macbook pro lca elemzés
DESCRIPTION
LCA elemzés egy MBPről.TRANSCRIPT
Az Apple MacBook Pro LCA elemzéseÍrta: Hosszú Zoltán (A2JBD2)
2010/2011. tanév tavaszi félév
Tárgy: Környeze:udatos tervezés (BMEGEGEAGKT)
Oktató: Zalavári József
Kulcsszavak
Apple, MacBook Pro, laptop, CuperOno, Egyesült Államok, cég történet, termék LCA életgörbe,
alumínium, üveg, PVC mentes
Absztrakt
Az Apple MacBook Pro a 2006-‐os megjelenése óta a csúcskategóriás laptopok közö: is a legjobbak
közt szerepel köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek, a designerek és mérnökök közös
munkájának és a vállalat elhivato:ságának. Bár az Apple környezetvédelmi tevékenységei
előremutatóak, kommunkációjukban nem elég nyíltak az ilyen tevékenységeket illetően, ezért sok
jogos kriOka éri őket. A MacBook Pro tartós alumínium gépháza, arzén-‐mentes üveg LCD kijelzője,
hosszú éle:artamú akkumulátora és egyre kisebb csomagolása, mind jó fejlesztési irányba
mutatnak, bár a vállalat még sokat fejlődhet versenytársaihoz képest a környeze:udatosság terén.
Tartalomjegyzék
I. A vállalat és termékeinek bemutatása 3
Az Apple története a kezdetektől napjainkig 3
Az Apple környezetvédelmi tevékenységei 4
A MacBook Pro történeO á:ekintése 5
II. Az Apple környezetterhelése 6
Teljes CO2 és károsanyag kibocsátás 6
Gyártás 6
Termékhasználat 7
Újrahasznosítás 8
III. A MacBook Pro összetevőinek elemzése 8
A gép anyagainak részletes bemutatása 8
CO2 kibocsátás és energiahasználat a teljes éle:artam ala: 11
IV. Kritikák és fejlesztésjavaslatok 11
V. Források, hivatkozások 14
2
I. A vállalat és termékeinek bemutatása
Az Apple története a kezdetektől napjainkig
Az Apple Inc. vezetősége idén ünnepelhe:e a vállalat 35 éves fennálását. Ez idő ala: a világ egyik
legértékesebb márkájává nő:e ki magát: részvényárfolyamuk az utóbbi 15 évben 4 dolláros
egységárról 350 dollárra nő:ek, innovációs termékeik pedig újra és újra felbolygatják a
szórakoztató elektronikai ipar állóvizét, sokszor komoly fejtörést okozva versenytársaiknak.
A céget Steve Jobs és Steve Wozniak alapíto:a 1976 április elsején Apple Computer néven, a
kaliforniai CuperOnoban. Fő célkitűzés ekkor az első személyi számítógép, az Apple I. értékesítése
volt, melyet Wozniak maga állíto: össze saját kezűleg. A termék koránt sem ara:ot átütő sikert,
nagyjából 200 darabot adtak el belőle összesen. Ez annak is köszönhető, hogy a piac még nem állt
készen a számítógépek o:honi használatára, valamint a termék viszonylag drága volt (666
dollárért adták, mely a dollár inflációját figyelembe véve, ma nagyjából 2500 dollárnak, fél millió
forintnak felel meg). Az 1979-‐es tőzsdére lépés a történelem egyik legsikeresebb pénzügyi döntése
volt, több mint 300 ember vált milliomossá egy szempillantás ala:.
A ’80-‐as évek nagy változásokat hoztak a cégnél: megjelent az első Macintosh számítógép, amely
az első grafikus felüle:el rendelkező számítógép volt, de a hatalmas siker továbbra is elmaradt. A
gépet drágának ítélték és az elérhető szomverek száma is viszonylag alacsony volt a versenytárs
IBM-‐Microsom gépekhez képest. 1985-‐ben a cégen belül kialakult viszályok mia: Steve Jobs
elhagyta a vállalatot és egy évvel később saját céget alapíto: NeXT néven.
Az Apple a ’90-‐es évek közepére szinte kilátástalan helyzetbe került. A bemutato: termékekből
bejövő profit továbbra is messze elmaradt a versenytársaktól és az igazi innovációs megoldások
helye:, inkább pereskedésekbe folytak többek közt a Microsomtal, amiért a Windows operációs
rendszerben az Apple operációs rendszeréhez hasonló grafikus felületet kezdtek használni. A
pereskedés évekig elhúzódo:, végül pedig elutasíto:ák az Apple keresetét.
1996-‐ban új korszak kezdőtö: a vállalatnál: az Apple felvásárolta Steve Jobs cégét, a NeXT-‐et,
mellyel Jobs újra visszakerült az általa alapíto: vállalathoz; először, mint tanácsadó, 1997-‐ben
pedig a vállalat CEO-‐ja. Ebben az évben az éves Apple konferencián, a Macworld Expon Jobs
bejelente:e, hogy a Microsom Office elérhető lesz a Mac operációs rendszerén, valamint, hogy a
Microsom 150 millió dollárnyi részvényt vásárolt a cégnél.
1998 augusztusában jelent meg az Apple első, igazán sikeres terméke, az iMac. Ez egy monitorral
egybeépíte: asztali személyi számítógép volt, melyet az Apple jelenleg is vezető designere,
3
Jonathan Ive terveze:. A gépből az első öt hónap ala:, több, mint 800 000 darabot adtak el. A
következő években az Apple tovább fejlesztge:e a NeXT operációs rendszerén alapuló Mac OS X-‐
et, mely a vállalat operációs rendszerének 10. verziója.
Néhány év múlva, 2001-‐ben jelent meg az iPod mp3 lejátszó, mely évekig biztosíto:a a cég
bevételeit és ezzel a vállalat igazi zászlóshajójává vált: több mint 100 millió darabot adtak el belőle
világszerte megjelenése óta. Az elkövetkező években pedig olyan termékek jelentek meg az Apple
portóliójában, melyekkel a ma ismert sikerek már egyáltalán nem tűnnek irreálisnak: 2006-‐ban
továbbfejleszte:ék és átnevezték a korábbi személyi számítógépek nagy részét: a Power Mac a
továbbiakban Mac Pro néven, az iBook MacBook néven, a Powerbook pedig MacBook Pro néven
folyta:a pályafutását. 2007-‐ben pedig megjelent az iPhone, mely alapjaiban változta:a meg az
okostelefonok piacát, tavaly pedig az iPad a táblagépekről alkoto: elképzeléseket alakíto:a át.
A cég jelenleg 11 országban, több mint 300 üzletben árulja saját termékeit, a világ többi részén
pedig, (köztünk nálunk is) viszonteladók által forgalmazza őket. Éves bevételük a 2010-‐es pénzügyi
évben meghaladta a 65 milliárd dollárt, profitjuk pedig a 14 milliárdot.
Az Apple környezetvédelmi tevékenységei
Az Apple.com szerint a cég 1990-‐től kezd a környezetvédelemmel foglalkozni, ugyanis ekkor kerül
bevezetésre az egész vállaltra vonatkozó környzeO irányelv, mely általános elveket fogalmaz meg a
cég termékeinek gyártásával kapcsolatban. Egy évvel később megkezdik az akkumulátorokból
történő ólom használatának kivezetésést, az európai akkumulátor direkvva álaltal 1996-‐ra
terveze: terv keretén belül.
1992 fontos év a cég számára, ugyanis ebben az évben indul útjára az Energy Star program,
melynek az Apple alapító tagként szerepel. A program az energiatakarékos számítógépeket és
monitorokat azonosítja és promótálja, ezzel tudatosítva a fogyasztókban azok értékeit.
Ugyanebben az évben megkezdik a halogéneze: szénhidrogének (chlorofluorocarbon -‐ CFC)
kivezetését, a Montreáli Egyezmény keretében foglaltak alapján. Ezen nemzetközi megegyezés az
ózonréteg további károsodástól való megóvását tűzte ki célül 1987-‐től.
’94-‐ben Németországban elindult az Apple termék-‐visszavételi programja, melynek keretein belül
a használt termékeket a cég visszaveszi és gondoskodik a megfelelő újrahasznosításról és
környezetvédelmi lépésekről. A program azóta is évről évre hatékonyabban működik: 2007-‐ben
nagyjából 10 millió tonna elektronikus hulladékot gyűjtö: be a vállalat a vásárlóktól, ami a 7 évvel
korábban elado: termékek több, mint 18%-‐a (a Dell által előírt újrahasznosítási standard alapján
számolva).
4
A PVC használata 1995-‐ben még teljesen természetes volt a számítástechnikai iparban, habár a
környezetre gyakorolt hatásai ismertek voltak már akkoriban is: egyesek szerint a legmérgezőbb
polimer anyag, amely forgalomba kerülhet, ugyanis toxikus stabilizáló anyagok (többek közt ólom
és kadmium) szükségesek az előállításához, melyek a PVC éle:artama során fokozatosan
párolognak el az anyagból, ezzel asztmát vagy akár rákot okozva. Ezt felismerve, az Apple 1995-‐
ben elkezdte a PVC kivonását a csomagoló anyagai közül. Több területen még a mai napig is
folytatódik ezen kivonás: 2010-‐től az összes iPod, iPhone és iPad készülék PVC-‐mentes kábelekkel
kerül forgalomba.
2000-‐től az összes Apple összeszerelő és gyártó üzem megkapta az ISO 14001 szabványnak
megfelelő minősítést, majd 2001-‐től az ausOni üzem energiaszükségletének 100%-‐át megújuló
energiaforrásból származó árammal látják el.
2002-‐ben az Egyesült Államokban és Japánban is bevezetésre kerül a használt termékek
visszavételi programja. Ma az Államokban ez iPodok esetében 10% kedvezményt jelent egy új iPod
vásárlásakor, használt gépek esetében ez az ár pedig a gép vpusától és állapotától függően
változik. 2004-‐ben eleget tesznek az Európai RoHS (RestricOon of Hazardous Substances)
előírásnak, mely 6 összetevő használatát Oltja meg, köztül ólom, higany és kadmium. A következő
évtől életbe lép a beszállítókkal kötö: megegyezés, melyet minden Apple beszállítónak el kell
fogadnia. Ez olyan előírásokat tartalmaz, mint a mérgező anyagok megfelelő kezelése,
hulladékmenedzsment, levegőszennyezés megfelelő megelőzése és kezelése, olyan további
irányelvek melle:, mint az emberi jogok Oszteletben tartása és különböző eOkai előírások.
2006-‐ban á:érnek az LCD monitor panelek használatára a CRT helye:, mely egy energia és
anyagtakarékos megoldás; ezen lépéssel elsők az iparágban, 2007-‐ben pedig megjelennek az első
higany mentes LED panelek a MacBook Pro gépekben.
Az Apple a továbbikban is ezeket az irányokat köveO: 2008-‐ban megjelennek az első alumínium
házas MacBook Pro számítógépek, PVC és BFR mentes belső felépítéssel. Ugyanebben az évben
42%-‐os újrahasznosítási arányt érnek el, ami egyedülálló az iparágban.
A MacBook Pro történeti áttekintése
Mint, az fentebb olvasható volt, az első MacBook Pro modellek 2006-‐ban jelentek meg, a
Powerbook G4 utódaként. A gépet kezdetben annyi különbözte:e meg a Powerbooktól, hogy Intel
processzorral szerelte fel a gyártó, ezen kívül csak apró módosítások kerültek bele: a kezdetektől
fogva teljes alumínium házzal szállíto:ák a gépet, ami a versenytársak műanyagból készült
gépházaihoz képest sokkal robosztusabb érzést kelte:, de emelle: persze a súllyal voltak
5
problémák. A gépet 2008-‐ig nagyjából csak belső hardveres változtatások érték, 2008 októberében
azonban megjelent az úgyneveze: “unibody” modell, amely különlegessége abban áll, hogy a
gépházat egy darab alumínium tömbből gyártják, ezzel sokkal kevesebb gyártási hulladékot
termelve. A 2011 májusában frissíte: modellek gyártásánál ugyanezt a technológiát alkalmazzák.
II. Az Apple környezetterhelése
Teljes CO2 és károsanyag kibocsátás
Az Apple a 2009-‐es évben összesen 9.6 millió tonna üvegházhatást okozó gázok kibocsátásért volt
felelős. Ennek a pontos számításához az Apple is LCA elemzéseket végez a vállalaton belül, melyek
figyelembe veszik a termékek gyártásából, szállításából, használatából és újrahasznosításából
keletkező CO2 kibocsátást, valamint a további létesítmények üzemeltetéséből következő
kibocsátást.
1. ábra -‐ Az Apple CO2 kibocsátásának forrásai
Mint a 1. ábrán látható, a kibocsáto: 9.6 millió tonna széndioxid legnagyobb része, 90 százaléka a
gyártásból és a termékhasználatból következik. Ebből következően az Apple úgy gondolja, hogy a
biológiai lábnyom csökkentésének legjobb módja az, ha a termékeket fejleszOk, nem pedig a
létesítményeket teszik környezetkímélőbbé. Ez érthető is, hiszen a létesítmények mindössze 3%-‐ot
jelentenek a teljes kibocsátásból.
Gyártás
A termékek gyártásából származó 4,3 millió tonna CO2 jelentős, 45 százalékos részt vállal a cég
teljes kibocsátásából. Habár évről évre több terméket gyárt és értékesít az Apple, a designerek és
a mérnökök hatékony munkát végeznek a termékek környezetbarátabbá tételével: az 1998-‐ban
6
megjelent iMac modellhez képest a 2011-‐es gép 50%-‐kal kevesebb felhasznált anyagot tartalmaz,
valamint 35%-‐kal kevesebb a CO2 terhelése a teljes éle:artam ideje ala:. Az iPodok is hasonló
változáson mentek keresztül, a ma árusíto: termékek 50%-‐kal kisebb CO2 kibocsátással
rendelkeznek az első modellekhez képest.
A toxinok minimalizálása is igen szem elő: tarto: feladat az Apple-‐nél, az összes termék PVC,
bróm tartalmú égésgátló anyagok, higany, flatánok és arzén felhasználása nélkül készül, annak
ellenére, hogy nagyon sok országban ezek használata még egyáltalán nincs korlátozva.
Termékhasználat
Mivel a termékhasználatból következő CO2 kibocsátás a legjelentősebb a termék éle:artama ala:,
nagyon fontos, hogy a termék által felhasznált energiát a lehető leghasznosabban használják fel.
Az Apple az egyik, olyan ritka helyzetben lévő vállalat, amely maga gyártja a termékei hardverét és
szomverét egyaránt, ezért képesek olyan megoldásokat alkalmazni, amelyekre sok más gyártónak
nincs lehetősége. Az egyik ilyen megoldás például az energiafelhasználásnál mutatkozik meg: egy
MacBook pro esetében például a minden egyes billentyű leütés közben takarékosabban dolgozik a
processzor, ezzel milliwa:okat spórolva a gép rendelkezésre álló energiaforrásából. Az új iPhone,
iPod és iPad készülékeknél pedig a processzort is az Apple gyárto:a, amelyet a lehető legkisebb
energiafelhasználásra terveztek, a lehető legnagyobb teljesítmény melle:.
Az Apple.com-‐on van egy érdekes összehasonlítás bizonyos termékek éle:artama ala} CO2
kibocsátásról, ezt a 2. ábra mutatja be.
2. ábra -‐ Óránkén; CO2 kibocsátás, a termék használata közben
7
Újrahasznosítás
Mint már arról fentebb szó volt, a vállalat a kezdetektől fogva törekszik a környezetbarát
megoldásokra, ezért az újrahasznosíthatóság egy kiemelt szempont az egész termékvonalon. A
felhasznált anyagok — többek közt az arzénmentes üveglapok, a kiváló minőségű alumínium és az
erős polikarbonát — nagyon jól újrahasznosíthatóak. Minden begyűjtö: elektronikai hulladékot a
betyűjtés helyén dolgoznak fel az Apple partnercégei, ezzel megóvva a környezetet a szükségtelen,
szállításból adódó terheléstől.
3. ábra -‐ Évenkén; újrahasznosítási ráta, az Újrahasznosítási Program keretein belül
A cég által kínált “Újrahasznosítási Program” lehetőséget biztosít a termékek felhasználóinak, hogy
környeze:udatos módon szabaduljanak meg az elhasználódo: termékektől. Ez a program azon
országok 95%-‐ban érhető el, ahol kaphatóak az Apple termékei. Hazánkban sajnálatos módon
egyelőre nincs ilyen lehetőség. Az 1994 óta üzemelő program egyébként nagy sikerrel működik; az
utóbbi években mindig túlszárnyalta az Apple az előre terveze: várakozásait: a 2010-‐re terveze:
50%-‐os újrahasznosítási arányt már 2009-‐ben átlépték 66%-‐kal, 2010-‐ben pedig ez a szám 70%
fölé emelkede:, a 7 évvel korábban elado: termékekből.
III. A MacBook Pro összetevőinek elemzése
A gép anyagainak részletes bemutatása
Az Apple nagy hangsúlyt fektet a megfelelő anyagok kiválasztásánál arra, hogy ne csak a megfelelő
minőségű hardvereket tudják előállítani, hanem, hogy az anyagok a lehető legkevésbé legyenek
8
környezetkárosítók, ezzel csökkentve a biológiai lábnyomot. A 4. ábrán látható a MacBook Pro
összetevőinek teljes analízise. Ezen adatok alapján próbálom bemutatni a gép LCA elemzését a
gyártástól az újrahasznosításig.
4. ábra -‐ A MacBook Pro összetevőinek teljes súlya
Alumínium: A MacBook Pro gépháza tehát teljes mértékben alumíniumból készül, mely összesen
717 grammot jelent a teljes súlyból. Ez a szignifikáns összetevő meghatározza az egész gép
struktúrális szerkezetét. A MacBook alumínium házát egyetlen tömb alumíniumból forgácsolják,
így kisebb az anyagfelhasználás és kevesbb a keletkező hulladék, mintha több részből lenne
összeállítva a gép háza. A gyártás során keletkező alumínumforgácsot a lehető legnagyobb
mértékben újrahasznosítják. Ez azért lehetséges, mert újrafeldolgozás után az alumínium nem
veszít eredeO tulajdonságaiból: a világon ma felhasznált alumínium 60 százaléka szekunder
alumínium.
Akkumulátor: A MacBook Pro számítógépekben használt lithium-‐polymer akkumulátor az iparág
egyik legfejletebb változata: a versenytársak hasonló méretű elemei nagyjából 300 óra
éle:artammal rendelkeznek, míg az Apple által fejleszte: akkumulátorok 1000 óra üzemidővel
bírnak. Az környezetvédelmi szempontból azért jelentős előrelépés, mert sokkal ritkábban van
szükség cserére. Erről bővebben lesz szó az energiahasználat résznél.
LCD kijelző: 2010-‐től higany és arzénmentes LED megvilágítású LCD panelekkel kapható a gép. A
kijelző ezen kívül nem tartalmaz PVC és BFR elemeket, emelle: megfelel az Energy Star 5.0
minősítésnek és az EPEAT Gold fokozatát is megszerezte. Az EPEAT (Electronic Product
Environmental Assessment Tool) a termék biológiai lábnyomát értékeli, a következő szempontok
9
alapján: mennyire újrahasznosítható, mennyi energiát fogyaszt és hogy van megtervezve és
összeállítva.
Merevlemez, opHkai meghajtó és nyomtatoM áramkörök: A MacBook Pro ezen alkatrészei 100%-‐
ig újrahasznosíthatóak. Az újrahasznosításra begyűjtö: (a felhasználók által visszaszolgáltato:)
eszközök súlyának 90%-‐a újrahasznosításra kerül az Apple állítása szerint. A nyomtato: áramkörök
újrahasznosítása szerencsére viszonylag egyszerű feladat: miután megszabadítják az áramkört az
ón, ólom és réz fémektől, majd a darálás után — a legkisebb fémdarabokat is eltávolítva —
beolvasztják és teljes mértékben újrahasznosítható.
Csomagolás: Az első MacBook Pro modellekhez képest nagyon sokat változo: a gép csomagolása:
a 2006-‐os modellhez képest 37 százalékkal kevesebb csomagolóanyagot használnak a
számítógépek szállításakor. A méretbeli változás nem csak a keletkező hulladékot csökkenO,
hanem a szállításból eredő károsanyagkibocsátást is, mint azt a 4. ábra mutatja.
4. ábra -‐ A csomagolóanyag csökkenése
Ezen csomagolásoknál szintén fontos szerepe van a felhasználók által újrahasznosíto:
anyagoknak: a kartondobozok legalább 25%-‐ban tartalmaznak újrahasznosíto: anyagokat, a
dobozban használt belső fröccsöntö: keretek pedig teljes mértékben újrahasznosíto: anyagokból
készülnek. A csomagolás egyébként 1400 gramm súlyú, melyből 890 gramm papír, 250 gramm
10
fröccsöntö: műanyag, ezen kívül pedig poliszOrol és egyéb műanyagok alkotják; a nyomtatáshoz
használt Onta pedig szintén környezetbarát.
CO2 kibocsátás és energiahasználat a teljes élettartam alatt
Egy MacBook Pro termékre jutó CO2
kibocsátás, a teljes éle:artamra
vonatkozóan nagyjából 460 kg. Ez az
összeg, az 5. ábrán látható módon
oszlik meg. Látható, hogy i: is a gép
gyártása és a használata a két
legnagyobb CO2 kibocsátási tényező.
A számítógépek energiafelhasználását
három féle módon lehet csökkenteni:
energiatakarékosabb töltők használata
által, energiatakarékosabb hardverekelemek felhasználásával és árammenedzsment szomverek
segítségével. Mivel az Apple mind a hardvert, mind a szomver maga tervezi és állítja össze, a gép
energiafelhasználása is az iparág legjobbai közt van: a beépíte: 77.5 wa: órás líOum-‐polimer
akkumulátor akár 8 óra üzemidőt is képes biztosítani a rendszernek, ami azt jelenO, hogy a
használat során kevesebbszer kell feltölteni a gépet, ritkábban merül le, ezért gazdaságosabb az
energiafelhasználása. Ezen kívül, a már fentebb említe: hardver-‐szomver ke:ős mia: az operációs
rendszer teljes mértékben együ: tud működni a hardverrel, így a leghatékonyabb
energiafelhasználást biztosítva a gép éle:artama során.
IV. Kritikák és fejlesztésjavaslatokBár az Apple nagyon pontos és széleskörű információkat szolgáltat a honlapján és a
kommunikációjában a környezetvédelmi tevékenységéről, a céget továbbra is erős támadásoknak
veOk alá különböző környezetvédelmi csoportok, köztük például a Greenpeace. A környezevédő
szervezet 2003-‐tól kezdve komoly kriOkákkal ille:e a vállalatot, a nem újrahasznosítható
hardverelemek, a PVC és BFR használat mia:. A 2006-‐ban kiado: Greenpeace ranglistában a
vezető technológiai vállalatokat értékelték egy 10-‐es skálán, melyen az Apple csupán 2.7-‐es
pontszámot ért el. Azóta sokat fejlődö: a vállalat: kiikta:ák a PVC és BFR anyagok használatot a
teljes termékpale:án, így a 2010-‐es listán már 4.9 pontot szereztek, ami a 9. helyre volt elegendő.
5. ábra -‐ A MacBook Pro teljeskárosanyag kibocsátása
11
A Greenpeace kritzálja a vállalat kommunikációs hiányosságait a szennyező anyagok kezelésével és
az ellátási lánc menedzsmentjével kapcsolatban, továbbá a jövőbeni toxinok kivonásának terveivel
kapcsolatban.
2010-‐ben a Climate Counts, a vásárlók “legzöldebb” vállalatok felé irányítására szakosodo:
nonprofit szervezet is hasonló eredményre juto: az Apple-‐lel kapcsolatban: 100 pontból 52-‐t
szerze: a cég, mellyel a “Futo:ak még” kategória első helyére került. 2008-‐hoz képest ez
előrelépés volt, akkor ugyanis csupán 11 pontot ért el a vállalat, amiért a “környeze:udatos
vásárlók kerüljék ezt a céget” értékelést kapta.
Személyes véleményem szerint az Apple nagyon jó munkát végez a termékei környezetbarát
mivoltának tudatosításával, viszont a kommunikációjuk ezen a téren is (hasonlóan az új
fejlesztésekhez és termékekhez) viszonylag szűk keretek közt mozog. Nem csoda, hogy a
Greenpeace pont emia: a szempontok szerint kriOzálja a vállalatot: saját weboldalt indíto:ak még
2003-‐ban “Green My Apple” (greenmyapple.org) néven, amely az Apple és termékeinek
árnyoldalait mutatja be. Azóta az üzenet változo:, a projekt sikeresen zárult, Steve Jobs
meghallo:a a követeléseket és a dolgozatban I. pontjában leírt környezetvédelmi lépések nagy
részét az ilyen weboldalaknak köszönheO a világ.
E:ől függetlenül nagyon sok ponton teljesen hiányosak az információk a cég kommunikációjából:
-‐ A beszállítókról csak egy nagyon rövid dokumentumban esik szó, a beszállítói irányelvekben,
melyben teljesen általános kritériumok vannak leírva, semmilyen konkrét adat a jelenlegi
beszállítókról.
-‐ A vállat minden dokumentumban az energia-‐ és anyagfelhasználásról, valamint a CO2
kibocsátásról beszél. Sehol nem esik szó a gyártás során és a fenntarto: létesítményekben
felhasznált vízmennyiségről, az ellátási lánc környeze:erheléseiről, a dolgozók számára előírt
irányelvekről és a vállalat környezet kímélésre irányuló kiadásairól.
-‐ Az Apple sehol nem ad információkat a jövőben elérni kívánt eredményekről. Ez sajnos olyan
képet ad a vállalatról, mintha az csak a minimum elvárásoknak próbálna megfelelni, hogy
elhallga:assa a sajtó és a szervezetek ez irányú kriOkáit.
A fent leírtak fényében az Apple-‐nek észre kell vennie, hogy egy ilyen méretű vállalat esetében a
környeze:udatos tevékenységek és a fenntartható fejlődésre irányuló változtatások igen is
fontosak a fogyasztói számára, ezen tevékenységek kommunikációja pedig elengedhetetlen az
iparágban. Amennyiben a vállalat szeretne példát venni egy versenytársról, úgy a Nokiat tudnám
javasolni. A norvég vállalat ugyanis minden évben többszáz oldalnyi “fenntarthatósági
12
jelentéseket” és CSR riportokat jelentet meg, ezzel eleg téve a környezetvédelmi szervezetek ilyen
irányú elvárásainak.
Az irány mindenképpen jó, de sokkal nagyobb lépésekkel lehetne haladni, főleg egy olyan
vállalatnál, amely bankszámláján, a 2010-‐es pénzügyi év után, 66 milliárd dollár van felhalmozva.
Hosszú Zoltán
Neptun: A2JBD2
2010/2011 tavaszi félév
13
V. Források, hivatkozások
‣ Az Apple története: http://en.wikipedia.org/wiki/Apple_Inc.
‣ Apple a legértékesebb márka a BrandZ felmérése szerint: http://brandz.ogilvyeditions.com/top100/2011/
‣ Apple részvényárfolyamok alakulása: http://@inance.yahoo.com/echarts?s=AAPL
‣ Apple környzeO tevékenységek évekre lebontva: http://www.apple.com/environment/progress/
‣ Apple környezetvédelmi program adatainak változása: http://www.apple.com/environment/reports/update.html
‣ Macbook Pro APES anyag: http://images.apple.com/my/environment/resources/pdf/APES_15-‐in_MacBookPro_10-‐09-‐07.pdf
‣ Supplier code of conduct, beszállítói megegyezés: http://images.apple.com/supplierresponsibility/pdf/Supplier_Code_of_Conduct_V3_3.pdf
‣ RoHS szabályozás: http://en.wikipedia.org/wiki/Restriction_of_Hazardous_Substances_Directive
‣ Alumínium újrahasznosítás: http://www.humusz.hu/hirek/az-‐aluminium-‐dobozok-‐ujrahasznositasarol/447
‣ Apple újrahasznosítási adatok az USA-‐ban és Kanadában: http://www.apple.com/recycling/nationalservices/us.html
‣ Nyomtato: áramkörök újrahasznosítása: http://www.electroviews.com/environmental-‐issues/pcb.php
‣ Nokia fenntarthatósági jelentés: http://nds1.nokia.com/NOKIA_COM_1/Corporate_Responsibility/Sustainability_report_2009/pdf/sustainability_report_2009.pdf
14