nevelési tervirinyi-ref.tirek.hu/data/downloads/2015/02/12/pp_-_helyi... · web view* Öt...

B-A-Z. M. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző IskolaIrinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája

3700 Kazincbarcika, Egressy Béni út 1. E-mail: [email protected]: (06-48) 311-422; Fax: (06-48) 311-763

Helyi tanterv

1

mailto:[email protected]

I. Az iskola képzési rendje

Beiskolázási terv

SZAKKÖZÉPISKOLAI OSZTÁLYOK

8. osztály utáni általános műveltséget megalapozó képzés (képzési idő: 4 év)

Szakmacsoport Évfolyamonkénti osztályok száma

Összes osztály

közgazdasági 1 4közgazdasági * 1 5

elektrotechnika-elektronika 1 4informatika 2 8

ÖSSZESEN: 5 21

* Öt évfolyamos, a kilencedik osztályban angol kezdő és haladó nyelvi előkészítő képzéssel

Az egyes szakmacsoportokban indítandó osztályok száma minden évben a jelentkezések arányától függ.

I.1 A képzés szakaszaiAz 1998/99. tanévtől megkezdődött a szakképzési rendszer átalakulása. A legfontosabb változás, hogy a szakképzés, a konkrét OKJ szerinti szakképesítés megszerzése csak az érettségi vizsga után kezdődik. A szakközépiskolákban ezért megváltozik az iskola szerkezete, a képzés ideje és tartalma.

Iskolánknak az 1998/99. tanévtől négy általános műveltséget megalapozó, úgynevezett középiskolai évfolyama - melyen középiskolai nevelés és oktatás folyik - és szakképzési évfolyama van.Az iskolánkba jelentkező 8. osztályos tanulók először befejezik a 9 - 12. (13.) évfolyamot, melyen

általános műveltséget megalapozó oktatás és ennek keretében szakmai előkészítő ismeretek átadása,

érettségi vizsgára való felkészülés,

felsőfokú iskolai továbbtanulásra való felkészülés, valamint

szakképzésbe való bekapcsolódás előkészítése folyik.

Az általános műveltséget megalapozó 4 (5) év alatt (középiskolai évfolyam) főként közismereti tantárgyakat, idegen nyelvet (nyelveket), informatikai és számítástechnikai ismereteket, és széleskörű, jól konvertálható, több szakterületen is felhasználható szakmai előkészítő ismereteket tanulnak a tanulók. Így a fiatalok felkészülhetnek a gyors munkaerő piaci irányultságú szakképzésre és az életpályán többször szükséges szakmaváltásra.

2

A 12. (13.) évfolyam befejezése után a tanuló felsőoktatási intézményben vagy a szakképzési évfolyamon folytathatja tanulmányait.

A szakképzési évfolyamon iskolánk az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítések körében felkészít szakmai vizsga letételére.

I.2 Képzési specialitások, irányok

Az 2004/2005. tanévtől kezdve a megyei fejlesztési tervvel összhangban az alábbi osztályok működnek az intézményben:

Idegen nyelvi előkészítő évfolyam:Az idegen nyelvi előkészítő évfolyam célja a kommunikatív nyelvi kompetenciák kialakítása, vagyis a használható nyelvtudás biztosítása.A 13. évfolyam végére legyenek képesek a tanulók az adott nyelvet használni személyes, oktatási, közéleti és szakmai környezetben, alakuljon ki bennük igény az adott nyelven beszélő népek kultúrájának a megismerésére, valamint legyenek képesek önállóan fejleszteni tudásukat. A nyelvi előkészítő évfolyamon a tanulók tudásának el kell érnie a nemzetközi A2 szintet, a 13. évfolyam végére a B2 szintet. A nyelvi előkészítő évfolyamon (9. évfolyam) egy angol és egy német nyelvi csoport indul, 16-18 fővel. Mindkét csoportot két-két tanár oktatja. Ezen az évfolyamon a nyelven kívül informatikát oktatunk, illetve a készségfejlesztés a cél magyarból és matematikából. Elengedhetetlen a kommunikációs készségek fejlesztése és az egészséges életmódra nevelés miatt a testnevelés órák biztosítása. 10. évfolyamtól a nyelvi előkészítő évfolyam közgazdasági szakmacsoportos osztályként működik tovább.

Elektrotechnika - elektronika szakmacsoport:A képzés célja, egy nemzetközileg elismert minősítésének megfelelő, korszerű általános műveltség és elektronikai szakmai alapismeretek nyújtása. Intenzív idegen nyelv oktatással, és európai színvonalú eszközháttérrel. A képzés során a tanulók szakmai elméleti és természettudományi ismereteket sajátítanak el. Az alapképzésre differenciált képzési idővel ráépíthető szakmunkás -, vagy technikus képesítés és különböző villamos szaktanfolyami képesítés.

Közgazdasági szakmacsoportA képzés célja, hogy a kor igényeinek megfelelően általános műveltséggel rendelkező fiatalokat képezzenek, akik a közigazgatás valamilyen területén, pénzintézetekben, a bankszakmában, állami vagy magán vállalkozóknál jó szakemberekként megállják a helyüket. Alapos képzést kapnak a közismereti tárgyakból és megismerkednek az úgynevezett széles alapú szakmai ismeretekkel. Magas óraszámban tanulnak számítástechnikát és idegen nyelvet. A szakmai alapozó képzés során megismerkednek az ügyintézés folyamataival, gyakorlatával, az államigazgatás eljárásaival, a szakmai specializációkkal. A szakmai

3

specializációk köre a társadalom igényeihez alkalmazkodva állandóan bővül, alakul.

Informatika szakmacsoport:A képzés célja olyan emberek képzése, akik az élet minden területén széleskörűen alkalmazott számítógépek működéséhez szükséges korszerű szoftver és hardver ismeretekkel rendelkeznek, műveltek és idegen nyelven kommunikálni képesek. Szakterületükön ez a nyelv célszerűen az angol. Nyitottak az új dolgok iránt, és kellő kitartással, szorgalommal, önállósággal rendelkeznek azok megismeréséhez. A képzés első négy évében a hangsúly a közismereti, általános műveltségi szintet növelő tárgyak tanulásán van.Szakmai területen a szakmai orientációt az első két évben az informatika segíti. A 11-12. évfolyamon folyó szakmai alapozás biztosítja az érettségi utáni szakmai képzéshez szükséges számítástechnikai, elektronikai és mérési ismereteket. A képzés során a tanulók alkalmassá válnak arra, hogy az informatika szakmacsoporthoz tartozó szakmákban szakképesítést, illetve informatikára épülő szaktechnikusi képesítést szerezzenek. Alkalmazási szinten elsajátítják a szövegszerkesztő, a táblázatkezelő, a műszaki rajzoló, a kiadványszerkesztő, a folyamatirányító, az adatbázis kezelő programok használatát, bevezetést nyernek a programkészítés világába, elektronikai, telekommunikációs és adatátviteli rendszerismereteket szereznek. A modulrendszerű tananyag felépítés hozzájárul ahhoz, hogy a képzés rugalmas legyen, a munkaerő piaci igényekhez igazodhasson.

II. A tanulók munkájának ellenőrzése

A KT 70. §- a rendelkezik a tanulók tudásának, előmenetelének magatartásának értékeléséről és osztályzatokról. Ennek érdekében a tanulók munkáját folyamatosan, rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. Az ellenőrzés történhet szóban és írásban, a tanulói aktivitás értékelésével, témazáró dolgozatok, tematikus tesztek, feladatlapok íratásával, félévkor és évvégén hatékonysági vizsgálattal.A tanulók jeggyel történő osztályzatát a szaktanárok minden esetben szóbeli értékeléssel egészítik ki. A szóbeli és írásbeli érdemjegyek száma heti 1 -2 órás tantárgyakból félévenként 3, 4, a heti 3 vagy annál nagyobb óraszámú tantárgyaknál havonta legalább egy érdemjegy legyen! Csak így osztályozható a tanuló.A tanulók értékeléséről a szülőket az ellenőrző útján, szülői fogadóórákon és szülői értekezleten tájékoztatni kell.A tanulók tudásának értékelése félévkor illetve évvégén az évközi érdemjegyek, osztályzatok alapján történik. Ezt a szaktanár végzi el. Ha az év végi osztályzat lényegesen eltér az évközi érdemjegyektől - a szaktanár véleményének kikérése után - a tantestület azt módosíthatja.

Az írásbeli dolgozatokat két héten belül ki kell javítani, a kijavított dolgozatokat a tanulóknak betekintésre vissza kell adni.

Írásbeli dolgozatok értékelésénél lehetőleg pontozást kell alkalmazni. Elégséges érdemjegy 30 %-os teljesítményre adható. Közepes 50%-ra, jó 75 %-ra, jeles 90 %-os teljesítményre adható.

4

II.1 A tanulók magatartásának értékelése

Példás (5) ha a munkájával, jó kezdeményezésével tesz valamit a közösségért, vagy ha a rábízott feladatokat kifogástalanul elvégzi. Magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat. Durva szavakat még véletlenül sem használ. A házirend előírásait betartja. Nincs igazolatlan órája, fegyelmező intézkedésben nem részesült.

Jó (4) iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirendben leírtakat betartja. Igazolatlan órája egynél nem több, csak szaktanári illetve osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült.

Változó (3) ha a házirendben leírtakat nem mindig veszi tudomásul. Magatartásával zavarja a tantárgyi órákat, ha többször kapott osztályfőnöki intőt, illetve igazgatói figyelmeztetést, intést, igazolatlan órája öt óráig terjed.

Rossz (2) ha fegyelmezetlenségével rossz példát mutat, fegyelmi büntetésben részesült, igazolatlan óráinak száma ötnél több.

II.1.1 A tanulók szorgalmának értékelése

Példás (5) ha a tanítási órákra való felkészülése képességeihez mérten

kifogástalan, tanórákon aktív.

Jó (4) ha iskolai tanulmányi munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi

Változó (3) ha iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést,

kötelességeit csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti. Jóval képességei alatt teljesíti tanulmányi kötelezettségét. Egy-két tantárgyból megbukik.

Hanyag (2) ha képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése

érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan. Három vagy több tantárgyból megbukik.

Maximum két jegy eltérés lehet a magatartás és szorgalom jegyek között.

5

III. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók értékelésében betöltött szerepe

III.1 Írásbeli és szóbeli beszámoltatás

Egy-egy nagyobb téma feldolgozását általában témazáró dolgozat zárja le. Az írásbeli témazáró dolgozatok időpontját a tanulókkal legalább egy héttel előre közölni kell. A megbeszélt időpontot a szaktanár - ceruzával - bejegyzi a naplóba. Alapelv, hogy egy tanítási nap maximum két témazáró dolgozatot írjanak a tanulók.

A több óra anyagát átfogó témaközi dolgozatok íratását is be kell jelenteni: 1-2 órás tárgyak esetében egy héttel előre; több órás tárgy esetén a dolgozat íratása előtt két tanítási órával. Ezek időpontja nem eshet egybe a témazáró dolgozatok írásának időpontjával. Itt is szem előtt kell tartani, hogy legfeljebb két témaközi dolgozatot írhatnak a tanulók egy

napon, (vagy egy témaközi és egy témazáró dolgozatot). Az időpontját szintén jegyezzük be a naplóba. Az érettségi esztendejében a tanulók számára ajánlatos kis érettségi dolgozat írása, de ennek időtartama nem haladhatja meg a 3 tanítási órát.

Évente egy vagy két alkalommal sor kerülhet ún. évfolyamdolgozat íratására, amelynek eredményei alapján elemezni lehet az egyes csoportok munkáját.

A témazáró illetve témaközi dolgozatok mellett az adott napon a többi tantárgyból, kizárólag az aktuális tananyagból rövid írásbeli vagy szóbeli számonkérés lehetséges.

A számonkérések tartalmát, rendszerességét, a javítás egységességét az egyes munkaközösségek külön szabályozták.

A tanulók munkájának év végi vagy félévi értékelése az alábbi alapelvek szerint történjen:

Az írásbeli dolgozatok közül a témazáró dolgozatok értéke kétszeres súllyal szerepel. Hasonlóképpen a "kisérettségi" és az évfolyamdolgozatok érdemjegye is.

A tanulók teljesítményének mérésekor figyelmet kell fordítani az önmagukhoz és képességükhöz mért fejlődésre.Az egyéni szóbeli és tanórai írásbeli számonkérések legyenek személyre szabottak.

III.2 Értékelés moduláris oktatás esetén

Az egyes modulokra egy jegyet kapnak a tanulók. Az osztályzatok kialakításánál az alábbi elveket követjük:− Ha azonos óraszámban szerepelnek a résztárgyak, akkor egyszerű számtani átlaggal képezzük

az érdemjegyeket, kivéve, ha valamelyik résztárgyból elégtelenre áll.

6

− Ha nem azonos a résztárgyak óraszáma, akkor a heti óraszámok adják a súlyozás alapját, kivéve, ha a tanuló az egyik résztárgyból elégtelenre áll.

− Amennyiben a komplex tárgy bármelyik részéből a diák elégtelent szerez, akkor a félévi vagy évvégi érdemjegye elégtelen. Javítóvizsgát a tárgyat alkotó valamennyi modulból tennie kell.

III.3 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok

Az élethosszig történő tanulás megalapozása csak úgy lehetséges, ha a tanuló megfelelő képességek és készségek, valamint alapvető tárgyi ismeretek birtokában van. Tanév közben szükséges az otthoni felkészülés szóban és írásban egyaránt. Ez lehet különböző formájú: pl. kiselőadás, házi dolgozat, projekt munka, feladatmegoldás, kísérletelemzés.

A házi feladat lehet differenciált. A munkaigényesebb feladathoz adjunk több időt. A beadási határidőket a feladatok kiadásakor tisztázni kell.

A házi feladat elkészítését azzal ösztönözhetjük, ha az órán számon kérjük a tanulótól. A házi feladat el nem készítéséért elégtelen nem adható, kivéve, ha előre jeleztük, hogy a házi feladat osztályozásra kerül.

Az iskolai szünidő idejére az aktuális anyagból való felkészülést követeljük meg

IV. Továbbhaladás az iskolában

A tanulók magasabb évfolyamra történő lépéséről a tantestület dönt. Magasabb évfolyamra léphet az a tanuló, aki az évfolyamra vonatkozó tantervi követelményeket teljesítette, tanév végén elégtelen osztályzata nincs, beleértve a javítóvizsga eredményét is.

Javítóvizsga:− Javítóvizsgát tehet az a tanuló, akit a tantestület javítóvizsgára utasított. − Három vagy több tárgyból tantestületi határozattal tehet javítóvizsgát a tanuló, ha azt írásban

kéri. Kérelmét az év végi osztályozó értekezleten az osztályfőnök terjeszti a tantestület elé.− A javítóvizsga anyaga megegyezik a tárgy adott tanévre vonatkozó teljes anyagával. Ez

vonatkozik összetett tárgyakra is.− A javítóvizsga nem ismételhető.− Az a tanuló, aki a javítóvizsgán igazolt okból nem jelent meg, vagy azt igazolt okból

megszakította, az igazgató által kitűzött időpontig, legkésőbb a vizsga napját követő három hónapon belül pótló vizsgát tehet.

− A javítóvizsgák időpontja augusztus15. és 31. között van.− A javítóvizsga bizottságokat az igazgató jelöli ki.

Osztályozóvizsga

− A tantestület határozata alapján a tanuló osztályozóvizsgát tehet, ha hiányzása miatt nem osztályozható. (250 óra, vagy 30%)

− Ha az osztályozóvizsgán a tanuló igazolt okból nem jelent meg, vagy azt igazoltan megszakította, illetve egy-két tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, a vizsga napjától számított három hónapon belül pótló, illetve javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időpontban.

7

− Az osztályozóvizsga időpontja: félévkor - januárév végén : 12. és 14. évfolyamon április vége

9-11. és 13. évfolyamon május vége− A kötelező tanulói foglalkozások részvétele alól felmentett tanulók a szorgalmi időszak fent

meghatározott időpontjában adnak számot tudásukról.− A mindennapos iskolába járás alól felmentett tanuló osztályozó vizsgáját ugyancsak a fenti

időpontban teheti le.− Az osztályozóvizsga bizottsága megegyezik a javítóvizsga bizottságával.

Átlépés a 9. 10. évfolyamok elvégzése után:− A 9. és 10. évfolyamon teljes az átjárhatóság, különbözeti vizsgát nem kell tenni.− A 11 és 12. évfolyamon az igazgató különbözeti vizsga letételét írhatja elő a szakmai

előkészítő tárgyakból.− Az átlépésre jelentkezni március 31-ig lehet.− A különbözeti vizsgák időpontja augusztus15. és 31. között van.− A különbözeti vizsga elégtelen osztályzata nem javítható.− A vizsgabizottságot (3 fő szaktanárt) az igazgató jelöli ki.− Az átlépés igazgatói engedéllyel évfolyam ismétléssel is történhet.− A tanuló 11. évfolyamra való felvételének feltétele, hogy a 10. évfolyamra előírt tanulmányi

követelményeket sikeresen teljesítse. A felvételnek nem feltétele az alapműveltségi vizsga.

V. Érettségi vizsga

A tanuló a 12. évfolyam követelményeinek teljesítése után érettségi vizsgát tehet.

V.1 A középszintű érettségi vizsga tárgyai:

Kötelező tárgyak: magyar nyelv és irodalomtörténelemmatematika,idegen nyelv

Kötelezően választható tárgyak: szakmai előkészítő tárgyakinformatikatestnevelésfizika

A középszintű érettségi vizsga témaköreit 40/2002 (V.24) OM rendelet határozza meg.

V.2 Emelt szintű érettségi vizsgák

Emelt szintű érettségi vizsga tehető: magyar nyelv és irodalomtörténelemmatematikaidegen nyelvszakmai előkészítő tárgyakinformatikafizika

8

Az érettségi vizsgák lebonyolításának rendjét, időpontjait az érettségi vizsgaszabályzat és a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet szabályozza.

Az érettségi vizsga tantárgyainak kötelező követelményeit az illetékes minisztérium határozza meg.

VI. A tanulók fizikai állapotának mérése

A közoktatásról szóló törvény 41. § (5) kimondja, hogy „az általános iskolában, középiskolában és szakiskolában évente két alkalommal”, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről.

A mérések bevezetése biztosítja a nevelési, oktatási intézményekben a tanulók fizikai állapotának megítélését.

A mérési módszer kiválasztása és maga a mérés a testnevelők és testnevelést tanítók feladata. A tanulók testnevelési osztályzatának kialakításában a mérési eredmények alapján adott érdemjegy csak részjegyként szerepelhet, kiemelt figyelemmel a tanuló önmagához mért fejlődésére!

El kell érni, hogy az általános fizikai teherbíró képesség fejlődésének folyamatos nyomon követése egy életre szóló motivációs tényezőként hasson a tanulókra, és a nevelési-oktatási intézményekből kikerülve életvitelükben helyet kapjon a rendszeres testedzés, a mozgás, a sport.

A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének mérésére közzétett próbák minden intézményben elvégezhetők.

A próbák elvégzésével megbízható adatokat kapunk az aerob kapacitásról, amely a kardio-respiratórikus (keringési-légzési) rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, valamint azon izomcsoportok erejéről, erő-állóképességéről, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk.

Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlesztésének fő célja

Az oktatás területén:

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző szerepének növelése, népszerűsítése, tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében.Minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szintet elérje és megtartsa.

Az egészségügy területén:

A testnevelők által mért adatok a védőnők, az iskolaorvosok vizsgálati adataival kiegészítve, együttesen nyújtanak felvilágosítást – a tanulóifjúság kardiorespiratórikus állóképességéről, izomerejéről vagy gyengeségéről – ezzel is segítve a gyógyítást, a betegségmegelőzést.

A fizikai fitness-szint a legegyszerűbb módon:− az aerob kapacitással (alap állóképességgel) és az− izomerővel (általános fizikai teherbíró-képességgel) fejezhető ki.

9

Az aerob állóképesség mérésére ajánlott a- Cooper teszt : 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük futással (úszással)

Az általános testi erő, erő-állóképesség méréshez az alábbi motorikus próbák ajánlottak

- Helyből távolugrás(alsó végtag dinamikus erejének mérése)

-Helyből 5-ös sorozatugrás, páros lábbal(alsó végtag dinamikus erejének mérése)

- Egykezes labdalökés helyből, tömött labdával, az ügyesebb kézzel (a kar-, törzs-, a lábizmok együttes dinamikus erejének mérése)

- Kétkezes dobás hátra, tömött labdával fej fölött (váll- és törzsizmok gyorsasági erejének mérése)

- Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan(a vállövi és a karizmok dinamikus erő- és állóképességének mérésére)

- Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel folyamatosan(csípőhajlító- és hasizmok erő- és állóképességének mérése) (120 db)

- Hasonfekvésből törzsemelés és lengetés folyamatosan(hátizmok dinamikus erő- és állóképességének) (100 db)

Az értékelés az alábbi pontrendszer alapján történjen: 0 - 20,5 pont = igen gyenge

21 - 40,5 pont = gyenge41 – 60,5 pont = elfogadható61 – 80,5 pont = közepes81 – 100 pont = jó101 - 120,5 pont = kiváló121 – 140 pont = extra

VII. A tankönyvek kiválasztásának elvei és a tankönyv ellátás rendje

Államilag jóváhagyott tankönyv használható, amelynek kiválasztását a munkaközösség véleménye alapján a szaktanár végez a szülők véleményét kikérve. Figyelembe kell venni:

a tankönyv tartalma a helyi tantervvel szinkronban legyen, alkalmas legyen a kompetencia alapú oktatás megvalósítására, nyelvezete a tanulók életkorának megfelelő legyen, szerkezete áttekinthető a tanulást elősegítő legyen, szülők által megfizethető legyen tartós legyen.

Az intézmény az ingyenes tankönyvek egy részét – eleget téve a jogszabályok által előírt kötelezettségnek – az intézmény könyvtárából való kölcsönzéssel biztosítja.

VIII. Óratervek

10

nyelvi előkészítő évfolyam

Tantárgy Óraszám

Idegen nyelv 15

Informatika 4

Testnevelés 2,5

Osztályfőnöki 1

Magyar nyelv és irodalom 2

Kommunikáció 1

Matematika 3

Összesen: 28,5

11

Közgazdasági szakmacsoport

antárgy Óraszám osztályonként Megjegyzés9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉIdegennyelv 5 5 5 5 KÉTörténelem és társ. ism. 2 2 3 3 KÉMatematika 3 3 4 4 KÉFizika 1 1 - -Kémia 1 1 - -Biológia 1 1 - -Földrajz 1 1 - -Ének-zene 1 1 - -Vizuális kultúra - - 1 1Informatika 2 2 2 2 KVÉTestnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Gazdasági és jogi ism*. 2 2Viselkedéskultúra** 1 - - -Kommunikáció - 1 - -Gépírás** 2 2 - -Közgazdasági alapismeretek (elméleti gazdaságtan)

- - 3 3 KVÉ

Közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan)

- - 5 5 KVÉ

Összesen 29,5 29,5 30,5 30,5Szabad órakeret: 11 12 16 16Csoportbontásra felhasználva

nyelv informatika, gépírás viselkedéskultúra/

kommunikáció szakm.alapi..

5221

5221

52

1

52

2

KÉ = kötelező érettségi tárgyKVÉ = kötelezően választható érettségi tárgy

A közgazdasági alapismeretek (üzleti gazdaságtan) szakmacsoportos alapozó tantárgy moduljai:

Elmélet GyakorlatSzámvitel 1 2 (csoportbontásban)Statisztika 1 -Marketing 1 -

12

Elektronikai szakmacsoport

Tantárgy Óraszám osztályonként Megjegyzés9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉIdegennyelv 5 5 5 5 KÉTörténelem és társ. ism. 2 2 3 3 KÉMatematika 3 3 4 4 KÉFizika 3 3 - -Kémia 1 1 - -Biológia 1 1 - -Földrajz 1 1 - -Ének-zene 1 1 - -Vizuális kultúra - - 1 1Informatika 2 2 2 2 KVÉTestnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Elektronika-elektrotechnika szakmacsoportos alapozó ismeretek

2 2 3 3

Elektronika- elektrotechnika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok

3 3 5 5 KVÉ

Összesen: 31,5 31,5 30,5 30,5Tanórán kívüli órakeret 11 11 16 16Szabad órakeretből felh:

Nyelv informatika gyakorlat*

523

523

525

525

KÉ = kötelező érettségi tárgyKVÉ=kötelezően választható érettségi tárgy

13

Informatika szakmacsoport

Tantárgy Óraszám osztályonként Megjegyzés9. 10. 11. 12.

Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 KÉIdegennyelv 5 5 5 5 KÉTörténelem és társ. ism. 2 2 3 3 KÉMatematika 3 3 4 4 KÉFizika 2 2 2 2 KVÉKémia 1 1 - -Biológia 1 1 - -Földrajz 1 1 - -Ének-zene 1 1 - -Vizuális kultúra - - 1 1Informatika 2 2 - -Testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5Osztályfőnöki 1 1 1 1Szakmacsoportos alapozó ism. 2 2 3 2 KVÉSzakmacsoportos alapozó gyak.. 3 3 5 6 KVÉÖsszesen 30,5 30,5 30,5 30,5Szabad órakeret: 11 11 16 16Csoportbontásra felhasználva

nyelv alapozó gyak.. informatika.

532

532

55

56

KÉ = kötelező érettségi tárgyKVÉ = kötelezően választható érettségi tárgy

14

Oktatás szakmacsoport

9.évf. 10.évf. 11.évf. 12.évf.

Magyar nyelv és irodalom 5 4 4 4

Történelem és társadalmi ismeretek 2 3 3 3

Társadalomismeret és etika 1 1

Idegen nyelv (csb) 4 4 5 5

Matematika 4 4 4 4

Ének-zene 1 1

Rajz és vizuális kultúra 1 1

Osztályfőnöki 1 1 1 1

Testnevelés és sport 3 3 2 2

Fizika 2 2

Földünk és környezetünk 2 2 2 2

Biológia 2 2

Kémia 2 2

Informatika (csb) 2 2

Szakmacsoportos alapozás 5 5 8 8

Kötelező órák száma 35 35 33 33

Választható foglalkozás / felzárkóztatás, érettségi felkészítő / 2 2 2 2

37 37 35 35

15

IX. Részletes tantervek tantárgyi bontásban

IX.1 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM

Közgazdaságtan, elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportokra.

Évfolyam 9. 10. 11. 12.

Heti óraszám 2+2 1+3 1+3 1+3

Éves óraszám 74+74 37+111 37+111 32+96

Célok és feladatok

A magyar nyelv és irodalom tantárgy állandó értékeket és változó kultúrát közvetít. Tanításunknak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára.

Tantárgyaink feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen.A magyar nyelv feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa

és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv és gondolkodás viszonyáról, a nyelv társadalmi szerepéről, az anyanyelv változásairól.

Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szöveg pontosabb értőivé válhatnak, megismerhetnek, olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők.

Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, helyzetek iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, az átélt élménnyel gazdagodhatnak. Megszerezhetik a magyar és európai kultúra hivatkozási alapjául szolgáló műveltségi anyagot. Modellt kaphatnak az igényes önművelődésre.

Kiemelt cél, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. Fontos, hogy a tanulók a 21. század információs világában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, személyes gondolat semmivel nem pótolható értékét.

Fejlesztési követelmények

A kulturált nyelvi magatartásra való felkészítés alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg, és mondatfonetikai eszközök és a testbeszéd sikeres összehangolása, a megfelelő stílust és magatartást a különböző kommunikációs helyzetekben. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra vonatkozó tudásanyag bővítése.

A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési jártasság színvonalának emelése a tanult ismeretekkel, és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmin kívül egyéb szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Fontos, a szövegek közötti kapcsolatok vizsgálata, a különböző megközelítések és műértelmezések összehasonlítása.

A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. Kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában, a kreatív szövegalkotó tevékenységben. A változás szövegelemző eljárások önálló

16

használata biztosítja a művek egyre teljesebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, egyéni véleményt is kifejező bemutatását.

A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe az interperszonális képességek alakítása /együttműködés a társakkal; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggései /.

Feladat a kognitív képességek tevékenységben való alakítása is. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle információhordozók használata.

A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete alapkövetelményként jelenti a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek felismerését, fogalmi szintű meghatározását, a tanultak tudatos alkalmazását. Ezt kiegészíti a nyelv és a társadalom viszonyáról, a nyelvi folyamatokról szerzett tudás. Ezek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését az aktív nyelvművelést, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Fontos a kellő tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, korszakairól; a magyar nyelv és művelődés kapcsolatáról.

Az irodalom és az olvasó kapcsolatában követelmény annak megértése, hogy milyen érzelmeket, élményeket, jelentéseket közvetít az irodalom. Igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók életproblémái között, valamint a kreatív, játékos feldolgozás is. Elvárható a művek tágabb kontextusban való látása. A teljesebb irodalomtudáshoz tartozik a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának felismerése eltérő szemléletű művekben.

Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére és szakszerű megfogalmazására; ennek résez a tájékozottság a magyar irodalom történetében és az európai irodalom kapcsolódási pontjaiban. Idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány magyar klasszikus életútja, portréjának bemutatása. Fontos kiegészítő a tájékozódás a régió nevezetes emlékhelyeiről.

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység meghatározó tulajdonság. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre; segíti a konfliktusok felfogását; ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre.

Értékelés

magyar nyelv:szóbeli: felelet az elméleti ismeretekből

megnyilatkozás a tanóránkreatív feladat a nyelv használatáról

írásbeli: témazáró feladatlap (minimum 1-1 félévente)helyesírási, nyelvhelyességi, stilisztikai, szövegalkotási és elemzési feladatirodalom fogalmazás nagydolgozat nyelvi szempontú értékelése (évi 3)kreatív feladat a nyelv használatáról.

egyéb: tanulói gyűjtőmunkaversenyen, pályázaton való részvétel.

magyar irodalom:szóbeli: felelet az elméleti ismeretekből

tanórai aktivitás, kreativitáskiselőadásmemoriterirodalmi szövegek, szövegrészletek elemzése

írásbeli: témazáró feladatlap (minimum 1-1 félévente)

17

elemző és értelmező feladat a tanult anyagbólházi fogalmazás adott szempont alapjánértekező fogalmazás nagydolgozat (évi 3)kreatív feladat, szövegalkotás

egyéb: tanulói gyűjtőmunkaversenyen, pályázaton való részvételrészvétel az iskola, a város, a megye kulturális életébenműsoron való aktív közreműködés

Tárgyi feltételek:

segédkönyvek: az iskolai könyvtár megfelelő állománya (folyóiratok is)NAT és kerettanterv alapú tankönyv, szöveggyűjtemény, illetve feladatlap és munkafüzet – tanulónként és tanáronként 1-1tanári kézikönyvek

hangzó anyagok: CD lemezek / műsorosak /kazetták / versekkel, versmegzenésítésekkel /videó kazetták / irodalmi anyagok feldolgozásaival, ismeretterjesztő jellegűek /

képi anyagok: diák / művészettörténeti, irodalmi, szemléltető jellegűek /reprodukciók

eszközök: CD lemezjátszókazettás magnóvideó magnódiavetítőszámítógép / programokkal /internet

egyéb: színházlátogatásszereplési lehetőség / iskolai, városi műsorok /versenyek, pályázatok

9. évfolyam

Belépő tevékenységformák

Kulturált nyelvi magatartásA kommunikációról tanultak felhasználása a tömegkommunikációs műfajok befogadása.A manipulatív szándék, a kommunikációs zavarok felismeréseKreatív gyakorlatok tömegkommunikációs műfajok alkotásáraA szereplők testbeszédének értelmezése a színpad, a film világában

SzövegértésSzöveg-átalakítás, feldolgozás, tömörítés megadott szempontok alapjánA szöveg makro- és mikroszerkezetének vizsgálataAz olvasott szépirodalmi művek többletjelentéseinek megkülönböztetéseMűértelmezések összevetéseGyakorlatok a köznyelvitől elütő szövegek megértésére

SzövegalkotásA kommunikációs helyzetnek megfelelő szabatos szövegalkotás

18

A címzettnek, a témának, a szituációnak megfelelő szóbeli megnyilatkozásÖnálló állásfoglalás különféle műfajokbanKreatív gyakorlatok különféle helyzetekből, nézőpontbólJelenetek előadása, szövegek újraalkotása, átalakításaSzereplők feltételezhető gondolatainak megfogalmazásaRendezői utasítás írása egy-egy jelenethez

Tanulási képességGyakorlottság a jegyzet- és vázlatkészítésbenIsmeretterjesztő, értekező szövegek feldolgozásaÖnálló könyvtári kutatás

A magyar nyelv életének, rendszerének ismereteA nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről tanultak fogalmi szintű megnevezése,Az ismeretek önálló felhasználása elemzési és fogalmazási feladatokban; szövegekmikro- és makroszerkezetének feltárásaKülönféle szövegek önálló elemzéseA szórend, az aktuális tagolás és a jelentés összefüggésének figyelembevételeÖnálló hibajavítás a helyesírásbanA szövegfonetikai eszközök szerepének felismerése és igényes alkalmazásuk

Az irodalom és az olvasó kapcsolataAz irodalom mint valóságmodell és teremtett világIsmeret a jelentés és hatás történeti feltételezettségéről és változásairól, a befogadás és jelentésadás történetiségébőlTapasztalatszerzés a görög-római antikvitás és a Biblia utóéletéről, hatásárólToposzok, vándormotívumok felismerése, motivikus kontextusban való elhelyezése

Irodalmi kifejezésformákEpikai művekben az idő- és eseményszerkezet felismerése; a cselekményszálak szétválasztása; esemény- és szövegszerkezet viszonyának vizsgálataA szerző, az elbeszélő, a szereplők megkülönböztetése; nézőpontok érzékelése; a szituáció azonosítása és értelmezése.Az előreutalások és késleltetések felismeréseA leírások funkciójának értelmezése; a jellemzés eszközeinek azonosításaA vers beszédhelyzetének, a kompozíció meghatározó elemeinek, a ritmus és a rím, valamint egyéb jellemzők megállapítása, ismereteA dráma sajátosságainak / cselekmény, idő- és térkezelés, a tragédia és a tragikus hős, a konfliktus /A dráma és a színház kapcsolata az európai színjátszás története tükrében.Az olvasott művek elhelyezése korban, illetve a korokhoz kötődő témák problémák, meglátása a tanult művekbenEgy-egy mű fogadtatása, jelentőségeKapcsolatok felismerése az európai és a magyar irodalmi alkotások, valamint az irodalom és más művészeti ágak között

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenységAz irodalom önmegértést, önértelmezést elősegítő funkciójáról való tapasztalat felhasználásaA művekben megjelenő emberi szerepek, normák és értékek felismerése és azonosításaEltérő igazságok, különböző magatartásválaszok jellemzéseÁllásfoglalás írása egy-egy szereplő vagy egy egész mű értékrendjéről

19

MAGYAR NYELV

Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatokA tömegkommunikáció

7 óra A kommunikációs folyamat tényezőinek és funkcióinak áttekintéseAz információközvetítés műfajai, nyelvi

A kommunikációs folyamat összetevőinek felismerése. Árnyalt, rugalmas alkalmazkodás a kommunikációs folyamat tényezőihez különféle konkrét beszédhelyzetekben.A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. Megértésük (dekódolásuk) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték néhány jelének ismerete, tudatos alkalmazása. Törekvés a szemkontaktus tartására a beszédpartnerrel. A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben.A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).Önbecsülésen és mások megbecsülésén alapuló együttműködés csoportos beszélgetésben, vitában. Az eltérő vélemény figyelmes és türelmes meghallgatása, tisztelete, adott esetben tömör reprodukciója. Saját vélemény megvédése vagy korrekciója. A kommunikációs zavarok, konfliktusok feloldásának képessége, a manipulációs szándék és a hibás következtetések, megalapozatlan ítéletek felismerése.kifejezés- formáinak, eszközeinek jellemvonásai.

Helyesírás 12 óra Helyesírási alapelvekA központozás

A nyelvtani, nyelvhelyességi és helyesírási biztonság fejlesztése, gyakorlása az írásbeli szövegalkotásban. A helyesírás értelemtükröző szerepének megértése és tudatos alkalmazása.

A nyelvtani szintek grammatikája

24 óra Hangtani ismeretek: hangállomány, hangtörvényekAlaktan: szóelemek és kapcsolódásaikSzófajtan: a szófaj fogalma, a szófaji rendszer

Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. Alapvető ismeretek felidézése a nyelvtípusokról.

20

Mondattan: osztályozás; a szintagmaJelentéstan: hangalak és jelentés viszonya

Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata különböző szövegek kritikai megközelítésében.

A szövegek szerkezete és szintaktikai szintje

12 óra A szöveg és a mondatA szöveg felépítése, egységeiA szöveg szintaktikai szintje, a szövegösszefüggés kapcsolóelemeiA logikai kapcsolat, a hiány szerepeA szórend és az aktuális tagolás

A szöveg tartalmát megerősítő és megkérdőjelező gesztusok ismerete, törekvés ezek tudatos használatára. Megértésük (dekódolásuk) hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).Különböző műfajú és rendeltetésű szövegek szerkezetének, jelentésrétegeinek feltárása és értelmezése.A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások ismerete és alkalmazása (pl. a kontextus, a téma, a műfaj megállapítása, új és ismert közléselemek elkülönítése, logikai összefüggések felismerése, jelentésrétegek feltárása).Olvasható, esztétikus, hatékony egyéni írásmód. Lényegkiemelő, áttekinthető önálló jegyzetelési technika kialakítása.

A szöveg jelentése összefüggése

10 óra A szemantikai és a pragmatikai szintA szöveg és a kommunikáció folyamataSzótári és lexikális jelentésTémahálózat, tételmondat, kulcsszavakA szövegfonetikai eszközök szerepe

A szöveg minél teljesebb megértését biztosító hangos és néma olvasás folyamatos gyakorlása.A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük.A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.Szövegek kapcsolatának és különbségének felismerése és értelmezése (pl. tematikus, motivikus kapcsolatok, utalások, nem irodalmi és irodalmi szövegek, tények és vélemények összevetése), e képesség alkalmazása elemző szóbeli és írásbeli műfajokban.Önálló vázlatkészítés adott feladathoz, témához, a vázlat alapján különböző műfajú szövegek alkotása.Az önálló jegyzetkészítés gyakorlása tanári segítséggel és a nélkül (pl. kulcsszavak kiemelése, szerkezeti tagolás).A szöveg nyelvi egységeinek és szerkezeteinek jelentéséből, illetve a kommunikáció nem nyelvi eszközeiből és egyéb tényezőiből fakadó jelentések, jelentésviszonyok feltérképezése; a tapasztalatok és a megszerzett ismeretek alkalmazása a szövegalkotásban. Jelentéstani és pragmatikai alapfogalmak önálló használata szövegek, kommunikációs események kritikai megközelítésében.

Könyv- és könyvtárhasznála

4 óra Témafeldolgozás különböző információhordozók

Verbális és nem verbális (hangzó és képi) információk együttes kezelése, megértése (pl. illusztráció, ábra, tipográfia, grafikonok értelmezése szövegösszefüggésben, szövegek vizuális elrendezése).

21

t felhasználásával

Témazáró 2 óra

Irodalom dolgozatok javítása

3 óra

22

Fogalmak:A tömegkommunikáció műfajaiA szövegtan alapfogalmai (pl. szövegegységek, -kapcsolódó elemek, -kohéziófajták, tagolás)A központozásA helyesírás alapelvei

IRODALOM

Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatokSzerző-mű-befogadó

6 óra Műelemzés, műértelmezés művek kreatív feldolgozásával

A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük.A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.A művek műfaji természetének megfelelő szövegfeldolgozási eljárások, megközelítési módok gyakorlása (pl. a téma, a műfaj megállapítása, logikai összefüggések, jelentésrétegek feltárása).A szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegekben megjelenített értékek, erkölcsi kérdések, motivációk, magatartásformák felismerése, értelmezése.Különböző olvasott vélemények összevetése, különbségek és hasonlóságok felismerése, értelmezése és kritikája különféle műfajokban.A szóbeli költészet, a népköltészeti hagyomány hatásainak ismerete. Regiszterkeverés, adaptációk

Mítosz és irodalom 6 óra Mitológiai történetek, magyar népköltészeti alkotások /pl. Júlia szép leány/

Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.

Az antikvitás irodalma

10 óra Részletek az Iliászból és az Odüsszeiából A görög dráma – Szophoklész

Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben.Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása.Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása

A Biblia és hatása 6 óra Részletek az Ó- és Újszövetségből Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és

23

az irodalomra Bibliai témák és műfajok továbbélése a magyar irodalomban

formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.

A középkor irodalma

9 óra Szemelvények az európai és a magyar középkor irodalmából / himnuszok, legendák / - minimum 5, pl. da Toldi, Szent Ágoston, Dante, illetve a Halotti beszéd, az Ómagyar Mária-siralom, Margit-legenda

A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.

Alkotások az európai és a magyar reneszánszból

18 óra Szemelvények a XIV. - XVI. század irodalmából, pl. Petrarca, BoccaccioJanus Pannonius / 2 vers / és Balassi Bálint költői portréja /Egy katonaének és 2 vers /

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben.A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása.Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása

A magyar barokk irodalmából

6 óra Zrínyi Miklós és a barokk eposz / Szigeti veszedelem részletek /Pázmány Péter vagy Mikes Kelemen egy műve részlet

Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben.Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése

Az európai színház történetéből

5 óra Shakespeare drámái /minimum 1 mű /, illetve Molière munkássága / 1 mű /

Színházi műfajok és stílusok tanulmányozása: a történeti műfajok és napjaink színházi műfajai; az egyes színházi stílusok jellemző jegyeinek felismerése látott és alkalmazása saját részvétellel zajló színjátékokban, drámamunkában.Színház- és drámatörténeti események, alakok, korszakok feltáró feldolgozása történetépítéssel, komplex drámaórák segítségével.

A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.

24

Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása.Komikus helyzetek és jellemek értelmezése.Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosításaA feszültség, a fókusz, a keret, a kontraszt, a szimbólum fogalmának ismerete és alkalmazása egyeztetéskor és a saját játékokat értékelő megbeszélés során

Dolgozatírás 6 óra

Könyvtárhasználat 2 óra Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. A forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

Az információfelhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése).

25

MemoriterTeljes művek és részletek szöveghű felidézése, illetve az idézet megfelelő alkalmazása szóban és írásban (minimum 5 vers, egy-egy 20-25 soros próza, illetve drámarészlet.)

FogalmakMűvelődéstörténeti korszakokEposzi kellékekBibliai, illetve antik, középkori, reneszánsz és barokk műfajokbanA drámai műnem alapfogalmaiVerstani alapfogalmak /pl. Balassi-strófa /Értelmezés, érték, értékelés

A továbbhaladás feltételei

Kellő tempójú, olvasható írásA szöveg megértését biztosító olvasásMegfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészségVilágos fogalmazás a személyes érintettség kifejezésévelKellő ismeretek birtokában véleményalkotásJártasság szövegelemző eljárásokban / pl. szerkezet és témahálózat felismerése, a szó szerinti és a többletjelentés megkülönböztetése, szövegfonetikai eszközök szerepének felismeréseKreatív szövegalkotásA nyelvi szintek szabályairól és elemkészletéről tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, alkalmazásaA magyar helyesírás alapelveinek ismerete, illetve alapvető helyesírási készségJegyzet és vázlat készítéseJártasság a könyvtár használatábanA tanult műfajok, formák azonosításaVerstani alapfogalmakAz olvasott művek elhelyezése a korbanA szerző-elbeszélő-szereplő megkülönböztetése, illetve a nézőpontok és a szituáció

értelmezése

10. évfolyam


Kulturált nyelvi magatartásA kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvváltozatok szókincsének, elem- és szabálykészletének tudatos használataA stílusváltás képességének bizonyításaSzónoklat, alkalmi beszéd előadásaKülönböző álláspontok követése, vélemények összevetéseA közéleti kommunikáció irodalmi értékű mintáinak tanulmányozása, értékelése

SzövegértésA szövegelemzés módszereinek gazdagítása szövegtani, retorikai és irodalomtörténeti ismeretek bevonásával

26

Szövegek különbségeinek felismerése, értelmezés /pl. eltérő korstílus /Irodalmi szövegek hajdani, illetve mai olvasata, értelmezéseA kifejezésmódok, stíluseszközök funkcióinak megfigyelése, értelmezése

SzövegalkotásAz érvelés technikájának tudatos alkalmazásaHivatalos írásművek jellemzőinek ismerete és önálló szövegalkotásiSzónoklat, alkalmi beszéd, illetve részleteik kidolgozásaEgyszerűbb értekezés és önálló műelemzés készítése

Tanulási képességKülönféle tantárgyak feladatainak megoldása változatos közlésformákban és szövegfajtákkalA számítógépes adatbázisok, az Internet felhasználása az önálló adatgyűjtésben; illetve az információk feldolgozásának, valamint az idézés technikai szabályainak és etikai normáinak ismerete, alkalmazása.A megfelelő információk kiválasztása, rendszerezése

A magyar nyelv életének, rendszerének ismereteA nyelvi norma és a társadalmi igény összefüggéseinek vizsgálata, majd döntésnyelvhelyességi kérdésekben , illetve a saját nyelvhasználat kontrolljaKözéleti és hivatalos írásművek, beszédek, az értekezés műfaji jellemzőinek megfigyelése, értékeléseAz érvelés technikájának ismerete és alkalmazásaA retorikai eszközök megnevezése, hatásuk értékeléseA nem latin betűs tulajdonnevek, illetve az új keletű idegen szavak.

Az irodalom és az olvasó kapcsolataIsmeretek szerzése és megfogalmazása kiemelkedő alkotóktól, illetve a szerző-mű-olvasó történetileg változó kapcsolatáról és az irodalom-közönség alakulásárólAlapművek hatásának, olvasatainak önálló ismertetéseA korabeli társművészetekkel való kapcsolatok bemutatása

Irodalmi kifejezésformákAz újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak biztos alkalmazása a műértelmezésekbenA tanult korszakok és stílusirányzatok bemutatásaAz olvasott művek elhelyezése különféle kontextusokbanA tanult művek jelentésének, erkölcsi tartalmának feltárása különböző szövegelemző eljárásokkal.

Ítélőképesség, erkölcsi és esztétikai érzékenységA tanult művekben a szereplők rendszerének motivációinak bemutatásaÉrtékek és viselkedési minták azonosításaAz értékrend és a beszédmód összefüggéseinek vizsgálata

27

MAGYAR NYELV

Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatokNyelvváltozatok 8 óra Rétegzettség és norma a nyelvhasználatban

A nyelvváltozatok és a stílusrétegekA magán és a nyilvános kommunikáció; a dialogikus és a monologikus forma különbsége

A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).

Alapvető retorikai ismeretek

10 óra Az érvelés technikájaA meggyőzés és véleménynyilvánítás eszközei a különféle szövegműfajokbanA beszéd előkészítésének, elrendezésének, kidolgozásának lépései, előadásának követelményei

Pontosság, érzékletesség és a lényeg kiemelése a beszédben. Szándékos törekvés a változatosságra, a beszédpartnerek figyelmének megragadására és lekötésére.Változatosság. Alkalmazkodás a beszédpartnerek figyelmének, érdeklődésének változásaihoz.Kifejező és mások számára érthető, nyelvileg igényes és helyes beszéd. Megfelelő gazdálkodás a hangerővel. Az egyéni beszédsajátosságok ismerete, törekvés az egyéni adottságok kihasználására és a beszéd lehetőségeinek tágítására. A szünet, a hangsúlyváltás, a beszédtempóváltás, a hangmagasságváltás és a hanglejtés modulációjának használatában rejlő kommunikációs lehetőségek megfigyelése és alkalmazása.A szöveg tartalmát és a beszélő szándékát tükröző kiejtésmód eszközeinek biztonságos alkalmazása. A kiejtés egyéni sajátosságainak ismerete, törekvés ezek tudatos használatára és fejlesztésére.A testbeszéd, a térközszabályozás és az arcjáték néhány jelének ismerete, tudatos alkalmazása. Törekvés a szemkontaktus tartására a beszédpartnerrel. A szóhasználat, a szöveg hangzása és a gesztusok összehangolt alkalmazása különféle kommunikációs helyzetekben.

Érvelés: érvek felkutatása, rendszerezése, vélemény, állásfoglalás kialakítása, továbbfejlesztése, logikus gondolatmenet kialakítása.

28

Törekvés a rendszeres önreflexióra és önkorrekcióra. Az értő figyelem alkalmazása.Az összefoglalás műveletének gyakorlása, önálló alkalmazása (pl. a lényeg kiemelése, időrend követése, adatok rendszerezése, álláspontok elkülönítése).

Szövegtípusok 12 óra Az elbeszélés, a leírás, a levél, illetve a hivatalos írásművek jellemzőiA definíció, a magyarázat, az osztályozás jellemzői; az értekezés, a pályázat, a tanulmány kidolgozásának állomásai

A látottak (átéltek) és a feltételezések (pl. következtetések, hipotézisek) megkülönböztetése élménybeszámolókban. Különféle beszédműfajok kommunikációs technikáinak alkalmazása és értékelése hétköznapi kommunikációs helyzetekben, a tömegkommunikációban, verbális, hangzó és képi, valamint digitális szövegekben; a művészetben (pl. film, színház, fotó, képzőművészet).Világos szövegalkotás, kifejezőkészség a hétköznapi és a társadalmi (közösségi) élet minden fontos területén és műfajában (pl. levél, önéletrajz, kérvény, pályázat, jellemzés, leírás).Felkészülés a nagyobb anyaggyűjtést, önálló munkát igénylő, terjedelmesebb szövegek (pl. beszámoló, ismertetés, esszé, egyszerűbb értekezés) írására.Hosszabb felkészülést igénylő esszé, pályázat, értekezés, műértelmezés megalkotásának gyakorlása.

Helyesírás 2 óra A nem latin betűs tulajdonnevek és a gyakran használt új keletű idegen szavak írásmódja


Könyv- és könyvtárhasználat

3 óra Könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, illetve az internet használataA forráshasználat normái és kötöttségei

Az információfelhasználás néhány további normájának megismerése, alkalmazása (pl. a források megjelölése, az idézés formai és etikai szabályai, jegyzetek készítése).

Témazáró 2 óra

29

Fogalmak:Nyelvi norma, nyelvváltozatok, illetve a nyelv tagolódásaRetorikai alapfogalmak, szövegműfajok, a szónoklat részeiAz érvelés és alapfogalmaiSzövegtípusok, szövegfajták a különböző stílusrétegekből

IRODALOM

Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatokÍrók, költők, irányzatok

24 óra Néhány szerző és irányzat az európai és a magyar felvilágosodás korából /pl. Voltaire, Swift, Rousseau, Goethe, illetve Bessenyei, Batsányi, Kármán, Kazinczy/Csokonai Vitéz Mihály alkotói portréja /3 mű/Berzsenyi Dániel alkotói portréja / A közelítő tél és 2 mű /

Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismeréseA líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása.A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.

Katona József 8 óra Bánk bán – műelemzés és értelmezés A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása.Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása.

A romantika a világirodalomban

16 óra (14 óra) 2-2 epikai mű vagy részlet / pl. V. Hugo, Hoffman, Puskin / és vers a XIX. század világirodalmából / Byron, Shelley, Keats, Heine, Lamartine /

A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.

A magyar 22 óra (24 óra) Kölcsei Ferenc alkotói portréja / Himnusz és 2 vers, A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése

zárójelben a 11.J osztály óraszáma

30

romantika irodalma 3 portré

részletek értekező prózájából, vagy beszédeiből/Vörösmarty Mihály alkotói portréja /Csongor és Tünde, Szózat, A vén cigány és 3 vers /Jókai Mór egy regényének vagy néhány novellájának részletes feldolgozás

különböző korokban született költeményekben.Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben.A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.

Petőfi Sándor 16 óra Jellemző műfajok, témák teljes művek és részletek segítségével / Az apostol, A helység kalapácsa és minimum 8 mű pl. A puszta télen, Minek nevezzelek? Egy gondolat bánt engemet... /

A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása.A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.

Arany János 14 óra Jellemző műfajok, korszakok / Toldi estéje és 6 vers, ebből minimum 2 ballada pl. Ágnes asszony, V. László, Tengeri-hántás, illetve Letészem a lantot, A lejtőn, A tölgyek alatt, Epilogus, Mindvégig, A tamburás öreg úr /

Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.

Dolgozatírás 6+3 óra

Könyvtárhasználat

2 óra

31

MemoriterTeljes művek és részletek szöveghű felidézése, illetve az idézet megfelelő alkalmazása

szóban ésírásban / minimum 5 vers, egy-egy 20-25 soros próza- , illetve 2 drámarészlet. /

FogalmakA tanult korok stílusai, jellegzetes műfajaiRegénytípusokIdő- és értékszembesítő, illetve létösszegző verstípusHangnemekKlasszikus strófaszerkezetekA szimultán verselésA kor alapfogalmai pl. nyelvújítás, enciklopédia, műfajkeveredés

A továbbhaladás feltételeiA szöveg megértését biztosító néma olvasásKellő tempójú és rendezettségű írásA művelt köznyelv, illetve a nyelvváltozatok nyelvhelyességi normáinak ismerete, alkalmazásaAz érvelés, az idézés biztonságos alkalmazásaDefiníció, magyarázat, kisértekezés, illetve hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítéseA gyakori új idegen szavak helyes írásaA közösen elemzett műve értelmezésének önálló összefoglalása írásbanTudásanyag megfogalmazása a tanult kiemelkedő alkotókrólA tanult korszakok, stílusirányzatok bemutatása az elsajátított fogalmakkalA feldolgozott művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése

11. évfolyam


Kulturált nyelvi magatartásTájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetekben is.A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, megalapozott döntés stilisztikai, retorikai, nyelvhelyességi kérdésekben.

SzövegértésKritikai és kreatív olvasással különböző szövegek metaforikus jelentésének értelmezéseSzövegekben a szerkezeti és stiláris egység, a kifejtettség és információs gazdaságfelismerése, értékeléseA XX. századi művekhez új befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatokindoklásaMűvek összehasonlítása adott szempont alapjánAz allegorikus és szimbolikus ábrázolás közti különbségtétel, ezen alkotásokértelmezési szintjeinek kibontása

32

SzövegalkotásKépesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözéséreÖnálló vélemény kifejtése különféle műfajokbanLényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotásaeltérő közlésformákbanKreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stiláris különbségeinek figyelembe vételévelÖnálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásrólNagyepikai és rámai művek bemutatása különféle nézőpontból

Tanulási képességAz analizáló, jelentésfeltáró és holisztikus szövegelemzési eljárások alkalmazása akülönböző stílusrétegekbenSzövegformálási, -szerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, illetve önálló hibajavításAnyaggyűjtés többféle forrásbólAz ismeretterjesztő irodalom alkotó felhasználása

A magyar nyelv életének, rendszerének ismereteA tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése, illetve önálló alkalmazása műelemzésben, életünk nyelvi jelenségeinek megítélésébenA különböző stílusrétegek szövegeinek feldolgozása, értelmezése, értékeléseA szépirodalmi művek üzenetének teljesebb megértéseJelentéstani és stilisztikai tanulmányok hasznosítása az egyéni szókincs gazdagításábanA helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése a szövegekben

Irodalmi kifejezésformákA hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának megfigyelése, megnevezése és értelmezéseMűvek összehasonlítása adott szempontok alapjánA magyar és az európai hagyományok és a modernség együtt hatásának, egyediformáinak észrevétele, megnevezéseStílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány alkotásbanIrányzatok csoportosítása, jellemző vonások és műalkotások társítása

Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosságJellemző hőstípusok, élethelyzetek, konfliktusok, személyiségdilemmák felfogása,értelmezése, megvitatásaAz emberi kapcsolatok és szociális tartalmaik érzékelése, értékeléseA különféle alkatok, magatartásformák, világlátás szerepe és ezek megvitatásaViláglátási, társadalomkritikai filozófiai hatások megfigyelése az életművekbenAz értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatánakmegfigyelése, értelmezéseA tanult kor stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása, következtetés levonása.

33

MAGYAR NYELV

Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatokStílus és jelentés a mindennapi nyelvhasználatban

18 óra (16 óra) A jelentéstan mint a stilisztika alapja: jelentésmező, -elem, -szerkezet; hangalak és jelentés viszonyaDenotatív és konnotatív jelentésMotivált és motiválatlan szavakStíluselem, -hatás, -értékNyelvhelyességi vétségek és stílustalanságokAz egyéni kifejezés formái a különböző stílusrétegekben

A szókincs folyamatos gazdagítása a nyelv minden rétegére kiterjedően. A különböző műveltségi területek szókincsének minél pontosabb használata írásban és szóban. Kevéssé ismert szókincsű szövegek megértése egyéni munkával; felkészülés az élethosszig tartó tanulás feladataira.Különböző stílusok és stílusrétegek felismerésének gyakorlása különböző rendeltetésű szövegekben, alkalmazásuk a szóbeli és írásbeli kommunikációban. A vizuális közlés verbális és nem verbális elemei, tipográfia.Az IST (információs társadalom technológiái) műfajainak megfelelő olvasási szokások gyakorlása, az ezekhez kapcsolódó tipikus hibák és veszélyek felismerése, kiküszöbölése

A szépirodalmi stílus

14 óra (16 óra) Hangszimbolika, ritmikaSzóképek és alakzatokEgyéb stíluseszközök

A szó szerinti és a metaforikus jelentések megkülönböztetése, a ki nem fejtett tartalmak felismerése a szöveg alapján, megértésük, értelmezésük.A szövegértési technikák ismeretének bővítése, gyakorlása, alkalmazása.

Helyesírás 3 óra A helyesírás értelemtükröztető és esztétikai lehetőségei a szépirodalomban és más szövegekben


Témazáró 2 óraFogalmak:

Jelentésszerkezet, -elem, -mezőJelhasználati szabályDenotatív és konnotatív jelentésMotiváltság és motiválatlanságStíluselem, -hatás, -értékMetaforizáció és hangszimbolikaSzóképek, alakzatok és egyéb mondatstilisztikai eszközökExpresszivitás, eufemizmus, archaizmus evokáció, poétizáció


34

IRODALOM

Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatokMadách Imre 8 óra Az ember tragédiája – műelemzés, értelmezés A drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés,

illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása.Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása

Világirodalom -széppróza, líra, dráma

20 óra Művek és részletek a XIX. század második felében európai próza- és drámairodalmából és lírájából:Gogol, Tolsztoj, vagy Dosztojevszkij, illetve francia szerzők egy-egy műve vagy műrészlete Csehov vagy Ibsen egy drámája2 vers a korszak lírájából pl. Baudelaire, Rimaud, Verlaine, Rilke

Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben.A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel.

Portrék a magyar szépprózából

16 óra (15 óra) Mikszáth Kálmán egy regénye vagy kisregénye, 2 novellájaKrúdy Gyula egy novellájaMóricz Zsigmond egy regénye, 2 novellája

A tettek és a szavak közötti viszony szerepének felismerése a jellemzésben; az irónia. Az elbeszélői szólam és a szereplői szólam viszonyának vizsgálata.Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése. A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben.A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel.Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés.Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése.

Ady Endre 14 óra (15 óra) Jellemző témák, korszakok az életműben Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani


35

Az eltévedt lovas, A Sion-hegy alatt és 6 más verse pl. Góg és Magóg fia vagyok én... A Tisza-parton, Az ős Kaján, Héja-nász az avaron és egy publicisztikai műve

jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben.A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.

Portrék a Nyugat első nemzedékéből

12 óra Karinthy Frigyes: Tanár úr kérem – részletek és egy műveJuhász Gyula és Tóth Árpád 2-2 verse

A lírai művek értékszerkezetének felismerése. Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben.

Babits Mihály 12 óra Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben: Jónás könyve, Esti kérdés, Balázsolás és 7 verse és egy esszé- vagy tanulmányrészlet

A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása.A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.Lírai és nem lírai verses műfajok megismerése, jellegzetességeik, tartalmi és formai sajátosságaik megértése. Törekvés a műnemek és a műfajok közötti kapcsolatok megértésére. A műfaji konvenció és az attól való eltérés jelentéshordozó szerepének bemutatása néhány művön.

Kosztolányi Dezső

12 óra Jellemző témák, korszakok, műfajok az életműben: minimum 2 novella, egy regény, 5 vers és egy esszé vagy esszérészlet

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben.A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel.Az előreutalások, késleltetések és az elbeszélő művek motivikus-metaforikus szintjének értelmezésére való törekvés.Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése

Stílusirányzatok, képek, formák

6 óra Művek az avantgard irányzataiból pl. Apollinaire és Kassák Lajos művei

avantgárd



2 óra

36


szóban ésírásban / minimum 5 vers, egy-egy 21-25 soros epikai és drámarészlet. /

FogalmakA tanult kor stílusirányzataiLíratípusok pl. hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító vers, képversRegénytípusok pl. fejlődés-, karrier- polifonikusDrámai költemény, analitikus és drámaiatlan dráma, tragikomédiaEsszé, karcolat, paródia, parafrázisLátvány és látomás, hőstípusKevert ritmusú vers, szabadvers

A továbbhaladás feltételeiTájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus váratlan helyzetekben isA XX. századi művek olvasásában is önálló vélemény kialakítása, indoklásaVélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokbanSzövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák felismerése, a hibák önálló javításaÖnálló könyvtári munka, anyaggyűjtésA tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezéseJártasság a stílusrétegek szövegeinek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásábanA helyesírás szerepének megfigyelése különböző szövegekbenAdott szempontú műelemzés készítése fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásrólNagyepikai és drámai művek bemutatása szakkifejezésekkelMűvek összehasonlításaJellemző hőstípusok, konfliktusok bemutatása, értelmezéseStílusirányzatok jellemzése néhány alkotásban

12. évfolyam


Kulturált nyelvi magatartásAz egyéni, a kisközösségi, a nyilvános, a közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása és alkalmazása nyelvhasználatbanKommunikatív szempontok tudatos alkalmazása a különféle szövegek elemzésében,értékelésébenAz irodalom létformáját figyelembe vevő olvasói magatartás, érvekkel alátámasztott véleményformálás és annak tárgyszerű megfogalmazása

SzövegértésKritikai érzék különféle műfajú és témájú szövegek értékeléséreAz olvasott irodalmi és nem irodalmi művek hátterének és szöveg jelentésének önálló feltárása, megvitatásaEgyszerűbb irodalomelméleti, nyelvészeti szakkönyvek olvasása, feldolgozása, illetve beépítése a tanult anyagba

37

Nyitottság a szokatlan szerkezetű, nyelvhasználatú, a szöveghagyományt újraíró és -értelmező művek befogadása iránt.

SzövegalkotásAdott vagy önállóan megnevezett probléma többoldalú megközelítése, feldolgozása Gyakorlottság az értekezés és esszé írásában – megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel és stílusbanHiteles, lényegre törő szóbeli előadás különböző közlésformákbanTájékozottság és személyes érintettség kifejezése szóban és írásban

Tanulási képességA továbbtanulásra való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján nagyobb lélegzetű dolgozat megírásaÖnálló tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságbanTematikus tájékozódás nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő információforrásokban; irodalmi és más kérdések megvitatásához információk kiválasztása és újrarendezése

A magyar nyelv életének, rendszerének ismereteÁltalános nyelvészeti ismeretek felhasználása a nyelvszemlélet tudatosításában, valamint a konkrét nyelvi jelenségek helyes megítélésébenNyelvművelő kérések szakszerű megválaszolásaKellő tájékozottság a magyar nyelv rokonsásáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között és történeti korszakairól, illetve ezek összekapcsolása az irodalomtörténeti tanulmányokkal.Nyelvvédelem és nyelvművelésElhatárolódás a tudománytalan rokonítástól, de nyitottság az újabb tudományos kutatások feléFelelős magatartás a magyar nyelv rétékeinek őrzésében, aktív védelmébenFelkészülés az érettségire és továbbtanulásra

Irodalmi kifejezésformákAz olvasott művekben a téma, a kompozíció, a nyelvhasználat, a motívumok összefüggései; a szépirodalom nyelvének megváltozását jelző jelenségek megfigyeléseAz elemzési jártasság bővítése a tanult ismeretekkelKövetkeztetések megfogalmazása szakszerű fogalomhasználattalFogalmak változó jelentésének megfigyelése, bizonyításaKülönböző korokban keletkezett alkotások összevetése, változásainak vizsgálataKülönböző művészeti ágak kölcsönhatásának bemutatása példákkalVilágszemlélet, filozófia, magatartásforma koronkénti meghatározottságai és művészi megjelenéseiAz olvasott-látott művekhez kapcsolódó színházi konvenciók alapján korok színházának bemutatása

Irodalmi műveltség, ítélőképesség, erkölcsi érzékenység és tudatosságÉletművek, szerzői portrék ismeretének bizonyításaNéhány szerző utóéletének, hatásának megfigyeléseJellegzetes tendenciák, magatartásformák megfigyelése, megvitatása a közelmúlt és a jelenkor problémáinak megjelenítésébenAz irodalmi szövegek egymásrautaltságát és kapcsolódását bizonyító kortárs irodalmi szövegek megfigyeléseIrodalmunk korszakainak főbb jellemzőiAlapvető kronológiai és irodalmi topográfiai tájékozottságTájékozódás a régió kulturális hagyományaiban

38

Életművek és műalkotások összevetéseTörekvés a kortárs kultúrában való önálló tájékozódásraAz irodalom határterületeinek bemutatása példákkalA szórakoztató irodalom megfigyelése, értelmezése, jellegzetességeinek bemutatása

39

MAGYAR NYELV

Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatokÁltalános nyelvi ismeretek

4 óra A nyelv mint jelrendszerA beszéd mint cselekvésNyelv és gondolkodásA magyar nyelv és a kultúra viszonyaEurópai nyelvcsaládok, nyelvtípusok

A nyelv több szempontú megközelítése (a nyelv mint jelrendszer, nyelv és gondolkodás, nyelv és cselekvés, nyelv és kreativitás). A nyelvtani ismeretek önálló alkalmazása a nyelvi-nyelvhasználati jelenségek megközelítésében. A magyar nyelv típusához kötődő alapvető ismeretek.Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

A magyar nyelv története

10 óra Változás és állandóság a nyelvbenNyelvünk eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel, nyelvtörténeti korszakaiAz összehasonlító nyelvtudomány módszereiA magyar hangállomány és grammatikai rendszer kialakulása, a jelentésváltozásokHelyesírásunk története

A mai nyelvhasználattól eltérő (régi, archaizáló) szövegek megértésében szerzett tapasztalatok bővítése.Régebbi korokból származó szövegek önálló megértése segédeszközök (pl. egynyelvű szótárak) gyakorlott használatával.A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete, a kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.

Nyelv és társadalom

4 óra A mai magyar nyelv és a nyelvváltozásokNyelvünk helyzete a határon túlA nyelvtervezés

A nyelvhasználat társadalmi jelenségként való (szociolingvisztikai) szemlélete, a kommunikációs események és a szövegalkotás önálló elemzése-értékelése az elsajátított (szövegtani, jelentéstani-pragmatikai, stilisztikai, retorikai) ismeretek kreatív alkalmazásával. Gyakorlottság az ismeretek alkalmazásában különböző típusú és műfajú szövegek alkotása során.

Az anyanyelvi ismeretek összefoglalása és rendszerezése

12 óra A kommunikáció tényezői és funkcióiA kommunikációs magatartásA nyelvi szintek grammatikájaA szöveg és a szövegfajták jellemzőinek kapcsolata a kommunikációs folyamattal Az esszé

Nyelvhelyességi problémák önálló megoldása (szóban és írásban egyaránt). Önálló kézikönyvhasználat mellett törekvés a kifogástalan helyesírású tervezett szöveg megírására.Az anyanyelvhez és az idegen nyelvhez kötődő sajátosságok összevetése az általános nyelvészeti ismeretek felhasználásával.

Témazáró 2 óra

40

Fogalmak:Jel, jelrendszer, beszédtettIndoeurópai és finnugor nyelvcsalád – nyelvtípusokÖsszehasonlító nyelvtudományNyelvemléktípusokA magyar nyelv történeti korszakaiA mai magyar nyelvhasználat pl. kevert, kettős és kétnyelvűségKiemelkedő nyelvemlékeink

41

IRODALOM

Témakörök Órakeret Tartalmak Fejlesztési feladatokJózsef Attila 14 óra Jellemző témák és korszakok az életműben:

Óda és 8-10 mű /egy a Külvárosi éj, A város peremén és a Téli éjszaka, illetve egy a Karóval jöttél, Tudom, hogy nincs bocsánat, Bukj föl az árból, Talán eltűnök hirtelen... és az Íme, hát megleltem hazámat közül

A líra különböző műfajaiban és hangnemeiben a klasszikus és kortárs magyar és világirodalom köréből válogatott művek olvasása, feldolgozása.A lírai beszédmód változatainak, általános és korhoz, illetve szituációhoz kötött különös jegyeinek értelmezése; korszakjellemző beszédmódok néhány jellegzetes alkotásának összevetése.A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.

Portrék a magyar irodalomból

16 óra Szabó Lőrinc 5 műve /egy versciklus részletei /Illyés Gyula egy prózája és egy verseRadnóti Miklós 4 műve /egy ekloga /

Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben.A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.

Szerzők és művek

8 óra Németh László egy szépprózai műve vagy részlete és egy esszéjeMárai Sándor egy műve vagy szépprózai részlete

A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel.

Világirodalom a XX. században 1.

10 óra 2 szerző egy-egy műve vagy műrészlete pl. Kafka, Thomas Mann, Hemingway, Lorca, Brecht

Az idő- és térmegjelöléseknek vagy ezek hiányának értelmezése. Az elbeszélés szerkezete és a történet időrendje közötti eltérés értelmezése.

A jelentés és az időszerkezet összefüggésének bemutatása különböző epikai művekben.Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása

Széppróza, líra, 18 óra Ottlik Géza egy regénye, részlete vagy kisprózája Költői képek és alakzatok, szókincsbeli és mondattani

42

dráma Weöres Sándor 2-3 műve /egy többtételes/Pilinszky János 3 verse és 1 prózájaÖrkény István 4 műve /egy dráma és egypercesek /

jellegzetességek azonosítása, jelentésteremtő szerepük megértése és értelmezése a tanult versekben.A költői nyelvhasználat összetettségének felismerése, a grammatikai eszközök funkciójának értelmezése.Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Komikus helyzetek és jellemek értelmezése. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása.

Világirodalom a XX. században 2.

6 óra 2 szerző 1-1 alkotása vagy műrészlete, minimum egy dráma pl. Camus, Golding, Marquez, Hesse, Orwell, Dürrematt, Beckett, Hrabal

A nézőpontok és a nézőpontváltások funkciójának értelmezése és ezek összefüggése a műben megjelenő értékekkel.Az epikus és a drámai történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése. A drámai közlésmód jellemző szövegtípusainak felismerése.Dramatizált formák, dialógusok, drámai művek önálló olvasása, feldolgozása. Drámai szituációk feszültségforrásainak azonosítása

Kortárs magyar irodalom

10 óra Művek és részletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, minimum 3 szerzőtől, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domokos, Nagy László versei, illetve minimum egy regény vagy kisregény a XX. század második felének magyar irodalmából

A lírai művek értékszerkezetének felismerése. Versszervező elvek felismerése és értelmezése különböző korokban keletkezett művekben.A költő, a vers beszélője és a költői én megkülönböztetése különböző korokban született költeményekben.Az epikus történetmondás, idő-, tér- és cselekményszervezés, illetve jellemalkotás közötti különbségek megfigyelése.

Az irodalom határterületei

3 óra Az irodalom létmódja filmen, tv-ben, dalszövegben, a virtuális világban

Tájékozódás az elektronikus tömegkommunikáció és az irodalom kölcsönhatásának új jelenségeiről.


2 óra


43


szóban ésírásban / minimum 5 vers, egy-egy 20-25 soros epikai és drámarészlet. /

FogalmakEgzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra, virtualitásXX. századi műfajok pl. hosszú vers, szociográfiaAbszurd és epikus dráma, illetve színházUtópia, ellenutópia, naplóXX. századi költői eszközök pl. komplex képXX. századi időkezelési típusok

A továbbhaladás feltételeiAz írásbeli munkákban törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírás; eszközszintű írni és olvasni tudás; a tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban és a különféle szövegek értelmezésébenSzakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezéseVilágos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a közlésformákbanEligazodás a könyvtárhasználatban, szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás; az idézés és a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartásaTájékozottság a magyar nyelvről – pl. rokonság, típusA mai magyar nyelvAz olvasott művek társadalmi- történelmi hátterének és a szöveg jelentésének értelmezéseEsszé, értekezés írásaHiteles szóbeli ismertetés, összegzés, alkotások összevetéseÉletművek ismeretének bizonyítása pl. pályakép portré és az egyes művek összhangjaNéhány korábban tanult szerző XX. századi utóélete, hatása

44

IX.2 TÖRTÉNELEM

Közgazdaságtan, elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportokra

Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám9., 10.A (nyelvi előkészítő) 2 7410., 11.A (nyelvi előkészítő) 2 7411., 12.A (nyelvi előkészítő) 3 11112., 13.A (nyelvi előkészítő) 3 111


Évfolyam Heti óraszám Éves óraszám10.J (nyelvi előkészítő) 2 7411.J (nyelvi előkészítő) 3 11112.J (nyelvi előkészítő) 3 11113.J (nyelvi előkészítő) 3 111

Forrásközpontú történelem sorozat tankönyveit használjuk az oktatáshoz: Száray Miklós: Történelem I. középiskolák, 9. évfolyam- 14125 Száray Miklós: Történelem II. középiskolák, 10. évfolyam - 14225 Száray Miklós: Történelem III. középiskolák, 11. évfolyam- 14325 Száray Miklós – Kaposi József: Történelem IV. középiskolák, 12. évfolyam- 14425 Cartographia Kft.: Középiskolai történelmi atlasz - CR-0080 Érettségi adattár


A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek.

A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy közvetítsék e célok eléréséhez a szükséges tartalmat.

Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is járjon együtt. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényesülő értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényre jutásának vagy kiüresedésének bemutatására.

45

A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére.


A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelemhez kapcsolódó tematikus oldalak használatában.

A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a közösség ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában.

Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit.

Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok alkalmazását.

A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel).

Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy a tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata.

Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása váljon készségszintű tudássá. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni a történelmi jelenségek értelmezésében az ökológiai szemléletmód kialakítására is.

46

A nyelvi előkészítős osztályban nagyobb hangsúlyt lehet fordítani a történelem segédtudományainak alaposabb megismertetésére, a különböző időszámítások megismerésére, a történelem korszakolására, a világvallások civilizációformáló szerepére, a görög hitvilág és mitológia megismerésére.

Témakörök, tartalmak: Az őskor A történelem segédtudományai, a történelem korszakolására Bevezetés a történelembe – a civilizáció hajnala Az emberré válás folyamata és az őskőkor Az élelemtermelés megindulása és az újkőkor Az ősi hiedelemvilág Az ókori Kelet: A folyamvölgyi kultúrák Az első civilizáció: Sumer Hammurappi törvénygyűjteménye Egyiptom, a Nílus ajándéka Kis államok – eltérő vonások Városállamok és birodalmak Az Újbabiloni és a Perzsa Birodalom India és Kína Vallás és kultúra az ókori Keleten Az ókori Hellász A görög történelem kezdetei – a krétai és mükénéi kultúra A polisz születése Az arisztokrácia és a démosz polgárjogi harca A görög mitológia A spártai állam A görög – perzsa háborúk Az athéni demokrácia fénykora és bukása Athén és Spárta párharca Görög hétköznapok, művészetek és tudományok Nagy Sándor birodalma A hellenizmus kora

A mindennapi életből, életmódtörténetből választott, több korszakot átfogó témakörök:Mit örököltünk az ókori népektől?Az ember és a természet kapcsolata az ókori mítoszokban.

Évszámok:Kr.e. VII – IV. évezred, Kr.e. 2900, Kr.e. XVIII. század, Kr.e. X. század, Kr.e. 525, Kr.e.XVI – XIII. század, Kr.e. 776, Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Kr.e. 431– 404, Kr.e. 336-323.

Személyek:Gilgames, Hammurappi, Kheopsz, II. Ramszesz, Ádám, Éva, Noé, Mózes, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerszész, Buddha, Si Huang-ti, Konfuciusz, Homérosz, Zeusz, Héra, Pallasz Athéné, Drakón, Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidász, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor.

Fogalmak:

47

homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, rézkor, bronzkor, vaskor, ókor, öntözéses földművelés, állam, birodalom, város, törvény, hieroglifa, ékírás, építészet, szobrászat, piramis, fáraó, írnok, múmia, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, Biblia, Ószövetség, vallási dualizmus, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus, polisz, arisztokrácia, démosz, arkhón, türannisz, ekklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, helóta, olimpia, filozófia, mitológia, hellenizmus

Földrajzi nevekAfrika, Kárpát-medence, Rudabánya, Vértesszőlős, Közel-Kelet, Kis-Ázsia, Mezopotámia, Tigris, Eufrátesz, Egyiptom, Nílus, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Indus, Kína, Jangce, Hoang-ho, Babilon, Türosz, Kánaán, Júdea, Izrael, Jeruzsálem, Hellász, Kréta, Mükéné, Athén, Olümposz, Delphoi, Trója, Peloponnészosz, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Makedónia, Alexandria.

Kifejezőképességek Gazdasági, társadalmi, politikai, kulturális jelenségek összefüggéseinek felismerése és

megfogalmazása. Adott helyzet megjelenítése szerepjátékkal. Statisztikai adatok bemutatása. Ökológiai problémák összetevőinek felismerése, történeti okainak felderítése.

Tájékozódás időben A keresztény időszámítás összehasonlítása a zsidó, a görög, a római és az iszlám

időszámítással. A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az

egyetemes történelem nagy korszakaihoz.

Témakörök Az ókori Róma Róma történelmének kezdetei. A köztársasági Róma – Itália meghódítása. A pun háborúk. A köztársaság válsága – reformkísérletek. Az egyeduralom kialakulása. A császárkor. A válság százada – a dominatus. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, művészet, tudomány és jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. A népvándorlás – a Római Birodalom kettéválása és szétesése. A Kárpát-medence a római korban. A korai feudalizmus története Európában: A Frank Birodalom kialakulása. A pápaság létrejötte – a népvándorlás újabb hulláma. Válság és fellendülés nyugaton – a feudális gazdasági és társadalmi rendszer kialakulása. A Kelet-római Birodalomtól Bizáncig – a keleti kereszténység. Az iszlám és az arab világ. Az államalapítások kora Észak-, Közép- és Kelet-Európában.

48

A magyar nép története az államalapításig: Bevezetés a magyar őstörténet-kutatásba. Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről. A magyar nép őstörténete és vándorlása. A honfoglalók mai öröksége. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életműve.

10 évfolyam (74 óra) [oktatás szakmacsoport]

A késő középkor 14 óra [21]

Az Árpád-házi királyok kora 10 óra [15]Magyarország a XIV-XV: században 14 óra [21]A kora újkor (1492-1721) 16 óra [24]Magyarország története a kora újkorban(1490-1711) 20 óra [30]

Belépő tevékenységi formák

Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztő folyóiratok repertóriumaiban és az internet valamely magyar nyelvű kereső programjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb forrásokkal. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása. Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. Másodlagos forrásokban fellehető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése. Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről.

Kifejezőképességek Híres középkori és kora újkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott jelenségekben, folyamatokban. Vitaindítók tartása adott témáról. Előre megadott álláspontok képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. Szóbeli ismertető (kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. Szóbeli felelet az elmúlt órák anyagából. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Kiemelkedő történelmi személyiségek döntéseinek értelmezése.

Tájékozódás időbenIdőrendi táblázat készítése.

Tájékozódás térben

nyelvi előkészítő évfolyam oktatás szakmacsoportban

49

Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzitérképlapok egymás mellé helyezésével.Történelmi helyek megkeresése a mai helyzetet tükröző térképeken.Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.

Témakörök, tartalmak

Az érett középkor A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában. A pápaság és a császárság küzdelme. A keresztes háborúk – a lovagkor. A középkori városok. A középkori városok továbbélése a mai városokban. A rendiség kialakulása a XII-XIII. században Közép- és Kelet-Európa, a Balkán a XI-XIII. században. Hétköznapi élet a XI-XIII. században Művelődés a XI-XIII. században Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (kommunák, céhek, egyetemek).

Az Árpád-házi királyok kora Az új rend megszilárdítása – társadalmi változások a XI. században Szent László és Könyves Kálmán uralkodása. A küzdelmes XII. század. III. Béla uralkodása. II. András – az Aranybulla. IV. Béla – a tatárjárás. Gyengülő királyi hatalom – egységesülő társadalom. Környezetünk az Árpád-korban. Az Árpád-kori kultúra. Árpád-kori emlékek a mai Magyarországon.

A késő középkor Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk). Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Az angol, a francia és a spanyol rendi monarchia megerősödése. A Német-római Császárság és a pápaság hanyatlása. Cseh-és Lengyelország a XIV-XV. században. Kelet-Európa és a Balkán a XIV-XV. században – az Oszmán Birodalom terjeszkedése.

Magyarország a XIV-XV. században: Károly Róbert és Nagy Lajos. Társadalmi változások – népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond uralkodása. A magyar rendi állam és a török párharca – Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása – a központosítás kísérlete. Életmód a XV. századi Magyarországon. Magyarország kereskedelmi kapcsolatai a múltban. Kultúra és művelődés.

50

A kora újkor (1490-1721) A nagy földrajzi felfedezések és hatásaik: az európai és az Európán kívüli kultúrák

találkozása, a gyarmatosítás. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. Németalföld, a Német-római Birodalom. Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása, a kora újkori államfejlődés sajátosságai: Az angol, francia és spanyol abszolutizmus. Az angol forradalom. Lengyelország, a Baltikum és Oroszország a XVI-XVII. században. Az Oszmán Birodalom és Ázsia a XVI-XVII. században. A tudományos világkép átalakulása.

Magyarország története a kora újkorban (1490-1711) A Jagelló-kor. A rendi monarchia válsága. A Dózsa György vezette parasztháború. Magyarország romlása – Mohács. A kettészakadt ország, 1526-1541. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Élet a Királyi Magyarországon. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és ország egyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, Zrínyi

Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet - az életmód változásai. A Thököly-felkelés. A török kiűzése. A Rákóczi-szabadságharc.

Évszámok:1337-1453, 1346, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453, 1308-1342, 1342-1382, 1351, 1387-1437,1396, 1443-1444, 1444, 1448, 1456, 1458-1490, 1492, 1494, 1517, 1519-1522, 1555, 1588,1618-1648, 1640-1649, 1689, 1701-1714, 1514, 1526, 1538, 1541, 1552, 1566, 1568, 1591-1606, 1604-1606, 1664, 1686, 1699, 1703-1711.

Szenélyek:Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d’Arc, VII. (Tudor) Henrik, IV. (Luxemburg) Károly,Husz János, Gutenberg, III. Iván, II. Mohamed, Aragóniai Ferdinánd, Kasztíliai Izabella,Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János,Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini, Kolumbusz,Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galileo Galilei,Leonardo da Vinci, I. Erzsébet, James Cook, II. Fülöp, Orániai Vilmos, I. Károly, OliverCromwell, IV. Bourbon Henrik, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, II. Gusztáv Adolf, NagyPéter, II. Jagelló Ulászló, Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, Nagy Szulejmán, I.Ferdinánd, Fráter György, Szondi György, Dobó István, Zrínyi Miklós, Báthory István,Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Apafi Mihály, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós(a költő és hadvezér), I. Lipót, Thököly Imre, Kara Musztafa, Lotharingiai Károly, SavoyaiJenő, II. Rákóczi Ferenc, Károlyi Sándor, Mikes Kelemen.

Fogalmak:százéves háború, kanton, konstanzi zsinat, reneszánsz, humanizmus, bankár, hitel, husziták,szultán, szpáhi, janicsár, pasa, vilajet, szandzsák, reconquista, aranyforint, bandérium,

51

harmincadvám, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog,főnemes, báró, köznemes, kilenced, ősiség, úriszék, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz,rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina, újkor, azték, inka, indián, felfedező, tordesillas-iszerződés, gyarmat, gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, Kelet-indiaiTársaság, centrum, periféria, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református,unitárius, augsburgi vallásbéke, predesztináció, ellenreformáció, katolikus megújulás,jezsuiták, tridenti zsinat, szekularizáció, perszonálunió, manufaktúra, anglikán, monopólium,puritán, restauráció, Jognyilatkozat, parlament, alkotmányos királyság, merkantilizmus,harmincéves háború, vesztfáliai béke, spanyol örökösödési háború, északi háború, örökösjobbágyság, röghöz kötés, hajdú, hódoltság, kollégium, tizenöt éves háború, bécsi béke, kuruc,labanc, rendi konföderáció, nádor, trónfosztás, szatmári béke.

Földrajzi nevek:Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Konstanz, Prága, Grünwald, Moszkva,Rigómező, Isztambul, Rozgony, Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya,Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs, Amerika,Mexikó, Peru, Wittenberg, Genf, Németalföld, Flandria, Antwerpen, Fehér-hegy, London,Párizs, Versailles, Madrid, Szentpétervár, portugál és spanyol gyarmatok, Mohács, KirályiMagyarország, Hódoltság, Erdélyi Fejedelemség, Partium, Kőszeg, Gyulafehérvár, Pozsony,Drégely, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Kanizsa, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd,Vasvár, Érsekújvár, Zenta, Karlóca.

11. évfolyam (111 óra)

A felvilágosodás kora (1721-1789) 15 óraMagyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790)

15 óraA polgári átalakulás kora (1776-1849) 25 óraA polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847)

10 óraForradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849)

10 óraA nemzetállamok és az imperializmus kora (18489-1914)

15 óraA polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914)

21 óra


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése

szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, továbbá a jelenség okainak

feltárása, hasonló megállapítások keresése. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi

művek, sajtó, film, kép, stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása.

Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népességadatok, termelési mutatók, fegyverkezés, stb.).

52

Kifejezőképességek Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, az

újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (pl. 15-30 sor). Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak,

stb.) ötvözésével. A XIX. és a XX. század jelentős személyiségeinek életútja. A korszakra vonatkozó szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, tömör, szabad meghatározása, szinonimák felsorolása. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság a feladatlapok javítási elveiben és

módszereiben. Értekezés, tanulmány, előadás készítése történeti témákról segédeszközök felhasználásával a

XIX – XX. század témáiból, meghatározott terjedelemben. Jegyzetek felhasználásával egy-két oldalas kiselőadások készítése. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és

a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak,

számítógépes információk, stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a

reprodukciós anyag megjelölésével. A XIX-XX. század tárgyi emlékének felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban.

Tájékozódás időben A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (az ipari

forradalom hatásai, városiasodás, stb.), okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-, Közép-, Kelet- Európa, centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk áttekintése,

összehasonlítások megtétele. Az év során tanultak topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek jelölése a mai

viszonyokat tükröző térképeken. Vaktérképek készítése tanári útmutatás alapján, az év folyamán tanultak névanyagának s a

térképen ábrázolható folyamatoknak, jelenségeknek a bemutatása.

Témakörök Tartalmak

A felvilágosodás kora (1721-1789) A felvilágosodás. Az abszolutizmus válsága Franciaországban. A felvilágosodott abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban. Az orosz nagyhatalom. Nagyhatalmi küzdelmek Európában.

Magyarország újjászerveződése a Habsburg Birodalom keretei között (1711-1790) A Magyar Királyság a Habsburg Birodalomban. Demográfiai változások, az etnikai arányok átalakulása. A régi és az új mezőgazdaság, a hazai ipar. A társadalom képe. A felvilágosodott abszolutizmus és a rendek összeütközése. A felvilágosodás és a nemzeti ébredés.

A polgári átalakulás kora (1776-1849)

53

Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte, alkotmánya. A polgári forradalom Franciaországban. Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata. A napóleoni háborúk. 1815 nemzetközi rendszere. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. Forradalmi hullámok a XIX. század első felében. A XIX. század eszméi. Az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre.

A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790-1847) A francia forradalom és a napóleoni háborúk hatása Magyarországon. Az átalakuló társadalom – nemesi, paraszti és városi életformák. A társadalmi rétegződés és az életmód összefüggései. Új elemek és elmaradottság a gazdaságban. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései – Széchenyi programja. Kossuth politikai tevékenysége. A reformországgyűlések – az udvar törekvései. A nemzetiségi kérdés. A reformkori művelődés, kultúra.

Forradalom és szabadságharc Magyarországon (1848-1849) A forradalom és szabadságharc nemzetközi keretei. A pozsonyi országgyűlés. A pesti forradalom. Az áprilisi törvények. A forradalom első nehézségei, a nemzetiségek mozgalmai. A nemzeti védelem megszervezése 1848 őszén és telén. A tavaszi hadjárat. A Függetlenségi Nyilatkozat és a nemzetközi viszonyok. A szabadságharc bukása.

A nemzetállamok és az imperializmus kora (1849-1914) Gazdasági és társadalmi változások a fejlett országokban, a második ipari forradalom. Az egységes Olaszország és Németország kialakulása. Franciaország a második császárság és a harmadik köztársaság korában. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. Gyarmatosítás: a brit, a francia és az orosz gyarmatbirodalom. A „keleti kérdés” és a Balkán. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón.

A polgárosodás kibontakozása Magyarországon (1849-1914) A megtorlás, a Bach-rendszer kiépítése Út a kiegyezéshez. A kiegyezés. A dualista rendszer felépítése. Gazdasági és társadalmi fejlődés a dualizmus korában. A magyar malomipar a világ élvonalában. Az egyes társadalmi csoportok jellemző életformái. A nemzetiségi lét és kultúra fő kérdései az Osztrák-Magyar Monarchiában. A dualizmus válsága.

54

A tudományos és művészeti élet fejlődése.

Évszámok:1740-1748, 1756-1763, 1772, 1795, 1722-1723, 1740-1780, 1754, 1767, 1777, 1780-1790,1776. július 4., 1783, 1789. július 14., augusztus 26., 1791, 1792, 1794, 1804-1815, 1805,1806, 1812, 1830, 1848, 1795, 1825-1827, 1830, 1832-1836, 1843-1844, 1847-1848, 1848.március 15., április 11., szeptember 29., 1849. április 6., április 14., május 21., augusztus 13.,október 6. 1853-1856, 1859, 1861, 1861-1865, 1866, 1870, 1871, 1878, 1882, 1892, 1904,1905, 1907, 1908, 1912-1913, 1848-1916 (1867-1916), 1865, 1867, 1868, 1875-1890, 1896,1914-1918,

Személyek:Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, III. Károly, MáriaTerézia, II. József, Kempelen Farkas, Kaunitz, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, Danton,Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Mazzini, Marx,Engels, II. Lipót, Martinovics Ignác, Hajnóczy József, Kazinczy Ferenc, Kölcsey Ferenc,Deák Ferenc, Eötvös József, Kossuth Lajos, Batthyány Lajos, Széchenyi István, WesselényiMiklós, I. Ferenc, V. Ferdinánd, Jókai Mór, Petőfi Sándor, Görgey Artúr, Klapka György,Bem József, Damjanich János, Jelasics, Windischgraetz, Haynau. III. Napóleon, I. Miklós,Cavour, Garibaldi, Bismarck, II. Vilmos, Viktória királynő, Lenin, Lincoln, Edison, FerencJózsef, Alexander Bach, Andrássy Gyula, Eötvös József, Tisza Kálmán, Baross Gábor

Fogalmak:emberi jogok, felvilágosodás, népfelség elve, Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmakelválasztása, társadalmi szerződés, felvilágosodott abszolutizmus, helytartótanács, betelepítés,bevándorlás, belső vándorlás, etnikum, Pragmatica Sanctio, alsó tábla, felső tábla, kétkamarásrendi gyűlés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás,oktatáspolitika, úrbérrendezés, nyelvrendelet, államnyelv, jozefinizmus, nemzet,nacionalizmus, liberalizmus, konzervativizmus, szocializmus, forradalom, alkotmány, ancienrégime, „harmadik rend”, nemzetgyűlés, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok,parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kontinentális zárlat, bécsikongresszus, Szent Szövetség, ipari forradalom, mezőgazdasági forradalom, vetésforgó,demográfiai robbanás, kapitalizmus, gyár, vállalkozó, haszon, tőkés, proletár, bérmunkás,politika, civil társadalom, magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra,államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekérvényesítés, védővám, Védegylet, márciusiifjak, 12 pont, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség,nemzetiségi törvény, kormánybiztos, intervenció. polgárháború, nemzetállam, internacionálé,keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, szabad verseny,részvénytársaság, monopólium, középosztály, kettős szövetség, hármas szövetség, antant,keleti kérdés, Balkán-háborúk, gyarmatbirodalom, utópia, bolsevik, anarchizmus,szakszervezetek, tömegkultúra, emigráció, passzív ellenállás, kiegyezés, horvát kiegyezés,dualista monarchia, közös ügyek, millennium, úri középosztály, dzsentri, obstrukció,népoktatás, polgárosodás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, szociálpolitika, kivándorlás,asszimiláció, állami anyakönyvezés, okkupáció, annexió,

Földrajzi nevek:Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak-Amerikában, Boston,Határőrvidék, Bánát, Verdun, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Lipcse,Waterloo, Manchester, Liverpool, Varsó, Pest-Buda, Fiume, Vaskapu, Pákozd, Kápolna,Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad.

55

Olaszország, Piemont, Német Császárság, Elzász, Lotaringia, Szerbia, Románia, Bulgária,Osztrák-Magyar Monarchia, Krím-félsziget, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Bosznia-Hercegovina,

12. évfolyam (96 óra)

Az első világháború és az azt követő békék (1914-20) 8 óraAz 1920-1930-as évek politikai gazdasági viszonyai (1920-39) 18 óraA Horthy-korszak Magyarországon (1920-39) 19 óraA második világháború 12 óraA jelenkor (1945-napjainkig) 16 óraMagyarország a második világháború után 1945-napjainkig) 18 óra20 órát érettségi feladatok gyakorlására fordítunk


Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Írott források értelmezése, feldolgozása. Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások nemzetközi szervezetek

alapokmányainak elemzése. A források, a tankönyvi szöveg, a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése.

Kifejezőképességek A XX. századi nagy történelmi személyiségek szerepének értékelése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése a források alapján. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai

folyamatokról. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és

bemutatása. Írásbeli feladatlapok kitöltése. Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszé jellegű, szabatos kifejtése. A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. A források értékelésével saját vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről,

szervezetről. Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása,

kifejtése és megvédése (esetleges vita esetén).

Tájékozódás időbenA világ-, az európai és a magyar történelem főbb eseményeinek szinkronban látása.

Tájékozódás térbenA különböző fejlődési régiók megkülönböztetése összehasonlítása

Témakörök, tartalmak

Az első világháború és az azt követő békék (1914-1920)

56

Az első világháború kirobbanása, jellege, története. Az orosz forradalmak. A bolsevik állam kiépítése. A Monarchia felbomlása. Az őszirózsás forradalom. A Tanácsköztársaság. Az egymást váltó kormányok politikája a trianoni béke aláírásáig. A Párizs környéki békék. Az 1920-1930-as évek politikai és gazdasági viszonyai (1920-1939) A húszas évek gazdasági jelenségei. Társadalmi és politikai mozgalmak a húszas években. A női emancipáció. Az olasz fasizmus. A világgazdasági válság. Kiútkeresés a válságból (USA, Nagy-Britannia, Franciaország). A fasizmus hatalomra jutása Németországban. A nemzetiszocialista állam. Közép-Európa a két világháború között. A Szovjetunió gazdasági, társadalmi és politikai viszonyai. Hatalmi politika a világháború előestéjén.

A Horthy-korszak Magyarországon (1920-1939) A trianoni béke és hatása a gazdaságra, a társadalomra, a politikai és etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy-rendszer konszolidációja. A Bethlen-kormány intézkedései. A világgazdasági válság és hatásai Magyarországon. Politikai jobbratolódás az 1930-as években, a Gömbös-kormány. A revíziós külpolitika eredményei, sodródás a háború felé. Az életmód változásai. A művelődési viszonyok. A második világháború A háború kitörése, az erőviszonyok, a hatalmi érdekek alakulása. Az 1939-1941-es háborús évek. Az 1941-43-as háborús évek. Az 1943-45-ös háborús évek. A háború jellege. Magyarország részvétele a második világháborúban. A Kállay-kormány politikája. A német megszállás. A holokauszt Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása.

A jelenkor (1945-napjainkig) Hidegháborús szembenállás a második világháború után. A fejlett piacgazdaság, a demokratikus berendezkedés országai. Az európai integráció története. A „harmadik világ”. A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca. A közel-keleti konfliktusok.

57

A távol-keleti régió. Közép-Kelet-Európa és a Balkán a rendszerváltások után. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. A fogyasztói társadalom és az ökológia, a fenntartható fejlődés.

Magyarország a második világháború után(1945-napjainkig)

A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerződés. A határon túli magyarok sorsa. A kommunista diktatúra kiépítése. Gazdaság és kultúrpolitika. A forradalomhoz vezető út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár-rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Eltávolodás a szovjet modelltől. Gazdasági reformkísérletek. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erősödése. A rendszerváltozás.

Évszámok:1914. június 28., július 28., 1915, 1916, 1917, 1918. október 31., november 3., 1919. március21., augusztus 1., 1920. március 1., június 4., 1922, 1925, 1929, 1933, 1936, 1938, 1921-1931, 1927, 1932-1936, 1938. november 2., 1939. március 15.1939. szeptember 1.1940 augusztus 30, 1941. június 22., 1940. augusztus 30., 1941. június26., 1943. január, 1944. március 19., 1944. június 6., 1944. október 15., 1944. december 21.,1945. április, 1945. május 9., 1945. augusztus 6.1945. szeptember 2. 1947, 1948, 1949, 1955,1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1985, 1991, 1946, 1947. február 10., 1953, 1956. október 23.,1956. november 4., 1963, 1968, 1989. október 23., 1990, 1991.

Személyek:Tisza István, Jászi Oszkár, Ferenc Ferdinánd, Ganz Ábrahám, Weiss Manfréd, IV. Károly,Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini, Keynes,Roosevelt, Hitler, Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, Teleki Pál, Bethlen István,Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly, Bajcsy-Zsilinszky Endre, GömbösGyula, Szálasi Ferenc, Darányi Kálmán, Imrédy BélaGöring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, de Gaulle, Bárdossy László,Kállay Miklós, Dálnoki Miklós Béla, Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Marshall, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Tito, J. F. Kennedy, Brezsnyev, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov, Mindszenty József, Tildy Zoltán, Nagy Ferenc, Kovács Béla, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád.

Fogalmak:villámháború, állóháború, ultimátum, hátország, központi hatalmak, pacifizmus,békerendszer, parlamenti demokrácia, konzervatív, liberális, szovjet, fasizmus, korporatívállam, egypártrendszer, kommunizmus, sztálinizmus, koncepciós per, kollektivizálás,GULAG, kisantant, kisebbségvédelem, tőzsde, gazdasági válság, túltermelési válság, NewDeal, tervgazdálkodás, weimari köztársaság, totális diktatúra, nemzetiszocializmus,propaganda, Führer-elv, fajelmélet, sovinizmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, őszirózsásforradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- ésfehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, földreform, irredentizmus, revízió,társadalombiztosítás, konszolidáció, népi írók, falukutató mozgalom.

58

koncentrációs tábor, népirtás, holokauszt, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, „hintapolitika”, „kiugrás”,gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság, jelenkor, vasfüggöny, hidegháború,kommunista diktatúra, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociálispiacgazdaság, fogyasztói társadalom, európai integráció, NATO, Varsói Szerződés, rómaiszerződés, holdra szállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, globális világ, világgazdaság,környezetkárosítás, enyhülési politika, ideiglenes nemzetgyűlés, gyűjtőpárt, SZEB, háborúsbűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás,ÁVH, pártállam, földosztás, államosítás, ötvenes évek, internálás, disszidens, munkástanács,ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, „puha diktatúra”, rendszerváltozás.

Földrajzi nevek:Budapest, Szarajevó, Marne, Somme, Doberdó, Isonzó, Piave, Przemysl, Pétervár, Leningrád,Csehszlovákia, Szlovákia, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Jugoszlávia, Ausztria, trianoniMagyarország, balti államok, Curzon-vonal, Szovjetunió, Brit Nemzetközösség, New York,Kárpátalja, Felvidék, Délvidék, Újvidék, Észak-Erdély.Vichy, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, El Alamein, Voronyezs, Don-kanyar, Kurszk,Teherán, Normandia, Auschwitz, Hirosima, Jalta, Potsdam, San Francisco, Nürnberg, NSZK,NDK, Kuba, Korea, Vietnam, India, Pakisztán, Algéria, Izrael, FÁK, Macedónia, Koszovó,Albánia

59

IX.3 TÁRSADALOMISMERET


11–12. évfolyam


Az önálló tematikával megjelenő, de más tantárgyak kereti között is oktatható új tárgy olyan tudásterületeken nyújt rendszeres ismereteket, amelyek közvetlenül segítik a diákok társadalmi beilleszkedését, és hozzájárulnak a tudatos életvezetés kialakításához.

A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén. Megismertet a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival, valamint a gazdaság működésével.

A tárgy bemutatja az ezredforduló nagy civilizációs változásait, a kultúra, a társadalom, a gazdaság és a természet világában zajló folyamatok rendszerösszefüggéseit. Korunk legégetőbb kérdéseiben segít eligazodni egy olyan nemzedéknek, melynek egyéni és nemzeti identitását már a globális integrációs fejlemények által meghatározott szellemi környezetben kell felépítenie.


Állampolgári és társadalmi ismeretek A társadalmi együttélés szabályainak tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. A jogérzék és a felelősségtudat együttes fejlesztése. Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének

megértéséhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása.

Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt a felismerés, hogy a közjó előmozdítása, a mások iránti türelem és segítőkészség az egyén önmegvalósításának nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele.

A demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeinek ismerete. Az önálló értelmezés, vizsgálódás és következtetés képességének elmélyítése a

személyes tapasztalatok, valamint a hagyományos és modern információforrásokból származó ismeretek feldolgozásakor.

Gazdasági ismeretekA vállalkozói szemléletű, az egyéni és társadalmi előnyök és kockázatok mérlegelésére képes gazdálkodói magatartás kibontakoztatása. Az alkotó munka megbecsülésén, a hivatástudat fejlesztésén alapuló pályaorientáció elősegítése.Gazdasági folyamatok és döntési helyzetek elemzéséhez szükséges ismeretek elsajátítása.

JelenismeretA fejlesztési törekvések középpontjában itt a globalizáció kihívásaira válaszolni képes egyéni és kollektív magatartás alapjainak megteremtése áll. Ennek előfeltétele az új kommunikációs és kulturális környezetben való önálló tájékozódás képessége. A diákoknak meg kell ismerkedniük a modernizáció főbb trendjeivel és ellentmondásaival.

60

A nemzeti és európai identitás értelmének és jelentőségének felfogása. A természeti környezetben az emberi beavatkozás hatására végbemenő változások társadalmi és gazdasági meghatározottságának sokoldalú értelmezése.

11. évfolyam

ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK

Évi óraszám: 37


Esetelemzés, szerepjáték.Döntési, vita- és konszenzus-teremtési helyzetek tanórai gyakoroltatása.Egyéni és közös anyaggyűjtés, történelmi, jogi és irodalmi példák feldolgozása.


A társadalmi szabályok 2 óra

A társadalmi együttélés szabályainak eredete és rendeltetése. Szokás, hagyomány, erkölcs, jog, illem.

Jogi alapismeretek3 óra

Az emberi alapjogok. A jogegyenlőség elve. A gyermekek jogai. Diákjogok. Jogok és kötelességek a családban és az iskolában. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés. A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai.

Állampolgári ismeretek

7 óra

Államformák, politikai rendszerek. Az alkotmányosság alapelvei és védelme. A hatalmi ágak megkülönböztetése. Az állam és polgárai. A demokrácia működése. A nyilvánosság. Választás, döntés, konfliktuskezelés. A politika intézményrendszere a mai Magyarországon és az Európai Unió országaiban. Nemzetközi konfliktusok, szövetségi rendszerek. Háború és béke. Magánérdek, közakarat. Társadalmi és politikai konfliktusok. Autonómia és szolidaritás. A társadalmi igazságosság kérdése. Politikai és szociális jogok. A kisebbségek helyzete és jogai. Az állam feladatai. Közpolitikák. A közigazgatás szintjei és ágazatai. Az önkormányzatiság. A szubszidiaritás elve. Civil szervezetek szerepe.

A család és a felnőtté válás6 óra

Nemzedékek együttélése. A család funkciói és történelmi változásai. Nemi szerepek a családban és a társadalomban. A nemek kapcsolatának átalakulása. A házasság. Változások a gyermek- és ifjúkor tartamában, illetve társadalmi megítélésében. A szocializáció kérdései. Konfliktushelyzetek a családban. A népességszám és a várható életkor alakulásának kérdései Magyarországon.

Kultúra, közösség

4 óra

Egyén, közösség, társadalom. Tanulás és szocializáció. Az élő hagyomány. Kultúrák párbeszéde: önismeret és nyitottság. Önazonosság és társadalmi hovatartozás. A nemzet. A magyar nemzettudat sajátosságai és dilemmái.

61

A társadalmi viszonyok

5 óra

A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint. Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetek. Előítélet, tolerancia, szolidaritás. Az életmód elemei. Munkaidő, szabadidő. A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás. Társadalmi konfliktusok keletkezése és kezelése. A helyi társadalom fogalma. Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség). A településszerkezet változásai a mai Magyarországon.

GAZDASÁGI ISMERETEK


Gazdasági szövegek olvasása. Grafikonok, táblák elemzése. Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről. Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban. Gazdasági tevékenységek tervezése. Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés). Rövidfilmek elemzése. Internetről céginformációk, pénzügyi információk, tőzsdehírek gyűjtése.


Vállalkozások szerepe, a vállalkozó

5 óra

A vállalkozások csoportosítása méret, tevékenységi kör, vállalkozási forma, tulajdonforma szerint. A tulajdonformák. Egy kisvállalkozás alapítása (ötlet, terv, piac, források). Profit, árbevétel, költségek. A vállalkozás sikerességének és kudarcának főbb okai. Marketingszemlélet, marketingeszközök. A nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai. Vállalkozói tulajdonságok.

A munka világa5 óra

Munkaviszony, munkaszerződés, kollektív szerződés. A munkáltató és a munkavállaló kapcsolata. Egyéni és kollektív érdekek, érdekképviselet, érdekvédelmi szervezetek. Munkaerőpiac. Álláskeresés. A pénz szerepe. Az alapvető gazdasági törvényszerűségek.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait, legyen tisztában alapvető

jogaival és kötelességeivel. Ismerje a Magyar Köztársaság állam- és közigazgatási intézményrendszerét.

A tanuló legyen képes társadalmi problémák azonosítására, összetevőik felismerésére, ezek megvitatására, önálló véleményalkotásra.

12. évfolyam

62

Évi óraszám: 32 óra

GAZDASÁGI ISMERETEK

Tevékenységformák Gazdasági szövegek olvasása. Grafikonok, táblák elemzése. Vita gazdasági problémák megoldási lehetőségeiről. Önálló forrásgyűjtés gazdasági témákban. Gazdasági tevékenységek tervezése. Szituációs játékok (pl. felvételi elbeszélgetés, értékesítés). Rövidfilmek elemzése. Internetről céginformációk, pénzügyi információk, tőzsdehírek gyűjtése.

Témakörök TartalmakNemzetgazdaság

5 óra

A költségvetés. Termelés, szolgáltatások, infrastruktúra. A gazdaság főbb sarokpontjai – gazdasági növekedés, foglalkoztatottság, infláció, belső egyensúly (költségvetés), külső egyensúly (fizetési mérleg), adósságállomány. A költségvetési hiány okai, veszélyei. Adók (személyi jövedelemadó, ÁFA, társasági adó, helyi adók). Konjunktúra és válság. A főbb nemzetgazdasági teljesítménymutatók (GDP, GNP).

Világgazdaság

5 óra

Külkereskedelem, export, import. A külgazdasági kapcsolatok főbb fajtái, a külkereskedelem. Export, import hazai jellemzői. Valuták, árfolyamok. A kereskedelem korlátai. Vámok, protekcionizmus. Hazánk és a nemzetközi gazdasági szervezetek (IMF, Világbank, WTO – volt GATT). EU-tagság gazdasági nézőpontból. EU-tagság előnyei és hátrányai gazdasági szempontok alapján (pl. a munkaerő, a tőke mobilitása milyen hatással lesz a diákok mint leendő munkavállalók, vállalkozók életére).

JELENISMERET

Belépő tevékenységek

Esetfeldolgozás, esetelemzés, értelmezés. Egyéni és csoportos anyaggyűjtés. Kurrens irodalom, sajtó, dokumentumok önálló feldolgozása. Csoportmunka: megbeszélés, feldolgozás, vita, szerepjáték.


Az új gazdasági és társadalmi világrend 6 óra

A növekedés dilemmái. A racionális gazdasági magatartás összetevői a piacgazdaságban. A mikro- és makroökonómia konfliktusai. A „láthatatlan kéz” és a „közlegelők tragédiája”. Állam és piac. Ökonómia és ökológia.

Kultúra és globalizáció 6 óra

A tömegkultúra jelenségeinek értelmezése. A kulturális sokféleség jelentősége és a fennmaradását fenyegető tendenciák.

63

Az életmód átalakulása 5 óra

Civilizációs és környezeti ártalmak. Mentálhigiénés problémák és beilleszkedési zavarok a felnőtté válás életszakaszában.

A növekedés határai 5 óra

A technikai civilizáció és a gazdasági növekedés hatása a természeti környezetre.

A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje korunk modernizációs és globális folyamatait, legyen képes az önálló

tájékozódásra és véleményformálásra a felmerülő világjelenségekkel és hazai problémákkal kapcsolatban.

Tudjanak példát mondani arra, hogy mivel foglalkozik egy vállalkozás. Legyenek képesek önálló véleményt formálni egy-egy gazdasági probléma okairól és megoldási lehetőségeiről.

64

IX.4 IDEGEN NYELVEK

Első idegen nyelv oktatása (angol, német nyelv)

a szakközépiskolai osztályok számára

9. nyelvi előkészítő évfolyam, 9-12. (13.) évfolyam

Közép- és emelt szintű vizsgára való felkészítés


Az angol nyelv, és a német nyelv tanításának a célja az Európa Tanács nyelvi szintleírásaival

összhangban, hogy a tanuló:

a 10. évfolyam végére megértse a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben,

amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a

szabadidő stb. terén.

elboldoguljon a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik.

egyszerű, folyamatos szöveget tudjon alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek

az érdeklődési körébe tartoznak.

le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és információkat.

vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket.

a 12. évfolyam végére meg tudja érteni az összetettebb, konkrét vagy elvont témájú szövegek

fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is.

olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán

módon, hogy az az egyik félnek sem megterhelő.

világos, részletes szöveget tudjon alkotni a különböző témákról.

képes legyen kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a

különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.


A tanuló:

ismert témakörben szóban és írásban tudjon információt cserélni, szöveget megérteni és

létrehozni.

65

Nyelvtudását önállóan szinten tartja és érdeklődési területéhez igazodva, illetve szakmai

érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti.

Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról,

kapcsolatot tud kialakítani és ápolni más anyanyelvűekkel.

Témalista (ajánlás)

Ember és társadalom (hátrányos helyzetű, elesett emberek; diszkrimináció)

Tágabb környezetünk (idegenvezetés a lakóhelyen, városi élet jellemzői)

Természeti környezet (környezetvédelem, környezetszennyezés)

Az iskola világa (célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival)

Egészség, betegség (gyógymódok, természetgyógyászat, egészséges életmód)

Étkezés (helyes, helytelen táplálkozás, éttermek, gyorséttermek)

Utazás (nyaralás itthon és külföldön, egy körutazás megszervezése)

Szabadidő, szórakozás (veszélyes sportok, kulturális események, Internet)

A munka világa (munkavállalás nyáron, munkakörülmények, pályaválasztás)

Országismeret (célországok kultúrája, politikai, gazdasági, társadalmi élete)

Tudomány és technika (a tudomány szerepe a mindennapokban, technikai újdonságok)

A középszintű képzés kimenete a B1, az emelt szintű képzés kimenete a B2 szint.

B2: Megérti a változatos, konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni

tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. Folyamatos és természetes módon tud a

célnyelven interakciót folytatni. Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző

témákról. Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből

adódó előnyöket és hátrányokat.

B1: Megérti a fontosabb információkat olyan egyszerű, hétköznapi szövegekben, amelyek

gyakori élethelyzetekhez kapcsolódnak (pl. iskola, szabadidő, munka). Képes

külföldiekkel kommunikálni mindennapi helyzetekben. Egyszerű, összefüggő szöveget

tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer vagy amelyek az érdeklődési körébe

tartoznak. Be tud számolni eseményekről, élményeiről, érzelmeiről és törekvéseiről.

Rövid magyarázatot tud fűzni eseményekhez, jelenségekhez, indokolni tud különböző

álláspontokat és terveket.

B1 szintre heti 5-5-5-5 órában, B2 szintre heti 5-5-7-7 (11-12. vagy 12-13. évfolyamon emelt

szintű előkészítő 2 óra / hét) órában készítjük fel tanulóinkat.

66

9. évfolyam:

Éves óraszám: 148 óra

Az éves óraszám felosztása:Tanórai tevékenység: Évi óraszám: 185 óraIsmétlő rendszerezés: kb. 170 óraEllenőrzés, számonkérés: 8 óraSzabadon felhasználható: 7 óra

9. évfolyam


Hallott szöveg értése

A tanuló legyen képes

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni;

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni;

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni;

kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;

köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni.

Beszédkészség


köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni;

egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni,

érzelmeket kifejezni;

megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni;

beszélgetésben részt venni;

társalgást követni.

Olvasott szöveg értése


kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni;

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni;

ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi

elemek jelentését kikövetkeztetni;

67

kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni;

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani;

kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni;

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai, illetve irodalmi szöveget követni.

Íráskészség


kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló szöveget írni;

gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, megfelelő nyelvi eszközök

használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban

megfogalmazni;

különböző szövegfajtákat létrehozni;

változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

10. évfolyam: Éves óraszám: 185 óra


10. évfolyam




kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni,

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni,

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni,

kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,

köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni.

Beszédkészség


68

árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni,

választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni,

megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni,

beszélgetésben részt venni,

társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni.



kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni,

kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni,

ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi

elemek jelentését kikövetkeztetni,

kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni,

kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani,

kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni,

egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni.

Íráskészség


kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni,

gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök

használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni,

különböző szövegfajtákat létrehozni,

változatos közlésformákat használni.

9 - 10. évfolyam

Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás;

69

köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika; ellenvetés; akarat, kívánság, képesség, kötelezettség, szükségesség, lehetőség; ígéret, szándék; érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:

kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés;

70

betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre, beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; megerősítés, témaváltás, beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök

cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök.

11. évfolyam:






kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni.

Beszédkészség


árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni;

71

megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni.



kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni, ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi

elemek jelentését kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és / vagy célnyelven összefoglalni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget különösebb nehézség nélkül

megérteni

Íráskészség


kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi

eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni,

különböző szövegtípusokat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

72

12. évfolyam:



12. évfolyam




kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből

kikövetkeztetni; kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven

összefoglalni.

Beszédkészség


árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket

elmesélni, érzelmeket kifejezni; gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; beszélgetésben részt venni; társalgásban részt venni.



kb. 250 szavas szöveget elolvasni; kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését

kikövetkeztetni; kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven összefoglalni; egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy

célnyelven összefoglalni.

73

Íráskészség


kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; gondolatait és érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és

mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni;

különböző szövegtípusokat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

11 - 12. évfolyam

Kommunikációs szándékok

Társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás; telefonálásnál elköszönés; szóbeli üdvözletküldés; személyes és hivatalos levélben megszólítás; személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció és arra reagálás; együttérzés és arra reagálás.


rokonszenv, ellenszenv; hála; sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; félelem; bánat; bosszúság.

74

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok:

véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika, szemrehányás; ellenvetés; ellenvetés visszautasítása; akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; ígéret; érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok:

dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; válasz elutasítása; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság, feltételezés, kétely; ismerés, nem ismerés; emlékezés, nem emlékezés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok:

kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás, meghívás és arra reagálás; reklamálás; tanácskérés, tanácsadás; segítség felajánlása és arra reagálás; ajánlat és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok:

visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés, betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; megerősítés; körülírás; példa megnevezése; témaváltás.

75

Emelt szintre való felkészítés

Tartalom, követelmények, óraszámok

11. évfolyam: heti 5+2 óra (évi 259 óra)

12. évfolyam: heti 5+2 óra (évi 224 óra)

Az emelt szintre való felkészítés során a plusz heti 2 órában a középszint témaköreit, a

belépő nyelvtani szerkezeteket és szókincset a vizsgaszintnek megfelelően az érettségi

követelményei alapján egészítjük ki, lásd az alábbi táblázatokat.

TÉMAKÖRÖK EMELT SZINTEN

TÉMAKÖR VIZSGASZINTEKKözépszint Emelt szint

1. Személyes vonatkozások, család

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) - Családi élet, családi kapcsolatok

- A család szerepe az egyén és a társadalom életében

- A családi élet mindennapjai, otthoni teendők

- Családi munkamegosztás, szerepek a családban, generációk együttélése

- Személyes tervek2. Ember és társadalom

- A másik ember külső és belső jellemzése

- Baráti kör- Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (barátság, szerelem, házasság)

- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

- Lázadás vagy alkalmazkodás; a tizenévesek útkeresése

- Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése

- Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom életében

- Öltözködés, divat - Az öltözködés mint a társadalmi hovatartozás kifejezése

- Vásárlás, szolgáltatások (posta) - A fogyasztói társadalom, reklámok- Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Társadalmi viselkedésformák

3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása)- A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

- A lakóhely és környéke fejlődésének problémái

76

- A városi és vidéki élet összehasonlítása- Növények és állatok a környezetünkben - A természet és az ember harmóniája

- Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért?- Időjárás

- A környezetvédelem lehetőségei és problémái

4. Az iskola- Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

- Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban

- Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka- A nyelvtanulás, a nyelvtudás, szerepe, fontossága

- Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok

- Hasonló események és hagyományok külföldi iskolákban

5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás

- Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás

- A munkavállalás körülményei, lehetőségei itthon és más országokban, divatszakmák

6. Életmód - Napirend, időbeosztás- Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)

- Étkezési szokások a családban - Az étkezési szokások hazánkban és más országokban

- Ételek, kedvenc ételek - Ételspecialitások hazánkban és más országokban

77

AZ EMELT SZINTEN BELÉPŐ NYELVTANI SZERKEZETEK

Angol nyelv

Nyelvtani szerkezet PéldaModal verbs with perfect infinitive You should have told her.

They may have come home.It must have been a very good holiday.

Future Continuous This time tomorrow I’ll be flying over the ocean.

Future Perfect By the end of this year they will have been married for 20 years.

Past Perfect Continuous I was tired. I had been working all day.Present Continuous Passive Our flat is being redecorated.

Past Continuous Passive We had to climb the stairs because the lift was being repaired.

Participle clauses Preparing for my test, I reviewed the last three chapters.Having finished lunch, we went back to work.

Would (past habits) I would go to the river every day when I was a young girl.

Wish (state verbs/action verbs) I wish you would help me.Wish (unfulfilled actions) I wish I hadn’t said that.Gerund and infinitive in idiomatic expressions, It’s no use talking to him.

There’s no point in waiting here.If we are to catch the train, we should leave immediately.He went there only to find that everybody had left.

Conditionals - mixed type If we had bought a map, we would know where we are.

Inversion (for emphasis) Hardly had he arrived when he had to leave again.Not only did he arrive late, but he also forgot to bring a present.

Subjunctive She insisted that she help her.It’s funny that you should say that.I suggest he go home.We had better go home now.I would rather have some coffee.I would rather you didn’t do this.It’s time we went home.

A szókincsre vonatkozó követelményszintek eltérései

78

VIZSGASZINTEKKözépszint Emelt szint

A vizsgázó A vizsgázóA2:- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon begyakorolt helyzetekben.B1:- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon a legtöbb olyan témában, amely összefügg saját mindennapi életével,- jól tudja alkalmazni alapvető szókincsét, noha még előfordulhatnak nagyobb hibák,- a bonyolultabb gondolatokhoz, témákhoz nem mindig találja meg a legmegfelelőbb kifejezőeszközt.

B2:- megfelelő szókinccsel rendelkezik ahhoz, hogy kommunikálni tudjon változatos helyzetekben, illetve elvont témákról,- a változatos nyelvi, lexikai elemek közül általában ki tudja választani a kommunikációs célnak legmegfelelőbbet; szükség esetén néha körülírást alkalmaz,- kisebb lexikai pontatlanságai nem gátolják a kommunikációt.

Csoportok kialakítása

Szintenkénti nyelvoktatást alkalmazunk évfolyamszinten. Az emelt szintű csoportok kialakításánál alapul a szintenkénti nyelvoktatás csoportbeosztását tekintjük, tehát a haladó csoport képezi az emelt szintű csoportot a mindenkori jelentkezők figyelembevételével.

Kiegészítő anyagok

Az emelt szint követelményeinek eléréséhez a Traveller sorozaton kívül a Grammarway 1-4, a Reading and Writing 1-4, a Plus Pre-Intermediate, Intermediate köteteit és az Oxford Exam Excellence című köteteket, videót és internetet használunk, projektmunkát alkalmazunk.

Német nyelvből használt tankönyvek:

9. évfolyam: Maros Judit: KON-TAKT 1.

10. évfolyam: Maros Judit: KON-TAKT 1.

Szitnyainé Gottlieb Éva – Maros Judit: KON-TAKT 2.

11. évfolyam: Szitnyainé Gottlieb Éva – Maros Judit: KON-TAKT 2.

Maros Judit: KON-TAKT 3.

12. évfolyam: Maros Judit: KON- TAKT 3.

79

Husztiné Varga Klára – Kiss Tímea: Plusz 7 próbaérettségi német nyelvből

Az emelt szinten belépő nyelvtani szerkezetek német nyelvből:

Konkurrenzformen des Passivs Konditionalsätze im Passiv Indirekte Rede Subjektive Meinungsäußerung mit Hilfe von Modalverben Irreale Wunschsätze Partizipialkonstruktion Genitivus Partitivus Quantitiver und qualitativer Genitiv Futur II. Semantische und formale Gesichtspunkte zur Genusbestimmung Das Modalwort Die Partikel

Kiegészítő anyagok emelt szinten német nyelvből

Husztiné Varga Klára – Kiss Tímea: 7 próba érettségi német nyelvbőlPéntek Bernadett – Husz Anikó – Gárvány Hajnalka: Német emelt szintű érettségi – komplett írásbeli feladatsorokPéntek Bernadett – Gárvány Hajnalka: Szóbeli feladatok a német emelt szintű érettségire és nemzetközi nyelvvizsgákraPéntek Bernadett – Husz Anikó – Gárvány Hajnalka: Német emelt szintű érettségi kazetta

A tankönyvkiválasztás elvei

1. A nyelvi anyag megszervezése szempontjából

A tankönyv a kommunikatív nyelvtanulás alapelveit kövesse, ennek megfelelően céljai között az első helyen a hatékony szóbeli kommunikáció fejlesztése álljon.A leckék tartalmazzanak dialógusokat, amelyeket szisztematikusan beépített nyelvtani és szókincs elemeken keresztül dolgozunk fel.A tankönyvben legyen lehetőség integrált készségfejlesztésre, ismétlésre, az alapkészségek kiegyensúlyozott gyakorlására. A tankönyv hangfelvételi autentikusak legyenek.

2. A tartalom szempontjából

A mai tizenévesek technikailag fejlett és ingerekben gazdag világban élnek és mozognak otthonosan. Nem könnyű a figyelmüket lekötni. Ebben a nehéz feladatban segíthetnek a tankönyv színes fénykép illusztrációi, a fiatalok életformájához közelálló témaválasztás, az életközeli helyzetekhez kötött nyelv.A tankönyv gazdag kulturális információt kell, hogy hordozzon az angol-amerikai hétköznapokról, a fiatalok érdeklődési területeiről. A tankönyv és munkafüzet tartalma, feladatai kínáljanak alkalmat a tárgynyelv kultúrája és a magyar kultúra közötti összehasonlításra.

80

A tankönyv módszertani alapelveinek lényege legyen a tanulók aktív részvétele a tanulási folyamat minden pontján a figyelem megtartása érdekében.

3. Vegyes összetételű csoportok

Minden tanulói csoport többé-kevésbé vegyes összetételű. Egyéni különbségek mutatkoznak a tanulási sebességben, tanulási stílusban, tanulási stratégiákban. A munkafüzetben nehézségi fokozatok szerinti elosztásban szerepeljenek a gyakorlatok, hogy mindenki a maga szintjén eredményeket könyvelhessen el.Legyen lehetőség project - munkára, ahol a diákok a nyelvtudáson kívül kreativitásukat is használhatják csoportosan vagy egyénileg.

A tankönyvhöz álljanak rendelkezésre kiegészítő anyagok a négy alapkészség fejlesztésére, de mindenekelőtt a szóbeli kommunikáció fejlesztésére szolgáló anyagok, valamint kiemelten a videó segédanyagok.A tankönyv kiválasztásakor figyelembe vesszük az életkori sajátosságokat (14-18) és az iskolatípust

Általános módszertani megjegyzések

Nyelvhasználat (Language Use)

A kommunikatív nyelvtanítás alapelveinek megfelelően a jelentés/funkció álljon a

középpontban. A forma elsősorban mint a jelentés hordozója értékes, soha nem tanítunk nyelvi

formákat öncélúan. Ezért foglalják el tantervünkben is az első helyet a kommunikációs szándékok,

illetve a nyelvhasználat (Language use).

Beszédértés, beszéd, olvasás, írás

A fentiekből egyenesen következik a készségfejlesztés kiemelt fontossága, hiszen a mindennapi

életben bármit is akarunk megvalósítani nyelvi eszközökkel: figyelünk, beszélünk, olvasunk vagy

írunk, és eközben alkalmazunk nyelvtani szabályokat.

Az aktív nyelvhasználathoz a passzív nyelvi tapasztalatokon (Listening, Reading) keresztül

vezet az út. Ha egy szót soha nem hallottunk, azt nem is fogjuk tudni használni.

A beszéd sokkal alapvetőbb és gyakoribb kommunikációs forma, mint az írás. Ez a két alapelv

meghatározza a négy nyelvi alapkészség fontossági sorrendjét: beszédértés, beszéd, olvasás, írás.

Tantervünkben a kommunikációs szándékokat, valamint a fogalomkörök nyelvi kifejezéseit a

nyelvi rendszereknek megfelelően bontottuk fel: beszédszándékokra, szókincsre és nyelvtanra.

Nyelvhelyesség és a hibák kijavítása

Az angol nyelvre tekintsünk, mint készségtárgyra, ahol az új viselkedések és nyelvi szokások

kialakítása az elsődleges cél, nem pedig tudásanyag megszerzése. Az idegen nyelvek esetében

81

sokkal fontosabb, hogy a tanuló bátran és hatékonyan tudja használni a nyelvet, mint az, hogy

pontosan ismerje a szabályokat. A hatékonyságnak csak az egyik és nem is feltétlenül

legfontosabb összetevője a nyelvtani helyesség.

Fontos viszont, hogy a hibákat átgondolt stratégia alapján javítsuk ki és minden órán iktassunk be

olyan részeket, amikor nem a pontosság, hanem a hatékony kommunikáció a cél. Ilyenkor érdemes

a javítást az értelemzavaró, a kommunikáció folyását megakasztó hibákra korlátozni.

Az angolóra arra való, hogy a tanulók kipróbálják, amit tudnak, szabadon kísérletezzenek a

nyelvvel, hogy ily módon tanuljanak a hibáikból és a kipróbált nyelvi elemeket magasabb szinten

integrálják.

Életkori sajátosságok

A 14-16 éves tanulók most érkeztek el a kognitív fejlődés azon fokára, amikor már fejlett az

absztrakciós készség, de még rendkívül nyitottak a világra és sokszor az érzelmeik irányítják őket.

Igazából ez egy ideális életkor az idegen nyelv tanulására. Az angolszász kultúra népszerűségét

felhasználva törekedjünk arra, hogy tanulóink megszeressék az angol tanulást és magában a

folyamatban is örömüket leljék. Ezzel a korosztállyal kivételes folyékonyságuk révén rendkívül jól

lehet haladni. Egyúttal elkezdhető a jó tanulási szokások kialakítása is. Ne féljünk attól, hogy a

szintjüknél valamivel nehezebb (írott vagy beszélt) szövegeken dolgoztassuk őket.

Bátorítsuk a találgatásaikat, nyelvi kísérletezéseiket, ne csak a biztos tudást értékeljük.

Fogadjuk el, hogy egy szó vagy egy nyelvtani szerkezet passzív ismerete nem tudatlanság, hanem

az aktív használat felé vezető út fontos és értékes állomása. A passzív és aktív nyelvismeret közötti

szakadék különben sem szüntethető meg soha, az anyanyelvünkön sem. Ez nem is lehet értelmes

célja semmiféle nyelvtanításnak. A nyelvtanítás célja mind az aktív, mint a passzív nyelvismeret

bővítése.

Az értékelés

Az értékelésnek az oktatásban fontos szerepe van. Ha jól használjuk, építően visszahathat a

tanítás-tanulás folyamatára. Ideális esetben tükrözi a diákok egyéni fejlődését, tudását a tanított

anyaghoz viszonyítva, valamint az igyekezetet, a hiányosságokat és erősségeket. A jó értékelés

motivál, tájékoztat, útmutatót nyújt a további tanulási stratégia megtervezésében. Információt

szolgáltat nem csak a diákról, hanem annak a programnak az elemeiről is, amiben a diák részt

vesz, a tankönyvről, a módszerről, a tanárról, az iskoláról. Az osztályozás csak jutalmazás-

büntetésként működjön. A tesztelés és hagyományos felletetés mellett próbálkozzunk a diákok

értékelésének új módszereivel. Nagyon fontos, hogy a jegyek mellett a diákok megtudják tőlünk,

melyik nyelvi területen hol állnak, mik a problémáik, mik a reálisan kitűzhető célok és tennivalók.

82

Ennek érdekében hasznos előre ismertetni az elérendő célokat minden egyes lecke elején.

Lehetőséget kell biztosítani, hogy a tanulók maguk ellenőrizhessék rövid összefoglaló feladatokon

keresztül, hogy mennyiben sikerült ezeket a célokat elérniük.

Az önértékelés fontos képességének fejlődését segítsük elő olyan táblázatokkal, ahol a diákok saját

magukat osztályozhatják. Bátran kérdezzük meg a diákokat, hogy mi a véleményük az

angolórákról, vannak-e kérdéseik vagy javaslataik. A tanulók kreatívabbak és

felelősségteljesebbek, ha megosztjuk velük a tanulási folyamat felelősségét.

Szempontok a tanulók teljesítményének az értékeléséhez

Az értékelés szót több értelemben használjuk, és céljai is többfélék:

tájékoztatni a tanulót a tanulás eredményességéről, és hatékonyabb munkára ösztönöz,

felmérni a diákok tudásszintjét, segíti a csoportbeosztást, a kurzus megtervezését,

minősíteni a diákot, szelektál, kiválasztja a továbbjutásra legalkalmasabbakat,

informálni a tanárt, a fölöttes szerveket a tanári munka eredményességéről,

értékelni magát az oktatási folyamatot, a tanterv, az oktatási anyagok stb. hatékonyságát,

a tantervi célok megvalósulását.

Céljaitól függően az értékelés formái is sokfélék. Egyik legfontosabb a folyamatos

értékelés, melyet a tanár végez annak érdekében, hogy diákjait a tanulásban segítse, ösztönözze.

Visszajelzéseinek fontos része a biztatás, mely a szükséges javításokkal, tapintatosan

megfogalmazott bírálattal együtt arra irányul, hogy segítse a helyes önértékelés és önbizalom

kialakulását. Ennek érdekében és saját munkája tökéletesítésének érdekében is a tanár módot ad a

párbeszédre, meghallgatja, sőt igényli a tanuló visszajelzéseit a tanulási és értékelési folyamattal

kapcsolatban.

A tanuló teljesítményét világos, következetes és szakszerű szempontok alapján kell értékelni,

ezekkel a szempontokkal a tanulónak jó előre tisztában kell lennie. A helyi tanterv tehát

tartalmazza az intézményben elfogadott értékelési rendszert is. Az értékelés a kommunikatív

kompetencia valamennyi elemére térjen ki, tehát mérje mind a tételes tudást (szókincs, nyelvtan,

helyesírás, kiejtés, szövegalkotás és nyelvhasználat szabályai), mind a nyelvi készségeket és

tevékenységeket (hallott és olvasott szövegértés, beszéd és írás, közvetítés).

Evidenciának tűnik, de fontos elv, hogy a tanár csak azt követelheti meg, azt osztályozhatja,

amit valóban megtanított. A jó tanár mindig többet ad, mint amennyit követel. A tanuló

előrehaladását önmagához és a csoport egészéhez, valamint a megfogalmazott követelmények

szempontjából is értékeli.

83

Az értékelésnek létezik egy másik fajtája is, amely nem egy konkrét tananyag teljesítését,

hanem az általános nyelvi kompetenciát méri. A legtöbb külső nyelvi vizsga ilyen. Az ezekre való

felkészülésnek fontos része a vizsga szintjének, tárgyainak, feladattípusainak megismerése, de a

vizsga anyagát nem lehet ’megtanulni’, ezért általában fölösleges és káros kizárólag a

vizsgafeladatokkal foglalkozni a nyelvi órán.

Mind a nyelvtanulásnak, mind a vizsgafelkészülésnek nagy lendületet adhat, ha a

nyelvtanulás bizonyos pontjain, szintjeinek lezárásakor nagyobb összefoglaló szintfelmérés

történik. Az ilyen tesztek elkészítéséhez általában sok idő és szakértelem szükséges. Iskolai,

kerületi munkaközösségek, pedagógiai intézetek által készített feladatsorok és értékelési

szempontok sok segítséget nyújthatnak a szaktanárnak.

Az értékelés, osztályzás célja nem az, hogy a tanuló függővé váljon a tanár véleményétől, és

pusztán az osztályzat kedvéért tanuljon. Az értékelés és a tanulói önértékelésre adott lehetőségek a

tanulói autonómia kialakulását segítsék. A tanulóknak legyen módja rendszeresen számba venni,

milyen feladatokat tudnak már megoldani a tanult idegen nyelven.

A nyelvórán a hibajavítás és az értékelés figyelembe veszi a tevékenység célját, a nyelvi

szintet, a hiba fajtáját (hogy a nyelvi kompetencia vagy performancia területén kell-e keresni az

okát), hogy mennyire zavarja az érthetőséget (globális vagy lokális hiba). Kommunikatív

tevékenységek során a tartalom fontosabb, mint a szigorúan vett nyelvi helyesség. Tehát nem kell

mindent azonnal javítani. Így a tanár nem szakít félbe egy érdekes történetet, gondolatot nyelvtani

hiba miatt. Kifejezetten nyelvtani, nyelvhelyességi feladatoknál, vizsga-előkészítő órákon több

javításra lehet szükség.

ESZKÖZÖK

Tankönyv, munkafüzet + nyelvtani gyakorló Hangkazetták, CD-k a tankönyv szövegeivel, dialógusaival, kiejtési gyakorlatokkal, hallás

utáni megértési feladatokkal, stb. Tesztkönyv Tanári kézikönyv Videókazetták (témái kapcsolódnak a tankönyvben feldolgozott témákhoz) Írásvetítő transzparensek a nyelvtani fogalomkörökhöz Projektor digitális adathordozók tartalmának megjelenítéséhez Nyelvoktató és szótár CD-ROM-ok Kétnyelvű szótárak Audió- és CD-lejátszók Nyelvi labor 18 férőhellyel Internet

84

HELYI TANTERV

A NYELVI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM SZÁMÁRA

I. Célok és feladatok

Az élő idegen nyelv tanításának és tanulásának alapvető célja a kommunikatív nyelvi

kompetenciák kialakítása.

A tanulókban tudatosítani kell, hogy a nyelv birtoklása eszköz más kultúrák és a körülöttünk lévő

világ megismeréséhez.

Az angol nyelvű országok életének és kultúrájának megismerésével látókörük szélesíthető

(integrálódás).

Fő feladat a gyakorlati nyelvi készségek és képességek fejlesztése szóban és írásban:

beszédkészség, beszédértés, hallás utáni értés, olvasás- és íráskészség.

Az elsajátított módszerek révén a tanulók legyenek képesek megszerzett tudásukat önállóan

továbbfejleszteni, új nyelveket megtanulni.

A nyelvtanulás a személyiségformálás és jellemalakítás hatásos eszköze. Fejleszti a különböző

személyiségjegyeket (pl. kitartás, nyitottság, tolerancia stb.)

A kommunikatív nyelvi készség fejlesztése az információáramláson alapuló társadalmunkban

kiemelkedően fontos.

Kiemelt cél a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlesztése, világos, érthető beszéd kialakítása.

I.1 Közvetlen célok

A 9. évfolyamon tanulók intenzív nyelvtanulási keretek között idegen nyelv(ek)ből olyan

használható tudáshoz jussanak, amelynek birtokában sikerrel tehetnek emelt szintű érettségi

vizsgát.

A tanulókban kedvező attitűd és motiváció alakuljon ki a nyelvek, a hozzájuk tartozó kultúrák és

általában a nyelvtanulás iránt.

A megfelelő tanítási és tanulási stratégiák alkalmazásával és átadásával a tanulók váljanak képessé

nyelvtudásuk önálló fenntartására és továbbfejlesztésére.

Fontos, hogy a nyelvi órák legyenek változatosak, a frontális munkát csoport és páros

munkával rendszeresen színesíteni kell. A páros és csoport munkák nemcsak több alkalmat adnak

a beszéd gyakorlására, a beszédkészség fejlődésére, hanem az átlagosnál esetleg nagyobb számban

85

előforduló gátlásos, szorongó gyerekek sikerélményhez juttatásában is nagy szerepet játszhatnak,

hiszen ez segítheti az önbizalom kialakulását, és elvezethet a sikeres egyéni teljesítményhez.

Fontos, hogy az órán kiemelt szerepet kapjon a beszédkészség fejlesztése, rendszeres

legyen a hallás utáni szövegértés (magnó, video, CD-ROM). Az olvasás és íráskészség

fejlesztésére a tanulók kapjanak otthon végezhető feladatokat. A motiváció fenntartása kiemelt

feladat, meg kell tenni mindent, hogy a tanulók a világgal szemben nyitottak legyenek és a

nyelvtanulás jelentsen örömet számukra.

A tanulók nyelvelsajátítási stratégiája változik, egyre inkább képesek

szabályszerűségeket észrevenni a nyelvben (míg korábban inkább memóriájukra támaszkodtak).

Elő kell segíteni a tananyag logikus, tanulást megkönnyítő rendszerezését. Cél, hogy az

esetleges nyelvi hibákat maguk vegyék észre és javítsák, így segítve őket, hogy autonóm

nyelvtanulóvá váljanak.

Kiemelten fontos általános fejlesztési céljaink az alábbiak:

Növekedjen a tanuló kreativitása.

– Legyen képes egy adott feladat megoldásához megszerezni a szükséges ismereteket, anyagokat

és eszközöket;

– Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket ötletesen, újszerűen, ill. szokatlan

funkcióban használni;

– Legyen képes a meglévő ismereteket, anyagokat, eszközöket az újonnan szerzett ismeretekkel,

anyagokkal, eszközökkel hatékonyan ötvözni;

– Legyen képes egy adott feladat elvégzéséhez rendelkezésre álló ötletek, javaslatok, lehetőségek

közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót;

– Legyen képes a rendelkezésre álló ismeretek, anyagok és eszközök segítségével a legjobbnak /

megvalósíthatónak tartott ötletet megvalósítani;

– Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét;

– Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé, egyénibbé,

kifejezőbbé tegye kommunikációját.

Növekedjen a tanuló önismerete és önbecsülése.

– Ismerje erősségeit, és tudjon rájuk építeni;

– Ismerje gyengéit, és tudja azokat elfogadni, ill. igyekezzen azokat kiküszöbölni;

– Fogadja el és szeresse önmagát;

– Legyen képes kiállni önmagáért, érdekeiért, igazáért;

86

– Legyen képes a saját magáról alkotott képet mások róla alkotott képével összevetni, és szükség

esetén tudjon változtatni a magatartásán, szokásain.

Váljon autonóm tanulóvá és személyiséggé.

– Legyen képes saját tudását felmérni;

– Legyen képes megfogalmazni (tanulási) céljait;

– Legyen képes saját tanulását megtervezni;

– Legyen képes kiválasztani a céljai eléréséhez szükséges, leginkább megfelelő módszereket,

eszközöket;

– Legyen képes a meglévő elemeket, ismerteket újszerűen, ötletesen használni.

– Legyen képes az ötletek, javaslatok közül kiválasztani a legjobbat, ill. a megvalósíthatót;

– Legyen képes megvalósítani a beszerzett információk, anyagok és eszközök segítségével a

legjobbnak / megvalósíthatónak tartott ötletet;

– Legyen képes fantáziája segítségével tágítani tapasztalatai, élményei körét;

– Legyen képes arra, hogy különböző kifejezési eszközöket használva színesebbé, egyénibbé,

kifejezőbbé tegye kommunikációját;

– Legyen képes egy adott eszközt más, szokatlan funkcióban használni;

– Ismerjen és tudjon alkalmazni számos tanulási- és problémamegoldó stratégiát;

– Legyen képes értékelni az elért eredményeket;

– Legyen képes megállapítani, hogy mi az, amit már jól tud, és milyen területeken kell még

fejlődnie.

Legyen képes az együttműködésre.

– Legyen képes megállapodásra jutni, közös döntést hozni társaival;

– Legyen képes az elvégzendő munkát részfeladatokra bontani, azokat társaival megosztva

elvégezni, majd integrálni;

– Legyen képes véleményét kifejteni, érveket és ellenérveket felhozni, majd társaival a legjobb

döntést meghozni;

– Legyen képes közös produktumot létre hozni társaival;

– Legyen képes a munkamegosztásra, az önálló csoportbeli szerepek vállalására;

– Legyen képes saját és tanulótársai munkája iránt felelősséget érezni, mások véleményét

tiszteletben tartani;

– Legyen képes társait a közös munkában támogatni;

– Legyen képes saját és társai hibáinak feltárására és kijavítására;

– Legyen képes saját és társai munkáját értékelni.

87

Fejlődjenek a tanuló interkulturális kompetenciái.

– Ismerje meg saját kultúrájának aspektusait, beleértve a magyarországi kisebbségi kultúrákat is;

– Ismerje meg az idegen nyelvi kultúra alapvető eredményeit (híres embereit; épületeit; városait;

múzeumait stb.)

– Ismerje meg az anyanyelvi beszélők alapvető ünnepeit, szokásait, udvariassági fordulatait;

– Legyen képes nyitottan, érdeklődőn, empátiával és segítő szándékkal fordulni más népek

képviselői felé;

– Legyen tudatában az emberi élethelyzetek sokféleségének és az alapvető emberi

azonosságoknak;

– Növekedjen érdeklődése az idegen nyelvi kultúra szokásainak kialakulása iránt;

– Legyen képes összehasonlítani az idegen nyelvi kultúrát a sajátjával, és így elemezze saját

kultúráját;

– Legyen képes előítéletek nélkül kommunikálni a tanult idegen nyelven;

– Legyen képes személyes kapcsolatokat teremteni az anyanyelvi beszélőkkel.

A tanuló ismerje meg és használja fel az Internet által nyújtott tanulási és kommunikációs

lehetőségeket.

– Ismerje meg az Internet működését felhasználói szinten, legyen képes használni a böngészőt, az

elektronikus levelezést saját céljaira;

– Legyen képes ellenőrizni az internetes információk helyességét;

– Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek saját céljaihoz megbízható kiindulást nyújthatnak;

– Ismerje meg a virtuális közösségek jellemzőit, legyen tisztában az elővigyázatossági

szabályokkal;

– Legyen képes hatékonyan információt keresni és publikálni az Interneten; ismerje a felhasználás

jogi és erkölcsi normáit;

– Legyen képes saját céljai érdekében képeket, hangokat, videót rögzíteni, másolni, módosítani a

számítógépen;

– Legyen képes saját céljainak megfelelően rendszerezni és tárolni az adatait;

– Ismerje meg azokat a portálokat, amelyek segítik nyelvtanulását (pl. interaktív nyelvi

tesztoldalak, on-line nyelvtanuló újságok, hírportálok oldalai nyelvtanulóknak stb.);

– Legyen képes az Internet kínálta lehetőségeket saját tanulási céljaira használni.

88

II. Óraszámok

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.15 5 5 5+2 5+2

II. 1 Az optimálisan elérhető nyelvi szintek az európai standard szerint

9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 13. évf.A1-A2 A2-B1 B1+ B1-B2 B2

III. Tananyag, témakörök, fejlesztési feladatok

Témakörök:

Ember és társadalom-a tágabb család, rokoni kapcsolatok, családi ünnepek

Tágabb környezetünk saját házunk, lakásunk, lakókörnyezetünk a német nyelvű országok természeti viszonyai, városai életmód és szokások a német nyelvet beszélő országokban

Környezetvédelem a közvetlen környezet, parkok, terek rendben tartása takarékosság a természeti erőforrásokkal /vízhasználat, fűtés,környezetszennyezés a

háztartásban Az iskola világa

diákélet, diákszokások nálunk és Németországban új tantárgyak,változások az iskolai életben az ált.isk.hoz képest

A munka világa a szülők és ismerősök foglalkozása, munkakörülményei, családi munkamegosztás

Ép testben ép lélek egészséges étkezés, élelmiszerek, ételek az életkornak megfelelő napirend és időbeosztás diáksport, sportágak

Szabadidő, szórakozás olvasás,könyvtár / könyv, újságok / tévé, zenehallgatás hobbi /pl. gyűjtés,modellezés,barkácsolás,kézimunka/

Kultúra irodalmi szemelvények, kispróza, versek a német zene, irodalom, képzőművészet, történelem képviselői

Tudomány, technika a technika otthonunkban,háztartási gépek lexikonok folyóiratok, computer mint a tudományos munka segítői

Nyelvtörők, közmondások, daltanulás, verstanulás

89

9. évfolyam

Kommunikációs szándékokTársadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás, köszönés, elköszönés, bemutatás, bemutatkozás, telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés; személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás, érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás, engedélykérés és arra reagálás, köszönet és arra reagálás, bocsánatkérés és arra reagálás, gratuláció, jókívánságok és arra reagálás.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás, valaki igazának az elismerése és el nem ismerése, egyetértés, egyet nem értés, érdeklődés, érdektelenség, tetszés, nem tetszés, dicséret, kritika, ellenvetés, akarat, kívánság, képesség, , szükségesség, lehetőség, ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság; ismerés, nem ismerés.

90

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése; beszélgetés lezárása.

Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése, Birtoklás kifejezése, Térbeli és időbeli viszonyok, Függő beszéd, Mennyiségi és minőségi viszonyok, Modalitás, Esetviszonyok, Logikai viszonyok, Szövegösszetartó eszközök.

10-13. évfolyam

Kommunikációs szándékokTársadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás; köszönés, elköszönés; bemutatás, bemutatkozás; telefonálásnál bemutatkozás, elköszönés; szóbeli üdvözletküldés; személyes és hivatalos levélben megszólítás; személyes és hivatalos levélben elbúcsúzás; érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás; engedélykérés és arra reagálás; köszönet és arra reagálás; bocsánatkérés és arra reagálás; gratuláció, jókívánságok és arra reagálás; együttérzés és arra reagálás.


91

hála; sajnálkozás; öröm; elégedettség, elégedetlenség; csodálkozás; remény; félelem; bánat; bosszúság.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménynyilvánítás, véleménykérés és arra reagálás; valaki igazának az elismerése és el nem ismerése; egyetértés, egyet nem értés; érdeklődés, érdektelenség; tetszés, nem tetszés; dicséret, kritika,; ellenvetés; ellenvetés visszautasítása; akarat, kívánság, bizonytalanság, képesség, szükségesség, kötelezettség, lehetőség; ígéret; szándék, terv, érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása; események leírása; információkérés, információadás; igenlő vagy nemleges válasz; válaszadás elutasítása; tudás, nem tudás; bizonyosság, bizonytalanság, emlékezés, nem emlékezés.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés; tiltás, felszólítás; segítségkérés és arra reagálás; javaslat és arra reagálás; kínálás és arra reagálás; meghívás és arra reagálás; reklamálás; tanácskérés, tanácsadás; segítség felajánlása és arra reagálás; ajánlat és arra reagálás.

92

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés; nem értés; betűzés kérése, betűzés; felkérés lassabb, hangosabb beszédre; beszélési szándék jelzése, téma bevezetése, félbeszakítás; megerősítés; körülírás; témaváltás, beszélgetés lezárása

Fogalomkörök cselekvés, történés, létezés kifejezése, birtoklás kifejezése, térbeli és időbeli viszonyok, függő beszéd, mennyiségi és minőségi viszonyok, modalitás, esetviszonyok, logikai viszonyok, szövegösszetartó eszközök

93

IV. Követelmények

Szint Általános szintleírás

Ala

pszi

ntű

nyel

v-ha

szná

ló

A1 Megérti és használja a számára ismerős mindennapi kifejezéseket és

nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja konkrét szükségleteinek

kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud

válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek személyes jellegűek,

pl. a lakhelyre, ismerősökre és tulajdontárgyakra vonatkozóan. Képes

egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan

beszél és segítőkész.

A2/A2+ Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek

az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető

személyes és családdal kapcsolatos információ, vásárlás, helyismeret,

állás). Tud kommunikálni olyan egyszerű és begyakorolt feladatok során,

amikor egyszerű és közvetlen információcserére van szükség ismerős és

begyakorolt dolgokra vonatkozóan. Tud egyszerű nyelvi eszközöket

használva beszélni saját hátteréről, szűkebb környezetéről és a közvetlen

szükségleteivel kapcsolatos dolgokról.

Öná

lló n

yelv

-has

znál

ó

B1/B1+ Megérti a fontosabb információkat olyan világos, standard szövegekben,

amelyek ismert témákról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a

munka, az iskola, a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan

helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során adódik. Egyszerű,

összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer, vagy

amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tud írni élményeket és

eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá röviden meg

tudja indokolni és magyarázni a különböző álláspontokat és terveket.

B2/B2+ Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő

gondolatmenetét, beleértve a szakterületének megfelelő szakmai

beszélgetéseket is. Folyamatos és természetes módon olyan szintű normális

interakciót tud folytatni anyanyelvű beszélővel, hogy az egyik félnek sem

megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni sokféle témában, és ki

tudja fejteni a véleményét egy aktuális témáról úgy, hogy részletezni tudja

a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat.

94

V. Ellenőrzés

Ahhoz, hogy a tanulók pontosan értsék, érezzék, mi is történik velük, kielégítő-e a haladásuk stb. ismerniük kell a tanítás-tanulás céljait és az elérhető eredményeket, valamint tudniuk kell, hogyan, miről ismerik fel, hogy elérték a célt.Az egyes órákon folyó munka értékelése mellett elengedhetetlen, hogy a csoportot tanító tanárok rendszeresen beszéljék meg a tanulók órai munkáját, hozzáállását, teljesítményét. Így a tanulók látják, hogy haladásukat, eredményeiket tanáraik azonos mércével mérik.

Az értékelés fontos alapelvei:

- ösztönző hatás, a kommunikatív nyelvtudás elsajátításához szükséges a tanulók törekvése a nyelv használatára, ezért az órai aktivitás is az értékelés részét képezi.

- megbízhatóság, sokoldalúság, változatosság- a négy alapkészség (beszédértés, beszédkészség, olvasáskészség és íráskészség) szintjének

folyamatos értékelése- a javítás lehetőségét a folyamatos számonkérés biztosítja- az életkori sajátosságok, az évfolyam fejlesztési követelményeinek figyelembe vétele- a tanulók orientálása, szülők tájékoztatása

A számonkérés szokásos formái:

- az íráskészség ellenőrzésének lehetséges formái: fogalmazás, levélírás, esszéírás, interjú, dialógus, riport, szódolgozat, témazáró dolgozat (a tananyagnak megfelelően, egyenletes időelosztásban)

- olvasáskészség ellenőrzése: szövegértési feladatok- beszédkészség ellenőrzése: párbeszéd, képleírás, történet elbeszélése esetleges referátum- a beszédértés ellenőrzése: hanganyag, film feldolgozása.

A készségek méréséhez – lehetőség szerint – az Internet kínálatával is élünk. A tanulói teljesítmények mérésénél fokozatosan alkalmazzuk az új típusú érettségi mérési szempontjait. Elsődleges szempont a beszédszándékok megvalósítása és a tanult lexikai és grammatikai egységek helyes alkalmazása.Az írásbeli munkáknál az elégséges szint eléréséhez 50% teljesítmény szükséges.A szóbeli számonkérésnél meghatározó értékelési szempontok:- a beszélgetés kommunikatív értéke- a szókincs gazdagsága- a kérdésekre való reagálás- a nyelvhelyesség- a helyes kiejtés- a beszédtempó

A számonkérésnek meg kell felelnie az évfolyam sajátosságainak, fejlesztési követelményeinek.A tanulói előrehaladást – lehetőség szerint – szöveges formában a tanárok konszenzusa alapján évente 1-2 alkalommal értékeljük.

95

VI. Eszközök, tankönyvek

Az angol nyelv tanításánál használt könyvek:9. évfolyamTraveller Elementary SB & WBTraveller Grammar ElementaryLive English Grammar Beginner & ElementaryGrammarway 1Grammar Practice for Elementary StudentsTarget Vocabulary 1.Reading &Writing 1.Pair Work 1. Elementary-Pre-IntermediateReward Elementary Resource PackNémethné dr. Hock Ildikó-Alaptársalgás angolul10. évfolyamTraveller Elementary , Pre-Intermediate SB & WBTraveller Grammar Elementary & Pre-IntermediateLive English Grammar Elementary & Pre-IntermediateGrammarway 1& 2Grammar Practice for Pre-Intermediate StudentsTarget Vocabulary 2.Reading & Writing 2.Pair Work 1. Elementary & Pre-IntermediateReward Pre-Intermediate Resource PackNémethné dr. Hock Ildikó-Alaptársalgás angolul11. évfolyamTraveller Pre-Intermediate SB & WBTraveller Grammar Pre-IntermediateLive English Grammar Pre-IntermediateGrammarway 2.Grammar Practice for Pre-Intermediate StudentsReward Pre-Intermediate & Intermediate Resource PackYour Exam Success Coursebook & Workbook12. évfolyamMatura Plus 2 Student's Book & WorkbookBatár Levente: Angol írásbeli gyakorlatok – KözépszintNémethné dr. Hock Ildikó- Angol érettségi feladatgyűjteménySzénásiné Dr. Steiner Rita, Szekeres Szilvia- Twenty-three Topics for TeenagersNémethné Dr. Hock Ildikó: Angol szóbeli érettségi feladatokRóth Nóra, Senkár Szilvia, Tóth Zita: Róth Nóra, Senkár Szilvia, Tóth Zita: Angol szóbeli gyakorlatok – KözépszintBukta Katalin, Gróf Szilvia, Sulyok Andrea: 7 próbaérettségi angol nyelvből – középszintOxford érettségi felkészítő tesztek a közép- és emelt szintű vizsgákraLongman Exam ActivatorOxford Exam Excellence - Felkészülés a közép- és emelt szintű angol vizsgákra

96

IX.5 MATEMATIKA

Közgazdaságtan, elektrotechnika-elektronika és informatika szakmacsoportokra.

Évfolyam 9. 10. 11. 12.

Éves óraszám 111 111 148 128

Heti óraszám 3 3 4 4


A matematika tanítása mutassa be középfokon a matematika legfontosabb fejezeteinek elemeit, jellemző gondolkodási módszereit és a gyakorlatban való alkalmazhatóságát.

Nyújtson egy olyan alapképzést, amelyre majd a tényleges szakmai képzés épülhet. Adjon megfelelő alapokat az érettségi vizsgához és a felsőfokú továbbtanuláshoz. E feladatok mellett matematika oktatásunkban a hangsúlyt a mennyiségi szemléletről

inkább a minőségre kell helyezni. Lehetővé kell tenni, hogy a tanulóink gondolkodási, probléma-megoldási módszereket is megismerjenek.

Törekednünk kell arra, hogy az egyes szakmák számára alkalmazható matematikai ismeretekkel is rendelkezzenek.

Fontos azoknak a nevelési lehetőségeknek a kihasználása, amelyekre a matematika-oktatás lehetőséget ad: így elengedhetetlen az önállóságra, a kreativitásra, a logikus gondolkodásra, az absztrakcióra, pontos, kitartó, magunk által is ellenőrzött munkára nevelés.

Adjunk lehetőséget arra, hogy tanulóink a matematikában is felfedezzék a szépséget és a harmóniát. A feladatmegoldások során fejlesszük az esztétikai érzéket és az emlékezőképességet. Kiemelten fontos szerepet szánjunk a matematika beszélt és írott nyelvezetének a megismertetésre, a szabatos, pontos és szép nyelvhasználatra.

A tanítás során olyan módszerek alkalmazására törekszünk,elsősorban a gyakorlati életben való jobb eligazodás képességét fejlesztik Ezért a metematikát nem csupán mint egzakt tudományt oktatjuk.

Mottó:"A tanítás céljáról régimódi felfogást vallok: először és elsősorban GONDOLKODNI kell tanítanunk!" Pólya György: A problémamegoldás iskolája

A célok és feladatok megvalósításának feltételei minden évfolyamon csoportbontásban tanítsuk a matematikát legyen lehetőség, hogy a 11. és 12. évfolyamon a “nem kötelező órakeret” egy-egy óráját

az érettségi vizsgára történő intenzív felkészítésre fordíthassuk. a tanulócsoportok képességeit figyelembe véve a szaktanár dönthet a tantervi követel-

mények szintjeinek megválasztásakor. valamennyi témakör tanítása során törekedni kell arra, hogy szakmai jellegű feladatok

megoldásával előkészítsük a szakképzést.A követelményeket különböző szinteken fogalmazzuk meg:

A megértés szintje:A matematikai fogalmakat akkor nevezhetjük megértetteknek, ha a fogalomnak mate-matikailag lényeges jegyeit helyesen tudják felhasználni a tanulók.

97

A tételeket akkor értik, ha értik a tételben szereplő fogalmakat, s világosan látják, hogy a tételben megfogalmazott állítás(ok) mely feltételek mellett igaz(ak), mely feltételek mellett nem.

Az alkalmazás szintje:Az ismereteket számukra új helyzetben is alkotó módon tudják alkalmazni. Ezen a szinten belül nagyon sok fokozat lehetséges: az egyszerű feladatok önálló megoldásától a versenyfeladatok megoldásáig. Felső határt megszabni szinte lehetetlen.

Módszertani javaslatok „A tanárnak ismernie kell a tanulás útjait, módjait. A terméketleneket mellőznie, a

termékenyeket alkalmaznia kell. Nem mellékes az sem, hogy mit mond a tanár az osztályban, de ezerszer fontosabb az, hogy mit gondol a diák! Az ötleteknek a diák fejében kell megszületniük – a tanár csak bábáskodhat.” Csak az aktív tanulás vezethet eredményre! Fontos a motiváció!

„A tanárnak – a tudományok árusítójának – kötelessége meggyőzni a diákot arról, hogy a matematika érdekes, megéri a fáradtságot az, amiről éppen most esik szó, megéri a fáradtságot az a feladat, amit éppen most kell megoldania.”

A tanításnak be kell tartani a tanulás, mint tevékenység három fázisát: a felderítés, a formalizálás és az asszimilálás fázisait.

„A tanítás - mint olyan sok minden más is - sokszor nem azon múlik, hogy kinek milyen az elgondolása, hanem már inkább azon, hogy van-e egyáltalán valamilyen elgondolása.”(Az idézetek Pólya György: A problémamegoldás iskolája című könyvéből származnak.)

Értékelés Folyamatos megfigyelés, korrekció. Csoportos és egyéni szóbeli számonkérés. Otthoni önálló munka értékelése. Projekt munka értékelése. Diagnosztizáló felmérés. Témazáró feldatlapos felmérés. (A félévi, évvégi jegyek megállapításánál kiemelt súlyú.)

Javító vizsga értékelése: valamennyi vizsgázó egy minimum követelményeket tartalmazó feladatsort old meg. Az írásbelit 20% alatt teljesítő tanulók érdemjegye: elégtelen. A 20-39%-ig teljesítő tanulók szóbeli felelet alapján értékelhetők. 40%-70%-ig a tanuló érdemjegye elégséges, 70% feletti teljesítmény: közepes. (Év végén a tanulók a minimumkövetelményeket tartalmazó útmutatót kapnak kézhez. A javítóvizsgát minden esetben konzultáció előzi meg, ahol a tanulók jelezhetik problémáikat.)

A tanítást- tanulást segítő eszközök Számítógép Mérő-és táblai rajzeszközök Modellek Tanári segédkönyvek Tantervi útmutató Matematika módszertani folyóiratok Matematikai segédanyagok, szakkönyvek Matematikai lexikonok Zsebszámológép

98

Alkalmazott tankönyvek, és tanulást segítő könyvekTankönyvek: Sokszínű matematika 9 – 10 – 11 – 12 /MS-2309; MS-2310; MS-2311; MS-2312/Feladatgyűjtemények: Összefoglaló feladatgyűjtemény matematikából /81307/

Egységes érettségi feladatgyűjtemény I.-II. /KT-0320; KT-0321/Geometriai feladatok gyűjteménye I.-II. /NT-10127/1;NT-10127/2/Matematika feladatgyűjtemény I. /

Négyjegyű függvénytáblázatok (bármelyik)Szakmai tárgyú példatárak – tanári segédkönyv –

A leírt sorrend nem jelent tanítási sorrendet. Az egyes altémák tanítási/ismétlési sorrendjének összeállítását és az óraszámok meghatározását a szaktanárokra bízzuk.

9. évfolyam

Óraszám: 3 óra/hét 3 x 37 = 111 óra

Cél

Az általános iskolai ismeretek elmélyítése, bővítése és rögzítése, új ismeretek szerzése. A logikus gondolkodás fejlesztése. A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, a matematikai szaknyelv tudatos használatának előkészítése.

Követelmény

Matematikai tartalmat hordozó szövegek pontos értelmezése.

Az alapfogalmak, definíciók, tételek pontos megfogalmazása, a bizonyítási igény kialakítása. Az

“akkor és csak akkor” kifejezés pontos értelmezése és használata.

Tétel – állítás és bizonyítás – fogalmának ismerete.

Tétel és megfordítása.

Alapvető matematikai eljárások biztos tudása.

A más tantárgyakhoz és a mindennapi élethez szükséges ábrázolóképesség fejlesztése.

Tartalom

1. Halmazok 12 óra

2. Függvények 14 óra

3. Algebra és számelmélet 30 óra

4. Egyenletek 24 óra

5. Elemi geometria 25 óra

6. Valószínűség, statisztika __6 óra

111 óra

Cél

A gyakorlati alkalmazáshoz szükséges halmazelméleti szemléletmód kialakítása.

99

A valós számhalmaz felépítése, a szám- és ponthalmazok kapcsolatának a megteremtése.

A racionális számkörben az alapműveletek biztonságos használatának kialakítása.

Követelmény

A megértés szintjén ismerjék:

a halmaz fogalmát, megadásának különböző módjait, a halmaz tulajdonságait, az

alaphalmaz, a részhalmaz, a halmazok egyenlősége és a komplementerhalmaz fogalmát,

véges, végtelen halmaz fogalmát

a N, Z, Q, R halmazok kapcsolatát,

racionális és irracionális szám fogalma, és azok tizedes törtes alakja

a valós számhalmaz és a számegyenes pontjai között kölcsönösen egyértelmű

megfeleltetés létesíthető,

azt a tényt, hogy a racionális számoknak megfelelő pontok nem töltik ki a számegyenest,

Az alkalmazás szintjén tudják:

alkalmazza a fogalmakat: komplementer halmaz, részhalamaz, üres halamaz,

véges és végtelen halmaz

a halmazokkal kapcsolatos műveleteket: unió, metszet, különbség,

(a halmazokkal kapcsolatos műveletek műveleti tulajdonságait,)

a műveletek végrehajtását egyszerű szám- és ponthalmazoknál,

a számhalmazok zártságát alapműveletekre nézve, a nullával való osztás

kizárását,

az alapműveletek műveleti tulajdonságait,

a racionális számok számegyenesen való ábrázolását,

a nyílt és zárt intervallum fogalmát,számegyenesen történő ábrázolását,

a rendezett számpároknak megfelelő pontok ábrázolása a Descartes-féle

koordináta rendszerben.

Legyen nagy gyakorlatuk:

az alapműveletek elvégzésében a racionális számkörben,

a műveletek eredményének számegyenesen történő ábrázolásában

100

Tartalom

A halmaz fogalma, megadása, jelölése, fajtái – véges- és végtelen halmazok.

Halmazkapcsolatok.

Műveletek halmazokkal: unió, metszet, különbség definíciója, azonosságai.

Komplementer halmaz,Descartes féle szorzat.

Számhalmazok N, Z, Q, R, intervallum fogalma,műveletek racionális számokkal,

arány, százalék számítás.

Pontok és ponthalmazok jellemzése számokkal és rendezett számpárokkal (számegyenes,

intervallum és a Descartes-féle koordináta-rendszer).

Tanulói tevékenység

a szám és a ponthalmazok felépítése, valamint a halmazműveletek során a tanulók

rendszereznek, kiegészítenek, összehasonlítanak, műveleteket és műveleti tulajdonságokat

ismernek fel és használnak,

szemléletes fogalmakat definiálnak,

módszer keresése az összes eset keresésére.

Módszertani ajánlások

a számhalmazok fogalmának kialakítása csoportos vagy frontális munkával is történhet,

számhalmazok vizsgálatát és a halmazműveleteket egyéni, szóbeli, illetve feladatlapos

megoldással célszerű feldolgozni,

ez lehetőséget ad a differenciált foglalkoztatásra is,

fontos a „négyzetgyök a” alakban megadható irracionális szám fogalmának tisztázása, a

tanórák matematikatörténeti ismeretekkel színesíthetők.

Függvények 14 óra

Cél

Az általános iskolában tanult függvénytani ismeretek kibővítése.

A függvénytani alapfogalmak bevezetése,a függvényszemlélet fejlesztése.

A hozzárendelések szabályként való értelmezése.

Az ábrázolás képességének fejlesztése, célszerű eszközhasználat igényének kialakítása.

101

Követelmény


a függvénytani alapfogalmakat (értelmezési tartomány, hozzárendelés, képhalmaz,

helyettesítési érték, értékkészlet),

a monotonitást


a függvény fogalmát, megadási módjait, szövegeset képlettel megadni, helyettesítési

értékszámolás

f(x) = c- ből x-et meghatározni,

a függvény értelmezési tartományát, értékkészletét,

az alapfüggvények tulajdonságait valós helyét, függvény zérushelyét

a valós függvények ábrázolását értéktáblázat, képlet alapján derékszögű koordináta

rendszerben,/minimum követelmény:függvények ábrázolása értéktáblázat segítségével./

adatok leolvasása grafikonról,

néhány lépéses transzformációval függvényábrázolás,

egyszerű függvény jellemzése: értékkészlet, zérushely, növekedés, fogyás, szélső érték,

periodicitás, paritás,

inverz függvény fogalmának szemléletes értelmezése,

az egyenes- és fordított arányosságot,

a lineáris függvényeket,

a másodfokú függvényeket,

az abszolút érték függvényt,

a lineáris tört függvényt,

a négyzetgyök függvényt

Tartalom

Halmaz leképzése halmazra, egyértelmű, kölcsönösen egyértelmű hozzárendelés.

A függvény definíciója, Venn-diagram, Df, Rf /értelmezési tartomány; értékkészlet/.

A valós függvények megadási módjai, ábrázolásuk értéktáblázat segítségével.

Lineáris függvény –meredekség, monotonitás, zérushely.

Az egyenes arányosság.

A fordított arányosság, a törtfüggvény /értelmezési tartomány/ – folytonosság, asszimtóta.

Másodfokú függvény – szélsőérték/minimum,maximum/ helye és értéke.

102

A négyzetgyök fogalma / értelmezési tartomány/

A négyzetgyök függvény – inverz függvény fogalma.

Az abszolút érték fogalma.

Abszolút érték függvény – töréspont.

Egyszerű függvénytranszformációk –transzformáció egy lépés esetén.

Tanulói tevékenységek

ugyanazon függvényt többféle módon megadnak,

függvényeket ábrázolnak táblázattal,

felidézik az egyszerű transzformációs lépéseket és alkalmazzák ezeket,

egy-egy gyakorlati problémát modelleznek és azt függvénytanilag vizsgálják.

Módszertani javaslatok

az alapfüggvények és a függvénytani alapfogalmak tisztázása után célszerű egyéni vagy

csoportmunkával folytatni a téma feldolgozását,

a motiválás szempontjából is fontos a témához található számítógépes programok

használata,

projektmunkára is alkalmas e témakör.

Algebra és számelmélet (30 óra)

Cél

Az általános iskolában tanult ismeretek bővítése.

A normál alak, a törzstényezőre bontás, a legkisebb közös többszörös, a legnagyobb közös

osztó és az oszthatósági alapfogalmak eszközszerű alkalmazása. A többi tantárgyban

szükséges algebrai átalakítások biztos használata, a permanencia elv megértése. Igény

kialakítása az algebrai kifejezések vizsgálatára.

Követelmény


a számelmélet alaptételét,

az algebrai kifejezés fogalmát,

a pozitív egész kitevőjű hatványokra vonatkozó azonosságokat,

a permanencia elvét,

a polinom fogalmát, egyenlőségét és fokszámát,

103

az algebrai tört fogalmát és műveleti tulajdonságait.


az osztó, a többszörös, a legnagyobb közös osztó és a legkisebb

közös többszörös fogalmát,

a prímszám és összetett szám fogalmát,

a pozitív, negatív egész és zérus kitevőjű hatvány fogalmát és azt, hogy

a hatványozás azonosságai a bővített hatványfogalom esetén is érvényben maradnak, és

mindkét irányban alkalmazhatók,

az algebrai törtekkel végezhető alapműveleteket,

az algebrai kifejezések értelmezési tartományának a meghatározását,

a polinomok hatványozásának és szorzatra bontásának módszereit és

azonosságait.


a természetes számok törzstényezőkre bontásában,

a számok normál alakra való átírásában,

műveletek normál alakban történő elvégzésében,

a polinomokkal végezhető műveletekben.

Tartalom

Osztó, többszörös, oszthatóság, prímszám, összetett szám fogalma.

Oszthatósági szabályok.

A számelmélet alaptétele.

A legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös.

A pozitív egész kitevőjű hatvány fogalma és azonosságai.

Nulla- és negatív egész kitevőjű hatványok. Permanencia-elv.

Számok normál alakja.

Algebrai egész kifejezések.

A polinom fogalma. Műveletek polinomokkal.

Kéttagú kifejezések négyzete és köbe, négyzetek különbségének, valamint köbök

különbségének szorzattá alakítása.

Az algebrai tört fogalma, értelmezési tartomány megállapítása.

Műveletek algebrai törtekkel.

Egyszerű törtes egyenletek.

104


oszthatósági feladatok során szétválogatnak, rendszereznek,

kiszűrnek,megsejtenek és döntenek,

felidézik, kibővítik az algebrai kifejezések ismeretét,

szöveges feladatokat értelmeznek és modelleznek,

műveleteket végeznek polinomokkal és algebrai törtekkel,

feladatokat diszkutálnak.


oszthatósági feladatok és szöveges egyenletek megoldása során differenciált

foglalkoztatással fejleszthetjük a tanulói kreativitást,

projektmunkát is adhatunk, pl. a legkisebb közös többszörös meghatározását Euklideszi

algoritmussal, erre számítógépes programot is készíthetnek,

a tanórák matematikatörténeti ismeretekkel színesíthetők.

Egyenletek (24 óra)

Cél

Az általános iskolában tanult ismeretek kibővítése.

Szöveges problémák matematikai megfogalmazása és megoldása.

A lineáris egyenlet eszközszerű használata.

A matematika széleskörű alkalmazásának érzékeltetése.

Követelmény


az egyenlet fogalmát,

az egyenlet gyökének fogalmát,

az azonosság fogalmát,

az egyenlet és egyenlőtlenség megoldásának különböző módszereit (algebrai, geometriai,

közelítő).


az egyenlet és egyenlőtlenség, egyenletrendszer, egyenlőtlenségrendszer fogalmát,

a "mérlegelv" lényegét egyenletnél és egyenlőtlenségnél,

a szöveges problémák matematikai megfogalmazását,

105

a szöveges típusfeladatok vagy azokhoz közelálló nehézségű feladatok egyenleteinek

felírását, illetve megoldását,

azokat az összefüggéseket, amelyek ismerete elengedhetetlen a szöveges típusfeladatok

megoldásához,

a fizikai, kémiai, szakmai számítási képletekből az egyes változók kifejezését,

a törtet tartalmazó egyenletek egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek megoldási

módszereit,

az abszolút-értékes egyenletek megoldási módszereit.


a tanult műveletek alkalmazásában (asszociativitás, kommutativitás, disztributivitás), az

egyenletek, egyenlőtlenségek, egyenletrendszerek megoldásában,

az összeg összeggel való szorzásának és a kiemelés műveletének alkalmazásában,

a lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek algebrai megoldásában,

Tartalom

Az egyenlet és az egyenlőtlenség fogalma.

Lineáris egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus és algebrai megoldása.

Abszolútértékes egyenletek megoldása.

Fizikai, kémiai , szakmai számítási képletekből az egyes változók kifejezése.

Lineáris egyenletre vezető szöveges feladatok.

Lineáris kétváltozós egyenlet és egyenletrendszer fogalma.

Megoldásmódjai: grafikus, algebrai. A megoldások száma.

Lineáris egyenletrendszerre vezető szöveges feladatok.

Százalékszámításra, kamatszámításra és kamatos kamatra vonatkozó feladatok.


felidézik, kibővítik és alkalmazzák a már ismert egyenlet-megoldási módszereket,

szöveges feladatokat, gyakorlati problémákat értelmeznek és modelleznek,

feladatokat diszkutálnak,

megoldáshalmazokat szemléltetnek.

Módszertani javaslatok:

a kezdettől váltakozva alkalmazható az egyéni és a csoportmunka,

106

a differenciált feladatok adása fokozottan alkalmas a reproduktív, de a kreatív

gondolkodás kialakítására is, elkerülésére,

nagy figyelmet kell fordítani a típushibák (zárójelfelbontás, törtjel, stb ) elkerülésére.

Elemi geometria, vektorok (25 óra)

Cél

Az általános iskolai ismeretek rendszerezése és bővítése. Tájékozottság a megismert

síkidomok tulajdonságaiban.

Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése.

A transzformációk mint függvények értelmezése.

A gondolkodás absztrakciós szintjének emelése. Az esztétikus munkára nevelés és a feladatok

megoldhatóságának vizsgálata iránti igény kialakítása.

Követelmény


a geometriai alapfogalmakat,

adott tulajdonsággal megadott ponthalmazokat,

Thalesz tételét, megfordítását,

a vektor, a vektor abszolút értékének, a nullvektor, az ellentett

vektor, a helyvektor és vektoregyenlőség fogalmát,

a térelemek távolságának és szögének értelmezését,

az egybevágósági transzformáció fogalmát,

a háromszög nevezetes vonalait és a rájuk vonatkozó tételeket,

Pitagorasz tételét, megfordítását és alkalmazását,

A kerületi és középponti szög fogalmát.


speciális háromszögek, négyszögek és szabályos sokszögek tulajdonságait

a háromszög nevezetes vonalait, beírt, és körülírt körét,

az egyes egybevágósági transzformációk definícióját és tulajdonságaikat,

a háromszögek egybevágósági eseteit,

síkidomok egybevágóságának fogalmát

az egyszerű síkidomok szimmetria viszonyait,

az egybevágóságra vonatkozó szerkesztési és számítási feladatok megoldását,

a kör kerület- és területképletét,

107

kör részeinek elnevezését, a körcikk, körszelet területét, szögek ívmértékét,

a vektorok összeadását és kivonását,

a vektorok műveleti tulajdonságait.

az egyszerű síkbeli ponthalmazok meghatározását és több feltételnek eleget tevő

ponthalmazok megkeresését.


a geometriai alapszerkesztések elvégzésében,

a tanult egybevágósági transzformációk végrehajtásában,

az összeg és különbségvektor megszerkesztésében,

a szög mértékegységeinek átváltásában.

Tartalom

Ismétlés: geometriai alapfogalmak.

Alapszerkesztések.

Térelemek kölcsönös helyzete. Térelemek távolsága és szöge.

Síkidomok osztályozása. Háromszög-egyenlőtlenségek.

Sokszögek átlóinak száma, belső és külső szögek összege.

Geometriai transzformáció fogalma.

A tengelyes tükrözés, a középpontos tükrözés, az eltolás, a pont körüli forgatás definíciója,

tulajdonságai.

Szögek ívmértéke, körív hossza, körcikk területe.

Kerületi és középpponti szög.

Szimmetrikus alakzatok.

A háromszögek egybevágóságának alapesetei.

A háromszög nevezetes vonalai, beírt köre, körülírt köre,

Thalész tétele és alkalmazásai.

Pitagorasz tétel és megfordítása.

Ponthalmazok:

Ponttól adott távolságra, egyenestől adott távolságra lévő pontok halmaza.

Két ponttól, két egyenestől egyenlő távolságra lévő pontok halmaza.

Több tulajdonsággal jellemezhető pontok halmaza.

A kör és érintői. Érintösokszög.

A vektorok halmaza.

Műveletek vektorokkal: összeadás, kivonás,

108

Műveletek azonosságai.

Tanulói tevékenységek:

feladatterveket készítenek,

egyszerű szerkesztéseket végeznek,

adatokat rendszereznek, elemeznek,

geometriai feladatokat diszkutálnak,

ötleteket adnak, kipróbálnak és kidolgoznak.


az alapfogalmak, tételek egy részének megbeszélése után célszerű a

differenciált egyéni, illetve a csoportos munkára térni,

a geometriai probléma megoldása elemzéssel kezdődik, ahol

csoportosíthatók az ismeret-lenek, az adatok, a feltételek, majd megoldottnak tekintve a

problémát, felsorakoztatjuk a létező geometriai ismeretünket és kiszűrjük a használhatókat,

e fejezet is alkalmas a projekt munka adására,

a differenciált feladatok elősegítik a kreatív gondolkodásra nevelést,

a tanórák matematikatörténeti ismeretekkel szintesíthetők.

Statisztika (6 óra)

Cél

Statisztikai adatok helyes értelmezésének elsajátítása.

Különböző középértékek értő megkülönböztetése és eszközszerű használata.

Követelmény


a különböző diagramtípusokat,

az adatok szóródásának mérési lehetőségeit.


számsokaság számtani közepének kiszámítását,

a medián és a módusz használatát.


Statisztikai adatok kördiagramban vagy oszlopdiagramban való

ábrázolásában,

109

Különféle diagramok értelmezésében

Tartalom

Statisztikai adatok és ábrázolásuk (kördiagram, oszlopdiagram stb.).

Számtani közép, módusz, medián fogalma.

Középértékekre vonatkozó szöveges feladatok.

Adatok szóródásának mérése.


felidézik, kibővítik és alkalmazzák a már ismert ábrázolási

módszereket,

szöveges feladatokat, gyakorlati problémákat értelmeznek és

modelleznek,

feladatokat diszkutálnak,


a sajtóban található különféle diagramok elemzése, diszkutálása

csoportmunka keretében.

110

10. évfolyam


Cél

Nagyobb önállóságra nevelés a szövegelemzés terén. A matematika alkalmazhatóságának a

további megmutatása. A trigonometrikus ismeretek beépítése a geometriai módszerek körébe.

Az irracionális szám fogalmának elmélyítése.

Követelmény

A biztos egyenletmegoldás az ekvivalencia elvének ismeretében. Legyen gyakorlatuk az összetett

geometriai feladatok megoldásában.

Tartalom

1. Gondolkodási módszerek 5 óra2. Négyzetgyök 12 óra3. Másodfokú egyenletek 26 óra4. Hasonlóság, kör 14 óra5. Hegyesszögek szögfüggvényei, vektorok 25 óra6. Szögfüggvények 21 óra7. Valószínűségszámítás __ 8 óra

111 óra

Gondolkodási módszerek (5 óra)

Cél

A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás közötti különbség felismerése.

A problémamegoldó képesség, a logikus gondolkodás fejlesztése.

A valós helyzetek értelmezése és értékelése.

Követelmény

A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése.

Sorbarendezési és kiválasztási feladatok megkülönböztetése gyakorlati példák alapján.

Tartalom

Állítás, állítás megfordítása, állítás és megfordítás egyben.

Sorrendek összeszámlálása, elrendezések.

111

Négyzetgyök (12 óra)

Cél

A négyzetgyökös kifejezések azonosságainak megértése, elmélyítése és alkalmazása.

A négyzetgyökvonás és a gyökös kifejezések ismerete, gyakorlati alkalmazása. Az

invertálhatóság és az inverz függvény fogalmának elmélyítése.

Tájékozottság a valós számok halmazán, a racionális és irracionális számok tizedes tört alakja,

nevezetes irracionális számok ismerete.

Követelmény


a négyzetgyök definícióját, azonosságait.


a négyzetgyökös kifejezések értelmezését,

a négyzetgyök azonosságainak mindkét irányú alkalmazását, műveleteket gyökös

kifejezésekkel, a számláló és a nevező gyöktelenítését,

az egyenlet megoldását,

Tartalom

A négyzetgyök definíciója, azonosságai és azok bizonyítása.

A gyökös kifejezések értelmezési tartománya.

Kiemelés a gyökjel alól, bevitel a gyökjel alá.

Műveletek négyzetgyökös kifejezésekkel.

A számláló és a nevező gyöktelenítését.


kifejezéseket értelmeznek,

azonosságokat alkalmaznak,


a gyökös kifejezésekkel végezhető műveletek előtt célszerű átismételni a polinomokra és

a hatványozásra vonatkozó már tanult azonosságokat.

Másodfokú egyenletek (26 óra)

Cél

112

Az egyenletmegoldási ismeretek bővítése.

A másodfokú függvény fogalmának általánosítása.

A szöveges feladatok kapcsán a gondolkodásmód fejlesztése.

Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál.

Az algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a probléma megoldásban.

Követelmény


a másodfokú egyenlet megoldóképletét

az egyenlet, az egyenletrendszer ellenőrzésének elvi alapjait (saját munkánk és a nem

ekvivalens átalakításokból adódó hibák ellenőrzése),

az egyenletek ekvivalenciájának fogalmát.


a másodfokú egyenlet megoldási módszereit (szorzattá alakítás, megoldóképlet),

a másodfokú egyenlőtlenség grafikus megoldását, a másodfokú egyenletrendszerek

megoldását,

a diszkrimináns fogalmát,

gyöktényezősalakot, gyökök és együtthatók összefüggését,

a témához kapcsolodó gyakorlati problémák matematikai modellezését,

különböző egszerű típusu szöveges feladatok megoldását.


a megoldóképlet alkalmazásában.

Tartalom

Másodfokú függvények ábrázolása.

Másodfokú egyenlet grafikus megoldása.

A hiányos másodfokú egyenletek megoldása.

A másodfokú egyenlet algebrai megoldása.

Diszkrimináns. Gyöktényezősalak.

Másodfokú egyenletrendszerek.

Másodfokú egyenletre visszavezethető magasabbfokú egyenletek.

Másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok megoldása (kombinatorikai jellegűek és

kamatos kamatszámítási feladatok is.).

113

Ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál, egyszerű négyzetgyökös

egyenletek. A megoldások ellenőrzése.


másodfokú függvényeket vizsgálnak, ábrázolnak,

az ekvivalencia elvének alkalmazásával másodfokú egyenleteket, egyenletrendszereket és

egyenlőtlenségeket oldanak meg és ellenőriznek,

szöveges feladatokhoz matematikai modellt keresnek,

a kapott eremények reális voltát vizsgálják.


a másodfokú függvények ábrázolása kapcsán átismételhetők a függvényekről tanult

ismeretek,

az alapfüggvény képének ismeretében a transzformációs lépések megbeszélhetők,

a függvénytranszformációk feldolgozását számítógépes programok érdekessé és eredmé-

nyessé tehetik,

a rutinszerű megoldást igénylő másodfokú és másodfokúra vezető egyenletek megoldása

mellett célszerű visszatérni a szöveges feladatokra, köztük a kombinatorikai jellegűekre

és a kamatos kamatra vonatkozókra is.

114

Hasonlóság, kör 14 óra

Cél

A síkgeometriai ismeretek kibővítése.A transzformációs szemlélet fejlesztése. Geometriai

ismeretek alkalmazása biztos számolási kézség, zsebszámológép célszerű használata. A

középértékek gyakorlati felhasználása. Az esztétikus munkára nevelés.

Követelmény


az arányossági tételeket a derékszögű háromszögben, a középpontos hasonlósági és a

hasonlósági transzformáció fogalmát,

az összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között.


a hasonlósági transzformáció-, a síkidomok hasonlóságának fogalmát, a háromszögek

hasonlósági alapeseteit,

a hasonlóságra vonatkozó számítási, egyszerű szerkesztési feladatok megoldását,

az összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között,

az arányossági tételeket a derékszögű háromszögben.


középpontos hasonlósági transzformáció végrehajtásában.

Tartalom

A középpontos hasonlóság és tulajdonságai síkban és térben.

Középpontosan hasonló síkidomok. Hasonlósági transzformációk. Síkidomok hasonlósága

(körök, négyszögek, testek hasonlósága.)

A háromszögek hasonlóságának alapesetei.

A hasonlóság alkalmazásai:háromszög súlyvonalai, súlypontja.

Arányossági tételek a derékszögű háromszögben (magasságtétel, befogótétel).

Hasonló síkidomok területe és hasonló testek térfogata.

A számtani és mértani közép fogalma, összehasonlításuk.


feladatterveket készítenek,

egyszerű szerkesztéseket végeznek,

adatokat rendszereznek, elemeznek,

115

geometriai feladatokat diszkutálnak,

ötleteket adnak, kipróbálnak és kidolgoznak,


az alapfogalmak, tételek és bizonyítások egy részének megbeszélése után célszerű

differenciált egyéni, illetve a csoportos munkára térni,

a geometriai probléma megoldása elemzéssel kezdődik, ahol csoportosíthatók az

ismeretlenek, az adatok, a feltételek, majd megoldottnak tekintve a problémát,

felsorakoztatjuk a létező geometriai ismeretünket és kiszűrjük a használhatókat,

e fejezet is alkalmas a projekt munka adására,

a differenciált feladatok elősegítik a kreatív gondolkodásra nevelést,

a tanórák matematikatörténeti ismeretekkel színesíthetők.

Hegyesszögek szögfüggvényei, vektorok; szögfüggvények (25+21 óra)

Cél

A trigonometrikus alapfogalmak megismertetése. Az összefüggések gyakorlati alkalmaz-

hatóságának megmutatása. Új függvénytulajdonságok megismerése, függvénytranszformációk

további alkalmazása. A négyjegyű fügvénytáblázatok és matematikai összefüggések célszerü

használata.

Követelmény


a hasonlóságra alapozva a hegyesszögek szögfüggvényeinek szemléletes jelentését,

a sin a, cos a, tg a, ctg a definícióját, szemléletes jelentését hegyesszögekre, a forgásszög

szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggés a szög szögfüggvényei között,

a szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek,

szélsőértékek, periodicitás, értékkészlet )


vektorok számmal való szorzása, vektorok felbontása síkban.

a szögfüggvények közötti egyszerűbb összefüggéseket,

derékszögű háromszög alkotórészeinek kiszámítását szögfüggvények segítségével,

szögfüggvények ábrázolása.


116

hegyesszögek szögfüggvényeinek "ki- és visszakeresésében" zsebszámológép

segítségével.

Tartalom

Vektorok számmal való szorzása, vektorok felbontása síkban.

Szögfüggvények értelmezése hegyesszögekre. Pótszögek szögfüggvényei.

Összefüggések ugyanazon szög szögfüggvényei között.

Nevezetes szögek szögfüggvényei.

Hegyesszögek szögfüggvényeinek alkalmazása.

Sík- és térgeometriai feladatok megoldása.

A szögfüggvények értelmezési körének kiterjesztése.

0°-360°-ig a szögek szögfüggvényeinek értelmezése.

Forgásszögek és azok szögfüggvényeinek értelmezése.

Szögfüggvények tulajdonságai.

Szögfüggvények ábrázolása, jellemzése.

Szögfüggvények transzformációi.

Egyszerűbb trigonometrikus relációk algebrai és grafikus megoldásai.


szögfüggvényeket keresnek ki és keresnek vissza,

nevezetes szögfüggvényeket határoznak meg síkgeometriai ismeretek alapján,

sík- és térgeometriai feladatokat értelmeznek, modelleznek és diszkutálnak.


a fogalmak értelmezése után áttérhetünk a csoportos, illetve az egyéni munkára,

projektmunka adható.

Projektmunka értékelése, otthoni önálló munka értékelése.

Valószínűségszámítás (8 óra)

Cél

A problémamegoldó képesség, logikus gondolkodás fejlesztése.


Követelmény


117

a relatív gyakoriság kiszámítását konkrét esetekben,

a valószínűség kiszámítását egyszerű esetekben.

Tartalom

A relatív gyakoriság fogalma.

A klasszikus valószínűség szemléletes fogalma.

A valószínűség becslése.


fokozottan építsünk a tanulók egyéni és gazdag ötleteire,

értékeljük a jó egyéni ötleteket.

11. évfolyam


Cél

Gyakorlatszerzés az összetett feladatok megoldásában.

A kombinatív kézség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetőségének keresése.

Felkészülés az érettségire és az érettségi utáni továbbképzésre.

Követelmény

A matematikában és a gyakorlatban jól használható függvénytani szemléletmód és ábrázolás

kialakítása.

Legyen gyakorlatuk egyszerű és összetett logaritmikus, trigonometriai és koordináta-geometriai

feladatok megoldásában.

Tartalom

1.Kombinatorika, gráfok 16 óra2.Hatvány, gyök, logaritmus 42 óra3.Trigonometria 35 óra4.Koordináta-geometria 45 óra5.Valószínűség, statisztika __10 óra

148 óra

118

Kombinatorika és gráfok (16 óra)

Cél

A problémamegoldó képesség, logikus gondolkodás fejlesztése.

A kombinatorikai gondolkodásmód kifejlesztése.


Követelmény


a logikai szita formulát,

a permutáció, a variáció, az ismétléses variáció és a kombináció kiszámítási módjának az

igazolását,

a gráfelméleti alapfogalmakat


a permutáció, a variáció az ismétléses variáció és a kombináció alkalmazását

egyszerűbb feladatokban,

egyszerűbb feladatokat gráfokkal modellezni és megoldani.

Tartalom

A logikai szita.

Sorrendek összeszámlálása, elrendezések, variációk.

Kiválasztások: kombinációk, ismétléses variációk.

Gráfok


fokozottan építsünk a tanulók egyéni és gazdag ötleteire,

értékeljük a jó egyéni ötleteket.

Hatvány, gyök, logaritmus (42 óra)

Cél

A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése, a fogalmak általánosításánál a permanencia elv

használata.

Matematika történeti vonatkozások megismerése.

Számítógép használata a függvényvizsgálatokban és a transzformációkban.

119

A szakmai ismeretek feldolgozása során eszközszerűen tudják alkalmazni a hatványozás, a

gyökvonás és a logaritmus műveletei.

Az egyenletre vonatkozó és a függvénytani ismeretek bővítése és elmélyítése.

Követelmény


az n-edik gyök fogalmát,

a logaritmus fogalmát, azonosságait

a racionális kitevőjű hatványok és a gyökös kifejezések közötti kapcsolatot,

az áttérést más alapú logaritmusra

a hatvány-, gyök- és logaritmustáblázatokat.


a gyökös kifejezésekkel a műveleteket,

a gyökös kifejezések értelmezési tartományának a meghatározását,

a logaritmus azonosságainak alkalmazását a logaritmikus kifejezésekkel végzett

műveletekben,

az áttérést más alapú logaritmusra

a logaritmikus kifejezések értelmezési tartományának meghatározását,

az exponenciális függvényt,

a logaritmus-függvényt.


a gyökös kifejezésekkel végzett műveletekben,

hatvány, gyök és logaritmikus kifejezések számértékének a meghatározásában

zsebszámológép segítségével.

Tartalom

Hatványozás általánosítása racionális kitevőre.

Az n-dik gyök fogalma.

Műveletek hatványokkal és gyökös kifejezésekkel.

A 2x, a 10x függvény, az exponenciális függvény vizsgálata, exponenciális folyamatok a

természetben. A logaritmus függvény mint az exponenciális függvény inverze.

Az exponenciális függvény.

A logaritmus fogalma, azonosságai.

A logaritmus függvény.

120

Az exponenciális és logaritmikus egyenletek. (Másodfokúra visszavezethető egyenletek,

egyenletrendszerek.)


a hatványozásra és a négyzetgyökös kifejezésekre tanult azonosságokat kiterjesztik,

értelmezési tartományokat vizsgálnak,

kapcsolatot keresnek a hatvány, a gyök és a logaritmus között,

az ekvivalencia elvének és a függvények monotonitásának alkalmazásával exponenciális

és logaritmikus egyenleteket oldanak meg,

a kapott eredményeket ellenőrzik,


a tanulók önálló munkával vagy közösen átismétlik a hatványozásra és a négyzetgyök-

vonásra vonatkozó azonosságokat,

célszerű közös munkával általánosítani a hatvány és a gyök fogalmát,

az általánosítás a permanencia elve alapján történik,

közös, illetve egyéni munka váltakozó alkalmazásával gyakorolják a tanult ismereteket,

a függvényábrázolásokat és a transzformációkat számítógépes szoftverekkel

színesíthetik,

matematikatörténeti ismeretekkel érdekesebbé tehetjük a fejezetet gazdagíthatjuk a

tanulók ismereteit.

Trigonometria (35 óra)

Cél

A vektorokkal kapcsolatos ismeretek ismétlése, rendszerezése, bővítése. A második

évfolyamon szerzett trigonometriai ismeretek bővítése.

A témán keresztül a matematika széleskörű gyakorlati alkalmazhatóságának bemutatása.

A függvénytani fogalmak pontosítása, elmélyítése.

Az esztétikus munkára nevelés.

Követelmény


a vektorok skaláris szorzatának fogalmát és tulajdonságait,

a sinustétel és a cosinustételt,

121

azt, hogy, a cosinustétel bizonyos vonatkozásban a Pitagorász-tétel általánosítása,


a vektorokkal végzett műveleteket;

a vektorokkal végzett műveleteket koordinák segítségével;

a pozitív és negatív szögek szögfüggvényei közötti kapcsolatokak

a trigonometrikus függvényeket.

tetszőleges szögek szögfüggvényeinek ki- és visszakeresését, táblázat segítségével.

a sinustételt és a cosinustételt,

a háromszög trigonometrikus területképletének alkalmazását,

a tételek felhasználását egyszerűbb és összetettebb geometriai feladatokban,

távolság, magasság és szög meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában.

a háromszög köré írható kör sugarának kiszámítását (adott egy oldal és a szemközti

szög),

a skaláris szorzat kiszámítását a definíció alapján, illetve a koordinátákkal.


tetszőleges szögek szögfüggvényeinek ki- és visszakeresésében, zsebszámológép

segítségével.

Tartalom

A szögfüggvényekről tanultak áttekintése.

A vektorokról tanultak ismétlése.

A vektor műveletek és tulajdonságai.(összeadás, kivonás, skalárral való szorzás)

Vektorok felbontása.

Helyvektor, szabadvektor.

Vektorok koordinátái.

Vektorműveletek koordináták segítségével.

Vektorok 90 °-os elforgatottságának koordinátái.

A skaláris szorzat fogalma és tulajdonságai.

A skaláris szorzat kiszámítása koordinátákkal.

Cosinustétel és sinustétel.

A tételek sík- és térbeli alkalmazása.

A háromszög területe, két oldal és a közbezárt szög ismeretében.

Trigonometrikus egyenletek.

Trigonometrikus azonosságok.

122


a vektorok halmazán műveleteket értelmeznek, végeznek,

sík- és térgeometriai feladatokat értelmeznek oldanak meg, diszkutálnak

egyenleteket oldanak meg és diszkutálnak.


fel kell idézni a korábbi vektorgeometriai és trigonometriai ismereteket,

a témát egyéni vagy csoport munkával célszerű feldolgozni,

célszerű differenciált foglalkoztatást végezni,

a bonyolult trigonometrikus egyenletek helyett ajánlott gyakorlatias feladatok

megoldása.

Koordinátageometria (45 óra)

Cél

A koordinátageometriai feladatokon keresztül a síkgeometriai, a vektorgeometriai, az algebrai

és a függvénytani ismeretek összekapcsolása.

A megoldási módszerek változatos lehetőségének bemutatása és a legegyszerűbb kiválasztása.

A tervszerű munkára nevelés.

Követelmény


az egyenes tanult egyenleteinek a felírását

a kör egyenletének a felírását,

általában az alakzat és egyenletének a kapcsolatát,

az egyenes és a kétismeretlenes elsőfokú egyenlet kapcsolatát,

a kör és a kétismeretlenes másodfokú egyenlet kapcsolatát.

Az alkalmazás szintjén tudják

a vektor megadását koordinátákkal, illetve abszolút értékkel és irányszöggel,

az összeg-, a különbségvektor és vektor számszorosa koordinátáinak meghatározását,

a műveletben részt vevő vektorok koordinátáinak az ismeretében,

két pont távolságának kiszámítását,

a szakasz felező- és harmadolópontja koordinátáinak kiszámítását a szakasz végpontjaiba

mutató helyvektor koordinátáinak a segítségével,

a háromszög súlypontja koordinátáinak felírását,

123

az egyenes irányvektorának, normálvektorának és iránytangensének fogalmát és ezek

kapcsolatát,

az egyenes irányvektoros vagy normálvektoros vagy iránytényezős egyenletét,

az egyenesek párhuzamosságának és merőlegességének a feltételét,

adott középpontú és sugrú körök egyenletének felírását,

a kör adott pontjában húzott érintő egyenletének felírását,

kétismeretlenes másodfokú egyenletből a kör középpontjának és sugarának

meghatározását,

kör és egyenes metszéspontjának meghatározását.


koordinátákkal, illetve abszolút értékkel és irányszöggel megadott vektorok adatainak az

átszámításában,

a vektor 90°-os elforgatottja koordinátáinak a kiszámításában,

a vektor abszolút értékének koordinátákkal történő meghatározásában,

két pont távolságának koordinátageometriai úton való meghatározásában,

egyenesre és körre vonatkozó egyszerűbb feladatok megoldásában.

Tartalom

Helyvektorafogalma, alkalmazásai.

Műveletek koordinátákkal adott vektorokkal.

Szakasz osztópontja.(felezőpontja)

A háromszög súlypontja.

Két pont távolsága.Szakasz hossza.

Az irányvektor, a normálvektor, az iránytangens fogalma.

Az egyenes egyenlete.

A párhuzamosság és merőlegesség feltételei.

Két egyenes metszéspontja.

Az egyenes és az elsőfokú kétismeretlenes egyenlet.

Kör, a kör egyenlete, a kör érintője.

A kör és egyenes kölcsönös helyzete.


szöveges feladatokat elemeznek

feladatterveket készítenek, végrehajtják, diszkutálnak

124

Kapcsolatot teremtenek a geometriai feladatok és az algebrai eljárások között.


a levezetések és az eljárások bemutatása után célszerű differenciált egyéni vagy

csoportos munkára térni,

a geometriai probléma megoldása elemzéssel kezdődik, ahol csoportosíthatók az

ismeretlenek, az adatok, a feltételek, majd kiválaszthatók a megfelelő megoldási

módszerek,

ajánljuk a pontos koordináta-geometriai ábrák készítését,

építsünk a tanulók egyéni ötleteire.

Valószínűség, statisztika 10 óra

Cél

A mindennapi problémák értelmezése, a statisztikai zsebkönyvek,a napi sajtó adatainak

elemzése. A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek

vizsgálatára. A modellalkotásra nevelés. A körülmények kellő figyelembe vétele. Előzetes

becslés összevetése a számításokkal.

Követelmény

A megértés szintjén ismerjenek:

a valószínűség fogalmát

egyszerű valószínűségszámítási problémákat,

statisztikai mintavételt.


adathalmazok szemléltetését, táblázatba rendezését,

táblázattal megadott adatok feldolgozását,

a relatív gyakoriság és a valószínűség közötti kapcsolatot,

műveleteket eseményekkel konkrét valószínűségszámítási példák esetén.

Tartalom

Egyszerű valószínűségszámítási problémák.

Néhány konkrét eloszlás vizsgálata.

Műveleteket eseményekkel konkrét valószínűségszámítási példák esetén.( és, vagy, nem )

Relatív gyakoriság.

125

A valószínűség klasszikus modellje.

Statisztikai mintavétel.

12. évfolyam


Cél

A tanulók rendszerező képességének a fejlesztése. Felkészülés a középszintű érettségi vizsgára.

Követelmény

Legyen gyakorlatuk egyszerű terület és térfogatszámítási feladatok megoldásában. Legyen képük a

matematika különböző problémaköreinek egymással és a kultúra más területeivel való kapcso-

latáról.

Tartalom

1. Számsorozatok 26 óra

2. Kerület- és területszámítás 6 óra

3. Felszín- és térfogatszámítás 30 óra

4. Logika, valószínűség, statisztika 10 óra

5. Rendszerező összefoglalás _60 óra

132 óra

Számsorozatok (26 óra)

Cél

Az általános iskolában tanult ismeretek kiegészítése és bővítése.

A mindennapi életben egyre gyakrabban előforduló kamatszámítási problémák megodásához

módszer nyújtása. Példa mutatása a matematika alkalmazására a gyakorlati életben.

Követelmény


a számsorozat fogalmát (mint speciális függvényt),

a számsorozat megadási módjait,

a számsorozat monotonítását,

a számtani és mértani sorozatra vonatkozó tanult tételek kimondását.

126


a számtani és mértani sorozat n-edik elemének a kiszámítását,

a számtani és mértani sorozat első n elemének az összegét,

a kamatos kamat számítását,

a számtani és mértani sorozatra tanult összefüggések alkalmazását szöveges feladatok meg-

oldásakor.

Tartalom

A számsorozat fogalma számsorozatok, monotonitása. Példák sorozatokra.

A számtani sorozat fogalma, az n-edik elem kiszámítása.

Az első n elem összege.

A mértani sorozat fogalma, az n-edik elem kiszámítása.

Az első n elem összege.

Kamatos kamat.


gyakorlati problémákhoz modelleket készítenek,

a megoldásokat összevetik az adatokkal és a valósággal.


célszerű először általánosan foglalkozni a sorozatokkal és a sorozatok tulajdonságaival,

ajánlott a differenciált foglalkoztatás.

Kerület- és területszámítás (6 óra)

Cél

Rendszerező összefoglalás. A mérés fogalmának pontosítása.

A térfogat- és a felszínszámítás előkészítése.

Követelmény


a terület és kerület általános fogalmának szemléletes képét,

a sokszögekre vonatkozó kerületképleteket,

a sokszögekre vonatkozó területképleteket,

kör és részeinek a kerületét és területét (ism.).


127

síkidomok kerületének és területének a meghatározását (a Pitagorász-tétel, a hasonlóság

és a trigonometria felhasználásával).

Tartalom

A négyszögek kerülete és területe.

A sokszögek kerülete és területe.

A kör és részeinek kerülete és területe.


rendszerezik az ismert adatokat, a terület- és a kerület számításához szükségeseket meg-

határozzák,

kerületet és területet számítanak.


célszerű a tanulókkal összegyűjtetni a kerület- és a területszámításhoz szükséges korábbi

ismereteket, majd ezeket közösen kiegészíteni és rendszerezni,

ajánlott a differenciált önálló munka,

matematikatörténettel színesíthető a téma feldolgozása.

Felszín- és térfogatszámítás (30 óra)

Cél

A gyakorlati számításokon kívül a térlátás fejlesztése. Az absztrakciós készség fejlesztése, a

felszin és térfogat fogalmának elmélyítésével.

Követelmény


térfogat és felszín általános fogalmának szemléletes képét,

a hasáb térfogatképletét,

a gúla- és a csonka gúla felszín- és térfogatképletét,

a henger és gömb felszín- és térfogatképletét,

a forgáskúp és a csonka fogáskúp felszín- és térfogatképletét.


a tanult testek származtatását és tulajdonságait;

- a testek felszínének és térfogatának a meghatározását a tanult sík és térgeometriai

fogalmak és tételek segítségével.

Tartalom

128

A testek csoportosítása, származtatása, hálózatuk.

A hasáb térfogata és felszíne.

A henger térfogata és felszíne.

A gúla, kúp, térfogata és felszíne.

A csonka gúla, csonka kúp térfogata és felszíne.

A gömb térfogata és felszíne.


a térelemek távolságát és szögét meghatározzák,

felszínt és térfogatot számítanak,

gyakorlati problémákhoz matematikai modellt alkotnak,

az eredményeket összevetik az adatokkal, a valósággal,

ábrákat készítenek.


a térfogat összefüggések igazolására a célszerűség szerint használjuk az átdarabolást,

a fejezet lehetőséget ad a differenciált foglalkoztatásra és a projekt munkára.

Logika, statisztika (10 óra)

Cél

A matematikai logika legfontosabb alapfogalmainak megismerése. A halmazelmélet és a

matematikai logika kapcsolatának bemutatása. A minden szakma számára fontos informatikai

alapismeretek nyújtása.

Követelmény


a logikai műveletek műveleti tulajdonságait (kommutativitás,

asszociativitás, disztributi-vitás),

valamennyi logikai művelet kifejezhető negáció és konjunkció, vagy

negáció és diszjunkció segítségével

a szóródást és a szórás fogalmát


A matematikai állítás fogalmát,

az állítások logikai értékét,

a negációt, konjunkciót, diszjunkciót, implikációt, ekvivalenciát,

129

a De Morgan azonosságokat

az értéktáblázat elkészítését,

az egyenlet, egyenlőtlenség megoldásában a logikai műveletek

jeleit definícióiknak megfelelően használni,

grafikonok, táblázatok adatainak leolvasását, értelmezését

Tartalom

Az állítás fogalma.

Az állítás logikai értéke.

A logikai művelet fogalma.

A logikai műveletek: negáció, konjunkció, diszjunkció, implikáció, ekvivalencia.

Az értéktáblázat fogalma és alkalmazása.

Logikai műveletek tulajdonságai: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás.

De Morgan azonosságok.

Kvantorok, logikai függvények.

A matematikai logika alkalmazása: egyenlet, egyenlőtlenség megoldása.


logikai táblázatokat készítenek szöveges feladatokből

statisztikai adatokat táblázatba foglalnak,

táblázatok adatait diagramon ábrázolják,

középértékeket számolnak.

Rendszerező összefoglalás (60 óra)

Cél

Az áttekintő és rendszerező képesség fejlesztése.

Általános képük alakuljon ki a matematika módszereiről és a módszerek gyakorlati alkalmaz-

hatóságáról.

Követelmény

Az átismételt témakörök tartalmazzák.

Tartalom

Halmazok.

Algebra I.: számelmélet, algebrai műveletek és algebrai kifejezések.

Algebra II.: egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek.

130

Függvények, sorozatok.

Elemi geometria.

Trigonometria.

Koordináta-geometria.

Geometriai mértékek

Kombinatorika és valószínüség számítás.


a tanulók rendszerezik ismereteiket,

a feladatokhoz adekvát módszert keresnek,

gyakorolják a megoldások pontos leírását.


az ismétléshez egy részletes ütemterv készítése ajánlott,

az elméleti tételeket részekre osztva átismételjük, számonkérjük;

lehetőség szerint támaszkodjunk a tanulói önállóságra,

rendszeres diagnosztizáló mérést ajánlott tervezni,

célszerű az év végén egy próbaérettségi keretében ellenőrizni, hogy a tanulók elérték-e

az érettségi követelmények szintjét.

131

IX.6 FIZIKA

Informatika szakmacsoport

9. ÉVFOLYAM

MECHANIKA


– A köznapi életben, illetve a 6. és 7. osztályban megismert mechanikai jelenségek, kölcsönhatások, fogalmak, mennyiségek, törvények felelevenítése, bővítése, kiegészítése, pontosabbá és általánosabbá tétele, egy részük kvantitatív leírása. A rendszerező és az absztrakciós képesség erősítése.

– A fizika és a többi természettudományos tantárgy – 21. század által megkívánt szintű általános műveltséget megalapozó – tanulásának, tanításának előkészítése.

– A hagyományos és a modern fizika alapjainak, legfontosabb eredményeinek gondolkodást, szemléletet formáló, alkalmazni kész szintű ismerete.

– Az értelmes, hatékony, önállóságot biztosító és igénylő tanulási, ismeretszerzési módszerek megerősítése, célszerűségüknek elfogadtatása és alkalmazási szintre hozása.

– A tanulók megfigyelő, kísérletező, méréseket elvégző, következtető, rendszerező, általánosító képességének és gyakorlatának önálló, tervszerű, alkalmazni képessé tétele. A feladatmegoldó módszerek, célszerű szabályok tudatosítása, alkalmazásaik begyakorlása, jártasság szintre emelése.

– A fizika fejlődésének és a társadalmi, gazdasági igények kölcsönhatásának felismerése. A kiemelkedő eredményeket elérő fizikusok (közöttük sok magyar) életének, munkásságának bemutatása. Az országokat, világrészeket, nagy kultúrákat átívelő emberi összefogás hatásának szemléltetése a tudományos eredményekben.

Időkeret: 74 óra/év (2 óra/hét)

Fejezetek Az új tananyag feldolgozása

Kísérletek, feladatok, gyakorlás

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás

I. A testek mozgása 10 2 3II. A tömeg és az erő 14 3 3III. Energia, munka 8 3 3IV. Mechanikai rezgések és hullámok 10 4 3

Tanév végi összefoglalás – – 5Tartalék óra – – 3Az évi 74 óra felhasználása 42 (56,7%) 12 (16,3%) 20 (27%)

I. A testek mozgása


– Tudatosan építeni az eddig tanultakra, feleleveníteni a mozgások vizsgálatához nélkülözhetetlen fogalmakat (mozgás, viszonylagosság, vonatkoztatási rendszer, koordinátarendszer, anyagi pont, merev test, pálya, út, elmozdulás, sebesség). Tudatosítani a lényegkiemelés, a rendszerezés, kapcsolatok felismerésének fontosságát.

132

– Erősíteni, önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagosság fogalmát, tudatosítani a vonatkozási és a koordinátarendszer megválasztásának szabadságát, megállapításaink érvényességi határát, a döntésekkel járó felelősséget, az ítéletalkotás megbízhatóságának fontosságát, és fejleszteni a gondolkodás folyamatának tervszerűségét, az absztrakciós képességet.

– Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá, ugyanakkor a gyakorlatban alkalmazhatóbbá tenni a mozgásokra vonatkozó ismereteket, kialakítani és feladatokban alkalmazni a sebesség, valamint a gyorsulás mennyiségi fogalmát, mértékegységeit. Megmutatni az ismeretek megszerzésének bővülő jellegét.

– Bemutatni, kísérletekkel, mérésekkel vizsgálni, kvalitatív és kvantitatív módon jellemezni a haladó, illetve a körmozgást. Erősíteni a tapasztalatokra, a kísérleti megfigyelésekre, elemzésekre épülő ismeretszerzés gyakorlatát, az absztrakciós képességet.

– Erősíteni az érdeklődést a fizika, általában a tudás iránti igényt, ezzel fejleszteni az akaraterőt, a fegyelmezettséget, a közös munkában való részvétel képességét és szándékát (pl. a kísérletek közös elemzése és a tanulói kísérletek elvégzése közben.).

Tartalom Fejlesztési feladatok– Alapfogalmak a mozgások vizsgálatához,

jellemzésükhöz és leírásukhoz.– Egyenes vonalú egyenletes mozgás kísérleti

vizsgálata. A sebesség fogalma.

– A változó mozgás kísérleti vizsgálata és jellemzői.

– A szabadon eső test mozgása. A függőleges és vízszintes hajítás.

– Az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata, „haladó” mozgásként való jellemzése, az egyenletes körmozgás gyorsulása.

– Az egyenletes körmozgás és forgómozgás leírása szögjellemzőkkel. Kapcsolat a körmozgás kétféle leírása között.

A szaknyelv fontosságának tudatosítása a pontos fogalmazás érdekében. Absztrakció.

A kísérleti tapasztalat megfogalmazása, a jelenség jellegének, lényegének felismerése (pl. s (t) és mennyiségi jellemzése. Logikus gondolkodás.Kísérletek megfigyelése, a tapasztaltak megfogalmazása, az eredmények összehasonlítása az egyenletes mozgásnál tapasztaltakkal. Új mennyiségi fogalmak bevezetése, ezek gondolati „ritmusának” erősítése. Megfigyelés, összehasonlítás, megkülönböztetés.A már tanultak felismerése és alkalmazása új jelenségeknél. Az összetett jelenségek gondolati felbontása a már ismert egyszerűekre. A fantázia erősítése. A közismert tapasztalatok és az elméleti ismeretek összekapcsolása.Az anyagi pont elvonatkoztatás itteni céljának felismerése. A már ismert fogalmak új körülmények közötti alkalmazása. A szövegértés erősítése az egyenletes jelző elemzése révén. A vektor fogalmának mélyítése.Megkülönböztetés és összehasonlítás (pl. körmozgás, forgómozgás; haladó és forgómozgás). A jellemző mennyiségek alkalmazhatóságának érvényességi határát értelmezni.

Követelmények

A tanulók:– értsék és tudják alkalmazni a helymeghatározásnál, valamint a mozgások vizsgálatánál a

viszonylagosság fogalmát, a mozgások függetlenségének elvét.– legyenek képesek kísérletre és megfigyelésre alapozva felismerni, jellemezni az egyenletes, az

egyenletesen változó haladó mozgásokat kvalitatív, majd kvantitatív módon.– ismerjék fel az egyenletes és az egyenletesen változó mozgásokat, tudják ezeket kvalitatívan és

mennyiségileg is jellemezni.– tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, a

sebességvektornak, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; tudjanak ezekkel és a négyzetes úttörvénnyel

133

kapcsolatos (másodfokú egyenlet megoldását nem igénylő) feladatokat megoldani. Legyen gyakorlatuk konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának elkészítésében és elemzésében.

– ismerjék a nehézségi gyorsulást, és tudják azzal leírni a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást; ismerjék fel kapcsolatát a függőleges és vízszintes hajítással, a mozgások szuperpozícióját.

– értsék és tudják alkalmazni a körmozgásnál a haladó mozgás kapcsán megismert mennyiségeket, valamint a körmozgás és a forgómozgás szögjellemzőit, tudjanak velük egyszerű feladatokat megoldani. Ismerjék fel és tudják jellemezni a periodikus mozgásokat.

– ismerjék fel a különbséget és a hasonlóságot az egyenes és a körpályán haladó anyagi pont mozgása, a haladó és a forgómozgás között; a körmozgásnál biztonsággal tudják alkalmazni a kétféle jellemző mennyiséget, értsék ezek kapcsolatát, tudják felhasználni az analógiát.

– szerezzenek jártasságot az egyszerűbb, majd az összetettebb kapcsolatok felismerését igénylő feladatok megoldásában.

– tudjanak mozgásokat jellemző grafikonokat készíteni, valamint ilyen grafikonokat elemezni; értsék a „számértékileg egyenlő” megfogalmazás fizikai tartalmát.

II. A tömeg és az erő


– Az eddig megismert dinamikai fogalmak, törvények felelevenítése és közel egységes, alkalmazhatósági szintre hozása. Rendszerezés, lényegkiemelés.

– Értelmezzük a tehetetlenség fogalmát, a tehetetlenség törvényét és ennek kapcsolatát az inerciarendszer meghatározásával. Konkrét tapasztalatok általánosítása, az absztrakciós képesség erősítése.

– A mozgásállapot-változással járó kölcsönhatások kísérleti vizsgálata, a mozgás és a mozgásállapot megkülönböztetése. A lényeg felismerése és szakszerű megfogalmazása.

– A mozgásállapotnak és megváltozásának jellemzése lendülettel és lendületváltozással. A zárt rendszer szerepének kiemelése a lendület-megmaradás törvényének felismerésében. A logikus gondolkodás és az absztrakciós képesség erősítése.

– Fejleszteni a kölcsönhatások, az ok-okozati, valamint a függvénykapcsolatok felismerésének képességét, tudatosítani az ezek közötti kapcsolatot és különbséget.

– Az eddig – elsősorban sztatikai jelleggel – bevezetett tömeg és erő fogalom dinamikai értelmezése, és a két bevezetési mód összehangolása. A speciális és az általános érvényű megfogalmazások megkülönböztetése. A megállapítások érvényességi határának tudatosítása. A Newton-törvények megfogalmazása.

– Lehetőséget biztosítani az egyszerű hétköznapi jelenségek (pl. gyorsulás, lassulás, súrlódás, közegellenállás, egyensúly stb.) dinamikai értelmezésére.

– Megmutatni, hogy a nyugalom és az egyensúly két különböző fogalom, a nyugalom a mozgás (vonatkoztatási rendszer megválasztásától függő) kivételes esete, az egyensúly pedig speciális dinamikai feltételek között akár nyugalom, akár mozgás közben megvalósuló állapot.

– Fejleszteni a tanulók jártasságát a kísérletek és mérések elvégzésében, önállóságukat a következtetésekben, az absztrakciós képességüket (pl. a rugó, a kifejtett erőhatás és az ezt jellemző erő értelmezésével, megkülönböztetésével.)

– Megismertetni a dinamika területén alkotó kiemelkedő kutatókat (Galilei, Newton, Kopernikusz, Kepler, Eötvös Loránd) és az általuk elért eredményeket. Szemléltetni a modellalkotás szerepét a tudományok előrelépésében (geo- és heliocentrikus világkép), kiemelni az „égi és földi mechanika” egyesítésének jelentőségét a természettudományos szemléletmód fejlődésében.

– A dinamika területéről egyszerű kvalitatív és kvantitatív, illetve kinematikai, valamint dinamikai kérdéseket összekapcsoló feladatok megoldása.

– Annak felismertetése, hogy minél nagyobb egy adott test sebessége, annál nagyobb erő és/vagy annál több idő kell megállításához. Ennek a ténynek a közlekedésbiztonságban játszott szerepének kiemelése.

– Kapcsolatot teremteni a földrajzzal a Naprendszerről, a Földről, a bolygókról tanultak területén. Fizikai ismeretekkel bővíteni, pontosabbá tenni a környező világunkról alkotott képet.

134

Tartalom Fejlesztési feladatok– A tehetetlenség fogalma. Newton I. törvénye és

az inerciarendszer.– A tömeg fogalma és mérése.

– A sűrűség.

– Lendület, lendület-megmaradás, zárt rendszer.

– Erőhatás, erő. Newton II. és III. törvénye.

– Több erőhatás együttes eredménye.

– A vizsgált mozgások dinamikai feltétele.

– Különféle erőhatások és következményeik. Az erőtörvények.

– A gravitációs mező és jellemzése. A bolygók mozgása. Kepler törvények. Mesterséges égitestek.

– A forgatónyomaték. Erőpár.

– Merev testek egyensúlya. Tömegközéppont, súlypont.

– Egyszerű gépek.

A köznapi és kísérleti tapasztalat általános megfogalmazása, absztrakció.Az ismert gondolatsor alkalmazása a fogalomalkotásra. Gyakorlati alkalmazás, mérés.Az anyag és a test megkülönböztetése. Feladatmegoldás erősítése.Fogalomalkotás hipotézis alapján deduktív módon és annak kísérleti ellenőrzése. Absztrakció.Fogalomalkotás. A fogalmak fejleszthetőségének tudatosítása. A test, tulajdonság, mennyiség kapcsolatának erősítése.Általánosítás, logikus gondolkodás, absztrakció, gyakorlati alkalmazás.A kölcsönhatások, a feltételek, a különbözőségek felismerése. Az ismeretek sajátos rendszerbe foglalása.Az erőfogalom más irányú megközelítése. Az azonosságok és különbözőségek felismerése. Feladatmegoldó készség erősítése.A két anyagfajta létezésének erősítése. Egy ismeretkör történeti fejlődésének és időbeli elhelyezésének bemutatása. Az egymást váltó hipotézisek szerepének kiemelése a tudomány fejlődésébenAz erőhatás többféle következményének felismertetése. Egy meglevő ismeretkör bővítése. A feltételek szerepe a jelenségeknél.Absztrakció, összehasonlítás, megkülönböztetés.Ismereteink gyakorlati alkalmazása és elhelyezése a történelmi korokban. Feladatok.

Követelmények

A tanulók:– tudjanak különbséget tenni a mozgás és mozgásállapot, a vonatkoztatási- és koordinátarendszer, az

inercia- és a gyorsuló rendszer között.– ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat, a bennük résztvevő két vagy több partnert, és nevezzék

meg azokat az erőket, amelyek ezeket a hatásokat jellemzik.– tudják dinamikailag értelmezni és a gyakorlatban alkalmazni a tömeg, lendület, erő fogalmát, valamint

mértékegységét.– értsék a különbséget az egy kölcsönhatásban fellépő két erő és az egymás hatását kiegyenlítő két erő

között. Tudatosan keressék az egy testet érő erőket és ezek eredőjét. Tegyenek különbséget ezek és a test által más testre kifejtett erők között. Legyenek képesek megfogalmazni és értelmezni a Newton-féle törvényeket.

– tudjanak e témakörben feladatokat megoldani, ismerjék fel a kinematika és dinamika kapcsolatát, legyenek képesek e két területet áthidaló feladatokat is megoldani.

– értsék, hogy az erő miért vektormennyiség, tudják az erővektorokat irányított szakaszként megadni és az egy síkban levő erővektorok eredőjét szerkesztéssel, speciális esetben számolással meghatározni.

– tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, a nehézségi erő és a súly között.– ismerjék a különféle erőhatásokat, az azokat leíró erőtörvényeket; vegyék észre a különféle erőhatások

következményeit, értsék meg azok közös jellegét, hogy mindegyik elsődlegesen mozgásállapot-változást hoz létre.

135

– értsék, szóban és a matematika segítségével is tudják megfogalmazni a különféle mozgások dinamikai feltételét.

– tudják, hogy az erőhatás a testeknek nemcsak a haladó mozgását, hanem megfelelő feltételek között a forgásállapotát is képes megváltoztatni; értsék és tudják a (rögzített tengelyen levő testet érő) erők forgatónyomatékának fogalmát, kiszámítási módját, ennek érvényességi határát, mértékegységét és ezek szükségességét az erőhatás forgásállapot-változtató képességének jellemzésében; a forgatónyomaték előjelének szerepét a rögzített tengelyen forgó test forgásállapot-változásának jellemzésében.

– értsék és a matematika „nyelvén” fel is tudják írni a rögzített tengelyre erősített merev test forgási egyensúlyának feltételét, ezt tudják alkalmazni egyszerű esetekben, pl. az emelő típusú egyszerű gépeknél.

– ismerjék a tömegközéppont és súlypont fogalmát, kapcsolatát, a köztük levő eltérést; a két pont absztrakciós jellegét és felhasználásuk lehetőségét.

– tudják szemléletesen leírni, néhány adattal jellemezni a Naprendszert és Kepler törvényeivel a bolygók mozgását; tudjanak magyarázatot adni arra, hogy a bolygók tehetetlenségük ellenére miért maradnak a Nap körül; rendelkezzenek néhány alapvető ismerettel a mesterséges égitestekről.

– ismerkedjenek meg néhány fizikatörténeti érdekességgel, a fizikusok személyiségének és munkásságának példamutató erejével.

III. Energia, munka


– Az energiáról és a munkáról eddig megtanult ismeretek felelevenítése, rendszerezése és egységes, alkalmazhatósági szintre emelése.

– Az energia és a munka fogalmának bővítése, annak tudatosítása, hogy a munka az energiaváltozás egyik fajtája.

– Alkalmazni képes tudássá formálni az energia és az energiaváltozás fogalmát; bemutatni szerepét az állapot, illetve az állapotváltozás mennyiségi jellemzésében; egyre több területen történő felismeréssel erősíteni az energia-megmaradás törvényét és a zárt rendszeren belüli érvényességi határát, alkalmazhatóságát (pl. a mechanikai energia fogalmának kialakítása közben).

– Jártasságot szerezni a különféle energiafajták értelmezésében és kiszámításában; a munkatétel alkalmazásában és az alkalmazhatóság feltételeinek felismerésében.

– A kísérletező, mérő, megfigyelő, összehasonlító képesség erősítése; igény támasztása a közös lényeg tudatos keresésére és megfogalmazására.

– A rendszerben gondolkozás, a logikai és absztrakciós képesség fejlesztése a külső ismérvek alapján leírható jelenségek (pl. súrlódás) értelmezésének közvetlenül nem észlelhető okra történő visszavezetése által.

– Kiemelni a „megmaradó” mennyiségek szerepét és jelentőségét az energiaváltozással járó folyamatok vizsgálatánál, valamint a megmaradó mennyiségek kapcsolatát zárt rendszerben lezajló kölcsönhatásokkal.

– Felhívni a figyelmet arra, hogy a testek állapota egyetlen külső hatásra is sok szempontból megváltozhat. Ezek az egyidejű változások függvényekkel kifejezhető kapcsolatban vannak ugyan egymással (pl. W = Em), de nem okai egymásnak.

– Az elmélet és az adott kor köznapi gyakorlatának összekapcsolásával bemutatni és erősíteni a fizikusok (pl. Joule, Watt) munkájának, a tudományos eredményeinek, valamint az egyéni tudásnak a jelentőségét, személyes és társadalmi hasznosságát.

– Felhívni a figyelmet az „energiatakarékosság” jelentőségére a környezetvédelemben (pl. a hatásfok tárgyalásánál).

136

Tartalom Fejlesztési feladatok– Energia, energiaváltozás. A munka és kiszámítása.

– Az emelési, súrlódási, feszítési és gyorsítási munka.

– Mozgási energia, munkatétel.

– Mechanikai energia és megmaradásának tétele.

– Teljesítmény, hatásfok.

A tudomány és az egyéni tudás fejlődésének tudatosítása. A rendszerben gondolkodás és az absztrakciós képesség erősítése.Az ismeretek, gondolatok matematikai megfogalmazásának bemutatása és felhasználása folyamatok mennyiségi jellemzésében. Feladatmegoldások.Az állapot és állapotváltozás jellemzése energiával, illetve energiaváltozással. Absztrakció.Azonosság és különbözőség felismerése, és ez alapján történő csoportosítás. A rendszerben gondolkodás erősítése.A különböző szempontú jellemzés fontosságának tudatosítása. Az „energiatakarékosság” környezetvédelmi jelentőségének kiemelése.

Követelmények

A tanulók :– ismerjék az energiát, mint olyan (előjeles) skalár mennyiséget, amellyel a testek állapotát, változtató

képesség szempontjából lehet jellemezni.– tudják, hogy a testek energiaváltozásának két alapvető módja van: az egyik, amikor a test

mozgásállapotában jön létre változás (munkavégzés), a másik, amikor a test részecskéinek rendezetlen mozgása változik meg (pl. termikus kölcsönhatás, hősugárzás stb.).

– értsék a munkavégzés és a munka fogalmakat, szerezzenek jártasságot a munka kiszámításában az állandó erő és az irányába történő elmozdulás, valamint az állandó erő hatásvonalának és a pálya egyenesének metszése esetében is, tudják, hogy mikor negatív és mikor pozitív a munka. Ismerje fel a munka kiszámításának lehetőségét az F-s diagramon.

– értsék és tudják, hogy az energiának, az energiaváltozásoknak, és így a munkának is ugyanaz a mértékegysége.

– legyenek képesek a mozgási energia értelmezésére, kiszámítására, a munkatétel alkalmazására feladatokban is.

– értsék, hogy a rugó energiaváltozása és a feszítési munka között milyen kapcsolat van; miért célszerű és lehetséges a rugalmas energia mérőszámát úgy kiszámítani, mint az erő-út grafikon alatti megfelelő terület mérőszámát; tudjanak különbséget tenni a számérték egyenlet és a mennyiség egyenlet között.

– tudják kiszámítani az emelési munkát, értsék milyen kapcsolata van annak a magassági (másként helyzeti) energiával; valójában mi az a két kölcsönhatás amiben a test egyenletes emelés közben részt vesz; értsék, hogy valójában mihez köthető birtokviszonnyal a magassági energia.

– ismerjék a mechanikai energia fogalmát, megmaradási tételét és annak érvényességi határait.– legyenek tisztában a teljesítmény és a hatásfok fogalmával, azok szerepével, az energiaváltozással járó

folyamatok jellemzésében; az energiatakarékosság jelentőségével gazdasági és környezetvédelmi szempontból.

– tudjanak energiaváltozással kapcsolatos feladatokat megoldani, olyanokat is, amelyek kapcsolódnak a kinematikában és dinamikában tanultakhoz, ezzel mintegy rendszerbe foglalni a 9. tanévben eddig tanultakat.

A 9. tanév végi követelmények megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

137

10. ÉVFOLYAM

HŐTAN, ELEKTROMOSSÁGTANCélok, feladatok

Az atomisztikus anyagszemlélet (a kinetikus gázelmélet, az atommodellek és magmodellek tárgyalásán keresztül történő) elmélyítése.

A modellalkotás szerepének és folyamatának tárgyalásával bemutatni a természettudományos megismerés útját és annak legfőbb ismérveit.

A tanulók elektromosságtani és optikai ismereteinek, az általános iskolában tanultaknak a felelevenítése, elmélyítése, kiegészítése és rendszerezése.

– A hétköznapi értelemben vett anyag jellemzése a nyugvó vagy áramló elektromos töltés segítségével.– Ismerkedés az anyag másik megjelenési formájának, az elektromágneses mezőnek a jellemzésével,

kölcsönhatásaival.– Az elektromágnesség és az optika szoros kapcsolatának megismerése.– Tanulói jártasság kialakítása az elektromosságtani és optikai megfigyelések, kísérletek elvégzésében, a

tapasztalatok feldolgozásában, értelmezésében.– Az elektromosságtani és az optikai ismeretek gyakorlati jelentőségének, széles körű

felhasználhatóságának bemutatása.





I. Hőtan 8 4 3II. Testek elektromos állapota, az elektromos mező 7 1 3

III. Az elektromos áram. Vezetési jelenségek 13 4 3

IV. A mágneses mező. Az elektromágneses indukció 17 4 4

Tartalék óra, év végi összefoglalás –

Az évi 74 óra felhasználása 45 (60,8%) 13 (17,6%) 16 (21,6%)

I. Hőtan


Tudatosan építeni az előző években tanult hőtani jelenségek, törvényszerűség ismeretére: felidézni és rendszerezni a korábbi ismereteket. A korábban megismert és a most tárgyalt törvényszerűségek egzaktabb, kvantitatív leírása.

A gázok állapotváltozásnak részletes, kvantitatív tárgyalásán keresztül, a kvalitatív molekuláris értelmezéssel kiemelni a gázok korpuszkuláris felépítettségét. Tudatosítani az ideális gázmodell tárgyalásával a modellalkotás folyamatát. Az ideális és reális gázok összehasonlításával megadni a modell és valóság viszonyának helyes értelmezését.

A hőtan I. főtételének kvantitatív megfogalmazásával kiterjeszteni az energia-megmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Az általánosított energia-megmaradás elvét alkalmazni

138

a légnemű anyagokra, a folyadékokra és a szilárd testekre, valamint ezek fázisátalakulásaira az energetikai és molekuláris tárgyalás során.

Bemutatni az irreverzibilis hőtani folyamatok általános törvényszerűségét és annak molekuláris értelmezését.

A hőtan környezetvédelmi vonatkozásainak tárgyalása: bemutatni a globális felmelegedés hatását a közeli időjárási eseményekre és a távolabbi klímaváltozásokra. Kiemelni az energiahordozók helyes megválasztásának és az energiatakarékosságnak – a fenntartható fejlődési stratégiák tervezésénél játszó – fontos szerepét.

Tartalom Fejlesztési feladatok– Hőtani alapjenségek: Szilárd, cseppfolyós testek

és gázok hőtágulása, azok kvantitatív összefüggései. Hőmérők készítése, hőmérsékleti skálák megismerése.

– Gázok állapotváltozásai: Állapot-határozók (p,V,T). Speciális és általános állapotváltozások kísérleti tárgyalása. Gáztörvények, állapot-egyenlet. Állapot-változások ábrázolása a p – V állapotsíkon.

– Molekuláris hőelmélet: Az ideális gáz részecskemodellje. Gáztörvények értelmezése a részecskemodell alapján. Az ideális gázok belső energiája, mint a rendezetlen mozgást végző részecskék mozgási energiájának összege.

– A hőtan főtételei: Az I. főtétel, mint az energiamegmaradási elv általánosított formája. A főtétel kvalitatív értelmezése szilárd és cseppfolyós halmazállapotú anyagokra. Az ideális gázokra vonatkozó I. főtétel matematikai alakja: a térfogati munkavégzés és a hőközlés képlete. Az gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata. Az ideális gázok kétféle fajhője.

– A hőtan II. főtétele, mint a természetben lejátszódó termikus folyamatok irányát meghatározó törvény. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok. A II. főtétel fenomenológiai megfogalmazása és molekuláris értelmezése.

– Halmazállapot-változások: A szilárd, folyékony, légnemű fázisok átalakulásának molekuláris értelmezése. Olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő (forráshő)- lecsapódási hő molekuláris jelentése. A fázisátalakulások energetikai tárgyalása az I. főtétel felhasználásával.

Jelenségek megfigyelése, egzakt leírása, elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása.A természetben, műszaki gyakorlatban lejátszódó hőtágulási jelenségek megfigyelése és szakszerű leírása. Hasznos és káros hőtágulások megkülönböztetése. A kvantitatív összefüggések segítségével a hőtágulások mértékének becslése egyszerű technikai eszközöknél, berendezéseknél az alkalmazás illetve a balesetvédelem céljából.A speciális gáz-állapotváltozások felismerése a természetben és a mindennapi életben.A gyakorlatban alkalmazott gázok állapotváltozásainak mennyiségi becslése a gáztörvények felhasználásával.A becsült értékek alapján a lehetséges következmények felmérése, megfelelő balesetvédelmi óvintézkedések tervezése.A tudományos megismerés, a modellalkotás bemutatása. A fizikai modellalkotás folyamatának nyomon követése a molekuláris hőelmélet részecskehipotézisének tárgyalásán keresztül.A molekuláris hőelmélet munkahipotézise mint kezdeti atomhipotézis bemutatása.Mozgás, mint az anyag elválaszthatatlan attribútumának kihangsúlyozása. Megkülönbözetés, összevetés: a testek belső energiája a rendezetlen mozgás velejárója.Az energiamegmaradás elvének általánosítása a hőtani folyamatokra. A hőtan I. főtételének felismertetése hőtani folyamatok energetikai elemzésénél. Kiemelés, általánosítás, alkalmazás: a hőtan II. főtétele mint elvi tiltás a másodfajú örökmozgók megvalósíthatóságára.A halmazállapot-változások kvalitatív értelmezése molekuláris alapon. A kiterjesztett energiamegmaradási elv alkalmazása a kvantitatív összefüggések értelmezésénél. Gyakorlati vonatkozások kiemelése, elemzése.

139

Követelmények

A tanulók: ismerjék fel a természetben előforduló hőtágulási jelenséget, azok technikai szerepét. A tanult

törvények alapján tudjanak egyszerű számításokat végezni a különböző halmazállapotú testek hőtágulásának kiszámítására;

ismerjék a hőmérsékletmérés fizika alapjait. Tudják, hogyan készülnek a különböző hőmérsékleti skálák. Konkrét példákban tudják átszámítani a különböző egységekben mért hőmérsékleti értékeket;

ismerjék a gázok három állapotjelzőjét (nyomás, térfogat, hőmérséklet), az állapotváltozás fogalmát, a speciális állapotváltozások feltételeit. Konkrét állapotváltozásról tudják megállapítani, hogy melyik változásról van szó. A gáztörvények alkalmazásával tudjanak egyszerű számításos feladatot megoldani;

hatékonyan tudják alkalmazni az állapotváltozások szemléltetésére és a feladatok megoldásánál a p–V diagramot;

tudják kvalitatív módon értelmezni a gázok részecskemodellje alapján – a részecskék rendezetlen hőmozgásával – a speciális állapotváltozásokat;

ismerjék az állapotegyenlet részecskeszámmal kifejezett alakját, tudják azt alkalmazni egyszerű feladatok megoldására;

tudják értelmezni a részecskemodell alapján az ideális gázt és annak belső energiáját; tudják megfogalmazni és alkalmazni az I. főtételt az ideális gázok állapotváltozásainak energetikai

vizsgálatánál; ismerjék fel a halmazállapot-változások energiaviszonyainak tárgyalásánál, hogy a hőtan I. főtétele

a természetben egyetemes jellegű: a testek minden hőtani folyamatára érvényes; értsék a II. főtétel lényegét és annak molekuláris értelmezését. Ismerjék a főtétel energiatermelésben

való fontos szerepét. A törvényszerűség alapján értsék meg, hogy másodfajú perpetuum mobile miért nem készíthető.

II. A testek elektromos állapota, az elektromos mező


– A testek különféle elektromos állapotának (negatív vagy pozitív többlettöltés, megosztás, polarizáció) értelmezése kísérleti megfigyelések, valamint a tanulók általános iskolai és kémiai előismereteinek felhasználásával.

– Annak tudatosítása, hogy az elektromos mező a részecske szerkezetű anyaggal egyenrangú anyagfajta, amelynek alapvető szerepe van az elektromos jelenségekben, kölcsönhatásokban. Ezért fontos az elektromos mező mennyiségi jellemzése.

– A már ismert elektromos mennyiségekről (töltésmennyiség, feszültség) tanultak felelevenítése, pontosítása, bővítése, az energiafajták és megmaradási tételek (elektromos mező energiája, töltésmegmaradás) érvényességi határának kiterjesztése. Az elektromos mező konzervatív voltának tudatosítása.

– Az analógiák megmutatása (gravitációs és elektromos mező törvényei; egyenesen arányos fizikai mennyiségek hányadosával új fizikai mennyiségek értelmezése) a tanulók gondolkodásának és emlékezőképességének fejlesztése érdekében.

– A kísérleti megfigyelésre épülő induktív és a meglevő ismeretekre alapozó deduktív módszerek témához és a tanulókhoz igazodó megválasztásával bemutatni az elektromos mező néhány speciális típusát (pontszerű töltés környezetében, elektromos vezető belsejében és környezetében, síkkondenzátornál).

– Egyszerű számításokkal gyakoroltatni, elmélyíteni az elektromos töltésre és mezőre vonatkozó ismereteket, köztük a szuperpozíció elvének alkalmazását is.

– Minél több gyakorlati példával érzékeltetni az elektrosztatikában tanultak jelentőségét a természetben és a technikában (földelés, árnyékolás, villám, villámhárító, kondenzátorok, gyorsítók, balesetvédelem stb.)

140

Tartalom Fejlesztési feladatok– A testek elektromos állapota, az elektromos

töltés és a töltéshordozók. Vezetők és szigetelők. Megosztás a vezetőkön, a szigetelők polarizációja.

– Coulomb törvénye. Az elemi töltés és a töltésmegmaradás törvénye.

– Az elektromos mező jellemzése erőhatás alapján, az elektromos térerősség. A szuperpozíció elve.

– Az elektromos mező szemléltetése és jellemzése erővonalakkal. A ponttöltés mezője, a homogén elektrosztatikus mező. Az elektromos fluxus.

– Az elektromos mező jellemzése munkavégzés alapján, az elektromos feszültség és potenciál.

– Vezető az elektromos mezőben, árnyékolás, csúcshatás.

– A kondenzátor.– Az elektromos mező energiája.

Tapasztalatok értelmezése, az új ismereteknek a korábbi ismeretek rendszerébe történő beágyazása. Az ismeretek kvalitatív és kvantitatív szintjének alkalmazása, értékelése. Az elektromos töltés mint elvont fizikai fogalom értelmezése. Az elektromos mező, mint az anyag egyik megjelenési formája, jellemzési módjai.

Az elmélet alkalmazása a korszerű technikában, környezet- és balesetvédelemben. Az energiafogalom és az energia megmaradás törvényének kiterjesztése.

Követelmények

A tanulók:– tudják, hogy az elemi töltés „hordozója” az elektron és a proton; ezek az elemi részecskék határozzák

meg a testek elektromos állapotát és az azt jellemző töltésmennyiséget;– ismerjék fel és tudják értelmezni az elektrosztatika alapjelenségeit, ezek fontosabb természeti és

technikai előfordulásait;– ismerjék az elektromos mező fogalmát, tudják mennyiségileg jellemezni erőhatás és munkavégzés

szempontjából, és erővonalakkal szemléltetni;– tudjanak egyszerű elektrosztatikai számításos feladatokat megoldani (a Coulomb törvényre, a

térerősségre, feszültségre, a síkkondenzátor kapacitására és energiájára megismert összefüggések alkalmazásával).

– ismerjék a témakör legfontosabb fizikatörténeti vonatkozásait (Coulomb, Faraday).

III. Az elektromos áram, vezetési jelenségek


– Közelebb hozni a fizikát a tanulókhoz az elektromosság tanítása közben megvalósítható sok kísérlet bemutatásával, értelmezésével és tanulói kísérletek, mérések lehetőségének biztosításával.

– A kémiában tanultak erősítése azáltal, hogy utólag megmutatjuk a megértéshez szükséges fizikai alapokat.

– Bővíteni a tanulóknak az anyag két fajtájával (a részecske szerkezetű és a mező) kapcsolatos tudását.– Annak tudatosítása, hogy az áramköri folyamatoknál is teljesül a töltés- és az energia-megmaradás

törvénye.– A modellszerű gondolkodás erősítése a különböző vezetési típusok és a vezetők ellenállásának

értelmezése kapcsán.– Konkrét esetekben megmutatni, és ezzel tudatosítani, hogy a modellek használatának, valamint a fizikai

törvényeknek érvényességi határa van.– A tanulók önálló elektromos kísérletezésben való jártasságának fejlesztése.– A jelenségek értelmezésével, azok érzékszerveinkkel közvetlenül fel nem ismerhető okokkal történő

magyarázatával fejleszteni a tanulók absztrakciós képességét, fantáziáját; gondolkodtató kérdésekkel és számításos feladatokkal logikus gondolkodásra nevelni és a tanultakat elmélyíteni.

141

– A tanult ismeretek széles körű gyakorlati szerepének és használhatóságának bemutatásával tudatosítani a fizika és általában a tudomány jelentőségét a társadalom, a gazdaság, a környezetvédelem területén és az egyén életében.

– Történelmi korokhoz és társadalmi, gazdasági igényekhez kapcsolva bemutatni az elektromosságtani ismeretek fejlődését.

Tartalom Fejlesztési feladatok– Elektromos áram, áramirány, áramerősség és

mérése.– Az áramkör részei, az áramforrás és a fogyasztó

szerepe. A töltés- és az energia-megmaradás az áramkörben. Az ellenállás, mint a vezetőnek az elektromos tulajdonságú részecskék áramlását akadályozó tulajdonsága.

– Ohm törvénye vezetőszakaszra. Az ellenállás mint a vezető egy tulajdonságát jellemző fizikai mennyiség értelmezése.

– Vezetők ellenállását befolyásoló tényezők, a fajlagos ellenállás.

– Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás.– A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása.– Az elektromosság atomos szerkezete.

Elektromos vezetési jelenségek folyadékokban, az elektrolízis. Az elemi töltés (Millikan kísérlete).

– Elektromos vezetés gázokban és vákuumban. Gyakorlati alkalmazások.

– Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. A termisztor és a fotóellenállás.

– A dióda és alkalmazásai. A tranzisztor és alkalmazásai

A megmaradási törvények áramköri megnyilvánulásainak kvalitatív értelmezése.

Elektromos mérőműszerek használatának, a mérési eredmények kiértékelésének gyakorlása. Törvények érvényességi határa.A tanult ismeretek egyszerű alkalmazása gyakorlatias problémák számításos megoldásában.A fizikai és kémiai ismeretek összehangolása.Az áramvezetés modellezése a különböző anyagokban. A modell szerepe, korlátai.

Követelmények

A tanulók:– értsék az elektromos töltés és az elektromos mező kapcsolatát, szerepét az elektromos jelenségekben,

kölcsönhatásokban, a töltés és az energia-megmaradás megnyilvánulását az áramkörökben;– tudják modellszerűen jellemezni a különféle vezetési típusokat;– ismerjék az áramkört jellemző alapvető fizikai mennyiségek (feszültség, áramerősség, ellenállás)

értelmezését és mértékegységét;– tudják Ohm törvényét vezetőszakaszra és teljes áramkörre, ismerjék a vezető ellenállását befolyásoló

tényezőket;– ismerjék a fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolását, azok törvényszerűségeit, tudjanak ezek

alkalmazására egyszerű feladatokat megoldani;– tudjanak kapcsolási rajz alapján áramköröket összeállítani, ezekben készségszinten áramerősséget és

feszültséget mérni;– tudják áramköri ismereteiket alkalmazni a mindennapi elektrotechnikai környezetük megértéséhez;– ismerjék az elektromossággal kapcsolatos veszélyeket, és tudatosan alkalmazzák a megfelelő biztonsági

szabályokat– ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és szerepét (Volta, Ohm).

142

IV. A mágneses mező, az elektromágneses indukció


– A kísérletező, megfigyelő, logikai és absztrakciós képességek fejlesztése a kísérletek elvégzésével, elemzésével és a következtetések megfogalmazásával.

– A mező fogalmának elmélyítése a mágneses mező vizsgálata, valamint a mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának megismerése által.

– Az elektromos és mágneses mező jellemzési módjainak összehasonlítása, az analógia lehetőségeinek kihasználása, az eltérések indoklása révén az összehasonlító, megkülönböztető, rendszerező képességek fejlesztése.

– Gyakorolni a részecske szerkezetű anyag és a mező, illetve a mező - mező kölcsönhatások matematikai jellemzését.

– Az energia fogalom és az energia-megmaradás kiterjesztése (a mágneses mező energiája, Lenz törvénye).

– Az energiatakarékosság jelentőségének megértése gazdasági és környezet-védelmi szempontból.– Az absztrakt fogalmak kapcsolatának erősítése a való világgal az elektromágnesesség sokrétű gyakorlati

alkalmazásának bemutatásával és értelmezésével, a modellmódszer alkalmazásával, a kísérletek, szemléltető képek, tanulmányi kirándulások lehetőségeinek felhasználásával.

– A fizikai felfedezések hatásának bemutatása az egyén életére és a társadalom fejlődésére.– A kiemelkedő fizikusok, mérnökök (közöttük a magyarok) munkásságának ismertetése, pozitív

példájuk kiemelése.– Megismertetni a tanulókkal az elektromos rezgőkör felépítését és működését, rámutatni a mechanikai

analógiára. Külön kiemelni a rezgés során történő energiaátalakulásokat. Szólni a lehetséges veszteségekről.

Tartalom Fejlesztési feladatok– Az elektromos és mágneses alapjelenségek

összehasonlítása, a mágneses mező.– A mágneses mező forgató hatása, mágneses

indukcióvektor.– Mágneses indukcióvonalak és mágneses fluxus.– Egyenes vezető és tekercs mágneses mezője.– Földmágnesség.– Mágneses mező hatása áramvezetőre. Az

elektromotor elve. Párhuzamos áramvezetők kölcsönhatása.

– Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorentz-erő.

– Katódsugárcső, az elektron fajlagos töltésének fogalma és meghatározása.

– Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye.

– A váltakozó feszültségű elektromos mező előállítása és jellemzői.

– Elektromos generátorok működésének elve, a hálózati feszültség és áram.

– Nyugalmi indukció, önindukció.– A mágneses mező energiája.– A transzformátor és jellemzői.– Elektromos energiaszállítás és balesetvédelem.– Elektromos „energiatermelés” és

környezetvédelem.– Elektromos rezgőkör kísérleti bemutatása, az

elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása

Hasonlóságok és különbségek felismertetése, az elektromos és mágneses kölcsönhatások, az időben állandó elektromos és mágneses mező között.

A tanultak mindennapi környezetben való megnyilvánulásainak felismerése.Lenz törvényének az energia-megmaradás kiterjesztéseként való értelmezése.A mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának észrevétele.Magyar tudósok hozzájárulása az egyetemes tudomány és technika fejlődéséhez.A társadalom és az egyén felelőssége a tudomány és technika eredményeinek felhasználásában, az egészségvédelemben. Problémák felvetése, alternatív megoldások megvitatása.Az energia-megmaradás nyomon követésének lehetősége.Mechanikai analógia felhasználása a tananyag megértésében, megjegyzésében.

Összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetés

143

Tartalom Fejlesztési feladatokmechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása.

– Rezgőkörök közötti csatolás.

Követelmények

A tanulók:– ismerjék és tudják alkalmazni a mágneses mező jellemzési módjait (a mágneses indukcióvektor és

a mágneses indukcióvonalak segítségével);– tudják jellemezni az egyenes áramvezető és a tekercs mágneses mezőjét;– ismerjék a mágneses mező mozgó töltésre gyakorolt erőhatását (Lorentz-erő) és ennek gyakorlati

jelentőségét (elektromotor, TV képcső, mozgó elektromos részecskék mágneses tárolása);– tudják a mozgási indukciót a Lorentz-erő következményeként értelmezni;– értsék az elektromos energia mozgási indukcióval történő ipari méretű „előállítását”;– ismerjék és értsék a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzőit valamint kapcsolatát;– értsék, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos

mező kölcsönhatása; vegyék ebben is észre az energia-megmaradás megnyilvánulását (Lenz-törvény);– ismerjék a transzformátor működési elvét, legfontosabb törvényszerűségeit, gazdasági jelentőségét;– ismerjék az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és

tudjanak ezek felhasználásával, függvénytáblázat igénybevételével logikailag egyszerűbb feladatokat megoldani;

– tudják miként lehet elektromágneses rezgéseket létrehozni;– lássák az analógiát a mechanikai rezgések és az elektromágneses rezgések között;– ismerjék a Thomson-képletet, és tudjanak egyszerű számításokat végezni alkalmazására;– ismerjék a rezgőkörök csatolásának jelenségét;– ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó nevesebb külföldi és hazai fizikusok, mérnökök nevét és szerepét

(Ampere, Faraday, Jedlik Ányos, Déri, Bláthy, Zipernowsky)

Eszközök

– Az alapfelszerelésen túl: elektroszkópok, Van de Graaf generátor, magnetométer, motor és generátor modellek, katódsugárcső.

– ELTASET elektromos demonstrációs készlet vagy Elektrovaria.– ELTASET elektromos tanulókísérleti készletek.

A követelmények a 10. tanév végén megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

11. ÉVFOLYAM

MECHANIKAI és ELEKTROMÁGNESES REZGÉSEK és HULLÁMOK,

OPTIKAA 11. tanév általános céljai és feladatai

– Harmonikus rezgések és hullámok kísérleti vizsgálata, leírása jellemző mennyiségekkel (trigonometria nélküli). Tudatosítani a fizikai jelenségek lényegét bemutató, egyszerű, érthető, de mégis pontos kvalitatív értelmezés lehetőségét is.


– Az elektromágnesség és az optika szoros kapcsolatának megismerése.

144

– Megértetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok keletkezésének fizikai alapjait: nemcsak változó mágneses mező hoz létre maga körül elektromos mezőt, hanem fordítva is igaz, változó elektromos mező körül mágneses mező keletkezik.

– A mechanikai analógiát felhasználva megismertetni a tanulókkal az elektromágneses hullámok mennyiségi jellemzőit (hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség) és terjedési tulajdonságait. Külön hangsúlyozni, hogy a terjedési sebesség megegyezik a fénysebességgel, amely egyben a fizikai hatások terjedésének határsebessége is.

Idő keret: 74 óra/év (2 óra/hét)A tanítási órák javasolt elosztása




I. Mechanikai rezgések és hullámok

18 4 4

II. Elektromágneses rezgése, hullámok

10 4 4

III. Optika 14 4 4Tanév végi összefoglalás 5Tartalékóra 3Az éves 74 óra felhasználása 42 (56,7%) 12 (16,3%) 20 (27%)

I. Mechanikai rezgések és hullámok



– Összehasonlítani az egyenletes körmozgást és a harmonikus rezgőmozgást végző agyagi pont vetületének mozgását. Következtetéseket levonni a megfigyelésekből és a körmozgásra vonatkozó eddigi ismeretekből. Eljutni a rezgésidő kiszámításához.

– Kísérletek alapján megvizsgálni a rezgést befolyásoló külső hatásokat és azok következményét. Erősíteni a kölcsönhatás fogalmát.

– Megmutatni a rezgések (lengések) és hullámok sokféleségét, fontosságát az élet minden területén. Erősíteni az összehasonlítás, a csoportosítás, rendszerezés, rendszerbe foglalás képességét (pl. a hullámfajták ismertető jegyeinek vizsgálatánál).

– Tudatosítani, hogy a növekedés, csökkenés, általában a változás nemcsak egyenletes lehet, nemcsak lineáris függvénykapcsolattal írható le, hanem másként is.

– Előkészíteni az elektromágneses rezgések és hullámok tárgyalását a mechanikai rezgések és hullámok kísérletekkel láthatóvá tett, szemléletes tárgyalásával, valamint az itt szerzett ismeretek általánosításával.

– Bemutatni és kapcsolatot teremteni egy jelenség különféle szemlélése között, megmutatni a fizika és a hang, valamint a zene kapcsolatát. Felhívni a figyelmet a hangártalom következményeire és az ellene történő védekezés lehetőségeire.

145

Tartalom Fejlesztési feladatok– A mechanikai rezgések kísérleti vizsgálata és

jellemzői.

– A harmonikus rezgés dinamikai feltétele. A rezgő rendszer energiája.

– A fonálinga mint forgási rezgést végző anyagi pont

– A rezgést befolyásoló hatások és következményeik.

– Mechanikai hullámok kísérleti vizsgálata és jellemzői.

– Hullámok viselkedése új közeg határán.– Hullámok találkozása. Interferencia.

Állóhullámok.

– A hanghullámok és jellemzőik.

A megfigyelő képesség erősítése. Azonosság és különbözőség felismerése. Egy tulajdonság többféle jellemzése (T; f). A mennyiség szerepének erősítése.Dedukció alkalmazása és a kísérleti ellenőrzés szerepe. A megismerési módszerek szerepe.Kísérleti tapasztalat általánosítása. Ismeret új körülmények közötti alkalmazása. A hasonlóság felismerése. Modellalkotás. Absztrakció.A kölcsönhatások és a változások kapcsolatának bemutatása. Elmélet szerepe a gyakorlatban.A változás térbeli és időbeli terjedésének szemléltetése. A tulajdonság és a mennyiség megkülönböztetése és összekapcsolása.Az anyagok és kölcsönhatások sokféleségének tudatosítása.A jelenségek egyedi tulajdonságainak kiemelése, gyakorlati alkalmazása. Összehasonlítás, megkülönböztetés.Az általánosan igaz ismeretek alkalmazása konkrét esetekre. A gyakorlat és az elmélet kapcsolata.

Követelmények

A tanulók:– ismerjék fel és tudják kvalitatív, majd kvantitatív módon jellemezni a rezgéseket, vegyék észre, hogy a

rezgés időben periodikus mozgás, változás.– tudják értelmezni, felismerni a harmonikus rezgőmozgásokat és a rezgéseket jellemző mennyiségeket

(T; f; A; y), kapcsolatukat az egyenletes körmozgással; tudják ezeket a mennyiségeket alkalmazni és a rezgésidőt kiszámítani.

– a rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését, a zárt rendszer alkalmazásához szükséges elhanyagolásokat; a külső hatások következményeit a rezgő test mozgására (csillapodás, csatolt rezgés, rezonancia), tudják mindennapi példák alapján megmagyarázni ezek káros illetve hasznos voltát.

– tudják értelmezni az ingamozgást, ismerjék fel hasonlóságát és különbözőségét a rezgőmozgással; tudják mennyiségekkel is jellemezni a fonálingát (l; T; f); ismerjék és tudják alkalmazni a fonálinga lengésidő képletét; vegyék észre a lengésidő állandóságának feltételeit és kapcsolatát az időméréssel.

– ismerjék a mechanikai hullámok fogalmát, fajtáit, tudjanak példát mondani ezekre a mindennapi életből. Tudják kvalitatív, majd a hullámmozgást leíró mennyiségekkel jellemezni és csoportosítani a mechanikai hullámokat, vegyék észre, hogy a hullámmozgás időben és térben is periodikus.

– ismerjék a hullámok két alaptípusát (transzverzális, longitudinális), tudják ezeket megkülönböztetni, vegyék észre a bennük és leírásukban lévő azonosságokat, illetve különbözőségeket.

– tudják értelmezni és felismerni a harmonikus hullámokat és a hullámmozgások jellemző mennyiségeit (T; ; A; c) ; tudjanak ezek alkalmazásával egyszerű feladatokat megoldani.

– ismerjék a hullámok viselkedését új közeg határán, a visszaverődés, törés törvényeit, az interferencia jelenségét; az állóhullám fogalmát, a hullámhossznak és a kötél hosszának kapcsolatát.

– tudják, hogy a hang közegben terjedő sűrűsödés és ritkulás (longitudinális hullám), amely bennünk hangérzetet kelt; a hangforrás mindig rezgő test.

– legyenek tájékozottak a hangszerek fajtái között és ismerjék azok közül néhány működésének fizikai elvét, ismerjék a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezését (hangmagasság, hangerősség, hangszín ; alaphang, felhang, hangsor, hangköz).

146

– tudják alkalmazni a hullámokról szerzett ismereteket a hangjelenségek magyarázatánál (pl. visszhang, hangelhajlás, hangszigetelés, mozgó hangforrások hangmagasságának megváltozása a mellettünk történő elhaladásuk közben) stb., legyenek tisztában a zajártalom károsító hatásával és elkerülésének lehetőségeivel.

II. Elektromágneses hullámok.

Célok és feladatok:



– Megmutatni, hogy az antenna mint nyílt rezgőkör az elektromágneses hullámok forrása.– Kísérleti, gyakorlati tapasztalatok gyűjtése és megbeszélése az elektromágneses hullámok

visszaverődésére, törésére, interferenciájára, elhajlására, transzverzális jellegére vonatkozóan.– Az elektromágneses hullámok teljes spektrumának áttekintése, kiemelve azok természetben való

előfordulását, gyakorlati alkalmazásait.– A spektrum vizsgálatánál rámutatni, hogy növekvő frekvenciájú hullámoknak az anyaggal való –

maradandó változást létrehozó – kölcsönhatása egyre erősebbé válik. Felhívni a figyelmet az elektromágneses hullámok fiziológiai hatásaira, veszélyeire és a védekezési módokra is, különösen a bőr és a szem védelmének fontosságára. Kapcsolatteremtés a biológiában tanultakkal.

– Tudatosítani, hogy a látható fény az elektromágneses hullámok széles spektrumának egy viszonylag szűk tartománya.

– A látható fény tulajdonságainak vizsgálatakor megmutatni a terjedés és a visszaverődés sajátosságait.– A mechanikai hullámoknál tárgyalt törési törvénynek a Snellius-Descartes törvény formájában

(szögfüggvényekkel) és a terjedési sebességekkel való megfogalmazása és egyszerű alkalmazása.– Külön megvizsgálni a teljes visszaverődés esetét és feltételét, kiemelve annak nagy jelentőségű

gyakorlati alkalmazását (pl. száloptika).– Kísérletileg megmutatni a fényhullámok optikai rácson történő elhajlását és interferenciáját, valamint

ennek felhasználását a fény hullámhosszának mérésére.– A fénypolarizáció jelenségének bemutatásával igazolni a fényhullámok transzverzális jellegét.– Színfelbontás szemléltetése prizma és optikai rács segítségével, a spektroszkópia gyakorlati

jelentőségének ismertetése.– Feleleveníteni a korábban tanult optikai eszközök képalkotását, a kép geometriai megszerkesztését.

A képalkotásokat kvantitatív módon vizsgálni a leképezési törvény alapján. Rámutatni a törvény érvényesülésének közelítő jellegére, annak határaira (leképezési hibák).

– Ráirányítani a figyelmet a fény és a fénytani eszközök jelentőségére a világ megismerésének folyamatában.

Tartalom Fejlesztési feladatok– Emlékeztető: a mechanikai hullámok fajtái,

terjedési tulajdonságaik.– Az elektromágneses hullámok előállítása nyitott

rezgőkörrel. Az elektromágneses hullámok terjedésének mechanizmusa.

– Az elektromágneses hullámok kísérleti vizsgálata, legfontosabb tulajdonságaik.

– Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses

Az elmélet és a kísérlet szerepe a természet megismerésében.A mechanikai és elektromágneses hullámok összehasonlítása, a lényeglátás fejlesztése.Hasonlóságok és eltérések az elektromágneses spektrum egyes tartományai között.

A tudomány, a technika és a társadalmi igények közötti kölcsönhatás.

147

Tartalom Fejlesztési feladatokspektrum.

– Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV-tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatokban.

– A látható fény mint a teljes elektromágneses spektrum meghatározott frekvenciatartománya.

– A fény tulajdonságainak vizsgálata a hullámokról tanultak alapján.

– A fény terjedési sebessége.– A visszaverődés és a törés törvényei. Snellius-

Descartes törvény, a törésmutató.– A törési törvény alkalmazása prizmára és

planparalel lemezre.– A teljes visszaverődés és gyakorlati

alkalmazásai.– Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács.– Fényhullámhossz-mérés optikai rács

segítségével. A lézerfény és a fehér fény közötti eltérés.

– A fény polarizációja.– A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal.

Gyakorlati alkalmazások (spektroszkópia). A színkeverés lehetőségei, kiegészítő színek.

– Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök (tükrök, lencsék) képalkotásáról és a képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján.

– A leképzési törvény levezetése és a törvény alkalmazása.

– Optikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban (egyszerű nagyító, tükrös és lencsés távcső, mikroszkóp).

Korábbi fogalmak alkalmazása új körülmények között.A hullámok töréséről tanultak matematikai elmélyítése: A törési törvény különböző matematikai megfogalmazásainak megismerése és alkalmazása a fény törésére és teljes visszaverődésére egyszerű számításos feladatoknál.

A fényhullámok mennyiségi vizsgálatára vonatkozó olyan eljárás megismerése, amelyet az anyag kettős természetének igazolásánál is felhasználhatunk.A fizikai megismerés eredményeinek széles körű alkalmazhatósága.

Bemutatjuk a geometriai optika modelljének lényegét és alkalmazását az optikai eszközök képalkotásánál. Példákkal (színhibák, felbontóképesség) a modell alkalmazhatóságának korlátjaira is utalunk.

Követelmény

A tanulók:– ismerjék a változó mágneses és elektromos mező kölcsönös indukáló képességét, mint az

elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legszükségesebb feltételét;– kvalitatív módon értsék az elektromágneses hullámok keletkezését és tovaterjedését;– ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjanak frekvenciából

hullámhosszat (és fordítva) számítani;– a hullámtulajdonságok alapján lássák a mechanikai hullámokkal való analógiát, ugyanakkor lássák

a legfontosabb különbséget (nincs szükség hordozó közegre);– ismerjék az elektromágnes hullámok sokféleségét, azok természetben való megjelenési formáit,

frekvenciával vagy hullámhosszal való jellemezhetőségét;– tudják, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a

természetben legtöbbször az izzó anyag;– emlékezzenek a mechanikai hullámoknál tanult törvényszerűségekre, és vegyék észre, hogy a fényre is

ugyanezek a törvények teljesülnek;

148

– tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés kvantitatív törvényeinek alkalmazására;

– értsék, hogyan lehet az optikai rácson történő fényelhajlás alapján fényhullámhosszat mérni;– ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható

fény hullámhosszhatárait; a színfelbontás jelenségét és jelentőségét az anyagvizsgálatban;– a leképezés geometriai modellje alapján értsék a valódi és látszólagos kép keletkezésének lényegét, és

tudják alkalmazni a leképzési törvényt egyszerű numerikus feladatokban;– ismerjék a tükrök lencsék néhány gyakorlati alkalmazását;– ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és tudománytörténeti szerepét (Maxwell,

Hertz, Huygens).

Optika










Tartalom Fejlesztési feladatok– A látható fény mint a teljes elektromágneses

spektrum meghatározott frekvenciatartománya.– A fény tulajdonságainak vizsgálata a

hullámokról tanultak alapján.– A fény terjedési sebessége.– A visszaverődés és a törés törvényei. Snellius-







– Emlékeztető az egyszerű optikai eszközök



Bemutatjuk a geometriai optika modelljének

149

Tartalom Fejlesztési feladatok(tükrök, lencsék) képalkotásáról és a képszerkesztésekről nevezetes sugármenetek alapján.



lényegét és alkalmazását az optikai eszközök képalkotásánál. Példákkal (színhibák, felbontóképesség) a modell alkalmazhatóságának korlátjaira is utalunk.

Követelmény

A tanulók:– tudják, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a


ugyanezek a törvények teljesülnek;– tudjanak egyszerű numerikus feladatokat megoldani a fényvisszaverődés, fénytörés kvantitatív

törvényeinek alkalmazására;– értsék, hogyan lehet az optikai rácson történő fényelhajlás alapján fényhullámhosszat mérni;– ismerjék, hogy a különböző színű fények milyen fizikai mennyiséggel jellemezhetők, ismerjék a látható



Hertz, Huygens).


12. ÉVFOLYAMA 12. tanév általános céljai és feladatai


A modern fizika, a mikrofizika és a kozmikus fizika törvényszerűségeinek tárgyalásával megmutatni a fizika megmaradási tételeinek univerzális jellegét. Az anyagközpontú világszemlélet számára kiemelni az univerzum anyagi egységét.

Bemutatni az emberiség globális problémáinak, a fenntartható fejlődésnek fizikai vonatkozásait. A nukleáris energiatermelés és az egyéb energiatermelő alternatívák összehasonlításával rámutatni, hogy az adott kérdéskörben az emberi tudás, a felelősségtudat és az adekvát döntéshozatal mennyire fontos.

Idő keret: 64 óra/év (2 óra/hét)

150

A tanítási órák javasolt elosztása




II. Modern fizika 10 4 4II. Magfizika. Csillagászat 14 4 4III.Tanév végi összefoglalás 10 8 6Tartalékóra -Az éves 64 óra felhasználása 34 (53,1%) 16 (25,0%) 14 (21,9%)

I. Modern fizika


– A modern fizika kialakulásának bemutatása: a kvantumfizika születésének és a relativitáselmélet létrejöttének rövid áttekintése.

– az Einstein-féle fotonelmélet keletkezésének tárgyalása, a fény kettős természetéből eredő szemléleti probléma bemutatása (részecske-hullám dilemma taglalása).

– Az elektron kísérletileg is igazolt hullámtulajdonságainak tárgyalásával rámutatni a mikrorészek kettős természetére mint általános sajátosságra.

– Megmutatni, hogy a klasszikus fizika (a makrovilág) számára újszerű, idegen – a mikrovilágban mindenütt jelen lévő, kísérletileg is igazolt – kettős természet a mikrorészecskék mozgásának leírására új fizikai leírásmódot követel, amely a kvantummechanika (hullámmechanika) alapfeltevéseiben ölt formát.

– A modellalkotás dialektikájának újabb bemutatása a klasszikus atommodellek és a Bohr-féle modell tárgyalásával.

– A Bohr-modell ellentmondásainak és hiányosságainak feltárása, a kvantummechanikai atommodell lényegének szemléletes tárgyalása. Az atomi kvantumszámok tartalmi és szemléletes fizikai jelentése. Az új modell teljesítőképességének érzékeltetése.

Tartalom Fejlesztési feladatok– A modern fizika születése. A klasszikus fizika

megoldatlan problémáinak tárgyalása: az éterhipotézis problémája, a testek hőmérsékleti sugárzásának ellentmondásai. A relativitáselmélet keletkezése, kvantumfizika születése, Planck-féle hipotézis.

– A fény fotonelmélete. A fényelektromos jelenség értelmezésének problémája. Einstein fotonhipotézise. A fotoeffektus gyakorlati alkalmazásai: fotocellák, fényelemek. A fotonelmélet további bizonyítékai: foton-elektron kölcsönhatás, foton mint reális anyagi részecske. A fény kettős természete.

– A mikrorészek kettős természete. De Broglie anyaghullám hipotézise. Az anyaghullámok kísérleti kimutatása: elektron-diffrakció Gyakorlati alkalmazások: anyagvizsgálat, elektronmikroszkóp.

– Atomhipotézis, atommodellek. Az atom-hipotézis kísérleti alapjai (súlyviszonyok törvénye, molekuláris hőelmélet, elektrolízis

Tudománytörténeti vonatkozások kiemelése.A tudománytörténeti folyamatok tárgyalása során arra rámutatni, hogy az új elméletrendszerek a modellek, az elképzelések, az egymást váltó és nem egyszer egymással szemben álló elméleti nézetek harcában születnek meg.Annak permanens tudatosítása, hogy az új elméletek születését mindig kísérleti ellentmondások, problémák indukálják.Az absztrakciós készség további erősítése fejlesztése.A mikrovilág jelenségei gyakran ellentmondanak, a mindennapi tapasztalatnak és a klasszikus, antropomorf (embermértékű) fizika fogalmainak.A természeti törvények túlmutatnak a szemléletességen a természetet olyannak kell elfogadni, amilyen a mikrofizika ezért tűnik elvontnak, (számunkra) ellentmondásosnak.A tudomány és annak természetének bemutatása, a tudományos világkép formálása.A tudományos elméletek igazolásának döntő

151

Tartalom Fejlesztési feladatoktörvényei). Avogadro-szám. Az atomi méretek becslése, az atomok tömege. Az atomok belső szerkezete: klasszikus atommodellek és fejlődésük. A Bohr-féle atommodell: a modell alapfeltevései az atomok vonalas színképének értelmezésére. A Bohr-modell hiányosságai. Az atomok hullámmodellje, a modell szemléltetése atomi orbitálokkal. A periódusos rendszer felépítésének értelmezése az atomi elektronállapotok betöltődésével. Pauli-féle kizárási elv.

kritériuma: a kísérlet általi megerősítés.Tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásának felismertetése konkrét példákon keresztül. Példa: Az elektron hullámtermészetének kísérleti kimutatása (a tudományos felfedezés) egy új hatékony tudományos és technikai eszköz, az elektron-mikroszkóp megalkotásához vezetett el.Anyagszerkezeti ismeretek fejlesztése– Az új fizikai elmélet, a kvantummechanika kidolgozása szolgált alapul a hatékony anyagszerkezeti vizsgálati módszerek létrejöttéhez, amely a modern technika (mikroelektronika, számítástechnika, hírközlés, anyagtudomány), a molekuláris biológia (géntechnika) XX. századi forradalmát eredményezte.

Követelmények

A tanulók: ismerjék a fény hullámtermészetét igazoló legfontosabb jelenségeket – törés, fényelhajlás, interferencia

– és a fényhullám kvantitatív jellemzőit: hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség; ismerjék a fényelektromos jelenséget: tudják, hogy a jelenség a fény foton-elméletének kísérleti

előzménye; tudják értelmezni a fényelektromos jelenség kvantitatív összefüggését, ismerjék a fotoeffektus széles

körű gyakorlati alkalmazásait; ismerjék a fény részecsketermészetének további kísérleti bizonyítékait (fénynyomás, Compton-

effektus), tudják azokat kvalitatív módon értelmezni; tudják helyesen értelmezni a fény kettős természetét: a fényjelenségek kvalitatív és kvantitatív leírását

mindkét modellre (hullám- és részecskemodellre külön-külön szükség van); ismerjék de Broglie anyaghullám hipotézisét mint a foton kettős természetének általánosítását; ismerjék az elektron hullámtermészetét igazoló elektrondiffrakciós kísérlet lényegét, annak elméleti

jelentőségét; ismerjék az elektronmikroszkóp működési elvét és a berendezés gyakorlati jelentőségét; ismerjék a klasszikus atommodelleket, azok használhatóságát és hiányosságait; A modellek

tárgyalásával lássák a modell fejlődésének folyamatát; ismerjék a Bohr-modell alapfeltevéseit, segítségével kvalitatív módon tudják értelmezni a hidrogénatom

színképvonalainak keletkezését; lássák be, hogy a Bohr-modell teljesítőképessége is korlátozott. Érezzék szükségét az újabb modell

megalkotásának; a kvantummechanikai modellt mint az atomba zárt hullámszerű elektron állóhullám állapotait tekintsék

(atomok hullámmodellje); tudják értelmezni az atomok alap és gerjesztett állapotait a rugalmas húron kialakuló mechanikai

állóhullámok analógiája alapján; ismerjék – a hullámmodell alapján – az atomi kvantumszámok szemléletes jelentését, az atomi

állapotok Pauli-elv szerinti betöltődését, a periódusos rendszer felépülését.

152

II. Magfizika. Csillagászat


Az atommag legfontosabb fizikai tulajdonságainak megismerése. Kísérleti módszerek tárgyalása. Az atommag belső szerkezetének feltárása.

Az alapvető nukleáris kölcsönhatás és annak legfontosabb tulajdonságainak megismerése. Megismerni a magenergia felszabadításának elvi lehetőségeit, és sorba venni azoknak a természetben

előforduló megvalósulásait, mesterséges előállításait. A radioaktív sugárzások mibenlétének, tulajdonságainak megismerése. A legfontosabb fogalmak és

törvényszerűségek tárgyalása. A sugárzás biológiai hatásának bemutatása, a sugárdózisok megismerése, mellyel elősegíthetjük az

alapvető sugárvédelmi ismeretek megértését, a sugárzással szembeni alaptalan félelmek eloszlatását, a nukleáris események, döntések objektív megítélését.

A nukleáris energiatermelés sajátosságainak bemutatása. A nukleáris biztonság feltételeinek taglalása. Alternatív energiahordozók és az atomenergia összehasonlítása, előnyök és hátrányok ütköztetése.

A nukleáris technika széles körű alkalmazásának bemutatásával igazolni, hogy megfelelően magas szintű tudással, technikával ma már biztonsággal és haszonnal alkalmazható az atommagtechnika.

A Naprendszerünk keletkezésének és felépítésének megismerésével, a csillagrendszerek tárgyalásával megmutatni helyünket a világegyetemben.

A csillagok keletkezésének és fejlődésének tárgyalásával rámutatni a belátható anyagi világ egységére: mely szerint ugyanolyan fizikai törvények irányítják a kozmikus jelenségeket is, mint amilyeneket a fizika tudományának fejlődése során a földi körülmények között is megismertünk.

A kozmikus világmodellek bemutatásával itt is megmutatni a modellalkotás folyamatát és jelentőségét. A kozmikus fizika és a mikrofizika összehasonlításával anyagszerveződés szintjeinek áttekintése.

Tartalom Fejlesztési feladatok– Az atommagok fizikai paramétereinek kísérleti

meghatározása. Az atommag elektromos töltése. Az atommagok tömege és mérete.

– Az atommag belső szerkezete. Az atommagok protonokból és neutronokból tevődnek össze (A = N + Z). Izotópok fogalma. Az izotópok szétválasztása. Az atommagok kötési energiája. Kötési energia meghatározása tömegdefektus alapján. Fajlagos kötési energia tömegszám függése. Az atommag cseppmodellje és dobozmodellje. Magenergia felszabadulásának lehetőségei.

– Radioaktív sugárzások, az atommagok radioaktív bomlása. A természetes radioaktív sugárzás fajtái és jellemzői. A radioaktív sugárzások eredete: az atommagok alfa-, béta-bomlása. Bomlási törvények, bomlási sorok. Föld belsejének melege és a radioaktivitás kapcsolata.Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások biológiai hatásai. Sugárdózisok és dóziskorlátok A lakosságot érő sugárterhelés komponensei. A sugárvédelem alapjai.

– Az atomenergia felszabadítása maghasadásos láncreakció útján. Az energianyereséggel járó maghasadás feltételei. Hasadásos láncreakció megvalósítása az atombombában és az atomreaktorban.

Egy új anyagszerveződési szint (az atommag belseje) megismertetése.Az atommag az anyagszerveződés mélyebb, szubatomi szintje egy új kölcsönhatással.Nukleáris kölcsönhatás specifikumai (nagy fajlagos energiasűrűség) új emberi viszonyulást, magasabb szintű tudást és globális felelősségérzetet követel a fennálló globális méretű veszélyek miatt.A magenergia felszabadulási módjainak megértése a cseppmodell felhasználásával.Kiemelni a nukleonokra is érvényes hullámjelleget.

Radioaktív sugárzásokkal szembeni pozitív társadalmi attitűd kialakítása.A radioaktív sugárzások mibenlétének, legfontosabb sajátosságainak megismerése, a sugárvédelem alapjainak tárgyalása a sugárzásokkal szembeni objektív emberi viszonyulás alapjául szolgálhat.Az emberi tevékenység megengedhető kockázatainak elfogadása, ésszerű vállalása.A sugárzások determinisztikus és véletlenszerű biológiai hatásainak bemutatásával a kockázat fogalmának helyes értelmezése.A megengedhető kockázat ésszerű vállalása a mindennapos emberi tevékenység kockázatainak tükrében.A nukleáris energia felszabadításával kapcsolatos

153

Tartalom Fejlesztési feladatokAz atomerőművek felépítése és működése. Nukleáris energiatermelés biztonsága, előnyei és hátrányai. Az atomerőművek környezeti hatásai. Az emberi tevékenységek és természeti katasztrófák kockázata.

– Atomenergia felszabadulása magfúzióval. Az energianyereséges magfúzió feltételei. A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése. Mesterséges magfúzió előállítása termonukleáris atombombával. Szabályozott magfúzió megvalósításának módja és nehézségei. (TOKAMAK) A tervezés alatt álló energiatermelő fúziós reaktorok előnyei és megvalósulásuk várható ideje.

– Nukleáris technika alkalmazásairólNukleáris mérőműszerek felépítése, működésük fizikai alapjai. A radioaktív izotópok alkalmazása a gyógyászatban, iparban, tudományos kutatásban.

– Csillagászat:A Naprendszer kialakulása és felépítése. A csillagok keletkezése, fejlődése. Csillagcsoportosulások: galaktikák, galaxisok, csillaghalmazok. Helyünk a világmindenségben. A belátható világegyetem fontosabb paraméterei. A táguló világegyetem modell. Az univerzum keletkezése, fejlődése és lehetséges jövője. Nyitott kérdések (sötétanyag probléma, antigravitáció). A világmindenség anyagszerveződésének hierarchiája. A részecskefizika és a kozmikus fizika kapcsolata.Az űrkutatás múltja, jelene és jövője.

fizikatörténeti vonatkozások.Láncreakció felfedezésének és létrehozásának fizika- és kultúrtörténeti jelentőségét bemutatni, magyar vonatkozásokat kiemelni (Szilárd Leó, Teller Ede Wigner Jenő). A láncreakció megvalósításának történelmi körülményei. A tudomány felelősségének felvetése.A globális kérdések új gondolkodásmódot követelnek.A nukleáris energiatermelés összehasonlítása más alternatívákkal. Önálló, objektív véleményalkotás, döntéshozatal képességének fejlesztése. Globális felelősségérzet, a nemzetközi együttműködés fontosságának kihangsúlyozása.A fúziós energiatermelés megvalósításának lehetősége új távlatot nyit az energiagondok enyhítésére, de az új eljárások, új problémát szülhetnek (trícium kezelés stb.). Tudatosítani: Nincs kockázat nélküli energiatermelés. A nukleáris technika magas szintű tudással párosult alkalmazása az emberiség hasznát szolgálja.Világszemlélet kialakítása, formálása.Az anyagelvűség alapján világ anyagi egységének bemutatása az elemi részektől a galaxisokig. Az anyagszerveződés hierarchiájának bemutatása.A tudományos ismeretszerzés jellege: nincs lezárt ismeretkör a világmindenség megismerése inkább szakadatlan folyamatnak tekinthető mintsem végleges állapotnak.

Követelmények

A tanulók:– ismerjék az atommag felépítését és az atommagon belüli alapvető kölcsönhatások jellemzőit;– ismerjék a tömegdefektus jelenségét, és tudják kiszámítani az atommagok kötési energiáját a tömeg-

energia ekvivalencia alapján. Ismerjék a magenergiák nagyságrendjét;– ismerjék a fajlagos kötési energia fogalmát és annak tömegszámtól való függését. A fajlagos kötési

energia (tömegszám grafikon alapján tudják értelmezni a magenergia felszabadulásának lehetőségeit;– ismerjék a radioaktív sugárzások legfontosabb tulajdonságait és az anyagokkal való kölcsönhatásaikat:

töltés, energia, áthatoló és ionizáló képesség;– tudják, miként keletkeznek egyes radioaktív sugárzásfajták az atommagok bomlása során;– ismerjék a radioaktív bomlás törvényszerűségét: az aktivitás fogalmát és egységét, a felezési idő

fogalmát. Tudják felírni a bomlási törvény valamelyik egyszerű alakját;– ismerjék az elnyelt dózis, a dózisegyenérték fogalmát. Ismerjenek néhány dózisértéket (küszöbdózis,

halálos dózis, lakosság évi átlagos sugárterhelése);– tudják, hogy mindenkit mindenkor ér a háttérsugárzásból származó sugárterhelés;– ismerjék a természetes háttérsugárzás eredetét, és összetevőinek nagyságrendjét;– legyenek tisztában azzal, hogy a természetben hol és milyen formában szabadul fel magenergia,

ismerjék a csillagok energiatermelését;– tudják, hogy miként valósítható meg a szabályozatlan és a szabályozott maghasadásos láncreakció.

Ismerjék az elmúlt század idevonatkozó legfontosabb fizikatörténeti eseményeit: a maghasadás

154

felfedezésének, az első atommáglya megépítésének, az első atombomba felrobbantásának eseményeit és történelmi körülményeit;

– ismerjék az eseményekben közreműködő magyar tudósok (Neumann János, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenő) tevékenységét és szerepét;

– ismerjék az atomerőmű elvi felépítését és az erőműben lejátszódó energiaátalakítási folyamatokat;– tudjanak párhuzamot vonni az atomenergia és más energiahordozók felhasználása között: ismerjék az

egyes energiatermelési módok előnyeit és hátrányait;– ismerjék a nukleáris technika gyógyászati, ipari és régészeti alkalmazásait;– tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a Naprendszerünk kialakulásának történetét,

legfontosabb adatait, a Tejútrendszerben elfoglalt helyünket, tudjanak más galaxisok létéréről, azok méretéről, távolságáról;

– ismerjék a csillagok fejlődésének egyes fázisait, az univerzum keletkezésének és fejlődésének Big-bang elméletét, tudjanak az univerzum jövőjének lehetséges alakulásáról, a még nyitott kérdésekről (sötét anyag, antigravitáció);

– ismerjék a világűrkutatás eddigi legfontosabb eredményeit és jelenlegi célkitűzéseit;– tudják objektíven kezelni és maguk számára feldolgozni a napjaink információáradatából (TV, rádió,

sajtó, internet) származó tudományos (áltudományos) új ismereteket.

Kimeneti követelmények a 12. tanév végén

A jelöltek: tudjanak a témák megadott címe alapján vázlatot készíteni, és ismerjék fel azt, hogy milyen részletek,

milyen mélységű feldolgozásban tartoznak a témához. Legyenek képesek vázlatot készíteni a fizikai ismereteik bármilyen rendszerű előre fel nem dolgozott csoportosítása alapján is;

vegyék észre a kapcsolatot az egyes témákhoz tartozó kísérletek, azok elemzésének eredményei és a téma lényege között, ezt felhasználva építsék fel gondolati rendszerüket. Tudjanak ugyanilyen kapcsolatot teremteni a közösen fel nem dolgozott témákhoz tartozó kísérletek és a téma egésze között;

emlékezzenek az egyes témákhoz tartozó jelenségek, fogalmak, mennyiségek, törvények, alkalmazások, gyakorlati kapcsolatok lényegére, tudják azokat felhasználni gondolkodásukban, valamint gondolataik kifejtése és az ezekkel kapcsolatos feleletválasztós, illetve nyíltvégű kérdésekre adott válaszaik közben;

ne feledkezzenek meg arról, hogy a fizika fejlődése kölcsönhatásban volt és van a társadalom, a gazdaság fejlődésével, ezért tartsák fontosnak a fizikatörténeti vonatkozásokat összekapcsolni az emberiség és hazánk történelmével;

legyen jártasságuk a számítással járó hagyományos – az alapóraszámok keretei között kidolgozott – feladatok megoldásában és az összetettebb kapcsolatok felismerését igénylő feladatoknál is;

tudják elvégezni a fizikaórákon megismert (elvégzett, látott vagy leírás alapján megismert) kísérleteket elemezni, következtetéseket levonni belőlük.

155

Elektrotechnika szakmacsoport

9. ÉVFOLYAM

MECHANIKA, hőtan, elektromosságCélok és feladatok





– A tanulók megfigyelő, kísérletező, méréseket elvégző, következtető, rendszerező, általánosító képességének és gyakorlatának önálló, tervszerű, alkalmazni képessé tétele. A feladatmegoldó módszerek, célszerű szabályok tudatosítása, alkalmazásaik begyakorlása, jártasság szintre emelése.







V. Hőtan 18 4 4VI. Testek elektromos állapota, az elektromos mező 7 2 3

VII. Az elektromos áram. Vezetési jelenségek 13 3 3

Tartalék óra – – 3Az évi 111 óra felhasználása 80((56,7%) 11 (16,3%) 20 (27%)




156

– Erősíteni, önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagosság fogalmát, tudatosítani a vonatkozási és a koordinátarendszer megválasztásának szabadságát, megállapításaink érvényességi határát, a döntésekkel járó felelősséget, az ítéletalkotás megbízhatóságának fontosságát, és fejleszteni a gondolkodás folyamatának tervszerűségét, az absztrakciós képességet.

– Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá, ugyanakkor a gyakorlatban alkalmazhatóbbá tenni a mozgásokra vonatkozó ismereteket, kialakítani és feladatokban alkalmazni a sebesség, valamint a gyorsulás mennyiségi fogalmát, mértékegységeit. Megmutatni az ismeretek megszerzésének bővülő jellegét.












Követelmények




mennyiségileg is jellemezni.– tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, a

sebességvektornak, az egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; tudjanak ezekkel és a négyzetes úttörvénnyel

157

kapcsolatos (másodfokú egyenlet megoldását nem igénylő) feladatokat megoldani. Legyen gyakorlatuk konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának elkészítésében és elemzésében.

– ismerjék a nehézségi gyorsulást, és tudják azzal leírni a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást; ismerjék fel kapcsolatát a függőleges és vízszintes hajítással, a mozgások szuperpozícióját.

















– A dinamika területéről egyszerű kvalitatív és kvantitatív, illetve kinematikai, valamint dinamikai kérdéseket összekapcsoló feladatok megoldása.

– Annak felismertetése, hogy minél nagyobb egy adott test sebessége, annál nagyobb erő és/vagy annál több idő kell megállításához. Ennek a ténynek a közlekedésbiztonságban játszott szerepének kiemelése.


158

Tartalom Fejlesztési feladatok– A tehetetlenség fogalma. Newton I. törvénye és

az inerciarendszer.– A tömeg fogalma és mérése.

– A sűrűség.










A köznapi és kísérleti tapasztalat általános megfogalmazása, absztrakció.Az ismert gondolatsor alkalmazása a fogalomalkotásra. Gyakorlati alkalmazás, mérés.Az anyag és a test megkülönböztetése. Feladatmegoldás erősítése.Fogalomalkotás hipotézis alapján deduktív módon és annak kísérleti ellenőrzése. Absztrakció.Fogalomalkotás. A fogalmak fejleszthetőségének tudatosítása. A test, tulajdonság, mennyiség kapcsolatának erősítése.Általánosítás, logikus gondolkodás, absztrakció, gyakorlati alkalmazás.A kölcsönhatások, a feltételek, a különbözőségek felismerése. Az ismeretek sajátos rendszerbe foglalása.Az erőfogalom más irányú megközelítése. Az azonosságok és különbözőségek felismerése. Feladatmegoldó készség erősítése.A két anyagfajta létezésének erősítése. Egy ismeretkör történeti fejlődésének és időbeli elhelyezésének bemutatása. Az egymást váltó hipotézisek szerepének kiemelése a tudomány fejlődésébenAz erőhatás többféle következményének felismertetése. Egy meglevő ismeretkör bővítése. A feltételek szerepe a jelenségeknél.Absztrakció, összehasonlítás, megkülönböztetés.Ismereteink gyakorlati alkalmazása és elhelyezése a történelmi korokban. Feladatok.

Követelmények

A tanulók:– tudjanak különbséget tenni a mozgás és mozgásállapot, a vonatkoztatási- és koordinátarendszer, az

inercia- és a gyorsuló rendszer között.– ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat, a bennük résztvevő két vagy több partnert, és nevezzék






– tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, a nehézségi erő és a súly között.

159

– ismerjék a különféle erőhatásokat, az azokat leíró erőtörvényeket; vegyék észre a különféle erőhatások következményeit, értsék meg azok közös jellegét, hogy mindegyik elsődlegesen mozgásállapot-változást hoz létre.







III. Energia, munka












160







Követelmények

A tanulók – ismerjék az energiát, mint olyan (előjeles) skalár mennyiséget, amellyel a testek állapotát, változtató











161

IV. Mechanikai rezgések és hullámok










jellemzői.






Állóhullámok.



Követelmények




162

– a rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését, a zárt rendszer alkalmazásához szükséges elhanyagolásokat; a külső hatások következményeit a rezgő test mozgására (csillapodás, csatolt rezgés, rezonancia), tudják mindennapi példák alapján megmagyarázni ezek káros illetve hasznos voltát.

– tudják értelmezni az ingamozgást, ismerjék fel hasonlóságát és különbözőségét a rezgőmozgással; tudják mennyiségekkel is jellemezni a fonálingát (l; T; f); ismerjék és tudják alkalmazni a fonálinga lengésidő képletét; vegyék észre a lengésidő állandóságának feltételeit és kapcsolatát az időméréssel.






– legyenek tájékozottak a hangszerek fajtái között és ismerjék azok közül néhány működésének fizikai elvét, ismerjék a hétköznapi hangtani fogalmak fizikai értelmezését (hangmagasság, hangerősség, hangszín ; alaphang, felhang, hangsor, hangköz).


V. Hőtan




A hőtan I. főtételének kvantitatív megfogalmazásával kiterjeszteni az energia-megmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Az általánosított energia-megmaradás elvét alkalmazni a légnemű anyagokra, a folyadékokra és a szilárd testekre, valamint ezek fázisátalakulásaira az energetikai és molekuláris tárgyalás során.





– Gázok állapotváltozásai: Állapot-határozók (p,V,T). Speciális és általános állapotváltozások

Jelenségek megfigyelése, egzakt leírása, elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása.A természetben, műszaki gyakorlatban lejátszódó hőtágulási jelenségek megfigyelése és szakszerű leírása. Hasznos és káros hőtágulások megkülönböztetése. A kvantitatív összefüggések

163

Tartalom Fejlesztési feladatokkísérleti tárgyalása. Gáztörvények, állapot-egyenlet. Állapot-változások ábrázolása a p – V állapotsíkon.

– Molekuláris hőelmélet: Az ideális gáz részecskemodellje. Gáztörvények értelmezése a részecskemodell alapján. Az ideális gázok belső energiája, mint a rendezetlen mozgást végző részecskék mozgási energiájának összege.


– A hőtan II. főtétele, mint a természetben lejátszódó termikus folyamatok irányát meghatározó törvény. Reverzibilis és irreverzibilis folyamatok. A II. főtétel fenomenológiai megfogalmazása és molekuláris értelmezése.

– Halmazállapot-változások: A szilárd, folyékony, légnemű fázisok átalakulásának molekuláris értelmezése. Olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő (forráshő)- lecsapódási hő molekuláris jelentése. A fázisátalakulások energetikai tárgyalása az I. főtétel felhasználásával.

segítségével a hőtágulások mértékének becslése egyszerű technikai eszközöknél, berendezéseknél az alkalmazás illetve a balesetvédelem céljából.A speciális gáz-állapotváltozások felismerése a természetben és a mindennapi életben.A gyakorlatban alkalmazott gázok állapotváltozásainak mennyiségi becslése a gáztörvények felhasználásával.A becsült értékek alapján a lehetséges következmények felmérése, megfelelő balesetvédelmi óvintézkedések tervezése.A tudományos megismerés, a modellalkotás bemutatása. A fizikai modellalkotás folyamatának nyomon követése a molekuláris hőelmélet részecskehipotézisének tárgyalásán keresztül.A molekuláris hőelmélet munkahipotézise mint kezdeti atomhipotézis bemutatása.Mozgás, mint az anyag elválaszthatatlan attribútumának kihangsúlyozása. Megkülönbözetés, összevetés: a testek belső energiája a rendezetlen mozgás velejárója.Az energiamegmaradás elvének általánosítása a hőtani folyamatokra. A hőtan I. főtételének felismertetése hőtani folyamatok energetikai elemzésénél. Kiemelés, általánosítás, alkalmazás: a hőtan II. főtétele mint elvi tiltás a másodfajú örökmozgók megvalósíthatóságára.A halmazállapot-változások kvalitatív értelmezése molekuláris alapon. A kiterjesztett energiamegmaradási elv alkalmazása a kvantitatív összefüggések értelmezésénél. Gyakorlati vonatkozások kiemelése, elemzése.

Követelmények





hatékonyan tudják alkalmazni az állapotváltozások szemléltetésére és a feladatok megoldásánál a p–V diagramot;

tudják kvalitatív módon értelmezni a gázok részecskemodellje alapján – a részecskék rendezetlen hőmozgásával – a speciális állapotváltozásokat;


tudják értelmezni a részecskemodell alapján az ideális gázt és annak belső energiáját;

164

tudják megfogalmazni és alkalmazni az I. főtételt az ideális gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálatánál;

ismerjék fel a halmazállapot-változások energiaviszonyainak tárgyalásánál, hogy a hőtan I. főtétele a természetben egyetemes jellegű: a testek minden hőtani folyamatára érvényes;

értsék a II. főtétel lényegét és annak molekuláris értelmezését. Ismerjék a főtétel energiatermelésben való fontos szerepét. A törvényszerűség alapján értsék meg, hogy másodfajú perpetuum mobile miért nem készíthető.

VI. A testek elektromos állapota, az elektromos mező



















165

Követelmények







VII. Az elektromos áram, vezetési jelenségek
















– Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás.– A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása.– Az elektromosság atomos szerkezete.



166

Tartalom Fejlesztési feladatokElektromos vezetési jelenségek folyadékokban, az elektrolízis. Az elemi töltés (Millikan kísérlete).

– Elektromos vezetés gázokban és vákuumban. Gyakorlati alkalmazások.

– Elektromos vezetési mechanizmusok fémekben és félvezetőkben. A termisztor és a fotóellenállás.

– A dióda és alkalmazásai. A tranzisztor és alkalmazásai

Követelmények








A 9. tanév végi követelmények megegyeznek az egyes fejezetek követelményeivel.

10. ÉVFOLYAM

Elektromosságtan, optika, modern fizikaCélok, feladatok

– A tanulók elektromosságtani és optikai ismereteinek, az általános iskolában tanultaknak a felelevenítése, elmélyítése, kiegészítése és rendszerezése.





167





I. A mágneses mező. Az elektromágneses indukció 27 4 3

II. Elektromágneses hullámok. Optika 18 3 3

III. Modern fizika 10 4 3IV. Magfizika. Csillagászat 14 3 3Tartalék óra, év végi összefoglalás – 4

Az évi 111 óra felhasználása 69 (62,2%) 20 (18,0%) 22(17,8%)

I. A mágneses mező, az elektromágneses indukció

















A tanultak mindennapi környezetben való megnyilvánulásainak felismerése.Lenz törvényének az energia-megmaradás kiterjesztéseként való értelmezése.A mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának

168

Tartalom Fejlesztési feladatok– Mágneses mező hatása mozgó töltésre.

A Lorentz-erő.– Katódsugárcső, az elektron fajlagos töltésének

fogalma és meghatározása.– Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram.

Lenz törvénye.– A váltakozó feszültségű elektromos mező

előállítása és jellemzői.– Elektromos generátorok működésének elve,

a hálózati feszültség és áram.– Nyugalmi indukció, önindukció.– A mágneses mező energiája.– A transzformátor és jellemzői.– Elektromos energiaszállítás és balesetvédelem.– Elektromos „energiatermelés” és


elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása.


észrevétele.Magyar tudósok hozzájárulása az egyetemes tudomány és technika fejlődéséhez.A társadalom és az egyén felelőssége a tudomány és technika eredményeinek felhasználásában, az egészségvédelemben. Problémák felvetése, alternatív megoldások megvitatása.Az energia-megmaradás nyomon követésének lehetősége.Mechanikai analógia felhasználása a tananyag megértésében, megjegyzésében.


Követelmények



jelentőségét (elektromotor, TV képcső, mozgó elektromos részecskék mágneses tárolása);– tudják a mozgási indukciót a Lorentz-erő következményeként értelmezni;– értsék az elektromos energia mozgási indukcióval történő ipari méretű „előállítását”;– ismerjék és értsék a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzőit valamint kapcsolatát;– értsék, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos

mező kölcsönhatása; vegyék ebben is észre az energia-megmaradás megnyilvánulását (Lenz-törvény);– ismerjék a transzformátor működési elvét, legfontosabb törvényszerűségeit, gazdasági jelentőségét;– ismerjék az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és




Eszközök



169

II. Elektromágneses hullámok. Optika



















– Az elektromágneses hullámok kísérleti vizsgálata, legfontosabb tulajdonságaik.

– Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum.

– Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV-tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat



Korábbi fogalmak alkalmazása új körülmények között.A hullámok töréséről tanultak matematikai elmélyítése: A törési törvény különböző matematikai megfogalmazásainak megismerése és

170

Tartalom Fejlesztési feladatokalkalmazása egyszerű feladatokban.













alkalmazása a fény törésére és teljes visszaverődésére egyszerű számításos feladatoknál.



Követelmény


elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legszükségesebb feltételét;– kvalitatív módon értsék az elektromágneses hullámok keletkezését és tovaterjedését;– ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjanak frekvenciából

hullámhosszat (és fordítva) számítani;– a hullámtulajdonságok alapján lássák a mechanikai hullámokkal való analógiát, ugyanakkor lássák

a legfontosabb különbséget (nincs szükség hordozó közegre);– ismerjék az elektromágnes hullámok sokféleségét, azok természetben való megjelenési formáit,

frekvenciával vagy hullámhosszal való jellemezhetőségét;– tudják, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a




fény hullámhosszhatárait; a színfelbontás jelenségét és jelentőségét az anyagvizsgálatban;

171

– a leképezés geometriai modellje alapján értsék a valódi és látszólagos kép keletkezésének lényegét, és tudják alkalmazni a leképzési törvényt egyszerű numerikus feladatokban;

– ismerjék a tükrök lencsék néhány gyakorlati alkalmazását;– ismerjék a tanultakhoz kapcsolódó jelentősebb fizikusok nevét és tudománytörténeti szerepét (Maxwell,

Hertz, Huygens).

III. Modern fizika


– A modern fizika kialakulásának bemutatása: a kvantumfizika születésének és a relativitáselmélet létrejöttének rövid áttekintése.

– az Einstein-féle fotonelmélet keletkezésének tárgyalása, a fény kettős természetéből eredő szemléleti probléma bemutatása (részecske-hullám dilemma taglalása).

– Az elektron kísérletileg is igazolt hullámtulajdonságainak tárgyalásával rámutatni a mikrorészek kettős természetére mint általános sajátosságra.

– Megmutatni, hogy a klasszikus fizika (a makrovilág) számára újszerű, idegen – a mikrovilágban mindenütt jelen lévő, kísérletileg is igazolt – kettős természet a mikrorészecskék mozgásának leírására új fizikai leírásmódot követel, amely a kvantummechanika (hullámmechanika) alapfeltevéseiben ölt formát.

– A modellalkotás dialektikájának újabb bemutatása a klasszikus atommodellek és a Bohr-féle modell tárgyalásával.

– A Bohr-modell ellentmondásainak és hiányosságainak feltárása, a kvantummechanikai atommodell lényegének szemléletes tárgyalása. Az atomi kvantumszámok tartalmi és szemléletes fizikai jelentése. Az új modell teljesítőképességének érzékeltetése.

Tartalom Fejlesztési feladatok– A modern fizika születése. A klasszikus fizika

megoldatlan problémáinak tárgyalása: az éterhipotézis problémája, a testek hőmérsékleti sugárzásának ellentmondásai. A relativitáselmélet keletkezése, kvantumfizika születése, Planck-féle hipotézis.

– A fény fotonelmélete. A fényelektromos jelenség értelmezésének problémája. Einstein fotonhipotézise. A fotoeffektus gyakorlati alkalmazásai: fotocellák, fényelemek. A fotonelmélet további bizonyítékai: foton-elektron kölcsönhatás, foton mint reális anyagi részecske. A fény kettős természete.

– A mikrorészek kettős természete. De Broglie anyaghullám hipotézise. Az anyaghullámok kísérleti kimutatása: elektron-diffrakció Gyakorlati alkalmazások: anyagvizsgálat, elektronmikroszkóp.

– Atomhipotézis, atommodellek. Az atom-hipotézis kísérleti alapjai (súlyviszonyok törvénye, molekuláris hőelmélet, elektrolízis törvényei). Avogadro-szám. Az atomi méretek becslése, az atomok tömege. Az atomok belső szerkezete: klasszikus atommodellek és fejlődésük. A Bohr-féle atommodell: a modell alapfeltevései az atomok vonalas színképének értelmezésére. A Bohr-modell hiányosságai. Az

Tudománytörténeti vonatkozások kiemelése.A tudománytörténeti folyamatok tárgyalása során arra rámutatni, hogy az új elméletrendszerek a modellek, az elképzelések, az egymást váltó és nem egyszer egymással szemben álló elméleti nézetek harcában születnek meg.Annak permanens tudatosítása, hogy az új elméletek születését mindig kísérleti ellentmondások, problémák indukálják.Az absztrakciós készség további erősítése fejlesztése.A mikrovilág jelenségei gyakran ellentmondanak, a mindennapi tapasztalatnak és a klasszikus, antropomorf (embermértékű) fizika fogalmainak.A természeti törvények túlmutatnak a szemléletességen a természetet olyannak kell elfogadni, amilyen a mikrofizika ezért tűnik elvontnak, (számunkra) ellentmondásosnak.A tudomány és annak természetének bemutatása, a tudományos világkép formálása.A tudományos elméletek igazolásának döntő kritériuma: a kísérlet általi megerősítés.Tudomány-technika-társadalom kölcsönhatásának felismertetése konkrét példákon keresztül. Példa: Az elektron hullámtermészetének kísérleti kimutatása (a tudományos felfedezés) egy új hatékony tudományos és technikai eszköz, az

172

Tartalom Fejlesztési feladatokatomok hullámmodellje, a modell szemléltetése atomi orbitálokkal. A periódusos rendszer felépítésének értelmezése az atomi elektronállapotok betöltődésével. Pauli-féle kizárási elv.

elektron-mikroszkóp megalkotásához vezetett el.Anyagszerkezeti ismeretek fejlesztése– Az új fizikai elmélet, a kvantummechanika kidolgozása szolgált alapul a hatékony anyagszerkezeti vizsgálati módszerek létrejöttéhez, amely a modern technika (mikroelektronika, számítástechnika, hírközlés, anyagtudomány), a molekuláris biológia (géntechnika) XX. századi forradalmát eredményezte.

Követelmények

A tanulók: ismerjék a fény hullámtermészetét igazoló legfontosabb jelenségeket – törés, fényelhajlás, interferencia

– és a fényhullám kvantitatív jellemzőit: hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség; ismerjék a fényelektromos jelenséget: tudják, hogy a jelenség a fény foton-elméletének kísérleti

előzménye; tudják értelmezni a fényelektromos jelenség kvantitatív összefüggését, ismerjék a fotoeffektus széles

körű gyakorlati alkalmazásait; ismerjék a fény részecsketermészetének további kísérleti bizonyítékait (fénynyomás, Compton-

effektus), tudják azokat kvalitatív módon értelmezni; tudják helyesen értelmezni a fény kettős természetét: a fényjelenségek kvalitatív és kvantitatív leírását

mindkét modellre (hullám- és részecskemodellre külön-külön szükség van); ismerjék de Broglie anyaghullám hipotézisét mint a foton kettős természetének általánosítását; ismerjék az elektron hullámtermészetét igazoló elektrondiffrakciós kísérlet lényegét, annak elméleti

jelentőségét; ismerjék az elektronmikroszkóp működési elvét és a berendezés gyakorlati jelentőségét; ismerjék a klasszikus atommodelleket, azok használhatóságát és hiányosságait; A modellek

tárgyalásával lássák a modell fejlődésének folyamatát; ismerjék a Bohr-modell alapfeltevéseit, segítségével kvalitatív módon tudják értelmezni a hidrogénatom

színképvonalainak keletkezését; lássák be, hogy a Bohr-modell teljesítőképessége is korlátozott. Érezzék szükségét az újabb modell

megalkotásának; a kvantummechanikai modellt mint az atomba zárt hullámszerű elektron állóhullám állapotait tekintsék

(atomok hullámmodellje); tudják értelmezni az atomok alap és gerjesztett állapotait a rugalmas húron kialakuló mechanikai

állóhullámok analógiája alapján; ismerjék – a hullámmodell alapján – az atomi kvantumszámok szemléletes jelentését, az atomi

állapotok Pauli-elv szerinti betöltődését, a periódusos rendszer felépülését.

IV. Magfizika. Csillagászat


Az atommag legfontosabb fizikai tulajdonságainak megismerése. Kísérleti módszerek tárgyalása. Az atommag belső szerkezetének feltárása.



törvényszerűségek tárgyalása.

173

A sugárzás biológiai hatásának bemutatása, a sugárdózisok megismerése, mellyel elősegíthetjük az alapvető sugárvédelmi ismeretek megértését, a sugárzással szembeni alaptalan félelmek eloszlatását, a nukleáris események, döntések objektív megítélését.






Tartalom Fejlesztési feladatok– Az atommagok fizikai paramétereinek kísérleti

meghatározása. Az atommag elektromos töltése. Az atommagok tömege és mérete.

– Az atommag belső szerkezete. Az atommagok protonokból és neutronokból tevődnek össze (A = N + Z). Izotópok fogalma. Az izotópok szétválasztása. Az atommagok kötési energiája. Kötési energia meghatározása tömegdefektus alapján. Fajlagos kötési energia tömegszám függése. Az atommag cseppmodellje és dobozmodellje. Magenergia felszabadulásának lehetőségei.

– Radioaktív sugárzások, az atommagok radioaktív bomlása. A természetes radioaktív sugárzás fajtái és jellemzői. A radioaktív sugárzások eredete: az atommagok alfa-, béta-bomlása. Bomlási törvények, bomlási sorok. Föld belsejének melege és a radioaktivitás kapcsolata.Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsönhatása. A sugárzások biológiai hatásai. Sugárdózisok és dóziskorlátok A lakosságot érő sugárterhelés komponensei. A sugárvédelem alapjai.

– Az atomenergia felszabadítása maghasadásos láncreakció útján. Az energianyereséggel járó maghasadás feltételei. Hasadásos láncreakció megvalósítása az atombombában és az atomreaktorban.Az atomerőművek felépítése és működése. Nukleáris energiatermelés biztonsága, előnyei és hátrányai. Az atomerőművek környezeti hatásai. Az emberi tevékenységek és természeti katasztrófák kockázata.

– Atomenergia felszabadulása magfúzióval. Az energianyereséges magfúzió feltételei. A Nap és a csillagok fúziós energiatermelése. Mesterséges magfúzió előállítása termonukleáris atombombával. Szabályozott magfúzió

Egy új anyagszerveződési szint (az atommag belseje) megismertetése.Az atommag az anyagszerveződés mélyebb, szubatomi szintje egy új kölcsönhatással.Nukleáris kölcsönhatás specifikumai (nagy fajlagos energiasűrűség) új emberi viszonyulást, magasabb szintű tudást és globális felelősségérzetet követel a fennálló globális méretű veszélyek miatt.A magenergia felszabadulási módjainak megértése a cseppmodell felhasználásával.Kiemelni a nukleonokra is érvényes hullámjelleget.

Radioaktív sugárzásokkal szembeni pozitív társadalmi attitűd kialakítása.A radioaktív sugárzások mibenlétének, legfontosabb sajátosságainak megismerése, a sugárvédelem alapjainak tárgyalása a sugárzásokkal szembeni objektív emberi viszonyulás alapjául szolgálhat.Az emberi tevékenység megengedhető kockázatainak elfogadása, ésszerű vállalása.A sugárzások determinisztikus és véletlenszerű biológiai hatásainak bemutatásával a kockázat fogalmának helyes értelmezése.A megengedhető kockázat ésszerű vállalása a mindennapos emberi tevékenység kockázatainak tükrében.A nukleáris energia felszabadításával kapcsolatos fizikatörténeti vonatkozások.Láncreakció felfedezésének és létrehozásának fizika- és kultúrtörténeti jelentőségét bemutatni, magyar vonatkozásokat kiemelni (Szilárd Leó, Teller Ede Wigner Jenő). A láncreakció megvalósításának történelmi körülményei. A tudomány felelősségének felvetése.A globális kérdések új gondolkodásmódot követelnek.A nukleáris energiatermelés összehasonlítása más

174

Tartalom Fejlesztési feladatokmegvalósításának módja és nehézségei. (TOKAMAK) A tervezés alatt álló energiatermelő fúziós reaktorok előnyei és megvalósulásuk várható ideje.

– Nukleáris technika alkalmazásairólNukleáris mérőműszerek felépítése, működésük fizikai alapjai. A radioaktív izotópok alkalmazása a gyógyászatban, iparban, tudományos kutatásban.

– Csillagászat:A Naprendszer kialakulása és felépítése. A csillagok keletkezése, fejlődése. Csillagcsoportosulások: galaktikák, galaxisok, csillaghalmazok. Helyünk a világmindenségben. A belátható világegyetem fontosabb paraméterei. A táguló világegyetem modell. Az univerzum keletkezése, fejlődése és lehetséges jövője. Nyitott kérdések (sötétanyag probléma, antigravitáció). A világmindenség anyagszerveződésének hierarchiája. A részecskefizika és a kozmikus fizika kapcsolata.Az űrkutatás múltja, jelene és jövője.

alternatívákkal. Önálló, objektív véleményalkotás, döntéshozatal képességének fejlesztése. Globális felelősségérzet, a nemzetközi együttműködés fontosságának kihangsúlyozása.A fúziós energiatermelés megvalósításának lehetősége új távlatot nyit az energiagondok enyhítésére, de az új eljárások, új problémát szülhetnek (trícium kezelés stb.). Tudatosítani: Nincs kockázat nélküli energiatermelés. A nukleáris technika magas szintű tudással párosult alkalmazása az emberiség hasznát szolgálja.Világszemlélet kialakítása, formálása.Az anyagelvűség alapján világ anyagi egységének bemutatása az elemi részektől a galaxisokig. Az anyagszerveződés hierarchiájának bemutatása.A tudományos ismeretszerzés jellege: nincs lezárt ismeretkör a világmindenség megismerése inkább szakadatlan folyamatnak tekinthető mintsem végleges állapotnak.

Követelmények

A tanulók:– ismerjék az atommag felépítését és az atommagon belüli alapvető kölcsönhatások jellemzőit;– ismerjék a tömegdefektus jelenségét, és tudják kiszámítani az atommagok kötési energiáját a tömeg-

energia ekvivalencia alapján. Ismerjék a magenergiák nagyságrendjét;– ismerjék a fajlagos kötési energia fogalmát és annak tömegszámtól való függését. A fajlagos kötési

energia (tömegszám grafikon alapján tudják értelmezni a magenergia felszabadulásának lehetőségeit;– ismerjék a radioaktív sugárzások legfontosabb tulajdonságait és az anyagokkal való kölcsönhatásaikat:

töltés, energia, áthatoló és ionizáló képesség;– tudják, miként keletkeznek egyes radioaktív sugárzásfajták az atommagok bomlása során;– ismerjék a radioaktív bomlás törvényszerűségét: az aktivitás fogalmát és egységét, a felezési idő

fogalmát. Tudják felírni a bomlási törvény valamelyik egyszerű alakját;– ismerjék az elnyelt dózis, a dózisegyenérték fogalmát. Ismerjenek néhány dózisértéket (küszöbdózis,



Ismerjék az elmúlt század idevonatkozó legfontosabb fizikatörténeti eseményeit: a maghasadás felfedezésének, az első atommáglya megépítésének, az első atombomba felrobbantásának eseményeit és történelmi körülményeit;



egyes energiatermelési módok előnyeit és hátrányait;– ismerjék a nukleáris technika gyógyászati, ipari és régészeti alkalmazásait;

175

– tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a Naprendszerünk kialakulásának történetét, legfontosabb adatait, a Tejútrendszerben elfoglalt helyünket, tudjanak más galaxisok létéréről, azok méretéről, távolságáról;





176

Közgazdasági szakmacsoport

9. ÉVFOLYAM

MECHANIKA, hőtanCélok és feladatok





– A tanulók megfigyelő, kísérletező, méréseket elvégző, következtető, rendszerező, általánosító képességének és gyakorlatának önálló, tervszerű, alkalmazni képessé tétele.







V. Hőtan 5 1 1Tartalék óra – –Az évi 111 óra felhasználása 27(73,0%) 5 (18,5%) 5 (18,5%)




– Erősíteni, önálló felhasználásra alkalmassá tenni a viszonylagosság fogalmát..– Tudatosítani, bővíteni, egzaktabbá, ugyanakkor a gyakorlatban alkalmazhatóbbá tenni a mozgásokra

vonatkozó ismereteket, kialakítani és feladatokban alkalmazni a sebesség, valamint a gyorsulás mennyiségi fogalmát, mértékegységeit. Megmutatni az ismeretek megszerzésének bővülő jellegét.

177












Követelmények




mennyiségileg is jellemezni.– tudják alkalmazni az egyenletes mozgás sebességének, az átlag-, a pillanatnyi sebességnek, az

egyenletesen változó mozgás gyorsulásának fogalmát, valamint ezek meghatározási módját mind algebrai, mind grafikus úton; tudjanak ezekkel és a négyzetes úttörvénnyel kapcsolatos (másodfokú egyenlet megoldását nem igénylő) feladatokat megoldani. Legyen gyakorlatuk konkrét mozgások út-idő, sebesség-idő grafikonjának elkészítésében és elemzésében.

– ismerjék a nehézségi gyorsulást, és tudják azzal leírni a szabadesést mint egyenletesen változó mozgást..


178

















Tartalom Fejlesztési feladatok– A tehetetlenség fogalma. Newton I.– A tömeg fogalma és mérése.

– A sűrűség.




A köznapi és kísérleti tapasztalat általános megfogalmazása, absztrakció.Az ismert gondolatsor alkalmazása a fogalomalkotásra. Gyakorlati alkalmazás, mérés.Az anyag és a test megkülönböztetése. Feladatmegoldás erősítése.Fogalomalkotás hipotézis alapján deduktív módon és annak kísérleti ellenőrzése. Absztrakció.Fogalomalkotás. A fogalmak fejleszthetőségének tudatosítása. A test, tulajdonság, mennyiség kapcsolatának erősítése.

179

Tartalom Fejlesztési feladatok







Általánosítás, logikus gondolkodás, absztrakció, gyakorlati alkalmazás.A kölcsönhatások, a feltételek, a különbözőségek felismerése. Az ismeretek sajátos rendszerbe foglalása.Az erőfogalom más irányú megközelítése. Az azonosságok és különbözőségek felismerése. Feladatmegoldó készség erősítése.A két anyagfajta létezésének erősítése. Egy ismeretkör történeti fejlődésének és időbeli elhelyezésének bemutatása. Az egymást váltó hipotézisek szerepének kiemelése a tudomány fejlődésébenAz erőhatás többféle következményének felismertetése. Egy meglevő ismeretkör bővítése. A feltételek szerepe a jelenségeknél.Absztrakció, összehasonlítás, megkülönböztetés.Ismereteink gyakorlati alkalmazása és elhelyezése a történelmi korokban. Feladatok.

Követelmények

A tanulók:– tudjanak különbséget tenni a mozgás és mozgásállapot.– ismerjék fel a mechanikai kölcsönhatásokat, a bennük résztvevő két vagy több partnert, és nevezzék






– tudjanak különbséget tenni a gravitációs erő, a nehézségi erő és a súly között.– ismerjék a különféle erőhatásokat, az azokat leíró erőtörvényeket; vegyék észre a különféle erőhatások

következményeit, értsék meg azok közös jellegét, hogy mindegyik elsődlegesen mozgásállapot-változást hoz létre.




180




III. Energia, munka


















181

Követelmények

A tanulók :– ismerjék az energiát, mint olyan (előjeles) skalár mennyiséget, amellyel a testek állapotát, változtató











IV. Mechanikai rezgések és hullámok









182


jellemzői.






Állóhullámok.



Követelmények




– a rugalmas erő és az energiaviszonyok változásait vizsgálva ismerjék fel a rendszeren belüli energiaváltozásokat és az energia-megmaradás törvényének érvényesülését.







183

V. Hőtan




A hőtan I. főtételének kvantitatív megfogalmazásával kiterjeszteni az energia-megmaradás elvét a mechanikai és a termikus kölcsönhatásokra is. Az általánosított energia-megmaradás elvét alkalmazni a légnemű anyagokra, a folyadékokra és a szilárd testekre, valamint ezek fázisátalakulásaira az energetikai és molekuláris tárgyalás során.





– Gázok állapotváltozásai: Állapot-határozók (p,V,T). Speciális és általános állapotváltozások kísérleti tárgyalása. Gáztörvények, állapot-egyenlet. Állapot-változások ábrázolása a p – V állapotsíkon.

– Az ideális gáz részecskemodellje. Gáztörvények értelmezése a részecskemodell alapján. Az ideális gázok belső energiája, mint a rendezetlen mozgást végző részecskék mozgási energiájának összege.


– Halmazállapot-változások: A szilárd, folyékony, légnemű fázisok átalakulásának molekuláris értelmezése. Olvadáshő-fagyáshő, párolgáshő (forráshő)- lecsapódási hő molekuláris jelentése. A fázisátalakulások energetikai tárgyalása az I.

Jelenségek megfigyelése, egzakt leírása, elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása.A természetben, műszaki gyakorlatban lejátszódó hőtágulási jelenségek megfigyelése és szakszerű leírása. Hasznos és káros hőtágulások megkülönböztetése. A kvantitatív összefüggések segítségével a hőtágulások mértékének becslése egyszerű technikai eszközöknél, berendezéseknél az alkalmazás illetve a balesetvédelem céljából.A speciális gáz-állapotváltozások felismerése a természetben és a mindennapi életben.A gyakorlatban alkalmazott gázok állapotváltozásainak mennyiségi becslése a gáztörvények felhasználásával.A becsült értékek alapján a lehetséges következmények felmérése, megfelelő balesetvédelmi óvintézkedések tervezése.A tudományos megismerés, a modellalkotás bemutatása. A fizikai modellalkotás folyamatának nyomon követése a molekuláris hőelmélet részecskehipotézisének tárgyalásán keresztül.Mozgás, mint az anyag elválaszthatatlan attribútumának kihangsúlyozása. Megkülönbözetés, összevetés: a testek belső energiája a rendezetlen mozgás velejárója.Az energiamegmaradás elvének általánosítása a hőtani folyamatokra. A hőtan I. főtételének felismertetése hőtani folyamatok energetikai elemzésénél. Kiemelés, általánosítás, alkalmazás: a hőtan II. főtétele mint elvi tiltás a másodfajú örökmozgók megvalósíthatóságára.A halmazállapot-változások kvalitatív értelmezése

184

Tartalom Fejlesztési feladatokfőtétel felhasználásával. molekuláris alapon. A kiterjesztett

energiamegmaradási elv alkalmazása a kvantitatív összefüggések értelmezésénél. Gyakorlati vonatkozások kiemelése, elemzése.

Követelmények






tudják értelmezni a részecskemodell alapján az ideális gázt és annak belső energiáját; tudják megfogalmazni és alkalmazni az I. főtételt az ideális gázok állapotváltozásainak energetikai

vizsgálatánál; ismerjék fel a halmazállapot-változások energiaviszonyainak tárgyalásánál, hogy a hőtan I. főtétele

a természetben egyetemes jellegű: a testek minden hőtani folyamatára érvényes; értsék a II. főtétel lényegét és annak molekuláris értelmezését. Ismerjék a főtétel energiatermelésben

való fontos szerepét. A törvényszerűség alapján értsék meg, hogy másodfajú perpetuum mobile miért nem készíthető.


10. ÉVFOLYAM

ELEKTROMOSSÁGTAN, OPTIKA, MAGFIZIKA, CSILLAGÁSZATCélok, feladatok

– A tanulók elektromosságtani és optikai ismereteinek, az általános iskolában tanultaknak a felelevenítése, elmélyítése, kiegészítése és rendszerezése.





185





I. Testek elektromos állapota, az elektromos mező 6 1 1

II. Az elektromos áram. Vezetési jelenségek 7 1 1

III. A mágneses mező. Az elektromágneses indukció 5 1 1

IV. Elektromágneses hullámok. Optika 5 1 1

V. Atomfizika. Csillagászat 4 1 1Tartalék óra, év végi összefoglalás - – -

Az évi 74 óra felhasználása 73 (60,8%) 5(18,5%) 5 (18,5%)

I. A testek elektromos állapota, az elektromos mező









186











Követelmények







II. Az elektromos áram, vezetési jelenségek









187








– Az elektromos munka, teljesítmény és a hőhatás.– A fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása.



Követelmények








III. A mágneses mező, az elektromágneses indukció





188












– Mágneses mező hatása mozgó töltésre. A Lorentz-erő.

– Mozgási indukció. Indukált feszültség és áram. Lenz törvénye.

– Nyugalmi indukció, önindukció.– A mágneses mező energiája.– A transzformátor és jellemzői.– Elektromos energiaszállítás és balesetvédelem.– Elektromos „energiatermelés” és


elektromágneses rezgés kvantitatív tárgyalása mechanikai analógia alapján. Thomson-formula. Csillapítatlan rezgések előállítása.



A tanultak mindennapi környezetben való megnyilvánulásainak felismerése.Lenz törvényének az energia-megmaradás kiterjesztéseként való értelmezése.A mágneses és elektromos mező kölcsönhatásának észrevétele.Magyar tudósok hozzájárulása az egyetemes tudomány és technika fejlődéséhez.A társadalom és az egyén felelőssége a tudomány és technika eredményeinek felhasználásában, az egészségvédelemben. Problémák felvetése, alternatív megoldások megvitatása.Az energia-megmaradás nyomon követésének lehetősége.Mechanikai analógia felhasználása a tananyag megértésében, megjegyzésében.


Követelmények



jelentőségét (elektromotor, TV képcső, mozgó elektromos részecskék mágneses tárolása);– tudják a mozgási indukciót a Lorentz-erő következményeként értelmezni;– értsék az elektromos energia mozgási indukcióval történő ipari méretű „előállítását”;– ismerjék és értsék a váltakozó feszültség és áram legfontosabb jellemzőit valamint kapcsolatát;

189

– értsék, hogy a nyugalmi indukció (és ennek speciális esete az önindukció) a mágneses és elektromos mező kölcsönhatása; vegyék ebben is észre az energia-megmaradás megnyilvánulását (Lenz-törvény);

– ismerjék a transzformátor működési elvét, legfontosabb törvényszerűségeit, gazdasági jelentőségét;– ismerjék az elektromágneses jelenségekkel kapcsolatos fizikai mennyiségeket, azok mértékegységeit, és




Eszközök



IV. Elektromágneses hullámok. Optika









– A látható fény tulajdonságainak vizsgálatakor megmutatni a terjedés és a visszaverődés sajátosságait.– Külön megvizsgálni a teljes visszaverődés esetét és feltételét, kiemelve annak nagy jelentőségű

gyakorlati alkalmazását (pl. száloptika).– Színfelbontás szemléltetése prizma és optikai rács segítségével, a spektroszkópia gyakorlati




190




– Az elektromágneses hullámok hullámhossz szerinti csoportosítása, teljes elektromágneses spektrum.

– Az elektromágneses hullámok gyakorlati alkalmazásai (rádióhullámok, mikrohullámok, infrasugárzás, látható fény, UV-tartomány, röntgensugárzás, gamma-sugárzás). Hullámhossz és frekvencia közötti kvantitatív kapcsolat alkalmazása egyszerű feladatokban.






alkalmazásai.– Fényelhajlás, interferencia, optikai rés és rács.– A fény polarizációja.– A fehér fény felbontása prizmával, ráccsal.










Követelmény


elektromágneses mezők közeg nélküli tovaterjedésének legszükségesebb feltételét;

191

– kvalitatív módon értsék az elektromágneses hullámok keletkezését és tovaterjedését;– ismerjék az elektromágneses hullámok legfontosabb tulajdonságait, tudjanak frekvenciából

hullámhosszat (és fordítva) számítani;– tudják, hogy a látható fény a teljes elektromágneses spektrum egy szűk tartománya, melynek forrása a






Hertz, Huygens).

V. Atomfizika Csillagászat


Az atom legfontosabb fizikai tulajdonságainak megismerése. Kísérleti módszerek tárgyalása. Az atommag belső szerkezetének feltárása.



törvényszerűségek tárgyalása. A sugárzás biológiai hatásának bemutatása, a sugárdózisok megismerése, mellyel elősegíthetjük az

alapvető sugárvédelmi ismeretek megértését, a sugárzással szembeni alaptalan félelmek eloszlatását, a nukleáris események, döntések objektív megítélését.






Tartalom Fejlesztési feladatok– Az atommodellek.– Az atommag belső szerkezete..– Radioaktív sugárzások, az atommagok radioaktív

bomlása. A természetes radioaktív sugárzás fajtái és jellemzői. A radioaktív sugárzások eredete: az atommagok alfa-, béta-bomlása. Bomlási törvények, bomlási sorok. Föld belsejének melege és a radioaktivitás kapcsolata.Radioaktív sugárzások és az anyag kölcsön-

Egy új anyagszerveződési szint (az atommag belseje) megismertetése.Az atommag az anyagszerveződés mélyebb, szubatomi szintje egy új kölcsönhatással.Nukleáris kölcsönhatás specifikumai (nagy fajlagos energiasűrűség) új emberi viszonyulást, magasabb szintű tudást és globális felelősségérzetet követel a fennálló globális méretű veszélyek miatt.A magenergia felszabadulási módjainak megértése

192

Tartalom Fejlesztési feladatokhatása. A sugárzások biológiai hatásai. Sugár-dózisok és dóziskorlátok A lakosságot érő sugárterhelés komponensei. A sugárvédelem alapjai.

– Az atomenergia felszabadítása maghasadásos láncreakció útján. Az energianyereséggel járó maghasadás feltételei. Hasadásos láncreakció megvalósítása az atombombában és az atomreaktorban.Az atomerőművek felépítése és működése. Nukleáris energiatermelés biztonsága, előnyei és hátrányai. Az atomerőművek környezeti hatásai. Az emberi tevékenységek és természeti katasztrófák kockázata.

– Atomenergia felszabadulása magfúzióval. Nukleáris technika alkalmazásairólNukleáris mérőműszerek felépítése, működésük fizikai alapjai. A radioaktív izotópok alkalmazása a gyógyászatban, iparban, tudomá-nyos kutatásban.

– Csillagászat:A Naprendszer kialakulása és felépítése. A csillagok keletkezése, fejlődése. Csillagcsoportosulások: galaktikák, galaxisok, csillaghalmazok. Helyünk a világmindenségben. A belátható világegyetem fontosabb paraméterei. A táguló világegyetem modell. Az univerzum keletkezése, fejlődése és lehetséges jövője. Nyitott kérdések (sötétanyag probléma, antigravitáció). A világmindenség anyag-szerveződésének hierarchiája. A részecskefizika és a kozmikus fizika kapcsolata.Az űrkutatás múltja, jelene és jövője.

a cseppmodell felhasználásával.Kiemelni a nukleonokra is érvényes hullámjelleget.

Radioaktív sugárzásokkal szembeni pozitív társadalmi attitűd kialakítása.A radioaktív sugárzások mibenlétének, legfontosabb sajátosságainak megismerése, a sugárvédelem alapjainak tárgyalása a sugárzásokkal szembeni objektív emberi viszonyulás alapjául szolgálhat.Az emberi tevékenység megengedhető kockázatainak elfogadása, ésszerű vállalása.A sugárzások determinisztikus és véletlenszerű biológiai hatásainak bemutatásával a kockázat fogalmának helyes értelmezése.A megengedhető kockázat ésszerű vállalása a mindennapos emberi tevékenység kockázatainak tükrében.A nukleáris energia felszabadításával kapcsolatos fizikatörténeti vonatkozások.Láncreakció felfedezésének és létrehozásának fizika- és kultúrtörténeti jelentőségét bemutatni, magyar vonatkozásokat kiemelni (Szilárd Leó, Teller Ede Wigner Jenő). A láncreakció megvalósításának történelmi körülményei. A tudomány felelősségének felvetése.A globális kérdések új gondolkodásmódot követelnek.A nukleáris energiatermelés összehasonlítása más alternatívákkal. Önálló, objektív véleményalkotás, döntéshozatal képességének fejlesztése. Globális felelősségérzet, a nemzetközi együttműködés fontosságának kihangsúlyozása.A fúziós energiatermelés megvalósításának lehetősége új távlatot nyit az energiagondok enyhítésére, de az új eljárások, új problémát szülhetnek (trícium kezelés stb.). Tudatosítani: Nincs kockázat nélküli energiatermelés. A nukleáris technika magas szintű tudással párosult alkalmazása az emberiség hasznát szolgálja.Világszemlélet kialakítása, formálása.Az anyagelvűség alapján világ anyagi egységének bemutatása az elemi részektől a galaxisokig. Az anyagszerveződés hierarchiájának bemutatása.A tudományos ismeretszerzés jellege: nincs lezárt ismeretkör a világmindenség megismerése inkább szakadatlan folyamatnak tekinthető mintsem végleges állapotnak.

Követelmények

A tanulók:– ismerjék az atom felépítését;

193

– ismerjék a radioaktív sugárzások legfontosabb tulajdonságait és az anyagokkal való kölcsönhatásaikat: töltés, energia, áthatoló és ionizáló képesség;

– tudják, miként keletkeznek egyes radioaktív sugárzásfajták az atommagok bomlása során;– ismerjék az elnyelt dózis, a dózisegyenérték fogalmát. Ismerjenek néhány dózisértéket (küszöbdózis,



Ismerjék az elmúlt század idevonatkozó legfontosabb fizikatörténeti eseményeit: a maghasadás felfedezésének, az első atommáglya megépítésének, az első atombomba felrobbantásának eseményeit és történelmi körülményeit;



egyes energiatermelési módok előnyeit és hátrányait;– ismerjék a nukleáris technika gyógyászati, ipari és régészeti alkalmazásait;– tudjanak tájékozódni az univerzumban: ismerjék a Naprendszerünk kialakulásának történetét,

legfontosabb adatait, a Tejútrendszerben elfoglalt helyünket, tudjanak más galaxisok létéréről, azok méretéről, távolságáról;





194

IX.7 KÉMIA

A tantárgy óraterve

9. évfolyam 10. évfolyam

Heti óraszám 1 1Évfolyamok óraszáma: 37 37


A szakközépiskolai kémia tantárgy tematikája lényegében ugyanaz, mint a gimnáziumé, a különbség a feldolgozás módjában van. A szakközépiskolában a kémia oktatásának az általános képzés és a szakképzés igényeinek megfelelő, hasznosítható tudást kell közvetíteni.

A szakközépiskola 9-10. évfolyamán az általános iskolában lerakott alapokon tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezünk e folyamat során: részben alapozunk rá, részben megerősítjük a más szempontú megközelítéssel, és tovább fejlesztjük a tanulók ismeretrendszerét, világképét és képességeit.

A diákok ebben a korban már képesek az elvontabb fogalmak befogadására és igényük is van rá, ezért a megértés dominál a kémiatanulásában. Korábbi fizikai ismereteik és az általános kémia tudományos igényű tárgyalása a diákok korábbi szervetlen kémiai tudását is értelmezi, és olyan alapot ad a jelenségek megértéséhez, ami az élő rendszerekben lezajló bonyolult szerves kémiai folyamatokat is kezelni tudja. A hétköznapi életből vett példák teszik ezt a megismerési folyamatot életközelivé.

Alapozzuk meg a szakmai anyagismeret tantárgy keretében vizsgálandó anyagok ( fémek és nemfémek ) legfontosabb fizikai, kémiai tulajdonságait, előállításuk módszereit.

A diákok anyagismerete középiskolai tanulmányaik során egészül ki a háztartás, a közvetlen környezet, a gazdaság és a természet szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok), és ezek biológiai, társadalmi hatását.

Tanári felügyelet mellett, leírás alapján önállóan készítenek össze és hajtanak végre, esetenként értelmeznek is kísérleteket.

A molekulamodellek használata a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során elengedhetetlen. A modellezés segít megérteni a bonyolultabb térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet és nagyon szívesen végzik a gyerekek. A bonyolultabb molekulák modelljeinek elkészítése izgalmas kihívás számukra.

A gyárlátogatások fontos szerepe az ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatása, a pályaorientáció előkészítése. Élmény és megerősítés a diákoknak, amikor a termelő üzem szakemberei az általuk ismert kémiai fogalmakkal írják le a gyártás folyamatát, a felmerülő problémákat, a környezeti gondokat.

A tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatása eredményeként a 10. évfolyam végére színvonalas szóbeli és írásbeli szövegalkotásra képesek. Ki kell használni, hogy ezeket a tevékenységeket szívesen és nagy hozzáértéssel végzik számítógép segítségével.

A 14-16 éves korban szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra a gyerekek. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a szakközépiskolai környezeti nevelés érdekében a biológia, a földrajz és a fizika tárgyak

195

integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásaik tekintetében is.

A kémiatanulás két éves folyamata során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a diákok, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely alapos ismétlés és gyakorlás után sikeres kémia érettségi vizsgára készíthet fel és amely ugyan meglehetősen sok kiegészítéssel, de lehetővé teszi az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását.


Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek

Szerezzenek jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket kiaknázva legyenek képesek előadás tartására, tanulmány megírására.

A kísérletek megismétlése után, legyenek képesek új kísérleteket leírás alapján elvégezni.

A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait.

Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak, és kérdéses, hogy a társadalom meg tudja-e oldani ezeket a gondokat a tudomány segítségével. Legyenek tudatában annak, hogy a lehetséges megoldások egy részének politikai, gazdasági ellenérdekeltségből eredő akadályai vannak. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti problémákat, és tanárok segítségével keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Jelenjen meg mindennapi életükben a környezettudatos életvitel minél több eleme.

Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán diákjainknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük.

Tájékozottság az anyagról

Az anyag részecsketermészetéről a tanulók rendelkezzenek a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat.

Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges eredetű tápanyagról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Legyenek tudatában a táplálkozás egészségmegőrző szerepével, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat.

Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és az egyéb tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvetlen veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, személyes és társadalmi hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására a gyerekek elhatárolják magukat

196

ezen anyagok használatától. A diákoknak ismerniük kell az őket veszélyeztető anyagok hatásait.

Legyenek képesek a diákok saját környezetükben felismerni a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat.

Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek

Az idő alapvető tényező a természeti, technikai, társadalmi jelenségekben éppúgy, mint mindannyiunk személyes hétköznapjaiban. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig).Tudják, hogy egyes kémiai folyamatok megfordíthatók.

Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek

Legyen a diákoknak ismeretük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Rendelkezzenek ismeretekkel a molekulák térbeli alakjáról.

Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről

A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. Ismerjék meg kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat.

Belépő tevékenységek

Az általános iskola kémia kerettantervében szereplő ismeretek, tevékenységek, képességek közül használják, rögzítsék, gyakorolják a tanulók azokat, amelyek kapcsolódnak a szakközépiskolában szereplő tartalomhoz.

Ismeretek gyűjtése szakkönyvekből, folyóiratokból, a napi sajtóból és az elektronikus médiából.

A megfigyeléssel, méréssel és a szakirodalomból összegyűjtött információk összehasonlítása.

A világ kémiai hátterű aktuális eseményeinek, híreinek (pl. balesetek, katasztrófák, tudományos és technikai sikerek) rendszeres megbeszélése.

Az új eseményekről megjelenő hírek követése, összekapcsolása, összehasonlítása és értékelése.

Rendszerezést igénylő feladatok önálló elvégzése. Információk megjelenítése vonalas felosztások, táblázatok, diagramok, grafikonok,

ábrák, rajzok formájában, és ezek értelmezése, használata. A verbális és a képi információk egymásba alakítása. A számítástechnikai készségek és az elérhető programok adta lehetőségek

alkalmazása a fenti tevékenységekben. Segítséggel vagy önállóan szerkesztett, szemléltető eszközöket is alkalmazó előadás

tartása az ismeretekről. A magyarázatra szoruló egyszerű vagy összetettebb problémák felismerése, és ezek

egy részének önálló magyarázata. A megismert kémiai fogalmak szabatos és tudatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggések, az

atomok vegyértékelektron szerkezetének meghatározása a főcsoportokban. Következtetés a vegyértékelektronok számából az ion töltésszámára.

197

Egyszerű esetekben következtetés az anyag szerkezetéből tulajdonságára, tulajdonságából a szerkezetére.

Hogyan tükrözi az elemek elektronegativitása azok kémiai tulajdonságait. Az ismert anyagok tulajdonságainak összehasonlítása a bennük lévő első- és

másodrendű kötések alapján. Az egyes anyagok besorolása tulajdonságaik alapján a megfelelő rácstípusba. Az anyagot összetartó erők okozta energiaviszonyok megismerése, ezekből

következtetés a lejátszódó folyamatokat kísérő energiaváltozásokra. A reakcióhő felhasználása a sztöchiometriai számításokban. Kísérletek, megfigyelések a tanár szóbeli vagy írásbeli útmutatása alapján. A kísérletben felhasznált és keletkezett anyagok egészségügyi, környezeti hatásainak

megfelelő kezelése. A kísérlet és a tanult ismeret összekapcsolása. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése. A megismert kémiai reakciók besorolása típusuk szerint, a besoroláshoz szükséges

lényeges tulajdonságok ismerete. A megismert vegyületek sav-bázis sajátságainak megállapítása. Sav-bázis reakciók értelmezése Brönsted elmélete alapján. Adott reakcióban az oxidáló- és redukálószer meghatározása. Az elektrolízis során és a galvánelemekben végbemenő elektródfolyamatok

azonosítása. A kémiai jelek és a kémiai egyenlet mennyiségi értelmezésére vonatkozó ismeretek

alkalmazása. Ismerje a legfontosabb nemfémes elemeket éa vegyületeiket, különös tekintettel a

szakmájában alkalmazott anyagokra. Tudja használni a képleteiket és tudja alkalmazni a legfontosabb reakcióikat. Ismerje a fémek általános tulajdonságait és tudja a szakmájában alkalmazható

legfontosabb fémek fizikai, kémiai tulajdonságait, előállítását és felhasználását. A különböző szerves vegyületek besorolása a tanult szempontok szerint. A vegyület szerkezeti képletében a jellegzetes funkciós csoport felismerése és

besorolása a megfelelő vegyületcsaládba. A nevezéktani szabályok használata. A vegyület összegképlete alapján egyszerű esetben a konstitúciós izomerek

felrajzolása.Molekulamodell készítése. A szerves vegyületek fizikai és kémiai sajátosságainak vizsgálata kísérletekkel. A szerves vegyületek kémiai sajátosságainak megismerése (az adott

vegyületcsoportra jellemző reakciók, a tanult sav-bázis és redoxi-átalakulások). A tanult reakciótípusok (szubsztitúcó, addíció, polimerizáció stb. ) jellemzése. Az egyenletszerkesztéssel kapcsolatos ismeretek alkalmazása a szerves kémiai

reakciókban. Mindennapi életünk során megjelenő szénhidrogének számbavétele. A tanult vegyületek élettani hatásának, felhasználásának és előállításának

megismerése. A mindennapi életben gyakran előforduló, az egészségre ártalmas szerves anyagok

megismerése. Az élő rendszerekre és a környezetre gyakorolt hatásaik ismerete. A tanult makromolekulás anyagok besorolása a vegyületek fajtáiba (szénhidrátok,

fehérjék, nukleinsavak), jellegzetes építőköveik és a felépülés elvének megadása.

198

A környezetünkben előforduló műanyagok tulajdonságainak vizsgálata, felhasználási lehetőségeik, esetleges környezetkárosító hatásuk magyarázata felépítésük alapján.

Előadás tartása az összegyűjtött és megszerkesztett információk alapján a kémiai szaknyelv szabatos használatával és az iskolában rendelkezésre álló audiovizuális eszközök alkalmazásával.

A globális és a közvetlen környezetünkben megjelenő helyi környezeti problémák okainak, következményeinek feltárása.

Tananyag tartalma és követelményrendszere

Általános kémia (9. évfolyam)

Témakörök szerinti óraszámok:Bevezetés 1 óraAtomszerkezeti ismeretek 8 óraKémiai kötések, anyagi halmazok 16 óraKémiai reakciók 11 óra

Értékelés 1 óra Összesen: 37 óra

TÉMÁKA KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNYEINEK

MEGFELELŐ TARTALOM

1.1 AtomszerkezetAtom Fogalmi szint az atom alkotórészei (atommag, elektronfelhő),

a legfontosabb elemi részecskék (elektron és nuk-leonok: proton, neutron) jelölésük, relatív töltésük, relatív tömegük; rendszám, tömegszám.

Értse az atom semlegességét.Tudja alkalmazni

az elemi részecskék száma, a rendszám és a tömeg-szám közti kapcsolatot.

Elem Fogalmi szint az elem fogalma, jelölése (vegyjel; Berzelius), izotóp fogalma, radioaktív izotópok (Hevesy György, Curie házaspár), alkalmazásuk (pl. a gyógyászatban, a mű-szaki életben, a kormeghatározásban), relatív atom-tömeg.

ÉrtseElektronszerkezet Fogalmi szint atompálya, s-, p-, d- és f-atompálya, a Pauli-elv és a

Hund-szabály kvalitatív ismerete, maximális elekt-ronszám, alhéj és héj; energiaminimum elve, alap-állapotú és gerjesztett atom, párosítatlan (pár nélküli) elektron, elektronpár; telített és telítetlen héj, alhéj; vegyértékelektron fogalma, atomtörzs, nemesgáz-szerkezet.

Értse, értelmezzeTudja

A periódusos rendszer

Fogalmi szint az elemek csoportosítása (Mengyelejev), periódus és csoport, főcsoport és mellékcsoport.

199


MEGFELELŐ TARTALOM

Értse az egy főcsoportba tartozó elemek hasonlóságának elektronszerkezeti okát.

Tudja alkalmazni a vegyértékelektron-szerkezet és a perió-dusos rendszerben elfoglalt hely kapcsolatát az s- és p-mezőben, megállapítani a párosítatlan elektronok számát.

Az atomok mérete

Fogalmi szint az atommag és az atom méretviszonyai.

Értse az atomméret változásait a periódusos rendszer fő-csoportjaiban.

Tudja össze-hasonlítani

a periódusos rendszer azonos főcsoportjában lévő elemek atomsugarát.

Az ionok Fogalmi szint kation fogalma, anion fogalma.

Értse, értelmezze

a kationok képződését atomokból, az anionok kép-ződését atomokból, elnevezésüket (-id).

Tudja jelölni az elemek kationjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból. jelölni az elemek anionjait, és felírni képződési egyenletüket atomjaikból.

Elektronegativitás (EN)

Fogalmi szint elektronegativitás fogalma (Pauling). Értse az EN változását a periódusos rendszerben.Tudja összehasonlítani az egy főcsoportba, illetve egy pe-

riódusba tartozó elemek EN-át, alkalmazni az EN-t a kötéstípusok eldöntésében.

1.2 Kémiai kötésekElsőrendű kémiai kötések

Fogalmi szint ionkötés, kovalens kötés, fémes kötés.Értelmezze

Értse

az ion- és a kovalens kötés kialakulását egy általa vá-lasztott példán bemutatva. mindhárom kötés kialakulásának magyarázatát.

Tudja a tanult ionokból megszerkeszteni ionvegyületek tapasztalati képletét.

Másodrendű kémiai kötések

Fogalmi szint diszperziós kölcsönhatás, dipólus-dipólus kölcsön-hatás, hidrogénkötés.

Értse

Értelmezze

a diszperziós kölcsönhatás és a dipólus-dipólus köl-csönhatás kialakulását,a hidrogénkötés kialakulásának feltételeit.a másodrendű kötések erőssége közti különbségeket.

1.3 Molekulák, összetett ionokMolekula Fogalmi szint molekula fogalma, jelölése; kötő és nemkötő elekt-

ronpár.A kovalens kötés Fogalmi szint - és -kötés, egyszeres és többszörös kötés, kova-

lens vegyérték, kötési energia fogalma, mértékegy-sége, kötéspolaritás fogalma, datív kötés fogalma, delokalizált -kötés.

200


MEGFELELŐ TARTALOM

Értse, értelmezze

a - és a -kötés szimmetriáját, az egyszeres és a többszörös kötés jellemzőit, a delokalizált -kötést a benzol molekulája alapján.

Tudja ábrázolni a kötő és nemkötő elektronpárokat a mole-kulákban, megállapítani a vegyértéket a molekulákban,megállapítani a kötéspolaritást az EN értékek alap-ján.

A molekulák térszerkezete

Fogalmi szint elektronpár-taszítási elmélet, központi atom, ligandum, kötésszög, a molekula polaritása.

Értelmezze egyszerű molekulák téralkatát (pl. H2O, NH3, CO2, SO2, SO3, CH4, CCl4, CH2O stb.), a molekula polaritását befolyásoló tényezőket (téralkat és kötéspolaritás).

Tudja megállapítani a kötésszöget a szabályos molekulákban, megállapítani a molekulák polaritását.

Összetett ionok Fogalmi szint összetett ion fogalma.Értse összetett ionok képződésének lehetőségeit:

a) a NH4+ és a H3O+ szerkezetét, téralkatát,

b) az oxosavakból levezethető összetett ionok (kar-bonát, hidrogén-karbonát, nitrát, foszfát, szulfát) származtatását és összegképletét.

Tudja

1.4 Anyagi halmazokAnyagi halmaz Fogalmi szint anyagi halmaz fogalma, elem, vegyület, keverék,

komponens, fázis.Tudja besorolni az anyagi rendszereket, csoportosítani a

komponensek száma, illetve a komponensek anyagi minősége (elem, vegyület) szerint.

Állapotjelzők Fogalmi szint jelük, SI mértékegységük, standard nyomás és 25 °C („standardállapot”).

Halmazállapotok, halmazállapot-változások

Fogalmi szint gázhalmazállapot, Avogadro törvénye, folyadék hal-mazállapot, szilárd halmazállapot, amorf és kristá-lyos állapot, halmazállapotváltozások.

Értse, értelmezze

a gázhalmazállapot általános jellemzőit ideális gá-zokra (kölcsönhatás, diffúzió, összenyomhatóság), az Avogadro-törvényt, a folyadékok általános jellem-zőit (kölcsönhatás, diffúzió, alak és összenyomhatat-lanság), az amorf és a kristályos állapot jellemzőit, az olvadáspont és a rácstípus közti kapcsolatot,a másodrendű erők és a molekulatömeg szerepét a molekularácsos anyagok forráspontjának alakításá-ban.

201


MEGFELELŐ TARTALOM

Tudja adatok elemzésével értelmezni a forráspont és a molekulák közötti kötőerők kapcsolatát.

1.4.1 Egykompo-nensű anyagi rendszerek1.4.1.1 Kristály-rácsok

Fogalmi szint rácsenergia.Tudja besorolni

az elemeket és vegyületeket a megfelelő rácstípusba.

– Ionrácsos kristályok

Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.Értse, értelmezze

az ionrácsos anyagok fizikai jellemzőit.

– Atomrácsos kristályok


a gyémánt rácsának szerkezetét, az atomrácsos anya-gok jellemzőit.

– Fémrácsos kristályok


a fémrácsos anyagok jellemzőit.

Tudja értelmezni

– Molekularácsos kristályok

Fogalmi szint a rácspontokon lévő részecskék, rácsösszetartó erő.

Értse, értelmezze

a molekularácsos anyagok jellemzőit.

Tudja értelmezni

1.4.1.2 Átmenet a kötés- és rácstípu-sok között

Értelmezze a grafit szerkezetét és fizikai tulajdonságait.

1.4.2 Többkom-ponensű rendsze-rek1.4.2.1 Csoporto-sítás

Fogalmi szint homogén, heterogén és kolloid rendszer.

Értse a többkomponensű rendszerek jellemzőit (a diszper-gált részecske mérete).

1.4.2.2 Diszperz rendszerek

Fogalmi szint a diszperz rendszerek fajtái a komponensek halmaz-állapota szerint (köd, füst, hab, emulzió, szuszpenzió).

Tudjon értelmezniTudja besorolni

egyszerű kísérleteket. a kísérletek során képződő diszperz rendszereket a megfelelő típusba.

202


MEGFELELŐ TARTALOM

1.4.2.3 Kolloid rendszerek

Fogalmi szint a vizes alapú kolloidok fajtái (asszociációs és makro-molekulás kolloid), Zsigmondy Richárd, a vizes ala-pú kolloidok csoportosítása a részecskék között fel-lépő kölcsönhatás alapján: szolok és gélek, adszorp-ció és deszorpció, fajlagos felület.

Értse, értelmezze

Tudjon

Tudja

példákat mondani kolloid rendszerekre a hétköznapi életből.

1.4.2.4 Homogén rendszerek

Fogalmi szint elegy, oldat.

Értse

– Oldatok Fogalmi szint oldószer és oldott anyag, oldhatóság fogalma, telített oldat fogalma, az oldhatóság hőmérsékletfüggése,gázok oldhatóságának hőmérsékletfüggése, anyagok exoterm és endoterm oldódása.

Értelmezze az oldhatóság kapcsolatát az anyagi minőséggel, ionkristályok oldódásának mechanizmusát,az exoterm és az endoterm oldódás tapasztalatait.

Tudja

Tudjon

Tudja

alkalmazni a „hasonló hasonlót old” elvet, jelölni az ionvegyületek oldódását egyenlettel. elemezni az oldhatósági grafikonokat,használni oldhatósági táblázatokat.

IX.8 EgyébTudja használni

az anyagszerkezetről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

1.5 Kémiai átalakulásokKémiai reakció Fogalmi szint kémiai reakció fogalma, aktiválási energia.

Értse a kémiai reakciók létrejöttének feltételeit (ütközés, hatásos ütközés).

Tudja jelölni az aktiválási energiát az energiadiagramon.Képlet Fogalmi szint összegképlet fogalma és fajtái (tapasztalati és mole-

kulaképlet), szerkezeti képlet fogalma és fajtái (elekt-ronképlet, konstitúciós képlet stb.).

Tudja megadni a tanult vegyületek tapasztalati képletét, illetve mole-kulaképletét.

Kémiai egyenlet Fogalmi szint sztöchiometriai egyenlet, tömegmegmaradás törvé-nye, ionegyenlet, töltésmegmaradás elve.

Értse, értelmezze

a kémiai egyenlet minőségi és mennyiségi jelentéseit, az egyszerű sztöchiometriai egyenletek írásának alapelveit, az egyszerű ionegyenletek írásának alap-elveit.

Tudja az egyszerű sztöchiometriai egyenletek rendezését.

203


MEGFELELŐ TARTALOM

1.5.1 Termo-kémia1.5.1.1 A folya-matok energiavi-szonyai

Fogalmi szint endoterm és exoterm folyamat, energiadiagram.Értse a halmazállapot-változást, az oldódást és a kémiai re-

akciókat kísérő energiaváltozások exoterm vagy en-doterm jellegét.

Tudja ábrázolni

energiadiagramon a folyamatok energiaviszonyait.

1.5.1.2 Reakcióhő Fogalmi szint reakcióhő fogalma, jelölése (rH), mértékegysége, előjele; képződéshő fogalma, jelölése, mértékegy-sége; Hess tétele.

Értse a reakcióhő kiszámításának módját a képződéshő-adatok alapján.

Tudja ábrázolni a reakcióhőt energiadiagramon.

1.5.2 Reakció-kinetika1.5.2.1 Reakció-sebesség

Fogalmi szint a reakciók csoportosítása sebességük szerint, a koncentráció változtatásának hatása a reakció-sebességre (homogén reakció esetében),a hőmérséklet-változtatás hatása a reakciósebességre.

Értelmezze

Tudja elemezni

a reakciósebességgel és a katalízissel kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

1.5.2.2 Katalízis Fogalmi szint katalizátor fogalma.Értelmezze a katalizátor hatását.Tudja ábrázolni

a reakció energiaviszonyait katalizátor nélkül és kata-lizátor alkalmazása esetén.

1.5.3 Egyensúly1.5.3.1 Megfor-dítható reakciók

Értse a megfordítható folyamat lényegét.

1.5.3.2 Egyensúly Fogalmi szint dinamikus egyensúly, kiindulási és egyensúlyi kon-centráció, a kémiai egyensúly törvénye (a tömeghatás törvénye), az egyensúlyi állandó (Kc), kémiai egyen-súlyok, a legkisebb kényszer elve (Le Chatelier-elv).

Értelmezze a dinamikus egyensúly kialakulását, az egyensúlyi állandó és a sztöchiometriai egyenlet, valamint az egyensúlyi koncentrációk kapcsolatát, az egyensúly megzavarásának lehetőségeit (c, p, T), a legkisebb kényszer elvét a N2 + 3 H2 2 NH3

és a H2(g) + I2(g) 2 HI(g) reakción,a katalizátor és az egyensúlyi folyamatok kapcsolatát.

Tudja felírni a tömeghatás törvényét az egyensúlyi folya-matra megadott reakcióegyenlet alapján.

204


MEGFELELŐ TARTALOM

1.5.4 A kémiai reakciók típusai1.5.4.1 Sav–bázis reakciók

Fogalmi szint sav és bázis fogalma Arrhenius szerint, értékűség, Brönsted-sav, Brönsted-bázis, amfotéria, sav- és bá-ziserősség.

Értse, értelmezze

a Brönsted-féle sav–bázis párokat, a víz amfotériáját,kvalitatíve a sav- és báziserősséget.

Tudja felismerni

Tudja értelmezni

a Brönsted-féle sav–bázis párokat a tanult egyértékű savak, illetve bázisok, valamint az NH4

+, a CO32– és a

víz reakciójában.

– A vizes oldatok kémhatása

Fogalmi szint a víz autoprotolízise, a pH definíciója, a vízion-szorzat és értéke, savas, lúgos és semleges kémhatás.

Értelmezze az autoprotolízis egyenletét, kvalitatíve a savas, lúgos és semleges kémhatást, kvalitatíve a pH-t (25 °C-ra vonatkoztatva), a sav- és lúgoldatok kerek egész szá-mú pH-értékének kapcsolatát az oldat oxónium-, illetve hidroxidion-koncentrációjával.

Tudja megállapítani adott oldat kémhatását (savasság, lú-gosság, annak mértéke), összehasonlítani oldatok kémhatását a pH értékük alapján, megbecsülni a sav- és lúgoldat hígításakor, töményítésekor bekövetkező pH-változás irányát.

– Sav–bázis indi-kátorok

Fogalmi szint univerzál indikátor és pH-papír, fenolftalein, lakmusz.

Tudjon értelmezni

Tudja megadni

egyszerű kémcsőkísérleteket a kémhatás vizsgálatá-val kapcsolatban (univerzál indikátor és pH papír használatával). a tanult indikátorok várható színét a különböző kém-hatású oldatokban.

– Közömbösítés Fogalmi szintÉrtse a közömbösítés lényegét ionegyenlettel, a fém-oxi-

dok és savoldatok reakcióit, a nemfém-oxidok és lúg-oldatok reakcióit.

Tudjon jelölni lúg- és savoldatok, fém-oxidok és savoldatok, nemfém-oxidok és lúgoldatok közötti reakciót sztöchiometriai egyenlettel.

– Sók hidrolízise Értelmezze a hidrolízist az NH4Cl és a Na2CO3 példáján.Tudja

Fogalmi szint oxidáció és redukció fogalma, oxidáló- és redukáló-szer fogalma, oxidációs szám fogalma.

205


MEGFELELŐ TARTALOM

1.5.4.2 Elektron-átmenettel járó reakciók

Értelmezze

Értse

az oxidációt és a redukciót, valamint az oxidálószer és redukálószer fogalmát konkrét példa alapján.az oxidációs szám kiszámításának szabályait.

Tudja

Tudjon elemezni

értelmezni az oxidációt és redukciót, valamint az oxi-dáló- és redukálószer fogalmát tanult vagy megadott szervetlen kémiai reakciókban, kiszámítani az oxidációs számokat molekulákban, összetett ionokban, megállapítani az oxidáció és re-dukció folyamatát, valamint az oxidálószert és redu-kálószert oxidációsszám-változás alapján.egyszerű kísérleteket a redoxireakciókkal kapcsolat-ban.

1.5.4.3 Egyéb, vi-zes oldatban vég-bemenő kémiai reakciók

Fogalmi szint csapadék, gázfejlődés.Értelmezze a csapadékképződési reakciókat és a gázfejlődési

reakciókat konkrét példán.

Tudja felírni

Tudjon elemezni

a csapadékképződési és a gázfejlődéssel járó reakciók sztöchiometrai egyenleteit.

vizes oldatban lezajló különböző kémiai reakciókkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

1.5.4.4 Egyéb reakciók

Fogalmi szint egyesülés, bomlás, disszociáció.Tudja besorolni

a tanult kémiai reakciókat a megfelelő reakció-típusba.

1.5.5 Elektroké-mia1.5.5.1 Galván-elem

Fogalmi szint a galváncella felépítése, elektród, anód és katód, elektromotoros erő fogalma, jele, mértékegysége,standardpotenciál, jele, mértékegysége, a standard hidrogénelektród, jelölése, standard fémelektród, je-lölése.

JelöljeÉrtelmezze és jelölje

Értse

a Daniell-elemet.

az anódon és a katódon lejátszódó folyamatokat a Daniell-elemben.az elektromotoros erő és a standardpotenciálok kap-csolatát, a standard fémelektród felépítését, a galván-elemek környezetvédelmi vonatkozásait.

Tudja jelölni egyszerű galvánelem felépítését, a pólusok és az elektródfolyamatok kémiai egyenletének, illetve a fo-lyamat bruttó egyenletének felírásával.

206


MEGFELELŐ TARTALOM

Tudjon értelmezniTudja megbe-csülni

a redoxireakciók irányát a standardpotenciálok össze-hasonlítása alapján.

1.5.5.2 Elektro-lízis

Fogalmi szint elektrolízis fogalma, pólusok az elektrolizáló cellá-ban, olvadékelektrolízis, vizes oldat elektrolízise.

Értse az elektrolizáló cella felépítését, az anód- és katódfo-lyamatot az elektrolizáló cellában, az indifferens elektródok között végbemenő (kis feszültséggel tör-ténő) elektrolízis folyamatait a sósav, illetve az általa választott vizes oldat elektrolízise esetében.

Tudja jelölni egyenlettel az elektrolízis anód- és katódfolyamatát megadott végtermékek esetében.

Tudja megállapítani

1.5.5.3 Az elekt-rolízis mennyi-ségi viszonyai

Fogalmi szint Faraday I. és II. törvénye.

Értelmezze az elektrolízis mennyiségi törvényeit.

1.5.5.4 EgyébTudja használni

a kémiai reakciókról tanultakat a mindennapi jelensé-gek, információk értelmezésében.

Szerves kémia (10. évfolyam)

Témakörök szerinti óraszámok:Bevezetés a szerves kémiába 3 óraA szénhidrogének 13 óraEgy funkciós csoportot tartalmazó szénvegyületek20 óraÉrtékelés 1 óra Összesen: 37 óra


MEGFELELŐ TARTALOM

3.1 A szerves vegyületek általános jellemzőiSzerves anyag Fogalmi szint a szerves vegyületek külön tárgyalásának oka (vis

vitalis elmélet, Wöhler), organogén elemek.Értse a szénatom molekulaképző sajátságait.

A szerves mole-kulák szerkezete

Fogalmi szint konstitúció, konfiguráció, konformáció.ÉrtseTudja megszerkeszteni molekulák konstitúciós képletét.

Izoméria– Az izoméria

típusai

Fogalmi szint az izoméria fogalma, konstitúciós izoméria, térizo-méria (sztereoizoméria), geometriai (cisz-transz) izomerek.

Értse a cisz-transz izomériát a but-2-én példáján.

207


MEGFELELŐ TARTALOM

Tudja felírni adott molekulaképletű vegyületek konstitúciós izomerjeit.

Homológ sor Fogalmi szint homológ sor fogalma.Tudja meghatározni

Funkciós csoport Fogalmi szint funkciós csoport fogalma, nevük, képletük.Tudja felismerni

a tanult funkciós csoportokat a konstitúciós kép-letben.

A szerves vegyü-letek csoportosí-tása

Fogalmi szint csoportosítás funkciós csoport szerint, csoportosítás szénlánc szerint.

Tulajdonságok Értse az op.-ot, a fp.-ot és az oldhatóságot befolyásoló tényezőket.

– Reakciótípusok Fogalmi szint a -kötés szerepe, a funkciós csoportok szerepe,szubsztitúció, addíció, polimerizáció, polikondenzá-ció, elimináció.

Tudja felismerni

az egyenlet alapján, hogy a reakció melyik reakció-típusba tartozik.

3.2 Szénhidrogének3.2.1 Alkánok, cikloalkánok (Paraffinok, cikloparaffinok)Alkán, cikloalkán(paraffin, ciklo-paraffin)

Fogalmi szint Alkán és cikloalkán fogalma, általános összegképlet.

– Nevezéktan Fogalmi szint az első tíz normális láncú alkán neve, az első négy cikloalkán neve, alkilcsoportok (normális láncú, izo-propil) nevei, a szénatom rendűsége.

Értse az elágazó alkánok (cikloalkánok) elnevezésének ele-mi szabályait (leghosszabb szénlánc, sorszámozás).

Tudja elnevezni

az egyszerűbb elágazó láncú alkánokat.

– Izoméria Értse a konstitúciós izoméria lehetőségeit.– Anyagszerkezet Értse a tetraéderes szerkezetet a szénatom körül,

a polaritásukat, rácstípusukat.– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

Értelmezze az olvadás- és forráspont változását a homológ sorban.

Tudja össze-hasonlítani

bármely két, normális láncú alkán fp.-ját.

– Kémiai reakciók Fogalmi szint éghetőség, robbanékonyság, szubsztitúció halogének-kel, hőbontás.

208


MEGFELELŐ TARTALOM

Hasonlítsa összeÉrtelmezze

reakciókészségüket a telítetlen vegyületekkel.

a reakciókészségüket, a metán klórozását, az etin és korom előállítását metánból.

Tudja kísérlettel igazolni a reakciókészségüket,felírni tökéletes égésük egyenletét,felírni egyenlettel az egyszerűbb alkánok klórozását.

– Előfordulás Fogalmi szint földgáz, kőolaj, a kőolajfeldolgozás fontosabb frak-ciói, ólommentes benzin, környezetvédelmi vonatkozások.

Értelmezze a kőolaj-feldolgozásának elvi alapjait, a frakciók összetételét, az oktánszámot.

– Felhasználás Fogalmi szint energiahordozók, oldószerek, szerves vegyületek (szintézisgáz, acetilén, korom, halogénezett és oxi-géntartalmú szerves vegyületek) előállítása.

Értse a szintézisgáz előállítását.

3.2.2 Alkének (olefinek)Alkén (olefin) Fogalmi szint alkén, olefin fogalma, általános összegképlet.– Nevezéktan Fogalmi szint a kettős kötés helye, mint új szabály az elnevezésnél,

vinilcsoport.Tudja megadni az egyszerűbb alkének szabályos nevét.

– Izoméria Fogalmi szint konstitúciós izoméria, geometriai izoméria.Értse az izomériát a butén példáján.Tudja felismerni

– Molekulaszer-kezet

Értelmezze a térbeli alkatot az etén példáján,az olefinek polaritását.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.Értse az op. és fp. változását a homológ sorban.Fogalmi szint kormozó égés levegőn, addíció (halogén-, hidrogén-

halogenid, vízaddíció, telítés), polimerizáció, monomer és polimer, a termék elnevezése.

Értelmezze a reakciókészségüket, az etén példáján a brómos víz elszíntelenítését (reakcióegyenletekkel, a folyamatok körülményeinek jelölésével), az etén és a propén polimerizációját.

Tudja értelmezni az olefinekkel kapcsolatos egyszerű kém-csőkísérleteket, felírni tökéletes égésük egyenletét.

– Előállítás Fogalmi szint iparban kőolajból.Értse az etén laboratóriumi előállításának egyenletét.

3.2.3 Több kettős kötést tartalmazó szénhidrogének3.2.3.1 Diének Fogalmi szint dién fogalma.

209


MEGFELELŐ TARTALOM

– Nevezéktan Fogalmi szint buta-1,3-dién, izoprén.– Anyagszerkezet Fogalmi szint a konjugált kettős kötés fogalma (delokalizáció).

Értse– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szín (butadién, izoprén), addíció

Értse a butadién [1,2] és [1,4]-addícióját brómmal,a butadién és az izoprén [1,4]-polimerizációját.

– Felhasználás Fogalmi szint műgumi3.2.3.2 Természe-tes poliének

Fogalmi szint kaucsuk, gumi, ebonit, karotinoidok.Értelmezze

3.2.4 AlkinokAlkin Fogalmi szint alkin fogalma.3.2.4.1 Etin (acetilén)– Molekulaszer-

kezetÉrtse téralkatát, kötésszögeit, kötés- és molekulapolari-

tását.– Fizikai

tulajdonságokFogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság (vízben, ace-

tonban).Tudja értelmezni

az acetilén fizikai tulajdonságait demonstráló egy-szerű kísérleteket.

Fogalmi szint robbanékonyság, égés, addíció.Értse, értelmezze

a reakciókészségét, kormozó égésének okát, a töké-letes égését (egyenlettel), hidrogén-, HCl-, bróm-, vízaddícióját és körülményeit.

Tudja értelmezni

az acetilén kémiai tulajdonságait demonstráló egy-szerű kísérleteket.

– Előállítás Fogalmi szint iparban metánból, laboratóriumban kalcium-karbid-ból (kísérlet, reakcióegyenlet).

– Felhasználás Tudja értelmezni

felhasználásával, jelentőségével kapcsolatos információkat.

3.2.5 Aromás szénhidrogének Fogalmi szint aromás vegyület.– Nevezéktan Fogalmi szint

Tudja 3.2.5.1 Benzol– Molekulaszer-

kezet

Fogalmi szint hat delokalizált -elektron.Értelmezze a térszerkezetét, polaritását.Tudja össze-hasonlítani

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.Fogalmi szint kormozó égés, szubsztitúció.Értse a reakciókészségét, a halogén-szubsztitúcióját,

nitrálását (a reakciók körülményeivel).– Előállítás Fogalmi szint– Élettani hatás Fogalmi szint rákkeltő hatás.3.2.5.2 Toluol, sztirol

Fogalmi szint képletük, halmazállapotuk.Értse

210


MEGFELELŐ TARTALOM

– Felhasználás Fogalmi szint oldószer (toluol: benzol helyett is), műanyag (poli-sztirol: PS), származékaik: robbanószerek (pl. TNT).

3.2.5.3 Naftalin– Molekulaszer-

kezetFogalmi szintÉrtelmezze

– Tulajdonságok Fogalmi szintÉrtseFogalmi szintÉrtse

– Felhasználás Fogalmi szint3.2.5.4 Egyéb Tudja

használnia szénhidrogénekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.3 Halogéntartalmú szénhidrogénekElnevezés Fogalmi szint alkil-halogenid, szabályos elnevezés.

Tudja a tanult szénhidrogénekből származtatott vegyületek elnevezését.

Anyagszerkezet Értse polaritásukat.

Tulajdonságok Fogalmi szint a tanult vegyületek halmazállapota, oldékonysága.ÉrtseTudja össze-hasonlítani

Kémiai reakciók Fogalmi szint polimerizáció (vinil-klorid).ÉrtelmezzeTudja elemezniTudja

Felhasználás Fogalmi szint oldószer (kloroform, szén-tetraklorid), hajtógáz, hűtőfolyadék (freon-12), tűzoltószer (szén-tetraklorid), műanyag (tetra-fluor-eténből teflon, vinil-kloridból PVC).

Környezetvédel-mi vonatkozások

Fogalmi szint mérgező hatás, ózonlyuk, savas eső.

Egyéb Tudja használni

a halogénezett szénhidrégekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.4 Oxigéntartalmú szerves vegyületekEgyszerű funk-ciós csoportok

Fogalmi szint hidroxil-, éter-, oxocsoport (karbonilcsoport).Tudja felismerni a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

Összetett funk-ciós csoportok és származtatásuk

Fogalmi szint karboxil-, észtercsoport.Tudja felismerni

a funkciós csoportokat a konstitúciós képletben.

Vegyületcsopor-tok

Fogalmi szint alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbon-sav.

Tudja csoportba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket.3.4.1 Hidroxive-gyületek

211


MEGFELELŐ TARTALOM

3.4.1.1 Alkoholok Fogalmi szint alkohol fogalma.Értse a metanol, az etanol, a glikol és a glicerin

értékűségét, rendűségét,az egyértékű, telített, nyílt láncú alkoholok általános képletét.

Tudja megállapítani

a tanult vegyületek rendűségét, értékűségét.

– Nevezéktan Fogalmi szint az elnevezés szabályai (alkil-alkohol, szabályos név), triviális nevek (faszesz, borszesz, glikol, glicerin).

Tudja az egyszerűbb alkoholok elnevezését, a név alapján a konstitúció felírását.

– Anyagszerkezet Értse a polaritásukat.– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, sűrűség, halmazállapot, oldhatóság (a

tanult vegyületek esetében).Értse a hidroxil-csoport és a szénlánc szerepét az op., a fp.

és az oldhatóság meghatározásában.Tudja viszonyítani a különböző alkoholok op-ját, fp-ját a

megfelelő moláris tömegű alkánokéhoz.– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság, reakció nátriummal, reakció

szerves és szervetlen savakkal (észterképzés), éter-képzés, vízelimináció, égés, a primer és a szekunder alkoholok oxidációja.

Értse az etanol oldatának kémhatását, az alkoholok reak-cióit az etanol példáján, az etanol és a propán-2-ol oxidációját.

Tudja értelmezni az alkoholok oldhatóságával, kémiai tulaj-donságaival kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérle-teket.

– Előfordulás Fogalmi szint észterekben, kötötten.– Élettani hatás Fogalmi szint az etanol, a metanol mérgező hatása.– Előállítás Fogalmi szint a metanol (szintézisgázból),

etanol (eténből, illetve erjesztéssel).Értse, ismerje az előállítási egyenleteket.

– Felhasználás Tudja értelmezni

az előfordulásukkal, előállításukkal, felhaszná-lásukkal, és tudománytörténeti vonatkozásaikkal (Alfred Nobel) kapcsolatos információkat.

Értelmezze3.4.1.2 Fenolok Fogalmi szint fenolok fogalma.3.4.1.2.1 Fenol Fogalmi szint karbolsav.– Anyagszerkezet Értse polaritását, hidrogénkötésre való hajlamát.– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szín, szag, oldhatóság.– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság, sóképzés.

Értelmezze a reakcióját vízzel, nátrium-hidroxiddal (a termékek elnevezésével).

– Élettani hatás Fogalmi szint baktériumölő, mérgező.– Felhasználás Fogalmi szint fertőtlenítő szer, műanyaggyártás.

212


MEGFELELŐ TARTALOM

3.4.2 Éterek– Nevezéktan Fogalmi szint csoportnevek + éter.

Tudja elnevezni

– Anyagszerkezet Értse– Tulajdonságok Fogalmi szint oldhatóság, szag, halmazállapot a dietil-éter példáján.

Értelmezze az op.-ot, a fp.-ot, az oldhatóságot a dietil-éter példáján.

Tudja viszo-nyítaniFogalmi szint a dietil-éter gyúlékonysága.

– Előállítás Fogalmi szint szimmetrikus étereké.Értse a dietil-éter előállítását etanolból, a reakció körül-

ményeit.– Felhasználás Fogalmi szint a dietil-éter felhasználása.3.4.3 Oxovegyü-letek– Csoportosítás Fogalmi szint aldehidek (formilcsoport), ketonok (ketocsoport).– Nevezéktan Fogalmi szint szabályos név (alkanal, alkanon, csoportnevek + ke-

ton), triviális név (formaldehid, acetaldehid, aceton).Tudja a tanult triviális nevek szabályos elnevezésének

megadását.– Anyagszerkezet Értse az oxocsoport polaritását.– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, oldhatóság a tanult vegyületek

esetében.Tudja viszonyítani

– Kémiai reakciók Fogalmi szint redukciójuk alkohollá, oxidációjuk.Értse a formaldehid, az acetaldehid és az aceton

redukcióját, az oxidálhatóságuk közötti különbségeket (ezüsttükörpróba, Fehling-reakció).

Tudja értelmezni az oxovegyületekkel kapcsolatos egyszerű kísérleteket,felírni a redoxi sajátságokkal kapcsolatos egyenlete-ket az acetaldehid és az aceton példáján

– Előállítás Fogalmi szint formaldehid (metanolból).– Felhasználás Fogalmi szint formaldehid (tartósítás, műanyagipar), aceton (oldó-

szer).Értse

– Élettani hatás Fogalmi szint formaldehid (sejtméreg, baktériumölő hatás),aceton (cukorbetegség, alkoholizmus).

3.4.4 Karbonsa-vak

213


MEGFELELŐ TARTALOM

– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás értékűség és szénlánc szerint, a telített, nyílt szénláncú monokarbonsavak általános képlete.

Tudja a tanult karbonsavakat csoportba sorolni.– Nevezéktan Fogalmi szint szabályos név, triviális név (hangyasav, ecetsav,

palmitinsav, sztearinsav, oxálsav, olajsav, ben-zoesav), karboxilcsoport, acilcsoport, savmaradék, a hangyasav és az ecetsav acilcsoportjának, illetve sav-maradékának neve.

Tudja – Anyagszerkezet Értse a karboxilcsoport polaritását.– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

Értse a hidrogénkötés és a szénlánc szerepét az op., a fp., illetve az oldhatóság meghatározásában.

Tudja viszonyítani

– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis jelleg, észterképződésÉrtse az ecetsav reakcióját nátriummal, nátrium-hidroxid-

dal, nátrium-hidrogén-karbonáttal, az ecetsavnak a fenolhoz, illetve a hidrogén-kloridhoz viszonyított savi erősségét, az etanol és ecetsav egyensúlyi reak-cióját.

Tudja értelmezni a karbonsavakkal kapcsolatos egyszerű kísérleteket.

– Előállítás Értse az ecetsav előállításának folyamatait.– Egyéb Tudja

értelmezniaz előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat.

3.4.4.1 Egyéb funkciós csopor-tot tartalmazó karbonsavak

Fogalmi szint tejsav, borkősav, szalicilsav, citromsav, piroszőlősav, Szent-Györgyi Albert.

Tudja alkalmazni

az előfordulásukkal, felhasználásukkal, és tudomány-történeti vonatkozásaikkal kapcsolatos információkat.

3.4.4.3 A karbon-savak sói

Fogalmi szint elnevezésük, halmazállapotuk.

– Felhasználás Értse a szappan tisztító hatását.3.4.5 Észterek– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás az alkohollal kapcsolódó sav típusa

szerint.3.4.5.1 Karbon-sav-észterek– Nevezéktan Tudja az egyszerűbb formiátok, acetátok elnevezését.– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, szag, oldhatóság (viaszok és gyü-

mölcsészterek).Tudja viszonyítani

– Kémiai reakció Fogalmi szint lúgos hidrolízis.Értse az etil-acetát hidrolízisét.

214


MEGFELELŐ TARTALOM

Tudja értelmezni a karbonsav-észterekkel kapcsolatos egy-szerű kísérleteket.

– Előállítás Fogalmi szint savból és alkoholból.– Felhasználás Tudja

értelmezniaz előfordulásukkal, felhasználásukkal kapcsolatos információkat.

– Zsírok, olajok (gliceridek)

Fogalmi szint zsír és olaj fogalma, általános szerkezet, halmazálla-pot, oldhatóság, hidrolízisük, biológiai jelentőségük.

Értelmezze a zsírok, olajok lúgos hidrolízisét (elszappanosítás),a telítetlenség kimutatását.

Tudja felírni3.4.5.2 Szervet-lensav-észterek

Fogalmi szint nitroglicerin (robbanóanyag, gyógyszer), foszfátész-terek (biológiai szerep), szulfátészterek (mosószer).

3.4.5.3 Egyéb Tudja használni

az oxigéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.5 Nitrogéntartalmú szerves vegyületek3.5.1 Aminok Fogalmi szint funkciós csoportjuk.– Csoportosítás Fogalmi szint

Tudja – Elnevezés Fogalmi szint az elnevezés szabályai.

Tudja a C1 –C3 aminok elnevezését.– Tulajdonságok Fogalmi szint

ÉrtelmezzeTudja összehasolítani

– Kémiai reakciók Fogalmi szint sav–bázis sajátság.Értse a metil-amin reakcióját vízzel, hidrogén-kloriddal, a

keletkezett só elnevezését.Tudja értelmezni

3.5.2 Aminosavak Fogalmi szint aminosav fogalma.– Példák Fogalmi szint glicin.– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás az oldalláncok fajtái szerint.– Szerkezet Fogalmi szint az -aminosav általános szerkezete.

Értelmezze az ikerionos szerkezetüket a glicin példáján.– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapotuk.

Értse a glicin op.-jának magyarázatát.Fogalmi szint amfotéria.Értelmezze a glicin sósavval, nátrium-hidroxiddal való

reakcióját.Tudja megbe-csülni

– Előfordulás Fogalmi szint a fehérjékben, kötötten.3.5.3 Savamidok Fogalmi szint funkciós csoport.– Elnevezés Fogalmi szint az elnevezés szabályai,

triviális nevek (formamid, acetamid, karbamid).Tudja

215


MEGFELELŐ TARTALOM

– Anyagszerkezet Fogalmi szint delokalizált pi-elektronrendszer.Értse a polaritásukat, a síkalkatú -vázat.

– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot.Értse az op. halmazszerkezeti magyarázatát.Tudja viszonyítani

– Kémiai reakciók Fogalmi szint3.5.4 Nitrogéntar-talmú heterocik-lusos vegyületek3.5.4.1 Piridin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.

Értse a polaritását.– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság.

ÉrtelmezzeFogalmi szint sav–bázis sajátság.Értse a reakcióját vízzel és hidrogén-kloriddal.

– Jelentőség Fogalmi szint vitamin, enzim, gyógyszer tartalmazza.– Felhasználás Fogalmi szint alkohol denaturálására.3.5.4.2 Pirimidin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.

Értse a polaritását.– Tulajdonságok Fogalmi szint

Értelmezze– Jelentőség Fogalmi szint a pirimidinszármazékok nukleotidalkotók.3.5.4.3 Pirrol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.

Értse– Tulajdonság Fogalmi szint

Értse, értelmezze

– Jelentőség Fogalmi szint porfinváz (klorofill, hemoglobin).3.5.4.4 Imidazol Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.

Értse– Tulajdonságok Fogalmi szint amfotéria.

Értelmezze amfoter sajátságát.– Jelentőség Fogalmi szint fehérjealkotó (protonátvivő szerep).3.5.4.5 Purin Fogalmi szint konstitúció, aromás rendszer.– Jelentőség Fogalmi szint a purinszármazékok nukleotidalkotók.3.5.5 Gyógysze-rek, drogok, ható-anyagok

Fogalmi szint élettani, pszichikai hatásuk.

3.5.6 Egyéb Tudja használni

a nitrogéntartalmú szerves vegyületekről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a szenve-délybetegségek) értelmezésében.

3.6 SzénhidrátokCsoportosítás Fogalmi szint mono-, di- és poliszacharidok.3.6.1 Mono-szacharidok

216


MEGFELELŐ TARTALOM

– Összegképlet Fogalmi szint CnH2nOn (3 £ n £ 7).– Funkciós

csoportokFogalmi szint polihidroxi-oxovegyületek, gyűrűs formában éter-

csoport.Tudjon felismerni

monoszacharidot megadott konstitúció alapján.

– Csoportosítás Fogalmi szint csoportosítás oxocsoport szerint, csoportosítás szén-atomszám szerint.


Fogalmi szint nyílt láncú és gyűrűs konstitúció, glikozidos hidroxilcsoport.

Értse a gyűrűvé záródást.– Izoméria Fogalmi szint

Tudja megálla-pítani

– Tulajdonságok Fogalmi szint halmazállapot, íz, vízoldhatóság.Értse az op., az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát.Fogalmi szint az aldózok redukáló hatása,

a ketózok átizomerizálódása,karamellizálódás és elszenesítés.

Tudja értelmezni a monoszacharidokkal kapcsolatos egyszerű kémcsőkísérleteket.

3.6.1.1 Glicerin-aldehid

Fogalmi szint összegképlete, konstitúciója, jelentősége a szénhidrátok lebontásában és szintézisében.

Értse3.6.1.2 1,3-dihid-roxi-aceton

Fogalmi szint

3.6.1.3 Ribóz és 2-dezoxi-ribóz

Fogalmi szint összegképletük, a nukleotidok építőkövei.

Értse a nyílt láncú és gyűrűs konstitúciójukat.3.6.1.3 Glükóz (szőlőcukor)

Fogalmi szint összegképlet.


Értse a molekula nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját.

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, íz, halmazállapot, oldhatóság.Értelmezze a fizikai tulajdonságait.Értse, értelmezze

az ezüsttükörpróbát (reakcióegyenlettel is), a Fehling-próbáját.

– Előfordulás, je-lentőség

Fogalmi szint vércukorszint (1 g/dm3), kötött állapotban a legelter-jedtebb szénvegyület.

3.6.1.4 Fruktóz (gyümölcscukor)

Fogalmi szint összegképlet, előfordulás gyümölcsök nedvében, kötötten a répacukorban.

Értse a nyílt láncú és gyűrűs konstitúcióját, az izomerizá-cióját szőlőcukorrá.

3.6.2 Diszacha-ridok– Származtatásuk Fogalmi szint monoszacharidokból, összegképletük.

Tudja felírni

217


MEGFELELŐ TARTALOM

– Tulajdonságok Fogalmi szint szín, halmazállapot, oldhatóság.Értse a halmazállapot és vízoldhatóság magyarázatát,

a redukáló sajátság feltételét.Tudjon értel-mezni

egyszerű kémcsőkísérleteket.

3.6.2.1 Maltóz Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás szabadon, illetve kötött állapotban (keményítő).

3.6.2.2 Cellobióz Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei, konstitúció, halmazállapot, íz, oldhatóság, redukáló hatás, előfordulás kötött állapoitban (cellulóz)

3.6.2.3 Szacharóz (répacukor, nád-cukor)

Fogalmi szint összegképlete, alkotórészei.

– Szerkezet Fogalmi szint konstitúció.– Tulajdonságai Fogalmi szint halmazállapot, íz, oldhatóság, nem redukáló.

Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát.– Jelentőség Fogalmi szint táplálék, növények.

3.6.3 Poliszacha-ridok

Fogalmi szint általános képletük, származtatásuk.

Tudjon – Tulajdonságok Fogalmi szint nem redukálók.

Értse a redukáló hatás hiányának magyarázatát.– Hidrolízisük Fogalmi szint enzimes és savas.

Értelmezze a hidrolízis termékeit.Tudja felírni

3.6.3.1 Cellulóz Fogalmi szint alkotórészei, számuk nagyságrendje, lánckonformá-ció, halmazállapot, oldhatóság, szerepe (vázpoli-szacharid), felhasználás (textil- és papíripar).

Értse3.6.3.2 Keményí-tő

Fogalmi szint alkotórészei, számuk nagyságrendje, amilóz, amilo-pektin, lánckonformáció, halmazállapot, oldhatóság, élettani szerep (tartaléktápanyag), felhasználás (textil- és élelmiszeripar, ragasztógyártás).

Értse a kimutatását jóddal.3.6.4 Egyéb Tudja

használnia szénhidrátokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.7 FehérjékÉpítőelemek Fogalmi szint -aminosavak.Konstitúció Fogalmi szint peptidkötés (Emil Fischer),

primer struktúra (aminosav-szekvencia, Sanger).Értse a dipeptid származtatását, a polipeptidlánc általános

szerkezetének jelölését.

218


MEGFELELŐ TARTALOM

Térszerkezet Fogalmi szint szekunder struktúra: -redő (fibroin),-hélix (keratin); tercier struktúra; fibrilláris és globuláris fehérjék.

ÉrtelmezzeKimutatás, reak-ciók

Fogalmi szint biuretpróba, xantoprotein-reakció,reverzibilis és irreverzibilis koaguláció.

Értelmezze a kicsapódási reakciókat.Tudja értelmezni a fehérjékkel kapcsolatos egyszerű

kémcsőkísérleteket.Jelentőség Fogalmi szint szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immun-

anyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelős fonalak, energiahordozók (végső energiatartalék).


a fehérjékről tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.8 NukleinsavakÉpítőelemek Fogalmi szint hidrolízisük termékei.Konstitúció Fogalmi szint a nukleotid szerkezete, a polinukleotidlánc kialaku-

lása.Értse az alkotórészek kapcsolódását egy nukleotidban

(Sanger), a polinukleotidlánc sematikus jelölését.DNS, RNS Fogalmi szint eltérés az alkotóelemek összetételében, a purin- és a

pirimidinbázisok neve; eltérés a polinukleotidláncok számában, konformációjában; hidrogénkötések a láncban és a láncok között; különbség a biokémiai jelentőségben.

A DNS kettős hélixe

Fogalmi szint összefüggés a bázisok számában, komplementer fo-galma, Watson és Crick.

Tudja megálla-pítani

a komplementerlánc bázissorrendjét.


a nukleinsavakról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. a mutációk, a mutagén hatások) értelmezésében.

3.9 MűanyagokCsoportosítás Fogalmi szint eredet szerint (természetes, szintetikus, illetve szer-

ves vagy szervetlen láncú), feldolgozás szerint (termoplasztikus, termoreaktív).

3.9.1 Természetes alapú műanyagok

Fogalmi szint gumi, ebonit.

3.9.2 Szintetiku-san előállított mű-anyagok

Fogalmi szint csoportosítás az előállítás módja szerint (polimerizá-ciós, polikondenzációs).

3.9.2.1 Polimeri-zációs műanya-gok

Fogalmi szint polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, műgumi, felhasználásuk.

Tudja felírni

219


MEGFELELŐ TARTALOM

3.9.2.2 Polikon-denzációs mű-anyagok

Fogalmi szint szilikonok, fenoplasztok (bakelit), alapegységeik, felhasználásuk.

3.9.2.3 Környe-zetvédelmi szem-pontok

Fogalmi szint savas eső, hulladékfelhalmozódás, hulladékégetés és újrahasznosítás, allergia.

3.9.3. Egyéb Tudja használni

a műanyagokról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

3.10 EnergiagazdálkodásHagyományos energiaforrások

Fogalmi szint kőszén, kőolaj, földgáz.Értse az egyes energiaforrások használatának előnyeit és

hátrányait.Megújuló ener-giaforrások

Tudja értelmezni

leírás alapján az adott energiaforrás (pl. nap-, szél-, vizi és geotermikus energia, biogáz) alkalmazását, előnyeit és hátrányait.

Alternatív ener-giaforrások

Tudja értelmezni

leírás alapján az adott energiaforrás (pl. tüzelőanyag cella) alkalmazását, előnyeit és hátrányait.


az energiagazdálkodásról tanultakat a mindennapi jelenségek, információk értelmezésében.

Továbbhaladás feltételei

A tanuló legyen képes szabatosan használni a megismert kémiai fogalmakat. Ismerje az anyagok atomos szerkezetét. Számolja ki adott összegképletű anyag moláris tömegét. Állapítsa meg a tanult atomok elektronszerkezetét a periódusos rendszer használata segítségével. Következtessen az atom vegyértékelektronjainak számából az atomból keletkező ion töltésszámára. Ismerje a fontosabb elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét és tulajdonságait. Tudja a tanult molekulák szerkezetét, térbeli alakját, polaritását. Ismerje az anyagi halmazok jellemző sajátosságait. Tudja a megismert reakciók egyenletét rendezni. Ismerje fel egyszerű esetekben a hétköznapi életben előforduló redoxi- és a sav-bázis reakciókat. Mondjon példát az elektrolízis és a galvánelem gyakorlati felhasználására. Értelmezze az elvégzett vagy bemutatott kémiai reakciókat. Értelmezzen egyszerű, kémiai ismereteket tartalmazó ábrákat, grafikonokat, táblázatokat.

A tanuló ismerje a szerves vegyületek elemi összetételét. Tudja a szerves vegyületek alaptípusait. Ismerje a köznapi életben is előforduló, tanult szerves vegyületeket, adja meg köznapi nevüket, molekulamodellen mutassa be térbeli szerkezetüket, ismertesse környezeti és élettani hatásukat. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat az emberi szervezetre. Szerkesszen egyszerű szerves kémiai egyenleteket. Használja szakszerűen és balesetmentesen a háztartási vegyszereket. Értse, hogyan kell a szervesvegyipari termékeket környezet- és egészségvédő módon felhasználni.

Értékelési módok

1. Szóbelia) egy téma vagy témakör átfogó ismertetéseb) ismeretterjesztő kiselőadások c) problémamegoldó feladat

220

2. ÍrásosDiagnosztizáló - év eleji felmérés az általános iskolai tananyagbólSzummatív - lezáró, összegző, témazáró dolgozatok, év végi felméréseka) számítási feladatb) tesztfeladatc) egyenlet kiegészítés, táblázatos és függvényelemző feladatd) esettanulmány

Az értékelés főbb szempontjai

a természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatmegoldás során SI mértékegységek ismerete, szakszerű használata elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentőségének felismerése a tanult,

vagy megadott információk alapján hogyan tud mérési adatokból, táblázatokból, függvényekből következtetéseket levonni az ismeretanyag belső összefüggéseinek, az egyes témakörök, és más tantárgyi témakörök

közötti kapcsolatok felismerése összetett kémiai, számítási és elméleti feladatok megoldása környezetvédelemmel és természetvédelemmel összefüggő problémák értelmezése

Az értékelés 1-5 osztályozási skálán történik.

A tanterv alkalmazásának feltételei

A tanterv által feltételezett előzetes tudás, átlagos készségek és képességek az általános és középiskolában tanított kémia tantárgyban.

Kémia szakos egyetemi végzettségű tanár.

Tárgyi feltétel

A kémia tanításánál használatos oktató kellékek, médiaterem elérhetőség, könyvtárhasználat.

Tankönyvek, segédanyagok

KÉMIA 9. ÁLTALÁNOS KÉMIAI ISMERETEK– (MOZAIK KIADÓ) KÉMIA 10. SZERVES KÉMIAI ISMERETEK – (MOZAIK KIADÓ)

221

IX.9 FÖLDRAJZ

A tanterv készítésénél figyelembe vett szempontok, amelyek egyben a legfőbb jövőbeli irányelvek a földrajztanításban:

1. A földrajzi - környezeti gondolkodásmód elsajátíttatása a tanulókkal:

- ökológiai szemlélet;- evolúciós szemlélet; (földtörténeti, gazdaságtörténeti, társadalmi)- többszintű térszemlélet; (koncentrikusan mélyülő tér)- az ember és környezet viszonya

2. A modellekben való gondolkodás képességének kialakítása:

- tipikus tájak jellemzése;- földrajzi övezetesség rendszere, a vízszintes és függőleges övezetesség kapcsolata;- általános természetföldrajzi alapozás;- általános társadalomföldrajzi és környezeti szintézis.

3. Az információhoz való hozzájutás képességének fokozatos, egymásra épülő rendszerben való kialakítás

A földrajzi - környezeti szempontból hasznos képességek kialakítása:

- tájékozódás térben, időben és folyamatokban;- oknyomozás;- prognosztizálás.

4. Környezeti nevelés, mint a személyiségfejlesztés eszköze

5. Realitásokon, konkrét tartalmon nyugvó kritikai képesség kialakítása

6. Tárgyalási képesség kialakításaelemzés, érvelés, ítéletalkotás, döntéshozatal

- tevékenységközpontú;- kommunikációs képességfejlesztő;- kooperatív és kreatív képességet fejlesztő.

Ismeretelméleti szempontok

1. A tantárgy híd a természettudományokat és a társadalomtudományokat közvetítő tantárgyak között.

2. Alapvető rendező elve a tér.3. Egyszerre mutatja be a természeti és társadalmi evolúciót.4. Számos természeti- és társadalomtudományi tárgy egyedüli képviselője a közoktatásban

(geológia, geofizika, hidrológia, meteorológia, csillagászat, demográfia, urbanisztika, közgazdaságtan stb.)

222

Stratégiai szempontok

Kis létszámú nemzeteknek sokszorta többet kell tudniuk földrajzi környezetükről, hazájukról, kontinensükről.

A földrajzi és környezeti tartalom egybeforrt.

Tartalmi szempontok

1. Nemzetközi szellemű nevelés (globális szemléletmód).2. Az emberiségnek a jövőben olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amelyek alapvetően a

földrajzi környezeti problémákból indulnak ki.3. Hon- és népismeret, kapcsolódás Európához és a nagyvilághoz, környezeti nevelés.

9. évfolyam

Oktatás szakmacsoportraHeti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 74 óra

Témakörök Új anyagKiegészítő tananyag helyi felhasználás,

gyakorlás, ellenőrzés

Évközi összefoglalás Összesen

A térkép 4

14

1 12Kozmikus környezetünk

7

Geoszférák 27 2 29Természetföldrajzi övezetesség

9 1 10

A természeti környezet és a társadalom összefüggései

8 1 9

55 14 5 74

223

Közgazdasági, elektronika-elektronika és informatika szakmacsoportraHeti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra

Témakörök Új anyagKiegészítő tananyag helyi felhasználás,



A térkép 1

6

1 6Kozmikus környezetünk

4

Geoszfárák 12 2 14Természetföldrajzi övezetesség

5 1 5

A természeti környezet és a társadalom összefüggései

8 1 6

26 6 5 37


Korszerű, tudományosan megalapozott és rendezett természettudományi ismeretanyag és szemlélet nyújtása a Világegyetemről, a Földről, mint égitestről, a geoszférákról, a földrajzi környezet folyamatairól, összefüggéseiről annak rendszeréről és értelmezéséről.Épít a 7. 8. évfolyam tantárgyi előzményeire és koncentrikusan bővíti az ott szerzett ismereteket.Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni munkájukban és mindennapi életükben alkalmazni az élettelen és élő természet folyamatainak, fejlődésének társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. A tantárgy tudatosítsa a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él, miközben jelentősen alakította és ma is alakítja környezetét.

Feladatok:

Az általános földrajz keretében a tanulók szerezzenek ismereteket a földrajzi környezet, a kőzetburok, a légkör, vízburok együttesről, a földrajzi övezetek jelenségeiről, folyamatairól, törvényszerűségekről és gazdasági vonzásokról.Nyújtson ismereteket a világ társadalmi - gazdasági, politikai arculatáról, népességéről, településeiről és annak természeti és társadalmi feltételeiről.Legyenek képesek a tanulók a környezeti események helyes értékelésére. Tudjanak mérlegelni az őket körülvevő információk tömegében.

Általános fejlesztési követelmények

Ismerjék a tanulók a Föld szféráihoz kapcsolódó természetföldrajzi jelenségeket, tényeket, fogalmakat, folyamatokat és összefüggéseket, s tudják ezeket fejlődésükben, változásukban bemutatni.Ismereteiket tudják felhasználni a Föld jellegzetes tájainak komplex jellemzésére, a zonalitás bizonyítására.Értsék meg, hogy a Föld egységes rendszer, amelynek bármelyik eleme károsodik, az ember élettere kerül veszélybe.

224

Tartalom:

Térképészeti ismeretekKozmikus környezetünkA geoszférák földrajzaA természetföldrajzi övezetességA természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi - gazdasági életre

Térképészeti alapismeretek

Cél:

A térbeli és időbeli tájékozódó képesség fejlesztése különféle méretarányú térképek alkalmazásával.

Követelmény:

A térképi alapismeretekre építve legyenek képesek szemléleti és logikai térképolvasásra, tematikus térképek összehasonlító elemzésére, űrfelvételek értelmezésére (északi irány meghatározása, a térkép tájolása, jelkulcs, keresőhálózat alkalmazása, magasságmeghatározás, helymeghatározás).

Tartalom:

- A földrajzi környezet ábrázolása: a térkép- A térképek fajtái méretarány és tartalom szerint- A műholdfelvételek. Időjárási térképek elemzése- Földrajzi felfedezők. Magyar világjárók

Kozmikus környezetünk

Cél:

A tanulók természettudományos világképének formálása a Föld kialakulásának, a Világegyetemben elfoglalt helyének bemutatásával, a mozgásaiból adódó következmények elemzésével. A nap- és holdfogyatkozások kialakulásának, valamint a Hold fényváltozásának bemutatása.

Követelmény:

Legyenek helyes képzeteik a Világegyetemről és a Földről, mint az egész és a rész viszonyáról.Értsék meg és tudják egyszerűen megmagyarázni az égitestek egymás közötti kapcsolatait, mozgástípusait. Megfigyeléseik, tapasztalataikat tudják hasznosítani a témakörben.

Tartalom:

- A Naprendszer- A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a Világegyetemben.- A Föld mint égitest.

225

- A Föld a Naprendszerben.- A Föld mozgásai és azok következményei- Tájékozódás a földrajzi térben és időben- A napi és az évi időszámítás, a helyi- és a zónaidő számítása- Az űrkutatás a Föld szolgálatában- A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében- Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a mindennapi életben, a gazdaságban.

A geoszférák földrajza

Cél:

Korszerű magyarázatot adni a kőzetburok kialakulására, jelenségeire, folyamataira, a lemeztektonikai elmélet segítségével, az ok-okozati összefüggések kiemelésével.Értsék a szilárd Föld, a légkör és a vízburok legfőbb folyamatait és ismerjék az emberi élettel, a termeléssel való kapcsolataikat.Ismerjék fel felelősségüket a felszín, a talaj-, a levegő-, a vízburok, és a bioszféra környezeti állapotában, ismerjék veszélyezettségük okait és a védelem lehetőségeit.

Követelmény:

Értsék meg, és tudják ábrákon magyarázni a geoszférák kialakulásának, a földfelszín fejlődésének, a kőzetek és ásványok keletkezésének folyamatát.Ismerjék fel és magyarázzák a víz körforgásának, az óceánok és tengerek mozgási - áramlási rendszerének, a folyó és jég felszínformálásának a tavak keletkezésének folyamatát, a víztisztítás szükségességét és lehetőségeit.Rendelkezzenek a tanulók ismeretekkel a légkörről. Értsék meg a levegő felmelegedésének, lehűlésének folyamatát, a felhő- és csapadékképződést, a ciklonok és anticiklonok keletkezését, a nagy földi légkörzést, a monszun kialakulását, a klímaváltozást és a levegőszennyezést.

Tartalom:

A kőzetburok földrajza:

- A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése.- A Föld gömbhéjas szerkezete és geofizikai jellemzői.- A kőzetburok felépítése.- A lemeztektonika alapja.- A Föld nagyszerkezeti egységeinek kialakulása.- A kőzetburokban lejátszódó folyamatainak kísérőjelenségei és részfolyamatai: vulkánosság,

földrengés, gyűrődés, vetődés.- A földtani szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának kapcsolata.- Az ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk.

A víz földrajza:

- A vízburok tagozódása, elhelyezkedése, víztípusai.- Az óceánok és tengerek földrajzi jellemzői.- A tengervíz fizikai és kémiai tulajdonságai.- A tenger mozgásai.

226

- Az óceánok és tengerek jelentősége, természeti erőforrásai.- A szárazföld vizei: a felszíni és a felszín alatti vizek típusai, kapcsolatuk, felhasználásuk.- A szárazföldi jég- A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem, veszélyeztetett régiók.

A légkör földrajza:

- A légkör anyagi összetétele, szerkezete- Az időjárási - éghajlati elemek és változásaik.- A légkör alapfolyamatai felmelegedés, csapadékképződés, légmozgások.- Ciklonok, anticiklonok, időjárási frontok, időjárás-változások hatása a mindennapi életre.- Az általános légkörzés- Időszakosan változó szelek

A talaj földrajza:

- A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete.- A Föld jellemző talajfajtái.- A talajok ökológiai szerepe, hasznosítása.

A Föld felszínformái:

- A belső és külső erők szerepe a felszín fejlődésében.- A jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk.

A földi szférák környezeti problémái:

- Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezettsége, a gazdasági tevékenységek környezet-átalakító hatása

A természetföldrajzi övezetesség

Cél:

Bemutatni a természetföldrajzi tényezők kölcsönhatásának eredményét: a zonalitást. A földrajzi gondolkodás algoritmusának kialakulása. A talaj, az élővilág, a vízháztartás, a főbb felszínformáló folyamatok a gazdasági tevékenység összehasonlítása.

Követelmény:

A tanulók ismerjék a zonalitáshoz kapcsoló új fogalmak tartalmi jegyeit, és tudják a fogalmakat topográfiailag is kapcsolni az egyes zónákhoz. Tudják elvégezni a következő feladatokat: klímadiagram felismerése, tájakkal való azonosítása, tematikus térképek elemzése. A témakör feldolgozásakor alkalmazzák a kontinens-földrajzban szerzett ismereteiket.

Tartalom:

Éghajlati övezetesség

- A szoláris és a valódi éghajlati övezetek, övek kialakulása, jellemzőik.

227

Természetföldrajzi övezetesség:

- A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és a tagolódásuk.- A forró övezet (egyenlítői, átmeneti, térítői)- Monszunvidékek- A mérsékelt övezet (a valódi, a hideg és a meleg öv)- A hideg övezet- A hegyvidékek övezetessége- A hegységek és lakóik

A természetföldrajzi övezetesség hatása a társadalmi-gazdasági életre

Cél:

A Föld eltérő természeti és társadalmi oldottságú térségeire jellemző népesedési folyamatok demográfiai jelenségek időbeli bemutatásával, következtetések megfogalmazásával.Az ember egyéniségének és alkotásainak tiszteletére nevelés, a másság elfogadása, más népek, kultúrák sajátos értékeinek megismertetésével.

Követelmény:

Ismerjék meg a tanulók a népességre és a településekre vonatkozó legfontosabb fogalmakat. Értsék meg a népesedési ciklus szakaszait, a fiatalodó és öregedő társadalmak tipikus korfáit.Indokolják a természeti adottságok és a népesség földrajzi eloszlásának összefüggéseit és tudják elmondani a főbb településtípusokat.Magyarázzák a népességmozgások különböző típusait. Lássák be a Föld eltartóképessége, a demográfiai robbanás és a növekvő fogyasztás közötti összefüggést.Használják a statisztikai adatokat, elemzések a tematikus térképeket, elemezzék a forrásanyagokat.

Tartalom:

- A természeti és társadalmi környezet összetevői kölcsönhatásai- A természetföldrajzi övezetesség hatása a gazdasági életre- A megújuló erőforrások és az élelmiszertermelés éghajlattól függő övezetessége- A Föld népessége- A népesség összetétele- A népesség eloszlásának területi különbségei- A népesség térbeli mozgásai- A népességváltozás mutatói- Települések a Földön. A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők- A települések és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatásai- A településtípusok és jellemzőik.- A települések szerepkörének, szerkezetének és hálózatának átalakulási folyamatai- A városodás és városiasodás.

228

A továbbhaladás feltételei:

Tudjon a tanuló helymeghatározásokat végezni a térképen, a földgömbön. Legyen képes térképészeti, időszámítási feladatok megoldására. Ismerje a földi szférák legfontosabb folyamatait és ezek hatását a mindennapi életre. Tudjon példákat mondani a szférák környezetkárosító folyamataira. Ismerje a földrajzi övezetesség összetevőit. Támassza alá példákkal az ezekben érvényesülő kölcsönhatásokat.Értse a népesség eloszlását és a települések elhelyezkedését meghatározó legfontosabb tényezőket. Használja biztonsággal a térképet tájékozódásra és információszerzésre.

Értékelési rendszer:

- Földrajzi folyamatok elemzése. Magyarázórajzok értékelése- Diagramok elemzése, tájakkal való összevetése- Videofilm képanyagához magyarázat fűzése- Tematikus térképek elemzése- Kiselőadás, gyűjtőmunka értékelése- Szemléletes földrajzi leírás az övezetek tájairól

A taneszköz kiválasztásának elvei:

- tankönyv: A Födünk és környezetünk - Természet - földrajz + munkafüzet

A 9. évfolyam tankönyve egy tankönyvcsalád része, amely 7. osztálytól 10. osztályig megjelent. A könyvek ismeretanyaga szervesen egymásra épül.A legfontosabb fogalmak, összefüggések koncentrikusan bővülnek a magasabb évfolyamokon. Hangsúlyozzák a környezetvédelem szempontjait, valamint a humanizmus, a más népek tiszteletének értékeit. Építenek a más tárgyakkal való koncentrációra, felhasználják az ott szerzett ismereteket.

- Középiskolai atlasz- Falitérképek- Kőzet- és ásványgyűjtemény- Diakép-sorozatok, vetítő, vetítővászon- Írásvetítő- Transzparenssorozatok- Videofilmek- Földgömbök- Természetföldrajzi kislexikon- Egyéb eszközök

229

10. évfolyam (11. nyelvi előkészítő osztályok) Az óraszám-változás miatt a 12.J-ben is.


Témakörök Új anyag

Kiegészítő tananyag helyi felhasználás,



A világ változó társadalmi-gazdasági képe

23

11

2 25

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

25 2 27

A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai

10 1 11

58 11 5 74

Közgazdasági, elektronika-elektronika és informatika szakmacsoportraHeti óraszám: 1 óra Éves óraszám: 37 óra






12

5

1 13


12 1 13


5 1 6

29 5 3 37


A korábbi évfolyamok követelményei alapján a kontinensekre, országcsoportokra és egyes országokra épített általánosságok. Ésszerű gazdálkodás, józan önmérséklet a fogyasztásban. A környezet pozitív és negatív példáival a tanulók, állásfoglalásra és cselekvésre késztetése. A komplex szemlélet fejlesztése, a társadalmi jelenségek, folyamatok változásukban, fejlődésükben történő bemutatásával. A Föld népességeltartó képessége, túlnépesedés, városiasodás, fogyó nyersanyagkészletek problémáinak bemutatása.

230

Általános fejlesztési követelmények

Tudjanak következtetni egy-egy térség sajátosságaira, mennyiségi és minőségi jellemzőire a termelést meghatározó tényezők ismeretében.Legyenek képesek az összefüggések meglátására és új szituációban történő alkalmazásuk függvényében térségek - (régiók) jellemzésére.Értsék meg és tudják bizonyítani a természet és társadalom kölcsönhatását. Ismerjék fel és indokolják a nemzetközi munkamegosztás szükségességét, az együttműködési lehetőségeit. Bizonyítsák ismeretszerző képességük fejlődését: jártasságukat a tematikustérképek, statisztikai adatsorok, grafikonok, diagramok olvasásában. Legyenek jártasak a különféle források elemzésében, nyitottak a vizuális információhordozók "vételére", s tudják ezeket ismereteik bővítésére használni.

Tartalom:

A világ változó társadalmi-gazdasági képe.A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai.


Cél:

A tanulók a jelenről alkotott reális világképének alakítása a világgazdaságról és annak fejlettségéről. Közgazdasági szemléletük fejlesztése a gazdasági kapcsolatok hagyományos formáinak példáival, a piacgazdaság keretei között kialakult szervezeti formák bemutatásával.Lehetőséget nyújtani arról, hogy értelmezzék saját társadalmi tapasztalataikat, s belőlük vonjanak le következtetéseket.

Követelmény

Ismerjék meg a tanulók a gazdasági fejlettség nemzetközi összehasonlításra alkalmas mutatóit;Értsék meg a nemzetközi tőke, a pénzügyi függőség, az adóság szerepét a gazdaságban;Alkalmazzák információforrásként a nemzetközi statisztikai adatokat, grafikonokat, diagramokat, tankönyvi ábrákat, újságcikkeket.

Tartalom:

- A gazdasági élet szerkezetének átalakulása- A világgazdaság jellemző folyamatai- A piacgazdaság- A multinacionális vállalatok szerepe- A működőtőke és a pénz világa- Az adósságválság


Cél:

231

A világ legszegényebb és leggazdagabb térségeinek bemutatásával általánosságok bemutatása a különböző gazdasági pólusokról.A gazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazatainak szerkezeti és területi elrendeződése.A termelés és fogyasztás környezetre gyakorolt hatásának bemutatása.

Követelmény:

Ismerjék és alkalmazzák helyesen a tanulók a gazdasági ágazatok körébe tartozó általános fogalmakat, tudjanak előfordulásaikra példát mondani. Értsék meg a hagyományos iparágak fejlődésének és a modern gyáripar kialakulásának folyamatát. Lássák a különbséget a mezőgazdasági termelési módok között és az összefüggéseket a természeti adottságok és a termesztett növények között.Ismerjék a főbb gazdasági pólusok és Magyarország szerepét a világgazdasági folyamatokban.

Tartalom:

- A gazdasági pólusok kialakulása és változó szerepük a világgazdaságban- Észak-Amerika, Kelet- és Délkelet-Ázsia, az Európai Unió- A közép-európai országok- Magyarország- A fejlődő országok. Általános problémák, eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a

világgazdaságban.


Cél:

A Földünk és környezetünk tantárgy szintézisének megteremtése új szempontok szerinti áttekintésével. A Föld egységes rendszerkénti működésének megértése. Jövőnk feltétele, hogy a tanulók igyekezzenek döntéseikben, munkájukban is ezt érvényre juttatni és ezt a szemléletet továbbadni.

Követelmény:

Értsék meg, hogy a termelés és a fogyasztás növekedésének hatása a környezeti állapot romlásában visszatükröződik.Alakítsanak ki véleményt a népesedés, az élelmezési gondok és az élet minőségének kapcsolatáról. Érzékeljék, hogy a fenntartható fejlődés és a mérsékelt fogyasztás megfelelő arányának kérdőjeleit.

Tartalom:

- Az emberi tényező szerepe a gazdasági és társadalmi életben.- A demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag és energiaválság.- Az urbanizáció környezeti következményei- A különböző geoszférákat ért környezeti veszélyek összefüggései.- A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátai.

232

A továbbhaladás lehetőségei:

Tudja a tanuló jellemezni a gazdasági élet legfontosabb ágait és ágazatait. Ismerje a világgazdasági pólusokat, a bennük érvényesülő integrációs folyamatokat és a világgazdaságban betöltött szerepüket. Legyenek ismereteik az egyes térségek, gazdasági régiók történelmi területi átrendeződéséről. Következtessen a globális veszélyek kialakulására.


- egy-egy téma összefüggő kifejtése szóban- szakmai magyarázat, definíciók- topográfiai felelet- ábra, képelemzés, leírás- tematikus térképek összehasonlító elemzése- grafikonok és diagramok készítése. elemzése- kontúr- és vaktérképek kitöltése- napi sajtó, a tömegkommunikáció híreinek feldolgozása- kirándulási tervek, túratervek készítése- tesztek, feladatlapok megoldása- pályázatok- tanulmányi versenyek

A taneszköz-kiválasztás elvei:

- tankönyv: A Földünk és környezetünk c. tankönyv és a hozzá tartozó munkafüzet- Középiskolai atlasz- Falitérképek- Írásvetítő- Transzparenssorozatok- Diaképek, diavetítő, gyöngyvászon- Videofilmek, videomagnó, TV-készülék- Statisztikai kiadványok- Kiegészítő szakkönyvek- Lexikonok

233

11. évfolyam






Csillagászat és a földrajzi környezet ábrázolása

12

15

1 13

A földrészek természetföldrajzi képe

13 1 14

A Kárpát-medence és Magyarország természetföldrajzi képe

30 2 32

55 15 4 74

Célok:

Ráébreszteni a tanulókat a földrajzi fontos szerepére napjaink jelenségeinek, folyamatainak elemzésében.A kontinensek, Európa, és Magyarország természetföldrajzi jelenségeinek, folyamatainak elemzése. Komplex földrajzi környezeti és természetföldrajzi szempontok vizsgálata. A középszintű és emeltszintű érettségi követelmények teljesítése.

Feladatok:

A földrajzi tantárgy tanításának a mindennapi életben való térbeli és időbeli tájékozódási képességeket kell kialakítani. Ezért tanítása során az ismeretnyújtó módszerek mellett, az ismeretszerző módszereknek kell előtérbe kerülniük (információhordozók) praktikus használata, esettanulmányok elemzése, különböző feladatmegoldások, érvelések és viták gyakorlása).

Követelmények:

Emeltszintű és középszintű követelmények elkülönítésére és részletes kifejtésére a különböző témaköröknél kerül sor.

Tartalom: Témakörök

A Naprendszer földi összefüggései A földrajzi környezet ábrázolásaA földrészek természetföldrajzi képeA Kárpát-medence és Magyarország természetföldrajzi képe

A Naprendszer földi összefüggései és a földrajzi környezet ábrázolása

Cél:

234

A téma tanításának célja, a tanult ismeretek felidézése, elmélyítése és új ismeretekkel való kiegészítése, a földi vonatkozások hangsúlyozásával. A térképkészítés alapjainak elsajátítása.

Követelmény:

Középszintű érettségi vizsgán

Tudja a Föld mozgásait és értse azok földi következményeit. Legyen képes időszámításokra gyakorlati problémamegoldások során.Ismerje a Naprendszer felépítését és annak földi következményeit.Legyen tisztában a földrajzi környezet ábrázolásának lehetőségeivel. Legyen képes a különböző tartalmú és fajtájú térképek gyakorlati alkalmazására.

Emelt szintű vizsgán

Ismerje a Föld kozmikus környezetének sajátosságait. Ismerje a csillagászat tudománytörténeti fejlődésének jelentős állomásait, a Világmindenség kialakulásának főbb elméleteit.Lássa a távérzékelés módszereit és gyakorlati hasznát. Legyen képes űrfelvételekről elolvasni egyszerű földrajzi és környezeti információkat.

Tartalom:

- A Naprendszer- A Föld a Világegyetemben- Az égitestek mozgásai- Földrajzi és csillagászati koordinátarendszere.- A csillagászat története- Tematikus térképek elemzése- Egyszerű térképek készítése

A földrészek természetföldrajzi képe

Cél:

A tanult természetföldrajzi ismeretek függvényében, azok vonatkoztatása konkrét területekre. A kontinensek születése, természeti adottságaik (domborzat, vízrajz, éghajlat, tájak bemutatása).

Követelmény:


Tudjon tájékozódni a földtörténeti korok eseményeiben. Ismerje a Föld nagy szerkezeti egységeit.Értse a kőzetlemezek mozgásának földtani következményeit. Legyen áttekintő képe az óceánok és tengerek földrajzi jellegzetességeiről. Lássa az éghajlati övezetesség összefüggéseit.


Értse a szárazföldek fejlődésének összefüggéseit, a felszínfejlődés időbeli változásait. Ismerje a vízburok környezeti problémáit, és adjon javaslatot a különféle megoldási lehetőségekre.

235

Tartalom:

- A földrészek szerkezete és domborzata- Ázsia természetföldrajzi képe- Afrika természetföldrajzi képe- Észak-Amerika természetföldrajzi képe- Dél-Amerika természetföldrajzi képe- Ausztrália, Óceánia természetföldrajzi képe- Antarktisz természetföldrajzi képe- Európa természetföldrajzi képe

A Kárpátmedence és Magyarország természeti viszonyai

Cél:

Bemutatni Magyarország földrajzi fekvését, helyzetét a Kárpát-medencében és Európában.A Kárpát-medence földtörténeti fejlődése szerkezete, domborzata. Hazánk földtani és tájképi értékei, védelmük.

Követelmény:


Földtörténeti folyamatokat bemutató folyamatábrák elemzése. Tematikus térképek használata a felszíni adottságok megismeréséhez.A Kárpát-medence időjárásának tanulmányozása a TV időjárásjelentései segítségével. Értékelje az időjárásjelentések különböző adatait. Ábrázolja diagramokon az éghajlat jellemzőit, vonjon le azokból következtetéseket.


Ismerje a földtörténeti kormeghatározás módszereit. Ismerje a Föld részletes belső felépítését és a különböző földszerkezeti modelleket. Értse a lemeztektonikai folyamatok szerkezeti következményeit, lássa összefüggéseit az ásványkincsek elhelyezkedésével. Ismerje a legfőbb felhőtípusokat és azok időjárási összefüggéseit. Értse az időjárás változások biológiai következményeit. Ismerje a vízburok környezeti problémáit, és adjon javaslatot a különféle megoldási lehetőségekre. Mindezeket vonatkoztassa Magyarországra.

Tartalom:

- Magyarország földrajzi helyzete- Földtörténet- Lemeztektonika- Magyarország földtörténete, energiahordozói, nyersanyagai- Időjárás és éghajlat- Magyarország éghajlati adottságai- Felszíni és felszín alatti vizek- Magyarország vízrajzi adottságai- A talaj és a növényzet

236

- Magyarország természetes növénytakarója és talajviszonyai- Külső és belső erők harca- A Kárpát-medence és peremterületei- Magyarország nagytájai és kistájai- Környezeti problémák és környezetvédelem- Nemzeti parkjaink és tájvédelmi körzeteink.

A továbbhaladás feltételei:

Értse a Föld mozgásait és annak következményeit. Rendelkezzen megfelelő szintű szemléleti és logikai térképolvasással.Komplexen lássa a kontinensek természetföldrajzi összefüggéseinek jellemzőit.Ismerje fel a Kárpát-medence domborzati típusait és magyarázza az azokat kialakító okokat - Értse az időjárás-jelentéseket és értelmezze az éghajlati adatokat. Ismerje Magyarország természeti adottságait.Nevezze meg a legfontosabb ásványi nyersanyagainkat és hazánk legfőbb erőforrásait.

Értékelési rendszer

- szóbeli feltételek (egy-egy téma részletes kifejtése)- ábra, kép, videofilm, diafilm elemzése- vaktérképek kitöltése (névhez hely illetve helyhez név és információ hozzárendelése)- gondolkodtató, problémafeltáró feladatok megoldása ok-okozati összefüggések feltárása- időjárási megfigyelések végzése és naplószerű vezetése- vázlat, feleletterv készítése- napi sajtó, hírek aktualitás feldolgozása- kirándulási terv készítése- témazárók írása- házidolgozat készítése, pályázatok

Feltételek: tankönyv:

Általános természetföldrajzMagyarország földrajzaA tanításhoz szükséges eszközök: lsd. a 9. és 10. évfolyamnál.

237

12. évfolyam

Oktatás szakmacsoportHeti óraszám: 2 óra Éves óraszám: 74 óra





Magyarország társadalmi és gazdasági élete

33 13 4 50

Négy év anyagának rendszerezése, összefoglalása

14 14

64


Hazánk társadalmi-gazdasági sajátosságainak bemutatásával az alapvető tények, ismeretek megtanításával az ismereteken és élményeken alapuló hazaszeretet formálása.Adottságaink és lehetőségeink mérlegelése, átalakuló társadalmunk és gazdaságunk gondjainak őszinte feltárása, probléma centrikus tárgyalása annak érdekében, hogy a tanulók valóságlátását, gondolkodását, belátását és feladatvállalási készségét fejlesztjük.A haza környezeti állapotának és gazdaságának elemzésével a tanulók környezetgazdálkodási és közgazdasági szemléletének alakítása.Aktuális hírek földrajzi információtartalmának feldolgozásával, önálló adatgyűjtéssel formáljuk a tanulók érdeklődését, nyitottságát, hogy követve az új információkat reálisan lássák Magyarország helyét Európában és a világon.

Követelmények:

Középszintű érettségi vizsgán:

Ismerje hazánk népességföldrajzi folyamatait és azok következményeit. Értse a központi fekvés és a tranzitjelleg előnyeit és hátrányait.Ismerje a népesség nemzetiségi összetételének változásait és következményeit a Kárpát-medencében. Ismerje Magyarország gazdaságának területi és szerkezeti jellemzőit és átalakulásának folyamatát. Ismerje a kelet- és közép-európai sajátos gazdasági-társadalmi fejlődés hatásait. Ismerje a hazai idegenforgalom szerepét és fejlesztésének lehetőségeit.

Emelt szintű vizsgán:

Ismerje Magyarország társadalmi-gazdasági fejlődésének történelmi hátterét, a térszerkezet változásának tendenciáit.Értse a hazai regionális fejlettségi különbségek okait és következményeit.Lássa a regionális együttműködés szükségességét és nehézségeket a Kárpát-medencében.

Téma: Magyarország társadalmi és gazdasági élete

238

Tartalom:

- Magyarország népessége és népesedési folyamatok- Foglalkozási szerkezet, belső vándorlás- Településhálózat- Az ipar általános áttekintése- Energiagazdaság- Ércbányászat, kohászat- Vegyipar- Gépipar- Építőanyag ipar- Könnyűipar- Mezőgazdaság- Gabonatermesztés- Ipari növények- Zöldség és gyümölcstermesztés- Állattenyésztés- Közlekedés- Nemzetközi gazdasági kapcsolatok- Idegenforgalom- Az ország gazdasági térszerkezete- Regionális kapcsolatok a szomszéd országokkal- Megyénk és lakóhelyünk földrajza

Továbbhaladás:

Teljesítmény a 12. év végén:

Nevezze meg a legfontosabb ásványi nyersanyagait és hazánk legfőbb erőforrásait. A magyar nép tájtörténeti tagolódása, etnikai csoportjai, nemzetiségei.Az elöregedő népesség társadalmi-gazdasági következményei, veszélyei. Ismerje gazdasági életünk legfőbb ágazati jellemzőit. Tudja mely tényezők hatnak gazdaságunk működésére. Ismerje a gazdasági növekedés természeti és társadalmi feltételeinek korlátait.A magyar ipar és mezőgazdaság jellegzetes termékeinek ismerete. Megyénk, településünk földrajzi jellemzői.


- egy-egy téma szóban történő részletes kifejezése- fogalommagyarázat és példa- topográfiai felelet- kiselőadás- lexikonhasználat- grafikonok, diagramok készítése, elemzése- napi sajtó, tömegkommunikáció híreinek feldolgozása- tesztek, feladatlapok megoldása- középszintű vagy emeltszintű érettségi vizsga.

239

Feltételek:

Tankönyv: Magyarország földrajzaA tanításhoz szükséges eszközök: lsd. a 9. és 10. évfolyamoknál leírottak

A tanterv készítéshez felhasznált irodalom:

Tanterv NAT 1996.Magyar Közlöny 1995/91. számFöldrajz - Tantárgyi Tanterv Kerettantervi változat - Mozaik 2000.Földrajz a szakközépiskolák számáraÚtmutató a Kerettanterv alapján készülő helyi tantervhez Nemzeti TankönyvkiadóA szakközépiskolai kerettanterv szerkezete

240

nevelési tervirinyi-ref.tirek.hu/data/downloads/2015/02/12/pp_-_helyi... · web view* Öt...

Documents