mŰvÉszetek: vizuÁlis kultÚra...2 helyi tanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára...
TRANSCRIPT
1
MŰVÉSZETEK:
VIZUÁLIS KULTÚRA
Helyi tanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára
A választott kerettantervek megnevezése:
Kerettanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára
(EMMI kerettanterv)
26/2018. (VIII. 7.) EMMI rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről
szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról
14. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez
2
Helyi tanterv a szakgimnáziumok 9-12. évfolyama számára
Művészetek : Vizuális kultúra 9. évfolyam
Tantárgyi célok és feladatok
A tantárgy részt vállal az alapvető műveltségi javak iskolai közvetítésében, aktív segítője
az általánosan képző szakasznak, megalapozója a különböző szintű szakképzési formáknak. A
tanterv az alapvető műveltségi javakon a tanulási képességeket, az elemi kultúrtechnikákat, a
kulcskompetenciákat és a társadalomban elfogadott általános műveltség egymással
összefüggő rendszerét érti. Az általános műveltség történelmileg változó tartalmú fogalom.
Korunkra az euro-atlanti prioritás jellemző, de a térben és időben távoli kultúrák, mint alapok
megismerése mellett az ipari társadalomban létesült új szellemi és művészeti központok
bemutatása elkerülhetetlen, csakúgy, mint hagyományaink (népi és történelmi) tárgyalása.
A különböző művészeti területeket érintő és más művészeti ágakkal összefüggésben lévő
kiemelkedő művek és alkotóik motivált bemutatása alapjául szolgálhat az általános képzést
követő szakképzésnek és hosszú távú terepe lehet az önművelésnek.
Az általános képzés – később az önképzés hatékony elősegítője lehet a helyi tartalom
felfedezése, megismerésen alapuló szeretete. Ennek kialakulásához vezetnek az olyan
modulok, amelyek a helyismeret értékelvű feltárását támogatják kutató, feldolgozó
módszerekkel a néphagyományokon át az adott település épített és gyűjtött, dokumentált
kulturális javainak ünnepekhez, eseményekhez kötött feldolgozásával. A helyi tantervek
megalkotásánál célszerű figyelemmel fordulni a társadalmi, vallási, nemzetiségi ünnepek és
évfordulók, kiemelkedő rendszeres kulturális események, helyi gyűjtemények értékei felé. Ez
a gondolkodás támogatja a kompetencia kognitív felfogását, hiszen alkalmas arra, hogy a
tudás elsajátítása természetes közegben, életszerű tapasztalatok útján történjen, vagyis e
tekintetben a kompetencia az érvényes és hasznosan értéksülő tudás lehet.
Az újonnan belépő tevékenységi formák hangsúlyosan szerepelnek, de a hozzájuk vezető
utat biztosító elméleti és gyakorlati alapformák nem veszíthetnek jelentőségükből (rajzolás –
festés – mintázás, makett készítés, színdinamikai tervezés, tipográfiai gyakorlatok,) A tantervi
modulok szolgálják a befogadói oldal fejlesztése mellett (empátia, korszerű ízlés, nyitottság) a
továbbtanulást segítő kreatív feladatok megvalósulását is.
A képző- és iparművészet, a népművészet és a vizuális kommunikáció életkori és személyi
motivációs hatása igen eltérő, nagy szükség van a tanári vezetés szakszerű és körültekintő
alkalmazására – emellett a differenciálás is, mint fontos szempont jelentkezik. A tantárgy
hangsúlyosan művészeti jellege miatt elősegíti a képi és képzeteken alapuló gondolkodás
kifejlődését, értékközvetítő tulajdonságán keresztül hatékony jellemformáló és értékteremtő
módon a korszerű célok eszköze is. A látvány értelmezése, jelentésének felismerése és
megértése a kompetenciák alapját is jelenti. Segít a tanulónak felismerni a közlésben rejlő
szándékot, amelyre befogadóként, sőt konstruktőrként is képes választ adni. A fejlesztési
feladatok nagy csoportját alkotják a megismerő-, befogadó képességek, a kreativitás és az
egyéniség épülését előmozdító önismeret, önértékelés, önszabályozás.
A vizuális kultúra átfogó értelmezése, hatékony és célirányos művelése a tantárgyi
koncentráció érvényesülése mellett a gazdag képi világgal párosuló tantárgyak tanulását is
hatékonyan támogatja: gyors és könnyebb eligazodást nyújt a grafikonok, diagramok,
térképek, táblázatok és folyamatábrák, szerkezeti rajzok, működési sémarajzok és más
illusztrációk feldolgozásakor. A tantárgy hatékony támogatója a számítógépes prezentációnak
is, amelynek esztétikumát biztosíthatja és az alkotótevékenység részévé avathatja a gépi
kultúrát a kompozíciós készség, a színelméleti tudás a tipográfiai ízlés kreatív alkalmazásával.
3
A spiralitás elvének érvényesülését segítve célszerű felmérni a gimnáziumi
tanulmányaikat megkezdők tudás és képesség szintjét, ami nagyobb beiskolázási területeken
működő gimnáziumoknál a tapasztalatok szerint igen eltérő lehet. A helyi adottságok
figyelembe vételével a térábrázolási szinteken és a művészetelméleti ismeretek terén a szabad
sáv terhére felzárkóztató modult, vagy projektet is be lehet iktatni – különös tekintettel a
határainkon túli iskolákból érkező tanulókra, illetve a helyi tantervekből adódóan a
képzettségben fellelhető eltérésekre.
Fejlesztési feladatok, követelmények
A fejlesztési feladatok a tanulók képességeinek kibontakoztatása során kijelölik a
kulcskompetenciák gimnáziumi szakaszra eső fejlesztését. Tartalmazzák a fejlesztés céljait
szolgáló tanulói tevékenységi formákat, a különböző absztrakciós szinteknek megfelelő
pedagógiai folyamatokat. A folyamatokat célszerű a helyi adottságokat és elvárásokat is
tükröző modulokba szervezni a helyi tantervek elkészítésekor. A tanmenetkészítéskor ajánlott
alapul venni a tanév rendjében meghirdetett szüneteket, hogy a modulok folyamatos
megvalósítását hosszabb szünetek ne szakíthassák meg.
Fejlesztési területek – nevelési célok
Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése
A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, amelyben az ember
személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására,
feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével és az emberi
együttműködés lehetőségeivel. Rendelkezik a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához
szükséges ismeretekkel, készségekkel, empátiával; ez jellemzi a tőle különböző
embertársaival való kapcsolatát is. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között,
és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagáról alkotott képet.
Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.
Családi életre nevelés
A tanuló tudatosan készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Jártas a
munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes
munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott,
felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló
életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére,
rangsorolására, megismeri a takarékosság-takarékoskodás alapvető technikáit. Ismeri a
családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel
kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat
szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes
információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a
gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban
betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a
szerepek és feladatok megosztásának módjait, jelentőségét. Értelmezi a szülői és gyermeki
felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.
Testi és lelki egészségre nevelés
A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé
válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Képes egészséges étrend
összeállítására, ismeri a mennyiségi és minőségi éhezés, valamint az elhízás kockázatait.
4
Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról.
Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Képes stresszoldó módszereket
alkalmazni, választani. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját
döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki
egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti
szerek használatának kockázatait, ezektől tudatosan tartózkodik. Ismeri a rizikófaktor
fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek
segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász
szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice szolgáltatás
fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az
egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az
orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, ismeri ezek alapvető
hatásmechanizmusát, tud példákat sorolni védőoltásokra.
Felelősségvállalás másokért, önkéntesség
A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok
segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a
segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget
vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll.
Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége
segíteni. Tisztában van az önkéntességértékével, jelentőségével, formáival.
Fenntarthatóság, környezettudatosság
A tanuló érti a fenntarthatóság, illetve a fenntartható fejlődés különbözőségeit. Konkrét
példákon keresztül érti, hogyan függ össze a fenntarthatóság három vetülete (a
gazdaságossági, a környezeti és a szociális fenntarthatóság) globális problémákkal. Belátja,
hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek
kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Képes fokozatosan megérteni és értelmezni
egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti
összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen
tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban
információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a
fenntarthatósággal kapcsolatban.
Pályaorientáció
Tudatosul a tanulóban, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van
jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik
tervezett szakmájával, hivatásával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről,
munkavállalói szerepéről. Felkészült az álláskeresésre, tisztában van azzal, milyen személyes
tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek
közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve hogy
a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes
írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az
alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.
Médiatudatosságra nevelés
A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között.
Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó
5
kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs
stratégiával rendelkezik a nemkívánatos tartalmak elhárítására.
A tanulás tanítása
A tanuló megtanul jegyzetelni, képes kiemelni a lényeget a hallott vagy az olvasott szövegből.
Képes saját tanulási stílusának, erősségeinek és gyengeségeinek megfelelő tanulási stratégiák
kialakításával önálló tanulásra. A tanuló ismeri az időmenedzsment jelentőségét, alkalmaz azt
segítő technikákat. Képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és
rendszerezni, használ tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. A tanulás folyamatában
gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tud különböző
természeti és társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani; alkalmazza a
különböző tantárgyakban szerzett ismereteit ezek értelmezésében.
Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a
tapasztalatszerzés forrásai. Tudatosul benne a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes
kulturális örökség jelentősége. Megérti az európai országok, nemzetek és a kisebbségek
kulturális sokféleségét, valamint az esztétikum mindennapokban betöltött szerepét. Nyitott
műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és
képzőművészeti események életkorának megfelelő szintű értelmezésére. Képes makettek,
modellek konstruálására. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.
Egységesség és differenciálás
A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni
sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az
egységes oktatást.
Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a tehetséggondozás,
amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő teljesítményre képes tanulókat, segítse őket,
hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el, és alkotó egyénekké
váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő
oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek
kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során
a pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket,
és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket.
A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken
alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló
csökkentését, megszüntetését.
A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását
elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált – oktatásuk.
Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos,
mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőttélet sikerességét
megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés.
A sajátos nevelési igényű tanulók nevelés-oktatása során a Nat-ban meghatározott és a
kerettantervben részletezett kiemelt fejlesztési feladatok megvalósítása javarészt lehetséges,
de mindenkor figyelembe kell venni az Irányelv fogyatékossági kategóriákra vonatkozó
ajánlásait. Ezért a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg, és
segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés
6
egyéni üteméhez. A tartalmak kijelölésekor lehetőség van egyes területek módosítására,
elhagyására vagy egyszerűsítésére, illetve új területek bevonására.
A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt
vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia és az együttneveléshez
szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a
tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző –
módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási
ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat
alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres.
Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait
beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges
többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez,
továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való
hozzáférés.
A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre
vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [Nkt. 21. § (11)
bekezdés] tartalmazza. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak
a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt (integráltan) és a tőlük elkülönítetten
(gyógypedagógiai intézményekben) történő nevelésére, oktatására.
Fejlesztési követelmények
– Legyen képes a tanuló gondolatait, érzéseit, élményeit vizuális nyelvi eszközökkel, saját
kifejezési céljai szerint és a tanuláshoz szükséges formában, a megismert technikák egyre
jártasabb használatával megjeleníteni.
– Értse a műalkotások képi közlések, tárgyak életben betöltött szerepét.
– Tudjon a térben tájékozódni, tudja a maga számára értelmezni a tankönyveiben,
környezetében található vizuális közlő, eligazító jeleket.
– Ízlésítéletét néhány szempont alapján indokolja.
– Általános nevelési követelmény a saját és mások munkájának megbecsülése, a kultúra és a
környezetvédelem fontosságának megértése, az esztétikai élmények iránti nyitottság, törekvés
az értékes és azértéktelen megkülönböztetésére.
– A tantárgyi fejlesztés eredményeképpen várható a tanulók egyéni eltéréseket mutató
képesség-, készség-, ismeret- és magatartásbeli fejlődése, melynek tényét minden esetben
önmaguk év eleji szintjéhez, valamint az életkori jellemzőkhöz viszonyítva ítélünk meg.
Értékelési szempontok
Formatív értékelés rendszerességgel történik. A tanár értékeli az egyes csoportok, tanulók
egyéni munkáját szóban, szöveggel, írásban. Szummatív értékelés a tanév végén a tantervi
minimum figyelembevételével írásban történik
Értékelheti még a nevelő a tanórán kívüli gyűjtőmunkát osztályzattal, valamint a
pályázatokon elért eredménynek megfelelően a Pedagógiai Programban megfogalmazottak
alapján.
7
A tantárgy tanításának feltételei
Tankönyvek, albumok:
- Szabó Attila: Művészettörténet képekben, Független Pedagógiai Intézet, 2004. Bp.
- Szabó Attila: Művészettörténet vázlatokban, Független Pedagógiai Intézet, 2004. Bp.
- Különböző korszakoknak megfelelő minél nagyobb színes albumok
Szaktanterem:
- Jól elsötétíthető terem, mozgatható padokkal, vízcsappal.
Taneszköz lista:
a.) Tanári:
- nagyobb méretű idomdarabok (kockák, téglatestek)
- anatómiai csontváz
- drapériák
- reprodukciók, albumok, demonstrációs táblák
- művészeti lexikonok
b.) Tanulói:
- füzet (A/4-es sima, vagy A/3-as vázlatfüzet),
- ceruza 2B, HB,
- színes ceruza készlet 6-12-24 darabos,
- körző,
- vonalzók (hosszú, háromszög)
- radírgumi,
- toll,
- hegyező,
- ~ 10-20 A/4-es nyomtatópapír,
- A/4-es rajzmappa (tárolásra)
A tankönyvek kiválasztásának elvei
- A művészeti nevelés nem minden esetben feltételezi a tankönyvek használatát, mert a
képességfejlesztésen alapuló művészeti nevelés nehezen képezhető le tankönyvi
formában.
- A tankönyv segítse az egységes alapokra épülő differenciálást, amennyiben lehetővé
teszi, hogy a tanulók adottságaikkal, saját fejlődési ütemükkel összhangban
tanulhassanak.
- A tankönyv elsősorban keret, sokkal inkább „ugródeszka”, a benne szereplő
ismeretanyag más csoportosításban is feldolgozható, más irányokba
továbbfejleszthető, pedagógiai céljai más feladatokon keresztül is megvalósíthatóak.
- A tankönyvek inspiráló képeket, feladatokat, játékokat tartalmazzanak, valamint az
alkotáshoz, a megismeréshez hasznos ismeretekben bővelkedjenek.
- A személyiségfejlesztés és a legkülönbözőbb képességek fejlesztése más-más
ismeretanyagon, tevékenységen keresztül egy komplexművészeti program keretében
valósítható meg leginkább. Ez szemléletváltozást feltételez, a tankönyv ehhez kell,
hogy segítséget nyújtson, hangsúlyozni kell azonban, hogy a jó tanárt semmilyen
tankönyv nem helyettesítheti, mert az iskolában nem egyszerűen ismeretek átadása
folyik.
8
A TANESZKÖZÖK
A vizuális kultúra tantárgynak a készségek-képességek sokszintű fejlesztésén túl a
hátrányos helyzetű tanulók nevelésében igen hatékony szerepe lehet. A tantárgy a kreatív
képességek fejlesztésével a személyiségfejlesztést, a koncentrált leképező megfigyelés
fejlesztésével tanulási képességek javítását, szemléletességével az elméleti tananyag képi
megjelenítésének könnyebb megértését szolgálja, emellett megalapozza a szakrajzi és
szakmai képzést, és a felzárkóztatásban is nélkülözhetetlen. Oktatásának eredményességét
nagymértékben meghatározza a nevelő felkészültsége és rátermettsége mellett a
megfelelően felszerelt szaktanterem, szertár. Ez utóbbiak biztosítása elengedhetetlen
feladata az iskoláknak.
- A szemléltetés alappillére ennek a tantárgynak. A vizuális képességek fejlesztése –
különösen a lecsökkent időkeret mellett – csak úgy lehet hatékony, ha a hagyományos
és a legkorszerűbb oktatási eszközök együttes alkalmazása élményszerűvé képes tenni
a vizuális ismeretek megszerzésének és fejlesztésének folyamatát.
- A motiváló értékkel is bíró, változatos, a multimédia eszközeit használó tanítási
programok kidolgozása nélkülözhetetlen az eredményesség szempontjából.
JAVASOLT TANESZKÖZÖK
Szaktanterem
A műhelymunka jellegű alkotó-alakító tevékenységhez, műalkotásokkal való ismerkedéshez
motiváló miliőt a jól felszerelt, működő szaktanterem biztosíthat. Szükségesek a megfelelő
sötétítést biztosító függönyök, a mobil - lehetőleg egyszemélyes - rajzasztalok (melyek
egyaránt alkalmasak rajzolásra és tárgykészítésre), vízcsap, vetítővászon, megfelelő méretű
tábla, tároló helyek a különféle papírok, anyagok, eszközök, szerszámok részére (ezek
kerülhetnek a szaktanteremből nyíló szertárba is). Fontos, hogy legyenek installációk a tanulói
munkák és művészeti reprodukciók bemutatásához.
A szűkös időkeret hatékony kihasználása szinte megoldhatatlan a szaktanteremben
megtalálható szemléltető eszközök, poszterek, modellek, diavetítő, írásvetítő (és lehetőleg
TV, videólejátszó, - esetleg DVD, videó-CD, kép-CD lejátszására alkalmas eszköz -,
számítógéppel összekapcsolt projektor) nélkül. A rajz és vizuális kultúra tantárgy
eszközigénye, eszközhasználata nem luxus, hanem nevelő erő: alternatívát kínál a diákoknak
a vizuális kiszolgáltatottsággal szemben a technikai eszközök értő, értékes, kultúrát építő
használatára.
Tanári segédeszközök
A vetítő eszközöktől függően változó a szükséges eszközök köre:
- Számítógépes projektor esetén fontos segédeszköz a szkenner és a digitális fényképezőgép,
(esetleg internet-hozzáféréssel rendelkező számítógép) melyek segítségével elkészíthetők a
szemléltető képösszeállítások, feladatlapok.
- Fénymásolási lehetőség.
- Szakmai kézikönyvek, művészettörténeti albumok.
- Írásvetítő, diavetítő, TV, videó, DVD-lejátszó esetén művészettörténeti diasorozatok, kép
CD-k, videofilmek, írásvetítő fóliák szükségesek.
9
Tanulói eszközök
Tankönyv, nagyméretű (spirálos) rajzfüzet, rajzeszközök, színes papírok, festék, ecsetek, olló,
ragasztó, körző, vonalzó, valamint dosszié a gyűjtött képanyag, és a z elkészült munkák –
rajzok, festmények, vázlatok - tárolására.
(Az alkalmazandó könyv a vizuális nevelő (tanító, tanár) szabad választása szerint a Nat
szellemében készült, a vizuális kultúra alapjait megfelelően summázó, esztétikailag
színvonalas és szemléletes, az ismeretanyagot megfelelő keretbe foglaló, lehetőleg tartós
kivitelű (több éven keresztül is használható) tankönyv legyen.)
Tantárgyi struktúra és óraszámok
Óraterv a kerettantervekhez 9 – 12 évfolyam
Közszolgálati szakmacsoport rendészet ágazat (közbiztonsági fakultáció)
Oktatás szakmacsoport sport ágazat
Oktatás szakmacsoport sport ágazat (honvédelem fakultáció)
Informatika szakmacsoport informatikai ágazat
Gépészet szakmacsoport gépészet ágazat
Közlekedés szakmacsoport közlekedésgépész ágazat
Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport villamosipar és elektronika ágazat
Tantárgy: 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
Művészetek:
Vizuális kultúra 1 - - -
Művészetek: Vizuális kultúra órafelosztása 9-12 évfolyamig
Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf.
9–12.
óraszám
összesen
13. évf.
13. évf.
óraszám
összesen
Művészetek* 1 – - – 36 – –
Éves összes óraszám 36 - - - 36 - -
* A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret)
kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.
MŰVÉSZETEK – VIZUÁLIS KULTÚRA
A szakgimnázium 9. évfolyamán a művészetek műveltségterület tantárgyai közül (ének-zene,
dráma és tánc, vizuális kultúra, mozgóképkultúra és médiaismeret) az iskola döntheti el, hogy
az adott órakeretből mely tantárgyat vagy tantárgyakat fogja tanítani, hisz a szabályozás a
művészetek műveltségterületre összességében határozza meg a kötelező óraszámkeretet (heti
1 kötelező óra). Ennek megfelelően az iskola szabadon dönthet arról, hogy az adott művészeti
tantárgyak közül választva, vagy akár komplex művészeti oktatásban gondolkodva a számára
megfelelő jellemzőkkel jeleníti meg a művészeti oktatását. Ebből következik, hogy minden
10
művészeti tantárgy, így a vizuális kultúra is heti 1 órára készítette el a kerettantervét, ám
annak felhasználása az iskola igényeinek függvényében értelmezendő.
A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ
jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez
környezetünk értő alakításához. A tantárgy így nemcsak a képző- és iparművészet területeinek
a feldolgozásával foglalkozik tehát, hanem tartalmai közé emeli a vizuális jelenségek,
közlések olyan köznapi formáinak vizsgálatát is, mint a tömegkommunikáció vizuális
megjelenései, a legújabb elektronikus médiumokhoz kapcsolódó jelenségek és az épített,
alakított környezet. A képzőművészet, vizuális kommunikáció, tárgy- és környezetkultúra a
vizuális kultúra tantárgynak olyan részterületei, amelyeknek a tartalmai végigkísérik a
közoktatásban a vizuális nevelést, ám a különböző iskolaszakaszokban különböző módon
kapnak hangsúlyt. Ezek a részterületek azonban a legfontosabb tartalmakat biztosítják csupán
a fejlesztéshez, hisz hatékony fejlesztés csakis komplex feladatokban, egymással összefüggő
feladatsorokban értelmezhető. A tantárgy oktatása tevékenység-, illetve gyakorlatközpontú,
ahol alapvető fontosságú a játékos-kreatív szemlélet, valamint az, hogy a tantárgy
tartalmainak feldolgozása komplex, folyamatorientált megközelítésben történjen, így a
projektmódszer eszközét is felhasználja a tanítás-tanulás folyamatában.
A NAT fejlesztési feladatainak alapján a vizuális kultúra tantárgy gyakorlati
tevékenységeinek fontos célja az érzéki tapasztalás, a környezettel való közvetlen kapcsolat
fenntartása, erősítése, ezáltal a közvetlen tapasztalatszerzés, az anyagokkal való érintkezés, az
érzékelés érzékenységének fokozása. További cél tudatosítani az érzékelés különböző
formáinak (például látás, hallás, kinetikus érzékelés) kapcsolatát, amely a számítógépes
környezet bevonásával képes egy újabb, „más minőségű” intermediális szemléletet is
kialakítani. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az
őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális
hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni,
értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni, illetve segíteni a
művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését, továbbá fokozni az alkotómunka
során a vizuális közlés és kifejezés árnyalt megjelenítését. Meghatározó szerepe miatt fontos a
vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás,
értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. A vizuális nevelés kiemelt fontosságú feladata a
kreativitás működtetése, fejlesztése, a kreatív képességek kibontakoztatása. Nagy hangsúlyt
kap a kreatív problémamegoldás folyamatának és módszereinek tudatosítása, mélyítése. A
fejlesztés célja az örömteli, élményt nyújtó, a személyes megnyilvánulásnak legnagyobb teret
engedő alkotótevékenység megszerettetése, ezáltal a motiváció fokozása, egy szélesebb
értelemben vett alkotó magatartás kialakítása. Cél továbbá a problémamegoldó képesség
erősítése, hisz a feladatok önálló megoldása bizonyos rutinok, készségek kialakításával
kezdődik, majd az egyre önállóbban végzett tevékenységeken keresztül jut el a
projektfeladatok önálló megoldásáig. A tanulók önismeretének, önkritikájának,
önértékelésének fejlesztése kritikai szemléletmód kialakításával a gyakorlati tevékenységeken
keresztül valósul meg, amelyek mindegyike – eredeti céljától függetlenül is –
személyiségfejlesztő hatású. Motiváló hatásuk mellett segítik az érzelmi gazdagodást, az
empátia, az intuíció fejlesztését, az önálló ízlés, a belső igényesség kialakulását, az
önértékelés és önismeret kialakulása révén pedig a céltudatos önszabályozást.
Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a
művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a
művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen
feladata nem lehet a „művészképzés”.
A fenti célok és szemlélet megvalósítását segíti a kerettanterv, amely konkrét
módszertani segítséget nem biztosít, hisz ez nem feladata, de a fejlesztési követelmények
11
részletezésével teszi konkrétabbá az elvárható fejlesztés irányát. A kerettanterv – némileg
eltérően a NAT kompetenciafejlesztő kiindulópontjától – a vizuális kultúra részterületei
szerint („Kifejezés, képzőművészet”, „Vizuális kommunikáció”, „Tárgy- és
környezetkultúra”) szervezi a fejlesztés követelményeit. Az említett részterületeket, gyakran
további tematikai egységekre bontja, és ezeken belül fogalmazza meg a fejlesztés
követelményeit, amelyekhez ajánlott óraszámokat is feltüntet. Természetesen sem a tematikai
egységek, sem a tematikai egységekbe foglalt tantervi követelmények sorrendje nem jelez
semmiféle időrendi sorrendet vagy logikai kapcsolatot, illetve egy-egy fejlesztési
követelmény nem azonos egy-egy tanóra tananyagával. Az optimális tartalomtervezés a
különböző tartalmi egységek követelményeit összekapcsolja a tanórán, azaz a helyi
tantervkészítés, még inkább a tanmenet-összeállítás folyamán a tematikai egységeket
rugalmasan kell kezelni, a tanulásszervezés felépítésének logikáját követve felhasználni, az
adott évfolyamra ajánlott óraszám figyelembevételével. Egy-egy tematikai egységen belül
megjelenő fejlesztési követelmények nézőpontja a célzott tanulói tevékenység, amelynek
megfogalmazása folyamatcentrikus. Ezen belül a sok esetben megjelenő konkrét példák
segítik az adott követelmény pontosabb értelmezését, így támogatva a kerettantervet
felhasználó szaktanárokat a tanmenet megtervezésében, illetve ötleteket adnak konkrét
fejlesztő feladatok megalkotásához. A példák tehát természetesen nem kötelezőek, csupán a
további tervezést segítik. A kerettanterv összességében az adott iskolaszakaszokra fogalmazza
meg a fejlesztési tartalmakat, a hozzárendelt óraszámokkal, amelyeknek csak a 90%-ára ad
kötelező tartalmat, míg a fennmaradó 10% szabad felhasználást biztosít a helyi tervezés során.
9. évfolyam
Ebben az iskolaszakaszban – csakúgy, mint eddig – a vizuális kultúra tantárgy az esztétikai,
művészeti nevelés érdekében végzi fő tevékenységeit, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap
a kritikai gondolkodás és problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység
fejlesztése. A felnőtté válás folyamatában különösen fontos az önismeret, a reális önértékelés
erősítése, amely kiváltképp a tantárgy sajátosságából eredő alkotótevékenységhez kapcsolódó,
egyénre szabott feladatokon keresztül érhető el. Ugyanakkor egyrészt a fejlesztési cél
tartalmaként választott társadalmi problémák vizsgálata, másrészt a tantárgy jellemző
módszertanából következő munkamódszer (pl. gyakori csoportmunka), erősítik a szociális
kompetenciát, az egymás iránt érzett felelősségvállalást.
A médiatudatosság fejlesztését különösen indokolja a kortárs társadalom igénye,
amely a fiatalok médiahasználati szokásai miatt egyre fontosabb szerepet kap az adott
iskolaszakaszban. E fejlesztés fontosságának hangsúlyozása különösen indokolt az adott
tantárgyban, hisz az információs csatornák gazdagodása a szöveges információ befogadás
mellé felzárkóztatja a vizuális információk tudatos befogadásának fontosságát is, mivel az
információk forrása és jellege alapján szöveg és kép együtt értelmezése napjainkban
gyakoribb jelenség valós élethelyzetekben. A médiatudatosság fejlesztésének tehát egyre
fontosabb aspektusa a vizuális megfigyelés és értelmezés segítségével megvalósuló
médiahasználat és médiaértés.
A fentiekből is következik, hogy e korosztályban kevésbé a kifejező szándékú rajzi,
festészeti produktumok létrehozása a cél, mint inkább a technikai médiumok felhasználásával
létrehozható produktumok elkészítése, amely egyúttal hozzájárul a digitális kompetencia
fejlesztéséhez, illetve a közvetlen környezet, a mindennapi vizuális jelenségeinek értelmezése.
Ebben az iskolaszakaszban a vizuális kultúra részterületei közül a „Vizuális
kommunikációhoz” kapcsolódó fejlesztés kerül előtérbe, amely közvetlen kapcsolatban van a
médiafogyasztás tudatosságának erősítésével, illetve a „Tárgy- és környezetkultúra”
részterület vizsgálatával a környezettudatos életforma jelentőségének megértése és elfogadása
12
nyer fontosságot. Miután a tantárgy kultúraközvetítő szerepe ebben az iskolatípusban is erős,
egyre lényegesebb a befogadó tevékenység jelenléte a tanórán, méghozzá más kapcsolódó
tárgyakban szerzett ismeretek, tapasztalatok koherens felhasználásával. Az alsóbb
iskolaszakaszban (5–8. évfolyamon) a gyerekek már ismerkedtek a különböző kultúrák és
korok vizuális művészeti megjelenéseivel, adott esetben kronologikus változásaival, e
szakaszban az ismeretek rendszerezése, szintézise, illetve az adott órakeretben a kronologikus
megközelítés helyett a tematikus alapon rendezett tartalom feldolgozás, egy
problémaközpontú közvetítés ígér hatékonyságot.
Tematikai
egység/Fejlesztési
cél
Kifejezés, képzőművészet
A művészi közlés, mű és jelentése
Órakeret
10 óra
Előzetes tudás
A vizuális kifejezés eszközeinek felhasználása az alkotómunka és a
vizuális elemzés során. Önkifejezés alkalmazása az alkotó
tevékenységekben.A művészet stíluskorszakait reprezentáló
legfontosabb művészeti alkotások, alkotók felismerése, jelentőségének
megértése. A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata
műelemzés során. A megfigyelés segítségével műelemző módszerek
alkalmazása. Különböző ábrázolási rendszerek felismerése, értékelése
műalkotásokon.
A tematikai
egység nevelési-
fejlesztési céljai
Érzelmek, hangulatok, személyes gondolatok önálló vizuális
megjelenítése. A kifejezésnek megfelelő kompozíció használata.
Megfigyelt és elképzelt téri helyzetek ábrázolása. Önálló vélemény
megfogalmazása saját és mások munkáiról. Művészettörténeti
stíluskorszakok és irányzatok, témák, illetve problémakörök önálló
értelmezése többféle szempont alapján. Vizuális esztétikai jellegű
értékítéletek megfogalmazása elemzésekben, illetve érvényre juttatása
az alkotó feladatokban. Összehasonlítás során önállóan kialakított
szempontok érvényesítése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Művészeti alkotások kifejező, sajátos átdolgozása,
átírása, parafrázis készítése (pl. színesből fekete-fehér
vagy monokróm megjelenítés, kép kiegészítése sajátos
elemekkel vagy részletekkel).
Különböző színekkel (pl. telített, derített, hideg, meleg
színek) hangulati hatás kifejező megjelenítése (pl.
feszültség, nyugalom).
Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl.
emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás),
legfontosabb változások lényegének kiemelése és
összegzése a különböző művészettörténeti korszakokban.
Kortárs művészeti megoldások (pl. intermediális
megjelenítés, eseményművészet) feldolgozása: gyűjtés,
elemzés, értelmezés és az eredmények bemutatása adott
vagy önállóan választott társadalmi probléma
feldolgozása kapcsán (pl. kirekesztés, megkülönböztetés,
környezetszennyezés, szegénység).
Történelem, társadalmi és
állampolgári ismeretek:
korstílusok, irányzatok
társadalmi és kulturális háttere.
Magyar nyelv és irodalom:
Irodalmi szöveg
értelmezése.Szöveg és kép
kapcsolata. Stílusirányzatok,
stíluskorszakok irodalmi
jellemzői, képzőművészeti
párhuzamok.
Könyvtárhasználat.
Ének-zene: Zenei kifejezés.
Művészettörténeti és
zenetörténeti összefüggések
13
(korszakok, stílusok
kiemelkedő alkotók, műfajok).
Zenei befogadói tapasztalatok.
Informatika: számítógépes
képszerkesztő program
felhasználó szintű alkalmazása.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Látvány- és műelemzés, korszak, korstílus, stílusirányzat,
képzőművészeti műfaj, műtípus, avantgárd, avantgárd irányzat,
nonfiguratív megjelenítés, kortárs képzőművészet, kompozíció,
képkivágás, kontraszt, komplementer, digitális képfeldolgozás,
intermediális műfaj, absztrakció, stilizálás.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció
Történet - kép – szöveg
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
Tér-időbeni változások, folyamatok képi tagolásának pontos
értelmezése és értelmezhető megjelenítése képsorozatokkal. Mozgóképi
kifejezőeszközök vizuális értelmezése. Nem vizuális természetű
információk érzékletes, képi megfogalmazása. A vizuális
kommunikáció különböző formáinak megkülönböztetése és
értelmezése. A technikai képalkotás lehetőségeinek ismerete és
megértése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A technikai médiumok képalkotó módszereinek megismerése. Vizuális
közlés szöveggel és képpel különböző célok érdekében. Összetett
vizuális kommunikációt szolgáló megjelenés tervezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Megadott (pl. „A ma hősei”, „Élet a településemen”) vagy
szabadon választott téma alapján komplex mozgóképi
megjelenés tervezése (pl. kép-/”fotó”-regény, story-board
készítése) a legfőbb audiovizuális kifejezési eszközök
tudatosítása céljából. A story-board és a képregény
műfajának összehasonlítása.
Összetettebb vizuális közlés megvalósítása kép és szöveg
együttes, összefonódó használatával (pl. saját készítésű
fotóönarckép, majd a képhez – a tartalmat módosító – szöveg
társítása, grafikai kivitelezése), elsősorban a
jelentésmódosulások tudatosításának céljával.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret: A
figyelemirányítás, a
hangulatteremtés és az
értelmezés legfontosabb
eszközei. Fényviszonyok,
mozgás, szerepjáték
hatásmechanizmusa.
Magyar nyelv és irodalom:
Az idő- és térmegjelölések
értelmezése. Elbeszélő,
nézőpont, történetmondás.
Ábrák, képek, illusztrációk
kapcsolata a szöveggel. A
számítógépes szövegvilág;
az elektronikus
tömegkommunikáció.
Informatika: Információk
és a közlési cél. A
14
médiumok, közléstípusok
tartalmi megbízhatósága,
esztétikai értéke.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Story-board, forgatókönyv, képregény, montázselv, beállítás, jelenet,
narráció, tipográfia: betűméret és stílus, oldalrendezés, oldalpár, kép és
szöveg, kompozíció, borító; intermédia.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Vizuális kommunikáció
Tömegkommunikációs eszközök
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás A vizuális kommunikáció különbözőformáinak csoportosítása. A
reklám hatásmechanizmusának elemzése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete,
csoportosítása, értelmezése. Vizuális reklámok értelmezése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A tömegmédiumok alaptulajdonságainak, hordozóinak (pl.
újság, DVD), intézményeinek, csatornáinak és funkcióinak
(pl. hírközlés, szórakoztatás, reklám) csoportosítása,
elemzése rendszerező feladatok megoldásán keresztül.
A tapasztalati valóság és a médiában megjelenő reprezentált
valóság viszonyának feltárása (pl. helyzetgyakorlatok
segítségével, videokamerával rögzítve) a
tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak
elmélyültebb ismerete és megértése érdekében.
A tv-reklám és a videoklip sajátosságainak elemzése
különféle szempontok alapján (pl. hangulatkeltés, montázs,
sztereotípia, eredeti megoldások, célközönség) a
valószerűség, a hatásmechanizmus problémakörének
felismerése, tudatosítása érdekében.
Mozgóképkultúra és
médiaismeret:Tömegtájékoz
tatás. Médiaipar működése.
Kultúra és tömegkultúra,
jelenségek a médiában.
Virtuális valóság.
Sztereotípia, reprezentáció.
Műfajfilm, szerzői film. A
reklám hatásmechanizmusa.
Valóságábrázolás és
hitelesség, valószerűség,
virtuális valóság. A
figyelemirányítás, a
hangulatteremtés és az
értelmezés legfontosabb
eszközei.
Dráma és tánc:
Improvizáció.
Jellemábrázolás
technikák a médiában. Ének-zene: populáris zenei
stílusok. Matematika:
rendszeralkotás: elemek
elrendezése különféle
szempontok szerint,
rendszerezést segítő
eszközök használata,
készítése. Magyar nyelv és
15
irodalom:Médiaszövegek
jellemzői. A személyközi
kommunikáció. Különféle
beszédműfajok
kommunikációs
technikáinak alkalmazása és
értékelése hétköznapi
kommunikációs
helyzetekben, a
tömegkommunikációban. Fizika: információs és
kommunikációs rendszerek
felépítése, jelentőségük. Informatika: A
kommunikációs eszközök
hatása a mindennapi életre
és a társadalomra. Globális
információs társadalom. A
fogyasztói viselkedést
befolyásoló tényezők.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Közvetett kommunikáció, média, médium, nyomtatott és elektronikus
sajtó, televízió, közszolgálati, kereskedelmi és közösségi televízió,
internet, hírközlés, reklám, tapasztalati és reprezentált valóság,
sztereotípia, célközönség, valószerűség, hitelesség.
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra
Tervezett, alakított környezet
Órakeret
4 óra
Előzetes tudás
A vizuális környezetben megfigyelhető téri helyzetek, színviszonyok
pontos értelmezése és szöveges megfogalmazása. Megfigyelések
alapján a vizuális közlések érdekében különböző rajzi technikák
alkalmazása. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos
információk gyűjtése. Tárgykészítő, kézműves technikák alkalmazása.
Gyakorlati feladatok önálló előkészítése.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során
célirányos szempontok kiválasztása. Tárgyak, épületek felmérése,
elemzése, értelmezése adott szempontok alapján. Az adott tárgynak
megfelelő tárgykészítő technikák alkalmazása. Problémamegoldás a
tervezés során.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
Tárgy- és épülettervezés a közvetlen környezet valós
problémáira (pl. iskolai szelektív hulladékgyűjtő, iskolai
„dühöngő”) a műszaki jellegű ábrázolás legfontosabb
sajátosságainak az alkalmazásával (pl. méretezés,
vonalfajták, több nézet), szabadkézi rajzban.
Belső terek, tárgyak átalakítása meghatározott célok (pl.
közösségi terek intim részeinek kialakítása, hulladék kreatív
Matematika:
Méretezés.Gondolatmen
et követése.
Absztrahálás,
konkretizálás.
Rendszeralkotás:
elemek elrendezése
16
újrahasznosítása) érdekében. Az ötletek szemléltetése
tervvázlatok és/vagy makett, modell formájában. Biológia-egészségtan:
Lakókörnyezet és
természetes élőhelyek.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Tervezés, felmérés, térelrendezés, műszaki ábrázolás, környezettudatos
magatartás, környezetvédelem. Funkció, funkcionalizmus, díszlet, makett,
modell
Tematikai egység/
Fejlesztési cél Tárgy- és környezetkultúra
Az épített környezet története
Órakeret
6 óra
Előzetes tudás
Azonosságok és különbségek célirányos megkülönböztetése az
elemzésben. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos
információk gyűjtés. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez
szükséges szempontok megértése. Önálló kérdések megfogalmazása.
A tematikai egység
nevelési-fejlesztési
céljai
A vizuális környezet, tárgyak vizuális megfigyelése és a látvány
értelmezése során célirányos szempontok kiválasztása. Különböző korú
és típusú tárgyak, épületek pontos összehasonlítása különböző
szempontok alapján, a következtetések célirányos megfogalmazásával.
Különböző korokból származó épületek, tárgyak megkülönböztetése
különböző szempontok alapján. A múlt tárgyi emlékeinek értékelése,
jelentőségének megértése.
Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok
A divat fogalmának (pl. öltözködés, viselkedésforma, zene,
lakberendezés területén) elemző vizsgálata és értelmezése
(pl. szubkultúrák viszonya a divathoz) a közvetlen
környezetben tapasztalható példákon keresztül.
A hagyományos és a modern társadalmak épületeinek,
tárgykultúrájának (pl. lakóház, szakrális terek, öltözet,
lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata tematikusan
kiválasztott példák alapján (pl. közösségi terek az építészet
történetében, kézműves technikával készült egyedi tárgyak,
modern használati tárgyak), a legfontosabb karakterjegyek
megkülönböztetésével.
A környezetalakítás fenntarthatóságot szolgáló
lehetőségeinek elemző vizsgálata és értelmezése konkrét
példákon keresztül (pl. ökoház).
Magyar nyelv és
irodalom: Esztétikai
minőségek. Toposz,
archetípus állandó és
változó jelentésköre.
Könyvtárhasználat.
Történelem, társadalmi
és állampolgári
ismeretek: Társadalmi
jelenségek értékelése.
Társadalmi normák.
Technológiai fejlődés.
Fogyasztói társadalom.
Biológia-egészségtan;
földrajz: Környezet
fogalmának
értelmezése. Helyi
természet- és
környezetvédelmi
17
problémák felismerése.
Környezettudatos
magatartás,
fenntarthatóság.
Kulcsfogalmak/
fogalmak
Alaprajztípus, alátámasztó és áthidaló elem, oszloprend, homlokzatosztás,
megalitikus építészet, egyházi építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés,
divat, szubkultúra, design, funkcionalizmus.
Vizuális kultúra:
A 10% szabad órakeret felhasználását a helyi tantervben piros színnel jelöltük.
Tematikai egység címe Órakeret
Kifejezés, képzőművészet
A művészi közlés, mű és jelentése
10 óra
Vizuális kommunikáció
Történet - kép – szöveg
6 óra
Vizuális kommunikáció
Tömegkommunikációs eszközök
6 óra
Tárgy- és környezetkultúra
Tervezett, alakított környezet
4 óra
Tárgy- és környezetkultúra
Az épített környezet története
6 óra
Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret 4 óra
Az összes óraszám 36 óra
Ajánlott műtípusok, művek, alkotók
A szemléltetésre ajánlott műtípusok, művek, alkotók tematikus kiválasztására a részletes
érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó. E listában kronológiai sorrendben
találhatók a feldolgozásra ajánlott művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti
alkotásokon kívül, jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és
Európán kívüli kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalálhatók.
A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes
művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt
kapjanak a magyar művészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A részletes
érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák
szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A tananyag tematikus
szempontú megközelítése ajánlott, így a válogatás fontos szempontja, hogy az adott téma
függvényében ne csak művészettörténeti, hanem nyitottabban értelmezett kultúrtörténeti,
építészet- és tárgytörténeti példák is bemutatásra kerüljenek, továbbá hogy adott esetben a
magas művészet példáin kívül populárisabb irányzatok egyformán szemléltessék az adott
18
tartalmat, illetve hogy tértől (pl. Európán kívüli kultúrákból származó művek) és időtől (pl.
akár kortárs művek) független példák is bemutassák a tananyagot. Fontos továbbá, hogy a
vizuális kommunikáció, valamint a tárgy- és környezetkultúra részterületek szemléltetéséhez
a kortárs kultúrából, a történelmi korokból, illetve a közelmúltból származó példákat is
felhasználhatjuk.
A fejlesztés várt
eredményei akét
évfolyamos ciklus
végén
Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló
kiválasztása.
A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek alkalmazása az
alkotótevékenység és a vizuális jelenségek elemzése,
értelmezése során.
Térbeli és időbeli változások vizuális megjelenítésének
szándéknak megfelelő pontos értelmezése, és egyszerű
mozgóképi közlések elkészítése.
Alapvetően közlő funkcióban lévő képi vagy képi és szöveges
megjelenések árnyalt értelmezése.
Médiatudatos gondolkodás, a tömegkommunikációs eszközök
és formák rendszerező feldolgozása.
A tervezett, alakított környezet legfontosabb társadalmi
összefüggéseinek megértése.
Tanult vizuális technikák célnak megfelelő alkalmazása
alkotótevékenységekben.
Kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok meghatározó példáinak
felismerése.
Megfigyelt vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése,
összehasonlítása műelemző módszerek alkalmazásával.
Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések
megfogalmazása.
A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása.
Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.