ORSZÁGOS HIRLAPElöfizetési árak:

Egész évre 14 frt, fél évre 7 frt, negyed évre 3 frt 60 kr.Egy hónapra 1 frt 2O kr.

Egyes szám ára helyben 4kr., vidéken 5 kr.

Föszerkesztö

MIKSZÁTH KÁLMÁNSzerkesztöség és kiadóhivatal:

VIII. kerület, József-körut 65. szám.

Megjelenik mindennap, hétfön és ünnepnap után is.

II. év. Budapest, 1898, szombat, julius 30-án. 209. szám.

A dráma fordulója.A hidalgó büszkeséget megtörte a

balszerencse. A nagy dráma fordulóhozjutott. Spanyolország megtette az ame-rikai Egyesült-Államoknak a béke-ajánla-tot. Cambon franczia nagykövet hivata-los jegyzéket nyujtott át Mac Kinley el-nöknek, tudatván vele, hogy Spanyolor-szág elérkezettnek látja az idöt a béke-ajánlat megtételére s hogy a háborumegszüntetéséhez az Egyesült-Államokhozzájárulását kikérje. Spanyolország afranczia nagykövet utján kéri tehát, ér-tesitsék azokról a feltételekröl, melyekmellett az Egyesült-Államok hajlandókvolnának a békét megkötni. A franczianagykövet e hivatalos jegyzék átnyujtásaután közölte az amerikai külügyi kor-mánynyal bizonyitékait is, hogy a béke-ajánlatot egyenesen Spanyolország föl-kérésére tette meg. Ezzel szemben kevésjelentösége lehet annak a madridi táv-iratnak, mely szerint a spanyol külügy-miniszter a béketárgyalásokra vonat-kozó kezdeményezést magántermészetü-nek mondotta.

Cervera hajóhadának, tönkrétételeután gyors egymásutánban érték Spa-nyolországot azok a harczi szerencsét-lenségek, melyek végkép megtörték ere-jét, amelyek után a háboru folytatása azö részéröl merö oktalanság volna. Min-den ujabb esemény csak fokozhatná.Spanyolország helyzetének rosszabbodá-sát, mert olyan gyözelemre immár nemszámithat, mely neki kedvezö fordulatot

Gróf Verteuil halála.Irta: Zola Emil.

I.Gróf Verteuil ötvenöt esztendös, Fran-

cziaország legrégibb nemesi családjainak egyi-kéböl származik és tekintélyes vagyonnak ura.

A mostani kormánynyal hadilábon áll,miért is sok czikket irt "komoly lapokba"más kormányforma érdekében, ezért a publi-czisztikai munkásságáért az "Académie deMorale et des Sciences Politiques" tagjainaksorába is választotta. A gróf sok mindenfélevállalkozásba fogott és egyidöben lángolt aföldmivelésért, baromtenyésztésért és a szép-müvészetekért. Egy ideig képviselö volt és ellen-zékieskedésével sok borsot tört a kormányorra alá.

Gróf Verteuil Matildot negyvenhat esz-tendös kora daczára Páris legszebb szökeasszonyának ismerték el. Fehér arczbörét azidö még lágyabbá, szebbé tette, termete pedigharmonikus kerekséget kapott, amivel azelöttnem lehetett vádolni. Valóban, sohasem voltszebb, mint most és a fiatal asszonyok félté-kenyek is voltak rá.

A Verteuilék házassága azok közé tar-tozik. amelyekröl kevés mondani való van.

Ügy házasodtak össze, ahogy az ö kö-rükben szokás: a család kivánságára. Mind-azonáltal hat teljes esztendeig békés egyetér-tésben éltek együtt. Ebben az idöben született

teremthetne. Kuba szigetén levö csapataiegymásután adják meg magukat, mertaz éhség tönkre tette ellenálló képességü-ket s a büszke fogadkozások után felül-kerekedett bennük a természetes élet-ösztön. A hiábavaló önfeláldozás teljeseredménytelenségének tudata kiábrándi-totta a spanyol katonákat a hösies el-szántságból. A gyözelmi kilátásoknak végelévén, legalább az életüket akarják meg-menteni.

Amerika teljes diadalt aratott. Le-gyözte Spanyolországot, s ez békétkér. Megadhatják neki, mert most márcsakugyan ártalmatlanná lett. Négyszáz-esztendös folytonos hanyatlásának rend-jén a mostanihoz hasonló nagy csapásnem érte. Önmaga csinálta meg sorsát.A nemzetek életében még kikerülhetet-lenebb a hibák és bünök sulyos követ-kezménye, mint az egyes embernél.Spanyolország rettenetes bizonyságát adjaennek, a világhistóriában már sokszormegpecsételt igazságnak. De most, ami-kor megtörve a sulyos csapások alatt,hagyományos ösi büszkeségét föláldozva,békességet kér hatalmas és gyöztes ellen-felétöl, szinte hajlandók vagyunk elfelej-teni századok rendjén elkövetett bü-neit s a letiport nemzet fölött való sajnál-kozás vesz eröt rajtunk. Valóban, Spanyol-ország nagy szerencsétlensége árán leg-alább kivivta magának az elfogulatlannemzetek rokonszenvét. Az egykor olyhatalmas, az egykor világhóditó Spanyol-ország ma már csak gyönge váza annak,ami volt. Szegény mindenképen. Még-

Roger nevü fiuk, aki jelenleg vértestiszt, ésleányuk Blanche, aki Bussac urnak, az állam-tanács kérvényügyi bizottsága elöadó tanácso-sának felesége. A gyermekek születése némimelegséget hozott viszonyukba, a hideg "bé-kés-egyetértésbe"

II.Egy este késön tért haza Matild grófné.

Komornája segédkezett neki a levetkezésnél.A leány, mikor elvégezte dolgát és visszaakart vonulni, az ajtónál visszafordult és je-lentette :

— A gróf ur kissé rosszul érezte magát.A grófné, aki már félig elszenderült, a

komorna felé fordulva, kérdezte:— Ah, rosszul ?Aztán fáradtan visszahanyatlott elöbbi

helyzetébe és odaszólt a leánynak:— Keltsen föl holnap tiz órakor, a sza-

bónöt várom.Másnap a déjeunernél üres maradt a

gróf helye. A grófné beküldte hozzá Baptistet,a komornyikot, hogy tudakozódjék állapotafelöl, aztán személyesen is meglátogatta be-tegét.

A gróf halotthalványan, de nyugodtan éselökelöen feküdt ágyán. Három orvos tanács-kozott fölötte lassu suttogással. Mikor elmen-jek, megigérték neki, hogy este ujból megfogják látogatni.

öregedett és lesoványodott. Olyan gyönge,hogy szinte kérdésessé válik jövendöbeliéletképessége s arról már alig lehet szó,hogy az európai nemzetközi viszonyokjövendö alakulásaiban számára valaminagy szerep juthasson. Belsö életrendjé-nek zavarai, mik eddig is akadályoztákaz üdvös fejlödésben, most még foko-zódni fognak s egész organizmusa megtelik a nemzeteket végromlásba vivönagy betegséggel. Anyagi erejének gaz-dag forrásait im elveszti, mert Kubárólés Puerto-Ricoról okvetetlenül le kell mon-dania. Honnét veszi ezután Spanyolor-szág azokat a jövedelmeket, amikböl aháborura tett roppant kiadásait és amég rámérendö hadisarczot fedezheti ?Nemzeti közszelleme telve van már résidö óta gyilkos erkölcsi baczillusokkal sforradalmi szenvedélyek dulakodnak egészkedélyén. Ha a szerencsétlenség észre-téritené a nemzetet, ha kalandos termé-szetét és hajlamát egészségesebb vágyaiés törekvések váltanák föl; ha belátvánszörnyü hibáit, ezeknek következményei-böl okulást meritene a jövöre : talán mégkibontakozhatnék valahogy s élhetne ha-talmas és nagyratörö ábrándok nélkül ne-mesebb hivatásoknak, saját nemzeti érde-keinek szükebbre szoritott határai közt valóoltalmazása és fejlesztése mellett. Desehol semmiben se födözhetjük föl aszerencsétlenségnek ily kijózanitó hatásait.Talán ha vége lesz a háborus idök lá-zas állapotjának, s megkezdödik a csön-des szenvedésnek sanyargató gyötrelme,a spanyol nemzetben is föltámad a jó-

Két szolga sürgölödik a szobában komo-lyan és némán, a beteg parancsaira lesve ésfolyton ügyelve, hogy lépéseik zaját a nehézszönyegelvbe fojtsák. A tágas szobában halotticsönd és tökéletes rend uralkodik. Mindenbutordarab a helyén áll, még az ajtófüggönyégy redöje sem kisebbiti a rendet.

— Szenved ön, barátom ? kérdezé agrófné, aki az imént lépett be. A férj erölkö-dik, hogy mosolygó arczot mutasson.

— Óh, nem, csak kimerült vagyok kissé.Némi nyugalomra van szükségem. Köszönöm,hogy elfáradott hozzám.

Két nap telt el azóta. A betegszoba meg-tartotta elöbbi rendes képét. Az inasok borot-vált arcza még unalmat sem mer elárulni. Agróf tudja, hogy veszedelemben,van az élete,mert ráparancsolt az orvosokra, hogy mond-ják meg neki a tiszta igazságot. Az orvosokszót fogadtak s a gróf is mindenben követiparancsaikat. Többnyire csukott szemekkel fek-szik, vagy mereven néz egy pontra, minthaazonkivül semmi és senki sem volna a szo-bában.

A grófné elmondta ismeröseinek, hogyférje beteg, de kijelentette, Hogy azért sem-mit sem változtat életmódján. Csak este ésreggel látogatja meg a grófot, hogy tudako-zódjék hogyléte felöl.

— Jobban van már,barátom?— Oh, sokkal jobban, kedves Matilda

köszönöm érdeklödésit.

ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, Julius 30 .

zan okosság, mely a hazafiságot nyu-godtabb életrend medrébe tereli. Ezértóhajtjuk Spanyolország érdekéhen, hogya béke mielöbb helyreálljon.

Mik lesznek a béke föltételei, job-ban mondva, mik lesznek az Egyesült-Államok követelései, azt most mégbizonyossággal nem tudhatjuk. Annyi vi-lágos, hogy Amerika nem elégszik megpusztán a kivivott dicsöség erkölcsi elö-nyeivel. Amerikának több kell. Attól lehettartani, hogy kalmár-szelleme felülkere-kedik benne mindenféle ideális szem-ponton, s mit se törödve az ó-világnemzeteinek fölfogásaival, meg akarjamagát fizettetni ugy, hogy ennek afizetségnek messzemenö hatásai le-gyenek ránézve is, Spanyolországrais. Hiszen Amerika, ha a vén Európáranéz és ennek példám akar okulni, bi-zony nem kell neki okvetetlenül a fön-séges humanizmus és a nemzetközinagylelküség erényeit gyakorolnia. Euró-pának a lelkiismeretét is irtózatos bünökterhelik a népek és nemzetek könyörte-len elnyomása dolgában. A vén Európahistóriája is telve van a nagyhatalmakembertelenségével és Spanyolország sok-szor elöljárt a vadságban, a legönzöbbérdekek hajhászásának kultuszában. HaAmerika se akarna jobb lenni, mint volta vén Európa, melynek zsarnoksága voltegykor forrása az Egyesült-Államok meg-teremtésének, bizony Spanyolország nemszámithatna most semmiféle könyörü-letre és Európa nagyhatalmainak kevésoka volna arra, hogy Amerikának akárszemrehányásokat tegyen, akár pedig amagasabb erkölcs tanitásaiból leczkéketadjon.

De hiszen Amerika elérheti összesczéljait anélkül, hogy Spanyolországotvégkép tönkre tegye. Hatalmi érdekeiezt nem követelik; hiszen ezeknek azérdekeknek a világa immár messze esikSpanyolországtól, mihelyt ez elvesztiKubát meg Puerto-Ricot és Amerika aFilippini-szigeteken is érvényesitheti ha-talmi befolyását és kereskedelmi érde-

keit Ezentul bizvást nagylelküsködhetikAmerika Spanyolországgal szemben. Abéke-tárgyalások rendjén majd kiderül,hogy Amerika képes-e nagylelküségre ésSpanyolország képes-e a lemondás eré-nyének gyakorlására. Annyi bizonyos,hogy Európa egyik nemzete, mely avilághistóriában oly rendkivül nagy sze-repet játszott, most már lehanyatlott; aspanyol nemzet jövendö életét alighasugározza be valaha a dicsöség fénye.Még szerencse lesz rá, ha csöndbenmegélhet és saját szenvedélyeinek tüzenem pusztitja el egész szervezetét.

POLITIKAI HIREK.A balassagyarmati mandátum. Latkóczy Imré-

nek a közigazgatási biróság alelnökévé történt ki-nevezése következtében megüresedett a balassa-gyarmati mandátum. Eddig az egyedüli jelölt grófForgách Antal szabadelvüpárti programmal. A vá-lasztás augusztus 3-án lesz.

A "Branik" az orosz-bolgár kibékülésröl.Ujvidékröl jelentik: Az itteni "Branik" Ferdinandbolgár fejedetem pétervári látogatásának sikeréröla következö jellemzö módon nyilatkozik :

Oroszország és Bulgária kibékülése befejezetttény; az orosz befolyásnak Bulgáriában tárva min-den ajtó; Ferdinand jól tette, hogy nem áldoztamagát idegen érdekeknek és nem dobta magát ahármas szövetség karjaiba. Oroszország ismét magaköré csoportositja a balkán államokat és ujból ér-deklödik a balkán viszonyok iránt; minden eshe-töségre megteszi készületeit. Annyi tény, hogyAusztria-Magyarország és Oroszország közt ma márnincs meg az a jó viszony, mint annak elötte. Ezazonban csak elönyös a balkán államokra nézve.Mennél lazább a viszony a nagyhatalmak közt, an-nál inkább kell, hogy Oroszorország figyelmét abalkán népekre forditsa.

Válság-mesék.Mára talán már elapadt volna a szép

válság-mesék forrása, ha véletlenül KállayBéni Budapestre nem érkezik. De Kállay Bénimegjött és bár nyilvánvaló, hogy igazi válságesetén a közös pénzügyminiszternek alighaakadna dolga Budapesten, a nyári mese-mondók örömmel kapaszkodnak az ö lá-

togatásába. Ez misztikus, mondják. Kivált ami-kor megtudták, hogy Kállay hosszabb látoga-táson volt a magyar miniszterelnöknél. Mostmar egyszerre ütökártya is lett Kállayból, ami-ben van is valami, mert ime bizonyos ujságokakkor is öt játszák ki, amikor Goluchowskitkell meneszteni és akkor is, amikor Bánffyfölött szeretnék e harangot meghuzni. De kü-lönben a helyzet csöppet sem válságos ésKállay csak bizonyos bosnyák vasutak dolgábanjött Budapestre.

Ami pedig a magyar kormány álláspont-ját illeti, ma a "Pester Lloyd" is megerösiti,amit mi vezérczikkünkben megirtunk. A tör-vény világosan megszabja a kormány utját ésBánffynak nincs is szándéka ezt az utat ki-kerülni. A "Pester Lloyd" erre vonatkozóczikke egész terjedelmében igy hangzik:

Igazán csodák-csodája lett volna, ha ellen-zéki lapjaink a tagadhatatlanul kritikus osztrákeseményekböl magyar válságot is nem csináltakvolna és igy nem is vagyunk meglepetve, hogyfélreverik a vészharangot és a jótékony nyári ál-mukat alvó pártjukbeli képviselöket elszólitják acséplögép mellöl, hogy jöjjenek fel a fövárosba,mert "fontos tanácskozás"-okat kell tartam. Hogytehát a tisztelt ellenzéki szinezetü honatyák kedé-lyéi némileg megnyugtassuk, bátorságot veszünkmagunknak és azon nézetünket fejezzük ki, hogyegyelöre ne foglaljanak állást az ugynevezett kri-zissel szemben, hanem tartsák meg a puskaporukatkésöbbre. Természetesen balgaság volna tölünk,ha azt állitanók, hogy az osztrák válság bennün-ket épenséggel nem érint és hogy semmiféle hatástsem gyakorol viszonyainkra, mert a jövö, még pediga közel jövö fogja megmutatni, hogy Ausztriával valógazdasági közösségünk vagy gazdasági különvá-lásunk kérdése miképen függ össze az osztrák vi-szonyok további fejlödésével Épén azért azt hisz-szük, helytelen dolog, ha azt feltételezik a magyarkormányról, hogy annyira gondatlan és kevésséelörelátó, hogy talán meglepetésszámba megy nálaaz osztrák dolgok menete és hogy teljesen tanács-talanul áll a tényekkel szemben. Nem egy-két napravisszamenö dolog az, hogy kormányunk az osztrákmozgalmak folytán felidézett eshetöségeket mérle-gelje és hogy olyan megállapodásra jusson, melyminden eshetöséggel szemben találja. Nagyon való-szinü, hogy az osztrák ülésszak berekesztése egymég továbbmenö akczió bevezetöiét képezi. Józanészszel nem lehet ezt önálló rendszabályozásnak

— Ha kivánja, mellette maradok.— Oh, dehogy, dehogy ! Nem szükséges.

Baptiste és Jules teljesen elegendö. Minek fá-rasztaná magát ?

Megértik egymást: külön éltek, különakarnak meghalni is. Egy este már csak ne-hezen tudott lélekzeni a gróf. Érezte, hogy azéjszakát már nem éli tul.

Mikor a grófné meglátogatta azon azestén, eröltetett mosolygással suttogta:

— Maradjon itt . . . Nagyon rosszul ér-zem magamat.

Nem akarja, hogy a feleségét megszóljáka rossz nyelvek, hogy nem volt ott a férjehalálos ágyánál. A grófné várta ezt a marasz-talást és szótlanul foglalt helyet.

A gyermekeket: Rogert és Blancheot iselhivatták.* Ott állnak a haldokló ágya mellett;a rokonság a szomszéd-szobában várakozik...Az éjszaka csendesen telt el. Reggeli szürkü-letkor a gróf felvette a halotti szentséget ésmeggyónt Most már mindent elvégezett; nyu-godtan hagyhatja el ezt a világot

A haldokló homlokon csókolja gyerme-keit és a feleségét. Hörgö, sipoló hangja egyregyöngébb lesz, aztán elháritó mozdulatot tesz,a fal felé fordul és meghal. Az orvos föléjehajol; lecsukja szemeit és halkan mondja :

— Meghalt.A grófné és a gyermekek térdre esnek és

hangosan zokognak, aztán kivezetik az özve-gyet. Ettöl a pillanattól a temetésrendezö em-bereké a holttest . . .

III.Meggörnyedve, a körülményekhez alkal-

mazott arczkifejezéssel hagyják el az orvosoka házat. Aztán megjön a pap, aki a halottnálvirrasztani fog. A két inas méltóságos leeresz-kedéssel társalog a pappal. Az egyik egyaranykanalat vesz észre az asztalon. Hirtelena zsebébe csusztatja, hogy ne zavarja arendet

Az elsöemeleti szalonban, épen a halot-tas-szoba alatt, kalapácsütések zaja hallatszik.A kárpitosok csinálják a ravatalt Ezalatt be-balzsamozzák a halottat és másnap, mikor aravatalra tették, egészen fiatalos volt az ar-cza. Jól állt neki a fekete szalonruha is.

Kilencz óra felé megélénkült a ház.Résztvevö vendégek adták kézröl-kézre a ki-lincset A fiu és a vö azzal a néma udvarias-sággál hajtották meg magukat a látogatókelött, amelyet csak olyan emberektöl láthatunk,akikét valami sulyos csapás ért.

A nemesség, hadsereg, hivatalnoki karmind képviselve vannak a részvétet nyilvánitókközt Még a szenátorok és az Institut tagjai is.

Tiz órakor megindul a gyászmenet, ter-mészetesen elsöosztályu halottvivö-kocsival azélén, a templom felé. A lovak fején nagy feketetollbokréta volt, a kocsi szélén meg mindenoldalról ezüst-rojtos fekete lepel csüngött le.A lepel sarkait egy marsall, egy herczeg, akijóbarátja volt a halottnak, egy volt miniszterés az Akadémia egy halhatatlanja tartották.

Roger és Bussac ur kimért lépésekkelhaladnak a menet elött. Utánuk egész raja a fe-ketenyakkendös, feketekeztyüs uraságoknak;csupa "személyiségek", valakik. Vadul tiporjákaz utcza sarát, viselkedésük egyáltalán valamielszabadult nyájéhoz hasonlit.

A grófné otthon maradt A fájdalom ésaz izgatottság, mint mondta, megbetegitették.Chaise-longue-ján fekve, selyemövének sallang-jával játszadozott, elábrándozva, láthatóanmegkönnyebbült lélekkel.

A templomban megkezdödött a gyász-szertartás.

— Nem fog Faure, a kedvelt opera-éne-kes, dalolni? kérdezte egy képviselö a szom-szédját.

— Azt hiszem, igen, felelte a kérdezett,egy néhai rendörfönök, aki minden hölgyremosolygott. Mikor megcsendült az énekeshangja, lecsukott szemekkel, elragadtatássaljegyezte meg:

— Milyen csengö hang! Milyen biztosság !Az egész gyászoló közönség örömben

uszik. A hölgyek az operai estékre gondolnak.Ez a Faure valóban elsörangu tehetség ! Egybarátja az elhunytnak nagy elragadtatásábanigy szólott;

— Kir, hogy Verteuil nem hallgathatja,Nagyon szerette Faure énekét

A papok, fekete talárban a ravatal köréállnak és latin imákat mondanak. Aztán meg-indul a menet kifelé. Az utczán sok kézszo-ritást váltanak . . .

2.oldal - Budapest, 1898.

Szombat, julius 3 0 . ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 3. oldal.

tekinteni és igazán irigylésre méltó a bécsi lapokoptimizmusa, amelyek abban a csábos álombanringatják magukat, hogy a "fokozott akcziószabad-ság", melyröl a hivatalos kommüniké beszélt, nemjelent egyebet, mint hogy a kormány ujra tár-gyalni kezd a németekkel. Attól tartunk, hogynemsokára nagyon is kiméletlenül fogják a bé-csieket ebböl a boldog lelki nyugalombél felrázni.De bármi történjék is odaát, akár alkotmányválto-zás, akár ideiglenes abszolutizmus, magától értetö-dik, hogy a magyar kormánynak már régen szá-molnia kellett azokkal a befolyásokkal, melyeket azilyen változások Ausztriával való viszonyunkra gya-korolnak. Egyébként is a magyar miniszterium ut-ját az adott esetbea megszabja a törvény s eztnegative a következö tételekkel lehet megjelölni :Semmiféle kiegyezés a 14. paragrafus alapján éssemmiféle uj provizórium. Ezekhez a kormány,kétségkivül szorosan tartja magát. Hogy e negativmomentumokról hogyan és mily formában történ-jék az átmenet a pozitiv alakulásra, arról e pilla-natban még nem szükséges beszólnunk.

*

Kállay Béni közös pénzügyminiszter buda-pesti tartózkodásáról a következöket jelentik:A közös pénzügyminiszter ma reggel érkezettBudapestre, s már jókor délelött áthajtatott aminiszterelnöki palotába, ahol báró BánffyDezsövel közel két óra hosszat tanácskozott.Innen az "Angol Királynö" fogadóba ment, aholrégi bizalmas barátját, Csernátony Lajos ország-gyülési képviselöt látogatta meg, kinél szinténhosszabb idöt töltött Kállay Béni miniszterebéd után. a délutáni gyorsvonattal ismétvisszautazott Bécsbe.

KÜLFÖLD.Osztrák képviselö a kiegyezésröl. Dr. G r o s s ,

a német ellenzék egyik nevesebb tagja ma hosszabbbeszámolót mondott választói elött. Beszédénekkülönösen két pontja érdemel figyelmet A beszédelsö részében Baernreithert, aki pedig az egyetlentagja a kabinetnek, aki abban a németséget képvi-seli, ugyszólván kitagadta. Szerinte ugyanis Baern-reithernek nem szabadna már a kabinetben meg-maradnia. Neki, mint német embernek, le kellettvolna mondania a miniszterségröl már akkor,mikor a németek kijelentették, hogy a kor-mány nyelvtörvénytervezete elfogadhatatlan.

Ugyanezt az álláspontot foglalták el aaz alkotmányhü nagybirtokosok, akiknek kebeléböl

pedig Baernreither is kikerült. Beszéde végén rá-tért Gross Ausztria belpolitikai zavaraira és aztmondotta : Ausztriában oly nagy a zavar és a ta-nácstalanság, mint még soha ezelött. Ehhez járulmég a gazdasági élet válsága is, amelyetrészben a politikai élet bizonytalansága, rész-ben a tavalyi rossz aratás idézett elö. Amonarchia közgazdasági krizisét meg kell szün-tetni. Ehhez elsö lépés a Magyarországgal valóviszony rendezése. Ehhez pedig okvetetlenül szüksé-ges az, hogy Ausztria a belügyi zavarokból kime-neküljön, mert különben Magyarország nem tekint-heti egyenjogu szerzödö félnek a kiegyezés meg-kötésénél. (X. W. T.)

Du Paty de Clam.(Távirati tudósitás.)

Björnsonnak igaza van: Francziaország min-dennap megmenti egy félhomályos exisztencziabecsületét Ma Esterházyét, holnap du Paty de Clamörnagyét Zolát pedig kitörlik a becsületrendböl.Épen a ma érkezett franczia lapok hozzák azoknakaz aprócseprö embereknek (néhány száznak) a lis-táját, akiket legutóbb a légion d'honneur különbözöfokozataival kitüntettek. Mosolyognunk kell ezen anévsoron. Van azonban köztük néhány elökelögondolkozásu franczia is és igazán csuda, hogy ejobbak közül csak az egy Jules Barbier küldte visszaa becsületrend jelvényét.

Boldog Francziaország, amelyben ma mindenharmadik kabáton ott fityeg a becsületrend emblemejeés amelyben csak Zola Emil méltatlan e kitünte-tésre. Jaj annak, aki meg akarja tépni ezt a kivül-röl hordozható becsületet Maga a föállamügyészmegfeddi Bertulus vizsgálóbirót, amiért du Paty deClam örnagyot nem akarja átadni a hadbiróság-nak, amely természetesen rögtön felmentené. Afátyolos hölgyek és fátyolos urak korszaka ez Fran-cziaországban, oly korszak, amelyben csak az igaz-ság istenasszonya nem fátyolozza le arczát, minta klasszikus szobrokon.

Mai távirataink a következök:Páris, julius 29.

Az a vád, amelyet Piquard du Paty de Clamellen emelt az Esterházy-féle hamisitásokbanvaló bünrészesség miatt, oly szövevényes per-jogi eljárásra adott alkalmat, hogy erre azesetre méltán lehetne azt a mondást alkal-mazni, amit Bertrand föügyész Zola peréremondott, hogy tudniillik a perjogi eljárás bó-zótjában el lehet bujni. Az eset, amelyet nemjogászember elsö olvasásra talán át sem értegészében, a következö:

Odakint sokáig tart, mig a csoport rend-bejön. Aki nem akar tovább menni a teme-töbe, az elbucsuzik társától és más iránybamegy. A többiek kocsira ülnek és egészen el-felejtik, hogy hol vannak. A nyári szezonról,sportról, társaságról és üzleti dolgokról be-szélgetnek.

— Ebben az esztendöben is Dieppebeutazik, nagyságos asszonyom?

— Azt hiszem, igen; hanem majd csakaugusztusban. Elöbb még elmegyünk loireibirtokunkra.

— Tudja, ö elfogott valahogy egy leve-let. A párbajt nem lehetett elkerülni, az ered-mény azonban a szokásos volt . . . Egy kiskarczolás, egyéb semmi. Még azon az esténegyütt ebédeltünk a klubban. El is nyert tölemhuszonöt Louis d'ort.

— Nos, ugy-e, hogy igazam volt ? Holnap-után lesz a részvényesek gyülése. Beakarnakválasztani a felügyelö-bizottságba. Sajnos,annyira el vagyok foglalva, hogy még nem tu-dom, elfogadhatom-e a bizottsági tagságot?

A menet bekanyarodott egy széles utczába.Egy hölgy kihajolt a kocsijából és visszaszólta mellette ülö urnak:

— Nézze csak, müven szép!Kiértek a Montparnasse temetöbe és a

grófi családi sirbolt felé huzódtak, amelynekajtaja elött letették a koporsót.

Aztán kezdödnek a bucsuztatók,Négy is voltA volt miniszter az elhunyt politikai mü-

ködését rajzolta meg nagy vonásokkal. Elmondta,hogy a gróf lángész volt, hivatva Franczia-ország megmentésére, de visszariasztotta iri-gyeinek ármánykodása a nagy munkáktól.

Azután a grófnak egy barátja dicsértenagy erényeit, amelyekért olyan sokan meg-siratják.

Egy ismeretlen személyiség, mint késöbbmegtudtuk, egy iparvállalat elnöke, amelynélVerteuilnek valami tiszteletbeli hivatala volt,beszélt harmadiknak.

Végre egy mogorva képü emberke tol-mácsolta magas szárnyalásu beszédben az"Académie de Morale et des Sciences Poli-tiques" fájdalmát.

Közben a közelben levö sirkövek fölirá-sait tanulmányozzák a gyászolók. Akinek jóhallása van, az hallhat idönkint szakadozottmondatokat. Egy öreg ember lebigygyesztettajakkal morogja, miután ezt a föliratot: "Min-den szivbéli jótulajdonságok, nagylelküségés jóság egyesültek benne nemes jellemmel"elolvasta:

— Igen, igen, ismertem öt. Közönségeshitvány fráter volt.

A pap megáldotta a halottat, a gyászolóközönség szétoszlott. Chaise-longueján pihenve,még mindig selyemövének sallangjával játsza-dozik a grófné. A szoba mennyezetére néz ésábrándozik.

Szép arcza mindannyiszor elpirul, vala-hányszor arra gondol, hogy milyen szép lesza jövendöje...

Piquard ezredes azt a vádat, amelyetdu Paty de Clam ellen emelt, nem a köztársa-sági ügyésznél, hanem Bertulus vizsgálóbirónáladta elö. A vizsgálóbiró erre a föügyészheztette át az iratokat, aki azoknak átvizsgálásaután azt az utasitást adta Bertulusnak, hogymondja ki a s a j á t i l l e t é k t e l e n s é -g é t a du P a t y d e C l a m e l l e n emeltv á d k é r d é s é b e n .

A föügyész ezt az utasitást avval indo-kolta, hogy du Paty de Clam tényleges szolgálat-ban levö katonatiszt, aki ennek következtébena katonai biróságoknak van alárendelve. Aföügyész szerint továbbá azok a cselekmények,amelyeket du Paty de Clam a vádlevél szerintelkövetett, nincsenek összefüggésben az Ester-házy és madame Pays terhére rótt bünökkel.

Csakhogy épen ez utolsó pont tekinteté-ben tért el Bertulus vizsgálóbiró véleménye aföügyészétöl. Szerinte ugyanis külön kell vá-lasztani a hamisitott táviratokat a hamisitottlevelektöl. A "Blanche" aláirásu táviratokügyében Bertulus illetéktelennek tartja ma-gát, ellenben a " S p e r a n z a " a l á i r á s ul e v e l e k ü g y é b e n i g e n i s i l l e -t é k e s f ó r u m n a k v a l l j a m a g á t .Mert épen ez utóbbiak azok a hamisitások,amelyekbe Pays asszony du Paty de Clammalegyütt bele van keverve. Már pedig a bün-vádi eljárás szerint a katonai szolgálatbanálló vádlott a polgári biróság elött tartozikfelelni minden olyan vétségért és büntettért,amely komplicitásban van polgár emberek cse-lekményeivel. A polgár ember peresügye minden-esetre polgári biróság elé tartozik. De ha ka-tona is bele van keverve, akkor azt is polgáribiróság elé állitják.

Ez az oka annak, hogy Bertulus du Paty deClam ügyében, aki madame Pays hamisitásai-ban volt részes, illetékesnek tartja magát. Ezellen azonban a föügyész tiltakozott. ErrePiquard ügyvédje azzal felelt, hogy a föügyésztiltakozása ellen a biróságnál panaszt emelt.(N. W. T.)

Páris, julius 29.Bertulus határozatában bebizonyitani

igyekszik azt, hogy du Paty de Clam állandóösszeköttetésben volt Esterházyval és hogy ezutóbbi azokat a közleményeket, amelyeket a"Libre Parole"-ban közzétett, csak olyanszemélyiségtöl kaphatta, aki a hadügyminisz-terium kebelébe tartozott s ezzel megsemmisüla fátyolos hölgyröl szóló mese. Kimutatniigyekszik azt is. hogy du Paty de Clam a"Speranza" aláirásu táviratoknak Piquardhozvaló elküldésében is résztvett.

Páris, julius 29.Jules Barbier, az ismert szinmüiró (egye-

bek közt a "Hoffmann meséi" szövegirója), abecsületrend lovagja, ma a rendtanácshozlevelet irt, melyben azt mondja, hogy szembena Zola ellen foganatositott intézkedésekkel ugytalálja, hogy nem marad egyéb hátra, minthogy k i l é p j e n a b e c s ü l e t l e g i ó n á -r i u s a i n a k s o r á b ó l . Beadja tehát lemon-dását s ép oly örömmel küldi vissza a rendjelvényét, mint aminö örömmel fogadta annakidején.

Erre a becsületrend kanczellárja visszairtBarbiernek, hogy lemondását a rend alapsza-bályai értelmében m e g n e m t ö r t é n t -n e k tekintik.

A spanyol-amerikai háboru.(Távirati tudósitások.)

Az Unio ma végre megállapitotta azokat afeltételeket, amelyek mellett hajlandó a békét Spa-nyolországgal megkötni. Ezek meglehetösen szigo-ruak s óriási területveszteségeket jelentenek Spa-nyolország karára.

Ezek közül a feltételek közül különösen kettöfontos. Az egyik az, amely benne foglaltatik azUnio ajánlatában, a másik az, amely nincsen benne.Amelyik benne foglaltatik, az kategorikusan ki-jelenti, hogy az Unio fegyverszünetet nem ads igy Spanyolország kénytelen lesz gyorsanhatározni. Amelyik nincsen benne, az pedig az,hogy az Unio hadisarczot nem követel. Mind a kékfeltétel olyan, hogy megkönnyiti a béke megkötését.A mai nap érkezett táviratok a következöketjelentik:

4. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, julius 30.

A háboru Puerto-Ricoban.Páris, julius 29.

A "Temps" jelenti: Puerto-Ricoból ér-kezö távirati jelentések szerint a spanyolokhelyzete a szigeten válságos. — A csapatokhiányosan Tannak felfegyverkezve s az ellátá-suk rendkivül nyomoruságos, olyannyira, hogyh o s s z a b b e l l e n á l l á s r a e g y á l t a -l á b a n n e m l e s z n e k k é p e s e k .

New-York, julius 29.

A "New-York Journal" levelezöje jelentiSt.-Thomasból, hogy a spanyol önkéntesekPuerto-Rico szigetén Poncenél m e g t a g a d -t á k a z e n g e d e l m e s s é g e t , fellázad-tak vezéreik ellen és vonakodnak az amerikaihaderövel szembeszállani.

Newsport-News, julius 29.

Broocke tábornok a "Massachusets"szállitóhajón csapatokkal ma Puerto-Ricobaindult Ezt az expedicziót néhány nap mulvamég sokkal nagyobb csapatszállitmányok fogjákkövetni.

New-York, julius 29.Ponce városa, Puerto-Rico szigetén,

megadta magát az amerikaiaknak.

Manilla megadta magáiLondon, julius 29.

A "New-York Herald" párisi kiadá-sának Madridból azt jelentették, hogyManilla megadta magát; hivatalos jelen-tés azonban még nem érkezeti arról. Aza távirat, amelyet Aguinaldo itteni képvi-selöje ma kapott, Manilla kapitulácziójárólnem tesz emlitést.

Cervera jelentése.Washington, julius 29.

Cervera tengernagy Cambon franczia. nagykövet közbenjárásával kimeritö jelentéstküldött Madridba a Santiago de Cuba mellettvivott csatáról. A jelentést elöször az ittenitengerészeti miniszteriumnak mutatták be. Ajelentést nem fogják közzétenni.

Camarra flottája otthon.Madrid, julius 29.

A tengerészeti miniszterium táviratot ka-pott, amely szerint Camarra hajóraja Cadixbanhorgonyt vetett. A lapok azt hiszik, hogy acortez szeptemberben ül össze.

Az Unio tervei.St.-Paul, julius 29.

Davis, a külügyi bizottság elnöke, tegnapitt beszédet mondott, amelyben kifejtette, hogyaz Egyesült-Államoknak befolyásos tényezövékell lenniök Ázsiában, vagy pedig visszahuzód-niok saját partjaikhoz és elkészülniök a vé-dekezésre ugyanoly támadások ellen, mint amelyek Kinát mai állapotába juttatták. Mostmár nyilvánvaló, hogy az E g y e s ü l t -Á 1 l a m o k n a g y k a t o n a i é sf 1 o t t a h a t a l o m m á l e s z n e k . Európaközvéleményének bizonyos képviselöi, akikcsak nemrég is még kicsinyléssel szóltak Ame-rikának a mostani viszályba való beavatkozá-sáról, most már kezdenek alábbhagyni a nagy-hangu szavakkal. Az Angliával való viszonyjavulását illetöleg azt mondta Davis, hogy ahangulat megváltozása most már nyilvánvalóés az a 125 millió ember, akik az angolnyel-vet beszélik és akik a világ minden részébenkeresztülvitték a parlamenti formát a szemé-lyes szabadság szükséges járulékával, aze m b e r i s é g nagy f e j l ö d é s é n e k n y o -m á s a a l a t t b a r á t s á g o s a n köze led-nek egymáshoz .

A béke.Washington, julius 29.

Az Egyesült-Államoknak tett szemrehá-nyásokat, melyeket Sagasta miniszterelnöknektulajdonitanak, hogy az Unio rosszhiszemüenjárt el, itt a béketárgyalások megzavarásárairányzott r o s s z a k a r a t u k o h o l -m á n y n a k tartják. Az elmult kedd elött,midön Cambon nagykövet a Fehér házbajött. semmiféle lépést nem tettek a béketár-gyalások megkezdésére. Semmiesetre semlehet tehát az Egyesült-Államok e l l e n ar o s s z h i s z e m ü s é g v á d j á t emelni,amiért ök tovább folytatják Puerto-Ricon ahadmüveleteket. Egyebekben pedig csodálko-zásokat fejezik ki a katonai hatóságok, hogy— még abban az esetben is, ha tárgyalásokvolnának folyamatban, azt hihetnék, hogy ezekvéget vetnek a hadmüveleteknek. Ez a fölte-vés nemcsak a katonai szabályzattal, hanema nemzetközi joggal is ellenkeznék.

Páris, julius 29.

Itt az a hir van elterjedve, hogy a spa-nyol kormány azon a állásponton van, hogyaz Egyesült-Államok meg lesznek elégedve az-zal, hogy Spanyolország teljesen lemond Ku-báról és nem fogják követelni P u e r t o - R i c o át-engedését is. (N. W. T.)

Köln, julius 29.A "Kölnische Zeitung"-nak jelentik Mad-

ridból : Mac Kinley elvben hajlandó a békétmegkötni Spanyolországgal. Hogy a békétminö alapon fogják megkötni, azt a holnaptartandó minisztertanácson fogják megálla-pitani.

Az Unió békeföltételei.London, julius 29.

A Reuter-ügynökség jelenti Washington-ból : Az Unió kormánya a Cambon franczianagykövet közvetitésével átnyujtott spanyoljegyzékre már megállapitotta válaszát, amelya következö békefeltételeket tartalmazza :

Az Unio fegyverszünet kötésébe nemegyezik bele.

Puerto-Ricot a spanyolok átengedikaz Uniónak.

A spanyolok lemondanak a Kubafelett való szuverenitásról.

Spanyolország Kubával és Puerto-Ricoval szomszédos több kisebb szigetetátad az Uniónak.

A Filippini-szigetek sorsáról tárgya-lásokba bocsátkoznak.

Mint megbizható helyröl jelentik, ezekena békefeltételeken kivül a kormány azt is ter-vezi, hogy a Filippini-szigeteken szénrakodó-állomást létesit, még pedig akkora területtel,hogy ott e g y a m e r i k a i v á r o s t l e -h e s s e n é p i t e n i . Lehetséges, hogy eztaz állomást magában Manillában állitják fel.Az Egyesült-Államok válaszát valószinüleg mégma megküldik Spanyolországnak.

TÁVIRATOK.- A román király Oroszországban.

Pétervár, julius 29. A román király ésa trónörökös ma délelött az "Alexandria" csá-szári yachton Peterhofból ideérkezett s a vá-rosi parancsnok, a városfö, A v e l l a n ten-gernagy és számos más föméltóság fogadtaöket. A Neván levö hajók mind lobogódisztöltöttek s a rakodóparton, valamint a gazda-gon feldiszitett utczákon nagy közönség gyültössze. K á r o l y király üdvözölte a fogadá-sára megjelenteket és végigment a disz-örség arczvonala elött, mialatt a zene-kar a román himnuszt játszotta. Az-után, a közönség élénk óvácziója közta Péter-Pál-templomba ment, ahol Ferdi-nand trónörökössel együtt hosszabb idöt töl-tött, csendes imát mondva és értékes arany-koszorukat tettek le II. és III. Sándor czárok,

valamint Mária Alexandrovna czárné, II. Sán-dor czár neje sirjára. A város látnivalóinakmegtekintése után a király és a trónörökösmeglátogatták Palladi metropolitát, a nagy-követeket, a minisztereket és más fömél-tóságokat. — Sturdza miniszterelnök is meg-látogatta a nagyköveteket és követeket. Dél-után 1 órakor a román követnél diszlakomavolt, amelyre a miniszterek és a király kisé-rete voltak hivatalosak. Délután 3 órakor akirály a téli palotában a diplomacziai kart ésa városi képviseletet fogadta. Este 8 órakor apeterhofi nagy palotában diszebéd volt. Azorosz sajtó rokonszenves czikkekben szól Ká-roly király itt-idözéséröl.

A császár és a régens.Hamburg, julius 29. A "Hamburger Nach-

richten" szerint a detmoldi udvarnál most épena fölött tanácskoznak, vajjon közzétegyék-e aregensnek Vilmos császárhoz intézett levelét.Egyelöre azonban várnak arra a válaszra,amelyet az ez ügyben tett kérdezösködésre abirodalmi kanczellár adni fog. A regens pa-naszt emelt az illetékes birodalmi instancziá-nál. (N. W. T.)

Berlin, julius 29. A koburgi miniszterelnökaz itteni lapokhoz czáfolatot küldött, amely igyhangzik:

Az a hir, mintha a detmoldi császár-távirat közzétételénél a koburgi herczeg kör-nyezetéböl valaki közremüködött volna, vak-merö koholmány. (N. W. T.)

Szerbek és bolgárok viszálya.Üszküb, julius 29. Az ellenségeskedés a

szerbek és bolgárok között az üszkübi kerületbenaz utóbbi idöben ismét kiélesedett. A szerbellenestüntetések itt gyakoriak, azokban bolgár tanitók isrészt vesznek. A szerb konzul emiatt erélyesenlépett közbe a hatóságnál és a tüntetök legszigo-rubb megbüntetését és Üszkübböl való kiutasitásátkövetelte. Azt mondják, hogy Kvatovóból, Palavlá-ból, Ischebböl és több más helyröl számos tanitótutasitanak ki. Egy üszkübi tanitót már kiutasi-tottak.

A krétai nemzetgyülés.Canea, julius 29. A nemzetgyülés befe-

jezte munkálkodását, elöbb azonban Spakiana-kis elnöklete alatt öt tagból álló végrehajtó-bizottságot választott a nemzetgyülés tagjaiközül egy szabályzat kidolgozására. Ez a bizott-ság a konzulok jelenlétében fog tárgyalni.

A ludhajtás ügye.Köln, julius 29. A "Kölnische Zeitung" nyil-

ván félhivatalosan irja a következöket: Berlinböleredö értesüléseink szerint mind a mai napig nemsikerült a ludhajtás ügyében Oroszországgal meg-egyezésre jutni. A fennálló különbségek olyannyiracsekélyek és jelentéktelenek, hogy megszüntetésükteljesen kétségtelen. Az orosz vámemeléseket, ame-lyeknek ma kellett volna életbelépniök, mindaddignem alkalmazzák, amig a ludhajtás ügyében foly-tatott tárgyalások véget nem értek. (N. Fr. Pr.)

A császárváró Róma.

Róma, julius 29. Hivatalos körökben sem-mit sem tudnak az olasz lapok ama hiréröl,hogy II. Miklós czár és II. Vilmos császár azösszel állitólag látogatást tennének az olaszudvarnál.

HIREK.Bismarck egészsége.

Bismarck herczeg állapotában lényeges ja-vulás állott be. Különösen a "Hamburger Nach-richten", mely tudvalevöleg nagyon közel áll a vas-kanczellárhoz, erösitgeti, hogy Bismarck herczegbaja nem ad okot semmiféle aggodalomra. A her-czeg állapotáról ma a következö táviratok érkeztek :

Hamburg, julius 29.

A "Hamburger Nachrichten" jelenti maiestilapjában: Friedrichsruheból arról értesü-lünk, hogy Bismarck herczeg tegnap este résztvett a családi ebéden. Schweninger tanár teg-nap este elutazott.

Szombat, julius 3 0 . ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 5. oldal

Berlin, julius 29.Bismarck abból az alkalomból ült a csa-

ládi asztalhoz, mert tegnap volt esküvöje nap-jának fordulója. Csak az asztalhoz ölt Bis-marck, de nem ebédelt a családjával, csakegy üveg szektet ivott. A társalgásban ö isrészt vett. Ma éjjel jól aludt. Az éjjel folya-mán többször jégben hütött vanilialevet ivott.Étvágya elég jó. (N. W. T.)

Hamburg, julius 29.Mennyire tuloztak a berlini lapok, amikor

világgá kürtölték, hogy Bismarck herczeg márutolsó napjait éli, a legjobban kitünik a "Hambur-ger Nachrichten"-nek bizonyára a legmegbizha-tóbb forrásból eredö hiréböl, amely következöleghangzik:

B i s m a r c k herczeg már tegnap este resztvett a családi ebéden.

Ez a rövidke hir mindenkit teljesen meg-nyugtathat afelöl, hogy Bismarck herczeg baja nemad okot semmiféle aggodalomra. (N. Fr. Pr.)

Berlin, julius 29.Friedrichsruheból érkezö jelentések sze-

rint Bismarck állapota javult, a jobb láb daga-nata lelohadt. Schweninger meg van ugyanelégedve páciense állapotával, de azért terve-zett utazásáról mégis letett. Bár a daganat le-lohadt, a herczeg jobblábát nem használhatja,különben is régen be van az kötözve. A"Lokal-Anzeiger" szerint a családtagok aztremélik, hogy a herczeg nemsokára elhagy-hatja az ágyat; Schweninger is reméli, hogya beteg életét megmentheti. A herczeg maganagy optimista, igy a hét elején egész kollekczióuj pipát rendelt magának. (A. W. N.)

UJ REGÉNYÜNK.Lapunk mai számában kezdjük meg A u g u s -

t i n F l i o nB A B E L

czimü regényének közlését Erre a regényre olva-sóink figyelmét Itt külön is felhivjuk.

"Babel" egy mély gondolkodásu, nagy látó-körü iró munkája, aki helyesen fogta fel koránakeszméit, problémáit és azokat rendkivüli tehetség-gel, finom megfigyeléssel és élénk fantáziával meg-irt regénybe vitte bele. Kitünö leiróképességévelugy állitja elénk alakjait, hogy azok szinte élnek samikor elvezet bennünket a fájdalom, a szenvedés,a nélkülözés, az emberi nyomoruság tanyáira, nemlépi tul azt a határt, amelyet a müvészet szab eléje,s ezért annál nagyobb mértékben hatja meg, ra-gadja el az olvasót. Mindezeket padig ezüstfonál-ként szövi össze az érdekfeszitö mese, ugy hogyuj regényünk bizonyosan sok élvezetet fog szerezniolvasóinknak.

Augusztus elsején uj elöfizetést nyitunk ta-bunkra :

Elöfizetési árak:Augusztus hóra . . . . . . . . 1 frt 2 0 kr.Augusztus 1-töl október 31-ig . . . 3 frt 5O kr.Augusztus 1-töl deczember 31-ig . . 5 frt 9O kr.

Kérjük azokat a vidéki tisztelt elöfizetöinket,kiknek elöfizetése julius végén lejár, hogy a meg-ujitásról idejekorán gondoskodni sziveskedjenek,nehogy a lap pontos küldése fennakadjon.

A kiadóhivatal.

Lapunk mai száma 16 oldal.

— Az orosz czár magyar ezrede. Nagy ka-tonai ünnep lesz hétfön, augusztus 1-én Varasdon.A II. Miklós orosz czár nevéröl nevezett 5-ik ublá-nus ezred akkor üli meg fennállásénak félszázadosjubileumát. Az ezrednek, mint tudósitónk irja, ajubileum alkalmából a czár elküldte a maga arcz-képét és tudatta az ezreddel, hogy az ünnepenképviseltetni fogja magát.

— A bolgár fejedelem utazásai. Bécs-böl jelentik a "N. Fr. P." utján : Hiteles for-rásból származó értesülés szerint Ferdinandbolgár fejedelem augusztus 6-án Fiuméba megy,ahonnét egy napi tartózkodás után külön gö-zösön Cetinjébe utazik.

— A ferenczrendiek válsága. A budapestiferenczrendi háznak három fölszentelt tagja kértea rend római generálisától a szerzet kötelékeibölfaló elbocsáttatását. A folyamodványt még a ta-vaszszal, a krizis kitörésének idején elküldötték, aválasz azonban csak a napokban érkezett meg s eszerint— Róma meghátrált. A generális azt irta,

hogy az uj rend pusztán a szerzet uj tagjairt ésazokra nézve kötelezö, akik azt önként magukravállalják, A felelet nem elégitette ki a három szer-zetest, és rögtön megujitották együttes kérelmüketazzal a megtoldással, hogy ha el nem bocsátjáköket, minden halogatás nélkül maguk lépnek ki aszerzet kötelékéböl.

— Zavargások Galicziában. Uj-Sandecz-böl táviratozzák : Jaszina faluban tegnap estekirabolták a parasztok az ottani falusi korcs-márost. A korcsmárost és feleségét tettleg isbántalmazták, még pedig mindegyiket amugyistenigazában elverték. A kerületi kapitányságcsendörséget rekvirált.

— Egy herczegnö kelengyéje. Z s ó f i a ba-jor herczegnö kelengyéjéröl, kinek Törring-Jettenbachgróffal kötött házasságáról a minap megemlékez-tünk, Münchenböl érdekes dolgokat jelentenek. Anehéz fehér atlaszból készült menyasszonyi ruha,bár minden tekintetben elegáns, igen egyszerü. Aszoknya elörészét csodás mintázatu drága valódicsipke födi. A hosszu, kerekidomu uszályt, ép ugy,mint a szoknya szegélyét, tüll-bodrok és élö myr-thus- és narancsvirágok boritják. A derék szinténvalódi csipkével és myrlhussal van diszitve. Aherczegnö pompás brilliáns-diadémet viselt kismyrthus koronával és illuzió-tüll-fátyollal. Tömér-dek kincs az a sok nászajándék, melyet a meny-asszony kapott. Szülei csodásszépségü, rubintokkalkirakott gyémánt-diadémmel lepték meg, testvéreipompás, zománczos czimerekkel diszitett órát,nagybátyja!, Siegfried és Kristóf herczegek pedigremekül kidolgozott gyöngyös aranylánczot ajándé-koztak neki. A regens-herczeg zafirokkal kirakottgyémánt-karpereczet és ehhez illö, félhold alakumelltüt küldött. Királyunk, és ö felsége a királynéremek gyémánt-nyakéket, a modenai herczegnö pe-dig finom kivitelü karpereczet ajándékozott a meny-asszonynak. Lajos Viktor föherczeg ó-japán vázát,Lipót herczeg és neje csipkelegyezöt küldött. MáriaValéria föherczegnö és férje gyémánt-koronába át-menö drága hajtüket adtak ajándékul, mig Augusztaföherczegnö napernyöt küldött, melynek fogója gyé-mántokkal kirakott tula-ezüstböl készült. Ragyogórubint-melltü Trani grófnö ajándéka, a calabriaiherczeg és herczegnö, valamint Vendome herczegnödrága legyezöket, Lajos Ferdinand herczeg és nejepedig egy müvészileg festett, aranyszegélyü porczel-lán-csészét küldött. A Thurn és Taxis herczegpárajándéka gyémántokkal és saphirokkal kirakott,nyilalaku melltü. Hasonlóképen gyémántokkal éssaphirokkal kirakott tüi küldött a monakói fejede-lem is.

— Fagy Nagyszombatban. Sulyos csa-pásról értesit nagyszombati levelezönk. Azéjjel a város halárát erös fagy érte és nagypusztitásokat okozott a szölöben, burgonyábanés lencsenövényekben.

. — A névmagyarositás. A bajai vasuti állomásidegen hangzásu nevü hivatalnokai és szolgái abelügyminiszterhez kérvényt nyujtottak be nevük meg-magyarositása iránt. Ugyancsak Baján mozgalomindult meg kereskedöi körökben, hogy a fiatalabbkereskedök és kereskedelmi alkalmazottak idegenülhangzó neveiket magyarral cseréljék fel.

— A hadsereg köréböl. A király báró PitnerMiksa tengernagyot nyugdijazta s kitüntette aa Ferencz József-rend nagy-keresztjével, lovagBlaschek József altábornagynak pedig szolgálataötvenedik évének betöltése alkalmából a Lipót-rendközép-keresztjét adta. Kinevezte Elbenbrucki Wach-tel József ellentengernagyot a hadtengerészetiellenörzö hivatal, nemes Görtz Konstantin sorhajó-kapitányt a közös hadügyminiszterium hadtenge-részeti osztályán a 2-dik ügy-csoport és lovag JedinaLipót sorhajó kapitányt a közös hadügyminiszteriumhadtengerészeti osztályán a hadmiveleti iroda fönö-kévé és Wolf József 13-ik dzsidás ezredbeli al-ezredest a pótlovazási bizottság elnökévé. Továbbáelrendelte, nemes B a u r Károly 67. gyalogezred-beli ezredesnek, nemes Pova Lipót 2-ik dragonyosezredbeli ezredesnek nyugalomba helyeztetését, an-nak a katonai érdemkeresztet, ennek pedig . avezérörnagyi jelleget "ad honores" adományozva,báró Schmehen Vilmos 9-ik huszárezredben' ezredes-nek a 2-ik dragonyos ezredhez, Scheibenhofilovag Froschmair Konstantin 12-dik gyalog-ezredbeli örnagynak a 82-dik gyalogezredhez,Kahler János 7-ik huszárezredbeli örnagynak a 14-ik

huszárezredhez, gróf Stahremberg Ernö testörlovas-századbeli másodosztályu századosnak a 6-ik dra-gonyosezredhez, herczeg Liechtenstein Alajos 12-ikdzsidásezredbeli föhadnagynak a testörlovasszázad-hoz, dr. stollenbachi lovag Hübl Ede elsö helyör-ségi kórházi szabadságolt törzsorvosnak a T-ikhelyörségi kórházhoz való áthelyeztetését. —Végül lovag Kuncz Ferencz nyugalmazott ezredes-nek a vezérörnagyi jelleget ad honores adomá-nyozta s a pibori császári és királyi állami ménes-intézet parancsnoki állásában teljesitett szolgála-taiért a legfelsöbb elismeréssel tüntette ki és CihakMárton, Tomljenovics József, Temel József, Dragi-csevics Tomo és Javor Mihály kerületi örmeste-reknek a bosznia-herczegovinai csendör-csapatnál akoronás ezüst érdemkeresztet; Kovacsevics Vid 1.osztályu csendörnek czimzetes örsvezetönek pediga bosznia-herczegovinai csendör-csapatnál az ezüstérdemkeresztet adományozta.

— A nagy-szebeni tragédia. N a g y - s z e -b e n i levelezönk irja: Wasserthal századost, aminapi tragédia hösét nem helyezték szabadlábra,mint az elsö napokban hitték, de nyomott kedély-állapotára való tekintettel, megengedték neki, hogynaponkint elhagyhassa a fogházat, azonban csakisa helyörség egy tisztjének kiséretével. A századostöbbnyire a városon kivül szokott sétálni, de egyhelyre csak egyszer megy, nehogy a kiváncsi kö-zönség zaklatásának ki legyen téve. Hogy mikorfog összeülni a hadbiróság, azt még nem tudják,mert a vizsgálat még mindig folyik. A városbanszéltében beszélik, hogy a százados lelkibeteg. Haez a hir igaz, akkor sokat fog változtatni az itéle-ten. A földult családi fészek üres már. Wasserthalsógora, dr. Kapdebó elszálliltatta a lakásból azösszes butorokat.

— Galicziai menekültek bevándorlása.Sztropkóról (Zemplénmegye) irja levelezönk :Mióta a galicziai zsidóüldözés megkezdödött, az-óta a duklai szoroson át, a hajdani Josephinumuton, csak ugy özönlik a menekültek sokaságabefelé Sztropkóra. Ezt az utat azért választ-ják, mert ezen a hajdan élénk forgalmu utonma már alig va\n közlekedés, az utvonal pe-dig emiatt jóformán önzetlenül áll. Sztropkón,ahol a határszéli Örs a bevándorlást megaka-dályozni volna hivatva, a csendörségi létszámaz örsvezetövel együtt mindössze három föböláll, az örskerület bejárása ezt is elfoglalja ugy,hogy a bevándorlás megakadályozására gon-dolnia sem lehet. A sztropkói föszolgabiró he-tekkel ezelött kérte már az alispántól az örsmegerösitését, de ez iránt mostanig sem tör-tént intézkedés. Legkétségbeejtöbb azoknak amagyar zsidóknak a helyzete, akiknek közsé-gein a bevándorlók átvonulnak. Ezeket a me-nekültek valósággal megsarczolják s mig egyi-kük az irgalom nevében nyujtott fillérekkelmegelégedve tovább vonul Nagy-Dobrón átaz ország belsejébe, addig a másik rész ott ma-rad a magyar hitsorsosok nyakán, s naponkintzaklatja ezeket könyöradományok gyüjtéseczimén. Egy-egy magyar zsidó család hetenkint2—3 forintot is kénytelen kiszoritani krajczá-ronkint a menekültek számára. A 15 kilomé-ternyire esö Felsö-Szvidniken, amely márSárosmegyében van, örködnek ugyan a csend-örök, de ezek is csak a határig tolonczolhat-ják a bevándorlókat, akik a határszéli korcs-márosok utbaigazitása szerint a duklai szoro-son át Sztropkó felé megint csak Magyaror-szágba jönnek, mert a tulajdon hazájukbannem fogadják be.

— Tóth Kálmánt hazahozták. Most már senkisem vonhatja kétségbe, hogy a sikkasztó posta-tisztet és feleségét elfogták, mert már itt is van-nak; az alkotmány-utczai fogházban örzik öket.A reggel háromnegyed nyolczkor érkezö bécsi sze-mélyvonattal jöttek meg. A pályaudvaron két bör-tönör vette át öket és bérkocsin hajtatott velük atörvénykezési palotába. Tóth Kálmánt és a felesé-gét is nagyon megviselték az ut fáradalmai és akiállott lelki izgalmak. Mikor a börtönörök fel-ügyelete mellett kiszálltak a kocsiból, az egyikgyermek, egy egyesztendös apróság, sirni kezdett.Az anya csititgatta, csókolgatta a gyermeket, deaz csak nem akart elhallgatni. A bünös pár szót-lanul lépett be Kisfaludy László fogházfelügyelöirodájába, aki meghallgatta a börtönörök jelenté-sét és a törzskönyvbe vezettette az érdekes foglyoknevét, A kis gyermek is kapott egy számot, ez

6. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, Julius 30 .

megosztotta anyjával az elsö emeleten levö ridegczellát. De nem sokáig. Tiz óra tájban dr. Kol-paszky István helyettese jelentkezett Wiener vizs-gálóbirónál, hogy a gyermeknek a család gondjátakarja viselni, adják át neki a kis gyermeket. Avizsgálóbiró nyomban felhivatta Tóth. Kálmánnét,aki sirva állt a biró elé. Megkérdezte töle, hogybeleegyezik-e, hogy a gyermeket elvigyék, mire azasszony csendes, elfojtott hangon mondta:

— Hogyne, hisz ott jobb helyen lesz.Hodászy ügyész is hozzájárult a gyermekek

kiadatásához, el is vitték. A vizsgálóbiró az álta-lános kérdésekre kihallgatta az asszonyt, akitezután visszavezettek a börtönbe.

Déltájban Tóth Kálmánt kisérts a börtönöra vizsgálóbiró elé.

— Földrengés. Zárából jelentik: Triljbentegnapelött és tegnap ismét néhány földlökést ész-leltek, köztük egy erösebbet.

— Az elpusztitott család. Lapunk leg-utóbbi számában megirtuk, hogy RauschauAntal pancsovai szatócs családját és önmagátmegölte. Mint tudósitónk ujabban táviratozza,Rauschau nemrégiben tizezer forintot örökölt,de ez a pénz egy szerencsétlen vállalatoncsakhamar eluszott. Ekkor Horvátországbanpénzhamisitó banda élére állott, ezért kellettvolna a törvényszék elött felelnie. Rauschanrettenetes tettét hajnalban követte el. Nejét,tizenhárom- és tizenötéves fiát egy-egy balta-csapással verte agyon, négyéves leánykájaszivébe pedig kést szurt. Az eset az egészdélvidéken óriási szenzácziót keltett.

— Rácz Laczi hegedüje. A föváros czigány-bandái között az elsöknek egyike a Rácz Laczibandája. A primás, Rácz Laczi, a hirneves RáczPál 36-ik fia, saját zeneszerzeményeiböl válogatottmüsort állitott össze és pompásan összeállitott ze-nekarával élvezetes hangversenyeket rendez nap-nap után. A kitünö czigányprimásnak legkedvesebbjószága a hegedüje, melyet anyósától örökölt ésmely ezeréves. Ezen a nagy multa hangszerenjátszsza Rácz Laczi hallgatóinak nagy gyönyörüsé-gére szebbnél-szebb nótáit.

— Vitéz kéményseprök. A "Vas vármegye"czimü lap irja : Nagy Lajos és Csiszár Györgykéményseprölegények megunták a kéménymászást,két boxert és két revolvert vásároltak tehát és igyhadilábra állitva, a szorongatott spanyol nemzetsegitségére siettek. Bucsut sem vettek HussyKárolynétól, aki nekik kenyeret adott, ha-nem egy koromsötét éjszakán midketten utra-keltek Madrid felé, de csak Mohácsig tudtak eljutni,itt azután fülön csipték a csendörök és vissza-tolonczolták öket illetöségi helyükre. A vitéz ké-ményseprök már másodszor keltek utra, de mivelsem katonai kötelezettségüknek eleget nem teltek,sem utlevelük nem volt, mindannyiszor hadifog-lyokká lettek még az ország határán belül.

— Ellopott tizezer forint. Meyerberg Istvánépitömester villát vásárolt a Mátyásföldön és avilla árát, tizezer forintot tegnap akarta kifizetni.Kilencz ezrest és tiz százast tett egy vászonkötésüjegyzökönyvbe és kiment a Mátyásföldre, de a ház-tulajdonost nem találta odahaza. A czinkotai viczi-nálison tért vissza a fövárosba, a pályaudvaronazonban rémülten vette észre, hogy az értékesjegyzökönyv nincs a zsebében. Azonnal jelentésttett a rendörségnél és ezer forint jutalmat tüzöttki a tolvaj elfogójának.

— Esküvö. Dr. Csák Máté abai községi or-vos tegnap esküdött meg az erzsébetvárosi plé-bania-templomban Sziklay Krisztinával, dr. SziklayJános irótársunk hugával. Násznagyok CziklayLajos és Sziklay János voltak. Az esketést CzennerLajos végezte.

— A pápai szamaras fiu. Tudvalevö dolog,hogy a Dreyfus-ügyben nevezetes szerepet játszottWalsin-Esterházyról minden kétséget kizáró módonnem lehetett megállapitani, ki ö és merre van ha-zája. Egy S c h w a r z Samu nevü budapesti öregfolttisztitó szabó most a következöket mondja el :

Pápai ember vagyok s az én gyermekkorom-ban gróf Esterházy Károly volt a pápaiak kegyura.Nem tudom már, özvegy volt-e vagy legényember,amikor egyszer Bécsböl csodaszép urinöt hozottmagával s a mostani kollegium helyén házat épit-tetett neki. Minket, zsidókat a gróf nem nagyon

pártolt, de a hires pápai rabbinus, az öreg Löw,nagyon kedves embere volt. Az én édesapám akkor-tájt összetüzött a papjával s egyszer azt találtamondani :

— Nem is lehet az jó ember, akinek olyanember a pártfogója, mint a gróf, aki egyházi áldásnélkül tart hitestársat.

Az apámat ezért a rossz szaváért elcsukattaa gróf, aki nagyon szerette a bécsi bárónét, mertbáróné volt a szép asszony s ugy emlékszem,W a l s i n volt a neve. Nehány esztendö mulvakis fia is született Pápán a bárónénak s az ottnött fel a kastély közelében a gróf gondos szemeláttára. Károly gróf nagyon szerette a fiut, órákigeljátszott vele s amikor nagyobb lett, szamárontanitotta nyargalni. Közben aztán eljött 1848. Abáróné e l t ü n t Pápáról, én pedig 1855-benOlaszországba, Velenczébe mentem régiségkeres-kedönek. Ott megházasodtam s nem hallottam so-káig a kis Walsin felöl. Amikor hosszu idö mulvahazamentem Pápára, az apám sirjához, hallottam,hogy a kis fiut katonaiskolába adták, Károly grófmeghalt s uj grófja van a városnak. Amikor anagy pörröl elöször olvastam, mindjárt arra gon-doltam, hogy Walsin-Esterházy Károly örnagy nemlehet más, mint a pápai szamaras fiu s amikorhallottam, hogy az Esterházyak megtagadják ro-konságát, még biztosabbra vettem, hogy ez a Ká-roly gróf fiacskája.

— Öngyilkosság az orfeumban. S c h e l l i n gJános, a Somossy-orfeum egyik szolgája, ma dél-ben az orfeum nézöterén föbelötte magát és mireorvost hivtak, meghalt. Néhány évvel ezelött mégjómódban élt, de tönkrement és ez kergette a ha-lálba. Ma délelött egyik barátjától vette a forgó-pisztolyt és azt mondotta, hogy nagy utra készül,arra kell a fegyver.

-— Hadihajók Budapesten. Az ó-budai hajó-gyár kikötöjében ez idö szerint egész kis dunaihadiflotta vesztegel. Ott vannak a "Maros" és a"Körös" monitorok, két uj fölszerelés alatt levömonitor és egy torpedóhajó. A monitorok indulásrakészen állnak. A Csepelsziget alatt nemsokára gya-korlat lesz, amelyben az egész kis flotta részt vesz.

— A régi mese. Szolnokon most épül azsidótemplom. Ebböl az alkalomból a nép közöttnapok óta az a hir van elterjedve, hogy "az épülötemplomhoz keresztény vért is használnak, melyokból egy nagy ládában három keresztény gyer-mek érkezett — elaltatva — a vasuton Szolnokra."

— Makacs öngyilkos. Pokroy György, gromasilakos — mint tudósitónk irja — gyakran szokottfelönteni a garatra és ilyenkor el akarja dobnimagától ezt a nyomoruságos életet. Már négyszerkisérlette meg az öngyilkosságot, de mindannyiszormegakadályozták. Utoljára gondosan bezárta akamra ajtaját és igy akasztotta fel magát. De afelesége rosszat sejtve, bemászott az ablakon ésmég jókor levágta a félig megdermedt embert, akia legnagyobb erölködéssel sem tudja itt hagyni ezta szomoru árnyékvilágot.

— A kis baba miatt. Darók Jani, jómódumunkásember ma reggel saját házának, udvaránrevolverlövéssel véget veteti ifju életének. A haláloka — mint orosházi tudósitónk irja — egy iczi-piczi kéthetes kis baba. Darók ugyanis tiltott vi-szonyt folytatott egy Tóth Mari nevü, rovott multunövel, kinek két héttel ezelött kis leánya született.E viszony révén Tóth Mari folyton zsarolta Daró-kot, kit a minapában azzal ijesztgetett, hogy azujszülött gyermeket elviszi Darók feleségének. Aférjnek kinos viszonya, melyböl kiszabadulni nemtudott, fülébe jutott a hites feleségnek is, kitölazután sok szemrehányást kellett elviselnie. Maaztán egy golyóval számolt ballépéséért.

- Elsülyedt szeneshajó. Triesztböl táviratoz-zák : A "Theophil" nevü olasz vontató-hajó teg-nap éjjel szénrakománynyal tartott Velencze felé.A nagy vihartól annyira megtelt vizzel a hajó,hogy néhány percz alatt elsülyedt. A kapitány,matrózok és munkások több órai bolyongás utánValle di Muggiában kötöttek ki mentöcsolnakukkal.Kárpótlásukra gyüjtést rendeztek a kikötöben, mertmindenüket a hajón vesztették. Az elsülyedt alkot-mány kiemelését meg fogják kisérlem.

— Egy béka Odysseája. A Mitrovicza mel-lett levö Csalmi községböl irja levelezönk ezt ahirt, amelyet csakis különös volta kedvéért nyoma-tunk le : Brankovics Mihály gazdaember fiatal fele-sége, amikor egy korsóból vizet ivott, lenyelt egyeleven békát, amely valahogy a korsóba került. Azasszony a kellemetlen érzés következtében ájultanrogyott össze és csak nagynehezen tudták magáhoztériteni. Brankovicsné ezután napról-napra gyön-gébb és betegebb lett és folyton panaszolta, hogy abéka nagyon kellemetlenkedik a belsejében. Hozzá-tartozói csak biztatták és vigasztalták, szinte ki isdisputálták belöle a békát, de a fiatal asszony afájdalmak következtében végre ágyba került. Ekkoraztán orvosi segélyhez fordultak. Mojics Milosmitroviczai doktor ekkor az asszony torkából egyszonda segitségével eltávolitotta a kellemetlen hül-löt. Csodálatos módon az állat kéthetes különöstartózkodó helyéböl elevenen került elö. Az asszonyfelgyógyult. Az orvos a békát spirituszban örzi. Havagy egy héttel késöbb hivnak doktort, alighanemforditva történik a dolog.

— Kézröl-kézre. Csetneki István csejei kon-dás tizenhat sertést teljesen a saját jószántábólelhajtott Braun Sándor birtokos földjéröl s eladtaBalogh József kondástársának. Ez már sejtette,hogy mi uton-módon jutott Csetneki István a tizen-hat darab jószághoz, hamarosan tuladott ö is azolcsó pénzen szerzett sertéseken. Ádám János vettemeg, de ez még aznap eladta valamennyit nehánytiszaörsi embernek s a csendörség, amely a lopás-ról idejekorán értesült, alig juthatott a vándorlóállatok nyomába. Kiderült, hogy a szomszéd vár-megyéböl egy községi jegyzö is ludas a dologban,akit a csendörök már le is tartóztattak. Azzal vanvádolva, hogy összejátszott a tolvaj kondással éselöre felvett pénzért adta ki neki a hamis járlato-kat, azzal biztatva, hogy most már az ördög semtudja meg a dolgot és nyugodtan eladhatja a ser-téseket.

— Szocziálisták Máramarosban. Máramarositudósitónk irja, hogy a rendörség Danes Gavrila ésDanes Juon jómódu oláh gazdaembereket szoczi-álista üzelmek miatt letartóztatta. Az elöbbi házá-nál ugyanis már régebb idö óta a szocziálistákrendszeresen üléseztek s a lakásán nagyszámuszocziálista-iratot is találtak. Átkisérték öket avisói járásbirósághoz, ahol fogságba helyezték.Ezenfelül még más letartóztatásokat is várnak.

— A kalocsai érseki uradalom tolvaja.A kalocsai érseki uradalomhoz tartozó sükösdierdö kezelöségénél hosszabb idö óta folytatottrendszerei lopásnak jöttek a nyomára. A tolvaj,A m m e r Károly uradalmi erdövéd már mintegykétszázötven öl kemény tüzifát szállitott egy bajaikereskedöhöz. A kereskedö Ammernek apró kölcsö-nöket nyujt és a hütlen erdövéd ennek fejébenlopott tüzifát szállitott, persze jóval az áron alul.Az uradalmi intézöség Ammert rögtön elmozditottaállásából és a biróságnál megtette a bünfenyitöföljelentést. A kár körülbelül 1500—1600 forint

— Rajecz-fürdöböl. Sopánkodik a vidék,hogy a zónatarifa mind a fövárosba tereli a vásá-roló közönséget és mig a föváros kereskedelme igyrohamosan megnö, a vidéké stagnál. Némi kom-penzáczióját látjuk ennek a bajnak a gyógyhelyekés nyaralótelepek fejlödésében. A nagyvárosi pub-likum olcsón utazhatván, már nem töri magát olynagyon közvetlen-közeiben való nyaralás után,hanem elmegy messzebbre. Bámulatos, hogy azutolsó néhány évben mekkora haladást tettek aKárpátok fürdöhelyei; egy sereg egészen uj telepis létesült hasonló gyorsasággal, mint Budapestpalotasorai. Példakép emlithetnök Rajecz-fürdöt,ahol magánosok is sokat épitkeztek; az uj villákerösen emlékeztetnek a stiriai fürdökre. Most aSerényi, Taaffe, Zedtwitz grófok lakják Bécsböl,Mattendoit bárónö Orlauból, Dr. Flamm Párisból,továbbá Sedlnitzky bárónö, Martinyi igazgató, dr.Borbás Vincze egyetemi tanár családjával stb.

= A csuzos és köszvényes betegek valóságosáldása a rendkivül kitünö hatásu Johnsen-kenöcs, mely-röl már oly sokan a legnagyobb elismeréssel nyilatkoz-tak. Legutóbb Hrivnyák föesperes Ó-Hegy, VomackaFrigyes Isaszegh, Hoyos J. Temesvár, Benkö ÁrpádÁrkos, Szalay Pál Pakrácz, Háromszéky Andor Zsom-bolya, Csepreghy Dániel Mohácsról és még igen sokan,kik mind art irják, hogy e kiváló szernek köszönhetik15—20 éves csuz és köszvényes betegségük meggyó-gyulását A Johnsen-kenöcs egyedül ö császári és ki-rályi fensége, József föherczeg udvari szállitója, ZoltánBéla gyógyszertárában kapható Budapesten (Széchenyi-tér és Nagykorona-utcza sarkán), hol annak ismerte-tését bárki is ingyen megkaphatja.

Szombat, julius 30. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 7. oldal.

Naptrend.Naptár: Péntek, julius 30. — Róm. kath.:

Beatrix vt. — Protestáns: Márta. — Görög-orosz:(julius 18.) Marina. — Zsidó: Ab. l l . — Kapkél: 4 óra 20 perczkor. — Nyugszik: 7 óra 20perczkor. — Hold kél: 5 óra 25 perczkor d. u. — Nyug-szik d. e. 12 óra 29 perczkor.

A horvát miniszter fogad délelött 8—10 óráig.Magyar körképtársaság : A "Hódoló diszfel-

vonulás", Eisenhut nagy körképének elökészületei miattegyelöre zárva van.

Lajos bajor herczeg Budapesten.Illusztris vendége volt tegnap Budapestnek:

Lajos bajor herczeg, Luitpold bajor regensherczegfia. A herczeg két szárnysegédével a legszigorubbinkognitóban érkezett meg a délután két órai gráczigyorsvonattal. A közönség csak akkor értesült meg-érkezéséröl, mikor a bajor herczegi koronával diszi-dett szalonkocsi berobogott a keleti pályaudvarüvegteteje alá. Semmi hir sem elözte meg jöttétés nem is volt nagy várakozó közönség a perronon.A herczeget és kiséretét az állomásfönök és egyrendörfelügyelö fogadta, akik elött a herczeg aztaz óhajtását fejezte ki, hogy a délutánt a fövároslátványosságának megtekintésére akarja forditani.A rendörfelügyelö a herczeg és kiséretének kalauzo-lásával a pályaudvari rendöri kirendeltség egyiktagját bizta meg. Ezután két bérkocsin a város-ligeti Gerbeaud-féle pavillonhoz hajtattal, ahol frissi-töket vettek magukhoz. Innen az Akadémia épüle-tében levö Országos Képtárba mentek.

A képtár igazgatósága részéröl senki semtolt jelen. Egy képtári szolgára jutott a feladat,hogy a herczeget és kiséretét kalauzolja.

A szolga magyarázataira azonban nem sokszükség volt, mert a nagyherczeg oly kitünö mü-birálónak bizonyult, hogy akármelyik festményrölegyszeri megtekintés után meg tudta mondani amester iskoláját, söt többször magát a mestert ismegnevezte.

Közel háromnegyedórai idözés után a Mu-zeum elé hajtattak. Itt Szalay Imre miniszteri ta-nácsos fogadta a vendégeket, akik az összes osz-tályokat sorra megtekintették. A herczeg itt istanujelét adta kiváló müismeretének s több izbenvalóságos vitatkozásba bocsátkozott a Muzeumnagytudományu igazgatójával. Mielött befejeztevolna látogatását a Muzeumban, Szalay igazgatóelött több izben igen hizelgö és elismerö hangonnyilatkozott Muzeumunk rendkivüli értékes mü-kincseiröl.

A Muzeumból a csillag-utcza 15. szám alattiEtnographiai Muzeumhoz hajtattak. A cicerone sze-repét itt is Szalay miniszteri tanácsos végezte. Aherczeg itt árulta el, mennyire ismeri nemzetünket8 itt bizonyitotta be, hogy a magyar nyelvet is tel-jesen érti, söt beszéli is. Midön a lélekvesztökneknevezett folyamközlekedési eszközökhöz értek, aherczeg a jelenvoltak meglepetésére kifogástalanmagyar nyelven kérdezte, egy ily lélekvesztöre mu-tatva:

— Ugy-e, ez a csónak?— Igen is, felség: — adta meg rá a vá-

laszt Szalay miniszteri tanácsos a meglepetéshangján.

Majd németül folytatta a herczeg:— Oh, én értem a magyar nyelvet, hisz két

év elött azon a páratlan szép kiállitásukon is ittidöztem!

Délután 5 óra volt, mikor az EthnographiaiMuzeum látogatását befejezte. Távozása elött szi-vélyes kézszoritással köszönte meg Szalay minisz-teri tanácsosnak szives fáradozását s ezzel bu-csut véve töle, a Ferencz József-hidon át Budánhajtottak.

Elsö megálló-helyük a Gellérthegy alja volt.Itt kiszállva a kocsiból, felmentek az elypsen aczitadellához. A Gellérthegyen másfél órát töltött aherczeg, apróra megszemlélve a czitadella épitését.Midön meghallotta, hogy ez a legközelebb lebontásalá kerül, tréfásan megjegyezte :

— Alig hiszem, hogy többé ilyen bevehetet-len várat épitsenek !

Fél hét óra tájban gyalogszerrel az elypsenfenn várakozó kocsijaikhoz mentek. azután a Rácz-városon, Attila-utczán, alaguton keresztül a Mar-git-rakpartra hajtattak. Ezután a Margithidon a

körutakon és a kerepesi-uton át a keleti pálya-udvarhoz hajtattak vissza, ahol az udvari váróte-remben bárom személyre a diner teritve volt. Mi-elött ebédhez ültek, a herczeg egyik szárnysegédeáltal egy L. monogrammal és a herczegi koroná-val diszitett aranymelltüt adatott emlékbe Duj-movits detektivnek.

A herczeg kiséretével az este 9 óra 15 percz-kor induló gyorsvonattal Marosvásárhelyre utazott,hogy mint az ezred tulajdonosa résztvegyen az ottállomásozó 62-ik gyalogezred 100-éves fennállásá-nak jubileumi ünnepségein.

A döntö csata.(Bécsi levelezönktöl.)

Egy hónapon keresztül a világ összes sakko-zói Bécs felé néztek s nagy érdeklödéssel kisértéka világmesterek hatalmas mérközését. Most márjóformán be van fejezve a küzdelem, csak az elsö-ség kérdése maradt eldöntetlen. Az amerikai Pills-bury és a nürnbergi Tarrasch vivják a döntö csa-tákat a világmester czimért és az elsö dijért. Azelsö, a kis, vékony amerikai, teljes jockeykülsövelés megfeleld sulylyal, odahaza, negyvenötcsillagoshazájában, panoptikum-tulajdonos s ha nincsenverseny, sohase sakkozik. Igaz ugyan, hogy egészAmerikában alig találna méltó ellenfelet.

Dr. Tarrasch orvos Nürnbergben, de nemsokat törödik a praxisával. Ö meg mindig sakko-zik. Egész nap a klubokban, otthon esténkint pe-dig a feleségével, egy rendkivül csinos, eleveneszü,mozgékony asszonykával, aki most is, az egészverseny alatt a leghüségesebb kibicze volt a fér-jének s egyike a világ legjobb nöi sakkozóinak.Angliában az öszszel lesz nöi sakkverseny is,amelyre Tarraschné is "nevezett" s majdnem bizo-nyos, hogy ö fogja az elsö dijat elnyerni.

Tarraschnénak csodálatos gyors szeme vans ha a férje verseny közben valami gyengébb hu-zást csinál, abban a pillanatban észreveszi. Talánez nem is annyira a sakkozó nö éleslátása, haneminkább a feleségé. Tarraschné ilyenkor idegesenösszerázkódik, fölugrik a helyéröl és kirohan asakkozók közé, akik egy melléktererabén "analizál-ják" a partikat. Ezek rendszerint elbámulnak ilyen-kor, hogy az asszony mennyire elörelátta a hibáslépés következményeit. Rendszerint jobban ki tudtavolna zsákmányolni az ura hibáját, mint az ellen-fél. (Ugy látszik, ez is inkább a feleség tulajdon-sága, mint a sakkozóé.)

Pillsbury és Tarrasch a kitüzött négy döntöjátszmából eddig kettöt játszottak s mindegyiküknyert egyet-egyet. Ezekböl a döntö partikból islátnivaló, amit öreg sakkozók már régóta vitatnak,hogy a fehér babákkal való játék (ami egyuttal akezdést, tehát a támadás meginditását is jelenti)határozott elöny s teljesen egyenlö játékosok közülannak kell nyerni, aki fehérrel játszik.

A tegnapi versenygésben Pillsbury volt akezdö s ö lett a gyöztes is. Itt közöljük azt ajátszmát, melyet a két mester a döntö küzdelem-ben játszott, s nem mulaszthatjuk el megemliteniazt a bizarr véletlent, hogy az a m e r i k a iPillsbury ellenfelét a döntö csatában s p a n y o lmegnyitással verte meg. A játszma a következö:

Spanyol játszma.Fehér Fekete Fehér Fekete

Pillsbury Dr. Tarrasch Pillsbury Dr. Tarrasch1. e2—e4 e7—e5 22. Ha4—e8 f6Xe52. Hg—1 f3 Hg8—f6 23. Vh5Xe5 Ve7—f68. Ff l -b5 Hg8-f6 24. Ve5Xf6 Bf7Xf64. 0—9 Hf6Xe4 25. Bg3—e3 Fe6—g85. d2-d4 Ff8—e7 26. f2—f3 g7—g66. Vdl—e2 He4—d6 27. Be3—e7 Bf6—f77. Fb5Xc6 b7Xc6 28. Be7—e6 a7—a58. d4Xe5 Hd6~b7 29. a2—a4 Kh8—g79. H61—c3 0—0 30. Be6Xc6 Bf7—e7

10. Bf1—e1 Hb7—c5 31. Kg1—f2 a5Xb411.Hf3—d4 Hc5—e7 32. c3Xb4 Fg8—f712. Fe1-e3 He6X4d 33. b4—b5 Ba8—b813. Fe3Xd4 d7—d5 34. Hc5—a6 Bb3—b714. He3—a4 Fe7—b4 35. Ha6—b4 Eb8—a715. c2—c3 Fb4—a5 36. Bc6—a6 Ba7Xa6l6. Ve2—h5 Fa5—b6 37. Hb4Xa6 Kg7—f617. B e l - e 3 Fe8—e6 38. Bd4—d2 e7—e618. Be3—g3 Kg8—h8 39. b5-b6 Ff7—e6119. Bal—d1 Yd8—e7 40. Ha6—e5 Fe6—e820. b2—b4 Fb6Xd4 41. a5—a6 föladta.21. Be1Xd4 f7—f6

A mellözött kulturegyesületek.Annak idején az O r s z á g o s H i r -

l a p jelentette elöször, hogy az "Országosmuzeum- és könyvtárbizottság" ülésében aminisztertöl kinevezett hivatalnokok leszavaz-ták a választott tagokat s a segélyt nem adtákmeg a három kulturegyesületnek, hanem jófor-mán az egész összeget régészeti ásatásokraajánlották meg. Csak épen a turócz-szent-már-toni tót muzeumi társaságnak juttatott a ta-nács többsége mégis valami segélyt és pedigtót könyvtár alapitására. A tanácsnak ez az el-járása meglehetös feltünést keltett s akkor tör-tént, hogy az elfogulatlan kritika szava nyilat-kozásra birta a tanács elnökét, aki mentegetnipróbálta a különös határozatot.

Porzsolt Kálmán azonban, aki a bizott-ságnak elöadó titkára, már akkor nyombannyilatkozott az elnök mentegetözéséröl ésmegmondotta, hogy a tanács többsége csak-ugyan érthetetlen módon mellözte az erdélyi,a felvidéki és a dunántuli kulturegyesületeket.

Ma pedig Porzsolt Kálmán terjedelmeskülönvéleményt nyujtott be Wlassics Gyulakultuszminiszterhez s ez a különvélemény vé-letlenül kapóra jön, mert épen most érkezikhire, hogy az a turócz-szentmártoni tót egye-sület, amelyet a muzeum-bizottság tanácsánaktöbbsége a kulturegyesületek fölé helyezett,egy pánszláv nöegyesülettel karöltve pánszlávtüntetést készül rendezni s erre a Palacky-botrány cseh korifeusait is meghivta.

A kultuszminiszternek tehát módjábanlesz mérlegelni, hogy nem volna-e rendjénmegszivelni a Porzsolt kivánságát, mely atanács határozatával szemben a három ma-gyar kulturegyesületnek kéri az államsegélymegadását. A Porzsolt érdekes különvéleményéegyébként a tanács egész szervezetét is meg-világitja s ugy lehet, hogy a kétségtelenülhibás szervezet megváltoztatását is eredmé-nyezni fogja.

A Porzsolt Kálmán különvéleményének eza legjelentösebb része igy hangzik:

Nagyméltóságod jól tudja, hogy mindazonurakat, akik ma a muzeumok és könyvtárak orszá-gos tanácsának hivatalból tagjai, mint a budapestigyüjtemények igazgatói, vagy tisztviselöi, én magamproponáltam az országos muzeum- és könyvtár-bizottságban, valamint az országos tanácsban valóközremüködésre meghivni, illetve megnyerni, mertkülönös sulyt helyeztem a velük való együttmü-ködésre, ennélfogva Nagyméltóságod tudja, hogysenki sem gyanusithat azzal, mintha bármelyikurnak személye ellen irányulna bármiféle megjegy-zésem, azonban kénytelen vagyok megjegyezni mármost, hogyha az országos tanács ülésein mindenkérdésben szavazni fognak a tanácsnak hivatalbólvaló tagjai is, ugy megtörténhetik, söt egészbizonyossággal meg fog történni, hogy a választotttagokat mindenkoron leszavazzák a hivatalos tagok,hogy ne mondjam: hivatalnoktagok s Nagyméltósá-god azt a czélt sohasem fogja elérni, mit az or-szágos tanácscsal akart. Mert bizonyára azt akartaNagyméltóságod, hogy egy független testület szabadvéleménynyilvánitása gyanánt önálló tanácsot kap-hasson esetröl-esetre ettöl az országos tanácstól.Ehelyett ugyan egy kérdésben kap Nagyméltóságodkét teljesen egybehangzó .véleményt": meg-kapja az egyiket az országos tanács tagjaitól"mint országos muzeumi föfelügyelöségtöl", amásikat pedig ugyanazoktól, mint "országos ta-nács"-tól, mert a föfelügyelöség a saját véleményétmegszavazza az országos tanácsban is. A tanács-nak választott tagjai pedig, ha nekik tetszik, egyéleten át különvéleményeket szerkeszthetnek Nagy-méltóságod számára.

E mellett azonban figyelembe kell venni azta körülményt is, hogy az országos tanácsnak hi-vatalos tagjai, ha minden kérdésben szavazni lesz-nek kénytelenek, akkor véleményükben és szavaza-tukban állásuknál fogva mindenkor feszélyezvelesznek és elöbb-utóbb nem lesznek egyebekké atanácsban, mint szavazó bábok, vagy pedig, hanem akarnak ezek lenni, kénytelenek lesznek esetleghivatalbeli fönökük ellen szavazni.

8. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, julius 30.

Nagyméltóságod a muzeumok és könyvtárakországos tanácsának elsö ülésétöl mindjárt egy olyvéleményt kap, mely nem egyéb, mint az országosföfelügyelöség által inditványozott és egyszersmindmeg is szavazott vélemény. Erinek a véleménynekazonban van még egy kritikus pontja s ez az, hogyaz országos tanács legelsö ülésében a könyvtár-segélyeket az ország legelsö három magyar köz-müvelödési egyesületétöl tagadta meg: az "Erdély-részi magyar közmüvelödési egyesülettöl", a "Fel-vidéki magyar közmüvelödési egyesülettöl" és a"Dunántuli közmüvelödési egyesülettöl", amelyeknehéz, de dicsöséges küzdelmet folytatnak a ma-gyar nemzeti müvelödés terjesztésére. S ugyanakkorugyanez a tanács többsége megszavazta a magyarállam segélyét a "Turóczszentmártoni tét muzeumitársaságnak" könyvtáralapitásra, természetesen tótkönyvtár alapitására.

Az országos tanács többségének eme határo-zatára tartózkodom megjegyzést tenni, miután fé-lek, hogy e kérdésben el találnám felejteni, hogymost nem mint magyar hirlapiró tartom kezembena tollat, hanem mint egy elöadó titkár, aki a magaalázatos különvéleményét tartozik a hivatalos aktaérzéketlen, rideg formáiba szoritani.

Segitség a jégkárosultaknak.A dunántuli országgyülési képviselöknek

a jégkárosultak felsegélyezése czéljából alakultállandó bizottsága ma az "Otthon"-hoz és a"Budapesti Ujságirók Egyesületé"-hez a Kalo-csay Alán bizottsági jegyzö, országgyülési kép-viselö által szerkesztett következö felhivástintézte:

Nagyságos Elnök Ur!A hazai sajtónak tiszteletet és hálát paran-

csoló érdeme van a jótékonyság terén. Nap-napután tanuságot tesz ; mert nap-nap után hirt monda mindenkitöl elhagyott nyomor felöl, mely otthonraa sajtó terén talált. A másoktól alig látott inségfelöl, mely enyhületet nyert, kinzó könyek felöl,melyeket csak a sajtó által ismert névtelen kezekirgalmas könyörülete száritott fel.

A részvétteljes irgalom és könyörület ajtajáta hazai sajtó minden baj, minden nyomor elötttárva tartja.

Ez alkalommal nem egyesek, hanem ezrekés ezrek nevében e drága Hon, imádott Hazánk, azédes magyar föld kenyértöl, söt sok helyütt minde-nétöl megfosztott fiai, saját véreink érdekében for-dul az alulirt bizottság a hazai sajó széles e hazá-ban ismert könyörületéhez.

Ismeretes ugyanis a hazai sajtó elött az avégzetes csapás, mely hazánk legszebb reményüvidékeit a juniusi jégviharokkal sujtotta nemcsak,de a szó szoros értelmében tönkretette. Mi a du-nántuli, mint a legtöbbet szenvedett résznek orszá-gos képviselöi, folyó hó 17-én Székesfehérvárotttanácskozásra jöttünk össze, hogy népképviselöimegbizatásunkhoz hiven megtegyünk minden lehe-töt, minden tölünk telhetöt véreink nyomoránakenyhitése, bajainak orvoslása czéljából.

Evégböl biztató reménynyel fordul bizodal-munk nagyságos elnök urhoz. Nincs parányi két-ség sem lelkünkben, hogy a legjobb helyen kopog-tatunk. A sajtó ma nagyhatalom, talán ép azért azutolsó, mert abban legnagyobb, abban legerösebb,abban leghatalmasabb, ami a világon a legelhagya-tottabb : az emberszeretet, az irgalom és könyö-rület gyakorlásában.

Emlitett értekezletünkön elhatároztuk, hogyaz országos jégcsapás által sujtott inség gyámoli-tása czéljából társadalmi akcziót inditunk. Evégbölbátorkodunk nagyságodat felkeresni és tisztelettelfelkérni, hogy a bölcs vezetése alatt álló egyesületés általa a hazai sujtó lelkes és hazafias támoga-tását törekvéseink sikerének biztositása czéljábólsaját hatáskörében és saját bölcs és hazafias be-látása szerint kieszközölni, esetleg jelen tisztelet-teljes kérvényünket minél szélesebb körben közzé-tétetni és a csapástól sujtottak részére adomány-gyüjtést inditani kegyeskedjék.

A beérkezendö adományokat a dunántuliországos képviselök állandó segély-bizottságára utalva

a budapesti magyar földhitelintézet (V. bálvány-utcza 7.), az esetleges irásbeli értesitést pedig "Adunántuli országos képviselök állandó segélybizott-sága. Budapest, Képviselöház" czimen kérjükkegyesen küldeni.

Alázatos kérelmünket ismételten nagyságodés az érdemes egyesület jóakaratába és pártfogá-sába ajánlva vagyunk

Budapesten, 1898. évi julius hó 25-dikén adunántuli országgyülési képviselök állandó segély-bizottsága megbizásából

hazafias tisztelettel:Kalocsay Alán,

Dr. Major Ferencz, Lits Gyula,országgyülési képviselök, országgyülési képviselö,

bizottsági jegyzök. bizottsági elnök.

A "Bourgogne" katasztrófája.Páris, julius 27.

A "Bourgogne"-nak egy megmenekült francziautasa tegnapelött egy angol gözössel Dieppebe ér-kezett és fölháboritó dolgokat mesél a "Bourgogne"legénységéröl. Fölhozván a legsulyosabb vádakat,hivatkozik a többi franczia utasokra is, akikneksikerült a katasztrófánál megmenekülniük. A maifranczia lapok hozzák annak az utasnak szenzá-cziós elbeszélését, egyidejüleg Aubert kapitány hi-vatalos jelentésével. Aubert volt megbizva a "Bour-gogne" menekültjeinek kihallgatásával és most atengerészeti miniszterhez fölterjesztett jelentösébena legnagyobb dicséretekkel halmozza el a szeren-csétlenül járt hajó tisztjeit és legénységét. Ez aképtelen jelentés mindenfelé megütközést ésgunyt kelt.

Aubert csak a legénységet hallgatta ki, amegmenekült utasok közül ellenben senkit. A je-lentés szerint minden szükséges intézkedést meg-tettek és a "Cromartyshire"-el való összeütközés aa tiszta véletlen müve volt. De még ezen rózsásszinü jelentésböl is kiviláglik, hogy az átfurt he-lyeket keresve, idöt vesztettek az utasok meg-mentésére.

Egész másként hangzik a dolog CharlesLiebrée, az emlitett párisi utas elöadásában. Liebrée,akinek két gyermeke is odaveszett a katasztrófánála akit a "Cromartyshire" fölvett, a következöketmondta el a "Matin" munkatársának:

"Mindaz, amit a franczia lapok a szerencsét-lenségröl irtak, az igaz tényállás elferditése. Föl-háborodással olvasom, hogy a hajószemélyzet élet-benmaradt tagjai javára gyüjtést rendeznek ésrendkivüli jutalmakat kivánnak. Ha a matrózokteljesitették volna kötelességüket, ma nem kellene600 utas halálát siratnunk. A hivatalos számok iselég élénken beszélnek. Tényleg a 200 fönyi legény-ség közül 110 embert megmentettek, mig a 600utas közül csak 54 ember menekült meg a katasz-trófából. Kötelességem az igazságszolgáltatást föl-világositani s a felelösség kérdésének megállapitá-sához szükséges adatokat rendelkezésére bocsátani.Ez adatok bizonyos személyekre nézve rettentöklesznek: Ime a tényállás:

Öt perczczel öt óra elött borzasztó lökés éb-resztett fel. Megszoktam a tengeren való utazástés szerencsétlenséget sejtettem. Gyorsan felöltöz-tettem két gyermekemet s a födélzetre siettem,ahol a legnagyobb zavar uralkodott. Ahelyett, hogymint a viszonyok megkivánták volna, hozzáláttákvolna a töméshez s ahelyett, hogy a mentöcsolna-kokat hamarosan lebocsátották volna a tengerre, agözös megkettöztette gyorsaságát, miáltal a mentéstlehetetlenné tette, vagy legalább is megnehezitette.Utólag hallottam, hogy Doloncle kapitánynak azvolt az óhaja, hogy a hajót a menetgyomságmegkettöztetésével mindennek daczára megmentsea tölünk 60 tengeri mértföldnyire lévö zátony feléirányozva azt.

Az események, sajnos nem adtak még igazaiAz utasok megostromolták a csolnakokat. És mosta gyávaság hallatlan jelenetei következtek. Senkiközülünk nem tudta, hogy miként kell a lánczokkala hajóhoz erösitett csolnakokat leoldozni. Min-denütt a legénység után kiáltottak. Nem lehetettközölök csak egyet is megtalálni. Düh és kétségbe-

esés fogott el mindnyájunkat, mikor láttuk, hogyhárom matrózokkal és fütökkel megtöltött csolnaka katasztrófa szinhelyéröl gyorsan elsiet oda semhederitve a jajveszékelö utasokra. Öt francziaasszony meg tudott fogni egy kötelet, mely a csol-nakon lelógott. Ekkor egy fütö (Liebrée ismeri eztaz embert) odaugrott a csólnak hátsó részéhez, ak ö t e l e t k e t t é v á g t a . Az egyik asszony, mi-elött örökre a habok alá merült, még ökölbe szo-ritott kézzel fenyegette meg ezt az embert s oda-kiáltotta neki azt, hogy: gyáva! A hajó pedig ez-alatt egyre sülyedt, azután eltünt a hullámokközött.

Mivel jó uszó vagyok, 8 teljes órán át sike-rült magam a tengeren uszva fentartani. Végreláttam, amint mellettem elhaladt egy huszonnyolczemberrel menö csólnak. Föllélegzettem, hogy mostmár megmenekülök. Végkép kimerülve akartammegkapni a csolnak szélét, midön egy matrózevezö- és ökölcsapásokkal visszaüzött. Ma is láthatórajtam a kegyetlenségek nyoma. Majdnem ugyan-ebben a pillanatban egy nagy hullám feldöntötte acsolnakot. Háromszor fordult fel, mindannyiszorvisszahagyva a habok közt a menekülni akaró em-berek között néhányat. Végre megengedték nekem,hogy a csolnakba beüljek. Most észrevett a Cro-martyshire. A hajó csolnakot küldött megmenté-sünkre. E csolnak legénysége a Bourgogne matró-zaiból állott, akik a gözöst legelsöknek hagyták el.Teljesen jól érezték magukat és ruháik szárazakvoltak. Az angol gözös fedélzetére érkezvén, An-dershon kapitánytól hallottam, hogy a Bourgognematrózai csak akkor fanyalodtak rá arra, hogycsolnakunknak segitségére siessenek, amikor azzalfenyegette öket, hogy valamennyiüket bedobatja atengerbe. Ez a Bourgogne legénységének sokat ma-gasztalt odaadása.

Törvényszék elött meg fogok nevezni egymechanikust, aki revolvert szegezett egy nö mellé-nek, kiáltván:

— A böröm mindenekelött!Az életben maradt utasok és a "Bourgogne"

legénysége fölött a "Cromartyshire" és a "Gracian"fedélzetén, valamint Halifaxban és New-Yorkbantöméntelen heves összeszólalkozás támadt. Láttam,amint New-Yorkban a 42-ik Avenueben az utasoka szemükbe köptek azoknak, akik öket cserbenhagyták. Ez utóbbi városban keresett fel engema Compagnie Transatlantique egy ügynöke, aki ki-fejezte elöttem részvétét két gyermekem halálafölött s fölajánlott nekem egy elsöosztályu szabad-jegyet, hogy a társaságnak egy legelöször elindulógözösével visszatérjek Francziaországba, de én ezenajánlatot erélyesen visszautasitottam, hogy meg-örizzem szabadságomat, amelylyel most elmondoma világnak az igazságot.

Vérengzö matróz.Szinte hihetetlen történetröl értesit bennün-

ket fiumei tudósitónk; A "Loreto" olasz vitorlásnyugodtan haladt a tengeren, a matrózok nagy-része már aludni tért, a fedélzeten csak a "né-gyesek"voltak. A négyórai szolgálatra kirendeltmatrózokat nevezi igy a hajósnép.

Egyszerre csak egy Manuluvi nevü görögmatróz Bruzzone fömatrózhoz ugrott és késével afüle táján erösen megsebesitette. Kettejük közöttheves dulakodás támadt, aminek nem tudott végetvetni az odasietö kapitány sem.

A dühöngö görög mikor a fömatróz keze kö-zöl kiszabadult, Buonaccorsi Salvatore kormányostsebesitette meg, aki csak nehezen talált menedéketaz elöárbocz elsö kosarában. Egy Mori nevü mat-rózt pedig a padlóhoz vágva, késével össze-visszaszurkálta, tizenöt czentiméter mély sebeket ejtverajta.

A vérengzö görög elöl az álmukból felvertmatrózok ijedten menekültek, a kapitány ugyanfelhozott revolverrel sietett elö, de miért, miért nem,ez a revolver csak nem sült el. Manuluvi pedigdühösen kiáltozott:

— Mindnyájatokat megöllek, ti becstelenolasz kutyák! Én, én magam fogóm a hajót Gib-raltárba vezetni, mert én, különb kapitány vagyokmint te !

Szombat, julius 30. ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 9. oldal.

Késöbb aztán letette egy perezre kését ésfejszéjét, a közelben rejtözö Buonnaccorsi pedighirtelen a tengerbe dobta. De azért csak másnapreggel fogták el a görögöt, a hajó teljesszámulegénysége ekkor is csak csellel tudta elöcsalogatnirejtekhelyéböl. A meglincheléstöl csak a kapitányközbelépése menthette meg.

A vitorlás ezután eltért rendes utjából, hatnapi ut után az azori-szigetek Falai nevü kikötö-jében vetett horgonyt, ahol a sebesülteket a kór-házba vitték. Manuluvit pedig az olasz konzulátus-nak adták át. — Ezt a véres történetet nehezentudjuk megérteni. Hogy egyetlen egy ember késselés fejszével felfegyverkezve, megtámadja egy hajólegénységét, sulyosan megsebesitsen három embertez szinte megfoghatatlan.

De teljesen érthetetlen, hogy ez a legénységfutva menekül egy szál ember elöl, a kapitány pe-dig ilyenkor elöveszi ugyan a revolverét, de csakazért, hogy ismét eltegye.

SZINHÁZ ÉS MÜVÉSZET.* Uj operák. Mascagni végre elhatározta,

hogy ,Iris" czimü operáját, amelyröl már ismétel-ten irtunk, tragikusan fejezi be. Iris fiatal leányka,aki vak atyjával él együtt, mikor a kéjencz Osakaelcsábitja. Ez a csábitási jelenet tölti be az elsöfelvonást és mint mondják, nagyon eredeti. A má-sodik felvonásban már Japán egyik "zöId ház"-ábantalálkozunk Irissel, akit Osaka csakhamar meguntés sietett a nyakáról lerázni. Világtalan atyja is eházban talál reá, és átkozódva, sárral dobálja mag.A harmadik felvonásban több epizód után Iris meg-hal ; az ablakból ugrik ki, de halála elött még elpana-szolja szomoru sorsát, dicsöitve a halál szépségét.Egy másik maestronak, Franchettinek "Germania"czimü operája is gyorsan halad elöre. E darab hátterea német szabadságharcz, cselekménye pedig a lipcseiütközetig terjed. Puccini és Giordano Sardou egy-egy szinmüvét zenésitik meg, az elöbbi a "Toscá"-t,az utóbbi pedig "Fedorá"-t. Kivülök még Leon-cavallo is uj operán dolgozik, amelynek szövegétWillibald Alexis "Roland von Berlin" czimü re-génye szolgáltatja. Ez az opera azonban alighakészül el a jövö szezonra.

* A becsületrend lovagjai. A párisi lapok maközük a becsületrend uj lovagjainak névsorát Köz-tük vannak Planquette Róbert, a "Cornevillei ha-rangok" és a "Rip van Winkle" szerzöje és Her-mant Abel, a szellemes drámairó, akinek müveit("A pálya", "A falka" stb.) a külföldön még nemigen ismerik. Persze ma, amikor Zola Emilt törlik abecsületrend lovagjainak listájából, nagyon proble-matikus kitüntetés az, hogy valakit a becsületrendbefölvesznek.

* Ujházi Balaton-Füreden. A Nemzeti Szinházjeles müvésze e héten a balatonfüredi szinkörbenvendégszerepelt, s a "Pont-Biquet-család" és"Crampton mester" czimü darabokban lépett fel.Közelebb Blaha Lujza asszony is fellép ott néhánykedvencz szerepében.

* A Kisfaludy-szinház. A Kisfaludy-szinház-ban hétfön, augusztus 1-én "A dolovai nábobleánya" kerül szinre s az elöadásban részt Tesz-nek Székely Janka és Kovács Hermin, mint vendé-gek. A szinház ujdonsága: " Az Ördögsziget lakója",mely Dreyfus kapitány történetét mutatja be aszinpadon, ugy látszik, kasszadarab lesz. A sike-rült elöadást ma telt ház nézte végig és sokat tap-solt egyik-másik hatásosabb jelenetnek.

* A mi Tedaldónk. Langmann Fülöp "BartelTuraser"-je, amely a jövö szezonban a Népszinházdeszkáin elöadásra kerül, Németországban tudvale-völeg nagy feltünést keltett. A szerzö most egymásik szinmüvet fejezett be "A mi Tedaldónk"czimen. Ez öszszel kerül szinre Berlinben.

* Szinészet Máramaros-Szigeten. Máramaros-Szigeten Komjáthy János társulata 31-én kezdimeg elöadásait. Elsö este a "Folt, amely tisztit"kerül szinre. A társulat kiválóbb tagjai az igazga-tón és nején, Závodszky Terézen kivül, SzatmáryÁrpád, Vidor Dezsö (aki különben október 1-töl kezdvea Magyar Szinházhoz szerzödött), Fái Flóra. KállayLujza, Halmi Margit és mások. Mint ujdonságokszinre fognak kerülni a "Nöszabó" és a "Hadakutja."

* "Szegény emberek." Paul Gilson "Szegényemberek" czimen egyfelvonásos operát ir Bremaasszony, a hirneves Wagner-énekesnö számára.

* A "Mediciek" Buenos-Ayresben. Leonca-vallo "Medici"-jét nagy sikerrel adták elö Buenos-Ayresben. Tamagnonak, az olasz tenoristának ésEhrenstein Lujzának, a bécsi udvari opera énekes-nöjének, nagy sikerük volt benne.

FÖVÁROS.(A vasfüggönyök rendszabálya.) A vasfüggö-

nyök esténkint különösen a belváros némely ut-czájában fülhasogató zajt csapnak. A tanács el-rendelte, hogy egy esztendö leforgása alatt minde-nütt z a j t a l a n rollót tegyenek az ajtókra ésablakokra, uj házaknál pedig a mostani rendszerükellemetlen recsegéssel járó vaslemezfüggönyöketezentul egyáltalán nem használhatnak,

(A köbányai uj templom.) A köbányai ujplébánia-templom, mely épitése befejezéséhez köze-leg, egyik nevezetessége lesz e városrésznek. Atemplom épülete, melyet Lechner Ödön tervezett,magyar stilusban készült s ennek megfelelö lesz abelsö berendezés, amelyet most csinálnak TandorOttó müegyetemi tanár tervei alapján. Mivel azépület külsején nyers-tégla és majolika-diszitésekvannak, majolikából készül a belsö berendezés is.Ebben müvészi kivitelü lesz a szószék, a gyóntató-szék, a keresztelö-medencze és a nagy csillár.Ezeket azonban csak késöbb fogják elhelyezni atemplomban, mivel mint müipari remekeket elöbbközszemlére állitják a párisi világkiállitás magyarosztályában. Az uj templom fölszentelése azonbanmég az idei karácsony elött megtörténik.

(A belvárosi vásárcsarnok.) A Károly-kaszár-nyában levö lovagló-iskolát át akarják alakitanivásárcsarnokká és ezzel a belváros részére sürge-tett uj vásárcsarnok kérdése ideiglenesen meg isvolna oldva. A pénzügyi és gazdasági bizottsághatározott ma eképen. A lovagló-iskolát és az azelött levö térséget ujra bérbe adták volna, de Po-lónyi Géza felszólalt, kivánva, hogy alakittassa áta tanács az épület sportczélokra kért részét vásár-csarnokká. Kurfürst Miksa, Radocza János, Feny-vesi Adolf és Ehrlich Gusztáv hozzászólása utána bizottság egyhangulag elfogadta Polónyi indit-ványát.

(A jövö évi világitás.) A mérnöki hivatal mostállitotta egybe a jövö évi közvilágitás költségeit. Eszerint az összes kiadás 249.170 forint lesz.

(A szénszállitás.) A pénzügyi és gazdaságibizottság ma tartotta meg az árlejtést az iskolák,közintézetek és hivatalok fütésére szükséges kö-szénre. Négy ajánlkozó volt s a legkedvezöbbajánlat szerint — amelyet a bizottság el is foga-dott — a pesti oldalon 1 forint 45-5 krajczárért,a budai oldalon pedig 1 forint 75.5 krajczárért kapjaa föváros a köszenet métermázsánkint.

(A közraktárak szubvencziója.) A föváros aközraktárakat Léibe adta a Magyar leszámitoló- éspénzváltó-banknak s évi 50-000 forint szubvencziótkötött le a bank részére mindaddig, mig a közraktá-rak ötszázaléknál kevesebb jövedelmet hajtanak smig a bank részvényeinek osztaléka el nem éri anyolcz százalékot. 1895-ig fizette is a föváros aszubvencziót, akkor azonban a fizetést megtagadta,mert a bank nyolcz százalék osztalékot fizetett ésa közraktárak is meghozták az ötszázalék jövedel-met. Hosszas tárgyalás következett s a bank pörtinditott. A budapesti királyi törvényszék tegnap tár-gyalta a bank panaszát és a követelést e 1 u t a s i -t o t t a .

(Az uj városháza.) Az uj központi városházaépületére, illetöleg a Károly-kaszárnya telkének ren-dezésére beadott pályatervek iránt müszaki körök-ben nagy az érdeklödés. A pályázók legnagyobbrésze ugy akarja a kérdést megoldani, hogy a be-épitésre szánt 6600 négyszögölnyi telekre egyetlenmonstruózus épületet tervez. Csak egy-két terv vanolyan, amely két egyforma épületet javasol, mégpedig ugy, hogy e két épület közé torkollanék aváczi-körut.

(A koronaörség kaszárnyája.) A föváros köz-gyülése elhatározta, hogy a koronaörségnek a Lo-gody- és palota-utcza sarkán levö telken 155.000forint költséggel kaszárnyát épittet. Az ügy, a költ-ség fedezése végett, ma a pénzügyi bizottság elékerült, ahol többen kifogást emeltek a tulságosannagyra vett összeg ellen. A bizottság Preyer Hugóinditványára az ügyet visszaküldi a tanácsnak más,olcsóbb elöterjesztés végett.

Az uj Szent János-kórház.Augusztus 2-án lesz az uj Szent János-kór-

ház ünnepies felavatása. Ebböl az alkalomból érde-kes a régi kórházi keletkezése történetének ismer-tetése, valamint az uj kórház mintaszerü, modernberendezésének leirása.

Hogy a Szent János-kórház mikor keletkezett,mikor épült, ezt adatok hiján ma már nem lehetpontosan megállapitani. Annyit tudunk csak, hogyeleinte földszintes, négyszobás épület volt és ki-terjesztését csak 1727-ben tette lehetövé Posen-bacher Mihály budai polgár nagyobb alapitványa.1820-ban ismét kibövitették a kórházat, amely akkormár 100 betegágygyal rendelkezett, 1869-ben pedigmegtoldották 80 ágyas szárny-épülettel. A testvér-városok egyesülésekor az addig önálló kórházat,mint fiókkórházat a föváros felügyelete alá he-lyezték. Idö multával a beteganyag annyira fölsza-porodott, hogy mihamar gondoskodni kellett vagya kórház kibövitéséröl, vagy pedig egy megfelelö ujkórház épitéséröl. 1887-ben végre a föváros köz-gyülése elejtette a kibövités eszméjét s elhatá-rozta, hogy uj kórházat épit a kutvölgyi telektöm-bön, amely 16,263 négyszögöl nagyságu,

Az uj Szent János-kórház ma már készenáll s minden tekintetben megfelel a modern köz-egészségügyi technika vivmányainak. Épitöi nem akülsö diszre és pompára, hapcin mindenekfölött akényelmes, praktikus berendezésre helyezték a fö-sulyt. A homlokzatok nyers téglamodorban készül-tek, csakis a felvételi épületnél és halottasháznállátható némi terracotta-diszités.

Ami az uj kórház beosztását illeti, a 13részböl álló épületcsoportnak legszebb és architek-tonikus szempontból is figyelemreméltó része afelvételi épület. Széles emelkedéssel biró kocsiutvezet a közepén fekvö kapuhoz, elötte tágas tér akocsik kitérésére.

Az egyes épületcsoportok ezek :1. A fölvételi épület, amelynek homlok-

zatán diszlik e fölirás : S z é k e s f ö v á -r o s i S z e n t J á n o s - k ö z k ó r h á z . A kapufölött Szent János szobra áll, amelyet Köllö Miklóskészitett. A szobor baljában keresztet tart, a fejétglória övezi, amely villamos lámpákkal van ellátva.Balra töle egy szárnyas angyal, kezében fáklyával,a jobboldali angyal pedig egyik kezével a bibliáramutat, a másik kezében pálmaágat tart. A szobor-csoportozat alatt van a föváros czimere. A kapualatt jobbra márványtáblára a következö felirásvan vésve:

I. F e r e n c z J ó z s e f ö c s á s z á r i ésa p o s t o l i k i r á l y i F e l s é g é n e k di-c s ö s é g e s u r a l k o d á s a a l a t t é p ü l t1895—1898.

Az épület alatt pincze van, ebben van el-helyezve a laborans és a szolga lakása, valaminta gondnok, ellenör és kapus pinczéi. A magasföldszinten van jobboldalt a gyógyszertár, az igaz-gató irodája, a tanácsterem, olvasó- és billiárd-szoba az orvosok részére, továbbá a segédorvosokés a lelkész szobája. A baloldali folyosóról nyil-nak : a portás szobája, a felvételi, vizsgálószóba,a kórházbiztosok szobája, a gondnoki irodai és aruhatárak. Az emelet jobboldali szárnyán találtelhelyezést a gondnok és az ellenör lakása, mig abaloldalon van az igazgató lakása.

2. A sebészeti pavillon szintén egyemeletesépület, melynek 1000. négyszögméter a területe.Az épületbe a földszinten föbejárat vezet, ahonnanjobbra és balra vezetö folyosón a férfi, illetölegnöi kórtermekbe lehet jutni. Az elsö emelet beosztása körülbelül megegyezik a földszintével. Ezépületben különös gondot forditottak a mütötermekberendezésére és czéltudatos fekvésére.

3. Belgyógyászati pavillon kettö van. Mind-egyik kétemeletes és 683 négyszögméter területetfoglal el.

4. A szemészeti pavillon földszintes épület a12 ágygyal van ellátva.

A többi pavillonok:5. a szülészeti és nögyógyászati pavillon,6. a gyermekpavillon,7. pavillon ragályos gyermekbetegek részére,8. apáczalak és kápolna,9. konyhaépület és gépház,10. gazdasági épület,11. bonczoló- és hullaház.Ami a belsö berendezést illeti, tömör vasból

szült ágyak állanak az összes kórtermekben.

10. oldal.- Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, Julius 30 .

Valamennyi helyiség gözfütéssel, villamvilágitássaltan ellátva.

A kórház 1,352.472 forintba került.Megemlitjük végül, hogy az épitési munkák

felügyeletével egy bizottságot biztak meg, melynekelöször Csendics Gyula, majd Viola Imre tanács-nok volt az elnöke, jegyzöi pedig: RózsavölgyiAntal, dr. Raisz Rezsö és dr. Melly Béla.

Az épités vezetésével Könyöki Károly fövá-rosi mérnököt bizták meg, segédei voltak a müve-zetésben Tamás József és Ludwigh János fövárosimérnökök. Mint épitési ellenör Éberling István fö-mérnök szerepelt, a gépészmérnöki teendök elvég-zésére Becsey Antal mérnököt küldték ki, mintellenör Kubinyi Imre mérnök müködött. A szám-vivöi felügyeletet Kerékgyártó Károly gyakorolta.Az épitési terveket Barcza Elek fövárosi mérnökkészitette, melyen azonban a müvezetöség többféleváltoztatást eszközölt.

TÖRVÉNYKEZÉS.= Az elöljáró és kedvese. Vesztróczy István-

nak, a Vl-ik kerület volt elöljárójának bünügyébenmég egyre tart a vizsgálat. A törvényszéki orvosokmost Vesztróczy elmeállapotát vizsgálják, mertolyan jelenségek merültek fel, amelyek Vesztróczytelmebajosnak tüntetik fel. Vesztróczy kedveséröl,Özvegy Nagy Ferencznéröl még most sem tudják,hol tartózkodik. Mivel a vizsgálóbirónak London-ból levelet irt, intézkedtek a kiadatása iránt. Lon-donból azonban az az értesités érkezett, hogyNagyné Londonban feltalálható nem volt.

= Gyilkos biró. Három legény mulatott abátóji korcsmában, mulatozás közben azonban ösz-szevesztek s a korcsmáros ijedtében a falu birójá-ért küldött. Sajnovits Fábián biró csakhamar megis érkezett a kisbiróval és felszólitotta a verekedölegényeket, hogy menjenek csendben haza. Az egyiklegény, Blaskovics Antal, erre durván feleselni kez-dett, mire a biró hirtelen odaugrott és a kisbiró,valamint Polics Péter segitségével ugy elverte a le-gényt, hogy ez harmadnapra meghalt. A pécsi ki-rályi törvényszék egyenként öt és fél évi fegyházraitélte a vádlottakat. Ezt az összbüntetést a királyiitélötábla, valamint ma Szentimrey Jenö elöadásaalapján a királyi kuria is helybenhagyta.

— A nevelönö keztyüi. G. Ella német neve-lönö most harmadéve keztyüt akart vásárolni aRosenberg Márk boltjában. A kisasszony sokáigválogatott az eléje rakott keztyük között és ugytett, mintha nem találna kedvére valót Közbenmindig a napernyöjében babrált, mig egyszerre csakrárivallt Rosenberg:

— Kisasszony, hisz ön lop!És csakugyan, amint a napernyöt kinyitotta,

néhány pár glaszé-keztyü hullott ki belöle. A ne-velönö nagyon elszégyelte magát és eget-földet igért,hogy a dolog titokban maradjon. Rosenberg Márkbeleegyezett a hallgatásba — ötven forintért. Mi-kor az alku megvolt, a szegény leány, mert nemvolt nála elég pénz, egyelöre köt gyürüvel és anála volt három forinttal fizetett. A lopáson rajta-ért nevelönö aztán hazament és elmondta a dolgoturnöjének, Steiner Samunénak és Liebold Ferenczmérnöknek, aki abban az idöben G. Ellának vö-legénye volt. Elmondta pedig a dolgot ugy, hogy alopás nem igaz, de ugy ráijesztett a kereskedö,hogy magára vette a dolgot, csakhogy szabaduljon.Erre Liebold mérnök és Steinerné odasiettek a ke-reskedöhöz és felelösségre vonták. Szó szót köve-tett, s végre, mikor Rosenberg gorombáskodni kez-dett, a mérnök m e g f e n y e g e t t e és f e l -p o f o z t a . A kereskedö biróság elé vitte az ügyetés miután G. Ella idöközben hazautazott szülö-földjére, csak a pártfogói jutottak kellemetlenhelyzetbe. A törvényszék ugyanis Liebold Ferenczet,valamint Steinernét vád alá helyezte zsarolás ésbecsületsértés czimén. Mára volt ellenük kitüzvea végtárgyalás, minthogy azonban több tanu nemjelent meg, Agorasztó elnök a tárgyalást elha-lasztotta.

- Az uzsorás váltói. Schreiber Adolf, azAmerikába szökött veszedelmes uzsorás levelet irta minap a budapesti törvényszéknek. Levelébencsudálkozva kérdi, igaz-e, hogy bünpörök folynakellene? Különösen afelett méltatlankodik, hogy akutatáskor, melyet felesége lakásán tartott a rend-örség, lefoglalták vagy 70,000 forintnyi váltót,amelyet egy bördivánba bevarrva találtak. Leveléhezegy dollárt mellékelt s azt kérte, hogy a váltókatadják vissza feleségének. A dollárt az esetlegesköltségekre küldi, a váltók átadásával megbizandó— hordárnak. Czekélius vizsgálóbiró természetesen

megtagadta a váltók kiadatását, melyek a bünpör-ben bünjelekként szerepelnek, annál is inkább, mivela legtöbbre nézve feljelentést is teltek Schreiberellen. Ezt a határozatot most a törvényszék ishelybenhagyta s a gondnokul kirendelt ügyvédörizetére bizta a váltókat. A gondnok kezébe ju-tott egyuttal több ezer forint értékü zálogczédulais, amelyekre Schreiber szintén adott volt uzsora-kölcsönöket megszorult klienseinek. A dollárt iskiadták a gondnoknak.

= A két ügynök. Androsits András csizma-diamester most harmadéve megunta a mesterségétés Pintér Jakab tanácsára hallgatva, felcsapottügynöknek. Mindketten a Fonciére biztositó-inté-zetnél kaptak alkalmazást. Mivel azonban üzleteketnem igen kötöttek, ugy segitettek magukon, hogynem létezö egyének nevében irtak alá biztositásikötvényeket és a jutalékot a pénzintézetnél felvet-ték. A csalásra azonban csakhamar rájöttek és apénzintézet feljelentette két ügynökét. A törvény-szék Andrositsot két és fél évi fegyházra, Pintértpedig egy fél és évi börtönre itélte. A királyi táblamegváltoztatta az itéletet, a kuria azonban hely-benhagyta ma az elsö biróság itéletét.

Letartóztatott agitátor.Pintye György, volt állami rendörségi tiszt-

viselöt, aki a nemzetiségi mozgalmakban egykornagy szerepet játszott, az ügyészség váltóhamisitásmiatt letartóztatta. Pintyét tulajdonkép Pinteánakhitták, aradi oláh szülök gyermeke volt.

Az élettörténete nagyon is kalandos. Voltcsendör egy ideig, majd ezt megunta és feljöttBudapestre, ahol tagja lett a "Petru Major" románegyletnek.

Egy titkos gyülésükön kijelentette társainak,hogy ügyüket még jobban elömozdithassa s arendörségnek ellenük folytatott hajszáját gyengit-hesse, beáll ennek kötelékébe. 1892-ben ténylegbejutott a magyar királyi államrendörséghez, aholmini dijnokot alkalmazták.

Késöbb detektiv lett és ekkor hivatalból na-gyobb utazásokat tett. Több izben lennjárt Buka-restben, ahonnan a liga busás jutalmáért hamisjelentéseket küldött. Ugyanezt tette, ha gyülésekreküldték; ilyenkor közös megállapodás szerint ké-szitett jelentést.

A miniszterelnök késöbb Jeszenszky minisz-teri tanácsos mellé osztotta be, a millennium alkal-mával elismerö oklevelet kapott ö felségétöl. Ak-koriban azonban rájöttek kétszinü üzelmeire ésa z o n n a l e l b o c s á t o t t á k hivatalából.

Most már gyorsan sülyedt fokról-fokra. Utóbbmár ivásnak adta magát. Már mint detektiv többzsarolást követett el, igy többek között az Auer-féle gázizzó-fény részvénytársaságot kétezer forinterejéig zsarolta meg. Késöbb is több izben kiadtamagát detektivnek, amiért számtalanszor meggyülta baja. Utoljára váltóhamisitásra adta magát. Egyelökelö rokona nevére hamisitotta feleségével egye-temben a váltót, melyet lejáratkor az illetö termé-szetesen vonakodott beváltani. Följelentette Pintyétés nejét, akiket az elsö biróság 8—8 havi fog-házra itélt.

Ezt az itéletet a második és harmadik fórumis megerösitette.

Az itélet kihirdetése után nyomban meg iskezdték büntetésüket.

A tóbai szocziálista-zendülés.Nagybecskerek, julius 29.

Nagy szenzácziót keltett az ez év áprilisábankitört tóbai szocziálista-zendülés, amelynek okalelketlen bujtogatáson kivül föleg arra vezethetövissza, hogy a pármai herczeg uradalmának inté-zösége az 1898. évi II. törvényczikk értelmébenmegkövetelte a munkásoktól, hogy váltsák megigazolványaikat. Ezt az alkalmat ragadták meg alázitók s azzal fenyegették a népet, hogy agyonütik,aki engedelmeskedik a törvénynek.

Márczius 29-én aztán a temetö mellett gyü-lést tartottak és ott elhatározták, hogy küldöttségetmenesztenek az uradalomhoz azzal az utasitással,hogy követeljenek munkát és élelmet, amennyibenpedig ilyet csak azok kapnának, akik igazolványtmutatnak fel, jelentsék ki, hogy abban az esetben

majd eljönnek ök és megszerzik maguk. A napon-kint való összejövetellel és a gyüléseken hangoz-tatott különféle szoczialisztikus szavakkal aztánugy felizgatták a népet, hogy mikor az uradalomkatonasággal fenyegetözött, a falu már teljes for-rongásban állott. Márczius 31-én a négy föböl állóczernyai csendörörs megérkezett a faluba, deugyanekkor elküldte a nép küldönczét, a birót, akastélyba, hogy adjanak tüstént élelmet, különbenostrom alá veszik öket. A négy csendör eközben afaluban sétált, mert észrevették, hogy tulságos nagya csoportosulás. Kanász Antal, egy 22 éves legény,nem állhatta meg, hogy rájuk ne kiabáljon :

— Várjatok betyárok, veletek is számolunkmég ma!

A csendörök szó nélkül mentek tovább sbeidézték Kanász Antalt a községházára. A suhanczrögtön meg is jelent, de nyomon követte egysereg ember, kik közül nyolczan felfegyverkezveberontottak a tanácsterembe és szó nélkül rávetet-ték magukat a csendörökre, kik el sem voltak atámadásra készülve. Csak hosszu és elkeseredettdulakodás után voltak képesek a támadókat kivernia szobából, de eközben Mixich Miklós csendöregy szivét ért szurás következtében meghalt, CsákiJános 14, Ambrus Bálint 21, Hambrich Mátyáspedig 10 napi gyógyidöt igénylö sebesüléseketszenvedtek.

A derék csendörök mindazonáltal hösiesellentállást fejtettek ki. Mig benn a dulakodás folyt,a toronyban félreverték a harangokat s az egészfalu odacsödült a községházához. Ekkor történt,hogy Tóth István, ki közben elszedte az egyikcsendör fegyverét, a községháza ablaka alá huzó-dott és czélba vette a csendöröket. Csakhogy be-lülröl észrevették és megelözték Tóthot, aki a mel-lébe kapott golyóval hónapokig nyomta az ágyat.

Öt órán keresztül kellett a csendöröknek ma-gukat védelmezniük, mig megérkezett a kikindaihuszárság.

A bünügyben elkészült már a vádhatározat,mely szerint a vádlottak cselekménye nem a be-következett eredmény és az okozott sérülésekgyógytartama, hanem az ölési szándék értelmé-ben jelentkezik minösitendönek és pedig annál isinkább, mivel Mixich sérüléseitöl eltekintve a többicsendörön ejtett sérülés is az ölésre alkalmas esz-köztöl származik.

A vizsgálat adatai szerint Mixichet HaslikPál ölte meg, amiért öt szándékos emberölés bün-tette miatt kellett vád alá helyezni. Kanász Antalés Mátyás, Takács Péter és Tóth István ellen szán-dékos emberölés kisérlete és hatóság elleni eröszakbüntette forog fenn. Hatóság elleni eröszak miattazonkivül 31 egyént helyezett vád alá a nagykikin-dai királyi törvényszék, mint amely nemsokára tár-gyalni fogja ezt a nevezetes bünügyet.

SPORT.+ Föfutamok. Az augusztusi meeting alatt a

következö napokon kerülnek döntésre a jobb dotá-czióju versenyek:

14: Igazgatósági dij. Tiszteletdij és 9500 korona.Távolság 1400 méter.

15-én: Nyári handicap. 11500 korona. Távolság1600 méter.

18-án: Budai dij. 6600 korona. Távolság 1600méter.

20-án: Szent István-dij. 80,000 korona. Távolság1800 méter.

21-én: Kettös ivadék-verseny. 25.000 korona,Távolság 1100 méter.

23-án: Budapesti dij. 12.000 korona. Távolság2800 méter.

25 én: Kétévesek nagy handicap-je. 8800 korona.Távolság 1100 méter.

27-én: Elnöki dij. Tiszteletdij és 8800 korona.Távolság 2600 méter.

28-án: Királyné-dij. Tiszteletdij és 59.000 korona.Távolság 2000 méter.

28-án: Nyári kisérleti verseny. 11.000 korona.Távolság 1100 méter.

30-án: Állvány-dij. 9000 korona. Távolság 2400méter.

+ Kerékpárverseny. A "Magyar TestgyakorlókKöre" vasárnap, e hónap 31-ikén tartja meg agödöllöi országuton elsö kerékpárversenyét. Azegyleti zárt és a junior-versenyen kivül, melyben aföváros fiatal eröi merik össze képességeiket, el-döntésre kerül az 50 kilométeres nyilt föverseny

Szombat, julius 3 0 . ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 11. oldal

ingatlana Szegeden augusztus 30. Fieder Lajosnéingatlana Nagy-Sitkán (Sárvár) augusztus 24. GlaubJános ingatlana Pécsett augusztus 22. Szilágyi Jánosingatlana N. Mizdón (Körmend) szeptember 17. KandelMór ingóságai Geszteréden (Nagy-Kállo) augusztus 4.Stelkovits László ingóságai Alsó-Hangoson (Rimaszécs)augusztus 29. Hirsch Móricz ingóságai N.-Somkutonaugusztus 1.

Pályázatok. A székelyhidi (Nagyvárad) járás-biróságnál irnoki állásra, a nagy-szent-miklósi adóhiva-talnál adótiszti állásra, a pozsonyi pénzügyigazgatóságkerületében több fövigyázói állásra, a lévai pénzügy-igazgatóságnál irodakezelési gyakornoki állásra, a kör-möczbányai adóhivatalnál adótárnoki állásra, a besz-terczei törvényszéknél segédtelekkönyvvezetöi állásralehet a folyamodványokat benyujtani.

tározta, hogy ennek érdekében feliratot intéz akormányhoz. Az inditványt a leghevesebben Mar-schall gyáros és Korce János, az ipartestület el-nöke, ellenezték, kik az önálló vámterület érdeké-ben a kisebbség részéröl különvéleményt jelentet-tek be. A pozsonyi kamara határozata méltó fel-tünést kelteni van hivatva, mert az önálló vámte-rület épen Pozsonyra nézve kimondhatatlan elö-nyökkel járna.

Kivitelünk az Egyesült-Államokba. Chicagóikonzulátusunk jelentése szerint a mult óv negyediknegyedében Ausztriából 2,673.490 arany forint,Magyarországból pedig 109.190 arany forint értéküáru vitetett be az Egyesült-Államokba. A Magyar-országból bevitt föbb czikkek a következök voltak :ásványvizek (68.320 forint), marhaször (9030 fo-rint), bor (7370 forint), szilvaiz (6030 forint) ésüvegáru (5040 forint).

Értesitést nyerhetnek a budapesti kereske-delmi kamaránál a galatzi piaczczal összeköttetés-ben álló vásárárukereskedök, nöi kalapkereskedökés rövidáru-kereskedök; továbbá a crajovai piacz-czal összeköttetésben álló czégek egy ottani bizo-mányos czégröl ; és a rustsuki piaczczal összeköt-tetésben levö czégek.

Csödök. A budapesti királyi kereskedelmi ésváltótörvényszék részéröl, Lauter Manó budapestibejegyzett butorkereskedö ellen, augusztus 30-ig. —A budapesti királyi törvényszék, mint csödbiróságrészéröl Reich József kereskedö ellen, szeptem-ber 18-ig.

Csödmegszüntetés. Krausz testvérek szegediczég ellen a csöd megszüntettetett.

Csödök a keleten. A budapesti kereskedelmiés iparkamara a következö csödökröl nyert hivata-los értesülést : Anna Wachsmann kézmüáru-keres-kedö Bukarest. Bejelentési határidö: augusztus8-án. Tárgyalási nap, augusztus 24. Miloslav Fodo-rovic Prstenikben. Bejelentési határidö : augusztushó 15-én. Tárgyalási nap, augusztus hó 16-án.Alexa Mihajlovje Negotin. Bejelentési határidö : au-gusztus hó 13-án. Tárgyalási nap, augusztus hó15-én. Jován. J. Dingarac, Varanja. Bejelentési ha-táridö : augusztus hó 2-án. Tárgyalási nap, augusz-tus hó 3-án.

Köbányai sertéspiacz, julius 29. Magyar elsö-rendü: öreg nehéz (páronkint 400 kilogrammonfelüli sulyban) — krajczárig. Közép (páronkint300—400 kilogramm sulyban) — krajczárig.Fiatal nehéz (páronkint 320 kilogrammon felüli,sulyban) 59—591/2 krajczárig. Közép (páronkint 251—320 klgrig terjedö sulyban) 5 9 - 5 9 1 / 2 kr. Könnyü(páronkint 250 klgrig terjedö sulyban; 60—601/2.kr. Szerbiai: Nehéz (páronkint 260 klgr. felüli sulyban59—591/2 krajczárig, közép (páronkint 240—260kilogramm sulyban) 59—60 krajczárig. Könnyü (pá-ronkint 240 kilogrammig terjedö sulyban) 59—601/2krajczárig. Sertéslétszám: 1898. julius 27. napjánvolt készlet 44.672 drb, julius 28-án felhajtatott250 drb, julius 28-án elszállittatott 180 darab,julius 29-ére maradt készletben. 44.742 darab. Ahizott sertés üzletirányzata változatlan.

Budapesti konzum-sertésvásár, julius 29. A.ferenczvárosi petroleum raktárnál levö székesfövárosikonzum-sertésvásárra 1898. julius 28-án érkezett694 drb. Készlet 166 darab, összes felhajtás 860drb. Elszállittatott budapesti fogyasztásra 627 drb,elszállittatlan maradt 233 drb. Napi árak: 120—180kilós 59.—60 kr, 220—280 kilós 5 3 - 6 0 kraj-czár, 320—380 kilós 57—60 kr, öreg nehéz54.—krajczár, malacz 44—45 kr. A vásár hangulatalanyha volt.

Budapesti borjuvásár, julius 29. Felhajtatott718 darab belföldi élö borju, eladatott 718 darab.Napiárak : élö belföldi borju 30—42, forint, kivéte-lesen 44 forint, 100 kilogrammonkint. A borju-vásár meglehetös élénk volt.

BUDAPESTI GABONATÖZSDE,Budapest, julius 28.

A gabonatözsde ma esti zárlata valóságoshausse-áramlatról tesz bizonyságot. Jegyzett pediga szeptemberi buza 8 forint 20 krajczáron, a már-cziusi 8 forint 40 krajczáron, a szeptemberi rozs6 forint 55 krajczáron, a szeptemberi zab 5 forint42 krajczáron, a márcziusi 5 forint 68 krajczáron,a tavalyi tengeri 5 forint 05 krajczáron, az idei4 forint 26 krajczáron. Tehát az egész vonalonelég jelentékeny az emelkedés, söt meglepö, merthiszen még a külföld sem biztatott nagyon.

És most rágyujthatnánk valami önmagasz-taló nótára, hogy ime beteljesedett az, amit elöremegmondottunk: legalacsonyabb kurzusához vi-szonyitva már is mintegy 40 krajczárral drágábba szeptemberi buza.

is, melyben Baumler Ede, (Condor) az aradi táv-verseny gyöztese mérközik Papp Ferenczczel, (M.T. K.) Katzer Ödönnel (Condor) és Püspök Dezsö-vel (B. T. C.) Ujdonság-számba megy az öt kiló-méterre kiirt hölgyek versenye, melynek öt neve-zöje biztosan indul. A beérkezett 41 nevezés min-den versenyszámban érdekes küzdelmekre nyujtkilátást. Start délután 3 árakor a 6. kilómétereskönél,

+ Scipio. Az 50.000 koronás Helenenthali-dijban a gróf Henckel Arthur istállójából Scipiofog indulni, lovasául Fr. Hesp jockeyt szerzödtették.

Kottingbrunni lóversenyek.(Negyedik nap.)

A meeting negyedik napjának Great attractiójaaz 5000 koronás államdij, melyben négyéves ésidösebb lovak fognak egymással megmérközni. A2800 méteres versenyben a valószinü indulók akövetkezök:

Rose of Kildare 551/2 kg. lovagolja SmithTrial 551/2 kg. ,, KapusekKópé 58 kg. ,, GriffithsHegyalja 551/2 kg. " A. BulfordBarinkay 591/2 kg. ,, ?Bátor 61 kg. ,, BarkerPer pedes 591/2 kg. ,, HyamsTripoteuse 54 kg. ,, AdamsBalek 591/2 kg. ,, ?Brigand 61 kg. ,, Sharpe

A legjobb formát az emlitettek közül Per pe-des, Brigand, Bátor és Rose of Kildare mutatták.

A legutóbbi forma azonban egyedül Rose ofKildare mellett szól, mely ugy Tatán, mint Kotting-brunnban nagyobb távolságra második, illetve elsövolt. Tatai második helye is számottevö volt, mertott a gyöztes Leptosyne-nak 12 kilogrammot cze-dált. Az a véleményünk tehát, hogy a holnapiállamdijban Rose of Kildare lesz az elsö, mig amásodik helyért Brigand és Per pedes küzdhetnek.Lesz még egy jobban dotált futam, a kétévesekversenye, melyben jobb klasszisu lovak fognak astarthoz állani. Legjobb közöttük Cid.

A többi futamra tipjeink a következök :I. Gábor — Ex offo.II. Petersell — Trivial.

III. Magister — Castagnette.IV. Rose of Kildare — Brigand — Per pedes.V. Bella Helene — Szivós.

VI. Cid — Bonvivant.VII. Fejedelem — Kérdés.

A HIVATALOS LAPBÓL.Magyar név. Bach Dezsö budapesti lakos, vala-

mint kiskoru Vilma leánya Patakira, Denker Samu uj-pesti lakos, valamint kiskoru József és Stefánia gyer-mekei Dobszaira, Francz István budapesti lakos Feren-czire, Klein Miksa ujpesti lakos, valamint kiskoru Béla,Dezsö, Ferencz és Margit gyermekei Kisre. Hammer-schlag Ignácz budapesti lakos, valamint kiskoru Sándorgyermeke Harmosra, Hugyecz Béla budapesti lakos,valamint Gyula, Teréz, Irén, Béla és Vilmos kiskorugyermekei Havasra, Kratochvila András ujpesti lakos,valamint Béla, Antónia és Vincze kiskoru gyermekei,Endrödire, Szauter Nándor budapesti lakos, valamintkiskoru Gyula, Margit, Vilma és Sándor gyermekeiSzékelyre, Weisz Lóbel (Lipót) budapesti lakos, vala-mint kiskoru gyermekei Géza és Dávid Vajdára, SchulczLajos ujpesti lakos, valamint Margit, Vilma, Mária ésAranka kiskoru gyermekei Somlaira változtatták nevü-ket belügyminiszteri engedélylyel.

Árverések a fövárosban. Csepreghy István in-góságai Lázár utcza 18. szám, julius 30. Özvegy LészayKálmánné ingóságai Rákosfalva, Álmos-utcza 18. szám,julius 30. Özvegy Óhidi Legmann Alajosné ingóságaiPapnövelde-utcza 30. szám, julius 30. GlohotschniaErnö ingóságai Külsö Váczi-ut 106. szám, augusztus S.Dr. Dobrin Tivadar ingóságai IV. Ujvilág-utcza 2. szám,augusztus 1. Deutsch Manó ingóságai X. Gergely-utcza14. szám, augusztus 1. Gróf Festetich Benöné ingatlanaV. Alkotmány-utcza 22. szám, szeptember 7. SchafferIgnácz ingóságai V. Bécsi-utcza 7. szám, julius 30.Haidinger Anna ingóságai VI. Szerecsen-utcza 1. szám,augusztus 1. Hegedüs József ingóságai VII. Rózsa-utcza57. szám, julius 30. Iletzman József ingóságai VI. Do-hány-utcza 28. szám, julius 30. Weidlich Oszvald ingó-ságai VIII. József körut 10. szám, augusztus 1. Magyarnyomda ingóságai VIII. József-utcza 45. szám, augusz-tus 1. Fenyves Márkus ingóságai VI. Vörösmarty-utcza59. és 55. szám, augusztus 3. Rieger Mór ingóságaiVI. Andrássy-ut 19. szám, julius 30. Müller Ármin in-góságai VI. Lehel-utcza 23. szám és V. Külsö-vácziut14. szám, augusztus 2. Schnitzel Károlyné ingatlanaV. Alkotmány-utcza 22. szám, október 24. VukováriAlbertné ingatlana V. Alkotmány-utcza 22. szám, aug. 4.

A vidéken. Gersich Ferencz ingóságai Pécsettaugusztus 4. Sütö Péterné ingatlana Nagyváradonaugusztus 13. Szikszay Gyula ingóságai Debreczenbenaugusztus 16. Báró Rodich született Theodory Agathaingatlanai Lugoson szeptember 6. Keviczky Dániel in-góságai Deméndben (Ipolyság) julius 30. Spitz Mihályingatlana Nagyváradon szeptember 11. Ligeti Samu

KÖZGAZDASÁG.Közgazdasági táviratok.

Frankfurt, julius 29. (Esti tözsde.) Osztr.hitelrészvény 306.62. Osztrák-magyar államvasut306.12. Déli vasut 69.—. Az irányzat szilárd.

Hamburg, julius 29. (Esti tözsde.) Osztrákhitelrészvény 306.20. Az irányzat nyugodt.

New-York, julius 29. (C. T. B.)julius 29, julius 28.

cents centsBuza juliusra 74 731/2

,, szeptemberre 69 701/8

,, deczemberre 681/3 70Tengeri szeptemberre 377/8 391/8

Chicago, julius 29. (C. T. B.)julius 29. julius 28.

cents centéBuza szeptemberre 64 653/8

Tengeri szeptemberre 331/2 35

Ipar és kereskedelem.A pesti magyar kereskedelmi bank hitéirészes

egylete folyó hó 28-án tartolta félévi közgyülését.Amint a felolvasott jelentésböl kitünik, ugy a ta-gok száma, mint a megszavazott bitelek összegeujabb gyarapodást mutat fel, ami arra vezethetövissza, hogy a vezetöség, mint már sok év óta,utánfizetések bekövetelésétöl ismét eltekinthetett. Alefolyt félévben 7820 darab váltó számitoltatott le1,715.516 forint 22 krajczár értékben. A megsza-vazott hitelek összege pedig 2,202.500 forintra rug,mig a biztositéki alap 110.125 forintot lesz ki. Ajelentés jóváhagyólag tudomásul vétetett, mire aközgyülés Kohn Gábor és Adler Lajos fölszólalásaután véget ért.

A böraukcziók. A mészáros-ipartestület ma dél-után Schubert Sándor alelnök vezetése mellett rend-kivüli közgyülést tartott. Horváth Béla volt ipartár-sulati elnök lemondását tudomásul vették és azelnökválasztó közgyülés idejéül augusztus 17-ikéttüzték ki. A böraukcziók tárgyában elöadta az al-elnök, hogy a kormány hajlandó elösegiteni a töletelhetö eszközökkel a böraukcziók létesitését, haaz ipartestület az iránt kérelemmel fordul hozzáés elöadja részletesen a kivánalmait, mert az ezügyben megtartott enquete-en ez kellöleg nem tör-tént meg. A közgyülés Sass Ármin felszólalása utánegyhangulag kimondta, hogy a böraukcziókm e g t a r t á s á t n é l k ü l ö z h e t e t l e n n e ktartja s a kereskedelemügyi miniszterhez küldöttségetmeneszt, amely átadja az ipartestületnek idevonat-kozó emlékiratát. A küldöttség S c h u b e r t Sán-dor elnökön és dr. H o r v á t h János iparhatóságibiztoson kivül, nyolcz tagból fog állani. Végül meg-vitatták a hentes-segédek munkaviszonyát, akik nem-régiben strikeoltak.

A pozsonyi ipar- és kereskedelmi kamara.Mihályi királyi tanácsos elnöklése alatt tartott mairendes ülésében: hosszabb és igen zajos vita utána közös vámterület mellett foglalt állást és MelzlOszkár országgyülési képviselö inditványára elha-

NYILT-TÉR.

Dr. B. Máthé L.fogorvosi mütermében

Budapest, Váczi-utcza 9augusztus 20-ig

nincs rendelés.

12. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, julius 30.

De nem teszszük már azért sem, mivel —dehogy is felejtettük el ! — már a ,,kilenczes"kikezdésénél nekirontottunk a tözsdének és intettüka contreminet, hogy porul fog járni. Majd ha me-gint visszatérünk a magasabb árak regiójába —ésbizunk benne, hogy közel vagyunk hozzá, —leszmég alkalmunk a baisse kudarczán busulni.

Különben is sem a conbremine veresége,Bem a hausse diadala nem nagyon érdekel ben-nünket Ha szorosan vesszük, egyik párt sem kötiüzleteit etnikai szükségböl. Végre is ez is, az isspekuláczió, az egyik az árak emelkedéséböl, amásik az árak eséséböl akar hasznot huzni.

Bennünket elsö sorban a készáru-forgalomérdekel és megelégedéssel konstatálhatjuk, hogy azáruk lassan, de biztosan javulnak. A malmok mais 15 krajczárral magasabb árakat engedélyeztek,35.000 métermázsányi forgalom mellett.

A hivatalos jelentés ugyancsak 20.000métermázsáról számol be. Hiányzik ugyanis a Hen-germalom egyik nagyobbmértékü vásárlása. Vettpedig:

4000 mm. 77 kilogramm8500 mm. 77.5 ,,4000 mm. 77.6 ,,

bácskai buzát 8 forint 75 krajczáron három hóra,augusztus elsö felében való szállitással.

E mellett Budapest még mindig a Iegolcsóbbbeszerzési hely Magyarországon. A vidéki állomá-sokon igen élénken vásárolnak az osztrákok, félforinttal magasabb árakat engedélyezve a buda-pesti paritásnál.

A többi czikkek árai alig változtak. Rozsért7 forint 15 krajczárig, zabért 5 forint 90 krajczárig,árpáért 5 forint 85 krajczárig terjedö árakat fizettek.

A tengeri változatlan (5 forint 25 krajczár);felmondtak ismét 3000 métermázsa tengerit

Repcze szilárdult, fedezések folytán.A külföldi piaczok aránylag szilárdak. New-

Yorkban fél centtel, Berlinben 1 márkával, Páris-ban 70 centimes-mel emelkedtek az árak. Az an-gol vásárok ártartók.

BUDAPESTI ÉRTÉKTÖZSDE.Budapest, julius 29.

Egész más képe volt ma a tözsdének, mintaz utolsó napokban: a forgalom sokkal nagyobbés egyes értékekre nézve még zajos is volt. Régnem hallottuk már a keresletet oly szenvedélyesformában nyilatkozni, mint ma. A m a g y a r h i -t e l b a n k részvényét már tegnap délután nagybankeresték, aminthogy ezt tudósitásunkban föl is em-litettük. Ma reggel aztán nem csupán ezt az érté-ket, hanem a l e s z á m i t o l ó b a n k o t is, egy-általán az m a g y a r b a n k o k a t és a rendesüzlet tárgyát képezö magyar értékeket feltünöenélénk hangulat mellett mind magasabb árakon vá-sárolták. Láttuk délben a magyar hitelt 395.75-ön,a leszámitolót 263.50-en, és a pesti kereskedelmibankot a 1440 körül. Megjegyzendö, hogy ezt ahausse-t Bécs inditotta meg, aminthogy sok magyarértéket Bécs számára kerestek is nálunk. A berlinitözsde hamar elértette a változást. És minthogyott nagyobb a découvert osztrák-magyar papirok-ban — hiszen még csak tegnapelött is kináltákazokat nagyban — a fedezés is a rohamosság szi-nét öltötte. És igy történt, hogy a délutáni tözsdefolyamában — mindig bécsi és berlini magasabb

jegyzésekre — az osztrák hitel fölemelkedett361.20-ra, a magyar hitel 397.26-re és az állam-vasut 361.25-re; és az i r á n y z a t s z i l á r d ma-radt mindvégig. Ugy látszik, hogy a tözsde végremegértette a magyarországi bövebb gabonatermésjelentöségét, és némi hajlandóságot mutat arra,hogy magát a jobb gazdasági viszonyok következ-ményeihez képest rendezze be. A jobb hangulatkissé hirtelen nyilatkozott; azért tehát tartósságáranézve még most biztos véleményt mondani nemlehet. Be kell várnunk a legközelebbi napok jelen-ségeit. Tény az, hogy ma már magánkörökböl isjelentkeztek vevök.

Az elötözsdén : Magyar hitelrészv. 394.80—395,75, Jelzálogbank 249.50—250.—, Leszámitolóbank 263.—263.50. Osztrák hitelrészvény 359.50—360.10, Osztrák-magyar államvasut 358—[559.10.Kereskedelmi bank 1435. Rimamurányi 253.—253.50, Déli vasut 76.50, Általános köszénbánya95.50—96 forinton köttetett.

Délelötti 11 óra 25 perczkor zárulnak :Osztr. hitelrészv. 359.85, Magyar hitelrészv. 395.50Aranyjáradék 120.85, Koronajáradék 99.—, Leszá-mitoló-bank 263.25, Jelzálogbank 250.—, Rima-murányi 253.—, Osztrák-magyar államvasut 359.—,Ipar- és kereskedelmi bank 103.25, Közuti vaspálya391.50. Városi villamos vasut 262.

A déli tözsdén elöfordult kötések :Kereskedelmi bank 1438i Villamos vasut 261.75—262.—, Magyar hitelrészvény 395.70—396.30,Magyar jelzálogbank 249.50—251.50, Magyar leszá-mitoló bank 263—264.—, Rimamurányi 253.25,Osztrák hitelrészvény 359.90—369.20, Osztrák-ma-gyar államvasut 359.10—359.50, Hazai bank 111,Drasche-Téglagyár 880—885 forint.

Dijbiztositások: Osztrák hitelrészvényekbenholnapra 1—1.50 forint, 8 napra 3.50—4.— forint,augusztus utoljára 7—8 forint.

Délután 1 óra 30 perczkor zárulnak:Julius 29. julius 28.

Magyar aranyjáradék 120.50 120.50Magyar koronajáradék 98.90 98.90Magyar hitelrészvény 396.25 393.50Magyar ipar és keresk. bank 103.75 103.75Magyar jelzálogbank 251.— 249.50Magyar leszámitoló bank 263.50 262.—Rimamurányi vasmü 253.— 252.—Osztrák hitelrészvény 360 — 3 6 0 . 7 5Déli vasut 76.75 77.—Osztr.-magyar államvasut 359.50 358.30Közuti vaspálya 391 — 390.75Villamos vasut 61.75 261.75

Az utótözsdén szilárd hangulat mellett osz-trák hitelrészvény 360.— — 331.23, magyar hitel-részvény 396.50-397.25, leszámitoló bank 263.75,jelzálog 251.75—252.25, államvasut 359.40—361.25forinton köttetett.

Délután 4 órakor zárulnak :j u l i u s 29 . julius 28.

Osztrák hitelrészvény 360.90 359.30Magyar hitelrészvény 396.75 395.—Osztr.-magyar államvasut 361.— 358.40Leszámitoló bank 263.75 262.—Jelzálogbank 252.— 249.50Rimamurányi vasmü 253.75 252.25Közuti vaspálya 391.25 391.—Villamos vasut 262.— 262.25Déli vasut 7 7 . - 77.—

Elöfordult határidökötések.

Hivatalos készárujegyzések.

Elöfordult készáru-eladások.

Hivatalos határidöjegyzések.

Gabonaforgalom :

Raktárállomány :

TERMÉNY- ÉS ÁRUTÖZSDÉK.Budapest, julius 29. Terményekben nem

volt forgalom; az árak változatlanok.

Hivatalos jegyzések.

Szombat, julius 3 0 . ORSZÁGOS HIRLAP 1898. Budapest, — 13. oldal.

Budapesti vásárcsarnok.Budapest, julius 29. A vásári forgalom: Hus-

nál a forgalom élénk, árak szilárdak. Barom-finál élénk, árak szilárdak. — Halban élénk.árak csökkentek. Tej- és tejtermékeknél élénk,árak szilárdak. Tojásnál csendes, árak csökkentek.Zöldségnél élénk. Gyümölcsnél élénk. Füsze-reknél csendes. Idöjárás: derült, meleg. A központivásárcsarnokban nagyban eladott élelmi czikkekhivatalos árjegyzése a következö: Hus. Mar-hahus hátulja I. 54—58 frt. II. 48—54 frtBirkahus hátulja I. 42—44 frt, II. 38—40frt. Borjuhus hátulja 1. 5 6—60 frt, II. 52—56 frt.Sertéshus 1.sörendü 62 — 64 frt, vidéki 46—56 frt.(Minden 100 kilónkint.) Kolbász füstölt 60—80 kr(kilónkint). Sertészsir hordóval 65.0—66.0 frt ( 100kilónkint). —Baromfi (élö) Tyuk 1 pár 1.10—1.30frt. Csirke 1 pár 0.55—1.20 frt. Lud hizott kilón-kint 68—75 kr. — Különfélék. Tojás 1 láda (1440drb) 20.5—30.5 frt. Sárgarépa 100 kötés 1.00 — 4.00frt. Petrezselyem 100 kötés 4.00—4.50 frt. Lencse m.100 kiló 14—18 frt. Bab nagy 100 kiló 8— 12 frt.Paprika I. 100 kiló 30—60 frt, II. 20—28 frt. VajI. rendü kilónkint). 0.75 — 0.80 frt. Téa-vaj kilónkint 0.80—1.10 frt Burgonya, idei, 100 kiló 3.— 3.50 frt.Burgonya sárga 100 kiló —.— frt. — Halak.Harcsa (élö) 0.80—1.20 frt 1 kiló. Csuka (élö) 0.60—1.20 frt 1 kiló. Ponty dunai 0.40—0.50 frt.

Szesz.Budapest, julius 29. Irányzat lanyhább.

A kontingens nyersszesz ára Budapesten 19.50—19.75. Finomitott szesz nagyban 57.25—57.50Finomitott szesz kicsinyben 57'.75—58.—, Élesztö-szesz nagyban 56.50—57.—. Élesztö szesz kicsiny-ben 57.1/8—57.25, Nyersszesz adózva nagyban56.25—56.50 Nyersszesz adózva kicsinyben 56.7557.—, Nyersszesz adózatlan (exknt) 16.— — 16.25,Denaturált szesz nagyban 22.— —22.1/8, Denaturáltszesz kicsinyben 22.25—22.50. Az árak 10.000literfokonkint hordó nélkül, ab vasut Budapest,készpénzfizetés mellett értendök.

Bécs, julius 29. Kontingens nyersszeszazonnali szállitásra 19.40—19.70 frtig kelt el. Zár-latjegyzés 19.50—19.80 frt

Prága, julius 29. Adózott tripplószesznagyban 55.25—555/8 forinton jegyeztetett Adózatlanszesz 1 8 . 7 5 . — — — forinton kelt el azonnali szálli-tásra nagyban.

Trieszt, julius 29. Kiviteli szesz tartályokbanszállitva 90% hektoliterenkint nagyban magyaráru 13.— forint, cseh áru 12.3/4 forint, augusztusiszállitásra.

Brünn, julius 29. Exkontingens szesz válto-zatlanul jegyeztetik.

Bécs,"julius 29. Kontigentált szesz kész-áruban 19.50 forinttól 19.80 forintig. Változatlan.

Czukor.Prága, julius 29. Nyers czukor 88% czukor-

tartalom, franco Aussig. Azonnali szállit. 12.55frt, október-deczemberi szállitásra 12.47 forint.

Hamburg, julius 29. Nyers czukor f. o. b.Hamburg. Azonnali szállitásra 9.25. auguszt szálli-tásra 9.30, október-deczemberi szállitásra 9.45.

Páris, julius 29. Nyers czukor (88 fok) készáru28 — — . 2 8 . 5 0 frank, fehér czukor jul.-ra 29.25 frt,aug.-ra 29.37 frank, elsö 4 hóra 30.13 frank, okt.-tól 4 hóra 30.75 frank. Finomitott készáru 102.50103.— frank.

KÜLFÖLDI GABONATÖZSDÉK.Bécs, julius 29. A készáruüzletben szilár-

dabb volt az üzlet, mivel a kereslet erösebbenlépett elötérbe. Készbuza ára 10 krajczárral emel-kedett Határidök szintén szilárdabbak.

Hivatalosan jegyeztetett:Buza öszre 8.15—8.20—-8.11—8.14, rozs

öszre 6.82—6.75—6.78, tengeri julius—augusztusra5.30—5.32, zab öszre 5.75—5.76—5.70 forint

Boroszló, julius 29. Buza helyben 19.90 márka( = 11.70 frt) sárga. Buza helyben 19.80 márka( = 11.64 frt). Rozs helyben 14.80 márka ( = 8.70frt). Zab helyben 16.30 márka (= 9.59 frt) Repczehelyben 21.30 márka ( = 12.53 frt). Tengerihelyben 12.— márka (= 7.06 frt). Minden 100 kilón-kint. Átszámitási árfolyam 100 márka = 58.80 frt.

Hamburg, julius 29. Buza holsteini 197—208márka (== 11.58—12.23 frt). Rozs meklenburgi142—154 m. (=8.35—9.06 frt) Rozs orosz 96—97 márka (== 5.64—5.70 frt). Minden 100 kilónkintÁtszámitási árfolyam 100 márka = 58.80 frt.

Rohrschach, julius 29. I. min. délorosz buza24—27 frank ( = 11.41-12.86 frt). Észak-oroszbuza 22—24.50 frank (= 10.46—11.65 frt). Mantibabuza 25 frank ( = 11.89 frt) Minden 400 kilónkintÁtszámitási árfolyam 100 frank — 47.55 frt. Jobbvételkedv.

Páris, julius 29. (Megnyitás.) Buza folyó hóra22.90 frank ( = 10.89 frt). Buza augusztusra 21.35= (= 10.15 frt) Buza szept.-okt.-re 20.89 frank= ( 9.90 frt). Buza 4 utolsó hóra 20.80 frank

= (9.88 frt).Rozs folyó hóra 15.50 frank. (= 7.37frt) Rozs augusztusra 12.66 frank (== 5.99 frt.)Rozs szept.-okt.-re 12.50 frank (== 5.95 frt), Rozs4 utolsó hóra 12.60 frank (== 5.99 frt). Minden 100kilónkint. Átszámitási árfolyam 100 frank = 47.55forint.

Páris, julius 29. (Zárlat.) Buza folyó hóra22.60 frank (== 10.75 frt). Buza augusztusra 21.15frank (=10.05 frt). Buza szept.-októberre 20.75frank (== 9.84 frt.) Buza 4 utolsó hóra 20,75frank (=9.54 frt).

KÜLFÖLDI ÉRTÉKTÖZSDÉK.Bécs, julius 29. A mai tözsdén valamivel

élénkebb üzlet fejlödött és különösen cseh bánya-értékek emelkedtek. Keresettek voltak még magyarbankrészvények is.

Az elötözsdén: Osztr. hitelrészvény 359.50—360.12. Anglo-bank 157.— . 157.50. Osztrák-ma-gyar államvasut 358.75—359.25. Déli vasut 76.75—77.—. Lloyd 449. —. Nyugatcsehországi köszén-bánya 142.— — 144.50. Alpesi bánya 164.60—165.20,Északcsehországi köszénbánya 57S.—. Brüxi köszénbánya 317.— 318.—. Fegyvergyár 180. Töröksorsjegy 59.90—60.10. Német márka 58.83.

Délelött 11 órakor zárulnak: Osztrákhitelrészvény 360.—. Magyar hitelrészvény 393.—.Anglobank 157.50. Union-bank 296.—. Landerbank226.—. Osztrák-magyar államvasut 359.— Délivasut 76.75, Alpesi bánya 164.80. Májusi járadék101.85.

A déli tözsdén: Osztrák hitelrészvény 360.—,Magy. hitelr. 393.—, Anglo-bank 157.50, Bankverein265.50, Unionbank 296.—, Landerbank 226.—,Osztrák-magyar államvasut 358.12, Déli vasut 76.70,Elbevölgyi vasut 264.—, Északnyugoti vasut247.50, Török dohányrészvény 135.50, Prágai vasipar739.—, Alpesi bánya 164.80, Májusi jár. 101.85,Magyar koronajáradék 99.—, Török sorsjegy 60.20,Német márka azonnali szállitásra 58.82 forintonköttetett .

Délután 2 óra 30 perczkor jegyeztek: Ma-gyar aranyjáradék l20.80. Magyar koronajáradék98.95. Tiszai kölcsönsorsjegy 139.—. Magyar föld-tehermentesitési kötv. 96.(50. Magyar hitelrészvény396.50. Magyar nyereménykölcsön. sorsjegy 158.—.Kassa-oderbergi vasut 169.25. Magyar kereskedelmibank 1432.—. Magyar vasuti kölcsön ezüstben 100 —Magyar keleti vasuti állami kötvények 120 25. Ma-gyar leszámitoló és pénzváltóbank 263.—, Rima-murányi vasrészvénytársaság 252.50. 4.2% papir-járadék 101.30. 4.2% ezüstjáradék 101.65. Osz-trák aranyjáradék 121.65. Osztrák koronajáradék101.20. 1860. sorsjegyek 141.40. l864. sorsjegyek192.50, Osztrák hitelsorsjegyek 203.75. Osztrák hitel-részvény 360.—. Angol-osztrák bank 157.50, Unio-bank 296.—. Bécsi Bankverein 266.—. OsztrákLanderbank 226.—. Osztrák-magyar bank 903.— .Osztrák-magyar államvasut 359.75. Déli vasut 77.—.Elbevölgyi vasut 264.—. Dunagözhajózási részvény486.—. Alpesi bányarészvény 164,75, Dohányrész-vény 134.75, 20 frankon 9.53, Császári kir. vertarany 5.66, Londoni váltóár 120.—. Német bank-váltó 58.80. Az irányzat szilárd.

Bécs, julius 29. (Utótözsde.) A déli tözsdezárlata után jegyeznek: Osztrák hitelrészvény 365.—,Magyar hitelrészvény 396.50, Anglo-bank 157.50,Bankver. 265.50, Union-bank 296.—. Landerb. 226.25,Osztrák-magyar államvasut 361.—, Déli vasut 75.—,Elbevölgyi vasut 264.—, Északnyugoti vasut 218.—,Török dohányrészvény 135.—, Rimamurányi vasmü252.75, Alpesi bánya 165.—, Májusi járadék 101.80,Magyar koronajáradék 99.—, Török sorsjegy 60.40,Német márka azonnali szállit. 58.82, Német márkaultimóra 58.83 forinton.

Berlin, julius 29. Ezüst járadék 101.40.Oszt. aranyjáradék 103.10, Magyar aranyjáradék102.60, Magyar koronajáradék 99.40, Osztrák hitel-részvény 225.75, Osztrák-magyar államvasut 153.10,Déli vasut 33.50, Bustiehrádi vasut 309.25, Osz-trák bankjegy 169.95, Rövid lejáratu váltó Bécsrevagy Budapestre 169.00, Rövid lejáratu váltó Párisra80.85, Rövid lejáratu váltó Londonra 20.39, Oroszbankjegy 216.25, Olasz járadék 92.40, Laura-kohó216.25, Harpeni 181.90, Olasz központi vasut132 80. Török sorsjegy 114.80. Májusi járadék101.50. Elbevölgyi vasut 133.—.

Az utótözsdén : Osztrák hitelrészvény 225.50,Osztrák-magyar államvasut 153.90, Déli vasut 33.50,Magyar aranyjáradék 102.60, Discontó-társaság199.90, forint.

Páris, julius 29. 3 százalékos franczia járadék103.20, 31/2 százalékos franczia járadék 107.05.Osztrák földhitelintézet 1250, Osztrák aranyjáradék104.10, Magyar aranyjáradék 102.40, Déli vasutielsöbbség 333.—, Alpesi bánya 305.—, Török do-hányrészvény 293.—, Török sorsjegy 113.—,Olasz járadék 92.05, Spanyol kölcsön 39.40, Me-ridional —.—, Ottomanbank 551.—, Rio Tinto796.—, Debeers 716.50, Eastrand 137.50, Chartered64. 50, Randfontein 38.—. Uj 3 százalékos francziajáradék —.—, Osztrák-magyar államvasut 765.Landerbank 487.—.

Frankfurt, julius 29. (Zárlat) 4.2% ezüst-járadék 86.25. 4% osztrák aranyjáradék 103.204% magyar aranyjáradék 102.60, magyar ko-ronajáradék 99.50. osztrák hitelrészvény 303.25osztrák-magyar bank 773.50. osztrák-magyarállamvasut 304.37, déli vasut 68.62, Elbevölgyivasut 228.—, bécsi váltóár 169.80, londoni váltóár20.39, párisi váltóár 80.866, bécsi bankverein220.62, villamos részvény 136.50, alpesi bánya-részvény 139.50, 3% magyar arany-kölcsön 89.80.Északnyugati vasut —. 4.2% papirjáradék 86.75Az irányzat szilárd.

Frankfurt, julius 29. (Utótözsde.) Osztrákhitelrészv. 305.12, Déli vasut 68.50, Osztrák-magyarállamvasut 304.75.

Hamburg, julius 20. (Zárlat.) 4.2% ezüst-járadék 86. —, osztrák hitelrészvény 306.—osztrák-magyar államvasut 763.50, déli vasut 104.504% osztr. aranyj. 102.90, 4%-os magyar arany-járadék 103.—. Olasz járadék 92.50. Az irányzatszilárd.

London, julius 29. (Zárlat.) Angol consolok110.87. déli vasut 7.—, spanyol járatlók 39.38olasz járadék 91.13, 4% magy. aranyjáradék101.50, 4% rupia 63.13, Canada pacificvasut 86.87,Ezüst 27.13. Leszámitolási kamuiláb 1.63. Bécsikamatláb 12.15/16. Az irányzat szilárd.

New-York, julius 29. Ezüst 59.—.

IDÖJÁRÁS.A m. kir. országos meteorologiai intézet távirati

jelentése 1898. julius 29-én reggel 7 órakor.

VIZÁLLÁS.— Julius 29-én. —

14. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, julius 30.

BABEL.Franczia regény.

Irta: Augustin Filon.I.

A ,, la Ville-de-Boulogne" postahajó meg-érkezett a Sainte-Catherine-kikötöbe, a ,,lon-doni torony" mellett. Leeresztették a hajó fa-hidját s az utasok elkezdtek kiszállni. A partonnéhány ember várakozott s itt is, ott is öröm-teli hivás hangzott s a viszontlátás öröme egy-egy eröteljes kézszoritásban, egy forró ölelés-ben, egy könyben fejezödött ki, mely ott csil-logott a várakozók és érkezök szemében, mint-egy eloszlatva e szürke reggel szomoruságát.S a megérkezök mindegyike szemében minthaott ragyogott volna az otthon meghitt képe,hol a vigan pattogó tüz, a fehér abrosz és apárolgó teázó mellett olyan jól esik csevegni,mesélni, kérdezni . . .

A nagy bérkocsik hamar teltek meg sprüszkölö lovaikkal gyorsan tüntek el mindenirányban.

Utoljára egy férfi és egy asszony szálltki a hajóból. Az asszony ingó lépésekkel mentvégig a hidon, vontatottan, nehezen. A férikezén fogva egy öt-hat esztendös fiucskát ve-zetett, az asszony karján egy kis lányka volt,kit nagy kendöjének egyik végével takart be.Kiadták nekik hosszu, esetlen, toldott-foldottutazóládájukat s két-három szegény ördög oda-sietett hozzájuk, hogy felajánlják nekik szol-gálataikat. De sem a férfi, sem az asszonyangolul nem tudott. A férfi kivett zsebébölegy piszkos, összegyürött czédulát s odanyuj-totta az egyik suhancznak. A czédulán ez állt:

H. Fagnan, iró.14 bis. Greek Street Soho.

— Messze van ez ? kérdezte francziául,bizonytalan kézmozdulattal.

Kitalálták a kérdését s válaszai egyugyancsak bizonytalan kézmozdulattal feleltek,ami annyit jelentett, tudja az ördög!

A férfi egy bérkocsi-állóhely felé tartott,egyik kezében a cédulával, a másikban egyrégi, egészen megfeketedett 5 frankos pénz-darabbal.

Az elsö bérkocsis, akihez fordult, meg-

nézte a papirt, ide-oda forgatta a pénzdarabots aztán tagadó orrfintoritással visszaadta. Amásodik is igy telt. Végre a harmadik, akiugy látszik, értelmesebb volt mint a többi kismeggondolás után "kedvezöen határozott,"

Felrakták a ládát és az idegenek beszáll-tak a ,,négykerekübe", mely elrobogott velük.

— Utolsó száz sou-nk, mondta a férfi.Ideje, hogy megérkeztünk ! Bah ! ha egyszerFagnan-nál vagyunk, nem hiányzik semmink.Emlékszel ? Gyakran mondta, mikor eljárt hoz-zánk reggelizni a boulevard Clichy-re : " ha vala-mikor eljöttök Londonba, egyenesen hozzámvitessétek magatokat . . . " Nos, hát itt va-gyunk Londonban.

— Igen, itt vagyunk, sóhajtott az asz-szony, de miképen?

A kicsike elaludt, de a fiu kidugta fejétaz ablakon s mialatt az elhagyott utczákgyenge légáramlata haját lobogtatta, tágra nyiltszemekkel nézte a várost. A szülök is jobbra-balra kinéztek, szemlélve komor, zárt boltokat,a nagy fekete házakat, a számtalan feliratokat,melyeknek egyikét sem értették meg.

Azután márványból faragott, meg bronz-ból öntött vitézek mellett haladtak el, hallgat-ván a templomok harangjainak összeolvadó zu-gását. Majd egy hatalmas, mintegy ködbebur-kolt dom elött mentek el s a modern épületekközül kivált itt-ott valami hajdani eröd egyrégi fala. A járdákon kevés az ember s akocsiutakon csak egy pár tejes kocsi döczö-gött, csilingeléssel s a gazda éles kiáltásaival,mikkel a járó-kelök figyelmét hivta fel por-tékájára.

— Késön kelnek itt, mondá a férfi.Ez volt az egyetlen szó, mig a kocsi a

Greek Street-re fordult be.Az utcza egész hosszában, a Compton

Streettöl a Soho Square-ig csak három emberilény volt látható. Egy részeg vénasszony mentarra, önmagához beszélve; fekete-piros, kocz-kás kendöjén ott volt a falak nyoma, mikhezodavágódott s a pocsolyák szenyje, mikbe bele-esett. Egy férfi, szinehagyott turbánnal a fején,fehér rongyokba burkolva söpörte az egyikkereszt-utcza járdáját és seprüjére támasz-kodva, büszke tartással nézte a mellette el-haladó kocsit. Egy tisztátlan, idétlen cseléd,egész kis lapos fökötövel, nagy, összekuszált

chignon-ja csücskéjén, egy szegényes, szük boltajtóit nyitogatta. Czégtábla nincs az üzleten,semmiféle kereskedöi jelzés ; a bolttól jobbraegy még szegényesebb és szükebb folyosó,melynek rosszul záró ajtaja nyitva áll.

— Here you ere, szólt a kocsis a házelött megállva.

Ez volt a 14b. szám.— Fagnan ur itthon van? kérdezte az

idegen.Ugy akarta kérdezni, hogy: "Fagnan

polgár", de eszébe jutott az angolok elöitélete,melyet kimélnie kellett. Az angolok, ugy mond-ták neki, a legnagyobb mértékben reakczioná-riusak; illuminálnak, ha herczegnöik férhezmennek és Te Deumot zengenek, ha ezek acsaládi örömöt szaporitják. Bizony, egész Euró-pában rossz idök jártak a szegény "polgá-rok" -ra. Nem maradt más hátra, mint beadnia kulcsot s meggörnyedni a vihar elöl: —lévén ösze annak az emlékezetes 1871. esz-tendönek.

A cseléd nem válaszolt s meglepett arcz-czal fordult egy asszony felé, ki a bolt küszö-bén megjelent. Vastag, sápadt fényes arcz,akár a porczellán; nagy, kiálló orr, egy szinteelhaló szempár között.

Monstruózus alak, melynek esetlen kövér-sége egy széles, kopott bársonyruha fodraibavan burkolva.

— Igen, Fagnan — ismétlö a férfi nyug-talanul — biztos vagyok benne, hogy itt van.Ö mondta, hogy látogassam meg . . . vár rám.

Az asszony, meg a cseléd csak nézett, azegyik ijedten, a másik részvétlenül.

Azután az asszony szólt, anélkül, hogycsak egy arczizma is megrándult volna, torok-hangon, keményen, szinte fenyegetöen ! A sze-gény franczia ugy vélte, hogy ez valami spa-nyol, portugál vagy olasz nö lehet csak: "mertolyan kutyául csak ott lent Dél-Európában be-szélnek" . . .

De most egy más hangját hallotta:— Lássuk csak, mit kiván ?

(Folytatása következik.)

A föszerkesztö távollétében

a szerkesztésért felelös: Kálnoky I. h. szerkesztö.

ALÁIRÁSa Magyar Agrár-és Járadékbank- részvénytársaság

41/2% -os j á r a d é k j e g y e i r e .A visszafizetés a névértéknek 102 százalékával történik,

— Kamatozás és visszafizetés minden levonástól mentes,—Ezen járadékjegyek 200, 2000 és 10. 000 korona névértékü darabokban állittatnak ki, elömutatóra szól-

nak és kibocsátások napjától a visszafizetésre megállapitott napig február 1-én, május 1-én, augusztus 1-énés november 1-én utólagosan esedékes- negyedévi részletekben évi négy és fél százalékkal kamatoznak.

A 41/2%-os járadékjegyekért a Magyar Agrár- és Járadékbank-részvénytársaság egészvagyonával szavatol és a m. k. pénzügyminiszternek 1898. évi április hó 13-án 30. 760. sz.alatt kelt rendelete értelmében a pénzügyi igazgatás összes ágazataiban üzleti biztositékulés bánatpénzül elfogadtatnak.

Aláirási feltételek:1. Az aláirási ár 200 korona névértékenként o. é. 99 frt 60 krban állapittatik meg, hozzáadva

a f. é. augusztus hó 1-étöl az átvétel napjáig járó 41/2% folyó kamatokat.2. Az aláirás alkalmával biztositékul az aláirt névérték 5%-a teendö le készpénzben vagy értékpapirokban.3. Az átengedés az aláiróknak értesitése mellett lehetöleg rövid idö alatt megtörténik.Az esetben, ha az átengedés kisebb mint az aláirt összeg, ugy a biztositék felesleges része haladékta-

lanul visszaadatik.4. Az átengedett járadékjegyek, az aláirási ár fizetése ellenében folyó évi augusztus 4 töl kezdve veen-

dök át és pedig azok egyharmadrésze legkésöbben szeptember 30-ig, egyharmadrésze legkésöbben október31-ig és egyharmadrésze legkésöbben november 30-ig. Az aláiróknak szabadságukban áll azonban, hogy anekik átengedett járadékjegyeket f. é. augusztus hó 4-töl kezdve egészben, vagy 5000 koronánál nem kisebbrészösszegekben az elöbbi határnapok elött is átvehessék.

A letett biztositék a teljes átvétel megtörténte után számoltatik el, illetve adatik vissza.Elöjegyzéseket eredeti feltételek mellett elfogad:

LUSTIG MIKSA bank- és váltó-üzlete V., Dorottya-utcza 8. szám

Nagy bolthelyiséga József-körut legélénkebb he-

lyén f. é. augusztus hó 1-ére

kiadó.Czim a kiadóhivatalban.

kedvelöknek van szerencsém szab. hirneves ,, Czent-rális" czimbalmaimat pedállal vagy anélkül mele-gen ajánlani.

APPEL IG.

TOTIS

Használt kerékpárok vétele, eladása és beszerelése uj gépekre-javitó- és kölcsönzö-intézet

Szombat, julius 30 . ORSZÁGOS HIRLAP Budapest, 1898. — 15. oldal.

SZINHÁZAK.Budapest, szombat, 1898. julius 30 án.

VÁROSLIGETI SZINKÖRIgazgató Feld Zsigmond.

Sziklai Kornél, a Magyar szinháztagja, mint vendég.

Háromlábk a p i t á n y .

Énekes bohózat 3 felvonásban.Irta : Kövessy Albert és Faragó

Jenö.

Kezdete 7 órakor.

BUDAI SZINKÖR

Nilusi varázsló.Operette 3 felvonásban.

Kezdete 7 órakor.

KISFALUDY-SZINHÁZÓ-BUDÁN.

Igazgató: Fejér Dezsö

Ördög szigetlakója,

(Zola-pör.)Szinmü 3 felvonásban

Személyek:Henry, ezredes Irányi P.Du Clam Tóth A.Dreyfus Alfréd Kiss J.Lucle Dreyfus KápolnayGróf Walsin MorvayPiquard, alezredes KrémeyScheurer, tanácsos Temesváry

Kezdete 7 és fél órakor.

magas provisió mellett fel-vétetnek egy igen elönyösszép biztositási ág terjesz-tésére a Hamburgi katona-szolgálati, kiházasitási éskorbiztositási társulat ve-zérügynökségénél, Buda-pest, Almássy-utcza 4.Biztositásokban nem jár-tasak kellöen kiképeztetnek.Ugyanott egy pénzbeszedöfelvétetik 500 frt kau-

czió mellett.

Plissé és Gouvré-intézet.Wald Gyula

BUDAPEST,VII., Király-utcza 21.Legpontosabb és leggyorsabb esz-közlése minden e szakmába vágómunkáknak. Vidéki megrendelé-sek postafordultával. Képes ár-jegyzékek ingyen és bérmentve

küldök.

Makulatura-olcsón kapható

Bövebbeta kiadóhivatalban

menyasszonyi kelengyéketjutányos áron, legnagyobb választékban ajánl

Kanitz Ferencz ésTsa.Budapest, IV., Kossuth Lajos-utcza 11.

a Magyar Agrár- és Járadékbank-részvénytársaság41/2 % -os járadékjegyeire.

A visszafizetés a névértéknek 102 százalékával történik.— Kamatozás és visszafizetés minden levonástól mentes.—

Ezen járadékjegyek 200, 2000 és 10.000 korona névértékü darabokban állittatnak ki, elömutatóra szól-nak és kibocsátások napjától a visszafizetésre megállapitott napig február 1-én, május 1-én, augusztus 1-énés november 1-én utólagosan esedékes negyedévi részletekben évi négy és fél százalékkal kamatoznak.

A 41/2%-os járadékjegyekért a Magyar Agrár- és Járadékbank részvénytársaság egészvagyonával szavatol és a m. le pénzügyminiszternek 1898. évi április hó 13-án 30.760. sz.alatt kelt rendelete értelmében a pénzügyi Igazgatás összes ágazataiban üzleti biztositékulés bánatpénzül elfogadtatnak.

Aláirási feltételek:1. Az aláirási ár 200 korona névértékenként o. é. 99 frt 60 krban állapittatik meg, hozzáadva

a f. é. augusztus hó 1-étöl az átvétel napjáig járó 41/2% folyó kamatokat.2. Az aláirás alkalmával biztositékul az aláirt névérték 5%-a teendö le készpénzben vagy értékpapirokban.3. Az átengedés az aláiróknak értesitése mellett lehetöleg rövid idö alatt megtörténik.Az esetben, ha az átengedés kisebb mint az aláirt összeg, ugy a biztositék felesleges része haladékta-

lanul visszaadatik.4. Az átengedett járadékjegyek, az aláirási ár fizetése ellenében folyó évi augusztus 4 töi kezdve veen-

dök át és pedig azok egyharmadrésze legkésöbben szeptember 30-ig, egyharmadrésze legkésöbben október31-ig és egyharmadrésze legkésöbben november 30-ig. Az aláiróknak szabadságukban áll azonban, hogy anekik átengedett járadékjegyeket f. é. augusztus hó 4-töl kezdve egészben, vagy 5000 koronánál nem kisebbrészösszegekben az elöbbi határnapok elött is átvehessék.

A letett biztositék a teljes átvétel megtörténte után számoltatik el, illetve adatik vissza.Elöjegyzéseket eredeti feltételek mellett elfogad:

Berger J. bank- és váltóüzlete V. ker., Harminczad-utcza 2. szám.

Tornaeszközök, fügyö-ágyak, kötéláruk, hálók

Fogorvos dr. NEUFELD.

BUTOROKrészletfizetésre

legjutányosabb áron

Ehrentreu és Fuchstestvéreknél

Budapest, Teréz-körut 8.

Kézimunkáknemkülönben himzöanyagok és himzöszövetek

rendkivül nagy választékban

Fa-eladási hirdetmény.A temes-szlatinai m. kir. erdögondnokság ,,A" üzemosztályában a fennálló üzem-

terv szerint 1897. évtöl bezárólag 1908. évig kihasználható területeken levö bükk- ésjegenyefenyö-fakészletnek tövön, terület szerint két csoportban való eladása iránt azorsovai m. kir. erdöhivatalnál 1898. évi augusztus hó 8 -án d. e. 10 órakor zártirásbeli ajánlatok utján versenytárgyalás fog tartatni.

Az I. csoportot a Riu-alb nevü, 3 tag 80—124 osztagjai, összesen 5241—3 k. holdtérfogattal, a II. csoportot pedig a Hidegvölgy nevü 4 tag, 125—132, 142 és 133 osz-tagjai összesen 1625.7 k. hold térfogattal, képezik.

Kikiáltási ár k.-holdanként: az elsö csoport után 41 frt, a második csoportután 54 frt.

Az elsö csoport fájának kihasználásával kapcsolatban köteles lesz vállalkozó afényesi kincstári vizifürészt is 500 frt évi bér mellett haszonbérbe venni.

Versenyezni lehet külön az elsö és külön a második csoportra, vagy együttesen is.Az ivenként 50 kros bélyeggel és 1500 frt, illetve 1000 frt bánatpénzzel ellátott

i irásbeli zárt ajánlatok, melyekben a megajánlt kat.-holdankénti vételár számokkal ésbetükkel tisztán kiirandó, valamint az is kijelentendö, hogy ajánlattevö az árverési és

, szerzödési feltételeket ismeri és magát azoknak feltétlenül aláveti, az árverés megkez-dése elött az orsovai m, kir. erdöhivatalnál nyujtandók be, ahol az árverési és szerzö-dési feltételek is megtekinthetök.

Utóajánlatok tekintetbe nem vétetnek.

Orsovai magy. kir. erdöhivatal.

butor-raktárunkatrégi helyiségünkböl áthelyeztük

NEMES ÉS LENGYEL

BERGER és FEISZINGER nöi kézimunka-czég

Szt .-Lukácsfürdö.Étterem, kávéház és amerikan bar.

Helyiségeiben egész nap

Étkezés teriték szerint Pontos kiszolgálás.Mérsékelt árak.

Tisztelettel Fodor L. J ó z s e f .

Ügynökök

16. oldal. — Budapest, 1898. ORSZÁGOS HIRLAP Szombat, julius 30.

AZ ORSZAGOS HIRLAP APRÓ HIRDETÉSEI

VÉTEL.HÁZASSÁG.

KIADÓ SZOBÁK.

ÁLLAST KERES.

LAKÁS KERESTETIK.

SZOBA KERESTETIK.

KIADÓ LAKÁSOK.OKTATÁS.

KIADÓ BOLTHELYISÉGEK.HÁZ- ÉS TELEK-ELADÁS.

LEVELEZÉS.

ELADÁS. KÜLÖNFÉLE.

APRÓ HIRDETÉSEK ÉS ELÖFIZETÉSEKaz

ORSZÁGOS HIRLAPrészére felvétetnek kiadóhivatalunkon kivül (VIII. ker.,

József-körut 65.) a következö üzletekben:

MIKSZÁTH KÁLMÁN

1899-re,melyet az ORSZÁGOS HIRLAP elöfizetöi ingyen fognak

megkapni,

hirdetések közlésére a legalkalmasabb.Hirdetéseket elfogad:

az ORSZÁGOS HIRLAP kiadóhivatalaVIII. ker., József-körut 65. szám.

A Pozsonyi Kereskedelmi Akadémia

Nyomatott az ORSZAGOS HIRLAP körforgógépén Budapest, VII I . József-körut 65. szám.