Nemzetközi konfliktusok és együttműködésA második világháború és Magyarország

Mutassa be és elemezze a források és ismeretei segítségével a Kállay Miklós miniszterelnöksége alatt kibontakozó magyar külpolitikai törekvéseket és azok eredményességét! Válaszában az alábbi szempontokra térjen ki:

• a háború eseményeinek és hatásainak áttekintése (1942-1943);• Bárdossy bukásához vezető lépések elemzése;• Kállay megoldási kísérleteinek számbavétele;• a Kállay-féle politika esélyeinek elemzése.

14. 0. Az a magyar honos nem zsidó, aki zsidóval, az a zsidó, aki magyar honos nem zsidóval, úgyszintén az a magyar honos zsidó férfi, aki külföldi honos nem zsidó nővel a 9. §-ban foglalt tilalmat megszegve házasságot köt, bűntettet követ el és öt évig terjedhető börtönnel, hivatalvesztéssel és politikai jogai gyakorlásának felfüggesztésével büntetendő. Ugyanígy büntetendő az a polgári tisztviselő, aki tudja, hogy a 9. §-ban foglalt házassági akadály áll fenn és a házasság megkötésénél vétséget követ el és büntetése három hónapig terjedő fogház.” (Az 1941. évi XV. törvény a házassági jog módosításáról – az ún. III. zsidótörvény, 1941 augusztusa)„Derült hideg –35 Celsius fok…12 h-kor érkezett jelentés szerint a szomszédos olasz hdt. [hadtest] megkezdte a visszavonulást. Mint utóbb kiderült, erre a Hgr. B-től [Heeresgruppe B. – a német hadsereg, mely alá a 2. magyar hadsereg tartozott] nem kapott intézkedést.

35. tétel 1/3. oldal

A hds. vkf. [hadsereg vezérkarfőnökség] benyomása a déli óráktól, hogy a Cramer hdt. felmorzsolódása folytán a magyar hds. utolsó tartalékát veszti el. Előreláthatólag az elg. [ellenség] a magyar hds-et dél felé, Alekszejevka-n át is le akarná nyomni, és az esetleg ettől Ny-ra eső területeken is tád. [támad], ahol a védelemre saját csapatok már nem állnak rendelkezésre. Ebben az esetben a Veretye-től K-re lévő német erők is vissza lesznek szorítva és a hds. el lesz vágva élelmezési alapjától. A hds. ellenállása ilyen esetben nem lehet hosszú.” (Vitéz Kovács Gyula vezérőrnagy a 2. hds. vezérkari főnökének helyzetjelentése, 1943. jan. 16. négy nappal a szovjet támadás megindulása után)

„Dwight D. Eisenhower tábornok, a szövetséges erők főparancsnoka, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia kormányai nevében, valamint az Egyesült Nemzetek érdekében eljárva, az alábbi fegyverszüneti feltételeket terjesztette elő, és azokat Pietro Badoglio marsall, az olasz kormány elnöke elfogadta.1. Az olasz fegyveres erők haladéktalanul beszüntetnek minden ellenséges tevékenységet.2. Olaszország minden tőle telhetőt megtesz, hogy a németektől megvonjon minden olyan kedvezményt, amelyet ezek az Egyesült Nemzetek ellen felhasználhatnak.4. Az olasz hadiflottát és az olasz légierőt haladéktalanul átadják a szövetséges főparancsnok által megjelölt helyeken és az általa meghatározott részletes előírások szerint.6. Korzika és Olaszország egész területe, a szárazföld és a szigetek egyaránt haladéktalanul megadják magukat a szövetségeseknek, hogy azok e területeket hadműveleti bázisként és a szövetségesek által célszerűnek tartott más célokra felhasználhassák.7. Haladéktalanul biztosítják valamennyi olasz területen levő repülőtérnek és tengeri kikötőnek szabad használatát a szövetségesek részére, tekintet nélkül arra, hogy a német erők milyen ütemben ürítik ki Olaszország területét. E kikötőket és repülőtereket az olasz fegyveres erők védelmezik mindaddig, amíg ezt a feladatot tőlük a szövetségesek át nem veszik.8. Az olasz fegyveres erőknek a folyó háborúban való mindennemű részvételét megszüntetik és a fegyveres erőket minden területről, bárhol tartózkodjanak is jelenleg azok, haladéktalanul visszavonják Olaszországba.” (Olasz-szövetséges fegyverszüneti egyezmény, 1943. szeptember 3., Szicília)

„…Magyarország kapitulációját titokban tartják. A szövetségesek és a magyar kormány egyidejűleg teszik majd közzé a mindkét fél által elfogadott és alkalmasnak ítélt időpontban… Semmi körülmények között sem teszik e tényt nyilvánossá mindaddig, amíg a szövetségesek el nem érik Magyarország határait.Magyarország fokozatosan csökkenti katonai együttműködését Németországgal, és visszavonja csapatait Oroszországból… Fokozatosan csökkenti gazdasági együttműködését is Németországgal, és megtagadja a németországi haditermelésben való részvételt.Magyarország kötelezi magát, hogy ellenáll minden, Németország részéről történő és területét fenyegető megszállási kísérletnek. E célból a magyar hadvezetőséget újjá kell szervezni, hogy ily módon a magyar hadsereg képes legyen a németektől visszavonulni, és megtámadni őket… Adott pillanatban Magyarország összes erőforrásait, közlekedési hálózatát és légi támaszpontjait a szövetségesek rendelkezésére bocsátja a Németország elleni harc folytatására…” (Magyarország és a szövetséges hatalmak között létrejött előzetes megállapodás tervezetéből, 1943 szeptembere)

„Kedves Nagykövet Úr,(…) A szovjet kormány Gibson úr kijelentéseit igazolhatatlannak tekinti; véleménye szerint megjegyzéseit, javaslatait nem arra szánták, hogy a szovjet közvélemény és a szovjet kormány tetszését megnyerjék.A szovjet kormány úgy véli, hogy azért a fegyveres segítségért, amelyet Magyarország Németországnak nyújtott, valamint azokért a gyilkosságokért és erőszakos cselekményekért, fosztogatásokért és gyalázatosságokért, amelyeket a megszállt területeken követtek el, a felelősséget nemcsak a magyar kormánynak kell viselnie, hanem nagyobb vagy kisebb mértékben a magyar népnek is.A szovjet kormány lehetségesnek tartja, hogy a szövetségesek nem hivatalos kapcsolatban álljanak magyarországi ellenzéki körökkel és tárgyalásokba bocsátkozzanak velük (kívánatos lenne, ha ezekről előzetesen tájékoztatnánk egymást), de úgy véli, hogy a szövetségeseknek Magyarországgal, valamint

35. tétel 2/3. oldal

Németország és Olaszország más csatlósaival létesítendő kapcsolataiban az alábbi alapvető elveket kellene lefektetni:1. feltétel nélküli megadás;2. az általuk megszállt területek visszaadása;3. kártérítés az okozott háborús károkért;4. a háborúért felelős személyek megbüntetése.A szovjet kormánynak tehát az a véleménye, hogy semmiféle összeköttetésre ne kerüljön sor, ami ellentétben áll a fent említett elvekkel. Ebben az összefüggésben figyelembe kell venni, hogy a szovjet kormány a csatlós államok fenntartására törekszik, és nem rejteget terveket ezen államok függetlensége ellen.” (Molotov jegyzéke a moszkvai brit nagykövetnek)

„Úgy a magyar belpolitikai élet, mint a kormány és a kormányzó úr állandó és folyamatosan erősödő németellenes magatartása, továbbá, hogy harcoló csapataink nem vettek részt a háborúban, nem utolsósorban az általános hadihelyzet következtében sor került Magyarország megszállására.Az első hírek a szándékolt megszállásról nagyon vegyesek és ellentmondóak voltak. Tényként megállapítottuk azt, hogy német csapatok nyugati határaink mentén gyülekeznek. Én e tárgyban

kérdést intéztem a német katonai attaséhoz, a külügyminiszter pedig a német követhez, amire ezek teljesen megnyugtató választ adtak. Mint utólag kiderült, mindketten hazudtak. Úgy a kormány, mint én, egy német megszállást szinte lehetetlennek tartottunk, mert azt hittük, hogy a németek olyan nehéz helyzetben vannak, hogy egy újabb katonai és politikai feszültség kiélezését a nyílt törésig nem fogják magukra venni. Sajnos csalódtunk.” (Szombathelyi Ferenc visszaemlékezéséből, 1945)

35. tétel 3/3. oldal

Német szárazföldi és légi erők Budapesten 1944. március 19-én

Értékelési útmutató (35. tétel)Szempontok Optimális megoldás Pont

A feladat megértése, tématartás, a lényeg kiemelése

A vizsgázó● a háború eseményeinek és hatásainak áttekintése (1942–1943);● Bárdossy bukásához vezető lépések elemzése;● Kállay megoldási kísérleteinek számbavétele;● Kállay-féle politika esélyeinek elemzése.

12

Tájékozódás térben és időben

A vizsgázó● tisztában van a II. világháború egyetemes és magyar térbeli sajátosságaival (pl. sztálingrádi csata, Voronyezs, csiga offenzíva, Magyarország megszállása, El Alamein), és ezek következményeivel;● a problémát jól helyezi el az időben, tisztában van az előzményekkel és a nemzetközi háttér időrendjével.

6

A szaknyelv alkalmazása

A vizsgázó● előadásában használja a témához kapcsolódó általános fogalmakat (pl. szövetség, nácizmus, fegyverszünet, béke);● használja a téma szakkifejezéseit (pl. kiugrás, hintapolitika, zsidótörvények, revízió, megszállás);● feleletében a fogalmakat jelentésüknek megfelelően használja.

6

Források használata és értékelése

A vizsgázó● rögzíti az 1942-43-as hadieseményeket (pl. sztálingrádi csata és a voronyezsi katasztrófa, kurszki tankcsata, El-Alamein és a szicíliai partraszállás);● rögzíti Bárdossy László lépéseit (pl. III. zsidótörvény, újvidéki razzia, hadüzenet az Amerikai Egyesült Államoknak, II. magyar hadsereg kiküldése a frontra);● rögzíti Kállay Miklós külpolitikai lépéseit (pl. újabb erőket nem küldenek ki a frontra, fegyverszüneti tárgyalások és előzetes fegyverszüneti megállapodás a britekkel);● rögzíti Kállay Miklós külpolitikai lépéseinek a következményeit (pl. német megszállás, az ország teljes kiszolgáltatottsága).

12

Az eseményeket alakító tényezők feltárása, a történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása

A vizsgázó● elemzi a hadiesemények hatásait Magyarország geopolitikai helyzetére (pl. az olasz kiugrás reményt kelt a nyugati szövetségesek közeledésére, a keleti front német vereségei növelik az elszakadási szándékokat);● elemzi az olasz kiugrás sikerének okait (pl. szövetségesek támadása és tárgyalási készsége, III. Viktor Emánuel elhatározása, az olasz hadsereg teljesítette a kiugrást);● elemzi Kállay Miklós elképzeléseinek esélyeit (pl. a nyugati szövetségesek csak lassan közelednek, a szovjetekkel nem akarnak tárgyalni, a magyar katonai vezetés nem teljesen megbízható, a németek feltárják a magyar szándékokat);● önálló ismereteivel, következtetéseivel, megállapításaival kiegészíti feleletét.

18

Világosság, nyelvhelyesség, a felelet felépítése

● A vizsgázó egész mondatokban, folyamatosan fejti ki gondolatait, és szabatosan fogalmaz.● A felelet szerkezete alkalmas a téma kifejtésére.● A gondolatmenet logikus.

6

Összesen 60