Budapest, 1943.

aug. 18

V . évi. 33. sz.

Egyes szám á r a :

70 HU.

j á tssza:

NEMZETI APOLLÓ UMt^jMArikt élei, Gyártot ta és forgalombahozz<

MAGYAR FILMÍRÓD

i i i i i

,mWm I —

I I — B l . -

B U B U S

i M i i

a

F Ő S Z E R E P L Ő K :

JOHAHHES RIEMflHH P O R I T K R E Y S L E 8 S O M J A Z I E M A H H I D A W 0 S T

F O R G A L O M B A H O Z Z A :

FILMIPARI ES FILMKERESKEDELMI RT.

Budapest, IV., Kossuth Lajos-utca 13. Telefon: 183-858

FILMEN IS O H / C D I C C 7 M I N T

O L Y A N O I K l K LüOL SZÍNDARABBAN MINT

V O L T !

Egy gyártási év mérlege Érdekes statisztika az 1942 március 1—1943 március 1 között készült 46 magyar film

szereplőiről és gyártási munkatársairól A z e lmúl t gyá r t á s i é v a d b a n 1942.

m á r c i u s 1-től 1943. m á r c i u s l - i g ösz-szeál l í to t t statisztikai adatok igen é r d e k e s k é p e t mutatnak a magyar f i lmgyár tás ró l , valamint a f i lmek sze rep lő i rő l és m u n k a t á r s a i n a k m ű k ö d é s é r ő l . A m á r c i u s l - i g ter­j e d ő egy esz tendő alatt összesen 46 filmet gyá r to t t unk . Ezek kö ­zü l 31 a H u n n i a F i l m g y á r zuglói és p a s a r é t i m ű t e r m e i b e n készül t , 15 pedig a Magyar F i l m i r o d a m ű ­t e r m é b e n .

A H u n n i á b a n forgatott f i lmek a köve tkezők : 1. Negyedíziglen, 2. F r á t e r L ó r á n d , 3. Emberek a ha­vason, 4. Ba j t á r sak , 5. Ha l á lo s csók, 6. J e lmezbá l , 7. Szerelmi láz, 8. Fér f ihűség , 9. E n y é m vagy, 10. Is­ten rabjai, 11. Kü lvá ros i őrszoba, :

12. Éjféli gyors, 13. Egy szív meg­

ál l , 14. Keresz tú ton , 15. Négy lovas hintó^ 16. Heten, mint a gonoszok, 17. Hegyek l ánya , 18. P is ta tekin­tetes ú r , 19. Álomker ingő , 20. K a t y i , 21. A n n a m á r i a , 22. C s a l á d u n k szé­gyene, 23. Fekete hajnal, 24. Szep­tember végén, 25. E g y bolond szá­zat cs inál , 26. Töké le t e s család, 27. T i l o s a szerelem, 28. J ó m a d á r , 29. E g y szoknya — egy n a d r á g , 30. Ké­ső, 31. Szerencsés flótás.

A Magyar F i l m i r o d á b a n készü l t f i lmek a köve tkezők : 1. Es té ly i ru -h'a köte lező , 2. Őrségváltás , 3. E g é r a p a l o t á b a n , 4. A l k a l o m , 5. Csa­lódás , 6. Szakí tan i n e h é z dolog, 7. A harmincadik, 8. Szere tő fia Péter, 9. Gyávaság, 10. Üzenet a Volga­p a r t r ó l , 11. Éjszaka lánya , 12. A l á p v i rága , 13. Őp iumker ingő , 14. Há-zassággíal kezdődik , 15. Legény a gáton.

Az ismert színésznők közül ki hány filmben szerepelt? A z ismert f i lmszinésznők közü l

kis e p i z ó d s z e r e p e k b e n leg többször Egyed Lenke nevével t a l á lkozunk , ak i 15 f i lmben vett részt . A férfiak közü l h a s o n l ó k é p p e n a rekordot Szabód Gyu la tartja 19 szereplésse l . U t á n a M a k l á r y Zo l t án az, ak i leg­t ö b b s z ö r k e r ü l t a felvevőgép elé. 0 18 f i lmben já t szo t t kisebb-nagyobb szerepeket.

Sz ínésznőink közü l b e t ű r e n d b e n felsorolva a köve tkezők szerepel­tek t ö b b s z ö r : Bordy Be l la k e t t ő fi lmben, B u l l a E l m a h á r o m b a n * Csikós Rózsi négyben , D a j b u k á t I lona h á r o m b a n , D a y k a Margit és Deésy M á r i a csak 2 f i lmben sze­repelt, E r d é l y i M i c i h á r o m b a n , Fáyk i s s D ó r a kilencben, F é n y e s Al ice ke t tőben , Go l l Bea h á r o m ­ban, Haraszthy M i c i háromban, -Hídvégi V a l i h á r o m b a n , K a r á d i

Ka t a l i n hatban, Kelemen Éva ke t tő­ben, Keresztess}' M á r i a h á r o m ­ban, Kiss M a n y i ö tben, K ö k é n y Ilo­na, ugyancsak ötben, Ladomerszky Margit négyben , L á n c z y Margit ket­tőben , M u r á t i L i l i négyben , Ölvedy Zsóka kettőben,! P e é r y P i r i k e t t ő b e n , Pelsőczy I r én ö t b e n , R a f f a y B l a n k a h á r o m b a n , Rácz V a l i és Sennyey V e r a h á r o m b a n , Simon Marcsa hét­szer szerepelt, Sittkey I r é n ötször . Somogyi N u s i nyolcszor, Szeme­re Vera hé tszer , Szörényi Éva há­romszor, T a h i A n n a Már i a két­szer, Tolnay Klá r i és T u r a i Ida ötször , Vaszary P i r i t ízszer, Vay Ilus ké tszer , Vágóné Margi t é? Vizváry Mar i ska hatszor, ^s i l l ey Margit pedig négyszer .

Csak egy-egy fi lmben szerepelt: Árpád Margit^ B e r k y L i l i , Dé r i Sári-E g r i Már ia , Eszenyi Olga, Feje?

T e r i , L u k á c s Margit , M a k á y Margit , Medgyaszay V i l m a , N é m e t h Romo­la, F ü z e s s Anna , Rét i Eszter, S imor E r z s i , Sulyok Már ia , Szeleczky Zi ta , Szellai Al ice , Szilágyi Szabó Eszter és T a s n á d y Ilona.,

Színészeink közül kik filmeztek Ismert sz ínésze ink közül Maklá­

ry Zol tán ál l az első helyen tizen­nyolc szereplésse l , a l ig ma­rad azonban mögöt te Kelemen L a ­jos 16. Pethes S á n d o r pedig 15 sze­rep lésse l , t ovábbá Szőreghy Gyula , a k i 17 f i lmben játszot t .

Nevesebb sz ínésze ink b e t ű r e n d szerint a k ö v e t k e z ő k é p p vettek rész t az e lmúl t év f i l m g y á r t á s á b a n : Ajtay A n d o r 6 f i lmben já tszot t , Ba ­lázs Samu négyben , Ba ló E l e m é r ke t tőben , v. B á n k y R ó b e r t ö tben, B e n k ő Gyula négyben , B i l i c s i T iva ­dar nyolcban, Csortos Gyu la hé t ­ben, F á y Béla hé tben , Greguss Z o l ­t á n hatban, Ha lá sz Géza n é g y b e n , Ha lmay T i b o r ötben, Hidassy Sán­dor kilencben Hosszú Zo l t án ke t tőben , I g n á t h Gyu la ö tben , Já ­vor P á l öt filmszerepet já tszot t , Ju ­h á s z József kilencet, Ker tész De­zső h á r m a t , K ő v á r y G y u l a hatot, K ü r t h y György hetet, id . L a t a b á r Árpád h á r m a t , L a t a b á r K á l m á n né ­gyet, Lehotay Árpád h á r m a t , L o n -tay I s tván tizet, M a k l á r y J á ­nos hetet, M a t á n y A n t a l h á r m a t , Mály Gerő kilencet, Mihályfi Béla négyet , Mihá ly i E r n ő t i z e n h á r m a t , Misoga Lász ló t izenötöt, Nagy Ist­v á n hatot, Pataky J e n ő h á r m a t , P á ­ger Anta l ötöt, P á r t o s Gusztáv t i ­zenegyet, P e r é n y i Lászlói n é g y e t | Pethes Ferenc tizenegyet, Rajnai Gábor hatot, Sá rd i J á n o s otöLj Somlay A r t ú r és Szakács Zo l t án ugyancsak ötöt, Szilassy Lász ló h é t f i lm veze tőszerepé t já tszot ta , T í m á r

József é s T o m p a P u f i k é t f i lmben szerepeltek, és T o r o n y i Imre tíz­ben.

Egy-egy f i lmben szerepleltek a

következők: A p á t h y Imre, v. Ga-ramszeghy Sándor , K a m a r á s Gyula), Petrovich Szvetiszláv, P u s k á s T i ­bor és U r a y Tivadar .

Kik írták a forgatókönyveket? Igen é rdekes , ha vég ig tek in tünk

egy év g y á r t á s á n abbó l a szem­pon tbó l , hogy kik írták a forgató­könyveket, k i k szerez ték a zenét, k ik r e n d e z t é k a filmeket, k i k vezet ték a gyá r t á s t stb. A fo rga tókönyvek kö­zül h á r m a t Asztalos Miklós ír t , né ­gyet Babay József, ugyancsak né ­gyet Barabás P á l s e gy fo rga tókönyv í r á s á b a n vett rész t Bánky Vik tor , egyben Cserépy László , h á r o m b a n Dallos Sándor , egyben Daróczy Jó ­zsef, egyben György I s tván , ugyan­csak egyben Hamza D . Ákos és Harsányi Gréte , valamint za labé r i Horváth J ános , Hosszú Zol tán, és Jablonszky Ferenc. Kalmár Lász ló k é t fo rga tókönyve t ír t , egyet Kere-

csendi Kiss Már ton , Kolczonay E r ­v in , ü j . Lázár I s tván, Martonffy E m i l , Matolay Géza, Matolcsy A n ­dor, Nagyiványi Zol tán, Nádasdy K á l m á n Örbók At t i la , m í g Pacséry Lász ló h á r o m , Palásthy Géza pedig négy k ö n y v e t ír t . Podmaniczky Fél ix egy, Rákóczy P é t e r ugyan­csak egy, Rodriguez Endre pedig k é t f i lm forga tókönyvé t í r ta . Egy fo rga tókönyve t í r t , i l letve annak í r á s á b a n rész t vett Széli I s tván , Szitnyay Zol tán, Szőts I s tván , Sz'üle Mihály , Timár Kató , négy forgató­k ö n y v í r á s á b a n vett rész t Tóth Miklós, ket tő t í r t Vaszary J á n o s és ugyancsak ket tő t Zsigray Jul ianna.

A negyvenhat magyar film rendezői A z 1942. m á r c i u s 1-től 1943. m á r ­

cius h ó l - ig te r jedő idő alatt k é -Iszült negyvenhat f i lm közü l egyet rendezett Balogh I s tván , ak i ugyan­ezen idő alatt négy f i lmnél , mint segédrendező működö t t . E g y filmet rendezett galánthay Balogh Béla, h á r m a t rendezett Bán Frigyes, n é -

et Bánlzy Vik tor , ak i ezek közü l ét f i lmnek az összeál l í tását is vé­

gezte. Cserépy Lász ló ké t filmet rendezett s m i n d a ke t tő t ő maga is á l l í to t ta össze. Daróczy József h á r o m filmet rendezett, Deésy A l ­fréd egyet, Farkas Zo l tán pedig ket tőt , ak i ezen felül ö t f i lmnek az Összeállí tását végezte.

György I s tván egy filmet rende­zett és ál l í tot t össze. Négy filmet rendezett Hamza D . Ákos, egyet Hováth Árpád, egyet Jeney Imre, a k i viszont ö t f i lmnél működö t t , min t segédrendező , és egynél mint másodsegédrendező . Kalmár Lász ló öt fi lmet rendezett, egyet if j . Lázár Is tván. , ak i viszont egy f i lmben m ű ­ködöt t ^mint segédrendező és egy­nél , min t felvételvezető. Nádasdy K á l m á n egy filmet, Pacséry Ágost k é t filmet, Podmaniczky Fé l ix egyet. Ráthonyi Ákos ket tőt , Rodri­guez End re négyet , Szőts I s tván egyet és Zsabka K á l m á n sz in tén egy filmet rendezett.

Zeneszerzők és zenei vezetők munkája A negyvenhat f i lm zeneszerzői és

zenei vezetői közöt t munka te l j e s í t ­m é n y b e n az első helyet Vincze Ottó foglalja el, aki tizenkilenc filmben működött r é szben mint ze­neszerző , r é szben mint zenei veze­tő. De nézzük névsor szerint kom­p o n i s t á i n k és karmestereink mun­kájá t . Ákom Lajos öt f i lm zenéjé t szerezte, Buday D é n e s h é t filmét, Dolecskó Béla ke t tőnek í r t a a zené­

jét , Eisemann Mihá ly ugyancsak ket tőét , Farkas Ferenc egy f i lmnél volt zenei vezető, Fényes Szabolcs pedig öt f i lm zenéjét szerezte. Lo-sonczy Dezső és Majorossy A l a d á r egy f i lmnél m ű k ö d ö t t közre , ín in t zenei vezető. Paul T ibo r pedig nyolc f i lmnél . Pongrácz Zo l t án és Zakál D é n e s egy-egy f i lm zenéjé t szerezte.

Á gyártásvezetők A z egy év alatt gyár to t t negyven­

hat magyar f i lm közül h é t n e k a g y á r t á s á t Bajusz P é t e r vezette, egyét B. Nagy Már ia , egyét Csapó Géza s ugyancsak egyét Csepreghy Béla. Gottesmann E r n ő h á r o m , ifj . Gütler Lajos négy, Hausz Már ia h á r o m , Z. Horváth J á n o s egy,

Húzly Imre egy, Jenes N á n d o r egy, Jeszenszky Ferenc egy, Kauser Ist­ván ket tő , Szalontai Kiss Miklós hét , Kokas K l á r a kettő, Kolczonay E r v i n ugyancsak két, Sulkovszky Zol tán egy, Takács A n t a l egy, Tangl L ó r á n t ket tő és Tasnády Ár­p á d h á r o m f i lm gyá r t á sá t vezette.

Az operatőrök munkája A z o p e r a t ő r ö k közül Berendik

I s tván ké t filmet fényképeze t t , egynél pedig, mint s egédope ra tő r működö t t , Bécsi József egy f i lmnek

volt vezető o p e r a t ő r j e . Eiben Ist­ván hat filmet fényképeze t t , m í g Fekete Fe renc-négye t , Hegyi Ba rna m ű k ö d ö t t legtöbbet , ak i tizenhárom

film felvételeit készítette. K i l e n c filmet fényképeze t t Icsey Rezső, egyet Kerti Lajos, tizenegyet Ma-kay Árpád és hetet Vass Ká ro ly . Ezek szerint Hegyi Ba rna készí­tette a legtöbb filmfelvételt , u t á n a Makay Árpád, Icsey Rezső, Vass K á r o l y majd hat f i lmmel szerepel Eiben I s tván , ak i azonban ré szben Magyaro r szágon készül t n é m e t f i lmnél is dolgozott, r é szben pedig N é m e t o r s z á g b a n is forgatott f i l ­met és így kevesebb ideje jutott a magyar f i lmek részére .

Ki hány díszletet tervezett? Érdekes végig nézn i a díszlet ter­

vezők és d í sz le tép í tők névso rá t is. Itt Básthy I s tván vezet a f i lmek számáva l , m i u t á n ő a F i l m i r o d á ­ban készül t f i lmek díszletei t úgy­szólván kizárólagos joggal készít i . Básthy 13 filmdíszletet terve­zett és épített. Daday Ferenc ket­tőét, Dudás Lász ló négyét, Horváth J á n o s kettőét , Kokas K l á r a h á r o ­mét , Lévay Lajos kettőét , Pagonyi J á n o s hétét , Simonsits József hat és Sőrés Imre nyolc f i lm díszletét ter­vezte, illetve épí te t te .

R u h a t e r v e z ő k é n t c s u p á n Bajusz P é t e r n é és Kokas K l á r a szerepel a k i m u t a t á s b a n s ebből az t ű n i k k i , hogy ruhatervezőt a filmeknek csak mintegy negyedrészénél vették igénybe, egyébkén t a f i lmek r u h á i t a kü lönböző szabócégekné l készítet­ték ané lkü l , hogy a f i lmhez é r t ő szakember i r á n y í t o t t a volna az egyébkén t igen fontos m u n k á t .

A felvételvezetők A z igen fontos m u n k a k ö r t betöl­

tő fe lvetelvezetők közül Gaál Lász­ló hét , Golda József kilenc, Kerekes Imre ket tő , Mingovits T ibo r há ­rom, Péchy D é n e s h á r o m , Racsá-nyi Ferenc egy, Sulkovszky Zoltán ket tő, Varasdy Dezső egy, Zimmer-mann Adol f egy és Zombory György hat f i lm felvételeit vezette.

Filmösszeállítók (cutterek) A fi lmösszeál l í tás m u n k á j á t ott,

ahol nem maga a r endező (mint pé ldáu l B á n k y Vik to r és Farkas Zol tán) végezte, ott a következők kezébe volt letéve a f i lm összeáll í­t á s á n a k nehéz m u n k á j a : Beszter-czey J ánosné , ak i egy filmet ál l í tot t össze, Katonka László, aki hé t . Ke-rényi Zol tán, ak i t izenöt, Paál L a ­jos, ak i egy, Pokol Pé t e r , ak i n é g y és Vályiné Sultheisz Mária , ak i h é t f i lm cu t t i rozásá t végezte.

Ezen kívül , mint segédrendező , másodsegédrendező , s egédope ra tő r , segédfelvételező, m ű t e r m i kisegí tő , nap lóveze tő , m é g igen sokan vettek rész t abban a nehéz és felelősség­teljes m u n k á b a n , amely l é t r ehoz ta az e l m ú l t esztendő alatt azt a negy­venhat magyar filmet, amel lyel Magyarország ma számszerűen har­madik helyen áll az európai film­gyártásban.

Magyar rendező, szereplő és írók jellemzik az UFA bemutatandó új filmjeit

Három hatalmas UFA színesfilm Magyarországon A Magyar Film mult heti

számában részletesen beszá-

Máriássy József a filmmel kapcsolatban megjegyzi:

Jelenet a „Münchhausen" c. filmből

— A »Münchhausen« u tán két U F A szinesfilm kerül a magyar filmszínházak vász­nára. Sorrendben nem tudom, hogy melyik lesz a következő. A z egyik az első színes eu ró ­pai revűfilm, melynek címe: »A csillagok csillagai. í ró ja : Vaszary János. A rendezője: Georg Jacobi és a főszere­pet isrnét egy magyar já tssza: Rökk Marika. A másik szi­nesfilm »A vergődése E z Veit Harlan és Christina Sö-derbaum legújabb színes filmje, amelyet a vtLidérc-fényv. testvérfilmjének lehet nevezni.

Örömmel hallgatjuk Mári­ássy beszámolóját és nem kis

moltunk a Budapest-Film R— T. filmkölcsönző vállalat f i lm­jeiről, amelyeket az új mozi-évadban a magyar nyilvános­ság elé bocsátanak. Máriássy Józseffel, az U F A budapesti érdekeltségének sajtófőnöké­vel folytatott beszélgetés alap­ján most az UFA új filmjeit ismertetjük dióhéjban, azo­kat a filmeket, amelyek úgy irodalmi tar talmuknál fogva, mint kiállításban nemcsakhogy egyvonalban állanak az eddi­g i megszokott U F A filmekkel, hanem azokat művészi szín­vonal tekintetében felül is

múlják.

A magyar mozi lá togató kö­zönség m á r hónapok óta nagy érdeklődéssel várja a minden idők legnagyobb szinesfilm-jét a »Műnchhauseni című U F A jubiláris filmet. A német f i lmgyártásnak ez a leggran-diózusabb alkotása az emléke­zetes »Lidércfény« c. színes­fi lm példanélkül álló sikerso­rozatát is túlszárnyalja. A Birodalom filmszínházaiban hónapok óta műsoron van. A kínt j á r t magyarok közül, akiknek módjukban volt meg­nézni a »Münchhausen«-t, a legnagyobb e l ragadta tás hang­ján beszélnek a filmről.

Marté Harell és Willy Birgel — Nekünk magyaroknak

pedig, külön büszkeség szám' 'ba megy, hogy ennek a hatal­mas német filmnek magyar a rendezője: Baky József. A trükkfelvételek nagy száma,, a hihetetlen izgalmas mese*-szövés, valósággal lázban tart­ja a nézőközönséget. Egy gyönyörű, álomszerű szép, gigantikus képeskönyv ez a film. Hans Albers életének legnagyobb szerepét játssza benne.

— Ugy hallottuk, hogy az UFA még ezenkívül több nagy 'színesfilmet mutat be Ma­gyarországon.

a „Rejtély"

ü m i

c. Bolváry-filmben

megelégedet tséggel állapít juk meg, hogy a magyarok is­mét vezető szerepet visznek a német elsővonalbeli filmek jelkészítésében.

— Több magyar vonatkozása film nem készült az UFA mű­termeiben? — vetjük fel a majdnem szerénytelen kér­dést.

— Dehogynem, — feleli Máriássy, — mégpedig a víg­játék-filmek terén. Mindjár t itt van az e l ső : Willy Fritsch és Jenny Jugo filmje. Ez t a filmet külön Jenny Jugo szá­mára í r ta : Thea v. Harbour. Bókay J á n o s : »Négy asszonyt szereleki és a ^Feleségi cí­mű műveiből. Ma jd egy BoU yáry-Túm is lesz, tele szebb­inéi szebb melódiákkal. A ma­gyar neve ennek a filmnek: »Csődöt mondott tudományi-Érdekes szereposztása van • »Rejtély'«-nek, mert W i l l y Birgel és Ewald Bahlsen já t-sza a két férfi főszerepet. Va­szary Gábor is szerepel a filmírók sorában. »Bubus« el-mű vígjátékát filemsítette meg az U F A és a forga tó­könyv írásában maga Vaszary Gábor is résztvett. (Jelenleg taiár vetítik is az Urániában. Szerk.)

— Ebben a ránk következő új moziévadban Heinz Rüh-

Veit Harlan „Vergődés" c. filmje. Christina Söderbaum és CarI Raddatz

mattit azonban csak mint rendező jön hozzánk legújabb zseniális alkotásával a »Maf,d a gyerekeké című, nagyon érdekes filmjével, — folytatja Máriássy József. E g y éjszaka tör ténete van ebben a filmben összesűrítve. Kényes helyze­tek adódnak, amelyeket Rüh­mann mesteri rendezése a f i ­nom jóízlés határain belül t á r a közönség elé.

— Komolyabb tárgyú fil­mekről is szeretnénk valami közelebbit hallani. — mond juk.

— A z -hitét a folyói című Terra-film, amelyet az U F A filmkölcsönző osztálya hoz forgalomba, magyar vonatko­zásában is nagy érdeklő­désre tarthat számot. Ugyan­is bemutatja az árvizssújtotta vidék hősies küzdelmét a min­dent e l söprő árvizveszedelem-mel szemben. Zarah Leander idei egyetlen filmjét is bemu­tatjuk: » Akkor...« címen. E g y orvosnő életregényét ele­veníti meg ez a f i lm, aki vál-

Zarah Leander és Kaus Brauservetter az „Akkor lalja egy gyilkosság látszatát. Ennek a tör ténetnek keretében látjuk majd meg a nő életé­nek egyes fejezeteit. A filmet nagy feszültség és izgalmas cselekmény jellemzi. Egész biztosan külön élményt fog

jelenteni a magyar moziláto­gatóknak ez a f i lm is.

• Tehát ezek lennének azok

a filmek, amelyekkel az UFA az 1943—44-es játékévben bizonyságot tesz a német

." egyik j e l ene t ében filmgyártás elvitathatatlan el­sőbbségéről Európában, sőt ami a filmek irodalmi érté­két jelenti, azzal — nyugod­tan mondhatjuk — egyedül áll az egész világon.

\ RÓNAI GYULA |

Augusztus 10-én k í sé r t ék u to l só ú t j á r a dr . ing. h . c. Rónai Gyula m. kir. kor-m á n y f ő t a n á c s o s h a magyar v a s ú t t e c h n i k a egyik legkivá­l ó b b szakemberé t . 1878-ban szüle te t t egy Sa lgó ta r j án m e l l e t ü b á n y a t e l e p e n . 1900-ban gépészmérnök i oklevelet szerzett a m . k i r . József-Műegye temen és u t á n a a m . k i r . Ál lamvasu tak kocsi'szer-kesztés i o s z t á l y á n a k szolgá­latába lépett. A z első v i ­

l á g h á b o r ú alatt a v a s ú t i ha­diszál l í tás fokozásában e lér t e r e d m é n y e s m u n k á s s á g á é r t a k i r á ly a hadiszalagon vise­lendő Koronás Arany Ér­demkeresztet a d o m á n y o z t a heki . 1921-ben a v a g ő n g y á -rak egy sz ind iká tus t a l ak í ­tottak: a Jugosz láv K o c s i ­ka t Jav í tó Egyesülés t , mely­nek e lnök4gazga tó j ává a

MÁV Rónai t ajánlotta. E b ­ben az e l sőso rban kereske­de lmi je l legű b e o s z t á s b a n beb izony í to t t a , hogy keres< k e d ő i képességei sem ma-íradnak el a m ű s z a k i a k m ö ­gött . 1926-ban v issza té r t az Ál lamvasu takhoz , ahol a já~ r ő m ű s z e r k e s z t é s i osz tá ly ve­zetésével és az ezzel kap­csolatos nemze tköz i ügyek intézésével b iz ták meg. Ö képvise l te az Ál lamvasu ta ­kat j á r m ű s z e r k e s z t é s i ügyek­ben a Nemze tköz i Vasú t i Egyesü lés (UIC) és a Középe e u r ó p a i Vasúk-Egylet ( V M E V ) ü lése in , ahol hamarosan nagy tek in té ly t szerzett ma­gának és a magyar va sú t ­t e c h n i k á n a k . A K ö z é p e u r ó ­p a i Vasú t -Egyle t 5 t a l á l m á ­nyá t , i l l . műszaki ' é r t ekezé­sét p é n z j u t a l m a k k a l dí jazta , majd k é s ő b b bevá lasz to t t a a d í jk iosz tó b izo t t ság b í r á i k ö ­zé. A Bres laui Műegye tem 1935-ben v a s ú t t e c h n i k a i m u n k á s s á g á n a k e l i smeréséül ,

k ü l ö n ö s e n pedig a s ínek és kerekek e g y ü t t m ű k ö d é s é n e k t u d o m á n y o s v izsgá la táér t tiszteletbeli d o k t o r r á avatta. Még ez évben szolgaiad ide­j é n e k letel tével nyugd í jba ment és a Ganz-gyár szo l ­gálatába lépett tanácsadó m é r n ö k i minőségben . Itt m ű ­k ö d ö t t egészen megbetege­déséig.

Benne nemcsak a magyar, hanem a nemze tköz i vasú t i t u d o m á n y is egyik legkivá­l ó b b műve lő j é t vesztette el . T ö b b , mint h ú s z nagyfon­tosságú v a s ú t t e c h n i k a i t a lá l ­m á n y a van, r é s z b e n a saját , r é s z b e n a MÁV, r é szben pe­leiig a Ganz neve alatt. Nincs olyan földrész, amelynek vasú t ja i valamelyik kon ­s t rukc ió já t nem a l k a l m a z t á k volna, ő szerkesztette az új magyar vasú t i kocs ik leg­nagyobb részé t és nagy r é ­sze van a belföldi és az Egyiptomnak, Jugoszláviának és Délamerikának szállí tott

Ganz-Jendrassik r e n d s z e r ű s ínau tóbuszok és motorvo­natok fu tóművének és a l ­v á z á n a k szerkesz tésében. Egy ik u to l só m u n k á j á b a n , melyet m á r betegen a M a ­gyar Mérnök és Építész Egy ­let egyik ü lésén ismertetett, az első v i l á g h á b o r ú alatti m u n k á s s á g á n a k adott fo ly­ta tás t , r á m u t a t o t t ugyanis egy ú j a b b olcsó és egyszerű mego ldás r a , amellyel a. vas­utak szál l í tóképességét jelen­t ékenyen növe ln i lehetne. Ennek kikísér le tezése most van . folyamatban, _ végső e r e d m é n y é t m á r nem é r h e t ­te meg.

Magas t á r s a d a l m i pozíc iója mellett is egyszerű, p u r i t á n életet élt és é le te legfőbb cé l j ának a kötelességtel jesí­tést tűz te k i . Felfelé gerinces volt, a lá rende l t je ive l szem­ben pedig nagy szociál is é r ­zékrő l tett t anúságo t . M u n ­k á s s á g á t a külföld is t ö b b magas k i tün te tésse l ismerte el. Ifj. Rónai Gyula , a Hun­n ia F i l m g y á r h a n g m é r n ö k e édesap já t gyászol ja benne.

Nyári látogatáson Szörényi Évánál és kisfiánál: ifj. Örményi Istvánkánál

aki „szépen fejlődik és most: 5 kiló 26 deka" A Magyar Film munkatársa

^ezúttal if j . örményi István-jnál és bájos mamájánál : Szö­rényi Évánál tett intervjú-vizLet. Hűvösvölgyi vil la nap­sütötte ter raszán, hatalmas gyermekkocsi mellett ült é p ­pen a fiatal mama, amikor . meglátogat tuk.

A főtéma természetesen a legújabb esemény, a kéthó­napos ifjabb István. A z i>ese-mény« nyugodtan szundikál kocsijában, néha-néha mozgo­lódik, ki-kinyitja a szemét, de egész idő alatt egy hangja sincsen.

— Áldott jó gyerek' — d i ­cséri mamája — alig lehet észrevenni, hogy kisbaba van a háznál. Soha meg se muk­kan. A nörsze azt szokta mon­dogatni, hogy meglát juk, egy­szer majd kitör belőle a rosz-szaság, mert az m á r nem is lehet, hogy egy gyerek ál­landóan ilyen jó legyen. E l e ­inte éjjel sírt, de mi inkább virrasztottunk, mint hogy fel­vegyük és műsoron kívül enni se kapott. Er re aztán hamaror san bölcsen belátta, hogy nem é r el semmi eredményt és fel­hagyott a kísérletezéssel. Az­óta némán alussza át az éj­szakát. Ha napközben ébren van, úgy figyel ránk, mintha íérfené a beszédünket. M á r n > vetni is szokott, főleg ha az uramat látja. Ő egész nap odavan, csak este jön haza, mégis úgy szereti a kis be­tyár , úgylátszik, máris igen nagy az atyai tekintély. — Né­ha szinte furcsa azért, hogy most nekem is gyermekem van, a\ családunkban engem * mindig kislányként kezeitekül kényeztettek, féltettek, és most " íme, komoly mama lettem.

— E l lehet-e már vele szó­rakozni ?

— Öh, pompásan el játszo­gatom vele egész nap. Nekem gyermekkoromban sose volt já tékbabám, valahogy nem-talál tam elég jó mulatságnak, — na most aztán kipótolom a mulasztottakat. Különben most éppen nadrágo t kötök neki. Pá r hónap múlva jó lesz neki, egy kicsit nagyra sikerült. Szépen fejlődik, há­rom és fél kiló volt születé­sekor, most öt kiló 26 deka.

Egészen átszeUemül Szöré­nyi Éva édes kis arca, amint folytatja:

— Akinek nincs gyermeke, \az nem tudja elképzelni, mi­csoda kimondhatatlan boldog­ság ez- Én mindig szerettem a gyerekeket és nagy örömmel vártam a magamét, de azért nem gondoltam volna, hogy ilyen sokat fog jelenteni. E z

minden áldozatot és szenve­dést. Pedig végeredményben nagy kockázat egy színész­nőnek a gyerek, az emberek inagyon szemfülesek és szá-rnontartják a csemete korát . Olyan könnyen rámondják az-

olyasmi, amit igazán nem le­het szavakkal érzékeltetni, ezt csak az értheti meg, aki maga is átélte már . Mindennél több és nagyobb érzés ez, megér

t án valakire: — Óh, ez már öreg, ennek már tízéves fia van — és hasonlókat. De ezek a problémák mind e l törpül ­nek, olyan semmivé válnak.

Tervek a film és színpad körül Ravaszul kérdjük, hogy vá j ­

jon a hivatásáról is lemon­dana-e a gyerek miatt, ha éppen így alakulna a helyzet.

— Jaj! E z már nagyon f á j ­dalmas áldozat lenne. Dehát (szerencsére ez a probléma nem fenyeget-

Miután a mamát jól k i ­faggattuk, érdeklődünk a mű­vésznő terveiről is.

Mi újság a filmezés és színpad körül?

— Határozot t tervek még

•nincsenek filmszerepre vonat­kozólag. Mindenesetre jobban szeretném, ha szeptemberben és októberben filmezhetnék, (míg a Nemzetinél nincs any-ínyi elfoglaltságom. És persze az lenne a legjobb, ha itt a pasaréti telepen forgatnának. Egészen közel van, egymacs-ikaugrásnyira, a felvételek szü­netében mindig hazaszalad­hatnék a fiamhoz.

(Ugy látszik, a mama és a művésznő azért nem választ­hatók külön.)

„A legkedvesebb szerepeim' — Nagyon szeretnék egy­

szer egy szép nagy történel­mi filmben játszani — sóhaj­já. — Valami olyan szere­pet, amilyet még nem játszot­tam, például egy magyar nagyasszony alakját- De ter­mészetesen ismerem a nehéz­ségeket, amelyek miatt nem gyár tha tunk történelmi filmet, így sajnos, ez egyelőre meg-

valósu 1 atlan álom marad. E d - ' digi legkedvesebb szerepeim voltak a r,Szüts Maráé Kó-ja, a »Mária nővéri és az ^An­namáriáé. Nehezen tudnám megmondani, mit játszom szí­vesebben, vígjátékot-e vagy drámát . Nagyon szívesen és jókedvvel bolondozom végig a mulatságos szerepeket, de éppenúgy örülök annak, ha

komolyabb', súlyosabb fel­adat áll előttem. ; ;

A z aszt Ion könyv fekszik. Tirso da Molina színdarabja, »A zöldnadrágos lovagé. Ér­deklődésünkre elmondja rö ­viden a tar talmát. Ez t nem részletezzük, nézze meg majd mindenki, egyelőre e lég any-ínyi, hogy roppant kedves, mula tságos , ötletes vígjáték, igazi Szörényinek való sze­rep. H o l mint fiú, hol mint lány jelenik meg a színen és imind a két formájában meg­hódít ja az összes szíveket. Ungváry László és Uray já tsszák a férfifőszerepeket.

Most már nagyjából min­dent megtudtunk, de olyan nehezünkre esne a búcsúzás, !hogy újabb témát dobunk fel. A házasság általánosság­ban kerül szóba és ezzel kap­csolatban saját, meglehetősen pesszimista véleményünk, hogy nagj'on nehéz lehet al­kalmazkodni egy másik em­ber kívánságaihoz, szokásai­hoz, kedélyhullámzásaihoz. Utóvégre a házasság nem a legegyszerűbb probléma a vi-lágonl

— E z azelőtt engem is nyugta laní to t t— mondja Éva művésznő. — De ha az em­bernek olyan férfe van, mint nekem, akkor vége minden aggodalomnak. Igazán hálái adhatok a sorsnak, hogy ilyen nagyon jól jártam. Az én uramnál főbb, kedvesebb, megértőbb, gyöngédebb fér­jet nem lehetne képzelni. So­ha egy hangos szó még nem lesett köztünk, mindegyikünk csak arra törekszik, hogy a másiknak a kedvét keresse, hogy egymásnak örömet okoz­zunk. Én végtelenül boldog vagyok'

Hallgatjuk ezt a kedves, Szép fiatalasszonyt és va'a-hogy olyan jól esik érezni azt, hogy ezek a szavak nem a nyilvánosságnak szánt, állan­dóan készenlétben tartott, ha­misan csengő frázisok, hanem egy mélyérzésű léleknek be­lülről fakadó, őszinte meg­nyilatkozása.

Búcsúzóul megkérdezzük a babát , aki pá r perc óta ébren van:

— Na. mit üzensz a »Ma-gyar Fitmé-nek?

Kedélyes morgás a válasz, amit a marra to lmácso l :

—> Egyelőre csak üdvözlik mindenkit, legk'zelebb mafd bővebben nyilatkozom.

Ezt az ígére 'e t mindeneset­re számontart juk!

Zoványi Klára.

A „megmérgezet t ' loto

HAJNAL FERENC FILMJE

Huru „Bolond Istók* nevű lovával

2 O li o ÉS

KÍSÉRTETEK A KÉT V I L Á G ; H I R Ü

K A C A G T A T Ó

AZ 1943/44-ES FILMSZE

Szellem a legszellemese

O

F O R G A L O M B A H O Z Z A : B A L O G H FILM V I U ER2

ÜtZSÉBET KÖRŰT & \\l TELEFON s 220-038

K A S T É L Y É B A N

HURU

Huru a Derby nyertese

IRU IDÁN M ; U V É S Z

Ó V Í G J Á T É K A

MSZEZON CSEMEGÉJE

DALBETÉTEK SZINKRONIZÁLVA

Kellemesebb vígjátékban

Vége jó . , . minden jó

FILMKRITIKA ES SZAKÉRTELEM Válasz Molnár Jenő Antal cikkére

Mul t heti s z á m u n k b a n helyet adtunk Molnár Je­n ő A n t a l »Egy kr i t ikus a (szakértelemről« c í m ű cik-jkének, mert a legtárgyi la-gosabb m ó d o n k í v á n u n k foglalkozni a felvetett ké rdésse l . Szívesen ad­tunk helyet ezé r t Molnár c ikkének , s u g y a n í g y szí­vesen k ö z l ü n k le m á s hozzászólásoka t is, ame­lyek a kr i t ikusok táborá ­ból hangzanak el .

Molnár J e n ő A n t a l azt í r ja többek között , hogy a szakér t e l em, aminek h i á n y á t kifogásol tam a kr i t i kában , . kizárólag > technikai szakértelem. És ebbő l a fel tevésből fo lyik c ikkének egész logikai l ánco la ta .

A z a lapve tő tétel , amelybő l a c ikk í ró k i i n ­dul , teljes mértékben té­ves és ezért az arra épí­tett összes érvek maguk­tól megdőlnek. Én nem anny i ra azt kifogásol tam, hogy a kr i t ikusok tech­n i k a i s zaké r t e l em né lkü l í r j ák meg kr i t i ká juka t , hanem azt, hogy technikai szakértelem nélkül a film technikai kérdéseihez szólnak hozzá. E z é r t tör­t é n t meg az, hogy egyes k r i t i k á k n a k i lyen szakvo-n a t k o z á s ú technikai h i ­b á k r a u t a ló megjegyzései t (szóvá tettemi s ezeken ke­resz tü l mutattam r á arra ,

hogy a bírálatok meny­nyire tévesek voltak a szakértelem hiánya miatt.

A z teljesen r e n d j é n van, ha va lak i csak nagy á l t a l á n o s s á g b a n foglalko­z ik egy f i lmmel és asze­r in t b í r á l j a e l , hogy az neki , min t nézőnek , mint esz té t ikusnak tetszik-e vagy nem. Az ilyen álta­lános bírálat nem igényel különösebb szakértelmet. A h iba azonban ott van, hogy csaknem minden f i lmkr i t ikus n é h a kissé fitogtatni akarja szakér ­t e l m é t és i lyenkor vagy [arról í r , hogy a hang rossz volt, vagy a r ró l , hogy egyik vagy m á s i k jelenetet kü lső felvétel­ben kellett volna megcsi­n á l n i stb. B í r á l j ák a ren­dező, a h a n g m é r n ö k , a f i lmösszeál l í tó , a gyár tás­vezető és egyéb résztve­vők m u n k á j á t , és ennek f o l y a m á n t ö r t é n n e k a sú­lyos baklövések. Rend­szerint minden i lyen bí­r á l a t b a n o lyan tévedések csúsznak be, amelyek a legvi lágosabban e lá ru l ják , hogy a kr i t ikusnak hal ­v á n y fogalma sincsen ar­ról , m i k é n t készül a f i lm . Akinek tehát nincs meg |d kellő szakértelme, az ne bocsátkozzék bele a részletes és szakszerű bí­rálatba. A k i nem tud ara­bul , ne beszél jen arabul!

A bajok okát kell megszüntetni Nagyon helyeslem M o l ­

n á r J e n ő Anta lnak azt a jnegá l lap í t ásá t , hogy az 'újságcikk nem szakdolgo­zat és a napilap nem mű­vészeti folyóirat, s ezé r t ne v á r j u n k a h í r l a p i b í rá ­la t tó l t u d o m á n y o s a n meg­alapozott csalhatatlan íté­letet. E z m i n d igaz, de akkor az a kri t ikus, a k i b í r á l a t o t mond egy f i l m ­r ő l , maga se kalandozzon e l a szaksze rűség t e rü le ­t é r e . E z vonatkozik a technikai s zaké r t e l emre . E z e n k ívü l azonban a magyar filmgyártás spe­ciális adottságaival is tisztában kellene lennie minden bírálónak. Most nem a r r ó l van szó, hogy aránylagos b í r á l a to t mondjanak a magyar

f i lmgyár t á s technikai és anyagi fe lkészül tségéhez viszonyí tva, hanem egy­s z e r ű e n a r r ó l , hogy aZ adottságok és lehetőségek tudatában ne szidjuk a gyárlöt, vagy a rendezőt, vagy az írót olyasmiért, ami nem az ő hibája.

Számta l anszo r előfor­dult hogy hatalmas cik­keket í r t ak a gyá r tók és a r endezők ellen, a m i é r t k ö n n y e b b fajsúlyú filme­ket készí tet tek. H a egy f i lmkr i t ikus teljes m é r ­t é k b e n ismeri a magyar f i lmgyár tás minden kö­r ü l m é n y é t , akkor tudnia ke l l , hogy ezekért a kifo­gásolt filmekért csak rit­kán és kismértékben le­het felelőssé tenni a gyár-

tót vagy a rendezőt é s egé­szen m á s h o l k e l l keresni a h ibáka t . Ezekre a h i ­b á k r a , a rendszerben györ ke rező bajokra és az or­voslás m ó d j a i r a m á r so­rozatos c ikkeimben, rész­letesen r á m u t a t t a m , szük­ség te lennek tartom tehá t , hogy ezeket ú j r a e l ismé­

teljem. A b í r á l ó k n a k mindezt ugyan így tudnia kellene, azok a cikkek azonban, amelyek a ma­gyar f i lmgyár tássa l kap­csolatban a köze lmú l tban n a p v i l á g o t lá t tak , azt bi ­zonyí t ják, hogy a b í r á lók Imindezzel nincsenek tisz­t ában .

A legfontosabb változtatnivaló Egyet i sméte l ten le k e l l

szögeznem. Azt , hogy az első és legfontosabb vál­tozta tás , amelyet a ma i rendszeren sietve végre k e l l hajtani: a filmforga­tókönyveket ugyanaz a bizottság bírálja el, ame-ifyik a kész filmet! H a ezt a vá l toz ta tás t eszközlik, Imegszűnik az a mai lehe­tetlen á l lapot , hogy vala­me ly ik g y á r t ó egy jóvá­hagyott fo rga tókönyv a l a p j á n elkészíti filmjét, s azt a Mozgóképvizsgáló Bizot tság betiltja. E n n y i r e kü lönböző v é l e m é n y n e k az i r ány í tó szervek közöt t nem szabad lenni . Mert-b iszen honvéde lmi , nem­zetvédelmi, művésze t i és erkö lcs i s zempon tokbó l ebben az o r szágban min ­den i r á n y í t ó közegnek azonos vé l eménnye l ke l l b í rn i a .

A mai rendszer mellett

a sze rencsé t l en gyár tók , r endezők és í rók ö rökös to jás tánoot j á r n a k , b i ­z o n y t a l a n o k k á vá lnak , keresgél ik , hogy m i az a t é m a , amit nem fognak kifogásolni majd egyik o l ­da l ró l sem!, s ezé r t szület­nek meg az együgyű tör­ténetek, a k i t a lá l t m e s é k ' s ezért nincsen életszaga ö magyar filmek nagy ré­szének. A magyar f i lm-

"jgyártásnak vissza k e l l ad­n i az elvett szabadság egy 'részét és meg kell terem­teni azt az elemi bizton­ságot, hogyha valaki jó­váhagyott forgatókönyv alapján készít egy filmet és azt úgy készítette el, ahogyan az a forgató­könyvben le van fektetve, ifikkor az a film teljes bi­zonyossággal meg is je­lenhessen a mozik vász­nán.

A közös cél A magyar sa j tónak

minden kétséget k izá róan csak egy célja lehet, hogy szép, jó és művészi ma­gyar filmek készüljenek. A. fi lmek attól nem lesz­nek jobbak, szebbek és művész ibbek , ha a gyár­tóka t és a rendezőke t szidjuk, hanem csak ak­kor, ha megadjuk nekik azt a lehetőséget , ami a m e g k í v á n t magasabb szín­vona lú fi lmek készítésé­hez szükséges . A r r a ke l l t e h á t t ö r e k e d n ü n k , hogy a f i lmgyár tás elakadt sze­k e r é t k i eme l jük a ká tyú­bó l s ezt csak azon a mó­don é rhe t j ük el , hogy a fi lmgyártással , ; annak el-jlenőrzésével, i r ány í t á sá ­val kapcsolatos h i b á k a t k iküszöböl jük .

Én a r ra k é r e m a f i l ­mek bírá lói t , hogy a ma­

gyar f i lmgyár tás t ezen az ú t o n segítse s ha a célt e l é r tük , akkor t ény leg jog­gal és okkal lehet köve­telni magasabb nívót, élet­ből merített témát stb., ami most, sajnos, legtöbb­ször kényszerűségből h iányz ik .

Nem elég, ha az orvos megá l lap í t j a , hogy valaki beteg. Ezze l m é g nem tud gyógyí tani . Szakértelem, ' tudás k e l l ahhoz, hogy a betegség okozójá t megál­l a p í t h a s s u k s meg ta l á l juk a biztos orvosságot is.

Matolay Géza dr.

A F I L M C O M P A S S most jelent meg. Ára: 7.80 P. K a p h a t ó : K ö r m e n d y

; k ö n y v k i ad óná l , VIII . , Erzsébe t -körú t 9—11.

Ú J F I L M

Két boldog ember Irta: Kurt Weffe

Rendezte: S. W. Ernő Főszereplők: Magda Scneider, Wolf Albach-Retty, Oskar Si­ma, Hans Aldern, Charlott

Bandert Cenzúra : aluli.

Beszél: németül. Készítette: Wien-film. Forgalombahozza:

Budapest-film. Bemutatta: Corvin. ft*

A német vígjáték filmek egymásutániságában, ami a cselekményt és a rendezést i l ­leti, ha tározot t emelkedő irányzatot lá tunk az utóbbi alkotásoknál . Nemcsak a hely­zetkomikumok finomabb k i ­hangsúlyozására építik a né ­zőközönség tetszésnyilvánítá­sát, hanem a tör ténet ferde­helyzeteinek ügyes csoporto­sításával sokat lendítenek a filmek sikerein. A »Két bol­dog emberi c_ filmben sehol-semi halmozza a rendező a kbj-mikus helyzeteket, amire pe-!dig a tör ténet folyamán bő-Ven lenne alkalma. A szerep­lők játéka, helyesebben já ték­stílusa azonban ezt meg sem engedi, egyedül Hans Thimig jeleneteiben fedeztünk fel né­mi túlzásokat, de ennyit elbir a f i lm nyugodt, úr i vígjáték-cselekmény és megjátszás-kompoziciója.

Két jogászember — egy férfi és egy nő — kezdődő házasságát , az »első ktiensrei való vadászását tá rgyal ja a f i lm, amely kissé, szatirikus formában mutatja be a fele­ség »akaratoskodásatt«, ami­kor az, a nő igazi hivatása helyett, inkább a törvényszék t á rgya ló asztalait és szószékeit akarja választani.

E g y válópör tárgyalása a l ­kalmával összetalálkozik K&t-he és Werner, két régi szerel­mes, akik két évvel azelőtt valami csekélységen össze­vesztek. A szerelem ismét k i ­virágzik, és házasság lesz be­lőle Bécs két leghíresebb vá­lóperes ügyvédjének tanús­kodása mellett, akik különben külön-külön főnökei voltak a leánynak, illetve a fiúnak. E lső ténykedésük, hogy ön­ál ló ügyvédi i rodá t nyitnak és szívszorongva várják az »első pert«. — Ehelyett bőven jönnek biztosí tó-ügynökök, bútorosok, stb.

A fiatalasszony elhanyagol­ja a háztar tás t és csak a jogi

ikönyveket bújja. Az újdotír1, sült férj remélve, hogy u tazás alatt a feleséghez mél­tó hivatásra nevelheti szíve­választottját, azt ajánlja, hogy tegyenek »nászát-:t«, amelyen szó sem esik »törvényről és p e r r ő k .

A fürdőhely előkelő szálló­jában a férj találkozik egy régi ismerősével, aki házas­ságra készül lépni az ünnepel t színésznővel Valerievel, aki (azonban még nincs elválva férjétől. Itt az első per. A fé r j , Werner, nem szól semmit a feleségének erről. Hogy azonban megtárgyal ­hassa a per részleteit;, a szo r

bájában sietve elköltött va­csora után leszalad az ét te­rembe, ahol várja a ba rá t és a színművésznő. Werner a feleségének azt mondja, hogy csak pár percig marad lent. Azonban a pár percből éf-félután lesz. A fiatalasszony

nem győzi bevárni férjét és lemegy az étterembe, ahol félreértésre alkalmas jelenet-inek lesz a t anú ja : « színmű­vésznő egy cédulát csúsztat búcsúzás közben Werner ke­zébe. (A cédula »corpus de-licti«-ként szerepel a váló­perben, amelyet a színésznő férje ellen bead Werner út­ján.)

Kdthe, a fiatalasszony, s í r ­va, dühösen szá l a i a szobá­jába és lefekszik, alvást szín­lel. A férj , bepityókázott han­gulatban lép a szobába és ő is lefekszik. A feleség, amikor azt hiszi, hogy férje elaludt, kioson az ágyból, megtalál ja a cédulát a férj kabátzsebé-ben, amelyen az éjszakai ran-dez-vousrahívás áll , egy b i ­zonyos számú hotelszobába.

A fiatalasszony megdönthe­tetlen bizonyítéknak hiszi ezt a férje hűtlenségéhez és ami­kor az, kiszalad a toilettbe, azt gondolja, hogy akkor megy a színésznőhöz. Utána les és a színésznő szobájá­ból szerelmes szavak sutto­gását hallja. (A színésznő

Filmcompass 1943. évi kötete most jelent meg

Nélkülözhetetlen kézikönyve minden mozitulojdonosnak és műsorkörőnek. A piacon levő összes filmek részletes, pontos adatait tartalmazza

Ara: P 7.80

Kapható:

KÖRMENDY KÖNYVKIADÓHÁL VII., E r z s é b e t - k ö r ú t 9—11

L U I S A VE UKIDA egyik legtöbbszőr szereplő olasz filmsztár

ugyanis szerepét tanulja.) A fér j , a toilettből visszatérő­ben szintén meglátja a fele­ségét, amint az egy idegen szobába nyit. Ő is hűtlenséget sejt.

Ezután következik a f i lm mulatságos jeleneteinek egész sorozata. — Sok bonyodalmon és beadott válóperen keresz­tül, amelyen Köthet és Wer-nert volt gazdájuk képvi­selik — végül is megtörténik a kimagvarázkodás. Ehhez egy színházi előadás adja a csattanót, amelyen K&the ugyanazon szavakat hallja az ünnepelt színésznő szájából, amelyeket azon a bizonyos é j ­szakán a szállóban az ajté mögöt t kihallgatott.

A f i lm új témakör i válasz­tott tárgyának. Könnyen gör­dülő cselekménye kellemes szórakozást nyújt. Magda Schneider Káthe szerepében végtelenül bájos , kedves je­lenség, aki annyi természetes­séggel játszik a filmben, mintha az életben a d n á a valóságot. Wolf Albach-ReTly a férjet, Wernert, úgy ala­kítja, amint azt megszoktuk tőle. Kamaszos, fiús alakja és játéka méltóképen sorako­zik Magda Schneider alakí­tása mellé. A z epizódszerep­lőkről is mind a legjobbakat mondhatjuk. A régen látott Hans Thimig kis szerepében is kitűnik.

A kiállítás egyszerű eszkö­zökkel dolgozik. A rendezés m á r többet nyújt és a komi­kumot mindenütt irodalmi színvonalon tartja. Szép, fis*, ta fényképezés, a j ó hang iegytőkegyig tartozékai a s i ­kernek, amelynek bizonyítéka a közönség köréből az előadá­sok végén felcsendülő taps.

Cs. M.

M A G Y A R M O Z G Ó F É N Y K É P G É P K E Z E L Ö K O R S Z Á G O S E G Y E S Ü L E T E

mint az állami munkaközvetítő hivatal hat. eng. megbízottja

D Í J T A L A N U L K Ö Z V E T Í T S Z A K A V A T O T T G É P É S Z E K E T

állandó alkalmazásra és kisegíté­sekre úgy helyben, mini vidéken.

Budapest, VIII., Népszinház-n. 19. Telefon: 337-598

Hivatalos órák: 1—3-ig Hivatalos órák után Tálra mozgó

MŰTERMI HÍREK. A Magyar Filmirodában a mult héten forgat ták a »Macska Katái c. filmet. Gyártója a Mester F i l m , rendezője pedig Bánky Viktor. Irta: Peéry P i ­ri. Gyár tásvezető: Szalontai Kiss Miklós, Opera tő r : Kerti Lajos, zene: Malcsiner Béla. Főszereplők: Buttykay Emmi, Hajmássy Miklós, Szendrey Kata. — A külső felvételek Alsónémetin, a Duna part ján készültek. Jövő hétfőn kezdik meg az »Aranypáva« című Délibáb-Film műtermi felvé­teleit. A külsők már elkészül­tek Veszprémben.

A HUNNIÁBAN tovább folynak Daróczy rendezésé­ben »Rákóczi nótájav. című f i lm felvételei. Az udvaron már épül Kassa főtere.

Bárd Miklós regényéből írt filmet v. Sotnogyváry Gyula, melyet augusztus 11-én kezd­tek forgatni.

A 48-as időkben lejátszódó f i lm (Szarka produkció) cí­me: Szováthy Éva. Főszerepe lő i : Karády, Jávor , Med-nyanszky Ági, Somlai, Leho-tay, Toronyi , Raffay Blanka,

Harsányi Rezső, Kürthy György, Bihary Nándor , A f i lm gyártásvezetője Nagy Mária, rendezője Pacséry Ágost. A zenét Sándor Jenő szerezte. VÁLTOZÁSOK A M O D E R N F I L M KFT.-NÉL. A Modern F i l m Kft. vezetősége közölte szerkesztőségünkkel, hogy a vállalat kötelékéből Pozsgai (Schenkengel) Rezső jún . 25.-evel véglegesen kilépett és a vállalat ügyvezetését Diacsek Gyula vette át. Ugyancsak megvál t a cégtől Tószegi A n ­tal is, és aug. 15.-től a köl-csönosztály vezetését Nagy József az Esperia volt köl-csönosztályvezetője vette át. A változás alkalmából sze­mélyesen is felkerestük a cé­get és a r ró l volt alkalmunk meggyőződnünk, hogy a vál­lalat régebbi függő ügyei fo­kozatosan elintézésre és k i ­egyenlí tésre kerülnek. D i a ­csek Gyula ügyvezető igazga­tó és Nagy József kölcsön-osztályverető agilis tettkészsé-(ge a legbiztatóbb ígéret arra, ihogy ennek a vállalatnak fel­virágoztatását elérik.

ZORO ÉS H U R U MAGYA­R U L ÉNEKELNEK. Galán-thai Balogh Béla fi lmválla-lata nagy meglepetéssel szol­gál a magyar mozitársada­lomnak. Megérkezett a ka­cagás világbajnokainak, Zoro és Huninak legújabb filmje, amelyet Zoro és Huru »A ki­sértetek kastélyában« címen hoznak forgalomba.

Az új, rendkívül mulatsá­gos és elegáns mil iőben ját­szódó burleszkbohózat több írészét a filmvállalat magyar­ra szinkronizáltatta s ez ál­tal fokozta az amúgy is táb­lás házakat vonzó Zoro és Huru film népszerűségét, i Zoro és Huru a kísértetek kastélyában c ímű új vígjáték tehát azzal a szenzációval lepi meg a közönséget, hogy a két népszerű dán komikus magyarul énekel.

Zoro és Huru egy hangu­latos tangódalt, továbbá egy pattogó r i tmusú indulót éne­kel magyarul, továbbá ma-, gyárra szinkronizálták azt az izgalmas jelenetet is, amikor a gömbölyű Huru ezer aka­dályon keresztül megnyeri az ügető derbyt.

A bizonyára telt házakat jelentő mulatságos bohózat Hajnal Ferenc filmkereske­delmi vállalatának tulajdona és a Balogh Béla fi lmvál­lalat hozza forgalomba.

Évtizedes szakmai és admi­nisztrációs gyakorlattal ke­resztény szakember, ald az egyik vidéki nagyváros moziaínak üzemvezető igazgatója volt, budapestí elhelyezkedést keres mo­zinál vagy filmvállalatnál. Választ »önál ló komoly mimkaerő« jelige alatt a kiadóhivatal továbbít.

MIT HOL JÁTSZANAK BUDAPESTEN A m i n i s z t e r b a r á t j a A r a n y e m b e r A s z ű z é s a g ö d ö l y e A z ö r d ö g n e m a l s z i k A z u r e x p r e s s z A l o m k e r i n g ő B u b u s C s á k ó é s k a l a p C s ó k p a r á d é D a n k ó P i s t a D r . K o v á c s I s t v á n E l a d ó b i r t o k E l k é s e t t l e v é l É d e s m o s t o h a É r t e d !

F e h é r e m b e r e k H e g y e k l á n y a

J ó m a d á r J ö j j ö n e l s e j é n

Kristály Andrássy Székely Anna, Palota Tinódi Omnia, Rádius Uránia Vitéz Barlang Plútó , Ugocsa Tisza Hunnia É v a Nap Alkotás, Korona, Kultur, Turul Flórián Adria, Attila, Béke, Budai Apolló, Erzsébet, Glória, Homeros. Körönd, Nép , Nyugat, Otthon, Petőfi, Szivárvány, Túrán, Zuglói Deák, Kaszinó Tátra

K é s ő K é t b o l d o g e m b e r K ö l c s ö n a d o t t é l e t

K ö l c s ö n k é r t k a s t é l y L e g é n y a g á t o n L e l k i k l i n i k a L i d é r c f é n y M a g y a r

k í v á n s á g h a n g v e r s e n y M a k r a n c o s h ö l g y M e g b é l y e g z e t t a s s z o n y N é m a k o l o s t o r O p e r e t t ó p i u m k e r i n g ő O r l e n t e x p r e s s z P é n z á l l a h á z h o z P i s t a t e k i n t e t e s ú r B é g i n y á r S á r g a c s i k ó S z e p t e m b e r v é g é n S z e r e l m i l á z S z e r e n c s é s f l ó t á s U t o l s ó W e r e c z k e y Ü z e n e t a V o l g a p a r t r ó l V é g r e

Kamara Corvin Átrium, Nemzeti Apolló, Szittya, Baross Damjanich Ráday Népszínház

Korzó Scala Belvárosi, Hazám Józsefvárosi Capitol Pest Diadal Bethlen, Csaba, U jbuda Rákóczi Toldi Fórum Duna Beleznay Maros Ipoly Délibáb

G O B L A. G Y Ö R G Y UUnf^áUá is fiímkSicsmza vállalata

BUDAPEST,VII, ERZSÉBET-KRT. 8. II. E. alá Uety&zU át Uadáiát

T e l e f o n :

222000 és

225035

Üzletet {ehf%ta up>úz-ftm(ei a tnaay>a% illmf0%%íá$ te-^^tkM atkúázai:

Zenés vígjáték. Írták: Vaszary János és Asztalos Miklós. Ren-I f ^ F N V A í % V N F M ? d e z t e ; Bánky Viktor. Zene: Buday Dénes. Főszereplők: MURÁTI U\MM\UU mmmmnl * LILI, SZÖRÉNYI ÉVA, PÁGER ANTAL, JÁVOR PÁL, VASZARY ^ ™ " ^ ^ ™ ^ ^ ^ ^ ^ ™ ^ " PIROSKA, KiSS MANYI, MÁLY G E R Ő , PETHES SÁNDOR

_ —. _ _ . ' Zenés vígjáték. Irta: Szilágyi László. Rendezte: Bánky Viktor. T O K A J I A S Z Ú Zene: Eisemann Mihály. Főszereplők: FEDÁK SÁRI, BORDY ^ M m m m m ^ m m m s m m m x BELLA, MHÁLYFFY BÉLA, PÁLOCZY LÁSZLÓ, BILICSI TIVADAR,

PETHES FERENC

r r 0 E | J 7 D C C T C I Irta: Csepreghy Béla. Rendezte: Csepreghy Jenő. Zene:

L Dolecskó Béla. Főszereplők: C S O R T O S GYULA, SZÖRÉNYI ÉVA, DAYKA MARGIT, MÁLY G E R Ő , K O V Á C S KÁROLY

MáuMn muuésai fuu*Ua fttm:

A E E I / E T E A C C T f N k l V ^ o a v ' lághírű regényének filmváltozata. Rendezte: Jean r C l V C l C A O O t U H T Renoir. Főszereplők: JEAN GABIN és SIMONÉ SIMON

Rendezte: Berthomieu. Főszereplők; RAIMU, FRANCOIS ROSAY és a kis ALAIN MICHEL C S A L Á D I T I T O K

VIHAR. ÁZSIA FELETT R e n d 8 z f e : R i c n a r d Oswald. Főszereplők; C O N R A D VEIDT,

Viaül eay, iaayoQÁ német fittn:

E L S Ő M Á M O R Főszereplők; G l G L I , MARIA C E B O T A R I , H A N S M O S E R

Az 1943—44-es anyagom prog­ramját a közeljövőben közölni fogom az igen tisztelt mozgószínháztulajdonosokkal 1

JEGYEZZE ELŐ! K Ö S S E L E ! O S S Z A B E !

Hazafias üdufcdettel:

G ő b l A . G y ö r g y filmgyártó és filmkölcsönző v á l l a l a t a

Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság által engedélyezett filmek

b) Nyi lvános előadásra alkalmasnak találta és a mozgófényképüzemekben a magyar nye lvű fényképek kötelező be­mutalására előírt arányszámba beszá-iní(halónak minősítette: , Orient express (Dél ibáb F i l m ) han­gos vígjáték 1 fe lvonásban , a H u n n i a f i lmgyárban , 1943. évben készül t , 2260 m hosszú filmet, mint Magyarországon készült, magyar nye lvű mozgófényké­pet.

c) Kísérő műsorul a kötelező arány­számba bzszámíthatónak minősítette:

Vidámság hangverseny (Reiber A n ­tal) zenés filmi 1 fe lvonásban , a H u n ­nia f i lmgyá rban 1943. évben készül t , 300 m hosszú filmet, mint Magyaror­szágon készült, magyar nye lvű inoz-góiényképet.

d) Előadásra alkalmasnak találta, de eltiltotta, hogy azon 16 évesnél fiata­labb korúak jelen lehessenek:

Ártatlanul (Végzetes é jszaka) (Nozze d i Sangue) (Ba loghné Kokas K l á r a ) hangos d r á m a 5 fe lvonásban , a Cine­citta f i lmgyá rban 1941/42. évben k é ­szült , 2249 m h o s s z ú mozgófényképet .

e) Előadásra alkalmasnak találta az­zal, hogy nyi lvánosan csak úgynevezett keskeny mozgófényképüzemekben sza­bad bemutatni:

Egy éjszaka Erdélyben — előzetes (Hunnia) hangos reklám] 1 fe lvonásban , a H u n n i a f i lmgyá rban 1941. évben " k é ­szült , 34 m hosszú ,

Egy éjszaka Erdélyben (Hunnia) han­gos vígjáték 2 fe lvonásban , a Hunn ia f i lmgyárban 1941. évben készül t , 927 m hosszú ,

Kincses Kolozsvár (M. F . I.) hangos kul turf i tm 1 fe lvonásban , a Magyar F i l m I r o d á b a n 1942. évben készül t , 155 ín hosszú ,

Magyar világhíradó 1012. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , a M a ­gyar F i l m I r o d á b a n 1943. évben ké ­szült , 101 m hosszú ,

U F A világhíradó 199. (Auslandston­woche) (Kefifor) hangos r ipor t 1 fel­vonásban , az Universum f i lmgyárbán 1943. évben készül t . 131 m hosszú ,

Bob herceg — előzetes (Hunnia) han­gos r e k l á m 1 f e lvonásban , a Hunnia f i lmgyá rban 1941. évben készült, 37 m hosszú,

Bob herceg (Hunnia) hangos vígjá­t é k 3 felvonásban;, a Hunnia f i lmgyár ­ban 1941. évben készül t , 1078 m hosszú keskeny mozgófényképeket .

f) Külföldi kivitelre engedélyezte: Vitorlás avatás és verseny Balaton­

kenesén ( M . F . I.) hangos r ipor t 11 fe lvonásban , a Magyar F i l m I r o d á ­ban 1943. évben készül t , 26 m hosszú ,

Négylovas hintó (Mester F i l m ) han­gos vígjáték 4 fe lvonásban , a H u n n i a f i lmgyárban 1942. évben készül t , 2132 m hosszú , í

Vitorlázó repülő rekordja (M. F . I.) hangos r ipor t 1 fe lvonásban^ a Magyar F i l m I r o d á b a n , 1943. évben készül t , '20 m hosszú , |

Vitorlázó repülőgép gyártás (M. F . I.) hangos r ipor t 1 felvonásban^, a ^Magyar

' F i l m I r o d á b a n 1943. évben készül t , 35 hosszú ,

Az oltárkő megmászása ( M . F . I.) hangos r ipor t 1 felvonásban., a Magyar F i l m I r o d á b a n 1943. évben készül t , 20 m hosszú mozgófényképeket.

UFA világhíradó 199. sz. ( néme t be­széddel) (Auslandstonwoche) ( U F A ) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , az Uni­versum f i lmgyárban 1943. évben ké ­szült , 318 m. hosszú ,

Fekete ember (L 'homme du Nigger) ( P a l a t í n u s ) hangos d r á m a 5 fe lvonás­ban, a Francinex f i lmgyá rban 1939. év­ben készül t , 2424 m. hosszú ,

Magyar világhíradó 1013. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , a Magyar F i l m I r o d á b a n 1943. évben készül t , 2(30 m. hosszú ,

Rajzos hiradó 107. (M. F . I.) hangos r ipor t 1 fe lvonásban , a Magyar F i l m I r o d á b a n 1943. évben készül t , 108 m . hosszú ,

U F A világhíradó 200. sz. (Ausland­stonwoche N r . 200.) ( U F A ) hangos r i ­port 1 fe lvonásban , az Universum f i lmgyárban 1943. évben készül t , 340 m . hosszú ,

B E M U T A T Ó F I L M S Z Í N H Á Z A K M Ű S O R A

ÁTRIUM CORVIN DEÁK FORUM KASZINÓ K O R Z Ó NEMZETI APOLLÓ OMNIA RADIUS SCALA SZITTYA URÁNIA

Kölcsönadott é let Két boldog ember Jómadár Szeptember végén Jómadár Magysr kív. hangv. Kölcsönadott élet Álomkeringő Álomke ringő Makrancos hölgy Kölcsönadott élet Bubus

VIII. VIII. v i i i . VIII. Vili. VIII. VIII. VIH. VIII. VIII. VIII. VIII.

19-től 10-től

9-től 19-től

9-től 19-től 10-től 19-től 19-től 19-től 10-től 19-től

MFI Budapest Művelődés

Művelődés Erdélyi MFI

MFI UFA

Megállapították a játékfilm és rövidfilm részesedési jegyeinek beváltási árát

Azí Országos Mozgóképvizsgáló Bizottság megá l l ap í to t t a a magyar játékfilm részesedési jegyek és a magyar rövidf i lm részesedési je-gjyek beváltási árát. Felhívjuk az' é rdeke l t ek f igyelmét, hogy 90 na­pon belül a részesedési eső összeg felvételéért jelentkezzenek, külön­ben az azon tú l érvényét veszti. A z O M B erre vona tkozó h i r d e t m é n y é t az a l á b b i a k b a n közöl jük.

A 75.000/1940. B . M . s z á m ú ren­delet 4. §-ának 8. bekezdése alapján,: megá l l ap í tom, hogy a magyar j á ­tékfi lm részesedési jegyekre az: 1942—43. já t szás i é v a d r a egyen­kén t Ket iőezernyolcszázríuszoi i -nyolc pengő 57 fil lér (2828.57 P ) , míg a magyar rövidf i lm részesedési jegyekre egyenkén t K i l e nc p e n g ő 80 fi l lér (9.80 P) esik.

A z az igényjogosult , ak i e Tilr-d e t m é n y közzétételét követő 90 na­pon be lü l a részesedési jegyre eső-összeg felvételéért az Országos Moz-;

góképvizsgáló Bizottságnál (Buda­pest IV., Eskü-tér 6. I.) nem jelent­kezik, az a hivatkozott rendelet 4-. %-ának 9. bekezdése értelmében igé­nyét elveszti,

A megá l lap í to t t összegek k i f ize­tése az Országos Mozgóképvizsgáló ' [Bizottságnál előzőleg beszo lgá l ta ­tott részesedési jegyekre történik. .

Budapest, 1943. augusztun 5-én.

Szőllőssy Alfréd dr. sk. miniszteri tanácsos,

az Országos Magyar Mozgóképvizsgáló Bizottság elnöke

L E S Z E R E L T K A T O N A ,

ÉRETTSÉGIZETT ÜZEM­VEZETŐ, tb. kamarai tag, gyakorlattal elhelyezkedne vidéken is. Cím: Szabó Fe­renc, Kispest, Csokonay-u. 17/a.

Felelős szerkesztő: MATOLAY K. GÉZA dr.

Felelős kiadd.: LIEBER LÁSZLÓ dr.

Kiadókivátali főnök: GYIMESY KÁSÁS ERNÓ

Készült a

»Jövő« nyomdaszövetkezet műhelyébe*; Budapest, IX., Erkel-u. 17.

Telefon: 182—278. Felelős vezető: Demjén Feretre

P A R T N E R E I ;

VIKTOR DE KOWA É S

MARIA LANDROCK

Forgalombahozza:

B U D A P E S T

F I L M R . T . VII., R Á K Ó C Z I - Ú T 5 2.

T E L E F O N ; 2 2 - 4 4 - 3 5.

E M I L J A N N I N G S Sok dtámai s&ecep után

I S M É T M O S O L Y O G a Tobis ötletes, fadulatos, üde víqiátékábafi, melynek tnauuae cítne

AZ OREG SZÍV

Bud

aoes

l

aug

. 18

V

évi.

33.

sz.

Egy

es

szam

ára

: 70

üli