okm 2013-2015. · 2016-12-05 · az intézmény eredményei az eddigi kompetenciamérésekben az...

KLIK Baktalórántházai Tankerülete

Ófehértói Általános Iskola 144005

4558 Ófehértó Úttörő utca 6-8.

Tel: 42/554-058

E-mail: [email protected]

OM: 033552

________________________________________________________

OKM 2013-2015.

Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek

trendvizsgálata az Ófehértói Általános Iskolában

2013 és 2015 között

2016. május

Bevezetés

Az évente megrendezett Országos Kompetenciamérésen az általános iskolákban minden

intézmény 6. és 8. évfolyamos diákja részt vesz. A központi feldolgozásból kapott eredményeik

alapján készülnek a Fenntartói, Intézményi és Telephelyi jelentések (FIT-jelentések). Ezek

felhasználásával végeztük el intézményünk méréssel kapcsolatos hároméves trendvizsgálatát.

Minden évben február végén hozzák nyilvánosságra az előző év májusában megírt, és az Oktatási

Hivatal által központilag értékelt matematika és szövegértési tesztek eredményeit. A mérés 2001

őszén kezdődött, 2008 tavasza óta a hatodik, nyolcadik és tízedik évfolyamokon teljes körűvé

vált. Jelentősége abban is megnyilvánul, hogy a Nemzeti Köznevelési Törvény is rendelkezik a

mérés kötelező voltáról az adott évfolyamokon. A 6. és 8. évfolyamok kompetenciamérési

feladatlapjai azt mérik, hogy a diákok milyen szinten képesek anyanyelvi, elsősorban szövegértési

képességeiket, illetve matematikai eszköztudásukat hétköznapi problémák megoldására

alkalmazni.

A szövegértési tesztben többféle szöveg szerepel, amelyekhez 5-8 kérdés tartozik. A

kérdések azt vizsgálják, hogy megértette-e a diák a szöveg tartalmát, vissza tudja-e keresni a

szövegben található információkat, képes-e a szövegben található összefüggések felismerésére,

tudja-e értelmezni a szöveget.

A matematikai eszköztudás területén pedig a kitűzött feladatok valamilyen életszerű

szituációban megjelenő probléma megoldását (ehhez a hétköznapi problémát le kell „fordítani” a

matematika nyelvére), és a megoldás kommunikálását kérik a tanulóktól a matematika különböző

területeit (geometria, mértékegységek, valószínűség) érintve. A megoldás kommunikálása azt

jelenti, hogy indokolni kell a megoldást, bizonyítani annak helyességét. A központi jelentések, az

abból készített elemzések segíthetik az iskolákat abban, hogy a két felmért területen objektív

képet kapjanak a tanulók teljesítményéről, megismerjék erősségeiket és gyengeségeiket,

tájékoztatót adjanak a fenntartó számára.

A diákok a méréssel kapcsolatosan kapnak egy Tanulói kérdőívet, amelyet önkéntes

alapon szüleik segítségével kitölthetnek. Az ebből származó háttéradatokból a tanulók családi

háttér indexét tudják meghatározni. Amennyiben az adott iskola adott évfolyamán a gyerekek

legalább kétharmada és legalább 10 fő kitöltötte ezt a kérdőívet, akkor az osztály/évfolyam

átlagos családi háttér indexe megbízhatóan becsülhető. Ennek birtokában a központi elemzésben

elvégeznek egy statisztikai vizsgálatot (lineáris regresszió), amely megad minden iskola minden

vizsgált évfolyamára egy várt teljesítményt a diákok átlagos szociális-kulturális hátterének

függvényében. Amennyiben az iskola tényleges teljesítménye jobb a vártnál, akkor pozitív a

hozzáadott pedagógiai érték (HPÉ), amennyiben a teljesítmény gyengébb az elvártnál, akkor

negatív a HPÉ.

I. Helyzetelemzés

Az Ófehértói Általános Iskolára vonatkozó fontosabb statisztikai adatok a 2012., 2013. 2014.

és a 2015. évi októberi statisztikai adatszolgáltatás alapján

Tanulói

létszám

Hátrányos

helyzetű

Halmozottan

hátrányos

helyzetű

Beilleszkedési,

tanulási,

magatartási

nehézséggel

küzdő

Sajátos

nevelési

igényű

2011 249 203 114 35 9

2012 228 176 110 41 11

2013 225 184 105 42 8

2014 181 143 87 28 8

2015 166 16⃰ 79 18 13

Megjegyzés:⃰ 2015-ben 16 szülő kérelmezte a hátrányos helyzet megállapítását a jegyzőtől

Iskolánkban folyamatosan magas a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók aránya. A táblázatból is látszik, hogy a tanulólétszám csökkenése ellenére a

százalékos arány megmarad. Az elmúlt években folyamatosan csökkent a gyerekek létszáma a

születések csökkenése és az iskolából való elvándorlás miatt. A hátrányos helyzet, a

különleges bánásmódot igénylő tanulók számának növekedése sok probléma forrása. A

gyerekek számára egyre kevésbé érték a tudás és a tanulás, nincs megfelelő motiváló erő

számukra. Nevelőtestületünk ebben látja leginkább a tanulói teljesítmények romlásának

legfőbb okát. Sok erőfeszítést tettünk a gyerekek megtartása érdekében. Az elmúlt tanévben

már nem iratkozott át másik intézménybe tanulónk, viszont vannak szülők, akik úgy

döntenek, hogy nem íratják be lakóhelyükön gyermekiket az első osztályba.

A szülők körében magas a munkanélküliség az iskolázottság hiánya miatt, többnyire

idénymunkákból, segélyekből élnek. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szülei közül

csak nagyon kevesen tarják rendszeresen a kapcsolatot az intézménnyel, és működnek együtt

gyermekeik fejlődése, nevelése-oktatása érdekében. Ennek javítására kapcsolódtunk be

pályázatokba is az elmúlt tanévekben a szülői kapcsolattartás erősítésével a TÁMOP 3.1.4. B

Köznevelés az iskolában elnevezésű pályázat keretein belül próbálkoztunk. A szülői

értekezletek gyakoriságát növeltük, minden hónap utolsó keddjén fogadóórát tarunk, az

osztályvezetők és az osztályfőnökök igyekeznek a tanévben minden olyan tanuló családját

meglátogatni, akiknek szülei semmilyen kapcsolatot nem ápolnak az iskolával.

Esetmegbeszéléseket tartunk a családgondozó, iskolarendőr bevonásával a magatartási

problémák megoldására. Az iskolai programokba, rendezvényekbe igyekszünk bevonni a

szülőket, biztosítjuk nyílt napokon való részvételüket. Új oktatási módszerek megismerésével,

továbbképzéseken való részvétellel is igyekszünk az előrelépést ösztönözni.

Összegezve megállapíthatjuk, hogy az elmúlt 3 évre visszatekintve folyamatosan

romló tendencia, ami a szegénységben vagy kirekesztettségben élők számára vonatkozik, nem

változik, igen magas a településen. Ófehértó területi hátrányokkal küzd, a hátrányos helyzetű

kistérséghez tartozunk. A relatív jövedelmi szegénység miatt elsősorban a gyermekes

háztartások jövedelmi pozíciója romlott, így ebben a térségben is nagyon korlátozva vannak a

tanulók lehetőségei. A gyermekszegénység egyik kiemelt oka a szülők munkanélkülisége.

Nagy arányban fordulnak elő az alacsony iskolai végzettségűek, a megváltozott

munkaképességűek és a romák a faluban. A szegénységben élő hátrányos és halmozottan

hátrányos helyzetű gyerekek felzárkóztatásának segítsége csak a szülők bevonásával együtt

lenne sikeres, de sokszor az iskola és a pedagógusok falakba ütköznek.

A hátrányos helyzetű gyerekek iskolai sikertelenségének az oka, hogy ezeknek a

tanulóknak jelentős része, otthon nem tud megfelelően felkészülni a másnapi tanóráira, mert

olyan szociális és lakáskörülmények között él, ahol nem adottak a tanulás minimális feltételei

sem. Ezzel a problémával, ha akarjuk, ha nem, szembe kell néznünk, és ez rontja esélyeinket a

kompetenciamérés eredményeinél is. Sajnálatosan pozitív irányú előremozdulás az elmúlt

évekhez képest nem történik.

II. Az Országos Kompetenciamérés eredményeinek

trendvizsgálata az Ófehértói Általános Iskolában

2013 és 2015 között

Az intézmény eredményei az eddigi kompetenciamérésekben az elmúlt öt évben

matematikából (átlageredmény)

Matematika 6. és 8. évfolyam 2015, 2014, 2013, 2012,2011

2015 2014 2013 2012 2011

6. osztály 1222 1327 1288 1364 1337

8. osztály 1468 1526 1345 1400 1452

1. számú grafikon

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

2015 2014 2013 2012 2011

6. osztály

8. osztály

Az intézmény eredményei az eddigi kompetenciamérésekben az elmúlt öt évben

szövegértésből (átlageredmény)

Szövegértés 6. és 8. évfolyam (2015,2014,2013,2012,20011)

2015 2014 2013 2012 2011

6. osztály 1291 1213 1229 1325 1305

8. osztály 1285 1498 1335 1403 1422

2. számú grafikon

Az 1-es és a 2-es számú grafikon azt szemlélteti, hogy iskolánk 6. és 8. osztályos tanulói

milyen átlageredménnyel szerepeltek az eddigi kompetenciaméréseken. A FIT jelentés

alapján iskolánk eredményei elmaradnak az országos átlagtól. Nagyon magas a minimum

szintet el nem érő tanulók aránya. Tantestületünk igyekszik minden lehetőséget megragadni a

tanulók sokirányú képességfejlesztésére tanórai kereteken belül, szakköri és egyéni vagy

csoportos felzárkóztató, valamint fejlesztő foglalkozások alkalmával.

0

200

400

600

800

1000

1200

1400

1600

2015 2014 2013 2012 2011

6. osztály

8. osztály

A 2013. évi méréseredmények vizsgálata

Csoportprofil 2012/2013. tanév

6. osztály

A 6. osztály létszáma 24 fő, 10 fiú és 14 lány. Az osztályban magas volt a hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. 20 tanuló hátrányos helyzetű, ez a tanulók

83%-át jelenti, a tanulók 66 %-a, 16 fő halmozottan hátrányos helyzetű. 1 sajátos nevelési

igényű és 4 beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő tanuló volt, de

összességében sok a problémás gyermek. 7 tanuló csonka családban nevelkedett, két gyerek a

településhez tartozó Ligettanyáról, egy kislány más településről járt iskolába. Az osztály a

2012/2013. tanévre összevonásra került, és az elmúlt tanév kevés volt ahhoz, hogy a két

osztály tanulóiból közösség legyen. Súlyos hiányosságokkal érkeztek a felső tagozatba.

Komoly gond volt az olvasási, értő olvasási szintjükkel. Néhányuknak a számok olvasása,

írása, helyi értéke is problémát jelentett. Nehezen ment a kivonás tízes átlépéssel, a

szorzótábla, a szöveges feladatok megoldása. Felzárkóztatás ellenére sem sikerült a

hiányosságokat maradéktalanul pótolni. Ennek következtében ötödik osztályban gondot

okozott az írásbeli szorzás, osztás, műveletek törtek körében. Az osztály tanulói között sok a

lassan érő gyerek, egy-egy tananyag elsajátítására, elmélyítésére hosszabb időre van szüksége.

Tudásuk nem tartós, ezért szükség van a gyakori visszacsatolásra. Az egyszerű, fogalmon

alapuló feladatok megoldása is sok gyakorlást igényel. A többségnek alacsony a

koncentrációs készsége. Nagyon lassan halad a szövegértés fejlődése, ami megnehezíti a

szöveges feladatok megoldását, valamint a tanultak gyakorlati alkalmazását. Mivel a tanulók

szociális háttere igen eltérő, így a munkához, tanuláshoz való viszonyuk is változó. Alacsony

a kudarctűrő képességük, a feladattudatuk. 6. osztály év végi eredményei: magyar nyelv: 2,8

magyar irodalom: 3,1 matematika: 2,8.

A tanulók képességszintek szerinti százalékos megoszlása

6. évfolyam matematika 2013.

1.

szint

alatt

1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint

A mi iskolánkban 18,2 54,5 9,1 13,6 4,5

A községi

iskolákban 8 17,6 25,2 25,7 16 5,9 1,3 0,2

3. számú grafikon

A tanulók méréseredménye a 2013. évben nagyon gyengének minősíthető. A gyerekekkel sok

tanulási probléma volt, többségük az alsó tagozatból hozott hiányosságait nem tudta behozni.

Mind a szövegértési, mind a matematikai ismeretek vonatkozásában számottevő

hiányosságokkal küzdött a tanulók nagy része. A legjobban teljesítők is csak a 4. szintre

jutottak el, és a tanulók kétharmada szint alatt, illetve első szinten teljesített.

0

10

20

30

40

50

60

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A mi iskolánkban

A községi általánosiskolákban


6. évfolyam szövegértés 2013.

1.

szint

alatt


A mi iskolánkban 22,7 22,7 31,8 4,5 18,2

A községi

iskolákban 3 12,2 21,5 25,3 21,4 11,9 4,1 0,6

4. számú grafikon

Az évfolyam szövegértési eredményi is gyengék. Itt többen jutottak el a 4. szintre, mint

matematikából, de ez a teljesítmény is sokkal alulmarad az elvártnál. Kiugróan magas a csak

második szintig jutó tanulók aránya. Problémát jelent néhány tanuló erőteljes

motiválatlansága, akik rossz példával szolgálnak a többiek előtt is.

0

5

10

15

20

25

30

35

A mi iskolánkban

A községi általánosiskolákban


8. évfolyam

A gyerekek összevonása után a 2011/2012. tanévben, a hetedik évfolyamon akadtak

nehézségek mind a magatartás, mind a nevelő-oktatómunka terén, de folyamatosan sikerült

összeszokniuk, osztályközösséggé kovácsolódniuk. Ezt követően a 2012/2013. tanévben a

nyolcadik évfolyamon az osztály létszáma 29 fő lett, 17 leány és 12 fiú. Két tanuló

magántanulóként tett eleget tankötelezettségének. A hátrányos helyzetű tanulók száma 19 fő,

melyből 15 gyermek halmozottan hátrányos helyzetű volt. Szakértői vélemény alapján 3

beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel küzdő, szintén 3 fő sajátos nevelési igényű

tanuló volt, akiknél enyhe értelmi fogyatékosságot állapított meg a szakértői bizottság.

Szorgalmuk, tanuláshoz való hozzáállásuk folyamatosan csökkent a tanév folyamán,

ami a nyolcadik osztályosokat a második félévben igen magas számban jellemzi

általánosságban. Év végi tanulmányi eredményük magyar irodalomból 3,16, magyar nyelvből

3,08, matematikából 2,76 volt. A szülők nagy része, kissé több mint a fele tartotta az iskolával

a kapcsolatot, látogatta a szülői értekezletet. Ezzel kapcsolatosan a vizsgált csoport

vonatkozásában is megállapíthatjuk, hogy azoknak a gyerekeknek a szülei nem működnek

megfelelően együtt az iskolával, akikkel a legtöbb probléma adódott.



1. szint

alatt 1. szint 2. szint 3. szint 4. szint 5. szint 6. szint 7. szint

A mi iskolánkban 13 52,2 17,4 8,7 8,7

A községi

iskolákban 2,4 8,7 16,4 25 24,5 16,3 5,5 1,2

5. számú grafikon

A nyolcadik évfolyam szintén gyenge teljesítményt nyújtott a 2013. évi mérésen. A

tanulóknak több mint a fele, csak a nagyon gyenge első szintet érte el, és13 %-uk teljesített

szint alatt. Az 5. szintig egyiküknek sem sikerült eljutnia. A legjobban teljesítőknek - ami

csak a 4. fokozatot jelenti -, kicsit több mint harmada érte el a községi átlagot.



1. szint


A mi iskolánkban 26,1 39,1 13 13 4,3 4,3

A községi

iskolákban 1,8 6,8 15,2 24,5 26,3 17,9 6,5 1

0

10

20

30

40

50

60

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A miiskolánkban

A községiiskolákban

7. számú grafikon

A szövegértési eredmények alakulása is nagyon gyenge, kiugróan magas a szint alatt és az

első szinten teljesítők aránya, amely megegyezik a matematikai átlaggal. A legjobb eredményt

elérő tanulók itt az 5. szintig jutottak, ami jóval alulmaradt az elvártnál. A tanulók munkához

való hozzáállása, kitartásuk hiánya és rövid ideig tartó figyelme nagyban hozzájárult a gyenge

eredményhez.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A miiskolánkban




6. évfolyam

Ennek a tanulócsoportnak szomorú és nehéz sors jutott: kétszer vonták össze a két

párhuzamos osztályt, feltűnően sok az évet ismétlők száma, több jó képességű gyerek

távozott. Mindezek a tényezők is közre játszottak a sok magatartási probléma és a gyenge

tanulmányi helyzet kialakulásához. Az osztály létszáma 23 fő, ebből 11 lány. Az osztályban

beilleszkedési-, tanulási- és magatartási nehézséggel küzd 5 tanuló, sajátos nevelési igényű 1

tanuló. Szülői kérésre az országos mérés idején két fő magántanulóként folytatta

tanulmányait. Az osztály félévi átlaga magyar nyelvből 2.0, irodalomból 2.27 matematikából

1.90. Az osztály szorgalma, munkához való hozzáállása változó. Többségük a felszerelést

rendszeresen nem hozza el, vagy nem veszi elő tanítási órán és nem tanul. Érdemes

megemlíteni a tanulók családi hátterét: az osztályból 22 fő hátrányos helyzetű, ebből 17

tanuló halmozottan hátrányos.



1. szint


A mi iskolánkban 11,1 22,2 61,1 5,6

A községi

iskolákban 4,6 16,1 26,7 27,4 17,6 6 1,5 0,2

8. számú grafikon

A grafikon elemzése kapcsán kitűnik, hogy a tanulók igen magas százaléka csak a 2. szinten

tudott teljesíteni, és mindösszesen 5,6 százalékuk érte el a 3. szintet, ami a legjobb

eredménynek számít, viszont az elvárhatónál rendkívül alacsonyabb. A tanulók nagyon

gyenge képességűek, és ez megmutatkozik méréseredményeikben is. nagy erőfeszítésükbe

került a teszt megoldása, ami sok esetben hiányos, átgondolatlan, elkapkodott volt a

felmérésvezető pedagógusok véleménye alapján.



1.

szint

alatt



A községi

iskolákban 3,9 11,3 20,3 25,7 22 12,4 4 0,5

0

10

20

30

40

50

60

70

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A miiskolánkban


9. számú grafikon

A szövegértési eredmények vizsgálatakor is elmondhatjuk, hogy a 3. szintnél egy tanulónk

sem jutott tovább. Bár szint alatt kevesebb tanuló teljesített, mint matematikából, viszont

szembetűnően magas a csak első szinten teljesítők aránya. A 2. szintet a tanulók harmada érte

el, míg ez matematikából csaknem kétharmaduknak sikerült, de ez is nagyon gyenge

eredmény. A tanulók motivációja rendkívül alacsony, már a tesztek terjedelme is elrettentette

őket, sokan arra sem voltak képesek, hogy végigolvassák a szöveget, így értelmezésről,

feladatmegoldásról nem is beszélhetünk.


8. évfolyam

A 8. A osztályban a tanévet 18 fő kezdte, de 2013 decemberében egy gyerek

családjával elköltözött a településről. A 17 gyerekből 8 leány és 9 fiú volt, ők alkották az

osztályközösséget. Nagyon magas volt a HH-s gyerekek száma (egy főt kivéve mindenki ebbe

a körbe tartozott). A HHH-s tanulók nyolcan voltak (3 leány és 5 fiú). 1-1 leány és fiú volt

BTMN-s, illetve 1 fiú tartozott az SNI-s kategóriába. Az első félév tanulmányi eredményei

gyengére sikeredtek. 4 fő (2 leány és 2 fiú) átlaga haladta meg a négyest. Egy gyerek

0

10

20

30

40

50

60

1. szint alatt1. szint2. szint3. szint4. szint5. szint6. szint7. szint

A mi iskolánkban


tanulmányi átlaga viszont csak 1,53 volt. A két főtantárgy esetében az alábbiak szerint

alakultak a gyerekek eredményei: matematika 2,88; magyar nyelv 2,76; és magyar irodalom

3,05. Összességében az osztály tanulmányi átlaga, minden tantárgyat figyelembe véve 3,13

volt. Magatartásuk átlagosnak mondható. Nem nagyon volt köztük egyéniség. A szorgalmuk

sem volt megfelelő.

A 8. B osztály létszáma tanév elején 19 fő volt, de egy tanuló tankötelezettsége

októberben megszűnt. A nemek megoszlása tekintetében 7 lány és 11 fiú alkotta a csoportot.

A hátrányos helyzetű tanulók száma nagyon magas volt, 15 fő, 3H-s diák 4 fő. A tanulóknak a

tanuláshoz, munkához való viszonya jónak mondható. Az osztály egy szűk magjának a

felkészülése többnyire folyamatos volt. Többségük megpróbált képességeiknek megfelelően

az órákra felkészülni. A félévi osztályátlag magyar irodalomból:3.44, magyar nyelvből:3.44,

matematikából:3.27. Szorgalmuk az első félévben még elfogadható volt, hiszen mindenki

szeretett volna az általa választott középiskolába bekerülni. Az iskolában szervezett közös

programokba szívesen bekapcsolódtak, bár lelkesedésük az idő múlásával alábbhagyott.



1. szint


A mi iskolánkban 3,7 22,2 40,7 25,9 7,4

A községi

iskolákban 1,6 7,4 17,5 24,5 24,8 16,4 6,1 1,6

10. számú grafikon

Iskolánk méréseredményeit tekintve megállapíthatjuk, hogy a 8. évfolyamosok jobban

teljesítenek, bár ezzel sem lehetünk elégedettek. A legjobban teljesítők a 4. szintet érték el

legmagasabbként. A tanulók 40 %-a csak a 2. szintig jutott, és egynegyedük szint alatt és

egyes szinten írta meg a tesztet matematikából. Tantestületünk sok erőfeszítéssel próbálta a

gyerekek fejlesztését, felzárkóztatását megoldani egyéni fejlesztő foglalkozásokon, pályázati

lehetőségek kihasználásával (IPR), de az eredmény még mindig gyenge.



1. szint


A mi iskolánkban 3,7 11,1 14,8 11,1 33,3 18,5 7,4

A községi

iskolákban 1,6 6,5 15,5 24,4 26,4 17,5 6,8 1,3

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A mi iskolánkban



Az elmúlt tanévben a 8. osztályosok szövegértési tesztje lett a legeredményesebb. Bár itt is

akadtak szint alatt teljesítő tanulók, de a legjobbak eljutottak a 6. szintig. A legtöbben 4-es

szinten írták meg a szövegértési tesztet. Bár a grafikon mutat eltéréseket, de ez a

méréseredmény közelít leginkább a községi iskolák eredményeihez. A tavaly elballagó diákok

között több jó képességű diák volt, akik kitartóan, odafigyeléssel dolgoztak.

0

5

10

15

20

25

30

35

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A mi iskolánkban




6. osztály

Osztálylétszám, összetétel:

Az osztálylétszám 21 fő, ebből 10 lány. Hátrányos helyzetű tanuló 12 fő, ebből 7 lány;

halmozottan hátrányos helyzetű tanuló 4 fő, ebből 2 lány; BTMN-es 4 fő, ebből 2 lány; SNI-

s 1 fő. Két fő magántanuló.

Tanulmányi munka:

A közösséget tanulmányi szempontból kettősség jellemzi. Vannak tanulók, akik jó

képességűek, komolyan veszik az iskolát, van jövőképük, szeretnének továbbtanulni, ők

igyekeznek. Sajnos vannak olyan gyerekek is, akik az iskolai kötelezettségüknek sem

tesznek eleget. Hiányos a felszerelésük, vagy nincs is, és sokat hiányoznak. A hiányzások

száma néhány tanulónál rendkívül magas. Sok megmérettetést tartogatott számukra a

2014/2015. tanév második féléve. Kezdődött a próba kompetenciaméréssel (2015-05-13),

majd az Országos Kompetenciaméréssel folytatódott (2015-05-27), és végül az angol nyelvi

méréssel fejeződött be június 11-én. Egy tanulót sajátos nevelési igényűvé nyilvánították a

tanév végére.

A tanulók mérési eredményeinek vizsgálata:

A 21 főből 15 végezte el a mérést, ebből 7 lány. Mind a 4 BTM-es tanuló jelen volt a

mérésen. Sajnos a mérési mutatók igen gyenge eredményre engednek következtetni.

Mindösszesen két tanuló volt a jelenlévők közül, aki 5-ös szintet ért el, azt is szövegértésből.

Ez volt a legjobb eredmény csoport szinten. Ugyanezen tanulók matematikából is 4-es

szintet értek el, ami az egész csoportot véve szintén a két legjobb eredmény volt.

Egy tanuló volt, aki a mérés mindkét részét 1-es szint alatt teljesítette. Ő BTMN-es és az idei

tanévben is maradt a 6. évfolyamon. Ezen a tanulón kívül még öten voltak, akik

matematikából 1-es szint alatt teljesítettek, közülük négyen szövegértésből 1-es szintet értek

el és csak egyikőjüknek sikerült a 2-es szintet megütnie. Köztük van egy olyan BTMN-es

tanuló, aki az egész csoportból a második leggyengébb eredményt produkálta

matematikából. Egy másik tanuló, aki szintén BTMN-es a mérés mindkét részét 1-es szinten

teljesítette. Ő idén már szakértői vélemény alapján mentességet kapott a matematika tantárgy

értékelése és osztályozása alól. Három olyan tanuló volt, akiknek a szövegértésből elért

szintje alulról közelítette a magyar nyelv és irodalom tantárgyból elért osztályzatát, viszont

matematikából jóval elmaradtak az iskolai eredményüktől. Végül volt három tanuló, akik

mind matematikából, mind pedig szövegértésből messze a képességeik alatt teljesítettek.

Összességében elmondható, hogy a szövegértés valamivel jobban sikerült, mint a

kompetencia mérés matematikai része.

A tanulók képesség szerinti százalékos megoszlása

6. évfolyam matematika 2015

1. szint



A községi

iskolákban 6,9 15,2 25,3 27,3 18 6,2 1 0,1


A felmérést 15 tanuló végezte el, akiknek több mint a fele szint alatt teljesített. Ez nagyon

sajnálatos és gyenge eredmény. A 2015. évi méréseredmények között a leggyengébb. A

legjobbak is csak a 3. szintig jutottak el matematikából. A grafikus elemzés is jól

szemlélteti, hogy milyen nagy az eltérés a községi iskolákkal összehasonlítva. Évről évre

abból adódik a legtöbb probléma, hogy a tanulók nem képesek kitartóan a feladatokra

0

10

20

30

40

50

60

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A miiskolánkban


koncentrálni. Figyelmük rövidtávú, nincs megfelelő motivációjuk a feladatlapok

megoldására. Sokan panaszkodnak a jobb képességű gyerekek közül is arra, hogy nem

érnek a feladatok végére, túl hosszúnak találják azokat.


6. évfolyam szövegértés 2015

1. szint


A mi iskolánkban 6,7 46,7 13,3 6,7 13,3 13,3

A községi

iskolákban 3,4 11,8 21,4 26 21,5 11,9 3,5 0,5


A szövegértési eredményük is gyengén sikerült a hatodik osztályos gyerekeknek. Itt az 5.

szinten teljesítettek a legjobbak, ami a községi iskolákkal való összehasonlításban kicsit jobb

százalékos arányt mutat, viszont kiugróan magas csak az első szintet elérők száma, ami a

diákok csaknem felét teszi ki. A tanulókkal rendszeresen megoldjuk az előző évi

kompetenciamérések szövegértési feladatlapjait on-line formában, és papíralapú

0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A miiskolánkban


feladatlapokon is, mégsem hozzák a tőlük elvárt eredményt. Soknak találják a 45 perc alatt

megoldandó szövegértési teszteket, kapkodnak, nem elég figyelmesek a feladatok

megoldásakor. Sokukat nagyon nehéz kitartó munkára bírni.


8. osztály

Az osztály létszáma 25 fő, 10 fiú, 15 lány tanuló. Az osztályban magas a hátrányos és

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. 19 tanuló hátrányos helyzetű, ez a tanulók

76%-át jelenti, a tanulók 52 %-a, 13 fő halmozottan hátrányos helyzetű. 4 tanuló BTMN –es,

SNI tanuló nincs az osztályban. Mivel a tanulók szociális háttere igen eltérő, így a munkához,

tanuláshoz való viszonyuk is változó. Sajnos egyes tanulók a 8. osztály második félévében

szinte semmit nem voltak hajlandók tanulni. Az osztály tanulói között sok a lassan érő

gyerek, többségnek alacsony a koncentrációs képessége. Tudásuk nem tartós, alacsony a

kudarctűrő képességük, a feladattudatuk. Nagyon lassan haladt a szövegértés fejlődése, ami

megnehezítette a szöveges feladatok megoldását valamint a tanultak gyakorlati alkalmazását.

Az egyszerű, fogalmon alapuló feladatok megoldása is sok gyakorlást igényelt.

Az osztály tanulmányi átlaga nyolcadik osztály évvégén 3,18 volt. Magyar nyelv

tantárgyból 3,04 irodalomból 3,08, matematikából 2,92 átlagot értek el. A kompetenciamérés

napján három tanuló, - mindegyikük halmozottan hátrányos helyzetű hiányzott. A mérés alatt

a magatartásukkal, fegyelemmel nem volt gond. Sajnos sokan a feladatok nagy részét nem is

próbálták megoldani. A két kitűnő tanuló érte el a legjobb eredményt, egyikük matematikából,

a másik szövegértésből. Megfigyelhető, hogy azok a tanulók, akik a tanítási órákra is

rendszeresen készültek, a tőlük elvárható szinten teljesítettek. Néhány tanuló teljesítménye a

6. osztályos szintjétől is gyengébb. Értelmezés szerint Ők visszafejlődtek. Ugyanakkor tudjuk,

nekik a munkához való hozzáállásuk okozta ezt a szégyenletes eredményt. Tanuló

utókövetésből tudott, ezek a tanulók már kimaradtak a középiskolából, illetve félévkor sok

tantárgyból elégtelen osztályzatot kaptak. Az előző évek mérési eredményeitől a telephely

eredménye nem különbözik szignifikánsan a várhatótól matematikából, de szövegértést

illetően a 2014-es értékeknél gyengébb. Ugyanakkor az eredményeink jóval az országos átlag

alatt vannak. Mind matematikából, mind szövegértésből magas az alapszintet el nem érő

tanulók aránya, csakúgy, mint a minimum szintet el nem érő tanulók aránya.


8. évfolyam matematika 2015

1. szint


A mi iskolánkban 4,5 50 18,2 13,6 13,6

A községi

iskolákban 2,3 7,9 16,9 25,8 26,3 15,1 4,7 0,9


A mérést megíró 22 diák közül 11 fő a 2. szinten teljesített, ez a diákok felét teszi ki.. A

legjobb szintet 4 tanuló érte el, akik az 5. szintre jutottak el, és szint alatti tartományba nem

esett egy tanuló teljesítménye sem. Ez a mérés eredmény mondható a legjobbnak az iskolai

eredmények közül. Az osztályban tanuló gyerekek eredményét nagyban visszahúzta azoknak

a tanulóknak a negatív hozzáállása, akiket egyáltalán nem vagy csak nagyon nehezen lehetett

motiválni. Bár iskolánkban eddig nem volt jellemző, de egyre inkább előfordul, hogy a

tanulónak nincs jövőképe, nem érték számára a tudás, a tanulás. A családjaikban jellemző

munkanélküliség ellenére is sokak nem akarják középiskolai tanulmányaikat folytatni, illetve

ha el is kezdik az iskolát, abbahagyják azt. Ez a tendencia a roma tanulók körében növekszik.

0

10

20

30

40

50

60

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A miiskolánkban



8. évfolyam szövegértés 2015

1. szint


A mi iskolánkban 13,6 27,3 22,7 18,2 13,6 4,5

A községi

iskolákban 1,5 7,1 15,2 24,7 26,5 17 6,8 1,2


A 8. osztályosok szövegértési eredménye gyenge. Három tanuló még az alapszintet sem érte

el. Pontosan a gyerekek fele csak az első és második szinten tudta teljesíteni a szövegértési

feladatokat. A legjobb eredményt elérő kislány is az 5. szintig jutott. A grafikon

szembetűnően ábrázolja a községi iskoláktól való lemaradásukat. Összehasonlítva a tanulók 6.

osztályban megírt tesztjeit, ez az eredmény sok gyermeknél gyengébb eredményt mutat, így

úgy tűnik visszafejlődtek, s bár jobb teljesítményre is képesek lettek volna, az érdektelenség

és a nem odafigyelés nagyban hozzájárult ezekhez a gyenge teljesítményekhez. A

méréseredmények javítását célzó eddigi erőfeszítéseink nem bizonyultak elég hatékonynak,

így jelenleg folyamatban van a hejőkeresztúri általános iskola oktatási módszerének, a

komplex instrukciós programnak a megismerése és adaptálása annak reményében, hogy az

országos kompetenciamérések eredményei pozitív irányba mozdulnak el iskolánkban.

0

5

10

15

20

25

30

1.szintalatt

1.szint

2.szint

3.szint

4.szint

5.szint

6.szint

7.szint

A miiskolánkban


III. A méréseredmények javítását szolgáló intézkedések

A kompetenciákat megalapozó alapkészségek, képességek kifejlődése több éves

folyamat eredménye, és egyénenként nagy eltérést mutat. Az utóbbi évtizedekben a gyerekek

közötti különbségek radikálisan növekedtek. A fenti vizsgálatok szerint a következő

tényezőknek fontos szerepe van a tanulással kapcsolatos problémák kialakulásában:

A lakóhely kulturális infrastruktúrájából eredő hátrány. Elhanyagoló nevelési attitűd.

A szülők iskolai végzettsége. A felsőfokú végzettséggel rendelkező anya gyermeke

hatszor akkora eséllyel szerez diplomát, mint az alsó iskolai végzettséggel

rendelkezőé.

A szülők anyagi helyzetéből adódó kulturális hátrány.

A szülők kommunikációja és annak minősége. (Kisgyermekkorban a családban, a

családi kommunikáció által kialakuló fogalmi kapcsolatokra épít az iskola. Ha egy

gyerekkel nem beszélnek, az iskolában a szövegértési kompetenciák kialakításának

nem lesz fogalmi bázisa. A hiányokkal érkezők hátrányát az iskola ma általában nem

tudja kezelni, inkább tovább növeli.)

Mindezen túl az iskola egésze is több elemével hat a tanulói teljesítményekre. Mint például:

A helyzetet tovább nehezíti a beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő,

illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számának folyamatos növekedése.

A pedagógus végzettsége, módszertani kultúrája nagymértékben befolyásolja a tanulói

teljesítményeket.

A tanár-diák kapcsolata sokszor döntő hatású. A tanulók érzelmi fejlettségi szintje, a

személyes kötődések az értelmi képességek fejleszthetőségére is kihatással vannak.

Az azonos évfolyamra járó tanulók közötti különbségek radikálisan megnőttek. A

hatéves korban meglévő ötévnyi (van, aki a három és fél éves és van, aki a nyolc és fél

éves gyermek szintjén van) fejlettségbeli különbség 14 éves korra a duplájára

növekedhet.

Az egyéni feladatsorok összeállításához, a differenciált tanulásszervezéshez

hiányoznak az olcsó, praktikus, jól használható taneszközök. A saját készítésű

feladatlapok sokszorosítása is folyamatos problémát jelent az eszközhiány miatt.

A társadalmi környezet változása következtében az iskola hagyományos eszközeivel

mind kevésbé maradhat vonzó színtere a gyermeki önmegvalósításnak. Általános

problémaként régóta tapasztalható az érdeklődés, kíváncsiság hiányából fakadó tanulói

motiválatlanság.

A kompetenciák fejlesztését valamilyen módon minden európai ország, így Magyarország is

kiemelt feladatának tekinti, ezért a Nemzeti Alaptanterv fejlesztési feladataiban is

hangsúlyozottan szerepelteti. Egyre nyilvánvalóbb tény, hogy a gyermekek egész iskolai

pályáját, majd munkaerő piaci esélyeiket is befolyásolja, hogy a köznevelés kezdeti

szakaszában az oktatási intézmények mennyire járulnak hozzá készségeik, képességeik

megfelelő fejlődéséhez.

Az alábbiakban a jellemző nehézségek alapján határoztuk meg a tanítás gyakorlatának

fejlesztési feladatait

I. A különbségek felmérése

Az iskolába lépő első osztályosok közötti készség-, képességbeli különbségek - a családok és a

közötti szociális különbségek növekedésével párhuzamosan - jelentősen megnőttek.

1. Az iskolát kezdő gyerekek alapkészségeinek, képességeinek megismerése, szükség

esetén felmérése (DIFER)

2. A felmérés eredményére épülő egyéni fejlesztési tervek készítése.

3. Az egyéni fejlesztési tervek megvalósításához szükséges eszközök alkalmazása.

II. A szegregálódás csökkentése

Az iskolakezdés időszakában meglévő különbségek további növekedése a hátrányokkal

induló gyerekek leszakadását, szegregálódását erősíti. A roma tanulók iskolai hátrányait nem

speciális nemzetiségi problémaként kezeljük. Az olvasás - írás tanulásának sikeressége az

alapokat jelentő részképességek egyéni igényekhez való igazodásán múlik.

1. A készségek, képességek kiépüléséhez szükséges, egyénenként különböző

hosszúságú fejlesztő időszak biztosítása.

2. A frontális oktatás túlsúlyát csökkentő, az egyéni különbségek figyelembevételére

alkalmas differenciált tanulásirányítási módok és haladási tempó alkalmazása.

3. A kooperatív tanulási technikák segítségével gyerekek közötti

információcsere elősegítése.

4. Heterogén tanulói csoportok kialakítása, az integrált nevelés feltételeinek megteremtése.

5. A verbalitás túlsúlyának megszüntetése.

II. A személyiség egészének fejlesztése

A hagyományos értelemben vett tanulási képességek mellett nem kap megfelelő hangsúlyt a

személyiség egészének fejlesztése.

1. Gyermekközpontú pedagógiai szemlélet megvalósítása.

2. A képességek kialakulásának, fejlődésének, a fogalmak épülésének tapasztalati

megalapozottsága. A szemléletesség elvének érvényesítése.

3. A fejlődéshez szükséges idő biztosítása. A tanultak alkalmazása.

4. A tananyag feldolgozása - az ismeretek elsajátítása mellett - szolgálja az önálló

ismeretszerzéshez szükséges egyéni tanulási módszerek kialakítását és az önértékelés

fejlesztését is.

5. A kreativitás fejlesztése a játék, a művészetek és az önkifejezés eszközeinek széleskörű

alkalmazásával.

6. A mozgásnak, az ének-zenei, vizuális és kézműves tevékenységeknek, a

drámajátéknak - a személyiségfejlődés egészére ható - szerepüknek megfelelő időt és

teret biztosítani az iskolai tevékenységek összességében.

7. Környezet-érzékeny szemlélet, környezettudatos magatartás kialakítása.

8. A szociális készségek gyakorlására hangsúlyt helyező pedagógiai módszerek

alkalmazása

9. A tevékenység-központú oktatási szemlélet gyakorlati megvalósítása.

10. A tantárgyi széttagoltság csökkentése, tantárgyi koncentráció.

IV. Az olvasás, szövegértés, szövegalkotás szintjének emelése

Az olvasás, szövegértés, szövegalkotás képességének alacsony szintje, más készségek és

képességek fejlődését is akadályozó hiányosságai minimálisra csökkentik a sikeres életpálya

építésének esélyeit.

1. Az írás és olvasás tanulására fordított idő szükség szerinti megnyújtása. Ezt a célt

szolgálta a szabadon felhasználható órakeret terhére adott + 2 magyar óra az első

évfolyamon, 0,5 óra az 5. évfolyamtól felmenő rendszerben.

2. Az olvasástanulás egyéni tempójához való alkalmazkodás annak érdekében, hogy a

megfelelő szintű olvasástechnika elsajátítására - mely a szövegértés szükséges, de nem

elégséges feltétele-minden tanuló számára valódi lehetőség nyíljék.

3. Az értelmező olvasás fejlesztése,

4. szövegelemző műveletek,

5. a saját olvasat lehetőségének megteremtése,

6. az önálló tanulás képességének fejlesztése.

7. A szókincs fejlesztése, a beszélgető-kör, a szabad beszélgetés lehetőségének

megteremtése, egymás meghallgatásának „tanítása". Célunk nem a leíró nyelvtan

meghatározásainak és szabályainak tanítása, hanem a nyelvhasználat során szerzett

tapasztalatok gazdagítása és rendszerezése a szövegalkotási kompetencia életkori

sajátosságainak megfelelően.

8. Az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása, ami egyre nehezebb.

V. A gondolkodási képességek fejlesztése

A gondolkodási képességek fejlődésében, a megismerési módszerek elsajátításában és

alkalmazásában hiányosságok mutatkoznak annak ellenére, hogy nemcsak a matematika és

természettudományok, hanem valamennyi műveltségterület - a maga módján - felkínálja a

fejlesztés lehetőségét.

1. Valamennyi tantárgy és műveltségterület keretében kapjon kiemelt szerepet a

gondolkodási képességek mozgásból, a belső-képkészítő képesség alakításából, a

problémamegoldásból kiinduló fejlesztése. A gondolkodási képességek kiépülésére

szánt megnövelt idő és a gyakorlótevékenységek szolgálják a képességek hosszú távú

megalapozását.

2. A megismerés módszereinek megfelelő alapozása és gyakorlása a tapasztalásra épüljön.

Konkrét tapasztalatokra és tevékenységekre építő, a természeti- és társadalmi környezet

témaköreit összefüggéseiben vizsgáló integrált környezetismeret tanterv kidolgozása.

VI. A motiváció erősítése

A pedagógus-diák kapcsolat a multimédiás szórakoztatóipar termékeinek dömpingszerű

elterjedésével párhuzamosan általánosan tapasztalható jelenség a tanulói motiválatlanság.

1. Az óvoda és az iskola közötti átmenet törésmentes, természetes folyamattá, gyermek-

központúvá alakítása.

2. A szabad képzettársításon alapuló spontán játék kapjon teret a tanórán kívüli idejüket

iskolában töltő diákok iskolai életében.

3. A játékos módszerek alkalmazásában rejlő, tanulást segítő értékek felhasználása.

4. A személyiség fejlődését szolgáló, a minősítés helyett a fejlődés követésére és a

továbblépés lehetőségeire hangsúlyt helyező értékelési módszerek alkalmazása.

5. Az iskola szereplői (diákok, szülők, pedagógusok) közötti kapcsolatok személyesebbé

tétele, különös tekintettel az iskola és a szülők kapcsolatára.

6. Motiváló tanulási környezet kialakítása az osztályban, iskolában.

VII. Tényalapú tevékenységek

1. Tanórán kívüli felzárkóztató és tehetségfejlesztő foglalkozások szervezése

Ezeken a foglalkozásokon

gyakoroljuk az internetes információszerzést;

online fejlesztő játékok keresését és alkalmazását;

tanulási technikák elsajátítását;

taneszközökkel végzett önálló és kooperatív tanulást,

gyógypedagógiai és fejlesztőpedagógiai módszerekkel részképességeket

fejlesztünk.

2. Kompetencia alapú tankönyvek, kompetenciafejlesztést segítő taneszközök

kiválasztása, fejlesztő játékok beszerzése.

3. Differenciált tanulásszervezés a tanulói képességek figyelembe vételével

4. Az Integrációs Pedagógiai Rendszerben való részvétel, egyéni fejlesztési tervek

készítése, a tanulók munkájának, teljesítményének negyedéves részletes értékelése

5. A kerettanterv adta lehetőség szerint magyar órák számának növelése:

1-2. osztályban 2 órával,

2-4. osztályban 1-1 órával,

5. osztálytól magyar és matematika óraszámok növelése fél órával felmenő

rendszerben

6. A természettudományos tárgyak óraszámának növelése felmenő rendszerben

7. Fejlesztőpedagógus alkalmazása a 2013/2014-es tanévtől

8. Továbbképzések szervezése az elmúlt időszakban

A differenciált tanulásszervezés alapjai 30 órás akkreditált

A tehetséggondozás módszertani sokszínűsége 15 órás akkreditált

Család és környezet a tehetség támogatásában 15 órás akkreditált

Agressziókezelés

Módszertani ismeretek

VIII. Feladatok meghatározása az elkövetkező időszakra

1. A pedagógusok módszertani megújulását segítő, méréssel kapcsolatos tantestületi

továbbképzések, előadások, műhelymunkák szervezése, azokon való részvétel

2. Kiemelt figyelem az olvasási-szövegértési készség fejlesztésének minden tanórán és

foglalkozáson

3. Hospitálás, tapasztalatcsere intézményen belül és kívül

4. Kiscsoportos fejlesztő foglalkozások szervezése

5. A tanulók motiválása, a jutalmazás rendszerének kidolgozása

6. A szülői kapcsolattartás erősítése, családlátogatások, értekezletek, megbeszélések,

fogadóórák, közös programok szervezésével

7. Kompetencialapú feladatbank létrehozása

8. Az intézményi mérési rendszer átdolgozása, feladatok meghatározása, előzetes

mérések bevezetése 5. és 7. évfolyamon

9. DIGI-KIP program megismerése és bevezetése

okm 2013-2015. · 2016-12-05 · az intézmény eredményei az eddigi kompetenciamérésekben az...

Documents