oktatÁsÜgyi kÖzvetÍtŐi szolgÁlat©mer andrás.pdf · a konfliktusok kezelése •...
TRANSCRIPT
Dr. Krémer András
Változások a közigazgatásban és az oktatásügyben
2012. augusztus 28.
AZ
OKTATÁSÜGYI KÖZVETÍTŐI SZOLGÁLAT
(OKSZ)
TEVÉKENYSÉGE
www.oksz.ofi.hu
Konfliktusok, megoldások
• Gazdasági viszonyok
• Környezeti-, közösségi-, területi kérdések
• Munkaügyi, fegyelmi döntések
• Sztrájkok, munkaügyi viták
• Kinevezések, kiválasztással kapcsolatos döntések
• Vezetők és beosztottak (érdekképviseletek) közötti viszonyok
• Elvált szülők közötti viszonyok (pl: láthatás, vagyonmegosztás)
• Oktatási viták• tanár-diák
• Diák-diák
• Tanár-tanár
• Igazgató-tanár
• Fenntartó-iskola
• Fenntartó-fenntartó
Megoldási mód, minták?
3
A konfliktusok kezelése
• „Szkander”
• A legközvetlenebb érdekérvényesítés keresése
• Akár a jogszabályok figyelmen kívül hagyása árán is
• Ki-ki a saját eszközkészletéből választja a legkeményebbeket
• Csak a másik kárára, rovására lehet nyerni
• Vezetői-, testületi-, szülői döntések a normák, (jog)szabályok megsértésérePl: Iskola, közigazgatás, KRESZ
• A jogszabályok sajátos kiegyensúlyozó szerepe (másik fél számára is elérhetővé vált)
• Jogi eszközök, mint a támadás, károkozás eszköze is megjelennek
• Az eszközök gyakran csak a másik fél érdekérvényesítését lehetetlenítik, de a saját érdekek érvényesítéséhez kevésnek bizonyulnak
• Az iskolai belső szabályok nagy arányban jogsértőek, a gyakorlat még nagyobb arányban (Csákó M)
A konfliktus mindig romboló?
• Konfliktus
• Elég erős késztetés
a változtatásra
• Korábbi állapot
meghaladása
• Harmónia
• Változatlanság
• Érdekek
érvényesítésének
feladása, kerülése
A konfliktusok léte (természetes) tény!
A vitás felek
érdekérvényesítése
Konfliktuskerülő alkalmazkodó
Kompromisszumkereső
kompetitív kooperatív
Másik fél haszna
Saját haszon
Játékelméleti megközelítés
• Harsányi János: A racionális
viselkedés elmélete
• A racionális magatartás, mint
haszonmaximalizálás
• Döntéselmélet
• J. Nash féle egyensúly
• Kooperatív játékok
• Nem kooperatív játékok
Emberi jogok – jogérvényesülés -
jogbiztonság
• A méltányossághoz, joghoz való hozzáférés (1, 2, 6, 7, 8, 10, 11, 16, 19, 22, 23, 26, 27, 28, 29), a jogbiztonság és a jogok érvényesülése
• Társadalmi érdek: az egyedi megállapodás legyen összhangban az alapvető célokkal és orvosolja a hibás policy-t is. Büntetés helyett megelőzés és helyreállítás
• E jogok megjelennek: Család, iskola, munkahely, lakóhely
Helyreállító (resztoratív)
eljárások
• Az érintettek szükségleteiből indul ki (szabályalkotás,
közösség)
• Beismerés és a felelősség vállalása
• Az okozott kár helyreállítására törekszik
• Az érintett személyek közvetlenül részt vesznek
• Megállapodás a jóvátétel tartalmáról, módjáról,
menetéről
• A család és az intézmény, hatóságok közös tervezése a
problémák megoldására
• Megérteni mi a cselekmény, milyen hatása van a
sértett(ek)re, hogyan lehet jóvátenni, hogyan lehet a
jövőben elkerü[email protected]
A helyreállító "attitűd"
T Á M O G A T Á S O’Connor - Wachtel (1999), idézi Fellegi (2008
K
O
N
T
R
O
L
L
NINCS
ELLEN VELE
NEKI
MegengedőElhanyagoló
Büntető Resztoratív
Hogyan válaszolunk a normaszegésre?
A mediáció előnyei
• A mediáció lehetőséget ad a feleknek, hogy jobban megértség
egymás álláspontját.
• Ez gyakran segít javítani a kommunikációt, és olyan
kooperatív megoldást találni, amely jobb jövőbeni
kapcsolatokhoz vezet.
• A mediáció rugalmas és megengedi, hogy ne csak az „üggyel”
foglalkozzanak, hanem az okokkal is, kreatív megoldások
szülessenek.
• A lehető legkorábbi stádiumban a mediáció segít elkerülni az
eszkalációt, elérni a gyors megoldást
• Nagyságrendekkel olcsóbb és gyorsabb más hatósági, vagy
bírósági eljárásoknál
• Jobb megoldásokat eredményezhet
• Nem kell a feleknek semmilyen más lehetőségről lemondaniuk
Az érintett felek személyesen
aki döntéshozó pozícióban van (akinek hatalma van)
aki a megállapodás betartását utólag veszélyeztetheti (akinek érdekeltsége van)
továbbá szükség esetén szakértőket (akinek szakértelme, információja van)
Eredményes lehet az AVR, ha
bevonhatók
Ha fontos a felek közötti kapcsolat,
Ha a szükségletek (érdekek) egy köre nem jogi természetű (méltányosság, korrektség, stb.)
Ha erős az időkényszer
Ha fontos a diszkréció
Ha saját maguk akarnak dönteni
Ha a jövő fontosabb, mint a múlt
Továbbá…
• Jobb kölcsönös megértés
• Költség- és időmegtakarítás
• Jobb megoldás (tágabb körben)
• Más utak nyitva maradnak
(bíróság, nyilvánosság, lobby)
• Kapcsolat megmarad, javul (jövőbeli
előnyök)
• Diszkréció (nincs jelentés a bíró felé)
• Saját döntés
Az alkalmazás szempontjai
(A FELEK)
Az alkalmazás szempontjai
(AZ ÁLLAM)
• Intézmények tehermentesítése (távlat)
• Igazságügyi „policy” érvényesülése
• Más szakpolitikák jobb érvényesülése (pl.
gyerekvédelem, oktatás, munkaügy)
• Önrendelkezés erősítése
• Költségek csökkentése (piaci és állami
részvételű konstrukciókban is)
• Kultúra váltás
• Ahol az állam fél, vállalja a részvételt!
• Működő szakmai-piaci rendszer
• Minőség (sztenderdek, garanciák)
• Szabályozás (bizalmas, független, védett)
• Képzési rendszer
• Önszabályozás
• Kapcsolódó szakterületi szempontok
– OH, Fenntartók, OJBH, gyermekvédelem,
gyermekbarát igazságszolgáltatás
– Segítő szakmák
– Vezetők (ágazat, intézmények)
Az alkalmazás szempontjai
(A SZAKMA /AVR/)
A helyreállító igazságszolgáltatás
(és az alternatív vitarendezés)
intézményesülése
• Szabályozás, policy
• Intézményi struktúra
• „Pilot” programok
• Tapasztalatcsere, hálózatok
• Anyagi, információs erőforrások
• Irányelvek, sztenderdek
• Képzés
• Kutatás
• Nyilvánosság
A támogatások típusa
• 1. Politikai nyomás
• Szakpolitika
• Érdekhordozók
• Média
• Oktatási rendszer
• 2. Erőforrások
• Kormányzati
• Önkormányzati, piaci
• Alapítványi, non-profit
• Ágazatközi intézményi együttműködések
• 3. Módszertan
• Szakmák közötti együttműködések
• Ágazatok közötti szakmai együttműködések
• Nemzetközi együttműködések
• Képzés
Hazai Törvényi Szabályozás
• Munka törvénykönyve (1992), MKDSZ (1996)
• Gyámhatóságok, gyermekvédelem (1997)
• Egészségügy (2000)
• Közvetítésről szóló 2002 évi LV. Tv.
• Közbeszerzés (2003)
• Közigazgatási eljárás (2004)
• Felsőoktatás (2005)
• Büntető ügyek (2007.01.01.)
• Közoktatás (2008)
• EU Irányelv (2008)
Hazai intézmények:
• Állami (MKDSZ, OKSZ, KIMISZ,
Bírósági Mediátorok)
• NGO (alapítványok, köztestületek)
• Profit orientált szervezetek (jogi
irodák, tanácsadók)
21
Oktatásügyi Közvetítői Szolgálat
• Kinek szolgáltat? (oktatási intézmények és tagjai, fenntartói, belső-külső partnerek közötti vita, pl. szakmai, munkaügyi, igazgatási, fegyelmi, polgári)
• Eljárás (felkérés, elfogadás, megállapodás, fenntartás)
• Költségek (feleknek ingyenes, az állam viseli)(költséghatékonyság)
• Felek további lehetőségei (kell-e lemondani valamiről?)
Tipikus ügyek• Intézmény (tanár) – Szülő együttműködése
• Magatartás (kölcsönös tisztelet, bizalom)
• Tanulmányi eredmények (értékelés, szorgalom)
• Tanulói jogviszony (osztály, csoport)
• Fegyelmi ügyek (tanulók és felnőttek!)
• Fegyelmi eljárások (fegyelmi tárgyalást megelőző egyeztetés)
• Fegyelmi eljárást nem kiváltó ügyek
• Munkaügyi kérdések
• Kiválasztás
• munkaviszony
• Intézményi, szervezeti kérdések
• Feladatellátás
• Intézmény átalakulás (összevonás, fenntartó váltás, stb.)
• Más jogviták, amelyekben az intézmény érintett (kapcsolattartás)[email protected]
Európai Charta a Demokratikus és
Erőszakmentes Iskoláról (Strasbourg, 2004.07.16.)
1. Az iskolaközösség minden tagjának joga van a biztonságos és békés iskolai élethez. Mindenkinek kötelessége hozzájárulni a pozitív, tanulásra serkentő és a személyiség fejlődését elsegítő iskolai környezet megteremtéséhez.
2. Mindenkinek joga van az egyenlő bánásmódhoz és tisztelethez – bármilyen különbözőségre való tekintet nélkül. Mindenki élvezi a szólásszabadság jogát, anélkül, hogy diszkrimináció vagy elnyomás veszélye fenyegetné.
3. Az iskolaközösség biztosítja, hogy mindenki tudatában legyen jogainak és kötelességeinek.
4. Minden demokratikus iskola rendelkezik egy, a diákok, tanárok, szülők és –ahol ez lehetséges – az iskolaközösség más tagjainak képviselőiből álló, demokratikusan megválasztott döntéshozó testülettel. E testület minden tagja szavazati joggal bír.
Európai Charta a Demokratikus és
Erőszakmentes Iskoláról (folyt.)
• Egy demokratikus iskolában a konfliktusokat erőszakmentes és konstruktív módon, az iskolaközösség minden tagjával való együttműködés jegyében oldják meg. Minden iskola rendelkezik egy képzett szakemberekből és diákokból álló csoporttal, amely tanácsadás és közvetítés útján közbenjár a konfliktusok megoldásában és megelőzésében.
• Minden erőszakos esetet kivizsgálnak, haladéktalanul kezelnek és nyomon követnek, tekintet nélkül arra, hogy a diákok vagy az iskolaközösség más tagjai az érintett felek.
• Az iskola a helyi közösség része. A helyi partnerekkel való együttműködés és információcsere elengedhetetlen a problémák megoldásához és megelőzéséhez.
Mi a helyzet itthon?
• közösség által kialakított normák, együttélési szabályok (tekintély, önrendelkezés)
• normák hagyományozódása, annak megváltozása (tradíció, demokratikus intézmények)
• A normák érvényesülése nélkül nem működhetnek közösségek (nevelés, segítő szakmák, mediáció, resztoratív gyakorlat)
• A normaszegés kezelése nem lehet tömeges hatósági, rendőri kérdés (de a háttérben ott kell lennie!)
Nehézségek
• Szabályozás hiánya (szabályozás, vagy pilot?)
• Szabályozási analógiák hiánya
• Szakmai szabályok érvényesülésének hiánya (10/94 MKM r., 11/94 MKM r. Ftv., OKSZ szabályozás)
• Ágazatközi együttműködések hiánya• Személyes• Intézményes• szabályozási
• Terelő mechanizmusok hiánya• Ágazaton belül• Ágazatok között
Konfliktusok, megoldások
• Szabályozás
• Intézmények
• Terelő mechanizmusok
• Források
• Szakmai standardok
• Pedagógusképzés
• Szakmák és ágazatok
együttműködése
• Kutatás
• Nyilvánosság
Megoldási mód, minták?
