pedagógiai programja · 2018-11-19 · pedagógiai program 3. oldal 5.1.9.1. az 54 812 03...

Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szak-

képző Iskolája

Szeged, Kenyérgyári út 8.

Közoktatás Minőségéért Díj; Partnerközpontúság ka-

tegória, bronz fokozatú intézménye; 2005

Dél-Alföldi Regionális Minőségdíjas és Európai Minőségdíjas in-

tézmény

A Szegedi Szakképzési Centrum

Hansági Ferenc Szakképző Iskolája

Pedagógiai Programja

A dokumentum 108 számozott oldalt tartalmaz

Pedagógiai program 1. oldal

TARTALOMJEGYZÉK

1. BEVEZETŐ 4

1.1 Névadónkról 4

1.2. A nevelőtestület bevezetője 5

1.3. Az iskolára vonatkozó legfontosabb információk 7

1.3.1. Az iskola alapadatai 7

1.3.2. Iskola alaptevékenysége 7

1.3.3. Alapfeladatként ellátandó tevékenységek 8

1.4. Egyéb megállapodások a fenntartóval 8

2. NEVELÉSI PROGRAM: AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI CÉLJAI,

FELADATAI 9

2.1.Az iskola küldetése 9

2.2. Az iskola jövőképe 9

2.3. Általános elvek 10

2.4. Célok és feladatok 12

3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE 16

3.1. A képzés szakaszai 16

3.1.1. A középfokú nevelés-oktatás szakasza 16

3.1.2. Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő

szakasza (9-11., illetve Ksz/11-Ksz/12., 1/13. évfolyamok) 16

3.1.2.1. Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszerű képzésben megszerezhető szakmák 17

3.1.2.2. Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető szakmák 17

3.1.2.3. Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető részszakképesítések 18

3.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 18

3.2.1. A Nemzeti Alaptanterv (NAT) Fejlesztési területek - nevelési célok

fejezetéből adódó pedagógiai feladatok 18

3.2.2. A NAT Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A KULCSKOM-PETENCIÁK

fejezetéből adódó pedagógiai feladatok 19

3.2.2.1. Az egyes kulcskompetenciák alapját alkotó, személyiségfejlesztés

érdekében kialakítandó, fejlesztendő attitűdök 19

3.2.3. A NAT Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek fejezetéből adódó pedagógiai feladatok 21

3.3. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: 22

Egészségmegőrzés, egészségnevelési program 22

3.3.1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai 22

3.3.2. Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák 23

3.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 24

3.4.1. Közösségfejlesztés 24

3.4.2. Szabadidős tevékenység, tanulmányi kirándulás, mint a közösségfejlesztés eszköze 24

3.4.3. Hagyományok, mint a közösségfejlesztés eszközei 25

3.4.4. Az iskolai könyvtár, mint a közösségfejlesztés eszköze 26

3.4.5. A tanulók, szülők, pedagógusok együttműködésének további formái 27

3.5. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka

tartalma, az osztályfőnök feladatai 27

3.5.1. A pedagógusok helyi intézményi feladatai a tanítás folyamatában 27

3.5.2. A pedagógusok helyi intézményi feladatai 28

3.5.3. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 28

3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje 28

3.6.1. Különleges bánásmódot igénylő tanulók 28

3.6.1.1. Sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási,

magatartási nehézségekkel küzdő tanulók oktatásával összefüggő pedagógiai tevékenység 28

3.6.1.2. Tehetséggondozást segítő tevékenység (Az alapképzést kiegészítő

választható - nem tanórai – foglalkozások, tevékenységek) 29

3.6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, a szociális

hátrányok enyhítését segítő tevékenységek 31

3.6.2.1 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok 32

3.7. Képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban:

képességkibontakoztató felkészítés) a hátrányok ellensúlyozása céljából 33

3.7.1. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 33

3.7.2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program 33

3.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje 34

3.9. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái 34

3.9.1. Kapcsolattartás a szülőkel, szülői részvétel 34

3.9.2. Kapcsolattartás a tanulókkal, tanulói részvétel 36

3.9.3. Az iskola és a kollégiumok kapcsolata 37

3.10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint

a szóbeli felvételi vizsga követelményei 37

3.10.1 Az alkalmassági vizsga szabályai 37

3.10.2 A szóbeli felvételi vizsga követelményei 38

3.10.3 A tanulmányok alatti vizsgák 38

3.10.3.1 Szintvizsga a szakközépiskola 9., illetve Ksz/11. évfolyamán 38

3.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 39

3.11.1 Felvétel a szakgimnáziumba 39

3.11.2. Felvétel a szakközépiskolába 39

3.11.3. Átvétel, előzetes tanulmányok beszámíthatósága, felmentés 40

3.11.3.1 Szakgimnáziumi átvétel esetén 40

3.11.3.2 9., 10., 11. szakképző évfolyamokra történő átvétel esetén 40

3.11.3.3 Az Ksz/11-Ksz/12 szakképző évfolyamokra történő átvétel esetén 40

3.11.3.4 Nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása 41

3.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv 41

4. HELYI TANTERV 43

4.1. Szakgimnázium (kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben kezdőkre érvényes) 43

. 4.2 Szakgimnázium (kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2017/2018-as tanévben kezdőkre érvényes) 44

4.3 Szakgimnázium (a tanulmányaikat a 2018/2019-es tanévben kezdőkre érvényes) 45

4.4. A felnőttoktatás programja 47

4.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és

taneszközök kiválasztásának elvei, beleértve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kötelezettségét 49

4.6. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai

feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai 49

4.7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 49


4.8 A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a

pedagógusválasztás szabályai, beleértve az emelt szintű érettségire történő felkészítés szabályait 50

4.9. A középszintű érettségi témakörei, az emelt szintű érettségi vizsga követelményei 50

4.10. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő

ellenőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint

a magatartás és szorgalom minősítésének elvei 50

4.10.1 A tanuló tanulmányi munkájának értékelése 51

4.10.2. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei 52

4.10.3. Továbbhaladás 52

4.10.3.1 Továbbhaladás, a magasabb évfolyamra lépés feltétele 52

4.10.3.2 A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése 52

4.11. Az osztályba sorolás, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei 52

4.11.1 A tanulók osztályba sorolásának elvei 52

4.11.2. A csoportbontás szempontjai 52

4.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 52

4.12.1 Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja 52

4.12.2. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei 54

4.12.3 Az általános fizikai teherbíró-képesség mérési módszere 54

4.12.4 Általános vizsgálati szempontok 55

4.12.5. A testnevelők által elvégzendő feladatok 55

4.13. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, az iskola környezeti

nevelési programja 56

4.13.1 Helyzetelemzés, helyzetkép 56

4.13.2. Erőforrások 57

4.13.3 Hosszú távú célunk, jövőképünk 58

4.13.4 Konkrét célok 59

4.13.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek 59

4.13.6. Módszerek 60

4.13.7. Taneszközök 60

4.13.8. Kommunikáció 60

4.13.9. Továbbképzés 60

4.14. A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések 61

4.14.1 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések általános célja 61

4.14.2. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések konkrét céljai 61

4.14.3 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos felelősségek 61

4.13.4 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló konkrét intézkedések 62

4.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának

értékeléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek 62

4.16. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje 63

4.17 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 63

5. SZAKMAI PROGRAM 64

5.1. A szakközépiskolai szakképző évfolyamok szakmai programjai 64

5.1.1 A szakmai képzés szervezésének általános elvei 64

5.1.2 A 3 éves, valamint a 2 éves 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács, 34 811 05

Vendéglátó eladó szakképesítések szakmai programja a 2013/2014-es tanévtől kezdődően, utoljára a

2015/2016-os tanévben indult nappali képzés keretében 64

5.1.2.1 A 3 éves, 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács, valamint

34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítések óratervei a 2013/2014-es tanévtől kezdődően, utoljára a

2015/2016-os tanévben indult nappali képzés keretében 66

5.1.2.1.1 A képzés szerkezete, a 3 éves cukrász, pincér szakács,

vendéglátó eladó, szakképesítés időterve 66

5.1.2.1.2 A 3 éves képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve 67

5.1.2.2 A 3 éves, 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács, 34 811 05

Vendéglátó eladó szakképesítések óratervei 2016/2017-es tanévtől kezdődően a 22/2016.

(VIII. 25.) EMMI rendelettel módosított, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának

rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, illetve a szakképzési kerettantervekről

szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet alapján 68

5.1.2.3 A 2 éves, 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács szakképesítések óratervei a 2016/2017-es

tanévtől kezdődően, a szakképzési kerettantervekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet alapján 73

5.1.3 A 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács szakképesítések

szakmai programja a 2018/2019-es tanévtől kezdődően esti oktatás munkarendje szerint

megszervezett felnőttoktatás keretében, érettségizettek, valamint iskolai rendszerben

szakmai végzettséget szerzettek részére egy éves változat

(a két éves követelmények teljesítése egy tanév alatt) 76

5.1.4. Az 1 éves 35 811 02 vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés szakmai programja a 2015/2016-os

tanévtől kezdődően 78

5.1.4.1 Az 1 éves, 35 811 02 vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés óratervei 80

5.1.4.1.1 A képzés szerkezete, 1 éves 35 811 02 vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés időterve 80

5.1.4.1.2 Az 1 éves 35 811 02 vendéglátó üzletvezető képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve 80

5.1.5. Az 1 éves 35 811 02 vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés szakmai programja a 2015/2016-os tanévtől

kezdődően esti oktatás munkarendje szerint megszervezett felnőttoktatás keretében 81

5.1.6. A 0,5 éves 35 811 03 Diétás szakács megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai programja a 2015/2016-os tanévtől


5.1.6.1 A 0,5 éves 35 811 03 Diétás szakács megnevezésű szakképesítés-ráépülés óratervei 83

5.1.6.1.1 A 0,5 éves 35 811 03 Diétás szakács megnevezésű szakképesítés-ráépülés időterve 83

5.1.6.1.2 A 0,5 éves 35 811 03 Diétás szakács képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve 84

5.1.7. A 0,5 éves 35 811 03 Diétás szakács megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai programja a 2015/2016-os tanévtől


5.1.8 Az 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős, illetve az

54 811 01 vendéglátás-szervező szakképesítésének szakmai programja 86

5.1.8.1 Utoljára a 2014/2015-ben indított szakgimnáziumi osztályok 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés

óraterve nappali rendszerű oktatásra 87

5.1.8.2 Az 54 811 01 Vendéglátásszervező szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként utoljára a szakmai képzést 2017.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára 89

5.1.8.3 Az 54 811 01 Vendéglátásszervező szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként a szakmai képzést 2018.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára 90

5.1.9. Az. 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai programja 91


5.1.9.1. Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak

heti óraszáma évfolyamonként utoljára a szakmai képzést 2017.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára 92

5.1.9.2. Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak

heti óraszáma évfolyamonként a szakmai képzést 2018.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára 93

5.2. Korábbi tanulmányok beszámíthatósága a szakmai képzés rövidítése érdekében 94

5.2.1 A szakközépiskolában (vendéglátóipar ágazat) 2013/2014-as tanévtől érvényes óra-terv szerinti tanulmányok

beszámíthatósága pincér, szakács szakmai képzésbe a 12. évfolyam után 94

5.2.2 A szakközépiskolában (vendéglátóipar ágazat) 2013/2014-as tanévtől érvényes óra-terv szerinti tanulmányok

beszámíthatósága pincér, szakács szakmai képzésbe a 13. év-folyamot követően 95

5.2.3 A két év alatt megszerezhető első szakképesítés alapján, beszámíthatósággal, rövidebb idő alatt, második

szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések jellemzői 96

5.2.3.1 A 34 811 03 pincér szakképesítés alapján beszámíthatósággal rövidebb idő alatt megszerezhető

34 811 04 szakács szakmai képzés jellemzői 96

5.2.3.2 Az 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakmai képzés szerinti tanulmányok beszámíthatósága

pincér, szakács szakmai képzésbe a 15. évfolyamot követően 97

6. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK,

A KÉPZÉS EGYEDI VONÁSAI 99

6.1. A tanulók egyéni fejlesztése 99

6.1.1 Az egyéni fejlesztés meghatározása 99

6.1.2. . Az egyéni fejlesztés alkalmazásának célja 99

6.1.3 A főbb fejlesztendő területek 99

6.1.4. Az egyéni fejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tevékenységek 100

6.1.4.1 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő mérések 100

6.1.4.2 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő adatok gyűjtése 101

6.2. Integrált tartalmú tananyagok szerinti oktatás a szakközépiskolában 101

6.2.1 Az integrált tananyagok szerinti oktatás lényegének leírása 101

6.2.2. Az integrált tananyagok szerinti oktatás alkalmazásának célja 101

6.2.3 A szakgimnázium 9-12. évfolyamon, az integrált tantárgyi modulok

keretében fejlesztendő legfontosabb kompetenciák 102

6.3. Multimédia készítés 102

6.4. Projekt módszer alkalmazása a szakközépiskola 9., 10., 11., valamint az

Ksz/11. és Ksz/12. szakképző évfolyamain 103

6.4.1 A szakmai projekt meghatározása 103

6.4.2. A szakmai projektek alkalmazásának célja 103

6.4.3 A 11-12. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák moduljai 101

6.5. A szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai közismereti oktatásában alkalmazott

projektszellemű tanítási foglalkozásairól 104

6.5.1 A projektszellemű tanítási foglalkozások meghatározása 104

6.5.2. A A projektszellemű tanítási gyakorlatok alkalmazásának célja 104

6.5.3 A 9., 10., 11. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák főbb moduljai

a vendéglátás-idegenforgalom szakmacsoport bemeneti kompetenciái alapján 104

6.6. Kompetencia alapú tananyagok használata a szakközépiskola 9., 10., 11.

osztályai közismereti oktatásában 104

6.6.1 A kompetencia alapú tananyagok használatának meghatározása 104

6.6.2. Kompetencia alapú tananyagok használatának célja 105

6.6.3 A 9-10. évfolyamon adaptálásra kerülő kompetencia alapú tananyagok

(pályázatban és önként vállalt területek együttesen) 105

7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-OKTATÓ

MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 106

8. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI NEVELÉSÉRE ÉS OKTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI

TANTERV, A FOGYATÉKOSSÁG TÍPUSÁHOZ ÉS FOKÁHOZ IGAZODÓ FEJLESZTŐ PROGRAM 106

9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 107

9.1 A felülvizsgált pedagógiai program érvénybe lépése 107

9.2 A pedagógiai program felülvizsgálata 107

10. MELLÉKLETEK 107

1. A pedagógusok általános munkaköri leírása

2. Az osztályfőnökök munkaköri leírása

3. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes helyi tantervei a szakközépiskola 9-12. évfolyamára (2007/2008-as tanévtől

érvényes, kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2012/2013-as tanévben kezdőkre érvényes), továbbá a szakgimnázium 9-12. évfolyamára (felmenő

rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben kezdőkre érvényes),, valamint a szakgimnázium 9-12. évfolyamára (felmenő rendszerben

először a tanulmányaikat a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes)

4. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes szakmai programjai a szakközépiskola 9–11. évfolyamára (felmenő

rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben, illetve a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes)

5. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes szakmai programjai a szakközépiskola Ksz/11–Ksz/12. évfolyamára (felmenő

rendszerben először a tanulmányaikat a 2013/2014-as tanévben, illetve a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes)

6. Iskolabiztonság stratégia

7. A középszintű érettségi témakörei

8. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések részletes jegyzékét kiegészítő meglévő eszközök

listája

9. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésére és oktatására szolgáló helyi tanterv, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program

LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK 108


1. Bevezető

„A pedagógus hit kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddiginél különbbé) nevelhetők, s

hogy (az eddiginél többre) taníthatók.”

Németh László

1.1 Névadónkról

Hansági Ferenc, iskolánk névadója 1902-ben Baján született szegény sváb-magyar csa-

ládba. Eredeti neve Haasz volt. A szakács mesterség alapjaival a katonaságnál ismerkedett

meg a század elején Szegeden. Mesterségbeli tudását Budapesten a Hungária Szálló éttermé-

ben tökéletesítette, amely akkor a főváros egyik legrangosabb vendéglátóhelye volt. Szegeden

konyhafőnöke volt a Hági étteremnek, továbbá a Hungária és a Tisza szálló éttermeknek.

Amikor a vendéglátóiparban megindult a szervezett iskolai szakoktatás, vállalta a jövő szak-

embereinek képzését. Sok kiváló szakács és cukrász került ki a kezei alól. Kivételes tehetség-

gel áldotta meg a sors, úgy adta át tudását, hogy közben a szakma iránti rajongását is beletáp-

lálta tanítványaiba. Szigorú volt és következetes, ugyanakkor szerette a gyerekeket, értett a

nyelvükön. Szinte élete végéig oktatott, legendássá vált tanítványai körében, akik büszkén

vallották és vallják ma is Hansági Ferenc tanítványainak magukat. 1968-ban Szegeden az el-

sők között kapta meg a mesterszakács címet. A Tisza Szállóból ment nyugdíjba. 1979-ben 77

évesen halt meg.

Az iskola eredeti létesítője és fenntartója a Hansági Ferenc Oktatási Alapítvány volt 1991-

ben.

Az alapítók - maguk is jeles vendéglátós szakemberek - a kiváló szakács- és cukrászmes-

ter, Hansági Ferenc munkálkodásának szellemében hívták életre a Hansági Ferenc Oktatási

Alapítványt, amely következő célokat tűzte ki maga elé:

- Alapot adni és lehetőséget teremteni a vendéglátás területén dolgozó

szakembereknek és a tanulóifjúságnak céljaik megvalósításához.

- Elősegíteni vendéglős dinasztiák kialakulását, fennmaradását.

- Középfokú oktatási intézmény létrehozása, fenntartása és üzemeltetése.

- Többirányú szakképesítéssel, idegennyelv-ismerettel rendelkező, a korszerű

gazdasági igényeknek megfelelő munkaerő képzése, továbbképzése és átképzése

az alapítvány által működtetett középfokú oktatási intézményben.

- A vendéglátás és idegenforgalom színvonalának növelése érdekében történő

tapasztalatcserék, tanulmányutak, szakmai versenyek, az ezeken való részvétel

megszervezése, lebonyolítása és elősegítése.

Az alapítók által meghatározott célok megvalósítása érdekében iskolánk fennállása alatt, a

kezdetektől fogva a pedagógusközösségünk céltudatosan alakította szokás- és hagyomány-

rendszerünket, miközben tudása legjavát adva tanítja és készíti fel az életre diákjainkat. Min-

dezek eredményeként a fennállása óta eltelt idő alatt a térség gasztronómiai kultúrájának fon-

tos része lett iskolánk.

Az iskola 26 év Alapítványi fenntartást követően 2017. szeptember 1-től a Szegedi Szak-

képzési Centrum önálló ügyvitellel rendelkező feladatellátási helye lett.


1.2. A nevelőtestület bevezetője

Az iskolánk több mint két évtizedes fennállása alatt mind méreteiben, mind ismertségében

jelentős eredményeket ért el köszönhetően a hatékony fenntartói közreműködésnek, tantestü-

let kitartó munkájának. Büszkék vagyunk arra, hogy sikerült kialakítanunk iskolánk arculatát,

elérnünk, hogy a városban és a régióban képzési ajánlataink népszerűvé váltak, hogy jelentős

szerepet tudunk vállalni Szeged szakképzési, közoktatási és átképzési feladataiból a vendéglá-

tás területén.

Számos pályázat eredményeként sikerült fejleszteni a szakmai és közismereti képzés tárgyi

feltételeit. Az elnyert támogatások segítségével új képzési programokat indítottunk el, ame-

lyek sikeres működtetése érdekében a tantestület tagjainak jelentős része vett, illetve vesz

részt át- és továbbképzéseken.

Az iskolánkat választók sokszínű, egyben kipróbált és sikeresnek mondható képzési for-

mákban vehetnek részt. Képzési kínálatunk lehetővé teszi, hogy tanulóink a három alapszak-

mában, szakács, cukrász, pincér szakmai képesítést szerezzenek, vagy a vendéglátás-turizmus

szakmacsoportban működő szakgimnáziumban érettségit tegyenek, ezt követően felsőfokú

oktatásba, vagy szakképzésbe kapcsolódjanak be.

A nálunk végzett szakmunkás tanulókra is gondolva működtetjük a felnőttek szakközépis-

koláját nappali és esti tagozatos rendszerben, az iskolai képzések skáláját esti tagozatos szak-

mai képzéssel, tanfolyamokkal tesszük még színesebbé.

A fölsorolt képzési formák biztosítják azon alapítói szándék megvalósítását, miszerint jól

felkészült, szakmáját értő, szerető, kiváló elméleti és gyakorlati ismeretekkel is rendelkező

vendéglátó-ipari szakembereket kerüljenek ki az iskola falai közül.

Eredményeink számba vétele mellett azonban a ránk váró feladatok mellet sem mehetünk

el szó nélkül.

Az alapítás óta eltelt időszak eleje az intézmény helyzetének megszilárdításáról szólt. A

sokszínű képzési formák megjelenése kínálatunkban csak részben az iskola céljai érdekében

végzett tudatos tervezés eredménye volt, gyakran a verseny, az életben maradás érdekében

vállalt kényszerű „előre menekülés” kényszerített ki fontos döntéseket a felelős vezetőkből és

a nevelőtestületből.

A döntések eredményeként, a különböző képzések bevezetésével és működtetésével sok-

irányú érdeklődéssel, olykor végletesen eltérő felkészültséggel és magaviselettel bíró gyerme-

kek kerültek az iskolába. A nevelésük, oktatásuk során felmerülő problémák kezelése számos

konfliktushelyzetet szült. Mindezek egyre határozottabban arra sarkallták az iskola vezetését

és a tantestületet, hogy hathatós segítséget keressenek ezek orvoslására.

Mindezek mellett a demográfiai helyzet miatt csökkenő tanulói létszám következményei,

valamint a szakképző intézmények társadalmi megítélésének negatív változásai sem kerülték

el természetesen iskolánkat.

A hazai gyakorlat szerint – és ez alól az iskolánk sem jelent kivételt – a szakközépiskola

jelenlegi állapotában jórészt eleve a máshonnan kipotyogók gyűjtőhelye, vagy azoké, akik

máshová nem nyertek fölvételt gyenge tanulmányi eredményeik miatt. Az évek során egyre

több, máshonnan kiszorult, magatartási, tanulási problémákkal küzdő gyermek került isko-

lánkba, akik számára a korábbi tananyagot, a korábbi módszerekkel és körülmények között

oktatva eleve kódolt a 9-10. évfolyamon a magas bukási arány, továbbá a nagy mérvű lemor-

zsolódás lehetősége.

Az ő problémájuk kezelésére az elmúlt évek során számos fejlesztést indítottunk el, ame-

lyek közül a legfontosabbak a következők voltak:

Az új módszerek alkalmazása mellett integrált tartalmú tantárgyi modulok és multi-

médiás oktatási segédanyagok fejlesztése és alkalmazása az oktatásban (1996-tól kez-

dődően).

Részvétel a Szakiskolai Fejlesztési Program (SZFP I.) A – közismereti és szakmai

alapozó képzés tartalmát megújító és C – hátrányos helyzetűek reintegrációjával fog-

lalkozó komponensében (2003-2006).


A projekt módszer szerinti oktatás bevezetése a szakképző évfolyamon felmenő rend-

szerben (2004-től).

A projektszellemű módszerek alkalmazása a szakiskola 9-10. évfolyamán a közisme-

retei oktatásban (tematikus modulok alkalmazása 2005-től kezdődően).

Egyéni fejlesztés bevezetése, felmenő rendszerben, valamennyi nappali képzési for-

mában (2005-től).

A HEFOP 3.1.3 „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra” projekt keretében kom-

petencia-alapú tananyagok használata a szakiskola 9-10. évfolyamán (szövegértés-

szövegalkotás, matematika-logika, idegen nyelv, életpálya-építés kompetencia-

területeken 2006-tól).

Nagy szerepet kap a külföldi szakmai és nyelvi gyakorlás lehetőségének biztosítása

jobb szakmai felkészültség elérése érdekében. (2000-től folyamatosan)

Modul rendszerű szakképzés bevezetése 2008. szeptemberétől

A tanulók jobb boldogulásának, a vendéglátás iránt még inkább elkötelezett, magas szak-

mai fölkészültségű tanulók kibocsátásának megvalósíthatóságát várjuk a fönti tevékenységek

eredményeinek továbbvitelétől.

A siker érdekében az eddigiekhez hasonló jó együttműködés szükséges a tantestület tagjai,

az iskola vezetése és a fönntartó között. Reményeink szerint sikerül majd a fentiek mellett

olyan további jó megoldásokat találnunk, amelyek lehetővé teszik, hogy iskolánk megőrizze

eddig kivívott pozícióját az oktatási piacon.

Bízunk benne, hogy jó úton indultunk el és terveinket megvalósíthatjuk; ebben a tudatban

erősítenek bennünket azok az elismerések, amelyekben az iskolánk részesült az elmúlt évek-

ben.

Dátum Elnyert minősítés Adományozó Adományozás

alapja

2003. Dél-Alföldi Regionális Minőség

Díj

Dél-Alföldi Regionális Minőség

Díj Bizottság sikeres pályázat

2004. Európai Minőségdíj (Comenius

projekt kivitelezéséért)

Oktatási Minisztérium és a Tem-

pus Közalapítvány sikeres pályázat

2005. 2005. Kiváló Iskolája

Magyar Nemzeti Gasztronómiai

Szövetség Elnöksége és Mesterbi-

zottsága

az intézmény

szakmai tevé-

kenységének ér-

tékelése

2005.

Közoktatás Minőségéért Díj;

Partnerközpontúság kategória,

bronz fokozat

Oktatási Miniszter sikeres pályázat

2005. Mobilitás Nívódíj (Leonardo pro-

jekt kivitelezéséért)

Oktatási Minisztérium és a Tem-

pus Közalapítvány

pályázati beszá-

moló értékelése

2008. UNESCO Asszociált Iskolák

Mintaiskolája Magyar UNESCO Bizottság sikeres pályázat

2009. Minősített pályázó Tempus Közalapítvány sikeres pályázat

2009. Erőszakmentes, egészségtudatos

iskola Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

pályázati beszá-

moló értékelése

2012. Ökoiskola Emberi Erőforrások Minisztériuma sikeres pályázat


1.3. Az iskolára vonatkozó legfontosabb információk

1.3.1. Az iskola alapadatai Az intézmény teljes neve: Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szak-

képző Iskolája

Az iskola rövidített neve: Szegedi SzC Hansági Ferenc Szakképző Iskolája

Az intézmény székhelye: 6725 Szeged, Kenyérgyári út 8.

Az iskola fenntartója és működtetője:

Szegedi Szakképzési Centrum,

6725 Szeged, Kálvária sgt.84-86

Az intézmény jogállása: A Szegedi Szakképzési Centrum, mint költségvetési

szerv önálló ügyvitellel rendelkező feladatellátási he-

lye

Az alapítás éve: 1991.

(Hansági Ferenc Vendéglátóipari

Szakmunkásképző Iskola)

Az intézmény típusa: szakgimnázium és szakközépiskola

1.3.2. Iskola alaptevékenysége:

Az iskola alaptevékenysége: általános középfokú oktatás, szakmai középfokú oktatás, fel-

nőtt-, egyéb oktatás, sajátos nevelési igényű gyermekek integrált oktatása.

Az alaptevékenységeknek megfelelő képzési, szakképzési irányok A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája összetett iskola. Két

iskola típust működtet. Az intézmény a két iskolatípus feladatait iskolatípus szerint elkülönülő

tananyag és követelményrendszer alkalmazásával látja el. Az iskola feladata: biztosítani a kö-

zépfokú oktatást, ennek keretében felkészíteni a tanulókat az érettségi vizsgára, valamint fel-

sőfokú iskolai továbbtanulásra. A szakképzési évfolyamokon az OKJ-ben meghatározottak

szerint a középiskolai végzettséghez, vagy alapfokú (illetve 10 évfolyam elvégzése) kötött

szakképesítések körében szakmai képzést folytat, felkészít a szakmai vizsgára.

A képzési formákról:

1. A szakgimnáziumban egy szakmacsoportban – vendéglátás-turisztika (vendéglátóipar

ágazat és turisztika ágazat) – képez az intézmény tanulókat, amely négy, általános

műveltséget megalapozó középiskolai évfolyammal és a középiskola befejezését és

az érettségi vizsgát követően szakképzési évfolyamokkal működik. A középiskolai

négy év fontos oktatási feladata a tanulók közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára

történő felkészítése. Ezeken az évfolyamokon nagy hangsúlyt fektetünk az idegen

nyelv (angol, német), illetve az informatika (számítástechnika) csoportbontásban va-

ló oktatására. A négy évfolyamos középiskolai képzés során diákjaink a közismereti

tárgyak mellett az ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös ele-

meinek tartalmát magában foglaló szakmai elméleti és gyakorlati ismereteket sajátí-

tanak el. Az ez irányú tanulmányaik alapján munkakör betöltésére képesítő szakmai

érettségi vizsga tesznek, illetve az érettségit követően vagy tovább tanulnak valami-

lyen felsőoktatási intézményben, esetleg más szakképző iskolában, vagy a saját isko-

lánkban szakmai végzettséget szerezhetnek. Ez esetben korábbi sikeres tanulmányaik

beszámíthatóak a szakmai képzés során.

A szakközépiskolában működik még a felnőttek szakközépiskolája, amely két éves.

Kimenete érettségi vizsga.


2. Három évfolyammal (9-11. évfolyam) működő vendéglátó-ipari szakközépiskola, amely

szakmai programjában a kiadott kerettanterveknek megfelelően közismereti oktatás

is szerepel. Fontosnak tartjuk, hogy a tanulók a szakképzési szakaszban életszerű kö-

rülmények között sajátítsák el a szakma legfontosabb ismereteit, tudásukat meghívott

gyakorló szakemberek átadott tapasztalataival gyarapíthassák. Mivel a vendéglátós

szakmák mindegyikénél jelentős szerepet játszik az idegen nyelv ismerete, így ezek

hatékony oktatását itt is kiemelt feladatként kezeljük. A végzett tanulók vagy új

szakmát szerezhetnek nálunk, egyedi elbírálás alapján történő beszámítást követően

rövidebb képzési idő után, vagy két év alatt a felnőttek szakközépiskolájában érettsé-

gi vizsgát tehetnek.

A szakközépiskola esti tagozatos munkarendben is képez tanulókat cukrász, szakács, pin-

cér szakmákban. A képzési idő ezen képzési formában egy év.

Az intézmény kiegészítő tevékenységei: diákétkeztetés, egyéb számítástechnikai tevékenység,

tanórán kívüli oktatási ellátás, oktatást kiegészítő egyéb szolgáltatás.

1.3.3. Alapfeladatként ellátandó tevékenységek

Alapfeladat Képzési rendszer Speciális jellemző Évfolyam

szakgimnáziumi nevelés-oktatás (9-12. évfolyam) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 4

szakgimnáziumi nevelés-oktatás (9-12. évfolyam) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 4

szakiskolai nevelés-oktatás (közismereti képzés - képz. - kifutó

rendsz.)

Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 3

szakközépiskolai nevelés-oktatás (2016.09.01-től kifutó rend-

szerben)


szakiskolai nevelés-oktatás (szakképzés - kifutó rendszerben) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2

szakközépiskolai nevelés-oktatás (2016.09.01-től kifutó rend-

szerben)

Felnőttoktatás - esti

munkarend

általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2

szakiskolai nevelés-oktatás (közismereti képz. - kifutó rendsz.) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 3

szakközépiskolai nevelés-oktatás (2016.09.01-től kifutó rend-szerben)

Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 4

szakiskolai nevelés-oktatás (szakképzés - kifutó rendszerben) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 2

szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés - 2016.09.01-től

kifutó rendszerben)


szakközépiskolai nevelés-oktatás (szakképzés - 2016.09.01-től

kifutó rendszerben)


szakközépiskolai nevelés-oktatás (9-11. évfolyam) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 3

szakközépiskolai nevelés-oktatás (9-11. évfolyam) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 3

szakgimnáziumi nevelés-oktatás (kizárólag szakképz. évf.) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2

szakgimnáziumi nevelés-oktatás (kizárólag szakképz. évf.) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 2

szakközépiskolai nevelés-oktatás (kizárólag szakmai oktatás -

2016.09.01-től felmenő rendszerben)







Felnőttoktatás - esti

munkarend


szakközépiskolai nevelés-oktatás (érettségire felk. évf.mok) Nappali rendszerű általános feltételek szerinti nevelés-oktatás 2

szakközépiskolai nevelés-oktatás (érettségire felk. évf.mok) Nappali rendszerű sajátos nevelési igényű gyermekek nev.-okt. 2

szakközépiskolai nevelés-oktatás (érettségire felkészítő évfo-lyamok)

Felnőttoktatás - esti munkarend



2. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAP-

ELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, EZEK MINŐSÉGÉVEL KAPCSOLATOS ELVEK,

TEENDŐK

2.1. Az iskola küldetése

Az iskola - a fenntartó elvárásaival összhangban- többszintű képzés keretében

vendéglátóipari és turisztikai szakemberek felkészítését végzi iskolarendszerű és iskolarend-

szeren kívüli formában a dél-alföldi régióban. A munkaerő-piaci és az iskola szolgáltatásait

igénybevevőkhöz igazodva rugalmas, átjárható, gyakorlatorientált képzési struktúrát alakít ki.

Megteremti a diákok önismereti, tanulási készségeinek fejlesztési lehetőségét, hogy ezzel

állandó önfejlődésre képes, alkalmazkodni tudó, önmagára és környezetére igényes felnőtté

válhassanak.

2.2. Az iskola jövőképe

A vendéglátóipari és turisztikai szakmák iránti érdeklődés, az iskolai elkötelezettség kiala-

kítását kiemelten fontos célként kezeljük. Tanáraikat és társaikat elfogadó, nyitott tanulókat

szeretnénk nevelni, akik az adott környezetnek, élethelyzetnek megfelelő viselkedést tudnak

tanúsítani az alapvető normák megtartása mellett. Kommunikációs kultúrájuk, beleértve az

idegen nyelvi kommunikációt is, a szakma elvárásainak megfelelő lesz.

A tanulók lexikális tudásának előtérbe helyezése helyett az alkalmazható tudás, az élet-

hosszig tartó tanulást segítő kulcskompetenciák elsajátíttatását, készségek kialakítását tekint-

jük elsődlegesnek, beleértve az önálló tanulás képességét is, ezért kiemelt szerepet szánunk az

egyénre szabott oktatásnak és felzárkóztatásnak, a gyakorlatorientált képzésnek. Az előbbiek,

valamint az önállóan és csoportban dolgozni tudás kialakítása érdekében a szakközépiskolá-

ban és a szakgimnáziumban egyaránt elsődlegesnek tekintjük a kompetencia-alapú tananyag-

ok, tantárgyi modulok és projektek alkalmazását, valamint a központi kompetencia-mérések

mellett a belső, kompetencia-alapú szintvizsgák, továbbá a külföldi szakmai tanulmányutak,

gyakorlatok szervezését.

A céljaink sikeres megvalósítása érdekében alapelvként deklaráljuk, hogy tanáraink nyitot-

tan, innovatívan végzik és fogják végezni munkájukat, a fenntartó és az iskola vezetésének

ösztönzésével kulcskompetenciák fejlesztését támogató környezetet teremtenek, a tanulók irá-

nyában be- és elfogadóak maradnak.

A tanulóink szakma iránti elkötelezettségét szeretnénk növelni a jövőben a pozitív tartalmú

„Hanságis” tudat erősítésével. Ebben fontos szerepet szánunk a meglévő, illetve új, a szakmai

képzéshez, közösségi élethez köthető hagyományaink ápolásának, valamint az olyan, új kö-

zösségformáló tevékenységeknek, mint az alternatív vitarendezés, vitakultúra meghonosítá-

sa. Reményeink szerint a fentiek eredményeként végzett diákjaink megtalálják helyüket a

munkaerő-piacon és az eddigieknél mérhetően nagyobb arányban helyezkednek el szerzett

szakmájukban. Ehhez azzal is hozzá kívánunk járulni, hogy diákjaink számára Szeged és a ré-

gió legjobb vendéglátóegységeiben biztosítunk gyakorlati lehetőséget.

Az iskola világnézetileg semleges, a tantestülete a közös döntéseket egységesen szándéko-

zik képviselni. A kitűzött nevelési és oktatási, képzési célok valóra váltásának segítésére ha-

tékony, együttműködő szakmai csoportokat hoz létre és működtet a tantestület.

Fontosnak tartjuk, hogy nevelési-oktatási feladataink megoldásához a mindenkori műszaki

színvonalnak megfelelő berendezési tárgyak, technikai eszközök álljanak rendelkezésre.

A tudatos környezeti nevelés részeként hangsúlyt kívánunk fektetni az iskola környékének

és az iskola belső terének tisztán tartására, a szelektív hulladékgyűjtés megvalósítására.


2.3 Általános elvek

Képzési alapelvünk, hogy gyereket tanítunk, nem tantárgyakat. A tanítás szakmai rendező-

elvei: az iskola pedagógiai programja, a tanulók életkori sajátosságai, az adott tantárgy speciá-

lis szakmai közvetítési igényei, valamint a tanulók személyes motivációi, adottságai. A hang-

súly a tanulók iskolai tanulásán, a tanulói aktivitáson van, amelynek megvalósulását a peda-

gógus és növendék nevelés-oktatás folyamatában egyenrangú félként való részvétele kell,

hogy biztosítsa. A képességfejlesztés legfontosabb eleme, hogy az egyes tantárgyblokkok,

tantárgyak, tevékenységformák tananyag-kiválasztási szempontjaiban elsősorban a személyi-

ségfejlesztési célok dominálnak, s csak másodsorban a megszerezhető lexikális ismeret.

A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája az ismeretközvetítés

mellett képességfejlesztő, érték- és norma közvetítő, szocializáló, valamint személyiségformá-

ló funkciókat is el kíván látni, amely során a kor elvárásainak megfelelő eszközöket kíván

igénybe venni (pl. harmadik fél bevonása a viták rendezésébe). Nem definiáltuk általában a tanulót, hanem mindenkinél a neki szükséges feladatokat

igyekszünk kialakítani és megoldását elősegíteni. A személyközpontúság ezért azt is jelenti,

hogy az iskola szocializáló, ismeretközvetítő, képességfejlesztő, érték- és normaközvetítő fe-

ladatra egyaránt vállalkozik.

Megőrizve az iskola hírnevét és hagyományait, egészséges, szabad légkört biztosítsunk a

tanulók fejlődéséhez, ahol a tanulói öntevékenység és a kreativitás sokoldalúan kibontakoz-

hat. Olyan iskolaként működjünk továbbra is, ahová a tanuló szívesen jön, a szülő szívesen

adja gyermekét, ahol a középpontban a gyermek áll, vagyis ahol a nevelés oktatás tanulóköz-

pontú és teret ad a tehetség sokoldalú kibontakozásának, ahol következetesség, rend és fegye-

lem uralkodik.

Munkatársi és tanár-diák viszonyban az egymás iránti bizalmon alapuló nyíltság, tapintat,

őszinteség, türelem és a másság elfogadása érvényesüljön. Az iskola legfontosabb célja, hogy

a diákok iskolája legyen. A tanulók által választott, igényelt programok szerves részét képezik

a hétköznapi működésnek.

Az iskola nevelési célja a társadalmi életre való felkészítés nagy hangsúlyt fektetve a tanu-

lók jellemfejlesztésére, arra, hogy az erkölcsi értékrend egyre inkább belső törvényük legyen,

hogy kialakuljon érzékeny lelkiismeretük. Neveljünk egészséges és egészségesen élni tudó,

kulturáltan viselkedő fiatalokat.

Az iskola pedagógiai célja, hogy az egyenrangúság elvével összhangban, a pedagógusok

segítségével a fiatalok érett, stabil autonóm személyiség ként jussanak el a felnőttkor küszö-

bére, birtokában legyenek azoknak a szociális képességeknek, amelyek alkalmassá teszik őket

arra, hogy etikusan társas lénnyé váljanak, s rendelkezzenek a felelős állampolgárrá váláshoz

szükséges ismeretekkel, készségekkel és képességekkel. Legyenek képesek a demokrácia

megteremtésére és működtetésére, törődjenek szűkebb és tágabb környezetük védelmével.

Olyan szaktudást sajátítsanak el a nevelés-oktatás folyamatában gyakorlati tapasztalatok

megszerzése révén, amely széleskörű, mobilizálható, konvertálható. Legyenek készek az új

ismeretek befogadására, a munkaerőpiac diktálta változásokra, a reálisan felmért, idejében

végrehajtott pályaorientációra. Munkájukban legyenek igényesek, kreatívak, vállalkozó szel-

leműek, önmaguk menedzselésére, érdekeik érvényesítésére alkalmasak.

A fentiek megvalósulása érdekében az iskola olyan képzési programokat is megszervez,

amelyekre a szülők, illetve a tanulók bejelentik igényüket és megfelelő létszámban jelentkez-

nek. Az iskola szakmai programjának kialakítása során pedig figyelembe vette az alapítók, a

vendéglátás szakmai érdekeit is.

Iskolánknak talán a legfontosabb sajátossága, hogy nem általában fogalmazta meg céljait,

hatásmechanizmusát. Alapelveink közös motívuma, hogy az iskola pedagógiai programjának

középpontjába állította azt a nyilvánvaló tényt, hogy minden gyerek más. Megpróbáljuk úgy

kialakítani az iskolai élet mindennapjait, hogy az iskola minél közelebb kerüljön az egyes

gyerekhez. Az a legalább három év, amit iskolánkban töltenek, egyben a gyerekkorból a fel-

nőtt korba való átmenet ideje is, biológiai és szociális szempontból egyaránt. Ezért igazodik a


képzés, az élet- és munkarend az életkorokhoz, ezért tesszük lehetővé a tanulók által válasz-

tott saját képzési programokat.

A szakgimnáziumban, általános egységes kerettanterv szerinti közismereti és a vendéglátó-

ipar ágazathoz tartozó, érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magá-

ban foglaló szakmai elméleti és gyakorlati oktatást nyújtunk. Az iskolai életet a gyakorlatias,

problémacentrikus megközelítés, a projektek, a differenciált, de mindenki számára előírt tevé-

kenységformák, dominánsan iskolai, gyakorlatorientált közös tanulás jellemzi, különösen az

9. és 10. évfolyamon. A tanítás során a tapasztalatokon alapuló ismeretszerzésre törekszünk –

ennek részleteit „ 9. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, a képzés egyedi

vonásai” című fejezetben mutatjuk be részletesen –, de a munka nem nélkülözi az egyéni, ott-

honi tanulási feladatokat sem.

A 11-12. évfolyamokon differenciált, alternatívákat kínáló képzést nyújtunk. A közismereti

képzés részeként az érettségi vizsgaszabályzat értelmében a helyi tantervben megjelölt tantár-

gyakból a felmerült igények szerint emelt szintű érettségire való felkészítést szervezünk, illet-

ve a 2011. évi CXC., a nemzeti köznevelésről szóló törvény 12. § (3) szerint a szakképesítés

ágazata szerinti szakmai érettségi vizsgára történő felkészítés folytatunk. A képzést az önálló

tanulás, a tárgyanként, programonként többszintű képzés, az érdekeltség, a szaktudományos

specializációk, a célorientált programok, a nagyobb lélegzetű egyéni alkotások jellemzik.

A szakközépiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közisme-

reti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolya-

ma van.

A közismereti oktatás a szakközépiskolában a szakközépiskolai közismereti kerettanterv

alapján folyik, amely során a tanulók önálló tevékenységére építő projekt módszer szerinti ok-

tatását kívánjuk az előtérbe helyezni. A tanulók valódi körülmények között, kézzel fogható

projekt-terméket állítanak elő, amely tevékenység során sajátítják el a szükséges kompetenci-

ákat és lehetőség szerint minél több elméleti ismeretet. A szakmai kompetenciák kialakítása

mellet kiemelt jelentőséget tulajdonítunk a kommunikációs készség – beleértve az idegen

nyelvit és az e-kommunikációt is –, valamint a reális értékelő és önértékelő képesség kialakí-

tására. A projekt-módszerrel kapcsolatos elveket „9. Az iskolában alkalmazott sajátos peda-

gógiai módszerek, a képzés egyedi vonásai” című fejezetben mutatjuk be részletesen.

.

Bár a két iskolatípusban a helyi tantervek, szakmai programok módszerek, viszonyok- az

életkortól, csoportnormáktól, szubjektív elemektől függően - különbözőek, a pedagógiai alap-

elvek, célok, hagyományok, iskolai rendezvények az együttműködés alapformái természete-

sen egységesek.


2.4 Célok és feladatok:

CÉLOK Sikerkritérium FELADATOK

1. Munkára neve-

lés, a diákok

szakmai elkötele-

zettségének erő-

sítése

a végzett diákok le-

galább 30%-a mun-

kába állás esetén ma-

radjon a pályán, vagy

legalább 50%-uk

szakirányban tanul-

jon tovább az éves

pályakövetés ered-

ményei alapján;

a vállalkozók elége-

dettsége a tanulók

munkájával, szakmai

felkészültségével le-

galább 60%-os az

éves megkérdezések

alapján;

évente egy multimé-

diás anyag elkészül

az UNESCO ASP

keretében;

Az elkötelezettség mérése az iskolába kerüléskor, közben és a kép-

zés végén.

A szakmai, orientációs és alapozó tárgyak vonatkozó részeinek

hangsúlyos, életszerű helyzetben való oktatása. (projektek, szakmai

gyakorlatok)

Pályaválasztást segítő pályaorientációs foglalkozások szervezése

általános iskolákkal együttműködve

Évente 40 órás szakmai rendezvényeken gyakorlatként való köte-

lező tanulói részvétel megszervezése szakgimnázium 11-12. évfo-

lyamán, valamint a szakképző évfolyamokon

A szakma gyakorlati munkahelyeken történő, „életközeli” bemuta-

tása.

Neves, sikeres vendéglátós és gazdasági szakemberek rendszeres

meghívása az iskolába előadások megtartására. (korszerű vendég-

látás, pénzügyi kultúra megismertetése)

Kétévente állásbörze szervezése a szakgimnázium 11-12. és a

szakközépiskola 11-12. évfolyamos tanulói számára, a végzett ta-

nulók meghívása a rendezvényre

A végzett tanulók elhelyezkedését nyomon követve javítjuk képzé-

sünket a szükséges területeken

Új hagyományok teremtése az iskolában, alapítványi bálak, bemu-

tatók, belső, valamint külső (Halászlé Fesztivál Kiskukta verseny)

versenyek szervezése

Kompetencia alapú szintvizsga szervezése a szakgimnázium 10.

évfolyamán

Vendéglátáshoz kapcsolódó multimédiás oktatási anyagok készíté-

se

Részvétel oktatási anyagok fejlesztését támogató pályázatokban és

projektekben

Az iskola arculatának egyedi vonását tükröző integrált tananyagok

szerinti oktatás folytatása, meglévő integrált anyagok továbbfej-

lesztése, aktualizálása és újak készítése

A külföldi szakmai gyakorlaton szerzett tanulói tapasztalatok meg-

osztása szakmai nap, illetve disszemináció keretében

2. A tanulók le-

morzsolódásának

csökkentése:

a beiratkozott diákok

közül a nappali tago-

zaton

a szakgimnáziumban

5%-nál, a szakközép-

iskolában 8%-nál ne

legyen nagyobb a

lemorzsolódás ará-

nya

mindkét iskolatípus-

ban 3 év távlatában

5%-kal csökken az

igazolt és igazolatlan

hiányzások együttes

száma

A tanulók bemeneti szintjének vizsgálata meghatározott tárgyak-

ból.

A lemorzsolódások okainak, az országos kompetencia-mérés

eredményeinek elemzése, ezek alapján a szükséges változtatások

meghatározása

Egyénekre megfogalmazott felzárkóztató programok összeállítása

Kiscsoportokra megfogalmazott felzárkóztatási programok összeál-

lítása (9-10. évfolyamon szövegértés és matematikai kompetenciák

fejlesztése)

35, vagy a feletti létszámú osztályokban csoportbontás megvalósí-

tása a kulcskompetenciák fejlesztése szempontjából kiemelt tantár-

gyaknál, fenntartói hozzájárulással

Kompetencia alapú tananyagok alkalmazása a szakközépiskola 9-

11. évfolyamán, valamint a szakgimnáziumban a felzárkóztatás so-

rán

Proaktív megbeszélések szervezése a problémás tanulók szüleivel



2. A tanulók le-

morzsolódásának

csökkentése:

Tanulásmódszertan órarendbe iktatása a szakközépiskolában,

szakkörök szervezése szakgimnáziumban

Szöveges értékelés alkalmazása a szakgimnázium 10. évfolya-

mán, valamint a szakközépiskola közismereti oktatásában

Viselkedési problémák kezelése (mediáció alkalmazása mediáto-

rok közreműködésével, Arizona módszer alkalmazása, iskola-

pszichológus felkérése, önkéntesek alkalmazása)

Felzárkóztató foglalkozások szervezése szövegértésből és mate-

matikából a gyengén teljesítő tanulók számára

3. A nyelvi kép-

zés színvonalának

emelése, különös

tekintettel a

szakmai képzésbe

bekapcsolódott

tanulókra

a szakgimnáziumi ta-

nulók legalább 80%-a,

minimum közepesre

vizsgázzon a érettségi

vizsgán

a külföldi szakmai

gyakorlatok alakulása

3 év átlagában: évente

átlagosan 2 kiutazás,

évente átlagosan 30 fő

részvételével

A tanuló érdeklődésének felkeltése újszerű pedagógiai módsze-

rekkel. (Pl.: a választott nyelv életszerű helyzetben való oktatása

projektórák keretében.)

Modulok, projektek, lehetőség szerint projektórák alkalmazása a

közismereti és szakmai képzésben

Külföldi utak szervezése a tanulók számára – ezen belül lehetőleg

angol és német nyelvterületen megvalósuló –, szakmai gyakorlat

lehetőségének biztosítása.

További szoros kapcsolat ápolása az iskola külföldi partnereivel

közös projektek indítása érdekében

Kompetencia alapú tananyagok alkalmazása a szakközépiskola 9-

11. évfolyamán, valamint a szakközépiskolában felzárkóztatásra

4. A modern

technikai eszkö-

zök, multimédia,

számítógép al-

kalmazása az ok-

tatásban a képzés

színvonalának

emelésére.

A tanárok 100%-a na-

pi gyakorlat szintjén

használja a számító-

gépet.

Két évente belső pá-

lyázatok kiírása a ta-

nárok számára elekt-

ronikus tananyag ké-

szítésére.

Belső és külső tanfolyamok szervezése tanároknak

Belső pályázat kiírása elektronikus tananyagok készítésére

Az interaktív táblával, kivetítővel rendelkező termek használatá-

nak szabályozása

5. Közösségfej-

lesztés, személyi-

ségfejlesztés, ta-

nulók ízlés és vi-

selkedéskultúrájá

nak, empatikus

képességének po-

zitív fejlesztése, a

másság elfogadá-

sa, tolerancia fej-

lesztése

A vállalkozók elége-

dettsége a tanulók vi-

selkedéskultúrájával a

mérések során eléri a

60%-ot, a tanulók, a

szülők elégedettsége a

szabadidős lehetősé-

gekkel tartósan eléri

az 50%-ot; magatartá-

si problémák miatt ki-

szabott, érvénybe lé-

pett kizárás, áthelye-

zés fegyelmi bünteté-

sek száma éves szin-

ten legfeljebb 10; tag-

intézmény-vezetőhöz,

helyetteshez intézke-

dés céljából küldött

tanulók száma hetente

legfeljebb 1; tanulók

bántalmazása, meg-

alázása miatt érkező

szülői panaszok szá-

ma évente legfeljebb

2

Az Arizona-módszer alkalmazása a 2013/2014-es tanévben kísér-

leti jelleggel. A módszer eredményessége esetén végleges beve-

zetése a következő tanévtől kezdődően

Tanórán kívüli, megfelelő elfoglaltságok biztosítása tanulók szá-

mára: szakmai, színjátszó, iskola újság szerkesztő, továbbá igény

szerint idegen nyelvi, környezetvédelmi, filmes szakkörök mű-

ködtetése

Tanulmányi kirándulások szervezése (Nem csak osztálykeretben)

Klubok, teadélutánok, előadások szervezése

Művészetek Napja rendezvény évenkénti megszervezése

Színházbérlet a diákok számára, csoportos színház-, kiállítás lá-

togatás

Szeged értékeinek megismertetése

Találkozók, közös rendezvények szervezése másság iránti tole-

rancia segítése érdekében

A tanulók bevonása külföldi diákok magyarországi, illetve iskolai

programjába

Évente egy alkalommal Nemzeti összetartozás – Határtala-

nul! TÉMANAP megszervezése Projektek – intézménylátogatás, közös programok – fogyatékkal élőkkel

(Siketek, Vakok és Gyengénlátók Egyesülete, Napos Oldal Alapítvány,

Sólyom utcai Iskola Alapítványa, Idősek Otthona)

Aktív közreműködés az UNESCO Asszociált Iskolák projektjé-

ben (UNESCO ASP)



6. Az egészséges

életmódra nevelés

lehetőségének

megteremtése.

A tanulók 90%-a minden évben kap

egészségmegőrzéssel, drogprevencióval

kapcsolatos tájékoztatót, vagy részt

vesz ilyen programban

A szülői segítő klub minden évben el-

indul

Évente előadás szervezése a szülők és a tanulók

számára

Fokozott odafigyelés a drogkérdésre.

Kortárs segítő csoport szervezése és működteté-

se

Szülői segítő klub létrehozása és működtetéseaz

érdeklődő osztályokban

Lelki-, drogsegélyt nyújtó, illetve egészséges

életmód elterjesztését szolgáló projektek meg-

szervezése, pályázati támogatás megszerzése

Szoros együttműködés az érintett szakmai szer-

vezetekkel.

Évente egy alkalommal iskolai szintű Egés-

zségnap, két alkalommal Aktív Nap megszer-

vezése

7. Szorosabb

együttműködés az

iskola külső part-

nereivel

a szakoktatók évente legalább egyszer

eljutnak a tanulójuk gyakorlóhelyére;

az iskola évente legalább két tájékozta-

tó programot megszervez a gazdálko-

dók részére;

a megszólított partnerek legalább 60%-

a véleményt nyilvánít a feltett kérdé-

sekben

A munkahelyek szakmai tanárok, szakoktatók

általi látogatása

Iskolai tájékoztatók rendszeres szervezése

Találkozók, véleménycserék szervezése

A partneri vélemények évenkénti kikérése

Külföldi partnerek értékelése, külföldi szakmai

gyakorlatok, egyéb mobilitási programok kap-

csán

8. Rugalmas át-

járható szakkép-

zés biztosításával

a tanulók felké-

szültségének javí-

tása, modern

technológiák nap-

rakész megismer-

tetése

2013/2014-es tanév kezdetéig vala-

mennyi szakmában elkészülnek a

szakmai vizsgakövetelményekkel kom-

patibilis tananyagok;

A szakgimnázium minden évfolyama

legalább egyszer eljut modern üzembe.

A szakképzés ideje alatt a tanulók 90%-

a legalább egyszer országos szakmai

kiállításra eljut.

Új típusú szakképzés megvalósítása

Szakmai kiállításokon, versenyeken való rész-

vétel biztosítása

Modern technikával rendelkező üzemek látoga-

tása

A szaktanárok továbbképzésen való részvétel-

ének biztosítása

9. A szülők isko-

lai életbe való fo-

kozottabb bevo-

nása

Évente kétszer szülői értekezlethez

kapcsolódó szülői klubfoglalkozás

szervezése az érdekelt osztályokban;

a szakközépiskola minden évfolyamán,

szakgimnáziumban a 9-12. évfolyamon

legalább egy, a család bevonásával

megvalósuló rendezvény megszervezés-

re kerül

A hagyományos keretek (SZMK) életszerű mű-

ködtetése mellett szülői klub létrehozása és mű-

ködtetése az érdeklődő osztályokban

Évenkénti, teljes körben meghirdetett tájékozta-

tó a szülők részére az iskola életéről

A szülők véleményének rendszeres kikérése az

iskola dolgairól kérdőívvel, SZMK és szülői ér-

tekezleten, szülői klub keretében

Bemutatóórák szervezés a szülők számára

Modulzáró, projektzáró rendezvények, családi

vacsoraestek, Szülői Facebook csoport szerve-

zése



10. Biztonságos

iskola

minden osztály évente egyszer 1 órában

közlekedésbiztonsági foglalkozáson

vesz részt; az évente megrendezendő

Egészség Nap keretében elsősegély-

nyújtás oktatása; éves szinten az iskolai

balesetek szám legfeljebb 2 (gyak.

együtt)

Elsősegélynyújtó programok, foglalkozások

szervezése

Az iskola biztonságos megközelítésének előse-

gítése a körülmények javításával, közlekedési

szabályok betartatásával, illetve felvilágosítás-

sal

Hatékony tanár ügyeleti rendszer működtetése

Pszichológus iskolai életben való közreműkö-

désének támogatása

11. Tehetséggon-

dozás

Az iskola legalább 3 tehetségponttal

együttműködési megállapodást köt.

Évente legalább 15 tehetségígéret tanu-

ló kiválasztása

Az iskola Tehetsépontként való regisztrálása,

együttműködés más Tehetségponttal

Tehetségek évente sorra kerülő szűrése (beér-

kező évfolyamok, követő szűrések)

Tehetséggondozó foglalkozások (szakkör,

egyéni fejlesztés, tanácsadás) megszervezése

Tehetséggondozást segítő pályázatok felkutatá-

sa és benyújtása

Évente egy alkalommal tehetségnap szervezése


3. AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE

3.1.. A képzés szakaszai

A Hansági Ferenc Szakképző Iskolában rugalmas képzés folyik, amely során az egyes tan-

anyagok, tevékenységformák igazodnak a tanulók életkori sajátosságaihoz, személyes adott-

ságaihoz.

A képzési idő: 2-5 év, attól függően, hogy a tanuló 9. vagy 11. évfolyamtól tanul itt, milyen

képzési formát választ, mik a szándékai. (A szakmai képzés ideje korábbi képzés alapján tör-

ténő egyedi elbírálás alapján lerövidíthető.)

3.1.1 A középfokú nevelés-oktatás szakasza

A szakgimnázium mindenekelőtt a vendéglátóipari és turisztikai pályákra készít fel, ennek

keretében teljes, lezárt képzést nyújt, érettségi vizsgával zárul.

A szakgimnáziumnak a Köznevelési törvényben meghatározottak szerint szakmai érettségi

végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munká-

ba állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolya-

ma van, ahol érettségihez kötött szakképesítések közös elemeinek tartalmát magában foglaló

szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik az egységes kerettanterv szerinti közismereti

képzés mellett.

Az iskola, igazodva az érettségi, felvételi követelményekhez, a tanulói igények szerint az

érettségi tárgyakból felkészítő kurzusokat indít.

A csoportok beindításának minimális létszámhatára általában 8 fő. Az iskola ez alatt a lét-

szám alatt is indíthat kurzusokat, ez esetben azonban a költségek arányos részét a szülői ház-

nak kell fedeznie. Fontos cél, hogy a tanulóknak ne kelljen különórákra, felvételi előkészítők-

re, más érdeklődési körüket érintő tárgyakra iskolán kívül járniuk. Szeretnénk, ha mindezeket

az iskolán belül végezhetnék.

Az érettségi, felvételi felkészítő kurzusok mellett speciális, szaktudományos és gyakorlat-

orientált foglalkozásokat, illetve szakköröket is tart az intézmény (integráció, multimédia-

készítés).

A szakgimnáziumban a szakmai elméleti és gyakorlati oktatás gyakorlat- és tevékenység-

orientált képzés keretében folyik. Törekszünk arra, hogy a tanulás domináns része az iskolá-

ban, közös, csoportos alkotómunka során valósuljon meg.

A szakgimnáziumban a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzék-

ben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi

végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai

vizsgájára történő felkészítés folyik.

Azon tanulóink részére, akik a szakgimnáziumban szakirányú szakmai érettségi végzettsé-

get szereztek, a szakközépiskolai képzés - a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározot-

tak szerint - a közismereti kerettantervben előírt követelményeket teljesítő tanuló, valamint a

gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakgimnáziumban szerzett nem szakirányú szakmai

érettségivel rendelkező tanuló számára meghatározott időnél rövidebb idő alatt is megszer-

vezhető.

3.1.2 Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakasza (9-11.,

illetve Ksz/11-Ksz/12. évfolyamok)

A szakiskolának három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti

képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama

van. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítések megszerzésére történő

szakképzés szakképzési kerettantervre épülő szakmai program, a közismereti oktatás a szak-

középiskolai közismereti kerettantervre épülő helyi tanterv alapján folyik.


A képzési program kialakítása során az általános követelményeken túl figyelembe vettük

alapítóink, a szülők, a tanulók és a vendéglátás szakmai szempontjait is.

A szakmai képzés ebben a szakaszban a hagyományos képzési módszerek felhasználása

mellett az önálló tanulói tevékenységre építő projektmódszert is alkalmazva zajlik. A képzés

ilyen formán történő megszervezése a korábbiakkal szemben lényegesen több gyakorlatot biz-

tosít az egyes feladatok valós körülmények közötti végrehajtására. A kurzus végén a tanulók

az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) előírásának megfelelő képesítő vizsgát tesznek.

A szakmai vizsga letételét követően a tanulók egyéni igény szerint két év alatt, nappali,

vagy esti középiskolában készülhetnek fel az érettségi vizsgára.

Azon szakmai képzésben résztvevő tanulók esetében, akik a szakközépiskolai közismereti

kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen

teljesítették, gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szak-

irányú szakmai érettségivel rendelkeznek, kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás fo-

lyik. Esetükben az OKJ-ban az adott szakképesítésre meghatározottnál eggyel kevesebb a

szakképzési évfolyamok száma

Az iskola igény szerint indít iskolarendszeren kívüli képzést is azoknak, akik már megsze-

rezték az első szakmájukat, lehetővé téve ezáltal több szakmai képesítés megszerzését az elő-

zetes tanulmányok alatt megszerzett ismeretek, illetve teljesített szakmai vizsgák beszámítá-

sával.

3.1.2.1 Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszerű képzésben megszerezhető

szakmák:

Középfokú szakképesítések, amelyek alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsga-

követelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épülnek,

34 811 01 Cukrász

34 811 03 Pincér

34 811 04 Szakács

34 811 05 Vendéglátó eladó

Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően

iskolai rendszer szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül:

35 811 02 Vendéglátó-üzletvezető

35 811 03 Diétás szakács

Emeltszint szakképesítések, amelyek érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai

rendszer szakképzésben szerezhető meg:

54 812 01 Idegenvezető

54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő

54 811 01 Vendéglátásszervező-vendéglős, 2016. szeptember 1-től kezdődően

Vendéglátásszervező

3.1.2.2 Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető

szakmák:

Felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarend-

szeren kívüli szakképzésben szerezhető meg:

52 812 01 Szállodai recepciós


3.1.2.3 Az iskola profiljába illeszkedő iskolarendszeren kívüli képzésben megszerezhető

részszakképesítések: Alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarend-

szeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban

szerezhető meg:

21 811 01 Konyhai kisegítő

Alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és

vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a to-

vábbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális

szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg

31 811 02 Gyorséttermi ételeladó

Felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren

kívüli szakképzésben szerezhető meg

51 812 01 Utazásügyintéző

3.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

3.2.1 A Nemzeti Alaptanterv (NAT) Fejlesztési területek - nevelési célok fejezetéből

adódó pedagógiai feladatok

(A 2013/2014-es tanév előtt beiratkozott tanulókra felmenő rendszerben a 2003-as

Nemzeti Alaptanterv előírásai érvényesek. A Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, beveze-

téséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 2017. augusztus 31-

én hatályát veszti.) A Nemzeti Alaptanterv fejlesztési területei rendre: Az erkölcsi nevelés, Nemzeti öntudat,

hazafias nevelés, Állampolgárságra, demokráciára nevelés, Az önismeret és a társas kultú-

ra fejlesztése, A családi életre nevelés, A testi és lelki egészségre nevelés, Felelősségválla-

lás másokért, önkéntesség, Fenntarthatóság, környezettudatosság, Pályaorientáció, Gazda-

sági és pénzügyi nevelés, Médiatudatosságra nevelés, A tanulás tanítása. A Nemzeti Alap-

tanterv értelmében a, „fejlesztési területek - nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat

egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai fo-

lyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mel-

lett a példák érzelmi hatásának is.” Ennek szellemében a személyiségfejlesztéssel kapcso-

latos pedagógiai feladatok a helyi tantervben, szakmai programban rögzített tanórai, vala-

mint a „2.4 Célok és feladatok” fejezetben rögzített tanórán kívüli, továbbá az intézmény

által támogatott iskolán kívül tevékenységek során valósulnak meg.

A fentiekben felsorolt Fejlesztési területek közül a Nemzeti Alaptanterv a személyiségfej-

lesztéssel kapcsolatban külön kiemeli a Felelősségvállalás másokért, önkéntesség területet,

amely szerint a „Nat ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelést-

oktatást: célul tűzi ki a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális ér-

zékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson

keresztül ismerik meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő

magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttmű-

ködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása

elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.”

A fenti célok megvalósítása érdekében az iskola a következő tevékenységeket végzi a Peda-

gógiai Program 2.4 Célok és feladatok „5. Közösségfejlesztés, személyiségfejlesztés, tanu-

lók ízlés és viselkedéskultúrájának, empatikus képességének pozitív fejlesztése, a másság

iránti elfogadás, tolerancia fejlesztése” részben megfogalmazottakkal összhangban:


- megszervezi az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott öt-

ven óra közösségi szolgálat elvégzését, a tanulók közösségi szolgálatának teljesíté-

sével, dokumentálásával kapcsolatos teendőket,

- szorgalmazza és támogatja a közösségi szolgálatban való részvételt az erre nem

kötelezett tanulók körében,

- a fentiekkel összefüggésben szorgalmazza az iskolában önkéntesek részvételét a

működés során adódó feladatok megvalósításában (korrepetálások, karbantartás,

stb.), amelyet, mint pozitív példát, bemutat az iskola diákközösségének,

- iskolabiztonság stratégiát működtet, ennek részeként kiemelt feladatként kezeli

harmadik fél bevonását a viták rendezésébe (alternatív vitarendezés),

- kortárs segítő képzést, ennek alapján kortárs segítő csoportot szervez,

- a jogszabályok előírásai szerint megszervezendő képesség-kibontakoztató felkészí-

tést integrált keretek között valósítja meg (a tanulók közösen megvalósított közös-

ség-és személyiségfejlesztése kiegészül „a társadalmi kirekesztés minden formáját

elutasító, és a bármely oknál fogva hátrányos helyzetben lévők társadalmi beil-

leszkedését elfogadó és segítő magatartásformák és készségek kialakításával, az

ezek alapjául szolgáló képességek kibontakoztatásával”).

3.2.2 A NAT Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés II.1. A KULCSKOM-

PETENCIÁK fejezetéből adódó pedagógiai feladatok A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében

a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkal-

mazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért

több műveltségterülethez is köthetők.

Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szük-

séges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődé-

sét.

Hasonló egymásra építettség jellemzi a képességek kibontakoztatására és a tanulás fej-

lesztésére irányuló célok és az egyes műveltségterületek viszonyát. Számos olyan fejlesztési

területet említhető, amely valamennyi műveltségterületen a kialakítandó kompetencia részét

képezi: ilyen például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a prob-

lémamegoldás, az együttműködés, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelé-

se, a kapcsolati kultúra, a társas tolerancia.

3.2.2.1 Az egyes kulcskompetenciák alapját alkotó, személyiségfejlesztés érdekében ki-

alakítandó, fejlesztendő attitűdök

Anyanyelvi kommunikáció A pozitív attitűd magában foglalja a társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és

önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás

értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és

az anyanyelv iránti felelősség vállalását.

Idegen nyelvi kommunikáció A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyel-

vek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.

Matematikai kompetencia A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállás annak az igazságnak a tiszteletén

alapul, hogy a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható.


Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományos és technikai kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt alakít ki

az emberben, aki ezért igyekszik megismerni és megérteni a természeti jelenségeket, a mű-

szaki megoldásokat és eredményeket, nyitott ezek etikai vonatkozásai iránt, továbbá tiszte-

li a biztonságot és a fenntarthatóságot.

Digitális kompetencia Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és

az interaktív média felelősségteljes alkalmazása érdekében. A digitális kompetencia fejlő-

dését segítheti továbbá az aktív részvétel a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat

szolgáló közösségekben és hálózatokban.

Szociális és állampolgári kompetencia A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyen-

lőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Pozitív attitűd a

településhez, az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tarto-

zás tudata, a részvétel iránti nyitottság a demokratikus döntéshozatal valamennyi szintjén,

valamint a felelősségérzetnek és a közösségi összetartozást megalapozó közös értékek,

demokratikus elvek elfogadásának és tiszteletben tartásának kinyilvánítása. Az alkotó

részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a

fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti.

E kompetencia alapja az a sokféle képességre épülő készség, hogy az ember különféle

területeken tud hatékonyan kommunikálni, figyelembe veszi és megérti a különböző néző-

pontokat, tárgyalópartnereiben bizalmat kelt, és empátiával fordul feléjük.

Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a leg-

fontosabb. Nélkülözhetetlen még a társadalmi-gazdasági fejlődés, az interkulturális kom-

munikáció iránti érdeklődés. Az attitűd fontos része a személyes előítéletek leküzdése és a

törekvés a kompromisszumra. Ide tartozik még a stressz és a frusztráció megfelelő kezelé-

se, valamint a változások iránti fogékonyság.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A pozitív attitűdöt a függetlenség, az alkotó- és újítókészség, a célok elérésére irányuló

motiváció és eltökéltség jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség A pozitív attitűdök alapját a művészet szeretete, a művészi kifejezés sokfélesége iránti

nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi. A nyitottság, az ér-

deklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az azt támogató készséget, hogy a művé-

szi önkifejezés és a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjon az állampolgárok

önismerete, emberi kapcsolatrendszere és eligazodó készsége a világban.

A hatékony, önálló tanulás A pozitív attitűd tanulás iránti belső motivációt feltételez, amelynek folyamatos fenntar-

tásához elengedhetetlen, hogy az ember korábbi tanulási és élettapasztalatait felhasználja,

új tanulási lehetőségeket kutasson fel, és a tanultakat az élet minden területén széles kör-

ben alkalmazza.


3.2.3 A NAT Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek fejezetéből adódó pe-

dagógiai feladatok

A NAT szellemének megfelelően az iskolai a személyiségfejlesztő tanítást szolgáló pedagógi-

ai folyamatok tekintetében az alkalmazandó differenciált tanítás-tanulás megvalósításának

szempontjai a következők:

- a belső motiváció, önszabályozó mechanizmusok kialakítása, fejlesztése érdekében a

2.4 Célok és feladatok fejezetben megfogalmazott kiemelt cél a tanulók munkára nevelése

és szakmai elkötelezettségének erősítése, valamint a lemorzsolódás csökkentése . Az ezzel

kapcsolatos feladatok szintén itt kerültek rögzítésre

- a tanulók cselekvő módon való részvétele a tanulásban, amely során előtérbe kerül te-

vékenységük, önállóságuk, kezdeményezéseik, problémamegoldásaik, alkotóképességük.

Ennek érdekében az iskola támogatja az integrált tartalmú tantárgyi modulok szerinti okta-

tást, valamint az ezekkel összefüggésben megvalósításra kerülő, illetve kifejezetten a

szakmai képzéshez kapcsolódó projektek alkalmazását

- a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárása, az esetleges tévedése-

ik kiigazítása és tudásuk átrendezése céljából: az iskola e tevékenységet a tanulók egyéni

fejlesztése érdekében szabályozottan, bemeneti és követő mérések egymásra épülő rend-

szerében végzi. Az ezzel kapcsolatos részletes célokat, tevékenységeket a Pedagógiai

Program 6.1.1 A tanulók egyéni fejlesztése című fejezete tartalmazza;

- az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen

egyéni nevelésében-oktatásában az ismeretek hatékony elsajátítása érdekében az isko-

la pedagógusai alkalmazzák az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formá-

it;

- a tanítás során az iskola pedagógusai a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálást való-

sítanak meg a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az

ellenőrzésben, az értékelésben ;

- a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazni kell a feladathoz il-

leszkedő tanulásszervezési technikákat;

- a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási

és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási fela-

datainak ellátása során az iskola fontos feladatának tekinti a tanulásmódszertani fog-

lalkozások megszervezését, az érintett tanulók felzárkóztató foglalkozásokon való

részvételének biztosítását, illetve a tanórákon a szakértői vélemény alapján történő

foglalkoztatását és értékelését;

- a tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez alkalmazkodó tanítási-tanulási helyzetek, a

tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazása a tanítás során: bemeneti

és követő mérések alkalmazása, egyéni fejlesztés során a szülővel és tanulóval egyez-

tetett feladatok elvégzése, a tanítás során egyéni feladatok (kiselőadás, adott szakmai

témához illeszkedő prezentációk, modulzáró dolgozatok, projektekben egyénre szabott

feladatok meghatározása) kiadása, szakmai bemeneti kompetenciák elérésének mérté-

két rögzítő szöveges értékelés megvalósítása, az országos kompetencia-mérések

egyénre szabott kiértékelése, szakkörök, házi, helyi, regionális és országos versenye-

ken való rézvétel biztosítása támogatják a tehetségek felkutatását és tehetségük kibon-

takoztatását az intézményben;


- különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek

egyenlőségét szolgáló szervezeti formák kialakítására törekszik az iskola mind az is-

kolák közötti együttműködésben (együttműködés tehetségpontokkal, iskolai jó gya-

korlatok megvalósítóival, általános iskolákkal sikeres pályaorientáció érdekében, stb.)

, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában (pl. komprehenzív szervezeti formák al-

kalmazása).

3.3 A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok: Egészségmegőrzés,

egészségnevelési program

Az egészségnevelés célja, hogy a tanuló képes legyen objektíven felmérni saját egészségi

állapotát, ismerje az egészségkárosító tényezőket, azok veszélyeit.

Az egészség azt jelenti, hogy az egyén, vagy csoport milyen mértékben képes realizálni

törekvéseit és kielégíteni igényeit; hogyan tud alkalmazkodni környezetéhez. Az egészséget

úgy lehet felfogni, mint a mindennapi élethez szükséges erőforrást, nem pedig mint életcélt.

Az egészség tehát egy a teljes életen átívelő folyamat, mely folyamatban az ember képes új

készségek, értékek, tevékenységek elsajátítására.

Az egészség-megőrzési tevékenységeink fő célja, hogy képessé tegye tanulóinkat arra, hogy

egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez

egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel.

3.3.1 Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai

1. A tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében.

2. Segítségnyújtás abban, hogy a tanulók felismerjék, hogy az egészség megőrzése illet-

ve annak esetleges elvesztése az egyéni tetteken, és választásokon múlik.

3. A nyitottság, empátia, pozitív önértékelés, tolerancia fokának fejlesztése. (a közösség-

hez tartozás érzésének kialakítása; a közösségi erő pozitív felhasználása; a csoport,

mint összetartó erő és pozitív minta megjelenése)

4. Az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakítása, va-

lamint ezeket befolyásoló tényezők ismertetése.

5. A tanulók életkori sajátosságuknak megfelelő szinten- a tanórai és a tanórán kívüli te-

vékenységek keretében - foglalkoznak az egészség megőrzéséhez szükséges ismere-

tekkel:

- önmagunk és egészségi állapotunk ismerete,

- az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe,

- az aktív szabadidő eltöltése,

- a mindennapos testmozgás,

- a személyi higiéné,

- a lelki egyensúly megteremtése,

- a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben,

- a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása,

- a családtervezési módszerek,

- az egészségkárosító szerek, tevékenységek, magatartásformák elkerülése, segítő

intézmények szerepe .

Az egészségnevelés ügyében a szaktanárok tanóra keretében nagyon sokat tehetnek. Azon-

ban nem szükséges és nem is lehet ezeket egy tantárgy keretébe szorítani, hanem valamennyi

tantárgyban és azon kívül is célszerű megjeleníteni.

Ezen ismeretek megjelennek az egyes tantárgyak (biológia, kémia, osztályfőnöki, idegen

nyelv, élelmiszerismeret, stb.) anyagában.


Feladatuk megtanítani az egészséggel kapcsolatos alapismereteket. A tanulók megtanulják,

hogyan élhetnek egészségesen, az egészség nagy kincs és védeni kell. Biológia órán a diákok

megismerkednek a szervrendszerek egészségtanával, a helyes körömápolással, a helyes cipő-

választással. Nagyon fontos, hogy a gyerekek eleget aludjanak és kipihenten érkezzenek az

iskolába. A tanórákon lehetőség van beszélgetni a dohányzás, a kábítószer, a túlzott alkohol-

fogyasztás okozta súlyos következményekről.

Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tan-

órán kívüli foglalkozás feladata.

3.3.2 Az iskolai egészségnevelést szolgáló tevékenységformák

1. Az iskola előadásokat szervez a családtervezéssel, fogamzásgátlással kapcsolatban, az

iskola belső világa és a benne megvalósuló életminőség témakörében.

2. A személyi, környezeti higiéné egyéni és kiscsoportos kialakítására egészségvédelmi

előadásokat szervezünk. Ennek színtere lehet még a tanóra is.

3. Az iskola egészségügyi szolgálata (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele:

évente egy alkalommal egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában,

a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezéséhez.

4. A nevelő a diákokat a szülőszerepre, családi életre felkészít, ennek színtere elsősorban

az osztályfőnöki óra.

5. A mai világ könnyen ad teret a szenvedélybetegségek elburjánzására, ezért a nevelő

nagy hangsúlyt fektet a megelőzésére: alternatív tevékenységek, magatartásminták

bemutatása, illetve súlyos esetben pl. drogcentrum látogatása.

6. A szülői értekezlet, amely felkérésre vagy aktualitáshoz kötötten tartandó, kiváló terü-

let a szülő-, diák-, tanár kapcsolat erősítésére, bármely fél között felmerülő egészség-

védelmi problémák, feladatok, megbeszélésére, tanácsadásra.

A testedzés a gyerekek mindennapjainak lényeges eleme. A mai szellemileg leterhelt és elekt-

ronikus játékokkal teli világunkban az iskola törekszik arra, hogy nagyobb hangsúlyt fektes-

sen a sportolás fontosságára, hiszen a rendszeres testmozgás fokozza a teljesítményt, formálja

a személyiséget, alakítja az életmódot. Hozzájárul a személyiség fejlődéséhez, a testi és men-

tális érési folyamatokhoz. Az egészségnevelés részeként az iskola szeretné megvalósítani,

hogy a diákok nagyobb százaléka sportoljon rendszeresen. (Felmérés igazolja, hogy a tanulók

kis százaléka sportol rendszeresen-önállóan vagy egyesületben.) Az iskola biztosítja a diákok

számára a tömegsportot, a játékos egészségfejlesztő testmozgást, valamint a 2012/2013-as

tanévtől felmenő rendszerben bevezeti a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra ke-

retében, amelyből legfeljebb heti két óra iskolai sportkörben való sportolással váltható ki.

7. . A diákok figyelmét a nevelők a sportolás szeretete és szépsége felé irányítják.

Színterei:

- jégkorcsolyapálya látogatás tanórán és tanórán kívüli foglalkozás keretében

- Hansági Labdarugó Kupa, amely évente kerül megrendezésre

- Aktív napok évente két alkalommal

- kerékpártúrák

8. Iskolai egészségnap keretében a diákok külső szakemberek segítségével a gyakorlat-

ban is megtapasztalhatják az egészségmegőrzéshez szükséges tevékenységeket. Ezen a

napon a különféle mozgásformák (tánc, önvédelmi bemutatók, sportok) által az egés-

zséges testtartás, a mozgás fontosságát sajátítják el. Az egészséges táplálkozás fontos-

ságát hivatott népszerűsíteni az egészséges reggeli összeállításának és elfogyasztásá-

nak, a teázás jótékony hatásainak bemutatása. A szűrőprogramok segítenek megis-

merni az aktuális egészségi állapotot, a helyszíni tanácsadás pedig segíthet a már ki-

alakult probléma orvoslásában. Nagy szerepet töltenek be azok a fórumok, továbbképzések, melyek segítik a pedagógust, hogy egészségnevelő munkája minél hatékonyabb legyen.


3.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos fela-

datok

3.4.1. Közösségfejlesztés

A közösségi nevelés alapvető, legfontosabb színtere az osztályközösség. Itt tanulhatják

meg az osztályfőnök és a szaktanárok irányításával mások véleményének, személyiségének

tiszteletben tartását, a másság iránti toleranciát, a jó értelemben vett együvé tartozásból faka-

dó szolidaritást. Az osztályközösség összekovácsolásának hagyománnyá vált eseménye az el-

sősök számára a tanév első tanítási napján megszervezett színes programok. Ezért minden

tanév első napján Gólyanapot szervezünk. .

Az iskolai szintű közösségteremtés fontos eleme, hogy a tanulók azonosuljanak az iskola

oktatási és nevelési céljaival. Ennek egy igen fontos eleme lehet a tanórák keretében végzett

csoportmunka, a multimédiás oktatási anyagok közös kutatást követő készítése, aktív közre-

működés az UNESCO Asszociált Iskolák projektjében, a tematikus vacsoraestek közös meg-

tervezése, megvalósítása (projektek keretében).

A közösségformálást ugyancsak jól szolgálják az iskolai ünnepségek, rendezvények:

Szakmai napok, Karácsony, Diáknap, Gólyabál, Szalagavató, Farsang, Vers- és Prózamondó

verseny, Irodalmi séták, valamint a sport- és egészségnapok, iskolai véradás, továbbá a tan-

órán kívüli elfoglaltságok, mint pl. szakmai, színjátszó, iskolaújság szerkesztő, idegennyelvi,

környezetvédelmi szakkörök, klubfoglalkozások, teadélutánok, előadások, színházlátogatás-

ok, diákönkormányzati munka, valamint diákjaink bevonása külföldi diákok magyarországi,

illetve iskolai programjába.

Hasonlóan fontos az iskolai versenyeken, a városi diákrendezvényeken, a területi és orszá-

gos szakmai és közismereti és sport versenyeken való (tanárok segítségével történő) egyéni és

csoportos részvétel, hiszen az eredménytől független, méltó részvétel jól erősíti a közösségtu-

datot.

Ugyancsak sokat tehetnek a közösségek kialakításáért az osztály, illetve iskolai szinten

szervezett tanulmányi kirándulások, szabadidős programok.

3.4.2. Szabadidős tevékenység, tanulmányi kirándulás, mint a közösségfejlesztés eszköze

Iskolánk kiemelten kezeli, hogy diákjaink szabadidejüket hasznosan töltsék el. Ennek ér-

dekében a tanév elején a nevelőtestület közösen a diákönkormányzat bevonásával, a nevelő-

testület előzetes javaslatainak figyelembevételével, megtervezi a tanulók tanítási órához szo-

rosan nem kötődő tanórán kívüli nem kötelező foglalkozásait, programjait.

Ezeknek a célja:

- általános-, és szakmai műveltség fejlesztése,

- az osztály és az iskolai közösség összekovácsolása,

- közös (tanulók, pedagógusok) kutató és szervezőmunka,

- az iskolai tanulmányok, tanórai anyag kiegészítése,

- országunk földrajzának és kultúrájának szélesebb körű megismerése,

- egészségmegőrzés, egészséges életmódra nevelés,

- környezettudatos nevelés.

Ezek megvalósításának lehetőségei:

- múzeumok, tárlatok megtekintése, könyvtár-látogatás,

- szakmai kirándulások (Bortúra, Utazás kiállítás), vendéglátóipari létesítmények lá-

togatása,

- mozi és színházi előadások, zenei rendezvények,

- részvétel sporteseményeken, hagyománymegőrző rendezvényeken,

- Állatkert, Füvészkert látogatás, részvétel környezetvédelmi programokon,

- projektmunkák (internetes csapatversenyek, internetes testvérkapcsolatok, multi-

médiás anyagok készítése (UNESCO, stb.)


A tanítás nélküli munkanapok terhére tagintézményvezetői engedéllyel a képzési idő alatt

egyszer 1 napot minden osztály felhasználhat osztálykirándulás céljára abban az esetben, ha a

kirándulás szakmai jellegű. Az osztálykirándulásokhoz a program szervezőjének írásban

programot kell készítenie.

3.4.3. Hagyományok, mint a közösségfejlesztés eszközei

Az iskolai hagyományok és névadónk emlékének ápolása a közösségformálás, az iskolá-

hoz való kötődés eszköze. Fontos tehát régi hagyományaink ápolása és új hagyományőrző te-

vékenységeink felkarolása.

A tanulók életével összefüggő hagyományok 1.) Ünnepélyes tanévnyitó, melynek keretében kihirdetésre kerül az „Év pedagógusa”

cím. A pedagógus elismerő oklevelet kap, és fényképe kikerül az iskola falára. Az is-

kola udvarán felállított kopjafába vésett rovással jelzünk minden megkezdett tanévet.

2.) A tanév elején közösségformáló programokat szervezünk tanulóinknak (kulturális

sport programok, néprajzi előadások, a város nevezetességeinek megtekintése, gólya-

nap, stb. keretében)

3.) November hónapban az első évfolyamos tanulók részére igény esetén "gólyabált"

szervezünk.

4.) A Hansági Napok keretén belül megrendezzük a Hansági Ferenc Emlékversenyt és

Szakmai Bemutatót, továbbá a Szakmai és egészségnapot, valamit a Hansági Labdarú-

gó Kupát.

5.) Tanévenként - megfelelő programok megléte esetén - diák napokat szervezünk a té-

li szünet előtt, melynek része a karácsonyi ünnepség is.

6.) Évente egy alkalommal véradást szervezünk.

7.) Január vagy február hónapban megrendezzük a végzős tanulóink szalagavató

ünnepségét és bálját, valamint igény esetén az Alapítványi Bált.

8.) Az integrált oktatáshoz kapcsolódóan, a helyi tanterv egyes projektjei zárásakor

vacsoraest keretében vendégül látjuk a szülőket :

- a 9. osztályos szakközépiskolai képzésben részt vevő diákok az „Illik, nem il-

lik a családban; illik, nem illik a vendéglátásban” címmel, a 9-es szakközépis-

kolás osztályok a „Család” modul zárásaként szüleiknek műsoros családi ven-

déglátást rendeznek,

- a szakgimnázium 10. évfolyamos diákjai Bortúrára mennek,

- a 12. osztályos szakközépiskolás tanulóink szüleiknek családi vacsoraestet

rendeznek,

- Ksz/11. osztályos szakmás tanulóink szintén „Bemutatkozunk” címmel,

- Ksz/12 szakmás diákjaink pedig „A la carte” étterembe invitálják ismerőseiket,

családtagjaikat, tanáraikat.

9.) Farsangi népi hagyományok, fánksütési verseny.

10.) Vers- és prózamondó versenyt rendezünk a Költészet napján,

11.) Európai Unió napjához kapcsolódó iskolai vetélkedő

12.) A ballagáshoz kapcsolódó hagyományok:

- A negyedévesek minden évben megkoszorúzzák névadónk emléktábláját.

- A diákönkormányzat javaslata és az iskolavezetés döntése alapján a kiemelke-

dő tanulmányi eredményű és aktív közösségi munkát végző végzős tanulónak

az "Év diákja" címet adományozzuk.

- A ballagó 12. évfolyamosok ünnepélyesen átadják az iskola zászlóját a 11-es

tanulók képviselőinek.

Továbbá minden évben iskolai keretek között megemlékezünk Nemzeti Ünnepeinkről:

Október 23-áról és Március 15-éről, valamint osztálykeretek között az Aradi Vértanúk

Napjáról, a A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapjáról, Holokauszt áldozatainak napjáról,


Nemzeti Összetartozás Napjáról, az Idősek világnapjáról, Halottak napjáról. Ez utóbbi

alkalmával diákjaink megkoszorúzzák Hansági Ferenc sírhelyét.

Oktató jellegű előadásokat szervezünk az egészségmegőrzéshez és a környezetvédelemhez

kötődő világnapokon.(Elsősegélynyújtás világnapja, Aids ellenes világnap, Fogyatékkal élő

emberek világnapja, Víz világnapja, Föld napja, Környezetvédelmi világnap, stb.)

Fontosnak tartjuk, hogy az iskola képviselje magát Szeged város szakmai és hagyományőrző

rendezvényein: Szeged napján (Hídi vásár), Bor-, Sörfesztivál, Halászléfőző fesztivál, Paprika

fesztivál.

A hagyományőrzéshez kapcsolódóan évenként megrendezzük a Művészetek Napja

rendezvényt is.

3.4.4. Az iskolai könyvtár, mint a közösségfejlesztés eszköze Az egyén szintjén két egymással szemben álló gondolkodásmód létezik: az individuális és

kollektív gondolkodásmód.

Az iskola egyik fontos feladata, hogy a család mellett az iskola színterén is megtanulják a

diákok a kollektív gondolkodásmódot. Az iskolai könyvtár alkalmas hely az egyéni és a

közösségi nevelésnek. A közösségfejlesztés alapelvei a részvétel és a bevonás. Fontos

szabálya:

a. a viselkedési szabályok betartása

b. információfeldolgozás

c. önképzés képessége

A könyvtárban végzett munka során alkalma nyílik a könyvtárosnak a magatartás

formálására. Fontos felhívni a figyelmet a rend és a kulturált környezet szerepére és ezt

megtapasztaltatni a tanulókkal.

A könyvtár pedagógiai cél elérésében a könyvtáros nem kikeresi a kért művet az

olvasónak, hanem megmutatja, hogyan kell keresni. Hosszú távon ez térül meg.

Egyéb, könyvtárhoz kapcsolódó órákon jó lehetőség nyílik a közösségen belül a

következőkre:

a. együttdolgozás

b. együttműködés

c. türelmesség

d. segítőkészség

e. példamutatás

f. kommunikációs ügyesség

g. kreativitás

h. koncentráció

A könyvtár közösségfejlesztő feladata:

Az iskolai könyvtár rendszeres látogatása segít a közös olvasási élmények

megszerzésében.

A tananyagba épített könyvtárórák, a könyvtári viselkedés szabályainak ismerete az

olvasóvá nevelésben segítenek.

Az óraközi szünetekben a könyvtár használata a nyitva tartás függvényében lehetséges.

Csoportos foglalkozásoknak is helyet ad a könyvtár. Lehet itt tartani diák önkormányzati

gyűlést, advent és húsvét idején kézműves foglalkozást. Ezzel kapcsolatban a

néphagyományok felelevenítése egy nagyobb közösség, a nemzeti hovatartozás közösségi

élményét is előtérbe helyezi. Iskolánk a Határtalanul program keretében a vendégdiákokkal

gyűjtő, kutató tevékenységet folytathat a gasztronómia területén, rendhagyó énekórák

megtartására nyílik lehetőség. A közös éneklésnek különösen nagy az összetartó ereje, az

egymásra való odafigyelés élményét megtapasztalják, s kizökkenthetik az egoista

szemléletmód világából.


3.4.5 A tanulók, szülők, pedagógusok együttműködésének további formái

- az egyéni fejlesztés céljainak és feladatainak közös kijelölése és megvalósulásuk érté-

kelése

- rendszeres és folyamatos tájékoztatás a tanulók előmeneteléről, magatartásáról e-

naplóhoz való hozzáférés biztosításával, e-mail-ben, telefonon

- személyes találkozás, konzultálás lehetőségének biztosítása előzetesen egyeztetett idő-

pontban

- rendszeres együttműködés a szülőkkel a Szülői Munkaközösség, fogadóórák, szülői

értekezletek keretében

- rendszeres együttműködés a tanulókkal a Diák Önkormányzat révén

- véleménynyilvánítás szülői és tanulói igény- és elégedettségmérés keretében, pedagó-

gusok értékelése a tanulók által

- konzultáció, véleménycsere a fegyelmi eljárást megelőző egyeztetéseken, alternatív vi-

tarendezés lehetőségének biztosítása

- bemutató órák szervezése, Hansági Ferenc Emlékverseny nyitott megszervezése

- közös rendezvényeken való részvétel (vacsoraestek, alapítványi bálok, projekt-, illetve

modulzárók)

- az iskola támogatása az intézményt korábban fenntartó alapítványon keresztül, az is-

kola és az alapítvány munkájának segítése

3.5 A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osz-

tályfőnök feladatai

3.5.1 A pedagógusok helyi intézményi feladatai a tanítás folyamatában

A tanári munkacsoportok, illetve szaktanárok minden tanév elején áttekintik az adott

tantárgy helyi tantervének adott évfolyamra szóló tartalmi részét, a rendelkezésre álló

tananyagokat, eszközöket, az esetlegesen bevonandó külső személyeket és helyszíneket. A

szaktanár az év végi osztályzatok, illetve új osztály esetén az év eleji felmérés eredménye

alapján megállapítja a megtanítandó tananyag minimumát és a legjobbakhoz rendelhető

optimumot.

A helyzetelemzés alapján a tanév elején a szaktanárok elkészítik a tanmeneteket, amelyek-

ben órákra bontják le a megtanítandó tananyagot, rögzítik benne szakmai észrevételeiket,

megjegyzéseiket, a felhasználandó eszközöket. A tanmenet alapján folyamatosan elkészítik

óra- vagy foglalkozásterveiket, amely tartalmazza a soron következő órára vonatkozó legfon-

tosabb elképzeléseiket. Úgymint a megtanítandó anyag, a foglalkozás egyes részében alkal-

mazandó didaktikai, pedagógiai módszerek, az egyes részekhez rendelhető időkeret, szüksé-

ges eszközök, esetleg külső közreműködők személyek megjelölése. Amennyiben szükséges a

szaktanár esetleg egy munkacsoport elkészíti az adott foglalkozáshoz szükséges tananyagot.

(Például integrált tartalmú tananyagok szerinti oktatás) A foglalkozás jellegétől függően a

foglalkozást vezető szaktanár(ok) a rendszergazda, esetleg külső szakember segítségével elő-

készíti a szükséges anyagokat, eszközöket, helyszíneket.

A konkrét tanítási tevékenység foglakozás keretében, vagy üzemlátogatás, tanulmányi ki-

rándulás meghatározott részében, az előre elkészített foglalkozási terv szerint indul és zajlik.

Mivel a tanítás folyamata legalább két résztvevős és a tanulók önálló személyiségek, ezért az

oktatás folyamata sztochasztikus folyamat. A tanár fontos feladata a tanítási tevékenység so-

rán, hogy kellő módszertani kultúrával rendelkezve, a tervbe nem vett eseményeket, körülmé-

nyeket megfelelően kezelje és egy nem várt, új helyzetben az óra legfontosabb célkitűzéseit

az elvárt szinten és minőségben teljesítse.

A tanítási folyamat ellenőrzése kétirányú. Az egyik a tanulók által elsajátított tudás mérése,

amely történhet a házi feladatok ellenőrzésével, dolgozatok, feleletek szóbeli és jegy általi ér-

tékelésével. Ugyancsak a tanulók tanulási – és ez által a tanítási folyamat - eredményét mérik

a tanulmányi versenyek és a vizsgák. Ez utóbbiak esetében az ellenőrzés és értékelésben külső

személyek is részt vesznek. A tanári munka ellenőrzése és értékelése a tanítási folyamatban


több szinten történhet. Közvetlenül, óralátogatással, amely során rögzített szempontok szerint

ellenőrzik, értékelik a látogatók az óra menetét. Történhet közvetve, a tanítás dokumentumai-

nak vizsgálatán keresztül, a szülők, tanulók véleményének kikérésével. A tanulókhoz hason-

lóan a tanulmányi versenyek és vizsgák is adalékul szolgálnak a tanítási folyamat hatékony-

ságának a megállapításához, a pedagógus teljesítményértékelés megvalósításához.

A ellenőrzések, értékelések tapasztalatait a szaktanárok, munkacsoportok beépítik tervezés

egyes elemeibe, az egyes tanárok különösen a foglalkozások megtervezésébe. A pozitív a ta-

pasztalatok egyik jó megosztási lehetősége a bemutató órák szervezése. Amennyiben ezt a ta-

pasztalatok szükségessé teszik, vagy igény merül fel a szaktanárok részéről, úgy egyéni, cso-

portos továbbképzések, konzultációk segítségével lehet az elemzési, előkészítési, végrehajtási,

ellenőrzési szakaszok hatékonyságát javítani a tanítás folyamatában.

3.5.2 A pedagógusok helyi intézményi feladatai

A pedagógusok további helyi intézményi feladatait rögzítő munkaköri leírását a Pedagógia

Program 1. sz. melléklete tartalmazza. A pedagógusok munkaköri leírása minden tanévben

kiegészülhet az iskolavezetés által az éves munkaterv feladati alapján meghatározott személy-

re szóló, az adott pedagógus szakértelmét igénylőfeladatokkal, amelyek egy tanévre szóló

munkaköri leírás kiegészítésben kerülnek rögzítésre.

3.5.3 Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait rögzítő munkaköri leírást a Peda-

gógia Program 2. sz. melléklete tartalmazza. Az ebben rögzített egyéni fejlesztéssel összefüggő

feladatok a Pedagógiai Program 4.9.8 A tanulók egyéni fejlesztése című fejezetében kerülnek

részletezésre.

3.6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi

rendje

3.6.1 Különleges bánásmódot igénylő tanulók

3.6.1.1 Sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási

nehézségekkel küzdő tanulók oktatásával összefüggő pedagógiai tevékenység

A sajátos nevelési igényű tanulók oktatásával összefüggő pedagógiai tevékenységeket a 10.

számú mellékletben található „A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatá-

sához kapcsolódó, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program” tartal-

mazza.

A beilleszkedési zavarok kezelése a tanuló és a pedagógusok számára egyre nagyobb fela-

dat. Megoldása a fejlesztő pedagógusok és a tanárok koncentrált közös munkáját igényli,

szükség szerint szakemberek segítségének igénybe vételével.

A beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelése két irányban történik meg az iskolában:

A. A pedagógusok az órai tapasztalatok alapján javasolhatják az érintett tanulóknak az iskola

által biztosított kortárs segítő csoportok munkájába való bekapcsolódást, szülői beleegyezés-

sel rendszeres pszichológiai tanácsadás igénybevételét az iskolán belül.

B. Amennyiben a magatartási nehézség tünetei tartósan fennállnak, a pedagógus javaslatot te-

het a szülőnek szakmai segítség igénybevételére.

A Csongrád Megyei Közművelődési, Pedagógiai és Sportintézmény ÁMK Csongrád Me-

gyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság valamint a Szegedi

Kistérség Többcélú Társulása Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bi-

zottság illetékes szakszolgálat szolgáltatásai írásbeli kérelem benyújtásával vehetők igénybe.

A nevelési-oktatási intézmények kezdeményezik a vizsgálatokat, amelyekhez részletes peda-

gógiai jellemzést csatolnak. A vizsgálat kezdeményezése tényének és az írásbeli anyagok is-

mertetését követően a szülővel, vagy gondviselővel alá kell azokat íratni, aki ezúton jelzi,

hogy a vizsgálat elvégzéséhez hozzájárul, és a szükséges mértékben közreműködik.


A szakszolgálat a vizsgálatokat az iskola megbízott szakembere közreműködésével elő-

jegyzett időpontban végzi, amiről a szülőt írásban értesíteni kell.

A magatartási nehézségek vizsgálata gyermekpszichiáter, pszichológus illetve gyógypeda-

gógus szakemberek részvételével zajlik. A tanulók rehabilitációs célú foglalkoztatására –

pszichés gondozás, terápia megkezdésére – a vizsgálati eredmények alapján, a körülmények

körültekintő mérlegelését követően kerülhet sor. A terápia kereteinek (pl. időtartam, találko-

zások gyakorisága), módszereinek meghatározását csak a segítő szakember végezheti el.

A magatartási nehézségek tüneteinek eredményes kezeléséhez szükség van a szülő és a pe-

dagógus aktív, konstruktív és rendszeres együttműködésére is a gyermekkel, tanulóval való

megfelelő bánásmód meghatározásában, mivel ezek képezik az alapját az érzelmi támasznyúj-

tásnak, a szorongások, félelmek csökkentésének.

Súlyosabb tünetek, organikus háttérre utaló jelek esetén az egészségügyi ellátások –

gyermekneurológiai, gyermekpszichiátriai vizsgálat, terápia – igénybevétele válhat

szükségessé, iskolaorvosi, vagy háziorvosi javaslat alapján

3.6.1.2. Tehetséggondozást segítő tevékenység (Az alapképzést kiegészítő választ-

ható - nem tanórai – foglalkozások, tevékenységek)

Szándékaink szerint az iskola nem csak „kész” lehetőségeket kínál a tanulók számára,

hanem az iskola lehetőségeihez mérten igyekszik a tanulói igényeknek is megfelelni.

Ezért az új tanulók között - szaktanárok, osztályfőnökök segítségével - felmérjük a tehet-

séges, valamilyen téren kiemelkedő teljesítménnyel, képességgel rendelkezőket, a fölsőbb év-

folyamosokat folyamatosan figyelemmel kísérjük.

A tehetséggondozó programba történő beválogatás

A program neve:

„Tehetség-ígéretek felkutatása a szegedi Hanságiban” című tehetségazonosító program.

Célja:

Az iskolai képzés első évfolyamára kerülő tanulók felmérése abból a célból, hogy a tehet-

ség-ígéreteket kiszűrése megvalósuljon és a Pedagógiai Programban meghatározott keretek

között támogatásban és fejlesztésben részesüljenek az oktatásuk, képzésük folyamán.

A felmérés eredményeként egyrészt a kiválasztott tehetség-ígéretek kibontakoztatásának

feladatai beépülnek az iskolában működő egyéni fejlesztési programba. Másrészt a vizsgála-

tok alapján fejlesztésre szoruló tanulók felzárkóztatása is célirányosan megvalósítható a be-

meneti mérések eredményeként.

Célcsoport:

A szakgimnáziumi képzésbe bekapcsolódó 9-es, a szakképzés 9-es, valamint Ksz/11-es ta-

nulók (beleértve az év közben érkezőket is).

Létszám:

A „Tehetség-ígéretek felkutatása a szegedi Hanságiban” című tehetségazonosító programban

valamennyi beérkező tanuló részt vesz, az egyéni fejlesztés tervezésének részeként.


A kiválasztás kritériumrendszere:

A kiválasztás tehetségkoncepcióval kapcsolatos kritériumai:

Konceptuális megfo-

galmazás

Operacionális megfogalmazás

Vizsgálati mód-

szer/eszköz

Vizsgálati változó Tehetségküszöb

Általános értelmi

képességek

a) képzési típustól

függően 8. osztályos,

10. osztályos tanul-

mányi, vagy érettségi

vizsga eredmények

matematika, magyar

nyelv és irodalom,

természetismeret,

nyelvek, informatika

abszolút tehetségkü-

szöb: 4,0-es átlag

b) versenyeredmé-

nyek:

előző tanévi verse-

nyeken való részvé-

tel, eredményesség

relatív tehetségkü-

szöb: a tanuló lega-

lább egy nyílt (több

iskola részvételével

megrendezett) verse-

nyen részt vett

c) bemeneti mérések

eredményei

matematika, szöveg-

értés, nyelvek, in-

formatika


szöb: évfolyam rang-

sor felső 10 %

Kreativitás Tóth-féle kreativitást

becslő skála

előkészítés-

inkubáció-kidolgozás

jellemzői


szöb: + 1 szórás alsó

határa

Motiváció Kozéki motivációs

kérdőív „kognitív

motívumok” dimen-

ziójában az iskolaát-

laghoz viszonyított

magas pontszám

kognitív motívumok relatív tehetségkü-

szöb: + 1 szórás alsó

határa

A felmérések eredményének ismeretében az érintettek (tanári csoportok, szükség szerint a

szülőkkel, diákokkal karöltve) a szükséges anyagi források előteremtése érdekében pályáza-

tokat készítenek a tehetséges tanulók fejlődésének segítése érdekében. A tanártovábbképzések

közül kiemelten támogatottak - az iskola profilja szerint - a tehetség kibontakoztatását előse-

gítő továbbképzések.

A fentiek mellett

- Az iskola minden tanév elején, a felmérésekre alapozva, az előző évi tapasztalato-

kat figyelembe véve szakköröket indít.

- A tanítási órákon differenciált feladatok biztosítása.

- Egyes anyagrészek tanulói feldolgoztatása projektek, illetve gyűjtő- és kutatómun-

ka keretében.

- Az iskola tanárai a legjobb tanulókat kiscsoportos illetve egyéni oktatással készítik

fel a közismereti és szakmai versenyekre.

- A tehetséges tanulók nyelvi és szakmai fejlődése érdekében az intézmény külföldi

szakmai utakat szervez.

- Vetélkedők szervezése

- A tanulók mozgásigényének kielégítésére és egészséges életmódra nevelése érde-

kében az iskola sportkört működtet.

- Az iskola már működő tehetségpontokkal kapcsolatfelvételt kezdeményez a

2012/2013-as tanévtől, egyben pályázati kötelezettségeinek eleget téve az intéz-

ményi tehetségpont alapítást.

- Évente egy alkalommal Tehetség nap szervezése.


Az elvégzett munka eredményét iskolán belül a foglalkozáslátogatások, véleménycserék

mérik, a külső visszajelzések közül a versenyeredmények elemzése lényeges a következő évi

tevékenységek megtervezésében.

3.6.2. Hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, a szociális hátrányok

enyhítését segítő tevékenységek

Célok:

- az iskola ismerje a 9. évfolyam végére a tanulók szociális hátterét,

- a beiskolázott osztályok osztályfőnökei, a szaktanárok legyenek felkészültek a szociális

hátrányok felismerésére, kezelésére,

- tanácsadás,

- belső és külső segítőhálózat kiépítése (segélyek, szociális támogatás lehetőségeiről,

módjairól).

Feladatok:

A hátrányos helyzetű tanulókat minden évben szükséges felmérni. Ez két részből áll: az

újonnan érkező 9. osztályosok szűrése, a másik a felsőbb osztályosok újra szűrése.

Az első azért fontos, mert az iskolai tanulmányaikat most kezdők segítése talán megelőz-

heti azokat a problémákat, melyeket egy új közösségbe való beilleszkedés, egy másfajta isko-

lába való megfelelés előidézhet. A már meglévő vagy az úgynevezett hozott problémák sajnos

így is háttérbe szorítják a tanulókat társaikkal szemben.

A szűrés első része egy tesztből áll, mely a családi viszonyokra kérdez rá (szülei együtt él-

nek-e, ki él még a családban, mennyi zsebpénzt kap, milyen sűrűn jár szórakozni, dohányzik-

e, milyen alkoholt fogyaszt, ha fogyaszt, használ-e kábítószert, s ha igen milyet), természete-

sen név nélkül. Ez a kérdőív egy általános rálátást biztosít elsősorban az osztályfőnök, más-

részt az ifjúságvédelmi munkát ellátó tanár számára.

Miután elkészült a felmérés feldolgozása, szükséges a kapcsolatfelvétel a védőnővel, a tan-

testülettel, természetesen a szülőkkel (ez a kör jelenti a belső segítő hálózatot), s ha szükség

van rá, akkor külső segítőkkel is.

A szülővel történő kapcsolatfelvétel mindenképpen a legfontosabb. Ekkor derül ki, hogy az

iskola közösen dolgozhat a szülővel, számíthat a segítségére vagy a pedagógusok csak saját,

korlátozott lehetőségeikkel élhetnek. Amennyiben a szülők partnerként működnek közre kide-

rülhet, hogy ők személyesen is igényelnek-e valamilyen segítséget. Amennyiben igen, az is-

kola megfelelő szakembert, intézményt javasolhat.

A külső segítők délutáni foglalkozásokon is részt vehetnek, önismereti köröket tartva a pe-

dagógus által javasolt tanulóknak illetve az érdeklődőknek. A külső segítők lehetnek pszicho-

lógusok, a témára szakosodott szociális munkások vagy a témában jártas egyetemisták, főis-

kolások. Ezt az önismereti kört szülőknek is lehet javasolni.

Az ifjúságvédelmi feladatokat saját hatáskörbe vonó tagintézményvezető folyamatosan tá-

jékozódik, hogy a gyámhatóság, illetve a helyi önkormányzat szociális osztálya milyen támo-

gatási rendszereket dolgoz ki a szociálisan rászoruló családok számára és erről tájékoztatja az

osztályfőnököket és a szülőket.

A tanulók és a szülők tájékoztatási lehetőségekről, az igénybe vehető szolgáltatásoknál (a

rászorult tanulók legalább 80 %-a éljen a lehetőséggel).

Az anyagi helyzetből fakadó szociális hátrányok enyhítésére az önkormányzati segélyek

megszerzésében való segédkezés mellett, az iskola a tandíj részletekben történő befizetését,

valamint az érintett, de legalább 4,5 átlagúaknak a tandíjmentességet tudja lehetőségként

biztosítani.

Pedagógusaink rendszeresen vesznek részt módszertani továbbképzésben és külső szakem-

bereket is bevonnak a fejlesztő tevékenységbe.


3.6.2.1 Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok

Az iskola meghatározó és tartós szerepet vállal a tanulók testi-lelki fejlődésében. Ennek

rendszerét a gyermekvédelmi törvény határozza meg. A nevelési-oktatási területek közül talán

az egyik legnagyobb körültekintést és odafigyelést igénylő részről van szó, ahol szoros és

közvetlen kapcsolat kialakítására van szükség a szülő, a hatóságok és az iskola között.

Célok:

a hátrányos helyzet felismerése és felismertetése

a beilleszkedési zavarokkal küzdők segítése

a másság elfogadása és elfogadtatása, a tolerancia képességének elsajátítása

folyamatos prevenciós munka

osztályfőnökök, pedagógusok folyamatos tájékoztatása, segítése

kortárssegítők bevonása

szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás

Feladatok:

rendszeres felmérések készítése

a tanuló és a tanárok közötti személyes kapcsolat erősítése – személyes beszélgetések

a pedagógusok rendszeres képzése

a prevenciós munka külsős szakemberek bevonásával

fejlesztő pedagógusok bevonása

kortársklub szervezése

szülői értekezletek, szülői tanácsadások

Ezeket a feladatokat az ifjúságvédelmi feladatokat saját hatáskörbe vonó

tagintézményvezető koordinálja az intézményen belül, a törvényi előírásoknak megfelelően.

Tevékenysége során kapcsolatot tart a gyámügyi és gyermekjóléti szervekkel, hatóságokkal,

az iskolaorvossal, védőnővel, a pedagógusokkal és az intézmény vezetésével.

Az ifjúságvédelmi feladatok tervezésében fontos szerepet játszanak az előző évi felméré-

sek, melyek irányt mutatnak a következő évi programok tervezéséhez. Amennyiben szükség

van újabb módszerek alkalmazására, további szakemberek bevonására, ez beépítésre kerül az

éves tervbe.

Az évek folyamán egyre nagyobb probléma a hátrányos helyzetű tanulók számának növe-

kedése. Ezért az ifjúságvédelmi feladatokat saját hatáskörbe vonó tagintézményvezető vezeté-

sével minden évben felmérésre kerül a tanulók veszélyeztetettségi állapota. A kérdőív rákér-

dez az otthoni családi háttérre, drogokra, alkoholra, cigarettára, szabadidő eltöltésére, sportte-

vékenységre. A felmérések eredményei mindig összehasonlíthatók az előző év eredményeivel.

Óriási probléma a drogfogyasztók számának növekedése és a drogdealerek megjelenése. A

drogprevenció újfajta eleme, hogy diákokat is bevonva, interaktív programokat is kell szer-

vezni a tanulóknak a hagyományos előadásokon kívül. Erre legalkalmasabb az iskolanap. Az

interaktív módszer hatékonynak bizonyul a hagyományos felvilágosító órákon is. Alkalmaz-

ható az AIDS, a HEPATITIS B, stb. esetében is.

Szükség van külső szakemberek pszichológusok, rendőrök, orvosok, szociális munkások,

mediátorok stb. bevonására is

Az öntevékeny diákcsoportok kialakításával is eredményekre számítunk, hiszen az azonos

korú kortársak próbálnak a veszélyek felismerésében és azok kezelésében, megoldásában se-

gítséget nyújtani,.

Az iskolai ifjúságvédelmi munka fontos alapelve, hogy csak a családokkal, szülőkkel ka-

röltve lehet hatékonyan küzdeni a gyermekekre leselkedő veszélyek ellen.

Alapvető kapcsolattartási mód a szülői értekezlet és a fogadóóra. Ez sem hagyható el sőt

bővíthetőek külső előadók meghívásával. Ilyen a minden tanév elején a 9. osztályos tanulók

szüleinek megtartott drogprevenciós szülői értekezlet. Fontos dolog felhívni a szülők figyel-

mét a problémákra, ugyanis a szülők sokszor hitetlenül, értetlenül és megdöbbenve állnak a

tények előtt.


Mivel a diákok igénylik a biztonságérzetet adó névtelenséget, terveink között szerepel in-

ternetes segélyszolgálat, valamint pszichológus közreműködésének megszervezése.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos további rövid-, közép- és hosszú távú

feladatokat, beleértve a tanulók közötti verbális és nonverbális agresszió csökkentését

célzó alternatív vitarendezéssel kapcsolatos teendőket, részletesen a Pedagógiai Program

mellékletét képező „Iskolabiztonság stratégia” tartalmazza.

3.7. Képességkibontakoztató és az integrációs felkészítés (a továbbiakban:

képességkibontakoztató felkészítés) a hátrányok ellensúlyozása céljából

A 2013/2013-as tanévtől kezdődően a képességkibontakoztató tevékenység megszervezése

a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról

szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171-172. §-i szerint történik.

A képességkibontakoztató felkészítés keretében - a tanuló egyedi helyzetéhez igazodva - az

iskola kiemelt feladatként a következőket biztosítja:

3.7.1. A személyiségfejlesztéssel, közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az ezzel kapcsolatos feladatokat, tevékenységeket a Pedagógiai Program 3.2.3. A NAT

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek fejezetéből adódó pedagógiai fela-

datok, valamint a 3.4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével

kapcsolatos feladatok című fejezete tartalmazza.

3.7.2. Tanulási kudarcnak kitett tanulók fejlesztését segítő program

Napjainkban sajnos egyre több olyan tanulóval találkozni, akik valamilyen ok miatt tanulá-

si problémákkal küzdenek, s ebből kifolyólag nagy valószínűséggel kudarcnak vannak kitéve.

Az ilyen tanulók felmérésében a szaktanárok, az osztályfőnökök, az osztálytársak, a szülők, a

védőnő és az iskolaorvos, valamint az ifjúságvédelmi feladatokat saját hatáskörbe vonó

tagintézményvezető nyújthat segítséget. Amennyiben az okok, problémák tisztázása nem si-

kerül, vagy a probléma túlnő a tanárok lehetőségein, akkor külső szakember (pszichológus,

logopédus, családsegítő központ stb.) segítségét kell kérni.

Az iskola osztályfőnökei minden év első szülői értekezletén ismertetik az iskola nyújtotta

felzárkóztatási lehetőségeket.

A felzárkóztatás történhet egyénre szabottan egyéni foglalkozás, vagy hasonló problémával

küszködő tanulóknál kiscsoportos foglalkozás keretében (szülővel egyeztetett felzárkóztató

foglalkozás szövegértésből, matematikából a félévente elvégzett mérések alapján, illetve szak-

tárgyi korrepetálás). A foglalkozásokon úgy kell a tanulókat motiválni, vagy egy olyan rész-

területet szükséges keresni, ahol a tanulók viszonylag hamar sikereket tudnak elérni, ami a to-

vábbi munkájuk szempontjából nagyon fontos.

A tanulási siker elérése céljából, valamint a lemorzsolódás csökkentése érdekében

különösen a szakközépiskola esetében előtérbe helyezzük a kompetencia-alapú tananyagok

használatát. Változatos tanítási módszerek – a páros, egyéni foglalkozások mellett első

sorban, a projektek, kooperatív tanítási módszerek – alkalmazásával minden diákot

igyekszünk eljuttatni a tananyag elfogadható szinten történő elsajátításához.

Tapasztalatok szerint elengedhetetlenül szükséges, hogy az egyes kötelező vagy a kötele-

zően választható, érettségi vizsga, szakmai vizsga tantárgyakból a vizsga évének második fé-

lévében legalább heti egy korrepetálási órát biztosítson az iskola.

Amennyiben szükséges, különböző területeken dolgozó szakemberek bevonásával önisme-

reti, tanulás-módszertani tréningeket szervez az iskola számukra, az osztályfőnöki feladatok

között hangsúlyos szerepet kell kapnia az értelmes célok megfogalmazásának, a tanulási

igény kialakításának.

A Szakiskolai Fejlesztési Program C komponense keretében külön programra alapozva

2005. őszétől lemorzsolódottak reintegrációját segítő felzárkóztató képzést indítottunk,

amelynek hasznos tapasztalatait át kívánjuk ültetni a hagyományos képzési formákba is.


A tanulók egyénre szabott fejlesztési lehetőségeit a „6.1 A tanulók egyéni fejlesztése” cí-

mű fejezet tartalmazza.

3.8. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai

gyakorlásának rendje

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 46.§ (6) k)értelmében a tanuló jo-

ga, hogy „személyesen vagy képviselői útján - jogszabályban meghatározottak szerint - részt

vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában”.

Az iskolai életben e jogok gyakorlása közvetett részvétellel a diák önkormányzat révén va-

lósul meg, amely a véleménynyilvánítás, a döntési folyamatban való jogi képviselet közvetett

eszköze.

A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt:

a. saját működéséről,

b. a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról,

c. hatáskörei gyakorlásáról,

d. egy tanítás nélküli munkanap programjáról.

A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

a. az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,

b. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

c. az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

d. a házirend elfogadása előtt.

e. a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál,

f. a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához,

g. a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez,

h. az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához,

i. az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához,

j. a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához,

k. az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben

Továbbá a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

a. az iratkezelési/adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál

b. azon, az iskola tagintézményvezetőja által közzéteendő tájékoztató elfogadása előtt,

amely ismerteti, mely tantárgyak azok amelyekből a tanulók választhatnak, továb-

bá, hogy az érettségi vizsgára történő felkészítés mely szinten történik meg

c. amennyiben az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt legfeljebb negyvenöt perccel

korábban meg szeretné az iskola kezdeni.

3.9 A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái

3.9. 1 Kapcsolattartás a szülőkel, szülői részvétel

Az iskola, mint szolgáltató intézmény és a szülői ház, mint megrendelő, mint iskolahaszná-

ló között bonyolult, sokrétű, sajátos kapcsolat alakul ki. Sajátos, mert a szolgáltató intéz-

ménynek is lehetnek elvárásai a megrendelővel szemben, sőt esetenként a diák érdekében még

konfliktusokat is vállalhat, de alapvetően az iskola dolga, hogy megfeleljen az iskolahaszná-

lók érdekének, elvárásainak. A mi értelmezésünkben a legfőbb iskolahasználó a tanuló, aki-

nek érdekeit képviselni, értékeit kialakítani a család hivatott. Ebben az iskola csupán társ, se-

gítség lehet.

Iskolánk működésének jellemzője, hogy:

- az iskola legfontosabb fellebbviteli fórumán, az iskolai szülői szervezet értekezletein

részt vesznek a szülők képviselői,

- az iskola minden rendezvénye, tanítási órája nyilvános, s azok bármelyikén minden diák

szülője részt vehet, az tagintézményvezetővel történt előzetes egyeztetés után,

- az iskola biztosítja az összes szükséges feltételt bármely szülői érdekképviseleti szerve-

ződésnek.


Már a felvételkor, s később is az osztályfőnökök rendszeresen egyeztetik a szülőkkel a ta-

nulókra vonatkozó szándékaikat, elképzeléseiket, a szükséges pedagógiai, képzési teendőket.

Szakmai tanácsokat adnak a lehetséges megoldásokról. Fontos viszont, hogy a fiatalok szán-

dékai ellenére csak rendkívül kivételes eljárás esetén vállalunk együttműködést.

Pedagógiai programunk fontos része, hogy a szülők minél több információval rendelkez-

zenek gyermekük iskolai munkájáról. Ennek keretében vállaljuk, hogy:

- Folyamatos, rendszeres szóbeli és szülői kérésre internetes tájékoztatást adunk az osztály-

főnökökön keresztül a tanuló iskolai munkájáról, eredményeiről, fejlődéséről, sikereiről,

problémáiról.

- Azonnal jelentkezünk hiányzás, olyan komolyabb konfliktus esetén, amelyekről a jogsza-

bályok és a SZMSZ rendelkezik. Minden kérdést - ameddig csak lehet - igyekszünk szemé-

lyesen a diákkal, szülőkkel közösen megoldani, szükség és fogadókészség esetén „harmadik

fél” bevonásával (iskolai, vagy külső mediátor, Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat). - Segítséget, együttműködést nyújtunk minden szülők által felvetett kérdésben.

- Bevonjuk az osztályfőnökökön keresztül a szülőket minden fontos tanulói döntésbe, az

emelt szintű érettségi tantárgyak, szabadon választható tárgyak, pályaválasztás meghatározá-

sába.

- Igény szerint szakmai előadásokat, szülőprogramokat szervezünk a serdülőkor sajátossá-

gait, a tipikus nevelési helyzeteket, a drog veszélyeit bemutatva.

- Rendszeresen információkat adunk az egész iskola életéről.

- Szervezett formában legalább évente két alkalommal szóban a szülői munkaközösség vá-

lasztmányi ülésén, szülői értekezleten és fogadó órán.

- Szükség esetén összevont osztályfőnöki, szülői, szaktanári, tanulói megbeszéléseket tar-

tunk.

- egyéni fejlesztés keretében megbeszéléseket szervezünk.

- ellenőrzőn, e-naplón az alkalmanként megjelenő írásbeli tájékoztatón, leveleken keresztül

tájékoztatjuk a szülőket.

- A Szülői Klub rendezvényein lehetőség nyílik szakemberek, tanárok és szülők közvetlen

párbeszédére.

A szülői házzal együtt kell megértetni a fiatalokkal, hogy vannak feladataik, kötelezettsé-

geik, és a szülőkkel közösen kell megtalálnunk azokat a programokat, tantárgyakat, amelyek

iránt érdeklődnek a diákok. Az iskola lehetőségeihez mérten igyekszik segíteni a szülőket az

iskolai problémák megoldásában is.

A tanuló felvételével, a tanulói jogviszony létrejöttével nemcsak pedagógiai, hanem jogi,

gazdasági kapcsolat is létrejön a szülői ház és az iskola között. Az iskola minden évben tájé-

koztatja a szülőket tevékenységének fő vonalairól, fejlesztési elképzeléseiről.

Az iskola fontosnak tartja a szülői elvárásoknak való megfelelést. Éppen ezért olyan szak-

mai programot állítottunk össze, és kívánunk megvalósítani, ami nem megy - nem mehet - a

szülői házzal való együttműködés nélkül, nemcsak az egyes tanulóra, hanem az egész iskolára

vonatkozóan. Ezért kérjük, hogy:

- vegyenek részt az iskola életében

- véleményezzék az iskola pedagógiai programját,

- vessék össze ígéreteinket tapasztalataikkal, s tegyék meg észrevételeiket. A nevelőtestület

vállalja, hogy bármely szülői javaslatot azonnal megtárgyal, és a javaslat elfogadása ese-

tén beépíti a programba. Elvetése esetén vállalja a nyilvános vitát.

- gyermekük hiányzása esetén értesítsék az iskolát az osztályfőnökön keresztül.

- ha elégedettek munkánkkal, segítsék szakmailag, vagy más eszközökkel a diákjaink ne-

velését.

Az iskola és a szülő kapcsolatának hagyományos fórumait is működtetjük:

Szülői értekezlet

Félévenként egyet szervezünk, illetve indokolt esetben rendkívüli szülői értekezletet tar-

tunk. Ezek időpontját előre rögzítjük az iskola tanévi programjában. A szülői értekezlet alap-


vető témája a tanulmányi munka értékelése, a közösséget érintő problémák megvitatása és

egyéb tennivalók megbeszélése.

Nagyon fontos, hogy a tanulók személyiségi jogait tiszteletben kell tartani a megbeszélések

során. Név nem hangozhat el, olyan utalások sem, amely beazonosításukat lehetővé tenné,

minősítésre még általában sem kerülhet sor.

Fogadóóra

Félévenként egyet szervezünk, de a szülő munkaidőben vagy előzetes megbeszélés szerint

keresheti az osztályfőnököt vagy a szaktanárt és az iskolavezetés bármelyik tagját. A fogadó-

órákon az egyéni problémák megbeszélésére nyílik lehetőség. A szülőknek készített kérdő-

ívek a visszajelzés és az értékelés nyomon követésére, mérésére szolgálnak.

Szülői Munkaközösség (SZÜLŐI SZERVEZET)

Működik az osztályon belül, mint osztály szülői szervezet, illetve az iskola nagyobb kere-

tein belül, mint iskola szülői szervezet. A szülői értekezleten a szülők közül kerülnek kivá-

lasztásra tagjaik. Az osztály szülői szervezet az osztály munkáját, rendezvényeit és működését

segíti, míg az iskolai szülői szervezet az iskolavezetés és a nevelőtestület partnereként segíti

az iskolai feladatok végrehajtását, közreműködik a programok lebonyolításában, felkarolja a

szülői kezdeményezéseket és továbbítja azokat az intézmény felé. Az iskolával szembeni el-

várásokat segít megfogalmazni, s azokat közvetíti. A szülők képviseletében kérhet felülvizs-

gálást a működés tartalmi kérdéseiről és rendjéről, valamint a kapott információkat továbbítja

a szülők felé. Delegál a Szülői Munkaközösségbe.

A szülői szervezet véleményét ki kell kérni a következő esetekben:

a. a Pedagógiai Program, az SZMSZ és a Házirend elfogadásakor,

b. azon, az iskola tagintézményvezetője által közzéteendő tájékoztató elfogadása előtt,

amely ismerteti, mely tantárgyak azok amelyekből a tanulók választhatnak, továb-

bá, hogy az érettségi vizsgára történő felkészítés mely szinten történik meg

c. amennyiben az első tanítási órát reggel nyolc óra előtt legfeljebb negyvenöt perccel

korábban meg szeretné az iskola kezdeni,

d. az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben.

3.9.2 Kapcsolattartás a tanulókkal, tanulói részvétel

Minden tanuló joga, hogy tájékoztatást kapjon az életüket közvetlenül érintő kérdésekben,

kérdezhet, és véleményt nyilváníthat, de mindezek nem zavarhatják az iskola oktató-nevelő

munkáját és nem sérthetik mások személyiségi jogait. E joguk teljesülésének érdekében a

kölcsönös tisztelet megadása mellett közvetlenül fordulhatnak elsősorban az osztályfőnökhöz,

szaktanárukhoz, az iskolavezetéshez, illetve, amennyiben problémájuk – megítélésük szerint –

nem került orvoslásra, úgy az iskola fenntartóhoz.

A diákok véleményt nyilváníthatnak tanáraik munkájáról az évente kitöltött tanári értéke-

léskor is.

A tanulók problémáikkal, gondjaikkal is indokolt esetben közvetlenül kereshetik az iskola-

vezetést.

A közvetett részvétel módja az iskolai életben a tanulói önkormányzat, amely a vélemény-

nyilvánítás, jogi képviselet közvetett eszköze.

A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája Diákönkormányzata

tanévenként újjá alakuló szervezet, mely az iskolai életben való tanulói részvétel legfontosabb

fórumaként működik. A diákélet szervezését az osztályok (egy maximum két fő) képviselői

az általuk választott titkár irányításával, és a diákönkormányzatot segítő tanár közösen látják

el.

Az iskolai önkormányzat legfontosabb fóruma az évente legalább egyszer összehívott di-

ákparlament, ahol az osztályokat választott küldöttek képviselik, felvethetik a diákságot érintő

problémákat, javaslatokat tehetnek, illetve kérdéseket intézhetnek az iskola vezetéséhez.


A diákönkormányzat, megfelelő fórumokon keresztül ellátja a diákság érdekvédelmét, és

lehetőség szerint megpróbálja a felmerülő problémákat orvosolni. Ezen felül lehetőséget biz-

tosít a szabadidő hasznos eltöltéséhez is, illetve gondoskodik az iskolában töltött idő kelleme-

sebbé tételéről is.

Fő feladatai közé tartozik az iskolarádió működtetése, rendezvények, versenyek, ünnepsé-

gek, vetélkedők, iskolanapok szervezése, diákújság szerkesztése, illetve véleménynyilvánítás

a külföldi szakmai gyakorlatok kedvezményezettjeinek kiválasztásában.

Iskolánk tanulói között sok a hátrányos helyzetű, s ennek következtében sokféle veszély-

nek kitett tanuló. Ezért a diákönkormányzat, illetve annak tanár vezetője az ifjúságvédelmi fe-

ladatokat saját hatáskörbe vonó tagintézményvezetővel szorosan együttműködve részt vesz a

devianciával, drogmegelőzéssel, és egyéb veszélyforrások elkerülésének lehetőségeivel fog-

lalkozó előadások szervezésében

3.9.3. Az iskola és a kollégiumok kapcsolata

Intézményünk nem rendelkezik kollégiummal, de vidéki tanulóinkat – igény szerint – szin-

te a Szeged Városi Kollégium bármelyik szegedi kollégiumában el tudjuk helyezni. A szülők

illetve a diákok dönthetik el, hogy az általuk felajánlott lehetőségek közül melyiket választják.

A kollégiumokkal a kapcsolattartás, az együttműködés folyamatos, a tájékoztatás kölcsö-

nös.

Szükség esetén a nevelőtanár részt vehet a szülői értekezleteken, fegyelmi tárgyalásokon.

A nevelőtanárok rendszeresen érdeklődnek a diákok tanulmányi eredménye, magatartása

iránt, s az iskola illetve az osztályfőnökök is tájékoztatást kapnak diákjaink kollégiumi életé-

vel kapcsolatban.

Tanulóink többsége megtalálja helyét a kollégium diákközösségében, s aktívan részt vesz-

nek az ott folyó munkában, amely nagymértékben elősegíti, hogy jó közösségi emberekké

váljanak.

Az további azonosított intézményi partnerekkel való kapcsolattartásra vonatkozó tudnivalókat

az Intézményi Minőségirányítási program 4.1.5.3 Kommunikáció a partnerekkel

folyamatok című fejezete tartalmazza.

3.10. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint a

szóbeli felvételi vizsga követelményei

3.10.1 Az alkalmassági vizsga szabályai

Az iskolába jelentkezők esetében előzetes szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni a

szakképzési évfolyamra történő felvétel, átvétel, illetve továbbhaladás előtt mivel az iskolá-

ban folyó képzések révén megszerezhető szakképesítések az Országos Képzési Jegyzék

szerint szakmai alkalmassági követelményekhez kötöttek.

A szakmai alkalmasság vizsgálatának célja annak elbírálása, hogy az iskolába jelentkező

tanuló:

a. a munkavégzésből és a munkakörnyezetből eredő megterhelés által okozott

igénybevétele

aa) egészségét, testi, illetve lelki épségét nem veszélyezteti-e,

ab) nem befolyásolja-e egészségi állapotát kedvezőtlenül,

ac) nem okozhatja-e utódai testi, szellemi, pszichés fejlődésének károsodását;

b. esetleges idült betegsége vagy fogyatékossága a szakma elsajátítása és gyakorlása

során nem idéz-e elő baleseti veszélyt;

c. járványügyi szempontból kiemelt jelentőségű szakmákban történő munkavégzés

esetén személyi higiénés és egészségi állapota nem veszélyezteti-e mások

egészségét, foglalkoztatható-e az adott munkakörben;

d. milyen szakmában és milyen feltételek mellett foglalkoztatható állapotrosszabbodás

veszélye nélkül, amennyiben átmenetileg vagy véglegesen megváltozott

munkaképességű;


e. folytathatja-e tanulmányait a választott szakmában;

f. szenved-e olyan betegségben, amely miatt tanulmányi kötelezettségének ellátása

során rendszeres foglalkozás-egészségügyi ellenőrzést igényel;

A tanulmányok megkezdésének feltételeként előírt szakmai alkalmassági vizsgálatot az is-

kolaorvos végzi, az iskolatitkárság által előzetesen egyeztetett sorrendben és időpontban.

A személyi higiénés és egészségi állapotra vonatkozó minden tanév elején esedékes idő-

szakos vizsgálatot szintén az iskolaorvos végzi, az iskolatitkárság által előzetesen egyeztetett

sorrendben és időpontban.

Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot a munkaköri, szakmai,

illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló

33/1998. (VI. 24.) NM rendelet alapján, a 7.§ (1)-ben rögzített esetekben (3)-ban rögzített

személyek kezdeményezésére kell végezni.

3.10.2 A szóbeli felvételi vizsga követelményei

Az intézmény sem a szakgimnáziumi, sem a szakközépiskolai felvételt nem köti szóbeli

felvételi vizsgához, amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik.

3.10.3. A tanulmányok alatti vizsgák

3.10.3.1. Szintvizsga a szakközépiskola 9., illetve Ksz/11. évfolyamán:

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 28. § (1) értelmében „A gazdasági

kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakközépiskolai vagy szakiskolai képzés első szak-

képzési évfolyamán elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompeten-

ciákat, a szakképző iskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti

szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát

szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, a február első tanítási napjától április utolsó

tanítási napjáig terjedő időszakban.”

A szakmai szintvizsga célja tehát a gyakorlati szakképzés folyamatába épített ellenőrzés.

Egy képzési szakasz lezárását követően azt vizsgálja, hogy a tanuló elsajátította-e azokat az

ismereteket, megszerezte-e azokat a képességeket és jártasságokat, kompetenciákat amelyeket

a szakmai és vizsgakövetelmény számára időarányosan előírt.

A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági

kamara az iskola közreműködésével dolgozza ki. Az iskolának a felvételkor ismertetnie kell a

szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítania kell a

szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát.

A területileg illetékes gazdasági kamara a szakképző iskolával együttműködve ellátja a szint-

vizsga szervezését, továbbá a honlapján közzéteszi a szintvizsga-feladatbankot.

A 2012. szeptember 1-én a 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendeletben megjelent SZVK alapján

indított (3 éves képzési) forma esetében a gyakorlati szintvizsga:

a. a szakiskolában minden tanuló számára kötelező,

b. időpontja: első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától ápri-

lis utolsó tanítási napjáig,

c. a szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szint-

vizsgát szervez,

d. a szintvizsga eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele,

e. a szintvizsga teljesítéséig a tanuló gyakorlati képzése kizárólag tanműhelyi körül-

mények között szervezhető meg,

f. a szintvizsga nem előfeltétele a komplex szakmai vizsgának.

Az 9., illetve az Ksz/11. évfolyamon a Kamara által megszervezésre kerülő szintvizsgával

kapcsolatos előírásokat a „Magyar Kereskedelmi és Iparkamara szabályzata a gyakorlati

szintvizsga általános szabályairól és eljárási rendjéről” című dokumentum tartalmazza.


3.11. A felvétel és az átvétel helyi szabályai

3.11.1 Felvétel a szakgimnáziumba

A szakgimnáziumba történő felvétellel kapcsolatban a szakképzésről szóló 2011. évi

CLXXXVII. törvény 22.§-ban foglaltak az irányadóak. Eszerint:

a. a szakgimnáziumba – az előírt egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények

teljesítése esetén – alapfokú iskolai végzettséggel lehet belépni a felvételi eljárás-

ban meghatározott tantárgyakból számolt tanulmányi pontszám szerinti rangsor

alapján,

b. amennyiben a szakgimnáziumba jelentkezők száma meghaladja a felvehető tanulói

létszám kétszeresét, a központi felvételi eljárás keretében mért teljesítmény alapján

elkészített rangsor szerint lehet a képzési formába bejutni,

c. helyi felvételi vizsga csak központi írásbeli vizsga mellett és csak abban az esetben

kerül megszervezésre, ha a felvételi évét megelőző három év átlagában a

jelentkezők száma több mint kétszeresen meghaladja a felvehető tanulók számát (a

köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 50.§ (4) szerint)

d. a tanuló szakgimnáziumi végzettség birtokában, az érettségire történő középiskolai

felkészítéssel párhuzamosan érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő

felkészítésbe is bekapcsolódhat (tizenharmadik, második szakképzési évfolyam),

azonban a tizennegyedik (második szakképzési) évfolyam a középiskola befejező

évfolyamának elvégzése nélkül már nem kezdhető meg

e. a tanuló bekapcsolódhat a középiskola befejező évfolyamának elvégzésével az

érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre történő felkészítésbe, de legkésőbb

a tizenharmadik (első szakképzési) évfolyam első félévének utolsó tanítási napjáig

meg kell szereznie az érettségi végzettséget, ellenkező esetben megszűnik a tanuló

tanulói jogviszonya.

f. a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24.§ (2) szerint a szakiskolai

végzettséggel rendelkező tanulót kérésére a szakközépiskola tizedik évfolyamára

kell felvenni, ha a szükséges alapfokú végzettséggel rendelkezik. Amennyiben a

tanuló a négy kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyból érettségi vizsgát tesz,

a szakiskolában szerzett államilag elismert szakképesítést a tanuló kérésére kö-

zépszintű szakmai érettségi vizsgának kell elismerni.

g. a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 24.§ (3) szerint a szakiskolai

végzettséggel rendelkező tanuló - közismereti tanulmányainak és teljesített szak-

mai követelménymoduljainak beszámításával - folytathatja tanulmányait olyan

kétéves középiskolai képzésben, amely legalább négy kötelező közismereti érett-

ségi vizsgatárgyból készít fel érettségire. Ugyanezen paragrafus (4) szerint a két-

éves felkészítést a szakközépiskola tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamán kell

megszervezni azzal, hogy a szakközépiskola a tanulót a kötelező közismereti

érettségi vizsgatárgyakra a közismereti kerettantervben a szakközépiskola kilen-

cedik-tizenkettedik évfolyamára előírtak szerint készíti fel. A képzés követelmé-

nyeinek teljesítése egyenértékű a középiskola befejező évfolyamának elvégzésé-

vel.

3.11.2 Felvétel a szakközépiskolába

a. a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó (3 éves) képzést folytató szak-

középiskolába – az előírt egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesíté-

se esetén – alapfokú iskolai végzettséggel lehet belépni a felvételi eljárásban meg-

határozott tantárgyakból számolt tanulmányi pontszám szerinti rangsor alapján,

b. a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó (3 éves) képzést folytató szak-

középiskolába a szintén e törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram

elvégzésével is be lehet kapcsolódni

c. a szakközépiskola szakképzési évfolyamain kizárólag szakmai elméleti és

gyakorlati oktatás folyik azon tanulók esetében, akik a szakközépiskolai

közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik

évfolyamát eredményesen teljesítették. Esetükben, valamint a gimnáziumban


szerzett érettségivel vagy szakgimnáziumban szerzett nem szakirányú szakmai

érettségivel rendelkező tanulók esetén szakképzési évfolyamok száma kettő év.

d. azon tanulók részére, akik a szakgimnáziumban szakirányú szakmai érettségi

végzettséget szereztek, a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint,

egyedi elbírálás alapján, a korábban szerzett ismeretek beszámításával, rövidebb idő –

egy év – alatt is megszervezhető a szakközépiskolai képzés. Számukra a

megállapítható beszámíthatóságot és feltételeket a 5. SZAKMAI PROGRAM 5.2

Korábbi tanulmányok beszámíthatósága a szakmai képzés rövidítése érdekében fejezete tartalmazza.

3.11.3 Átvétel, előzetes tanulmányok beszámíthatósága, felmentés

3.11.3.1. Szakgimnáziumi átvétel esetén

Az intézmény bármely szakgimnáziumi évfolyamára való jelentkezés és a felvételi eljárás

szabályai – tagintézményvezetői engedély alapján - lehetőséget biztosítanak azon diákok fel-

vételére is, akik tanulmányaikat más középiskolában kezdték meg, de időközben iskolánk

képzése által nyújtott lehetőségek felkeltette érdeklődésüket.

Az előzetes tanulmányok figyelembe vételével, a tagintézményvezető dönt arról, mely tár-

gyak eredményei és milyen mértékben számíthatók a helyi tanterv, valamint az érettségit kö-

vetően a szakmai program követelményeinek teljesítésébe. A mennyiben az eltérések miatt

szükséges, az iskola különbözeti vizsga (augusztus hónapban a javítóvizsga napján ill. indo-

kolt esetben tanév közbeni felvételt követő 2 hónapon belül) sikeres letételéhez köti a végle-

ges felvételt. A felvételi döntésről és az esetleges különbözeti vizsga tantárgyairól és a vizsga

időpontjáról az iskola írásban értesíti a szülőt, illetve a tanulót.

Az iskola fenntartja azt a jogot, hogy a jelentkező felvételének véglegesítését abba az isko-

latípusba, képzési formába, illetve évfolyamba javasolja, amelyben a korábbi tanulmányok és

a különbözeti vizsgák eredményének függvényében a tanuló sikeres előmenetele biztosított.

3.11.3.2. 9., 10., 11. szakképző évfolyamokra történő átvétel esetén:

Az átvételről a tagintézményvezető dönt az előzetes tanulmányok figyelembe vételével. Az

intézményvezető az átvételt abba az iskolatípusba, képzési formába, illetve évfolyamba java-

solja, amelyben a korábbi tanulmányok, vagy a különbözeti vizsgák (augusztus hónapban a

javítóvizsga napján ill. indokolt esetben tanév közbeni felvételt követő 2 hónapon belül)

eredményének függvényében a tanuló sikeres előmenetele biztosított.

3.11.3.3. Az Ksz/11-Ksz/12 szakképző évfolyamokra történő átvétel esetén:

A szakképzésben beszámítható korábbi tanulmányokra és vizsgákra vonatkozó részletes

előírásokat a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény27.§ (1)-ben szabályozza

részletesen. Eszerint az előzetes tanulmányok, az ezekhez kapcsolódó megegyező tartalmú

követelmények teljesítésének tanulmányokba való beszámítása iránti kérelmet a szakképzést

folytató intézmény vezetőjéhez kell benyújtani, aki a más szakképző intézményben folyó kép-

zés során igazoltan teljesített követelmények ismeretében dönt annak mértékéről.

A beszámíthatóság mértékének függvényében a döntés tartalma lehet egyes tanórákon való

részvétel alóli felmentés, vagy a Pedagógiai Programban rögzített rövidebb tanulmányi idő

megállapítása, vagy a szakképzés meghatározott évfolyamára való felvétel. Az iskolában fo-

lyó egyes képzések alapján érvényesíthető beszámításokat a Szakmai Program 5.2 Korábbi

tanulmányok beszámíthatósága a szakmai képzés rövidítése érdekében című fejezete tar-

talmazza. A szakképző iskola vezetőjének döntése ellen a kormányhivatalhoz lehet fellebbe-

zést benyújtani. A fellebbezésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait kell al-

kalmazni.

A korábbi tanulmányok során a szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének

korábbi teljesítése (eredményes szakmai, vizsga illetve szakmai elméleti és gyakorlati szak-

macsoportos alapozó tantárgyból tett érettségi vizsga) alapján a követelmények ismételt tel-

jesítése alól felmentést kell adni abban az esetben, ha a szakmai és vizsgakövetelmények

időközben nem változtak meg. A felmentésről - a szakmai vizsgát szervező intézmény veze-


tőjének benyújtott kérelmek és igazolások alapján, annak javaslatára - a szakmai vizsga

megkezdése előtt a vizsgabizottság dönt.

3.11.3.4. Nyelvvizsga-bizonyítvány beszámítása A szakgimnáziumban a 11. és 12., évfolyamon kérelmére felmentést kaphat a nyelvórák lá-

togatása alól az a tanuló, aki legalább középfokú C típusú nyelvvizsgával rendelkezik.

Szakképző évfolyamokon felmentést csak az a tanuló kaphat, aki legalább középfokú szak-

mai nyelvvizsgával rendelkezik

3.12. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

A szakmai képzés során a tanulók fokozott balesetveszélynek vannak kitéve. Éppen ezért

nagyon fontos, hogy az iskolai oktatásban nagyobb hangsúlyt kapjon az elsősegélynyújtás,

egy bekövetkezett baleset esetén a sérültek szakszerű ellátása érdekében. Hiszen az elsősegély

egy azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy

hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt, ez-

zel csökkentve egy esetleges súlyosabb következmény kialakulásának valószínűségét.

Az elsősegélynyújtás ismereteinek tanulók általi elsajátítása, a szükséges tevékenységek

begyakorlása növeli az önbizalmukat és cselekvőképességüket. Az ott kapott alapos felkészí-

tés révén elkerülik a pánikot azáltal, hogy a megszerzett tudás és képesség segít uralkodni az

érzelmeiken.

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

– ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

– ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat;

– ismerjék fel a vészhelyzeteket;

– tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következménye-

it;

– sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

– ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

– sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

– a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és

jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;

– a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit;

– a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (pl. Egés-

zségnap) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos

legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításá-

nak elősegítése érdekében:

– Az alábbi tantárgyak esetében a tanmenetekben tervezett foglalkozásokra kerül sor;

– A tanév elején kötelezően megvalósítandó tanulói balesetvédelmi oktatásokhoz kap-

csolódóan elsősegélynyújtó gyakorlatra is sor kerül a szakmai gyakorlatok, illetve osz-

tályfőnöki órák keretében

– tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélke-

dőkbe;

– támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzé-

sekre való jelentkezését.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységfor-

mák szolgálják:

– Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tu-

dásanyagának, ilyen módon ez az oktatott tantárgyi tartalmak közül elsődlegesen az


osztályfőnöki, fizika, kémia, biológia, testnevelés tematikáihoz köthető. A helyi tan-

tervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó ismeretek:

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK

Biológia - rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

Kémia - mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

Fizika - égési sérülések

- forrázás

testnevelés - sportbalesetek ellátása (vérzések, húzódás, zúzódás, törés, fi-

cam, stb.)

– A 9– 12. és 9-11, illetve Ksz/11-Ksz/12 évfolyamokon az évente legalább egy-egy

osztályfőnöki órán feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési ba-

leset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a

mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaor-

vos, védőnő) segítségének igénybe vétele.

– Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

igény szerint elsősegély-nyújtó szakkör szervezése;

minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanu-

lóknak szakmai szervezetek bevonásával az őszi Aktív nap keretében;

évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással fog-

lalkozó projektnap (Egészségnap témanap) szervezése.


4. HELYI TANTERV

A pedagógia program ezen részében az adott képzési formák óratervei találhatók, az egyes

tárgyak részletes helyi tanterveit valamennyi képzési forma esetében a mellékletek tartalmaz-

zák.

4.1 Szakgimnázium (kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2014/2015-ös tanév-

ben kezdőkre érvényes)

A szakgimnáziumban a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7.

melléklet [6. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] melléklete alapján ven-

déglátóipar ágazatban folyik oktatás

Vendéglátóipar ágazat

Óraterv a kerettantervekhez – szakgimnázium: vendéglátóipar ágazat

Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. Ér. Oszt./csop.

Magyar nyelv és irodalom 4+1 4+1 4 4 K E

Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3 K E 9-12/2

Matematika 3 3 3+1 3+1 K E

Etika 1

Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek 2 2+1 3 3

K E

Fizika 2 2 1 V

Kémia 2 1

Biológia – egészségtan 2 2 1 V

Földrajz 2 1 -

Szakmai tárgyak 6+1 7 8+2 11+3 K E

Művészetek* 1 -

Informatika 1+1 +1 - 9-10/2

Testnevelés és sport 5 5 5 5 -

Osztályfőnöki 1 1 1 1 -

Szabadon tervezhető órakeret 4 4 4 4

Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35

Megjegyzés:

1.) K kötelező érettségi tárgy

2.) V választható érettségi tárgy

3.) E emelt szintű érettségire fölkészítő vizsgatantárgy

4.) 9-10/2 a csoportbontás időtartama/csoportok száma

5.) *A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultú-

ra és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan került feltöltésre a Művé-

szetek órakerete

6.) A szakmai tárgyak moduljait, a modulokhoz rendelt tantárgyait és óraszámait a Szakmai

program 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍ-

TÉS ÓRATERVE című fejezete tartalmazza. 7. A tantervek tantárgyainak egyes tananyagaiból integrált tartalmú tantárgyi modulok kerülnek

kialakításra. A modulok alkalmazásának részletes szabályozását az IMIP „A szakgimnázium 9-

12. osztályai integrált tananyagok szerinti oktatásának leírása” leírás tartalmazza.


4.2 Szakgimnázium (kifutó jelleggel utoljára a tanulmányaikat a 2017/2018-as tanévben

kezdőkre érvényes)

Szakgimnáziumi tantárgyi struktúra és óraszámok 2016. szeptember 1-étől kezdődően

Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., ágazatok esetében

Tantárgyak 9.

évf.

10.

évf.

11.

évf.

12.

évf.

9-12. óra-

szám ösz-

szesen

13.

évf.

13. évf. óra-

szám össze-

sen

Ér. Oszt.

/csop.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 - - K E

Idegen nyelv 4 4 4 4 556 4 124 K E 9-12/2

Matematika 3 3 3 3 417 - - K E

Történelem 2 2 3 3 345 - - K E

Etika - - - 1 31 - -

Informatika 2 2 - - 144 - - V 9-10/2

Művészetek - - 1 - 36 - -

Testnevelés 5 5 5 5 695 - - V

Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 - -

Kötelező komplex természettudomá-

nyos tantárgy 3 - - - 108 - -

Ágazathoz kapcs. tantárgy: Földrajz - 2 2 2 206 - - V E

Kötelezően választható tantárgy:

Szakmai tantárgy* - - 2 2 134 - -

Pénzügyi és vállalkozói ismeretek - 1 - - 36 - -

Érettségire épülő (fő) szakképesítés 8 8 7 7 (1045+453

)

1498

31 961

Érettségi vizsga keretében megszerez-

hető szakképesítés 3 4 3 3 - -

K E

Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 35

Tanítási hetek száma 36 36 36 31 31

Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

* Vendéglátóipar ágazat esetén a szakmai tantárgy a 11-12. évfolyamon: Termelés gyakorlata

* Turisztika ágazat esetén a szakmai tantárgy a 11-12. évfolyamon: Gasztronómia gyakorlata

Megjegyzés:





5.) A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret)

kerettanterveiből szabadon választhatóan került feltöltésre a Művészetek órakerete

6.) A mellékszakképesítés (Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés: szállodai recepciós,

illetve pincér) komplex szakmai vizsgája a 11. évfolyam végi május-júniusi vizsgaidőszakban kerül

megszervezésre

7.) A 2018. áprilisában adott nyilatkozatok alapján valamennyi 9-es vendéglátóipar és turisztika ágazatban és

10-es turisztika ágazatban tanuló diák a mellékszakképesítés (Érettségi vizsga keretében megszerezhető

szakképesítés) megszerzését választotta. Így a 12. osztályban az évfolyamok összenyitása eredményeként

történt tananyagátcsoportosítás miatt az érettségire épülő szakképesítésre (ágazati szakmai érettségire)

történő felkészítés zajlik a felszabaduló heti 3 órában.

8.) A szakmai tárgyak moduljait, a modulokhoz rendelt tantárgyait és óraszámait a Szakmai program 54 811

01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ, ILLETVE A 54 812 03 TURISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKE-

SÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE című fejezete tartalmazza.

9.) A tantervek tantárgyainak egyes tananyagaiból integrált tartalmú tantárgyi modulok kerülnek kialakításra.

A modulok alkalmazásának részletes szabályozását az IMIP „A szakgimnázium 9-12. osztályai integrált

tananyagok szerinti oktatásának leírása” leírás tartalmazza.


4.3 Szakgimnázium (a tanulmányaikat a 2018/2019-es tanévben kezdőkre érvé-

nyes)

Szakgimnáziumi tantárgyi struktúra és óraszámok 2018. szeptember 1-étől kezdődően

Vendéglátóipar XXVII., Turisztika XXVIII., ágazatok esetében

A B C D E F G H I J

9–12. évf. 13. évf. óra-

szám Ér.

Oszt.

/csop. 1. Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf.

összesen összesen

2. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 556 – – K E

3. Idegen nyelv 4 4 4 4 556 – – K E 9-12/2

4. Matematika 3 3 3 3 417 – – K E 9-10/2

5. Történelem 2 2 3 3 345 – – K E

6. Etika – – – 1 31 – –

7. Informatika 2 2 – – 144 – – V 9-12/2

8. Művészetek 1 – – – 36 – –

9. Testnevelés 5 5 5 5 695 – – V

10. Osztályfőnöki 1 1 1 1 139 – –

11. Kötelező komplex természettudományos

ta tantárgytantárgy 3 – – – 108 – –

12. Ágazathoz kapcs. természettudományos

tantárgy: Földrajz 2 2 2 – 216 – – V E

13.

Kötelezően választható tantárgy*: Szak-

mai tantárgy – – 2 2 134 – –

14. Pénzügyi és vállalkozói ismeretek – 1 – – 36 – –

15. Szakmai tárgyak órakerete 8 12 11 12 1488 31 961 K E** 9-12/2

16. Szabadon tervezhető órakeret – – – – – 4 124

17. Rendelkezésre álló órakeret/hét 35 36 35 35 – 35 –

18. Tanítási hetek száma 36 36 36 31 – 31 –

19. Éves összes óraszám 1260 1296 1260 1085 4901 1085 1085

* Vendéglátóipar ágazat esetén a szakmai tantárgy a 11-12. évfolyamon: Termelés gya-

korlata

* Turisztika ágazat esetén a szakmai tantárgy a 11-12. évfolyamon: Vendégfogadás.

**Turisztika ágazatban: turisztika ismeretek

** Vendéglátóipar ágazatban: vendéglátóipari ismeretek

Megjegyzés:





5.) A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra

és médiaismeret) kerettanterveiből szabadon választhatóan került feltöltésre a Művésze-

tek órakerete.

6.) A szakmai tantárgy kertében elsajátítható mellékszakképesítésre történő felkészítés

(szállodai recepciós, illetve pincér) abban az esetben szervezhető meg, amennyiben az

adott ágazatban érintett tanulók legalább 60%-a vállalja a mellékszakképesítés

megszerzését.


7.) A szakmai tantárgy kertében elsajátítható mellékszakképesítés komplex szakmai

vizsgája a 11. évfolyam végi május-júniusi vizsgaidőszakban kerül megszervezésre.

8.) Azon tanulók esetében, akik nem választják a mellékszakképesítés megszerzését, a 11.

évfolyamon a mellékszakképesítés megszerzésére fordítható órakeretben (turisztika

ágazat 8 óra, vendéglátóipar ágazat 10 óra) ágazati szakmai kompetenciák erősítése,

ágazati szakmai érettségi tárgyra vagy emelt szintű érettségire történő felkészítés zajlik.

A 12. osztályban az évfolyamok összenyitása eredményeként történt

tananyagátcsoportosítás miatt az érettségire épülő szakképesítésre (ágazati szakmai

érettségire) történő felkészítés zajlik a felszabaduló, ágazati szakmai kompetenciák

erősítésére fordítható órakeretben. Az órakeretben megtartott órák tananygatartalmát az

érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet által

rögzített Ágazati szakmai érettségi vizsgatárgyak határozzák meg, a kerettantervi

tartárgystruktúra alapján.

9.) A szakmai tárgyak moduljait, a modulokhoz rendelt tantárgyait és óraszámait a Szakmai

program 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ, ILLETVE A 54 812 03 TU-

RISZTIKAI SZERVEZŐ, ÉRTÉKESÍTŐ SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE című

fejezete tartalmazza.

10.) A tantervek tantárgyainak egyes tananyagaiból integrált tartalmú tantárgyi modulok

kerülnek kialakításra. A modulok alkalmazásának részletes szabályozását az IMIP „A

szakgimnázium 9-12. osztályai integrált tananyagok szerinti oktatásának leírása” le-

írás tartalmazza.

https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak#2


4.4 A felnőttoktatás programja

1. Helyzetelemzés A köznevelési törvény a felnőttoktatást a tanuló elfoglaltságához igazodó iskolai neve-

lésként és oktatásként szabályozza. Azok vehetnek részt benne, akik már nem tankötele-

sek, nappali rendszerű iskolai oktatásban nem tudnak vagy nem akarnak részt venni, olya-

nok a munkahelyi, családi körülményeik, iskolai tapasztalataik, (esetleg kudarcaik), hogy

a hagyományos módon nem tudják elvégezni, befejezni tanulmányaikat.

Az oktatással foglalkozó elemzések, statisztikák szerint az utóbbi években folyamato-

san növekedett az érdeklődés a felnőttoktatás iránt, főleg a társadalom nagyobb elvárásai,

az átalakuló munkaerőpiac támasztotta igények miatt.

2. Célok, feladatok Cél: a tanulók felkészítése a sikeres érettségi vizsgára.

Feladat: az ismeretek átadására a tanulók igényeihez, körülményeihez, céljaihoz iga-

zodó legrugalmasabb oktatási formák biztosítása.

3. A képzés

A 2014/2015-ös tanévtől felmenő rendszerben a kerettantervek kiadásának és jóváha-

gyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 34/2014.

(IV. 29.) EMMI rendelet 11. – 13. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez –

mellékleteként kiadott kerettantervek kerülnek alkalmazásra (szakiskolát végzettek közép-

iskolája). A 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelet értelmében ezek a 2016/2017-es tanévtől

felmenő rendszerben kivezetésre kerültek - helyüket a 15. melléklet szakközépiskolai ke-

rettantervei vették át.

A felnőttoktatás kerettantervei jelentős mértékben eltérnek a nappali rendszerű iskolai

oktatás kerettanterveitől, viszont a tanulmányi követelmények, beleértve az érettségi

vizsga követelményeit azonosak a nappali oktatás követelményeivel. A felnőttoktatásban

is lehetősége van a tanulónak választani, hogy középszintű, vagy emelt szintű érettségi

vizsgára készül fel. Az ehhez szükséges emelet óraszámot legfeljebb a nappali munka-

rend szerinti oktatásban lehet biztosítani. Az esti-levelező oktatásban a tanuló egyéni fel-

készülés keretében tud elmélyültebben foglalkozni a tananyaggal, és az emelt szintű vizs-

gára felkészülni.

A felnőttoktatásban a tanuló – azáltal, hogy képzési formát választ – önmaga dönti el,

hogy milyen módon kívánja teljesíteni tanulmányi kötelezettségét.

Iskolánk felnőttoktatási kínálata tartalmazza az esti és a nappali munkarend szerinti

képzést.

Képzési típusok:

– nappali munkarend heti 5 nap, 35, illetve 36 óra

– esti munkarend heti 3 nap, 18 óra

Képzési formák:

– nappali tagozat 2 éves szakközépiskola (2016/2017-től felmenő rendszerben)

– esti tagozat 2 éves szakközépiskola (2016/2017-től felmenő rendszerben)


A tanulók jelentkezésének feltételei

A tanulók jelentkezésének feltételei:

A szakközépiskolában folyó érettségi vizsgára felkészítő kétéves képzésben csak iskolai

rendszerű képzésben államilag elismert szakképesítést szerzett tanuló folytathatja tanul-

mányait.

4. Értékelési rendszer

A felnőttoktatás külön rendelkezései értelmében a tanulók magatartását, szorgalmát érté-

kelni nem kell.

A tanulmányi teljesítmény értékelése:

– a nappali és esti tagozaton folyamatosan értékeljük a tanulók tudását (a nappali kép-

zésben elfogadott elvek alapján)

TANTÁRGYAK ÉS ÓRASZÁMOK A SZAKKÖZÉPISKOLAI KÉPZÉS ÉRETTSÉGI VIZSGÁRA FELKÉ-

SZÍTŐ (12–13.) ÉVFOLYAMAI SZÁMÁRA A 2016/2017-ES TANÉVTŐL KEZDŐDŐEN FELMENŐ

RENDSZERBEN

Évfolyam/

Tantárgyak

12.

Nappali ta-

gozat

13.

Nappali ta-

gozat

12.

Esti tagozat

13.

Esti tagozat

Magyar nyelv és irodalom 6 6 3+0,5 3+0,5

Idegen nyelv* 6 6 3 3

Matematika 6 6 3+0,5 3+0,5

Történelem, társadalmi és ál-

lampolgári ismeretek 4 5 3 3

Természetismeret 2 – 1 –

Biológia§ +1 +2 V +1 +2 V

Földrajz§ +2 +3 V +1,5 +1,5 V

Informatika 2 2 1+0,5 1+0,5 V

Testnevelés és sport 5 5 V – –

Osztályközösség-építő program 1 1 – –

Szabadon tervezhető órakeret 3 5 4 5

Összesen (közműveltségi óra-

számok) 35 36 18 18

*csoportbontásban

§2 A 22/2016. (VIII. 25.) EMMI rendelettel módosított 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 15.

számú mellékleteként kiadott kerettantervek alapján, a szabadon tervezhető órakeret terhére, a

választható érettségi tárgyak számának bővítése érdekében került az óratervbe


4.5. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök ki-

választásának elvei, beleértve a tankönyv térítésmentes igénybevétele biztosításának kö-

telezettségét

A tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök kiválasztásának első lépése a helyzet-

elemzés. Össze kell gyűjteni a forgalomban lévő, az oktatáshoz szükséges kiadványokról szó-

ló információikat. A tevékenységet a tanulmányi segédletek esetében a tankönyvrendelésért

felelős általános tagintézményvezető-helyettes az iskolai könyvtárossal együttműködve végzi,

munkájába bevonja a többi tanárt is. Rendezi az iskolába érkező ajánlatokat, tankönyv- és

taneszközbemutatókról szóló értesítéseket. Megszervezi a bemutatókon való részvételt. Fo-

gadja a tankönyvkiadók referenseit, tájékozódó megbeszéléseket folytat velük.

Összegyűjti a taneszköz ajánlatokat, a tanárok részéről érkező igényeket. A tanári munka-

csoportok (egy osztályban tanítók közössége) megfogalmazzák igényeiket a milyen típusú

tankönyvekre, tanulmányi segédletekre, taneszközökre van szükség, amelyek leginkább meg-

felelnek a tanítás-tanulás támasztotta követelményeknek.

A tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyvek felvételét javasolhatja, amelyek

megfelelnek az alkalmazott tanterv alapján kialakított helyi tantervnek, illetve szakmai prog-

ramnak és amelyek a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen és felmenő rendszerben

használhatnak.

A tankönyvfelelős minden év június10-éig felméri, hány tanulónak kell, vagy lehet biztosí-

tani a tankönyvellátást az iskolai könyvtárból történő tankönyvkölcsönzés útján, továbbá há-

nyan kívánnak használt tankönyvet vásárolni. A tagintézményvezető tájékoztatja a szülőket

arról, hogy a köznevelési törvény alapján kik jogosultak térítésmentes tankönyvellátásra, va-

lamint várhatóan kik jogosultak ingyenes tankönyvellátásra. Az iskolába belépő új osztályok

tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni.

A szülők az ingyenes tankönyv iránti igényüket igénylőlapon jelezhetik. Az igénylőlap be-

nyújtásával egyidejűleg be kell mutatni az ingyenességre való jogosultságot igazoló iratokat.

A bemutatás tényét az iskola rávezeti az igénylőlapra.

4.6. A Nemzeti alaptantervben (a továbbiakban: Nat) meghatározott pedagógiai felada-

tok helyi megvalósításának részletes szabályai

A szóban forgó részletes szabályok részben a helyi tantervekben szereplő tantárgyak tan-

tárgyi bevezetőjében, részben a tananyagban kerülnek meghatározásra az alábbi területeken:

a tantárgy fejlesztési területeinek nevelési céljai

a tantárgynak a kulcskompetenciák fejlesztésében betöltött szerepe

az adott pedagógiai szakaszban a tantárgy sajátos fejlesztési követelményei

pedagógiai eljárások, módszerek, szervezési- és munkaformák

4.7. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) alapján az iskola a nappa-

li rendszerű iskolai oktatásában a 2012/2013-as tanévtől a 9. osztálytól kezdődően felmenő

rendszerben azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezte a mindenna-

pos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében. Azon tanulók esetében akik versenyszerűen

sporttevékenységet folytatnak, szintén ezen törvény 27. § (11) (c) pontjába foglalt feltételek

szerint szintén legfeljebb két óra váltható ki a heti öt testnevelés órából.


4.8. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasz-

tás szabályai, beleértve az emelt szintű érettségire történő felkészítés szabályait

A tanulók a Pedagógiai Programban rögzített óratervek szerinti órákat látogathatják. Az in-

tézmény emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítést a 11-12. évfolyamokon vállal olyan

módon, hogy, fenntartja a középszintű érettségi vizsga választhatóságát. A tanulóknak minden

tanév május 20-ig kell leadni az óratervekben foglaltak szerint megválasztott érettségi tárgyak

felkészítési szintjét.

Az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítő csoportok indításának feltétele, hogy a

jelentkezők létszáma vizsgatárgyanként legalább 10 fő legyen.

A tanuló a tanév első hónapjában meghirdetett – az érdeklődés előzetes felmérése alapján –

szakkörökre, órarenden kívüli tevékenységekre írásban, osztályfőnökén keresztül

jelentkezhet. A szakkörök legalább tíz fő esetén indulnak.

A jelentkezést követően a foglalkozásokon a részvétel kötelező.

A nappali tagozatos tanulók esetében pedagógusválasztás csak az emelt szintű érettségi

előkészítők és szakkörök esetében lehetséges.

Az esti tagozaton tanulók a beiratkozás alkalmával élhetnek a tantárgyválasztás jogával.

Ezt a jogukat csak a Pedagógiai Program részét képező helyi tanterv által felkínált keretek

között gyakorolhatják. A tantárgyválasztás módosítására a tanév megkezdéséig van lehetőség.

A tanulót valamely tantárgy óráinak látogatása alól csak szülői, nagykorú tanuló esetén a

tanuló által benyújtott kérelemre lehet mentesíteni, vagy ha nevelési tanácsadó/tanulási képes-

séget vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság által kiállított szakvélemény kifejezetten

ezt tartalmazza. A magántanulót a tanórák látogatása alól fel kell menteni. A korábbi tanul-

mányok beszámítására vonatkozó kérelmek leadási ideje minden évben szeptember 30. A ké-

relmeket az osztályfőnökök gyűjtik össze és ezt az érintett szaktanároknak is véleményezniük

kell. A magántanulói jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmek leadási határideje minden

évben szeptember 30. vagy a tanében bekövetkezett, a kérelem okának kiderülését követően

15 napon belül.

4.9 A középszintű érettségi témakörei, az emelt szintű érettségi vizsga követelményei

A középszintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai Program 9. számú melléklete tar-

talmazza részletesen, valamint elérhetők az iskola honlapján a http://hansagiisk.hu oldalról

kiindulva, a Letöltés lapon. A közép- és emelt szintű érettségi vizsga követelményeit tartal-

mazó 40/2002. (V.24) OM rendelet kinyomtatva az iskola könyvtárában megtalálható, vala-

mint a https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak oldalról le-

tölthető.

4.10. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő elle-

nőrzési és értékelési módját, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formáit, valamint a

magatartás és szorgalom minősítésének elvei

A tanulók értékelésével kapcsolatban a következő elveket tekintjük lényegesnek:

- személyre szóló legyen,

- ösztönző legyen,

- ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű,

- a szóbeli és írásbeli értékkelés megfelelő arány biztosítva legyen,

- folyamatos és kiszámítható legyen,

- megfelelő légkörben történjen.

A tanév elején az egyes tantárgyak követelményeit, illetve azok teljesítésének minimális

szintjét meg kell ismertetni a tanulókkal és fogadó órákon a szülőkkel. Az egységes követel-

ményeket megváltoztatni csak tantestületi döntéssel lehet, azokat valamennyi tanárnak tarta-

nia kell magát.

http://hansagiisk.hu/

https://www.oktatas.hu/kozneveles/erettsegi/erettsegi_vizsgatargyak


4.10.1 A tanuló tanulmányi munkájának értékelése

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54.§. értelmében a tanulók telje-

sítményét, előmenetelét évközben rendszeresen érdemjeggyel értékeljük, félévkor és tanítási

év végén osztályzattal minősítjük, jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

Lényegesnek tartjuk, hogy minden órán legyen valamilyen értékelés, amelynek formái a kö-

vetkezők lehetnek:

- folyamatos megfigyelés, korrekció,

- szóbeli számonkérés,

- írásbeli, feladatlapos számonkérés,

- írásbeli témazáró,

- diagnosztizáló (állapotfelmérő) értékelés,

- kísérlet elvégzésének, elemzésének értékelése (pl. fizika, kémia stb.),

tudósok életútjának bemutatására szolgáló kiselőadások értékelése,

illetve bármilyen témájú kiselőadás értékelése,

- csoportmunka értékelése,

- egyéb, tanórán kívüli munkák értékelése (pl. versenyfeladatok, szorgalmi

feladatok megoldása, versenyeken való eredményes részvétel),

- otthoni önálló munka, egyéni kutatómunkán alapuló feladatok – házi dolgozat,

bemutató, előadás – értékelése.

A tanulónak félévenként legalább három érdemjegyet kell kapnia tantárgyanként. A témák

végén témazáró dolgozattal értékelünk, amelynek időtartama egy tanítási óránál rövidebb nem

lehet és amelynek érdemjegyét súlyozottan vesszük figyelembe a félévi és év végi osztályza-

tok megállapításánál (A témazáró dolgozatok jegyei az átlag meghatározásánál két jegynek

számítanak).

Az otthoni önálló munkán, egyéni kutatómunkán alapuló feladatok – házi dolgozat, bemu-

tató – értékelése, amennyiben a 4.15-ban (az iskolai írásbeli, szóbeli gyakorlati beszámoltatá-

sok, az ismeretek számonkérésének rendje) rögzítettek szerint a tanuló továbbhaladása szem-

pontjából kiemelt jelentőségű, témazáró dolgozat jegynek felel meg. Amennyiben a tanuló a

kiadott munkát nem készíti el, az elégtelen minősítést követően a feladat elkészítését mindad-

dig újra ki kell adni az érintett tanulónak, új határidővel, amíg az előírt követelményeknek

megfelelően be nem nyújtja azt.

Félévkor, valamint év végén legalább elégséges osztályzatot az a tanuló kaphat, akinek a

kapott érdemjegyi átlaga 1,6-nél nem kevesebb és a témazáró dolgozatok legalább 50%-át

megírta. Ez utóbbi feltétel nem teljesülése esetén a tanuló csak az esetben osztályozható, ha az

osztályozó konferencia időpontjáig osztályozó vizsgát tesz.

A félévi értesítőbe, illetve évvégén a bizonyítványba a kiemelkedő tantárgyi teljesítményt

dicsérettel ismerjük el.

A szakközépiskolai szakképzési évfolyamain folyó közismereti oktatás során a tanulók tel-

jesítményét, előmenetelét évközben következő módon mérik a pedagógusok a szakközépisko-

lai közismereti kerettantervek ajánlása alapján:

Az egyes tantárgyi modulok értékelése és minősítése: Az integrált tantárgyi modulok érté-

kelésére és minősítésére vonatkozó tudnivalók a „5.9.1. A képzés egyedi vonásai; integrált

oktatás” című részben találhatók meg.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 54.§. (8) értelmében: „Ha a tanuló

gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységé-

vel összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője

értékeli a (2) bekezdésében foglaltak szerint. A tanuló félévi és év végi osztályzatát a gyakor-


lati képzés szervezője állapítja meg és a nevelőtestület dönt a tanuló magasabb évfolyamba

lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.”

4.10.2. A magatartás és szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei

A magatartásjegy a tanárokkal és tanulótársakkal szemben tanúsított viselkedés, a közösségi

munka értékmérője. Ide tartoznak a különböző - nem tanórai - tevékenységek.

Példás: Viselkedése ellen kifogás nem merül fel. Az osztályközösséget pozitív irányba befo-

lyásoló tagja. Nemcsak jó ötletei vannak, azokat meg is valósítja. Mindig számítani lehet rá.

Igazolatlan órája nincs. Bukott tanuló nem kaphat példás magatartás osztályzatot.

Jó: Viselkedése ellen kifogás nem merül fel. A rábízott feladatokat végrehajtja, de nem kez-

deményez.

Változó: Viselkedése nem mindig felel meg a követelményeknek. Igazolatlan órái: maximum

6-7. tagintézményvezetői vagy osztályfőnöki figyelmeztetése van.

Rossz: Társaival és tanáraival szembehelyezkedik, zavarja a munkát. Igazolatlan órái: 10-nél

több. Tagintézményvezetői vagy nevelőtestületi figyelmeztetése van. Súlyos fegyelmi vétsé-

get követ el (pl. rongálás, lopás, verekedés).

Ha valakinek osztályfőnöki figyelmeztetése vagy 1-2 igazolatlan órája van; az osztályfő-

nök és az osztályközösség döntse el, kaphat-e „jó” osztályzatot.

Tagintézményvezetői vagy tantestületi figyelmeztetéssel büntetett tanuló nem lehet "válto-

zó"-nál jobb magatartású.

Szorgalomjegy a tanuláshoz való viszony értékmérője (képességekhez viszonyítva). Pluszként

idetartozik a tanulmányi versenyeken való részvétel, órai kiselőadások, stb.

Példás: mindent megtesz a jó eredményekért, egyes tantárgyakból plusz munkát végez.

Jó: nincs kivetnivaló a tanuláshoz való hozzáállásában, de nem tesz meg minden tőle telhetőt.

Változó: teljesítménye ingadozik, bizonyos tantárgyakat elhanyagol, esetleg egy-két tan-

tárgyból bukásra állt az osztályozó értekezlet előtt.

Hanyag: elhanyagolja kötelességeit, egy vagy több tárgyból bukik (esetleg egyből sem, de az

utolsó pillanatig bukásra állt és a képességei alapján sokkal többre lenne képes).

4.10.3 Továbbhaladás

4.10.3.1 Továbbhaladás, a magasabb évfolyamra lépés feltétele

Magasabb évfolyamba csak az a tanuló léphet, aki az előző évfolyam tantárgyi követelmé-

nyeit sikeresen teljesítette és hiányzásai nem haladják meg a törvényi előírásokban meghatá-

rozott mértéket.

- Amennyiben a tanuló a tantervi követelményeket valamely tantárgyból nem teljesítette

javítóvizsgát köteles tenni. Szakmai gyakorlatból akkor tehet javítóvizsgát, ha a neve-

lőtestület azt engedélyezte. Azon tanulók esetében is a nevelőtestület dönthet a to-

vábbhaladásról,

- akiknek az igazolt és igazolatlan mulasztásuk a 250 tanítási órát meghaladta, és emiatt

nem voltak kellő számú érdemjeggyel osztályozhatók.

- A tanuló hiányzása valamely tantárgyból az éves óraszám 30 %-át meghaladta, és

emiatt nem voltak kellő számú érdemjeggyel osztályozható

A nevelőtestület a fenti esetekben osztályozóvizsgára kötelezheti a tanulót. Az osztá-

lyozóvizsgát akkor tagadhatja meg a nevelőtestület, ha a tanuló igazolatlanul mulasz-

tott óráinak száma meghaladja az igazoltan mulasztott órák számát.

A szakképzésre vonatkozóan a szakképzési törvény az irányadó.


4.10.3.2. A tanulmányi követelmények egy tanévnél rövidebb idő alatti teljesítése A tanuló – kérelmére - a tanév követelményeit rövidebb idő alatt is teljesítheti. Ennek fel-

tétele, hogy a tantestület által meghatározott időpontban, az évfolyam óratervében szereplő

tantárgyakból sikeres osztályozó vizsgát tegyen.

4.11. Az osztályba sorolás, a csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének

elvei

Az egyes években felvett tanulók létszámát és a kialakított osztályok számát a Megyei Fej-

lesztési és Képzési Bizottság javaslata alapján a miniszter által hozott döntések, a mindenkori

beiskolázási terv, a jelentkezettek létszáma és az iskola személyi és infrastrukturális lehetősé-

gei együttesen határozzák meg.

4.11.1. A tanulók osztályba sorolásának elvei

- a tanulók életkora megfeleljen a törvényi előírásoknak,

- az osztályba sorolás fő szempontja, hogy a tanuló milyen képzési irányt választott.

4.11.2. A csoportbontás szempontjai - Idegen nyelv tanításánál a 9. évfolyamokon a csoportbontás a választott idegen

nyelv szerint valósul meg felmenő rendszerben. Kezdő és haladó nyelvi csoporto-

kat hozunk létre az osztályokon belül (optimális létszám: min. 8, max. 18 fő).

Továbbra is megvalósítjuk - amennyiben ez szükséges - az évfolyam szintű idegen

nyelvi csoportbontást a nagyobb hatékonyság és az igények jobb kielégítése érde-

kében.

- A tantervben meghatározott egyes szakmai és közismereti tárgyak oktatása szintén

csak csoportbontásban valósítható meg, e tárgyaknál osztályonként maximum há-

rom csoportot szervezünk, a minimális csoportlétszám 8 fő. A szakgimnáziumi

osztályok esetében az egyes szakmai tárgyak oktatásában az intézmény az évfo-

lyam szintű csoportbontásokat preferálja.

4.12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek

Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képessé-

gek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának is-

merete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató

programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszün-

tetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint el-

érésére, megtartására.

4.12.1. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének fő célja

Az oktatás területén

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, szerepének népszerűsí-

tése, és tudatosítása az iskolás korú fiatalok körében.

– Minőségellenőrzés

Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése.

– Minőségbiztosítás

Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy a szükséges fitness szint „kell” értékét el-

érje és megtartsa.

– A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása.

A sportági elméleti ismeretek önálló, tudatos alkalmazása, folyamatos népszerűsítése, gyakor-

lása.


Az egészségügy területén

Az iskola orvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a

testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a

tanulók funkcionális állapotáról, a leglényegesebb kondicionális képességek alapján.

A primér prevenció alapja a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos – pedagógus

együttműködés.

4.12.2. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei

Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, amelyet mindenekelőtt az álló-

képesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak

meg.

Az erőnlét két legfőbb meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordi-

nációs és a kondicionális képességek.

A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzése, mellyel végső so-

ron a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának pontosságát javítjuk. Fejlődése szoros

összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődésével.

A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom

ereje, gyorsasága és állóképessége, vagyis a kondicionális képességek.

Iskolánkban az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére az OM által 2000-ben a ren-

delkezésünkre bocsátott „Hungarofit” tesztrendszert, és az ehhez kapcsolódó segédkönyvet és

számítógépes programot használjuk.

Ez a tesztrendszer kiegészítő vizsgálatában méri és értékeli az optimális testtömeget és az

attól való eltérést.

Alapvizsgálatában méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicioná-

lis képességeket:

– az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb

mérőszáma

– azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk

során a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek

leggyakoribb okozói.

A fizikai fitness önmagában is értékelhető, de célszerű a vizsgálatokat kiegészíteni egyéni vo-

natkozású információkkal is (pl. edzés, versenysport, életvitel)

A vizsgálatokat az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján végezzük.

4.12.3. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérési módszere

A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján

értékelhetjük:

I. Aerob vagy alap-állóképesség mérése:

– 2000 m-es síkfutás

II. Izomerő mérése

1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése (dinamikus ugróerő)

– helyből távolugrás páros lábbal

2. A kar-, törzs- és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő)

– kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával

3. A kar-, törzs- és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő)

– egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával

4. A vállövi- és a kar-izmok erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség)

– mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig


5. A csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség)

– hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig.

6. A hátizmok erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség)

– hason-fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig

4.12.4. Általános vizsgálati szempontok

1. A felmérések megkezdése előtt a tanulóknak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gya-

korlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal.

2. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni.

3. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján

történik.

4. A kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izom-

erő mérésére alkalmazott próbákkal kell kezdeni.

5. A dinamikus erő mérésére alkalmazott próbáknál legalább három kísérleti lehetőséget kell

biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértéket számolni.

6. A mérések és az értékelés során el kell érni azt, hogy a tanulók megszerezzék azokat az

ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, a pillanat-

nyi fittségi állapot ellenőrzéséhez.

4.12.5. A testnevelők által elvégzendő feladatok

Egységes minőségellenőrzés

A tanév elején és a tanév végén mérik a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus

próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a

minősítést elvégezni.

Egységes minőségbiztosítás

Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek terén mu-

tatkozó esetleges hiányokat, és törekedni kell azok mielőbbi felszámolására, illetve a „kell”

szint megtartására.

Folyamatos visszacsatolás

A tanulók aktív közreműködésével a rendszeres testedzés hatásának elemzése. A pillanatnyi

fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésé-

nek, akaratának és önbecsülésének fejlesztése.

Adatok nyilvántartása

Az egyéni adatlapok vezetése, a mért adatok kiértékelése. Osztályonkénti összesítő adatlapok

elkészítése


4.13. Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek, az iskola környezeti nevelési

programja

4.13. 1. Helyzetelemzés, helyzetkép:

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból:

Az iskolában jelenleg a tantestület egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési

kérdésekkel a tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt

vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A

környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol csak nagyon fokozatosan és

lépésenként haladunk előre. A további munkában is szükség van az iskolavezetőség, a

tapasztaltabb és a fiatal kollégák együttműködésére.

A környezeti nevelés színterei iskolánkban:

A) Hagyományos tanórai oktatásszervezésben:

A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonat-

kozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel.

Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diá-

koknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át ismereteinket,

de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audio-

vizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű ta-

nításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat sze-

rezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környe-

zet megóvásáért.

Célunk az alapkompetenciák fejlesztése: információszerzés, információfeldolgozás,

rendszerezés, figyelemfejlesztés, hatékony kommunikáció, gondolkodóképesség, logikai

viszonyok megítélésének képessége, rendszerező képesség, valamint az egészségvédő ké-

pesség s a már említett környezettudatosság kialakítása. Tanuljanak meg csoportban dol-

gozni, csapatként együttműködve, odafigyelni egymásra, egymást segíteni. Képesek le-

gyenek a társadalmilag elfogadott magatartási normákat betartani csoporton belül . A cso-

portmunka segíti a másság elfogadását, a toleráns viselkedés kialakulását is.

B.) Nem hagyományos tanórai keretben:

- A gyerekek olyan versenyeken indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem a téma,

így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Pl. Kitaibel Pál Biológia Verseny Víz Világnapja vá-

rosi vetélkedő, gólyanapon környezetvédelmi vetélkedő, szelektív hulladékgyűjtés, Curie

Környezetvédelmi Emlékverseny.

- A diákok és a tanárok közösen ankétokon, előadásokon vesznek részt. Pl. Parlagfű ankét.

- Helyi iskolai vetélkedőt szervezünk a Legtisztább és legszebb osztály címért

- Rendszeres látogatói vagyunk a Szegedi Vadasparknak, ahol a Zooiskola előadásokkal

várja a tanulóinkat, a Parasztudvar megtekinthető, szakkörökön, hétvégi családi napokon

veszünk részt.

- Kiállításokat rendezünk a jeles napokra: A Föld Napján rajzkiállítást.

- Az ÖKO-PANNON Kht. évente rendszeresen szervez Szegeden szelektív hulladékgyűj-

tési road show-t, s ezeken a rendezvényeken pavilont állítanak fel, melyben a szelektív

hulladékgyűjtésre tanítanak illetve az újrahasznosításra mutatnak példákat. Kiemelten tá-

mogatjuk tanulóink ezen rendezvényeken való részvételét.

- ÖKO iskolaként kiemelt figyelmet fordítunk a pályázatban rögzített vállalások teljesíté-

sére. Mindezek mellett a lehetőségek engedte határokon belül fokozatosan növeljük a ki-

alakított fűszerkert területét, amely megművelésébe bevonjuk a tanulókat. Az öntözéshez

az erre a célra kialakított tárolóban esővizet gyűjtünk. A konyhán keletkező, arra alkalmas

szerves hulladékot komposztáljuk.


4.13.2. Erőforrások:

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az

iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó kap-

csolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttmű-

ködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is.

A. Iskolán belüli együttműködés:

- Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával,

munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai nevelés ill. ok-

tatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, ki kell alakítanunk, illetve tovább

kell fejlesztenünk a egy osztályba tanítók közössége együttműködését. Azoknak a kollé-

gáknak, akik most kívánnak bekapcsolódni az iskolai környezeti nevelési munkába, a ta-

pasztaltabb kollégák tanácsokat, javaslatokat adnak.

- Diákok. Az iskola minden diákjának feladat, hogy vigyázzon környezetére és figyelmez-

tesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákön-

kormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen

érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak.

- Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraik-

kal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el.

Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapok-

nak, a versenyeknek. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezet-

barát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében is. A tanórák környezeti tartalmát

a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek

áttekintése tagintézményvezető-helyettesi feladat lehet.

- Tanárok és szülők. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői

ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők erősítsék gyerme-

kükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Iskolánk-

ban ez egyrészt azon keresztül valósul meg, hogy az elsajátított viselkedési formákat, is-

mereteket otthon is alkalmazzák a tanulók, másrészt az egyes környezeti nevelési prog-

ramjaink anyagi fedezetét – a lehetőségeket figyelembe véve – a családok maguk is bizto-

sítják.

- Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Az iskola adminisztrációs és technikai

dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak. Az iskolai ad-

minisztráció területén fontos feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást

(pl. féloldalas papírlapok használata, kicsinyített és kétoldalas fénymásolás, digitális in-

formációáramlás). Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása

során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek fel-

kutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés

továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van.

Iskolán kívüli együttműködés:

- Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és

költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés- az iskola egész életén

belül – a környezeti programunk megvalósítása szempontjából is fontos. A

tagintézményvezetőnek feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legop-

timálisabb helyzet megteremtését elérje. Célunk, hogy a fenntartó a kötelező támogatáson

túl is finanszírozza az iskolai környezeti nevelési programokat.


- Környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények. A tanórai és tanórán kívüli környezeti

programot színesebbé és tartalmasabbá teszi a különböző intézmények látogatása. Isko-

lánk szempontjából kiemelkedően fontosak a múzeumok, az állatkertek és a nemzeti par-

kok. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő.

- Civil szervezetek. A civil szervezetek szakmai ismeretekkel és programjaikkal segítik

környezeti nevelési munkánkat. Tantestületünk több tagja rendszeresen részt vesz előadá-

saikon, továbbképzéseiken. Szükséges, hogy több, az egész tantestületet érintő környezeti

témájú előadás és foglalkozás legyen a jövőben. A civil szervezetekkel való iskolai szintű

kapcsolattartás tagintézményvezető-helyettesi feladat. A szaktanárok egyénileg alakítanak

kapcsolatot az egyes civil szervezetekkel.

- Hivatalos szervek. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környe-

zetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra,

véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet kialakításában.

Iskolai büfé:

Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata.

Fontos, hogy megőrizzük azt a helyzetet, hogy a büfé nem egy nagyvállalat része, hanem

egy, az iskolánkra szabottan működő önálló egység. Kívánatos, hogy legyen az egészsé-

ges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált

annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A

tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskolai

szülői munkaközössége végzi.

4.13.3. Hosszú távú célunk, jövőképünk:

Tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak.

Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani:

-a környezettudatos magatartást és életvitelt

-a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást

-a környezet értékei iránti felelős magatartást

-a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét

-a rendszerszemléletet

-tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését

-az egészséges életmód igényét és elsajátítatni az ehhez vezető módszereket

A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban: Például:

-alternatív, problémamegoldó gondolkodás

-ökológiai szemlélet, gondolkodásmód

-problémaérzékenység

-kreativitás

-tolerancia és segítő életmód

-vitakészség, kritikus véleményalkotás

-kommunikáció, média használat

-konfliktuskezelés és megoldás

-állampolgári részvétel és cselekvés

Tartsuk szem előtt, hogy egy gyereket képezünk minden órán és foglalkozáson, vagyis

fontos, hogy a diák fejében egységes rendszer alakuljon ki!


4.13.4. Konkrét célok: Rövid távú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok

megvalósításához milyen lépések vezetnek.

Új tervek:

- a tantestület tagjainak megnyerése a környezeti nevelési munkához

- tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemu-

tatása

- új környezeti nevelési irodalmak feldolgozásán alapuló foglalkozások szervezése: téma-

nap

Hagyományok ápolása:

-iskolanap szervezése az egész iskolai közösség számára

-drog-prevenciós program folytatása

-osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában

Szaktárgyi célok:

-a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre, pl. ember és kör-

nyezete

-a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon, pl. a környezetszennye-

zés hatása az épített környezetre, az emberre

-interaktív módszerek kipróbálása, pl. csoportmunka

-környezetvédelmi versenyre felkészítés

-multimédiás módszerek alkalmazása

-számítógép felhasználása a tanórákon

Célok az UNESCO-ban:

11. osztályos diákjaink egy multimédiás CD-t készítenek. UNESCO-ban megfogalma-

zott régi elv: a diákok ismerjék meg környezetük értékeit, természeti és kulturális javait.

4.13.5. Tanulásszervezési és tartalmi keretek:

Tanórán kívüli és tanórai foglalkozások:

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet köz-

vetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Minden

lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet ala-

kítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink:

- tanulmányi kirándulások

- akadályversenyek, városismereti versenyek

- kézműves foglalkozások, pl. egy-egy ünnephez kötötten

- pályázatok, újságkészítés, iskolarádió működtetése

- látogatás: múzeum, állatkert botanikus kert, nemzeti park, szeméttelep, hulladékégető,

gyufagyár, szennyvíztisztító

- iskolazöldítés

- jeles napok: Föld Világnapja, Víz Világnapja, A Tiszta Tiszáért, Környezetvédelmi Vi-

lágnap

- moduloktatás, projektek, pl. savas eső


4.13.6. Módszerek:

A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van

szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelé-

si céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt.

Fontos, hogy minden tanár kipróbálja ezeket a módszereket, melyek így válnak hitelessé.

Módszereink:

- kooperatív tanulási technikák

- projektmódszer

- közösségépítés

- kreatív tevékenység

- művész kifejezés

4.13.7. Taneszközök:

A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések jegyzékébe beépül a környezeti nevelés speciális eszközigénye.

4.13.8. Kommunikáció:

A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai.

Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink írott, hallott és látott média-irodalomban

kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek

legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől

különböztetni. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások mód-

szertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt-ezen képesség

napjainkban nélkülözhetetlen.

Iskolán belüli kommunikáció formái:

- kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel

- házi dolgozat készítése

- poszterek készítése és bemutatása

- faliújságon közölt információk készítése

- iskolarádió felhasználása híradásra

Iskolán kívüli kommunikáció formái:

-környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző lapokból

-környezeti problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása

-környezetvédelemről szóló rádió-és televíziós hírek feldolgozása, értékelése

-a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése

4.13.9. Továbbképzés:

Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell

tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést.

Az iskola továbbképzési programjába beépítve tanáraink részt vesznek a külső intézmények

által szervezett környezeti nevelési tanár-továbbképzési programokon.


4.14. A tanulók esélyegyenlőséget szolgáló intézkedések

4.14.1 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések általános célja Az intézményi esélyegyenlőségi program alapvető feladata, hogy elősegítse a Pedagógiai

Programban megfogalmazott nevelési, oktatási, képzési célok megvalósulását a hátrányos

helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanulói csoporton belül.

Ennek megfelelően biztosítsa az intézményben a szegregációmentesség és az egyenlő bánás-

mód elvének teljes körű érvényesülését az említett tanulói körben. A megfogalmazott elvek

érvényesülése érdekében, az intézménynek biztosítania kell a tanórai és a tanórán kívüli szol-

gáltatásaihoz való egyenlő hozzáférést. A napi gyakorlat szintjén kell megvalósítania a esély-

teremtést, a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálását.

A vezetés aktív szerepet vállal az iskola mindennapi életében, és azon dolgozik, hogy a

fenti, a küldetésnyilatkozatban és a Pedagógiai és Minőségirányítási Program célrendszerében

megfogalmazott stratégiai és hosszú távú célokat ismerjék a munkatársak, s képesek legyenek

ezekért együttműködően, felelősséget vállalva, aktívan dolgozni. Ez irányú erőfeszítések

eredményeként a dolgozók elkötelezettek, aktívak és motiváltak. Az iskolavezetés és a dolgo-

zók együttgondolkodása eredményeként létrehozták a közös értékrendet megfogalmazó

„Hanságis X parancsolat”, melyben rögzítésre kerültek a szegregációmentes, egyenlő bánás-

mód alapelvei is.

4.14.2 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések konkrét céljai - a beiratkozásnál, de legkésőbb szeptember 30-ig minél több tanulóról derüljön ki,

hogy milyen hátrányok sújtják

- Szülők teljes körű tájékozottságának javítása (HH, HHH, SNI meghatározásáról, szak-

értői lehetőségek, pályázati lehetőségek)

- a szülőkkel való kapcsolattartás erősítése

- tanításban, ismeretközvetítésben: a korábbi cselekvési tervek, folyamatszabályozások

felülvizsgálata, szükség esetén korrekciója.

- a tanulók egyéni fejlesztésének kiemelt fontosságú alkalmazása a hátránnyal sújtott

célcsoport esetében

- lehetőség biztosítása a külföldi tanulmányutakon való részvételre

- kompetencia-alapú tananyagok alkalmazása és fejlesztése, újszerű módszerek alkal-

mazása a napi tanítási gyakorlatban

- célirányos beiskolázások a kötelező továbbképzések keretében, a hátrányos helyzetűek

érdekeinek figyelembe vétele a humánerőforrás-fejlesztésben

4.14.3 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos felelősségek - A tagintézményvezető felelős azért, hogy az intézmény minden dolgozója, tanulója, a

szülők és a társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Intézményi esélyegyenlő-

ségi program, ismerjék és kövessék a benne foglaltakat. Az tagintézményvezető fele-

lőssége annak biztosítása is, hogy az intézmény dolgozói minden ponton megkapják a

szükséges felkészítést és segítséget a program végrehajtásához. Az egyenlő bánásmód

elvét sértő esetekben meg kell tennie a szükséges lépéseket.

- Az minőségügyi tagintézményvezető-helyettes felelős az Közoktatási intézményi

esélyegyenlőségi program megvalósításának koordinálásáért, a program végrehajtásá-

nak nyomonkövetéséért. Az általános tagintézményvezető-helyettes felelős az esély-

egyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálásáért.

- A tantestület minden tagja felelős azért, hogy tisztában legyen az egyenlő bánásmódra

és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokkal, biztosítsa a diszkriminációmentes

oktatást, nevelést, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjon minden alkalmat,

hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteit bővítő képzésen, egyéb programon

részt vegyen. A tantestület minden tagjának felelőssége továbbá, hogy ismerje a prog-


ramban foglaltakat és közreműködjön annak megvalósításában; illetve az esélyegyen-

lőség sérülése esetén jelezze azt a felettesének, illetve az illetékes munkatársának.

- Minden, az intézménnyel munkaviszonyban, szerződéses viszonyban álló, valamint

szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy ismerje a Közoktatási intézményi esély-

egyenlőségi programot és magára nézve is kötelezőként kövesse azt.

4.14.4 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló konkrét intézkedések A közoktatási esélyegyenlőséggel kapcsolatos konkrét intézkedések az intézmény Esély-

egyenlőségi intézkedési tervében találhatók meg.

Az Esélyegyenlőségi intézkedési tervben leírt feladatok végrehajtásának értékelésére éven-

te kerül sor. Az értékelés, valamint az évenkénti helyzetelemzés eredményei alapján kell a

következő évi Esélyegyenlőségi intézkedési tervet meghatározni.

Az Esélyegyenlőségi intézkedési tervet minden év december 31-ig kell elkészíteni. Az

Esélyegyenlőségi intézkedési terv készítésekor az értékelések mellett figyelembe kell venni a

tanulók, szülők az elégedettségmérés során a vonatkozó témában megfogalmazott vélemé-

nyét.

A intézkedési terv elfogadását megelőzően biztosítani kell a konzultáció és véleményfor-

málás lehetőségét a fenntartó, szülők, tanulók és a megvalósításban érintett szakmai partnerek

képviselői számára.

4.15. A tanuló jutalmazásával összefüggő, a tanuló magatartásának, szorgalmának érté-

keléséhez, minősítéséhez kapcsolódó elvek

A tanulókat vagy tanulói közösségeket jutalmazni lehet, ha az iskolai közösségi munkában ki-

emelkedő teljesítményt értek el, magatartásuk, szorgalmuk tanulmányi eredményük kiváló.

A jutalmazás egyéni vagy közösségi lehet, ennek tanév közbeni formái:

- szaktanári dicséret,

- osztályfőnöki dicséret,

- szakoktatói dicséret,

- tagintézményvezetői dicséret,

- nevelőtestületi dicséret.

A dicséretről a szülőt írásban, az ellenőrző útján tájékoztatja az osztályfőnök. A tanulókö-

zösség erről hirdetmény formájában kap tájékoztatást.

Tanév végén az egész évben kiemelkedő teljesítményt nyújtó, példamutató magatartást és

szorgalmat tanúsító tanulók

- tantárgyi teljesítményért,

- példamutató magatartásért,

- példamutató szorgalomért,

- dicséretben és könyvjutalomban is részesíthetők.

A képzés befejezésének évében a teljes képzési idő folyamán kiemelkedő nyi eredményt,

kiváló közösségi munkát végző, példamutató magatartású tanuló az „ Év diákja” kitüntető

címet és az ezzel járó arany medált kapja, melyet a diákönkormányzat és a nevelőtestület

szavaz meg. Ezt az elismerést iskolatípusonként (szakgimnázium, szakközépiskola, esti t.)

egy-egy diák kapja.

A kiemelkedő teljesítményt (tanulmányi, az iskola érdekében kiválóan végzett munka),

nyújtó, legkevesebbet hiányzó osztály, tanulócsoport közös dicséretben ill. jutalomban ré-

szesíthető. Ennek formái lehetnek: tanulmányi kiránduláshoz való hozzájárulás, kulturális

rendezvény díjának vagy a díj egy részének kifizetése). A jutalmazásra az iskola közössé-

ge előtt kerül sor.


4.16. Az iskolai írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámoltatások, az ismeretek számonkéré-

sének rendje Az írásbeli számonkérés történhet egy anyagrészre vonatkozó feladatlappal, ebben az eset-

ben nem kell erről a diákokat tájékoztatni és szóbeli felelet értékével egyenlő az írásbeli dol-

gozat osztályzata. Amennyiben több anyagrészt átölelő, nagyobb téma ismereteire vonatkozik

az írásbeli számonkérés, minden esetben a diákokat előre tájékoztatni kell ennek időpontjáról

és egy tanítási napon egy témazáró dolgozatnál több nem íratható. A dolgozatíratás szándé-

káról az osztályok tájékoztató füzetében tett bejegyzéssel tájékoztatják a szaktanárok

egymást. A témazáró dolgozatok értékelése során részletesen kell tájékoztatni a tanulókat az

értékelés szempontjairól.

4.17. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának el-

vei és korlátai Az egyes tantárgyak házi feladatait úgy kell megállapítani a szaktanároknak, hogy azok

igényelt felkészülési ideje átlagos képességű tanulót feltételezve – az írásbeli és szóbeli együt-

tesen – ne haladja meg a tárgyankénti fél órát.

A tanítási szünetekre lehetőség szerint az osztályt tanító tanárok egyeztetése alapján csak

annyi otthoni feladat adható, amely mellett a diákok pihenése, kikapcsolódása és feltöltődése

biztosított, vagyis ne haladja meg a hétköznap, következő órára föladott tananyagmennyisé-

get.

A tanulók számára egyéni kutatómunkán alapuló feladatok – házi dolgozat, bemutató, elő-

adás – adhatók. Valamennyi esetben részletesen ismertetni kell a diákok munkájával szemben

támasztott formai, tartalmi követelményeket, a fellelhető forrásokat, valamint megfelelő ha-

táridőt kell számukra biztosítani a munka megfelelő minőségben történő elvégzéséhez.

Amennyiben a tanulók továbbhaladása szempontjából kiemelten fontos szerepet kap az egyéni

kutatómunkán, otthoni felkészülésen alapuló feladatok elvégzése (pl. művészetismeret, Bor

modul záró dolgozat), a fenti szempontokat, valamint a tanmenetben rögzítésre került beadási

időpontokat az érintett szaktanárnak a tanév elején ismertetnie kell a tanulókkal.


5. SZAKMAI PROGRAM

A szakképző évfolyamokon az OKJ-s szakképesítések kerettantervei, valamint a szakképe-

sítések szakmai és vizsgakövetelményei alapján szervezzük a képzést.

A tanítási-tanulási folyamat szervezése során figyelembe vettük a szakképző intézményt

fenntartó helyi rendelkezéseit, a szülői szervezet állásfoglalásait, a gyakorlati képzés meg-

szervezésében közreműködő gazdálkodó szervezet igényeit.

A szakmai gyakorlati tantárgyak oktatása a szakmai és vizsgakövetelményekben megadott

tárgyi feltételek szerint berendezett és felszerelt tankonyha, egy cukrász tanműhely, egy tanét-

terem meglétét igényli, amely az előírt felszereltségben rendelkezésre áll.

A gazdálkodó szervezetnél folyó szakmai gyakorlati képzéshez szükséges eszközök és fel-

szerelések jegyzékét szintén a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményét kiadó rende-

let tartalmazza.

A tanulószerződés alapján végzett gyakorlati képzés tárgyi és személyi feltételeit a gazdál-

kodó szervezetnél az illetékes területi gazdasági kamara – adott esetben a szakképző iskola

bevonásával – ellenőrzi.

A pedagógiai program ezen részében az adott képzési formák óratervei találhatók, az egyes

tárgyak teljes szakmai tananyagát (szakmai programot) valamennyi képzési forma esetében a

mellékletek tartalmazzák.

5.1 A szakközépiskolai szakképző évfolyamok szakmai programjai

5.1.1. A szakmai képzés szervezésének általános elvei

A 9., 10. és 11., illetve a Ksz/11, Ksz/12 évfolyamokon az érvényben lévő szakmai keret-

tanterv, szakmai vizsgakövetelmények szerint történik a szakmai vizsgára való fölkészítés.

Fontos elem azonban, hogy a 2004/2005-ös tanévtől kezdődően a kabinetekben szakmai pro-

jektek segítségével történik a szakmai kompetenciák és szakmai elmélet egy részének – bele-

értve az idegen nyelvet is – elsajátítása. A projekt módszer szerint oktatás részletes elveit a

„6. Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek, a képzés egyedi vonásai” című fejezet „6.5. Projekt módszer alkalmazása a szakközépiskola 11. és 12. évfolyamán”

alfejezete tartalmazza.

5.1.2. A 3 éves, valamint a 2 éves 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Sza-

kács, 34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítések szakmai programja a 2013/2014-es

tanévtől kezdődően, utoljára a 2015/2016-os tanévben indult nappali képzés keretében

A képzések szabályozásának jogi háttere: A képzés tartalmára vonatkozó előírások az alábbiak szerint kerültek nyilvánosságra:

A szakmai program a

– a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény,

– a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény,

valamint

– minden szakképesítés esetében a hatályos szakmai kerettantervek és

– szakmai vizsgaszabályzatok

alapján készült.


A 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács, 34 811 05 Vendéglátó

eladó szakképesítések alapadatai

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás - turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVII. Vendéglátóipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 3

Elméleti képzési idő aránya: 30%

Gyakorlati képzési idő aránya: 70%

Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama:

3 évfolyamos képzés esetén a 9. évfolyamot követően 140 óra, a 10. évfolyamot követően 140

óra; 2 évfolyamos képzés esetén az első szakképzési évfolyamot követően 160 óra

A szakképzésekbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: alapfokú iskolai végzettség

vagy iskolai előképzettség hiányában

Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és

vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a 18. Vendéglátás - turisztika

szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában

Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: szükségesek

Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek

A szakképzés szervezésének feltételei

Személyi feltételek

A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC.

törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő

végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember

alkalmazható:

Tantárgy Szakképesítés/Szakképzettség

- -

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a

szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei

az alábbiak: nincs

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelésekre:

nincs,


5.1.2.1 A 3 éves, 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács, valamint 34

811 05 Vendéglátó eladó szakképesítések óratervei 2013/2014-es tanévtől kezdődően,

utoljára a 2015/2016-os tanévben indult nappali képzés keretében

5.1.2.1.1 A képzés szerkezete, a 3 éves cukrász, pincér, szakács, vendéglátó eladó szak-

képesítés időterve

Tantárgyak 9. 10. (2

hetente)

11. (2 he-

tente)

Közismeret kompetencitarületek

Idegen nyelvi Angol/Német (csop. bont.) 2 2 2

Tanulás (a moduláris óraszám terhére)* Tanulásmódszertan (csop. bont.) 1 0,5

Történelmi, szociális állampolgári Történelem és társadalomismeret 2 1

Természettudományos

Biológia 1,0 **

Földrajz 1,0 **

Fizika 0,5 **

Kémia 0,5 **

Digitális Informatika (csoportbontásban) 2

Matematikai Matematika (ebből 1 ó. cs.bont.) 2 1

Anyanyelvi Magyar nyelv és irodalom 2 1

Osztályfőnöki 1 1 1

Testnevelés 5 5 5

Heti közismeret 19 11 8

A szakmai modulok tananyaga tantárgyakhoz rendelve

Vendéglátó gazdálkodási ismeretek~ 2,5 1,5 1,5

Élelmiszerismeret 1 1,5 1,5

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5

Szakmai technológia elmélet 6 *** 1,5 1

Szakmai gyakorlat 3 2 2,5

Szakmai informatika 0,5 1

Szakmai idegen nyelv&

2 2

Munkahelyi gyakorlat 17,5 17,5

Heti szakmai: 16 25 27

Mindösszesen 35 36 35

Éves közismeret: 684 396 256

Éves szakmai elmélet 432 162 192

Éves gyakorlat 144 738 672

Nyári gyakorlat: 140 140 -

Közismeret óraszám összesen: 1336

Elmélet összesen (közism. nélkül): 786

Gyakorlat összesen: 1834

Szakmai összesen: 2620

Mindösszesen: 3956

Elmélet aránya: 30,0%

Gyakorlat aránya: 70,0%

A közismeret aránya az összes órához

képest: 33,8%

Megjegyzések:

* Tanulásmódszertan a moduláris óraszám terhére került elszámolásra

** Kéthetente 1-1 óra "projekt nap" keretében

*** Ebből 2 óra gyakorlat igényes elmélet

~ Ebből az utolsó (11.) évben heti 0,5 óra Foglalkoztatás II.

& Az utolsó (11.) évben Foglalkoztatás I.


5.1.2.1.2 A 3 éves képzés szakmai óraszámai modulokba rendezve

szakma

tantárgy

modul

Vend.

gazd.

ismeretek

Élelmi-

szerism.

Szakmai

techn.

elmélet

Gyakorlat

igényes

elmélet

Szakmai

idegen

nyelv

Infor-

matika

gyak.

Tanm/

Munk

gyak

modul

összesen

Vend.

gazd.

ismeretek

Élelmi-

szerism.

Szakmai

techn.

elmélet

Gyakorlat

igényes

elmélet

Szakmai

idegen

nyelv

Infor-

matika

gyak.

Tanm/

Munk

gyak

modul

összesen

Vend.

gazd.

ismeretek

Élelmi-

szerism.

Szakmai

techn.

elmélet

Gyakorlat

igényes

elmélet

Szakmai

idegen

nyelv

Infor-

matika

gyak.

Tanm/

Munk

gyak

modul

összesen

11500-12 18 18 0 0

11499-12 0 0 16 16

11497-12 0 0 64 64

10044-12 36 36 54 54 48 48

10045-12 90 90 54 54 32 32

10046-12 72 72 0 0

10043-12 144 216* 140 500 54 90* 18 770 932 32 80 32 560 704

11500-12 18 18 0 0

11499-12 0 0 16 16

11497-12 0 0 64 64

10044-12 36 36 54 54 48 48

10045-12 90 90 54 54 32 32

10046-12 72 72 0 0

10047-12 36 54 90 0 010074-12 108 162* 140 410 54 90* 18 770 932 32 80 32 560 704

11500-12 18 18 0 0

11499-12 0 0 16 16

11497-12 0 0 64 64

10044-12 36 36 54 54 48 48

10045-12 90 90 54 54 32 32

10046-12 72 72 0 0

10048-12 18 36 54 0 0

10049-12 18 36 54 0 0

10075-12 108 144* 140 392 54 90* 18 770 932 32 80 32 560 704

11500-12 18 18 0 0

11499-12 0 0 16 16

11497-12 0 0 64 64

10044-12 36 36 54 54 48 48

10045-12 90 90 54 54 32 32

10046-12 72 72 0 0

10056-12 72 144* 70 286 27 54* 9 385 475 16 40 16 280 352

10057-12 72 72 70 214 27 36 9 385 457 16 40 16 280 352

cukrász

összesen 90 54 144 216 72 0 140 716 54 54 54 90 0 18 770 1040 48 48 32 80 64 32 560 864

pincér

összesen 90 54 144 216 72 0 140 716 54 54 54 90 0 18 770 1040 48 48 32 80 64 32 560 864

szakács

összesen 90 54 144 216 72 0 140 716 54 54 54 90 0 18 770 1040 48 48 32 80 64 32 560 864

vendégl.

eladó

össz. 90 54 144 216 72 0 140 716 54 54 54 90 0 18 770 1040 48 48 32 80 64 32 560 864

* A szakmai gyakorlat 1. évben 36, 2. évben 18 óra tanulásmódszertan gyakorlatot tartalmaz A 3 éves képzés összóraszáma: 2620

vendég-

látó

eladó

szakács

3éves képzésÓ R A SZ Á M O K - 1/9 Ó R A SZ Á M O K - 2/10 (kéthetente) Ó R A SZ Á M O K - 3/11 (kéthetente)

cukrász

pincér


5.1.2.2 A 3 éves, 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács, 34 811 05

Vendéglátó eladó szakképesítések óratervei 2016/2017-es tanévtől kezdődően a 22/2016.

(VIII. 25.) EMMI rendelettel módosított, a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásá-

nak rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet, illetve a szakképzési kerettanter-

vekről szóló 30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet alapján

A tantárgyi struktúra és óraszámok 2016. szeptember 1-étől kezdődően

Tantárgyak 9. 10. (2

hetente)

11. (2

hetente)

Össze-

sen:

Közismeret kompetencitarületek

Kommunikáció - magyar nyelv és irodalom 2 1 0,5 124

Angol/Német (csop. bont.) 2 2 2 208

Matematika (ebből első évben 1 ó. cs.bont.) 2 1 1 140

Társadalomismeret 2 1 108

Természetismeret 3 108

Testnevelés 5 5 5 520

Osztálykozosség-építő program 1 1 1 104

Tanulásmódszertan (csop. bont.) 1 0,5 1 86

Informatika (csoportbontásban) 1 36

Heti közismeret 18 11 9,5 1348

A szakmai modulok tantárgyai

Szakmai elmélet 10 6,5 6 786

Szakmai gyakorlat (Tan.módszertannal együtt)* 7 18,5 19,5 1542

Heti szakmai: 17 25 25,5 2328

Mindösszesen 35 36 35 3676

Éves közismeret: 648 396 304 1348

Éves szakmai elmélet 360 234 192 786

Éves gyakorlat 252 666 624 1542

Nyári gyakorlat: 140 140 -

Közismeret óraszám összesen: 1348

Elmélet összesen (közism.nélkül): 786


Szakmai öszesen: 2608

Mindösszesen: 3956



A közism. ar. az összes órához képest: 34,1%

Megjegyzések:

* Tanulásmódszertan a gyakorlati moduláris óraszám terhére került elszámolásra


A 34 811 01 Cukrász szakképesítés szakmai óraterve a 3 éves képzésben

e gy e gy e gy

Összesen 10 7 6,5 18,5 6 19,5

Összesen

11499-12

Foglalkoztatás II.

11497-12

Foglalkoztatás I.

11561-16

Gazdálkodási ismeretek

11518-16 ÉlelmiszerismeretÁltalános

élelmiszerismeret1,5 1,5 1

Élelmiszerbiztonságról

általában0,5

Vendéglátás higiéniája 0,5

11521-16 Cukrász szakmai

idegen nyelv

Cukrász szakmai idegen

nyelv 1 1

Cukrász szakmai

ismeretek4 2 1

Szakrajz 0,5

Cukrász szakmai

gyakorlat5 3,5 3,5

Cukrász szakmai üzemi

gyakorlat14 14

Szakmai informatika 1 0,5 1

Tanulásmódszertan 1 0,5 1

Éves összesen: 360 252 140 234 666 140 192 624

A képzés összes óraszáma: 2608

(Iskolai) Elmélet összesen: 786


Az elmélet aránya: 30,1%


Cukrász szakmai gyakorlat

10.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Tanműhely

Cukrász szakmai üzemi gyakorlat tantárgy


Tanműhely és/ vagy üzem

CUKRÁSZ szakközépiskolai képzés közismereti oktatással

1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam

heti óraszámögy

heti óraszámögy

heti óraszám

140 14017 25 25,5

Foglalkoztatás II.

Foglalkoztatás I.

1,5

0,5

11519-16

Élelmiszerbiztonsági

alapismeretek

11522-16 Cukrász szakmai

feladatok

2

Vendéglátó gazdálkodás 2,5 1,5


A 34 811 03 Pincér szakképesítés szakmai óraterve a 3 éves képzésben

e gy e gy e gy

Összesen 10 7 6,5 18,5 6 19,5

Összesen

11499-12

Foglalkoztatás II.

11497-12

Foglalkoztatás I.

Gazdálkodási ismeretekVendéglátó

gazdálkodás2,5 1,5 1,5

11518-16 ÉlelmiszerismeretÁltalános


Élelmiszerbiztonság

ról általában0,5

Vendéglátás

higiénéje0,5

11523-16 Pincér szakmai

idegen nyelv

Pincér szakmai

idegen nyelv1 1

Felszolgálási alapok 4,5

Felszolgálási alapok

gyakorlat5

Felszolgálás 2 1

Felszolgálás üzemi

gyakorlat17,5 17,5

Szakmai

informatika1 0,5 1


Éves összesen: 360 252 140 234 666 140 192 624






Felszolgálási alapok gyakorlat


Képzőhely

Felszolgálás üzemi gyakorlat


Képzőhely

heti óraszámögy

heti óraszám

PINCÉR szakközépiskolai képzés közismereti oktatással


heti óraszámögy

0,5

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:140 140

17 25 25,5

11519-16


alapismeretek

Foglalkoztatás II.

11524-16 Felszolgálási alapok

11525-16 Felszolgáló szakmai

ismeretek

2Foglalkoztatás I.


A 34 811 04 Szakács szakképesítés óraterve a 3 éves képzésben

e gy e gy e gy

Összesen 10 7 6,5 18,5 6 19,5

Összesen

11499-12

Foglalkoztatás II.

11497-12

Foglalkoztatás I.

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálkodás 2,5 1,5 1,5

11518-16

Élelmiszerismeret

Általános



általában0,5


12096-16 Szakács szakmai

idegennyelvSzakmai idegen nyelv 1 1

Ételkészítési ismeretek

alapjai elmélet4,5


alapjai gyakorlat I.5


alapjai gyakorlat II.15,5


elmélet2 1


gyakorlat2 17,5

Szakmai informatika 1 0,5 1


Éves összesen: 360 252 140 234 666 140 192 624






Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat I.


Tanműhely vagy gyakorlati képzőhely

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II.



Ételkészítési ismeretek gyakorlat



heti óraszámögy

heti óraszám

SZAKÁCS szakközépiskolai képzés közismereti oktatással


heti óraszámögy

0,5

A fő szakképesítésre

vonatkozóan:140 140

17 25 25,5

11519-16


alapismeretek

Foglalkoztatás II.

12094-16 Ételkészítési

ismeretek alapjai

12095-16 Ételkészítési

ismeretek

2Foglalkoztatás I.


A 34 811 05 Vendéglátó eladó szakképesítés óraterve a 3 éves képzésben 2016/2017 szeptembertől

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelmény-

modulok Tantárgyak

Szakiskolai képzés közismereti oktatással


elméleti

heti

óraszám

gyakorlati

heti óraszám ögy

elméleti

heti óra-

szám

gyakorlati

heti óraszám ögy

elméleti

heti óra-

szám

gyakorlati he-

ti óraszám

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biz-

tonság 0,5

11499-12 Foglalkoztatás

II. Foglalkoztatás II. 0,5

11497-12 Foglalkoztatás I.

Foglalkoztatás I. 2

10045-12

Gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás 1 0,5 0,5

Szakmai számítások 1+0,5 1 0,5+0,5

10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvé-

delem

Általános élelmiszer-

ismeretek, fogyasztóvédelem 1

Élelmiszerek csoportjai 1 1+1 1

10046-12

Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 1+1 1

10056-12

Gyorsétkeztetés, ételel-

adás

Ételismeret 1 1 0,5

Italismeret, kiszolgálás 1 0,5 -

Termelési és eladói gyakor-

latok 3 +1

Termelési és eladói üzemi gyakorlatok

17,5

10057-12

Vendéglátó eladói érté-

kesítés

Vendéglátó eladó tevékeny-

ség 2 0,5 +0,5 0,5

Értékesítés gyakorlata 2

Értékesítés üzemi gyakorlata 17,5

Tanulásmódszertan +1 +0,5 +1

Összes óra 9,5+1,5 5+1 5,5+1 17,5+1 5,5+0,5 17,5+2

Összes óra 14,5+2,5=17 (17) 140 23+2=25 (25) 140 23+2,5=25,5 (25,5)


5.1.2.3 A 2 éves, 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács szakképesí-

tések óratervei a 2016/2017-es tanévtől kezdődően, a szakképzési kerettantervekről szóló

30/2016. (VIII. 31.) NGM rendelet alapján

A képzés szerkezete, a szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óra-

száma évfolyamonként a 2 éves 34 811 01 cukrász szakképesítés esetében

CUKRÁSZ szakközépiskolai képzés köz-

ismereti oktatás nélkül

1. évfolyam 2. évfolyam

heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

Összesen 11 24

160 11,5 23,5

Összesen 35 35

11499-12 Foglalkoztatás II. 1

Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I. 2

Foglalkoztatás I.

11561-16 Vendéglátó gazdálkodás 2 2,5


11518-16 Élelmiszeris-

meret Általános élelmiszerismeret 2,5 2

11519-16 Élelmiszerbiz-

tonsági alapismeretek

Élelmiszerbiztonságról álta-

lában 0,5


11521-16 Cukrász

szakmai idegen nyelv Cukrász szakmai idegen

nyelv 2

11522-16 Cukrász

szakmai feladatok

Cukrász szakmai ismere-

tek* 3,5 3,5

Szakrajz 0,5

Cukrász szakmai gyakorlat 5,5 5

Cukrász szakmai üzemi

gyakorlat 17,5 17,5

Szakmai informatika 1 1

Éves összesen: 396 864 160 368 752

Iskolai gyakorlat éves óraszáma:

Cukrász szakmai gyakor-

lat

A képzés összes óraszá-

ma: 2540

10.4. A képzés javasolt helyszíne (aján-

lás)

(Iskolai) Elmélet össze-

sen: 764

Tanműhely

Gyakorlat összesen: 1776 Cukrász szakmai üzemi gyakorlat tantárgy

Az elmélet aránya: 30,1% 11.4. A képzés javasolt helyszíne (aján-

lás)

Gyakorlat aránya: 69,9% Tanműhely és/ vagy

üzem

Megjegyzés:

Megjegyzés:

*Ebből 0,5 óra gyakorlat igényes elmélet



száma évfolyamonként a 2 éves 34 811 03 Pincér szakképesítés esetében

PINCÉR szakközépiskolai képzés közismere-

ti oktatás nélkül


heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre vo-

natkozóan:

Összesen 11 24 160

11,5 23,5

Összesen 35 35

11499-12 Foglalkoztatás II. 1

Foglalkoztatás II.


Foglalkoztatás I.

Gazdálkodási ismeretek Vendéglátó gazdálko-

dás 2 2,5

11518-16 Élelmiszeris-

meret Általános élelmiszer-

ismeret 2,5 2




általában 0,5

Vendéglátás higiénéje 0,5

11523-16 Pincér szakmai

idegen nyelv Pincér szakmai idegen

nyelv 2

11524-16 Felszolgálási

alapok

Felszolgálási alapok 3,5* 1

Felszolgálási alapok

gyakorlat 5,5

11525-16 Felszolgáló

szakmai ismeretek

Felszolgálás 3

Felszolgálás üzemi

gyakorlat 17,5 22,5


Éves összesen: 396 864 160 368 752

A képzés összes óraszá-

ma: 2540

Felszolgálási alapok gyakor-

lat

(Iskolai) Elmélet össze-

sen: 764


Gyakorlat összesen: 1776 Képzőhely

Az elmélet aránya: 30,1% Felszolgálás üzemi gyakorlat

Gyakorlat aránya: 69,9% 11.4. A képzés javasolt helyszíne (ajánlás)

Megjegyzés:

Képzőhely


Kéthetente összesen 5 nap munkahelyi gyakorlat

+ 2 darab 5 órás iskolai gyakorlat

Vagy kéthetente 6 nap munkahelyi gyakorlat és




száma évfolyamonként a 2 éves 34 811 04 Szakács szakképesítés esetében

SZAKÁCS szakközépiskolai képzés közismereti

oktatás nélkül


heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy

A fő szakképesítésre vo-

natkozóan:

Összesen 11 24 160

11,5 23,5

Összesen 35 35

11499-12 Foglalkoztatás II. 1 Foglalkoztatás II.


Foglalkoztatás I.


Vendéglátó gazdálko-

dás 2 2,5

11518-16 Élelmiszerisme-

ret Általános élelmiszer-

ismeret 2,5 2




általában 0,5


12096-16 Szakács szakmai

idegennyelv Szakmai idegen nyelv 2

12094-16 Ételkészítési is-

meretek alapjai


alapjai elmélet 3,5*


alapjai gyakorlat I. 5,5


alapjai gyakorlat II. 17,5

12095-16 Ételkészítési is-

meretek


elmélet 4


gyakorlat 22,5


Éves összesen: 396 864 160 368 752

Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat I.






Ételkészítési ismeretek alapjai gyakorlat II.





Megjegyzés:

Ételkészítési ismeretek gyakorlat




Második évben Kéthetente összesen 5 nap munkahelyi gyakorlat


Vagy kéthetente 6 nap munkahelyi gyakorlat és



5.1.3. A 34 811 01 Cukrász, 34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács szakképesítések

szakmai programja a 2018/2019-es tanévtől kezdődően esti oktatás munkarendje szerint

megszervezett felnőttoktatás keretében, érettségizettek, valamint iskolai rendszerben

szakmai végzettséget szerzettek részére egy éves változat (a két éves követelmények telje-

sítése egy tanév alatt)

A képzések szabályozásának jogi háttere, követelményei megegyeznek a nappali képzés

esetében leírtakkal. A szakképzés szervezésének feltételeinél, az óraszámok megállapításánál

a 2011. évi CLXXXVII. szakképzésről szóló törvény 33.§ (5), valamint a 2011. évi CXC.

nemzeti köznevelésről szóló törvény 60.§ (8) előírásai kerültek figyelembe vételre.

A 34 811 01 Cukrász szakképesítése egy éves óraterve

Tantárgyak (A szakmai modulok tananyaga tan-

tárgyakhoz rendelve) CUKRÁSZ

1. félév 2. félév

Összesen:

Ksz

11.E

Ksz

12.E

Foglalkoztatás II. 0,5 8

Foglalkoztatás I. 1,5 24

Vendéglátó gazdálkodás 1 1,5 40

Általános élelmiszerismeret 1 1 32

Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 8

Vendéglátás higiénéje 0,5 8

Cukrász szakmai idegen nyelv 1 16

Cukrász szakmai ismeretek 1,5 1,5 48

Szakrajz 0,5 8

Cukrász szakmai gyakorlat 1,5 1,5 48

Cukrász szakmai üzemi gyakorlat 24 24 768

Heti szakmai: 31,5 31,5 1008

Szakmai elmélet összesen 96 96

Szakmai gyakorlat összesen 408 408

Összefüggő szakmai gyakorlat 96 -

Szakmai gyakorlat üzemi gyakorlattal összesen 912

Elmélet összesen: 192



Mindösszesen: 1104



Megjegyzés:

1. Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésére az első félév lezárását követően kerül sor.

2. A tanulók az üzemi gyakorlatot és az összefüggő szakmai gyakorlatot tanulószerződéssel

teljesítik.

3. Az iskolában tartandó szakmai gyakorlatra 4 hetente összevontan kerül sor.

4. Az összes szakmai gyakorlat 5%-át (46 óra) az iskola tanműhelyében teljesítik a képzés

utolsó félévében.


34 811 03 Pincér és a 34 811 04 Szakács szakképesítések egy éves óratervei

Tantárgyak (A szakmai modulok tananyaga tan-

tárgyakhoz rendelve) PINCÉR, SZAKÁCS

1. félév 2. félév

Összesen: Ksz

11.E

Ksz

12.E

Foglalkoztatás II. 0,5 8

Foglalkoztatás I. 1,5 24

Vendéglátó gazdálkodás 1 1,5 40

Általános élelmiszerismeret 1 1 32

Élelmiszerbiztonságról általában 0,5 8

Vendéglátás higiénéje 0,5 8

Szakmai idegen nyelv 1 16

Felszolgálási alapok/Ételkészítési ismeretek alapjai

elm. 1,5 24

Felszolgálás/Ételkészítési ism.elmélet 2 32

Felszolgálási alapok gyak/Ételkészítési ism.alapjai

gyak. 1,5 24

Felszolgálás üz.gyak./Ételkészítési is.gyak 1,5 24

Szakmai üzemi gyakorlat 24 24 768

Heti szakmai: 31,5 31,5 1008

Szakmai elmélet összesen 96 96

Szakmai gyakorlat összesen 408 408

Összefüggő szakmai gyakorlat 96

Szakmai gyakorlat üzemi gyakorlattal összesen 912




Mindösszesen: 1104



Megjegyzés:

1. Az összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésére az első félév lezárását követően kerül sor.

2. A tanulók az üzemi gyakorlatot és az összefüggő szakmai gyakorlatot tanulószerződéssel

teljesítik.

3. Az iskolában tartandó szakmai gyakorlatra 4 hetente összevontan kerül sor.

4. Az összes szakmai gyakorlat 5%-át (46 óra) az iskola tanműhelyében teljesítik a képzés

utolsó félévében.


5.1.4. Az 1 éves 35 811 02vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés szakmai prog-

ramja a 2015/2016-os tanévtől kezdődően

A képzések szabályozásának jogi háttere:

A képzés tartalmára vonatkozó előírások az alábbiak szerint kerültek nyilvánosságra:

A szakmai program a



valamint

– a szakképesítés esetében a hatályos szakmai kerettanterv és

– szakmai vizsgaszabályzat

alapján készült.

A 35 811 02 Vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés alapadatai



Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 1 (közismereti oktatás

nélkül)



Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -


Iskolai előképzettség: -


Bemeneti kompetenciák: -

Szakmai előképzettség: 34 811 01 Cukrász, 34 811 04 Szakács, 34 811 03 Pincér, vagy 34 811

05 Vendéglátó eladó szakképesítések

Előírt gyakorlat: szakmai előképzettségben szerzett szakképesítéssel betölthető munkakörben

szerzett legalább két éves gyakorlat










alkalmazható:


- -

Tárgyi feltételek



az alábbiak: nincs


nincs

A 35 811 02 Vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés követelménymoduljai a ke-

rettanterv alapján:

A 35 811 02 VENDÉGLÁTÓ ÜZLETVEZETŐ

megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai követelménymoduljainak

azonosítója Megnevezése

11303-12 Üzleti gazdálkodás és marketing

10055-12 Vendéglátó üzletvezetés


5.1.4.1 Az 1 éves, 35 811 02 vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés óratervei a

2015/2016-os tanévtől kezdődően

5.1.4.1.1 A képzés szerkezete, 1 éves 35 811 02 vendéglátó üzletvezető szakképesítés-

ráépülés időterve

Tantárgyak (A szakmai modulok tan-

anyaga tantárgyakhoz rendelve) Ksz/11. Összesen:

Kisvállalkozások gazdálkodása 5,5 176

Gazdasági jogi ismeretek 2 64

Marketing kommunikáció 2 64

Üzleti gazdálkodás és marketing gyakor-

lata 7,5 240

Üzletvezetési ismeretek 5 160

Termelési és értékesítési ismeretek 3 96

Üzletvezetési gyakorlatok 8 256

Alkalmazott informatika 2 64

Munkahelyi gyakorlat 0

Heti szakmai: 35 1120

Éves szakmai elmélet 560 560

Éves gyakorlat 560 560




Mindösszesen: 1120



5.1.4.1.2 Az 1 éves 35 811 02 vendéglátó üzletvezető képzés szakmai óraszámai modulok-

ba rendezve

tantárgy modul

összesen

modul

11303-12

Üzleti

gazdálkodás

és marketing

176 64 64 240 544

10055-12

Vendéglátó

üzletvezetés160 96 256 64 576

35 811 02

Vendéglátó

üzletvezető

176 64 64 240

Termelési és

értékesítési

ismeretek

1120160

Marketing

kommunikáció

Üzleti

gazdálkodás

és marketing

gyakorlata

Üzletvezet

ési

ismeretek

64

Üzletvezetési

gyakorlatok

96 256

Alkalmazott

informatika

Ö sszesen:

1 éves képzés Ó R A SZ Á M O K - Ksz/11.

szakma

Kisvállalkozá

sok

gazdálkodása

Gazdasági jogi

ismeretek


5.1.5. Az 1 éves 35 811 02 vendéglátó üzletvezető szakképesítés-ráépülés szakmai prog-

ramja a 2015/2016-os tanévtől kezdődően esti oktatás munkarendje szerint megszerve-

zett felnőttoktatás keretében





Tantárgyak (A szakmai modulok tan-

anyaga tantárgyakhoz rendelve) Ksz/11. Összesen:

Kisvállalkozások gazdálkodása 3 96

Gazdasági jogi ismeretek 1 32

Marketing kommunikáció 1 32

Üzleti gazdálkodás és marketing gyakor-

lata 4 128

Üzletvezetési ismeretek 2 64

Termelési és értékesítési ismeretek 2 64

Üzletvezetési gyakorlatok 4 128

Alkalmazott informatika 1 32

Munkahelyi gyakorlat 0







Mindösszesen: 576



tantárgy modul

összesen

modul

11303-12

Üzleti

gazdálkodás

és marketing

96 32 32 128 288

10055-12

Vendéglátó

üzletvezetés64 64 128 32 288

64 128 32 576

Alkalmazott

informatika

35 811 02

Vendéglátó

üzletvezető

Ö sszesen: 96 32 32 128 64

1 éves képzés Ó R A SZ Á M O K - Ksz/11.

szakma

Kisvállalkozá

sok

gazdálkodása

Gazdasági jogi

ismeretek

Marketing

kommunikáció

Üzleti

gazdálkodás

és marketing

gyakorlata

Üzletvezet

ési

ismeretek

Termelési és

értékesítési

ismeretek

Üzletvezetési

gyakorlatok


5.1.6. A 0,5 éves 35 811 03 Diétás szakács megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai

programja a 2015/2016-os tanévtől kezdődően

A képzések szabályozásának jogi háttere: A képzés tartalmára vonatkozó előírások az alábbiak szerint kerültek nyilvánosságra:

A szakmai program a



valamint



alapján készült.

A 35 811 03 Diétás szakács szakképesítés-ráépülés alapadatai



Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 0,5 (közismereti oktatás

nélkül)



Az iskolai rendszerű képzésben az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: -


Iskolai előképzettség: -



Szakmai előképzettség: 34 811 04 Szakács

Előírt gyakorlat: a szakács szakma munkaterületén a szakirányú képesítést megszerzését

követően 2 év


Pályaalkalmassági követelmények: nincsenek







alkalmazható:


Dietetikával kapcsolatos ismeretek Dietetikus szakképzettség

Tárgyi feltételek



az alábbiak: nincs



nincs

A 35 811 03 Diétás szakács szakképesítés-ráépülés követelménymoduljai a kerettanterv

alapján:

A 35 811 03 DIÉTÁS SZAKÁCS

megnevezésű szakképesítés-ráépülés szakmai követelménymoduljainak

azonosítója Megnevezése

11517-14 Táplálkozási alapismeretek

11516-14 Diétás ételkészítés

5.1.6.1 A 0,5 éves, 35 811 03 Diétás szakács szakképesítés-ráépülés óratervei a 2015/2016-

os tanévtől kezdődően

5.1.6.1.1 A képzés szerkezete, 35 811 03 Diétás szakács szakképesítés-ráépülés időterve

Tantárgyak (A szakmai modulok

tananyaga tantárgyakhoz ren-

delve)

Ksz/11. Összesen:

Táplálkozás-élettani ismeretek 5 80

Diétás ételkészítési ismeretek 5,5 88


Diétás ételkészítési gyakorlatok 24 384


Összes szakmai elmélet 168 168

Összes gyakorlat 392 392




Mindösszesen: 560



A komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételei:

1. Az elméleti és a gyakorlati oktatásról a hiányzás mértéke nem haladhatja meg a 20%-

ot.

2. Diétás ételkészítéssel is foglalkozó közétkeztetőnél 80 gyakorlati óra letöltése.


5.1.6.1.2 A 0,5 éves 35 811 03 Diétás szakács képzés szakmai óraszámai modulokba ren-

dezve

0,5 éves képzés Óraszámok Ksz/11.

szakma

tantárgy Táplálkozás-

élettani is-

meretek

Diétás étel-

készítési

ismeretek

Diétás étel-

készítési

gyakorlatok

Szakmai

infor-

matika

modul

összesen

modul

35 811 03

Diétás

szakács

Táplálkozási alapisme-

retek 11517-14 80 88 168

Diétás ételkészítés

11516-14 384 8 392

Összesen: 80 88 384 8 560

5.1.7. A 0,5 éves 35 811 03 Diétás szakács szakképesítés-ráépülés szakmai programja a

2015/2016-os tanévtől kezdődően esti oktatás munkarendje szerint megszervezett fel-

nőttoktatás keretében





Tantárgyak (A szakmai modulok

tananyaga tantárgyakhoz ren-

delve)

Ksz/11. Összesen:

Táplálkozás-élettani ismeretek 3 48

Diétás ételkészítési ismeretek 3 48


Diétás ételkészítési gyakorlatok 13,5 216


Összes szakmai elmélet 96 96

Összes gyakorlat 224 224




Mindösszesen: 320




0,5 éves képzés Óraszámok Ksz/11.

szakma

tantárgy Táplálkozás-

élettani ismere-

tek

Diétás ételké-

szítési ismere-

tek

Diétás ételké-

szítési gyakor-

latok

Szakmai

infor-

matika

modul

összesen

modul

35 811 03

Diétás sza-

kács

Táplálkozási alapismeretek

11517-14 48 48 96

Diétás ételkészítés 11516-14 216 8 224

Összesen: 48 48 216 8 320


5.1.8. Az 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős, illetve az 54 811 01 vendéglátás-

szervező szakképesítésének szakmai programja

A képzés szabályozásának jogi háttere: A képzés tartalmára vonatkozó előírások az alábbiak szerint kerültek nyilvánosságra:

A szakmai program a



valamint



alapján készült.

.

A szakképzési kerettanterv ágazatra vonatkozó része (4+1 évfolyamos képzésben az első

négy évfolyamra, azaz a 9-12. középiskolai évfolyamokra, két évfolyamos szakképzésben az

első évfolyamra előírt tartalom) a XXVII. Vendéglátóipar ágazat alábbi szakképesítéseire

egységesen vonatkozik:

Az 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős, illetve vendéglátásszervező szakképesítés

alapadatai

Szakmacsoport: 18. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás: XXVII. Vendéglátóipar

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év



A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség

vagy

A szakképesítés megszerzése céljából a felnőttoktatás keretében folyó képzésbe be-

kapcsolódhat, aki rendelkezik szakiskolában szerzett cukrász vagy szakács, vagy pin-

cér szakiskolai végzettséggel, a szakiskolában szerzett szakképesítéssel betölthető

munkakörben szerzett legalább öt éves gyakorlattal és az adott szakképesítésben tett

mestervizsgával.


Szakmai előképzettség: -

Előírt gyakorlat: -






A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

CXC. törvény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak

megfelelő végzettséggel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.


alkalmazható:


- -

Tárgyi feltételek


szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további rész-

letei az alábbiak:

a 6.4. (burgonyakoptató), a 6.33 (billenős serpenyők) megléte csak ajánlott, nem kötele-

ző. A 6.29 (pénztárgép) kiváltható bármely értékesítő programmal.

Ajánlás a szakmai képzés lebonyolításához szükséges további eszközökre és felszerelé-

sekre: nincs

5.1.8.1 Utoljára a 2014/2015-ben indított szakgimnáziumi osztályok 54 811 01

vendéglátásszervező-vendéglős szakképesítés óraterve nappali rendszerű

oktatásra

A szakközépiskolai képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának

(2/14.) szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos

képzés érettségi utáni évfolyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével,

órakeretével. A két évfolyamos képzés első szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati

szakközépiskolai szakmai tartalma, tantárgyi rendszere, összes órakerete megegyezik a

4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ágazati szakközépiskolai

szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.


54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS SZAKKÉPESÍTÉS ÓRATERVE 5.1.8.1 (Utoljára a 2014/2015-ben indított szakgimnáziumi osztályokra vonatkozik)

A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodulok Tantárgyak

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés köz-

ismeret nélkül

Szakképesítés-specifikus

utolsó évf.

9. 10. 11. 12. 1/13. 5/13 és 2/14.

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám ögy

heti óraszám heti óraszám ögy

heti óraszám

e gy e gy e gy e gy e gy e gy

11500-12 Munkahelyi egés-

zség és biztonság

Munkahelyi egészség és biz-

tonság 0,5+0,5

0,5

11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II.

0,5

11498-12 Foglalkoztatás I.

(érettségire épülő képzések

esetén)

Foglalkoztatás I.

2

10053-12 Vendéglátó üzleti

gazdálkodás

Vendéglátó gazdálkodás

2

1

3

2

Szakmai számítás

2

2

1,5

10051-12

Vendéglátó marketing és

kommunikáció

Marketing és kommunikáció

a gyakorlatban 2

2

2

Alkalmazott számítástechni-

ka +1

2

Ügyvitel

2

10054-12 Vendéglátó üzleti

idegen nyelv

Vendéglátó üzleti idegen

nyelv 2

4

2

10052-12

Vendéglátó termelés

Élelmiszer ismeret

1

1

1

3

Termelés elmélete 1

1

1

+1

3

2+2

Termelés gyakorlata

+2

2

2

2

6+3

6

10050-12

Vendéglátó értékesítés

Értékesítés elmélete 1

1

1

+1

3

2+2

Értékesítés gyakorlata

2

1+1

+2

+1,5

3

5

10055-12

Vendéglátó üzletvezetés

Vendéglátó vállalkozások

+0,5

0,5

1

Vendéglátó vállalkozás mű-

ködtetése 1+1

1

összes óra 2,5+0,5 2+2 70

3 3+1 105

5 2+3 140

4+2,5 6+1,5 15 20 160

16 19

összes óra 4,5+2,5 6+1 7+3 10+4 35 35

Szakközépiskolai kerettanterv által megállapított alap órakeret 6(+1) 7 8(+2) 11(+3)

+1 sz_s +1,5 t. gyak 1 t. gyak +2 sz_s+1 t. gyak +3 sz_s +1 t gyak

Beszámíthatóság: A sikeres szakmai érettségi vizsgát tett tanulók a tanulmányaikat a vendéglátásszervező-vendéglős képzés 5/13, illetve

a szakács vagy pincér szakképzés Ksz/12. évfolyamán folytathatják.


5.1.8.2 Az 54 811 01 Vendéglátásszervező szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként a

szakmai képzést utoljára 2017.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Összesen 5,5 5,5 2 10 4,5 5,5 4 6 17 18 14 21 16 19

Összesen

11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12

Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Vendéglátó gazdálkodás elmélete 1,5 1 2 3

A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata 0 0 0 0

Általános élelmiszerismeret 1,5 0,5 2

Élelmiszerek a gyakorlatban 1 1 2

Élelmiszerbiztonság alapjai 0,5 0,5

Vendéglátás higiénéje 0,5 0,5

11523-16 Pincér szakmai idegen nyelv Pincér szakmai idegen nyelv 1

Felszolgálási alapok 0,5 1

Felszolgálási alapok gyakorlat 2 3

Felszolgálás 1,5

Felszolgálás gyakorlat 2 4

Értékesítés elmélete 1 0,5 4 2 4

Értékesítés gyakorlata 1,5 2 1 2 5 1

Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 1 2 1 2

Alkalmazott számítástechnika 1 3 1 3

Ügyvitel 1 1

Termelés elmélete 0,5 0,5 1 4 2 4

Termelés gyakorlata 1 2 3 4 9 5 9

Vendéglátó üzleti idegen nyelv elmélete 2 3 3 3

Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata 0 0 0 3 2

Jogszabályok a vendéglátásban 1 1 1 2

Szervezés és irányítás a vendéglátásban 0,5 1 1 4 1

Összesen: 198 198 72 360 140 162 198 140 128 192 544 576 504 756 160 512 608

ögyögyheti óraszám heti óraszám heti óraszám

9. 10. 11. 12. 5/13.

heti óraszám

A fő szakképesítésre vonatkozóan: 140 140 16011 12 10 10

1/13. 2/14.

heti óraszám heti óraszámögy

heti óraszám

35 35 35

Foglalkoztatás II. 1 1

11525-16 Felszolgáló szakmai ismeretek

2Foglalkoztatás I.

11561-16 Gazdálkodási ismeretek

11518-16 Élelmiszerismeret

11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek


2

11520-16 Vendéglátó kereskedelem

11538-16 Vendéglátás marketingje

11539-16 Vendéglátó ételkészítés

11540-16 Idegen nyelv a vendéglátásban

11541-16 Üzletvezetés a vendéglátásban

A 9-5/13. évfolyammal bezárólag a szakmai órák száma a szakgimnáziumi óratervben Az 5 éves képzésre vonatkozóan: A 2 éves képzésre vonatkozóan:

rögzítésre kerültek. Az óraterv szerinti, a 11. és és 12. évfolyamon szakmai tárgyra fordítható heti Összes elmélet: 1104 Összes elmélet: 1016

2-2 óra keret a termelés gyakorlata szakmai tárgyként került rögzítésre. Összes gyakorlat: 1804 Összes gyakorlat: 1524

Szakmai összes: 2908 Szakmai összes: 2540

Elmélet aránya: 38,0% Elmélet aránya: 40,0%

Gyakorlat aránya 62,0% Gyakorlat aránya 60,0%


5.1.8.3 Az 54 811 01 Vendéglátásszervező szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolya-

monként a szakmai képzést 2018.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára

A 2 éves képzésre vonatkozóan:

Összes elmélet: 996

Összes gyakorlat: 1544

Szakmai összes: 2540


Gyakorlat aránya 60,8%

A 5 éves képzésre vonatkozóan:

Összes elmélet: 1182

Összes gyakorlat: 1718

Szakmai összes: 2900


Gyakorlat aránya 59,2%

A 9-5/13. évfolyammal bezárólag a

szakmai órák száma a szakgimnáziumi

óratervben rögzítésre kerültek. Az

óraterv szerinti, a 11. és és 12.

évfolyamon szakmai tárgyra fordítható

heti plussz 2-2 óra keret a termelés

gyakorlata szakmai tárgyként került

rögzítésre.

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy

Összesen 4 4 7 5 0 1 5 3,5 11 24 17 18 12 23

Összesen

Összesen 4 4 7 5 1,5 1,5 3,5 3 9,5 22 16 13,5 9,5 22

Összesen

11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12


Vendéglátó gazdálkodás elmélete fő szakképesítés 1 1 1 2 1

A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata fő szakképesítés 1 1 0,5 1 3 4 2

Általános élelmiszerismeret fő szakképesítés 1 1 2 2 2

Élelmiszerek a gyakorlatban fő szakképesítés 1 1 0,5 3

11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Élelmiszerbiztonság és vendéglátás higiéniája fő szakképesítés 1 1

34 811 03

Pincér

34 811 03

Pincér

34 811 03

Pincér

34 811 03

Pincér

34 811 03

Pincér

Értékesítés elmélete fő szakképesítés 1 2 1,5 2 5 2

Értékesítés gyakorlata fő szakképesítés 2 1 9 4 9

Marketing és kommunikáció a vendéglátásban fő szakképesítés 1 1 1 2 1

Informatika a vendéglátásban fő szakképesítés 0,5 1

Termelés elmélete fő szakképesítés 1 1 1,5 1 4 2

Termelés gyakorlata fő szakképesítés 2 2 3,5 10 5 10

11540-16 Idegen nyelv a vendéglátásban Vendéglátó üzleti idegen nyelv gyakorlata fő szakképesítés 0,5 2 1 2

11541-16 Üzletvezetés a vendéglátásbanJogszabályok, szervezés és irányítás a

vendéglátásbanfő szakképesítés 1 1 1 1

34 811 03

Pincér

34 811 03

Pincér

34 811 03

Pincér

34 811 03

Pincér

34 811 03

Pincér

helyi

tanterv szerint

Összesen 0 0 0 0 4,5 5,5 0 0 0 0 0 0 0 0

Összesen

Összesen: 144 144 252 180 140 162 234 140 160 112 352 768 612 648 160 384 736

Szakm.heti órakeret a tantárgyi

struktúra alapján

0,5

8 12 11 12 35

3,5

11519-16 Élelmiszerbiztonsági alapismeretek Élelmiszerbiztonság és vendéglátás higiéniája


Általános élelmiszerismeret

Ágazati szakmai kompetenciák erősítése

Élelmiszerek a gyakorlatban

1,5

1

A vendéglátó gazdálkodás gyakorlata

11520-16 Vendéglátó kereskedelem

11538-16 Vendéglátás marketingje

11539-16 Vendéglátó ételkészítés


Vendéglátó gazdálkodás elmélete

11525-16 Felszolgáló szakmai ismeretek

Felszolgálás 1

Felszolgálás gyakorlata 2

Felszolgálási alapok gyakorlata 2


Felszolgálási alapok 1

1


11523-16 Pincér szakmai idegen nyelv Pincér szakmai idegen nyelv

2


2

Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 1

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés

1

5/13. 1/13.

31 29,5

2/14.

A fő szakképesítésre vonatkozó helyi szakmai

program üraszám:A tantárgy kapcsolódása 140 140 160

8 12

9. 10. 11. 12.

1 8,5 35 35 35

35 35

31

A mellékszakképesítésre vonatkozó: A tantárgy kapcsolódása 140 140 1600 0 10 0 0 0 0

A fő szakképesítésre vonatkozó kerettantervi

óraszám:A tantárgy kapcsolódása 140 140 160

8 12 3 6,5


5.1.9. 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai programja

I. A szakképzés jogi háttere

A szakképzési kerettanterv



valamint



alapján készült.

II. A szakképesítés alapadatai

A szakmacsoport száma és megnevezése: 18. Vendéglátás-turisztika

Ágazati besorolás száma és megnevezése: XXVIII. Turisztika

Iskolai rendszerű szakképzésben a szakképzési évfolyamok száma: 2 év



III. A szakképzésbe történő belépés feltételei

Iskolai előképzettség: érettségi végzettség


Szakmai előképzettség: —

Előírt gyakorlat: lásd: -

Egészségügyi alkalmassági követelmények: nincsenek

Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek

IV. A szakképzés szervezésének feltételei


A szakmai elméleti és gyakorlati képzésben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tör-

vény és a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény előírásainak megfelelő végzettség-

gel rendelkező pedagógus és egyéb szakember vehet részt.

Ezen túl az alábbi tantárgyak oktatására az alábbi végzettséggel rendelkező szakember alkalmaz-

ható:


Kultúr- és vallástörténet Középiskolai történelem vagy/és művészettörténet szakos tanár

Tárgyi feltételek

A szakmai képzés lebonyolításához szükséges eszközök és felszerelések felsorolását a szakképesí-

tés szakmai és vizsgakövetelménye (szvk) tartalmazza, melynek további részletei az alábbiak:

Nincs.


Nincs.

V. A szakképesítés óraterve nappali rendszerű oktatásra

A szakgimnáziumi képzésben a két évfolyamos képzés második évfolyamának (2/14.) szakmai

tartalma, tantárgyi rendszere, órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés érettségi utáni évfo-

lyamának szakmai tartalmával, tantárgyi rendszerével, órakeretével. A két évfolyamos képzés első

szakképzési évfolyamának (1/13.) ágazati szakgimnáziumi szakmai tartalma, tantárgyi rendszere,

összes órakerete megegyezik a 4+1 évfolyamos képzés 9-12. középiskolai évfolyamokra jutó ága-

zati szakgimnáziumi szakmai tantárgyainak tartalmával, összes óraszámával.


5.1.9.1. Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként utoljára a szakmai képzést 2017.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára

Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma évfolyamonként utoljára a szakmai képzést 2017.09.01-től a 9. i l letve az 1/13. évfolyamon kezdők számára

e gy e gy e gy e gy e gy e gy e gy

Összesen 8 3 7 5 4 6 3,5 6,5 11,5 23,5 20,5 14,5 8,5 26,5

Összesen

11499-12

Foglalkoztatás II.

11498-12


Turizmusföldrajz 0,5 0,5 1 1 1,5 1,5

Kultúr- és vallástörténet 1 1 0,5 1 2 1,5

Vendéglátó ismeretek 1 1

Gasztronómia gyakorlata 1 1 2 2 2

Szálláshely ismeretek 1

Protokoll a gyakorlatban 1 1 2

Üzleti kommunikáció gyakorlat 1 1

Szakmai idegen nyelv 3 2,5 2 3,5 2,5 1,5 12 8

Turizmus rendszere 1 1 2

Marketing gyakorlat 1,5 1,5

Ügyviteli gyakorlat 1 111717-16 Infokommunikációs technológia a

turizmusbanIKT gyakorlata a turizmusban 1 1 2

Utazásszervezés 3 2,5Turisztikai árualap értékesítése

gyakorlat11 8

Vállalkozási alapismeretek 3 1

Turisztikai üzletágak gyakorlata 11 8

Szállodai adminisztráció 1 1

Szállodai adminisztráció gyakorlata 2 1

Szállodai tevékenység 1 1 1 1

Szállodai tevékenység gyakorlata 1 1 3 1

Szállodai kommunikáció 1 1

Szállodai kommunikáció gyakorlata 1 2,5

Ö sszesen: 288 108 252 180 140 144 216 140 126 234 368 752 738 522 160 272 848

A 9-5/13. évfolyammal bezárólag a szakmai órák száma a szakgimnáziumi óratervben A 5 éves képzésre vonatkozóan: A 2 éves képzésre vonatkozóan:

rögzítésre kerültek. Az óraterv szerinti, a 11. és és 12. évfolyamon szakmai tárgyra fordítható heti Összes elmélet: 1178 Összes elmélet: 1010

2-2 óra keret a gasztronómia gyakorlata szakmai tárgyként került rögzítésre. Összes gyakorlat: 1770 Összes gyakorlat: 1530

Szakmai összes: 2948 Szakmai összes: 2540

Elmélet aránya: 40,0% Elmélet aránya: 39,8%

Gyakorlat aránya 60,0% Gyakorlat aránya 60,2%

ögyögyheti heti óraszám heti

9. 10. 11. 12. 5/13. 1/13.

A fő szakképesítésre vonatkozóan: 140 140 16011 12 10 10

2/14.

heti heti óraszámögy

heti heti

35

Foglalkoztatás II. 1

35 35

1

2

11300-16 Szállodai adminisztráció

11302-16 Szállodai tevékenységek

11301-16 Szállodai kommunikáció

10065-16 Turisztikai vállalkozások

11714-16 Turisztikai erőforrások

11715-16 Kommunikáció a turizmusban

11716-16 Gazdasági folyamatok a turizmusban

10064-16 Turisztikai termékkínálat

2Foglalkoztatás I.


5.1.9.2. Az 54 812 03 Turisztikai szervező, értékesítő szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tantárgyak heti óraszáma

évfolyamonként a szakmai képzést 2018.09.01-től a 9. illetve az 1/13. évfolyamon kezdők számára

e gy e gy ögy e gy ögy e gy e gy e gy ögy e gy A 2 éves képzésre vonatkozóan:

Összesen 4 3 4 7 1 2 4 3 16 19 13 15 13 19 Összes elmélet: 1028

Összesen Összes gyakorlat: 1512

Összesen 4 3 4 7 2 2 3 3 12 19 14 16 12 20 Szakmai összes: 2540

Összesen Elmélet aránya: 40,5%

11499-12 Gyakorlat aránya 59,5%

Foglalkoztatás II.

11498-12 A 5 éves képzésre vonatkozóan:Foglalkoztatás I. (érettségire épülő

képzések esetén)Összes elmélet: 1160

Turizmus földrajz fő szakképesítés 1 1 1 1 4 Összes gyakorlat: 1740

Kultúr- és vallástörténet fő szakképesítés 1 1 1 3 Szakmai összes: 2900

Vendégfogadás fő szakképesítés 1 1 2 1 2 3 Elmélet aránya: 40,0%

Üzleti protokoll fő szakképesítés 1 2 3 Gyakorlat aránya 60,0%

Szakmai idegen nyelv fő szakképesítés 2 2 1 3 5 8 3

Turizmus rendszere fő szakképesítés 1 1 2

Marketing fő szakképesítés 2 1 3

11717-16 Infokommunikációs

technológia a turizmusbanIKT a turizmusban fő szakképesítés 1 1 2

Utazásszervezés fő szakképesítés 6 6

Turisztikai árualap fő szakképesítés 8 8

Vállalkozási alapismeretek fő szakképesítés 2 1

Turisztikai üzletágak fő szakképesítés 11 11

52-812-01

Szállodai recepciós

52-812-01


52-812-01


52-812-01


helyi

tanterv szerint

Összesen 0 1 0 1 1 7 0 0 0 0 4 3 0 3

Összesen

Összesen: 144 144 144 288 140 72 324 140 128 96 512 608 612 648 160 416 704

Szakm.heti órakeret

a tantárgyi

struktúra alapján

A 9-5/13. évfolyammal bezárólag a szakmai órák száma a szakgimnáziumi óratervben rögzítésre kerültek.

Az óraterv szerinti, a 11. és és 12. évfolyamon szakmai tárgyra fordítható heti plussz 2-2 óra keret a vendégfogadás szakmai tárgyként került rögzítésre.

3

5Ágazati szakmai kompetenciák erősítése*

1 1

11302-12 Szállodai tevékenységek Szállodai tevékenységek 1

11500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság

Munkahelyi egészség és

biztonság

4 1 1 1

1

1 1

1

2

11715-16 Kommunikáció a

turizmusban

11716-16 Gazdasági folyamatok a

turizmusban

10064-16 Turisztikai termékkínálat

10065-16 Turisztikai vállalkozások

11300-12 Szállodai adminisztráció Szállodai adminisztráció

1

11301-12 Szállodai kommunikáció Szállodai kommunikáció

11714-16 Turisztikai erőforrások

2

Foglalkoztatás II. fő szakképesítés 1

Foglalkoztatás I. fő szakképesítés

1

A fő szakképesítésre vonatkozó helyi

szakmai program üraszám:

A tantárgy

kapcsolódása140 140 160

7 11

9. 10. 11. 12.

3 7 35 28

1 1 8 0 0 7

5/13 1/13 2/14

32

11

2

1

32

8 12 11 12 35 35 35

A fő szakképesítésre vonatkozó

kerettantervi óraszám:

A tantárgy


7 11 4 6 31 30

A mellékszakképesítésre vonatkozó:A tantárgy



5.2 Korábbi tanulmányok beszámíthatósága a szakmai képzés rövidítése érdekében

5.2.1 A szakgimnáziumban (vendéglátóipar ágazat) 2013/2014-as tanévtől érvényes óra-

terv szerinti tanulmányok beszámíthatósága pincér, szakács szakmai képzésbe a 12. év-

folyamot követően

Modul/tantárgy megnevezéseÓraszám

9.évf.

Óraszám

10.évf.

Óraszám

11.évf.

Óraszám

12.évf.

Összese

n

Egyéni

felkészülés a

11. és 12.

évfolyamon a

beszá-

míthatósági

vizsgára

Ebből

beszámít-

ható a

sikeres

beszámít-

hatósági

vizsga

esetén

Modul/tantárgy, amelybe beszámításra

került

10053-12 Vendéglátó üzleti gazd.,

Vendéglátó gazdálkodás,

Szakmai számítás

0 0 72 96 168 0 10811499-12 Foglalkoztatás 2


10044-12 Élelmiszerismeret 0 36 36 32 104 0 9011518-16 Általános

élelmiszerismeret

10500-12 Munkahelyi egészség és

biztonság36 0 0 0 36 0 0

Idegen nyelv 144 144 144 96 528 0 72 11497-12 Foglalkoztatás 1

Informatika,

Alkalmazott számítástechnika72 36 36 0 144 0 36 Szakmai informatika

Termelés elmélet,

Értékesítés elmélet36 36 36 32 140 0 126


12094-16 Ételkészítési ism.a.elm.

Termelés gyakorlat,

Értékesítés gyakorlat72 72 72 64 280 73 280

11524-16 Felszolgálási al. gyak.

12094-16 Ételkészítési ism.a.gyak.I.

Összefüggő szakmai gyakorlat,

Érettségi utáni összefüggő szakmai

gyak. (160óra)

70 105 140 0 315 0 47511524-16 Felszolgálási al. gyak.

12094-16 Ételkészítési ism.a.gyak.I.

összesen 430 429 536 320 1715 73 1187

Iskola által szervezett rendezvénygyakorlattal teljesíthető!


5.2.2 A szakgimnáziumban (vendéglátóipar ágazat) 2013/2014-as tanévtől érvényes óra-

terv szerinti tanulmányok beszámíthatósága pincér, szakács szakmai képzésbe a 13. év-

folyamot követően

A beszámíthatóság az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján folytatott szakközépiskolai képzés során megtartott órák alapján:

Modul/ tantárgy megnevezéseÓraszám

9. évf.

Óraszám

10. évf.

Óraszám 11.

évf.

Óraszám 12.

évf.

Óraszám

13. évf.

Össze-

sen:

Ebből

beszámítható

Modul/ tantárgy, amelybe

beszámításra került

10053-12/Vendéglátó üzleti gazdálkodás:

Vendéglátó gazdálkodás, valamint

szakmai számítás

0 0 72 96 112 280 3210045-12/Vendéglátó

gazdálkodási ismeretek

11499-12 Foglalkoztatás II. 0 0 0 0 16 16 16 11499-12/Foglalkoztatás II.

10052-12/Élelmiszerismeret 36 36 32 0 104 48 10044-12/Élelmiszerismeret

11500-12/Munkahelyi egészség és

biztonság36 0 0 0 0 36 16

11500-12/Munkahelyi

egészség és biztonság

Idegen nyelv/10051-12 Vendéglátó üzlezi

idegen nyelv144 144 144 96 0 528 32

10046-12/Szakmai idegen

nyelv

11498-12 Foglalkoztatás I. 64 64 16 11497-12/Foglakoztatás I.

Informatika/10051-12 Vendéglátó

marketing és kommunikáció/Alkalmazott

számítástechnika

72 36 36 0 64 208 32 Szakmai informatika

10052-12 Termelés elmélet/10050-12

Értékesítés elmélete36 36 36 32 64 204 32

10048-12 Ételkészítés

alapjai/Ételkészítési

alapgyakorlat; 10047-12

Felszolgálás alapjai/Szakmai

gyakorlat modulba

10052-12 Termelésgyakorla 72 72 72 64 192 472 128

10049-12 Konyhai

kisegítés/Előkészítési és

ételkészítési alapozó

gyakorlat, valamint 10075-12

Ételkészítés/Ételkészítési

gyakorlat modulba

10050-12 Értékesítés gyakorlat 72 72 72 48 160 424 128

10074-12,

Felszolgálás/Szakmai

gyakorlat modulba

Összefüggő szakmai gyakorlat 70 105 140 0 160 475 160 Munkahelyi gyakorlat

Összesen szakács szakmában: 430 429 536 320 672 2387 512

Összesen pincér szakmában: 430 429 536 304 640 2339 512

A szakács/pincér képzés óraterve a 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakmai

képzés során megtartott órák alapján:

A beszámíthatóság az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet alapján folytatott szakgimnáziumi képzés során megtartott órák alapján:

Tantárgyak óraszámai (A szak mai

modulok tananyaga tantárgyakhoz

rendelve)

Ksz/11.

(heti

óraszám)

Összesen

fél év alatt

(16 hét):

Beszámítás az

előzetes

tanulmányok

alapján

Mind-

összesen

Vendéglátó gazdálkodási ismeretek~

1 16 48 64

Élelmiszerismeret 1 16 48 64

Munkahelyi egészség és biztonság 1 16 16 32

Szakmai technológia elmélet 2 32 32 64


1 16 48 64

Szakmai informatika 0 0 32 32

Szakmai gyakorlat 12 192 128 320

Munkahelyi gyakorlat 0 0 160 160

Nyári gyakorlat: 160 160 0 160

Heti szakmai: 18 448 512 960



Elmélet összesen (1/2 év alatt): 96 Elm.össz. (beszámíthatósággal): 288

Gyakorlat összesen (1/2 év alatt): 352 Gyak.össz. (beszámíthatósággal): 672

Szakmai öszesen (1/2 év alatt): 448 Szakm.össz. (beszámíthatósággal): 960

Mindösszesen (1/2 év alatt): 448 Mindössz. (beszámíthatósággal): 960

Elmélet aránya (1/2 év alatt): 21,4% Elm.ar. (beszámíthatósággal): 30%

Gyakorlat aránya (1/2 év alatt): 78,6% Gyak.ar. (beszámíthatósággal): 70%


5.2.3 A két év alatt megszerezhető első szakképesítés alapján, beszámíthatósággal,

rövidebb idő alatt, második szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések

jellemzői

Általános jellemzők:

1. Az első szakmára (cukrász, pincér, szakács, vendéglátásszervező, vendéglős) beiratkozott

tanulók az első szakma kerettantervére épülő szakmai program szerint végzik tanulmánya-

ikat. A két éves képzés során az 1. és 2. év közötti nyári szünetben összefüggő szakmai

gyakorlaton vesznek részt a kiválasztott első szakmából.

2. Az első szakma második szakma szakmai képzésébe beszámítható tananyagai kiemelt

hangsúllyal, a szakma jellegzetességeinek megfelelő tanműhelyben kerülnek átadásra.

3. Az első szakma második szakma szakmai képzésébe beszámítható tananyagainak elsajátí-

tását a beszámíthatóság érdekében félévente külön értékeljük, az erre a célra rendszeresített

beszámíthatósági értékelő lapon.

4. Beszámíthatóságot az kaphat, aki a két éves képzés négy értékelése során legalább 2 alka-

lommal 50% felett teljesít és a négy értékelés átlaga is több mint 50%.

5. Az első szakma tanulmányainak lezárása és a beszámíthatósági feltételek teljesítését köve-

tően 160 órás összefüggő szakmai gyakorlatot kell teljesíteni a második szakmában.

6. Az összefüggő szakmai gyakorlat sikeres teljesítését követően, fél éves esti képzés kereté-

ben (heti 18 óra) a második szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzésben

vesznek részt az érintettek.

7. A felkészülés ideje alatt 160 óra munkahelyi gyakorlat elvégzést kell igazolni.

8. A követelmények teljesítése, a fél év sikeres zárása után, februárban szakmai vizsgát tesz-

nek az érintettek a második szakma megszerzése érdekében.

5.2.3.1 A 34 811 03 pincér szakképesítés alapján beszámíthatósággal rövidebb idő alatta

megszerezhető 34 811 04 szakács szakmai képzés jellemzői

A 34 811 04 szakács szakmai képzésbe való beszámíthatóság alapja a 34 811 03 pincér szakmai képzés során megtartott órák alapján:


I évf.

Óraszám II

évf.Összesen:

Ebből

beszámít

ható



10045-12/Vendéglátó

gazdálkodási ismeretek108 40 148 48

10045-12/Vendéglátó


10044-12/Élelmiszerismeret 90 40 130 48 10044-12/Élelmiszerismeret

11500-12/Munkahelyi

egészség és biztonság18 0 18 32

11500-12/Munkahelyi


Élelmiszerisme-

ret, illetve a

Pincér szakmai

vizsga alapján


nyelv72 0 72 8


nyelv

11497-12/Foglakoztatás I. 0 96 96 24 11497-12/Foglakoztatás I.

10047-12 Felszolgálás

alapjai/Szakmai gyakorlat

(18*7 óra szakmai gyakorlat)

modulból

416 0 416 130

10049-12 Konyhai



gyakorlat, valamint 10048-12

Ételkészítés


alapgyakorlatebből 10 óra

informatika

10074-12 Felszolgálás/Szakmai

gyakorlat (második évben 40

óra gyakorlat igényes elmélet

+ 16 óra informatika alapján )

modulból

716 88 804 62

10075-12

Ételkészítés/Ételkészítési

gyakorlat ebből 22 óra

informatika

Összesen beszámítható: 1420 264 1684 352


A szakács képzés óraterve a pincér szakképesítés alapján történő beszámíthatóság

alapján

5.2.3.2 Az 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős, illetve 54 811 01

vendéglátásszervező szakmai képzés szerinti tanulmányok beszámíthatósága pincér,

szakács szakmai képzésbe a 15. évfolyamot követően

Tantárgyak óraszámai (A szak

mai modulok tananyaga

tantárgyakhoz rendelve)

Ksz/11.

(heti

óraszám)

Összesen

fél év alatt

(16 hét):

Beszámítás a

pincér

tanulmányok

alapján

Mind-

összesen


1 16 48 64





2 32 32 64





Heti szakmai: 18 608 352 960









A beszámíthatóság alapja a 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakmai képzés során megtartott órák alapján:


13. évf.

Óraszám

14. évf.Összesen:

Ebből

beszámítha

tó



10053-12/Vendéglátó üzleti

gazdálkodás: Vendéglátó gazdálkodás,

valamint szakmai számítás

180 112 292 3210045-12/Vendéglátó


11499-12 Foglalkoztatás II. 0 16 16 16 11499-12/Foglalkoztatás II.

10052-12/Élelmiszerismeret 108 0 108 48 10044-12/Élelmiszerismeret

11500-12/Munkahelyi egészség és

biztonság18 0 18 16

11500-12/Munkahelyi


10051-12 Vendéglátó üzlezi idegen

nyelv144 64 208 32


nyelv

11498-12 Foglalkoztatás I. 0 64 64 16 11497-12/Foglakoztatás I.

10051-12 Vendéglátó marketing és

kommunikáció/Alkalmazott

számítástechnika

0 64 64 32 Szakmai informatika

10052-12 Termelés elmélet/10050-12

Értékesítés elmélete108 64 172 32

10048-12 Ételkészítés


alapgyakorlat; 10047-12

Felszolgálás

alapjai/Szakmai gyakorlat

modulba

10052-12 Termelésgyakorlat 216 192 408 128

10049-12 Konyhai



gyakorlat, valamint 10075-

12 Ételkészítés/Ételkészítési

gyakorlat

10050-12 Értékesítés gyakorlat 108 160 268 128

10074-12,

Felszolgálás/Szakmai

gyakorlat modulba

Összefüggő szakmai gyakorlat 160 0 160 160 Munkahelyi gyakorlat

Összesen szakács szakmában: 934 576 1510 512

Összesen pincér szakmában: 826 544 1370 512


A szakács/pincér képzés óraterve a 54 811 01 vendéglátásszervező-vendéglős szakmai

képzés során megtartott órák alapján:

Tantárgyak óraszámai (A szak mai

modulok tananyaga tantárgyakhoz

rendelve)

Ksz/11.

(heti

óraszám)

Összesen

fél év alatt

(16 hét):

Beszámítás az

előzetes

tanulmányok

alapján

Mind-

összesen


1 16 48 64





1 16 48 64





Heti szakmai: 18 448 512 960










6. AZ ISKOLÁBAN ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK, A

KÉPZÉS EGYEDI VONÁSAI

6.1. A tanulók egyéni fejlesztése

6.1.1. Az egyéni fejlesztés meghatározása: Az egyéni fejlesztés egy olyan komplex oktató-nevelő folyamat, mely a tanuló egyéni ké-

pességeinek, céljainak, tudásának és lehetőségeinek figyelembe vételével lehetővé teszi, hogy

a diák az adott körülmények között a lehető legjobb eredményt érhesse el.

A folyamat alapját az a felismerés adja, mely szerint a tanuló akkor tud adottságaihoz mér-

ten a legjobban teljesíteni, ha az iskola és a szülői ház biztosítja számára a fejlődéshez szük-

séges optimális feltételeket. Ennek érdekében az intézmény lehetővé teszi, hogy minden olyan

résztvevő megismerhesse az oktató-nevelő munka folyamatát és eredményeit, aki a tanuló fej-

lődésében segítségre lehet, valamint lehetőséget biztosít az információcserére, a tapasztalatok

megbeszélésére és a fejlesztési terv elkészítésére.

Az egyéni fejlesztés (lehetséges) résztvevői: a tanuló, az osztályfőnök, az osztálytársak, a

szülő, az iskola vezetése, a szaktanárok, a gyakorlati hely képviselője, külső szakemberek. A

folyamat összefogója, irányítója az osztályfőnök.

A fejlesztés során a rendelkezésre álló adatok, ismeretek (tanulói portfolió, jegyek, szakta-

nárok, szülők, osztálytársak, osztályfőnök, vállalkozó és a tanuló véleménye, javaslatai) alap-

ján az osztályfőnök, a tanuló és a szülő közösen egy tervet állít össze. Az egyéni fejlesztési

terv konkrétan megfogalmazza a célokat, a fejlesztendő területeket, az okokat, mindehhez

megfelelő feladatokat rendel, és a visszacsatolás révén lehetővé teszi a szükséges korrekciót

is. A fentieknek köszönhetően valamennyi résztvevő számára átláthatóvá válik a tanítási fo-

lyamat, konkretizálódik a feladat, az ütemezés és a személyes felelősség.

A tanulói portfolió a tanuló személyes adatait, jellemzését, egyéni teljesítményét, haladá-

sát, eredményeit dokumentálja, melyet az osztályfőnök gyűjt össze. Ide tartoznak a bemeneti

mérések, a követő mérések, a kérdőív és az adatlap a 9. évf.-ban, a fontosabb témazáró dolgo-

zatok, a házi dolgozatok, a szülőknek írt levelek másolata vagy a kiértesítés bejegyzése, a

szakértői vélemények, a felmentések, a fegyelmi határozatok, a dicséretek, év végén a maga-

tartás füzet vonatkozó lapjai stb.

6.1.2. Az egyéni fejlesztés alkalmazásának célja:

Átfogó fejlesztési program megvalósítása, ami lehetővé teszi, hogy meghatározott elvek

szerint, a tanulók problémáit egyénileg kezelve, az iskolai nevelő-oktató munkát több szinten

is átstrukturálva mérhető, jól érzékelhető eredményt érjünk el az alábbi területeken:

a) A tanulók jelentős tudásbeli-, illetve tanulási készségbeli hiányosságainak kezelése.

b) Segítségnyújtás az egyéni felzárkóztatáshoz a részképesség-zavarokkal (disgraphia,

dislexia, discalculia stb.) küzdők számára.

c) Az eredményes tanulási stratégiák közvetítése olyan módszerekkel, melyek segítenek a

megfelelő tudás elsajátításában.

d) Az alulmotiváltság, a sikertelenség és ebből kifolyólag az érdektelenség kezelése.

e) A meglévő problémák, hiányosságok megoldására egyéni programok, fejlesztési tervek

kidolgozása.

f) Az eddigi szülő-iskola és vállalkozó-iskola kapcsolat további fejlesztése, átalakítása.

g) Az újszerű nevelési-oktatási módszerek elfogadtatásának támogatása a szakközépiskolai

munkában.

6.1.3. A főbb fejlesztendő területek:

a. Alapészségek fejlesztése

b. Személyiségfejlesztés – önismeret

c. Tanulásmódszertan


d. Pályaorientáció

e. Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció

f. Szaktárgyi kompetenciák

6.1.4. Az egyéni fejlesztéssel kapcsolatos fontosabb tevékenységek:

6.1.4.1 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő mérések:

A mérés célja A mérés eszköze Ki végzi Időpontja Az értékelés mód-

ja

A diákok meglévő

kompetenciáinak

egységes felmérése

a 9. évfolyamon

Bemeneti kompetencia-

mérő feladatlapok: ma-

tematika, szövegértés,

kommunikáció, idegen

nyelv

az érintett

szaktanárok

szeptem-

ber 1. hete

A szaktanárok által

kompetenciánként

százalékosan (ösz-

szesítést az osz-

tályfőnök végzi)

A diákok egységes

szociális, emocio-

nális, motivációs

felmérése a 9. évfo-

lyamon

Kérdőív (életmód, szo-

ciális háttér, tanulási

szokások, iskolaválasz-

tás)

a 9.-es osz-

tályfőnökök

szeptem-

ber 1. hete

Az értékelést és az

összesítést az osz-

tályfőnök végzi

A diákok meglévő

kompetenciáinak

egységes követő


lyamon

Kompetencia-mérő fe-

ladatlapok: matemati-

ka, szövegértés, kom-

munikáció, idegen

nyelv

az érintett

szaktanárok

Január

utolsó hete


kompetenciánként


szesítést az osz-


A diákok meglévő

kompetenciáinak

egységes követő


lyamon




munikáció, idegen

nyelv

az érintett

szaktanárok

május 1.

hete


kompetenciánként


szesítést az osz-


A diákok meglévő

kompetenciáinak

egységes követő

felmérése a 10. év-

folyamon




munikáció, idegen

nyelv

az érintett

szaktanárok

január 1.

hete


kompetenciánként


szesítést az osz-


Országos kompe-

tencia-mérés a 10.

évfolyamon



ka, szövegértés

OH mérési

biztosok, ér-

tékelők

központi-

lag megha-

tározott

időpontban

(május)

Egyéni és osztály

pontszámok, telep-

helyi átlagok

Szintvizsga a 10.

évfolyam végén a

szakgimnáziumban



ka, szövegértés, vala-

mint tantárgyi feladat-

lapok, gyakorlati és

szóbeli tételek az IMIP

szerint

az érintett

szaktanárok

május-

június


kompetencia-

területenként szá-

zalékosan és szó-

ban


6.1.4.2 Az egyéni fejlesztéssel összefüggő adatok gyűjtése:

A kilencedikes tanulók egyéni fejlesztésének egyik kiindulási pontjaként adatlap készül.

Az egyéni fejlődés követése és a szükséges kompetenciafejlesztés meghatározásának érdeké-

ben a bemeneti kompetenciaméréseket továbbiak követik: a 9. évfolyamban szeptemberben,

májusban, a 10. évfolyamban januárban és májusban, melyet kiegészítenek az év közben szer-

zett tantárgyi osztályzatok, a szaktanárok szóbeli értékelései, a tanulóval és a szülővel (szük-

ség esetén az iskola vezetőjével, pszichológussal, fejlesztő pedagógussal) tartott személyes

megbeszélések.

Az osztályfőnök a fenti, valamint a későbbiekben keletkező dokumentumokat (például

egyéni fejlesztési terv, követő mérések feladatlapjai, fontosabb szaktárgyi témazáró dol-

gozatok, házi dolgozatok, felmentések stb.) a tanuló mappájába (portfolió) gyűjti.

Az eredmények és a feladatlapok elektronikusan az iskolai hálózaton tekinthetők meg. A

javított feladatlapokat az osztályfőnök a tanulók portfoliójához csatolja, melyet a tanuló és a

szülő – kérés esetén – bármikor átnézhet. Az eredmények alapján a szaktanár (szükség esetén

az osztályfőnök, a szülő és a diák bevonásával) dönt a kompetenciafejlesztéshez javasolt lépé-

sek meghatározásáról.

A tanulók egyéni fejlesztésének megvalósításával kapcsolatos folyamatleírást, beleértve a

felhasználandó dokumentumok listáját, az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza

„Az egyéni fejlesztés leírása” címmel.

6.2. Integrált tartalmú tananyagok szerinti oktatás a szakközépiskolában

6.2.1 Az integrált tananyagok szerinti oktatás lényegének leírása:

A módszer központi gondolata, hogy az oktatás hatékonysága, elmélyítése elősegíthető az

egyes tantárgyak integrációjával, azaz egy kiválasztott témakört lehetőség szerint minél több

tantárgy szemszögéből megközelítve célszerű megtanítani, építve a minél aktívabb tanulói

közreműködésre. A kialakult gyakorlat szerint az adott téma körüljárása történhet akár egy

foglalkozás alkalmával, de lehet egy hosszabb, tantárgyanként több tanórára kiterjedő oktatás

is. Ennek megfelelően a tanítás során az előre meghatározott tananyagrészeket azonos időegy-

ség alatt, több tantárgy szemszögéből, különböző módszertani eszközök felhasználásával dol-

gozzák fel a tanulók a szaktanárok segítségével, építve a minél aktívabb tanulói közreműkö-

désre (multidiszciplináris, illetve interdiszciplináris megközelítés az alkalmazott modulok té-

májától függően). A tevékenység megfelelő összehangolása érdekében az integrált modulok

szerinti oktatás év elején összeállított rend szerint történik, az érintett szaktanárok által közö-

sen összeállított tananyagok és módszerek segítségével.

6.2.2 Az integrált tananyagok szerinti oktatás alkalmazásának célja: Az oktatás egyediségének biztosítása mellett a tanulói aktivitásra épülő munkáltatás – be-

leértve a multimédiás oktatási anyagok tanulói közreműködéssel való készítését, órai és önál-

ló tanulói használatát – hatékonyan segíti a korszerű közismereti és szakmai ismeretek meg-

szerzését. Az integrált tartalmú, projektmunkán alapuló oktatásnak célja továbbá, hogy a

plusz ismeretek megszerzésén túl, a tanulókban kialakuljon az önálló tananyag-feldolgozás és

a teamben való dolgozás képessége is. Fontos célnak tekintjük, hogy a tanulók a képzés során

a számítástechnika eszközeit szervesen tudják integrálni a szakmai és általános tudás meg-

szerzésének folyamatába. Az IKT alapú ismeretek, összekapcsolva a tanulók önálló munkálta-

tásával a pedagógiai program céljai és feladataiban rögzített elképzelésünk szerint nem csupán

a kor szelleme szerinti tárgyi tudás megszerzését teszik lehetővé, hanem olyan személyiség-

formáló erő, amely jelentősen meghatározza tanulóink boldogulási lehetőségét a jövőben.


6.2.3. A szakgimnázium 9-12. évfolyamon, az integrált tantárgyi modulok keretében fej-

lesztendő legfontosabb kompetenciák:

a. Alapészségek fejlesztése: írás, olvasás, számítástechnikai alkalmazás, általános szóbeli

kommunikáció, önálló szövegfeldolgozás, önálló írásbeli munkák készítése, gondolatok

írásban való megfogalmazása

b. Tanulásmódszertan: vázlatot készít, kitartóan koncentrál, információkat gyűjt, megfi-

gyeléseket pontosan visszaad, alkalmazza a hatékony tervezés lépéseit, hibáit korrigálja

c. Szakirányú alapozó élelmiszer alapanyagokat felismer, munkautasítás alapján dolgo-

zik, nyersanyagokat pontosan mér, munkavédelmi, balesetvédelmi, tűzvédelmi, környe-

zetvédelmi szabályokat betart, szabályokat betart

d. Szakmai-anyanyelvi kommunikáció: kérdéseket tesz fel, válaszát megfogalmazza, se-

gítséget kér, megérti a másik közlését munkáját szóban bemutatja, tapasztalatait megfo-

galmazza

e. Személyiségfejlesztés – önismeret, tanulásmódszertan

f. Pályaorientáció

g. Szakmai anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció, szakirányú alapozó

Az integrált tantárgyi modulok szerinti tanítási foglalkozások megvalósításával kapcsolatos

folyamatleírást, beleértve a felhasználandó dokumentumok listáját, valamint az egyes, HA-

TÁRTALANUL projektek keretében elsajátított kompetenciák 10. és 11. évfolyamon

való értékelését az Intézményi Minőségirányítási Program IMIP 1.7. számú melléklete tar-

talmazza „A szakgimnázium 9-12. osztályai integrált tananyagok szerinti oktatásának leírá-

sa” címmel.

6.3 Multimédia készítés

Az integrált oktatáshoz kapcsolódóan, annak szerves részeként az iskolában multimédiás

oktatási anyagok készítése folyik. A megfelelő tanári koordinációval végzett önálló vagy cso-

portos munka minden tekintetben szép eredményeket hozhat mind a tanulmányok, mind a

személyiségfejlődés terén. Az irányított önálló tanulói kutatómunka és témafeldolgozás révén

nem csupán sikerélményhez juthatnak a munkában résztvevők, hanem gyakorlatot szerezhet-

nek az e szakmacsoport egyik lehetséges szakmai kimenetének megszerzéséhez szükséges

majdani technikusi vagy szakmenedzseri szakdolgozat kutatói, feldolgozói munkájában is.

Mindemellett a készítők bővíthetik ismereteiket szakmájukkal kapcsolatban, megismerked-

hetnek híres vendéglátósokkal, szűkebb és tágabb lakókörnyezetük múltjával, hagyományai-

val, valamint jelenével. Az anyagok gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása intenzív alkotó

munka, és így a közvetlen emberi kapcsolatok erősítését szolgálja, szemben a technizálódó in-

formációs társadalmi hatások személytelenítő hatásaival szemben. Munkájuk révén fejlődik

értékmegőrző szemléletük, kialakul hagyományőrző, környezetvédő szemléletük.

Az interaktív multimédiás művek elkészítése nem pusztán számítógépes technikai, hanem

kulturális és technikai munka együtt, hiszen míg a készítők eljutnak a tényleges feldolgozás

fázisába addig a tanuló, a tanár és a velük kapcsolatban álló adatszolgáltató magánszemélyek,

civil szervezetek, intézmények képviselői kerülnek egymással napi segítő munkakapcsolatba.

Az intézményünk tantestülete a fentiekkel kapcsolatban támogatja az olyan együttműködé-

sek kialakítását, illetve tovább ápolását, amelyek lehetőséget biztosítanak más iskolák, szer-

vezetek hasonló tevékenysége során szerzett tapasztalatainak, jó gyakorlatának megismerését.

A multimédiás anyaggal pályázatokon veszünk részt, illetve általuk kapcsolódunk az UNES-

CO Asszociált Iskolák Hálózatához. Munkák elismeréseként iskolánk UNESCO mintaiskola

lett, ezt a címet igyekszünk továbbra is értékes, a tanításban hasznosítható multimédiás

anyagok elkészítésével megtartani.


6.4. Projekt módszer alkalmazása a szakközépiskola 9., 10., 11., valamint az Ksz/11. és

Ksz/12. szakképző évfolyamain

6.4.1. A szakmai projekt meghatározása: A szakmai képzés keretében a projektmódszer alkalmazását állítottuk az oktatás közép-

pontjába 2004 őszétől. Az így megvalósuló tevékenységgel az orientációs és szakképző sza-

kasz működtetése során céljaiban és módszereiben egymásra épülő kompetenciafejlesztéseket

szándékozunk megvalósítani.

A fölmenő rendszerben bevezetésre került módszer alkalmazásával a központi programok

és szakmai vizsgakövetelmények alapján számba vett kompetenciák fejlesztése folyik a

szakmai képzés keretein belül. A szakmai projektek keretében életszerű gyakorlati feladatok

megoldása révén, lehetővé válik a tanulók számára az aktív tapasztaláson és a saját élmény-

éken alapuló tanulás, ismeretszerzés, amelynek fontos eleme a tanulók tanulói irányítással va-

ló közreműködése.

A projekt összetett megoldandó feladatot tartalmaz, melyet a tanulók-és tanárok közös ter-

vező, kivitelező és értékelő tevékenység során oldanak meg. A munka középpontjában valós

gyakorlati feladat megoldása áll, ami egyben a projekt célja és amihez kapcsolódnak a megol-

dáshoz szükséges ismeretek. A szakmai projektek tartalma ilyen módon több tantárgy anya-

gából (technológia, gyakorlat, élelmiszerismeret, idegen nyelv, vendéglátó gazdálkodás), in-

tegrált módon tevődnek össze. A célok megvalósítása során nagyban kell építeni a tanulók

együttműködésére, önálló munkavégzésére, akik projekt alakításának aktív közreműködői a

tervezés fázisától a szervezésen, kivitelezésen át egészen az értékelésig.

6.4.2. A szakmai projektek alkalmazásának célja A tanulók valódi szakmai feladatok megoldása közben ismerjék meg és sajátítsák el szak-

májuk alapfogásait. Sajátítsanak el minél magasabb szintű önállóságot a munkavégzés vala-

mennyi fázisában, a tervezéstől a megvalósításon át az értékeléssel bezárólag. Alakuljon ki

bennük a reális értékelés és önértékelés képessége. Kiemelten szerepel elképzeléseinkben

azon elvárás, hogy az elméleti ismereteket szintén minél inkább a gyakorlati környezethez

kötve tanulhassák meg tanulóink.

A szakmai projektek alkalmazásával célunk az is, hogy a tanulók lemorzsolódása csökken-

jen, a szakmai vizsgán valós, a mindennapi életben használható, piacképes tudásáról adjanak

számot és a megszerzett kompetenciák alapján váljanak képessé az élethosszig tartó tanulás

megvalósítására.

6.4.3. A 11-12. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák moduljai a. Több szakmacsoportban közös kompetenciamodulok

b. A szakmacsoportban közös kompetenciamodulok

c. A szakképesítés-csoportban közös kompetenciamodulok

d. A szakképesítés speciális kompetenciamoduljai

A szakmai projektek megvalósításával kapcsolatos folyamatleírást, beleértve a fejlesztendő

kompetenciák részletes leírását, felhasználandó dokumentumok listáját, az Intézményi Minő-

ségirányítási Program tartalmazza „Szakmai projektek alkalmazása a szakközépiskola 9., 10.,

11., valamint az Ksz/11. és Ksz/12. évfolyamán, a szakképző szakaszban” címmel.


6.5. A szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai közismereti oktatásában alkalmazott

projektszellemű tanítási foglalkozásairól

6.5.1. A projektszellemű tanítási foglalkozások meghatározása:

A projektszellemű tanítási foglalkozások iskolánkban olyan integrált tartalmú tantárgyi

modulokat jelentenek (9. osztályban „Illik-nem illik a vendéglátásban, a családban”; „Étte-

rem; „Piac, vitamin”; 10 osztályban „Utazás”; Hagyományok”; Munka világa”) jelentenek,

amelyek során a valamennyi műveltségterület tanárai egy kiválasztott téma köré csoportosítva

dolgozzák fel a szakközépiskolai közismereti tanterv lényeges, kapcsolódó anyagait. Az

egyes műveltségterületek feldolgozása során közösen egyeztetett rendszerben a kulcskompe-

tenciák fejlesztése folyik, amelyek szorosan kapcsolódnak a szakközépiskola szakképzési

szakaszának bemeneti kompetenciáihoz. A műveltségi területenként folyó kompetencia-

fejlesztések készítik elő tanítási modult záró szintetizáló-záró rendezvényeket, foglalkozáso-

kat, komplex tevékenységeket (rendezvények, tanulmányi kirándulás, záródolgozat). A pro-

jektek-szellemű tananyag-feldolgozásnak lényeges eleme, hogy a mind a műveltségterületek

feldolgozása, mind a záró projektek során, a kompetenciák fejlesztése gyakorlatorientált,

egyéni és csoportos munkában végrehajtott feladatmegoldások révén, az IKT-k hangsúlyos

alkalmazásával valósulnak meg.

6.5.2. A projektek-szellemű tanítási gyakorlat alkalmazásának célja:

Lehetőséget biztosítani a tanulók lemorzsolódásának csökkentésére, a szakképzésben való

sikeres előrehaladásra és az élethosszig tartó tanulás megvalósítására. Továbbá teret adni az

eddig folytatott jó gyakorlatok eredményeinek megszilárdítására, korábban elkezdett tartalmi,

pedagógiai megújulás folytatására, új tartalmak, módszerek napi gyakorlatba való integrálásá-

val. Ennek fontos eleme a differenciált, tanulói közreműködésre építő oktatási módszerek al-

kalmazása az alapképességek és - készségek, valamint kulcskompetenciák fejlesztésére a va-

lamennyi évfolyamon; lehetőséget adva ezzel a szakképzésbe való sikeres bekapcsolódásra és

az élethosszig tartó tanulás megvalósítására.

6.5.3. A 9., 10., 11. évfolyamon fejlesztendő kompetenciák főbb moduljai a vendéglátás-

idegenforgalom szakmacsoport bemeneti kompetenciái alapján h. Alapészségek fejlesztése: írás, olvasás, számolás (I/1), számítástechnikai alkalmazás

(I/2), általános szóbeli kommunikáció (I/3)

i. Személyiségfejlesztés – önismeret (II/1), tanulásmódszertan (II/2)

j. Pályaorientáció (III)

k. Szakmai anyanyelvi, idegen nyelvi kommunikáció (IV/1), szakirányú alapozó (IV/2)

A projektszellemű tanítási foglalkozások megvalósításával kapcsolatos folyamatleírást, be-

leértve a felhasználandó dokumentumok listáját, az Intézményi Minőségirányítási Program

tartalmazza „A szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai közismereti oktatásában alkalmazott pro-

jektszellemű tanítási foglalkozásairól” címmel.

6.6. Kompetencia alapú tananyagok használata a szakközépiskola 9., 10., 11. osztályai

közismereti oktatásában

6.6.1. A kompetencia alapú tananyagok használatának meghatározása: Az iskolánk 2005 őszén sikeres pályázatot nyújtott be a Foglalkoztatáspolitikai és Munka-

ügyi Minisztérium, Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program és EQUAL Program Irányí-

tó Hatóság (HEFOP IH) által meghirdetett HEFOP/2005/3.1.3 ”Felkészítés a kompetencia-

alapú oktatásra” pályázatra. Ennek keretében iskolánkból egyrészt 6 pedagógus és 3 intéz-

ményi vezető módszertani továbbképzésen vesz részt a HEFOP 3.1.1-es „Pedagógusok és ok-


tatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira” című közpon-

ti program által kifejlesztett kompetencia alapú, digitális oktatási tartalmakat használó nevelé-

si, oktatási programcsomagok bevezetése, valamint digitális taneszközök oktatásban való al-

kalmazása céljából.

Másrészt a pályázat keretében sor került a megszerzett új eljárások, pedagógiai eszköz-

rendszer adaptálására, alkalmazására a projekt keretében a szakiskola 9-10. évfolyamán, két

kötelezően vállalt (szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai) és két szabadon válasz-

tott (idegen nyelvi, életpálya-építés) kompetencia területen.

Minden, a képzésbe vont pedagógus számára kötelező a vállalt kompetencia-területhez

illeszkedő fejlesztési téma kidolgozása (projekt-terv, tananyagfejlesztés, tanári segédlet, a

fejlesztési tevékenységhez kapcsolódó iskolán kívüli tevékenység) és gyakorlati

megvalósítása.

6.6.2. Kompetencia alapú tananyagok használatának célja Intézményünkben 1996 óta folyik önerőből és pályázatokkal támogatott szakmai

innováció. Ezek révén sikerült a Pedagógia Programban is hangsúlyosan megjelenő új

módszertani eszközöket a napi gyakorlatba meggyökereztetni (integrált tantárgyi modulok,

megtanító stratégia, oktatási projektek alkalmazása), valamint jól használható oktatási

segédanyagokat kifejleszteni az iskola pedagógusainak együttműködése révén. A pályázati

projekt megvalósításával az eddig folytatott jó gyakorlatok eredményeinek megszilárdítását, a

korábban elkezdett tartalmi, pedagógiai megújulás folytatását, új tartalmak, módszerek napi

gyakorlatba, projekt-szellemű foglalkozásokba való integrálását kívánjuk elérni. A

projektben közreműködő pedagógusok és szakmai közösségek fejlesztő munkájának és a

tesztelt pedagógiai eszközrendszer adaptálásának eredményeként differenciált, tanulói

közreműködésre építő oktatási módszerek alkalmazására és az alapképességek és -készségek,

valamint kulcskompetenciák fejlesztésére nyílik lehetőség a szakközépiskolai 9., majd

fölmenő rendszerben a 10. évfolyamán. Ezek révén elvárásaink szerint csökken a tanulói

lemorzsolódás, lehetőséget nyílik az érintett tanulók számára a szakképzésbe való sikeres

bekapcsolódásra és a munkaerő-piaci boldogulás érdekében az élethosszig tartó tanulás

megvalósítására.

6.6.3. A 9-10. évfolyamon adaptálásra kerülő kompetencia alapú tananyagok

(pályázatban és önként vállalt területek együttesen) - szövegértés-szövegalkotási (szakiskola A és C)

- matematikai-logikai (szakiskola A)

- idegen nyelvi (angol, német A)

- életpálya tervezés (A és C)

- szociális, életviteli és környezeti (A)

A kompetenciák elsajátíttatását módszertani segítségként a digitális tananyagok

használatára felkészítő továbbképzések támogatják a korábbi, intézményi jó gyakorlatok

alkalmazása mellett.


7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐ-

OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény végrehajtásáról szóló, a nevelési-oktatási in-

tézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatát szabályozó 20/2012.

(VIII. 31.) EMMI rendelet 161. § (1) 2. melléklete határozza meg azokat a kötelező (minimá-

lis) eszközöket és felszereléseket, továbbá helyiségeket, amelyekkel a nevelési-oktatási in-

tézményeknek rendelkezniük kell. Az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképe-

sítésre történő felkészítés szakmai tantárgyai oktatásához szükséges feltételeket a szakképzés-

re vonatkozó jogszabályok határozzák meg. A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges esz-

közök és felszerelések minimumát a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményének esz-

köz- és felszerelési jegyzéke tartalmazza. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és

felszerelések jegyzékét az iskola meglévő eszközeinek listája egészíti ki. Az említett listát a pedagógiai program 9. számú melléklete tartalmazza.

8. A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK ISKOLAI NEVELÉSÉRE ÉS

OKTATÁSÁRA SZOLGÁLÓ HELYI TANTERV, A FOGYATÉKOSSÁG

TÍPUSÁHOZ ÉS FOKÁHOZ IGAZODÓ FEJLESZTŐ PROGRAM

A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésére és oktatására szolgáló helyi tantervet, a

fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő programot a Pedagógia Program 10.

számú melléklete tartalmazza.


9. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

9.1 A felülvizsgált pedagógiai program érvénybe lépése

A felülvizsgált pedagógiai programot a tantestület, az SZMK és a diákönkormányzat elfo-

gadja, dönt a módosító javaslatokról. Az elfogadást követően az anyagot a fenntartó elé ter-

jeszti. A pedagógiai program az iskolát fenntartó Szegedi Szakképzési Centrum jóváhagyását

követően lép érvénybe.

9.2 A pedagógiai program felülvizsgálata

A pedagógiai nevelési program részének felülvizsgálatára a törvényi szabályozás

változásakor, pályázati kötelezettségek vállalásakor, az oktatási környezet érzékelhető,

jelentős átalakulásakor, de legalább három évente kerül sor. A helyi tantervünket – különös

tekintettel az óratervekre – tanév indulása előtt szükség esetén felülvizsgáljuk. Változtatás a

jogszabályi változások átvezetésétől eltekintve csak a tantestület, az SZMK és a

diákönkormányzat beleegyezésével és a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

10. MELLÉKLETEK

1. A pedagógusok általános munkaköri leírása

2. Az osztályfőnökök munkaköri leírása

3. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes helyi

tantervei a szakgimnázium 9-12. évfolyamára (felmenő rendszerben utoljára a

tanulmányaikat a 2014/2015-as tanévben kezdőkre érvényes),, valamint a szakgimnázi-

um 9-12. évfolyamára (felmenő rendszerben először a tanulmányaikat a 2016/2017-es

tanévben kezdőkre érvényes)

4. A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája részletes szakmai

programjai a szakközépiskola 9–11. évfolyamára (felmenő rendszerben utoljára a

tanulmányaikat a 2015/2016-os tanévben, illetve a tanulmányaikat a 2016/2017-es tan-

évben kezdőkre érvényes)


programjai a szakközépiskola 1/13–2/14. évfolyamára (felmenő rendszerben utoljára a

tanulmányaikat a 2016/2017-es tanévben, illetve a tanulmányaikat a 2017/2018-as tan-

évben kezdőkre érvényes)


programjai a szakközépiskola Ksz/11–Ksz/12. évfolyamára (felmenő rendszerben elő-

ször a tanulmányaikat a 2016/2017-es tanévben kezdőkre érvényes)

7. Iskolabiztonság stratégia

8. A középszintű érettségi témakörei

9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő

eszközök és felszerelések részletes jegyzékét kiegészítő meglévő eszközök listája

10. A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelésére és oktatására szolgáló helyi

tanterv, a fogyatékosság típusához és fokához igazodó fejlesztő program


Legitimációs záradék

A Pedagógiai Programot a Szülői Szervezet 2018. augusztus 30-án megismerte, élt vélemé-

nyezési jogával és a benne foglaltakkal egyetért.

Szeged, 2018. augusztus 30.

…………….…………………………

a szülői szervezet képviselője

A Pedagógiai Programot a diákönkormányzat a2018. augusztus 30-án megismerte, élt véle-

ményezési jogával és a benne foglaltakkal egyetért.


…………….…………………………

a diákönkormányzat képviselője

A nevelőtestület a Pedagógiai Programot elfogadta.


…………….…………………………

a nevelőtestület képviselője

A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája Pedagógiai Program-

ját 2018. augusztus 30. nap jóváhagytam.

…………….…………………………

Keveiné Mészáros Erika

a Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája

tagintézmény-vezetője


A Szegedi Szakképzési Centrum Hansági Ferenc Szakképző Iskolája által készített Pedagógi-

ai Programot jóváhagytam.


A fenntartó nevében:

…………….…………………………

Angyalné Kovács Anikó

a Szegedi Szakképzési Centrum

főigazgató

pedagógiai programja · 2018-11-19 · pedagógiai program 3. oldal 5.1.9.1. az 54 812 03...

Documents