Mindenért megharcolt Péterffy Gyula emlékére

Sz índa rabc ímeke t és d r á m a i hősök nevé t t a r t a l m a z ó jegyzéket nézegetek, t a -nu lmányozga tok , a t r ag ikusan k o r á n e lhuny t P é t e r f f y Gyula szerepe inek l a j s t ro -mát . A döbbenet , mely a h í r ha l l a t á r a sokunka t h a t a l m á b a ker í te t t , a kényszer , hogy ú j r a meg ú j r a meggyőződ jünk a h ihe te t l ennek t ű n ő tény valódiságáról , m e g -fo rd í tha ta t l anságáró l , a kétségbeesés és tehete t lenség, mely akkor is, a búcsú-szer tar táson is érzése inken e lu ra lkodot t — lassan csi l lapul , a f e l indu lás helyét a mér legelés veszi á t .

H a t v a n n á l is t öbb d r á m a i hős nevé t t a r t a l m a z z a a jegyzék, t izennyolc év k i sebb-nagyobb szerepeit . Súlyosakat , sorscsapásokkal t e rheseke t és könnyedeke t , pehe lykén t lebegőket vagy vitriolos an maróka t . M i n d j á r t az e le jén , a főiskola el-végzését követő első és másod ik évben az Ármány és szerelem egyik főszerepét , a W u r m o t Zöld Gyur i követ i Sütő Tékozló szerelem c ímű v i d á m j á t é k á b a n , hogy azután a s ima modorú , r avasz D'Est ivet ügyész következzék B e r n a r d S h a w Szent Johannájában, m a j d ismét egy de rűsebb színfol t : i f j ú Biky a Szerelemben. Mi t je-lentsen a d r á m a két v á l f a j á n a k r i tm ikus vál tozása, mely, h a n e m is i lyen m a t e -mat ika i pontossággal , a későbbiek so rán is m indegy re fe l fedezhe tő? Azt-e, hogy m á r ekkor , a kezdet kezde tén olyan k ia lakul t , k i fo r ro t t művésszel v a n dolgunk, aki egy fo rma könnyedséggel testesí t meg végletesen különböző d r á m a i f i gu ráka t , vagy pedig azt, hogy egyelőre főképp a rendezők k ísér le teznek vele, p r ó b á l g a t j á k képes-ségeit, lehetőségeit , t ehe tségének jel legét és h o r d e r e j é t ? A búcsú p i l l ana t ában in -k á b b az első fe l té te lezés felé ha j l o t t unk , mos t a másod ik t ű n i k mega lapozo t t abb -nak .

Ha ugyanis a l a j s t r o m objek t ív , precíz, de szűkszavú jelzéseit p r ó b á l j u k sze-mélyes emlékekke l is kiegészíteni, h a fe l idézzük impozáns t e rmeté t , kissé szabály-t a l an , m a r k á n s , f é r f i a s arcvonásai t , á tható , m á r - m á r be lénk f ú r ó d ó tek in te té t , orgo-nabúgású és kissé f a n y a r á r n y a l a t ú h a n g j á t , in te l lektuál i s a lka tá t , azt kel l m o n d a -n u n k : adot tságai úgyszólván p redesz t iná l t ák a fölényes, szkept ikus vagy c in ikus f igu rák megelevení tésére , az in t r ikus-szerepekre . W u r m legjel legzetesebb vonása i -n a k érvényesülésé t te t te lehetővé, és — er re is fe l ke l le t t f i gye lnünk — ezek a vo-nások n e m a r o m a n t i k u s végletesség i r ányába m u t a t t a k , h a n e m a bonyo lu l t abb j e l l emformálás , az ú j s z e r ű b b kife jezőeszközök keresése felé. Logikusan következe t t há t a más ik véglet , a fo rd í to t t lehetőség k ipróbá lása , és köve tkez tek a ket tő kü lön -böző kombinációi , vál tozata i .

A Mandragóra m i n d e n h á j j a l megken t , fölényes, okos Ligur ió ja , m a j d Az ember tragédiájának Lucifere , amelye t a h a t v a n a s évek közepétől Kovács György-gyel „ d u p l á b a n " játszott , az első lehetőség fe lü lkerekedésé t , megsz i l á rdu lásá t j e len-tet te , egyben a t á r su la ton be lü l k iv ívot t művész i r a n g j á t is jelezte. Azt ugyanis , hogy i lyen p a r á d é s szerepet , ami lyenne l színész n e m sokszor ta lá lkozik az é le tben, v a l a m i r e v a l ó t á r s u l a t b a n n e m b íznak a k á r k i r e — bizonygatn i fölösleges. A p á r h u -zamos szereposztás k idombor í to t t a a ké t a lak í tás megkülönböz te tő vonása i t is: Ko-vács György egy m i n d e n démon ikus vonástól , sőt m é g az indu la tok tó l is megfosz-tot t , h iper rac ioná l i s Luc i fe r t tes tes í te t t meg, aki a legvi lágosabban érzékel i és t u d j a másokka l is é rzékel te tn i a j e lenségekben re j lő e l l en tmondásoka t , s h a P é t e r f f y ekkor művész i súly t ek in te t ében n e m is t u d t a még fe lvenn i a ve r seny t vol t főiskolai t aná ráva l , m á s t hozott, és azt f igye lemremél tó sz ínvonalon hozta. Ná la az é rvek mögött i n k á b b é rzéke l tük az érzések és indu la tok for tyogását , a l ak í t ása m i n t h a h idakat , pa l lóka t kerese t t vo lna a régebbi , hagyományosabb m e g az ú j a b b fe l fogás között . N e m az eklekt ic izmus, h a n e m a végle teket egységben fe loldó megoldás szel lemében. A másság P é t e r f f y művészegyéniségének körvona la i t meglehe tősen pon tosan vázol ta fel .

Ér te lem—érze lem—indula t a l k a l m a n k é n t meg te remte t t és mind ig ú j a b b és u j a b b vá l toza toka t m u t a t ó egysége a h a t v a n a s évek vége fe lé m i n d ére t tebb, m ű -vészileg m i n d k i m u n k á l t a b b a l ak í t á sokban öltött testet . Eur ip idész—Sar t re Trójai nőkjének Posze idónja , E f t i m i u Prométheuszának, c ímszerepe és Il lyés Gyula Ke-gyencének Fu lgen t iusa jelzi a sorozat legemlékezetesebb fegyver tényei t . S érdekes, de egyá l ta lán n e m vélet len, hogy amikor m á r kel lő biztonsággal t u d j a sze repfor -m á l á s á n a k legkülönbözőbb szálai t is egységbe szőni-fonni , amikor a kezdet i e l r a jzo-lások, időnként i tú lhangsúlyozások, ke rese t t ebb beá l lások r i t ku lnak , akkor kezd egyre k ö n n y e d e b b f i gu ráka t is hi te lesen és sokszínűen életre ke l teni (A papagáj és a zsaru R ó b e r t j e egyik legelső i lyen te l jes í tménye) , egyá l ta lán ekkor kezdenek művészi s k á l á j á n a k igazi a r á n y a i k ibontakozni . Hogy indu la ta i noszta lgiává is t u d n a k szelídülni , azt O'Neil l d r á m á j á n a k , a Boldogtalan holdnak a J a m e s e és Csehov Három nővérének Ver seny in j e bizonyítot ta , bá r a nosztalgia ná la távolról sem je len te t t p u h á n y elomlást . Ibsen Hedda Gabierének. L ö v b o r g j á b a n főkén t a megpróbá l t a t á sok között is h íven megőrzöt t ember i mél tóságot dombor í to t t a ki, és — ami e le in te nehezebben s ikerü l t — most m á r a kaméleoni j e l l emeke t is kellő ele-ganciáva l t u d t a megelevení ten i (Sütő d r á m á j á n a k , az Egy lócsiszár virágvasárnapjá-nak Müllere). Űgyszólván p á r h u z a m o s a n já tszot ta et től kezdve az indu la t a i t a rác ió köntösébe öl töztető K r e ó n t az Antigoné ban , a szenvedés mélységei t egy-egy szo-k a t l a n a b b hangsúl lya l érzékel te tő s ezzel sokkolóan h a t ó Színészt a H a r a g György rendez te G o r k i j - d r á m á b a n , az Éjjeli menedékhelyben és a szé lhámos Rădulescu ügyvéde t a commedia de l l ' a r tés f e l fogásban b e m u t a t o t t Titanic keringöben, röv id p á l y á j á n a k utolsó szerepében.

Ta l án ez a vázlatos fe j lődésvona l is se j te t i : P é t e r f f y Gyula a megú ju lá s , az a lkotás lehetőségei t szenvedélyesen kuta tó , gyötrődő, önmagá t k ínosan el lenőrző színészek közé tar tozot t .

A szöveg mögöt t mind ig is valóságos ember i érzéseket , gyö t re lmeke t és gon-dola toka t igyekezet t érzékel te tni , megszóla l ta tni , méghozzá n e m a m á r bevá l t fo -gásokkal és módszerekkel . A lak í t á sa iban mind ig érzékelhető vol t egy szavakon, hangle j t ésen , gesztusokon, m i m i k á n túli, p o n t o s a b b a n : hang le j t ésben , gesztusokban, m i m i k á b a n megnyi la tkozó s egyben azokon tú l is m u t a t ó „mögöttes réteg", egyéni levegő — ami ké tségte lenül a n e m m i n d e n n a p i színészi adot tságot jelezte. Ez é b -resztet t a nézőkben és a k r i t i kusokban is á l l andó várakozás t , ke l t e t t e te l i ta lá la ta i l á t t án azt a benyomást , hogy ha aka rna , még j o b b a n m e g r í k a t n a vagy megkacag-ta tna , és t a r to t t a é b r e n kevésbé s ikeres b e m u t a t ó k o n az é rdeklődés t e lkövetkezendő fel lépései i r án t . Ahogy mos t a l ak í t á sa i r a visszagondolok, ha tá rozo t t an az az érzé-sem: épp az á l t a la t ámasz to t t nagy igények, vá rakozások te t ték, hogy egyik-másik a lka lommal sz igorúbban í t é l tük meg színpadi te l jes í tményei t , m i n t esetleg kel le t t volna.

Az a lka t i adot t ságok ha t á roz t ák meg egyben azt is, hogy P é t e r f f y Gyula a későbben érő művészek f a j t á j á b ó l va ló volt . N e m p a t t a n t e lsöprő magabiz tossággal a vi lágot je len tő deszkákra , m i n t Széles An ikó vagy Héj ja Sándor , hogy a pé l -dákka l a t á r su l a ton be lü l m a r a d j u n k . Neki nemcsak az indu la tokér t , h a n e m a köny-nyedségér t és s imaságér t is meg kel le t t küzdenie . Épp ezér t szerepeinek á t t ek in -tése a búcsúná l mé lyebben és meggyőzőbben b izonyí t ja , m e n n y i r e ígéretes korsza-k á b a n é r te el a v i s sza ford í tha ta t l an , idő előtti végzet. A nagy fe l indu lás feszül tsége hosszú időn keresz tü l n e m viselhető el, n incs há t a b b a n semmi természete l lenes , hogy az iszonyatos súly n y o m á s a a la t t m i n d a n n y i a n , ak ik tőle búcsúz tunk , ke res tük a v igasz ta lódásra a lka lmas m o m e n t u m o k a t is. A h iggad tabb mér legelés t e l j e sebben világít r á a veszteség a ránya i r a , azokra a nagy lehetőségekre, ame lyek szerencsé-sebb ese tben szintén be te l j e sedhe t t ek volna, s ame lyek most m á r soha n e m te l j e -sednek be.

Harag nélkül, az alkalmazkodásról

Fiata l , gyakornoki éveit k i svá rosban töl tő szakember re l beszélgetek a lka lmaz-kodási , bei l leszkedési gondja i ró l . A m ú g y jól érzi m a g á t ; szakmai e légté te leket említ , t u d a t á b a n v a n s a j á t é r t éke inek is, csak mikor tá rsaságáról , szabad ide jének eltöl-téséről ké rdezem, csökken va lamelyes t a l endü le te : „Magunk között szórakozunk, s még szerencse, hogy j o b b á r a i s m e r j ü k egymást az egyetemről , egyébként szót is alig v á l t h a t n á n k m a g á n e m b e r k é n t . . . "

Ettől a p i l lana t tó l kezdve dől belőle a panasz . Hogy az „öregek" — még az öt-tíz évvel e lőt te végzet tek, a mos tan i 30—35 évesek is — betokosodtak, n incs közös téma, közös szórakozás, r u h á j u k , ha jv i se le tük , szokásrendszerük elviselhetet len, foly-ton sa j á t g o n d j a i k körü l ke r ingenek , lenézik a f i a ta lok tapasz ta la t l anságá t , „kinézik" őket a társaságból , f i a ta l ságuk , ruházkodásuk , ha jv i se le tük , miegyéb mia t t . Így az tán a f i a ta lok m a g u k r a m a r a d n a k , s egy idő u tán — h a megtehe t ik — odébbál lnak , csak azok m a r a d n a k a k i svárosban , ak ik „be le törnek az igénytelenségbe, a l ább a d j á k az igényeikkel , i d o m u l n a k a v idék szellemi sarához" .

Nyegleség, e lkényezte te t t város i gyerek una lomig e lkopta to t t szövege, legyint-h e t n é n k szavaira , m a j d leszokja , m o n d h a t n á n k bölcsen, s a j á t egykori nagy sza-v a i n k r a gondolva, há lá t lan , kiéget t , c in ikus nemzedék , m o n d h a t n á n k , e lpufog ta tva u t á n a m i n d e n lehetséges közhelyet m i n d e n korok „mai" f ia ta lságáról , he ly tá l lás -ról, építésről, népszolgálatról , ezekkel min tegy e l in tézve az egyébkén t va lóban énközpontú , nyegle, a s a j á t m a g a vé leményén k ívül m i n d e n m á s lehetséges élet-eszményt , é le t fe l fogást , é le tmódot l e f i tymáló szavakat , csakhogy a b a j ott kezdődik, hogy ez a f i a t a l e m b e r — kor - és ka r t á r sa iva l együt t — valóban n e m érzi m a g á t jól a k i svárosban , m i n t ahogy t a l án ugyani lyen rosszul érezné m a g á t m i n d e n f a j t a anyagi és szakmai elégtétel e l lenére f a l u n vagy m á s k isvárosban . Beszél tem sok ve le egykorúval , e rősebben vagy e n y h é b b szavakka l m i n d ugyanez t á l l í tot ták, s rossz közérze tük oka ikén t ugyanezeke t az é rveke t sorol ták fel, a t á r saságba , a kis-városi vagy fa lus i t á r s a d a l o m b a va ló emberi bei l leszkedés nehézségeit . Ebben az ese tben azonban m á r illik e lgondolkoznunk azon, ami szavaik mögöt t re j l ik , m e r t s zakember -u t ánpó t l á s r a a legkisebb f a luban , a leg törpébb k i svá rosban is szükség van , másfe lő l pedig a t á r s a d a l o m n a k n e m mindegy , hogy va lak i m e g t a l á l j a a helyét ott, ahová végzettsége, m u n k a k ö r e köti, vagy pedig á ldoza tkén t duzzog, fé l reál l , és az első a d a n d ó a l k a l o m m a l elmegy.

Tehát , a rossz közérzet o k a i . . . Az ob jek t ív kö rü lményeke t i s m e r j ü k : messze v a n n a k a családtól , a kénye lmes (?) egykori ot thontól , a lakás-, étkezési, közleke-dési gondok, a f é r jhezmene te l i , i l le tve nősülési lehetőségek hiánya, a t ovább tanu lá s több-kevesebb joggal aggasz t j ák őket. Az ember i t apasz ta la t lanság , mulyaság , ké-nyelmesség, szakmai j á ra t l anság , erkölcsi k i skorúság — n e m a nemi erkölcsre gondolok! — szub jek t ív t ényezőkként szintén gá to l j ák az egyén beil leszkedését , ezekre se vesz tegessünk most szót. De é rdemes oda f igye lnünk a r ra , ami t egy másik , szintén k i svá rosban élő, gyakornoki éveit töl tő f i a t a l szakember úgy fogalmazot t meg, hogy „nincs kommunikációs alapunk az előttünk járókkal, nem ismerjük a nyelvüket, mint ahogy ők sem tudnak a nyelvünkön beszélni". Nye lven i t t a k o m -munikác iós lehetőségeink te l jességét é r t j ük , pé ldáu l az öltözködés, az et ikett , a gesztusok s fe l tehetőleg a beszédviselkedés nade l i megkülönbözte tő i t , az argó cso-po r tkód já t , mindaz t , ami az ember i k o m m u n i k á c i ó lehetőségeit ku t a tó s zakemberek szer int ehhez a szférához tar tozik , és akkor ny i lvánva lóvá vál ik, hogy ezen a t e rü -le ten va lóban sán t iká lnak a dolgok. Sine ira, i n d u l j u n k ki abból , hogy v a n n a k korok és divatok, hogy az i sko lában — de még i n k á b b a fő iskolán — a f ia ta lok jó fo rmán m a g u k b a n nőnek föl, a taní tó , t a n á r l eg fe l j ebb m i n t külső, ha t a lmi té-

nyező szerepel az é le tükben, s még a szülői ház se ha t olyan erősen a fe lnövekvő nemzedékre , m i n t a nemzedék tá r s , a bará t , a jó ismerős, a szórakozó- vagy t anu ló-árs, akivel a f i a t a l n a p j a i — h a úgy tetszik, d iáké le te — legnagyobb részét tölti.

Közös az elfoglal tság, az é r t ékrend , a cél, eszköz, módszer , és e l tér a k ívülá l lók — ez ese tben a ko rban , fogla la tosságban, é r t é k r e n d b e n m á s f e lnő t t ek — világáétól , tegyük ehhez hozzá a célok, eszközök, módszerek a fe lnőt teké tő l el térő kor lá tozot t -ságát (célok: jó jegy, dicséret , oklevél, jobb hely a kihelyezési jegyzéken; eszköz: a m i n d e n á r o n való tanu lás , vagy a f e l ada tok épp-csak-hogy te l jes í tése; módszer : k inek-k inek amedd ig ér az esze vagy a t á r s ada lmi tapaszta la ta) , és k iderü l , hogy valóban létezik s a j á to san iskolai kommunikác iós kód, amely sokban el tér a t tól a t á rsada lmi kommunikác iós modell től , kódrendszer tő l , ame lynek csak egy, még-

pedig nagyon kor lá tozot t része: „Korlátozot t kód ot t a l aku l ki, ahol a t á r sada lmi

viszony f o r m á j a az egymássa l va ló azonosuláson, közös e lvárásokon, azonos elő-fe l té te lek sorozatán nyugszik, ahol a s zubku l tú ra az ÉN fölé emeli a MIt . I lyen kódok [ . . . ] a l a k u l n a k ki a k u l t ú r a e l lenőrzésére és á t a d á s á r a pé ldáu l [ . . . ] serdülő-csopor tokban [ . . . ] . Egy kor lá tozot t kód haszná la t a t á r s ada lmi szol idar i tás t hoz lé t re az egyéni t apasz ta la t nyelvi k idolgozásának á rán . [ . . . ] A k o m m u n i k á c i ó há t t e r e az egymással való azonosulás, egymás é rze lmeinek átélése, ami szükségte lenné te-szi a nyelvi je lentés kidolgozását és a beszéd logikai fo lyama tos ságának m e g t e r e m -tését. Ezekben a v i szonyokban i n k á b b a nye lven kívüli , m i n t a nyelv i közlési csa-torná t haszná l j ák . A nye lven kívül i csa torna szolgál valószínűleg a szándékok, cé-lok, minősí tések á tadásá ra . Mindebbő l következik, hogy a kor lá tozot t kód k izáró la-gos haszná la tához szokott beszélőknek nehézséget okozhat , h a a k o m m u n i k á c i ó n a k er rő l a f o r m á j á r ó l á t kel l t é rn iök m á s el térő szerepviszonyokat és e l térő t á r s a d a l m i beál l í tot tságot fel tételező k o m m u n i k á c i ó f o r m á k r a . " (Basil B. Berns t e in : Nyelvi szo-cializáció és oktathatóság. In : Társadalom és nyelv. Szociolingvisztikai írások. Bu -dapest , 1975.) Nos, t ehá t e r rő l v a n szó. Hogy az iskolás — de még i n k á b b a hosszú évekig kizárólag homogén, kor tá rs i csopor tban élő, gondolkodó, cselekvő egyetemi hal lgató — kommunikác ió rendsze re korlátozot t , s a j á t c sopor t j á ra or ientá l t , s kisza-kadva ebből, légüres t é rben érzi magá t . Berns te in kü lönben f igye lmezte t is e r r e a lehetőségre: ,,A kor lá tozot t kód t ehá t megakadá lyozha t bizonyos f a j t a szerep-vál tásokat" — í r j a ugyanebben a t a n u l m á n y á b a n , s mindaz , ami t i t t a beszél t nye lv -vel kapcso la tban idéztünk, áll m i n d e n f a j t a m á s kommunikác iós lehetőségre is. A f a lu vagy k isváros kommunikác iós k ó d j a ugyanis kidolgozott . Idézzük ismét — eset -leg akár vissza is élve az olvasó tü re lméve l — az előbbi t a n u l m á n y t : „Mindenüt t , ahol a k u l t ú r a vagy a s zubku l tú ra az ÉNt hangsúlyozza a M i v e l szemben, ahol a többi személy szándéká t n e m tek in t ik magá tó l é r te tődőnek, k i a l aku l egy kidolgo-zott kód. [ . . . ] Egy kidolgozott kódot haszná ló beszélő a n n a k é rdekében , ami t nyel -vileg á t a k a r adni , kényte len mások t apasz t a l a t á r a m i n t a magáé tó l e l té rőre kon-centrá ln i ." A m i k o r á n t s e m egyszerű, s n e m is mind ig kényelmes , kü lönösen az ed-digi kód já ró l l emondan i kényszerü lő szempont jábó l , aki — kor lá tozot t t á r sada lmi tapasz ta la ta i m i a t t — eddigi k ó d j á t az egyet len természetes , magá tó l é r te tődő k o m -munikác iós lehetőségnek, é l e t f o r m á j á t pedig az egyet len lehetséges é l e t f o r m á n a k tekintet te . És h a n e m is egyet len, de egyik legfontosabb oka a f r i s sen végzet t f i a t a l s zakemberek integrációs g o n d j a i n a k t a l án épp ez, a gondolkodás , a közlés, az é le tmód d iákkor i beszűkülése.

Mindezzel te rmésze tesen n e m a k a r o m azt á l l í tani , hogy a be fogadó közeg, a kisvárosi vagy fa lus i t á r s a d a l o m hibá t lan , hogy é le tmód, ér tékor ientáció , közlési model l stb. s zempont j ábó l kü lönb , m i n t ami lyenne l az* ú j o n n a n érkező r e n -delkezik, el lenkezőleg, sok ese tben va lóban a nagyvárosból érkező tárgyi tudása , vi lágképe, t apasz ta l a t a az é r tékesebb . A nagyobb közösség k o m m u n i k á c i ó s k ó d j a azonban m i n d e n k é p p e n kidolgozott , s ehhez az é rkeze t tnek kel l a lka lmazkodn ia , ha s a j á t é r t é k r e n d j é n e k egyes e lemei t is el a k a r j a fogadta tn i . E r re pedig fe l kell ké-sz í tenünk az i f júságo t , egyfelől a d iáké le tmód és a m i n d e n n a p i élet között i k ü -lönbség tuda tos í tásáva l , más fe lő l pedig a f i a ta lok kommunikác iós zá r t s ágának fe l -oldásával . Az első a nevelőtől — szülőtől, t aná r tó l — függ, aki é le t i smere te t is n y ú j t ételen, tudáson , lakóhelyen k ívül a f i a t a lnak . A más ik az iskolán és m a g á n az é rdeke l t korosztá lyon áll, és különösen ezt a másod ika t hangsúlyoznám, m e r t az utóbbi időben m i n t h a fogya tkozna azoknak a f i a t a loknak a száma, ak ik d iák -éveik a la t t kezdik p róbá lga tn i orosz lánkörmeiket , legyen szó ok ta tás ró l — ér tsd taní tás , i skolán kívül i n e v e l ő m u n k a stb. —, te rmelésrő l — ér t sd nyá r i m u n k a -vállalás, „négerelés", cédulázás, miegyéb —, ku ta t á s ró l — ér t sd röv idke szak-dolgozatok összeáll í tása és közlése, e lsősorban a t á r s a d a l o m t u d o m á n y o k köréből , mega lapozva ezzel a m á s r a is f igyelés ér telmiségi re f lexé t . Hogy ez a m a i iskolai köve te lmények mel le t t nehéz? Lehet , de légüres t é rben élni az egyetem elvégzése u tán évekig, közben kiégni, s be leszürküln i a k i törés r e m é n y e né lkü l a b b a a kö-zegbe, amely tő l a f r i ssen végzet t m i n d e n szavával e lha t á ro lná magá t , sokkal ne -hezebb. Arró l n e m beszélve, hogy m i n d e n i f jú ság i c sopor t - szubku l tú rán á t lép a

következő nemzedék , ame lynek m á r a m i k ó d u n k az avul t , s emmi tmondó .

Ciupe mester születésnapjára

Kedves Aure l ! A K o r u n k Ga lé r i ában nemrég iben megrendeze t t kis „házi" kiá l l í tásod meg-

ny i tó ján úgy tűn t , m i n t h a a b a r á t i a n meleg fogad ta t á s l á t t án -ha l l a t án egy p i l l ana t r a megpárásodot t vo lna a szemed. Látszot t az arcodon, a nyo lcvanad ik életév ba -rázdái közt, hogy jóleset t a kicsiny, de igényes közönség, a Korunk b a r á t i kö rének őszinte rokonszenve, az a megbecsülés , amelye t Te, a r o m á n fes tészet egyik ki-emelkedő mestere , lényegében m á r min tegy fé l évszázaddal ezelőtt k iv ív tá l m a -gadnak egy, a Gaá l Gábor- i Korunk h a s á b j a i n közzétet t je lentős c ikkeddel .

Igen, k á n t o r La jo s m e g n y i t ó j á n a k és kata lógusszövegének köszönhetően i t t és ekkor t u d t u k meg, hogy a két részes t a n u l m á n y kere tében Te m á r a k k o r i b a n (1929-ben) hi te t t e t té l az erdélyi román , m a g y a r és szász képzőművészek szoros ba -rá t sága és együ t tműködése mel le t t . Kollegiál is szol idari tással a képzőművészet i élet o lya t ánképp va ló megszervezését sürget ted , o lyan demokra t i kus szakmai f ó r u m lé t rehozásá t szorgalmaztad, hogy a b b a a kisebbségi művészek is bekapcsolódhassa-nak, s a szabad verseny fe l té te le i között „e tn ikai és m á s sa j á t sága ika t " is meg-t a r t h a t j á k .

Min t a nagybánya i fes tőiskola vol t növendéke , u g y a n a b b a n a c ikkben a leg-nagyobb el ismeréssel emlékezté l meg a v i lágh í rű művész te lep szép m ú l t j á r ó l , nagy a lap í tó inak (Hollósi, Ferenczi , Thorma , Réti) f o r r á s t je len tő és ú j í t ó ha tá sú moz-galmáról . „Csupa ke l lemes és nagy emlék, ha az e m b e r az erdélyi m a g y a r festészet l ap ja i közt motoz" — í r t ad többek között ; kor tá r sa id közül pedig főkén t Nagy Is tván, Nagy Imre , Szolnay, Z i f fe r , P o p p Aure l , Gal las Nándor meg Kós Káro ly m u n k á s s á g á r a h ív t ad fel az olvasók f igyelmét .

Há t csoda-e, ha e n n e k a ba r á t i k iá l l á snak a ha l l a t án meg a t i sz te le tedre elő-adott i roda lmi és zenei m ű s o r h a t á s á r a olyan m a g a s r a csap tak az együt térzés hu l -l ámai? H á t még amikor szót kér té l , s h ibá t l an szép m a g y a r k ie j tésse l megköszön-ted a ba rá t i fogad ta t á s t — mi lyen meleg ragaszkodás á r a d t fe léd a tek in te tekből .

Beval lom őszintén, ezekben a pe r cekben engem is megkapo t t az együt térzés ba rá t i légköre. A k o r á b b a n i t t k iá l l í tó idősebb m e s t e r e k közül még csak Kós Károly t , Nagy Imré t , Szervá t iusz Jenőt , Mohi S á n d o r t meg a n á l u k n á l jóval f i a t a l abb Fü löp A n t a l A n d o r t fogad ta ennyi szerete t te l a közönség.

Egykori t a n á r o m n a k köszönhetően, én t u l a j d o n k é p p e n m á r f i a t a l növendék k o r o m b a n sokat ha l lo t t am ha ladó szel lemű művész i és ember i maga ta r t á sodró l . Mind a m e s t e r e m ba rá t i körében , m i n d a Dumapos t a kávéház i asz ta l tá rsaságnál gyak ran emlege t t ek a kolozsvári i rodalmi , művésze t i és t udományos élet jeles kép-viselői; úgyhogy amikor a f e l szabadu lás u t á n személyesen is m e g i s m e r k e d h e t t e m Veled a M a g y a r Művészet i In tézet képzőművésze t i f aku l t á sán , m á r i s a bizalom szelleme ha to t t a á t az első ta lá lkozást .

Én m á r i t t és ekkor szerete t t pá r t fogó im: Szolnay, Kós Káro ly és Gaá l Gábor b a r á t j á t és szellemi küzdő tá r sá t l á t t a m személyedben, aki n é h á n y kö ré j e tömö-rül t , hasonló fe l fogású román , m a g y a r és szász művész t á r sáva l együtt , szóban és í r ásban egyarán t , m á r a m ú l t b a n elkötelezte m a g á t egy ú j , m o d e r n e b b művésze t és egy gyűlöle tmentes , j obb vi lág mel le t t . S mindez t közös kiá l l í tások f o r m á j á b a n is k i fe jezés re ju t t a t t á tok .

A l a p j á b a n véve m á r az 1925-ben megrendeze t t Demian—Szolnay—Widmann-kiál l í tás is az együt té lő h á r o m erdélyi nemzet iség ba r á t i é rze lmei t k í v á n t a szim-bolizálni, m i n t ahogy a Demian á l ta l készí tet t h á r o m n y e l v ű p l a k á t is ezt a meg-győződést j u t t a t t a k i fe jezésre . A korabel i l apok egyönte tű megá l l ap í t á sa szer int a ba rá t s ág szel leme ha to t t a á t az erdélyi művészek 1930 n o v e m b e r é b e n megnyí l t kolozsvári k iá l l í t ásá t is, ame lynek Szolnayval és Catu l Bogdanna l együt t épp Te voltál a kezdeményező je és rendezője . Az első Erdélyi Sza lonként emlege te t t nagy-szabású k iá l l í t á s ra az összes e rdé ly i l apok fe l f igyel tek . Az Ellenzék egyik kr i t ikusa például , f e l i smerve a széles összefogás pozit ív jel legét , Románok, magyarok, szá-szok ragyogó együttesben vonulnak fel az Erdélyi Képzőművészek kiállításán c ím a la t t é r t éke l te a nagyszabású fe lvonulás t , m a j d n é h á n y n a p m ú l v a u g y a n e n n e k a l apnak a h a s á b j a i n H u n y a d y S á n d o r í r t r angos beszámolót a kezdeményezése tekre lé t re jö t t nagy seregszemle ku l tú rpo l i t ika i jelentőségéről . Megisméte lve a régi m o -t ívumot, a k iá l l í táshoz ugyancsak Demian Tassy készí te t te a h á r o m n y e l v ű p lakáto t , ame lynek (akárcsak az előbbinél) egy f i n o m vona lú női f e j tölti ki az előterét , a jobb o lda l ra b e k o m p o n á l t nép i boká lyból pedig h á r o m rózsaszál emelked ik az a r c fölé, a h á r o m erdélyi nemze t összefogásának je lképeként .

És ugyanez a szellem, ez a demokra t i kus hozzáál lás je l lemezte pedagógiai tevékenységeteket is. A Kolozsváron 1925-ben lé trehozot t Szépművészet i I sko lában („Belle Arte"), ame lynek a párizsi és római t a n u l m á n y o k és ba rango lások u tán , m á r 26 éves k o r o d b a n Te is r endes t a n á r a lettél , k inek -k inek k ívánsága szerint , s a j á t anyanye lvén korr igá l ta tok , s ami különösen serkentőleg ha to t t : nemegyszer a t an í tványa i tok m u n k á i t is k iá l l í to t tá tok a közös tá r la tokon . A főiskolai r angú in tézmény rövidesen a m o d e r n művésze t erős v á r a lett , amely számos esetben az akkor iban m á r ki-kiál l í tó, „kész" művészeke t is magához vonzot ta . N e m egy nö-vendéke tek még a bukares t i Hiva ta los Szalon t á r l a t a in is d í jazásos e l i smerésben részesült . Az iskola mindössze nyolcéves működése a la t t o lyan művészek ke rü l t ek o n n a n ki, m i n t Tasso Marchini , Szervát iusz Jenő, Ion Vlasiu, Mohi Sándor , Nicolae Brana , Eugen Gâscă, P e t r e A b r u d a n meg a n á l u k n á l va lamive l f i a t a l a b b Fülöp A n t a l Andor , ak ike t t a n á r a i k k a l egye temben m a m á r a hazai képzőművésze t k iemelkedő a l a k j a i között t a r t a n a k számon. S t ámoga tás h í j á n a k iváló iskola mégis b e kel le t t hogy z á r j a kapui t . Ta lán épp Andorká tó l tudom, mi lyen nagy megbo t ránkozás t vá l to t t ki, amikor 1933-ban a k o r m á n y m i n d e n megokolás né lkü l beszünte t te a sétatér i iskolát . H iába is t i l takoztak az erdélyi r o m á n szellemi élet nagy ja i (köztük Luc ian Blaga, Emil Isac, Ion Breazu, Ion Chinezu és sokan mások), az akkor i min i sz té r ium va lamifé le , má ig is t i sz táza t lan e l lenszenvvel (lehet, hogy az i t t honossá let t ú j , ha l adó eszmék erősödése mia t t ) könyör te lenü l visszavonta a költségvetést , s szélnek ereszte t t benne teke t .

Á m ez a d u r v a in tézkedés egyá l ta lán n e m tör te le a m u n k a k e d v e t e k e t . El len-kezőleg: összefogva a k o m m u n i s t a h í rében álló Szolnayval , a m u n k á s s o r b ó l akko-r i ban k i robbanó Szervát iusz Jenöve i meg a n é m e t nemzet iségű W i d m a n n Wal te r re l ,

Aurel Ciupe: Szárhegyi fenyők

még u g y a n a b b a n az évben ú j a b b közös kiá l l í tás t r endez te tek a N e w York kávéház á la te rmében . A szívós összetar tás hangsú lyozására ezút ta l is a há romrózsás De-mian-p laká t ke rü l t az épüle t homlokza tá ra , ame lyen a t e rvezőnek csupán a h á r o m

nyelven körbe í r t szöveget ke l le t t megvá l toz ta tn ia meg a kiá l l í tók l i s tá já t , amely az ú j kolozsvári „nyolcak" (Bogdan, Ciupe, Cornea, Demian , Ladea , Szervát iusz, Szolnay, W i d m a n n ) névsorá t t a r t a lmaz ta . Arról , hogy mi lyen m ű v e k szerepel tek

a tá r la ton , én csak anny i t tudok, hogy Szolnay i t t és ekkor á l l í to t ta ki Kibédi Sándor meg a nagy k o m m u n i s t a szerkesztő, Gaá l Gábor a rcképét .

Látod, ezek azok a múl tbe l i pé ldák és morá l i s é r tékek , ame lyek f e l t á r á s á r a nem fo rd í to t t ak kel lő f igye lmet eddigi é le t ra jz í ró id . I lyen é r t e l emben nemrég iben még a Demianró l készül t m o n o g r á f i á t is elég sok h iányérze t te l t e t t em le a kezem-ből. Ped ig ő, aká rc sak Te, sz intén sokat adot t a régi e rényekre , amelyeke t , úgy

látszik, az ő faggató i s em t a r t o t t a k é rdemesnek megí rn i és hangsúlyozni . Emlékszem: úgy 1950 körü l az egyik intézet i gyűlés u tán , ahol az együt té lő

nemzetiségek közötti tes tvér i ba rá t s ág erősí tésének és megva lós í t á sának a f e l a d a t á t kel let t megv i t a tnunk , az ülés végén, e lmenőben Tassy egyszer csak karonfogot t ,

és azt m o n d t a : „Ti mos t épp úgy tesztek, m i n t h a ti t a lá l t á tok vo lna fe l a spanyol-viaszt ; pedig azt a bizonyos ba rá t ságo t a művészek közt mi m á r a régi v i l ágban megvalós í to t tuk!" Az tán sorolni kezdte a „háromrózsás" közös k iá l l í tásokat , a magya r és n é m e t kol légákkal va ló régi meleg c imboraságot , ame ly m é g a gyűlöl-ködést szító hábo rús időszakban is k iá l lo t ta a p róbá t . Persze, hogy igazat ad t am neki ; hiszen a h á b o r ú előtt egy időben engem is p á r t f o g á s á b a vet t , s t a lán épp Szolnay a j á n l á s á r a meghívo t t T e m e s v á r r a , t emplomot fes teni .

Nos, h a m á r szóba k e r ü l t a f e l szabadu lás u t á n létesül t főiskola, kétségtelen, hogy a Belle Ar téhoz hasonlóan ez az ú j i n t ézmény is sok haszná t l á t t a pedagó-

giai t apasz t a l a t a idnak . A k ivá ló szervezői képességekkel rende lkező Kovács Zol-t á n n a l együt t e lévülhe te t len é r d e m e k e t szereztetek a művészet i ok ta t á s megszerve-zésében. Kovács m i n t a Magyar Művészet i In téze t első rek tora , Te meg m i n t a képzőművészet i f a k u l t á s veze tő je ecsetet , vászna t f é l re téve m i n d e n t megte t te tek , hogy a jogegyenlőség szel lemében e l indu l jon és é le t re k a p j o n Erdé ly első művészet i fő iskolá ja . A semmiből m i n d e n t t e r emtés hősi korszaka vol t ez, amikor megreped t és beomlot t épü le teke t ke l le t t r endbehozn i , e lhagyot t , rozoga műhe lyekbő l és sötét szu te rénekböl t an t e rme t , d i áko t thon t varázsolni . És a m i k o r m á r mindez megvolt , és m á r a t ehe t ségku ta tás is lezaj lot t , a fe lszerelés h i ánya von ta r á n c b a homlokun-kat . Ám a t enn ivágyás se rken tő e r e j e ezt az akadá ly t is e lmozdí to t ta az indu lás

ú t jából . Merész öt let te l egy n a p kö lcsönkér tünk egy tal igát , és e l i n d u l t u n k tansze-reket szerezni. Egyik iskolából k lassz ikus görög gipszfe jek, a más ikbó l kopot t állványok, r a j z b a k o k ke rü l t ek fe l a szekérre ; Tó th P i s ta bácsi m e g Szopos t a n á r úr szer tá rán k ívü l még Szolnayéknál is e lőkerü l t n é h á n y á l lvány és r a j z b a k a p a d -lásról. A s ikeres háza lás u t á n Kovács meg én végül is bo ldogan to l tuk „hazafe lé" a gazdag z s á k m á n n y a l r ako t t ta l igá t ; m i t s em törődve azzal, hogy ki mi t mond ,

esetleg l e s a jná l vagy éppenséggel le t rógerez a ho rdá rkodásé r t .

Azóta sok víz lefolyt a Szamoson. A sokasodó évekke l együt t m e g f á r a d t a k a l ábak is, ami re Te : — Nőnek a lépcsők! — szoktad mondan i .

Nőnek, n ő n e k . . . de Te, lá tom, n e m csökkented az i ramot . A nagybánya i kiruccanások u tán , a m ú l t év n y a r á n e lmenté l a szárhegyi a lko tó táborba is, és

ot t tuca tny i ú j t á j k é p p e l gya rap í to t t ad é l e tműved . A Veled együt t ot t dolgozó f i a t a l abb kol légáktól tudom, hogy v a l a m e n n y i ü k közül Te vol tá l a l eg te rméke-nyebb .

— A következő nyá ron ú jbó l oda megyek — közölted nemrég iben . — Gyere te is — b iz ta t t á l egyre —, szívesen elviszlek.

Is ten bizony, k e d v e m vo lna Veled t a r t an i . Eleddig ugyanis még sohasem b á n t a m meg, h a Veled t a r to t t am.