magyar gyÁripar - mgyoszlvi. Évfolyam, 2016. 4. szÁm nak nevezte, hogy az oktatási rendszer...

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének lapja

MAGYAR GYÁRIPAR

LVI.

ÉV

FOLY

AM

, 201

6. 4

. SZ

ÁM

Körkérdés: nagyobbnövekedést, de hogyan?

6–8. oldal

Új tagok és fiatalításaz FMGSZ-ben

9–11. oldal

Négy nap – családi vállalkozásoknak

16–17. oldal

Szakemberképzés:hogyan tovább?

14–15. oldal

LVI. ÉVFOLYAM, 2016. 4. SZÁM

MAGYAR GYÁRIPAR

KOMMENTÁR

2

A MAGYAR GYÁRIPARaz MGYOSZ hivatalos havilapja

Kiadja a Munkaadók és GyáriparosokOrszagos Szövetsége

Szerkesztõ: Kocsi Ilona

Szerkesztõség:1054 Budapest, Széchenyi rakpart 3.

Telefon: 06 (1) 474-2041E-mail: [email protected]: www.mgyosz.hu

Layout: Horváth László BélaFotó: Vámos Judit

Hirdetésfelvétel: [email protected]: 06 (1) 474-2041

ISSN: 1219-6193

TARTALOM

FÓKUSZBANIMF, OECD és EB: elõrejelzési

variációk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .3

KÖRKÉRDÉS Nagyobb növekedést, de hogyan?

(Hónig Péter, Horváth Miklós, dr. Orosz Csaba, Suhajda Attila) . . .6

INTERJÚ Új tagok és fiatalítás a Fejér megyei

szövetségben (Förhécz Imre) . . . . . .9

NAPIRENDENGazdasági felsõoktatás: globális

távlatokban gondolkodnak a diákok . .12A gazdaság motorjai

egy közösségben . . . . . . . . . . . . . .13

MGYOSZ-HÍREKA képzett munkaerõ hiánya

akadályozza a növekedést . . . . . . .14Négy nap

– családi vállalkozásoknak . . . . . . .16Pályázat Az Év Széchenyi Vállalkozása

díj elnyeréséért . . . . . . . . . . . . . . .18

KÖNYVJELZÕSzellemi szabadság

egy kis szigeten . . . . . . . . . . . . . . .20

„A Munka Törvénykönyve je-lenlegi szabályait változatlanulkell hagyni, az ágazati és mun-kahelyi munkáltatói szerveze-tekre és szakszervezetekre kellbízni a kérdés rendezését.”

AMunkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége – mint az egyik legna-gyobb hazai munkaadói szövetség – úgy látja: a vasárnapi munkavég-

zés díjazását a Munka Törvénykönyve jelenleg megfelelõen szabályozza. AzMGYOSZ határozott álláspontja, hogy a törvény által elõírt, hosszú múltra visz-szatekintõ 50 százalékos mértékû vasárnapi pótlék megfelelõ ellentételezéstjelent.

Nem tudunk egyetérteni olyan törvényi gyakorlattal, amely egyes ágazatokraeltérõ szabályokat ír elõ a munkavégzés általános feltételeinek tekintetében,mint például a vasárnapi munkavégzés pótlékának mértéke. A Munka Törvény-könyve nem különböztetheti meg egymástól az egyes munkavállalókat ésmunkáltatókat az alapján, hogy mely ágazatban dolgoznak. Amennyiben az ága-zati sajátosságok, így az adott ágazat munkaerõ-piaci helyzete, versenyké-pessége, jövedelemtermelõ képessége, vagy a munkavégzés sajátosságai aztlehetõvé és szükségessé teszik, a piaci szereplõinek, a munkáltatók és amunkavállalók képviselõinek lehetõségük van ágazati kollektív szerzõdésben,tárgyalásos úton megállapodni a törvényes szinttõl eltérõ munkafeltételekben,így a vasárnapi pótlék mértékében is.

Ezért a kereskedelmi alkalmazottak vasárnapi pótléka körül kialakult vita kap-csán úgy gondoljuk, a Munka Törvénykönyve jelenlegi szabályait változatlanulkell hagyni, az ágazati és munkahelyi munkáltatói szervezetekre és szakszer-vezetekre kell bízni a kérdés rendezését – olvasható az MGYOSZ állásfogla-lásában.

Mint ismeretes: a kormány áprilisban eltörölte a vasárnapi boltzárat, és vissza-állította a tavaly március 15-ét megelõzõ szabályozást, így a kereskedelmi dol-gozóknak járó 100 százalékos bérpótlék (amely öt vasárnapra járt egy évben,amikor kivételesen kinyithattak az üzletek) lehetõsége is megszûnt. Többérdekvédelmi szervezet kifogásolta ezt a döntést, s a 100 százalékos pótlékkiterjesztését javasolták. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) – azMGYOSZ tagszervezete – szerint a 100 százalékos vasárnapi pótlék sok vál-lalkozás számára lehetetlenné tenné a vasárnapi nyitva tartást, sokakat pedigarra kényszerítene, hogy más költségeket faragjanak le. A szervezetközleményében kiemeli: a vasárnapi pótlék 100 százalékos mértéke 50-60 mil-liárd forint terhet jelentene, és számos vállalkozás nem tudná kifizetni. Azintézkedés feltételezhetõen éppen a kisvállalkozásokat érintené a legrosszab-bul, vagy lehúzhatnák a rolót vasárnaponként, vagy feketén kellene fog-lalkoztatniuk az alkalmazottaikat.

MGYOSZ-állásfoglalás a vasárnapi pótlékról


FÓKUSZBAN

IMF: SZOLID NÖVEKEDÉS

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 22 orszá-got felölelõ tanulmánya megállapítja, hogya FÁK tagállamainak kivételével a térségországaiban a külsõ kereslet csökkenéseellenére szolid ütemben nõ a gazdaság, amunkanélküliségi ráták közelednek a vál-ság elõtti szinthez, a kockázatok azonbanerõsödtek. Az IMF az idén 2,3 százalékos,jövõre 2,5 százalékos magyar GDP-növe-kedéssel számol.

Az IMF májusban nyilvánosságra hozottKözép-, Kelet- és Délkelet-Európát vizs-gáló tavaszi regionális tanulmánya (REI)kisebb eltérésekkel megerõsíti a tavaly

MAGYAR GYÁRIPAR

3

IMF, OECD ÉS EB: ELÕREJELZÉSI VARIÁCIÓK

novemberi tanulmányban szereplõ elõre-jelzéseket. A jelentés szerint a FÁK-orszá-gokban is fokozatosan javul a helyzet, agazdaság zsugorodásának üteme a 2015.évi 4,25 százalékról 1,5 százalékra mér-séklõdik.

Tavaly õsz óta erõsödtek a kockázatok, dea rizikófaktorok nagyjából ugyanazok, mintkorábban. Az euróövezeti és az amerikaigazdaság lelassulása, a globális pénzügyifeltételek szigorodása, több feltörekvõgazdaság tartós gyengélkedése gondotokozhat, ráadásul a politikai bizonytalanságés instabilitás erõsödõben van a régióban.A jelentés szerint továbbra is támogatópolitikára van szükség. A legtöbb gazda-ság számára változatlanul követendõ a tá-mogató monetáris politika és a középtávúfiskális konszolidáció kombinációja.

A vizsgált 22 országban az idén 0,9 száza-lékkal bõvül a bruttó hazai termék. Ezenbelül a kelet-közép-európai térség (Cseh-ország, Lengyelország, Magyarország,Szlovákia és Szlovénia) növekedési üteme3,1 százalék lesz – áll az IMF tanulmá-nyában.

A friss prognózis szerint a magyar bruttóhazai termék (GDP) reálértékben 2016-ban2,3 százalékkal, 2017-ben pedig 2,5 száza-lékkal bõvül. Az õszi prognózisban az idei

GKI: LASSUL A MAGYAR GAZDASÁGAz év eleji növekedési ada-tok a magyar gazdaság las-sulását jelzik, a GKI GDP-elõrejelzése változatlan: a2014-es 3,7 százalék és atavalyi 2,9 százalék után2016-ban csak 2,3 százalékkörüli bõvülés valószínû,mindenekelõtt a beruházá-sok csökkenése miatt –közölte a GKI Gazdaság-kutató Zrt. A magyar gaz-daság idei lassulásának fõoka nem az export féke-zõdése, hanem a beruházá-sok 5 százalék körüli vissza-esése. Ez utóbbit az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsonyberuházási hajlandóságamagyarázza.

Talán az OECD látja a legoptimistábban a magyar növekedési kilátásokat, de azértóvatosan kritizál is. Az IMF és az EurópaiBizottság jóval visszafogottabb: lesz növe-kedés, de szerény, szolid.


nak nevezte, hogy az oktatási rendszer las-san igazodik a munkaerõ-piaci változá-sokhoz.

A Gazdasági Együttmûködési és Fejlesz-tési Szervezet (OECD) az idén 2,5 száza-lékos, jövõre 3 százalékos magyar GDP-növekedésre, és arra számít, hogy az inflá-ció az idei 0,7 százalékról jövõre 1,7 száza-lékra gyorsul. A Gazdasági felmérés Ma-gyarországról, 2016 (OECD Economic Sur-veys: Hungary 2016), kétévente kiadotttanulmányának legújabb prognózisa sze-rint a munkanélküliségi ráta az idén 5,8százalékra, 2017-ben pedig 5,3 százalékracsökken.

Az OECD szerint a költségvetési hiány a2016-os 1,9 százalékról 2,5 százalékranõhet GDP-arányosan, míg az államadós-ság az idei év végére 74 százalékra, 2017végére pedig 73,1 százalékra csökkenhet.A jelentés szerint javítja a makrogazdaságiegyensúlytalanságokat, hogy csökkent azállamadósság GDP-hez viszonyított ará-nya, valamint nõtt a folyó fizetési mérlegtöbblete, ugyanakkor arra is felhívják a fi-gyelmet, hogy a nemteljesítõ hitelállo-mány továbbra is visszafogja a bankok hi-telezését.

Mint írták, a növekedés 2012 óta erõs Ma-gyarországon, azonban a jövedelmek to-vábbra is jóval alacsonyabbak a fejlett or-szágokénál, a növekedés fenntartásáhozstrukturális reformok kellenek a magán-szektor erõsítésére és a munkaerõ kép-zettségének javítására.

A külföldi közvetlen mûködõtõke (FDI) be-áramlása és az Európai Unió strukturálisalapjai által nyújtott támogatás hajtja abefektetéseket Magyarországon – a fel-mérés szerint. A jelentés kitér arra is, hogya belföldi beruházásokat, fõleg a kis- ésközépvállalatok (kkv) esetében visszafogjaa sûrûn változó szabályzói környezet és aközmûszektorba (például villamos energia,gáz, távközlés) való nehezebb belépés. AzOECD szerint ezeken a területeken refor-mokkal lehetne növelni a vállalatok integrá-cióját a globális termelési értékláncba.

A szervezet jelentése kitér arra is, az ok-tatási rendszer számos diplomást nemvolt képes felkészíteni a tudásalapú tár-sadalom kihívásaira, a munkaerõ-piaci

évre még 2,5 százalékos növekedést jel-zett elõre az IMF. Az IMF úgy látja, hogyaz idén átlagosan 0,5 százalékkal emelked-nek a fogyasztói árak, de az év végére azinfláció üteme eléri az 1,2 százalékot.2017-re 2,4 százalékos inflációt várnak atanulmány készítõi úgy, hogy az év végérea ráta már 2,6 százalék lesz. Az õsziprognózis még 2,3 százalékos inflációvalszámolt 2016-ra.

A folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyí-tott aktívuma az õsszel prognosztizált 5,0százalékkal szemben 5,4 százalék lesz azidén, jövõre pedig 5,2 százalékra mérsék-lõdik. A GDP-hez viszonyított teljes külsõadósság a legfrissebb elõrejelzés szerint atavalyi 100,4 százalékról az idén 96,4százalékra, jövõre pedig 87,8 százalékracsökken. Az államadósság az idén a GDP74,8 százalékára, jövõre pedig 74,5 száza-lékára csökken. Az ismertetett adatokszerint a teljes belföldi kereslet reálérték-ben az idén 0,4 százalékkal bõvül, jövõrepedig 2,6 százalék lesz. A személyi fo-gyasztás idei növekedési ütemét a korábbiprognózissal megegyezõen 2,6 százalékrateszi az IMF. Az export 2016-ban 6,5százalékkal nõ, 0,3 százalékponttal alacso-nyabb ütemben, mint õsszel prognoszti-zálták, jövõre pedig 6,3 százalékkal emel-kedik – áll az IMF tanulmányában.

OECD-FELMÉRÉS: VISSZATÉRT AZ ERÕS NÖVEKEDÉS

Visszatért az erõs növekedés és egyretöbb befektetés valósul meg Magyaror-szágon az OECD szerint, amely legfris-sebb jelentésében ugyanakkor problémá-

MOODY'S: KOCKÁZATOSA KÍNAI ÁLLAMI VÁLLALATOK ELADÓSODOTTSÁGAKezelni kell a kínai államivállalatok magas eladó-sodottságát a gazdaságinövekedést veszélyeztetõkockázatok elhárítása és apénzügyi stabilitás megõr-zése érdekében – írta aMoody's hitelminõsítõ inté-zet május eleji jelentése. A dokumentum rámutat,hogy a kínai állami vállalatokadóssága magasabb, mintbármely más hitelminõsítõibesorolás alatt álló ország-ban, és az ebbõl származókockázatok kezelésének azelmulasztása akadályozhatjaa növekedést, csökkentheti a hitelezési hajlandóságot ésvégsõ soron az állami támo-gatások növelését kénysze-rítheti ki. A Moody's kimu-tatása szerint a kínai államivállalatok adósságállományaa GDP 115 százalékát tesziki, messze felülmúlva olyanországokét is, mint példáulJapán, vagy Dél-Korea, aholszintén jelentõs súlya van azállami szektornak.

MAGYAR GYÁRIPAR

FÓKUSZBAN

4


FÓKUSZBAN

elõ a gazdasági növekedést. Az elõrejelzésszerint az euróövezeti GDP-növekedés a2015–2017 közötti idõszakban változatla-nul szerény mértékû marad. Az uniós szin-tû GDP-növekedés várhatóan a tavalyi2,0%-ról 2016-ban 1,8%-ra mérséklõdik,majd 2017-ben eléri az 1,9%-ot.

A rendkívül alkalmazkodó monetáris politi-ka könnyebbé és olcsóbbá tette a forrás-hoz jutást, így a beruházások élénkü-lésének kedvezõ környezet alakult ki. Idénaz euróövezeti fiskális politika várhatóanelõsegíti majd a növekedést. A 2016 elejiismételt olajárcsökkenés továbbra is hoz-zájárul a rendelkezésre álló reáljövedelemnövekedéséhez, mindazonáltal ez a hatásaz olajárak emelkedésével fokozatosan ve-szíteni fog jelentõségébõl. Az euróövezetiexport tekintetében is hasonló a helyzet:jelenleg még valamelyest érezhetõ azeuró korábbi gyengülésének kedvezõ ha-tása, ám a közös valuta jelenlegi felérté-kelõdése következtében az euróövezetetsokkal érzékenyebben érintheti a visszafo-gottabb külsõ növekedés.

Magyarországon a reál GDP 2015-ben2,9%-kal nõtt. A növekedés 2016-ban vár-hatóan némileg lassul, így 2,5%-os, azon-ban jövõre már ismét magasabb, 2,8%-osnövekedést jeleznek. A 2015-ben mutat-kozó 6,8%-os munkanélküliségi ráta tör-ténelmi mélypontot jelez, a csökkenõ ten-dencia várhatóan folytatódik. Az infláció azelõrejelzés szerint a tavalyi 0,1%-ról idénmár 0,4%-ra, 2017-ben pedig 2,3%-raemelkedhet. Az elõrejelzési idõszakban azállamháztartás hiánya stabilan a GDP 2%-akörül marad.

MTI

körülmények gyors változására. Megjegy-zik, hogy a közmunkaprogram nem tudjaelég hatékonyan felkészíteni a munkaerõ-piacon szükséges készségekkel a részt-vevõket. A jelentés szerint a nõk ké-pességeit nem használják ki eléggé a gaz-daságban, mivel sokan közülük nincsenekis jelen a munkaerõpiacon. Az OECD sze-rint továbbra is magas az államadósság agazdaság nyitottságához és sérülékeny-ségéhez képest, és magasak a közkiadá-sok, amelyeket középtávon csökkentenikell.

A felmérés szerint a banki hitelkihelyezéstvisszafogó nemteljesítõ hitelállomány visz-szaszorítására csökkenteni kell a bankoktõketerheit és erõsíteni a versenyt a szek-torban az állami tulajdonrészek értéke-sítésével. Az adórendszer továbbra is amunkát terhelõ adókra épül, aminek tor-zító hatása van, jobban kellene támaszkod-ni a fogyasztást terhelõ adókra és figye-lemmel kísérni a jövedelemelosztást, éstovábbi lépések szükségesek az áfacsalá-sok ellen. A szervezet szerint a jogszabá-lyok gyakori változtatása rontja a befek-tetõi környezetet, ezen a területen többátláthatóságra, stabilitásra van szükség,valamint a bürokrácia további csökkenté-sére. Az OECD szerint a versenyjog alkal-mazása alóli kivételek rontják a szabályo-zás hatékonyságát, ahogy az is, hogyjelentõs belépési korlátok vannak a köz-mûszolgáltatásban. A kivételeket el kel-lene törölni, felül kellene vizsgálni a cég-egyesüléseket és egyenlõ hozzáférésifeltételekre lenne szükség a közmûszek-torban is, a jelentés szerint. Az ajánlások-ban szerepel az is, hogy növelni kellene akisgyermekes anyák munkaerõ-piaci rész-vételét a gyermekek óvodai, bölcsõdei el-helyezési lehetõségeinek szélesítésével,valamint a gyes idõtartamának csökkenté-sével és ösztönözni az apasági szabadságigénybe vételét.

EURÓPAI BIZOTTSÁG: FOLYAMATOSÁM SZERÉNY NÖVEKEDÉS

Az európai gazdasági növekedés várha-tóan szerény mértékû marad, mivel kulcs-fontosságú kereskedelmi partnereink tel-jesítménye lassul, és az eddigi ösztönzõtényezõk némelyike gyengülni kezd.Magyarországon a magánfogyasztás segíti

MAGYAR GYÁRIPAR

5

REKORDOT DÖNTÖTTTAVALY A DOLGOZÓISZEGÉNYSÉGTörténelmi csúcsra emelke-dett a dolgozói szegénységMagyarországon 2015-ben,és várhatóan idén sem vál-tozik a helyzet – írta a Világ-gazdaság. Az Eurostat leg-frissebb adatai szerint tavalymár a foglalkoztatottak 9,3százaléka élt szegénységben(a társadalmi juttatásokkézhezvételéle után is), amia 2014-es 6,7 százalék utánóriási növekedést jelent. Õkazok, akiknek a jövedelmenem éri el a medián hatvanszázalékát. Ez azonban nemazzal függ össze, hogy csök-kentek volna a jövedelmeknemzetgazdasági szinten, amagyarázat inkább az, hogytörténelmi csúcsra emelke-dett a közfoglalkoztatottakszáma, akiknek a jövedelmemessze elmarad nemcsak azátlagbértõl, hanem még aminimálbértõl is. A közfog-lalkoztatottak tavaly 79 500forintot kerestek, ez 500forinttal alacsonyabb az egyévvel korábbinál. Ez a közel250 ezres átlagkereset har-madát sem teszi ki.


is figyelembe vesszük, akkor a magyar vál-lalkozó Európa egyik legkeményebbenadóztatott alanya. Hogy ez gátja-e a nö-vekedésnek? Természetesen. Vagyis itt isvan egy növekedési tartalék, a kormányonmúlik, milyen következtetést von le be-lõle.Az oktatás hosszú évek óta tartó útkere-sése elsõsorban a jövõnket érinti. Vagyisnemcsak a jelennel van bajunk, de már ajövõben is látszanak a mai állapotokbólkövetkezõ hátrányok. Egy jó oktatási rend-szer, ami nyitottságra, a teljesítmény-értékelésére, a tudás fontosságára nevel,nagy tartalék a jövõbeni növekedéshez.Ehhez képest feltûnõ és ellentmondásos,hogy egy olyan ország keresi a magasabbhozzáadott értékû munkát, amely képtelenmagasabb képességû munkaerõt növekvõszámban képezni.

DR. OROSZ CSABA ÚJ ISTVÁN KIRÁLYRA LENNE SZÜKSÉG…

Az oktatást tartom a legfontosabb feltétel-nek. Képzéssel, tudással megalapozhatóaz az erkölcsi-morális alapállás is, amely azadófizetési morált is javítaná. Még 2002-ben írtam egy cikket a Magyar Gyáriparba,ahol az adóeltitkolásból, adóelkerülésbõl,adócsalásból származó kárt az akkori infor-

HORVÁTH MIKLÓSTÖBB VEVÕ, TÖBB PIAC KELL

Láthatóan mindenki, a közgazdász, a poli-tikus és szakújságíró is, a növekedés esé-lyeit kutatja. A válasz nem túl bonyolult: anövekedést a piacok növekedése, mö-götte a vevõk számának és fogyasztásá-nak növekedése jelentheti.Magyarország kisméretû piac, tehát anövekedés ma és a jövõben is csak éskizárólag a külpiacok növekedésébõl táp-lálható. Hogy ez hány százalékos lehet, eztazoknak a multinacionális cégeknek a si-keres gazdálkodása adja meg, amelyek azországban termelnek. Ezen logika menténmég két autógyár, és akár az 5 százalék isösszejöhet.A növekedésnek jót tesz a verseny, ezösztönözhet, nagyobb teljesítményre kész-tethet. A korrupció viszont akadályozza aversenyképességet, így a növekedést. Ezáltalában hazai gazdaságot érintõ ügy,ebben a szereplõk általában az állam és azúgynevezett „hazai vállalkozók”. A korrup-ció hatásának eredménye jól lemérhetõ ahazai vállalkozói kultúra jelenlegi színvona-lában. Ebbõl kigyógyulni sajnos igen hosz-szú folyamat lesz.Az adórendszerünk szintén csak a miénk,elsõsorban a hazai vállalkozásokat érinti.Ha minden, akár indirekt úton az államhozérkezõ forintot adónak tekintünk, és a dup-lán és akár triplán megadóztatott pénzeket

ORBÁN: KEVÉS A 3 %-OS GDP-NÖVEKEDÉS„Ötszázalékos növekedéslenne szükséges ahhoz,hogy kihasználjuk a gazda-ságban rejlõ potenciált éscsökkentsük a távolságot az életminõség tekintetébena hozzánk képest szerencsé-sebb országokhoz viszonyít-va” – mondta Orbán Viktoregy veszprémi sajtótájékoz-tatón. A miniszterelnök hoz-zátette: a mai 3 százalékosszint jó, de nem lehet ezzelmegelégedni. Egyelõre azon-ban nincs meg az a gazda-ságpolitika, ami 2 százalék-ponttal növelné a teljesít-ményt és a bennünket körül-vevõ környezet sem kedvezõ.

IMF-AJÁNLÁSAz IMF-ajánlása szerint amagyar kormánynak a gaz-daság potenciális növekedé-si kilátásainak javítása érde-kében elsõsorban a korrup-ció visszaszorítására, az üz-leti szabályozás és az adó-rendszer egyszerûsítésére,valamint az oktatás és azegészségügy fejlesztésérekellene koncentrálnia.

MAGYAR GYÁRIPAR

KÖRKÉRDÉS

6

NAGYOBB NÖVEKEDÉST, DE HOGYAN?A magyar miniszterelnök kevesli a 3 száza-lékos növekedést. Az IMF ajánlásokat fogal-mazott meg a magyar kormánynak, hogy mitkellene tennie ahhoz hogy a potenciális nö-vekedési kilátások jobbak legyenek. Körkér-désünkben mi is azt kérdeztük, mi kell ahhoz,hogy nagyobb és fenntartható legyen a ma-gyar gazdaság növekedése.


KÖRKÉRDÉS

viszont mi is többet tehetnénk, hogy anemzetközi munkamegosztásban jobbpozícióba kerüljünk. Felejtsük el, hogy miazzal csábítunk ide befektetõket, hogy ittképzett, és olcsó munkaerõ van. Nem jóez így, és a következmények már lát-szanak is. A képzettebbek, talpraeset-tebbek külföldre mennek szerencsét pró-bálni. Bár a magasabb megélhetési költ-ségek miatt talán ott sem marad többpénz a zsebükben, de úgy érzik, hogy job-ban kereskednek. Vagyis nekünk itthonkellene eljutnunk oda, hogy értékén fizes-sük meg a munkaerõt. Különben sajátmagunk degradáljuk le a tudást. El kellenegondolkodnunk azon – s errõl hangosan isvitatkozhatnánk –, miért van az, hogy miitthon egy multinak tizedannyiért elvég-zünk egy szerelési munkát, mint az oszt-rák határ túloldalán. Hangsúlyozom: nincskülönbség a munka minõségében, még azelvégzés módjában, idejében sem. Miértvan ez? Ha a béreket rendbe akarjuk rakni,akkor az árréseket is rendezni kell, mertalacsony vállalati haszonból nehéz lesz jólmegfizetni az embereket. Vagyis: ahhoz hogy tartós és magasabbgazdasági növekedés legyen, alapkér-déseket kell rendbe rakni.

HÓNIG PÉTER MINDENKI KEZDJEN ELTISZTESSÉGESEN DOLGOZNI, ETIKUSAN VISELKEDNI

A gazdaság felvirágoztatása nem kizárólaggazdaságpolitikai kérdés. Esetünkben apolitika minden ága felelõs a kialakulthelyzetért.A történelem ismétli önmagát. Elég visz-szamenni a 90-es évek elsõ feléig, haMagyarország gazdasági felvirágoztatásángondolkodunk. Akkor is gyenge volt azegészségügy, az oktatás, volt korrupció is,de az ország nyitottságot mutatott a nyu-gati értékrend felé. Eredményes tárgyalá-sok folytak a NATO-belépésrõl és az EU-csatlakozásról. A vezetõk nyilatkozatai vilá-gosak voltak és mindenki tartotta magát akimondott szavaihoz. Ennyi elég volt abefektetõknek, hogy egymás után nyissákmeg itteni leányvállalataikat, megvásá-rolják az egyébként versenyképtelen cé-geket és befektetésekkel fejlesszék azo-kat. Ide küldtek jó vezetõket, és komoly

mációk alapján 1500 milliárd forintra be-csültem. Szakértõk ma is legalább ennyireteszik az ebbõl fakadó bevételhiányt. Ezbizony hiányzik a magyar gazdaságból. Ta-nítással, neveléssel, a folyamatok elma-gyarázásával talán meg lehetne értetni,hogy nem az az igazi hazafi, aki hatalmaskokárdát tûz a keblére március 15-én, ha-nem aki betartja a törvényeket, a szabá-lyokat, és az adót akkor is befizeti, hasokallja. A pénzügyi analfabetizmus nagy,Magyarországon sajnos népbetegség. Hanem csalok adót, akkor nem jut pénznyaralásra – gyakran hallani ilyen érvelést.Ez azonban azt jelenti, hogy nem kiter-meljük a nyaralás árát, hanem adócsalás-sal a közösbõl fedezzük. Én is túlzottnaktartom az adó mértékét, de ez máskérdés. Sokszor berzenkedem, hogy ott iscsupán 50 kilométeres sebességgel lehethaladni, ahol 70 lenne az ésszerû. Ám be-tartom a korlátozást, mert tudom, külön-ben megbüntetnék. Sajnálatos, hogy azadózásnál nincsenek meg az ilyen magátólértetõdõ következmények. A növekedést veszélyezteti a korrupció is,bár talán elõször a fogalmat kellenedefiniálni. Én azt tekintem korrupciónak,ha valaki saját cége, azaz munkaadójakárára köt üzletet, vagyis megrövidíti a vál-lalatot. Ezt teheti állami vagy magánvál-lalatnál is, vagy nagyobb közösségben is.Magyarország „elõkelõ” helyen szerepel anemzetközi korrupciós rangsorban. Szé-gyen. Büszkék vagyunk István királyra,hogy a kereszténység elterjesztésével, apogányság visszaszorításával alapot vetettMagyarországnak Európában. Ma új Istvánkirályra lenne szükség, aki ugyanezt tennéaz adóelkerüléssel (áfa, tb, személyi jöve-delemadó, stb.) és a korrupcióval, azaztûzzel-vassal irtaná a csalást, a tisztesség-telen elõnyszerzést. Az egészségüggyel most nem foglalkoz-nék, bár tudom, alapvetõ változások men-nek végbe a társdalomban. Nem szokvá-nyos generációváltás zajlik, ezért az átlag-életkor megnövekedésével az egyébkéntis szétesett, lerobbant egészségügy mégnagyobb bajokkal szembesül majd. Mivelez a probléma egyik napról a másikra nemoldható meg, felértékelõdik az önszer-vezõdõ családi segítés, „szolgáltatás”szerepe. Ami a nemzetközi környezetet illeti: nyil-vánvalóan óriási hatással van a magyargazdaság lehetõségeire, hogy a kínairecesszió hatása ide is „begyûrûzik”. De

Horváth Miklós vezérigazgató, Ventura Zrt.,

a Magyar KülgazdaságiSzövetség elnöke,

az MGYOSZ elnökségi tagja

„Magyarország kisméretûpiac, tehát a növekedés ma

és a jövõben is csak éskizárólag a külpiacok

növekedésébõl táplálható.”

Dr. Orosz Csaba vezérigazgató, Horoszcoop;

az MGYOSZ alelnöke

„Nem az az igazi hazafi, akihatalmas kokárdát tesz kimárcius 15-én, hanem akibetartja a törvényeket, a

szabályokat, s az adót akkoris befizeti, ha sokallja.”

MAGYAR GYÁRIPAR

7


rövidtávon ez a legveszélyesebb tényezõjövõnk szempontjából. Minden erõvel tö-rekedni kell arra, hogy a folyamat vissza-forduljon.Tehát ismételjük meg a 25 évvel ezelõttitörténelmet. Stabilizáljuk helyzetünket azEurópai Unióban. Bizonyítsuk elkötelezetthajlandóságunkat a szövetségeseinkkelvaló együttmûködésben. Legyünk barátsá-gosak a külföldi befektetõkkel és minden-ki – szegények és gazdagok egyaránt –kezdjen el tisztességesen dolgozni, etiku-san viselkedni.

SUHAJDA ATTILAEGY ORSZÁG AKKOR SIKERES, HA ÁLLAMPOLGÁRAI IS AZOK

A gazdaság növekedése a társadalomállapotától is függ. Az IMF által felsoroltterületeket nem lehet külön-külön tekin-teni, mivel ezek összefüggenek és együt-tesen alkotják egy versenyképes országfundamentumait. Bár a Nemzetközi Valu-taalap a gazdaság szempontjából fogal-mazta meg ajánlásait, én arra hívnám fel afigyelmet, hogy amiket õk kiemeltek, azoka versenyképes, fejlõdõképes társadalomkritériumai is. Meggyõzõdésem, hogy egyország akkor lehet sikeres, ha úgy tetszikversenyképes, ha állampolgárai is azok.Ha képesek olyan társadalmat kialakítani,amely elõre tekint, egyének szintjén fejlõ-dik és együttmûködik.Így ebbõl a szempontból én az oktatásszínvonalának emelését jelölném meg alegfontosabbnak, hiszen a képzett a szak-mát és a világot jobban ismerõ emberekképesek nagyobb teljesítményre, s így anövekedés megalapozására, gyorsítására. Ezen belül is elsõsorban az általános iskolaiszintre koncentrálnék, nem csak a szak-képzésre és a felsõoktatásra. Ezzel nemlehetne mellélõni. Ha jók az alapok, ha ottmegtanulnak gondolkodni a gyerekek, haott megismerik a kreativitás hatalmát,késõbb lesz mire építkezniük. Ha az alapokrosszak, a felépítmény sem lehet kiváló. Agazdaságban látható kínzó munkaerõigényténye mellett számtalan tanulmány igazol-ja, hogy az állam számára az emberekbevaló invesztíció a legjobb befektetés.

És azért hozzátenném a végére nagyszü-leink bölcsességét, hogy „minden van, haegészség van”.

erõkkel képezték a magyar munkavál-lalókat azért, hogy eredményesen végez-zék a munkájukat, valamint elõbb-utóbbátadhassák nekik a vállalkozások irányí-tását. A bérek emelkedni kezdtek és ebbõleredõen a fogyasztás is erõsödött. Ezek avállalatok szigorúan jogkövetõ magatartásttanúsítottak. Bejelentett munkaerõkkel éslegális számlázással mûködtek. Tevékeny-ségükhöz törekedtek a magyar beszállító-kat megtalálni. A kormányzat sorra alkottameg a mûködésükhöz szükséges jogsza-bályokat, kommunikációja és viselkedésekiszámítható volt. A vezetõ politikusok kí-nosan ügyeltek „úriember” mivoltuk fel-építésére és megõrzésére. Minden erõvela biztonságot sugalló környezetet próbál-ták megteremteni. Nem is kell más egybefektetõnek, csak annyi, hogy 10-15 évrelássa a nyugodt jövõt. Ebbe a képbe lehetbeilleszteni a stratégiai gondolkodást és azüzleti terveket.Az EU-csatlakozás még tovább stabilizáltaés javította a helyzetet. Beindult a „verk-li”. Sajnos azonban nyáron muzsikáló tü-csökként mûködött az ország, és a világ-gazdaság elsõ nyekkenésére összeomlot-tak az addig pozíciók. A politikusok egy-mást hajszolták bele tarthatatlan ígéretek-be, amelyek még súlyosbították a helyze-tet. A gondok láttán elindultak az ötlete-lések a megoldásra. Kéthetente jelentet-tek be reformokat, melyekbõl semmi nemvalósult meg. Ma már csak az EU-tól ka-pott támogatások és a még kitartó néhánynemzetközi vállalat tartja mozgásban agazdaságot.Nem is csoda, hogy az embereknek ele-gük lett a kialakult helyzetbõl és egyre töb-ben hittek a populizmus kecsegtetõ aján-lataiban, mert egyébként a józan politiku-sok csak türelmet kérhettek és kérhetnektõlük, mivel semmi biztosat nem lehetmegalapozottan ígérni. Ez a mai helyzet és elõbbre lépésrõl csakakkor lehet szó, ha sikerül gyökeresenmegváltoztatni. Akik ezt látják, demásképpen cselekednek, azok súlyosfelelõtlenséget követnek el.Fontos mérési paraméter a fiatal, tehet-séges és vállalkozó kedvû fiatalok, vala-mint az idõsebb szakemberek kivándor-lása a gyakorta szitokszóként használtnyugati kultúrák irányába. Egy honfitár-sunknak sem jut eszébe a hozzánk hason-ló politikai kultúrát képviselõ országokbanletelepedni. A mai politikai kommunikációigyekszik elbagatellizálni a kérdést, holott

Hónig Péter önálló tanácsadó,

az MGYOSZ elnökségi tagja.2009–2010 között

közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter

„Ismételjük meg a 25 évvelezelõtti történelmet.

Stabilizáljuk helyzetünket az Európai Unióban.

Bizonyítsuk elkötelezett hajlandóságunkat a szövet-

ségeseinkkel valóegyüttmûködésben.”

Suhajda Attila elnök, Magyar Szolgáltatóipari

és Outsourcing Szövetség(HOA);

az MGYOSZ elnökségi tagja

„Az állam számára azemberekbe való invesztíció

a legjobb befektetés."

MAGYAR GYÁRIPAR

KÖRKÉRDÉS

8


INTERJÚ

MAGYAR GYÁRIPAR

9

autóipar, elektronika és a mûanyagipar,csomagolástechnika területén. Ennekegyik bizonyítéka, hogy az elmúltévekben a vállalatok legnagyobb prob-lémája bizonyos munkakörökben a meg-felelõ szakember-utánpótlás biztosítása. Etéren is bekapcsolódtunk Székesfehérvárváros által elindított szakember-után-pótlást biztosító folyamatokba, ahol mártúl is vagyunk az elsõ komoly lépéseken. ABudapesti Mûszaki Egyetem önálló kartindított a városban, és a duális képzés ke-retében szorosabb együttmûködés alakultki a képzõ intézmények és vállalatok kö-zött. Ebben a folyamatban próbáltunk se-gítséget nyújtani az érintetteknek.

MGy: A Fejér megyei GYOSZ-nak többmultinacionális vállalat is a tagja. Mi-lyen az együttmûködés a magyar és akülföldi tulajdonú cégek között?FI: Változó intenzitású az együttmûködésa multinacionális, illetve a magyar tulaj-donú cégek között. A kereskedelem te-rületén az együttmûködés sok esetbennem egyenrangú felek együttmûködése.Kedvezõbb a helyzet az ipar területén abeszállítói kapcsolatokban, ahol több hazaivállalkozásnak sikerült a magyar mérnökitudás értékét érvényesíteni üzleti kapcso-lataikban. Ezek elsõsorban az egyedi gép-gyártás területén figyelhetõk meg.

Magyar Gyáripar: Tavaly választottákújjá a Fejér Megyei Gyáriparosok Szö-vetsége (FMGYSZ) elnökének. Hogy ér-tékeli a szervezet elmúlt négy évét?

Förhécz Imre: A válságban lemorzsoló-dott tagokat új tagokkal pótoltuk. Elsõsor-ban helyi, illetve hazai fiatalabb vállalkozókés cégek kapcsolódtak be a munkába. Azelnökség összetételében is jelentõs fiata-lítás történt, két tehetséges és gyakorlottvállalatvezetõ hölgyet választott meg atagság. A rendezvényeinken megvitatotttémák kiválasztásához elõzetesen kikértüka tagság véleményét, így hasznos, érde-kes elõadások, és mûhelybeszélgetésekvannak mögöttünk. Munkánk során jóegyüttmûködés alakult ki más munkaadóiés érdek-képviseleti szervezetekkel is.Úgy gondoltuk, hogy az együttes fellépésnagyobb sikerrel kecsegtet az érdekér-vényesítésben mind helyi, mind országosszinten.

MGy: Fejér megye adottságait tekintvea szerencsésebb megyék közé tartozik,sok multi cég van jelen, s több meg-határozó magyar cég székhelye is amegyében található. Érezhetõ ez a vál-lalatok aktivitásában is?

FI: A Fejér megyei vállalatok gazdasági ak-tivitása érezhetõen megnõtt, különösen az

BUDAPEST UTÁN A MÁSODIKFejér megye Magyarországfõ közigazgatási egysé-geinek egyike, a közép-dunántúli régióban található.Pest, Bács-Kiskun, Tolna,Somogy, Veszprém ésKomárom-Esztergom megyehatárolja. Székhelye,Székesfehérvár, a középkor-ban a királyság egyik fõvá-rosa volt. Ma a megyébenkét megyei jogú város istalálható: Székesfehérvár ésDunaújváros. Fejér megyeterülete a legváltozatosabbaz országban: hegyek, al-földek, tavak és folyók egy-aránt megtalálhatók. A megye gazdaságát nagy-ban meghatározza az ipar,de itt találhatók Magyar-ország legjobb termõföldjeiis. Habár északi és déliterületei kötött viszonylagosfejlettségbeli különbségekállnak fenn, de még így is alegfejlettebb megye a fõvá-ros után. A közép-dunántúlirégió GDP-jének a 2/3-adátFejér megye adja. (Wikipédia)

ÚJ TAGOK ÉS FIATALÍTÁS A FEJÉR MEGYEI SZÖVETSÉGBEN

Kiszámítható gazdasági szabályozási környe-zetet és kisebb bürokráciát szeretnének a Fejérmegyei vállalkozók is, ám egyelõre kevéstörtént e téren – fogalmazta meg Förhécz Imre,az FMGYSZ elnöke. Folytatjuk az MGYOSZtagszervezeteinek bemutatását.

országgyûlési képviselõi, önkormányzativezetõi, valamint a gazdasági élet szerep-lõi között. A következõ közgyûlésünkrepéldául meghívtuk a megye országgyûlésiképviselõit, ahol a tagoktól összegyûjtöttolyan témákat szeretnénk nekik bemutat-ni, amelyek a gazdasági élet szereplõithátrányosan érintik és jó lenne jogszabályiváltozásokkal ezeket az akadályozó té-nyezõket kiküszöbölni. Hiszünk abban,hogy ez a párbeszéd eléri a célját és kép-viselõink tovább viszik a gazdasági életszereplõitõl kapott impulzusokat a dön-téshozók felé. Úgy gondoljuk, még hanem is lesznek azonnal közvetlen intéz-kedések, azért a véleményünk nem pusz-tába kiáltott szó lesz, hiszen mindkét félérdeke a magyar gazdaság fejlõdése.

MGy: Érzékeli ezt az együttmûködésitörekvést országos szinten is?

FI: Igen, országos szinten is hasonló ahelyzet. Sok esetben látjuk, hogy a szakmaiés érdek-képviseleti vélemények eljutnak adöntéshozókig. Inkább az a gond, hogy ameghozott döntésekben ezek a javaslatok,észrevételek nem mindig köszönnek vissza.

MGy: Az ön által vezetett cég, a Kész-pénz Kereskedelmi és Pénzügyi Szol-gáltató Zrt. a gazdaság sok területén –ingatlan, pénzügyi szolgáltatás, ide-genforgalom – is tevékenykedik, tehátsok oldalról érzékelheti a gazdasági klí-mát. Onnan nézve milyenek a kilátások?FI: Cégcsoportunk gazdasági kilátásai azelmúlt években javultak. Az ingatlanfej-lesztés és -hasznosítás területén egyér-telmûen pozitív piaci tendenciákról szá-molhatunk be. Cégcsoportunk a pénzügyiszolgáltatás piacáról kivonult, amit részbenaz elõzõ évek válsága, részben a szabá-lyozási környezet változásai indokoltak. Azidegenforgalom területén kisebb mértékûjavulás jelei mutatkoznak, aminek tartós-ságáról nem vagyok meggyõzõdve, ezértezen a területen rövid távon fejlesztéseketnem tervezünk.

MGy: Mi az, ami segíthetne a magyarvállalkozóknak? Mi az, amit nehezmé-nyez a gazdasági szabályozásban?

FI: Folyamatosan hangoztatjuk, hogy ki-számítható gazdasági szabályozási környe-

MGy: A gazdasági válság Fejér megyétis keményen érintette. Hogy látja, végevan már a válságnak? Vagy még min-dig érzik a visszaesés terheit?

FI: Érezzük a gazdaság élénkülését, szá-mos biztató jelet látunk, ugyanakkor a vál-lalkozások sokkal megfontoltabbak ésóvatosabbak az egyes fejlesztések, beru-házások megkezdése elõtt, mint korábbanvoltak. Egyértelmûen pozitív a hatása anövekedési hitelprogramnak, amely ösz-tönzõen hatott a vállalatok fejlesztéseireés likviditására. Az elõbb említett óva-tosság egyébként nemcsak a válságtapasztalataiból következik, hanem a gya-kori jogszabály változás is sokszor elbi-zonytalanítja a hosszabb távú fejleszté-seket tervezõ cégeket. A válságból valókilábalás egyik jele az elõbbiekben említettszakemberhiány: az élénkülõ gazdasághoztöbb szakemberre van szükség, mint a vál-ságban visszafogottabb mûködéshez. Aválság utóhatásai elsõsorban az egyénivállalkozóknál és kisebb cégeknél figyel-hetõ meg. Ez a kör sérülékenyebb volt,egy részük a válság hatására megszûnt,de a talpon maradottak is nehezebben érikel a válság elõtti gazdasági teljesít-ményüket. A kilábalás elsõ körben azoknála cégeknél volt érezhetõ, amelyek anemzetközi piacon önállóan meg tudtakjelenni, illetve beszállítói kapcsolatban van-nak multinacionális cégekkel. A kedvezõfolyamatok a megyében elsõsorban afejlettebb térségekben jelentkeznek, kü-lönösen ott, ahol nemzetközi cégek istevékenykednek

MGy: Szervezetük programjaiban lát-szik, hogy aktívan együttmûködnek amegyei politikai, gazdasági vezetéssel.Ez azt is jelenti, hogy az FMGYSZ amegyében meghatározó gazdaságiszakmai szervezet? Számít a véle-ményük?

FI: Az FMGYSZ részérõl megvan az igye-kezet a megye politikai, gazdasági veze-tésével való együttmûködésre, próbáljuktapasztalatainkat, véleményünket meg-osztani. Vannak részsikereink, de azértmég nem vagyunk elégedettek: az együtt-mûködés formális keretei sem alakultakmég ki, így a kommunikáció intenzitása isjavításra szorul. E téren próbálunk közvet-lenebb kapcsolatot kialakítani a megye

„Fontos lenne, hogy a kor-mány csökkentse a munkál-tatók élõ munkára rakódóadóterheit, így teremtvemozgásteret a cégeknekhogy a munkatársaiknakversenyképes bért tudjanakadni. Ellenkezõ esetbentovább folytatódnak vagyfelerõsödnek azok a folya-matok, amelyekben bizo-nyos szakmákban a jól kép-zett szakemberek külföldremennek dolgozni, és így a gazdasági fejlõdés gátjáváválnak az alacsony fize-tések.”

Förhécz Imre


MAGYAR GYÁRIPAR

INTERJÚ

10


INTERJÚ

MAGYAR GYÁRIPAR

11

„Nemzetközi összehason-lításban is kiemelkedõenmagas a vállalatokra nehe-zedõ különféle eljárási díjak,illetékek és adók együttesterhe. Ezek mind a termelésiköltségek növekedését ered-ményezik, melyek rontjáknemzetközi szinten a ver-senyképességünket.”

Förhécz Imre

zetre és a bürokrácia csökkentésére vanszükségünk. Elõbbinél javulást még aszándékok szintjén sem látunk. A máso-dik probléma orvoslására több intézkedésis született az elmúlt 2-3 évben, de ezektöbb esetben fordított hatást értek el.Nemzetközi összehasonlításban is ki-emelkedõen magas a vállalatokra nehe-zedõ különféle eljárási díjak, illetékek ésadók együttes terhe. Ezek mind a terme-lési költségek növekedését eredmé-nyezik, melyek rontják nemzetközi szintena versenyképességünket. Gondolok ittpéldául a bankadóra, az útdíjra és a kö-zelmúltban a helyi önkormányzatoknálbevezetett építményadóra. Az uniós forrá-sok a magyar gazdaság növekedéseszempontjából igen fontos tényezõvé vál-tak az elmúlt 10 évben. Ehhez képest afolyamatos ígéretek ellenére ebben a cik-lusban (2014–2020) eddig sokkal keve-sebb történt, mint amire számítottunk.Nagy várakozás elõzte meg, illetve ez anapjainkig is tart a meghirdetett pályázatilehetõségeket. Az eddigi visszajelzésekalapján sokan arra panaszkodnak, hogy apályázati kiírások olyan feltételeket ha-tároznak meg, amely miatt sokan nemtudnak pályázni. Gondot okoz az is, hogy apályázati ütemterv sok esetben csúszott akormányrendeletben elfogadott ütemterv-hez képest. Változatlanul igény lenne atelephelyfejlesztés-pályázatokra.

A magyar gazdaság növekedésének gát-jává vált, hogy nincs elegendõ megfe-lelõen képzett munkaerõ. Ez több okravezethetõ vissza, melyek közül legfon-tosabbnak látjuk a munkavállalók kivándor-lását, a munkával nem rendelkezõk nemmegfelelõ képzettségét, munkavégzésrevaló képtelenségét, valamint hogy a mun-kával nem rendelkezõk helyileg nem ottvannak, ahol a vállalkozók alkalmaznikívánják õket, és ezen potenciális mun-kavállalók mobilitása igen alacsony. Fon-tos lenne, hogy a kormány csökkentse amunkáltatók élõ munkára rakódó adóter-heit, így teremtve mozgásteret a cégek-nek, hogy a munkatársaiknak verseny-képes bért tudjanak adni. Ellenkezõ eset-ben tovább folytatódnak, vagy felerõsöd-nek azok a folyamatok, amelyekben bizo-nyos szakmákban a jól képzett szakem-berek külföldre mennek dolgozni és így agazdasági fejlõdés gátjává válnak az ala-csony fizetések.

MGy: Az MGYOSZ Magyarország leg-nagyobb munkaadói szervezete. Ho-gyan látja a jövõjét? Miben erõsítené amunkát, miben változtatna?

FI: Úgy gondoljuk, hogy egy sikeresországban elengedhetetlen a kormány ésa gazdasági élet szereplõi között az érde-mi párbeszéd. Tudjuk, hogy az MGYOSZtöbb alkalommal is próbálta szakmaiérvekkel a döntéshozást befolyásolni, devéleményét nem mindig vették figyelem-be. Úgy gondoljuk, hogy ennek ellenéreegy ilyen jelentõs szervezetnek mindigmarkánsan el kell mondani a véleményét,mivel a kompromisszumra törekvés – úgytûnik – nem érte el mindig a célját. Fon-tosnak látnánk, hogy ezek a vélemények,javaslatok nagyobb nyilvánosságot kap-janak, mint eddig. Hasznos lenne, ha azMGYOSZ tagjainak-vezetõinek karizmati-kus és országosan ismert vezetõi a nyil-vánosság elõtt többet szerepelnének ésnevükkel-arcukkal, személyes fellépésük-kel is képviselnék szakmai javaslatainkat.

MGY

„A felmérés eredményei megerõsítik,hogy a diákok fõként azokat a lehetõsége-ket keresik, amelyeket a nagy nemzetköziszervezetek kínálnak. Fontos azt tudni,hogy nemzetközi munkatapasztalatot itt-hon is szerezhetnek a diákok: nálunk pél-dául sok a nemzetközi projekt és a külföldimunkatárs is. Az így megszerzett tudássalés készségekkel a nálunk dolgozó fiataloka késõbbiekben a nemzetközi porondon isképesek sikeresen helyt állni” – hangsú-lyozza a KPMG HR-igazgatója. Emri szerinta felmérés váratlan megállapítása, hogy adiákok többsége elképzelhetõnek tartja,hogy teljes pályafutása során ugyanannála cégnél dolgozzon.

„Meglepõ ez, hiszen az ezredfordulón szü-letettek és az Y generáció tagjairól az azáltalános feltevés – és a felmérés ered-ménye ezt is alátámasztja –, hogy rend-kívül mobilisak, és készek gyakran váltanilakhelyet és munkahelyet egyaránt.”Szerinte az ellentmondó motivációkra amagyarázat az lehet, hogy az amúgyalapvetõen mobilis fiatalok is hûek marad-hatnak munkáltatójukhoz akár hosszútávon is, ha az valóban gazdag és izgalmaskarrier- és fejlõdési lehetõségeket, és acégen belüli globális mobilitást nyújt szá-mukra. Emri azt is kiemelte, a meg-kérdezett diákok 90 százaléka számárafontos, hogy munkájuknak egyértelmû po-zitív társadalmi hatása legyen, és ezt vár-ják el munkaadójuktól is. Ezért azok amunkáltatók, akik meggyõzõ vízióval éshiteles küldetéssel rendelkeznek, esélye-sebbek megszerezni és megtartani is atehetséges fiatal munkavállalókat.

Ugyanakkor meglepõen sokan tartjákazt is elképzelhetõnek, hogy teljes

pályafutásuk alatt ugyanannál a cégnéldolgozzanak. A legfontosabb álláskeresésiszempontoknak a karrierlehetõségeket, aszakmai kihívásokat, a folyamatos tanulásés a nemzetközi mobilitás lehetõségéttartják – derül ki a KPMG nemzetközi eset-tanulmány-versenyén részt vevõ diákokkörében végzett felmérésbõl.

A felmérés fõbb megállapításai: a diploma elõtt álló diákok 93 százaléka

aggódik amiatt, hogy a geopolitikai koc-kázatok és a bizonytalanság milyen ha-tással lesz karrierjükre;

közel ugyanekkora volt azon válaszadókaránya, akik hajlandóak lennének több-ször is másik országba költözni azért,hogy megtalálják a számukra legmeg-felelõbb álláslehetõséget;

80 százalék úgy gondolja, hogy karrierjesorán 3-6 országban fog dolgozni;

a diákok 70%-a elképzelhetõnek tartja,hogy teljes pályafutását egyetlen cégnéltöltse;

a hallgatók többsége nagy hangsúlytfektet a jövõjére, 64 százalékuk mármost pontosan tudja, milyen munkát sze-retne;

a legnépszerûbbek a pénzügyi (37%) ésa professzionális szolgáltatásokhoz köt-hetõ (27%) területek.

Emri Zsuzsanna, a KPMG magyarországiHR-vezetõje szerint a felmérés megál-lapításai összhangban vannak azoknak adiákoknak a véleményével, akikkel a jelen-leg zajló felvételik során találkoznak.

A FELMÉRÉSA KPMG harmadik alkalom-mal kérdezte meg nemzet-közi esettanulmány-verse-nyén (International CaseCompetition – KICC) résztvevõ, gazdasági felsõokta-tásban tanuló diákokat jö-võbeni terveikrõl. A felmé-résben 23 ország legjobbegyetemeinek több mint 500hallgatóit kérdezték, köztüka verseny magyarországidöntõjének résztvevõit, azaza Corvinus, a Mûegyetem ésaz International BusinessSchool 32 diákját is.


MAGYAR GYÁRIPAR

NAPIRENDEN

12

Gazdasági felsõoktatás:globális távlatokban gondolkodnak a diákok

A gazdasági felsõoktatásban tanuló diákok több mint 90 százaléka aggódik amiatt,hogy a geopolitikai kockázatok rontják a karrierlehetõségeiket, ám ennek ellenérenemzetközi karrierrõl álmodnak. Készek rendszeresen országot váltani a megfelelõmunkáért, sõt, 80 százalékuk arra számít, hogy 3-6 országban fog dolgozni aktívpályája során.


MAGYAR GYÁRIPAR

13

dása szerint a mai kor vállalkozóinál ki-emelten fontos a bátorság, a cselekvésképessége a fenntartható és fejleszthetõmûködés jegyében.Az sem lehet véletlen tehát, hogy a gaz-dasági lehetõségek elemzése és a tapasz-talatcsere során megszerzett információkés az új emberi kapcsolatok motivációvalés lendülettel töltik fel a Magyarok aPiacon Klub válogatott partnereit.Az egyesület vezetõsége tudja, az idõ azegyik legdrágább „tulajdonunk”, éppenezért a klubélet szervezése során kiemelthangsúlyt fektetnek arra, hogy megbe-csüljék a családjainkat is foglalkoztató cég-tulajdonosok idejét. Egytõl egyig érdemesprogrammal inspirálják a társaság tagjait,legyen szó a technológiai innovációkversenyelõnyt eredményezõ integrálásárólszóló mûhelymunkáról (Budapest, 2016.május 19.), vagy a minõségi magyar ter-mékeket támogató nemzetközi szintûmárkaépítésrõl (Lábatlan, 2016. június 9.).

Gazdasági verseny, felgyorsult tech-nológiai fejlõdés és információs

dömping jellemzi üzleti és magánéletün-ket egyaránt. Ebben a felfokozott zajbanvállalkozóként olyan kérdésekkel küzdünknap nap után, mint a „Hogyan tegyekszert versenyelõnyre, tartsam meg, fej-lesszem a piacaim, növekedjek, vagyexportáljak?” Az egészen biztos, hogy aminõség és a szakértelem iránti elköte-lezõdés mellett szükség van valami plusz-ra: rugalmasságra és nagyfokú nyitottság-ra a változások, és a környezetünketalakító új dolgok iránt. Felmerülhet az akérdés, hogy hol tesznek szert ma hasz-nos információra, válaszokra vagy éppenmotivációra a jól prosperáló magyarcégek? Az elmúlt években elért eredményeikettekintve elmondható, hogy a magyar gaz-daság egyik hajtómotorja az a több mintszáz vállalkozásból álló csoport, akik aMagyarok a Piacon Klubot alkotják. Az értékállóságot és versenyképességetzászlajára tûzõ közösség hat évvel ezelõttalakult azzal a célkitûzéssel, hogy meg-teremti a magyar vállalkozói középrétegmagját, és közvetítõ szerepet vállal akiemelkedõ teljesítményt felmutatni ké-pes vállalkozók és a mindenkori intéz-ményrendszer felelõs döntéshozói között.Az eredeti vállalást már rég teljesítette azegyesület, ugyanakkor a gazdaságfej-lesztési aktualitásokat rendszeresen tár-gyaló klubprogramok felélesztették azösszetartás igényét, azt az igényt, hogy azeredményes magyar cégek egymás érde-keit képviselve dolgozzanak együtt. Nemvéletlen, hogy a sokszorosan elismert,érdemes magyar cégek vezetõi keresik atalálkozási lehetõséget a magukhoz ha-sonlókkal. A Klub elnöke, Essõsy Zsombor (vezér-igazgató, MAPI Zrt.) szerint stratégiát min-denki tud készíteni, azt végrehajtani azon-ban már csak kevesen képesek. Elmon-

A gazdaság motorjai egy közösségben

Essõsy ZsomborMagyarok a Piacon Klub, elnökMAPI Zrt., vezérigazgató

(Fotó: Láng Gergely)

„Tartozni valahova érték, a legjobbakhoz tartozni érdem, az élbolyban maradni eredmény”

NAPIRENDEN


MAGYAR GYÁRIPAR

MGYOSZ-HÍREK

14

Gablini Gáborban, most nagy szakmai lob-bierõt is kapott hozzá. Nem meglepõ, haúgy látja, teljes gõzzel kell dolgozniuk. Azidõ ugyanis véges. A magyar gazdaságnövekedését már a szakemberhiány gá-tolja leginkább. S a teljes képhez hozzá-tartozik, hogy az iskolákból kikerülõ fiata-lok tudása sem megfelelõ, a vállalatoknakgyakorlatilag újra kell képezniük õket. S ezfájó pontja sok vállalatnak – derült ki a vi-tából. Ha már szakképzési hozzájárulástfizetnek az államnak, cserébe jó képzést,a ma és a jövõ gazdasági-mûszaki igé-nyeinek megfelelõ szakembereket akar-nak kapni.

A MASZSZ-nál elkészített elemzés lényegipontjait röviden Kovács Ferenc alelnökismertette a bizottság tagjaival. A cél azvolt, hogy az ottani szakmaspecifikusmegállapításokból kivegyék azokat, ame-lyek általánosan is érvényesek, s azokat isfelhasználják a bizottság helyzetértékelé-séhez, illetve javaslataihoz. A MASZSZelemzésében rögzítette a kiindulópontotés az igényeket. A munkaerõpiac jellemzõ-je: a munkaerõhiány, a motiválatlanság, azalacsony tudásszint, az idegen nyelvis-meret hiánya, a szakképzés gyenge tartal-ma, s a képzõhelyek, oktatók változó szín-vonala. Ezzel szemben a piaci igény ez:minõségi kínálat munkaerõbõl, lojális

Gablini Gábor, e munkacsoport ambi-ciózus elnöke felvezetõje és Kovács

Ferenc MASZSZ alelnök elõadása után arésztvevõk elkezdték a problématérképfelvázolását. Nem volt nehéz dolguk… Abizottság tagjai „házi feladatként” vállal-ták, hogy a hónap végéig rendszerezik avázolt gondokat, amelyekrõl június elejénújra tárgyalnak, esetleg javaslatokat ismegfogalmaznak.

Gablini Gábor céltudatos ember. A bizott-ság elnöki teendõinek elvállalásával látha-tóan eredményes munkára törekszik.Szívügye a szakképzés, az oktatás. Már aMagyar Autós Szakmai Szövetség(MASZSZ) elnökeként is úgy gondolta, azoktatás, képzés minõségén múlik a ma-gyar gazdaság jövõje. Ezért helyzet-elemzést végeztek, s az autós szakmaképzésére kidolgoztak egy javaslatsort.Egy része már átkerült a kormányzati kon-cepcióba, mely a szakképzést akarjamegújítani, feljavítani. A gyakorlatbanazonban még kevés az eredmény. AzMGYOSZ Oktatási és Képzési Bizottsá-gának elnökeként újabb lehetõségetkapott: már nemcsak egy szakma, hanemaz egész magyar gazdaság szakember-képzésérõl kell véleményt mondaniuk, sami ennél több, megvalósítható javaslatottenniük. Tehát az elkötelezõdés megvan

AZ MGYOSZ MUNKABIZOTTSÁGAIÉS AZOK ELNÖKEI:

CSR BizottságDr. Niklai ÁkosFoglalkoztatási és Munkajogi Bizottság Dr. Rolek FerencGazdasági BizottságDr. Vértes András Környezetvédelmi BizottságBencs AttilaMunkavédelmi BizottságMandrik IstvánNemzetközi KapcsolatokBizottsága Horváth MiklósOktatási és Képzési Bizottság Gablini Gábor

A KÉPZETT MUNKAERÕHIÁNYA AKADÁLYOZZAA NÖVEKEDÉSTMár nem a munkahelyteremtés a legfon-tosabb feladat, hanem hogy a meglévõ állá-sokhoz megfelelõen képzett munkaerõttaláljanak a munkaadók – hangzott el azMGYOSZ Oktatási és Képzési Bizottságá-nak újjáalakuló ülésén.

Gablini Gábor


MGYOSZ-HÍREK

MAGYAR GYÁRIPAR

15

hasonló a helyzet a többi szakmában is.Bár akadnak ágazatspecifikus problémákis, az alapgond mindenhol ugyanaz: kevésa szakember, a fiatalok felkészültségenem megfelelõ. S e pontnál némi vita iskerekedett a jelenlévõk között: volt, akiarra hívta fel a figyelmet, ma négy gene-ráció van már a munkahelyeken, s óriásia tudásbeli különbség. A legfiatalabbak,a Z generáció képviselõi anyanyelvi szin-ten „beszélik” az informatikát, nekikminden természetes e téren. Nehézlehet nekik is olyanokkal együtt, akiknekez gondot okoz, még alapszintû fel-használói szinten is.

A munkaerõhiány megszüntetésénekegyik feltétele a versenyképes bér. Eztsem könnyû teljesíteni. Szakítani kell azzala szemlélettel, hogy a külföldi befektetõ-ket sokszor az olcsó képzett munkaerõvelpróbálják idecsábítani. Ha képzett, akkorannak magasabb az ára. Nem jó, ha mimagunk értékeljük le a tudást. Ez visszaüt,vagy már visszaütött. A vitában megfogal-mazódott: az MGYOSZ-nak a színvonalasszakképzésért vívott harcában jó szövet-ségese lehet a Kamara. Nem vetélytársak,hanem szövetségesek e témában is,hiszen minden munkaadó, vállalat aztszeretné, ha versenyképes tudású em-berek dolgoznának náluk. A kérdés az,hogyan, milyen feltételekkel lehet eztmegvalósítani. Életpályamodell, trendimunkahelyek, versenyképes bérek is kel-lenek a jó képzés mellé. Mert „mini-málbérrel nem lehet életpályamodelltfelépíteni” – fogalmazott Gablini Gáborelnök.

A vállalatoknak fel van adva a lecke. Denem csak nekik. A kormánynak is. A szín-vonalas képzés megteremtése kormány-zati feladat, de nem fog menni a vállalatitámogatás, jelzések nélkül. A versenyké-pes munkabérek vállalati feladat, ám a kor-mányzati támogatás, támogatóbb adó-rendszer is kell hozzá.

Az MGYOSZ Oktatási és Képzési Bizott-sága legközelebb június 9-én ülésezik.

MGY

munkaerõ, kiváló képzettség, legalább egyidegen nyelv ismerete, naprakész oktatásitartalom, felkészült iskola és oktatók. Aziparágak, s egyes szakmák fejlõdésévelnagy igény lenne a nagyon specifikus kép-zésre, így például az autós szakmák ok-tatásánál külön képzés kellene haszon-gépjármû-javítóknak.

A szakképzés átalakításánál a MASZSZörömmel vette, hogy ez a terület átkerül aNemzetgazdasági Minisztériumhoz, hi-szen ott jobban értik a szakmaspecifikusigényeket. A kezdeti örömnek egyelõrenincs „utánpótlása”, mivel kevés az érde-mi elõrelépés. Kovács Ferenc hangsúlyoz-ta: még õk is zavarba jöttek, amikorkiderült, valójában senki sem tudja, meny-nyi is a rendelkezésre álló szakember azautós szakmában, mert ahány hivataltólkaptak adatot, annyiféle szám szerepelt anyilvántartásban. Célszerû lenne 15 évképzési statisztikáit elemezve továbblépni,ehhez azonban kellene egy megbízhatóadatbázis. Célszerû lenne rögzíteni, milyenstruktúrában valósul meg az új típusúszakképzés. Most ugyanis még bizonyta-lanok abban, hogy már van-e egy vég-legesített rendszer, vagy ez még alakul. Jólenne a feltételeket is számba venni, hogylássák, megvannak-e a minõségi szak-képzés feltételei? Van-e elég képzettoktató? Milyenek a technikai adottságok?Milyen a szakmai tartalom?

Az autós szakmai képzés alapján aMASZSZ javaslatokat fogalmazott meg akormánynak. Valami hasonló lenne a céle bizottságban is, csak már nem egy szak-mára, hanem az egész magyar gazdaság-ra vonatkozóan. Vagyis óriási munkábakezdett a bizottság. A MASZSZ által meg-fogalmazott feladatokból néhány: a kép-zési intézmények minõsítése, hogy lás-sák, melyik mire alkalmas. Az éves kép-zési létszám meghatározása szakmán-ként, digitális oktatási eszközök és tartal-mak beszerzése, a gyakorlati képzõ-helyek kiválasztása, s a követelményekmeghatározása, a bemeneti oldal javí-tása. Ez nem jelent mást, mint az alap-képzés javítását, a „maradékelv” felszá-molását, stb.

Bár ezek a javaslatok egy szakmára készül-tek, a hozzászólásokból kiderült: nagyjából

NÉGY GENERÁCIÓ„Ma négy generáció van mára munkahelyeken, s óriási atudásbeli különbség. A leg-fiatalabbak, a Z generációképviselõi anyanyelvi szinten»beszélik« az informatikát,nekik minden természetese téren. Nehéz lehet nekik isolyanokkal együtt, akiknekez gondot okoz, még alap-szintû felhasználói szintenis.”


átlagban az egyes GDP-k 60-70%- át adjákés az átmeneti folyamatok vizsgálata éskidolgozottsága nagyobb, mint az általá-nos kkv-knál. A tanulmány táplálta a tan-anyagfejlesztést, melynek keretében négyképzési modul készült el, fókuszálva agenerációs átmenet legfontosabb aspek-tusaira:1. Szociális és kulturális modulÁttekinti a generációs átmenet szociálisés kulturális aspektusait, fõképpen a csa-ládi kkv-kra koncentrálva. A következõtémákra terjed ki a feldolgozás: öröklésiproblémák; a céget nem öröklõ leszárma-zottak kezelése. A szociális-érzelmi tõkeés a bizalom szerepe a szociális tõke ki-használásában. A céget átvevõk segítéseazon képességek fejlesztésében, melyekszükségesek az új piaci lehetõségekmegtalálásához. A generációs „árnyék”kezelése; az alapító jogi ereje befolyásol-hatja az átvevõ stratégiai hozzáállását.Formális átmeneti terv szükségessége;ennek függése a vállalkozás méretétõl.Különbségek elsõ és sokadik generációscégek generációváltásában. Átmenet azalkalmazotti problémák fényében. A csa-ládi vállalkozásokat az általános kkv-któlmegkülönböztetõ jelenségek az átmenetvonatkozásában. Megkülönböztetés agyártó és a szolgáltató vállalkozások kö-zött az átmenet tekintetében. A nemzetikulturális különbségek és a változó csalá-di modellek hatása az átmenet kezelésé-ben. A tulajdonos és a menedzser egybe-esésének negatív hatásai.2. Stratégiai kérdések moduljaÁttekinti a kkv tulajdonosának, ill. mene-dzserének általános szerepét a cég veze-tésében, majd holisztikus áttekintést ad a

ABGE és az MGYOSZ több európaiprojekt mentén mûködött együtt kis-

és középvállalkozások (kkv-k) számárakészült tananyagok fejlesztése területén.Ezen munkák során jutott el a két partnerannak a felismerésére, hogy nagyszámúhazai kkv jut el napjainkban az elsõ gene-rációváltáshoz, a tulajdonos és/vagy a cég-vezetõ menedzser nyugdíjba vonulásához.A partnerek megvizsgálták a generációsátmenet Nyugaton már régebben beváltfolyamatát, az átmenet segítését célzótechnikákat, tapasztalatokat. Az átmenetifolyamatok szabályozatlansága a vállal-kozások területén tapasztaltabb országok-ban is nagy veszélyeket rejt magában,komolyan befolyásolva az egész nem-zetgazdaság állapotát. A gazdag szakiro-dalom áttekintése után a partnerek arra akövetkeztetésre jutottak, hogy egy nem-zetközi kutatással elõkészített tananyag-fejlesztés és annak a képzési gyakorlatbavaló átvitele nagyban segítheti a generá-ciós átmenet folyamatosságának bizto-sítását, és a leselkedõ veszélyek elkerü-lését.Ennek eredményeképpen született azINSIST projekt angol, francia, valamint len-gyel partnerekkel. A projekt végrehajtásafélidejénél tart, de az eddig elért ered-mények reménykeltõek.

A PROJEKT EDDIGI EREDMÉNYEIEgy nemzeti kutatásokon és esetfeldolgo-zásokon alapuló összehasonlító tanulmánykészült a részt vevõ országok generáció-váltási gyakorlatának, tapasztalatainak fel-dolgozásával. A projektvezetõk itt úgydöntöttek, hogy a vizsgálatok fókuszát acsaládi vállalkozásokra helyezik. Ezek EU-

NÉGY NAP, NÉGY TÉMACsalád és üzlet – az ellen-tétek vonzásában,Utódlástervezés a családivállalkozásokban, Hogyan kezeljük egy családvállalkozás pénzét?,Mentorálás kkv-nál – ez volt az a négy téma,amelyre a négynapos képzésépült. A rendezvény igaziértéke az volt, hogy azelméleti ismeretek mellettgyakorló cégvezetõk, családivállalkozások tulajdonosaijöttek el, s jó példaként (bestpractice) elmondták, õkhogyan csinálják.

MAGYAR GYÁRIPAR

MGYOSZ-HÍREK

16

Négy nap – családi vállalkozásoknak

Négyszer egynapos, konkrét vállalati tapasztalatokkal mélyített képzést tartott csa-ládi vállalkozásoknak a BGE, az MGYOSZ-szal együttmûködve. E budapesti ren-dezvény EU-pályázati forrásból valósult meg, s egy nemzetközi program, az INSISTegyik állomását jelenti. Az elkészült tananyag gyakorlati tesztelésének is tekinthetõaz interaktív workshop.

ERASMUS+ KA2 Stratégiai PartnerségekA generációváltás problémáia KKV-k vezetésében2014-1-HU01-KA200-002307INtergenerational Succession in SMEs' Transition


MGYOSZ-HÍREK

tananyagfejlesztést, de kiemelt feladatavolt az elkészült modulok gyakorlatbanvaló tesztelésében is. Ezt szolgálta a négy-szer egynapos képzés, amelyben sok vál-lalati példa világított rá, hogy néz ki e kér-déskör a gyakorlatban.

vezetõk szerepérõl a generációváltásifolyamatban. Segít elhelyezni a vállalko-zást a szélesebb vállalkozói szférában,felmérni a lehetséges fejlesztési lehetõsé-geket, meghatározni az ahhoz szükségesmenedzsment-változtatásokat, humánerõforrás-fejlesztéseket. Segít feltérké-pezni a konkurencia helyzetét, ahhoz igazí-tani az új stratégiát, ami figyelembeveendõ a generációs átmenetnél. A modulfelvet nemzetközi együttmûködési témá-kat, megvizsgálva a cég nemzetköziesí-tésének lehetõségeit. Útmutatást ad, ho-gyan lehet ezeknek az átfogó vizsgálatok-nak az eredményéhez igazítani a generá-ciós átmenet stratégiáját. A tananyagotesettanulmányok színesítik.3. Financiális és jogi kérdések moduljaSegít áttekinteni a vállalkozás anyagi hely-zetét, a financiális folyamatokat, valamintazok illeszkedését az adott jogi keretek-hez. Ebbõl kiindulva támogatja az új straté-gia kialakítását, és az ehhez szükségesanyagi források feltárását, beleértve azadóoptimalizálás problematikáját. A modulcélja a generációs átmenet financiálisvetületének vizsgálata, ennek alapján azátmenet megkönnyítéséhez különbözõtechnikák kidolgozása, egészen új üzletimodell, üzleti terv készítéséig. Ennél amodulnál is „best practice” gyakorlatipéldák egészítik ki a tananyagot.4. Mentorképzési modulCélcsoportját olyan vállalkozók vagy voltvállalkozók alkotják, akik mentori feladatokellátására aspirálnak kkv-k generációváltásiproblémáinak megoldásában. A képzésfoglalkozik a kkv-kkal való bizalmi együtt-mûködéshez szükséges „soft” készségekmeghatározásával és fejlesztésével. Ezután– az elõzõ modulok eredményeinek a fel-használásával – a modul meghatározzaazokat a témákat és területeket, ahol amentornak be kell avatkoznia. A képzésnekez a része kis munkacsoportokban zajlik,ahol konkrét példákon dolgozva a mentor-jelöltek akciótervet dolgoznak ki a szük-séges mentori beavatkozásokra. A be-avatkozások empatikus jellegének kidolgo-zására külön hangsúlyt fektetnek. A képzésvégén a résztvevõk globális tudásának és„soft” képességeinek mérésére kerül sor.

TESZTKÉPZÉSA képzési modulok kidolgozását nemzet-közi konzorcium végzi, amelyben azMGYOSZ lényeges szerepet játszik. Elõ-ször gyakorlati visszajelzéseivel segíti a

MAGYAR GYÁRIPAR

17

Az INSIST projekt nemzetközi konzorciumának tagjai

Dr. Futó Péter MGYOSZ-elnök ezúttal mint a Futurealcégcsoport alapító tulaj-donosa beszélt arról, hogynáluk, a családban sikeresenlezajlott, illetve még zajlik agenerációváltás. Már csakazért is, mert fia, Futó Gáboralapító-társtulajdonos, s kezdettõl fogva aktívanrészt vett a cég irányításá-ban. A képen (balról)dr. Heidrich Balázs, a BGEPénzügyi és Számviteli Kardékánja, aki az elsõ modul –szociális és kulturális ügyek– szakmai vezetõje azINSIST-projektben


MAGYAR GYÁRIPAR

MGYOSZ-HÍREK

18

Pályázat Az Év Széchenyi Vállalkozása díj

elnyeréséért

A pályázatot a Gróf Széchenyi Család Alapítvány kezdeményezte. Az Év Széchenyi Vállalkozása díj egy olyan kitüntetés,mely a nyertes számára kiemelkedõ társadalmi és szakmai elismerést jelent.A díj közösségi fõvédnöke az Egyházasberzsenyi Berzsenyi Család. Együttmûködõ szakmai partner a Munkaadók ésGyáriparosok Országos Szövetsége.

DÍJAK

1. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA 2016 FÕDÍJ

A díj odaítélésénél a vállalkozások teljesítményeinek három területét – a termelékenységet, a társadalmi felelõs-ségvállalást és az újítási készséget – vizsgáljuk. Az Év Széchenyi Vállalkozása Fõdíjat az kaphatja, aki a három terü-leten összességében a legjobb teljesítményt nyújtotta.

2. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA 2016 INNOVÁCIÓ díj

3. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA 2016 TERMELÉKENYSÉG díj

4. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA 2016 TÁRSADALMI FELELÕSSÉGVÁLLALÁS díj

A pályázók tevékenységét ezen a három területen külön is értékeljük és az egyes területek legjobbjait díjazzuk.5. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA 2016 A CSALÁD KÜLÖNDÍJA

A Széchenyi család felismerte, hogy minden mérésnek, mutatónak vannak korlátai, illetve bizonyos nagy tettek nemfejezhetõk ki számokkal. Ezért a család tagjai úgy döntöttek, hogy egy különdíjat adnak annak a pályázónak, amelyika magyarság számára legkiemelkedõbb teljesítményt nyújtotta.

6. AZ ÉV SZÉCHENYI VÁLLALKOZÁSA 2016 MGYOSZ KÜLÖNDÍJA

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége saját szakmai szempontrendszere alapján minõsíti és jutal-mazza különdíjával a legkiemelkedõbb pályázót.

Minden nem díjazott pályázó szervezet, vállalkozás Az Év Széchenyi Vállalkozása Oklevelet kap.

A PÁLYÁZÓK KÖRE

A pályázat nyilvános. Pályázatot nyújthat be minden olyan vállalkozás, gazdasági szervezet, amely magyarországi beje-gyzett székhellyel rendelkezik és elsõsorban Magyarországon fejti ki gazdasági, üzleti tevékenységét.Pályázati nevezési díj: 300 000 Ft, azaz háromszázezer forint.Pályázati nevezési díj fizetési számlaszáma: Gróf Széchenyi Család Alapítvány, OTP Bank 11713081-20013530

A PÁLYÁZATOK ÉRTÉKELÉSÉNEK MÓDSZERE

A Gróf Széchenyi Család Alapítvány öt tagú zsûrit kért fel a pályamunkák értékelésére. A zsûri a vállalkozások mér-

legébõl és eredménykimutatásából származó, illetve a cégek HR-vezetõjétõl bekért adatokból kiszámítja a ter-

melékenységet. A pályázók ezen kívül közvetlenül is átadnak a zsûrinek információkat, melyekbõl a zsûri értékelni tudja

az egyes pályázók társadalmi felelõsségvállalás területén nyújtott teljesítményét. Az innovációs aktivitás értékeléséhez

szintén kérünk adatokat a cégektõl, melyekbõl 3 mutatót számol ki a zsûri. Igyekeztünk olyan mutatókat alkalmazni,

melyek lehetõvé teszik a különbözõ profilú és méretû vállalkozások összemérhetõségét.


MGYOSZ-HÍREK

MAGYAR GYÁRIPAR

19

Pályázati regisztráció (regisztrációs adatlapon) határideje: 2016. május 31.

Regisztrációs cím: 1063 Budapest, Szondi utca 56., e-mail: [email protected]

Pályázati díj fizetése, szerzõdés megkötése, dokumentáció beadása: 2016. június 31-ig.

Pályázók értékelésének, minõsítésének határideje: 2016. augusztus 15.

Résztvevõk tájékoztatása az eredményrõl: 2016. szeptember 10.

Díjátadás idõpontja: 2016. szeptember 23.

Díjátadás helyszíne: Magyar Nemzeti Múzeum.

Köszönjük érdeklõdésüket. Várjuk jelentkezésüket, sikeres részvételt kívánunk!

Regisztráció: A regisztrációs adatlapot innen töltheti le:

http://www.szechenyicsalad.hu/images/tartalom/Regisztracio_adatlap__ev_Vallakozasa_2016.doc

Tájékoztató a díj értékelési rendszerérõl

Pályázati részvétel objektív mérlegeléséhez, illetve a hatékony döntés elõkészítéséhez tájékoztatásul közöljük azértékelés vázlatos szempontrendszerét, mely szerint a díj odaítélése történik. Mindezek megválaszolásaszerzõdéskötést követõen egy kérdõíven történik. I. Termelékenység (2015-ös adatok alapján)

Éves nettó árbevétel Pénzügyi mûveletek eredménye Készlet növekedés (egy év alatti készletérték növekedés) Termeléshez szükséges anyagköltségek Termeléshez szükséges alvállalkozó költségek Éves amortizáció Elméleti tõkeköltség (mérleg szerint fölhalmozott vagyon) Átlagos állományi létszám (napi 8 órásra vetítve)

II. Társadalmi felelõsségvállalás, szolidaritás Közhasznú, karitatív tevékenység, vállalkozásuk által támogatott programok, szervezetek, családok, személyek fel-

sorolása, rövid ismertetése Fenti tevékenységek által elért pozitív változások, fejlõdés, társadalmi hasznosság Társadalmi aktivitás növekedése, új kezdeményezések indukálása

III. Termék és technológiai innováció Tárgyévben kibocsátott új termékek és szolgáltatások Elõzõ évben kibocsátott új termékek és szolgáltatások Új termék(ek) fejlesztésének összköltsége az elsõ értékesítés napjáig Új termék(ek)bõl származó árbevétel 2015-ben, realizált árbevétel

IV. Cégismertetõ Maximum A/4 oldal terjedelemben: fõ tevékenységek, elért eredmények, célkitûzések

V. Vállalkozás legfõbb együttmûködõ partnerei

Információ: [email protected]

KATTIDE!

http://www.szechenyicsalad.hu/images/tartalom/Regisztracio_adatlap__ev_Vallakozasa_2016.doc


nikussá váltak, tehát hagyományos te-rületeket választottak szét, hagyományosgondolkodásokat szakítottak szét. Ennek aszükségét ismertük föl és ezek a szük-ségletek párosultak az akkori, fiatalkoriambícióinkkal. Az intézetek alapítását és akutatás elõtérbe kerülését természetesenaz a jelszó is erõsítette, hogy a tudománytermelõerõvé válik. Ez annak a fölisme-rése volt, hogy a szellemi munkának mármás a szerepe ebben a korszakban.Általános divat volt ez akkor, és egy sorintézet alakult meg vagy fejlõdött nagyotebben a periódusban.”A visszaemlékezések is egyaránt szólnaka SZTAKI-ról és a korról – hogyan határoz-ta meg az Intézet munkáját évtizedekig asajátos erõtér: a szakembereinek törekvé-sei, tenni akarása, másrészt a politika általuralt intézményi és szakirányítási keretek,és a népgazdaság, amelyben mûködniekellett. Vámos: „Lehet azon vitatkozni,hogy az ipar nem volt képes befogadniezeket az eredményeket, de az is lehet,hogy nem voltak olyan állapotban, amibõlipari termék készülhetett volna. (…)Végeredményben az új technológiáknaknem volt meg az igazi igénye sem ebbena rendszerben. Maga a bürokratikus szisz-téma, ami a KGST-t és az azt dominálóországokat uralta (elsõsorban a Szovjet-unióra és az NDK-ra gondolok), nem pasz-szolt össze azzal a szárnyaló elképzelés-sel, ami a világban az új technológiákatkíséri és ami feltétele ennek.”

Dr. Osman Péter

I par- és tudománytörténetünkben aSZTAKI az egyik legfényesebb csillag, s

az volt akkor is, midõn – vízözönökkelkorábban – számos nagynevû kutató-fejlesztõ intézet mûködött e honban.Tevékenységét ismert nevek hosszú sorafémjelzi, s ha vannak, akikre már kevésbéemlékeznek, ez az utókor szomorú vesz-tesége. Jó, hogy ez a könyv segít tudniróluk – megérdemlik, mi pedig gazdagab-bak és büszkébbek lehetünk e tudással.A kötet címe a benne kibontakozó vissza-emlékezés egyik vezérmotívumára utal,amelyet így foglal össze Szentgyörgyielõszava: „A SZTAKI nem egyszerûen egykutatóintézet volt, hanem egy megle-hetõsen zordon anyagi és szellemi javak-kal gazdálkodó, többnyire kemény paran-csokkal irányított társadalmi közeg sekélyvizekkel körülvett szigetecskéje, ahol nemcsupán kedvezõ körülményeket teremtet-tek meg a Sziget vezetõi a nyugalmastudományos kutatói munkához, hanem aszellem szabadságát is.”Vámos Tibor akadémikus, a SZTAKI talánlegismertebb atyja és vezetõje kitûnõcímet választott a történetet felidézõfejezetéhez: „Emberarcú automatizálásiés számítástudományi intézet”. Az egészkorszakot jól jellemzi, ahogy Szentgyörgyivele folytatott interjújában a SZTAKI elõ-történetérõl, annak politikai és a világ tech-nológiai fejlõdéséhez kötõdõ kereteirõlelmondja, hogy „itt egyszerre zajlott ma-gyarországi és nemzetközi mozgás. Bizo-nyos mértékig ezek a mozgások tekto-

SZENTGYÖRGYI ZSUZSA

A SZIGET

Ötvenéves az MTASzámítástechnikai és

Automatizálási Kutatóintézete

Typotex, 2014

MAGYAR GYÁRIPAR

KÖNYVJELZÕ

20

SZELLEMI SZABADSÁGEGY KIS SZIGETEN2014-ben ünnepelte – s ünnepeltük mind,akiknek fontos a hazai szellemi élet – a Magyar Tudományos Akadémia Számí-tástechnikai és Automatizálási Kutató-intézete, a neves SZTAKI alapításának 50. évfordulóját.

magyar gyÁripar - mgyoszlvi. Évfolyam, 2016. 4. szÁm nak nevezte, hogy az oktatási rendszer...

Documents