Művészettörténeti Szabadegyetem Szekszárdon2017. október– 2018. január

1. Szabadon bocsátó parancs… - Művészet a forradalmak korában 2017. október 2. 17.30

A romantikát követően a 19. század művészetének előzményei a spanyol és holland tá-jfestők voltak. A harmincas években jelentkező francia tájfestő nemzedék 1836-tól Bar-bizon közelében dolgozott, “barbizoni iskola” néven váltak ismertté. A heroikus olasz táj, a térkulisszákból épített tájszínpad riasztotta őket. Kialakult a sajátosan magyar nemzeti művészet is. Az Itáliából hazatelepült Marastoni Jakab (1804-1860) 1846-ban alapította az első festőakadémiát. Id. Markó Károly Itáliában élt, Brocky Károly (1807-1855) Angliában vált híressé. A romanticizmus stílusjegyei először Kisfaludy Károly (1788-1830) művein jelentek meg. A reformkor magyar típusainak az enciklopédiáját Barabás Miklós festette meg (1810-1898).

Művészettörténeti Szabadegyetem Szekszárdon2017. október– 2018. január

Az embert leginkább saját kora, saját közössége és önmaga élete érdekli legjobban. Hiba volna tehát, ha egy művészettörténeti előadássorozat ezt nem venné figyelembe. Ezért a tervezett kurzus egyes előadásai ugyan a művészetek történetének áttekintését szolgálják, céljuk azon-ban az, hogy a résztvevők a modern műveltségkép meghatározó jelentőségű alakzatainak értelmezéséhez segítséget kapjanak. A kurzus célja, hogy az ember teremtette látható világ korszakos teljesítményeinek megismerése mellett a jelennel is tudatosabb, érzelmileg mély-ebb kapcsolatot teremthessenek a hallgatók. Továbbá az, hogy a műveltség más, jelenkori szféráival párhuzamosan a vizuális művészetekben is felfedezzék a történelmi idő jellegzetes megjelenési módjait. Az előadássorozat a művészeti teljesítmények bemutatásán keresztül kíván kapcsolatot teremteni a „hosszú 19. század” és a legújabb korszak történeti, civilizációs és kulturális viszonyai, a vallásos és világi alkotások korosabb és legújabb formái között. Az európai forradalmi hullámok után megújuló 19. század művészetétől elindulva az avantgárd, illetve a II. világháborút követő magyar és egyetemes modernizáció művészetével foglalko-zunk. A modernitás megértése szempontjából a vizuális kísérlet, a felfedezés, a jelentés és témabővülések, a technikai változatosság és az értelmezésigény újszerűsége révén különösen kiemelt jelentősége van a jelzett korszakok példáinak, bemutatásra kerülő alkotásainak, hiszen bennük egyre erőteljesebb jelzésekkel mutatkozik az autonómiára vágyó alkotó em-ber, a modern művész alakja.

Dr. Aknai Tamás

Dr. Aknai Tamás

2. Réalité… - A XIX. század második felének képzőművészete 2017. október 16. 17.30

A 19. volt az utolsó század, amelyben még korstílusok uralkodtak, de az első, amelyben fel-bukkant a 20. századra jellemző stíluspluralizmus. A barbizoniak plein air realizmusa után alakult a kritikai realizmus képviselői Gustave Courbet, Honoré Daumier, Munkácsy Mi-hály voltak. Mikor az 1851. évi Salon kiállításról kiutasították Courbet képeit, azokat egy bódéban állította ki. A bódénak a Realizmus címet adta. Az angol preraffaelita közösség az egyik legizgalmasabb 19. századi formáció. Céljuk ugyan a romantikusan megfogalma-zott társadalombírálat, de a misztikus szimbolizmus és stilizáltság, amely jellemzi a modern művészetet megtermékenyítő alkotásaikat, már a szecesszió előjeleit is sejtetik.

3. Az öröm tájképei. Impresszionizmus, posztimpresszionizmus 2017. november 6. 17.30

A legújabb kor ismeretének fénytörésében megváltozott klasszikus művészetkép. A realizmus új európai feltámadása után a század utolsó harmadában a fejlődés új szakaszába lépett. Kelet-, Közép Európában végbement az ipari forradalom, 1905-1907 között Oroszország-ban polgári demokratikus forradalom zajlott. Nyugat-Európában, az első világháborút előre jelző konfliktusok is feltűntek, ez Németország világuralmi törekvésének a kezdete. A Brit Birodalom legnagyobb gyarmati kiterjedésének korszaka ez. Az első világháborúhoz vezetett, hogy 1879-ben létrejött a német-osztrák-magyar “kettős szövetség”, 1893-ban pedig orosz-francia szövetség. 1904-ben a német-francia válság ellentétére válaszként az an-gol-francia megegyezés végleg kialakította a Nagy Háborúban egymással szembenéző fron-tokat. A kultúrában mindezek azonban a „Belle Époque, Goldene Zeitalter, Golden Age” elnevezéssel teljesen ellentétes látszatokat alakítottak ki.

4. Mechanikus paradicsom. Szecesszió, kubizmus és konstruktív törekvések

2017. november 20. 17.30

Az előadás a “modern” korszak kezdetétől tekinti át a vizuális művészetek (festészet, szo-brászat, fényképezés, építészet történetét a húszas évekig. Az avantgárd kifejezés a francia „avant-garde”, „előőrs” katonai műszóból származik és mindazon képzőművészeti- irodal-mi irányzat neve, melyek alapvetően megváltoztatták a művészetről alkotott képet, illetve magát a művészetet is. A XIX. végének válsága a XX. század elejére drámaivá fokozódott. A képzőművészetben azonnal megjelentek a szociális érzékenységű témák, és több új irány-zat is kialakult. Az izmusok, majd az avantgárd törekvések rövid ideig tartó, forradalmi lendületű mozgalmakat hoztak létre. Céljuk a lázadás, a hagyományos művészeti formák felbontása és új kifejezésformák keresése. Az irányzatokban többnyire nincs semmi közös, csak a formabontás vagy építés szándéka. „Romboljatok, hogy építhessetek” – írta Kassák Lajos. Közös jellemzőjük, hogy nyomtatott manifesztumokkal hirdették elveiket.

5. Rítus és civilizáció. Expresszionizmus, Dada, szürrealizmus 2017. december 4. 17.30

Az előző előadás már érintette a francia Vadak (Fauves) mozgalmának németországi kisugárzásaként létrejött a Die Brücke (A híd), csoport tevékenységét. A folytatásban fontos szerepet játszott a Vaszilij Kandinszkij által indított “Der Blaue Reiter” (A kék lovas) csoport, amelynek kiállításain szerepelt az ugyancsak emlegetett Picasso, Braque, Derain, stb. Szer-intük a művész érzelmeinek kivetítése nem passzív viszony, aktív újjáteremtés. Céljuk a felsz-abadítás, a kifejezés szolgálatába állítanak mindent. A színek fokozott erejű, harsogó, drámai kezelése, a formák eltorzítása révén hatásos felhívó jellegű, sokszor szociális mondanivalót hordozó alkotások jönnek létre. Morális, politikai kérdések foglalkoztatják őket, képeiket az erotika is jellemzi. A dadaizmus is meghökkentést kiváltó avantgárd irányzat. 1916-ban Zürichben született. Az első világháború elleni tiltakozásként jelent meg, a pusztításhoz vezető civilizáció elutasításaként. Szerepe a hagyományok tagadásában teljesedett ki, jel-legzetes cselekvése az “action gratuite”, stílusa az “antistílus”, jellemző esztétikai minősége a “szupergroteszk”. A szürrealizmus francia irányzat. Nevének megalkotója a költő Apollinaire volt (a francia “surréalisme” realitás fölöttiséget jelent). A szürrealizmus kiáltványa (Mani-feste du Surréalisme, 1924) André Breton megfogalmazásában készült. Az 1920-as évtized közepén többen szorosabban kapcsolódtak a politikához, a francia kommunista párthoz.

6. Az absztrakció Európában és Amerikában. Lírai és geometrikus absztrakció…

2017. december 18. 17.30

Az elvont művészet megerősödésének első és forradalmi fázisában a Vadak és a kub-isták Franciaországhoz kapcsolódtak, a futurizmus Olaszországhoz, az expresszionizmus Németországhoz, a szupremativizmus és konstruktivizmus Oroszországhoz, a De Stilj Hol-landiához. 1914-ben hömpölygött végig Európán az absztrakció hulláma, egymást alig is-merő művészek jóvoltából, valamiféle spirituális felemelkedés reményével (Malevics, Kan-dinszkij, Mondrian). A klasszikus avantgárd kísérőjelenségeként elismert “amerikai festészet diadala” hogy az amerikai absztrakt expresszionizmus kultikus értékűvé vált, egy sikeres társadalom metaforikus megjelenítőjévé. De nem az történt, hogy New York “ellopta” a modern művészet eszméjét Párizstól, hanem az, hogy ez a művészet megszűnt kis elszigetelt művészcsoport ügyévé lenni. Nem érdektelen ebből az okból felidézni azt sem, hogy a hide-gháború és a „Vasfüggöny” megjelenésének időszakában mint kellett aztán tudomásul ven-ni Kelet-Európa országaiban az absztrakció megbélyegzett, “tagadó és romboló karakterű” “kapitalista formalizmusát” és azt, hogy a modern megújulás iránt vágyakozó társadalom milyen megalkuvások árán élhette erős átalakulásokkal teljes életét.

7. A Pop-képzőművészet. Az új tárgyfelfogás, a ready made kultúra 2018. január 8. 17.30

Az előadás elsősorban az angol és amerikai Pop-art képzőművészettel foglalkozik, azokkal a térségekkel, ahonnan az irányzat is elindult és ahol a legnagyobb hatású művészei működtek. Közülük is kiemelkedik az Angliában működő Richard Hamilton, Edwardo Paolozzi és az amerikai Andy Warhol, Roy Lichtenstein, Robert Rauschenberg. A dadaizmusban és szür-realizmusban gyökerező Pop-art művészei jellemzően hétköznapi tárgyakat, a tömegtermel-és és a tömegkultúra termékeit emelték át a “művészetbe”, amelyek így újabb - időnként profán - értelmet kaptak. Szívesen alkalmazták a nyomtatott reklámok, plakátok, (tömeg)termékcímkék és képregények stílusát, technikáját műveik létrehozása során. A Pop-art lényegét talán Robert Rauschenberg foglalta össze: “Szerintem a kép valódibb, ha a valós világ részeiből készül.”

8. A Fluxus és más…A hetvenes évek és a posztmodern korszak 2018. január 23. 17.30

Elsősorban a ‘60-as évek elején indult Fluxus (áramlás) név alatt jelentkező irányzatra fókuszált. A Fluxus egy laza szerveződésű nemzetközi művészeti mozgalom (jelenség), amely határozottan túllép a képzőművészet hagyományos keretein. Egyfajta művészeti, esz-tétikai eseményként lehet értelmezni, amely a zene, az irodalom, a színház, a happening és egyéb művészeti ábrázolásmódok határterületén mozog. Tervezett és spontán megny-ilvánulások jellemzik. A Pop arthoz hasonlóan a dadaizmusban gyökerezik, neodadának is nevezik. Az előadás törekszik arra, hogy megismerhetővé váljon a világ művészeinek válasza a XX. század második felében adódó szociális és gazdasági-politikai kihívásokra. Szóba kerülnek ezért a társadalmi és pszichológiai határhelyzeteket vizsgáló művészek, de olyanok is, akik változatos tevékenységükkel genetikai és biodiverzitási kérdéseket feszeget-nek, építészek, határterületeken tevékenykedő alkotók éppúgy, mint a hagyományos műfaji keretek között tevékenykedő művészek. A kurzus célja olyan (interdiszciplináris) szakmai közeg létrehozása, amelyben egyes csoportok és művészek tevékenységének monografikus áttekintésével lehetőség nyílik a művészetet és gazdasági-társadalmi környezetet összekötő alapvető kérdések megvitatására.

Jegyzeteim

______________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________

Aknai Tamás művészettörténész (1945)

Németh Lajos-díjas, megkapta a Magyar Felsőoktatásért-, és Arany katedra -, a Baranya Megye Művészeti Príma díját. Az ECHO (Pécsi kritikai szemle) alapító főszerkesztője volt (1997)

1967–1970 között a Dunapataji Községi Könyvtárban könyvtáros; 1970–1980-ban a Pécsi Janus Pannonius Múzeum Képző- és iparművészeti osztályának munkatársa, 1980-tól főmunkatársa. 1972-1973 a Bauhaus Archív kutatója, Nyugat-Berlin, 1980: a művészettörténeti tudomány kandidátusa. 1982 – 1984 között a JATE BTK Újkori Egye-temes Történeti Tanszékén tanít. 1984 - 1991. február 1-ig a pécsi JPTE rektorhelyettese, a BTK Újkori Történelem Tanszékének tanára. Vendégtanár a krakkói Jagello Egyetemen, (1991), a Th esszaloniki Arisztotelesz egyetemen (1991), az Universiteit van Amsterdam Művészettörténeti Intézetében (1992), az Indiana University of Pennsylvania Művészeti Karának Művészettörténeti Tanszékén (1992-1993). 1995 –1997 között a pécsi Janus Panno-nius Múzeum Művészettörténeti Osztályának vezetője. 1997-től a PTE, BTK Újkori Történe-ti Tanszék, majd a PTE Művészeti Karán a Művészettörténeti és Művészetelméleti Tanszék vezetője. 2000 és 2005 között a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának dékánja volt.

Válogatás írásaiból:Rippl-Rónai, Corvina, Budapest, 1971., Nicolas Schöff er, Corvina, Budapest, 1975.,Rippl-Rónai József bibliográfi a (Megyei Könyvtár, Kaposvár, 1978)., Modern Magyar Képtár, Pécs, Corvina, Budapest, 1981. [társszerző], Halász Szabó Sándor, Szentes 1985., A Pécsi Műhely, Jelenkor Kiadó, Pécs, 1995., Változó világ: Pécs. Útmutató Kiadó, Budapest, 1997., Heritage historique Millénaire de la ville de Pécs. (Monografi kus előterjesztés az UNES-CO Világörökség listája számára), Pécs, 1999., Vasarely Múzeum. Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára sorozat 361., Bp., 1999., Vasarely Múzeumi állandó kiállítás katalógusa , Janus Pannonius Múzeum, Pécs, 2000., Pécsi Pálos templom és rendház. Tájak-Korok-Múzeumok kiskönyvtára sorozat., Bp., 2001., Egyetemes művészettörténet 1945–1980. Dialog-Cam-pus Kiadó, Budapest-Pécs, 2001., Deltatáj. Egyetemes művészettörténet 1980-2000. Dia-log-Campus Kiadó, Budapest, 2011., Fünfk irchen-Pécs: Ein kunstgeschichtlicher Rundgang durch die Stadt unter dem Mecsek-Gebirge, Regensburg: Verlag Schnell und Steiner, 2010., Lent Délen… Dialog Campus Kiadó, 2012., Csorba - Simon László, Magyar Képek Kiadó, 2009., Polyphemos Bajkonurban: Fusz György, a szobrász, Pécs, Kronosz Kiadó, 2014., Ak-nai Tamás-Jóry Judit, Kikérdezés, Kronosz Kiadó, Pécs, 2015., Beke (Rohoé-é-éhogyő), Pro Pannónia Kiadó, Pécs, 2017.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Aknai_Tamáshttps://artportal.hu/lexikon-m-tortenesz/aknai-tamas/https://doktori.hu/index.php?menuid=192&lang=HU&sz_ID=789