most is (és mindenkor) gyere utánam! program...

Könyvtári Levelezõ/lap • 2007. január • 3

NaplóNaplóNaplóNaplóNapló

Most is (és mindenkor)gyere utánam!...

Egy egész lapszámot szántunk az elmúlt év vé-

gén az õszi „Könyvtárak összefogása a társada-

lomért” eseménysorozat sok helyszínû tudósítá-

sainak, mégis kimaradt közülük egy. Nem hely-

szûke miatt, hanem szerkesztõi ügyetlenségbõl,

amiért olvasóink, a szerzõ és az érintett dél-al-

földi régió könyvtárosainak elnézését kérjük.

Persze minden rosszban van valami jó. Most

vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy legalább

ismét felidézhetjük a szép emlékû és tartalmas

programsorozatot s annak szellemes szlogenjét:

a könyvtárba mentem, gyere utánam! Amirõl meg

azt gondoljuk, nem csak arra a pár hétre, ha-

nem sokkal hosszabb idõre, mindenkorra szólt.

Könyvtárak összefogásaa társadalomért

a Dél-alföldi Régióban

A Dél-alföldi Régió könyvtárai is nagy számbancsatlakoztak az összefogás programsorozathoz.Mintegy 58 település kapcsolódott be az orszá-gos akcióba. Különösen sok eseményre kerültsor Bács-Kiskun megyében, Kecskeméttõl a leg-kisebb településekig, ahol szinte minden témátnépszerûsítettek a könyvtárosok.

A régió központi, szervezõ, irányító szerepéta kecskeméti Katona József Könyvtár vállalta,az országos koordináló munkája mellett. Regio-nális szinten egyeztettük a programokat, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyébe eljuttattukaz egységes PR-anyagokat. A régió pénzügyikoordinátoraként a rendezvények lebonyolításá-nak költségeit biztosítottuk, a számlákat össze-gyûjtöttük, ellenõriztük, ügyelve arra, hogy min-den elszámolás szabályos legyen, és megfeleljenaz elõzetesen kialakított költségvetésnek.

A tíz nap alatt a régióban összesen 343 ren-dezvényt szerveztek a könyvtárosok, több mint27 ezer résztvevõvel. Több témakörhöz is csat-

lakoztak a könyvtárak, a legnépszerûbb minden-hol a Könyvtárak az egészségért program volt.Az ehhez tartozó kiállításokon, elõadásokon,bemutatókon, játékokon majdnem kilencezrenvettek részt a három megyében.

Megyei hatókörben Bács-Kiskun megye tele-püléseinek csatlakozását a Katona József Könyv-tár szervezte. Nemcsak a szóróanyagokat juttat-tuk el a megye minden jól mûködõ könyvtárába,hanem játékok forgatókönyveivel, programötle-tekkel segítettük a települések szervezõ munká-ját. A Könyves vasárnap rendezvényeinek fon-tosságára külön is felhívtuk a figyelmet.

Az összefogás honlapján 32 Bács-Kiskunmegyei település regisztrálta rendezvényeit össze-sen 179 programmal, amelyeken közel 15 ezerembert sikerült megszólítani. A Katona JózsefKönyvtár nyolc kistelepülésre vitt gyermekfog-lalkozásokat Mennyi minden! címmel. A telepü-léseken a foglalkozások alatt a könyvtárosok egymásik csoportja a falu forgalmas helyein (piac,bolt) hívta fel a figyelmet a rendezvénysorozatraszórólapokkal. Emellett saját programokkal csat-lakoztak egészen kis könyvtárak is, így példáulSzank, Helvécia, Akasztó. Kunadacs a kunszent-miklósi városi könyvtárral együttmûködve szer-vezett gyermekrajz-kiállítást a Könyvtárak az

egészségért program keretében,A megye 11 városa csatlakozott nagyobb ren-

dezvényekkel a programhoz. Kunszentmiklósona Könyvtárak a tudásért jegyében tankönyvkiál-lítást szerveztek a helyi Református Kollégium-mal közösen, Tiszakécskén a Könyvtárak az

esélyegyenlõségért napon kacsalábon forgó játé-kot tartottak az eltérõ tanrendû oktatási intéz-mény tanulóival.

Kecskeméten a Katona József Könyvtárban –a programsorozatot záró konferenciája mellett –négy fõ témához kapcsolódtunk. A nyitó prog-ramra október 4-én került sor, amikor a Könyv-

SZERZÕINKHEZ. SZERZÕINKHEZ. SZERZÕINKHEZ. SZERZÕINKHEZ. SZERZÕINKHEZ. Anyagtorolódás miatt szá-Anyagtorolódás miatt szá-Anyagtorolódás miatt szá-Anyagtorolódás miatt szá-Anyagtorolódás miatt szá-mos, szerkesztõségünkbe érkezett kézirat köz-mos, szerkesztõségünkbe érkezett kézirat köz-mos, szerkesztõségünkbe érkezett kézirat köz-mos, szerkesztõségünkbe érkezett kézirat köz-mos, szerkesztõségünkbe érkezett kézirat köz-lését (e számunk 10%-kal nagyobb terjedelmelését (e számunk 10%-kal nagyobb terjedelmelését (e számunk 10%-kal nagyobb terjedelmelését (e számunk 10%-kal nagyobb terjedelmelését (e számunk 10%-kal nagyobb terjedelmeellenére) februárra kellett halasztanunk. Szer-ellenére) februárra kellett halasztanunk. Szer-ellenére) februárra kellett halasztanunk. Szer-ellenére) februárra kellett halasztanunk. Szer-ellenére) februárra kellett halasztanunk. Szer-zõink megértését és türelmét kérjük. – A szerk.zõink megértését és türelmét kérjük. – A szerk.zõink megértését és türelmét kérjük. – A szerk.zõink megértését és türelmét kérjük. – A szerk.zõink megértését és türelmét kérjük. – A szerk.

4 • Könyvtári Levelezõ/lap • 2007.január


tárak a tudásért napon azt mutattuk be az érdek-lõdõknek, hogy könyvtáraink milyen szolgálta-tásokat tudnak nyújtani a tanulni szándékozók-nak. A Katona József Könyvtár elsõ emeleténegyéni és csoportos tanulóhelyeket alakítottunkki, ahol a helyi szolgáltatásokon kívül a távoliadatbázisok, távtanulási lehetõségek is elérhetõk.Kiemelt figyelmet kapott az e-tanulás, e-ügyin-tézés, nyelvtanulás.

Este egy fórumra hívtuk a lakosságot, ahol ahazai és európai oktatásügy változásairól beszél-getett Bajomi Iván, az ELTE egyetemi adjunktu-sa és Kuti István, a Kecskeméti Fõiskola oktatá-si igazgatóhelyettese Kriskó János fõiskolai do-cens moderálásával.

Október 7-én a Könyves kalandok országosjáték eredményhirdetésére és díjkiosztására ér-keztek a gyerekcsapatok a Kincskeresõk Egye-sületének és a könyvtárnak a meghívására. Azeseményrõl élõben tudósított a Petõfi RádióKincskeresõ mûsora.

A könyves vasárnapon nagy siker volt, hogyaz ingyenes beíratkozási akció keretében egy napalatt összesen 315-en léptek be a könyvtár tag-jainak sorába. Egész nap teljes szolgáltatássalvártuk az olvasókat, közben a gyerekeknek és afelnõtteknek különbözõ játékokat szerveztünk. Anap során a Magyar Rádió a hagyományoknakmegfelelõen több ízben közvetített a kecskemétieseményekrõl.

Népszerû volt a Betûbuli internetes játék,amely szombat éjfélkor indult útjára. A kérdé-sek az összefogás témaköreihez csatlakoztak. Ajó megfejtõk között a számítógép sorsolta ki aszerencsés nyerteseket, Nyíregyháza-SóstótólKunadacsig, akik a „Könyvtárba mentem, gyereutánam!” feliratú pólónak és értékes könyvaján-déknak örülhettek.

Este a Katona József Könyvtár új otthonánaktízéves évfordulója alkalmából fergeteges játék-kaszinóba hívtuk a felnõtteket, ahol mintegyfélszázan játszottak és licitáltak a megszerzettzsetonokért a szponzorok által felajánlott aján-déktárgyakra.

A legnagyobb sikere Kecskeméten is a Könyv-

tárak az egészségért rendezvényeinek volt. Akönyvtár nagytermében a Bács-Kiskun MegyeiKórház orvosai és nõvérei mértek vérnyomást,vércukorszintet, végeztek belgyógyászati tanács-adást. Hallás- és látásvizsgálatra, testsúly, test-zsír mérésére is lehetõség volt, egészségügyi

technikumosok a mellrák megelõzésérõl adtakfelvilágosítást. Az egészséges életmódot segítõberendezéseket is ki lehetett próbálni. Eközbena Könyvtári Kávézóban egészséges termékeketkóstolhattak, a könyvtár elõtt az ügyességükettehették próbára sokan kosárra dobással – nevesélvonalbeli kosárlabdázóval –, ugróiskolával,ugrókötelezéssel.

A teljes körûen akadálymentes épületben szá-mos új, speciális szolgáltatásunkat mutattuk beaz érintetteknek a Könyvtárak az esélyegyenlõ-

ségért napon. Egyebek között felavattuk a Baba-barát szobát, ahol a kismamák higiénikus, kultu-rált, barátságos környezetben megszoptathatják,pelenkázhatják a kisbabáikat.

Békés megyében a program összeállításábanlegfõbb elvük a sokszínûség, sokrétûség volt,éppen ezért több témához kapcsolódtak. A meg-valósítás folyamatába több intézményt, szerve-zetet vontak be. Partnerük volt a Zeneiskola, aFogyatékosok Ápoló-Gondozó Otthona, a Bor-patika, a Humánfejlesztési és Információs Köz-pont, a Békéscsabai Lengyelek Társasága, a Dr.Bali Hermina Mentálhigiénés Egyesület, a Va-kok és Gyengén Látók Egyesülete, a MagyarTurizmus Zrt.

A csatlakozó hét vidéki könyvtár (Battonya,Békés, Mezõberény, Mezõhegyes, Mezõkovács-háza, Sarkad, Szarvas) programjait a megyeikönyvtár szervezte.

Október 2-án zenés könyvtárnyitással indítot-ták a rendezvénysorozatot, majd délután meg-nyitották a Mások vagyunk, de emberek címûkiállítást, amelynek anyagát a FogyatékosokÁpoló-Gondozó Otthon fiataljai készítették AKönyvtárak az esélyteremtésért másik jelentõsprogramsorozatát azok a rendhagyó órák alkot-ták, amelyeket drámapedagógusok tartottak kö-zépiskolásoknak Békéscsabán és vidéken is A

másság és én címmel. A fehér bot napján a szép-számú közönségnek Bokor Tünde népdalénekesénekelt, ezt követõen a Vakok és GyengénlátókEgyesületének tagjai adtak mûsort. A Könyvtá-

rak az egészségért program keretében a lelkiegészség világnapján konferenciát rendeztek amentálhigiéné különbözõ alkalmazási területeirõl.A Magyar Turizmus Zrt. regionális irodájával kö-zös szervezésben rendezték meg a Gyógy- és

thermálvizek wellness napot. Diétás receptpályáza-tukat dietetikus szakemberek zsûrizték, a recepteka megyei könyvtár honlapján olvashatók.


A kultúrák sokszínûségéért témához kapcso-lódott a megyei könyvtár felújított épületszár-nyában az elsõ, avató rendezvény, a Vivát! címûest, amelyen a pécsi Bordalnokok Együttes adottkoncertet a zeneirodalom legszebb bordalaiból.Nagy sikerû rendezvény volt a lengyel nap is.

A könyves vasárnapon 10-tõl 17 óráig teljeskörû szolgáltatással várták olvasóikat.

Csongrád megyében a helyi lehetõségek éssajátosságok figyelembevételével leginkább aKönyvtárak a játékosságért és a Könyvtárak a

kultúráért témákhoz kapcsolódtak. Gazdag prog-ramot állított össze Szentes, Makó és Csongrádvárosi könyvtára. Október 8-án, a könyves va-sárnapon bekapcsolódott a programba Ásott-halom, Pitvaros, Szegvár, Zákányszék is. A kis-települések könyvtárainak segítséget nyújtott aSomogyi-könyvtár a szervezésben, a helyi pla-kátok elkészítésében is.

A Somogyi-könyvtárban október 6–7-én re-gionális konferencia zajlott Gyermekirodalom

címmel, amely a gyermekkönyvtáros kollégák-nak adott elméleti és gyakorlati ismereteket.

Október 8-án, a könyves vasárnapon a köz-ponti könyvtár mellett három fiókkönyvtár tar-tott nyitva. Nagyon sok családot vonzott a Tü-

csökkaland címmel meghirdetett játékos vetél-kedõ. A könyvtár törzsolvasói a szolgáltatások-ról, a könyvtár közönségkapcsolatairól beszél-gettek a könyvtárosokkal. Szép számú közönségelõtt zajlott a Hölgykoszorú címû kiállítás meg-nyitója, amelyen három szegedi grafikusmûvészalkotásait mutatták be. 2006. június 23-án hatal-mas felhõszakadás zúdult a városra. Sajnos amegyei könyvtár is több helyen beázott, értékes,muzeális kötetek szenvedtek károsodást. E köte-tek restaurálás utáni nyilvános bemutatásávalzárta a könyvtár a könyves vasárnapot.

Kiemelt rendezvény volt a Könyvtárak az

egészségért akció keretében meghirdetett prog-ramsorozat. Két napon át gyakorlatban és elmé-letben mutatták be az érdeklõdõknek, hogyan tuda könyvtár segíteni az egészség megõrzésében, abetegségek megelõzésében. Kitelepültek a kol-légák a helyi rendelõintézetekbe, ahol az érdek-lõdõk megismerkedhettek a könyvtár szolgálta-tásaival, lapozgathattak egészséggel kapcsolatoskönyveket, folyóiratokat, beíratkozhattak. Jóga-oktató, reflexológus tartott gyakorlati bemutatót,de több helyszínen volt vérnyomás- és vércukor-szint-mérés is. Négyfordulós irodalmi pályáza-

tot hirdetett a Gyermekkönyvtár Csatang és

Mufurc címmel Békés Pál és Lázár Ervin mûveialapján. A feladatok a helyi és a megyei sajtó-ban jelennek meg.

A központi PR-anyag sokat segített az orszá-gos akció széles körû megismertetésében, a he-lyi rendezvényekre pedig meghívók, plakátok, amegye jelentõs könyvtári rendezvényeit tartal-mazó programfüzetek készültek.

Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy régiónk-ban nagyon sikeres volt a rendezvénysorozat, eztmutatja a résztvevõk kiemelkedõen magas szá-ma is. Igazolódott, hogy érdemes országosanösszefogni, egységes PR-rel megjelenni, amelymegsokszorozhatja az egyedi rendezvények ha-tását. A folytatásban az a feladatunk, hogy aprogramok során bemutatott szolgáltatásokatminél szélesebb körben elterjesszük, a megszer-zett új használókat, érdeklõdõket megtartsuk.

Lukács Anikó

A szükségszerû rosszvagy a lehetõségeket rejtõeszköz?

A Békés Megyei Könyvtár és a Magyar Könyv-tárosok Egyesülete Békés Megyei Szervezeteközös rendezésében háromnapos gyermek-könyvtáros továbbképzésre került sor 2006. no-vember 15–16–17-én. A több éve rendszeresenmegszervezett találkozók célkitûzése mindenkora szakmában felmerülõ aktualitások, új kihívá-sok megvitatása, feldolgozása és a könyvtárosokfelkészítése hivatásukban és mentálisan.

A tizenegyedik találkozó apropóját az adta,hogy a gyermekkönyvtárakban szinte mindenholmegjelent a számítógép, használatuk ma mártermészetes a gyermekek számára is. Sokunkbanazonban eldöntetlen kérdések sorakoznak: Mitengedjünk, korlátozhatjuk-e a gyermekeket azinternet használatában, megszabhatjuk-e, milyenoldalakat látogassanak, mennyi ideig ülhetnek agép elõtt, hogyan tanítsuk, irányítsuk õket? Elõ-nyei mellett van-e káros hatása a számítógéphasználatának (látásromlás, idegi feszültség, testikárosodás stb.)? Mikor mondható függõnek egygyermek? Milyen hatása van az olvasási szokása-ikra, a tanulásra, egyáltalán: mindennapi életükre?

A program egynapos nyílt konferenciával in-dult, melynek címe és témája A gyermek és a


számítógép. Lehetõségek és veszélyek volt. Atanácskozást a témához kapcsolódó kétnapos,szûk körû, problémamegoldó tréning követte.

A konferencián elméleti megközelítések ésgyakorlati megoldások kaptak hangot. Az elsõ-ként megszólaló Török Balázs (szociológus, pe-dagógus, a Felsõoktatási Kutatóintézet tudomá-nyos munkatársa) az óvodai számítógép-haszná-lat kapcsán arról beszélt, hogy az oktatáspoliti-kai döntések következtében miként terjed a szá-mítógép használata. Elõadása sokkal szélesebbspektrumú volt, mint amit a cím – Számítógép

az óvodában – sejtetett, hiszen a tõkének azinformációtechnológia fejlõdésére gyakorolt hatá-sával és „a technológiai fejlesztés foglyai vagyunk”filozófiai kérdésével is foglalkozott. A konferenciatémáját szociológiai oldalról közelítette meg, kitérta számítógép óvodai, kisgyermekkori használatá-nak szakmai és szülõi megítélésére is.

A számítógép-használat és az információs éskommunikációs technológiák terjedését egy „PR”esettanulmányon (IBM-KidSmart programcso-mag) keresztül vezette le, az IBM 1996 és 1998között adott (a kisgyerekkori nevelésben hasz-nosítható számítógép és ahhoz való speciálisszámítógépes program kidolgozására szóló) meg-bízásától egészen a magyarországi hatásig, Ma-gyarország oktatási informatikai stratégiájáig.Beszélt az infokommunikációs technológia (IKT)óvodai használatának legitimációs elveirõl és a2004-ben indult Brunszvik Teréz óvodai számí-

tógépes programról, az azt körüllebegõ anomá-liákról, a program statisztikákban megmutatko-zó eredményeirõl. A számítógép óvodai haszná-latának szakmai, illetve szülõi megítélésébenpozitívumként fogalmazódott meg, hogy a kis-gyermekek képességeinek fejlesztésében hatéko-nyan alkalmazható eszköz (amennyiben fejlesz-tõ játékprogramokat használnak), illetve, hogy aszámítógépes készségfejlesztés jelentõsen befo-lyásolja a gyerek késõbbi tanulmányi sikeressé-gét. De számos kritikai észrevételt is hangsúlyo-zott, például a kreativitást korlátozzák a drillezõprogramok, interaktív de nem interperszonális,háttérbe szorítja a mozgást, virtuális világot kí-nál stb., és jelentõsen nem befolyásolja a társa-dalmi különbségekbõl adódó hátrányok leküzdé-sét. S ami még a felmérések megszívlelendõ ta-nulsága, hogy a társadalmi elvárások (szülõk, gye-rekek) szempontjából a humán szolgáltatás irántiigény többszöröse a technológiai igénynek.

Péterfi Rita (könyvtáros, szociológus, aKönyvtári Intézet munkatársa) elõadásában – Agyerekek és a számítógép. Lehetõségek és veszé-

lyek – a hangsúlyt a lehetõségekre helyezve nem-csak remek, kisebb és nagyobb gyerekek számá-ra vonzó honlapokat mutatott be, hanem rámuta-tott a könyvtár szerepére és a könyvtáros fele-lõsségére a digitális kultúra terjesztésében. Azúj technológiák térnyerése kapcsán kialakulhatfüggõség, de ebben nem az eszköz a hibás. Agyerekek akkor használják igazán jól az internetadta lehetõségeket, ha van segíteni, irányítanitudó felnõtt a közelében, ezért is fontos, hogygyerekeink ne elõzzenek le minket a technikaalkalmazásában. Az internetes tartalmak kapcsána hitelesség és pontosság kérdése is szóba ke-rült. A könyvtárról szólva kifejtette, miért jó,miért vonzó terep a gyerek számára. Semlegeshelyszínként szolgálunk, nincs osztályozás, érté-kelés, illetve az értékelési mezõt kitágítva tu-dunk dicsérni, simogatni. Bár rávilágított a digi-tális és a kulturális szakadék kapcsolatára, az olva-sás fontosságát is kiemelte, mint az élhetõbb világ,normális környezet alakításának eszközét.

A klinikai szakpszichológus Török Imre And-

rás (egyetemi tanársegéd, SZTE BTK Pszicho-lógiai Tanszék) a veszélyek bugyrát tárta fel.Elõadását – Az információtechnológia hatása a

viselkedési addikciók alakulására. Szocializáci-

ós hatások és mediáló tényezõk – a könyvtárnaka kultúra terjesztésében betöltött speciális szere-pével kezdte, ahogy õ mint könyvtárhasználólátja. Tapasztalja, hogy egyre több eszközt veze-tünk be az információ elérésére, s hogy az internettámogatja a könyvtár funkcióit. Ugyanakkorverseng is, mert minden tartalmat közvetít. S báraz internet új szintet, minõségi változást jelent akönyvtár életében, vitathatatlan az internet és azolvasás paradox viszonya.

Az addiktivitás kérdéskörének bevezetésekénta szabadidõrõl mint a téma kulcsfontosságú té-nyezõjérõl beszélt (szerepe a személyiségfejlõ-désben, kommercializálódása stb.), megemlítvea média idõstrukturáló szerepének növekedéseés az életforma-változás összefüggését. Azinternettel kapcsolatban feltette a kérdést, mi-szerint az internet addiktív-e vagy a személyi-ség, aki képes függõvé válni bármitõl. Igaz, hogyaz eszköz addiktív potenciálja nagy, de az érett-ség védelmet jelenthet. Az ellenállás a gyere-keknél azért nehéz, mert feltétele a fejlett, in-


timitásra képes személyiség. Végeredménybenaz internet addiktivitása abban rejlik, hogy fel-fedezés és újdonság, kielégítheti a társas in-terakciók iránti igényt, intimitást biztosít, delehetõséget nyújt az önmegmutatásra is, és nemelhanyagolható szerepe van a szabadidõ inak-tív eltöltésében. Végül elõadásában vizsgálatieredmények bemutatásával rávilágított azinternet-tévé-mobiltelefon használata és azaddiktivitás összefüggésére.

Az internet gyakorlati hasznosításának izgal-mas módját mutatta be Maszlag-Lénárt Mónika

(a gödöllõi Városi Könyvtár és InformációsKözpont gyermekkönyvtárosa) Digitális Gödöl-

lõ 40. Helyismereti vetélkedõ rendhagyó módon

címû prezentációjában. A vetélkedõ a könyvtárés a város iskoláinak közös megmozdulása voltazzal a céllal, hogy az IKT és mobil berendezé-sek (GPS) adta lehetõségeket használva létrejöj-jön egy Gödöllõ kultúráját, életét, kulturális örök-ségét a gyerekek szemén keresztül bemutatóhonlap. A játék alapötlete a geocaching elgon-doláson, valamint az AITMES projekten alapul.A könyvtár által „vezényelt” egyik feladat aKultúr(kincs)vadászat – Digitális Gödöllõ, 40 év

gyerekszemmel volt. A verseny során nemcsak atechnikai eszközök biztosabb és hatékony fel-használását gyakorolták a gyerekek, de végülmajd létrejön egy olyan gyûjtemény, digitális tar-talom, amely Gödöllõ és a könyvtár honlapjánhelyet kapva mind az oktatásban, mind a helyiértékek közvetítésében jelentõs szerepet játszik.És lám, mit tudhat egy könyvtár azzal, hogy aziskola falain túli oktatás szereplõje! A tanulókjáték közben, szinte észrevétlenül elsajátítják akorszerû eszközök használatát, és megtanuljákazokat saját tudásuk, személyiségük fejlesztésé-re – az élethosszig tartó tanulásban – innovatívmódon hasznosítani. Alkalmas volt a vetélkedõarra is, hogy az abban részt vevõ diákok szem-lélete, viszonya a társadalom intézményeihez, ahivatalokhoz változott, a tanár-diák-könyvtároskapcsolat megújult.

Réthey-Prikkel Brigitta (doktorandusz, ELTE)Egyszerûen kezelhetõ interaktív oktató játékok

gyermekeknek címû elõadásában a már magyarnyelven is elérhetõ Imagine-t mutatta be, amelyjátékos formában az aktív tanulás módszerével,a gyerekek számára érthetõ módon segíti a digi-tális írásbeliség elsajátítását. Olyan eszköz,amelynek használatával a tanár partner lehet,

amelynek segítségével a gyerek önállóan képesmegtanulni az IKT-t, hiszen õ nyitja meg az utata tanulás felé. Az Imagine széles körû tevékeny-ségek, mint pl. a szimulációkészítés, játékfejlesz-tés, webszerkesztés, animációk készítése, multi-médiás alkalmazások stb. létrehozása iránt isérdeklõdõ gyerekek (és tanárok) számára készült.A használónak nem kell feltétlenül programozóiismeretekkel rendelkeznie, használata már igenfiatal, tíz–tizenkét éves korban elsajátítható, ésbármilyen képességekkel rendelkezõ gyerekkönnyen igénybe veheti a tanulási folyamat meg-könnyítésére. Az Imagine különlegessége, hogyországok közötti („nyelvek nélküli”) kommuni-kációt is lehetõvé tesz, egy valós idejû, azImagine-t futtató számítógépek közti szélessávúinteraktív kapcsolat létrehozásával.

Egy kisvárosi könyvtár tapasztalatairól szá-molt be Pallagi Mária könyvtáros (mb. igazga-tó, Mezõberényi Városi Könyvtár). Az olvasókáltal használható számítógépek gyarapodásánaktörténetét – a tíz–tizenkét évvel ezelõtti elsõ,„levetett” számítógéptõl a mai nyolc számítógé-pig és korlátlan internethasználatig – kiegészí-tette a gyermekek internethasználatával kapcso-latos, gyarapodó könyvtárosi dilemmákkal: Ho-gyan, mi módon merjük adni, milyen formátkellene kitalálni, ami túlmutat a chat puszta hasz-nálatán és értéket is közvetít, hogyan küzdhetõle az állandó lelkiismeret-furdalás, hogy a gye-rek bármit megnézhet? Hogyan érhetõ el, hogya gyermek passzív használóból információszer-zõvé váljon? És akkor jött az ötlet: kulcs a szá-mítógéphez. Amikor a gyerekek számítógépetszeretnének használni, kapnak egy feladatot,amelynek megoldása a „kulcs”, ami a számító-gépet „nyitja”. Elõre kidolgozott – olykor azelérési utat is megadó –, egyszerû kérdésekettartalmazó feladatokat kapnak az õket érdeklõdõtémakörökbõl, egy-egy cédulát húzva. Ha valakinem tudja megoldani, ott az azonnali segítség akönyvtárostól, illetve a hétvégéken felajánlottfoglalkozás. A játék népszerûségét mutatja, hogya gyerekek már maguk kérik a feladatot, és szin-te spontán kialakult a folytatás: egyfajta verseny,amikor a helyesen megoldott feladatért jutalom-pont jár, amit egy év végi gyermekprogramonajándékra lehet beváltani.

Végül, az eszköz, a használó, a használat utánSzabóné Kállai Klára (klinikai szakpszicholó-gus) Kényszerû vagy áldásos? Könyvtárosok és


számítógép címû elõadásában szembesített ön-magunkkal. Arról beszélt, hogy õ mint könyv-tárlátogató milyennek lát minket, számára mitjelent a könyvtárosság. Hogyan nyilvánulnak megszerepeink: humanista-nevelõ, liberális szolgál-tató, vagy szociális munkás, karitatív, szociálistámogató, vagy számítógépes menedzser. Akönyvtáros személyiségével is dolgozik – mondta–, együtt fedezi fel a világot a könyvtárhaszná-lóval, a gyermekkel, tanítva tanul. Megszívle-lendõ mondata: „Gyermekkoromból a könyvtá-rosra emlékszem, aki ott volt.” Az is tanulságos,amit a változásokból és kihívásokból adódóstresszhelyzetekkel szembeni pszichológiai im-munrendszer (ki)fejlesztésérõl mondott. Szavaimár a konferenciát követõ tréninget készítettékelõ. Elõadását egy idézettel zárta (a beszámolóélére mottónak is helyezhettem volna): „Azember azt szereti, amiért fárad, és azért fárad,amit szeret.” (Fromm).

A rendezvényhez a Nemzeti Kulturális Alapnyújtott támogatást.

Litauszky Györgyné

A mindennapikommunikáció

és az elektronikuskommunikáció hatása

a mindennapokra

Határon túli magyarkönyvtárosok VII. továbbképzése

Nyíregyházán

A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárszervezésében szeptember 24. és 28. között résztvehettem – tíz kollégámmal együtt – a határontúli magyar könyvtárosok hetedik nyíregyházitovábbképzésén. Több program torlódása miattelõször bizonytalan volt részvételem, de végülelfogadtam a meghívást. Örülök, hogy így dön-töttem. Állíthatom, ez az idõ életem egyik leg-hasznosabban eltöltött periódusa volt.

Kövér Tibor és Kovács Ferenc

Puky Istvánné kommunikációs tréninget vezet

Schmercz István

Éva Erzsébet


Érkezésünk napján, vasárnap délután résztvettünk Nyírkátán egy jótékonysági elõadáson,amit a református templom felújításának megse-gítésére szerveztek. Pregitzer Fruzsina mûvész-nõ bûvölt el bennünket gyönyörû elõadói estjé-vel. Ezután Kovács Ferenc (Oslo) író, költõ,mûfordító egy norvég költõ magyarra fordítottverseskötetét mutatta be Fázsy Anikóval, a Nagy-világ fõszerkesztõjével, a kötet kiadójával együtt.

Este közös vacsorán vettünk részt a Kárpát-aljai Magyar Iskolai Könyvtárak Alapítványhét alapító tagjával. Eredményekrõl, tervekrõlbeszélgettünk. Bár ez minket – nem kárpátal-jaiakat – kevésbé érintett, mégis kellemes voltaz együttlét. Sok ötletet kaptunk, fõleg azt aszervezettséget illetõen, ami a könyvtárosokatott jellemzi. Hétfõtõl aztán nem gyõztük fel-dolgozni a rengeteg információt. Éva Erzsébet

mentálhigiénikus tartott elõadást a kommuni-káció pszichológiai oldalairól. Megtanultuk, mia személyközi kommunikáció, a viselkedéskul-túra, melyek a viselkedéskultúra technikai ele-mei. A passzívak, mint a fellépés, az elõzé-kenység, a pontosság, a lelkiismeretesség, afigyelmesség, az önuralom stb., és az aktívak,mint a bemutatkozás, a kéznyújtás, a megszó-lítás. Aztán a következõ elõadáson – melynekcíme: Amit az elektronikus kommunikáció el-

lopni készül a könyvtáraktól – Kövér Tibor

(Országgyûlési Könyvtár) döbbentette meg atársaságot azzal, hogy kettétépett egy köny-vet, amire mindenki felszisszent. Erre õ meg-kérdezte, így reagálunk-e arra is, ha a deletegombbal kitörlünk valamit a számítógépbõl.Egybehangzóan válaszoltunk nemmel. Az nemokoz ilyen rémületet. Nos, õ ezzel akarta érzé-keltetni, milyen szerepe és fontossága van akönyvnek az emberek életében a számítógép-hez képest. A Zrínyi Ilona Gimnáziumban résztvettünk Kovács Ferenc Északi fuvallat – ízelí-

tõ a skandináv és a skandináviai magyar iro-

dalomból címû elõadásán, majd meglátogat-tuk a felújított Nyíregyházi könyvtárat.

A következõ nap megismerkedtünk Puky

Istvánné Zsuzsával, aki újra gyerekké varázsolt

Puky Miklós és Pregitzer Fruzsina

Puky Miklós

Pregitzer Fruzsina Nyírkátán

Kovács Ferenc (Osló)


bennünket kommunikációs játékaival, gyakor-lataival. Mindenki felszabadultan játszott, ne-vetett, és így jobban megismertük egymást.Schmercz István az elektronikus kommuniká-ció szociálpszichológiai aspektusairól beszélt.Megtanultuk, hogy mik lehetnek az informá-cióközvetítés eszközei. Azt is, hogy a digitáliskódok egyértelmûen jelölik a tartalmat (pl. abeszéd), az analóg kódok az eseményekkelfüggvény-kapcsolatban vannak és a kommuni-káció ideje alatt egyfolytában változnak. Azelõadásban szó volt a kommunikációs csator-nák típusairól és a metakommunikációról, va-lamint a mobiltelefonokról mint az elektroni-kus kommunikáció talán legnagyobb teret hó-dító eszközeirõl. Az elõadó beszélt az internethatásáról az emberek életére és viselkedésére.Megfigyelhetjük például, hogy a gyerekek márnem kommunikálnak, különleges nyelvezetetés rövidítéseket használnak sms és e-mail írá-sakor. Ennek következtében elszegényedik, si-lányul a szókincsük, s a mindennapi kommu-nikációban is ezt a stílust használják. Emiattkorlátozódik közöttük az interakció, torzulnakaz információk. Különösen tetszett az elõadás-nak az a része, amikor az internet lélektanihatásairól volt szó. Az éterrõl, ahol az embe-rek kommunikálnak, ismeretségeket kötnek,amelyek kihatnak mindennapi életükre is. Po-zitív hatásnak tekinthetõ, hogy bõvül az isme-retségi körük, nõ az esélye újabb kapcsolatokkialakításának. Ugyanakkor negatív hatása,hogy pótcselekvés lehet és menekülés a reá-lisból egy virtuális, elképzelt világba. Érdekesvolt szembesülni azzal a ténnyel, hogy azinterneten mindenki olyan fényben tüntethetifel magát, ami neki a legelõnyösebb, s enneka következménye az lehet, hogy igénytelennéválnak az emberek a kapcsolatok kialakítása-kor, társak, barátok megválasztásakor. ÉvaErzsébet bemutatta Bagdy Emõke Pszihofitness

címû filmjét, amibõl megtanulhattuk, hogy anevetés milyen jótékony hatással van ránk éskörnyezetünkre, valamint azt is, mit vált kiembertársunkban az, ha rámosolygunk.

Az utolsó napon megismerhettünk egy szen-vedélyes biológust, Puky Miklóst, aki Komplexi-

tás – környezet – kommunikáció címmel tartottelõadást.

Ez idõ alatt megtanultam olyan dolgokatmagamról és az emberekhez való kapcsolatok-

ról, amelyek a hazajövetelem után megváltoz-tatták a magam és a könyvtár többi dolgozójaviselkedését és az olvasókhoz való hozzáállá-sát. A magasan képzett elõadóknak, a résztve-võknek és a szervezõknek köszönhetõen olyan kis csapat kovácsolódott össze e pár nap alatt,amelynek tagjai, ha egy helyen dolgoznának,sikercsapatot alkotnának. Nagyon fontosnaktartom az ilyen találkozókat, mert így nekünk,akik nem az anyaországban vagyunk magyarkönyvtárosok, lehetõségünk adódik tanulnimagyarországi könyvtárosoktól. Mondhatnám,ötleteket lopunk tõlük, melyeket lehetõsége-inkhez mérten alkalmazni tudunk itthon is.

Néhány nappal a hazatérésem után telefononbeszéltem Vraukóné Lukács Ilonával, a tovább-képzés szervezõjével, és kérdezte, mit csinálok:visszatért-e minden a régi kerékvágásba. Mireén azt válaszoltam, hogy a mi könyvtárunkban –a Nagykárolyi Városi Könyvtárban – már nemúgy lesz ezután, ahogy eddig volt, mert más szem-

Valeán Erika, a beszámoló írója

A résztvevõk egy csoportja


szögbõl látom az egész könyvtár jövõjét, és min-dent megteszek azért, hogy ez megvalósuljon.

Külön köszönöm valamennyi résztvevõ ne-vében a színházi elõadást és a többi szabadidõsprogramot is! Nagyon bízom abban, hogy leszmáskor is lehetõségünk találkozni mind vendég-látóinkkal, mind pedig azokkal a három külön-bözõ országból érkezett kollégákkal, akikkelolyan szép és tartalmas öt napot töltöttünk együtt.

Valean Erika

Sárospatak–Bodrogszerdahely

2006. október 17-én és 18-án harmadik alkalom-mal találkoztak a zempléni és szlovákiai magyarkistelepülések könyvtárosai. A kétnapos össze-jövetelnek két színhelye volt: a sárospataki Zrí-nyi Ilona Városi Könyvtár és a bodrogszerda-helyi ÁMK Könyvtára.

A nemzetközi konferencia központi témája akistérségek könyvtári ellátása volt.

A tanácskozás sárospataki programját hangu-latos zenei és irodalmi mûsor indította. KésõbbHalász Magdolna könyvtárigazgató nagy szere-tettel köszöntötte a könyvtárosokat, a vendége-ket, és megnyitotta a konferenciát. A plenárisülés Kopcsay Ágnes elõadásával kezdõdött. AzOktatási és Kulturális Minisztérium címzetesvezetõ fõtanácsosa A kistelepülések ellátása Ma-

gyarországon címmel alapos elemzést adott aminisztérium 2005-ben elfogadott könyvtári fej-lesztési koncepciójáról, a Könyvtárellátási Szol-

gáltató Rendszerrõl (KSZR). „A KSZR célja,

hogy a kistelepülésen élõk igényüknek megfelelõen

közvetve vagy közvetlenül hozzáférjenek a hatékony

és minõségi könyvtári szolgáltatásokhoz.”

A jelenlévõk megfelelõ tájékoztatást kaptak aszolgáltatást fogadók és közvetítõk szerinti ellá-tási formákról, megismerhették a KSZR kapcso-latrendszerét, mûködési infrastruktúráját, a haté-kony mûködtetés forrásait, a felmerülõ költsége-ket és néhány kistérség példaértékû könyvtárel-látási rendszerét is.

A tanácskozásra elfogadta felkérésünket Nagy

Attila, a Könyvtári Intézet olvasáskutatója. Hir-telen megbetegedése miatt Az olvasás szerepe és

jelentõsége a huszonegyedik században címû elõ-adását sajnos nem hallgathattuk meg.

Kolivosko István, a kassai Jan Bocatius VárosiKönyvtár igazgatóhelyettese a kelet-szlovákiai kis-

térségi könyvtári ellátás tapasztalatairól számoltbe. Szlovákiában az 1990-es évek elején kezdõdöttel központi támogatásból a községi könyvtárakfejlesztése. A járásokban mûködõ városi könyvtá-rak módszertanos munkatársai segítették a hozzá-juk tartozó könyvtárakban a dokumentumállományrendbetételét, fejlesztését, új szolgáltatások beve-zetését, rendezvények szervezését, a könyvtárosokrendszeres továbbképzését. A koncepció megvaló-


sításával megszûnt a központi támogatás. Jelenlegnéhány hegyvidéki kistelepülés (pl. Svidnik) moz-gókönyvtári ellátását holland támogatással mûköd-tetett bibliobusszal látják el. Véleménye szerint2004-ben a magyarországi könyvtárakban az a si-keres tevékenység kezdõdött el, amelyet õk máreredményesen befejeztek.

Jan Simkó fiatal szlovák kolléga egy kassaikerületi könyvtárban informatikus. Zemplén-ben, egy szlovák kistelepülésen tiszteletdíjnélküli könyvtáros. Az internetezés fontossá-

ga a községi könyvtárakban címû elõadásábansaját tapasztalatait osztotta meg a jelenlévõk-kel. A községi könyvtárakban is elengedhetet-lenül fontos a multimédiás számítógép és azinternetelérés, amely a magasabb szintû infor-mációk fogadásának, közvetítésének és cseré-jének biztosítéka. Az informatikai eszközök in-tenzív használói itt is a gyermekek. Sajnos azolvasás, a papír alapú dokumentumok haszná-lata náluk is háttérbe szorult. A hatékony ol-vasószervezõ munkához különleges módszere-ket is ajánlott. Gál Ilona bodrogszerdahelyitanárnõ vállalta az elõadás kétnyelvû tolmá-csolását.

Halász Magdolna könyv-tárigazgató a Nyilvános könyv-

tári ellátás a sárospataki kis-

térségben címmel számolt beeddigi eredményeikrõl. A Sá-rospataki Többcélú Kistérsé-gi Társulás 2004-tõl mindenévben elnyerte a Belügyminisztérium pályázatitámogatását. A könyvtári projekten belül a há-rom évre elkészült stratégiai terv alapján tizen-négy községi könyvtárban multimédiás számító-gép vásárlásával, ADSL internetelérés kiépítésé-vel, nyomtató, új bútorok, könyvek, audiovizuá-lis dokumentumok beszerzésével, többféle folyó-irat elõfizetésével, a könyvtárosok tiszteletdíjá-nak rendezésével, rendszeres továbbképzésükkel,új szolgáltatások bevezetésével, gyermekrendez-vények közös szervezésével, a könyvtárak nyit-vatartási idejének meghosszabbításával, néhányhelyen korszerûbb épületbe költözéssel mûkö-dõképessé váltak a községi könyvtárak.

Ebéd után a konferencia résztvevõi felkeres-ték a sárospataki Református Kollégium Nagy-könyvtárát. Kiss Endre József könyvtárigazgatókalauzolásával megtekintették a hatvan év utánhazatért könyveket. A sárospataki várban a

Rákócziak dícsõ kora címû reprezentatív kiállí-tás is elnyerte a tetszésüket.

Másnap kora reggel a konferencia résztvevõiautóbusszal Bodrogszerdahelyre utaztak. A tele-pülésen mûködõ Mûvelõdési Központ és Könyv-tár elõadótermében folytatódott a tanácskozás.A vendéglátók színvonalas mûsorral kedvesked-tek a jelenlévõknek, azután Gecse Ferenc, a te-lepülés polgármestere szívélyes köszöntõje kö-vetkezett.

Gecse Valéria, az intézményigazgatója bevezetésként a te-lepülés történetét és kultúrtör-téneti értékeit mutatta be. Ez-után az intézményben folyósokszínû tevékenységükrõl szá-molt be. A Községi Könyvtár1957 óta elégíti ki a bodrogszerdahelyi ma-gyar és szlovák olvasók igényeit. A dokumen-tumállomány csaknem nyolcezerháromszázegység. A felnõtt szak- és szépirodalom jelen-tõs része magyar nyelvû, a gyermekirodalom-ban több a szlovák könyv. A regisztrált olva-sók száma kétszázhúsz. Magyarországi alapít-ványok, könyvtárak, civil szervezetek rendsze-resen ajánlják fel új és kivont dokumentuma-ikat az intézménynek. A könyvtár informáci-ós-szolgáltatási rendszerét most újították fel.Ízléses eligazító táblák, hangulatos dekoráci-ók segítik az olvasók tájékozódását.

Halász Péter, a kassai Ifjú-sági Könyvtár igazgatója az

olvasószervezés, az olvasóvá

nevelés módszereit mutatta bea konferencia résztvevõinek.Az Ifjúsági Könyvtár 1955 ótaaz egyetlen önálló szlovákgyermekkönyvtár. Az intézménynek negyvenkétmunkatársa van, és huszonöt fiókkönyvtár tarto-zik hozzájuk. A dokumentumállományuk csak-nem 250 ezer egység. A regisztrált gyermekol-vasók száma 15 ezer. A könyvtár szolgáltatásaitigénybe vevõk köre a hét és tizenhat év közöttikorosztály. Eddig 215 különféle rendezvénytszerveztek a gyermekeknek.

Minden évben megrendezik a könyvtári na-pot, ahol olvasókirályt választanak. Az Ander-sen-évforduló napján csatlakoznak az európairendezvénysorozathoz, és huszonnégy órás,sokszínû programmal szórakoztatják a szlovákgyermekeket.


A fórum keretében Komló

Albertné, a kenézlõi Községi ésÁltalános Iskola Könyvtáránakvezetõje adott tájékoztatást akettõs funkciójú könyvtárbanvégzett hatékony tevékenységük-rõl, a sikeres olvasószervezõmunkáról, a beteg olvasók részére a könyvekházhoz szállításáról, a népszerû író-olvasó talál-kozókról, a korszerû körülményekrõl, amelyeketa sárospataki Többcélú Kistérségi Társulás pá-lyázati támogatásával valósíthattak meg.

Szegedy Mária a borsi Községi Könyvtár sok-színû munkájáról, feladatairól, nehézségeirõl szá-molt be. A könyvtár itt is a mûvelõdési központépületében mûködik. Az itt elhe-lyezett magyar és szlovák nyelvûdokumentumok száma 4633 egy-ség. Új könyvek beszerzésére ke-vés keretösszegük van. A regiszt-rált olvasók száma 143. Sikeresekaz óvodások és az általános isko-lások részére tartott gyermekfoglalkozások. Szlo-vák általános iskola mûködik a községben. A ha-táron kívüli kapcsolatai eredményesek, tapasztala-tait közmûvelõdési és könyvtárosi munkájábannagyszerûen tudja hasznosítani.

A nemzetközi konferencia félnapos kirándu-lással zárult. Lelesz-Dobóruszka kultúrtörténetiértékeit Balassa Zoltán kassai idegenvezetõmutatta be. Késõ délután Borsiban Szabó Mi-

hály polgármester színvonalas kalauzolásávalnézhettük meg a folyamatosan szépülõ reneszánszkastélyt, II. Rákóczi Ferenc születésének helyét.

Hálásan köszönjük meg a bodrogszerdahelyi,a borsi vendéglátást, a különleges, szeretetteljesfogadtatást.

A nemzetközi könyvtáros konferencia esemé-nyeirõl a Pozsonyi TV2, a Zemplén TV, a SzentIstván Katolikus Rádió, a Szlovák Rádió ma-gyar adása rövid híradásban számolt be, awww.sarospatak.hu honlap pedig képes riportotközölt az eseményekrõl. A Kassai Figyelõ és aJan Bocatius Városi Könyvtár szakmai lapjábantudósítás jelent meg a tanácskozásról.

A kétnapos program szervezõje a kassai JanBocatius Városi Könyvtár, a bodrogszerdahelyiMûvelõdési Központ és Könyvtár, a borsi Köz-ségi Könyvtár és a sárospataki Zrínyi Ilona Vá-rosi Könyvtár volt.

Halász Magdolna

Könyvtárostanároka Tündérpalotában

Harmadízben szervezett az Országos Pedagó-giai Könyvtár és Múzeum (OPKM) országoskonferenciát a könyvtárostanárok számára,amelyre 2006. október 17-én került sor az OPKM– mindannyiunk által csak Tündérpalotának ne-vezett – épületében. Zsúfolásig megtöltöttük atermet, hiszen nekünk, könyvtárostanároknak, azOPKM munkatársai által szervezett rendezvénymindig a legmagasabb színvonalat, a legfrissebbinformációt jelenti.

A beköszöntõ szavakat Varga Katalin, azOPKM fõigazgatója mondta, biztatóan, ám arealitások talaján szólt a közeljövõ várható ese-ményeirõl. Valamennyiünknek jólesett hitvallá-sa, miszerint számára és munkatársai számára isaz iskolai könyvtárügy kiemelten fontos területeaz oktatásnak, s a tavasszal nyugdíjba vonultBalogh Mihály e téren kifejtett tevékenységétfolytatni kívánják.

A délelõtt folyamán Taffener Tamást hallgat-hattuk meg az Oktatási és Kulturális Minisztéri-um iskolai könyvtári fejlesztési elképzeléseirõl.2006-ban ismét volt szakfelügyeleti vizsgálat aziskolai könyvtárakban, s ennek tapasztalatait is-mertette Balogh Mihály, aki vezetõje volt a vizs-gálatnak. A szünetben bizony lehetett mirõl be-szélni: bizakodni a tárca elképzeléseiben, átgon-dolni a szakfelügyelet tapasztalatait, s megoszta-ni egymással a várható év eleji gondokat.

A délelõtt második részében Varga Katalintartott elõadást a könyvtár- és információtudo-mányi képzések jelentõségérõl a magyar felsõ-oktatásban, majd Csík Tibor segítségével az is-kolai könyvtárügy nemzetközi dokumentumaikerültek napirendre.

A bõséges, kiadós büféebéd alatt ismét vált-hattunk egy-egy szót egymással, s módunk voltnéhány kiadvány, valamint könyvtári szoftverekmegismerésére is.

A nap zárásaként igen értékes elõadást hall-gathattunk meg Melykóné Tõzsér Judit könyv-tárostanár, iskolai könyvtári szakértõ-szakfel-ügyelõtõl a szakfelügyeleti vizsgálat tapasztala-tairól.

A kerekasztal-beszélgetés, amelyben résztvettek a vizsgálatot végzõk és a vizsgálatot „el-szenvedõk” is, kerek egésszé tette ezt a napot.


Tartalmas, szép napot tölthettünk el a Tün-dérpalotában. Hálásak vagyunk az OrszágosPedagógiai Könyvtár és Múzeum valamennyidolgozójának, Varga Katalin igazgató asszonylátható és láthatatlanul is jelen lévõ munkatársa-inak, amiért jólesõ érzéssel mehettünk haza: azOrszágos Pedagógiai Könyvár fölvállalja, fölvál-lalta az iskolai könyvtárügyet.

Hock Zsuzsanna

Nagy Gáspár1949–2007

Már néhány hónappalezelõtt rekedt-szomo-rúan csengett anyaibarátnõm hangja:„Tudod, hogy Gazsinagyon beteg?” Még-is olyan váratlan éshirtelen volt a hír.Évfolyamtársak sms-ei jelezték, hogy ja-nuár 3-án, szerdán el-távozott.

Tizennyolc, tizenkilenc éves korunkban ismer-tük meg egymást. Szombathelyen évfolyam- éscsoporttársak is voltunk a Tanítóképzõ Intézetnépmûvelõ-könyvtár szakán. 1968 augusztusamár mögöttünk volt, de kevesen tudtuk, hogy mitörtént, csak késõbb esett róla szó. Könyvekrõl,filmekrõl beszélgettünk, de sok mindent – amiakkor benne volt a levegõben – nem mertünkkimondani.

Gáspár könyvtáros is volt rövid ideig, amikorkezdõként állásba kellett mennie. Ma sokkal többkönyvtárban emlékeznek rá úgy, mintha ott isdolgozott volna, pedig csak betért gyakorta egy-egy baráti beszélgetésre a könyvtárakba is, aholéppúgy otthon volt, mint élete minden korszaká-nak fontos szereplõi között. Mert õ mindent ésmindenkit számon tartott, évekig. Ha már régtalálkoztunk, akkor is néhány szó elég volt ah-hoz, hogy felidézze a múltat, hogy folytassunkegy évekkel ezelõtt félbemaradt mondatot, vagymegmérettessünk, hol vagyunk, merre tartunk ma.

„Ha van mennyország, õ most biztos ott van”– mondták könnyes szemmel a hitetlen barátokis. Tavaly lett volna a harmincöt éves találkozó.De valahogy elmaradt. Úgy terveztük, hogy majd

idén, talán, hiszen ráérünk. Hónapok óta hurco-lom magammal egyik könyvét, hogy megkér-jem, dedikálja, de az is ráért még.

Már késõ. Huszonvalahányunknak nem lesztöbbé ugyanaz a találkozás, a beszélgetés. Kifogja elkezdeni az éneket Kiss Gyula bácsi sír-jánál a szombathelyi temetõben? Hiányozni foga mérték, mozdulatai, ahogy feltolja az orrán aszemüvegét, miközben valami nagyon egyszerûtés lényegeset mond halkan, de nagyon ügyelvea hangsúlyokra. Nem tudom, hogy Gáspár hara-gudott-e, kiabált-e – kivéve persze futballmeccsen–, de nem is volt erre szüksége: enélkül is erõ-teljesek voltak és messzire elhallatszottak ver-sei, töredékes prózái. Szavai nemcsak mûvészi,hanem erkölcsi értéket is hordoztak. Nála min-dig egybeesett a szó és a tett.

A betiltott versét megmutattam valakinekannak idején, amikor az Írószövetségben lemon-dott. Elolvasva azt mondta, hogy Gáspár dühé-ben, tehetetlenségében írhatta ezt a verset. Ahangos düh idegen volt tõle, ám ahogy újra ésújra beleolvasok verseibe, a belsõ dühöt és tehe-tetlen haragot, a lázadást érzem, de a megbocsá-tást, a tanítást, a szelídséget, a szépséget, az életszeretetét is.

Most leülök és beleolvasok újra verseibe, aszavait õrzõ cédét még fájdalmas hallgatni, annyi-ra hihetetlen, hogy a hangja már múlt idõ. Ke-zembe veszem Kundera Tréfa címû könyvét,megkeresem, hátha adják még a Szigorúan el-lenõrzött vonatokat. Annyira szerette õket, és olysokat jelentettek neki akkor, amikor kezdtük azéletet!

Részlet a Forduló év címû versbõl, amelyet1977-ben írt és megjelent a Zónaidõ (1995) címûkötetben:

Szilveszter és Karácsony között,mint két állomás közötta tolató mozdony életemsípjeleivel együtt megszökött,és az évvel is, te ország,te zsebembe gyûrt kéklõdiáksapkaroncs, átvertmadarak kalickája, édes hazája,temetõkben halottak szívzöreje,kontinensnyi álmok vesztõhelye,õrizz meg magadnak,mint szúrós növényét a kert.

Bátonyi Viola


Közhírré tétetik – PostánkbólKözhírré tétetik – PostánkbólKözhírré tétetik – PostánkbólKözhírré tétetik – PostánkbólKözhírré tétetik – Postánkból

„Énnékem Csécse volta tündérsziget”A Móricz emlékkapu avatóünnepségeTiszacsécsén

A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesület egyévesmûködésének jelentõs állomásához érkezett 2006.július 7-én. E napon egésznapos rendezvénysoro-zat keretében avatta fel Tiszacsécsén – a helyiönkormányzattal együttmûködve – Móricz Zsig-mond eredeti szülõházának helyén az emlékkaput.

Elõzmények

Egyesületünk Társasági tükör címû elsõ év-könyvében jelent meg Hamar Péter tanulmánya,melyben részletesen leírja a legendát és a való-ságot a Móricz-család csécsei házairól. Az iro-dalomtörténeti kutatások alapján már régóta nyil-vánvaló volt a jelenlegi – Móricz-szülõháznakkikiáltott – ház hamissága. A korábbi politikaikurzus ideológiája szerint került hamisan a köz-tudatba az, hogy Tiszacsécsén a ma emléktáblá-val jelölt épület Móricz Zsigmond szülõháza. Azeredeti, polgári jellegû épület ugyanis többekszerint nem illett a paraszti író köré szõtt képbe.Hamar tanár úr úgy gondolta, hogy eljött azigazság órája, itt az ideje annak, hogy jelet hagy-junk az utókornak legalább a valódi szülõházhelyén, miután a régi épületet nem sikerült meg-mentenünk. Egyesületünk vezetõségében értõfülekre talált a tévhit eloszlatásának gondolata, selhatároztuk, hogy emlékkapuval jelöljük meg anagy író valódi szülõházának a helyét.

Az emlékkapu felavatása

A jeles eseményre az író születési évforduló-jához közeli idõpontban, július 7-én került sor.Az ünnepi hangulat megteremtésérõl a tarpaiBereg Citerazenekar gondoskodott Szabó Lász-

ló vezetésével, színvonalas mûsorral.Az emléknap nyitányaként Udud István fe-

hérgyarmati költõ, nyugdíjas tanár nagy szug-gesztivitással, átéléssel szavalta el Ady EndreLevélféle Móricz Zsigmondhoz címû versét. Eztkövetõen a köszöntõk következtek.

Hopka András tiszacsécsei polgármester kö-szöntõje elején idézett Móricz 1929. június 30-án elhangzott csécsei beszédébõl, melyet hetven-hét évvel ezelõtt, díszpolgárrá avatása alkalmá-ból mondott. „Milyen boldog vagyok én, hogyitt születhettem. Hogy én innen vittem magam-mal a nyelvet, az érzéseket s talán az erõt azegész magyarság öntudata elé.”

A polgármester záró szavaiban újra az 1929-es beszéd gondolatait tolmácsolta: „Áldjon megaz Isten mindnyájatokat, áldja meg ezt a kismagyar hazát és áldja meg ezt a sok-sok ezer-éves harcban szenvedett drága emberfajtát bol-dogabb jövõvel. Isten áldjon meg minden ma-gyart!” Ezek után köszöntötte a vendégeket:Kolos Virágot, Móricz Zsigmond unokáját, aleszármazottait, Móricz Imrét, az író nevelt fiát,a Móricz Zsigmond Társaság társelnökét, Kiss

Gábort, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Köz-gyûlés alelnökét, Mikó Dánielt, NyíregyházaMegyei Jogú Város alpolgármesterét, a PetõfiIrodalmi Múzeum képviseletében megjelent Bagi

Ilonát és Hegyi Katalint, a Móricz Zsigmond

Társaság, a Móricz Zsigmond Kulturális Egye-

sület, a Váci Társaság Kulturális Egyesület és aBessenyei Társaság képviselõit, a Móricz Zsig-mond nevét viselõ intézmények képviselõit, apolgármestereket. Külön tisztelettel köszöntötteFöldi Gyulát, Tiszacsécse testvértelepülése,Erdõkövesd polgármesterét.

János István, a Móricz Zsigmond KulturálisEgyesület elnöke meghatottan beszélt az eseményjelentõségérõl, hisz e napon nem egyszerû em-lékhelyet jelöltünk meg, hanem történelmi éskulturális tudatunk korrekcióját hajtottuk végre.A székelykapu alkotójáról, Fehérvári József

túristvándi fafaragó mesterrõl elmondta, hogyotthon van Móricz világában, érti a paraszti vi-lág lényegét. Konstatálta, hogy Móricz egyreidõszerûbbé, aktuálisabbá válik, életmûve meg-kerülhetetlen olvasmány kell hogy legyen mostés a jövõ nemzedékei számára is.

Az emlékkapu felállításához nyújtott anyagitámogatást megköszönve Bihari Albertné, a Mó-ricz Zsigmond Kulturális Egyesület titkára emlék-lapokat nyújtott át a támogató intézmények, önkor-


mányzatok képviselõinek, valamint magánszemé-lyeknek.

A kaput Kiss Gábor, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyûlés alelnöke avatta fel.Beszédében elmondta, hogy mi, büszke magya-rok idõrõl idõre átigazítjuk a történelmet, átiga-zítjuk az ország történelmét. Mítoszokat gyár-tunk, igazítunk Petõfin, Adyn, József Attilán.Ezek a gondolatok azért jutottak eszébe, mivelez az alkalom egy mítosz helyreigazításának al-kalma: hogy a milotai végen volt-e a szülõházvagy a kóródi faluvégen, és hogy illik-e a manem létezõ szülõház ahhoz a Móricz-mítoszhoz,amelyet egy idõben Móriczról, a parasztíróról,mindenképpen állítani szerettek volna.

Tiszteletét és köszönetét fejezte ki a MóriczZsigmond Kulturális Egyesületnek és HamarPéternek, hogy egy több évtizedes legendávalszembeszegültek. Hamar Péter tanulmánya filo-lógiai pontossággal kimutatta – telekkönyvi ada-tok alapján – hogy hol lehetett és hol semmikép-pen nem lehetett Móricz szülõháza. Van ugyan-

akkor a tanulmánynak egy bizonytalan eleme,mert a szülõház lerombolását megakadályozó egy-kori közösség és közvélekedés motívumait nemtudja ugyanolyan adatszerûséggel igazolni, mint azt,hogy hol voltak a Móricz-család házai és telkei.

Az emlékkapunak hármas szerepe van: egy-felõl emlékjel, hogy itt állott valamikor Móriczszülõháza, másfelõl lelkiismeret-ébresztés: nemmentettük meg, harmadszor az újfajta mítoszte-remtéssel szemben is egyfajta figyelmeztetés: negyártsunk felesleges mítoszokat, próbáljunk megracionálisan gondolkodni, és akkor egymáshozis közelebb kerülünk, mert az ellenkezõ míto-szok talaján a lelki közösség aligha állhat elõ, aracionális kritika alapján azonban valószínûlegkönnyebb megteremteni.

Végezetül megköszönte az ötletadóknak és akivitelezõknek az áldozatkézségét, a gondolko-dásnak e nemes irányvonalát és Móricz szavai-val kérte „Isten áldását mind a szûkebb és a tá-gabb közösségre, a szatmári népre és a magyar-ságra”. Ezt követõen Kiss Gábor, Hamar Péter,János István és Hopka András átvágta a szalagotés átadta az emlékkaput a közösségnek.

Az ünnepi alkalom folytatásaként Tiba Zsolt,Tiszacsécse református lelkésze áldását adta aszékelykapura. Elmondta, hogy Móricz életútjátismerve tudja, Istennel együtt élt ebben a kisfaluban, Isten szeretete és kegyelme jelen van azírásaiban, melyekkel maradandót alkotott.

Az emlékkapunál tartott ünnepséget UdudIstván Móricz Zsigmond Életem regénye címûmûvébõl mondott részlete, majd a Beregi Cite-

razenekar hangulatos mûsora zárta.

Emlékezés a Móricz-háznál

Az emlékkapu ünnepélyes felavatását köve-tõen a nagyszámú érdeklõdõ közönség átvonulta vélt szülõház udvarán lévõ Móricz-szoborhoz.Itt Kolos Virág, az író unokája mondott beszé-det. Szólt nagyapja szülõfalujához való kötõdé-sérõl, felidézte Csécséhez kötõdõ élményeit, avélt szülõház 1952-es avatásának hátterét, ese-ményeit, hangulatát. A csécseieket arra buzdí-totta, hogy legyenek büszkék falujukra – s nem-csak azért, mert a nagyapja ott született.

Ezt követõen a családtagok, a leszármazot-tak, az önkormányzatok, a Móricz nevét viselõintézmények, iskolák, egyesületek, szervezetekképviselõi helyezték el az emlékezés koszorúit anagy szülött szobránál.

A Kossuth út 93. sz. alatt felavatott faragott, zsin-

dellyel fedett emlékkapun a következõ felirat talál-

ható: E telken állt 1970-ig Móricz Zsigmond szülõ-

háza. Az író a családi hagyomány szerint 1879. jú-

nius 29-én, az anyakönyvi bejegyzés szerint július 2-

án született.


Kedves színfoltja volt az emléknapnak atiszavasvári Váci Mihály Gimnázium diákjainak amûsora. A Gazdag Istvánné Magdolna által össze-állított és betanított irodalmi elõadás során életké-peket láthatott a közönség Móricz tollából Fõhaj-

tás a „Csoda embereket és eseményeket termõ táj”elõtt címmel. A meghitt hangulatú mûsorban a nagyíró szülõföldjérõl írt gondolatait szuggesztíven, mélyempátiával tolmácsolta Körei László, István Mari-

anna, Bozó Anita és Gáll Enikõ.Délután tudományos emléküléssel folytatódott

az emléknap programja, melynek témái közöttszerepelt a prügyi levelezés, Móricz újságíróiténykedése, a népköltészeti gyûjtések hatása azíró mûveire, „Csibe” életútjának feltáratlan for-rásai, az író Szegény emberek címû novellájá-nak és Szerelmes levél címû mûvének értelme-zése. Az emlékülést Móricz Imre, az író foga-dott fia, a Móricz Társaság társelnöke nyitottameg, János István, a Nyíregyházi Fõiskola iro-dalom tanszékének vezetõje, a Móricz ZsigmondKulturális Egyesület elnöke vezette le. (A tudomá-nyos emlékülés elõadásainak szerkesztett változataa közeljövõben jelenik meg a Móricz ZsigmondKulturális Egyesület második kiadványában).

Az emléknap kísérõ rendezvényeként – aPetõfi Irodalmi Múzeum anyagából összeállított– Móricz életét és munkásságát bemutató repre-zentatív kiállítást tekinthettek meg a résztvevõk.

A Móricz Zsigmond Kulturális Egyesületbüszke arra, hogy – mûködése második évében– egyik kezdeményezõje és kivitelezõje lehetetta tévhit- és irodalomtörténeti korrekciónak szántMóricz-kapu felállításának, s ezáltal egy újabbMóricz-emlékhely létrehozásának. Természetesena tévesen Móricz-szülõháznak tulajdonított kis pa-rasztházról – amelyben emlékkiállítás található –lekerül majd az épület történetét ismertetõ tábla.

A közeljövõ tervei között szerepel, hogy eltá-volítjuk a helyi református templom faláról azt abronz dombormûvet, amely szintén tévesen aztállítja, hogy ott keresztelték meg egykor MóriczZsigmondot. Az írót szülõházában tartották egy-kor a keresztvíz alá, s ha az egyházi anyakönyv-be a valós helyszín kerül be annak idején, talánnem egy másik épületet jelölnek meg és állíta-nak helyre Móricz Zsigmond szülõházakéntTiszacsécsén.

Bihari Albertné

A Területi MûvelõdésiIntézmények Egyesületénekõszi könyvtáritovábbképzése

Lassan hagyománnyá válik a Területi Mûvelõ-dési Intézmények Egyesülete alá tartozó könyv-tárak életében, hogy az õsz továbbképzéssel ésszakmai konferenciával köszönt be. Természete-sen a kapcsolattartásra év közben is szükség van,de idõnként felettébb hasznosnak bizonyul, ha abeszélgetéseknek szervezett keretet is biztosítunk.Az ilyen alkalmakon az egymás sikereibõl, ku-darcaiból való tanulás és a felhalmozódó problé-mákra való válaszkeresés mellett az aktuálisszervezõk neves szakembereket, elõadókat kér-nek fel ismereteink bõvítésére, látókörünk széle-sítésére. Tavalyelõtt a Szombathelyi SikerKönyvtár szervezett szakmai konferenciát aHelyüket keresõ könyvtárak – közkönyvtári sze-

repkörben címmel, melyrõl Nedelkovics László

a Könyvtári Levelezõ/Lap 2005. novemberi szá-mában írt beszámolót. A cikk alapos részletes-séggel körbejárja a Területi Mûvelõdési Intéz-mények Egyesülete alá tartozó könyvtárak sajá-


tos helyzetének történeti elõzményeit, s aláhúz-za a könyvtári rendszerben való helykeresésaktualitását.

2006-ban a szegedi Dél-alföldi Bibliotéka vál-lalta, hogy augusztus 23. és 25. között szakmairendezvénynek ad otthont a TEMI-hez tartozókönyvtárak munkatársai részére. A szegedi kol-légák elõször szerveztek ilyen jellegû programot,de minden olyan olajozottan mûködött, minthamár évek óta ezzel foglalkoznának. A beszélge-tésekbõl kiderült, hogy a rendszeres nyári olva-sótáborok szervezésének tapasztalatát vették elõa tarsolyból.

Az elsõ napon Veres Gyuláné könyvtárigaz-gató kalauzolásával megismerkedhettünk a Dél-alföldi Bibliotékával. Ezt követõen mindenkielfoglalta a helyét az impozáns, gyönyörû fabur-kolattal ellátott, rendkívül hangulatos, galériásolvasóteremben, s rögtön bele is vágtunk.Bujdosóné Lengyel Eszter akkreditált changemanagement szakértõ volt az elsõ elõadó, aki atudásmenedzsment rejtelmeibe próbált bevezet-ni minket. Tulajdonképpen ízelítõt kaptunk egyszemélyiségfejlesztõ, változásmenedzsment tré-ning kínálatából, s felismertük, hogy helyzetünkrendezéséhez elengedhetetlenül szükségünk vana change management által lefedett ismeretek,képességek és jártasságok elsajátítására. A szak-mai tudás ugyanis csak 15%-ban, a gondolkodásés a személyiség viszont 85%-ban felelõs a sike-resség eléréséért. Bujdosóné Lengyel Eszter sze-rint minden azon múlik, milyen mértékben tud-juk elsajátítani a célra orientált gondolkodás ké-pességét, melynek segítségével a probléma csu-pán megoldandó feladattá válik. Úgy vélem, ajövõben mindannyiunk számára rendkívül hasz-nos lenne a fentiekben leírt tréningen való rész-vétel, hogy a saját mókuskerekünkbõl kikerülveadekvát megoldásokat tudjunk találni az intéz-ményeink elõtt álló kihívásokra. Vacsorával,kötetlen beszélgetéssel és a Peter & Pán együt-tes színvonalas koncertjével zárult a nap.

Másnap Pajor Enikõtõl az információkere-sés és az információszervezés új lehetõségérõl, atématérképrõl hallhattunk. Szinte már közhellyévált az a negatív elõjellel idézett megállapítás,hogy a XXI. század embere az információk döm-pingjében él. Ugyanakkor ha belegondolunk, egykönyvtáros számára ez az állapot majdhogynemidillinek mondható, hiszen a dokumentumszol-gáltatásból egyre inkább információszolgáltató-

vá avanzsáló szakmánk számára rendkívül gaz-dag eszköztárat biztosíthat a világháló. (Igaz,hogy mindenki más számára is, s itt most csakutalnék arra a számos cikkre, ami a könyvtárosszakma új kihívásait, szerepét elemzi a megvál-tozott információs viszonyok közepette.) Tulaj-donképpen a hagyományos könyvtárosi szerep-kör mellett az információs társadalom navigáto-raivá is kell képeznünk magunkat, ha azt szeret-nénk, hogy a nyájas olvasók, tájékoztatást igény-lõk szívesen és bizalommal forduljanak hozzánk.Sokszor találkoztam már egy internet ellen fel-hozott érvvel, aminek kénytelen voltam igazatadni, mert nem igazán találtam megoldást rá.Arról van szó, hogy ha valaki rákeres egy témá-ra valamelyik keresõvel, a találatok megjelené-sének módja nem szervezõdik a téma hierarchi-ájának megfelelõ rendszerbe. A képernyõn sor-jázik egy halom szöveg, s ha valaki nem rendel-kezik a megfelelõ, elõzetes tudáskészlettel s nemtud relevánsan válogatni, elveszhet az informá-ciók özönében. Nem beszélve arról, hogy csak anagyon kitartó webböngészõk mennek át a talá-lati lista többi oldalára is. Erre a problémára nyújtmegoldást a Pajor Enikõ által ismertetett topicmap technológia, mely egyben a második gene-rációs, szemantikai web elõhírnöke, ahol a kere-sett információ nem ömlesztve, hanem szeman-tikai csoportokba rendezõdve jelenik meg a kép-ernyõn. Egy adott téma térképe tulajdonképpenhárom szervezõ elem, a téma, a téma asszociá-ciói és az elõfordulási gyakoriság együttes fi-gyelembevételével áll elõ. Nagyon izgalmasdolog letesztelni ezt a technológiát valamilyenáltalunk nagyon jól ismert területre való keresés-sel, de elõbb ajánlatos elolvasni Pajor Enikõ cikkéta Könyvtári Figyelõ 2005. évi 4. számában.

A fentiekben említettem, hogy az a könyvtár,amely nem próbálja megkeresni a helyét ebbena megváltozott információs társadalomban –például azzal, hogy internet-tanfolyamokat tart,vagy a tájékoztatásban a kézikönyvekben valókeresés mellett igénybe veszi a világháló általkínált tématérkép lehetõségeket, vagy eMa-gyarország-pontként és NAVA-pontként is mû-ködik – óhatatlanul elveszíti a használói bizal-mát. A bizalomépítést tehát csak szolgáltatásfej-lesztéssel lehet elérni, mint ahogy ezt Mikulás

Gábor is megfogalmazta a második nap délelõtt-jén elhangzott elõadásában. A bizalom tulajdon-képpen nem más, mint hit abban, hogy valaki az


elvárásoknak megfelelõen fog cselekedni. Akönyvtári szolgáltatások területén – véleményemszerint – ez azt jelenti, hogy egyrészt meg kellfelelnünk az intézményeinkkel szembeni hagyo-mányos elvárásoknak, melyek elsõsorban a do-kumentumok összegyûjtéséhez, rendszerezésé-hez, megõrzéséhez és rendelkezésre bocsátásá-hoz kapcsolódnak; másrészt az információrob-banás tényét figyelembe véve vállalnunk kell azemberek információigényének menedzselését is.Mikulás Gábor információbrókerként és könyv-tári szakértõként kiemelte: ha egyre hatékonyab-bak akarunk lenni a társadalom információs rend-szerében, akkor a könyvtári szolgáltatást nemcélnak, hanem eszköznek kell tekintenünk.Ugyanakkor az is tény, hogy ezen a piacon igenerõs konkurenciával kell szembenéznünk, tehátjól át kell gondolnunk az általunk kínált szolgál-tatások paramétereit. Az elõadó hangsúlyozta, hogyle kellene már számolnunk a PR-rel kapcsolatosellenérzéseinkkel, hiszen ez a tevékenység nemmarketing, nem reklám és nem népszerûsítés, ha-nem egy szervezet külsõ és belsõ környezete kö-zötti bizalmi kapcsolat megteremtésére és megtar-tására irányuló munka. Ha jól mûködik, az embe-rek nem azt fogják mondani: „azért nem járokkönyvtárba, mert nincs idõm”, hanem azt: „azértjárok könyvtárba, mert egyébként nincs idõm, s ottmindent megtalálok, amire a széles körû tájékozó-dáshoz szükségem van”. Mikulás Gábor szerint akönyvtáros szakma attitûdváltásának nehézkességesok problémát okoz, de talán majd ha többenmegtapasztalják a szolgáltatásbõvítéssel együtt járónagyobb olvasói elismerést, akkor rádöbbennek,mennyire fontos a szemléletváltás.

A hatékony könyvtári munka manapság márnem képzelhetõ el könyvtári szoftver alkalmazá-sa nélkül. Fontos azonban, hogy olyan programmellett döntsünk, ami valamennyi igényünk ki-elégítésére alkalmas. Ehhez a választáshoz nyúj-tottak segítséget a szegedi kollégák, mikor fel-kérték Mohai Lajost, a SZIRÉN könyvtári rend-szer fejlesztõjét, hogy mutassa be programját.Az elõadás jól szemléltette, milyen mértékbenteheti hatékonnyá és gördülékennyé a könyvtár-ban folyó munkát a papír alapú nyilvántartásokszámítógéppel való kiváltása.

A második nap estéje az elõadásokon hallot-tak megvitatásával, a gyakorlatba való átültetéstervezgetésével és persze kötetlen beszélgetések-kel ért véget, amihez megfelelõ keretet biztosí-

tott Szeged csodálatos légköre, hiszen a város-nézés sem maradhatott ki a programból.

A továbbképzés utolsó napján megtekinthet-tük a Szegedi Tudományegyetem Tanulmányi ésInformációs Központját. A mindenkit lenyûgözõfuturisztikus épületben olyan munka folyik, amimár kielégíti a XXI. század könyvtárával szem-ben támasztott valamennyi igényt, s ilyen érte-lemben a legalkalmasabb lezáró helyszínévé válta könyvtárak megváltozott szerepét is tárgyalótovábbképzésünknek. Miközben e létesítménytcsodáltuk, az a Mikulás Gábortól származó fel-szólítás járt a fejemben: „Legyetek egyre haté-konyabbak a társadalom információs rendszeré-ben!” Hát legyünk…

Kovácsné Bartos Edina

A százévesként ma isirányadó Kovács Máté

2006. november 10–11-én szülõvárosában, Haj-dúszoboszlón idézték meg könytárosok, egykoritanítványok, könyvtár szakos hallgatók, a városlakosságának képviselõi és tisztelõi Kovács Mátéta születésének századik évfordulója alkalmábólrendezett konferencián.

Virágos Márta, a Debreceni Egyetem Egye-temi és Nemzeti Könyvtár fõigazgatója mintlevezetõ elnök elsõként Sóvágó László, Hajdú-szoboszló polgármestere köszöntõjét ajánlotta ahallgatóság figyelmébe, majd a Kovács Mátééletpályájához kapcsolódó, jórészt eddig mégfeldolgozatlan témákban hallgathattunk elõadá-sokat. Korompay Gáborné gazdag forrásanyag-gal alátámasztva mutatta be Kovács Máté érték-mentõ tevékenységét, melyet a debreceni Egye-temi Könyvtár igazgatójaként az 1949 és 1956közötti idõszakban a régióban fellelhetõ, kallódóértékes dokumentumok felkutatásával és a könyv-tár gyûjteményébe való beépítésével végzett.Ezen idõszakban a könyvtár állománya megdup-lázódott, értékében jelentõsen növekedett, melytény megalapozta a második nemzeti könyvtárifunkció megszerzését. Gorilovics Tivadar elõ-adása kapcsán Kovács Máté és tanára, HankissJános professzor életreszóló szakmai és barátikapcsolatát követhettük végig, máig ismeretlenadalékokkal kiegészítve. Szabó Róbert KovácsMáténak a Vallás- és Közoktatásügyi Miniszté-rium közoktatási államtitkáraként, 1945 és 1949


között eltöltött évei szakpolitikusi munkásságátelemezte, kiemelve a nyolcosztályos általánosiskola és a dolgozók iskolája létrehozását, a nép-könyvtárak szervezésének megindítását, s a fel-sõfokú könyvtárosképzés kialakítását. Vida La-

jos Kovács Máténak pályája ezen idõszakában amûvelõdési és oktatási intézmények alapításá-ban játszott szerepét mutatta be, különös tekin-tettel szülõvárosára (például gimnázium, népikollégium létrehozása). Tóth Gyula a KovácsMáté által szerkesztett s egyetemi tanszéke mun-katársaival közösen létrehozott, két kötetbenmegjelent, A könyv és könyvtár a magyar társa-

dalom életében címet viselõ, a témát az állam-alapítástól 1945-ig feldolgozó kézikönyvét mél-tatta, elsõsorban a könyvtárt környezetében el-helyezõ, új szemlélete kapcsán. A hiánypótlómunka folytatásához az anyaggyûjtés elõrehala-dott állapotban van, a szakterület kutatóinak fe-lelõssége, hogy ez mielõbb kötetbe rendezõdjön,s a hazai mûvelõdéstörténet, a könyvtáros szak-ma elméleti forrásaként szolgáljon. KovácsMáté sokoldalúságának kevésbé kutatott terü-letével foglalkozott Kovács Béla Lóránt elõ-adásában, amikor az 1940-ben megjelent Fa-

zekas Mihály, a rokokó költõ címû bölcsész-doktori disszertációjának irodalomtörténetiértékeivel ismertette meg a hallgatóságot.Patkósné Hanesz Andrea Kovács Máté élet-mûvének eddig feltáratlan területein végzett újkutatási eredményeirõl számolt be. A tanítvá-nyok körébõl Csáky S. Piroska (volt egyetemihallgatója) és Margócsy József (volt 5. osztá-lyos tanulója) emlékezett meleg hangon Ko-vács Mátéra a példaértékû tanár-diák viszonyés a késõbbi tartalmas, segítõ szakmai kapcso-lat vonatkozásaiban. Kovács Ilona a KovácsMáté családja által alapított Kovács Máté Ala-pítvány 1996 és 2006 közötti, tízéves tevékeny-ségérõl számolt be. Az alapítvány célja a te-hetséges és rászoruló, magyar felsõfokú könyv-tárosképzõ intézményekben tanuló fiatalok szá-mára ösztöndíj biztosítása, Kovács Máté szelle-mi hagyatékának gondozása, s fiatal könyvtáro-sok továbbképzésének támogatása.

A hajdúszoboszlói Kovács Máté Városi Mû-velõdési Központ és Könyvtár (mely a rendez-vény színhelyéül is szolgált) munkatársai Ko-vács Máté életútját, munkásságát bemutató gaz-dag kiállítással segítették névadójuk teljesebbmegismerését. Fehér Anita, a Debreceni Egye-

tem informatikus könyvtáros szakos hallgatójafolytatva Kovács Máté biobibliográfiáját, az 1983és 2006 között megjelent, róla szóló irodalmatfüzetbe foglalva bocsátotta a hallgatóság rendelke-zésére.

A konferencia résztvevõi számára megindítóvolt, hogy Kovács Máté születésének pontosan aszázadik évfordulóján (1906. november 11. –2006. november 11.) került sor a róla elnevezettmûvelõdési központ és könyvtár falán elhelye-zett emléktábla avatására. Avatóbeszédet Nyéki

István, a Kovács Máté Városi Könyvtárért Ala-pítvány kuratóriumának elnöke mondott, amitszínvonalas mûsor és koszorúzás követett.

A konferencia magas színvonala és kísérõprogramjai – így a hajdúszoboszlói városnézés,a múzeum megtekintése (benne a város nagyszülöttei között a Kovács Mátéról szóló tárló) akönyvtár munkatársának szakszerû vezetésével,a baráti vacsora meleg hangulata méltóak voltakKovács Máté szellemiségéhez. Köszönet érte arendezõ szerveknek: a Kovács Máté Alapítvány-nak, a Kovács Máté Városi Mûvelõdési Köz-pont és Könyvtárnak, a Debreceni EgyetemEgyetemi és Nemzeti Könyvtárnak és a KovácsMáté Városi Könyvtárért Alapítványnak, továb-bá a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu-mának mint a konferencia támogatójának.

A rendezõk tervezik a konferencián elhang-zott elõadások kötetben való megjelentetését,hogy minél szélesebb körben lehessen tanulmá-nyozni Kovács Máté életmûvét, szellemi hagya-tékát, mely napjaink és a jövõ számára is szám-talan tanulsággal, mintául szolgál. Közöttük aszéles látókör, az enciklopédikus mûveltségenalapuló, teljesítményképes tudás, a nyitottság, a

Kovács Máté tanítványai


kreatív gondolkodás, a bármely feladat megol-dásában újat teremtõ képesség, a józan ítélõké-pesség, az elkötelezettség, a megalapozott, bátordöntések, a következetesség, a felelõsségtudat,az emberség s a bölcs derû.

A magam számára nagy megtiszteltetés, hogytanítványa lehettem az egyetemen, számtalanemlékezetes élmény, megjegyzés, gesztus, ne-kem szánt, személyre szóló mondat idézõdik felbennem vele kapcsolatban. Szakmai pályafutá-som végén, ami fõként a könyvtárosok felsõfo-kú képzéséhez kötõdik, visszatekintve azt látom,hogy tudatosan vagy nem, de mindenképpen azõ és munkatársai – akik többsége számára szin-tén õ volt a meghatározó – példáját próbáltamkövetni, persze több-kevesebb sikerrel. Egyér-telmû számomra, hogy ez a mintakövetés jelen-tette a legtöbb megpróbáltatást, a nehezebb utat,de a belsõ harmóniát, az örömöt, az erkölcsi sikerts a szakmai elismerést is. Köszönet érte.

Suppné Tarnay Györgyi

Irodalmi est az OrszágosIdegennyelvû Könyvtárban

2006. december 12-én az Országos IdegennyelvûKönyvtárban, a Magyar Könyvtárosok Egyesü-letével közös szervezésben került sor az „Alkotókönyvtáros” sorozat keretében Szakács István iro-dalmi estjére. Szakács István a BME Urbanisz-tikai Tanszékének könyvtárosa, aki 2006-banelnyerte a legjobb elsõ kötetért járó Bródy Sán-dor-díjat. Történtek dolgok címû regényérõl a kö-tet szerkesztõje, Závada Pál Kossuth-díjas író ésVirág Bognár Ágota, az Országos IdegennyelvûKönyvtár magyar nyelvi referense beszélgetett aszerzõvel. Képünk az irodalmi esten készült.

Olvasni jó!

Ezzel a címmel a nyári szünet idõszakával kez-dõdõen a téglási Városi Könyvtár és Közmûve-lõdési Intézmény olvasónapló-pályázatot hirde-tett alsó és felsõ tagozatos gyermekek számára.

A feladatokat négy magyar író: Békés Pál,Csukás István, Lázár Ervin és Janikovszky Évaéletrajzából, írásaiból állítottuk össze, abból azalkalomból, hogy idén ünnepeljük születésükkerek évfordulóját. Az olvasónaplóval egyrésztaz õ irodalmi tevékenységük elõtt szerettünkvolna tisztelegni, másrészt pedig a gyerekeket akönyvtár, illetve a katalógusok helyes használa-tára tanítani, olvasásra ösztönözni.

A beérkezett számos helyes megfejtés igazol-ta törekvéseinket, a részt vevõ gyerekek nagylelkesedéssel vetették bele magukat a feladatokmegoldásába, az ajánlott irodalom olvasásába.Így ismerték meg és lett kedves olvasmányél-mény az alsó tagozatosok számára Lázár ErvinBerzsián és Dideki, illetve Békés Pál A kétbal-kezes varázsló címû meseregénye, a felsõ tago-zatosoknak pedig Janikovszky Éva Kire ütött eza gyerek? és Csukás István Keménykalap éskrumpliorr címû regénye.

A pályázat értékelésére, eredményhirdetésére2006. november 8-án került sor a téglási VárosiKönyvtárban. A gyerekek író-olvasó találkozókeretében személyesen is megismerhették ezenalkotók egyikét, Békés Pál írót, mûfordítót. Felejt-hetetlen, életre szóló élményben volt részünk,amikor maga az író mesélt életének meghatározópillanatairól, az írásról, a történetek születésérõl.

A beszélgetést a nyertes pályázók díjazása, azoklevelek és ajándékkönyvek átadása követte.

Reméljük, hogy az irodalmi vetélkedõben valórészvétel, illetve a Békés Pállal való találkozásörök emlék, életre szóló élmény marad, ami arra


biztat majd minden kis olvasót, hogy újabb és újabb,hasonlóan szép történeteket vegyen kezébe.

Németi Katalin

Az Iskolai KönyvtárosokSzekciójának alapítása

Énektanári végzettségem mellett 1964 és 1969között Kovács Máté tanszékén, esti tagozatonelvégeztem a könyvtár szakot. 1961-tõl kétéven-ként, 19 alkalommal vettem részt Debrecenbena Bartók Béla Nemzetközi Kórusfesztiválon. Való-színûleg ez is hozzájárult, hogy évrõl évre egyrejobban éreztem az igényes, önkéntes, a szakembe-rek által alulról szervezett szakmai találkozásokhiányát a könyvtár szakos tanárok részére.

1971-ben, Károlyi Ágnes hívására, szívesenkapcsolódtam be a Magyar Könyvtárosok Egye-sületébe (MKE). Szerettem volna, ha a könyvtá-rosok szervezetének lett volna egy tanári tagoza-ta is, mint a történész, zenész, fizikus stb. társa-ságoknak. Erre akkor nem nyílt lehetõség.

1973-ban létrejött azonban az Ifjúsági Könyv-tárosok Szekciója a KMK (Katsányi Sándor), azOPKM (Károlyi Ágnes), a közmûvelõdési könyv-tárak ifjúsági felelõsei (köztük Balogh Mária),pedagógiai intézetek könyvtári szakfelügyelõi(Eger: Pásztor Emilné, Budapest: Ugrin Gá-

borné) és mások elõkészítõ munkája nyomán.Remek szervezet volt! A vezetõség, melynekelnöke Gyõri Erzsébet, titkára Károlyi Ágnesvolt, mindenkit szívesen fogadott. Személyeske-désnek, törtetésnek nyoma sem volt – a szakmaikérdésekkel eredményesen együtt foglalkozottkönyvtárigazgató és kezdõ könyvtáros, pesti ésvidéki, könyvtáros és tanár, férfi és nõ, idõsebbés fiatal, nagy tudású könyvtári szakember ésalapfokú egyhetes tanfolyamot végzett, szorgal-mas kezdõ. Sok közmûvelõdési és középiskolaikönyvtáros mellett rendezvényeikre meghívták akatonákat, a szakkönyvtárosokat, a kutatókat.Amikor a második választáskor (1976-ban) BaloghMáriát választották meg elnöknek, Ugrin Gábornéttitkárnak, a vezetõség külön gondot fordított arra,hogy a programokban szerepeljen mindenfélekönyvtárban dolgozó kolléga igénye szerinti téma.

Ismét felötlött bennem a sorozatos debrecenikarnagyi-szakmai együttlét. Végül az MKE sopro-ni vándorgyûlésén felszólaltam: Miért nincs nyáritalálkozójuk az iskolai könyvtárosoknak úgy, mint

a karnagyoknak Debrecenben, az énektanároknakGyõrben? Bizony egy kis zümmögés támadt anagyteremben. Több felõl hangzott: Mit akarok énmár megint az „enyimekkel”? A jövõt tekintve egynevezetes választ kaptam a sokunk által mélyentisztelt Szentmihályi János tanár úrtól: Nincs önál-ló rendezvényük? Ennek oka egyedül az, hogy nincssenki, aki kezdeményezze, kiküzdje az engedélye-zést. Aki úgy megszervezze és végigsegítse az el-sõt, hogy ne is lehessen nem folytatni. Ha csakigényük van, de akaratuk és minden munkát fel-vállaló szervezõik nincsenek, soha nem is lesz.

Eléggé bosszúsan még megszólaltam: Miértkapjuk ezt a bírálatot? Hát ki tudná ezt elindítaniközülünk? S a tanár úr egy rövid válasszal zártale a témát: Ki kezdeményezzen? Ki szervezzen?Nos, aki felveti az igényt. Például maga.

Bár Szentmihályi tanár úr sokszor beszélge-tett velünk, hallgatókkal, soha nem alázott megsenkit. Az ülés végén égõ arccal mentem odahozzá kérdezni, miért szólt így, segítség felaján-lása helyett. Akkor megismételte szavait és hoz-zátette, komolyan gondolta, hogy fogjak hozzá amunkához. Ha lesz akaratom, kitartásom, majdmegjön a segítség is.

Megkaptam a segítséget. 1981-tõl kétévenkéntszerveztem az Iskolai Könyvtárosok Nyári Aka-démiáját. Hogy az elsõ öt, általam szervezettakadémiának (1983, 1985, 1987, 1989, 1991)miben látom a jelentõségét, errõl röviden írtam,de talán a jövõ érdekében egyszer majd rászá-nok néhány délutánt az elemzésükre. Jelenlegazonban errõl csak azért szóltam, mert valami-kor az elsõ akadémiák során érlelõdött továbbaz igény: kellene egy „saját” közösség, mely anyári akadémián elhangzottakat kipróbálja, to-vábbgondolja, továbbítja, s amely munkájávalelõkészíti a következõ tartalmát.

Éreztem, hogy lépni kellene, de „meg voltamelégedve” magammal. Úgy gondoltam, én avállamon viszem az akadémiákat, hozza létre aza szervezetet, aki fontosnak véli és vezetni akar-ja. Jöttek azonban a csendes megkeresések:Márta, miért nem kezdeményezel? Én meg elakartam bújni a feladat elõl. Azután jöttek azifjúsági szekcióban a titkári gondjaim: Nagy

Attila elnöksége idején egyre több helyet kapottaz olvasáskutatás (ami fontos volt), a közmûve-lõdési könyvtárban dolgozók gondja (melyreválaszolnia kellett a szervezetnek), mind többszöraz iskolák általános témái szerepeltek a közoktatá-


si területrõl, s nem az iskolai könyvtárosok speci-ális tartalmi, módszertani témái. Egy alkalommalaz egyik rendezvény végén megint számon kértéktõlem, a titkártól, hogy miért nem mélyedünk elsaját problémáink megoldásában a két nyári aka-démia között is. Miért nincs önálló hangjuk a taná-roknak? Igyekeztem Szentmihályi tanár urat utá-nozni, de hiába mondtam: csináljatok szervezetet,ha igénylitek. A válasz mindegyre csak az volt,neked nincs jogod nem lépni, Márta.

Ekkor egy (számomra) ismét emlékezetes,néhány perces találkozás következett egy álta-lam sok mindenért tisztelt könyvtári szakember-rel. Mint az Ifjúsági Könyvtárosok Szekciójatitkárának fel kellett keresnem Papp Istvánt, azMKE akkori titkárát. Munkám végeztével kifa-kadtam: Mit lehetne tenni az iskolaiak érdeké-ben? Azt a választ kaptam: Ha magának szól-nak, magának kell lépnie. Ha nem sikerül tago-kat szervezni elegendõ számban, legfeljebb nemjön létre a szervezet. Pár perc múltán már amegoldás lehetõségeirõl beszéltünk, s mint többesetben, már vitáztunk a szervezet nevérõl. Mi le-gyen? Tanár Könyvtárosok Szekciója, Könyvtár-pedagógusok Szekciója, Könyvtárostanárok Szek-ciója? Nem, nem, nem – volt Papp István válasza.(Nekem sem tetszett egyik sem.) De hát név nélkülmihez kezdjek? S akkor ajánlotta az Iskolai Könyv-

tárosok Szekciója nevet Papp István, mondván, talánezt fogadja el leginkább a könyvtárosok szakmaiegyesülete. A Fõvárosi Szabó Ervin Könyvtár iro-dájában (akkor egyben az MKE titkárának szobá-jában) elhangzott beszélgetés után meghallgatástkértem az egyesület elnökétõl, Billédi Ibolyától.

Elõször ismét megköszöntem az elnökasszonynak, hogy támogatott az elsõ nyári aka-démia meghirdetése idején, s elõadtam az újabbelképzelést, hogy kellene egy fórum az iskolák-nak. Kértem a javaslatait, hogy miként kezdjeka szervezéshez, ki legyen a vezetõ. (Aki méltóés alkalmas lett volna, Gyõri Gáspár, a TáncsicsGimnázium könyvtárosa, már nem élt.) Biztatószavakat kaptam, melyek után elkezdtem érlelnia gondolatot. Végre megtaláltam azt a személyt,akit vezetõnknek kiválónak véltem. Elmondtamaz illetõnek gondolataim lényegét, és megbeszél-tük, hogy a részletek kidolgozása és a konkrétteendõk meghatározása végett találkozunk egyhét múlva a Hazafias Népfront Belgrád rakpartiépületében. Egy hét múlva a szobában Maróti

Istvánt találtam. Kérdeztem, hol van Kisfaludi

Sándor, akivel találkoznom kellene. István kö-zölte: Kisfaludi Sándor már nem él (1986).

A temetés napjáig nem tettem semmit. Úgyéreztem, nincs erõm egyedül tovább küzdeni.Azután restelltem, hogy félbehagyom a megkez-dett utat. Elkezdtem dolgozni az MKE elnöké-nek (Billédi Ibolyának) és sok kiváló könyvtá-rosnak és közoktatási vezetõnek, mindenekelõttiskolai könyvtárban dolgozó kollégáknak a taná-csaira is figyelve.

Kerestünk új elnökjelöltet. Többen Ballér

Piroskára gondoltunk. Õ segített volna az indu-lás idején, de nem akarta, hogy mérhetetlenülsok fõvárosi feladata közül elnöki munkája mi-att esetleg egy is elmaradjon. Ekkor a felsõokta-tás felé fordultam. Kértem Fülöp Géza tanszék-vezetõt, legyen az elnökünk. Maga helyett õSzabó Sándort ajánlotta, de Szabó tanár úr semvállalt minket. Fõrhércz Verával, Celler Zsuzsá-

val megkezdtük az elõkészületeket, amit megne-hezített Nagy Attilának, az ifjúsági szekció el-nökének tiltakozása. (Aki persze nem láthattaelõre, hogy milyen fontos szerepet tölthet majdbe ez a szervezet ebben a speciális könyvtárikörben.) Billédi Ibolya jelezte, hogy jó lenne, haaz õszi MKE küldöttközgyûlés elõtt lezárnánk aszervezési szakaszt. Már megbeszéltük az alaku-ló ülés helyét, idejét stb., de nem volt elnökje-löltünk! Bár az elsõ idõre vállaltuk a vezetésbenvaló közremûködést, egyikünk sem kívánt ké-sõbb vezetõ lenni. Közben (sok esetben NagyAttila hatására) több könyvtáros agitálni kezdett,hogy ne szervezzem a pedagógusok szekcióját.A feszültséget látva még Károlyi Ágnes is arrakért, maradjak továbbra is titkár Nagy Attilamellett. Felmerült bennem, hogy talán a Pedagó-giai Társasághoz kellene csatlakoznunk, aholszívesen fogadott volna az ottani elnök és sokközoktatási szakember. Nehéz volt dönteni. Énváltozatlanul mondtam (és ma is vallom): aziskolakönyvtárban és más könyvtárban dolgozók-nak jó, ha van egy közös szervezetük, amelyenbelül (és nem kívül) tisztázódnak a közös témák,ugyanakkor külön csoportban biztosítani kell alehetõséget a speciális kérdések megválaszolására.Könnyebb nekünk, tanároknak egy pedagógiai szer-vezethez csatlakozni, de minden nehézség ellenéreértékesebbnek (bár nehezebbnek) véltem a szak-mai szervezetben való munkát. Napjainkban talánegy önállóbb társaság együttmûködhetne a peda-

gógiai és a könyvtári szervezetekkel egyaránt. A


nyolcvanas évek közepén azonban még nehéz voltegy önálló egyesület létrehozása, különösen akkor,ha nem volt elnökjelöltünk sem.

Az elõkészületek utolsó heteiben Szabó Sán-dor ajánlotta, beszéljek Tóth Gyulánéval. Sohanem hallottam a szombathelyi kolléganõ nevét,nem találkoztam vele az MKE rendezvényeinsem – de bíztam Szabó Sándorban s abban, hogyegy tanárképzõ fõiskola könyvtárvezetõje ismerieredményeinket és munkánk aktuális kérdéseit.Tudtam, aki több éve könyvtárigazgató, az eltud igazodni az állami és pártvezetés köreiben.(Az iskolai könyvtárosokból általában hiányzottaz ilyen tudás.) Azt azonban nem tudtam, mi-lyen messze voltak a közoktatás könyvtárosai-nak problémáitól, és fõleg az 1960 és 1985 kö-zötti eredményeitõl, örömeitõl. Végül felhívtama szombathelyi fõiskolát, s felkértem TóthGyuláné Király Katalint az elnöki tisztségre.

Az iskolai szekció 1986 novemberében aFáklya klubban tartotta alakuló ülését. A szerve-zõk nevében köszöntöttem a megjelenteket ésidéztem: „Sokaknak egy cél felé való tömörülése

feltûnõ nagy dolgokat hoz létre.” (Veres Pálné)

Megválasztott elnökünk, Tóth Gyuláné ki-emelte, törekednünk kell a minisztérium és a pártközponti bizottsága határozatainak megvalósítá-sára. Elnökünk a végrehajtást, én, a megválasz-tott titkár a kezdeményezést, az öntevékenysé-get, mindenki egyéni felelõsségét hangsúlyoz-tam. Ez a két irány pompásan kiegészíthette volnaegymást, de vezetõségünk munkája nehézzé válta társadalmi változások forgatagában. Egyikvezetõségi ülésünk kezdetén elnökünk utódjavas-lat nélkül bejelentette lemondását, és váratlanulcsatlakozott hozzá Balogh Mihály is… Nem voltsok idõnk a gondolkodásra, mivel kezdõdött ren-

Szervezet 1987 1988 1989 1990 1991

Bács-Kiskun megye 144 128 147 143

Baranya megye 119 124 145 143

Békés megye 174 190 189 129

Borsod megye 84 67 66 56

Csongrád megye 164 158 201 59

Fejér megye 97 102 107 91

Gy r-Sopron megye 201 224 234 112

Hajdú-Bihar megye 176 138 159 159

Heves megye 85 100 105 69

Komárom megye 74 70 73 73

Nógrád megye 72 71 81 47

Pest megye 230 229 248 171

Somogy megye 114 104 95 46

Szabolcs-Szatmár megye 113 103 119 104

Szolnok megye 93 87 97 95

Tolna megye 107 104 99 47

Vas megye 116 132 124 112

Veszprém megye 97 90 93 110

Zala megye 45 35 52 33

Bibliográfiai szekció – – – –

Gyermekkönyvtáros szekció 132 113 113 143

Iskolai könyvtáros szekció 78 96 96 147 199 Mez gazdasági könyvtáros

szekció – – – 52

Múzeumi könyvtáros szekció 3 28 30 37

Olvasáskutatási és

olvasószolgálati szekció 94 93 93 43

Zenei könyvtáros szekció 85 80 83 98

Társadalomtudományi szekció 268 246 255 216

Központ 109 98 96 95

Testületi tagok 51 57 59 53

M szaki könyvtáros szekció 500 500 536 540

Összesen 3625 3567 3795 3213

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete taglétszáma

1987 és 1990 között

dezvényünk a Deák téri általános iskola díszter-mében. Titkárként bejelentettem a tagságnak,hogy elõkészítjük az elnök és a teljes vezetõségújraválasztását. Nagyon reméltem, hogy a vá-lasztás után sima tagként folytathatom munká-mat. Kértem, ne szerepeljek már a vezetõség-ben, de a megjelentek teljes számban megsza-vaztak. Nehéz volt úgy dolgozni, hogy a tagságegy része nem értett egyet többünk gondolatai-val. Nos, az új vezetõségben az elnök mellettnéhány hónapra elvállaltam a munkát, amíg belenem tanultak a feladatok ellátásába. A néhányhónapból egy számomra igen nehéz év lett.

Végül 1991 õszén új vezetõséget választott atagság: Balogh Mihály elnököt, a szakmánkhozhaláláig hû Ambrus Andrásné Zsókát és mástagokat. Jó érzéssel adtam át a munkát. Az MKEelnöksége által összeállított statisztika szerint1986-tól, alakulásunktól folyamatosan nõtt tag-ságunk száma. Az elsõ öt nyári akadémiánk issokak elismerését váltotta ki. Örömmel készül-tem nyugdíjas éveimre.

Ugrin Gáborné

az iskolai szekció szervezõje

Kilencven éve születettMartonosi Pál állami díjas

könyvtárigazgató

A Kiskunhalasi Városi Könyvtár újraalapítója1916. június 16-án született Zomborban. Ötéveskorában költöztek Halasra, majd vissza Zom-borba. Katonaként részt vett a háborúban, eztkövetõen újra Halasra jött, és könyvkereskedõ-ként dolgozott.

A negyvenes évek végén elkezdõdött a nép-könyvtári hálózat kiépítése az országban, így


Kiskunhalason is. Martonosi Pál lett a kezdet-ben 160 kötetes helyi könyvtár vezetõje. Az1897-ben alapított városi könyvtár így indult újra.Volt, majd újra lett egy városi könyvtár. Nemegy könyvtárról, nem egy újraalapításról és nemegy befejezett tényrõl van szó. Egy könyvtárirendszer, egy – máig élõ és eleven – könyvtár-ügy, egy új kultúra és civilizáció született ott ésakkor. És mivel ma is él ez a könyvtári rendszer,ez a könyvtárügy, ez a kultúra és ez a civilizá-ció, nem újraindításról van szó, hanem a folya-matosságról, amelyet mi, maiak továbbvihetünk,és az utánunk következõk folytathatnak. Ez isPali bácsi érdeme.

1949-tõl 1981. december 31-éig, nyugdíjbavonulásáig volt igazgatója könyvtárunknak,amely hosszú idõn keresztül járási könyvtár volt.Állományunk ekkorra már 94 ezer dokumentum-mal rendelkezett. Nemcsak egy városról, annakkönyvtáráról van szó, hanem egy járásról, egykistérségrõl. Martonosi Pál nevéhez fûzõdik etérség könyvtárainak létrehozása. Nem csupán amai községi könyvtáraké, de az azóta várossálett Jánoshalmáé, Tompáé és Kiskunmajsáé is.A külterületek, a tanyák ügyét különösen a szí-vén viselte. A könyvtári fiókok, letétek megte-remtése, a helyszíni filmvetítések bevezetése azõ nevéhez fûzõdik. A XXI. századnak megfele-lõen a mai könyvtárügy stratégiai tervében éscselekvési programjában újra kiemelt szerepetkap a kistérségi ellátás.

Martonosi Pál 1975-ben megkapta az ÁllamiDíjat – máig õ az egyetlen ilyen kitüntetett Ha-lason –, amelynek indoklásában pontosan a fen-tiek szerepelnek. Igazgatása alatt háromszor nyer-tük el a Kiváló Könyvtár címet. Nyugdíjba vo-nulását követõen sem tért nyugállományba. Szin-te élete utolsó napjáig dolgozott a Szilády Áron,

majd a Bibó István Gimnázium könyvtárában. Aváros 1993-ban Pro Urbe kitüntetéssel jutalmaz-ta. A fentieken kívül megkapta a Kiváló Nép-mûvelõ és a Szocialista Kultúráért kitüntetést,továbbá a Szabó Ervin-emlékérmet.

2003. május 22-én szíve megszûnt dobogni.Most lenne 90 éves. Az élõk feladata emlékénekmegõrzése és az új könyvtáros generáció számáraa szakma szeretetének és szellemiségének átadása,az olvasók, az információt keresõk javára.

Varga-Sabján Gyula

Mesemondó gyermekektalálkozója Halason

A kiskunhalasi Martonosi Pál Városi Könyvtár-ban megrendezett Mesemondó gyermekek talál-kozójának helyezettjei:

Alsótagozatosok 1. Böcz János (Szent József Katolikus ÁltalánosIskola Kiskunhalas)2. László Noel (Szvetnik Joachim Általános Is-kola, Mélykút)3. Börcsök Bálint (Általános Iskola, Zsana)

Felsõtagozatosok 1. Kotroczó Luca (Általános Iskola, Tompa)2. Erdélyi Henrietta (Farkas László ÁltalánosIskola, Kelebia)3. Bölecz Virág (Kertvárosi Általános Iskola,Kiskunhalas)Különdíjjal jutalmazta a zsûri Gusztos Enid 1.osztályos tanulót.

V-S. Gy.

(Elhangzott 2006. október 16-án abból az alkalom-

ból, hogy a kiskunhalasi könyvtár felvette Martonosi

Pál nevét.)


Jubileumi ünnepség azidegennyelvû könyvtárban

Az Országos Idegennyelvû Könyvtár ötvenévesfennállása alkalmából ünnepi megemlékezésre ésaz intézmény új évkönyvének bemutatására ke-rült sor 2006. november 29-én.

Az elmúlt évtizedek könyvtárosgenerációinakáldozatos munkája nyomán néhány tízezres egy-nyelvû anyagból 270 ezer kötetes, több mint száz-negyven nyelven szolgáltató könyvtárrá fejlõdöttaz intézmény, melynek fõ hivatása: felkészítenia használót, hogy otthon legyen globalizálódóvilágunkban, úgy nyelvileg, mint a célországokkulturális ismeretanyagát illetõen. Páratlan és anagyközönség számára másutt hozzáférhetetlen– a külföldi fenntartású nyelvi intézeteket is be-leértve – a könyvtár kortárs és klasszikus eredetinyelvû világirodalmi anyaga.

Mender Tiborné

fõigazgató szólt azévkönyv rendha-gyó koncepciójá-ról: míg a korábbiévkönyvek anyagátmaguk a munkatár-sak írták, a mosta-ni megszólaltatjaazokat, akikért akönyvtár van: a

felhasználókat. Interjúkat közöl híres olvasóink-kal, valamint azokkal a volt kollégákkal, akikéletük egy szakaszában itt dolgoztak, majd ké-sõbb az irodalom, az oktatás vagy a kultúrpoli-tika terén jelentõset alkottak.

Személyesen is részt vett a megemlékezésenStumpf-Benedek András író, Christopher Whyte

skót író, mûfordító, Gémesi Géza karmester, zene-szerzõ, Romhányi Török Gábor író, mûfordító.

Kiss Szemán Róbert, az ELTE docense – magais a könyvtár egykori munkatársa – az alapításötvenedik évfordulójára megjelent évkönyv be-mutatója kapcsán többek között kiemelte, hogyaz eltelt évtizedekben minden nehézség ellenére,a könyvtár sajátos kulturális mikroklímája jó-voltából, mindig megvolt a lehetõség a munka-társak egyéni tehetségének kibontakoztatására.

Az évkönyv bemutatója jó alkalom volt arra,hogy a rövid hi-vatalos programután kötetlen ba-ráti összejövete-len találkozza-nak régi és je-lenlegi munka-társak, és aki ré-gen járt itt, meg-nézhesse a fo-lyamatosan szé-pülõ intézményt.

Radnai Margit


Számítógépes oldalainkSzámítógépes oldalainkSzámítógépes oldalainkSzámítógépes oldalainkSzámítógépes oldalaink

Szakmai nap Miskolcondigitális adattárakról

A Miskolci Egyetem Könyvtár, Levéltár, Múze-um 2006. november 30-án Intézményi adattárak

– jelen, jövõ, együttmûködés címmel szakmainapot rendezett a könyvtár tanácstermében. Atalálkozón mintegy negyven érdeklõdõ vett részt.Olyan szakembereket hívtunk meg, akik már be-lefogtak intézményi adattárak (angol terminoló-giával: digital repository) építésébe, vagy a közel-jövõben szeretnének ilyesmivel foglalkozni, vagyegyszerûen érdekli õket ez a szakterület.

Mik azok az intézményi adattárak? Intézmé-nyek, általában egyetemek digitális vagyona bib-liográfiai módszerekkel feldolgozva, több szem-pont szerint kereshetõen webes felületen keresz-tül. A digitális vagyon korlátozódhat a tudomá-nyos publikációkra, de felölelheti az intézményteljes digitális „outputját” a szakdolgozatoktól adisszertációkon keresztül a tananyagokig vagyakár audio-vizuális dokumentumokig.

A téma ma igen aktuális, hisz a technológiahardver és szoftver szintjén már megvan, a ki-szolgáló gépek gyorsak, a merevlemezek kapa-citása nagy, léteznek szabad szoftverek adattáraklétrehozására és szolgáltatására. A probléma inkábbaz, hogy a technológiamegelõzte az igények je-lentkezését: az intézmé-nyek még nem ismerték felaz adattárak üzemeltetésé-nek létjogosultságát, szük-ségességét, és az anyagok„nehezen” gyûlnek.

E cikk szerzõjét isilyen gondolatok foglal-koztatják: mit gyûjtsünk,mit dolgozzunk fel digi-tális raktárunkban, aMidrában (MiskolciEgyetemi Digitális Rak-tár és Adattár), hogy sa-ját intézményünk a kez-deményezést felkarolja,

hasznosnak találja, és az adattárat valóban hasz-nálja, ne csak az adatbázisok számát növeljükeggyel, és ezzel felhasználóinkat ingereljük az-zal, hogy megint egy újabb felülettel kell meg-ismerkedniük.

A találkozó célja volt az is, hogy az össze-gyûlt szakemberek ismerkedjenek meg egymás-sal, egyeztessenek, és együttmûködésben állapod-janak meg. Ennek érdekében létrejött egy leve-lezõlista a Miskolci Egyetem számítóközpontjagondozásában, mely még nem él igazán, 2007-ben szeretnénk élettel megtölteni. A címe: [email protected].

A szakmai napon öt elõadás hangzott el. Azelõadások mindegyike letölthetõ a könyvtár hon-lapjáról, a http://www.lib.uni-miskolc.hu/hun/about/mindenmas.php címrõl.

Drótos László, az Országos Széchényi Könyv-tár Magyar Elektronikus Könyvtár (OSZK MEK)osztályának könyvtárosa volt az elsõ elõadónk,a Digitális gyûjtemények és a Creative Commons

témában beszélt a szerzõi joggal kapcsolatoskérdésekrõl, ahogyan azt a Creative Commonsmegoldja az interneten közzétett digitális objek-tumok vonatkozásában. Karácsony Gyöngyi, aDebreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyv-tár fõigazgató-helyettese a saját adattárukat mu-tatta be, melyet a DSpace szabad szoftver segít-


ségével kezdtek el építeni: Open Access: a sza-

bad hozzáférés lehetõségei a Debreceni Egyete-

men. Elõadásában kitért az open access mozga-lomra, amely végsõ soron az intézményi adattá-rak létrejöttének egyik mozgatórugója volt. Je-len cikk írója Digitális tananyagtárak – hazánk-

ban és külföldön címmel járta körül a kimondot-tan tananyagokat tartalmazó adattárakat. Szó volta Merlot-ról, az Ariadnéról, a Connexionsrõl mintnagy, mûködõ, külföldi adattárakról. Perlaki

Attila, könyvtárunk informatikusa a MIDRA-tmutatta be Miskolci Egyetemi Digitális Raktár

és Adattár címmel, melynek szoftvere, azeleMEK saját terméke, 2003-ban NIIF támoga-tással készült. Java-alapú, Unix/Linux-, illetveWindows-környezetben egyaránt használható,moduláris szoftver, mely alkalmas a dokumen-tumok metaadatainak XML és SQL adatbázis-ban való tárolására és visszakeresésére, illetvekülönbözõ, nemzetközileg szabványos formátu-mokba (DC, OAI, MARC) való exportálására.Alföldiné Dán Gabriella, a Corvinus EgyetemKözponti Könyvtárának fõigazgatója, szünet elõt-ti utolsó elõadónk, a találkozó céljáról beszéltnagyon élvezetesen és meggyõzõ módon Egye-

dül nem megy..., avagy a felsõoktatásban meglé-

võ és szükséges együttmûködésekrõl címmel.A félórás szünetben egyetemünk menzája

hozott át nekünk egy kis harapnivalót. Közbenélénk eszmecsere alakult ki a megjelentek kö-zött, hisz a téma érdekes, idõszerû volt.

A Nemzeti Digitális Adattárat (NDA) Újvári

Mária képviselte, és nemcsak az NDA-t mutattabe fõ vonalaiban, de beszélt két másik projekt-jükrõl is, a MichaelPlusról (európai kulturálisörökség nyilvántartása) és az eInfoSzab-ról(elektronikus információ szabadságról szóló tör-vény alapján a közérdekû adatok közzététele) ANemzeti Digitális Adattárról és a jövõ évi fej-

lesztésekrõl címmel.Az elõadások után kötetlen beszélgetést foly-

tattunk. Egy csokor a felmerült kérdésekbõl,véleményekbõl, megnyilatkozásokból, amibõlegyértelmûen látszik, hogy a beszélgetés élénkvolt, de nem zárult megoldásokkal, ajánlások-kal, inkább egy kezdõdõ együttmûködés alapjaitrakta le.

– Mely dokumentumtípusok képezzék az egye-temi, illetve felsõoktatási könyvtárak digitális adat-bázisának tartalmát? Szakdolgozatok, TDK-dolgo-zatok, PHD-dolgozatok, publikációk stb.?

– Úgy tûnt, hogy a szakdolgozatok kezelésemindenütt más, nincsenek egyértelmû receptek.

– Minden szakdolgozat válogatás nélkül feldol-gozandó?

– Visszamenõleg kell-e feldolgozni vagy csakegy adott idõponttól kezdõdõen?

– Ha válogatunk, mi a válogatás alapja?– Tegyen javaslatot a tanszék, illetõleg a kar!– Sõt, a feldolgozás szempontjaihoz a tárgy-

szavakat is õ adja meg!– Az egyetemi autonómia és az egyetemeken

belüli tanszéki, intézeti szokásjog biztos, hogy nemteszi lehetõvé a központi szabályozást!

– Valamilyenfajta egyeztetés mégis jó lenne.– A nyilvánosság köre?– Kik és hogyan férhessenek hozzá a dokumen-

tumokhoz? Jogi kérdések.– Nem elég a hallgatói nyilatkozat a dokumen-

tumhoz való hozzáférésrõl, szükség van az oktatóés a tanszék hozzájárulására is.

– Fölösleges félelem a másolástól – ez egy tév-hit, amit el kell oszlatni.

– A hagyományos dokumentum is „ellopható”.– Az interneten elérhetõ dokumentumoknál a

„lopás” ténye könnyebben bizonyítható.– A szakdolgozatról készült bírálat is legyen

elérhetõ a dokumentum mellett.– Hiányosság, hogy a dolgozatok az elsõ álla-

potot tükrözik, és nem tartalmazzák a bírálók általkért javításokat, így téves, hibás adatokat is to-vábbadnak.

– A mennyiség kérdése, kinek lesz kapacitásatöbb száz, illetve ezer dolgozat feldolgozására?

– A visszatartás joga, ha a téma stratégiai jelle-gû, illetve valamely külsõ cég finanszírozta a ku-tatást, akkor évekig visszatartható.

– A kapcsolattartás, a kommunikáció és a mar-keting kérdései.

– Az egyetem sokszor nem tudja megfogalmaz-ni, hogy mit vár el a könyvtárától.

– Sokszor nem ismeri, nem használja a márlétezõ szolgáltatásokat sem.

– A könyvtáraknak pedig meg kell tanulniukjobban „eladniuk” magukat.

– A hallgatók, oktatók informálódási, informá-ció-visszakeresési szokásai.

– Az oktatás, ismeretátadás kérdései, fontossága.– Egyáltalán kié a felelõsség, kinek kell létre-

hoznia a digitális tananyagtárakat, tudástárakat?– Körvonalazódott, hogy valószínûleg ez a játsz-

ma háromszereplõs kell, hogy legyen: az egyetemi


oktatók, a könyvtárak és az e-Learning (vagy to-vábbképzõ központok) együttes munkája lehet amegoldás.

– Lehetõség szerint tavasszal körvonalazódikegy ilyen hármas – remélhetõleg országos – össze-jövetel.

– A digitális tartalmakat feltáró központok nemcsak intézményiek, hanem tudományterületiek islehetnek. Ezek hogyan szervezõdjenek?

A gondolatokból látszik, hogy sok még a meg-válaszolandó kérdés. Meg kell õket mihamarabbérdemben válaszolnunk, hogy tovább léphessünk,és a létrejövõ adattárak egymást támogatva fej-lõdhessenek intézményeik és a nagyobb közös-ség javára.

Burmeister Erzsébet

Könyvtáraz -enA Jász-Nagykun-Szolnok megyei könyvtárnak*2007. január 2-án 6960 ismerõse volt az iWiWközösségi portálon. A szolgáltatásba – ahogylátom – egyre több társintézményünk kapcsoló-dik be, ezért elsõsorban azoknak szeretném el-mesélni iWiW-es létünk eddigi történetét, akikerre még nem szánták rá magukat.

2006. augusztus 23-án érkezett meghívó in-tézményünk számára – gyengéd rábeszélés utánegyik munkatársunk áldozta fel meghívóját anagy cél érdekében... Az elsõ feladat – alapada-taink megadása – nem kis fejtörést okozott, vé-gül így sikerült:

Születési név: VÁROSI KÖNYVTÁR (No, ezt nemvolt nehéz eldönteni, alapító okiratunk szerint ezaz intézmény a jogelõdünk.)

iWiW város, ország: SZOLNOK, MAGYARORSZÁG

(Egyértelmû...)Nem: NÕ (Hát igen... A választást – elsõsor-

ban – kétségtelenül az udvariasság vezérelte...és az, hogy az intézményben elsõsorban nõkdolgoznak. És az is – bár ezt kissé félve írom le–, hogy a zaklatás, és az erõszak áldozatai iselsõsorban nõk. S ki tudná összeszámolni, hány-szor akarták/tudták megerõszakolni e nagy múl-tú intézményt, intézménytípust...)

Családi állapot: KAPCSOLATBAN (Természete-sen! Minél többen!)

Életkor: 72 (Nõként ezt bevallani kétségtele-nül kellemetlen, de ha valakinek a jogelõdjét1934-ben alapították, legyen rá büszke.)

Magamról: KEDDTÕL PÉNTEKIG 10.00 ÉS 18.00,SZOMBATON 8.00 ÉS 13.00 ÓRA KÖZÖTT VÁROM

LÁTOGATÓIMAT.A LEGJOBB TUDÁSOM SZERINT IGYEKSZEM SZOL-

GÁLNI SZOLNOK VÁROS ÉS JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK

MEGYE OLVASÓKÖZÖNSÉGÉT.SZERETNÉM, HA MINÉL TÖBB SZOLNOKI MEGISMER-

NÉ ÉS IGÉNYBE VENNÉ SZOLGÁLTATÁSAIMAT. EZÉRT

PRÓBÁLOK MINDEN VÁROSBELI REGISZTRÁLTAT ISME-RÕSKÉNT BEJELÖLNI ÉS MAGAMHOZ CSALOGATNI. (Akompromisszumok tükrözõdnek e leírásban... ésveszélyes vizekre is hajóztunk. Az elsõ problé-mát ismét a nemválasztás okozza: nõként ma-gamhoz csalogatni, sõt a szolgáltatásokért díjatkérni... O tempora, o mores!)

Anyanyelv: MAGYAR

Beszélt nyelvek: MAGYAR, ANGOL, FRANCIA

(Dolgozóink nyelvvizsgái szerint. Az eszperan-

tóról elfeledkeztem... Direkt!)Születésnap: 1934. NOVEMBER 11. (A króni-

kák szerint ekkor nyitotta meg kapuit a SzolnokVárosi Könyvtár.)

Állatok: SZERENCSÉRE NINCSENEK :-) (Nocomment...)

Ezt csinálom, mikor dolgozom: INFORMÁLOK,TÁJÉKOZTATOK, SZÓRAKOZTATOK, KÖLCSÖNZÖK. (Smi mindent még! Stratégiai és cselekvési terv-írás! Teljesítménymérés! – Persze a rovat nemarra való, hogy szánalmat keltsünk.)

Ezt csinálom, mikor nem dolgozom: KÉSZÜ-LÖK ARRA, HOGY MINÉL JOBBAN DOLGOZHASSAK. (Aháttérmunka ;-)

AJÁNLOM HONLAPOMON KERESZTÜL ELÉRHETÕ

SZOLGÁLTATÁSAIMAT.Az elérhetõségnek és a weboldal címének

beírása nem okozott gondot. (A könnyebb eliga-zodás végett készítettünk a könyvtárnak egygmailes címet.)

Az iskolai végzettség mezõ végül üresenmaradt. Ki tudná felsorolni...

A közönségszervezés fázisában a szolgálta-tás „keresés” funkciójával valamennyi szolno-ki illetõségû iWiW-tagot lekerestük és isme-rõsként jelöltük be. Mivel a rendszer e nagytömegû adatot nem bírta kezelni, ezt életkoriszûkítéssel tettük meg (így persze kimaradtakazok, akik ezt az adatukat nem tették nyilvá-nossá). Augusztus végéig így összesen 6615

* Új nevén: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Verseghy

Ferenc Könyvtár és Mûvelõdési Intézet


szolnoki iWiW-tagot szólítottunk meg, akikközül eddig 716-an (10,82%) merték azt írni,hogy nem ismernek minket. 222-en még nemjeleztek vissza, szereztünk azonban 5677 meg-

szólítható ismerõst! A pozitív hozzáállást igye-keztünk jutalmazni is. Minden ötszázadik is-merõsként való bejelölést teljes körû könyvtá-ri beíratkozással jutalmaztunk és jutalmazunka továbbiakban is.

Az ismerõsgyûjtés ezután „önjáróvá” vált. Mígaugusztus-szeptemberben 393-an, októberben230-an, novemberben 370-en, decemberben 267-en, januárban eddig nyolcan jelöltek meg isme-rõsként. (Ha valaki veszi a fáradságot és össze-adja a számokat, látja: tizenöt ismerõs még hiány-zik. „Õk” azok – többségükben könyvtárak –, aki-ket az eltelt idõben mi hívtunk ismerõseink közé.)

Most tehát összesen 6960 ismerõsünk van, sreméljük, számuk tovább növekszik 2007-ben.Életkor alapján:

14–20 2247 32,28%21–30 3083 44,30%31–40 811 11,65%41–50 267 3,84%51–60 123 1,77%61–70 8 0,11%71– 27 0,39%ismeretlen 394 5,66%

(A statisztikára persze nem szabad „mérgetvenni” – a rendszer tizennégy év alattiakat nemkezel, a hetven éven felüliek találatának sorátpedig egy ifjú hölgy arcképe kezdi –, de megkell csinálni...)

Az iWiW segítségével ismerõseinkkel leve-lezhetünk (egyszerre mindenkinek nem tudunklevelet írni, ezt egyrészt könnyen lehetnespamelésnek minõsíteni, másrészt „belehal” arendszer, ezt tehát fõleg válaszadásra használ-hatjuk. Többen kértek már például könyvtárhasz-nálati tanácsot, érkeztek kérdések a webes kata-lógussal kapcsolatban, de a kedvencem az aláb-

bi, amit képként mutatok meg a hitelesség ked-véért.

Programjainkat, rendezvényeinket, aktuálishíreinket a fentiek miatt elsõsorban az üzenõfalraírjuk ki, hosszabb „közleményeinket” (pl. havihírlevelünk anyagát) a Verseghy Könyvtár fó-rumban (mottója: „Minden olvasónak olyan

könyvtára van, amilyet megérdemel”) tesszükközzé.

Összességében – úgy gondolom – hasznos„játéknak” minõsíthetõ a kapcsolatkeresés e for-mája. Azt persze csak remélni lehet, hogy a vir-tuális ismerõsök elõbb-utóbb személyesen ismegjelennek a könyvtárban, de a küszöbfélelemleküzdésében talán segít az on-line elõjáték.

Takáts Béla

VII. Unoka-NagyszülõInformatikai Verseny

November 26-án újra együtt versenyeztek, ját-szottak a nagyszülõk és az unokák az Infor-matikai Érdekegyeztetõ Forum (Inforum) szer-vezésében megrendezett, immár hetedik Uno-ka–Nagyszülõ Informatikai Versenyen. A fel-fokozott érdeklõdésre való tekintettel a ma-gyar informatikai szakma ernyõszervezete eb-ben az évben negyedszer rendezte meg ezt aversenyt.

Az Inforum célja az információs társadalomkialakítása, az informatikai felhasználók érdek-védelme és a digitális szakadék áthidalása Ma-gyarországon. Ezek megvalósításának egyik esz-köze az Unoka–Nagyszülõ Informatikai Verseny,amelyet 2003 óta rendez meg. Az Inforum szerintváltoznia kell az idõsebb emberekrõl alkotott társa-dalmi nézetnek, mert változik az idõsek társadalmiönképe is. Az a negatív beállítódás, hogy az idõ-sek, a nagyszülõk generációjának zöme elesettek-bõl áll és problémáik kezelése megoldható a nyug-

díj, a szociális, vagy agyógyszerár-kérdés„rendezésével” már nemtartható tovább. A célkettõs: az idõsebb gene-rációk megnyerése azinformációs társadalomszámára, s ezáltal élet-minõségük szinten tar-tása és emelése.


Az elmúlt évek során a versenyen részt ve-võk, illetve regisztrálók száma folyamatosannövekedett. A jelentkezett párosok száma 2003-tól az idei õszi fordulóig összességében megha-ladta a nyolcszázat, míg a versenyen elindultakéközel hatszáz.

A versenyre jelentkezhetett minden öt és tizen-négy év közötti gyermek legalább ötvenéves(déd)nagymamájával vagy (déd)nagypapájával pár-ban, amennyiben nem voltak a korábbi versenyeknyertesei között. A verseny során egy szaktanárokáltal összeállított, az alapmûveltség témaköreit érin-tõ feladatsort kaptak a versenyzõk, amelyet azinternet segítségével oldhattak meg. A feladatokmegoldására egy óra állt rendelkezésre.

A VII. Unoka-Nagyszülõ Informatikai Ver-senyre a versenykiírás szabályai alapján a re-gisztráló párosok száma már a lebonyolítás elõttegy hónappal elérte a maximális (122) létszá-mot. Díjazásban részesült: egy elsõ, két máso-

dik, három harmadik legtöbb pontszámot elérõpáros. Különdíjat kapott a legidõsebb és a legfiata-labb versenyzõ és a legtávolabbról érkezett is.

A 2006. évi verseny statisztikái szerint a nagy-szülõk között több a nagymama (58%), az uno-kák között pedig a kisfiú (57%). Érdekes a ver-senyzõk lakhely szerinti megoszlása: nyugat-magyarországi 24%, kelet-magyarországi 6%,közép-magyarországi 13%, Pest megyei 57%. Alegidõsebb versenyzõ 79, a legfiatalabb 6 évesvolt. A versenyen több nagycsalád is részt vett,néhány családból három versenyzõpáros is indult.

A sikerhez hozzájárultak a verseny mögé fel-sorakozott szervezetek, cégek (köztük az Infor-matikai és Könyvtári Szövetség), melyek közülnem egy már a verseny kezdete óta fontosnaktartja, hogy az idõsebbek információs társada-lomba történõ integrációja, ne csak megoldha-tatlan gondolati problémaként vetõdjön fel, ha-nem valódi gyakorlattal támogassa azt.

Offre d’emploi : bibliothécaire responsable du service de prêt de la médiathèque de l’Institut français La médiathèque de l’Institut français de Budapest recherche un collaborateur responsable de son service de prêt ainsi que de la gestion de son fonds de DVD.

Service de prêt Le titulaire du poste supervise le bon fonctionnement du service de prêt qui tient donc une place prépondérante dans son emploi du temps. Il doit assurer l’accueil du public, les inscriptions, la bonne mise à disposition du public des documents concernant la médiathèque et son fonctionnement, le prêt et le retour des documents, la gestion des documents réservés, le rangement dans les collections des documents rendus, l’envoi et le suivi des lettres de rappel et l’information du public par téléphone.

Gestion du fonds de DVD Le titulaire du poste a la charge aussi de la gestion du fonds de DVD de la médiathèque. Il doit assurer la veille documentaire nécessaire au maintien du fonds à un bon niveau d’actualité, l’acquisition des documents auprès des fournisseurs hongrois et français, le catalogage des documents et le désherbage de la collection.

Formations, compétences et qualités requises – diplôme de bibliothécaire ou, à défaut, expérience(s) professionnelle(s) en bibliothèque – diplôme de français ou, à défaut, bonne maîtrise de la langue

Conditions d’emploi – temps de travail : 37h30 par semaine – service public un samedi matin sur trois

Les candidatures (c.v. et lettre de motivation) sont à adresser à Christophe Thomet, directeur de la médiathèque, Institut français de Budapest, 1011 Bp., F u. 17, ou par courriel : [email protected]


Könyvtárról könyvtárraKönyvtárról könyvtárraKönyvtárról könyvtárraKönyvtárról könyvtárraKönyvtárról könyvtárra

155 éves a közgazdaságiszakkönyvtári ellátás

A fenti címmel invitálta a szakmai és az érdek-lõdõ közönséget a Magyar Könyvtárosok Egye-sülete (MKE) Bibliográfiai Szekciója és a Buda-pesti Corvinus Egyetem Központ Könyvtára2006. november 23-án tartandó konferenciájáraés a kapcsolódó kiállítás megnyitójára.

A rendezvény közönségét Alföldiné Dán Gab-

riella fõigazgató köszöntötte. Szólt az új egyete-mi épületbe költözõ könyvtárban kialakítandótörténeti kutatókönyvtár körvonalazásáról, amely-nek gyûjteményi alapját a könyvtár és jogelõdeimuzeális dokumentumai képezik. A tervek sze-rint végre korhû környezetben kerülhetnek be-mutatásra a nemzetgazdasági elméletek kutatá-sához oly fontos könyvritkaságok.

Szõnyi Éva, a könyvtár osztályvezetõje Képek

a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Könyv-

tára történetébõl címmel mutatott be prezentá-ciót, amelyben az elsõ kép stilizált családfánábrázolta a könyvtár bõ másfél századra vissza-nyúló õstörténetét. Egyik ágon az 1850-ben ala-pított Budapesti Kereskedelmi és IparkamaraKönyvtára, másik ágon pedig az 1854-ben egyete-mi rangra emelt József Nádor Mûszaki és Gazda-ságtörténeti Egyetem, a szakirodalom legszélesebbspektrumát gyûjtõ tanszéki könyvtáraival. A Kirá-lyi József Mûegyetemen 1934-ben megalakultEgyetemi Közgazdasági Kar Könyvtárának anya-gát kapta meg az 1948-ban alapított Magyar Köz-gazdasági Egyetem Központi Könyvtára.

1850-ben a hivatalos kormánylap (Landes-

gesetz- und Regierungsblatt für das Kronland

Ungarn, RM 134) közölte az augusztus 2-aicsászári nyílt parancsot (Kaiserlisches Patent),amely október 1-jei hatállyal rendelte el a keres-kedelmi kamarák létesítését a Habsburg Biroda-lom teljes területén, így Magyarországon is. Atörvény 1. §-ában rendelkezik a felállítandó ka-marák számára szükséges segédeszközökrõl,közöttük említi a könyveket is.

A kamarai könyvtár elsõ évtizedeiben igenszerényen gyarapodott, annak ellenére, hogy már

1852-ben évi nyolcszáz pengõforint elõirányzat-tal bírt a könyvbeszerzés. A gyarapodást a sze-rény beszerzésen kívül az ajándékok és afõhatóság kiadványai biztosították.

Márki József (1815–1888) bibliográfus Cím-mutató (Bp. 1865) kiadványában csak 191 ol-dalra terjedõ könyvanyagról számolhatott be.

Az 1868. évi VI. törvénycikk alapján a kama-ra újjáalakult, és ezzel a könyvtár is gyarapodás-nak indult. Az 1870-es évek elejére márezerötszáz mû, 1880-ra hat-hétezer kötet volt ateljes állomány.

György Aladár Magyarország köz- és magán-

könyvtárai 1885-ben címû, hivatalos könyvtár-statisztikájában a kamarai könyvtár mint hatósá-gi könyvtár 11 059 kötettel szerepelt. Ennek fõoka abban kereshetõ, hogy a könyvtár 1895-igkülön helyiséggel sem rendelkezett, a kamarávalegyütt a tõzsde épületében volt elhelyezve.

1898-ban a Pesti Magyar Kereskedelmi Bankelnöke, Lánczy Leó (1852–1921), 1893 óta ka-marai elnök, szorgalmazta, hogy a kamaránakszékház építtessék. A tervezés feladatait MeinigArtúr (1853–1904) építész kapta meg, s a léte-sítendõ épület funkcióit tartalmazó jegyzék vé-gén helyet kaptak a ’tárak’ is, a rak- és szertár;irat- és könyvtár. A könyvtár jelentõségét a ka-mara segédtitkára, Krejcsi Rezsõ (1850–1928)könyvgyûjtõ és tollforgató emberként ismerte fel,s a liberálisok vezérét, Pulszky Ágost (1846–1901) országgyûlési képviselõt megnyerve azügynek, elfogadtatták a kereskedelmi bank ve-zetõségével a nyilvános szakkönyvtár létesítését.

Pulszky Ágost ajánlotta egyik legjelesebbtanítványát, Szabó Ervint (1877–1918), aki ak-kor az Országgyûlési Könyvtár gyakornoka volt,a kamarai gyûjtemény könyvtárosának. 1900.november 11-én volt a kamarai székház ünnepé-lyes felavatása Budapest belvárosában, az Al-kotmány és a Szemere utca sarkán, s 1901.december 1-jétõl a Budapesti Kereskedelmi ésIparkamara Könyvtára nyilvános könyvtárrá vált.Díszes katalógusa 1902-ben jelent meg SzabóErvin elõszavával, 17 145 kötetet tartalmazva.Szabó Ervin 1904-ig állt a könyvtár élén, melyetmûködése alatt tudományos igényû, magas szín-


vonalú gyûjteménnyé fejlesztett. Kiterjedt kül-földi szakmai kapcsolatai révén olyan jól mûkö-dõ nemzetközi csere tevékenységet indított be,amely azután korszerû német, francia és angol-amerikai szakkönyveket juttatott még hosszúévekig az állományba. Bevezette a porosz inst-rukciókat a könyvek bibliográfiai leírásánál, aszakrendi felállításnál pedig Dewey tizedes rend-szerét vette alapul. A századforduló hazai könyv-tárosi szemléletében egyik legnagyobb újítása akönyvtárosi munkamegosztás volt, különválasz-totta a magasabb képzettséget kívánó munkákata mechanikus feladatoktól. Így tudott a kamaraikönyvtárban elsõként korszerû tájékoztató szol-gálatot létrehozni, s ezzel lett a Budapesti Ke-reskedelmi és Iparkamara Könyvtára az elsõ

hazai nyilvános szakkönyvtár.

Szabó Ervin széles körû gyûjteményépítõmunkáját érdemben Varró István folytatta, aki1914 december 31-éig adta ki a könyvtári gya-

rapodás jegyzékeit az 1902-ben megjelent kata-lógushoz. A kamarai könyvtár állománya 1930.január 1-jén 32 ezer mû volt 50 ezer kötetben,1948-ban pedig 70 ezer kötetével alapozta mega Közgazdasági Egyetem könyvtári ellátását, ésintegráns része lett az új egyetemi könyvtárnak.

1948. október 1-jén hozta létre a 9160/1948.Kormányrendelet Magyar Közgazdaságtudomá-nyi Egyetem néven az ország legfiatalabb egye-temét, amelynek könyvtárául a két patinás intéz-mény könyvtárait rendelte. Az új egyetemikönyvtár elsõ igazgatója 1949-tõl 1953-igHaraszthy Gyula volt. A kezdetben áldatlan hely-zetet – központi könyvtár a Szemere utcában,annak fiókkönyvtára a Szerb utcában, amelynekállománya 1925 és 1948 között 25 ezer kötetregyarapodott – a gyûjtemények összeköltöztetéseoldotta meg 1950. november 13. és 1951. febru-ár 10. között a Dimitrov téren rendbe hozott,egykori Fõvám-palota épületébe. Haraszthy je-lentése szerint a kamarai könyvtár állománya1948-ban közel 90 ezer kötet, ehhez járult aJózsef Nádor Mûszaki és GazdaságtudományiEgyetem Közgazdasági Kari Könyvtára 10 ezerkötettel. A megszüntetett tanszéki könyvtárakállományai mellett jelentõs ajándékok és hagya-tékok – köztük a Navratil-könyvtár háromezerkötete, amelyet a kultusztárca vett meg a könyv-tár számára –, valamint a Közkönyvtári Központsoproni, szegedi, debreceni és budapesti, továb-bá a Népkönyvtári Központ raktárai alapozták

meg azt a gyarapodást, amellyel a könyvtár gyûj-teménye az 1970-es évekre meghaladta a 500ezer könyvtári egységet.

A prezentáció után

Hild Márta, a BCE Közgazdasági ElméletekTörténete Tanszék oktatója Navratil Ákos „nemes

konzervativizmussal és eklekticizmussal” fel-

épített közgazdasági rendszere címmel tartottigen érdekes elõadást az egyik legértékesebb –úgy szaktudományi, mint bibliofil értékekbengazdag – gyûjteményrész hagyományozójáról.

Igazgatói Arcképcsarnok: a Magyar Közgaz-

daságtudományi Egyetem Könyvtárának elsõ

igazgatója címen Haraszthy Gyula (1910–1990)emlékét idézte meleg szavakkal Somkuti Gabri-

ella, az Országos Széchényi Könyvtár nyugal-mazott osztályvezetõje, aki könyvtárosi pályájátszintén az akkor már Marx Károlyról elnevezettegyetem könyvtárában kezdte, 1957-ben.

Huszár Ernõné nyugalmazott fõigazgató ada-tokban bõvelkedõ kronológiában ismertette akönyvtár történetének közelmúltját, amelyet az1983-ban a Zsil utcai épületbe való költözéstõl,mintegy bõ két évtizedben számolhatunk. Azegyetemi könyvtári fejlõdés nagy korszaka voltez, országos feladatkörû szakkönyvtártól az álla-mi egyetem nyilvános könyvtáráig vezetve amegváltozott felsõoktatási és könyvtári törvényekhatását. (Az 1993. évi LXXX. törvény a felsõok-tatásról, a 2005. évi CXXXIX. törvény elõkészíté-se és a 1997. évi CXL. törvény a kulturális javakvédelmérõl és a muzeális intézményekrõl, anyilvános könyvtári ellátásról és a közmûvelõdés-rõl határozta meg a könyvtári mûködés feltételeit.)

Utalt a megváltozott feladatokra közgazdasá-gi dokumentációs és információs központként,majd az integrált könyvtári rendszerben építetton-line katalógussal a MOKKA és az ODR tag-jaként. S miközben a felsõoktatási könyvtárakfinanszírozása egyre bizonytalanabbá vált, könyv-tárunk nagy szakmai sikerei között említette aEuropean Business Schools Librarians’ Grouptagságának elnyerését és a 2002-ben megrende-zett EBSLG-konferenciát. Szívügye volt az Egye-temi Könyvtárigazgatók Kollégiumának szerve-zése, és fontosnak tartotta, hogy könyvtárunkmunkatársai közül sokan hosszú idõ óta aktívtagjai a Magyar Könyvtárosok Egyesületének,az intézmény tagja az Informatikai és KönyvtáriSzövetségnek, valamint emlékeztetett arra, hogy


a közgáz könyvtárában bontogatta szárnyait aMagyar Elektronikus Könyvtár is.

A régmúlt és a közelmúlt történetei után ajelen szolgáltatási követelményeirõl szólt Nagy

Zsuzsanna tudományos igazgató prezentációvalillusztrált elõadásában*. Gondolatébresztõ elsõkérdésére – „Csökken-e az igény a könyvtáriszolgáltatások iránt?” – a válasz egyértelmûenigen, amennyiben úgy az alap-, a mester- és adoktori képzésben, mint a tanulás és kutatásfolyamatában is egyre több forrás bevonása vá-lik szükségessé, különös tekintettel az elektroni-kus szolgáltatásokra. A könyvtár szolgáltatásistratégiájának egyik lényeges eleme, hogy amennyiségi bõvülést minõségi gyarapodásnakkell felváltania.

A konferencia utolsó elõadója, Bekker Zsuzsa

tanszékvezetõ egyetemi tanár (BCE Közgazda-sági Elméletek Története Tanszék) könyvtárosiszíveket melengetõ szavakkal méltatta az elmé-lettörténeti kutatás és a könyvtár kapcsolatát.Kiemelve a jó együttmûködés személyi feltételeitnyitotta meg a muzeális gyûjtemény különlegesdarabjaiból – Demecs Éva és Tanner Tímea lel-kes közremûködésével – rendezett kiállítást,amelynek mottója:

„Áldjuk a régi idõt, de a jelen napjait éljük.Mindkettõ méltó arra, hogy legjobb tudásunkkalszolgáljuk.” (Ovidius)

Szõnyi Éva

Kenézlõ:Községi és Iskolai

Könyvtár**

Kenézlõ a Bodrogköz Bodrogzugában, a Tiszaés a Bodrog ölelésében megbújó kistelepülés.Lakóinak száma csaknem ezernégyszáz. A község-ben óvoda és körzeti általános iskola mûködik.

Szakmai konferenciákon vagy baráti összejö-veteleken, ha megkérdezik, honnan jöttem, gyak-ran megjegyzik: „arra már a madár sem jár”.Valóban így van. Zalkodon és Vissen véget éraz út, és vissza kell fordulni.

Mi, akik itt élünk, ezer szállal kötõdünk avadregényes tájhoz, a különlegesen szép környe-zethez, községünk hagyományaihoz, kultúrtörté-neti értékeihez.

A kistelepülés könyvtára már a hatvanas évekelején is mûködött. A könyvtáros fõhivatású stá-tusban, késõbb tiszteletdíjasként végezte mun-káját. Az intézmény elõször a kultúrházban, majda volt bodrogközi kisvasútállomás átalakítottépületében mûködött. 1996-ban a Körzeti Álta-lános Iskolát átépítették, bõvítették. Ide költö-zött át a könyvtár, amely 110 m2-es alapterüle-ten, szabadpolcos rendszerben mûködik, iskolaiés községi feladatokat lát el.

Az elmúlt napokban fejezõdött be a 3/1975(VIII. 17.) KM-PM rendelet alapján a dokumen-tumállományunk teljes körû állományrevíziója.Nagyon sokat dolgoztunk, mert régóta nem voltleltár a könyvtárban. A dokumentumok felülvizs-gálata mellett kivontuk az elhasználódott, a tar-talmilag elavult, sokpéldányos könyveket, kiala-kítottuk az életkori sajátosságoknak megfelelõrészlegeket, a helytörténeti és az audiovizuálisdokumentumok különgyûjteményét is. Most márboldog vagyok, hogy könyvtárunk a XXI. száza-di igényeknek megfelelõen várja olvasóit. Kö-szönetet szeretnék ezért mondani Halász Mag-

dolna könyvtárigazgatónak és Kövér Sán-

dornénak, a sárospataki Zrínyi Ilona VárosiKönyvtár munkatársának a szakmai, módszerta-ni segítségért.

A csoportos leltárkönyv adatai szerint akönyvtárunk dokumentumállománya: tízezerkötet. Ebbõl felnõtt és gyermek szakirodalomnégyezer, gyermek és ifjúsági irodalom kétezer,felnõtt szépirodalom pedig négyezer egység.

Amikor 1999-ben átvettem a könyvtárat, rákellett jönnöm, hogy bár van könyvtár, de nemigazán mûködik. Sokat gondolkodtam, milyenlehetõségeket kellene keresni, hogy lehetne ezenváltoztatni. Pedagógus vagyok, ezért elõször agyerekeket próbáltam becsalogatni a könyvtár-ba. Meséket vetítettem nekik, rajzversenyt hir-dettem, és így egyre több gyerek látogatott el azintézménybe. Emellett rendszeresen tartok éstartunk könyvtári órákat, házi feladatként pedigkutatómunkára ösztönözzük a gyermekeket.

Kelemen Erzsébet, Finta Éva, Pásztor Attila

Kenézlõn élt, így író-olvasó találkozókat is szer-veztünk egy-egy új kötetük megjelenése alkal-mából.

* Az elõadót a prezentáció anyagának tanulmányként valóközlésére a TMT szerkesztõje kérte fel.* * Elhangzott 2006. október 18-án, a zempléni és a szlo-vákiai magyar kistelepülések könyvtárosainak harmadiknemzetközi konferenciáján.


Már hagyománynak számít, hogy húsvét, ka-rácsony elõtt a gyermekek számára különbözõfoglalkozásokat tartunk. A versek, a történetek,a zeneszámok bemutatása, ismertetése mellett ahelyi hagyományok ápolására is figyelünk. Idõsembereket hívunk meg, akik arról mesélnek,hogyan éltek régen és milyenek voltak a szoká-sok. Emellett hímestojást festünk, ajándékot ké-szítünk. A gyerekek elhozzák a szüleiket is, afelnõttek olvasószervezése így könnyebben va-lósítható meg.

Komoly problémát okozott számomra az idõsemberek ellátása, ezért személyesen felkerestemõket, házhoz vittem a könyveket, megbeszéltük,milyen témából és melyik szerzõtõl vigyek kö-teteket, és ezekbõl válogattak. Ez a szolgáltatá-sunk ma is mûködik.

A regisztrált olvasók száma 350, ebbõl álta-lános iskolás 177, a továbbtanuló fiatalok és afelnõtt olvasók száma pedig 173. Havonta csak-nem kétszázan keresik fel a könyvtárat, aholinterneteznek, kutatnak, újságot olvasnak, beszél-getnek egymással és kölcsönöznek.

A dokumentumállomány bõvítésére is keres-tem a lehetõségeket. Pályáztam a megyénél, akulturális minisztériumnál, így ajándékba kap-tam szakirodalmat és a Magyar Nagylexikonösszes kötetét. Sikerült bõvíteni a kézikönyv-állományt, alapvetõ lexikonokat, szótárakat sze-reztem be. A költségvetési keretösszegbõl mese-könyveket és ifjúsági irodalmat vásároltam. Hanincs új, színes, képes könyv, akkor igazán ol-vasó sincs!

Szombaton is nyitva tartunk. Az egyik nyug-díjas néni azt mondta, hogy szombaton nagyonjó bejönni hozzám.

Az elmúlt években a sárospataki TöbbcélúKistérségi Társulás megalakulásával, illetve abelügyminisztériumi pályázat felhasználásávalnálunk is óriási volt a fejlõdés. Az elnyert támo-gatási összegbõl multimédiás számítógépet,ADSL-vonalon internetelérést, nyomtatót, újkönyvtári polcokat, asztalokat, kölcsönzõpultot,függönyt szereztünk be, újságokat fizettünk elõ,könyveket cédéket, dvd-filmeket vásároltunk.

A szülõk nem nagyon vesznek könyvet agyerekeknek, de sok helyen van dvd-lejátszó, ígysikerül egy-egy mesét, kötelezõ és ajánlott ol-vasmányra épülõ filmet is megnézetni. Aprósiker, de talán legközelebb a gyerek a könyvet iselolvassa hozzá.

A szép könyvtári környezet közösségi tér lett,rendszeresen itt tartjuk a vers- és mesemondóversenyeket, a médiafoglalkozásokat, a zeneivizsgát. A népmese hete alkalmából a sárospata-ki Zrínyi Ilona Városi Könyvtár koordinálásávalWeinrauch Katalin kárpátaljai gyermekíró talál-kozott a kenézlõi gyermekolvasóival is, amineknagy sikere volt.

Nagyon fontosnak tartom a fenntartóval, aziskola igazgatójával, az önkormányzattal valóállandó kapcsolatot. Évek óta együtt dolgozunk,ismerjük egymás munkáját, ezért bármilyen prob-lémát meg tudunk beszélni, és hosszabb-rövi-debb idõ alatt meg is oldjuk. A bölcs öregek aztmondták, ha kidobnak az ajtón, menj vissza azablakon. Én ilyen vagyok!

A konferencia elsõ napján többször is elhang-zott, hogy a kilencvenes években magunkramaradtunk. Igen, ez így volt, végeztük a dolgun-kat, hol jól, hol rosszul. Egyszer kaptam egylevelet Sárospatakról, hogy könyvtári szakfel-ügyeleti ellenõrzés lesz a könyvtárban. Aztánmegjelent Halász Magdolna, a városi könyvtár

Fent: az általános iskola épülete, ahol a könyvtár is

mûködik. Lent: a könyvtár vezetõje a gyermekolvasókkal.


igazgatója, könyvtári szakfelügyelõ, aki kedves-ségével, szakmai tudásával, õszinte segítõ szán-dékával pillanatok alatt meggyõzött arról, hogyérdemes továbbra is dolgozni.

A kistérségi központok létrejöttével bármilyenproblémával fordulhatok a sárospataki ZrínyiIlona Városi könyvtár munkatársaihoz. Szívesensegítenek. Ezért mindnyájuknak köszönet és hála.

Úgy érzem, a kiskönyvtárak léte tõlünk isfügg, attól, hogy mennyire tudunk kapcsolatotteremteni másokkal, mennyire tudjuk az embere-ket megnyerni az olvasásnak, a könyvtár ügyének.

Komló Albertné

Balogh Béni IrodalmiEmlékhely az ózdi

kistérségben*

Engedjék meg, hogy köszönetemet és elismeré-semet fogalmazzam meg a mai rendezvény élet-re hívóinak, a település és az Ózdi TöbbcélúKistérségi Társulás vezetõinek, valamint az ózdiVárosi Könyvtár munkatársainak. Nehéz elfogult-

ság nélkül megszólalnom e bensõséges ünnepsé-gen, amikor – talán nem túlzás, ha azt mondom– a múlt értékeinek megõrzését kezdeményezõ,a jövõ alapjainak lerakását támogató, élni akaróés jövõt látó közösség építi újra önmagát.Nekézseny település értékeinek megõrzése, atelepüléshez kötõdõ, a magyar kultúra, a magyarszellemi élet ismert egyéniségei emlékének ápo-lása számomra azt sugallja, hogy ez a településbüszke az itt élt és élõ emberekre, s fontosnaktartja, hogy a múlt értékeinek megmutatása mel-lett a településen élõk mindennapjaihoz is tá-maszt, segítséget, a közösségi élet egy olyanszínterét adja, ahol új értékeket létrehozva talál-kozhat minden nemzedék.

A Települési Könyvtári Információs Pont ésBalogh Béni Irodalmi Emlékhely létrejötte nemcsak egy sikeres pályázat eredménye, de egyösszefogáson, közös gondolkodáson és együttescselekvésen alapuló újfajta értékrend nagyszerûpéldája. A Közkincs program támogatásával, dea település akaratából létrejött új intézmény,közösségi tér több szakember, szervezet és in-tézmény összefogásának és munkájának eredmé-nye. Köszönet érte. Köszönet érte, hogy e hegy-háti település nem feledkezik meg szülötteirõl,büszkén és elõrelátóan ápolja emléküket. A maátadásra kerülõ intézmény nem másnak, mint amagyar gyermekirodalom, szûkebb hazánk ki-emelkedõ mesemondójának és mondaköltõjének,a magyar történelem iránti szeretetet több évti-zeden át ébren tartó tanárnak, a könyvtároskéntis tevékenykedõ Balogh Béni írónak állít méltóemléket.

84 évvel ezelõtt e településen született akönyvtárosok között igen tisztelt s a gyerekekkörében rajongásig szeretett író, ki mûveibenemléket állított e gyönyörû vidéknek, az itt éltembereknek, gyermekkora meghatározó tájainak.Nekézseny, Sajószentpéter, Sárospatak, egy rö-vid ideig Miskolc, majd Budapest adott otthontaz évtizedeken át publikáló írónak, aki az irodal-mi indíttatást a sárospataki Református Tanító-képzõ falai között, a történelmi és irodalmi ha-gyományokban gazdag városban kapta. Írásaittizenkilenc éves kora óta közölték folyóiratok,elbeszélései, mondái, meséi gyakran megjelen-

* Venyigéné Makrányi Margit, a II. Rákóczi FerencMegyei Könyvtár igazgatója megnyitó beszéde azavatáson.


tek napilapok hasábjain. Az elsõ komoly elisme-rést egy meseregény, a Gyöngyhúrú citera hoztameg számára, mely 1958-ban jelent meg. Eztszámos gyermekkönyv követte, hogy csak né-

hányra emlékeztessek: 1971-ben jelent meg máiglegnépszerûbb gyermekkönyve, az Éleskõvár

kincse. Regék, mondák, emlékek mélyérõl életrekelt történetek elevenednek meg az Omló bás-

tyákon hulló csillagok. A rablólovagok aranyai

címû könyvének lapjain. Mesekönyvei, mint A

hét oroszlán vára, A vadkörtefa királyfi vagy amillenniumi ünnepségekre készülve megjelentválogatott mûvei, mint a Magyar regék és mon-

dák vagy a Magyar királymondák ott találhatóka könyvtárak, az õ munkásságát ismerõ és tisz-telõ olvasók polcain. Írásai Szép Ernõ, KósaCsaba, Kolozsvári Grandpierre Emil mûveinektársaságában olvashatók a Királyi mesék címûkötetben. Önéletrajzi ihletésû regényei, mint aVadócok a Bükkben vagy a Szivárvány a Sajó

felett gyermekkora élményeinek állítanak emlé-ket. Munkája és hivatása ugyan elszólította etérségbõl, de szinte állandó vendége volt az ittélõ embereknek. Fáradhatatlan kutatómunkájaeredményeként mûvek sora született, mondáin,regéin, meseregényein keresztül nemzedékek soraismerkedett meg a magyar történelemmel, váltrabjává az író humorának. Õ maga így vallott:„Mint nyugdíjas tanár végigjártam az antik világmondaemlékeit, amiket látva még jobban meg-erõsödött bennem az a kemény hivatástudat, hogya magyar gyermekeket a hazaszeretetre, a szülõ-földhöz való mélységes ragaszkodásra neveljem.”Ezt tette magyar-történelem szakos tanárként,íróként, mesemondóként, könyvtárosként. Ezttette író-olvasó találkozók alkalmából találkozvaa könyvtárak falai közt olvasóival.

Ezek a találkozások számára rendkívülfontosak voltak, könyvtárosként magam is

megtapasztaltam. Éppen ezért jó ésfelemelõ érzés, hogy ma emléketállítva e nagyszerû embernek, egyolyan könyvtári közösségi helyet isavathatunk, mely tovább viheti az õálmait, s olyan információs pontszülethet, mely összeköt múltat ésjövõt, segítve, egyengetve a ma élõkéletét.

Kívánom a település valamennyilakójának, hogy õrizze és ápoljahagyományait, s nyisson kaput ajövõnek. Kívánok ehhez jó egészséget,lelkes segítõket és nem lankadó tenniakarást.

Venyigéné Makrányi Margit


SzomszédolóSzomszédolóSzomszédolóSzomszédolóSzomszédoló

„A szél kihívásaira a fa gyökereivel válaszol”

Illyés Gyula

Gyökereinket keresve,avagy

Bod Péter MegyeiKönyvtár

Sepsiszentgyörgyön

November hajnali, csípõs szél, péntek reggel hétóra, amikor Brassóban az Ister expresszrõl, a jótizenkét órás út végén, kissé törõdötten leká-szálódunk Gereben Ferenc barátommal. Már avonat lépcsõjénél vár két segítõkész fiatalember,Antal és László, hogy a szürkületi bizonytalanfények ellenére, a hófoltokat kerülgetve, a ránkváró könyvtári kocsit megtalálva, a lehetõleggyorsabban szentgyörgyi szállásunkra érve,éppen egy kézmosásra, egy falat reggelire idõtszakítva, a névadó konferencia kezdetére (kilencórára) megérkezhessünk. Mert 2006. november10–11-én az egykori klasszicista megyeháza fris-sen felújított épületében mûködõ KovásznaMegyei Könyvtár kétnapos, feszes programúkonferenciát szervezett, melynek keretében BodPéter nevét vette fel a szóban forgó intézmény.

Változó olvasói szokások a digitalizált vi-

lágban – újabb kihívások kereszttüzében a

könyvtár és az iskola – szólt a jólesõen aktu-álisra hangolt konferencia címe, melynek köz-ponti eleme pedig mindenki számára nyilván-valóan a névadás, a történelmi gyökerek kije-lölése, a történelmi azonosság- és folyto-nosságtudat erõsítése volt. „Vissza kell hó-dítanunk történelmünket!” – idézem felmagamban Csoóri Sándor szavait, melyeket1988 januárjában hallottam tõle a Jurtaszínházban, ahová a Dimitrov téren, a Tol-buchin körúton át, vagy a Hámán Kató útonkeresztül is eljuthattam. Utcáink nevét azótamár részben át- és visszaváltoztattuk, detörténelmünk visszahódítását még a legkevésbésem végeztük el, bizonyára elegendõ itt és mostcsupán egyetlen évszámot leírnom, mindenkommentár nélkül: 1956! No és ez még akár

lehetne kizárólag Magyarország ügye, nempedig a szomszédos országok magyarságánakgondja. Onnan is csak egyetlen példa: Maros-vásárhelyen a dolgok mai állása szerint Kos-suth Lajos még mindig nem lehet egy utcarégi/új neve.

Miért is fontos a hagyományok, a múlt, azelõdök teljesítményeinek ismerete, a folytonosságtudatának tárgyszerû és egyúttal érzelemgazdagátélése?

Elõbb-utóbb mindnyájan szembesülünk – kitudja, milyen korán elsõ alkalommal – létünkvégességének tudatával, a kikerülhetetlenelmúlással. Ez a szaknyelven egzisztenciálisfélelemként (szorongásként) emlegetett élmény,a közismert devianciákról nem szólva, kétalapvetõ reakciómódot vált ki belõlünk. Út atranszcendencia, az öröklét, a túlvilági életirányába és/vagy az idõben visszafelé lépkedveaz elõdök, az õsök keresése. Kiknek, minekvagyunk örökösei, utódai, folytatói, a tõlük kapott

örökség akart, akaratlan továbbépítõi, kiteljesí-tõi vagy oktalanul elherdálói?

Mit is tudok Bod Péterrõl az indulás elõtt?42-43 évvel korábban a magyar irodalomtörténetvizsgán – ezt a tételt húzva – feltehetõenösszehoztam volna néhány bekezdést a MagyarAthenas szerzõjérõl meg Árva Bethlen Kata tudósudvari papjáról. De az igazán megrendítõ, mélyélmény 1997 nyarán ivódott belém, amikorMagyarigenben – ahol 1749-tõl haláláig (1769-ig) lelkipásztor volt Bod Péter – részt vehettemegy kétnapos konferencián. Lenyûgözõ, meg-döbbentõ volt az elõadások sorában hallani azéletpálya és az életmû gazdagságáról: háromévesleideni tanulmányai végeztével hét láda könyvveltért haza, bizonyos források szerint 56 könyvszerzõje, melyeknek jelentõs része máig csupánkéziratos formában létezik, illetve az ott hallottakértelmében néhány mû holléte ismeretlen.Központi témája a teológia (A szent írás

értelmére vezérlõ magyar leksikon), az egyetemesés magyar egyháztörténet (A magyar nem-

zet…eklézsiai históriája), de foglalkozott amagyar nyelvtannal, gyûjtött sírfeliratokat, a fentemlített (Magyar Athenas) elsõ magyar nyelvû


írói lexikon szerzõje, Erdély történelmének ré-szeként latinul megírta az erdélyi románok ésszékelyek történetét, ugyancsak kéziratban maradta magyar és erdélyi történetírók életrajzi gyûj-teménye. Tehát a személyiség, az életmû egésze(mai nyelvhasználatunk szerint fontos kéziköny-vek szerzõje, az anyanyelv tudatos ápolója, széles-körûen mûvelt, bibliográfus, tudatos könyvtár-szervezõ) egyértelmûen méltóvá tette õt egy XXI.századi aktusra: nevét vegye fel a szülõfalujától(Alsócsernáton) negyven kilométerre mûködõ me-gyei könyvtár!

A csaknem tíz évvel korábbi magyarigeni kon-ferenciát a jövõben majd egy nálam sokkal ille-tékesebbnek kell részletesen méltatnia, mert azegy folyamat határozott elindítója lett, de itt ésmost legalább a szervezõ, kiváló elõadó, akkormég huszonéves Gudor Botond, helybéli refor-mátus lelkész áldozatos munkájáról kell tiszte-lettel és köszönettel megemlékeznem.

Tehát 2006. november 10. péntek reggel, zsú-folásig telt díszterem, s példaszerûen pereg azigényes, elõretekintõ, aktuális és jövõbeli gon-dokat felvillantó konferencia, melyet Kiss Jenõ

könyvtárigazgató, a Romániai Magyar Könyvtá-rosok Egyesületének elnöke, a névválasztás ötleté-nek megfogalmazója, kivitelezõje és Péntek János

egyetemi tanár, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szö-vetségének elnöke nyit meg.

Elsõként meglepõen impozáns, magabiztoselõadást hallhattunk Bedõ Melindától (Csík-szereda), aki egy Hargita megyében végzettszakszerû olvasás- és könyvtárszociológiaivizsgálat eredményeit ismertette a hallgatósággala lehetõ legkorszerûbb „high tech” (power point)technikával, gyönyörû, színes, jól értelmezhetõdiagramokkal. Elõadását, az általa megfogal-mazott eredményeket, összefüggéseket feltétle-nül érdemes lenne valamelyik hazai szaklapunk-nak teljes terjedelemben leközölni. Szavai meg-erõsíteni látszanak korábbi ismereteinket, misze-rint a kisebbségi lét csökkenõ mértékben ugyan,de Erdélyben máig kedvez az olvasási kultúraminõségének.

Imre Angéla (Bp.) húsz perc múltán máris akönyvtár egyik legjobb szövetségese, az iskola,illetve a szülõk felelõssége felé fordította figyel-münket A beszédmegértés és az olvasás össze-

függései címû egzakt elõadásával. Majd Gere-ben Ferenc sok éve tartó kutatássorozatának bi-zonyos elemeit mutathatta be a leginkább érin-

tetteknek. Sok publikációból közismert, hogy régibarátunk, kollégánk múlhatatlan érdemeket szer-zett a Kárpát-medencei magyarság olvasási kul-túrájának szisztematikus összehasonlító kutatás-sorozatával. Ezen alkalommal, bizonyára a név-adás gesztusához is igazodva, fõként a regioná-lis történelmi tudat jellegzetes eltéréseire hívtafel az õt feszülten követõ hallgatóság figyelmét.

Üdítõ közjátékként hatott, hogy a jó másfélórája tartó hallgatás, ülés után a résztvevõkfelállhattak, sétálva exlibriseket és régi könyvtáripecséteket ismerhettek meg Arató Antal ésDemeter Lajos avatott vezetésével.

A szünet nélküli feszes, izgalmas programszerint ismét egy Budapestrõl érkezett egyetemioktatót, Antalné Szabó Ágnest hallgattuk (A

szövegértés fejlesztése kihívások kereszttüzében),

aki a pedagógiai gyakorlat gyengéire, hibáirahívta fel figyelmünket: az iskolai órák többségénszinte kizárólag a pedagógus beszél és kérdez,míg a gyerekek hallgatnak és válaszolnak. Holottsokkalta nagyobb erejû, az úgynevezett „érzelmipecséttel” ellátott, tehát maradandó élménytjelentõ órákat lehet tartani ugyanazon témákbanugyanazon tanulóknak, ha õk is megfogalmaz-hatják saját kételyeiket, ellentmondó tapasz-talataikat, a lényeget számukra pontosabbanközelítõ kérdéseiket. (Lásd a többkönyvû oktatástárgyszóhoz kapcsolódó módszereket!)

Radikálisan új szempontot jelentett Berszán

István kolozsvári egyetemi oktató elõadása (A

digitális és a gyakorlati – az írás és az olvasás

rítusai). Maga és kollégái tapasztalatait sûrítve,a diákok olvasás iránti érdeklõdésének, valaminta szövegértés színvonalának drasztikus romlásátközismert tényként kezelte, s kifejezetten egyújszerû korrekciós eljárást, az általa „gesz-tusterápiának” nevezett tréninget mutatta be


szemléletes példák leírásával. Módszerének köz-ponti gondolata leginkább a szavakat megelõzõközvetlen természeti élmények átélése, tudatosí-tása, az elmélyült figyelem gyakorlása, de mind-ez szavak nélkül! Kedves ifjú kollégánkat hall-gatva önkéntelen emlékképek merültek fel ben-nem a harminc évvel korábbi, bakonyoszlopiolvasótáborokban szervezett akcióinkról.

E sorok írója a TÁRKI és az Országos Szé-chényi Könyvtár (OSZK) 2005 õszén felvettközös vizsgálatának legfontosabb eredményeirõlszámolt be Kiváltság vagy esélyteremtés (Ol-

vasás, könyvtár, internet) címszó alatt, bemutat-va az egyes társadalmi rétegek közötti kulturálistávolságok növekedését jelzõ tendenciákat, illet-ve ezek várható következményeit.

A megérdemelt ebédszünetet követõ újabbhárom és fél órás „kemény munkaidõben” ismétperegtek a jól válogatott, érdekes, a magyar-országi és erdélyi, az iskolai, könyvtári, iroda-lomtörténeti és digitalizációs témák. Pletl Rita

(Marosvásárhely) az írásbeli kommunikációskészségrõl, Arató Antal (Székesfehérvár) amagyar nyelvû folyóiratok világhálós elér-hetõségérõl, Kovács Ágnes (Székelyudverhely)pedig az iskolai kötelezõ olvasmányok „tanít-hatatlanságáról” kialakuló rémkép felesleges éskáros voltáról, módszereink megújítási esélyeirõlszólt meggyõzõ erõvel.

Ezt követte a valódi névadó ünnepség, mely-nek lélekemelõ kezdetét az uzoni Szivárványasszonykórus mindnyájunkat áthangoló, meg-rendítõ, az idõtlenségbe lebbentõ énekhangja je-lentette. Majd következtek a kifejezetten Bod Péterszellemét és munkásságát bemutató, méltató elõ-adások. Sipos Gábor (Kolozsvár) a névadó, nagyelõd életének egy kissé göröngyös darabkáját mu-tatta be: azt, hogy a méltán tekintélyes férfiút mi-lyen nehezen sikerült a református egyház tisztség-viselõjévé megválasztani.

Brick Edit (Bp.) a Magyar Athenas erényeitméltatta, míg Spielmann Mihály (Maros-vásárhely) a tudatos könyvtárszervezõt idézte Bod

Péter és Bethlen Kata címû esszéjében.A szombati munkanap már két külön szek-

cióban, a pedagógiaiban és a könyvtáribanfolytatódott. Magam az utóbbiban voltam jelen,ezért csupán errõl írhatok röviden.

Itt Róth András Lajos (Székelyudvarhely) A

hagyományos könyvtár digitális formában címûbemutatójában általában a számítógép és a vi-

lágháló elõnyeit taglalta, de pozitív példakéntbizony leghangsúlyosabban a Magyar Elekt-ronikus Könyvtár hasznosságát méltatta. Szabó

Zsolt (Kolozsvár) irodalomtörténeti értékûtanulmányában Benedek Elek életmûvénekjelentõségét foglalta össze. Szavaihoz szinteillusztrációként kapcsolódott Bákai Magdolna

(Gyergyószentmiklós), aki általában a gyer-mekkönyvtári rendezvények, jelesül a népmesékmáig felülmúlhatatlan személyiségformálóhatásáról szólt. Végül Vántsa Judit (Kéz-divásárhely) a romániai magyar könyvtárosokelektronikus hírlevelének (ReMeK) céljairól,indulási, szervezési gondjairól beszélt, illetvetevékeny közremûködésre buzdította kollégáit.Harminc perc jutott még az egyesületi életaktuális ügyeinek felvetésére, vitájára, de aszakmai program záró aktusát Skultéty Csaba alegnehezebb évtizedeket felidézõ könyvbe-mutatója jelentette: A vasfüggönyökön át (A SZER

mikrofonjánál. Elõtte és utána).

Hálás köszönet a megyei könyvtár mindenmunkatársának, elsõként természetesen KissJenõ igazgatónak, hogy tanúi, részesei lehet-tünk ennek a nagyon összetett élménynek,melyben részben jól láthatóvá lettek a fát máigtápláló, éltetõ, hallatlanul erõs, viharokban iskitartó gyökerek, s egyúttal a novemberiváltozó egek ellenére is érzékelhetõvé váltakugyanezen fa már rügyezõ vagy kihajtott ágai,a jövõ körvonalai: jelesül a digitalizációelõretörése, szorosabb kapcsolatok az oktatásirendszer egészével, intenzív párbeszéd amagyarországi és a romániai magyar, továbbááltalában az európai uniós szakemberek között.

Nagy Attila

Kiss Jenõ és Péntek János


TTTTTudjon róla!udjon róla!udjon róla!udjon róla!udjon róla!

JELENTKEZÉSI FELHÍVÁSA DEBRECENI EGYETEM INFORMATIKUS KÖNYYVTÁROS SZAKÁRA

A Debreceni Egyetem Informatikai Kara a korábbi évekhez hasonlóan a 2007/2008-as tanévre ismeghirdette a kiegészítõ és másoddiplomás levelezõ informatikus könyvtáros szakot, amelyreegyetemi és fõiskolai oklevéllel rendelkezõ könyvtárosok, könyvtáros tanárok és más szakemberekjelentkezhetnek. A képzés költségtérítéses, idõtartama öt félév. Az utolsó szakaszban lehetõségnyílik speciális képzésre is, könyvtár-informatikus és könyvtárostanár irányban. A végzettek infor-

matikus könyvtáros egyetemi oklevelet kapnak. A levelezõ képzésre jelentkezhetnek a tanár- éstanítóképzõ fõiskolák informatikus könyvtáros szakán 2007 júniusában végzõ (oklevelet szerzõ)hallgatók is. Felvételi vizsga nincs.

A Debreceni Egyetem Informatikai Kara a felsõoktatás folyamatban lévõ átalakítása kapcsána 2007/2008-as tanévre az informatikus könyvtáros alapképzési (BA) szakot levelezõ tagozaton ismeghirdeti, amelyre érettségi birtokában lehet jelentkezni. A képzés idõtartama hat félév, a meg-szerezhetõ szakképzettség könyvtáros, a Magyar Akkreditációs Bizottság által támogatottwebprogramozó szakirányon.

A jelentkezés módjáról, a felvehetõ hallgatók számáról és egyéb tudnivalókról a „Felsõoktatásifelvételi tájékoztató 2007” c. kötetbõl és ennek kiegészítésébõl tájékozódhatnak. A hagyományoslevelezõ tagozatról a 618–619., az új alapképzési szakról a 252–253. oldalon olvashatnak. A jelentkezéshatárideje: 2007. február 15. Várhatóan a nyári hónapokban pótfelvételire is lesz lehetõség. Továbbirészletesebb felvilágosítás a Debreceni Egyetem Informatikai Karán, illetõleg a szakot közvetlenülgondozó Komputergrafikai és Könyvtár-informatikai Tanszék munkatársaitól kérhetõ.

Tisztelettel várjuk a kollegákat egyetemünkön!Debreceni Egyetem Informatikai Kara

Eseménynaptár 2007

Dátum Hely Rendezvény Rendez intézmény Információ

I. 29–

30.

Bp., F városi

Pedagógiai

Intézet

Tankönyvkiállítás és -vásár F városi Pedagógiai

Intézet

Bognár Edit

[email protected]

II. 14.

Bp., F városi

Pedagógiai

Intézet

Híd – ami összeköt…

(Könyvtárpedagógiai szakmai

nap)

F városi Pedagógiai

Intézet

Hock Zsuzsanna

[email protected]

II. 15. Bp.

„Szomszédolás" a

Képz m vészeti Egyetem

Könyvtárában

Egyházi Könyvtárak

Egyesülése

Ásványi Ilona

[email protected]

III. 7.

és 13. Bp. EKE szakmai továbbképzése


Egyesülése Ásványi Ilona

IV. 26. Bp., OSZK IKSZ-közgy lés IKSZ IKSZ

V. 10. Bp.

„Szomszédolás" az

Országgy lési Könyvtárban és

az MTA Könyvtárában



VI. 3–

5. Csongrád

Kárpát-medencei könyvtárosok

konferenciája

Csemegi Károly

Városi Könyvtár

Horváth Varga

Margit

margo@konyvtar.

csongrad.hu

VI. 25–

27. Szombathely

Az EKE éves konferenciája

M helymunka egyházi

könyvtárakban – konferencia



Fark László: Töredék és Misch Ádám: A dolgok hatalmaKiállítás az Egyetemi Könyvtár aulájában

Fark László munkái általában realista ábrázolásmódot követnek, de elõfordul idõnként az absztrakció is. Témája gyakran magaaz emberi test. „A látott világ kaotikusnak hat sokszínûségével, de a kiválasztott téma térbeli és idõbeni sorrendiségével létrehozzaazt a rendet, amiben létezésem manifesztálódik.”

Misch Ádámra emlékezik a kettõs kiállítás második része. A könyvtárban kiállított kollekciója tárgyi motívumokat nélkülözõ,elvonatkoztatott festõi elemekbõl épül fel. Különbözõ nézõpontok különbözõ képet adnak a valóságról. Misch Ádám felfogásaszerint „az alulnézet magatartása engedi meg felismerni annak igazi természetét”. A tizenkét éve elhunyt mûvész tevékenysége nemcsak két dimenzióra korlátozódott. Mozgóképes elképzelései is nagy tetszést arattak.

A kiállítás ingyenesen látogatható. Megtekinthetõ február 16-áig. Helyszín: Budapest V. kerület, Ferenciek tere 6.

Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Katona József Megyei KönyvtáraKecskemét, Piaristák tere 8. 6001 Pf.: 127.

Tel.: (76) 500-550 Fax: (76) 500-570; www.kjmk.hu

MINÕSÉGMENEDZSMENT A KÖNYVTÁRBANMINÕSÉGMENEDZSMENT A KÖNYVTÁRBANMINÕSÉGMENEDZSMENT A KÖNYVTÁRBANMINÕSÉGMENEDZSMENT A KÖNYVTÁRBANMINÕSÉGMENEDZSMENT A KÖNYVTÁRBAN

Akkreditált könyvtáros-továbbképzési tanfolyam

A „MINÕSÉGMENEDZSMENT A KÖNYVTÁRBAN” címû könyvtáros-továbbképzési programunk újraindítási engedélyét a Könyvtári AkkreditációsSzakbizottság elfogadta, és újabb öt évre meghosszabbította. Engedély száma: In/126/120/218/2006. (XI.14.) Kvtár.

A TANFOLYAM CÉLCSOPORTJA::::: az ODR-tagkönyvtárakban minõségbiztosítással és fejlesztéssel foglalkozó, felsõfokú végzettségû munkatár-sak.

A továbbképzés négy, egyenként 30 órás modulból áll.A modulok tervezett idõpontjai 2007-ben:

I. modul: március 5–8.II. modul: május 14–17.III. modul: szeptember 24–27.IV. modul: november 19–22.

A modulok tantervi egységei:I. Bevezetés a minõségmenedzsmentbe. Hazai és külföldi könyvtári trendek. A változások menedzselése. Stratégiai tervezés. A

TQM módszerei és eszközeiII. Szolgáltatásmenedzsment: Irányelvek, Szolgáltatási elõírások, Minõségpolitika a szolgáltatásokban. A szolgáltatások minõségé-

nek fejlesztése, biztosítása, értékelése. Törõdés a használókkal, igényfelmérés. Teljesítménymérés és értékelés. Állománymenedzsment.Információmenedzsment 1. Elektronikus információk menedzselése

III. Információmenedzsment 2. Honlapszerkesztés és -értékelés. Tudásmenedzsment. Szervezetmenedzsment. Humánerõforrás-me-nedzsment. Szervezetmenedzsment. Gazdálkodásmenedzsment

IV. Általános marketing. On-line marketing. Projektmenedzsment. A minõségügyi dokumentációs rendszer. A minõség értékelése. Jog,etika és minõség

A TANFOLYAM ELÕADÓI: Bakos Klára, Bánkeszi Lajosné, Kenyéri Katalin, Sajó Andrea, Skaliczki Judit, Ramháb Mária, Zalainé KovácsÉva.

A TANFOLYAM I. MODULJÁNAK IDÕPONTJA::::: 2007. március 5–8. A JELENTKEZÉS HATÁRIDEJE::::: 2007. február 16.A tanfolyam helyszíne: KATONA JÓZSEF KÖNYVTÁR, 6000 KECSKEMÉT, PIARISTÁK TERE 8.A tanfolyam résztvevõinek száma: legalább 15, legfeljebb 22 fõ, részvételi díj: 40 ezer Ft/modulA tanfolyam szervezõje megrendelésre szállást és étkezést külön térítés ellenében biztosít.További információ kérhetõ: TANÁCS LÁSZLÓNÉ ÉVA oktatásszervezõ

Tel.: (76) 500-558; fax: (76) 500-570; e-mail: [email protected] felhívás és a jelentkezési lap letölthetõ: www.kjmk.hu/kepzestaj.asp / Akkreditált minõségmenedzsment tanfolyam

most is (és mindenkor) gyere utánam! program...

Documents