magyarorszÁg - european commissiontematikus felmérésében (2017) a magyarok 84 %-a nyilatkozott...

Környezet

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata 2019

ORSZÁGJELENTÉS MAGYARORSZÁG

MAGYARORSZÁG

© g

etty

imag

es, _

ultr

afor

ma_

HU HU

EURÓPAI BIZOTTSÁG

Brüsszel, 2019.4.4.

SWD(2019) 121 final

BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM

Az uniós környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata

Országjelentés - MAGYARORSZÁG

amely a következő dokumentumot kíséri

A Bizottság közleménye az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági

és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata:

A polgárainak védelmet és jobb életminőséget nyújtó Európa

{COM(2019) 149 final} - {SWD(2019) 111 final} - {SWD(2019) 112 final} -

{SWD(2019) 113 final} - {SWD(2019) 114 final} - {SWD(2019) 115 final} -








{SWD(2019) 138 final} - {SWD(2019) 139 final}

1

Ezt a jelentést az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatóságának alkalmazottai írták. Észrevételeit ezen az e-mail-címen oszthatja meg velünk: [email protected]

Az Európai Unióról további információt itt talál:http://europa.eu.

Fényképek: 12. o. — ©gettyimages/_ultraforma_; 24. o. — ©iStock/Yasonya; 27. o. — ©iStock/benedektibor; 29. o. — ©iStock/pgaborphotos; 33. o. — ©iStock/Asvolas

E fényképek másolásához vagy felhasználásához közvetlenül a fényképek szerzői jogának jogosultjától kell engedélyt kérni.

©Európai Unió, 2019

A sokszorosítás a forrás megnevezésével engedélyezett.

mailto:[email protected]://europa.eu/

2

Tartalomjegyzék

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ................................................................................................................................ 3

I. RÉSZ: TEMATIKUS TERÜLETEK .................................................................................................................... 5

1. KÖRFORGÁSOS, ERŐFORRÁS-HATÉKONY, ZÖLD ÉS VERSENYKÉPES, ALACSONY SZÉN-DIOXID-KIBOCSÁTÁSÚ UNIÓS GAZDASÁG KIALAKÍTÁSA .................................................................................... 5

A körforgásos gazdaság megvalósítása irányába tett intézkedések ..................................................... 5

Hulladékgazdálkodás ............................................................................................................................. 8

Éghajlatváltozás ................................................................................................................................... 10

2. A TERMÉSZETI TŐKE VÉDELME, MEGŐRZÉSE ÉS NÖVELÉSE ............................................................... 14

Természet és a biológiai sokféleség .................................................................................................... 14

Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások fenntartása és helyreállítása ..................... 15

A természeti tőke felbecslése ............................................................................................................. 16

Idegenhonos inváziós fajok ................................................................................................................. 16

Talajvédelem ....................................................................................................................................... 17

3. A POLGÁROK EGÉSZSÉGÉNEK ÉS ÉLETMINŐSÉGÉNEK BIZTOSÍTÁSA ................................................... 19

A levegő minősége .............................................................................................................................. 19

Ipari kibocsátások ................................................................................................................................ 21

Zaj ................................................................................................................................................. 22

Vízminőség és -gazdálkodás ................................................................................................................ 22

Vegyszerek .......................................................................................................................................... 25

A városok fenntarthatóságának javítása ............................................................................................. 26

II. RÉSZ: FELHATALMAZÁSI KERET: VÉGREHAJTÁSI ESZKÖZÖK ................................................................... 29

4. ZÖLD ADÓZÁS, ZÖLD KÖZBESZERZÉS, KÖRNYEZETVÉDELMI FINANSZÍROZÁS ÉS BERUHÁZÁSOK ...... 29

Zöld adózás és környezetvédelmi szempontból káros támogatások .................................................. 29

Zöld közbeszerzés ................................................................................................................................ 30

Környezetvédelmi beruházások és finanszírozás ................................................................................ 31

5. A KÖRNYEZETVÉDELMI IRÁNYÍTÁS MEGERŐSÍTÉSE ............................................................................ 36

Tájékoztatás, a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog ................................... 36

A megfelelés biztosítása ...................................................................................................................... 37

A környezetvédelmi közigazgatási szervek hatékonysága .................................................................. 38

Nemzetközi megállapodások .............................................................................................................. 40

Fenntartható fejlődés és az ENSZ fenntartható fejlesztési céljainak végrehajtása ............................. 41

A környezetvédelmi politikák végrehajtásának 2019. évi felülvizsgálata – Magyarország

3

Vezetői összefoglaló

Magyarország és a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálata (EIR)

A 2017. évi EIR az uniós környezetvédelmi politika és jogszabályok Magyarország által történő végrehajtása terén a következő főbb kihívásokat állapította meg:

az uniós hulladékgazdálkodási célok teljesítésének felgyorsítása;

az uniós levegőminőségi határértékeknek való megfelelés, különösen ami a porrészecskéket illeti; valamint

A Natura 2000 hálózat területspecifikus természetvédelmi intézkedésekkel történő kiegészítése, valamint annak biztosítása, hogy a területek megfelelő erőforrásokkal rendelkezzenek.

2017 áprilisában Magyarország kétoldalú EIR-párbeszédet tartott, amelyen a magyar nemzeti hatóságok és a Bizottság képviselői vettek részt. A megbeszélés középpontjában a hulladékgazdálkodás és a környezetvédelmi irányítás kérdései álltak.

2017-ben a Bizottság elindította a TAIEX-EIR Peer-to-Peer (EIR P2P) eszközt, hogy megkönnyítse a nemzeti környezetvédelmi hatóságok szakértői számára az egymástól való tanulást. Magyarország eddig két EIR P2P műhelytalálkozót tartott a körforgásos gazdaság és a levegőminőség témájában, és két másik, levegőminőségről szóló műhelytalálkozón vett részt.

A 2017-es jelentéshez képest a kihívások kezelése terén elért előrehaladás

A 2019. évi EIR szerint a hulladékgazdálkodást illetően Magyarország elért némi előrelépést a 2020-as célok teljesítésére irányuló intézkedések végrehajtása terén. A települési hulladék újrafeldolgozási arányában enyhe növekedés, a hulladéklerakás arányában pedig enyhe csökkenés mutatkozott. 2012–2015 között Magyarország nem teljesítette a csomagolási hulladékra vonatkozó újrafeldolgozási célokat, bár fogadott el olyan intézkedéseket, amelyek az üveg csomagolóanyagok újrafeldolgozási arányának 2018-tól kezdődően történő javítására irányulnak. Magyarország a közelmúltban néhány jelentős reformot vezetett be a hulladékágazatban. A teljes szolgáltatás-menedzsment és -teljesítés terén megvalósult strukturális változások eredményeit azonban még az adatok Eurostathoz történő benyújtása előtt meg kell vizsgálni. A szolgáltatási minimumszabályok nem írják elő a háztól-házig történő szelektív gyűjtés megvalósítását, és ehhez valószínűleg a szolgáltatókra vonatkozó újrafeldolgozási célok sem szolgálnak ösztönzőként. A Bizottság 2018-as „korai előrejelző jelentése” szerint Magyarország esetében

fennáll a veszély, hogy nem fogja teljesíteni a 2020-ra elérendő 50 %-os célértéket. A 2020 utáni célok elérése még ennél is nagyobb erőfeszítéseket igényel. Magyarországnak különösen a hatékony gazdasági eszközök alkalmazását kellene megfontolnia.

Magyarországon még csak most kezdődtek meg a körforgásos gazdaságról szóló nemzeti intézkedési terv előkészületei. A legfontosabb kihívások: az intézményi koordináció és a célzott finanszírozás hiánya. A párbeszédben és a konzultációban főként a hulladékgazdálkodás ágazat vesz részt.

Az ország tett némi előrelépést a levegőminőség terén, és folyamatosan csökkennek a kibocsátások. A nemzeti kibocsátási határértékekről szóló új irányelvben 2020–2029-re és 2030-tól kezdődően bármely évre vonatkozóan megállapított célok eléréséhez azonban további erőfeszítésekre van szükség. Kiemelendő, hogy 2017-ben több levegőminőségi zónában túllépték a nitrogén-dioxidra (NO2) és a légszennyező részecskékre (PM10) vonatkozó uniós levegőminőségi normákat. 2015 vonatkozásában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon több mint 12 800 olyan korai haláleset történt, amelyet a légszennyező részecskék koncentrációja váltott ki, több mint 530 esetben az ózon koncentrációja és több mint 1 300 esetben pedig a nitrogén-dioxid koncentrációja volt a kiváltó ok. 2017-ben Magyarországon tiszta levegőről szóló párbeszédet tartottak az Európai Bizottsággal. Ennek során megállapították, hogy Magyarországon sürgősen csökkenteni kell a magánháztartásokban eltüzelt szilárd tüzelőanyagokból származó részecske-kibocsátást, és a meglévő járművekből származó kibocsátások csökkentése érdekében rövid távú intézkedéseket kell bevezetni a városi térségekben.

Ami a természetvédelmet illeti, a Natura 2000 területekre vonatkozóan elfogadott intézkedési tervek száma 2017-ben 45-tel nőtt. Összesen 325 Natura 2000 terület rendelkezik intézkedési tervvel, ami az összes Natura 2000 terület 61,9 %-át teszi ki. További 96 terv már elkészült és elfogadásra vár, valamint 20 terv elkészítése van folyamatban. Ezek a tervek azonban a nemzeti jog értelmében nem kötelezőek, tehát nincs jogi kötelezettség azok végrehajtására.

Az ország számára kihívást jelent a zöld infrastruktúra megvalósítása. A kérdés összetettsége a különböző ágazatok és a minisztériumok közötti koordináció terén is nehézségeket okoz.

A vízgazdálkodás területén a víz-keretirányelv szerinti jó állapot/potenciális célkitűzések teljesítése érdekében

történtek ugyan változások, és beruházásokra is sor került, de sok még a tennivaló.

Példák a helyes gyakorlatokra

Az „Ablakon bedobott pénz” elnevezésű kezdeményezés az erőforrás-hatékonyság javítása érdekében ad tájékoztatást, tanácsot és ösztönzést a vállalatok számára.

A Katica Tanya élményközpont a fenntarthatóság, az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság koncepcióját népszerűsíti.

Magyarország rendelkezik egy külön országos környezetvédelmi információs rendszerrel, amely gyakorlatilag az összes értékelt környezetvédelmi területre kiterjed. Az internetes portál könnyen áttekinthető és jól felépített.


5

I. rész: Tematikus területek

1. Körforgásos, erőforrás-hatékony, zöld és versenyképes, alacsony szén-dioxid-kibocsátású uniós gazdaság kialakítása

A körforgásos gazdaság megvalósítása irányába tett intézkedések

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv hangsúlyozza az életciklus-alapú „körforgásos gazdaság” irányába a lehető legnagyobb mértékben történő elmozdulás szükségességét, valamint annak fontosságát, hogy a maradékhulladékot zéró közeli mennyiségre csökkentsék. Ez könnyebbé tehető az innovatív pénzügyi eszközök kidolgozása és az azokhoz való hozzáférés, valamint az ökoinnováció finanszírozása révén.

A körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv 2015-ös elfogadását és az azzal kapcsolatos, érdekelt felekből álló platform 2017-es létrehozását követően 2018 januárjában az Európai Bizottság elfogadta a teljesítendő eredmények új csomagját

1. E csomag olyan

kiegészítő kezdeményezéseket tartalmaz, mint például: i. műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia; ii. a vegyi anyagokkal, a termékkel és a hulladékkal kapcsolatos jogszabályok közötti kapcsolódási pontok kezelésének lehetőségeiről szóló közlemény; iii. a kritikus fontosságú nyersanyagokról szóló jelentés; valamint iv. a körforgásos gazdaság irányába tett lépések nyomon követésének keretrendszere

2.

Magyarország negyedik (2015–2020 közötti) nemzeti környezetvédelmi programja egy hatéves stratégiai környezetvédelmi és természetvédelmi terv. Különféle stratégiákat foglal magában

3, és ezért jó kiindulópont

lehet a körforgásos gazdaságra való átálláshoz. A program az erőforrás-hatékonyságot nevezi meg prioritásként.

Magyarország 2014-ben dolgozta ki nemzeti intelligens szakosodási stratégiáját

4, amelyben a tiszta és megújuló

energiaforrásokat, valamint a fenntartható környezetet határozta meg kiemelt területként.

Az Eurobarométer 468. sz., az uniós polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállásáról szóló

1 Európai Bizottság, 2018 Circular Economy Package (A körforgásos gazdaságra vonatkozó 2018. évi csomag). 2 COM(2018) 029. 3 Ideértve a Vidékstratégiát, a Nemzeti Erdőprogramot és Erdőstratégiát, a Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervet, a Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervet, a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát, a Nemzeti Közlekedési Stratégiát és az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepciót is. 4 Nemzeti Intelligens Szakosodási Stratégia.

tematikus felmérésében (2017) a magyarok 84 %-a nyilatkozott úgy, hogy aggódik a műanyagok környezetre gyakorolt hatása miatt (az EU-28 átlaga 87 %). 89 % mondta azt, hogy aggasztja a vegyi anyagok környezetre gyakorolt hatása (az EU-28 átlaga 90 %)

5. Úgy tűnik, hogy

a magyar társadalom támogatja a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kezdeményezéseket és környezetvédelmi intézkedéseket.

A körforgásos gazdaság nyomon követési keretrendszerében foglalt 10 mutató vizsgálata alapján 2016-ban a körforgásos (másodlagos) anyaghasználat Magyarországon 6,4 %-ot tett ki, ami a korábbi évekhez képest növekedést jelent (az EU-28 átlaga 11,7 %)

6.

Magyarország az uniós átlag felett teljesít, ami a körforgásos gazdaságban foglalkoztatottak számát illeti (2016-ban az összes foglalkoztatott 1,93 %-ának felelt meg, szemben az 1,73 %-os uniós átlaggal).

Magyarország az erőforrás-termelékenység terén (amely azt méri, hogy a gazdaság a vagyon termeléséhez mennyire hatékonyan használja fel az anyagi forrásokat)

7

az uniós átlag alatt teljesít: 2017-ben ez a mutató 0,88 EUR/kg volt (szemben a 2,04 EUR/kg uniós átlaggal). Az 1. ábra szerint 2012 óta enyhe csökkenés mutatkozott.

1. ábra: Erőforrás-termelékenység 2010–20178

2018 szeptemberében Magyarország az uniós ökocímke-rendszerben csupán 33 regisztrált termékkel és 15 regisztrált engedéllyel rendelkezett, miközben az egész

5 Európai Bizottság, 2017, 486. sz. tematikus Eurobarométer-felmérés, „Attitudes of European citizens towards the environment” (Az európai polgárok környezetvédelemmel kapcsolatos hozzáállása). 6 Eurostat, Circular Economy Indicators (A körforgásos gazdaság mutatói). 7 Az erőforrás-termelékenység a bruttó hazai termék (GDP) és a hazai anyagfelhasználás (DMC) aránya. 8 Eurostat, Resource productivity (Erőforrás-termelékenység).

http://ec.europa.eu/environment/circular-economy/index_en.htmhttps://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1516265440535&uri=COM:2018:29:FINhttps://nkfih.gov.hu/szakpolitika-strategia/nemzeti-strategiak/nemzeti-intelligenshttps://data.europa.eu/euodp/data/dataset/S2156_88_1_468_ENGhttp://ec.europa.eu/eurostat/web/circular-economy/indicators/monitoring-frameworkhttp://ec.europa.eu/eurostat/web/environment/material-flows-and-resource-productivity/database


6

EU-ban 71 707 terméket és 2 167 engedélyt regisztráltak, ami ezen engedélyek kismértékű igénybevételét jelzi

9.

2018 májusában 50 magyarországi helyszín közül 28 szervezetet regisztráltak az EMAS-ba (amely az Európai Bizottság Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszere

10).

A 2017-es EIR-ben Magyarország számára az egyik javasolt intézkedés az volt, hogy dolgozza ki a körforgásos gazdaság átfogó szakpolitikai keretét. Vannak azonban komoly kihívások ebben a folyamatban, különösen az intézményi koordináció hiánya és a célzott finanszírozás hiánya. A kezdeti párbeszédben és konzultációban főként a hulladékgazdálkodási ágazat vesz részt. 2018 tavaszán a Földművelésügyi Minisztérium Környezetfejlesztési és -stratégiai Főosztálya előterjesztette a körforgásos gazdaságra vonatkozó cselekvési terv előkészítésére irányuló javaslatát, és e célból létrejött egy minisztériumok közötti szakértői csoport. A Földművelésügyi Minisztérium 2018. május 17-18-án egy TAIEX EIR Peer 2 Peer műhelytalálkozót tartott. A folyamatban sokkal előrehaladottabb országokból, Finnországból, Hollandiából és Szlovéniából érkezett szakértők osztották meg tapasztalataikat a magyar, cseh, szlovák és lengyel kormányzati szakértőkkel. 2018 közepe óta a körforgásos gazdasággal kapcsolatos kérdések többé már nem a Földművelésügyi Minisztériumhoz (a kifejezetten a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdések kivételével), hanem az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz tartoznak.

Magyarország számos olyan kezdeményezéssel rendelkezik, amely erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos tájékoztatást, tanácsot és ösztönzést nyújt a vállalatok számára. Az Ablakon Bedobott Pénz elnevezésű kezdeményezést a KÖVET Egyesület indította 2002-ben annak bizonyítására, hogy a környezetvédelmi intézkedések és a gazdaság kölcsönösen előnyös hatással vannak egymásra

11. A kezdeményezésnek köszönhetően

2017-re 99 szervezet 534 intézkedést hajtott végre. Ennek eredményeként összesen közel 123 millió EUR-t, 20 millió m

3 vizet, 882 GWh villamosenergiát és 565 000

tonna CO2-kibocsátást takarítottak meg.

A Katica Tanya élményközpont a bevált gyakorlat egy másik példája. A kezdeményezés a természettel és a környezettel harmóniában álló életmódot ösztönöz, főként a megújuló energiaforrások széles körű használata révén. A központ energiaszükségletének 80 %-át fenntartható forrásokból fedezi. A Katica Tanya a társadalmi értéket legalább olyan fontosnak tekinti, mint a pénzügyi eredményt. Ezért vezette be a „Fizesd

9 Európai Bizottság, Ecolabel Facts and Figures (Ökocímke – tények és számok). 10 Európai Bizottság, Eco-Management and Audit Scheme (Környezetvédelmi Vezetési és Hitelesítési Rendszer). 11 Ablakon Bedobott Pénz

hulladékkal” koncepciót, amely szerint a látogatók a belépti díj egy részét háztartási hulladékkal, például papírral fizethetik ki

12.

Kkv-k és erőforrás-hatékonyság

A magyar vállalkozói közösség erőforrás-hatékonyságba történő befektetések iránti érdeklődése folyamatos, de a vállalkozásoknak a rendelkezésre álló lehetőségekről történő tájékoztatása kihívást jelent.

A magyar kkv-k a kisvállalkozói intézkedéscsomag környezeti dimenzióját illetően még mindig az EU-28 átlaga alatt teljesítenek (lásd a 2. ábrát). Az erőforrás-hatékonysági intézkedéseket megvalósító magyar kkv-k aránya még mindig elmarad az uniós átlagtól, akárcsak azon kkv-k aránya, amelyek környezetbarát termékeket és szolgáltatásokat kínálnak. Sőt, azon kkv-k aránya, amelyek a zöld termékeik előállításához állami támogatásban részesültek, a 2015-ös 15 %-ról 2017-ben 0 %-ra csökkent.

Az Eurobarométer legutóbbi „kkv-k, erőforrás-hatékonyság és zöld piacok” témájában készült felmérése

13 keretében a vállalatokat az általuk a

közelmúltban tett erőforrás-hatékonysági intézkedésekről, valamint az elkövetkező 2 évben megtenni kívánt további erőforrás-hatékonysági intézkedésekről kérdezték. Az Eurobarométer a válaszokat összevetette a 2015-ben ugyanezekre a kérdésekre adott válaszokkal. Az erőforrás-hatékonysági intézkedéseket végrehajtott magyar vállalatok aránya még mindig elmarad a EU-28 átlagától, de nagyjából állandónak tekinthető, az „anyagmegtakarítás” és a „hulladékok minimálisra csökkentése” kivételével. Ugyanez volt az eredmény a magyar vállalatok azon törekvéseivel kapcsolatban, hogy a közeljövőben erőforrás-hatékonysági intézkedésekbe ruházzanak be – állandó, de elmarad az uniós átlagtól.

12 Katica tanya | Élményközpont 13 456. sz. Eurobarométer gyorsfelmérés „SME, resource efficiency and green markets” (Kkv-k, erőforrás-hatékonyság és zöld piacok), 2018. január. A 8 dimenzió: Energiamegtakarítás; Hulladék minimálisra csökkentése; Anyagmegtakarítás; Vízmegtakarítás; Az anyagok belső újrafelhasználásával történő újrafeldolgozás; Könnyebben karbantartható, javítható vagy újrahasználható termékek tervezése; Megújuló energiaforrások használata; Maradék anyagok más vállalat részére történő értékesítése.

http://ec.europa.eu/environment/ecolabel/facts-and-figures.htmlhttp://ec.europa.eu/environment/emas/emas_registrations/statistics_graphs_en.htmhttp://www.ablakonbedobottpenz.hu/http://katicatanya.hu/http://data.europa.eu/euodp/en/data/dataset/S2151_456_ENG


7

2. ábra: A kkv-k környezetvédelmi teljesítménye14

A magyar vállalatok 19 %-a az erőforrás-hatékonyságra irányuló erőfeszítéseihez külső támogatást vett igénybe (az uniós átlag 22 %). Tanácsadáshoz 24 %-uk magánszektorbeli tanácsadó cégtől, 17 %-uk szakmai szervezettől, 16 %-uk pedig közigazgatási szervezettől kért segítséget. Mindhárom arány elmarad az uniós átlagtól. A finanszírozást illetően a vállalatok 41 %-a magánszektorból jutott finanszírozáshoz, 18 %-uk pedig közpénzből kapott támogatást vagy hiteleket. Az EU-ban a vállalatok jelentős része (36 %-a) a vissza nem térítendő támogatásokat és egyéb támogatásokat tekinti az erőforrás-hatékonnyá váláshoz a legnagyobb segítségnek, ezt követi a szakmai vagy pénzügyi tanácsadás, a technológiák bemutatása vagy a vállalatok közötti jobb együttműködés (ezeket a megkérdezett vállalatok 20-23 %-a találta hasznosnak). A vállalatok 20 %-a szerint ezen opciók egyike sem jelent segítséget.

A magyar vállalatok 45 %-a tekintette hasznos segítségnek a vissza nem térítendő támogatásokat és egyéb támogatásokat. A szakmai tanácsadást csak 12 %-uk tekinti hasznosnak, a pénzügyi tanácsadást pedig csak 13 %-uk – ami a 28 tagú EU-ban a második illetve negyedik legalacsonyabb arány. A magyar vállalatok 21 %-a támogatja a technológiák bemutatását (az uniós átlag 22 %). Csupán 4 % illetve 6 % támogatja az önértékelési eszközöket és az esettanulmány-

14 Európai Bizottság, 2018 SBA fact sheet - Hungary (2018. évi SBA tájékoztató – Magyarország), 17. o.

adatbázisokat. 26 %-uk semmilyen támogatást nem talált hasznosnak (az uniós átlag 20 %).

Ökoinnováció

Magyarország a 2018. évi európai innovációs eredménytáblán a 21. helyet érte el, így a 10. leglassabban növekvő innovátornak számít (ez 2010 óta

0,1 %-os csökkenésnek felel meg)15

. Összesen 63 pontjával Magyarország a 2017. évi teljes ökoinnovációs eredménytáblán az uniós országok között a 24. helyezést kapta. Ez a pozíció hasonló a többi olyan uniós tagállaméhoz, amely 2004-ben csatlakozott az EU-hoz.

3. ábra: 2017. évi ökoinnovációs index (EU=100)16

2010 óta Magyarország ökoinnovációs teljesítménye elmaradt az uniós átlagtól, bár a legjelentősebb (hét helyezésnyi) visszalépésre 2015-ben került sor, amikor a 28 uniós ország közül a 17. helyezést érte el.

A nemzeti kutatási és innovációs stratégia (NKIS, 2011) az adórendszer „kizöldítésének”, a zöld közbeszerzés ösztönzésének, valamint a gazdasági eszközök hatálya alá tartozó támogatási rendszerek egyszerűsítésének szükségességét sorolja fel. Mindezek azonban továbbra is kidolgozás alatt állnak.

15 Európai Bizottság, European innovation Scoreboard 2018 (Európai innovációs eredménytábla, 2018). 16 Ökoinnovációs Megfigyelőközpont: Eco-Innovation scoreboard 2017 (2017. évi ökoinnovációs eredménytábla).

https://ec.europa.eu/growth/smes/business-friendly-environment/performance-review_enhttps://ec.europa.eu/growth/industry/innovation/facts-figures/scoreboards_huhttps://ec.europa.eu/environment/ecoap/scoreboard_en


8

4. ábra: Magyarország ökoinnovációs teljesítménye17

A nemzeti környezettechnológiai innovációs stratégia (2011–2020)18, amely a fenntartható erőforrás-gazdálkodás számára 17, 2020-ig elérendő célt nevez meg, azt mutatja, hogy milyen erőfeszítésekre kerül sor annak érdekében, hogy az erőforrás-hatékonyság és a körforgásos gazdaság szempontjait egyes ágazati politikákba is beemeljék19.

A zöldgazdaság-fejlesztési program20

a zöld energiát, az energiahatékonyságot, a zöld oktatást, foglalkoztatást, valamint a zöld kutatást és innovációt helyezi előtérbe. A környezeti technológiai innováció a 2008–2025 közötti nemzeti éghajlatváltozási stratégia (NÉS) céljainak eléréséhez is fontos.

2015-ben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal pályázatot írt ki azon magyar kkv-k számára, amelyek egy innovációs voucher program keretében innovációs tevékenységük bővítése érdekében innovációs és K+F szolgáltatásokat kívánnak igénybe venni

21.

2019. évi kiemelt intézkedések

A politikai keret megerősítése annak érdekében, hogy felgyorsítsák a körforgásos gazdaság valamennyi gazdasági ágazatban történő elterjedését, különös tekintettel a víz- és energiamegtakarításra, a hulladék csökkentésére, az anyagok újrafeldolgozására, a környezetbarát tervezésre és/vagy a másodlagos nyersanyagok piacának elterjedésére; felhívni a közvélemény és a magánszektor figyelmét a körforgásos gazdaság elveire és termékeire.

A körforgásos gazdaság elveinek elfogadása, amivel ösztönözni lehet az erőforrás-hatékonysági intézkedéseket és fokozni az újrafeldolgozást, valamint a környezetbarát tervezés alkalmazását a

17 Ökoinnovációs Megfigyelőközpont: Eco-Innovation scoreboard 2017 (2017. évi ökoinnovációs eredménytábla). 18 Nemzeti Környezettechnológiai Innovációs Stratégia (2011-2020). 19 OECD Environmental Performance Reviews, Hungary 2018 (OECD Környezetvédelmi teljesítményértékelések, Magyarország 2018). 20 Zöldgazdaság-fejlesztési Program. 21 Európai Bizottság, Ökoinnovációs Megfigyelőközpont: Eco-innovation Country Profiles 2016-2017 (Ökoinnovációs Országprofilok (2016–2017).

kkv-szektorban, a zöld munkahelyek, az ökoinnovációs teljesítmény, továbbá a zöld termékekbe és szolgáltatásokba történő beruházások előmozdítását.

Hulladékgazdálkodás

A hulladék erőforrássá alakítását a következő intézkedések támasztják alá: i. a hulladékokkal kapcsolatos uniós jogszabályok teljes körű végrehajtása, ami magában foglalja a hulladékhierarchiát, a szelektív hulladékgyűjtés biztosításának szükségességét, a hulladéklerakóktól való eltérítés célját stb.; ii. a hulladékképződés és az egy főre jutó hulladéktermelés abszolút értékének csökkentését; valamint iii. az energetikai hasznosítás korlátozása a nem újrafeldolgozható anyagokra és az újrafeldolgozható vagy visszaforgatható hulladékok lerakásának fokozatos megszüntetése.

E szakasz középpontjában a települési hulladék22

kezelése áll, amellyel kapcsolatban az uniós jog kötelező újrafeldolgozási célértékeket

23 határoz meg.

Amint az 5. ábrán látható, 2017-ben valamelyest nőtt a keletkezett települési hulladék mennyisége (a 2013-as 378 kg/év/lakos mennyiségről 385 kg/év/lakos mennyiségre). Magyarország azonban még így is a 28 EU-tagállam átlaga (487 kg/év/lakos)

24 alatt teljesít. Ezen

kívül nőtt az újrafeldolgozási arány, és csökkent a hulladéklerakás aránya.

22 A települési hulladék a kevert hulladék és a háztartásokból és egyéb forrásokból származó, szelektíven gyűjtött hulladékot jelenti, amennyiben ez utóbbi jellegében és összetételében hasonlít a háztartásokból származó hulladékokhoz. Mindez nem érinti a hulladékgazdálkodással összefüggő felelősségi körök állami és magánszektor közötti megosztását. 23 Lásd a 2008/98/EK irányelv 11. cikkének (2) bekezdését. Ezt az irányelvet 2018-ban módosították az (EU) 2018/851 irányelvvel, és a 2035-ig tartó időszakra vonatkozóan ambiciózusabb újrafeldolgozási célértékeket határoztak meg. 24 Eurostat, Municipal waste generation and treatment, by type of treatment method (Települési hulladék keletkezése és kezelése, a kezelés típusa szerint).

https://ec.europa.eu/environment/ecoap/scoreboard_enhttp://kornyezettechnologia.kormany.hu/download/c/66/40000/NKIS.pdfhttps://www.oecd-ilibrary.org/environment/hungary-2018_9789264298613-enhttps://www.palyazat.gov.hu/doc/2637https://ec.europa.eu/environment/ecoap/country_profiles_enhttps://ec.europa.eu/environment/ecoap/country_profiles_enhttp://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tsdpc240&plugin=1http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/table.do?tab=table&init=1&language=en&pcode=tsdpc240&plugin=1


9

5. ábra: Települési hulladék Magyarországon kezelési módonként 2010–2017

25

Bár a települési hulladék újrafeldolgozási aránya lassan emelkedik, még mindig nem érte el a megfelelő szintet. Az arány mindössze 35 %, ami a keletkezett települési hulladék csupán 8 %-os komposztálási arányát is magában foglalja. Ez jóval elmarad a 46 % körüli uniós átlagtól. Több erőfeszítésre van szükség, ha 2020-ra Magyarország el akarja érni a települési hulladék 50 %-os újrafeldolgozási arányát

26. A Bizottság „korai előrejelző

jelentése” szerint Magyarország egyike azoknak az országoknak, amelyeknél felmerül annak kockázata, hogy nem teljesítik ezt a célt

27. A 2020 utáni újrafeldolgozási

célértékek28

eléréséhez még ennél is nagyobb erőfeszítésre van szükség.

Bár a hulladéklerakóban történő elhelyezés aránya 2013 óta 16 %-kal csökkent, Magyarországon még mindig ez a települési hulladék kezelésének legelterjedtebb formája (aránya 48 %, szemben a 28 % körüli uniós átlaggal). 2012–2015 között Magyarország nem teljesítette a csomagolási hulladék 55 %-os újrafeldolgozási célértékét. Az arány ebben az időszakban 50 % körül mozgott, míg a

25 Eurostat, Municipal waste by waste operations (Települési hulladék hulladékkezelési műveletek szerinti bontásban). 26 A tagállamok az ESTAT által használt (és e jelentésben hivatkozott) módszertől eltérő módszert is választhatnak az újrafeldolgozási arányaik meghatározásához és a települési hulladék 50 %-os újrafeldolgozására irányuló 2020-as célkitűzésnek való megfelelés nyomon követéséhez. 27 Európai Bizottság – A hulladékokkal kapcsolatos uniós szabályozás végrehajtásáról, és ennek részeként a települési hulladék újrahasznosítására/újrafeldolgozására vonatkozó 2020-as cél elérése terén elmaradó tagállamokra vonatkozó korai előrejelző jelentésekről, a COM(2018) 656-ot kísérő SWD(2018)419. 28 Az (EU) 2018/851 irányelv, az (EU) 2018/852 irányelv, az (EU) 2018/850 irányelv és az (EU) 2018/849 irányelv a hulladékkal kapcsolatos korábbi jogszabályokat módosítja, és a 2035-ig tartó időszakra ambiciózusabb újrafeldolgozási célértékeket állapít meg. A jövőben a környezetvédelmi politikák végrehajtásáról szóló jelentésekben az elért előrehaladás értékeléséhez ezeket a célértékeket kell figyelembe venni.

csomagolás visszanyerési aránya némileg elmaradt a 60 %-os kötelező szinttől.

6. ábra: A települési hulladék újrafeldolgozási aránya 2010–2017

29

Magyarországon a háztartásokból származó élelmiszer-hulladék szelektív gyűjtésének nincs kialakult rendszere. A kormány azonban szakpolitikai intézkedéseket hozott az üveg csomagolóanyagok gyűjtésének növelésére, mivel 2012 óta nem sikerül teljesítenie az erre a területre vonatkozó célértékeket. 2018. január 1. óta a 300 m

2-nél

nagyobb alapterületű üzletek számára jogilag kötelezővé tették az üveg csomagolóanyagok visszavételét

30. A

vonatkozó végrehajtási szabályok 2018. június 1-jén léptek hatályba

31. Az építési és bontási hulladékkal

kapcsolatban 2018 júniusában kezdődött meg az új kormányrendelet előkészítésével kapcsolatos munka.

Magyarország a közelmúltban a hulladékágazatra vonatkozó jelentős reformokat vezetett be. 2016 óta az állami tulajdonú Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. koordinálja és felügyeli a hulladékgazdálkodási szolgáltatások helyi szinten történő teljesítését. Az NHKV felel a szemétszállítási díjaknak az érintett üzemeltetők részére történő elosztásáért, valamint az újrafeldolgozható anyagok értékesítéséért, az infrastrukturális kiadások és az uniós források felhasználásának felügyeletéért.

Magyarország 2013-ban elfogadott, 2014–2020-ra vonatkozó országos hulladékgazdálkodási terve a 2017. évi EIR óta felülvizsgálat tárgyát képezi. Ennek egyik oka az volt, hogy figyelembe tudják venni az időközben elfogadott, körforgásos gazdaságra vonatkozó új uniós csomag követelményeit. Ez a munka eddig nem hozott eredményt.

29 Eurostat, Recycling rate of municipal waste (A települési hulladék újrafeldolgozási aránya). 30 A 2012. évi CLXXXV. törvény (módosítva). 31 A 442/2012. (XII. 29.) Kormányrendelet (módosítva).

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=env_wasmun&lang=enhttp://ec.europa.eu/environment/waste/framework/early_warning.htmhttp://ec.europa.eu/environment/waste/framework/early_warning.htmhttp://ec.europa.eu/environment/waste/framework/early_warning.htmhttp://ec.europa.eu/environment/waste/framework/early_warning.htmhttps://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/HTML/?uri=CELEX:32018L0851&from=ENhttps://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1529413058624&uri=CELEX:32018L0852https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1529413058624&uri=CELEX:32018L0850https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1529413058624&uri=CELEX:32018L0850https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1529413058624&uri=CELEX:32018L0849http://ec.europa.eu/eurostat/tgm/refreshTableAction.do?tab=table&plugin=1&pcode=t2020_rt120&language=en


10

A közszolgáltatók által kezelt (főként települési hulladékból álló) hulladékáramok esetében Magyarország országos hulladékgazdálkodási tervét az éves hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tervek egészítik ki. A 2016. évi változathoz hasonlóan a 2017. évi országos hulladékgazdálkodási közszolgáltatási terv

32 is

minimumszabályokat állapít meg a szolgáltatók számára. Ezen túlmenően Magyarország a közelmúltban vezette be a hulladékgyűjtési szolgáltatás költségeinek fedezését szolgáló szolgáltatási díjat. Ha egy szolgáltató a minimumszabályokon felül teljesít, plusz kifizetésben részesül, de ha a szabályokat nem teljesíti, csökkentik a részére kifizetett díjat. A 2016-os terv alapján az új terv kötelezettségeket állapít meg a közszolgáltatók számára, mint például a társasházak esetében a zöldhulladék szelektív gyűjtése, valamint különböző típusú hulladékok (pl. aeroszolok) esetében előkezelési követelmények. Az új tervvel az előkezelt települési hulladék lerakása nem haladhatja meg az ilyen hulladék teljes mennyiségének 55 %-át (szemben a korábbi 65 %-kal).

Az új szolgáltatási követelmények jelentős konszolidációt eredményeztek, aminek során a magyarországi hulladékszállító cégek száma körülbelül 140-ről 25-re csökkent. Ezenkívül 2013 óta csak azok a vállalatok végezhetnek hulladékgyűjtési szolgáltatásokat, amelyek legalább 51 %-os állami vagy önkormányzati tulajdonban vannak. Az állami vállalat fejlesztésével párhuzamosan ezek az intézkedések az elmúlt években csökkentették az országban a magánszektor szolgáltatásnyújtás terén betöltött szerepét.

A szolgáltatás kezelése és nyújtása terén a közelmúltban bekövetkezett strukturális változások egyelőre nem mutatkoznak meg az Eurostathoz benyújtott teljesítményadatokban. Az új rendszer helyi szintű kiépítése még zajlik, és az elkövetkező években folytatódni fog. Megjegyzendő, hogy Magyarország minimális szolgáltatási feltételei nem írják elő a házhoz menő szelektív gyűjtés megvalósítását. Ezért a szolgáltatók újrafeldolgozási célértékei valószínűleg nem jelentenek kellő ösztönzést az ország újrahasznosítás arányának növeléséhez. A maradékhulladék ráadásul gyorsabb ütemben termelődik, mint azt az ország újrafeldolgozási szolgáltatásai kezelni tudnák. Az egyéb pénzügyi ösztönzők (például „fizetés a kidobott mennyiség alapján” elvű rendszerek) vagy egy kényelmes hulladékgyűjtő szolgáltatás hiányában nagyon valószínű, hogy az újrafeldolgozási arány csökkenni fog.

Magyarországnak ezen kívül újra meg kell fontolnia a hatékony gazdasági eszközök használatát. Jelenleg nem tervezi a hulladéklerakás díjának emelését, pedig eredetileg voltak ilyen tervei. Kérdéses, hogy a jelenlegi

32 OHKT 2017, amelynek elfogadása a 2003/2017 (XII.22.) Kormányrendelettel történt.

20 EUR/tonna díj elegendő-e a szükséges változás elindításához

33. Továbbá a maradékhulladék

megadóztatására sincs javaslat. Az elmélet szerint az NHKV (lásd fent) által működtetett új finanszírozási rendszeren keresztül fogják biztosítani az újrafeldolgozás pénzügyi ösztönzését. Ez az ösztönző azonban vélhetően nem lesz elég egy nagyobb gyakoriságú szolgáltatás nyújtásával járó költségek fedezésére.

Magyarországnak a végrehajtás terén mutatkozó hiányosságai áthidalásának az elősegítése érdekében a Bizottság egy megfelelési ütemtervet

34 készített, és

ajánlásokat fogalmazott meg a „korai előrejelző jelentésében” arra vonatkozóan, hogy Magyarország hogyan teljesítheti a 2020-as településihulladék-újrafeldolgozási célértéket. Ezen ajánlások végrehajtása még ennél is fontosabb, amennyiben Magyarország meg kíván felelni a hulladékokról szóló felülvizsgált irányelvekben a 2020 utáni időszakra megállapított újrafeldolgozási és hulladéklerakási célértékeknek.

A hulladékkeletkezés megelőzése és csökkentése, valamint az újrafelhasználás és az újrafeldolgozás növelése fokozhatja az ország erőforrás-hatékonyságát, és növelheti az üzleti lehetőségeket. Segíthet továbbá a körforgásos gazdaságra történő átállásban, mivel munkahelyeket teremt az újrafeldolgozási ágazatban.


A hulladéklerakóban való elhelyezést terhelő adó fokozatos emelése az újrafeldolgozható és újrahasznosítható hulladék lerakásának felszámolása érdekében. A bevételek olyan intézkedésekre történő felhasználása, amelyek – a hulladékhierarchiával összhangban – javítják a hulladékgazdálkodást.

A szelektív hulladékgyűjtés – a biológiailag lebomló hulladék gyűjtését is beleértve – kötelezettségének végrehajtására való összpontosítás, az újrafeldolgozási arány növelése érdekében. Minimális szolgáltatási követelmények, valamint az önkormányzatokat célzó támogatási programok kidolgozása és végrehajtása.

A kiterjesztett gyártói felelősség rendszere működésének javítása, az általános minimumkövetelményekkel

35 összhangban.

33 A hulladéklerakási adó 10 EUR/t-ról (2013) 20 EUR/t-ra (2014) nőtt, és azóta ezen a szinten van. 34 Európai Bizottság, 2016. Support to Implementation. Country factsheet Hungary (Segítségnyújtás a végrehajtáshoz. Országspecifikus tájékoztató: Magyarország). 35 A 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló (EU) 2018/851 irányelv szerint.

https://nhkv.hu/ohkt-2017/http://ec.europa.eu/environment/waste/framework/support_implementation.htmhttp://ec.europa.eu/environment/waste/framework/pdf/Waste%20Summary_HU.pdf


11

Éghajlatváltozás

Az EU a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodás 2016. október 5-i ratifikálásával vállalta, hogy ambiciózus éghajlatvédelmi intézkedéseket hajt végre nemzetközi szinten és az EU-n belül is. Az uniós célok szerint 2020-ig az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátását az 1990-es szinthez képest 20 %-kal, 2030-ra pedig legalább 40 %-kal kell csökkenteni. Ami a hosszú távú célt illeti, az EU – a fejlett országok csoportjától elvárt erőfeszítések részeként – kibocsátásait 2050-re 80-95 %-kal kívánja csökkenteni. Az éghajlatváltozás káros hatásaihoz való alkalmazkodás elengedhetetlen a már érzékelhető hatások enyhítéséhez, valamint a jövőbeli hatásokra való felkészültség és az azokkal szembeni ellenálló képesség javításához.

Az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszere (EU ETS) kiterjed az uniós ipar, energetikai és légi közlekedési ágazat valamennyi nagy üvegházhatásúgáz-kibocsátójára. Az EU ETS-t minden tagállamban alkalmazzák, mégpedig igen magas megfelelési aránnyal. A létesítmények minden évben kibocsátásaik 99 %-át tudják fedezni a szükséges számú kibocsátási egységgel.

Az EU ETS hatálya alá nem tartozó kibocsátások esetében a tagállamok a vállaláselosztásról szóló jogszabályok értelmében kötelező érvényű nemzeti célértékeket alkalmaznak. Magyarországnak 2013–2017 között minden évben alacsonyabbak voltak a kibocsátásai az éves célértékeknél. 2020-ra Magyarországnak az uniós vállaláselosztási határozat szerinti nemzeti célja annak elkerülése, hogy a kibocsátások 2005-höz képest több mint 10 %-kal növekedjenek. 2030-ra Magyarországnak a vállaláselosztási rendelet szerinti nemzeti célja az, hogy a kibocsátásokat 2005-höz képest 7 %-kal csökkentse.

Az Európa üvegházhatásúgáz-kibocsátásának közel egynegyedét okozó közlekedés egyúttal a városi légszennyezés fő oka. Magyarországon a közlekedésből származó kibocsátások 2013 és 2016 között 24 %-kal nőttek.

A fluorozott üvegházhatású gázokról szóló rendelet előírja a tagállamok számára, hogy képzési és tanúsítási programokat valósítsanak meg, vezessenek be a szankciókra vonatkozó szabályokat, és 2017-ig értesítsék a Bizottságot ezekről az intézkedésekről. Magyarország teljesítette az értesítési kötelezettségét.

Az ÜHG-kibocsátások és az erdőkből és mezőgazdaságból származó elnyelés elszámolása a Kiotói Jegyzőkönyv alapján történik. A Kiotói Jegyzőkönyv értelmében bejelentett mennyiségek Magyarország esetében átlagosan –4,0 Mt CO2-egyenértéknek megfelelő nettó elnyelést mutatnak a 2013–2016-os időszakban. Ebben a tekintetben Magyarország 1,0 %-kal járul hozzá az EU-28-

ból származó –384,4 Mt CO2-egyenérték elnyeléséhez. Ugyanebben az időszakban az elszámolás átlagosan –2,9 Mt CO2-egyenérték nettó jóváírást jelez, ami az EU-28 által elszámolt –115,7 Mt CO2-egyenérték elnyelésének 2,5 %-át jelenti. A bejelentett nettó elnyelés és az elszámolt nettó jóváírások 2013 és 2015 között növekedést, majd 2016-ra erőteljes csökkenést mutatnak

36.

7. ábra: A teljes üvegházhatásúgáz-kibocsátás változása 1990-2017 (1990=100 %)

37.

Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra vonatkozó, 2013-ban elfogadott uniós stratégia célja – a tagállami intézkedések elősegítése, megalapozottabb döntéshozatal és a legfontosabb veszélyeztetett ágazatokban az alkalmazkodás elősegítése révén – annak elérése, hogy Európa az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóbbá váljon. Következetes megközelítés elfogadásával és a jobb koordináció biztosításával a stratégia arra törekszik, hogy fokozza valamennyi kormányzati szint felkészültségét és kapacitását az éghajlatváltozás hatásaira való reagálásra.

Magyarország 2015-ben fogadta el Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét

38. A Nemzeti

Energiastratégia 203039

és Magyarország Megújuló

36 COM(2018) 716 és SWD(2018) 453. 37 Az üvegházhatást okozó gázok éves jegyzéke az Európai Unióban 1990-2016 [EEA greenhouse gas data viewer (EEA – üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó adatok megtekintése)]. Megközelítőleges ÜHG-kibocsátási becslések 2017-re. Üvegházhatást okozó gázok megközelítőleges jegyzéke az EU-ban 2017-ben (Európai Környezetvédelmi Ügynökség). A tagállamok Európai Környezetvédelmi Ügynökség által felülvizsgált nemzeti előrejelzései. 38 Magyarország Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terve 2020-ig. 39 Nemzeti Energiastratégia 2030.

https://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/data-viewers/greenhouse-gases-viewerhttp://www.kormany.hu/download/1/25/80000/IIINemzeti%20Energiahat%C3%A9konys%C3%A1gi%20Cselekv%C3%A9si%20Terv_HU.PDFhttp://www.kormany.hu/download/1/25/80000/IIINemzeti%20Energiahat%C3%A9konys%C3%A1gi%20Cselekv%C3%A9si%20Terv_HU.PDFhttp://2010-2014.kormany.hu/download/4/f8/70000/Nemzeti%20Energiastrat%C3%A9gia%202030%20teljes%20v%C3%A1ltozat.pdf


12

Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-202040

Magyarország energiafüggőségének csökkentésére és a megújuló energiaforrások arányának növelésére törekszik.

8. ábra: A vállaláselosztási határozat és a vállaláselosztási rendelet értelmében Magyarországra vonatkozó célok és kibocsátások

41.

A 2018–2030 közötti időszakra vonatkozó második

Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégiát (NÉS-2)42

az Országgyűlés 2018 októberében fogadta el. A NÉS-2 a 2050-ig tartó időszakra nyújt kitekintést, figyelembe véve a Párizsi Megállapodás célkitűzéseit, és három pilléren alapul: az ÜHG-kibocsátásának mérséklése valamennyi gazdasági ágazatban; alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz; valamint a stratégiának az éghajlatváltozással kapcsolatos szemléletformálás segítségével történő végrehajtása. A főbb intézkedési területek a következők: épületek energiahatékonysága, megújuló energia használata, közlekedés és környezetvédelem, valamint erdőtelepítés. Az első NÉS az alkalmazkodással kapcsolatban a következő ágazatokra vonatkozó előrejelzéseket és ösztönzőket tartalmaz: természeti környezet, egészség, vízgazdálkodás, mezőgazdaság, növénytermesztés és állattenyésztés, erdőgazdálkodás, regionális fejlesztés, emberi/épített környezet. A NÉS-2 ezt a listát kiegészíti a regionális fejlesztéssel, várostervezéssel, zöld infrastruktúrával, kritikus infrastruktúrával és idegenforgalommal. A NÉS-2-

40 Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terve 2010-2020. 41 Megközelítőleges ÜHG-kibocsátási becslések 2017-re. Üvegházhatást okozó gázok megközelítőleges jegyzéke az EU-ban 2017-ben (Európai Környezetvédelmi Ügynökség). A tagállamok Európai Környezetvédelmi Ügynökség által felülvizsgált nemzeti előrejelzései. 42 A második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia, 2018.

t három másik stratégiai dokumentum egészíti ki: a Hazai Dekarbonizációs Útiterv iránymutatásokat tartalmaz a különféle ágazatok számára az ÜHG-kibocsátások csökkentéséhez; a Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia az éghajlatváltozás okozta környezeti kockázatokat és éghajlatbiztonsági kérdéseket, valamint a vidékfejlesztésre, vízforrás-gazdálkodásra, környezet-egészségügyre, energiapolitikára és idegenforgalomra gyakorolt hatásokat vizsgálja; a „Partnerség az éghajlatért” szemléletformálási terv elemzéssel, kutatással és információterjesztéssel támogatja a NÉS-2 végrehajtását43.

9. ábra: Üvegházhatásúgáz-kibocsátások ágazatonként (Mt CO2-egyenérték). Korábbi adatok 1990-2016. Előrejelzések 2017-2030

44.

Az uniós ETS keretében a kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítéséből származó bevételek 2013–2017 között elérték a 338 millió EUR-t.

A Kárpát-medencében 1851 és 2013 között a felmelegedés 1-1,25 fok volt, így Magyarország is nagy mértékben ki van téve az éghajlatváltozásnak. A nagy nyári kibocsátások valószínűleg csökkenni fognak, míg a téli kibocsátások nem változnak jelentős mértékben. A szélsőséges intenzitású csapadék gyakorisága várhatóan növekedni fog, ami növeli a rendkívüli áradások kockázatát. Az is várható, hogy a kisebb vízfolyásokon gyakoribbak lesznek a villámárvizek. Az állóvizek alacsony vízállása is egyre gyakoribbá válik, ami a vízhőmérséklet emelkedésével rontja a vízminőséget. A tavak

43 OECD Environmental Performance Reviews, Hungary 2018 (OECD Környezetvédelmi teljesítményértékelések, Magyarország 2018) 44 Az üvegházhatást okozó gázok éves jegyzéke az Európai Unióban 1990-2016 [EEA greenhouse gas data viewer (EEA – üvegházhatást okozó gázokra vonatkozó adatok megtekintése)]. Megközelítőleges ÜHG-kibocsátási becslések 2017-re. Üvegházhatást okozó gázok megközelítőleges jegyzéke az EU-ban 2017-ben (Európai Környezetvédelmi Ügynökség). A tagállamok Európai Környezetvédelmi Ügynökség által felülvizsgált nemzeti előrejelzései.

http://2010-2014.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdfhttp://2010-2014.kormany.hu/download/2/b9/30000/Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia_Magyarorsz%C3%A1g%20Meg%C3%BAjul%C3%B3%20Energia%20Hasznos%C3%ADt%C3%A1si%20Cselekv%C3%A9si%20terve%202010_2020%20kiadv%C3%A1ny.pdfhttp://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=210944.360067https://www.oecd-ilibrary.org/environment/hungary-2018_9789264298613-enhttps://www.oecd-ilibrary.org/environment/hungary-2018_9789264298613-enhttps://www.eea.europa.eu/data-and-maps/data/data-viewers/greenhouse-gases-viewer


13

vízfelvételének csökkenése és a párolgás fokozódása várható, ami azon évek számának növekedését jelzi előre, amikor a vízegyensúly hiányt mutat, és romlik a tavak vízcserélő tevékenysége. A víz beszivárgásának vagy pótlásának csökkenése miatt a sekély felszín alatti vizekben a vízszint regionális csökkenése várható (például a Duna-Tisza közi homokhátságon és a Nyírségben)45.

Jelenleg zajlik Magyarországon egy operatív aszály- és vízhiány-kezelési terv kidolgozása. A megfigyelő állomások által mért meteorológiai és talajnedvesség-adatok alapján ez a rendszer a vízhiányos időszakokban a vízágazat kárelhárítását fogja szolgálni, de a mezőgazdaság számára is hasznos lehet.

2019. évi kiemelt intézkedés

Ebben a jelentésben nem szerepelnek az éghajlat-politikai fellépéssel kapcsolatos kiemelt intézkedések, mivel a Bizottságnak először meg kell vizsgálnia azon nemzeti energia- és éghajlat-politikai terveket, amelyeket a tagállamoknak 2018 év végéig kellett megküldeniük. E terveknek fokozniuk kell az energia- és éghajlat-politikák közötti összhangot, és ezért jó példát jelenthetnek arra, hogy hogyan lehet az ágazatspecifikus politikákat összekapcsolni más, összefüggő témákkal, mint például a mezőgazdaság-természet-víz és a közlekedés-levegő-egészség.

45 Nemzeti Vízstratégia – Kvassay Jenő Terv.

http://www.kormany.hu/download/6/55/01000/Nemzeti%20V%C3%ADzstrat%C3%A9gia.pdf


14

2. A természeti tőke védelme, megőrzése és növelése

Természet és a biológiai sokféleség

Az EU biodiverzitási stratégiájának célja, hogy 2020-ig megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését az EU-ban. Ez a védett fajok és élőhelyek kedvező védettségi helyzetének eléréséhez a madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv teljes körű végrehajtását kívánja meg. Előírja továbbá a mezőgazdasági és erdészeti ágazatok számára, hogy segítsék a biodiverzitás fenntartását és javítását.

Biodiverzitási stratégia

Magyarország 2015-ben fogadta el felülvizsgált biodiverzitási stratégiáját

46. A stratégia célja, hogy 2020-

ra megállítsa a biológiai sokféleség csökkenését és a magyarországi ökoszisztéma-szolgáltatások további hanyatlását, és állapotukat a lehetőségekhez mérten helyreállítsa. Ezek a célok csak akkor érhetők el, ha a biodiverzitás-megőrzés szempontjai beépülnek az ágazati politikákba, stratégiákba és programokba, valamint azok végrehajtásába

47.

Magyarország nemzeti biodiverzitás-stratégiája hat szakpolitikai területre összpontosít: a természetvédelmi oltalom alatt álló területek és fajok védelme; a táji sokféleség megőrzése; zöld infrastruktúra és ökoszisztéma-szolgáltatások; mezőgazdasággal összefüggő kérdések; fenntartható erdő- és vadgazdálkodás és a vízi erőforrások védelme; az inváziós idegenhonos fajok (özönfajok) elleni küzdelem; Magyarország szerepvállalása a nemzetközi biodiverzitás-védelmi megállapodásokból fakadó kötelezettségek végrehajtásában

48.

A Natura 2000 területek összefüggő hálózatának felállítása

Magyarország az élőhelyvédelmi irányelvben szereplők közül 46 élőhelytípusnak és 142 fajnak ad otthont. Emellett az ország a madárvédelmi irányelvben felsoroltak közül 78 madárfajnak és 23 vándorló fajnak ad

46 A biológiai sokféleség megőrzésének 2015-2020 közötti időszakra szóló nemzeti stratégiája. 47 Van egy folyamatban lévő (2016-2020 közötti) projekt – „A közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” –, amelynek célja a természeti erőforrások aktuális állapotának és társadalmi-gazdasági értékének a természeti értékek hosszú távú megőrzésére szolgáló eszköztár kidolgozása, valamint az ágazati stratégiai tervezés támogatása révén történő meghatározása. 48 Green Infrastructure in Hungary (Zöld infrastruktúra Magyarországon)

otthont. 2018-ban Magyarország állami tulajdonban lévő földterületeinek 21,44 %-át borították Natura 2000 területek (az uniós átlag 18,1 %); a madárvédelmi irányelv szerinti 56 különleges természetvédelmi területtel, amely az ország földterületének 14,78 %-át teszi ki (az uniós átlag 12,3 %), valamint 479, az élőhelyvédelmi irányelv értelmében közösségi jelentőségű természeti területtel, amely a földterület 15,25 %-át teszi ki (az uniós átlag 13,8 %).

A madárvédelmi és az élőhelyvédelmi irányelv arra kötelezi a tagállamokat, hogy hozzák létre a Natura 2000 területek egységes nemzeti hálózatát. A Bizottság az adott tagállam területén előforduló minden egyes faj és élőhelytípus esetében külön-külön vizsgálja az ennek a követelménynek való megfelelést. Ennek az értékelésnek a legutóbbi változatát a Bizottság az Európai Környezetvédelmi Ügynökség segítségével készítette el. E legutóbbi változat alapján Magyarország Natura 2000 hálózata most már teljesnek tekinthető.

Natura 2000 területek kijelölése, valamint a természetvédelmi célok és intézkedések meghatározása

Magyarországon a Natura 2000 területek jogi keretét egy kormányrendelet határozza meg. Ez a rendelet a részletes Natura 2000 szabályokkal összhangban szabályozza a területek kijelöléséhez szükséges előkészítő folyamatot

49.

2013 végére Magyarország az élőhelyvédelmi irányelv 4. cikkének (4) bekezdése alapján az összes különleges természetmegőrzési területet kijelölte. 2018 májusában 325 Natura 2000 terület (az összes terület 61,9 %-a) rendelkezett intézkedési tervvel, 96 további terv állt előkészítés alatt, és várt elfogadásra, illetve még 20 terv áll jelenleg is előkészítés alatt. A nemzeti szabályozás alapján ezek a tervek nem kötelező erejűek, és nincs jogi

49 275/2004 (X. 8.) Kormányrendelet.

http://www.biodiv.hu/convention/cbd_national/nemzeti-biodiverzitas-strategiahttp://www.biodiv.hu/convention/cbd_national/nemzeti-biodiverzitas-strategiahttps://biodiversity.europa.eu/countries/gi/hungaryhttps://biodiversity.europa.eu/countries/gi/hungary


15

kötelezettség azok végrehajtására. Végrehajtásuk ezért nem érvényesíthető, de függ például az agrár-környezetvédelmi támogatásoktól és az érdekelt felek bevonásától. A 10 nemzeti park igazgatósága felel a Natura 2000 területek igazgatásáért és a természetvédelmi jogszabályok betartatásáért, a Földművelésügyi Minisztérium felügyelete alatt.

A fajok és élőhelyek kedvező védettségi helyzetének megőrzése vagy helyreállítása terén elért előrehaladás

A 2017-es EIR hivatkozott a tagállamok által az élőhelyek és fajok védettségi helyzetéről készített legutóbbi jelentéseire, amelyek 2012-ből származtak. Új adatok a következő EIR-hez fognak rendelkezésre állni.


Egyértelműen meghatározott természetvédelmi célok, valamint a területek számára szükséges természetvédelmi intézkedések megvalósítása. Megfelelő anyagi és humán erőforrások biztosítása a területek irányításához.

Intelligens és észszerű végrehajtási megközelítések kidolgozása és támogatása, különösen a megfelelő értékelési eljárásokat és fajengedélyezési eljárásokat illetően, biztosítva a szükséges tudást és az adatok hozzáférhetőségét, valamint az érdekelt felekkel való kapcsolattartás javítása.

Az ökoszisztémák és az általuk biztosított szolgáltatások fenntartása és helyreállítása

Az EU biodiverzitási stratégiájának célja az ökoszisztémák és szolgáltatásaik fenntartása és helyreállítása a zöld infrastruktúra területrendezésbe történő beemelése és a romlásnak indult ökoszisztémák 15 %-ának 2020-ig történő helyreállítása révén. Az EU zöld infrastruktúrával kapcsolatos stratégiája elősegíti a zöld infrastruktúra kapcsolódó tervekbe és programokba történő beemelését.

Az EU iránymutatást adott a zöld és kék infrastruktúra Magyarországon történő további terjesztésével kapcsolatban

50, és a biológiai sokféleség európai

információs rendszerében (BISE)51

egy külön országspecifikus oldalt szentelt Magyarországnak. Ez az információ is hozzájárul a biológiai sokféleséggel kapcsolatos, 2020-ig teljesítendő uniós stratégia végső értékeléséhez.

50 A zöld infrastruktúrával kapcsolatos stratégia felülvizsgálati jelentésének ajánlásai és az Uniós iránymutatás az uniós szintű zöld és kék infrastruktúra terjesztésének további támogatását szolgáló keretrendszerhez. 51 Biodiversity Information System for Europe (A biológiai sokféleség európai információs rendszere).

Magyarországon a zöld infrastruktúra főként az országos ökológiai hálózaton keresztül a területrendezési politikákban valósul meg. Az országos területrendezési tervről szóló 2003. évi törvény szabályokat állapít meg az ökológiai hálózat minden egyes tevékenységére, és iránymutatást ad az egyes ágazatok, például az energiaipar számára. A zöld infrastruktúra fogalma igen tág értelmezéssel bír. A megközelítések összetettsége és a tág értelmezés okozta koordinációs kihívások ellenére van hajlandóság a zöld infrastruktúra kialakítására.

A zöld infrastruktúra finanszírozására számos lehetőség nyílik, például olyan uniós finanszírozási eszközök révén, mint az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) vagy a LIFE. Az egységes Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap állami támogatást nyújt a környezetvédelmi területekhez kapcsolódó kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz, különös tekintettel a zöld infrastruktúra kutatására és fejlesztésére.

A várospolitikán belül a zöld infrastruktúrát ösztönzi a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program „Zöld város kialakítása” elnevezésű kiírása. Magyarország „Zöld város” kezdeményezése általában a zöld intézkedésekre összpontosít, és a városokban zöldterületeket hoz létre. Miskolc, amely elsőként vett részt ebben a kezdeményezésben, a zöld infrastruktúrát beépíti a városi területrendezésbe, továbbá városfejlesztési stratégiáját és konkrét intézkedéseit a fenntarthatóság köré építi.

A zöld infrastruktúra a vízgazdálkodásban is megjelenik, a Duna vízgyűjtő kerület gazdálkodási tervében. A 2017-2026-os nemzeti tájstratégia szintén támogatja a zöld infrastruktúrát

52. Ez biztosítja a zöld infrastruktúra-

elemek komplex megőrzéséhez, védelméhez, tervezéséhez és kialakításához

53. Hátra van azonban még

a zöld infrastruktúrának az olyan ágazatspecifikus politikákban történő végrehajtása, mint az erdőgazdálkodás vagy a katasztrófák kockázatának csökkentése.

Magyarország számos, a zöld infrastruktúrát elősegítő, határokon átnyúló projektben vesz részt, mint például: i. a TRANSGREEN projekt (2017-2019)

54, amelynek célja egy

környezetbarát és biztonságos közlekedési hálózat kialakítása; és ii. az „INSiGHTS” integrált lassú, zöld és egészséges idegenforgalmi stratégiai projekt

55, amelyben

a Duna-régió partnerei vesznek részt.

A Környezetvédelmi és Energiahatékonysági Operatív Program (EEEOP) keretében előkészítés alatt álló, az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésére és értékelésére (MAES) irányuló nemzeti kezdeményezés

52 1128/2017. (III. 20.) Kormányrendelet. 53 Green Infrastructure in Hungary (Zöld infrastruktúra Magyarországon). 54 http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/transgreen. 55 http://www.interreg-danube.eu/approved-projects/insights.

http://ec.europa.eu/environment/nature/ecosystems/docs/green_infrastructures/GI%20Final%20Report.pdfhttp://ec.europa.eu/environment/nature/ecosystems/docs/green_infrastructures/GI%20Final%20Report.pdfhttps://essppilot.tech.ec.europa.eu/DG-ENV-Hungary-Country-Knowledge/Jive%20Documents/The%20recommendations%20of%20the%20green%20infrastructure%20strategy%20review%20report%20and%20the%20EU%20Guidance%20on%20a%20strategic%20framework%20for%20further%20supporting%20the%20deployment%20of%20EU-level%20greenhttps://essppilot.tech.ec.europa.eu/DG-ENV-Hungary-Country-Knowledge/Jive%20Documents/The%20recommendations%20of%20the%20green%20infrastructure%20strategy%20review%20report%20and%20the%20EU%20Guidance%20on%20a%20strategic%20framework%20for%20further%20supporting%20the%20deployment%20of%20EU-level%20greenhttps://essppilot.tech.ec.europa.eu/DG-ENV-Hungary-Country-Knowledge/Jive%20Documents/The%20recommendations%20of%20the%20green%20infrastructure%20strategy%20review%20report%20and%20the%20EU%20Guidance%20on%20a%20strategic%20framework%20for%20further%20supporting%20the%20deployment%20of%20EU-level%20greenhttps://biodiversity.europa.eu/https://biodiversity.europa.eu/https://biodiversity.europa.eu/countries/gi/hungaryhttps://biodiversity.europa.eu/countries/gi/hungaryhttp://www.interreg-danube.eu/approved-projects/transgreenhttp://www.interreg-danube.eu/approved-projects/insights


16

egyik eleme a zöld infrastruktúra főbb kérdéseivel foglalkozik. Stratégiai keret kerül kidolgozásra, amely megállapítja a leromlott állapotú ökoszisztémák helyreállításának, a jelenleg létező zöld infrastruktúra-rendszer feltérképezésének prioritásait, továbbá megállapítja az ütközési pontokat és a lehetséges fejlesztési irányokat. Lényeges célja, hogy meghatározza a teljes projekt eredményeinek a közigazgatási eljárásokba történő beépítésének módszereit. A nemzeti szintű módszereken túl a projekt a kiválasztott kísérleti területeken a zöld infrastruktúra települési szintű fejlesztésére és megőrzésére vonatkozó módszerekkel is foglalkozik.

A természeti tőke felbecslése

Az EU biodiverzitási stratégiája felhívja a tagállamokat, hogy 2014-ig térképezzék fel és értékeljék a területükön található ökoszisztémák és szolgáltatásaik

56 állapotát,

mérjék fel e szolgáltatások gazdasági értékét, és 2020-ig integrálják ezeket az értékeket az uniós és a nemzeti szintű számviteli és jelentéstételi rendszerekbe.

Az EEEOP-on belül az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésére és értékelésére irányuló nemzeti kezdeményezés befejezte a felmérési szakaszt, és megkezdte a végrehajtási fázist. 2018-ban létrejött a Nemzeti Ökoszisztéma Térkép első változata. A besorolási rendszer megfelel a MAES követelményeinek.

Az olyan kiemelt érdekelt felek bevonása, mint például az MTA Ökológiai Kutatóközpontja, az MTA Mezőgazdasági és Közgazdaságtudományi Intézete és Talajtani Kutatóintézete, valamint a Földmérési és Távérzékelési Osztály és a Földhivatalok, biztosítja tudományos és műszaki szempontból a legmagasabb szakmai szintet. A projekten belül egy rangsorolási folyamat során a MAES besorolás kis mértékben módosított változatát használták.

Ennek eredményeként 13 ökoszisztéma-szolgáltatást választottak ki értékelés céljából. A mutatók kiválasztása és az ökoszisztéma-szolgáltatások felmérése jelenleg is zajlik. Az ökoszisztéma-szolgáltatások értékelését és feltérképezését 2019-re és 2020-ra tervezik.

Az uniós ESMERALDA projekt57

27 végrehajtással kapcsolatos kérdés alapján hathavonta nyújt értékelést az egyes országok által az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezése és értékelése terén elért előrehaladásáról. A Magyarország által elért előrehaladás értékelését azonban addig nem lehet elvégezni, amíg az

56 Az ökoszisztéma-szolgáltatások a természet által nyújtott előnyök, mint például a táplálék, a tiszta víz és a beporzás, amelyektől az emberi társadalom függ. 57 ESMERALDA projekt

információkat a 2019 márciusában tartandó műhelytalálkozón be nem mutatják.

10. ábra: A MAES végrehajtása, Magyarország (2018. szeptember)

A vállalkozói és biodiverzitás-platformok, hálózatok és gyakorlati közösségek kiemelt szerepet játszanak a természeti tőke értékelésének az üzleti és pénzügyi szolgáltatók körében történő népszerűsítésében és elősegítésében, például a Természeti Tőke Koalíció egyezménye révén

58. Az értékelések oly módon járulnak

hozzá az uniós biodiverzitási stratégiához, hogy segítik a magánvállalkozásokat a természetre gyakorolt hatásuk és a természettől való függésük jobb megértésében és értékelésében. Biodiverzitási platformok jöttek létre uniós szinten

59 és több tagállamban is. Magyarország

még nem hozott létre ilyen platformot.


Az ökoszisztémák és szolgáltatásaik feltérképezésének és értékelésének további támogatása, a természeti tőkére vonatkozó számviteli rendszerek értékelése és fejlesztése.

Idegenhonos inváziós fajok

Az EU biodiverzitási stratégiájának értelmében 2020-ig a következőket kell megvalósítani: i. invazív idegen fajok meghatározása; ii. kiemelt fajok megfékezése vagy felszámolása; valamint iii. az útvonalak szabályozása annak megakadályozása érdekében, hogy újabb invazív idegen fajok zavarják meg az európai biodiverzitást. Mindezt a 2015. január 1-jén hatályba lépett, az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet is alátámasztja.

Az idegenhonos inváziós fajok kiindulási eloszlásáról szóló jelentés (11. ábra), amelyhez Magyarország nem ellenőrizte ország- vagy térképrács-szintű adatait, azt mutatja, hogy az első uniós listán található 37 fajból 16 már megfigyelhető volt Magyarországon. Közöttük sok a

58 Natural Capital Protocol (A Természetitőke-egyezmény) 59 Business and Biodiversity: The European Business and Biodiversity Campaign (Az európai vállalkozások és a biológiai sokféleség elnevezésű kampány) célja a biológiai sokféleség üzleti szempontú népszerűsítése műhelytalálkozók, szemináriumok és többféle méditípust alkalmazó kommunikációs stratégia révén.

http://esmeralda-project.eu/favicon.icohttps://naturalcapitalcoalition.org/protocol/http://business-biodiversity.eu/default.asp#_blankhttp://business-biodiversity.eu/default.asp#_blank


17

vízi faj. E fajok a legmagasabb koncentrációban a Duna mentén találhatók meg. E 16 faj közül a legelterjedtebb a cifrarák (Orconectes limosus).

11. ábra: Az uniós szinten aggodalomra okot adó idegenhonos inváziós fajok száma, a Magyarországra vonatkozóan rendelkezésre álló georeferens információk alapján

60

Az uniós jegyzék hatálybalépése és 2018. május 18. között Magyarország az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet 16. cikkében (2) bekezdésében előírtaknak megfelelően egy esetben (nutria,Myocastor coypus) jelentett be korai észlelést

61.

Magyarország az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet 24. cikkének (2) bekezdése értelmében bejelentette a Bizottságnak a rendelet alkalmazásáért felelős illetékes hatóságokat. Tájékoztatta továbbá a Bizottságot az idegenhonos inváziós fajokról szóló rendelet megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó nemzeti rendelkezésekről (a rendelet 30. cikke (4) bekezdésének megfelelően), és így teljesítette a rendelet szerinti bejelentési kötelezettségeit.


Az adathiány kivizsgálása és a felügyeleti rendszer javítására mutatkozó lehetőségek megtalálása

60 Tsiamis K; Gervasini E; Deriu I; D`amico F; Nunes A; Addamo A; De Jesus Cardoso A. Baseline Distribution of Invasive Alien Species of Union concern. Ispra (Olaszország): Az Európai Unió Kiadóhivatala; 2017, EUR 28596 EN, doi:10.2760/772692. 61 A kiirtásra irányuló intézkedéseket 2018 októberében jelentette be.

Talajvédelem

Az EU talajvédelemről szóló tematikus stratégiája kihangsúlyozza a talaj fenntartható használatának szükségességére. Ez azzal jár, hogy meg kell akadályozni a további talajeróziót, és meg kell őrizni annak funkcióit, valamint a leromlott minőségű talaj helyreállítása. Az erőforrás-hatékony Európa 2011. évi menetrendje szerint 2020-ra az uniós politikáknak figyelembe kell venniük a földhasználatra gyakorolt közvetlen és közvetett hatásokat.

A talaj egy véges és rendkívül törékeny erőforrás, amely az EU-ban egyre inkább leromlik. A talaj szervesanyag-tartalma fontos szerepet játszik a szénciklusban és az éghajlatváltozásban. A talaj az óceánok után a második legnagyobb szénelnyelő.

Magyarországon a mesterséges borítású földterület62

aránya (12. ábra) mutatja a természetre és a biológiai sokféleségre gyakorolt relatív nyomást, valamint a városi térségekben élő emberekre nehezedő környezeti terhelést. Hasonló mérőszám a népsűrűség.

A mesterséges földfelszín-borítottságot illetően Magyarország megfelel az uniós átlagnak (4 % illetve 4,1 %). A népsűrűség 107,6 fő/km

2, amely elmarad a 118-

as EU átlagtól63

.

A környezetszennyezés jelentős mértékben csökkentheti a talaj minőségét, és fenyegeti az emberi egészséget vagy a környezetet. Az Európai Bizottság legutóbbi jelentése

64

úgy becsülte, hogy potenciálisan szennyező tevékenységeket folytattak vagy folytatnak mintegy 2,8 millió területen az EU-ban. Uniós szinten e területek közül 650 000 területet regisztráltak nemzeti vagy regionális jegyzékben. 65 500 szennyezett területen már lezajlott a helyreállítás. Magyarországon 5375 olyan terület van, amelyen potenciálisan szennyező tevékenységek zajlottak vagy zajlanak, és 347 területen már megtörtént a helyreállítás vagy az utókezelő intézkedések alkalmazása.

62 A mesterséges felszínborítás meghatározása: az összes fedett, beépített terület (beleértve az épületeket és üvegházakat), mesterséges nem beépített terület (beleértve olyan körülzárt területi sajátosságokat, mint például az udvarok, tanyák, temetők, parkolók stb., és olyan lineáris sajátosságokat, mint az utcák, utak, vasút, futópályák, hidak) és egyéb mesterséges területek (beleértve a hidakat és viaduktokat, mobilházakat, napelemeket, erőműveket, elektromos alállomásokat, csővezetékeket, szennyvíztisztító üzemeket és nyitott szemétlerakókat). 63 Eurostat, Population density by NUTS 3 region (Népsűrűség NUTS 3 régiók szerint). 64 Ana Paya Perez, Natalia Rodriguez Eugenio (2018), Status of local soil contamination in Europe: Revision of the indicator “Progress in the management Contaminated Sites in Europe” (A helyi talajszennyezés állapota Európában: „A szennyezett területek kezelése terén elért eredmények Európában” mutató kiigazítása)

http://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC104969/kj-na-28596-en-n.pdfhttp://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/bitstream/JRC104969/kj-na-28596-en-n.pdfhttps://data.europa.eu/euodp/data/dataset/GnGfvPQmfu5n6aKVXQkPwhttps://esdac.jrc.ec.europa.eu/public_path/shared_folder/doc_pub/EUR29124.pdfhttps://esdac.jrc.ec.europa.eu/public_path/shared_folder/doc_pub/EUR29124.pdfhttps://esdac.jrc.ec.europa.eu/public_path/shared_folder/doc_pub/EUR29124.pdfhttps://esdac.jrc.ec.europa.eu/public_path/shared_folder/doc_pub/EUR29124.pdfhttps://esdac.jrc.ec.europa.eu/public_path/shared_folder/doc_pub/EUR29124.pdf


18

12. ábra: Mesterséges földfelszín-borítottság aránya, 2015

65

A víz okozta talajerózió természetes folyamat, de ezt a természetes folyamatot súlyosbíthatja az éghajlatváltozás és olyan emberi tevékenységek, mint például a nem megfelelő mezőgazdasági gyakorlatok, az erdőirtás, az erdőtüzek vagy az építkezések. A fokozott talajerózió csökkentheti a mezőgazdaság termelékenységét, továbbá káros és határokon átnyúló hatásokat gyakorolhat a biodiverzitásra és az ökoszisztéma-szolgáltatásokra. A fokozott talajerózió a folyókra és tavakra is káros és határokon átterjedő hatásokat gyakorolhat (a megnövekedett mennyiségű üledék és a szennyeződések szállítása miatt). A RUSLE2015-modell szerint

66

Magyarországon a víz által okozott talajvesztés mértéke 1,62 tonna/hektár/év (t ha

−a év

−é), szemben az EU

2,46 t ha−a

év−é

középértékével. Ez azt jelzi, hogy Magyarországon átlagosan alacsony mértékű a talajerózió. Megjegyzendő, hogy ezek az adatok egy uniós szintű modell eredményei, ezért nem tekinthetők helyileg mért értéknek. A talajvesztés tényleges mértéke a helyi

65 Eurostat, Land covered by artificial surfaces by NUTS 2 regions (Mesterséges felületek által borított földterület NUTS 2 régiók szerint). 66 Panagos, P., Borrelli, P., Poesen, J., Ballabio, C., Lugato, E., Meusburger, K., Montanarella, L., Alewell, C., The new assessment of soil loss by water erosion in Europe, (2015) Environmental Science and Policy, 54. szám, 438-447. o.

feltételektől függően egy adott tagállamon belül is jelentősen eltérhet.

http://appsso.eurostat.ec.europa.eu/nui/show.do?dataset=lan_lcv_art&lang=en


19

3. A polgárok egészségének és életminőségének biztosítása

A levegő minősége

Az EU tiszta levegővel kapcsolatos politikája és jogszabályai megkövetelik a levegőminőség jelentős mértékű javulását az EU-ban, hogy az közelebb kerüljön az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott minőséghez. A levegőszennyezést, valamint annak az emberi egészségre, az ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre gyakorolt hatásait tovább kell csökkenteni a kritikus terhelések és szintek túllépésének elkerülésére vonatkozó hosszú távú célkitűzés elérése érdekében. Ez fokozott erőfeszítéseket igényel az uniós levegőminőségi szabályozással való teljes összhang eléréséhez, továbbá stratégiai célkitűzések és cselekvések meghatározását a 2020 utáni időszakra.

Az EU olyan átfogó levegőminőségi szabályozást67

alakított ki, amely egészségügyi alapú szabványokat és célkitűzéseket állított fel számos légszennyező anyag vonatkozásában.

Magyarországon számos légszennyező anyag kibocsátása jelentősen csökkent

68. A korábbi EIR-ben említett, 1990

és 2014 közötti kibocsátás-csökkentések 2014 és 2016 között is folytatódtak. A kén-oxidok (SOx) kibocsátása 16,3 %-kal, a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátása pedig 4,87 %-kal csökkent. Ugyanakkor az illékony szerves vegyületek (NMVOC) kibocsátása 0,13 %-kal, az ammóniakibocsátás (NH3) 5,61 %-kal, a PM2,5 légszennyező részecske kibocsátása pedig 3,28 %-kal nőtt

69 (az összes PM2,5 és NOx kibocsátás ágazat szerinti

bontásához lásd a 13. ábrát).

Bár 1990 óta csökkentek a kibocsátások, az országnak további erőfeszítéseket kell tennie azért, hogy teljesítse (a 2005-ös szinthez képest) kibocsátáscsökkentési kötelezettségvállalásait, amelyeket a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló új irányelv70 állapított meg a 2020-2029 közötti időszakra és 2030-tól kezdődően bármely évre.

67 Európai Bizottság, 2016. Air Quality Standards (Levegőminőségi szabványok) 68 Lásd: EIONET európai környezeti információs és megfigyelőhálózat központi adattárolójaés a légszennyező anyagok kibocsátási adatainak megjelenítője (a nemzeti kibocsátási határértékekről szóló irányelv). 69A jelenleg érvényes nemzeti kibocsátási határértékek 2010 óta kötelezőek (2001/81/EK irányelv); a 2020-ra és 2030-ra vonatkozó felülvizsgált határértékeket az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről, a 2003/35/EK irányelv módosításáról, valamint a 2001/81/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/2284 irányelv határozta meg. 70 (EU) 2016/2284 irányelv.

A levegő minősége Magyarországon továbbra is súlyos aggodalomra ad okot. 2015 vonatkozásában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon több mint 12 800 olyan korai haláleset történt, amelyet a légszennyező részecskék

71

koncentrációja váltott ki, több mint 530 esetben az ózon

72 koncentrációja és több mint 1 300 esetben pedig a

nitrogén-dioxid73

koncentrációja volt a kiváltó ok74

.

13. ábra: PM2,5 és NOx kibocsátások Magyarországon ágazatonként

75

2017-re vonatkozóan76

a nitrogén-dioxid (NO2) éves határértékének túllépését (tízből) két levegőminőségi zónában (Budapesten és Pécsett), a légszennyező részecskék (PM10) esetében pedig öt levegőminőségi zónában (Budapestet, Pécset és a Sajó-völgyet is

71 A légszennyező részecskék (PM) a számos méretben és kémiai összetételben előforduló (szilárd és folyékony) aeroszol részecskék keveréke. A PM10 (PM2,5) a 10 (2,5) mikrométeres vagy annál kisebb átmérőjű részecskékre utal. A PM számos emberi eredetű forrásból származik, ideértve a tüzelőberendezés és a nem tüzelőberendezés jellegű forrásokat is. 72 A talajközeli ózon fotokémiai tevékenység eredményeként jön létre. 73 Az NOx kibocsátása üzemanyag égetése során történik, például az ipari létesítményekből és a közúti közlekedési ágazatból. Az NOx nitrogén