarország 1526-1606- A feudális Magyarország (2

db)- Magyarország a XVIII.

Században (2 db)- Magyarország 1848-49 I.-II..- A tavaszi hadjárat- A trianoni béke

következményei- Hazánk felszabadítása- Magyarország gazdasága és

társadalma- Az Európai unió

Ezernyi piramis Harci repülőgépek Az USA légiereje

CD A trianon szindróma

Tánc és dráma (5-8. évfolyam)

Szaktantermi felszerelés Anyagok hangkazettán vagy CD-n, könyvek Terem mozgatható székekkel Szőnyeg Tükörfal Ritmushangszerek CD lejátszó Video kamera Mikrofon

Gabnai K: Drámajátékok Megyesiné A.Zs. Színjátszókönyv Oktatófilm a történelmi társastáncokhoz és a néptánchoz

(NAT) Játékgyüjtemények

Magyar nyelv és irodalom 5-8. évfolyam

Digitális adathordozó dia, Cd, video Tablók, képsorok, térkép Nyomtatott eszközökVideok:

Légy jó mindhalálig A Pál utcai fiúk A kőszívű ember fiai Egri csillagok Bánk bán Kincskereső kisködmön Tüskevár I-II. Csokonai Karinthy: Így írtok ti

CD Az aranyember A Nyugat kritikusai

Írók, költők arcképcsarnoka Irodalomtörténeti térkép Arany János élete (térkép) A görög istenek családfája

Értelmező szótár Szinoníma szótár Sokszorosítható fl. Szövegértést fejlesztő sokszorosítható

fl Képsorok a fogalmazás tanításáoz

Informatika 4-8. évfolyam

Hardverek Szoftverek, falitabló Pentium típusú számítógép (15 db) Monitor (SVGA) (18 db) Billentyűzet (18 db) Egér (18 db) CD meghajtó 40x (15 db) Hangkártya, hangfal (30 db) Projektor (1 db) Modem-internet hozzáféréshez Tintasugaras nyomtató 1 db Szkenner (2 db) Digitális fényképező gép Digitális videokamera Lézernyomtató HP Vetítővászon Webcamera Pen-drive Notebook (2 db) Monitor switc (2 db) Fénymásoló + nyomtató Hangkártya Színes lézernyomtató

Falitablók A számítógép belső felépítése A billentyűzet működése Algoritmusok folyamatábra

Alapvető programok Windows XP Office 97 vagy 2000 Szoftver az internet hálózatban való működtetéséhez Norton antivírus Dazzle Movie Star 5 Interaktív CD-k

o Twist Olivero Arany Jánoso Csodálatos univerzumo Internet kalauz 1-3 alapoko Matematika kalauzo Kémia kalauzo PC műhely o Corel DrawGraphics Suite 12

Ének-zene 5-8. évfolyam

Ritmus eszközök, hangszerek Film, hanghordozók Triangulum Furulyaiskola I-II. (Bali János)

Zongora Ritmushangkészlet Tornadob Cintányér

Zenetörténeti táblasorozat Zenehallgatás CD 5-8. o. Kulcs a muzsikához TK Kulcs a muzsikához (hangkazetta) Mozgó hangsortábla Metallofon Báthori László és a Twist Olivér Kórus (kazettás és

kottáskönyv) Hangoszlopkocka Zeneiskola (tábla)

1-4. évfolyam Posztó kottatáblák Ritmus és kottás olvasó készlet Dallamkirakó

Magyar nyelv és irodalom (1-4. o.)Oktatótábla, fólia, kivetíthető, sokszorosítható kép/képsor

(CD-ROM, dia)Nyomtatott eszközök, szótár szemelvénygyűjtemény, feladatlap,

szókártyaApáczai táblasorozat

Mondatok a beszédben (diapozitivak)Applikációs képek 3. osztály

Hétszínvilág, Hétszínvirág (hangkazetta)Nyelvtani helyesírási oktatótábla sorozat

Hangkazetta az olvasókönyvekhez

Szókártyakészlet 1-2.o.; 3-4. o.

Matematika (1-4. o.)

Demonstrációs TanlóiSík – és térmértéktani modell készlet

Mértékegységek (táblasorozat Apáczai)Űrmértéksorozat:

Tömegmérés, űrtartalom, hosszúságmérés, időmérésKocka (dm3)

Oktatótábla (mérés, mértékváltás)Kétkarú mérleg

Súlykészlet, méterrúd

Rajz (1-4. o)

Szaktantermi felszerelésMűalkotások (diapozitívak)

TestnevelésEszközök motoros

próbák ellenőrzéséhez:Értékelő táblázatok

MérőszalagStopperóra

Testmagasság mérőSzemélymérleg

Súlypontemelkedés mérőTornatermi és szabadtéri

felszerelésekAtlétikai eszközök Tornaszerek, eszközök Sportjáték szerek és

eszközökEgyéb felszerelések és

eszközökBordásfalTornapadZsámoly

TornaszőnyegGyűrűhinta

Magasugró mérceKislabda

SúlygolyókVáltóbot

Indítócsapó

UgrókötélKarika

TömöttlabdaGumikötélKézisúlyzó

JelzőszalagMűanyag labdaFutball labda

KézilabdaKosárlabda

HúzókötélStopperóraMérőszalag

SzemélymérlegMezek, nadrág, szöges

DobbantóMászókötél

TornaszekrényTorinókapu

KézilabdakapuKosárlabdapalánk

gyűrűvelPing-pong asztal

Ping-pong ütő hálóval

Gránát futócipőCsocsó

Technika és életvitel (1-4. o)Demonstrációs, illetve Tevékenykedő eszközök

Ásó, gereblye, kapa, saraboló, locsoló kanna, lapát,Satu, ráspoly, reszelő, fúró, fűrész, kalapács

Kombinált fogó, kúposfogó, harapófogó, csípőfogóSzerelőkészlet

Környezetismeret

Oktatótábla sorozat – életközösségek

1. osztályMatematika Számhívóképék, óra (tanulói)

Golyós számológépSzínes rudak

Szám és jelkártyák Logikai készlet

Mágneses számokMéterrúd, űrmérték készlet

Magyar nyelv és irodalom Betűhívóképek

Szóértékű képek és szókártyák 1-2.Kirakható betűk

Nagy és kis ABC (tabló)Ének-zene Első daloskönyvem CD

Dallamkirakó készletTechnika Szerelőkészlet

Építődoboz

2. osztályMagyar nyelv és irodalom Műanyag kis ABC

Műanyag nagy ABCNyelvtani tablók (apáczai, Romi-Suli)Szóértékű képek és szóképek 1-2. o.

Matematika Falióra műanyagSzámok 1-100-ig

Mértékegység tablóSzorzó, bennfoglaló fali tablók

Mérési tablókŰrtartalom mérő edénykészlet

Számegyenes (tantermi )Környezet ismeret Falitabló:

Az erdő szintjeiA téli madáretető vendégei

Régi mesterségekÉnek-zene 2.o.-os CD

Ritmus és betűalkotás olvasókészlet

Angol nyelv Tanulói alapfelszerelés Nyelvtani táblázat

Tankönyv (3-8.)Munkafüzet (3-8)

Munkatankönyv (2)

Tanári alapfelszerelésTankönyv (3-8)

Tanári kézikönyv (2-8)Tanulói munkafüzet (3-8)

Tanulói munkatankönyv (2.)Hangzóanyag (kazetták 2-6.)

Hangzóanyag (CD-k 7-8)Magnó, CD lejátszó, tanmenet-javaslat (2-8. o)

Tesztfüzet (3-8.o)

Térkép Brit-szigetek

Mozgóképkultúra és médiaismeret (8. o)Technikai eszközök Szemléltető művek, taneszközök

FényképezőgépVHS/DVD lejátszó

DVD lejátszóTV Kamera

Kameraállvány

TankönyvFilmek (DVD/ VHS)

Matematika 5-8. évfolyamDemonstrációs Tanulói

Szétszedhető dm3Mértani testek fémből

Mértani testek műanyagbólTáblai körző (fa)Táblai szögmérő

Táblai vonalzó (fa és műanyag)Karos mérleg

SzámolólécSzínesrúd készlet

SúlysorozatŰrmértékek

Párhuzamos szárú szögek

Fizika 7-8. évfolyamDemonstrációs Tanulói

Mikola csőHőmérő

MérőhengerRugós erőmérő

FülespohárFejtő modell

Kiskocsi modellMűanyagrúd

ÜvegrúdRúdmágnes

Gravcsonde készülékPrizma

HangvillaHomorú és domború tükör

TágulásmérőSzétszedhető iskolai transzformátor

HőmérőkMérőhengerek

Rugós erőmérőkMechanikai tanulókísérleti készletElektromos tanulókísérleti készlet

Feszültség és áramerősség mérő műszer

Kémia 7-8. évfolyamDemonstrációs Eszközök

Periódusos rendszerAtomok elektronvonzó képessége

Fémek jellemerősségi sora

Busen állványokMérőhengerek

CseppentőkFőzőpoharak

Erlenmeyer lombikokÁllólombikok

GömblombikokGázfelfogó hengerek

Műanyag kádakMágneses tanuló applikációs készletek

Azbesztes dróthálókDörzstálGyertya

Frakcionáló lombikPetricsészék

Csepegtető tölcsérÓraüvegek

Gázfejlesztő készülékKémcsőállványok

KémcsövekVízbontó készülék

Pálcika modellBorszeszégő

VasháromlábakÉgető kanalak

Kémiai diasorozatSzűrőpapír

Indikátor papírokGumicsövekÜvegcsövek

VédőszemüvegVideokazetta

Vegyszerek Ammónia oldatAmmónium-nitrátAmmónium-klorid

Alumínium porBauxitBorax

Cink porCink granulátumDenaturált szesz

EcetsavEtilalkohol

Fenolftalein porFoszfor

FoszforsavHiogany

Higany-oxidJód

JódtinktúraKalcium karbonátKalcium-szulfát

Kalcium-hidroxidKálium-permanganát

Kálium-nitrátKálium fémKeményítő

KénsavLakmuszoldat

Magnézium porMagnézium szalag

Nátrium-fémNátrium foszfát

Nátrium-hidroxid

Réz reszelékRéz-oxidSzappanSzénporSósav

SalétromsavTimsóVaspor

Vas reszelékVas oxid

Vas szulfid

Természetismeret 5-6. évfolyamTérkép, eszköz, modell, applikáció, diasorozat Falikép, Transzparens, Preparátum

HomokasztalNagyító

Preparáló készletTanári mikroszkóp

MitszetkészletTanulókísérleti eszköz

Biológia diasorozat 6.o.Biológia 4-7. transzparens

SertéskoponyaJuhkoponya

Sertés lábszárJuh lábszárFolyami rákMáj métely

Ló lábszárcsontKecskebéka belső szervei

Galamb belső szerveiCserebogár fejlődéseLevél keresztmetszetSzár keresztmetszetGalamb csontváz

BékacsontvázVeréb csontvázHal csontváz

Macska csontvázEgér csontváz

Patkány koponyaLiba koponya

Fülesbagoly preparátum

Biológia 7-8. évfolyamTérkép, eszköz, modell, applikáció, diasorozat Falikép, Transzparens, Preparátum

Szem modellGége modellBőr modellAgy modellFog modell

KoponyamodellEmberi torzó

Biológia diasorozat 7. osztályBiológia 7-8. évf. transzparens

Emberi csontváz

Belső elválasztású mirigyekA központi idegrendszer

Applikációs tábla: Ehető és mérgesgombák

Földünk és környezetünkTantermi felszerelés Térképtároló

TérképtartóÍrásvetítő állványzat

DiavetítőTelevízió

VideólejátszóDVD lejátszó

Térképek, földgömbök Modell, applikációs gyűjtemény, mérőeszköz

Transzparens

Ázsia domborzati térkép Telhenium Transzparens: Környezetismeret 4-5.o.

Domborzati nagy földgömbFöldgömb nagy politikai

Tanulói közepes földgömbTanulói kis földgömb

Katonai térkép

Tanári kőzetgyűjteményTanulói kőzetgyűjtemény

ÁsványgyűjteményDrágakőgyűjtemény

Tanulói ásvány és kőzetgyűjteményTanulói kőzetgyűjtemény

IránytűAppl. Tábla: Földtörténeti korbeosztás

Appl. Tábla: A monszun szelekAppl. Tábla: A hegységek keletkezése

Appl. Tábla: LemeztektonikaAppl. Tábla: Éghajlati övezetek éghajlata

Transzparens: Afrika, Ausztrália és ÓceániaTranszparens: Magyarország

Transzparens: Európa, SzovjetunioTranszparens: Amerika

Transzparens: CsillagászatTranszparens: Ázsia

Térképek: Magyarország domborzata és vízrajzaEurópa domborzata, vizei és ásványkincsei vaktérképpel

Dél – EurópaMagyarország megyéi és közlekedése

Nyugat – EurópaEurópa domborzata és vizei

IzlandA Föld felszíne

Magyarország domborzata, vizei és ásványkincseiEurópa tematikus térképei

A Föld természetes növényzeteÁzsia domborzata és vizei

Közép EurópaMagyarország

AfrikaKözép – és Dél-Amerika

A Föld éghajlataÁzsia

Az EU – Tagállamok és tagjelölt országok

Ausztrália és ÓceániaÁzsia – Északi rész

BudapestA Kárpát – medence domborzata és vizei

B-A-Z llMegye térképeA Föld népsűrűsége

A Föld országaiSzlovákia

Magyarország domborzata és vizeiÉszak - Amerika

Egyéb eszközökNevelői szoba Monitor Liteon 17”

ASUS számítógépHangfal 2 db

EgérNyomtató

Billentyűzet

Angol terem Nyelvtani táblázatTérkép Brit-szigetek

Felsős tantermek EpiszkópOrion TV

DVD lejátszóGrundig magnóSANYO video

Rotomatic SO1 Antollm Manimex LaRonde diavetítő

ÍrásvetítőMatematika terem Színesrúd készlet

VI. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM

A.) ALAPOK

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

1. Bevezetés, helyzetelemzés:

Társadalmunk egyik alapvető gondját ma az életminőség romlása az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése okozza. Megállapítható, hogy a leggyakoribb halál okok rizikótényezői között az egészségtelen életmód, az egészségre káros emberi magatartások szerepelnek. A probléma megoldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk, azokban az ismeretekben, értékekben, attitűdökben, amelyek a cselekvést előkészítik, a viselkedést meghatározzák. A korábbi állásponttal szemben az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem egy perceptív, aktív viszonyt az életminőség fejlesztése érdekében.

Az egészségfejlesztés a személyi és szociális fejlődési program egyik kulcseleme, ezért kitüntetett helye van az iskolai nevelés folyamatában. Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyon korán a kisgyermekkorban szerveződnek, majd a személyiségfejlődés során további strukturálódást követően sajátos belső értéket alkotnak. Az attitűd alakításban alapvető szerep jut a családnak, különösen a szülőknek. A mai átlag család nem mindig tud eleget tenni, vagy gyakran nem fordít elég gondot egészségfejlesztési feladatának ellátására, ezért az ilyen esetekben megnövekedik a nevelési intézmények szerepe.

A nevelési intézmények a társadalom szempontjából lényeges és fontos feladatokra szocializálják a fiatalokat. Feladatai közül nagyon jelentőssé vált az egészségfejlesztő funkció. Ennek az összetett feladatnak a jelenlegi iskolai gyakorlat csak kevésbé tud eleget tenni, különösen a kompenzáció vonatkozásában. Kívánatos, hogy az egészségfejlesztés holisztikus szemlélete az alapelvnek megfelelően ne csak az egészségnevelési ismeretek oktatásában, egy-egy elszigetelt egészségügyi program vagy valamilyen kampány formájában jelenjen meg, hanem az egész oktató, nevelő munkát hassa át. A lakosság egészségügyi állapotának javítása érdekében készült az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja”. A program átfogó keretet ad a prioritások kiválasztásához és megvalósításához. Merít a nemzetközi tapasztalatokból, a WHO 1986-os Ottawai Chartájában megfogalmazott korszerű egészségfejlesztés főbb kulcsterületeit építette be.

Az egészségnevelés alapelvei a következők:A legszélesebb értelemben vett megelőzés céljait szolgálja,tervszerű, szervezett és rendszeres tevékenység,tömegméretű, mert kiterjed a lakosság minden rétegére,tudományosan megalapozott,helyes cselekvésre serkentő legyen.

Az egészségnevelés célja a lakosság egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismeretet aktív magatartássá formálja. Végső célja, hogy a tanuló megértése a saját egészségvédelmének jelentőségét, és rendelkezzék azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyekkel környezetét, egészségi feltételeinek javítását, az egyes emberek, valamint a közösség egészségének a védelmét cselekvően megteremti.

2. Segítő kapcsolatok:

1.1. Intézményen belüli kapcsolatok: 1.1.1. Mentálhigiénés – egészségfejlesztő munkacsoport:Tagjai: egészségnevelésért felelős ig.

biológia szakos tanárszabadidő-szervezőtestnevelőGYIV felelős

1.1.2. Osztályfőnöki munkaközösség tagjai1.1.3. Szülői munkaközösségek vezetői

1.2. Intézményen kívüli segítők: IskolaorvosVédőnő ÁNTSZ Magyar Vöröskereszt területi szervezet Heves Megyei Pedagógiai Intézet HMRFK Bűnmegelőzési osztály

3. Állapotfelmérés:

1.3. Testneveléssel kapcsolatos állapotfelmérés A mindennapos testnevelés formái a következők: tanórák, tanórán kívüli foglalkozások,

edzések, színterei pedig: iskola.Könnyített testnevelésben, felmentésben is részesülnek tanulók.

A testi fejlődést a védőnő által készített mérések mutatják, melyet évente végez el.A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcsolatos mérési eredmények a Hungarofit (Módszertani szakanyag a tanulók fizikai állapotának egységes méréséhez és minősítéséhez; 4 + 1-es próba), melyet évente 2-szer (okt.31-ig és máj.31-ig) végzünk. Minden évben a 6. osztályos tanulók úszni tanulnak.

1.4. Egészségügyi állapotfelmérés Orvosi szűrővizsgálatot végeztetünk minden évben a következő osztályoknál: 1., 3., 5., 7., 8.

osztály (súly, magasság, vérnyomás, érzékszervi, golyva, teljes, átfogó orvosi vizsgálat)Ha elváltozást észlelünk szakrendelésre utaltatjuk, beutalót kap a gyermek. Fogászati szűrővizsgálaton évente minden osztály részt vesz.

Tisztasági vizsgálatot negyedévente végzünk, természetesen, ha szükséges, akár hetente is. Probléma esetén értesítjük a szülőket, ill. lekezeljük a gyermeket. A személyi higiéniáról minden alkalommal beszélünk a gyermekeknek.

A fertőző betegségek megelőzése érdekében 6 éves korban ellenőrizzük a BCG heget – átoltottság az iskolában 100%-os, vagyis minden gyermek kapott BCG oltást.1. osztályban ellenőrizzük az oltási könyvek alapján, hogy megtörtént-e az alapimmunizálás, vagyis minden védőoltást megkapott-e a gyermek.6. osztályban kampány oltás keretében Di-Te és MMR-oltásban részesülnek.8. osztályban kapják a Hepatitis B. elleni védőoltást. A fertőző beteget hazaküldjük az iskolából.

1.5. Drog-prevenció A tanárok rendkívül sokat segítenek a drog-prevenciós programok sikeres lebonyolításában.

Tantestületünkre jellemző, hogy a kor kihívásainak megfelelő pozitív hozzáállásukkal segítik a kitűzött célok megvalósulását.

A prevenciós programok rendszerességének kialakítását egyöntetűen támogatják. Az osztályfőnöki tanmenetbe, egészségnevelési órák keretébe beépítve javasolják a következő évekre a drogmegelőzési órákat. A rendszerességnek azért tulajdonítanak jelentőséget, mert így az évről-évre egymásra épülő, életkori sajátosságoknak megfelelő ismeretekkel bővíthető a gyermekek ismeretanyaga, és fokozható drogokkal szembeni „elutasító” magatartásuk.

A programok összeállításában a következőkre törekednek: sokszínűség, a kiscsoportos foglalkozások, a játékos vetélkedők, a sport (mozgás) beépítése, a dramatikus játékok. A későbbiekre vonatkozóan, javaslatként az önismereti tréningek bevezetését és rendszeres megtartását fogalmazták meg. A hátrányos helyzetű tanulók foglalkozásokba való bevonását nagyon fontosnak tartják. Ezek a gyerekek spontán beszélgetések során nehezen nyílnak meg. Sokszor a gyengébb tanulmányi képességű tanulók között sok tehetséges kézügyességű, vagy sportoló akad, akik ilyen alkalmak esetén – például egy sikeres rajz kapcsán – pozitív megerősítést kaphatnak Kollégáim sikeresnek találnák a külső előadók meghívását is. A gyerekek a megszokott mindennapi arcokon kívül szívesen fogadnak beszélgetésre ismeretlen embereket.

Az osztály tanulóival folytatott beszélgetésekben személyes tapasztalataik segítik munkájukat. Az ismerősök, esetleges családtagok legális drogproblémái, az átélt élmények a drog elleni küzdelem hitelességét erősítik.

4. Célok megfogalmazása:

A pozitív egészségpszichológia elvéből következik, hogy a család az iskola, és más közösségek egyaránt lehetőséget teremthetnek, miszerint rejtett útmutatással nem erőszakos törekvéssel alakíthassuk a ránk bízott gyermekek személyiségét.

A boldog és egészséges felnőtt kor alapja a gyermekkor minőségében rejlik. A kockázati magatartásformák, káros szenvedélyek elkerülése és a kedvező egészségmagatartási formákhoz való pozitív viszonyulás alapja a gyermekkori egészséges önbizalom alapjainak megteremtése. Az egészséges önbizalom kialakítása nem narcisztikus, önimádó beállítódást jelent, hanem a saját képességeiben bízó, önmagáról pozitív képet kialakítani tudó, a folyamatos személyiségfejlődést fontosnak tartó egyén jellemvonása.Versenyhelyzetben törekedjünk arra, hogy mindenki számára világosak és objektív módon mérhetőek legyenek a szabályok.Az objektív értékelés nagy előnye, hogy csökkenti az ellenségességet, megtanít elfogadni mások győzelmét anélkül, hogy ellenséges beállítódást szítana.Az átlátható viszonyok megteremtésének alapja a rend. Ahhoz, hogy ez megszokottá váljék már gyermekkorban, ki kell alakítani egyfajta rendre való igényt. Ez nem vasszigort és merev számonkérést jelent.A jövőorientáltság a jövőbe vetett bizalom az egészségtudatosság legfontosabb megalapozója. Hinni kell abban, hogy bárhogy is alakulnak életünk eseményei, képesek leszünk kontrollálni saját döntéseinket, s mindig megtaláljuk a legmegfelelőbb utat.A közvetlen teljesítmények hajszolása mellett szükség van kreatív nevelésre is, amelyek a képességfejlesztés útján közvetlenül visszahatnak a teljesítményre.A sportnak a kreatív nevelés eszközévé kell válnia, mert ha már gyermekként megtapasztalja valaki az általa előidézett flow állapotot, akkor később sem fordít hátat a rendszeres sportolásnak.Az alkoholnak, cigarettának vagy drognak szimbólum jellege van. A serdülők számára nem lennének kívánatosak ezek a szerek, ha a felnőttek nem használnák őket. A felnőtteknek – különösen a modell szerepet betöltő orvosoknak, pszichológusoknak, pedagógusoknak – mindent meg kell tenniük, hogy e szerek szimbólum jellege csökkenjen, és más, az egészségre kedvező hatású magatartási minták kerüljenek a helyükre.A felnőttek mintaként szolgálnak a gyermekek, különösen a serdülők számára. Minden helyzetben arra kell gondolni, hogy vizsgázunk előttük, és még akkor is hatással vagyunk rájuk, ha nem foglalkozunk konkrétan neveléssel.

A társas kapcsolatok minősége egészségi állapotunk egyik meghatározója. A bizalmon alapuló kapcsolatok nélkülözhetetlenek a szociális készségek fejlődéséhez, hiszen a feltétel nélküli szeretet megtapasztalása az önbizalom megteremtésének alapja is.A csoportmunka segít megismerni a kooperatív kapcsolatépítés lényegét, amely nem másoknak való behódolást, vagy önmagunk álláspontjainak teljes feladását jelenti, hanem az egyéni szempontok és értékek összehangolását.

Az egészségfejlesztési programoknak fel kell fedezniük a pozitív egészségpszichológia nyújtotta előnyöket. Meg kell érteni, hogy az emberek azért fordulnak a káros szokásokhoz, mert valami hiányzik nekik. Nem érzik magukat kiegyensúlyozottnak, nélkülözik a harmóniát, az önbizalmat. Ha a pozitív képességeiket fejlesztjük, személyiségük gazdagodik, és többé már nem lesz szükségük a káros szerekre.

Az egészségfejlesztés – életprogram. Miközben magatartási döntéseinket megváltoztatjuk, jobban odafigyelünk társas kapcsolatainkra, pozitívabban tekintünk a jövő felé és sikeresen megoldunk egy-egy megoldhatatlannak látszó konfliktust – jelentős lépéseket teszünk egészségünk javítása felé.

Az egészségnevelési program célja, hogy a tanulók ismerjék meg az egészségvédelem kiemelt kérdésit, így:

Az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalókatA társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit,Az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód),Az antihumánus szenvedélyeket, Az egészséges életvitelhez szükséges képesség fejlesztésének lehetőségeit,Az egészségérték tudatosítását (figyelemfelkeltés, tájékoztatás, motiváló és aktivizáló egészségérték tudatosítás)

4.1. Hosszú távú célok: A Johan Béla Nemzeti Programhoz kapcsolódóan

a dohányzás visszaszorításaaz alkohol- és drog-prevencióaz egészséges táplálkozás érvényesítéseaz aktív testmozgás elterjesztésea Nemzeti Környezetegészségügyi Program végrehajtása

4.2. Középtávú célok:

Meg kell tanítani a gyermekeket:A szenvedélykeltő szerek visszautasításáraA legfontosabb elsősegély-nyújtási feladatok elsajátításáraApróbb sikertelenségek elviseléséreKonfliktusok megoldásáraKorlátokat felállítani és elfogadniÉrzelmeket kifejezniKapcsolatokat építeniSaját erényeit és gyengéit felmérniEllenállni a reklám nem kívánatos hatásainak és elsajátítani helyes megítélésüketAz érzéseket kezelniA pozitív értékrend kialakításáraA jó közérzet, a boldogság és sikeresség szükségletének kontrollálására

4.3. Rövid távú célok: Az osztályfőnökök és a szaktanárok éves munkaterve alapján folyamatosan.

5. A tevékenységek színterei, módszerei:

Tevékenység NAT (közös követelmény) Tanórai

Tanórán kívüli, iskolánkívüli

Egészségfejlesz-tés

       

Testi-lelki egészség Alsó tagozat személyiségfejlesztőharmóniájának kialakítása Természetismeret: foglalkozásokMagatartások, szokások, személyes higiénia,pozitív beállítódások segítése korszerű táplálkozás

Helyes döntések kialakítása Technika életvitel:

Sérült, fogyatékos szerszámok, eszközök a másság elfogadásaembertársak elfogadása balesetmentes konkrét élményeken   használata, közlekedési keresztül

Egészséget veszélyeztető balesetek elkerülése közlekedésbiztonsági

tényezők megismertetése Testnevelés és sport: vetélkedőKáros függőséghez vezető az egészséges testiszokások elkerülése fejlődés segítéseKrízishelyzetbe jutottak   Rendőrségsegítése Felső tagozatSzexuális kultúra --> Biológia:

családi élet --> egészséget veszélyeztető

harmonikus párkapcsoalt anyagok hatása, az  

az egészséges élet érték! emberi szervezet felépí- elsősegélynyújtó

  tése és működése vöröskeresztes  Kémia: foglalkozások

  nikotin és a tudatállapotot  

  befolyásoló anyagok    veszélyei    tápanyagok értékei    Technika életvitel:    életet védő magatartás    Testnevelés és sport:    egészséges testi    fejlődés segítése    Egészségtan:    modul követelmény-    rendszere    Oszt.főn.órák:    témák az iskola helyi    tantervében  

Társadalmi bűnmegelőzés

Magatartási formák, szokások kialakítása

Osztályfőnöki óra - Fiatalkori bűnözés- Kötelességek, jogok Állampolgári ism.: 8. osztály

Társadalmi problémák, JogrendszerTestnevelés: 5. – 8. osztály- Törvényszerűségek elfogadása

rendőrség - előadások, vetélkedő

 

Áldozattá válás elkerülése

  Testnevelés: 1-4.oszt. - A lelki és fizikai gyengeségek megfogalmazása, segítő eljárások.Magyar irodalom:

drog-prevenciós foglal kozások, civil szerve - zetek foglalkozásai

2.oszt. - Micó c. olvasmányMagyar irodalom: 3.oszt. - A gyerekek mindennapi életéről szóló elbeszélések.Irodalom: 5.oszt. - Molnár F.: A Pál utcai fiúkTörténelem: 5.oszt. - KereszténységTestnevelés: 5.-6.oszt. - A fokozódó szellemi terhelés elviselése az fizikummal, a fizikai terhelhetőség fokozása mellett.Magyar irodalom: 6.oszt. - Arany J.: ToldiBalladák: Kőműves KelemenA Welsi bárdokSzép Ilonka stb.Fazekas M: . Lúdas MatyiMagyar irodalom: 7.oszt. Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Mikszáth K.: Szent Péter esernyője, NovellákTestnevelés: 7.-8.oszt. - A testi és szellemi terhelés egyensúlybantartása.Irodalom: 8.oszt. - Móricz Zs.: Légy jó mindhaláligTörténelem: 8.oszt. - Holokauszt

   Erőszakmentes

konfliktus kezelés

  Olvasás – irodalom: 1.oszt. - Mesék birodalma, Fordulj vissza te! c. olv. pld.Testnevelés: 1. – 4. osztály- Sorversenyek, szabályjátékok, A fizikai és szellemi terhelés egyenlőtlenségének

nyári tábor, személyiségfejlesztő foglalkozások, tevékenység sport egyesületekben, bekapcsolódás az iskolai versenysportba

mérséklése, elfogadtatása az élet-kornak megfelelő magyarázatokkal. A játékok szabályainak alkalmazása.Magyar irodalom: 2. oszt. Két színű falevelek c. olvMagyar irodalom 3.oszt.A paca c. olvTestnevelés: 5. – 6. oszt. A nyilt és kulturált kommunikáció gyakorlata, viták, összeütközések kezelésének tanulása, alkalmazása.Testnevelés: 7. – 8. osztA szabályok értelemszerű elfogadása. Építőmegoldásokra nyitottság a konfliktusokra.Történelem: 5. oszt. KereszténységMagyar irodalom: 6.oszt. Arany J.: Toldi, Fazekas M.: Lúdas MatyiOszt.főn.óra: 3.-8.oszt. Társaskapcsolatok, tolarencia, közösség formálása

   Közlekedésre

nevelés  Technika: l. osztály-

Közlekedési ismeretekKörnyezetismeret: l osztály- Lakóhelyünk közlekedésének megf. (tanulmányi séta )Technika: 2. osztály- Közlekedési ismeretekTechnika: 3. osztály- Közlekedési ismeretekKörnyezetismeret: 3.oszt. - Településünk közlekedéseOsztályfőnöki: 3. – 8. oszt. - Gyalogos

közlekedés szabályaiTechnika: 4. osztály- Közlekedési ismeretekTechnika: 5. osztály- Közlekedés a településekenTechnika: 6. osztály- Közlekedés új módonFöldrajz: 6. osztály- Utazás, idegenforgalomTechnika: 7. osztály- Közlekedés gépjárművelTechnika: 8. osztály- A gépjármű mint rendszer

     

6. Ellenőrzés, értékelés, újabb célkitűzés:

Az iskolai egészségnevelési programot évenként értékeljük, vizsgálva a megvalósítás arányát. Ezáltal követhetővé válik, mi az, amit meg lehet valósítani, melyek voltak a sikeres tevékenységek. Ezek alapján – ha szükséges – elvégezzük a célkitűzések módosítását, korrekcióját.

Ha szükséges, újabb állapotfelmérést végzünk, majd az újabb információk alapján elkészítjük az intézkedési tervet a következő tanévek egészségnevelési munkájához.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A BALATONI, MIKÓFALVI ÉS BEKÖLCEI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN

1. Környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

A Kormány 243/2003. számú rendeletével hatályba lépett új Nemzeti Alaptanterv értelmében a környezeti nevelés a közoktatás kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését. A közoktatásról szóló 1993. évi LXX1X. törvény módosításáról rendelkező 2003. évi LXV. Törvény 48. § (3) bekezdése értelmében az iskoláknak nevelési programjuk részeként el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat is.

A környezeti nevelés célja

A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti valóság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.

2. Helyzetelemzés, helyzetkép

Belső helyzetképAz iskola rövid története

Külső helyzetképMikófalva a Bükk hegységben, az Eger patak felső folyásánál szétterülő kisebb medence nyugati szélénél fekszik. A község Heves megyéhez tartozik. Betelepülése minden valószínűség szerint a Bél, vagy másként Ug nemzetség történetével függ össze. A XVI. században már összeírásokból részletesebb képet kapunk a népesedési viszonyokról. Infrastrukturális számottevő fejlődés történt az utóbbi fél évszázadban.Bekölce, Heves megye északi részén a Bükk hegységben található kistelepülés. A falu a Vőgyi vagy Bekölce patak mindkét partján elterülő, a főforgalmi utaktól 4-6 km távolságra kieső község, melynek a XX. században alakult ki utcás jellege.Balaton a megye északi határa mentén, az Ózd – Egercsehi medencében található település.Közúton közelíthető meg, vasútállomása nincs. Egertől 30 km-re található. A község területe 2292 kat. hold. A lakónépesség száma: 1250 fő. Oktatási intézmények közül óvoda és iskola található a településen. A faluban működik művelődési ház, Internet szoba, könyvtár.Az egészségügyi alapellátást a háziorvos biztosítja.A gáz bevezetése 1994-ben, szennyvízcsatorna 2001-ben történt.Növényzete főleg égerligetekből és tölgyekből áll, kis- és nagyvadakkal.Erdőterülete 24 %, talaja barna erdőtalaj. A község környéki erdők faállományának kb. tizede akác, tizede bükk, 10-20 %-a gyertyán, a többi csertölgy és kocsánytalan tölgy. Homoklelőhellyel rendelkezik. Az Eger patak mindkét pontján épült fel a falu.

3. Erőforrások

A környezeti és egészségnevelési munka céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint a külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki.

3.1 Nem anyagi erőforrások

Iskolán belüli együttműködés Tanárok - Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a gyerekek számára. Diákok – Az iskola minden diákjának kötelessége, hogy vigyázzon a környezetére és saját

egészségére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségnek.

Tanárok és diákok – A diákok a környezeti és egészségnevelési témákkal kapcsolatos ismereteiket tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is.

Tanárok és szülők – Az iskolai környezeti és egészségnevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást és egészséges életmódot, amit az iskola is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók.

Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak – Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói aktív részesei környezetnevelési és egészségvédelmi programunknak. Az adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a fölösleges

papírfelhasználást. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskolaépület takarítása során környezetkímélő, egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk.

Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó – Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmény profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való együttműködés – az iskola egész életén belül- környezetnevelési és egészségvédelmi programunk megvalósítása szempontjából is fontos. .Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje.

A környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények – A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása (múzeumok, nemzeti parkok, állatkertek)

3.2 Anyagi erőforrások

Saját erőforrás – Költségvetés – Az iskola költségvetéséből mindenévben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és egészséges környezet megteremtését szolgálják.

Külső erőforrás – Pályázat – A Pályázatok megjelenésének figyelése iskolavezetési feladat, az iskolavezetőség tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A BORSODSZENTGYÖRGYI TAGISKOLÁBAN

1. A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

1.1. A törvényi háttér, szabályzók:

Az Alkotmány környezetvédelemmel kapcsolatos paragrafusai:

8. § A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvetőjogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.16. § A Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására ésnevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit.18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészségeskörnyezethez.70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testiés lelki egészséghez.

Környezet- és természetvédelmi jogszabályok

Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. Törvény a környezet védelmének általánosszabályairól). A törvény célként az ember és környezete harmonikus kapcsolatánakkialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak védelme és a fenntartható fejlődéskörnyezeti feltételeinek biztosítását fogalmazza meg.Legfontosabb alapelvei: a megelőzés, az elővigyázatosság, a leghatékonyabb megoldás, ahelyreállítás, a felelősség, az együttműködés, a tájékozódás és a nyilvánosság. A törvény 54. §1. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére ésismereteinek fejlesztésére”. A nevelés állami és önkormányzati feladat.

Legfontosabb dokumentumaként a NAT-ot, a Nemzeti Környezetvédelmi Programot (illetve annak részekénta Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogramot) említi.

A Természetvédelmi törvény (1996. évi LIII. Törvény) kimondja, hogy a természeti értékeinkvédelme, a természetvédő szemlélet kialakítása elsődleges állami feladat. Kiemelt szerepetkell biztosítani a természet értékeinek megóvásában a civil szférának, az állampolgároknak,hiszen a nemzeti kincsnek minősülő természeti értékeink megőrzése az állampolgárok ésönszerveződő csoportjaik aktív részvétele nélkül nem lehetséges.

Az 1997. évi XLI. Törvény a halászatról és a horgászatról is számos környezeti nevelésifeladatot tartalmaz (tanfolyamok, vizsgák, fajismeret, természetvédelem).A géntechnológiai tevékenységről szóló XXVII. Törvény 30. és 31. §-a foglalkozik azoktatással, a képzéssel és a tájékoztatással. Ennek értelmében „Az állami feladatok ellátásasorán a Kormány gondoskodik arról, hogy a géntechnológiával módosított szervezetekfelhasználóival, fogyasztóival az iskolai és az iskolán kívüli oktatás, képzés, tájékoztatáskeretében ismertetésre kerüljön a géntechnológia lényege és alkalmazásai, az így módosítottszervezetek használatának környezeti, egészségügyi, gazdasági, társadalmi hatásai éskockázatai”.

Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvény célja, hogy elősegítseaz állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal valókíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvetőszabályait. A törvény kimondja, hogy az oktatás során állatkísérletek elvégzésére a diákokatnem lehet kötelezni.

Nemzeti Környezetvédelmi Program (a Kormány 2031/1998. határozata) helyzetértékeléseszerint: „A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra atényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. Alakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemtől, annak megóvásáról hiányosak, éstöbbnyire nem megfelelő színvonalúak.”. A társadalmi részvétel és tudatosság erősítésébenkiemelkedő szerepe van a közoktatási, felsőoktatási és kulturális intézményekben folyótevékenységnek.

1999-ben elkészült a Nemzeti Biodiverzitás Stratégia, a Globális Környezeti Alap és azUNEP (ENSZ) támogatásával. Az akcióprogram elkészítését az 1992-es Rió de Janeiróbanmegrendezett Környezet és Fejlődés Konferencián aláírt – általunk 1995-ben ratifikáltbiodiverzitás egyezmény – tette feladatunkká. E szerint minden államnak joga éskötelezettsége megőrizni saját természeti értékeit, gazdaságát, és az abból szerzett tudást. Ezcsak társadalmi összefogással valósítható meg.

A 2000. évi Hulladékgazdálkodásról szóló XLIII. Törvény 54. §-a kimondja, hogy a Kt. 54-55. §-ában foglaltak alapján a hulladékgazdálkodással kapcsolatos ismereteket oktatni kell,azok a Nemzeti Alaptanterv részét képezik. Ezeknek az ismereteknek az oktatásával ésterjesztésével – az állami, önkormányzati intézmények és más szervezetek bevonásával,valamint közszolgálati hírközlő szervek igénybevételével – elő kell segíteni, hogy atársadalom környezeti kultúrája növekedjen.

Egészségügyi jogszabályok

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik akörnyezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés

környezet-egészségügyi feladatait két nagy területre osztja:Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek vanszükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés sorána képzési követelmények előírják.A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás ésszokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra azemberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása acsaládi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és aziskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.

1998-ban, Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta azEurópai Egészség 21. nyilatkozatot, amelynek célkitűzései többek között kimondják,hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódotkell kialakítani, és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikaikörnyezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nemhaladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket.Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21”Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan BélaNemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program(1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyiprioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak.

Közoktatási jogszabályok

A közoktatásról szóló 1995. évi LXXIX. többször módosított törvény szerint a pedagógiaiprogramok felülvizsgálatánál, az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekekérzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendűjelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztésmegtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire,köztük a környezeti nevelésre.A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztetőokokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőlegellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”.Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk akörnyezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapulókörnyezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelétmeghatározó erkölcsi alapelv.”

A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. sz.kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést.Elengedhetetlenül szükséges a NAT részeként a környezetvédelmi, természetvédelmi oktatástovábbfejlesztése. A felsőfokú oktatásban a program időszakának végére (2003) el kell érni,hogy minden hallgató részesüljön környezetvédelmi, természetvédelmi oktatásban.1998-ban tizenhárom környezeti neveléssel foglalkozó társadalmi szervezet összefoglalta akörnyezeti nevelés eddig elért eredményeit és a Nemzeti Környezeti Nevelési Stratégia címűkiadványban megfogalmazta a közeljövő fontosabb feladatait. 2003-ban megjelent akibővített, átdolgozott kiadás.

Önkormányzati jogszabály

Az 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód

közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységénektámogatását.

1.2. Az iskola rövid története:

Az első iskolaként funkcionáló épületet településünkön 1812-ben építették – fából. Két helyiségében egy 50 fős tanterem és egy kántorlakás kapott helyet. 1846-ban már kőépület váltotta föl a korábbi iskolát, azonban ennek felszereltsége igen szegényes volt és az iskoláskorúak közül csak nagyon kevesen vettek részt az oktatásban.Az 1874 augusztusi tűzvészt követően az iskola rohamosan fejlődött. Két tantermes iskola, kántortanítói lakás épült. Az oktatás az akkori elvárásoknak megfelelő szinten zajlott, sőt születtek új kezdeményezések is (énekkar, analfabéta tanfolyam, színigárda). 1938-ban már három tanterem és kántor tanító állt rendelkezésre.A háborús éveket mind a falu, mind az iskola megsínylette. 1945 nyarán a legsürgősebb javításokat elvégezték, és szeptemberben már rendes mederben folyt az iskola élete. Az 50-es években két tanteremben folyt az oktatás, majd 1958-ban elkészült a 4 tantermes új iskola. A tanári kar folyamatosan bővült, és egyre inkább szakképesített nevelők oktatták a szaktantárgyakat. Az intézmény a 60-as években felnőtt oktatással is foglalkozott. 1987 augusztusában megkezdte működését a napköziotthonos óvoda, mely 1990-ig összevonva működött az arlói óvodával. A következő jelentősebb fejlődés az 1992-ben történt, amikor az iskola épület 4 tanteremmel bővült, és megépítésre került egy tornaterem is. 1995-ben az önkormányzat úgy döntött, hogy az óvoda és az iskola irányítását összevonja. Azóta összevont intézményként működik az iskola és az óvoda a jelenleg is használt „Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda” néven.

1.3. Helyzetelemzés, helyzetkép:

1.3.1. – belső: az iskola;

Az iskolában szinte minden pedagógus foglalkozik a környezeti nevelési kérdésekkel – a tanórákon és azokon kívül.Az adott szaknak megfelelően van aki több, van aki kevesebb időt fordít erre a területre. A természettudományi területeken dolgozók lehetőségei nagyobbak, így elsősorban nekik van lehetőségük a hatékonyabb munkára.Vannak olyan hagyományos akcióink, amelyek az iskola egészét megmozgatják (hulladék-gyűjtés, jeles napok ünnepei). Ezeket a hagyományainkat továbbra is ápolni kívánjuk.Az iskola helye, épülete befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Célunk, hogy minél kellemesebbé, otthonosabbá tegyük a mindennapi iskolai életet.

A jelenlegi állapot:

Intézményünk egy területen több különálló téglaépületből áll. A főtéskorszerűsítés megtörtént, a világítás nem felel meg a legújabb szabványnak. Ennek javítása érdekében megtettük a szükséges intézkedéseket. Az épület megfelelő szigetelése, nyílászárók cseréje még várat magára. Nincs elegendő tantermünk, hiányoznak szaktantermeink is. Rendelkezünk viszont tornateremmel és ezek kiszolgáló helyiségeivel. Irodáink száma kevesebb, mint amennyire szükségünk lenne, a megfelelő munkakörülmények kialakításához. Mosdóink száma elegendő, higiéniás viszonyai – a helytelen használat miatt – nem megfelelőek. Faliújságok találhatók a folyosókon, néhány tanteremben is. Kevés a növény az épületben. Ezek számának növelésével otthonosabbá tehetnénk iskolánkat. Az iskolapadok két tanteremben nem felelnek meg az elvárásoknak.

Az iskola technikai felszereltsége elavult: 1 televíziónk, 1 videónk van; írásvetítőink, diavetítőink is 15-20 évesek. A technika tantárgy oktatásához szükséges eszközök, szerszámok beszerzését az elmúlt tanévben kezdtük meg. A számítástechnika szaktanterem kialakítása pályázati forrásból fog történni a következő tanévben. Szemléltető eszközeink cseréjét, bővítését az eszközfejlesztési ütemterv szerint kívánjuk megvalósítani. Menzás tanulóink tanítás után egyik tantermünkben ebédelhetnek. Jelenleg az iskolában melegítő konyha működik. Iskolánk egyik udvara aszfaltborítású, másik salakos, amelyet esős időben nem tudunk használni. A terület egy része le van kerítve, a temető felőli oldalon az elválasztó kerítés kialakítása most történik. Folyamatban van udvarunk parkosítása cserjékkel és lombhullató fákkal. Fontos feladatunk lenne a sportpályánk és a hátsó udvar megfelelő burkolása.

1.3.2. – külső: a település, a helyi értékek és a régió.

Helyi értékek és problémák felsorolása:

Településünk a Heves-Borsodi-dombság északi lejtőin, miocén-kori üledékes kőzeteken épült (homok, homokkő). Felszínét dombvidéki jellegű 200-400 méter tengerszint feletti magasság jellemzi. Növényzete főleg gyertyános- tölgyes és bükkös, helyenként telepített fenyvesek és akácos erdőkből áll. Az erdőirtásos helyen füves társulások jellemzőek. Talaja főleg barna erdőtalaj, helyenként rét- és öntéstalaj. Védett területe a Tarna-menti Tájvédelmi Körzethez tartozik.Ökológiai problémák:- helytelen hulladékgazdálkodás, illegális hulladéklerakók,- nitrátos ivóvíz helyzete,- erdőirtások, ezek következményei.----142. oldalra

1.4. Erőforrások számbavétele: A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

1.4.1. Nem anyagi erőforrások

a) Iskolán belüli együttműködés

- Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés illetve oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. Azoknak a kollégáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a tapasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.

- Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

- Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket és tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban

nagy szerepe van, a környezettudatos szemlélet kialakításában, a témanapoknak, a hulladékgyűjtési akcióknak, valamint a nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése igazgatóhelyettesi feladat lehet.

- Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánkban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, ismereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési programjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeiket figyelembe véve – a családok maguk is biztosítják.

- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást (pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális információáramlás), folyamatosan gyűjtsük a hulladékpapírt és a kifogyott nyomtatópatront. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

b) Iskolán kívüli együttműködés

- Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés – az iskola egész életén belül – a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.

- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények meglátogatása. Iskolánk számára ilyen szempontból kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Iskolai tanulmányai során, minden tanulónak legalább egy környezeti témájú intézménylátogatáson részt kell vennie. Az adott intézménnyel a kapcsolatot a munkaközösségek egy megbízott tanára tartja.

- Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadásaikon, továbbképzéseiken, illetve mi is tartunk előadásokat, továbbképzéseket a civil szervezetek által szervezett programokon. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben A civil szervezetekkel való iskolai szintű kapcsolattarás igazgatóhelyettesi feladta. A szaktanárok egyénileg alakítanak ki kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

- Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. Fontos, hogy továbbra is megőrizzük ezt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmény ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. - 143.oldalra

1.4.2. Anyagi erőforrások

a) Saját erőforrások

- Költségvetés. Az iskolai költségvetésből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kulturált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetést szolgálják.

- Alapítvány. Az iskolai alapítvány támogatja a tanulók iskolai kirándulásokon és a nyári táborokban való részvételét. Lehetőség van azonban arra is, hogy a tábori munkához szükséges eszközök vásárlását az alapítvány anyagilag segítse.

b) Külső erőforrások

- Saját bevétel. Az iskolának teremkiadásból van saját bevétele, melynek összege változó. A továbbiakban is folytatni kívánjuk azt a gyakorlatot, hogy az iskolai beszerzési egyeztetések során határozzuk meg, mekkora összeg fordítható környezeti nevelési célokra.

- Pályázat. A pályázat-megjelenések figyelése igazgatóhelyettesi feladat. Az igazgatóhelyettes tájékoztatja a kollégákat a pályázati lehetőségekről, és segít a pályázatok elkészítésében. Az elnyert összeget teljes egészében arra a területre kell fordítani, amire a kiírás szólt.

2. Alapelvek, jövőkép, célok:

2.1. Alapelvek, jövőkép

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk. Ezek fogalmát, tartalmát, megnyilvánulási módjait körül kell járnunk, meg kell világítanunk:- A fenntartható fejlődés;- A kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések;- A helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései;- Alapvető emberi szükségletek;- Emberi jogok;- Demokrácia;- Elővigyázatosság;- Biológiai és társadalmi sokféleség;- Az ökológiai lábnyom.

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyermeket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!

Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:- A környezettudatos magatartást és életvitelt;- A személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt;- A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak

megőrzésének igényét és akaratát;- A természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését;- A rendszerelmélet;- És tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését;- Az egészséges életmód igényét, és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például:- Alternatív, problémamegoldó gondolkodás;- Ökológiai szemlélet, gondolkodásmód;- Szintetizálás és analizálás;- Problémaérzékenység, integrált megközelítés;- Kreativitás;- Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód;- Vitakészség, kritikus véleményalkotás;- Kommunikáció, médiahasználat;- Konfliktuskezelés és –megoldás;- Állampolgári részvétel és cselekvés;- Értékelés és mérlegelés készsége.

Az iskola környezeti nevelési szemlélete

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell az iskolánkban biztosítania, amelyben a szakmai képzésen kívül hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Interaktív módszerek segítségével kreatív, együttműködésre alkalmas, felelős magatartást kialakító, döntéshozásra, konfliktus-kezelésre és megoldásra képes készségeket kell kialakítanunk. Mindezek megkívánják az új értékek elfogadtatását, kialakítását, megszilárdítását és azok hagyománnyá válását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat tudunk kialakítani.

Iskolánkban kiemelten fontos feladatunknak érezzük, hogy a diákok szemléletén alakítsunk, környezet- és természetszeretetüket formáljuk, megszilárdítsuk.Munkánk az iskolai élet sok területére terjed ki. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet, s benne az embert. Érthető tehát, hogy a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladtunk. A kémia, a biológia, a földrajz és a fizika tantárgyak között már megvalósult az együttműködés. Egyre bővül azonban a kör. Sok kezdeményezés alakult ki a humán területeken is.Tanórán, kirándulások alkalmával megismertetjük gyermekeinkkel a természetet, gyakoroltatjuk az egyszerű, komplex természetvizsgálatokat. Megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyermekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké.

2.2. Konkrét célok és feladatok

A gyermekekben hajlandóságot ébreszteni az aktív részvételre, kialakítani a tenni akarást a problémák megoldására, kifejleszteni az eredményes konfliktuskezelés cselekvő képességét, aktivitást és jó együttműködést.

Érzékennyé tenni a gyermekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására, élvezetére. Segíteni a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel

kialakítását, lehetővé tenni a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését, az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását.

Megvalósítani a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását.

Lehetővé tenni a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának kialakítását.

Felkészíteni a gyermekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben. Kialakítani a gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodás, megismertetni a gyermekekkel a takarékos és mértékletes életvitel lehetőségeit.

Kis létszámú osztályok fenntartása, ahol a pedagógusok jobban oda tudnak figyelni a gyerekek előrehaladására, problémáira. A kis létszám lehetővé teszi, hogy felfedezzük a gyermekek bizonyos irányú tehetségét, és módunkban áll érdeklődési körüknek megfelelően terelgetni őket azon az úton, melyen tehetségüket kibontakoztathatják. A kis közösségi létszám lehetővé teszi a könnyebb együttműködést, a szereteten alapuló nevelés szolgálatát.

A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban jelennek meg a kerettantervben.

A környezeti nevelés beépítése a természettudományokon kívüli tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, társadalomismeret-etika, művészeti tárgyak), ez lehetővé teszi, hogy az összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel.

3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek

3.1. Tanórai foglalkozások3.1.1. Hagyományos tanórai foglalkozások

Testnevelés

A tanulók

- fedezzék fel, értsék me, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják egészséges testi fejlődésüket;

- legyenek tisztában azzal, hogy testnevelés és a sport nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésében;

- értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes;

- igényeljék, hogy a sportoláshoz lehetőség szerint természetes anyagokból készüljenek az eszközök és a tornaszerek;

- sajátítsanak el régi magyar, mozgást igénylő népi játékokat (pl: méta, karikahajtás, gólyalábazás, zsákban futás);

- tudatosítsák általa az egészség és a környezet komplexitását.

Magyar nyelv és irodalom

Általános iskola – alsó tagozat (6-10 év).

A tanulók

- ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges emberalkotta környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (meséket, mondákat, népdalokat és verseket);

- egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az anyanyelv gazdagságát, szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során.

Általános iskola – felső tagozat. A tanulók- ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és irodalmi nyelv egymásra

hatását, és mindezt tudják alkalmazni a természeti és emberalkotta környezettel való kapcsolatteremtésben;

- törekedjenek az anyanyelv védelmére;- sajátítsák el a média elemzésének technikáit;- tudjanak disputát folytatni.

A tanulókban- alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés;- növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és

természetvédelmi témájú könyvek feldolgozásával;- fejlesszük az egyéni és a közösségi kompetenciákat a drámajátékok segítségével.

Történelem

A tanulók- értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet;- tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a

közösségi normák alakulására;- ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete;- értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén,

az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében.

Idegen nyelv

A tanulók- váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának

segítségével;- legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra, és ismerjék meg a nyelv segítségével más

országok hasonló problémáit;- ismerjék meg más népek ilyen irányú tevékenységeit, valamint az idegen országok

környezetvédelemmel foglalkozó szervezeteit;- legyenek képesek a környezetvédelmi problémákra önállóan, csoportmunkában, projekt-

munkában választ keresni;- állampolgári felelősségtudata fejlődjön.

A tanulókban- alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben;- fejlődjön az idegen nyelvi kommunikációképessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit.

Matematika

A tanulók- váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják,- legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai

módszerek alkalmazásával;- tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni;- logikus gondolkodása, szintetizáló és lényegkiemelő képessége fejlődjön;- tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait;- váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és

feldolgozására;- ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak

megfelelő következtetéseket levonni;- legyenek képesek reális becslésekre;- tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

A tanulókban- alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás;- alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket.

Fizika

A tanulók- váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára;- ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés)

egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit;- ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,

valamint az élő és élettelen közötti kölcsönhatásokat;- tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek

képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra;- mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak

felhasználni;- ismereteik birtokában, tetteik következményeit látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá

váljanak.

Földrajz

A tanulók- szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről;- érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi

folyamatok hatásainak eredményeit;- ismerjék meg a világ globális problémáit;- ismerjék meg és őrizzék a természeti és az emberalkotta táj szépségeit. Biológia

A tanulók- ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési

lehetőségeit;- ismerjék és szeressék a természeti illetve az épített környezetet;- ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között az

ok-okozati összefüggéseket;

- ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére;- sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat.

A tanulókban- alakuljon ki ökológiai szemléletmód.

Kémia

A tanulók- rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel;- törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására;- legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére;- értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint

becsüljék meg ezek gazdasági hatásait.

Ének-zene

A tanulók- ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát;- ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait,- fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban;- vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét;- tudják, hogy az élő illetve élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban egyaránt

akusztikus élményt jelentenek;- fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni.

Etika

A tanulók- legyenek képesek a már kialakított, megteremtett értékek között úgy élni, hogy a lehető

legkevesebb károsodást okozzák,- tanuljanak meg a természet károsítása nélkül teljes életet élni;- mérjék fel annak elengedhetetlen fontosságát, hogy az utódaiknak is megfelelő életteret kell

hagyniuk.

Rajz és vizuális kultúra

A tanulók- ismerjék fel a természeti ill. művészeti szépség rokonságát és azonosságát,- ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit;- ismerjék meg és tudják, hogy a hagyományápolás a fenntarthatóság egyik alappillére; tudjanak

példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfordulásaira;- ismerjék a természetes alapanyagok használatát;- legyenek képesek a műalkotásokat környezeti nevelési szempontoknak megfelelően elemezni;- legyenek képesek alkotásokat létrehozni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően;- ismerjék a tárgyi világ formanyelvi elemei, a tartalom és a forma összefüggéseit;- tudjanak példákat mondani a környezetvédelmi szempontok szerinti formatervezésre;- kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket;

Tánc és dráma

A tanulók- tudjanak improvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel;- legyenek képesek adott szituáció megfogalmazására tartásképben és mozdulatsorok segítségével

(árvíz, erdőtűz stb.);- sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket.

3.1.2. Nem hagyományos tanórai és tanórán kívüli komplex foglalkozásoka) terepi:- erdei iskola;- terepgyakorlat;- tábor;- tanulmányi kirándulás;- akadályverseny;- iskolakert.- erdei iskola

b) játékok:- érzékelést fejlesztő;- szituációs;- stimulációs;- drámajáték.

c) kézműves foglalkozások:- főként természetes anyagokkal, építve a népi mesterségek hagyományaira.

d) „akciók”:- vetélkedők;- pályázatok;- kiállítás rendezése;- interjú;- kérdőív;- faültetés;- kutatómunka.

e) ”látogatás”:- múzeum;- állatkert;- botanikus kert;- szeméttelep;- hulladékégető;- szennyvíztisztító;- nemzeti park,- tanya;- papírgyár.

f) versenyek;g) szakkör;h) iskolazöldítés;i) témanap, témahét (virág, ritmus, szivárvány, víz, kő stb);j) „DÖK-nap”,k) „jeles napok”;

3.2. Helyi értékek és problémák megjelenése a tanórai tevékenységben

Területi

adottságok

Tantárgy Téma Pedagógiai cél

Miocén-kori üledékek (homok, homokkő)

Földrajz - földtörténeti korszakok, az emberi beavatkozás hatásai

- természeti, épített és szociális környezetünk ismerete, óvása

Biológia - élőhelyek, fajok védelme

- ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése

Rajz - rajzolás a szabadban - érzelmi nevelésOsztályfőnöki - a hely, ahol élünk - közösségi életre

nevelésA lombhullató erdő Földrajz - az erdő földrajza,

gazdasági szerepe, állapota

- környezettudatos magatartás

Biológia - erdő, rét, mező élővilága - természet

szeretete, tisztelete;- értelmi környezeti nevelés

Kémia - vízminőség-mérés - az egészség és a környezet összefüggései

Magyar - táj az irodalomban - kultúra szerepe a környezeti nevelésben

Történelem - a területhez kötődő történelmi események

- helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések

Ének - lakóhelyünkkel kapcsolatos népdalok, zeneművek

- öröm, vidámság

Testnevelés - erdei sportok, sporttörténet

- egészséges életmódra nevelés

Osztályfőnöki - a szemét - az állampolgári felelősség felébresztése

Tarna-menti Tájvédelmi Körzet

Földrajz - zonalitás, klímaváltozások

Biológia - növényhatározás, veszélyeztetett fajok

- tapasztalaton alapuló, kreatív környezeti nevelés

Osztályfőnöki - civil szervezetek - egyéni felelősségKamaraerdő Földrajz - tájékozódás - lokális cselekvés

Biológia - erdők, madárvédelem - környezettudatos cselekvés

Ipari létesítmények Kémia, biológia - szeméttelep látogatása - problémamegoldó gondolkodás, döntésképtelenség

Épített környezet Rajz- és műalkotások

- Római Katolikus Templom látogatása,

- értékrendszer esztétikai megalapozása

elemzése rajzolás

4. MódszerekA környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.Hagyományos módszerek mellett a környezeti nevelés szempontjából sokkal hatékonyabbak az élményalapú, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek. Törekedni kell ezek minél sokoldalúbb alkalmazására.Néhány, munkánk során alkalmazott módszercsoport:- kooperatív (együttműködő) tanulási technikák;- játékok;- modellezés;- riportmódszer;- projektmódszer;- terepgyakorlati módszerek;- kreatív tevékenység;- közösségépítés;- művészi kifejezés.

5. TaneszközökAz iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni.

Legfontosabb taneszközök: Tankönyvek, nyomtatott és elektronikus anyagok, természetismereti könyvek, mesekönyvek,

játékgyűjtemények, hírlevelek, folyóiratok, természetfilmek, dokumentumfilmek, diasorozatok, plakátok.

Térképek, tájékozódási eszközök (iránytű, tájoló), modellek, tablók. Fizikai, kémiai mérésekhez megfelelő eszközök, anyagok, biológiai vizsgálatokhoz szükséges

eszközök, anyagok (nagyító, mikroszkóp, bonckészlet stb.) Játékokhoz szükséges felszerelések (labda, szembekötő stb.) Anyagok és eszközök és a kézműves foglalkozásokhoz, gyakorlati természetvédelemhez (papír,

ragasztó, írószerszámok, faanyag stb.) Eszközök és anyagok az életvitel és gyakorlati ismeretek környezeti nevelési célkitűzéseihez

(pl. megfelelő szerszámok)

6. Iskolai környezeta) Az iskolai környezet is jelentős hatást gyakorol a gyermekek személyiségének formálódására. Olyan körülményeket szeretnénk létrehozni, mely lehetővé teszi, hogy a gyermekek örömmel érkezzenek az iskolába, úgy érezzék, hogy az iskola értük van. Ennek érdekében a következőket tervezzük: Ügyeljünk az iskola esztétikusságára, a termek, folyosók ne kongjanak az ürességtől, legyenek

faliújságok, színes tablók, tárlók, ahol a gyermekek műveit is kiállíthatjuk. Adjuk meg a lehetőséget, hogy a gyermekek maguk is részt vehessenek környezetük szépítésében.

Legyenek az iskolában megfelelő termek, helyiségek, ügyeljünk a világosságra és a megfelelő hőmérsékletre.

Az iskolaudvar zöldítése: próbáljunk minél több zöld területet csempészni az iskola udvarára. Törekedjünk rá, hogy legyen minél több fa. Egy fát, melyet attól kezdve ők gondoznak. Létrehozhatunk virágos kertet, sziklakertet, melyet a gyermekek szívesen gondoznak.

Iskolakert létrehozása – bio-kertészkedés. Hulladékkezelés: az iskolában szelektív hulladékgyűjtést szervezünk. Minden évben gyűjtsük

össze a településen keletkezett papír, vas hulladékot, lehetőségeinkhez mérten a szárazelemeket is.

Energiagazdálkodás, vízgazdálkodás: a nyílászárók megfelelő szigetelése, energiatakarékos izzók beszerelése, víztakarékos WC tartályok felszerelése.

b) Az iskola életvitele

Energia- és vízgazdálkodás területén a pedagógusok, az iskola dolgozóinak példamutató magatartása – tartsák be ők is a gyermekek számára is előírt szabályokat, a takarítók ügyeljenek a hulladékkezelésre, gondnok, technikai dolgozó munkavégzése, élete is legyen példamutató stb.)

Szünetekben szellőztetés, minél többet legyenek a gyermekek az udvaron stb.

7. Kommunikációa) Iskolán belül

Tanárok – iskolavezetők, tanárok – tanárok: előre kiírt és rögtönzött értekezletek, faliújság, megbeszélések,

Diákok – tanárok: faliújság, iskolaújság, diákönkormányzat, osztályfőnökök tájékoztatása, Diákok – diákok: faliújság, diákönkormányzat, Iskola – szülők: szülői értekezletek, fogadóórák, levélben való tájékoztatás, nyílt napok,

szülőkkel közös programok, kiállítások. Iskola – fenntartó: iskolagyűlés, beszámolók, Iskola – partnerek: nyílt programok, nyílt napok, levélben való tájékoztatás.

b) Külső (helyi és országos média)

Település, önkormányzat faliújsága, nyílt programok, zöld hirdetőtábla. Országgal: TV, rádió, Internet.

8. Minőségfejlesztés

Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazottaktól. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett – a többi tantárgyhoz képest – markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről.

8.1. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai:

8.1.1. Egyes tanulók esetében: Az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása A szociális képességek alakulása

A beállítódások és értékorientáció fejlődése A csoporthelyzet megismerése A konfliktuskezelés módjai

8.1.2.Osztályközösségek esetében: A csoportviszonyok alakulása A közvélemény, a morális gondolkodás változása Az informális kapcsolatrendszerek alakulása A tevékenységrendszer megismerése

8.2. A pedagógusok környezeti nevelési gyakorlata színvonalának minősítése: Rendelkezzenek mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal,

amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje

között. Tanulóink számára jól szervezett tevékenységek során biztosítsák a sokoldalú, személyes

tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a

szükségszerűségeinek felismerését. Biztosítsanak lehetőséget arra, hogy a tananyag legyen természetes valóságában

tanulmányozható, és nyújtson élményt. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit

a képességek fejlesztésének folyamatában.

8.3. Tantárgyak

A tantárgyakban előírt környezeti nevelési tartalmakat az adott tantárgyra előírt ellenőrzési, értékelési formákkal tudjuk mérni.

8.4. A tanulók személyiség-fejlődése

A tanulók személyiségének formálódását már nem ilyen egyszerű mérni: használhatunk kérdőíveket, szociometriai vizsgálatokat, különböző megfigyeléseket, egyéni vagy csoportos beszélgetéseket.

9. Továbbképzések

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek

egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való

fejlődést.

9.1. Belső (helyi):

Értekezlet valamilyen meghatározott témában, melyre a pedagógusok készülnek fel. Tanulmányutak: A mi iskolánkban minden évben szervezünk egy tavaszi kirándulást.

1-2. évfolyam: Eger vagy Miskolc környéke3-4. évfolyam: Sárospatak vagy Mátrai körút5-8. évfolyam. Debrecen és környéke, Szeged, Pécs, Sopron vagy BudapestEzek során az iskola tágabb környezetében található természeti és kulturális értékekkel Ismerkedünk.

Továbbképzés az iskolában meghívott szakértők segítségével az egész tanári kar és a többi dolgozó számára.

9.2. Külső:

Részvétel akkreditált környezeti neveléssel kapcsolatos továbbképzéseken. Meg

kell tervezni, hogy az iskola egy évben hány főt küld továbbképzésre, és milyen

hiányterületei vannak, amihez jó lenne, ha a tantestületből értene valaki.

B.) ALAPELVEK, JÖVŐKÉP, CÉLOK

1. Az iskola hitvallása

A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. Ezért azt valljuk, hogy a környezet védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Ha mi emberek bármilyen módon ártunk környezetünknek, akkor azok visszahatnak saját szerveztünk működésére, mégpedig károsan.

Szeretnénk ennek szellemében nevelni iskolánk tanulóit. Belső terveinket megpróbáljuk hangulatosabbá tenni, mert úgy gondoljuk, nagyon fontos feltétele a környezeti nevelésnek a barátságos légkör.

2. Alapelvek

Ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése Környezetetika hatékony fejlesztése Érzelmi és értelmi környezeti nevelés Tapasztalaton alapuló környezeti nevelés Környezettudatos magatartás és életvitel segítése Az egészség és környezet összefüggéseinek feltárása Testi-lelki egészség megőrzésére való törekvés Helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések Problémamegoldó gondolkodás, döntőképesség Globális összefüggések megértése

3. Hosszú távú célok

Elősegíteni az egyetemes természetnek, mint létező értékeknek tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével és kultúrájával együtt.

Elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását, annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására.

Érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt. Bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésére, gyarapítására. Képessé tenni a tanulókat arra, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak

működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Családi életre nevelés előkészítése. Esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igény kialakítása.

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása a diákokban Alternatív, problémamegoldó gondolkodás Ökológiai szemlélet Szintetizálás, analizálás Kreativitás Konfliktuskezelés és megoldás Értékelés-mérlegelés készsége

4. Rövidtávú célok

Hagyományok ápolása Diáknapok szervezése az iskolaközösség számára

Színdarab szervezése Jeles ünnepek (karácsony, farsang, anyák napja) Drog-prevenciós program folytatása Egészségvédelmi előadások külső előadókkal (orvos, védőnő, rendőr) Osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában DÖK tisztasági verseny hirdetése Minden évben szervezünk úszásoktatást Sportversenyeken való részvétel Évente egy alkalommal sportnapot tartunk (Balaton-kupa)

5. Szaktárgyi lehetőségek

Szakórákon minden lehetőség megadása a környezeti és egészségvédelmi nevelésre Problémamegoldó gondolkodást fejlesztő feladatok Természetvédelmi versenyre felkészítés Számítógép felhasználása a tanórákon

5.1 Tantárgyakon belül

Testnevelés Fedezzék fel, értsék meg, hogy a környezeti hatások jelentős mértékben befolyásolják testi

fejlődésüket. Legyenek tisztában azzal, hogy a sport és a testnevelés nélkülözhetetlen az élményszerű

tapasztalatszerzésben, az emberi kapcsolatokban. Tudatosítsák által az egészség és környezet komplexitását. Értsék és tapasztalják meg a szabadtéri foglalkozásokon keresztül, hogy a

környezetszennyezés káros az egészségre.

Magyar nyelv és irodalom A tanulók ismerjék meg közvetlen természetes és mesterséges emberalkotta környezetük

értékeit bemutató irodalmi alkotásokat (mesék, mondák, népdalok) Egy táj megismerésekor képesek legyenek kifejezni érzelmeiket, alkalmazva érzékeljék az

anyanyelv gazdagságát, ,szépségét a szóbeli és írásbeli kommunikáció során. Ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv

egymásra hatását és mindezt tudják alkalmazni a természeti és ember alkotta környezettel való kapcsolatteremtésben.

Törekedjenek az anyanyelv védelmére. Alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés.

Történelem A tanulók értsék meg és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén

alakult át a természet Tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdaságra, az életmódra, a

közösségi normák kialakulására. Ismerjék meg a helyi történelmi érétkeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete. Értsék meg az egész világot érintő globális problémákat.

Idegen nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek

feldolgozásának segítségével. Legyenek érzékenyek a hazai környezeti problémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével

más országok hasonló problémáit.

Állampolgári felelősségtudatuk fejlődjön. Alakuljon ki nemzetközi felelősség a környezettel szemben. Fejlődjön idegen nyelvi kommunikációs képessége.

Biológia A tanulók ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve

mérséklési lehetőségeit. Ismerjék és szeressék a természeti és mesterséges környezetet. Ismerje meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azok között

az ok-okozati összefüggéseket. Szeresse meg a környezetében élő növény és állatvilágot. Ismerjék meg a környezet egészségügyi problémáit. Legyen képes az egészségügyi problémák megelőzésére. Sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban alakuljon ki ökológiai szemléletmód. Hívja fel a tanulók figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire az

egészséges életmód elemeire, különösen a dohányzás, az alkohol és a kábítószerek veszélyeire.

Kémia A tanulók rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel. Törődjenek a környezettudatos magatartás kialakítására. Legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére. Értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint

becsüljék meg ezek gazdasági hatását. Rendelkezzenek kémia biztonsági fogalmakkal, ismeretekkel a tanulók.

Matematika Legyenek képesek a környezeti mérések eredményeit alkalmazni. Váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanult környezeti összefüggéseket

matematikai módszerekkel demonstrálják. Tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni. Logikus gondolkodásuk és lényegkiemelő képességük fejlődjön. Ismerjenek konkrét a valós életből vett példákat és legyenek képesek ezeket elemezni,

tudjanak megfelelő következtetéseket levonni. Legyenek képesek reálisan becsülni. Alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás. Tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.

Fizika A tanulók váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára. Ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzás, zaj,

rezgés)egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit. Ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat,

valamint az élő és élettelen környezeti kölcsönhatásokat. Tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában

legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra. Ismereteik birtokában tetteik következményét látó, távlatokban gondolkodó állampolgárrá

váljanak.

Földrajz

A tanulók szerezzenek tapasztalatot, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetről.

Érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményét.

Ismerjék meg a világ globális problémáit. Ismerjék meg és őrizzék a természeti és az ember alkotta táj szépségét. Tisztelje, becsülje, védje a természetet.

Ének-zene A tanulók ismerjék fel a természeti ill. szépségek rokonságát és azonosságát. Ismerjék meg a természet zenei ábrázolásának módjait. Fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalokban. Vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét. Tudják, hogy az élő ill. az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapokban

egyaránt akusztikus élményt jelentenek. Fedezzék fel a zenei környezetszennyezést és tudjanak ellene védekezni.

Rajz Ismerjék fel a természeti ill. a művészeti szépségek azonosságát. Ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázolásának lehetőségeit. A hagyományápolás a fenntarthatóság alapja. Ismerjék a természetes alapanyagokat és azok használatát. Legyenek képesek a környezeti nevelés témakörének megfelelően alkotásokat létrehozni. Kutassanak fel, ismerjenek meg (helyi) környéken lévő népi építészeti emlékeket.

Technika Ismertesse meg a tanulókkal a háztartásban gyakran használt vegyszerek, ezek

élettanihatását és szakszerű balesetmentes használatát. Tudatosítsa a tanulókban a levegő, vizek, talaj szennyeződésektől történő megóvását.

Osztályfőnöki teendők Az osztályfőnök a személyes kapcsolatok segítője és fejlesztője, az ő személyisége és

elhivatottsága döntő súllyal alakítja a gyerekekben kialakuló és formálódó valóságképe. A környezet megóvására, szépítésére, otthonossá tételére, igényes gondos átalakítására való nevelésen túl a mindennapi problémák felismerése, életmódminták elemzése és megoldások keresésére kiváló lehetőséget nyújt. Az együttes tevékenységek során törekedni kell a közösségépítésre, a személyes kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére.

5.2. Tanórán kívüli foglalkozások A környezeti és egészségnevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról.

Lehetőségeink: Kézműves foglalkozások (egy-egy ünnephez kötött) Akciók, pályázatok Iskolarádió működtetése Múzeumlátogatások DÖK- napok Jeles napok

6. Módszerek

A környezeti és egészségvédelmi nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani.

6.1 Szempontok a módszerek kiválasztásához Vegye figyelembe az életkori sajátosságokat. Minél több tanulót vonjon be. A természetbe szervezett tevékenység száma több legyen. Kötődjék a napi élethez. Együttműködésen alapuljon (iskola dolgozói, szülők) Sok játékos elemet tartalmazzon. Érzelmeken át hasson. Használja ki a korosztály kíváncsiságát, versenyszellemét, öntevékenységi vágyát.

a. Játékok Szituációs Memóriafejlesztő Kombinációs Érzékelést fejlesztő Bizalomerősítő Kapcsolattemetést segítő Drámapedagógia

b. Kézműves foglalkozások Főként természetes anyagokkal építve a népi mesterségek hagyományaira.

c. Akciók Vetélkedők Pályázatok Iskolarádió működtetése

d. Látogatások Múzeum Állatkert Színház

e. Versenyek

f. DÖK- nap, jeles napok

g. Tanulmányi kirándulás

h. Aktív munka Papírgyűjtés Rend és tisztasági verseny Madárvédelem

7. Taneszközök

Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti és egészségnevelési munkához de folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel új eszközöket kell beszerezni.

8. Kommunikáció

A környezeti nevelésben – jellegénél, összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média – irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat megtudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára.

8.1 Iskolán belüli kommunikáció formái Kiselőadások tartása Poszterek, rajzok készítése Iskolarádió felhasználása híradásra Faliújságon közölt információk készítése Színdarab előadása

8.2 Iskolán kívüli kommunikáció Környezetvédelmi cikked feldolgozása Közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése együttműködés az illetékes

önkormányzattal A szülőket érdekeltté tenni az iskola céljainak elérésében

9. Minőségbiztosítás, minőségellenőrzés

9.1. A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk.

Nevelő-oktató tevékenységünk során az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkoztunk. Szakítani szeretnénk azzal, hogy a gyerekek csak passzív befogadói legyenek a tanagyagnak. A diákok teljes személyiségfejlesztését tartjuk kiemelt feladatunknak.

A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervében építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is.

A pedagógusok környezetnevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvásárok megítélésével: Biztosítsanak a lehetőségeinken belül, melyben a tanagyag természetes valóságában

tanulmányozható, és élményt nyújtson. Differenciálás lehetőségét használják ki, szervezzenek egyéni és csoportos tanulási formákat. Rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását tartsa célnak. Biztosítsanak sokoldalú személyes tapasztalatszerzést. Együttműködésre törekedjenek. Környezettudatosságuk és együttélési moráljuk mintaként szolgáljon. Adjanak alkalmaz önálló elemzésekre, szabályok megfogalmazására.

A tevékenységek szervezésében és koordinálásában biztosítsák: A tanulói kíváncsiság megőrzését (motiváció!). Aktivitás fenntartását. Az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését. A tanulók véleményének megfogalmazására, új utak keresésére.

Az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére.

Ellenőrző – értékelő tevékenységünk szempontjai: Bizalomra épüljön, az elért tudásszint megismerésére alapuljon. Biztosítsuk a javítás lehetőségét (következetes igényesség). Értékelés során lényeges, tárgyilagos, egyértelmű információkat adjon, mely tükrözi a fejlődés

irányát, és határozott instrukciókat ad a továbblépéshez. Segítse az összefüggések meglátását, megítélését.

9.2. A környezet-, egészségvédelmi nevelés eredménye nehezen mérhető. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai, és mi a családi nevelés eredményének. Kötelességünk, hogy a fejlődést (romlást) folyamatosan kövessük, és a kijelölt iskolai célokkal összehasonlítsuk. A dákok neveltségi szintje magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjen meg.

Eredményvizsgálatok

Egyes tanulók esetében Az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására. Szociális képességek alakulására. Konfliktuskezelés módjára. Értékorientáció fejlődésére irányul.

Osztályközösségek esetén Közvéleménynek, morális gondolkodásnak. Csoportviszonyok alakulásának megismerésére irányul.

Eredményvizsgálati módszerek Folyamatkövető megfigyelés Helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) Célzott megfigyelés. Egyéni és csoportos megbeszélés.

A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata részletes előírásokat tartalmaz.

Módszerek lehetnek: Írásos felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat. Személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése. Személyes beszélgetések. 10. Továbbképzés

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és módszertani ismeretekben való fejlődést, ezért részt veszünk a továbbképzési programokban.

Belső – nevelési értekezletek, tanfolyamokKülső – akkreditált továbbképzéseken való részvétel

VII. FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK

Fogyasztóvédelmi oktatás célja Fogyasztóvédelmi kultúra fejlesztése Tudatosított fogyasztóvédelmi kultúra kialakítása

Fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Szociális és társadalmi kompetenciák pedagógiai fejlesztése Társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakítása Cselekvési kompetenciák fejlesztése

Az oktatás során meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét. Tudjanak tájékozódni a fogyasztásban, döntési helyzetben legyenek. Fontos a minőség és a biztonság szerepe, valamint a gazdaságosság és takarékosság.

A fogyasztói értékek formálásában legfontosabb szempontok: A kívánság és szükséglet fogalma Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása A természeti értékek védelme Tudatos és kritikus fogyasztói magatartás

Fogyasztóvédelmi oktatás módszerei Projektek Interjúk Riportok Adatgyűjtések, feldolgozások Szimulációs játékok Szituációs gyakorlatok

A fogyasztóvédelmi oktatás színtereiTanórákon:Tantárgyak TémaTechnika Áruismeret, a gyártás és a termékminőség

összefüggéseiMatematika Banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási

számításokFizika Mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany,

gáz, víz mérőórák)Földrajz Eltérő fogyasztási struktúrák és szokásokMagyar Reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs

csapdáiBiológia Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy

élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás divatjai, egészséges táplálkozás

Kémia Élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok, házi kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk

Informatika Elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói veszélyforrás

Történelem EU fogyasztói jogok, fogysztástörténet és

fogyasztóvédelem, a reklám története, médiaismeret: a reklám kép nyelve és hatásaiTantárgyközi projektek (pl. hogyan készül a reklám? A zsebpénz)

Tanórán kívüli foglalkozásokon: Vetélkedők Versenyek Rendezvények

Iskolán kívüli helyszínek: Piacok Áruházak Bankok, pénzügyi intézmények

VIII. INTEGRÁCIÓS ISKOLAI PROGRAM

A nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1194. (VI.8.) MKM rendelet 39/D. és 39/E. §-a két olyan oktatási-szervezési formát tartalmaz, amely támogatással ösztönzi a HHH tanulók integrált keretek között megvalósuló – a szociális helyzetből és a képességek fejlettségéből eredő hátrányok ellensúlyozását célzó – iskolai nevelésének-oktatásának megszervezését. Általános probléma a gyermekeknél a szegényes szókincs, a kifejezőképesség nem megfelelő szintje, az értő olvasás hiánya, bizonytalan írás, diktálás sok hibával, betűtévesztés. Írásmunkájuk a legtöbb esetben pontatlan, írásképük szabálytalan. Számfogalma a legtöbb gyermeknek kialakult, azonban a műveleteket pontatlanul végzik. Általános hiányosság a szorzótábla ismerete. A szöveges feladatokat csak segítséggel tudják megoldani. Iskolai sikertelenség oka: ismereteik hiányosak, mely a hátrányos szocio-kulturális környezetből ered. Nem ismerik a nyelvi és iskolai normákat. Motiválatlanok, tanulásra való késztetésük alacsony szintű. Nincs feladattudatuk, nem érettek a kitartó munkára, munkavégzésük felületes.

A rendelet szerint a képesség-kibontakoztató és az integrációs felkészítés, a résztvevő tanulók nevelése és oktatása, tudásának értékelése a közoktatási törvény 95. §-a (1) bekezdésének j) pontja alapján kiadott integrációs program alkalmazásával történik.

Az iskolai integrációs program alkalmazásához elengedhetetlen néhány olyan szervezési, intézményi feltétel, amely biztosítja azokat a kereteket, amelyeken belül az integráció működni tud. Az iskola élete több ponton is átalakul, ha integrációs nevelésbe kezd. Újra kell gondolni a tevékenységét, helyzetét.

A közoktatási intézmény eredményességi mutatóinak javításához szükséges humán erőforrás rendelkezésre áll. Intézményünk nevelőtestülete jól alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez. Folyamatosan keresi a lehetőséget arra, hogy eredményesen működjön, hogy a különböző családi hátérrel rendelkező, különböző képességű és motivációjú tanulók számára biztosítsa a továbbhaladást.