pécsi látképek
DESCRIPTION
Pécsi látképek. Schubert – Serenade / hegedű : Isaac Stern. A város címere. Pécs megyei jogú város, Magyarország ötödik legnagyobb városa, a hét regionális központ egyike, Baranya megye székhelye. - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
-
Pcsi ltkpekSchubert Serenade / heged : Isaac Stern
-
Pcs megyei jog vros, Magyarorszg tdik legnagyobb vrosa, a ht regionlis kzpont egyike, Baranya megye szkhelye.
Bartsgos ghajlata, zegzugos utccski, a belvros bven term fgebokrai, a Mecsek-oldal gondozott kertjei, a megjul Statr, a vros nyresti pezsg trsasgi lete sajtos mediterrn hangulattal ajndkozzk meg a vrost. A kelta s pannon trzsek lakta vidken a 2. szzad elejn a rmaiak alaptottak vrost Sopianae nven. A telepls a 4. szzadra tartomnyi szkhelly s a korai keresztnysg egyik jelents kzpontjv vlt.
A pspksget ezer ve, 1009-ben Szent Istvn kirly, az orszg els egyetemt 1367-ben Nagy Lajos kirly alaptotta. (Ma is itt mkdik az orszg legnagyobb ltszm egyeteme, kzel 34 ezer hallgatval.) A kzpkori Pcset az orszg kulturlis, mvszeti letnek egyik kzpontjv tette Janus Pannonius pspk, a magyar humanizmus nagy kltje, a latin nyelv magyar kltszet legjelesebb kpviselje.
A 150 ves trk hdoltsg utn e korszak gazdag ptszeti emlkeinek megrzsre nagy figyelmet fordtott a vros , 1780-ban Pcs szabad kirlyi vrosi rangot kapott Mria Terzia kirlyntl. Ezt kveten erteljes polgrosods, gazdasgi fejlds indult el. Az iparosods a 19. szzad els felben jelentsen felgyorsult, a Zsolnay-kermia, a Littke-pezsg, az Angster-orgona vilghrv vltak.
Pcs mindig soknemzetisg telepls volt, kulturlis rtegek rakdtak egymsra, nemzetisgek hagyomnyai, rtkei tvzdtek kt vezredes trtnete sorn. Svbok, horvtok, szerbek, romk s magyarok ma is bkben lnek egymssal.
A vros 2010-ben Eurpa Kulturlis Fvrosa lesz. Forrs: Wikipedia A vros cmere
-
Pspkvr
-
A vrfal tvben ll - 1972 ta - Borsos Mikls szobrszmvsz Janus Pannoniusrl, a humanista kltrl s pcsi pspkrl ksztett bronzszobra. Barbakn stny
-
A beptett vrfal
-
Mindszentek temploma
-
Mindszentek temploma
-
Plosok temploma
-
A tettyei feszlet
-
Hotel Kikelet
-
Havihegy
-
A havihegyi kpolna
-
Jkai tr
-
Postapalota
-
Postapalota
-
Szerecsen Patika MzeumA kt emeletes sarokhz fldszintjn 1897-ben alaptotta Sipcz Istvn a ma Szerecsen Patikaknt ismert zletet. Az pletben azonban mr 1764 ta patika mkdik. Az plet homlokzatn, a bejrati ajt feletti kis flkben szerecsen szobor ll, az ajt feletti falmlyedsben pedig Sipcz Istvn gygyszersz neve olvashat. A bels berendezs neorokok btorzata 1897-bl val. Virgokkal dsztett mzas kermia bettlapjai a Zsolnay-gyrban kszltek, mint ahogy a patika kzepn ll ivkt is, melynek tetejn egy szerecsenfi szobra ll. A gygyszertr hts helyisgeiben szmos trgyi- s rsos emlket felvonultat killts mutatja be Pcs s Baranya megye gygyszerszet-trtnett.
-
Kossuth tr
-
Irgalmasok utcja
-
Irgalmas rendek templomaa Zsolnay kttalSzchenyi tr,
-
Aranysas patika a Lrnt-palotbanSzchenyi tr,
-
VroshzaSzchenyi tr,
-
Szchenyi tr
-
A rgenvolt Takarkpnztr
Szchenyi tr
-
Szchenyi tr, a vros lovasa
-
Kirly utca,Hotel Palatinus
-
Kirly utca
-
Pcsi Nemzeti Sznhz
-
Dominiknus hz
-
Kirly utca
-
Kirly utca, Lyceum templom
-
Mria utca Windows 2009
-
Egyetemistk ltal elszeretettel ltogatott, Papucs nvre hallgathangulatos kiskocsmaa Statr elejn.
-
A vros szak fell
-
A pcsiek bszkesge a hossz vek ta resen ll 84 mter magas toronyhz
-
Szent Pter s Szent Pl Bazilika
1991-ben magyarorszgi ltogatsa alkalmval II. Jnos Pl ppa basilica minor rangra emelte a szkesegyhzat
-
A Bazilika fbejrata
-
Assisi Szent Ferencs a galambokTavaly az gyes sznesfm gyjtka kt peremn ll rzgalambokat isbegyjtttk , ezrt ptolni kellettazokat.Sikeresen egy stlusos pvakerlt a helykre,amit ksbb szerencsrelecserltek.
-
Jakovli Hasszn dzsmija
-
A Jakovli Hasszn dzsmi haznk legteljesebben pen maradt olyan trk temploma, mely minaretjvel egytt lthat.
-
Zsolnay Vilmos szobra
-
A Zsolnay Gyr parkjnak dsztrgyai
-
Gyrvrosi rmai katolikus templom
-
A TV torony s a vlgyben a vros
-
Malomvlgyi-tpps : Vrsn Br Judit