1

Mezőgazdasági őstermelő magánszemély adózásának

alapvető szabályai 2019.

1. Ki minősül mezőgazdasági őstermelőnek?

A személyi jövedelemadóról szóló törvény1 rendelkezése szerint mezőgazdasági

őstermelő az a 16. életévét betöltött, belföldön lévő saját gazdaságában a 6. számú

mellékletben felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet (a

továbbiakban: őstermelői tevékenység) folytató, ezen tevékenysége tekintetében

nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki ennek igazolására őstermelői

igazolvánnyal rendelkezik, ideértve az erre a célra létesített nyilvántartásban

családi gazdálkodóként bejegyzett magánszemélyt és e magánszemélynek a

családi gazdaságban nem foglalkoztatottként közreműködő családtagját is,

mindegyikre vonatkozóan a 6. számú mellékletben felsorolt termékek

előállítására irányuló tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében.2

Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési

jogosultságát kell érteni a termelési eszközei (ideértve a bérelt földterületet,

eszközöket is), a termelés szervezése és – a vetőmag-bértermelés, a bérnevelés, a

bérhizlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével – a termelés

eredményének felhasználása felett.

Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek

nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt

adattartalommal, az ott meghatározott eljárási rendben kiadott, illetve

érvényesített igazolvány.

Mezőgazdasági kistermelőnek az az őstermelő tekinthető, akinek az adóévben –

jogszabály alapján kapott támogatás összegével csökkentett – őstermelői

tevékenységéből származó éves bevétele nem több 8 millió forintnál.3

Az őstermelői tevékenység – amennyiben általános forgalmi adó alanyiságot

eredményez – adószám birtokában gyakorolható azzal, hogy az adószám a NAV

bármelyik megyei (fővárosi) adóigazgatóságtól igényelhető a 19T101-es számú

nyomtatványon.

1.1. Mezőgazdasági őstermelői tevékenység

1 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: Szja tv.). 2 Szja tv. 3. 18. pont. 3 Szja tv. 3. § 19. pont.

2

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek4 minősül a saját gazdaságban történő

növénytermelés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás

is akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával történik.

Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül továbbá a saját gazdaságban

egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, valamint a

saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás és a saját tulajdonú

erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló

törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység5, mindezekre

nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az Szja tv. 6. számú

mellékletének II. pontjában felsoroltak valamelyikébe tartozik, ideértve a saját

gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő

párlatkészítést (pálinkafőzést) is.

A saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények - kivéve a 0602 40

vámtarifa számú rózsa oltva is - értékesítéséből származó bevételt akkor lehet

őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem

haladja meg. Amennyiben ennél több, akkor a bevétel egésze nem tekinthető

őstermelésből származó bevételnek, e bevételre az önálló tevékenységből

származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni.

A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust,

sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység

bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket 0,5 litert meghaladó

kiszerelésben az adott évben kifizetőnek és/vagy termelői borkimérésben végső

fogyasztónak értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi

7 millió forintot nem haladja meg. Amennyiben a bevétel meghaladja a 7 millió

forintot, vagy ha az értékesítés nem az előzőek szerint történik, akkor az egész

bevétel nem számít az őstermelői tevékenység bevételének, e bevételre az önálló

tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet

alkalmazni.

4 Az őstermelő tevékenységek köre az Szja tv. 6. számú mellékletében található. 5 Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 68. §-a szerint erdei

haszonvétel:

„a) a fakitermelés;

b) az erdészeti szaporítóanyag gyűjtése;

c) a vadászati jog gyakorlása vagy hasznosítása az e törvény hatálya alá tartozó területen;

d) az elhalt fekvő fa és gally gyűjtése, illetőleg elhalt, száraz ág nyesése;

e) a kidöntött fáról történő fenyőgally, toboz és díszítőlomb gyűjtése;

f) a gomba, vadgyümölcs, virág, illetőleg gyógynövény gyűjtése;

g) a bot, nád, sás, gyékény termelése és fű kaszálása;

h) a méhészeti tevékenység;

i) a fenyőgyanta gyűjtése;

j) cserje kitermelése, élő és elhalt cserjék hajtásainak gyűjtése

k) az erdei legeltetés;

l) az erdő közjóléti szolgáltatásainak üzleti célú hasznosítása;

m) az erdei forrásvíz hasznosítása.”.

3

1.2. Az őstermelői (közös őstermelői) igazolvány

Az őstermelői igazolvány része6 az adóévre hitelesített értékesítési betétlap,

amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül, amennyiben az adózó bevételi

nyilvántartás vezetésére kötelezett.

Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést (az igazolvány kiadását,

módosítását, cseréjét és bevonását) a falugazdászok végzik, akik a Magyar Agrár-

, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Nemzeti Agrárgazdasági

Kamara - NAK) kötelékébe tartoznak. Az őstermelői igazolvány akkor érvényes,

ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos.

Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó napjáig

hatályos. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő igazolványa tárgyév végével

hatályát veszti, az őstermelő tárgyév október 1. és december 31. napja között

kérheti új igazolvány kiállítását. Ez esetben az új igazolvány a tárgyévet követő

év első napjától a hatályának kezdetét követő ötödik adóév utolsó napjáig

hatályos.

Az értékesítési betétlap az ügyfél kérelmére kizárólag a kérelmezés időpontja

szerinti évnek megfelelő adóévre, valamint az azt követő két adóévre adható ki.

Értékesítési betétlap csak az igazolvány hatályossági ideje szerinti adóévekre

adható ki.

A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát

kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal,

mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői

igazolvány kiváltásával kívánják folytatni.7

Közös háztartás alatt az egy lakóingatlanban együttlakó, ott bejelentett lakóhellyel

vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége értendő.

Közös háztartásban élő családtagnak minősül a mezőgazdasági őstermelő

házastársa, bejegyzett élettársa, egyeneságbeli rokona, az örökbe fogadott,

mostoha és nevelt gyermeke, valamint az örökbe fogadó, mostoha és

nevelőszülője.8

A közös igazolvány kiváltásának egyik feltétele, hogy minden egyes családtagnak

az őstermelői jövedelmére ugyanazon adózási módot kell választania (pl. az

általános forgalmi adó, az átalányadózás, a tételes költségelszámolás

tekintetében). További feltétel, hogy a közös őstermelői tevékenység időszakában

a családtagok egymással nem állhatnak munkaviszonyban, munkavégzésre

irányuló egyéb jogviszonyban. A közös őstermelői igazolványt annak a

családtagnak a nevére kell kiállítani, akit a családtagok egybehangzóan

megneveznek az együttes nyilatkozatukban. Ha a magánszemélyek közös

őstermelői igazolvány alapján folytatják a mezőgazdasági őstermelői

6 A mezőgazdasági őstermelői igazolványról szóló 436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet. 7 Szja tv.78/A §. 8 Szja tv.78/A. § (2) bekezdés.

4

tevékenységet és költségeiket tételesen számolják el, úgy az e tevékenységükből

elért bevételeiket és költségeiket létszámarányosan meg kell osztaniuk. A

bevételek és költségek igazolására a közös őstermelői tevékenységben résztvevő

bármelyik magánszemély nevére kiállított bizonylat egyenértékű.

Közös őstermelői tevékenység folytatása esetén elég egy nyilvántartást vezetni a

bevételekről és a költségekről, ugyanakkor e tevékenységgel összefüggő

adókötelezettségnek külön-külön kell eleget tenni.

Amennyiben az általános forgalmi adó tekintetében az adószámmal rendelkező

tagok az őstermelői tevékenység után nem azonos adózási módot választottak,

akkor az őstermelésből származó bevétel és költségek családtagok közötti egyenlő

felosztására nincs mód, a bevétel után annak kell adóznia, aki azt kézhez kapta,

mellyel szemben csak az adózó nevére kiállított bizonylatok alapján számolható

el költség.

1.3. A családi gazdaság és a családi gazdálkodó fogalma

Az adóév utolsó napján az erre a célra létesített nyilvántartásban családi

gazdálkodóként bejegyzett természetes személy és a családi gazdaságban nem

foglalkoztatottként közreműködő családtagja őstermelői tevékenysége

tekintetében adókötelezettségeit - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a

mezőgazdasági őstermelőre irányadó szabályok szerint teljesíti. 9

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 5.

§ 4. pontja szerint családi gazdaságnak minősül a mezőgazdasági igazgatási

szervnél családi gazdaságként nyilvántartásba vett mezőgazdasági üzem.

E § 20. pontja szerint mezőgazdasági üzemnek az azonos céllal működtetett

mezőgazdasági termelési tényezők (föld, mezőgazdasági felszerelés, egyéb

vagyonelemek) szervezeti alapegysége minősül, amely a gazdasági összetartozás

révén gazdálkodási alapegység is.

Ugyancsak e törvény 5. § 21. pontjában foglaltak szerint mezőgazdasági

üzemközpontnak a földműves vagy mezőgazdasági termelőszervezet

tulajdonában, illetve használatában álló, a mező- és erdőgazdasági tevékenység

vagy a mező- és erdőgazdasági tevékenység és a kiegészítő tevékenység célját

szolgáló gazdasági, lakó, illetve iroda épülettel beépített ingatlan vagy a tanya

minősül, amely egyben a gazdálkodás végzésének vagy megszervezésének a

mezőgazdasági igazgatási szervnél bejelentett helyéül is szolgál;

A törvény alkalmazásában

• mező-, erdőgazdasági tevékenység: növénytermesztés, kertészet, állattartás,

a méhanya nevelés, halászat, haltenyésztés, szaporítóanyag-termesztés,

9 Az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Adóig.

vhr.) 127 §.

5

vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, kiegészítő tevékenységgel vegyes

gazdálkodás;

• kiegészítő tevékenység: falusi és agroturizmus, kézművesipari tevékenység,

fűrészáru-feldolgozás, takarmány-előállítás, mezőgazdasági termékből

élelmiszer előállítása, dohányfeldolgozás, bioüzemanyag-előállítás a mező-,

erdőgazdasági tevékenység során keletkezett melléktermékek, növényi és

állati eredetű hulladék hasznosítása, nem élelmiszercélú feldolgozása,

valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői

értékesítése, mezőgazdasági szolgáltatás, valamint a mezőgazdasági

üzemhez tartozó termelési tényezők hasznosítása, értékesítése;

• gazdálkodó család tagjának minősül: a családi gazdálkodó, továbbá annak

házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa, kiskorú gyermeke, unokája,

valamint a gazdálkodó család tagjaként bejelentkezett nagykorú gyermeke,

szülője, nagyszülője, testvére; a gyermeken az örökbe fogadott és a nevelt

gyermeket is érteni kell.

A családi gazdálkodó és említett családtagja a családi gazdaság nyilvántartási

számát az adózásával összefüggő valamennyi iratán, valamint a törvény alapján

adókedvezményt, adómentességet biztosító nyilatkozatán köteles feltüntetni.

A családi gazdálkodó a közös őstermelői tevékenységet folytatókra

vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával köteles eljárni az

adókötelezettsége megállapításakor. A kiegészítő tevékenységből származó

olyan bevétel után, amely az Szja tv. 6. számú mellékletének II.C.3 pontja alá

sem sorolható tevékenységből származik annak kell adóznia, aki azt folytatja

önálló tevékenység vagy egyéni vállalkozás keretében.

Az azonos jövedelemszámítási kötelezettségre tekintettel, ha a családi gazdaság

tagjai által választott adózási mód eltér a családi gazdaság nyilvántartásba vétele

előtt választott adózási módtól, akkor ez olyan adókötelezettséget érintő változást

jelent, amit be kell jelenteni az adóhatósághoz a családi gazdaság nyilvántartásba

vételétől számított 15 napon belül. Az azonos jövedelemszámítási módnak abban

az esetben is érvényesülnie kell, ha a gazdálkodó családban a közös gazdálkodást

megelőzően tételes költségelszámoló és átalányadózó is volt, vagyis az egységes

adózási módnak a közösen megállapodott módszer szerintinek kell lennie. Így az

év első napjától beérkezett valamennyi őstermelésből származó bevétel (a családi

gazdaság nyilvántartásba vétele előtt megszerzett és a családi gazdaság által l főre

felosztott) a megállapodás szerinti jövedelemszámításra vonatkozó szabályok

szerint lesz adóköteles.

Amennyiben a családi gazdálkodó egyéni vállalkozói igazolvány birtokában

folytatja a tevékenységét, vagy mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében

szerepel az egyéni vállalkozói nyilvántartásban, akkor az őstermelői

tevékenysége tekintetében nem egyéni vállalkozóként, hanem a család többi

6

tagjával együtt a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkezőkre vonatkozó

szabályok szerint kell adóznia. Abban az esetben, ha a családi gazdaságba a

gazdálkodó család tagjai olyan tárgyi eszközöket visznek be, amelyek korábban

az őstermelői/egyéni vállalkozói tevékenységben az értékcsökkenési leírás alapját

képezték, akkor az ilyen tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása a családi

gazdaságban folytatható.

További gyakorlati tudnivalók

▪ A gazdálkodó család tagjai tételes költségelszámolás választása során az

őstermelői tevékenységből származó jövedelmüket csökkenthetik annak a

veszteségnek az összegével, amelyet a családi gazdaság nyilvántartásba

vétele előtt határoltak el. Ebből az is következhet, hogy adott esetben a

családtagok nem azonos nagyságú jövedelem után adóznak.

▪ Amennyiben a gazdálkodó család tagja kilép a családi gazdaságból, a

bevételt és a költségeket a kilépés időpontjával a megállapodásuk szerint kell

felosztani a családtagok között. A továbbiakban a bevétel és az igazolt

költség már csak a csökkent létszám alapulvételével osztható fel az adóév

végén a családi gazdaság tagjai között. A kiválás időpontjában fennálló vevői

tartozásokból befolyt összeget a megállapodásban foglaltak szerint kell

figyelembe venni a családi gazdaságban vagy a kivált tagnál.

2. A jövedelem meghatározása

A magánszemély az őstermelői tevékenységéből származó bevételéből háromféle

módszer szerint állapíthatja meg a jövedelemét.

▪ Lehetősége van a 10 százalék költséghányad alkalmazására, ha nem kíván

költségeivel tételesen elszámolni. A bevétel része a tevékenységgel

összefüggésben kapott költségtérítés is. (A bevétel 90 százaléka a

jövedelem.)

▪ Választhatja a tételes költségelszámolást is. Ekkor költségként a

bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő, kizárólag a bevétel

megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben ténylegesen

felmerült és bizonylattal igazolt kiadás, továbbá a korábbi évekről áthozott

veszteség vehető figyelembe, valamint folytatható a már megkezdett

értékcsökkenési leírás elszámolása.

▪ A harmadik módszer – melynek alkalmazására csak a mezőgazdasági

kistermelők jogosultak – a jövedelem átalányban történő megállapítása.

2.1. Bevételek

Bevételnek minősül többek között:10

10 Szja tv. 2. számú melléklet.

7

⎯ az értékesített termék, a tevékenység ellenértékeként vagy ezek előlegeként

befolyt, vagy váltóval kiegyenlített összeg, a természetben kapott ellenérték

(valamennyi esetben a felár, az engedmény, az árkiegészítés

figyelembevételével);

⎯ a szállításért, vagy csomagolásért külön felszámított összeg;

⎯ az előállított vagy vásárolt terméknek, a végzett vagy vásárolt

szolgáltatásnak a szokásos piaci értéke, ha azokat a magánszemély saját célra

használja fel, illetőleg részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélkül

másnak átengedi akkor, ha ezzel kapcsolatosan bármely évben költséget

számolt el. (Nem kell a bevételt növelni a saját célra történő felhasználás és

a részben vagy egészben ellenszolgáltatás nélküli átengedés értékével, ha az

azzal kapcsolatos kiadásokat nem számolta el költségként, vagy ha e

kiadásokkal az összes költségét arányosan csökkenti, vagy a terméket, a

szolgáltatást elemi károk, katasztrófák esetén közadakozás keretében

nyújtotta.)

⎯ az adó különbözetének visszatérítése, ha a befizetést az őstermelésből

származó bevételével szemben költségként bármely évben elszámolta;

⎯ a káreseménnyel összefüggésben kapott kártalanítás, kártérítés, ideértve a

felelősségbiztosítás alapján felvett összeget is, továbbá annak a biztosítási

szolgáltatásnak az értéke, amely esetében az arra jogosító biztosítási díjat

korábban elszámolta költségként az őstermelő;

⎯ a kapott kamat;

⎯ a kapott kötbér, a késedelmi kamat, a bírság, a büntetés címén kapott összeg,

valamint a fizetett kötbér, kamat, bírság, büntetés visszatérítése címén kapott

összeg, kivéve, ha ez utóbbiakat korábban költségként nem számolta el;

⎯ a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz - ideértve a selejtezett tárgyi

eszközt is -, nem anyagi javak, anyag, félkész termék értékesítésekor kapott

ellenérték, illetőleg a szokásos piaci érték (ha ez utóbbi a több), ha annak

beszerzési, előállítási költségét bármelyik évben költségként érvényesítette,

vagy értékcsökkenési leírással elszámolta;

⎯ az őstermelői tevékenységet szolgáló termőföld eladási ára;

⎯ a 200 ezer forintnál magasabb egyedi értékű kizárólag üzemi célt szolgáló

tárgyi eszköz - ha annak értékét a mezőgazdasági őstermelő egy összegben

elszámolta - ellenszolgáltatás nélküli átruházásakor - kivéve a

magánszemélynek ellenszolgáltatás nélkül történő, adófizetési

kötelezettséggel járó átadást - a beszerzés időpontjától számított

− egy éven belül a beszerzési érték 100 százaléka,

− egy éven túl, de két éven belül a beszerzési érték 66 százaléka,

− két éven túl, de három éven belül a beszerzési érték 33

százaléka,

− három éven túl nulla.

8

Vetőmag bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás és kihelyezett állat tartása esetén

őstermelői bevételként kell számításba venni a termék vagy állat teljes átvételi

(bruttó) árát is.11

2017. január 1-jétől a tárgyi eszközök, nem anyagi javak értékesítésekor kapott

előleget akkor kell bevételnek tekinteni, amikor a vételár teljes összegét az

őstermelő megkapja.12

(A bevétel meghatározásával kapcsolatos további tudnivalókat a 4. pont

tartalmazza)

2.2. Bevételt csökkentő kedvezmények13

A bevétel csökkentésére csak tételes költségelszámolás választása esetén van

mód. Ennek megfelelően csökkenthető a bevétel

• a kitermelt vagy lábon álló faállomány értékesítéséből származó bevétel

esetén azzal az összeggel, amelyet az erdészeti hatóságnál elkülönített

számla javára fizettek be azzal, ha a befizetett összeg több mint a

jogszabályban megállapított, a befejezett célállományra igényelhető

normatív erdő-felújítási támogatás értéke, akkor ez utóbbi összeget lehet

figyelembe venni;

• a legalább 50 százalékban megváltozott munkaképességű alkalmazott

foglalkoztatása esetén személyenként az alkalmazottnak kifizetett bérrel,

de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér összegével;

• munkanélküliek, a szabadságvesztésből 6 hónapon belül szabadultak, a

pártfogó felügyelet hatálya alatt álló személy, valamint tovább

foglalkoztatott szakképző iskolai tanulók foglalkoztatására tekintettel 12

hónapon át megfizetett szociális hozzájárulási adó összegével;

• a szakképző iskola tanulójával kötött - jogszabályban meghatározott -

tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden

megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százalékával, ha a

szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzi a

gyakorlati képzést, minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér

12 százalékával.14

2.3. A költségek elszámolása

A mezőgazdasági őstermelő – néhány eltéréssel – költségeit az egyéni

vállalkozókra vonatkozó szabályok szerint érvényesítheti.15

11 Szja tv. 3. §. 18/c) pont. 12 Szja tv. 2. számú melléklet I/1. pont. 13 Szja tv. 21. §. 14 A minimálbér összege 2019. évben 149 000 forint. 15 A költségek elszámolására vonatkozó rendelkezéseket az Szja tv. 3. számú melléklete tartalmazza.

9

Elismert költségnek csak a bevételszerző tevékenységgel közvetlenül összefüggő,

kizárólag a bevétel megszerzése, a tevékenység folytatása érdekében az adóévben

ténylegesen kifizetett, szabályszerűen igazolt kiadás minősül.

Amennyiben az őstermelő olyan termék vagy szolgáltatás ellenértéke alapján

kíván költséget elszámolni, amelynek értékesítője, illetve nyújtója az Áfa tv-ben16

meghatározott bizonylat kiállítására kötelezett, akkor a kiadás igazolására

kizárólag az Áfa tv. szerinti bizonylat (ide nem értve a nyugtát) alkalmas,

egyébként a kiadás igazolására kizárólag az a bizonylat alkalmas, amely

tartalmazza a költség összegének megállapításához szükséges valamennyi adatot

(így például a kiadás összegét és pénznemét) is. Egyéb esetekben a kiadást olyan

bizonylattal kell igazolni, amely tartalmazza a költség összegének

megállapításához szükséges valamennyi adatot. Erre alkalmas lehet például az

adásvételi szerződés.

Nem minősül elismert költségnek - ha törvény másként nem rendelkezik - a

magánszemély személyes vagy családi szükségletét részben vagy egészben

kielégítő termék, szolgáltatás megszerzésére fordított kiadás, vagy olyan

vagyontárgy megszerzésére, fenntartására, üzemeltetésére, felújítására,

karbantartására fordított kiadás, amely nem a jövedelemszerző tevékenységgel

kapcsolatos, vagy - ha a törvény kivételt nem említ - akár részben is, a

magánszemély személyes vagy családi szükségletének kielégítését célozza. Az

előzőektől eltérően, az őstermelő lakásától elkülönített telephelyen vagy

egyébként más, a lakáson kívüli helyen folytatott tevékenység ellátásának

feltételeként (ideértve az egészséget nem veszélyeztető munkavégzés feltételeit

is) a tevékenység ellátásának hatókörében szükséges dologgal (eszköz,

berendezés, jármű, munkaruházat stb.), szolgáltatással (világítás, fűtés stb.)

összefüggő kiadás akkor is elismert költség, ha a dolog, a szolgáltatás személyes

szükséglet kielégítésére is alkalmas, és a tevékenység hatókörében történő

hasznosítás, használat, igénybevétel mellett egyébként az igénybevétel során nem

zárható ki a magáncélú hasznosítás, használat, igénybevétel, kivéve, ha a törvény

a hasznosítást, használatot, igénybevételt vagy annak lehetőségét adóztatható

körülményként határozza meg. Ugyancsak az említett rendelkezéstől eltérően,

elismert költség a tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés

rendelkezése alapján kapott, bevételnek minősülő támogatás jogszerű

felhasználásával teljesített kiadás akkor is, ha a kiadás részben a magánszemély

személyes vagy családi szükségletét szolgálja (ha azonban a támogatás csak

részben nyújt fedezetet az ilyen kiadásra, akkor e rendelkezés alapján az csak a

támogatásból fedezett rész mértékéig vehető figyelembe elismert költségként).

Az őstermelői tevékenységét kezdő magánszemély a legfeljebb 3 évvel korábban

felmerült és az e tevékenységének megkezdését megelőzően még nem

érvényesített, igazolt kiadásait – feltéve, hogy azok a megkezdett tevékenységhez

16 Általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.).

10

kapcsolódnak – a kezdés évében költségként számolhatja el, továbbá a tárgyi

eszközök, nem anyagi javak értékcsökkenési leírását megkezdheti.

2.3.1. Szociális hozzájárulási adó költségként történő elszámolása

A szociális hozzájárulási adó fizetésének szabályai év közben megváltoztak (erről

bővebb tájékoztatást olvashat a „7.6. A mezőgazdasági őstermelő szociális

hozzájárulási adófizetési kötelezettsége” című részben). A változásra tekintettel

2019. július 24-től új szabály került bevezetésre a megfizetett szociális

hozzájárulási adó költségként történő elszámolásával kapcsolatban.17 Átmeneti

szabály értelmében ez a rendelkezés 2019. január 1-jétől alkalmazható.18

Az Szja tv. attól függően határozza meg a szociális hozzájárulási adó költségként

történő elszámolhatóságának módját, hogy a mezőgazdasági őstermelő év közben

kötelezett-e a szociális hozzájárulási-adó előleg fizetésére vagy sem.

a) Tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális hozzájárulási adó előleg

fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő költségelszámolása

Az új szabály értelmében a tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális

hozzájárulási adó előleg fizetésére kötelezett mezőgazdasági őstermelő 2019. évi

elismert költségként veszi figyelembe a 2019-ben megállapított és megfizetett

adóelőlegeket (ideértve a negyedik negyedévre megállapított és határidőig

megfizetett adóelőleget is). A 2019. évi összevont adóalapba tartozó

jövedelemnek a tárgyévre megállapított és megfizetett szociális hozzájárulási adó

előlegalapok összegét meghaladó része (kötelezettségkülönbözet) után fizetendő

szociális hozzájárulási adó a befizetés évében, azaz 2020-ban számolható el

költségként.

Ha az adóévben az e pontba tartozó mezőgazdasági őstermelő a bevallás évében

már nem minősül tételes költségelszámolást alkalmazó őstermelőnek (például

azért, mert átalányadózást választott a következő adóévre az adóbevallásában),

akkor az összevont adóalapnak a kötelezettség-különbözettel egyenlő része

tekintetében a kötelezettség-különbözet 85 százalékát veheti figyelembe

jövedelemként. Ennek oka az, hogy a magánszemély már nem számolhatja el a

szociális hozzájárulási adót költségként.

b) Tételes költségelszámolást alkalmazó, szociális hozzájárulási adó előleg

fizetésére nem kötelezett mezőgazdasági őstermelő költségelszámolása

A szociális hozzájárulási adó előleg fizetésére nem kötelezett, tételes

költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági őstermelő a szociális hozzájárulási

17 Szja tv. 22. § (6a) bekezdés. 18 Szja tv. 98. § (6) bekezdés.

11

adó megfizetett összegét a befizetés évében, azaz 2020-ban számolhatja el

költségként, mivel a szociális hozzájárulási adót a személyijövedelemadó-

bevallás benyújtására nyitva álló határidőig (az adóévet követő május 20-ig) kell

megfizetnie.

Ha az e pontba tartozó őstermelő 2020-ban már nem minősül tételes

költségelszámolónak, akkor jövedelemként a megállapított jövedelem 85

százalékát veszi figyelembe.

Például az őstermelő 2019-ben szociális hozzájárulási adó fizetésre nem

kötelezett tételes költségelszámoló volt, azonban 2020-ban már átalányadózást

választott. 2019-ben a megállapított jövedelme 6 millió forint volt. Ebben az

esetben a személyi jövedelemadó és a szociális hozzájárulási adó alapja a 6 millió

forint 85 százaléka, azaz 5,1 millió forint.

2.3.2. Az értékcsökkenési leírás elszámolása 19

A mezőgazdasági őstermelőnek az egyéni vállalkozóra vonatkozó

rendelkezéseket kell alkalmaznia az értékcsökkenési leírás elszámolásakor azzal

az eltéréssel, hogy az adóév utolsó napján a termőföldről szóló törvény szerinti

családi gazdálkodónak minősülő magánszemély és a családi gazdaságban nem

foglalkoztatottként közreműködő családtagja a családi gazdaság részét képező,

vagy ahhoz tartozó tárgyi eszközöknek, nem anyagi javaknak az üzembe helyezés

időpontjára megállapított beruházási költségét - választása szerint - az üzembe

helyezés adóévében jogosult egy összegben költségként elszámolni. 20

A nem kizárólag üzemi célt szolgáló saját tulajdonú gép, berendezés, felszerelés

esetében átalányban számolható el értékcsökkenési leírás olyan nyilvántartás

vezetése mellett, amely a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz

azonosításra alkalmas megnevezését, beszerzési (előállítási) árát - mint

nyilvántartási értéket -, továbbá a beszerzés (előállítás) és a használatbavétel

időpontját tartalmazza. Az átalány összege több ilyen eszköz használata mellett is

legfeljebb az éves bevétel 1 százalékáig, ezen belül is az említett nyilvántartásban

szereplő eszköz(ök) nyilvántartási értékének legfeljebb 50 százalékáig terjedhet.

Egy adott nem kizárólagosan üzemi célt szolgáló eszköz értéke alapján csak egy

ízben, a használatbavétel évében vehető figyelembe ez az átalány.

A tevékenységhez jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján

kapott bevételnek minősülő támogatás felhasználásával megszerzett (előállított)

tárgyi eszköz, nem anyagi jószág beszerzési (előállítási) árának az a része, amely

egyenlő a megszerzéséhez (előállításához) felhasznált támogatás összegével, az

eszköz üzembe helyezésének (rendeltetésszerű használatba vételének) - az

üzembe helyezés elmaradása esetén kiselejtezésének, elidegenítésének vagy a

nyilvántartásból bármely más ok miatt történő kivezetésének - időpontjában

értékcsökkenési leírásként számolható el. A nem kizárólag üzemi célt szolgáló

19 Szja tv. 11. számú melléklet. 20 Szja tv. 3. számú melléklet III/1. pont.

12

tárgyi eszköz, nem anyagi jószág esetén ezen túlmenően nincs lehetőség

értékcsökkenési leírás elszámolására.21

További költség többek között:22

⎯ az alkalmazottak részére kifizetett bér és annak közterhei;

⎯ az alkalmazottnak a munkaszerződés (vagy jogszabály) alapján járó, a

munkáltatót kötelezően terhelő juttatás, kifizetés;

⎯ a gazdasági épület bérleti díja;

⎯ a fűtés, világítás, technológiai energia költsége, a telefon, telefax,

mobiltelefon használati díja azzal, ha a lakás és a telephely nem különül el

műszakilag, akkor a tevékenységgel arányosan lehet a kiadásokat figyelembe

venni az adott költségre jellemző mértékegység (m2, m3, nap)

alapulvételével; Amennyiben a lakás és a telephely műszakilag nem

elkülönített, akkor a házastárs, bejegyzett élettárs nevére kiállított közüzemi

számlák is figyelembe vehetők a költségelszámolás során.

⎯ az internet használat díja azzal, ha a használat csak részben szolgálja a

tevékenységet, akkor annak a 30 százaléka, elektronikus bevallás

benyújtására kötelezett őstermelő esetében pedig annak 50 százaléka;

⎯ a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak

beszerzésére, előállítására fordított kiadás, ha az a 200 ezer forintot nem

haladja meg, továbbá ezen tárgyi eszközök – a mezőgazdasági őstermelő

esetében a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök és nem anyagi javak

beszerzési értékétől függetlenül is – folyamatos, zavartalan, biztonságos

üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munkára fordított kiadás, azzal,

hogy a járművek esetében a IV. fejezetben foglaltakat kell alkalmazni;

⎯ a kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszközök, nem anyagi javak

értékesítése (ideértve a selejtezést, a megsemmisülést, az ellenszolgáltatás

nélküli átengedést is) esetén az értékesítés időpontjáig még el nem számolt

értékcsökkenési leírás összege, az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi

eszközök (nem anyagi javak) értékesítése esetén a nyilvántartásba vett

beruházási költség;

⎯ vetőmag bértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén a

termék vagy állat kihelyezéskori értéke, valamint a bértermeltető által

biztosított takarmány stb. értéke is a felvásárlási okirathoz csatolt elszámolás

alapján;

⎯ az állami költségvetésbe, a központi alapokba, a helyi önkormányzatoknak –

a tevékenységgel összefüggésben – befizetett adó (a saját jövedelem után

befizetett személyi jövedelemadó kivételével), az illeték, a hatósági díj, a

vám, a vámkezelési díj, a perköltség, a kötbér, a késedelmi kamat, az

önellenőrzési pótlék;

21 Szja tv. 3. számú melléklet III/3. pont. 22 Szja tv. 3. számú melléklet.

13

⎯ a tevékenységgel összefüggésben kifizetett vagyon, felelősség-, kockázati

élet-, balesetbiztosítás díja;

⎯ a saját részre vagy az alkalmazottak részére vásárolt munkaruha, védőeszköz,

a munka-, a baleset- és a környezetvédelmi berendezés beszerzésére fordított

kiadás;

⎯ a köztestület számára tagdíj vagy annak megfelelő jogcímen fizetett összeg,

továbbá az őstermelői tevékenységgel kapcsolatos érdekképviseleti feladatot

is ellátó társadalmi szervezet számára tagdíj címén fizetett összeg;

⎯ a reklámköltség;

⎯ üzleti utazás esetén az utazásra, a szállás díjára fordított kiadás, külföldre

történő üzleti célú utazás esetén napi 15 euro; az úthasználati díj az

úthasználatra jogosultság időszakában a díjköteles útszakaszon történt üzleti

célú futásteljesítmény arányában.

Nem lehet költségként elszámolni a tárgyi eszközök, nem anyagi javak

beszerzésekor adott előleget.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő egyéni vállalkozói tevékenységet is

folytat, akkor a két tevékenység folytatása érdekében felmerült költségeket

elkülönítve kell nyilvántartania. Azokat a költségeket, amelyek mindkét

tevékenységgel összefüggenek, a bevételek arányában kell megosztani, kivéve,

ha a törvény másként rendelkezik.

A kétféle tevékenységhez használt tárgyi eszközöknél (nem anyagi javaknál)

viszont választania kell, hogy azok beszerzési árát és az üzemeltetésükkel

kapcsolatos kiadásokat melyik tevékenység bevételével szemben számolja el,

mert ezek a költségek (az értékcsökkenés a teljes leírásig) nem oszthatók meg a

tevékenységek bevételei között.

A járművek üzemeltetési költségének elszámolásával kapcsolatos tudnivalók a 8.

számú tájékoztató füzetből ismerhetők meg.

2.3.3. Veszteségelszámolás

Amennyiben a bevételek összegét a költségek összege meghaladja, akkor a

veszteség összege elszámolható a következő öt év vagy az előző két év

jövedelmével szemben azzal, hogy a veszteség továbbviteléhez nem kell az

adóhatóságtól engedélyt kérni.

A korábbi években elhatárolt veszteség összegét a tárgyévi jövedelem 50

százalékáig lehet figyelembe venni. Amennyiben az adóévben keletkezett

veszteség összegét a megelőző két adóév jövedelmével szemben kívánja az

őstermelő érvényesíteni, akkor az egyes adóévekre a veszteség 30 százaléka

vihető vissza és a veszteség fennmaradó része - figyelemmel az 50 százalékos

korlátra - a későbbi évek jövedelmével szemben érvényesíthető. 23

23 Szja tv. 22. § (1) és (5) bekezdés.

14

A veszteség összegét a keletkezésük sorrendjében lehet elszámolni.24

A 2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett, még nem érvényesített

elhatárolt veszteség a 2014. december 31-én hatályos rendelkezések szerint

írható le azzal, hogy az így elhatárolt veszteséget legkésőbb a 2025. adóévben

lehet érvényesíteni.25

2.4. Kistermelői költségátalány26

Az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást alkalmazó

mezőgazdasági kistermelő a korrigált bevételének 40 százalékát – igazolás nélkül

– kistermelői költségátalány címén elszámolhatja költségként. Ebben az esetben

a tárgyévi veszteség elhatárolására nincs lehetőség.

2.5. Őstermelői adókedvezmény27

A tételes költségelszámolást vagy a 10 százalék költséghányadot választó

mezőgazdasági őstermelőt e tevékenységéből származó jövedelme utáni adó

összegéből legfeljebb 100 ezer forint adókedvezmény illeti meg, amely

mezőgazdasági csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy halászati

csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül. Az adókedvezmény akkor

érvényesíthető, ha az őstermelő a regisztrációs számát is feltünteti az

adóbevallásában.

Közösen folytatott tevékenység esetén a tagoknak külön-külön kell rendelkezniük

regisztrációs számmal. Amennyiben az őstermelői tevékenységre tekintettel

érvényesíthető adókedvezmény összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e

jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van a magánszemélynek,

úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői

jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezmény 100 ezer forintra

kiegészíthető.

2.6. Nemleges nyilatkozattétel28

Aki az őstermelésből származó jövedelme megállapítására a tételes

költségelszámolást választja, és a támogatások összege nélküli bevétele az

adómentesség értékhatárát meghaladja, de az nem több 4 millió forintnál és

legalább a (támogatásokkal együtt számított összes) bevételének a 20 százalékát

kitevő összegű, az őstermelői tevékenységével kapcsolatosan felmerült,

költségként elismert kiadásait számlával (számlákkal), más bizonylattal

(bizonylatokkal) tudja igazolni, annak nem kötelező jövedelmet számolnia, élhet

nemleges nyilatkozatételi jogával is. Fontos változás 2019. évtől, hogy a

24 Szja tv. 22. § (3) bekezdés. 25 Szja tv. 84/ZS § (6) bekezdés. 26 Szja tv. 22. § (6) bekezdés. 27 Szja tv. 39. §. 28 Szja tv. 78/A §.

15

számlával igazolt költségek mellett például az egyszerűsített foglalkoztatásra

tekintettel kifizetett összeg is figyelembe vehető.

Ebben az esetben a jármű használatával kapcsolatos, számlával igazolt költségek

csak útnyilvántartás vezetése mellett vehetők figyelembe a nyilatkozattételkor.

Nyilatkozattétel esetén a tárgyi eszközök és a nem anyagi javak értékcsökkenési

leírását, valamint a korábban elhatárolt veszteség 20 százalékát az adóévre

elszámoltnak kell tekinteni.

A tevékenységüket közös igazolvány alapján folytató őstermelők, valamint a

családi gazdálkodó és a családi gazdaságban nem foglalkoztatottként

közreműködő családtagok is élhetnek nemleges nyilatkozattételi jogukkal, de

csak külön-külön és csak akkor, ha mindannyian ezt a módszert választják.

3. A mezőgazdasági kistermelő átalányadózása29

2018. január 1-jétől az átalányadó választásával kapcsolatos rendelkezéseket az

Szja tv. 8. számú melléklete tartalmazza.

A mezőgazdasági kistermelő az átalányadózást is választhatja a tevékenysége és

az adóév egészére az őstermelésből származó jövedelme megállapítására.

Amennyiben a tevékenységét az adóévben kezdő mezőgazdasági kistermelő a

kezdésének évében az átalányadózást választja, akkor – az Art.30 1. számú

melléklet 17. pontja alapján a tevékenység megkezdését megelőzően fennálló

bejelentési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg – az erre a célra rendszeresített

19T101 jelű adatlapon kell az erre vonatkozó bejelentését a Nemzeti Adó- és

Vámhatóság (a továbbiakban: NAV) felé megtennie. Ez az adatlap szolgál a

változások bejelentésére is, így a mezőgazdasági kistermelő tevékenységére

alkalmazott átalányadózásra való jogosultság megszűnésének (pl. a bevételi

értékhatár meghaladás) bejelentésére is. A bejelentkezéskor az általános forgalmi

adó fizetési kötelezettség teljesítésének módjára vonatkozó nyilatkozatot is az

említett adatlapon kell megtenni.

A kezdőnek nem minősülő mezőgazdasági kistermelőnek az adóévről a NAV felé

benyújtott – a 2019. év vonatkozásában a 18SZJA – személyi jövedelemadó

bevallásban, vagy az adóbevallási tervezete kiegészítésével kell nyilatkozni arról,

ha a következő adóévre kíván átalányadózást választani, vagy a tárgyévre

választott átalányadózást a következő adóévre már nem kívánja alkalmazni.

Amennyiben a mezőgazdasági kistermelői tevékenysége mellett egyéni

vállalkozói tevékenységet is folytat a magánszemély, az átalányadózást mindkét

tevékenységre nézve külön-külön választhatja. Az egyes tevékenységekből

származó bevételek nyilvántartását ilyen esetben is egymástól elkülönítve kell

vezetni.

29 Szja tv. 50. § (2) bekezdés. 30 Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.).

16

Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít

jövedelemnek, illetőleg a bevételnek azon részéből, amely élő állat és állati

termékek értékesítéséből származik, 6 százalékot kell jövedelemnek tekinteni.

Az átalányadóra vonatkozó szabályok szerinti adózónak a bevétel megszerzése

érdekében felmerült kiadásairól szóló számlákat és más bizonylatokat az adó

utólagos megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

Az átalányban megállapított jövedelem ugyancsak az összevont adóalap része.

4. A mezőgazdasági őstermelő bevételeinek meghatározásánál az általános

szabályokon túlmenően a következőket kell figyelembe venni:

• Az átalányadó szabályai szerint adózó mezőgazdasági kistermelőnél nem

minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek a jogszabály alapján

a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított vissza nem térítendő

támogatás azzal, hogy ebben az esetben a támogatás címén kapott összeget

önálló tevékenységből származó bevételként kell figyelembe venni, mellyel

szemben a támogatások célja szerinti igazolt kiadások elszámolhatók.

• Jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján a költségek fedezetére vagy

fejlesztési célra kapott támogatásnak az az összeg minősül, amelyet a

magánszemély kizárólag a ténylegesen felmerült, igazolt kiadásainak a

folyósítóval történő elszámolási kötelezettsége mellett kap. 2019. január 1-

jétől ide tartozik a tevékenység megvalósulásának ellenőrzését követően

juttatott, továbbá az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból

társfinanszírozott, a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához,

gazdaságalapításához nyújtandó támogatások is.31

Azt a támogatást, amelyet utólag folyósítottak a támogatás célja szerinti

felhasználást igazoló számla ellenében vagy a felhasználás teljesülésének

igazolása alapján, nem kell bevételként beszámítani akkor, ha a kiadást

korábban költségként nem érvényesítette az őstermelő és később sem számolja

el azt (értékcsökkenési leírással sem).32

• Az egységes területalapú (földalapú) támogatást és minden olyan más

támogatást, amely nem tekinthető költségek fedezetére vagy fejlesztési célból

folyósított támogatásnak, a folyósítás évében kell a bevételek között

elszámolni.

• Amennyiben a magánszemély a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra

előre folyósított támogatás összegét annak jogszabályban meghatározott célja

szerint a megadott határidőig nem használta fel, akkor a támogatás fel nem

használt része annak az évnek az utolsó napján minősül bevételnek, amikor a

31 Szja tv. 3. § 42. pont. A fogalom változása az Szja tv 96. § (1) bekezdése értelmében visszamenőlegesen 2016.

január 1-jét követően keletkezett bevételekre utólagosan is alkalmazható. 32 Szja tv. 7.§ (1) bekezdés v) pont és a 7. § (3) bekezdés.

17

felhasználásra jogszabály szerint nyitva álló határidő lejár, ilyen határidő

hiányában a folyósítás évét követő negyedik adóév utolsó napján.33

• Amennyiben az őstermelő egyben kereskedő egyéni vállalkozóként saját

őstermelői termékét (is) értékesíti (pl. a zöldségboltjában), akkor ezeknek a

termékeknek a szokásos piaci értékét őstermelői bevételként kell figyelembe

vennie és ezeknek a termékeknek az értékesítéséből származó bevételt az

egyéni vállalkozás bevételei között kell szerepeltetnie. Mindezek akkor is

érvényesek, ha akár az egyik, akár mindkét tevékenységében a magánszemély

átalányadózást alkalmaz. Amennyiben a vállalkozói személyi jövedelemadó

szabályai szerint adózik a magánszemély, az egyéni vállalkozás érdekében

felmerült költségek között figyelembe veheti az őstermelői bevételek közé

beírt összeget.

• Figyelemmel azonban arra, hogy a magánszemély áfa adóalanyisága az

őstermelőként és az egyéni vállalkozóként végzett tevékenységekre is kiterjed,

ilyen esetben (őstermelő és egyéni vállalkozó közötti) Áfa tv. hatálya alá

tartozó értékesítés nem valósul meg.

5. Adóelőleg-fizetés34 és az őstermelésből származó jövedelem bevallása35

A mezőgazdasági őstermelőtől a kifizetőnek akkor nem kell adóelőleget levonnia,

ha a kifizetőnek bemutatja az adóévre hitelesített értékesítési betétlapját, vagy a

családi gazdaság tagja e jogállását igazolja a kifizető felé.

A mezőgazdasági kistermelőnek - a választott adózási módtól függetlenül -

mindaddig nem kell adóelőleget fizetnie, amíg az adóévben elszámolt jogszabály

alapján kapott támogatások összegével csökkentett őstermelői tevékenységből

származó bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg.36 Az adóelőleg

megállapításakor az év elejétől az adott negyedév végéig kell a jövedelmet

megállapítania.

Az összevont adóalap csökkenthető a feltételek megléte esetén a családi

kedvezmény és az első házasok kedvezménye összegével is. A fennmaradó összeg

után az adó mértéke 15 százalék. Ez az összeg tovább csökkenthető az őstermelői

adókedvezmény összegével amennyiben a jövedelmét az őstermelő nem az

átalányadózókra vonatkozó szabályok szerint állapítja meg. A fizetendő adó

összege tovább csökkenthető a személyi kedvezmény összegével is, amely

havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 5 százaléka. Az így

megállapított összegből le kell vonni az adóév során már befizetett előleget, és a

különbözetet kell az adott negyedévre, a negyedévet követő hónap 12-éig

befizetni.

33 Szja tv. 19. § (4) bekezdés. 34 Szja tv. 46-49.§-ai. 35 Szja tv. 11–12. §-ai. 36 Szja tv. 47.§ (4) bekezdés.

18

Az adóelőleget a magánszemélynek mindaddig nem kell megfizetnie, amíg a

fizetendő összeg nem haladja meg a 10 ezer forintot.

Amennyiben a mezőgazdasági őstermelőnek - függetlenül attól, hogy a

jövedelmét milyen módszerrel állapítja meg - a támogatások összegével

csökkentett őstermelői tevékenységből származó éves bevétele nem haladja meg

a 600 ezer forintot, akkor nem kell jövedelmet számolnia és ezt a bevételét nem

is kell bevallania.37

Amennyiben a magánszemély tételesen számolja el költségeit és az előzőekben

ismertetett szabályok szerint arról nyilatkozik, hogy az adóévben nem volt a

mezőgazdasági kistermelésből jövedelme (nemleges nyilatkozatot ad), akkor nem

kell az őstermelői tevékenységére tekintettel a jövedelmét levezetnie.

A nyilatkozat a személyi jövedelemadó bevallásban tehető meg.

Az őstermelők részére is elkészíti az adóhatóság a bevallási tervezetet a kifizetők

által megadott adatok alapulvételével38. Az őstermelő választása szerint vagy az

adóbevallási tervezet javításával, kiegészítésével és elfogadásával, vagy az ’SZJA

– 2019. évre vonatkozóan a 19SZJA –nyomtatvány benyújtásával tehet eleget a

bevallási kötelezettségének.39

A 2019. évi bevallás benyújtási határideje 2020. május 20-a.40

6. Az általános forgalmi adó kötelezettséggel kapcsolatos tudnivalók

Az Áfa tv. alapján a következő eseteket terheli adófizetési kötelezettség:

a) az adóalany által belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítést,

szolgáltatásnyújtást [ideértve az Áfa tv. 11. § (1)-(2) bekezdései és 14. § (1)-

(2) bekezdései szerint ilyennek minősülő eseteket is],

b) a termék Európai Közösségen belüli, belföldön és ellenérték fejében teljesített

beszerzését,

c) a termékimportot.41

Tekintettel arra, hogy az Szja tv. szerinti mezőgazdasági őstermelő tevékenysége

áfaalanyiságot eredményezhet, az információs füzet a továbbiakban az a) pont

szerinti esetnek azokat a legfontosabb szabályait ismerteti, amelyekre az áfaalany

őstermelőnek figyelemmel kell lennie.

Az Áfa tv. adóalanyiságra vonatkozó főszabályából következően az a

jogképes magánszemély minősül áfaalanynak, aki független formában (pl.

nem munkaviszony, munkaviszony jellegű jogviszony keretében) gazdasági

tevékenységet, vagyis ellenérték elérésére irányuló vagy azt eredményező, 37 Szja tv.23. §. 38 Szja tv. 12/B. §. 39 Szja tv. 12/C. § (7) bekezdés és 12/D. § a) pont. 40 Art. 2. számú melléklet I/B. fejezet 2.2. pont. 41Áfa tv. 2. §.

19

üzletszerű, rendszeres vagy tartós tevékenységet folytat.42 E főszabályból

következően:

- A magánszemély adóalanyisága valamennyi gazdasági tevékenységére

kiterjed. Így pl. az egyéni vállalkozóként és őstermelőként is gazdasági

tevékenységet végző magánszemély az Áfa tv. alkalmazásában egy

adóalanynak minősül. Ezért e törvény alapján nem értelmezhető pl. ugyanazon

személy egyéni vállalkozása és „őstermelése” között megvalósuló

termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás sem.

- A magánszemély Szja tv. szerinti mezőgazdasági őstermelői tevékenysége

nem eredményez automatikusan áfaalanyiságot. Nem áfaalany pl. az olyan

magánszemély, aki saját szükségletei fedezése céljából termel és legfeljebb az

esetlegesen keletkező felesleget értékesíti, még akkor sem, ha érvényes

őstermelői igazolvánnyal rendelkezik (feltéve természetesen, hogy egyéb

gazdasági tevékenysége nincs). Egyéb gazdasági tevékenység hiányában nem

áfaalany továbbá a családi gazdaságnak az a tagja, és a közös őstermelői

igazolvány alapján tevékenykedők közül az, aki a közös tevékenységben nem

a terméket, szolgáltatást saját nevében (és ellenérték fejében) értékesítőként

vesz részt.

6.1. Mezőgazdasági tevékenység – kompenzációs felár

Az Áfa tv-nek saját mezőgazdasági tevékenység fogalma van. Az e fogalomnak

megfelelő mezőgazdasági tevékenységet végző áfaalany – függetlenül attól, hogy

magánszemély, társaság, szövetkezet vagy egyéb szervezet – e tevékenysége

tekintetében különös adózási mód43 szerint (kompenzációs rendszerben)

adózik, ha az Áfa tv-ben meghatározott feltételeknek megfelel (vagyis

különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalanynak

minősül) és különleges jogállását nem változtatta meg (vagyis a kompenzációs

rendszer alkalmazásáról nem mondott le).

Az Áfa tv. alkalmazásában az olyan termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás

minősül mezőgazdasági tevékenységnek, amellyel összefüggésben az

adóalanyt kompenzációs felár illeti meg. Mezőgazdasági tevékenység az Áfa

tv. 7. sz. melléklet I. részében meghatározott termékek értékesítése, feltéve, hogy

- a termékek előállítását, feldolgozását az adóalany saját vállalkozásában végzi

és

- a termék beszerzője olyan – belföldi vagy külföldi – áfaalany (illetve másik

tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra

(ideértve a saját állama joga szerinti kompenzációs felárat is) nem jogosult.44

42Áfa tv. 5. § (1) bekezdés és 6. §. 43Áfa tv. XIV. fejezet. 44Áfa tv. 198. § (1) bekezdés a) és c) pont, 200. §.

20

Mezőgazdasági tevékenység továbbá az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében

meghatározott szolgáltatások nyújtása, feltéve, hogy

- azok teljesítéséhez az adóalany saját vállalkozásának tárgyi eszközeit használja

(egyéb módon hasznosítja) és

- a szolgáltatás igénybevevője olyan – belföldi vagy külföldi – áfaalany (vagy

másik tagállambeli nem adóalany jogi személy), aki/amely kompenzációs felárra

(ideértve a saját állama joga szerinti kompenzációs felárat is) nem jogosult.45

Az adózó akkor minősül különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet

folytató adóalanynak, ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak:

▪ gazdasági céllal belföldön telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában

pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön,

▪ egészben, vagy meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytat,

▪ mikro-vállalkozás,

▪ önálló vállalkozás,

▪ nem élt a különleges jogállása megváltoztatásának a jogával.46

Meghatározó részben mezőgazdasági tevékenységet folytatónak az olyan

adóalany minősül:47

- akinek a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó –

adót is tartalmazó – éves bevétele (időarányosan) nem haladja meg a 12 millió

forintot, illetve az olyan adóalany,

- akinek a mezőgazdasági tevékenységen kívüli tevékenységéből származó –

adót is tartalmazó – éves bevétele (időarányosan) meghaladja ugyan a 12 millió

forintot, azonban a mezőgazdasági tevékenységből származó – kompenzációs

felárat is tartalmazó – éves bevétele (időarányosan) több mint az egyéb

tevékenységéből származó – adót is tartalmazó – (időarányos) éves bevétele.

Az adóalanynak a mezőgazdasági tevékenység megkezdésekor az ésszerűen

várható bevételeket, a későbbiekben a tárgyévet megelőző év tényadatait kell

figyelembe vennie a feltétel fennállásának vizsgálatakor. Az olyan adóalany, aki

a tárgyév évközi adatai alapján nem felel meg a feltételnek, nem köteles évközben

megváltoztatni a különleges jogállását, amennyiben azonban a tárgyév végén

összesített tárgyévi adatok alapján sem tekinthető meghatározó részben

mezőgazdasági tevékenységet folytatónak, akkor a következő naptári évben nem

alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.

Az adóalany akkor minősül mikro-vállalkozásnak, ha az éves nettó árbevétele

legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg és foglalkoztatottjai átlagos

statisztikai állományi létszáma 10 főnél kevesebb.48 Ahhoz, hogy az adóalany 45Áfa tv. 198. § (1) bekezdés b) és c) pont, 200. §. 46Áfa tv. 197. § (1) bekezdés. 47Áfa tv. 198. § (2) bekezdés. 48A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (továbbiakban:

Kkv. tv.) 3. § (3) bekezdés.

21

mikro-vállalkozásnak minősülése megszűnjön, két egymást követő évben kell

meghaladnia a 2 millió eurós bevételi értékhatárt, vagy a 10 fős átlagos statisztikai

állományi létszámot.49 A mikro-vállalkozásnak minősülést a különleges jogállás

fenntarthatósága szempontjából a kompenzációs rendszert alkalmazó

adóalanynak július elsején kell vizsgálnia (az előző két év adatai alapján). Nem

befolyásolja a tárgyévi különleges jogállását az, ha ebben az időpontban nem

minősül mikro-vállalkozásnak, a tárgyévet követő két naptári évben azonban nem

alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.50 (Ezt a feltételt a tevékenységet kezdő

illetve az ezen adózási módra áttérő adóalany esetében a tevékenység

megkezdésének illetve az áttérés időpontjában kell vizsgálni.)

Az adóalany nem minősül önálló vállalkozásnak pl. akkor, ha egy másik

vállalkozásban meglévő tulajdoni részesedése vagy szavazati joga legalább

25%.51 Az önálló vállalkozásnak minősülést a különleges jogállás

fenntarthatósága szempontjából az ezen adózási módot alkalmazó adóalanynak

július elsején kell vizsgálnia. Amennyiben a különleges jogállású adóalany a

tárgyév július elsején nem minősül önálló vállalkozásnak, az az adóalany tárgyévi

különleges jogállását nem érinti, a következő két naptári évben azonban nem

alkalmazhatja a kompenzációs rendszert.52 (Ezt a feltételt a tevékenységet kezdő

illetve az ezen adózási módra áttérő adóalanynál a tevékenység kezdés illetve az

áttérés időpontjában kell vizsgálni.)

A különleges jogállású adóalanynak is adószámmal kell rendelkeznie, még akkor

is, ha kizárólag kompenzációs felárra jogosító ügyletet teljesít. A különleges

jogállású adóalany a kompenzációs felárra jogosító ügyletei tekintetében áfa

fizetésre nem kötelezett, ugyanakkor ezen ügyleteivel összefüggésben

adólevonásra nem jogosult.53

A kompenzációs felár mértéke az Áfa tv. 7. sz. melléklet II. részében

meghatározott szolgáltatások (pl. talajművelés, aratás, cséplés, szüretelés,

betakarítás, vetés, ültetés; mezőgazdasági termékek csomagolása és piacra történő

előkészítése; mezőgazdasági termékek tárolása; egyes állatok gondozása, a

mezőgazdasági vállalkozásban alkalmazott eszközök bérbeadása; permetezés,

öntöző illetve vízlecsapoló berendezések üzemeltetése, fák nyesése és vágása)

esetén 7 százalék.54 Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész A. pontjában

meghatározott termékek (pl. burgonya; étkezési célra alkalmas zöldségfélék,

gyökerek, gumók; szőlő, élelmezési célra alkalmas gyümölcs és dió;

fűszernövények; gabonafélék; különféle magvak; ipari és gyógynövények;

49Kkv. tv. 5. § (3) bekezdés. 50Áfa tv. 197. § (2) bekezdés. 51Kkv. tv. 4. § (2) bekezdés b) pont. 52Áfa tv. 197. § (2) bekezdés. 53Áfa tv. 199. §. 54Áfa tv. 201. § (2) bekezdés b) pont.

22

mákgubó, takarmánynövények; feldolgozott, tartósított saját előállítású zöldség,

gyümölcs, savanyúság; must és bor; borseprő, borkő, szőlőtörköly) esetében 12

százalék.55 Az Áfa tv. 7. számú melléklet I. rész B. pontjában meghatározott

termékek (pl. ló, szarvasmarha, juh, kecske, baromfi és más élő állat; halak, rákok,

puhatestű és más gerinctelen vízi állatok; tej, tejtermék, friss tojás, természetes

méz) esetében 7 százalék.56

Amennyiben az adóalany a kompenzációs felárra jogosító termékértékesítést,

szolgáltatásnyújtást belföldön nyilvántartásba vett (és kompenzációs felárra nem

jogosult) adóalany felé teljesíti, mentesül a számlaadási kötelezettség alól, feltéve,

hogy rendelkezik a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adóalany által

kiállított felvásárlási okirattal.57 A felvásárlási okiratnak az Áfa tv. előírásai

alapján a következőket kell kötelezően tartalmaznia:

- a felvásárlási okirat kibocsátásának keltét,

- az okirat sorszámát,

- a termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó (a különleges jogállású adóalany) nevét,

címét és adószámát,

- a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő (vagyis a felvásárló) nevét,

címét és adószámát,

- az értékesített termék megnevezését, és annak megjelölésére legalább az Áfa

tv-ben alkalmazott vámtarifaszámot, az értékesített termék mennyiségét,

- a nyújtott szolgáltatás megnevezését, és amennyiben az természetes

mértékegységben kifejezhető, akkor a mennyiségét is,

- a teljesítés időpontját, amennyiben a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás

nem az okirat kibocsátásának napján teljesül,

- a kompenzációs felár alapját, a kompenzációs felár nélküli egységárat, továbbá

az alkalmazott árengedményt (ha azt az egységár nem tartalmazza),

- a kompenzációs felár mértékét,

- a kompenzációs felárat,

- a különleges jogállású adóalany és a tőle terméket beszerző, szolgáltatást

igénybevevő adóalany aláírását.

A felvásárlási okirat kibocsátási kötelezettséget kizárólag a termék beszerzője,

szolgáltatás igénybevevője teljesítheti; az ügyletről gyűjtő bizonylat illetve

egyszerűsített adattartalmú bizonylat nem bocsátható ki.58 A felvásárlói okiraton

a kötelező adattartalmon kívüli, bármely adat szerepeltethető (így pl. a kifizetésre

vonatkozó adat is).

A felvásárlási okirat a felvásárló adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele.

A felvásárló a kompenzációs felárat levonható adóként csak a kompenzációs

felárral növelt ellenérték maradéktalan megtérítésekor számolhatja el.59 55Áfa tv. 201. § (2) bekezdés a) pont. 56Áfa tv. 201. § (2) bekezdés b) pont. 57Áfa tv. 202. §. 58Áfa tv. 202. § (4) bekezdés. 59Áfa tv. 203-204. §.

23

A különleges jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany a

különleges jogállásáról bármikor (akár a tevékenység megkezdésekor, akár azt

követően, tárgyév közben is) lemondhat. A különleges jogállásról való lemondás

esetén nem elégséges a kompenzációs rendszer helyett alkalmazni kívánt adózási

módot megjelölni az adóhatósághoz benyújtandó bejelentő/változás bejelentő

lapon, azt is meg kell jelölni, hogy ennek az adózási módnak az alkalmazására a

kompenzációs rendszer helyett kerül sor. Amennyiben a mezőgazdasági

tevékenységet végző adóalany a különleges jogállásáról lemondott, a

lemondásának évét követő második naptári év végéig nem alkalmazhatja a

kompenzációs rendszert.60

6.2. Kompenzációs felárra nem jogosító ügyletek

A különleges jogállású (kompenzációs rendszert alkalmazó) adóalany nem

jogosult kompenzációs felárra az olyan termékértékesítése,

szolgáltatásnyújtása után, amelynél a beszerző

▪ nem áfaalany, vagy

▪ olyan belföldön nyilvántartásba vett áfaalany, aki/amely különleges

jogállású mezőgazdasági tevékenységet folytatóként jár el (kompenzációs

rendszert alkalmaz), vagy

▪ olyan külföldi adóalany aki/amely saját államának joga szerint

mezőgazdasági termelőre vonatkozó különös adózási módot (kompenzációs

rendszert) alkalmaz.

A fentieknek megfelelő beszerző felé – az Áfa tv. előírásai szerint – belföldön

teljesített ügylettel összefüggésben az ügylet tartalmától, jellemzőitől függetlenül

nem illeti meg kompenzációs felár az adóalanyt, ugyanakkor az ügylet után – a

választott adózási módjától függően – áfa-fizetési kötelezettség terhelheti,

továbbá számla- illetve nyugtadási kötelezettsége van.

A különleges jogállású adóalany a beszerző személyétől függetlenül nem jogosult

kompenzációs felárra az olyan termékének az értékesítése után sem, amely termék

nem szerepel az Áfa tv. 7. sz. melléklet I. részében, illetve amely termék szerepel

ugyan az Áfa tv. 7. sz. melléklet I. részében, de annak előállítását, feldolgozását

nem az adóalany végezte. A különleges jogállású adóalany a beszerző személyétől

függetlenül nem jogosult kompenzációs felárra továbbá az olyan

szolgáltatásnyújtása után, amely nem szerepel az Áfa tv. 7. sz. melléklet II.

részében, illetve amely szolgáltatásnyújtás szerepel ugyan az Áfa tv. 7. sz.

melléklet II. részében, azonban annak nyújtásához az adóalany nem hasznosította

a saját vállalkozása tárgyi eszközét.

60Áfa tv. 197. § (3) bekezdés.

24

Az olyan adóalanynak, aki lemondott a különleges jogállásáról, nincs olyan

ügylete, amely után kompenzációs felárra lenne jogosult.

Az előzőekre, valamint az Szja tv. szerinti őstermelői tevékenység és az Áfa tv.

szerinti mezőgazdasági tevékenység fogalmának eltéréseire tekintettel, minden

őstermelőnek lehet olyan ügylete, amelyben nem érvényesíthet kompenzációs

felárat. Valamennyi olyan őstermelőnek, aki nem kizárólag kompenzációs felárra

nem jogosító ügyletet teljesít, célszerű megfontolnia, hogy a kompenzációs felárra

nem jogosító ügyletek tekintetében milyen áfa adózási módot alkalmaz.

6.2.1. Alanyi adómentesség

Az adóalany akkor választhat alanyi adómentességet61, ha annak az Áfa tv-ben

meghatározott feltételei fennállnak. Az alanyi adómentesség választására az

adóalany a belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg,62 illetve a tárgyévet

megelőző év utolsó napjáig van lehetőség63 (a bejelentő/változás bejelentő lapon).

Alanyi adómentességet csak olyan adóalany választhat, akinek a

termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása fejében megtérített (vagy megtérítendő)

ellenérték – éves szinten göngyölített összege – nem haladja meg a 12 millió

forintot sem a tárgyévet megelőző évben ténylegesen, sem a tárgyévben ésszerűen

várhatóan.64 A különleges jogállású adóalanynak az alanyi adómentesség

választásának bejelentésekor különös gondossággal kell eljárnia, a

bejelentő/változás bejelentő lapon egyértelműen jelölnie kell, hogy a választott

alanyi adómentesség mellett fenntartja-e a különleges jogállását, vagy az alanyi

adómentesség választásával egyidejűleg lemond a különleges jogállásáról.

Amennyiben különleges jogállását fenntartja, az alanyi adómentesség

választására jogosító 12 millió forintos értékhatárba nem számítandó bele

kompenzációs felárra jogosító ügyletei ellenértéke.65

Az alanyi adómentes adóalany – egyes értékesítései és beszerzései kivételével –

az alanyi adómentesség időszakában

- adófizetésre nem kötelezett,

- előzetesen felszámított adó levonására nem jogosult,

- számla- illetve nyugtaadási kötelezettség terheli,

- csak olyan számlát bocsáthat ki, amelyben áfa összeget, áfa mértéket nem

tüntet fel.66

Az adóalany nem alanyi adómentes minőségében jár el, s ebből következően az

Áfa tv. általános szabályai szerint terheli adófizetési-kötelezettség pl. akkor, ha a

61Áfa tv. XIII. fejezet. 62Áfa tv. 189. §. 63Áfa tv. 192. § (2) bekezdés. 64Áfa tv. 188. §. (1)-(2) bekezdés. 65Áfa tv. 188. § (3) bekezdés g) pont. 66Áfa tv. 187. §.

25

vállalkozásban tárgyi eszközként használt terméket értékesít; beépítés alatt álló,

vagy beépített új ingatlant, építési telket értékesít; adóköteles ingyenes ügyletet

teljesít; terméket importál; külföldi által belföldön teljesített szolgáltatás után

szolgáltatás igénybevevőként válik adófizetésre kötelezetté.67

Az alanyi adómentesség megszűnik

- ha az adóalany a tárgyévet követő évre vonatkozóan már nem kívánja az alanyi

adómentességet alkalmazni és az erre irányuló szándékát a tárgyév december

31-ig (változás bejelentő lapon) bejelenti az adóhatósághoz,

- a 12 millió forint értékhatárt meghaladja68

Amennyiben az adóalany alanyi adómentessége az értékhatár meghaladása miatt

szűnik meg, alanyi adómentességet a megszűnés évét követő két naptári évig nem

választhat.69

6.2.2. Általános szabályok szerinti adózás

Amennyiben a különleges jogállású adóalany a kompenzációs felárra nem

jogosító ügyleteire nem választ alanyi adómentességet, az ilyen

termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után az Áfa tv. általános szabályai

szerint kell az adófizetési-kötelezettségét teljesítenie (függetlenül attól, hogy az

adóhatósághoz benyújtott bejelentő/változás bejelentő lapon a kompenzációs

rendszer alkalmazása mellett az általános szabályok szerinti adózását jelölte-e).

Ugyancsak az Áfa tv. általános szabályai szerint kell teljesítenie az

adókötelezettségét annak a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalanynak,

akit a különleges jogállás – a törvényi feltételek hiányában – nem illet meg, illetve

annak, aki a különleges jogállásáról lemondott; feltéve természetesen, hogy a

törvényi feltételek és/vagy adózói választás hiányában nem alanyi adómentes.

Azokra a termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra, amelyek tekintetében az

adóalany az általános szabályok szerint teljesíti az adófizetési kötelezettségét,

főszabály szerint 27 százalékos adómérték alkalmazandó. A mezőgazdasági

termékek köréből kizárólag az Áfa tv. 3. számú melléklet I. rész 19-49., és 52-58.

pontjaiban meghatározott sertés, szarvasmarha, juh kecske, baromfi, hal termékek

valamint a tojás és a tej tartoznak kedvezményes, 5 százalékos adómérték alá. (Az

5 százalékos adómérték alkalmazásának feltétele, hogy az értékesített termék

megfeleljen a hivatkozott pontok valamelyikében szereplő szöveges

meghatározásnak és az adott pontban hivatkozott vámtarifaszám alá tartozzon.)

Az olyan tej, tejtermék, ami nem tartozik 5%-os adómérték alá (a 3. számú

melléklet I. rész 54. pont szerint) 18%-os adómérték alá tartozik, ha a 3/A. számú

melléklet 1-3. pontok egyikének megfelel.

67Áfa tv. 193. §. 68Áfa tv. 191. § (1) bekezdés. 69Áfa tv. 191. § (3) bekezdés.

26

Az általános szabályok szerint adóköteles termékértékesítéshez,

szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan felmerült előzetesen felszámított adó

tekintetében az adóalany – az Áfa tv. VII. fejezetében foglaltak figyelembe

vételével – adólevonási jogot érvényesíthet.

A Közösségi ügyletekre (Közösségen belüli termékértékesítés, Közösségen

belüli termékbeszerzés, Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás és igénybevétel) a

17. számú és a 29. számú információs füzet tartalmaz tájékoztatást.

6.2.3. Pénzforgalmi elszámolás alkalmazása

Pénzforgalmi elszámolás70 alkalmazására az adóalany előzetes választása

alapján van lehetőség. Ez az adózási mód az adóalany nyilvántartásba vételekor

(az adóalanyként való bejelentkezésekor) illetve a tárgyévet megelőző év végén

választható.71 A pénzforgalmi elszámolást – az egyéb törvényi feltételek

fennállása esetén is – csak olyan adóalany választhatja, aki nem alanyi

adómentes.72

Az ezen adózási módot alkalmazó adóalanynak a fizetendő adót nem az ügylet

teljesítésekor kell megállapítania, hanem a részére történő fizetés (az ellenérték

átvétele, jóváírása stb.) időpontjában.73 Az adómegállapítás ezen halasztásának

feltétele az is, hogy az ügyletről kibocsátott számlán az adóalany a „pénzforgalmi

elszámolás” kifejezést szerepeltesse.74 Az ezen adózási módot alkalmazó

adóalany nem csak a fizetendő adóját állapítja meg pénzforgalmi szemléletben,

hanem a levonható adóját is, vagyis a termékbeszerzése, szolgáltatás

igénybevétele kapcsán nem érvényesítheti az adólevonási jogát az ellenérték

(ellenértékrész) megtérítési időpontját megelőzően.75

A pénzforgalmi elszámolás nem terjed ki az adóalany valamennyi Áfa tv.

hatálya alá tartozó ügyletére. Nem vonatkozik – többek között – azokra a

termékértékesítésekre, szolgáltatásnyújtásokra, amelyekre az adóalany az Áfa tv.

Második részében meghatározott más különös rendelkezéseket (így pl. azokra,

amelyekre az Áfa tv. XIV. fejezetét, a mezőgazdasági tevékenységet folytató

adóalanyra vonatkozó különös szabályokat, vagyis a kompenzációs rendszert)

alkalmazza.

6.2.4. Gabonák, olajos magvak fordított adózása

Az Áfa tv-ben meghatározott, belföldi fordított adózás alá tartozó

termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások között mezőgazdasági termék is

szerepel. Belföldi fordított adózás alá tartozik az Áfa tv. 6/A. számú

70Áfa tv. XIII/A. Fejezet. 71Áfa tv. 196/D. §, 196/G. §, Art. 22. §. 72Áfa tv. 196/A. §. 73Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés a) pont. 74Áfa tv. 196/B. § (4) bekezdés. 75Áfa tv. 196/B. § (2) bekezdés b) pont.

27

mellékletében megnevezéssel és vámtarifaszámmal meghatározott gabonák és

olajos magvak értékesítése.76 Nem alkalmazandó azonban a fordított adózás a

különleges jogállású (kompenzációs felárra jogosult) adóalanynak a

mezőgazdasági tevékenysége körébe tartozó termékértékesítésére és

termékbeszerzésére.77 Ennek megfelelően a különleges jogállású adóalanyt

- a kompenzációs felárra jogosító termékértékesítései után kompenzációs felár

illeti meg, függetlenül attól, hogy az értékesített termék az Áfa tv. 6/A. számú

melléklete alá tartozó gabona vagy olajos mag;

- nem terheli adófizetési kötelezettség az ilyen gabona, olajos mag

beszerzőjeként, feltéve, hogy a beszerzett terméket a mezőgazdasági

tevékenysége során (pl. vetőmagként, állateledelként) hasznosítja.

Hangsúlyozandó, hogy az olyan adóalany esetében, aki a kompenzációs felárra

nem jogosító termékértékesítései, szolgáltatásnyújtásai után az Áfa tv. általános

szabályai szerint teljesíti az adókötelezettségét, felmerülhet a fordított adózás

előírásainak alkalmazása (pl. akkor, ha az Áfa tv. 6/A. számú melléklete szerinti

terméket továbbértékesítési célból szerez be).

Az Áfa tv. 6/A. számú melléklete alá tartozó gabonák, olajos magvak

értékesítőjéről akkor helyeződik át a termék beszerzőjére az adófizetési

kötelezettség, ha a termék beszerzője:

- általános szabályok szerint adózó adóalany, vagy

- kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes

tevékenységet végző adóalany, vagy

- eva adóalany

és a termék értékesítője:

- általános szabályok szerint adózó áfa adóalany, vagy

- eva adóalany.

7. Biztosítás és járulékfizetés

Biztosítottnak minősül a mezőgazdasági őstermelő78, ha a Tbj-ben79

meghatározott feltételeknek megfelel.

7.1. A biztosítás a következő szabályok szerint terjed ki az őstermelőre:80

Biztosított a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig

hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év,

kivéve

76Áfa tv. 142. § (1) bekezdés i) pontja. 77Áfa tv. 142. § (8) bekezdése. 78 Mezőgazdasági őstermelő az Szja tv. 3. §-ának 18. alpontjában meghatározott személy. 79 A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló

1997. évi LXXX. törvény (továbbiakban: Tbj.). 80 Tbj. 5. § (1) bekezdés i) pont.

28

▪ az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú

személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,

▪ az egyéb jogcímen – ide nem értve a munkavégzésre irányuló egyéb

jogviszony szerint (megbízási, vállalkozási, szerződés alapján munkát

végzőt, választott tisztségviselőt) – biztosítottat,

▪ a saját jogú nyugdíjast, illetve azt az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt,

aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.

A mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségének időtartama:81

▪ az őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól az igazolvány

visszaadása napjáig,

▪ gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele

napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg

▪ a Tbj. 5. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott biztosítást kizáró

körülmény megszűnését követő naptól a biztosítást kizáró körülmény

bekövetkezésének napjáig áll fenn.

Megszűnik a biztosítás akkor is, ha a mezőgazdasági őstermelő kilép a családi

gazdaságból vagy a közös őstermelésből.

7.2. A mezőgazdasági őstermelő járulékfizetése82

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő

mezőgazdasági őstermelőt is83 – a minimálbérnek84 megfelelő összeg után fizeti

meg a 7 százalék egészségbiztosítási járulékot, melyből 4 százalék a

természetbeni-, és 3 százalék a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint a 10

százalék nyugdíjjárulékot.

Ettől eltérően, az a mezőgazdasági őstermelő, akinek az e tevékenységéből

származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg a 8 millió

forintot, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi

bevételének 20 százaléka után 4 százalék természetbeni egészségbiztosítási

járulékot és 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet. A 8 millió forintos bevételi

összeghatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy

nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek

számító támogatást.

A havi járulékalap megállapításánál a tárgyévet megelőző évi bevétel 20

százalékának egytizenketted részét kell figyelembe venni. A jogszabály vagy

nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek

81 Tbj. 10. § (3) bekezdés. 82 Tbj. 30/A. §. 83 Kezdő mezőgazdasági őstermelő: az a személy, aki a tárgyévet megelőző évben nem minősült mezőgazdasági

őstermelőnek. 84 Minimálbér: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók részére

megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege. Ennek megfelelően 2019. január 1-jétől havi 149

000 forint a járulékok alapja.

29

számító támogatást kizárólag a 8 millió forintos bevételi összeghatár számításánál

kell figyelmen kívül hagyni, a járulékalap megállapításánál már figyelembe kell

venni.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások

megszerzése érdekében az adóévre vonatkozóan nyilatkozattal vállalhatja, hogy a

nyugdíjjárulékot, valamint a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási

járulékot az előzőekben meghatározott járulékalapnál (minimálbér, illetve a

bevétel 20 százalékának egytizenketted része) magasabb összeg után fizeti meg.

A mezőgazdasági őstermelő a magasabb járulékalap választásáról a negyedévre

vonatkozó járulékbevallásában nyilatkozik az állami adóhatóságnak. A tárgyév

első negyedévére vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az adóévre,

az ezt követő időszakra vonatkozó járulékbevallásban megtett nyilatkozat az

adóév bevallással le nem fedett, az adóévből még hátralévő időszakra szól. A

nyilatkozat az Art. szerinti végrehajtható okiratnak minősül.

Az előzőektől eltérően az év közben biztosítottá váló mezőgazdasági őstermelő

az adóévben első ízben benyújtott járulékbevallásban nyilatkozik magasabb

járulékalap választásáról. Nyilatkozata a biztosítási kötelezettség első napjától az

adóévre szól és az Art. szerint végrehajtható okiratnak minősül.

A mezőgazdasági őstermelő nem köteles járulékot fizetni arra az időtartamra,

amely alatt

• táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban,

gyermekgondozási díjban,

• gyermekgondozási segélyben (gyermekgondozást segítő ellátásban),

gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy

ápolási díjban részesül – kivéve, ha a gyermekgondozási segély

(gyermekgondozást segítő ellátás), a gyermekek otthongondozási díja,

illetve az ápolási díj folyósításának időtartama alatt őstermelői

tevékenységét személyesen folytatja –,

• csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és

gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermekgondozási segélyben

egyidejűleg részesül,

• katonai szolgálatot teljesítő önkéntes katona,

• fogvatartott.

A gyermekvállalást segítő intézkedések nyomán lehetővé vált, hogy az arra

jogosult személy egyidejűleg több jogcímen részesüljön ellátásban (pl.

gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást segítő ellátásban).

Az egyidejűleg csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban és

gyermekgondozást segítő ellátásban (gyermekgondozási segélyben) is részesülő

– tevékenységét személyesen végző – mezőgazdasági őstermelő a minimálbér, a

bevétel 20 százalékának egy tizenketted része, a választott járulékalap

vonatkozásában mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.

30

7. 3. A biztosított mezőgazdasági őstermelő családi járulékkedvezménye85

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves

összegét saját maga állapítja meg.

Az érvényesíthető családi járulékkedvezmény negyedéves összege a családi

kedvezmény negyedévre eső összege (közös igénybevétel esetén a biztosított

mezőgazdasági őstermelőre jutó összege) és a mezőgazdasági őstermelésből

származó jövedelem vagy az átalányban megállapított jövedelem negyedéves

összege után megállapított személyi jövedelemadó adóelőleg-alap

különbözetének - ha az pozitív - 15 százaléka, de legfeljebb a mezőgazdasági

őstermelőt a tárgynegyedévben terhelő

▪ természetbeni egészségbiztosítási járulék és pénzbeli egészségbiztosítási

járulék, és

▪ nyugdíjjárulék

összege.

A biztosított mezőgazdasági őstermelő a negyedéves családi

járulékkedvezményét úgy érvényesíti, hogy az annak megfelelő összeget

▪ természetbeni egészségbiztosítási járulékként, vagy

▪ ha a természetbeni egészségbiztosítási járulék nem nyújt teljes fedezetet a

járulékkedvezményre pénzbeli egészségbiztosítási járulékként, vagy

▪ ha a természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék sem nyújt teljes

fedezetet a járulékkedvezményre nyugdíjjárulékként

nem fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A családi járulékkedvezmény negyedéves összegét nem érvényesítheti az, aki

nem minősül az Szja tv. szerint családi kedvezményre jogosultnak.

7.4. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése86

A biztosított mezőgazdasági őstermelő elektronikus úton vagy az erre a célra

rendszeresített nyomtatványon (’T1041) jelenti be saját biztosításával

kapcsolatban a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a

biztosítás szünetelésének időtartamát. A bejelentést

▪ a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első

napján,

▪ a jogviszony megszűnését 8 napon belül

kell teljesíteni.87

85 Tbj. 51/A. §. 86 Tbj. 44. §. 87 Art. 1. számú melléklet 3. pont.

31

A mezőgazdasági őstermelő az egészségbiztosítási járulékot és a nyugdíjjárulékot

az Art. rendelkezései szerinti adattartalommal elektronikus úton negyedévente, a

negyedévet követő hónap 12-éig vallja be, és a bevallás benyújtására előírt

határidőig fizeti meg az állami adóhatóságnak.

A mezőgazdasági őstermelő a családi járulékkedvezmény negyedéves összegét a

járulékokról szóló bevallásában vallja be.

A bevallás száma: 1958.

7.5. A nem biztosított őstermelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési

kötelezettsége88

Az az őstermelő, aki az előzőek szerint nem válik biztosítottá és egyéb jogcímen

sem biztosított, továbbá egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen89 sem jogosult,

köteles a Tbj. 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási

járulékot fizetni, melynek összege havi 7 500, naptári naponként 250 forint.

A járulékfizetést a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy

szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság

jóváhagyásával válik érvényessé.

A kötelezettség keletkezését, illetve megszűnését a ’T1011-es nyomtatványon

kell bejelenteni.

7.6. A mezőgazdasági őstermelő szociális hozzájárulási adófizetési

kötelezettsége90

A szociális hozzájárulási adó alapja:

a) Biztosított mezőgazdasági őstermelő

A tevékenységet kezdő, és a tárgyévet megelőző adóévben 8 millió forint bevételi

határt meghaladó bevétellel rendelkező mezőgazdasági őstermelőt a saját maga

után évente terhelő adó alapja a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelme,

de legalább a minimálbér. Ha az őstermelő a magasabb összegű

társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében nyilatkozatot tett91, akkor

a szociális hozzájárulási adót legalább a vállalt összeg adóévre számított összege

után köteles megfizetni.

Amennyiben az adóalapot az előzőek szerint megállapító mezőgazdasági

őstermelő e jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján, vagy más okból

nem minősül az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja az az

őstermelésből származó az összevont adóalapba tartozó jövedelme, de legalább

az adóalanyiság időtartamának minden napjára számítva a minimálbér vagy a

88 Tbj. 39. § (2) bekezdés. 89 Tbj. 16. § a)–p) és s)–t) pontja, valamint 13. § szerint. 90 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 7. § 91 Tbj. 30/A. § (3) bekezdés.

32

magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt

összeg harmincad része.

b) Biztosított mezőgazdasági kistermelő

A járulékfizetésre kötelezett mezőgazdasági kistermelőt a saját maga után évente

terhelő adó alapja a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások

megszerzése érdekében vállalt összeg adóévre megállapított összege.

Az előzőek szerinti adóalap hiányában a mezőgazdasági kistermelőt a saját maga

után terhelő adó alapja:

- a tárgyévi összevont adóalapba tartozó jövedelem,

- az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e tevékenysége alapján

szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka,

- a tételes költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó

őstermelő tárgyévi bevételének 4 százaléka,

csökkentve a tárgyévi Tbj. szerinti járulékalapját képező összeggel.

Ha az adóalapot az előzőek szerint megállapító mezőgazdasági kistermelő e

jogállással nem rendelkezik az adóév minden napján vagy más okból nem minősül

az adó alanyának az adóév minden napján, akkor az adó alapja az adóalanyiság

időtartamának minden napjára számítva a magasabb összegű

társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt összeg harmincad

része.

Az adóalapot az a)-b) pont szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt

saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba azt

a napot, amelyen

a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói

díjban, gyermekgondozási díjban részesül,

b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban,

gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a

gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj

folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen

folytatja -,

c) csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban és gyermekgondozást

segítő ellátásban, egyidejűleg részesül,

d) önkéntes tartalékos katonaként katonai szolgálatot teljesít,

e) fogvatartott.

Ezekben az esetekben az adó alapja

- az a) pont szerinti mezőgazdasági őstermelő tekintetében az összevont

adóalapba tartozó jövedelme, de legalább a minimálbér vagy a magasabb

összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében vállalt

összeg,

33

- a b) pontban nevesített mezőgazdasági kistermelő vonatkozásában a

magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében

vállalt összeg harmincad része azokra a napokra, amelyekre az adófizetési

kötelezettség fennáll.”

c) Biztosítottnak nem minősülő mezőgazdasági őstermelő

A Tbj. 30/A. §-a alapján járulékfizetésre nem kötelezett mezőgazdasági

őstermelőt a saját maga után terhelő adó alapja, a tárgyévi összevont adóalapba

tartozó jövedelem, az átalányadózó mezőgazdasági kistermelő által e

tevékenysége alapján szerzett tárgyévi jövedelmének 75 százaléka, a tételes

költségelszámolást választó, nemleges nyilatkozatot benyújtó őstermelő tárgyévi

bevételének 4 százaléka.

A fizetendő adó az adóalap 19,5 százaléka.92 A szociális hozzájárulási adó

mértéke 2019. július 1-jétől 17,5 százalékra csökkent.

Az a)-b) pontokban meghatározott mezőgazdasági őstermelő a minimálbér vagy

a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében

vállalt összeg alapján – figyelemmel az adófizetési kötelezettség alóli

mentesítésre vonatkozó szabályokra is – negyedévente adóelőleget állapít meg,

amelyet a negyedévet követő hónap 12-éig fizet meg.

A tárgyévre vonatkozóan az állami adó- és vámhatóság közreműködése nélkül

elkészített bevallásban vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított

adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó

bevallásban kell az előlegként megfizetett adót elszámolni, az adóbevallás

benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, és a bevallás megfelelő

rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni.

Az adóelőleg fizetésére nem kötelezett őstermelő az adót a személyi

jövedelemadó bevallásában vagy az állami adó- és vámhatóság által összeállított

adóbevallási tervezet felhasználásával elkészített személyi jövedelemadó

bevallásban a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás

benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Az előzőekben ismertetett szabályokat visszamenőleg 2019. január 1-jétől lehet

alkalmazni.

A Szocho tv. 2. § (4) bekezdése szerint: az adó mértékének változása esetén az

adó fizetésére kötelezett a megváltozott adómértéket arra a hónapra, adóévre

92 Szocho tv. 2. § (1) bekezdés

34

vonatkozóan bevallott jövedelmekre alkalmazza először, amely hónapban,

adóévben a megváltozott adó mértéke hatályba lép.

Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági őstermelő által a 2019. évben 19,5

százalékos mértékkel megállapított előleg bevallásban bevallott

kötelezettségtől függetlenül, az éves adókötelezettség megállapítása során a

teljes adóévre a 17,5 százalék adómértéket kell alkalmazni.

(A mezőgazdasági őstermelő által fizetett szociális hozzájárulási adó költségként

történő elszámolásáról a „2.3.1. Szociális hozzájárulási adó költségként történő

elszámolása” című részben tájékozódhat.)

Nemzeti Adó- és Vámhivatal