madocsai doin reszlet

A belső harmónia útjaDO-IN

SCOLAR

ÍRTA: MADOCSAI ESZTER

konyv:Layout 1 copy 5/18/09 3:25 PM Page 3

TARTALOM

1. Bevezetés 72. A Do-in bemutatása 113. A Do-in eredete 134. A keleti és a nyugati gyógyászat 175. Egészség–betegség 246. Energiagömb 287. Hara 318. A meridiánok általános ismertetése 399. Masunaga meridiánrendszer 44

10. Imagináció a gyakorlatokban 4811. A Fém elem – tüdő- és vastagbél-meridián 5212. A Föld elem – gyomor- és lépmeridián 6013. A Tűz elem – szív- és vékonybél-, 68

szívburok- és hármasmelegítő-meridián14. A Víz elem – hólyag- és vesemeridián 7615. A Fa elem – epehólyag- és májmeridián 8516. A kormányzó és a befogadó vezeték 9217. Összegzés 9518. A Do-in módszerei 9819. Makko-ho gyakorlatok 10220. Néhány fontos pont 11821. Öngyógyítás 12422. A gyakorlatok összeállítása 12623. Mire figyeljünk a gyakorlatok végzésekor? 12924. Ajánlott és felhasznált irodalom 132


A könyvben összefoglalt tapasztalataimat sokéves Do-ingyakorlással és tanítással, valamint shiatsu-terápiával sze-reztem. Mindkettő a test felől közelíti az embert, de a válto-zásokat lelki-szellemi téren is megvalósítja. Talán nehéz el-hinni, hogy mozgásgyakorlatokkal, érintésekkel nemcsak a testben lehet változásokat előidézni, hanem az érzelmein-ket, magatartásunkat, gondolatainkat is képesek vagyunkezekkel befolyásolni. Ha elfogadjuk azt az alapfeltevést, hogynincs elválasztottság a személyiségrészeink és a testi műkö-désünk között, hogy oda-vissza meghatározzák egymást, ak-kor ez a megközelítés megalapozottá válik.

Mindnyájunknak van arról tapasztalata, hogy ha például a testünk harmonikus működésében valami zavart észlelünk,ha fájdalmaink vannak, akkor ingerlékenyek, bezártak le-szünk, nem tudunk koncentrálni, a gondolataink is zavaro-sakká válnak, elveszítjük optimizmusunkat. Ez az egymásrahatás akkor is működik, ha nincs ilyen szélsőséges helyzet,amikor jól vagyunk.

A testi változásokat általában nem észleljük elég érzékenyen,nem vagyunk egységben a testünkkel. A belső állapotok fi-nom érzékelése, a tudatosság fejlesztése önmagunk jobbmegismeréséhez, életünk jobb irányításához vezet.

8 B E V E Z E T É S


Ez a könyv azoknak szól, akik� kíváncsiak arra, hogyan tudnának a testi működésük kö-

zelebbi megértéséhez jutni� nem szeretnek kiszolgáltatott helyzetben lenni, amikor a testi

egészségről van szó� szeretnék megtudni, mit is jelent valójában a holisztikus meg-

közelítés� komolyan veszik az egészségmegőrzést� felelősséget éreznek maguk iránt� nyitottak arra, hogy tegyenek is valamit önmagukért

B E V E Z E T É S 9


A könyvhöz tartozó DVD bemutatja a gyakorlatokat, és ígylehetővé teszi, hogy azokat együtt végezhessük. Mindengyakorlatot verbális instrukció kísér az aktuális mozdulatpontos kivitelezéséről és hatásairól.

A szövegben zárójelben lévő számokat találunk a szakiro-dalomra való hivatkozások esetén. A számok alapján az em-lített könyv az Ajánlott és felhasznált irodalom című feje-zetből azonosítható.

Külön köszönet Bencze Lászlónak a szöveg gondozásáért.

10 B E V E Z E T É S


12 A D O - I N B E M U T A T Á S A

A Do-in japán módszer, amely a testi egészség megőrzésére,a lelki kiegyenlítettség elérésére, illetve a szellemi fejlődéstámogatására szolgál. Magasabb szinten a külső és belső vi-lág harmóniáját, az univerzummal való egységünket segítmegvalósítani.A Do-in öngyógyító mozgásgyakorlatok rendszere. Légző-gyakorlatokból, kitartott mozdulatok, feszítések sorozatábóláll, ugyanakkor önmasszázselemei is vannak, melyek közül alegfontosabbak az ütögetések, simítások és a pontnyomások. A mozdulatok végzésekor nagyon fontos a figyelem. A gyakor -latok lényeges eleme az a szellemi állapot, amivel a folyamat-ban benne vagyunk, és amelynek segítségével megteremtjük a változás lehetőségét. Úgy is tekinthetjük a Do-int, mint aktívmeditációt, amelyben mozgásgyakorlatokon keresztül har-monizáljuk és felszabadítjuk a testünkben áramló életenergiát(japánul kí), s ezt a harmóniát tudatosságunk vezetésével, a bennünk lévő egység megteremtésével átélhetővé is tesszük.A gyakorlatok, a mozdulatok és az önmasszázstechnikák egy-szerűek, ösztönösen is végzünk hasonlókat. Például jó nagyotnyújtózkodunk a reggeli ébredés után, vagy megdörzsöljük fá-jó testrészeinket. A Do-in gyakorlatokhoz nem szükséges elő-képzettség, bármely korosztály alkalmazhatja, és a gyakorlato-kat betegek is végezhetik. Rendszeres használatukkal fejlődiktesttudatosságunk, elérhetjük, hogy a betegségekkel, stresszel,frusztrációval szemben ellenállóbbak legyünk, problémáinkatkönnyebben megoldjuk, jól tudjunk koncentrálni, pihenni.


A Do-in hátterében az ősi kínai életszemlélet és az erre épülőkínai gyógyászat áll, mely alapvetően az egészség fenntartásá-ra, a betegségek megelőzésére jött létre. Filozófiai, világszem-léleti alapja a taoizmus, más néven kínai univerzizmus.A Tao minden létező forrása, a világ törvénye, rendje, az Út.A Tao ereje, a kiegyenlítődésre törekvés megmutatkozik azélet minden területén. A taoizmus két alapvető energia-megnyilvánulást lát a világban, a jin és a jang erőt, a föld ésaz ég, az anyag és a szellem polaritását. Ezek az erők alkotnakminden létezőt. Mozgásuk ellentétes tendenciájú, de egyen-súlyra törekszenek, állandóan változnak, és kiegészítik egy-mást. Az orvoslás célja a jin és jang minőségű erők közöttiharmónia fenntartása és segítése.Az orvoslásban az éltető energiát kínek (kínaiul csínek) ne-vezték el. Ez leginkább az elektromágneses rezgéshez hason-lítható. Az ember minden testi funkcióját, lelki és szellemi mű-ködését az életenergia, a kí irányítja és táplálja. A szervek akkor

14 A D O - I N E R E D E T E


tudnak jól megfelelni a feladatuknak, akkor tudják az egész-ségüket megtartani, ha a kí jól ellátja, támogatja őket. A kele-ti orvoslás szerint az energiaműködés az elsődleges, a fizikaimegjelenés, az anyagi forma másodlagos.A betegségek hátterében az életenergia, a kí diszharmoni-kus működése áll. A gyógyítás a harmónia helyreállítását cé-lozza. Ez egyfajta kiegyenlítés, amely nemcsak a testen belül,hanem a környezettel is összhangban történik, s melynek so-rán nagy hangsúlyt kap az ember saját felelőssége is. A kínaiorvoslás legismertebb módszere az akupunktúra, de a Nyu-gat-Európában igen népszerű, akupresszúrához hasonló ja-pán testkezelés, a shiatsu (siacu) is a kínai gyógyászatra épül.

A D O - I N E R E D E T E 15


A harmónia megteremtésének egyik lehetséges módja az ősiKínában a Tao jin gyakorlatok (német szakirodalombanDao-jin) rendszeres használata volt (7). A leírások szerintezek a hosszú élet és a testi-lelki-szellemi fejlődés útjai. A kí-nai gyógyászat átkerült Japánba, ahol az öngyógyító mód-szerek is termékeny talajra találtak. A Tao jin gyakorlatok ésa japán shin-sen do technikák a Do-in gyökerei.A Do-in japán kifejezés, jelentése a használt japán írásjelekmiatt többféleképpen fordítható. Egyik jelentése: az élet-energiát vezetni, irányítani. Más értelmezés szerint a ”Do”utat jelent, a Tao (Dao) megfelelője, ami lehet a saját élet-utunk is. (Ugyanez a ”do” szótag szerepel sok japán harc-művészeti ág nevében is: judo, aikido, kendo.) Az ”in” eb-ben az összefüggésben egy tett, cselekedet, amit magamértvégzek, és ami segít engem az utamon. A Do-in másik je-lentése tehát: az életutamon önmagamért végzett cseleke-det, energiamunka.A Do-in ma használatos formája főleg a shiatsu-terápiávalegyütt terjedt el. Az európai és amerikai shiatsu-iskolákbantananyagként szerepel. Az 1950 és 1970 közötti időszakban,amikor kialakult a shiatsu-kezelések modern formája, a shia -tsu-gyógyászok összegyűjtötték ezeket az ősi, hagyományoslégző- és testgyakorlatokat azért, hogy saját maguk és tanít-ványaik, illetve pácienseik testi-lelki harmóniában tartásá-hoz segítséget nyújtsanak. Amerikában Michio Kushi (20)nevéhez fűződik a Do-in elterjesztése.

16 A D O - I N E R E D E T E


Nekünk, akik a nyugati kultúrábancivilizálódtunk, a kínai gyógyászatmegközelítése meglehetősen ide-gen, hiszen a megismerési folyamat-ban egészen más logikát követ, mintaz általunk megszokott. A dolgokközötti hasonlóságokra, az össze-kapcsolásra, az egységesítésre épít.Míg a nyugati, tudományos gondol-kodás elsősorban az elkülönítésre,

a dolgok szétválasztására törekszik: vagy-vagy, addig a kele-ti logika az és-is szavak használatával jellemezhető.A nyugati és a keleti orvoslás különbözősége kialakulásukalapjainak vizsgálatánál a legfeltűnőbb, melyből nagyon soksajátosság következik. Az elkülönítés természetesen csak a megértés miatt fontos, mindkettőben benne van a másikmegközelítés is.A nyugati orvoslás alapja a természettudomány, a technika. A tudomány ismereteit használja fel arra, hogy a testi műkö-déseket és folyamatokat minél pontosabban leírja. Az anya-gi, konkrét, megfogható, kimutatható dolgokat vizsgálja. Na-gyon magas szintű fejlődést ért el ezekben. Gondoljunk a tudományos, laboratóriumi munkára, vagy a sejtszintű fo-lyamatok leírására, a sebészet technikai bravúrjaira. Az ember– a természet – vizsgálatának ez a megközelítése a bal agy-félteke dominanciáját feltételezi, részletező, aktív figyelme

18 A D O - I N E R E D E T E18 A K E L E T I É S A N Y U G A T I G Y Ó G Y Á S Z A T


inkább a jang energiát használja, pontos, precíz megoldáso-kat eredményez.Ezzel szemben a keleti gyógyászat alapja a filozófia, a keleti vi-lágszemlélet, a vallás. A tudományos gondolkodáshoz képestválaszai sokkal elvontabbak, absztraktabbak. A gyógyítás a művészethez, a költészethez közeli. Az embert testi-lelki-szellemi egységben szemléli, a természeti környezet részeként.Megállapításai általánosak, intuíciót, az egész átlátására valóérzékenységet feltételeznek. Ez jin energia, a jobb agyféltekedominanciáját jelenti a gyógyításban.A nyugati orvoslás az embert részekre osztja. Minél inkább fej-lődik, annál speciálisabban vizsgálja testünk működésének rész-leteit. Az orvostársadalom szakterületekre oszlik, szakorvosok

A K E L E T I É S A N Y U G A T I G Y Ó G Y Á S Z A T 19


foglalkoznak a különböző testrésze-inkkel. Ez me gint csak a bal félteke, a jang erő dominanciáját jelenti.A keleti orvoslás egészle ges, holisz -ti kus megközelítésű. Az embertnemcsak testileg tekinti egésznek, a részek közötti kapcsolat állandó figyelembevételével, hanem testi-lelki-szellemi egységnek is. Nemkülöníti el testrészeinket, belső szer-

veinket. Az összefüggéseket keresi, összekapcsol. A testiproblémák megoldásában lelki-szellemi jellegzetességeinket isfigyelembe veszi. Az energiakeringés diszharmóniáját, amelyadott esetben testi tünetekben, fájdalmakban nyilvánul meg,egész lényünkre kiterjedően vizsgálja. Ez azonban nem jelen-ti azt, hogy kizárólagosan lelki problémákra vezet vissza min-den betegséget, mint ahogy ezt sokan tévesen gondolják. A be-tegségek okaként mindig több szinten megjelenő gyengesé-get, tartósan fennálló, kibillent egyensúlyt feltételez. A keletiorvoslás tehát gondolkodásában elsősorban a jin energiát hasz-nálja, ami az egész átlátását, passzív befogadást eredményez. A kétféle orvoslás diagnózisa is alapvetően különbözik egy-mástól. A nyugati diagnózis a laboratóriumi tesztekre (pl. vér-és vizeletvizsgálati eredményekre), vagy a képalkotó beren-dezésekre (röntgen- és ultrahangos felvételekre) alapul. Ter-mészetesen ezek a gondolkodást egy meghatározott irányba

20 A K E L E T I É S A N Y U G A T I G Y Ó G Y Á S Z A T


terelik. Az orvos törekszik minél objektívebben látni az adottállapotot. Ebben a folyamatban a személyes orvos-beteg kap-csolat sokszor teljesen eltűnik. A pontos diagnózis alapján fel-állított terápia célja a tünetek megszüntetése.A keleti gyógyító nem használ a diagnózisban gépeket, nemtörekszik objektivitásra. Kimondottan szubjektív. Személyeskapcsolatban van a beteggel, megérzései, intuíciója, tapintása,látása, érintése alapján diagnosztizál. Megállapításai nem hasonlítanak a tudományos nyelvhez, inkább a költészethez.Ilyeneket mond például: a Föld energiája túlterhelt, nem tud-ja kontrollálni a Vizet. Vagy: a belső Szél megreked a fejben.Vagy: gyenge a jin a Tűzben. A terápia célja végső soron a be-teg spirituális fejlődésének segítése. A tünetek enyhítése vol-taképpen másodlagosnak mondható.



A nyugati terápia gyógyszer és sebészet irányultságú, alap-vetően ezekre támaszkodik. Mivel a tünetekre és az emberkülönböző részeire koncentrál, nincsenek kidolgozott meg-oldásai például olyan esetekre, amikor funkcionális zavarmég nem mutatható ki.A keleti terápia elsősorban éppen a megelőzésre fordítja a hangsúlyt. Abban az esetben a leghatékonyabb, amikormég funkcionális zavart nem okoz a diszharmónia. (Az ősiKínában az orvosok akkor kaptak juttatást ”betegeiktől”,amikor azok egészségesek voltak.) A megelőzésre, az egész-ség fenntartására, a belső harmónia segítésére irányul a te-rápia. A keleti gyógyító terápiájának nem feltétele valamifé-le funkcionális zavar, ő az egészségünket segít megőrizni,védeni. Hatékony megoldásai vannak, mielőtt még a beteg-ségek kialakulnak.Az igazi gyógyító, bármilyen módszerrel dolgozik is, egy ze-nekar élén álló karmesterhez hasonlítható. A zenekar szim-bolizálja a gyógyulni vágyó embert. A különböző hangszereka szerveinket, testi folyamatainkat, a személyiségünk egyesvonásait, az életünk jellegzetességeit jelentik. A megszólalózene tekinthető a léleknek. A karmester kifinomult hallásá-val figyeli a megszólaló zenét. Megállapítja, hogy melyikhangszer hamis, túl erős, vagy túl gyenge, hol van a disszo-nancia gyökere. Kívülről hallgatva, az egészet befogadva se-gíteni tud a harmónia helyreállításában. Lehet, hogy egyeshangszerek újrahangolására van szükség, lehet, hogy új dal-

22 A K E L E T I É S A N Y U G A T I G Y Ó G Y Á S Z A T


lamokat kell megtanulni, jobban figyelni a másik hangszerjátékára, jobban együtt zenélni.A hasonlatban kifejezésre jut a keleti gyógyászat szemléle-te, amely a különböző szerveinket lélekkel, személyiséggelruházza fel. Ezek a hangszert megszólaltató zenészek. Egyiksem szólót játszik, mindegyiknek a zenekaron belül kellmegtalálnia a ”boldogságát”, az érvényesülését. Csak akkorlesz a hallható zene kiteljesedett és szép, ha a zenészek jólérzik magukat, az egymásrautaltság nem akadály, hanem le-hetőség, egy többlet a sokszínűség harmonikus kifejezésé-re. A zenekar persze karmester nélkül is játszik, ám sokszorszükség van a külső támogatásra.



madocsai doin reszlet

Documents