erettsegizz.com Érettségi tételekA magyar nép történeteNépünk őstörténete számos bizonytalansági tényező miat t nehezenkutatható és ma is sok a vitás kérdés. A f innugor nyelvcsalád őshazája az Uralvidékére tehető. (I.e. VI-IV. évezred: Nyugat -Szibéria, Ob alsó folyása) A főfoglalkozás halászat , vadászat , gyűjtögetés volt a folyók, tavak mellet t .Pat t intot t pengeszerszámaik, csonteszközeik voltak, de fokozatosanmegismerték az agyagedényeket is. Ősközösségi társadalom alakult ki. Koránkapcsolatba kerültek indoiráni népekkel, melyek a fejlet tebb ismereteketközvet ítet ték nekik. Így a halászat és vadászat technikája tovább fejlődöt t ,megjelentek a csiszolt kőeszközök. A fellendülés megnövelte a létszámukat .

Nyugat felé húzódtak és átkeltek az Urálon, majd benyomultak a Volga–Kámavidékére. Ez a nagyarányú vándorlás az évezred végére a nyugat ra kerülőf innek és a helyben maradó ugorok nyelvi szétválásához vezetet t . Az Uráltólkelet re az Ob, Irt isz, Iszim, Tobol vidékén maradt ugorok iráni népek hatásaalá kerültek, átvet ték a réz- és bronzművesség mesterségét . A II. évezredbenbekövetkezet t a neolit forradalom, vagyis a termelő életmódra való át térés.(földművelés, állat tartás: juh, kecske, szarvasmarha) Ennek eredménye az1500 körül bekövetkezet t demográf iai robbanás és az újabb szét rajzás.Kialakulnak az apajogú nagycsaládi nemzet tségek és az ugorkorifalutelepülések. (10–20 ház = egy falu) Kr. e. I. évezred folyamán alakult ki anép saját tudata és ennek megfelelően saját neve: a magyar név is. I. e.700körül éghajlat i változás, erős felmelegedés következet t be, mely által alomboserdő határa 300 km – rel északabbra húzódot t . Az ugorok északrahúzódtak, a magyarok együt tmaradtak és nomadizálódtak. Ezután új őshazáttaláltak maguknak Magna Hungáriát (Baskíria: i.e. 500 – i.u. 550) It t töröknépekkel kerültek kapcsolatba, akiktől átvet ték a legeltető állat tartást és anövénytermesztést . A letelepült élet forma jellemző: ekés földművelés(vaspapucsos faeke), kölesbúza és gabonafélék termesztése. A vagyonikülönbségek miat t lét rejönnek a vagyoni és polit ikai alapon szerveződöt ttörzsek. ( 7 törzs: Tarján, Jenő, Kér, Keszi, Nyék, Megyer, Kürt–Gyarmat )

730 körül elhagyták Baskíriát és Levédiába ( Volga, Don ) vándoroltak, aholkazár fennhatóság alá kerültek. A fölművelésben át tértek a csoroszlyás ekehasználatára. Átvet ték a kazár rovásírást és a ket tős fejedelemséget . (kündüv. kende = szent fejedelem és Gyula = hadvezér) Gazdasági helyzetünkre iskedvezően hatot t a Kazár birodalom gyors fejlődése. Bekapcsolódtunk aBirodalom kereskedelmi életébe. Iráni és török jövevényszavaink s agyarapodó növénynevek a kertkultúra kialakulását és a letelepülést jelzi. 830körül belső harcok alakultak ki, s ennek következtében el kellet t hagyniukLevédiát és az Etelközbe (folyamköz) menekültek. It t csat lakozot t hozzájukegy 8. kabar törzs. It t -tartózkodásuk idejéről már írot t források isbeszámolnak. (Dzsaihani - perzsa tudós, Ibn Ruszta – arab földrajztudós,

Gardizi – perzsa történet író) Etelközből már több zsákmányszerző hadjáratotindítot tak a Kárpát – medence felé 862 – től. A törzsi szövetségmegerősítéséért lét rehozzák a vérszerződést.

A honfoglalás

A honfoglalás előt t a Kárpát – medencében éltek avarok a Dunántúl ÉNy-i ésDK-i vidékein, az Alföldön és a Tisza mentén. Az avarok 568 körül telepedtekbe és 800-ban a f rankok támadása verte szét az avar törzsszövetségeket .Az Alföld nagy része és Erdély bolgár uralom alá tartozot t a honfoglalás előt t .Ezen kívül éltek elszórtan kelták, hunok, germán törzsek (gótok, longobárdok),thrákok, f rankok és szlávok is. A kettős honfoglalás elmélete László Gyulátólered, aki szerint 680 körül az avarok Kárpát -medencébe érkező 2. hullámátnem török, hanem magyar népesség alkot ta.

A magyarok Etelközből több zsákmányszerző hadjáratot indítot tak gazdagajándékok fejében. 894 – ben Bölcs Leó szövetségeseként legyőzték a bolgárcárt Simeont . A sikeres hadjáratot követő évben nagyerejű támadás érte amagyarokat (895). A besenyők nem portyáztak, hanem teljes erejükkel ésegész népükkel zúdultak eleinkre, mivel őket is szorítot ta más nép. Így indultmeg 895–896–ban a honfoglalás Árpád vezetésével a Vereckei -, Tatár -,illetve a Békás szoroson. A Dunament i területekre telepedtek le, aholszámot tevő ellenállással nem találkoztak. 898–ban a kelet f rank uralkodóitáliai ellenfele, Berengár ellen harcoltak. A X. század elejére az egész Kárpát– medence a magyarok kezére került . 902 – ben a morva állam maradványaitverték szét , 904 – ben tőrbe csalták és megölték Kurszánt , 907 – ben abajorokat győzték le Pozsony közelében.

A honfoglalás utáni kalandozások, államalapítás: I. Géza és Szent István politikusi,hadvezéri és államférfiúi portréjának bemutatása

A leggyakrabban megjárt vidékek Észak – Itália, Bajorország, Szászországvoltak, de eljutot tak Dél – Itáliába, Franciaországba sőt átkeltek aPireneusokon is. Az elsődleges cél a zsákmányszerzés volt . A sikereshadjáratok t it ka a nomád harcmodor volt . A több évig tartó seregjárásokösszefogásra serkentet ték a Nyugat népeit . I. (Madarász) Henrik kilencéviadóf izetéssel békét vásárolt a magyaroktól és az eltelt időt erőgyűjtésrehasználta fel. 933 – ban vereséget mért a magyarokra Merseburgnál. 955 –ben I. (Nagy) Ot tó mért döntő csapást a magyarokra Ausburgnál, ami akalandozások végét jelent t te.

*Arkadiapolisz – i csata: utolsó ütközet a Balkánon (970)

A szegényes forrásanyag nem teszi lehetővé, hogy a honfoglalást követőévt izedekbena fejedelmi hatalom változásait rekonst ruálhassuk. Árpádhelyzete nyilvánvalóan megerősödöt t Kurszán kündü halálával (904), de akalandozások idejéről nincs nyoma egységes központ i hatalomnak. Árpádutódai a nomád öröklési rend értelmében követ ték egymást , vagyis mindig anemzet tség legidősebb férf i tagja örökölte a hatalmat (szeniorátus). Így került

a fejedelmi székbe Árpád dédunokája, Géza fejedelem, aki 972-ben vet te átaz ország irányítását Taksonytól, akinek egyet len fontos tevékenysége abesenyők át telepítése volt aDuna part jára. Géza lét rehozta a szolgáló falvakrendszerét , melyek adóiból próbálták fenntartani a fejedelemséget . Afejedelem hatalma egyre jobban kiterjedt a törzsekre. Géza feleségül vet teaz erdélyi gyula lányát Saroltot . Elismerte a nagyfejedelmi család örökletesméltóságát . Géza lét rehozta a békés bel- és külpolit ikát . A környezőországokkal dinaszt ikus kapcsolatokat hozot t lét re, lányait a környezőfejedelmekhez adta. Az elsőt Velence fejedelméhez, a másodikat a lengyel, aharmadikat a bolgár fejedelemhez adta, a negyediket Aba Sámuelhez. 962-ben lét rejöt t a Német -római császárság és délen Bizánc. A békekötésérdekében Géza 12 küldöt tet küldöt t 973-ban a Quedlinburg-i királytalálkozóra.I. Ot tó hit térítő papokat és lovagokat küldöt t Magyarországra. 974-ben érkezikMagyarországra Brúnó és megkeresztelte Gézát és f iait . Géza a seniorátusés levirátus helyet t lét rehozta a primogenitúra öröklődési rendszert . (az elsőszülöt t legidősebb f iú örökli a hatalmat )

Géza után 997-ben f ia, István került hatalomra, akinek első feladata Koppány(997) és Ajtony (1018) legyőzése volt . István fejezi be az országegyesítésének folyamatát . Istvánt 1001. január 1-jén koronázta meg Aszt rikapát zárt koronával Esztergomban. István ellenfelei legyőzése utánhozzákezd az ország terület i egységének lét rehozásához. Lét rehozza a királyivármegyéket élén az ispánnal (comes). Központ ja a királyi vár, benne: avárkatonák, várjobbágyok és a várnépek. Az ispán feladata az adószedés, abíráskodás, a király akaratának érvényesítése és a hadseregszervezés. Avármegyéken kívül voltak még királyi, hercegi és hercegnői udvarházak, bennüka szolgálók, élén az udvarispánnal, feladatuk az élelemmel való ellátás volt .István idején létezet t 40-44 vármegye és 24 határvármegye a f rank állammintájára.

István törvényei két csoport ra bonthatóak: 1. koronázásakor 2. élete utolsóévt izedeiben. István a pogány szokásokhoz híven elrendelte atemplomépítést 10 falunként egy templom. Bevezet te az egyházt izedet ,lét rehozta a püspökségeket (8), az érseki rangot (esztergomi, kalocsai), afőkegyúri jogot : az egyházi vezetők kijelölésének jogát és apátságokat hozot tlét re (Pannonhalma, Zalavár, Pécsvárad, Bakonybérc), lét rehozta a királyitanácsot , ami a központ i iráyítás része és az udvari kápolnát . (a királíi udvarpapi testülete, élén az esztergomi érsekkel, feladatuk: hivatali munkák)Törvényeiben védte a magántulajdont és a szabadokat , eltörölte avérbosszút , bevezet te a vérdíjat . Külpolit ikája védekező jellegű volt . Egyet lenharca volt 1030-ban, amikor II. Konrád támadását verte vissza. István mégéletében kijelölte utódját , Orseoló Pétert , mivel nem tudta érvényesíteni aprimogenítúra jogát .