dr. u 6vári s

Oktatáskutató Int~zet

19850

Budapest

/

, Készült az 01 sokszorositó üzernében

Példányszám: 69

;t.6? /198 5.

B e v ez e t ~ s

A társadalmi 'let fej16d€sének, változásainak kavetkezt~ben

v'áltozik; átrendeződik az ,emberek életmódja, a családok belső struk­

turája il, tevék~nység- sz.erkezete. Növekednek a családok ig€nyei / is / a:

.; g'Y,e~mekek nevelését ille:i:6en~ d~ ennek arányában nem növekszik a gy~-~ ~ .'"

',rek~kkel 'valÓ foglalkozásbansem ráfordi tott idej ük, türelmük, ener1

"gI4juk,' sem ,'szakérj:elmük,: . sok' esetben felelősségvállalásuk sem. A ,,~. '. ,_'cc' <\, v "" . ~.,' ' , ,- "r· ',' .:~ • "o, :

anpak',meguji tását, más'ök megjobbitását vagy akár a nevelő-oktató mUI)-,,"'o ',o, "( :. "'o • "', •

eredm€nyessegénekfokoiását várják. Több ut vezethet oda, hogy

igényeinek, de egyik sem kerülhe~

az iskola 'neve16munkájának te!l~pér61 a pályakezdők I

~~~iz,sgálatát ;válas~t'?tta ,.e~~ láttuk.legkedve:z;6bbnek a következők mi,v

'~t.t:a má~'rielh 'fia.tal"ped9-g6gusokmunkájának,elemzése a sokkal hos~-! .~ I ,_o :' • ,. • .~. •••• ;' '" '- ". '. • • '. • • • " .;

"'. ~. ' .' ~ . :".:: . : .' ',~, ;o'.. ,~, '" .' " '. . .' I

,reVerz~b~l~s.ut~s!~:z; arra gyakorlott tár~adalmi, oktatáspoli-l

~ikai ,ha:t~sokvizsgála.ti:i ;tui'zo,ttél:rlsOk. szubjektiv és kevesebb'fel~ ~. - . - ,

>használhat~'megállapi tái:~·t;ljozhatna. " ., "

'A még ,nem t~prakt:izál.6" pe<lc:tg6gusjelöl tek vizsgálata a tapasz-

tala tok s'zerint' nem ke116' nydmaték6tahhoz~: hágy a tanulságok 1e'1

u~án, valam.i é!'lden~leges történjék. Hiszen egy ilyen vizsgála t4 . .

nál éi' figyelehl nem i'?:rányulhat a szükséges mértékben azokra, akikért

az eg~sz ~izsgálatot folytatni érdemes:, a tanitványokra, a gyerekek

százezreire. A pedagógusjelöltek neve16i problémái még csak felté­

.télezettek, ez'~t rendSze~int figyelmen kivül hagyják.

3

A pályakezd6k iskolai neve16munkájának vizsgálata az~rt izgal~

mas!l mert tev~kenys~gük már egyenranguan felel6s ,az iskola bármely

pedagógusának munkájával, mert neve16munkájuk már nem feltételezett

,problémákat, hanem a gyerekek sokaságán gyakorolt valós hatást mu­

tatja.

Ugyanakkor a pályakezdők még annyira közel álln~k a ma peda­

g6gusk~pzéséhez,hogy a:r6luk folytatott~izsgálat szembesiteni ké­

pe:s azt ~ amit a' pedag6gusképzé s nyujt, 'azzal :I amit az isko:Vai neve-. . .' '

, '16munka él vár.

Az'iskolai nevelőmunkáravaló fE!l~észül t~ég vizsgálatát az is

indokolja, hogya tanári tevékenységben n'emegyszer orvoslást kivánó

sulyos gondokra, problémákra hi.vják fel a figyelmet áz iskolai élet

tapaszt~latai.' A tanórán és a tanórán kivül~z égyes ta~ulóval és a

tanulók közösségeivel előforduló helytelen bánásmódról, viszonyulá­

sokról van szó, amelyek a müveltségi anyag átadásában hiányosságoka~~

a gyerek személyiségfejlődésében károkat okozhatnak, sok esetben 0-

koznak is?

A fentebb felsorakoztatott gondolatok megfontolásábó~ kutatá­

sunk az iskolai nevel6murikára való felkészültség helyzetét kivánta

megvizs~~lni ~ályakezd6 tanároknál.

B~dapesten .€saz or~zág 16 megy~jében meglátogattunk 193 álta-,

Lán6s €s 'köz€piskolát azzal a c€llal, hogy megn~zzUk, a pályakezd6

tanárok /i-3 've tanitók/ milyen felk'szUltséggel r~ndelkeznek az ,'" ,

kolai nevel6munkára~ milyen körülmények között történik beilleszke­

"d'ésük, azonosulásuk választott hivatásukkal.

Hogy min~l teljesebb legyen a k~p, részt vettünk minden meglá­

togatott pályakezd6 két-két tanitási óráján, ahol egységes szempont-,

rendszer szerint jelöltük a tanár megnyilvánulásait a nevelési

kulcsszerepekben. Ezután interjut készitettünk a pályakezdővel, majd

igazgatójával~ A, ~utatás által összegytijtött anyag nagyon gazdag. A : !

pályakezd6k szociális hátterét, pályaválasztási motivumait feltérké-

fez6 adatok" az interjukban elmondottak, az óralátogatások eredmé­

ny~i, azi~kolákb~n nyert tapasztalatok lehetősége~ adnak arra, hogy , ,

a kutatás anyagát 'sokol~alua!l' több szempontból megközelitve dolgoz-

z \.lk', fel'. ' Jelen tan~lmányafeldolgozásnak csak egy része, amely a

pc1fyakezdők vizsgála~ába~ aZ,igazgatók12ól pr,óbál ,helyzetképet adni. ,,; . .-..~,.. ~ ",'. ~

<i'~:·,;.Az';anyagg'yüj téssc)rán a mégl,á.togatott iskolákban m.egszilárdul ti IJ.( .~ ... . -: ,- - ."," . ,:

'hogy a p,ályakezdé~ éveit döntéSen befolyásolja az ','r

,Amelyik iskola nevelőtestületét 'a pedagógi~i egységre való tö­

,r~kyés,aj6, "csapatmunka" 'jellemez, abban az iskolában j6 közérzet~

' .. "tel"d61g0z'ik ,tanár is, tanuló is.

Ennek megteremtése fáradhatatlan igényességgel, humánummal,

ti~zt:esség~~: embe;ri hO'~,záá~lás~alaz igazgató lehetősége és vezetéSi

ri',feladata. ,Ne~' v~ tás ,:,hogy, ez; a ,testületi, tagok j ó részének tevéSleg'es

k ~J::~{,ása h·ho:lO:IOááUása nélkül sosem sikerülhet. De a:lO is iga:lO, hogy

; "'pa az': i~:,kola. valamel~ik 'd91goz6ja nem vagy kevésbé érzi feladatának

'az egységes,ésszinvonaias pedagógiai tevékenységet, ettől még - ha

I gondokkal su~yosbitja is ~ többiek munkáját, - haladhat a nevelőtes~ I

tület á pedag6giai egys€g irányába. Egyetlen dolgozója van az iskolá~ nak, akinek, a, pedag6giai e'gységet célzó tudatos tevékenysége, irányit

t6, vezet6, szervez6 munJ.<ája nélkül ez megvalósithatatlan: az igazgat

tó.

Ha egy iskolában pályakezdéSként munkába állunk, e16ször az igaf­

gatóval találkozunk. Ezért is választottuk anyagunk feldolgozási me-i

netében els6k~nt leirni az igazgat6kkal kapcsolatos tapasztalatokat.

5 I

A vezető és a pályakezdő

Az iskolavezetésről általában

Az utóbbi évtizedekben az iskolavezetési munka egyre bonyolul­

tabbá vált. Az oktató-neve16 munka irányitása mellet~ a szervezői,

menedzseri, gazdálkodási, adminis·ztrativ és adminisztráló tehetséget:

elváró feladatok sorával szaporodott az igazgatói munkakör. Bizonyos;

fajta gaz~aságpolitikai és tár~adalompolitikai mozgásokköv~tkezté-

. ben az iskola kUlönféle állami. és társadalmi szervek f~lé sokkal nY~r

tottabbá és egyben kiszolgáltatottabbá is vált. Különböz6funkciók~t!

betöltő szervek, más-más munkakörU intézmények veszik időről időre

igénybe az iskola szolgálatait.

Az igazgató munkáját meghatározó szemléletét és szellemiségét,[

tevékenységét és tevékenytetését mindig attól függően ~ri megbecsü­

lés vagy elmarasztalás, hogy.a teljesitést elvárók széles mezőjében

milyen érdeket képvisel az, aki minősiti.

Ha a fels60ktatásból nézik a gimnáziumi j,gazgatót vagy a gimnát

ziumb61 az általános iskolai {gazgatót, azt Veszik figyelembe, hogy

az iskolájáb61kikertll~ tanu16knak milyen ~ tudásszint je. A munkahe~

lyek, a társadalmi s~~rvek, ahol a tanul6k megjelennek lés a gyere­

kek rokonai, azaz a publikum/ azt nézik, milyen.neveltségi szintet I

nyujtott az iskola. A gyermek szülője mindkettőt ·elvárja. Sokan köztiT

lUk a neveltségi. szinth~k, a. szocializációnak azokat az összetevőit

is, amelyek biztositása szinte kizárólagosan családi lehetőség és kö.l

telesség. A tanári kar, azaz a nevelés-oktatás speciális feladatána~

.elvégzésére létrejött csoport azt várja el az igazgatótól, hogy biz­

to·si tsa számára feladata ellátásához az alapvetően és meghatározóan

"

szüks~ges, a felesleges feladatoktól mentes, nyugodt ~s stabil lég-

kört. Az igazgató legyen megbizható szellemi vezető; "primus inter'

pares" befelé, a tanulók és nevelők é1:'dekeit szilárdan védő felelös

vezető kifelé.

A Tanác's "MES" osztálya /müvelődés, egészségügy, sport/ azt

várja, hogy az iskolával ne legye'n iskolán kivül látható problémája.

6rizzék a jó hirnevet tUzön-vizen át, tehát a gyermekvédelmis esete­

ke't, a tanteremhiányt , a korszerü eszközeilátást ) munkaerögazdálko-

dást,iskolai karbantartást, lakóterületi népmüvelói feladatokat,

min~enféle ;szervidószakos, de rendizeresen rnégujuló kivánságainak

t~ljesitését /Népfront, Vöröskereszt, OTP, MtH, Könyvterjésztő, Tej-

ipar, Környezetvédelem, Müvelődési Ház, Rendőrség, Gyermekélelmezés)~ i

Posta, TSZ stb./ az igazgató oldja meg valahogyan, az Osztály által

kért különböző kimutatásokat, tantárgyfelosztást, statisztikákat, stb.

a kért időben és mennyiségben biztositsa .

. Azután még vannak egyéb szervezési, rendezési feladatok, - at-i

tól függóen, hogy az iskola falun van vagy lakót~lepen - amelyeket a,

Tanács egyéb osztályai vagy tisztségviselői kivánnak meg.

A felettes oktatási hatóságok és intézetek az innovativ 8zel-

lern tevőleges megnyilatkozásait várják el .•

A Pártbizottságok az aktiv közéleti tevékénységet óhajtják és

azt, hogya beosztott nevelőket is erre nevelje az igazgató.

A KISZ Bizottságok az iskola ifjusági mozgalmának szellemi ve"":,!

zet~sét, a diákankorm~nyzat, a nyári KISZ. vagy uttör6tábor segit~s~t~

ci diákok termelőmunká.jának szervezését: szorgalmazzák. "Nem tudom hány

tömegszervezet van Magyarországon - mondja az egyik fővárosi igazga71

tó - de az mind az iskolára számit. ts számit olyan feladatokban is;

ami nem az iskola feladata lenne, de v~gre keli hajtani, meg kell

csinálni. Nagyon sok szerv~zet munkatervét olvastam el, és. kifogásol­

tam, hogy saját munkatervüket az iskolákkal oldják meg. Ráterveznek

az iskolára. 11

"Volt olyan esetünk, hogy direktben kaptunk parancsot, szabadidőben

ezt és ezt kell 9sinálni."

Az igazgatótól valamennyien jó szolgálatot várnak el, ennek

telje~itését vagy hiányát amindenn.apokban is érzékelhetően jutalmaz

ni vagy szankcionálni ~sak azok tudják, akik ~z igazgató állami fe­

lettesei vagy befolyással v~nnak afel~ttesekre.

S mivel az igazgató elé támasztott.minden elvárásnak csak egy

mágus tudna megfelelni, Ide az igazgatókat nem ezek köréből választ­

ják/ az igazgató is a maga képességeinek, szemléletének és elkötele­

zetts~gének függvényében szelektál a feladatok között. Igy lesz amit

jól, lesz, amit kevésbé jól old meg. Ezért van az, hogy valaki 10-20~

30 éve jó igazgató ennek, de nem jó annak a megitélése sz~rint. Az

egyik jó-igazgató iskolájában magas szinvonalu a neveléS-Oktatás,

mert az igazgató erre kötelezte el magát, a másik jó-igazgató iskolá~

jáb~n példaszerü az adminisztrációs fegyelem és a hulladékgyUjtés,

mert annak az esik jobban kézre. Persze mindkett6nél azért a többi

feladatot is .ellátják ugy-ahogy, mert mit is tehetnének? ,

Mivel mi nem mással, mint a pályakezdő tanárokkal foglalkozunk~

ez arra kényszerit, hogy az igazgatókat is, minden más szempontot féi­

retéve, a pályakezdő tanárok érdekeinek szemszög~b61 nézzük és it~l­

jUk meg. Mentségül szolgáljon, hogya pályakezdő tanárokat mint neve}

lési tényezőket vizsgáltuk, tehát az őket érő megállapitásokat a ta-

,nulók személyiségfejlődésének érdekéből próbáljuk megtenni .

A pályakezdő tanár

Amikor az egyetemi vagy főiskolai hallgató kézbe kapja friss

diplomáját némi pihenés és utánajárás el~eltével munkába áll. Addig a

percig ő volt a diák~ neki szabták meg, hogy mit tanuljon, miből vizs­

gázzon, most pedig neki kell követelményeket támasztani, s azokat szá­

monkérni',atudását átadni ugy, hogy közben nevel is, tanitványa.i é­

letétmegszervezni, s egy nála idősebb felnőttekból álló csoport egyen­

j~gu s egyen~6 felelősségü tagjának lenni. S~ámos olyan feladatnak lb

k6teles eleget tenni, amelyeknek egy részéről ugyan hallott-tudott

5~lO ~vvel ezelőtti, iskolás korában, de háta néző sem gondol arra a , . ,

,!szinmü<élvezete közben, hogya szinészi játékon kivül mit is kellett

még a szinháziaknak dolgozni a premier ig és utána is. FelkészUlt-e a

pályake~d6 tanár a tanári munkára?

A tanár pályakezdésének első percétől nem egyszerUen 'önállóan,

hanem egyedül, teljesfelelósséggel tanit, nevel. Az, hogy kezdő, le-;;~

het szubjektiv mentség • Tevékenységének fejlesztő vagykárosi tó hatá-!

sa azonban, amelyet akár az egyes tanuló személyiségére,akár az osiJ

tály közö~ségére ~yakorol, objektiv, maradandó és visszavonhatatlarir

Amikor a pályakezdő munkába áll, kezébe nyomj ák ugyan a hivata-I"

los n. io ,Nevelés és oktatás tervé "_t, a Házirendet és egyéb dokumentá'..J

ci6t, megmuta:t;ják neki, hogyan irjon be a naplóba. De felkészUlt-e

arra, hogy neveljen-tanítson?

A pedagógusképzésben a,szaktudományos képzés általáb~n szinvona-

las, az iskolában ez ritkán okoz gondot a pályakezd6knek. Annál több

:nehéz~éget, problémát k~peznek a pszichológiai, a pedagógiai k~pz~s

• hiányosságai, a pedagógiai k~szségek szinte teljes kialakulatlansága.

!Az a néhány, kb 15 óra, amelyet szaktárgyank~nt a tanár a diploma meg-

szerz~se e16tt tanit, csupán izelit6 az oktató munkához, de sem a

tanitásra, még kevésbé az iskolai nevelőmunka egészére nem ad felké-

szit~st. A nevelés, oktatás folyamatában felhasználható pszichológi-

ai ismeretek, szakmódszertan~, pedagógiai készségek hiányában nem

tel jes s'zakember a diplomás pedagógus. A pedagógusképzés az iskolai

nevelőmunka és a t'anulók személyiségfejlesztési igényeihez képest

sajnálatos módon csupán nagyon csekély, kevéssé /felhasználhat6 mérté~­

ben vértezi fel a jövendő tanárokat, tanitókat. Azaz a pedagóguskép-i

zésból kibocsátott tanárokról még korántsem mondható el, hogy neve-

~ési szakemberek,'

Ahhoz, hogy azzá váljanak, sajátos módon, munka közben kell a

; $,zükséges ismerete'ket el saj átitani, ké s zségeket kifej les zteni, be­

gyakorolni. A 8ajá~os ebben a dolgozva :szakmát tanuló f<;>lyamatban az.~ h<:'gy.·a tanulás idején a munka folyamatában a tanuló mel,lett nem áll

'ott, a mester, nem irányit, nem tanit, nem ellenőriz.

A~kezdés állapotára a hiányos ismeretek, a pedagógiai készsége~

'kial~kulatlansága jellemző. Van, aki nagyon sok munkával, tanulással~

er6feszitéssel,>belső kontrollal megküzd a kezdés gondjaival és né­

hány évalattmegtan\llja a szakmát. Van, akiben a kezdés állapotára " ',' ,

jeilemzőhibák"~ögző~nek, mert rutint sze~ez ~gyan, de az ismeretek

hi~nyában rossz'peda~6giai stilus g~ökeresedikmeg nála s hosszu id6~'

re vagynyugdijig a kiabálós, a munkafolyamatban a káoszt megtür6, al

megszégyenit6, az autokrata, az igénytelen, a m.egértésre képtelen, a

szemet huny6, akiszámi thata.tlan, az örök szenvedő. marad. Az iskolá~·

nak - a ta.nuI6knak,·a nevelőtestületnek, az iskolavezetésnek - kife­

. jezettérdeke, hogya pályakezdő jó szakemberré váljon. A munkakezdé~

sZákaszában 'ézt segiteni - különböző mód6kon - egyedül az iskolaveze~

tés lehetősége.

l~

Az első főnök

A találkozás az első igazgatóval, vezetővel, 'főnökkel, elöljá­

róval minden pályakezdő számára meghatározó jelentőségU, mert önálló,

felnőtt életének' megkezdésekor a vezető képvisel~ a hatalmat, 6 köz­

vetiti a társadalom és a munkahely elvárásait, az 6 személyisége és

stilusa formálja a munkához, a munkatársakhoz való viszonyt, az ér-

-tékrend skáláját, ő segiti lehetőségeinek kitárását vagy elienkező­

leg:~ltorlaszolását, 6 befolyásolja a munka, a kötelesség, a fele­

--l~~s~g örömeit és kes~rveit. A későbbi f6nökkel való egyUttmUködést

~égid6sebb korban isszinezi, befolyásolja az els6,~mert elso, de­

terminánsélményként ő mintázza meg a vezetőr6l alkotott képet.

KUlönbözomtinkakörökben különböző jelentősége vari a vezető ve­

zetői stilusának. Minél készebb, befejezettebbképzést nyujt valamely

képző intézmény egy adott szakmára, annál kevésbé kell, hogy befolyá~

solja -általában - a vezető a pályakezdő munkastilusának,kialakulá-

sáto ~zzel szemben, ha a szakma gyakorlásához a képzés nem tud tel­

jes felkészitést adni, nem befejezett, szUkségszerUen annál nagyobb

szerepet játszik a vezető a szakmába való "beletanulás" idején a pá-:

lyakezdő munkához való viszonyának kialakitásában .

. A tanári pálya megkezdésekor nagyon nagy szerepe van az igazgar

tónak, a nevelőtestület tudatos pedagógiai egységre való törekvésé­

nek - vagy annak hiányának. Annak, hogy segitik-e módszeresen a pályh­

kezdő nevel6vé válását, fejlődését vagy magára hagyják, ~setleg nehe~

zitik beilleszkedését. Ez az első tanártársi kapcsolat meghatározó

a pályakezdő egész jövendő tanári életutjára, elősegiti a nevelői mun­

ka hivatássá emelését vagy robottá süllyedését. Nézzük erról néhány

pályakezdő tanár véleményét.

l~

" ... E16vettem a telefonkönyvet ~s v~gigjártam az iskolákat. Ez

volt az első, ahol az igazgató leültetett. Attól a perctől kezdve,

hogy ide betettem a lábam, mindenki elfogadott. Itt mindenki segit6-

készen fordul az ember fel~.·Délutánonk~nt sokszor "kupaktanács" ala-­

kul; - t~dják, mi ~z, ami a másiknak gond, a gyermekekről beszélge­

tünk. Egy-egy ilyen délutáni beszélgetés a pszichológiai képzés hiá-

nyait enyhiti."

"Államvizsga előtt sok problémám volt. Mint egy vadidegen be­

jöttem az .iskolába, kerestem az igazgatót. Az igazgató báosi a gyere~

kekkel játszott. Megkértem, segitsen. Anyagot adott, instruált, si­

került az államvizsgám. Azt mondtam, boldog volnék, ha egyszer ilyen!

légkörü tantestületbe kerülhetnék. Visszahoztam a kölcsönkapott köny~

veket, akkor kezdtünk arról beszélgetni, mi lenne, ha idejönnék ... "

"Megmondjuk minden problémánkat, akár kellemes, akár kellemet­

len. Az igazgatónak is megmondjuk, mert mindent meg lehet vele tár-

gyalni. O a fónök, tudnia kell a problémákról, Amikor ugy érzi, ten-~

nie kell valamit, tesz is. Korrekt ember a diri, nála jobbat el sem

tudnék képzelni, jó az összhang."

"Velünk nem foglalkoztak. Eleinte voltak kérdéseim,mert nem

ment, ezekre rendszerint azt a választ kaptam: majd megtanulod. In-

kább .nem kéI'ldezek már."

"Nem sokkal később~ hogy idekerültem, kapt~m egy irásbeli fi-

gyelmeztetést, meri nyitva hagytam az ablakot. Ne~, velem még nem be~ i

s zél t .•• "

"Szerettem, igényeltem, és mind a mai napig hiányolom, hogy val

laki véleményt mondjon a munkámról."

"Nem törődnek a pályakezdőkkel, mert sok van belőlük. Bedobtak

minket a mélyvizbe és mindent magunktól, a saját kárunkon kell

1\2

megti:inulni. Azonkivül, hogy két hónaponként les zidnak bennünket, nem.

tör6dik velünk a kutya sem. 1I

Mit kell tennie az. igazg~tóndk ;_h~_~"""-1?_:;~Ly.~~~~"~"zdÖ peí~agógiai készs~-­

ge é·s pedagógiai tudatossága - az ~lv-,~~t __ i~_~nybd és megfelelő mél"ték­

ben -·iejlődjön

·Igén;y:estör6dés az egész tantestülettel

Ha:megnézünk egy olyan - az életben gyakori - családi szituá-

. ciót,élho~ az. apa és az anya .más-máselképzelések szerint és ellen..;.!

iétes szUlóiattitUddel neveli gyermekeit, tapasztalhatjuk a gyere­

kek' szem~lyiségfej16dé.8ébene" neveiés sok problémáját, gondját,káro~

·következményei·f~ Mikor .. az iskolai munka gyakorlatában találkozunk az; . ~ ~.' ; . .' ;

ilyen nevelés következményeit viselő tanulóval ,a gyereket sajnálj~"k~

mert megszenvedi a~t,a ~zül6ket elmarasztaljuk. Vajon k~dvezőbb~e al '·helyzetakkór., ha a gyeiek nevelkedésének másik szinterén, az iskölár ban az ott tanit6, nevel6pedagógusokat más~rnás, esetleg ellentétes.

ne~elői elké~ielések~ irányitanak; k~sztetnek iz összehangoltság hi­

?-nyában, elle~trnond6 ·követelm~nyekr.e,. mÓdszerekre? Az ~gyik tanár megr· " "

. kivánja 'a fe~yelmezett,figyelmesmunkát, a másik6ráján zürzavar • " , l " . " . ,

van, az .egyik $zámonké~i' afeladatok jó elvégzését, a másik a"zt ,sem

"tudja', mit adott fel az e16z6 órán.' Az egyik hal'kszavu figyelmes, ésl

figyelmet kivánó, a.másik próbálja tulo~ditarti a gye~ek~ket. Van, ak~

igazságos, tisztességes, van, akit a hangulata irányit, Tudritt dblog~

hogya pedagógiai szituációkban alkalmazott nevel6i reagálásokat, elr

járásokat nem lehet uniformizálni. Minden pedagógus más-más egy~nis§~,

s az a jó, ha a tanár ismerve önmagát) a saját sze~élyiség~t épiti br nevelői tevékenys~g~be. De ez nem mond ellent annak, hogya nevel6k

pedagógiai koncepciója közös legyen, az értékekhez való viszonyulása~

~3

összehangoltak.

Amiként evidenciának számit, hogy egy családon belül a gyerek

egészséges fejlődését szolgáló családi harmónia csak ugy valósitható

meg, ha ~z anya és apa tevékenysége és viszonyulásai összehangoltak

'és egymást kiegészitők, méginkább az kell, hogy legyen egy olyan ne­

'veiési közegben, ahol a gyerekeket a tudatos nevelői hatások óránként

változó sokasága éri. Ez magától értetődő, a nevelési egység közhely­

,nek számit, de megteremtése egy 20-40, sőt 100-120 nevelővel müködő

iskolában egyáltalán nem.egyszerü, az€r~ sem, mert azzal is számolni

kell, hogy mindegyik~evelő :h6zott a képző intézményéből több-keve-

,sebb pedagógiai'utravalót,'-lehet hogy 7-8 félébő17-8.félét; /ta- I I ,

'ni tó ,tanárképző, tudományegyetem, TE, Zenemüvészeti, KépzőmUvészeti;,

mérnÖk-és egyéb tanárképzők/ mindegyik más-más egyéniség: semmi,

vagy több~kevesebb nevelői tapasztalattal.

Atievelők összehangolt tevékenységének, a közös pedagógiai kon~

cepcióból k~induló nevelői eljárásokn~k, a ,szinvonalas és kiegyensu~!

lyo~ottmunkánaka~ az előfeltétele és meghatározója, hogy az igazgal

'tó: l./'igényes és következetes a nevelő-oktató munkát illető elvá­

rá~aiban, korrekt értékeléseiben,

2./ ugyanakkor humánus,törődő, segitőkész és megértő az iskola

minden dolgozójával. , ,

Az'iga~gat6nak ekét viszonyulása: a mOnk~ végzéséhez és a mun

kát végz'ő személyekhez határozza meg döntően az iskola atmoszférájá-t

Az iskola légkör~ pedig meghatározza elsősorban a tanulók iskolában

eltöltőtt éveinek egész életükre ható élményanyagát, és ugyanakkor

meghatározza a pályakezdő nevelők beilleszkedésének, pedagógus élet­

utjtiknak irányát.'

:~Minden testÜletben kialakul egy sajátos, jellemz6 pedag6giai-" ,

-pszichológiai 1~gk6p, ~melyetsz~~intem megszab az iskolavezet6k 6s

~ tapasztaltabb,neve16k vezet~si, hevel~si stilusa. Nagyon fontosnak

, t~r;t9m~.,h()~y'e'z kedvez6 'le~;yen,; e+sösorbanaz iskola tanulóifjusága . ". ','.t':' ," .It. ... :. " .:

ét'dekéberi;~:a,e 'azert is, mert ez azegyikl~ghatásosabb példa~dás ar-. ::... .'" . . . .. :.' i':"'"' . . .' '. ~ : .

ra;,'hogya~,fog+~lkp',zzék 'a pályák~zd6 tahi tványaival, hogy modell t é-~ " .... ".; ~: . .' '. .. " ..

" ,

, tt.Nagypn, fC?ntos a nevel~testül~t ál talánö,s stilusa. Ha a fia ta- i .; . ~ -

iok' ~4tj~k,,:'~9gy ez a'stilus,jófbar4ti, ci gyerekeket megbecsülö szen;t-' l' :: . i. '~';

lé~,;~~ü~:"~~,~ko~·:~](. is ilyent,'fognak ](ialaki ta'ni • ti t

~~<'~z~:~g~zgatÓ' e'ls6sorbanpedag6gu~nak érzi magát, akkor az is.4

kola 1:aÍ)~i6:i.nakénev~lése',.okta.t,ása ' primátust élvez nála minden egyéb i

felada't,iközött" következésképpe!l kell, hogy legyen nevelési koncepci-, , "

:ója is. 'Smivel 'hatalmi sz6valelveket tigy nevelési elveket seml el.,

,fogadtat:r(i nem lehet" ezek számára igyekszik megnyerni beosztott kol"'; l', ." l

lé~áit~ Ez pedagógiai vitákhoz vezet. A pedagógiai viták alkalmával

: gyakorl~ti tapasztalatok és elméleti, ,tudományos Ipl. nevelés~okta-

: tás-lélektanilmegállapi tások soriiko znak fel' egyik-másik vélemény m6~

. "OttUlUnk ' délután' a tanáriban és valamelyik elmondja, hogy ez-I

: zel a kislánnya.l~ ezzel a fiuval ez a helyzet, nem tudom, mit csinál-I

jak,' mit mondjak neki, a szü16knek, stb';,' mi a véleményetek? ts akkori

:megiridul ,egy hosszu vita 'és eg~szeI"C'Sak kikristályosodik 'egy olyan per

dag6giai el,járás, 'tanács', amit 'már eredményesen lehet továbbadni, al'"

kalrnazni."

A viták után ugyan nem születhet meg rögtön a mindenki által el~

fogadott közöS álláspont, de ezek a viták csiszolják össze egy-egy ner

ve16testUlet pedagógiai nézeteit, ezek a viták teremtik meg azt az

l~

;ahol végülis, ;rnegformálódik az adott nevelőtestület

,egysége" ',egységes:~ljár'ás,áinak r~ndszere. ,: .: .... , .. ", . : .• ' I

;kezd6 P~<i9:gógus számára ! e,zek a vi ták adnak alkalma t a mások-

"ai6'~ta.riul'4srá ~" a .. saját~éz~t:eiknek és a még nemrég tanult elmé-': : .» <".' '.'~.', :.,,':' " . <,"~. ,:~.,~t:~ .. :'.~.'~. ",_ ;. .'~.~. ~'~' .... '\ .. f:":::. . . . " •

*s~e~e t é ikn7k,a. gyá k0J:'l á t tál való S~ emb e si té sé r e .,ka pu t t ár nak

··~(;g~ndR*f~~~~~~·'~ ··:?Y;é,?Y:~~4ag6g~ai, S za~ó4s.zertani probléi

.'. '\n~'lyürt i;ei!enlzé;s'é~~,,·'~dn~k leh~t,~'~éget'~ ':', . < ,', ~t~':~.:< ," .. ;;".- i"'~', ~; .. " ... ;.. . >. 3 . -t .. ' < .' ,': ",' '.' o", ,'" ~ •

neve16t~stUletben :,iÓly6 pedagóg'iai;;;·vi ták,'~.\:ped~g6gusJ<épzés ,', .' ....'~, .:" . .,," ': ."."'.,:",:,.":,.'.,,,,,'; .... . "

·±' .. p6:ti6;::r'~·~j9bhYf;6btimo.k~ }A.nlely'ik.igazgat,,6v~i:::oil'yeri ·vit'ák~tle·., ;:"i"~:;'>. .:':';",\:::'.~,' ,'~+ :',',{, :'y' ~~::;.;,\'> .", . ".~"", ,~;" .:' . "" .. ,.,.! .,' ,," ,.:' " ':, ':" .\ •. ;:;',1:;;",t:"';t '.Il:"" , ';: ", :.,.:~" , ;~9-tn'l:; ,.atiI1Clk'!~4 ~nst!'iukci6l. t'ne,lIl'<]átszák ,kl. ,:.me~ta ve,4ei:6i

n '-1I:"'L!.v;.;;=·'t'~;':.t~d~~" ·:te~'i~iélye .. tá.Ín~ga t ja.;' '~'zek':~, ;oi€'mi~~·>~dják. egy .,.',o,~"~··.,~, '"""1"" .• r.", .~~ .'" _c!, ••• r~~, :",' ': : ," • J.';' ~ :.,-:.:;.~ .• '," ... , ••••

~qi~t'j)eh'a '~.tuic3.jcJ.o~k'éppeni' pedagógia~nevelés,t,~ 'Ehhez p~rsze a~ ,',.;,:,,'(.,. " '. ,'''''' .. '

=q·,I,;·'-'I",.'",p~4ag6giaf kulturája nélkülöihetetle~ •. • '. ;~ •.. / :. '.' " , 'f, •

,bogy mennyire' töro'dil<, az:iga~gató 'a ,t,e.stÜlet lég ....

ne~~lésikérdésekr6l fbíy6.'spontá~ viták,és ,beszélf.o;.

~;'.tIÍ!e:l1~ tt a dönké p zé s, . to V ?;bl:> ké p zé s •. · nevelési ét>tekEi! ~l~etek 6ZU1<j-

"i'té'rn~ival ,'\szinvona.lával II " \ .. :~,,::..... '. ' .!

'ri~,"köZbE?ns6'Vbenpedi,gp~dag6giai tár~yut.;. E4ek ~~gtartásaaf , ' Ez~ei' $zirite.kény~,ze~itjük dket', 'h6gY:',f9g1~lkbz,

rtevelés,i.. értekezleten ls gyakran ki t~rtirik\'·H~gy';;'·é~y

6g1~:i. f fóg~ió~', tnegmagyárázására, felelevenité s~~e·.' Erre' nem;

'\-'>f1atal~knak,. de a . tapasztalt 'pedagógusoknak-is f3zUkség,uk van, -;,. "

,eredménye§ munkát enélkül nem lehet végezni, ó •• másképp elszüI'liÍ'

kul turális életébe' is bekapcsolódunk •• ,,"

szivesen ~s nyiltan beszél', vitatkozik

~égebben tanitó; egyaránt részt vállalnak házi vagy széle­

bemutató tanitásban, el6adások megtartásában, viták

l~

bevezetésében $tb-ben - kialakulásának alapvet6 felt~tele a humánus, .

ba:r;.áti,segit,~készstilus • "

, Az' b'eosztött neve16kkel

·:'H~:1.;aze1.6bbiekben aZ,igazgat6 igényessége és t~dása, itt a ha-

, ,

talán :éza~kmai' árt410in - sok is., Ha egy ,vezető a ,vele egyUttmÚködésre;. " '

',.it~él~'P~~S;libttjával n~in kepes, megtalál'ni \3. mindenkor korrekt é s ' egyr-j ." ~ ;'.).' - . i

;.'ben~':a:: j6,'~zándékU, 'figye1mef.>:hangnernet,- az; ha' számithat is a, beo'sz"'!

~".f6ttj'a;·;.~~nk4jára; a'i :égyÜtt:tÍtÜködé~ére' ritkán. A jÓkapcsolatt~remtó ':-~. ": ">",' ': . j:) .: .,,' . '. : .. ." -0'0' ,"' • -: ' " • •• • • • '. .. , • •• ; •

<l<é~'z~égg~l"r.,eridel~e'~6"vez'e't6 -pedagógusnález a tul.ajdonságkülönö-

s.enf,ontös ~,'tud 6~iiriténfig'yelni és ,törődni amá,sik embérrel,annaf

'm~nkah~:lyi:és $ zemé lye s gondjaival ,bajaival, örömeivel egyaránt.

,"A!nevelc5k mindegyikére való figyelés :- s ezen bel\lltermészeter

:' Sen. az;arányokdisztingválása - sokidejé't ,energiáját veszi igériybe I

az '~ga~ga1:6nak, de hátazis,koián belül az' 6 saját ,iosztálya" a' nevet

16testUlet~) A' s zemély.es'ériritk.ezé si formák, az egyén! beszélgeté sek " .'

~á'ssal nem p6tölható'lehet'6ségeket . adnak az iga.zga tónak a beosztott

~eve16kkel;ja16j 6 kapcsolat ~egteremté sére '.

ttNagyon:sokat vagyok a testületi szobában, a nevel6kközött.

Reggel, 'szÜhetekben,délután.- is. Nem mulik el nap, hogy ne legyek köt

zöttUk és né besz~lgetn~nk ti mondja egy igazgat6.

Nem hátrány az~ haa beos~tott neve16 siereti~ becsüli igazgatóját.

Jobb kedvüen indul munkába, még inkább igyekszik elnyerni megbecsülét

sét, s a még a If nem szeretem munkát" is szivesebben végzi. A másra

figyelni tudó ember észreveszi a szakmai problémákat, az egyéni am-

. biciókat, az egyéni gondokat, örömöket, bánatokat.

1\7

Az előzőekben a pályakezdőkt61 id~zeti v~lem€nyek között volt

egy, amelyikben ez a kitétel szerepelt: ... Korrekt ember a diri, nála

jobbat el sem tudnék képzelni, jó az összhang .•. " Ha összevetjük a

pályak~zdőkkel és az igazgatójukkal készült interjukat, azt tapasztal­

juk, hogy sajnos kevés iskolában esengenek össze a vezető és a veze-

tett ,vallomásai az iskola légköréről, a vezető vezetési stilusáról.

Csak ott ~an összhang a véleményekben, ahol valójában van összhang,

harmónia a munkában, 'ahol az igazgató szavai nem manipuláltak, mert . " .

. a' nevelőtestületi egységen, 'aj Ó légkörönvaló munkálkodás középponti

feladat. Mit'mond a fentiekben aposztrofált igazgató: "A pályakezdők

ugy illeszkednek be a nevelőtestületben, ahogya nevelőtestület il­

leszkedika pályakaz~6khöz. Az elmult években megtanultuk, .hogy ab­

sz6lut6szintfin, korrektül, f~ir játékot játszunk apályakezdőkkel.

Mi nyitottan.indulunk feléjük és ezt tőllik iselvárjuk. Amit az igaz­

,'ga1:6 beszél, ugyanazt mondja a helyettes igazgató, a munkaközösség

vezetője ••. és komolyan figyelünk az ő /pályakezdők/ véleményükre is

mindenfajta sértődöttség nélkül, hogy mi tetszik, mi nem .•• és kia­

lakul az egész vezet6testülettel egy jó kapcsolat ••. "

Mit is jelent a gyakorlatban a jó légkör? Hadd idézzek ennek :

; illusztrálására két interju részletet. Az egyik egy általános iskolail

;igazgat6nak, a másik ugyan ebből az iskoiából egy pályakezdő tanár­

nak válaszaib61 néhány mondat.

Igazgat6:

"A koncepcióhoz keressük a megfelelő embert. Másrészről viszont

az idekerülő fiatalok is alakitják ezt a koneepeiót. Mert azt maximá-'

lisan figyelembe vesszük, hogy kinek mi az érdeklődési köre, mit sze-:

retne csinálni. Az nagyon jó, ha az egyén érdeklődése és az iskola

érdeke találkozik. Ez a koll~gáknak rögtön az elején sikerélményt

l~

biztosit, mikor még sokan bajlódnak' a szakmai munkával. A fiatal kol­

~égák is valóban sokat dolgoznak. Tanitanak, szakköröket vezetnek, . . , .

versenye)<e,tnyernek és" takaritanak társadalmi munkában. Szeretjük ő-

ket,elfpgadjuk ,6ket'- bizunk'bennük •.• If

Pályakezd6

fiA,in~gbecsül tség kérdés'énél én az iskolából indulok ki. Itt en-r

,ge~ 'nagY9I).~:rnegbécsUlnék. Igyeks ~eII\~:is',mindent megtenni . Ebben az is-

: ::kolábán'~~;.;~'s~okáS,,' negy na~yon'ió<lafigyelnek 'az emberre, és az elis~ ;i""rit'e'ré,s~sel:"n~m ';fukark~dnak. ',' ~ersz~,".~~gyo,n soka tkelldol:go zni '. • . El­

::jt~~ri~P'k~'j'e:~Y':~~ranyos,esetet:' Az els6 évben 'né~a letörtem és egyszer od~ "'f't'<~',j·'::, ",:r" ',; ,,' ,>;"" " , ',' "',

,;,~jutottam,hogyelkezd~em 's'~r:n~ • s akkor kaptam egy kis cédulát, amin L.'.. , ";

, ~ . ~

',két kiskutya vol t ; fel a, fejjél:')~az ~gazgatón6 irta. Ezek apró dol~:

',.g0l<,,' de~z embernékcsudára jé>i:~sik. Jó a' törődés, sokfel61 kapunk

:':s~eg~ tség'et~z_ is~()lában'.~nny~' s'e~i:j~",séget ~.kedvességet ••. " . ., . ,

"AhO J. az ,igazgat6nak.a beoszt0t.tja:Lval való kapcsolatát a jó mun;-- ',~ ".. .

; katársiViszon~j,'~z"1gényes következetesség és bizalom, az 6szinte , \L , ,~ ',.". . \., i

hangvétel domiri~nciája, 'jellemzi, ottn~ncs tere a pletykás, . intrikus '" , ' ,

. ,

" .. "".: "'. '" _...'. , " \.'

a neve16munka<ertekel.t,romboló kll.kkezeseknek. A klikkez6knek rend-"

szerint apályal<~zd6k iV,álnakáldozatául, mivel t6lük remélnek 'megerő-,

sitést 'a csopo~tosulásOk~ a fiatal munkába áll6~ azonban még vértezet) ...

lenek az esetie~~s munkahely{ cselyetésekben.

A 'pályakezd6ket é'ppe;I1 ,tapasztalat1anságuk, de egyben tenniaka­

rásuk miatt' sok1<;al, inkább megérint minden j 6 és minden negativum, amil

egy iskolában jelen van.' Tapasztalt vezet6 tudja ezt, s igyekszik fia!­

'tal 'munka társaitsegi teni "abban, hogy minél hamarabb, minél mélyebb

gyökeret eresszenek els6 munkahelyUkön. Egyik kitUnó példája ennek az;

;acsepeli ig,azgató,' aki 'b~mutató tanitással egybekötött "szülői érte-:

. "lkezletet"', tartott pályakezdő pedagógusai szüleinek. fiA fiatalok máskéAt

l~

állnak előttem, hogy barátságot kötöttem szüleikkel. Tess~k nézz~k

meg hol tan i t, hogyan tani -t, milyen az a munka, amelyik meg is tart-

ja embernek a saját gyerek~t ... Azt az izgalmat 5 hogy ~n az apukám,

anyukám előtt tanitok, - azt az örömöt, hogy eljöhettek ~s látták

gyermekük munkáját."

A segitség lehetősége az óralátogatásokon

A pályakezdő szakemb~rré válásában a nevelőtestületi szellem

mellett'rehdkivül nagy szerepe és fejlesztési lehetős~ge van az igaz,!

gató óralátogatásainak.

Mivel a pályakezdő pedagógusná.k a felelőssége, kötelességei,

tennivalói a tanórán semmivel sem kevesebbek, mint akkor, ha már

10-20-30 éve tanit~ ellenben pedagógiai-pszichol6giaiismeretei hiá­

nyosak és elvontak, pedagógiai készsége kialakulatlan, módszertani

kulturája szegényes, a tanulókkal való interakciókban bizonytalan; t~~

nitványainak, s neki magának egyaránt elsőrendU érdeke, hogy segitsé~ , "!

get kapjon. Seglthet a szakfelUgyelet, a szakmai munkaközöss,ég, kUlö-!

nösen szakmódszertani szempontból, de segitségadásuk éppen ezért kor~

látozott is, ~ ko~~átozza még azt az időbeli lehetőségükis. Ezért a~

igazgató segitség~dása nélkülözhetetle~.

Az igazgatói kinevezéssel együtt nyilván 'nem válik,senk{nek sa­

játjává az óra elemzésének tudása. Azt ug~anugy<~eg kell tanulnia az

'igazgatónak, ahogyan.megtanulták a szakfelügyelők~ a gyakorló iskola{

,vezető tanárok. Az elemző, szakszerü, tárgyszerU órabirálatot, amely

,nem fülbesuttogó, nem finomkodó, nem szubjektiv, hanem pedagógiai ku1r

turát, szakértelmet sugárzó. <

Az óralátogatások elhanyagolása a pályakezdők munkája iránti kö~

zönyről árulkodik. Márpedig a tani tási munka iránti közöny a nivótlan:n-g,

2Q

s igyatanulók alacsony szintü tanulásának egyik legf6bb okozója.

A tapasztalat szerint az igazgatókat óralátogatásaiknak célját

tek~ntve igy lehetne tipizálni: Van, aki

- Abból~ ~~lból látogat pályakezdőket szisztematikusan, hogy

megismery.e a látogatott nevelőt megismerj e, pedagógiai ké s z­

,sége,it, tudását,fejlessze, a nevelŐtestületi eljárásokat ösz-, (- .. -

$zeha'ngolja,a ,s.zinvonalas tan i tási-tanulási metódusok fej-

'lesztésé~ ·s~gitsé.

Csak '.abból a 'ééÍb61 látogat, hogy megismerje beosztott jainak

fehe'tsegét, ta ni tásistilusát', ,módszereit, ; a tanulókkal való

kapcsola tát ,:f eIké s zül tségét~

,- Csak abb6l acélból látogat, mer~ ez előirt feladata.

- Ritkán látogat, nem segitő szándékkal, inkább azért, hogy

rajtakapja eSétleges hibáin a pályakezdőt. . . .

,Ket-három óra meglátogatásával jószemü szakember képet alkothat a kez+-

dó'kollega lvagy nem ,kezdő/ munkájáról, felkészültségéről, de a fej­

j16dés hatékony seg-itségének elengedhetetlen feltétele az ennél gyako­

ribbés m6dszeres 6ralátogatás, a látottak elemző birálata; a látoga­

tások során a m6dszerek,'a pedagógiai készségek figyelemmel kisérése,

tudatositása '.

Apályakezdőknek erre nem csak szükségük van, de igénylik is,

persze ,csak ott ,ahol az igazgató látogatásai és órabirálata jóindulaj~'

tu segitó szándékról és hozzáértésr6l tanuskodik. Igy beszélnek erről

ci pályakezdők:

"- az igazgat6 igyekezett a munkánkat azzal segiteni, hogy elmondta aZ)'

6ra tapasztalatait, .. nem a szaktárgy terén - hanem szerkezetileg , pe-l

dagógiailag, könyveket ajánlott vagy éppen a kezqnkbe adta, hogy érde~

mes elolvasni. Az első látogatás után tudtam, hogy ez segitség a

2+

munkámban~ örülök is neki."

"Az igazgató tanácsai éppen arra vonatkoztak, amir'e a legna-·

gyobb szükségem van. A módszerek kiválasztására, az arányokra és

minda~ra~ amit én magam nagyon nehezen tudok lemérni. Nagyon jók vol-

tak az óra utáni megbeszélések. II

,f'Az igazgató bácsi birálatát tudtam legjobban hasznositani.

Szeretném~ ha töpbször látogatna, nem annyira, mint igazgató, hanem

mint'tanár, mert olyan hasznos, amit mond."

~em igaz az, hogyapályakezdéSk rettegnek az óralátogatástól,

zaklatásnak veszik ait, séSt, his~en eddig az~egyetem és a főiskola

gyakorló iskoláiban,ahhoz ~zoktak hozzá, hogyóráikon ott Ul a veze1

, téS tanár, aki minden megtartott óra után részletes, elemzéS, tanácsa-, , I

dó birálatot mond. Igénylik is az' óralátogatást és a jószándéku, ér-l

tó birálat segitségét.

I ~.~.tn, mint igazgató szeretném, ha a pályakezdéS pedagógus a . .'~ . . .

tantestület e~őttisbizonyi tani, tudna. <5 nem tud m9,gatól bizonyi ta-; , ;': . , '

, , ,

ni, ha'én nem adok lehetőséget neki arra, hogy bizonyitson .•• Tehát

'feladatomnak érzelIl, hogy ez sikerlllj,ön",. Hogy ez nem hiábavaló, az

-'is mutatja; hogy ezek, a pályakezdéS fiatalok, akik három éve vannak r' • , ..

, . .

itt, már 'három ~edagógiai pályázaton nyertek elséS ~s második dijat,

tartottak bemutat6tanitást és sokat $ nagyón sokat és lelkesen dol-, :," k ., ,rf

i .,:gozna t ••

Ha itt 'és most ezzel befejezódne e tanulmány" 'az a kép maradna

hogyaz.igazgat6k elséSrendü feladatuknak tekintik a szinvo-, . ,

nalas 'neVelő-oktató munkát, ez áll munkavégzésUk középpontjában, ezé~t . '" . .

;mindent,megteszn~k a saját és él beosztott nevelők pedagógiai, pszi<?hp-

16giaiés ~ltalános' kulturájuk emeléséért. Szerencséve vannak ilyen

igazga,tók, aZ eddig felhasznált idéze'teket,)tőlük~'"köicsönöztem. Szemb~

kell nézni azonban azzal, hogy!ók va~rtak kisebbségben. 2f

Tapasztalataink az igazgatókról

- A megk€rdezettiga!gatók közlil a pályakezd6 tanárok pedagógiai

felk~szülts~g€t tul elm€letinek, kev€snek, illetve hiányosnak tart-

ja 80 % .

. - Ezzel szemben beosztott pályakezd6 tanáraik az iskolavezetés

órabirálatából hasznositani tudo.tt

Eedag6giai téren sokat 28,9 %

keveset 28,2 %

semmít 42,8 %

-A' pályakez'dók pszich:9.~ó~&~.ai f~lkés.zql ts~g€t tul elméletinek,

kevésnek, ill~tve hiányosftak tartja az igazgatók 78 %~a.

- Azonb~n a ~ályakezdők az órabirálatból hasznositani tudtak a

pszichológia terén sokat 9,8 %

keveset 5,1 %

semmit 85,1. %

Az igazgat6k 61 i-a szerint a nevelési szituációk megOldásában,

57 % s~e~int a tanulási folyamat meg6zervez~sében szorulnak a legna-

gyobb segítségre a fiatal tanerők.

Mit tesznek hát, hogya pályakezdő diplomás tanárrá váljon;

~hogy a fiatal kolleg~ által tanitott 150-200 tanuló szinvonalas neve-l !

~lésben részesüljön?

213

Dralátogatások gyakorisága

az igazgató szerint

Ő maga

soha nem.~átogat 8 10 %

nem válaszol II

l-2 szer 93 48 '%

3-5 ször 36 19 %

rendszeresen 45 23 %

pályakezdő tanár szerint

igazgató vagy helyettese

sosem volt az óráján 46 11 %

1 ... 2 szer 106 24 %

3-5 ször 195 45 %

visszatérően 87 20 %

Mi lehet az oka ,hogy a 46 pá1yakezdót nem látogatták meg is­

kol~juk vezet6i?Tulisufolt lakótelepi iskolában tanitanak? Van, aki

igen, de v~n közöttük faluri, kisvárosban~ budapesti gimnáziurnbanta­

'nltó is .'.Nem volt még rá idő?"

Közülük l.'evet tanit

,',2,éve tanit 14

'3 eve t~nit 18

, A 46 .... ból '24 van lebból 8 fő 3 éve ·"tanit/, akinek sem igázgató, sem

'szakfe'lUg:yelő, de mégcsak egykollega sem ü! t be soha az órájára .

A 1=öbbiek közül, akiket látogattak, 71 'elmondta, J10gy volt

ugyan az óráján 'az. igazgatpja, de az 6rflb il;' ála.tból az eg világon sem'"

mit sem tlJ'dbtt hasznOsitani .

:'Mikor'óra ~tán'kij'öttünkaz:~sztáiyb6l"az igazga't6nó azt mondta: ah-!-. '

,hoz:képest~:ne~is<'~iolt, olyan.ros'sz. ,Ez volt az 6rabirálat. Dehogy mi~

,hez képest, 'azt ma sem :tudom'." .'

,"Az , elmult évben .Vólt az igazgat6 az 6r ámo n , de az 6rabirálattal ma

is adós~"

Az egyik igazgató elmondta, hogy látogatni nincs ugyan ideje,

de azért'lIminden tanévzáró értekezleten a pályakezdők munkájár61 rész­

letes elemzést ismertetünk. Ezt szeretnénk megva16sitanitovábbra is.~·

Egy másik "Elsősorban a szakmai mUrikaközösségi foglalkozásokon veszek

részt, megfigyelem az aktivitásukat."

Egy harmadik "Sok órát nem látogattam náluk, mert véleményem a követ-

kező: attól senki nem lesz okosabb, ha én elmondom neki, hogy ó mit

hibázott el, j ózan paraszt es'ze mindenkinek van. II

. Az egyik fóvárosi ál tal~nos iskolában, ahol az öt pályakezdő

közUl/2-3 éve tanitanak/ hármat még nem látogatott meg az iskolave­

~etés", négy á nevelési" problémákkal való kUzködésről mesél:

YA;.;nev'elési problémák nem nagyon találkoznak a tanári karral ... "

,'"'!.f!.'·törődést nem tartom senunilyennek. Senki nem kérdez, senkit nem ér ... . : ,~ :

'1· ,<{ekel~' figyelmen ki vUI h9-gynak."

>"Ugy éreztem, rosszul' csinálom, kell a kontroll, megkértem a volt fő~

i:skolai tanszékemm6dszertanosát, ki is jött, megnézte két órámat,

u,tána jól megbeszéltUk. Az iskola vezetősége huzta a száját •.. "

"Egészen más nevelési attitüdök vannak az iskolában, mindenki mást

tart fontosnak."

ts mit tart fontosnak az igazgató: fiA pályakezdőkkel nincs gondunk,

lelkesen éi jól dolgoznak, egynél adminisztrációs gondunk van, Kimon~ , I

dottan a.dminisztrativ tunyaság o Ennek ellenére, ha bemegyünk az órá-

'ját megnézni, az intelligens, értelmes nagyon jó óra, Hogy mi les~

vale?Megbeszéltük, hogy amennyiben igy fOlytatja munkáját, elválnak'

! ut jaink. "

Van tehát olyan igazgató /tipus/, aki nem látogat ugyan, de vé~

lemény t, itéletet mond a-tanár munkájáról, - különböző értesülései

alapján.

"Senki nem volt még bent az órámon. Honnan tudják, hogy én ho­

gyan dölgozom, hogya.n alkotnak véleményt, ha sehol senki. Tavaly még

-szabályos sértésnek vettem, idén már ... "

Van, aki alig-alig látogat, de akk01' az adminisztráci()s fegyf.:-

lern áll €rdekl6d€se k~z~ppontjában.

/Rosszindulatunak kellene lenni ahhoz, hogy 6sszehasOJllitsuk

ebben,: de nemcsak ebben az igazgatói interjuban az adminisztráció,

lel~ár,·seléjteié~,jegyz6könyv stb. €s a gyerek, nevel€s, tanitás

i:JpUSU 'kifejezések e'16fordulási arányát. Egyet€rtve azzal, hogy a ren'~

detlen,ügyvitét zavarja, rontja a lényegi munkát; azzal mégsem tudunk

egye:t:ét\t~n'i,amit'6S igazgató javasol:, hogyapedagógusképzésben ta-'.' ;' .t ," . ":" / . "., .

,'riit~anak'acimini sztrác 16s ismer:eteket I~/ $p,k\.,4-gazgatót 'csak aza szándék vezet, hogy 6· ismerje meg a pá~

!;. :;- ", ,": '

ly&kezd6~t""s,.enn~l' alig megy tovább •

. uA;,;t9-n6raitevék.enység J.egjobb megfigyelési területe, a napközi';'

~otthonf)Il\inka;t.i. ott minden neve16 a' házi feladaton keresztülmu;­

"ta"tja :~z,,6rán végzett munkáját." , '

,v;l~ls~.félévbensosem megyek órát látogatni, csak egy id6,.után kezdek : ;'" > •

~tánanézni,;h.ogymilyen is az a pedagógus. Az els6benyomásaimat sot . " !._ ,~ _ !, '\ 1 l

Sem,- s\zo~tamel~ondani,le $e Ulök velÚk beszélgetni az els6 16raláto-

gatásután ••• "

·Nem kétséges, hogy mindenvezet6nek meg 1<ell ismel?ni beosztott1

jait,. -:- siámos okból •. Az, hogy az igazga,tó óralátogatása pályakezd6

taná!'ainakmegism~résétis szolgálja,. természetes 'és s~Ukséges is. De ott, ~hol az6ralátogatások célji csupán erre szoritkozik, ott az i­

gazgat6 p.rtt61 ,a léhet6ségr6l mond le ~. amely lehet6sé'g csakis és'egye~

; dUl az igazgató 'számára adott és amely nélkül a tanulók szinvonalas

. nevel6munkája elképzelhetetlen.

Nevezetesen arról van szó, hogy miközben ~egit a kezdőknek a h$­

',lyes pedagógiai stilus kialaki tásában, / s mindabban, ami ezzel jár"! sci­

ját pedagógiai koncépci6ját terjeszti, er6siti, s az egész nevelő,,:,

2\6

;.

testület pedagógiai és morális egységét növeli. Amelyik igazgatónak

fontos a pályakezdők tanárrá nevelése, munkájuk segitése, az rendsze­

rint rendelkezik az eg~sz nevelőtestUletre kisug~rzó tudatos nevelési

koncepci6val is.' Jellemzően bizonyit ják ezt a pályakezdőkkel készi­

tett interjukia~~lyekb61 egyértelmüen kiderül, hogy azokban az isko­

lákban, ahol az igazgat6 rendszeresen, fejlesztő cél~attal látogatja,

őket és hasznosnak érzik az 6rabirálatot, ot.t a fiatal tanárok szin-, . , "

te, kivétel nélkUlbeszéltel< a pedagógiai vi tákr61, nevelési egys~gre -. '. " '.

va16,törekvés,r61és akpllégák segitő~észségérói iskolcii és magánjel-

problémá.kbiin egyaránt. - .

trről vall,' 83. iskc:)lában '145 pályake;zdó. Ez a 'pozitiv oldal az

-'ig~zga1=6k 43', %'~át, apályakezdőknek 33 t-át, érinti. /Sok közöttük él,

falusi iskola.~ ·d,e van város~, fóvárosi ál taláncs iskola és gimnázium I

is ezek kt;zött.1 i

-Csupán 5 olyan iskola van a mintánkban, ahol ugyan az igazgat~

látogatásai gyakoriak, de a nevelőtestületi egységethiányolj'ák a pá:... :: .:. .. ", " "

lyake~dók,,' a 'légkö,l:"t,' a kOllegákat-közÖnyösnek ' itélik. , ,

',Saj"átos egybéeséstálálhatÓ neg~tiv vonatkozásban is. Ahol az

" igazgat6'nemig~n látogat" 6rát ,illetve akinél látogat is" az' sem ér­

I zi kUlönösebb,haszn4t az6rabi~álatnak,ott a neve16testületiszobá-, ,

i'ban·p~dag~giai k'rd's~kr61'nem szoktak'beszélgetni, a pályakezd6k

. problé~áikkal egyedül maradnak. A nevelési egységretörekvésn6l csak i ~'tanulmányaik során hallottak ,valamit; nem is hisznek benrie. Ezekben r -; az isk6lákban a pályakezdők ~z iskolavezetés, a tapasztaltabb kolle-

: gák részéről nem éreznek érdeklődést, törődést sem munkájuk, sem sze"­

mélyük iránt. Ugy érzik, teljesen magukra vannak hagyva.

Mi lehet az oka annak, hogy a meglátogatott iskolák 57 %-ában,

: ami a mintában szerep16 pályakezdők 61 %-át érinti, a pályakezdő

tanárok segitése kevés, néha semmi, nevelési kérdésekről spontán be-

szélgetések, viták ritka jelenségek, a kollegák egymás munkája iránt

inkább közönyt, mint segit6kész érdeklődést mutathak. Jellemző példa

erre egy'fiatal vallomása:

'I ... Itt ugy é~zem, hogy elveszek,mert csak az önkontrollra vagyok

utalva s félek, hogy ez ~em elég~ A gyerekeknél bármilyen szidás ha­

tástalana ~n megpofozom! Nem veszek e16 pálcát vagy mit tudom én, de'

odas,ózok. Egyszer még azuj jam nyoma_ is megmaradt. A gyerekek méltá-\

:I1~olják'E?z az egyetlen hatásos~ A kollegák tudják,h'em csinálQk tit':' : : .

kot be:Lóle., Még ők is:csinálják, csak figyelmeztettek, vigyázzak ne-

hogy valaki' vis~zaUs'sön ••• It '

Az egy-kétezer tanulót, s ennek megfelelően lOO~120 vagy annál j.

több pedagóg'll:st elnyelő,mamutiskolák igazgatói ha tehetségben, mU­

veltségbe~~ pedagógiai kulturában, .vezetői erényekben mégoly gazdag~~

lennének is, - amiben sajno~ nem bizhatunk - akkor 'sem' lennének képe~ , !

sek megoldani sem a pályakezd6 pedagógusok nevelését, sem a tantestU~'

let pedagógiaieljárásainak összehangolását, - s igyatanulók szin­

;'vonalas ne~~lését, közösségalakitásának irányitását sem. Ezekben az

iskolákban 'sok esetben több épUletrészben folyik a tanitás, a pedagó~ . ,

'gusok a szünetekben, a lukas 6ráikon ne~ találkoznak,az iskolának a-

:zokkal a neve16ivel, akik nem az <5 épUletrészUkben tanitanak~' De m€g

:. azokban az iskolákban is, ahol a tani tás egy' nagy épületben történik 'i [

; la kollegák találkozásai a szUkséges mértékhez képest nagyon ritkák,

imert a tanári szoba viszonylag kicsi, nem jut" hely benne mindenkinek. I i

!A pedagógus a kabinetben, szertárban~ laborban stb. talál. helyet ma-

;gának, érthet6 módon el is kerüli a tanári szobát, hiszen az óraközi

:szün~tekben adódó 5-10 perc nyugalom nem képzelhet6 el egy olyan szo~ i

bában, ahol 100-150 ember rohan be és ki. Igy leginkább az azonos

2~

szakos tanárok találkoznak a szakmai munkaközösségek valamilyen szer-

tárában. Ez ugyan a szaktárgy szempontjából hasznos, de az azonos

szaktárgyat tanit6k nyilvánvalóan más-más osztályban tanitanak. Tehát

egy adott osztályt nevelő tanárok nap mint nap, nem tudják ilyen fel­

tételek között egymással kicserélni véleményeiket, megbeszélni neve­

lési problémáikat. Amikor mégis sor kerül az egy-egy osztályt nevelÓk

találkozására nevelési értekezleten vagy o.szt:ályoz6 konferencián, ad­

digra az egyestanul6val, egyes osztállyaI adóciott öröm vagy probléma

,1nár elhanyványul t· vagy ellenkezőleg =. más minő'ségUvé vál t ,felhalmozó­

'dott.

'Találkoztunk olyan nevelőt.estülett~l is, ahol a 100 főből álló

testület 70 tagja 30 éven aluli, töbhé kevésbé pályakezdő. A fentiek~ ..

hez még képzeljük hozzá, hogya felső tagozatos osztályoknak nincs sa­

, ját os ztálytermük , a kabinetrendszer ürügyén, de valójában a teremhi...,

ány miatt állandóan óráról-órára vándorolnak. Ennek az otthontalanság­

nak a 'nevelési,hátrányaival most nincs mód foglalkozni, csupán gondo~­

junk arra, hogy ha az osztályf6nöktalálkozni akar az osztályával

egy-egy szünetben vagy az igazgató valamelyik tanárával, akkor a zsu­

folt folyosón táskákkalvándorló gyerekek tömegén át keresgélhetik l

'egymást mig be nem csöngetnek az órára. Hosszan lehetne még soroIri a tulméretezett iskolák nehézségeit, de ennyi is elég ahhoz, hogy be­

lássuk azt; bizo'nyos tanulólétszámot meghaladó mamut iskolák igazga­

tóinak nevelési kérdésekkel való'érdemi foglalkozása sziszifuszi munka.

De a többi, az emberi-gyermeki közösség léptékü iskolák nagyobb

részében is megoldatlan gondot jelent a nevelői stilusnak, beilleszke-

dési min6ségnek irányitása, segitése, figyelemmel kisérése, pedig ez

a nevelés egyik ala~vető feliételeként jelentkezik.

Ritkábbah e16fo~duló okt hogy az igazgató saját jövendó Inem

iskolai/ karrierj~nek szolgálatába állit ja igazgatói tev~kenységét, s

a lakóterUleten levő minden kinálkozó alk,alommal amely nevét ismeI't-

t~ teheti, ~lni akar, alárendelve ezeknek az iskola §rdekeit.

Gyakoribb ok, hogy az igazgató nem rendelkezik azzal a pedagó-

giai kulturával, általános müvelts~ggel, amelyek birtokában k~pes len­

ne a szakszerU ó~abirálatokra, nevelőtestületi közösséget alakitó be~

sz~lget6sekre, az eg~sz iantestül~tneve16munkájának szinvonalas ~s

c~lszerü irányitására. Ez~rt ,az apró, mihd~rinapi feladatokbadugva

fejét, lemond csak azóáltalaellátható leglényegesebb feladatról. " ,

Ezért van az, h6gy Bzámo~iskolában a szinvonalas nevelő~tani­

tó munka a tanári testület ~eghonosodott ~rtékrendjében nem kö~éppon~

ti kérd€s, nem az elsó helyet foglalja el, amiből azt a'következtet~~t

kell levonni, hogy nem jó az iskola légköre, tehát nem jó a vezetés.

Az igazgatók és a közvetlen irányitás

Budapest Főváros ker. Tanácsa

\ MUve16dés- Egészségügy Sportosztál~

.. e. '.Gimnázium •••• SZB titkár

Kedves Kollega!

Tiszteletre mélt6 önöktól, hogy vezet6jük munkáját 'elismerik,

j€s a csökkentettjut~lomösszeg felemeléséé~t sz~lrtak.,

Vezetőjük tev€kenység€t, mi is elismerjUk, a~onban a h~ngneme

min6sithetetlen volt, melyet Osztályunk iliet~kes Ugyintézőj€vel meg-'

! engedett magának. • .. A csökkentett jutalom összeg€n nem változtatunk!.

'Budapest, 1985~ junius 3~

3p

X osztályvezető

Ez a gimnázium a főváros egyik legkitünőbb szellemü középisko-

lája, nevelési és oktatási eredm~nyei egyaránt kimagaslóak, vezet6-

jé, mondhatni~ az ideális igazgató típusát testesíti meg müveltségben,

,pedagógiai kulturában,vezetői ~s emberi kvalításaiban.

Az id€zett lev~lb61 azonban kitUnik, hogy nem mindig ért min­

denben e~yet irányit ó ~s kinevező hatóságának dolgozóival, s ezt ki

is meri mondani. Mi az irányadó abban, hogy egy igazgató jutalomban,

elismer€sben vagy annak megvonásábanr~szesül: iskolája neveIőmunká­

j ának rninős€'ge. vagy .~ helyi intézked~sek megj egyzés nélküli végrehaj~­

tása? i fent ádézettlevél azé~t árdemel itt kiemeit helyet, mert

nem elszigé'tel t szem~€letet takar.'

A területileg illet€kes Tanács ... azaz a kinevező hatóság ~ az

iskolaigazgatóval szemben támasztott elvárásainak sorában - ál t'alá­

ban~ első helyet foglalja el az~ hogy az iskolával ne legyenek kife~ "

lé látható gondok, az iskola felett k8zvetlenUl álló szervek nap mint

nap utasitásainaké~ kérésein~k a vezető tegyen eleget.

'Az iskola t~nulóinak ~saz~gés2 oktatásUgynek müvelt, pedagó­

giai kulturávalrendel~ez6,:gdndolkod6, kreativ szellemü vezetőre

van sz:Uksége, akinek tev~kenységebenmindig a tanuló ércÍekei szere­

pelnek'első helyen. . ' ,

Az e1s6 elvárás megtestesit6jébenaz együttmüköctési készség és

a komformizmusra való hájl~m dominál, a másikban a gyer,ekcentrikus

kreativitás.

A kinevez6 hatóság az igazgatói kinevez€sn€l elvben mindkétfaj~

ta tulajdonság együttest elvárja, de tudjuk, hogy az igazgatók gya­

korlati munkájában a tanácsi dolgozók m€gis az els6nek emlitettet €r~

t€kelik, s azt a legritkább esetben nézik, hogy milyen m€rtékben van

jelen egy-egy iskolában agyerekcentrikus kreativ s~elleme.

Az igazsághoz hozzátartozik ~s ez~rt el kell mondani, hogya

meglátogatott 16 megye közül ,volt egy, ahol minden igazgatónak, aki­

vel találkoztunk, a pedag6giai kulturája iskolavezetési stilusa ki­

fejezetten 8zinvonalasvolt, s ~zt a pályakezd6ikkel készitett inter­

juk is igazolták. Feltételezhet6, hogyamegyének olyan vezet6i van­

nak, akik~ek az iskolák tartalmi munkája a fontos, s igy az igazga­

tók kiválasztásában, a t6lük való eivárásokban a pedagógiai szinvo­

nal, aneveléscentrikus tevékenység dominál.

Kib6l lehet végülis igazgató? Csakis abból a peda'g6gusb6l , akit'

az iskola felettes vezetői ismernek. Leszámitva azt a nem gyakori es~­

tet, hogy valakit összeköttetései révén emelnek ki, két u~ja van'an­

nak, hogyatanárból igazgató lehessen.

l. Az igazgató a káderfejlesztési tervben számításba veszi azt a ped~­

g6gust, akivel jól tud együttmüködni, aki hatékonyan támogatja tö;

rekvéseit, az illetékes'Tanács tudomására hozva javaslatát.

2. Valaki kitUnik mint uttöre; vagy KISZ vezet6 vagy egy~b mozgalmi

munk~ban.

/AzQk a tehetséges tanárok, akikre cl kiemelked6en igényes és

ambiciózus szakmai munka a jellemz6, a gyakorlatban ritkán kerülnek

a fenti két 6sbportba, s~aktudományos orientáltságuk más utak~a tere~

'li 6ket; szakfelUgyelet,'tankönyvirá~, stb./

Ez a kiválasztási m6d, - hanem is ideális ~. Jn,ert nem mindig a

;legmegfele16bb személyt találja meg az igazgatói posztra, - mégis biz­

tositja, hogy egy-egy tantestület tagjai közÜl általában a tehets~ge~

sebbek, a vezet~Sre alkalmasabbak valamelyik~b6l váljon vezet6. Na~y

többségUk potenciálisan alkalmas egy jó iskolaigazgató szerep~nek be­

töltés~re.

Hogy valóban jó igazgató lesz vagy sem, hogy adottságai, belső

: lehetős€gei milyen megnyilvánulásokban realizálódnak, milyen vezetői

~'stilusban szilárdulnak meg, abban megh~tározó szerepet töltenek be az

: 6t külö~böző irányokból érő elvárások ereje, sulya, divergenciája.

A nevelőmunka elvárásainak egy részéről esett már szó. Arról még

nem, hogy a j~ né~előmunkának tárgyi feltételei is vannak: az iskola­

; épület állaga, ·tornaterem, sportudvar, ebédlő, szertárak, laborok,di­

daktikai seg~deszközök, stb. léte vagy hiánya; az iskola anyagi ell á­

tottsága •• 8 egy kicsit ide tartozik még az iskola dolgozóinak bérszin­

:vonala is. Ezek a feltételek iskolánként különbözőek, hogy milyenek,

a~ nagyrészt az igazgató vezetői, szervezőtehetség~n, ügyességén -

.ügyeskedésén, a felettes /tanácsi/ hatóságnál való elismerts~gén mu­

lik. Természete~en ez utóbbitól függ az igazgató bére, jutalmazásának

mértéke is.

·Annak az igazgatónak /nevelőtestületnek, iskolának/ van szeren­

cséje, aki a különböző irányokból és különböző szintekről érkező elváT

rások viszonylagos összhangjával találkOzik, akinek nap mint n,ap nem

kell megütközni, manipulálni, kijátszani és lavirozni a hiv'a'talosan

dekla~ált és a valóságban dijazott,- megkivánt elvárások k~zött.

Ilyen szerencsés helyzetü igazgató és iskola nagyon ritka.

- Marad az, hogy vagy nagy tehetséggel, majdhogy zsenialitással mani­

pulál az igazgatÓ'a deklarált és a csak rövid távon sikert hozó, de

dijazott elvá~ások k6zött,

- vagy csak a dek1.aráltés helyes elvekhez tartja magát és előbb utóbb

elvérzik,

- vagy szellemi tunyaságból, szervilizmusból mindig az elvárt napi fela­

da:tok megoldásán buzgolkodik, bevallatlanul vállalva az iskola neve­

lő-oktató munkájának szinvonaltalanságát, /Igy válhat egy tehetséges

3~

fiatal pály~kezdőből 10-20 ~v mulva a tehet~~ges fiatal diplomás ki­

bontakozását gátló rossz igazgatóI.

Aki volt már iskolaigazgató, az ismeri a k~pletet, aki nem volt,

annak kedvéért néhány példa:

- Az egyik uj lakótelepi nagy iskola igazgatója-tanévkezdéskor felada~ .i"

tul kc?-pta, ,hogy az épület minden' helyiségéről azonnal ké szitsen alap-

rajzot.

Konfliktus: A tanávkezdéskor rajzoljon "agyanevelőmunkát, a2.

iskola él~tét szervezze~

-,Sok belyen gyakori kérés: ~ tanuiók különböző ünnepség~ken adjanak

müsort- tanitási idő alatt.

Konfliktus: tanuljunk, vagy szerepeljünk?

~ N~gy a vesz'lyeztetett tanulók s~áma, sok esetben azonnali intézet~

elhelyezésre lenne szükség. Intézeti elhelyezésre nincs mód, ne zak­

lassák folyton a Tanács gyámügyisét.

Konfliktui: az alkoholista, iüllött papa vagy az iskola erősza­

koskodjon?

- A Népfront kijelölte az iskolát, vállaljon védnökséget az egyik kö,.

zeli park tisztasága felett.

Konfliktus: A 'tanár néni készüljön délután a másnapi óráira vagy

eldobál t' sö'rös Uvegeket szedjen osztályával?

Ebben a témakörben hadd idézzem az egyik~udapesti lakótelepi

iskola igazgatójának szavait:

"Nem tudunk takaritónőt felvenni, mert nind~ státusz, nincs rá pénz.

Tehát gyakran a gyerekek strázsálnak óra'helyett a kapuban. Ut törő

Ugyelet is ugyanigy van, tanitási órán is. A kapuügyelet intézményes±-

tett rendszer. Ha megengedném magamnak azt a luxust, teljes erőmmel

tiltakoznék az ellen, amit felettes fórumok előirnak, megadnak

3tt

meghatároznak, hogy szorgalmi időben elvigyék a gyerekeke t társadal­

mi munkára. Gereblyézni, ásni, szemetet szedni, a várost tisztába

tenni, dekorálni, közterületet takaritani. Akkor természetesen a gye­

rek nem tanul, a pedagógus nem tanit. Nincs megtartva az óra, de ez

'ellen apelláta nincs, mert ha szól az ember, akkor ő és az iskolája

a rebellis! 90 gyer'ekünket egy adott vállala t el vi tte takaritani,

voltak hiva,talos munkások is, akik a gyer,ekeinknek kiadták a szer­

számokat, de 6k maguk nem dolgoztak, nézték agyerekeket . A vezető­

jU~ aláiratott a gyerekekkel egy listát, hogy részt vett~k a baleset-

védeimi oktatásban, majd papirost61 eltünt. Baleseti oktatás nem volt,

've zetó nem volt, a gyerekek hol do'lgo ztak" hol rendetlenkedtek • Ezen

kivül vannak rends.zeres kampányok,. hol papirt gyűjitenek,. hol rongyot,

hol vasat. Ez ugy 'történik, hogy hatalmas kontenert kis:z·állit a MtH.

A gyerekek házról házra járnak.

Amit ezzel kiprovokálunk az balesetveszélyes, egészségtelen, sőt én

a kiskoruak ,ellen könnyen elkövethető ves zélyeztetettségnek tartom.

A konténert odaszá11i tották, szereztUnk egy, fürdős,zohai mérl,eg.e·t, a

tanár reggel 1/2 7 -re bejött, 3/4 8-ig mérték a pd1p>irt" u;támra~ mentek

a:z órára,. Természetesen az iskola környéke nagy te·rrtlleten s'zcemetelő­

dött, ehhez hozzájárult, hogya környék munkásszál16~ környékér6~,

amelyek arnugyis koszosak, azt ma.ndták, hogy a:zt is a gyerekek csinál­

ták. Ezek után nemcsak a papirgyUjtés szemetjét, ha.nem, a munká,s·g;zál-

16k kaszát is a gyerekek takaritották, mert a I<öJÁL elrehdelte."

A példákat hosszasan lehetne még sorolni.

De a l€nyeg egyszerUen az, hogy az iskola nevel6-oktató munká­

jának az érdeke és a helyi szervek rövid távu intézkedéseinek napi ér­

dekei sok esetben nem egyeznek meg, sőt, esetenként ellentétesek.

3~

Jogosan megkérdezhető, hogya helyi tanácsok illetékes osztá­

lyának dolgozói rendelkeznek-e olyan iskolapolitikai áttekintéssel,

pedagógiai szakértelemmel, hogy az oktatásügy érdekeinek megfelelöen

hozzák meg intézkedéseiket, irányitsák a hozzájuk tartozó általános

iskolákat és gimnáziumokat. Avagy talán a helyi tanács vb őket sem

mindig azért "dijazza", ami a deklarált oktatáspolitikai koncepciók­

kal megegyezik.

Nemegyszer fel is vetődik az a kérdés, hogy alkalmasak-e a he­

lyi tanácsok az iskolák pedagógiai irányitására. Nem lenne-e célsze­

rÜhh, ha egy szük, lokális érdekekt61 némileg független, kompetens

testület irányitaná az iskolák müködését.

Egy ujonnan kinevezett igazgatónak' nem egyszerUen sok a munká­

ja, de nagyon sokrétü is. Számos olyan tipusu feladatot kell elsajá~

titania, aminek a pedagógu~ szakmához semmiféle közvetlen köze nincs,

amilyen feladatokkal képzése, beosztott tanári munkája során nem ta~

. lálkozott. t::ppen ezért rendkivül nehéz megtalálnia azt az egyensulyt,

amelynek révén szert téve a vezetés által megkivánt ismeretekre, meg

tudja 6rizni pedagógus énjét. Méghozzá ugy, hogy'a mindennapok szer~

teágazó és bonyolult feladatai között tevékenységében az irányt és a

mércét a tanulók nevelésének érdekei szabják meg.

Ha szilárd meggyőződéssel tart ki e mellett, ha nem 1ja fel

pedagógiai elveit, hanem növeli pedagógiai, pszichológiai kulturáját,

akkor saját belső igényéből is megtanulja a taná~i testület nevel6-

munkájának irányitását, összehangolását, pedagógiai koncepciójának

elfogadtatását.

Ha ... a felső és a középszintek elvárásai is megegyeznének.

De a fentiek megvalósitása nem egyszerU a mégoly kitünő kvalitásu i­

gazgatónak sem. Hiszen a mindennapos ütközései, vitái nem a Miniszter'reJ

3~

vannak és nem is az ismeri vagy marasztalja el munkáját. Elismerést,

elmarasztalást, fizetésemelést, jutalmat a maga és iskolája számára

a helyi szervekt61 kapja.

Az a gimnáziumi igazgató, aki a Fővárosi Tanács logikus intéz­

kedéséfi"ez tartotta magcÍt, a kerületi tanácséval f3zemben, csökkentett

jutalom6sszegre itéltetett.

Miután a Minisztérium intézkedett az adminisztrációs terh~k

?~ökkentése ügyében, több igazgató elmondta, hogy náluk minden maradt

.'arégiben; a sokszáz felesleges, d.e kötelező kimutatás, jelentés, a

';tantárgyfelosztás többszöri változata, stb. Nem véletlen, hogy vannak

_ adminisztráció centrikus igazgatók: " •.. ne~rncsak a jegyek árusitásában

v,esz részt a fiatal kollega, nagyon szép ügyeleti kimutatás·t készi­

tett, maximálisan jó róla a véleményem."

Az elvárások közötti ellentmondások és a sok munka növeli a pá-

lyakezdőkkel való foglalkozás terén is az elháritó mechanizmusokat.

Nemcsak a lakótel~pi nagy iskolákban, amir6l azt mondják a fiatal kol­

legák: "ez egy gyár , itt nem lehet nevelni II, hane'ffi másutt is. A pálya­

kezdő nevelését majd megoldja 'az idősebb patronáló tanár kollega, a

szakmai munkaközösség. Van igazgató, aki.még elméletet is gyárt hoz~

zá; " •.. nem teszek különbségetkezdo és tapasztalt kollega között,

nekem minden beosztottam egyforma.".

Van igazgató, aki az interju elso kérdésé.re elmondta, hogy ami­

kor 6 végzett, nem tanitottak pszichológiát, azzal azóta 'sem volt i-

deje foglalkozni, igy nem is tud válaszolni arra, hogy milyen a pálya-

kezdők pszichológiai felkészültsége.

Olyanok is vannak, akik a pályakezdőkről való ismereteiket sü-

rü ködbe burkolják, mint a következő gimnáziumi igazgató:

"Az én válaszom a.z, hogy esete válogatja ... Titokban ugy érzem, - nem

~7

tudom, csak ugy érzem,globálisan nem lehet mondani, hogy jól vagy

kev~sbé jól vannak felkészitve. Amit mondok most magánemberk~nt te­

szem, a problémát felgöngyöliteni ott kezdeném, hogy az egyetemek és

főiskolák gyengébb anyaggal gazdálkodnak. Ez kulcsprobléma már böl­

csődében, 6vodákban is ..• "

Befejez~sülel kell mondani, hogya kutatási terv készitésekor

nem gondoltunk arra, hogy valamilyen módon is ki kell térnünk az i8-

kolairányitás kérdésére, ez nem is szerepelt a kutatási hipotézisek­

ben. Talán sejtettem, hogy az irányitás kérdése nem kerülhető meg,

hiszen több mint két évtizedig tanitottam általános iskolában és gim­

náziumban~ tanári tapasztalatai csak befolyásolják a kutatót, akár a-

. karja, akár nem.

Az iskolákban tapasztaltak összegez~se, az interjuk olvasása,

. elemzése során azonban elkerülhetetlenné vált, - mert nem akartunk

igazságtalanok lenni az igazgatók megitélésében - hog~ azoknak a fel­

tételrendsiereknek a következményeire, amelyekben az iskolák müködnek,

vessünk néhány pillantást. Igy voltunk kénytelenek eljutni a pályakez­

dőktől az igazgat6kon át az irányitásig.

Tanulságként mindenek előtt levonhatjuk, hogy az iskolától, az

iskola igazgat6jától is csak annak az elvárásnak megvalósitásában biz­

hatunk, amit érzékelhetően számonkérnek tőle. Amig számo·s fenntartó

tanácsi apparátus szemléletében az iskola valamiféle általános~n ki­

segitő szolgáltat6ház, s annak is kezelik, utasitásaikkal, intézkedé-

8eikkel, a müködés milyenségének jutalmazásában és elmarasztalásában,

addig a pályakezdők helyzetében sem lehet számottevő változást remél­

ni.

Itt sajnos az az alapvető probléma, hogya helyi tanácsok osztá·­

lyaira inkább a hivatalnoki, mint a pedagógiai szemlélet a jellemző,

de ez val6szinUleg a strukturából adódik. Ebben az irányitásban erő-

sen megk'rd6jelezhet6 a kompetencia k~rd~se. Nemegyszer merev p~nzli-

gyi szabályokkal kontrakariroznak pedagógiai elveket. Vagy talán a

minden 6sszel ellen6rz'sre bekUldött tantárgyfelosztási tervezetet

átn'zik~e.egyszer is pedag6giai vonatkozásban ~s nemcsak p~nzngyi

"s zempontból.

Fontos lenne, hogy a központi elvi ál lás fogLal á.soka t" miniszteri

utasi tá"soka t, f6város!i;,'"t 'magyei s.zintU ha tá.ro za toka ta helyi tanác sok

ismaguké'lá '.tenn~k s neho'znák olyan lehet~tlen helyzetbe az iskoláJ< .

igazgat6it, ... hogy fels6bb utasitásokkal' meg neme'gyez6 feladatokat kell'"

, jenvégrehaj ta'tniuk iskolájuk dolgo ~6i val. .'. ,"

Ugyanezért tisz.tázni kellene a· középszintU v;e~zéet6kRéJ. azisko-- ~ .... "

lák els6d1eges runkci6i t., s az iSkolairányitás feladatkörét.

Az igazgatók kiválasztásában és müköd~sük sorándönt6hangsulyt . ,

kellene helye,zniarra, hogy pedagógiai kulturá] uk' emberi kapcso1atuk

és empátiás készségük magas szinvonalu legyen.

Az iskoláktól való elvárá~okban - .. nemc·sa,k deklarálva -e,J,;,s6hS1 ''- '

lyet kapjona'ne'vel6--oktat'6 munl<a, ez álljonels'6 h"ely:ena:zis*olai-;

.. gazgat6k megitélésében' is o

: Az ig~zgatqk szerint a pályakezd6 tanárok felkészül tség:e:

I

~ alapos

: tul elméleti, nein megfelel'6 , kev~ s, h~ányo s

DszicholQg~.ai

22 % 20'%,

78 % 80 %

3~

Az igazgatók szerint a k6vetkez6 ismeretekre szorulnak leginkább a

pályakezdő tanárok:

pszichológiai ismeretekre

pedagógiai ismeretekre

szakmódszertani ismeretekre

poJ.itikai, világnézeti

egyéb ismeretek

Az igazgatók szerint a mUnkavégzés során a következól<:ben, __ ...;..;..;....,.;;..;..;.....,.;;;.;;,

~itségre leginkább a pá~yakezQ6k:

l. nevelési szituációk megoLdása

2. tanulási folyamat megszervezése

3. szU16kkel való kapcsolattartás

4. adminisztrációs munka

5. fegyelmezés

6. egyéb területek

I

Az igazgató a pályakezd6k beválását a következ6kben tudja segiteni: 1

egyéni beszé'lgetések:

óralátogatások :'

kijelölt patronáló kollega:

segiti a szakmai munkaköz6sség:

hospitálási lehet6ség biztositása:

'egyéb:

76 %

71 %

51 %

40 %'

26 %

33 %

Az igazga".tÖk a pedagógusképzéstől a következőket várják:

l. az iskolai élet gyakorlatában jobban

felhasználható ismereteket,

2. a pedagógiai képzés magasabb

szinvonalát

3. alaposabb és felhasználhatóbb

pszichológiai képzést

4. a mozgalmi, közéleti tevékenységre

való felkészülést

5. pályaalkalmassági vizsgálatOt

6. önismereti képesség fejlesztését

7. egyéb képességeket, készségeket

Az igazgatóknak a következő területen van gondjuk a pályakezd6kkel:

neveldi tapasztalatlanságból fakadó

hiányos képzésükb6l fakadó

bérezéssel kapcsolatos

lakásproblémák megoldatlansága

nehezen viselik a terhelést

beilleszkedési gon~ok

pályaelhagyás

egyéb problémákról beszélt

4iL l

'Y

Joseph Adelson: A tanár mint modell, :: Pedagógiai szociálpszichológia.

=: Gondolat 1976.

Az általános iskolai nevel~s ~s oktatás terve OPI 1981.

Benk6 Loránd: Fels60ktatásunk probl~mái. ~ Felsőoktatási Szemle

1978/12.

Betr'énd T • Iván: Felsőoktatásunk problémái. ::: Fels6oktatásiSzemle,~

1978/12.

Falus Iván: A tanári hatékonyságr61 és taná:rképzésrőlo :: Pedagógi~,i

Szemle, 1972/124>

Galicza János: A nkUlönösség fl a nevelésben e :: Magyar!?edagó~i.a~.

1979/3.

Gazsó Ferenc -' Pataki Ferenc: Elvek és javaslatok a közoktatás fej",,:

lesztéséhez. ::: Szociológia, 1980/2.

A gimnáziumi oktatás és nevelés, terve TK. 1978.

Javaslat a közoktatás fejlesitésére. ::: K5znev~léB 1983/280

Kériné 86s Julia: Tanárok élete'és munkája. Akadémia· Kiad'ó 1969$

Ladányi Andor: A tanárképzés továbbfejlesztése: problémák;

feladatok. ::: Feis60ktatási Szemle»1980/7-8q

Mák Mihály: Mit vár az iskola a pályakezdő pedagógust61? =

Fels6oktatási'Szemle 1977/70

Mezei Gyula: A közoktatáspolitikai és az iskolai munka gyakorlata.

Akadémiai Kiadó 19820

Mihály Ottó: A személyiség fej16désének- fejlesztésének szocialista

perspektivái és a köznevelés irányitás szemlélete~ Kutatások.

Az OM Vezet6képz6 és Továbbképz6 I. Bp. 1980.

MSZMP KB 1982. április 7-i állásfoglalása. Kossuth Kk. 1982.

Óvári Agnes: A tanárképzés óratervi problémái. = Magyar Pedagógia

1980/1.

6vári Agnes: Hogyan lehet a pedag6guspályán ~rvfnyeslilni?

Köznevelés. 1977/42.

Petrikás Árpád - Vecsey Beatrix: Tanárképzfs, hivatásra nevelés és

az iskolai munka korszerüsitfse. = Magyar Pedagógia 1978/3-4.

Rendtartás az általános iskolák számára TK. J983.

Rendtartás a gimnáziumok számára

D.G. Ryans: Tanári magatartásformák és tulajdonságok vizsgálata.

, Nevel~sl€lektan II. Szöveggyüjtemény

A taná~i hivatásra nevelés. OFNM Tudományegyetemi Szekc~ója által

a KLTE-ti 1975. nov.11-12~~n tartott Országos Nevel~si Kon­

ferencia anyaga. FPK. 1977 •

. Ungá.rné Komoly Judit: A pedagógus személyisége. = Fejlődéslélektan

és pedagógiai pszichológia. Kossuth 1977-78.

Várhegyi György: A tu1m~retezett és tulzsufolt iskolák = Hiány és

feszültség az általános iskolában or 1985 8-60'p.

Zibolen Endre: Nevelésképzésünk jövője. = Magyar Pedagógia

1975/4

Zibolen Endre: 'Korszerü iskola és a pedagógushivatás. Pedagógiai

Szemle 1978/2.

~3