Pénzügyi ismeretek

Üzleti gazdaságtan

Pénz fogalma fajtái funkciója

A legáltalánosabb elterjedt meghatározás szerint a pénz az általános egyenértékes szerepét tartósan betöltő csereeszköz. • A pénz olyan fizetési eszköz, amely az árucsere közvetítő

eszközeként szolgál és széles körben elfogadott. • A pénz történetének három időszaka

– az árupénz időszaka, (az árutermelők áruikat közvetlenül cserélték ki egymással),

– az arany és más pénzhelyettesítők időszaka, – a modern pénz, a hitelpénz időszaka.

Megjelenési formáját tekintve: készpénz (bankjegy + érme), valamint számlapénz.

A pénz funkciói

• Értékmérő funkció, (az árukat, mint egynemű, minőségileg és mennyiségileg összehasonlítható nagyságokat fejezi ki).

• Forgalmi eszköz funkció, (az áruk adásvételét, az áruforgalmat közvetíti).

• Fizetési eszköz funkció. A pénz, mint fizetési eszköz szintén az áruforgalmat közvetíti, de ilyenkor az árumozgás és a pénzmozgás időben elválik egymástól.

• Felhalmozási funkció, (az adott időszakban fel nem használt, el nem költött jövedelmek)

• Világpénz, valamennyi funkciót betölti külföldön is

Pénzforgalom

• A gazdasági szereplők közti pénzmozgások, pénzáramok összessége.

• Fajtái:

– Készpénzforgalom (bankjegy, érme)

– Készpénzkímélő fizetési módok (váltó, csekk, bankkártya)

– Készpénz nélküli fizetési módok (bankszámlák közti pénzmozgás, átutalás, beszedés, okmányos)

Vállalkozás pénzügyi kapcsolatai

• Befektetőkkel alapítói tőke, osztalék

• Vevőkkel követelés, előleg

• Szállítókkal előleg, kötelezettség

• Bankokkal hitel, betét, kamat, számla

• Állammal adó, támogatás

• Munkavállalókkal munkabér, előleg

Gyakorlat

Készpénzforgalom

Fajtái:

• Készpénz közvetlen átadása

• Készpénz küldése postán

• Házipénztár és bankszámla közti mozgás (befizetés, kivét)

Készpénzes fizetések és a házipénztár

Bizonyos fizetési kötelezettségeket csak készpénzzel lehet végrehajtani. A készpénzes fizetések elsősorban a lakosság körében jellemzőek a mindennapos beszerzések kifizetésekor. • A készpénzes fizetések bonyolítása érdekében a vállalkozásoknak

házipénztárat kell fenntartaniuk, a bankoknak pedig pénztárszolgálatot kell létesíteniük.

• A vállalkozások házipénztárainak működési szabályait a cégeknek Pénzkezelési szabályzatban kell rögzíteniük. A pénztár az a területileg is elhatárolt hely, ahol a gazdálkodó szervezet készpénzforgalmát lebonyolítják.

• A pénztáros kezeli a gazdálkodó szervezet készpénzállományát. • A pénztáros csak szabályszerűen kiállított, érvényesített és utalványozott

kiadási pénztárbizonylat alapján fizethet ki a pénztárból pénzt. A pénztárosnak naponta a pénztári órák befejeztével pénztárzárlatot kell végeznie. A házipénztárban a napi pénztárzárlat után tartható készpénzösszeg felső határát házipénztári keretnek nevezzük.

Készpénzkímélő fizetési módok

CSEKK

A csekk kibocsátója azzal bízza meg a bankját, hogy a csekken megjelölt összeget a csekk birtokosának fizesse ki készpénzben, vagy írja jóvá bankszámláján.

Érvényességi kellékei:

A „Csekk” megnevezése, a fizetésre kötelezett bank megnevezése, feltétlen meghagyás , hogy a bank a csekken megjelölt összeget fizesse ki, kiállítás helye-, ideje, a kibocsátó aláírása.

A csekk

• A csekk használata a XVI. században Hollandiából indult el. A hagyományos csekk olyan értékpapír, amely fizetési kötelezettséget testesít meg. A csekkel történő fizetés előfeltétele, hogy a bank ügyfelét csekk-képesnek nyilvánítsa. A csekknek hat törvényes kelléke van: • A csekk megjelölése az okirat szövegében a kiállítás nyelvén, • feltétel nélküli, meghatározott összeg fizetésére szóló utasítás, • a fizetésre kötelezett (a bank) nevének feltüntetése, • a fizetés helye, • a kiállítás helye és napja, • a kibocsátó aláírása. A csekk fontosabb fajtái: • Készpénzcsekk: beváltása esetén a bank a csekken szereplő összeget készpénzben fizeti ki. • Az elszámolási csekk: beváltása esetén készpénz kifizetés nem történhet, hanem a jogosult

bankszámláján írják jóvá a csekk összegét. • A keresztezett csekkek vagy csak saját ügyfélnek, ill. egy pénzintézetnek, vagy csak egy banknak

fizethetők ki. • Csekk egyéb speciális típusai: Utazási csekk, Eurocsekk. A fedezetlen csekkek kibocsátását a törvények szigorúan büntetik.

http://p1.vatera.hu/photos/79/b4/74e6_1_big.jpg

Váltó

Olyan visszavonhatatlan fizetési ígéret, amely egy későbbi időpontban esedékes fizetést testesít meg.

Saját váltó: a váltó kibocsátója tesz ígéretet a fizetésre

Idegen váltó: a váltó kibocsátója egy harmadik személyt szólít fel a fizetésre.

Váltón feltüntetett összeg

• Az eredeti tartozás összegét, és

• A váltó lejártáig esedékes kamatokat tartalmazza.

Gyakorlás

Mérlegben

• Váltó kibocsátás: Rövid lejáratú kötelezettség

• Váltó birtoklás: Követelések

Váltóleszámítolás, forgatás

• Váltóleszámítolás: a váltóbirtokos a váltót benyújtja egy banknak

• Forgatás: a váltóbirtokos a váltót továbbadja

• A váltó érvényességi kellékei:

– A „Váltó” megnevezése, fizetésre szóló ígéret, vagy felszólítás, a fizetésre kötelezett megnevezése, a kedvezményezett megnevezése, a váltó névértéke, a váltó lejárta, a fizetés helye, a kiállítás ideje-,helye, a kibocsátó aláírása

Bankkártya

• Személyhez kötött fizetési eszköz, amellyel a birtokosa a bankszámlája terhére készpénzt vehet fel, vagy közvetlenül fizethet.

• Jellemzői: – Nemzetközi szabványos méret

– Adatok tárolása a mágnes csíkon, vagy mikro chipen

– Az ügyfél a kártyabirtokos, nem tulajdonos

– PIN kód biztosítja a biztonságos használatot

A bankkártya

• Bankkártyákat a hazai bankok 1989-től bocsátanak ki.

• Bankkártya segítségével a kártyabirtokos csak a tényleges vásárlások, és az igénybevett szolgáltatások ellenértékét rendezheti, továbbá készpénzt vehet fel bankjegykiadó automatákból.

Kártyatípusok

• Betéti kártya: amely mögött betétszámla áll

• Hitelkártya: hitelkeret/hitelszámla áll mögötte

– Rulírozó hitelkeret, amely egy meghatározott összegig és lejáratig, többször is igénybe vehető

Kártyarendszer szereplői

• Kártyatársaság: Eurocard Mastercard, Visa

• Kibocsátó bank, a kártya tulajdonos

• Elfogadóhely

• Ügyfél a kártya birtokos

Készpénz nélküli fizetési módok

Bankszámlapénzzel történő fizetést jelent.

Fizetési számla:

- pénzforgalmi számla: gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók kötelesek nyitni és pénzforgalmukat ezen bonyolítani.

- lakossági bankszámla/folyószámla: magánszemélyek számlái, nem kötelesek nyitni

Pénzforgalmi jelzőszám Bankszámlaszám: Bankazonosító ügyfélazonosító számlatípus Bakszámlaszerződés A bank és az ügyfél közötti megállapodás, amely tartalmazza:

– a szerződő felek adatai – számlaszámot – a szerződési feltételeket (kötelezettségeket-

jogokat) – aláírások

10402478 00010245 00000000

Bank kötelezettségei és jogai

Kötelezettségek

• A számlatulajdonos pénzének kezelése

• A számlatulajdonos megbízásának teljesítése

• Számlakivonat küldése a tulajdonosnak

Jogok • Banki költségek,

jutalékok felszámítása • Betétek után

kamatfizetés

Számlatulajdonos kötelezettségei és jogai

Kötelezettségek

• Pénzforgalmát a számlán bonyolítani

• Fedezetet biztosítani a kifizetésekhez

• A banki költségeket kifizetni

Jogai • Rendelkezhet a

számlája felett • Megbízást adhat

Rendelkezés a bankszámla felett

A vállalkozások pénzforgalmi számlája felett azok rendelkezhetnek, akiket a vállalkozás vezető tisztségviselője bejelentett, tőle a bank aláírás mintával rendelkezik.

Bankszámlatípusok 2 1. A Fizetési számla az elszámolási számlának egy továbbfejlesztett változata. • A overdraft hitel a fizetési számlához kapcsolódó hitel előnyei az ügyfél szempontjából:

• A hitel igénybevétel a mindenkori forrás-szükségletnek felel meg. • Kamatot csak a ténylegesen igénybe vett kölcsönösszeg után kel

fizetni. • Többször igénybevehető.

2. A hitelszámla (kölcsönszámla) a hitelek (kölcsönök) nyilvántartására szolgáló számlafajta. 3. Az értékpapír-letéti számla az ügyfelek bank által őrzött értékpapírjainak könyvelésére, nyilvántartására szolgál. 4. A devizaszámlákat deviza belföldiek és deviza külföldiek hitelintézeteknél egyaránt nyithatnak.

Elektronikus bank

Az ügyfelek telefonon és interneten történő bankolását jelenti.

• 0-24 óráig történő bankolás

• Otthonról is történhet, telefonról is.

Biztonság: elektronikus aláírás

jelszó

Gyakorlás

Vállalkozások bankszámlái a főkönyvben

• Elszámolási betétszámla (pénzforgalom bonyolítására) 384

• Elkülönített betétszálák ( kamatozó, beruházás) 385

• Deviza-betétszámlák 386

• Lekötött betétszámlák 19

• Hitelszámlák 444,452

Készpénz nélküli fizetési forgalom

Átutalási megbízás: a vevő(adós) megbízza a bankját, hogy a számlája terhére meghatározott összeget fizessen a szállító(jogosult számlájára)

csoportos

rendszeres, egyszeri

átutalási végzés alapján

Az átutalás

• Az átutalás a legelterjedtebb készpénz nélküli fizetési mód. Az átutalás legfontosabb sajátossága, hogy a fizetést mindig a vevő a kötelezett kezdeményezi.

Az átutalásnak számos előnye van: • bármilyen jogcímű fizetést ki lehet ily módon

egyenlíteni, • nincs összeghatárhoz kötve, • akkor is lehet alkalmazni, ha a felek e fizetési módban

külön nem állapodtak meg, • technikailag bonyolítása egy egyszerű banki

formanyomtatvány, az ún. átutalási megbízás segítségével történik.

Átutalási megbízás

Vevő (adós)

Vevő bankja

Szállító (jogosult)

Szállító bankja

Átutalás lépéseí: Számla, átutalási megbízás, pénzmozgás, terhelési értesítés, jóváírási értesítés,

Beszedési megbízás(inkasszó)

A beszedési megbízással a szállító (jogosult) megbízza a bankját, hogy a számlája javára és a vevő(adós) terhére meghatározott összeget szedjen be.

Fajtái:

felhatalmazó levélen alapuló

váltóbeszedés

csekkbeszedés

csoportos beszedés

határidős beszedés

Okmányos beszedés

A beszedés (inkasszó) Beszedés esetén a fizetést mindig a kedvezményezett(szállító) kezdeményezi.

A beszedésnek két fajtája létezett: 1. határidős; 2. azonnali beszedés. • Határidős beszedés esetében a jogosult által benyújtott beszedési megbízást a bank

csak akkor teljesített, ha az adós nem emelt kifogást a fizetés ellen. A vállalkozások közötti fizetési forgalomban már nem találkozhatunk vele.

• Az azonnali beszedés alkalmazása során nincs lehetőség kifogás emelésére, a kedvezményezett megbízása alapján a bank a kötelezett számláját azonnal megterheli.

• Azonnali beszedést a következő esetekben lehet alkalmazni: – ha e fizetési mód alkalmazását kötelező jogszabály írja elő. – ha a kötelezett felhatalmazó levelet intéz a bankjához, – amikor a váltót esedékességkor fizetés végett az egyenes váltóadós által megjelölt banknál

bemutatják.

Csoportos fizetési megbízások • 1997. októberétől vehető igénybe két új fizetési mód: a csoportos átutalás és a

csoportos beszedés. • A csoportos átutalás segítségével az átutalók, a szabványos formában összeállított,

különféle összegű átutalási megbízásaikat egy kötetben jutathatják el saját számlavezető bankjukhoz. Pl munkabérfizetés

• A csoportos beszedés azon szervezetek számára előnyös, amelyek rendszeresen, nagy számban, de tételenként alacsony összegeket szednek be. Lakossági bankszámlák terhére beszedés csak ebben a formában kezdeményezhető. Pl: villanszámla

Beszedési megbízás

Vevő (adós)

Vevő bankja

Szállító (jogosult)

Szállító bankja

Beszedés lépései: Számla, beszedési megbízás, megbízás továbbítása, pénzmozgás, jóváírási értesítés, terhelési értesítés,

Okmányos meghitelezés (Akkreditív)

Vevő (adós)

Vevő bankja

Szállító (jogosult)

Szállító bankja

Az akkreditív nyitásának és a felhasználásának lépései: szállítási szerződés, akkreditív nyitás, értesítés, értesítés, okmányok, okmányok, átutalás, jováírási értesítés, terhelési értesítés okmányokkal

Az akkreditív olyan fizetési mód, ahol valamely bank a vevő megbízásából kötelező ígéretet tesz az eladónak arra, hogy amennyiben az eladó az előírt határidőn belül az előírt okmányokat benyújtja, azonnal fizet.

Akkreditív (okmányos meghitelezés)

• Az akkreditív (okmányos meghitelezés) egyike a külkereskedelmi szerződésekben leggyakrabban előírt fizetési feltételeknek. Nagyfokú biztonságot nyújt a vevőnek és az eladónak egyaránt. A külkereskedelmi ügylet kockázatának elhárítása, illetve csökkentése rendszerint egy bizalmi kéz közbeiktatásával oldható meg. Ez általában bank. Bank bekapcsolása adja az akkreditíves fizetési mód lényegét is.

A fizetések pénzügyi biztosítékai A pénzügyi teljesítés biztonsága érdekében a szállító kérheti előzetes pénzügyi biztosíték

kikötését. Biztosítékok csoportosítása: • dologi biztosíték: az adós felajánl valamilyen vagyontárgyat, • személyi biztosítékok: ilyenkor különböző személyek felelősségvállalása a fizetés

biztosítéka • egyéb biztosítékok: amelyek nem sorolhatóak be tisztán az előző csoportokba. Bankgarancia • Olyan kötelezettségvállalás, amelyben a garanciát a nyújtó fél vállalja, hogy bizonyos

feltételek fennállása esetén fizet, ha az eredeti kötelezett nem fizet. A garancia lehet: feltétel nélküli, okmányos garancia. A bankgaranciát garanciadíj ellenében vállalják a bankok.

Fedezetigazolás • A fedezetigazolással a bank a kötelezett kérésére igazolja, hogy az igazolásban

feltüntetett pénzeszközzel rendelkezik, azt elkülönítette és másra fel nem használhatja. Kezességvállalás • A kezességvállalás esetén a kezes vállalja, hogy a kötelezett nem fizetése esetén

helyette fizet. • Két fajtája van: • Az egyszerű kezesség esetébe a kezesnek ún. sortartási kifogásra van lehetősége. (A

jogosult először a kötelezettől kísérelje meg a végrehajtását). • Készfizető kezesség esetén a kezesnek nincs sortartási kifogására lehetősége.

Bankrendszer

(Hitelintézetek)

• A magyar bankrendszer 1987-óta kétszintű. Ez azt jelenti, hogy a jegybank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdaság bármelyik szereplőjével.

Jegybank feladatai: • Készpénz kibocsátása • Elszámolási rendszerek működtetése (Giro, Swift) • Devizatartalék kezelése • Árstabilitás fenntartása • Pénzforgalom szabályozása • A bankrendszer stabilitásának védelme (fiskális és monetáris politika) • Kereskedelmi Bankok számláinak vezetése, felügyelete A jegybank főbb funkciói: • A gazdaságba kiáramló pénzmennyiség szabályozása; pénzkibocsátás; a

Magyar Államkincstár számláinak vezetése; a hitelintézetek számláinak vezetése; arany- és devizatartalékok gyűjtése; a hazai valuta vásárlóerejének védelme; devizahatósági feladatok ellátása; árfolyampolitikai döntések meghozatala.

A jegybank fogalma, funkciói A jegybank elnevezés arra utal, hogy ez a központi bank bankjegy

kibocsátási monopóliummal rendelkezik. • Jegybank minden országban található, akár egyszintű, akár kétszintű

bankrendszerrel rendelkezik. • Hazánkban a központi bankot MNB-nek nevezik. Részvénytársasági

formában működik, egyszemélyes tulajdonosa a Magyar Állam. • A jegybanktörvény a jegybank legfontosabb feladatává a

pénzkibocsátást és a monetáris politika megvalósítását teszi, amelynek végrehajtásához megfelelő monetáris eszköztárat biztosít.

A jegybank kizárólagos feladata a készpénz kibocsátása. Ezt a műveletet bankjegy-emissziónak nevezzük. • A készpénz kétféle módon kerülhet forgalomba:

– a vállalkozások bankszámlájukról készpénzt vesznek fel, – a külföldi fizetőeszközöket belföldi pénzre váltják át.

• A bankjegy-emisszió a számlapénz készpénzzé alakulását, ill. a külföldi pénz belföldivé válását jelenti.

Bankrendszer Bankrendszer alatt egy ország bankjainak és a rájuk vonatkozó szabályoknak az összességét értjük. A bankrendszer két típusú lehet: • egyszintű és • kétszintű. Az egyszintű bankrendszerben a központi bank közvetlen kapcsolatban áll a gazdálkodó szervezetekkel. A többi bankot, amelyek egy-egy meghatározott funkciót végeznek, szakbanknak nevezzük. A kétszintű bankrendszerben a központi bank nem áll közvetlen kapcsolatban a gazdálkodó szervezetekkel, hanem csak a bankrendszer második szintjén álló bankokkal. A bankrendszer második szintjén elhelyezkedő pénzügyi intézmények működési mechanizmusának jellemzői: • nyereségérdekeltek, önállóan gazdálkodnak, a társasági forma jellemző

rájuk, • vegyes profilúak, • területi kötöttség nélküliek, • a bankok között verseny van. Pénzügyi szolgáltatásokat csak pénzügyi intézmények végezhetnek.

Pénzügyi intézmények feladatai

• Pénzügyi szolgáltatások: – Betétgyűjtés – Hitelnyújtás – Bankszámlavezetés – Garanciaügyletek – Befektetési alapkezelés – Értékpapír ügyletek – Faktoringügyletek – Készpénz helyettesítő

eszközök kibocsátása – Pénzügyi lízing

Kiegészítő pénzügyi szolgáltatások: Pénzváltás bankügynöki tevékenység

Pénzügyi vállalkozás

Egy-vagy több pénzügyi szolgáltatást végezhet, de nem láthat el kiegészítő pénzügyi szolgáltatást.

20 millió Ft alaptőkével alapítható

Pénzforgalmi szolgáltató (hitelintézet)

Betétet gyűjt és pénzügyi szolgáltatást végez.

2 md Ft jegyzett tőkével alapítható.

Bank: a pénzügyi szolgáltatás teljes körét végezheti

Szakosított hitelintézet: csak bizonyos pénzügyi szolgáltatásra jogosult (LTP, Alapkezelő…)

Szövetkezet: nem végezhet valuta- és devizakereskedelmi tevékenységet, nem lehet befektetési alap kezelője. Alaptőkéje 100 mill Ft.

Aktív-passzív bankügyletek

Passzív bankügyletek: A banknak kötelezettsége keletkezik • betétek gyűjtése • értékpapír kibocsátás • jegybanki források

Aktív bankügyletek.

A banknak követelése keletkezik

• hitelezés • váltóleszámítolás • lízing • faktoring

Semleges bankügyletek: értékpapír kezelés, pénzváltás, széf szolgáltatás

A betét- és befektetés-biztosítás intézményei

Az Országos Betétbiztosítási Alap • 1993-ban hívták életre. Az OBA feladata a hitelintézeteknél elhelyezett betétek

befagyása esetén a betétesek részére meghatározott kártalanítási összeg kifizetése.

• Az Alap által nyújtott biztosítás csak a névre szóló betétetekre terjed ki. • Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke és

kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan legfeljebb 100 ezer EURO összeghatárig fizeti ki kártalanításként.

• Az OBA olyan jogi személy, amely sem társasági adó, sem helyi adó, sem illeték fizetésére nem kötelezhető. Ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.

Befektető-védelmi Alap • A Befektetővédelmi Alap (BEVA) önálló jogi személy. Minden olyan befektetési

szolgáltató köteles csatlakozni a BEVA-hoz, amely bizományosi tevékenységet, kereskedelmi tevékenységet, portfoliókezelést, vagy értékpapír letéti őrzést, értékpapír-számlavezetést vagy ügyfélszámla vezetést végez.

EBKM: A pénzintézeti termékek tényleges éves hozamát jelző mutató, melynek segítségével össze lehet hasonlítani a bankok kamatígéreteit.

Finanszírozás A vállalkozás pénzszükségleteinek kielégítését jelenti, forrásteremtést. Elvek: rentabilitás(jövedelmezőség) a legalacsonyabb tőkeköltségek mellett, a legnagyobb pénzmennyiség megszerzése a finanszírozáshoz. biztonság: ha saját forrás aránya meghaladja az idegen forrásét. likviditás: fizetőképesség, mindig álljon rendelkezésre a szükséges pénzmennyiség illeszkedés: a források időbeni lejárta legyen összhangban az eszközök megtérülési idejével Pl.. forgóeszközre-rövidlej.hitel

Finanszírozás forrása • Saját : a finanszírozás saját tőkéből történik nem

terheli visszafizetési kötelezettség

belső (tulajdonos, működés, értékcsökkenés)

külső (támogatás, részvénykibocsátás,

más vállalattal egyesülés)

• Idegen: a finanszírozás idegen tőkéből történik

szállítói tartozás,

kötvénykibocsátás,

beruházási hitel, lízing, forfetírozás)

állami támogatás visszafizetési kötelezettséggel

Pénzügyi fogalmak

• Hitel: pénzeszköz átengedése meghatározott időre, kamat ellenében, visszafizetési kötelezettséggel.

• Hiteltörlesztés: tőketörlesztés+kamat • Lízing: véges időszakra vonatkozó bérleti, hitelezési konstrukció úgy,

hogy a futamidő alatt a tulajdonos a lízingbe adó. • Forfetírozás: az export követelés leszámítolását jelenti • Faktorálás: követelés eladása • Kezes: a felvett hitelért 3. személyben felel • Fedezet: az a vagyontárgy , amely a hitel biztosítékaként szolgál • THM: a hitelt terhelő valamennyi költség együttes kimutatása • Hitel szereplői: adós, kezes, dologi adós, adóstárs, hitelező, • Önerő: az adós saját forrása

Hitelezési alapfogalmak A hitelek alapvető formái:

• a bankhitelek (pénz-, és kötelezettségvállalási hitelek), valamint • a kereskedelmi hitelek. • A kereskedelmi hitel az olyan halasztott fizetés, vagy előleg, amelyet

az egymással áruszállítási, vagy szolgáltatási jogviszonyban álló vállalkozások, vagy természetes személyek e jogviszonyukra tekintettel nyújtanak egymásnak.

• Jogi értelemben a kölcsön tényleges pénzfolyósítást jelent, míg a hitel pénz rendelkezésre tartását jelenti csupán. A hitelként rendelkezésre tartott, de kölcsönként igénybe nem vett pénzeszközök után rendelkezésre tartási jutalékot kell fizetni.

• A kamat a kölcsön ára, vagy másképpen fogalmazva, a kölcsönvett pénz használati díja.

• A hitel futamideje: a pénzfolyósítástól az utolsó törlesztő részlet visszafizetéséig terjedő időtartam.

• Hitelfedezet (biztosíték): az a vagyoni érték, amelyet pénzzé téve a hitel visszafizetéséhez szükséges pénz megszerezhető abban az esetben is, ha az adós közben fizetésképtelenné válna.

Hitel költségei • Hitelbírálati díj, vagy Hitelfolyósítási jutalék: a

hitelképesség vizsgálatáért, ill. a folyósítás megkezdésekor felmerült költségekre kérnek.

• Kezelési költség, minden évben felszámolásra kerül, a hitelösszeg százalékában

• Értékbecslési díj: ha hitelbiztosítékként fedezetet kér a hitelező, akkor a felajánlott ingatlan, vagy ingóság értékbecsléséért fizetett díj

• THM : THM egy olyan egységes, minden hitelező által kötelezően használt mutató, amelyből kiderül, hogy az adott hitel felvétele után az adósnak egy év alatt a tőkén túl mekkora összeget kell visszafizetnie.

Hitelfajták

• A hitelfelvétel célja szerint beszélhetünk: • beruházás hitelekről és • forgóeszköz hitelekről. • Lejárat szerint beszélhetünk: • eseti hitelekről: átmeneti forgóeszköz-növekedés

finanszírozására, azon belül: – likviditási hitelekről: átmeneti pénzzavar kiküszöbölésére

maximálisan 30 napos lejáratra, – áthidalási hitelekről: általában két napos futamidőre, rendkívül

sürgős fizetési problémák megoldására.

• középhosszú- és hosszú lejáratú hitelekről: a futamidő mindig hosszabb egy évnél, legtöbbször beruházásokhoz, fejlesztésekhez kapcsolódnak.

Hitelezés menete • Hitelkérelem

– Hitelfelvétel céljának – Felveendő összeg meghatározása

• Hitelbírálat – Hitelképesség vizsgálat

• Hitelszerződés – Szerződő felek adatai – Hitel összeg – Futamidő – Ütemezés – Kamat – Fedezet

• Folyósítás – Hitelbírálati díj, hitelfolyósítási jutalék, kezelési költség, értékbecslési díj,

konverziós díj)

• Monitoring, visszafizetés

Hitelkérelem Az első lépés a kapcsolatfelvétel azzal a bankkal, amelyiktől a cég hitelt szándékozik felvenni. Ha a bank egyúttal a számlavezető is, erre nincs szükség. A sikeres kapcsolatfelvétel eredménye lehet egy megállapodás a kapcsolat folyamatossá tétele céljából, ez még egyik fél számára sem jelent kötelezettségvállalást. A hitel igénybevételének szándékát a gazdálkodó alanynak írásban, cégszerű aláírással ellátva kell megtenni ez a hiteligénybevételi szándékot nevezik hitelkérelemnek. Formai és tartalmi kellékeit az egyes pénzintézetek saját hatáskörben állapítják meg, a kérelmek szerkezete a gyakorlatban sok hasonlóságot mutat. A hitelkérelem legfontosabb részei:

A hitelkérelem részletezettsége függ a kért hitel típusától, összegétől, a gazdálkodó szervezet hitelképességétől és a banki kapcsolat intenzitásától (kisebb összegű, rövidlejáratú hitelkérelem nem tartalmaz üzleti tervet). Néha elég a pénzügyi terv, amely az alapvető pénzügyi kimutatások bemutatását és tervezését (mérleg, eredmény kimutatás), továbbá a pénzszükségleti (cash - flow), likviditási terv elkészítését és a fedezet számítását jelenti.

- a vállalkozás adatai, az elszámolási számlát vezető pénzintézet neve, címe - a kért hitel összege, pénzneme, típusa - a hitel célja - a visszafizetés időtartama, a visszafizetés megkezdésének kért időpontja (türelmi idő) - fennálló más kölcsöntartozások - saját erő, felajánlott biztosítékok - a vállalkozás bemutatás, vagyoni helyzete - az igényelt hitel felhasználásának részletes ismertetése - a vállalkozás pénzügyi, vagy üzleti terve - a hitelfelhasználás hatása a vállalat gazdálkodására

A hitelkérelem elbírálása, az adósminősítési eljárás.

A banknak a kockázatos hitelezési döntések meghozatalához többféle un. intuitív, valamint mennyiségi, számviteli, pénzügyi módszereken alapuló megfontolásra van szüksége. El kell dönteni, hogy az adott tervezett ügylet mekkora kockázatot jelent a bank számára.

Ehhez információkat kérnek, gyűjtenek: - a tulajdonosról, vállalkozóról ( ennek különösen kisebb cégek esetében van jelentősége)

- a vállalkozásról - a hitellel finanszírozni kívánt projektről - a vállalkozás környezetéről (ágazat, alágazat)

A hitelbírálat és engedélyezés • A bank a kérelmet alakilag és tartalmilag felülvizsgálja. Sokféle szempont

alapján döntenek, • többek között: a vállalkozás működése és megbízhatósága; a kérelmező

hitelképessége; a hitel pénzügyi és gazdasági indokoltsága; a hitelezés kockázata stb.

• A hitelkérelem elbírálása a bank cenzúrabizottságának feladata, ők döntenek a hitelkérelem elfogadásáról vagy elutasításáról.

A szerződés megkötése

• A szerződés megkötése

Kedvező elbírálás esetén a bank ajánlatot tesz a hitel feltételeire. Az ajánlat elfogadása esetén

a felek szerződést kötnek. A szerződésben az azonosító adatokon kívül a hitelezés legfontosabb feltételei, a szerződő felek jogai és kötelezettségei szerepelnek. A többi általános feltételt az üzletszabályzat tartalmazza.

A folyósítás

A szerződés szólhat a megítélt összeg rendelkezésre tartásáról, illetve a pénzösszeg folyósításáról.

A rendelkezésre tartott összeg a szerződésben meghatározott időn belül lehívható, vagy közvetlenül tartozás kiegyenlítésére használják. A pénzösszeg folyósítása esetén a bank a vállalat hitelszámláját megterheli, és elismeri fizetési számláját.

A bank a naptári napok után kamatot számít fel a visszafizetésig.

A felhasználás ellenőrzése (hitelmonitoring)

A bank folyamatosan figyelemmel kíséri a fedezet és biztosíték meglétét és a hitelcél

megvalósulását.

Amennyiben a megállapodástól jelentős eltérést tapasztal, a hitelszerződést

fel is mondhatja.

A visszafizetés

A szerződés tartalmazza a hitel visszafizetésének módját, ütemezését, a törlesztőrészletek összegét, kamatfizetést.

A vállalkozás megbízása alapján a bank a törlesztés összegével az elszámolási betétszámlát (fizetési számláját) megterheli, és a hitelszámlát jóváírja. A kötelezettség az utolsó részlet teljesítésével szűnik meg. Az esedékességkor ki nem egyenlített tartozásra a bank késedelmi kamatot számít fel. Amennyiben a bank a számlakövetelésből nem tudja behajtani

követelését, akkor a fedezet értékesítésével elégíti azt ki.

A lízing története, fogalma, alaptípusai

• A lízing fő jellemzője a finanszírozás, így szorosan kapcsolódik a bankok hitelügyleteihez. A bankok általában külön lízingtársaságot alapítanak ezen üzletágra. A lízing közgazdaságilag hitelaktusnak minősül.

• A lízingszerződést a hitelszerződéstől alapvetően az különbözteti meg, hogy a tulajdonjog – mint dologi biztosíték – minden lízingszerződésnek a feltétele. A lízing valójában áruban nyújtott hitelként is értelmezhető.

• A lízing ügyleteknek két alaptípusát lehet megkülönböztetni, mégpedig a pénzügyi lízinget, ill. az operatív lízinget.

Pénzügyi lízing olyan ügylet, amelynek keretében a lízingbe adó megvásárolja a lízingbe vevő által igényelt tárgyi vagy immateriális eszközöket. Az így beszerzett eszközöket a lízingbe adó használatra átadja a lízingbe vevőnek, és azokat a lízingbe vevő könyveiben aktiválják. A pénzügyi lízing esetében a megrongálódás, elvesztés, és lopás kockázatát a lízingbe vevő viseli. A lízingidőszak alatt a lízingbe vevő jogosult az eszközökből származó hasznokra, őt terhelik ugyanakkor az eszköz közvetlen költségei. • A lízingdíj két részből tevődik össze: • A kötelezettség törlesztéséből, valamint • A kötelezettség fennálló összege utáni kamat összegéből. • A pénzügyi lízingre vonatkozó jelenlegi szabályozás egyértelművé teszi, hogy a lízing futamideje

alatt az eszközt a lízingbe vevő tartja nyilván, s ő számolja el utána – a vonatkozó szabályok alapján az értékcsökkenési leírást.

• A lízing kamat nem ÁFA köteles. Azonban az eszköz átvételekor a lízingbe vevőnek egy összegben kell befizetnie a vételár teljes ÁFA-ját. A jelenlegi szabályos révén a pénzügyi lízing elvesztette előnyét a banki hitelekkel szemben.

Operatív lízing • olyan szerződés alapján valósul meg, amely szerződés szerint a lízingbeadó a

már meglévő, ill. a lízingbevevő igényei szerint beszerzett és a lízingbeadó tulajdonát képező eszközt lízingdíj ellenében, a szerződésben rögzített időtartamra a lízingbevevő használatába, birtokába adja.

• A lízingbevevő a lízing időtartama alatt viseli a lízingelt eszközzel kapcsolatos költségeket, beleértve a kárveszély összes költségét is. A lízing időtartamának végén pedig a lízingelt eszközt köteles a lízingbeadónak visszaszolgáltatni.

• Az operatív lízing esetén a lízingelt eszközt a lízingbeadó tartja nyilván a könyvviteli elszámolásaiban, s ő számolja el az értékcsökkenési leírást is.

• A lízingszerződés és a bérleti szerződés rokon vonásokat mutat, de nem azonos.

• Hasonlóságok és különbségek: • A lízingnél és a bérletnél egyaránt különválik a tulajdonjog és használat. • A bérleti szerződésnél a bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a

bérlet egész időtartama alatt alkalmas legyen a szerződésszerű használatra. A dolog finanszírozásával járó nagyobb kiadások a bérbeadót terhelik.

• Lízingszerződés esetén a dolog fenntartásával járó minden költség a lízingbevevőre hárul.

• A lízingbevevő a szerződést nem mondhatja fel.

Faktorálás

• Követelés – megvásárlás (faktoring tevékenység) • A faktorálás követelés megvásárlását jelenti. Faktoring üzlet

esetén a faktortársaság ügyfele áruszállításból, vagy szolgáltatásból származó, valamely partnervállalattal szemben fennálló követelését megvásárolja.

• A faktoring ügylet a rövid lejáratú követelések refinanszírozásának egyik módja.

• A faktortársaság akkor köt faktor-szerződést, ha • a fator-eladó követelése az áruügylet szereplői között nem vitatott, • a követelés nem beruházással kapcsolatos, • a követelés felett a rendelkezési jog nem korlátozott, • a fizetésre kötelezett ellen nem folyik csődeljárás, vagy felszámolási

eljárás, • a fizetésre kötelezettet nem vonták végelszámolás alá.

A forfetírozás

• Míg a váltóleszámítolás és a faktorálás a rövid lejáratú követelések megvásárlására vagy meghitelezésére szolgál, addig a forfetírozás segítségével, az ezzel foglalkozó intézmények ügyfeleik közép- és hosszú lejáratú, nagy összegű követeléseit vásárolják meg, a lejáratot jóval megelőzően.

• A forfetírozás egy későbbi időpontban esedékes, többnyire beruházási javak szállításából és/vagy beruházásokhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtásából származó követelések – főleg exportkövetelések – megvásárlása a pénzintézet részéről visszkereset nélkül, azaz az összes kockázat átvállalása mellett.

likviditás

Pénzügyi terv