német nyelv és irodalom -...

Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola – DNÖ PEDAGÓGIAI PROGRAM – PP-05/2008.1

4.1. NÉMET NYELV ÉS IRODALOMa kétnyelvű és nyelvoktató kisebbségi oktatásban

1 - 4. évfolyamCélok

A tanulók kétnyelvűségre neveléseA tanulók német nemzetiségi identitástudatának kialakítása és fejlesztéseA tanulók kommunikációs készségének fejlesztése a beszédkedvet fokozó, a beszélés lehetőségét biztosító eljárásokon keresztül történjékA tanórák nem szabad, hogy a nyelvtani szabályok elsajátítására korlátozódjanakA tanító feladata, hogy a tanulókat motiválja, őket az önálló ismeretszerzésre ösztönözze

FeladatokA kétnyelvűségre nevelésnek nagy a jelentősége a gyermekek életében, a személyiségük kibontakoztatásában. Fejleszti kulturális beleélésiképességüket, amely fontos tényezője a különböző nemzeti és etnikai csoportok baráti együttélésének. A német nyelvi órákon interkulturális témákat dolgozunk fel, a gyerekek érdeklődését a multikulturális értékek felé irányítjuk, ezáltalhozzájárulunk az európai integrációhoz.A kétnyelvűségre nevelés fontos jelentőséggel bír a német kisebbség életében. Sok kisgyermek rendelkezik nyelvi és kulturális előismeretekkel.Német nemzetiségi iskolaként fontos feladatunknak tekintjük, hogy kialakítsuk a tanulókban az igényt és a képességet, hogy gondolataikat,véleményüket és javaslataikat elődeik nyelvén ki tudják fejezni.A nemzetiségi nyelv oktatása - az iskolai nevelés és oktatás általános céljainak és feladatainak megvalósítása mellett - biztosítja a kisebbségnyelvének tanulását, a kisebbség nyelvén való tanulást, a kisebbség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, ahagyományőrzést és -teremtést, az önismeret kialakítását.A kisebbségi oktatás segíti a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, és hidat képezzena mai és a régebbi generációk között, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést. Ismerjemeg elődei értékes, de sajnos már lassan feledésbe merülő örökségét. Az oktatás során a tanulók képet kapnak a Magyarországon élő német kisebbség mai és múltbeli életéről és kultúrájáról, valamint a németnyelvűországok népeiről.Ezen feladatok által a tanulók számára nyilvánvalóvá válnak a nyelvi és kulturális gazdagság előnyei, és kialakul bennük a reális nemzetkép éskisebbségkép.


A kommunikációs képességek fejlesztésekor a gyermek személyisége áll a középpontban, figyelembe kell vennünk, hogy ő tapasztalatokat gyűjt,önmagát teszi próbára, az őt ért hatásokra egyéniségének megfelelően reagál, eseményeket él át, érdeklődővé válik. Különböző helyzetekbenolyan szólásokat, kifejezéseket sajátít el, melyek segítségével képessé válik egy-egy szituáció nyelvi megfogalmazására. A témák a gyerekektapasztataihoz, tudásszintjéhez igazodnak, lehetővé teszik az ismeretek tematikai és nyelvi továbbfejlesztését.A tanóra középpontjában a nyelvhasználat áll. Ebből adódik, hogy az alsó tagozaton a tanítás nem lehet nyelvtanközpontú. A nyelvtan nagyonfontos, de ebben a szakaszban más jelentőséggel bír. A tanulócsoport fokozatosan tér át a nyelvtani jelenség aktív használatára. A változatos, tevékenységre késztető órák a tanulókat együttműködésre ösztönzik, a beszéd és a cselekvés összehangolása (barkácsolás, faliújságkészítése, plakátok összeállítása) nagymértékben növeli a gyermek teljesítményét, ezáltal a nyelvtanítás gyermekközpontú. Idővel a gyerekek megtanulnak önállóan értelmezni német nyelvű szöveget, így önállóan jutnak új ismeretekhez, információkhoz. Atevékenységközpontú órákhoz hozzátartozik az ABC és a szótárak ügyes használata.A németórák a már meglévő ill. a más tantárgyakból szerzett ismeretekre épülnek, ezáltal érvényesül a tantárgyak közötti koncentráció.

KulcskompetenciákA kompetencia értékes, érvényes, használható tudást jelent. A Nemzeti Alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek,amelyek összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. A német nemzetiségi nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények ésvélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturálistevékenységek megfelelő keretein belül – tanulás, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek –, a tanulók szükségleteinek és életkoránakmegfelelően. Az olyan különböző tanórán kívüli tevékenységek, rendezvények és lehetőségek, mint pl.: a német nemzetiségi vers- és prózamondóverseny, német nemzetiségi karácsony, a német partneriskola diákjainak vendégül látása, német nemzetiségi bál, ausztriai és németországi nyelvitáborok is ezen kompetencia fejlesztését segítik elő. Ez a kompetencia olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrákmegértése (szociális és állampolgári kompetencia). Az ehhez szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetésekkezdeményezését, folytatását és lezárását), valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. A fentieken kívül a nyelvtanítás és -tanulás hozzájárul a gyermek személyiségének alakításához, az egész személyiséget figyelembe vevőáltalános nevelési célok szem előtt tartásával. A nyelvi nevelés csupán egy területe a személyiségfejlesztésnek, a nyelvórán azonban gondot kellfordítanunk a testi, érzelmi, társas fejlesztésre is. Ha a tanulói tevékenységekből indulunk ki, fontos szerephez jut az esztétikai-művészeti tudatosság és (főként) kifejezőkészség kompetencia, pl.az ausztriai partneriskolával folytatott projektmunkák, a nemzetiségi hét programjai daltanulás, szerepjátszás során. A programokhoz valófelkészülés során az információk megkeresésével, összegyűjtésével, feldolgozásával fejlesztjük a tanulók digitális kompetenciáját. Ezt segíthetitovábbá a kulturális, társadalmi közösségekben való részvétel.


A nyelvoktatás alkalmas terep egyéb kompetenciák elsajátítására és begyakorlására is, mint például a hatékony, önálló tanulás kompetenciája,mely arra készteti a tanulót, hogy előzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit helyzetek sokaságában használja, idejévelésszerűen gazdálkodjon és az ismeretszerzéshez megtalálja a megfelelő eszközöket.(pl.: csoportmunka, gyűjtőmunka, könyvtárhasználatiismeretek) A motiváció és a magabiztosság e kompetencia elengedhetetlen eleme. A tanterv egyes témái (pl. napirend, az óra ismerete, bevásárlás) által fejlesztett matematikai kompetencia segíti a logikus gondolkodást ésegyben felkészíti a tanulókat a mindennapok problémáinak megoldására. A különböző témák feldolgozása során a tanulók megismerkednek pl.: az őket körülvevő növény- és állatvilággal, az évszakok jellemzőivel, azemberi test részeivel, amely a természettudományos kompetencia fejlesztését szolgálja.

Kompetenciafejlesztő módszerekA tantervekbe és tanórákba beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat:

kooperatív tanulásegyéni és páros munkatanórai differenciálás heterogén csoportokbanprojektmunkadramatikus módszerek és technikák alkalmazásaönellenőrzés, mások ellenőrzéseötletroham

A tanterv a tantárgyi koncentráció követelményeinek megfelelően a más tantárgyakban már megismert témakörökre, beszédszándékokra,fogalomkörökre és tevékenységekre épül.

Fejlesztési feladatokAz 1-4. évfolyamon nyelvoktatás csakis nyelvelsajátítás, és nem nyelvtanulás formájában mehet végbe. A készségek közül a hallott szövegértésének fejlesztése a legfontosabb, melynek fejlődését az órai utasítások és a cselekvésre épülő játékos feladatok teljesítéséből követhetjüknyomon. A beszéd eleinte az egyszavas válaszoktól (igen, nem, név, szín, szám stb.), a memorizált, elemezetlen nagyobb egységek használatáigterjed (köszönés, mondóka, játék, dal), de később a követelmények a természetes nyelvelsajátítás folyamatát tükrözve a szó és az egyszerűmondat szintjén mozognak. Az óravezetés német nemzetiségi nyelven folyik, és biztatjuk a gyerekeket, hogy ők is minél többet beszéljenek ezena nyelven.


Fejlesztési feladatok szerkezeteA fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:

beszédértésbeszédkészségolvasásértésírás

4.1.1. A KÉTNYELVŰ KISEBBSÉGI OKTATÁSFejlesztési követelmények1. Beszédértés, beszédTiszta artikuláció, érthető ritmusos beszéd, pl. mondókák, versek, nyelvtörők előadásakorHelyes kiejtés a mindennapi beszédben, versmondásban és prózamondásban.Szóbeli közlések és utasítások megértése és továbbadása.Információk megértése, továbbadása és alkalmazása; folyamatos beszéd. Gesztusok és jelek átalakítása szóbeli közlésséUtasítások, közlések megértése. A mondanivaló helyes megfogalmazása szóbanPárbeszéd alkalmazása különféle hétköznapi helyzetekben.Részvétel a beszélgetésben:

üdvözlésbúcsúzáskívánságkérés........ kifejezése.

Érdeklődés, helyeslés stb. a mindennapi kommunikációban.Párbeszéd folytatása különböző szituációkban.A párbeszéd részeinek (kérdés, válasz) helyes alkalmazása.Tanítói irányítással, közös előkészítéssel megfigyelések végzése, azok nyelvi megformálása.Személyes élményről, képről, rajzról összefüggő beszámolás, mesélés.


Elkezdett történet folytatása. Olvasmány tartalmának elmondása tanítói segítséggel.Történetek, mesék eljátszása, előadása.Megfigyelések, élmények összefüggő elmondása.Képekről 6-8 mondat alkotása szóban.Olvasmányok tartalmának összefoglalása értelmes, összefüggő mondatokkal

2. Olvasás és szövegértésA hangos olvasás fejlesztéseFelkészülés és megértés után különféle szövegek folyamatos hangos olvasása.Szöveghű olvasás helyes kiejtéssel. Hangzásnak megfelelő olvasás. Helyes hanglejtésMondatközi és mondatvégi írásjelek figyelembe vétele.Az értő olvasás fejlesztése.Folyamatos olvasás. Kérdésekre válaszadás.Szövegrészek kikeresése.Szövegrészekhez kérdések feltevése.Önállóan ismeretek gyűjtése.Információk gyűjtése ismeretközlő művekbőlAz életkornak megfelelő szöveg néma olvasása.A megértés ellenőrzése egyszerű feladatokkalOlvasott mesék mondanivalójának, tanulságának rövid megfogalmazása önállóan ill. tanítói segítséggel. Négy vers szöveghű felidézéseMesék, versek előadása, hangulatuk érzékeltetéseIsmerkedés a lexikonok és szótárak helyes használatával

3. Írás, íráshasználatÍrásfejlesztés.Változatos mondatok, szövegek gyakorlás utáni leírása.Képről kifejezések és mondatok gyűjtése.Sorba rendezés, mondatalkotás, megfelelő cím keresése.Adott témáról hat-nyolc mondat összefüggő leírása önállóan ill. tanítói segédlettel


A levél formájával, levélírás módjaival való megismerkedésMeghívó és üdvözlő kártya írása minta segítségével.A szókincs fejlesztése. Gyűjtött ismeretek lejegyzése:

bevásárló cédulahirdetés

Személyes élmények, események, kívánságok megfogalmazása és leírása:kívánságlistameghívóhajmosásasztalterítésorvosnálvásárlás

Elsajátított helyesírási és íráshasználati szabályok megtartása.

4. Nyelv és helyesírásHangok és betűk megkülönböztetése.A német ABC ismerete szóban és írásbanFontosabb elválasztási szabályok ismerete, gyakorlása.A szófajok helyes alkalmazása szóban és írásban.A névelők helyes használata.A főnév három esetének (alany, tárgy, részes) egyes és többes számának elöljáró szavakkal és nélkül történő alkalmazása ismert szövegben.A jelen idő, befejezett jelen és elbeszélő múlt felismerése, megértése és használata. Az igeragozás egyes és többes számbanA melléknév végződéseinek helyes használata begyakorolt szövegekbenA szófajok (ige, főnév, melléknév) csoportosítása.A kijelentő, kérdő és felszólító mondatfajták felismerése, helyes használata.A kijelentő, kérdő és felszólító mondatok szórendjének ismerete.A mondatvégi írásjelek helyes használata.A mondat kezdésének és zárásának helyes jelölése.


Kijelentő, kérdő és felszólító mondat szórendjének alkalmazása beszédben és írásban

1. ÉVFOLYAMHeti óraszám: 5 óra

Témakörök Óraszám1. Üdvözlés, kérés, kívánság, búcsúzás2. A család3. Otthon, ház, lakás4. Az iskola5.6. Napirend7. Testünk8. Az évszakok, az időjárás9. Bevásárlás, közlekedés10. Környezetünk, növények, állatokOlvasás és írás a második félévtől kezdődőenKisebbségi oktatási témakörökSzabad órafelhasználás

351010878810

718+(9*)

28*Éves óraszám 185

Témakörök Tananyag1. Üdvözlés, kérés, kívánság,

búcsúzás* A tanulók tudjanak a napszaknak megfelelően köszönni* Irányok: jobbra, balra* Kívánságaikat, kéréseiket, szükségleteiket megfogalmazni* Tevékenységeket megnevezni* Különböző tevékenységekre rákérdezni* A feltett kérdésekre helyesen válaszolni* A tanórán elhangzó utasításokat megérteni, továbbadni


Módszertani útmutató:Ének: "Guten Morgen ruft die Sonne..", "Guten Tag, guten Tag…"Szerepjáték Kasperrel /Bemutatkozás, köszöntés, hiányzás/Játék: „Blinde Kuh”

2. A család * Családtagok, szülők, rokonok megnevezése, bemutatása* Tevékenységek egyszerű megfogalmazása* Begyakorolt kérdéskultúra alkalmazása* Érdeklődés megfelelő formájának megismerése* Színek megismeréseMódszertani útmutató:

Családi fényképek megtekintése, Családrajz készítése"Ez vagyok én" kép készítése, bemutatásaMondókák: Ich bin Peter.., Das ist der Vater mit dem Hut….A "haben" gyakorlása "Ich habe…" alakbanKérdések, kérések megfogalmazása, gyakorlása(ismétlés, gyakorlás, rögzítés)

- Játék: Ringel, Ringel…, Liebe Schwester…, Farbenspiel3. Otthon, ház, lakás * Egy ház, egy lakás helyiségeinek megnevezése

* Egy házban leggyakrabban előforduló tárgyak megnevezése, jellemzése* Hely- és iránymeghatározás* Gyerekszobában megfigyelt dolgok megnevezése, jellemzéseMódszertani útmutató:

"Mi tűnt el?" - Kimspiel"Mi van a zsákban?" - Krabbelsack"Az én szobám" - rajz készítése, bemutatásaMemory - Bútorok, berendezési tárgyakJáték bababútorokkalMein rechter, rechter Platz ist leer…

4. Az iskola * A tanórán elhangzó utasítások értelmezése és használata* Beszámoló személyes élményekről, feladatokról a megismert mondatok, kifejezések segítségével


* Az osztályban és iskolában található dolgokat megnevezése, pár szavas jellemzése* Handlungsweisen umsetzen lernen* A megismert főnevek használata egyes és többes számban Módszertani útmutató:

Tárgyak keresése, megnevezése helyük és tulajdonságaik alapján (Kérdő mondatok gyakorlása. "Ist esoben? Ist es unten?"Pantomim "Mit csinálok?" Tevékenységek megnevezése: Ich / uTárgyak csoportosítása névelő alapjánSzerepjáték "Kistanítók"Ének: "Hurra, ich bin ein Schulkind!", "Die Schule ist aus…"Mondóka: "Es klingelt, es klingelt…"

5. Napirend * A napszakok megkülönböztetése, helyes megnevezése* A napirend ismertetése rövid mondatokban* Asztalterítés* Ruhadarabok neve, jellemző tulajdonsága* Vélemény megfogalmazása öltözékről, ízlésrőlMódszertani útmutató:

Közös reggeli a gyerekekkelJáték öltöztethető babával (csinos, vicces, téli, nyári…)"Hogy telik egy napod? "- "interjú" készítése társakkalNapirend képekben, rövid mondatokban.Asztalterítés

- Ének: Der Hampelmann, Wollt ihr wissen?, Guten Morgen…6. Testünk Fejlesztési követelmények

* A testrészek megnevezése* Tapasztalatszerzés az érzékszervek segítségével, tárgyatulajdonságainak megfogalmazása* Jó tanácsok az egészség megóvása érdekébenMódszertani útmutató:

"Mi tűnt el?"


Barkácsolás: Emberke mozgatható végtagokkalMemoryÉnek: Wozu sind unsre Hände…, Kopf, Arme…, 10 kleine Zappelmänner…Mondókák: Der Mond ist rund…, Punkt, Punkt, Komma, Strich…

7. Az évszakok, az időjárás * Az évszakok nevei, jellemzőik* A hónapok felsorolása* Évszakok, tevékenységek összekapcsolása* Beszámoló az időjárásról* Az évszakoknak megfelelő öltözködésMódszertani útmutató:

Barkochba: "Melyik évszakra gondolok?"Mondóka: Am Montag kommt der Hase…Ének: Es war eine Mutter, Die Jahresuhr

8. Bevásárlás, közlekedés * Közlekedési eszközök megnevezése* Ismerjék lakóhelyük nevét, jellegét* Ismerjék az alapvető élelmiszereket* Vásárlási szituációk* Tipikus kérdések, válaszok alkalmazása a szerepjátékban* Ismerjék meg a magyar fizetőeszközöketMódszertani útmutató:

Ének: Bei rot bleibe steh'n, Heute kaufen wir im Konsum ein.. Backe, backe Kuchen, Wir fahren mitder Eisenbahn…MemorySzerepjáték: Utazunk, Bevásárlás

9. Környezetünk, növények,állatok

* Házi- és vadon élő állatok , megnevezése, megkülönböztetése* Állatok, növények legjellemzőbb tulajdonságainak megfogalmazása* Az állatok élőhelyének megnevezése* Egyszerű formában az állatok, növények és évszakok kapcsolatának ismertetése* Állatok tevékenységeinek megfogalmazásaMódszertani útmutató:


Domino, Memory , Kártya, Rejtvény, Kedvenc állatom, növényem /Hatschi-Patschi növény- ésállatnevekkel/, Játék: Katze und Maus, Mondóka: Das ist der Daumen…, Puzzle, Állatmesék, Térképek megtekintése "A világ állatai"

Az olvasás és írás elsajátítására az első osztály második félévében kerülhet sor. Ha a gyerekek már megismerték a magyar ábécé nyomtatott ésírott betűit mi is elkezdhetjük a német ábécé tanítását. Olvasás, írás, helyesírás szorosan összetartoznak.Tanév végére kitűzött célok:OlvasásA tanulók tudjanak …

Pontosan olvasni betűket, szavakat, egyszerű mondatokatÉletkoruknak megfelelő szöveget értelmezniKérdésekre a megfelelő választ az olvasott szövegből kikeresniA megfelelő hangsúlyozásra ügyelni

Módszertani útmutató:Helyes hangsúlyozás bemutatásaPontos hangoztatás gyakoroltatása nyelvtörők, mondókák, énekek segítségévelOlvasmányélmény rajzos megjelenítése

ÍrásA tanulók tudjanak…

Rendszeres, változatos gyakorlatok során tanult szavakat, mondatokat lemásolniIsmerjék valamennyi hang írott képétÍrásos feladataikat megbízhatóan, önállóan elvégezni.

Módszertani útmutató:Látó-halló tollbamondásRövid szövegek másolása

HelyesírásA tanulók tudjanak…

Hangokat, betűket megkülönböztetniAz alapszókészlet szavait helyesen leírni, alkalmazni


Legyen ismeretük a nagybetűs és kisbetűs szavak írásárólTudják, hogy a főneveket és a mondatkezdő szavakat mindig nagybetűvel kell írni

Módszertani útmutató:"Laufdiktat""Kaffedosendiktat""Partnerdiktat"Pótold a hiányzó betűket!Keresd a szót!Fontos, hogy a hibákat mindig javítsuk!

Részletes fejlesztési követelmények 1. Beszédértés és beszédA tanulók tudjanak…

Egyszerű közléseket, utasításokat megérteni, továbbadniMegfigyeléseket végezni és elmondaniKépekhez, rajzokhoz begyakorolt mondatokat kapcsolniSzituációkon keresztül viselkedésformák megismerése

Pl.:: - Üdvözlés, búcsúzásKérés, köszönetKérdezés, érdeklődésVéleménynyilvánításKívánságBocsánatkérésJókívánság

Helyes hangsúlyozás

2. Olvasás, szövegértésA tanulók tudjanak …

Szavakat, hangzókat pontosan, helyesen olvasniHelyes hangsúlyozásra ügyelni


Szövegrészeket kérdések alapján kikeresni3. Írás, írásbeli nyelvhasználatA tanulók tudjanak…

Az írott ábécét biztosan alkalmazniRendszeres, változatos gyakorlás után szavakat, rövid / egyszerű mondatokat lemásolniÍrásbeli munkájukat önállóan, rendesen elkészíteniPontosságra, tisztaságra ügyelniLeírtak összevetése az eredeti szöveggel

4. Nyelv és helyesírásA tanulók tudjanak …

Ismerjék az ábécé betűitMagánhangzókat, mássalhangzókat megkülönböztetniAz alapszókészlet szavait helyesen írniIsmerjék a nagy és kis kezdőbetű fogalmátNéhány nyelvtani szabály ismereteNevek és főnevek írásaMondatkezdő nagybetű

2. ÉVFOLYAMHeti óraszám: 5.

Témakörök Óraszám1. Lakóhely, lakcím, házunk, lakásunk, családom2. Az iskola3. Bevásárlás4. Sport és játék5. Születésnap6. Foglalkozások7. Egészség, betegség8. Mese és gyermekirodalom9. NyelvtanKisebbségi oktatási témakörök

151510151010152030

8+(9*)


Szabad órafelhasználás 28* Éves óraszám 185

Témakörök Tananyag1. Lakóhely, lakcím, házunk,

lakásunk, családom* Lakcím, lakóhely* Tudakozódás címek után* Lakóház és helyiségei* Szoba bemutatása* Családtagok rövid jellemzése* Otthoni teendőkMódszertani javaslat:A témakör feldolgozásához a következő szövegtípusokat használhatjuk:

Interjú, tudósítás, térkép, mondókák, dalokJáték: Ich weiß nicht, wo ich bin… , Hatschi-patschi…, Készíttethetünk a gyerekekkel rajzot, melyneksegítségével bemutathatják otthonukat., Bababútorokkal berendezhetünk egy házikót, MemoryÖtletgyűjtemény: "Miben segíthetek otthon?"Dobókocka: Családtagok és tevékenységek párosítása. Pl.: Der Opa bastelt. Die Mutti spielt.

2. Az iskola * Az iskola pontos neve és címe* Az iskolában dolgozó emberek foglalkozása, feladata* Helymeghatározás az iskola épületén belül* Tantárgyak neve* Tudjanak olvasni órarendjükről* Véleményalkotás a tantárgyakról* Az osztályterem bemutatásaMódszertani javaslat:A témakör feldolgozásához a következő szövegtípusokat használhatjuk:

Párbeszéd, Interjú, Órarend, Rövid leíró, elbeszélő szövegJáték: Bingo

- Ének: Schlaf, Kinder… Saját órarend elkészítése, bemutatása"Álomórarend" bemutatása


Interjú készítése, eljátszásaAz iskola épületének, dolgozóinak rövid bemutatása

3. Bevásárlás * Bevásárlólista összeállítása* Az alapvető élelmiszerek nevei* Vásárlási szituációk eljátszása* Udvariasan tudjanak érdeklődni, kérni, megköszönni* Ismerjék hazájuk és a német nyelvű országok fizetőeszközeit.Módszertani javaslat:A témakörhöz felhasználható szövegtípusok

BevásárlólistaReklámcédulák, prospektusokÉlelmiszerek csomagolásaInformációk, tudósítások, PárbeszédÉnek: "Heute kaufen wir im Konsum ein"Memory, "Mi tűnt el?" – játék, Szerepjáték , Séta a piacon

4. Sport és játék * A legismertebb sportágak nevei* Véleményalkotás egy-egy sportágról, játékról* Játékszabályok rövid megfogalmazásaMódszertani javaslat:A témakörhöz felhasználható szövegtípusok

Sporteseményekről készített fotók, beszámolókEgyszerű riportok (Jelen időben!)Játékok, Dalok, egyszerűen megfogalmazott játékszabályok

- "Ki nevet a végén?" – társasjáték, MemoryInterjú készítése a sport témakörébenTudósítás egy sportrendezvényrőlStatisztika: "Ki mit sportol az osztályban?"

5. Születésnap * Születési dátum elmondása* Jókívánságok megfogalmazása, leírása


* Ismerjék az ünnepet jellemző szavakat* Születésnapi meghívó készítése* ÉlménybeszámolóMódszertani javaslat:

Meghívó készítéseJókívánságok megfogalmazása, gyűjtéseMondókák, dalok tanulása, Interjú készítése"Kit hívnál meg szívesen a születésnapodra és miért?" - lista készítése rövid indoklássalMivel szerezhetünk örömet? - Ötletek gyűjtéseÉnek: Wer heute Geburtstag hat…

6. Foglalkozások * Foglalkozások nevei, ismérvei és munkaeszközök* Szülők foglalkozásának bemutatása, jellemzéseMódszertani javaslat:

Ének:" Wer will fleißige Handwerker seh'n?" " Der Schneider macht Kleider…"Barkochba: Kire gondolok?"Interjú készítéseJáték: Meister, gib uns Arbeit auf!Mesélj a képről!

7. Egészség, betegség * A tanulók tudjanak közérzetükről információt adni* Gyűjtsenek tapasztalatokat, hogyan illik viselkedni orvosnál* Ismerjék a leggyakrabban előforduló betegségek neveitMódszertani útmutató:

Szerepjáték: Beim Arzt, Mutti, ich fühl' mich nicht wohl Mutti ruft den Arzt an

- Dalok: "Häschen in der Grube…", "Wenn ich krank bin"8. Mese és gyermekirodalom Minden tanító maga döntheti el, hogy ebben a témakörben melyik mesét, verset, történetet dolgozza fel a

második osztályban. A szószedetet (legyen a mesére jellemző), kifejezéseket, fejlesztési követelményeket,módszertant mindenki maga határozhatja meg.Fontos, hogy a gyerekek értsék a mesét és tudjanak tartalmáról beszámolni.


Hänsel und Gretel, Der süße Brei

Fejlesztési követelmények A minimális követelményeket vastagon szedtük1. Beszédértés és beszédA tanulók tudjanak …

A beszélgetés alapvető szabályaira ügyelni (mások kinevetése, jelentkezés, megszólítás …)Az órán elhangzó utasításokat értelmezni, továbbadniKépekről, rajzokról összefüggően mesélniA megismert témákról egyszerű formában beszámolniEgy rövid szöveg tartalmát elmondaniHelyes hangsúlyra ügyelni, kifejezően, természetesen beszélniElnézést kérni

2. Olvasás és szövegértésA tanulók tudjanak …

Pontosan, szöveghűen olvasniMondatokban a helyes hangsúlyra ügyelniVesszőre, mondatvégi írásjelekre ügyelniAz olvasottakból kérdésekre válaszolniEgyszerű szövegből önállóan ismeretet szerezniPárbeszédet eljátszani

3. Írás, írásbeli nyelvhasználatA tanulók tudjanak …

Az írott ábécé betűit szavakban, mondatokban pontosan, helyesen alkalmazniA tanult szavakat, mondatokat jól olvashatóan, folyamatosan lemásolni, lejegyezniMásoláskor az írásjelekre ügyelni (párbeszéd, idézet)Szöveget, bevásárló listát, meghívót megírni

4. Nyelv és helyesírás


A tanulók tudjanak …Ismerjék a kis és nagy kezdőbetű fogalmátAz elválasztás szabályainak megfelelően szótagolniAz alapszókészlet szavait helyesen írniA szófajokat jellemezniA főnév élőlények, tárgyak, gondolati dolgok együttes neveÁllhat egyes és többes számbanA névelők: der, die, das ein, eine, …Az ige cselekvést, történést, létezést kifejező szóA melléknevek tulajdonságok jelölésére szolgálnakAz ige jelen idejű ragozott alakjait írniIgéket jelen időben használniKijelentő, kérdő és felszólító mondatokat felismerniKijelentő, kérdő és felszólító mondatokat alkotniVesszőket, mondatvégi írásjeleket helyesen használniA betűrendet ismerniA kezdőbetű alapján ábécérendet felállítani

3. ÉVFOLYAMHeti óraszám: 5

Témakörök Óraszám1. Az iskola2. Család és környezet3. Állat- és növényvilág4. Táplálkozás5. Egészség és betegség, megelőzés6. Családi ünnepek7. Mese8. Gyermekirodalom9. Szünidő

101010151015201510


10. NyelvtanKisebbségi oktatási témakörökSzabad órafelhasználás

258+(9*)

28*Éves óraszám 185

Témakörök Tananyag1. Az iskola * Érdeklődés tárgyak neve után

* A 2. osztályos anyag ismétlése* Kérések megfogalmazása (magyarázat, ismétlés, nem tudom, nem értem)* Udvariassági formulákMódszertani útmutató

Dalok: "Guten Tag, guten Tag…", "Die Schule ist aus…", „In der Schule gehen wir…”

Játékok: Memory, Mi tűnt el?Szerepjáték: "In der Schule", "Heute spielen wir Schule"

2. Család és környezet * Szülők foglalkozásának megnevezése, pár mondatos bemutatása* A családtagok otthoni feladatai* Időmérés, az óra ismerete* Beszámoló a napirendről* Rokonsági viszonyok (unokatestvér, nagynéni…)* Családtagok jellemzéseMódszertani útmutató:

Barkácsolás: Óra készítéseJáték különböző órákkalInterjú készítése: "Napirend”, "Család"Szerepjáték, Játék: Fischer, wie hoch steht das Wasser?, AktivitiSaját napirend bemutatása, leírásaKépregény, Családfa

3. Állat- és növényvilág * Állatok, növények jellemzése, bemutatása* Ismerjék az állatok mozgását, beszédét, tevékenységét jellemző szavakat


* Ismerjék az állatok élőhelyeit* Meséljenek a négy évszakról* Évszakok és állatok* Egy fa leírása a négy évszaknak megfelelően Módszertani útmutató

Állatmesék, történetekIfjúsági lexikonokban ismeretek gyűjtéseBeszámoló saját állatról, "Kedvenc állatom" leírása, bemutatásaMemory, Kártya, Rejtvény, Állat- és növényábécéNövény és levélgyűjteményNövényi mag elültetése, a fejlődésről napló vezetéseBarkácsolásDalok, rímek, versek állatokról, növényekrőlRolf Zukovszky: Vogelhochzeit

4. Táplálkozás * Egészséges és helytelen táplálkozási szokások* Ügyeljenek a higiénia szabályainak betartására* Beszámoló az étkezési szokásaikról* A helyes táplálkozás és az egészséges életmód iránti igény megalapozásaMódszertani útmutató

Zöldségek, gyümölcsök bemutatása, Saláta elkészítése, Joghurt és müzli kóstolásaÉtkezési tervek készítése, Jelenetek a piacon, Séta a piacon - önálló vásárlásHigiénés szabályok megfogalmazása, Faliújság készítéseJáték: Wo wächst es?

5. Egészség, betegség,megelőzés

* Testrészek és néhány belső szerv megnevezése* Érzékszervek nevei, igék hozzákapcsolása* Megfigyelések, tapasztalatok* Beszámoló saját közérzetükről, érdeklődés mások hogyléte felől* A leggyakoribb gyermekbetegségek neve, tünetei* Fogápolás, fogorvos


Módszertani útmutatóKönyv: .Hansi beim ZahnarztSzerepjáték: Orvosnál, Mami, beteg vagyok, Telefonbeszélgetés az orvossal, Beim PuppendoktorKépregény az egészséges életről.A fogkefe helyes használata

6. Családi ünnepek * Újév, húsvét, advent, karácsony jellemzői* Élménybeszámoló az ünnepekről* Jókívánságok megfogalmazása* "Kívánságcédula" készítése* Magyar és német nyelvterületek szokásainak összehasonlításaMódszertani útmutató

Dalok, versek családi ünnepekre "Wie schön, daß du geboren bist" von Rolf Zukowski "Wir wünschen dir…"Karácsonyi dalokÜdvözlő kártyák készítése"Kívánságcédula"Adventi naptárSzültésnapi meghívóOsztálydekoráció karácsonyra, húsvétraBetlehemes játékKarácsonyi műsor az osztályban

7. Mese Minden tanító maga döntheti el, hogy ebben a témakörben melyik mesét, verset, történetet dolgozza fel aharmadik osztályban. A szószedetet (legyen a mesére jellemző), kifejezéseket, fejlesztési követelményeket,módszertant mindenki maga határozhatja meg.Fontos, hogy a gyerekek értsék a mesét és tudjanak tartalmáról beszámolni.- Der König der Löwe

8. Gyermekirodalom E témakör ugyanúgy kerül feldolgozásra, mint a mesék általában.Mivel a gyerekek egy újabb évet foglalkoztak a német nyelvvel, így a követelmények természetesenmagasabbak.


- A két Lotti9. Szünidő * Információk gyűjtése

* Tervek a szünidőre* Élménybeszámoló, képeslap megírása* Képeslap írása, a helyes címzés* Utazással, fürdőzéssel kapcsolatos tilalmak* Útirány, térképhasználatMódszertani útmutató:

Dalok és mondókákJátékok: Játékok az útra, Csomagolás, Mi kerül a bőröndbePuzzle, Lakatlan szigetNapi- és utazási terv készítése, Információgyűjtés, útirány megkérdezéseFaliújság készítése, Fényképek, prospektusok ismertetése

Fejlesztési követelmények 1. Beszédértés és beszédA tanulók tudjanak …

Ismereteket értelmezni és közölniÉlményeiket folyamatosan, logikusan felépítve elmondaniEmberek, állatok, dolgok lényeges, jellemző tulajdonságait megnevezniA beszélgetés szabályait betartaniKülönböző szituációkban párbeszédet folytatniOlvasmány tartalmát elmondaniTörténeteket, meséket eljátszaniHelyes hangsúlyozásra ügyelve kifejezően, természetesen beszélni


Ismert szöveget folyékonyan, kifejezően olvasniOlvasott szövegből önállóan ismeretet szerezniÚjságból, folyóiratból, lexikonból ismereteket szerezni


Szövegrészekre rákérdezniSzövegtípusokat megkülönböztetni, pl.: Elbeszélés, mese, tanmese, versIsmerkedjenek német szerzők műveivel

3. Írás, íráshasználatA tanulók tudjanak …

Szavakat az alapszókészletből helyesen lejegyezniKépekről mondatokat alkotniSzövegrészek, mondatok képekhez csatolásaKépek sorrendjének meghatározásaEgy képhez mondatot fűzniCímadásEgyszerű szövegtípusok megfogalmazásaJelentés, ReceptKívánságok, kérések megfogalmazásaKívánságcédula, MeghívóDialógusok, jelenetek lejegyzéseOrvosnál, üzletben


Az alapszókészlet szavait helyesen lejegyezniAz újonnan tanult szófajokat és azok feladatait ismerjékSzemélyes névmások Igék jelen és múlt időben (Präteritum, Perfekt) Melléknevek Szófajok helyes alkalmazásaA főneveket egyes és többes számban, alany, tárgy és részes esetben alkalmazniIgéket jelen és múlt időben használniHaben és sein segédigék használataSzavakat szótárban, lexikonban kikeresniÁbécésrend a második és harmadik betű alapján



Témakörök Óraszám1. Az iskola2. Szülőföldem3. Ember és természet4. Bevásárlás5. Hobby és szabadidő6. Ünnepek7. Egészség, betegség, baleset8. Mese9. Gyermekirodalom10. NyelvtanKisebbségi oktatási témakörökSzabad órafelhasználás

10 15 10 10 10 10 10 20 20 25

8+(9*)28*

Éves óraszám 185

Témakörök Tananyag1. Az iskola * Új tanuló fogadása, köszöntése

* Bemutatkozás új környezetben* Kifejezések elsajátítása, melyekkel segítséget nyújthatunk, kérhetünk* Az iskola épületének bemutatása* Az iskolában fellelhető helyiségek nevei, jellemzői* Az iskolában dolgozók neve, feladata


* Az iskolai házirend ismerete, kívánságok, észrevételek megfogalmazása* Az egyetértés, elutasítás udvarias formájának megismerése, alkalmazásaMódszertani útmutató

Interjú- " Te vagy az új tanuló?", Párbeszédek, Szerepjátékok, "Álomházirend" készítése, Levél atestvériskolának, Iskolánk bemutatkozik, Amit az iskolánkról mesélni szeretnék …Dalok: "Mein Weg zur Schule ", "Das Beste am ganzen Tag …"

2. Szülőföldem * Szülőföld bemutatása: Sopron* Idegenvezetés* Legismertebb látnivalók bemutatása, leírása* Tájékozódás térkép segítségével* Tetszés, nemtetszés megfogalmazása* Foglalkozások, hagyományok, nemzetiségek a szülőföldön* A szülőföld adottságainak megismerése* Tájékozódási készség elsajátításaMódszertani útmutató

Nevezetességek megtekintése, Városismereti verseny, Útikalauz elkészítése, Régi tárgyak gyűjtése,bemutatása, Rendezvények látogatása, Foglalkozások megismerése, Fényképek megtekintése,készítése, Újságcikkek

3. Ember és természet * A természet, természetvédelem, környezet, állatvédelem, élőhely, erdő fogalma, jelentősége* Az élőhely jelentése, alapismeretek elsajátítása* Védett növények a szülőföldön* A környezetvédelemre való hajlam kialakítása* Vélemények megfogalmazása az ember és természet kapcsolatárólMódszertani útmutató

Képleírás, Képek, fogalmak párosítása, Szavak gyűjtése a következő fogalmakhoz: schmutzig,verschmutzen, r Schmutz, Natur, Wasser, Védett növények, állatok megismerése, felismerése:Erdeitúra az Árnika Erdei Iskolával, Alapvető viselkedési szabályok megfogalmazása a"Környezetvédelem" témaköréhez kapcsolódóanA természetet veszélyeztető beavatkozások Projektek


Egy baromfi udvar megtekintése4. Bevásárlás * Különböző bevásárlóegységek nevei, jellemzői

* Szaküzletek kínálatának ismerete* Zsebpénz, beosztás, spórolás* Reklámok kritikus szemlélete* Tapasztalják meg a gyerekek, hogy szüleiknek is be kell osztaniuk pénzüket (Lakbér, háztartás,élelmiszerek, …)Módszertani útmutató

Interjú készítéseJelenetek (ruhavásárlás …)Reklámok megfogalmazásaProspektusok, képek, katalógusok, szórólapok kritikus szemléleteKívánságok lejegyzéseTippek megfogalmazása: "Hogy osszam be a zsebpénzemet?"

5. Hobby és szabadidő * Szabadidő tartalmas eltöltése, érdeklődés felkeltése* Utasítások, játékszabályok értelmezése, elmondása* Játékszabályok fair betartása, "veszíteni is tudni kell"* Könyvek, sport, játék szépségei* Élménybeszámoló sporteseményekről* Barkácsolás közösenMódszertani útmutató:

Játékszabályok megismerése, ismétlése, ismertetéseJátékok egyéni kivitelezésbenInterjúOlvasmányélmény (Kedvenc könyvem)Beszámoló a szabadidő eltöltésérőlVitaKözös kirándulás és játék a testvériskola tanulóival

6. Ünnepek * Régi hagyományok megismerése, felelevenítése Bánfalván* Új és régi hagyományok összehasonlítása / Esküvő, Húsvét, temetés/


* Ünnepek jellemzése* Szólások, jókívánságok ismereteMódszertani útmutató

Újévi köszöntők, jókívánságok megtanulásaMeghívó megfogalmazása, elküldéseHagyományok megjelenítéseFarsangi maszkok készítéseÉlménybeszámolók

7. Egészség, betegség:balesetek - a kórházban

* A betegséggel, betegeskedéssel, kórházi tartózkodással kapcsolatos élmények megfogalmazása* Tudósítás egy balesetről* A legfontosabb telefonszámok ismerete (Mentők, tűzoltók, rendőrség)Módszertani útmutató

Dalok: "Mein Weg zur Schule…","Bei Rot bleibe steh'n", "Zebrastreifen, Zebrastreifen"Egy baleset története - újságcikkTelefonbeszélgetés (Balesetről, kórházi tartózkodásról)

8. Mese Minden tanító maga döntheti el, hogy ebben a témakörben melyik mesét, verset, történetet dolgozza fel anegyedik osztályban. A szószedetet (legyen a mesére jellemző), kifejezéseket, fejlesztésikövetelményeket, módszertant mindenki maga határozhatja meg.Fontos, hogy a gyerekek értsék a mesét és tudjanak tartalmáról beszámolni.- Grimm: Rumpelstilzchen

9. Gyermekirodalom Minden tanító maga dönti el, melyik vers, történet, mese vagy regény kerül feldolgozásra a negyedikosztályban- Felix Salten: Bambi

Fejlesztési követelmények 1. Beszédértés és beszédA tanulók tudjanak …

Élményeikről, cselekedeteikről érdekesen, pontosan beszámolniSzituációkat életszerűen eljátszani


Eseményekről érthetően beszámolniJátékszabályokat értelmezni, megfogalmazniPárbeszédet folytatniKapcsolatteremtés (bemutatkozás, üdvözlés)Meghívás, Kérés, felszólítás, vigasztalásEgyetértésElismerésVéleménynyilvánításSzemélyes élményekről beszámolniOlvasmány tartalmát visszaadniElkezdett történetet folytatniMeséket, történeteket megjeleníteni


Helyesen, folyékonyan olvasniSzövegeket kritikusan szemlélniVéleményt megfogalmazniSzövegek valóságtartalmát megvizsgálni (Képregény)Életkoruknak megfelelő szöveggel kreatívan dolgozniJeleneteket eljátszaniElbeszélést más szemszögből láttatniA szavakkal, a nyelvvel játszaniBetűképek alkotásaKülönböző szövegtípusokat felismerni (rejtvény, vicc, vers, mese, állatmese, …)Önállóan ismereteket gyűjteniÚjságból, folyóiratból, lexikonból ismereteket szerezniMagyarországi német és német nyelvterületről származó gyermek és ifjúsági irodalmakat megismerniRegény olvasásaKönyvtárlátogatás


Író - olvasó találkozón való részvétel3. Írás, íráshasználatA tanulók tudjanak …

Írásbeli munkát önállóan, megbízhatóan elvégezniFormai szabályokra ügyelniÁttekinthetőségAz írásbeli munka ellenőrzése, értékeléseSzemélyes élmény levélbenKépekhez mondatokat, szöveget alkotniMindennapi tevékenységéről beszámolnitakarításterítésnapirend Jelenetek lejegyzése párbeszédes formábanKórházbanZöldségesnél


Szavakat helyesen lejegyezniAz alapszókészlethez a nyelvtani szabályoknak megfelelően újabb szavakat kapcsolniSzófajokat helyesen alkalmazniFőnevek és eseteiIgék jelen és múlt időben Melléknevek (olyan mint, … fokozásKifejezésekben, begyakorolt mondatokban a melléknevek helyes ragozása, alkalmazásaSzavakat szótárban, lexikonban megkeresni


4.1.2. NYELVOKTATÓ NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁS1-4. évfolyam

Fejlesztési követelmények 1. Beszédértés, beszédkészségEgyszerű közlések, a kérdések és válaszok megértése, ezekre kezdeményezésEgyszerű kijelentések, kérések és kívánságok kifejezéseMondókák és versek helyes kiejtéssel történő elmondásaMindennapi életre jellemző párbeszédek alkotásaUtasítások megértésének szóbeli visszajelzése, utasítások adásaKöszönés és a búcsúzás kifejezéseBemutatkozás, információ adás ill. átadásKapcsolatteremtésEgyszerű mondatokkal felvilágosítás és tudakozódásTetszés és nem tetszés kinyilvánítása, bocsánatkérésKöszönet és jó kívánságok megfogalmazásaEgyszerű birtokviszonyok kifejezéseA feldolgozott témákról mondatalkotásSaját és közös élmények elmeséléseTörténetek és mesék egyszerű formában történő visszaadása

2. Olvasás és szövegértésHangos és halk olvasásFolyamatos olvasás pontos intonációval és kiejtésselÉrtő olvasásra való törekvésInformáció nyerése és továbbadása egyszerű szövegekbőlÉletkornak megfelelő szemelvények és szövegek megértése,feldolgozásaSzavak és szótárhasználat elsajátítása


3 Írás és írásbeli készségAz alapszókincs szavainak leírásaMondatok és rövid szövegek leírása és lemásolásaEgy adott, feldolgozott témáról 6 - 8 mondat önálló, vagy tanári segítséggel történő írásaSaját gondolatok egyszerű formában történő kifejezéseKépek leírása, képekből álló történetek alkotásaA német nyelvtan legfontosabb szabályainak elsajátítása

Fejlesztési követelmények (Kompetenciák és képességek )Beszédértés, beszédkészségLegyen képes a tanuló a német nyelven vezetett tanórát követni, helyesen cselekedni, a tanult szavakkal és mondatszerkezetekkelgondolatait kifejezni .Tudjon egyszerű beszédhelyzeteket teremteni, és a szituációknak megfelelően 4 - 5 mondatos párbeszédeket folytatni.Kérdezzen biztosan és tudjon az általános témakörök keretében alkotott kérdésekre megfelelő válaszokat adni.A feldolgozott témákhoz , a konkrét vagy elképzelt szituációkkal összefüggésben, szerezzen információkat, valamint legyen képes azoktovábbadására.Tudjon a tanuló egy ismert témához, egy olvasott szöveghez, képhez, eseményhez vagy élményhez a tanár irányításával néhányösszefüggő mondatot elmesélni. Olvasásértési készségA tanuló tudjon folyamatosan, helyes kiejtéssel, fennakadás nélkül és megfelelő hangsúlyozással olvasni.Tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatban a tanár és tanulótársai kérdéseire válaszolni.Legyen képes az adott kérdések alapján szövegrészeket megtalálni. Tudjon az adott szöveghez kérdéseket feltenni.Legyen képes az olvasott szöveg lényegét 6 - 8 mondatban elmesélni.Írásbeli készségTudjon a tanuló intenzív gyakorlás után egy egyszerű szavakból és mondatokból álló szöveget leírni.Legyen képes gondolatait néhány mondatban kifejezni és 6 - 8 mondatból álló fogalmazás keretében leírni.A feldolgozott szókincset legyen képes olvasható pontos formában leírni.Nyelvtani tartalmakLegyen képes a tanuló a tanult és gyakorolt szerkezeteket alkalmazni.


Ismerje fel a főnév nemét és számát.Tudja a főnevet tárgyesetben és részes esetben használni.Legyen képes egyszerű igéket kijelentő mód jelen időben alkalmazni.Birtokolja a „haben „ és „sein” igék használatát.Tudjon egyszerű igékkel felszólítani.Szerezzen biztos gyakorlatot a „ gehören „ ige használatában, különös tekintettel a névmásokra.Tartozzon a „gehören „ige és a mondatban hozzátartozó elemek a tanuló biztos passzív szókincséhez.Legyen képes a test ápolásával kapcsolatos visszahatós igéket alkalmazni.Tudjon a feltett kérdésekre megfelelő szerkezetekkel válaszolni.Ismerje fel a mondatban az alanyt és az állítmányt.Tudjon bővített mondatokat alkotni.Tudjon tagadó mondatokat alkotni.Kívülről megtanulandóTudjon a tanuló 12 mondókát, versikét, közmondást és 5 verset elmondani, valamint 10 éneket elénekelni. Legyen képes egy rövidtörténetet ,egy irodalmi szemelvényt vagy egy anekdotát 6 - 8 mondatban elmesélni.


Témakörök Óraszámok1.Te és én 102.Az én családom 163.Az otthon és környezete, háziállatok 184.A család élete otthon 185.Az én iskolám, az én osztályom 16.6.A változó idő, a minket körülölelő természet 207.Az egészség 168.Bevásárlás,szabadidő 189.Népköltészet, irodalom 16


Összesen: 148Szabad órakeret: 37Éves óraszám: 185

Témakörök Tanulási tartalmak1.Te és én Köszönés és búcsúzás formái, kapcsolatteremtés.

Bemutatkozás. Név, helység, életkor megnevezése.Játék: Mein rechter, rechter Platz ist leer…Dal: Hallo, Peter…Mondóka: Ich bin Peter…, Ich und du…

2.Ez az én családom Családtagok megnevezése. Egyszerű mondatok a családról.Tevékenységek a családban.Vers: Mutti ist tüchtigDal: Alles ist fein…Mondóka: Das ist der Vater mit dem Hut…

3.Az otthon éskörnyéke,háziállatok

A legfontosabb berendezési és használati tárgyakA gyerek közvetlen környezete: ház, udvar, kert, utca. A közlekedési eszközök a faluban és a városban.Általános ismert háziállatok.Játék: Kätzchen will die Maus erwischen…, Wer wohnt in dem Häuschen?Dal: Hopp, hopp, hopp, Pferdchen läuft Galopp…Mondóka: Eisenbahn von nah und fern…

4.A család életeotthon

Rövid egyszerű mondatok a családtagokról.Házimunkák, családi élet.Dal: Wir kochen heute Brei…Mondóka: Muh, muh, muh, so ruft im Stall die Kuh…

5.Az én iskolám, azén osztályom

Taneszközök, berendezési tárgyak az osztálybanTevékenységek az iskolában.Utasítások megértése. Számok tudása 12 -ig.Játék: Rucksack packen…Mondóka: Eins, zwei, Polizei…, Ene, mene, Tintenfaß…


6.A változó idő, aminket körülölelőtermészet

Az évszakok, hónapok és a hét napjai.A napszakok alkalmazása.A napirend elmesélése.Az időjárás megfigyelése, egyszerű információk.A természet változásai, ismert fák és virágok.Játék: In unsrem kleinen Garten…Dal: Es war eine Mutter…Mondóka: Blätterfall…

7.Az egészség Testrészek, testápolás, egészséges életmód, ruházat.Az orvosnál: egyszerű párbeszédDal: Jetzt zieht Hampelmann…, Ein lustig Kaspar bin ich…Mondóka: Punkt, Punkt…

8.Bevásárlás,szabadidő

A fontosabb boltok, üzletek megnevezése. Élelmiszerek.Kérések megformálása.Az érdeklődés kifejezése. Kedvenc játékok.Közlések formálása.Dal: Backe, backe, Kuchen…, Ringlein, Ringlein, du mußt wandern…

9.Népköltés,irodalom*

Rövid versikék, mondókák nyelvjárásban is, gyermekjátékok,népdalok, mesék képek segítségével történő elmesélése.Dal : Dornröschen war ein schönes Kind…, Liebe Schwester tanz mit mir…

* Ez a téma, mint fontos része a nemzetiségi ismeretek oktatásának a többi témakörrel együtt folyamatosan tanítható; részletes tanításitartalmakat lásd a Népismeret kerettantervben.

Részletes követelményekBeszédértés,beszédLegyen képes a tanuló a tanév során a tanár által németül vezetett tanórát megérteni és helyesen cselekedni.Ismerje a köszönés és búcsúzás formáit, tudjon bemutatkozni vagy másokat bemutatni.A különböző témákhoz kapcsolódva legyen képes helyes hangsúlyozással 2 - 3 mondatos párbeszédet folytatni.Sajátítson el legalább 150 - 200 . az alapszókincshez tartozó szót. Tudjon legalább három mondókát elmondani és három éneket elénekelni.


Olvasás és szövegértésTudjon a tanuló helyes kiejtéssel szavakat, szócsoportokat és mondatokat hangosan olvasni. Legyen képes egyszerű szövegből információkat nyerni és kérdésekre válaszolni.Írás és írásbeli készségTudjon a tanuló az alapszókincshez tartozó szavakat hibátlanul leírni. Ismerje fel a német nyelvre jellemző tipikus betűket. Legyen képes agyakran használt szavakat önállóan leírni.

Fejlesztési követelmények (Kompetenciák és képességek)Beszédértés, beszédkészségLegyen képes a tanuló a németül vezetett tanórát megérteni és az utasításokat követni.Tudjon a különböző témákhoz mondatokat alkotni és rövid párbeszédet folytatni.Kérdezzen és válaszoljon helyesen.Tudjon egy adott képhez vagy olvasott szöveghez 3 - 4 egyszerű mondatot alkotni. OlvasásértésTudjon a tanuló helyes kiejtéssel szavakat, egyszerű rövid mondatokat olvasni.Alkosson a halott szöveghez helyes kérdéseket és megfelelő válaszokat.Legyen képes megadott kérdések alapján megfelelő szövegrészeket találni.ÍráskészségA tanuló legyen képes a gyakran használt szavakat helyesen leírni.Tudjon rövid mondatokat hibátlanul leírni. Ismerje fel a tipikus német betűket.Három, négy egyszerű mondatot tudjon diktálás után hiba nélkül leírni.Nyelvtani tartalmakLegyen képes a tanuló a begyakorolt mondatmintákat használni.Ismerje fel a névelő és a főnév egységét.Tudjon egyszerű mondatokat határozott és határozatlan névelővel képezni.Tudjon igéket kijelentő mód jelen időben ( én,te,ő,mi,ők ) használni.Tudjon tárggyal bővített mondatokat képezni.(pl.: Az apa újságot olvas. )Használjon a mondatokban határozókat ( Helyh.: itt- ott, elöl-hátul,fent - lent, balra- jobbra, -ban, -ben; Időh.:ma, holnap, reggel,este,éjjel )


Bővítse a mondatokat jelzőkkel ( fiatal - öreg,idős, nagy - kicsi, nehéz, könnyű, hideg- meleg, szép- csúnya, jó - rossz, fekete -fehér,kék,piros,sárga,zöld,barna,fehér).Tudjon 12 -ig számolni.Kívülről megtanulandóTudjon a tanuló 3 -4 mondókát, versikét elmondani és három éneket énekelni.Legyen képes egy képről két három mondatot kívülről mondani.



Témakörök Óraszám1.Én és a családom 122.Az otthon, ahol lakom 133.Lakóhely , közlekedés 154.Az iskola, az osztályterem 155.A bevásárlás 156.Munkahelyek, foglakozások 107.A változó idő, a körülölelő természet 208.Szabadidő, kedvenc időtöltésem 159.Egészség 1510.Népköltés, irodalom* 18Összesen: 148Szabadon felhasználható órák: 37Éves óraszám: 185

Témakörök Tanulási tartalmak1.Én és a családom Bemutatkozás. Egyszerű információk a családtagokról.

Munka a családban. Családi ünnepek elmesélése.Vers: Was soll ich dir sagen…Dal: Hänschen klein…Mondóka: Was wir im Zimmer sehen…

2.Az otthon, ahollakom

Lakóház, lakás, berendezési és használati tárgyak megnevezése. A ház környékének ismerete.Dal: Teddy, Teddy…Mondóka: Auf dem Tische steht die Butter…

3.Lakóhely,közlekedés

A cím ismerete. A helység német ill. sváb nevének tudása. A lakóhely jellemző épületeinek ismerete. Vidéken , a vízenés a levegőben előforduló közlekedési eszközök megnevezése.Dal: Fuchs, du hast die Gans gestohlen…


Mondóka: Ringel, Ringel, Reihe…4.Az iskola, azosztályterem

Az iskola nevének és az évfolyam ismerete. Berendezési tárgyak és iskolai eszközök megnevezése. Az iskolábanelőforduló tevékenységek megnevezése. Fontos, a munkáltatás során előforduló utasítások megértése. Számok ismerete 50 -ig.Vers: In der SchuleDal: Zehn kleine Zappelmänner…Mondóka: Lirum, Larum, Löffelstiel…

5.A bevásárlás Üzletek, boltok megnevezése, melyek a környéken találhatók.Fontosabb élelmiszerek, ruhadarabok ismerete Vásárlás eljátszása.Dal: Grün, grün, grün sind alle meine Kleider…Mondóka: Morgen früh um sechs…

6.Munkahelyek,foglalkozások

Néhány kézműves foglalkozás ismerete és azok munkahelyeinek megnevezése. A szülők munkájának rövid ismertetése.Dal: Was jeder machen kann…Mondóka: Da kommt eine Maus…

7.A változó idő, akörülölelő természet

Az évszakok felismerése, rövid leírása.Hónapok, napok biztos megnevezése.Napirend elmesélése. A pontos idő megkérdezése és válaszadás ( csak a fél és teljes órák ismerete).A kertben lévő gyümölcs, zöldség, és virágok megnevezése.A háziállatok, néhány erdei- és mezei állat ismerete.Ismert állatkerti állatok felsorolása.Vers: Johanna Kraeger: Die JahreszeitenDal: Es klappert die Mühle am rauschenden Bach…Mondóka: Hoppe, hoppe Reiter…

8.Szabadidő,kedvenc időtöltésem

Kedvenc időtöltés elmondása.A szabadidő kellemes eltöltését szolgáló, életkornak megfelelő tevékenységek felsorolása.Kívánságok kifejezése. Rövid beszámoló a különféle hobbikról.Vers: KinderfestDal: Ein Männlein steht im Walde…


Mondóka: Wie schön ist es im Freien…9.Egészség Testrészek megnevezése. Az egészséges táplálkozás felismerése.

A betegségek elkerülésének ismerete (időjárás ; megfelelő öltözék ).Orvosi vizsgálat eljátszása.Dal: Ihr Täubchen, ihr Täubchen, kommt alle zu mir…Mondóka: Wir sind jung…Szólás: Nach der Arbeit, vor dem Essen, Händewaschen nicht vergessen.

10.Népköltészet,irodalom*

Kiszámolók, nyelvjárásban is. Gyerekjátékok a helyi gyűjtésből. Népköltészet, találós kérdések.Gyermekdalok, helyi nyelvjárásban énekelt dalok, egyszerű mesék.Dal: Halli, hallo, Halunken…Játék: Und wer im Januar geboren ist…

*Úgy mint az első évfolyamnál ez a téma, mint a nemzetiségi oktatás fontos része más témakörökkel együtt folyamatosan tanítható, részletestanítási tartalmat lásd: Népismeret kerettanterv.

Részletes követelményekBeszédértés és beszédLegyen képes a tanuló a német szavakat és mondatokat felismerni és megérteni.Szerezzen a feldolgozott szövegekből egyszerű információkat.Tudjon a tanítás során felmerülő kérdésekre értelemszerű válaszokat adni.Legyen képes egyszerű mondatokkal bemutatkozni (Név,kor, lakóhely, család, hobbi megnevezése ).Tudjon kifejezéseket a helyzethez illően alkalmazni (köszönés, kérés, megköszönés ).Helyes kiejtéssel és beszédtempóval legyen képes képekről két - három mondatot alkotni.Legyen képes egyszerű párbeszédeket alkotni és eljátszani.Nyilvánítsa ki tetszését és nem tetszését, s így alkosson véleményt.Az év során sajátítson el 150 de legalább 90 a német nyelv alapszókincséheztartozó szót. Tudjon legalább három versikét ( kiszámolót - kettőt nyelvjárásban , mondókát ) elmondani és három dalt elénekelni.Olvasás és szövegértésIsmerje fel a tanuló teljes biztonsággal a német betűket és helyes kiejtéssel hangosan és halkan tudjon rövid mondatokat olvasni és értelmezni.Szerezzen rövid egyszerű mondatokból információkat és tudja továbbadni.Írás és írásbeli készség


Legyen képes a tanuló az alapszókincs írott és nyomtatott szavait hibátlanul leírni. Ismerje fel a mondatvégi pontot és kérdőjelet az intonációalapján. Tudja gondolatait egyszerű mondatokkal kifejezni és leírni. Ismerje fel segítség nélkül a német betűket és legyen képes azokat leírni.

Fejlesztési követelmények ( Kompetenciák és képességek)

Beszédértés, beszédkészségTudjon a tanuló egyszerű kijelentéseket alkotni. Állítson egyszerű helyes kérdéseket a feldolgozott témákhoz és adjon megfelelő válaszokat ,kijelentéseket.Tudjon szóban utasításokra megfelelően cselekedni, valamint legyen képes önmaga is utasításokat adni. Legyen képes véleményét tetszés és nemtetszés formájában kifejezésre jutatni.Tudjon önmagáról és más személyekről életkorának megfelelő szinten információkat adni, és megtudni.Tudjon eszközök segítségével ( kép, báb, tárgyak ) egy ismert témához három négy mondatot alkotni és rövid párbeszédet folytatni.SzövegértésIsmerje fel a tanuló a német betűket és helyes szóalkotással tudja azokat hangosan és halkan olvasni és értelmezni. Tudjon egyszerűszövegekből információkat nyerni és továbbadni.ÍráskészségIsmerje fel a tanuló a német betűket és tudja őket önállóan is használni.Legyen képes egyszerű mondatokat hibátlanul leírni.Ismerje fel intonáció alapján a mondat végére kerülő pontot és kérdőjelet.Nyelvtani tartalmakLegyen képes a tanuló a gyakorolt mondatszerkezeteket , kifejezéseket (köszönés, kérés, megköszönés ) használni.Tudjon igéket kijelentő mód jelen időben ,egyes számban és többes számban, minden személyben alkalmazni.Birtokolja a „ haben „ és „ sein „ ige használatát.Tudjon egyszerű igékkel felszólítani.Tudjon egyszerű mondatokat határozókkal ( Idő-, Helyhatározó ) képezni.Bővítse a mondatokat melléknevekkel.Tudjon a feltett kérdésekre megfelelő válaszokat adni.Tudjon tagadni. Tudjon szavakat elválasztani a magyar ill. az új német helyesírás szabályainak megfelelően. (Fő elv az elválasztásnál aszótagolás, az új szabályok figyelembevételével: pl.: Abend> A- bend; Fenster> Fen- ster; backen> backen )


Ismerje a tanuló a tőszámokat 50 -ig és a sorszámokat 31.-ig. Kívülről tanulandóTudjon a tanuló 3-4 mondókát , versikét ( 2 -őt nyelvjárásban ) elmondani és három dalt énekelni. Legyen képes egy kép leírásánál 3 - 4mondatot kívülről mondani.



Témakörök Óraszám1.Én és a családom 122.Az otthon , ahol lakom 133.A lakóhely, a közlekedés 154.Az iskola, az osztályterem 155.A bevásárlás 156.Munkahelyek, foglalkozások 107.A változó idő, a körülölelő természet 208.Szabadidő, kedvenc időtöltésem 159.Egészség 1510.Népköltészet, irodalom 18Összesen: 148Szabadon tervezhető órák: 37Éves óraszám: 185

Témakörök Tanulási tartalmak1.Én és a családom Képességek, tulajdonságok, kedvtelések bemutatása. Kívánságok és elutasítások kifejezése.

A családról, családtagokról, rokonságról ( nagynéni, nagybácsi, unokatestvérek ) mesélés.A hétköznapok , ünnepnapok és hagyományok leírása. Étkezési szokások a családban.Vers: Josef Guggenmos: Mit einem BlumenstraußDal: Wollt ihr wissen…Mondóka: Geburtstagswunsch…

2.Az otthon, ahollakom

Lakóház, lakás, berendezési tárgyak és használati tárgyak leírása.Mesélés a saját szobáról. A kerti- és házimunka leírása.Vers: Josef Guggenmos: Die BohneDal: Ging ein Weiblein Nüsse schütteln…


Mondóka: Der Wachhund…3.A lakóhely, aközlekedés

A város vagy falu legfontosabb közintézményeinek, épületeinek ismerete .A lakóhelyen történő tájékozódásgyakorlása. A lakóhelyen élő kisebbség életéről mesélés.Vers: Josef Guggenmos: Wenn ein Auto kommt…Dal: Wir fahrn, wir fahrn… Mondóka: Ich fahre mit…

4.Az iskola, azosztályterem

Az iskola épületének, az iskolaudvarnak a leírása. A tantárgyak és a tanítás egyszerű mondatokkal történőismertetése. Iskolai berendezési tárgyak és iskolaszerek leírása.A hetes feladatainak elmesélése. A számok ismerete 100.-ig.Vers: Heinrich Hoffmann von Fallersleben: Der Weg zur SchuleDal: Na so was!

5.A bevásárlás Az áruházakban megtalálható osztályok felsorolása.A kínálat és az üzlettípus közti kapcsolat ( pl. papír- Írószerbolt ) felismerése.Rövid párbeszédek alkotása bevásárlási helyzetekkel.Vers: James Krüss: Marmelade, Schokolade…Mondóka: Brillen probieren…

6.Munkahelyek,foglalkozások

A szülők foglalkozásának megnevezése.Ismert kézműves fogalakozások és mai divatos szakmák rövid leírása.Tervbevett foglalkozások kifejezésre juttatása.Vers: Franz Fühmann: In der KuchenfabrikDal: Fleißige Handwerker…

7.A változó idő, akörülölelő természet

A teljes év bemutatása. A természet változásainak évszakokra jellemző leírása. A legfontosabb kerti és mezeivirágok ,gyümölcs és zöldségfajták felismerése és megnevezése. A legismertebb házi, mezei , erdei és vadállatokrövid leírása.(pl.: kinézete, élelme, otthona )Napirend elmesélése.Vers: James Krüss: Das WasserDal: Schneeflöckchen, Weißröckchen…Mondóka: Malstunde-Häschen

8.Szabadidő, Meghívások írása. Beszámolás a hétvégéről. Általánosan ismert kedvtelések megnevezése.


kedvenc időtöltésem A saját hobbi elmesélése.Vers: James Krüss: Die Lies, der Franz und ichDal: Ich sammle, ich sammle…

9.Egészség A legfontosabb testrészek megnevezése. Betegségek megnevezése.(pl.: nátha, fejfájás, hasfájás...)A rendelőben történő orvosi vizsgálat eljátszása. Rövid párbeszéd a fogorvosnál és a gyógyszertárban.Mondóka: Zum Trost…Szólás: Putzt du nicht die Zähne, gibt es manche Träne.

10.Népköltészet,irodalom*

Rejtvények, nyelvtőrök, szólás- mondások, nyelvjárásban is.Történetek, mesék. Olvasmányok a német nemzetiségi irodalomból.Vers: Was die Lokomotive sagtDal: Hänsel und GretelMondóka: MalscherzNyelvtörő: Es zwitschern zwei Zeisige zwischen zwei Zwetschgenzweigen.Találós kérdés: Welcher Hahn kann nicht krähen?

*Úgy ahogy az első és második osztályban, mint a nemzetiségi oktatás fontos része , ezt a témát folyamatosan más témakörökkel együtt lehetoktatni.

Részletes követelmények Beszédértés és beszédLegyen képes a tanuló az olvasott szöveget megérteni.Megértési problémáknál tudjon érdeklődni. Ismert gyakorolt szövegekből tudjon információkat szerezni és továbbadni. Legyen képes utasításokraés közlésekre értelemszerűen cselekedni.Tudja saját szükségleteit, érzéseit és ötleteit megformálni, felszólításokat és kívánságait kifejezni. Tudjon párbeszéd formájában személyeskapcsolatokat kiépíteni (pl.: meghívás).Tudjon hely-, mód-, és időhatározóval kérdésekre felelni.A hallott és olvasott szövegeket egyszerű közlésekkel ismertetni.Legyen képes képekhez és a feldolgozott témákhoz párbeszédeket alkotni.Tudjon saját élményeiről két három mondattal beszámolni.Az év során sajátítson el a tanuló 200 , min. 140 a német nyelv alapszókincséhez tartozó szót.


Tanuljon meg 4 újabb dalt, verset, mondókát - kettőt nyelvjárásban. Tudjon legalább egy kis történetet elmesélni és négy szólásmondást vagykifejezést kívülről elmondani.Olvasás, szövegértésA tanuló a feldolgozott és gyakorolt szövegeket érthetően, helyes kiejtéssel tudja olvasni.Legyen képes ismeretlen szövegeket is hangosan olvasni. Tudjon az olvasott mondatokhoz kérdéseket állítani.Írás és íráskészségA tanuló tudjon feldolgozott szavakat hibátlanul leírni. Életkorának megfelelően legyen képes rövid, nyomtatott és írott szövegeket hiba nélkülleírni.Alkalmazza értelemszerűen a mondat végén használt írásjeleket.Tudjon rövid diktálást hibátlanul leírni.Kötelező tudnia, hogy a főneveket nagybetűvel írjuk.Az elválasztásnál a tanuló a német helyesírás szabályait alkalmazza.

Fejlesztési követelmények (Kompetenciák és képességek )Beszédértés, beszédkészségLegyen képes a tanuló egy 8 - 10 mondatból álló egyszerű hallott és olvasott szöveget megérteni.Tudjon a feldolgozott témakörökben tudakozódni, informálódni és ismereteket továbbadni.Állítson biztonsággal kérdéseket a feldolgozott témákra és tudjon azokra helyes válaszokat adni. Alkalmazza az elutasítást és a tagadást.Saját szükségleteit ,kívánságait jutassa egyszerű formában kifejezésre.Tudjon egyszerű párbeszédeket képekhez és témákhoz alkotni.OlvasásértésTudjon a tanuló 8 - 10 mondatos feldolgozott és begyakorolt mondatokat helyes kiejtéssel olvasni.Legyen képes feldolgozott szövegrészek megtalálására.Tudjon rövid történeteket olvasni és megérteni ( de nem szószerinti fordításban ).ÍráskészségA tanuló tudja a tanult szavakat hibátlanul leírni.Legyen képes a nyomtatott és írott szövegeket hiba nélkül leírni.Tudjon 8 - 10 sort folyamatosan leírni. Egyszerű feladatokat ( pl.: válaszokat ) írásban megoldani.Tudjon egy egyszerű szavakból és mondatokból álló diktálást hibátlanul leírni.


Tudnia kell, hogy a német nyelvben a főneveket nagybetűvel írják.Tudja az elválasztást helyesen alkalmazni.Nyelvtani tartalmakTudja a tanuló magát begyakorolt mondatokkal jelen időben kifejezni.Biztonsággal használja a „haben „ és „sein” igéket egyes és többes számban.Tudjon birtokviszonyokat birtokos névmással kifejezni.Tudjon a gyakran használt igékkel felszólítani.Ismerje a tagadás és elutasítás formáit.Kérdésekre tudja a mondatokat mód-, hely-, és időhatározókkal kiegészíteni.Biztonsággal használja a „gehören” igét a személyes névmások tekintetében is.Ismerje a tanuló a tőszámneveket 100 -ig és a sorszámneveket 60-ig.Kívülről tanulandóTudjon a tanuló 4 új dalt énekelni vagy verset ( kettőt nyelvjárásban) felmondani és egy rövid történetet elmesélni. Ismerjen még négyúj gyerekjátékot vagy mondókát.

4.ÉVFOLYAMHeti óraszám: 5.

Témakörök ÓraszámI. Lexika1. Az otthon, a család 202. Az iskola, az iskolai tevékenységek 203. Lakóhely, Közlekedés 204. Nemzetiségünkről, Az élet régen és ma 185. A természet világa – Környezetünk 206. Egészség 157. Népköltészet, irodalom 10II. Nyelvtan1. A mondatfajták 5


2. Az ige 103. A főnév 54. A melléknév 5Összesen: Szabad felhasználásra: Évi összes óraszám:

14837185

Témakörök Tanulási tartalmakI. Lexika 1. Az otthon, a

család ~ A család és a családtagok ~ Rokoni kapcsolatok ~ Munka a családban, családtagok foglalkozása~ Otthoni tevékenységek ~ Munkamegosztás a családban – Bevásárlás, takarítás~ Az otthon és környéke ~ Berendezési- és használati tárgyak ~ Családi ünnepek – születésnap, névnap Egyházi ünnepek – Karácsony ~ Étkezési szokások, ételekVers: Ursula Wölfel: Meine liebe Mutter duDal: Guten Abend, schön Abend…Mondóka: Klopfe, klopfe Hämmerchen…

2. Az iskola, iskolaitevékenységek

~ Az iskola és környéke ~ Az osztályterem és berendezési tárgyai ~ Munka az iskolában, a tanulás, egy tanítási nap, a tanárok, a diákok~ Tanítási órák, tantárgyak, órarend ~ Iskolán kívüli foglalkozások – szakköri foglalkozások~ Viselkedés felnőttekkel és egymással szemben ~ Iskolai ünnepek


Vers: James Krüss: A,B,C,DDal: Wir haben heute Kunst…

3. Lakóhely,közlekedés

~ A lakóhely és lakói ~ A lakóhely és környéke ~ Képek a lakóhely életéből: ~ Falu, Város~ Házak, épületek, nyilvános intézmények ~ Munkalehetőség ~ Utca, Közlekedés, Közlekedési eszközökDal: James Krüss: Kleine, gelbe StraßenbahnMondóka: Sonne, Mond und Sterne, ich fahre in die Ferne…

4. Nemzetiségünkről,Az élet régen és ma.Együttélés másnépekkel.

~ Képek és történetek a lakóhely és a magyarországi német lakosság életéből. Őseink foglalkozása, szokásai éskultúrája.~ Képek és történetek más magyarországi nemzetiségiek és etnikai csoportok életéből A részletes tananyagot lásd a Népismeret cím alatt!

5. A természet világa,környezetünk

~ A bennünket körülvevő természet~ Az évszakok jellemzői, természet, időjárás a kerti-, szántóföldi- és házi munka vonatkozásában.~ Az ember alkalmazkodása a természethez, az időjáráshoz: Ruházat, időjárástól függő munkák, tevékenységek~ A növények és az állatok jelentősége az emberek számára~ A legismertebb kerti-, mezei-, és erdei virágok Zöldségfélék, gyümölcsök~ Háziállatok, néhány erdei és mezei állat, állatok az állatkertben~ Az ember mint a természet formálója – Természet- és Környezetvédelem~ Szólások – Közmondások, dalok és versek a természet szépségérőlVers: James Krüss: Das gereimte JahrDal: Das UmweltteufelchenMondóka: Malstunde-Maus


6. Egészség, Hygienia ~ Testápolás, hygiénia ~ helyes táplálkozás~ helyes öltözködés~ helyes időbeosztás sport, munka, pihenés ~ Betegségek megelőzése Testrészek, néhány betegség Orvosnál / fogorvosnál, gyógyszertárban~ Régi és új gyógyszerek, gyógymódok ~ Az egészséggel kapcsolatos közmondások, mesék.Vers: Friedl Hofbauer: Was die Waschmaschine sagtDal: Das Gesundheits-ABCMondóka: Zwicke zwacke…

7. Népköltészet,irodalom

~ Elbeszélések, mesék, versek, népdalok és olvasmányok a német irodalombólVers: Im Lande der Riesen – Im Lande der ZwergeDal: Die Tiroler sind lustigMondóka: Was man aus einem Ei zeichnen kann…

II. Nyelvtan1. Az egyszerűmondat,Mondatfajták

~ Kijelentő mondat~ Kérdő mondat: Eldöntendő, kiegészítendő, kérdőszavak~ Felszólító mondat~ Elválasztási szabályok~ Mellékmondatok (…weil)

2. Az ige ~ Jelen idő / Präsens~ Tőhangváltós igék jelen idejű ragozása (Umlaut, Brechung)~ Az egyszerű múlt idő (Präteritum)~ Az összetett múlt idő (Perfekt)~ A felszólító módVers: Gina Ruck: Hausspruch


Dal: Zeigt her eure Füße…Mondóka: Kommt ein Riese…

3. A főnév ~ A főnév egyes és többes számú alakjai~ A főnév alany-, tárgy- és részes esete~ A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárókVers: Mira Lobe: Deutsch ist schwerDal: Die Vogelhochzeit

4. A melléknév ~ A melléknév mint állítmány~ A melléknév mint határozó ~ A melléknév fokozásaDal: Bunte, bunte BlätterMondóka: Mein Reifen ist bunt, mein Reifen ist rund…

Részletes követelmények Beszédértés és beszédEgyszerű megnyilatkozások, kérdések és feleletek megértése és arra való reagálásEgyszerű kijelentések, kérések, kívánságok, kérdések, feleletek megfogalmazásaDialógusokFelszólításokra reagálás szóban valamint utasítások adásaA köszönés és búcsúzkodás formáiKöszönés, bemutatkozás, bemutatásKapcsolatok kialakításaEgyszerű felvilágosítások / információk kéréseInformációk adása, illetve továbbadásaTetszés - nem tetszés kifejezése, bocsánatkérésKöszönet és jókívánság kifejezéseSzemélyekkel kapcsolatosan információk adásaEgyszerű tulajdonviszonyok kifejezéseBeszéd adott témárólSzemélyes és közös élmények elmesélése


Saját vélemény kifejtéseKözlések megfogalmazásaOlvasás, szövegértésFelolvasás és néma olvasásHelyes és pontos kiejtés felolvasásnálOlvasás helyes ritmusban, értelmes hangsúlyozásAz értő olvasás fejlesztéseEgyszerű szövegekből információk nyerése és visszaadásaA gyermekek korának megfelelő hétköznapi és közérdekű (gyakorlati) szövegek feldolgozásaBevezetés szótárak és kézikönyvek használatábaÍrás és íráshasználatAz alapszókincs szavainak írásaMondatok és rövid szövegek másolása és leírásaMegnyilatkozások leírásaSaját gondolatok kifejezéseKépleírás, képtörténetek fogalmazása, írásaA német helyesírás legfontosabb alapszabályainak elsajátítása

Fejlesztési követelmények (kompetenciák és képességek)Beszédértési készség és beszédkészségA tanuló legyen képes a tanár által németül vezetett óra megértésére és a helyes reagálásra, valamint tudja a tanult lexikával és a tanultszerkezetekkel gondolatait megfelelően kifejezni.Tudjon egyszerű nyelvi kontaktust teremteni és a szituációnak megfelelően egy négy- öt mondatos párbeszédet folytatni.Biztosan tudjon kérdéseket feltenni és ismert témákkal kapcsolatban feltett kérdésekre értelem szerint egyszerű válaszokat adni.A tárgyalt témákkal kapcsolatban, konkrét vagy szimulált szituációban, tudjon helyes hangsúllyal és normális beszédtempóbaninformációkat kérni és adni.Ismert témában tudjon olvasott szöveggel, képpel, eseménnyel vagy élménnyel kapcsolatban tanári segítséggel - néhány összefüggőmondatot mondani.Olvasásértési készségTudjon folyamatosan, helyes kiejtéssel, megakadás nélkül és megfelelő hangsúlyozással olvasni.


Tudjon a tanár és tanulótársai kérdéseinek segítségével az olvasottakról beszélni.Tudjon adott kérdések alapján szövegrészeket kikeresni. Tudjon saját maga is a szöveghez kérdéseket feltenni.Legyen képes hat - nyolc mondattal az olvasott anyag lényegét kifejezni.Írásbeli készségIntenzív gyakorlást követően tudjon egyszerű szavakból és rövid mondatokból álló tollbamondást írni.Tudja gondolatait néhány mondatban kifejezni és egy hat - nyolc mondatból álló kis fogalmazásban leírni.Tudja a tanult szókincset helyesen írni.Nyelvtani szerkezetekLegyen képes a tanult és begyakorolt szerkezeteket használatára.Ismerje fel a főnevek nemét és számát.Ismerje a főnév és a névelő alkalmazását tárgy és részes esetben.Tudja alkalmazni az egyszerű igéket Indikatív Präsensben.Tudja alkalmazni a "haben" és a "sein" igéket.Tudjon egyszerű igékkel felszólítani.A "gehören" igével kapcsolatban bánjon biztosan a személyes névmás részes esetével.A "gehören" ige és kapcsolatai a mondatban tartozzanak a tanuló biztos passzív szókincséhez.A testápolással kapcsolatos visszaható igéket tudja alkalmazni.A feltett kérdésekre a megfelelő szerkezetekkel tudjon válaszolni.Ismerje fel az alanyt és az állítmányt a mondatban.Tudjon bővített mondatokat alkotni.Tudjon tagadni.Memoriter, dalokA tanuló tudjon 12 mondást, rímeket, közmondást és 5 verset kívülről, valamint tudjon 10 dalt énekelni. Tudjon rövid történeteket, egyprózakivonatot irodalomból vagy egy 6-8 mondatos anekdotát elmesélni.


4.2. DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATURfür den zweisprachigen und traditionellen Minderheitenunterricht

Jahrgangsstufen 1-4Ziele

Die Schüler sollen zur Zweisprachigkeit erzogen werden.Das ungarndeutsche Identitätsbewußtsein der Schüler soll entwickelt und gefördert werden.Die Kommunikationsfähigkeit der Schüler soll durch Sprachhandlungen entwickelt werden.Der Unterricht in der Elementarstufe darf nicht grammatikzentriert sein.Der Lehrer soll die Motivation und Fähigkeit der Schüler zum selbstandigen Lernen fördern und entwickeln.

AufgabenZweisprachigkeit bedeutet für die Gesamtentwicklung der Kinder eine besondere Chance. Ihr Leben wird dadurch bereichert. Sie fördert daskulturelle Einfühlungsvermögen. Das ist besonders wichtig für ein freudschaftliches Zusammenleben der verschiedenen nationalen und


ethnischen Gruppen in Ungarn. Im Untericht Deutsch als Minderheitensprache werden immer wieder interkulturelle Themen behandelt. Dadurchwecken wir bei den Schülern das Interesse für multikulturelle Werte und leisten einen Betrag zur europäischen Integration. Für die Erziehung zurZweisprachigkeit gibt es in der deutschen Minderheit besondere Voraussetzungen. Viele Kinder haben ein sprachliches und kulturellesVorwissen. Als deutsche Nationalitatenschule betrachten wir es als unsere wichtige Aufgabe, daß wir bei den Schülern den Bedarf und dieFähigkeit entwickeln ihre Gedanken, Meinungen und Vorschläge in der Sprache ihrer Ahnen ausdrücken zu können. Der Nationalitätenunterricht– neben der Verwirklichung der allgemeinen Ziele und Aufgaben des schulischen Erziehens und Lehrens. – gewährleistet das Erlernen derMinderheitensprache, das Lernen in dieser Sprache, das Kennenlernen der Geschichte, sowie der geistigen und materiellen Kultur der Minderheit,die Bewahrung und Erschaffung von Traditionen, die Entwicklung der Selbstkenntnis. Der Minderheitenunterrichtverhilft den Schülern dazu ihreIdentität zu finden, zu bewahren und zu entwickeln und damit die Kluft zwischen den Generationen zu überbrücken; die Werte der Minderheitanzunehmen, andere näherzubringen und dadurch die gemeinschaftliche Verbundenheit zu festigen. Die Schüler sollen das wertvolle, aber leiderschon fast vergessene Vermächtnis ihrer Ahnen kennenlernen. Während des Unterrichts machen sie sich ein Bild von dem früheren und heutigenLeben der Ungarndeutschen, von ihrer Kultur, sowie von Völkern der deutschsprachigen Ländern. Mittels dieser Aufgaben werden den Schülerndie Vorzüge des sprachlichen und kulturellen Reichtums offenbart und ein reales Bild über die Nation und die Minderheit entfaltet sich in ihnen.Bei der Entwicklung der kommunikativen Kompetenz wird die Persönlichkeit des Schülers in den Mittelpunkt gestellt, es muss dabeiberücksichtigt werden, daß er Welterfahrung sammelt, sich selbst erprobt, auf Impulse individuell reagiert, Betroffenheit und Freude erlebt,Neugierde entwickelt. Es müssen Redemittel eingeübt werden, die den verschiedenen Situationen angemessen sind und die benötigt werden, umeine Situation sprachlich zu bewältigen. Die Themen des Lehrplans sind so ausgewählt, daß sie an der Erfahrungen und an den Kenntnisstand derSchüler anknüpfen und eine thematisch wie sprachlich weiterführende Bearbeitung ermöglichen. Im Mittelpunkt der Unterrichtsgestaltung stehenSprachhandlungen. Daraus ergibt sich, daß der Unterricht in der Elementarstufe nicht grammatikzentriert sein darf. Grammatik ist wichtig, hataber in dieser Phase einen anderen Stellenwert. Die Lehrgruppe geht allmählich vom Rezeptieren zum aktiven Gebrauch der grammatischenErscheinung über. Der abwechslungsreiche, handlungsorientierte Unterricht regt die Schüler zur produktiven Arbeit an, die Kombination vonHandeln und Sprechen (themaorientierte Bastelarbeiten, Herrstellung von Wandzeitungen, Plakaten) steigert die Leistung der Kinder in hohemMaße, dadurch wird der Unterricht schülerzentriert und kindgerecht. Die Schüler lernen im Laufe der Zeit deutsche Texte selbst zu erschließen.Damit können sie sich selbst Informationen beschaffen. Zum handlungsorientierten Unterricht gehört auch der geschickte Umgang mit Alphabetund Wörterbuch dazu. Die Unterrichtsstunden bauen auf vorhandene, sowie aus anderen Fächern erworbene Kenntnisse, wodurch der Unterrichtfächerübergreifend gestaltet weden kann.

SchlüsselkompetenzenDie Kompetenz bezeichnet das wertvolle, gültige und nutzbare Wissen. Die wichtigen Entwicklungsaufgaben des Nationalen Grundlehrplanesbasieren auf den Schlüsselkompetenzen, die die Einführungen und die Entwicklungsaufgaben der Bereiche zusammenbinden. Die deutsche


Nationalitätendeutsch - Sprachkommunikation kann mit den Elementen der muttersprachlichen Kommunikation bezeichnet werden:Verstehen, Ausdruck und Deutung in Wort und Schrift von Begriffen, Gedanken, Gefühlen, Tatsachen und Meinungen. (Hörverstehen,Leseverstehen, Sprechen), im entsprechenden Rahmen der sozialen und kulturellen Tätigkeiten – Lernen, Arbeit, Familienleben,Freizeitbeschäftigungen – natürlich den Bedürfnissen und dem Lebensalter der Schüler entsprechend. Die außer der Lernstunde durchgeführtenTätigkeiten, Veranstaltungen und Möglichkeiten wie z.B.: der Deutsche Nationalitäten-Rezitationswettbewerb, das deutscheNationalitätenweichnachten, Gaststätte der Schüler aus der deutschen Partnerschule, der deutsche Nationalitätenball, die Sprachlager inÖsterreich und Deutschland helfen bei der Entwicklung dieser Kompetenz. Diese Kompetenz fordert noch Kompetenzen wie z.B.: Vermittlung,Verstehen anderer Kulturen (soziale und staatsbürgerliche Kompetenz). Die dazu nötigen Fähigkeiten umfassen das Verstehen vonmündlichen Nachrichten, Anregen, Fortsetzen und Beenden eines Gesprächs, bzw. Lesen, Leseverstehen und Sprechen – entsprechen denindividuellen Bedürfnissen. Außer der oben erwähnten tragen die Sprachlehren und -Lernen der Gestaltung der Persönlichkeit des Kindes – unterBeachtung der allgemeinen Erziehungsziele, die die ganze Persönlichkeit betrachtet – bei. Die sprachliche Erziehung ist nur ein Gebiet derPersönlichkeitsentwicklung, in der Sprachstunde muss man großen Wert auf die körperliche, emotionale und die gesellschaftliche Erziehunglegen. Wenn wir von den Schülertätigkeiten ausgehen, spielt die ästhetische- künstlerische Bewusstheit und hauptsächlich dieAusdrucksvermögen-Kompetenz eine wichtige Rolle z.B.: während der Projektarbeite mit der österreichischen Partnerschule, der Programmeder Nationalitätenwoche, eines Liedlernens oder eines Rollenspieles. Mit der Vorbereitung auf die Programme, der Informationssuche,-Sammlung und -Aufarbeitung wird die digitale Kompetenz der Schüler entwickelt. Das wird weiterhin mit der Teilnahme in kulturellen undgesellschaftlichen Gemeinschaften gefördert. Das Sprachenlernen ist für Erwarb und Einüben anderer Kompetenzen auch geeignet. DieKompetenz des wirksamen, selbständigen Lernens, die die Schüler dazu anregt, dass sie ihr Wissen und ihre Fähigkeiten in einer Vielfalt vonSituationen anwenden, über ihre Zeit sinnvoll disponieren und zum Erwarb ihrer Kenntnisse die entsprechenden Mittel finden können. (z.B.:Gruppenarbeit, Forschungsarbeit, Kenntnisse über die Bibliothek) Die Motivation und die Selbstsicherheit sind unerlässliche Elemente dieserKompetenz. Einige Themen aus dem Lehrplan (z.B.: Tagesablauf, Uhrzeit, Einkauf) entwickeln die mathematische Kompetenz, die daslogische Denken fördern und gilt als Werkzeug, um die Anforderungen des Lebens zu bewältigen. Infolge der Aufarbeiten verschiedener Themenlernen die Schüler z.B.: die Pflanzen- und Tierwelt um sich, die Charakteristika der Jahreszeiten, die Körperteile kennen, was der Entwicklungder naturwissenschaftlichen Kompetenz dient.

Methoden zur KompetenzförderungIn die Lehrpläne und die Lernstunden werden die folgenden Methoden zur Kompetenzforderung und Verfahren zur Lernorganisation eingebaut:

kooperatives LernenEinzel – und PartnerarbeitDifferenzierung in der Lernstunde in heterogenen Gruppen


ProjekteAnwenden von dramatischen Methoden und TechnikenSelbstkontrolle, Kontrolle von anderenBrainstorming

Der Lehrplan – entsprechend der Anforderungen der Lehrfachkonzentration – baut auf den schon in anderen Lehrfächern kennen gelerntenThemenkreisen, Sprachabsichten, Begriffskreisen und Tätigkeiten.EntwicklungsaufgabenIn der Unterstufe erfolgt der Sprachunterricht als Sprachaneignung anstatt Sprachlernens. Unter den Fertigkeiten spielt die Entwicklung desHörverstehens eine tragende Rolle, diese Entwicklung kann anhand der Ausführung von Anweisungen und handlungsorientierten spielerischenAufgaben mitverfolgt werden. Das Sprechen umfasst zunächst sehr kurze Antworten (ja, nein, Name, Farbe,Zahl ) und größereMemory-Einheiten ( Begrüßung, Reime, Spiele, Lieder ). Nach und nach – dem natürlichen Sprachaneignungsprozess folgend – werden dieAnforderungen auf die Ebene von Wörtern und einfachen Sätzen verlegt. Die Stufenführung erfolgt in deutscher Nationalitätensprache und dieSchüler werden ermuntert, diese Sprache zunehmends zu benutzen.

Aufbau der EntwicklungsaufgabenDie Entwicklungsaufgaben bestehen auf allen Spracherwerbsebenen aus folgenden Einheiten: - Hörverstehen - Sprechfertigkeit (Gesprächsteilnahme + zusammenhängendes Sprechen) - Leseverstehen - Schreiben

4.2.1. DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATUR FÜR DEN ZWEISPRACHIGEN UNTERRICHT

Allgemeine Anforderungen am Ende der 4. Jahrgangsstufe1.Sprachverständnis und SprechenReine Artikulation, rhythmisches, deutliches Sprechen z.B. beim Vortragen von Reimen, Gedichten und Zungenbrechern. Richtige Aussprache in der Alltagssprache, bei Gedichten und beim Zitieren.Verstehen und Weitergeben von mündlichen Mitteilungen und Anweisungen.Das Verstehen, Weitergeben und Verwenden von Informationen.Gesten und Zeichen sprachlich ausdrücken.


Verstehen der Anweisungen und Mitteilungen, angemessenes Reagieren.Dialoge in Alltagssituationen. Teilnahme am Gespräch: Begrüßung, Verabschiedung, Wunsch, Bitte ausdrücken.Übertragung des Dialogs auf verschiedene Situationen.Richtige Verwendung von Frage und Antwort.Nach gemeinsamer Vorbereitung mit Hilfe des Lehrers Beobachtungen sprachlich darstellen.Über persönliche Erlebnisse, Bilder und Zeichnungen zusammenhängend erzählen.Angefangene Geschichten weiterführen.Geschichten und Märchen szenisch darstellen, vortragen.Beobachtungen und Erlebnisse zusammenhängend erzählen.Fähigkeit einer Bildbeschreibung in sechs bis acht Sätzen.Inhalte der Lesestücke in zusammenhängenden Sätzen zusammenfassen und deutlich wiedergeben und nacherzählenkönnen.2. Lesen und TextverständnisEntwicklung des Lautlesens.Verschiedene Texte nach Vorbereitung fließend und lautrichtig lesen.Textgenaues, deutliches Lesen mit richtiger Aussprache und Intonation.Beachten der Satzzeichen im Satz und am Ende des Satzes.Entwicklung des sinnentsprechenden Lesens.Antworten auf Fragen.Antworten auf Fragen mit Textstellen belegen.Kenntnisse selbständig sammeln.Sammeln von Informationen aus Sachtexten.Stilles Lesen von kindgemäßen Texten.Einfache Aufgaben zur Kontrolle der Sinnerfassung lösen.Verschiedene Textsorten angemessen wiedergeben.Inszenierung von Märchen, Vortrag von Gedichten mit Wiedergabe ihrer Stimmung.Ein Märchen mit Hilfe des Lehrers wiedergeben können.Rezitation von vier Gedichten.Vertrautmachen mit der richtigen Benutzung von Lexika und Wörterbüchern.3. Schreiben, schriftlicher Sprachgebrauch


Förderung des Schreibens.Niederschrift abwechslungsreicher Sätze und Texte nach Vorübungen.Abschreiben von Sätzen und kurzen Texten.Sammeln von Ausdrücken und Sätzen über Bilder: Reihenfolge, Satzbildung, Überschrift.Über ein gegebenes Thema 6 bis 8 zusammenhängende Sätze selbständig oder mit Hilfe des Lehrers aufschreiben. Kennenlernen der Briefform, der Möglichkeiten des Briefschreibens.Nach Mustern schreiben:Einladung und Begrüßungskarte.Weiterentwicklung des Wortschatzes.Niederschrift der gesammelten Kenntnisse, z.B.

EinkaufszettelAnzeige

Persönliche Erlebnisse, Ereignisse, Wünsche schriftlich formulieren können:WunschzettelEinladungDie Haare waschenDen Tisch deckenBeim ArztEinkaufen

Rechtschreibregeln immer bewußter anwenden.4. Sprachbetrachtung und RechtschreibungDen Unterschied zwischen Laut und Buchstabe kennen.Kenntnis des deutschen Alphabets mündlich und schriftlich.Kenntnis und Übung der wichtigsten Trennungsregeln.Bekannte und geübte Wörter richtig trennen.Richtige Verwendung der Wortarten mündlich und schriftlich.Richtige Benutzung der Artikel.Verwendung der drei Fälle des Substantivs (Nominativ, Akkusativ, Dativ) im Singular und Plural mit und ohne Präpositionen in bekanntenTexten.Erkennen, Verstehen und Benutzen des Präsens, Präteritums und Perfekts.


Konjugation im Singular und Plural.Richtige Benutzung der Adjektivendungen bei eingeübten Texten.Gruppierung der Wortarten (Verb, Substantiv, Adjektiv).Erkennen und richtiges Benutzen der Aussage-, Frage- und Aufforderungssätze.Kenntnis der Wortfolge in den verschiedenen Satzarten.Richtige Verwendung der Satzzeichen.Richtiger Gebrauch von Satzanfang und Satzende.Verwendung der Wortfolge in den verschiedenen Satzarten mündlich und schriftlich.

JAHRGANGSSTUFE 1

Themenbereiche Stundenzahlen1. Grüßen, Bitten, Wünschen, sich Verabschieden2. Die Familie3. Das Zuhause, das Haus, die Wohnung4. Die Schule5. Tagesablauf6. Unser Körper7. Die Jahreszeiten, das Wetter8. Einkaufen, Verkehr9. Unsere Umwelt, Tiere und Pflanzen

Lesen und Schreiben vom 2. Halbjahr an

3 Stunden5 Stunden10 Stunden10 Stunden8 Stunden7 Stunden8 Stunden8 Stunden10 Stunden71 Stunden


MinderheiteninhalteZur freien Verfügung

8+(9*) Stunden28* Stunden

Insg. 185 Stunden

Themenbereiche Lerninhalte1. Grüßen, Bitten,

Wünschen, sichVerabschieden

Lernziele

* Der Tageszeit entsprechend grüßen* Die Richtungen: rechts; links* Wünsche, Bitten und Bedürfnisse ausdrücken* Tätigkeiten nennen, Verschiedene Tätigkeiten erfragen können* Auf die Fragen richtig antworten können* Einfache Anweisungen während des Unterrichts verstehen und weitergeben könnenMethodische Vorschläge:

Lied: "Guten Morgen ruft die Sonne", "Guten Tag, guten Tag…"Rollenspiel mit Kasper /Begrüßung, sich vorstellen; wer fehlt?/Spiel: Blinde Kuh...

2. Die FamilieLernziele

* Familienmitglieder nennen und vorstellen können* Tätigkeiten, Handlungen in einfacher Form verbalisieren* Eingeübte Fragenstrukturen anwenden* Kennenlernen, wie man sich in einfacher Form erkundigt* Die FarbenMethodische Vorschläge:

Betrachten von Familienphotos, Zeichnen der Familie,"Das bin ich "-Bild zeichnen und vorstellenReime: Ich bin Peter…, Das ist der Vater mit dem Hut….Übung von "haben" in der Form "Ich habe…."Ball zuwerfen und dabei alle bisher gelernten Fragen undAntworten wiederholen / üben / festigenSpiele: Ringel, Ringel.., Liebe Schwester..., Farbenspiel

3. Das Zuhause,das Haus, die

* Verschiedene Räume eines Hauses/ einer Wohnung nennen können, Gegenstände des Hauses bezeichnen undbeschreiben


WohnungLernziele

* Orts- und Richtungsangaben richtig verwenden* Im Kinderzimmer Beobachtungen machen und darüber in einfacher Form erzählenMethodische Vorschläge:

Haus zeichnen und beschreibenKimspiel - Was ist weg?, Krabbelsack, Ich zeige euch mein Kinderzimmer, Puppenmöbel mitbringen lassen unddamit hantieren, Möbel-Memory, Mein rechter, rechter Platz ist leer...

4. Die SchuleLernziele:

* Anweisungen verstehen und weitergeben können* Über persönliche Erlebnisse und Tätigkeiten in eingeübten Formen erzählen können* Gegenstände in der Schule, im Klassenzimmer bezeichnen und beschreiben können* Handlungsweisen umsetzen lernen* Einige Substantive auch im Plural erkennen und anwendenMethodische Vorschläge:

Gegenstände nennen und lokalisieren, Fragesätze üben: "Ist es oben? Ist es unten?" Pantomime, "Was macheich?", Tätigkeiten nennen und erfragen: Ich …./ du …..Rollenspiel: Schüler spielen Lehrer, MemoryDie Artikelfarben zuordnen. Bildkarten verteilen und die entsprechenden Artikelpunkte an der Tafel ordnen lassenLied: "Hurra, ich bin ein Schulkind!", "Die Schule ist aus…"

5. Tagesablauf,Essen undTrinken

Lernziele:* Tageszeiten unterscheiden und richtig nennen können* In einfacher Form zum Tagesablauf sprechen können* Das Vokabular zum Wortfeld Besteck und Geschirr benennen und im Zusammenhang des Tischdeckens anwendenkönnen* Kleidungsstücke benennen und beschreiben können* Meinungen zur Kleidung äußernMethodische Vorschläge:

Frühstück mit den KindernMit Anziehpuppe spielen (Sommerkleidung, Winterkleidung, …)Dialoge zum Tagesablauf, z.B.: "Wie verläuft dein Tag?"Kinder zeichnen ihren Tagesablauf und sprechen darüberTisch decken


Lieder: Der Hampelmann, Wollt ihr wissen..., Guten Morgen6. UnserKörper

Lernziele:* Die wichtigsten Körperteile nennen* Sinnesorgane nennen und entsprechende Verben zuordnen können* Mit Hilfe der Sinnesorgane Beobachtungen machen und sie sprachlich ausdrücken können* Einfach formulieren, wie man auf Gesundheit achten sollMethodische Vorschläge:

Kimspiel, Memory, RollenspieleBasteln: Hampelmann mit beweglichen KörperteilenLieder: Wozu sind unsere Hände da. Kopf, Arme, Hände..., 10 kleine ZappelmännerZeichenspiele: Der Mond ist rund, Punkt, Punkt, Komma, Strich

7. DieJahreszeiten, dasWetter

Lernziele:* Die Jahreszeiten kennen und charakterisieren können* Kleidung in Beziehung zum Wetter setzen können* Den Jahreszeiten Tätigkeiten zuordnen* Die Monate nennen und den Jahreszeiten zuordnen* Über das Wetter in einfacher Form Auskunft gebenMethodische Vorschläge:

Ratespiel: "An welche Jahreszeit denke ich ?"Basteln: JahresuhrReim: Am Montag kommt der Hase..., Lieder:"Es war eine Mutter", "Die Jahresuhr

8. Einkaufen,Verkehr

Lernziele:* Die gängigsten Verkehrsmittel kennen und nennen* Den Wohnort, die Adresse und das Land nennen* Lebensmittel nennen* In höflicher Form Bitte und Wünsche ausdrücken können* Kennenlernen, wie man in verschiedenen Läden auf verschiedene Weise einkauft* Bei Rollenspielen in eingeübter Form Fragen stellen und adäquat antworten können* Einige Geldscheine des eigenen Landes kennenlernen


Methodische Vorschläge:Lied: "Bei Rot bleibe steh'n","Heute kaufen wir im Konsum ein..", "Backe, backe Kuchen", Wir fahren mit derEisenbahn...Memory, Rollenspiel: Wir fahren in die Stadt, Einkaufen

9. Unsere Umwelt,Tiere, Pflanzen

Lernziele:* Haustiere und Wildtiere nennen und unterscheiden können* Die Tiere charakterisieren können* Die Lebensräume der Tiere nennen können* Tätigkeiten und Tiere verknüpfenMethodische Vorschläge:

Domino, MemoryBilder und KartenRatespiel: Ich denke an ein Tier. Es hat einen langen Rüssel, es ist groß, dick, grau. Es lebt in Afrika.,Hatschi-patschi mit den Tier- und Pflanzennamen, Puzzle, Stofftiere mitbringen lassen und damit umgehenWeltkarte betrachten - Tiere der WeltSpiel: Katze und MausReim: Das ist der Daumen.

Wenn die Kinder alle Buchstaben der ungarischen Sprache kennengelernt haben, können wir auch im Deutschunterricht mit dem Lesen undSchreiben beginnen. Das ist normalerweise im 2. Halbjahr des ersten Schuljahres. Lesen, Schreiben und Rechtschreibung gehören engzusammen.Lesen Lernziele:

Die Schüler sollen Sätze und einfache Texte lesenVerschiedene Laute bilden und Wörter deutlich sprechen (gute Artikulation)Auf angemessene Intonation achtenSich in einfacher Weise mit Texten auseinandersetzen

Methodische Vorschläge:Deutliches, rhythmisches, nachgestaltendes Sprechen von Reimen, Gedichten, Zungenbrechern, SachtextenSingen, Flüstern, gemeinsames SprechenMalen von Bildern zum TextKassettenrekorder einbeziehen


Einrichten einer Leseecke mit geeigneten BüchernSchreiben Lernziele:

Die Buchstaben der Schreibschrift sicher schreiben und in eingeübten Wörtern richtig anwendenDie Schüler sollen Wörter und Sätze gut lesbar in Schreibschrift abschreiben

Methodische Vorschläge:Lautieren, Benennen und Hervorheben prägnanter Buchstaben(Nur geübte Wörter nach Diktat schreiben!)Schreiben von Reihensätzen

Rechtschreiben Lernziele:Wörter aus dem Grundwortschatz richtig schreibenEinige Besonderheiten der Rechtschreibung kennenGroßschreibung von Namen und HauptwörternGroßschreibung von Satzanfängen

Methodische Vorschläge:Aufschreiben nach dem Gedächtnis und überprüfenAnfangsbuchstaben, Feststellen der Satzanfänge in einem geschriebenen TextSuche die fehlenden Buchstaben"Laufdiktat""Kaffeedosendiktat"Partnerdiktat

Detaillierte Entwicklungsanforderungen für Deutsch1.Sprachverständnis und SprechenDie Schüler sollen…

Kurze Mitteilungen und einfache Anweisungen verstehen und weitergeben könnenEinfache Beobachtungen erfassen und darstellen könnenZu Bildern und Zeichnungen eingeübte Sätze sagen könnenErfahrungen sammeln, wie man sich in einfachen Sprachsituationen verhältz.B. Grüßen, Verabschieden, Bitten, Danken, Nachfragen, Sich Erkundigen, Seine Meinung sagen, Wünschen, Sich Entschuldigen,Beglückwünschen


Auf gute Artikulation achten2.Lesen und TextverständnisDie Schüler sollen…

Lautrichtig und wortgenau lesen könnenAuf die Intonation achten könnenTextteile nach Fragen aussuchen können

3.Schreiben, schriftlicher SprachgebrauchDie Schüler sollen…

Die Buchstaben der Schreibschrift sicher schreibenNach regelmäßigen, abwechslungsreichen Übungen geübte Wörter und kurze/einfache Sätze abschreiben könnenSchriftliche Arbeiten selbständig und ansprechend ausführen

Auf die Genauigkeit/ Ordnung achtenLesen, Vergleichen des Geschriebenen

4.Sprachbetrachtung und RechtschreibungDie Schüler sollen…

Das Alphabet kennen, Laute und Buchstaben unterscheiden könnenWörter aus dem gelernten Grundwortschatz richtig schreiben könnenKenntnisse über Groß- und Kleinschreibung habenEinige Besonderheiten der Rechtschreibung kennen

Großschreibung von Namen und HauptwörternGroßschreibung von Satzanfängen

JAHRGANGSSTUFE 2

Themenbereiche Stundenzahlen1. Wohnort, Adresse, unser Haus, unsere Wohnung, meine Familie2. Die Schule3. Einkaufen4. Sport und Spiel

15 Stunden15 Stunden10 Stunden15 Stunden


5. Geburtstag6. Berufe7. Gesundheit, Krankheit8. Märchen und Kinderliteratur9. Grammatische Themen


10 Stunden10 Stunden15 Stunden20 Stunden30 Stunden


Insg. 185 StundenThemenbereiche Lerninhalte

1. Wohnort,Adresse,unser Haus,unsereWohnung,meineFamilie

Lernziele:* Die Schüler sollen ihren Wohnort, Adresse und Heimatland nennen können* Adressen erfragen können* Die Räume eines Hauses/ einer Wohnung nennen* Die Hausarten nennen* Ihr Kinderzimmer mit einfachen Sätzen beschreiben können* Ihre Familienmitglieder vorstellen und Aktivitäten zuordnen* Über ihre Tätigkeiten zu Hause erzählen könnenMethodische Vorschläge:Vorschlag für Textsorten:

Interview, Bericht , StadtplanReime und LiederSpiel: Ich weiß nicht, wo ich bin..., Hatschi-patschiZimmer zeichnen und beschreiben lassenMit Puppenmöbel spielenMemoryIdeensammlung: "Wie kann ich zu Hause helfen?"

Würfelspiel: Verwandschaftswürfel mit Verbenwürfel zusammenknüpfen z.B.:.: Der Opa bastelt. Die Mutti spielt.2. Die Schule Lernziele:

* Die Personen, die in der Schule tätig sind, nennen und über ihre Arbeit erzählen können* Nach bestimmten Personen und Räumlichkeiten fragen können


* Auskunft geben können, wo bestimmte Räumlichkeiten bzw. Personen zu finden sind* Ihre Unterrichtsfächer nennen* Ihren Stundenplan lesen können* Sich zu Unterrichtsfächern (Lieblingsfächer/ Fächer, die sie nicht mögen) äußern können* Die Gegenstände, die im Klassenzimmer sind, lokalisieren könnenMethodische Vorschläge:

Dialog, Interviews zum Thema erarbeiten und machen - Kinder fragen einanderStundenpläne entwerfen (ausfüllen, schön gestalten)

"Mein Traumstundenplan", Spiel: Bingo, Exkursionen durch das Schulhaus3. Einkaufen Lernziele:

* Einkaufszettel zusammenstellen können* Die Lebensmittel nennen* Lernen, wie man in verschiedenen Läden einkaufen kann* In höflicher Form etwas wünschen, ablehnen, fragen* Die Geldscheine des Heimatlandes und der deutschsprachigen Länder kennenlernen* Gesunde und ungesunde Lebensmittel unterscheiden können* Sich umweltbewußt verhalten lernenMethodische Vorschläge:

Memory, KimspielWortschatzbüchlein zum Thema anlegenExkursion auf dem Markt, Kaufladen aufbauen, Szenen spielen, dabei Redemittel einübenLied: "Im Kaufhaus", "Heute kaufen wir…"

4. Sport und Spiel Lernziele:* Die gängigsten Sportarten erkennen und nennen können.Die richtige Form kennenlernen wie man sich über Sportund Spiel äußern kann.* Eine einfache Spielregel erklären könnenMethodische Vorschläge:

Würfelspiele spielen, Spielregeln kennenlernen und anwenden "Mensch, ärgere dich nicht!", MemoryInterviews zu den Themen Sport und SpielKleine Sportreportage erarbeiten und spielen


Kleine Statistik: Wer treibt gern Sport?5. Geburtstag Lernziele:

* Die Schüler sollen ihr Geburtsdatum nennen* Gute Wünsche ausdrücken und schreiben* Die charakteristischen Wörter zum Geburtstag kennenlernen und anwenden können* Eine Einladung zur Geburtstagsparty zusammenstellen können* Über ein Geburtstagsfest in einfacher Form berichten könnenMethodische Vorschläge:

Eine Einladungskarte basteln und beschriftenBeglückwünsche sammeln, kennenlernen und sagenReime und LiederInterviews zum Thema Geburtstag"Wen würdest du zu deinem Geburtstag einladen?" - Zusammenstellen einer Liste mit BegründungenIdeen sammeln - "Wie kann ich Freude bereiten?"Lied: Wer heute Geburtstag hat...

6. Berufe Lernziele:* Die kennengelernten Berufe nennen können* Mit einfachen Sätzen die Berufe ihrer Eltern kennzeichnen* Das Wesentliche über Berufe erzählen können* Kennenlernen,warum Berufe wichtig sindMethodische Vorschläge:

Lied:" Wer will fleißige Handwerker seh'n?" " Der Schneider macht Kleider…"Ratespiel "An wen denke ich?"Interviews auch mit den Eltern/ ErwachsenenSpiel: „Meister, gib uns Arbeit auf!“

7. Gesundheit,Krankheit

Lernziele:* Die Schüler sollen über ihr Befinden sprechen und nach dem Befinden anderer fragen können* Kennenlernen, wie man sich beim Arzt verhält* Gängige Krankheiten kennen


Methodische Vorschläge:Rollenspiele: Beim Arzt, Mutti, ich fühl' mich nicht wohl, Mutti ruft den Arzt an

Lieder: "Häschen in der Grube…", "Wenn ich krank bin"8. Märchen undKinderliteratur

Jeder Lehrer entscheidet selbst, welche Märchen, Reime, Gedichte, Geschichte in der zweiten Klasse bearbeitetwerden sollen. Auch Wortschatz (Typisches aus der Märchenwelt), Redemittel, Lernziele und Methodik wählt jederKollege selbst aus.Wichtig ist, daß die Kinder das Märchen verstehen und darüber in einfacher Form sprechen können.

Hänsel und GretelDer süße Brei

9. GrammatischeThemen

SatzartenAussagesatzFragesatzAufforderungssatzTrennungsregeln

VerbWortstammInfinitiv

SubstantivSingular, PluralArtikel (bestimmt - unbestimmt)Verneinung

Detaillierte Entwicklungsanforderungen für Deutsch1. Sprachverständnis und SprechenDie Schüler sollen…

Auf einfache Gesprächsregeln achten (nicht auslachen, sich zu Wort melden, anreden…)Anweisungen während des Unterrichts verstehen und weitergeben könnenZu Bildern und Zeichnungen zusammenhängend und folgerichtig kurz erzählen könnenIn einfacher Form Kennzeichnendes über gelernte Themen (z.B.: Schule, Familie…) aussagenAus einem kurzen Text das Wesentliche auswählen und inhaltlich wiedergeben können


Auf gute Artikulation achten, dabei ausdrucksvoll und natürlich sprechenUm Entschuldigung bitten

2. Lesen und TextverständnisDie Schüler sollen…

Lautrichtig und textgenau lesen könnenBei Sätzen auf die Intonation achten könnenDazu auf die Satzzeichen im Satz und am Ende des Satzes achtenTexte klanggestaltend lesenAuf Fragen über das Gelesene antworten könnenAus einfachen Texten weitgehend selbständig Informationen gewinnenEinfache Dialoge, kurze Texte spielerisch darstellen können

3. Schreiben, schriftlicher SprachgebrauchDie Schüler sollen…

Die Buchstaben der Schreibschrift richtig schreiben und in Wörtern und Sätzen anwenden könnenDie gelernten Wörter und Texte gut lesbar und zügig in Schreibschrift ab- und aufschreiben könnenBeim Abschreiben auf wichtige Darstellungsmittel achten (z.B.:wörtliche Rede "…..")Einfache Sachtexte , Einkaufszettel, Einladung zum Geburtstag niederschreiben können

4. Sprachbetrachtung und RechtschreibungDie Schüler sollen…

Kenntnisse über Groß- und Kleinschreibung besitzenDie wichtigsten Trennungsregeln beherrschenDie gelernten Wörter aus dem Grundwortschatz richtig schreiben könnenDie Wortarten und ihre Aufgaben kennenlernenSubstantive/ Namenwörter nennen die Namen von Menschen, Tieren, Pflanzen und DingenSubstantive können in der Einzahl und Mehrzahl stehenSubstantive haben Begleiter: der, die, das ein, eine, …Verben/ Tuwörter sagen, was Menschen, Tiere, Pflanzen und Dinge tunAdjektive/ Wiewörter sagen, wie Menschen, Tiere, Pflanzen und Dinge sindDie konjugierten Formen des Verbs im Präsens richtig schreiben könnenDie Verben bekannter Texte in Präsens richtig verwenden


Den Aussagesatz, den Fragesatz und den Aufforderungssatz erkennenAussagesatz, Fragesatz (mit und ohne Fragewort) und Aufforderungssatz mit richtiger Wortstellung bildenSatzzeichen am Satzende richtig setzen könnenDie Ordnung der Buchstaben im Alphabet kennenlernenAlphabetische Ordnung von Wörtern nach dem Erstbuchstaben finden

JAHRGANGSSTUFE 3.

Themenbereiche Stundenzahlen1. Schule2. Familie und Umgebung3. Begegnung mit Tieren und Pflanzen4. Ernährung5. Gesundheit und Krankheit, Vorbeugen6. Familienfeste7. Märchen8. Kinderliteratur9. Ferien10. Grammatische Themen


10 Stunden10 Stunden10 Stunden15 Stunden10 Stunden15 Stunden20 Stunden15 Stunden10 Stunden25 Stunden


Insg. 185 Stunden

Themenbereiche Lerninhalte1. Schule Lernziele:

* Die Schüler sollen die deutsche Bezeichnung der Gegenstände erfragen können


* Wiederholung das Thema „die Schule“ aus der 2. Klasse* Sie sollen jemanden bitten können, etwas zu wiederholen, erneut zu erklären, Die Schüler sollen sich bedanken* Sie sollen formulieren können, daß sie etwas (nicht) wissen oder verstehen.* Sie sollen jemanden um etwas bitten könnenMethodische Vorschläge:

Lieder: "Guten Tag, guten Tag…", "Die Schule ist aus…"Spiele: Memory, Versteck

- Rollenspiel: "In der Schule", "Heute spielen wir Schule

2. Familie undUmgebung

Lernziele:* Die Schüler sollen die Berufe ihrer Eltern nennen und in einfacher Form darüber sprechen können* Über die Tätigkeiten und Pflichten, die in einer Familie getan werden, sprechen können* Sie sollen Uhrzeiten und Zeiträume kennen* Ihren Tagesablauf erzählen können* Auch die Verwandten benennen können* Verwandschaftsbezeichnungen kennen* Die Mitglieder einer Familie charakterisieren könnenMethodische Vorschläge:

Darstellung von Uhren, Spiele mit UhrenInterviews zu Themen Tagesablauf, FamilieTeile des Tagesablaufs spielen, Eigenen Tagesablauf erzählen und aufschreibenBildergeschichteWürfelspiel, Stammbaum/Ahnentafel

Spiel: „Fischer, wie hoch steht das Wasser?“, Aktiviti3. Begegnung mitTieren und Pflanzen

Lernziele:* Die Schüler sollen Tiere und Pflanzen benennen und sie in eingeübten Formen beschreiben können* Sie sollen die Fortbewegung, die "Sprache" und die Tätigkeiten von Tieren benennen, Die Lebensräume vonTieren kennen* Über Haustiere erzählen können, Die wichtigsten Eigenschaften von Tieren und Pflanzen beschreiben* Über die vier Jahreszeiten erzählen können, Sie sollen die Lebensweise von Tieren in verschiedenen Jahreszeiten


beschreiben können* Einen Baum in verschiedenen Jahreszeiten beschreibenMethodische Vorschläge:

Tiermärchen und TiergeschichtenIn Kinderlexika über Tiere und Pflanzen nachschlagenÜber eigenes Tier erzählen, Lieblingstiere beschreibenMemory, Quartett, Rätsel, Tier- und PflanzenalphabetPflanzen und Blättersammlung mitbringen lassenPflanzen säen und darüber ein Tagebuch führenBastelarbeitenLieder, Reime, Gedichte über Tiere und PflanzenRolf Zukovszky: Vogelhochzeit

4. Ernährung Lernziele:* Die Schüler sollen gesunde und ungesunde Ernährung unterscheiden können* Die Schüler sollen Hygieneregeln beachten* Über ihre Speisen und Getränke berichten* Sie erkennen gesunde und ungesunde Eßgewohnheiten und entwickeln das Bedürfnis, sich gesünder zu ernährenMethodische Vorschläge:

Obst und Gemüse mitbringen und vorstellenSpeisepläne entwerfenSalate zubereitenJoghurt und Müsli probierenMarktszenen spielenExkursion zum Markt- selbständig einkaufenHygieneregeln zusammenstellenCollagen anfertigenSpiel: Wo wächst es?

5. Gesundheit undKrankheit,Vorbeugen

Lernziele:* Die wichtigsten Körperteile nennen* Sinnesorgane nennen und entsprechende Verben zuordnen können


* Mit Hilfe der Sinnesorgane Beobachtungen machen und sie sprachlich ausdrücken können* Die Schüler sollen über ihr Befinden sprechen und nach dem Befinden anderer fragen können* Die Schüler sollen über Krankheiten im allgemeinen genauer Auskunft geben können* Im Bereich Zahnpflege und Zahnarztbesuch sollen sie sich ausdrücken könnenMethodische Vorschläge:

Buch: Hansi beim ZahnarztRollenspiele: Beim Zahnarzt, Mutti, ich bin krank, Telefonat mit dem Arzt, Beim PuppendoktorBildergeschichten

Richtiger Umgang mit der Zahnbürste6. Familienfeste Lernziele:

* Die Schüler sollen Familienfeste nennen können* Die charakteristischen Wörter zu den Familienfesten kennenlernen* Über eigene Erfahrungen mit Festen erzählen können* Glückwünsche ausdrücken können* Einen Wunschzettel zusammenstellen können* Die Bräuche in Ungarn und in einem deutschsprachigen Land vergleichenMethodische Vorschläge:

Lieder und Gedichte zu den Familienfesten"Wie schön, daß du geboren bist" von Rolf Zukowski, "Wir wünschen dir…"WeihnachtsliederBasteln von Weihnachts- und Osterkarten, Wunschzettel schreiben, Adventskalender bastelnEinladung zum Geburtstag schreibenKlassendekoration zu Weihnachten und OsternKrippenspiele einstudierenWeihnachtsfest in der Klasse organisieren

7. Märchen Jeder Lehrer entscheidet selbst, welche Märchen, Reime, Gedichte, Geschichten in der dritten Klasse bearbeitetwerden sollen. Auch Wortschatz (Typisches aus der Märchenwelt), Redemittel, Lernziele und Methodik wählt jederKollege selbst aus. Wichtig ist, daß die Kinder das Märchen verstehen und darüber in einfacher Form sprechenkönnen. - Der König der Löwe


8. Kinderliteratur Auch zu diesem Themenkreis gelten die Hinweise, die zur Behandlung von Märchen und Kinderliteratur in denAnmerkungen der 2. Klasse gemacht wurden. Da die Schüler inzwischen ein weiteres Jahr Deutsch gelernt haben,müssen die Anforderungen natürlich erhöht werden.- Die zwei Lottchen von Erich Kästner

9. Ferien Lernziele:Auskünfte einholen können* Über Pläne in den Ferien sprechen können* Einfache Beschreibungen, Einladungen und Grüße formulieren können* Anleitungen und Spielregeln verstehen und weitergeben können* Adressieren können* Verbote verstehen und formulieren können* Nach dem Weg fragen und einen Plan lesen könnenMethodische Vorschläge:

Lieder und ReimeSpiele: Spiele für unterwegs, Kofferpacken, Puzzles von Urlaubszielen, Die einsame InselTages- und Reisepläne zusammenstellenAuskünfte einholen, nach dem Weg fragenWandzeitung herstellenEine Fotoreportage oder eine Collage betrachten und darüber sprechen


VerbPräsens (Konjugation regelmäßiger Verben im PräsensPräteritumImperativ

SubstantivSingular, PluralNominativ, Akkusativ, DativPronomina (Personal- und Possessivpronomina)

Detaillierte Entwicklungsanforderungen für Deutsch1. Sprachverständnis und Sprechen

Die Schüler sollen…


Informationen verstehen und mitteilen könnenErlebnisse zusammenhängend, folgerichtig, kurz und lebendig erzählen könnenErlebnisse lebendig und folgerichtig erzählenWesentliche und charakteristische Merkmale von Gegenständen, Personen und Tiere benennen könnenEinfache Gesprächsregeln einhaltenIn verschiedenen Situationen Dialoge führen könnenEin Lesestück inhaltlich weitergeben könnenGeschichten und Märchen spielerisch vortragen könnenAuf gute Artikulation achten, dabei ausdrucksvoll und natürlich sprechen2. Lesen und Textverständnis

Die Schüler sollen…Bekannte Texte flüssig, klanggestaltend lesenAus einfachem Text selbständig Informationen gewinnenAus Zeitungen, Zeitschriften, Kinderlexika Informationen gewinnenZu den einzelnen Textteilen Fragen stellen könnenEinige Textarten kennenlernenz.B.:Erzählung, Märchen, Fabel, GedichtKurze authentische Texte von deutschsprachigen Autoren (z.B.: Janosch, Guggenmos) kennenlernen3. Schreiben, schriftlicher Sprachgebrauch

Die Schüler sollen…Wörter aus dem Grundwortschatz richtig schreibenEinfache Bilder in Schriftsprache umsetzen können

Textteile, Sätze den Bildern zuordnenBilderreihe ordnenEinen oder mehrere Sätze zu jedem Bild schreibenEine passende Überschrift finden

Einfache Sachtexte zusammenstellen könnenAnzeigeKochrezepte

Wünsche und Aufforderungen in einfacher Form darstellen


WunschzettelEinladung

Situationen in Form eines Dialogs schriftlich darstellenbeim Arztim Geschäft


Wörter aus dem Grundwortschatz richtig schreibenDie neu gelernten Wortarten und ihre Aufgaben kennen

Personalpronomen/ Fürwörter sind Stellvertreter von SubstantivenVerben in der Gegenwart, Vergangenheit (Präteritum, Perfekt)Adjektive/ Eigenschaftswörter kennzeichnen unterschiedliche Eigenschaften und Merkmale

Die Wortarten richtig anwendenDie drei Fälle des Substantivs (Nominativ, Akkusativ, Dativ) im Singular und Plural richtig verwenden könnenDie Verben bekannter Texte in Präsens/ Präteritum/ Perfekt richtig verwendenDie Hilfsverben haben/ sein anwenden könnenWörter in Wörterbüchern, Lexika nachschlagen könnenAlphabetische Ordnung von Wörtern nach dem Zweit- und Drittbuchstaben finden

JAHRGANGSSTUFE 4.

Themenbereiche Stundenzahlen1. Schule2. Mein Heimatort3. Die Natur und der Mensch4. Einkaufen5. Hobby und Freizeit6. Feste7. Gesundheit - Krankheit: Unfälle8. Märchen

10 Stunden15 Stunden10 Stunden10 Stunden10 Stunden10 Stunden10 Stunden20 Stunden


9. Kinderliteratur10. Grammatische Themen


20 Stunden25 Stunden


Insg. 185 Stunden

Themenbereiche Lerninhalte1. Schule Lernziele:

* Die Schüler sollen lernen, wie man einen neuen Schüler begrüßen soll* Wie man sich in einer neuen Umgebung vorstellen soll* Redemittel kennenlernen und anwenden können, mit denen man Hilfe erbittet, anbietet und auch leistet* Das Schulgebäude mit einfachen Sätzen beschreiben können* Über Räumlichkeiten Auskünfte geben können* Die Leute, die in der Schule tätig sind, benennen und über ihre Tätigkeiten sprechen können* Die Schüler sollen Informationen zur bestehenden Schulordnung geben können und Ideen für ihreTraum-Schulordnung entwickeln* Sie sollen die höfliche Form und die Ausdrücke kennenlernen und anwenden, mit denen sie ihre Zustimmung bzw.Ablehnung gegenüber bestimmten Fächern und Lehrertypen ausdrücken können.Methodische Vorschläge:

Interview- " Bist du der / die Neue?"DialogeRollenspieleTraum-Schulordnung schreibenBrief an die PartnerschuleUnsere Schule stellt sich vorWas ich von meiner Schule erzählen möchte …

Lieder: "Mein Weg zur Schule …", "Das Beste am ganzen Tag …"2. Mein Heimatort Lernziele:

* Die Schüler sollen ihren Heimatort vorstellen können: Unser Heimatsort ist Sopron /Ödenburg/* Einem Besucher Auskunft über den Heimatort geben können


* Die wichtigsten Sehenswürdigkeiten kennen und darüber erzählen können* Mit Hilfe der Landkarte, dem Stadtplan über den Ort Auskünfte geben können* Formulieren können, was ihnen am Heimatort gefällt und was man ändern sollte* Über Berufe, Traditionen, Nationalitäten sprechen können* Die Schüler sollen die charakteristischen Gegebenheiten der Heimat kennenlernen* Fähigkeit, sich im erweiterten heimatlichen Raum mit Hilfe von Plänen und Karten zu orientierenMethodische Vorschläge:

Sehenswürdigkeiten besuchen , Stadtrallye / StadtteilrallyeAlte Gegenstände sammeln und beschreiebenVeranstaltungen besuchenBerufe kennenlernen, beschreibenFotos betrachten, fotografierenZeitungsartikel mitbringen lassen

3. Die Natur und derMensch

Lernziele:* Die Schüler sollen die Begriffe "Natur", "Naturschutz", "Umgebung", "Tierschutz", "Lebensraum", "Wald" kennenund über ihre Bedeutung in einfachen Sätzen sprechen können* Sich Grundkenntnisse über Lebensräume aneignen* Geschützte Pflanzen im Heimatbereich kennenlernen* Bereitschaft zum Naturschutz gewinnen* Die Schüler sollen sich mit dem Verhältnis Mensch - Natur sprachlich auseinandersetzen könnenMethodische Vorschläge:

BildbeschreibungZuordnungen: Bild- BegriffWortfamilien, z.B.: schmutzig, verschmutzen, r SchmutzWortfelder, z.B.: Natur, WasserBetrachten geschützter Pflanzen und Tiere in der Natur auf einer Bildtafel; Übungen im Wiedererkennen. EinAusflug mit der Waldschule „Árnika“Aufstellen von Verhaltensregeln auf der Grundlage der NaturschutzbestimmungenUnterrichtsgang in den Wald


Besprechen der Gefährdung durch Eingriffe in die NaturKleine Umweltprojekte, Besuch auf einem Bauernhof

4. Einkaufen Lernziele:* Die Schüler sollen die verschiedenartige Verkaufseinrichtungen kennenlernen* Sie sollen in der Lage sein, das richtige Fachgeschäft finden zu können* Sie sollen einsehen, daß auch sie mit dem Taschengeld sparen müssen* Sie lernen, ihr Taschengeld einzuteilen* Die Schüler werden sensibilisiert, Werbung kritisch zu betrachten* Die Schüler sollen erfahren, daß auch ihre Eltern ihr Einkommen einteilen müssen (Miete, Nebenkosten,Lebensmittel …)* Die Schüler erhalten Einblick in eine HaushaltsplanungMethodische Vorschläge:

Interviews führenSzenisches Gestalten (z.B.: Kauf eines Kleidungsstückes)Werbungen ausdenken, Prospekte, Bilder, Kataloge kritisch betrachtenListen von Wünschen anfertigenTips geben "Wie komme ich mit meinem Taschengeld aus?"

5. Hobby undFreizeit

Lernziele:* Die Schüler sollen lernen, sich in ihrer Freizeit sinnvoll zu beschäftigen und vielfältige Interessen zu entwickeln.* Sie sollen Anleitungen, Spielregeln verstehen, weitergeben und erklären können* Sie lernen, im Spiel fair miteinander umzugehen, Spielregeln einzuhalten und auch verlieren zu können* Die Schüler sollen erkennen, daß z.B. auch das Lesen eines Buches, Sport und Spiel Freude bereiten kann.* Die Schüler empfinden Freude und Befriedigung bei der sportlichen Betätigung.* Die Freude am Basteln wird geweckt, r Fernseher, e Freizeit, r Computer, s Spiel, r Würfel, s Gesellschaftsspiel, e Karte, r Fußball, e Spielregel, Methodische Vorschläge:

Spielregeln kennenlernen, wiederholen, erklärenSpiele selbst erfinden und anfertigenInterviews machenLieblingsbücher mitbringen und vorstellen lassen


Über Freizeit erzählen lassenStreitgesprächeEine gemeinsame Wanderung mit den Schülern der Partnerschule

6. Feste Lernziele:* Alte und neue Traditionen in Wandorf* Vergleich alten und neuen Taditionen in Wandorf /Hochzeit; Ostern; Beerdigung/* Die Schüler sollen alte Bräuche kennenlernen* Alte und neue Bräuche vergleichen können* Sie sollen die charakteristischen Wörter zu den Festen kennenlernen und richtig verwenden* Einige Sprüche und Glückwünsche erlernenMethodische Vorschläge:

Erlernen von Neujahrssprüchen und GlückwünschenEinladungen formulieren und wegschickenBräuche kennenlernen und szenisch darstellenFaschingsmaske bastelnErlebnisse erzählen lassen

7. Gesundheit -Krankheit: Unfälle-im Krankenhaus

Lernziele:* Die Schüler sollen ihre Gefühle und Erfahrungen über Kranksein, Krankheiten, Krankenhausaufenthalt verbalisierenkönnen.* Über den Ablauf eines Unfalles berichten können* Die wichtigsten Telefonnummer (Notarzt, Feuerwehr, Polizei) kennenMethodische Vorschläge:

Lieder: "Mein Weg zur Schule…", "Bei rot bleibe steh'n", "Zebrastreifen, Zebrastreifen"Bericht über einen Unfall – ZeitungsartikelTelefongespräche über einen Unfall / Krankenhausaufenthalt

8. Märchen Jeder Lehrer entscheidet selbst, welche Märchen, Gedichte, Geschichten in der vierten Klasse bearbeitet werden sollen.Auch Wortschatz (Typisches aus der Märchenwelt), Redemittel, Lernziele und Methodik wählt jeder Kollege selbstaus. Wichtig ist, daß die Kinder das Märchen verstehen und darüber in einfacher Form sprechen können.Grimm: Rumpelstilzchen

9. Kinderliteratur Jeder Lehrer entscheidet selbst, welche Reime, Gedichte, Geschichten oder welches Kinderbuch im Deutschunterricht


der 4. Klasse gelesen wird.- Felix Salten: Bambi


Der einfache SatzAussagesatz

Konditionalsätze (…, weil)Fragesatz

EntscheidungsfrageErgänzungsfrageFragewörter

VerbPräsensKonjugation im Präsens mit Brechung und UmlautPräteritumPerfekt

SubstantivSingular, PluralNominativ, Akkusativ, DativDie häufigsten Präpositionen mit Akkusativ und Dativ

AdjektivPrädikative Verwendung (undekliniert)In der Funktion des Adverbs (undekliniert)Steigerung

Detaillierte Entwicklungsanforderungen für Deutsch1. Sprachverständnis und Sprechen

die Schüler sollen…Erlebnisse und Handlungsabläufe interessant und genau erzählenMit der Sprache spielerisch umgehen können, Situationen lebendig darstellen könnenEinfache Vorgänge und Zusammenhänge folgerichtig und begrifflich klar darstellenEinfache Spielregeln verstehen und anwenden


Dialoge führen könnenKontaktaufnehmen (sich vorstellen, begrüßen)einladen, wünschen, fordern, tröstenzustimmenanerkennendie eigene Meinung vertreten

Persönliche Erlebnisse zusammenhängend erzählen könnenEin Lesestück inhaltlich wiedergeben könnenAngefangene Geschichte weiterführen könnenMärchen und Geschichten szenisch darstellen könnenKurze Texte frei vortragen könnenGesten und Zeichen in sprachliche Mitteilungen umformen können2. Lesen und Textverständnis

Die Schüler sollen…Fließend, lautrichtig und textgenau lesenTexte kritisch betrachten

Meinung dazu äußernÜberprüfen von Texten auf ihren Wirklichkeitsgehalt, z.B.: bei Comics

Mit altersgemäßen Texten kreativ umgehenSzenisch darstellen im Rollenspiel und PuppenspielPhantasievolles Ausgestalten einer ErzählungErzählperspektive ändernSpielen mit Wörtern und SpracheEntwerfen von Buchstabenbildern

Unterschiedliche Textsorten (Rätsel, Witze, Comics, Gedichte, Märchen, Tiergeschichten, Sachtexte, Rezepte, Bastelanleitungen,Spielregeln…) erkennen könnenSich aus Texten selbständig Kenntnisse aneignen könnenAus Zeitungen, Zeitschriften, Kinderlexika Informationen gewinnen könnenUngarndeutsche und deutschsprachige Kinder- und Jugendliteratur kennenlernen


Lesen einer GanzschriftBesuch einer BüchereiTeilnehmen an einer ungarndeutschen Autorenlesung

3. Schreiben, schriftlicher SprachgebrauchDie Schüler sollen…

Schriftliche Arbeiten selbständig und ansprechend ausführenAchten auf die FormgenauigkeitÜbersichtliches Gestalten, z.B.: Rand einhalten, Blatt unterteilenLesen, Vergleichen, Bewerten des Geschriebenen

Persönliche Erlebnisse auch in Briefform mitteilen könnenZu einer Bildgeschichte Sätze oder einen kurzen Text schreibenÜber alltägliche Tätigkeiten/ Handlungen berichten / erzählen

das Zimmer aufräumenden Tisch deckenden Tagesablauf abschreiben

Situationen in Form eines Dialogs schriftlich darstellenIm Krankenhausim Gemüse- und Obstladen


Die gelernten Wörter aus dem Grundwortschatz richtig schreibenVom Grundwortschatz aus auf die Rechtschreibung weiterer Wörter schließenDie Wortarten richtig anwenden können

Substantive in verschiedenen Fällen richtig verwendenVerben bekannter Texte in Präsens/ Präteritum/ Perfekt richtig verwendenAdjektive helfen vergleichen ("wie" und "als", herausstellen und veranschaulichen der Vergleichsformen: Grundstufe, Mittelstufe,Höchststufe)

Die Adjektivendungen in eingeübten Satzstrukturen / Ausdrücken richtig verwenden könnenWörter in Wörterbüchern, Lexika nachschlagen können


4.2.2. DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATUR FÜR DEN TRADITIONELLENMINDERHEITENUNTERRICHT

Jahrgangsstufe 1 - 4

Allgemeine Entwicklungsanforderungen1.Sprachverständnis und SprechenEinfache Äußerungen,Fragen und Antworten verstehen und darauf reagierenEinfache Aussagen machen, Bitten Wünsche formulierenRichtige Aussprache beim Vortragen von Reimen, Gedichten und in der AlltagsspracheDialoge in Alltagssituationen führenMündlich auf Anweisungen reagieren sowie Anweisungen gebenFormen der Begrüßung und VerabschiedungInformation geben, bzw. weitergeben, sich vorstellenHerstellung von KontaktenEinfache Auskünfte,/Erkundigungen holenGefallen, nicht gefallen äußern,um Entschuldigung bittenDank und Glückwünsche aussprechenEinfache Besitzverhältnisse ausdrückenÜber ein behandeltes Thema sprechenVon persönlichen und gemeinsamen Erlebnissen erzählenGeschichte und Märchen in einfacher Form vortragen2.Lesen und TextverständnisLautes und stilles LesenRhytmisches Lesen,lautrichtige und wortgenaue AusspracheSinnerfassendes Lesen entwickelnAus einfachen Texten Informationen gewinnen und wiedergebenUmgehen mit altersgemäßen Alltags- und Gebrauchstexten


Einführung in den Gebrauch von Wörterbuch und Lexika

3.Schreiben und SchriftgebrauchSchreiben der Wörter des GrundwortschatzesSätze und kurze Texte in Schreibschrift ab und aufschreibenÜber ein behandeltes Thema 6 bis 8 Sätze selbstständig oder mit Hilfe des Lehrers aufschreibenAusdrücken in einfacher Form der eigenen GedankenBilder beschreiben,Bildergeschichten verfassenDie wichtigsten Grundregeln der deutschen Grammatik aneignenEntwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten )Sprechverstehen und SprechvertigkeitDer Schüler soll fähig sein, die deutsch geführte Stunde des Lehrers zu verstehen und richtig zu reagieren,sowie mit der gelernten Lexikund den gelernten Strukturen seine Gedanken auszudrücken.Er soll einfache sprachliche Kontakte herstellen können und entsprechend der Situation einen Dialog von vier bis fünf Sätzen führenkönnen.Et soll sicher Fragen stellen und in bekannten Themen auf gestellte Fragen sinngemäß einfache Antworten geben.Er soll zu den bearbeiteten Themen, in einer konkreten oder simulierten Situation, mit richtiger Betonung und im normalen SprechtempoInformationen erfragen und informieren können.Zu einem bekanntenThema,zu einem gelesenen Text,Bild,Ereignis oder Erlebnis soll der Schüler unter Anleitung des Lehrers einigezusammenhängende Sätze erzählen können.Leseverständnis Der Schüler soll fließend, mit richtiger Aussprache, ohne Steckenbleiben und mit entsprechender Betonung lesen können.Er soll fähig sein, auf Fragen von Lehrer und Mitschülern über das Gelesene sprechen zu können.Er soll fähig sein,aufgrund gegebener Fragen Textteile auszusuchen.Er soll auch selbst zum Text Fragen stellen können.Er soll in sechs bis acht Sätzen das Wesentliche des Gelesenen erzählen können.SchreibfertigkeitNach intensiver Übung soll der Schüler ein Diktat mit einfachen Wörtern und kurzen Sätzen schreiben können.Seine Gedanken soll er in einigen Sätzen ausdrücken und in einem kleinenAufsatz von sechs bis acht Sätzen niederschreiben können.Er soll behandelten Wortschatz orthographisch korrekt schreiben können.


Grammatische InhalteDer Schüler soll fähig sein, die gelernten und eingeübten Strukturen anwenden zu können.Er soll Genus und Numerus der Substantive erkennen.Er soll die Anwendung von Substantiv und Artikel im Akkusativ und Dativ kennen.Er soll einfache Verben im Indikativ Präsens anwenden können.Er soll die Anwendung von „haben „ und „ sein „ beherrschen.Er soll mit einfachen Verben auffordern können.Er soll in Verbindung mit dem Verb „ gehören „ sicher bei der Anwendung des Dativs des Personalpronomens sein.Das Verb „ gehören” und seine Verbindungen im Satz sollen zum sicheren passivenWortschatz des Schülers gehören.Er soll die mit der Körperpflege in Verbindung stehenden reflexiven Verben anwenden können.Er soll auf gestellte Fragen mit den entsprechenden Strukturen antworten können.Im Satz soll er Subjekt und Prädikat erkennen.Er soll erweiterte Sätze bilden können.Er soll verneinen können.AuswendiglernenDer Schüler soll 12 Sprüche, Reime, Sprichwörter und 5 Gedichte aufsagen sowie 10 Lieder singen können.Er soll eine kurze Geschichte, einenProsaauszug aus der Literatur oder eine Anekdote von 6 bis 8 Sätzen erzählen können.


JAHRGANGSSTUFE 1

Themenbereiche Stundenzahl1.Du und ich 102.Das ist meine Familie 163.Das Zuhause und die Umgebung,Haustiere 184.Wie die Familie zu Hause lebt 185.Meine Schule, meine Klasse 166.Die Zeit erleben,die umgebende Natur 207.Gesundheit 168.Einkaufen,Freizeit 189.Volksdichtung,Literatur 16Zusammen: 148Stunden zur freien Verfügung: 37Jahresstundenzahl: 185

Themenbereiche Lerninhalte1. Du und ich Begrüßen und verabschieden. Kontakte aufnehmen.

Von sich selbst erzählen. Name, Wohnort, Alter nennen.Spiel: Mein rechter, rechter Platz ist leer…Lied: Hallo, Peter…Reim: Ich bin Peter… Ich und du…

2.Das ist meineFamilie

Die Familienmitglieder nennen. Einfache Sätze von der Familie bilden. .Aktivitäten in der Familie.Volksgedicht: Mutti ist tüchtig


Lied: Alles ist fein…Reim: Das ist der Vater mit dem Hut…

3.Das Zuhause unddie Umgebung,Haustiere

Die wichtigsten Möbelstücke und GebrauchsgegenständeDie enge Umgebung des Kindes: Haus, Hof, Garten , Straße. Die Verkehrsmittel. im Dorf und in der Stadt.Bekannte Haustiere.Spiel: Kätzchen will die Maus erwischen…, Wer wohnt in dem Häuschen?Lied: Hopp, hopp, hopp, Pferdchen läuft Galopp…Reim: Eisenbahn von nah und fern…

4.Wie die Familie zuHause lebt

Kurze, einfache Sätze über die Familienmitglieder.Hausarbeiten. Familienleben zu Hause.Lied: Wir kochen heute Brei…Reim: Muh, muh, muh, so ruft im Stall die Kuh…

5.Meine Schule,meine Klasse

Schulsachen, Gegenstände im KlassenraumEinige Tätigkeiten in der Schule.Arbeitsanweisungen verstehen. Bis zwölf zählen können.Spiel: Rucksack packen…Reim: Eins, zwei, Polizei…, Ene, mene, Tintenfaß…

6.Die Zeit erleben,die umgebendeNatur

Die Jahreszeiten, Monate und Wochentage kennen.Die Tageszeiten verwenden.Vom Tagesablauf erzählen.Das Wetter beobachten, einfache Informationen.Veränderungen in der Natur, bekannte Bäume und Blumen.Spiel: In unsrem kleinen Garten…Lied: Es war eine Mutter…Reim: Blätterfall…

7. Gesundheit Körperteile, Körperpflege, gesunde Lebensweise, Bekleidung, Beim Arzt: einfacher Dialog.Lied: Jetzt zieht Hampelmann…, Ein lustig Kaspar bin ich…Reim: Punkt, Punkt…

8.Einkaufen, Freizeit Name der wichtigsten Geschäften. Lebensmittel


Bitten formulieren.Interessen benennen. Lieblingsspielzeuge, Mitteilungen machen.Lied: Backe, backe, Kuchen…, Ringlein, Ringlein, du mußt wandern…

9.Volksdichtung,Literatur*

Kurze Sprüche , Reime auch im Mundart, Kinderspiele,Volkslieder, Märchen in BildernLied: Dornröschen war ein schönes Kind…, Liebe Schwester tanz mit mir…

*Als wichtiger Teil des Nationalitätenunterrichtes sollte dieses Thema mit den anderen Lernbereichen stetig unterrichtet werden, ausführliche Lerninhalte siehe bei Minderheitenkunde

Detaillierte AnforderungenSprechverstehen und SprechenIm Laufe des Schuljahres soll der Schüler fähig sein die deutsch geführte Stunde des Lehrers zu verstehen und richtig reagieren zu können.Er soll die Formen der Begrüßung und Verabschiedung kennen, sich oder jemanden kurz vorstellen können.Der Schüler soll mit richtiger Betonung einen Dialog von verschiedenen Themen von zwei bis drei Sätze führen können.Er soll sich 150 -weinigstens aber 90 -zum Grundwortschatz gehörende Wörter aneignen.Er soll wenigstens drei Sprüche aufsagen und drei Lieder singen können.Lesen und TextverständnisDer Schüler soll mit richtiger Aussprache Wörter,Wortgruppen und Sätze laut und leise lesen können.Er soll aus einfachen Texten Informationenverstehen und auf Fragen antworten können.Schreiben und SchriftgebrauchDer Schüler soll Wörter des Grundwortschatzes fehlerfrei abschreiben können. Er soll die typisch deutschen Buchstaben erkennen. Er soll diehäufig gebrauchten Wörter selbstständig aufschreiben können.

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten )Spechverstehen und SprechfertigkeitDer Schüler soll fähig sein die deutsch geführte Stunde zu verstehen und den Anweisungen folgen zu können.Er soll einfache Sätze zu verschiedenen Themen bilden und einen kurzen Dialog führen können. Er soll richtige Fragen und Antworten geben können.Zu einem Bild oder gelesenen Text soll er 3-4 einfache Sätze sprechen können. Leseverständnis


Der Schüler soll mit richtiger Aussprache Wörter ,einfache kurze Sätze lesen können.Er soll zu dem gehörten Text Fragen stellen und passende Antworten bilden können. Er soll fähig sein ,aufgrund gegebener FragenTextteile zu finden.

SchreibfertigkeitDer Schüler soll die häufig gebrauchten Wörter richtig abschreiben können.Er soll kurze Sätze ohne Fehler niederschreiben können.Er soll die typisch deutschen Buchstaben erkennen können.Er soll nach Diktat fehlerfrei drei, vier einfache Sätze schreiben können.Grammatische InhalteDer Schüler soll fähig sein die eingeübten Satzmodellen anwenden zu können.Er soll den Zusammenhang zwischen Artikel und Nomen erkennen.Er soll einfache Sätze mit bestimmtem und unbestimmtem Artikel bilden können.Er soll Verben im Indikativ Präsens verwenden können.( ich, du, er,sie,es,wir,sie )Er soll erweiterte Sätze mit Objekt bilden können. (z:B.:Der Vater liest eine Zeitung. )Er soll Adverbialien (Lokal: hier-dort, vorn-hinten ,oben - unten, links - rechts ; in dem ... ,in der.... ; Zeit: heute, morgen , am Morgen ,am Abend, in der Nacht ) in den Sätzen anwenden. Er soll fähig sein ,die Sätze mit Adjektiven erweitern zu können. ( jung - alt, groß - klein,schwer - leicht,kalt - warm, schön - häßlich, gut- schlecht ,schwarz - weiß,blau,rot , gelb, grün,braun,weiß ) Er soll die Grundzahlen bis zwölf kennen.AuswendiglernenDer Schüler soll 3- 4 Sprüche, Reime aufsagen und drei Lieder singen können.Er soll über einem Bild zwei drei Sätze auswendig sprechen können.


JAHRGANGSSTUFE 2

Themenbereiche Stundenzahl1.Ich und meine Familie 122.Das Zuhause, wo ich wohne 133.Der Wohnort, der Verkehr 154.Die Schule, das Klassenzimmer 155.Das Einkaufen 156.Arbeitsplätze,Berufe 107.Die Zeit erleben,die umgebende Natur 208.Freizeit,das mag ich 159.Gesundheit 1510.Volksdichtung,Literatur 18Zusammen: 148Stunden zur freien Verfügung 37Jahresstundenzahl: 185

Themenbereiche Lerninhalte1.Ich und meineFamilie

Sich vorstellen. Einfache Informationen über dieFamilienmitglieder mitteilen.Über die Arbeit in der Familie erzählen.Familienfeier.Volksgedicht: Was soll ich dir sagen…Lied: Hänschen klein…Reim: Was wir im Zimmer sehen…

2.Das Zuhause, woich wohne

Wohnhaus,Wohnung,Einrichtungs- und Gebrauchsgegenstände nennen.Die Umgebung des Hauses kennen.Lied: Teddy, Teddy…Reim: Auf dem Tische steht die Butter…

3.Der Wohnort, der Die Adresse wissen.Den schwäbischen Namen der Ortschaft kennen.Typische Gebäude, des Wohnortes kennen.Die


Verkehr wichtigsten Verkehrsmittel auf dem Lande, auf dem Wasser und in der Luft nennen.Lied: Fuchs, du hast die Gans gestohlen…Reim: Ringel, Ringel, Reihe…

4.Die Schule, dasKlassenzimmer

Name der Schule und die Jahrgangsstufe wissen. Einrichtungsstücke und Schulsachen kennen.Aktivitäten in derSchule benennen.Wichtige Arbeitsanweisungen verstehen.Bis 50 -ig zählen .Volksgedicht: In der SchuleLied: Zehn kleine Zappelmänner…Reim: Lirum, Larum, Löffelstiel…

5.Das Einkaufen Die Geschäfte in der Ortschaft , in der Umgebung benennen. Wichtige Lebensmittel, Kleidungsstücke kennen.Einkaufssituation abspielen Lied: Grün, grün, grün sind alle meine Kleider…Reim: Morgen früh um sechs…

6.Arbeitsplätze,Berufe

Einige Handwerksberufe und deren Arbeitsplätze benennen.Von der Arbeit der Eltern kurz erzählen.Lied: Was jeder machen kann…Reim: Da kommt eine Maus…

7.Die Zeit erleben,die umgebendeNatur

Die Jahreszeiten erkennen,kurz beschreiben.Monate und Wochentage mit Sicherheit benennen.Vom Tagesablauf berichten.Nach Uhrzeit fragen und antworten ( nur die halbe und volle Stunde ).Obst , Gemüse und Blumen im Garten benennen.Haustiere,einige Wald, und Feldtiere kennen.Bekannte Tiere im Zoologischen Garten aufzählen.Gedicht: Johanna Kraeger: Die JahreszeitenLied: Es klappert die Mühle am rauschenden Bach…Reim: Hoppe, hoppe Reiter…

8.Freizeit, das magich

Auskunft über eigene Vorliebe gebenFreizeitaktivitäten altersgemäß aufzählenWünsche äußern.Von Hobbies kurz erzählen.Volksgedicht: KinderfestLied: Ein Männlein steht im Walde…Reim: Wie schön ist es im Freien…


9.Gesundheit Körperteile benennen.Gesunde Ernährung erkennen.Vorbeugen von Krankheiten wissen.Einen Arztbesuch spielen.Zum Wetter passende Kleidung kennen.Lied: Ihr Täubchen, ihr Täubchen, kommt alle zu mir…Reim: Wir sind jung…Spruch: Nach der Arbeit, vor dem Essen, Händewaschen nicht vergessen.


Abzählreime,auch in Mundart.Kinderspiele aus der örtlichen Sammlung.Volksdichtungen, Rätselfragen.Kindervolkslieder und Mundartlieder,einfache MärchenLied: Halli, hallo, Halunken…Spiel: Und wer im Januar geboren ist…

*So wie in der ersten Jahrgangsstufe, sollte dieses Thema ,als wichtiger Teil des Nationalitätenunterrichtes mit anderen Lernbereichen stetigunterrichtet werden,ausführliche Lerninhalte siehe bei Minderheitenkunde.

Detaillierte AnforderungenSprechverstehen und SprechenDer Schüler soll fähig sein die deutschen Wörter und Sätze wahrzunehmen und zu verstehen. Er soll zu den bearbeiteten Themen einfacheInformationen erstellen können. Auf Fragen beim Unterricht sinngemäß richtige Antworten geben können. Er soll sich mit einfachen Sätzenvorstellen können (Name,Alter,Wohnort,Familie,Hobbies). Er soll Redewendungen (Grüßen,Bitten, Bedanken ) situationsgerecht verwenden. Mitrichtiger Betonung und Sprechtempo soll er über Bilder zwei bis drei Sätze sagen können. Er soll fähig sein einfache Dialogen führen undspielen zu können. Seine eigene Meinung mit den Formen des Gefallens und Nichtgefallens äußern können.Im Laufe des Schuljahres soll derSchüler sich 150 - wenigstens aber 90 - zum Grundwortschatz der deutschen Sprache gehörende Wörter aneignen.Er soll wenigstens dreiSprüche ( Abzählreime -2 in der Mundart- , Gedichte ) aufsagen und drei Lieder singen können.Lesen und TextverständnisDer Schüler soll die deutschen Buchstaben mit Sicherheit erkennen, die kurzen Sätze mit richtiger Aussprache laut und leise lesen und deutenkönnen.Er soll aus kurzen einfachen Texten Informationen gewinnen und wiedergeben .Schreiben und SchriftgebrauchDer Schüler soll geschriebene und gedruckte Wörter des Grundwortschatzes fehlerfrei abschreiben können.Er soll Punkt und Fragezeichen nachIntonation erkennen.Einfache Sätze als Ausdruck der eigenen Gedanken selbstständig schreiben können.Er soll ohne Hilfe die deutschen Laute erkennen und abschreiben können.


Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten)

Sprechverstehen und SprechfertigkeitDer Schüler soll einfache Aussagen bilden können.Zu den behandelten Themen einfache Fragen ,Antworten und Áußerungen formulieren können.Mündlich auf Anweisungen richtig reagieren und selbst Anweisungen geben können.Er soll Gefallen und Nichtgefallen ausdrücken können.Über sich selbst und über andere Personen altersgemäß Auskünfte,Informationen geben können.Mit Hilfsmitteln (Bild,Puppe , Gegenstände ) soll er zu einem bekannten Thema zwei bis drei Sätze sprechen und einen kurzen Dialogführen können.LeseverständnisDer Schüler soll die deutschen Buchstaben erkennen und kurze Sätze mit richtiger Lautbildung laut und leise lesen und deuten können.Er soll aus einfachen Texten Informationen gewinnen und wiedergeben.SchreibfertigkeitDer Schüler soll die deutschen Laute erkennen, sie eigenständig gebrauchen.Er soll einfache Sätze nach Diktat fehlerfrei abschreiben.Er soll Punkt und Fragezeichen am Ende des Satzes nach Intonation erkennen und anwenden.Grammatische InhalteDer Schüler soll die eingeübten Stukturen ,Redewendungen ( Grüßen , Bitten,Bedanken) anwenden können.Er soll Verben im Indikativ Präsens in allen Personen Singular sowie Plural verwenden können. Er soll die Anwendung von „haben „und „sein „ beherrschen. Er soll mit einfachen Verben auffordern können. Er soll einfache Sätze mit Adverbialien (Zeit , Lokal )bilden können. Er soll die Sätze mit Adjektiven erweitern können. Er soll auf gestellte Fragen richtige Antworte geben können.Er soll verneinen können. Trennung der Wörter mit den ungarischen Wörtern und der neuen Rechtsschreibungregelnübereinstimmend ( Hauptprinzip: Grund der Trennung ist die Buchstabierung : z.B.: Abend > A-bend ;Fenster > Fens -ter!; backen >backen! ) Der Schüler soll die Grundzahlen bis 50 und die Ordnungszahlwörter bis 31 kennen.


AuswendiglernenDer Schüler soll 3 - 4 Sprüche ,Reime ( 2 in Dialektsprache ) aufsagen und drei Lieder singen können.Er soll fähig sein eineBildbeschreibung von 3 - 4 Sätzen auswendig wiedergeben zu können.


JAHRGANGSTUFE 3.

Themenbereiche Stundenzahl1.Ich und meine Familie 122.Das Zuhause , wo ich wohne 133.Der Wohnort, der Verkehr 154.Die Schule,das Klassenzimmer 155.Das Einkaufen 156.Arbeitsplätze,Berufe 107.Die Zeit erleben,die umgebende Natur 208.Freizeit,das mag ich 159.Gesundheit 1510.Volksdichtung,Literatur 18Zusammen: 148Stunden zur freien Verfügung: 37Jahresstundenzahl: 185

Themenbereiche Lerninhalte1.Ich und meineFamilie

Fähigkeiten , Vorlieben und Eigenschaften darstellen. Wünsche und Ablehnung äußern.Von der Familie,Familienmitgliedern, näherer Verwandschaft (Tante , Onkel, Kusinen ) erzählen. Die Wochentage und Familienfeierund Bräuche beschreiben. Mahlzeiten in der Familie erzählen.Gedicht: Josef Guggenmos: Mit einem BlumenstraußLied: Wollt ihr wissen…Reim: Geburtstagswunsch…

2.Das Zuhause, woich wohne

Wohnhaus, Wohnung, Einrichtungs- und Gebrauchsgegenstände beschreiben. Über sein eigenes Zimmer sprechen.Von den Arbeiten im Hof und Garten erzählen.


Gedicht: Josef Guggenmos: Die BohneLied: Ging ein Weiblein Nüsse schütteln…Reim: Der Wachhund…

3.Der Wohnort, derVerkehr

Die wichtigsten Institutionen, Gebäude und Sehenswürdigkeiten in der Stadt oder Gemeinde kennen. Orientierung inder Ortschaft üben. Aus dem Leben der Minderheit des Wohnortes erzählen.Gedicht: Josef Guggenmos: Wenn ein Auto kommt…Lied: Wir fahrn, wir fahrn…Reim: Ich fahre mit…

4.Die Schule, dasKlassenzimmer

Schulgebäude,Schulhof darstellen.Von den Fächern und vom Unterricht mit einfachen Sätzen berichten.Einrichtungsstücke und Schulsachen beschreiben. .Die Arbeit des Ordners erzählen. Die Zahlen bis 100 kennen.Gedicht: Heinrich Hoffmann von Fallersleben: Der Weg zur SchuleLied: Na so was!

5.Das Einkaufen Abteilungen im Kaufhaus aufzählen.Den Zusammenhang zwischen Angebot und Geschäft erkennen.z.B.: Papier –Schreibwarengeschäft Kurze Dialoge mit Einkaufssituationen bilden. Gedicht: James Krüss: Marmelade, Schokolade…Reim: Brillen probieren…

6.Arbeitsplätze,Berufe

Berufe der Eltern nennen.Bekannte Handwerksberufe und modische Berufe kurz beschreiben. Berufsträume äußern.Gedicht: Franz Fühmann: In der KuchenfabrikLied: Fleißige Handwerker…

7.Die Zeit erleben, dieumgebende Natur

Den Jahreskreis darstellen.Die Veränderungen der Natur in den Jahreszeiten beschreiben.Die wichtigsten Garten-,Feld-, und Hausarbeiten kennen.Das Wetter beobachten.Die wichtigsten Garten-, und Feldblumen, Gemüse-, undObstsorten erkennen und benennen.Die bekanntesten Haus-, Feld-, Wald - und Wildtiere kurz beschreiben (z.B.:Aussehen-Futter- Zuhause ).Einen Tagesablauf erzählen. Gedicht: James Krüss: Das WasserLied: Schneeflöckchen, Weißröckchen…Reim: Malstunde-Häschen

8.Freizeit, das magich

Einladungen formulieren.Von dem Wochenende berichten.Im allgemein bekannte Freizeitaktivitäten benennen.Vonseinem eigenen Hobbi erzählen.


Gedicht: James Krüss: Die Lies, der Franz und ichLied: Ich sammle, ich sammle…

9.Gesundheit Die wichtigsten Körperteile kennen.Einige Krankheiten benennen ( z.B.: Grippe, Kopfweh,Bauchweh.... )Eine Untersuchung im Sprechzimmer des Artztes abspielen. Sich beim Zahnartzt und in der Apotheke auskennen.Reim: Zum Trost…Spruch: Putzt du nicht die Zähne, gibt es manche Träne.


Rätselfragen, Zungenbrecher ,Sprichwörter- auch in der Mundart erlernen.Geschichten, Märchen, Lesestücke aus derdeutschen Nationalitätenliteratur kennenlernen.Volksgedicht: Was die Lokomotive sagtLied: Hänsel und GretelReim: MalscherzZungenbrecher: Es zwitschern zwei Zeisige zwischen zwei Zwetschgenzweigen.Rätselfrage: Welcher Hahn kann nicht krähen?

*So wie in der ersten und zweiten Jahrgansstufe,sollte dieses Thema, als wichtiger teil des Nationalitätenunterrichtes mit anderen Lernbereichenstetig unterrichtet werden.

Detaillierte AnforderungenSprechverstehen und SprechenDer Schüler soll fähig sein die Lesetexte zu verstehen.Er soll bei Verständisschwierigkeiten nachfragen können. Zu bekannten geübten Texten Informationen erstellen und weitergeben können .ZuAnweisungen und Mitteilungen richtig reagieren können.Eigene Bedürfnisse,Gefühle und Ideen formulieren, Aufforderungen und Wünsche ausdrücken.Er soll in Form von Dialogen persönlicheKontakte aufnehmen ( z.B.: Einladung zum Geburtstag ).Mit Modal-, Lokal- und Temporaladverbien auf Fragen antworten können.Gehörtes und Gelesenes mit einfachen Sätzen kommentieren können.Zu Bildern und den behandelten Themen Dialoge führen können.Er soll von seinen eigenen Erlebnissen in zwei bis drei Sätzen berichten können.Im Laufe des Schuljahres soll sich der Schüler 200 -wenigstens aber 140 -zum Grundwortschatz der deutschen Sprache gehörende Wörteraneignen.


Er soll vier neue Lieder, Gedichte, Reime - 2 in der Mundart - erlernen, mindestens eine kurze Geschichte erzählen und vier Sprichwörter oderRedewendungen auswendig sagen können.

Lesen und TextverständnisDer Schüler soll behandelte und geübte Texte verständlich mit richtiger Phonetik und richtiger Betonung lesen können. Er soll auch fähig sein unbekannte Texte laut lesen zu können.Zu den gelesenen Sätzen selbst Fragen stellen zu können.Schreiben und SchriftgebrauchDer Schüler soll erarbeitete Wörter korrekt abschreiben können.Er soll seinem Alter entsprechende kurze gedruckte und geschriebene Texteohne Fehler abschreiben können.Er soll die Schriftzeichen am Ende des Satzes sinngemäß anwenden.Kurze Diktate mit einfachen Wörtern fehlerfrei abschreiben können.Er muss wissen , daß Substantive groß geschrieben werden.Der Schüler soll die mit dem Ungarischen übereinstimmenden Trennunsregeln anwenden können.

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten )Sprechverstehen und SprechfertigkeitDer Schüler soll einfache von 8 bis 10 Sätzen bestehende Hör-, und Lesetexte verstehen.Er soll in bearbeiteten Themenbereichen sich erkundigen,informieren und Informationen weitergeben können.Er soll mit Sicherheit auf behandelte Themen Fragen stellen und richtige Antworte geben können.Er soll die Ablehnung und Verneinung verwenden.Seine eigene Bedürfnisse, Wünsche auf einfacher Weise zum Ausdruck bringen.Einfache Dialoge zu Bildern und Themen führen können.LeseverständnisDer Schüler soll behandelte und geübte Texte von 8 bis 10 Sätzen mit richtiger Aussprache lesen können. Er soll fähig sein behandelteTextteile auszusuchen.Kurze Geschichten lesen und verstehen (ohne Wort- für Wort- Verständnis ).

SchreibfertigkeitDer Schüler soll die gelernten Wörter richtig abschreiben können.


Er soll gedruckte und geschriebene Texte fehlerfrei abschreiben können.Er soll 8 bis 10 Zeilen hintereinander schreiben können.Einfache Aufgaben (z.B.:Antworten) schriftlich bearbeiten.Er soll ein Diktat mit einfachen Wörtern und Sätzen ohne Fehler schreiben können.Er muß wissen , daß in der deutschen Sprache die Nomen groß geschrieben werden.Der Schüler soll die Trennung richtig anwenden.Grammatische InhalteDer Schüler soll sich mit eingeübten Satzmodellen im Präsens ausdrücken .Er soll die Konjugation von „haben und sein „ und die gelernten Verben in Singular und Plural mit Sicherheit gebrauchen.Er soll Besitzverhältnisse mit Possessivpronomen zum Ausdruck bringen.Er soll mit den häufig gebrauchten Verben auffordern können.Er soll verneinen und ablehnen können.Er soll auf Fragen mit Modal-, Lokal- und Temporaladverbien die Sätze erweitern können.Er soll in Verbindung mit dem Verb „gehören” sicher bei der Anwendung des Dativs des Personalpronomen sein. Der Schüler soll die Grundzahlen bis 100 und die Ordnungszahlen bis 60 kennen.AuswendiglernenDer Schüler soll vier neue Lieder oder Gedichte ( 2 in Dialektsprache ) aufsagen und eine kurze Geschichte erzählen. Er soll noch vierneue Kinderspiele ,Sprichwörter oder Redewendungen kennen.


JAHRGANGSSTUFE 4

Themenbereiche StundenzahlLexikalische Themenbereiche1. Das Zuhause, die Familie 202. Die Schule, das Schulleben 203. Wohnort, Verkehr 204. Über unsere Minderheit Das Leben früher und heute 185. Die Welt der Natur – unsere Umwelt 206. Gesundheit 157. Volksdichtung, Literatur 10II. Grammatik1. die Satzarten 52. das Verb 103. das Substantiv 54. das Adjektiv 5Insgesamt:Stunden zur freien Verfügung:Jahresstundenzahl

14837185

Themenbereiche LerninhalteI. Lexikalische

Themenbereiche1.Das Zuhause, dieFamilie

~ Die Familie und die Familienmitglieder~ Verwandtschaftsbeziehungen,~ Die Arbeit, der Beruf der Familie~ Familienleben zu Hause~ Aktivitäten, Arbeitseinteilung in der Familie – Einkauf, Ordnung


~ Das Zuhause und die Umgebung~ Einrichtungs- und Gebrauchsgegenstände~ Familienfeiern – Geburtstag, Namenstag Kirchliche Feste – Weihnachten~ Mahlzeiten, EssenGedicht: Ursula Wölfel: Meine liebe Mutter duLied: Guten Abend, schön Abend…Reim: Klopfe, klopfe Hämmerchen…

2. Die Schule, dasSchulleben

~ Die Schule und ihre Umgebung~ Das Klassenzimmer und seine Einrichtungsgegenstände~ Arbeit in der Schule, Lernen, ein Unterrichtstag, Schüler, Lehrer~ Unterrichtsstunden, Stundenplan~ Außerschulischer Unterricht – Fachzirkelbeschäftigungen~ Verhalten gegenüber Erwachsenen und untereinander~ SchulfesteGedicht: James Krüss: A,B,C,DLied: Wir haben heute Kunst…

3. Wohnort, Verkehr ~ Der Wohnort, die Einwohner~ Der Wohnort und seine Umgebung~ Bilder aus dem Leben des Wohnortes~ Dorf, Stadt~ Häuser, Gebäude, öffentliche Einrichtungen~ Arbeitsmöglichkeiten~ Straße, Verkehr, VerkehrsmittelGedicht: James Krüss: Kleine, gelbe StraßenbahnReim: Sonne, Mond und Sterne, ich fahre in die Ferne…

4. Über unsereMinderheit. DasLeben früher und

~ Bilder und Geschichten aus dem Leben unseres Wohnortes und der deutschen Einwohner über Arbeit, Bräuche und Kultur unserer Vorfahren


Heute –Zusammenleben mitanderen Völkern

~ Bilder und Geschichten aus dem Leben anderer Minderheiten und ethnischer Gruppen in Ungarn Die detaillierten Lerninhalte siehe bei Minderheitenkunde!

5. Die Welt derNaturUnsere Umwelt

~ Die Umgebende Natur~ Charakteristika der Jahreszeiten in Natur und Wetter~ Ihr Bezug auf die Garten-, Feld-, und Hausarbeit~ Die Anpassung des Menschen an die Natur – Kleidung, Wetterbedingte Arbeiten, Tätigkeiten, Essen~ Bedeutung der Pflanzen und Tiere für den Menschen~ Die wichtigsten Garten- und Feldblumen, Gemüsesorten, Obst~ Haustiere, einige Wald- und Feldtiere, Tiere im Zoo~ Der Mensch formt die Natur – Umweltschutz~ Bauernregeln, Lieder, Sprichwörter. Gedichte über die Schönheit der NaturGedicht: James Krüss: Das gereimte JahrLied: Das UmweltteufelchenReim: Malstunde-Maus

6. Gesundheit,Hygiene

~ Körperpflege / Hygiene~ richtige Ernährung~ richtige Kleidung~ richtige Zeiteinteilung Sport, Arbeit, Erholung~ Vorbeugung von Krankheiten Körperteile, einige Krankheiten Beim Arzt / Zahnarzt, in der Apotheke~ Arznei früher und heute, Heilkräuter~ Sprichwörter, Märchen im Zusammenhang mit der


GesundheitGedicht: Friedl Hofbauer: Was die Waschmaschine sagtLied: Das Gesundheits-ABCReim: Zwicke zwacke…

7. Volksdichtung,Literatur

~ Erzählungen, Märchen, Gedichte Volkslieder, Lesestücke aus der deutschen LiteraturVolksgedicht: Im Lande der Riesen – Im Lande der ZwergeLied: Die Tiroler sind lustigReim: Was man aus einem Ei zeichnen kann…

II. Grammatik1. Der einfache Satz,Satzarten

~ Aussagesatz~ Fragesatz

EntscheidungsfrageErgänzungsfrageFragewörter

~ Aufforderungssatz~ Trennungsregeln~ Konditionalsätze (…weil)

2. das Verb ~ Präsens~ Konjugation in Präsens mit Brechung und Umlaut~ Präteritum~ Perfekt~ ImperativGedicht: Gina Ruck: HausspruchLied: Zeigt her eure Füße…Reim: Kommt ein Riese…

3. das Substantiv ~ Singular, Plural~ Nominativ, Akkusativ, Dativ~ Die häufigsten Präpositionen mit Akkusativ und DativGedicht: Mira Lobe: Deutsch ist schwer


Lied: Die Vogelhochzeit4. das Adjektiv ~ Prädikative Verwendung (undekliniert)

~ In der Funktion des Adverbs (undekliniert)~ SteigerungLied: Bunte, bunte BlätterReim: Mein Reifen ist bunt, mein Reifen ist rund…

Detaillierte AnforderungenSprachverständnisEinfache Äußerungen, Fragen und Antworten verstehen und darauf reagierenEinfache Aussagen machen, Bitten, Wünsche, Fragen, Antworten formulierenDialoge führenMündlich auf Anweisungen reagieren sowie Anweisungen gebenFormen der Begrüßung und VerabschiedungGrüßen, sich vorstellen, jemanden vorstellen, Herstellung von KontaktenEinfache Auskünfte/Erkundigungen einholen, sich informierenInformationen geben bzw. weitergebenGefallen/Nichtgefallen äußern, um Entschuldigung bittenDank und Glückwünsche aussprechenAuskünfte über Personen gebenEinfache Besitzverhältnisse ausdrückenÜber ein behandeltes Thema sprechenVon persönlichen und gemeinsamen Erlebnissen erzählen Die eigene Meinung darlegen, Mitteilungen machenLesen und TextverständnisLautes und stilles LesenLautrichtige und wortgenaue Aussprache beim LesenRhythmisches Lesen, verständnisgerechte BetonungSinnerfassendes Lesen entwickelnAus einfachen Texten Informationen gewinnen und wiedergebenUmgehen mit altersgemäßen Alltags- und Gebrauchstexten


Einführung in den Gebrauch von Wörterbuch und LexikaSchreiben und SchriftgebrauchSchreiben der Wörter des GrundwortschatzesSätze und kurze Texte in Schreibschrift ab- und aufschreibenAufschreiben von ÄußerungenAusdrücken der eigenen GedankenBilder beschreiben, Bildgeschichten verfassenDie wichtigsten Grundregeln der deutschen Rechtschreibung aneignen

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten)Sprechverstehen und SprechfertigkeitDer Schüler soll fähig sein, die deutsch geführte Stunde des Lehrers zu verstehen und richtig zu reagieren, sowie mit der gelernten Lexikaund den gelernten Strukturen seine Gedanken auszudrücken.Er soll einfache sprachliche Kontakte herstellen können und entsprechend der Situation einen Dialog von vier bis fünf Sätzen führenkönnen.Er soll sicher Fragen stellen und in bekannten Themen auf gestellte Fragen sinngemäß einfache Antworten geben.Er soll zu den bearbeiteten Themen, in einer konkreten oder simulierten Situation, mit richtiger Betonung und im normalen SprechtempoInformationen erfragen und informieren können. Zu einem bekannten Thema, zu einem gelesenen Text, Bild, Ereignis oder Erlebnis soll der Schüler unter Anleitung des Lehrers einigezusammenhängende Sätze erzählen können. LeseverständnisDer Schüler soll fließend, mit richtiger Aussprache, ohne Steckenbleiben und mit entsprechender Betonung lesen können.Er soll fähig sein, auf Fragen von Lehrer und Mitschülern über das Gelesene sprechen zu können.Er soll fähig sein, aufgrund gegebener Fragen Textteile auszusuchen. Er soll auch selbst zum Text Fragen stellen können.Er soll in sechs bis acht Sätzen das Wesentliche des Gelesenen erzählen können.SchreibfertigkeitNach intensiver Übung soll der Schüler ein Diktat mit einfachen Wörtern und kurzen Sätzen schreiben können.Seine Gedanken soll er in einigen Sätzen ausdrücken und in einem kleinen Aufsatz von sechs bis acht Sätzen niederschreiben können.Er soll den behandelten Wortschatz orthographisch korrekt schreiben können.Grammatische Inhalte


Der Schüler soll fähig sein, die gelernten und eingeübten Strukturen anwenden zu können.Er soll Genus und Numerus der Substantive erkennen.Er soll die Anwendung von Substantiv und Artikel im Akkusativ und Dativ kennen. Er soll einfache Verben im Indikativ Präsens anwenden können.Er soll die Anwendung von "haben" und "sein" beherrschen.Er soll mit einfachen Verben auffordern können.Er soll in Verbindung mit dem Verb "gehören" sicher bei der Anwendung des Dativs des Personalpronomens sein.Das Verb "gehören" und seine Verbindungen im Satz sollen zum sicheren passiven Wortschatz des Schülers gehören.Er soll die mit der Körperpflege in Verbindung stehenden reflexiven Verben anwenden können.Er soll auf gestellte Fragen mit den entsprechenden Strukturen antworten können.Im Satz soll er Subjekt und Prädikat erkennen. Er soll erweiterte Sätze bilden können.Er soll verneinen können.AuswendiglernenDer Schüler soll l2 Sprüche, Reime, Sprichwörter und 3 Gedichte aufsagen sowie 10 Lieder singen können. Er soll eine kurze Geschichte, einenProsaauszug aus der Literatur oder eine Anekdote von 6 bis 8 Sätzen erzählen können.


4.3. NÉMET NYELV ÉS IRODALOMa kétnyelvű és nyelvoktató kisebbségi oktatásban

5 – 8. évfolyamCélok

Olyan nyelvtudás megszerzése, mely biztosítja az általános iskola felső tagozatán (5-8. osztály) az eredményes részvételt a német nyelvűszaktárgyi oktatásban.A német (nyelvű) irodalomban szerzett alapvető ismereteken keresztül tudatos olvasóvá nevelésA német nyelv és helyesírás alapvető szabályainak megismerése segítségével a helyes szóbeli és írásbeli nyelvhasználat elsajátításaA Nemzeti Alaptantervben megjelölt fő feladatoknak megfelelően iskolánk fő feladatai közé tartozik a kulcskompetenciák fejlesztése anémet nemzetiségi oktatásban.

FeladatokA nemzetiségi jelleg iskolánkban átszövi a képzés minden területét, megjelenik a tantárgyakban és a tanórán kívüli tevékenységekben is. A németnépcsoporttal kapcsolatos ismereteket részben önálló tárgyként, részben a német tanórákon, részben tantárgyakban integráltan közvetítjük.Abból a nyilvánvaló tényből kell kiindulnunk, hogy a német nemzetiségi/kisebbségi iskolák tanulóinak nagy része az első osztályban csak igenszerény nyelvismerettel rendelkezik. Ez az alsó tagozaton és 5. osztályban az idegen-nyelvtanítás módszereinek használatát, a későbbiekben atanulók nyelvtudásának folyamatos, rendszeres és módszeres fejlesztését teszi szükségessé.A nemzetiségi nyelvi kommunikációnak, mint kulcskompetenciának alapvető feladata a szövegértési és szövegalkotási kompetenciákfejlesztése változatos tevékenységi formák és különféle kommunikációs helyzetek révén.


Tanulóinknak meg kell tanulniuk hallott, olvasott, (látott) szöveget megérteni, magukat szóban és írásban kifejezni, saját véleményüketmegfogalmazni, vitázni. A tanulmányi idő folyamán olyan biztonságos és gördülékeny szóbeli és írásbeli nyelvhasználatra kell szert tenniük,mely lehetővé teszi, hogy a nyelv úgy ismeretszerzés és továbbadás, mint társalgás, szórakoztató időtöltés eszköze legyen számukra.Ebben az oktatási szakaszban a nyelvtant főként integráltan célszerű tanítani. A tanuló a nyelvtani jelenségeket szövegben ismeri meg, utánzássalhasználja, és eközben tudatosul benne annak funkciója. Csak ezután kell eljutnia oda, hogy korának megfelelő szinten ismerje fel és fogalmazzameg a nyelvtani szabályt. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználat (általános iskolai szakaszban nyelv/nyelvtan: szó, mondat, mondatrészek) tanításiegységben ajánlott tananyagokat mindig szöveghez, szituációhoz kapcsolva, lehetőleg játékos elemeket felhasználva kell tanítani. Csak alegfontosabb nyelvtani fogalmak és szabályok elsajátítása lehet kötelező.A szociális és állampolgári kompetencia, mint kulcskompetencia, a nyelvoktatás légkörében játszik fontos szerepet. A német nemzetiségitanórákon pozitív légkört biztosítunk a nyelvi munkához.A tanulóközpontú, életkorhoz alkalmazkodó tanítással kívánjuk a nyelv és irodalom iránt az érdeklődést felkelteni, megtartani, sőt növelni. Atanulóknak meg kell tanulni mesélni, tudósítani, leírni, információkat közölni, referálni, érvelni, vitatkozni, verseket előadni, szerepeket játszani.A legfontosabb fogalmazásfajtákon – elbeszélés, tudósítás, leírás, összefoglalás – kívül meg kell ismerkedniük a kötött formákkal mint levél,életrajz, emlékeztető és apróhirdetés. Ezek során megismerkednek a legfontosabb munkamódszerekkel mint az aláhúzás, kiemelés, gyűjtés,idézés.Iskolánkban a nemzetiségi nyelvi nevelés a digitális kompetenciát is fejleszti oly módon , hogy tanulóink birtokolják a hangzó és írott szövegek– pl. német nyelvű könyvek, újságok, lexikonok – mellett az audiovizuális közlés és az információs társadalom technológiájának (IST) - pl.Internet, CD-rom -ismeretét, megértését, gyakorlati alkalmazását.A szóbeli és írásbeli nyelvtudás lehetőséget kell nyújtson arra, hogy a tanuló érzéseit, véleményét, gondolatait kifejezze, és a nyelvvel alkotómódon bánjon. A tanítási egységek, témák a különböző évfolyamokon – új tartalmi hangsúlyokkal – újra visszatérnek. Ez teremti meg atermészetes, állandó ismétlés és az ismeretek bővítésének és elmélyítésének lehetőségét. A németnyelvű világirodalom és a magyarországi német irodalom szemelvényeit úgy kell kiválasztani, hogy kedvet ébresszenek az olvasás iránt,feltárják a költészet szépségét, a művek jobb megértést biztosítsák, a nyelv és irodalommal kapcsolatos véleményalkotásra, önálló tevékenységrebuzdítsanak és hozzájáruljanak a tanulók személyiségének fejlődéséhez. A nyelvi kommunikáció olyan képességeket igényel, mint példáula közvetítés, más kultúrák megértése. A nemzetiségi nyelvoktatással az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetenciafejlesztését is lehetővé tesszük.A nemzetiségi nyelv oktatásához kapcsolódó tevékenységi formák:

Német irodalmi színjátszó kör (Theaterbühne), német tánccsoport, évente német nemzetiségi bál rendezése felnőttek részére,


kirándulások és anyaggyűjtés a németség lakta vidékeken, Márton-napi műsor és felvonulás (Martinitag), nemzetiségi karácsony rendezése, német vers- és prózamondó verseny szervezése (iskolai és megyei szinten),kapcsolat a Soproni Német Kultúrklubbal, német színházi előadások megtekintése, ORF-Stúdió látogatása, kapcsolattartás ausztriai partneriskolákkal, közös projektek szervezése (sportrendezvények, ünnepségek), a partneriskolákban hospitálásilehetőségeink (tanulóink és pedagógusok részére), szakmai megbeszélések.

Évente rendezünk német projekthetet, mely az egész iskolára kiterjed:Bánfalvi Nemzetiségi Kórus bemutatkozása, népdalbemutató, ruháik bemutatásaNémet gyermekfilmek német nyelvenNémet játszóház (játékok, mondókák, barkácsolás) német nyelvű irányítássalNémet nyílt tanítási órákA német színjátszó csoport előadásai (Märchenprojekt)Német könyvtári órák kiállítás

Az alsó tagozaton megalapozott hatékony, önálló tanulás kompetenciát a felső tagozaton tovább fejleszthetjük. Ez arra készteti a tanulót, hogyelőzetes tanulási és élettapasztalataira építve tudását és képességeit különböző helyzetekben használja és az ismeretszerzéshez megtalálja amegfelelő eszközöket ( gyüjtőmunka, könyvtárhasználati ismeretek).

Kompetenciafejlesztő módszerekA tantervekbe és tanórákba beépítjük az alábbi kompetenciafejlesztő módszereket és tanulásszervezési eljárásokat:

kooperatív tanulásegyéni és páros munkatanórai differenciálás heterogén csoportokbanprojektmunkadramatikus módszerek és technikák alkalmazásaönellenőrzés, mások ellenőrzése


ötletrohamA tanterv a tantárgyi koncentráció követelményeinek megfelelően a más tantárgyakban már megismert témakörökre, beszédszándékokra,fogalomkörökre és tevékenységekre épül.

Fejlesztési feladatok Az 5-8. évfolyamon a készségek közül az önálló beszéd fejlesztése a legfontosabb,melynek fejlődését az élethelyzetekre épülő szituációsfeladatok teljesítéséből követhetjük nyomon. A követelmények az egyszerü és összetett szöveg szintjén mozognak. Az óravezetés németnemzetiségi nyelven folyik.

Fejlesztési feladatok szerkezete A fejlesztési feladatok minden nyelvelsajátítási szinten a következő egységekből állnak:

- beszédértés- beszédkészség- olvasásértés- írás

A nyelvtudás szintjének meghatározása a német nyelvoktató kisebbségi oktatásban2006 szeptemberében Magyarországon is bevezetésre került az Egységes Európai Keretrendszer,mely 6 különböző nyelvi szintet határozott meg (A1, A2, B1, B2, C1,C2).

A felső tagozatos német nyelvoktató kisebbségi oktatásban elérendő szint: A2.Követelmények a A2-es szinten:Ezen a szinten a diák megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhezkapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret). Az egyszerű és begyakorolt nyelvihelyzetekben tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információt cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Tud egyszerűnyelvi eszközöket használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen szükségleteivel kapcsolatos dolgokról. Beszédértés


Megérti a leggyakoribb fordulatokat és szókincset, ha számára ismert, közvetlen dologról van szó. Megérti a rövid, világos és egyszerűüzenetek, bejelentések, egyéb gyakori szövegek lényegét.

BeszédkészségRészt vesz egyszerű, begyakorolt, hétköznapi témáról szóló beszélgetésben, amely közvetlen információcserét igényel ismert tevékenységgelkapcsolatban. Megérteti magát a társasági beszélgetésben. Röviden le tudja írni például a családját, lakóhelyét, tanulmányait.

OlvasásértésMegérti rövid, egyszerű szövegek, köztük történetek lényegét. A kért információt ki tudja keresni.

Írás Rövid feljegyzéseket, üzeneteket, magánlevelet tud írni.

A nyelvtudás szintjének meghatározása a német kétnyelvű oktatásban 2006 szeptemberében Magyarországon is bevezetésre került az Egységes Európai Keretrendszer, mely 6 különböző nyelvi szintet határozott meg( A1, A2, B1, B2, C1,C2). A felső tagozatos német kétnyelvű oktatásban elérendő szint: B1.Követelmények a B1-es szinten:

Ezen a szinten a diák megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak és gyakorihelyzetekhez kapcsolódnak az iskola, a munka és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történőutazás során adódik. Egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni ismert vagy az érdeklődési körébe tartozó témában. Le tudja írni az élményeit, akülönböző eseményeket, álmokat, a reményeit és az ambícióit, továbbá röviden meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Beszédértés

Főbb vonalaiban megérti a köznyelvi beszédet, ha rendszeresen előforduló, számára ismert témáról szól. Megérti a legfontosabbinformációkat olyan rádió- és tévéműsorokban, amelyek aktuális eseményekről, illetve az érdeklődési köréhez vagy tanulmányaihozkapcsolódó témákról szólnak, és amelyekben viszonylag lassan és világosan beszélnek.

BeszédkészségRészt tud venni a nyelvterületen utazás közben felmerülő helyzetekben, valamint ismerős, mindennapi témákról adódó beszélgetésekbenfelkészülés nélkül. Egyszerű, összefüggő fordulatokkal elmondja élményeit, céljait. Röviden megindokolja és megmagyarázza a véleményét.El tud mondani egy történetet, és véleményét meg tudja fogalmazni.

Olvasásértés


Megérti olyan szövegek lényegét, illetve a bennük lévő információt, amelyek hétköznapi témákkal kapcsolatosak, gyakori témákkalfoglalkoznak. Megérti az eseményekről, érzelmekről, véleményekről szóló írásokat.

ÍrásMeg tud fogalmazni egyszerű, rövid, összefüggő szöveget ismert, hétköznapi témákban. Beszámol élményeiről, véleményéről.

4.3.1. A KÉTNYELVŰ KISEBBSÉGI OKTATÁSFejlesztési követelmények1. Szóbeli és írásbeli nyelvhasználatA tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...

különböző műfajú/fajtájú szövegeket igényesen és hatásosan felolvasni és előadni, ügyelve a tartalomra, formára és a megfelelő tempórajeleneteket rögtönözni, begyakorolni és előadnifontos, érdekes iskolai, osztály vagy saját élményekről, egyéb érdekes eseményekről, tényszerűen, a hallgató személyének szólóan tudósítanieseményekről, saját élményekről a benyomások, érzelmek, lelkiállapot bemutatásával szóban és írásban mesélninem-nyelvi-jeleket használniegyszerű tárgyakat, munkafolyamatokat, emberek és állatok külsejét és viselkedését leírnielbeszélést, tudósítást és leírást megkülönböztetniinformatív és "csevegő" beszélgetést folytatniinterjút készítenivitatkoznia különböző kérdéseket ( kiegészítendő és eldöntendő, direkt, indirekt, visszakérdezés) helyesen alkalmazniálláspontokat megindokolni, kifejteniszakkifejezéseket ismerni és helyesen használnimegállapításokat megfogalmazni, személyes véleményüket és feltevésüket árnyaltan megfogalmaznikijelentéseket példákkal alátámasztaniegyéni véleményüket kifejteni és megvédeniellenvéleményt elfogadnielutasítást és egyetértést világosan megfogalmaznikérdések, magyarázatok segítségével a kijelenések megértését, meg-nem-értését és félreértését megállapítania vita eredményét szóban vagy írásban összefoglalnikülönböző forrásokból információkat nyerni, azokat rend(szer)ezni és érthetően továbbítani


magánlevelet, bemutatkozó levelet, apróhirdetést, táviratot, híreket, közleményeket írásba foglalnikérést, panaszt, mentegetőzést kifejezniaz udvarias kifejezésmódot használni (Sie/ön, önök, Konjunktiv II.)a szóbeli és írásbeli kifejezésmód között különbséget tenni

2. Nyelvismeret és helyesírásA tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...

a jelentéstan néhány problémáját, a hang és betűsor valamint a jelentés kapcsolatáta rokon értelmű az azonos alakúaz ellentétes jelentésű szavakat

a szófajok legfontosabb ismérveita szófajok ( ige, főnév, melléknév, határozószó) mondatbeli szerepét (állítmány, alany, határozók / bővítmények)a cselekvő (aktív) igét a kijelentő mód minden idejében (a befejezett jövő kivételével) használni (ragozni)a felszólító módot képezni/használni különös tekintettel a "Brechung "-os és "Umlaut"-os igékrea passzív igéket helyesen értelmezni és alkalmaznia passzív igéket módbeli segédigékkel / segédigék nélkül képezniaz igéket kötőmód II. elbeszélő múlt és befejezett múlt alakjában ragozniaz igéket kötőmód II. jelen és múlt időben körülírással is felismerni és lehetőleg használnia főnév/névelő, névmás ragozásátképzett és összetett szavakat felismerni, képzővel és összetétellel új szavakat alkotnimellékneveket főnévként használni és helyesen írnia melléknévragozás szabályait szövegekben, szólásokban, beszédpanelekben, üdvözlésekben, megszólításokban helyesen alkalmaznia közép és felső fokot képeznihasonlatot kifejeznia mondat fajtáit

a kijelentő mondatota kérdő mondatota felszólító mondatot

a mondat szerkezeti felépítésétaz egyszerű mondatot


az összetett mondatota tagmondatok fajtáit ( főmondat, alárendelt tagmondat)

a tagmondatokat (fő- és mellékmondatok) kötőszóval és anélkül értelmesen és helyesen összekötnia "das" és "daß" ("az" és "hogy") szavakat helyesen használnimellé- és alárendelő tagmondatokban helyes szórendet alkalmaznia mondatok és szöveg között különbséget tennikülönböző típusú szövegekből címszavakat (Leitwörter) és kulcsszavakat kikeresnia vessző mondattani és jelentéstani szerepétolvasáskor mondattani és szemantikai tagolásokat alkalmazniírásjeleket helyesen alkalmaznicímeket, megszólításokat helyesen írniaz idézet és a párbeszéd (wörtliche Rede) írásának szabályaitfontos szakkifejezések és idegen szavak írását és jelentéséta beszélt és írott nyelv, felnőtt és fiatalok nyelvhasználata különbségének jellemzőit a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat különbségét alkalmazniaz önellenőrzést folyamatosan fejleszteni

3. Irodalom és szövegismeretA tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...

tényközlő szövegeket szótárak és lexikonok segítségével megértenitényközlő szövegeket - hír, tudósítás, riport, interjú- megérteni és kiértékelnia reklám különböző formáiban mint

hirdetésprospektus, katalógusplakátrádió- és televízió reklám

a célt, eszközöket és a hatását felismerniújságokból, folyóiratokból, szakkönyvekből, tankönyvekből, lexikonokból információkat gyűjteni és továbbadni, hasonló rövid cikketmegfogalmaznia képtörténet legfontosabb alkotóelemeita képregény és a reklám formai jellemzőit


különböző epikai műveketnépmese / műmeseállatmese (Fabel)csíny-történet (Schwank)elbeszélésrövid elbeszélés (Kurzgeschichte)mondaszatíraanekdota, viccpéldabeszédekutópisztikus elbeszélések

szóban és írásban értelmezni (elemezni), jellemző műfaji jegyeiket felismerni, műfaját meghatározniesetenként a történelmi, szociális háttér leglényegesebb vonásait feltárniolvasmányokat röviden bemutatni és olvasásra ajánlania tanév során legalább egy ifjúsági regényt közösen elolvasni és a következő szempontok alapján megbeszélni:

a mű felépítésecselekményea szereplők jellemzéseművészi eszközökmondanivaló/problémafelvetésaz olvasó véleménye

lírai költeményeket és néhány balladát értelmesen felolvasniérthetően, folyékonyan és kifejezően előadnia versek formai elemeit (versszak, verssor, ritmus, rím) valamint művészi eszközöket/szakkifejezéseket értelmezni/felismerni mint pl.

hasonlatmegszemélyesítésismétlésköltői kérdéspárbeszéd


hangulatlírai költeményt, elbeszélő költeményt, balladát, képverset (konkrete Poesie) értelmezniegy drámát - színdarabot vagy hangjátékot- elolvasni / megtekinteni / meghallgatniizgalmas elbeszéléseket dramatizálnirögtönzött jelenteket előadnihazai és külföldi német nyelvű

ifjúsági és egyéb folyóiratokat, újságokat, napilapokatkönyveketkiadókat

kézikönyveket - szótárokat, lexikonokat - önállóan használni


Témakörök ÓraszámÉn / A családom és a többiek 10Iskola, iskolatársak 10Különböző rövid szövegek 15Mese; Nép- és műmese 15Fabulák és mondák 10Kép és illusztráció; Képtörténet 7Rímek, versek 8Naptári ünnepek 5Gyerekkönyv / Részletek 10Az ige 25A főnév 15Kommunikáció; a zörejtől / jeltől a mondatig 10Kisebbségi oktatási témakörök 8 (+9*)


Szabad órafelhasználás 37 (-*)Évi összes óraszám 185

Témakör TartalomÉn / A családom és atöbbiek10 ó

Kapcsolatteremtés; bemutatkozás; a család, testvérek, szülők, rokonok bemutatása; foglalkozások; a szülők,ismerősök foglalkozása, hivatása.Körözőlevelem / -levele: Ki / milyen vagyok én? vagy te? Ki/milyen ő?Hétköznapok, hétvége a családban, szabadidős tevékenység, hobbi.Kapcsolattartás írásban: képes levelezőlapok, üdvözlő lapok, rövid személyes levél. Az ember közösségi lény ésnagyon különböző;Történetek különleges foglalkozású, idős emberekről stb.

Iskola, iskolatársak10 ó

Iskola itthon / Németországban.Órarend, napirend: Események az osztályban, iskolában, udvaron, sportpályán. Történetek, kalandok olvasása, meséléseBeszéljünk érzelmeinkről: öröm, siker, kudarc.Barátságok, konfliktusok: egyedül az osztályközösségben; valaki lóg az iskolából.

Különböző rövidszövegek15 ó

Rövid történetek, krimik, kitalált történetek. Olvasott szöveg feldolgozása: szókincsfejlesztés, cselekmény, a feszültség növekedése, személyek.Rövid jelenet rögtönzése megadott kulcsszavakkal, alaphelyzettel.Újságcikkek, tudósítások; információkat szerezni, továbbítani.

MeseNép- és műmese15 ó

A népmese keletkezése, terjedése, fontos meseelemek, a mese befejezése (happy end); mesegyűjtemények, -gyűjtők.A műmese; modern meseírók mint Janosch; mesék átírása.

Fabulák és mondák10 ó

A fabula szereplői, cselekménye, tanulsága. Szemelvények híres szerzőktől.Lakóhely környezetéhez fűződő mondák. Mesés és valóságos elemek a mondában.

Kép és illusztrációKéptörténet7 ó

A kép mint gondolatébresztő (Sprechanlaß), mint illusztráció; szöveg képekhez; képek szöveghez; képtörténetszöveggel és szöveg nélkül; Wilhelm Busch: Max és Moritz; a mű néhány fejezete.


Rímek, versek8 ó

Gyermekversek, szójátékok, vidám versek, elbeszélő költemények, leíró versek (természet)Ritmus, versszak, rím, megszemélyesítés.

A naptári év ünnepei

5 ó

Ádvent, karácsony otthon, más országokban, a magyarországi németeknél. Ajándékozás, dalok, (betlehemes) játékok.

Gyerekkönyv /Részletek10 ó

A főszereplők és legfontosabb tulajdonságaik. A történet / cselekmény legfontosabb eseményei. Különösen érdekesrészletek, szemelvények a műből. A befejezés. Az olvasó(k) véleménye, vita.

Az ige25 ó

Az ige jelentéstartalma: cselekvés, létezés. Az ige három szótári alakja: a főnévi igenév, az elbeszélő múlt, a befejezettmelléknévi igenév. Az ige személyragozott alakjai, a személyes névmás. Umlautos és brechungos igék kijelentő módjelen idejű és felszólító módú alakjai. Gyakori gyenge és erős ragozású igék. Az elbeszélő múlt használata. Jelen idő és befejezett jelen használata írottszövegben és társalgásban. A jövő idő képzése "werden" segédigével és főnévi igenévvel. Az igeidők áttekintése.

A főnév 15 ó

A főnév jelentéstartalma, helyesírása (nagy kezdőbetű) (Ismétlés).Névelő és birtokos névmás a főnév előtt, egyes és többes számú alakjai. A szótár használata. Összetett főnevek ésnévelőjük. Egyes és többes számú főnevek alany- , birtokos-, részes- és tárgyesete. Főnevek és igék összekapcsolása.Igepárok (állítani - áll; letenni /fektetni - fekszik) használata; gyakran használt igevonzatok, elöljárók.

Kommunikáció;a zörejtől/jeltől amondatig 10 ó

Nyelvi és nem-nyelvi jelek. Látható jelek: taglejtés, arcjáték, képjelek, szimbólumok, betűk, szó, mondatHallható jelek: zörejek, /zajok, hangok (zenei); beszédhangokÉrezhető jelek

Magánhangzók, mássalhangzók, hosszúság időtartam) jelei; mássalhangzó kettőzés, magánhangzó kettőzés, hosszanejtett magánhangzók, nyújtó-h, i/ie, s, ss, ß, sch, st, spA szó alakja (hangsor, betűsor) és tartalma (jelentése). Az egyszerű mondat. Kijelentő, kérdő, felszólító mondat. Akülönböző mondatfajták szórendje. Mondatközi, - végi írásjelek. (Ismétlés)

Kisebbségi oktatásitartalmak 8+9 ó

Lásd külön! 8 óra fenntartva + 9 óra a szabad órafelhasználás v. a kötelező 80% terhére.

Szabad Szótárak, folyóiratok tanulmányozása, nyelvi játékok, gyakorlás, népismeret


órafelhasználás 37-*

Fejlesztési követelmények 1. Szóbeli és írásbeli nyelvhasználatHangképzés, kiejtés

Sajátítsa el a helyes légzéstechnikát, a német kiejtés magyartól eltérő legfontosabb eseteit (ng, -e, -er, -el); a hosszú és rövidmagánhangzók a kettőzött mássalhangzók és mássalhangzó torlódás hangoztatásának időtartamát. Tudjon új szavakat, rövid szövegeket figyelmesen, tudatosan hallgatni és megközelítőleg helyesen elismételni, megfelelő hangerőt és tempóthasználni, kérdő mondatot helyesen intonálni.

KommunikációBeszéd, értésA tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...

egy és több partnerrel beszélgetnihasonló korú partnert, felnőttet üdvözölni, bemutatkozni, másokat bemutatni, a beszélgetést befejezni, elköszönnihelyes szórenddel és intonációval kérdezni a kérdést megérteni és megválaszolnikülönböző hétköznapi témákról beszélgetnirövid személyes telefonbeszélgetéseket folytatniolvasott / hallott szövegekből információkat kiemelni és saját szavaival elmondani

Olvasás / Előadásismert szövegeket értelmesen, érthetően, a helyes kiejtés, tempó, hangerő és intonáció szabályainak betartásával felolvasnia csendes értő olvasás után tartalomra vonatkozó kérdéseket feltenni, kérdéseket megválaszolniaz ismeretlen szavak jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni

Szövegalkotásszemélyesen átélt vagy kitalált eseményeket élményszerűen elmesélni, ügyelve

az események sorrendjérea megfelelő igeidő használatára

hallott, olvasott történetet elmesélnitörténetet befejeznibefejezést megváltoztatni


a történetet lényegtelen események elhagyásával lerövidíteniképről/képekről mesélniképekhez feliratot, szöveget megfogalmazniképeket logikus sorba rendezni és a történetet elmesélnia képtörténet szereplőit megszólaltatnirövid, személyes levelet, lapot írnia levél fejrészét, megszólítást, dátumot, befejezést minta után helyesen írni, borítékot megcímezni


a nyelvi és a nem-nyelvi-jeleket felismerni, összegyűjteni, csoportosítaniszavak nélkül megértetni magát, a testbeszéd (pantomim), piktogramok, szimbólumok, képi jelek jelentését elmagyaráznia beszédhangokat és zörejeket felismerni és megneveznia betű és a hang közti különbségeta szótárban használt jeleket értelmeznia szóról mint nyelvi egységről alapvető ismeretekkel rendelkeznia szó alakja és jelentése közti összefüggést, más nyelvekből vett példákkal összehasonlítaniaz ige szótári alakjait tanári segítséggel felírnia főnévi igenév jelentését, használatátismert igék igeidőit ( jelen idő, három múlt idő, jövő idő) felismerni és használniaz igeidőket megváltoztatni (transzformálni)a felszólító módot képezni/használni különös tekintettel a „Brechung „-os és „Umlaut”-os igékrea főnév szótári alakjait; a szótár segítségével helyesen leírnia főnevet / névelőt egyes és többes számban mind a négy esetben elöljárószóval és anélkül használnia legfontosabb mondatfajtákat, a kijelentő, kérdő és felszólító mondatot felismerni, helyesen használni, átalakítani, leírni (mondatvégiírásjelek)hosszú magánhangzók, s-hangok, ck, tz helyes írásátaz írásnál / másolásnál koncentrálnisaját hibákat észrevennigyakorlás után rövid tollbamondást helyesen írni

3. Irodalom és szövegismeret


A tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...meséket - népmeséket és műmeséket olvasni, elmesélni, ajánlanilakóhely környezetéből származó példákat a magyarországi német kisebbség népmeséibőla meseelemeket felismernimese-rejtvényeket megoldani, rejtvényeket alkotnia mesében lévő igazságosságot felismerni és megmagyarázniismert mesealakokat leírni / bemutatniismert meséket átkölteni, megadott kulcsszavakkal új mesét írni / kitalálnimesét illusztrálnia Grimm testvérek és Janosch fontosabb életrajzi adataitmesét forgatókönyv nélkül szereposztásban eljátszanitovábbi rövid epikai műveket ( állatmese, csínytörénet / Fabel, Schwank) megismerni az olvasott epikai művekben a szereplőket, helyet, időt megneveznimesét, mondát, fabulát felismernia monda mesés és valós elemeit megfigyelnia fabulák szereplőit röviden leírni, jellemeznia tanulságot megállapítani, saját szavakkal magyaráznifabulát szereposztásban eljátszania kép különböző funkcióját - magyarázat, illusztráció, reklám, szórakoztatás - megismerniképeket és szavakat összekötnia képtörténetek legfontosabb alkotóelemeit megismerniképeket sorba rendezni, képsorhoz szöveget alkotniváltozatos - gyermekek, állatok, természet - témájú verseket figyelmesen olvasni, átkölteni, illusztrálnipéldákat ismert hazai német költők versei közüla versek bizonyos formai jegyeit - versszak, ritmus, rím - továbbá néhány művészi kifejező eszközt mint megszemélyesítés, alliterációfelismerni, hogy milyen érzést, gondolatot akart a költő versében kifejezniegyszerű rímeket, verseket alkotniismert rövid verseket átírni kedvenc verset közönség előtt előadnitényközlő szövegekből a legfontosabb információkat kiemelni


a szöveg egyes szakaszait röviden összefoglalniszövegeknek vagy szövegrészeknek találó címet adniegy megfelelő ifjúsági könyvet vagy könyvrészleteket közösen és/vagy házi olvasmányként elolvasnia cselekményről, szereplőkről, benyomásokról beszélni, esetleg egyes részleteket eljátszaniaz iskolai könyvtárban tájékozódnigyerekeknek szóló folyóiratokat olvasni, az olvasottakról beszámolni


Témakörök ÓraszámMi gyermekek 12Emberek, állatok, növények 8Érzelmekről 8Leírás 6Rövid epikai művek 20Képtörténet és képregény 8Versek 8Szokások 8Ifjúsági regény 12Szavak, mondatrészek 10Az ige 10Főnév és melléknév 20


A mondat 10Kisebbségi oktatási témakörök 8 (+9*)Szabad órafelhasználás 37 (- *)Évi összes óraszám 185

Témakör TartalomMi gyermekek12 ó

Vonzódás, ellenszenv, kedvtelés, nyűg; felsorolás, indoklásKözös időtöltések. Olvasmányok, elbeszélések, beszámolók játék, veszekedés, buli, kirándulás, sport, baleset stb.témákról. (Irmela Brender: Wir /Mi - vers)Konfliktus iskolatársak között: Az egyik pl. nem mond igazat, nem beszél problémáiról;A konfliktus megoldása: Megmondani az igazat, segítséget / megértést kérni a társaktól, megmondani avéleményünket;veszekedni, verekedni, kibékülni és szinonimáiMegfelelni mások elvárásainak / elképzeléseinek (Max von der Grün: Die Mutprobe) Az elbeszélés témája,szereplői, tanulsága. A szöveg részekre bontása és összefoglalása. A másik személy helyébe képzelni magunkat. Egyésszerű bátorság-próba.Vagy:Szereposztás, munkamegosztás odahaza. Olvasmány / Elbeszélés tagolása; a részek hosszúsága, az eseményeksorrendje, az időbeli sorrend.Kulcsszó, végszó (színpad, szöveg) vagy címszó (lexikon, szótár), címszavas megfogalmazás. Egész szöveg vagyszövegrészlet elmesélése címszavak / kulcsszavak segítségével, összefoglalás címszavakkal. Élménybeszámolólevélformában; a levél írója kitalált személy, vagy az olvasott történet egyik szereplője.

Emberek, állatok,növények8 ó

Az ember és állat-, növényvilág kapcsolata. Kifejezések: állatokat megismerni, megszeretni, védeni, kínozni,veszélyeztetni; az állatok mint barátaink; állatkalandok; az ember az állatok ellensége; állatkínzás, (Guggenmos: EinRiese warf einen Stein; E. Fried: Humorlos);Miért pusztul az erdő? A pusztulás következményei. Ismeretszerzés a médiából és irodalomból. Informatív ésérdekfeszítő sajtótudósítások. Tények tisztázása, bemutatása; információk továbbadása. Vita.


Érzelmekről8 ó

Csalódás, meglepetés, öröm, bűntudat kifejezése. (Nöstlinger: Links unterm Christbaum)Félelem (Ursula Wölfel: Der Nachtvogel). A félelem kiváltója (különös zajok, rémképek), lelkiállapot jellemzői,pánikreakciók. A félelem lekűzdése. Reakciónk mások félelmeire: kicsúfolás, közömbösség, értetlenség vagyellenkezőleg: megértés, megnyugtatás.Olvasott, hallott, átélt történetek elmesélése. Új befejezés a történethez. Hasonló élmény leírása. A feszültség bemutatása (kibontakozás, tetőpont, megoldás). A párbeszéd leírása idézőjelekkel. A vezérszavak (Leitwörter)

Leírás 6 ó

A leírás jellemzői: általános érvényű, személytelen (objektív) bemutatás, jelen idő, helyes időbeli / térbeli, logikussorrend.Személy (család, nagybácsi) tárgy külsejének leírása (pl. bicikli)Útvonal/útbaigazítás leírása tájékozódási ponttal, magyarázó rajzokkal vagy jelekkel (kézmozdulatokkal szóban);utalás az időfaktorra, térbeli irányokra. Játékszabályok, használati utasítások.

Rövid epikai művek20 ó

Mese (Ismétlés) Műfaji jegyei (fantáziadús történet, sokféle csodás elem ..). Kedvenc mese elmondása, eljátszása,modernizálása. A mese sémája: Főszereplő / hős, nehézségek / megpróbáltatások; saját kezdeményezés pl. vándorútakadályokkal / bonyodalmakkal (növekvő feszültség), segítők = jók, ellenfelek = gonoszok; igazságos befejezés (a jójutalmat, a gonosz büntetést kap).Fabula (Ismétlés)A műfaj jellemzői. Különböző szemelvények olvasása, eljátszása, tartalmi összefoglalása; a történet átalakításaemberekre; a tanulsághoz új történet kigondolása. Emberek, és állatok tulajdonságai, testrészek stb. (Szókincs)Monda: Valóság és meseszerűség a mondában; terjedése szájhagyomány útján; kutatás, gyűjtés a múlt századelejétől. Kapcsolódása a valósághoz: meghatározott földrajzi hely, meghatározott történelmi idő / személy. Görög,germán mondák. Hazai németek mondái.Anekdota: híres /ismert személyrőlCsíny-történet (Schwank, Schildbürger-történetek): Műfaji sajátosságok (rövid, szórakoztató célú történet, komikus,nevetséges eseményt ábrázol) A gyűjtemények egy személyhez vagy helyiséghez kapcsolódnak.

Képtörténet ésképregény 8 ó

Ismert képtörténetek; képsorról mesélt történet. Történet képsorrá alakítása, elmesélése szóban / írásban. Képtörténetés képregény (Comic) összehasonlítása.A képregény fajtái (komikus-szatirikus, kalandos, állatokról szóló, vadnyugati, történelmi).A cselekmény, gondolatok, mozgás, érzelmek ábrázolása. A szereplők megformálása; fő- és mellékszereplők, háttér.


Képi szimbólumok, hangutánzó szavak, szöveg-, gondolat"buborék", a rajzoló csoport tevékenysége, sokszorosítás.Különböző szövegtípusok átírása képregénnyé és fordítva.

Versek8 ó

A költészet formai elemei, művészi eszközei; versszak, ritmus, rím (ism.), verssor, gondolatritmus, szókincs,képszerűség, megszemélyesítés, metafora (átvitt értelmű kifejtések); játék a nyelvvel, szavakkal, rímekkel.Rímalkotás; versírás megadott rímekkel. A kedvenc vers előadása. Beszéljünk versekről.

Szokások8 ó

Karácsony, húsvét a hazai németségnél. Régi használati tárgyak, szokások, életmód, bölcsességek. (Rahmschleckerei, Als ich noch ein Kind war)

Ifjúsági regény.(Házi olvasmány)12 ó

Előkészítés: érdeklődés felkeltése, előzetes információk az íróról; a történet témája, ideje, helye. Egyéni olvasásotthon. Ellenőrző kérdések, rejtvények a könyvhöz, egyes fejezetekhez; helyes / hamis állítások, szó-, kifejezésmagyarázatok; szövegrészletek kiemelése. A cselekmény szereplők, főszereplő(k). Vita. Kulcsszavak kiemelése; amiróluk a tanulóknak eszébe jut. Vélemény a befejezésről, megoldásról.

Szavak,mondatrészek. 10 ó

Alak és jelentés; szótári alak és ragozott alak; egyjelentésű és többjelentésű szavak; szinonimák, antonímák;jelentésük szerint összetartozó szavak Idegen szavak, szakszavak cédulás gyűjtése. Szómagyarázat körülírása, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavakkal,szövegösszefüggésből. Szókígyó. Szavak szavakban (Haus-aus); összetett szavak. Alapszó, mely a névelőt adja + meghatározó szó.Címszavak szótárakban, lexikonokban.Mondatok tagolása, állítmány és alany megkeresés. Mondatrészek elhagyása (Asulassungsprobe). Bővítményekkijelölése szórendváltoztatásokkal (Verschiebprobe).Számnév: törzsszámnév, sorszámnév, törtszámnév.

Az ige10 ó

Igeidők; befejezett jelen, régmúlt, jövő idő; erős és gyenge ragozású igék. rövid történetek átírása másik igeidőbe.Hiányos szövegek kiegészítése személyes névmással. A befejezett jelen és jelen idő használata összetettmondatokban. (Früher habe ich täglich drei Stunden ferngesehen, jetzt lese ich lieber.)

Főnév és melléknév20 ó

A főnév szótári alakjai és használata az egyes és többes szám mind a négy esetében.Főnevek és igék, főnevek és melléknevek összekapcsolása. Összeférhetőség a jelentésben; helyes nyelvtani alakzatok(ragozás).Előljárószók részes és tárgy esettel.Személyleírás (külső) készítése rajzhoz. Hiányos szövegek (végződések, ragozás). Főnevek helyettesítésenévmásokkal. Melléknévképzés: gefräßig, quadratisch. fügsam, ängstlich, neidisch


A melléknév erős, gyenge és vegyes ragozása

A mondat10 ó

Wenn és als, denn és weil stb.kötőszókkal képzett összetett mondatok.A beszélő szándéka és a mondatfajták. A mondatfajták meghatározása. Mondatvégi írásjelek.Eldöntendő és kiegészítendő, egyenes és indirekt valamint szónoki kérdések.A mondat fő részei (Satzkern) : állítmány és alany. A ragozott ige helye. Párbeszéd (wörtliche Rede) és az idéző / kísérő mondatok (Begleitsatz).A vessző használata azonos szófajoknál / felsoroláskor.

Nemzetiségi ismeret8+9 ó

Lásd külön!8 óra fenntartva + 9 óra a szabad órafelhasználás v. a kötelező 80% terhére.

Szabadórafelhasználás: 37ó

Javasolt tevékenység: Szótárak, kézikönyvek, lexikonok, újságok, folyóiratok tanulmányozása; nyelvi játékok,rejtvények, dalok, olvasási gyakorlatok, projektek, ismétlés, gyakorlás, elmélyítésHon és népismeret

Fejlesztési követelmények 1. Szóbeli és írásbeli nyelvhasználatKommunikációBeszéd, értésA tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...

hétköznapi kommunikációs helyzetekben biztonságosan eligazodni, együttműködni a beszélgető partnerrel.a beszélgető partnert egyes/többesszámban, tegezve vagy magázva megszólítaniközléseit megérteni, visszakérdezni, magyarázatot kérniegyetértését, ellenvéleményét kifejezniröviden és informatívan beszélniegy adott hétköznapi, irodalmi vagy ismeretközlő témáról, megtörtént eseményről beszélgetni, vitáznivéleményt nyilvánítani, azt megindokolni és megvédeniellenvéleményeket elfogadni, akceptálniérzelmeket kifejezni


különböző témákról mesélni, hallott, olvasott történetet elmesélniOlvasás / Előadás

különböző ismerős szövegeket tartalmához és formájához alkalmazkodva értelmesen, érthetően felolvasniverseket értelmesen felolvasnimonológot és párbeszédet különböző módon olvasni, előadnirövid szövegeket verseket könyv nélkül előadniismert történetet, mesét szereposztásban eljátszanimások teljesítményét megbírálni, értékelni

Szövegalkotás /-értésalkalmas szöveget párbeszéddé alakítanibeszélgetés, vita lényegét röviden összefoglalniszóban vagy írásban közölt feladatokat, utasításokat, játékszabályokat, útbaigazítást megérteni, továbbadni és elmagyaráznirövid szóbeli és írásbeli leírást készíteni

személyekről, tárgyakról, egyszerű játék- és munkafolyamatokról

a megfelelő logikai, térbeli és időbeli sorrend betartásávala leírást és a tudósítást megkülönböztetnirövid tudósítást készíteni megtörtént eseményről, különös tekintettel az időbeli sorrendre, tényszerűségre, közérthetőségreszemélyesen átélt hétköznapi eseményeket élményszerűen, hangulatosan elmesélnimeséket, mondákat, fabulákat stb. élményszerűen, a szereplők megszólaltatásával (wörtliche Rede) elmesélnia fabulák és példázatok tanulságát megállapítani, megfogalmaznimeséket, fabulákat átkölteni, modernizálnia legfontosabb (ismeretterjesztő) kézikönyveket (Nachschlagewerke)lexikonokból, szótárakból, enciklopédiákból stb. információkat kigyűjteni, lejegyezni / megmagyarázni / továbbadniszemélyes levelet írni valós és kitalált személyneka legfontosabb udvariassági formákat levélben használni


a szó alakja és jelentése közti különbséget felismerni, különválasztaniegyjelentésű, többjelentésű, rokon értelmű, ellentétes jelentésű szavakat felismerni


megadott szavakhoz szinonimákat és antonímákat keresniegy megadott szóhoz összetartozó jelentésű szavakat keresni (Wortfelder)a szótárt egyre önállóbban használni, a szavak szótári alakjait helyesen felírniszavak jelentését szótár segítségével megmagyarázninéhány fontos német és latin szakkifejezést mint Verb, Einzahl/Singular, Hauptwort/Substantiv stb.igeidőket képezni és használni kijelentő mód, aktív igeragozásban ( jelen idő, három múlt idő, jövő idő)az ige helyét a mondatban (1., 2., utolsó)a melléknév funkciójáta melléknévragozás szabályait határozott és határozatlan névelő eseténa melléknevet fokozni ( három fok) rendhagyó képzés esetén isösszehasonlítani (wie és als)a szavak és mondat, szófajok és mondatrészek összefüggését felismernia legfontosabb mondatrészeket ( alany, állítmány, bővítmények ) szórendváltoztatással (Verschiebeprobe) meghatároznimegadott mondatrészekkel különböző mondatfajtákat (kijelentő-, kérdő, fő-, és mellékmondat) alkotni, felírniaz egyes / összefüggéstelen mondatok és szöveg közti különbséget felismernia mondatok összefonódását, a szöveg belső logikáját, az idő szerepét, összetartó hatását megfigyelniszövegekből vezérszavakat (Leitwörter) és kulcsszavakat kikeresnia "Stichwort" címszó és végszó jelenését, címszavas megfogalmazás formáját megérteninyelvtani / helyesírási jelenségeket, fogalmakat szövegben észrevenninévmásokat, tanult idegen szavakat helyesen írnicímeket, megszólításokat minta segítségével helyesen írnia vessző használatának legfontosabb szabályait

3. Irodalom és szövegismeretAz olvasás és az irodalom iránti érdeklődés felkeltése közös olvasással, érdekes szövegek, könyvek, folyóiratok kiválasztásával.

A tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...rövid epikai műveket (mese, monda, Fabel, Schwank) olvasni, hallás után megérteni és feldolgoznikülönböző műfajú epikai művek (mese, monda, Fabel, Schwank/ Schildbürgerstreich) jellemző jegyeit összehasonlítani, különbségetmegállapítaniaz olvasott epikai művek felépítését - cím, bevezetés, bonyodalom, tetőpont, megoldás- valamint a tárgyalt mű helyét, idejét, szereplőitmegnevezni


a magyarországi német kisebbség mese- és mondagyűjtőinek / íróinak néhány képviselőjét megismerninéhány tréfás történetet (Schwank / Schildbürgerstreich) közösen vagy egyénileg olvasnia tréfás tartalmat ( civódás, megleckéztetés, kigúnyolás), a Schwank főhősének szerepét megismernia képregény és reklám jellemzőit megismerni, megfigyelni, kritikusan véleményt alkotnia reklám manipuláló szándékát felismernikülönböző szövegeket képregény / reklám formájába átalakítani, illusztrálnia képregény és képtörténet különbségét felismernia költészet újabb formai elemeit / művészi eszközeit felismerni: gondolatritmus, ismétlés, képszerűség, metafora (átvitt jelentések)újabb verseket könyv nélkül előadniismeretszerző forrásokat használnikiemelést / aláhúzást alkalmazni, széljegyzeteket készítenia tényszerű / ismeretközlő szövegekben a leglényegesebb információt megtalálniújságok, folyóiratok, antológiák, kalendárium segítségével a magyarországi németek mai gyermek- és ifjúsági irodalmáróltájékozódninapjaink német nyelvű gyermek- és ifjúsági irodalmából rövid szövegeket, szövegrészleteket megismerniegy irodalmi vagy tényközlő szöveget, egy rádió-, televízió programot meggyőzően ajánlani


Témakörök ÓraszámBarátság 10Gyermek- és családtörténetek 10Iskolai házirend 8Veszélyeztetett állatok 6Versek 10Média 10Fogalmazás 6


Előítéletek 8Projekt 5Ifjúsági regény (Házi olvasmány) 12Az ige 20Főnév és melléknév 20Mondat és szöveg 15Kisebbségi oktatási témakörök 8 (+9*)Szabad órafelhasználás 37 (-*)Évi összes óraszám 185

Témakör TartalomBarátság 10 ó

Miért fontos a barátság? Hogy szerezhetünk barátokat? Lehet barátokat vásárolni? Milyen legyen a barát? Leírás,apróhirdetés, levelezés, telefonbeszélgetések; kerekasztal-beszélgetés, (körkérdés) vita. Címszavakban a barátságról.Konfliktusok. Közmondások, szólások a barátságról. A kisherceg; levél a kishercegnek / a rókának

Gyermek- éscsaládtörténetek10 ó

Különböző fajta, műfajú szövegek (próza, vers, elbeszélés, tudósítás, riport, interjú) elhanyagolt gyerekekről,elfoglalt szülőkről; veszekedő szülők; okok, a veszekedés megjelenési formái, hatásuk a gyermekre; elvált szülőkgyermekei, örökbefogadott gyerekek.A család nevelési módszerei régen, most. Veszélyeztetett gyermekek. Szövegértés ellenőrzése; szövegelemzés, Mit tudunk a személyekről, körülményekről? Beszélgetés a főszereplőkről;vita a megoldásokról. Különböző életkörülmények / szituációk következménye. Hasonló történetek, egyénitapasztalatok, élmények. Beteljesületlen kívánságok. Empátia a fogyatékosok, hátrányos helyzetűek iránt. Milyen aző életük, kilátásuk. Van-e lehetőség integrálásukra?

Iskolai házirend8 ó

Iskola egykor, valahol. Irodalmi és tényszerű szövegek, képek, filmek. Mit csinálnak szívesen a gyerekek? Kedvenc időtöltések, hobbik. Vita az iskoláról, tanárokról, szülőkről; követelmények, elvárások, jogok, kötelességek, előírások, szabályok. Aziskolai házirend. Előírások, magatartási szabályok megfogalmazása. Tanulói óhajok. Álmaim iskolája.


Veszélyeztetettállatok6 ó

Fenyegetett állatok. Az ember felelőssége. Állatok, akik embert mentenek.

Versek10 ó

Téma, forma, művészi eszközök; ismétlések és ellentétek a versben. Mit akar a költő az olvasónak mondani? Azolvasó véleménye, reakciója. Kiválasztott versek megbeszélése / megvitatásaHazai német költők. Képversek, konkrét költészet.

Média (sajtó)10 ó

TelevízióSzókincs: a készülék részei, programok elnevezése, munkatársak és speciális tevékenységekVélemények, vita a televízió testi-lelki egészségre, családi életre, gyermekekre gyakorolt hatásáról (Ernst A. Ekker:Fernsehmärchen Nr. 2.) Érvelés programok ellen és mellett. Napilapok, folyóiratok, rádió;Reklám a médiában és mindenütt. A reklám tárgya: árucikk, szolgáltatás, politika / hatalom, környezetünk. Eszközei:blikkfang, szlogen, reklámszöveg /- rigmus, sztereotip fordulatok. Az élethelyzetek és érzelmek meghamisítása areklámban. Célja: ismeretközlés (pl. az árucikk tulajdonsága, használhatósága, ára) és manipuláció. Reklámok gyűjtése éskészítése.

Fogalmazás(Szövegírás)6 ó

Ismeretközlő szövegek a faliújság, iskolai újság számára: interjúk, riportok, programajánlatok, hirdetmények,hirdetések. Riporter / kérdező és interjúalany, olvasók / hallgatók=célcsoport szerepe.

Előítéletek8 ó

Emberek más bőrszínnel: indiánok, cigányok, törökök, arabok...; Ismeretek /előismeretek más népcsoportokról,népekről;Irodalmi és tényközlő szemelvények, televízió és rádióműsorok. Információk gyűjtése, szerepjáték; Fellépés azelőítéletek ellen; idegen kultúrák elfogadása / tiszteletben tartása.Véleménycsere, vita. A vita eredményének összefoglalása. Hasonló történetek, tapasztalatok.

Projekt /Landeskunde5 ó

Például: Korunk hazai német költője, művésze.

Ifjúsági regény (Házi olvasmány)

Érdekes részletek olvasása. A könyv borítója, fülszöveg, tartalomjegyzék. A könyv tagolódása, illusztrációi. Mitvárunk a könyvtől? Olvasáskor jegyzetek készítése, fontosabb ismeretlen szavak / kifejezések kigyűjtése,


12 ó magyarázata. A cselekmény címszavakban. Szóbeli összefoglalása. Érdekességek megjelölése. Problémákészrevétele, megbeszélése, megvitatása az órán. Kinek mi tetszett / nem tetszett? Rövid részlet előadása vagy jeleneteljátszása.

Az ige20 ó

Ragozatlan alakok (főnévi igenév, folyamatos és befejezett melléknévi igenevek) és ragozott igealakok(személyragozott alakok); régmúlt;A módbeli segédigék használata jelen és múlt időbenVonzatos igék.

Főnév és melléknév 20 ó

Melléknevek főnévi használata. Képzett és összetett főnevek.Szókincsbővítés szóképzéssel; az új főnév neme. Alapszó, meghatározó szó.Külső, viselkedés, beszédmódra vonatkozó pozitív és negatív jelentéstartalmú melléknevek gyűjtése; rokon értelműés ellentétes jelentésű szavak; Rejtvénykészítés személyek, tárgyak körülírásával. A melléknév szerepe a szövegben; jelzők, határozók; gyenge, erős, vegyes ragozású melléknevek.Birtokos esettel álló előljárószok.

Mondat és szöveg 15 ó

Mondatmodellek: egyszerű (bővített) mondat; a mondat fő részei (alany, állítmány) kéttagú állítmány, a verbáliskapocs / keret a mondatban; bővítmények;Az összetett mondat: mellérendelő és alárendelő összetétel. Főmondatokat és alárendelt mellékmondatokat bevezetőkötőszavak. (Tag)mondatok összekötése különböző kötőszavakkal: daß, ob, weil, denn, da, wenn, als, während,solange, soweit, als ob/als wenn, damit (daß), um ... zu:; (célhatározói, okhatározói, feltételes és irreális hasonlítótagmondatok)A szöveg alaki jegyei és célja, a szóhasználat és a szöveg célja / szándéka. (Tájékoztatás, szórakoztatás, tanulságlevonása / nevelési célzatú, érzelmek ébresztése, elgondolkoztató)

Kisebbségi oktatásitartalmak 8 (+9) ó

Lásd külön! 8 óra fenntartva + 9 óra a szabad órafelhasználás v. a kötelező 80% terhére.

Szabadórafelhasználás: 37 ó

Szótárak, újságok, folyóiratok tanulmányozása, nyelvi játékok, gyakorlás, hon és népismeret


Fejlesztési követelmények 1. Szóbeli és írásbeli nyelvhasználatKommunikációBeszéd/értésA tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...

informatív és "csevegő" beszélgetést folytatni, a beszélgetés során metakommunikációs eszközöket is használniminta segítségével interjút készíteni, különböző kérdéseket ( kiegészítendő és eldöntendő, direkt, indirekt) megfogalmazni és helyesenalkalmazniegy vagy több partnerrel valós vagy fiktív problémáról vitatkozni, a vitatkozás során a témához ragaszkodnivilágosan és érthetően beszélni, megállapításokat átfogalmazni, más szavakkal megmagyaráznielutasítást és egyetértést árnyaltan megfogalmaznia tananyag fontosabb szakkifejezéseit helyesen használni és megmagyarázni

Olvasás / Előadáskülönböző műfajú/fajtájú szövegeket megfelelő tempóban igényesen és hatásosan felolvasnivéleményt alkotni mások teljesítményérőlvegye észre a hibákat szöveghűség, kiejtés, intonáció, hangerő, tempó, érthetőség teréntudjon ismert szövegeket szereposztásban felolvasnijeleneteket rögtönözni, begyakorolni és előadni

Szövegalkotás / -értéstörténeteket rövidebben vagy hosszabban hangulatosan, hatásosan elmesélni, a mesélő személyét megváltoztatnia tanulókat érintő eseményekről, problémákról tényszerűen, a hallgató személyének szólóan tudósítania lelkiállapotot, érzelmeket és hangulatot ábrázolninem-nyelvi-jeleket használni, ezeket szavakkal megmagyaráznielbeszélést, tudósítást és leírást felismerniolvasott vagy hallott hosszabb szöveg, film, színdarab tartalmát röviden és érthetően összefoglalniazokból a legfontosabb eseményeket / információkat kiemelni(iskolai) újság részére hirdetést, közleményeket megfogalmaznitudósítást, riportot újságcímmé, rövid közleménnyé átalakítanivalós vagy fiktív címzettnek minta nélkül bemutatkozó levelet megírni


távirati űrlapot kitölteni, megadott eseménnyel kapcsolatban táviratot megszövegeznikérést, panaszt, mentegetőzést szóban és írásban kifejeznia szóbeli és írásbeli kifejezésmód között különbséget tenni


egyszerű / bővített, összetett mondatokat - mellérendelő és alárendelő összetételeket - felismerni és használnimondatrészeket, és különböző tagmondatokat felismerni, megkülönböztetniegyszerű mondatokat mellérendelő mondatokká alakítani, alárendelt összetett mondatokat egyszerű bővített mondattá alakítaniegy közlést különböző mondatszerkezettel kifejeznia ragozott ige helyét a különböző mondatszerkezetekbenfeltételt, okot, következményt és célt nyelvileg megfelelő formában kifejeznimellé-, és alárendelő kötőszavakat és használatukata vessző használatát összetett mondatoknála szókincsbővítés eseteit - főnévi használat, képzés, összetétel - különböző példákon keresztül megismernia névelő helyes használatát összetett szavak, főnévként használt melléknevek eseténfőnév / névelő / névmások ragozott alakjait helyesen használnia melléknévragozás eseteit - gyenge, erős, vegyes ragozás - növekvő biztonsággal használnia kijelentő módot (valóság módja) és kötőmódot ( lehetőség módja)azonos alakú, különböző jelentésű szavakat (homonimákat)szavakat rokon értelmű és ellentétes jelentésű szavakkal megmagyaráznikülönböző szótárakat - magyarázó, szinonima és képes szótár - használniismeretlen szavakat a szövegösszefüggés segítségével értelmezni


tényközlő, informatív szövegeket szótárak, lexikonok segítségével megértenia szövegfeldolgozás során fontos és mellékes elemeket megkülönböztetnia legfontosabb információkat röviden és világosan megfogalmazni és továbbadnia különböző fajtájú tényközlő szövegeket partnerekkel együttműködve feldolgoznia reklám különböző formáinak (hirdetés, prospektus, katalógus, plakát, rádió- és televízió reklám; címszavak, reklámszövegek, szlogen)gyűjtése, elemzése során a célt, eszközöket és a reklám hatását felismerni


felismerni, hogy a reklám célja a befolyásolás, manipulációa médiában folyó tömegmanipulációval tudatosan szembehelyezkednikülönböző epikai műveket - elbeszélés, utópikus elbeszélés, monda, tanulságos történetek (példabeszéd) - olvasni, elemeznia cselekményt röviden összefoglalni, a tetőpontot, a mű mondanivalóját/problematikáját felismernia tanév során legalább egy ifjúsági regényt elolvasni, arról megbeszélt kritériumok alapján jegyzeteket készíteniönálló véleményt alkotni a mű cselekményéről, szereplőiről és problematikájáróllírai költeményeket, komikus verseket, elbeszélő költeményeket értelmesen felolvasni, előadni és megértenia költő szándékát és a használt művészi eszközöket felismerniegy színdarabot vagy hangjátékot elolvasni / megtekinteni / meghallgatnidrámai szöveg tartalmát párbeszédek nélkül elmesélniérdekes szöveget dramatizálni és előadnihazai és külföldi (német nyelvű) ifjúsági és egyéb folyóiratokat, újságokat, napilapokat, könyveket, kiadókat


Témakörök ÓraszámEmberi kapcsolatok: szerelem 10Emberek veszélyben 15Háború és béke 12Fenyegetett életterünk 8Lírai vers és ballada 15Informálás, szórakoztatás 8Kötött formájú szövegek 5Színdarab / Film 8


Ifjúsági regény /Házi olvasmány 12Projekt 5A szó 5Az ige 15A melléknév 5Mondat és szöveg 5Mondatszerkezet 15Kisebbségi oktatási témakörök 5 (+12*)Szabad órafelhasználás 37 (-*)Évi összes óraszám 185

Témakör TartalomEmberi kapcsolatok:szerelem10 ó

Szerelmes versek valamint további különböző műfajú olvasmányok, hallás utáni szövegek.Beszélgetések témái, kifejezések: Kit / mit szeretünk? Szavak és tettek (ha az ember szeret valakit); elvárások apartnertől; az érzések változása; felelősség a partnerrel szemben;Ami a kapcsolatban fontos / szép / szomorú / normális; ami hiányzik, házasság a jövőben; "szerelem, szeretni" rokonértelmű szavaiKrízis, elválás, magányVélemények az egyedüllétről; véleménycsere egy szöveg kapcsán; szakításhoz elő-, és utótörténet kigondolása;telefonüzenet megfogalmazása (bocsánatkérés, magyarázkodás, kérés...)Örömszerzés, ünneplés; (O. Henry: Das Geschenk der Weisen) beszélgetés ajándékokról; elhatározások, kívánságok,csalódások kifejezéseBeszélgetés (irodalmi) művekről / szövegekről (kifejezések)A szerző azt állítja / akarja nekünk mondaniA szerző ….....ről beszélEbben a szövegben a ... ről van szóSzerintem ... szép / érdekes / különleges .......


Emberek veszélyben15 ó

Szemelvények felfedezésekről, (közlekedési, természeti) katasztrófákról.A tudósítás;Történeti adatok, dokumentumszerű anyag, a veszély valósághű ábrázolása / leírása; a katasztrófával kapcsolatosszakkifejezések; a katasztrófa helyének, lefolyásának leírása; földrajzi nevek; feljegyzések, visszaemlékezések, napló.Események, cselekmény. A szöveg felépítés szerinti tagolása. A szereplők jellemének alakulása. Címszavas összefoglalás.Vélemények, vita a befejezésről: reális?Meghatározott szövegrészek kikeresése, elmondása; rövid jelenetek rögtönzése, hangjáték előadása. Sajtóhír, címsor,tudósítás megfogalmazása.

Háború és béke12 ó

Válogatás a média anyagából, irodalmi szemelvények; prózai szövegek, önéletrajzi művek, versek, dalok, képek stb.(Inter Nationes kiadványai!)Háború és béke címszóhoz tartozó szavak; a háború ideológiája; emberi sorsok a katonák, civil lakosság, gyermekekköréből; állatok a háborúban; győztesek és vesztesek.Kurzgeschichte (rövid elbeszélés), a "short story"; jellemzői: a válságos esemény, hiányzó bevezetés, a nyitott, nemmegformált, elgondolkodásra ösztönző befejezés; (Borchert)

Fenyegetettéletterünk8 ó

Szövegfeldolgozás (pl.:Peter Rosegger: Zum hundertjährigen Jubiläum) A problémakör felismerése, megfogalmazása.Annak felismerése, hogy az iparosítás tönkreteszi az élővilágot, rontja életkilátásainkat; korunk negatív tapasztalatai.Vajon a pesszimista jóslások, hangok megalapozottak? Vélemények szembeállítása.Irodalmi szemelvények, újságcikkek állatokról, megfelelő állattartásról, az erdő pusztulásáról stb.A szöveg legfontosabb gondolatainak / információinak összefoglalása egy kijelentésben; lényegtelen elhagyása;vélemények a szöveggel kapcsolatban.A hivatkozó / utaló szavak, témára utaló szavak szerepe a szövegben.Tartalmi összefoglalás csak jelen időben.Olvasási gyakorlatok; a kiejtés, hangsúly, intonáció hibáinak tudatosítása; a teljesítmény kiértékelése.


Lírai vers és ballada15 ó

Goethe: Erlkönig, Fontane: John Maynard, Hebbel: Der Heideknabe; A ballada jellemzői: tömörég, balladai homály,párbeszéd. Történés / akció a balladában. A tragikus esemény lefolyása. Feszültség. Egy ballada átírása prózába,modernizálása, paródiája.

Lírai versek pl. Eichendorff: Mondnacht; Georg Trakl: Im Winter; Eduard Mörike: Er ist`s; Goethe: Mailied; Motívum, témára utaló szavak. Verselemzés: Mit, hogyan fejez ki a költő? Képszerűség, megszemélyesítés, metafora,ismétlés, kérdés. Szóválasztás és hangulat. Versek (természetábrázoló) összehasonlítása. A ballada és lírai vers összehasonlítása;hasonlóságok, különbségek.Szatírikus versek (Jandl: im delikatessenladen); Irónia, abszurd ötletek, túlzás.

Informálás,szórakoztatás 8 ó

Könyvről, könyvtárról; A borító, fülszöveg, kézirat, könyvkiadó (intézmény), kiadásért felelős, impresszum, kiadás(sorszáma), bestseller /könyvsiker, ISBN szám;Napilap, folyóirat, szerkesztőségÚjságok, folyóiratok fajtái, tartalmuk: tájékoztatás, szórakoztatás; hírek, kommentárok, interjúk, riportok stb.Német nyelvű külföldi és hazai újságok, folyóiratok. Kivonat készítése; fontos részek aláhúzása, kiírása / címszavasfeljegyzése.Újságcikk írása iskolai, osztály vagy közérdekű újság számára.

Kötött formájúszövegek5 ó

A protokoll; a protokoll fejrésze; emlékeztető, tanórai emlékeztető.Életrajz: táblázat és fogalmazás formájábanÁlláshirdetések, pályázat. Levélforma; a fejrész, megszólítás, bevezetés; a kérelem / ügy / tulajdonképpeni tárgy;befejezés, üdvözlet (elköszönés); melléklet

Színdarab / film8 ó

Szövegértés a szövegkörnyezetből, a szituációból, a színpad és film eszközeinek segítségével; Cselekmény ésszereplők; beszélgetés a problematikáról, vélemények megindokolása. Játsszunk színházat! Rövidebb darab írása,előadása.

Ifjúsági regény /Házi olvasmány

(Pl. Christine Nöstlinger: Die Ilse ist weg)Bevezető kérdések a könyv címével kapcsolatban: Vajon ki a főszereplő? Hol játszódhat a történet? Mikor? Mit


12 ó várunk a könyvtől?További kérdések, megállapítások a könyv illusztrációjának megtekintése után;Közös és egyéni olvasás; olvasmánynapló: főbb események /történések; mit tudunk a szereplőkről, fejlődésükről;külsejük, jellemük, cselekedeteik / viselkedésük; viselkedésük oka / célja; a szereplők egymáshoz való viszonya;szómagyarázat.A cselekményre / személyekre vonatkozó kijelentést szövegrészekkel igazolni. Részletek / kivonatok elmesélése; amesélő személyének változtatása; a befejezés megváltoztatása.

Projekt 5 ó A hazai németség intézményei, ismert / híres személyiségek (Pl.: Lenau)A szó 5 ó

Szófajok és mondatrészek (Ismétlés, rendszerezés)Szakkifejezések, idegen szavak és helyesírásukSzóképzés módjai: összetétel, képzés, jelentésátvitel.

Az ige15 ó

Az ige szótári alakjai; "Brechung" és "Umlaut" a felszólító módban.Felszólítás kifejezése felszólító móddal, kérdéssel, főnévi igenévvel.Az igeidők (3) és igeidők formáinak (6) megkülönböztetése. Az igeidők formáinak meghatározása.Partizip I. u. II (melléknévi/határozói igenév)Igék ragozási táblázata a szótárban megadott 7 alak szerint.Igék / mondatok átalakítása különböző igeidőkbe.Nyelvtani szakkifejezések ismerete / magyarázata: szótári alak, Infinitiv, Partizip Präsens, Perfekt, Tempus, Modus,Indikativ, Konjunktiv, Imperativ, Brechung, Umlaut, Präsens, Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt, Futur, Modalverb,Singular, Plural, Konjugation; A kijelentő mód és a kötőmód használata.A werden ige jelentései, használata: Er wird gesund. Er wird kommen. Er wird geheilt (főige, jövő idő, passzívkifejezése).A passzív képzése és használata. Átalakítások aktív - passzív között.

A melléknév5 ó

Melléknévragozás; a főnévként használt melléknév;Kifejezések mint: Was gibt`s Neues? Nichts Besonderes; Alles Gute; Etwas ..-es.

Mondat és szöveg5 ó

A mondat és szöveg viszonya. Mondatok összefűzése szöveggé. Betekintés a beszélt és írott nyelvhasználat, valamintaz irodalmi és köznyelv (fiatalok, felnőttek nyelvhasználata) jellemzőibe.Idézet, párbeszéd és szó szerinti idézet (wörtliche Rede) a szövegben.


Mondatszerkezet(A mondat felépítése)

15 ó

Kötőszavak, vessző használata; tagmondatok összekötése; szórend a főmondatban és az alárendelt mellékmondatbandaß oder das; weil - denn; als - wenn; als ob, als wenn, obwohl; damit - um zu; használata. Kötőszó nélküli tagmondat; időegyeztetés (elő-, utóidejűség) és az igeidő kiválasztása.Főnévi igenes szerkezetek képzése minták alapján:Es ist wichtig/ schön/ gut..., einander zu akzeptieren / kennenzulernen.A vonatkozó mellékmondat képzése és funkciója (jelző, alany, tárgy kifejezése). A vonatkozó névmások: der, die, das;welcher, wer, was, wo,..További névmások: személyes-, mutató-, kérdő-, ... névmás. Ragozásuk, használatuk.

Nemzetiségi ismeret5(+12)ó

Lásd külön!5 óra fenntartva + 12 óra a szabad órafelhasználás v. a kötelező 80% terhére.

Szabadórafelhasználás: 37 ó

Szótárak újságok, folyóiratok tanulmányozása, nyelvi játékok, gyakorlás, hon és népismeret

Fejlesztési követelmények 1. Szóbeli és írásbeli nyelvhasználatKommunikációBeszéd, értésA tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...

beszélgetés során lelkesedést, meglepetést, örömet, csalódást, bosszúságot kifejeznitanácsot kérniálmokról, kívánságokról, tervekről beszélnia meggyőzés, érvelés legfontosabb eszközeit elsajátítani

a tényeket felismerni és megneveznifontos és mellékes dolgokat elkülöníteniállást foglalni, álláspontokat megindokolni és másokkal megismertetnikijelentéseket példákkal alátámasztaniellenvetéseket meggyengítenikövetkeztetéseket levonni

csoportokban vagy az osztályban spontán vagy előkészített megbeszélésben, vitában, tárgyaláson részt venni


a vitatkozás szabályait alkalmaznia témáta vita időtartamáta vitavezetőt előre meghatározni

a vitát lezárni és kiértékelniOlvasás / Előadás

hallgatóság előtt szövegeket érthetően, szöveghűen és hatásosan felolvasniverseket és párbeszédes szöveget érthetően felolvasniballadákat a hangulat és feszültség érzékeltetésével felolvasnielőkészített jelenetet az osztályban, szülők vagy idegen közönség előtt eljátszani

I. Szövegértés / -alkotásmegadott témáról közönségnek kiselőadást tartani, szakkifejezéseket, képi magyarázatokat alkalmaznitényekről és problémákról szakszerűen és a hallgatónak szólóan beszámolniházi olvasmányokról megfelelő szakkifejezések használatával - szerző, cím, műfaj, nyelvi / művészi eszközök, problematika - beszámolni ésvitatkozni / véleményt cserélni

tartalmát összefoglalnisaját véleményt megfogalmazni

egy szöveg, film, színdarab tartalmát szóban és írásban összefoglalniolvasott szöveget részekre tagolnitényközlő szövegekből, újságcikkekből, előadásokból, referátumokból, filmekből a lényeget kiragadniinformációkat beszerezni, rendszereznitényszerűen, érthetően és érdekesen írniszövegeket más műfajba átírni (balladát párbeszédes szöveggé, tudósítást távirattá stb.)formai megkötéseket / hagyományokat ( levél fejrésze, megszólítás, záró fordulatok) alkalmazniminta segítségével intézményeknek, cégeknek hivatalos levelet ( pályázat, kérelem, mentegetőzés, információ kérés, bejelentkezés )megfogalmazniudvarias kifejezésmódot ( ön, kötőmód II.) használni

2. Nyelvismeret, helyesírásA tanulóknak tudni kell/ismerni kell .../...kell...

a beszélt és írott nyelvbe, felnőttek és fiatalok nyelvnyelvhasználatába betekintést szerezni


a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat közötti különbséget felismernia televízió, rádió és újságok gyakran használt szövegfajtái, a tudósítás, riport, interjú és hírek között különbséget tenniifjúsági magazinok, képes újságok, folyóiratok, napilapok sajátosságait felismernia nyelvhasználat feltűnő különbségét - szókincs, mondatszerkezet- felismerni és értékelnimodern és régi dalszövegeket, verseket megvizsgálniegy szöveg összetartó eszközeit megfigyelni, a vezér-, utalószavak és az idő szerepét felismerniaz írásjelek használatának legfontosabb szabályait - szóvégi írásjelek, vessző, idéző jelek - ismerni és használnia párbeszéd és idézet írásmódját ismernia szószerinti beszédet ( wörtliche Rede) és kísérő mondatát helyesen írnia szabályok tudatosabb használata révén a saját hibák észrevételének és javításának magasabb fokára eljutnikét egyszerű / bővített mondatot különböző összetett mondatokká ( mellérendelő, alárendelő ) összefűznia kötőszavakat jelentésük és mondatbeli szerepük szerint csoportosítania kötőmód régmúlt alakját felismerni, megérteni, képezni, ragoznia kijelentő és kötőmódot mint a valóságos és lehetséges kifejezési formáját értelmeznikívánságokat, álmokat, feltételeket, nem-valós, nem - reális közlést, udvariasságot kötőmód II-vel kifejeznipasszív szerkezetet módbeli segédigével és nélküle képeznipasszív szerkezetet aktívvá- és viszont - átalakítani


különböző újságokat, folyóiratokat, szórakoztató és informatív szövegeket olvasniszótárakat, lexikonokat használnihírt, tudósítást, riportot, interjút megérteni, kiértékelnielbeszélő szövegeket szóban és írásban elemeznia szerkezeti elemeket, a bevezetést, bonyodalmat, kibontakozást (Spannungsbogen) tetőpontot, befejezést/megoldást a szövegbenkijelölniaz elbeszélés és "Kurzgeschichte" közötti különbségetaz anekdota és a vicc közötti különbséget megmagyaráznia történetek tanulságait felismerni és megfogalmaznia szatíra eszközeit és szándékát megismerni


a különböző szövegekben a valóságos elemeket (Wirklichkeitsbezug), a problematikát, a szociális / történelmi hátteret nagy vonásokbanfeldolgozniolvasmányokat bemutatni, olvasásra ajánlanilegalább egy ifjúsági könyvet olvasni és a következőkről beszámolni

szerkezetcselekménya szereplők fejlődéseművészi eszközökproblematikaaz olvasó véleménye

további lírai költeményeket, elbeszélő költeményeket, balladákat, képverseket (konkrete Poesie) érthetően olvasni, előadni ésértelmezni / elemezniaz alábbi költői eszközöket / szakkifejezéseket

hasonlatmetafora, átvitt értelmű kifejezésekmegszemélyesítésismétlésköltői kérdéshangulat

egy színdarabról, hangjátékról, filmről / tévéfilmről véleményt megfogalmaznirögtönzött jelenetet előadnihazai és külföldi németnyelvű folyóiratokat mint pl. Neue Zeitung, Juma, Kleines Volk, Jö, Topic, Deutscher Kalender stb. könyvekről - borító, fülszöveg, szerző, felelős kiadó - és könyvkiadó cégekről ismeretekkel rendelkeznia fontosabb napilapok, folyóiratok tartalmát –vezércikk, impresszum, tudósítás, olvasói levél, interjú, hirdetések – és megjelenési formájátegyes folyóiratok és szövegek szándékátaz eredet megjelölésével pontosan idézni


4.3.2. NYELVOKTATÓ NÉMET KISEBBSÉGI OKTATÁS5 – 8. évfolyam

Általános követelmények a 8. évfolyam végén Fejlesztési követelmények (képességek, kompetenciák)Szóbeli és írásbeli nyelvhasználatA tanulók tudjanak / ismerjék

instrukciókra, kérdésekre reagálni, válaszolnikapcsolatokat teremteniönmagukról és szűkebb környezetükről mesélnikülönböző kérdőmondatokkal (eldöntendő, kiegészítendő, direkt és indirekt módon) kérdeznitudakozódni és informálódni-információkat továbbadniélményekről, eseményekről, különböző esetekről a tényeknek megfelelően szóban és írásban beszámolnibenyomásokról, érzésekről érdekesen hatásosan mesélnikülönböző korú és foglalkozású emberekkel beszélnivéleményt nyílvánítíni és azt megvédenivitákon részt vennivitához (pro és kontra) kifejezéseket gyűjteni és helyesen alkalmazniállást foglalni, állásfoglalást megindokolnibeleegyezni valamibe, ill. elutasítani aztellenvéleményre reagálnisaját gondolatokat néhány mondatban írásban is kifejeznitörténéseket, eseményeket időrendi vagy logikai sorrendben leírnia lényegest a lényegtelentől megkülönböztetnirokon és ellentétes jelentésű szavakat ismerni és alkalmaznileírást, beszámolót, interjút címszavak vagy vázlat segítségével írniállatokat, embereket külső és belső tulajdonságuk alapján szóban és írásban jellemezniüdvözletet, táviratot írnitartalmi és formai jegyek figyelembe vételével magánlevelet írni


minta után kérést, köszönetnyílvánítást, bocsánatkérést, panaszt kifejezniudvarias kifejezéseket alkalmaznia szóbeli és írásbeli kifejezésmód közötti különbséget

Nyelvismeret és helyesírásA tanulók tudjanak/ismerjék

kétnyelvű szótárakat probléma nélkül használnia szófajokat és nyelvi funkciójukatige: (Futur II kivételével) minden igeidőt kijelentő, felszólító és feltételes módban alkalmazni, a passzív ragozás funkcióját, passziv jelen ésegyszerű múlt időt (Prâteritum) alkalmazni, módbeli segédigéket feltételes módban és passzivban (felismerési szint)főnév: névelővel vagy anélkül ill. névmással ragozott formában alkalmaznimind a négy esetet viszonyszóval vagy anélkül helyesen használnimelléknév: fokozni néhány rendhagyót isalap és középfokot hasonlítani, ragozást alkalmazniszámnév: tő- és sorszámneveket használni, törtszámneveket képezninévmás: a személyes, birtokos, visszaható névmásokat alkalmaznigyakran előforduló mutató, kérdő, vonatkozó és határozatlan névmást felhasználniösszetett és képzett szavakat megfelelően alkalmaznimondat:kijelentő, kérdő, felszólító és óhajtó mondatokat alkotnimondatrészeket (alany, állítmány, bővítmény) meghatározniaz egyes bővítmények helyes szórendjéta mondatrészekre kérdezniaz egyszerű és összetett (mellé- és alárendelő) mondatota tanult kötőszavakkal helyes szórendet használnimondatközi és mondatvégi írásjeleket helyesen alkalmazniismert szókincset jó helyesírással írnihelyesírást és önellenőrzést folyamatosan fejleszteni

Irodalmi, informativ és tényközlő szövegekII. A tanulók tudjanak/ismerjék

nem gyakorolt szöveget folyékonyan, értelemszerűen olvasniegyszerű nyelvezetű, ismeretlen szöveget szótár segítségével önállóan feldolgozni és megérteni


olvasott, látott, hallott történetet összefoglalni és röviden elmondani, véleményt alkotnikönyvekből, folyóiratokból, médiától információt meríteniepikai művekben (mese, elbeszélés, tanmese, anekdota, monda) konfliktushelyzetet, tanulságot felismerniegy történetet különböző szempontok alapján befejezniifjúsági könyvekből, folyóiratokból részleteket megérteni, értelmeznihazánk és a németnyelvű országok embereinek életviteléről, kultúrájáról, oktatásáról, szabadidő eltöltéséről szóló országismereti szövegeketmegérteni, állást foglalniéletkoruknak megfeleő költeményeket értelmesen, kifejezően olvasni és előadnia magyarországi német irodalom néhány művétérdekes elbeszéléseket dramatizálnijellegzetes szerepeket eljátszani


Témakörök ÓraszámI. Lexika1. Az otthon (lakóhely, ház, lakás, környezet) 202. Az iskola 103. Munka és szabadidő 204. A természet, az időjárás. Környezetvédelem 205. A közlekedés 106. Nemzetiségünk életéből 287. Népköltészet és irodalom 10II. Nyelvtan1. Az ige 202. A főnév 10Összesen:Szabad felhasználásra: Éves óraszám:

14837185


Témakörök TananyagI. Lexika 1. Az otthon (lakóhely, lakás,környezetünk)

~ Lakóhelyünk – lakóhelyünk bemutatása ~ A mi házunk, a mi lakásunk – Házunk, lakásunk bemutatása~ A lakás – kiemelten a gyerekszoba bemutatása~ A lakás átrendezése, költözködés~ A család élete a városban és falun – különbségek szintes-, emeletes ház, tömblakás, családi ház Vásárlási, sportolási és kulturális lehetőségek összehasonlítása városi és vidéki viszonylatban~ Rokoni kapcsolatok, Családi ünnepek, egyházi ünnepek – ajándékozás, ételek~ Közös és egyéni tevékenységek a ház körül

2. Az iskola ~ Iskolai élet falun és a városban ~ az iskola épülete~ Az osztályterem, a tanári, a tornacsarnok, stb. berendezési tárgyai~ Órarend, tantárgyak, délutáni foglalkozások~ Közös tevékenységek (papír- és vasgyűjtés, osztálykirándulás, iskolai ünnepségek~ Elbeszélések, olvasmányok az iskolai életről

3. Munka és szabadidő

~ Információk gyűjtése különböző foglalkozásokról – régi szakmák, mesterségek lakóhelyünkön~ A család, a rokonság és a család barátainak foglalkozása ~ Munkahelyek és berendezésük Munkalehetőség lakóhelyünkön~ Házimunka Munkamegosztás a családban Bevásárlás (élelmiszer, ruházat, játékok)~ Kerti és szántóföldi munka virágoskert, konyhakert, gyümölcsös~ A szabadidő tervezése Sport, játék, pihenés, Gyermekjátékok régen

4. A természet, ~ Beszélgetés az időjárásról


természetvédelem,környezetvédelem

Az évszakokra jellemző időjárás – Ruházat, öltözék régen és ma (népviselet)~ Égtájak, égitestek, (Nap, Hold, csillagok, bolygók)~ Az ember a természet rombolója – ezzel kapcsolatos észrevételek~ Természetvédelem, környezetvédelem

5. A közlekedés ~ Járművek, A legfontosabb közlekedési szabályok~ Kirándulás busszal, autóval, vonattal Osztálykirándulás Menetrend, jegyváltás Indulás, érkezés, információ kérés~ Udvarias közlekedés ~ Baleset, Első segély

6. Nemzetiségünkéletéből

~ Olvasmányok a magyarországi nemzetiségek történelméből~ A lakóhely lakóinak etnikai hovatartozása, különbségek az egyes nemzetiségek között~ Nyelvhasználat a családban Németül otthon és az iskolában ~ Helyi magyarországi német népszokások, hagyományok: Advent, Karácsony, Újév, Húsvét, Farsang A szokások rövid leírása Ajándékok készítése Közös tevékenységek: Karácsonyfa – díszítés, tojásfestés, farsangi jelmezek készítése, újévi versek tanulása~ Kulturális örökségünk megismerése: (történetek, mesék, dalok, táncok, játékok, mondások)A részletes tananyagot lásd a Népismeret cím alatt!


~ Kiszámolók, mondókák, találós kérdések, népi szólás - mondások~ Versek, dalok, elbeszélések, mesék, olvasmányok a német irodalomból.

II. Nyelvtan1. Az ige ~ Az igék jelentése: cselekvés, történés, létezés / állapot


~ Az igék szótári alakja: Infinitiv, Imperfekt, Partizip Perfekt~ A személyragok (személyes névmások) ~ Eltérő ragozású igék jelen időben (Umlaut, Brechung)~ Visszaható igék (visszaható névmások)~ Felszólító mód – Tőhangváltós igék felszólító módja (Brechung, Umlaut)~ A leggyakoribb gyenge és erős ragozású igék ~ Az elbeszélő múlt idő (Präteritum)~ Präsens és Perfekt a szövegben~ Jövő idő (Futur): werden + Infinitiv~ Az igeidők áttekintése

2. A főnév ~ A főnevek jelentősége. Helyesírás (ismétlés) ~ Főnevek névelőkkel és birtokos névmásokkal Alaptípusok egyes és többes számban Szótárhasználat~ A főnevek egyes és többes számú alany, tárgy, birtokos és részes esete~ Főnév + ige viszonyulása Igepárok mint pl.: stellen – stehen, stb. Leggyakrabban használt igevonzatok, mint pl.: sich freuen auf / über, Elöljárószók

Szabadonfelhasználhatóórakeret 37ó.

Gyakorlás, ismétlés, nyelvi játékok, szótárhasználat, népismeret

Részletes követelmények Beszédértés és beszédHétköznapi beszédkommunikációs helyzetekben való eligazodásUdvariassági beszédformák ismerete és alkalmazásaMegértés tanúsításaÁllásfoglalás kifejtése Mesélni (magunkról és másokról) Tájékozódni és másokat tájékoztatni


Különböző szerepekben cselekedni és beszélniOlvasás, szövegértés Információt tartalmazó szövegek olvasása és megértése (aktuális, autentikus szövegek, prospektusok, ifjúsági magazinok cikkei, stb.) és azokrólröviden tudósítani, beszélniIrodalmi szövegek olvasása és megértése (versek, elbeszélések, mesék, mondák) az olvasottakról beszámolni A gyermekek korának megfelelő hétköznapi és gyakorlati szövegek feldolgozásaSzótárhasználat Írás és íráshasználatSzemélyes élmények és kitalált történetek leírása Képleírás, képes történetekről fogalmazás készítéseSaját élmények leírása Mesék, történetek befejezése Írásbeli kapcsolatok teremtése hétköznapi szituációkban (levélírás, meghívók írása, stb.)Szótárhasználat

Fejlesztési követelmények (kompetenciák és képességek)Beszédértési- és beszédkészség Tudjon a tanuló egyszerű eseményről információt kérni és adni és élményekről beszámolni.Tudjon egyszerű kívánságokat, kérést megfogalmazni.Tudjon másokat felszólítani és egyszerű utasításokat adni.Tudjon személyeket, élőlényeket és tárgyakat egyszerűen megfogalmazott mondatokkal jellemezni.Ismert témákban legyen képes rövid párbeszédeket folytatni.Legyen képes egy olvasott szövegről röviden mesélni, képekről, dolgokról röviden beszélni. Olvasásértési készségA tanuló olvasástempója közelítsen beszédtempójához. Tudjon megfelelő szó- és mondathangsúllyal és tartalmilag tagoltan olvasni és kérdéseket a szöveghez feltenni. Legyen képes egy lexikailag ismert, felolvasott, vagy elolvasott szöveget megérteni és arról mesélni. Legyen képes egy lexikailag és nyelvtanilag könnyű szöveget szótár segítségével egyedül lefordítani. Írásbeli készség Tudjon a tanuló meghívót, karácsonyi-, vagy húsvéti lapot írni.


Tudjon írásban bemutatkozni, egy rövid levelet írni. Legyen képes megtörtént dolgokról, észrevételeiről, tapasztalatairól 3 – 4 egyszerű mondatot írni.Nyelvtani szerkezetekTudja a tanuló a tárgy- és részesesetet, az erős főnevekkel mondatban alkalmazni, elöljárószók után is. Tudjon biztosan bánni az igékkel Präsens és Perfekt időkben. Legyen képes az elváló és el nem váló igéket helyesen alkalmazni.Ismerje az egyszerű melléknevek fokozását (Positiv és Komparativ) és tudjon összehasonlítani.Tudja használni a „dieser” mutatónévmást alany, tárgy- és részes esetben.Ismerje a tárgy- és részes esettel álló egyszerű kérdő- és birtokos névmásokat. Használja a leggyakrabban előforduló módbeli segédigéket.Tudjon bővített mondatokat képezni összetett állítmánnyal és ismerje a helyes szórendet a bővített mondatokban. Memoriterek, dalokA tanuló tudjon 3 további verset, 4 új dalt és 10 közmondást kívülről.


Témakörök ÓraszámIII. Lexika 1. Gyermekek a földkerekségen 202. Munka, szabadidő, kultúra 203. Hírközlés 284. Egészségügy, egészség 155. Nemzetiségünk életéből 256. Népköltészet, irodalom 10II. Nyelvtan1. Az ige 282. A főnév és a melléknév 103. A névmások 15


4. Az elöljárószók 105. A mondat 5Összesen:Szabad felhasználásra: Éves óraszám

14837185

Témakörök Tananyag I. Lexika1. Gyermekek aföldkerekségen

~ Hétköznapi élet a különböző országokban Oktatás, életkörülmények, étkezési szokások, szociális körülmények~ Ünnepek, ünneplés a különböző országokban (beiskolázás, szüret, betakarítás, Mikulás - ünnep, Advent, Karácsony, Húsvét, Pünkösd) Azonosságok és különbségek a népszokásokban; Az ünnepekkel kapcsolatos népszokások - Étkezési szokások

(Magyarországi német ételek)2. Munka,szabadidő, kultúra

~ Ipar és mezőgazdaság Magyar – külföldi közös vállalkozások Új foglalkozási ágak, foglalkozások~ Napi szükségletek, vásárlás, különböző árufajták~ Sport, szórakozás, színház, könyvek, zene~ Utazás belföldön, és külföldre Külföldi tájak, építészet és kultúra külföldön Információk gyűjtése a német nyelvű országokról A témához kapcsolódó cikkek német nyelvű gyermekújságokban

3. Hírközlés ~ Sajtó, rádió, televízió Cikkek gyermek – és ifjúsági újságokból, magazinokból Rádió- és televízió programok ~ Posta, levelezés, távirat, telefon, telefax


Képeslap, Bélyeg, Újság vásárlása - dialógusok Levélírás – levél, távirat feladása, telefonálás~ Technika (Számítógép)

4. Egészségügy,egészség

~ Betegségek – gyógyítás, belső szervek~ Háziorvos, fogorvos, kórház Egészségügyi ellátás, gyógyszertár Az orvosnál, fogorvosnál, gyógyszertárban - párbeszédek Babonás hiedelmek régen ~ Egészséges életmód ~ Környezetünk

5. Nemzetiségünkéletéből

~ Események a Magyarországi németek történelméből, földrajzi – történelmi aspektusból. A falun és városban élő magyarországi németek élete napjainkban A magyarországi németek betelepülése és letelepedése lakóhelyünkön Német településnevek, régi és új utca- és folyónevek a településenA részletes tananyagot lásd a Népismeret cím alatt!


~ Magyarországi német szerzők meséi és művei~ Elbeszélések és szemelvények a német gyermek- és ifjúsági irodalomból~ A tanulók korának megfelelő versek.

II. Nyelvtan1. Az ige ~ Igeidők: Perfekt, Plusquamperfekt, Futur; erős, gyenge és vegyes ragozású igék

~ A Perfekt és a Präsens használata az összetett mondatokban~ Elváló és el nem váló igekötős igék~ A módbeli segédigék jelen idejű ragozása

2. A főnév és amelléknév

~ A főnév alakjai, és a négy eset használata ~ Egyes szám, többes szám, ige és melléknév a főnév mellett~ A főnév helyettesítése személyes névmással~ Melléknévképzés

3. Névmások ~ Személyes névmások~ Kérdő névmások


~ Határozatlan névmások „viel, man, es“4. Az elöljárók ~ A leggyakoribb tárgy- és részes esettel álló elöljárók: für, über, von, aus, zu, bei usw.5. A mondat ~ Összetett mondatok, wenn és als ; denn és weil kötőszavakkalSzabadonfelhasználhatóórakeret 37 ó.

~Ismétlés, gyakorlás~Nyelvi játékok~Szótárhasználat~Népismeret

Részletes követelmények Beszédértés és beszédHétköznapi beszédszituációk feldolgozásaBeszélgetésben való részvétel - megnyilatkozás és ellentmondásHétköznapi témák szakszókincseInformációadásÉlmények elmeséléseTárgyak, állatok, személyek leírása, személyek jellemzéseOlvasás és szövegértésSzakszövegek olvasása és megértése (eredeti aktuális szövegek, prospektusok, cikkek ifjúsági lapokból stb.).Reális és fantasztikus történetek, mesék, viccek és anekdoták olvasása és tartalmi megértése valamint az erről való beszédMondások, nyelvi játékok, költemények, nonszensz történetek feldolgozásaAz olvasás megkedveltetése a gyermek korának megfelelő ifjúsági könyvekből vett kivonatokkalA szótár használataÍrás és írásbeli kifejezésÁtélt vagy kitalált események leírásaSzemélyek jellemzése, állatok leírásaA mindennapi szituációkban írásbeli kapcsolatok teremtése, levelek írásaSaját vélemény kifejezéseFejlesztési követelmények (kompetenciák és képességek)(A minimális teljesítményt vastag betűvel szedtük.)Beszédértési készség és beszédkészségA tanuló tudjon az ismert és tárgyalt témákban rövid párbeszédet folytatni, élményeiről és észleléseiről a témával kapcsolatban beszámolni.


Tudjon egyszerű eseményekről időrendi sorrendben információt adni, élményekről mesélni és átélt vagy kitalált eseményeket egyszerű módonjellemezni.Tudjon egyszerű folyamatokat leírni.Olvasásértési készségLegyen képes nyelvtanilag és lexikailag ismert, de nem begyakorolt szövegeket folyamatosan olvasni.Tudjon megfelelő szó- és mondathangsúllyal és tartalmilag tagoltan olvasni és kérdéseket a szöveghez feltenni.Kérdésekre adott válaszaival és saját megnyilatkozásaival bizonyítsa be, hogy megértette a szöveget.Tudjon szóban és írásban személyeket jellemezni.Írásbeli készségTudjon személyes levelet írni és ismerje ennek minimális formai követelményeit.Nyelvtani szerkezetekTudja a tárgy- és részes esetet az erős főnevekkel mondatban alkalmazni, elöljárószók után is.Használja helyesen - a birtokos esetet kivéve - a határozatlan névelő után a melléknevet.Tudja használni a "viel, man, es" határozatlan névmásokat.Tudjon biztosan bánni az igékkel Präsens és Perfekt időkben.Tudja használni a tanult igeidőkben az elváló és a nem elváló igéket.Tudja biztosan használni a módbeli segédigéket jelen időben.Ismerje az egyszerű melléknevek fokozását (Positiv, Komparativ) és tudjon összehasonlítani.Használja a tárgy- és részesesetben álló egyszerű kérdőnévmásokat.Alkalmazza a leggyakrabban használt módhatározókat.Tudjon bővített mondatokat képezni összetett állítmánnyal és ismerje a helyes szórendet a bővített mondatban.Memoriter, dalokA tanuló tudjon legalább 3 további verset és 4 új dalt kívülről.


Témakörök Óraszámok


1. Kapcsolatok más emberekkel és más országokkal 282. Utazás 143. Posta és takarékszövetkezet 134. Foglalkozások 175. Kultúra, sport, szabadidő 206. Népköltészet és irodalom 147. Nyelvszemlélet és helyesírás 34

Nemzetiségi tartalmak (ld. Nemzetiségi ismeretek kerettanterve) 8Összesen 148Szabadon felhasználható órák 37Évi óraszám 185

Témakörök Tananyag1. Kapcsolatok másemberekkel és másországokkal

Vendégfogadás Magyarországon és más országokban szövegek, média, saját tapasztalat által megismerniBel- és külföldön beszéddel és pantomimikával érzelmeket (örömöt, felháborodást, sajnálatot) kifejezniOrszágismereti szövegek, prospektusok, filmek által betekintést nyerni más népek életébe Osztály mint levelezőpartner az iskola partner- és cserekapcsolataiKülönböző beszédpartnerekkel szót érteni , iskolai élet külföldön, külföldi iskolák életének megismerése,magyar és külföldi gyerekek érdeklődési körének megismerése.Helyes nyelvi magatartásformák különböző partnerekkel (gyerek - gyerekkel, felnőttel, ismerőssel, idegennel)...témaorientáltan beszélni, magyarázni, önmagát érthetően kifejezni Interjú "Túristákkal Magyarországon", atestvériskola tanulóival vagy utazással kapcsolatos riportjátékokat vezetni.Annak felismerése, hogyan lehet a hallgatót/olvasót informálni, szórakoztatni és érdeklődését felkelteni Utazásilehetőségek bel- és külföldön, közlekedési eszközök

2. Utazás Magán- vagy társasutazás családdal és iskolával, előnyei és hátrányai a magán- ill. társasutazásnak.Az utazási irodában utifelszerelést kiválasztani, vásárolni, előkészíteni utazási előkészületek, becsomagolás, élelem,szervezésEgy kerékpártúra , egy jó kerékpár, felszerelés, közlekedési szabályok betartása, balesetmentes utazás


Utazás vonattal , a pályaudvaron, peron, vágány csomagmegőrző menetjegyet, helyjegyet váltanimenetrendet használni, indulás, érkezés, csatlakozástudakozódni, pontosan informálódniÚtmutatások leírása (túristatérkép, városi térkép, játékszabály) szóban és írásban

3. Posta éstakarékszövetkezet

Nyomtatványok kitöltése, rendeltetésük,levél, távirat, csomag feladása Levél ; jártasság magánlevél írásábanpéldák segítségével a hivatalos levelek ismertetőjegyeinek (levélforma, megszólítás, felépítés befejezés)felismeréseMinta alapján levélírás (ifjúsági tábornak, ifjúsági szállónak, utazási irodának, veveőszolgálatnak)Minta alapján kérés, panasz, köszönet, különböző szituációkban bocsánatkérés kifejezéseudvarias kifejezésformák alkalmazásaA kérdéstechnika gyakorlása Postai díjszabások ;tudakozódás bélyegek, illetékbélyegek,postai szolgáltatások (képeslap, újság, folyóirat, játékszelvény, ...)Bank betétkönyv, pénzváltás, pénz átutalása, kamat

4. Foglalkozások Iparosok a saját lakóhelyen, munkájuk, néhány szerszámszolgáltató foglalkozások /fodrász, kozmetikus, varrónő, cipész, rendőr, bejárónő, ...) hivatalnok (posta, vasút,...)Házépítés ; egy építkezésen (kőműves, ács, bádogos, tetőfedő, üveges, víz- gáz- fűtésszerelő, asztalos, ...) szerszám,anyag, munkafolyamat leegyszerűsített formában kiadások, hitel, részletfizetés Bevásárlás szaküzletekben (villamossági, számítógép, cipő, zene, játék ,...)Az eladók munkája, kereskedők és vásárlók magatartása

5. Kultúra, sport,szabadidő

Múzeum , kiállítások megtekintése, múzeumok, tájházakkortárs-művészek műveinek megismerése, saját lakóhelyen is.Betekintés a saját és más kisebbségek kultúrájábaKönyvtár; németóra az iskolakönyvtárban, látogatás egy könyvtárban, egy könyvtárban eligazodni Médiák ;válogatás a TV műsoraiból, gyermekműsorok, a médiák programpolitikája, megvitatásinformativ szövegeket (plakátok hirdetések, reklámok) analizálni, céljaikat felismerniSzinház ; szinházlátogatás, véleménycsere történtekről, olvasottakról beszélgetés a szereplők jellemének alakulásáról Sport ; sport az iskolában, a tanítási órán, a saját lakóhelyen sportok fajtái (egyéni, páros, csapat), egészséges életmód és


sport sportlétesítmények, városi és vidéki lehetőségek , olimpiai játékok, világbajnokságok6. Népköltészet ésirodalom

Költemények ; kiválasztott költők munkássága, rövid életrajzaLírát, tájleíró és epikai költeményeket érteni, interpretálni Ifjúsági könyvek ,részletek a gyermek- és ifjúsági irodalombólA választott mű keletkezési idejét, társadalmi hátterét ismertetni, a részletet tanórán feldolgozni,cselekményt röviden szóban és írásban elmesélni, szereplők jellemét megfigyelnia szöveg tagoltságát (bevezetés, konfliktus, tetőpont, megoldás) felismerni

7. Nyelvszemlélet éshelyesírás

Az ige ; visszaható igék részes esettel (Ich wasche mich. Ich wasche mir die Hände.)vonzatos igék viszonyszóval vagy anélkül egy vagy két vonzattal (es gibt, haben ,brauchen, treffen, gehören, gefallen, bitten um, danken für, denken an, sprechenmit/über, sorgen für, sich treffen mit, sich freuen auf/über, warten auf)funkciójukat érteni,jelen, egyszerű múlt és összetett múlt időben alkalmazni Módbeli segédigék; főigeként is alkalmazni (Mein Bruder hat abends ins Kino gehen dürfen. Ich habe nicht gedurft.)A főnév birtokos szerkezetek;a tulajdonnév birtokos esete A melléknév részes és birtokos esetű ragozása mindháron fajtában A névmás; visszaható névmás határozatlan névmás ,összehasonlítás a személyes névmás részes esetévelRagozható és nem ragozható névmások (jeder, mancher, alle, beide, der eine, der andere, jemand, niemand, jederman,man, viel wenig),összehasonlítás a határozatlan számnevekkel (Das ist nicht viel. Der Film hat vielen gefallen.)der, die, das, welcher, welche, welches; wer, was, wo ... vonatkozó névmás (Der neue Junge, der aus der Stadt kam, ...;Das Buch, welches du mir geschenkt hast, ...) a vonatkozó és mutató névmás közötti különbség (alkalmazás, hangsúly,szórend)közmondásokat gyüjteniA vonatkózó névmások használata szóban és írásban A vonatkozó mellékmondat ; a vonatkozó mellékmondat mint jelző (Das Buch, das du mir geschenkt hast...)helyettesíthet alanyt vagy tárgyat =Wer nicht kommt zur rechten Zeit, ...; Was du heute kannst besorgen, ...)Kötőszavak 0 pozicióban (und, sondern, oder, denn, aber) ismételniA mellérendelő összetétel ; tagmondatokat összekötni


tagmondatok "denn" és "weil" kötőszavakkalKötőszavak 1-es pozicióban (darum, deshalb, deswegen) (Er ist krank, darum ...)"also", "so" (Er passt nicht auf, als...)"trotzdem", "dennoch" (Er hustet sehr, trotzdem ...)¤ Nyelvtani tartalmakat nem elszigetelten,hanem kommunikativ keretek között tanítunk. Egy nyelvi rendszerbetartoznak, mely a megértetést szolgálja. Szabadon felhasználható órakeretGyakorlás, ismétlés , szótárhasználat, hon és népismeretFolyóiratokkal való ismerkedés

Részletes követelmények 1. Nyelvhasználat szóban és írásbanBeszédértés és beszédA tanuló szókincsét az tanév folyamán bővíteniA szavakat a bezsédszituációnak megfelelően szóban és írásban alkalmazniCsalád, iskola, utazás, bevásárlás, sport, szabadidő, természet, ünnepek megnyílvánulniSaját véleményt megindokolniKülönböző beszédpartnerekkel témaorientáltan beszélni tudniEgy informativ interjút előkészíteni, röviden, érdeklődést felkeltve levezetniaz udvarias beszéd nyelvi és nem-nyelvi eszközeit alkalmazni2. Nyelvismeret és helyesírásRészes esettel álló visszaható igéket alkalmazni tudniGyakorlott vonzatos igéket és azok alkalmazását ismerniMódbeli segédigéket jelen, egyszerű és összetett múlt időben alkalmazni, főigei szerepüket is ismerni A főnév és melléknév ragozását ismerniGyakorlott névmásokat helyesen alkalmazniTanult kötőszavakkal összetett mondatokat képezniJártasság a különböző mondatszerkezetek szórendjébenIsmert szókincset hibátlanul leírni3. Irodalmi, informativ és tényközlő szövegek


Szövegértés/szövegfeldolgozásGyakorlott és ismeretlen informativ, irodalmi vagy tényközlő szövegeket helyes hangsúlyozással és gyakorlott tempóval értelmesen olvasni tudniEgyszerű irodalmi müveket szótár és kézikönyv segítségével feldolgozniEgy olvasott, hallott szöveget, látott filmet összefoglalni és röviden elmesélni tudniKölteményt értelemszerűen előadniInformativ szövegek, plakátok jellegzetességeit, képek funkcióit megismerni, megítélni, céljukat, eszközeiket, az emberekre gyakorolt hatásukatfelismerniA feldolgozott irodalmi művek műfaji jegyeit ismerniElbeszélést, mondát átkölten, modern formába önteniA gyermek- és ifjúsági irodalomból részleteket, szövegeket megismerniA magyarországi német szerzők - a fiatalabb korosztály is - müveit és életrajzát megismerniOrszágismereti szövegek, útleírások, médiák, segítségével információkat gyűjteni a németnyelvű országokrólEligazodni a könyvtárbanÍrásbeli kifejezésSaját tapasztalatról, élményről, kívánságról, eredményről mesélni tudniHelyet, időt, logikai sorrendet figyelembe venniEgyszerű játékszabályokról vagy munkafolyamatokról pontos információt adniEmbereket, állatokat, tárgyakat ábrázolni, eseményeket leírniA leírás és a beszámoló közti különbséget felismerniMegismerkedni a hivatalos levél tartalmi és formai jegyeivelKérést, panaszt, bocsánatkérést írásban tudni kifejezniOlvasott vagx hallott történetet rövidített formában leírni

Fejlesztési követelmények (kompetenciák és képességek)Beszédértés és beszédA tanuló tudjon / ismerjea szókincsét az alapszókincshez tartozó új szavakkal bővíteni,azt szóban és írásban alkalmazni,köznapi témákról önállóan beszélnireális problémákról vitatkozni és állást foglalni.


Olvasás, szövegértés, írásbeli kifejezésA tanuló todjon / ismerjeismeretlen irodalmi vagy tényközlő szöveget is értelmesen, megfelelő hangsúllyal, helyes tempóban olvasnia lényegest a lényegtelentől megkülönböztetnigondolatait szóban és írásban kifejeznileírásokat, beszámolókat, hivatalos leveleket kronológiai és logikai sorrendben leírniírásban is pontosan informálnivéleményükhöz állást foglalniírásbeli munkáikban abővített szókincset és a tanult nyelvtani ismereteket alkalmazni

A tanév folyamán további három költeményt megtanulni.

Nyelvtani tartalmakA tanulók tudjanak / ismerjék

a tanult igeidőket és módokat megfelelő jártassággal alkalmaznia módbeli segédigéket jelen, egyszerű múlt és összetett múlt időben használnia tanult vonzatos igéketa ragozott főneveket és mellékneveket alkalmaznia tanult névmásokat szóban és írásban alkalmaznitanult kötőszavakkal, jelzős szerkezetek felhasználásával alá- és mellérendelő összetett mondatokat képezni


Témakörök Óraszámok1 Oktatási intézmények Magyarországon 242 Társadalmi életünk 173 Táplálkozás és egészség 194 Németnyelvű országok 235 Jelenkori irodalom 26


6 Nyelvismeret és helyesírás 317 Kisebbségi tartalmak (ld. Nemz. ismeretek kerettanterve) 8

Összes 148Szabadon felhasználható órák 37Évi óraszám 185

Témakörök Tananyag1. OktatásiintézményekMagyarországon

felépítésük szerint (általános iskola 4, 6 8 évfolyammalált. iskolai típusok oktatási profiljuk szerint (nyelv, sport, művészet, számítástechnika)szabad iskolaválasztási lehetőséggimnáziumok, szakközépiskolák, szakiskolák, szakközépiskolák nemzetiségi nyelvoktatással, főiskolák, egyetemekképzési idő, vizsgák, diákotthonoka német nyelv ismeretének továbbfejlesztési lehetőségei iskolán kívüla foglalkozásokról tanultakat bővíteni Pályaválasztás, felsőoktatás, pályaorientálódási kérdések, továbbtanulási lehetőségek, divatos, érdekesfoglalkozásokról informálódni Kívánságokat kifejezni célirányos nyelvi kifejező eszközök az érdekek, kívánságok elérésérekapott információkat lerövidíteni, kiegészíteniszituációk, különböző beszédszándékok kifejezésérebeszélgetés különböző parterekkel (Ich will Sportler werden. - Ich möchte Sportler werden. - Können Sie mir helfen,ich möchte Sportler werden. - Können Sie mir ein Anmeldeformular geben, ich möchte Sportler werden.), tegeződniés magázódniképtörténetekből, autentikus szövegekből beszédmódok gyűjtése és adott szituációban való felhasználásamegkísérelni másokat meggyőzni (Das geht schon. Das kannst du doch. Das wirst du schon schaffen. Das hast duschon mal gemacht.)állásfoglalás, ellenvéleménnyel szembesülni (Das geht nicht. - Ausgeschlossen! - Das kann ih nicht... .),ellenvéleményt akceptálniinformati vagy tényközlő szövegek kibővítése


beszélgetés bel- és külföldi élményekről, benyomásokról, érzésekről, problémákról Vita , meghatározott témában előkészített vitát levezetni, hozzá megfelelő beszédmódokat gyűjteni (Ich bin derMeinung. Ich bin mir da nicht sicher. Das ist möglich. Das stimmt überhaupt nicht. Vielleicht ist es so. Man kannnicht wissen, ...)beleegyezést, elutasítást kifejezni, direkt, indirekt kérdéseket megfogalmazni, eldöntendő és kiegészítendő kérdéseket,visszakérdezéseket életszerűen a megfelelő helyen feltennifélreértést és nem értést megkülönböztetniállításokat megfogalmazni, véleményt példák, tények alapján megindokolni, megvédeni, tankönyvekből, útleírásokból,prospektusokból... informálódni

2. Társadalmiéletünk

Magyarország földrajzi helyzete kulcsszavak kiemelése, az informativ mag megtalálása, továbbadásaMagyarországról írni Beszámolók, riportok interjúk magyar tájegységekről, nemzeti parkokról, városokrólkollázsok készítése, mezőgazdaságról, iparról, vállalkozásról, kereskedelemről igényesen olvasni, beszélni, írnilátnivalók, emlékművek, műemlékvédelem, a metropol infrastrukturája Fővárosunk Budapest az ország kultúrális központja (iskolák, színházak, múzeumok, kiállítások), a gyógyfürdőkvárosaa kormány, a parlament, élmények, tapasztalatok gyűjtéseuticélok, történelmi, kultúrális örökség, magyar vendégszeretet Magyarország idegenforgalma gasztronómia, folklórprogramoka német kisebbség élete, szokásai a saját lakóhelyen, a környéken az országban, még ma élő hagyományok(Mártonnap, farsang, betlehemjáték,tojásfestés, barkaszentelés, ételszentelés, ...)kapcsolatteremtés az ország különböző vidékeinek ifjúságával, baráti köreivel önkifejezés köznapi szituációkban hirdetések feladása,köszönetnyílvánításokat, igazolásokat,kéréseket, panaszokat, parancsokat röviden megfogalmaznikérvényt benyújtania hivatalos és magánlevél írásmódjának megkülönböztetése ( (fejrész, megszólítás, elköszönés), helyesírásiismereteket bővíteniA kisebbségek érdekképviselete a magyarországi kisebbségek kötelességei és jogai, az országod választmány ésmunkájakisebbségi-önkormányzatok és munkájuk, információkat szerezni újságokból, folyóiratokból, kalendáriumokból és


más médiákból3. Táplálkozás ésegészség

híres, magyar konyha, specialitások, ételrecepteket cserélni, egy ünnepi menü összeállítása, megfelelő italok kiválasztása ünnepi asztalterítés, díszítés, vendégeket meghívni, fogadnipartit rendezni, meghívókat írni, küldenibeszélgetés az egészségtelen magyar konyháról Egészséges táplálkozás nyers ételek, gyümölcs, zöldség, vitaminBiotermékek, kövérnek vagy soványnak lenni, fogyókúra és veszélyeimagyarországi német ételspecialitások, nagyanyáink ételreceptjeiünnepnapok jellegzetes menűi és jelentőségük (újévi lencse, farsangi fánk, szentelt étel húsvét hétfőn, ...)ételreceptek gyűjtése, régi főzésművészet megőrzése

4. Németnyelvűországok

földrajzi ismereteket felfrissíteni, saját tapasztalatokról szóban és írásban beszámolniNSZK, Svájc, Ausztria, Liechtenstein, Luxemburg országokról olvasni, beszélnikétnyelvű szótárak segítségével szövegeket önállóai is feldolgozni, szóban és írásban értelmezni Látnivalók külföldön utikönyvekből ismereteket gyűjteni, híres tájegységekről és városokról beszámolnikülföldi utazásról mesélniaz országok népének életét, szokásait szövegek, médiák, utazás, levelezés, diákcsere segítségével megismerni Tényközlő szövegek , informativ szövegeket, beszámolókat, híreket, riportokat, interjúkat olvasni, készíteniidőrendi vagy fontossági sorrendben személyeket, tárgyakat, helyeket leírás alapján felismerni, minta alapján írniÉletrajz a részletes és táblázatszerű életrajz tartalmi és formai kritériumainak felismerése és alkalamzásaszemélyek külső tulajdonságait (másokkal összehasonlítva is) leírni cselekvések, szokások, magatartások alapján személyeket jellemeznipozitív és negatív jelentésű mellékneveket gyűjteni, írásban alkalmazni (szinonimák, antonimák használata),állásfoglalás saját tapasztalat és ismeretek alapján, saját véleményt meggyőzés után megváltoztatni

5. Jelenkoriirodalom

értelemszerűen, kifejezően olvasni, előadni alkot, rímeket, művészi eszközöket (hasonlat, metafóra, költői kérdés)felismerni, érteniaz érzelmek költői megfogalmazását (öröm, bánat, szerelem, részvét, felháborodás) megfogalmazása köznyelvenanekdotákat, rövid történeteket, elbeszéléseket, utópisztikus elbeszéléseket szóban és írásbanértelmezni, a mű keletkezése (hely, idő, inspiráció, szociális vagy/és társadalmi háttér), szövegeket gondolatiegységekre bontani, vázlatokat írni


Életkori sajátosságoknak megfelelő költemények Elbeszélő szövegek ifjúsági könyvekből szövegekbőlpárbeszédeket alkotni, párbeszédeket átalakítani szerepjátékokká, szerepeket jellemezve előadni, megfelelő könyvekkiválasztása, részletekepizódok novellákból, cikkek ifjúsági folyóiratokból, címek könyvborítók informatív szerepét értelmeznia cselekmény folyamatát, írói eszközöket, a szereplők cselekvését, jellemű fejlődését megértenia történet átalakítása megadott szempontok alapjánállásfoglalás a különböző variánsokban Magyarországi német irodalom a magyarországi németek életének humoros, szatírikus történeteit (lakni, öltözködni,kézművesség, szokások, szabadidő) megismerni, elmesélni, egyfelvonásos darabokat, színdarabokat leegyszerűsítveeljátszani, érdekes elbeszéléseket dramatizálni, jellemeket ábrázolni

6. Nyelvismeret éshelyesírás

Az ige aktív és passziív ragozást a tanult igeidőkben alkalmazni Plusquamperfekt az igeidő alkalmazását érteni, használniPasszív jelen é s múlt időben képeznia passzív funkcióját ismerni, alkalmazniKonjunktiv II jelen és múlt időben körűlírással is gyakorlott szituációkban alkalmaznikívánságokat feltételes módban kifejezni (Bárcsak ... )példa alapján módbeli segédigéket passzív és konjunktivban alkalmazni alárendelő (mellékmondatokat bevezető)kötőszavak időbeli (wenn, als, bevor seit (dem), sobald solange, nachdem, während módbeli ( weil, sowie, ohnedass, ob, obwohl)jelentésüket, funkciójukat ismerni, megfelelő szituációban alkalmazni A mondat minden mondatfajtát használni Az alárendelő mellékmondat fő- és mellékmondatot összekötnitagmondatokat kötőszavakkal összekötnia helyes szórendet ismerni Időhatározói mellékmondat egy-, elő- és utóidejűséget érteniFeltételes mellékmondat mindkét igeidőben "wenn" kötőszó nélkül is képezni Célhatározói mellékmondat damit,um ... zu (kontrasztivitás a magyarral szemben) Nyelvtani tartalmakat nem elszigetelten, hanem a kommunikáció keretében tanítunk. A nyelvi rendszerhez tartoznakés a megértést szolgálják.


Részletes követelmények 1. Beszédértés és beszédTudakozódni, tanácsot kérniKülönböző korú és foglalkozású emberekkel életkoruknak megfelelő témában kiscsoportban és egyéneleg beszélgetni tudniNapi témákról (család, iskola, vásárlás, posta, természet, egészség, az emberi test, munka, kultúra, sport , utazás, szabadidő) beszélni tudniFő és mellékes dolgok megkülönböztetéseEseményekről, élményekről, fontos történésekről tényszerűen tudósítaniBenyomásokról, érzésekről hatásosan mesélni tudniEgyszerű formában vitát vezetni vagy abban részt venniPozitív és negatív értelmű kifejezéseket gyűjteni, a vitában helyesen alkalmazniÁllást foglalni, álláspontokat megindokolni, rábeszélni, meggyőzni tudniInformálódni, különböző fajta kérdéseket feltenni, felvilágosítást adni2. Nyelvismeret és helyesírásKétnyelvű szótárakat problémamentesen használni tudniAz előző években tanult nyelvtani ismereteket alkalmazniIge: kijelentő, felszólító és feltételes módban (Futur II kivételével) minden időt használni passzívban a jelen és egyszerű múlt időt alkalmazni tanult vonzatos igéket használni tudniFőnév: ragozott főnevek alkalmazása egyes és többes számban viszonyszóval vagy anélkül viszonyszavakat használni tudniMelléknév: minden ragozott formában alkalmazni szinonímákat, ellentétes párokat, fokozást, hasonlítást ismerniSzámnév: tő- és sorszámneveket biztonsággal használniNévmásokat megfelelő jártassággal hsználniMondatrészeket (alany, állítmány, bővítmények) meghatározni tudniAz egyes mondatrészekhez kérdéseket alkotniHelyes szórend alkalmazása kötőszókkalÍrásjelek, mondatvégi írásjelek helyes használataIsmert szókincset korrekt helyesírással leírni3. Irodalmi, informativ és tényközlő szövegek


Ismeretlen szövegeket folyékonyan, hangsúlyosan olvasni, szótár segítségével önállóan feldolgozni és megérteniAz olvasottakról, látottakról, hallottakról véleményt alkotniEgy szöveg, film, ... tartalmát rövidebben vagy hosszabban elmesélniSzövegekből, folyóiratokból, médiákból fontos információt szerezni és továbbadniEpikai művek műfaját felismerni, problémát / tanulságot megérteniEgy szöveget dramatizálni, egy rövid jelenetet előadni tudniIsmert verseket, balladákat értelmesen olvasniTanult verseket kifejezően elmondaniA költemény művészi kifejezőeszközeit felismerniBetekintés a magyarországi német írók irodalmábaMinél többet ismerni elődeink múltjábólMagánlevelet írniMinta alapján hivatalos levelet írni (képesség színtjén)Nyomtatványokat kitölteniKöszönetnyílvánítást, bocsánatkérést, paszant írásban kifejezniÖnálló gondolatokat leírásban, elbeszélésben, tudósításban, riportban levélben kifejezniKulcsszavak, vázlat segítségével leírást készíteniSzemélyeket viselkedédük alapján jellemezniPélda alapján részletes és táblázatos életrajzot írni (képesség szintjén)A tanult szókincset korrekt helyesírással leírni

Fejlesztési követelmények (kompetenciák, képességek)Beszédértés és beszédA tanuló tudjon / ismerje

a szókincsét a német alapszókincs szavaihoz tartozó kifejezésekkel bővíteni (a 8 év alatt kb 2000 szó)egy köznapi témáról irodalmi nyelven beszélő anyanyelvű partnert megérteni és kérdéseire válaszolninémet nyelven kapcsolatot teremteni, kérdezni, kívánságot kifejezniönmagáról, szűkebb hazájáról, az ott élő kisebbségről felvilágosítást adniélményekről pontosan tudósítaniérzésekről hatásosan mesélni


véleményekben állást foglalni, azokat megindokolni és megvédeni tudnibeszéde legyen érthető, a szó- és mondathangsúly feleljen meg a német fonetika szabályainak

Nyelvismeret és helyesírás A tanuló tudjon / ismerje

az előző tanévek minimumkövetelményeita Plusquamperfekt időt érteni és alkalmazniaz aktív és passzív ragozás különbségét ismerni és magát folyamatos passzívban kifejezni tudnia feltételes mód jelen és múlt idejét ismerni, körülírással is alkalmazniaz und, aber, oder, sondern, denn, trotzdem, darum, deshalb, dann, nicht nur ... sondern auch, entweder ... oder, dass, weil, ob, als,wenn, seit(dem), nachdem, bevor, obwohl, damit, während kötőszavak értelemszerű használataaz egyszerű bővített és összetett mondat szórendjéta tanult szókincset hibátlanul leírni, egyéb szavakban helyesírási jártasság

Irodalmi, informatív és tényközlő szövegekOlvasás, szövegértés, írásbeli kifejezésA tanuló tudjon / ismerje

ismeretlen tényközlő vagy irodalmi szövegeket is érthetően, hangsúlyosan, folyékonyan olvasniéletkori képességét nem meghaladó szöveget szótár, kézikönyv, lexikon segítségével feldolgozni, megérteniolvasott vagy megtörtént eseményt elmesélni, véleményt nyílvánítaniképesség annak megokolására, hogy valami miért tetszett vagy nem tetszettverseket hatásosan elmondaniönálló gondolatokat választékosan írásban kifejezniszemélyeket - önmagát is - leírni, viselkedésük alapján jellemeznia magánlevél tartalmi és formai jegyeit alkalmaznia hivatalos levél valamint életrajz tartalmi és formai jegyeitkijelenteni, kérdezni, informálni és érvelni további háron költeményt megtanulni


4.4. DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATURfür den zweisprachigen und traditionellen Minderheitenunterricht

Jahrgangsstufen 5 - 8

ZieleEs wird ein Sprachniveau erzielt, das den erfolgreichen Fachuinterrricht in deutscher Sprache an der Sekundarstufe (Klassen 5-8)ermöglicht.Die SchülerInnen sollen durch Grundkenntnisse im Fach deutsch(sprachig)e Literatur zu bewusstem Lesen erzogen werden.Grundkenntnisse der deutschen Sprache (Sprachbetrachtung, Rechtschreibung) sollen den SchülerInnen zu sorgfältigem mündlichenund schriftlichen Sprachgebrauch verhelfen.Den im NAT festgelegten Aufgaben entsprechend, ist das Hauptziel unserer Schule das Fördern der Schlüsselkompetenzen imdeutschen Nationalitätenunterricht.

AufgabenDer Nationalitätencharakter der Schule ist in der ganzen Schulbildung prägnant. Er erscheint sowohl in den verschiedenen Fächern als auch inaußenschulischen Tätigkeiten.Wir müssen von der Tatsache ausgehen, dass die meisten Schülerinnen und Schüler an den ungarndeutschen Minderheitenschulen in der erstenKlasse nur über bescheidene Sprachkenntnisse verfügen. Unsere Aufgabe ist also ihnen auch die Grundlagen der deutschen Sprachebeizubringen. Das bedeutet zunächst den Einsatz von Methoden des Fremdsprachenunterrichts in der Primarstufe und im Jahrgang 5, ab sechstenJahrgang weiterhin fortlaufende, systematische Förderung ihres Sprachvermögens.ines der Grundaufgaben der Schlüssenkompetenz ist die Nationalitätendeutsche –Sprachkommunikation. Daher ist unsere Aufgabe dieFörderung der Textgestaltung anhand verschiedener Tätigkeiten und Sprachsituationen.Sie sollen lernen, Gehörtes und Gelesenes (und Gesehenes) zu verstehen und sich mündlich und schriftlich auszudrücken, gedanklicheAuseinandersetzungen zu formulieren sowie an Diskussionen teilzunehmen. Im Laufe der Schulzeit sollen sie zu einer Sicherheit und Geläufigkeit im Sprechen und Schreiben gelangen, die es ihnen ermöglicht, die Sprachesowohl als Mittel der Aneignung und Weitergabe von wichtigen Sachkenntnissen / Informationen, als auch als Mittel der Unterhaltung zuverwenden.


In dieser Stufe soll der integrierte Grammatikunterricht Vorrang haben. Der Schüler lernt die grammatische Erscheinung im Textzusammenhangkennen, gebraucht sie imitativ und wird sich der Funktion bewusst. Dann soll er in der Lage sein, altersgemäß eine Regel zu formulieren. Dieempfohlenen Lerninhalte im Lernbereich Sprachbetrachtung (Wort, Satz, Satzglieder) sollen immer an Texten und Situationen gebunden werden,die Vermittlung soll möglichst viele spielerische Elemente enthalten. Nur die wichtigsten Begriffe und Regeln der Sprachlehre sollen beigebrachtund gefordert werden.Die soziale und staatsbürgerliche Kompetenz als Schlüsselkompetenz spielt im Sprachunterricht eine bedeutende Rolle. Wir sichern währendder Unterrichtsstunden eine positive Athmosphäre:Der Unterricht soll altersgemäß und schülerzentriert sein und das Interesse für die Sprache und Literatur wecken, wach halten und fördern. DieSchüler sollen erzählen, berichten, beschreiben, informieren, referieren, argumentieren, diskutieren, Gedichte vortragen und Rollen spielenkönnen. Über die wichtigsten Aufsatzarten - Erzählen, Berichten, Beschreiben, Textzusammenfassung - hinaus sollen die Schüler standardisierteFormen wie Brief, Lebenslauf, (Stunden)protokoll, Anzeige kennen lernen.Dabei üben sie wichtige Arbeitstechniken wie Markieren, Sammeln, Zitieren sowie das Benutzen von Nachschlagewerken und Bibliothek.Der Nationalitätenunterricht fördert die digitale Kompetenz in folgender Weise. Die SchülerInnen sollen zusätzlich zu Hör- und geschriebenenTexten (z.B. deutschsprachigen Büchern, Zeitungen, Lexika) auch Kenntnisse in der audiovisuellen Mitteilung aufweisen können. Sie werden mitder modernen Technologie (PC, Internet, CD-Rom usw. ) vertraut gemacht und verwenden diese auch in der Praxis.Das Sprechen und Schreiben soll den Schülern die Gelegenheit geben, eigene Gefühle, Meinungen, Gedanken auszudrücken und mit der Sprachekreativ umzugehen.Die Lernbereiche, Themen kehren in verschiedenen Klassenstufen - jedoch mit neuen inhaltlichen Akzenten - wieder. Das gibt die Möglichkeitder immanenten Wiederholung, der Erweiterung sowie Vertiefung der Kenntnisse.Beispiele aus der deutschsprachigen Weltliteratur und der ungarndeutschen Literatur sollen die Schüler zum Lesen anregen, ihnen die ästhetischeDimension von Dichtung eröffnen, sie zum besseren Verstehen des Gelesenen führen, sie zur schöpferischen Auseinandersetzung mit Literaturund Sprache ermutigen sowie zur Persönlichkeitsbildung der Schüler beitragen.Für die Sprachkommunikation sind auch Fähigkeiten notwendig wie z.B. das Verstehen und die Vermittlung anderer Kulturen. Mit demNationalitäten-Sprachunterricht fördern wir die ästhetische-künstlerische Bewusstheit und die Ausdrucksvermögens-Kompetenz.

Tätigkeitsformen, die eng mit dem Nationalitätenunterricht verbunden sind:TheaterbühneDeutsche VolkstanzgruppeNationalitätenball für ErwachseneAusflüge und Materialsammlung in umliegenden Nationalitätendörfern und Heimatmuseen


MartinitagDeutschsprachiges WeihnachtsfestDeutscher Rezitationswettbewerb auf Schul- und KomitatsebeneKontakt zu dem deutschen Kulturklub ÖdenburgBesuch deutscher Theateraufführungen (Temesvár, Szekszárd)Besuch bei ORF Landesstudio Bgld.Kontakt zu Partnerschulen in Österreich (gemeinsame Projekte, Kultur- und Sportveranstaltungen, Hospitationsmöglichkeiten,fachorientierte Besprechungen mit Kollegen)

Die Schule veranstaltet jedes Jahr eine deutsche Projektwoche. Projektinhalte:Auftritt des Wandorfer NationalitätenchorsVortrag der Theaterbühne der Schule (Märchenprojekt)Deutschsprachige KinderfilmeNachmittagseschäftigung in deutscher Sprache (Lieder und Spiele, Reime erlernen, basteln)Deutschstunde in der BibliothekTag der offenen Tür (Elternbesuche in den Deutschstunden)Ausstellung

Die in der Unterstufe fundierte Kompetenz des wirksamen, selbstständigen Lernens wird in der Oberstufe weiterentwickelt. Die SchülerInnenwerden dazu angeregt, dass sie ihr Wissen und ihre Fähigkeiten in einer Vielfalt von Situationen anwenden, über ihre Zeit sinnvoll disponierenund zum Erwarb ihrer Kenntnisse die entsprechenden Mittel finden können. (z.B. Gruppenarbeit, Forschungsarbeit, Kenntnisse über dieBibliothek) Die Motivation und die Selbstsicherheit sind unerlässliche Elemente dieser Kompetenz.

Methoden zur KompetenzförderungIn die Lehrpläne und die Lernstunden werden die folgenden Methoden zur Kompetenzforderung und Verfahren zur Lernorganisation eingebaut:

Kooperatives LernenEinzel- und PartnerarbeitDifferenzierung in der Lernstunde in heterogenen GruppenProjekteAnwenden von dramatischen Methoden und TechnikenSelbstkontrolle, Kontrolle von anderenBrainstorming


Der Lehrplan – entsprechend der Anforderungen der Lehrfachkonzentration- baut auf den schon in anderen Lehrfächern kennen gelerntenThemenkreisen, Sprachabsichten, Begriffkreisen und Tätigkeiten.

EntwicklungsaufgabenIn den Jahrgangsstufen 5-8 sind die wichtigsten Fertigkeiten die Förderung des selbstständigen Sprechens.Mit altersbedingten Situationsübungen fördern wir diese. Die Stunden werden in deutscher Sprache geführt.

Aufbau der EntwicklungsaufgabenDie Entwicklungsaufgaben bestehen auf allen Spracherwersebenen aus folgenden Einheiten:

HörverstehenSprechfertigkeit (Gesprächsteilnahme + zusammenhängendes Sprechen)LeseverstehenSchreiben

Sprachkenntnis-Ebenen im Unterricht für den traditionellen MinderheitenunterrichtIm September 2006 wurden auch in Ungarn die Gemeinsamen Europäischen Referenzniveaus eingeführt, die 6 verschiedene Sprachkenntnis –Stufen unterscheiden (A1, A2, B1,B2,C1,C2). Ziel des traditionellen Minderheitenunterrichts in den Klassen 5-8 ist die Ebene A2, (ElementareSprachverwendung)

Anforderungen auf Ebene A2:Hörverstehen: Der Schüler soll einzelne Sätze und die gebräuchlisten Wörter verstehen, wenn es um sehr einfache Informationen zurPerson und zur Familie, Einkaufen, Lernen, näher Umgebung geht. Er soll Wesentliche von kurzen, klaren und einfachenMitteillungen und Durchsagen verstehen.Sprechfertigkeit: Der Schüler soll in einfachen, routinemäßigen Situationen verständigen, in denen es um einen einfachen, direktenAustausch von Informationen und um vertraute Themen und Tätigkeiten geht. Er soll ein kurzes Kontaktgespräch führen, selbst wenner normalweise nicht genug versteht, um selbst das Gespräch in Gang zu halten. Er soll mit einer Reihe von Sätzen und einfachenMitteln die Familie, andere Leute, Wohnsituatonen, Ausbildung und Tätigkeit beschreiben.Leseverstehen: Der Schüler soll ganz kurze, einfache Texte lesen. Er soll in einfachen Alltagstexten, z.B. Anzeigen, Prospekten,Speisekarten oder Fahrplänen, konkrete, vorhersehbare Informationen auffinden. Er soll kurze, einfache persönliche Briefe verstehen.


Schreiben: Der Schüler soll kurze, einfache Notizen und Mitteilungen schreiben. Er soll einen ganz einfachen persönlichen Briefverfassen.

Sprachkenntnis-Ebenen im zweisprachigen UnterrichtIm September 2006 wurden auch in Ungarn die Gemeinsamen Europäischen Referenzniveaus eingeführt, die 6 verschiedene Sprachkenntnis –Stufen unterscheiden (A1, A2, B1, B2, C1, C2). Ziel des zweisprachigen Unterrichts in den Klassen 5-8 ist die Ebene B1, (SelbstständigeSprachverwendung)

Anforderungen auf Ebene B1:Hörverstehen: Der Schüler soll die Hauptpunkte verstehen, wenn klare, Standardsprache verwendet wird und wenn es um vertrauteDinge aus Schule, Arbeit, Freizeit usw. geht.Er soll vielen Radio- oder Fernsehsendungen über aktuellen Ereignisse und über Themen aus seinem Interessengebiet dieHauptinformation entnehmen, wenn relativ langsam und deutlich gesprochen wird. Sprechfertigkeit: Der Schüler soll die meisten Situationen bewältigen, denen man auf Reisen im Sprachgebiet begegnet. Er soll ohneVorbereitung an Gesprächen über Themen teilnehmen, die ihm vertraut sind, die ihn persönlich interessieren oder die sich auf Themendes Alltags wie Familie, Hobbys, Arbeit, Reisen, aktuelle Ereignisse usw. beziehen. Er soll in einfachen, zusammenhängenden Sätzensprechen, um Erfahrungen und Ereignisse oder seine Träume, Hoffnungen und Ziele zu beschreiben.Er soll kurz seine Meinungen undPläne erklären und begründen. Er soll eine Geschichte erzählen oder die Handlung eines Buches oder Films wiedergeben und seineReaktionen beschreiben.Leseverstehen: Der Schüler soll Texte verstehen, in denen vor allem sehr gebräuchliche Alltagssprache vorkommt. Er soll privateBriefe verstehen, in denen von Ereignissen, Gefühlen und Wünschen berichtet wird. Schreiben: Der Schüler soll über Themen, die ihm vertraut sind oder ihn persönlich interessieren, einfache, zusammenhängende Texteschreiben. Er soll persönliche Briefe schreiben und darin von Erfahrungen und Eindrücken berichten.


4.4.1. DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATURfür den zweisprachigen Unterricht

Allgemeine Anforderungen1. Mündlicher und schriftlicher SprachgebrauchDie Schülerinnen und Schüler sollen

Texte unterschiedlicher Gattungen mit richtiger Aussprache und Intonation in entsprechendem Tempo, flüssig, sinngerecht, formgerecht undwirkungsvoll vorlesen und vortragenRollenspiel improvisieren, einstudieren und aufführen könnenüber Schul-, Klassenereignisse, eigene Erlebnisse, wichtige, interessante Vorfälle sachgerecht und hörergerecht berichtenüber Erlebnisse, Geschehnisse mündlich und schriftlich erzählen und dabei die Eindrücke, Stimmungen, Gefühle schildernauch nicht-sprachliche Zeichen verwenden könneneinfache Gegenstände, Arbeitsabläufe, das Aussehen und die Verhaltensweise von Tieren sowie Menschen beschreiben könnenErzählen, Berichten und Beschreiben unterscheidenfähig sein, - ein informatives und geselliges Gespräch,

ein Intervieweine Diskussion durchführen zu können

unterschiedliche Formen von Fragen, (Entscheidungs- und Ergänzungsfragen, direkte, indirekte Fragen, Rückfragen) an der richtigen Stelleeinsetzen könnenStandpunkte begründen und vertretenFachbegriffe kennen und verwenden könnenBehauptungen formulieren, persönliche Meinungen und Vermutungen sprachlich differenziert wiedergebenAussagen durch Beispiele belegen könnendie eigene Meinung vertreten und verteidigen können


auf die Gegenmeinung eingehenAblehnung und Zustimmung differenziert ausdrücken könnendurch Rückfragen, Erklärungen kontrollieren können, ob Äußerungen richtig / falsch verstanden oder mißverstanden werdendas Ergebnis der Diskussion mündlich oder schriftlich zusammenfassen könnenunterschiedlichen Quellen Informationen entnehmen, ordnen, verständlich weitergebeneinen persönlichen Brief, Vorstellungsbrief, Anzeige, Telegramm, schriftliche Nachrichten/Aushang abfassen könnenBitten, Beschwerden, Entschuldigungen formulieren können, die höfliche Ausdrucksweise (K. II. , Sie ) verwenden könnenauf den Unterschied der mündlichen und schriftlichen Ausdrucksweise achten

2. Sprachbetrachtung, Rechtschreibung Die Schülerinnen und Schüler sollen

einige Probleme der Bedeutungslehre wie Beziehung zwischen Laut-/Buchstabenreihe und BedeutungSynonymeHomonymeAntonyme kennen

Grundkenntnisse über die Wortarten habenerkennen, welche Funktion / Rolle die Wortarten (Verb, Substantiv, Adjektiv, Adverbien) im Satz haben könnendie Konjugation der Verben im Aktiv, Indikativ in allen Zeitformen (außer Futur II), die Imperativform der Verben (besonders mit Brechung und Umlaut ) richtig bilden und anwenden könnendas Passiv richtig verstehen, seine Funktion erkennenPassiv mit und ohne Modalverben bildendie Verben im Konjunktiv II. Präteritum und Plusquamperfekt konjugieren könnenKonjunktiv II. Gegenwart und Vergangenheit auch in Ersatzformen erkennen und möglichst auch gebrauchen könnendie Deklination der Substantive/ der Artikel, der Pronomina kennenabgeleitete und zusammengesetzte Wörter erkennen und bildensubstantivierte Adjektive bilden und richtig schreibendie Regeln der Adjektivdeklination kennen, in Texten, Redewendungen, Gesprächsfloskeln, Grußformeln, Anreden richtig anwendendie gesteigerten Formen des Adjektivs bildeneinen Vergleich formulieren könnendie Satzarten

den Aussagestatz


den Fragesatzden Aufforderungssatz

die Satzstrukturen / den Satzbauden einfachen Satzden zusammengesetzten Satzdie Teilsätze (Haupt- und untergeordneter Satz) erkennen

Haupt- und Nebensätze mit oder ohne Konjunktionen sinnvoll und klar miteinander verbindendas und daß richtig verwenden könnenHauptsatzreihen und Satzgefüge mit richtiger Wortstellung/mit der richtigen Stellung der Personalform bilden könnenden Unterschied zwischen Sätzen und Texten erkennenaus verschiedenen Textsorten Leitwörter und Schlüsselwörter bestimmen könnendie syntaktische u. semantische Funktion des Kommas kennenbei Leseübungen die syntaktischen u. semantischen Zäsuren beachtenSatz - Endzeichen richtig setzen könnenÜberschriften, Anreden richtig schreiben könnendie wichtigsten Regeln der Zeichensetzung bei Zitaten und in der wörtlichen Rede kennen und verwenden könnendie Schreibweise und Bedeutung wichtiger Fach- und Fremdwörter kennenEinblick in die gesprochene und geschriebene Sprache, Erwachsenen- u. Jugendsprache gewinnenden Unterschied zwischen dem mündlichen und schriftlichen Sprachgebrauch kennen und beachtendie Selbstkontrolle ständig entwickeln

3. Literarische Texte, Gebrauchs- und SachtexteDie Schülerinnen und Schüler sollen

sachbezogene Texte mit Hilfe von Wörterbüchern und Lexika verstehen könnensachbezogene Textarten wie Nachricht, Bericht, Reportage, Interview erfassen und auswerten könnenZiele, Mittel und Wirkung der verschiedenen Erscheinungsformen der Werbung wie

AnzeigenProspekte und KatalogePlakateRundfunk- und Fernsehwerbesendungen kennen


aus Zeitungen, Zeitschriften, Sachbüchern, Schulbüchern, Nachschlagewerken Informationen sammeln und mitteilen, selbst kurze Artikelverfassen könnendie wichtigsten Gattungselemente der Bildgeschichte kennenMerkmale der Comics und der Werbung kennenunterschiedliche epische Texte wie

Volks-/KunstmärchenFabelSchwank Erzählung, KurzgeschichteSageSatireAnekdote, WitzBeispielgeschichten zu Sprichwörternutopische Erzählungen erkennen, mündlich und schriftlich deuten, ihre wichtigsten Merkmale benennen können

den geschichtlichen, sozialen Hintergrund in groben Zügen kennenlernenLektüre kurz vorstellen und den Mitschülern zum Lesen empfehlen könnenmindestens ein Jugendbuch im Schuljahr gemeinsam lesen, interpretieren/deuten und über folgende Gesichtspunkte Auskunft geben können

AufbauHandlungsverlaufEntwicklung der PersonenGestaltungsmittelProblematikMeinung des Lesers

lyrische Gedichte und ausgewählte Balladen sinnerfassend lesen,verständlich, fließend und ausdrucksvoll vortragen könnenFormelemente der Gedichte ( Strophe, Vers, Rhythmus, Reim) sowieeinige künstlerische Mittel/Fachausdrücke kennen wie z.B.:

VergleichPersonifizierungWiederholung


Rhetorische FrageDialog/direkte RedeStimmung

lyrisches Gedicht, Erzählgedicht, Ballade, konkrete Poesie erfassen und deuten könnenein Theaterstück, einen Film oder ein Hörspiel anschauen/hörenspannende Erzählungen dramatisieren, aus dem Stegreif spielenInformationen haben über einheimische und ausländische deutschsprachige

JugendzeitschriftenZeitschriften, ZeitungenBücherVerlage

mit der Benutzung des Wörterbuches und der Lexika vertraut sein

JAHRGANGSSTUFE 5

Themenbereiche StundenzahlenIch/meine Familie und die anderen 10Schule, Kameraden 10Texte zum Nacherzählen, Vorspielen und zur Information 15Märchen; Volks- und Kunstmärchen 15Fabeln und Sagen 10Bild als Illustration, Bildgeschichte 7Reime, Gedichte 8Feiertage des Jahres 5Jugendbuch 10Verb 25Substantiv 15


Die Verständigung; vom Geräusch/Zeichen bis zum Satz 10Minderheiteninhalte 8 (+9*)Zur freien Verfügung 37 (-*)Insg. 185

Themenbereiche LerninhalteIch/meine Familieund die anderen10 Stunden

Kontaktaufnahme; sich vorstellen, die eigene Familie, Geschwister, Eltern, Verwandte vorstellen;Berufe; der Beruf der Eltern, Bekannten;Mein/sein Steckbrief: Wer /wie bin ich? bist du? ist er?Werktage, Wochenende in der Familie, Freizeitbeschäftigungen, Hobbys;Schreibkontakt: Ansichtskarten, Grußkarten, kurze persönliche Briefe

Der Mensch ist ein Gemeinschaftswesen und sehr unterschiedlich:Texte über merkwürdige Berufe, alte Menschen u.a.

Schule, Kameraden10 Stunden

Schule bei uns/in Deutschland;Stundenplan, Tagesablauf: Geschehnisse in der Klasse, in der Schule, auf dem Schulhof / Sportplatz; überEreignisse/ Abenteuer lesen, erzählenüber Gefühle sprechen: Freude, Erfolg, Mißerfolg; Freundschaften,

Texte zumNacherzählen,Vorspielen und zurInformation15 Stunden

Kurze Geschichten, Kriminalgeschichten, Lügengeschichtenerfundene ähnliche Geschichten;Leseverstehen: Wortschatzarbeit, Handlung, Spannung, Personen;mit angegebenen Schlüsselwörtern / mit einem bestimmten Erzählkern eine kurze Szene aus dem Stegreif spielen;Zeitungsartikel, Berichte; Informationen erhalten, weitergeben

MärchenVolks- undKunstmärchen15 Stunden

Entstehung, Verbreitung der Volksmärchen, wichtige Märchenelemente, Happy End der Märchen;Märchensammlungen, Märchensammler, Die Gebrüder Grimm; ungarndeutsche Märchen;das Kunstmärchen; moderne Märchendichter wie Janosch; Umschreiben einiger Märchen

Fabeln und Sagen Personen, Handlung und Lehre der Fabeln; Beispiele von berühmten Fabeldichtern; Sagen aus der Nähe des


10 Stunden Wohnortes; märchenhafte und realistische Elemente in der SageBild als Illustration,Bildgeschichte7 Stunden

Bilder als Sprechanlaß, als Illustration; Worte zu Bildern, Bilder zu Texten, Bildgeschichten ohne / mit Text;Wilhelm Busch: Max u. Moritz; einige Kapitel des Werkes

Reime, Gedichte8 Stunden

Kindergedichte, Wortspiele, lustige Gedichte, Erzählgedichte, Naturgedichte; Rhythmus, Strophe, Reim,Personifizierung;

Feiertage des Jahres5 Stunden

Advent, Weihnachten: zu Hause, in verschiedenen Ländern, bei den Ungarndeutschen; die Bescherung; Lieder,(Krippen)Spiele

Jugendbuch /Auszüge aus einemBuch10 Stunden

Die Hauptpersonen und ihre wichtigsten Eigenschaften; die wichtigsten Ereignisse in der Geschichte; Ausschnitte,Teile, die besonders interessant sind; das Ende der Geschichte; Meinungen der Leser; Diskussion

Verb25 Stunden

Die Bedeutung der Verben: Tätigkeit/Handlung, Sein/Zustand; die drei Stammformen der Verben: Infinitiv,Präteritum, Partizip Perfekt; die Personalform des Verbs, (Personalpronomen); Verben mit Umlaut und Brechung inPräsens; reflexive Verben und Reflexivpronomen; Imperativform, Brechung und Umlaut im Imperativ; häufigergebrauchte starke und schwache Verben;der Gebrauch des Präteritums; Präsens und Perfekt im Text / Gespräch; Futur: werden + InfinitivÜberblick über die Zeitformen

Substantiv 15 Stunden

Die Bedeutung der Substantive, Großschreibung (Wiederholung)Artikel und Possesivpronomen vor dem Substantiv; Grundformen in Einzahl und Mehrzahl, Gebrauch desWörterbuches; Zusammengesetzte Substantive und ihre Artikel;Substantive im Nominativ, Genitiv, Dativ, Akkusativ Singular/Plural;Substantive mit Verben verbinden; Verbpaare wie stellen - stehen, legen – liegen; häufiger gebrauchteVerbrektionen, Präpositionen


Die Verständigung;vomGeräusch/Zeichenbis zum Satz10 Stunden

Sprachliche und nichtsprachliche Zeichen;sichtbare Zeichen: Gestik, Mimik, bildhafte Zeichen, Symbole; Buchstaben, Wort, Satz;hörbare Zeichen: Geräusche, Töne; Sprachlautefühlbare Zeichen; Vokale, Konsonanten, Längezeichen, Doppelkonsonanten, Vokalverdoppelung, langausgesprochene Vokale, Dehnungs-h, i/ie, s, ss, ß, sch, st, sp,Laut-/Buchstabenreihe als Form, Bedeutung als Inhalt des Wortes;Der einfache Satz; Aussagesatz, Fragesatz, Aufforderungssatz; Wortstellung in den Satzarten; Satz-Endzeichen(Wiederholung)

Minderheiteninhalte: 8 (+ 9*)

Siehe separat!

Zur freienVerfügung: 37 (-*)StundenInsg. 185 Stunden

(Wörterbücher, Nachschlagewerke, Zeitungen, Zeitschriften, Sprachspiele, Rätsel, Lieder, Lesetraining, Projekt;Wiederholung, Übung, Vertiefung)

Textempfehlung Äsop: Grille und AmeiseBrecht, Bertolt: Herrn K.s LieblingstierBrecht, Bertolt: Lied vom GlückBusch, Wilhelm: Fink und FroschBusch, Wilhelm: Max und MoritzDefoe, Daniel: Robinson Crusoe, AusschnittFath, Georg: Der Wetterdrache am Jakobsberg, SageFath, Georg: Mein Vaterland, Ged.Gebr. Grimm: Der süße BreiGebr. Grimm: Hans im GlückGebr. Grimm: RotkäppchenGebr. Grimm: SchneewittchenGebr. Grimm: Doktor AllwissendGoethe, J. W. Meeres StilleHärtling, Peter: Was ist aus dem Frosch geworden


Janosch: Das elektrische RotkäppchenJanosch: Der süße BreiKästner, Erich: Münchhausen, SchwankKipling, R.: Das Dschungelbuch (Video)La Fontaine: Frosch und OchseLa Fontaine: Grille u. AmeiseLindgren, Astrid: Pippi LangstrumpfManz, Hans: FernsehabendMikonya, Joseph: Nichtsbrot, ErzählungNöstlinger, Chr.: Wir pfeifen auf den Gurkenkönig, JugendbuchPausewang, Gudrun: WerbungSagen: ungarndeutscheUngarndeutsche Erzählungen und MärchenNationalitäten in UngarnGedichte

Detaillierte Entwicklungsanforderungen für Deutsch1. Mündlicher und schriftlicher SprachgebrauchLautbildung, AusspracheDie Schülerinnen und Schüler sollen

die richtige Atemtechnik beherrschen, die vom Ungarischen abweichenden Laute richtig bilden und aussprechen (ng,-e, er, el, ), kurze undlange Vokale, Doppelkonsonanten und Konsonantenhäufungen mit richtiger Zeitdauer sprechen;auf neue Wörter und kurze (unbekannte) Texte aufmerksam und bewußt hinhören, sie annähernd richtig nachsprechen, auf geeigneteLautstärke und angemessenes Tempo achten, vor allem Fragesätze richtig intonieren

KommunikationSprachverständnis, Sprechen

mit einem Partner/mehreren Partnern kommunizierenGleichaltrige und Erwachsene grüßen, sich und andere vorstellen, das Gespräch beenden, sich verabschieden könnenmit richtiger Intonation und Wortstellung fragen könnenFragen verstehen und beantworten können


über alltägliche Themenbereiche sprechen könnenkurze persönliche Telefongespräche führen könnengelesenen/gehörten Texten Informationen entnehmen und mit eigenen Worten wiedergeben können

Lesen / Vortragenbekannte Texte sinngerecht und deutlich vorlesen können, dabei auf Tempo, Lautstärke und Intonation achtennach stummem sinnerfassendem Lesen gezielt nachfragen und antworten könnendie Bedeutung unbekannter Wörter aus dem Textzusammenhang erschließen

Textverständnis/Texterstellung (Textarbeit)erlebte und erfundene Geschehnisse spannend erzählen können, dabei aufdie logische Reihenfolgedie richtige Zeitform achtengelesene, gehörte Geschichten nacherzähleneine unvollendete Geschichte beendendas Ende der Geschichte veränderndie Geschichte durch Weglassen des Unwichtigen kürzen könnennach Bildern erzählen könnenÜber- oder Unterschrift zu Bildern formulierenBilder einer Bildgeschichte ordnen und die Geschichte erzählen könnenPersonen der Bildgeschichte sprechen lassenkurze persönliche Briefe, Grußkarten schreiben könnennach Musterbeispielen Briefkopf, Anrede, Schlußformeln schreiben, Briefumschlag beschriften können

2. Sprachbetrachtung und RechtschreibungDie Schülerinnen und Schüler sollen

sprachliche und nichtsprachliche Zeichen erkennen, sammeln, gruppierensich wortlos verständigen, die Körpersprache (Pantomime), Piktogramme, Symbole, bildhafte Zeichen erklären könnenden Unterschied zwischen Sprachlauten und Geräuschen erkennen, benennenden Unterschied zwischen Sprachlauten und Buchstaben kennenmit den wichtigsten Zeichen /Erklärungen im Wörterbuch vertraut seinGrundinformationen über das Wort habenden Zusammenhang zwischen Laut-/Buchstabenreihe und Bedeutung verstehen, mit Beispielen aus anderen Sprachen vergleichen


die Grundformen der Verben mit Hilfe des Lehrers schreibendie Nennform des Verbs (Infinitiv) richtig verstehendie Personalformen der gelernten /bekannten Verben im Präsens, Perfekt, Präteritum und Futur erkennen und verwenden könnenTransformationen in verschiedene Zeitformen vornehmen könnenImperativformen auch bei Verben mit Umlaut und Brechung richtig bildendie Grundformen der Substantive kennen und dem Wörterbuch richtig entnehmenden Artikel des Substantivs in Einzahl und Mehrzahl im Nominativ, Genitiv, Dativ, Akkusativ mit und ohne Präposition gebrauchen könnendie wichtigsten Satzarten (Aussage-, Frage-, Aufforderungssätze) kennenerkennen / bestimmen, richtig einsetzen, umformen, schreiben können (Satzendzeichen)lange Vokale, S-Laute, ck, tz, richtig schreibensich beim Schreiben /Abschreiben konzentrieren können, eigene Fehler erkennenkurze Diktate mit geübten Phänomenen richtig schreiben können

3. Literarische, Gebrauchs- und SachtexteDie Schülerinnen und Schüler sollen

Volksmärchen und Kunstmärchen lesen, nacherzählen, empfehlen könnenungarndeutsche Märchen aus der Nähe des Wohnortes kennenlernenMärchenelemente erkennenMärchenrätsel lösen, Rätsel formulieren könnendie Gerechtigkeit im Märchen erkennen und erklärenbekannte Märchenfiguren beschreibenbekannte Märchen umdichten, mit angegebenen Schlüsselwörtern neue Märchen erfindenMärchen illustrierendie wichtigsten Informationen zur Biographie der Gebrüder Grimm und von Janosch kennenMärchen ohne Textvorlage vorspielen könnenweitere epische Kleinformen - Sage, Fabel - kennenlernenPersonen, Ort und Zeit des Werkes bestimmenMärchen, Sagen und Fabeln unterscheiden könnenmärchenhafte und realistische Elemente in Sagen beobachtenAussehen und wichtige Charakterzüge der Personen von Fabeln kurz beschreiben könnenLehre erkennen, mit eigenen Worten erklären können


Fabeln mit verteilten Rollen vorspielen könnendie Funktion des Bildes als Erklärung, Illustration, Werbung, Unterhaltung kennenlernenBilder und Worte verbindendie wichtigsten Gestaltungselemente der Bildgeschichte kennenlernenBilder aneinanderreihen, zu einer Bildgeschichte Texte erstellen könnenGedichte mit Themen wie Kinder, Tiere, Natur lesen, rezitieren, umdichten, illustrierenGedichte von bekannten ungarndeutschen Dichtern kennenlernenRhythmus, Reim, Strophe, einige künstlerische Mittel wie Personifizierung, Alliteration (gleiche Anfangsbuchstaben) kennenlernenerkennen, welches Gefühl, welchen Gedanken der Dichter im Gedicht ausdrücken wollteeinfache Reime/Gedichte erstellenbekannte kurze Gedichte umschreibendas Lieblingsgedicht im Plenum vortragen könnenSachtexten die wichtigsten Informationen entnehmeneinzelne Abschnitte der Texte kurz zusammenfassen könnenTexten oder Abschnitten treffende Überschriften gebenein geeignetes Jugendbuch oder Auszüge teilweise gemeinsam, teilweise als Hauslektüre lesenüber Handlung, Personen, Eindrücke sprechen, einzelne Teile evtl. vorspielen könnensich in der Schulbibliothek orientieren könnenKinderzeitschriften lesen, über Gelesenes berichten können

JAHRGANGSSTUFE 6

Themenbereiche StundenzahlenWir Kinder 12Menschen, Tiere, Pflanzen 8Über Gefühle sprechen 8Beschreiben 6Epische Kleinformen 20


Bildgeschichte und Comics 8Gedichte 8Bräuche 8Jugendbuch 12Wörter, Satzglieder 10Verb 10Substantiv und Adjektiv 20Satz 10Minderheiteninhalte 8 (+9*)Zur freien Verfügung 37 (- *)Insg. 185

Themenbereiche LerninhalteWir Kinder12 Stunden

Vorlieben, Abneigungen aufzählen, begründen.Was man gemeinsam machen kann; über Themen wie Spiel, Streit, Party, Wanderung, Sport, Unfall ... lesen, hören,erzählen, nacherzählen, berichten. (Irmela Brender: Wir, Gedicht);Konflikt zwischen Kameraden; z.B. weil der eine nicht die Wahrheit sagt, nicht über seine Probleme spricht;Wortfeld s. streiten / prügeln; Lösung des Konflikts: die Wahrheit sagen, die Kameraden um Hilfe / Verständnisbitten, einander die Meinung sagen;, s. versöhnenDen Erwartungen / Vorstellungen anderer entsprechen wollen (Max von der Grün: Die Mutprobe)Thema, Personen, Lehre; Text in Absätze gliedern und zusammenfassen, sich in die Lage verschiedener Personeneinfühlen können; Eine vernünftige Mutprobe;oder:Selbstsüchtige, rücksichtslose Kinder in der Familie; Rollen-, Arbeitsverteilung zu Hause. Gliederung der Erzählung; Länge der Teile; Reihenfolge der Ereignisse; der zeitliche Ablauf; Schlüsselwörter,Stichworte (Bühne, Text) und Stichwörter (Lexika, Wörterbücher); stichwortartige Formulierung.


Einen ganzen Text oder Absätze nach Stich-/Schlüsselwörtern nacherzählen, stichwortartig zusammenfassen. Über Erlebnisse einen persönlichen Brief schreiben. Im Namen einer fiktiven Person, einer Person der gelesenenGeschichte schreiben.

Menschen, Tiere,Pflanzen8 Stunden

Verhältnis zwischen Menschen und Tierwelt / Pflanzenwelt; Tiere kennenlernen, lieben lernen, schützen, quälen,gefährden; Tiere als unsere Freunde; Abenteuer mit Tieren; Der Mensch als Feind der Tiere; Tierquälerei;(Guggenmos: Ein Riese warf einen Stein; E. Fried: Humorlos) Warum der Wald stirbt und seine Folgen;Informationen aus den Medien / der Literatur. Informative und spannende Zeitungsberichte. Sachverhalte klären unddarstellen; Informationen weitergeben; Diskussionen

Über Gefühlesprechen8 Stunden

Enttäuschung, Überraschung, Freude, Schuldgefühl ausdrücken (Nöstlinger: Links unterm Christbaum)Angst; (Ursula Wölfel: Der Nachtvogel) über Ursache der Angst, (eigenartige Geräusche, Schreckensbilder) überAngstzustände, Reaktionen sprechen; Angst bekämpfen, auf Angstgefühle anderer reagieren: verspotten, außer achtlassen; kein Verständnis haben oder das Gegenteil; jmdn beruhigen;Gelesene / gehörte /erlebte Geschichten nacherzählen / erzählen; einen neuen Schluß ausdenken.Ein Angsterlebnis niederschreiben; der Spannungsbogen; wörtliche Rede durch Anführungszeichen deutlich machen;die Leitwörter

Beschreiben 6 Stunden

Merkmale der Beschreibung: Allgemeingültige, unpersönliche Darstellung, Präsens, richtige, logische Reihenfolge;Beschreibung einer Person: Familie, Onkel; eines Gegenstandes z.B. Fahrrad Wegbeschreibung mit Orientierungspunkt, erklärende Zeichnungen oder Zeichen (Gestik), Hinweis auf Zeit,RichtungenSpielregeln, Gebrauchsanweisungen

Epische Kleinformen20 Stunden

Märchen; (Wiederh.) Gattungsmerkmale (phantasievoll gestaltete Geschichte, vielerlei Wunder,) Lieblingsmärchenerzählen, dramatisieren; ändern, modernisieren: Schema des Märchens: Hauptfigur/Held, Schwierigkeiten, eigeneInitiative, z.B. Wanderweg mit Hindernissen/ Komplikationen (wachsende Spannung) Helfer; Gegner = Gute -Böse; Schluß/Lösung: Gute belohnt - Schlechte bestraft;Fabel: Gattungsmerkmale;Lesen, Vorspielen, Zusammenfassen verschiedener Fabeln; eine Fabel auf Menschen übertragen; zur Lehre eineandere Geschichte erfinden; Benennung von tierischen und menschlichen Eigenschaften, Körperteile usw. Sage: das Wahre und das Phantastische in der Sage; Verbreitung als Volkserzählung; Erforschung, Sammlung seitBeginn des vorigen Jahrhunderts; Wirklichkeitsbezug: bestimmter geographischer Ort, eine bestimmte historische


Zeit / Person ; griechische, germanische Sagen; ungarndeutsche Sagen;Anekdote: über berühmte / bekannte PersonenSchwank: (Schildbürgerstreiche) Merkmale (kurze, der Unterhaltung dienende Erzählung, komischer/witzigerVorgang geschildert); Sammlungen gruppieren sich um eine Person/einen Ort

Bildgeschichte undComics8 Stunden

Bekannte Bildgeschichten; Nach einer Bilderfolge eine Geschichte erzählen; Geschehen in einer Bilderfolge erfassenund schriftlich / mündlich wiedergeben; Bildgeschichte und Comic vergleichen;Arten von Comics (komisch-satirisch; abenteuerlich, Tier-, Wildwest-, geschichtlich); Darstellung der Handlung, derGedanken, der Bewegung, der Gefühle; Merkmale der Figuren; Haupt- und Nebenfiguren Hintergrund; Bildsymbole,Geräuschwörter; Sprech- und Gedankenblase; zeichnerische Tätigkeit im Team; Vervielfältigung; Textsorten inComics umschreiben und umgekehrt

Gedichte8 Stunden

Formelemente und künstlerische Mittel der Dichtung; Strophen, Rhythmus, Reim (Wiederholung), Vers,Gedankenrhythmus, Wortwahl, Bildhaftigkeit, Personifizierung, Metapher; Spiel mit der Sprache, mit den Wörtern,Reimen; Reimwörter finden; mit angegebenen Reimwörtern Gedichte schreiben; das Lieblingsgedicht vortragen;über Gedichte sprechen

Bräuche8 Stunden

Weihnachten, Ostern bei den Ungarndeutschen;Alte Gebrauchsgegenstände, Gewohnheiten, Lebensweise, Weisheiten;( Rahmschleckerei, Als ich noch ein Kind war)

Jugendbuch12 Stunden

Vorbereitung des Lesens, Interesse wecken, vorausgehende Informationen über Schriftsteller, Thema, Zeit, Ort derHandlung;Individuelles Lesen zu Hause. Fragen, Rätsel zum Text/Kapitel; richitg/falsche Aussagen, Erklärungen von Wörtern, Ausdrücken, Textstellen,Diskussion über Handlung, Personen / Hauptperson/en; Schlüsselwörter und was dazu den Schülern einfällt;Meinungen über den Schluß /Lösung

Wörter, Satzglieder10 Stunden

Form und Bedeutung; Grundform u. flektierte Form, eindeutige, mehrdeutige Wörter, Synonyme, Antonyme=Gegenwörter; Fremdwörter-/Fachwörterkartei, Erklärung durch Umschreibung, Synonyme, Antonyme, Kontext;Wortschlangen; Wörter, die in Wörtern stecken; zusammengesetzte Wörter: Grundwort (gibt den Artikel)+Bestimmungswort;Stichwörter in Wörterbüchern, Lexika;Sätze segmentieren, Prädikat u. Subjekt aussuchen, Auslassungsprobe;


Ergänzungen durch Verschiebprobe abgrenzen;Numerale: Grundzahlwort, Ordnungszahlwort, Bruchzahlwort

Verb10 Stunden

Zeitformen; Perfekt, Plusquamperfekt, Futur; starke, schwache Verben; kurze Geschichten in eine andere Zeitformtransformieren, in Lückentexten? Personalpronomen einsetzten;Der Gebrauch von Perfekt und Präsens in zusammengesetzten Sätzen.

Substantiv undAdjektiv20

Die Grundformen des Substantivs und ihr Gebrauch in den vier Fällen Singular, Plural; Substantive und Verben,Substantive und Adjektive verbinden; Verträglichkeit in ihrer Bedeutung; grammatische Richtigkeit in derVerwendung (Deklination)Prapositionen mit dem Akkusativ und Dativ.Personenbeschreibung zu einer Zeichnung (Äußeres); Lückentexte;Substantive durch Pronomen ersetzen;Abgeleitete Adjektive: gefräßig, quadratisch, fügsam, ängstlich, neidischStarke, schwache gemischte Adjektivdeklination

Satz10 Stunden

Zusammengesetzte Sätze mit wenn und als; denn und weil, u.a.Redeabsichten und Satzarten; die Satzarten bestimmen, Satzendzeichen;Ergänzungs-, Entscheidungsfrage, direkte, indirekte, rhetorische FrageSatzkern (Prädikat - Subjekt; Stellung des finiten Verbs; Wörtliche Rede u. Begleitstz/Trägersatz;Komma bei gleichartigen Satzgliedern (Aufzählung)

Minderheiteninhalte8 (+ 9) Stunden

Siehe separat!

Zur freienVerfügung: 37StundenInsg. 185 Stunden

Wörterbücher, Nachschlagewerke, Zeitungen, Zeitschriften, Sprachspiele, Rätsel, Lieder, Lesetraining, Projekt,Theaterstücke, Volkskunde

Textempfehlung Äsop: Der Fuchs und die TraubenÄsop: Der Igel und der MaulwurfBichsel, Peter: Jodok läßt grüßenBrecht, Bertolt: Märchen,Brender, Irmela: Wir, Gedicht


Busch, Wilhelm: Bewaffneter FriedeEichendorff, Joseph v.:Weihnachten, Gedicht, Fried, Erich: HumorlosGebr. Grimm: Hänsel u. Gretel,Gebr. Grimm: Die Bremer StadmusikantenGrün, Max von der: Die Mutprobe,Guggenmos, Josef: Ein Riese warf einen Stein, GedichtGuggenmos, Josef: Ich wünsche mir einen StiftHandke, Peter: Meine MutterHärtling, Peter: Oma (Jugendbuch)Haushofer, Marlen: Bravsein ist schwer (Ausschnitte)Kabitz, Ulrich: An allem ist die Katze schuld, (Jux, SituationskomikKästner, Erich: Ansprache zum SchulbeginnKazantzakis, Nikos: Die BlindenKrüss, James: Das WasserKrüss, James: Der gereimte LöweKrüss, James: Der Leuchtturm auf den HummerklippenKrüss, James: Die sonderbare Stadt TemponeLobe, Mira: Deutsch ist schwerLuther, Martin: Untreue schlägt den eigenen HerrnMirk, Mai: Als ich noch ein Kind warNöstlinger, Christine: Links unterm ChristbaumReding, Josef: Überfluß und HungersnotTegetthoff, Folke: Markus Malus, modernes MärchenTwain, Mark: Tom Sawyers AbenteuerUnbekannte Verfasser:Der Rattenfänger von Hameln, (Sage)Unbekannte Verfasser:Schildbürgerstreiche, (Schwank)Unbekannte Verfasser:Till Eulenspiegel


Detaillierte Entwicklungsanforderungen für Deutsch1. Mündlicher und schriftlicher SprachgebrauchKommunikationSprachverständnis, SprechenDie Schülerinnen und Schüler sollen

alltägliche Sprechsituationen bewältigen, mit dem Gesprächspartner zusammenarbeiten könnenden/die Gesprächspartner in Einzahl/Mehrzahl duzend oder siezend anreden könnenÄußerungen verstehen, Rückfragen, um Erklärung bitten könnenEinverständnis und Gegenmeinung ausdrückenkurz und informativ sprechen könnenan Diskussionen über alltägliche Themen, Geschehnisse, Lektüre usw. teilnehmenMeinungen äußern, begründen, verteidigenGegenmeinungen akzeptieren können;über Gefühle sprechen könnenerzählen, nacherzählen können

Lesen / Vortragenbekannte Texte sinn- und formgerecht vorlesen könnenGedichte sinngerecht lesen könnenMonolog und Dialog unterschiedlich sprechen/lesen könnenkurze Texte und Gedichte auswendig vortragen könnenbekannte Märchen/ Geschichten mit verteilten Rollen aufführen könnendie Leistung anderer kritisieren / einschätzen können

Textverständnis / Texterstellunggeeignete bekannte Texte dialogisieren könnenein Gespräch, eine Diskussion zusammenfassenmündlich oder schriftlich gestellte Aufgaben, Anweisungen, Spielregeln, Wegbeschreibungen verstehen, weitergeben, erklärenkönnenPersonen, Gegenstände, einfache Spiel- und Arbeitsabläufe mündlich und schriftlich beschreiben, dabei die örtliche, zeitliche, logischeReihenfolge wiedergeben könnenUnterschied zwischen Beschreiben und Berichten erkennen


Über erlebte Geschehnisse kurz berichten, auf die zeitliche Einordnung, Sachlichkeit und klare Fassung achten könnenüber erlebte alltägliche Geschichten lebhaft/stimmungsvoll erzählen könnenMärchen, Sagen, Fabeln und andere Geschichten unterhaltsam erzählen, die Personen der Geschichte sprechen lassen, wörtliche Redeverwendendie Moral der Fabeln und Beispielgeschichten feststellen, formulieren könnenMärchen, Fabeln umdichten, modernisieren könnenNachschlagewerke kennenlernen, denen Informationen entnehmen, diese notieren /erklären /weitergeben könnenpersönliche Briefe an verschiedene fiktive und reale Personen schreibenHöflichkeitsformen im Brief verwenden können


Form und Bedeutung des Wortes erkennen, trennenEindeutigkeit, Mehrdeutigkeit, Synonyme (sinnverwandte Wörter), Antonyme erkennenzu angegebenen Wörtern Synonyme, Antonyme finden könnenWortfelder zu Oberbegriffen erstellenmit Wörterbüchern immer selbständiger arbeiten, Wörter aus Texten richtig heraus- und aufschreibenzu Wörtern Erklärungen suchenwichtige deutsche und lateinische Fachwörter wie Tätigkeitswort/Verb, Hauptwort/Substantiv, Einzahl/Singular u.a.die Zeitformen Präsens, Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt, Futur I. im Aktiv bilden und gebrauchen könnendie Erst-/Zweit-/ Endstellung des Verbs kennenlernenFunktion des Adjektivs kennendie Regeln der Adjektivdeklination nach dem bestimmten und unbestimmten Artikel (schwache, gemischte Deklination)kennenlernen, die Steigerung der Adjektive (Positiv, Komparativ, Superlativ) auch in den Sonderfällen kennen, im Vergleich mit wie/als richtigverwendenden Zusammenhang zwischen Wörter und Satz, Wortarten und Satzglieder erkennenPrädikat, Subjekt und Ergänzungen durch Verschiebeprobe/Umstellprobe trennen/bestimmenmit angegebenen Satzgliedern verschiedene Sätze (Aussage-, Frage-, Haupt-, Gliedsätze) bilden und aufschreibenden Unterschied zwischen einzelnen Sätzen und Texten erkennenden Zusammenhalt der Sätze, die innere Logik, die Rolle der Zeit im Text erkennen


in Texten Leitwörter und Schlüsselwörter aussuchenden Begriff Stichwort ( in Lexika) und stichwortartig /stichwortartige Formulierung verstehen grammatische/orthographische Erscheinungen, Begriffe in Texten erkennenPronomen, gelernte Fremdwörter richtig schreibenÜberschriften und Anreden nach Mustern richtig schreibenGrundregeln der Kommasetzung kennenlernen

3. Literarische, Gebrauchs- und SachtexteBei den Schülerinnen und Schülern soll

durch gemeinsames Lesen, Auswahl interessanter Texte, Bücher, Zeitschriften das Interesse für Lesen und Literatur geweckt werdenDie Schülerinnen und Schüler sollen

kurze epische Texte wie Märchen Sage, Fabel, Schwank lesen, hören und bearbeitendie Merkmale von Märchen, Sage, Fabel, Schwank / Schildbürgerstreich kennen, miteinander vergleichen, die Unterschiedefeststellen könnendie Aufbauteile - Titel, Einleitung, Hauptteil / Überleitung mit Höhepunkt, Lösung sowie Ort, Zeit, Personen des gelesenen / gehörtenWerkes nennen könnenAutoren und Sammler ungarndeutscher Märchen und Sagen kennenlerneneinige Schwänke / Schildbürgerstreiche gemeinsam oder individuell lesenden witzigen Inhalt (Streit, Belehrung, Verspottung), die Rolle der Hauptpersonen im Schwank kennenlernenMerkmale der Comics und der Werbung kennenlernen, betrachten und kritisch beurteilendie Manipulationsabsicht der Werbung erkennenandere Textsorten in Comics/Werbung umschreiben und illustrierenden Unterschied zwischen Bildgeschichte und Comics erkennen könnenweitere Formelemente / künstlerische Mittel der Dichtung - Gedankenrhythmus, Wiederholung, Bildhaftigkeit, Metapher -kennenlernen / erkennen könnenweitere Gedichte auswendig vortragenInformationsquellen kennen und benutzen könnenArbeitstechniken wie Markieren, Randbemerkungen machen verwenden könnenden Informationskern in Sachtexten erkennenZeitungen, Zeitschriften, Anthologien, Kalender lesen, Informationen aus der heutigen ungarndeutschen Kinder- und Jugendliteratursammeln


kurze Texte /Auszüge aus der deutschsprachigen Kinder- und Jugendliteratur unserer Zeit kennenlerneneinen poetischen oder sachlichen Text, ein bestimmtes Fernseh-/ Radioprogramm wirkungsvoll empfehlen können

JAHRGANGSSTUFE 7

Themenbereiche StundenzahlenFreundschaft 10Kinder- und Familiengeschichten 10Schul-, Hausordnung 8Gefährdete Tiere 6Gedichte 10Medien 10Texte schreiben 6


Vorurteile 8Projekt 5Jugendbuch 12Verb 20Substantiv und Adjektiv 20Satz und Text 15Minderheiteninhalte 8 (+9*)Zur freien Verfügung 37 (-*)Insg. 185

Themenbereiche LerninhalteFreundschaft10 Stunden

Warum Freundschaft wichtig ist. Wie gewinnt man Freunde? Kann man Freunde kaufen? Wie soll ein Freund sein?Beschreibung; Anzeige, Briefkontakt, Telefongespräche; Rundgespräch, Diskussion;Stichworte über Freundschaft; Konflikte in der Freundschaft, Sprichwörter, Redewendungen zu "Freundschaft";Der kleine Prinz ; Ein Brief an den kleinen Prinzen /Fuchs

Kinder- undFamiliengeschichten10 Stunden

Texte unterschiedlicher Form und Art (Prosa, Gedicht; Erzählung, Bericht, Reportage, Interview) übervernachläßigte Kinder, beschäftigte Eltern;Streit zwischen Eltern, Ursachen, Erscheinungsformen des Streites, Auswirkung auf die Kinder; Scheidungswaisen;Adoptivkinder, Erziehungsmethoden in der Familie früher, jetzt; Gefährdete Kinder;Kontrolle des Textverständnisses; Texterschließung; Informationen über die Personen / Umstände; Gespräch über dieHauptpersonen; Diskussion über die Lösungen;Folgen verschiedener Lebenssituation; ähnliche Geschichten; eigene Erfahrungen, Erlebnisse, unerfüllte Wünsche:Empathie für Behinderte, Benachteiligte; Ihr Leben, ihre Chancen, Aussichten auf Integration?

Schul-, Hausordnung8 Stunden

Schule einst und anderswo; literarische und Sachtexte, Bilder, Filme;Was die Kinder gerne machen, Aufzählung von Lieblingsbeschäftigungen, Hobbys; Diskussionen über Schule,Lehrer, Eltern; Anforderungen, Erwartungen, Rechte, Pflichten, Vorschriften, Hausordnung der Schule. Vorschriften, Verhaltensregeln formulieren. Schülerwünsche; Die Schule meiner Träume


Gefährdete Tiere6 Stunden

Bedrohte Tiere, die Verantwortung des Menschen; Tiere, die Menschen retten

Gedichte10 Stunden

Thema, Form und künstlerische Mittel; Wiederholungen und Gegensätze (Gegenwörter) im Gedicht, Was derDichter sagen will; Meinung, Reaktion des Lesers; Diskussion über ausgewählte GedichteUngarndeutsche Dichter; Bildgedichte / konkrete Poesie

Medien10 Stunden

Fernsehen. Wortfelder: Teile des Fernsehers, Benennung der Programme, der speziellen Tätigkeiten / Mitarbeiter;Meinungen, Diskussionen über die Auswirkung des Fernsehens auf die seelische und körperliche Gesundheit, auf dasFamilienleben, auf die Kinder.(Ernst A. Ekker: Fernsehmärchen Nr. 2.) Programmangebot; Pro u. Contra;Zeitungen, Zeitschriften, Rundfunk; Werbung in den Medien und überall:Wofür geworben wird: Waren,Dienstleistungen, Politik/Macht; Umwelt; Mittel der Werbung: Blickfang, Slogan, Werbespot; stereotypeFormulierungen; Verfälschung von Lebenssituationen und Gefühlsäußerungen; Ziele der Werbung: Information(Eigenschaften, Brauchbarkeit, Preis der Waren , Dienstleistungen) und Manipulation; Werbematerial sammeln undselber machen

Texte schreiben6 Stunden

Informierende Texte für die Wandzeitung, Schülerzeitung: Interviews, Reportage, Programmangebote, Aushang,Anzeige; Interviewer/Reporter - r/e Befragte; Publikum/Zuhörer/Leser Zielgruppe

Vorurteile8 Stunden

Menschen mit anderer Hautfarbe:Indianer, Zigeuner, Türken, Araber..; Vor-/Kenntnisse über Volksgruppen, Völker;Literarische und sachlich-informative Texte, Fernseh-, Radiosendungen; Informationen sammeln, Rollenspiel; gegenVorurteile antreten; fremde Kultur akzeptieren; Diskussion; Zusammenfassung der Diskussion; ähnliche Geschichtenerzählen

Projekt/Landeskunde5 Stunden

z.B. Ungarndeutsche Dichter / Künstler ... unserer Zeit


Interessante Auszüge vorlesen.Einband, Klappentext, Inhaltsverzeichnis, Gliederung des Buches, Illustrationen betrachten; Erwartungenformulieren.Beim Lesen Notizen machen, wichtige unbekannte Wörter / Ausdrücke aufschreiben, erklären,Inhalt stichwortartig aufschreiben, kurz nacherzählen; Interessantes markieren, Probleme wahrnehmen, in derStunde besprechen, diskutieren; Wem was im Buch gefallen / nicht gefallen hat.Einen Auszug vortragen, oder eine Szene aufführen.


Verb20 Stunden

Infinitive (Infinitiv, Partizip Präsens, Part. Perfekt) und finite Verbformen (Personalform); Plusquamperfekt; Bildung und LeistungModalverben im Prasens , Imperfekt und PerfektWichtige Verbrektionen

Substantiv undAdjektiv20 Stunden

Substantivierung, abgeleitete und zusammengesetzte Substantive;Wortschatzerweiterung durch Wortbildung; das Geschlecht des (neuen) Substantivs; (Grundwort,Bestimmungswort);Aussehen, Verhalten, Redensart: Adjektive mit positiver und negativer Bedeutung sammeln; Synonyme, Antonyme;Ratespiel mit Beschreibung von Personen, Gegenständen;Rolle des Adjektivs im Text; Attribute, Adverbien; starke, schwache, gemischte AdjektivdeklinationPrapositionen mit dem Genitiv

Satz und Text15 Stunden

Satzmodelle: einfacher (erweiterter) Satz, Satzkern (Subjekt, Prädikat) zweiteiliges Prädikat und verbale Klammer /Aussagerahmen; Ergänzungen;Zusammengesetzter Satz; Hauptsatzreihen, Satzgefüge;Konjunktionen, die einen Hauptsatz oder einen Gliedsatz einleiten;Sätze verbinden mit daß, ob, weil, denn, da, wenn, als, während, solange, soweit, als ob/als wenn, damit (daß), um ...zu:; (Finalsätze, Kausalsätze, Konditionalsätze, irreale Vergleichssätze) Form und Absicht, Wortwahl und Absichtdes Textes. (Informieren, Unterhalten; Gefühle / Gedanken wecken)

Minderheiteninhalte8 (+ 9*) Stunden

Siehe separat!

Zur freien Verfügung : 37 (-*)StundenInsg. 185 Stunden

Wörterbücher, Nachschlagewerke, Zeitungen, Zeitschriften, Sprachspiele, Rätsel, Lieder, Lesetraining, Projekt,Theaterstücke,Heimat und Volkskunde

Textempfehlung Bichsel, Peter: Der Mann mit dem GedächtnisBichsel, Peter: Die Erde ist rund Bildgedichte, Konkrete PoesieEkker, Ernst A.: Fernsehmärchen Nr. 2Ekker, Ernst A.: Vom Alleinsein, (Ged.)Härtling, Peter: Der gelbe Junge


Karl Wanpel: Adebar muss umziehenKreft, Marianne: Sabine (Ged.)Lenz, Siegfried: Die Nacht im Hotel ; AusschnittLudwig, Volker: Wir sind Kinder einer ErdeNöstlinger, Christine: Ein verpatzter Urlaub; AusschnittRadecki, Sigismund: Geheimnis des ErfolgesRecheis, Käthe: Aus dem Leben eines IndianerjungenRilke, R. Maria: Advent (Ged.)Rosegger, Peter: Der erste ChristbaumUnbekannter V.: Buffalo Bill, Comic(s)Volksgut: Fastnacht der TiereWächter, Brigitte: Fasching der Tiere, (Ged.)Christine Nörtlinger: Ilse JandaZeitschriften: JUMA, Kleines Volk usw.

Detaillierte Entwicklungsanforderungen für Deutsch1. Mündlicher und schriftlicher SprachgebrauchKommunikationSprachverständnis, SprechenDie Schülerinnen und Schüler sollen

geselliges und informatives Gespräch durchführen können, im Gespräch außer verbalen Mitteln die Körpersprache einsetzen könnennach angegebenen Mustern ein Interview machen, verschiedene Fragen (ergänzende, entscheidende, direkte, indirekte Frage) formulieren undgezielt einsetzen könnenbei der Diskussion mit einem Partner /mehreren Partnern über reale und fiktive Probleme themabezogen sprechenklar und deutlich sprechen, Äußerungen umformulieren, erklären könnenAblehnung und Zustimmung differenziert ausdrücken könnenwichtige Fachwörter des Unterrichtsstoffes richtig gebrauchen und erklären können

Lesen / Vortragenpoetische und nichtpoetische Texte und wirkungsvoll und mit dem geeigneten Tempo lesenüber die Leistung anderer Meinung sagen


Fehler der Textrichtigkeit / Aussprache / Intonation / Lautstärke / des Tempos erkennenbekannte Texte mit verteilten Rollen vorlesenRollenspiel improvisieren, einstudieren und aufführen können

Textverständnis / TexterstellungGeschichten stimmungsvoll und wirkungsvoll kürzer oder länger nacherzählen, die Erzählperspektive wechselnüber Ereignisse / Probleme aus dem Schulleben, eigene Erlebnisse, wichtige, interessante Vorfälle berichten könnenden Gemütszustand, die Gefühle, die Stimmung schildern könnennicht-sprachliche Zeichen verwenden und erklären könnenErzählen, Berichten, Beschreiben unterscheiden könneneinen gelesenen/gehörten längeren Text, einen Film, ein Theaterstück sinnvoll und kurz wiedergeben könnendenen die wichtigsten Informationen/Ereignisse entnehmen könnenfür die Klassen-/Schul-/Projektzeitung Anzeigen, Nachrichten formulierenBericht, Reportagen in Schlagzeilen zusammenfassen, in eine Nachricht umformulieren könnenan fiktive oder reale Personen Vorstellungsbriefe schreiben, einen Brief ohne Vorlage richtig schreiben könnenTelegrammformulare ausfüllen, Telegramm zu einem bestimmten Ereignis abfassen könnenBitten, Beschwerden, Entschuldigungen mündlich und schriftlich ausdrückenden Unterschied zwischen der mündlichen und schriftlichen Ausdrucksweise kennen


einfache / erweiterte Sätze, zusammengesetzte Sätze - Hauptsatzreihen und Satzgefüge erkennen und verwendenSatzteile und Teilsätze, Satzglieder und Gliedsätze erkennen, unterscheiden könneneinfache Sätze zu Hauptsatzreihen verbinden, Satzgefüge zum einfachen Satz umformeneine Mitteilung mit unterschiedlichem Satzbau ausdrückendie Stellung der Personalform in den unterschiedlichen Satzstrukturen kennenBedingung, Grund, Folge und Ziel sprachlich angemessen formulieren könnennebenordnende und unterordnende Konjunktionen kennen, verwenden könnendie Regeln der Kommasetzung bei den zusammengesetzten Sätzen kennenWortschatzerweiterung durch Wortbildung - Substantivierung, Ableitung, Zusammensetzung - an ausgewählten Beispielen kennenlernenden Artikel bei Komposita, substantivierten Adjektiven richtig verwendenSubstantive / Artikel / Pronomina in allen Fällen gebrauchen können


schwache, gemischte und starke Adjektivdeklination mit wachsender Sicherheit richtig verwendenwichtige Adverbien kennen und gebrauchenWörter gleicher Form (Laut-, Buchstabenreihe) und verschiedener Bedeutung erkennen (Homonyme)Wörter mit Synonymen, Antonymen erklären könnenWörterbücher wie Bedeutungs-, Synonymen-, Bildwörterbuch benutzen könnenunbekannte Wörter aus dem Textzusammenhang erschließen können


informierende, sachbezogene Texte lesen, mit Hilfe von Wörterbüchern, Nachschlagewerken. Lexika verstehenbei der Texterschließung wichtige von nebensächlichen Fakten trennendie wichtigsten Informationen kurz und klar formulieren und weitergebenbei der Erschließung verschiedener Texte (Gebrauchs-, Sachtexte, informierende Texte) mit Partnern zusammenarbeiten könnendurch Sammeln und Analysieren verschiedenen Werbematerials (Anzeigen, Prospekte, Kataloge, Plakate, Rundfunk- u.Fernsehwerbesendungen; Schlagzeilen, Werbesprüche, Slogans) Ziele, Mittel und Wirkung der Werbung erkennen könnenerkennen, daß Werbung die Menschen beeinflussen, manipulieren willgegen die Meinungsbeeinflussung in den Massenmedien bewußt antreten wollenunterschiedliche epische Texte wie Erzählungen, utopische Erzählungen, Sagen, Beispielgeschichten lesen und erschließenden Handlungsverlauf kurz zusammenfassen, den Höhepunkt, die Problematik erkennen könneneinen Jugendroman lesen, darüber nach vereinbarten Kriterien Notizen macheneigene Meinung über die Handlung, Personen und Problematik formulieren könnenlyrische Gedichte, Naturgedichte, komische Gedichte, Erzählgedichte lesen, vortragen und verstehen könnenerkennen, was der Dichter dem Leser mitteilen will, welche Gestaltungsmittel er verwendetTheaterstück oder Hörspiel lesen, hörenden Inhalt eines dramatisierten Textes (ohne direkte Rede) erzählen könneneinen interessanten Text dramatisieren und vorspielen könnenJugendzeitschriften, Tagesblätter, Bücher und Verlage kennenlernen

JAHRGANGSSTUFE 8


Themenbereiche StundenzahlenMenschliche Beziehungen: Liebe 10Menschen in Gefahr 15Krieg und Friede 12Unser bedrohter Lebesraum 8Lyrisches Gedicht und Ballade 15Informieren, Unterhalten 8Standardisiertes Schreiben 5Theaterstück / Film 8Jugendbuch 12Projekt 5Wort 5Verb 15Adjektiv 5Satz und Text 5Satzbau 15Minderheiteninhalte 5 (+12*)Zur freien Verfügung 37 (-*)Insg. 185

Themenbereiche Lerninhalte


MenschlicheBeziehungen: Liebe10 Stunden

Liebesgedichte, sowie weitere Lese- u. Hörtexte verschiedener GattungenGesprächsthemen, Formulierungen: Wen/was man liebt; Worte und Taten (wenn man jmdn. liebt); was man vomPartner erwartet; Wechsel der Gefühle; Verantwortung dem Partner gegenüber;Was in der Beziehung wichtig / schön / traurig / normal ist; was fehlt,Ehe in der Zukunft; Synonyme für Liebe / liebenKrisen, Trennung, Alleinsein:Meinungen über Singledasein; Diskussion anhand eines Textes;Vor-/Nachgeschichte zu einer Trennung ausdenken;Auf den Anrufbeantworter sprechen (Entschuldigung, Ausrede, Bitte)Freude machen, feiern können; (O. Henry: Das Geschenk der Weisen) Diskussion über Geschenke; Entschlüsse,Wünsche, Enttäuschungen formulierenÜber Texte sprechenDer Autor sagt.../ will uns sagen, daßDer Autor spricht über /von ... LiebeIn diesem Text geht es um ...handelt von ...Ich finde .... schön/ interessant/ merkwürdig ...; Ich halte es /... für ....

Menschen in Gefahr15 Stunden

Texte über Entdeckungen; ( Verkehrs- Natur-..)Katastrophen; Bericht; Geschichtliche Daten, dokumentarischesMaterial, realistische Schilderung / Beschreibung der Gefahr; Fachwörter der Katastrophe; Ort und Ablauf derKatastrophe; geographische Namen; Aufzeichnungen, Erinnerungen; Tagebuch, Ereignisse; Handlung; Gliederung desTextes nach dem Aufbau; Entwicklung der Personen; stichwortartige Zusammenfassung; Diskusssion über den Schlußdes Textes; realistisch? Textstellen gezielt aussuchen, vortragen; kürzere Stegreifsszenen, ein Hörspiel aufführen; einekurze Mediennachricht, Schlagzeilen für die Zeitung formulieren; einen Bericht schreiben

Krieg und Friede12 Stunden

Beiträge aus den Medien, aus der Literatur; Prosatexte, autobiographische Texte, Gedichte, Lieder, Bilder u.a. (InterNationes!);Wortfeld Krieg und Friede; Ideologie des Krieges; menschliche Schicksale aus dem Bereich der Soldaten und derZivilbevölkerung / Kinder; Tiere im Krieg, Sieger und Verlierer;Kurzgeschichte, Merkmale der "short story"; das krisenhafte Ereignis, die fehlende Einleitung; der offene, nichtausformulierte Schluß, Anstöße zum Nachdenken; (Borchert)


Unser bedrohterLebensraum8 Stunden

Textarbeit (z.B.:Peter Rosegger: Zum hundertjährigen Jubiläum)die Problematik erkennen, formulieren;Einsicht, wie die Industrialisierung die Umwelt kaputt macht, die Lebenschancen bedroht.; negative Erfahrungen inunserer Zeit; Sind pessimistisches Wahrsagen, pessimistischer Ton begründet? Meinungen konfrontierenLiterarische Texte und Zeitungsartikel über Tiere, artgerechte Tierhaltung, Waldsterben u. ä. Die wichtigsten Gedanken/Informationen des Textes in einer Aussage zusammenfassen; Unwichtiges weglassen;Meinungen zu dem Text;Die Rolle der Verweiswörter, Leitwörter im Text. Inhaltsangabe nur in Präsens ! Leseübungen; Fehler der Aussprache,Betonung., Intonation bewußt machen; Auswertung der Leistung

Lyrisches Gedichtund Ballade15 Stunden

Goethe: Erlkönig, Fontane: John Maynard, Hebbel: Der Heideknabe; Gattungsmerkmale der Ballade; verknappendeForm, abkürzende, gedrängte Sprache; Rede – Gegenrede - Aktion in der Ballade; Verlauf des (tragischen)Geschehens; Spannung; Umdichtung, Modernisierung der Ballade (in Prosa); ParodieLyrische Gedichte wie z. B.: Eichendorff: Mondnacht; Georg Trakl: Im Winter; Motiv, Leitwörter; Erschließung desGedichtes: Was, wie wird beschrieben; Bildhaftigkeit: Personifizierung, Metapher; Wiederholung, Frage;Wortwahl und Stimmung; Vergleichen der (Natur)gedichte. Ballade und lyrisches Gedicht vergleichen: Ähnlichkeiten- Unterschiede;Satirische Gedichte (Jandl: im delikatessenladen); Ironie, absurde Ideen, Übertreibung;

Informieren,Unterhalten 8 Stunden

Über Buch, Bibliothek; r Einband, r Klappentext, s Manuskript, r Verlag, r Verleger, s Impressum, Auflage;Bestseller, ISBN; Zeitungen, Zeitschriften; Redaktion; Arten von Zeitungen und Zeitschriften; Inhalt der Zeitungen / Zeitschriften;Information und Unterhaltung: Nachrichten, Kommentare, Interviews, Reportage u.a.Deutschsprachige Zeitungen und Zeitschriften im In- und Ausland; Exzerpriren; Wichtiges unterstreichen, aus demText herausschreiben / stichwortartig notieren; Zeitungsartikel für Klassen-, Schul-, öffentliche Zeitungen

StandardisiertesSchreiben5 Stunden

Das Protokoll, der Protokollkopf; Gedächtnisprotokoll, Stundenprotokoll. Lebenslauf: tabellarische und Aufsatzform;Stellenanzeige; Bewerbung; Briefkopf, Anrede, Einleitung, Anliegen / Brieftext, Schluß, Gruß, Anlage

Theaterstück / Film8 Stunden

Verstehen aus dem Kontext, aus der Situation, durch Mittel des Bühnenstückes / Filmes; Handlung und Personen;Diskussion über die Problematik, Begründung der Meinungen; Theater spielen; kürzeres Stück selber schreiben /aufführen



(z.B. Christine Nöstlinger: Die Ilse ist weg)Einführende Fragen zum Titel des Buches: Wer ist wohl die Hauptperson? Wo spielt die Geschichte? Wann? Waserwarten wir vom Buch? Weitere Frage, Behauptungen zu den Illustrationen des Buches;Gemeinsames und individuelles Lesen; Leseprotokoll: Hauptereignisse / Geschehnisse; Informationen zu denPersonen, zu ihrer Entwicklung; Aussehen, Charakter, Tun / Verhalten, Grund / Ziel des Verhaltens / das Verhältnisder Personen zueinander ; Worterklärungen;Aussagen über die Handlung / Personen durch Textstellen lesen; über Behauptungen diskutieren; Ausschnitte erzählen,Erzählperspektive wechseln; den Schluß verändern

Projekt/Landeskunde5 Stunden

Institutionen der Ungarndeutschen, bekannte / berühmte Persönlichkeiten (z. B.: Lenau)

Wort5 Stunden

Wortarten und Satzglieder (Wiederholung, Systematisierung) Fachwörter, Fremdwörter und ihre Rechtschreibung;Wortbildung: durch Zusammensetzung, Ableitung, Bedeutungsübertragung;

Verb15 Stunden

Stammformen der Verben; Brechung und Umlaut im Imperativ;Aufforderung in Form von Imperativ-, Aussage-, Fragesätze, Infinitiv;Zeitformen und Zeitstufen unterscheiden; Bestimmung der Zeitformen; Partizip I.und II.;Verbliste, Tabelle mit 7 Spalten des Wörterbuchs.Verben / Sätze in verschiedene Zeitformen transformierenErklärung / Kenntnis der grammatischen Fachwörter: Stamm-/ Grundformen, Infinitiv, Partizip Präsens, Perfekt,Tempus, Modus, Indikativ, Konjunktiv, Imperativ, Brechung, Umlaut, Präsens, Präteritum, Perfekt, Plusquamperfekt,Futur, Modalverb, Singular, Plural, Konjugation;Der Gebrauch von Indikativ / Wirklichkeitsform und Konjunktiv / Möglichkeitsform;Werden und seine Bedeutungen / Rollen: Er wird gesund. Er wird kommen. Er wird geheilt. Bildung und Gebrauchvon Passiv; Aktiv ins Passiv umformen und umgekehrt.

Adjektiv5 Stunden

Adjektivdeklination; das substantivierte Adjektiv;Wendungen wie Was gibt`s Neues? Nichts Besonderes; Alles Gute; Etwas ..-es.

Satz und Text Verhältnis zwischen Satz und Text; aus Sätzen einen Text erstellen; Einblick in die gesprochene u. geschriebene


5 Stunden Sprache, sowie Hochsprache und Umgangssprache (Jugendsprache, Erwachsenensprache) Zitat, Dialog und wörtlicheRede im Text

Satzbau15 St.

Konjunktionen, Kommaregeln; Teilsätze verbinden; Wortstellung im Hauptsatz / Nebensatz (Gliedsatz)daß oder das; weil - denn; als - wenn; als ob, als wenn, obwohl; damit - um zu; Gliedsatz ohne Konjunktion;Vorzeitigkeit, Nachzeitigkeit und ZeitformInfinitvkonstruktionen nach Modellsatz bilden:Es ist wichtig/ schön/ gut..., einander zu akzeptieren / kennenzulernenRelativsatz. Konstruktion und Funktionen (Attribut, Ersatz eines Subjekts / Objekts)Relativpronomen der, die, das; welcher, wer, was, wo,..Weitere Pronomen; Personal-, Demonstrativ-, Frage- ....; Deklination und Gebrauch der Pronomen

Minderheiteninhalte5 (+12) Stunden

Siehe separat!

Zur freienVerfügung:37 StundenInsg. 185 Stunden

Wörterbücher, Nachschlagewerke, Zeitungen, Zeitschriften, Sprachspiele, Rätsel, Lieder, Lesetraining, Projekt,Theaterstücke,Heimat und Volkskunde

Textempfehlung Bertram, Hans: Im Eismeer verschollenBorchert, W.: Das BrotHenry, O.: Das Geschenk der WeisenJandl, Ernst: im delikatessenladenMerkel, Johannes: Die Leute wissen schonRecheis, Käthe: Unser Hund und der KriegRecheis, Käthe: Warum die Singdrosseln in unserem Dorf nistenRecheis, Käthe: Warum in unserem Dorf die Hähne wieder krähenRosegger, Peter: Zum 100jährigen Jubiläum (Ged)Sklenitzka, Franz, S.: Auszählreim (GedTrakl, Georg: Im Winter, (Ged)


Detaillierte Entwicklungsanforderungen für Deutsch1. Mündlicher und schriftlicher SprachgebrauchKommunikation, Sprachverständnis, Sprechen

Die Schülerinnen und Schüler sollenim Gespräch Begeisterung, Überraschung, Freude, Enttäuschung, Ärger ausdrückenum Rat fragenüber Träume, Wünsche, Pläne sprechensich Grundelemente des argumentativen Sprechens aneignen

den Sachverhalt erfassen und benennenHaupt- und Nebensache trennenStellung nehmen, Standpunkte begründen und anderen nahebringenAussagen durch Beispiele belegen könnenEinwände entkräftenFolgerungen ziehen

in Kleingruppen oder in der Klasse spontane oder vorbereitete Diskussion/Streitgespräch /Rundgespräch durchführenDiskussionstechniken anwenden

das Themadie Diskussionsdauerden Diskussionsleiter festsetzen

die Diskussion beschließen und auswerten könnenLesen / Vortragen

Lesen/Vorlesen von Texten auch vor Publikum, dabei auf Verständlichkeit, textgerechte und wirkungsvolle Darbietung achtenGedichte und dramatisierte Texte verständlich vorlesenBalladen der Stimmung und Dramatik entsprechend vorlesen/vortragenvorbereitete Szenen im Plenum, vor Eltern und fremdem Publikum aufführen können

Textverständnis / TexterstellungKurzvortrag über angegebene Themen halten, im Plenum präsentieren, Fachbegriffe, bildliche Erklärungen verwenden könnenüber Sachverhalte und Probleme sachgerecht und hörergerecht berichten


über Hauslektüre unter Verwendung entsprechender Fachbegriffe - Autor, Titel, Gattung, sprachliche/künstlerische Mittel, Problematik-referieren und diskutieren

den Inhalt zusammenfassendie eigene Meinung formulieren

den Inhalt eines Textes, Filmes, Theaterstückes mündlich und schriftlich zusammenfassen könneneinen gelesenen Text begründet in Abschnitte gliedernSachtexten, Zeitungsartikeln, Vorträgen, Referaten, Filmen das Wesentliche entnehmenInformationen beschaffen, ordnen könnensachlich, deutlich und interessant schreiben könnenTexte in eine andere Gattung umschreiben (Ballade in Spieltext/Drama, Bericht in Telegramm)Schreibkonventionen (Briefkopf, Anrede, Schlußformeln, Beschriftung des Briefumschlages) gebrauchennach Textvorlagen offizielle Briefe an Behörden, Firmen (Bewerbungen, Antrag stellen, Entschuldigung, Bitte um Auskunft, Anmeldung)abfassen könnendie höfliche Ausdrucksweise (Sie, Konjunktiv II) verwenden können


Einblick in die gesprochene und geschriebene Sprache, Erwachsenen- und Jugendsprache gewinnenden Unterschied zwischen dem mündlichen und schriftlichen Sprachgebrauch erkennenzwischen den Textsorten Berichte, Reportagen, Interviews, Nachrichten im Fernsehen, Radio, Zeitungen unterscheiden könnenJugendmagazine, Illustrierte, Zeitschriften, Tagesblätter vergleichenauffallende Unterschiede in den Sprachmitteln - Wortschatz, Satzbau - bestimmen und bewertenmoderne und alte Liedtexte, Gedichte untersuchenden Zusammenhalt eines Textes beobachten, die Rolle der Leit-, Hinweiswörter und der Zeit erkennendie wichtigsten Regeln der Zeichensetzung - Satzendzeichen, Komma, Anführungszeichen - kennen und gebrauchen könnenmit der Schreibweise von Dialogen, Zitaten vertraut seinwörtliche Rede mit Begleitsatz richtig schreiben könnendurch konzentriertes Anwenden von Regeln zu einer erhöhten Selbstkorrekturfähigkeit gelangenzwei einfache / erweiterte Sätze zu verschiedenen zusammengesetzten Sätzen (Haupsatzreihe, Satzgefüge) verbinden könnendie Konjunktionen nach ihrer Bedeutung und syntaktischen Rolle gruppieren könnenKonjunktiv II Plusquamperfekt erkennen, verstehen, bilden/konjugieren können


Indikativ und Konjunktiv als Wirklichkeits- und Möglichkeitsform verstehenWünsche, Träume, Bedingungen, Unwirkliches, Unreales, Höflichkeit mit K. II ausdrückendie Funktion des Passivs verstehenPassiv mit und ohne Modalverben bilden könnenPassiv ins Aktiv - und umgekehrt - umsetzen können


verschiedene Zeitungen, Zeitschriften, unterhaltende und informierende Texte lesenmit Nachschlagewerken umgehenNachricht, Bericht, Reportage, Interview erfassen und auswerten könnenepische Texte mündlich und schriftlich erschließenden Aufbau erkennen, Einleitung, Spannungsbogen, Höhepunkt, Ende/Lösung im Text angeben könnenden Unterschied zwischen Erzählung u. Kurzgeschichte erkennenden Unterschied zwischen Anekdote und Witz erklärendie Lehre von Beispielgeschichten erkennen und formulierenMittel und Anliegen der Satire kennenlernenden Wirklichkeitsbezug, die Problematik, den sozialen/geschichtlichen Hintergrund von unterschiedlichen Texten in groben Zügen erforschenLektüre vorstellen und zum Lesen empfehlen könnenmindestens ein Jugendbuch lesen und Auskunft geben können über

AufbauHandlungsverlaufEntwicklung der PersonenGestaltungsmittelProblematikMeinung des Lesers

weitere lyrische Gedichte, Erzählgedichte, Balladen und konkrete Gedichte sinnerfassend lesen, vortragen und deuten/erschließenkönnenfolgende künstlerische Mittel /Fachausdrücke kennen

VergleichMetapher


PersonifizierungWiederholungRhetorische FrageStimmung

Meinung über ein Theaterstück, Hörspiel, einen Film/Fernsehfilm formulierenaus dem Stegreif spielen könnenInformationen haben über einheimische und ausländische deutschsprachige Jugendzeitschriften wie Neue Zeitung, Juma, KleinesVolk, Jö, Topic, Deutscher Kalender u.a.Kenntnisse haben über Bücher und Verlage

Einband, Klapptext, Autor/Verfasser, VerlegerForm und Inhalt wichtiger Tagesblätter und Zeitschriften kennenlernen

Leitartikel, Impressum, Bericht, Leserbrief, Interview, AnzeigenAnliegen einiger Zeitschriften und einzelner Texte erkennenmit genauer Herkunftsangabe zitieren können


4.4.2. DEUTSCHE SPRACHE UND LITERATUR FÜR DEN TRADITIONELLENMINDERHEITENUNTERRICHT

Jahrgangsstufe 5 - 8Allgemeine Anforderungen am Ende der 8. Jahrgangsstufe

Entwicklungsanforderungen (Fähigkeiten, Kompetenzen)

1 Mündlicher und schriftlicher SprachgebrauchDie Schülerinnen und Schüler sollen

auf Instruktionen, fragen reagieren, antworten könnenKontakte aufnehmen könnenüber sich selbst und ihre engere Umgäbung erzählen könnenverschiedene Fragen (Entscheidungs-, Ergänzungs-, direkte und indirekte Fragen) stellen könnenAuskünfte einholen, sich informieren könnenInformationen weitergeben könnenüber Erlebnisse, Ereignisse, unterschiedliche Vorfälle sachgerecht mündlich und schriftlichberichten könnenüber Eindrücke, Gefühle interessant, wirkungsvoll erzählen könnenmit Menschen unterschiedlichen Alters und verschiedener Berufe sprechen könneneigene Meinungen äußern, verteidigen könnenan Diskussionen teilnehmen könnenRedemittel für pro und contra sammeln, an richtiger Stelle verwenden könnenStellung nehmen, Standpunkte begründen könnenZusagen und Ablehnen könnenauf Gegenmeinungen reagieren könneneigene Gedanken in einigen Sätzen auch schriftlich äußern könnenGeschehnisse, Ereignisse, in zeitlicher oder logischer Reihenfolge aufschreiben können


das Wichtige vom Unwichtigen unterscheiden könnenSynonyme, Antonyme kennen und gebrauchen könnenBeschreibungen, Berichte, Interviews nach Stichwörtern, Skizzen anfertigen könnenauf Grund ihres Aussehens und Verhaltens Tiere, Personen mündlich und schriftlich charakterisieren könnendie inhaltlichen und formellen Kennzeichen von Privatbriefen kennen und anwendenGlückwünsche, persönliche Briefe, Telegramme schreiben könnennach Muster Bitten, Danksagungen, Entschuldigungen, Beschwerden formulieren könnenhöfliche Ausdrucksmittel kennen, verwenden könnenUnterschiede der mündlichen und schriftlichen Ausdrucksweise kennen lernen


zweisprachige Wörterbücher problemlos gebrauchen können die Wortarten und ihre Funktion in der Sprache kennenVerb: alle Zeitformen (bis auf Futur II) im Indikativ, Imperativ und Konjunktiv anwenden

können Funktion von Passiv verstehen Präsens und Präteritum von Passiv gebrauchen können Modalvrben im Konjunktiv und Passiv erkennen gelernte Verben mit Rektionen verwenden können

Substantiv: deklinierte Form mit oder ohne Artikel/Pronomen verwenden können in den vier Fällen mit oder ohne Präpositionen gebrauchenkönnenAdjektiv: Komparation, auch einige unregelmäßige Formnen bilden können, Positiv und Komparativ vergleichen können, die Deklinationkennen, mit oder ohne Rektion anwenden könnenNumerale: Kardinal- und Ordinalzahlen gebrauchen können

Bruchzahlen bilden könnenPronomen: Personal-, Possessiv-, Reflexivpronomen kennen und anwenden können

die am Alltag häufig gebrauchten Demonstrativ-, Interrogativ-, Relativ- und Indefinitpronomen anwenden können

Zusammengesetzte und abgeleitete Wörter bilden und gebrauchen können


Satz: Aussage-, Frage-, Aufforderungs- und Wunschsätze bilden können Satzglieder (Subjekt, Prädikat, Ergänzungen) bestimmen können die richtige Wortstellung der einzelnen Ergänzungen kennen nach den einzelnen Satzgliedern fragen können der einfache und zusammengesetzte (neben- und untergeordnete) Satz in Bezug auf die gelernten Konjunktionen die richtige Wortstellung gebrauchen

Satzzeichen und Satzendzeichen richtig setzen könnenbekannten Wortschatz orthografisch richtig schreiben könnenRechtschreibung und Selbstkontrolle ständig entwickeln

3 Literarische Texte, Gebrauchs- und SachtexteDie Schülerinnen und Schüler sollen

ungeübte Texte fließend, sinnbetont lesen könnenunbekannte Texte in einfacher Sprache, mit Hilfe von Wörterbüchern selbstständig erarbeiten und verstehen können das Gelesene, Gesehene, Gehörte zusammenfassen, kurz wiedergeben können, darüber eine eigene Meinung bildenaus Büchern, Zeitschriften , Medien Informationen entnehmen könnenLehre oder Problematik epischer Texte (Märchen, Erzählungen, Fabeln, Anekdoten, Kurzgeschichten, Sagen) herausfinden könnenBeenden einer Geschichte von verschiedenen Gesichtspunkten aus Auszüge aus Jugendbüchern, Zeitschriften verstehen, deuten könnenlandeskundliche Texte über Lebensführung, Kultur, Schule, Freizeit, Gesellschaft unserer Heimat und der der deutschsprachigen Länderverstehen und Stellung nehmen könnenGedichte für das entsprechende Alter sinngerecht, ausdrucksvoll lesen, vortragen können Werke aus der ungarndeutschen Literatur kennenlernen, interessante Erzählungen dramatisieren, Rollen charakterisierend darstellen können


JAHRGANGSSTUF: 5

Themenbereiche StundenzahlI. Lexikalische Themenbereiche1. Das Zuhause (Wohnort, Haus, Wohnung, Umgebung) 202. Die Schule 103. Arbeit und Freizeit 204. Die Natur, das Wetter, Naturschutz 205. Verkehr 106. Aus dem Leben unserer Minderheit 287. Volksdichtung und Literatur 10II. Grammatik1. das Verb 202. das Substantiv 10Insgesamt:Stunden zur freien Verfügung:Jahresstundenzahl:

14837185

Themenbereiche LerninhalteI. LexikalischeThemenbereiche1. Das Zuhause(Wohnort,Wohnung,Umgebung)

~ Unser Wohnort – Beschreibung des Wohnortes~ Unser Haus, unsere Wohnung – Beschreibung des Hauses, der Wohnung~ Einrichtung der Wohnung, des Klassenzimmers~ Umräumen, Umzug~ Das Leben der Familie in der Stadt, auf dem Land – Unterschiede


Hochhäuser, Blockhäuser, Einfamilienhäuser Einkaufsmöglichkeiten Sportmöglichkeiten und kulturelle Angebote im Vergleich Dorf und Stadt~ Verwandtschaftsbeziehungen Familien- und Kirchenfeste, Geschenke~ Gemeinsame und selbstständige Arbeit im und um das Haus

2. Die Schule ~ Schulleben im Dorf und in der Stadt~ das Schulgebäude~ Einrichtung des Klassenzimmers, Lehrerzimmers, Turnhalle, usw.~ Stundenplan, Unterrichtsstunden, außerschulischer Unterricht~ Gemeinschaftstätigkeiten: Altpapier sammeln, Klassenfahrt, Schulfeste~ Erzählungen über das Schulleben

3. Arbeit undFreizeit

~ Informationen über einige Berufe einholen – Berufe früher im Heimatort Der Beruf der Eltern bzw. der Freunde der Verwandtschaft~ Arbeitsplätze und Ausrüstung Arbeitsplätze im Wohnort~ Hausarbeit Arbietseinteilung in der Familie Einkauf ( Lebensmittel, Bekleidung, Spielwaren)~ Garten- und Feldarbeit Blumen-, Gemüse- und Obstgarten~ Planung der Freizeitgestaltung Sport, Spiel, Erholung, Kinderspiele früher

4. Die Natur,NaturschutzUmweltschutz

~ Über das Wetter sprechen Typisches Wetter in den Jahreszeiten – Bekleidung früher und heute (Volkstrachten)~ Himmelsrichtungen, Himmelskörper (Sonne, Mond, Sterne und Planeten)


~ Die zerstörende Kraft der Natur durch den Menschen – Beispiele sammeln~ Naturschutz, Umweltschutz

5. Verkehr ~ Fahrzeuge, wichtigste Verkehrsregeln~ Ausflüge mit dem Bus, dem Zug, dem Auto Klassenfahrt Fahrplan, Lösen von Fahrkarten Abfahrt, Ankunft, Auskunft~ Höflichkeit im Verkehr

6. Aus dem Lebenunserer Minderheit

~ Lesestücke aus der Geschichte der Minderheiten in Ungarn~ Ethnische Zugehörigkeit der Einwohner des Heimatortes, Unterschiede zwischen ihnen~ Sprachgebrauch in der Familie Deutsch zu Hause und in der Schule~ Volksbräuche der Ungarndeutschen Sitten und Bräuche im Heimatort: Advent, Weihnachten, Neujahr, Ostern, Fasching – Kurze Beschreibung der Bräuche Anfertigung von Geschenken Gemeinsames Schmücken eines Weihnachtsbaumes, Ostereier färben, Anfertigung von Faschingsmasken, Neujahrssprüche erlernen~ Kennenlernen der kulturellen Überlieferungen (Geschichten, Märchen, Lieder, Tänze, Spiele, Reime)Die detaillierten Lerninhalte siehe bei Minderheitenkunde!

7. Volksdichtungund Literatur

~ Abzählreime, Reime, Sprüche, Rätselfragen, Sprichwörter, Bauernregeln~ Gedichte und Lieder, Erzählungen, Märchen, Lesestücke aus der deutschen Literatur


IV. II. Grammatik1. Das Verb ~ Die Bedeutung der Verben; Tätigkeit, Handlung, Sein / Zustand

~ Die drei Stammformen der Verben: Infinitiv, Imperfekt, Partizip Perfekt~ Die Personalform des Verbs (Personalpronomen)~ Verben mit Umlaut und Brechung in Präsens~ Reflexive Verben und Reflexivpronomen~ Imperativform, Brechung und Umlaut in Imperativ~ Häufiger gebrauchte starke und schwache Verben~ Der Gebrauch des Präteritums~ Präsens und Perfekt im Text~ Futur: werden + Infinitiv~ Überblick über die Zeitformen

2. Das Substantiv ~ die Bedeutung der Substantive, Großschreibung (Wiederholung)~ Artikel und Posessivpronomen vor dem Substantiv, Grundformen in Einzahl und Mehrzahl, Gebrauch desWörterbuches~ Zusammengesetzte Substantive und ihre Artikel~ Substantive im Nominativ, Genitiv, Dativ, Akkusativ, Singular / Plural~ Substantive mit Verben verbinden, Verbpaare wie stellen – stehen, usw. häufiger gebrauchte Verbrektionen, wiesich freuen auf / über, Präpositionen

Stunden zur freienFerfügung 37St.

Übungen Wiederholungen, Spiele Wörterbücher, Volkskunde

Detaillierte AnforderungenSprachverständnissAlltägliche Gesprächssituationen bewältigenHöfliche RedemittelVerständnis zeigenInteressen vertretenErzählen (von sich selbst erzählenSich selbst und andere informieren


In verschiedenen Rollen handeln und sprechenLesen und TextverständnisLesen und Verstehen von informativen Texten / aktuelle authentische Texte, Prospekte, Artikel aus Jugendzeitungen usw. / und darüber kurzberichtenLesen und Verstehen von literarischen Texten / Gedichte, Erzählungen, Märchen, Sagen / und über das Gelesene erzählenUmgehen mit altersgemäßen Alltags- und GebrauchstextenDas Wörterbuch benutzenSchriftlicher AusdruckBeschreibung selbsterlebter oder erfundener EreignisseBilderreihen erzählenEine Bildgeschichte erfindenBerichten über eigene ErlebnisseBeenden angefangener Märchen, GeschichtenSchriftliche Kontakte in alltäglichen Situationen herstellen /Briefe, Einladungen schreiben usw./Benutzung des Wörterbuches

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten)Sprechverstehen und SprechfertigkeitDer Schüler soll über einfache Ereignisse kurz informieren und über Erlebnisse erzählen können. Er soll einfache Wünsche, Bitten äußern können. Er soll weiterhin Aufforderungen machen und einfache Anweisungen geben können. Er soll Lebewesen und Sachen in einfacher Weise charakterisieren können.Er soll in bekannten Themen längere Dialoge führen können.Er soll über den Inhalt des Gelesenen kurz erzählen und Bilder, Sachen kurz beschreiben können.LeseverständnisDas Lesetempo des Schülers soll sich dem Sprechtempo nähern.Der Schüler soll mit einer entsprechenden Wort- und Satzbetonung und inhaltlich gegliedert lesen und Fragen zu dem Text stellenkönnen.Er soll einen lexikalisch bekannten vorgelesenen oder gelesenen Text verstehen und darüber erzählen können.Er soll lexikalisch und grammatisch leichte Texte mit Hilfe des Wörterbuches alleine übersetzen können.


SchreibfertigkeitDer Schüler soll eine Einladung, eine Weihnachts- oder Osterkarte schreiben können.Er soll sich schriftlich vorstellen können, einen kurzen Brief schreiben können.Er soll über Geschehenes, Wahrgenommenes drei bis vier einfache Sätze schreiben können.Grammatische InhalteDer Schüler soll den Akkusativ und Dativ mit starken Substantiven im Satz anwenden können, auch nach Präpositionen.Er soll mit Verben im Präsens und Perfekt sicher umgehen können.Er soll trenn- und untrennbare Verben richtig verwenden.Er soll die Steigerung einfacher Adjektive / Positiv und Komparativ kennen und vergleichen können.Er kann das Demonstrativpronomen “dieser” im Nominativ im Akkusativ und im Dativ gebrauchen.Er kennt die im Akkusativ oder Dativ stehenden einfachen Frage- und Posessivpronomen.Er verwendet die am häufigsten gebrauchten Modalverben.Er soll erweiterte Sätze mit zusammengesetztem Prädikat bilden können und die Wortfolge im erweiterten Satz beherrschen.AuswendiglernenDer Schüler soll 3 weitere Gedichte, 4 neue Lieder und 10 neue Sprichwörter erlernen.

JAHRGANGSSTUFE: 6

Themenbereiche StundenzahlLexikalische Themenbereiche1. Kinder in aller Welt 202. Arbeit, Freizeit, Kultur 203. Nachrichtenübermittlung 284. Gesundheitswesen 155. Minderheiten in Ungarn 256. Volksdichtung und Literatur 10II. Grammatik1. Das Verb 282. Substantiv und Adjektiv 10


3. Pronomen 154. Präpositionen 105. der Satz 5Insgesamt:Stunden zur freien Verfügung:Jahresstundenzahl:

14837185

Themenbereiche LerninhalteI. LexikalischeThemenbereiche1. Kinder in allerWelt

~ Der Alltag in verschiedenen Ländern Schule, Wohnen, Eßgewohnheiten, soziale Verhältnisse~ Feiertage, Feste in verschiedenen Ländern (Einschulung, Erntefest, Nikolaustag, Advent, Weihnachten, Fasching, Ostern, Pfingsten) Unterschiede und Gemeinsamkeiten Volksbräuche zu den Festen – Eßgewohnheiten (Ungarndeutsche Speisen)

2. Arbeit, Freizeit,Kultur

~ Industrie, Landwirtschaft Ungarisch – ausländische Gemeinschaftsunternehmen Neue Berufe~ Täglicher Bedarf, Einkauf, Waren~ Sport, Unterhaltung, Theater, Bücher, Musik~ Reisen im In- und Ausland Landschaft und Architektur in anderen Ländern Informationen über die deutschsprachigen Ländern sammeln Gedichte, Sagen, Märchen, Auszüge aus der deutschen Kinder- und Jugendliteratur Märchen und Werke ungarndeutscher Autoren


3.Nachrichten-übermittlung

~ Presse, Rundfunk, Fernsehen Artikel in Kinder- und Jugendzeitungen Rundfunk und Fernsehprogramme~ Post, Korrespondenz, Telegramm, Telefon, Telefax Karten, Briefmarken, Zeitungen Kaufen – Dialoge Briefe schreiben – Briefe, Telegramm aufgeben, telefonieren~ Technik (Computer)

4. Gesundheitswesen ~ Krankheiten, innere Organe~ Hausarzt, Zahnarzt, Krankenhaus, Krankenversorgung, Apotheke Beim Arzt, beim Zahnarzt, in der Apotheke – Dialoge Abergläubische Bräuche früher~ Gesunde Lebensweise~ Umwelt

5. Minderheiten inUngarn

~ Ereignisse aus der Geschichte der Ungarndeutschen mit historischem und geographischem Inhalt Ungarndeutsche heute in Dörfern und Städten Aussiedlungsgeschichte des Wohnortes Deutsche Ortsnamen, alte und neue Straßen- und Flurnamen im HeimatortDetaillierte Lerninhalte siehe bei Minderheitenkunde

6. Volksdichtungund Literatur

~ Märchen und Werke ungarndeutscher Autoren~ Erzählungen und Auszüge aus der deutschsprachigen Kinder- und Jugendliteratur~ Altersgemäße Gedichte

II. Grammatik1. Das Verb ~ Zeitformen: Perfekt, Plusquamperfekt, Futur; starke, schwache , unregelmäßige Verben

~ Der Gebrauch von Perfekt und Präsens in


zusammengesetzten Sätzen~ Trennbare und untrennbare Verben~ Modalverben in Präsens

2. Das Substantivund Adjektiv

~ Die Grundformen des Substantivs und ihr Gebrauch in den vier Fällen~ Singular, Plural; Substantive und Verben, Substantive und Adjektive verbinden~ Substantive durch Pronomen ersetzen~ Abgeleitete Adjektive

3. Pronomen ~ Personalpronomen~ Fragepronomen~ Unbestimmte Pronomen “viel, man, es“

4. Präpositionen ~ häufiger gebrauchte Präpositionen mit Akkusativ und Dativ für, über, von, aus, zu, bei usw.5. Der Satz ~ Zusammengesetzte Sätze mit wenn und als ; denn und weilStunden zur freienFerfügung 37St.

Übungen, Wiederholungen, Lesen von Zeitschriften Spiele Volkskunde

Detaillierte AnforderungenSprachverständnisSprechenAlltägliche Gesprächssituationen bewältigenAm Gespräch teilnehmen - sich äußern und widersprechenFachwortschatz in täglichen Themen anwendenInformierenVon Erlebnissen erzählenGegenstände, Tiere, Personen beschreiben, Personen charakterisierenLesen und TextverständnisLesen und Verstehen von Sachtexten (aktuelle authentische Texte, Prospekte, Artikel aus Jugendzeitschriften usw.)Realistische und phantastische Geschichten, Erzählungen, Märchen, Späße und Anekdoten lesen und inhaltlich verstehen sowie darübersprechen.Bearbeitung von Sprüchen, Sprachspielen, Dichtungen, Nonsensgeschichten


Liebe zum Lesen erwecken durch Auszüge aus altersgemäßen JugendbüchernDas Wörterbuch benutzenSchriftlicher AusdruckSelbsterlebte oder erfundene Ereignisse beschreibenCharakterisierung von Personen, Beschreiben von TierenSchriftliche Kontakte in alltäglichen Situationen herstellen, Briefe schreibenEigene Meinung zum Ausdruck bringen

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten)Sprechverstehen und SprechfertigkeitDer Schüler soll mit bekannten und behandelten Themen einen kurzen Dialog führen und über Erlebnisse und Wahrnehmungen inVerbindung mit dem Thema berichten können.Er soll über einfache Ereignisse in zeitlicher Reihenfolge informieren, über Erlebnisse erzählen und Lebewesen oder Sachen in einfacher Weisecharakterisieren können.Er soll einfache Vorgänge beschreiben können.LeseverständnisDer Schüler soll lernen, grammatisch und lexikalisch bekannte, jedoch nicht geübte Texte fließend zu lesen.Er soll mit einer entsprechenden Wort- und Satzbetonung und inhaltlich gegliedert lesen und Fragen zum Text stellen können.Er soll mit der Beantwortung von Fragen und mit eigenen Äußerungen beweisen, daß er den Text verstanden hat.

Er soll mündlich und schriftlich Personen charakterisieren können.SchreibfertigkeitDer Schüler soll einen persönlichen Brief schreiben können und dessen minimale Formanforderungen beherrschen.Grammatische InhalteDer Schüler soll den Akkusativ und Dativ mit starken Substantiven im Satz anwenden können, auch nach Präpositionen.Der Schüler soll das Adjektiv nach unbestimmtem Artikel in allen Fällen außer dem Genitiv richtig verwenden können.Er soll die unbestimmten Pronomen "viel, man, es" gebrauchen können.Er soll mit Verben im Präsens und Perfekt sicher umgehen können.Er soll in den gelernten Zeitformen trennbare und untrennbare Verben gebrauchen können.Er soll mit Modalverben im Präsens sicher umgehen können.


Er kennt die Steigerung einfacher Adjektive (Positiv und Komparativ) und kann vergleichen.Er verwendet die im Akkusativ oder Dativ stehenden einfachen Fragepronomen.Er verwendet die am häufigsten gebrauchten Modaladverbien.Er soll erweiterte Sätze mit zusammengesetztem Prädikat bilden können und die Wortfolge im erweiterten Satz beherrschen.

AuswendiglernenDer Schüler soll 3 weitere Gedichte und 4 neue Lieder auswendig können.

JAHRGANGSSTUFE 7

Themenbereiche Stundenzahlen1.Beziehungen zu anderen Menschen und anderen Ländern 282.Reisen 143.Post und Sparkasse 134.Berufe 175.Kultur, Sport, Freizeit 206.Volksdichtung und Literatur 147.Sprachbetrachtung und Rechtschreibung 348.Minderheiteninhalte (siehe Rahmenplan für Minderheitenkunde) 8InsgesamtStunden zur freien VerfügungJahresstundenzahl

14837185


Themenbereiche Lerninhalte1.Beziehungen zu anderen Menschen und anderen LändernGastfreundschaft inUngarn Und anderenLändern

aus Texten, Medien, eigener Erfahrungen kennen lernendurch eigene Erfahrungen im In- und Ausland mit verbalen Mitteln und Körpersprache Gefühlsäußerungen (Freude,Empörung, Bedauern) zum Ausdruck bringenlandeskundliche Texte, Prospekte, Filme in das Leben anderen Menschen Einblick gewinnen

Schulleben imAusland

Kennenlernen das Leben an ausländischen SchulenVergleich der Interessenkreise der Kinder in Ungarn und im Auslandrichtige sprachliche Verhaltensweise zu verschiedenen Partnern (Kind - mit Kind, mit Erwachsenen, bekannt, fremd)themenbezogen sprechen, etwas erklären, sich deutlich äußern

Interview mit "Touristen in Ungarn", mit Schülern aus der Partnerschule, oder Reporterspiele über Reisen durchführenerkennen, wie man das Interesse wecken und den Hörer/Leser informieren und unterhalten kann.Reisemöglichkeiten im In- und Ausland, dazu ausgewählte Verkehrsmittel

2. ReisenPrivat- oderGesellschaftsreise

mit der Familie und mit der Schuleplanen Vor- und Nachteile einer individuellen bzw. Gruppenreise in ReisebüroReiseausrüstung auswählen, kaufen, vorbereitenReisevorbereitungen, einpacken, ProviantOrganisieren

Eine Fahradtour Ein gutes Fahrrad, AusrüstungVerkehrsregel beachten, unfallfreie Fahrt

Fahrt mit dem Zug Am BahnhofBahnsteig, Gleis, SchließfachFahrkarten, Platzkarten lösenmit dem Fahrplan umgehenAbfahrt, Ankunft, Anschluss


direkter Zug, umsteigensich erkundigen, genau informierenBeschreibung von Anweisungen (Touristenkarten, Stadtplan, Spielregeln) auch schriftlich

3. Post undSparkasse

Ausfüllen von Formularen, ihre FunktionAufgeben von Briefen, Telegrammen und Paketen

Brief Gewandtheit im Schreiben von persönlichen Briefendurch Beispiele Merkmale eines offiziellen Briefes (Briefform, Anrede, Aufbau, Abschluss) erkennenmit Muster Briefe ( an ein Ferienlager, eine Jugendherberge, ein Reisebüro, einen Kundendienst) schreibennach Muster Bitten, Beschwerden, Entschuldigungen in verschiedenen Situationen formulierenhöfliche Ausdrucksweise verwendenTechniken zum Fragen üben

Postgebühre AuskünfteBriefmarken, StempelmarkenDienstleistungen der Post (Karten, Zeitungen, Zeitschriften, Glücksspiellose

Bank Sparbuch, Geldwechsel, Geldüberweisung, Zinsen4. Berufe Handwerker im eigenen Wohnort, ihre Arbeit, manche Werkzeuge Dienstleistungsberufe (Frisör, Kosmetikerin,

Schneiderin, Schuhmacher, Polizist, Reinigungskraft...)Beamten (Post, Bahn,...)Hausbau auf einer Baustelle (Maurer, Zimmermann, Klempner, Dachdecker, Glaser, Installateur, Fliesenleger,

Tischler)Werkzeug, Material, Arbeitsverlauf in vereinfachter FormKosten, Kredit, Teilzahlung

Einkauf in Fachgeschäften (Elektro-, Computer-, Schuh-, Musik-, Spiel-, ... Arbeit der Verkäufer/innenVerhalten der Kaufleute und Kunden

5. Kultur, Sport, FreizeitMuseum Besuch von Ausstellungen, Museen, Heimatmuseen

Kennenlernen von Werken zeitgenössischer Künstler,auch im eigenen WohnortEinblick in die Volkskultur der eigenen und anderer Minderheiten

Bibliothek Deutschstunde in der Schulbibkiothek


Besuch in einer BibliothekIn einer Bibliothek zurechtkommen

Medien Auswahl aus den Programmen des FernsehensProgramme für KinderProgrammpolitik der Medien, diskutiereninformierende Texte (Plakate, Reklame, Werbungen) analysieren, ihre Ziele und Zwecke bemerken

Theater Theaterbesuchüber das Gesehene /Gelesene Meinungen austauschenüber die Entwicklung der handelnden Personen sprechen

Sport Sport im Unterricht, in der Schule,am eigenen WohnortSportarten (individuell, in Paaren, in Mannschaften)Gesundes Leben und SportSportanlagen,Möglichkeiten in der Stadt und auf dem LandeOlympische Spiele, Weltmeisterschaften

6.Volksdichtung und LiteraturGedichte kurze Biografien und Schaffen der ausgewählten Dichter

Lyrik, Naturlieder, epische Gedichte verstehen, interpretierenJugendbücher Auswahl aus der Kinder- und Jugendliteratur

Zeitraum und gesellschaftlichen Hintergrund des Buches bekanntgebenAuswahl gemeinsam lesenHandlungsprozess zusammenfassen auch schriftlich erzählenHandlungen von Personen beobachtenGliederung der Texte (Einleitung, Spannungsbogen, Höhepunkt, Lösung) erkennen

7. Sprachbetrachtung, Rechtschreibung Das VerbReflexive Verben mit einem Dativobjekt (Ich wasche mich; Ich wasche mir die Hände)


Verben mitRektionen

ohne und mit Präpositionenmit einer oder zwei Rektionen (es gibt, haben, brauchen, treffen, gehören, gefallen, bitten um, danken für, denken an,sprechen mit/über, sorgen für, sich treffen mit, sich freuen auf/über, warten auf) anwendenFunktion verstehenIm Präsens, Präteritum und Perfekt gebrauchen

Modalverben auch als Vollverb verwenden (Mein Bruder hat abends ins Kino gehen dürfen. Ich habe nicht gedurft.)

Das Substantiv GenitivkonstruktionenPersonennamen im GenitivDeklination jeder Art im GenitivIm Dativ

Das AdjektivDas PronomenReflexivpronomenIndefinitpronomen

Abweichung in Form und Bedeutung vom Personalpronomrn im Dativ deklinierbare und undeklinierbare Pronomen( jeder, mancher, alle, beide, der eine, der andere, jemand, niemand, jederman, man, viel, wenigVergleich mit den unbestimmten Numeralien (Das ist nicht viel. Der Film hat vielen gefallen.)der, die, das; welcher, welche, welches; wer, was, wo...

Relativpronomen (Der neue Junge, der aus der Stadt kam ...; Das Buch, welches du mir geschenkt hast ...)Unterschied zwischenRelativ- und Demonstrativpronomen (Anwendung, Betonung, Wortstellung)Sprichwörter sammelnmündliche und schriftliche Anwendung der Relativpronomen

Der Relativsatz Relativsatz als Funktion eines Attributs (Das Buch, das du mir geschenkt hast...)kann ein Subjekt oder ein Objekt ersetzen (Wer nicht kommt zur rechten Zeit, ...; Was du heute kannst besorgen,...)Konjunktionen in Position 0 (und, sondern, oder, denn, aber) wiederholen

Die nebengeordneteZusammensetzung

Teilsätze verbindenmit "denn" und "weil" Teilsätze bildenKonjunktionen in Position 1 (darum, deshalb, deswegen) (Er ist krank, darum...)"also", "so" (Er passt nicht auf, also...)"trotzdem", "dennoch" (Er hustet sehr, trotzdem ...)

Stunden zur freien Übungen, Wiederholungen , Spiele, Zeitschriften Heimat und Volkskunde


Ferfügung 37 St. Grammatische Inhalte werden nicht isoliert, sondern im Rahmen der Kommunikation vermittelt. Sie sind ein sprachliches System, das derVerständigung dient.

Detaillierte Anforderungen1. Mündlicher und schriftlicher SprachgebrauchSprachverständnis und SprechenDen Schülerwortschatz im Laufe des Jahres erweiternWörter in Sprache und Schrift in produktiver Weise den Sprechsituationen gemessen verwendensich in Themen wie Familie, Schule, Reisen, Einkauf, Kultur, Sport, Freizeit, Natur, Feiertage äußern könneneigene Meinung begründen könnenMit unterschiedlichen Sprechpartnern themenbezogen sprechen können Fragen formulieren und richtig intonieren könnenEin informatives Interview vorbereiten, interesseweckend kurz durchführen könnenSprachliche und non-verbale Mittel der höflichen Rede verwenden können2 Sprachbetrachtung und RechtschreibungReflexive Verben mit Dativobjekt verwenden könnenGeübte Verben mit Rektionen und deren Anwendung kennenModale Hilfsverben in Präsens, Präteritum und Perfekt gebrauchen können, ihre Funktion als Vollverb erkennenDie Deklination von Substantiv und Adjektiv kennenGeübte Pronomen und deren Anwendung kennenMit gelernten Konjunktionen zusammengesetzte Sätze bilden könnenIn der Wortstellung unterschiedlicher Satzstrukturen gewandt seinBekannten Wortschatz fehlerfrei schreiben können3 Literarische, Gebrauchs- und SachtexteTextverständnis / TexterstellungGeübte und unbekannte informierende, literarische oder sachbezogene Texte mit richtiger Betonung und geübtem Tempo deutlich vorlesenkönnenEinfache literarische Werke mit Hilfe von Wörterbüchern, Nachschlagewerken erschließen könnenEinen gelesenen, gehörten Text, gesehenen Film zusammenfassen und kurz wiedergeben können


Gedichte sinngerecht vortragen könnenMerkmale der informierenden Texte, Plakate, Funktion der Bilder kennen lernen, beurteilen können, ihre Ziele, Mittel, Wirkung und ihrenEinfluss auf die Menschen erkennenUnterschiede und wichtige Gattungsmerkmale der behandelten literarischen Lektüren kennenErzählungen, Sagen umdichten, modernisieren könnenTexte, Auszüge aus der Kinder- und Jugendliteratur kennen lernenEinblick in das Leben und Schaffen ungarndeutscher Autoren, auch von der jüngeren Generation, gewinnen Durch landeskundliche Texte, Reisebilder, Medien über deutschsprachige Länder Informationen sammelnSich in der Bibliothek orientieren können Schriftlicher AusdruckÜber eigene Erfahrungen, Erlebnisse, Wünsche, Erfolge erzählen könnenOrt, Zeit, logische Reihenfolge in Betracht nehmen Über einfache Spiel- und Arbeitsabläufe genau informieren könnenMenschen, Tiere, Gegenstände, Ereignisse beschreiben könnenÜber Schul- und Klassenereignisse, Veranstaltungen berichten könnenUnterschied zwischen Beschreiben und Bericht erkennenMit der Form und den Merkmalen vom offiziellen Brief bekannt werdenBitten, Beschwerden, Entschuldigungen schriftlich äußern könnenGelesenes oder Gehörtes kurzgefasst aufschreiben können

Etwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten)Sprachverständnis und SprechenDie Schüler und Schülerinnen sollenihren Wortschatz mit neuen, zum Grundwortschatz gehörenden Wörtern erweitern, ihn sowohl in der Sprache als auch in Schrift verwenden, über alltägliche Themen selbstständig sprechen, über reale Probleme diskutieren und Stellung nehmen können.Lesen, Textverständnis, schriftlicher AusdruckDie Schüler und Schülerinnen sollenauch unbekannte literarische oder sachbezogene Texte deutlich mit richtigem Tempo und Betonung lesen können


das Wesentliche vom Unwesentlichen unterscheiden könnenihre Gedanken mündlich und schriftlich ausdrücken könnenBeschreibungen, Berichte, offizielle Briefe in zeitlicher und logischer Reihenfolge schreiben könnenzu ihren seinen Meinungen Stellung nehmen können auch schriftlich genau informieren könnenin ihren schriftlichen Arbeiten den erweiterten Wortschatz und die behandelten grammatischen Kenntnisse anwendenIm Laufe des Jahres drei weitere Gedichte auswendig könnenGrammatische InhalteDie Schüler und Schülerinnen sollen die gelernten Modi und Tempora mit Gewandtheit verwenden könnendie modalen Hilfsverben in Präsens, Präteritum und Perfekt anwenden könnendie behandelten Verben mit Rektionen beherrschendie Deklination der Substantive und Adjektive verwenden könnendie gelernten Pronomen in Sprache und Schrift anwenden könnenmit Verwendung der gelernten Konjunktionen bei Anwendung von deklinierten Adjektiven neben- und untergeordnete Sätze bildenkönnen

JAHRGANGSTUFE 8

Themenbereiche Stundenzahlen1.Unterrichtsinstitutionen in Ungarn 242.Unser gesellschaftliches Leben 173.Ernährung und Gesundheit 194.Deutschsprachige Länder 23


5.Gegenwartsliteratur 266.Sprachbetrachtung und Rechtschreibung 317.Minderheiteninhalte (siehe im Rahmenplan für Minderheitenkultur) 8InsgesamtStunden zur freien VerfügungJahresstundenzahl

14837185

Themenbereiche Lerninhalte1.Unterrichtsinstitutionen in Ungarn

Schultypen

nach Aufbau (Grundschulen mit vier, sechs, acht Jahrgängen, Mittelschulen mit acht, sechs, vier Jahrgängen)Schultypen der Grundschule ihrem Unterrichtsprofil gemäß (Sprache, Sport, Kunst, Computertechnik)freie SchulwahlGymnasien, Fachoberschulen, FachschulenMittelschulen mit weiterführendem Minderheiten-SprachunterrichtHochschulen, UniversitätenAusbildungszeit, Prüfungen, KollegimMöglichkeiten zum Vertiefen der deutschen Sprachkenntnisse außerhalb der Schule die in den vorhergehendenKlassen geübten Themen über Berufe erweitern

Berufswahl, Studium Fragen über Berufsorientation, Möglichkeiten zum Weiterlernen; sich über gefragte, interessante Berufe informierenWünsche äußern Zielgerichtete, sprachliche Ausdrucksmittel zum Angeben und Erreichen von Interessen und Wünschen

erhaltene Informationen verkürzen, ergänzenSchaffen von Situationen zum Ausdrücken verschiedener SprechabsichtenGespräch mit unterschiedlichen Partnern (Ich will Sportler werden.-Ich möchte Sportler werden.-Können Sie mirhelfen, ich möchte Sportler werden.-Können Sie mir ein Anmeldeformular geben, ich möchte Sportler werden.)Duzen und Siezen in Comics, authentischen Texten Redemittel sammeln und in gegebenen Situationen verwendenversuchen andere zu überzeugen (Das geht schon. Das kannst du doch. Das wirst du schon schaffen. Das hast duschon mal gemacht.)Stellungnahme


Gegenmeinungen akzeptierenKonfrontieren mit dem Gegenteil (Das geht nicht.- Ausgeschlossen!-Das kann ich nicht ... .)Erweiterung des Inhalts der in nach Lehrbuchtexten, Medien, eigenen Erlebnissen im In- und Ausland überSachverhalte, Probleme, Eindrücke, Gefühle

Diskussion vorbereitete Diskussion mit festgesetztem Thema durchführen, dazu entsprechende Redemittel sammeln(Ich bin derMeinung. Ich bin mir da nicht sicher. Das ist möglich. Das stimmt überhaupt nicht. Vielleicht ist es so. Man kannnicht wissen. ...)Ablehnung, Zustimmung ausdrücken direkte, indirekte Fragen formulierenEntscheidungs-, Ergänzung-, Rückfragen an richtiger Stelle einsetzenMissverstehen und Nichtverstehen unterscheidenBehauptungen formuliereneigene Ansicht durch Beispiele, Fakten begründen, verteidigensich aus Lehrbüchern, Reiseführern,Prospekten,... informieren

2.Unser gesellschaftliches LebenDie geografische LageUngarns

Herausheben von sinntragenden BegriffenInformationskern herausfinden, formulieren, weitergebenüber Ungarn schreiben

Berichte, Reportage ein Interview über ungarische Landschaften, Naturparks, Städte führenCollagen anfertigenüber Landwirtschaft,Industrie, Unternehmen, Handel anspruchsvoll lesen, sprechen, schreibenSehenswürdigkeiten, Denkmäler, Denkmalschutz, Infrastruktur der Metropole

Unsere HauptstadtBudapest

Kulturzentrum des Landes (Schulen, Theater, Museen, Ausstellungen)die Stadt der Heilbäderdie Regierung, das ParlamentErlebnisse, Erfahrungen sammelnReiseziele, historisches, kulturelles ErbenUngarische Gastfreundschaft

Der Fremdenverkehrin Ungarn

Gastronomie, VolklorprogrammeLeben und Bräuche der deutschen Minderheit im eigenen Wohnort, in der nahen Umgebung, im Land


noch heute lebende Traditionen (Martinstag, Fasching, Betlehemspiel, Eierfärben, Palmenweihe, Speiseweihe, ...)Kontakte mit Jugendlichen und Freundeskreisen aus verschiedenen Gegenden des Landes

Äußerungen inalltäglichen Situationen

Aufgeben von Annoncen, Danksagungen, EntschuldigungenBitten, Befehle, Beschwerden kurz erfasseneinen Antrag stellenSchreibkonventionen offizieller Briefe (Briefkoõf, Anrede, Schlussformeln) vom privaten Brief unterdscheidenRechtschreibungskenntnisse erweitern

Interessenvertretungder Minderheiten

Pflichte und Rechte der Minderheiten in UngarnLandesselbstverwaltung und ihre ArbeitMinderheiten-Selbstverwaltungen und ihre ArbeitInformationen aus Zeitungen, Zeitschriften, Kalendern, anderen Medien einholen

3.Ernährung undGesundheit

berühmte,ungarische Küche, SpezialitätenKochrezepte tauschenMenü zu einem Feiertag zusammenstellen,passende Getränke auswählenden Tisch festlich decken, schmückenGäste einladen, empfangeneine Fete veranstalten, Einladungskarten schreiben, schickenüber die ungesunde ungarische Küche diskutieren

Gesundes Essen Rohkost, Obst, Gemüse, VitamineBioprodukte, dick oder dünn sein, Abmagerungskuhr und GefahrenUngarndeutsche SpezialitätenKochrezepte unserer GroßmütterTraditionelle Menüs an Feiertagen und ihre Bedeutung (Linsen zum neuen Jahr, Faschingskrapfen, geweihte Speiseam Osternmontag,..)Rezepte sammeln, alte Kochkunst bewahren

4. DeutschsprachigeLänder

Kenntnisse aus der Geografie erfrischenüber eigene Erlebnisse mündlich/schriftlich berichten


über die BRD, die Schweiz, über Österreich, Liechtenstein, Luxemburg lesen, sprechenTexte auch individuell, mit Hilfe von zweisprachigen Wörterbüchern verstehen, mündlich und schriftlich deuten

Sehenswürdigkeitenim Ausland

im Reiseführer Vorkenntnisse sammelnüber berühmte Landschaften und Städte berichtenüber Auslandsreisen erzählen durch Texte, Medien, Privatreisen, Korrespondenz, Schüleraustausch das Leben, die Gewohnheiten der Völkerdieser Länder kennen lernen

Sachbezogene Texte Informierende Texte, Berichte, Nachrichten, Reportagen, Interviews lesen, anfertigenin zeitlicher Reihenfolge oder der Wichtigkeit gemäß Personen, Dinge, Orte nach genauer Beschreibung erkennennach Muster schreiben

Lebenslauf Inhaltliche und formelle Kriterien zwischen ausführlichem und tabellarischem Lebenslauf kennen lernen undanwendenäußere Eigenschaften von Personen (auch im Vergleich zu anderen) beschreibennach Gewohnheiten, Handlungen, Verhalten Personen charakterisierenpositive und negative Eigenschaften sammeln, schriftlich verwenden (Gebrauch von Synonymen und Antonymen)Stellungnahme auf Grund eigener Erfahrungen und Kenntnisseeigene Ansicht durch Beispiele, Fakten begründen, verteidigenMißverstehen und nicht verstehen unterscheidenGegenmeinungen akzeptieren

5.Gegenwartsliteratur sinngerecht, ausdrucksvoll lesen, vortragenForm, Reim, künstlerische Mittel (Vergleich, Metapher, rhetorische Frage) erkennen, verstehendichterische Ausdrucksmittel der Gefühle (Freude, Trauer, Liebe, Anteilnahme, Empörung) in die Sprache desAlltags umsetzenAnekdoten, Kurzgeschichten, Erzählungen, utopische Erzählungen von einzelnen Texten erkennen, mündlich undschriftlich deutenEntsteheung des Werkes (Ort ,Zeit, Anliegen,sozialer, gesellschaftlicher Hintergrund)Texte in Gedankenabschnitte aufteilen, Skizzen schreiben


Gedichte für das entsprechende AlterEpische Texte ausJugendbüchern

von Texten Dialoge verfassenDialoge in Rollenspiele umsetzenRollen charakterisierend darstellenAuswahl entsprechender Bücher, Auszüge Episoden aus NovellenArtikel aus Jugendzeitschrifteninformative Rolle von Titeln, Bucheinbänden deutenHandlungsverlauf, Gestaltungsmittel, Handeln und Entwicklung der Personen verstehenBeenden der Geschichte von verschiedenen Gesichtspunkten auszu den verschiedenen Varianten Stellung nehmen

UngarndeutscheLiteratur

Humorvolle, satirische Erzählungen aus dem Leben (Wohnen, Kleiden, Handwerk, Sitte, Feiern) derUngarndeutschen verstehen, erzählen Einakter, Theaterstücke vereifacht vorspielenInteressante Erzählungen dramatisierenRollen charakterisierend darstellen

6. Sprachbetrachtung, RechtschreibungDas Verb Konjugation in Aktiv/Indikativ in gelernten Zeitformen verwendenPlusquamperfekt Gebrauch der Zeitform verstehen, verwendenPassiv in der Gegenwart und Vergangenheit bilden

Funktion der Passivform kennen verwendenKonjunktiv II Präteritum, auch würde - Form, Plusquamperfekt

in geübten Situationen verwendenWünsche in Konjunktivform äußern (wenn doch, wenn nur)modale Hilfswerben nach Muster in Passiv und in Konjunktiv anwenden

Untergeordnete Konjunktionender Zeit wenn, als, bevor, seit(dem), sobald, solange, nachdem, währendder Art und Weise weil, sowie, ohne dass, ob, obwohl

Bedeutung und Funktion kennen, in entsprechender Situation anwenden


Der Satz alle Satzarten gebrauchenDas Satzgefüge Teilsätze mit Konjunktionen verbinden

Hauptsatz und Satzgefüge verbinden richtige Wortstellung kennen

Temporalsatz in Gleich-, Vor- oder Nachzeitigkeit verstehenKonditionalsatz in beiden Zeitformen auch mit und ohne "wenn" bildenFinalsatz damit, um ... zu (Kontraste dem Ungarischen gegenüber)Stunden zur freienVerfügung 37St.

Übungen, Wiederholungen, Spiele, Wörterbücher,Heimat und Volkskunde

Grammatische Inhalte werden nicht isoliert, sondern im Rahmen der Kommunikation vermittelt. Sie sind ein sprachliches System, das derVerständigung dient.

Detaillierte Anforderungen1.Sprachverständnis und SprechenSich erkundigen, um Rat fragen können.Mit Menschen unterschiedlichen Alters und verschiedener Berufe über altersgemessene Themen in Kleingruppen oder individuell Gesprächeführen könnenÜber Themen im Alltag (Familie, Schule, Einkauf, Post, Natur, Gesundheit, der menschliche Körper, Arbeit, Kultur, Sport, Freizeit) sprechenkönnen.Haupt- und Nebensachen unterscheiden können.Über Ereignisse, Erlebnisse, wichtige Vorfälle sachgerecht berichten können.Über Eindrücke, Gefühle wirkungsvoll erzählen können.Diskussion in einfacher Form durchführen oder daran aktiv teilnehmen können.Redemittel für pro und contra sammeln, an richtiger Stelle anwenden könnenStandpunkte begründen, Stellung nehmen, Zureden, Überzeugen können.Sich informieren, Fragen verschiedener Art stellen und Auskünfte geben können.2.Sprachbetrachtung und RechtschreibungZweisprachige Wörterbücher problemlos gebrauchen können.


Die in den vorigen Jahren gelernte Grammatik gebrauchen können.Verb: alle Tempora (bis auf Futur II) von Indikativ, Imperativ und Konjunktiv II , ausserdemPräsens und Präteritum von Passiv gebrauchen können. Gelernte Verben mit Rektion anwenden können.Substantiv: Deklination der Substantive im Singular und Plural, in den vier Fällen mit oder ohne Präposition gebrauchen können.Adjektiv: in allen deklinierten Formen anwenden können.Gegensatzpaare, Synonyme, Komparation und Vergleich kennen.Numerale: Kardinal- und Ordinalzahlen mit Sicherheit gebrauchen können.Pronomen aller Art gewandt gebrauchen könnenSatzglieder (Subjekt, Prädikat, Ergänzungen) bestimmen könnenZu den einzelnen Satzgliedern Fragen stellen können.Wortstellung in Bezug auf Konjunktionen richtig anwenden können.Satzzeichen, Satzendzeichen richtig setzen können.Bekannten Wortschatz orthografisch korrekt schreiben können.3. Literarische Texte, Gebrauchs- und SachtexteUnbekannte Texte fließend, sinnbetont lesen, mit Hilfe von Wörterbüchern selbstständigerarbeiten und verstehen können. Über das Gelesene, Gesehene, Gehörte eigene Meinung haben.Den Inhalt eines Textes, Filmes zusammenfassen, kürzer oder länger erzählen können.AusTexten, Zeitschriften, Medien wichtige Informationen entnehmen und weitergeben können. Die Gattung der epischen Texte erkennen, die Lehre/Problematik herausfinden können.Einen Text dramatisieren, eine kurze Szene aufführen können.Bekannte Gedichte, Balladen verständlich vorlesen und rezitieren können.Künstlerische Mittel der Gedichte erkennen.Gelernte Gedichte ausdrucksvoll rezitieren können.Einblick auf die Literatur ungarndeutscher Schriftsteller habenJe mehr über die Vergangenheit der Vorfahren kennen lernen.Persönliche Briefe schreiben können. Fähig sein, nach Muster einen offiziellen Brief zu schreiben.


Formulare ausfüllen können.Danksagungen, Entschuldigungen, Beschwerden schriftlich formulieren können.Eigene Gedanken in Beschreibungen, Erzählungen, Berichten, Reportagen, Briefen schriftlich äußern können.Eine Beschreibung nach Stichwörtern, Skizzen anfertigen könnenAuf Grund ihres Verhaltens Personen charakterisieren können.Fähig sein nach Muster einen Lebenslauf in ausführlicher und tabellarischer Form zu schreiben. Gelernten Wortschatz orthografisch korrekt schreiben können.

Entwicklungsanforderungen (Kompetenzen und Fähigkeiten)

Sprachverständnis und SprechenDie Schüler und Schülerinnen sollenihren Wortschatz im Laufe des Schuljahrs mit zum Grundwortschatz der deutschen Sprache gehörenden Wörtern erweitern.(Sich während der 8Jahren etwa 2000 Wörter aneignen.)fähig sein einen muttersprachlichen Partner, der hochdeutsch spricht, in alltäglichen Themen zu verstehen und auf dessen Fragen zuantworten. in deutscher Sprache Kontakte herstellen, sich informieren, fragen, Wünsche ausdrücken, und über sich selbst, ihre engere Heimat und dieMinderheit Auskunft geben können.über Erlebnisse genau berichten können. über Gefühle wirkungsvoll erzählen könnenin Meinungen stellungnehmen, Standpunkte begründen, verteidigen können.ihre Sprache soll verständlich sein, die Wort- und Satzbetonung soll der deutschen Phonetik entsprechen.

Sprachbetrachtung und RechtschreibungDie Schüler und Schülerinnen sollenden in den früheren Jahren gestellten Minimalanfoderungen entgegenkommen.den Gebrauch von Plusquamperfekt verstehen und die Zeitform anwenden können.den Unterschied zwischen Aktiv und Passiv kennen und sich im Vorgangspassiv ausdrücken können. Konjunktiv Präteritum - auch "würde" + Infinitiv - und Plusquamperfekt kennen und anwenden können.


die Konjunktionen und, aber, oder, sondern, denn, trotzdem , darum, deshalb, dann, nicht nur ... sondern auch, etweder... oder deswegen,dass, weil, ob, als, wenn, seit(dem), nachdem, bevor, obwohl, damit, während sinngemäß gebrauchen können.die Wortstellung im erweiterten und zusammengesetzten Satz kennen.in der Rechtschreibung gewandt sein und den gelernten Wortschatz fehlerfrei schreiben können.

Literarische Texte, Gebrauchs- und Sachtexte

Lesen, Textverständnis, schriftlicher AusdruckDie Schüler und Schülerinnen sollen auch unbekannte Sach- oder literarische Texte verständlich, sinnbetont, fließend lesen können.fähig sein einfache, den Bildungsstand ihres Alters nicht übersteigende Texte selbstständig mit Hilfe des Wörterbuches, Handbuches oderLexikons zu verstehen.das Gelesene, Gesehene berichten und ihre Meinung dazu äußern können.fähig sein zu begründen, warum ihnen etwas gefallen, bzw. nicht gefallen hat.Gedichte eindrucksvoll vortragen können.ihre eigene Gedanken mit gewälten Worten schriftlich äußern können.Prsonen - auch sich selbst - beschreiben, auf Grund ihres verhaltens charakterisieren können.die inhaltlichen und formellen Kennzeichen des Schreibens von Privatbriefen kennen und anwenden.die inhaltlichen und formellen Kennzeichen des Schreibens von offiziellen Briefen, wie Lebensläufen kennen.aussagen, fragen, informieren und argumentieren können.drei weitere Gedichte auswendig können.


4.5. A NÉMET HON- ÉS NÉPISMERET

Célok és feladatokA múlt megismerésével a tanulók azonosságtudatának kialakítása és jövőképük formálása. A tanulók ismerjék meg a kisebbségi jogokat, ezáltalkészüljenek fel érdekeik képviseletére. A tanulók először ismerkedjenek meg a magyarországi németek legfontosabb hagyományaival,életmódjával és kultúrájával és tiszteljék a magyar nép és az országban élő más kisebbségek kultúráját, ismerjék fel a népek közötti kapcsolódásipontokat. A tanulók ismerkedjenek meg a magyarországi németek nyelvjárásaival, értékeikkel, és tudatosuljon bennük az irodalmi nyelvtől valóeltérés oka. A németajkú lakosság történetének tanulmányozása a magyar államalapítástól a mostani ezredfordulóig vezesse el a tanulókat ahhoza tényhez, hogy a kisebbség sokszínűségével és kisugárzásával hatást gyakorol a többségi nemzetre. A történelmi ismeretek segítséget nyújtanakaz előítéletek megjelenési formáinak felismerésében és a jelenség hátterének feltárásában. A fiatalok igazodjanak el a mai kisebbségi létmegjelenési formáiban, ismerjék meg a szervezeteket, a testületeket és a sajtót, továbbá ösztönözzük őket arra, hogy a tanulmányok befejezéseután is önálló kutatással foglalkozzanak a magyarországi németek kultúrájával és képviseljék a népcsoport érdekeit. A történelemi témakörök atörténelem tantárgy óráin kerüljenek feldolgozásra. Az interkulturális tanulás segítségével rávilágítunk a nyelvi és kulturális sokszínűségelőnyeire és a saját, valamint más kultúrák megbecsülésére nevelünk. A tanulók tudják a magyarországi németek helyzetét az európaidimenzióban elhelyezni.

1 – 4. évfolyamAz általános iskola alsó tagozatában a nemzetiségismereti tartalmak közvetítése kizárólag cselekvésközpontú legyen. Ne tanítsunk adatokat,meghatározott ismereteket. A tartalmak egyrészt integrálhatók a német és a többi tantárgyba (pl. ének-zene, technika, művészeti nevelés),másrészt önálló tárgyként is oktathatók. Ebben a korban célszerűbb az integráció, több motivációs lehetőséget biztosít.A tanulók:

nyerjenek betekintést a magyarországi németek jelenébe és múltjába élmények alapján, szerezzenek alapvető ismereteket elődeik életéről ésmindennapi munkájáról.tudatosuljon bennük – különösen a nyelv és a szokások terén – az emberek mássága. Ismerkedjenek meg legalább két különböző szokással éstudjanak a nyelvjárás és az irodalmi nyelv létezéséről. Gyűjtsenek nyelvjárási szavakat és ismerjék a német nyelv változatait saját szintjükön.kapjanak indíttatást mondókák, dalok, játékok gyűjtésére és megtanulására, ismerjék meg a népköltészet értékét és szépségét. Tudjanak három– három mondókát, dalt, közmondást a népköltészetből és egy verset a műköltészetből kívülről.mutassanak érdeklődést őseik kultúrájának megismerésére, éspedig a hagyományok játékos felelevenítésén keresztül, készítsenek(barkácsoljanak) három tárgyat, ismerjék használatukat. Ismerjék fel a hagyományápolás fontosságát.


5 -8. évfolyamA tanulók:

nyerjenek betekintést egy németek lakta település életébe, ismerjenek meg magyarországi németek által lakott területeket földrajziadottságaikkal együtt. Tudják, hogyan és miként kerültek a németek Magyarországra. Ismerjék a betelepítés okait, a magyarországi németekáltal lakott területeket, tudjanak néhány fontos eseményt elmesélni.ismerjék a naptári évhez és a valláshoz kötődő legfontosabb ünnepeket, maguk is gyűjtsenek szokásokat, tudják a tanult szokásokat felsorolniés röviden ismertetni. Ismerjék meg a magyar nép és a német nyelvű országok legfontosabb tradícióit, ismerjék fel a hagyományokkülönbözőségét és azonosságait. Ébredjen fel érdeklődésük más kultúrák iránt, tiszteljék azokat.kapjanak ösztönzést a német dal- és néptánckincs ápolására, a magyarországi német irodalom megismerésére. Tudjanak három – három daltkívülről, valamint történeteket, ill. mondákat elmesélni.ismerjék fel a gyűjtött nyelvjárási szavak alapján, hogy a helyi nyelvjárás mely szavai térnek el feltűnően a köznyelvtől. Soroljanak fel a helyinyelvjárásból néhány lexikai és hangsajátosságot, ill. gyűjtsenek a magyar nyelvből átvett lexikai egységeket.nyerjenek betekintést a magyarországi német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, ismerjék meg a település, az udvar és a házberendezését. Legyenek alapvető ismereteik a település formájáról és a legfontosabb berendezési tárgyakról. Sorolják fel a legfontosabbparaszti munkákat, kézműves mesterségeket, ételeket és ruhadarabokat. Ismerjék az akkori és mostani étkezés és öltözködés köztikülönbségeket, a magyarországi németek “lakó- hagyományait”, és a hasonlítsák össze a magyarokéival.fedezzék fel és elevenítsék fel elődeik hagyományait. Ismerjék a Magyarországon élő kisebbségeket és legfontosabb jogaikat sorolják fel.ismerjék a német származású művészek szerepét a magyar kultúra kibontakoztatásában, sorolják fel legalább három művész egy-egy alkotásátfelsorolni, ill. ismerjenek műveket a magyarországi német irodalomból.


1. ÉVFOLYAM

Belépő tevékenységformákA rokoni kapcsolatokat kifejező szavak megismerése.Tárgyak, személyek leírása és néhány kézműves termék (játék) előállítása.A lakóhely fontosabb épületeinek elnevezése, növények és virágok megnevezése.Népköltészeti alkotások megtanulása.

Témakörök Tartalmak

A család és családtagok Rokoni kapcsolatok megnevezése, esetleg nyelvjárásban isSzemélyek és tárgyak külső jellemzőinek leírása pl. fotók alapjánA családtagok ábrázolása játékos formábanÁgfalvi és bánfalvi mondókák és fotók gyűjtése

Élet a családban Néhány kézműves termék előállítása: mézeskalácssütés, babakészítés kukoricacsutából vagy csuhébólHelyi gyűjtőmunka, beszélgetés egy idős kézműves mesterrel

Az otthon, a környezet,házi állatok

Virágok, zöldségfélék a kertben, háziállatok nevei, esetleg nyelvjárási megfelelőikIdevonatkozó szavak gyűjtése a helyi nyelvjárásból

Élet a városban, a falun A település ismert épületeinek meglátogatása: bánfalvi templom, ágfalvi tájházNépköltészet Mondókák, dalok állatokról és természeti jelenségekről

Az év ünnepeihez kapcsolódó mondókák és dalok: Mikulás napi versikék, újévi köszöntőkGyerekjátékok, egyszerű táncok, népdalokgyűjtése Bánfalváról és Ágfalváról

A továbbhaladás feltételeiA tanév végére a tanulók legalább 3 népköltészeti alkotást (dal, rigmus, tánc, játék) tanuljanak meg. Legyenek alapvető ismereteik a tanulttémakörökben.


Kompetenciák, fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, önálló, hatékony tanulásIsmeretek a család, a rokonsági viszonyok régi elnevezéseiről. N y e l v h a s z n á l a t : M u n d a r t , H o c h d e u t s c hA település lakói etnikai hovatartozásának felismerése nyelvük és szokásaik alapján. A településen gyűjtött közmondások, szólások, mondókák,gyermekversek, gyermekjátékok ismerete. Háziállatok, konyhakerti növények helyi elnevezésének megtanulása. Régi foglalkozások, épületekfelfedezése a lakóhelyen vagy környékén. Ismerkedés élő hagyományokkal,szokásokkal. Játékkészítés, daltanulás, rövid jelenetek bemutatása. A fenti témákban cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása.2. Kritikai gondolkodásA korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek felismerése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása. Azelődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával. A népköltészet és a hagyományápolás szépségének ésfontosságának felismertetése. 3. Kommunikáció Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről, véleményük meghallgatása a németség múltjáról és jelenéről.Kérdésfeltevés a hétköznapi élethelyzetek nyelvjárási szókincs gyűjtése és tematikus csoportosítása céljából. Anyaggyűjtés osztályprojektekhez atelepülésen vagy a megyében. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról a tanórán. Rajzok, modellek, makettek készítése. Szokások és népi, ill. gyermekjátékok bemutatásaszínpadon. Dalok, mondókák, gyermekversek, mesék előadása.4. Digitális kompetencia Helyi ismeretek megszerzése az internet felhasználásával. 5. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A helyi kisebbség kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.


2. ÉVFOLYAM

Belépő tevékenységformákKépleírásLakberendezési tárgyak megnevezéseA legfontosabb paraszti kézművek, munkák megismerése, néhány munka nyelvjárási megnevezésének ismerete.Játékok, háziállatok készítése természetes anyagokból.Kiválasztott művek elsajátítása a magyarországi német nép- és műköltészetből.


Az otthon és az iskola Beszélgetés hozott képekről: A Soproni Német Nemzetiségi Általános Iskola régen és mostNagyszülők mesélnek iskolai élményeikrőlA kis- és iskolás gyerekek népviselete

Lakóház, lakás Berendezési és használati tárgyakÁgfalvi falumúzeum és egy bánfalvi magánház megtekintése

Foglalkozások A parasztemberek napirendje, a paraszti munka legfontosabb eszközei, paraszti és kézműves szerszámok helyinyelvjárási megnevezése

Háziállatok, erdőn ésmezőn élő állatok

Az állatok megnevezése, lehetőség szerint nyelvjárásban isJátékállatok barkácsolása kukoricaszárból (tehenek, kecskék stb.)Helyi állattartás szokásai egy németajkú helyi lakos elbeszélése alapján

A naptári év szokásai Hagyományos és helyi tojásfestési szokásokKarácsonyfa díszítése pattogatott kukoricával és aszalt szilvával ill. a helyi sajátoságokkal


NépköltészetIrodalom

Kiszámolók, találós kérdések, közmondások, gyerek- és körjátékok megtanulása antológiákból ill. a helyi gyűjtésalapjánIsmert helyi gyűjtésű rövid mesékGyermekimák

A továbbhaladás feltételeiA tanév végén tudjanak a tanulók minden műfajban egy művet kívülről és egyet elmesélni. A tanulóknak alapvető ismereteik a tanult témákban.Kompetenciák, fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés, önálló, hatékony tanulásIsmeretek a család, a rokonsági viszonyok régi elnevezéseiről. N y e l v h a s z n á l a t : M u n d a r t , H o c h d e u t s c hA település lakói etnikai hovatartozásának felismerése nyelvük és szokásaik alapján. A településen gyűjtött közmondások, szólások, mondókák,gyermekversek, gyermekjátékok ismerete. Háziállatok, konyhakerti növények helyi elnevezésének megtanulása. Régi foglalkozások, épületekfelfedezése a lakóhelyen vagy környékén. Ismerkedés élő hagyományokkal,szokásokkal. Játékkészítés, daltanulás, rövid jelenetek bemutatása. Afenti témákban cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása.2. Kritikai gondolkodásA korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek felismerése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása. Azelődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával. A népköltészet és a hagyományápolás szépségének ésfontosságának felismertetése. A lakóhely vagy környékének nyelvjárása és az irodalmi nyelv kifejezéseinek összehasonlítása. 3. Kommunikáció Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről, véleményük meghallgatása a németség múltjáról és jelenéről.Kérdésfeltevés a hétköznapi élethelyzetek nyelvjárási szókincs gyűjtése és tematikus csoportosítása céljából. Anyaggyűjtés osztályprojektekhez atelepülésen vagy a megyében. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról a tanórán. Rajzok, modellek, makettek készítése. Szokások és népi, ill. gyermekjátékok bemutatásaszínpadon. Dalok, mondókák, gyermekversek, mesék előadása.4. Digitális kompetencia Helyi ismeretek megszerzése az internet felhasználásával. 5. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A helyi kisebbség kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.


3. ÉVFOLYAM

Belépő tevékenységformákA rokoni kapcsolatok megismerése, lehetőség szerint nyelvjárási megnevezésükkel együtt. A családban és a lakóhelyen előforduló foglalkozásokismerete. Egyszerű recepteket gyűjteni és feljegyezni, régi konyhai eszközöket megnevezni és funkciójukat ismerni. A gyermekviseletruhadarabjainak elnevezése. Bútor- és hímzésmintákat ismerni és lerajzolni. Ajándékokat és díszeket barkácsolni és funkciójukat ismerni.Néhány gyógymód ismerete. A magyarországi német irodalom néhány alkotásának megtanulása.


Az otthon, a szülők, anagyszülők

Rokoni kapcsolatok megnevezése nyelvjárásban isSzakmák a családbanFotók, élménybeszámolók gyűjtése

Hétköznapok Étkezés, főzés, helyi régi ételreceptek gyűjtéseEgyszerűbb ételek főzése, mézeskalács sütéseA falvédőkön levő életbölcsességek gyűjtéseNéhány régi konyhai eszköz megismerése

Lakóhely és környéke Szakmák az adott településen régen és maRégi utcanevekKözismert épületek és helyek megtekintése: Bánfalvi templom, Hősi Temető, ágfalvi tájház


A kisebbségek és alakóhely életéből

Ruházkodás régen és ma (különös tekintettel a gyermekruhákra)Helyi gyerek- és ügyességi játékok mint pl. labdajátékok, bilickejáték, csigapörgetés, golyójáték, labdaütögetés,karikázás, patakugrás, kulcsosjátékHelyi bútor- és hímzésminták, házak díszítőelemeinek megfigyelése és rajzolásaKarácsonyi díszek készítése: gyümölcsaszalás, kukoricapattogtatás, a karácsonyfa feldíszítése; ajándékok régen és ma

Egészséges életmód, ab e t e g s é g e kmegelőzése

Gyógyítás régen és maGyógymódok, babonák és a velük kapcsolatos helyi szokások: boszorkány babonák, tiltó előírások

NépköltészetIrodalom

Találós kérdések, nyelvtörők, közmondások, versek és mesék, gyerekjátékokVálogatás a magyarországi német irodalombólEgyszerű helyi táncokHelyi népdalok gyűjtése

A továbbhaladás feltételeiA tanulók ismerjenek néhány a családban és a lakóhelyükön előforduló foglalkozást, gyűjtsenek néhány ételreceptet, tudjanak konyhaieszközöket megnevezni, ismerjenek bútor- hímzésmintákat.A népköltészet minden irodalmi műfajából tanuljanak meg egy művet kívülről vagy tudják elmesélni, ismerjenek néhány táncmotívumot.


1. Ismeretszerzés, önálló, hatékony tanulásIsmeretek a család, a rokonsági viszonyok régi elnevezéseiről. Nyelvhasználat:Mundart,Hochdeutsch A település lakói etnikai hovatartozásának felismerése nyelvük és szokásaik alapján. A településen gyűjtött közmondások, szólások, mondókák,gyermekversek, gyermekjátékok ismerete. Háziállatok, konyhakerti növények helyi elnevezésének megtanulása. Régi foglalkozások, épületekfelfedezése a lakóhelyen vagy környékén. Ismerkedés élő hagyományokkal,szokásokkal. A helyi népviselet ruhadarabjainak felismerése.Játékkészítés, daltanulás, rövid jelenetek bemutatása. A fenti témákban cselekvésközpontú ismeretszerzés alkalmazása.2. Kritikai gondolkodásA korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek felismerése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása. Azelődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával. A népköltészet és a hagyományápolás szépségének ésfontosságának felismertetése. A lakóhely vagy környékének nyelvjárása és az irodalmi nyelv kifejezéseinek összehasonlítása.


3. Kommunikáció Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről, véleményük meghallgatása a németség múltjáról és jelenéről.Kérdésfeltevés a hétköznapi élethelyzetek nyelvjárási szókincs gyűjtése és tematikus csoportosítása céljából. Anyaggyűjtés osztályprojektekhez atelepülésen vagy a megyében. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról a tanórán. Rajzok, modellek, makettek készítése. Szokások és népi, ill.gyermekjátékok bemutatása színpadon. Dalok, mondókák, gyermekversek, mesék előadása.4. Digitális kompetencia Helyi ismeretek megszerzése az internet felhasználásával. 5. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A helyi kisebbség kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.

4. ÉVFOLYAM

Belépő tevékenységformákAlapvető ismeretek a következő témakörökben:A családi együttélés, a gyermekek kötelességei régen és ma, valamint a település lakóinak etnikai hovatartozása és nyelvhasználata.Családi és egyházi ünnepek ismerete, és a hozzájuk kapcsolódó dalok és mondókák ismerete, néhányuk ismertetése.Egy húsvéti vagy karácsonyi ajándék elkészítése, funkciójának ismerete.A település néhány ismert meséjének, mondájának irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban való előadása.Magyarországi német szerzők műveinek ismerete.


Élet a családban Képek gyűjtése a családi albumból.Generációk együtt élése.A gyerekek jogai régen és ma.

A kisebbségek életéből A település lakói és etnikai hovatartozásukAz etnikai csoportok legfontosabb jellemzői (nyelv, szokások)Nyelvhasználat a családbanEsztergált fatárgyak megtekintése, esetleg készítése


Ünnepek Családi és egyházi ünnepek (néhányról beszélgetni, amelyekhez kapcsolódóan van a tanulóknak véleményük)Régi fényképek, amelyek ezekhez az ünnepekhez kapcsolódnak, nagyszülők élményeiDalok, versek hozzájuk kapcsolódóanJátékok: pl. a húsvéti tojásokkalKarácsonyi és húsvéti ajándékok készítése, sütése (fonott kalács, mézeskalács figura)

Népköltészet /Irodalom Ismert helyi mesék, történetek nyelvjárásban és/ill. irodalmi német nyelvenA korosztálynak megfelelő történetek előadása nyelvjárásbanMagyarországi német szerzők műveibőlMese – és daltanulás nagyszülőkkelHelyi népdalok tanulása

A továbbhaladás feltételeiA tanulók tudjanak beszélni a családon belüli együttélés mai és régi formáiról. Legyenek alapvető ismereteik a település lakóinak etnikaihovatartozásáról. Ismerjenek néhány családi- és egyházi ünnepet, egy mesét vagy mondát, irodalmi nyelven vagy nyelvjárásban, tudjanak egyverset (dalt), mondókát kívülről.


1. Ismeretszerzés, önálló, hatékony tanulásIsmeretek a család, a rokonsági viszonyok régi elnevezéseiről. N y e l v h a s z n á l a t : M u n d a r t , H o c h d e u t s c hA település lakói etnikai hovatartozásának felismerése nyelvük és szokásaik alapján. A településen gyűjtött közmondások, szólások, mondókák,gyermekversek, gyermekjátékok ismerete. Régi foglalkozások, épületek felfedezése a lakóhelyen vagy környékén. Ismerkedés élőhagyományokkal, szokásokkal. Játékkészítés, daltanulás, rövid jelenetek bemutatása. A fenti témákban cselekvésközpontú ismeretszerzésalkalmazása.2. Kritikai gondolkodásA korábbi és a jelenlegi életkörülmények közötti különbségek felismerése. A népek és népcsoportok különbözőségeinek tudatos elfogadása. Azelődök kultúrájának megismerése a hagyományok játékos, dramatizált reprodukálásával. A népköltészet és a hagyományápolás szépségének ésfontosságának felismertetése. A lakóhely vagy környékének nyelvjárása és az irodalmi nyelv kifejezéseinek összehasonlítása. 3. Kommunikáció


Beszélgetés idős és fiatal németajkú személyekkel életükről, véleményük meghallgatása a németség múltjáról és jelenéről.Kérdésfeltevés a hétköznapi élethelyzetek nyelvjárási szókincs gyűjtése és tematikus csoportosítása céljából. Anyaggyűjtés osztályprojektekhez atelepülésen vagy a megyében. Szóbeli beszámoló a saját tapasztalatokról a tanórán. Rajzok, modellek, makettek készítése. Szokások és népi, ill.gyermekjátékok bemutatása színpadon. Dalok, mondókák, gyermekversek, mesék előadása.4. Digitális kompetencia Helyi ismeretek megszerzése az internet felhasználásával. 5. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A helyi kisebbség kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.


5. ÉVFOLYAM

Belépő tevékenységformákA saját iskola rövid történetének ismerete, adatok a régi iskolarendszerről, gyűjtőmunka ebben a témakörben.Ismeretek a saját családról, történetének kutatása.A házak, lakások régi berendezéseit ismerni, és a maiakkal összehasonlítani.Szokásokat ismerete és egyről beszámolás.Ismeretek szerzése az év mezőgazdasági munkáiról és más tevékenységéről.A lakóhely dűlőneveinek ismerése, az elnevezések eredetének kutatása.Ismeretek a magyarországi német népzenéről, népdalokról, táncmotívumokról.A magyarországi német irodalom képviselőit és néhány művüket ismerni.


Az otthon és az iskola Iskolánk rövid történeteMit és hogyan tanultak nagyszüleink?Régi tankönyvek, tintatartók, bizonyítványok stb. gyűjtése egy kiállítás számáraEgykori tanítók sírjainak meglátogatása a bánfalvi Hősi Temetőben A tanulók családjának története – családi album, családfa készítése

Lakás - berendezés Házak régen és ma – összehasonlításGyerekszobák régen és maAz ágfalvi falumúzeum és egy bánfalvi magánház megtekintése

Családi és egyháziünnepekA naptári év ünnepei

Mikulás, karácsony, farsang, húsvét, pünkösd szokásainak általános és helyi sajátosságaiEgy ágfalvi farsangi népszokás (menyasszonynak és vőlegénynek beöltözött ál-ifjú pár összeadása) megtekintése

Munkák a ház körül Mezőgazdasági munkák az év soránTéli foglalatosságok: kötés, kosárfonás, söprűkészítés, tollfosztás, kukoricafosztás

A természet A szülőhelyhez kötődő földrajzi nevek, gyűjtésük, az elnevezések okai – a tanulók gyűjtőmunkáján alapulva


Sopron keletkezésének mondája ; Brennbergbánya nevének eredete ; Ehhez kapcsolódó történetek gyűjtéseNépdalokNépzene

Három magyarországi német népdal megtanulásaÁgfalvi és bánfalvi népdalok gyűjtése, ennek jellemző jegyei

Népi tánc Helyi német néptánc megtekintése pl. Kreuzpolka

A továbbhaladás feltételeiIsmeretek a saját iskolájukról, családjukról, a lakás berendezéséről. Beszélni egy szokásról, ismeretek az év mezőgazdasági munkáiról, a településdűlőneveiről. Alapvető ismeretek a magyarországi német népzenéről, három népdal kívülről megtanulása, néhány táncmotívum ismerése.


1. Ismeretszerzés, hatékony, önálló tanulásIsmeretek gyűjtése Bánfalva és Ágfalva település életéről, személyes beszélgetésekből, olvasott anyagokból és filmekből vett információkfelhasználásával. Betekintés nyerése életmódba, szokásokba, népi építészetbe, nyelvjárásba, tájházak kiállításainak megtekintésével. A szerzettismeretek rendszerezése tanórán. A magyarországi és helyi németség földrajzáról és kultúrájáról rendszerező ismeretszerzés tanórákon ésprojektbemutatókon.2. Kritikus gondolkodásA helyi német népcsoport egyéni arculatának jellemzői, fejlődéstörténetének figyelemmel kísérése. Más népcsoportokkal (magyarok, horvátok)való békés együttélés megvalósulása. Saját identitás kialakításának előmozdítása.3. Kommunikáció Beszélgetés és vita a német kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban és az önazonosság kialakításában. Gyűjtőmunka bemutatása írásbanés szóban. Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása. Versek, mondókák, történetek, népdalok előadása tanórán és iskolairendezvényeken.4. Digitális kompetenciaA helyi ismeretek megszerzése az internet felhasználásával. 5. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A helyi kisebbség kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.


6. ÉVFOLYAM

Belépő tevékenységformákA magyarországi németek falusi és városi életmódja közötti különbség felismerése és megmagyarázása. A régió német településeinek megismerése, a tájházak felkeresése, gyűjtőmunka egy faluban.Információk gyűjtése a falun és a városban űzött foglalkozásokról.A kötelező tananyag ismerete a magyar-német politikai és kulturális kapcsolatokról az államalapítástól a török kiűzéséig.Régi foglalkozások megismerése, munkafolyamatai megnevezése. A fontosabb gyógynövények neveinek és felhasználási területük megismerése,a velük kapcsolatos szokások elmondása.A tavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása, egy szokás részletes elmondása.A hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése, esetleg nyelvjárásban is.Művek hazai német íróktól, költőktől, betekintés a magyarországi németek zenei- és néptánc- hagyományába.


TörténelemMagyarországinémetek települései amegyében

A helyi németség története a török kiűzéséig Sopronban, Bánfalván és Ágfalván. Látogatás az ágfalvi tájházbanMondák gyűjtése Ágfalva, Bánfalva településeken.

Német-magyarkapcsolatok aközépkorban és a koraújkorban

Német misszionáriusok a Kárpát medencébenA magyarok kalandozása német területre (mondák)Az Árpádok házasságpolitikájaA németek betelepítése II. Géza idejébenZsigmond - a városiasodás szorgalmazójaHabsburgok a királyi Magyarország trónjánMagyarország felszabadítása a török uralom alól a Német-Római császárság segítségévelBánfalva és Ágfalva, mint jobbágyfalvak kialakulása a XIII. századtól


NéprajzGyerekek az egészvilágon

A gyerekek élete régen és maSzabadidős lehetőségek, játékok régen és maHelyi játékok megismertetése, mint pl. : labdajátékok, bilickejáték, csigapörgetés, golyójáték, labdaütögetés,karikázás, patakugrás, kulcsosjátékIskolalátogatás, tanulási lehetőségek régen és ma

Munka, szabadidő,művelődés

Régi mesterségek: fazekas, bányász, fafaragó, pék, kovács- látogatás a Bányászati Múzeumba

Egészséges életmódA betegségekgyógyítása

A legfontosabb gyógynövények és felhasználásukBabonás gyógymódok, a velük kapcsolatos helyi szokások:boszorkány babonák, tiltó előírások

Népszokások A tavaszi és a nyári időszak szokásai (Húsvét, Szent Iván, Búcsú stb.)Étkezés, főzés Régi helyi ételreceptek gyűjtése, közkedvelt ételek, heti étrend

Régi helyi konyhai eszközök és azok használataIrodalom Válogatás magyarországi német szerzők műveiből

Népmesék és népmondákNépdalNépzene

Helyi népdalok tanulásaA népzenei hagyományok fontosságaA magyarországi német népdalok jellemzői

Néptánc Néhány néptánc megtanulása, esetleg gyűjtése a lakóhelyen

A továbbhaladás feltételeiInformációk gyűjtése a falusi és városi életmódról, és az ottani foglalkozásokról. A kötelező történelmi tananyag ismerete az államalapítástól atörökök kiűzéséig a magyar- német politikai és kulturális érdekek tükrében. Régi foglalkozások. A gyógynövények elnevezésének ismerete, atavaszi és a nyári ünnepkör szokásainak felsorolása, a hétköznapi viselet felismerése, az egyes ruhadarabok elnevezése. Három népdal kívülrőltörténő megtanulása.



1. Ismeretszerzés, hatékony, önálló tanulás

Ismeretek gyűjtése Bánfalva és Ágfalva település életéről, személyes beszélgetésekből, olvasott anyagokból és filmekből vett információkfelhasználásával. Betekintés nyerése életmódba, szokásokba, népi építészetbe, nyelvjárásba, tájházak és múzeumok megtekintésével.A szerzettismeretek rendszerezése tanórán. A magyarországi és helyi németség földrajzáról, történelméről és kultúrájáról rendszerező ismeretszerzéstanórákon és projektbemutatókon.2. Kritikus gondolkodásA helyi német népcsoport egyéni arculatának jellemzői, fejlődéstörténetének figyelemmel kísérése. Más népcsoportokkal (magyarok, horvátok)való békés együttélés megvalósulása. Saját identitás kialakításának előmozdítása.3. Kommunikáció Beszélgetés és vita a német kisebbség életéről, lehetőségeiről az oktatásban és az önazonosság kialakításában. Gyűjtőmunka bemutatása írásbanés szóban. Szokások, történetek, táncok színpadon történő bemutatása. Versek, mondókák, történetek, népdalok előadása tanórán és iskolairendezvényeken.4. Digitális kompetenciaA helyi ismeretek megszerzése az internet felhasználásával. 5. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A helyi kisebbség kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.

7. ÉVFOLYAMBelépő tevékenységformákMikor és milyen körülmények között telepedtek le a németek Magyarországon? Térképvázlatok készítése a történelmi Magyarország németekáltal lakott területeiről. A németek által lakott országrészek ismerete. A németajkú lakosság részvétele Magyarország mezőgazdasági és iparifejlesztésében a 18. és a 19. században. A németek által alapított ipari létesítmények bemutatása konkrét példákon. (pl.: osztrákok által alapítottsörgyár, szőnyeggyár). A német lakosság szerepe a reformkorban és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején. A német származású


aradi vértanuk ismerete. Az Osztrák-Magyar Monarchia etnikai térképének megmagyarázása. Térképmunka: Hol élt német nyelvű lakosság aMonarchiában. Egy régi parasztház alaprajza, beosztása, építőanyaga berendezése - szókincs. A hazai német médiák adásainak figyelemmelkísérése, ill. a NZ írásainak olvasása. Szokásokról beszélni. Az ünnepi viselet egyes ruhadarabjainak, esetleg nyelvjárási megfelelőinek ismerete.Magyarországi német művészek és műveik ismerete.


TörténelemA németekbetelepítése a 18.században

Betelepítés, svábtelepítésekIII. Károly, Mária Terézia, II. József telepítéseiA telepesek élete

A magyarországinémetek areformkorban és az1848 - 49-esforradalom ésszabadságharc idején

A német polgárság aktív szerepe a kereskedelmi és ipari létesítmények alapításában (pl. Heckenast, Landerer)Tipikus német foglalkozások a környéken (gyűjtőmunka)A helyi németek viszonya a magyar forradalmi eseményekhezNémet származásúak az aradi vértanúk között

Az Osztrák – MagyarMonarchia földrajzi ésetnikai térképe

Térképelemzés

NéprajzTájházak, nemzetiségitelepülések

Egy bánfalvi parasztház megtekintése: alaprajz, építőanyagok, beosztás, berendezés

Média Válogatás az “Unser Bildschirm” adásaiból, beszélgetés róluk, az adások rendszeres figyelemmel kísérése

Szokások Május 1. , májusfaállítás, búcsúFoglalkozások Hagyományos kézműves mesterségek (mézeskalácsos, kékfestő)

Egy műhely vagy kiállítás meglátogatása, az egyes munkafolyamatok megismerése, részvétel bennükRuházat A lányok és asszonyok ünnepi viselete környékünkön


Művészet, irodalom Neves magyarországi német származású művészek 1945 előtt (építészek, festők, tervezők)Műveik megismeréseMondák és versek a nép- ill. műköltészetből

Zene Német népdalok és magyarországi német változataikMagyarországi német “szórakoztató” zene, különböző alkalmakkorÁgfalvi Rézfúvósok fellépésének megtekintése iskolai rendezvényen

A továbbhaladás feltételeiA német telepesek magyarországi letelepedése, a telepes sorsok elbeszélése. Példák a magyar ipari létesítményekbe befektető német vállalkozóksoraiból. Térképmunka: Hol éltek a Monarchiában németek? Egy régi parasztházat leírni. Ismeretek a német nyelvű médiáról. Egy magyarországiművész bemutatása. Egy ünnepi viselet és egy szokás bemutatása.


1. Ismeretszerzés, önálló, hatékony tanulásIsmeretek bővítése a németség történelméről tanórán, filmek és források anyagának feldolgozása során. A naptári évhez és a valláshoz kötődőünnepek és szokások ismerete és bemutatása. A német népdal és néptánckincs megismerése és ápolása. A népviselet ismerete és bemutatása.Tematikus nyelvjárási szókincs gyűjtése és elemzése. Betekintés nyerése a német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, tájházakkiállításainak megtekintésével. Alapvető ismeretek birtoklása a népi építészet alkotásairól és egy lakóház berendezési tárgyairól - néprajzimúzeum és tájház kiállításainak megtekintése révén. A régi és a mai étkezési szokások jellegzetességei a német családokban, a nagymamakonyhájának specialitásai. 2. Kritikai gondolkodásA magyarországi németség „lakóhagyományainak” összehasonlítása a magyarokéival vagy más népekéivel. A kisebbségek jogainak ismerete,önszerveződési lehetőségeivel élni tudás ismerete. A német anyanemzet, a magyar nemzet és kisebbségi német történelem és kultúra egymásrahatásának felismerése. Az identitástudat kialakítása3. KommunikációA magyar és a német történelem találkozásainak bemutatása írásban és szóban. Önálló élmény előadása, vitában érvek megfogalmazása azérintett kisebbségi témákban. A kisebbségi törvény fiatalokat érintő rendelkezéseinek felsorolása. Beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról tanórán.Dalok, versek, színjátékok előadása, népviselet bemutatása osztályban, projektbemutatón, iskolai rendezvényen, svábbálon.4. Digitális kompetenciaA helyi ismeretek megszerzése az internet felhasználásával.


5. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A helyi kisebbség kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.

8. ÉVFOLYAM

Belépő tevékenységformákEgy németajkú gyermek tanítási napjának leírása. Bleyer Jakab a németség szolgálatában.A "Volksbund" bemutatása egyes életutakon keresztül. Kitelepítés, elűzés, vagyonelkobzás hátterének ismerete. A népcsoport tragikus eseményeia második világháború alatt és után.Kulturális tevékenység az 1960-as, 1970-es és 1980-as években. Ismeretek az 1989-es rendszerváltozás utáni érdekképviseleti lehetőségekről. Amai kisebbségi helyzet ismerete (kétnyelvű oktatás, helyi kisebbségi önkormányzatok, médiák).Gyógynövények, felhasználásuk, a hozzájuk fűződő hiedelmek ismerete. Ünnepi ételek felsorolása, a magyar és a német konyha összehasonlítása.Az elődök szórakozási lehetőségei, beszélni legalább egyről beszámolni. Neves német származású zenészek műveikkel együtt, legalább egyművész egy művét ismerni.


TörténelemA németség szerepe akapitalista fejlődésbenaz Osztrák - MagyarMonarchia idején

A 19. században bevándorolt németség ipari-kereskedelmi és pénzügyi vállalkozásai, pl. Sidol tisztítószer, SingervarrógépKézművesek a falvakbanA monarchia iskolarendszereHelyi németség története a XIX. században

Új helyzet a trianonibékediktátum után

Bleyer Jakab tevékenysége 1920 és 1933 között

A német - magyar "Volksbund" alapítása, Franz Basch vezetésével


fegyverbarátság hatásaa hazai németségre

A népcsoport kettészakadásaVolksbund helyi története, sorsok (gyűjtőmunka)

Deportálás, elűzés,kisemmizés (1945-48)

A potsdami konferencia határozata a németek kitelepítésérőlA magyarországi németek elűzéseMinden magyarországi német vagyonának elkobzásaA tragikus események hatása napjainkra: Gyarmathy Lívia: Együttélés (1982) filmjeKitelepítés tragédiája Ágfalváról és Bánfalváról

A magyarországinémetek 1949 - 89között

A Magyarországon maradt németek egyenjogúságának helyreállítása (1949)Az anyanyelvi oktatás, a sajtó és a rádió valamint a Német Szövetség megkezdi működésétInterjúkészítés az idősebb generáció ágfalvi és bánfalvi képviselőivel

Az 1989-es politikaifordulat hatása anémet kisebbségre

1993-as nemzetiségi törvény1994-es választások során megválasztják a helyi kisebbségi önkormányzatokat1998-as választások révén újabb helyi kisebbségi önkormányzatok alakulnakParlament megválasztja a kisebbségi népbiztostA magyarországi németek szimbólumai: címer, zászló, himnuszInterjúkészítés mai kisebbségi politikusokkal

NéprajzHétköznapok

Hagyományos gyógymódok, -eszközökÜnnepi étrendA magyarországi német konyha összehasonlítása a magyarralÉletmód: generációk együtt lakása

Szabadidőstevékenység

Szórakozási lehetőségek régen és ma, pl.: svábbál Sopronban

Nyelv A helyi nyelvjárás és az irodalmi német közti legfontosabb jellemzői, különös tekintettel a Heanz nyelvjárásra. Amagyarországi német nyelvjárások legfőbb csoportjai – legfőbb jellemzőik

Közélet A magyarországi németek jogaiKisebbségi szervezetekA magyarországi német iskolarendszer

Irodalom, művészet Mondák, vidám történetek gyűjtése


Válogatás a magyarországi német szépirodalombólNeves német származású művészek 1945 előtt, műveik megismerése

Zene Német népdalok és magyarországi német változataikNeves magyarországi német származású zenészek, pl.: Liszt Ferenc

A továbbhaladás feltételeiA népcsoport tragikus eseményei a második világháború alatt és után. A mai kisebbségi lét jellemzői. A gyógynövények és alkalmazásuk, ünnepiételek felsorolása. Szórakozási lehetőségek régen.Fejlesztési feladatok

1. Ismeretszerzés és tanulásIsmeretek bővítése a németség történelméről tanórán, filmek és források anyagának feldolgozása során. A naptári évhez és a valláshoz kötődőünnepek és szokások ismerete és bemutatása. A német népdal és néptánc-kincs megismerése és ápolása. A népviselet ismerete és bemutatása.Tematikus nyelvjárási szókincs gyűjtése és elemzése. Betekintés nyerése a német paraszti és iparos világ mindennapi életébe, tájházakkiállításainak megtekintésével. Alapvető ismeretek birtoklása a népi építészet alkotásairól és egy lakóház berendezési tárgyairól – néprajzimúzeum és tájház kiállításainak megtekintése révén. A régi és a mai étkezési szokások jellegzetességei a német családokban, a nagymamakonyhájának specialitásai. 2. Kritikai gondolkodásA magyarországi németség „lakóhagyományainak” összehasonlítása a magyarokéival vagy más népekéivel. A kisebbségek jogainak ismerete,önszerveződési lehetőségeivel élni tudás ismerete. A német anyanemzet, a magyar nemzet és kisebbségi német történelem és kultúra egymásrahatásának felismerése. Az identitástudat kialakítása3. KommunikációA magyar és a német történelem találkozásainak bemutatása írásban és szóban. Önálló élmény előadása, vitában érvek megfogalmazása azérintett kisebbségi témákban. A kisebbségi törvény fiatalokat érintő rendelkezéseinek felsorolása. Beszámoló az önálló gyűjtőmunkáról tanórán.Dalok, versek, színjátékok előadása, népviselet bemutatása osztályban, projektbemutatón, iskolai rendezvényen, svábbálon.4. Digitális kompetenciaA helyi ismeretek megszerzése az internet felhasználásával. 5. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A helyi kisebbség kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igény fejlesztése a tanulókban.


4.6. DER LOKALE LEHRPLAN DER DEUTSCHEN VOLKSKUNDE

Allgemeine Ziele und Aufgaben Mit dem Kennenlernen der Vergangenheit entfaltet dieses Unterrichtsfach das Identitätsbewusstsein der Schüler und formt ihr Zukunftsbild. DieSchüler sollen sich mit den Minderheitenrechten vertraut machen, dadurch sich auf die Vertretung ihrer Rechte vorbereiten. Sie sollen sich zuerstmit den wichtigsten Traditionen der Ungarndeutschen, ihrer Lebensweise und Kultur vertraut machen und die Kultur des ungarischen Volkes undanderer Minderheiten ehren, die Verbindungspunkte zwischen den Völkern erkennen. Sie sollen die Mundarten der Ungarndeutschen, ihre Wertekennen lernen und die Gründe für deren Abweichung vom Hochdeutschen bewusst werden. Das Studieren der Geschichte der deutschenMinderheit von der Staatsgründung bis zur Jahrtausendwende soll die Schüler zum Erkenntnis dieser Tatsache leiten, dass die Minderheit mitihrer Vielfarbigkeit eine Wirkung auf die anderen Minderheiten ausübt. Die historischen Kenntnissen tragen zum Erkennen der verschiedenenFormen von Vorurteilen und deren Lösungen bei. Die Jugendlichen sollen sich bei verschiedenen Formen der Minderheitenexistenzzurechtfinden, sich mit ihren Institutionen, Organen und ihrer Presse vertaut machen, weiterhin sollen sie angespornt werden, nach demAbschließen ihrer Studien eigenständig nach Kultur der Ungarndeutschen zu forschen und die Interesse der Minderheit zu vertreten. Diehistorischen Lehrmaterialien sollen in Geschichtsstunden verarbeitet werden. Durch das interkulturelle Lernen reflexiert man auf die Vorteile dersprachlichen und kulturellen Vielfarbigkeit und erzieht auf die Ehrung eigener bzw. anderer Kulturen. Die Schüler sollen die Lage derungarndeutschen Minderheit in europäischer Dimension schätzen.

1 – 4. Jahrgang


In der Unterstufe der Grundschule soll die Vermittlung der Minderheitenkunde ausschließlich handlungsorientiert sein. Konkrete Angaben,bestimmte Kenntnisse dürfen noch nicht unterrichtet werden. Die Lehrmaterialien können einerseits in die Deutschstunde oder in andere Fächer(z.B. Musik, Technik, Kunst) integriert werden, andererseits können sie im selbständigen Unterrichtsfach gelehrt werden. Die Schüler:

sollen Einblick in die Gegenwart und Vergangenheit der Ungarndeutschen anhand Erlebnisse gewinnen, Grundkenntnisse über das Leben undalltägliche Arbeit ihrer Vorfahren erwerbensoll in ihnen die Andersartigkeit des Menschen – bersonders im Bereich der Sprache und Sitten – bewusst werden. Sie machen sich mitmindestens zwei Bräuchen vertraut und wissen über die Existenz der Mundarten und des Hochdeutschen. Sie sammeln Wörter ausMundarten, und sollen die Varietäten des Deutschen auf ihrer Lernstufe kennen. sollen veranlasst werden, Sprüchlein, Lieder, Spiele zu sammeln und sie zu erlernen, den Wert und die Schönheit der Volksdichtung kennenlernen. Sie sollen drei - drei Sprüchlein, Lieder, Sprichwörter aus der Volksdichtung und ein Gedicht aus der Kunstdichtung auswendigerlernen. Interesse zum Kennenlernen der Kultur ihrer Vorfahren zeigen, insbesondere durch die spielerische Darstellung der Traditionen, sollen dreiGegenstände anfertigen (basteln) und ihre Verwendung kennen. Sie sollen die Wichtigkeit der Traditionspflege erkennen.

5 -8. Jahrgang Die Schüler:

sollen Einblick in das Leben einer von Ungarndeutschen bewohnten Siedlung gewinnen, von der Minderheit bewohnte Ortschaften mit ihrengeograhpischen Gegebenheiten kennen. Sie sollen wissen, wie und unter welchen Umständen die ungarndeutschen nach Ungarn gekommensind. Sie sollen über die Ursachen der Ansiedlung, die von Ungarndeutschen bewohnten Gebiete, wichtige Ereignisse erzählen. sollen die wichtigsten Feste des Kalenderjahres und der Religion kennen, selbst Bräuche sammeln, die gesammelten Sitten aufzählen und siekurz verfassen. Sie sollen sich mit den wichtigsten Traditionen des ungarischen Volkes und der deutschsprachigen Länder vertraut machen,die Unterschiede und Ähnlichkeiten der Traditionen erkennen. Ihr Interesse gegenüber anderer Kulturen sowie ihre Ehrung sollen gewecktwerden.sollen zur Pflege des Volkstanz-und liederschatzes, zum Kennenlernen der deutschsprachigen Literatur veranlasst werden. Sie sollen drei-dreiLieder kennen, sowie Geschichten und Sagen erzählen. sollen auf Grund der gesammelten Wörter aus der Mundart erkennen, sich welche Wörter aus der lokalen Mundart von der Alltagsspracheauffallend abweichen. Sie sollen einige lexikalische sowie phonetische Eigenartigkeiten der lokalen Mundart aufzählen bzw. aus demUngarischen übernommene lexikalische Einheiten sammeln.


sollen Einblick in die Alltage der Bauern-und industriellen Schicht der Ungarndeutschen gewinnen, sich mit der Einrichtung des Hauses undHofes vertraut machen. Sie sollen Grundkenntnisse über die Form der Siedlung bzw. die wichtigsten Einrichtungsgegenstände haben. Siekönnen die wichtigsten Bauernarbeiten, handwerklichen Gewerben, Speisen und Kleidungsstücke aufzählen. Sie sollen die Unterschiedezwischen der heutigen und damaligen Mahlzeit sowie des Ankleidens erkennen und sie sich miteinander vergleichen. sollen die Traditionen ihrer Vorfahren entdecken und wieder beleben. Sie sollen die in Ungarn lebenden Minderheiten kennen und ihrewichtigsten Rechte aufzählen. sollen die Rolle von Künstlern ungarndeutscher Abstammung bei der Entfaltung der ungarischen Kultur kennen, mind. drei Schaffungensolcher Künstler aufzählen und Werke aus der ungarndeutschen Literatur kennen.

JAHRGANGSTUFE 1

Betretende TätigkeitsformenDie alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen.Gegenstände, Personen beschreiben, einige Gegenstände (Spiele) anfertigenBezeichnungen wichtigster Gebäude des Wohnortes, einiger Pflanzen und Blumen kennen. Erlernen von einigen Werken aus der Volksdichtung

Themenkreise Inhalte

Familie undFamilienangehörige

Die alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen, vielleicht auch in der Mundart.Äußerliche Beschreibung von Personen und Gegenständen z.B. anhand Fotos. Darstellung der Familienangehörigen inspielerischer Form. Sammeln von Sprüchlein und Fotos aus agendorf und Wandorf.

Leben in der Familie Einige Gewerbeartikel anfertigen: Lebkuchen backen, Baby anfertigen aus MaisLokale Sammelarbeit, Gespräch mit einem alten Handwerker

Zuhause, seineUmgebung undHaustiere

Blumen und Gemüsesorten im Garten. Namen von Haustieren, vielleicht in ihren mundartlichen Entsprechung.Sammeln einschlägiger Wörter aus der örtlichen Mundart


Leben in der Stadt, aufdem Lande

Besuchen der bekannten Gebäude der Ortschaft: Klosterkirche in Wandorf, Heimatmuseum in Agendorf

Volksdichtung Sprüchlein, Lieder über Tiere und Naturphänomene. Sprüchlein, Lieder des Klenderjahres: Gedichte am Nikolaustag,Neujahrssprüche. Sammeln von Kinderspielen, einfacher Lieder, Tänze aus Wandorf und Agendorf

Voraussetzungen zumWeiterkommenAm Ende des Schuljahres sollen die Schüler mind. drei Werke aus der Volksdichtung (Lied, Tanz, Spiel) erlernen. Sie sollen überGrundkenntnisse in den erlernten Themenbereichen verfügen.

Kompetenzen, Förderungsaufgaben

1. Erwerben von Kenntnissen, selbständiges effektives LernenDie alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen kennen. Sprachgebrauch:Mundart,HochdeutschDie ethnische Zugehörigkeit der Einwohner einer Gemeinde anhand ihrer Sprache und Bräuche erkennen. Die im Dorf gesammeltenSprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Örtliche Bezeichnungen der Haustiere und Pflanzen des Gartenslernen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen.Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen, Aufführung von kurzen Szenen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse.2. Kritisches DenkenErkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen denVölkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. DieSchönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. 3. KommunikationMit jungen und älteren ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben, ihre Meinung über die Vergangenheit und Gegenwart ihrerVolksgruppe führen. Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag, um den Wortschatz der Mundart thematisiert sammeln zu können. FürKlassenprojekte Material in der Gemeinde oder im Komitat sammeln. Mündlicher Bericht im Unterricht über die eigenen Erfahrungen.Zeichnungen, Modelle und Maketten anfertigen. Bräuche und Volks- sowie Kinderspiele auf der Bühne aufführen. Lieder, Reime,Kindergedichte, Märchen vortragen.4. Digitalische KompetenzLokale Kenntnisse erwerben durch die Benutzung vom Internet. 5. Ästhetisches Bewusstsein und Ausdrucksfähigkeit


Die Förderung der Schülerinteresse zum Bewahren der kulturellen und sprachlichen Eigenartigkeit der lokalen Minderheit.

JAHRGANGSTUFE 2

Betretende TätigkeitsformenBeschreibungBezeichnung der EinrichtungsgegenständeKennenlernen von wichtigsten bauerlichen Handarbeiten, Kennen einiger Arbeitsformen in der MundartAnfertigung von Spielen, Haustieren aus natürlichen StoffenAneignung von ausgewählten Werken aus der Volksdichtung der Ungarndeutschen


Zuhause und die Schule Gespräch über mitgenommene Bilder. Unsere Schule früher und jetzt. Großeltern sprechen über ihre Schulerlebnisse.Volkstracht kleiner – und Schulkinder.

Wohnhaus, Wohnung Einrichtungsgegenstände, GebrauchsgegenständeBesuchen des Agendorfer Heimatmuseums und eines Wandorfer Privathaus

Berufe Tagesablauf der Bauern, die wichtigsten Arbeitsgeräte der Bauernarbeit, Bezeichnung der Bauern-undHandwerkergeräte in örtlicher Mundart

Haustiere, Tiere imWald, auf der Wiese

Bezeichnung der Tiere möglichst in der örtlichen Mundart. Basteln von Haustieren (aus Mais). Gewohnheiten derörtlichen Tierhaltung anhand der Erinnerungen eines Ungarndeutschen

Gewohnheiten desKalenderjahres

Traditionelle und örtliche Gewohnheiten vom Eierbemalen. Schmücken des Christbaums mit Puffmais undDörrpflaumen bzw. nach örtlichen Traditionen

VolksdichtungLiteratur

Erlernen von Auszählreimen, Rätselfragen, Sprichwörter, Kinder-und Kreisspielen aus Anthologien und anhand vonörtlicher SammlungBekannte örtlich gesammelte kurze Märchen. Kindergebeten


Voraussetzungen zum WeiterkommenAm Ende des Schuljahres sollen die Schüler in allen Formen der Volksdichtung ein Werk auswendig wissen, eines nacherzählen, überGrundkenntnisse der erlenten Themen verfügen.


1. Kenntnisse erwerben, selbständiges effektives LernenDie alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen und ihrer Entsprechungen in der Literatur kennen. Sprachgebrauch:Mundart, Hochdeutsch . Die ethnische Zugehörigkeit der Einwohner einer Gemeinde anhand ihrer Sprache und Bräuche erkennen. Die im Dorfgesammelten Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Örtliche Bezeichnungen der Haustiere und Pflanzendes Gartens lernen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennenlernen. Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen, Aufführung von kurzen Szenen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung derKenntnisse.

2. Kritisches DenkenErkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen denVölkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. DieSchönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes oder derUmgebung mit der Hochsprache vergleichen.3. KommunikationMit jungen und älteren ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben, ihre Meinung über die Vergangenheit und Gegenwart ihrerVolksgruppe führen. Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag, um den Wortschatz der Mundart thematisiert sammeln zu können. FürKlassenprojekte Material in der Gemeinde oder im Komitat sammeln. Mündlicher Bericht im Unterricht über die eigenen Erfahrungen.Zeichnungen, Modelle und Maketten anfertigen. Bräuche und Volks- sowie Kinderspiele auf der Bühne aufführen. Lieder, Reime,Kindergedichte, Märchen vortragen.4. Digitalische KompetenzLokale Kenntnisse erwerben durch die Benutzung vom Internet. 5. Ästhetisches Bewusstsein und AusdrucksfähigkeitDie Förderung der Schülerinteresse zum Bewahren der kulturellen und sprachlichen Eigenartigkeit der lokalen Minderheit.


JAHRGANGSTUFE 3

Betretende TätigkeitsformenKennenlernen der verwandtschaftlichen Bezeichnungen möglichst mit den örtlichen MundartbezeichnungenKennenlernen der in der Familie und im Wohnort existierenden BerufeSammeln und Aufzeichnen von einfachen Rezepten, Benennung von alten Küchengeräten und Kennen ihrer Funktionen Bezeichnung alter KinderkleidungsstückeKennenlernen und Zeichnen von alten Möbel-und StickereinmusternBasteln von Geschenken und Ziergegenständen und ihre Funktionen kennen lernenKennenlernen einiger NaturheilmethodenErlernen einiger Werke aus der ungarndeutschen Literatur

Themenbereiche Inhalte

Zuhause, Eltern undGroßeltern

Bezeichnungen verwandschaftlicher Beziehungen auch in der örtlichen Mundart. Berufe in der Familie. Sammeln vonFotos und Berufe

Alltage Speisen, Kochen, Sammeln alter örtlicher Rezepte Kochen einfacherer örtlicher Spezialitäten, Backen vom Lebkuchen,Sammeln von alten Lebensweisheiten. Kennenlernen einiger alter Küchengeräte

Wohnort und seineUmgebung

Berufe im Wohnort früher und heute. Alte Straßennamen. Besuchen bekannter Gebäude und Ortschaften: WandorferKlosterkirche, Heldenfriedhof, Heimatmusem in Agendorf

Aus dem Leben derMinderheiten und desWohnortes

Ankleiden früher und heute (insbesondere Kinderbekleidung). Örtliche Kinderspiele wie Ballspielen, Flohspiel,Kreisel-Spiel/Treiben, Kugelscheiben, Ballpracken, Reifentreiben, Bachspringen, Schlüsselspiel. Örtliche Möbel-und Stickereienmuster: Beobachten und Zeichnen dieser Muster. Anfertigung vonWeihnachtsschmucken: Dörrobst, Puffermais, Schmücken des Weihnachtsbaumes, Geschenke füher und heute


Gesunde Lebensweise,Vorbeugung derKrankheiten

Heilung früher und heuteHeilverfahren, Aberglauben und die damit verbundene örtliche Volksbräuche: Hexenglauben, Verbote

VolksdichtungLiteratur

Rätselfragen, Zungenbrecher, Sprichwörter, Gedichte, Märchen, Kindersspielen. Auswahl in der ungarndeutschenLiteratur. Einfache örtliche Tänze. Sammeln von örtlichen Volksliedern.

Voraussetzungen zum WeiterkommenDie Schüler sollen in Familien und im Wohnort sich befindende Berufe kennen, einige Rezepte sammeln, alte Küchengeräte bezeichnen,Möbel-und Stickereinmuster kennen. In allen Formen der Volksdichtung sollen sie ein Werk auswendig lernen oder sie nacherzählen, einigeTanzmotive kennen.


1. Kenntnisse erwerben, selbständiges effektives LernenDie alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen und ihrer Entsprechungen in der Literatur kennen. Sprachgebrauch:Mundart, Hochdeutsch . Die ethnische Zugehörigkeit der Einwohner einer Gemeinde anhand ihrer Sprache und Bräuche erkennen. Die im Dorfgesammelten Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Örtliche Bezeichnungen der Haustiere und Pflanzendes Gartens lernen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und in der Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennenlernen. Kleidungsstücke der örtlichen Volkstracht erkennen. Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen, Aufführung von kurzen Szenen. In den obigenThemen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse.2. Kritisches DenkenErkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen denVölkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. DieSchönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes oder derUmgebung mit der Hochsprache vergleichen.3. KommunikationMit jungen und älteren ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben, ihre Meinung über die Vergangenheit und Gegenwart ihrerVolksgruppe führen. Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag, um den Wortschatz der Mundart thematisiert sammeln zu können. FürKlassenprojekte Material in der Gemeinde oder im Komitat sammeln. Mündlicher Bericht im Unterricht über die eigenen Erfahrungen.


Zeichnungen, Modelle und Maketten anfertigen. Bräuche und Volks- sowie Kinderspiele auf der Bühne aufführen. Lieder, Reime,Kindergedichte, Märchen vortragen.4. Digitalische KompetenzLokale Kenntnisse erwerben durch die Benutzung vom Internet. 5. Ästhetisches Bewusstsein und AusdrucksfähigkeitDie Förderung der Schülerinteresse zum Bewahren der kulturellen und sprachlichen Eigenartigkeit der lokalen Minderheit.

JAHRGANGSTUFE 4Betretende TätigkeitsformenGrundkenntnisse in folgenden Themenkreisen:Zusammenleben in der Familie, die Pflichten der Kinder früher und heute sowie die ethnische Zugehörigkeit der Ortsbewohner und ihrSprachgebrauch.Kennen der Feste des Kalenderjahres und der Religion, und die dazu gehörende Lieder, Sprüchlein. Anfertigung eines Ostern-und Weihnachtsgeschenkes und ihr Funktion kennenVortragen einiger bekannter Ortsmärchen sowie Sagen im Hochdeutschen und in der MundartKennen einiger Werke ungarndeutscher Autoren


Leben in der Familie Sammeln von Fotos aus dem Familienalbum Zusammenleben von Generationen. Die Rechte der Kinder früher undheute.

Aus dem Leben derMinderheit

Die Bewohner des Wohnortes und ihre ethnische Zugehörigkeit. Die wichtigsten Charakteristika der ethnischenGruppen (Sprache, Traditionen, Bräuche). Sprachgebrauch in der Familie. Beobachten oder vielleicht Anfertigung vongedrechselten Holzgegenständen


Feste Familienfeste und Feste der Religion (von einigen Gespräche führen und die Schüler können dazu ihre eigenenMeinungen äußern). Alte Fotos über die Feste, Erlebnisse der Großeltern. Lieder, Gedichte dazu verbunden Spiele z.B.mit Ostereiern. Weihnachts-und Osterngeschenke anfertigen (Stollen, Lebkuchenfiguren)

V o l k s d i c h t u n g ,Literatur

Bekannte örtliche Märchen, Geschichten in der Mundart und/ oder im Hochdeutschen. Aufführung altersgemäßerGeschichten in der Mundart. Aus den Dichtungen ungarndeutscher Autoren. Erlernen von Märchen und Lieder mitGroßeltern. Erlernen örtlicher Volkslieder.

Voraussetzungen zum WeiterkommenDie Schüler sollen von den Formen des Zusammenlebens in der Familie von früher und heute sprechen. Sie sollen Grundkenntnisse über dieethnische Zugehörigkeit der Ortsbewohner. Sie sollen einige Feste des Kalenderjahres und der Religion kennen, ein Märchen, eine Sage imhochdeutschen und in der Mundart, ein Gedicht (Lied) und Sprüchlein auswendig können.


1. Kenntnisse erwerben, selbständiges effektives LernenDie alten Bezeichnungen der familiären, verwandtschaftlichen Beziehungen und ihrer Entsprechungen in der Literatur kennen. Sprachgebrauch:Mundart, Hochdeutsch Die ethnische Zugehörigkeit der Einwohner einer Gemeinde anhand ihrer Sprache und Bräuche erkennen. Die im Dorfgesammelten Sprichwörter und Wendungen, Sprüche, Kinderreime, Kinderspiele kennen. Entdecken alter Berufe, Gebäude am Wohnort und inder Umgebung. Die noch lebendigen Traditionen und Bräuche kennen lernen. Spielzeuge anfertigen, Lieder lernen, Aufführung von kurzenSzenen. In den obigen Themen handlungsorientierte Aneignung der Kenntnisse.2. Kritisches DenkenErkennen der Unterschiede zwischen den früheren und den heutigen Lebensumständen. Bewusstes Akzeptieren der Unterschiede zwischen denVölkern und Volksgruppen. Die Kultur der Vorfahren durch spielerisches, dramatisiertes Reproduzieren der Traditionen kennen lernen. DieSchönheit und die Wichtigkeit der Volksdichtung und der Traditionspflege erkennen. Die Ausdrucksformen der Mundart des Wohnortes oder derUmgebung mit der Hochsprache vergleichen.3. KommunikationMit jungen und älteren ungarndeutschen Personen Gespräche über ihr Leben, ihre Meinung über die Vergangenheit und Gegenwart ihrerVolksgruppe führen. Fragen stellen über Lebenssituationen im Alltag, um den Wortschatz der Mundart thematisiert sammeln zu können. FürKlassenprojekte Material in der Gemeinde oder im Komitat sammeln. Mündlicher Bericht im Unterricht über die eigenen Erfahrungen.


Zeichnungen, Modelle und Maketten anfertigen. Bräuche und Volks- sowie Kinderspiele auf der Bühne aufführen. Lieder, Reime,Kindergedichte, Märchen vortragen.4. Digitalische KompetenzLokale Kenntnisse erwerben durch die Benutzung vom Internet. 5. Ästhetisches Bewusstsein und AusdrucksfähigkeitDie Förderung der Schülerinteresse zum Bewahren der kulturellen und sprachlichen Eigenartigkeit der lokalen Minderheit.

JAHRGANGSTUFE 5

Betretende TätigkeitswörterKennen der Geschichte der eigenen Schule, Angaben über das alte Schulsystem, Sammelarbeit in diesem Themenkreis Kenntnisse über die eigene Familie, Forschung ihrer GeschichteKennenlernen von laten Einrichtungsgegenständen der Häuser, Wohnungen und sie mit dem Heutigen vergleichenBräuche bekannt machen und über einen berichtenKenntnisse erwerben über die landwirtschaftlichen Arbeiten des Jahres und andere TätigkeitsformenKennen der Flurnamen des Wohnortes, Forschung nach deren BezeichnungenKenntnisse über das Volksliedgut und Tänze der UngarndeutschenKennen von einigen Vertretern der ungarndeutschen Literatur und deren Werke


Zuhause und die Schule Kurze Geschichte unserer SchuleWas und wie haben unsere Großeltern gelernt?Sammeln von alten Schulbüchern, Zeugnissen vielleicht für eine Ausstellung. Besuchen der Gräber ehemaliger Lehrer


im Waldorfer Heldenfriedhof. Die Geschichte der Familien von Schülern – Familienalbum, Anfertigung vomFamilienstammbaum

Wohnung - Einrichtung Häuser von früher und heute – ein Vergleich Kinderzimmer von früher und heuteBesuchen des Agendorfer Heimatmuseums und eines Wandorfer Privathauses

FamilienfesteFeste der ReligionFeste desKalenderjahres

Nikolaus, Weihnachten, Fasching, Ostern, Pfingsten, - allgemeine und örtliche Eigenartigkeiten dieser Feste Ein Agendorfer Brauch im Fasching (die als Braut und Bräutigam verkleidete Ehepaar wird getraut)

Arbeiten um das Haus Landwirtschaftliche Arbeiten während des JahresWinterbeschäftigungen: Stricken, Korbflechten, Federschleißen, Maisschälen

Die Natur Geographische Namen zum Wohnort, ihr Sammeln, die Ursachen ihrer Bezeichnungen – anhand derSchülersammlungenSage über die Entstehung von Ödenburg Der Ursprung des Namens von BrennbergSammeltätigkeit von Schülern

Volkslieder,Volksmusik

Erlernen von drei volksdeutschen LiedernSammeln von Agendorfer und Wandorfer Volkslieder und ihre Charakteristika

Volkstanz Beobachten von einem örtlichen Volkstanz z.B. Kreuzpolka

Voraussetzungen zum WeiterkommenKenntnisse erwerben über die eigene Schule, Familie, Einrichtung der Wohnung. Sprechen von einem Brauch, Kenntnisse erwerben über dielandwirtschaftlichen Arbeiten des Jahres, über die Flurnamen des Wohnortes. Grundkenntnisse über die Volksmusik der Ungarndeutschen,Erlernen von drei Volksliedern, Kennen von einigen Tanzmotiven.



1. Kenntnisse erwerben, selbständiges effektives Lernen Kenntnisse über eine von Deutschen bewohnten Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmengewonnenen Informationen sammeln. Einblick in die Lebensweise, Bräuche, in die Essgewohnheiten, Kleidung, Bauweise, Mundart durchBesichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen. Systematisierung der gewonnenen Kenntnisse im Unterricht und ihre Präsentation durchAusstellungen oder Bühneninszenierungen. Aneignung von systematisierten Kenntnissen im Unterricht und bei Projektpräsentationen über dieGeschichte, Geographie und Kultur der deutschsprachigen Länder und der Ungarndeutschen.2. Kritisches DenkenDie Merkmale des individuellen Erscheinungsbildes der deutschen Volksgruppe und die Geschichte seiner Entwicklung verfolgen.Verwirklichung des friedlichen Zusammenlebens mit anderen Volksgruppen (Ungarn, Kroaten, Serben...) Helfen bei der Entfaltung der eigenenIdentität.3. KommunikationGespräche, Diskussionen über das Leben, die Möglichkeiten der deutschen Minderheit in der Bildung und der Entwicklung der eigenen Identitätführen. Schriftliche und mündliche Präsentation der Sammelarbeit. Bräuche, Geschichten, Tänze auf der Bühne aufführen. Im Unterricht und aufSchulfeiern Gedichte rezitieren, Volkslieder singen.4. Digitalische KompetenzLokale Kenntnisse erwerben durch die Benutzung vom Internet. 5. Ästhetisches Bewusstsein und AusdrucksfähigkeitDie Förderung der Schülerinteresse zum Bewahren der kulturellen und sprachlichen Eigenartigkeit der lokalen Minderheit.

JAHRGANGSTUFE 6

Betretende Tätigkeitsformen


Erkennen und Erklären der Unterschiede zwischen den Lebensweisformen der Ungarndeutschen auf dem Lande und in der Stadt.Kennenlernen der deutschen Siedlungen in der Region, Besuchen der Heimatmuseen, Sammlerarbeit im DorfInformationen sammeln über die auf dem Lande und in der Stadt ausgeübten BerufeKennen des Pflichtlehrmaterials über die kulturellen und politischen Kontakte zwischen den Ungarn und Deutschen von der Staatsgründung biszur Vertreibung der TürkenKennenlernen alter Berufe, Bezeichnung ihrer TätigkeitsformenKennenlernen der Bezeichnungen und Verwendungsbereichen der wichtigsten HeilpflanzenAufzählen der Volksbräuche der Frühlings-und Sommerfeste, ausführliches Erzählen eines Brauchs Erkennen der alltäglichen volkstrachtes, Bezeichnung der einzelnen Kleidungsstücke vielleicht auch in der MundartWerke von ungarndeutschen Autoren, Schriftstellern, Dichtern, Einblick in das Volkstanz-und liedergut der Ungarndeutschen


GeschichteSiedlungsgebiete derUngarndeutschen inder Region

Geschichte der örtlichen Ungarndeutschen in Ödenburg, Wandorf und Agendorf bis zur Vertreibung der TürkenBesuchen des Agendorfer HeimatmuseumsSammeln von Sagen in Agendorf und Wandorf.

Deutsch-ungarischeBeziehungen imMittelalter und in derNeuzeit

Deutsche Missionäre im Karpatenbecken Streifzüge der Ungarn auf die von Deutschen bewohnte Gebiete (Sagen)Die Heiratspolitik der ÁrpádenDie Ansiedlung der Deutschen unter der Herrschaft von Géza II. Sigismund von Luxemburg – der Förderer derEntwicklung der ungarischen StädteHabsburger auf dem ungarischen ThronBefreiung Ungarns von der türkischen Herrschaft mit hilfe des Heiligen Reiches deutscher Nation Wandorf und Agendorf als Urbarialdörfer der stadt Ödenburg ab dem 13. Jh.

Volkskunde Das Leben der Kinder früher und heute


Kinder auf der ganzenWelt

Freizeitbeschäftigungen, Spiele früher und heuteBekanntmachen örtlicher Kinderspiele wie z.B. Ballspielen, Flohspiel, Kreisel-Spiel/Treiben, Kugelscheiben,Ballpracken, Reifentreiben, Bachspringen, Schlüsselspiel. Schulbesuch, Lernmöglichkeiten früher und heute

Arbeit, FreizeitBildung

Alte Berufe: Töpferei, Bergbau, Holzschnitzerei, Bäcker, Schmiedekunst- Besuch im Museum für Bergbau

Gesunde Lebensweise,Heilung derKrankheiten

Die wichtigsten Heilpflanzen und ihre VerwendungAbergläubische Heilverfahren und die damit verbundene örtliche Volksbräuche: Hexenglauben, Verbote

Volksbräuche Volksbräuche der Frühlings-und Sommerperioden (Ostern, Heiliger Iwan, Kirchweih usw.)Speisen, Kochen Sammeln von alten örtlichen Kochrezepten, beliebte Speisen, Wochenmenü

Alte örtliche Küchengeräte und deren VerwendungLiteratur Auswahl aus den Werken ungarndeutschen Autoren. Märchen und VolkssagenVolksliedVolkstanz

Lernen von örtlichen Volksliedern. Wichtigkeit des VolksliedgutesCharakteristika der ungarndeutschen Volkslieder

Volkstanz Erlernen einiger Volkstänze, vielleicht ihr Sammeln im Wohnort

Voraussetzungen zum WeiterkommenSammeln von Informationen über die Lebensweise auf dem Lande und in der Satdt, von die dort vorkommenen Berufen. Kennen desPflichtlehrmaterials in der Geschichte von der Staatsgründung bis zur Vertreibung der Türken im Spannungsfeld der ungarisch-deutschenpolitischen und kulturellen Interessen. Alte Berufe. Kennen der Bezeichnungen von Heilpflanzen, Aufzählen der Volksbräuche der Frühlings-undSommerfeste, Erkennen des alltäglichen Volkstrachtes. Bezeichnung der einzelnen Kleidungsstücke. Drei Volkslieder auswendig lernen.


1. Kenntnisse erwerben, selbständiges effektives LernenKenntnisse über eine von Deutschen bewohnten Siedlung aus persönlichen Gesprächen, aus Lektüren und mit Anwendung aus Filmengewonnenen Informationen sammeln. Einblick in die Lebensweise, Bräuche, in die Essgewohnheiten, Kleidung, Bauweise, Mundart durchBesichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen. Systematisierung der gewonnenen Kenntnisse im Unterricht. Aneignung von


systematisierten Kenntnissen im Unterricht und bei Projektpräsentationen über die Geschichte, Geographie und Kultur der deutschsprachigenLänder und der Ungarndeutschen.2. Kritisches DenkenDie Merkmale des individuellen Erscheinungsbildes der deutschen Volksgruppe und die Geschichte seiner Entwicklung verfolgen.Verwirklichung des friedlichen Zusammenlebens mit anderen Volksgruppen (Ungarn, Kroaten, Serben...) Helfen bei der Entfaltung der eigenenIdentität.3. KommunikationGespräche, Diskussionen über das Leben, die Möglichkeiten der deutschen Minderheit in der Bildung und der Entwicklung der eigenen Identitätführen. Schriftliche und mündliche Präsentation der Sammelarbeit. Bräuche, Geschichten, Tänze auf der Bühne aufführen. Im Unterricht und aufSchulfeiern Gedichte rezitieren, Volkslieder singen.4. Digitalische KompetenzLokale Kenntnisse erwerben durch die Benutzung vom Internet. 5. Ästhetisches Bewusstsein und AusdrucksfähigkeitDie Förderung der Schülerinteresse zum Bewahren der kulturellen und sprachlichen Eigenartigkeit der lokalen Minderheit.

JAHRGANGSTUFE 7

Betretende TatigkeitsformenWann und unter welchen Umständen siedelten sich die Deutschen in Ungarn an? Erstellung von geographischen Kartenzeichnen über die von Deutschen bewohnten Gebiete des historischen Ungarns. Kennen der von Deutschenbewohnten Landteilen. Teilnahme der deutschsprachigen Bevölkerung an der Entwicklung der ungarischen Landwirtschaft und Industrie im 18.und 19. Jh. Darstellung der von Deutschen begründeten industriellen Einrichtungen anhand konkreter Beispiele (z.B. Brauerei, Tuchfabrik). DieRolle der Ungarndeutschen in der Reformzeit und in der Revolution sowie im Freiheitskapmf von 1848/1849. Kennen der in Arad hingerichtetenGeneräle deutscher Abstammung. Erklärung der ethnischen Landkarte der Österreich-Ungarischen Monarchie. Arbeit auf der Landkarte: Wo hatdeutschsprachige Bevölkerung in der Monarchie glebt? Grundriss eines alten Bauernhauses, seine Einrichtung, Baumaterialien - Wortschatz.Verfolgen der Sendungen ungarndeutscher Medien, bzw. Lesen der Herausgaben der NZ (Neue Zeitung). Sprechen über Volksbräuchen. Kennender Bezeichnungen des Volkstrachtes vielleicht auch in der örtlichen Mundart. Ungarndeutsche Künstler und Kennen deren Werke.



Geschichte. DieAnsiedlung derUngarndeutschen im18.Jh.

Ansiedlung, Schwabenzüge, Ansiedlungsaktionen der Habsburgerkönige: Karl III., Maria Theresien, Joseph II. Das Leben der Siedler

Das Leben derUngarndeutschen inder Reformzeit und imFreiheitskampf von1848/1849

Die aktive Teilnahme der Ungarndeutschen an Gründungen von industriellen- und Handelseinrichtungen (Heckenast,Landerer)Typische deutsche Beschäftigungen im der Umgebung (Sammelarbeit)Das Verhältnis der Ungarndeutschen zu den revolutionären Ereignissen der Ungarn. Ungarndeutsche unter denhingerichteten Generälen in Arad

Geographische undethnische Karten derÖsterreich-Ungarischen Monarchie

Analyse von Landkarten

Volkskunde,Heimatmuseen,EthnischeSiedlungsgebiete

Besuchen eines Wandorfer Bauernhauses: Grundriss, -Baumaterialien, Aufteilung, Einrichtung

Medien Auswahl aus den Sendungen vom „ Unser Bildschirm”, Gespräche führen, regelmäßige Verfolgung ihrer Sendungen

Volksbräuche Erster Mai. Aufstellung vom Maibaum, KirchweihBerufe Traditionelles Handwerk (Lebkuchenbäcker, Blaufärber)

Besuchen einer Werkstatt oder einer Ausstellung, Kennen lernen der einzelnen Arbeitsprozesse, Teilnahme an ihnenAnkleiden Festliches Volkstracht der Frauen und Mädels in unserer UmgebungKunst, Literatur Bekannte ungarndeutsche Künstler vor 1945 (Architekten, Maler, Entwerder), Kennelernen ihrer Werke

Sagen und Gedichte aus der Volks-und KunstdichtungMusik Deutsche Volksmusik und ihre deutschen Versionen, Unterhaltungsmusik in verschiedenen Anlässen


Besichtigung des Auftrittes der Agendorfer Blaskapelle auf Schulfeiern

Voraussetzungen zum WeiterkommenAnsiedlung der deutschen Siedler in Ungarn. Erzählen der Siedlerslebens. Aufzählen von Ungarndeutschen aus dem Kreis der Unternehmer.Arbeit auf der Landkarte: Wo lebten Deutsche in der Monarchie? Beschreibung eines deutschen Bauernhauses. Kenntnisse über ungarndeutscheMedien. Vorstellung eines ungarndeutschen Künstlers. Beschreiben eines festlichen Volkstrachtes und eines Volksbrauches.


1. Kenntnisse erwerben, selbständiges effektives LernenErweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Aufarbeitung von Materialien der Quellen und Filme. Kenntnis undDarstellung der Feste des Kalenderjahres und der Religion. Kenntnis und Pflege des ungarndeutschen Volkslied- und Volkstanzgutes.Thematisiertes Sammeln und Interpretieren des Wortschatzes der Mundart. Durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen Einblickin das Leben der Bauern und Handwerker gewinnen. Grundlegende Kenntnisse über die Bauweise und Einrichtung eines Wohnhauses durch dieBesichtigung von Ausstellungen der ethnografischen Museen und der Heimatmuseen gewinnen. Frühere und heutige Essgewohnheiten in dendeutschen Familien, Spezialitäten in Großmutters Küche. 2. Kritisches DenkenDie „Wohntraditionen” der Ungarndeutschen mit denen der Ungarn oder anderer Völker vergleichen. Die Rechte der Minderheit kennen. DieMöglichkeiten der Selbstorganisierung kennen. Die aufeinender ausgeübte Wechselwirkung zwischen Geschichte und Kultur der deutschenMutternation, der ungarischen Nation und der ungarndeutschen Minderheit erkennen. Entfaltung des Identitätsbewusstseins3. KommunikationBegegnungen der ungarischen und deutschen Geschichte schriftlich und mündlich vorstellen. Über die behandelten Minderheitenthemen eigeneMeinung formulieren, in Diskussionen argumentieren. Aufzählung der sich auf die Jugend beziehenden Maßnahmen des Minderheitengesetzes.Bericht über die selbstständige Sammelarbeit im Unterricht. Vortragen von Liedern, Gedichten, Aufführung von Theaterstücken, Trachtenschauin der Klasse, bei Projektpräsentationen, auf Schulfesten und im Schwabenball. 4. Digitalische KompetenzLokale Kenntnisse erwerben durch die Benutzung vom Internet. 5. Ästhetisches Bewusstsein und AusdrucksfähigkeitDie Förderung der Schülerinteresse zum Bewahren der kulturellen und sprachlichen Eigenartigkeit der lokalen Minderheit.


JAHRGANGSTUFE 8

Betretende TätigkeitsformenBeschreibung eines Schultages von einem ungarndeutschen Kindes. Jakob Bleyer im Dienste der Ungarndeutschen. Vorstellung des Volksbundesanhand von Privatgeschichten. Hintergründe der Vertreibung, Deportierungen, Bechlagnahme des Gutes. Die tragischen Ereignisse während desZweiten Weltkrieges und danach. Kulturelle Tätigkeit in den 60er,70er und 80er Jahren. Kenntnisse über die Vertretungsmöglichkeiten derMinderheiten nach der politischen Wende. Kenntnisse über die heutige Lage der Minderheiten (zweisprachiger Unterricht, lokaleMinderheitenselbstverwaltungen, Medien). Heilpflanzen, ihre Verwendung, Kenntnisse über die dazu gehörenden Aberglauben. Aufzählen vonfestlichen Speisen, Vergleich der deutschen und der ungarischen Küche. Unterhaltungsformen der Ahnen, Sprechen von mind. einer und dieseVorstellung. Bekannte ungarndeutsche Künstler mit ihren Werken, mind. einen Künstler und ein Werk kennen.


Geschichte. Die Rolleder UD. bei derkapitalistischenEntwicklung in derÖsterreich-Ungarischer Monarchie.

Handels-Industrieunternehmen der im 19.Jh. eingewanderten Ungarndeutschen z.B. Sidol Reinigungsmittel, SingerNähmaschineHandwerker in den DörfernDas Schulsystem der MonarchieDie Geschiochte der lokalen Ungarndeutschen im 19.Jh.

Neue Lage nach demFriedensvertrag vonTrianon

Die Tätigekit von Jakob Bleyer zwischen1920 und 1933

Die Wirkung derdeutsch-ungarischenWaffenbrüderschaftauf dieUngarndeutschen

Die Stiftung des Volksbundes mit der Führung von Franz Basch.Zwiespalt innerhalb der VolksgruppeLokale Geschichte des Volksbundes, Schicksale (Sammlerarbeit)


Deportierung,Vertreibung (1945-48)

Der Beschluss der Potsdamer Konfrenz über die aussiedlung der Deutschen. Vertreibung der Ungarndeutschen. Beschlagnahme des Besitzes aller UngarndeutschenDie Wirkungen der tragischen Erignisse auf unsere Tage: Der Film von Gyarmathy Lívia: Zusammenleben (1982)Vertreibung aus Agendorf und Wandorf

Die Ungarndeutschen1949 - 89 között

Wiederherstellung der prinzipiellen Gleichberechtigung der in Ungarn verbleibenen Ungarndeutschen (1949)Muttersprachlicher Unterricht, Presse, Rundfunk der Ungarndeutschen fangen an. Interview machen mit den Vertreternder älteren Generation der Agendorfer und Wandorfer Ungarndeutschen

Die Wirkung derpolitischen Wende ausdem Jahre 1989 aufdie deutscheMinderheit

1993: Nationalitätengesetz.. Wahlen 1994: lokale Minderheitenselbstverwaltungen konnten ins Leben gerufen werden.Wahlen 1998: konnten neue Minderheitenselbtverwaltungen entstehen. Das Parlamen stimmt den Vertreten derMinderheiten ab. Symbole der Ungarndeutschen: Wappen, Fahne, Hymne. Interview machen mit heutigen Politikern derMinderheit

Volkskunde, Alltage Traditionelle Heilverfahren und Mittel. Festliche Menüs. Vergleich der ungarndeutschen Küche mit der ungarischenKüche. Lebensweise: Zusammenleben von Generationen

Freizeitbeschäftigung Unterhaltungsmöglichkeiten früher und heute z.B. Schwabenball in ÖdenburgSprache Die wichtigsten Kennzeichen der lokalen Mundart und des Hochdeutschen, insbesondere auf die lokale Mundart

„Heanz”. Die wichtigsten Gruppen und Kennzeichen der ungarndeutschen Mundarten. Öffentliches Leben Die Rechte der Ungarndeutschen. Organe der Minderheit. Das ungarndeutsche Schulsystem. Literatur, Kunst Sammeln von Sagen, lustiger Geschichten. Auswahl aus der ungarndeutschen Belletristik. Bekannte Künstler

ungarndeutscher Abstammung vor 1945, Kennenlernen ihrer Werke Musik Deutsche Volkslieder und ihre deutsche Versionen. Bekannte Musiker deutscher Abstammung z.B. Franz Liszt

Voraussetzungen zum WeiterkommenDie tragischen Ereignisse der Volksgruppe während und nach dem Zeiten Weltkrieg. Die Kennzeichen der Minderheitenexistenz heuzutage.Heilpflanzen und ihre Verwendung. Aufzählen von festlichen Menüs. Unterhaltungsmöglichkeiten früher.

Kopetenzen, Förderungsaufgaben

1. Kenntnisse erwerben, selbständiges effektives Lernen


Erweiterung der Kenntnisse über die Geschichte der Ungarndeutschen durch Aufarbeitung von Materialien der Quellen und Filme. Kenntnis undDarstellung der Feste des Kalenderjahres und der Religion. Kenntnis und Pflege des ungarndeutschen Volkslied- und Volkstanzgutes.Thematisiertes Sammeln und Interpretieren des Wortschatzes der Mundart. Durch Besichtigung von Ausstellungen der Heimatmuseen Einblickin das Leben der Bauern und Handwerker gewinnen. Grundlegende Kenntnisse über die Bauweise und Einrichtung eines Wohnhauses durch dieBesichtigung von Ausstellungen der ethnografischen Museen und der Heimatmuseen gewinnen. Frühere und heutige Essgewohnheiten in dendeutschen Familien, Spezialitäten in Großmutters Küche. Möglichkeiten der Selbstorganisierung der Minderheiten, ihre Verwirklichung im Ort,im Lande. Möglichkeiten der Ausübung der Minderheitenrechte für Jugendliche und Erwachsene.2. Kritisches DenkenDie „Wohntraditionen” der Ungarndeutschen mit denen der Ungarn oder anderer Völker vergleichen. Die Rechte der Minderheit kennen. DieMöglichkeiten der Selbstorganisierung kennen. Die aufeinender ausgeübte Wechselwirkung zwischen Geschichte und Kultur der deutschenMutternation, der ungarischen Nation und der ungarndeutschen Minderheit erkennen. Entfaltung des Identitätsbewusstseins3. KommunikationBegegnungen der ungarischen und deutschen Geschichte schriftlich und mündlich vorstellen. Über die behandelten Minderheitenthemen eigeneMeinung formulieren, in Diskussionen argumentieren. Aufzählung der sich auf die Jugend beziehenden Maßnahmen des Minderheitengesetzes.Bericht über die selbstständige Sammelarbeit im Unterricht. Vortragen von Liedern, Gedichten, Aufführung von Theaterstücken, Trachtenschauin der Klasse, bei Projektpräsentationen, auf Schulfesten und im Schwabenball. 4. Digitalische KompetenzLokale Kenntnisse erwerben durch die Benutzung vom Internet. 5. Ästhetisches Bewusstsein und AusdrucksfähigkeitDie Förderung der Schülerinteresse zum Bewahren der kulturellen und sprachlichen Eigenartigkeit der lokalen Minderheit.

német nyelv és irodalom -...

Documents