„Párizs megér egy misét”

A francia trikolor Párizs címerével

A világ fővárosa, a fény városa, a világ legszebb városa, a szerelem városa, de a művészek,

hírességek, parfümök, divatbemutatók, kávéházak, mulatók és múzeumok városa is, és még

sorolhatnám a jelzőket, melyekkel illették már, ezt a csodálatos várost.

Mintegy 2500 éves történelme alatt Párizs egy kis kelta faluból a világ egyik politikai, kulturális,

és gazdasági központjává, valamint a világ leglátogatottabb városává vált.

Már Navarrai Henrik is megmondta, hogy „Párizs megér egy misét”.

Egy kis visszatekintés: Vallásháborúk

A hugenották a francia protestánsok, akiket a katolicizmus tűzzel-vassal próbált kiirtani a 16.

század közepén. Ezreket mészároltak le, vagy égettek el máglyán.

Az áldatlan állapotokat egy dinasztikus házassággal próbálták megszüntetni, a hugenották

vezetője Navarrai Henrik feleségül vette Valois Margitot, a király testvérét.

Érdekes volt a szertartás is, mivel Henrik, protestánsként, nem volt hajlandó bemenni a Notre

Dame-ba, és ő a kapu előtt felállított oltárnál, menyasszonya, pedig a székesegyházban, mondta ki

a boldogító igent.

Még tartott a menyegző bódulata, amikor Szent Bertalan éjjelén (aug23-24) a katolikusok

legyilkolták a hugenottákat.

A több ezer áldozatot követelő vérengzés Medici Katalin kezdeményezésére történt, aki Navarrai

Henrik és Margit hercegnő esküvőjére a király meghívása alapján összesereglett tekintélyes

hugenottáktól így akart megszabadulni.

Később a király halála után Henrik beszállt a francia trónért folyó harcba, de bölcs politikusként

belátta azonban, hogy örökösi jogok ide vagy oda, hugenottaként nem szerezheti meg tartósan a

zömében katolikus királyság koronáját, ezért, 1593-ban áttért a katolikus vallásra.

Ekkor hangzott el híres, szállóigévé vált mondása: „Párizs megér egy misét!”.

A pápa, örömét kifejezve, emlékérmet veretett a szörnyű éjszakáról.

A Szent Bertalan-éj ábrázolása François Dubois festményén

Párizs felfedezése:

Az első úton autóbusszal közelítettük meg Párizst, mely az utazás fáradalmait kárpótolva, lehetővé

tette, hogy útközben is megnézzünk néhány nevezetességet.

Verdun: itt zajlott az I. világháború leghosszabb, és egyik legvéresebb csatája, mintegy

negyedmillió halottal. Örök mementóként tekinthetünk az emlékműre, és a katonasírok erdejére.

Reims: nagyon fontos szerepet játszott a francia történelemben, ebben a városban, koronázták

meg a francia királyokat, a Miasszonyunk Katedrálisban. A Notre-Dame székesegyháza egyike a

legszebb gót épületeknek. Az épület nagyon hasonlít a párizsi székesegyházhoz.

Párizs:

Természetesen nem célom a város összes nevezetességét bemutatni, elsősorban a számomra

különleges helyeket, építményeket és élményeimet szeretném bemutatni és megosztani.

Nézzünk meg egy panoráma összeállítást a városról!

http://www.photojpl.com/eiffel-tower:-visit-under-the-tower-in-photo-and-360-tour/-

/VYgGh9fNbR/

Az Eiffel-torony, Párizs jelképe, a Mars-mező végén magasodik a város fölé.

A 300 méter magas építmény, tervezőjéről, Gustave Eiffel mérnökről kapta a nevét. Az 1889. évi

világkiállításra készült, az eredeti tervek szerint a kiállítás után lebontották volna.

A torony mindig is megosztotta a franciákat, sokan szeretik, de sokan kimondottan utálják,

egyesek Csúfságnak hívják, mások Öreg Hölgynek.

Építésének idején vegyes fogadtatása volt, állítólag Maupassant azért járt rendszeresen a tetején

levő étterembe, mert szerinte ez volt az egyetlen olyan hely Párizsban, ahonnét nem lehetett látni a

tornyot.

A toronyba liftek repítenek fel, az első lift a második kerengőig visz, itt kell átszállni a

csúcskilátóhoz vivő felvonóra.

Érdekes volt megfigyelni, hogy a látogatók, talán a magasságtól való rejtett félelmeik miatt, felfelé

szinte néma csendben utaztak, lefelé olyan megkönnyebbült zsivaj volt, hogy nem értetted a saját

szavadat sem.

Gustave Eiffel

Az „Öreg hölgy” nappal, éjszaka és Millennium- i pompában

Az Arc de Triomphe, közismert magyar nevén a Diadalív, Párizs egyik legismertebb látnivalója a

Charles de Gaulle (korábban Étoile) téren.

Az építményen számos felirat látható, amelyek részint a napóleoni csaták mintegy 174

helyszínének, köztük Győrnek is Raab néven, részint a korszak 660 tábornokainak állítanak

emléket a császár végakaratának megfelelően.

Itt találjuk az ismeretlen katona sírját is.

A forgalom itt mindig óriási, visszaemlékezések szerint, a hazai motorizáció kétütemű időszakában

néhány merész honfitársunk órákat körözött, mire sikerült kiverekednie magát a Diadalív

körforgalmából.

A Champs Elysees, (elysiumi mezők, avagy az ókori legendák mennyországa) a világ talán

legszebb sugárútja a Diadalívtől indul.

Egykor az arisztokraták népszerű sétánya volt és a párizsiak életörömét szimbolizálta.

A két kilométer hosszú és 70 méter széles út, pompázatos kirakataival, éttermeivel ideális hely esti

sétákhoz, de itt csak nézelődni érdemes, mert az árak letaglóznak.

A sugárút számos világhíres eseménynek is helyt ad: itt van a világ leghíresebb

kerékpárversenyének, a Tour de France-nak a befutója.

Július 14.-én, a leghíresebb francia nemzeti ünnepen, itt láthatjuk Európa egyik legnagyobb

katonai parádéját.

Második utunk az ezredfordulóra esett, cégem Párizsban szervezte az ún. „Christmas Partyt”, és

az ünnepi vacsora a sugárút végén lévő, patinás, La Doyen étteremben volt.

Végig kóstoltuk az agyondicsért francia borokat, de semmivel sem jobbak, mint a minőségi

magyar borok, a tokajiról nem is beszélve. Az ünnepi kivilágítás látványa életre szóló élményt

jelent.

A Notre Dame székesegyház, az Ile de la Cité sziget fő nevezetessége, a középkori

templomépítészet egyik csúcsteljesítménye.

A monumentális katedrális nem csak Párizs, de az egész ország jelképe. Történelme szorosan

összekapcsolódik a francia történelem fontos eseményeivel. A gótikus építészet remekművét 1163-

ban kezdték építeni, és 1345-ben fejezték be.

Az öthajós építmény egyszerre több mint 6000 hívőt képes befogadni. A belső részen lenyűgöző

rózsaablakokat láthatunk. A nyugati homlokzatról Párizs gyönyörű látképe tárul elénk.

A Notre Dame esti fényben

Nézzünk meg egy panoráma összeállítást a székesegyházról.

http://www.photojpl.com/notredame-de-paris-seen-from-the-pont-de-la-tournelle/-

/4SXWmwYOS7/

A La Defence negyed, Párizs modern városrésze, melynek leghíresebb épülete a négyszögletes

diadalív, az épület a Champs Elysées tengelyében áll, körülötte változatos alakú modern

irodaházak állnak.

Mintha egy képzelt futurisztikus városban lennél

A Lafayette áruház:

Ha a világ egyik legelegánsabb és legpatinásabb áruházára vagyunk kíváncsiak, látogassuk meg

a Lafayette-et. Ide ugyanis nem csak a már jól megszokott pazar választékért és a

megkérdőjelezhetetlen minőségért érdemes betérni, hiszen már az épület belső tere is lenyűgöző.

Ha igazi francia parfümre vágyunk, akkor itt garantáltan jó helyen járunk. A karácsonyi

díszkivilágítás meg egyszerűen fantasztikus.

Párizsi mulatók:

Folies-Bergere az egyik legnépszerűbb éjszakai mulató volt, gyönyörű ruhákkal, és gyönyörű

nőkkel, időnként ruha nélkül.

Látogatásunk idején, világhírű honfitársunk, Michael Gyarmati volt a Folies Bergere művészeti

igazgatója, rendezője és jelmeztervezője. Nagy pártolója volt a látványra kiéhezett, de üres zsebű

magyar turistáknak, és sokszor beengedte ingyen őket. Nekünk a legolcsóbb jegyünk volt, de olyan

helyre ültetett, ahonnan a legjobban lehetett látni a lányokat. Az induláshoz készülődve, a nejem

kis híján új párizsi divatot teremtett, ugyanis sikerült a hengeres, tüskés hajszárítót úgy

belecsavarni a hajába, hogy alig tudtuk kiszedni. Jól mutatott volna a fején keresztben álló

hajszárítóval, és a térdéig lógó elektromos csatlakozóval.

A Pigalle-on találjuk a Moulin Rouge-t, amely a francia kánkánnak köszönhetően vált

világhírűvé, ma is káprázatos és lenyűgöző előadásokkal várja a vendégeket.

A show-hoz tartozik a gyönyörű lányokból álló tánckar, a látványos kosztümök, és nem

utolsósorban itt láttuk először fellépni a már szintén világhírű Rippel fivéreket is.

A környéken sétálva, örömmel fedeztük fel a Budapest teret, némi büszkeséggel néztünk körül, de

hamarosan felfedeztük, hogy ez a prostik tere. Az nem derült ki, hogy van-e összefüggés a tér

neve, és funkciója között.

Toulouse Lautrec: Moulin Rouge

Montmartre a művész-negyed

Montmartre tetején egy hófehér bazilika, a Sacre-Coeur áll, melyhez hosszú lépcsősor vezet fel,

ahonnan páratlan kilátás nyílik Párizsra. A bazilikában, ha megsimogatod Szent Péter lábujját,

kívánhatsz valamit, én szerényen csak azt kívántam, hogy még ne találkozzunk egy ideig.

Feleségem olvasta egy útikönyvben, hogy a bazilikában van egy magyar kápolna is, de nem

találtuk. Az információs ablaknál nagyon szégyenkeztek, hogy nem tudnak segíteni, pedig

kézséggel átnézték a bazilika leírását. Később kiderült, hogy nem is a párizsi útikönyvben olvasott

róla. Bocsika…

A Louvre múzeumként 1793-ban kezdett működni. 1980-ban Mitterand ideje alatt rendbe hozták,

és egy 21 méteres üvegpiramist építettek a közepére.

A Louvre-hoz, stílusában nem illő üvegpiramis, éppen úgy megosztja a párizsiakat, mint annak

idején az Eiffel torony, sokan szeretik, és telitalálatnak érzik, sokak szerint viszont elcsúfították a

több száz éves épületet.

A csodálatos képeket, szobrokat és antik tárgyakat nézve számítsunk rá, hogy a Mona Lisa, a

Milói Vénusz és a Szárnyas Niké körül állandóan hatalmas a tömeg.

A „Da Vinci kód” című regény és film világsikere még növelte a látogatók számát. Bár tilos

fényképezni, mindenki fotózik.

A világhírű képek előtt több helyen is láthattuk, hogy mai festők próbáltak, hiteles másolatot

festeni az eredeti művekről. Érdekes volt számunkra, hogy nézve a készülő másolatokat, szinte

minden a helyén volt, de mégsem éltek a képeken az alakok, tompábbak voltak a színek.

A Versailles-i kastélyt és hatalmas parkját XIV. Lajos, a "Napkirály" uralkodása idején

építették. A kastély parkjának központi részét egy szabályos rendben kialakított franciakert

foglalja el. Maga a kastély impozáns termek sokaságát rejti.

Fő nevezetessége a 73 méter hosszú Tükörterem. A 17 hatalmas ablakkal szemben ugyanannyi

tükröt helyeztek el, így minden irányból a park látszik.

Két kastélyt is felkereshetünk itt, a Nagy-Trianon és a Kis-Trianon épületét. Utóbbi volt az első

világháborút lezáró békeszerződések aláírásának színhelye.

A kastélypark és a kápolna

Pompidou Centre egy meglehetősen különleges épület a '70-es években készült, az akkori

köztársasági elnök, Pompidou kezdeményezésére, a modern és a kortárs művészet támogatására

és bemutatására.

Az Eiffel-torony, és hasonló látványosságok mellett talán meglepő, hogy ez az épület az egyik

leglátogatottabb hely Párizsban. Szokatlanságát a külsejére helyezett szerkezeti elemek és

közműberendezések adják. Az épület földszintjén ideiglenes kiállításokat lehet látni. A központ

előtti tér híre már kevésbé jó, ugyanis hemzseg kábítószerárusoktól és zsebesektől.

A Disneyland 32 km-re Párizs központjától épült a fantasztikus európai meseváros. Itt pillanatok

alatt újra gyermekké válhatsz.

Megcsodálhatod Csipkerózsika várát, felfedezheted a vad nagy mennydörgés hegyét, harcolhatsz

a karibi kalózokkal, reszkethetsz a félelemtől a fantomházban.

A bejárat

Csipkerózsika vár A nagy mennydörgés hegye (Big thunder mountain)

A karibi kalózok támadása

Vidám felvonulás

Művészet: A francia művészvilág mérhetetlenül gazdag tárházából két, számomra meghatározó művészről

szeretnék írni.

Edit Piaf (a piaf szó magyarul verebet jelent) alig 48 évet élt, óriási tragédiák és nagy örömök

forgatagában, gyorsan, viharosan és szenvedélyesen. Törékenységével, érzékenységével,

elszántságával, a dalaiból áradó szerelem erejével, hódította meg az egész világot. Mintha az

egész francia nemzet testesülne meg benne és dalaiban.

Yves Montand, olasz származása ellenére, a külföld szemében sokáig a francia férfieszmény

megtestesítője. Edith Piaf felfigyelt a sármos, tehetséges fiúra, igazgatta művészi pályáját, de

szerelmével is megajándékozta Montand-t.

http://www.youtube.com/watch?v=bKSdk46kd2Y nézd meg!!!

Általános észrevételek:

Párizsnak különleges hangulata van. A csodálatos épületek, a történelmi levegőjű kastélyok és

múzeumok mellett, számomra egy Szajna-parti sétát, a helyi portré és tájképfestők műveinek

megbámulását, egy hagymalevest vörösborral, egy Pernod-t egy kiskocsmában a Pigalle-on, és

felsorolni sem tudnám még mi mindent jelent.

Sokféle nemzetiségű és bőrszínű ember él itt, különösen a külvárosokban. Első szállodánk

ablakából láttuk a tarka népviseletbe öltözött fekete nőket, ahogy vitték a gyerekeket az oviba.

Reggelizni a téren lévő kávéházba jártunk, friss meleg croissant ettünk, forró kávéval, a helyi

munkába indulók társaságában. Szuper élmény volt látni ezt a miliőt.

A "savoir vivre" az "életművészet", amely szerint az élettől többet várunk, mint pusztán a munkát, a franciák egyik legrokonszenvesebb jellemvonása.

„Liberté, Égalité, Fraternité” (magyarul: „Szabadság, egyenlőség, testvériség”) a francia

forradalom jelmondata, ma a francia alkotmány alappillére.

Delacroix: A Szabadság vezeti a népet

Párizs 2000