Nro. 49.A ’ F E L S .R . C S Á S Z Á R N A K ÉS A. K IR A L Y N A K

K E G Y E L M E S ENGED ELMÍsBÖL.

Költ Béttben, Pénteken Decembernek 17 s ik napján l&o2-ik efltendőben,

■ — w f w w —

B é t s*M e l l j vefzedelmes/ dolog légyen a z éjjeli lámpás, va g y gyertya mellett ágyba való olva- sás, következendő ftomorú példa tanittya. E gy ide való 70 esztendő felé járó igen kegye* éle. til Lengyel Gróf, tegnap előtt efte 9 és 10 óra k ő it ágyába )e feküdvén, fzokása ízerént éjjeli lámpáirát, és azon alkotmányt is, mellyben jó­kor reggel, fpirituson magának kávét főzni fzo< kott, a’ nyősi Hyája mellett lévő aíztalkára ina* sa által le tétéite, azután könyvet vévén a’ ke. zébe, egy két fertály éráig olvasgatott; de sze. rentsdtlensÉgére az olvadáson ti fzunnyadt, a* aí'iUUáa ló v i lámpát álmosan fel fordította»

melly a’ fpirituft magiban tartó üveget el tör­te a’ fpirituft meg gyújtotta, mellybői támadt ittz mi ad az afttalkáját és az ágyát, mind re. a. gát elevenen meg égette, fenki jelen nem lévén a’ ki íegiuégére ment vólna.

E gy Cre tisi fziiietésü ide való fzolgáló leápy, egy ide va'.ó uraság házában hat efzteodeig fia- kátsné?kodván, három vagy négy fzáz forintot gyűjtött magának, niellyet nem régiben ízűiéi­nek vinni akarván, egy Taubendorf nevezetű fa­luban, a’ vendégfogadóba éjfzakára bé fzáliott, holott jó esmeretségbe , sőt néminétnü atya* £$ágban lévén a’ Vendégfogadóflal ét feleségé­vel, efte vatsora fílett, gyűjtött pénzével előttök dit«ekedett. A ” Vendégfogadóméban a ’ pénznek izereime fel gerjedvén, hagy a ’ hozzájok bé fiái. lőtt fzemélyt meg ö l je , * pénzét magáévá te­gye, magában cl tökéilette. M elly gonosz fzán- dekának könnyebben leendő efzköziése végett, tulajdon hajaion leányának az ágyát,a’ki 6 vele egy IzobAban ízökott hálni,a'vendég fzemélynek rende­li, leányának pedig egy kamaiaba vettetett ágyat. A ’ két hajadon, efte fokáig beszélgetvén egymafial, végre mondja »’ vendég leány a vendégfogadós leányánák : Náni : én Béuben hideg lzob&ban fzoktam hálni, itt is úgy akarnék, feküd j te le tio k o tt nyofzoiyádba, en el hálok a ’ hideg; ka­marában. Úgy i» lett A’ dolog, melJyrfil a ven­dégfogadóíné femmit fent tudván , éjfél után fel költ egy jő ferpenyö fagygyatt olvafitott, ’s azt forróan a t idegen leány helyett tulajdon leánya torkába öntötte, ’s akkor vett* magát tízre, mi’ kor már a* fok keserves kínok közt a ’ laánya e’ világból ki végződött. Erre lármát ütvén a* veedégfogadósoé, maga gonofz ttelekedetét ön* ként meg va llotta , ’s cl fogatott; a’ vendég le* ány pedig éfzre vévén, hogy rofifz helyen járt , AOBan még viradta előtt tovább ment.

felséget WxnaJs, S a n vármegyei Al*Yice«

7%i*pány T.tes Boronkay IJlván u ra t , ősi törfokő*

gére, és ugyan azon Vármegyében tett hofz. h % '«o g -I í t j i ra , nevezetesen pedig *’ kétrend* bé'i 1 aiíirrektxsók alkalmatolíágával ki múlatott buzgó hazafiságára való tekiutetbSl, uiulae Ke- giae Fam iliáris xaogal mehóztatott kegyeiuaesea augtiizteini.

Hagy Britannia.

London , JSov. 26 s dik napján. Doverből *4rd 'kbea Írták, hogy a* tájon nagy fíereotsét- lenség történt légyen* Vreide nevű Hollandus hajó a’ mellyen 47* emberek ültek, «l íuilytdatt, és trak i8 = a n míoeVedhettek ki. Azok közzüí a ’ kik oda vélitek* in í r 2 fzázat vetett ki réfz fze- rént a ' tenger a’ partra, rése fzerent haláfztak ki a ’ habok közziil.

Jól meg kell jegyezni (Így fzőll a ’ Londo­ni tudófitó) hogy Angiiéba már majd hirét fém haljík a ’ gyermek hinnének, úgy ki irtódott a* tehénhimlő áca/. Kevés esztendők alatt újság fog e’ izerint Ang iában leani az emberi nem* zetnek ez a’ veszedelmes oftor«.

Axofc az emberek Londonban, 'a’ kik tsak ke­vés hetek előtt is sokba mertek fogadni, hogy a ’ hadakozás nem soká itmét ki fogna ütni, meg tsalítkozván remánségekben, már moft abba kéz* dettek fogadni, hogy P i t t , a ’ jövö Mártziusig itmét Miöitterré fogna lenni; a’ melly az új el­lenségeskedéseknek tsaihatatlan jele fogna len* ni. —

Moft m ár, a' miólta a ’ Parlamentom üléseit a* Király kinyitotta , az abban tartódé kiilömb- Jkii omo beí'zédek foglalták el az Angius nemzet, sőt mondhatni, hogy a’ Frantzia és m&í pailéro- 3 0 t Dc.ntetek figyelmeteflegét, annyival Js inkább, hói$y a ’ Pariamectom tagj>u között H40 ujjak ta­láltat vád, oiíjj asm tudhatni, hogy a’ két t^ymáf

ellea vetélkedni fzokott pártok közziil, a' Minis* terek réizén lévök lefznek e’ , vagy pedig az üp- poíittió réfrén lévök erŐÍTebbek.

Lord Nelson, is egy a’ Felső Hátban azok köz* zul, a’ ki m .t’ üt fontos befzédjei által moft kezdi a ’ közöniég^íl esmértetoi. Méltó tehát, hogy be. fzídjéböi m.ig többetskét közöljünk Olvasó.nk- k i l i , ,

,,ö, úgymond, imelkedik magának azzal, hogy a ' nemes Lordok között egy fém ta!á!tatik o yao, a ’ ki m ., győződve ne vóma a’ fe lö l , hogy a* N agy Britanniái Orfzáglólzéíc azzal a’ juffal bir- joa a mai nöpon , h<H;y arról, a ’ mi ízivén f k̂* ízik, es*éíz haih*tníl íggal és ícg kiíTebb kétfíía- ség nélkül, b*izelbe». Tu'ajdon tapalítalásaink tanítottak meg bennünket arra, hogy — ha ma­gánkat meg akarjuc győzni a ’ felöl, hagy ennöa védelmünkre és a rra , hogy magunkat btintiiet* lenül bofzlzantatni ne tngedjük, elíg erolTei , elég bátrak, és elfg buzgók legyünk — cégünk Uak a ’ minket fenyegető veszedelemmel, és tulajdonéi- le n ije in k k e l , Keií bátort Agg *1 Izembe cczai. Nem illik hozzánk az, hogy 1c bots^tott hangon be- fzélljünk azokkal, fém hogy törvényeket enged- jiink magunk eleibe fzabattatni, azoktól, a' kik­nek mi oly fokfzor, és oly fzerentgésen ellentál* lőttünk* Az a ’ rend kívül való erőlködés , a’ mellyel Frantzia o ’ fzág a’ maga véghetetien nagy- ra való vágyásának kielégítésére törekedik, egy nemes Lordot is meg nem rettenthet. El ofzlik a z a 1 tüzes gőz, a ’ nélkül, hogy erőfzakkal üt­ne ki. £1 gyengül a' terjefzkcdés közben. A zon­ban nekünk fziinés nélkül vigyáznunk k e l l : nem kell a’ Státus kormányét tsak egy fzempillantatig is le tenni kezünkből : az erőt az értelemmel égy* gvesitenünk kell , hogy a’ fzélvefzeket vagy meg előzbelluk . vagy azokon erőt vehefTünk.

Marquis Jiherncoin minden igyekezettel ar- ra k iv á n u fordítani a ’ Lordok figyelmeteffégit ,

hegy melly rend kívül való fzemefltécrgel kellene nékiek aton környüiállások könött Unai, a' mel. jyekbea moft van a ’ N agy Britanniái birodalom.— „ A ’ mi eg^fr aém zrú valóságunk, dit'őlTégünk, egéíz Európa előtt való hitelünk, és mindenek fe­lett a’ mi jövendS béli tpi'.z bá'orságunk, egye­dül az eö Felsíge Orfzáglóftékének hathatói ma- gaviSíle*é;öl, függenek, &c.

E ő adta továbbá eien nemes Lord , Nagy Britannia’ nagyra végyó, tem efzet fzer.nt v a ló , eltökéltet: , és eleitől fogva való ellenségének rend kír&l való nevekedésit, és azon veí'zedel- m eket, a' mellyek az Ő ítélete fzerént az Ő h a­sa'j It oly fsltítel alatt fenyegetik, ha t. i. Ők a’ magok vetélXedŐ társaiknak lépéseikre fzücés nél­kül nem fi'yelnn?znek, ’s ha a ’ reájok dönténdS velzéiyeknek elhárításokra, a’ lég közélébb való, lég hathatósabb és ieg illendőbb efzközöket nem fogják elő venni! —

,.Én, úgymond jíbern com , akár kik légyen nek M imíiereiak, mindenben pártjokat akarom fogni, tsak hogy mind azokat a ’ hathatos e l ő ­zőket vegyék eíő, a’ mellyeket az idők és vefzé- lyek elő venni parantsolnak; mellyhezképpeft j e ­lentem is, hogy én el mulatztani gondolnám, mint Nagy Brittaoniai Lord tartotó köteleíTégc- met, ha a ’ félig meddig v a ’ó efzközöket, a ’ mel- Jyek a* féleltnen fundálódiának, ’ s a’ mellyek tsak paláftoló fierek volnának, és valóságos en- gedelmeíTignek neveztethetnének, helybe hagy­nám. Az illyen efzkezök soha nem a ’ bölts po­litika’ f iiileményei: az ilyeneknek fzerzöi megve­tést és közönséges lenevettetéft érdemelnének. A* uiúlt efztendei Parlamectomi üléseinkben voltak, a ’ kik azt hántorgatták, hogy bizonyos időfza- kafz alatt tellyeííéggel minden Szövetségeseinktől elhagyattaiva lettünk vólna : én úgy itfclek, hogy a ' h-iború alatt néküok ez az idöfzakaíz vóit lég fxerentsésebb, Azonban, ha fiereatsétlenségre a’

hadakozás valami kfppen tlakugyan tlVera'h^ tetíenné találna lenni, meg fogjux látni, hogy ne­künk hatalmasabb Szövetségesünk leké ■>, mint a’ milyent Frantfia Orfzág magának reméiiheté

G rá f Carlisle éppen o yan értelemben mon« dotta lenni m agát, mint Aberncorn E b ib e jut­tatta a ’ L ord okn ak, hogy mit befzéllett vólt 8 * ’ megbékéiléa’ alkalmatoiTágával, azaz, hogy a ’ Minifterek hibások, nem látók, és a’ rájok bízott fontos dolognak végre hajtására nem alkalmato- sok lettek vólna. — Én, úgymond Carlisle, ntm ftemélyes ellenséges kedésből béfzcllek ellenek;van» nak & mi kormányunk mellett olyan emberek, kiknek fzemélyekhex én meg küíömböztetett tifz- telette! viseltetem : hanem az az érzékenység, a* mellyel ét. hazámhoz viseltetni tartozom , semmi manános és ízemülyes tekintetet rém «smír4 — Végezetre feljebb emelték MinifteTeink a1 magok belzédjek’ hangját: és ez egy olyan változás, a’ mellyárt én önrendek, ’ s a’ Parlamea'.omnak Tze- rentsét kiváook. Igen tárol lévén a t t ó l , hogy ezen i'ld báiur hangon való befzéd< t he ybe ne hagyjam : tsak aztjajnálom , hogy Miniftereink miért halafztották ezt i ly sokáig, és hogy Fran- tzia orfzág’ fenn héjjázó magaviseletének miért vóUak ily fokáig l íp y meleg vagy le g a ls b b b a l-

fató ízemléloi ? Miért akarták ily fokáig meg ojtani vagy elnyomni a’ mi nemzeti botzfiankoi'á-

sunk’ tiizit? Miúrt adtak a ’ közönséges véleke><é^- nek ellenkező ú:at? Mire való vólt az a ’ felelem és Jebotíátkozás akkor, m ikor fzármazísba?? vó t a ’ rofzíz; ’s m ire m o fl a’ bAtori'ág , fenyegetőd, l é s , midöa meg van a' rofzíz ? Én fzóroi b ó ra egélz ízivem fzeréat helybe hagyom a’ Király’ befzédére való megköfzönö v á la lz t : de azt mon­dom , hogy nem mefxíze vnn az. idő pont, hogy merr visgáínuntt Mmiltereiaknek magokvise« le t je .;; - .

Heríieg IforfolR így fzóllott: — „ N e m leh«s

tek egy értelemben az«n néhány L o rd o kk al, a* kik elöltem befzéllettek. Én nem mondhatom a z t , mint ök, h o g y , ha Frantzia orfiág a ’ irsf« ga kötésit egy valamelyik ftárazon való HaU » maflagiránt, meg tö r i , azírt nékünk a’ nemzetet azonnal a’ hadakozás rettenetes Ínségeibe keljen e ’ merítenünk ? A mi azt a ’ ízélesen kiterjedő és lármás öfzfze esfcüvíft i lleti, a’ melly néhány na-

Ítoktól fogva el Mr!eltete<t, és a’ meiíyre némsly zavak tzélosai láttatnak : merek bize kedni ma­

gamnak, hogy abban vagy UllyelTéggei semmi nintsen, vagy lég alább nem oly retteceta*, mint gondőltatik ; azonban , ha fel tefzfzük i * , hogy van benne valam i, hogy lett vólna valamely g y i l­kos tzélozás, vagy a’ katonáságnak és munkásak­nak eksábitatásokra intézetett projektem,. öröm* mel jelentem , hogy éo reméltem ezen esetben, hogy a’ Kormány Is, ék vigyáz, ét femmi hatha­tós eí/közöket el nemmúlafzt, mellyeketezen kör- eyü l állások meg kivághatnak, és hogy végezet­re a ’ törvénynek, telyes erőt és folyamatot ea- ged.

• *

Oberftér Despardról is az 8 el fogattatett főbb társairól ezeket olvatíuk a’ Londoni levelek­ben. — Despard Irlándiai fiületéf.ü ember; N«p- nyupoti Indiában sokkig katonáskodott, A ' Cor- respondens Társaságnak tagja lévén , míg *nnek elofzlattatodása után is oly zeneboná oa vitette m agát, hogy az Ort'záglófzék ötét elfogatni, és s efztendeig fogva tartani kénte^enUtetett, mind addig, míg az úgy nevezeti Habeas Corpus Akta, a’ melly a’ Frantzia hadakozásnak ideje alatt néhány eíztenddkig felfű'ggefitetve v ó l t , a ’ m a­ga folya,matjít ismét vifztia kapván, ennes ere­je fzerént Despard is vifzfza kapta Szabadságát.— PeaaUe Káról/, «gygyik lég nevezetesebb ke-

7«8uyerespajtáffa Despardnak. Elébb tsizmadía vólt, hanem azután tsizmadialegéoységre gráditsólta- tott íe. A ’ Correfpondens Tárfafág virágzísá- nak ideje a la t t , ebben Ö is nevezetes tag, és a ’ hites Binnsnek, a’ Tárfafág’ Títoknakiánah jó ba­rátja vőlt, kivel a* töailetzet is egygyutt fzenfed­te két efztendeig. Szabadon való boisáttatása utáa 8 is fzüntelen dolgozott a' zűrzavarok gerjefztá- sén. A ' Titkos Státus T a n íts által eleibe terjefz- tetett kérdések fonto/TágábóI, hogy t. i : egygyet- értésben vólt e’ a ’ Windsori katonasággal ? és hogy vőltanak e’ sok politikus barátjii ? azt le­het ki h ozn i, hogy 5, egy igen vefzedelmes tag> ja vó ll légyen az öfzfze esküvésnek. — Brough- tort, átsmefter ember, Titoknakja vó!t az öOl'ze esküdtek társaságának* — Tsak ezen két tagoknak alatsőny sorfokból eléggé meg lehet Ítélni, hogy mz egéfz tárfafág mely fontos lehetett. — Már ötvenre telt az el fogadtattak fzánoa; *gy fóldo- zó varga is van közönök. Lég többen vannak katonák — Még a’ Y~orki Hertzes is jelea vólt a ’ Titkos Státus Tanátsban az elfogattattak kikér, destetídésekkór.

Frantzia Respublikát

Pdrisból December 5 ; ik napján. — A ’ Mó- niteurben fzórol f lóra mind ki jöttek azok az élek, és a’ Frantzia Kórmányfzéket is nem kevélTé ér­deklő befzédek, a ’ mellyeket a’ Parlamentom ne­vezetesebb tagjainak befzédjeik közzül az Anglus levelek kihirdetni méltóknak tartottak. Fontofaa ki botsátkozott a’ Fel fő Házban nevezetesen Ex- minifter Lord Grenville. — „

„Ezen új Parlamentom, úgymond, a’ világon fehető lég kritikusabb fz^mpillantatban gyüleke­zett öfzfze, és a’ vefzély, Minifiereinknek halgatá- sok által még aagyobbittatik. Óhajtanám, hogy magyaráznák meg nékem azt az állapotot, a’ melly-

ben moft van a* világ, és azon környölállásokat, a' mellyek őket arra határozták, hogy a’ mai na­pon , az eddig vaió lebotsátkozás és féltlem hel- lyett, hathatósabb hangon befiélljenek: külöm- beo lehetetlen általlátni. hogy mi okozhatta ezt a ’ felettébb nagy változáft. Nékiek vagy ismét fel kell ezen fennhangal hagyni, vagy ismét hadi fzerentse próbálásra vezetnek bennünket , egy olyan idő pontban*, midőn meg fofztatva v a ­gyunk az annak folytatására kivántató efzközök- től. Mire való vólt az eddig való lebotsátkozás ? mire való ismét ma ez a ’ fennhéjjazás ? Ez az, a’ mit én nem értek. —

„ A z eö Felsége hozzánk intézett befzédéaek hírom fő fzakafzfzsi vannak , a’ mellyet éa mind igen magafztalok: de kivált az első fza- kasit, mivel az a’ moftani Miniftereknek igen egyenes meg visgálásokat foglalja magában* Jíintsen semmi igazabb, minthogy Mini {tereink* első és fő köteleíTégek fzorgalmatosan fipyelmez- ni hazánknak az idegen HatalmaíTigokkal valő ofzf*eköttettetésére: de nem kevesebbé igaz, hogy Miuiítereink nem vóltak olyan figyelmetesek, mint köteleíTégek hozta vólna magával, példának okáért és nevezetesen aton tárgyra n ézve, melly az eö Felfége befzédének második fzakafzfzát tefzi t h o gy t. i. eö Felsége a’ ízáraz Európai nemze­teknek fekvéseket és crejeket illethető változá­sokat, lágy melegféggel nem fzemlélhetné. Senki nintsen, a ’ ki önként meg nem vallaná, hogy az Európai nemzeteknek hatalmaikra nézve, nagy vá l­tozások eftek légyen. — (Folytatása következik,)

Konzul Cambaceres JNov. a S ' i k napján nagy afztalt adott a ’ Párisban lévő Anglus Követ Lord Whithworth tiízteletére — 3 0 s dikbanpedig k ü l­ső Minifter Talleyrand vendégelte meg ugyan* tsak ötét 40 fzcm éljre terített afztalnál.

Az Éfzaki Departamentumokba tsak majd Tanuáriusban fog el utazni az Eiső Konzul.

A ’ Konzulárii palotaK orsníajozája G«n. D'ú* roe, a’ ki eleitől fogva az Első Konzul egygyik lcg kedvesebb emberének tartatott lenni, a ’ Ber­lini Udvarhoz rendeltttett Követaek.

Arról a ’ fzegény levegő ég beli hajósról, OIU váriról, a ’ ki Orleans vároflTa mellett, le eső tsil- lag módra le repült a’ levegőből, azt írják, fi egy­azon kosárban, a’ mellyet a’ golyóbis alá kö­tözött vólt és a ’ m elljbea ült, egy vas serpe­nyőben (edényben) eleven fzenet, papiroíTat, és •gyéb e’ féle f*ereket vitt vólt f e l , ollyaa tzél. lal, hogy ha kivántatna, az evezés közben füs­töt gerjefzthefTen , ’s azt a’ golyóbisba botsálfa , hogy mind addig fel puffadva tarthaJTa, míg le nem akar botfátkozni. Káttség kívül ezen fer- penyőben lévő eleven fiéntŐl fgyuladott meg a’ kosár, ’a úgy esítt le belŐlle a’ gyáva hajós mes­ter. A ' kosártól el vált levegő golyobift még máig fém tudják hova lett.

Hit lég erőíTebb és vállogatottabb emberek­ből álló Frantzia Batalioook vettek újoatan pa- ra ji^oJatot, hogy a 7 Tonloni kikötő kelyben ül- jeiusfc' hajókra, és evezzenek ei onnét. Hová aüidik őket, bizonyosan nem tudhatni* Némel­l y e l St. Domingó fzigetére gondolják, ezeket is tzéiozni; hanem, az Anglusok egyébtől és kétség kivQl attól tartanak, hogy talám alattomban is­isét Egyiptom felé vólna ezen Batáüonnkkal a’ t ié lo iás , mint hogy Malta és Gibraltár mellől fxüoes Délkül fieorsiélgetík , hogy miiyeo formá­jú mozdulásokat tegyenek a*Touioai kikötőhely­ben iévő i<rantzia hajók.

Helvéttiai Respublikát

Be{nrtb6l, Ifov. 30 r dik napján. A z itt lév8 Fran*»ia fő vezér Geo. JVey olyan útasitáft vett F á m b ó l a ’ Hadi Miniftertdl, hogy a’ Helvétus polgárokból el ftedett fegyvereket miad Lausari«

ndba küldje, a’ hol azokra a* Frantzia zsóldon lévd Helvétm Batalionoknak egygyik* viseljen gondot. — Mely fcívfzakal’ztó banátot okozzon mind ezeknek fzeraléléie a ’ fzegény Helvétusok* n ak, könnyen képzelheti, a’ ki ezen orízágot es­ni ér’ .

y f Helvétziai Jzéleiröl, December a* ik nap­ján — A ’ Páris felé elutazott Helvétus Deputa- tusok fzáma már valami óosból. áll. A 'F ra n tz ia Orfzáglófzék olyan tzéilal hívatott Heivetzián&k m-nden félp rétzen lévő éi kiilömbkiilönibféle haj­landóságú lakoflai közzül feles feárnu Drputatu- fokát P arisb a , hogy az # gondolkodásaik mód­ját, és küíömbküiÖBio fyftemákhoz való hajlandó­ságokat, a ’ mennyiben lehet öfzíze olvafcthaűa*

Német Orjkdg.

Regensburgbdl, Deo. 5 < diVén. A ’ pótolís* dolgának el intézésére kíreudeUetve lév8 D iítá li* D eputátsíónak $ z s dik ü lésében, rövid f ió k k a l exek fordullak e lő :

A ’ Director jelentette , hogy a* közben* járó Hatalmaffágok* MinifterjeiktÖl egy jelentés érkezett hozzá , n ellyben ez«k »' Dnput&tziő- nak már egéfzfzen rendbefzedett munkájával v a ­ló megelégedéseket jelentik ; egy íiernnind azt is, hírül ad n i,kívánván , hogy a' Frantzia MiaiRer a’ pótolás piánumának 47 e lsí T i ik k e l j eit, Fran­tzia nyelven azért adta legyen által , hogy a t árkhivumban mint original, úgy tartódiának fenn : a ’ követkexendS 42 Tzikkelyfck ellenben , mint originál Német nyelven, mint et»k*t a’ Deputa- tzió el kéfzítette. — Éhez kénptft meg határoz* tatott, hogy • ’ 47 elíd Tzikkelyeknek Frantíia forditáiok fel olvaftaílbn, hogy lehellen meg Ítél­ni az eredeti Némettel raió meg eeyjiytzhé!.

A z után «ld ford ált, hogy a’ jövendóbéli FS Kantsellariu* Izámára határozatott egy miUi«

77 aefxtendSnként való jövedelemnek, még 350 eief Forint hijja vó lsa : mtlyre pétv** ennek kip5to- lá árúl mindegeknek eiőtte gondolkodni izükség vólna*

A* Fvantti-a fs Orofz M'nifierek azt is köz- lötték a’ Direktor’ által a’ Deputíizióval, „h o g y sl formában vett végezéseR, a ’ károk kipótolását úgy határoTzák meg, hogy azokon változás nem tevŐdik,’ s Német Orízág tsendeflegét megerősítik, és minden bizonytalan ígoknak végit vetnek. A ’ mi a’ T o sk ín ai Nagy Hertieg kielégíttetését ille­t i , az oüyan egvgyezés/rek a ’ tárgya , melly P a ­risban folytatódik, és a ’ mellynek nintsen semmi béfolyása a ’ Regensburgban teendő r«ndelések’,e nézve. A ’ formában vett végezésekft úgy kell hát tekinteni, min: egy tbké’ews egéf:fzet, melly még aon/sk a’ híjj4val van, hogy nints meghatá­r o z v a , honnan kerüljön ki a’ Német Orfiági F6 Kantzellárius fizetéfébe menő 350,000 forot. A* honnxo niots az öfive fzedett végezéseknek sem­mi híjjá is, és árok at Imperium törvényévé vál­toztathatnak haladék nélkül.“

Lubeck városa réfzéröl, Deputátzió’ teg­napi Gyűlésében a’ terjefitődőtt elő, h«gy Augs- burgnak, melly a ’ megmaradó Imperiális váro­sok között legelőször említődön a’Dcputáfzió v é ‘ gezéseinek azokat illető tziVkelyében, nem en« gedheti az elsőséget. A ’ felelet ezen jelentésre a’ vó lt , hogy nem a ’ volt a ’ Deputátziőnak a’ tzél- j a , hogy az elsőséget. A ’ felelet ezen jelentésre a ’ vólt, hogy nem a ’ vó lta ’ Deputátziónak a’ uél- ja , h sgy az erőséget meghatározza az em:íteít városok között. Valam elyiknek fzükségesképpea legelői kellett említtetni.

A ’ Cseh Vál. Fejedelemség Követe ezeket terjefztetette elő :

„ A ’ Csáfzár eö Felsége a’ Diétáiig Daputa- tzicnak áron ditséretre méltó buigóíágát, mellyel

773azokról gondoskodott, a* kik a' fc íku lam álás muakáji állal f*en védtek, megelégedéíTel értetre, és a ’ javásoltaiott kielégítéseket egéfz fzive fzc- rént helyba hagyja* —

T o v á b b i kinyilatkoztatja hogy eö Felsége a ' póíolás munkájának mennél hamarább le* hetn tökéllettíTégre való vitettetéfet igen óhajtja*— Paffaunak állapot járói is egéfz msgnyúgtató nyilatkoztatáft tétetett eö Csáfzári Felsége — melyhez képpeft már moft az egéfz pótolás’ mun­kájának elvégxÖdése egyenesen tsak a ’ közbenjá­ró Hatalmafíágoknak és a ’ Deputatziónak kéfzsé* gektől függefztődött fel. —

A ' mi a ’ köibenjíró HatalmaflTágok Követeik­nek a' Toskáoai N agy Hertzeg’ kára megfordit- tatását illető jegyzékeket, hogy t. i. a ’ Parisban fo lytatódván, a’ pótolás munkájának’ végrehajtó* dását nem késleltethetné: erről olyan jelentéit t^tt a ’ Cseh Vál. Fejedelemség Követe, h o jy a’ Parisban lévő Cs. K . Kö^et az ezen munkára ki- váatató hatalommal fe! ruháztatott vó na, mely­re oézve ernek végződéséi is nem soki várni le. hét* Azonközben, ha valahogy a' D eputáuió munkája végződésének sinséges volta m iatt, a' Páristan folyó alkudozásoknak végét várni nem lehetne, és a ’ DeputaUió munkájának e’ nélkül kellene bé rekefztSdni: ezea esetben &’ közönsé* ges végíő piárumba egy oly Clausulát kellene Iziikséges képpen bé iktatni, a’ melly fzerínt, ha a ’ Parisban fo l jó alkudozásoknak kimenetele á l­tal a’ közönséges plánumon valamely változás es­ne , ezen változás mé* msgísheffék, és eö Felsé­ge tsak ezen Chiusuldnak féltéiele alatt léphetik a ’ köxönféges pianumban való végíő me£e^jgye- lésve. —

Útóljára azt is hozzá adta rr,ért az eö Cs., Felsége Követje ezen nyilatioziatásoához , ho?y, mivel ezen pótolás intézetei fzeraat iiy soV Pa- pi Fejedelemsegek menaek által az AucuíU’tafoi»

f74tea !év8 R endik birtokába: jő lefzen a’ -Vallás bé'i eddig fenn állott proportziőnak megtartatása végett, «’ Toskanai N»gy Hertzeget és a’ Német R fíH M eífjrh Váíaíztó fejedelmi méhojágra emel. »í, — A z etes nyilatkoztatísra adandó feleletei, két mái iiiésre halafziották a' Deputátzió tag- jfti, a’ m e l y vég * Jegyzőkönyvnek nyitva va- 16 mar^dáifát kívánták.

A* Trieri Valafzté Fejedelmi Követ ezt ad­ta fe l , hogy eö Papi Fejedelemsége a’ fzámára rendelteiett 100 ezer Forintokból álló jövedelem* re nézve kéri a ’ D iíu lis Deputatzíótól, hogy rendeljen valamely bizonyos fuuduft ezen jöve­delemnek, vagy pedig valamely más módon te­gye bizonyoirá eö Papi Fejedelemségét. — A* végzés ezen feladásra e’ volt , hogy a> ilyen fzínii dőlgoknak végső megfontoltatások, mégmoft továbra halafztódik.

. Regensburg, Dec. 6 • dikán* — „ IS'árnberg várofí bul ilyen tudósítás érkezett i d e ; Ezen vá­ros Magittrátussa egy hírdetéft intézett a ’ lako­tokhoz meiJyben j? len ti ; hogy mivel JSürnberg egy azon 6 várasok köziül, a’ m e lly e k a ’ póto­lás állapotjának elintézésére rendeltetett l)»pu- tatzió által fzaba-i Imperiális várafoknak negha- gyáttattak : tehát már moft el jött végezetre az az örvendetesid5 , hogy JVürnberg is hozzákezd* jen azon fzereatsés sorsai varó éléshez, a ’ mellyet ennyi fzenvedései útin megnyert, és a’ mely fze- reatsís forscak egyik fő pontja ez, hogy a’ ma­ga vidékén egéfz Kerületében, orízáglói felsöséjg- gel bírhat, & c, mellyet a ’ Magittratus, mindenes- ock tudtokra ad ván , azon juffaival való élés­hez is, mellyekkel eddig nem bírt, haladék nélkül hozzá kexd, &c.“

Regensburg, Dec. 8 * ikán — A ’ tegnapi, a. m. 33* ik ülésben ezek vóltak a’ Deputátzió ne­vezetesebb foglalatolLigai:

A ’ Cseh Yál, FejedeUm rétiéről emlittetett,

m

hogy még fontos dolgok vőlnának eligazitat'an. Ilyenek —■ a ’ jövendőbéli Kémet orfzág Fö Kan- tzeiláriussánaA jövedelméből még hátra lévő 350 ezer Forintok, a ’ m elly fummáról már néhány versben emlekczet tétetett — • ’ Trieri Válafztő Fejedelem fzámára efzteadÖnként járni fogó pen- zióó?k fui;duíla — Ilyenek továbbá a’ Baseli és L ü ttich í Pii pököK', a ’ kiknek halafztás nélkül , éieimekre kivántató jövedelmet kálltíik rendelni.— Hanem mind ezek olyaa tárgyak, a ’ mellyek- röl téie?eadŐ végzés, mint tó ídaiék, azután is oda ragadtathatja a ’ közönséges plánumhoz, mi- nekutánaa az , .vég képpen meghatároztatódik.

Török Birodalom.

KönCiántzinápolybril N 0 v. 1 5 a ikéo. — A z ide« gén Udvaroknak itt lévő KÖvntjeik, nevezetesen az Aagíus és Orofz Követ, gyakran KoaferetJtzi- án vannak a’ külső dolgolíra lif^yelö Törqk Mi- rilternél / é» az 6 nyilatkoztatágaik felett kií- Icm'jftüíömb tsnátskozások tartatoak a ’ Diván- l an. — Máj nem titok a z , hogy mofianábsn nem tsati a ’ Fekete tengeren való fzabad hajókázás* l ó i , hanem Szövetséges Kötésekről is fzó van ; de a ’ meliy utolsó tárgyhoz a' Porta még ed­dig femmi hajlandóságot ki nem nyilatkozta* tóit.

A se y it awnközbeo már ki efzközőlt az A n ­gi us Követ Lord Elgin a ’ Portánál, hogy az el­fő Anglüs kereskedő hajó Nov. 7 jd ik é n Anglus záfzlóval * ’ Fekete tengerre bé evezett* a' melly történet, mint nevezetes dolog, fok újfágonkapó- kat ide tsa t, annyival is inkább , hogy ez a’ íze- rantséje még eddig egy idegen hajónak fém töri téahített itt, noha több má* idegen nemzet béli t. i. Frantzia , Spanyol, és Olafz hajók is állanak itt a ’ kikötőhelyben vasmatahákon.;

Sorral Spapyol Követet, az a' fzertntfétJea,-

ség érte itt e z e ^ napokban, hogy fétálás közbea egy réfzeg T ö rö k meg támadta, é? meg verte, A ’ Követ panalzfzára att Ígérte a ’ Csáfzár, hogy lég fzoroffabb címleteit fog adatni néki, a ’ mint is hogy a ’ T örököt azonnal el fogatta, és töm- lötzbe tétette.

A z Oláh Orfj£g! új Vajdának Herczeg Ip- silándinak 1000 zsatskó aranyot adott a ’ Csá- ízár, ollyan rendelés mellett, hogy abból azo­kat az Oláhorfzági lakosokat, a’ kik az utólsó zenebona alkalmatoflagával meg károfittattak, segittse, és a ’ katonák hátra lévő zsóldjokat fi- zeíTe ki.

A z Egyiptomból Konftántzinápolyba érke. zett lég újabb túdóíitások fzerént, Frantzia Ober • íter Seba/tiani, egy Fregíttal ’s meg egy más kie­sebb hadi hajóval, A lexan d ráh oz evezvén, mi- helyeft a ’ partra kifzállott, egyenesen az Ale­xandriában lévő Anglus Generális Stuart láto­gatására m ent, és jelentette, hogy Ö az É ;s$ Konzultól küldetett légyen hozzá, annak meg tu­dakozására , hogy az Anglus feregek Egyiptomot mi okon nem hagyták vólna még eddig oda, ho­lott az Amiensi Kötésben meg hat&roztatott idő­pont már rég el tölt vólna? Generál Stuart azt fe le lte , hogy 8 ugyan az Udvarok politikátokba magát nem a v a t ja , azonban ígéri, hogy az An* glus feregekkel azonnal el fog Egyiptomból evez«í ni , mihelyeft a’ felöl az Anglus Udvartól Ven­deléit vefzen. Ezen felelettel egy Kurírt küldött c l Sebajtiani Frantzia orfzágba: maga pedig Cai- róba utazott el; úgy hallatta, hogy a ’ Törők ten. ger partokat mindenütt meg látogatni ízáadéio- z ik , —

* *

A mai újság mellett küldjük az Egyiptom Miftáriájának A a, drkujfát Érd, Olvasóinknak»