1

Megoldások 2010

1. Az alábbi sorok mindegyikében szerepel egy olyan szó, ami nem illik a többi közé. Válaszd ki és karikázd be a sorba nem illő szót! Választásodat indokold!

a) gebe, kehes, fakó, boros indoklás: a boros nem lovakra illő jelző

b) zwicker, gucker, szemablak, szemöldök indoklás: a szemöldök nem a látás javítására szolgáló eszköz

c) tóga, betyár, „bagoly” terem, brúgó indoklás: a betyár nem a debreceni kollégiumi élethez kapcsolódó fogalom

d) pogácsa, sulyom, karom, csöröge indoklás: a karom nem ennivaló Elérhető: 8 pont

2. Az alábbi szavakat Arany János a Bolond Istókban használja. Mit jelentenek?

Minek a leírására szolgálnak? üst-szín arc: sötét színű arcbőr szolgafán bográcsok: fa tartószerkezeten főzéshez használt edény agyarán bagó van: bagót dohánylevelet rág rajkó: kisgyerek Arany János a cigányok táborának leírásához használja ezeket a szavakat. Elérhető 5 pont

3. Az alábbi személyek a Bolond Istókban szerepelnek. Kik ők, mit tesznek a műben?

Kató: Istók édesanyja, leányanya; tévedésből az ő nevére keresztelik a kisfiút

2

Pityeri Erzsók: siratóasszony; öreg, csak őt lehet megtalálni, hiszen dologidőben játszódik a történet; részeges;részegségében lánynévre kereszteli a fiút, majd elveszíti hazafelé menet ( bármely két elem= 2 pont) Faraó: cigányvajda; elcseréli a talált gyermeket egy lóért Elérhető: 6 pont 4. Az alábbi részletek a Bolond Istókban olvashatóak. Mindkett ő Arany János

életének egy-egy fontos eseményét idézi meg. Melyek ezek az események?

a) „Ketten valánk ott…számra legalább; Leszerelt hárfán a két szélső ideg; Egy alpha, egy ómega a család Tépett könyvébül: ifjú és öreg…” (75. vszk) Emlékszik arra, ami saját édesanyja temetése után történt ( magára maradt édesapjával)

b) Igy, mikor én mindentől elhagyottan (Tavaly nyáron esett, nem költemény) Kergette önnön lelkemtül futottam, És láthatáromon nem volt remény – ( utal a szabadságarc utáni állapotára,) 5. Az alábbi megállapítások Arany Jánosra vonatkoznak. Ismereteid alapján

döntsd el róluk, igazak-e vagy hamisak! Jelöld I vagy H betűvel a vonalon! A Bolond Istók első énekében leírt temetést Arany valóságos gyermekkori emléke alapján írta meg. I Arany soha nem vett a kezébe ponyvairodalmat. h Amikor Arany iskolába járt, a jó tanulók egymással latinul beszéltek. i Arany csak azért ment Debrecenbe tanulni, hogy tökéletesítse költői eszközeit. h Amikor Arany a debreceni kollégiumba került, a hajdan kicsapott Csokonait az iskola legnagyobb büszkeségei között tartották számon. i A kollégiumba való bekerülés Arany számára a biztos pálya ígérete volt. i Arany a debreceni kollégiumban azonnal a figyelem középpontjába került. h

3

Amikor Arany debreceni diák volt, erdélyi színtársulatok mutattak be előadásokat a városban. i Arany „rugott diákként” kérte felvételét Fáncsy Lajos színtársulatába. h Arany a színtársulat feloszlatása után Debrecenből azonnal sietett haza szüleihez. h

Elérhető: 10 pont 6. Az alábbi költők nevével találkozhatunk a Bolond Istókban. Nevezd meg őket az információk alapján! a) Az angol romantika második nemzedékének költője, aki az elátkozott költő mítoszának kialakításával hatott leginkább az európai romantikusokra. Arany ebben a művében angol nyelven idézi egyik sorát, más művében – ugyancsak angolul – mottóként jelennek meg a költő szavai. Byron b) Itáliai költő, nagy jelentőségű műve összefoglalja a középkor világképét. Arany a Bolond Istók második énekében idézi egyik sorát, utalva az előző ének keletkezése óta eltelt változásokra. Dante c) Magyar költő, akinek carrarai márványból készült mellszobra a kollégium könyvtárában volt Arany debreceni tanulmányai idején. Arany az ő hatására írt fiatalabb korában légy-pókcsatáról költeményt (amit utóbb megsemmisített). Csokonai d) Angol drámaíró, költő. Sárváry Pál, a debreceni kollégium tanára hívta föl rá Arany figyelmét. Ez a Bolond Istókban is szerepel, a tanárt „agg Simeon” néven említi a költő. Shakespeare Elérhető: 4 pont 7. Az alábbi szöveg Benedek Elek életéről szól . Néhány név, adat , cím hiányzik belőle. Pótold! Benedek Elek 1859. szeptember 30-án született Kisbaconban. Szülőfaluja Erdélyben, az Erdővidéken található. Családja a székely lófő rendhez tartozott. Nagyapja és édesapja is évtizedeken keresztül szolgálta a császárt, innen kapta a család a Huszár melléknevet. Nyolcévesen a székelyudvarhelyi református kollégium tanulója lett. A kollégiumban kötött életre szóló barátságot a kultúrával, nyelveket tanult, lelkes tagja volt különböző önképzőköröknek. 1877-ben a budapesti egyetem bölcsészkarán / magyar-német - filozófia szakon folytatta tanulmányait. A barátjával, Sebesi Mórral közösen gyűjtött népmeséket, népballadákat és népdalokat Gyulai Pálhoz vitte el, aki nyomtatásban

4

megjelentette őket. Ekkor egyetemi tanulmányait abbahagyta, és megpróbálkozott az újságírással Budapesten. Első mesekönyve 1885-ben jelent meg Székely Tündérország címmel. Meséit először fiának, Benedek Marcellnek adta kezébe, majd sorra megjelentette őket nyomtatásban is. ( készült Lőwey Lilla szövege alapján) Elérhető: 12 pont 8. Magyari Lajos versében Benedek Eleket „ a Szembejövőnek” nevezi. Mi ennek a magyarázata? Benedek Elek 1896-ban házat kezdett építeni Kisbaconban. Az első világháború után, (1 pont) amikor az elcsatolás miatt több mint 200 000 ember hagyta el Székelyföldet (1 pont), ő végleg visszaköltözött családjával szülőföldjére (1 pont) , hogy majd az anyanyelv erősítésével pótolni tudja az emberveszteséget(1 pont) Elérhető: 4 pont 9. Ebben a feladatban képeket találsz. Valamilyen módon mindegyik kapcsolódik Benedek Elekhez. Adj a képeknek címet és írd le, milyen módon köthetőek az íróhoz! a) Cím: Leírás:

A lyukas kő látható a képen; a Firtos és Tartod c. történtben találkoztunk vele. Ez a kő Firtos várának fundamentumköve volt, ellopták Tartod tündérei, keresztülfúrták, és lyukba egy vasrudat illesztették, így repültek vele. De kakasszókor a vasrúd eltörött, a kő leesett, és mindkét vár összeomlott.

b) Cím: Leírás:

A képen a Szent Anna kápolna látható, a Szent Anna-tó közelében. A monda szerint az a parasztlány építtette, aki elátkozta a kegyetlen földbirtokost, mert az hencegésből nehéz hintója elé fogatta őt és leánytársait, hogy lovak helyett húzzák.

5

c) Cím: Leírás: A képen a Kisbaconban épített Benedek-ház látható. 1896-ban kezdte építeni az író. Kezdetben a vakációkat töltötte itt a család, az első világháborút követő években azonban végleg ide költöztek. Itt élt és alkotott az író haláláig.

d) Cím: Leírás:

A képen a Cimbora című, gyermekeknek készített újság címlapja látható. Benedek Elek 1922-ben került vele kapcsolatba, 1923-1929 között szerkesztette. Egészen haláláig a folyóirat ügyeivel foglakozott. Az Elek apó üzeni c. rovatában gyermeknevelés mellett a szülők nevelésével is foglalkozott. cím: 1 pont, a leírásban minden lényeges elem 1 pont, legföljebb 2 pont

Elérhető: 12 pont 10. A feladat a mesékre vonatkozik. Helyezd el a táblázat megfelelő rovatában a megadott fogalmakat, címeket! hiedelemmonda, helyi monda, tündérmese, tréfás mese Beckó vára, Üssed, üssed, botocskám, A nagyotmondó legény, A Hadak útján A mese, monda típusa Példa Reális elemeket tartalmazó mese, kíméletlen humor, groteszkbe hajló hangnem jellemzi; gyakran csak elképeszteni, megnevettetni akar.

tréfás mese A nagyotmondó legény

6

Legfontosabb eleme a csoda, ami magától értetődő. Jellemző eleme pl. a titokzatos segítség, varázsos elváltozás, veszélyt jelző kendő, óriás, boszorkány stb.

tündérmese Üssed, üssed, botocskám

Jellemzően valamilyen hiedelmet ill. ahhoz kapcsolódó cselekvést, helyi történetet fogalmaz meg. Szerepelhet benne természetfeletti erővel rendelkező ember, vagy természetfeletti lény, például halálból visszatérő kísértet stb.

hiedelemmonda A Hadak útja

Valamilyen helyhez kapcsolódó történet. Eredetet, tulajdonságot magyaráz.

helyi történeti monda Beckó vára

Elérhető: 8 pont

11. Ebben a feladatban néhány Benedek Elek-mese pár jellemző mozzanatát gyűjtöttük össze. Találd ki, mely mesékből valók az alábbi motívumok! Motívumok A Benedek Elek-mese címe, amelyikben a

motívumok együtt megtalálhatóak csillagos bicska a Fekete-tenger hetvenhetedik szigete kilincsmadzag százfejű sárkány Hajnal gyémánt palotája

Világszép nádszálkisasszony

égiháború szemeket áruló boszorkány gyöngyöt síró leány lábnyomban pengő aranyak

A rózsát nevető királykisasszony

7

kilenc misére való pénz daruvá változó királykisasszonyok ólomhegy kakassarkon forgó rézvár

Ördög Rózsa

egy kosár összetört tojás a föld alá vasládában utazó hős beretvahíd kígyó-királykisasszony

Vas Laci

huszonhat szekér gyertya elátkozott vár arany derékszíj tűzkígyó

Pihári

Elérhető: 5 pont 12. Benedek Elek mondái a történelmi Magyarország különböző területeiről származnak. Jelöld be az alábbi térképen az itt felsorolt helyeket! Balaton vidéke, Vág völgye, Pozsony és Nyitra megye, Belgrád, Tokaj, Gyergyó

Elérhető: 6 pont

8

13. Benedek Elek mondái közül sok a magyarság őstörténetével kapcsolatos. Bennük fordulnak elő az alábbi elemek. Fogalmazd meg röviden, mit tudunk meg róluk Benedek Elektől! ( Minden válaszod legalább három lényeges elemet tartalmazzon!)

Hadak Útja: Miután Csaba a nyíllal megjelölt fűvel meggyógyította a hunokat, azok arra kérték, vezesse őket vissza a magyarokhoz; el is indulnak, de itt hagynak háromezer vitézt, hogy székeljenek itt, míg vissza nem térnek a hunok a magyarokkal együtt; A Szíriusz csillag hírül vitte sok száz év múlva Csabának, hogy a székelyek bajban vannak; Csaba királyfi halála után harcosaival megsegíti a harcmezőn bajban lévő hátrahagyott székelyeket; távozó seregének patkónyomait láthatjuk az égen Emese álma: Előd felesége hosszas gyermektelenség után álmot lát, miszerint egy turul Attila lobogójáról az ölébe száll, miután kebléből egy folyam indul ki, ami elárasztja egész Szittyaországt. Álmos születéséről ad hírt az álom (innen származik a neve). Isten kardja: A magyarok és hunok egy kardot szenteltek Istennek, amikor elfoglalták Szittyaországot, azért, hogy segítse őket az ott élő népek legyőzésében. Amikor már nem tudnak az országban megférni, szétválnak.Aa kard sorsáról a bölcsek úgy döntenek, hogy egy öreg vak ember dobja föl, és ha nyugat felé esik, s hunoké, ha nem, a magyaroké marad.A kardot forgószél repítette el nyugati irányba. Attila és népe utána indult. Attilának álom jelzi, hogy meg fogja találni a kardot és meghódítja az egész világot. Egy üsző sebesül meg a földből kiálló kardhegytől. A pásztorfiú kihúzná, de magától jön ki lángok között. Attila örömében tüzeket gyújtat Istennek. Attila halála után Csaba és Aladár összevesztek rajta, testvérháború indult birtoklásáért. Csaba megöli Aladárt, a kardra hulló vére megtöri a fegyver varázserejét , de az Olt vize lemossa a vért ( megfelelő áldozat után), s újra ragyog. Így viszik vissza Szittyaországba. Vérszerződés: Álmos és hat vezére köti egymással, mielőtt elindulnak, hogy megtalálják Attila országát; edénybe eresztett vérükbe mártott karddal esküdtek meg, hogy amíg Álmos nemzetségéből van fiúivadék, csak ő lehet a magyarok vezére. Álmos pedig biztosította őket, hogy ők és utódait minden időkben megmaradnak elsőségükben. A fehér ló története: Kusid, Kund fia beszél Szvatoplukkal, a morvák és tótok fejedelmével, aki megengedi a magyaroknak hogy letelepedjenek a földön ( ami Attila földje volt), de hűségesen kell szolgálniuk. Kusid útban hazafelé visz egy kis földet, füvet, vizet, és átadja Szvatopluk üzenetét Árpádnak. Az egy fehér lovat küld a szláv fejedelemnek aranyos nyereggel, gyémántos kötőfékkel, hogy meneküljön el a magyarok elől. Szvatopluk elpusztította az ajándékot, de nem tudott ellenállni seregével Árpád harcosainak. A Dunába fulladt.

Elérhető: 15 pont