Általános Iskola Sokorópátka

Pedagógiai Programja

"Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a

hársfa kibontakozásának. Meg kell tanítanunk az embert a világ

végtelen gazdagságának csodálatára, és arra, hogy boldogságot

találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében. Ne a

szeretetre tanítsuk őket, hanem a teremtő, tartalmas életre, amelyben

nem lesz érdemes gyűlölködniük."

Apáczai Csere János

2

Tartalom

Az iskola bemutatása, hitvallásunk ........................................................................................ 4

Nevelési program ...................................................................................................................... 8 Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............. 8

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok: ........................................................................................... 18

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.............................................................................................. 20

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer

és szervezeti formák ...................................................................................................................................... 22

A pedagógusok helyi intézményi feladatai ................................................................................................... 26

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje ......................... 35

Az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan oktatása a vonatkozó törvényi rendeleteknek

megfelelően történik. .............................................................................................................. 49 Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................................................ 50

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok ............................................................... 54

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai ........................................................................................................ 58

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei ........................................................................................ 60

Célértékek ..................................................................................................................................................... 63

Helyi tanterv ........................................................................................................................... 64 A választott kerettanterv megnevezése ......................................................................................................... 64

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon ............................................................................... 66

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon ............................................................................... 67

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei ............................................................................. 69

A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. ................................ 70

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja ............................................................... 73

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................................................ 74

Csoportbontások, -összevonások és egyéb foglalkozások szervezési elve ................................................... 75

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................................................... 76

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .................................... 77

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei .......................................................................................... 83

Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának

elvei ............................................................................................................................................................... 84

Az iskolai jutalmazás és büntetés formái ...................................................................................................... 85

A tanulók fizikai állapotának mérése ............................................................................................................ 89

3

Az iskola egészségnevelési terve .................................................................................................................. 89

Az iskola környezeti nevelési elvei ............................................................................................................... 99

Digitális fejlesztés iskolánkban ................................................................................................................... 102

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása ...................................................................................... 104

Mellékletek ............................................................................................................................ 105 1. sz. melléklet Az 1. évfolyamon félévkor és év végén és a második évfolyamon félévkor alkalmazott

szöveges értékelés értékelő lapjai ............................................................................................................... 105

2. sz. melléklet Az iskolában tanított tantárgyak tantervei. ......................................................................... 108

3. sz. melléklet Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok ..................................................... 109

4. sz. melléklet Az Általános iskola, integrációs programja: ...................................................................... 114

5. sz. melléklet A Sokorópátkai Általános Iskola által szervezett utazással járó programok szervezésével

kapcsolatos szabályok ................................................................................................................................. 116

6. számú melléklet Digitális Fejlesztési Terv .............................................................................................. 117

A Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programjának jóváhagyása ................................................. 139

4

Az iskola bemutatása, hitvallásunk

Az intézmény pedagógiai programjának és az iskolában végzett nevelő-oktató munkánknak

jelmondatává Apáczai Csere János gondolatát választottuk, melyről úgy gondoljuk, hogy hűen tükrözi

tevékenységünk legfőbb célját és törekvésünket:

"Meg kell tanítanunk mindenkit a látásra, hogy jobban örüljön a hársfa kibontakozásának.

Meg kell tanítanunk az embert a világ végtelen gazdagságának csodálatára, és arra, hogy

boldogságot találjon egy-egy titok eloszlatásában, egy-egy út megépítésében. Ne a

szeretetre tanítsuk őket, hanem a teremtő, tartalmas életre, amelyben nem lesz érdemes

gyűlölködniük."

A községben működő iskola több átalakítást, átszervezést megélt. 1989 szeptemberétől önálló az

intézmény, melynek fenntartója a község önkormányzatának képviselőtestülete. 1990-ben a

sokorópátkai önkormányzat megállapodást kötött a szomszédos Veszprém megyei Gic község

önkormányzatával az iskolafenntartó-társulás létrehozására. 2007-ben a társuláshoz csatlakozott

Bakonytamási község önkormányzata is. Így jelenleg három település gyermekeinek oktatását

végezzük az intézményben.

2006-ban a fenntartó önkormányzat általános művelődési központot hozott létre a település

intézményeinek bevonásával. Az ÁMK 2012. december 31-ig működött. 2013. január 1-jétől az

Általános Iskola fenntartója és működtetője a Klebelsberg Intézményfenntartó Központon keresztül az

állam. Jelenlegi működtető és fenntartó a Győri Tankerületi Központ.

Az iskolában az előző időszakban nagyon sok fejlesztés valósult meg nagy részben pályázati

támogatásból. Ezek a fejlesztések a következők voltak:

Iskolánk 2005-ben konzorciumi keretben részt vett a HEFOP 2.1.5-ös pályázat megvalósításában,

majd ennek folytatásaként 2007-ben önállóan valósítottuk meg a HEFOP 2.1.9-es pályázatot. A

pályázat során az iskola nevelőtestülete teljes létszámban részt vett 3x 30 órás képzésen. A képzések

elsősorban az új tanulásszervezési eljárások megismerésére és megvalósítására készítettek fel

bennünket.

Az általános iskolánk 2008 óta az Ökoiskola, 2014-től Örökös Ökoiskola cím birtokosa.

2009-ben két tagintézményünk, az általános iskola és a sokorópátkai napközi otthonos óvoda együtt

valósította meg a TÁMOP3.1.4-es pályázatot. A pályázat keretében a tantestület minden tagja 4x30

órás képzésben vett részt. A TÁMOP pályázat megvalósítása során az eddig alkalmazott új

tanulásszervezési eljárások sorát bővítettük. Ennek megfelelően a tanítás során témaheteket,

projektnapokat, projektheteket szervezünk. A tanítási órák során kiemelt feladatunk a tanulók egyéni

képességeinek fejlesztése. Ezt differenciált tanulásszervezéssel, csoportmunkával, a kooperatív

eljárások alkalmazásával szeretnénk elérni. Nevelőtestületünk jól felkészült pedagógusokból áll, akik

elhívatottságuknak, gyermekközpontú szemléletüknek köszönhetően mindent megtesznek a tanulók

fejlesztése érdekében.

5

Iskolánk a TIOP1.1.1-es pályázat keretében jelentős fejlesztési lehetőséghez jut 2011 márciusában az

informatika területén. A tanév során 5 interaktív táblával és 14 számítógépes munkaállomással

gazdagodik intézményünk.

2010-ben kezdődött, és 2011. augusztus 15-én fejeződött be az iskolát és a sokorópátkai óvodát érintő

infrastruktúrafejlesztést támogató NYDOP pályázat megvalósítása, melynek segítségével jelentős

felújítás, bővítés történt az intézményekben. A pályázatból ehhez a munkához 129 296 352 Ft-ot

kaptunk. Az általános iskola épülete két új tanteremmel bővült. Felújításra került a vizesblokk és az

iskola többi tanterme. Megtörtént az épület hőszigetelése, az akadálymentesítés és az iskola udvarának

parkosítása. A pályázatból jelentős összeget fordíthattunk eszközfejlesztésre. Az eszközrendszerünket

a korszerű tanulásszervezési eljárásokat és az egyéni fejlesztést segítő eszközökkel bővítettük.

2012-ben valósítottuk meg a TÁMOP 3.1.7-es pályázatot, amely a referenciaintézményi szerepre való

felkészülést segítette. A pályázat során jelentős humánerőforrás fejlesztésre és eszközrendszer

bővítésre került sor.

2013/2014-ben valósítottuk meg a TÁMOP 3.3.8 Esélyteremtés a sokorópátkai általános iskolában

című pályázatot, melynek keretében kompetenciafejlesztést és tanórán kívüli foglalkozások sorát

biztosítottuk a tanulóknak.

2014-2015-ben TÁMOP 3.3.14 Ökoiskolák testvériskolai kapcsolata a Balaton és a Kisalföld között a

természettudatos magatartás fejlesztésére címmel készített pályázatunkat valósítottuk meg a

gyenesdiási iskolával közösen.

2013-2014-ben a TÁMOP-3.1.1 XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) - Nevelés-oktatás

fejlesztése, komplex pilot programok - Iskolák kutató-fejlesztő tevékenysége nevelési-oktatási

programok fejlesztésében című pályázat keretében részt vettünk az OFI Ökoiskolai munkatervének

kidolgozásában.

2018-tól valósítjuk meg a Győri Tankerületi Központ koordinálásával a következő pályázatokat:

EFOP-3.2.5 „"Tűzoltó leszel s katona!..." A pályaválasztás elősegítése a Győri Tankerületi

Központ intézményeiben”

EFOP-3.2.3 "Tanulás és tanítás a digitális térben. Digitális környezet fejlesztése s Győri

Tankerületi Központ intézményeiben"

EFOP-3.3.5 „Álmodjuk újra az iskolát! Korszerű Iskolai Közösségi Programok alkalmazása a

Győri Tankerületben”

Iskolánkban a tanulók, választás alapján két idegen nyelvet, angolt, vagy németet tanulhatnak. Erre

nagyon büszkék vagyunk, hiszen nagyon kevés általános iskola tudja ezt a lehetőséget biztosítani

tanulói számára.

Intézményünkben igyekszünk mindent megtenni annak érdekében, hogy a más településről járó

tanulók beilleszkedését, utazását segítsük. Az utazás feltételeit úgy teremtettük meg, hogy az

összhangban legyen az iskolai programokkal. Az iskolabusz járat reggel Gicről, Bakonytamásiról és

Hathalomról szállítja a gyerekeket egészen az iskoláig. Tanítás után ugyancsak az iskolabusz viszi

6

haza a tanulók egy részét. A tanulószobás, a napközis, a szakkörös és a művészeti iskolába járó

gyerekek délután két menetrendszerinti autóbusszal is haza tudnak utazni. Minden alkalommal

pedagógus kíséri őket a buszmegállóig. Az iskolabusz járaton felnőtt kísérő van. Iskolai ünnepélyekre,

alkalmankénti rendezvényekre iskolabusszal biztosítjuk a gyerekek utazását.

A korábbi évek gyakorlatának megfelelően szeretnénk mindhárom település közéletébe is

bekapcsolódni. Ennek része, hogy nemzeti ünnepeken, idősek napján, anyák napján mindhárom

községben ünnepi műsort adnak tanulóink.

Intézményünk 2017 óta az Oktatási Hivatal Bázisintézménye. Jó gyakorlatunk témája az ökoiskolai

tevékenységünk.

A 2015/2016-os tanévtől iskolánk 7. osztályos tanulói részére sikeresen pályáztunk a Határtalanul

program kiírására. Célunk, hogy tanulóink megismerhessék a határainkon kívül élő magyarság

mindennapjait.

Ugyanezt a célt tartjuk szem előtt a testvériskolai kapcsolatunk fenntartása során. 2009 óta rendszeres

a találkozás az erdélyi Görgényüvegcsűr település iskolájával.

Az iskola működésének személyi és tárgyi feltételei:

Iskolánk 8 évfolyamos általános iskola, minden évfolyamon egy-egy osztállyal. Ezen kívül napközi

otthon, szakkörök, sportkör szolgálják a tanulók fejlődését. A szakkörök közül kiemelném a

következőket: informatika szakkör, kézműves szakkör, énekkar. Informatika szakkörön a gyerekek

kiváló szakmai irányítás mellett jó műszaki feltételek között dolgozhatnak. A kézműves műhelyünk

tűzzománc-égető és kerámiaégető kemencével felszerelt, kiválóan alkalmas a gyerekek

foglalkoztatására. Sportkörön elsősorban a gyermekek mozgásigényét szeretnénk kielégíteni, de

területi versenyeken is részt vesznek tanulóink. Énekkaron az ünnepélyekre és versenyekre készülnek

a gyerekek. Az intézményünkben orvosi szoba van, ahol a gyerekek vizsgálatát és kötelező

védőoltását az iskolaorvos el tudja végezni.

A nevelési tanácsadó és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottság javaslata alapján

végezzük a sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatását is. Ehhez a munkához gyógypedagógus

szakember segítségét is igénybe vesszük.

2000-től működik iskolánkban a Napsugár Művészeti Iskola zeneiskolai és néptánc tagozattal. A

művészeti iskola óráinak megtartására délután, kapcsolódó óraként kerül sor.

Nagy hangsúlyt fektetünk a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra. Gyermekeink több tantárgyi,

sport és művészeti versenyen szerepeltek és szerepelnek ebben a tanévben is kiváló eredménnyel.

A felzárkóztató foglalkozásoknak köszönhetően minimálisra csökkent a bukások száma

intézményünkben.

A tanulók részére háromszori étkezést biztosítunk. Részt veszünk az iskolagyümölcs és iskolatej

programban. Lehetőséget teremtettünk színházlátogatásra. Az éves tanulmányi kirándulás során az

ország szép tájaira visszük el a gyermekeket. Többször szervezünk számukra játszóházat, filmvetítést,

klubdélutánt, kerékpáros túrát, kirándulást, hogy a szabadidő hasznos eltöltésére szoktassuk őket.

7

Kiemelten kezeljük a szülőkkel, a családdal való megfelelő kapcsolat kialakítását és ápolását. Évente

két alkalommal szülői értekezletet, fogadónapot, nyílt napot és szülők fórumát tartunk. Természetes

számunkra az is, hogy a szülők bármikor megkereshetik a pedagógusokat a gyermekeikkel kapcsolatos

ügyekben.

Iskolánkban 13 pedagógus, 1 iskolai adminisztrátor és 2 takarítónő dolgozik.

A szakos ellátottság 100 %-os.

Úgy gondoljuk, hogy iskolánkban minden személyi és tárgyi feltétel adott az eredményes nevelő,

oktató munkához.

Hiszünk abban, hogy az Apáczai Csere János által megfogalmazott gondolatok alapján végzett

pedagógiai munkánk hatékonyan szolgálja tanulóink fejlődését, tevékeny, szorgalmas, becsületes

felnőtté válását.

8

Nevelési program

Az iskolában folyó nevelő oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai,

feladatai, eszközei, eljárásai

A nevelés oktatás alapelvei: A nevelési oktatási alapelvek olyan általános, lényeges, normatív jellegű irányelvek, amelyek

a nevelés oktatás minden területére és formájára érvényes törvényszerűségekre és a nevelés

oktatás tapasztalataira alapozva biztosítják az iskolai munka eredményességét.

Az alapelvek tartós értékkifejezései az iskolának. Mindennapi munkánk során a következő

pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényesíteni:

o A komplexitás elve: Az iskolai munka során törekszünk a biológiai, a fiziológiai, a

pszichológiai és a társadalmi törvényszerűségek összehangolására.

o Egyenrangúság elve: Véleményünk szerint a gyermek és a pedagógus egyenrangú

félként vesz részt a nevelő oktató munkában. Együttműködésünk eredménye a

harmonikus tanulói személyiség kialakulása.

o A pedagógus szerepének elve: Az egyenrangúság elvével összhangban úgy

gondoljuk, hogy a pedagógusnak vezető szerepe van megfelelő pedagógiai légkör

kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, a tevékenységek

megszervezésében, a tanulói személyiség fejlődésnek támogatásában. A nevelő

személyes példája meghatározó.

o Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve: Kiemelt feladtunk az

egyéni képességek megismerése a tanulói személyiség fejlesztése során. Fontos a

tehetséggondozás és a felzárkóztatás egyensúlyának megteremtése.

o A különböző közösségekhez tartozás elve: Iskolánk tanulói egy szűkebb (család,

osztály, iskola, baráti társaság) és egy tágabb (falu, társadalom) közösség tagjai. Az

iskolai közösség biztosít lehetőséget a tanulók önállóságának, öntevékenységének,

önkormányzó képességének a kibontakoztatáshoz. Fontos feladata az iskolának a

hazaszeretet, az egészséges nemzettudat fejlesztése, a szűkebb közösséghez való

tartozás érzésének alakítása.

o A tapasztalatszerzés elve: Az intézményünk kiemelt feladatának tekinti az önálló

tapasztalatszerzés, az önálló tanulás, az önművelés képességének kialakítását.

o A külső hatások elve: Az iskolának segítenie kell a tanulókat abban, hogy az őket

érő külső hatások között prioritást tudjanak teremteni. Tudják megkülönböztetni a

pozitív és a negatív hatásokat. Ezen alapelv érvényesítésénél különösen fontosnak

tartjuk a családokkal való együttműködést.

o A bizalom elve: A pedagógusok napi munkájuk során törekedjenek a gyermekek

személyiségének alapos megismerésre. Neveljük a gyermekeket az egymás iránti

bizalomra, tiszteletre. Világítsunk rá a tartalmas emberi kapcsolatok fontosságára. A

pedagógusnak kötelessége, hogy a tudomására jutó, a tanulókkal és az intézménnyel

kapcsolatos információkat megőrizze, illetve bizalmasan kezelje.

o Következetesség elve: Az iskola fontos feladata, hogy igényes, határozott

követelményeket támasszon a tanulókkal szemben, ezek betartásában pedig

következetesen járjon el.

o Motiváció elve: Az eredményes tanulás és a képességek kibontakoztatásának

érdekében kiemelt feladatunk a tanulók érdeklődésnek felkeltése.

9

o Koncentráció elve: Az egyes tantárgyak, és műveltségi területek tanítása során fel

kell használni, és alkalmazni kell a korábban megtanult ismereteket.

o Szemléletesség elve: A tanítás során olyan módszereket kell alkalmazni, melyek a

befogadást, a megértést elősegítik, megkönnyítik.

o Aktivizálás elve: A tanulási-tanítási folyamatban építeni kell a tanulók aktív

tevékenységére, közreműködésére.

o Visszajelzés elve: A napi munka során folyamatos visszajelzést kell kapni a tanulói

teljesítményekről, ezek változásairól. A javítás lehetőségére a pedagógusnak nagy

gondot kell fordítania.

o Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás

A nevelő-oktató munkában prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási

folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben

szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi

környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó

társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek

közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.

o A tudás- és a képességfejlesztés helyes aránya

Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a nevelő-oktató munkában

mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A képességfejlesztésre kiemelt

figyelmet kell fordítani. Arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a

hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. A nevelő-oktató

munka során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként

kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket:

a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a

nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

o Egyéni bánásmód elve

Az egyéni bánásmód elvében egyrészt az jut kifejezésre, hogy mindenki fontos és a

maga egyediségében fejleszthető, másrészt, hogy mindenkinek biztosítani kell az

egyenlő esélyt a tanulásban, az ismeretek elsajátításában, képességeik

kibontakoztatásában.

o Tevékenységközpontúság

Minden képesség a neki megfelelő tevékenységgel alakul ki és fejleszthető. Ezért a

tevékenység központi jelentőségű a képességek fejlesztésében. A tanítás során - az

életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a

tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti

kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi

tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk

arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított

véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják

védeni.

o Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség

A foglalkozások megszervezésének alapját az egyéni tempó, képességek, problémák

képezzék. A differenciálás szempontja lehet a tanulók képességeinek fejlettsége, a

fejődés tempója vagy a szükséges tanári támogatás mértéke. A tanulási folyamat

hatékonysága nem a tanulócsoport összteljesítményén, hanem az egyes tanulók

fejlődésének ütemén mérhető. Olyan differenciált tanulásszervezési módszereket

10

alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyes szükségleteinek,

tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést.

Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit.

Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy -

egyéni képességeiket lehetőségeik figyelembevételével fejlesszék, - egész életük

során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.

o Valóságos tanulási környezet

Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak

közvetlen és közvetett megtapasztalására, megfigyelésére és vizsgálatára. A tanulás

hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a

környezetükkel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy választjuk meg, hogy a

tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják

o Gyermekközpontúság

Az iskola elsősorban a gyerekért van. Az iskola a gyermekeket nem csupán, mint

jövendő felnőtteket kezeli, hanem mint jelenlegi gyermekeket, akiknek sajátos belső

és külső igényeik és ennek megfelelő érdekeik, jogaik vannak, amelyeknek az iskolai

élet valamennyi területén meg kell nyilvánulni. A gyermekközpontúságból

következik, hogy az oktató-nevelő munka középpontjában a személyiségfejlesztés, az

egyéni képességek minél teljesebb kibontakoztatása áll.

o Demokratizmus

Az iskolai élet valamennyi területén arra kell törekedni, hogy a pedagógusok, a

tanulók, a szülők közösségei, az iskola társadalmi környezetének demokratikus jogai

az iskola fejlesztésének eredményeképpen érvényesüljenek. A demokratizmus

megköveteli a pedagógus és tanuló közötti bensőséges, érzelem-gazdag, a szülő és

pedagógus között pedig a felelős nevelőtársak egyen-rangú, partneri viszonyának

kialakítását.

o Nyitottság

Az iskola nyitott a helyi társadalom iránt. Tudomásul veszi, hogy a tanulók

ismereteiket, tapasztalataikat az iskolán kívül is szerzik, ezekre épít, és ezeket

felhasználja a képességfejlesztésben. Az iskola nyitottságában jut kifejezésre az

iskola élet-közelisége, hogy a gyermekeket védve, de nem a valóságtól elszakítva

neveli. Továbbá, hogy az iskola részt és szerepet vállal a helyi közösség életében.

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti

értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

o Célunk a tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív

állampolgári részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz

szükséges kulcskompetenciák fejlesztése.

o Célunk, hogy az általános iskolai tanulmányok végére a tanulók kulcskopetenciái

olyan szintre fejlődjenek, amelyek megalapozzák a továbbtanulást.

Az előzőekben felsorolt nevelési alapelveknek és céloknak érvényesülniük kell az

iskolában folyó nevelő-oktató munka során.

11

A nevelő-oktató munka átfogó céljai és feladata o A nevelő oktató munka átfogó célja, hogy a szülői házzal együttműködve

megalapozza és fejlessze azokat az értelmi, érzelmi és akarati tulajdonságokat,

amelyek az egyéni, családi, közösségi élethez, a tudásalapú és az információs

társadalomban való felelős helytálláshoz szükségesek.

o A tudásalapú társadalomban a személyes önmegvalósításhoz, az aktív állampolgári

részvételhez, a társadalmi kohézióhoz és a foglalkoztathatósághoz szükséges

kulcskompetenciák fejlesztése. Különösen fontos feladat az anyanyelvi, a

matematikai-logikai, az idegen nyelvi, a szociális, életviteli és környezeti

kompetenciák fejlesztése.

o A tanulók adottságainak, képességeinek kibontakoztatásával és fejlesztésével,

szociális és családi eredetű hátrányok mérséklésével, korszerű, a helyi és társadalmi

igényeknek megfelelő, továbbépíthető általános műveltség alapjainak elsajátításával

feladata továbbá, hogy kiművelje a tanulókban azokat a képességeket, készségeket,

attitűdöket, melyek lehetővé teszik, hogy:

o megismerjék, megértsék önmagukat, társaikat,

o megfigyeljék és megértsék a természet és a társadalom jelenségeit,

o értékeljék és megbecsüljék az egyetemes és a magyar kultúra értékeit,

o fejlesszék fizikai teljesítőképességüket,

o minél többféle módon és eszközzel fejezzék ki gondolataikat, érzéseiket,

véleményüket, vágyaikat, fejlesszék a tanulásra való képességüket, akaraterejüket,

o képesek legyenek a szép befogadására, megóvására és megteremtésére.

o A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók képesség-

kibontakoztató felkészítése, hogy a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő

lemaradásuk csökkentjen, továbbá a tanulók egyéni képességének, tehetségének

kibontakoztatása, tanulási, továbbtanulási esélyének növelése.

o Azoknak a készségeknek, képességeknek és attitűdöknek a rendszerszerű fejlesztése,

amelyek az egyén belső, személyes harmóniájának és a társadalmi beilleszkedés

alapját képezik. Ennek érdekében át kell alakítani az iskola tanulási környezetét, azaz

azoknak a tényezőknek az együttesét, amelyek befolyásolják a tanulók nevelését-

oktatását. Így különösen a tanulók és a pedagógusok kapcsolatát, a tanulók kapcsolatát

egymással, a gyerekek és az őket tanító pedagógusok tudásrendszereit, továbbá a

tanulás fizikai környezetét.

o A tanulók a nyolcadik évfolyam végére legyenek képesek kitartóan tanulni, saját

tanulásukat megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az

információval való hatékony gazdálkodást is

o A tanulás iránti érdeklődés felkeltése, fenntartása, pozitív tanulási attitűd kialakítása.

A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 1-4. évfolyamokon

o Az életkori szakasznak megfelelő tanulási, tevékenységszervezési és módszertani

eljárások alkalmazásával zökkenőmentesen vezesse át a gyerekeket az óvodai

tevékenységből az iskola világába, a tanulástevékenységeibe

o A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitottságának megőrzése, orientálása

és továbbfejlesztése.

o A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megteremtése.

12

o A kisgyermekek fokozott játék- és mozgásigényének kielégítése.

o A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.

o A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése.

o A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és

képességek kialakítása és gyakoroltatása.

o A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése.

o A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére.

o Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatosítása a tanulókban.

o A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges

koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok tudatosítása és fejlesztése.

o Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

o A személyes képességekbe vetett hit és önbizalom megóvása és megerősítése.

o Az önismeret fejlesztése az önmagára vonatkozó ismeretek és tapasztalatok

gyarapításával és megbeszélésével.

o A mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése.

o A mozgás, a rendszeres testedzés, a sportjátékok iránti kedv felkeltése és megerősítése.

o A társas kapcsolatok kialakításához és gazdagításához szükséges beállítódások és

képességek gyakoroltatása.

o A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság megőrzése és

továbbfejlesztése.

o A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése

iránt.

o Az önálló tanuláshoz szükséges motívumok kialakítása és megerősítése.

o Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

o A szóbeli és az írásbeli nyelvhasználathoz szükséges alapkészségek fejlesztése,

gyakoroltatása.

o A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és folyamatos

fejlesztése.

o A mindennapi életvitellel összefüggő gyakorlatias ismeretek nyújtása.

o Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalomról, a művészetekről, az

emberiség és a haza történelméről.

o Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése.

o A tanuláshoz, a közös játékokban és feladatokban való részvételhez szükséges

koncentrációs képességek és akarati tulajdonságok fejlesztése.

o Egyszerű minták és sokoldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

A nevelő-oktató munka céljai és feladatai az 5-8. évfolyamokon

o Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése.

o A rendszeres testmozgás és a sport iránti igény megerősítése és kielégítése.

o A tanulókban meglévő szolidaritásérzés, együttműködő- és segítőkészség értékének

tudatosítása és fejlesztése.

13

o Az egészséges életmóddal összefüggő pozitív beállítódások, magatartásoknak és

szokások megerősítése.

o A környezettel való harmonikus és konstruktív kapcsolathoz szükséges ismeretek,

képességek és készségek kialakítása és fejlesztése.

o A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatosítása.

o Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatok

gyűjtésével, rendszerezésével és sokoldalú értelmezésével.

o A képi reprezentációk szerepének tudatosítása a tanulásban és a mindennapi életben.

o Aktív tevékenységre lehetőséget adó feladatok adása a tanulóknak: kísérletek,

megfigyelések, projektek stb.

o A kritikai és kreatív olvasás képességének fejlesztése.

o Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakoroltatása.

o A problémamegoldó gondolkodás és a döntésképesség megalapozása.

o A kreativitás fejlesztése.

o Az önálló tanulás és az önműveléshez szükséges ismeretek és képességek

megalapozása.

o A tudományos ismeretek megértéséhez és elsajátításához szükséges szemléleti keretek

és alapfogalmak megismertetése.

o Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek

megismertetése.

o A közösségek demokratikus működésének megértését elősegítő alapelvek

megismertetése.

o Az európai és a nemzeti azonosságtudat erősítése, ápolása.

o Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása.

o A tanuláshoz, a feladatokban való részvételhez szükséges koncentrációs képességek és

akarati tulajdonságok fejlesztése.

o Az egyéni adottságok, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése.

o A szociális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása.

o Az emberi cselekedetek és konfliktusok értelmezése okaik, következményeik és az

emberi értékekkel való összevetésük szempontjából.

o Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fogalmának tisztázása a környezeti,

társadalmi és kulturális konfliktusok megbeszélése kapcsán.

o A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási,

értelmezési, indoklási, bizonyítási képességekre.

o A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhoz szükséges

vizuális képességek fejlesztése.

o A kulcsfogalmak tartalmának folyamatos gazdagítása és mélyítése.

o A problémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fogalomrendszer

kiépítése.

o A véleményformálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez,

megvédéséhez szükséges képességek kialakítása.

o Az elvont fogalmi és elemző gondolkodás megalapozása.

o A kritikai gondolkodás megalapozása és fejlesztése.

14

o A komplex és különböző forrásokból származó információk kezeléséhez szükséges

képességek kialakítása és fejlesztése.

o Az önálló, felnőtt élettel kapcsolatos helyes döntések megalapozása.

o A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra.

o Az általános műveltség megalapozásához szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes

emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeinek megismerése.

o A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási

emlékeinek, hagyományainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés.

o A tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítása.

o Az emberiség előtt álló globális problémák megismerése.

o Az idegen nyelvű kommunikáció fejlesztése.

o Más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerése.

o Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcsolatban.

o Az információs technológia adta lehetőségek felhasználása a tanítás-tanulás

folyamatában.

o A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának

gyakorlásához.

o Életszerű, valóságos problémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az

ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz.

A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai A nevelő-oktató munka céljai és feladatai élményszerű és változatos tanulói, tanári

tevékenységgel, a differenciált, egyéni tanulási utakat középpontba helyező tanórai és tanórán

kívüli munkával, sokszínű, pedagógiai módszerekkel és szervezési munkaformákkal

valósítható meg. A nevelő-oktató munka céljait és feladatait megvalósító, az iskolában

alkalmazott tevékenységek és azok fajtái, megvalósítási módozatok a következők:

Kulcskompetenciák a Nat alapján:

o Anyanyelvi kommunikáció

o Idegen nyelvi kommunikáció

o Matematika kompetencia

o Természettudományos és technikai kompetencia

o Digitális kompetencia

o Szociális és állampolgári

o Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia

o Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

o A hatékony, önálló tanulás

Anyanyelvi kommunikáció fejlesztése

Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és

vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg

értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális

tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a

szabadidős tevékenységekben.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél

fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi

15

kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi

funkciók ismerete.

Fejlesztési feladatok

o Verbális kommunikáció fejlesztése

o Beszédtechnikai készség fejlesztése

o Írásképesség kialakítása és fejlesztése

o Az olvasási képesség kialakítása és fejlesztése

o Formalizált kommunikáció fejlesztése:

o Az anyanyelvhez való pozitív attitűd kialakítása,

Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése

Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető:

fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése

szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális

tevékenységek megfelelő keretein belül - oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős

tevékenységek -, az egyén szükségleteinek megfelelően.

Fejlesztési feladatok

o A kulturális különbségek iránti fogékonyság, a sztereotípiák elutasítása.

o Érdeklődés és kíváncsiság felkeltése és fenntartása a nyelvek iránt

Matematikai kompetencia fejlesztése

A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának

képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A

kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak,

mint az ismeretek.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy

alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a

problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen.

Fejlesztési feladatok

o A rendszerező és kombinatív képesség, valamint a deduktív és induktív

gondolkodás fejlesztendő komponenseinek fejlesztése

o A matematikai kompetencia alapelemeinek alkalmazása az összeadás és

kivonás, a szorzás és az osztás, a százalékok és törtek, mértékegységek a

mindennapi életben felmerülő problémák megközelítése és megoldása során.

o Matematikai gondolkodás és érvelés, a matematikai gondolkodásmód

elsajátítása: absztrakció és általánosítás, ha a kérdés megköveteli, matematikai

modellezés, azaz (modellek elemzése és készítése) meglévő modellek

használata és alkalmazása a feltett kérdés megválaszolásához.

Természettudományos és technikai kompetencia:

A természettudományos és technikai kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy

ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket

tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló

kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk,

előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

16

A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az

alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint

a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt

hatásának az ismerete.

Fejlesztési feladatok

o Természettudományi és technikai problémák felismeréséhez szükséges

ismeretek

o Jelenségek természettudományi magyarázata

o Természettudományi bizonyítékok alkalmazása

o A természettudományok iránti érdeklődés felkeltése és fenntartása

o A természettudományi kutatás támogatása

o A természeti erőforrások és a környezet iránt érzett felelősség

Digitális kompetencia fejlesztése

A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és

kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén.

Fejlesztési feladatok

o A legfontosabb számítógépes alkalmazások megismertetése és felhasználása a

tanításban és a tanulásban.

o Az elektronikus információk, adatok és fogalmak kereséséhez, gyűjtéséhez és

feldolgozásához szükséges készségek kialakítása.

o Pozitív viszonyulás kialakítása az internet-használathoz és fogékonyság a

világháló biztonságos és felelős használata iránt, beleértve a személyes szféra és

a kulturális különbségek tiszteletben tartását is.

Szociális kompetencia fejlesztése

A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári

kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei, a közjó iránti

elkötelezettség és tevékenység, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén az

egyén hatékony és építő módon vehet részt a társadalmi és szakmai életben, az egyre

sokszínűbb társadalomban, továbbá ha szükséges, konfliktusokat is meg tud oldani.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és

mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben

játszott meghatározó szerepét.

Fejlesztési feladatok

o Szociális kommunikáció fejlesztése

o Szociális érdekérvényesítés fejlesztése

o A szociális értékrend megismerésének, a pozitív értékrend elfogadásának és az e

szerinti magatartás elsajátításának, a szociális és kooperatív képességek

kiépülésének, kreativitásuk növekedésének elősegítése.

o Tájékozódás az európai társadalmak multikulturális és társadalmi-gazdasági

dimenzióiban, valamint a nemzeti kulturális identitás és az európai identitás

kapcsolatának megértetése. Az állampolgárság fogalmának, az állampolgári

jogoknak, ezen belül a gyermekek jogainak megismertetése.

Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia fejlesztése

A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia segíti az egyént a mindennapi

17

életben - a munkahelyén is - abban, hogy megismerje tágabb környezetét, és képes

legyen a kínálkozó lehetőségek megragadására.

Fejlesztési feladatok

o A tervezés, szervezés, elemzés, kommunikáció, cselekvés, eredményekről való

beszámolás, értékelés és dokumentáció készségeinek kialakítása.

o Az együttműködésre épülő, rugalmas csapatmunkához szükséges készségek

kialakítása.

o Az újításra való beállítódás és a kockázatvállalás fejlesztése.

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség fejlesztése

Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség magában foglalja az esztétikai

megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának

elismerését mind a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével, ideértve

különösen az irodalmat, a zenét, a táncot, a drámát, a bábjátékot, a vizuális művészeteket, a

tárgyak, épületek, terek kultúráját, a modern művészeti kifejezőeszközöket, a fotót s a

mozgóképet.

Fejlesztési feladatok

o A kultúrák közötti kommunikáció iránti pozitív attitűd kialakítása.

o A nemzeti és európai kulturális örökség és ezek világban elfoglalt helyének az

megismertetése.

o A közízlés alakulásának és az esztétikai tényezők mindennapi életben betöltött

fontosságának a felismertetése.

o A tanítási órákon kívüli, alkotásra alkalmas keretek felhasználása a tanulók

alkotásvágyának kielégítésére, a más néző-pont megismerésére, a nyitottság, az

érdeklődés és az esztétikai érzék fejlesztésére.

A hatékony, önálló tanulás fejlesztése

A hatékony, önálló tanulás azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását

megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való

hatékony gazdálkodást is. Felismeri szükségleteit és lehetőségeit, ismeri a tanulás folyamatát.

Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök

A munka- vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő

ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról, tudástartalmakról,

képességekről és szakképesítésekről.

Fejlesztési feladatok

o Tanulási motiváció fejlesztése

o Tanulási stratégiák fejlesztése (hatékony tanulási technikák megtanítása)

o Egyéni fejlesztés az adottságok ismeretében: tanulási nehézségek hatékony kezelése

18

Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok:

„ A személyiség a külső hatásokra kialakult belső feltételeknek és öröklött diszpozícióknak

(adottságok, lehetőségek) az egyénen belül kialakult olyan egyedi, egyszeri,

megismételhetetlen integrációja, amely meghatározza a viszonyulást, alkalmazkodást a

környezethez.” (Keményné Dr Pálffy Katalin)

Feladatunk a gyermeki személyiség sokoldalú fejlesztése, harmonikus személyiség

kialakítása. Ennek érdekében a következő területek fejlesztése iskolánk kiemelt feladata:

A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-

tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten

fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a

differenciálást.

o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat,

amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás

végéig fenn is tartsuk.

o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe

helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók

tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják.

o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás,

vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten

a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez,

képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők

az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez

igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a

tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

Az egységes alapokra épülő differenciálás

Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, sokoldalú iskolai életnek,

a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési

képességét, akaratát; hozzájárul életmódjuk, motívumaik, szokásaik, értékekkel való

azonosulásuk fokozatos kialakításához, megalapozásához.

A kulcskompetenciák hatékony fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési céloknak

megfelelő tanítási folyamat, tanulási tevékenység.

A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása,

szabályozása és értékelése.

19

A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempontokra kell

figyelemmel lenni:

o Olyan szervezési megoldásokat kell előnyben részesíteni, amelyek előmozdítják

a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását,

fejlesztését.

o A tanulásszervezés meghatározó szempontja a tanulók aktivitásának

kibontakoztatása.

o Az oktatási folyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek,

tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseinek

korrigálására és tudásának átrendeződésére.

o Az oktatási folyamat alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás

technikáit, formáit.

o Az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az

osztálymunkában, a csoportmunkában, a tanulók páros és egyéni oktatásában) a

tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, problémamegoldását,

alkotóképességét kell előtérbe állítani.

o A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz alkalmazkodó

differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári

segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben.

o A feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása

nélkülözhetetlen a hátrányos helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése

érdekében.

Az értelem fejlesztése: Az értelem kiművelése az iskola fontos feladata. Középpontjában az

információfeldolgozás áll. Két alapfeladatot kell kiemelnünk, a tanulási képesség és az értelmi

képesség fejlesztését. A tanulási képesség fejlesztése során törekednünk kell a megismerési

vágy felkeltésére, az érdeklődés, a természetes kíváncsiság ébrentartására. Ezzel szorosan

összefügg a felfedezés örömének megismertetése. Ennek érdekében fejleszteni kell a tanulók

problémamegoldó képességét, a játékszeretetet. Ki kell alakítani a felfedezés örömét, a

szélsőségektől mentes optimális teljesítményvágyat. Rá kell ébreszteni a tanulókat a tanulás, a

megszerzett tudás értékére.

Az értelmi képességek fejlesztése: A megismerés folyamata az információszerzéssel indul.

Az 1-4. osztályban kiemelt szerepe van a megismerési folyamatban a megfigyelésnek, majd

erre építjük az értelmezést, az indoklást, a bizonyítást és az értékelést. A kognitív

kommunikáció alapvető feladata a kivitelező tevékenység, a megismerés, a gondolkodás

szolgálata. Kiemelt feladat az értő olvasás, szövegfeldolgozás és a fogalmazási képesség

fejlesztése. A gondolkodás bonyolult képességrendszer. Fontos feladata az iskolának a

viszonyítás, az általánosítás, az osztályozás, a problémamegoldó képesség fejlesztése. Meg

kell ismertetni a tanulókkal az alapvető tanulási módokat, azokat rendszeresen, változatosan

alkalmazni kell a tanulás folyamatában. A személyiség fejlődésének alapvető jellemzője az

egyéni értékrend. Legfontosabb feladat a pozitív egyéni értékrend kialakítása. A tanulókat

képessé kell tenni új kapcsolatok kiépítésére, kapcsolatrendszerük gazdagítására. Ki kell

alakítani a tanulókban az érdekérvényesítés képességét. Erre nagyon jó lehetőséget biztosít a

diákönkormányzat rendszere.

20

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a

nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett

módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve

közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelő-oktató

munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez

kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tervszerű, tudatos

nevelői fejlesztése.

A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó

közösségi magatartáshoz, a kisgyermek heteronóm- a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró

– személyiségének lassú átalakulásától az autonóm-önmagát értékelni, irányítani képes

személyiséggé válásig.

Az önkormányzás képességének kialakítása.

A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői

segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon

tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek

tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség

által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által

szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a

közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat

gyűjthetnek. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai

keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban

egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg,

másrészt közvetett módon, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül.

A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása

iskolánk nevelő-oktató munkájának alapvető feladata.

A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:

o A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása.

Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli

tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének

tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.

o A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében.

21

Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az

életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronóm – a felnőttek

elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm –

önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig.

o Az önkormányzás képességének kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben,

hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért

összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.

o A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a

közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a

tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók

a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt

vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési

formákhoz tapasztalatokat gyűjthetnek.

o A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása.

Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi,

viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának

kialakítása, ápolása.

22

A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását

szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák

1. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi egyéb (tanítási

órán kívüli) tevékenységek segítik:

a) Hagyományőrző tevékenységek

o Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő

alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1848. március 15-e évfordulóján, karácsonykor,

a gyermeknapon, illetve a 8. osztályosok ballagásakor.

o Minden tanév folyamán az iskolában megemlékezést tartunk október 6-án, a

magyar kultúra napján, a költészet napján, és a Föld napján.

o Minden év március 15-ét megelőző tanítási napon tartjuk a Kutassy-nap

rendezvényeit. A program keretében térségi és iskolai szintű versenyeket tartunk.

b) Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a

tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában

diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az 1-8.

osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák-önkormányzati vezetőség irányítja.

A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus

segíti.

c) Diákétkeztetés. A tanulók számára – igény esetén – napi háromszori étkezést (tízórai,

ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az étkezési térítési díjakat

az önkormányzat által meghatározott módon kell befizetni.

d) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb

kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék

felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó

és felzárkóztató foglalkozások segítik.

o Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók

képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk.

o A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge

eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére

képesség fejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika

tantárgyakból.

o További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő

igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az

iskola nevelőtestülete dönt.

o A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni

foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősorban

azok a tanulók vesznek részt,

- akiknek az első-negyedik évfolyamon az eredményes felkészülése ezt

szükségessé teszi,

- akik második vagy további alkalommal ismétlik ugyanazt az évfolyamot.

e) Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola – amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények

működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak – a halmozottan

23

hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak

ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez.

A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók

- egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása,

- fejlődésének elősegítése,

- a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik.

Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató

felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy

csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-

kibontakoztató felkészítésben.

A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása,

tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program

alkalmazásával történik.

f) Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden

tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók

mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az

iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

g) Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek

fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek,

technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör,

hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola

lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete

dönt. Szakkör vezetését – az igazgató beleegyezésével – olyan felnőtt is elláthatja, aki

nem az iskola dolgozója.

h) Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a

különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az

iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán

kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A hagyományoknak megfelelően

térségi Irodalmi- és történelmi vetélkedőt illetve országosan meghirdetett

Természetismereti vetélkedőt szervezünk. A versenyek, vetélkedők megszervezését,

illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai

munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

i) Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tantervi

követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a

tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A

projektoktatás egy iskolai napon legalább három órát meghaladó foglalkozás vagy

több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során –

elsősorban – a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása

történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló

közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet

(projekthetet) a tanulócsoportok – ismereteket összegző vagy művészeti – bemutatója

zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a

katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet-

és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos

ismereteket dolgozzák fel. A hosszabb (több napos, egy hetes) témaheteken

24

feldolgozásra kerülő ismereteket a nevelők szakmai munkaközösségei az iskola éves

munkatervében határozzák meg.

j) Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények

eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára

gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és

környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából.

k) Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb

teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy

alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel

önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a

pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a

programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban

halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

l) Erdei iskolák, táborozások. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését

segítik a táborszerű módon, az iskola falain kívül szervezett, 1-2 napon keresztül tartó

erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása

történik. A foglalkozáson minden tanévben az 5. és a 7. osztályos tanulók vesznek

részt. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel kötelező, a felmerülő

költségeket az iskola fedezi.

Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra,

hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok –

elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

m) Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését

szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon

tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is

jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői

a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a

programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban

halmozottan hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

n) Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a

nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők

anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák,

kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos

rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati

lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon

a nehezebb szociális körülmények között élő családok – elsősorban halmozottan

hátrányos helyzetű – gyermekei is részt tudjanak venni.

o) Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon

látogatható iskolai könyvtár segíti.

p) Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A

tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

25

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók –

tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

26

A pedagógusok helyi intézményi feladatai

1. A pedagógusok alapvető feladatai

O A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési

szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői

utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.

O Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az

intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.

O Heti teljes munkaidejének ötvenöt–hatvanöt százalékában (neveléssel-oktatással

lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.

O Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felöli részében a

nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat,

tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.

O A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes

megtartása.

O Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek

munkájában.

O Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.

O A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.

O A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.

O Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.

O A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai

szakszerűségének figyelemmel kísérése.

2. A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

O Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.

O A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése

(tanmenetek, éves programok).

O Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.

O A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a

tanítási órákon

O Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon

O A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő

módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.

O A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási

órákon és a különféle iskolai foglalkozásokon.

O Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a

tanítási órákon.

O A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

3. A tehetséges tanulók gondozása

O Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók

részére.

27

O Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok

önálló szervezése, segítség a szervezésben.

O Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön,

bemutatókon.

O A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

O A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán

kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

4. A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló

tanulók gondozása, eredményes fejlesztése

O Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a

halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási

nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

O A gyermekvédelmi feladatok ellátása a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos

helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók körében.

O A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra

szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

O A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési,

magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra

szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

O Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan

hátrányos helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel

küzdő tanulók körében.

5. A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

O Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás,

kirándulás).

O Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi

ünnepség).

O Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.

O A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös)

programok.

6. Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel

O Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.

O Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a

programok szervezésében, részvétel a programokon.

O Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben,

részvétel a kirándulásokon, táborokon.

7. Munkafegyelem, a munkához való viszony

28

O A munkaköri kötelességek teljesítése.

O Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.

O Pontos adminisztrációs munka. a formai követelmények, a határidők betartása.

O Az egyes tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

8. Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség

tevékenységében

O Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.

O Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.

O Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.

O Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

9. Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

O Másoddiploma megszerzésére irányuló továbbtanulásban való részvétel.

O Továbbképzéseken való részvétel.

O A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.

O publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban,

kiadványokban.

10. Az iskolai munka feltételeinek javítása

O Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.

O Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.

O Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása

(innováció).

O Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.

O Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

11. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában

O Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.

O Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.

O Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

12. Aktív részvétel a tantestület életében

O A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának,

beilleszkedésének segítése.

O Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek

szervezésében, a szervezés segítése.

O Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein.

13. Az iskola képviselete

O A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése.

29

O Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken.

O Tudósítások közreadása a helyi társadalom számára az iskola életéről, eredményeiről

a helyi médiában.

O Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.

O Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.

O A település rendezvényein, eseményein való részvétel.

O Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb.

életében, civil szervezeteiben.

14. A vezetői feladatok ellátása

O Vezetői feladatok vállalása a nevelőtestület szervezeti életében.

O Az egyes vezetői feladatok (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés,

értékelés) lelkiismeretes ellátása.

O A vezetőre bízott közösség formálása, az emberi kapcsolatok javítása.

15. Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

O A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.

O Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a

tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.

O Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.

O Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a

pedagógus kollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok

elfogadása).

30

Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnökök feladatai

1. Az osztályfőnök feladatai

O Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai

rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő

irányításával.

o Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.

o Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend

kialakítást és elfogadását.

o Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős

programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.

o Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.

o Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.

o Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.

o Rendszeres kapcsolatot tart együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.

o Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a

szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

o Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább

havonta – tájékoztatja a szülőket.

o A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal

írásban értesíti.

o Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket

tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

o Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének

elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

o A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

O Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.

O A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.

O Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.

o Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a

gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal.

o Segíti a tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai

munkáját.

o Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.

o Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről.

o Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát,

és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek,

fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

o Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.

o Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók

magatartás és szorgalom osztályzatára.

31

o Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész

tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.

o A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli

figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rovóban részesíti.

Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.

o Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót. Igazolatlan

mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.

o A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat,

azokra előre felkészül.

o Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a

pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.

o A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai

jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.

O Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv,

osztályfőnöki tanmenet).

O Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.

O Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.

O Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal

szemben.

O Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség

esetén gondoskodik azok pótlásáról.

O Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.

O Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi

tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).

O Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai

szakszerűségét.

2. Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök osztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított

osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a) A tanév elején összeállított munkaterv

- Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

- Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.

- Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).

- Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.

- Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői

értekezletek tervezett témái.

- Az osztály diákközösségének vezetői.

- Az osztályban működő szülői szervezet vezetői.

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

- Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.

- Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.

- Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

32

3. Az osztályfőnök által készített statisztikák, jelentések az osztályról

Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról

o Tanulók száma, ebből leány

o Állami nevelt (gondozott)

o Hátrányos helyzetű, ebből halmozottan hátrányos helyzetű tanuló

o Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló

o Sajátos nevelési igényű tanuló

o Az iskolában étkező, ebből normatív támogatásban részesülő tanuló

o Az étkezőkből csak ebédelő, illetve háromszor étkező tanul

o Az iskolába járás alól felmentett tanuló (magántanuló)

o Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók

o Más településről bejáró tanuló

o Nem magyar állampolgár

o Évfolyamismétlő

Statisztikai adatok az első félév és a tanév végén az osztályról

o Tanulók száma

o Osztályozott tanulók száma és aránya

o Osztályozatlan tanulók száma és aránya

o Az egyes tantárgyakban elért osztályzatok száma és a tantárgyak osztályátlaga

o Az osztály tanulmányi átlaga

o Kitűnő tanulók száma és aránya

o Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén

o Példamutató magatartásért adott dicséretek száma a tanév végén

o Példamutató szorgalomért adott dicséretek száma a tanév végén

o Egy tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

o Két tantárgyból bukott tanulók száma és aránya

o Három vagy több tantárgyból évfolyamismétlésre bukott tanulók száma és aránya

o A bukások száma tantárgyanként

o A tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyek eredményei

o Iskolán belüli versenyek eredményei (iskolai versenyeken részt vett tanulók száma és az

elért helyezések)

o Iskolán kívüli versenyek eredményei (iskolán kívüli versenyeken részt vett tanulók száma

és az elért helyezések)

o Nyolcadik évfolyamon a középiskolai továbbtanulás jellemzői

A középiskolai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar,

matematika)

Középiskolai felvétel a tanulók választása alapján

A választott középiskolák közül az elsőként megjelölt iskolába felvett tanulók száma

és aránya

A választott középiskolák közül a másodikként megjelölt iskolába felvett tanulók

száma és aránya

A választott középiskolák közül a harmadikként megjelölt iskolába felvett tanulók

száma és aránya

Továbbtanulás iskolatípusok szerint

Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya

Szakközépiskolába felvett tanulók száma és aránya

Szakiskolába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya

Egyik középiskolába sem felvett tanulók száma és aránya

33

A tanulói közösségek (osztályközösségek) tevékenységének, fejlődésének értékelési

szempontjai az első félév és a tanév végén

o Az osztályközösség életét jellemző legfontosabb adatok (létszám, fiúk-lányok aránya, új

tanulók, távozók).

o Az osztály szociális összetétele (a családok szociális helyzete, a családok kulturális

elvárásai, hátrányos és halmozottan hátrányos tanulók, gyermek- és ifjúságvédelmi

munka).

o A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő

tanulók, a bukások, a tehetséges tanulók eredményei).

o Az osztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája.

o Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási

nehézségekkel küzdő tanulók).

o A közösségi tevékenység (önkormányzás szintje, közös programok és rendezvények

felsorolása, egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokon való részvétel).

o A szülői házzal való kapcsolat (a családlátogatások és a szülői értekezletek tapasztalatai, a

szülők nevelési elvei, a szülők kapcsolata az iskolával).

o Minden felsorolt területen belül meg kell határozni az alapvető pedagógiai feladatokat:

Milyen változások történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

Milyen új problémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban?

A problémák megoldásának érdekében milyen beavatkozás látszik célszerűnek?

4. Az osztályfőnöki órák témái

a) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki

óráin

o A házirend szabályainak megbeszélése.

o Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.

o Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.

o Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása.

o Az iskolai munkatervből az osztályt érintő feladatok ismertetése.

o Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek

megbeszélése.

o A kerékpáros közlekedés szabályai.

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

o Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és

kábítószer fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a

szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő)

segítségének igénybe vételével.

o Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás

baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes

módja.

o Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati

elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő)

segítségének igénybe vétele.

o Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév

végén.

o Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.

o Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a költészet napjáról, a Föld napjáról és a

Nemzeti Összetartozás Napjáról.

o Osztálykirándulás előkészítése.

34

5. A közösségfejlesztés céljainak megvalósítását segítő tevékenységek

o A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanítási-tanulási

folyamatba illeszkedő tanítási óra.

Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten

fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a

differenciálást.

o A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a

gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is

tartsuk.

o A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük

azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését,

vagyis állandó aktivitását biztosítják.

o Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az,

hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb

mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes

tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin

előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így -

elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára

támaszkodnak.

o A nevelő oktató munka folyamatában nagyon fontos a pedagógus számára a fejlesztő

munka feladatainak meghatározásához, hogy ismerje tanítványai személyiségét,

adottságait, családi hátterét. Fontos, hogy tudja alkalmazni a különböző tanuló

megismerési technikákat.

o A tanóra szervezése során a differenciálás mellett alkalmazni kell a kooperatív tanulási

technikákat és a drámapedagógia elemeit.

o Kiemelt feladata az iskolának, hogy megtanítsa a tanulókat a különböző tanulási

technikákra, hogy segítse megtalálni minden tanuló számára a helyes, egyénre szabott

tanulási módot.

o Az iskolánkban alkalmazzuk a tanulásszervezési eljárások közül a következőket:

a, Moduláris oktatás: egészséges életmód modul 7.8. osztályban.

b, Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása 3 tanulócsoportban: 2. osztály:

művészetek, 5. osztály: történelem és hon és népismeret, 6. osztály történelem és hon

és népismeret.

c, Témahét: 1.2. osztály- Mesehét

Témahét: 3.4. 5. 6. osztály- Természetvédelem, környezetvédelem

Témahét: 7. osztályban. Egészséghét

d, Három hetet meghaladó projekt: 8. osztály Természetvédelem, megújuló

energiaforrások, hagyományőrzés,

35

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység

helyi rendje

1. Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő

tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének,

ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő

módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

2. Munkánk során kiemelten kezeljük

o a sajátos nevelési igényű;

o a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;

o a kiemelten tehetséges;

o a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű

tanulók egyéni fejlesztését.

Sajátos nevelési igényű tanulók o Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt,

integrált formában folyik.

o A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2.

sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve

alapján szervezzük meg.

o A sajátos nevelési igényű tanulók a tanítási órákon túl gyógypedagógus vezetésével –

habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szolgáló órakeretben – egyéni fejlesztési terv alapján

terápiás fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt.

o Iskolánk a sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az

illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó

intézmények szolgáltatásait.

o A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,

az Irányelvek figyelembevételével készített eltérő tanterv része az iskola helyi

tantervének,

a fogyatékosság típusának megfelelő tankönyvek, tanulási segédletek,

a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,

a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,

speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök,

képességfejlesztő játékok, eszközök,

számítógépek fejlesztő programokkal.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei:

Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását is végezzük.

Ez az intézményi alapdokumentumban is rögzítésre került. A gyermekek fejlesztését az

előzőekben felvázolt nevelési elvek és a 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 28.

fejezet 47.§-a alapján látjuk el. Ennek során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális

igényeihez igazodva elsősorban a következő elvek a követendők:

o A feladatok megvalósításához, elvégzéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése

ott, ahol erre szükség van.

o A differenciált, egyéni fejlesztés biztosítása, elsősorban az önmagukhoz viszonyított

fejlődés lehetőségének a biztosításával.

36

A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő sajátos feladatokat a sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok szerint

végezzük.

Iskolánkban, feltételezhetően a szocio-kulturális hátrányok következtében, egyre több a

sajátos nevelési igényű tanuló. Mindez tantestületünktől új szemléletmódot, hozzáállást és

módszertani megújulást igényelt. Minden évben több tanulót javasolunk a szakértői bizottság

elé. A szakértői vélemény iránymutatása alapján próbáljuk a gyermeknek a legideálisabb

tanulási feltételeket megteremteni. A munkaformák változatos alkalmazásával, ez egyénre

szabott feladatokkal és a tanítási órákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a tanulókat képességük mind teljesebb

kibontakoztatásában.

Az integrált oktatás-nevelés feltételei:

A nemzeti köznevelésről szóló törvény iránymutatása alapján intézményünk valamennyi

objektív és szubjektív feltételnek igyekszik a lehető legmagasabb szinten eleget tenni.

Objektív, rendelkezésre álló feltételek:

- a tanulásban akadályozott tanulók oktatásához speciális tanterv, tankönyv és tanulási

segédletek

- a törvény által előírt habilitációs, rehabilitációs foglalkozások

- fejlesztő munkafüzetek, játékok, mozgást javító eszközök

- gyógypedagógus, logopédus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő alkalmazása.

Szubjektív feltételek:

- elfogadó szemlélet

- módszertani megújulás

- elfogadó szülői háttér

- elfogadó tanulóközösség

A tanórai fejlesztés lehetőségei, területei:

- anyanyelv és kommunikáció

- természeti környezet

- társadalmi környezet

- életvitel és gyakorlati ismeretek

- testi nevelés

Az integrált tanulókra vonatkozó követelmények, értékelés

A tanulásban akadályozott tanulók számára a követelményeket a speciális tanterv tartalmazza.

Ennek minimumát minden tanulónak el kell sajátítania. Az értékelésnél azonban kiemelt

szempont a tanuló önmagához mért fejlődése, illetve az, hogy a különféle eredetű

idegrendszeri funkciózavara miatt mennyire képes eleget tenni egy adott tantárgy

követelményeinek.

A pszichés fejlődési zavarral küzdő- (diszlexiás, diszgráfiás, stb.) - tanulók számára a normál

tanulókra vonatkozó helyi tantervben megfogalmazott követelmények az irányadóak. Ennek

minimumát minden tanulónak el kell sajátítania.

37

Természetesen, a szakértői vélemény iránymutatása alapján egyes tanulók méltányosságban

részesülnek, illetve mentesülnek-(intézményvezetői engedéllyel)- az értékelés és minősítés

alól.

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről lehetőséget biztosít az egyéni

továbbhaladásra a 4. évfolyam végéig.

Az alkalmazott méltányosságok:

- az írásbeli felelet szóbelivel helyettesíthető,

- a szóbeli felelet írásbelire cserélhető,

- írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása,

- rövidebb anyagrészekből beszámoló,

- matematika órán számológép és egyéb segédeszközök használata,

- helyesírási szótár használatának engedélyezése,

- kevesebb házi feladat adása,

Mentesítés az értékelés és minősítés alól

Az Nemzeti köznevelésről szóló törvény 56. § (1) kimondja: „A tanulót, ha egyéni

adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató

mentesíti

a) az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett

szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő,

b) a gyakorlati képzés kivételével egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és a

minősítés alól.” Az 56/A. §-a szerint „A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel

küzdő gyermekek, tanulók a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján fejlesztő

foglalkoztatásban és az e törvényben, továbbá jogszabályban meghatározott

kedvezményekben részesülnek.”

Amennyiben a szülő a szakértői véleményt és javaslatot megismerte és aláírta, ezzel

elismerte, hogy a benne foglaltakkal egyetért. Ebben az esetben már nem kérheti, hogy a

mentesítésre javasolt tantárgyak közül bizonyosakat mégis érdemjeggyel, illetve osztályzattal

értékeljünk, illetve minősítsünk. Amennyiben a szülő nem ért egyet a bizottság javaslatával,

jogában áll azt nem elfogadni, fellebbezni.

Az igazgató döntését ismerteti a szaktanárral, osztályfőnökkel és a gyógypedagógussal.

Egy tanév anyagának elsajátítására egy tanévnél hosszabb időkeret is meghatározható.

Habilitációs, rehabilitációs célú foglalkozás

A nemzeti köznevelésről szóló törvény 47. § (1) bekezdés szerint „A sajátos nevelési igényű

gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő

pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően,

hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a

szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani.”

A sajátos nevelési igényű tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és

szociális tulajdonság-együttes, amely a tanuló nevelhetőségének, oktathatóságának,

képezhetőségének az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki.

38

A sajátos nevelési igény kifejezi:

1. A tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű

módosulását.

2. Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét,

lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére és a fejlesztés körülményeire a nemzeti

köznevelésről szóló törvény 28. fejezetében foglaltak az irányadóak.

A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások

megszervezésének heti időkerete a szakértői bizottság szakvéleményében kerül

meghatározásra.

A habilitáció, rehabilitáció célja és feladata:

-. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és egyéb fogyatékosságból fakadó hiányzó vagy sérült

funkciók helyreállítása, újak kialakítása.

-. A meglévő ép funkciók bevonása a hiányok pótlása érdekében.

-. A különféle funkciók egyensúlyának kialakítása.

-. Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni

tulajdonságok, funkciók fejlesztése.

-. Az értelmi fogyatékos fiatalok szocializációja, eredményes társadalmi integrációja.

A habilitációs, rehabilitációs fejlesztő foglalkozások időkerete:

A nemzeti köznevelésről szóló törvény előírásait és a szakértői bizottság iránymutatását

vesszük alapul az időkeret megállapításánál. Általában heti 2-5 óra között van az egy tanulóra

eső foglalkozások óraszáma.

A rehabilitációs foglalkozásokon a tanulók részben egyénileg, részben csoportban vesznek

részt.

A csoport szervezésénél figyelembe vesszük, a fogyatékosság típusát, valamint a pedagógiai

szakaszokat.

A habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kiemelt feladatai:

A diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mint tanulási zavart kiváltó tényezők diagnosztizálása és

fejlesztése. Logopédiai foglalkozás.

A tanulásban akadályozottságot „okozó” képességek fejlesztése.

Tanulásban akadályozottságról akkor beszélünk, ha kettő vagy több képességterületen tartós,

átfogó, súlyos elmaradás tapasztalható.

Diszlexia, diszgráfia

A diszlexia a vizuális és/vagy akusztikus percepciók zavara. Képtelenség arra, hogy az

olvasást és az írást a szokott módon elsajátítsa a gyermek. A diszlexiásnak mindig van

írászavara, diszgráfiája is.

Feladat:

-. A testséma biztonságának kialakítása.

-. A téri- és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten.

-. A vizuomotoros koordináció gyakorlása.

39

-. A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése.

-. Az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) a diszlexia prevenciós módszerrel.

-. Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai

pályafutása során.

-. Segítő környezet biztosítása.

Diszkalkulia

A számolás, matematikai képességének a tanuló intelligenciájához mért gyengesége. Mindig

az alapműveletek szintjén jelentkezik.

Feladat:

-. Testséma kialakítása.

-. A téri relációk biztonsága.

-. A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása.

-. A szerialitás erősítése.

-. Számfogalmak kialakítása és bővítése.

-. Az érzékelés-észlelés, a figyelem, emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt,

intenzív fejlesztése. Kognitív képességek fejlesztése.

-. Segítő-kompenzáló eszközök (számológép) használatának megengedése.

-. Alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a

már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben.

-. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása.

40

Logopédiai foglalkozás

Feladata:

- Mozgásrendezések.

- Szókincsbővítés, fogalmi ismeretek gyarapítása.

- Hangjavítás.

- Mondatalkotási képesség fejlesztése.

- Beszédfejlesztés.

- Emlékezet fejlesztése.

- Logopédiai ritmika fejlesztése: korrekciós funkciója a nagymozgások, a beszédmozgások

összerendezése, a beszéd és mozgás, valamint a zenei ritmus fejlesztése.

A képességfejlesztés területei:

- Motoros képességek fejlesztése.

- Kognitív képességek fejlesztése.

- Orientációs képességek fejlesztése.

- Szociális képességek fejlesztése.

- Kommunikációs képességek fejlesztése.

- Kreatív képességek fejlesztése.

Motoros képességek fejlesztése

Ezek a tanulók nem tekinthetők mozgássérültnek, mert alapmozgásaik kialakultak, önállóan

közlekednek, manipulálnak, de mozgásuk összerendezetlensége miatt veszélyeztetettek a

kognitív funkciók. Természetesen nem minden tanulóra jellemző, de főleg az alsóbb

évfolyamokra jellemző elmaradás.

Mozgásukat jellemzi:

-. Tartási és tónusszabályozási zavaraik lehetnek.

-. Statikus és dinamikus egyensúly zavarokkal küzdhetnek.

-. A testséma még kialakulatlan, testfogalmuk bizonytalan.

-. A tér és időérzékelés bizonytalan.

-. Mozgásritmus zavarok figyelhetők meg.

Ezért a bevezető és kezdő szakaszban célzatosan kerül sor az alapmozgások (járás, futás,

ugrás, mászás, kúszás, dobás) különböző formáinak gyakoroltatására. A mozgások

tervezésénél betartjuk a fokozatosság elvét. Fokozzuk a hatékonyságot azzal is, hogy kétszer-

háromszor, szükség szerint többször is, megismétlik a mozgásokat a gyerekek.

Finommozgások

Az írás elsajátításához a kéz izomzatának megfelelő fejlettsége mellett szükség van a síklapon

való biztonságos téri tájékozódásra is, hiszen a gyerekeknek a betűket pontosan kell

elhelyezniük a füzet vonalrendszerében.

Ezért a bevezető szakaszban kiemelten kezeljük a kézlazító és a síkban való tájékozódást

szolgáló feladatokat.

Kiemelt tantárgyak, melynek kereteiben a fejlesztés megvalósul: rajz, technika.

41

Formái: papírtépés, gyöngyfűzés, gyurmázás, hajtogatás, ceruzafogás, rajzolás, színezés,

kifestés.

Kognitív képesség fejlesztés

A kognitív képességek nevelése az iskolai oktatás valamennyi területén (különösen az egyéni

terápiás fejlesztés) szükséges.

A tanulásban akadályozott (enyhén értelmi fogyatékos), nehezen tanuló gyermekek a kognitív

képességek fejlődésében különböző mértékű elmaradást mutatnak.

A kognitív képességek fejlesztésének fázisai

1. Absztrahálás (elvonatkoztatás), amely azt a kognitív mozgást jelenti, amelynek során a

közvetlen érzékelés, észlelés szintjéről egy magasabb, a közvetlen érzékletet nélkülözni tudó

szintre emelkednek a kognitív alapműveletek.

Ez teszi lehetővé az összefüggések felismerését. A fogalmak kialakulása leggyakrabban az

elvonatkoztatás útján történik.

2. Strukturálás

3. Transzferálás, amely során a megtanultak átvitele történik egy új tanulási helyzetbe. Tehát

a korábban megtanultakat felhasználja.

4. Kombinálás. Elsősorban a matematikai műveletvégzés során kerül előtérbe.

A kombinatív képességek fejlettsége hozzájárul ahhoz, hogy a felkínált választási

lehetőségeket mérlegeljük, ill. saját magunk felismerjük a választási lehetőségeket, ezáltal

döntésünket ne a vak szerencsére bízzuk.

A kognitív folyamatokat befolyásolja

I. Érzékelés és észlelés fejlesztése

-. Mozgás-, egyensúlyérzékelés és –észlelés fejlesztése.

-. Látásérzékelés és –észlelés fejlesztése.

-. Hallásérzékelés –észlelés fejlesztése.

II. Figyelem, megfigyelés fejlesztése

-. A tartós figyelem fejlesztése.

-. Az intenzív figyelem fejlesztése.

-. A szelektív figyelem fejlesztése.

-. A megosztott figyelem fejlesztése.

III. Emlékezés (bevésés-felidézés) fejlesztése

-. Bevésést elősegítő tanulási formák.

-. Felidézést elősegítő tanulási formák.

IV. Az alkotó fantázia fejlesztése

Orientációs képességek fejlesztése

Az orientációs képességek nevelésének az a célja, hogy elősegítse a térben és időben való

tájékozódást, az értékek (etika, életvezetési, anyagi, egészségi) személyes rangsorának

kialakítását, a csoportok (család, iskola, barátok) szervezetek, intézmények struktúrájának és

működésének áttekintését, a társadalmi élet normáinak, szabályainak, törvényeinek ismeretét,

vagyis a természet és a társadalom által meghatározó törvényszerű, szabályszerű viszonyok

közötti eligazodást teszi lehetővé.

42

Az időélmény megtapasztalását elősegítik a ciklikusan visszatérő események, történések. Az

anyanyelv megtanulásakor a múltat, a jelent és a jövőt kifejező igeidők használata.

Megtapasztalják, hogy az időszakok részben tőlük függetlenül adottak (pl. az évszakok,

napszakok), részben egyezményeken alapulnak (pl. naptári év beosztása, iskolai órarend),

részben pedig saját elhatározásuktól függ (pl. a szabadidő szabad beosztása).

Az időtartamok mérésére használt eszközöket megismerik. Az időtudat kialakulását jelzi az

időre vonatkozó kifejezések (reggel, délben, este, tegnap, jövőre, nemsokára) megfelelő

használata.

Kommunikációs képességek fejlesztése

Kommunikációs képességek

1. A közlés képességei

-. A szóbeli közlés képessége.

-. A nyelvelsajátítás és folyamatos nyelvtanulás képessége.

-. A szóbeli szövegalkotás képességei.

-. A nonverbális kommunikációs eszközök hatásos alkalmazásának képessége.

-. Az írásbeli közlés képességei.

-. Az írás eszközszintű használatának, célszerű módosításának képessége.

-. Az írásbeli szövegalkotás képessége.

2. A befogadás képességei

-. A szóbeli közlések befogadásának képességei.

-. A beszédészlelés képessége.

-. A beszédértés képessége (tartalom megértése).

-. A nonverbális jelzések értelmezésének képessége.

-. Az írásbeli közlések befogadásának képességei.

-. Az olvasástechnika eszközszintű használata.

-. Szövegértés, szövegfeldolgozás képességei.

3. Kommunikációs ismeretek

-. A kommunikatív tevékenységek működésére vonatkozó ismeretek.

-. Jelrendszerek ismerete.

-. Nyelvhelyességi szabályok, normák ismerete.

-. Helyesírási szabályok, elvek ismerete.

-. Szerkesztési ismeretek.

-. Műfaji ismeretek.

-. Stiláris ismeretek.

-. A kommunikációs helyzetre vonatkozó ismeretek.

Mivel a képességek tevékenység során fejlődnek, így a valós kommunikációs helyzetek

sorozatát kell megteremtenie a pedagógusnak, amelyben a tanulók mind a közlő, mind a

befogadó szerepet átélhetik, amelyben megbeszélhetnek, kérdezhetnek, vitázhatnak,

véleményezhetnek, megfogalmazhatják érzelmeiket és indulataikat éppolyan gyakorisággal

kommunikálva egymással, mint a pedagógussal.

Fontos a kockázat és félelemmentes légkör.

A kommunikációs kompetencia fejlesztéséhez a képességeken túl a kommunikációval

kapcsolatos ismeretek nyújtása is hozzátartozik. Ezen ismeretrendszerek (fogalmak,

43

definíciók, szabályok) elsajátítása során nem a definitív tudás a lényeges, hanem az, hogy az

ismereteit hasznosítani tudja.

Kreatív képességek fejlesztése

A kreatív nevelésre az iskolai oktatás és nevelés minden területe lehetőséget ad; de kiemelt

szerepet játszhatnak a művészeti tevékenységek.

Minden tantárgynak, minden tanítási órának minden tanulási képességet kell fejlesztenie. A

habilitációs, rehabilitációs foglalkozások kiemelt feladata a tanuláshoz nélkülözhetetlen

képességek fejlesztése, hiszen ezen képességek elmaradása okozza a tanulásban

akadályozottságot.

Hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása

Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a

tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az

olvasási-számolási problémák (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) gyors felismerése és

preventív kezelése.

Szakértői vélemény

A tanuló speciális osztályba, vagy integrált neveltként a normál osztályba csak a Pedagógiai

Szakszolgálat szakvéleménye alapján helyezhető.

A szakvéleményt a szülőkkel ismertetni kell, azt alá kell íratni.

A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői

bizottság előtt, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási

intézménybe írassa be.

A sajátos nevelési igényű tanulóknak, a szakértői bizottság iránymutatása alapján, rendszeres

kontrollvizsgálaton kell megjelennie. A kontrollvizsgálat időpontja mindig az utolsó szakértői

véleményen szerepel.

A szakértői véleményeket az iskolatitkár 2 vagy 3 példányban lemásolja. Amennyiben a

tanuló a speciális tagozaton tanul:

-. Az egyik másolati példányt átadja a gyógypedagógusnak.

-. A másolat egyik példánya az intézményvezetőhöz kerül.

-. Az eredeti példány érkeztetve az irattárba kerül.

Amennyiben a tanuló integrált nevelt, a harmadik másodlati példányt az osztályfőnök kapja,

aki ismerteti az osztályban tanító nevelőkkel. Az integrált nevelt tanulóról a nevelőtestületből

őt tanító nevelők csoportja a gyógypedagógussal együtt, az ő szakmai segítségével fejlesztési

tervet készítenek a saját szakterületükre. A fejlesztési tantárgyi ütemtervet rendszeresen

értékelik, a továbbhaladásról döntenek. Az általuk használt dokumentációt az intézmény

értékelő csoportja készíti el.

A szakértői véleményt minden esetben ismertetni kell a gyógypedagógussal, hiszen ő

rendelkezik a szükséges kompetenciákkal. Gyógypedagógus nélkül a szakértői véleményben

foglaltakat értelmezni nem lehet.

44

A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szolgáló

tevékenységek o szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti

szolgálattal,

o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

o felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

o egyéni foglalkozások;

o képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

o nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

o iskolai sportkör, szakkörök;

o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok);

o szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

o a szülőkkel való együttműködés;

o családlátogatások;

o szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

o szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A tehetség, a képességek kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik: o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

o a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;

o egyéni foglalkozások;

o képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;

o iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális

stb.);

o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

o iskolai sportkör, szakkörök;

o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok);

o szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).

A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját

segítő tevékenységek o képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, mely a pedagógiai program

mellékletét képező „Intézményi integrációs program” alapján folyik;

o szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti

szolgálattal,

o az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

o felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;

o egyéni foglalkozások;

o a tanulók háromhavonkénti fejlesztő értékelése a szülőkkel közösen;

o nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;

45

o az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy

csoportos használata;

o a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;

o iskolai sportkör, szakkörök;

o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok);

o szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);

o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);

o a szülőkkel való együttműködés;

o családlátogatások;

o szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;

o szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének és oktatásának elvei Intézményünkben a sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását is végezzük.

A gyermekek fejlesztését az előzőekben felvázolt nevelési elvek alapján végezzük. Ennek

során a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodva elsősorban a

következő elvek a követendők:

o A feladatok megvalósításához, elvégzéséhez hosszabb idősávok, keretek megjelölése

ott, ahol erre szükség van.

o A differenciált, egyéni fejlesztés biztosítása, elsősorban az önmagukhoz viszonyított

fejlődés lehetőségének a biztosításával.

A fogyatékosság egyes típusaival összefüggésben felmerülő sajátos feladatokat a sajátos

nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és a vizsgaszabályzatok szerint

végezzük.

Iskolánkban, feltételezhetően a szociokulturális hátrányok következtében, egyre több a sajátos

nevelési igényű tanuló. Mindez tantestületünktől új szemléletmódot, hozzáállást és

módszertani megújulást igényelt. Minden évben több tanulót javasolunk a szakértői bizottság

elé. A szakértői vélemény iránymutatása alapján próbáljuk a gyermeknek a legideálisabb

tanulási feltételeket megteremteni. A munkaformák változatos alkalmazásával, ez egyénre

szabott feladatokkal és a tanítási órákon túli egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs,

rehabilitációs fejlesztő foglalkozásokkal segítjük a tanulókat képességük mind teljesebb

kibontakoztatásában.

Az integrált tanulókra vonatkozó követelmények, értékelés

A tanulásban akadályozott tanulók számára a követelményeket a speciális tanterv tartalmazza.

Ennek minimumát minden tanulónak el kell sajátítania. Az értékelésnél azonban kiemelt

szempont a tanuló önmagához mért fejlődése, illetve az, hogy a különféle eredetű

idegrendszeri funkciózavara miatt mennyire képes eleget tenni egy adott tantárgy

követelményeinek.

A pszichés fejlődési zavarral küzdő- (diszlexiás, diszgráfiás, stb.) - tanulók számára a normál

tanulókra vonatkozó helyi tantervben megfogalmazott követelmények az irányadóak. Ennek

minimumát minden tanulónak el kell sajátítania.

Természetesen, a szakértői vélemény iránymutatása alapján egyes tanulók méltányosságban

részesülnek, illetve mentesülnek-(intézményvezetői engedéllyel)- az értékelés és minősítés

alól.

46

A közoktatási törvény lehetőséget biztosít az egyéni továbbhaladásra a 4. évfolyam végéig.

Az alkalmazott méltányosságok

o az írásbeli felelet szóbelivel helyettesíthető

o a szóbeli felelet írásbelire cserélhető

o írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása

o rövidebb anyagrészekből beszámoló

o matematika órán számológép használata

o helyesírási szótár használatának engedélyezése

o kevesebb házi feladat

Szakértői vélemény

A tanuló speciális osztályba, vagy integrált neveltként a normál osztályba csak a Tanulási

Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján helyezhető.

A szakvéleményt a szülőkkel ismertetni kell, azt alá kell íratni.

A tanuló érdekében a jegyző kötelezheti a szülőt, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői

bizottság előtt, illetve a szakértői vélemény alapján gyermekét a megfelelő nevelési-oktatási

intézménybe írassa be.

A sajátos nevelési igényű tanulóknak, a szakértői bizottság iránymutatása alapján, rendszeres

kontrollvizsgálaton kell megjelennie. A kontrollvizsgálat időpontja mindig az utolsó szakértői

véleményen szerepel.

A szakértői véleményeket az iskolatitkár 2 vagy 3 példányban lemásolja. Amennyiben a

tanuló a speciális tagozaton tanul:

- Az egyik másolati példányt átadja a gyógypedagógusnak.

- A másolat egyik példánya az intézményvezetőhöz kerül.

- Az eredeti példány érkeztetve az irattárba kerül.

Amennyiben a tanuló integrált nevelt, a harmadik másodlati példányt az osztályfőnök kapja,

aki ismerteti az osztályban tanító nevelőkkel. Az integrált nevelt tanulóról a nevelőtestületből

őt tanító nevelők csoportja a gyógypedagógussal együtt, az ő szakmai segítségével fejlesztési

tervet készítenek a saját szakterületükre. A fejlesztési tantárgyi ütemtervet rendszeresen

értékelik, a továbbhaladásról döntenek. Az általuk használt dokumentációt az intézmény

értékelő csoportja készíti el.

A szakértői véleményt minden esetben ismertetni kell a gyógypedagógussal, hiszen ő

rendelkezik a szükséges kompetenciákkal. Gyógypedagógus nélkül a szakértői véleményben

foglaltakat értelmezni nem szabad.

47

Halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelésének és oktatásának elvei

Iskolánk nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját vállalja fel, hanem a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját is. Ezt komplex Integrációs Pedagógiai

Rendszer segítségével a tanítási órák keretében végezzük. Fontos feltétel a pedagógus

módszertani kultúrájának átalakítása, módszertani ötlettárának gazdagítása az együttnevelés

hatékonyságának fokozása érdekében.

Intézményünk integrációs pedagógiai rendszerét tartalmazó dokumentum a mellékletben

található.

A nevelési és oktatási célok megvalósítását szolgáló tanítási órán kívüli

tevékenységek o Hagyományőrző tevékenységek

Azokat a rendezvényeinket, amelyek az iskolai hagyományrendszerünk részét képezik a

Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítettük, ezért most csak felsorolásszerűen teszünk

említést ezekről. A mi iskolánk életében mindig nagyon fontos szerep jutott a

hagyományőrzésnek és a hagyományápolásnak, hiszen azt valljuk, ha hagyományaink mélyen

gyökereznek, illetve azokat tanulóink magukénak vallják, akkor ezzel nagyban hozzá tudunk

járulni ahhoz, hogy a községhez is jobban kötődjenek.

Az ünnepek sorában fontos szerepet kaptak és kapnak a nemzeti ünnepeink. Az iskola kiemelt

feladata a tanulók megismertetése a nemzet történelmének nagy eseményeivel, a nemzet

nagyjaival és nemzeti múltunk dicsőséges eseményeivel. Ezzel hozzájárulhatunk a

nemzettudat elmélyüléséhez, a nemzeti identitás kialakulásához. Jeles történelmi

személyiségeink példaképek lehetnek gyermekeink előtt.

Ezért október 23-án és március 15-én községi ünnepélyt tartunk, melynek megszervezésébe és

lebonyolításába igyekszünk iskolánk minden tanulóját bevonni. Ezen kívül nagy hangsúlyt

fektetünk a hagyományosan családi ünnepek megtartására.

Minden évben iskolai keretben ünnepeljük a Mikulást, a karácsonyt és a húsvétot, és így lesz

ez a jövőben is.

Mikulás, karácsony és húsvét előtt játszóházat szervezünk, ahol a gyerekek ajándékot

készíthetnek. A farsang idején bált tartunk a szülői munkaközösség segítségével és aktív

közreműködésével. Májusban bensőséges ünnepségen köszöntjük az édesanyákat. Ünnepély

keretében búcsúzunk iskolánk 8. osztályos tanulóitól.

Minden tanévben kirándulást, túrát szervezünk a falu környékén. Községünk a Pannonhalmi

Tájvédelmi Körzethez tartozik. Fontos természetvédelmi terület. Ezért különösen fontosnak

tartjuk a természettudatos szemlélet kialakítását.

o Diákönkormányzat

A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli,

szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. A

diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. Azt

tapasztaljuk, hogy ebben a korban mindenképpen szükség van felnőtt irányítására,

gyermekeink nem elég aktívak, nem elég kezdeményezőek, ezért gyakran még ötletekkel is

segíteni kell őket. Az elkövetkező időszak nagyon fontos feladata lesz a diákönkormányzat

munkájának fejlesztése. Úgy látom, sokkal nagyobb mozgásteret kell adnunk a

gyermekeknek, hogy elképzeléseiket jobban meg tudják valósítani. Havi rendszerességgel

szervezünk programokat. a kicsik részére játszóházat, kirándulást, filmvetítést. A nagyok

részére klub délutánt, kirándulást, filmvetítést.

A tanulói önállóság fejlesztésének része az osztályok közötti tisztasági verseny. Célunk ezzel

az, hogy az osztályok nagyobb gondot fordítsanak közvetlen tartózkodási helyük az osztályuk

48

díszítésére, rendezésére. Az ellenőrzést és értékelést a diákok végzik felnőtt irányításával. E

munkának egyébként már hagyományai vannak az iskolában. A tanév végén a győztes

osztályok jutalmat kapnak, amely általában belépő valamilyen kulturális rendezvényre. Ez a

tevékenység jól szolgálja a környezeti nevelési programban meghatározott célokat.

Az előzőekben részletezett program feltétele, hogy nem szaktantermi rendszerben tanítunk,

hanem minden osztály saját tantermet kapott. A diákönkormányzat feladata még az óraközi

szünetekben az ügyeleti teendők ellátásának biztosítása az ügyeletes tanár irányításával. Ezt a

feladatot az osztályfőnök javaslata alapján csak az arra érdemes diákok láthatják el, akik

magatartásukkal példaként állhatnak társaik előtt.

A diákönkormányzat vezetője minden tanév elején a tanulókkal és a nevelőtestülettel való

egyeztetés után elkészíti a diákönkormányzat éves programját és rendezvényeit havi

bontásban. Ez a rendezvény naptár az iskola éves munkatervének része.

Kiemelt célunk, hogy a diákönkormányzat keretei között felkészítsük tanulóinkat arra, hogy

közösségi életüket szervezni tudják.

Minden hónap elején iskolagyűlést tartunk, ahol értékeljük a tanulók munkáját, illetve

ismertetjük velük a következő hónap feladatait és programjait. Az iskolagyűlés

megszervezése az igazgató és a diákönkormányzat vezetőjének a feladata.

o Napközi otthon, tanulószoba

A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az

iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-8. évfolyamon napközi otthon

működik. Az intézményünk sajátos helyzetéből adódóan az autóbusz indulásáig ellátjuk az

utazó tanulók felügyeletét is.

o Iskolai sportkör

Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési

órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a

különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.

o Szakkörök

A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A

szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de

szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról

– a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején

az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola

dolgozója. Az iskolánkban működő szakkörök: kézműves szakkör, informatika szakkör,

énekkar, sportkör.

Iskolán kívüli, de az iskolával megállapodással rendelkező szervezet által vezetett szakkör:

karate, gyerekfoci, Napsugár Művészeti Iskola zenei és néptánc tagozata.

o Versenyek, vetélkedők, bemutatók

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.)

versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A

legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A

versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre

a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik.

o Tanulmányi kirándulások

Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka

elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást

szerveznek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a

szülőknek kell fedezniük.

A tanulmányi kirándulás célja:

Az 1., 2.,3.,4., osztályban ismerjék meg a tanulók a Kisalföld és a Bakony nevezetességeit,

természeti kincseit.

49

Az 5.,6.,7.,8., osztályban a Dunántúl távolabbi tájaira utazunk el a tanulókkal. Az

osztályfőnökök feladata, hogy a tanév elején elkészítsék a kirándulási tervet, figyelembe véve

az eddigi kirándulások helyszíneit. Az osztályok egynapos kirándulásra mennek.

Törekedni kell arra, hogy a kirándulások költségeihez pályázati alapokból támogatást

szerezzünk a szülők anyagi gondjainak enyhítésére.

o Erdei iskola A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a táborszerű módon, az iskola falain

kívül szervezett, 1-2 napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-

egy tantárgyi téma feldolgozása történik. A foglalkozáson minden tanévben az 5. és a 7.

osztályos tanulók vesznek részt. Az erdei iskolai foglalkozásokon való részvétel kötelező, a

felmerülő költségeket az iskola fedezi.

o Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a

különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos

látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költséggel is jár – önkéntes. A

felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

o Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal

felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle

szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és

múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken

való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

o Iskolai könyvtár

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.

o Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola

létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári

felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

o Alapfokú művészetoktatás Iskolánkban alapfokú művészetoktatás folyik a Napsugár Művészeti Iskolával kötött

megállapodás alapján. A megállapodásban rögzítettek szerint a művészeti iskola térítés nélkül

használhatja az intézményünk helyiségeit. A tanulók a szülők beleegyezésével vehetnek részt

az alapfokú művészetoktatásban. A szolgáltatást térítési díj nélkül vehetik

igénybe. Az oktatáshoz szükséges eszközök a művészeti iskola tulajdonát képezik.

Erkölcstan vagy Hit- és erkölcstan oktatás

Az Erkölcstan/Hit- és erkölcstan oktatása a vonatkozó törvényi rendeleteknek megfelelően

történik.

50

Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók fejlesztését, az

egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórai és tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató

foglalkozások, tevékenységek segítik. Ezek a következők:

o Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciált

tanóravezetés.

o A nem kötelező, szabadon felhasználható órakeret biztosította lehetőségek

igénybevétele..

o Tehetséggondozó foglalkozások.

o Szakkörök.

o Iskolai sportkör.

o Versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális)

o 2006 óta a Kutassy-nap keretében IKT eszközökkel támogatott térségi

Irodalmi- történelmi versenyt szervezünk.

o 2016-tól térségi, 2017-től országosan meghirdetett Természetismereti

vetélkedőt szervezünk 3 internetes forduló után Sokorópátkán tartandó – Föld

napjához kapcsolódó – döntővel.

o A szabadidős tevékenységek (színház,- és múzeumlátogatások, könyvtár stb.)

o Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni és

csoportos használata.

o Gyermekújságok versenyfeladatainak megoldása.

o Az éves munkatervben rögzítetten iskolai tanulmányi versenyek (tantárgyanként

évente 1, maximum 3 tantárgy/év).

o Az éves munkatervben rögzítetten a tudományterületeknek megfelelően a tanévet

szakaszokra osztva szorgalmi feladatok a tanulóknak (területek és felelősök a

munkatervben szabályozva)

A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenységek

Az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, differenciálás.

Felzárkóztató órák.

Napközi otthon vagy tanulószoba.

Felzárkóztató foglalkozások.

Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek használata.

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolata.

A szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.

Családlátogatások.

Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége.

Az integrált oktatás lehetőségeinek igénybe vétele.

Fejlesztő pedagógus által tartott egyéni fejlesztés, felzárkóztatás.

A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek

Az iskola és a család szoros kapcsolata, rendszeres családlátogatás.

Iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége.

Kapcsolat a területi gyermekvédelmi szolgálattal.

A szülők tájékoztatása a szociális juttatásokról, lehetőségekről.

51

Az ingyenes tankönyv ellátással és az ingyenes étkezéssel kapcsolatos lehetőségek

ismertetése a szülőkkel.

52

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

A nevelők és a tanulók személyes kapcsolattartásának és a családlátogatásoknak egyik fő

célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden

pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók

fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi

felelős dolgozik. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a

pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartozik

különösen:

o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről,

intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak,

o családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében,

o a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot,

o segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét,

o a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás

megállapítását kezdeményezi,

o tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról.

Az iskolai gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését

veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése.

A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az

iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni,

megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és

ifjúságvédelem területén:

o fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit,

o meg kell keresni a problémák okait,

o segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához,

o jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek.

A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszűntetésének érdekében iskolánk

együttműködik a területileg illetékes:

o tanulási képességeket vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottsággal

o gyermekjóléti szolgálattal,

o családsegítő szolgálattal,

o polgármesteri hivatalokkal,

o háziorvossal

o védőnővel

o továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel,

Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a

gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

o a felzárkóztató foglalkozások,

o a tehetséggondozó foglalkozások,

o az indulási hátrányok csökkentésére szervezett foglalkozások,

o a differenciált oktatás és képességfejlesztés,

o a pályaválasztás segítése,

o a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek),

o egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése,

o a családi életre történő nevelés,

o a napközis és a tanulószobai foglalkozások,

o az iskolai étkezési lehetőségek,

o az egészségügyi szűrővizsgálatok,

53

o a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős

tevékenységek, szünidei programok),

o a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás),

o a szülőkkel való együttműködés,

o tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

54

Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok

(A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái)

Az iskola közösségeinek együttműködése

Az igazgatóság és a nevelőtestület együttműködése

1. A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a

megbízott pedagógus vezetők, illetve a választott képviselők útján valósul meg.

2. Az együttműködés fórumai:

- az igazgatóság ülései,

- az iskolavezetőség (az igazgatói tanács) ülései,

- a különböző értekezletek,

- megbeszélések,

3. Ezen fórumok időpontját az iskola éves munkaterve határozza meg.

4. Az igazgatóság az aktuális feladatokról a nevelői szobában elhelyezett hirdetőtáblán,

valamint e-mailen keresztül értesíti a nevelőket.

5. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek:

- az iskolavezetőség ülései után tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat az

ülés döntéseiről, határozatairól,

- az irányításuk alá tartozó pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az

igazgatóság, az iskolavezetőség felé.

6. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy

munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az

iskola vezetőségével, illetve az iskolaszékkel.

A szakmai munkaközösség együttműködése

1. Az iskolában tevékenykedő szakmai munkaközösségek folyamatos együttműködéséért és

kapcsolattartásáért a szakmai munkaközösség vezetője felelős.

2. A szakmai munkaközösség vezetője a havi munkaértekezleten tájékoztatja a nevelőtestületet

a végzett munkáról és a feladatokról.

Az iskolaszék és az iskola közösségeinek együttműködése

1. Az iskolaszék az iskola közösségeivel az iskolaszék teljes jogú tagjain és a meghívottakon

keresztül tartja egymással a kapcsolatot.

2. Az iskolaszék tagjai rendszeres időközönként – évente legalább 1 alkalommal – kötelesek

tájékoztatni az általuk képviselteket az iskolaszék tevékenységéről, valamint kötelesek az

általuk képviseltek kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolaszék felé továbbítani.

3. Az iskolaszék ülésein állandó meghívottként az alábbi személyek vehetnek részt:

- az iskola igazgatója, (Ha nem tagja az iskolaszéknek.)

- a szülői közösség tagjai

4. Az iskola működéséről, az iskolai munkaterv feladatairól, végrehajtásáról az iskola

igazgatója rendszeresen – évente legalább 1alkalommal – köteles tájékoztatni az

iskolaszéket.

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

1. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az

iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a

diákönkormányzat vezetőségének ülésén,

55

- a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén

és a diákönkormányzat faliújságján keresztül,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok

folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak

az érvényesítése érdekében – szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik,

tisztségviselők útján – az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola

nevelőihez, a diákönkormányzathoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.

4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a

nevelőkkel, a nevelőtestülettel illetve az iskolaszékkel.

A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának

rendje

1. A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.

2. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók

érdekében eljárjon.

3. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

4. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tanórán

kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:

- a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);

- tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;

- sportélet;

- túrák, kirándulások szervezése;

- kulturális, szabadidős programok szervezése;

- a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).

5. Ezekben a kérdésekben

- az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az

osztályfőnököknek ki kell kérniük;

- a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének

összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.

6. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a

diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a

nevelőtestület és az igazgató felé.

7. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:

- az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott

rendelkezéseinek elfogadása előtt,

- a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,

- az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,

- a házirend elfogadása előtt.

8. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső

szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése

1. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról

az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják:

- az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai

vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,

- az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

56

2. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről,

tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez;

valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a

pedagógus között.

b) Családlátogatás

Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve

tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

b) Szülői értekezlet.

Feladata:

- a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,

- a szülők tájékoztatása

az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,

az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,

a helyi tanterv követelményeiről,

az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,

saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,

a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,

az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről,

problémáiról,

a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és

továbbítása az iskola igazgatósága felé.

c) Fogadó óra.

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-

egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás,

szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás,

továbbtanulás stb.)

d) Nyílt tanítási nap.

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka

mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon

közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

e) Írásbeli tájékoztató.

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával

összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű

programokról.

3. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai

munkaterv évenként határozza meg.

4. A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban

biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy

választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben

57

érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az

intézményi tanácshoz, illetve az iskolaszékhez fordulhatnak.

5. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával,

nevelőtestületével vagy intézményi tanáccsal, illetve az iskolaszékkel.

6. A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési

szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai

munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek

tájékoztatást.

7. Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének

előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola

alkalmazottainak) joga van megismernie.

8. A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy

példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

- az iskola honlapján;

- az iskola fenntartójánál;

- az iskola irattárában;

- az iskola könyvtárában;

- az iskola nevelői szobájában;

- az iskola igazgatójánál;

- az iskola igazgatóhelyettesénél;

- a nevelők szakmai munkaközösségének vezetőjénél

58

Az iskola vezetésének és közösségeinek külső kapcsolatai, együttműködése

iskolán kívüli intézményekkel 1. Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskola

igazgatóságának állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel:

- Az intézmény fenntartójával: Győri Tankerületi Központ

- Az intézmény működtetőjével: Győri Tankerületi Központ

- A területileg illetékes önkormányzati képviselőtestülettel és polgármesteri

hivatallal.

- A területileg illetékes oktatási központtal.

- A helyi oktatási intézménnyel.

- A területileg illetékes nevelési tanácsadóval.

A munkakapcsolat megszervezéséért, irányításáért az igazgató a felelős.

2. Az eredményes oktató- és nevelőmunka érdekében az iskola rendszeres

munkakapcsolatot tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel,

gazdálkodókkal:

- Az iskolát támogató alapítvány kuratóriumával.

A munkakapcsolat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató vagy a

igazgatóhelyettes a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcsolatot

tartó nevelőket az iskola éves munkaterve rögzíti.

3. A tanulók egészségi állapotának megóvásáért az iskola igazgatósága rendszeres

kapcsolatot tart fenn az illetékes egészségügyi dolgozóival, és segítségükkel

megszervezi a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát.

4. A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi

feladatok eredményesebb ellátása érdekében az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi

felelőse rendszeres kapcsolatot tart fenn a gyermekjóléti szolgálattal. A

munkakapcsolat felügyeletéért az igazgató a felelős.

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai

1. Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

- osztályozó vizsga,

- pótló vizsga,

- javítóvizsga.

2. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat

megállapításához, ha

- a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,

- engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy

tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,

- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése

alapján osztályozó vizsgát tehet,

- ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása

együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja,

és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

59

3. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból

elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a

válaszadást befejezné.

4. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból –

elégtelen osztályzatot kapott.

5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet

előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

- osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,

- javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor)közölni kell.

7. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a

kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai

munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a

szaktanárok állapítják meg.

60

Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei

1. Iskolánk a kötelező beiskolázási körzetéből – melyet az iskola fenntartója határoz

meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári

évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

- a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- a gyermek lakcímkártyáját;

- az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvodai igazolást;

- a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;

- szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.

4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

- a tanuló anyakönyvi kivonatát;

- a szülő személyi igazolványát;

- az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot.

5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a

tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom

érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának

figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

6. Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga

3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó

minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az

igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

7. Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények

működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

8. Amennyiben iskolánk – a rendeletben megadott sorrend szerint – az összes

felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, akkor az érintett csoportba

tartozók között sorsolás útján kell dönteni. A sorsolás lebonyolításának részletes

szabályait a házirend tartalmazza.

9. A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi

tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő

vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a

bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely

tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a

vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt

61

vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni,

illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulóknak – az iskola helyi tantervében

meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie idegen

nyelvből, ha más idegen nyelvet tanult, és azokból a tárgyakból, amelyeket előző iskolájában

– a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló valamely tantárgyból

a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott

tantárgyból fél év múlva megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem

megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra

beiratkozni. A tanuló szintfelmérő vizsgára való felkészülését a szaktanár segíti

taneszközökkel és egyéni felzárkóztatással.

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló

előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint

az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt.

Ha a körzeten kívüli tanuló az első-negyedik évfolyamra jelentkezik, vagy ha az ötödik-

nyolcadik évfolyamon tanév végi osztályzatának átlaga 3,0 alatt van, illetve magatartása vagy

szorgalma rossz, hanyag, változó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése

előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évfolyam osztályfőnökének véleményét.

(Ugyancsak ezt kell tenni akkor, ha a beiskolázási körzeten kívül lakó tanuló előzőleg már

iskolánk tanulója volt, de tanulmányi eredménye, magatartása vagy szorgalma a fentebb

leírtak szerint alakult. Ilyen esetben az iskola igazgatója az igazgatóhelyettes és az

osztályfőnök véleményének figyelembe vételével dönt arról, hogy az érintett tanuló

folytathatja-e tanulmányait iskolánkban, vagy jelentkeznie kell a lakóhelye szerint illetékes

iskolában. (A döntésről a szülőt írásban értesíteni kell.)

10. A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli

vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

VIZSGA

ALSÓ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Erkölcstan/Hit- és et. SZÓBELI

Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

FELSŐ TAGOZAT

Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI

Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI

Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI

Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI

62

Erkölcstan/Hit- és et. ÍRÁSBELI SZÓBELI

Történelem SZÓBELI

Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI

Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI

Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Biológia ÍRÁSBELI SZÓBELI

Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI

Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI

Hon- és népismeret SZÓBELI

Vizuális kultúra GYAKORLATI

Informatika SZÓBELI GYAKORLATI

Technika, életvitel és

gyakorlat

GYAKORLATI

Testnevelés és sport GYAKORLATI

63

Célértékek

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő- és oktató

munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven

százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

1. Minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben

meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az,

hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális

követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb

szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott

követelményeknek.)

2. Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és

jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás

követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,

3. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a

közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,

4. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

5. Ha a tanulók legalább 10%-a szerepel valamely iskolán kívüli tantárgyi, sport

vagy kulturális versenyen.

6. Ha az órai differenciálásnak illetve a felzárkóztató óráknak köszönhetően a

tanulók legalább 90%-a teljesíteni tudja a NAT minimális követelményeit.

7. Ha a nyolcadik osztályt végzett tanulók közül mindenki továbbtanul.

8. Ha a továbbtanulók közül legalább a tanulók 50%-a gimnáziumban illetve

szakgimnáziumban kívánja folytatni tanulmányait.

9. Ha kialakul megfelelő önértékelésük a tanulásban és ezt a pályaválasztás során

érvényesíteni tudják.

10. Ha a napi felkészülés során önállóan tudják a könyvtár, illetve az informatika

nyújtotta lehetőségeket használni.

11. Ha a 7.8. osztályban a tanulók nagy része képes az ismeretek önálló

elsajátítására, az ismeretanyag részben önálló feldolgozására.

12. Ha az évenkénti országos kompetencia mérés során tanulóink teljesítménye

magasabb pontértékű, mint a községi iskolák teljesítményének pontértékén.

64

Helyi tanterv

A választott kerettanterv megnevezése

1. Iskolánk helyi tanterve az emberi erőforrások minisztere által kiadott kerettantervek közül

az alábbi tantervre épül:

A kerettantervek kiadásáról szóló többször módosított 51/2012. EMMI rendelet

1. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 1-4.évfolyamára

2. melléklet: Kerettanterv az általános iskola 5. 8. évfolyamára

11. melléklet: Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat

oktató nevelési-oktatási intézmények számára

11.1. – Kerettantervek az enyhén értelmi fogyatékos tanulók

számára

Iskolánk helyi tantervében a kötelező tanítási órák keretében tanított tantárgyak

tananyagai és követelményei teljes egészében megegyeznek az oktatási miniszter által

kiadott kerettantervekben meghatározott tananyaggal és követelményekkel.

2. A miniszter által kiadott kerettantervben meghatározott szabadon tervezhető órák

számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hogy e tárgyból a

készségfejlesztésre, az ismeretek gyakorlására több idő jusson:

ÉVFOLYAM

Melyik tantárgy óraszáma lett

megnövelve a szabadon tervezhető

órák óraszámából?

Hány órával lett

megnövelve a szabadon

tervezhető órák

óraszámából?

1. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

1. évfolyam Matematika 1 óra

2. évfolyam Idegen nyelv 1 óra

2. évfolyam Matematika 1 óra

3. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

3. évfolyam Idegen nyelv 1 óra

3. évfolyam Matematika 1 óra

4. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

4. évfolyam Idegen nyelv 1 óra

4. évfolyam Matematika 1 óra

5. évfolyam Informatika 1 óra

5. évfolyam Rajz 0,5 óra

5. évfolyam Technika 0,5 óra

6. évfolyam Matematika 1 óra

6. évfolyam Természetismeret 0, 5 óra

65

6. évfolyam Történelem és állampolgári ismeretek 0,5 óra

6. évfolyam Vizuális kultúra 0,5 óra

6. évfolyam Technika és életvitel 0,5 óra

7. évfolyam Magyar nyelv és irodalom 1 óra

7. évfolyam Matematika 1 óra

7. évfolyam Földrajz 0,5 óra

7. évfolyam Kémia 0,5 óra

8. évfolyam Matematika 1 óra

8. évfolyam Biológia-egészségtan 0,5 óra

8. évfolyam Fizika 0,5 óra

8. évfolyam Technika és életvitel 1 óra

3. Iskolánk az ötödik évfolyamon választható Dráma és tánc, illetve Hon- és népismeret

tantárgyak közül a Hon- és népismeret tantárgyat tanítja.

4. Iskolánk miniszter által kiadott kerettantervben szereplő választható („A változat” illetve

„B változat”) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján tanít:

ÉVFOLYAM VÁLASZTOTT KERETTANTERV

1-4. évfolyam Ének-zene A változat

5-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom A változat

5-8. évfolyam Matematika A változat

5-8. évfolyam Fizika A változat

5-8. évfolyam Ének-zene A változat

A jelenlegi központi kerettanterv-változatok a korábbi OM kerettantervektől eltérően két

évfolyamra határozzák meg a tananyagot és a követelményeket.

5. Iskolánkban a tanulók az idegen nyelvi órákon az angol és a német nyelv közül

választhatnak. Minden tanuló egy idegen nyelvet tanul a szülők, illetve a tanulók

választása alapján.

6. A szabadon tervezhető órakeret terhére 2. 3. osztályban / a szülők igénye alapján/ heti egy

órában játékos formában kezdjük az idegen nyelv tanítását.

66

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 1–4. évfolyamon

Tantárgyak 1.

évfolyam

2.

évfolyam

3.

évfolyam

4.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 8 7 7 7

Angol vagy német nyelv - 1 1 3

Matematika 5 5 5 5

Erkölcstan/Hit- és et. 1 1 1 1

Környezetismeret 1 1 1 1

Ének-zene 2 2 2 2

Vizuális kultúra 2 2 2 2

Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Összes heti óra 25 25 25 27

67

Kötelező tantárgyak és óraszámok az 5–8. évfolyamon

Tantárgyak 5.

évfolyam

6.

évfolyam

7.

évfolyam

8.

évfolyam

Magyar nyelv és

irodalom 4 4 4 4

Idegen nyelvek 3 3 3 3

Matematika 4 4 4 4

Erkölcstan/Hit- és et. 1 1 1 1

Történelem, társadalmi

és állampolgári

ismeretek

2 2,5 2 2

Természetismeret 2 2,5 - -

Fizika - - 2 1,5

Kémia - - 1,5 2

Biológia-egészségtan - - 2 1,5

Földrajz - - 1 2

Ének-zene 1 1 1 1

Hon- és népismeret 1 - - -

Vizuális kultúra 1,5 1,5 1,5 1

Informatika 1 1 1 1

Technika, életvitel és

gyakorlat 1,5 1,5 1 1

Testnevelés és sport 5 5 5 5

Osztályfőnöki óra 1 1 1 1

Összes heti óra 28 28 31 31

A kerettantervi rendelet felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Első alkalommal a 2013/14.

tanévben az első és ötödik évfolyamon. A többi évfolyamon az alábbi rendelkezések

érvényesek.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantervek szerinti oktatást a következő táblázatban

foglaltuk össze:

TANÉV ÉVFOLYAM

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

2013-

2014 2013 2007 2007 2007 2013 2007 2007 2007

2014-

2015 2013 2013 2007 2007 2013 2013 2007 2007

2015-

2016 2013 2013 2013 2007 2013 2013 2013 2007

2016-

2017 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013 2013

68

Óraterv:

A 2013/14. tanévtől az 1. és az 5. osztályra nem vonatkozik.

1-4. évfolyam óraterve

Tantárgy 1. évfolyam 2. évfolyam 3. évfolyam 4. évfolyam

1.

fél

évi

óra

szá

m

2

f

é

ó

É

v

e

s

1.

félé

vi

óras

zám

2.

félé

vi

óra

szá

m

Éve

s

óras

zám

1

.

f

él

é

v

2

.

f

é

l

é

É

v

es

ór

a

1

.

f

él

é

v

2

.

f

é

l

é

É

v

e

s

Ó

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv 3(1) 3(1) 148 4 4 148 3(1) 3(1) 148 3(1) 3(1 148

Magyar irodalom 4 4 148 4 4 148 3 3 111 3 3 111

Idegen nyelv - - - (1) (1) 37 (1) (1) 37 2(1) 2(1) 111

Matematika 4(1) 4(1) 185 4(1) 4(1 185 4(1) 4(1 185 4(1) 4(1 185

Informatika - - - - - - - - - - - -

Környezetismeret 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Ének-zene 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74

Rajz 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74

Technika és életvitel 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Erkölcstan/Hit- és et. 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Testnevelés 5 5 185 5 5 185 5 5 185 5 5 185

Kötelező tanítási órák összesen 25 25 925 25 25 925 25 25 925 27 27 999

Egyéni foglalkozások órakerete 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74

A fenntartó által kötelezően

finanszírozandó heti órakeret

Heti 27

Évi 999

Heti 27

Évi 999

Heti 27

Évi 999

Heti 29

Évi 1073

5-8. évfolyam óraterve

Tantárgy 5. évfolyam 6. évfolyam 7. évfolyam 8. évfolyam

1.

fév

2.

fé

v

Éve

s

1.

félévi

óraszá

m

2.

félé

vi

óras

z

Év

es

ó

1.

félé

2.

f

él

É

ve

s

ór

a

1.

fé

lé

2.

f

él

É

ve

s

ó

Kötelező tanítási órák

Magyar nyelv 2 2 74 2 2 74 1(1) 1(1) 74 2 2 74

Magyar irodalom 2 2 74 2 2 74 2 2 74 2 2 74

Történelem 2 2 74 2 2(1 92,5 2 2 74 2 2 74

Hon- és népismeret 1 1 37 - - - - - - - - -

Idegen nyelv 3 3 111 3 3 111 3 3 111 3 3 111

Matematika 4 4 148 3(1) 3(1 148 3(1) 3(1 148 3(1) 3(1 148

Informatika (1) (1) 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Természetism. és egészt. 2 2 74 2(1) 2 92,5 - - - - - -

Fizika - - - - - - 2 2 74 1 1(1) 55,5

Biológia és egészségtan - - - - - - 2 2 74 1(1) 1 55,5

Kémia - - - - - - 1 1(1) 55,5 2 2 74

Földrajz - - - - - - 1(1) 1 55,5 2 2 74

Ének-zene 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Rajz 1(1) 1 55,5 1 1(1 55,5 1 1 37 1 1 37

69

Technika és életvitel 1(1) 1 55,5 1 1(1 55,5 1 1 37 (1) (1) 37

Erkölcstan/Hit- és et. 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Testnevelés 5 5 185 5 5 185 5 5 185 5 5 185

Osztályfőnöki óra 1 1 37 1 1 37 1 1 37 1 1 37

Köt. tan. órák összesen 28 28 1036 28 28 1036 31 31 1147 31 31 1147

A fenntartó által kötelezően

finanszírozandó heti

óraszám

Heti 28

Évi 1036

Heti 28

Évi 1036

Heti 31

Évi 1147

Heti 31

Évi 1147

(): a választható órakeret órái

Az óraterveket az 51/2012.(XII.21.)sz. EMMI rendelet – a kerettantervek kiadásának és

jóváhagyásának rendjéről szóló többször módosított rendelet alapján állítottuk össze.

A tankönyvek és más taneszközök kiválasztásának elvei

1. Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott

taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag

feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

2. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is

szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és

gyakorlat.

3. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező

tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs

munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve

alapján.

4. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév

májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév

kezdetéig a szülők kötelessége.

5. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat

veszik figyelembe:

A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.

Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben

részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.

A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát

csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk

be.

6. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból

egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a

taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

70

A Nemzeti Alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi

megvalósítása.

Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a

versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a

kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket,

amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és

hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív

szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az

iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott

rendszere. Az oktatásnak – mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt – alapvető

szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat,

amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások

befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák,

amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az

aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik

egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú

társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi

cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia

részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a

másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a

kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a

kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület

van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás,

a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az

érzelmek kezelése.

Kiemelt fejlesztési területek:

o Az erkölcsi nevelés

o Nemzeti öntudat, hazafias nevelés

o Állampolgárságra, demokráciára nevelés

o Önismeret, társas kultúra

o A családi életre nevelés

o A testi és lelki egészségre nevelés

o Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

o Fenntarthatóság, környezettudatosság

o Pályaorientáció

o Gazdasági és pénzügyi nevelés

o Médiatudatosságra nevelés

o A tanulás tanítása

Az iskola nevelő-oktató munkájában alapul vett értékek:

Az iskola a nevelő-oktató munka során, egész tevékenységrendszerével arra törekszik, hogy

érvényesítse a hazai és nemzetközi dokumentumokban kifejezett értékeket, elveket. Különös

hangsúlyt fektetve az alábbi értékek közvetítésére:

71

o Az egyetemes emberi értékek: humanizmus, tolerancia, empátia, szeretet, megértés,

türelem, nyitottság, önbecsülés, becsület, tisztesség, a haza, a szűkebb környezet

(lakóhely, otthon, család, iskola) szeretete.

o A demokratikus értékek: szabadság, társadalmi igazságosság, egyenlőség, szolidaritás.

o A biológiai lét értékei, különösen az egészség értéke.

o A társas kapcsolatokra vonatkozó értékek: a személyes és szociális kapcsolatok, a

mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek.

o A tudással, a munkával kapcsolatos értékek.

o A nemzeti kultúra értékei: természeti és épített környezet értékei, hagyományok,

nyelv, művészeti és tudományos értékek.

Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni

fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

o fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az

iskolai tanulás tevékenységeibe;

o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;

o a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a

ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének

alapozásával;

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai

teljesítmény-elvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe

kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat.

o az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni;

o az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia

eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;

o az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének

fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas

kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a

tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és

tudástartalmak megalapozásának folytatása.

72

o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők

figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

o a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a

tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő

értékelésük;

o a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes

magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;

A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a

változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott

kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása,

valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. A gimnázium

hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre

összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák

továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az,

hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.

o mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz,

megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,

o a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a

ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének

alapozásával,

o az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával

kívánunk hozzájárulni,

o a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők

figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés

deduktív útjának bemutatása,

o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat.

o a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek,

készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az

önálló tanulás és az önművelés alapozásával;

o fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív

tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

73

A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja

1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi

CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg.

2. Ennek alapján

- az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt

testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi

módok valamelyikével teljesíthet:

a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben

meghatározott tanórán való részvétellel,

iskolai sportkörben való sportolással,

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás

alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei

között szervezett edzéseken való sportolással.

3. A mindennapos testnevelés keretében minden tanévben a Tankerületi Központ

által meghatározott rend szerint úszásoktatást szervezünk.

74

A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai

o Intézményünkben az idegen nyelvek tanulása során biztosítunk választási

lehetőséget a szülők és a tanulók számára.

o Iskolánkban két idege nyelv /angol és német / választható.

o Második évfolyamtól kerül sor az idegen nyelv oktatására. Második és

harmadik évfolyamon heti 1 órában.

o A tanulók szülei az első osztály második félévében, legkésőbb minden év

februárjának végéig írásban nyilatkozhatnak arról, hogy melyik idegen nyelvet

választják gyermekük számára.

o Harmadik évfolyam végén ezt a nyilatkozatot megerősítik, vagy ekkor kerülhet

sor az idegen nyelv esetében a másik idegen nyelv választására.

o Ha a negyedik évfolyamtól a tanuló az eddig nem tanult nyelvet választja nem

kell vizsgát tennie.

o A felsőbb évfolyamokon mindig a tanév végén van lehetősége a tanulónak,

illetve a szülőnek a másik idegen nyelv választására. Ebben az esetben azonban

különbözeti vizsgát kell tennie az adott évfolyam anyagából.

o A vizsgára való felkészülésben az iskola segítséget nyújt.

75

Csoportbontások, -összevonások és egyéb foglalkozások szervezési elve

o Az idegen nyelv oktatása során, mivel két idegen nyelv közül választhatnak a

tanulók, minden osztályba két csoportban tanulják a választott idegen nyelvet.

o A két idegen nyelvi óra szervezése az órarendben ugyanabban az időben

történik.

o Az erkölcstan/hit- és erkölcstan oktatása során törekedni kell arra, hogy a

hitoktatás órája egy időben legyen az adott osztály erkölcstan órájával.

o Ha a tanulók egy részének lyukas órája van, akkor az iskola köteles

gondoskodni a tanulók felügyeletéről.

o A testnevelés órarendbe illesztése miatt a kisebb létszámú osztályoknál

összevonást alkalmazhatunk.

76

A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

Iskolánk nemcsak a sajátos nevelési igényű tanulók integrációját vállalja fel, hanem a

halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját is. Ezt komplex Integrációs

Pedagógiai Rendszer segítségével a tanítási órák keretében végezzük. Fontos feltétel a

pedagógus módszertani kultúrájának átalakítása, módszertani ötlettárának gazdagítása az

együttnevelés hatékonyságának fokozása érdekében.

Intézményünk integrációs pedagógiai rendszerét tartalmazó dokumentum a mellékletben

található.

77

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és

formái

Az ellenőrzés, értékelés az iskolai élet nagyon fontos, egymást feltételező tevékenységi

formái. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a gyermek és a szülő megfelelő rendszerességgel

információt kapjon a tanulmányi teljesítményéről, magatartásáról, szorgalmáról.

o A tanulmányi teljesítmény értékelését jelentő érdemjegy beírása a naplóba vagy e-

naplóba és a tájékoztató füzetbe vagy e-ellenőrzőkönyvbe a szaktanár feladata.

Ugyanez vonatkozik természetesen a magatartás és szorgalom osztályzataira is. Az

érdemjegyet a tanár aláírásával hitelesíti.

o Tanuló érdemjegyet nem írhat be a tájékoztató füzetbe.

o A tanulók a szülőkkel való egyeztetés után általában hetente egyszer, hét végén viszik

haza tájékoztató füzetüket, majd azt aláíratva, a következő hét hétfőjén visszahozzák

az iskolába.

o Az osztályfőnök feladata, hogy havi rendszerességgel ellenőrizze, hogy minden

érdemjegy bekerült-e a tájékoztató füzetbe, illetve azok aláírása megtörtént-e. A

hiányok pótlására fel kell hívni kollégái, illetve a tanulók és a szülők figyelmét.

o A tanár az írásbeli dolgozatokat köteles legalább a dolgozatírást követő egy héten

belül kijavítani.

o Az írásbeli dolgozatokat a gyerekek kezébe kell adni az értékelés során.

o Célszerű dolgozatfüzet alkalmazása, így elkerülhető a dolgozatok elvesztése.

o A tanár köteles a dolgozatokat, felméréseket, témazárókat, teszteket a tanév során

osztályonként összegyűjteni, rendszerezni és megőrizni. A tanév végén a dolgozatokat

összekötve a szertárban helyezzük el és még egy tanévig megőrizzük.

o A dolgozatokat a szülők előzetes egyeztetés alapján az iskolában megtekinthetik,

illetve szülői értekezlet után, fogadónapon, nyílt napon átnézhetik.

o A tanulók szóbeli feleleteit azonnal értékelni kell.

78

o Az ismeretek számonkérésének módjai: Összefoglalás:

Módszer,

eszköz,

forma

Szempont Érté-

kelő

Az

értéke-

lés

típusa

Idő-

pont

Az

érté-

kelés

for-

mája

Dokumen-

tálás

Meg-

jegyzés

Szintfelmérők, az előzetes tudás feltérképezése, szóban és írásban.

tantárgyi ismeretek, az egyéni és a csoportjellemzők, összegyűjtése.

Pedagógus, tanuló.

Diagnosztikus, nem osztályozzuk!

Év elején, első két hét.

Szóban és írásban, szintfelmérőkön szöveggel.

Tanulói dossziék, tanári feljegyzések.

A tervező munka alapja, az ismétlés üteméhez alakítható.

Óra végén vagy kisebb anyagrész befejezésekor, annak elsajátításáról 4-5 kérdésből álló kérdéssor írásban.

Az elsajátítás mértékének megállapítása.

Pedagógus.

Formatív értékelés a folyamat közben, nem osztályozzuk!

Kisebb egységenként, 5-6 alkalommal félévente.

Szóban.

A tanár feljegyzései.

Következő órára kijavítani, kielemezni, megtervezni a hiánypótlást, a téma más módon való megközelítését

Szóbeli felelet.

Tárgyszerűség, szempontok szerint, 1 óraanyagából.

Pedagógus,

értékelés, osztályozzuk! 1-szeres súlyú

Félévente

Szóban, minősítés érdemjeggyel.

Szempontsor, napló. Kék színnel.

Szempontok legyenek, és a gyerekekkel ismertessük meg.

Írásbeli felelet,

„röpdolgozat”.

1 óra anyagából.

Pedagógus, tanuló

.

minősítő értékelés, osztályoz

zuk! 1-szeres

súlyú

Félévente 1-

2 alkalommal.

Szóban,

minősítés

írásban,

érdemjeggyel.

Szempontsor, ellenőrző,

napló, tanulói

dosszié. Kék színnel.

Szempont

ok

legyenek,

és a

gyerekekk

el

ismertessü

k meg

Témazáró, dolgozat

Tárgyszerűség, előre megadott szempontok szerint

Pedagógus,

minősítő értékelés, osztályozzuk! 2-szers súlyú

1-2 témakör anyagából

Írásban a dolgozaton és szóban, minősítés írásban érdemjeggyel.

Ellenőrző, napló, tanulói dosszié. Piros színnel.

Az azonos évfolyamon tanítók közösen állítják össze.

Szövegérté

s,

számolási

készség

szintfelmér

ése.

Az életkori

kritériumsz

int

optimuma.

Pedag

ógus

Diagnosz

tikus,

nem

osztályoz

zuk!

Féléve

nte.

Szóban

és

írásban,

a

szintfel

mérőkö

A tanár

feljegyzései

és a tanulói

dosszié.

Kidolgozott kritériumrendszer megalkotása, és ismertetése a

79

n

szöveg

gel.

tanulókkal.

Minimum

felmérők,

minden

tanuló

számára

kötelezően

elsajátítand

ó tudásból.

Tartalma a

témazárókb

a

beépítendő,

a tudás

elsajátítása

után.

A kitűzött

kritériumsz

inteknek

megfelelje

n 90%-

ban!

Pedag

ógus

Diagnosz

tikus,

nem

osztályoz

zuk!

Féléve

nte 2

db.

Írásban

, a

dolgoza

ton és

szóban.

A tanár

feljegyzései

és a tanulói

dosszié.

Adott

témában

és

képességte

rületen a

mindenki

számára

elsajátítan

dó

ismeretek

mennyiség

ét és a

képességek

szintjét

évfolyam

szinten

megállapít

ani

Projekt,

önálló,

csoportos.

A téma

kidolgozott

sága, a

projektterv

megvalósít

ásának

mértéke.

Pedag

ógus,

tanuló,

szülő

minősítő

értékelés,

osztályoz

zuk!

1-szeres

súlyú

Tanév

ente 1-

2

alkalo

mmal.

Szóban

és

írásban,

minősít

és

érdemj

eggyel.

Videó,

írásbeli

összegzés,

portfolió.

Zöld színnel

Témajavas

latok,

csoportalk

otás, a

tanulói

döntésekre

,

vállalásokr

a

alapozzun

k!

Gyűjtő

munka

A téma

kidolgozott

sága

Pedag

ógus,

tanuló,

minősítő

értékelés,

osztályoz

zuk!

1-szeres

súlyú

alakal

om

szerűe

n

Szóban

és

írásban,

minősít

és

érdemje

ggyel

Ellenőrző,

napló, Zöld

színnel

Vállalt feladatoknak megfelelően

Szorgalmi

feladat

A téma

kidolgozott

sága

Pedag

ógus,

tanuló,

minősítő

értékelés,

osztályoz

zuk!

1-szeres

súlyú

alakal

om

szerűe

n

Szóban

és

írásban,

minősít

és

érdemje

ggyel

Ellenőrző,

napló, Zöld

színnel

Vállalt feladatoknak megfelelően

Egyéni

beszámoló,

kis

elődadás

Pedag

ógus,

tanuló,

minősítő

értékelés,

osztályoz

zuk!

alakal

om

szerűe

n

Szóban

és

írásban,

minősít

Ellenőrző,

napló, Zöld

színnel

Vállalt feladatoknak megfelelően

80

1-szeres

súlyú

és

érdemje

ggyel

Év végi

felmérő

dolgozat

Követelmé

nyek

Pedag

ógus,t

anuló

minősítő

értékelés,

osztályoz

zuk!

2-szeres

súlyú

év

végén

írásban,

minősít

és

érdemje

ggyel

Ellenőrző,

napló. Piros

színnel

A tanuló tantárgyi teljesítményének értékelési szempontjai

Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi

munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.

o Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak

jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy

gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult

tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.

o A tanuló tantárgyi teljesítményét megfelelő rendszerességgel ellenőrizni és értékelni

kell.

o Törekedni kell az ellenőrzés többféle módjának alkalmazására egy- egy tantárgyon

belül, annak érdekében, hogy a tanuló a neki legmegfelelőbb módon tudjon számot

adni tudásáról. Lehetőség szerint alkalmazni kell a szóbeli és írásbeli ellenőrzést, a

feladatlapos, a tesztlapos, illetve az esszé, a beszámoló módszerét is.

o Alkalmat kell adni a gyermekeknek az önálló anyaggyűjtés, ismeretszerzés

eredményeinek bemutatására.

o Tantárgyanként minden témakör végén témazáró, az egész tárgykört átfogó ellenőrzést

kell végezni.

o A témakörön belül részegységenkénti ellenőrzés végzése célszerű.

o Minden gyermek tantárgyanként havonta legalább egy érdemjegyet kapjon.

o Az osztályzatnak nem lehet fegyelmező szerepe. Kivétel ezen a területen a felszerelés

és a házi feladat hiányzásáért adott érdemjegy. Ha a tanuló rendszeresen felszerelés

vagy házi feladat nélkül érkezik az iskolába, akkor ez hátrányosan befolyásolja az

adott tantárgyból nyújtott teljesítményét. Ezért a szaktanár feladata a hiányosságok

dokumentálása. Egy tantárgyon belüli háromszori hiányosság esetén a tanuló egy

elégtelen osztályzatot kap. A hiányosságokért kapott elégtelen az osztályozási naplóba

is és a tájékoztató füzetbe is beírásra kerül. A félévi és az év végi értékelésnél ezek az

érdemjegyek beszámításra kerülnek.

o Az érdemjegy ténylegesen fejezze ki a mögötte lévő tudást, legyen megfelelő súlya.

o Részegységek után írt dolgozatok, illetve témazáró dolgozatok írásának idejéről

tájékoztatni kell a tanulókat.

o Félévenként tantárgyanként minimálisan 5-6 érdemjegy álljon rendelkezésre a tanulók

munkájának minősítéséhez. A készségtárgyak estében, illetve a kis óraszámú

tantárgyaknál ez a szám minimálisan 4 érdemjegy lehet.

o Ha mód van rá minél több alkalommal kell részt venni normára irányuló, valamely

országos, vagy megyei felmérésben a tanulók tudásának viszonyítása érdekében.

o Anyanyelv és irodalom, matematika, idegen nyelv, ember és társadalom,

természetismeret, fizika, biológia, kémia, földünk és környezetünk tantárgyakból félév

végén és év végén írásbeli dolgozatot kell íratni. A dolgozatok eredményéről a

szaktanároknak összesítést kell készíteni, mely az iskolai munka értékelésnek része.

81

o Minden tantárgy tantervénél részletesen kitérünk az ellenőrzés , értékelés módjára

o A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször

ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében

egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak

egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer

kell felelnie szóban:

o Az ének-zene, a rajz, az informatika, az életvitel és gyakorlati ismeretek tantárgyból az

elméleti ismeretek számonkérése mellett valamilyen gyakorlati tevékenységgel

összekapcsolva értékeljük a tanulók munkáját.

o A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén

ellenőrizzük.

o A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését,

minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan

viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban

figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott

– fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.

o A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző

tantárgyak esetében a következők szerint történik:

- Az első évfolyamon minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést

alkalmazunk.

- A második-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év

közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.

- Az első, évfolyamon félévkor és év végén, második évfolyamon félévkor a

tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A

szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

KIVÁLÓAN TELJESÍTETT

JÓL TELJESÍTETT

MEGFELELŐEN TELJESÍTETT

FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL

Ha a tanuló felzárkóztatásra szorul bejegyzést kapott, az iskolának a szülő bevonásával

értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó

tényezőket és javaslatot kell tenni azok megszüntetésére.

o A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon

félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.

o Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint második évfolyamon félévkor a

tanulók munkáját az egyes tantárgyakhoz készült értékelő lapok segítségével

értékeljük az előbb ismertetett módon kívül, hogy a szülők széleskörű tájékoztatást

kapjanak a gyermekük munkájáról.

o A második évfolyam év végi, és a harmadik-nyolcadik évfolyamon a félévi és az év

végi osztályzatot az adott félév során szerzett érdemjegyek és a tanuló év közbeni

tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

o Az egyes tanulók félévi és év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten

áttekinti, és a pedagógus illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok

alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi

osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek

átlagától, a nevelőtestület felhívja az érintett pedagógust, hogy adjon tájékoztatást

annak okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem

változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az

osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja.

Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:

82

jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

A tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért

teljesítmény (pontszám, százalék) érdemjegyekre történő átváltásának módját az egyes

tantárgyak esetében a szaktanárok határozzák meg.

A második-nyolcadik évfolyamon az év végi bizonyítványban, illetve a harmadik-

nyolcadik évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő

tantárgyakból elért eredmények kerülnek minősítésre:

- Második-negyedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv,

matematika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati ismeretek,

testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan.

- ötödik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati

ismeretek, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan, hon- és népismeret.

- hatodik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, természetismeret, ének-zene, rajz, életvitel és gyakorlati

ismeretek, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan.

- hetedik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, fizika, biológia, kémia földrajz, ének-zene, rajz, életvitel

és gyakorlati ismeretek, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan.

- nyolcadik évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, idegen nyelv,

matematika, informatika, fizika, biológia, kémia, földrajz, ének-zene, rajz, életvitel

és gyakorlati ismeretek, testnevelés, erkölcstan/hit- és erkölcstan.

83

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

o A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor

léphet, ha a kerettantervekben "A továbbhaladás feltételei" c. fejezetekben

meghatározott követelményeket az adott évfolyamon a tanév végére minden

tantárgyból teljesítette.

o A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája,

illetve érdemjegyei alapján minősítik. A második-nyolcadik évfolyamon minden

tantárgyból az "elégséges" év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a

továbbhaladáshoz.

o Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon tanév végén egy vagy két tantárgyból

szerez elégtelen osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban

javító vizsgát tehet.

o Ha a tanuló a második-nyolcadik évfolyamon a tanév végén három vagy több

tantárgyból szerez elégtelen osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles.

A második-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi

osztályzat megállapításához a tanulónak minden tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie ha:

o az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól;

o az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi

követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse;

o egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott /igazolt és igazolatlan mulasztás

együtt/;

o magántanuló volt.

Egyéni elbírálás szerint, különösen indokolt esetben, ha a nevelőtestület úgy látja, hogy a

tanuló felkészülése a javítóvizsgára biztosított, egyénileg engedélyezheti három

tantárgyból is a javítóvizsgát.

Ha a tanuló a javítóvizsgán elégtelen osztályzatot kapott, az évfolyamot ismételni

köteles.

Az iskola magasabb évfolyamába lépő tanulót nem kell beíratni.

Az első évfolyamon a közoktatási törvény előírásának megfelelően a tanuló csak abban az

esetben nem léphet magasabb évfolyamba, ha az adott tanév során 250 óránál többet

mulasztott / igazolt és igazolatlan mulasztás együtt/.

Ebben az esetben a tanuló ennek az évfolyamnak az elvégzéséről iskolalátogatási igazolást

kap.

A tanuló részére engedélyezhető az iskola évfolyamának megismétlése abban az esetben

is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne. Az engedély megadásáról a tanuló, kiskorú

tanuló esetén a szülő írásban benyújtott kérésére az igazgató dönt. A szülő kérésére az

engedélyezni kell az évfolyam megismétlését.

A szülőt tájékoztatni kell azokról a lehetőségekről, amelyekkel az iskola segítséget tud

nyújtani a tanuló eredményes felkészüléséhez.

84

Az otthoni ( napközis, tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli

feladatok meghatározásának elvei

Iskolánkban a házi feladatok meghatározásával kapcsolatosan az alábbi szabályok

érvényesülnek:

o A házi feladatok legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz

kapcsolódó gyakorlás (készség- és képességfejlesztés), valamint a tananyaghoz

kapcsolódó ismeretek megszilárdítása;

o Az első- nyolcadik osztályban a tanítási napokon gyakorlás és elmélyítés

céljából kapnak a tanulók házi feladatot, melynek fő funkciója az adott tanórán

megismert tananyag gyakorlása és elmélyítése.

o Az első-nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére és hétvégére – a

szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli,

sem írásbeli házi feladatot;

o A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy-egy

osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot

lehet íratni. Ezt az osztályban tanító pedagógusoknak egymással egyeztetniük kell.

85

Az iskolai jutalmazás és büntetés formái

Az iskolai jutalmazás:

Az a tanuló, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy folyamatosan jó

tanulmányi eredményt ér el, vagy az osztály, illetve az iskola érdekében kiemelkedő

közösségi munkát végez, vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális

versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon kiemelkedő eredményt ér el, és

ily módon hozzá járul az iskola jó hírnevének öregbítéséhez, jutalomban részesíthető.

A nevelőtestület megítélése szerint a viselkedéskultúra a tanulók személyiségének fontos

része, ezért a példamutató magatartású tanulókat félévenként jutalmazzuk. Az arra érdemes

tanulók az osztályfőnök javaslata alapján oklevelet kapnak, mely az iskola közössége előtt

kerül átadásra.

Az iskolai jutalmazás formái

Az iskolánkban tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:

o szaktanári dicséret

o osztályfőnöki dicséret

o igazgatói dicséret

o nevelőtestületi dicséret

Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végző tanulók a

tanév végén szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell vezetni. A tanév végi

dicséret formáiról a nevelőtestület dönt.

o Az egyes tanévek végén a kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet vagy

könyvjutalmat kapnak, melyet tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt

vehetnek át. Könyvjutalmat kap az a tanuló, akinek az adott év végén nyújtott

tantárgyi teljesítmény jeles, illetve maximum egy tantárgy esetében jó. A jó

minősítések számbavételénél nem kell figyelembe venni a magatartás, szorgalom és a

külalak minősítését. Oklevelet kap az a tanuló, akinek az adott tanév végén nyújtott

tantárgyi teljesítménye jeles, illetve maximum három tantárgy esetében jó. A jó

minősítés számbavételénél nem kell figyelembe venni a magatartás, szorgalom és a

külalak minősítését.

o Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap,

melyet az iskola közössége előtt vehet át.

o Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon

eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek, melyről a

havonkénti iskolagyűléseken tájékoztatjuk a tanulóközösséget.

o A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító

tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

o Minden tanév végén emlékplakettet és a szülői közösség és az iskolaszék tagjai által

meghatározott értékű vásárlási utalványt kapnak azok a tanulók, akik 8 éven át

kiemelkedő tanulmányi munkájukkal és példamutató magatartásukkal öregbítették az

iskola hírnevét. A jutalmazottak személyéről a nevelőtestület dönt. A jutalmat a

tanévzáró ünnepélyen adjuk át.

A dicséret minden formáját írásba kell foglalni és arról a szülőket értesíteni kell.

86

Az iskolai büntetések formái

Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti vagy az intézmény

házirendjének szabályait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy az iskolában elfogadott

viselkedési szabályokat többször megszegi, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének,

büntetésben lehet részesíteni.

Az iskolai büntetés formái:

o szaktanári figyelmeztetés

o osztályfőnöki figyelmeztetés

o osztályfőnöki intés

o osztályfőnöki megrovás

o igazgatói figyelmeztetés

o igazgatói intés

o igazgatói megrovás

o tantestületi figyelmeztetés

o tantestületi intés

o tantestületi megrovás

Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elvét érvényesíteni kell, amelytől indokolt

esetben, a vétség súlyára való tekintettel, el lehet térni.

A büntetést írásba kell foglalni, és arról a szülőt értesíteni kell.

A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése:

A tanuló magatartását és szorgalmát havonta értékeljük. Az értékelésről a szülőket a

tájékoztató füzeten keresztül értesítjük. Az értékelést a tanuló, a tanulóközösség és az

osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület végzi. A tanulók magatartásának értékelési

szempontjait 6 területre bontottuk, melynek egyik része a viselkedéskultúra. Ennek javítása

érdekében született a viselkedési szabályok gyűjteménye, melyet felhasználunk a tanulók

magatartásának értékelése során. Így a viselkedéskultúra a magatartás értékelése során 40%-

os arányban veendő figyelembe.

A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök

osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. A második-

nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli a

nevelőtestület.

A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület

véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi

véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik

évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve

osztályzatokat használjuk.

Példás a tanuló magatartása: /5/

Képességei szerint önálló, önként vállalt megbízatások teljesítésével,

kezdeményezéseivel segíti az iskola céljainak megvalósítását.

A tanítási órák és a tanítási órán kívüli programok munkájában aktívan részt vesz,

felkészülésével, önálló ötleteivel példa társai előtt.

Társaival szemben segítőkész, figyelmes, a felnőttekkel szemben illemtudó, hangneme

kultúrált, udvarias.

87

Igényes környezetére, tesz is környezete szépítése érdekében.

Törekszik helyes véleményt alkotni, és azt a megfelelő formában kinyilvánítani.

Következetesen és tudatosan betartja a házirend előírásait.

Jó a tanuló magatartása: /4

A tanítási órák és a tanítási órán kívül tevékenységek munkájában tevékenyen részt

vesz.

Óra alatti és órán kívüli viselkedése általában nem kifogásolható.

Vigyáz az iskola felszerelési tárgyaira, nem tesz kárt környezetében.

Társaival szemben segítőkész, figyelmes, a felnőttekkel szemben illemtudó, hangneme

kulturált.

Törekszik a helyes véleménynyilvánításra, és azt megfelelő módon kifejezi.

Betartja a házirend előírásait.

Változó a tanuló magatartása: /3/

Az iskola munkájában nem szívesen vesz részt, megbízatásait csak ösztönzésre

teljesíti.

Viselkedése nem következetes, a foglalkozások rendjét, társai munkáját esetenként

zavarja.

Hangneme sok esetben kifogásolható.

Nem vigyáz az iskola vagyonára, közömbös a környezetével.

Hibái javítására hajlandóságot nem mutat.

Véleménye elhamarkodott, gyakran nem megfelelő formában közli.

Esetenként megszegi a házirend előírásait.

Rossz a tanuló magatartása: /2/

Az iskolai munka iránt közömbös, sőt hátráltatja a célok megvalósítását.

Cselekedeteiben megbízhatatlan, kapcsolatai kifogásolhatóak.

Az intézmény rendjét súlyosan zavarja.

Felelősségérzete igen gyenge.

Környezetével szemben igénytelen, véleménynyilvánításban durva.

Tudatosan megszegi a házirend előírásait.

A tanuló szorgalmának értékelése:

A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a

példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.

A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az

osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba

bejegyzi.

A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az

érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az

osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról.

A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

Példás a tanuló szorgalma: /5/

Képességei szerint, a körülményekhez mérten a legjobban, lelkiismeretesen tanul.

Feladatait hiánytalanul, gondosan, önállóan, igényesen elvégzi.

Munkavégzése magas fokú felelősséget, tudatosságot tükröz.

Felszereléseit rendben tartja, hiánytalanul elhozza az iskolába.

A házi feladatokat pontosan, igényesen elkészíti.

Jó a tanuló szorgalma:/4/

88

Feladatait ellátja, munkavégzése általában kielégítő, felkészülése néha kisebb

rendszertelenséget mutat.

Tanítási órákon, és az órán kívüli tevékenységben aktív, feladatait irányítással képes

elvégezni.

Változó a tanuló szorgalma: /3/

Iskolai munkáját rendszertelenül végzi el.

Kötelességtudata felszínes, hiányosságainak pótlására fel kell szólítani.

Felszerelései hiányosak, írásbeli munkája gondatlan, igénytelen, hiányos.

Teljesítménye hullámzó, tanítási órákon passzív.

Lazításra hajlamos, munkafegyelme kifogásolható.

Hanyag a tanuló szorgalma: /2/

Képességeihez, körülményeihez képest a legkevesebbet teszi tanulmányi

előmenetelének javítása érdekében.

Feladatait nagyon felületesen, vagy egyáltalán nem végzi el. Kötelességeinek

teljesítését gyakran szándékosan elmulasztja.

Megbízhatatlan, feltűnő hanyagságával osztálytársai munkájára is rossz hatással van.

Írásbeli munkái nemtörődömséget tükröznek, felszerelési tárgyai elhanyagoltak,

hiányosak.

89

A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a

testnevelés órákon, tanévenként a tanév rendjében előírtak szerint a “Netfit rendszer” alapján.

A mérési eredményekről a tanulók és a szülők a KIR rendszeren keresztül tájékozódhatnak.

Az iskola egészségnevelési terve

Az iskolánkban folytatott egészségnevelő munka során célunk, hogy az előzőekben

felsorolt jellemzőket intézményünkben megvalósítsuk, ezáltal egészségnevelő iskolává

váljunk.

Az egészségi állapotot az alábbi négy alapvető tényező határozza meg:

o genetikai tényezők

o környezeti tényezők

o életmód

o az egészségügyi ellátó rendszer működése.

Mivel az iskola a szocializáció kitüntetett színtere, így a fenti tényezők közül érdemi hatást -

az iskola fizikai-tárgyi és pszichoszociális környezetének alakításával - az iskola-

egészségügyi ellátás minőségére és az életmódra tudunk gyakorolni. Az iskolai

egészségfejlesztő munka alapvetően befolyásolja az iskola egészének mindennapjait. Annak

érdekében, hogy ezt a megállapítást helyesen tudjuk értelmezni, az alábbi fogalmak tartalmát

érdemes kibontani és megvizsgálni:

Mi az egészség?

Napjainkban egyetértés van abban, hogy az egészség nem a betegség hiánya, hanem a

testi, lelki, szociális jól-lét állapota. Az egészség fontos eszköz életcéljaink

megvalósításában. Az egészségfejlesztést megvalósító munka során ezt kell tanulóinkban

tudatosítani.

Mi az egészségfejlesztés?

Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát

magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az

egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit.

Az egészségfejlesztés fő feladata egy általánosan érvényes egészségfejlesztő politika

kifejlesztése, egészségfejlesztő környezet megteremtése, az egészségfejlesztő közösségi

tevékenység, az egyéni képességek fejlesztése, és szemléletváltoztatás az egészségügyi

szolgáltatásokban.

Egészségnevelés

Az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan

létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos

ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők

egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és

cselekvésorientált tevékenység.

1. Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai:

o a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és

védelme érdekében;

90

o tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód

gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát

viselkedésformákat;

o a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének

szempontjából legfontosabb ismeretekkel

- a táplálkozás,

- az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a

szervezetre,

- a családi és kortárskapcsolatok,

- a környezet védelme,

- az aktív életmód, a sport,

- a személyes higiénia,

- az elsősegély-nyújtás alapismeretei,

- a szexuális fejlődés területén.

2. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és

tanórán kívüli foglalkozás feladata.

3. Az iskolai egészségnevelést elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:

a) a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítása:

- testnevelés órák;

- játékos,

- egészségfejlesztő testmozgás az első-negyedik évfolyamon;

- az iskolai sportkör foglalkozásai;

- tömegsport foglalkozások;

- úszásoktatás;

b, az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

ismeretek;

b) évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára;

c) az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- minden fél évben osztályonként egy-egy gyalog- vagy kerékpártúra

szervezése;

- minden évben egy alkalommal játékos vetélkedő az ötödik-nyolcadik

évfolyamos osztályoknak az egészséges életmódra vonatkozó tudnivalókkal

kapcsolatosan;

d) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe

vétele

- félévente egy alkalommal az ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy

osztályfőnöki óra megtartásában;

91

- a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálatának megszervezésében.

(A tanulóknak évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános

szűrővizsgálaton kell részt venniük.)

Az egészségesebb életmód kialakítására irányuló módszerek

Hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás

A hagyományos egészségnevelés, felvilágosítás abból az elképzelésből indul ki, hogy az

emberi viselkedés racionálisan szervezett. Több és helyes tudás helyes döntésekhez, az

életvezetés helyes alakításához vezet.

Rizikócsoportos megközelítés

Ez a megközelítés a korai szűrés eredményeként feltárt egészségi problémákkal, illetve

sajátos háttérváltozókkal jellemezhető csoportok körében folytatott megelőző tevékenységet

jelent (pl. túlsúlyos személyek, magas vérnyomással élők, alkoholbetegek gyerekei, stb.).

A másodlagos prevenció körébe tartozik az iskolás gyermekek életkorhoz kötött kötelező

szűrővizsgálatainak rendszere, a túlsúllyal vagy mozgásszervi problémával küzdő gyermekek

számára szervezett speciális táplálkozási tanácsadás és/vagy differenciált testi nevelés.

Érzelmi intelligenciát, társas kompetenciákat, alkalmazkodást fokozó beavatkozások

A kizárólagos, illetve esetleges ismeretbővítő módszer hiányosságait, korlátozott

hatékonyságát felismerve jöttek létre azok a modellek, amelyek az érzelmi nevelést tekintik

megfelelő eszköznek. Lényegük abban a felismerésben rejlik, hogy az egészségkárosító

magatartásformák hátterében a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségei

húzódnak meg

Kortárshatások az egészségfejlesztésben

Az egészségfejlesztési programok között viszonylag új keletűek azok a megközelítések,

amelyek a kortársak befolyásának szerepére helyezik a hangsúlyt. Jól tudjuk, hogy a korai

életszakaszokban jelentkező, aggodalomra okot adó, egészséget veszélyeztető

magatartásformák az esetek jelentékeny százalékában a kortárscsoport nyomására, hatására

jelennek meg Fontos feladatunk az iskolában, hogy kortárshatások irányát pozitívan

befolyásoljuk!

Helyzetelemzés:

A társadalmi környezet jellemzése:

Iskolánk természeti környezetben lévő kistelepülési általános iskola. A település a várostól 28

km távolságra van. A lakókörnyezetben minden feltétel adott az egészséges életmód

92

megvalósításához. A településre vonatkozó adatok részletesen megtalálhatók a pedagógiai

programban és az egészségnevelési programban.

Családok jellemzése:

A családok nagy része megfelelő életkörülmények között él. A munkanélküliek száma a 2-

3%.

A diákokkal kapcsolatos megállapítások:

Az iskolánkba több település gyermekeit is ellátja. A sokorópátkai tanulók nagy része gyalog

vagy kerékpárral érkezik az iskolába, a gici és bakonytamási tanulók autóbusszal

közlekednek. Egyre gyakrabban tapasztaljuk, hogy a tanulók nem használják ki kellően a

természeti környezet adta lehetőségeket, keveset mozognak, az idejük nagy részét

televíziózással töltik. Örvendetes viszont, hogy a kábítószer és egyéb káros környezeti

hatások nem, vagy csak kevéssé fenyegetik tanulóinkat. Feladatunknak tartjuk, hogy

felvilágosító munkával közelebb vigyük tanulóinkat az egészséges életmód megvalósítása

felé.

A humánerőforrás jellemzői:

Az iskola pedagógusai elkötelezettek az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok

megvalósításában. A továbbképzések során tervezzük az iskola pedagógusainak ilyen irányú

képzését.

A segítő kapcsolatok színterei és kapcsolódási pontok:

Szülők (család)

A szülő, a család a legfontosabb társ a tanulók érdekében végzett munkában. A szülők

megfelelő tájékoztatás és információ-átadás után aktív részvételükkel tudják támogatni az

iskola egészségfejlesztési programjait, közülük jó néhányan szakértelműkkel is jelentősen

növelhetik az iskolai munka hatékonyságát.

Iskolaszék, szülői munkaközösség, szülői szervezet

Az iskolaszék az a jogosítványokkal felruházott szervezet, amely hidat jelent az oktatási

intézmények és a tanulók szülei között. Az iskolai egészségfejlesztő program kialakításába be

kell vonni az iskolaszéket, és szükséges megnyerni támogatásukat is. Ez a „szövetség”

garancia lehet arra, hogy a szülők lehetőségükhöz képest minden területen segítsék az iskolai

program megvalósulását.

Iskolaorvos, háziorvos védőnő

Az iskola egészségügyi ellátásról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen

kijelölt orvosa, és védőnője, valamint a tanulók fogászati ellátását (szűrés és ellátás) végző

kijelölt fogorvosa, akik a jogszabályban foglalt feladatokat az önkormányzattal és az

Országos Egészségbiztosító Pénztárral kötött szerződés értelmében látják el.

Intézményünkben iskola egészségügyi feladatokat a háziorvos és a körzeti védőnő közösen

látja el.

Gyermekjóléti szolgálatok, nevelési tanácsadók, családsegítők

A gyermekvédelmi munkában valamint a konkrét államigazgatási ügyekben tudnak segítséget

nyújtani a gyermekjóléti szolgálatok és a települési önkormányzatok más intézményeiben

dolgozó segítő foglalkozású szakemberek.

A hivatalos, jogszabályokhoz kötött kapcsolatok részleteit a különböző dokumentumok

rögzítik, de a kooperációnak ezen túlmutató szakmai szerepe van.

93

Az ÁNTSZ megyei intézeteinek egészség fejlesztési szakemberei és más egészségügyi

intézmények, szervezetek

Egészségügyi szakellátást igénylő esetekben a területileg illetékes kórházak és intézmények

jelentik a segítő kapcsolatok színterét.

Az egészségügyi intézmények és az ÁNTSZ területileg illetékes intézetei, azon belül is

különösen az egészségfejlesztési munkatársak, az Országos Gyermekegészségügyi Intézet

szakemberei konkrét segítséget jelenthetnek az iskolai egészségnevelési munkában.

94

Rendvédelmi szervek:

A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai a bűnmegelőzési programok közös

kimunkálásában, a tanári továbbképzéseken jogi, gyermek és ifjúságvédelmi, rendészeti,

közlekedési témájú előadások tartásával tudnak segítséget nyújtani az iskolának

Kábítószerüggyel foglalkozó fórumok:

Az iskolás korosztály veszélyeztetett a kábítószer-fogyasztás tekintetében, ezért fontos a

kapcsolattartás kialakítása, kontaktszemély kijelölése.

Információ a www.gyism.hu, www.mobilitas.hu honlapokon található.

Tájékozódás az érintettek körében

Szülők

A szülők véleményének megismerésére a nyitott nap, a szülői értekezletek, fogadóórák,

szülők fóruma alkalmával megfogalmazott problémák, segítség kérések összegyűjtése,

szakmai szempontú értékelése, valamint a kérdőíves felmérés a legalkalmasabb. A

témaorientált szülői értekezletek arra is jó lehetőséget adhatnak, hogy a résztvevők egymás

véleményét is megismerjék.

Diákok

A diákoktól közvetlenül és közvetett módon lehet információkat szerezni.

A közvetlen információszerzés a diákok konkrét probléma-felvetését jelenti, ebben kiemelt

szerepet játszik a bizalom. A közvetett információszerzésre szolgálnak a különböző

vizsgálatok és felmérések. Kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérőlapok, kvízjátékok, iskolai

faliújság, osztályfőnöki órán téma-feldolgozás, irodalmi vagy rajzórai témák,

esetmegbeszélések lehetnek a felmérés módszerei. Fontos hangsúlyozni azonban, hogy

minden esetben a személyes adatok védelméről, az adatszolgáltatásról szóló jogszabályok

értelmében kell eljárni annak, aki adatot gyűjt, kezel, továbbít, birtokol! Korlátozottak az

iskolai ez irányú információgyűjtési lehetőségei. A közvetett információszerzésről, azaz a

különböző vizsgálatokról és felmérésekről már szóltunk.

Iskolai alkalmazottak, pedagógusok

Mint már említettük, a korszerű egészségfejlesztési szemlélet elterjesztése érdekében az egész

iskolára, annak minden alkalmazottjára kiterjedő célokat kell megfogalmazni, ezért minden

munkatárs véleménye fontos.

Az egészségnevelés iskolai területei

Az iskolai egészségnevelésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és

tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a

lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség,

hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos

beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg.

Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az

iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe kell beépülni. Ezek közé tartoznak az

alábbiak:

o önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

o az értékek ismerete

95

o az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

o a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

o a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

o a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

o a tanulás és a tanulás technikái

o az idővel való gazdálkodás szerepe

o a rizikóvállalás és határai

o a szenvedélybetegségek elkerülése

o a tanulási környezet alakítása

o a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

o a szenvedélybetegségekkel való foglalkozás

o a szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS prevenció

o a betegség és a gyógyulást segítő magatartás (elsősegélynyújtás,

gyógyszerhasználat)

o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

o a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)

o a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

o a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,

o a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,

o az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére,

o a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően

is.

Ezeket a célokat a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében valósítjuk meg. A

tantárgyak közül kiemelten fontos szerep jut a biológia és egészségtan, a természetismeret, a

testnevelés és az osztályfőnöki óráknak.

Tanórai foglalkozások:

Biológia és egészségtan, természetismeret:

o önmagunk és egészségi állapotunk ismerete

o az értékek ismerete

o az étkezés, a táplálkozás egészséget befolyásoló szerepe

o a betegségek kialakulása és gyógyulási folyamat

o a tanulás és a tanulás technikái

o az idővel való gazdálkodás szerepe

o a természethez való viszony, az egészséges környezet jelentősége

o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

Testnevelés:

o az egészséges testtartás, a mozgás fontossága

o a testedzés, a mozgás, a helyes testtartás

o személyi higiénia

Osztályfőnöki óra:

o a barátság, a párkapcsolatok, a szexualitás szerepe az egészségmegőrzésben

o a személyes krízishelyzetek felismerése és kezelési stratégiák ismerete

o az idővel való gazdálkodás szerepe

o a rizikóvállalás és határai

o a szenvedélybetegségek elkerülése

o a tanulási környezet alakítása

o a környezeti ártalmak (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés)

96

o a személyes biztonság (közlekedés, rizikóvállalás,)

o a dohányzás, alkoholfogyasztás- és kábítószer használat megelőzése,

o a fogyatékosok és hátrányos helyzetűek integrációja,

o az iskolán belüli bántalmazás megelőzésére,

o a szexuális nevelés – már a pubertás időszakát, a nemi érés időpontját megelőzően

is.

Tanórán kívüli foglalkozások

Napközis foglalkozások

Jól kiegészítik a tanórai programot, illetve a konkrét esetfeldolgozást. A napközi kiváló

helye a játékoknak, játékos gyakorlatoknak is.

Délutáni szabadidős foglalkozások

Sportprogramok, témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek, egyéb

játékos programok, csoportfoglalkozások.

Egészségnap

Az iskola egészét átfogó előre tervezett, az egészségnevelést szolgáló programokkal.

Hétvégi iskolai programok

Sportrendezvények, kulturális programok.

Kirándulások, erdei iskolák, túrák, sportprogramok

Tájékoztató fórumok

Szülői értekezlet, szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató

Lehet osztályszintű vagy iskolaszintű, ez utóbbi esetében színesíti a programot a külső

előadó, pl. orvos, pszichológus, rendőrségek bűnmegelőzési osztályának szakembere

stb. A szülők fóruma előadásaira felkérjük a szakemberek valamelyikét.

Szakmai tanácskozások, tréningek

Elsősorban a tanárok felkészültségének fejlesztését szolgálja, de a diákokat is meg kell

hívni, amikor csak engedi a program, illetve a téma.

Iskolán kívüli rendezvények

Kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz.

Módszerek:

Az iskolában alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos lehetőséget biztosít

az egészségnevelési program eredményes megvalósítására. Az egészségneveléssel

kapcsolatos iskolai programok, rendezvények szervezésébe bevonjuk a szülőket, a házi

orvost, a védőnőt. A jövőben törekedni fogunk már kidolgozott és kipróbált programok

átvételére is.

o Az egészségfejlesztés szemléletének széleskörű elsajátítása az iskolában,

meghívott előadó segítségével, pedagógusok, szülők, alkalmazottak, tanulók

számára (egészségtan tanár más iskolából vagy egészségfejlesztésben

szakirányú végzettséggel rendelkező szakember a szociális, egészségügyi

területről, iskolaorvos, háziorvos, védőnő, ÁNTSZ, Kábítószer Egyeztető

Fórum, vagy helyi civil szervezet munkatársa).

o Az iskola környezetének szebbé tétele, az osztálytermek díszítése.

o Kirándulások, túrák, sportprogramok szervezése.

o A tantárgyak tananyagába beépítjük az egészségneveléssel kapcsolatos

témákat.

97

o Törekszünk a pedagógusok e témában való továbbképzésére.

o A feladat elvégzését, annak ellenőrzését az iskola minőségirányítási

programjában határozzuk meg.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók

- ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;

- ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb

alapfogalmakat.

- ismerjék fel a vészhelyzeteket;

- tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható

következményeit;

- sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;

- ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;

- sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni.

2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:

- a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges

készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási

alapismeretek területén;

- a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás

alapismereteit;

- a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli

(egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással

kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel.

3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok

megvalósításának elősegítése érdekében

- az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági

Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével;

- tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli

vetélkedőkbe;

- támogatjuk a pedagógusok részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel

foglalkozó továbbképzésen.

4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő

tevékenységformák szolgálják:

- a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi

ismeretek:

98

TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI

ALAPISMERETEK

biológia

- rovarcsípések

- légúti akadály

- artériás és ütőeres vérzés

- komplex újraélesztés

kémia

- mérgezések

- vegyszer okozta sérülések

- savmarás

- égési sérülések

- forrázás

- szénmonoxid mérgezés

fizika - égési sérülések

- forrázás

testnevelés - magasból esés

- az ötödik-nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott

elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén,

segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a

mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat

(iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele félévente egy alkalommal az

ötödik-nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az

elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.

5. Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások:

- szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó);

- minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a

tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az

Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával;

- évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegély-nyújtással

foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók

számára.

99

Az iskola környezeti nevelési elvei

Helyzetkép:

Iskolánk 2008 óta az Ökoiskola, 2014 óta az Örökös Ökoiskola cím birtokosa.

- Az iskolánk a Pannonhalmi Tájvédelmi Körzethez tartozó településen található, amely

határos a Bakony hegységgel is. Ebből adódik, hogy intézményünk életének szerves

része a környezeti nevelés. Évente több alkalommal kirándulunk osztály-illetve

iskolai keretben a környező erdőben. Több alkalommal utaztunk a Bakonyba

vonattal, majd tettünk több kilométeres gyalogtúrát a turista útvonalakon. Fontos

feladatunknak tartjuk közvetlen környezetünk szépítését, több alkalommal ültettünk

fát az iskola mellett, parkosítottunk. Minden évben az ötödik és hetedik osztályosok

részt vesznek a ravazdi Erdei Iskola által szervezett programon, illetve a madarak és

fák napján rendezett vetélkedőn. Minden tanév őszén papírgyűjtést és

elektromoshulladék-gyűjtést szervezünk. Tanévenként egy alkalommal térségi

természetismereti vetélkedőt szervezünk.

A tanév során szervezett sportnapokat, gyermeknapi rendezvényeket is minden

alkalommal a szabadban, vagy a közeli erdőben tartjuk.

- Az előzőekben felsorolt programok véleményünk szerint jól szolgálják az iskola

természeti neveléssel kapcsolatos céljait. Ezért ezek mindegyikét meg kívánjuk

tartani és szeretnénk tovább fejleszteni.

Épület és berendezése:

- Az iskola épülete több részből áll és más-más időben épült. A legrégebbi rész több

mint száz éves, a tornaterem 1995-ben épült. Az iskola épületének teljes felújítása és

bővítése 2011-ben megtörtént. Az épület állapota korszerű, jó, jól illeszkedik a

környezetbe.

- Az iskola világítása megfelelő. A fűtés gázzal történik. A nyílászárókat az előző

években kicseréltük, így ez jelentős energia megtakarítást eredményezett.

Intézményünkben 8 tanterem, könyvtárszoba, tálaló konyha, ebédlő, technika terem,

számítástechnika terem, tornaterem, kézműves műhely, orvosi szoba található. Az

osztályok számára megfelelő elhelyezést tudunk biztosítani.

- Mosdók száma megfelelő.

- Az iskola épülete barátságos. A folyosót, az osztálytermeket virágokkal tesszük

hangulatossá. Az épület ablakaiba nyáron szintén virágot teszünk. A folyosón

lehetőség van a tanulók munkáinak bemutatására, a kihelyezett faliújságon a

gyerekek folyamatos tájékoztatására.

- A gyerekek számára a padok megfelelőek, minden teremben szekrény található a

tanulók személyes holmijának elhelyezésére.

- A technikai felszereltség megfelelő. Nyolc tanteremben van interaktív tábla, melyet

rendszeresen használnak a pedagógusok és a tanulók. Számítógépek, televízió,

videomagnó, CD-lejátszó, SMART Response szavazó- és feleltető rendszer állnak a

tanulók rendelkezésére.

Étkeztetés:

Az iskolában tálalókonyha van. Az ételt a helyi óvodában készítik, majd onnan szállítják

az iskolába. Naponta átlagosan 60-70 gyermek étkezik. Az étkező felszereltsége

megfelelő, tálalópulttal felszerelt. A tanulók tálcán viszik el az ételt a tálaló ablaktól,

majd a mosogató ablakhoz viszik vissza az üres edényeket. Egy időben 20 tanuló

étkezhet. Az étkeztetés három turnusban folyamatosan történik.

Iskola udvara:

100

- Az iskola udvara zárt, a területet kerítés veszi körül. Az udvar parkos jellegű, füves

játszótérrel, fákkal, padokkal, asztalokkal. A sportpálya egy része betonos, másik

része füves. Az intézmény a település egyik magaslati pontján, nyugodt, csendes

helyen található. Az iskola környékén a járművek napközbeni közlekedése nem

jelentős. Így az utcai zaj semmilyen zavaró hatással nincs a tanulók munkájára.

Iskolában nem működik büfé, a tanulók és a szülők más módon gondoskodnak a

napközbeni étkezésről.

Egyéb: Az iskolában szelektív hulladékgyűjtés folyik.

Külső: a település és a régió, a helyi értékek:

A falu természeti, társadalmi, gazdasági helyzete

- Az iskola tanulói két településről, Sokorópátkáról, Gicről és Bakonytamásiból járnak

intézményünkbe. A községek a Bakony és Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet

találkozásánál terülnek el. Mindkét településről a felnőtt lakosság nagy része Győrben

dolgozik, kevesen foglalkoznak mezőgazdasági termeléssel. A községekben az utóbbi

években jelentős változások történtek. Felszámolásra kerültek az illegális hulladék

lerakó helyek. Szervezetten történik a hulladék elszállítása. A jövő feladata lesz a

szelektív hulladékgyűjtés megszervezése. Megkezdődött a falvak közterületeinek

parkosítása. A lakók nagy része is szépen gondozza a lakóháza környékét.

Erőforrások:

Humán erőforrások Feladat, szerepkör Erősségek

Iskolavezetőség Támogatja a környezeti nevelési

programokat. A minőségi munka

részeként értékeli az ilyen

tevékenységet. Anyagi forrásokat

teremt. Ösztönző rendszert dolgoz

ki. Aktívan részt vesz az egyes

programokban.

Hiteles személyiségek a

pedagógusok és a diákság

számára. Hasznosítható

kapcsolatrendszer.

Tanárok Kidolgozzák és a tantárgyakba

beépítve tanítják az egyes

környezeti tartalmakat.

Valamennyi szakos belátja,

hogy minden tanár feladata a

környezeti nevelés.

101

Osztályfőnöki

közösség

Évfolyamokra lebontva foglalkozik

az egészségneveléshez kötődő

környezeti nevelési tartalmak

feldolgozásával.

Lehetőség van az

aktualitások azonnali

megbeszélésére

osztályközösségi szinten (pl.

törvényi intézkedések,

egészséges táplálkozás,

reklámok hatásai, életmód

kérdései stb.)

Diákönkormányzatot

segítő tanár

Lehetősége van a környezeti

nevelés egészségnevelési

területeinek erősítésére.

Napi kapcsolat a diákokkal,

az egyedi problémák

azonnali kezelése.

Háziorvos, védőnő Előadások tartása az egészséges

életmódról, a környezeti

ártalmakról. Segítik a tanárok

munkáját.

Szakmai kompetencia,

személyes ráhatás.

Technikai dolgozók A programok tárgyi feltételeinek

biztosítása, karbantartás,

Parkgondozás,

hulladékgyűjtés,

Diákok A tervezett éves programban

sokoldalúan vesznek részt

(hallgatóság, tevékeny

szerepvállalás, önálló

kezdeményezések.

Valamennyi diák érintett,

nagy a jelentősége a helyi

értékek felkutatásának.

Partnerség a felnőtt

résztvevőkkel. A fő hangsúly

a szemléletformáláson van.

Szülők Előadások tartása,

szemléltetőeszközök gazdagítása,

anyagi támogatás, külső erőforrások

felkutatása.

Tevékeny részvétel a

programokban, az ő

szemléletük is formálódik, a

környezeti nevelés túlmutat

az iskola falain.

Célok és feladatok:

Intézményünk kiemelt céljai a környezeti nevelés területén:

o A gyermekekben ébresszünk hajlandóságot az aktív részvételre, alakítsuk ki a tenni akarást

a problémák megoldására, fejlesszük ki az eredményes konfliktuskezelés cselekvő

képességét, aktivitást és jó együttműködést!

o Tegyük érzékennyé a gyerekeket a harmonikus környezet szépségének befogadására,

élvezetére!

o Segítsük a környezeti folyamatok, összefüggések megértését, a környezettudatos életvitel

kialakítását, tegyük lehetővé a természet teljességének, osztatlan egységének megérzését,

az ehhez kötődő pozitív emóciók megélését, a környezetérzékenység javulását!

o Valósítsuk meg a helyes döntések meghozatalához szükséges ismeretek átadását, a

magatartások, viszonyulások, értékrend, pozitív jövőkép és környezeti etika kialakulásához

nélkülözhetetlen élmény-helyzetek biztosítását!

o Biztosítsuk a problémák, jelenségek sokoldalú megközelítésének, látásmódjának

kialakítását!

o Készítsük fel a gyerekeket, hogy ha lehetőségük van választani, dönteni akkor a

környezetkímélő termékeket, technológiákat részesítsék előnyben! Alakítsuk ki a

gyerekekben a károsodásokat megelőző gondolkodást, takarékos és mértékletes életvitel

lehetőségeit!

102

o A jelenségek természettudományos összefüggéseit bemutató tantárgyak emelt óraszámban

jelenjenek meg a kerettantervben!

o A környezeti nevelés iskolai céljai épüljenek be a természettudományokon kívüli

tantárgyakba (technika-életvitel, történelem, művészeti tárgyak), ez tegye lehetővé, hogy az

összetett és bonyolult környezeti jelenségeket, folyamatokat könnyebben megértsük több

tudomány eredményeinek felhasználásával, a sokoldalú megközelítéssel!

o Biztosítsunk a valóságos természeti és humán környezet megtapasztalását segítő

programokat: erdei iskola, jeles napok megünneplése, terepi foglalkozások a

természetismeret és a környezetünk és egészségünk tantárgy keretében!

o Valósítsuk meg a konkrét természetvédelmi és környezetvédelmi oktatást a felsőbb

évfolyamokon a természetismeret tantárgy keretében!

o Tükröződjön az ökológiai szemlélet a természetes életközösségek sokféleségének

megfigyelésében, a környezetben bekövetkező változások nyomon követésében, az

élőhelyek megóvásában, megfelelő irányítással történő természetvédelmi tevékenységben!

o A gyermekek környezetóvó, javító tevékenységének szervezésekor kapcsolódjunk be

különböző természetvédelmi szervezetek és az önkormányzat munkájába

Digitális fejlesztés iskolánkban

A Digitális Fejlesztési Terv a Pedagógiai Program 6. számú mellékletét képezi

103

Záró rendelkezések

A pedagógiai program érvényességi ideje

1. Az iskola 2013. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e

pedagógia program alapján.

2. A pedagógiai programban található helyi tanterv 2014. szeptember 1. napjától kerül

bevezetésre.

3. Ezen pedagógiai program érvényességi ideje: – azaz 2014. szeptember 1. napjától

határozatlan időre szól.

A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata

1. A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a

nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.

- A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok)

minden tanév végén írásban értékelik a pedagógia programban megfogalmazott

általános célok és követelmények megvalósulását.

A pedagógiai program módosítása

1. A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:

- az iskola igazgatója;

- a nevelőtestület bármely tagja;

- a nevelők szakmai munkaközössége;

- az iskolaszék;

- a szülői közösség;

- az iskola fenntartója.

2. A tanulók a pedagógiai program módosítását az iskolaszék diák-önkormányzati

képviselői útján az iskolaszéknek javasolhatják.

3. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó

jóváhagyásával válik érvényessé.

4. A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első

napjától kell bevezetni.

A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala

1. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető.

2. A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve

intézményeknél tekinthető meg:

- az iskola fenntartójánál;

- az iskola irattárában

- az iskola nevelői szobájában;

- az iskola igazgatójánál

104

A pedagógiai program elfogadása és jóváhagyása

A pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat a 2017. február 27. napján tartott ülésén

véleményezte, és elfogadásra javasolta.

Kelt: Sokorópátka, 2017. február 27.

............................................................

az iskolai diákönkormányzat vezetője

A pedagógiai programot a szülői közösség vezetősége a 2017. február 27. napján tartott

ülésén véleményezte és elfogadásra javasolta.

Kelt: Sokorópátka, 2017. február 27.

................................................................

a szülői közösség elnöke

A pedagógia programot a nevelőtestület a 2017. február 28. napján tartott ülésén elfogadta.

Kelt: Sokorópátka, 2017. február 28.

.................................................

intézményvezető

105

Mellékletek

1. sz. melléklet Az 1. évfolyamon félévkor és év végén és a második

évfolyamon félévkor alkalmazott szöveges értékelés értékelő lapjai

Szöveges értékelés:

Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfontosabb eleme.

A pedagógus személye, szakmai felkészültsége nem csak a nevelés-oktatás hatékonyságának,

körülményeinek, légkörének megteremtésében döntő tényező, hanem abból a szempontból is,

hogy mi a felfogása a pedagógiai értékelésről, mennyire ismeri, hogyan értelmezi és

alkalmazza a nevelés-oktatás folyamatában megvalósítható értékelési eljárásokat.

Az értékelés - az ellenőrzés tapasztalatainak összegzése, elemzése. Az értékelés,

szembesítés az eredményekkel, hiányosságokkal, tehát egyfajta minősítés. Az értékelés

lényege a viszonyítás: viszonyítás a követelményekhez, a társakhoz, a tanuló korábbi

teljesítményeihez. Az értékelés ugyanakkor egyben visszajelzés is a tanuló tudásáról,

teljesítményéről, igyekezetéről, önmagához viszonyított fejlődéséről. Az értékelés

információkat ad a célok megvalósulásának mértékéről és szintjéről. Az értékelést olyan

folyamatnak is tekinthetjük, amelyben összefüggéseket keresünk a célok, feladatok,

követelmények és az adott időszakban megvalósult teljesítmény, állapot között.

Az ellenőrzés-értékelés célja tehát alapvetően a tájékoztatás és visszacsatolás:

o a TANULÓ részére, hogy tudjon a követelmények elsajátításában és

alkalmazásában elért eredményeiről, saját korábban mutatott

teljesítményei változásairól.

o a PEDAGÓGUS számára, hogy meggyőződjék a tanítás/tanulás

folyamatának adott szakaszában munkája hatékonyságáról és képes

legyen megtervezni további tennivalóit

o a SZÜLŐ szempontjából informálódás arról, hogy gyermeke miként

teljesíti a nevelési- oktatási követelményeket, melyek az erősségei,

hiányosságai, miként áll helyt az iskolában.

106

Az ellenőrzés és az értékelés eredményei számos módon, formában kifejezhetőek:

o metakommunikációs jelzésekkel,

o szöveges értékeléssel (szóban / írásban )

o osztályzattal,

o pontozással,

o százalékértékkel,

o szimbólumokkal,

o a felsoroltak kombinációival.

A szöveges értékelés kifejezi azt, hogy önmagához képest, honnan hová jutott el a tanuló.

o Az értékelés a konkrét teljesítményre, a viselkedésre

vonatkozik.

o Tartalmában komplex, egyaránt tartalmazza az eredményeket

és a hiányosságokat.

o Megjelöli a továbblépés útját és módját, konkrét javaslatot tesz

a hogyan továbbra.

o Nyelvi megfogalmazásában differenciált, személyre szabott.

o Figyelembe veszi a gyerek egyéni adottságait, sajátosságait.

o Pontos visszajelzést ad a teljesítményről,

o Elkerülhetővé teszi a teljesítményszorongást.

o Pozitívan befolyásolja a pedagógus-gyermek-szülő kapcsolatot.

A szöveges értékelést a pedagógusok a következő szempontok és minta alapján végzik

MINTA

tanuló

OM azonosító:

/ tanév . évfolyam

A tanuló teljesítményének, magatartásának, szorgalmának első félévi eredményeinek

szöveges minősítése:

Magatartás (a pedagógiai programban foglaltak szerint)

Szorgalom (a pedagógiai programban foglaltak szerint)

Magyar nyelv és irodalom:

Szóbeli kifejezőkészség

Szókincs

Olvasási készség:

Íráskészség:

Írástempó

Memoriter

Fogalmazás

Matematika:

Alapműveletek

107

Számszomszédok

Mértékegységek

Geometriai ismeretek

Szöveges feladatok

Logikai gondolkodás

Környezetismeret:

Tájékozottság

Alapvető ismeretek

Ének – zene:

Éneklés

Ritmus érzék

Rajz és Vizuális Kultúra:

Az alkotás jellemzői

Technika és Életvitel:

Az alkotás jellemzői

Testnevelés:

Szabálytartás

Társak való viszony

Egyéb tantárgy:

Tanuláshoz való viszony:

Tanulásban:

Társas kapcsolat:

Nevelőkhöz való viszony

Megjegyzés:

Kelt: , év hó nap

P.H.

Osztályfőnök Látta: szülő

A mintaként ajánlott mondatok használatáról

A szöveges értékelés során felhasználjuk a minisztérium honlapján közzétett

mintamondatokat. A szöveges értékelés során törekedni kell arra, hogy az értékelés ne ítéletet

hirdessen, hanem tényeket állapítson meg.

A szöveges értékelés legyen tényszerű, konkrét, pontos. Tartalmazzon egyértelmű

megállapításokat a gyermek fejlődésével kapcsolatban!

108

2. sz. melléklet Az iskolában tanított tantárgyak tantervei.

L. külön dokumentumban

109

3. sz. melléklet Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok

Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelveiben leszögezte,

hogy minden állampolgár fogyasztóként a következő alapvető jogokkal rendelkezik:

a. az alapvető szükségleteik kielégítéséhez való jog

b. a veszélyes termékek és eljárások ellen való tiltakozás joga

c. a különböző termékek és szolgáltatások közötti választás joga

d. a megfontolt választáshoz szükséges tények ismeretének joga

e. a jogos panaszok tisztességes rendezéséhez való jog

f. az egészséges és elviselhető környezetben való élethez való jog

g. a kormány irányelveinek meghatározásába és végrehajtásába való beleszólás joga

h. a tájékozott és tudatos fogyasztóvá váláshoz szükséges ismeretek és tudás

elsajátításához való jog.

Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi

CLV. törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról.

E törvény írja elő a fogyasztók oktatásának szükségességét a fogyasztóvédelmi jogszabályok

megismerése céljából. A törvény szerint a fogyasztók oktatása alapvetően állami feladat,

amelyet az oktatási intézmények, a Fogyasztóvédelmi Felügyelőség és az érdekvédelmi

szervezetek együttműködve teljesítenek.

Az EU 2002-2006 közötti időszakra szóló V. fogyasztóvédelmi akcióterve alapján a Kormány

kidolgozta a középtávú fogyasztóvédelmi politikáját, melynek prioritásai az

élelmiszerbiztonság, valamint az elektronikus kereskedelem és a lakossági szolgáltatások

(pénzügyi és biztosítási) területe.

A fogyasztóvédelemről szóló törvénynek, valamint az EU jogharmonizációs

követelményeknek is eleget téve a 2003. évi LXI törvénnyel módosított Közoktatási

törvényben (1993. évi LXXIX törvény) is megjelenik a fogyasztóvédelem oktatása.

A Kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti alaptanterv (Nat)

értelmében a helyi tanterveknek biztosítania kell, hogy az egyes tantárgyak sajátosságaihoz

igazodva a tanulók elsajátíthassák a fogyasztóvédelemmel összefüggő ismereteket,

felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására. Kiemelt fejlesztési feladat a Nat-ban a

felkészülés a felnőtt életre, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet

kap.

A fogyasztóvédelmi oktatás célja

“A fogyasztóvédelem célja a fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói

magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.”(Nat)

A cél elérését a fenntarthatóság, azon belül a fenntartható fogyasztás fogalmának

kialakítása, elterjesztése és a fenntarthatóságnak a mindennapi életünkben fogyasztóként való

képviselete jelenti.

110

A fogyasztóvédelemmel kapcsolatos iskolai nevelés célja, hogy felhívja a tanulók figyelmét a

fogyasztás visszásságaira, a fogyasztóvédelem törekvéseire, és segítse a tudatos fogyasztói

magatartás kialakítását.

A tudatos fogyasztói magatartás kialakítása érdekében már kisiskolás kortól – osztályfőnöki

órákon, szakórákon, iskolai kiránduláson, erdei iskolában, szabadidős rendezvényeken stb. –

hangsúlyosan foglalkozni kell a média hatásával, a reklámok szerepével az élelmiszerek és

tisztálkodási szerek közötti választások esetében. Bemutatjuk a tanulóknak a reklámok

hatásmechanizmusát: Kinek és miről szól a reklám, kik szerepelnek benne, mi az üzenete,

milyen eszközöket használ a megnyeréshez, illetve hol és miben rejlik a csapda? Mi a

fogyasztás valódi (ökológiai, szociológiai) ára?

9-10 éves korban már azt is tudatosítani lehet, „mennyiben befolyásolják az érzelmek, a

családi kapcsolatok és az egyéni értékek” az egészségügyi információk meghallgatását, az

egyes fogyasztási termékek, szolgáltatások kiválasztását.

A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei

A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez

elengedhetetlenül szükséges a szociális és társadalmi kompetenciák tudatos, pedagógiailag

megtervezett fejlesztése. Olyan szociális motívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van

szó, amelyek gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hordoznak magukban.

Szükséges a társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakításának elősegítése, a jogaikat

érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése. A szociális és

társadalmi kompetenciák fejlesztése, a versenyképesség erősítésével kapcsolatos területek,

mint például a vállalkozási, a gazdálkodási és a munkaképesség szoros összefüggése, az ún.

cselekvési kompetenciák fejlesztése.(Nat)

Fogyasztói magatartásunk sokféle hatás mentén, a szociális tanulás útján alakul, fejlődik. A

tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása hosszú, sokoldalú

folyamat. Ennek során az egyén megismeri a fogyasztási javakat és szolgáltatásokat,

megtanulja, hogyan viselkedjen a piaci viszonyok között, hogyan legyen képes fogyasztói

érdekeinek érvényesítésére a természeti erőforrások védelme mellett.

A fogyasztói mintáknak a fenntarthatóság irányába történő fejlődése szempontjából a nevelés-

oktatás különösen nagy jelentőségű. Mivel ismereteket kell elsajátíttatni, készségeket,

hozzáállást, értékrendet kell formálni a fenntartható fogyasztás érdekében, ezért a

gyermekkorban elkezdett fejlesztés döntő hatású.

Amíg a kisiskolás korban leginkább jellemző fogyasztói magatartások a kiválasztás, az

áruismeret, a döntés, a kockázatvállalás, a bizalmi elv érvényesülése, addig a kamaszkorban

már megjelenik a jogérzék, kellő fejlesztés esetén a jogismeret, a szolgáltatásismeret, a

fogyasztói értékrend és a vállalkozásismeret is.

111

A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról

hozott hatások a legélénkebbek, ezért is fontos a szülők, a családok bevonása a nevelési

folyamatba.

A napi gazdasági tapasztalatok, a gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése

és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában. Az emberek sokszor az

olcsó, akciós termékeket részesítik előnyben, általában keveset költenek kultúrára, utazásra,

erősen differenciálódnak abból a szempontból is, hogy mennyire akarnak, vagy tudnak

megtakarítani. E gyakorlattal szemben a fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták

kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információ áramlás.

Az iskolai programokban a pszichológiai mozgatókra, és a helyes értékrend alakítására kell a

hangsúlyt fektetni. A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés,

hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.

Az értékek formálásában lényeges :

a kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése

az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása

a természeti értékek védelme

a tájékozódás képessége

a döntési helyzet felismerése

a döntésre való felkészülés

Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve

őket e területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és a biztonság szerepét a

fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.

A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus

fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy az általános

és a középiskola befejezésekor a diákok értsék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják az

alábbi fogalmakat:

Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: Olyan viselkedés, melyet a szuggesztív

marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos

mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és

megoldásának képessége és készsége jellemez.

Ökológiai fogyasztóvédelem: Az elmúlt években sokan felismerték, hogy a környezeti

problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő.

Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind pedig fogyasztásunk gyakran ön- vagy

csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul

erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez E szemlélet a

környezet szempontjait is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik

vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekednek.

112

Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk

erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló

fogyasztás között.

Fenntartható fogyasztás: A szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon

történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget

eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok

használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás,

illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei

– és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.

Preventív, vagyis megelőző fogyasztóvédelem: Amikor a vevő már a kezdet kezdetén

érvényesíteni tudja jogait és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre.

A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban

Az egyes tantárgyak tanórai foglalkozásaiba jól beépíthetők a fogyasztóvédelemmel

kapcsolatos tartalmak.

Technika – áruismeret, a gyártás és a termékminőség összefüggései

Matematika – banki, biztosítási vagy üzemanyag-fogyasztási számítások

Fizika – mérés, mértékegységek, mérőeszközök (villany, gáz, víz mérőórák);

Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások;

Magyar: reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái

Biológia – génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül,

táplálkozás kiegészítők és divatjaik, egészséges táplálkozás

Kémia – élelmiszerbiztonság, élelmiszeradalékok (E-számok), vegyszermaradványok,

háztartási vegyszerek, kozmetikumok célszerű és tudatos használatuk

Informatika – elektronikus kereskedelem (e-kereskedelem), internetes fogyasztói

veszélyforrások, telefónia

Történelem – EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám

története stb.

Médiaismeret: a reklám képi nyelve és hatásai

Osztályfőnöki

Tanórán kívüli tevékenységek (vetélkedők, versenyek, rendezvények)

Iskolán kívüli helyszínek (piaci séták, üzletek, bankok látogatása)

Hazai és nemzetközi együttműködések (más iskolákkal, állami és civil szervezetekkel,

cégekkel)

Az iskola fogyasztóvédelmi működése ( az iskola, mint fogyasztó és mint piac), az

ezzel kapcsolatos foglalkozások

113

Módszertani elemek

Iskolánk elhatározza, hogy az iskolai tantervbe nem önálló tantárgyként tanítjuk a

fogyasztóvédelemre irányuló ismeretek átadását, hanem e tevékenységünket a fenti tantárgyak

keretébe építve, valamint tanórán kívüli nevelésként készségek fejlesztésével valósítjuk meg.

Ilyen készségek:

a kritikus gondolkodás

az egyéni és csoportos döntéshozás

a problémamegoldás.

A készségfejlesztésnek tartalmazni kell az egyén és társadalom viszonyáról szóló

információgyűjtés, információfeldolgozás, a feldolgozott információk alapján való döntés és

végrehajtás módszereit.

A fogyasztói szokásalakítás egyik fontos célja a szülők és a helyi közösségek

együttműködésének megnyerése és bevonása az iskolai nevelési programokba. Így a családok

és közösségek fenntartható fogyasztásra való törekvése is kialakulhat.

A tudatos fogyasztóvá nevelés gyakorlatában a szülők lehetnek a pedagógus legfontosabb

segítői és viszont. Amennyiben rendszeresen adunk az áruismerettel, vásárlással, fogyasztói

döntésekkel kapcsolatos házi feladatokat, bizonyos idő után segíthetünk abban, hogy a

gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait. Az adatkezelési

szabályokat betartva ismereteket gyűjthetünk a családok vásárlási szokásairól. Az

információk adott esetben lehetővé teszik azt is, hogy a pedagógus pozitívan befolyásolja a

család vásárlói magatartását.

A hagyományostól eltérő tanulásszervezési formák alkalmazása, projektprogramok indítása

megfelelő keretet teremthet a fogyasztóvédelem oktatásának, a kritikus, független

gondolkodás fejlesztésének.

Fontos hogy a diákok e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus helyi

és globális problémákon keresztül.

Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szokásairól

Riportkészítés az eladókkal

Médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika

Egyéni és csoportos döntéshozatal

Helyi, országos- és EU-s szabályozások tanulmányozása

Adatgyűjtés, adatfeldolgozás, információrögzítés csoportmunkában

Problémamegoldó gyakorlat ötletbörzével, értékeléssel

Szimulációs játék, esettanulmány

Viták, szituációs játékok (eladói és vásárlói érdekek összehangolása, jellemző piaci

magatartások felismerése és elsajátítása, fogyasztói kosár készítése)

Érveléstechnikai gyakorlatok (hatékony érdekérvényesítés)

114

4. sz. melléklet Az Általános iskola, integrációs programja:

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere a következő elemeket tartalmazza:

I. Az alkalmazás feltételei

II. A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer

III. Elvárható eredmények

I. Az alkalmazás feltételei:

1. Az integrációs stratégia kialakítása:

Az integrációs stratégia kialakításának első lépéseként elkészítettük az önértékelést. Az

önértékelés során áttekintettük az intézmény helyzetét, felmértük a HH és a HHH tanulók

számát, átnéztük a vonatkozó törvényi előírásokat. Ezt követően meghatározásra kerültek a

következő célok:

A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményekben feleljen meg

a jogszabályban előírtaknak.

Az intézmény tartósan legyen képes a különböző háttérrel és különböző területeken

eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, együttnevelésére.

Multikulturális tartalmak épüljenek be a helyi tantervbe.

Az intézmény párbeszédet alakítson ki minden szülővel.

Az intézményben működjön a tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Nőjön az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma

Csökkenjen az intézményrendszerben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai

rendszerből kikerülők száma.

Nőjön az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók

száma.

Az intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot

meghaladó mértékben javuljanak.

2. Együttműködések- partnerségi kapcsolatok kiépítése:

Partneri célcsoportok Képviselő neve

1, Szülői ház –minden szülő A mindenkori szülői közösség

elnöke.

2, Gyermekjóléti szolgálat A mindenkori munkatárs

3, Szakszolgálat: A szakszolgálat vezetője

4, Középfokú oktatási

intézménnyel

Pályaválasztási felelősök

6, Civil szervezetekkel: A civil szervezetek vezetői

A partnerekkel való kapcsolat formáit az éves munkaterv tartalmazza.

115

II. A tanítást- tanulást segítő eszközrendszer elemei:

A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést megvalósító

pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés

pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, - a heterogén összetételű iskolák és

tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok,

kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont

befolyásolja alapvetően.

III. Várható eredmények:

Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a

következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés

szempontjait is jelentik :

A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a

jogszabályban előírtaknak.

Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő

fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére.

Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe.

Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel.

Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer.

Ezek eredményeként:

1. Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma.

2. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből

kikerülők száma.

3. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma.

4. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos

átlagot meghaladó mértékben javulnak.

116

5. sz. melléklet A Sokorópátkai Általános Iskola által szervezett utazással

járó programok szervezésével kapcsolatos szabályok

1. Intézményünkben a tanév során a munkatervben rögzítjük az utazással járó

programokat.

2. Az utazás szervezését az iskola pedagógusai szervezhetik. A szervező munka során

segítséget kérhetnek az iskolatitkártól, de a szervezéssel és az utazással kapcsolatos

feladatok teljesítéséért a szervező pedagógus felelős.

3. Minden utazás szervezése előtt a pedagógusnak egyeztetnie kell az

intézményvezetővel, vagy az intézményvezető helyettessel.

4. Az utazás szervezése során a pedagógusnak nyilatkozatot kell kérnie az utazást

biztosító cégtől. A nyilatkozatban rögzíteni kell, hogy a szolgáltatás személyi és tárgyi

feltételei megfelelnek a hatályos hazai és külföldi előírásoknak, valamint az érintett

gépjármű megfelelő műszaki állapotban van és rendelkezik érvényes okmányokkal.

5. Az utazással járó programot úgy kell szervezni, hogy az legkésőbb 23 óráig

befejeződjön. Amennyiben az utazás 23 óráig nem fejeződik be, úgy pihenő időt kell

beiktatni. Az utazás a következő napon 4 óra előtt nem folytatható. 23 óra és 4 óra

közötti pihenőidőt a diákoknak, a kísérőknek és a sofőröknek ugyanazon a

szálláshelyen kell eltölteniük.

6. Amennyiben színház vagy mozi látogatás szervezése történik, úgy eltekinthetünk attól,

hogy a programot 23 óráig be kell fejezni.

7. Az utazást szervező pedagógus minden utazás előtt utaslistát készít, amely tartalmazza

az utazók nevét, telefonszámát, illetve a törvényes képviselők elérhetőségét. Az

utaslista egy példánya az utazást szervező pedagógusnál marad, egy példányát az

utazás előtt át kell adnia az igazgatónak, aki gondoskodik az iktatásról.

8. Az utazás során a kísérő pedagógusok felelősek a fenti szabályok betartásáért, az

utazás megfelelő körülményeinek a biztosításáért, a tanulók biztonságáért. Az

utazáson részt vevő felnőttekre /szülő, iskola nem pedagógus alkalmazottja, stb./ a

felelősség nem hárítható át.

117

6. számú melléklet Digitális Fejlesztési Terv

INTÉZMÉNYI DIGITÁLIS FEJLESZTÉSI TERV (DFT)

Digitális környezet a köznevelésben EFOP-3.2.3-17

Sokorópátkai Általános Iskola

A szakmai terv 1. sz. melléklete

Bevezetés

Iskolánk 2007/2008-as tanévben kapta meg először az Ökoiskola címet. Ennek megfelelően

intézményünk munkájában mindig kiemelt szerepet kapott a természettudatos nevelés fon-

tossága, a természetvédelem és a környezetvédelem szerepének megismertetése. Az intéz-

ményünk pedagógiai programjában és a többi intézményi dokumentumban kiemelt szerepet és

helyet kapott ez a terület. Ennek megfelelően készítjük el a tanév éves munkatervét is. Az

éves munkaterv kiemelt feladatai között szerepel az Ökoiskola célrendszerének való megfe-

lelés, mint kritérium. A tanév feladatait a kiemelt célok mentén szervezzük.

118

Az ökoiskolai tevékenységek és eredmények közül legfontosabbnak tartjuk a tudatformálást,

a gyakorlati akciókat, pályázatokat, a szülőkkel, a civil szervezetekkel és a felnőtt lakossággal

való összefogás erősödését, erősítését, a fenntarthatóságot.

Ebből adódóan már az alsó tagozattól kezdve nagy hangsúlyt fordítunk a természetismereti

tárgyak oktatására. Az eredményesség érdekében egyre nagyobb arányban használjuk meg-

lévő digitális technológiát.

Nagyon fontosnak tartjuk e területen is a tehetségek fejlesztését. Ezt igazolja az is, hogy e b-

ben a tanévben az Országos Natúrparki Vetélkedő döntőjén Kőszegen iskolánk csapata 4.

helyezést ért el; a határon innen és túl élő magyar gyermekeknek szervezett KerekEmese

történelmi, néprajzi, természetismereti vetélkedősorozat Ópusztaszeren rendezett országos

döntőjén a tanulóink alkotta csapat 6. helyezést ért el, míg az intézményünkben szervezett

országosan meghirdetett természetismereti vetélkedő sokorópátkai döntőjén csapatunk 1.

helyezett lett.

E rendezvények az Ökoiskolai munkaterven keresztül beépültek iskolánk Pedagógiai Prog-

ramjába.

Az eredményes felkészülés ma már elképzelhetetlen az IKT eszközök folyamatos használata

nélkül, ami egy fejlett szintű infrastruktúrát igényel.

Nagyon fontos, hogy a pedagógusok elkötelezettek legyenek a digitális technikák használatá-

ra, s módszertani megújulás után a nevelés és oktatás során egyre több területen egyre többet

használják a rendelkezésre álló eszközöket.

A 2017/2018. tanévben a várható tanuló létszámunk 117 fő lesz. Közülük 18 fő SNI.

A fejlesztés célcsoportja a 8. osztály, melynek tervezett létszáma a következő tanévben 14 fő

lesz. Köztük BTM nincs, 4 fő pedig SNI tanuló.

A jelenleg benyújtásra kerülő fejlesztési tervünk a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

Iskolánk statisztikai mutatóira az alábbi ábra utal:

2016-2017-es tanév

Tantestület létszáma 13 fő

Tanulók száma 115 fő

HH-s tanulók létszáma 13 fő

Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben

részesülő gyermekek száma 25 fő

SNI 17 fő

BTM 2 fő

Bejárók létszáma 43 fő

119

által 2017. 06. 26-án elfogadott DFT módosítása.

A módosításra az intézmény megváltozott személyi összetétele, az eszközcsomagok

összetételében mutatkozó eltérések és az iskola eszközállományában bekövetkező változások

miatt került sor.

1. Helyzetelemzés, fejlesztési szükségletek bemutatása Iskolánk jónak mondható informatikai eszköztárral rendelkezik a tantárgy oktatásához. Ko-

runk azonban megköveteli, hogy az IKT alkalmazása ne csupán az informatika órákra korláto-

zódjon. Más tárgyak eredményes oktatása is elképzelhetetlen a legmodernebb eszközök nél-

kül, hisz az iskolákból kikerülő fiatalok a megfelelő készségek és tudás nélkül már a hétköz-

napokban sem érvényesülhetnek sikerrel.

Intézményünk 2017-ben bázisintézmény lett. Egyik jó gyakorlatunk témája: Természetvéde-

lem, környezetvédelem, ökoiskolai tevékenységek

Ez a tény is hozzájárult ahhoz, hogy jelen projekt keretében is ezt a területet fejlesszük to-

vább, így célunk a természettudományos megismerés támogatása.

Ezen kívül célunk alsó tagozaton a szövegértés fejlesztésének támogatása.

Választásunk során a következő szempontokat is figyelembe vettük:

• A digitális kompetenciák hiánya jelentős hátrányt jelent a munkaerőpiacon.

• A megszokott szakmák jelentős része eltűnik, s új, ma még nem is ismert munkahe-

lyek jelennek meg, melyek biztos informatikai ismereteket igényelnek.

• Az informatika a leggyorsabban fejlődő ágazatok közé tartozik.

• Az informatikai eszközök használata megkönnyítheti a valamilyen okból hátrányos

helyzetben élő emberek felzárkózását, érvényesülését.

• Hiányosak a digitális módszertani ismeretek

Mindezen megállapításokat szem előtt tartva, célunk, hogy intézményünkből kikerülő diákok

megfelelő digitális kompetenciákkal felvértezve kerüljenek ki.

1.1 A gyakorlatban alkalmazott digitális pedagógiai eszköztár bemutatása, fejlesztési

szükségletek

Az előbbiekben már utaltunk rá, iskolánk jónak mondható informatikai eszközállománnyal

rendelkezik. Ennek megfelelően munkatársaink igyekeztek is a későbbiekben bemutatásra

kerülő IKT esz-közöket minél szélesebb körben alkalmazni.

1.1.1 Az intézmény módszertani felkészültsége a digitális kompetencia fejlesztés

területén

120

Intézményünkben az oktatás eredményességének növelése érdekében számos jó gyakorlatot

dolgoztunk ki a közelmúltban, s különböző hálózatokba való bekapcsolódással más iskolák

hasonló programjait is igyekeztünk megismerni és megfelelő adaptálás után átvenni.

Egy tanterem kivételével pályázati

támogatásokból beszerzett interaktív táblával

(Smartboard, Classboard) szerelt helyiségekben

folyik az oktatás. A tantestület tagjai hordozható

számítógépekkel tudnak előkészülni az IKT-s

órákra. Már alsó tagozattól kezdve rendszeres a

digitális eszközök használata. Az oktatás

támogatására szinte minden tantárgyhoz

beszereztünk a tanmenetekhez igazodó interaktív oktatási tananyagokat, így a diákok már

kisiskolás kortól hasznosíthatják a meglévő technikát.

Alsó tagozatban elsősorban magyar nyelv és irodalom órákon, valamint környezetismeret

órákon alkalmazzuk a meglévő segédleteket, a művészeti tárgyaknál rendszeres a műalko-

tások bemutatása, műelemzések digitális eszközzel való támogatása és a zenehallgatás. Felső

tagozatban a természetismereti tantárgyak oktatása során gyakran -önállóan vagy csoport-

munkában - projektfeladatokon dolgoznak a gyerekek, bemutatókat készítenek. Az elkészült

dokumentumokat a hálózaton elérhető közös mappákban tároljuk, azokat bármikor újra

használhatjuk. Iskolánk minden tanterme wifivel lefedett, biztosított az internet folyamatos

elérése.

Az ismeretszerzésen túl egyre gyakrabban használjuk a digitális ellenőrzésre, számonkérésre

is. Ehhez rendelkezésünkre áll egy 24 egységes Smart Response PE feleltető rendszer, de a

Redmenta interaktív űrlapjait is egyre gyakrabban használjuk. Mindezek nagymértékben

hozzájárulnak az élményszerű oktatás megteremtéséhez.

Elsősorban módszertani hiányosságok miatt pedagógusaink a kívánatosabbnál

kevesebb alkalommal használják meglévő eszközeinket.

Összességében az órák mintegy 30-35 százalékában alkalmazzuk.

A digitális környezet fejlesztése megkönnyíti a hátrányos helyzetű tanulók

oktatását továbbtanulási, hosszú távon pedig elhelyezkedési lehetőségeit, növeli

digitális kompetenciájukat.

1.1.2 Fejlesztési szükségletek

Alapvető célunk, hogy az itt végző tanulók megfelelő digitális kompetenciákkal

felvértezve kerüljenek ki az iskolából. Ezt csak akkor lehet megvalósítani, ha a

tanítási-tanulási folyamatot digitális eszközökkel tudjuk támogatni. Ennek a

digitális technikának nem csak az informatika órákon kell jelen lenni, hanem egyre jobban be

kell építeni szaktárgyi oktatásba is. A tanulási folyamat minden szakaszában biztosítani kell

az IKT-eszközök használatának lehetőségét. Kiemelten fontos ez annak tudatában, hogy

121

iskolánk tanulóinak jelentős része nem rendelkezik otthoni számítógéppel és internet-elérési

lehetőséggel. A digitális oktatás nem csupán az eszközök változását jelentik. Szükséges az

intézményekben zajló tanulási-tanítási folyamatok és módszerek átalakítása is. Az új

eszközök megjelenésével új pedagógusi feladatok jelentkeznek.

Vetélkedők lebonyolítása során és egyes tantárgyak esetében időközönként használunk inte-

raktív űrlapok formájában megjelenő feladatlapokat. Célunk, hogy a későbbiekben egyre

nagyobb arányban találkozzanak a tanulók ezzel a módszerrel, hisz náluk motiváló lehet al-

kalmazásuk, s a pedagógusok munkáját pedig jelentősen megkönnyítheti az értékelési feladat

végzése során.

Az eszközfejlesztés és a tanfolyamokon való részvétel után az új ismeretek birtokában kollé-

gáink bátrabban nyúljanak az IKT eszközök után, mindenképpen növekedjen a digitális esz-

közökkel támogatott óráink aránya: célunk, hogy a jelenlegi 30 %-ról 45%-ra emelkedjen

ezen órák száma. Az IKT eszközökkel támogatott órákat jelenleg is dokumentáljuk az osz-

tálynaplóban. Ezt a gyakorlatot a jövőben is folytatjuk.

Intézményünkben egy főállású gyógypedagógus is alkalmazásban áll, aki szintén részt vesz

jelen pályázat megvalósításában. Feladata az SNI tanulók fejlesztése, melynek eredmé-

nyességét a pályázat megvalósítása során megismerésre és megvalósításra kerülő új

módszerek jelentősen fogják növelni.

Önértékelés

Iskolánkban már évek óta működik a pedagógusok belső értékelési rendszere, melynek kere-

tében minden évben előre tervezetten folynak a pedagógusok értékelésével kapcsolatos

eljárások. Ezt azonban ki kívánjuk terjeszteni a kifejezetten az IKT eszközök alkalmazásának

értékelésére kifejlesztett, széleskörűen alkalmazott, de eddig általunk nem használt eLEMÉR-

re is.

Értékelések beépítése a pedagógiai programba

A Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programja hangsúlyosan kezeli a Nemzeti Alap-

tantervben meghatározott Pedagógiai feladatok helyi megvalósítását. A digitális eszközök

használata és a digitális módszertan alkalmazása intézményi szintű kiemelt feladat, melyet

indokolttá tesz, hogy:

• segítségével többféle kompetencia fejleszthető, elősegíti a hatékony tanulást,

• tevékenységközpontú,

• a digitális készségek jól hasznosíthatók a munka világában,

• megakadályozzák a digitális leszakadást.

1-4.évfolyamon cél:

• alapkészségek digitális módszerekkel történő fejlesztése

5-8.évfolyamon cél:

• szövegértés fejlesztése digitális eszközökkel

• digitális szövegértés

122

• digitális írástudás

• hatékony információkeresés

• programozási ismeretek fejlesztése

• az informatika oktatás modern eszközrendszerének és alkalmazásoknak

használatorientált megjelenése

• digitális tér biztonságos használatára történő felkészítés

Megvalósítás területe A megvalósítás folyamatának

értékelése Önellenőrzés:

• tervezési dokumentumokban

történő megjelenítés

• (munkaterv - tanmenet -

óravázlat - digitális mérőanyag)

• belső ellenőrzés

• belső önértékelés

• minősítés

• tanfelügyelet

• félévi és év végi munka

értékelése során

• digitális tartalmak megje-

lenítése adott felületen pl.

óravázlatok, tanmenet

• belső ellenőrzés

• belső önértékelés

• minősítés

• tanfelügyelet

• szülői kérdőíves értékelés

• tanítási órákon új tananyag

feldolgozásakor, ellenőrzések

során

• tanári értékelés írásbeli és

szóbeli formái

• feleltető rendszer

• Digitális kompetencia

mérése

projektnapokon

témaheteken

• eLEMÉR

kapcsolattartás során • szülői kérdőíves értékelés

• Google

űrlap

egyéb foglalkozásokon • Google űrlap

123

1.2 Az intézményi szervezeti és humán feltételek bemutatása, fejlesztési szükségle

1.2.1 Az intézményi szervezeti struktúra és a rendelkezésre álló humán erőforrás be-

mutatása

Szervezeti struktúra:

A pedagógusok szakmai végzettségei és felkészültsége digitális kompetenciai

szempontból

Az intézményünkben dolgozó pedagógusok szakmai végzettségei és besorolásuk:

A fenti értékek is indokolják a pedagógusok informatikai tudásgyarapításának szükségességét.

Az a tény, hogy a pedagógusok többségében az IKER1-be kerültek besorolásra, nem azért

van, mert nem tudják a kollégák a digitális tartalmakat használni, hanem azért, mert a

módszertani ismeretek hiányossága miatt nem használják azokat! A projekt megvalósítás

előkészítő szakaszában az informatika tanár (IKER4) 20 órás felkészítő tanfolyamot tart az

iskola pedagógusai részére.

egyetemi végzettség - fő

főiskolai végzettség 13 fő

mester pedagógus 1 fő

pedagógus II. 6 fő

pedagógus I. 6 fő

gyakornok 0 fő

Az intézményünkben dolgozó munkavállalók IKER1-4 besorolása:

IKER1 9 fő

IKER2 3 fő

IKER3 - fő

IKER4 1 fő (informatika szakos

tanár)

124

A 2017/2018-a tanévtől tervezzük a hagyományos papír alapú napló és ellenőrzők használata

helyett az elektronikus napló és ellenőrző bevezetését, ami a pedagógusok digitális eszköz-

használatának növekedésével jár.

Iskolánk folyamatosan pályáz meg különböző fejlesztési lehetőségeket. A bevont pedagógu-

sok az elmúlt 5 évben az alábbi pályázatokban megvalósítóként, szakmai vezetőként vettek

részt:

Pályázat kódszáma Időtarta

m

Tevékenység bemutatása

NYDOP-5.3.1/2F-2f-

2010-0001

2010/11. Épület felújítás, bővítés, korszerűsítés, akadálymen-

tesítés

TÁMOP-3.1.4-08/2-

2009-0260

2010/11. Oktatási innováció megvalósítása

TIOP-1.1.1-07/1- 2008-

0243

2012. Digitális tantermi csomagok beszerzése

TÁMOP-3-1-7-11/2-

0238

2012. Felkészülés a referenciaintézményi feladatok ellátására

TÁMOP-3.1.1-11/1-

2012-0001 2013/14.

Iskolák kutatató-fejlesztő tevékenysége nevelésioktatási

programok fejlesztésében" Ökoiskolai programok,

modulok kidolgozása

TÁMOP-3.3.8-12/2-

2012-0092-

2014/15. Esélyegyenlőség növelése, megteremtése

TÁMOP-3.3.14.A-

12/1-2013-0105 2015.

„Ökoiskolák testvériskolai kapcsolata a Balaton és a

Kisalföld között" Gyenesdiás iskolájával valósítottuk

meg a programot

125

A Győri Tankerületi Központ a következő tanévtől biztosítja a rendszergazdai feladatok ellá-

tását az UNIQ NET Kft-vel kötött szerződés alapján. így a rendszergazdai szolgáltatás biztosí-

tott lesz a projekt idején.

A szakmai asszisztensi feladatokat Szakács Sándor intézményvezető-helyettes fogja ellátni,

aki részt vesz a Grafikus programozás LabVIEW környezetben és az Abacusan ArTec

bevezető képzéseken.

Általánosságban elmondható, hogy a szülők iskolai végzettsége meglehetősen alacsony,

mindössze 10 %-uk rendelkezik felsőfokú végzettséggel. A legtöbb szülő érettségivel vagy

szakmunkás képesítéssel bír. 10 %-nyi az általános iskolai, vagy alacsonyabb végzettséggel

rendelkező szülők aránya. A tanulók 15-20 %-a él olyan családban, ahol nem áll rendelkezés-

re számítógép vagy internet elérés.

Fejlesztési szükségletek

• Tervezzük, hogy a bevont pedagógusok felkészüljenek a digitális pedagógia módszereinek

megismerésére és alkalmazására, valamint a tanítási célú IKT-használatra. Ennek érdeké-

ben iskolánkból a teljes tantestület vesz részt akkreditált továbbképzéseken.

• A választott csomag megfelelő szintű alkalmazása érdekében érdekében 2 fő vesz részt

ilyen jellegű akkreditált továbbképzésen (a megvalósító pedagógus és a digitális pedagó-

giai asszisztens).

• Kiemelt cél a szemléletformálás. Éppen ezért nagyon fontos a tantestület felkészítése, a

digitális pedagógiai tapasztalatok, jó gyakorlatok megosztása, terjesztése, más intézmé-

nyek módszereinek megismerése. Ennek érdekében szakmai nap, workshop szervezését

illetve lebonyolítását tervezzük, melyeken intézményünk valamennyi pedagógusa részt

vesz.

• A bevont tanulócsoportok oktatása érdekében az összes óraszám minimum 40 %-ára

digitális óravázlatokat készítünk a természettudományos kompetenciák fejlesztésére.

• Az NKP felületen való megosztásukkal szélesítjük a hálózatos tanulás lehetőségeit.

• Az SNI tanulók részére a fejlesztésüket szolgáló digitális taneszközöket az egyéni

fejlesztő foglalkozásokon is használjuk

• Nagyon fontosnak gondoljuk, hogy a tanulókat felkészítsük az etikus és biztonságos inter-

TÁMOP-3.1.4.B/13-

1-2013-0001 2015/16.

Mentoráló intézményi pályázat megvalósítása.

Természetvédelem és környezetvédelem a Sokoró-

pátkai Általános Iskola egész napos iskolai benntar-

tózkodást támogató pedagógiai gyakorlatában

126

nethasználatra. Fontos a digitális oktatás bevezetése során a gyermekek testi és lelki

egészségének megőrzése, valós emberi kapcsolatok kialakítása, valamint a

fogyasztóvédelem és a jogérvényesítés fogalmának megismertetése a tanulókkal,

lehetőségek bemutatása.

• Tisztában vagyunk azzal, hogy csak akkor tudunk eredményesen tevékenykedni, ha az

érintett szülőkkel és más partnerekkel el tudjuk fogadtatni programunkat. Ezért szükséges

a programba be nem vont pedagógusok érzékenyítése, involválása, más iskolahasználók

tájékoztatása, érzékenyítése, meggyőzése, a jól működő digitális pedagógiai gyakorlatok

megismertetése és a digitális pedagógia alkalmazásának bemutatása, az új eszközök meg-

ismertetése.

• Egy digitális tanterem kialakításával és egyre nagyobb arányú tanórai és tanórán kívüli

használatával növelhető a nevelés és oktatás minősége, hatékonysága és esélyteremtő

ereje.

• Rendszeres kapcsolatot kell kialakítani a szakmai megvalósítók részvételével a program-

ban részt vevő intézmények között a jó gyakorlatok átadása és átvétele érdekében.

• Digitális akadálymentesítéssel a fogyatékossággal élő tanulók számára is biztosítani kell a

hardverelemek és szoftverek használhatóságát, s erre az intézmény pedagógusainak is fel

kell készülni, el kell érni, hogy a jól működő digitális tartalmak, oktatási módszerek meg-

ismerésével és a napi oktatásban történő alkalmazásával növekedjen az oktatás eredmé-

nyessége.

• A rendszergazdai feladatok ellátását a fenntartó támogatásával kívánjuk megoldani.

1.3 A rendelkezésre álló infrastruktúra, eszközpark bemutatása, fejlesztési szükségletek

1.3.1 Az intézmény eszközellátottsága

Intézményünkben egy 26+1 férőhelyes informatika szaktanteremben folyik az oktatás. A

számítógépek UTP vezetékeken keresztül kapcsolódnak a 30/5 Mbs sebességű internethez.

Ehhez a hálózathoz csatlakozik az iskolai könyvtár számítógépe is, amihez lézernyomtató

kapcsolódik.

A 13 fő pedagógus és az iskolatitkár számára hordozható számítógépek állnak rendelkezésre,

melyeknél az internet elérése az egész iskola területén WIFI segítségével biztosított. A tan-

termekben hangszórókkal csatlakoztatott interaktív táblák teszik lehetővé a digitális tartalmak

elérését.

A szaktanteremben minden gépen a Windows 10 operációs rendszer fut, melyek egyenrangú

hálózat kialakításával kapcsolódnak egymáshoz és a tanári géphez.

127

Irodai programcsomag: MS Office

Videó szerkesztés: Windows Movie Maker

Képszerkesztő: Irfan View

Programozás: Imagine LOGO, Scratch

Szűrés: Windows

Teremfelügyelet: LanSchool

A pedagógusok és az iskolatitkár által használt hordozható számítógépeken Windows 7 vagy

Windows 10 operációs rendszer fut.

Nyomtatási, másolási és szkennelési feladatokat egy Xerox WorkCentre 5024 PLC típusú

multifunkciós berendezésen végezzük.

Megállapítható, hogy a viszonylag jónak mondható IKT-használat ellenére is csupán 30-35 %

jelenleg digitális eszközökkel támogatott órák száma, szükséges a digitális módszertani meg-

újulás. Az új módszertani elemekkel ezen órák száma jelentősen növelhetők.

Fejlesztési szükségletek

A választott módszertan megfelelő bevezetéséhez az alábbi eszközökre lenne szükségünk:

• 1db interaktív megjelenítő

• 1 db 3D nyomtató + filament

• 12 db programozható robot a logikus gondolkodás, kreativitás fejlesztéséhez

• 20 db tablet mobil tárolóval a szövegértés fejlesztéséhez, ellenőrzéshez

• akadálymentesítés biztosításához szükséges eszközök

• szoftverek a fenti eszközökhöz

• fényképezőgép, videokamera és dokumentumkamera a fizikai kísérletek dokumentá-

lásához, bemutatásához

• myDAQ nevű unverzális mérőcsatoló eszköz a hozzá tartozó mérő-átalakítókkal és

szenzorokkal, valamint az eszközök kiszolgálásához és a mérési adatok feldolgozásá-

hoz szükséges LabVIEWnevű szoftver a 8. osztályos fizika tantárgy elektronikai

részének oktatásához

128

Az új eszközökkel egy meglévő tanterem felszereltségét szeretnénk kiegészíteni a kötelező

elemekkel.

Ezen célok eléréséhez IKT és digitális eszközök közül elsősorban megjelenítő eszközökre, a

kreativitás fejlesztésének eszközfeltételeként robotokra, a szövegértés fejlesztéséhez pedig

tanulói tabletekre, valamint tárolásukat és töltésüket megvalósító eszközre lesz

intézményünknek szüksége. E mellet a rendszer karbantartási igényeinek csökkentése céljából

tanterem menedzsment és rendszer visszaállító programokra is szükség van a tanulói kliens

gépeknél. Mindezeken kívül 3D nyomtatót is szeretnénk beszerezni.

Vízió

Amennyiben fejlesztési elképzeléseinket sikerül teljesíteni, észrevehető pozitív változások

történnének iskolánkban a digitális oktatás terén. A választott továbbképzések eredményeként

minden pedagógus elmozdulhatna az IKER 1 besorolásból, a tantestület 40 %-a átkerülhet az

IKER 3-ba. Minden kolléga bátran használná az IKT eszközöket a mindennapi oktató

munkájában az új módszerek ismeretében.

A továbbképzésen részt vett gyógypedagógusunk az egyéni fejlesztő órák legalább 20 %-

ában alkalmazzon IKT eszközöket az SNI tanulók fejlesztése során.

2. Intézményi fejlesztési célok meghatározása A PÁLYÁZATBA BEVONT PEDAGÓGU-

SOK KÖRE

Az EFOP-3.2.3-17 projekt keretében alkalmazásra kerülő digitális pedagógiai csomagok al-

kalmazásában iskolánknak egy pedagógus csoportja vesz részt.

A pályázati program felhasználója azonban a tantestület 60%-a, mert részt vesznek az infor-

matikai továbbképzéseken, vagy a későbbiekben alkalmazni fogják a közvetlen résztvevők

által átvett és kipróbált módszertani csomagokat, ezzel biztosítva a fenntarthatóságot.

A választott digitális pedagógiai eszköz és/vagy módszer kipróbálásában, adaptálásában,

közvetlenül résztvevő pedagógusok és szakember:

• Szakács Sándor intézményvezető helyettes, fizika, informatika szakos tanár

• Inotayné Pécsi Mária intézményvezető, magyar nyelv és irodalom szakos tanár

• Kovács Ibolya tanító, fejlesztő pedagógus

• Jelencsics Éva tanító

• Hajnik Mária tanító, földrajz szakos tanár

• Paárné Petrovicz Tünde tanító, matematika szakos tanár

• Inotay Gusztávné tanító

• Czibulya Balázsné Csete Judit történelem,rajz szakos tanár

129

• Vehrerné Sárfi Julianna általános iskolai tanító, német nemzetiségi tanító

• Polgár Andrásné tanító

• Szebényi Judit testnevelés szakos tanár

• Soókiné Horváth Krisztina angol szakos tanár

• Rendszergazda az UNIQ NET munkatársa

A PÁLYÁZATI CSOMGAOKATKIPRÓBÁLÓ DIÁKCSOPORTOK

Az intézményünkben alkalmazásra kerülő digitális pedagógiai csomagokat az alábbi tanuló-

csoportokban kívánjuk alkalmazni:

A Sokorópátkai Általános Iskola az EFOP-3.2.3-17 „Digitális környezet a köznevelésben"

projekt keretében a kötelezően választandó fejlesztési területek közül az alábbiakat kívánja

megvalósítani:

• a természettudományos megismerés támogatása

• a szövegértés fejlesztésének támogatása

A LabVIEW + myDAQ párosítás alkalmazásával egyszerű elektronikai mérések

elvégzésének ideje jelentősen csökkenne, a felszabaduló idő egyéb pedagógiai feladatoknál

lenne hasznosítható. Tanév végére a bevont gyerekek megismerik a myDAQ és LabVIEW

eszközök, szenzorok, mérőműszerek hardver és szoftver elemeit, az üzembe helyezés,

használatbavétel lépéseit és kezelőfelületét. A tanulók 50 %-a képes lesz az általános iskolai

oktatásban használható kísérleteket, méréseket a myDAQ eszköz, és a hozzá tartozó

LabVIEW szoftver segít-ségével elvégezni, ki tudják választani a vizsgálni kívánt

jelenséghez megfelelő szenzort és ehhez programot is tudnak írni.

Az Abacusan - ArTeC Robotist csomag használata során a gyermekek élményszerűen

ismerkedhetnek a fizika jelenségeivel, de mellette fejlődnek matematikai kompetenciáik,

fejlődik problémamegoldó gondolkodásuk. A csomag használatakor fejlődik a szövegértésük,

az önismeretük, önreflexiójuk, felfedezik a csapatmunka fontosságát és élvezhetik a játék

2018-2019 2019-2020 2020-2021

Természettudományok oktatása a felső

tagozaton LabVIEW szoftver

alkalmazásával 8. osztály 8. osztály 8. osztály

Szövegértés fejlesztése alsó tagozaton

az Abacusan - ArTeC Keltsd életre!

®eszközcsomag alkalmazásával 3. osztály 3. osztály 3. osztály

130

örömét is.

Pedagógiai módszertani elemek

a) Továbbképzés: A továbbképzések kiemelt jelentőségűek, mert csak megfelelően felké-

szült pedagógusok tudják az általunk kitűzött célokat megvalósítani. Ezért egyik legfonto-

sabb célunk a megfelelően kiválasztott továbbképzéseken történő minél nagyobb arányú

részvétel.

b) Felkészülés a használatra: a projekt első éve elsősorban a használatra történő felkészülés

jegyében fog eltelni, melynek során adaptálni kell a kiválasztott programcsomagokat.

Ennek érdekében az éves munkatervbe is bele fogjuk foglalni a felkészüléssel kapcsolatos

feladatokat.

c) Fejlesztések, azok megosztása: kötelezően előírt feladat. Célunk, hogy ne csak az NKP

felületén kerüljenek megosztásra munkáink, hanem iskolánk saját honlapján is, erre a

célra kialakított webes felületen, így azok saját tanulóink és a szülők számára is elérhető-

ek lesznek.

d) Támogató események szervezése: olyan eseményeket is rendszeresen kívánunk szer-

vezni, melyek eredményeinket más intézményekkel is megismertetik.

e) Internet biztonsági, fogyasztójogi esemény: a tervezett esemény szülők, pedagógusok,

tanulók számára is fontos. Célja a digitális tér biztonságos használata.

f) Szemléletformáló kampány: Célja az érzékenyítés, a digitális készségfejlesztés szükség-

szerűségének tudatosítása.

g) Beválás-vizsgálat: A programcsomagok kipróbálása, hosszú távú hasznosítása a kritikus

felhasználás és beválás vizsgálattal eredményes.

Intézményi feltételek megteremtése

a. IKT eszközök beszerzése: A projekt egyik legfontosabb eleme az IKT eszközök

beszerzése, ami biztosítja a korszerű iskola által támasztott követelményeket.

b. Digitális pedagógiához kapcsolódó digitális eszközök: a programozható robotokat a

szövegértés fejlesztésére fogjuk elsősorban használni.

c. Tantermek felszerelés: az a célunk, hogy fizika órákon a természettudományos

megismerés támogatását olyan tanteremben folytathassuk, mely berendezésében is

131

maximálisan megfelel ennek a célnak.

2.1 A pedagógiai célok kijelölése a digitális pedagógia területén

A projekt aktívan hozzájárul az alábbi pedagógiai célok teljesüléséhez:

• Tanulmányi eredmények javítása

• Fejlődjön a logikus gondolkodás

• Élményszerű tanulás kialakítása

• Fejlett digitális tudás megalapozása a későbbi munkában való megfeleléshez

• A digitális oktatás épüljön be a szaktárgyi oktatásba

• A bevonásra kerülő 8. osztályos fizika órák 45 %-ában használjuk a digitális techniká-

kat

• A bevonásra kerülő aktuális 8. osztályos tanulók 60 %-a legyen képes kísérlet

kellékeinek összeállítására, egyszerű elektronikai mérések elvégzésére, a mérések

lebonyolításához szükséges programok megírására.

2.2 Az érintett fejlesztési célcsoportok meghatározása

• A természettudományos megismerés digitális eszközökkel való

támogatását az intézmény 8. osztályában fogjuk bevezetni.

• Szövegértés fejlesztése alsó tagozaton az Abacusan - ArTeC Keltsd

életre! ®eszközcsomag alkalmazásával - 3. osztály

Érintett továbbá 1 fő fizika tantárgyat oktató pedagógus, aki elvégzi az új taneszközök meg-

ismerését és alkalmazását segítő „Grafikus programozás LabVIEW környezetben" témájú

tanfolyamot, 4 fő pedagógus elvégzi a Abacusan - ArTeC Keltsd életre!© az Abacusan Stúdió

Nemzeti Tehetség Program támogatásával kialakított robotika alapjaival, a programozási

környezettel, a tematika alkalmazása során felmerülő elágazási, differenciálási lehetőségekkel

megismertető tanfolyamot, a digitális pedagógiai asszisztens mindkét továbbképzésen részt

vesz.

2.3 Az intézmény szervezeti és humán feltételeinek javítására, fejlesztésére vonatkozó

célok

A digitális technológiák használata mára részévé vált a mindennapi életünknek, ezért alapvető

elvárás, hogy az iskola készítse fel a tanulókat a digitális technológiák és eszközök készség-

szintű használatára. Ehhez szükség van a pedagógusok digitális kompetenciáinak fejlesztésre

is.

132

Célul tűztük ki, hogy a fizika tárgyat oktató kolléga és az asszisztens részt vegyen egy

akkreditált képzésen, mely a LabVIEW + myDAQ párosítással a természettudományos

megismerés támogatását szolgálja.

Célunk, hogy a továbbképzésen résztvevő pedagógusok korszerű, oktatásban és a hétköznapi

életben is hasznos ismeretekhez és gyakorlati tudáshoz jussanak („Okos" eszközök az okta-

tásban – 6 fő)

Célunk továbbá, hogy a pedagógusok egy csoportja akkreditált tanfolyamon megismerkedjen

a robotikai eszközök programozásával (Abacusan-ArTeC), s ezen keresztül fejleszteni tudják

a tanulók szövegértését, szövegértelmezését (4 fő).

Ugyancsak a szövegértés, szövegértelmezés fejlesztését eredményezheti a LEGO eszközökkel

támogatott digitális történetmesélés az oktatásban című tanfolyam ismeretanyaga (6 fő).

Infrastruktúra és eszközpark fejlesztésére vonatkozó célok

• 1db interaktív megjelenítő

• 1 db 3D nyomtató + filament

• 12 db programozható robot a logikus gondolkodás, kreativitás fejlesztéséhez

• 20 db tablet mobil tárolóval a szövegértés fejlesztéséhez, ellenőrzéshez

• akadálymentesítés biztosításához szükséges eszközök

• fényképezőgép, videokamera és dokumentumkamera a fizikai kísérletek dokumentá-

lásához, bemutatásához

• myDAQ nevű unverzális mérőcsatoló eszköz a hozzá tartozó mérő-átalakítókkal és

szenzorokkal, valamint az eszközök kiszolgálásához és a mérési adatok feldolgozásá-

hoz szükséges LabVIEWnevű szoftver a 8. osztályos fizika tantárgy elektronikai részé-

nek oktatásához

2.4 Lehatárolás, szinergia

Intézményünk esetében ez nem releváns.

2.5 A fenntarthatóságra vonatkozó cél

• a természettudományos megismerés szükségességének igénye, a szövegértés

képessége alakuljon ki az általános iskolában

• az informatika tantárgy tanítása járuljon hozzá ahhoz, hogy 8. osztályos tanulóink kés-

zségszintű, alkalmazóképes informatikatudással kerüljenek a középiskolába,

133

• a digitális készségek, digitális írástudás és szövegértés hosszú távon segítsék a

hatékony tanulást, és információszűrést

• az SNI-s tanulók hatékony műszaki megoldásokkal történő megsegítése biztosítsa az

esélyegyenlőséget a pályaválasztás területén. Célunk, hogy az SNI tanulók készség szin-

ten használják a digitális eszközöket, így nagyobb esélyekkel indulhatnak a munkaerő pi-

acon

• az akkreditált pedagógus továbbképzések a hosszú távon biztosítsák a digitális mód-

szerek és eszközök tanórai alkalmazását

• valósuljon meg a digitális tehetséggondozás

• szemléletformáló programokkal érjük el, hogy a szülők, pedagógusok és egyéb partne-

reink fogadják el és támogassák digitális fejlesztési elképzeléseinket

3. A fejlesztési feladatok, tevékenységek meghatározása

3.1 A digitális pedagógiai-módszertani csomag meghatározása

Választott módszertani csomagok:

TERMÉSZETTUDOMÁNYOS MEGISMERÉS TÁMOGATÁSA

• Természettudományok oktatása a felső tagozaton LabVIEW szoftver alkalmazásával -

fizika, 8. osztály.

Az NI myDAQ egy mérő és adatgyűjtő eszköz, mely lehetőséget biztosít a diákoknak, hogy

bárhol és bármikor valós jeleket mérhessenek és elemezhessenek. Az NI myDAQ kompakt és

hordozható. Az alkalmazó tanárnak nem kell programozónak lennie. Az interaktív foglalkoz-

tató feladatlapok azonnal használatba vehetők, továbbfejleszthetők, új feladatlap készíthető az

akkreditált továbbképzési program elvégzése során szerzett ismeretek alapján. A csomaghoz

olyan feladatlapok is tartoznak, amelyek segítségével a diákok önállóan is tanulhatnak. A

vezetett feladatmegoldást követően a kérdések és teszt segítségével az interaktív feladatlap ki

is értékeli a tanuló munkáját.

Tanév elején az eszköz használatával kapcsolatban nincsenek ismereteik a gyerekeknek. Mi-

vel az órák 45 %-ában használatra kerülnek, így a cél: a tanév végére a gyerekek fele legyen

képes az eszköz összeállítására és használatára, egyszerű elektronikai mérések elvégzésére.

SZÖVEGÉRTÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA

• Abacusan - ArTeC Keltsd életre! ®eszközcsomag alkalmazásával - magyar

nyelv és irodalom, 3. osztály

A csomag használatakor a szövegértés fejlesztése az olvasott szöveg kézzel fogható robotokká

építésén keresztül a szöveg értelmezésére, kutatómunkára, emellett a gyermekek fantáziájára,

134

kreativitására, spontán alkotókedvére támaszkodik, miközben fejlődik önismeretük,

önreflexiójuk, felfedezik a csapatmunka fontosságát és élvezhetik a játék örömét is. A bevont

pedagógusok osztálytanítók, akik a megszerzett új ismereteiket felhasználhatják rajz,

technika, matematika órákon illetve napközis foglalkozásokon.

A bevont pedagógusok mindegyike tanévenként 10-10 digitális óravázlatot készít, melyeket

feltölt az NKP felületére.

3.2 Adaptáció és felkészítés

A projekt megvalósításának első évében kerül sor az akkreditált képzésekre, melyeket a Digi-

tális Pedagógiai Módszertani Központ ajánlásából választottunk:

SZÜKSÉGES TOVÁBBKÉPZÉSEK

Grafikus programozás LabVIEW környezetben

• Képzés időtartama: 40 óra

• Résztevő pedagógusok száma: 1 fő

• Akkreditációs engedély száma 575/40/2017

„Okos" eszközök az oktatásban

• Képzés időtartama: 40 óra

• Résztevő pedagógusok száma: 6 fő

• Akkreditációs engedély száma 27282-103/2016

Abacusan - ArTec Keltsd életre!©

• Képzés időtartama: 30 óra

• Résztevő pedagógusok száma: 4 fő

• Akkreditációs engedély száma 575/224/2017

Lego eszközökkel támogatott digitális történetmesélés az oktatásban

• Képzés időtartama: 30 óra

• Résztevő pedagógusok száma: 6 fő

• Akkreditációs engedély száma 575-153/2017

A kötelezően megvalósítandó elemek közül kiemelkedő jelentőségű fejlesztési eredmények

(digitális óravázlatok, digitális tananyagok, tanmenet, projektnapló, digitális mérőanyag) el-

135

készítése és azok megosztása az NKP oldalán, figyelembe véve a szerzői jogok alkalmazását.

Ehhez a tevékenységhez a digitális módszertani asszisztens fog szakmai segítséget nyújtani.

További feladata a honlap, webes felület gondozása, online tanári közösség létrehozása, mo-

derálása.

Internet biztonsági, fogyasztójogi esemény: Bár a Nemzeti Alaptanterv alapján is kell ezzel

a kérdéssel foglalkozni, de mivel napjainkban fokozódik a kibernet bűnözéshez, fogyasztójogi

visszaélésekhez kapcsolódó események száma, feltétlenül kell a témával foglalkozni, hiszen

tanulóink a legveszélyeztetettebb korosztályból kerülnek ki. Terveink szerint a Téti Városi

Rendőrőrs munkatársai fognak minden évben egy-egy ilyen órát tartani. Mivel iskolánkban az

osztályfőnöki órák egyszerre vannak, megoldható az, hogy teljes alsós / felsős tanulóközösség

részt vegyen rajta két ilyen előadást tervezve.

Évente 1 alkalommal a szülőknek és pedagógusoknak tervezünk a témához kapcsolódó elő-

adást a rendőrség közreműködésével

3.3 Bevezetés és alkalmazás

A kiválasztott pedagógiai csomagokhoz kapcsolódó képzéseknél olyan képzőhelyeket kívá-

nunk választani, amelyek a későbbiekben a szaktanácsadási tevékenységeket is el tudják látni.

Ennek segítségével biztosítható a leginkább a zökkenőmentes bevezetés és alkalmazás, hiszen

így már egy korábban kialakult személyi kapcsolatra fog mindkét tevékenység épülni.

Az iskola vezetésével, a tanár kollégákkal, valamint a rendszergazdánkkal történt szakmai

egyeztetések, illetve az IVSZ gondozásában kialakításra került Nemzeti Informatikai

Stratégiai tervben kitűzött célok, valamint a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ

ajánlásai alapján informatikai rendszerünk modernizálása során olyan fejlesztéseket kívánunk

megvalósítani, melyek hosszabb távon is korszerű informatikai tudást adhatnak át

tanulóinknak. Mindemellett arra is törekszünk, hogy a kiválasztott megoldások a tanítás-

tanulás folyamatában, illetve a rendszerfelügyelet során is a lehető legalacsonyabb forrás

ráfordítás mellett a legnagyobb szabadságfokot biztosítsák.

Nagyon fontosnak tartjuk a pedagógiai asszisztens támogatását. E feladatokat iskolánk egy

pedagógusa fogja ellátni. Hogy munkájával hathatós támogatást nyújtson a program megva-

lósítóinak, a 3.2 pontban felsorolt tanfolyamok közül kettőt elvégez.

Ugyancsak fontos, hogy a program indulásának időpontjától a Győri Tankerületi Központ és

az UNIQ NET Kft közötti szerződés alapján biztosított lesz a rendszergazda személye. A

szolgáltatóval kötendő szerződés alapján biztosítja a 24 órán belüli rendelkezésre állást.

Részt veszünk a programban együtt dolgozó iskolák által szervezett műhelymunkákon,

workshopokon, bemutató szakmai napokon, ahol segítséget kapunk a fejlesztés megvalósítá-

sához.

Ezen célok eléréséhez IKT és digitális eszközök közül elsősorban megjelenítő eszközökre,

hordozható tanári gépekre, a kreativitás fejlesztésének eszközfeltételeként robotokra, a szö-

vegértés fejlesztéséhez pedig tanulói tabletekre, valamint tárolásukat és töltésüket megvaló-

sító eszközre lesz intézményünknek szüksége. E mellet a rendszer karbantartási igényeinek

136

csökkentése céljából tanterem menedzsment és rendszer visszaállító programokra is szükség

van a tanulói kliens gépeknél. Mindezeken kívül 3D nyomtatót is szeretnénk beszerezni.

A tanterem kialakítás területén pedig szükség lenne állítható magasságú tanulói asztalokra

és székekre is.

A robotok biztonságos tárolását zárható szekrényben kívánjuk megoldani.

3.4 Az infrastrukturális feltételek biztosítása

A következőkben felsorolásra kerülnek a beszerzendő IKT eszközök:

• 1db interaktív megjelenítő

• 1 db 3D nyomtató + filament

• 12 db programozható robot a logikus gondolkodás, kreativitás fejlesztéséhez

• 1 db zárható szekrény a robotok tárolására

• 20 db tablet mobil tárolóval a szövegértés fejlesztéséhez, ellenőrzéshez

• akadálymentesítés biztosításához szükséges eszközök

• 1 db fényképezőgép, 1 db videókamera és dokumentumkamera a fizikai

kísérletek dokumentálásához, bemutatásához

• 5 csomag myDAQ univerzális mérőcsatoló eszköz a hozzá tartozó mérő-

átalakítókkal és szenzorokkal, valamint az eszközök kiszolgálásához és a mérési

adatok feldolgozásához szükséges LabVIEWnevű szoftver a 8. osztályos fizika

tantárgy elektronikai részének oktatásához

3.5 A humánerőforrás biztosításának tervezése

A 3.2 pontban korábban felsorolt akkreditált képzések (két képzés 6-6 fővel, illetve 1 képzés

1 fővel) lebonyolítását 2017. augusztus 21. és 2017. december 20. közötti időszakban ter-

vezzük lebonyolítani.

A digitális módszertani asszisztensi feladatokat iskolánk egy pedagógusának közreműködé-

sével tervezzük.

A rendszergazdai teendők elvégzését a Győri Tankerületi Központ a következő tanévtől biz-

tosítja, a feladatok ellátását az UNIQ NET Kft-vel kötött szerződés alapján végzik.

137

4. Disszemináció

- Bemutató órák szervezésére a megvalósítási időszak alatt 2 alkalommal peda-

gógiai napon kerül sor

- Beválás vizsgálati jelentés a DPMK-nak tanév végén a megvalósítási időszak

2. évétől

- Digitális tartalom feltöltése a NPK oldalára: bevont pedagógusonként 10 db

óravázlat, tanmenetek, projektleírások, digitális mérőanyagok

- Ajánlások megfogalmazása a digitális módszertani csomagokhoz tanév végén

a megvalósítási időszak 2. évétől

- A tantestületi félévzáró értekezleteken önértékelés és vezetői összefoglaló ér-

tékelés

- A munkaterv szerint zajló pedagógus értékelések kiterjesztése a projekt fo-

lyamatra

- A módszertani csomagok intézményi önértékelése tanév végén a megvalósítá-

si időszak 2. évétől

- Javaslatok megtétele a digitális fejlesztési terv számára tanév végén a megva-

lósítási időszak 2. évétől

- Műhelyfoglalkozás a 2. évtől évente 1 alkalommal

- A megvalósítás időszakában évente 1 alkalommal szülői értekezleten tájékoz-

tatást adunk a program állásáról, az eredményekről

5. Fenntarthatóság

A Sokorópátkai Általános Iskola, mint az Oktatási Hivatal bázisintézménye elkötelezett

híve a

digitális oktatási módszereknek.

Hisszük azt, hogy:

• az informatika tantárgy hozzájárul ahhoz, hogy 8. osztályos tanulóink készségszintű,

alkalmazóképes informatika tudással kerüljenek a középiskolába, majd a munka

világába

• a szövegértés képességét, a természettudományos megismerés iránti igényt már kis-

gyermekkorban meg kell alapozni, - kiemelten a tanulási nehézségekkel küzdő diákok

esetében.

138

• a digitális készségek digitális írástudás és szövegértés hosszú távon segíti a hatékony

tanulást, és szűrést

• az SNI-s tanulók hatékony műszaki megoldásokkal történő megsegítése biztosítja az

esélyegyenlőséget

• az akkreditált pedagógus továbbképzések hosszú távon biztosítják a digitális

módszerek és eszközök tanórai alkalmazását

• intézményi szintűvé válhat a digitális tehetséggondozás

• ha az információ minden tanuló számára hozzáférhetővé válik, intézményi szinten

csökkennek a társadalmi különbségek

• A fejlesztő pedagógus is részt vesz a digitális fejlesztéssel kapcsolatos akkreditált to-

vábbképzésen, s az egyéni fejlesztő órák 20 %-ában használ IKT eszközt a

kompetenciafejlesztés érdekében. Ennek eredményeképpen ezen tanulók is képese

lesznek a digitális eszközök alapszintű használatára.

• Az intézményben bevezetésre kerülő csomagokat belső továbbképzések során az

intézmény minden pedagógusával megismertetjük.

A bevált digitális módszertani elemeket beépítjük az intézmény Pedagógiai Programjába,

illetve a helyi Tantervbe, s a megvalósítás feladatai megjelennek az intézmény éves mun-

katervében.

139

A Sokorópátkai Általános Iskola Pedagógiai Programjának jóváhagyása

A Pedagógiai Program módosításait és kiegészítéseit a nevelőtestület a 2017. február 28-i

nevelőtestületi értekezleten elfogadta.

Sokorópátka, 2017. február 28.

Inotayné Pécsi Mária

intézményvezető