NEVELÉSTÖRTÉNET – BEVEZETÉS A PEDAGÓGIA ÉS AZ ISKOLÁZTATÁS TÖRTÉNETÉBE1

Az írásbeliség előtt- Az írásbeliség előtti kultúrák jellegére következtethetünk olyan törzsi kultúrák életéből, amelyek

száz éve is őseredeti állapotban éltek.- Az ismeretszerzés forrása: az élet (játékos bekapcsolódás a felnőttek munkájába).- Nem volt intézményes oktatás.- A gyerekek nevelői: a közösség tagjai.- Fiatalok: a sámán készíti föl őket a beavatási szertartásra.

ÓkorAz ókori keleti kultúrák- Mezopotámia2

- Egyiptom3

- India4

- Kína5

Görögök- Archaikus kor6

- Spárta7

- Athén8

- Hellenisztikus kor9

- Platón10

- Arisztotelész11

Róma- Nevelés a hellenizmus előtt (családi nevelés)12

- Római nevelés a hellenizmus korában (intézményes nevelés)13

- Császárkor (Quintilianus)14

1 MÉSZÁROS István, NÉMETH András, PUKÁNSZKY Béla, Neveléstörténet (Bevezetés a pedagógia és az iskoláztatás történetébe), Osiris, 2003.2 ld. 8. oldal3 ld. 8–9. oldal4 ld. 9. oldal5 ld. 9. oldal6 ld. 10–11. oldal7 ld. 11. oldal8 ld. 11. oldal9 ld. 12. oldal10 ld. 13. oldal11 ld. 13. oldal12 ld. 14. oldal13 ld. 14. oldal14 ld. 14–15. oldal

A korai keresztény nevelés- Források, keleti és nyugati egyházatyák15

- A gyermekszemlélet változása: Aranyszájú Szent János: a gyermeki tisztaságot hirdeti.

A szülőnek meg kell óvnia a gyermek lelkét a káros hatásoktól. A verés nem célravezető; ami igen: szemrehányás, barátságosság. Fontos eszköz: mese. Az Újszövetség tanítása az ifjúkorban ajánlott. A gyermek nevelőjét jól kell kiválasztani. A színház veszélyes. A nemi vágy ellen küzdeni kell (pl. korai eljegyzéssel).

Szent Jeromos: a keresztény leánynevelés alapelvei. Úgy kell élnie, mintha szerzetesi életre készülne. Angyali tisztaságban kell élnie. Hétéves korától ügyelnie kell a szemérmes magatartás kialakítására. Ideál: Mária. Tanuljon írni, olvassa a Bibliát.

Szent Ágoston: hisz a gyermek nevelhetőségében; nevelés: folyamatos küzdelem a gyermek bűnös természete ellen.

Évszázadokig szokás: a dajkához adás; a gyermek a dajkánál nem volt biztonságban (ópiumtartalmú cseppekkel nyugtatták, szorosan pólyázták, megfulladt a dajka ágyában, leejtették).

A papság védi őket: A IX. századtól egyre többen prédikálják, hogy a szülők vigyázzanak a gyermekükre, mert Isten teremtménye (van lelke).

Középkor- Klerikus nevelés16

- Lovagi nevelés17

- Gyermekszemlélet a középkorban: két vélemény (a történészek szerint). A gyermekkicsinyített felnőtt (homunculus).

Philippe Ariès: a gyermekek iránti szeretet csak az újkor elején alakul ki. A gyermekkor csak átmeneti állapot. Túl sok csecsemő halt meg, ezért az anya nem alakított ki bensőséges kapcsolatot a gyermekkel. Az életen maradtaktól hamar felnőttes viselkedést vártak.

Lloyd DeMause: a gyereket még elutasítják, de nem pusztítják el, mint az előző korban, mert már lélekkel megáldott lénynek tekintik, és félnek megölni. A szülő eltávolítja magától (dajka, nevelőszülő, kolostor).

A gyermekkor értékes időszak; pl. Sulamith Shahar. A krisztusi tanítás nyomán több szerző írja: a gyermekkor a tisztaság kora. A gyermeki imának nagyobb erőt tulajdonítanak, mint a felnőttének (pl. a körmenet élére

állítják őket). A gyakori gyermekbalesetek oka a fatalisztikus szemlélet: azt gondolták, hogy az Isten és

a szentek megvédik őket.Vagyis: a szemlélet ambivalens. Megtalálhatók az elutasítás és a kötődés elemei is.

15 ld. 15–19. oldal16 ld. 19–21. oldal17 ld. 21–22. oldal

Reneszánsz és humanizmus- Reneszánsz főúri nevelés (Vittorino da Feltre, Rotterdami Erasmus, Juan Luis Vivès, François

Rabelais, Michel de Montaigne)18

- Guarino da Verona (1374–1460) Az egyik legismertebb humanista nevelő (Firenze, Verona, Velence, Ferrara). Ferrara: bentlakásos magániskolát alapít.

Szakít a középkorias iskolai módszerekkel. Középpont: az eredeti művek tartalmának és nyelvének a szépsége. Fontos a görög nyelv oktatása. Itt tanul pl. Janus Pannonius.

Tárgyak: grammatika, retorika, történelem, poétika, latin és görög nyelvű olvasmányok.- A humanisták iskolakritikája:

Az iskolamesterek szinte tölcsérrel töltik a gyerekbe a tudományt, akinek ezt csak föl kell mondania.

Gyakori nevelési módszer a verés. A kollégium ifjú rabok börtöne, ahol a fiatalok züllötté válnak. A tanítók nagyon durvák (ordítanak, vernek). Egyeduralkodó a verbalizmus, a klasszikus nyelvi stúdiumok öncélúsága. Az iskola nem tanít meg önállóan gondolkodni.

- A reneszánsz gyermekképe: A gyermek lelke erkölcsileg kialakulatlan, ezért óvni kell a káros hatásoktól. A gyermeket civilizálttá kell tenni, különben elkorcsosul. Alkalmazkodni kell a gyermek egyéniségéhez, képességeihez. Szeretetteljes módon kell nevelni (pl. ahogy Morus Tamás nevelte a lányait). Ennek ellenére tovább terjed a testi fenyítés, és már a fiatalokat is verik (ez csak a XVII–

XVIII. században hagy alább). Még nem tartják fontosnak a gyermeket (szerintük a gyermek csak olyan megbízható, mint a

törött kard). A XVI. században a gyermek egyre inkább örömforrás is. Megjelennek az első gyermekgyógyászati könyvek.

Reformáció és ellenreformáció- Luther Márton19

- A jezsuiták szerepe20

- Néri Szent Fülöp (1515–1595) és az oratoriánusok: 1548: Szent Fülöp megalapítja első oratóriumát; a nevelési társaság tagjai: világi papok. Megalapítja a Keresztény Tanítás Iskolái nevű szervezetet. Pedagógiája: a korai keresztény népnevelési törekvésekhez kapcsolódik (szegény gyermekek

összegyűjtése és tanítása). A gyermek számára létszükséglet a szeretet. Gyakran nem az iskolában, hanem az erdőben tanulnak. Sokat tesz a szülők fölemeléséért is (pl. megnyitja a világ egyik első nyilvános

népkönyvtárát).- Kalazanci Szent József (1557–1648) és a piaristák:

1597: az első hétköznap is oktató ingyenes iskola. 1601: a Kegyes Iskola megnyitása. Rendet alapít (kezdeményezését VII. Kelemen pápa is támogatja). A közösséget és működését Mária oltalmába ajánlják. Az iskolák szervezeti formája a jezsuita mintát követi.

18 ld. 22–23. oldal19 ld. 24. oldal20 ld. 24–25. oldal

Jellegzetes vonás: egyforma gondot fordítanak a nemesi és a szegény származású gyermekek nevelésére is.

Mindennap foglalkoztak a katekizmussal. Ügyeltek a tanárok alapos pedagógiai és szaktudományos fölkészítésére. Fontos az ünnepek zenei és énekes tartalma.

- Katolikus leánynevelés: Silvio Antoniano: Három könyv a keresztény leánynevelésről (Verona, 1583)

az alacsonyabb néprétegek leányai tudjanak olvasni a középső néprétegek leányai tudjanak írni és olvasni a magasabb néprétegek leányai

tudjanak írni és olvasni, rendelkezzenek számtani ismeretekkel (ok: nagy háztartást kell vezetniük)

háziasszonyi ismeretek (kötés, foltozás, varrás, szövés, főzés, vasalás stb.) A reformáció hatása:

igény a Biblia anyanyelven történő olvasására a teológiai témákkal való elmélyültebb foglalkozás

Sok női nevelési egyesület és apácarend alakul. Szent Orsolya Társaság

Alapítás: 1535, Brescia. Alapító: Merici Szent Angéla. Cél: a nők is vegyék ki a részüket az új katolikus lelkiség megalapozásából. 1567: Borromeo Szent Károly átdolgozza a rend szabályzatát. Elsősorban leányneveléssel, és a felnőtt nők vallásos nevelésével foglalkoznak. Vannak felsőbb leányiskolák (jezsuita minta). Az ingyenes oktatásra törekszenek.

Angolkisasszonyok Alapítás: 1611, St. Omer. Alapító: Mary Ward. A rend hamar népszerűvé válik, 1631-ben mégis betiltják. A tagok világi tanítónőként

működnek tovább. Miasszonyunk-kongregáció (Notre Dame-nővérek vagy ágostonos kanonisszák)

Alapítás: 1597, Mattaincourt. Alapítók:

Pierre Fourier Alix Le Clerc

Fontos a szegény lányok nevelése. Cél: vallásoktatás, valláserkölcsi nevelés, háziasszonyi föladatok, mindennapi élet

(illemszabályok, ruházkodás, viselkedés a templomban, étkezéskor, játék közben stb.). Gyakori az anyanyelvű éneklés és játék. A tanulás érdekessé tételére versenyeket rendeznek.

Az átmenet évszázada- XVII. század: az átmenet.

Korábban: nagy a gyerekhalandóság. Megjelenik a gyermekgyógyászat. Főleg a felsőbb körökben megfigyelhető a túlzott dédelgetés. A legelterjedtebb nevelési módszer a verés. Szaporodnak az alapfokú képzést adó kisiskolák. Több hasznos ismeretet tanítanak. Új pedagógiai elveket vall:

Comenius Apáczai Csere János

- Comenius21

- Változások a gyermekkor megítélésében: Oratoriánusok: a gyermek természeténél fogva jó; törekvés: a gyermek értékeinek felszínre

hozása (ezért nagyobb szabadságot adnak nekik). Port Royal (janzenista iskola):

A gyermekek ártatlanok, de megvan bennük a bűnre való hajlam, ezért óvni kell őket. Szabályzatírójuk: Jacqueline Pascal (fontos az állandó felügyelet). A szeretet pedagógiája érvényesül. Reformtörekvéseikben jelentős: Blaise Pascal. A tananyag kiválasztásának a szempontja: az ésszerűség. Fontos: a matematika. Iskoláikat a jezsuitákkal való konfliktusok miatt kell bezárniuk.

- A protestantizmus és a gyermek: Előtérbe kerül az anyagi javak megbecsülése, a munka; fontos értékek: mértéktartás,

becsületesség, kiszámíthatóság. Ennek ad vallási hátteret:

a protestáns életideál Luther Márton (az üdvözülés föltétele: a harmonikus családi élet, a gyermeknevelés és

a tisztes munka) Kálvin János

az angliai puritanizmus (szigorú módszerek, nincs gyöngédség) Átalakul a család funkciója: a vagyon és a név átadása mellett fontos a nevelés (a lányoké is). Az életre való fölkészítés szerepét átveszi az iskola.

- John Locke22

Fináczy Ernő: „Nem volna kívánatos, ha az emberek nagyobb része olyan volna, mint Locke neveltje: az emberiség lehetne hatalmas, de igazán boldog aligha.”

A fölvilágosodás diadala- Jean-Jacques Rousseau23

- Rousseau hatása: 1762-től sok, a nevelésről szóló írás jelenik meg (az Emil mellett vagy ellen). Divat lesz a szalonokban pedagógiai kérdésekről beszélni. A jómódúak a magánnevelést részesítik előnyben (a nyilvános iskolákkal szemben). A nevelésről elmélkedő írók véleménye az iskoláról: „a lelki betegségek közkórháza”. De a házi nevelés sem kielégítő; három fő terület:

olvasástanítás a fájdalom elviselése a (közeli) halálra való fölkészítés

- Claude Adrien Helvetius (1715–1771; francia filozófus) Az intézményes nevelés híve. Nincsenek velünk született eszmék (tabula rasa); vagyis: fontos a nevelés (pedagógiai

optimizmus). Az egyén és a nemzet boldogulása is a neveléstől függ; vagyis: a nevelés kérdéseiben az állam

az illetékes. Alapvető kötelesség: az önérvényesítés (de mások érdekeit nem szabad sérteni) – racionális

egoizmus (ez lesz a polgári liberalizmus kiindulópontja).- A német fölvilágosodás és az iskolaügy:

Gottfried Wilhelm Leibniz: sok velünk született eszme létezik, de ezek még nincsenek kiforrott állapotban, ezért szükséges a nevelés.

21 ld. 39–40. oldal22 ld. 27. oldal23 ld. 27–28. oldal

Christian Wolff (empirikus képességlélektan): az emberben képességcsírák vannak, amelyeket fejleszteni kell, különben elsorvadnak.

Nagy Frigyes porosz király: az állam boldogulása érdekében szükség van a nép nevelésére. A nemesek ellenállnak, mert úgy vélik, az egyszerű embereknek árt a tanulás.

Eberhard Rochow (porosz földesúr): követi Nagy Frigyes eszméjét. Új iskolákat építtet, tanterveket, tankönyveket ír. Csak a népnevelés ügyére figyel.

Mária Terézia: az iskolaügy politikum. Ignaz Felbiger24

- Normaiskolák: A tanítóképzés fejlesztése érdekében hozzák létre őket. Intézetek:

Bécs (1771) Pozsony (1775) Buda Nagyvárad

Magas színvonalú, háromosztályos városi népiskolák, négy-öt hónapos tanítóképzéssel. Tanulnak szépírást és orgonajátékot is.

- Filantropisták: A mozgalom kibontakozása: XVIII. század, Németország. Több irányzat elemeiből tevődik össze:

Locke Rousseau Leibniz Wolff

Cél: a tananyag közelítése a hétköznapi ismeretekhez (a gyerek 15 éves koráig). Ideál: az egész emberiség szeretetétől áthatott ember. Szellemi vezető: Johann Bernhardt Basedow25; munkatársai:

Joachim Campe Ernst Trapp Christian Salzmann

Hangyakönyvecske (a jó nevelő tulajdonságai) Rákkönyvecske (visszájára fordított útmutatás a gyerekneveléshez)

A filantropinumokban folyó oktatás-nevelés jellemzői: a Rousseau-féle természetes vallás fontos a testi nevelés kifejezetten gyakorlatias ismeretek (pl. latint csak a tudós pályára készülőknek kell

tanulniuk) nem tanítják a művészeteket fontos a fizikai munkavégzés és a mesterségek tanítása játékos, szemléletes oktatás általában kerülik a testi fenyítést (ugyanakkor alkalmazzák: kipellengérezés,

megszégyenítés)- A neohumanizmus:

Kibontakozás: az 1720-as évektől. Első jelentős képviselője: Johann Mathias Gesner (1691–1761). Más képviselők:

Johann August Ernesti (1701–1781) Christian Gottlob Heyne (1729–1812) Friedrich August Wolf Johann Gottfried Herder Friedrich Schiller Johann Wolfgang Goethe Wilhelm von Humboldt

24 ld. 29. oldal25 ld. 29. oldal

Cél: új alapokra helyezni a latin–görög stúdiumokat. Fő pedagógiai célkitűzés: a növendékek erkölcsi fejlődése, belső világa humanizálása. Fontos: matematika, természettudományok.

- Pestalozzi26

Sírfelirata:„A nép szószólója, a »Lénárd és Gertrúd«-ban,a szegények megmentője Neuhofban.Árvák atyja Stansban.Népiskola alapítója Burgdorfban ésMünchenbuchseeban.Az emberiség nevelője Yverdonban.Ember, keresztény, polgár,Mások számára minden, semmi önmagának.”

A német filozófiai pedagógiaImmanuel Kant (1724–1804)- Kant a königsbergi egyetem professzora volt.- A nevelés nagyon fontos: az ember csak a nevelés által válhat emberré.- Cél: fölemelkedés az igazi erkölcsiség szintjére.- A morális fejlődés három lépcsőfoka:

empirikus én: a cselekvést az egyéni érdekek határozzák meg szociális én: a társas együttélés szabályai a meghatározóak autonóm, morális én: a magatartás irányítója a kategorikus imperatívusz

- Fizikai nevelés: Az embert mint természeti lényt alakítja. A testre és a lélekre is irányul:

Testi gondozás (Rousseau hatása): Kerülni kell a pólyázást és a kényeztetést. Fontos az edzés és a játék.

Fegyelmezés: fékezi az ösztönös vadságot. Kiművelés: az értelemre irányul (ismeretek, készségek, ügyességek) és okosságot nyújt.

- Praktikus nevelés: A fő hangsúly a „praktikus ész” nevelésén van. Az ember csak a „praktikus nevelés” által válhat az érzékek fölötti világ tagjává.

Johann Gottlieb Fichte (1772–1814)- Rendszere kibontásában Kant nyomán halad.- Még Kantnál is jobban szembehelyezkedik az egyéni boldogságra épülő rendszerrel.- Az ember két világ polgára:

természet intelligibilis világ (csak itt lehet erkölcsös; itt irányít a kategorikus imperatívusz)

- Véleménye a régi nevelésről: Csak az egyénre volt tekintettel, így önzővé tett. Felületes műveltséget nyújtott, nem jutott el a lélek mélyéig. Csak a kiváltságos rétegekre figyelt, a többséget figyelmen kívül hagyta.

- Új nevelés: az egész nemzetet kell nevelnie, a polgári demokrácia jegyében.- Pedagógiája: társadalmi pedagógia (szociális irányultság).- A nevelésnek meg kell mutatnia a boldog, erkölcsös élethez vezető utat.

26 ld. 29–30. oldal

Georg Wilhelm Friedrich Hegel (1770–1831)- Műveiben sok a pedagógiai vonatkozású fejtegetés, de rendszerező igényű pedagógiai művet nem

írt.- Filozófiájában központi: az evolúció gondolata.

Világfolyamat: fejlődés; mozgatórugói: az ellentmondások. A dialektika törvényei érvényesek a történelemre és az emberre is.

- Világtörténelem: a szabadság fokozatos kibontakozása.- Természeti ember: a természet föltételeinek a rabja.- Szellemi ember: önmagának parancsol.- Az emberiséget csak a kereszténység juttatta igazi szabadsághoz.- Az ember kettős meghatározottságú:

természeti szellemi (eszes)Születésétől rabja a természeti föltételeknek. Ami fölszabadítja: a nevelés.

- A nevelés korlátai: a gyermek bizonyos adottságokkal születik, és a nevelés csak ezeket bontakoztathatja ki.

- A kibontakozás legmagasabb foka: erkölcsiség.- A nevelés föladata: fölkészítés az állami közösség életében való részvételre.

- Ami fontos: a családi nevelés iskolai oktatás a pedagógus tekintélyének a hangsúlyozása szellemi képzés az akarat nevelése

- XX. század: nagy Hegel-reneszánsz bontakozik ki; a neohegeliánus iskola képviselője pl. Prohászka Lajos.

Friedrich Daniel Ernst Schleiermacher (1768–1834)- Elutasítja a következőket:

racionális teológia a kinyilatkoztatáson alapuló dogmarendszer a kanti etikára alapozott vallástan

- Vallás: a világmindenségtől való abszolút függés átérzése.- Sajátos panteizmus jellemzi: Isten megtalálható az emberben és a természetben is – ez ötvöződik a

lutheránus pietizmus érzelemközpontú vallásosságával.- A berlini egyetemen háromszor tart pedagógiai előadássorozatot.

A nevelés alapja: az etika. A fiatalság nevelése az idősebbek erkölcsi kötelessége. Kiegyensúlyozottság jellemzi (tudatosan kerüli a szélsőségeket). A nevelés fontos, de nem mindenható. A nevelőnek számolnia kell a véletlen tényezőkkel is. A nevelés kezdete: ahogy az élet az anyaméhben megrezdül. A nevelés vége: az emberi élet vége. Az erőszakos nevelői eljárások erkölcstelenek. Céljai:

az etikai és a természeti törvény összeegyeztetése az egyén és a társadalom szempontjának az összeegyeztetése

A pedagógiai tevékenység kettős iránya: a természetes hajlamok kibontakoztatása bevezetés a társadalom erkölcsi életébe

A nevelésben fontosak a társas közösségek: állam

egyház magánélet nemzet

A nevelési gyakorlat két összetevője: univerzális nevelés (a népfajra jellemző sajátosságok kibontakoztatása) individuális nevelés (a személyes adottságok kifejlesztése)

A nevelés három szakasza: előkészítő: csak a család körébe tartozik nyilvános: iskolai közösséget igényel az életpályájára fölkészítő

- Magyar követője: Schneller István (1847–1939).

Friedrich Fröbel (1782–1852)- Nagy hatással van rá Pestalozzi.- 1808–1810: Yverdonban él.- Bátyja gyermekeivel és még néhány gyermekkel megalapítja nevelőintézetét (Általános Német

Nevelőintézet, Keilau).- Svájc, 1840: létrehozza az első Kindergartent.

- Az óvodák két fő célja szerinte: játékos foglalkozások következetes beszédfejlesztés

- Eszménye: az elmélyülten egymagában játszó, jól nevelt gyermek.- Fő elem: az ellentétek kiegyenlítődése.- Természetelvű pedagógia: a gyermek testi-lelki kibontakozása a természet menetét követi.- Gyermeki természet: ösztönök.

tevékenység megismerés művészi vallási

- Játékos eszközök és foglalkozások rendszerét dolgozza ki (labdák, kockák, hengerek = „adományok”). Az „adományok” célja: a szín- és térérzék fejlesztése.

- Egyéb tevékenységek: pálcikarakás, hálórajz, papírmunkák stb.- 1851: a porosz hatóságok betiltják a gyermekkerteket; vád: szocialista és ateista tanításokat

terjesztenek.- 1860: a gyermekkertek újbóli megnyitása.

Johann Friedrich Herbart (1776–1841)27

A XIX. század új nevelési törekvései- A XVIII. század vége: polgári és ipari forradalom. Átalakulnak az európai társadalmak anyagi és

szociális viszonyai, gondolkodásmódja.- A nyilvánosság a hivatalos kapcsolatokra korlátozódik, de a szerepe megnő.- A forradalom után kiegyenlítődik a privát és a nyilvános szféra funkciója.- A családon belüli „forradalom” behatárolja az apa korlátlan hatalmát.- Megerősödnek az egyén személyiségi jogai.- Fontos szerepe van Angliának (pl. testi higiénia, divat, játékok).- Kialakul a politikai nemzettudat (pl. Anglia, Spanyolország, Franciaország).- Itt bontakozik ki Herbart pedagógiája; a XIX. századi nevelési ideál: erkölcsös, fegyelmezett

állampolgár.

27 ld. 30–31. oldal

A család szerepének a változásai- A nevelési gyakorlat változásai:

Robbanásszerűen megnő az országok lakosságának a száma. Gyors a városiasodás üteme. Fontos lesz a család; föladatai:

az életkori és a nemi szerepek szabályozása a szokások és rituálék meghatározása a családtagok védelme, a kapcsolatok ápolása

De a család még nem stabil: erős az állami beavatkozás. A gyorsuló iparosodással elterjed az otthonközpontú polgári kiscsalád. A család gazdasági bázist jelent: a családtörténet gyakran azonos egy sikeres vállalat

történetével. A (kapott vagy örökölt) betegségektől való félelem miatt kialakul az a norma, hogy minden

házasságon kívüli kapcsolat elutasítandó. A családnak kell garantálnia az egészséges utódokat. Az apa továbbra is domináns:

ellenőrzi a kiadásokat dönt a gyermekei pályájáról berendezi a lakást bizonyos szobákat csak ő használhat28

- A szülők és a gyerekek viszonya: Fontos Rousseau hatása, aki a gyerekkorra irányítja a figyelmet. A szülők jobban figyelnek a gyerekeikre (ennek az is az oka, hogy a franciaországi

forradalmak után megszűnnek a kizárólag gyerekneveléssel foglalkozó intézmények). A gyermek a család jövője, és a nemzet továbbélésének a garanciája. A gyerek az anyakönyvi hivatalnál való bejelentés és a keresztelő után lett a család és a

társadalom tagja. A gyereknevelés mindig női föladatnak számított (a fiúk és a lányok három-négy éves korig

egyforma ruhát és hosszú hajat viseltek). Fontos árucikké válnak a gyermekjátékok. Testi fenyítés:

Anglia: gyakran alkalmazzák; emellett: kenyéren és vízen való tartás, szobafogság. Franciaország: inkább bezárás és éheztetés.

A tömegmozgalmak hatása- A szegények és a gazdagok közt egyre nagyobb a feszültség. Embertelen viszonyok közt élnek:

alacsony bér, hosszú munkaidő, női és gyermekmunka, egészségtelen körülmények.

Alexis de Tocqueville: „Ebből a mocskos csatornából az emberi munka valóságos folyama ömlik ki, hogy megtermékenyítse az egész világot. Ebből a szennyes kanálisból tiszta arany csörgedezik. Itt az emberiség eléri legmagasabb fejlődési fokát, s egyben a legkegyetlenebbet. Itt a civilizáció csodát teremt, viszont a civilizált emberből vadember lesz.”

- Gondok: Lazulni kezd a hazához, a családhoz és az egyházhoz való viszony. Terjed a bűnözés és a prostitúció.

- Keresztény szociális és népnevelési törekvések: A krízisben először az egyházak sietnek a szegények megsegítésére. Sok karitatív egyesület, rend és kongregáció jön létre.

- Don Bosco (1815–1888) pedagógiája: Valdocco: megszervezi Oratoriumnak nevezett intézményét. Kettős szerzetesi kongregációt alapít:

Szalézi Társaság (elhagyott, szegény fiúkkal foglalkozik) világi munkatársak széles hálózata

28 pl. biliárd- és dolgozószoba, dohányzószalon, könyvtár

Nem dolgoz ki rendszeres neveléstant. A nevelés eszközei:

A legfőbb: szeretet. Fontos még: vidámság.

A fegyelem fönntartásának a legjobb eszköze: a szórakozás idejének a szabadsága. A gyerekek vegyenek részt a közös munka megtervezésében.

- Adolf Kolping (1813–1865): 1849, Köln: az első katolikus legényegylet megalakulása. Kolping-családok: családszerűen működő közösségek (szórakozás, pihenés, képzés). Törekvések a keresztény életmód szellemében:

legyen példamutató családapa legyen a szakmája mestere szerezzen polgári erényeket

- Johann Heinrich Wichern (1808–1881): Hamburg: vasárnapi iskolát alapít.

vallásos nevelés elemi ismeretek szociális gondozás

Rauhes Haus Olyan intézet, ahova a családi környezetben veszélyeztetett gyerekek „menekülhettek”. A gyerekek (koedukáltan) tizennégy fős csoportokban éltek. Vezető: fiatal mesterlegény vagy tanár (Bruder).

1844: Bruder-képző intézetek alakulnak. Fontos:

a ház körüli és a kertben végzett munka. játékok, egyházi énekek és népdalok tanulása egyházi és állami ünnepek, születésnapok bensőséges megünneplése

- A munkásmozgalmak hatása: A munkások tiltakozása az ipari forradalom ellen:

gépzúzás szakszervezetek alakítása

A szervezetek eszméje: a magántulajdon helyett a köztulajdont kell általánossá tenni. A gondolkodókat foglalkoztatni kezdi a munkásgyerekek nevelése.. 1866, genfi kongresszus: pedagógiai koncepció (Marx dolgozta ki).

értelmi testi technikaiMindez a termelő jellegű munkára alapoz.

A gyermek kis termelőmunkás. Alapvető törekvés: általános, kötelező és ingyenes iskoláztatás.

- A szociális gondoskodás intézményes formáinak a kialakulása: A XIX. század második fele: megszületnek az első szociális munkásvédelmi törvények. A nyilvánosság egyre nagyobb figyelemmel fordul a szegény és elhagyott gyerekek felé. Előtérbe kerül a gyermekvédelem (pl. az óvodai hálózat bővítése, gyermekmenhelyek

létrehozása, a szegény, de tehetséges gyerekek támogatása, jobb árvaellátás). Az állami árvaházak már nemcsak a háborús árvákról, hanem pl. a törvénytelen gyerekekről is

gondoskodnak.

A modern európai közoktatási rendszerek létrejötte- A legfontosabb: a nemzeti népoktatási rendszerek megszületése.- Ekkor alakulnak ki a modern művelődésügy föltételei:

állami felügyelet professzionalitás

a mindenkire kiterjedő általános jelleg (ez a vizsgák és diplomák miatt tovább differenciálódik)

- Anglia: XVIII. század: az iskolák helyi önállósága jellemző. Két lelkész (Andrew Bell és Joseph Lancaster) kidolgozza a monitormódszert: a tanító az

idősebb tanulók közül segédet (monitort) vesz maga mellé, aki a kisebbeket tanítja, így nagy létszámú osztályokkal tudnak dolgozni.

A társadalmi elithez tartozók zárt magániskolákban tanulnak. Az elemi oktatásba nem avatkozik be az állam. 1902: az állami középiskolai oktatás bevezetése.

- Német nyelvterületek: Az iskoláztatás fejlődését hátráltatja a széttagoltság. A központosított iskolafejlődés egyik modellje: I. Frigyes Vilmos porosz király rendelete

(1717) az oktatási kötelezettségről. 1763: az általános iskolakötelezettség kezdete. 1787: a tanügyigazgatás központosítása. 1810: a berlini egyetem létrehozása (Wilhelm von Humboldt). Középiskolai reform (Wilhelm von Humboldt):

föllép az öncélú latin grammatikai stúdiumok ellen új tárgyak: matematika, földrajz, történelem, fizika

- Franciaország: Napóleon: fontos szerepe van a központosított francia iskolarendszer létrejöttében. 1808-tól: minden közép- és felsőfokú intézetet egy tanügyi testület alá rendelnek. Az országot 17 tankerületre osztják; ezek székhelye: egy-egy egyetemi város. Bourbon-restauráció: az iskolaügy ismét az egyház fennhatósága alá kerül. A tanítóhiány miatt angol mintára bevezetik a Bell–Lancaster-féle monitormódszert.

A pedagógiai gondolkodás alakulása- Pozitivizmus, Comte, Spencer, Bain29

- Materializmus és evolucionizmus: Materializmus:

Az ember és a világ lényege az anyagiságban rejlik. Az ember azokból az elemekből tevődik össze, és azon törvényeknek van alávetve, mint

minden más anyagi természetű dolog a világban. Evolucionizmus: Darwin származáselméletére épül; két rész:

Az élet formái fokozatosan fejlődtek ki a közös ősből. A biológiai fejlődés mozgatói: véletlen mutációk, öröklődés, az utódok túltermelése. A

létért folyó harcot a legalkalmasabbak élik túl. A kor legjelentősebb materialista irányzata: dialektikus és történelmi materializmus.

A pedagógia önálló tudománnyá válása és fejlődése- Ernst Christian Trapp (a hallei egyetem első pedagógiaprofesszora): korai empirikus törekvések.30

A nevelés legfőbb célja: az emberi boldogság. Fontos az empirikus tapasztalat.

- A XIX. század eleji pedagógiai rendszerezések célja: harmóniateremtés az empirikus törekvések és a transzcendentális keresztény szemlélet között; pl. August Hermann Niemeyer (1754–1828): Összefoglalja a fölvilágosodás pedagógiai áramlatainak főbb gondolatait. Gyakorlatias nevelési kérdéseket is földolgoz. Milde és Szilasy közvetítésével hat a magyar pedagógiai gondolkodásra is.

29 ld. 32. oldal30 ld. 30. oldal

- Vinzenz Eduard Milde: a vallásos szemléletű tudományos pedagógia megteremtője.31

Milde: a bécsi egyetem első pedagógiaprofesszora az első katolikus teoretikus, aki a pedagógia pszichológiai megalapozására törekedett

A nevelés föladata: a gyermek testi-lelki egészségének a biztosítása. Fontos: a növendék egyéni adottságaihoz alkalmazkodó nevelés. A vallásos nevelést már gyermekkorban meg kell kezdeni, mert ekkor a legerősebb a vallási

érzelmek iránti érzékenység.- A herbarti pedagógia kibontakozása és térhódítása:

Herbart pedagógiája sikerének az oka: a pedagógiát rendszerezett diszciplínává tette. A herbarti pedagógia alapja:

etika pszichológia

Herbart életében kevés a követője; okok: művei tömörsége újszerű rendszere a német idealizmus hegemóniája

A ’60-as évektől: kibontakozik a herbartiánus pedagógiai mozgalom; irányok: a tanok aprólékos kidolgozása és továbbfejlesztése; pl. Tuiskon Ziller, Wilhelm Rein szabadabb, de hívebb Herbart-interpretáció; pl. K. Stoy Herbart rendszeréből kiindulva önálló koncepciót alakítanak ki; pl. T. Waitz, O. Willmann

Tuiskon Ziller (1818–1882) 1864, Lipcse: létrehoz egy folyóiratot, amely a Herbart-iskola első publikációs orgánuma. 1868: megalapítja a Tudományos Pedagógia Egyesületét. Megalkotja a kultúrtörténeti fokozatok elvét. Törekvése: az egyes tanévek anyagában egy-

egy kultúrhistóriai kor kerüljön a középpontba.

Az iskolaügy és a pedagógia a XX. század első felébenSchopenhauer (1788–1860)- Berlinben magántanár (ekkor tanít itt Hegel is: Schopenhauer tudatosan arra az időpontra tette az

előadásait, amikor a nagy rivális Hegel is oktatott, és arra számított, hogy mindenki az ő új rendszerére lesz kíváncsi, de miután a padok üresek maradnak, lemond a megbízatásáról).

- Nem alkot önálló pedagógiai művet.- Lenézi Herbartot.- A nevelés korlátja: a gyerek veleszületett egyénisége megváltoztathatatlan.- A nevelő föladata: a gyerek gondos megfigyelése, egyénisége megóvása.- A könyvtudás haszontalan.- A gyerek ne kész tudást kapjon a nevelőjétől, hanem önmaga kutasson.- A legfőbb életcél: az akarat tagadása, végül a halál (teljes megsemmisülés).- Az élet céltalanságának schopenhaueri tana nem ösztönzi a nevelőt, hogy a gyermeket

erkölcsösebbé tegye annál, mint amilyennek született (= a pesszimizmus pedagógiája).

Nietzsche (1844–1900)- Gondolata: Isten meghalt, csak az ember adhat új értékeket.- Az ember egyetlen célja: önmaga fölemelése (erre csak az erkölcsileg és értelmileg független,

felsőbbrendű ember képes).- Támadja a soviniszta német egyetemi oktatást (ez nem tanít meg helyesen gondolkodni, hanem

leszoktat a filozófiáról).- Alapvető gondolatai:

Új értékeket kell keresni, és ezek alapján újrafogalmazni az erkölcsöt.

31 ld. 31. oldal

Az életnek nem a többséget kell megjavítania, hanem lángelméket teremtenie, és azokat gondoznia.

Az új ember igai első generációja majd ezután fogja fölnevelni magát.- A századvég Nietzsche-kultusza a pedagógiai reformmozgalom és a német ifjúsági mozgalom

egyik alapvető eszmei bázisa lesz.

Bergson (1859–1941)- Metafizikai kiindulópontja: a tér és az idő viszonyainak a vizsgálata.- A térbeliséget az ember az értelmével foghatja föl, az idő viszont oszthatatlan folyamat, nem

ragadható meg az értelemmel.- A lelki jelenségek vizsgálatára csak a tiszta intuíció képes.- Az ember cselekedete annál szabadabb, minél inkább személyiségéből fakad.- Az emberi erkölcs kialakulása az életlendülettel magyarázható.- Az életlendület megállapodása után jelenik meg a fegyelem erkölcse, amely a társadalmi

szükségleteknek megfelelően korlátozza az egyént, csak egyetlen út marad szabadon: ez a nyitott erkölcs az egyetlen remény, hogy az ember ne rekedjen meg a társadalmi konformizmusban.

- Gondolatai nagy hatást gyakorolnak a reformpedagógia „aktív iskola”-koncepciójára.

Emancipációs törekvések- A nőmozgalom (feminista mozgalom):

Az első feminista csoport a francia forradalom kitörése után jön létre, sok női klub alakul; vezető: Marie Gouze (megfogalmazza a Női Jogok Nyilatkozatát).

XIX. század: jelentőssé válik az Egyesült Államokban. Szorosan együttműködik a rabszolgaság elleni csoportokkal. 1848: megfogalmazzák az Érzelmek Kiáltványát.32

Az első európai nemzeti nőmozgalom: suffragette-mozgalom (Anglia). A mozgalom célja:

Képezhesse magát, és lehessen karrierje (ne csak feleség, anya, házvezetőnő legyen). Legyen választójoga, részt vehessen a politikai és üzleti életben.

Fölmerül a koedukáció kérdése. Létrejön több speciális női szakiskola.

- Az ifjúsági mozgalom: Németország, 1901: megalakul az első Wandervogel egyesület. Cél: a felnőttek civilizációjával ellentétes, önálló ifjúsági kultúra megteremtése. A századforduló után sok ifjúsági túraegyesület alakul. Ezek összefognak a leányifjúsággal, és

kialakul a két nem új típusú kapcsolata.

A család, a gyermekfölfogás és a gyermeknevelés új elemei- XIX. századi magánélet: zárt (minden, ami a családi házon belül történik, az a magánszférához

tartozik).- A családi élet változásával módosul a polgári otthonok belső tere (tágas terek, több szoba).- A XX. századra általánossá válik a kétgenerációs kiscsalád; több változás:

A házasság alapja a racionális megfontolások helyett az érzelem. Az apa elsősorban az anyagi biztonságért felelős. Az anya a családi élet érzelmi védelmet biztosító föladatait látja el.

- A tudományok középpontjába is a gyermek kerül (pl. orvostudomány, pedagógia, pszichológia, jog).

- Az ekkori nevelési regények egyre jobban részletezik a gyermekkort.- Gyermekkor: a felnőttkor megalapozására szolgáló időszak.- Új gyermekkép: önálló világa van, sajátos szemléletmóddal, problémákkal, értékekkel.

32 Ennek első sora: „Magától értetődő ténynek tekintjük, hogy minden férfi és nő egyenlőnek születik.”

Új pedagógiai és pszichológiai törekvések- Az amerikai pragmatizmus fölfogása: Charles Peirce, William James, John Dewey.33

- John Dewey (1859–1952) A gyermeket az életre kell fölkészíteni: az iskolának egy leegyszerűsített társadalmi

környezetet kell nyújtania. A tankönyviskola kész ismereteket ad, és nem fejlődik a tanulók önálló problémamegoldó

képessége. Egy újfajta iskolaépületet képzel el:

földszint: termelés (konyha, ebédlő, műhelyek, könyvtár) emelet: laboratórium, művészeti tevékenységek, múzeum

Megszünteti a hagyományos osztálytermet; helyette: jól fölszerelt laboratóriumok, műhelyek, műtermek, zeneterem, konyha, ebédlő, könyvtár, múzeum.

- William H. Kilpatrick (Dewey tanítványa): projektmódszer (a hagyományos tanterv helyett a gyermek érdeklődésén alapuló, életszerű egységek vannak; az elsajátítás önállóan, saját ütemben történik).

- A gyermektanulmány: Ernst Haeckel, Stanley Hall, James Baldwin.34

- Kísérleti pedagógia: Wilhelm Lay és Ernst Meumann.35

- Funkcionális nevelés: Edouard Claparède36; iskolája célkitűzései: A gyermek legyen a célkitűzések és a módszertani megfontolások középpontja. A tanulás mozgatórugója az érdeklődés legyen (ne a jutalom várása). Az engedelmesség helyett a gyermek belső fegyelme legyen jellemző. Maradjon meg a gyermekkor, tartsa tiszteletben ennek a sajátosságait. Az oktatás fejlessze a gyermek értelmi és erkölcsi funkcióit. Az iskola legyen aktív, támaszkodjon a játékra. Életszerű tevékenységekkel szerettesse meg a gyermekkel a munkát. A pedagógus legyen a gyermek munkatársa, egyéni munkája segítője. Az iskola támaszkodjon a gyermek egyéni képességeire, és fejlessze azokat.

A reformpedagógia kialakulása és fejlődése az első világháborúig- Ellen Key radikális neveléskritikája

Kiáltványa, elvei.37

Aki hatott művére: Rousseau (pedagógiai gondolatok) Nietzsche (pátosz, szemléletmód, kultúrakritika) Spencer (pozitivista etikai és nevelésfölfogás) Darwin (fejlődéselmélet) Galton (genetikai kutatások) Owen (vélemény a gyermeki jogokról) Malthus (népességelmélet) a szociális, ifjúsági és emancipációs nőmozgalmak gondolatai

- Művészetpedagógiai irányzat: Művészetpedagógia: az első jellegzetes reformtörekvés. Meghatározója: Julius Langbehn Rembrandt mint nevelő c. műve. Bírálják:

a hagyományos iskola egyoldalú intellektualizmusát (nem veszi figyelembe a gyermek alkotóképességének a fejlesztését)

a tömegízlés hiányosságait a giccs térhódítását

33 ld. 34. oldal34 ld. 33–34. oldal35 ld. 34. oldal36 ld. 34. oldal37 ld. 35. oldal

Rajzoktatás: ne csak melléktárgy legyen, legyen lehetőség a spontán önkifejezésre. Irodalomoktatás: élményszerű befogadás, szabad fogalmazás, a gyermek- és ifjúsági irodalom

megújítása. Zene, tánc, gimnasztika: ezek a gyermeki önformálás eszközei. A zene a túlhajszolt életvitelt

ellensúlyozza (Carl Orff).- Cecil Reddie: New School (a reformpedagógia első iskolamodellje).38

- Maria Montessori pedagógiája39

- Ovide Decroly (1871–1932) pedagógiája 1907, Brüsszel: az egészséges gyerekek számára megnyitja Ermitage nevű magániskoláját. Nagy hatással volt rá Herbert Spencer. Alapelve: az iskolának az élet által kell fölkészítenie a növendéket az életre (fontos a

természet). Ismeretek: négy alapvető csoport.

táplálkozás védekezés az időjárás viszontagságai ellen védekezés a veszedelmek és az ellenség ellen közös munka

A tananyag két koncentrikus köre: a gyermek önmagára vonatkozó ismeretei a természeti és társadalmi környezetre vonatkozó ismeretek

Nincsenek tantárgyak, hanem gyermeki foglalkozások. Módszertana alapja: a sajátos gyermeki fejlődés. Az osztályban természete szemléltető eszközök vannak. Írás-olvasás: nyolcéves kortól, a globalizáció módszerével. Fontos szerepe van a nevelő játékoknak.

- Adolphe Ferrière (1879–1960): a reformmozgalom szervezője 1899, Svájc: az Új Iskolák Nemzetközi Irodája. 1920-as évek eleje: összeállít egy listát az új iskolákról. Kidolgozza a cselekvő iskola (école activ) pedagógiai koncepcióját.

Alap: gyermekpszichológia. A gyermek érzelmi világához, értelméhez és akaratához szól. Filozófiai alap: Rousseau, Spencer, Bergson („életlendület”). Optimizmus jellemzi.

Hangsúlyozza a gyermeki természet jóságát és tökéletességét.- Georg Kerschensteiner (1854–1932) munkaiskolája

A munkaiskola lényege: gyakorlatiasság (már Pestalozzinál is megjelenik). Bevezeti:

iskolai műhelyoktatás iskolai kertészet konyha laboratórium

Célja: a népiskola megreformálása. Alap: az állampolgárok neveléséről vallott elképzelései. – Hasznos, jó állampolgár:

belső erő fölkészültség (önmaga, nemzete)

Föladat: az élethivatásra való fölkészítés. Az állampolgárok többsége nem szellemi, hanem fizikai munkát végez, ezért fontos ennek a bemutatása.

Fontos: manuális munka közös munka, együttműködés a gyermek találjon örömet a munkában kölcsönös figyelmen alapuló erkölcsös viselkedés iskolai önkormányzat

38 ld. 34–35. oldal39 ld. 36. oldal

A német munkaiskola másik képviselője: Hugo Gaudig. Bírálja Kerschensteinert elképzelései merevségéért. Fölfogása közel áll Adolphe Ferrière aktív iskolájához.

A reformpedagógia fejlődésének második szakasza- A fejlődés jellegzetességei:

a gyermeki egyéniség kibontakoztatásának a segítése a közösségi életforma megteremtésének az igénye a világmozgalommá szerveződésre való törekvés

A Waldorf-pedagógia- 1919: a Szabad Waldorf (vagy Rudolf Steiner)-iskolák létrejötte.- Alap: Rudolf Steiner teozófiája és antropozófiája.40

- 1914, Dornach: Steiner megalapítja tanai szellemi központját (itt tevékenykedik haláláig).

Celestin Freinet (1896–1966) és a modern iskola- Freinet eszméi szociáldemokrata jellegűek.- Hat rá: Rabelais, Montaigne, Pestalozzi.- Személyesen ismeri: Claparède, Ferrière.- 1934, Vence: létrehozza nevelőintézetét.- A természetben tanít; az élményekről szabad fogalmazást írat. Ami a szabad fogalmazáshoz kell:

szabadon hagyni írni a gyerekeket oldott légkör

- Új népiskolai koncepciója (gyermekközpontú aktív iskola): Modern Iskola.- Iskolai nyomdát használ: megszűnik a hagyományos tankönyvhasználat (a gyerekek maguk

nyomtatják a könyveiket).- Fogékonnyá kell tenni a gyereket arra, hogy mondanivalója fontos önmaga és közössége számára.- A katedrának már nincs parancsoló tekintélye: az osztály közepén áll, és a szemléltető tárgyakat

mutatják be rajta.- Az osztályterem műhelyre hasonlít.- Fő jellemzők:

kísérletező tapogatózás (alap: a gyerek természete kíváncsisága) szabad önkifejezés tartalmas közösségi élet

Orosz–szovjet reformtörekvések- Kezdete: Lev Tolsztoj munkássága; iskolája: Jasznaja Poljana.- 1900–1917: az orosz reformpedagógia első szakasza.

1905 Megjelenik a teljes iskolaügyi átalakítás lehetősége. Moszkva: létrejön a Settlement egyesület. Sztanyiszlav Sackij létesít egy gyermekmunkatelepet: lényege a közös fizikai

munkavégzés. A reformelképzelések jelentős fóruma: Szabad Nevelés (folyóirat). Konsztantyin Vencel (1857–1947):

a „szabad nevelés” programjának egyik kidolgozója 1906: megalapítja intézetét (Szabad Gyermekek Háza)

40 ld. 35–36. oldal

- 1919–1932: a Népművelési Kísérleti Állomás működése (óvodák, iskolák, tanítóképző, klubok, könyvtárak, olvasószobák, játszóterek tartoznak hozzá).

- A szovjet pedagógia előszeretettel fordul a következők felé: az angolszász pragmatista pszichológia új törekvései az amerikai reformpedagógia irányzata (Dalton-plan, projektmódszer)

- A munkaiskola sajátos szovjet változata: termelőiskola; koncepciója kialakítója: Pavel Blonszkij (1884–1941).

- A reformpedagógiai törekvéseket elég hamar visszafogják; okok: a szovjet iskolák rossz anyagi helyzete a tanárok fölkészületlensége, érdektelensége az új módszerek formális használata

- 1931: párthatározat a „könyviskola” visszaállításáról.- A ’30-as évektől propagálják Makarenko koncepcióját.

Intézetét a bűnöző fiatalok számára létrehozott Gorkij-telepen hozza létre. A koncepció rokon a reformpedagógiai törekvésekkel, de hierarchizált struktúra jellemzi. Közösségi jellegű: a katonai fegyelem eszközével építi le a gyerekek bűnöző múltjából fakadó

egoista tendenciákat. A szűk egyéni érdekek helyébe a közösségi érdekek kerülnek. Makarenko szerint a moralitás azonos a szocialitással. Elutasítja azt a fölfogást, hogy a gyermek tökéletes.

Amerikai reformpedagógiai törekvések- Dewey chicagói eredményeire alapozva több iskola is létrejön:

Julius L. Meriam (Missouri, 1904): kísérleti elemi iskola (a hagyományos tanrend megszüntetése, újszerű foglalkozási rend).

Marietta Johnson (Fairhope, 1907): organikus iskola (a gyermek az első években teljesen a spontán érdeklődésének megfelelően tanít).

William Wirt (Gary, 1907): kísérleti iskola (munka- és elméleti tárgyak oktatása rendszerben, különböző tevékenységi formákban).

- Dalton-plan (1920, Dalton): Alapító: Helen Parkhurst. Alapja: Dewey koncepciója és a Montessori-pedagógia továbbfejlesztése. Koedukált kísérleti iskola. Alapelvei:

szabadság egyéniség közösségi szellem

Megszűnik a hagyományos osztályszerkezet, és ezzel együtt a bukás is. A hagyományos osztálytermek szakkabinetté alakulnak. A tanulók feladatlapokat kapnak, majd szerződést kötnek a nevelővel, hogy vállalják a munka

elvégzését. Ennek alapján, a segédeszközök igénybevételével önállóan dolgoznak. A feladat befejezése után vizsgára jelentkeznek. A sikeres vizsga után újabb feladatlapot

kapnak. Mindenki a saját ütemének megfelelően halad. Délután csoportos foglalkozások vannak (pl. testgyakorlás, zene, rajz, barkácsolás).

- Winnetka-plan (1922, Winnetka): Alapító: Carleton W. Washburne. Két alapvető egység:

Az általános és a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek (írás, olvasás, számolás, földrajz, történelem stb.): mindenki a saját ütemének megfelelően sajátítja el, és az eredményt tesztekkel ellenőrzik.

Alkotó- és csoportmunkák: az egyes tevékenységformák kiválasztása egyéni érdeklődésen alapul.

Megszűnik a tanár hagyományos vezető szerepe (tanácsadó, segítő lesz).

- Progresszív Nevelési Társaság (1919) Az új nevelési törekvések mozgalommá fejlődnek. A mozgalom hatására alakul ki a nevelés új iránya: ez az iskolai életet a gyermek természetes

érdeklődésére alapozza. Isaac L. Kandel: elkezdi a nemzetközi kapcsolatok kiépítését. Központ: a Columbia Egyetemen működő Tanárképző Főiskola; itt dolgozik William H.

Kilpatrick, akinek a projektmódszere nagy hatással van az amerikai pedagógiai gyakorlatra.

Peter Petersen és a Jena-plan41

Az elméleti pedagógia főbb irányzataiWilhelm Dilthey (1833–1911)- A történelmi világ transzcendentális célokat is megvalósító öntörvényű világ, amely fölszabadítja

az ember energiáit.- Ezek az energiák objektiválódnak (elszakadnak az alkotó egyéntől), így megőrzik a kialakult

szellemi tartalmakat: az egyes ember elmúlik, de az általa teremtett kultúra fönnmarad, és állandóan fejlődik.

- A kulturális rendszerek struktúrája hasonlít az egyén pszichikumának a fölépítéséhez: így a világ megértése a pszichológia segítségével valósulhat meg.

- A megértés fontos eleme a szimpátia (a saját élménynek egy másik személyre való átvitele).- A pedagógia föladta a nevelés, az ember formálása.- A nevelés során fontos az objektív értékek létrehozása és közvetítése.

Eduard Spranger (1882–1963)- Létrehozza a kultúrpedagógiát és a strukturális pszichológiát.- Szakítani akar a kísérleti pszichológiával.- Az ember a pszichés fejlődés során belenő az objektív kultúra világába.- Az ő hatására terjed el a humanisztikus pszichológiákban az önmagát változtatni képes ember

képe.- A nevelés föladata: a kultúra tartalmának az átszármaztatása az egyén számára úgy, hogy az

élménnyé váljon.- A nevelés két alapvető funkciója:

a kultúra értékeinek átadása a személyes értékek felszínre hozatala a kultúra segítségével

- A pedagógia nemcsak a kiskorúakra irányuló hatás, hanem széleskörű művelődéselmélet.

A kultúrpedagógia- Dilthey és Spranger nyomán bontakozik ki.- A német pedagógia azon irányzatainak összefoglaló elnevezése, amelyek szerint a nevelés az

ember és a kultúra közötti viszony.- Szembehelyezkedik a reformpedagógiával: ennek individualizmusával szemben kiemeli az

egyénnek az adott kor társadalmi-kulturális örökségétől való függését.- Magyar képviselői:

Kornis Gyula Weszely Ödön Prohászka Lajos

41 ld. 36–37. oldal

A neokantianizmus- Jelszó: „Vissza Kanthoz!”- Alapító: H. Cohen (1842–1918).- Paul Natorp (1854–1924):

Cohennel létrehozza a marburgi iskolát. Idealista koncepciója rokonságot mutat a szociálpedagógiai irányzatokkal (Durkheim,

Bergemann, Barth). Előtérbe helyezi Pestalozzi pedagógiai értékeit. Gyökeresen szakít Herbarttal. Teljes mértékben egyesíteni akarja a filozófiát és a pedagógiát (vö. Spranger). A legfontosabb nevelői föladat: az akarat nevelése. Az erkölcsi nevelés szintjei:

a családi élet tisztaságának az átérzése a társadalmi közösség iránt érzett szolidaritás nyitottá válás a legmagasabb rendű közösségek előtt

A gazdasági szervezet legfontosabb eleme: a család. A nevelés legfőbb föladata: az oktatás. Terve: olyan népfőiskolák létrehozása, amelyek mindenki számára hozzáférhetőek.

- Badeni iskola: A neokantiánusok másik központja. Jelentős képviselői:

W. Windelband H. Rickert

Az irányzat kialakítja az értékelméleti idealizmust; ennek fő föladata: számot adni az általánosan érvényes értékekről.

Magyar képviselői: Böhm Károly, Somló Bódog, Kornis Gyula, Szelényi Ödön, Weszely Ödön.

Szociálpedagógiai törekvések és irányzatok- Lester F. Ward (1841–1913): az amerikai szociológiatudomány megalapozója.

Az emberi társadalom fejlődését vizsgálja az evolucionizmus eszközeinek a segítségével. Nagy szerepet tulajdonít az államnak (védelem, az erőforrások racionális elosztása, a tudás

akkumulációja – az életföltételek javítása). Nevelés: az ismeretek rendszerezett átszármaztatása a következő generációkra. Fontos szerepe van a művelődésnek. Koncepciója számos eleme nagy szerepet játszik Talcott Parsons szemléletmódja

megalapozásában.- Émile Durkheim (1858–1917):

Nagy szerepe van Franciaország modern iskolaügyének az eszmei megalapozásában. A társadalmat összetartó legfőbb erő: szolidaritás. Ez kezdetben mechanikus, majd organikus

(ez lehetővé teszi a személyiség szabad fejlődését, de szorosabbá fűzi a társadalmi kötöttségeket).

A nevelés lényege: A fiatal nemzedék módszeres szocializálása. Új lényt kell teremtenie az emberben. Ki kell alakítania azokat a képességeket, amelyeket a társadalom megkövetel. Erkölcsi jellegű; az erkölcsi nevelés alapvető föladata: a gyermek fegyelemre szoktatása.

A boldogság alapja: az önuralom. Három alapvető társadalmi csoport:

család haza emberiség

Az ember a társadalomhoz való viszonyában akkor válhat autonómmá, ha a passzív engedelmességet aktív alávetettség váltja föl.

- Paul Bergemann (1862–1946): Alapja: Comte, Spencer és Durkheim. Pedagógiája alapja: a biológia. A társadalmat a közösségi szellem élteti. Nevelés: tudatos ráhatás; fölkészíti az egyént a társadalmi életre. A nevelést az önnevelés követi. A nevelés végső célja: az emberi faj fönntartása és tökéletesítése. Tagadja az egyház neveléshez való jogát. Fölöslegesnek tartja a vallásoktatást. Fontos: a nép- és felnőttnevelés.

- Paul Barth (1858–1922): Alapja: a kor történetfilozófiai fölfogása. Emberi élet: társadalmi jellegű. A szociálpedagógia alapelvei:

A nevelésnek a társadalmi életre kell fölkészítenie. A nevelés szoros kapcsolatban áll a társadalom céljaival. A célok változnak, de minden pedagógiai rendszernek rendelkeznie kell egy közös

erkölcsi tartalommal. A „negatív nevelés” nem megfelelő. Nem helyes a megalázó testi büntetés. A nevelő:

Alapvető föladata: a gyermek bizalmának a megnyerése. Fontos tulajdonságai: nyugalom, önuralom, jóakarat, intenzív érzelmek fölkeltése,

példanyújtás.- A pedagógiai szociológia kialakulása:

Német pedagógia, ’20-as évek: egyre jobban terjed a szociálpedagógia szemléletmódja. A ’20-as évek vége: megjelenik a pedagógiai szociológia kifejezés (elsőként: Karl Weiß

művében). Az új diszciplína kialakulásában jelentős szerepe van:

Theodor Geiger (1891–1952) Aloys Fischer (1880–1937)

Mannheim Károly: jelentős szerepe van az önálló nevelésszociológia létrejöttében.

A korszak pszichológiai irányzatainak a hatása- Behaviorizmus:

Kialakulására Herbert Spencer volt a legnagyobb hatással. Két jelentős irányzat:

az összehasonlító lélektan objektivisztikus iránya az állatlélektan

Erősen kötődik az amerikai kultúrához, a pragmatizmus emberideáljához (aki tud cselekedni, és állandóan próbálkozni).

Az emberismeretet a belső tényezők helyett a közvetlenül megfigyelhető viselkedésre alapozza.

Az irányzat atyja: John Broadus Watson (1878–1958). Az emberi pszichológiát át kell alakítani az állati pszichológia mintájára. Jellemző: környezetelvűség (szélsőségesen fölfogott tabula rasa-elv). A gyerek jelleme, viselkedése csak a neveléstől függ. A gyereket szigorú rendszerben kell nevelni, ahol a szokásai rögzülnek.

- Alaklélektan: Alapító: M. Wertheimer (1880–1943). A természetet és a lelki jelenségeket értelmes egészbe szervezett világként kell elképzelni. Wolfgang Köhler: belátásos tanulás (az igazi tanulás mindig viszonyok átlátása).

Kurt Koffka: a neuropszichológia létrehozója (agysérült betegeket vizsgált). Kurt Lewin: frusztráció- és agresszióvizsgálat, a vezetési stílusokkal kapcsolatos vizsgálatok.

- Pszichoanalízis: Alapító: Sigmund Freud (1856–1939). Fő jellemzője: a nem tudatos lelki jelenségek előtérbe állítása. A korábbi emberkép: racionalista; ezt váltja föl: az érdekei által irányított ember modellje. Egy általános emberképet képvisel, amely a lelki életet több rétegre bontja, és a lelki

működéseket vágyvezéreltnek gondolja. A személyiség megértésének a kulcsa: a kora gyermekkori tapasztalatokban található.

- Mélylélektani iskolák: Létrejöttük oka: a freudi pszichoanalízis elleni lázadás. Középpont a libido helyett: emberi értékkonfliktusok, szociális tényezők. Carl Gustav Jung (1875–1961): kollektív tudattalan, archetípusok. Alfred Adler (1870–1937): meghatározóak a társas viszonyok.

Az ember élete már gyermekkorban eldől. Akkor lép föl a gyermek kisebbségi érzése, ha a világot barátságtalannak látja (okok: testi

fogyatékos, elhagyott, elhanyagolt, nem megfelelő családi légkör). A szociális érzés kialakításához fontos a jó anya–gyermek kapcsolat. A társadalmi lénnyé válás fontos eszköze: iskola; alap: a gyermek szociális érzése és

szabad tevékenysége.- Fejlődéslélektan:

Karl Bühler: a gyermektanulmányi mozgalom egyik vezére. Charlotte Bühler: a korai csecsemővizsgálat megalapozója. Jean Piaget: föltárja a gyermeki világkép jellemzőit. Otto Tumlirz: jelentős szerepe van a gyermektanulmány ifjúságtanulmánnyá fejlesztésében.

- Pedagógiai lélektan: Kialakulása: a ’20-as évek vége. Előzménye: Herbart pedagógiája. Meumann és Lay: a kísérleti pedagógia koncepciója (empirikus tapasztalatok).

Friedrich Wilhelm Foerster (1869–1956) morálpedagógiája- Foerster a XX. századi keresztény szellemű pedagógia egyik legnagyobb alakja.- Fő probléma: a technikai kultúra és a szellemi fejlődés közti aránytalanság. Az ebből adódó

veszélyek: szellemi anarchia materializmus és haszonelvűség önzés, erőszak a szexualitás túlburjánzása

- A tünetek forrása: a külső befolyásokkal szembeni erkölcsi támasz hiánya.- A korai nevelés alapvető hibája: a túlzottan mechanikus jelleg.- Az erkölcsi jellem legfőbb jegyei: rend, kitartás, önuralom, állhatatosság – ezek a vallásos

neveléssel kialakított élő kultúrából meríthetők.- A pedagógia legfőbb föladata: a nevelés lehetőségével kapcsolatos kérdések megválaszolása.- A nevelés elsődleges törekvése: az ember egészséges társas hajlamainak az érvényre juttatása.- A legfontosabb nevelési föladat: az akarat nevelése.- Az iskola föladata: a fegyelem elmélyítése (pedagógiai és pszichológiai eszközökkel).- A tekintélynek csak addig lehet irányító szerepe, amíg nem lép az egyéni kezdeményezés helyébe

lépni.- A túlzottan szabados nevelés elkorcsosítja az embert.- A hatékony nevelés előföltétele: a nevelő megfelelő személyisége; tulajdonságai:

a gyermeklélektan ismerete, pedagógiai technika, önbizalom kellő érettség, fejlett akaraterő mérséklet (belső alázat)

- Erkölcspedagógiai koncepció: a megértett parancs iránti hűség és a megértő emberi szeretet összekapcsolása.

Az amerikai szociológiai irányzatok hatásaGeorg Herbert Mead ( 1863–1931 ) - A szimbolikus interakcionizmus elméleti megalapozója.- Az individuum a többi emberrel való kapcsolatai útján alakul társadalmi lénnyé.- Központi fogalom: az individuum identitása.- Szocializáció: az egyedi identitás kialakulásának a folyamata, az egyén számára fontos

személyekkel való interakciók során, szimbolikusan közvetített jelentések által.- Fontos a játék: a gyerek ebben maga alakítja ki a szerepeit, értelmezi a többiek cselekvését.

Talcott Parsons ( 1902–1979 ) - Rendszerére nagy hatással van:

Freud (az ember személyiségalakulása és pszichoszexuális fejlődése közti kölcsönhatások) Georg Herbert Mead (szimbolikus interakcionizmus)

- Kiindulópontja: a cselekvés.- A fönnmaradás érdekében minden társadalom négy alapvető föladat ellátására kényszerül. Ennek

hatására négy alrendszer jön létre: a biológiai organizmus rendszere az egyes individuumok személyiségének a rendszere a szociális rendszer a kulturális rendszer

- A személyiség: mintafenntartó alrendszer.- A sikeres szocializáció előföltétele: az individuumnak azonosulnia kell a normarendszer értékeivel

és céljaival.- Internalizáció: a külső értékek belsővé tétele.- A szocializációban szerepet játszanak a következők:

szülők más felnőttek (tanár, szomszéd) társadalmi intézmények (iskola, egyház, kortárs csoportok)

Iskolaügy és pedagógia a XX. század második felébenA család és a gyermekkor változásai- XX. század: a házasság alapja a mély érzelmi kötődés.- Különválik az otthon és a munkahely.- A magánélet színtere: család.- Kiterjednek a nők és a gyerekek jogai.- A világháború után több nő áll munkába, illetve folytat felsőfokú tanulmányokat. Egyre többen

tekintik fontosnak a karriert.- Már nem kizárólag a férj a családfönntartó.- A ’60-as évektől előretörnek a feminista mozgalmak.- Fontos változások vannak a szexualitás terén is; két ellentétes tendencia:

Nagy nyilvánosságot kapnak a korábban tabunak számító témák. Szexuális puritanizmus: tiltakoznak a nő szexuális tárgyként való kezelése ellen, és a

szigorúbb viselkedési szabályokat szorgalmazzák.- A modern család válságára utalnak a következők:

Nő a válások száma. Egyre több nő vállal házasságon kívül, és egyedül gyereket. Sok az élettársi kapcsolat. Megjelennek a kommunák: ezek a teljes szexuális szabadságot és a kollektív gyereknevelést

hirdetik.

- Jelentős változások tapasztalhatók a gyermekkor változásában: Szociális és pszichoterápiás intézmények, amelyek gyermekekre specializálódtak. A nagyobb városokban játszótereket építenek. Kialakul egy, a gyermekek igényeihez méretezett kulturális ajánlat. Agresszív fogyasztási piac: gyermekdivat, játékok, ételek, italok. Létrejönnek gyermekszervezetek. Törvények szabályozzák a gyermekek társadalombeli helyzetét. Létrejön az óvodai és a napközi hálózat.

- A gyermekkor már nincs elszigetelve a felnőttek világától: ki van szolgáltatva a társadalmi hatásoknak és intézményeknek. A kis- és csonkacsaládok terjedésével a gyerekek külső kapcsolatai beszűkülnek, ugyanakkor

a szülővel való kapcsolat intenzívebb lesz. Az automatizáltság miatt a gyerek kevesebb közvetlen érzékszervi tapasztalatot szerezhet. Az urbanizáció miatt több gyermeki tevékenységteret alakítanak ki: ezzel párhuzamosan

csökken a természetes lakókörnyezet mint gyermeki tapasztalatszerzési tér jelentősége. Egyre nagyobb a média szerepe: a gyerek nem a közvetlen valósággal kerül kapcsolatba,

hanem annak képi másával. Kész, előre gyártott értelmezéseket és megállapításokat kap. Nagy jelentőségű az iskola, mert a gyermek egyre bővülő kapcsolatokat alakít ki. Fontos a

kortárscsoportok szerepe.- Három tendencia a XX. század végi gyermekkorral kapcsolatban:

A saját tevékenység elvesztése: az automatizált, beszélő-járó játékok miatt egyhangúvá válik a játéktevékenység.

A tapasztalatok médiafüggése: kezdetben a tv, majd a videó van nagy hatással a gyerekre. A tévézés szinte a legfontosabb tevékenység.

A pedagógiai tudás és felügyelet szakszerűbbé válása: a háború utáni generációk fölszabadultak a szülői kontroll alól, de ellenhatásként létrejött a szakértői kontroll.

- Egy amerikai szociológus (Neill Postman) a gyermekkor megszűnéséről beszél.

Az oktatásügy fejlődésének főbb tendenciái- A II. világháború utáni demokratizálódási folyamat aktuálissá teszi a reformpedagógia

gondolatvilágát. A Montessori-pedagógia megőrzi világmozgalom jellegét. Ismét elkezdenek terjedni a Waldorf-iskolák. Németország, Hollandia: föllendül a Jena-plan. Ausztrália, Hollandia: népszerűvé válik a Dalton-plan.

- Az ’50-es évek elejétől visszaszorul a gyermekközpontúság (vö. erőteljes Dewey-kritika).- 1957: „szputnyiksokk” – ez fölgyorsítja az iskolarendszer reformját (a reformpedagógiával

ellentétes tendencia figyelhető meg): az iskola nyitott lesz, az oktatás nagyon olcsó vagy ingyenes.- Az oktatási reform centruma: a produktum.- Az oktatási folyamat legfőbb szabályozója: a tanterv.- A ’60-as évek közepétől: radikálisan kritizálják az addigiakat, és ismét fölhívják a figyelmet a

reformpedagógiai nézetekre. A kritikai mozgalom vádjai: Az iskola lerombolja a tanulók kíváncsiságát, intelligenciáját. A diákot permanens, infantilis függésben tartja: megakadályozza az autonóm személyiség

létrejöttét.- Megfigyelhető egyfajta Dewey-reneszánsz.- Megjelennek az alternatív iskolák.

A magyar iskola ezer éveKözépkor és humanizmus- A magyar iskola első évszázada (káptalani és plébániai iskolák)42

- A klerikus és világi nevelés kiszélesedése: XII–XIV. század:

a kárpát-medencei oktatás- és nevelésügy megszilárdulása a hazai tanügy világiságának az első megnyilvánulásai Esztergom: itt őrzik az első hazai iskolai jegyzetet (fönnmaradt egy részletes

iskolaszabályzat is). A káptalani iskolák oktatói: vezetőtanárok (tudományok) és énektanárok (művészetek). Skolasztikus értelmezésű arisztotelészi fizikát tanítanak.

XIII–XIV. század: a lovagi nevelés nagy korszaka. A gyermek otthon tanul (vallási alapismeretek, erkölcsös élet, fegyverforgatás). Az ifjú a nagyobb főúri udvarokba kerül (lovagi torna, fegyvergyakorlat, vadászat,

versengés). A férfit ünnepélyesen lovaggá avatják (felövezik a karddal). A lovagi nevelés teljesen más, mint a világi:

Nem tanulnak meg írni-olvasni. Ismerniük kell a nemzetközi lovagtörténeteket (pl. Roland-ének) és a hazai múlt hősi

történeteit. A magyar lovagi eszmény: Szent László, a lovagkirály.

- A humanizmus hatása: egyetemek43

XIV. század: megjelennek az első céhek, így szükség van a céhbeli oktatás megszervezésére is. Inas: a szakma és erkölcsi tulajdonságok elsajátítása. Tudnia kell írni, olvasni és számolni. Legény: a szakismeretek elmélyítése (vándorlás), majd a „remek” elkészítése.

A humanizmus a világiság irányába hat. Több szerző jelentet meg pedagógiai útmutatót; pl.

Pier Paolo Vergerio Enea Silvio Piccolomini Jacopo da Porzia (Mátyás királyt állítja eszményül a világi hivatást választó ifjak elé)

Vitéz János: a magyar humanizmus kiemelkedő alakja; udvara jelentős humanista központ. XV. század: létrejön a humanista gimnázium (középpont: ókori klasszikus szerzők művei). Sárospatak: itt használnak először nyomtatott tankönyvet (az 1480-as évek vége). Oláh Miklós:

Iskolája: Nagyszombat. A tananyag a Mohács előtti esztergomi káptalani iskola mintájára készült. A nagyszombati zsinat (1560) elnöke; rendelet: a falusi plébániai iskolák népiskolává

alakulnak. Kiadja az első magyar ábécéskönyvet.

- A reformáció–ellenreformáció pedagógiai törekvései: Nem jön létre új iskolatípus vagy tananyagrend. A vallásos szellem megváltozik: protestánssá válik. A XVI. század második fele: a protestánsok a nagyobb városi-plébániai iskolákban is

tanítanak teológiát (eltérően a középkortól). Háromtagozatos iskolájuk van:

elemi-kezdő (kisdiák) középszint (gimnáziumi tananyaggal) felső (akadémiai szint: bölcselettel alapozott teológia)A XVII. század második felétől a reformátusok ezt kollégiumnak nevezik, az evangélikusok líceumnak.

42 ld. 37. oldal43 ld. 37–38. oldal

A reneszánsz kori iskolákhoz hasonlóan van praeceptor (a kisebbeket tanító idősebb diák). Protestáns iskolák voltak pl. a következő városokban: Sopron, Pápa, Miskolc, Debrecen,

Sárospatak, Besztercebánya, Körmöcbánya, Selmecbánya, Igló, Késmárk, Lőcse, Trencsén, Eperjes, Bártfa, Kassa, Beszterce, Meggyes, Szászsebes, Szászváros, Nagyszeben, Brassó, Nagyvárad, Nagybánya, Máramaros-sziget, Kolozsvár, Gyulafehérvár, Marosvásárhely.

A rekatolizáció jelentősége: minden eddiginél erőteljesebben irányítja rá a figyelmet az iskolára, az egyházi célok érdekében folyó tudatos nevelés fontosságára.

1550–1600: átmeneti periódus – több felekezetűvé válás: a katolikus egyház mellett protestáns egyházak is megjelennek iskolafenntartóként.

ÚjkorAz új iskolarendszer kialakulása

katolikus reform (jezsuiták) protestáns reformaz iskolarendszer jellege központosított (központi tanterv) regionálisan szervezett

az iskolaszerkezet

Új: saját funkciójú, külön intézmények.- Alsó szint: népiskola.- Középszint:

gimnázium az akadémia bölcselettagozata

- Felső szint: akadémiai felső tagozat egyetem (jogi, orvosi, teológiai)

Hagyományos középkori struktúra: több tagozat van egyetlen intézményben. A legfontosabb intézmények: kollégiumok és líceumok (ezek elsősorban papképzők). Népiskolákat szerveznek (elemi ismeretek oktatása anyanyelven).

tananyag Középpont: görög és latin szerzők művei. A tananyag bővül: görög és latin szerzők.vallástan Most véglegesítik.népiskolai tanítók Képzésük gyakorlati úton történt.a közép- és felsőszint tanárai Általában külföldi egyetemeken tanultak.

művelődési eszményA világi értelmiségi férfi általános műveltsége: humanisztikus + bölcselettanulmányok.

A teljes műveltséget a papi és a világi pályára készülőknek is a teológiával bővített humanisztikus tanulmányok adják.

- XVII. század, a magyar királyság és fejedelemség területe: megerősödik a katolikus és protestáns népiskolák hálózata.

- Pázmány Péter (1570–1637; jezsuita szerzetes, esztergomi érsek, bíboros) Prédikációi: a fiúk és a lányok nevelési alapelvei.44

1635, Nagyszombat: az első hazai egyetem megalapítása (bölcseleti és teológiai fakultás).45

- Apáczai Csere János46

- Fölmerül az iskolaállítási szabadság problémaköre. Török területek:

Vallási okokból nem engedik keresztény iskolák létesítését és fönntartását. Van néhány kivétel: Pécs, Gyöngyös, Szeged; Nagykőrös, Kecskemét, Kiskunhalas.

Erdélyi magyar fejedelemség: Az iskolák többsége protestáns vezetésű. Nyílnak új jezsuita iskolák (pl. Kolozsvár). 1581: Báthory István jezsuita egyetemet alapít. 1603: a jezsuitáknak politikai okok miatt távozniuk kell. 1690-ig: tilos a katolikus papképzés.

A „királyi Magyarország”: a katolikus vallás és intézmények részesülnek előnyben.

44 Ezek a magyar nyelvű pedagógiai szakirodalom első darabjai.45 1667: létrejön a jogi fakultás; Mária Terézia megalapítja az orvosi fakultást. 1777: Budára költöztetik az egyetemet, 1784-ben Pestre, így lesz az ELTE jogelődje.46 ld. 40. oldal

1673: erőszakosan korlátozzák a protestáns papok tevékenységét. 1781, soproni országgyűlés:

Ott nem háborgatják a protestánsokat, ahol templomaik teljes birtokában vannak. Az ország másik részében: artikuláris helyek (megyénként két-két település, ahol templomot és iskolát építhetnek maguknak).

Az evangélikusok a szabad királyi városokban saját költségükön építkezhetnek.Ezek az 1781-es türelmi rendeletig érvényesek. A „cuius regio, eius religio”-elv:

A XVI–XVII. század fordulója: a protestánsoknak kedvez (a földesurak nagy része protestáns lett).

A XVII. század második fele: a katolikus vallásnak kedvez.

XVIII. századi pedagógiai reformok- XVII. század: jelentkezik az igény, hogy modernebb műveken keresztül tanítsanak (pl. Descartes).

A többség ezt elutasítja, de néhányan akadálytalanul tudnak így tanítani (pl. Apáczai, Szilágyi Tönkő Márton).

- XVIII. század: változás (katolikus akadémiák, protestáns kollégiumok: hivatkoznak Descartes-ra, de újabb szerzőkre is (pl. Newton, Wolff, Leibniz).

- 1735: az első magyar tanterv és utasítás (a jezsuita gimnáziumok számára).- Kialakul egy sajátos nemzeti magyarságtudat.

a magyar történelem és földrajz egyre szélesedő oktatása magyar történelmi témájú iskoladrámák a piaristák törekvései:

középszinten magyar nyelvű legyen az oktatás középszinten legyen kötelező tantárgy minden diák számára a magyar nyelvtan

megjelennek magyar nyelvű tankönyvek- Mária Terézia47

- Ratio Educationis (1777)48

- II. József uralkodása: 1781: türelmi rendelet. Az Erdélyi Fejedelemség oktatásügyének a korszerűsítése (Erdélyi Tanügyi Bizottság) –

Mártonffi József jezsuita szabálykönyve alapján. Alapvető cél: az egységes állami irányítás és felügyelet alatt álló iskolarendszer kereteinek a

létrehozása a felekezetek szerinti széttagoltság helyett. Csökkentik a tankerületek számát (hat: Buda, Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Győr, Zágráb). Létrejön a műszaki felsőoktatás első magyar intézménye. A felekezeti népiskolákat össze kell vonni. A céhes inasoknak is kötelező a vasárnapi iskolába járni. A zsidó közösségek iskoláiban is oktatni kell a Ratio Educationisban előírt népiskolai

tananyag minimumát. A zsidó vallásúak számára is lehetővé teszik a gimnáziumi és akadémiai-egyetemi

tanulmányokat. 1784: az iskolák hivatalos nyelve a német lesz. 1786: II. József megvonja a katolikus rendek hazai működési jogát (kivéve a tanítókat:

minoriták, ferencesek, piaristák).

A modern magyar nevelés elmélete és gyakorlataTessedik Sámuel ( 1742–1820 ) - Ami befolyásolja gondolkodását:

pietizmus Rousseau és a filantropizmus természetelvű pedagógiája

47 ld. 41. oldal48 ld. 41–42. oldal

a fölvilágosodás racionalizmusa- 1780: a saját pénzén iskolát építtet (kert, szerszámok, szakkönyvek).

Hét év múlva II. József kitünteti, de anyagi segítséget sehonnan nem kap. 1795–1799: szünetel a tanítás, de a bécsi udvar belátja, hogy szükség van jól képzett

gazdászokra, ezért minden tankerületből küldenek oda fiatalokat. 1806: az iskola végleg bezár (a feljebbvalók a latin iskola mellett döntenek).

- A szarvasi „szorgalmatossági” iskola pedagógiai elvei: az elméleti képzés és a gyakorlati munka szerves egysége a gyerekek életkori és egyéni sajátosságainak a figyelembe vétele a hasznos tevékenység fejleszti a gyakorlati készséget és az erkölcsi jellemet részletesen kidolgozott tanterv

- Tizenkét paragrafus a magyar iskolaügyről (1781; kritikus röpirat); amit kifogásol: Az iskolában nem oktatnak hasznos ismereteket (hiányzik a kétkezi munka). Rosszak a módszerek: a fölösleges ismeret túlterhelő. A vallásos nevelés hamis néphit és ferde vallási fogalmak káosza. Mindennek egyik oka: a tanítók gyönge képzettsége.

- Tessedik elképzelései valósulnak meg a keszthelyi Georgikonban.

A II. Ratio Educationis ( 1806 ) 49

A XIX. század első fele- Óvodák:

Azért jönnek létre, mert egyre több nő dolgozik, és megjelenik az az igény, hogy a gyermekeikről intézményes keretek között gondoskodjanak.

Hatások: Samuel Wilderspin (elképzelései befolyásolják a mozgalom kibontakozását) Pestalozzi Fröbel („gyermekkert”)

Közép-Európa első óvodája: Megnyitás: 1828, Krisztinaváros. Alapító: Brunszvik Teréz. Inkább kisgyermekiskola. A gyerekek életkora: 2–6. életév. Amivel foglalkoznak:

olvasás, számolás, rajzolás földrajzi, természetrajzi, technológiai és egészségtani ismeretek a Pestalozzi-féle beszéd- és értelemgyakorlatok

Az első falusi kisdedóvó: Alapító: Bezerédj Amália. Alapítás: 1836, Hidja-puszta. Uradalmi cselédek gyermekei számára jött létre.

Kisdedóvó Intézeteket Magyarországban Terjesztő Egyesület: Megalakulás: 1836. Első igazgatója: Wargha István (a magyar óvodapedagógia elméletével foglalkozik).

- Népoktatás: Nagy szerepük van az egyházaknak; törekvésük: minden falusi templom mellett működjön

iskola. A falusi iskolák kettős célja:

a vallás elemei, alapvető erkölcsi ismeretek oktatása a falusi papság utánpótlása

A tanító: Járandósága: telekhasználat, természetbeni juttatások. Felettese: a falu lelkésze. Gyakran kántorságot és jegyzőséget is vállal.

49 ld. 42. oldal

- Az első önálló, több évfolyamos magyar katolikus tanítóképző intézet: Megnyitás: 1828, Eger. Alapító: Pyrker János László egri érsek.

- Leányok tanítása: Főleg a női szerzetesrendek foglalkoztak vele. A nemesi leányok tanulmányai: német és francia nyelv, rajz, zongora. Két különböző cél:

a nők magasabb művelődése (pl. Brunszvik Teréz, Karacs Ferencné) a gazdasszonyi szerepre való fölkészülés (pl. Fáy András)

- Közép- és felsőoktatás: A gimnáziumok legfőbb föladata:

az egyetemi-akadémiai továbbtanulásra való fölkészítés a hivatalnoki pályához szükséges ismeretek átadása

1844: a magyar hivatalos nyelv lesz (az oktatás nyelve is a magyar lesz). Sorra jelennek meg a magyar nyelvű tankönyvek (főleg: a protestáns kollégiumok tanárai

által). Fontos: a szakképzés intézményrendszerének a kiépítése.50

Javasolják a középiskolai tanárképzést, de még nem szervezik meg. Eötvös József: megalapítja az egyetemi tanárképző intézetet.

- 1848: megindul az új magyar közoktatási rendszer kiépítése. Nevelési Társaság (vezető: Tavasi Lajos): az egyháztól független közoktatásügyet akar. Eötvös József törvényjavaslata:

Az elemi oktatás célja: beavatás a tudomány első elemeibe. Kettős állami föladat:

minden helységben legyen népiskola minden iskolaköteles gyerek járjon iskolába

Tankötelezettség: fiúk: 6–12. életév lányok: 6–10. életév

A tanítás ingyenes. Az oktatás nyelve: magyar. A hétköznapi életben is hasznosítható tudást kell nyújtani. A vallástan nem iskolai tantárgy.

- 1849–1867 között: 1849-es kormányrendelet:

A nevelés-oktatás teljesen az állam hatóköre alá kerül (iskola, házi oktatás, családi nevelés). Szigorúan ellenőrzik a tankötelezettség betartását (ha kell, csendőrrel vitetik el a gyereket, és a szülőket súlyos pénzbüntetésre ítélik).

Az intézet szellemi vezetése az egyház dolga (fontos a vallásos szellemű erkölcsiség kialakítása).

Magánszemélyek is létesíthetnek tanintézetet. A magyar közoktatásügy fő irányítója: a bécsi kultuszminisztérium. Jelentős szerepe van a katolikus egyházi hatóságoknak (a protestánsok iskolái nehéz helyzetbe

kerülnek). Kötelezővé teszik a német nyelvet, az osztrák tankönyveket. Jelentősen fejlődik a tanítóképzés: több katolikus tanítóképzőben korszerű anyagot tanítanak. Amikor az ellenőrzés lazul, drasztikusan csökken az iskolába járók száma. Organisationsentwurf: a középiskolák számára kidolgozott szabályzat és tanterv; jellemző

vonásai: nyolcosztályos gimnázium 10–18 éves fiúk számára (4 + 4: al- és főgimnázium) nyilvános vagy magánjellegű gimnázium reáliskola

új középiskola-típus

50 Eddig kettő működött: Bányászati Akadémia (Selmecbánya) és Mérnökképző Intézet (Pest).

a klasszikus stúdiumok helyett: természettudományok alapító: az önkormányzat vagy az állam az első: Buda, 1855

középiskolában csak középiskolai tanári képesítéssel rendelkező szaktanár taníthat a gimnáziumi oktatás nyelve: az a nyelv, amely az intézmény székhelyén élő lakosság

többségének az anyanyelve A pesti egyetem:

A filozófiai fakultás egyenrangúvá válik a másik hárommal (már nem az a szerepe, hogy előkészítse őket).

A hallgatók érdeklődésüknek megfelelően és tetszőleges sorrendben vehetik föl a tárgyakat.

Az egyetemi fölvétel föltétele: nyolcosztályos gimnáziumi végzettség + érettségi. 1860, októberi diploma: a pesti egyetem visszakapja rektor- és dékánválasztó jogát, a

tanítás nyelve magyarrá válik. Fölállítják az első hazai tanárvizsgáló bizottságot (Pest, 1862).

- Eötvös népoktatási törvénye (1868) – Magyarország első népoktatási törvénye: Ott rendeli el községi iskolák létesítését, ahol nem működnek egyházi népiskolák. Nem szorgalmazza a felekezeti iskolák államosítását (veszélyesnek tartja a központi

államhatalom túltengését). A törvény érvényesítéséhez létrejön a hatosztályos elemi népiskola. Általános tankötelezettség (fiúk és lányok):

6–12. életév: népiskola 12–15. életév: ismétlő elemi népiskola (nem mindennapos)

A népiskolák fönntartása a községek föladata. Népiskolát alapíthat: állam, község, hitfelekezet, társulat, magánszemély. Minden városi osztály számára külön tanító szükséges (falu: egy tanító). Minden gyermeket anyanyelvén tanítsanak. Fontos a tanítóképzés. Létrejön a felsőbb népiskola. A tantárgyak a gyakorlati hasznosság alapján állnak össze.

- 1868–1918 között: A népiskolák fejlődése hosszú és nehézkes. 1868: tankönyvbizottság; cél: a könyvek színvonalának az emelése. 1890-es évek: Wlassics Gyula minisztersége alatt ezer új állami népiskolát hoznak létre. Kisdedóvás:

Eötvös ezt is fejleszteni akarja, de halála (1871) miatt nem tudja. 1891: kisdedóvást szabályozó törvény. Ahol van óvoda: 3–6. életév között kötelező. Cél: testi, értelmi és erkölcsi fejlődés elősegítése. Rendelet az óvónőképzésről (képesítővizsga elméletből és gyakorlatból).

Polgári iskola: Egyre több van belőle. A városi kispolgárság igényeit elégítik ki. Tanítóikat külön képzik (1873, Buda: Paedagogium; igazgató: Gyertyánffy István). A tanítónők képzése: Pest (első igazgató: Zirzen Janka).

- Középiskolák (Eötvös József elképzelése, 1870): Eötvös József elképzelése (1870):

Négytagozatú középiskola: al- és főgimnázium al- és főreáliskolák líceumok ipari és kereskedelmi szaktanfolyamok

A középiskola elsődleges föladata: általános ismeretek nyújtása. Nincs érettségi vizsga, helyette felvételi vizsga a felsőfokú intézménybe lépés előtt.

Trefort Ágoston rendelete (1883):

Két típus: klasszikus gimnázium (humanisztikus, görög és latin tanulmányok) reáliskola (modern nyelvek, természettudományok)

Cél: általános műveltség közvetítése + fölkészítés a felsőfokú tanulmányokra. A gimnáziumi érettségi mindenféle felsőfokú tanulmányra jogosít. Az országot 12 tankerületre osztja. A tanárnak képesítő vizsgát kell tennie.

1896: megnyílik az első magyar leánygimnázium.- Felsőoktatás, tanárképzés:

A pesti tudományegyetem mellett három másik létesül: Kolozsvár (1872) Debrecen (1914) Pozsony (1914)

Pesti egyetem: négy kar. katolikus hittudományi jog- és államtudományi orvostudományi bölcsészettudományi

Tanárképző: a bölcsészkar mellett működő, de tőle független intézmény. 1873: a tanárképző újjászervezése.

- Iskolaügy a forradalmak idején: Kultuszminiszter: Lovász Márton, Kunfi Zsigmond. Az iskolakötelezettség felső határa: 14. életév. A rászoruló tanuló szociális segélyt kapnak. Fölemelik a pedagógusok fizetését. Kiterjesztik a nők felsőfokú tanulmányait. Proletárdiktatúra: az állam és az egyház szétválasztása.

a hittan kiiktatása az egyházi vagyon leltározása a tervezett iskolarendszer:

óvoda (3–6. életév) nyolcosztályos népiskola (14 éves korig) szakiskolák (négy évfolyammal) ötéves középiskolák átszervezett felsőoktatás

A konzervatív szellemiség miatt fölfüggesztik a jogi karok, a jogakadémiák és az MTA működését.

Nagy gondot fordítanak a gyermekvédelemre és a felnőttnevelésre.- 1919–1945:

Trianon után túlzsúfolttá válnak az értelmiségi pályák; következmény: numerus clausus. Klebelsberg Kunó („konzervatív modernizáció”):

a kiábrándult tömeg erkölcsi-szellemi nevelése; eszköze: klebelsbergi neonacionalizmus (új tartalmú keresztény-nemzeti ideológia)

a kultúrfölény programja (előbb ezt kell megvalósítani, majd sor kerülhet a területi revízióra)

óriási népiskola-létesítési program (három év alatt 5000 tanterem és tanítólakás épül) javaslat a nyolcosztályos népiskoláról 1927: nagyszabású program a népművelés fejlesztésére a sportolás színvonalának a fejlesztése (1921: törvény az iskolai testnevelésről) –

leventézés (militarista jelleg) a polgári iskolát középfokú iskolává minősíti egyesíti a férfi és női tanítóképzőt, és az intézményt Szegedre helyezi szorgalmazza a tananyag gyakorlatiasabbá tételét és az élő idegen nyelvek oktatását harmadik iskolatípus (a humán gimnázium és a reáliskola mellett): reálgimnázium fontos az egyetemek fejlesztése

1924: törvény a középiskolai tanárok képzéséről és képesítéséről Hóman Bálint (1885–1953; kultuszminiszter, történész, kultúrpolitikus, kora vezető

ideológusa): központi gondolat: a nemzeti egység erősítése ennek rendelődik alá: oktatás, szakképzés továbbra is fönn akarja tartani a központi állami iskolafelügyeletet gimnáziumi tanterve nagy teret szentel a nemzeti tárgyaknak fontos a munkás- és parasztgyerekek körében végzett tehetségmentés 1935: a tanügyigazgatás átszervezése (nyolc tankerületi igazgató)

Teleki Pál: fontos a lakosság öntudatos nemzetté formálása.

Reformpedagógiai irányzatok Magyarországon- Cserkészet:

Alapító: Lord Robert Baden-Powell (1908: Scouting for boys). Fegyelmezett szellem, egyéni ötletek, cserkésztörvények: önművelés, jellemfejlesztés, játék,

sport. Virágkor: a két világháború között. 1915: a sajátosan magyar cserkészideál megfogalmazása (Sík Sándor). 1921: a magyar cserkészszövetség újrafogalmazása (különbözik a neonacionalista

törekvésektől). ’20-as évek vége: a regös cserkészet indulása. 1942: a Magyar Cserkészszövetség megszüntetése.

- Gyermektanulmányi mozgalom: Kibontakozása követi a nemzetköziét. 1890-es évek: Felméri Lajos egy új szemléletű pedagógia szükségességét hirdeti. Az elterjedésben szerepe van a külföldről hazatérő tanároknak. 1903: Gyermektanulmányi Bizottság (Nagy László és társai kezdeményezése). 1906: Magyar Gyermektanulmányi Bizottság. 1907-től: önálló folyóirat (A Gyermek).

- Nagy László51

- Az Új Iskola: Megalakulása: 1915. Alapja: Nagy László gyermekfejlődéstani elvei. Vezetője: Domokos Lászlóné Löllbach Emma. Tanulói: 6–14 éves fiúk és lányok. Újszerűsége: a lényeges elemekben különbözik a külföldi reformpedagógiai irányzatoktól.

- A nemzetközi reformpedagógia iskolakoncepciója: Montessori-pedagógia:

1912, Budapest: az első Montessori-óvoda. A Montessori-pedagógia legismertebb hazai személyisége: Burchard-Bélaváry Erzsébet

(1897–1987). 1933: Magyar Montessori Egyesület; alapító: Kenyeres Elemér.

Waldorf-iskola: 1926: az első magyar antropozófiai csoport létrehozása (Nagy Emilné dr. Göllner Mária). 1926–1932, Buda: az első magyar Waldorf-iskola. Vezető: Nagy Emilné dr. Göllner Mária. A tanárok többsége német származású antropozófus.

- A Családi Iskola: Működése: 1915–1943, Budapest. Alapítója: Nemesné Müller Márta (hatott rá Ovide Decroly pedagógiája). Az 1920-as évektől több iskola is ezen rendszer alapján működik (pl. Békéscsaba). Pedagógiai koncepciója a Winnetka-plannal rokonítható. A nevelés alapvető formája és az iskolaközösség életének a központja: Szeretet Egyesület.

- Vidéki reformiskolák:51 ld. 33. oldal

1936–1940, Újszeged: Kerti Iskola (Várkonyi Hildebrand elvei alapján). 1922–1944, Szeged: Cselekvő Iskola (kutató- és heurisztikus módszer).

A magyar neveléstudomány kialakulása és fejlődése 1948-igA budapesti egyetem pedagógiai professzorai52

- Lubrich Ágost- Kármán Mór- Fináczy Ernő- Weszely Ödön- Prohászka Lajos

A kolozsvári–szegedi egyetem pedagógiaprofesszorai53

- Felméri Lajos (1840–1894) Elutasítja Herbart és követői spekulatív pszichológiáját és pedagógiáját. Fontos: a gyermek korszerű eszközökkel való megismerése. Pedagógiája kiindulópontja: az ember társas lény. Az ember tehetségcsírákkal születik. Ezeket a nevelés során kell kifejleszteni. Társadalomeszménye: polgári demokrácia. A nevelés föladata: az ember művelt személyiséggé fejlesztése. Hogy az ember eltéphetetlen

szálakkal kötődjön a nemzettesthez, műveltséggel kell rendelkeznie. Részletesen foglalkozik a családi neveléssel.

- Schneller István (1847–1939) Pedagógiája jellegzetessége: az ember erkölcsösödésébe vetett föltétlen hit; három lépcső:

„érzéki Éniség”: korlátlan önérvényesítés „történeti Éniség”: a külső törvények föltétel nélküli elfogadása „tiszta Éniség”: a belsővé vált erkölcsi törvény életelvvé avatása

Fontos a szeretetelvűség (a másik ember megismerése, elfogadása). Központi alak: pedagógus. Számol a gyermek egyéni adottságaival. A fejlődés mozgatórugója a kultúra is.

- Imre Sándor (1877–1945) Vezérmotívuma: a nemzetnevelés elmélete. A reformok híve. Érdeklődik az új iskolák iránt. Szívesen publikál a magyar reformpedagógia folyóiratában (A Jövő Útjai).

A debreceni egyetem pedagógiaprofesszorai- Mitrovics Gyula (1871–1965)

Hatottak rá a következők: Paul Barth H. Höffding Meumann J. Fröbes

Pedagógiai elvei kifejtése: A neveléstudomány alapvonalai (1933). Fontosak az etikai kérdések. Az ember erkölcsisége: négy fokozat.

a pillanatok szuverenitása (az ember a véletlenre bízza magát) az első fokozat minimálisra szorítása önfegyelemmel az egyén öntudatra ébred (kiegyenlítődnek az egoizmus és az altruizmus ellentétei) a kozmikus életközösség egyetemességének a megértése

52 ld. 44–45. oldal53 A kolozsvári egyetem alapítása: 1872 (Ferenc József Tudományegyetem); 1921: Szegedre telepítik.

Fontos az esztétika, a művészet: ennek során válik magasabb rendűvé az ember világnézete.- Karácsony Sándor (1891–1952)

Műveiben a következőket ötvözi: reformpedagógia új lélektani koncepciók a protestantizmus újjászületését szorgalmazó elképzelései az egzisztencializmus hatása eszméi népies ihletettsége

Az alsó néposztály gyermekei nem jutnak túl az elemi iskolán; ha igen, akkor rosszul érzik magukat, mert az iskola idegen a gondolkodásuktól.

Minden emberi megértés alapja: a másik ember. Egy közösség akkor él, ha tagjai beszélnek egymással.

Nevelés: „társasjáték”.

A XX. század második feleKözoktatás-politikai irányzatok 1945 és 1948 között54

Szocialista iskolaügy és pedagógia- Államosítás: homogenizált iskolarendszer.- 1950: új tantervek (a materialista-ateista világnézet alapján – a tananyag átpolitizálása).- Minden korábbi tankönyvet kivonnak a forgalomból.- Megszűnik a helyi tankönyvválasztás lehetősége.- A kötelező idegen nyelv az orosz lesz.- Fontos az összes iskolatípus pedagógusainak a „tudati átformálása”.- Végbemegy a hazai egyetemek szocialista reformja (pl. sok neves professzort megfosztanak a

katedrájától).- 1950: DISZ (Dolgozó Ifjúság Szövetsége); gyermekszervezetek: kisdobosok, úttörők.- Megszűnnek a tankerületek.- A szakfelügyelőkből általános tanulmányi felügyelők lesznek (az iskola egészének pedagógiai

állapotát értékelik).- A pedagógusok számára széles körben propagálják Makarenko tanait.- Kibővítik a tankötelezettséget (16. életévig).- 1962–1968: teljes tankönyvcsere (az új tantervek miatt).- Megindul a tanyai kollégiumok szervezése.- Megjelennek a képesítés nélküli pedagógusok.- 1968-tól új tantárgy: Honvédelmi ismeretek.- 1974

megyei pedagógus-továbbképzési intézetek létrehozása fakultatív tantárgyak bevezetése a gimnáziumokban rendelet: a tanítóképző intézetek átszervezése tanítóképző főiskolákká

- 1975, Helsinki Alapokmány: felelősségvállalás, hogy megvalósítják az összes alapvető szabadságjogot.

- A ’70-es évek közepétől: fölerősödnek a tantervelméleti kutatások.- Tankönyvek:

Elkészülnek a reformtankönyvek (ezek munkáltató tankönyvek); új kezdeményezés: a törzs- és a kiegészítő anyag elkülönítése.

Ezeket a tankönyveket később bírálják: terjedelmi túltengés miatt a munkáltató módszer mesterkélt, erőltetett használata

Megjelenik a tankönyvcsalád: tankönyv + munkafüzet + feladatlap-sorozat + feladatgyűjtemény + szöveggyűjtemény + tanári kézikönyv.

- A ’80-as évek első fele:

54 ld. 45. oldal

„visszakörzetesítés” (a megszüntetett összevont osztályú iskolák, elsősorban az alsó tagozat visszaállítása)

az iskolák számítógépekkel való ellátása 1982: az ötnapos munkahét bevezetése (bonyodalmak a hat napra készült tantervek miatt) 1984: országgyűlésen tárgyalják meg a közoktatási fejlesztési programot

- A ’80-as évek második fele: fontos a tananyag-korrekció az iskolákban terjed a videó alkalmazása 1988, az utolsó nagy pedagógiai megmozdulás: ünnepségek, konferenciák, kiállítások

szervezése Makarenko halálának 100. évfordulójára 1989

Glatz Ferenc bejelenti, hogy szabadon választható a kötelező idegen nyelv. A központi bizottság elfogad egy dokumentumot (Állásfoglalás az MSZMP viszonyáról a

valláshoz), amely érvényteleníti az 1958-as párthatározatot, amely a vallásos világnézet elleni harcról szól.

Bárki adhat ki tankönyvet, de azt a minisztériumnak jóvá kell hagynia. Elkezdődnek és folynak a NAT elkészítésének a munkálatai; vezető: Báthory Zoltán.

Rendszerek változása- 1990

Megszűnik az állam iskolamonopóliuma (az egyház és más jogi személyek is tarthatnak fönn iskolát).

Megindul a korszerű tantervek kidolgozása. Andrásfalvy Bertalan miniszter az új oktatási törvény kidolgozásával azokat bízza meg, akik

előkészítették és megvalósították az 1985-ös szocialista törvényt. Megkezdődnek az alternatív iskolaszervezések. Megindul az alternatívnak szánt tankönyvek kiadása. Újra megalakul a Magyar Cserkészszövetség.

- 1991: törvény az egyházi ingatlanok visszaadásáról.- 1992: miniszteri rendelet alapján újra oktatni kell a filozófia, illetve a társadalmi ismeretek

tantárgyát.- 1993

a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem működésének a kezdete

közoktatási törvény