PEDAGÓGIAI PROGRAM

Koncz Dezső Általános Iskola, Kollégium, Készségfejlesztő Iskola és Egységes

Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény

Zalaszentgrót

2

TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ

A pedagógiai program módosításának indoklása 6

A pedagógiai program jogszabályi háttere 6

NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai, feladatai, eszközei és eljárásai 7

1. 1. Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 7

1.1.1. Sérülések a fejlődésben 7

1.1.2. Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési, oktatási szempontú

jellemzői 7

1.1.3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei 8

1.1.4. A nevelő-oktató munka céljai 9

1.1.5. A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai 10

1.1.6. A nevelő-oktató munka eszköz-és eljárás rendszere 14

1.2. A tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló 16

1.2.1. Sérülések a fejlődésben 16

1.2.2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanuló nevelési, oktatási szempontú

jellemzői 16

1.2.3. A nevelő-oktató munka alapelvei 17

1.2.4. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai 18

1.2.5. a nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai 19

1.2.6. A nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere 21

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 23

3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok 24

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok 27

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai 29

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje 32

6.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulókkal összefüggő pedagógiai

tevékenységek 32

6.1.1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók 32

6.1.2. Tanulási nehézségekkel küzdő tanulók 33

6.1.3. A kiemelten tehetséges tanulók 33

6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos

pedagógiai tevékenységek 34

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje 34

3

8. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri kapcsolattartásának

formái 35

9. Az iskolába való felvétel és az átvétel helyi szabályai 37

10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 37

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

1. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései 39

2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 41

3. A kollégium egészségfejlesztéssel összefüggő feladatai 43

4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását

önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei 43

4.1. Tehetséggondozás 43

4.2. Felzárkóztatás 44

4.3. Pályaválasztás 45

5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó,

társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások/tevékenységek 45

6. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és

sportolási tevékenység szervezésének elvei 46

7. A gyermek-és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek 47

8. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve 48

9. Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 48

10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek 49

HELYI TANTERV

1. A választott kerettanterv megnevezése 50

1.1. Kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára 50

1.2. Kerettanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára 51

1.3. Közismereti kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók

nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamára 52

1.4. Közismereti kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók

nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamára 53

2. A választott kerettanterv feletti óraszám 54

2.1. Helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók számára 54

2.2. Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára 55

2.3. Parkápoló helyi tanterv (szakmai program) a készségfejlesztő speciális

4

szakiskola 11-12. évfolyamára 56

2.4. Közismereti helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók

nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamára 57

2.5. Helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók

nevelő-oktató munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamára 58

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei 60

4. A Nemzeti alaptantervben illetve a Sajátos nevelési igényű tanulók

iskolai oktatásának irányelvében meghatározott pedagógiai feladatok

helyi megvalósítása 62

4.1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 62

4.2. Tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló 65

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 66

6. A tanuló munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

értékelési módja 66

6.1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló 66

6.1.1. Az értékelés 67

6.1.1.1. Az értékelés területei 67

6.1.1.2. Az értékelés formái 67

6.1.2. Ellenőrzés 68

6.1.2.1. Ellenőrzési, mérési formák a képzés során 68

6.2. A tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló 69

6.2.1. Az értékelés 69

6.2.1.1. Az értékelés formái 69

6.2.2. Ellenőrzés 70

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje 70

7. 1. Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások követelményei és formái 70

7.1.1. A számonkérés formái 71

7. 2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli szóbeli feladatok meghatározása 72

8. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei73

8.1. Jutalmazás 73

8.2. A magatartás értékelése 73

8.3. A szorgalom értékelése 75

9. A tanulmányok alatti vizsgák rendje 76

9.1. Tanulmányok alatti vizsgák típusai 76

9.2. A vizsgák követelménye, részei 77

9.3. A vizsgák előkészítése, lebonyolítása 77

10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei 77

11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek78

12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 79

5

13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 80

13.1. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok 80

13.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 81

13.3. A gyermekek, tanulók felzárkóztatása 82

13.4. Komplex országos vagy helyi társadalmi integrációt segítő programok 82

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

1. Általános célok 83

2. Az egészségfejlesztés területei 84

3. Az egészségfejlesztésben résztvevők köre 84

4. Az egészségfejlesztés, módszerei, prevenciós eljárások 85

A PEDAGÓGIAI PROGRAM LEGITIMÁCIÓJA

1. Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai 87

2. A pedagógiai program elfogadása 87

3. A pedagógiai program érvényessége, nyilvánossága 87

4. A pedagógiai program jóváhagyása 87

MELLÉKLETEK

6

BEVEZETŐ

Az intézmény neve: Koncz Dezső Általános Iskola, Kollégium,

Készségfejlesztő Iskola és Egységes Gyógypedagógiai

Módszertani Intézmény

Székhelye: 8790 Zalaszentgrót, Zala u. 1.

OM azonosítója: 038580

Fenntartója: Zalaegerszegi Tankerületi Központ

Szervezeti egységkódja: ZA0501

Az intézmény tevékenységi köre: Szakmai Alapdokumentum szerint

A pedagógiai program módosításának indoklása

Jelen pedagógiai program módosítását az intézmény névváltozása, valamint az értelmi

fogyatékos tanulók középfokú oktatásának intézményrendszerében történt változás indokolta,

amelyről a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. §-a, 9.§ (6) bekezdése, 13/B. §-a,

valamint 99/F. §-a rendelkezik.

A pedagógiai program jogszabályi háttere

A pedagógiai program az alábbi jogszabályok figyelembevételével készült:

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

A nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXII. törvény

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi törvény

A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII.28.)

Kormányrendelet

A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló

1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló

326/2013. (VIII.31.) Kormányrendelet

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012.

(VI.4.) Kormányrendelet

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények

névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 59/2013. (VIII.9.)

EMMI rendelet

A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az

iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III.9.) EMMI rendelet

A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII.21.)

EMMI rendelet, valamint az ezt módosító 23/2013. (III.29.) EMMI rendelet

A sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X.8.)

EMMI rendelet

Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet

7

NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei,

céljai, feladatai, eszközei és eljárásai

1. 1. Az értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló

1. 1. 1 Sérülések a fejlődésben

Minthogy minden ember önálló individuum, a másik emberrel össze nem keverhető fejlődési

képet mutat, úgy ez különösen érvényes az értelmi akadályozottsággal élő emberre is. Ezért a

megfogalmazott általános kijelentéseket csak ennek tudatában szabad elfogadni. Az

értelmileg akadályozott tanuló személyiségfejlődését jelentősen módosítja a kognitív funkciók

sérülése, késleltetettsége. A lényegi fogyatékosság területén a megismerő funkcióknak a

nyelvi, szociális és motorikus teljesítményekben megmutatkozó sérülései mellett találunk

olyan többé-kevésbé átfogó sérüléseket, amelyek beszédfejlődésbeli, kapcsolatteremtési,

érzékelési és egyéb zavaroknak írhatók le.

További tényező a fejlődésben esetenként megjelenő párhuzamos fogyatékosság, ami annak a

károsodásnak a hatása, amire maga az értelmi akadályozottság is visszavezethet. Ide soroljuk

a központi idegrendszer sérüléseiből adódó tüneteket: a finommotorika zavarait, a görcsökre

való hajlamot, az érzékszervek működési zavarait, vagy egyes kórformáknál az együtt járó

belső szervi megbetegedéseket, vele született társuló fejlődési rendellenességeket.

A fejlődésnek további akadályai is lehetnek, amelyek külső tényezőként okozhatnak

következményes, járulékos fejlődési zavarokat. (pl. ingerszegény szociális környezet,

elutasító vagy elhanyagoló szülői magatartás, túlkényeztetés). Mindezek konkrétan

megfigyelhető és mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva.

A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben

egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek.

1. 1. 2. Az értelmileg akadályozott tanuló nevelési, oktatási szempontú jellemzői

Az értelmileg akadályozott tanulók eredményes fejlesztése folyamatos, egymásra épülő

gyógypedagógiai segítségnyújtást igényel, együttműködve a szülői házzal. Az egész életre

szóló védő- irányító, de az önálló személyiséget is kibontakoztató nevelés törekszik a

képességek maximumának az elérésére. A gyógypedagógiai nevelésnek támaszkodnia kell a

tanulók pozitív tulajdonságaira, érzelmi kötődéseik gazdagságára. A képességelőnyök

folyamatos fejlesztésének, aktivizálásának valamennyi nevelési helyzetben érvényesülnie kell.

A nevelés-oktatás során figyelemmel kell lenni az alábbiakra:

A szenzorikus és mozgásos közlések befogadására fogékonyabbak, ezért képi

szemléletes rávezetéssel, cselekvésbe ágyazott ismeretszerzéssel eredményesebb a

fejlesztés.

Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során vezetésre, segítségre, folyamatos

irányításra van szükség.

Tanulásukban, ismeretszerzésük tervezésénél számolni kell a rövid idejű

odafordulással, tevékenységi kedvvel, a figyelemkoncentráció zavarával, a verbális

8

tanulás nehezítettségével. Mindezek indokolják az álladó ösztönzés, a motiváció

szükségességét.

A mérsékelt tanulási dinamika, a tanulási helyzetekhez kötődés, a bizonytalan

megőrzés és pontatlan felidézés igényli a fejlesztés idejének növelését, a sok – és

eltérő helyzetekben végzett gyakorlást.

A szociális képességek területén jelentkező akadályozottságok (pl. a normakövetés

képességének a zavara, a kritikátlanság, az önfegyelem hiánya, kommunikációs

zavarok) korrekcióját a fejlesztés során folyamatosan szem előtt kell tartani.

A fejlesztést nehezítő külső tényezők (pl. hospitalizáció, helytelen szülői magatartás),

a diszharmonikus személyiségfejlődés következményeként fellépő magatartászavar)

esetén különös hangsúlyt kell helyezni az egyéni megsegítésre.

1. 1. 3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Iskolánk nevelő-oktató munkáját a különleges gondozás keretében, ill. a speciális nevelési

szükségletek alapján kialakított sajátos vonások hatják át. Az iskolai képzés teljes időtartama

alatt arra kell törekedni, hogy az értelmileg akadályozott tanuló személyisége a képzés végére

minél harmonikusabban és teljesebben kibontakozzon, képes legyen a társadalom által

elfogadott normák szerint, saját igényeit megvalósítva kiegyensúlyozott, boldog életet élni.

Az egész nevelési-oktatási folyamat az értelmi akadályozottsággal élő tanulók sajátos tanulási

képességeire épül, azt ismerve szervezendő. Az iskola ebből a szempontból „az élet tere”, és

nem elsődlegesen ismereteket nyújtó, átadó intézmény.

Az iskolai élet, így a tudás és a szociális magatartás sajátos ötvözetét adja.

E speciális jellegéből adódóan az iskolai nevelés-oktatás különleges jegyei az alábbiak:

olyan életközeg, ahol a tanulók játszani, tanulni, dolgozni, önmagukat ellátni,

közösségben élni, szabad idejüket helyesen kitölteni, de önmagukban lenni is

megtanulnak,

segítséget ad az élethez, a mindennapi teendők elsajátításával és a másokhoz való

bizalom kialakításával,

a szociális beilleszkedésre készít fel azzal, hogy kapcsolatteremtő és kommunikációs

képességeket fejleszt, valamint elemi szociális magatartás, ill. viselkedésformákat

sajátíttat el.

A fejlesztés a következő elvekhez való igazodást igényli, figyelem bevéve azok sajátos

módosulásait:

Az iskola és az élet kapcsolata, elve

Ennek szükségességét indokolja a tanulók megismerő funkcióinak sérüléseiből adódó tanulási

magatartás, ami esetükben a természetes tanulás szűkösségét, az érdeklődés gyengeségét

jelenti. Ez elsősorban abból táplálkozik, amit cselekszenek, amit megélnek. Ebből következik,

hogy a tanításhoz a környezetből cselekvéssel szerzett élményeket kell biztosítani,

megteremtve az un. gyakorlástereket minden lehetséges élethelyzetben. Az élettel való

kapcsolat az emberekkel való kapcsolat is, mely gyakorlótere a helyes viszonynak, a helyes

9

viselkedésnek. Módot kell adni arra, hogy a tanulók a viselkedés iskolában elsajátított formáit

tágabb környezetben is alkalmazhassák.

Az oktatás nevelő hatásának elve

annak kihangsúlyozását és előtérbe állítását jelenti, hogy minden ténykedés, ami az oktatás

szolgálatában áll, nemcsak későbbi emberformáló hatásaiban, hanem követlen,

konkrétságában is összekapcsolódjék a nevelési célokkal, feladatokkal. Ez a kapcsolat

állandó, és egymást erősíti.

Az érthetőség elve

különösen hangsúlyozott a nevelésben, oktatásban. Az ismeretanyag érthetőségét

befolyásolják a tanulók egyéni képességei, lehetőségei. Az érthetőség másik kívánalma az

egyszerű, világos nyelvhasználat. Ezek figyelembevételével pontosan mérlegelni kell, hogy

mi az, amit a tanulók képesek megérteni, illetve melyek azok az eszközök, amik ezt

elősegítik.

A szemléletesség elve

szorosan kapcsolódik az előző alapelvekhez, mely elősegíti a valóság helyes megragadását, a

beszéd tartalommal való megtöltését, a gondolkodás és beszéd közti zavarok leküzdését. A

szemléletesség korszerű értelmezése a cselekvésre, a tevékenységre építést jelenti, ily módon

könnyítve a tanulók megismerő tevékenységét.

A motiváció elve

szintén hangsúlyozott a nevelés-oktatás folyamatában, hiszen a tanulók érdeklődésük

gyengesége folytán állandó ösztönzésre, bátorításra szorulnak. A motiváció jellege,

tartóssága, nevelési eszközei változóak: befolyásolja az adott nevelési környezet, a

csoportlégkör, a csoportösszetétel, az adott gyermek lehetőségeinek, vágyainak ismerete.

1. 1. 4. A nevelő-oktató munka pedagógiai céljai

A megfogalmazott alapelvek, valamint a nevelés kettős meghatározottsága, miszerint

egyrészt alkalmazkodik a tanulók egyéni, sajátos fejlődési szükségleteihez,

lehetőségeihez,

másrészt meg kell felelnie a társadalmi elvárásoknak (szülői, közösségi, majdani

felnőtt életbeli), meghatározzák az iskolában folyó nevelő-oktató munka céljait.

Célunk:

· A gyógypedagógiai nevelés támaszkodjon a tanulók meglévő képességeire, pozitív

tulajdonságaikra és érzelmi kötődéseik gazdagságára.

· Segítsük és irányítsuk az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás folyamatát.

· Igyekeznünk kell különös hangsúlyt helyezni az egyéni megsegítésre.

· Biztosítsunk az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is

kibontakoztató nevelést.

· Igazodjunk a speciális nevelési szükségletekhez, életkori, érési sajátosságokhoz és

nyújtsunk differenciált segítséget és érzelmi biztonságot.

· Óvjuk tanulóink testi, lelki egészségét.

· Járuljunk hozzá a tanulók esélyegyenlőségének biztosításához (etnikai, valamint

állami gondoskodásban részesülő tanulók esélyegyenlősége).

· Segítsük a sérült fiatalok képességeikhez, adottságaikhoz mérten minél

eredményesebb önellátásukat, szociális beilleszkedésüket.

10

Célunk az értelmileg akadályozott tanulókat úgy fejleszteni, hogy a nevelés, oktatás, fejlesztés

során jussanak el saját fejlődési lehetőségeik maximumára, a képességeikhez mért

munkafolyamatokat eredményesen végre tudjanak hajtani, valamint olyan egyszerű társas

kapcsolatokat legyenek képesek kialakítani, amelyekkel a társadalom védő feltételei közepette

megfelelő irányítás, pedagógiai kísérés mellett kiegyensúlyozott emberi életet élhessenek.

Attól a törekvéstől vezérelve, hogy az így globálisan megfogalmazott cél eljusson a

nevelésoktatás mindennapi gyakorlatáig, meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket,

melyek kialakítására folyamatosan törekednünk kell. Ezek az alapképesség területek a

következők:

· A saját személy megtapasztalására és az életbe vett bizalom felépítésére való

képesség.

· Képesség az önmagáról való gondoskodásra, és saját létének biztosításához való

hozzájárulása.

· Képesség arra, hogy a környezetben ki tudja magát ismerni.

· Képesség arra, hogy a közösségben tájékozódni, alkalmazkodni, beilleszkedni, a

társakhoz helyt állni tudjon.

· Képesség az őt körülvevő közvetlen tárgyi környezet formálására, alakítására.

· A felsorolt képességek fejlesztése közvetlenül segítséget ad az élet feladataihoz, s

egyben felkészíti a tanulókat arra, hogy képességeikhez mérten – a normalizációs elv

törekvéseit figyelem bevéve - minél eredményesebb legyen szociális integrációjuk.

1. 1. 5. A nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai

Az értelmi akadályozottsággal élő gyermekek esetében a különleges gondozáshoz való jog

realizálásaként az iskolai nevelés-oktatás feladatait meghatározzák a sajátos nevelési

szükségletek.

Ennek érdekében a nevelő-oktató munka céljaihoz szorosan kapcsoló feladatokat a fejlesztési

területek függvényében fogalmazzuk meg.

A kognitív funkciók fejlesztése során

Nem külön képességek fejlesztésére törekszünk, hanem a megismerési folyamat egészének

fejlesztésére, ami a cselekvéssel szoros összefüggésben valósulhat meg. Ennek érdekében

nevelő-oktató munkánk feladata,

· Fejlessze a megkülönböztető észlelési (látási-hallási) funkciókat az „aktív” megfigyelések

során, mely vezessen az összehasonlításhoz, csoportosításhoz, kiválogatáshoz.

· Biztosítsa a figyelem korrekciója érdekében a folyamatos és változatos figyelemfelkeltést, a

szándékos figyelem kialakítását.

· Fejlessze az emlékezés funkcióit a gyakori és ismétlődő bevéséssel és felidézéssel.

· A gondolkodás fejlesztése érdekében megtalálja a gyermek fejlettségének megfelelő szintet

a gondolkodási műveletek során. (Az egyes feladatszituációk tárgyi-cselekvés szinten képek,

illetve rajzok segítségével, valamint tisztán verbális feladatok formájában jelenhetnek meg.)

Kommunikációra, beszédre nevelés feladatai

A tanulók beszédnevelési feladatainak meghatározásában figyelembe kell vennünk azokat a

sajátosságokat, amelyek beszéd- és tanulásmagatartásukat jellemzik, és ezek befolyásolására

alkalmazott eszközeinket.

11

· Segítse elő, hogy a beszédfunkciók kialakulása a lehető legkevesebb visszamaradással

jelenjék meg (pl. beszédösztönző légkörrel, beszédmotoros gyakorlatokkal,

hangképzés fejlesztésével stb.).

· A nevelés törekedjen a beszédzavarok korrekciójára.

· Alapozza meg a tanulók kommunikációs szintjét, az elemi szimbólumok, jelzések

felfogását, egyszerű utasítások megértését.

· A tanulót kialakult kommunikációs képességei tegyék alkalmassá a mindennapi

életben való eligazodásra, szükségleteik, kívánságaik közlésére, kifejezésére.

· Társas kapcsolataiban alkalmazza a konvencionális beszédet.

A szociális beilleszkedésre nevelés során

A szociális beilleszkedésre nevelés olyan általános érvényesülő nevelési feladatot jelent, mely

egész életen át végigkíséri az akadályozott ember.

· Segítse elő, hogy tanulók önmagukról helyes képet alkossanak, olyan életstílus

felkészítésével, amelyben képesek saját helyzetüket elfogadni, elégedetten élni.

· Lehetőséget adjon arra, hogy megismerkedhessenek közelálló, velük kapcsolatba

kerülő emberek életével.

· Fejlessze a kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeket.

· Sajátítassa el a tanulókkal az elemi szociális magatartásformákat, szabályokat, a

kulturált viselkedés szokásait, támogassa a lehetséges szociális interakciókat.

· Ismertesse meg a számukra adódó szociális szerepekkel és azokban követendő

viselkedéssel.

· Támogassa és ösztönözze a csoportban a közös együttműködést, az együvé tartozás

érzését.

· Kísérje figyelemmel és segítse a tényleges beilleszkedést a különféle formában

szerveződő csoportokban legyen az játszó, tanuló vagy munkacsoport.

A testi nevelés, mozgásnevelés feladatai

A testi nevelés, a mozgásnevelés fontosságát az értelmileg akadályozott gyermekek

fejlődésének sajátosságai adják, mivel a mozgásfejlődés szorosan összefügg az egész

személyiség fejlődésével, ezért a tanulók a mozgásosságon, mozgásfeladatokon és az érzelmi

odaforduláson keresztül jól irányíthatók.

· Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, melyek a szomatikus

sérülésekből, motorikus fejlődési zavarokból adódnak.

· Biztosítsa a gondozás, az egészséges testi és pszichés fejlődés tárgyi, környezeti

feltételeit.

· Tegye képessé a tanulókat arra, hogy rendelkezzenek önmaguk testi gondozásához,

ellátásához szükséges jártasságokkal, készségekkel, szokásokkal.

· Adjon lehetőséget a mindennapi mozgásra, edzésre a tanulók fizikumának, erőnlétének

fejlesztésének érdekében.

· Alakuljon ki a tanulók helyes beállítódása az egészséges életmód formálásához.

A munkára nevelés feladatai

Mivel az értelmileg akadályozott gyermekek tanulása, „életgyakorlatot” segítő cselekvés,

tanulás, ezért a munkára nevelés nagy szerepet kap a nevelés-oktatás egész folyamatában.

Ennek érdekében:

12

· Bővítse azokat az ismereteket, amelyeket a tanulók környezetükből, annak tárgyairól,

személyeiről, jelenségeiről megszerez.

· Ismertesse meg különféle anyaggal folytatott tevékenységekkel.

· Adjon lehetőséget olyan irányított, vagy önálló tevékenységekre, amelyekkel az órán

kívül játékosan, vagy egy cél érdekében utasításra, vagy esetleg szükségletei

kielégítésére végez.

· Készítse fel a tanulókat arra, hogy képességeiknek megfelelő, elemi, fizikai

munkafolyamatokat tartósan, megfelelő begyakorlás után pontosan és megbízhatóan

tudjanak végrehajtani; ismerjék a munkavégzés feltételeit, követelményeit.

· Ébressze rá a tanulókat arra, hogy a munkához társakra és eszközökre egyaránt

szükségük van, ezáltal alakuljon ki bennük a közös munkavégzés öröme, igénye.

A környezeti nevelés feladatai

Az értelmileg akadályozott tanulók nevelésében–oktatásában – éppen a teljesebb társadalmi

szocializáció érdekében – szükséges a környezeti nevelés kiszélesített értelmezésének

alkalmazása. A fogyatékosság okozta megismerési gátak megkívánják, hogy e nevelési terület

és az individuális stratégiák kialakítását és következetes véghezvitelét biztosítsa. Ez

természetesen nem szűkíthető le a természeti környezethez való viszony formálására, hanem

ki kell bővítenünk a társadalmi környezethez való kapcsolat kialakítására is. Ehhez a

pedagógusnak szükséges kialakítania a megismerés szolgálatába állított tevékenységek

struktúráját, hatékony kommunikációs stílust kell alkalmaznia, tisztában lennie a pedagógiai

hatások sokrétűségével, valamint figyelembe vennie, hogy tanulóinknál fokozottabban

használandó a következetes és állandó mintaadás.

Mindezek érdekében

· Ismertesse meg a tanulókkal közvetlen és tágabb környezetük jellemzőit, anyagait,

jelenségeit, azok változásait.

· „Fedezzék fel” a természet sokszínűségét, szépségét.

· Fejlessze megfigyelőkészségüket, gondolkodásukat.

· Alakítson ki olyan pozitív szokásokat, viselkedési formákat, amelyek meghatározóak a

természet és az ember által létrehozott környezettel való harmonikus kapcsolatos

kialakításában.

· Alapozza meg a környezet értékeit tisztelő, azokat megóvó magatartásukat.

· Segítse őket tájékozódni a természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a

veszélyhelyzetekkel kapcsolatos óvatosságra.

Az erkölcsi nevelés feladatai

Az erkölcs fogalma alatt a helyesnek ítélt viselkedési szabályok összességét értjük

A tanulók számára az erkölcsöt a család, az iskola és az egész társadalom közvetíti. A

pedagógus tehát nem egyedüli felelőse a gyermekek erkölcsi nevelésének, de szerepe és

felelőssége nagy és meghatározó, mert nevelőmunkáját tudatos felkészültséggel és szervezett

formában, többféle módon fejtheti ki. Az erkölcsi-etikai nevelés alapja minden életkorban a

példaadás.

Elsődleges célja és feladata a személy alakítása, a szociális képességek fejlesztése, a

magatartási és viselkedési zavarok kezelése, szokások, szokásrendszerek, normák kialakítása,

elfogadtatása a zökkenőmentes habilitáció, rehabilitáció megteremtése céljából.

Az erkölcsi nevelés célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és

következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kialakítása, közösségi

13

beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre

történő felkészülésük segítése.

· Konkrét gyakorlatokon, átélt, megélt helyzetekben, szituációkban fejleszteni

önismeretét

· Fejleszteni a szociabilitást, a társas kapcsolatokat.

· Elsajátíttatni a különböző helyzetekben kívánatos magatartási és viselkedési

szokásokat

· Hozzájárulni a testi-lelki harmónia kialakulásához.

· Tapasztalatok bővítése az együttműködés, a társas kapcsolatok területéről.

· A kívánatos szabályok, normák elfogadtatása, alkalmazása különféle élethelyzetekben.

· A gyermek-gyermek, a felnőtt és a gyermek érintkezési szabályainak, kapcsolat

felvételi és fenntartási szokásainak bővítése, gyakorlása.

· Az őszinte beszélgetésre, az érzelmekre, a megnyilatkozásra alkalmas környezet,

szituáció megteremtése.

· Szeretetteljes légkör biztosítása.

· Játékos helyzetgyakorlatok megszervezése, irányítása.

· Gazdag tapasztalatszervezési lehetőség felkínálása.

· Lehetővé tenni, hogy a tanuló megszerzett ismereteit az élet különböző színterein a

gyakorlatban alkalmazhassa.

· Egyes szituációkban a konfliktushelyzet felismertetése, hogy a begyakorolt

konfliktuskezelési minták segítsék a megoldásban.

· A szolgáltató és közintézmények segítséggel történő használata.

· A tanult viselkedési és magatartási normák, érintkezési formák megfelelő alkalmazása

a mindennapi élethelyzetekben.

A nemzeti öntudat, hazafias nevelés feladatai

Az erkölcsi neveléshez szervesen kapcsolódik a hazaszeretetre nevelés. Maga a hazaszeretet

olyan ösztönös emberi alaptulajdonság, amely minden emberben megvan. A nemzeti érzés, a

magyar identitás, a hazaszeretet csak indirekt úton építhető, fejleszthető a gyermek

személyiségében. Eszköze lehet a magyarság történelmi múltjának, jelenének megismerése,

feltárása, a magyar kultúrtörténet és a magyar irodalom, a magyar anyanyelv tanítása hazafias

szellemben, de annak hangoztatása nélkül. Magyarország és a határon túli magyarlakta

területek földrajza, természeti tájainak gazdagsága, gyönyörűsége elmélyíti, tudatossá teszi a

hazaszeretetet.

A nemzeti öntudathoz, hazafias neveléshez egyaránt hozzátartozik a múlt megbecsülése, és a

jövőbe vetett hit, reménység táplálása. A magyar jövő reménysége tehát a józan és

mértéktartó hazaszeretetre nevelés.

Feladatunk a tanulók meggyőzése arról, hogy életünk legfontosabb emberi kapcsolatai kötnek

ide. Ami nem csak a családi és baráti szálakat jelenti, hanem az ősökkel való találkozás és

kapcsolat szálai is.

· Annak tudatosítása, hogy a hazaszeretet különböző felfogású, felekezetű és

származású emberek, csoportok között is közös nevező, összetartó erő,

békességszerző-erő lehet.

· Olyan magyarságtudat kialakítása, hogy az egyetemes kultúra értékeinek elismerése

mellett érti meg és vállalja a magyar kultúra értékeit és saját identitását.

· A nemzeti hagyományok megismertetése, azokhoz való aktív, cselekvő viszony

kialakítása. Himnusz éneklése, ünnepeken való megjelenés, kokárda viselése, stb.

14

· A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait.

· Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók,

művészek, írók, költők, sportolók munkásságát.

· Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés,

hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége.

· Európa a magyarság tágabb hazája, ezért a tanulók, magyarságtudatukat megőrizve,

ismerjék meg történelmét, sokszínű kultúráját.

1. 1. 6. A nevelő-oktató munka eszköz - és eljárás rendszere

A neveléselmélettel foglalkozó szakirodalom megállapítása szerint a nevelés-oktatás eszközei,

eljárásai mindig kapcsolatban vannak a nevelés módszereivel. Nevelési eszköz a gyermekek

fő tevékenységformáit jelentik, amelyben a nevelési folyamat realizálódik, a nevelési módszer

pedig nem más, mint a kitűzött cél elérése érdekében alkalmazott eljárás.

A nevelési és oktatási módszerek az értelmileg akadályozottak pedagógiájában mindig

sajátos, korrekciós irányultságot is kapnak, hisz maga a nevelés folyamata is az általános

törvényszerűségek által meghatározott, de mozzanataiban jelentős módosulásokat hordoz. A

módszer kiválasztásának jellemző vonása az a nagyfokú egyéniesítés, amit a nevelési helyzet,

a gyermek személyiségfejlődésének, sérülésének különbözősége követel meg.

Mivel nincs teljesen egyforma két nevelési szituáció, két egyforma gyermek, ill. pedagógus,

ezért szinte minden nevelési helyzetet más-más módszer, ill. azok kombinációinak

alkalmazásával oldunk meg.

Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei:

· A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, a tartalomhoz igazítjuk.

· A módszer megválasztása a tanuló életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez és

képességeihez, ill. a sérülés fokához és irányához, a speciális nevelési szükségletekhez

igazodik.

· A módszer a nevelő személyiségéhez, pedagógiai kulturáltságához, felkészültségéhez,

stílusához is igazodik.

· A módszert az adott helyzethez, szituációhoz is igazítjuk.

· A sérült gyermek személyiségét figyelve, a választott módszerek elsődlegesen

ösztönzőek, pozitív megerősítést szolgálóak legyenek.

· A nevelési módszerek különböző, a tantárgyi tantárgyközi, kereszttanterv témáikhoz

igazodó formáit, változatait is eszköznek tekintjük.

· Fontos a tapasztalatszerzés, a mintaadás, a modellnyújtás, a gyakorlás, a megerősítés,

a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás, a felfedeztetés, az összefüggések keresése,

az interakció.

· Fontos a szabályok, a szokások követése, gyakorlása, a lehetőségekhez mért önállóság

kialakítása, az egészséges életmód szokásrendszerének, és az önálló életvezetés

tevékenységeinek gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása

Azokat a nevelési módszereket mutatjuk be, amelyek alkalmazása módosul a sajátos

feltételekhez, feladatokhoz, tartalmakhoz és szervezeti formákhoz, ezáltal alkalmazásuk

eredményt hozhat.

A követelés módszerei

A gyógypedagógus is azzal alakítja akadályozott tanítványa fejlődését, hogy célokat és

15

feladatokat állít elé, így határozza meg a tőle elvárt cselekedeteket, viselkedést. A tanuló elé

úgy állítja a követeléseket, hogy azokat megfelelő segítséggel, késztetéssel, vagy a helytelen

formák elhárításával képes legyen végrehajtani.

A követelés teljesítése az akadályozott gyermeknél nem annyira belső indítékukból, hanem a

felnőtthöz való ragaszkodásból, szeretetigényből ered és így vezet el a cselekvéshez. Ennek

hiánya esetén a követelés hatástalan maradhat. A követelés módszere mindenkor kell, hogy

alkalmazkodjon a gyermek fejlettségéhez, adott állapotához. Alkalmazása a szociális

adaptációs készség fejlődését elősegítő, a munkával, a tanulással kapcsolatos magatartási

elvárások megszervezésére irányul. Ismeretes az a pedagógiai tapasztalat, miszerint az

értelmileg akadályozott gyermekeknek különösen szükségük van cselekvésük, viselkedésük

szabályozásában külső támogatásra, segítségre.

A magatartásra, cselekvésszabályozásra ható ösztönző módszerek közül a biztatás állandó és

alapvető nevelési módszerünk. Alkalmazása minden egyénhez szóló és érzelmileg telített.

Fontos, hogy a gyermek érezze a nevelő együttérzését, valamint azt, hogy ő is kívánja a

sikeres végrehajtást. A serkentés következő eszköze a jutalmazás, helyeslés, amelynek

legjobb formája a nevelő közvetlen elismerése, szava, valamint az elismerés tárgyi formái.

(pl. játékos jelek)

A dicséretet, a szeretett személy, környezet elismerését az akadályozott gyermek is igényli.

A felügyelet, tilalom a nevelés során különleges értelmet kapnak. Következetessége,

rendszeressége segít a gyermek szokásainak kialakításában, megerősítésében.

A meggyőzés módszerei

A meggyőzés, nevelésünkben lassan érlelődő hatású, az értelmi fejlettség alacsony szintjén

szűkös lehetőségei vannak. Tapasztaljuk azt, hogy a közvetlen környezetben megjelenő

magatartási szabályokat tanulóink is megismerik, egyszerűbb összefüggőseit, indokait

megértik.

A meggyőzés egyik legáltalánosabb formája az iskolában a környezet, a nevelő viselkedési

példája. A példa azért is kerül központi helyre a gyermekek cselekedeteinek, érzelmüknek és

akaratuknak befolyásolásában, mert a hozzájuk közel álló személyt szívesen utánozzák. A

példa hatása azért is jelentős, mert a gyermekek nem rendelkeznek megfelelő kritikai

érzékkel, cselekvéseik minősítésével, nem tudják elemezni, értékelni azokat.

A bírálat, önbírálat csirái a serdülő akadályozott gyermek közösségében már megjelennek.

Hozzá kell szoktatnunk őket ahhoz, hogy figyelemmel kísérjék társaik viselkedését,

cselekedeteit, azokról véleményt mondjanak. A gyerekek úgy szokjanak hozzá társaik

cselekedetének megfigyeléséhez, hogy viselkedésüket a nevelő támasztotta

követelményekhez hasonlítsák.

A gyakorlás és szoktatás módszerei

A gyakorlás, mint nevelési módszer a sokszor ismétlődő cselekvések folyamatát jelenti,

amelyben a többi nevelési módszerrel összefüggésben alakítjuk gyermekeink személyiségét,

erkölcsi tulajdonságát, magatartását, jó szokásait és küzdünk a hibás készségek, szokások

ellen.

A viselkedést, a cselekvések pontos sorrendjét a tanulók úgy tanulják meg, ahogy azt nevelőik

irányítása és ellenőrzése mellett számtalanszor gyakorolják. A gyakorlás az általános

pedagógiában a szoktatás, a játék, a munka területein jelentős. Az utóbbi kettő iskolánkban

önálló tevékenységi területként szerepel, ezért a gyakorlás formái közül itt csak a szoktatásról

beszélünk.

16

A szoktatás szerepe és jelentősége az értelmileg akadályozottak pedagógiájában sokkal

nagyobb és központibb, mint az általános nevelésben. Ennek az a magyarázata, hogy az

értelmileg akadályozott gyermek fejlődése során nagyon későn és szűkösen tudja

cselekedeteit belátással és átgondolással irányítani. A kialakított napirendek az együttélés

átgondolt, jó rendjét teremtik meg és megkövetelik, hogy a gyermek igazodjék ehhez.

Lényeges követelmény, hogy ezek a rendszabályok olyan környezetben jelenjenek meg, ahol

a gyermek jól érzi magát, szívesen veszi a nevelői követelményeket. Ez „stabilizáló

hozzászoktatás” olyan jó szokásokat eredményez, amelyeket a gyermek szívesen használ,

megkövetelve önmagától is a rendet, a követelményekhez igazodást.

Az állandósító, szilárdító megszokástól könnyen elkülöníthető az „alkalmazkodó megszokás”,

amikor a gyermek megbarátkozik, megszokja a körülményeket, amelyek közt él. Az

alkalmazkodó megszokás eredménye az a megszokottság, amely segíti a gyermeket abban,

hogy otthon érezze magát.

Az átszoktatást a környezetváltoztatáskor alkalmazzuk, amikor a gyermek fokozatosan ismeri

meg környezete új szokásait.

A szoktatás sajátos formája a negatív, rossz szokások leküzdése: a leszoktatás, mely sok

türelmet és megértést igényel. Ennek előfeltétele az, hogy az addigi szokások helyett jobb,

értékesebb szokásokat kell a gyermekkel megismertetni, és elérni azt, hogy azok beépüljenek

viselkedésükbe.

1. 2. A tanulásban akadályozott/ enyhén értelmi fogyatékos tanuló

A tanulásban akadályozottak: mindazok a gyermekek és fiatalok, akik a tanulási képesség

fejlődési zavara következtében tartósan és feltűnően nehezen tanulnak.

1. 2. 1. Sérülések a fejlődésben

A tanulási akadályozottság kialakulásának hosszú folyamata van. Az enyhén értelmi

fogyatékos tanulók akadályozottsága, személyiségfejlődési zavara, az idegrendszer

különféle eredetű, öröklött vagy korai életkorban szerzett sérülésével és/vagy

funkciózavarával függ össze. A fejlődést akadályozó okok nem kizárólag a gyermek

biológiai, pszichológiai adottságaiban keresendők, hanem igen gyakran a családi, iskolai,

szociális- kulturális környezet kedvezőtlen hatásaiban. A különböző okok összegződve igen

változatos tanulási problémákhoz vezetnek. A hátrányos szociális környezeti hatások és a

tanulási sikertelenségek nagyon gyakran a tanulási motiváció tartós csökkenését idézik elő.

A tanulásban akadályozott tanulókat jellemző tünetek az iskoláskor előtt kevésbé feltűnőek.

Sajátos nevelési szükségletüknek megfelelő rendszeres gyógypedagógiai nevelés, terápia

hatására fejlődésük a mentális képességek területén is számottevő lehet. E fejlődés

elindítása, folyamatos elősegítése, iskolánk szakmai feladata.

1. 2. 2. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók nevelési, oktatási szempontú jellemzői

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hogy milyen egyéb

érzékszervi, motorikus, beszédfejlődési, viselkedési stb. rendellenességeket mutatnak,

amelyek vagy oksági összefüggésben állnak az értelmi fogyatékossággal, vagy

következményesen egyéb hatásokra alakulnak ki. Tanulási helyzetekben megfigyelhető

jellemzőik: a téri tájékozódás, a finommotorika, a figyelemkoncentráció, a bonyolultabb

gondolkodási folyamatok, a kommunikáció, valamint a szociális alkalmazkodás fejlődésének

eltérései. Ezek változó mértékben és mindig egyedi kombinációban jelennek meg, a tanulási

képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályozzák az iskolai tanulás

eredményességét. A tanulási akadályozottság elsősorban az oktatási helyzetben, tanulási

17

szituációban jelent problémát, nem terjed ki az egyén egész életvitelére. Az enyhén értelmi

fogyatékos személyek önálló életvezetésre képessé válnak, társadalmi beilleszkedésük

segítségnyújtással, szociálpolitikai intézkedéssel sikeres lehet.

Nevelésükhöz szükséges feltételek

· A fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógiai tanár

foglalkoztatása.

· A tanórákat kiegészítő egyéni fejlesztő-terápiás foglalkozások alkalmazása.

· A gyermek általános fejlettségi állapotának, tanulási képességeinek megfelelő tanulási

tempó biztosítása.

· Speciális tanterv, tankönyv és más segédletek, illetve a szakértői és rehabilitációs

bizottság által meghatározott szakszolgáltatások biztosítása.

· A gyermek érdeklődésének, motiváltságának elősegítése, az önálló tanulás

technikáinak gyakoroltatása.

· A tanulásra rendelkezésre álló idő változatos strukturálása, az időtartamok rugalmas

változtatása.

· A fogalmak lassú érlelése, a sokrétű tapasztalatszerzés.

· Megfelelő tanulási környezet kialakítása.

1. 2. 3. A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Az iskolában folyó legfontosabb tevékenység a gyermek személyiségének, képességeinek

sokoldalú kibontakoztatása.

A tanítás- tanulás folyamatában maximálisan figyelembe vesszük az egyes tanulók sajátos

nevelési igényét, sérülés specifikus szükségletét és ennek érvényt szerzünk az egyedi

sajátosságokhoz igazított differenciált tartalmak, módszerek, eszközök alkalmazásával.

Nevelési tevékenységünk nemcsak normák és szabályok közvetítése, hanem személyes

példamutatás, és jól irányított egyéni és kollektív cselekvések szervezése.

A fejlesztés megvalósulásához szükséges alapelvek:

A formálódó gyermeki személyiség elve

Az iskolában a legfőbb érték és lehetőség a gyermekek formálódó és formálásra váró

személyisége. Fontosnak tartjuk, hogy az értelmi képességek fejlesztése mellett hangsúlyt

kapjon a sokszínű, személyiséget gazdagító érzelmi, erkölcsi nevelés. Helyes önismeret,

énkép meghatározásával elősegítjük a harmonikus személyiség kialakulását.

Megismertetjük az önmagával és másokkal szemben elvárt magatartásformákkal, a helyes

viselkedési normákkal. Értékrendet állítunk fel a saját cselekedetek, valamint azok

következményeinek helyes megítélése, értékelése érdekében.

Hatékony tanulás elve

Korszerű és gyakorlatközpontú ismereteket nyújtunk. Az ismeretek alkalmazási képességének

és készségének fejlesztése, az alkalmazható tudás érdekében történik. A befogadáshoz

szükséges attitűdöt kialakítjuk. A jellegzetes gondolkodási nehézségek, rugalmatlanság miatt

kiemelt hangsúlyt fektetünk az elsajátított ismeretek alkalmazásának, általánosításának

tanítására, az ismeretek folyamatos használatára. Tanulási tevékenységek közben fejlesztjük a

tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését,

empátiáját.

18

A szociális beilleszkedés megvalósításának elve

Iskolánkban fontos pedagógiai tevékenység a szociális képességek fejlesztése, nevelése,

szociális kompetencia kialakítása, ezek segítségével megalapozzuk tanítványainkban a

társadalmi integrációhoz szükséges felkészültséget. A szociális képességek kialakítására,

gyakorlására az iskolai élet számtalan szituációt kínál. Különösen a döntés, együttműködés,

egymásért érzett felelősség, konfliktuskezelés képességének kialakítása nagyon fontos. A

tanulókat felkészítjük a felnőtt életben való boldogulásra, a társadalmi és szülői elvárásoknak

megfelelően.

Tapasztalatszerzés elve

Különösen hangsúlyozott a nevelés- oktatás folyamatában, mert nem elsősorban a verbális

úton emlékezetbe véső tanulás vezet eredményhez, hanem a tapasztalási folyamatokban való

intenzív elmélyülés, a saját élmények összekapcsolása a megtanulandó fogalmakkal,

cselekvésekkel. Lehetőséget teremtünk a tanulók számára a saját tapasztalatok megszerzésére,

megértésére, általánosítására az ismeretek befogadásának új módszereivel (megfigyelések,

kirándulások, tanórán kívüli tevékenységek).

A motiváció, és szemléletesség elve

Fontos a tanulók érdeklődésének felkeltése és a tanulás iránti elköteleződés kialakítása, hiszen

motívumaik szűkebb körűek, felszínesebb tartalmúak és kevésbé tudatosak.

A korszerű multimédiás berendezések (IKT eszközök) megkönnyítik az ismeretek

elsajátítását, elmélyítését. A szemléltetésre használt eszközök elősegítik a valóság helyes

megragadását. A konkrét tapasztalatszerzés fontosságát hangsúlyozzuk. A megismerés

folyamatába minél több érzékszervet kapcsolunk be, mert nemcsak vizuális benyomások

szükségesek, hanem az érzékszervek által nyújtott adatok összessége is.

Egészséges és kulturált életmód elve

Testileg, lelkileg egészséges, önmagával harmóniában élő személyiség tudatos kialakítására,

az egészséges állapot fenntartására törekszünk. A harmonikus élet értékként való tiszteletére

nevelünk.

Környezettudatosság elve

Különös hangsúlyt fektetünk arra, hogy tanulóink legyenek tisztában épített és természetes

környezetük értékeivel, s azok megőrzésének fontosságával. Ennek érdekében az egyéni és

közösségi felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás, gondolkodásmód, életvitel

kialakítására törekszünk.

1. 2. 4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai

Az enyhe fokban sérült, tanulásban akadályozott gyermekre általában jellemző az

intelligencia globális csökkenése. E mérhető mennyiségi változás minőségi jellegű eltérést is

okoz a személyiségfejlődésben, beszédfejlődésben, motoros készségekben és a gondolkodási

funkciók területén. Jellemző a tanulásában akadályozott gyermekekre az önálló tanulás,

ismeretszerzés elsajátításában tapasztalható elmaradás. Az egyenetlen fejlődési mutatókból

következik, hogy bizonyos funkciók épek, míg mások elmaradottabbak.

A fejlesztés, képzés során ehhez igazodó céljaink:

· Olyan gyermekek nevelése, akiknek viselkedését, magatartását pozitív erkölcsi értékek

irányítják: a szorgalom, az érdeklődés, a becsület, az őszinteség, a felelősségvállalás, a

19

felnőttek és a társak tisztelete, tolerancia és segítőkészség, az általános emberi és a

nemzeti értékek tisztelete.

· A tanulás folyamatában érvényesüljön a konkrét tapasztaláson, a felfedezésen alapuló

tanulásszervezés.

· A tanuló életkorát és értelmi képességét figyelembe véve nyújtson olyan

gyógypedagógiai nevelést-oktatást, melynek segítségével képessé váljon az önálló

életvitelre, az eredményes szocializációra, a pályaválasztásra, valamint a

szakmatanulásra.

· Olyan tanulók kerüljenek ki iskolánkból, akik átérzik, megértik embertársaik

másságát, problémáit, ismerik saját erényeiket és hibáikat, együttműködő magatartást

tanúsítanak.

Ahhoz, hogy a megfogalmazott célok eljussanak a nevelés-oktatás mindennapi gyakorlatáig,

meg kell fogalmazni azokat a képességterületeket, melyek kialakítására folyamatosan

törekednünk kell:

· Egyéni képességekhez mért eredményes, sikeres ismeretekre épülő és a tanuló által

alkalmazni képes tudás elsajátítása.

· Reális tervek és elképzelések talaján biztos tájékozódás a környezetben.

· Képességeikhez alkalmazkodó erőfeszítések, a kitartó munka vállalása nehezebb

helyzetekben, monotónia tűrés.

· Az egészségmegóvás igényének kialakítása.

· Kulturált érintkezési formák elsajátítása.

· Társas kapcsolatok fenntartása, illemszabályok elsajátítása, önuralom,

konfliktuskezelő technikák gyakorlása.

1. 2. 5. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai feladatai

Az iskolai nevelés- oktatás feladatait meghatározzák a speciális nevelési szükségletek.

A tanuló egész személyiségének – értelem, érzelem, fizikum, jellem – harmonikus és

differenciált fejlesztését helyezzük előtérbe.

Az iskolai nevelés sajátos feladata az, hogy

a nem, vagy a kevésbé sérült funkciókat továbbfejlessze

az értelmi fejlődés rendellenességeit korrigálja

az értelmi fejlődés eltéréseinek a személyiség fejlődését károsító következményeit

megelőzze vagy ellensúlyozza.

A tanulásban akadályozottak nevelési folyamatában különös hangsúlyt kap a

képességfejlesztés, melynek fő területei:

Kognitív képességek fejlesztése

A kognitív képesség valamennyi tanulási folyamat minőségét befolyásolja.

A tanulók a kognitív funkciók sérülése miatt önállóan nem képesek a fejlettségüknek

legjobban megfelelő tanulási technika elsajátítására. Így az iskolába lépés pillanatától kezdve

fontos feladat a tanulás megtanítása, a tanuláshoz való viszony, a motiváltság megteremtése,

az élethosszig tartó tanulás megalapozása, az ismeretbe ágyazott képességfejlesztés, a

cselekvésből kiinduló gondolkodás, a felfedeztető tanulás, a problémaközpontú tanítás.

Nevelő- oktató munkánk során meg kell alapozni az önálló ismeretszerzés, tanulás

képességét. Fejlesztjük az önművelés igényét, megtanítjuk a könyvtári és más

információforrások helyes használatát, a digitális technika nyújtotta lehetőségeket.

20

Nevelő- oktató munkánk feladata:

· Biztosítsa az érzékelési – észlelési tapasztalatok szerzésével az önmagukról és a

szűkebb környezetükről való ismereteik bővülését.

· Fejlessze az észlelési (látási- hallási- mozgás-, egyensúly) funkciókat aktív

megfigyelések és tevékenységek által.

· Biztosítsa a figyelem korrekciója érdekében az akaratlagos, szelektív figyelmi

funkciók fejlesztését, a megosztott figyelem kialakítását.

· Fejlessze a figyelem tartósságát, elmélyültségét, terjedelmét.

· Segítse elő az adott helyzet, tevékenység szempontjából fontos és jelentéktelen ingerek

elkülönítését.

· Fejlessze az emlékezés funkcióit a tanuló fejlettségi szintjét figyelembe vevő bevésés

és felidézés által.

· Biztosítsa egyszerű probléma-megoldási módozatok megismerését és alkalmazását

(kommunikációs problémáikra, céljaik elérésére, akaratuk keresztülvitelére).

Kommunikációs képességek fejlesztése

A tanulók különbözően fejlett képességeihez kell alkalmazkodnunk a kommunikáció

fejlesztése során. Valós kommunikációs helyzetek sorozatát kell megteremtenünk,

félelemmentes légkört kell kialakítanunk elemző és fejlesztő értékelések biztosításával.

Nevelő- oktató munkánk feladata:

· A hibás beszédfunkciók korrigálása a tanulás folyamatában (pl. beszédösztönző

légkörrel, beszédmotoros gyakorlatokkal, hangképzés fejlesztésével).

· Biztosítsa a beszédzavarok korrekciójának lehetőségét.

· Fejlessze a tanulók szókincsét a tanulás egész folyamatában.

· Társas kapcsolataiban, és a munka világában alkalmazza a konvencionális beszédet.

Motoros képességek fejlesztése

A motoros képességek nevelésének célja a gyermek általános testi fejlődésének elősegítése, a

mindennapi élet praktikus feladataihoz szükséges mozgások fejlesztése, a helyes

beszédartikulációhoz és az iskolai tanuláshoz szükséges finommozgások fejlesztése.

Nevelő- oktató munkánk feladata:

· Adjon lehetőséget a mindennapos mozgásra, a tanulók fizikumának erőnlétének

fejlesztése érdekében.

· Törekedjen a mozgás terén mutatkozó fejlődési elmaradások korrigálására, a

szabadidő változatos és életkornak megfelelő eltöltéséhez.

· Készítse elő a későbbi pályaválasztáshoz illetve munkavégzéshez szükséges mozgások

elsajátítását.

· Alakítsa ki az egészséges életmódot elősegítő szokásokat.

Kreatív képességek fejlesztése

A kreatív képességek nevelésének célja, az utánzáson, mintakövetésen, az emlékezésen

alapuló tanulás eredményeiből kiindulva az individuum egyedi megismerő, érzés- és

cselekvésbeli tulajdonságainak megjelenítése a gondolkodási folyamatokban és a létrehozott

produktumokban.

Nevelő- oktató munkánk feladata:

· Biztosítsa a kreativitás fejlődésének belső feltételeit: az ismeretek (tárgyi tudás és

önismeret), a motiváció és a megelőző alkotási tapasztalatok együttesét.

· Segítse elő a kreativitásra jellemző tulajdonságokat (problémaérzékenység,

rugalmasság, eredetiség).

21

· A vizuális és zenei nevelés tegye lehetővé a gyermek saját élményein keresztül az

alkotás megtapasztalását.

Orientációs képességek fejlesztése

Az orientációs képességek a természet és a társadalom által meghatározó törvényszerű,

szabályszerű viszonyok közötti eligazodást teszik lehetővé.

Nevelő- oktató munkánk feladata:

· Fejlessze a térben és az időben való tájékozódást.

· Alapozza meg az értékek személyes rangsorának kialakítását.

· Segítse elő a csoportok, szervezetek, intézmények struktúrájának és működésének

áttekintését.

· Biztosítsa a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényeinek ismeretét.

Szociális képességek fejlesztése

A szociális képességek nevelése akkor lesz eredményes, ha a környezet kifejezetten támogató

és elfogadó. A társadalom által elvárt norma és szokásrend megismertetése, értelmezése,

elfogadtatása központi kérdésként kezelt feladat az intézményben. A szocializáltság fontos

mutatója az együttműködés, a társadalmi érintkezés normáinak elfogadása, alkalmazása, az

egyéni és közösségi érdekérvényesítés, önmaga és mások elfogadása.

Feladataink differenciáltan jelentkeznek a tanulók életkorának, fejlettségének megfelelően.

Az életkorhoz, a fejlettséghez igazítjuk a tartalmat, a teljesítés elvárható szintjét, a

tevékenység gyakorlásának helyszínét, idejét. Az iskolai terepen túl kitüntetett szerepet

szánunk a túráknak, a kirándulásoknak, a közös sport- és kulturális rendezvényeknek.

Nevelő- oktató munkánk feladata:

· Segítse elő a felnövekvő gyermek számára a személyközi kapcsolatokból származó

élmények feldolgozását, a kapcsolatok kialakítását, részvételt a szociális aktivitásban.

· Alakítsa ki a helyes viselkedési szokásokat, amelyek egyezményes normákon

alapulnak (udvariassági szabályok, egészséges élethez szükséges higiéniai, étkezési,

öltözködési szokások).

· Törekedjen valóságos élethelyzetekben az elemi szociális magatartásformák

elsajátítására.

· Biztosítsa a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versenyzéssel kapcsolatos

magatartásmódok kialakítását.

· Fejlessze olyan optimális szintre tanulóink képességeit, aminek következtében aktív,

önálló életet élő, nyitott emberré válhatnak.

1. 2. 6. A nevelő-oktató munka eszköz - és eljárásrendszere

A gyógypedagógia minden pedagógiai eszközével törekszünk az alapvető tanulási képességek

fejlesztésére, az ismeretek megszerzésére a továbbtanulás érdekében.

Célunk, hogy minden évfolyamon fejlesszük azoknak a készségeknek és képességeknek a

körét, amelyek az ismeretszerzésben a folyamatos előrehaladást biztosítják. Ehhez

felhasználjuk a speciális gyógypedagógiai eljárásokat, terápiákat, szakmai ismereteket és

kompetenciákat.

A nevelés-oktatás eljárásrendszerén elsődlegesen az alkalmazott módszerek körét értjük.

Az alkalmazott módszer kiválasztásának alapelvei:

· A módszert mindenkor a pedagógiai célhoz, tartalomhoz igazítjuk.

22

· A módszer megválasztása igazodik a tanuló fejlettségéhez, állapotához,

szükségletéhez és minden esetben törekszik a tanulóközpontú módszertan

alkalmazására.

· Legáltalánosabb célunk az egyénre szabott tanulási eljárások kiépítése, az értő olvasás,

az emlékezet és a figyelem fejlesztése.

· Fontos a szabályok, szokások követése, gyakorlása, az önállóság kialakítása, az

egészséges életmód szokásrendszerének és az önálló életvezetés tevékenységeinek

gyakorlása, az alkotóképesség kibontakoztatása, az egymástól tanulás elsajátítása.

· A módszerek kiválasztásánál figyelembe vesszük a tanulók sajátos nevelési igényét,

életkori sajátosságait, előzetes tudását, norma és szokásrendjét, kultúráját. Az adott

helyzethez, szituációhoz igazítjuk, élünk a korszerű lehetőségekkel, amelyek az

eredményes tanuláshoz vezetnek.

A meggyőzés, a tudatosítás módszerei

A meggyőzés a nevelésben kiemelkedő szerepet kap. Magában foglalja a gyermek kérdéseire

adott helyes válaszokat, a közlést, ok-okozati összefüggésekkel való érvelést, beszélgetést,

amelynek el kell vezetnie az igazság belátásához, kapcsolódnia kell a gyermek életéhez,

cselekvéseihez.

A gyermek életeleme a vita, ezért a tudatformálás a meggyőzés egyik hathatós módszere. A

meggyőzés legáltalánosabb formája az iskolában a környezet, a pedagógus viselkedési

példája.

A példaadás módszere a szokásalakításban, a személyiségjegyek alakításában, valamint a

tudatosításban is szerepet kap. A példa hatása azért is jelentős, mert a gyermekek nem

rendelkeznek megfelelő kritikai érzékkel, cselekvéseik minősítésével nem tudják elemezni,

értékelni azokat. Fontos, hogy tanulóink minél több pozitív példával találkozzanak, illetve

ezek követését erősítsük meg, ennek során ítélőképességüket úgy formáljuk, hogy később

tudatosan válasszák ki követésre az értékes példákat.

A nevelési folyamatban a reális önértékelés eredményeként kialakul az egyénben az énkép,

azaz felfogja saját helyzetét, szerepét, jelentőségét, értékeit a csoportban. Ez nélkülözhetetlen

alapja az önkifejezésnek, a kiegyensúlyozott normális közérzetnek, az önbírálatnak.

A tevékenység megszervezésének módszerei

A gyakorlás az a módszer, amellyel az ismeretek alkalmazásához szükséges jártasságokat,

készségeket kialakítjuk, továbbá a képességeket fejlesztjük. A gyakorlás legfontosabb formája

az ismeretek alkotó jellegű alkalmazása szabályok, példák vagy cselekvéses feladatok

megoldásán keresztül.

A követelés módszere a kezdeti külső indítástól, azaz a felnőtt követelésétől a belső indítás

felé halad, amikor a tanuló önmaga állít fel célokat, feladatokat és támaszt követelményeket

magával szemben. A követelés nem más, mint segítségnyújtás a gyermeknek abban, hogy ez

az alapvető motívuma kielégülhessen, hogy a követelményeknek mind jobban megfeleljen, és

így egyre többször érezze az elvárt helyes, valamint a saját tényleges viselkedése közötti

egybeesést.

Az ellenőrzés és értékelés a tanítás- tanulás folyamatában, mint alapvető módszer szerepel. A

pedagógusnak a folyamat minden fázisában meg kell győződnie arról, hogy a tanulók milyen

mértékben sajátították el az ismereteket és készségeket. Segít a tanulónak önmaga

képességeit, tudását megérteni, mellyel ösztönöz. Szabályozza a tanár munkáját, jelzi az

információátadás sikerességének mértékét.

23

A magatartásra ható ösztönző módszerek

A jutalmazás a tanulók teljesítményének, viselkedésének, cselekvésének elismerő értékelése

pozitív hatást gyakorol a tanulóra, önbizalmat ad, bátorságot kelt, cselekvésre ösztönöz. A

jutalmazás szükséges mértékű alkalmazása elengedhetetlen, hiszen a személyiség értékelése

nyilvánul meg benne.

A tanuló nem csak azért tanul, hogy a tudásvágyát kielégítse, hanem hogy másokból-

különösképpen a pedagógusból- elismerést váltson ki.

A pedagógus a dicséretet kimondottan bíztatásként alkalmazza, különös figyelmet fordítva

azokra a tanulókra, akik kevés önbizalommal rendelkeznek.

Gátlást kiváltó módszerek

A büntetés gátló nevelési módszer, amely a helytelen cselekvéstől akarja visszatartani a

tanulókat. A büntetés pozitív hatása érvényesül akkor, amikor a tanuló belátja hibáit, jóvá

akarja tenni, a büntetés az igazságérzetével találkozik. A büntetés, ha megfelelően

alkalmazzuk, nevelőbb hatású, mint észrevétlenül, szó nélkül hagyni a dolgokat.

A tilalom a nevelés során különleges értelmet kap. Következetessége, rendszeressége segít a

gyermek szokásainak kialakításban, megerősítésében.

Ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív

viselkedések kialakulását próbálják megakadályozni.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

A nevelés az emberi személyiség fejlesztésére irányuló tevékenység. Központjában az ember

áll, akinek képességeit kibontakoztatja, fejlődését elősegíti, tökéletesíti.

Az értelmileg akadályozott tanulók személyiségfejlődését akadályozza a maradandó agyi

károsodás, a tartós testi-lelki állapotváltozás. Mindezek konkrétan is megfigyelhetők és

mérhető fejlődésbeli elmaradást okoznak ép kortársaikhoz viszonyítva. Mindezek mellett még

további akadályok is lehetnek, pl. ingerszegény szociális környezet.

A nevelhetőség szempontjából nagyon eltérő egyéni adottságok miatt fejlesztésükben

egyénenként is eltérő nevelési-oktatási igények és szükségletek jelentkeznek.

A sérült gyermek harmonikus személyiségfejlődését az eredményeit, erényeit, sikeres

próbálkozásait értékelő, másságát elfogadó környezet segíti. A különböző károsodásból

eredő, nagyfokú lemaradást kell csökkenteni és az egész személyiséget kell megvalósítani a

tanulókkal való rehabilitációs és habilitációs foglalkozásokon.

A sérült gyermek, fiatal nevelése tudatos személyiségformáló tevékenység. Az általános

személyiség-lélektani sajátosságok rájuk egyaránt érvényesek, de a fejlődést ért károsodások

következményeivel számolni kell.

További nehezítő sajátosság:

· akarati tulajdonságok gyengesége,

· kommunikáció hiányosságai, (szorongás, elzárkózás, agresszív magatartás)

· ellentmondó akarati sajátosságok,

· önbizalom hiánya,

· érzelmek kóros megnyilvánulásai,

· nehezített beilleszkedés.

24

A nevelési program összeállításánál elsődleges szempont olyan követelmények

meghatározása, amelyek ösztönzik a személyiségfejlesztő oktatást. Az iskola programja,

nevelési, tanítási-tanulási folyamata teret ad:

a sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, játéknak, munkának,

fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, akaratukat,

hozzájárul életmódjuk, szokásaik kialakításához.

Kiemelten kezelt területek:

· A szociális érés elősegítése, pozitív szociális szokások kialakítása, tapasztalatok

gyűjtése élethelyzetekben, társas kapcsolatokban, problémahelyzetekben.

· A cselekvőképesség alakítása.

· A művészeti terápiák alkalmazása- a személyiség kiteljesítése, az önkifejezés, az

örömszerzés megteremtése.

· Folyamatos logopédiai ellátás, a súlyos beszédhibák, a beszédállapot javítása.

· A mozgásállapot, a mozgáskészültség alakítása a gyógytorna, a konduktív pedagógia

eszközeinek bekapcsolásával.

· A tanulási képesség területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések csökkentése.

· A megismerési vágy fejlesztése.

· Fizikai funkciók erősítése és gyakorlása, kompenzációs technika fejlesztése.

· Mindennapi életben szükséges elemi készségek képzése és gyakorlása.

· Lehetőség, hogy az akadályozott is megismerkedjen a közelálló, vele kapcsolatba

kerülő emberek életével.

· Érzelmek gazdagítása és megszilárdítása, úrrá lenni indulatain.

· Önmagáról helyes kép alkotásának elősegítése (tisztában legyen azzal, mire képes, mi

az ami meghaladja az erejét).

· Felkészítés olyan életstílusra, amelyben képes saját helyzetét elfogadni és ő maga is

elégedetten tud élni.

· Egészséges életmód elveinek megismertetése.

Leghatékonyabb az egyénhez igazodó nevelés. A személyiségfejlesztés egyéni programjának

főbb tényezői:

· a gyermekismeret,

· a differenciált követelményrendszer,

· a differenciált tevékenységrendszer,

· az egyének közösségi viszonyrendszerének szabályozása (tanulók társas viszonyai),

· a szabályozott pedagógus-gyermek kapcsolat (gyermekszeretet, tekintély,

következetesség, igazságosság),

3. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet hangsúlyozza, hogy az intézmény mindennapos

működésében kiemelt figyelmet kell fordítani a tanulók egészséghez, biztonsághoz való jogai

alapján a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatokra. A hivatkozott jogszabály

128. § (3) bekezdése taxatíve felsorolja ezeket a feladatokat. Az alábbiakban ezekhez a

feladatokhoz rendelten mutatjuk be tevékenységünket.

25

Az egészséges táplálkozás

· Az egészséges táplálkozás alapja az életkor és a szükségleteknek megfelelő energiát,

tápanyagokat biztosító változatos, jó ritmusban történő étkezés napi öt alkalommal.

· A mértékletesség, a kiegészítő táplálkozás, a vitaminpótlás elengedhetetlen a szervezet

egészséges működéséhez, a helyes táplálkozási szokások kialakításához.

· Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges táplálkozással kapcsolatos tudnivalókra, a

tanítás- tanulás folyamán oktató füzeteket is alkalmazunk.

· Iskolánk részt vesz az iskola gyümölcsprogramban, amely 1-4. évfolyamon biztosítja

tanulóinknak a napi gyümölcsbevitelt.

A mindennapos testnevelés, testmozgás

A mozgás a tanulók mindennapjainak szerves része, befolyásolja testi-lelki egyensúlyukat,

hatással van teljesítőképességükre, örömet okoz, felfrissít, kielégíti a játékigényt és elősegíti a

szervezet helyes működését. A feladatok bővebb kifejtése a „Mindennapi testnevelés,

testmozgás megvalósításának módja” című pontban található.

A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez

vezető szerek fogyasztásának megelőzése

Az egészség a testi, lelki és szociális jóllét állapota, amelynek kiteljesülésére az alábbi négy

feltétel teljesülése adja a legnagyobb esélyt:

Az egyén társadalmilag integrálódik (családhoz, iskolai és más közösségekhez

tartozik),

a változó terhelésekhez tud alkalmazkodni,

individuális önállóságát megőrzi,

megteremti a testi-lelki összhangot.

A testi és lelki egészséget tehát alapvetően, mint a mindennapi élet erőforrását kell értelmezni.

Az egészfejlesztés és annak megvalósulási formája, az egészségnevelés az egészségi állapot

erősítésére és fejlesztésére irányul. Ennek legfontosabb színtere a családi környezet mellett az

iskola.

Nagyon fontos megvizsgálni és időben felismerni a tanulók körében az egészséges lét

egyensúlyát megbontó, esetleges problematikus viselkedést, amely viselkedési függőségre,

káros szerek fogyasztására utalhat.

Bármely függőség megjelenése különböző okokra vezethetők vissza:

– kíváncsiság, kalandvágy,

– lázadás, a felnőttektől, a valóságtól történő eltávolodás,

– menekülés a családi, iskolai problémák, megoldatlan konfliktusok elől

– kortársak, barátok rábeszélése

– unalom, önbizalom hiányának pótlása,

– családon belüli szexuális zaklatás,

– a szülők túl szigorú vagy túl engedékeny nevelése

A függőségnek legtöbbször pszichés és magatartásbeli tünetei, zavarai vannak, melynek

felismerése minden pedagógusnak, gyermekfelügyelőnek fontos feladata. Amennyiben a

tünetek és zavarok gyakran és folyamatosan előfordulnak a tanulók mindennapjaiban,

érdemes a szokásosnál jobban odafigyelni viselkedésükre, és ha kell, szakembert bevonni

annak érdekében, hogy gyógyulásuk mielőbb bekövetkezzék.

26

Tanórai (tantárgyi tananyag keretén belül) és tanórán kívüli foglalkozásokon egyaránt nagy

gondot fordítunk a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzésére,

különböző módszerekkel- képi szemléltetéssel, oktatófilmek feldolgozásával.

A bántalmazás és iskolai erőszak megelőzése

· Az iskola fontos szerepe, hogy a különféle életszakaszokban az ismeretközvetítő

funkció mellett a megfelelő magatartási normákat közvetítse.

· A pedagógusaink egyértelműen elítélik a tanulók közt előforduló agresszív

megnyilvánulásokat - kiközösítés, csúfolás, szekírozás, serdülőkorban előforduló

szexuális zaklatás- megismerik és alkalmazzák a hatékony beavatkozás módszereit,

eszközeit. Pozitív példával, egységes szabályok bevezetésével, az iskolai környezet

barátságosabbá, otthonosabbá tételével segítik a tanulókat a pozitív magatartási minták

követésében.

· Az óraközi szünetekben a pedagógusok kiemelt figyelmet fordítanak a problémás

magatartású tanulókra. A tanítási órák alatt az életkori sajátosságoknak megfelelő

motivációval lekötik a tanulók figyelmét. Szituációs játékok során lehetőséget

biztosítanak a rizikómagatartás elkerülésére, a pozitív magatartási minták

megerősítésére. A délutáni foglalkozások ideje alatt olyan tevékenységeket

(sporttevékenység, mozgásos játékok, egyszerű megbízatások) biztosítanak, melyek

során a tanulók fizikai erejüket levezethetik

A baleset-megelőzés és elsősegélynyújtás

A nevelés során a baleset-megelőzés, a legfontosabb szabályok megtartása, betartása fontos

szerepet játszik tanulóink biztonsága érdekében. Nélkülözhetetlen, hogy a pedagógusok, az

intézményben dolgozók és a tanulók ismerjék a balesetvédelem és az elsősegélynyújtás

alapjait.

E területen feladatunk, hogy

alakítsunk ki a tanulók számára biztonságos környezetet,

mutassunk példát saját viselkedésünkkel, a biztonsági rendszabályokat magunk is

tartsuk be,

használjuk a különféle eszközöket, berendezéseket rendeltetésszerűen,

tanítsuk meg a tanulókkal a telefonos központi segélyhívószámot (112), valamint a

sürgősségi hívószámokat (mentők: 104, tűzoltók: 105, rendőrség: 107)!

a tanórai keretek közt a tanulók ismerjék meg a biztonságos életvitel módját,

szabályait, a gyakorlatban alkalmazzák a baleset- és veszélyhelyzetek elkerülését, a

közlekedési szabályokat az elsősegélynyújtás alapjait,

változatos módszerekkel- képi szemléltetéssel, a veszélyt jelző piktogramok

jelentésének megismertetésével, oktatófilmek megtekintésével, személyes

látogatásokkal (mentőszolgálat, tűzoltóság) hívjuk fel a tanulók figyelmét a baleset

megelőzésére és az elsősegélynyújtásra.

A személyi higiéné

A személyi higiéné, a testi gondozás az egészséges élet követelményeihez tartozik, és

személyiségünk részét képezi. Különösen nagy hangsúlyt kap sérült tanulóink

egészségnevelésében, hiszen a gyermekek függősége tovább tart, mint az épen fejlődő

társaiké. Arra kell törekednünk, hogy önmaga gondozási tevékenységeit minél jobban, minél

önállóbban el tudja látni, és kialakuljon igénye saját maga elemi dolgainak gondoskodásáról.

27

A helyes gondozási tevékenység fontos feltétele a megfelelő tárgyi környezet kialakítása.

Az önkiszolgálásra nevelésnek kiemelkedő szerepe van, mivel tanulóink nehezen szerzik meg

a szükséges készségeket és tudatos, ellenőrzött gyakorlásra van szükség, hogy a készségek

fennmaradjanak, és szokássá alakuljanak.

4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok

Az igazi nevelőközösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális

értékek hordozója, közvetítője, amellett, hogy messzemenően figyelembe veszi a közösség

tagjának egyéni sajátosságait. A közösségfejlesztés a társadalomba való beilleszkedés egyik

fontos eleme. Az iskolai közösségekben modellezhető a szeretet, tisztelet, mások

megbecsülése, megértése, segítése. Célja, hogy a közösség, mint tevékenységi keret segítse a

gyermek fejlődését, képességeinek kibontását úgy, hogy egyéni lehetőségeinek maximumára

jusson el.

A közösségfejlesztés fő területei:

· erkölcsi ismeretek

· családi és közösségi kapcsolatok elmélyítését támogató fejlesztési feladatok és

ismeretek

· előítéletek felismerésére, tudatosítására való képesség

· testi, lelki egészség megőrzésére történő felkészítés

Az értelmileg akadályozott gyermekek többsége az iskolába kerülés előtt családban, a

felnőttek védő- óvó környezetében él. Nem éli át a kisgyermekkornak azokat az élményeit,

amit minden normálisan fejlődő kisgyermeknek a hasonló korúakkal való együttjátszás, a

szűkebb és tágabb környezet megismerése jelent. Ezek a tényezők megnehezítik, olykor

rövidebb-hosszabb időre lehetetlenné is teszik a gyermekeknek közösségbe való illesztését.

Az iskolába kerülés kezdeti időszakában nem fordulnak érdeklődéssel egymás felé, hiányzik

belőlük a másik gyermek megismerésének a vágya, az együttjátszás igénye és hiányoznak

azok a szokások, amelyek mindenfajta csoportélet kialakításához szükségesek. Az értelmileg

akadályozott gyermekcsoportok közösséggé válásának folyamatára is érvényes azonban az az

ismert megállapítás, mely szerint jó közösség csak ott jöhet létre, ahol a partnerkapcsolatok

szilárdak, kialakultak. Tanulóinkban is kialakítható a csoporttolerancia olyan foka, amely

lehetővé teszi, hogy ne csak egy-két gyermekkel legyenek képesek együttműködni, hanem a

csoport minden tagjával.

A szociális készségek megtanulásának idejét nagymértékben meghatározzák nevelési

eszközeink, módszereink és nevelői beállítódásunk. A szociális érési folyamatot meg kell

terveznünk, de nem siettethetjük. Szem előtt kell tartanunk, hogy a szociális érés folyamata

éveket vesz igénybe. A gyermekeknek át kell élniük a közösségi életből adódó örömöket és el

kell tudni viselniük a közösségi életből fakadó korlátokat is.

Feladataink megfogalmazásakor figyelembe vettük a gyermekcsoportok közösséggé

válásának folyamatára érvényes megállapítások mellett az értelmileg akadályozott tanulók

iskolai közösségének sajátos vonásait is.

A közösségfejlesztés feladatai az iskola értékközvetítő tevékenységének a lényegét jelentik,

amelyek minden pedagógus számára feladatot adnak tanórákon és tanórán kívüli

tevékenységekben egyaránt.

Ennek alapján a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

· Hozzá kell segítenünk gyermekeinket ahhoz, hogy egymásra felfigyeljenek. Az iskolai

életből adódó lehetőségeket (közös játék, tanulás, munka, szervezett együttlét) úgy

28

kell felhasználnunk, hogy lerövidüljön az az idő, amikor a gyermekek még csak

egymás mellett tevékenykednek.

· A csoport nevelőinek, akik jól ismerik a gyermekeket, olyan helyzeteket kell

teremteniük, amelyek alkalmasak arra, hogy egyik gyermek megismerhesse a másikat,

hogy megtanulja társa nevét, megismerje jó szokásait, megtanuljon alkalmazkodni

társa rossz szokásaihoz és megtanulja azokat az elemi szociális készségeket, melyek

mindenfajta csoportélet velejárói.

· Lehetőségeket kell teremteni, hogy bizonyos esetekben, helyzetekben választhassanak

játszótársat, éljék át a választás örömét, élményét.

· Az elemi szabályok megismertetése, következetes betartatása, melyek szokássá

válnak.

· Így kialakul a gyermekekben az az élmény: „nem egyedül, a tanár nénivel vagyok,

vannak itt mások olyanok, mint én, közéjük tartozom.”

· Fejleszteni kell a tanulókban azt a képességet, hogy önmagukról, társaikról,

környezetükről véleményt, kritikát tudjanak megfogalmazni, a róluk szólót elfogadni.

· Fejezzék ki vágyaikat, elképzeléseiket.

· Ismerjék meg a szűkebb, majd a tágabb környezetük tárgyi és természeti értékeit,

óvják, védjék azokat.

· Az iskola hagyományainak ápolása, ünnepek, megemlékezések az együvé tartozás

élményét alakítják ki a tanulókban.

· Kapjanak hatékony támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának

megelőzéséhez.

· Alapozzuk meg a tanulókban a nemzettudatot, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a

hazaszeretetet.

· Szerezzenek ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség

megőrzésére.

· Kapjanak képet a munka világáról.

· A családi életben kövessék szüleik jó példáját.

· Ítéljék el a testi erővel, hatalommal, tekintéllyel való visszaélést.

A fenti feladatok megvalósításának fő területei iskolánkban:

tanórák,

egyéb foglalkozások, kollégiumi foglalkozások,

szabadidős tevékenységek.

Valamennyi terület sajátos foglalkoztatási formát követel, abban azonban megegyeznek, hogy

tevékenyen hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyermekek között kialakuljanak a szociális

kapcsolatok. Ezen kapcsolatok egyrészt gazdagabbá, tartalmasabbá teszik az iskola közösségi

életét, másrészt a közösségben átélt öröm látszik a legalkalmasabb eszköznek arra, hogy az

értelmileg akadályozott gyermek is „akarjon” tanulni, dolgozni, másokkal együtt élni,

másoknak örömet szerezni, tudjon mások szomorúsága miatt részvétet érezni, és akarjon,

tudjon a maga sajátos módján emberi életet élni.

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

Valamilyen közös érdek, közös cél megvalósítása érdekében szimmetrikus és nagy

valószínűséggel intézményesült az együttműködés a különböző szereplők részéről.

Az iskolai szervezet hatékony működése jó és kölcsönös bizalmon, elfogadáson és tiszteleten

alapuló kapcsolatot tételez fel az iskola szereplői: a pedagógusok, a tantestületen kívüli

29

munkatársak (pl. gyermekfelügyelő, technikai dolgozó, konyhás, takarító), a diákok és a

szülők között.

5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai és az utazó gyógypedagógusok feladat-és

tevékenységrendszere

Az iskolában dolgozó pedagógusok/gyógypedagógusok egyetértenek abban, hogy a

fogyatékos emberek maradéktalan társadalmi befogadásában az elsődleges és leghatékonyabb

eszköz az a szemléletváltás, amely hozzájárul a fogyatékosság körüli előítéletek, félelem,

tartózkodás, nemtörődömség, sajnálkozással telített odafordulás felszámolásához.

A sikeres és hatékony nevelésben, oktatásban emellett kulcsfontosságú a pedagógus általános

felkészültsége, pedagógiai-pszichológiai tudása, elfogadó, empatikus, de reális követelmé-

nyeket állító személyisége. Hangsúlyos szerepet kap nyitottsága, érzékenysége, amely

lehetővé teszi, hogy a tanuló sérülésből fakadó fejlődési sajátosságait megértse, az állapotához

kapcsolódó magatartási vagy akár személyiségfejlődési problémákat felismerje, és ehhez

megfelelően tudjon viszonyulni, fejleszteni.

A pedagógus/gyógypedagógus feladatköre

· Felméri a tanulók képességbeli fogyatékosságának jellegét és mértékét és a sérülés

jellegéhez, súlyosságához igazítja nevelésének és oktatásának tartalmát, módszereit,

· a neveléshez/oktatáshoz/fejlesztéshez szükséges motivációs bázist (egyéni, közösségi)

megteremti, aktivizálja,

· a gyermek terhelhetőségének figyelembevételével korrigálja a fejletlen vagy sérült

funkciókat, továbbá fejleszti az ép vagy kevésbé sérült funkciókat,

· a különböző tantárgyak oktatása közben tekintettel van a tanulók képességének egyéni

különbözőségére és ennek megfelelően segíti fejlődésüket,

· az egyéni sikereket elősegítő tulajdonságokat, funkciókat fejleszti,

· a tanítás folyamán a fogyatékosság jellegétől függően speciális tan- és

segédeszközöket alkalmaz és megtanítja azok használatát,

· a teljesítmények értékelésében is az egyéni szintekhez viszonyítja a haladás mértékét,

· szervezi és vezeti a tanórán kívüli fejlesztő foglalkozásokat, szabadidős programokat,

· együttműködik a nevelő-oktató munkát segítőkkel és

· folyamatosan kapcsolatot tart a szülőkkel, tájékoztatja őket gyermekük fejlődéséről és

tanácsokat ad a családi neveléshez és az otthoni foglalkozásokhoz.

A gyógypedagógus terápiás tevékenysége

· Az értelmileg és tanulásban akadályozott tanuló szakértő szakvéleményében foglalt

vizsgálati anyagokat gyógypedagógiai szempontból elemzi,

· elemzi és megállapítja a fejlesztőterápiás feladatokat, kiválasztja a legmegfelelőbb

eljárásokat, valamint megtervezi ezek időtartamát, szakaszait,

· eredményesen és hatékonyan vezeti a fejlesztőterápiás foglalkozásokat,

· az eredményeket dokumentálja, leírja a tanuló fejlődéstörténetét,

· részt vesz a gyógypedagógiai gyakorlat fejlesztésében,

· egy adott tanítási-nevelési probléma megoldására alternatívákat használ,

· a fejlesztés érdekében folyamatosan konzultál más szakemberrel, pedagógussal.

30

Az utazó gyógypedagógus feladat- és tevékenységrendszere

A többségi óvodák, általános és középiskolák integrációs törekvéseinek felerősödésével

megnyílt a lehetőség arra, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek/tanulók együtt

tanulhassanak ép társaikkal. A befogadással olyan intézményi innovációk járnak együtt, amik

mind a befogadó iskola pedagógusainak, mind a sajátos nevelési igényű gyermekekhez kijáró

utazó gyógypedagógusoknak a mindennapi munkájában erőteljesen érvényesülnek.

Az intézmény utazó gyógypedagógusi hálózatot működtet, melyhez biztosított a többségi

általános iskolában integráltan tanuló sajátos nevelési igényű gyermekek neveléséhez-

oktatásához szükséges, a fogyatékosság típusának megfelelő, speciális szakképzettségű

szakember.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt

vevő gyógypedagógiai tanár az együttműködés során

· segíti a szakértői véleményben foglalt pedagógiai diagnózis értelmezését: a sérült

gyermek, tanuló megfigyelése, fejlesztésének, lehetőségeinek, korlátainak értelmezése

az integráló pedagógussal,

· folyamatosan együttműködik a pedagógussal, figyelembe veszi a tanulóval foglalkozó

pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait,

· javaslatot tesz a fogyatékosság típusához, a tanuló egyéni igényeihez szükséges

környezet kialakítására (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, tanulótársak

kialakítása, szükséges megvilágítás, hely- és helyzetváltoztatást segítő bútorok,

eszközök alkalmazása stb.),

· segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök,

taneszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről,

· javaslatot tesz specifikus gyógypedagógiai módszerek, módszerkombinációk

alkalmazására,

· figyelemmel kíséri a tanuló előre haladását, részt vesz az eredmények értékelésében,

javaslatot tesz az egyéni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra,

· terápiás fejlesztő tevékenységet végez a tanulóval való közvetlen foglalkozásokon:

tanórai keretek között illetve az egyéni fejlesztési terv alapján a habilitációs,

rehabilitációs foglalkozások keretében – Az egyéni és/vagy csoportos fejlesztő

tevékenység, a speciális pedagógiai segítségnyújtás során támaszkodik a tanuló

meglévő képességeire, az ép funkciókra.

· tevékenységeit egyéni fejlesztési naplóban adminisztrálja,

· segíti a sajátos nevelési igényű tanuló befogadását és beilleszkedését az

osztályközösségben, segítségnyújtás a többségi tanulók érzékenyítésében.

· igény szerint konzultál a szülővel, tanácsot ad a tanuló otthoni segítésére, nevelésére

vonatkozóan.

Az intézményben a pedagógus többnyire évfolyam szerint működő tanulócsoportokat vezet,

ezáltal osztályfőnöki szerepkört is ellát, de egyes munkakörökben (pl. a logopédus,

gyógytornász, terápiás foglakozást végző szakember) egyéni vagy kiscsoportos

foglalkozások/tanórák keretében végzi munkáját.

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az iskolában folyó pedagógiai munkában, az ismeretek, készségek és képességek elmélyítése

során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák

tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését

csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési

31

tartalmakkal lehet megvalósítani. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai

folyamatokat, az osztálycsoportban érvényesülő nevelési hatásokat az osztályfőnöknek kell

összehangolnia.

Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, koordinálja

az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket.

A lehetőségekhez mérten a tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét,

biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók

közvetlen megismerésére és az osztályközösség arculatának formálására kiváló lehetőségeket

kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok is: szakkörök, klubdélutánok,

sportfoglalkozások, rendezvények, utazások, kirándulások, színház-, és múzeumlátogatások

stb.

Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai

szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család

viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz

családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése.

Az osztályfőnök feladatköre

Közvetlen nevelőmunka:

· Az iskola hagyományainak, nevelési alapelveinek, értékeinek közvetítése,

· a tanuló személyiségének fejlesztése, alakítása,

· a közösségi élet kialakulásának elősegítése,

· az osztályközösség életének megszervezése, az együttműködés biztosítása,

szabályrendszerek kezelése, a „mi” tudat erősítése,

· az osztályközösség hagyományainak ápolása, új hagyományok kialakítása,

· a tanulók otthoni körülményeinek megismerése, a szociális hátrányok enyhítését

szolgáló lehetőségek számbavétele, a tevékenységi formák meghatározása,

· a tanulók egyéni problémáinak megismerése,

· a fegyelem biztosítása, fegyelmi intézkedések alkalmazása,

· a tanulók közötti, valamint az osztály és a tanárok közötti viszony alakítása,

koordinálása.

Ügyviteli (adminisztrációs) feladatok ellátása:

· Az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása: csoportnapló és az egészségügyi és

pedagógiai célú habilitáció, rehabilitáció, egyéni fejlődési lap vezetése,

· pedagógiai jellemzés elkészítése a tanuló fejlődéséről, személyiségéről, viselkedéséről

a kötelező szakértői pedagógiai felülvizsgálathoz

· a tanulói mulasztások számontartása, folyamatos vezetése, jelentése,

· adatszolgáltatás az oktatási statisztika készítéséhez.

Szervezési, koordinációs feladatok végrehajtása:

· Az osztály feladatainak szervezése,

· a tanulók érdekeinek védelme, képviselete az iskola életében.

· az osztály tanórán kívüli és szabadidős programjainak szervezése.

Tájékoztatási feladatok ellátása:

· A szülők tájékoztatása gyermekük iskolai előremenetekéről

· a szülők tájékoztatása aktuális iskolai ügyekről,

· a tanulók tájékoztatása a tanulókat érintő iskolai ügyekről, programokról.

32

· indokolt esetben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tájékoztatása a tanuló szociális

helyzetéről, életkörülményeiről.

Szakmai felkészültség biztosítása, kapcsolattartás:

· folyamatos önképzés,

· tanfolyamokon, szakmai továbbképzéseken, konferenciákon való részvétel,

· folyamatos szakmai kapcsolattartás és rendszeres konzultáció a tanulókkal foglalkozó

szakemberekkel, gyermekfelügyelővel, az osztályban tanító tanárokkal, délutáni

csoportvezetőkkel, gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel.

6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység helyi rendje

6. 1. Különleges bánásmódot igénylő tanulókkal összefüggő pedagógiai tevékenységek

6. 1. 1. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók

Tanulóink különféle adottságokkal, képességekkel, személyiségi összetevőkkel érkeznek

iskolánkba. Közösségbe való beilleszkedésüket, magatartásukat ezek a tényezők és

fogyatékosságuk mértéke nagyban meghatározza. Gyermekeink beilleszkedése a közösséghez

való alkalmazkodás esetében is nehézségekbe ütközik. A megszokottól való legkisebb eltérés

is problémát jelenthet, képtelenek a helyzetet áttekinteni, és a felmerült nehézségeket

megoldani. A sérülés az egész gyermeki személyiséget áthatja, és annak strukturális

zavarához vezet. A fejlődési zavar a fejlődés minden területén megnyilvánul:

mozgásfejlődésben, szenzomotoros funkciókban, szokásrendszerek kialakulásában,

beszédben, játéktevékenységben, szociális kapcsolatokban.

Célunk, hogy a nevelés és oktatás folyamatában az egyéni bánásmód elvének figyelembe

vételével a gyermekek képesek legyenek a közösségbe való beilleszkedésre, egyszerű

helyzetek felismerésére, helyes magatartás elsajátítására.

Fontosnak tartjuk a segítségnyújtást a szülők számára gyermekük jobb megértéséhez,

elfogadásához, a megfelelő nevelési eszközök kialakításához.

Gyakran előforduló magatartászavarok: ingerlékenység, figyelemzavar, hiperaktivitás,

gátlástalan viselkedés, agresszivitás, disszocialitás.

A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók nevelésével kapcsolatos elvek

· Az iskola a helyi tantervében az előírt tananyag és követelmények differenciálása.

· Nehézségeket enyhítő tevékenységek.

· Ifjúságvédelmi tevékenységek

A beilleszkedési, magatartási zavarral küzdő tanulók nevelési módszerei

· Következetes, rendszeres felügyelet.

· Megfontolt tiltás, körültekintően alkalmazott kedvezmény-megvonás.

· Segítő, gondoskodó ellenőrzés.

· Meggyőzés (a legáltalánosabb formája a nevelő viselkedési példája).

· Szoktatás.

· Differenciált nevelési módszerek alkalmazása

Pedagógiai feladatok

A pedagógus feladata a tanuló személyiségének, tünet-együttesének megismerése.

33

· Fejleszteni a tanulók kapcsolatteremtő és kommunikációs képességeit, figyelmüket,

önértékelésüket.

· Elsajátíttatni az elemi szociális magatartásformákat.

· Megismertetni a szociális szerepeket.

· Támogatni és ösztönözni tevékenységeikben, kapcsolataikban a közös

együttműködést.

· Figyelemmel kísérni és segíteni a beilleszkedést.

· Megismertetni az emberi együttélés alapvető szabályait, hogy azokat képességeikhez

mérten alkalmazzák.

· Kialakítani a köznapi helyzeteknek megfelelő magatartási szokásokat.

· Kialakítani helyes önismeretüket, erősíteni önbizalmukat.

· Megtanítani viselkedésüket, indulataikat szabályozni.

· Kialakítani igényüket szabadidejük hasznos eltöltésére.

· Kialakítani normakövetési, elfogadási, együttműködési, alkalmazkodó képességeiket.

· Eredményes nevelési folyamatban feltétlenül építeni kell a gyermek személyiségében

rejlő értékekre és pozitívumokra és az iskolán kívüli segítő szervezetek szakmai

támogatására (nevelési tanácsadó, gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, szakértői

bizottságok, szakmai szervezetek, pedagógiai szakszolgálat, gyermekrendelők,

gyermek pszichiátria).

6. 1. 2. Tanulási nehézséggel küzdő tanulók

Az iskolánkba bekerülő gyermekek sérülésük jellegéből adódóan, valamint az aktuális

szociális környezet hatására potenciálisan kudarchelyzetbe kerülhetnek a tanulási

folyamatban. Minden pedagógiai munkának a kudarc tüneteinek felismerésével kell

kezdődnie. A tanulási rendellenességeket legtöbbször részképesség-kiesések, egyes

területeken történt fejlődésbeli elmaradások okozzák. A tanulási nehézségekkel küzdő

gyermek gyakran figyelmetlen, mozgása összerendezetlen, teljesítménye ingadozó. A

viselkedésbeli tünetek nagyrészt másodlagosan jelennek meg. A környezet felől érkező

negatív értékelés a gyermeket agresszívvá, más esetben szorongóvá, visszahúzódóvá teheti.

Törekednünk kell arra, hogy a tanulási zavarok megjelenése és a felismerésük között

minimális idő teljen el, s mielőbb megkezdhessük az életkori sajátosságoknak megfelelően

kialakított a fejlesztést szolgáló (re)habilitációs módszerek felzárkóztató programok,

pedagógiai szakszolgáltatások biztosítását.

6. 1. 3. A kiemelten tehetséges tanulók

A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Nevelő-oktató munkánk fontos feladatának tekinthetjük, hogy fel tudjuk-e fedni azokat az

értékeket, képességeket, azokat a rejtett készségelemeket melyeknek kibontakoztatásával, s a

fejlesztés lépcsőfokainak aprólékos megtervezésével juthatunk el pedagógiai céljaink

megvalósításáig, s juttathatjuk el növendékeinket a valódi sikerélményig.

A fentiekből adódóan tehát a tehetség képesség fogalma sajátos értelmezést nyer

pedagógiánkban.

A tehetséggondozás feltételei

· tehetség-kibontakoztató programok,

· az iskolában működő szervezeti formák,

· a fenntartó által biztosított feltételek: óraszám, pénzügyi háttér.

34

A tehetséggondozás feladatainak iskolai megvalósítása differenciálással történik. A

differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát,

követelményét, módszereit, eszközeit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A

differenciálás minden esetben azért történik, hogy a tanulókban rejlő képességeket,

hajlamokat teljes mértékben kibontakoztathassuk, kreativitásukat, szociális kompetenciájukat,

kognitív és affektív szférájukat fejlesszük.

A tehetséggondozás színterei

· tanítási órák,

· szakkörök: ének, számítástechnika, sport,

· egyéni és kiscsoportos foglalkozások, melyek tanulmányi és kulturális versenyekre

való felkészítést szolgálják:

· pályázatokon való részvétel

· helyi, megyei, regionális és országos kulturális, tanulmányi és sportrendezvények,

versenyek, fesztiválok, találkozók (pl. Koncz Dezső Tanulmányi Verseny, „Felfénylő

szavak” Szavalóverseny, Nyugat-Dunántúli Régió Speciális Úszóversenye, Gyermek-

és Tánctalálkozó …)

A helyi és az országos rendezvényeken való részvételt konkrétan (idő, hely) az éves

Munkaterv tartalmazza.

6. 2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenységek

Hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a

jegyző védelembe vett, illetve akiknek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való

jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a

gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője óvodás gyermek esetén a

gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában

legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.

Halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek.

Intézményünkben kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos, és a halmozottan hátrányos

tanulókra. Velük kapcsolatos pedagógiai feladataink nagy részét megfogalmaztuk a Helyi

tanterv Szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek részében. Ezen felül fontos

feladatnak tartjuk az átfogó személyiségfejlesztést, a közösségfejlesztést, és a tanulási

nehézségek csökkentését a szociális beilleszkedésre való felkészítést.

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-kibontakoztató felkészítésének célja a

tanuló tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradásának csökkentése, továbbá a

tanuló egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási

esélyének növelése.

7. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 48. §-a, valamint a nevelési-oktatási

intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012

(VIII.31.) EMMI rendelet 120. §-a szabályozza a diákönkormányzat jogait és az ezekkel

összefüggő feladatokat.

35

A diákönkormányzat (DÖK) speciális szerveződésű csoport, érdekképviseleti szerv,

tanulóközösségből választott tagokkal a diákok jogérvényesítéséhez és a kötelességek

teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésének egyik eszköze.

Intézményünkben a tanulók önszerveződésű hagyományosan működő érdekvédelme, értelmi

akadályozottságuk miatt nem tud működni. Ugyanakkor éppen a fogyatékos személyek

jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény szellemében

tanulóink érdekeit szem előtt tartva biztosítani kell érdekvédelmüket és számukra is meg kell

szervezni a diákönkormányzatot. A diákönkormányzatot segítő pedagógus támogatja a

tanulókat a jogok-kötelességek megismerésében, értelmezésében és folyamatosan segíti az

általuk javasolt programok megszervezését, lebonyolítását.

A diákönkormányzat célja

· A tanulók érdekképviseletének ellátása és érdekérvényesítésének megteremtése az

őket érintő valamennyi kérdésre kiterjedően.

· A tanulók teljes jogú részvétele a saját életükkel és tanulmányaikkal összefüggő

feladatok, tevékenységek szervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében.

· A tanulók (lehetőségeikhez és képességeikhez mért) felkészítése a tudatos

állampolgári életre, lehetőségek biztosítása a döntések, véleménynyilvánítások

szabályainak megismerésére, azok begyakorlására. A közösség iránti felelősségérzet

kialakításának segítése.

A diákönkormányzat feladata

A tanulók, azok közösségeinek érdekképviselete, emellett a törvény lehetőséget ad arra, hogy

minden olyan kérdéssel foglalkozzanak, ami a tanulókat érinti. A diákönkormányzat

döntésétől függ, hogy még milyen feladatokat vállal fel.

A diákönkormányzatnak jogkörei

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata konkrétan megfogalmazza a DÖK

jogköreit (döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkör), és a működésével

kapcsolatos információkat. Emellett minden tanévben készül munkaterv, amely a

megvalósítandó programokat tartalmazza.

Az iskolai szervezeti és működési szabályzat szabályozza a diákönkormányzat és az iskola

vezetői közötti kapcsolattartás formáját és rendjét.

8. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partneri

kapcsolattartásának formái

A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot kell

teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó

kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár-szülő kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon,

megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Ezen együttműködés alapja a gyermek iránt érzett

közös nevelési felelősség. Fontos, hogy a szülő elfogadja gyermekét, tisztában legyen

képességeivel. Szeretnénk elérni, hogy a családi és az iskolai követelmény- és szokásrendszer

közelebb kerüljön egymáshoz.

Pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint iskolahasználókkal egyetértésben tudjuk

megvalósítani. Ennek érdekében tájékoztatni kell a szülőket az iskola nevelési céljairól, az

alkalmazott módszerekről. Az iskolának ugyanakkor ismernie kell mindezekről a szülők

véleményét. Alkalmat kell biztosítani a szülőknek, hogy az iskolai közélet résztvevői, segítői

lehessenek. Intézményünk minden területén alapelvünk a gyermekközpontúság. Alapvető

36

elvárás minden alkalmazottól, hogy a szülőt partnerként kezelje.

A szülők, tanulók, pedagógusok és partnereik együttműködésére olyan kölcsönös

kapcsolatrendszert alakítunk ki, mely biztosítja az információk elérését, és amely

őszinteségen, nyitottságon, kölcsönös tiszteleten alapszik.

Ennek érdekében:

· Biztosítjuk az információk széles körű elérhetőségét.

· Tájékoztatást adunk nevelő-oktató munkánk eredményeiről, iskolai életünkről.

Együttműködési fórumokat működtetünk (Szülői Munkaközösség, alapítvány, DÖK,

szakmai munkaközösségek)

· Biztosítjuk a lehetőségeket, hogy partnereink élni tudjanak véleményezési, egyetértési

jogukkal.

· Kikérjük partnereink véleményét, megismerjük igényüket, továbbfejlesztési

javaslatukat, erre alapozzuk fejlesztéseinket.

· Bevonjuk partnereinket hagyományaink ápolásába, az új tanulásszervezési eljárások

során az együttműködés növelése érdekében számítunk aktív részvételükre.

Törekszünk a problémák okainak gyors feltárására, a megoldások közös keresésére.

A szülők részéről a nevelő munka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:

· aktív részvételt az iskolai rendezvényeken,

· őszinte véleménynyilvánítást,

· együttműködő magatartást,

· a nevelési problémák őszinte megbeszélését,

· a családi nevelésben jelentkező nehézségek közös megoldását,

· érdeklődő-segítő hozzáállást,

· a lehetőségeikhez mért szponzori segítésnyújtást.

Iskolánk a tanulók helyes neveléséhez a következő segítségnyújtási formákat kínálja:

· nyílt napok, nyílt órák szervezése, melynek során a szülők megtapasztalhatják

gyermekük teherbírását, reális képet alkotva ezáltal iskolai tevékenységükről.

· rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, magatartásáról,

· előretervezett szülői értekezletek ( az első osztályos gyermekek szüleinek a tanév

elején, a nyolcadik csoportot befejező tanulók szüleinek a tanév végén),

· rendkívüli szülői értekezletek,

· fogadóórák (minden hónap első hétfőjén 8.00-8.45-ig), melynek keretében egyénileg

információt kapjanak gyermekük előmenetelének, magatartásának alakulásáról,

teljesítményéről.

· előadások szervezése ( „szülő tanfolyam” ),

· családlátogatás,

· az iskolánkat végleg elhagyó tanulók további elhelyezési lehetőségeiről tájékoztatás,

tanácsadás.

A fentieken túl fontos feladatunk még a sérült gyermek elfogadásának, a megfelelő szülői

bánásmódnak az elősegítése. Tapasztalataink szerint ugyanis a rejtett csalódás – miszerint a

gyermek nem a szülők elvárásának megfelelő - forrása a nem megfelelő szülői bánásmódnak;

az irreális követelményeknek, a túlhajtott önfeláldozásnak, a gyermek önállótlanná

nevelésének. Ezt csak megértő és tapintatos pedagógiai attitűdökkel lehetséges feloldani. Az

iskolában folyó oktató-nevelő munka nem tudja pótolni a családból hozott hiányosságokat, de

célunk, hogy a pozitívumokra építve optimálisan fejlesszük a meglévő képességeket a tanulók

eltérő értelmi fejlődéséből következő sajátos igények és lehetőségek figyelembe vételével.

37

Korunk iskolája – a pedagógiai alapelvek szellemében, a célok megvalósítása, illetve az ehhez

kapcsolódó feladatok végrehajtása érdekében, valamint az egyre fokozódó társadalmi

elvárásoknak engedelmeskedve – nem függetlenítheti magát az iskola tanulási környezetének

kiszélesítésétől. Intézményünk kiegyensúlyozott kapcsolatot igyekszik kiépíteni és fenntartani a

működésében közvetlenül érintett szervekkel, intézményekkel. Partnerközpontú működésünk

kialakításában alapvető fontosságú, hogy feltárjuk az intézménnyel kapcsolatban álló

partnereink körét, megismerjük igényeit, velünk szemben támasztott folyamatos elvárásait,

valamint megfelelő irányt kapjunk fejlesztési elképzeléseinkhez, szakmai céljaink

alakításához.

9. Az iskolába való felvétel és az átvétel helyi szabályai

Tanulói jogviszony, átjárhatóság

Tanulói jogviszony A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság gyógypedagógiai

szakvéleménye alapján kerülnek beiskolázásra a tanulók.

Ha a gyermek magántanulóként teljesíti tankötelezettségét, iskolánkkal tanulói jogviszonyban

van, fejlesztéséről gondoskodunk, a tanév végén az osztályfőnök és két pedagógus előtt –

osztályozó vizsgán - ad számot tudásáról.

Átjárhatóság

A 8. évfolyamot végzett tanulók, abban az esetben, ha 16. életévüket még nem töltötték be

tanulmányaikat a készségfejlesztő speciális szakiskola előkészítő szakiskolájának

évfolyamain, 16 éves kor után a szakiskola szakképző évfolyamain folytathatják.

Értelmileg akadályozott gyermekek iskolájába - tanulásban akadályozottak iskoláiból.

Szülői kezdeményezésre: iskolaváltoztatás azonos profilú intézményből/intézménybe.

Kilépés középsúlyos értelmi fogyatékosok iskoláiból: a nevelőtestület kezdeményezésére a

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság gyógypedagógiai

szakvéleménye alapján - tanulásban akadályozottak iskoláiba.

Tanulói jogviszony megszűnése

Az utolsó évfolyam (8. csoport) elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján.

A tankötelezettségi korhatár elérésekor, de a szülő kérésére, a nevelőtestület javaslata alapján

meghosszabbítható.

10. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai

terv

A nevelési-oktatási intézmény feladatai között, a gyermekek és tanulók egészségfejlesztésével

összefüggésben kiemelt figyelmet kell fordítani az elsősegélynyújtás területére. A jelenlegi

törvényi szabályozás meghatározása szerint „(mindenkinek)… kötelessége – a tőle elvárható

módon – segítséget nyújtani, és a tudomása szerint arra illetékes egészségügyi szolgáltatót

értesíteni, amennyiben sürgős szükség, vagy veszélyeztető állapot fennállását észleli, illetve

arról tudomást szerez.”

A sikeres megvalósuláshoz meghatározott szintű és mélységű elméleti és gyakorlati ismeret

szükséges. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatban célok: a helyes

38

helyzetfelismerés, valamint döntési kompetencia kialakítása, toleráns személyiség fejlesztése,

a kapcsolódó eszközrendszer megismertetése és megismerése, valamint az életkori és egyéni

sajátosságokhoz alkalmazkodó elméleti és gyakorlati ismeretek megszerzése, folyamatos

gyakorlása.

A megvalósulás feltételei

· Alkalmazkodjon a tanulók sajátos fejlődési üteméhez, életlehetőségeihez

· Alakítsa ki a tanulók probléma iránti érzékenységét

· Építsen a tanulók meglevő tudására, az elsajátított ismeretek megerősítésére és

fordítson figyelmet alkalmazására

A megvalósulás színterei

· Tanórák, különösen a beszédfejlesztés – és környezetismeret, környezet – és

egészségvédelem, életviteli – és gondozási ismeretek, valamint a biológia és

egészségtan és osztályfőnöki órák

· Egészségnapok

· Tanulmányi versenyek

· Prevenciós előadások

A megvalósulásban közreműködő partnerek

· Pedagógusok, gyermekfelügyelők

· Az intézmény egészségügyi felelősei: ápolónő, iskolaorvos, védőnő

· A segítő szervezetek helyi képviselői

39

A KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Intézményünk – többcélú gyógypedagógiai intézményként – a kollégiumot is magában

foglalja, így annak pedagógiai programja sok ponton kapcsolódik az iskola pedagógiai

programjához.

A pedagógiai program megfogalmazásakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a

kollégium lakóit tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott tanulók alkotják.

1. A kollégiumi nevelés alapelvei, értékei, célkitűzései

A kollégiumi nevelés alapelveit három nagy csoportba soroltuk.

Az alapfeladatok megvalósításának elvi alapjai

az otthonosság megteremtésének elve,

a közösségi támogatás által való nevelés elve,

az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vételének elve,

a demokratizmus elve

a nyitottság elve

a normalizáció elve.

A gyermekekkel kapcsolatos teendők elvi alapjai

az alapvető emberi és szabadságjogok, gyermekeket megillető jogok érvényesítése,

a gyermekek iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat,

a korrekciós nevelés elve,

a kommunikációs és kapcsolatkészség elve,

az alkotás, az önmegvalósítás elve.

A nevelő szervezet folyamatos továbbfejlesztésének elvi alapjai

a kollégium működési feltételei fejlesztésének elve,

a csoportfolyamatok nyomon követésének elve,

az egyes gyermekek nevelési körülményei fejlesztésének elve.

A fenti alapelvek közül nagy jelentőséget tulajdonítunk a normalizációs elvnek, mivel

megfelelő szempontokat ad a kollégiumi élet megújításához. E megújítás lényeges eleme,

hogy az akadályozott gyermekek életkörülményei – amennyire csak lehetséges –

hasonlítsanak a többi gyermek átlagos életkörülményeihez, életmódjához. Ezen túlmenően a

normalizációs elv olyan magatartásmódok és jellemvonások megalapozását, erősítését és

megtartását várja el tőlünk, amelyek a lehetőségekhez mérten a legmesszebbmenőkig

elősegítik a gyermekek számára egy minél teljesebb, harmonikusabb élet megvalósítását.

A kollégiumi nevelés célja

A gyermekek fejlesztésének, személyiségformálásának fontos színtere a kollégium, mely

szoros együttműködést valósít meg az iskolával.

A kollégiumi nevelés célja: a szocializációt elősegítő képességek (együttműködés,

alkalmazkodás, önállóság, önellátás, normakövetés), a tanulás, a személyiség fejlesztése, a

kiegyensúlyozott és egészséges fejlődés, az adottságok, képességek kibontakoztatása, az

erkölcsi értékrend kialakítása és megszilárdítása olyan tevékenységi formák, módszerek és

40

eszközök alkalmazásával, amelyek elősegítik a gyermekek későbbi életközegébe való

eredményes beilleszkedést. Az itt folyó pedagógiai munka során is kiemelkedően fontos az

egyéni bánásmód, a személyre szabott nevelési eljárások alkalmazása.

A kollégiumi nevelés feladatai

A személyiségfejlesztés eredményességének feltétele a valós értékekkel való azonosulás

kibontakoztatása, az önismeret fejlesztése, az együttműködési készség, a helyes életmód

megalapozása, alakítása.

A nevelés feladatai az akadályozott gyermekek kollégiumában ugyanazokból a nevelési

célokból következnek, amelyeket a nevelés egésze elé tűztünk, és amelyek az emberformálás,

személyiségfejlesztés sajátos megvalósulását jelentik. Jelen esetben ezek a gyermekek

fejlődésének segítésére és a családi nevelés funkcióinak pótlására irányulnak.

Az előbbieket és az akadályozott gyermek fejlődésének egyéni igényét figyelembe véve a

kollégium feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

A kollégiumbaba kerülésből adódó változás nehézségein való átsegítés, a

beilleszkedés segítése.

Az otthonosság, az anyagi és érzelmi védettség biztosítása egyénre szabott

gondoskodással.

Támogató közösség létrehozása, amely segíti a diákokat speciális szükségleteik,

egyéni képességeik megismerésében, elfogadásában.

Az iskolai feladatok teljesítésének segítése, a helyes tanulási módszerek megismerése,

a tanulási teljesítmény fejlesztése.

Az iskolai tudást kiegészítő praktikus ismeretek nyújtása, az ismeretek gyakorlati

alkalmazása.

A délelőtti és délutáni pedagógiai tevékenység összhangjának megvalósítása.

Az önismeret fejlesztése: testi, lelki, szellemi tulajdonságok, adottságok, erősségek,

gyengeségek ismerete; a változtatásokra, a fejlődésre való képesség fejlesztése.

Realitásérzékük fejlesztésével a diákok megtanítása a lehetőségeikhez mért, vonzó,

elérhető célok kitűzésére, a későbbi társas/társadalmi szerepvállalás elősegítésére.

A szociális magatartás, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció,

konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség – fejlesztése.

A társas viselkedés szabályainak elsajátítása.

Az egészséges életmódra nevelés.

A családi életre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására nevelés.

A környezet védelme, ápolása iránti igény felkeltése.

Nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése.

A szabadidő tartalmas eltöltése.

A családi élet zavaraiból eredő hátrányok csökkentése.

A szülőkkel való nevelői partnerviszony kialakítása.

Szoros együttműködéssel (szülő, gyerek, iskola, egészségügy, gyermekvédelem, külső

kapcsolatok) az oktató, nevelő, rehabilitációs munka hatékonyságának biztosítása.

A szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedés segítése, felkészítés az

intézmény elhagyása utáni életre, a lehetőség szerinti önállóságra.

41

2. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai

elvei

A tanulók életrendjét alapvetően a kollégium házi-, illetve a heti- és napirendje szabályozza.

Az életrend kialakításánál az elsődleges követelmény, hogy legyen összhangban az iskola

működési rendjével, figyelembe véve a tanulás, művelődés, szórakozás, pihenés egészséges

arányait. A kialakított életrendnek rugalmasnak és átláthatónak kell lennie, mely igazodik a

tanulók igényeihez és szokásaihoz.

Az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulók nevelését ellátó iskolában és kollégiumban a

gyermekek fejlődésének egyik alapfeltétele a harmonikusan megszervezett napirend. Így a

tanulók jobban átlátják és nyomon követik a közelmúltat, a jelent és a várható eseményeket.

Számukra a rendszeresség biztonságot nyújt. A napirend adta kereteken belül törekszünk arra,

hogy nevelőtanáraink és gyermekfelügyelőink éljenek a differenciálás lehetőségével, illetve a

gyerekek életkori, képességbeli nagy arányú heterogenitását figyelembe véve egyénre szabott

megoldásokat dolgozzanak ki.

A napirend – a helyes időbeosztás, a levegőzés, az étkezés, az alvás időtartamának megfelelő

meghatározásával – gondoskodik a különböző életkorú gyermekek megfelelő testi

fejlődéséről. Keretbe foglalja az életet, biztosítja, hogy elég idő álljon rendelkezésre a

különböző foglalkozásokra, s a tervezésben a játéknak, a tanulásnak és a munkának arányosan

kell megjelennie. Törekedni kell az együttműködés, alkalmazkodás, normakövetés, önállóság,

önellátás, önkifejezés, önértékelés fejlesztésére és az egészség megőrzésére. A csoportonkénti

foglalkozásoknak tartalmaznia kell a szabadidős programokat, az önkiszolgálási feladatokat,

munkát, felzárkóztatást, társas kapcsolatok kialakítását, közösségi tevékenységeket.

A napirendet erőteljesen befolyásolja a gyermekek életkora, fogyatékosságuk típusa és

súlyossága, az adott tárgyi és személyi feltételek. Egyöntetű követelmény azonban az, hogy

megfeleljen a nevelési célkitűzéseknek, az egészségügyi követelményeknek, összhangban

legyen az iskolai foglalkozások programjaival.

A kollégium napirendje

6.30 - 6.45 Ébresztő

6.45 – 7.15 Tisztálkodás, hálórend kialakítás

7.15 – 7.45 Reggeli

7.45 – 14.25 Délelőtti tanítási órák

12.00 – 14.30 Folyamatos ebédeltetés

12.30 – 17.30 Tanulmányi munka, kötelező és szabadfoglalkozások, szakkörök

17.30 – 18.30 Esti teendők, önkiszolgálási feladatok

18.30 – 19.00 Vacsora

19.00 – 20.00 Szabadidős tevékenységek

20.00 – 20.30 Villanyoltás (adott gyermekcsoport igénye szerint)

A kollégiumi napirend reggeli szakasza igazodik a tanórák kezdetéhez.

Az ébresztő időpontját úgy határozzuk meg, hogy az ébredést követően elegendő idő álljon

rendelkezésre a reggeli tisztálkodáshoz, az öltözködéshez, a hálószobák rendberakásához és a

reggelizéshez.

A délelőtti szakasz tartamában egybeesik az iskolai foglakozásokkal. Különböző szervezeti

formákat foglal magába. E napszakban végzett valamennyi feladat nevelési, képzési célokat

szolgál.

A déli szakasz a főétkezésre és az ebéd utáni pihenésre tagolódik.

42

A délutáni szakasz tartalmazza a tanórát, a kötelező és szabadon választható foglalkozásokat,

szakköröket. A tanítási órákra való felkészülés a tanulók számára kötelező elfoglaltságot

jelent a hét első négy napján. A kollégiumban ehhez a technikai feltételeket nem tudjuk

biztosítani, ezért az iskola tantermeit vesszük igénybe. A tanulócsoportok kialakításánál a

gyermekek életkorát, osztályfokát, képességeit, sérülésük jellegét, s az állandóságot, az

egymáshoz való alkalmazkodás nélkülözhetetlen igényét is figyelembe vesszük.

Az esti szakasz az önkiszolgálási tevékenységekre, a vacsorára és a szabadidős

tevékenységekre tagolódik.

A szabadidő beépül a gyermekek napirendjébe. A napirend a gyermekekre nézve kötelező,

azonban optimális mennyiségű szabadidőt is magában foglal.

A szabadfoglalkozások egyéni és csoportos formák szerint különíthetők el. Mind a két

formánál megtalálhatók a

mozgásos tevékenységek,

manuális tevékenységek,

alkotó jellegű tevékenységek,

munka jellegű tevékenységek,

kulturális tevékenységek,

játéktevékenységek,

egészséges életmódot szolgáló tevékenységek,

hobby jellegű tevékenységek.

A szabadidős programok szervezésénél figyelembe kell venni

a csoport összetételét,

a létszámot,

az életkort,

az egyes foglalkozásokra fordítható időtartamot,

a helyi adottságokat (tárgyi feltételek),

az érdeklődési kört,

a helyszínt (iskolai vagy külső lehetőség),

a működő szakköröket (időhöz kötött elfoglaltságokat).

Ahhoz, hogy a szabadidős program vonzó legyen a gyermekeknek, olyan változatos

tevékenységformákat kell biztosítani, amelyek segítségével a művelődési és szórakozási

igényeket helyes arányban ki lehet elégíteni. A programokon a játékos jelleg, a kötetlenség

fontos tényező mind az értelmileg akadályozott, mind a tanulásban akadályozott gyermekek

esetében. Szívesen vesznek részt szórakoztató programokon, igénylik a társas kapcsolatokra

épülő közös játékokat, vetélkedőket. Az ilyen jellegű tevékenységek segítik a jó közösség

kialakulását, melynek tagjai ezáltal is könnyebben elfogadják egymást. A szabadidős

foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészséges és kulturált életmódra nevelés, az

önkiszolgáló képességek fejlesztése, a természeti környezet védelme, a diáksport.

A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások, tevékenységek:

játszóház,

dramatikus játékok (mese, báb, rajz),

hagyományőrzés (népi gyermekjátékok, népszokások),

kézműves foglalkozások,

játékos mozgásfejlesztés,

természetjárás-túrák,

43

vetélkedők.

A programok történhetnek intézményen belül, udvaron, játszótéren, sportpályán, és

megvalósulhatnak intézményen kívül is: mozi- és színházlátogatás, könyvtár, tárlatok

megtekintése, városi rendezvényeken való részvétel, kirándulások, stb., amelyek jól

kiegészítik az iskolai programokat, tanulmányokat. Mindezek a tevékenységek egyaránt

szolgálják a tanulók testi nevelését, a kulturális nevelést, a szórakozást és a játékot.

3. A kollégium egészségfejlesztéssel összefüggő feladatai

Az intézmény többcélú intézményként látja el nevelési-oktatási feladatait, ezért e témában

nem fogalmaztunk meg új tartalmakat, a feladatok megtalálhatók a Nevelési program 3.

pontjában.

4. A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását,

pályaválasztását, önálló életkezdését elősegítő tevékenység elvei

4. 1. Tehetséggondozás

A tehetség relatív fogalom, a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyerekek és

fiatalok között is előfordulnak olyanok, akik egyes területeken a többiekhez képest jobb

teljesítményt nyújtanak. Az iskolához hasonlóan és azzal együttműködve kell megszervezni

azokat a foglalkozásokat, amelyek segítik ezeknek a képességeknek a kibontakoztatását.

Az esélyegyenlőség érdekében minden tanuló a legeredményesebb fejlesztő nevelésben

részesül.

A tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekeinknél a tehetséggondozás az

iskolai folyamat továbbvitelét is jelenti. Számukra még fontosabb a folyamatos pozitív

visszajelzés, s hogy elfogadják őket. A kollégiumi foglalkozások, a sokoldalú

tevékenységrendszer, az állandó közvetlen kapcsolat nevelő és gyermek között segítenek

felszínre hozni azokat a képességeket, egyéni értékeket, amelyek meghatározzák a tehetséget. Célunk: a személyiség motiválható, sikerélményt adó elemeinek felderítése annak érdekében,

hogy utat nyisson az egyéni fejlődésnek.

A tehetséggondozásnál elsődleges szempont a tehetség minél korábbi felismerése.

A tehetséggondozás folyamatának alábbi lépéseit alkalmazzuk munkánk során:

A tehetségi irányokba mutató ingerek biztosítása.

A meglévő motivációk erősítése.

Bevonás szakkörökbe, foglalkozásokba.

Versenyekre való felkészítés, versenyeztetés.

Eredmények megbeszélése, értékelése, reális célok kialakítása.

A csoport többi tagjával való pozitív kapcsolat segítése.

A tehetséggondozás feladatai az iskolával együttműködve a következő tevékenységek során,

illetve színtereken valósulnak meg:

Szakkörök (ének, fazekas, sport, számítástechnika)

Egyéni és csoportos foglalkozások

Szabadidős tevékenységek

Alkalmankénti vagy rendszeres szereplés kollégiumi szinten

Tanulmányi versenyek

Sportversenyek

44

Kulturális találkozók, versenyek

Pályázatok

4. 2. Felzárkóztatás

A kollégium feladata az iskolával összhangban a tanulók képességeinek felismerése és

kibontakoztatásuk segítése. Sajátos nevelési igényű gyermekeinknél szükséges fokozott

figyelmet fordítani a tanulók egyéni fejlődési ütemét is figyelembevevő fejlesztő

tevékenységrendszer kialakítására. Ennek érdekében a kollégiumi foglalkozásokon

használhatják a tanulók azokat a fejlesztő eszközöket, terápiás termeket, helyiségeket, amiket

az iskolai időszakban is használnak. A tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott

gyermekekkel való foglalkozás során hangsúlyos a vezetés és irányítás mellett a

segítségnyújtás. Kiemelt szerepet kap a felzárkóztatás, a nevelési célú és értékelő

megbeszélés, a tanulási módszerek begyakoroltatása, az egyéni megsegítés. Nevelőtanáraink

és gyermekfelügyelőink tudatosan élnek a differenciált foglalkozás, az egyénre szabott

bánásmód, az értékelő ellenőrzés módszereinek alkalmazásával.

Az eredmények eléréséhez olyan csoportközösségek kialakítására van szükség, ahol a

gyermekek a társas együttélés szabályainak megfelelően alkalmazkodnak egymáshoz,

figyelnek társaikra, felelősséget éreznek egymás iránt, tolerálják egymás másságát, segítenek

a felkészülésben.

Az esetleges rossz szociális háttér, vagy a nem elfogadó szülői attitűd is gyakran nehezíti a

gyermekek beilleszkedését, ezért fontos ezeket a tényezőket is szem előtt tartani.

A tanulók fejlődését értelmi, pszichikai és testi értelemben is biztosítanunk kell. Gyermekeink

között a fejlődés gyorsaságában és a teherbírásban egyaránt nagy eltérés mutatkozik.

Előfordul, hogy a tanuló saját fejlődési ütemétől elmarad betegség, hiányzás, vagy esetleg

lelki eredetű ok miatt. Törekedni kell arra, hogy a természetes elmaradást a tanuló minél

előbb behozza, s ehhez biztosítani kell a megfelelő foglalkoztatási formákat.

A nevelők figyelnek a kimerülés, a lelki problémák jeleire, megpróbálják az okokat feltárni,

s az egyéni és kiscsoportos foglalkozások, az iskolával, a gyermek-és ifjúságvédelmi

felelőssel, valamint a szülőkkel való rendszeres kapcsolat révén lehetőségeikhez mérten

segíteni.

A kollégiumi irányított tanulás, illetve a kiscsoportos és egyéni felzárkóztatás hozzájárul az

eredményes iskolai továbbhaladáshoz. A csoportvezetők figyelemmel kísérik a tanulók

iskolai eredményeit napi kapcsolatot tartva az iskolában dolgozó pedagógusokkal. Szükség

esetén segítő, irányító támogatással, korrepetálással lépnek közbe a nagyfokú lemaradás

elkerülése érdekében.

A felzárkóztatás főbb feladatai:

A nyomon követő pedagógiai munka.

A nevelők és a tanulók közreműködésével elérhető, mérhető, adekvát célok kitűzése

( a diákok váljanak partnerré a tanulási folyamatban).

A tanulási szokások, nehézségek megbeszélése.

Új, hatékony tanulási módszerek kialakítása egyéni szükségletek alapján.

Képességfejlesztés, készségek kialakítása, erősítése.

Tudásbővítés információhordozók, könyvtárhasználat, internet segítségével.

Tanulási motiváció fenntartása építő kritikával, dicsérettel.

A felzárkóztatás színterei:

Kötelező és szabadon választható foglalkozások

Szakkörök

45

Közösségi programok

Kulturális programok

4. 3. Pályaválasztás

Tanulóink pályaválasztásában is nagy segítséget nyújtanak a kollégiumban szerzett ismeretek.

A nevelési folyamatban olyan többletinformációt kapnak, mely meghaladja a szülői ház

közvetítette lehetőségeket.

A nevelők közvetlen és közvetett módon tájékozódnak a tanulók érdeklődéséről, kiemelkedő

képességeiről és teljesítményeiről, pályaválasztási szándékairól. A reális pályaválasztási

szándék kialakítása érdekében beszélgetnek a tanulókkal, bővítik pályaismereteiket,

lehetőségeiket. Fontos, hogy a már kiválasztott szakmával kapcsolatos megerősítést a tanulók

a nevelőktől is megkapják.

A pályaválasztás segítésének lépései

Tájékozódás a gyerekek érdeklődéséről, képességeiről, a pályaválasztási szándékról.

Tájékoztató a választható szakmákról, a szakmákat kínáló intézményekről, valamint

reális jövőkép kialakítása.

A pályaismeretek bővítése beszélgetéssel, a választott pálya követelményeire és

elvárásaira való felkészítés.

Tanulók közötti kapcsolatok fejlesztése: a már pályát választott, vagy visszajáró,

illetve a pályaválasztás előtt állók között.

5. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató,

tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő

foglalkozások/tevékenységek

A kollégium tanulói összetételéből adódóan nagyon sok a hátrányos helyzetben lévő gyermek,

ezért szocializációs szintjük elmarad az életkoruknak megfelelőtől. Egyre több gyermek küzd

szocializációs és viselkedési problémákkal, ezért a kollégiumi nevelésnek kiemelt feladata a

hátrányok kompenzálása, a szociális képességek fejlesztése. Az iskola és a kollégium

sokoldalú tevékenységrendszere ezt a célt szolgálja. Biztosítja a teret azokhoz a

foglalkozásokhoz, ahol a gyermek az önkifejezés örömét, s a sikerélményt megélheti, ezzel is

segítve, hogy a környezetével és önmagával harmonikus kapcsolatot tudjon kialakítani. Ezek

során fény derül az egyéni értékekre, amiket erősítve fejleszthető a gyakran sérült

önbecsülésük, önértékelésük.

A kollégiumban a hátránykompenzáció minden gyermekre kiterjed, akit a családi háttér, a

szubkultúra, vagy sajátos élethelyzete bármilyen hátrányos helyzetbe hoz, veszélyeztetett,

illetve képességeit nem tudja kibontakoztatni.

A hátránykompenzáció a rászoruló gyermekeknek adekvát szervezeti formában megvalósuló

segítségnyújtás. A kollégium puszta léte is hátránykompenzáció, hiszen a lakóhelytől távol

eső iskolában való tanulás lehetőségét teremti meg.

Gyakran fordulnak elő kötődési nehézségek, hiányoznak az elemi érzelmi odafordulások a

másik emberhez. Nem ismertek az együttműködés formái, nem alakult ki az empátia, a

tolerancia. A családpótló funkció így jelentős szerepet kap kollégiumunkban. Tanulóink

összetételéből adódóan előtérbe kerül a szociális, gondozó funkció. Előfordulnak olyan

46

gyermekek is, akiknél a gyermekjóléti szolgálatok kedvezményezik a kollégiumi ellátást,

mivel ez a környezet kedvezőbb, mint az otthoni.

A kollégium rendszeres és szervezett gondoskodást, védelmet nyújt, s krízishelyzetben

átmenetileg hétvégi ellátást tesz lehetővé a rászoruló gyermekek számára.

Intézményesen biztosítja az egészséges életvitel feltételeit: lakhatást, étkezést, egészségügyi

ellátást. Az adományokból pótoljuk a rászoruló gyermekek hiányos ruházatát. Nagy gondot

fordítunk a helyes szokások, az egészséges életmód igényének kialakítására és elsajátítására

(pl.: kollégium vizes helyiségeinek rendeltetésszerű használata, kulturált étkezés szabályainak

elsajátítása, időjárásnak megfelelő öltözködés stb.).

A gondoskodáshoz tartozik a szeretet és a megbecsülés iránti igény kielégítése. A kollégiumi

nevelés mintaadó, értékközvetítő, helyes és egészséges életvitelre szoktat, ezekkel kapcsolatos

ismereteket közvetít, ezáltal a helytelen magatartásformák és szenvedélybetegségek

prevencióját is szolgálja.

A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozásokon lehetőség van az egyéni

problémák megbeszélésére, melyek megoldásában számíthatnak a nevelők tanácsaira,

segítségére.

A tehetség minél korábbi felismerése alappillére a céltudatos fejlesztésnek, és ez különös

jelentőséggel bír az alacsony színvonalú szociális környezetből érkezett, hátrányos helyzetű

gyermekek esetében.

Az egyénre szóló képességfejlesztés, az indulási hátrányok csökkentése, felzárkóztatás, a

személyes és egyéni tanácsadás, a szülőkkel való együttműködés, egészségvédő és

mentálhigiénés ismeretek szélesítése, a változatos szabadidős programok szervezése segítik a

hátrányok leküzdését a társadalmi beilleszkedés érdekében.

A hátrányos helyzetű diák számára az elfogadó, szolidáris, pozitív élményeket nyújtó,

sikereket biztosító környezet növeli a biztonságérzetet, javítja az életminőséget. Az

alkalmazkodás, egymás elfogadása, a hibák tapintatos bírálata, javítása fontos követelmény a

későbbiek során is. Ezeknek a lépéseknek az elsajátítására is kiváló terep a kollégium.

A gyermekek szocializációja szempontjából nagyon fontos az idegenekkel való magatartás

megtanulása. Ehhez úgy tudunk hozzájárulni, hogy „kinyitjuk” a kollégiumot, bővítjük

társadalmi kapcsolatait. Ezeknek a kapcsolatoknak többszörös haszna is lehet: egyrészt a

gyermekek számára nyílik közvetlen tapasztalatgyűjtési lehetőség és gyakorlótér a tanultak

alkalmazására, másrészt az akadályozott gyermekekkel, fiatalokkal való közvetlen találkozás

élménye a kívülállókban sok téves ítéletet oszlathat el, és helyes felismeréshez, segítéshez

vezethet.

6. A közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és

sportolási tevékenység szervezésének elvei

A kollégium nagy hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások (empátia, tolerancia,

konfliktuskezelés), a szociális viselkedés alapvető szabályainak fejlesztésére. Segíti a

közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport kölcsönhatásainak

megértését, különös figyelemmel az etnikai, kisebbségi sajátosságokra. Az újonnan

kollégiumba került gyerekek beilleszkedését segítik elő a Házirend életkornak megfelelő

megismerése, tájékoztatás a helyi szokásokról, a lakókörnyezet bejárása, a városi séták. A

beilleszkedés segítése minden nevelő kiemelt feladata, hiszen az első napok, hetek

benyomásai meghatározóak. Igyekszünk pótolni az otthont, megkönnyíteni az elszakadást sok

egyéni és csoportos beszélgetéssel, törődéssel. Különösen nehéz feladatot jelent ez az

47

alacsonyabb életkorú gyermekek esetében. Sérült gyermekeinknek különösen nagy probléma

elszakadni a szülői háztól és új társakhoz, idegen környezethez alkalmazkodni. Nagy segítség

ebben, ha a régóta bentlakók és a nevelők szeretettel, bizalommal fogadják az új gyermekeket.

A beilleszkedés idején nevelőink első feladata minél jobban megismerni a gyermek korábbi

környezetét, illetve személyiségét, sérülését. Ez módot ad arra, hogy kapcsolódási pontokat,

ismerős helyzeteket találjanak az előző környezettel kapcsolatban. A hasonlóság felismerése

után a gyermek máris otthonosabban mozog az új helyen. Feltétlenül fontos az érzelmi

biztonság megteremtése, s e folyamatban nagy szerepe van a kollégiumi nevelőknek. A

közösségbe való beilleszkedéshez tartozik az is, hogy meg kell ismerni és elfogadni azokat a

szabályokat, melyek elengedhetetlenül szükségesek a közösség működéséhez. Nagyon sok

időt áldozunk a viselkedéskultúrában rejlő hiányosságok csökkentésére. A nevelők meggyőző

ereje mellett a hasznos elfoglaltságok biztosítása lehetőséget ad az energiák levezetésére,

kezelésére.

A közösségfejlesztés állomásai, a nevelők feladatai

Alakulás folyamata:

Információk gyűjtése a tanulókról

A követelményrendszer megismertetése

A kollégium és a dolgozók megismerése

A közvetlen környezet és a város bemutatása

A csoport hagyomány- és szokásrendszerének megismerése

Csoportkohézió szakasza:

Állandó tájékoztatás, megbízások adása

Rendszeres kommunikáció

Konfliktus megelőző és kezelő technikák alkalmazása

Kívül rekedt gyermekek helyzetének javítása

Őszinteség, tapintatos bírálat, tisztázó beszélgetések

A segítő környezet alakítása

Közös rendezvények, programok szervezése

Hagyományok ápolása, újak teremtése

Működés:

A csoport életében való aktív részvétel

A nyílt és őszinte légkör fenntartása

Személyes példamutatás

Az egymással való törődés elősegítése

A fenti feladatok a tanulásban akadályozott és értelmileg akadályozott gyermekek esetében

eltérő szinteken zajlanak.

7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek

Az intézmény többcélú intézményként látja el nevelési-oktatási feladatait, ezért e témában

nem fogalmaztunk meg új tartalmakat, a feladatok megtalálhatók a Helyi tanterv „A

gyermekek, tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések” című pontjában.

48

8. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve

Az intézmény életében különös fontossággal bír a hagyományok ápolása, őrzése és

továbbfejlesztése, illetve új hagyományok teremtése. A kollégium hagyományrendszere

szervesen együttműködik az iskola hagyományrendszerével. A közös ünnepélyek és

programok a közös működésből adódó sajátosságok.

A hagyományok érték- és normaközvetítő szerepük mellett az örömszerzést is szolgálják és

a tanulók beilleszkedését, a közösséghez való tartozás érzésének megerősítését hivatottak

nagymértékben segíteni.

Kollégiumi rendezvények, hagyományok:

„Ki mit tud?”

Karácsonyi ünnepség

Farsang

Játékos sportversenyek

Hálótisztasági verseny

Kirándulások

Rajz-és alkotóverseny (tárlatok)

Csocsó-bajnokság

Nyári táborok

Nyílt nap

Kulturális intézmények látogatása

A városi rendezvényeken való részvétel

Ballagó diákok búcsúztatása csoportszinten

Névnap, születésnap ünneplése csoportszinten

A fejlesztési feladatok megvalósítását megkönnyíti a hagyományos rendezvények fotó- és

videofelvételeinek archiválása, bevonva az ez iránt érdeklődő diákokat és a korszerű

technikákat is. Ezek a felvételek az intézmény honlapján is megjelennek.

9. Az iskolával és a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái

A többcélú intézmény, illetve az egy épületegyüttesben való elhelyezés lehetőséget ad arra,

hogy az iskola és a kollégium nevelői napi és folyamatos kapcsolatot tartsanak egymással.

Ennek formái:

osztályfőnökökkel, tanárokkal való alkalmi beszélgetések, megbeszélések;

nevelőtestületi közös értekezletek;

iskolai, kollégiumi rendezvények, hagyományos ünnepek;

óra és csoportfoglalkozások látogatása;

közös kirándulások;

szervezett kulturális-és sportprogramokon való részvétel;

üzenő-füzeten, különböző elektronikus, kommunikációs csatornákon keresztül történő

kapcsolattartás.

A szülőkkel – lehetőségeink szerint – megpróbálunk minél szorosabb, konstruktívabb és

rendszeres kapcsolatot tartani. Ennek gátat szab a gyakran előforduló szülői passzivitás. A

legkevésbé együttműködő családoknál a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős segítségét is

igénybe vesszük.

49

Célunk a szoros kapcsolattartás elérésén túl, hogy lehetőséget adjunk a szülőknek problémáik,

véleményeik, javaslataik, kéréseik közlésére. Nevelőink folyamatosan tájékoztatják a

szülőket a gyermekek fejlődéséről, viselkedéséről, az esetleges problémákról.

Ennek érdekében az alábbi kapcsolattartási formákat alkalmazzuk:

spontán és alkalmi találkozások;

szervezett találkozások;

telefon, levél útján történő tájékozódás;

közös iskolai szülői értekezletek;

nyílt napok;

családlátogatások;

együttes programok a szülőkkel (hagyományos rendezvények);

a kollégiumba újonnan beköltöző tanulók szüleinek a kollégiumi élet bemutatása.

10. Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek

Az intézmény többcélú intézményként látja el nevelési-oktatási feladatait, ezért e témában

nem fogalmaztunk meg új tartalmakat, a feladatok megtalálhatók a Helyi tanterv

„Egészségnevelési és környezeti nevelési elvek” című pontjában.

50

HELYI TANTERV

1. A választott kerettanterv megnevezése

1. 1. Kerettanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az általános iskola 1–8. évfolyamán

A nevelés,

oktatás,

fejlesztés

területei

Tantárgy 1.

évf.

2.

évf.

3.

évf.

4.

évf.

5.

évf.

6.

évf.

7.

évf.

8.

évf.

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 4 4 4 4 4 4 5 5

Olvasás-írás 2 2 3 3 4 4 2 2

Társadalmi

környezet

Számolás-mérés 2 2 2 2 3 3 3 3

Játékra nevelés 2 2 2 2

Társadalmi

ismeretek

1 1 2 2

Életvitel és

gyakorlat

Önkiszolgálás 2 2

Életvitel és

gyakorlat

2 2 2 2 3 3

Természeti

környezet

Környezetismeret 1 1 2 2

Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Ábrázolás-

alakítás

3 3 2 2 2 2 2 2

Informatika Információs

eszközök

használata

1 1

Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5

Testnevelés 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 3 3 3 4 4 4 4 4

Összesen 25 25 25 26 28 28 31 31

51

1. 2. Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az általános iskola 1–4. évfolyamán

Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 7

Matematika 4 4 3 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 2 2 2 2

Ének-zene 2 1 2 2

Vizuális kultúra 1 2 2 2

Informatika - - 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 2

Rendelkezésre álló órakeret 25 25 25 27

Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az általános iskola 5-8. évfolyamán

Tantárgy 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelv - - 2 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Hon- és népismeret 1 - - -

Természetismeret 2 2 4 4

Földrajz - 1 1 2

Ének-zene 2 2 1 1

Vizuális kultúra 2 2 1 1

Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 2 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Szabadon tervezhető órakeret 2 2 2 2

Rendelkezésre álló órakeret 28 28 31 31

A kerettantervek által előírt tartalmak a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeret

kilencven százalékát fedik le. Egy heti öt (évi 180) órás időkerettel rendelkező tantárgy

kerettanterve tehát heti fél (évi 18) óra szabad időkeretet biztosít a tantárgy óraszámán belül a

pedagógusnak, melyet a helyi igényeknek megfelelően a kerettanterven kívüli tantárgyi

tartalommal tölthet meg.

52

1.3. Közismereti kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató

munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamára

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13/B. §-a alapján új intézménytípus,

készségfejlesztő iskola lép a készségfejlesztő speciális szakiskola helyébe, melynek kettő

évfolyamán (9-10.) közismereti képzés történik közismereti kerettanterv szerint, kettő

évfolyamán (11-12.) közismereti képzés mellett gyakorlati képzés készségfejlesztő

kerettantervek szerint.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/F. §-ában rögzítetteknek

megfelelően a készségfejlesztő iskolai nevelés-oktatás 13/B. § szerinti ellátása 2017.

szeptember 1-jétől kötelező.

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelés-oktatás-

fejlesztés területei

Tantárgy

9-10. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

2 tanéves

óraszám

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 5 5 360

Társadalmi környezet

Számolás-mérés 5 5 360

Társadalmi

ismeretek

1 1 72

Etika 1 1 72

Osztályfőnöki óra 1 1 72

Életvitel és gyakorlati

ismeretek

Életvitel és

gyakorlat

4 4 288

Gyakorlati képzés

előkészítése

2 2 144

Természeti környezet Környezet-és

egészségvédelem

2 2 144

Művészetek Ének-zene 1,5 2 126

Ábrázolás-alakítás 2 2 144

Informatika

Informatikai

eszközök

használata

2 2 144

Testnevelés Testnevelés 5 5 360

Szabadon tervezhető órakeret 3,5 4 270

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 2556

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 4 óra/hét

53

1.4. Kerettanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját ellátó

készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamára

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok

A nevelés-oktatás-

fejlesztés területei

Tantárgy

11-12. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 tanéves

óraszám

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 2 2 144

Társadalmi környezet

Számolás-mérés 1,5 1,5 108

Etika 1 1 72

Osztályfőnöki óra 1 1 72

Természeti környezet Környezet-és

egészségvédelem

1 1 72

Testnevelés Testnevelés 5 5 360

Szabadon tervezhető közismereti órakeret 1,5 1,5 108

Közismeretre rendelkezésre álló órakeret 13 13 936

Gyakorlati tevékenység Készségfejlesztő

kerettanterv

20 20 1440

Szabadon tervezhető készségfejlesztő

órakeret

2 2 144

Készségfejlesztő órakeret 22 22 1584

Összesen 35 35 2520

Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs óraszám: 5 óra/hét

54

2. A választott kerettanterv feletti óraszám meghatározása

2. 1. Helyi tanterv a középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók számára

Tantárgyak és óraszámok az általános iskola 1–8. évfolyamán

A nevelés,

oktatás,

fejlesztés

területei

Tantárgy 1.

évf.

2.

évf.

3.

évf.

4.

évf.

5.

évf.

6.

évf.

7.

évf.

8.

évf.

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 4 4 4 4 4 4 5 5

Olvasás-írás 2+1 2+1 3 3+1 4 4 2+1 2+1

Társadalmi

környezet

Számolás-mérés 2 2 2+1 2+1 3 3 3 3

Játékra nevelés 2+1 2+1 2 2

Társadalmi

ismeretek

1 1 2 2

Életvitel és

gyakorlat

Önkiszolgálás 2+1 2+1

Életvitel és

gyakorlat

2+1 2+1 3+1 3+1 4+1 4+1

Természeti

környezet

Környezetismeret 1+1 1+1 2 2

Művészetek Ének-zene 2 2 2 2 2 2 2 2

Ábrázolás-

alakítás

3 3 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1 2+1

Informatika Információs

eszközök

használata

1 1

Testi nevelés Mozgásnevelés 5 5 5 5 5 5

Testnevelés 5 5

Összesen

25

25

25

26

28

28

31

31

Egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs és rehabilitációs

tanórai foglalkozások száma

3

3

3

3

3

3

4

4

A kiemelt tantárgyi óraszámok a szabadon tervezhető órával megnövelt órakeretet jelentik.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók helyi tantervét az általános iskola 1–8. évfolyamán az

1. számú melléklet tartalmazza.

55

2. 2. Helyi tanterv az enyhe értelmi fogyatékos tanulók számára

Tantárgyak és óraszámok az általános iskola 1–4. évfolyamán

Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 7 7 6+1 7

Matematika 4 4 3+1 4+1

Erkölcstan 1 1 1 1

Környezetismeret 2 2 2 2

Ének-zene 2 1+1 2 2

Vizuális kultúra 1+1 2 2 2

Informatika - - 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 1 1+1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Összesen 25 25 25 27

Egészségügyi és pedagógiai célú

habilitációs és rehabilitációs tanórai

foglalkozások száma

3 3 3 3

A kiemelt tantárgyi óraszámok a szabadon tervezhető órával megnövelt órakeretet jelentik.

Tantárgyak és óraszámok az általános iskola 5-8. évfolyamán

Tantárgy 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 4+1 4+1

Idegen nyelv - - 2 2

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan 1 1 1 1

Történelem, társadalmi és

állampolgári ismeretek

2 2 2 2

Hon- és népismeret 1 - - -

Természetismeret 2 2 4 4

Földrajz - 1 1+1 2

Ének-zene 2 2 1 1

Vizuális kultúra 2 2 1 1

Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és gyakorlat 1+1 1+1 2 1+1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Összesen 28 28 31 31

Eü. és pedagógiai célú habilitációs és

rehabilitációs tanórai foglalkozások

száma

3

3

4

4

A kiemelt tantárgyi óraszámok a szabadon tervezhető órával megnövelt órakeretet jelentik.

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók helyi tantervét az általános iskola 1–8. évfolyamán a 2.

számú melléklet tartalmazza.

56

2.3. Parkápoló helyi tanterv (szakmai program) a készségfejlesztő speciális szakiskola 11-

12. évfolyamára

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 99/F. §-ában rögzítetteknek

megfelelően a készségfejlesztő iskolában a készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatást 2016.

szeptember 1-jétől kifutó jelleggel kell megszervezni.

Figyelemmel a fentiekre jelen helyi tanterv (szakmai program), melynek kiadását az oktatási

miniszter 11049/22/2004. szám alatt hagyta jóvá, és bevezetését a 2004/2005. tanévtől

engedélyezte, a 2017/2018. tanév végéig lesz használható.

Tantárgyi rendszer és óraterv

Tantárgy 11. évfolyam 12. évfolyam

Közismereti tantárgyak

Olvasás-írás

1

1

Számolás-mérési gyakorlatok 1 1

Társadalmi ismeretek 1 1

Testnevelés és sport 2 2

Szakmai elmélet

Szakmai ismeretek

3

3

Munka-és környezetvédelmi

ismeretek

1

1

Szakmai gyakorlat

Parkápolás

16

16

Összesen 25 25

A készségfejlesztő speciális szakiskola parkápoló szakmai programját külön dokumentum

tartalmazza.

57

2.4. Közismereti helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató

munkáját ellátó készségfejlesztő iskola 9-10. évfolyamára

Fejlesztési területek (tantárgyak) és óraszámok

A nevelés-oktatás-

fejlesztés területei

Tantárgy

9-10. évfolyam

9. évfolyam

10. évfolyam

2 tanéves

óraszám

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 5 5 360

Társadalmi környezet

Számolás-mérés 5 5 360

Társadalmi

ismeretek

1+1 1+1 144

Etika 1 1 72

Osztályfőnöki óra 1 1 72

Életvitel és gyakorlati

ismeretek

Életvitel és

gyakorlat

4+1 4+1 360

Gyakorlati képzés

előkészítése

2+1 2+1 216

Természeti környezet Környezet-és

egészségvédelem

2 2 144

Művészetek Ének-zene 1,5+0,5 2 144

Ábrázolás-alakítás 2 2+1 180

Informatika

Informatikai

eszközök

használata

2 2 144

Testnevelés Testnevelés 5 5 360

Összesen 35 36 2556

A kiemelt tantárgyi óraszámok a szabadon tervezhető órával megnövelt órakeretet jelentik.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók közismereti helyi tantervét a készségfejlesztő iskola

9-10. évfolyamán a 3. számú melléklet tartalmazza

58

2.5. Helyi tanterv a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók nevelő-oktató munkáját

ellátó készségfejlesztő iskola 11-12. évfolyamára

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 13/B. § (4) bekezdése szerint a

készségfejlesztő iskola sikeresen teljesített gyakorlati évfolyamai (11-12.) eltérő

készségfejlesztő kerettantervek szerinti oktatással megismételhetőek.

Figyelemmel a jogszabályban foglaltakra az alábbiakban külön-külön szerepelnek az eltérő

készségfejlesztő kerettantervek alapján meghatározott helyi tantervek.

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok 1.sz. gyakorlati modullal

A nevelés-oktatás-

fejlesztés területei

Tantárgy

11-12. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 tanéves

óraszám

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 2+1 2+1 216

Társadalmi környezet

Számolás-mérés 1,5+0,5 1,5+0,5 144

Etika 1 1 72

Osztályfőnöki óra 1 1 72

Természeti környezet Környezet-és

egészségvédelem

1 1 72

Testnevelés Testnevelés 5 5 360

Közismeretre rendelkezésre álló órakeret 13 13 936

Gyakorlati tevékenység Kert-és parkápolás 12 12 864

Mézeskalács-sütő 8+2 8+2 720

Készségfejlesztő órakeret 22 22 1584

Összesen 35 35 2520

A kiemelt tantárgyi óraszámok a szabadon tervezhető órával megnövelt órakeretet jelentik.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók helyi tantervét a készségfejlesztő iskola 11-12.

évfolyamán a 4. számú melléklet tartalmazza.

59

Fejlesztési területek (tantárgyak) struktúrája és óraszámok 2. sz. gyakorlati modullal

A nevelés-oktatás-

fejlesztés területei

Tantárgy

11-12. évfolyam

11. évfolyam

12. évfolyam

2 tanéves

óraszám

Anyanyelv és

kommunikáció

Kommunikáció 2+1 2+1 216

Társadalmi környezet

Számolás-mérés 1,5+0,5 1,5+0,5 144

Etika 1 1 72

Osztályfőnöki óra 1 1 72

Természeti környezet Környezet-és

egészségvédelem

1 1 72

Testnevelés Testnevelés 5 5 360

Közismeretre rendelkezésre álló órakeret 13 13 936

Gyakorlati tevékenység

Kisegítő takarító 12 12 864

Irodatechnikai

eszközök

használata

4+1

4+1

360

Habilitációs célú

munkavégzés

integrált

munkavégzésre

nem képes tanulók

részére

4+1

4+1

360

Készségfejlesztő órakeret 22 22 1584

Összesen 35 35 2520

A kiemelt tantárgyi óraszámok a szabadon tervezhető órával megnövelt órakeretet jelentik.

A középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók helyi tantervét a készségfejlesztő iskola 11-12.

évfolyamán a 4. számú melléklet tartalmazza.

60

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának

elvei

A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva a nevelés-oktatáshoz

általánosan kötelező pedagógiai feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan

többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni az értelmileg és

tanulásban akadályozott tanulók számára. Nevezetesen

– speciális tantervek, tankönyvek, tanulási segédletek,

– speciális gyógyászati, valamint tanulást és életvitelt segítő technikai eszközök.

Tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának szempontjai

A nevelő-oktató munka során a pedagógusok elsősorban olyan nyomtatott taneszközöket

(tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek

szerepelnek a hivatalos tankönyvjegyzékben és igazodik a tanulók fogyatékossági típusához. A

kiválasztás szempontjai:

Tartalmi megfelelés

A tankönyv és taneszköz igazodik a tanulói csoport sajátos igényeihez, a tankönyv

témafeldolgozása, feladatrendszere lefedi az adott tantárgy tantervi anyagát,

figyelembe veszi a korosztály/tanulócsoport értelmi fejlődésének, megismerő tevékenységének

életkori jellemzőit, fejlődési, fejlesztési szükségleteit,

széles körű tanulói tevékenységre, gyakorlásra ad lehetőséget,

a tartalom fejlesztésközpontú: a feladatok változatosak tartalom, típus, nehézségi fok, funkció

tekintetében.

Formai megfelelés

A tankönyv igényes kivitelezésű, figyelemfelhívó, jó minőségű papírból és kötésben készült -

kívánatos a kapcsos, lapokra szedhető megoldás;

A tankönyv színvonalas szemléleti anyagot tár a tanulók elé,

illusztrációkban gazdag: sok képet tartalmaz, amely a megfigyelés segítésére, a folyamatok és

történések megértésére szolgál,

áttekinthetők a tankönyvoldalak, a tanuló könnyen eligazodik a könyv szerkezetében,

jelrendszerében,

a betűforma, –méret, és –távolság, illetve az egy oldalra kerülő szöveg vagy feladatmennyiség

megfelel a tanulók érzékelő apparátusának, észlelési képességének, sajátos igényeinek.

Egyéb szempontok

A tankönyv önmagában kiszolgálja az adott tantárgy helyi tantervébe foglaltak tanítását,

kapcsolódik hozzá feladatlap, lehetőség szerint elektronikus adathordozón rögzített hang- és

képanyag, digitális tananyag is rendelkezésre áll, egy évfolyamra szól, vagy több évfolyamra

kidolgozott taneszköz rendszer eleme, az egyes tantárgyak tankönyvei egymásra épülnek.

A köznevelési törvény rendelkezése szerint a tanulók tankönyvellátását szolgáló központi

költségvetési támogatás terhére a készségfejlesztő speciális szakiskolai nevelés-oktatáshoz a

pedagógiai programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő

könyvek, munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv

helyett, ha az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak

tankönyvet.

61

A tankönyvválasztást a nevelőtestület tanévenként felülvizsgálja, minden szakmai és pénzügyi

lehetőséget figyelembe véve. Az iskola tankönyveit a pedagógusok a tanulócsoportokban őrzik

a helyi tanulásszervezési sajátosságok miatt, a tartós tankönyvek, multimédiás taneszközök,

digitális tananyagok az iskolai könyvtárban biztosítottak.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál (mozgásnevelés/testnevelés, rajz) egyéb

taneszközre, felszerelésre is szükség van, melynek beszerése a tanév kezdetéig a szülők

kötelessége.

A tanítás folyamatában nagy szerepe van a - pedagógus kreativitását tükröző - saját készítésű,

egyénileg kialakított és minden gyermek számára külön rendelkezésre álló cselekedtető

taneszközöknek. Ezek a taneszközök: összerakható játékok, egyeztető játékok, makettek,

munkalapok, munkafüzetek, szemléltető eszközök. A nagyfokú fejlődésbeli lemaradás és a

konkrétumokhoz való kötődés indokolja, hogy az iskolában speciális taneszközök a mindennapi

élet használati tárgyai is. Ennek beszerzése és biztosítása az iskolai feladata.

Az tanulók számára készült tankönyvek jellemzői

Az értelmileg akadályozott tanulók mentális és kommunikációs fejlődési sajátosságaihoz

igazodva többnyire képek segítségével, szemléletesen dolgozzák fel a témaköröket, melyek a

gyermekek mindennapi életéből, a gyakorlatból kiindulva koncentrikusan bővülnek. A

számukra készült tankönyvek használata során a tanulók természeti és társadalmi környezetből

olyan tapasztalatokat, ismereteket szereznek, amelyek a képességek és készségek fejlesztésén

túl a helyzetüknek és fejlettségüknek megfelelő biztonságos eligazodáshoz, tájékozódáshoz

szükségesek. A tankönyvek az ismeretnyújtáson túl segítséget adnak a beszédkészség

fejlesztéséhez, hozzájárulnak a helyes és tiszta hangképzés kialakításának elősegítéséhez.

Törekednek a környezethez, a természethez való helyes alkalmazkodás megjelenítésére és az

esztétikai nevelés elősegítésére. A tankönyvek feladatai fejlesztik a kreativitást, ismereteket

közölnek, munkára serkentenek. Változatos formában gyakoroltatnak analóg feladatokat,

egyeztetéseket, kiegészítéseket, csoportosításokat. A feladatok variálhatósága és ismételt

felhasználási lehetőségei miatt a könyvek változatosan használhatók.

Tartós tankönyv iskolai használata az értelmileg és tanulásban akadályozott tanulók számára

készült tankönyvek esetében ritkán alkalmazható, mivel általában munkafüzet jellegűek és

tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat tartalmaznak.

A tankönyvrendelés rendje

Az iskolai tankönyvrendelés feladatait az intézményvezető által megbízott tankönyvfelelős látja

el az osztályfőnökök és a munkaközösség vezetők együttműködésével.

A tankönyvrendelés az állami tankönyvforgalmazás rendszerében a Könyvtárellátó Nonprofit

Kft-n (a továbbiakban: Könyvtárellátó) keresztül történik, az általa működtetett elektronikus

információs rendszer alkalmazásával. A rendelés, rögzítést követően fenntartói egyeztetés, és

jóváhagyás után kerül megküldésre a Könyvtárellátónak.

A köznevelési törvény értelmében a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam

térítésmentesen biztosítja a tanulók számára a tankönyveket.

62

4. A Nemzeti alaptantervben illetve a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai

oktatásának irányelvében meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása

4. 1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló

A középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók igen eltérő egyéni adottságokkal bírnak,

fejlesztésük során egyénenként is eltérő nevelési, oktatási igények és szükségletek jelentkeznek.

Optimális fejlesztést csak az egész életre szóló védő-irányító, de az önálló személyiséget is

kibontakoztató nevelés biztosíthat, amely arra törekszik, hogy a tanulók képességeik

maximumát érjék el.

Ennek érdekében a nevelés-oktatás feladata:

A személyiség harmonikus fejlődésének biztosítása

Olyan iskolai közeg kialakítására törekszünk, amelyben lehetővé válik a gyermek testi-lelki

harmóniájának megteremtése. Személyiségfejlesztő tevékenységünket a gyermeki jogok

tiszteletben tartásával, gyermekközpontú szemlélettel végezzük. Gazdag tevékenységrendszer

kialakításával igyekszünk iskolánkat a tanulók számára sikerek színterévé tenni, önismeretüket,

önbizalmukat erősíteni.

A szocializációs képességek kiemelt fejlesztése

A szociális érés hosszú folyamat. Ezt a folyamatot megfelelő módszerekkel, eszközökkel kell

megtervezni, aminek alapja a szocializációs készségek, képességek fejlesztése. A tanulók

számára a mindennapi élethelyzetekben is alkalmazható ismeretek átadását helyezzük előtérbe,

amelyek hozzájárulnak a szokások, normák, szabályok megismeréséhez, elsajátításához.

A tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció biztosítása

A nevelés-oktatás folyamatában, a tanulói aktivitás serkentése, a folyamatos motiváció

biztosítása fontos feladat. A motiváció jellegét, eszközeit befolyásolja az adott nevelési

környezet, a csoportlégkör, a csoportösszetétel, az adott gyermek lehetőségeinek, vágyainak A

környezet kialakítását, a kis lépésekben való haladás, a folyamatos pozitív visszajelzés

megvalósítását. A tanulók érdeklődését, kíváncsiságát kihasználva, változatos tevékenységek

során örömhöz, sikerélményhez juttatva aktivizáljuk belső motivációjukat.

Gyakorlatorientált képzés

Gyakorlatorientált képzés során a cselekedtető, szemléletes módszerek alkalmazását preferáljuk,

ezzel az életorientált tanulás fejlesztését kívánjuk biztosítani. Tevékenységközpontú, a

cselekvőképesség kialakítását célzó koncentrikus és spirális elrendezésű tartalmakkal

egészülnek ki az irányelvekben leírtak. Olyan tevékenységeket (helyzeteket, szituációkat)

tanítunk, gyakoroltatunk, amelyek a közvetlen tapasztalatszerzés, az érzékszervi megismerés

széles skáláját biztosítják tanulóink számára.

Az életvezetési technikák elsajátíttatása, gyakorlása

Az életvezetési technikák, praktikus ismeretek elsajátíttatásához, gyakorlásához, a tanulók

számára a környezetből cselekvéssel szerzett élményeket kell biztosítani, megteremtve az un.

gyakorlástereket minden lehetséges élethelyzetben. Módot kell adni arra, hogy a tanulók a

megszerzett ismereteket, a viselkedés iskolában elsajátított formáit tágabb környezetben is

alkalmazhassák.

63

A képességek korrekciója és fejlesztése egyéni és kiscsoportos formában

Pedagógiai munkánk során folyamatosan szem előtt tartjuk a képességek területén jelentkező

akadályozottságok korrekcióját. Elsődlegesen a kommunikációs és szocializációs képességek, a

pszichés funkciók fejlesztését és a mozgásállapot javítását egymásra épülő gyógypedagógiai

módszerekkel biztosítjuk. Fokozott mennyiségű és eltérő helyzetekben végzett gyakorlással

egyéni és kiscsoportos formában végezzük a képességek korrekcióját, fejlesztését.

Egyénre szabott terápiás eszközök, eljárások alkalmazása a hátrányok csökkentésére

A pedagógiai folyamat során tág teret kap a hátrányok leküzdése az egyéni bánásmód. A

tanulók eltérő különbségei miatt képességeikhez igazodó habilitációs, rehabilitációs

foglalkozások, egyénre szabott terápiák szükségesek. Fejlesztő tevékenységünket hatékony

módszerekkel, eljárásokkal, megfelelő terápiás eszközökkel valósítjuk meg a hátrányok

csökkentése érdekében.

Az épen maradt, kevésbé sérült részképességek feltárása és fejlesztése

Az értelmileg akadályozott gyermek sérülése nem terjed ki tökéletesen egyenletes módon a

teljes intellektusra. Mindig vannak olyan képességek, amelyek kevésbé sérültek. Nevelésünk-

oktatásunk sikerének egyik alapja a tanulók meglévő képességeire, pozitív tulajdonságaira,

érzelmi kötődéseire való támaszkodás. Elsődleges feladatunk az épen maradt, kevésbé sérült

képességek, részképességek feltárása, fejlesztése, aktivizálása minden nevelési helyzetben. A

meglévő képességek fejlesztése közvetett módon hozzájárul más képességek hatékonyabb

fejlődéséhez.

A személyiség gazdagítása: az önelfogadásra, mások elfogadására, toleráns magatartásra való

nevelés

A szociális beilleszkedésre nevelés során, az emberi kapcsolatok és a reális önismereten alapuló

énkép fejlesztése mellett, fontosnak tartjuk a tanulók személyiségének kibontakoztatását,

gazdagítását. Képesek legyenek saját korlátaik ismeretében az önelfogadásra, a másság és

mások elfogadására. Alkalmazkodó képesség fejlesztésével, toleráns magatartásra való

neveléssel, pozitív személyiségjegyek kialakításával növeljük beilleszkedési esélyüket, hogy

minél teljesebb emberi életet tudjanak élni a támogató társadalmi környezetben.

Az eredményes társadalmi integrációra törekvés

Fontos feladatunk, hogy tanítványainkat saját képességeikhez és adottságaikhoz igazodva a

legteljesebb mértékben készítsük fel a társadalmi beilleszkedésre.

Azoknak a készségeknek, képességeknek a kialakítását, fejlesztését tartjuk fontosnak, amelyek

hozzásegítik tanulóinkat a társadalmi normák, szabályok megismeréséhez, elsajátításához.

Folyamatosan bővíteni kell azokat az ismereteket és biztosítani azokat a gyakorlatokat, amelyek

a társadalomba történő beilleszkedést segítik. Nevelésünk, oktatásunk egészét áthatja a

legönállóbb életvitelre történő felkészítés, a minél eredményesebb társadalmi integrációra

törekvés.

A pedagógiai folyamat hatékonyságát segítő tényezők

A tanulási képességek területén mutatkozó nagyfokú egyéni eltérések miatt fontos a

differenciált feladatadás és foglalkoztatás, az egyéni és kiscsoportos fejlesztés. A tantárgyi

programokat a tanulók adottságaihoz, képességeihez igazodó egyéni fejlesztési programokkal

szükséges kiegészíteni.

64

Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozás

Az irányelvekben foglaltakat figyelembe véve, az értelmileg akadályozott tanulók

számára a kötelező tanórai foglalkozásokon túl egészségügyi és pedagógiai célú

rehabilitációs foglalkozásokat kötelező szervezni. A foglalkozások célja a károsodásból

eredő nagyfokú lemaradások csökkentése, és a meglévő képességelőnyökre építve az

eredményes személyiségfejlesztés megvalósítása tanórai keretek között, egyéni és

kiscsoportos formában.

A fejlesztés célja nem a tanórai tananyag átismétlése, hanem a képességek, készségek,

kompetenciák terápiás fejlesztése:

– érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, koncentráció, grafomotoros koordináció,

tájékozódás;

– bazális stimuláció, beszédfejlesztés, szociális és kommunikációs tevékenység

segítése,

– művészeti foglalkozások, zene, rajz, tánc stb.,

– mozgásállapot javítása, sporttevékenység.

Tanórán kívüli tevékenységek

A tantervben leírt követelmények teljesítésének, a nevelési folyamatok

eredményességének, az értelmileg akadályozott gyermekek hatékony

személyiségfejlesztésének, eredményes szocializációjának feltétele az egész napos

nevelés biztosítása, a tanórán kívüli tevékenységek szervezettsége. Ezek a foglalkozások

a kollégiumi csoportokban valósulnak meg.

Képesség szerint differenciált csoportok szervezése

A középsúlyosan értelmi fogyatékos gyermekek különböző fejlődési útjai miatt a

tanulók képesség szerinti differenciált foglalkoztatása válik az egyéni képességek

fejlesztésének egyik legfontosabb eszközévé. A harmonikus személyiségfejlődés

érdekében a különböző képességek és eredményesség mellett is fontos a közel azonos

életkori csoportok megtartása.

A kultúrtechnikai tantárgyak tanítása során, a csoport többségétől lemaradó tanulók

esetében csoportbontással, képesség szerint differenciált csoportok létrehozhatók, de

főként arra kell törekedni, hogy a differenciálás az ismeretekben, módszerekben, a

tanulói tevékenységekben és a segítségnyújtás mértékében a tanítási órán valósuljon

meg. A pedagógiai tapasztalat azt mutatja, hogy a tanulók kamaszkor és az után is

motiváltak az olvasás, írás, számolás elsajátítására.

A tantárgyaknál nem a műveltség átadására fektetjük a fő hangsúlyt, hanem azoknak a

képességeknek a kialakítására, amelyek közvetlen segítséget adnak az élet feladataihoz,

és egyben felkészítik a tanulókat arra, hogy képességeikhez, adottságaikhoz mérten

minél eredményesebb legyen a szociális beilleszkedésük.

A tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon sok időt és alkalmat biztosítunk az

ismeretek, fogalmak, szokások és tevékenységek életközegben történő alkalmazására,

gyakorlására.

Az ismeretszerzés, feldolgozás és alkalmazás során az oktatás akkor eredményes, ha

tapasztalati, gyakorlati síkon marad, ezért a tanulási folyamatban fontos szerepe van a

képi szemléltetésnek, a cselekvésbe ágyazott ismeretszerzésnek.

65

A gyógypedagógiai nevelésben, fejlesztésben kiemelkedő jelentősége van az

érzelmeknek, a motivációnak, a játékosságnak, amelyekkel a középsúlyos értelmi

fogyatékos tanulók tevékenységét szervezni lehet. A motivációs formákat a tanulók

életkorának, személyiségjegyeinek megfelelően választjuk ki.

4.2. Tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló

Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében is prioritásként értelmezzük azokat a

személyiség-, készség- és képességfejlesztési tartalmakat, amelyek az egyén és a társadalom

számára egyaránt nélkülözhetetlenek. A képességfejlesztésben hangsúlyos szerepe van

közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, közvetlen tanulási

helyzeteknek, tevékenységeknek.

Az alsó tagozat (1-4. évfolyam) pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alapfokú nevelés-oktatás e szakaszában a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichés funkciók

fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárások,

tartalmak és oktatásszervezési megoldások, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A

képességfejlesztésben hangsúlyos szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatoknak, a tárgyi

cselekvéses megismerésnek, a céltudatosan kiválasztott tevékenységnek. Legfontosabb

feladatok:

Fokozatosan átvezetni a gyermekeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai

tanulás tevékenységeibe.

Olyan fejlettségi szintre hozni a tanuláshoz nélkülözhetetlen pszichikus funkciókat – a

gyógypedagógia eszközrendszerével, módszereivel, terápiával –, hogy a tanuló az

alapvető kultúrtechnikák elsajátítására a sérülésnek, az állapotnak megfelelő idő

biztosítása mellett felkészült legyen.

Fogékonnyá, befogadóvá tenni a környezet, a közvetlen megtapasztalható természet és a

társas kapcsolatok iránt.

Tág teret adni az életkornak, a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak.

Felkelteni érdeklődést a tanulás iránt.

A kreativitásra, a tevékenységre való ösztönzés, amely fejleszti az alapvető képességeket

és alapkészségeket.

A tanulók személyisége érésének, önismeretük fejlődésének elősegítése a tanulási,

viselkedési szokások elsajátításával, magatartási normák közvetítésével.

A sérülésből, a fogyatékosságból eredő tanulási nehézségek leküzdésének, a jól működő

funkciók továbbfejlődésének segítése individualizált programok, terápiák, differenciáló

pedagógiai eljárások alkalmazásával.

Az alapkészségek megerősödésének biztosítása a tanulói tevékenységek középpontba

állításával, a gyakorlás, lehetőségeinek megteremtésével.

A konkrét megtapasztaláson alapuló tudásgyarapítás erősítése a gondolkodási funkciók

különböző sérülését, eltérő ütemű fejlődését figyelembe véve.

A tantárgyi tartalmak, tevékenységek, feladatok, terápiás célú eljárások igazítása a

fejlődés egyéni üteméhez, a módosult tanulási képességhez.

A tanulók felkészítése az önálló életvitelre, és önálló munkavégzésre, a tanulói a

képességkultúra fejlettségéhez igazodó szakiskolai továbbtanulásra, társadalmi

beilleszkedésre.

66

A felső tagozat (5-8. évfolyam) pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az előző képzési szakaszban folyó nevelés-oktatás tartalmi, szemléleti összehangolása,

szintetizálása.

A megismerési módszerek további fejlesztése – hangsúlyosabbá válik az önálló tanulási

tevékenység.

Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a pályaválasztási ismeretek

és a munka világával való ismerkedés szélesítése, a döntési képesség erősítése.

A tanuló sikeres továbbtanulási, szakmaelsajátítási lehetőségeinek kialakítása.

Az önálló tanulás, a tájékozódási képesség, a tájékozottság, a döntési képesség erősítése.

A társadalmi beilleszkedéshez szükséges szociális és cselekvési kompetenciák

kialakítása, az önálló életvitelre való alkalmasság megszilárdítása.

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 2012. szeptember 1-én hatályba lépett

27. § (11) bekezdése, valamint a 97. § (6) bekezdése a 2012/2013. tanévtől kezdődően

meghatározza a mindennapos testnevelés biztosításának szabályait, és a tanórák keretfeltételeit.

Ennek megfelelően a mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik és

kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően megszerveztük úgy, hogy a jelzett

évfolyamokon a mindennapos testnevelés a tantervi órák (heti 5 mozgásnevelés vagy

testnevelés óra) keretében történik. Ezt követően a felmenő rendszerben bevezetésre kerülő

helyi tanterv testnevelés és mozgásnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben

meghatározottakat vesszük figyelembe, valamint iskolai sportkörben való sportolással

biztosítjuk a mindennapos testnevelést.

A fentieken túl kollégiumi keretekben szervezett délutáni tevékenységek között minden

évfolyamra tervezünk olyan foglalkozási formát, amely magában foglalja a mindennapos

testedzést, az irányított sportfoglalkozást és a sétát.

6. A tanuló munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

értékelési módja

6. 1. Értelmileg akadályozott/középsúlyos értelmi fogyatékos tanuló

Az értelmileg akadályozott gyermekek iskolai értékelése során a tanulók tudását, attitűdjét,

magatartását figyeljük meg, az egyénekre szabott követelményekhez viszonyítunk, és az

önmagukhoz mért fejlődésük alapján teszünk megállapításokat.

Az értékelés fontos funkciója iskolánkban a meglévő készségek és képességek folyamatos

diagnosztikus felmérése, ennek alapján a tanuló jellemzőihez igazodó legmegfelelőbb fejlesztési

eljárások kiválasztása. Ezért az értékelés nem lehet csupán minősítés, hanem a kitűzött célok,

feladatok és a meghatározott eszközök hatásának, a tanulói teljesítménynek, a nevelési

eredményeknek a vizsgálata is megtörténik.

Az értelmileg akadályozott gyermekeknél jelentkező nevelési nehézségek miatt rendkívül

fontos, hogy az értékelés ösztönző hatású legyen, segítse a pozitív személyiségjegyek

továbbfejlődését.

67

Az értékelési formákat az értelmileg akadályozott tanulók módosult fejlődésmenetének,

valamint az ép értelmű tanulóktól jelentős mennyiségi és minőségi eltéréseket mutató tanulási

képességek figyelembevételével és a közoktatási törvény előírásait alkalmazva alakítottuk ki.

A diagnosztikus és a segítő célú, folyamatos értékelés a teljes képzési időszakban kiemelkedő

szerepet kap a tanulók értékelésében.

6. 1. 1. Az értékelés

6. 1 .1. 1. Az értékelés területei

Szociális képességek, magatartási, viselkedési szokások alakulása.

Személyiségjellemzők fejlődése.

Tanuláshoz, munkához való viszony.

Cselekvőképesség, pszichomotoros fejlődés.

A tanult ismeretek alkalmazásának képesség.

Tantárgyi követelmények teljesítése.

6. 1. 1. 2. Az értékelés formái

Szóbeli értékelés

· Helyeslés, dicséret, figyelmeztetés.

Ezt az értékelési formát a teljes képzési időben, minden tantárgynál alkalmazzuk.

· Különböző szimbólumok, tárgyjutalmak. (pl. pontozás, csillag, dicsérő táblák,

szimbolikus képek, egyéb jelek…)

Főként az alsó és középső szakaszban használjuk, a szóbeli értékelést is kiegészítheti.

Írásbeli értékelés

1. évfolyam, 2. évfolyam féléve

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 54. § (1)– (3) bekezdése értelmében a pedagógus

a tanuló teljesítményét, előmenetelét az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint

a második évfolyamon félévkor szöveges minősítéssel értékeli.

A szöveges minősítésnek ki kell fejeznie, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően

teljesítetett, illetve azt a tényt, hogy felzárkóztatásra szorul. Ha a tanuló felzárkóztatásra

szorul, az iskolának mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a 2. évfolyam

végére a meghatározott követelményeknek a tanuló eleget tudjon tenni.

A köznevelésről szóló törvény rendelkezései nem határozzák meg tehát az értékelés

tartalmát.

Nevelőtestületünk a szöveges értékeléssel kapcsolatos elvi követelmények figyelembe

vételével, miszerint

az értékelés a gyerekért történik

alakítsa a helyes önértékelést, segítse a reális önismeretet

nyitott legyen, amely nem ítéletet alkot, hanem tükröt tart

a gyerek aktív részese lehessen a saját fejlődésének

a szülő és a pedagógus közösen gondolkodhasson a gyermek fejlődéséről

alakította ki az értékelés szempontjait az alábbiak szerint.

68

2. évfolyam év vége, 3-4. évfolyam

Szöveges minősítés az alábbiak szerint:

A tantárgyi követelményeknek kiválóan megfelelt (jeles)

jól megfelelt (jó)

megfelelt (közepes)

gyengén felelt meg (elégséges)

nem felelt meg (elégtelen)

5-8. évfolyam és a készségfejlesztő speciális szakiskola előkészítő 9-10. évfolyama

A tanulók teljesítményét év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük.

Valamennyi tantárgy esetében osztályzattal minősítünk: jeles (5), jó (4), közepes (3),

elégséges (2), elégtelen (1).

A nevelőtestület döntése értelmében a 7. évfolyamtól a kultúrtechnikai tantárgyak

értékelésére részt vett minősítés is alkalmazható. Tapasztalatunk alapján a 6. évfolyam

végére egyértelműen megállapítható, ha a tanuló a kultúrtechnikai tantárgyak

tekintetében az egyéni, illetve differenciált megsegítés mellett sem tudja a tantervben

meghatározott minimális követelményeket teljesíteni, valamint az évfolyamismétléssel

sem képes a tantervi követelmények elsajátítani.

A tanulók minősítéséről a szülőket félévkor értesítő, a tanév végén bizonyítvány útján, írásban

tájékoztatjuk.

6. 1. 2. Ellenőrzés

Az ellenőrzés során a minősítés szempontjából lényeges adatokat gyűjtünk össze a tanulók

teljesítményéről, viselkedéséről, munkavégzéséről. Az ellenőrzés az értékelés részművelete.

Az értelmileg akadályozott gyermekre jellemző nevelési, tanulási nehézségek miatt a „többségi”

iskolákba járó tanulók ellenőrzésénél használt formák (felelet, írásbeli dolgozat, teszt, témazáró

felmérések…) nagy része nem alkalmazható.

6. 1. 2. 1. Ellenőrzési, mérési formák a képzés során

Folyamatos megfigyelés: játékban, tanulásban, mindennapos élethelyzetekben, spontán

megnyilvánulásokban.

Értelmi teljesítőképesség mérése, egyszerű feladatlappal, tanév végén.

Képességmérés:

P-A-C. 1. – az iskolába való bekerüléskor, alsó tagozat és felső tagozat végén

P-A-C. 2. – a szakiskolába kerüléskor és a befejezéskor

Tevékenységvizsgálatok, valamint személyiségfejlődés megfigyelése

Az iskolarendszerből való kilépéskor írásban végezzük figyelembe véve a

munkafolyamatok végrehajtási sorrendjét, a munkavégzés pontosságát, a

teljesítőképességet, a feladatvállalást és a munkához való viszonyulást, a munkatempót,

a kitartást. Emellett a tanórán és tanórán kívüli aktivitást és együttműködést, a szociális

kapcsolatokat, az együttélés normáit az iskolában és iskolán kívül.

69

6. 2. Tanulásban akadályozott/enyhén értelmi fogyatékos tanuló

6. 2. 1. Az értékelés

Az enyhe értelmi fogyatékos tanulók értékelése egységes elvek alapján történik.

Az értékelés elsődlegesen a tanuláshoz való pozitív viszony, a motiváltság, a közösségben

elfoglalt státusz megerősítését, pozitív irányú elmozdulását segíti. Hozzájárul az önismeret

képességének alakításához, az önelfogadáshoz, a szülői elfogadáshoz.

Jellemzői:

· Az intézmény pedagógiai programjára, helyi tantervére épül.

· Folyamatos és motiváló hatású, a tanuló állapotának megfelelően differenciált.

· A személyiség alakulására irányul.

· Pontosan feltárja a pozitívumokat és a hiányosságokat a tanulási képességek területén.

· Megoldási módokat ad a javításra.

· A szóbeli és írásbeli értékelés, ellenőrzés komplex egységet alkot, esetenként más

tevékenységi formákat preferál – összhangban van a közoktatásról szóló törvény

szabályozásaival.

· A tanulás-tanítás egész folyamatát végig kíséri.

· Az értékelés során a tanuló egyéni, önmagához képest nyújtott teljesítményét és a

gyermek érdekét kell figyelembe venni.

6. 2. 1. 1. Az értékelés formái

Szóbeli értékelés

· Helyeslés, dicséret, figyelmeztetés

Ezt az értékelési formát a teljes képzési időben, minden tantárgynál alkalmazzuk.

· Az alsó tagozaton a tanulók motiválására tanév közben különböző szimbólumok, tárgyi

jutalmakat adunk (pl. színes pontok, csillagok, nyomda, matrica

Írásbeli értékelés

A tanulók teljesítményét az 1. évfolyamon félévkor és év végén részletes szöveges értékeléssel,

a 2- 3. évfolyamon szöveges minősítéssel fejezzük ki (kiválóan megfelelt, jól megfelelt,

megfelelt, gyengén felelt meg, nem felelt meg). A 4. évfolyamtól a tanulók értékelése

érdemjeggyel (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) történik.

1- 3. évfolyam 4-8. évfolyam Szöveges értékelés átváltása

számjegyre

Kiválóan megfelelt jeles 5

Jól megfelelt jó 4

Megfelelt közepes 3

Gyengén felelt meg elégséges 2

Nem felelt meg elégtelen 1

A szülők tájékoztatása a tanulók előmeneteléről történik szóban (szülői értekezleteken,

fogadórákon) és írásban (az üzenő- és tájékoztató füzetben, bizonyítványban).

70

6. 2. 2. Ellenőrzés

Az ellenőrzés során a minősítés szempontjából lényeges adatokat gyűjtünk össze a tanulók

teljesítményéről, viselkedéséről. A folyamatos megfigyelés, ellenőrzés eligazítja a tanulót és a

pedagógust abban, mi az, amit valóban elértek, mi az, amit még tenniük kell. A tanulót rávezeti

az önellenőrzésre, önértékelésre és ösztönzi őt arra, hogy teljesítményét a kitűzött célhoz

közelítse.

7. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének rendje

Az iskolai nevelő - oktató munka során a beszámoltatás és az ismeretek számonkérésének célja

a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzése és értékelése, a tanulók fejlődésének

nyomon követése.

A tanulók tanulmányi teljesítményének értékelésénél a számonkérést és a beszámoltatást

elsősorban az enyhe értelmi fogyatékos tanulók esetében használjuk. A minősítést az alapján

végezzük, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében, az adott

tantárgyra előírt követelményekhez, ismérvekhez.

7. 1. Az írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások követelményei és formái

A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból, a tantervi követelmények alapján tanév

közben érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal kell

minősíteni.

A tanév során ügyelni kell az írásbeli és a szóbeli számonkérések arányára.

Minden műveltségi területen törekedni kell arra, hogy rendszeresen legyen szóbeli

számonkérés is, mert ez egyúttal fejleszti a tanulók beszédkészségét, aktiválja a

szókincsüket, s módot ad a szóbeli megnyilatkozás különböző formáinak gyakorlására.

A tanulónak adott érdemjegy tárgyi tudást, készségszintet tükröz, nem alkalmazható a

fegyelmezés, büntetés eszközeként. Minden esetben ösztönözze a diákot további

erőfeszítésre, ezért szükséges, hogy a pedagógus szóban is értékelje a teljesítményt.

Alapvető követelmény a tanulók feladatmegértésének egy bizonyos szintje.

Az írásbeli számonkérést célszerű 2. 3. esetleg 4. órában íratni, mikor még a tanulók

frissek, kellően motiváltak, koncentrációjuk megfelelő. Pihenőnap vagy tanítási szünet

után nem tanácsos az írásbeli beszámoltatás.

Alsó tagozaton, egy napon egy írásbeli számonkérés íratható a tanulókkal.

A tanulóknak minden esetben egy héttel korábban tudniuk kell, hogy mikor írják az év

eleji, félévi, év végi témazáró dolgozatokat.

A pedagógusnak kötelessége a dolgozatokat két hét alatt kijavítani, s az érdemjegyeket

vagy az írásos értékelést a tanulókkal, szülőkkel tudatni.

A tanulók teljesítményét az egyes tantárgyakból a tantervi követelmények alapján tanév

közben érdemjegyekkel kell értékelni, félévkor és a tanév végén pedig osztályzattal kell

minősíteni.

71

Az írásbeli számonkérés gyakorisága összhangban van a heti óraszámmal: heti egy vagy

annál kevesebb óraszám esetén félévente legalább kettő, minden más esetben kéthavonta

legalább egy alkalommal kerül rá sor.

7. 1. 1. A számonkérés formái

Szóbeli számonkérések

szóbeli felelet

Az előző tanítási órán feldolgozott ismeretanyag rendszeres ellenőrzésére szolgál, az

önálló feleletek és kérdésekre adott válaszok alapján.

óraközi munka

Az órai munkába való bekapcsolódás, órai munkavégzés minőségét értékeljük.

Írásbeli számonkérések

Alsó tagozaton

helyzetfelmérő dolgozat: tanév elején

témazáró dolgozat: témakörök lezárását követően

félévi, év végi dolgozatok

Felső tagozaton

Írásbeli felelet

Íratása az óra eleji ismétlés egyik formája (max. 15-20 perc időtartamban). Így

ellenőrizhetjük a tanulók előző napi felkészülését a tanórára, a már feldolgozott

tananyag elsajátításának mértékét. Ehhez tudjuk kapcsolni az új anyag feldolgozását, a

téma bővítését. Jól szolgálja a tanult tananyag megerősítését, rögzítését. Rávilágíthat,

hogy mehetünk-e tovább a témában, vagy vissza kell térnünk tisztázni az ismereteket.

Nem szükséges a differenciálás, ha a feladatok egyszerűek, egyértelműek, rövidek.

Diagnosztizáló felmérő

Diagnosztikus felmérőt alkalmazunk helyzetfeltárás céljából egy- egy új tanuló

érkezésekor. Információkat szerzünk a tanuló képességeiről, előzetes tudásáról,

ismereteiről. Diagnosztizáló felmérőt a közismereti tantárgyakból iratunk, melyet a

pedagógus a követelmények alapján állít össze.

Témazáró dolgozat

Egy-egy témakör feldolgozásának végén aktuális (45 perc időtartamban). Írására

témakörönként évente 3-4 alkalommal kerül sor.

A tanulók képességeinek megfelelő differenciált feladatok adhatók, figyelembe véve

egyéni képességeiket, életkori sajátosságaikat, aktuális állapotukat.

A gyerekek egyben, rendszerezve adnak számot az apró lépésekben feldolgozott anyag

megértéséről, elsajátításáról. A tanult szabályokon alapuló – lehetőleg praktikus –

gyakorlati feladatok alkotják.

72

Év eleji felmérés

Célja az aktuális tudásszint felmérése, a továbbhaladáshoz szükséges tudásszint

ellenőrzése, valamint meghatározza év eleji feladatainkat is. Ha nem előzi meg ismétlés,

akkor csak tájékozódunk a tanulók tudásszintjéről. Ebben az esetben nem osztályozunk.

Év végi felmérés

A tanév tananyagának alapkövetelményeit méri. Viszonyítási alap a fejlődésre,

összevetve az év eleji szinttel. Több órás ismétlésnek kell megelőznie. Az év végi

felmérések osztályzata témazáró értékű jegynek felel meg.

A témazáró dolgozatok valamint az év eleji és év végi felmérők osztályzatánál az alábbi

százalékos teljesítményeket kell figyelembe venni az értékelésnél:

Szöveges értékelés

(1-3. évfolyam)

Érdemjeggyel való értékelés

(4-8. évfolyam)

90 - 100% kiválóan megfelelt Jeles (5)

76 - 89% jól megfelelt Jó (4)

51 - 75% megfelelt Közepes (3)

31 - 50% gyengén felelt meg Elégséges (2)

0 - 30 % nem felelt meg Elégtelen (1)

7. 2. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A házi feladatok – mind a szóbeli, mind az írásbeli – az aznapi tanítási órán feldolgozott

ismeretek gyakorlását, megszilárdítását szolgálják. Az írásbeli és szóbeli feladatok arányát az

egyes tantárgyak követelményrendszere határozza meg. Ezeket az arányokat az osztályban

tanító gyógypedagógusok hangolják össze, figyelembe véve az egyes tantárgyak specialitásait.

Cél, hogy a tanuló legyen képes a tanítási órán megbeszélt ismeretek, megoldott feladatok

áttekintése után házi feladatát önállóan elkészíteni.

A feladatok meghatározása a következők szerint történik:

Mivel az otthoni feladatok célja a gyakorlás, elmélyítés, ezért kötelező házi feladatot

csak olyan anyagrészből adunk, amelyet a tanítási órán feldolgoztunk.

A házi feladatok feladásakor figyelembe vesszük a tanulók egyéni képességeit, életkori

sajátosságait, aktuális állapotát és ezekből kiindulva differenciált formában adnak

feladatokat az otthoni és napközis felkészüléshez.

Az írásbeli házi feladatok ellenőrzését, megbeszélését a következő órán elvégezzük.

Az írásbeli házi feladat mennyiségét, úgy határozzuk meg, hogy az arra fordított idő

tantárgyanként ne lépje túl a 20 percet.

A hétvégi pihenőnapokra, szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre csak

annyi kötelező írásbeli és szóbeli házi feladatot adunk, mint az egyes tanítási napokra.

A házi feladatot nem minősítjük érdemjeggyel, de a kiemelkedő munka dicséretet

érdemel (írásbeli dicséret, színes pontok, csillagok, matricák, nyomdák).

73

A házi feladat és a felszerelés hiányára illetve a tanuló magatartására nem adható

tantárgyi elégtelen. A hiányzó házi feladat pótlását fontosnak érezzük, a szorgalom

osztályzatba beszámítjuk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem mérhető. A házi

feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztása esetén pótfeladatot adunk.

Fontosnak tartjuk, hogy a napközis és otthoni felkészülés mellett a gyerekeknek

maradjon idejük életkori sajátosságuknak, gyermeki személyiségüknek megfelelő

tevékenységekre; pihenésre, mozgásra, játékra.

8. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési

elvei

8. 1. Jutalmazás

A tanulók jutalmazásának elveit, formáit az iskola Házirendje szabályozza.

8. 2. A magatartás értékelése

A tanulók személyiségének fejlődése, a megfelelő magatartási és viselkedési szokások

kialakulása érdekében szükség van a magatartás minősítésére. A tanulók életkori

sajátosságaihoz igazodóan értékeli az iskolai és iskolán kívüli viselkedést, a tanulók neveltségi

szintjét. minősíti a társakhoz, felnőttekhez való viszonyulást, a házirend betartását, saját és

mások iránt érzett felelősségérzetet, az iskola vagyontárgyainak megóvását.

A tanulók értékelése magatartásból félévkor és év végén történik, az osztályozó értekezleten

kerül megállapításra. A javaslatokat az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé, az osztályba

betanító tanárokkal és a csoportvezető gyermekfelügyelőkkel való előzetes egyeztetése alapján.

Az osztályozó értekezleten van mód szóbeli véleményütköztetésre. Vita esetén az osztályzat

egyszerű szavazattöbbséggel kerül megállapításra. A magatartás érdemjegyet a tantárgyi

osztályzatoktól függetlenül kell megállapítani. A különböző színterekről (iskola, kollégium,

szakkör stb.,) származó információkon belül alapvetően mindig az iskolai házirendben foglalt

követelmények teljesítését kell tekinteni.

Lényeges, hogy a véleményt nyilvánítók ismerjék a magatartás értékelésének a nevelőtestület

által meghatározott alapvető szempontjait.

A magatartás értékelésének szempontjai

Szempontok/

minősítés

Példás (5) Jó (4) Változó (3) Rossz (2)

munkában való

részvétel

aktív,

kezdeményező,

jól irányítható,

motiválható

általában

együttműködő,

aktív

közömbös,

vonakodva vesz

részt

érdektelen

közösséghez,

társakhoz való

viszony

pozitívan,

könnyen

beilleszkedik,

mások

beilleszkedését is

segíti, gondos,

fegyelmezett,

segítőkész,

nyitott,

udvarias,

társaival nem

kerül

ingadozó,

hullámzó,

közömbös,

kiszámíthatatlan

, de tudatosan

nem árt a

negatív, a

közösséget

bomlasztja, társait

zavarja, gátló, rossz

irányba

befolyásoló,

74

segítőkész,

toleráns,

nagyfokú

felelősségérzet

jellemzi

konfliktusba közösségnek visszahúzódó,

fegyelmezetlensége

t kezdeményező

felnőttekhez való

viszony

tisztelettudó,

illemtudó,

udvarias,

figyelmes,

tapintatos

udvarias, néha

kívánni valót

hagy maga

után

gyakran

tiszteletlen,

udvariatlan,

nyegle

tiszteletlen, durva,

goromba, agresszív

beszédkultúra jó beszédmodorú,

megfelelő

hangnemet

használ, kulturált

csendes,

keveset kell

javítani

udvariatlan durva, goromba,

tiszteletlen,

agresszív

hiányzás, késés igazolatlanul nem

hiányzik, nem

késik

igazolatlan

mulasztása

minimális, ami

tőle kívülálló

okból adódik

időnként elkésik

az óráról, 1-2

alkalommal

igazolatlanul

hiányzik

többször elkésik a

tanórákról,

engedély nélkül

távozik, sokszor

hiányzik

igazolatlanul

környezet

rendben tartása

rendben tartja és

másokat is erre

ösztönöz

saját

környezetét

rendben tartja

gyakran kell

figyelmeztetni

környezete

rendben

tartására

rendetlen

közösségi

feladatvállalás

szívesen vállal

feladatokat, a

megbízatásokat

teljesíti

részt vesz a

közösségi

feladatokban,

de azok

alakítását nem

befolyásolja

a rábízott

közösségi

feladatokat nem

mindig teljesíti

a feladatokat

megtagadja

konfliktuskezelé

s

kiemelkedő jó változó kialakulatlan

házirend

betartása

betartja és annak

betartására

ösztönöz

betartja követelményeit

többé-kevésbé

teljesíti

rendszeresen vagy

súlyosan megszegi

önismeret, belső

harmónia,

önnevelés

fogyatékosságáva

l tisztában van,

önmaga

megismerésére

törekszik, ismeri

saját hibáit,

hiányosságait,

megpróbálja

azokat kijavítani,

kitűzött céljait

megvalósítani

önmaga

megismerésére

törekszik,

kitűzött céljait

maradéktalanu

l nem tudja

megvalósítani

önmaga

megismerésére

törekszik, céljai

közül keveset

tud

megvalósítani

önismerete irreális,

kritikátlan,

nincsenek céljai

75

8. 3. A szorgalom értékelése

A szorgalom értékelése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a

tanulmányi munkához való viszonyt. Segíti az iskola nevelési és oktatási céljainak

megvalósítását, a tanulók önismeretének fejlődését, a kívánt szocializáltság elérését.

A szorgalom értékelésénél maximálisan figyelembe vesszük a tanuló önmagához képest elért

pozitív változását, fejődését, amelynek szóban és írásban történő dokumentálással adhatunk

nagyobb hangsúlyt.

A szorgalom értékelésének szempontjai

A táblázat a tanulásban akadályozott tanulókra vonatkozóan tartalmazza az értékelési

szempontokat. Az értelmileg akadályozott tanulóknál a motiváltság, a tanulási folyamatban való

részvétel eltérő megjelenése azt indokolja, hogy szorgalmukat ne értékeljük, magatartásuk

minősítésékor azonban figyelembe vesszük szorgalmukat is.

Szempontok/

minősítés

Példás (5) Jó (4) Változó (3) Hanyag (2)

tanulmányi

munka

igényes,

pontos

kifogástalan

rendszeres

megbízható

rendszertelen,

pontatlan,

ingadozó,

közönyös

hanyag,

megbízhatatlan,

igénytelen

érdeklődés

figyelem

sokirányú,

figyelmes,

kitartó,

aktív

érdeklődő

általában

figyelmes

különösebb

érdeklődést nem

mutat,

ingadozó, de

aktivizálható

figyelmetlen,

szétszórt,

érdektelen

feladattudat

munkavégzés

kitartó,

pontos

önálló,

megbízható

jó idő- és

munkabeosztás

rendszeres,

időnként

ösztönzésre

szorul,

megfelelő idő-

és

munkabeosztás

rendszertelen,

bizonytalan,

pontatlan,

nem megfelelő

idő- és

munkabeosztás

megbízhatatlan,

lusta,

pontatlan,

rossz idő- és

munkabeosztás

feladatvállalás kötelességtudó

szívesen

örömmel

vállalja a

feladatokat

kötelességtudó

esetenként vállal

feladatot

megbízhatatlan,

ritkán vállal

feladatokat

kötelességeivel

nem törődik

feladathelyzetből

gyakran kilép

házi feladat rendszeres,

lelkiismeretes

időnként hiányos rendszertelen nem készít

önállóság önálló

önellenőrzése

alapos

kevés segítséget

igényel

önellenőrzés

ösztönzésre

ösztönzésre

szorul,

önállótlan

ritkán ellenőrzi

önmagát

önállótlan,

közönyös

nem ellenőrzi

önmagát

felszerelés hiánytalan ritkán hiányos többnyire

hiányos

legtöbbször

hiányos, vagy

nincs

76

9. A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

9. 1. Tanulmányok alatti vizsgák típusai

Intézményünkben az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat alkalmazzuk:

Osztályozó vizsga

A tanulónak a félévi és tanév végi osztályzat megállapításához osztályozó vizsgát kell tennie,

abban az esetben, ha

· tanulmányait magántanulóként folytatja.

· A

jogszabályban meghatározott időnél többet mulasztott és emiatt a teljesítménye a

tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető. Ha a tanuló mulasztásainak

száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket és emiatt

teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor is osztályozóvizsgát kell

tennie. A tanév végén a tanuló akkor tehet osztályozó vizsgát, ha a nevelőtestület

engedélyezi számára. A nevelőtestület ezt akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan

mulasztások száma meghaladja a húsz tanórát és az iskola eleget tett a rendeletben

foglalt értesítési kötelezettségének.

· A tanulónak engedélyezték, hogy egy vagy több tantárgy követelményének az előírtnál

rövidebb vagy hosszabb idő alatt tegyen eleget.

Osztályozó vizsgát kezdeményezhet az igazgató, osztályfőnök, osztálytanító, szülő. Az

osztályozó vizsgán elért eredményt kell beszámítani a tanuló további haladásának

engedélyezésébe. Az osztályozó vizsga a vizsgabizottság határozatával zárul, melyből

egyértelműen kiderül, hogy a vizsgázó tanuló sikeresen zárta az évfolyamot vagy meg kell azt

ismételnie.

Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet. Ha a szabályosan

megtartott osztályozó vizsga elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

Különbözeti vizsga

A tanulónak különbözeti vizsgát kell tennie abban az esetben, ha

· másik

iskolából érkezik iskolánkba és az általa eddig tanultak, illetve az iskolánk helyi

tantervében szereplő tananyag között tartalmi vagy tantárgyi különbség van.

Javítóvizsga

A tanulónak javítóvizsgát kell tennie, ha

· egy vagy több (legfeljebb három) tantárgyból elégtelen vagy „nem felelt meg”

minősítést kapott.

· az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol

marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik.

A javító vizsgán elért eredményt kell beszámítani a tanuló további haladásának

engedélyezésébe. A javító vizsga a vizsgabizottság határozatával zárul, melyből egyértelműen

kiderül, hogy a vizsgázó sikeresen zárta-e az évfolyamot vagy meg kell azt ismételnie. Tanévet

77

akkor kell ismételni a tanulónak, ha a tanév során minimum 3 tantárgyból nem teljesítette a

tantárgyi követelményeket.

A vizsgázó javítóvizsgát az iskola igazgatója által meghatározott időpontban, a nevelési év

végén tehet.

9. 2. A vizsgák követelménye, részei

A vizsgák követelménye a helyi tantervben szereplő, az adott tanévre vonatkozó tananyag. Az

osztálytanító gyógypedagógus készíti el a követelményekre épülő vizsgatárgyak írásbeli

feladatlapjait, továbbá a feladatok megoldásához szükséges segédanyagokat és a javítási,

értékelési útmutatókat, valamint a szóbeli vizsga kérdéssorait.

Osztályozó vizsgán a tanuló a készségtárgyak kivételével minden tantárgyból beszámol

tudásáról.

Mind a középsúlyos, mind az enyhe értelmi fogyatékos tanuló részére az osztályozó vizsgán, a

különbözeti vizsgán és a javítóvizsgán is biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli

beszámolón lehetővé kell tenni az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz

alkalmazását. A pedagógus meghatározhatja, hogy a tanuló - képessége szerint - írásbeli vizsga

helyett szóbeli vizsgát is tehet egy adott tárgyból.

9. 3. A vizsgák előkészítése, lebonyolítása

Az osztályozó- és javítóvizsgák beosztását a tanév folyamán, illetve a tanévzáró

értekezleten hozott nevelőtestületi határozatok alapján az általános igazgatóhelyettes

készíti el. Az érintett tanulóknak hivatalos értesítést küld a vizsgák helyéről és

időpontjáról.

A különbözeti vizsgák szükségességéről a gyógypedagógus (szükség esetén a

munkaközösség vezető) véleményének meghallgatása után az igazgató dönt. A

különbözeti vizsga időpontját az igazgató határozza meg.

A vizsgabizottságokat az igazgató jelöli ki.

A tanulmányok alatti vizsgák időpontját az iskola saját hatáskörben határozza meg,

melyet az éves munkaterv, a tanév helyi rendje rögzít:

Félévkor - a tanév I. félévét záró, az éves munkaterv által meghatározott félévi

osztályozó értekezlet előtti 10 tanítási nap.

Tanév végén-, a tanév végén, az éves munkaterv által meghatározott év végi osztályozó

értekezlet előtti 10 tanítási nap.

Nevelési év végén: augusztus 15. és augusztus 31. között.

10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény 27. § (4) bekezdése rendelkezik arról,

hogy az iskola milyen időkeretet vehet igénybe a csoportbontásokhoz. Eszerint a tanuló heti

kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkeretének a különbözete adja

meg a rendelkezésre álló időkeretet. A tanulói heti kötelező tanóraszámot, valamint az osztályok

engedélyezett heti időkeretét a köznevelési törvény 6. számú melléklete tartalmazza.

Az egyéb foglalkozások fogalmát a köznevelési törvény 4. § 4. pontja értelmezi, mely szerint

ide tartoznak a tanórákon kívüli egyéni vagy csoportos, pedagógiai tartalmú foglalkozások,

amelyek a tanulók fejlődését szolgálják.

Figyelemmel a fentiekre iskolánkban a következő egyéb foglalkozásokat szervezzük meg:

napközis foglalkozások

78

szakkörök

sportkör

énekkar

korrepetálások

1-4. évfolyamos tanulók eredményes felkészítését szolgáló, differenciált fejlesztést

biztosító 1-3 fős foglalkozások

Csoportbontással oldjuk meg a kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs tanórai foglalkozásokat is, ezek időkeretét szintén a köznevelési törvény 6.

számú melléklete határozza meg. E foglalkozások keretében az alábbi fejlesztési területek,

tevékenységek szerepelnek:

kognitív fejlesztés

· bazális stimuláció

· pszichikus funkciók

· tájékozódási képesség

· orientációs képesség

kommunikációs képességek fejlesztése

· verbális fejlesztés

· nonverbális fejlesztés

motoros képességek fejlesztése

· mozgás,-szem,-kézkoordináció

· finommozgások

személyiségfejlesztési eljárások

· énkép, éntudat

· önértékelés, önkifejezés

· együttműködés, alkalmazkodás

· szabálytudat, normakövetés, konfliktuskezelés

célzott terápiák

· gyógytestnevelés

· szenzoros integrációs terápia

· játékterápia

· gyógyászati segédeszközök használata

Az egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozások

megszervezésekor, a tanulók csoportba sorolásakor figyelembe vesszük a Tanulási Képességet

Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményében foglalt javaslatokat, a

pedagógusok tapasztalatait a tanulók fejlődéséről, valamint a gyógytestnevelés esetében a

szakorvosi véleményt.

11. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges

módszerek

A tanulásban és az értelmileg akadályozott gyermekeknél a mozgás területén leggyakrabban

előforduló probléma a motoros észlelés és kivitelezés zavara. A fizikai szint ismerete kiindulási

alapot ad az egyénre szabott terhelhetőség megállapításához, a képességek fokozatos

fejlesztéséhez.

79

A tanulók általános fizikai teherbíró-képesség mérésének célja, hogy a mért adatok a védőnő és

az iskolaorvos vizsgálati adataival kiegészítve, együttesen adjanak tájékoztatást a tanulók

állóképességéről, izomerejéről vagy gyengeségéről, és ezáltal meghatározhatók legyenek a

fizikai fejlődésük szempontjából szükséges intézkedések, valamint, hogy segítsék a gyógyítást

és a betegség-megelőzést.

A NETFIT fittség-mérési rendszer bemutatása

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendeletben foglalt mérési rendszer (NETFIT) szerint

végezzük az általános iskola felső tagozatán, és a készségfejlesztő iskola évfolyamain a tanulók

fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatát. A vizsgálatról az országos mérés, értékelés

keretében kell gondoskodni, időpontját mindig az adott tanév rendjéről szóló jogszabály

határozza meg.

A NETFIT mérési rendszer négy különböző fittségi profilt különböztet meg, amely profilokhoz

különböző fittségi tesztek tartoznak. A négy profil egészében jellemzi egy tanuló

egészségközpontú fittségi állapotát. Az egyes profilok különböző számú tesztet tartalmaznak. A

testösszetétel és a tápláltság profil három mérést, az aerob fittségi (állóképességi) profil egy

tesztet, a vázizomzat fittségi profil öt tesztet, míg a hajlékonyság profil egy tesztet tartalmaz.

A mérési eredményeket a NETFIT rendszerbe rögzítjük, amelyeket a rendszert támogató

informatikai alapú diagnosztikus értékelő rendszer automatikusan kiértékel, így objektív képet

kapunk tanulóink fittségi állapotáról.

A mérési eredményeket figyelembe véve a mérést követő tanév munkatervében határozzuk meg

a fejlesztés konkrét feladatait.

12. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei

Egészségnevelés

Az egészségnevelés tartalma nem korlátozódik az egészséges életmódra való nevelésre, a témák

köre lényegesen tágabb. Kiterjed az ember biológiai állapotára (testi, szervezeti egészség), a

pszichés állapotra és a társadalmi együttélésből adódó szociális státuszra és ezek egymásra

hatására.

Mindezek alapján nevelőmunkánk során az alábbi alapelveket tartjuk szem előtt:

A komplexitás elve: az egészségnevelés interdiszciplináris tudomány, ami nem csak az

orvosi szemléletmódon alapul. A szomatikus egészség védelme és az egészségmegőrzés

mellett, a pszichés, a szociokulturális állapotra is figyelni kell.

A folyamatosság elve: az egészségnevelés gyakorlatát folyamatossá kell tenni, és nem

alkalmankénti akcióként kell kezelni.

Az integrálódás elve, amely azt jelenti, hogy tudatosan felhasználunk minden olyan

eseményt, szituációt, ahol az egészségre vonatkozó tudást, gyakorlatot ismerhetnek meg

tanulóink.

Környezeti nevelés

A környezeti nevelés személyiségformáló, szokás kialakító szerepe nevelésünkben meghatározó

jellegű és a fejlesztő tevékenységeket (játék, vers, mese, ének-zene, énekes játék, rajzolás,

mintázás, mozgás, stb.) e köré szervezzük. Ezzel hozzájárulunk nevelésünk komplexitásához,

80

amely megalapozza az iskolába járó gyermekek környezeti tapasztalatait, melyek később

ismeretté, majd egész életre szóló tudássá alakulnak.

A környezeti nevelés céljának és feladatainak megvalósítása szempontjából különös jelentőségű

a közös élményekre épülő közös tevékenységek gyakorlása. Olyan iskolai élet szervezése

kívánatos, amely a természetbarát, környezetbarát szemléletet sugallva segíti a gyermek erkölcsi

tulajdonságainak (együttérzés, segítőkészség, önzetlenség, figyelmesség) és akaratának

(önállóság, önfegyelem, kitartás, feladattudat, szabálytudat) fejlődését.

A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kezeljük:

A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlatának elve

Tapasztalatokon alapuló szemléletesség elve

A tantárgyak közötti integráció elve

A fentieken túl különösen fontos – a szegregált oktatási forma miatt – az iskola nyitottságának

elve, amely azt jelenti, hogy az iskola szerves, integráns része a városnak, figyel annak

természeti és társadalmi-kulturális jellegzetességeire, adottságaira, lehetőség szerint az iskolai

programokba és ténylegesen a tantervekbe beépíti a helyi értékeket, adottságokat, mind a tanítás

tartalmát, mind a hozzárendelt tevékenységrendszert illetően.

13. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánkban egyre gyakrabban találkozunk a családok nehéz anyagi körülményeivel, mint a

gyermekeket veszélyeztető tényezővel, továbbá környezeti okokkal, a gyermek

személyiségében rejlő okokkal, melyeket magatartási, tanulási, beilleszkedési problémaként

érzékelnek leggyakrabban a pedagógusok és egészségügyi okokkal, mint veszélyeztető és

esélyegyenlőséget csökkentő tényezőkkel.

13. 1. Gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A gyermek és ifjúságvédelem széles körben átfogja pedagógiai munkánkat, nevelő-oktató

tevékenységünket magába foglalja a családdal, a szülőkkel való kapcsolattartás rendszerét is,

hiszen alapvető célkitűzés, hogy a gyermek a családjában nevelkedjen, a szüleitől kapja meg azt

a segítséget, amely ahhoz szükséges, hogy iskolába járjon, és ott eredményes legyen. Ennek

értelmében fel kell deríteni a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, pedagógiai

eszközökkel kell törekedni a káros hatások megelőzésére, illetőleg egyensúlyozására. Szükség

esetén a gyermek, tanuló érdekében intézkedést kell kezdeményezni.

A gyermekvédelmi törvény az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a

gyermekvédelmi alapellátásokhoz sorolja, éppen ezért elengedhetetlen, hogy az intézmény jó

kapcsolatokat építsen a gyermekek lakóhelyének megfelelő gyermekjóléti szolgálatokkal. Velük

együttműködve lehet csak eredményes a gyermekek családi hátterének megismerése, a

hatékony segítségnyújtás és annak elősegítése, hogy anyagi ok miatt gyermek ne kerüljön ki a

családjából.

Intézményünk feladatai:

· A gyermek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) és egészségi

állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi

szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken.

· A tanulók eredményeinek figyelemmel kísérése, a rendszeres iskolába járásának

folyamatos ellenőrzése.

81

· Veszélyeztetettség esetén jelzés a gyermekjóléti szolgálat felé, súlyosabb esetben

hatósági eljárás kezdeményezése.

· Tanulók és szüleik tájékoztatása a gyermek és ifjúságvédelmi felelős személyéről,

elérhetőségéről.

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai:

· Segíti az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

· Tájékoztatja a tanulókat, osztályközösségeket arról, hogy milyen problémával, hol és

milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen

gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel.

· A pedagógusok jelzése alapján, a veszélyeztető okok feltárása érdekében, felveszi a

kapcsolatot a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattal.

· Gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem

szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató

értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.

· A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló

anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson

eljárást a tanuló lakó-, ill. ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes

települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál a család anyagi vagy természetbeni

ellátás formájában történő megsegítésére.

· Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi

feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó,

drog ambulancia, ifjúsági lelkisegély-telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét,

illetve telefonszámát.

· Támogatja az egészségvédelmi, egészségnevelési programok kidolgozását és

végrehajtását figyelemmel kíséri.

· Nyilvántartást vezet az iskolában lévő veszélyeztetett, ill. hátrányos helyzetű tanulókról.

13. 2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Intézményünkben nő az egyre nehezebb körülmények között élő, hátrányos helyzetű tanulók

száma.

A szociális hátrány a legtöbb esetben a társadalmi, és családi mikrokörnyezet, családi házon

kívüli környezet tényezőinek tudható be, valamint átmenetileg hátrányos helyzet is kialakulhat

egy váratlan esemény miatt.

A szociális hátrányok enyhítése tekintetében célunk:

· segíteni minden hátrányos – különösen a szociális hátrányban lévő – tanulót

képességeinek kibontakoztatásában, beilleszkedését az iskolai környezetbe,

· képességeinek egyéni ütemű fejlődését, ismeretelsajátítását,

· a hátrányos helyzetből adódó szocializációbeli deficit enyhítését,

· kulturális, életmódbeli, szomatikus hátrányok csökkentését.

A hátrányos helyzetű tanulók száma és a hátrányok jellege évről-évre változik. Egyéves távlati

ütemterv alapján a célok ismeretében tervezzük meg minden tanév elején a feladatainkat:

· A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása.

· A szociális hátrányok enyhítését szolgáló lehetőségek számbavétele, a tevékenységi

formák meghatározása.

· A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységi formák:

· Felzárkóztatás tanórai differenciált fejlesztés keretében.

82

· Felzárkóztató-fejlesztő programok, egyéni fejlesztés és habilitációs, rehabilitációs

foglalkozás keretében.

· Életvezetési gyakorlatok biztosítása

· Mentálhigiénés programok

· Drog és bűnmegelőzési felvilágosító programok

· Tanulmányi versenyek: iskolai, helyi, területi, országos.

· Kulturális programok: színház, kiállítás, gyermekkoncert, fesztiválok, bemutatók.

· Ünnepek szervezése /személyes és családi ünnepek/, kirándulások, táborozások.

· Motiválás a kollégiumi, napközis ellátás igénybevételére.

· Kollégiumi tevékenységek adta lehetőségek kihasználása.

· Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten,

fogadóórákon, családlátogatáson.

· Szociális juttatások lehetőségeinek kihasználása (ruhatár pótlása, ingyenes tankönyv)

· Támogatások, adományok elosztása szociális rászorultság szerint.

· Kapcsolatfelvétel, az iskolán kívüli partnerekkel (Tanulási képességet vizsgáló szakértői

és rehabilitációs bizottság, gyermekjóléti szolgálat…)

· Alapítványi juttatások.

· Pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon.

13. 3. A gyermekek, tanulók felzárkóztatása

Intézményünkben tanulóink eltérő családi háttérrel, különböző fejlesztési, iskoláztatási

előélettel rendelkeznek, képességszintjük erősen differenciált, alkalmazkodó készségük változó.

Gyógypedagógiai tevékenységünk központi tényezőjeként szerepel a tanulók egyéni

képességszintjének céltudatos feltérképezése, s az erre épülő differenciált fejlesztés

megtervezése.

Célunk az önbizalom erősítése, valamint pozitív élmények biztosítása, sikerorientált

személyiség kialakítása egyénre szabottan, mindig a legmegfelelőbb differenciált pedagógiai

módszerek megválasztásával. Felzárkóztató, fejlesztő munkánkban a tanulói kudarcok

megelőzésére tesszük a hangsúlyt, s ennek érdekében megfelelő motivációt, pozitív

megerősítést, változatos felzárkóztatási formákat alkalmazunk.

A felzárkóztatás színterei és formái:

· Tanórai keretben differenciált fejlesztés megvalósítása.

· Nem kötelező tanórai foglalkozások keretében folyó egyéni fejlesztés, kiscsoportos

differenciált fejlesztőfoglalkozás, különböző szakkörökön, programokon való részvétel.

· Tanórán kívüli foglalkozások.

A foglalkozások során a kiválasztástól kezdődően a fejlesztőmunka megtervezésén keresztül a

teljesítmények elemzéséig, értékeléséig a foglalkozás vezetője és az osztályfőnök között szoros

együttműködés valósul meg a minél hatékonyabb sokoldalúbb fejlesztés és felzárkóztatás

érdekében.

13. 4. Komplex országos vagy helyi társadalmi integrációt segítő programok

Alapvető feladatunknak tartjuk, hogy tanulóink egyéni képességeikhez igazodva sajátítsanak el

minden olyan ismeretet, tevékenységet, magatartási, viselkedési formát, amellyel növeljük

esélyeiket a társadalmi integrációs folyamat során.

A lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés során a cselekvéssel szerzett élményekhez,

ismeretekhez megfelelő gyakorlástereket kell biztosítani, minden lehetséges élethelyzetben.

Módot kell adni arra, hogy a megszerzett ismereteket, a megfelelő viselkedési formákat a

83

társadalmi elvárásoknak megfelelően, szűkebb, tágabb környezetükben is gyakorolhassák,

alkalmazhassák.

A tanulóknak lehetőséget kell adni az integrációjukat szolgáló programok elérhetővé tételéhez.

Ezek az alábbiak:

· Helyi kulturális és társadalmi rendezvényeken, versenyeken, ünnepségeken,

fesztiválokon való részvétel.

· Szabadidős és sportintézmények látogatása.

· Munkahelyek közintézmények, hivatalok megismerése.

· Társintézményekkel, helyi oktatási intézményekkel való kapcsolat ápolása.

· Regionális és országos versenyeken, rendezvényeken való részvétel.

· Tanulmányi kirándulások szervezése.

· Munkahelyi Gyakorlat Program.

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM

A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 128. § (5) bekezdése alapján az iskoláknak pedagógiai

programjuk részeként meg kell fogalmazniuk egészségfejlesztő programjukat.

Az egészségfejlesztés a köznevelés kiemelt fejlesztési feladata, melynek az iskolai nevelés-

oktatás valamennyi elemét át kell hatnia, elő kell segítenie a tantárgyközi kapcsolatok

erősítését, a tanítás-tanulás szemléleti egységét, a tanulók személyiségének fejlődését.

Figyelemmel a fentiekre egészségfejlesztési programunkat a következők szerint határozzuk

meg.

Ahhoz, hogy iskolánk az élet, a tanulás és a munka egészséges színtere legyen, folyamatosan

fejlesztenünk kell környezetünket. Ezzel valósíthatjuk meg, hogy egészségfejlesztő iskolává

váljunk, amelynek ismérvei az alábbiak:

Minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a tantestület egészségének

védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást.

Együttműködést alakít ki a pedagógiai, az egészségügyi, a gyermekvédelmi

szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges

környezet legyen.

Egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi

szolgáltatásokat biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség

szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó

egészségfejlesztési programokkal. Kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges

étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a lelki

egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak.

Olyan oktatási-nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a

tanulók jóllétét és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az

erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást.

Törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak,

valamint a helyi közösség tagjainak egészségük megőrzését.

1. Általános célok

Segíteni a tanulókat a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az

egészséges életmód kialakításában és megtartásában.

84

Fejleszteni az életvezetési képességeket.

Fejleszteni a tanulók felelősségérzését egészségük megőrzéséért.

Elősegíteni a környezeti és egészségtudatosság erősödését.

Megvalósítani a mindennapi testnevelést, testmozgást.

A fentiek megvalósítása érdekében

· Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására

magatartási alternatívákat ajánlani, megtanítani a tanulókat a megfelelő

egészségvédő magatartásra, gyakorlással, segítéssel, példamutatással.

· Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak

megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is!

· Ismereteket adni a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség

megőrzésére.

· Személyi, tárgyi környezetével segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak,

magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek, ifjak

egészségi állapotát javítják.

· Nevelni az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet

értékként való tiszteletére.

· Megtanítani a gyerekeket, az ifjakat arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek

képesek életmódjukra vonatkozóan, helyes döntéseket hozni, egészséges

életvitelt kialakítani.

· Fejleszteni a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült és

fogyatékos embertársaik iránt.

· Nevelni a - különösen a serdülő ifjakat- a káros függőséghez vezető szokások (pl.

dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának

megelőzésére.

· Foglalkozni a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.

· Figyelmet fordítani a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő

felkészítésre.

· Tájékoztatni, mely élelmiszerek fogyasztása szükséges szervezetünk egészséges

fejlődéséhez.

· Kialakítani az igényt a személyes higiéniára, a test és a ruházat gondozására.

· Alkalmazni az egészség megőrzés alapvető szabályait. Megismertetni a korszerű

táplálkozás, az egészséges életmód feltételeit.

· Ismertetni az élvezeti és kábítószerek (cigaretta, szeszes ital, drog stb.)

egészségre káros hatását. Tartózkodjék ezek kipróbálásától!

2. Az egészségfejlesztés területei

Nevelési programunk „Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok” című fejezete részletesen

tartalmazza ezeket a területeket.

3. Az egészségfejlesztésben résztvevők köre

Az iskola pedagógusai, gyermekfelügyelői: a meghatározott tevékenységek elsődleges

szervezői

Az iskola ápolónője: kiemelt figyelem fordít a járulékos betegségben (epilepszia,

anyagcsere-betegségek, bizonyos szívrendellenességek) szenvedő gyermekek

terápiájára, kontroll-vizsgálataira.

85

A gyermekotthon pszichológusa: kapcsolt munkakörben szakmai ismeretei révén, olyan

területeken ad folyamatos segítséget a diákoknak, tanároknak, amelyek felismerése,

problémakezelése speciális szakmai felkészültséget követel. Az egészségfejlesztési

munkát a pszichológiai tanácsadáson túl, kommunikációs- és önismereti tréningek

tartásával teszi szakmailag igényesebbé és színesebbé.

Szülők: együttműködésükkel segítik a gyermekek fejlődését az iskolaorvos és a védőnő

által közölt egészségügyi információk figyelembevételével.

Iskolaorvos, védőnő

· az iskola-egészségügyi feladatok ellátása,

· a tanulók életkorhoz kötött egészségi állapotának vizsgálata, dokumentálása,

amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését és az

érzékszervek vizsgálatát,

· a tanulók életkorhoz kötött szűrővizsgálatainak ellátása, amely a fejlődés

követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére

is irányulnak.

· közreműködés közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi,

táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában

· adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése, szakellátásra irányítása,

· részvétel az intézmény egészségnevelő tevékenységében, felvilágosító előadás az

éves munkatervben meghatározottak szerint,

· segítséget adhatnak az iskola egészségfejlesztési programját kívülről segíteni

tudó egészségügyi szakemberek felkutatásában (serdülőkkel foglalkozó

nőgyógyász, ÁNTSZ intézet iskolahigiénével, egészségfejlesztéssel foglalkozó

szakemberei), a kapcsolatok megteremtésében és a külső szakemberek

közreműködésének megnyerésében.

Helyi rendőrőrs munkatársa: prevenciós programok bemutatása a tanulóknak.

4. Az egészségfejlesztés módszerei, prevenciós eljárások

Az alábbiakban az egészségfejlesztő tevékenységek módszereit mutatjuk be.

szituációs játékok

sport, kirándulás,

egészségnapok rendszeres szervezése,

környezetvédelmi tevékenységek kialakítása (madárvédelem, faültetés),

a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése,

az egészséges életmódra nevelés tantárgyakban történő megjelenítése.

Az egészségfejlesztés területén kiemelt jelentőségű a prevenció és az egészségtudatosságot

fejlesztő programok használata, melyek a tanmenetbe beépítve és az egyéb foglalkozások során

segítenek a nevelőmunkában, ezek a következők.

“Egészséged testben, lélekben”: óvodáskortól a középiskola végéig terjedő drog- és

alkoholmegelőző program.

A fenti program “Mondj nemet!” c. fejezete a káros és veszélyes helyzetek

visszautasítására készít fel.

„Ciki a cigi” http://www.cikiacigi.hu: a dohányzással kapcsolatos tévhitekre ad választ

az életkori sajátosságokhoz igazodva játékos, interaktív módon.

„D.A.D.A.” készség-, képességfejlesztő, helyes önértékelésre nevelő, önbecsülést építő

program.

86

A szexedukációs felvilágosító program keretében kiadott Én-kép kirakó 1-4. osztály

számára, és a Felnőttország- járás munkafüzetek 5-12. osztály számára.

„A-HA!” szexuális és mentálhigiénés felvilágosító program.

Az egészségfejlesztés eredményességének egyik legfontosabb kritériuma, hogy a fejlesztő

tevékenységekben résztvevők egymással jól együttműködjenek, iskolánk ezért nevelőmunkája

során erre törekszik.

87