{\rtf1{\info{\title Lee Smolin - Mi a gubanc a fizikaval}{\author Smolin, Lee}}\ansi\ansicpg1252\deff0\deflang1033{\fonttbl{\f0\froman\fprq2\fcharset128 Times New Roman;}{\f1\froman\fprq2\fcharset128 Times New Roman;}{\f2\fswiss\fprq2\fcharset128 Arial;}{\f3\fnil\fprq2\fcharset128 Arial;}{\f4\fnil\fprq2\fcharset128 MS Mincho;}{\f5\fnil\fprq2\fcharset128 Tahoma;}{\f6\fnil\fprq0\fcharset128 Tahoma;}}{\stylesheet{\ql \li0\ri0\nowidctlpar\wrapdefault\faauto\rin0\lin0\itap0 \rtlch\fcs1 \af25\afs24\alang1033 \ltrch\fcs0 \fs24\lang1033\langfe255\cgrid\langnp1033\langfenp255 \snext0 Normal;}{\s1\ql \li0\ri0\sb240\sa120\keepn\nowidctlpar\wrapdefault\faauto\outlinelevel0\rin0\lin0\itap0 \rtlch\fcs1 \ab\af0\afs32\alang1033 \ltrch\fcs0 \b\fs32\lang1033\langfe255\loch\f1\hich\af1\dbch\af26\cgrid\langnp1033\langfenp255 \sbasedon15 \snext16 \slink21 heading 1;}{\s2\ql \li0\ri0\sb240\sa120\keepn\nowidctlpar\wrapdefault\faauto\outlinelevel1\rin0\lin0\itap0 \rtlch\fcs1 \ab\ai\af0\afs28\alang1033 \ltrch\fcs0 \b\i\fs28\lang1033\langfe255\loch\f1\hich\af1\dbch\af26\cgrid\langnp1033\langfenp255 \sbasedon15 \snext16 \slink22 heading 2;}{\s3\ql \li0\ri0\sb240\sa120\keepn\nowidctlpar\wrapdefault\faauto\outlinelevel2\rin0\lin0\itap0 \rtlch\fcs1 \ab\af0\afs28\alang1033 \ltrch\fcs0 \b\fs28\lang1033\langfe255\loch\f1\hich\af1\dbch\af26\cgrid\langnp1033\langfenp255 \sbasedon15 \snext16 \slink23 heading 3;}{\s4\ql \li0\ri0\sb240\sa120\keepn\nowidctlpar\wrapdefault\faauto\outlinelevel3\rin0\lin0\itap0 \rtlch\fcs1 \ab\ai\af0\afs23\alang1033 \ltrch\fcs0\b\i\fs23\lang1033\langfe255\loch\f1\hich\af1\dbch\af26\cgrid\langnp1033\langfenp255 \sbasedon15 \snext16 \slink24 heading 4;}{\s5\ql \li0\ri0\sb240\sa120\keepn\nowidctlpar\wrapdefault\faauto\outlinelevel4\rin0\lin0\itap0 \rtlch\fcs1 \ab\af0\afs23\alang1033 \ltrch\fcs0 \b\fs23\lang1033\langfe255\loch\f1\hich\af1\dbch\af26\cgrid\langnp1033\langfenp255 \sbasedon15 \snext16 \slink25 heading 5;}{\s6\ql \li0\ri0\sb240\sa120\keepn\nowidctlpar\wrapdefault\faauto\outlinelevel5\rin0\lin0\itap0 \rtlch\fcs1 \ab\af0\afs21\alang1033 \ltrch\fcs0 \b\fs21\lang1033\langfe255\loch\f1\hich\af1\dbch\af26\cgrid\langnp1033\langfenp255 \sbasedon15 \snext16 \slink26 heading 6;}}{\s3 \afs28{\bLee Smolin\par\pard\plain\hyphpar}\par\pard\plain\hyphpar} {\s1 \afs32{\bMi a gubanc a fizik\u225?val?\par\pard\plain\hyphpar}\par\pard\plain\hyphpar} AKKORD KIAD\u211?{\line }{\iKainak} {Az eredeti m\u369? c\u237?me:{\line } Lee Smolin:{\line } The trouble with physics First Mariner Books, 2007\par\pard\plain\hyphpar} Ford\u237?totta: Koronczay D\u225?vid{\line } Lektor: Egri Gy\u337?z\u337? {Copyright \u169? Lee Smolin, 2006{\line } Hungarian translation \u169? Koronczay D\u225?vid, 2011 Hungarian edition \u169? Akkord Kiad\u243?, 2011\par\pard\plain\hyphpar} Minden jog fenntartva. A k\u246?nyv b\u225?rmely r\u233?szlete csak a kiad\u243? el\u337?zetes enged\u233?ly\u233?vel haszn\u225?lhat\u243? fel.{\line } ISBN 978-963-252-036-0 ISSN 1586-8419 {Kiadja az Akkord Kiad\u243? Kft.{\line } Felel\u337?s kiad\u243?: F\u246?ldes Tam\u225?s{\line } Felel\u337?s szerkeszt\u337?: V\u225?rlaki Tibor Szerkesztette: Ol\u225?h Judit{\line } Bor\u237?t\u243?terv: K\u225?llai Nagy Krisztina T\u246?rdel\u233?s, tipogr\u225?fia: Szmrecs\u225?nyi M\u225?ria\par\pard\plain\hyphpar} K\u233?sz\u252?lt a Borsodi Nyomda Kft.-ben Felel\u337?s vezet\u337?: Ducsai Gy\u246?rgy {Az AKKORD Kiad\u243? k\u246?nyveinek kiz\u225?r\u243?lagos terjeszt\u337?je a Talentum Kft. C\u237?m: T\u246?r\u246?kb\u225?lint, DEPO II.{\line } Telefon: 06 23 332 105{\line } Fax: 06 23 232 336{\line } E-mail: talentum.nagyker@t-online.hu\par\pard\plain\hyphpar} {\s3 \afs28{\b{\iTartalom}\par\pard\plain\hyphpar}\par\pard\plain\hyphpar} {\bBevezet\u233?s} 4 {{\bEls\u337? r\u233?sz. A befejezetlen forradalom} 21{\line } 1. Az elm\u233?leti fizika \u246?t nagy probl\u233?m\u225?ja 22{\line } 2. A sz\u233?ps\u233?g m\u237?tosza 36{\line } 3. A vil\u225?g mint geometria 55{\line } 4. Az egyes\u237?t\u233?s tudom\u225?nny\u225? v\u225?lik 70{\line } 5. Az egyes\u237?t\u233?st\u337?l a szuperegyes\u237?t\u233?sig 82{\line } 6. Kvantumgravit\u225?ci\u243?: el\u225?gaz\u243? utak 95\par\pard\plain\hyphpar} {{\bM\u225?sodik r\u233?sz. A h\u250?relm\u233?let r\u246?vid t\u246?rt\u233?nete} 113{\line } 7. A forradalom el\u337?k\u233?sz\u252?letei 114{\line } 8. Az els\u337? szuperh\u250?r-forradalom 126{\line } 9. A m\u225?sodik forradalom 141{\line } 10. Egy{\i{\b b\u225?rmit}} le\u237?r\u243? elm\u233?let 160{\line } 11. Az antropikus megold\u225?s 171{\line } 12. Amit a h\u250?relm\u233?let megmagyar\u225?z 187\par\pard\plain\hyphpar} {{\bHarmadik r\u233?sz. A h\u250?relm\u233?leten t\u250?l} 209{\line } 13. Meglepet\u233?sek a val\u243? vil\u225?gb\u243?l 210{\line } 14. Einstein nyomdokain 228{\line } 15. A h\u250?relm\u233?let ut\u225?ni fizika 242\par\pard\plain\hyphpar} {{\bNegyedik r\u233?sz. Mit tanulhatunk a tapasztalatokb\u243?l?} 262{\line } 16. Mit tehet\u252?nk a szociol\u243?gia ellen\u233?ben? 263{\line } 17. Mi a tudom\u225?ny? 290{\line } 18. L\u225?tnokok \u233?s mesteremberek 308{\line } 19. Hogyan m\u369?k\u246?dik a tudom\u225?ny val\u243?j\u225?ban? 330{\line } 20. Mit tehet\u252?nk a tudom\u225?ny\u233?rt? 346\par\pard\plain\hyphpar} {{\bK\u246?sz\u246?netnyilv\u225?n\u237?t\u225?s} 353{\line }{\bJegyzetek} 356{\line }{\bMutat\u243?} 367\par\pard\plain\hyphpar} {\s3 \afs28{\b{\iBevezet\u233?s}\par\pard\plain\hyphpar}\par\pard\plain\hyphpar} {Tal\u225?n l\u233?tezik Isten, tal\u225?n nem. Vagy \u233?pp istenek. M\u233?gis, a fels\u337?bb er\u337? keres\u233?s\u233?ben van valami nemes, \u233?s egyben valami nagyon emberi is, ami jellemz\u337? minden tev\u233?kenys\u233?g\u252?nkre, amely m\u233?ly igazs\u225?gok keres\u233?s\u233?re ir\u225?nyul. Egyesek medit\u225?ci\u243? vagy im\u225?dkoz\u225?s seg\u237?ts\u233?g\u233?vel keresik a transzcendenci\u225?t, m\u225?sok embert\u225?rsaik szolg\u225?lat\u225?ban; megint m\u225?sok, akiket el\u233?g tehets\u233?ggel \u225?ldott meg a sors, a m\u369?v\u233?szetekben.\par\pard\plain\hyphpar} {\u201?s ism\u233?t csak egy m\u225?sik \u250?t az \u233?let legm\u233?lyebb k\u233?rd\u233?seinek keres\u233?s\u233?re{\line } \u8211? a tudom\u225?ny. Nem mintha minden tud\u243?s ezeket kutatn\u225? \u8211? legt\u246?bbj\u252?k m\u225?ssal foglalkozik. De minden tudom\u225?ny\u225?gban vannak olyanok, akiket f\u369?t a szenved\u233?ly, hogy kider\u237?ts\u233?k, mik a ter\u252?let legalapvet\u337?bb igazs\u225?gai. A matematikusok k\u246?z\u246?tt \u337?k azok, akik tudni akarj\u225?k, a sz\u225?mok val\u243?j\u225?ban micsod\u225?k, vagy a matematika \u225?ltal le\u237?rtak milyen t\u237?pus\u250? igazs\u225?gok. A biol\u243?gusok k\u246?z\u246?tt \u337?k azok, akik tudni szeretn\u233?k, mi az \u233?let, \u233?s hogyan kezd\u337?d\u246?tt. A fizikusok k\u246?z\u246?tt \u337?k azok, akik meg akarj\u225?k ismerni a t\u233?r \u233?s az id\u337? term\u233?szet\u233?t, \u233?s ki akarj\u225?k der\u237?teni, hogyan j\u246?tt l\u233?tre a Vil\u225?gegyetem. Ezeket a k\u233?rd\u233?seket a legnehezebb megv\u225?laszolni, \u233?s az el\u337?rel\u233?p\u233?s \u225?ltal\u225?ban k\u246?zvetett \u250?ton t\u246?rt\u233?nik. Nagyon kev\u233?s term\u233?szettud\u243?snak van t\u252?relme ehhez a fajta munk\u225?hoz. Ez a legkock\u225?zatosabb t\u237?pus\u250? kutat\u225?s, de egyben a jutalom is itt a legnagyobb: ha valaki megv\u225?laszolja egy ter\u252?let valamelyik alapk\u233?rd\u233?s\u233?t, az minden addigi tud\u225?sunkat \u225?t\u237?rhatja.\par\pard\plain\hyphpar} {A tud\u243?sok, mivel munk\u225?juk nem m\u225?s, mint tud\u225?sunk hatalmas t\u225?rh\u225?z\u225?nak tov\u225?bbn\u246?vel\u233?se, napjaikat az ismeretlennel val\u243? k\u252?zdelemmel t\u246?ltik. Azok pedig, akik egy adott ter\u252?let alapjait kutatj\u225?k, t\u246?k\u233?letesen tiszt\u225?ban vannak vele, hogy tud\u225?sunk \u233?p\u237?t\u337?k\u246?vei kor\u225?ntsem olyan sziklaszil\u225?rdak, mint azt t\u246?bbi koll\u233?g\u225?juk hiszi.\par\pard\plain\hyphpar} {A most k\u246?vetkez\u337? t\u246?rt\u233?net a term\u233?szet legalapvet\u337?bb m\u369?k\u246?d\u233?s\u233?nek meg\u233?rt\u233?s\u233?re ir\u225?nyul\u243? er\u337?fesz\u237?t\u233?sekr\u337?l sz\u243?l. F\u337?szerepl\u337?i azok a tud\u243?sok, akik a fizikai alapt\u246?rv\u233?nyekr\u337?l val\u243? ismereteink b\u337?v\u237?t\u233?s\u233?n dolgoznak. Az id\u337?szak, amivel foglalkozni fogok, nagyj\u225?b\u243?l 1975-t\u337?l kezd\u337?dik, \u233?s lefedi saj\u225?t elm\u233?leti fizikusi p\u225?ly\u225?mat. Ez egyben a fizika t\u246?rt\u233?net\u233?nek legfurcs\u225?bb \u233?s legki\u225?br\u225?nd\u237?t\u243?bb korszaka, ami\u243?ta Kepler \u233?s Galilei n\u233?gysz\u225?z \u233?vvel ezel\u337?tt megalapozta ezt a tudom\u225?nyt.\par\pard\plain\hyphpar} {A t\u246?rt\u233?netet, amit elmes\u233?lek, egyesek trag\u233?diak\u233?nt \u233?rt\u233?kelhetik. Kertel\u233?s n\u233?lk\u252?l kimondhatjuk \u8211? el\u225?rulva a csattan\u243?t \u8211?, hogy kudarcot vallottunk. Meg\u246?r\u246?k\u246?lt\u252?nk egy tudom\u225?nyt, a fizik\u225?t, amely olyan sok\u225?ig olyan gyorsan fejl\u337?d\u246?tt, hogy gyakran p\u233?ldak\u233?nt eml\u237?tett\u233?k, hogyan k\u233?ne a t\u246?bbi tudom\u225?nynak m\u369?k\u246?dnie. T\u246?bb mint k\u233?t \u233?vsz\u225?zadon kereszt\u252?l, eg\u233?szen a jelenkorig, a term\u233?szet t\u246?rv\u233?nyeir\u337?l alkotott ismereteink gyors \u252?temben b\u337?v\u252?ltek. Ma azonban minden er\u337?fesz\u237?t\u233?s\u252?nk ellen\u233?re bizonyoss\u225?ggal pontosan ugyanannyit tudunk ezekr\u337?l a t\u246?rv\u233?nyekr\u337?l, mint az 1970-es \u233?vekben.\par\pard\plain\hyphpar} {Meglehet\u337?sen szokatlan, hogy h\u225?rom \u233?vtized l\u233?nyeges fejl\u337?d\u233?s n\u233?lk\u252?l teljen el a fundament\u225?lis fizik\u225?ban. M\u233?g, ha visszatekint\u252?nk k\u233?tsz\u225?z \u233?vvel ezel\u337?ttre, amikor a tudom\u225?nyt nagyr\u233?szt j\u243?m\u243?d\u250? amat\u337?r\u246?k m\u369?velt\u233?k, akkor sem l\u225?tunk r\u225? p\u233?ld\u225?t. Legal\u225?bbis a k\u233?s\u337? tizennyolcadik sz\u225?zadt\u243?l kezdve minden negyedsz\u225?zadban l\u233?nyeges el\u337?rel\u233?p\u233?s t\u246?rt\u233?nt valamilyen d\u246?nt\u337? k\u233?rd\u233?sben.\par\pard\plain\hyphpar} {1780-ban, amikor Antoine Lavoisier kvantitat\u237?v k\u233?miai k\u237?s\u233?rletei megmutatt\u225?k, hogy az anyag mennyis\u233?ge megmarad, Isaac Newton gravit\u225?ci\u243?s t\u246?rv\u233?nye \u233?s mozg\u225?st\u246?rv\u233?nyei m\u225?r majdnem sz\u225?z\u233?vesek voltak. Newton megadta a kereteket a term\u233?szet eg\u233?sz\u233?nek meg\u233?rt\u233?s\u233?hez, a feladat azonban tov\u225?bbra is nyitott maradt. Az emberek \u233?pp csak elkezdt\u233?k megismerni az anyaghoz, a f\u233?nyhez, a h\u337?h\u246?z kapcsol\u243?d\u243? alapvet\u337? t\u233?nyeket, \u233?s elkezdt\u233?k tiszt\u225?zni az olyan rejt\u233?lyes jelens\u233?geket, mint az elektromoss\u225?g \u233?s a m\u225?gnesess\u233?g.\par\pard\plain\hyphpar} {A k\u246?vetkez\u337? huszon\u246?t \u233?v sor\u225?n l\u233?nyeges felfedez\u233?sek sz\u252?lettek ezen ter\u252?letek mindegyik\u233?n. Kezdt\u252?k meg\u233?rteni, hogy a f\u233?ny egyfajta hull\u225?m. Felfedezt\u252?k az elektromosan t\u246?lt\u246?tt r\u233?szecsk\u233?k k\u246?lcs\u246?nhat\u225?s\u225?t le\u237?r\u243? t\u246?rv\u233?nyeket. John Dalton atomelm\u233?let\u233?vel hatalmas l\u233?p\u233?st tett\u252?nk az anyag meg\u233?rt\u233?se fel\u233?. Bevezett\u252?k az energia fogalm\u225?t; az interferenci\u225?t \u233?s a diffrakci\u243?t siker\u252?lt megmagyar\u225?zni a f\u233?ny hull\u225?melm\u233?let\u233?vel; felder\u237?tett\u252?k az elektromos ellen\u225?ll\u225?st, valamint az elektromoss\u225?g \u233?s m\u225?gnesess\u233?g kapcsolat\u225?t.\par\pard\plain\hyphpar} {Az ezt k\u246?vet\u337? huszon\u246?t \u233?v alatt, 1830 \u233?s 1855 k\u246?z\u246?tt sz\u225?mos, a modern fizika alapjait k\u233?pz\u337? fogalmat vezett\u252?nk be. Michael Faraday lefektette elk\u233?pzel\u233?s\u233?t, hogy az er\u337?ket terek (mez\u337?k) k\u246?zvet\u237?tik. Elm\u233?let\u233?t nagy sikerrel alkalmazta az elektromoss\u225?g \u233?s a m\u225?gnesess\u233?g meg\u233?rt\u233?s\u233?ben. Ugyanekkor jelent meg az energiamegmarad\u225?s gondolata, valamint a termodinamika m\u225?sodik f\u337?t\u233?tele.\par\pard\plain\hyphpar} {A k\u246?vetkez\u337? negyedsz\u225?zadban Faraday mez\u337?kr\u337?l alkotott \u250?tt\u246?r\u337? elk\u233?pzel\u233?seit James Clerk Maxwell tov\u225?bbfejlesztette, \u233?s l\u233?trej\u246?tt az elektrom\u225?gnesess\u233?g modern elm\u233?lete. Maxwell nem csup\u225?n az elektromoss\u225?got \u233?s a m\u225?gnesess\u233?get egyes\u237?tette, hanem a f\u233?nyt is le tudta \u237?rni elektrom\u225?gneses hull\u225?mk\u233?nt. 1867-ben az atomelm\u233?let seg\u237?ts\u233?g\u233?vel megmagyar\u225?zta a g\u225?zok viselked\u233?s\u233?t. K\u246?zben Rudolf Clausius bevezette az entr\u243?pia fogalm\u225?t.\par\pard\plain\hyphpar} {Az 1880 \u233?s 1905 k\u246?z\u246?tti id\u337?szakban felfedezt\u252?k az elektronokat \u233?s a r\u246?ntgensugarakat. A h\u337?sug\u225?rz\u225?s vizsg\u225?lata sok l\u233?p\u233?sen kereszt\u252?l eljutott Max Planck felfedez\u233?s\u233?ig, aki 1900-ban megtal\u225?lta a sug\u225?rz\u225?s h\u337?m\u233?rs\u233?kleti tulajdons\u225?gait le\u237?r\u243? helyes k\u233?pletet \u8211? amely k\u233?s\u337?bb a kvantummechanikai forradalom kiindul\u243?pontja lett.\par\pard\plain\hyphpar} {1905-ben Albert Einstein 26 \u233?ves volt. Nem jutott akad\u233?miai \u225?ll\u225?shoz annak ellen\u233?re, hogy k\u233?s\u337?bb a h\u337?sug\u225?rz\u225?s fizik\u225?j\u225?val kapcsolatos korai munk\u225?j\u225?t is fontos tudom\u225?nyos eredm\u233?nyei k\u246?z\u233? sorolt\u225?k. De az m\u233?g csak a bemeleg\u237?t\u233?s volt. Hamarosan minden figyelm\u233?t a fizika alapk\u233?rd\u233?seire ir\u225?ny\u237?totta: els\u337?k\u233?nt azt vizsg\u225?lta, hogyan lehet a mozg\u225?s relativit\u225?s\u225?t \u246?sszeegyeztetni Maxwell elektromoss\u225?got \u233?s m\u225?gness\u233?get le\u237?r\u243? t\u246?rv\u233?nyeivel. Ezt a speci\u225?lis relativit\u225?selm\u233?letben v\u225?laszolta meg. A k\u233?miai elemeket newtoni atomoknak kell tekinten\u252?nk? Einstein bebizony\u237?totta, hogy igen. Hogyan tudjuk \u246?sszeegyeztetni a f\u233?ny elm\u233?let\u233?t az atomok l\u233?t\u233?vel? Einsteinnek siker\u252?lt, \u233?s ek\u246?zben megmutatta, hogy a f\u233?ny r\u233?szecske is \u233?s hull\u225?m is. Mindezt egyetlen \u233?v, 1905 sor\u225?n, szabadidej\u233?ben, a szabadalmi hivatalbeli munk\u225?ja mellett.\par\pard\plain\hyphpar} {Einstein megl\u225?t\u225?sainak kidolgoz\u225?s\u225?hoz \u250?jabb negyed sz\u225?zadra volt sz\u252?ks\u233?g. 1930-ra birtokunkban volt \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?lete, amely azt a forradalmi kijelent\u233?st teszi, hogy a t\u233?r geometri\u225?ja nem r\u246?gz\u237?tett, hanem id\u337?ben v\u225?ltoz\u243?. Az Einstein \u225?ltal 1905-ben felfedezett r\u233?szecskehull\u225?m dualit\u225?sb\u243?l kifejl\u337?d\u246?tt a teljes kvantumfizika, amely r\u233?szletesen megmagyar\u225?zta az atomok, a k\u233?mia, az anyag \u233?s a sug\u225?rz\u225?s m\u369?k\u246?d\u233?s\u233?t. 1930-ra az is kider\u252?lt, hogy a Vil\u225?gegyetem hatalmas sz\u225?m\u250?, saj\u225?tunkhoz hasonl\u243? galaxist tartalmaz \u8211? \u233?s hogy ezek egym\u225?st\u243?l t\u225?volodnak. Ennek k\u246?vetkezm\u233?nyei m\u233?g nem voltak vil\u225?gosak, de tudtuk, hogy t\u225?gul\u243? vil\u225?gegyetemben \u233?l\u252?nk.\par\pard\plain\hyphpar} {A kvantumelm\u233?let \u233?s az \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?let l\u233?trej\u246?tt\u233?vel v\u233?get \u233?rt a vil\u225?gfelfog\u225?sunkat meghat\u225?roz\u243? huszadik sz\u225?zadi fizikai forradalmak els\u337? fejezete. Sok professzor, aki k\u233?nyelmetlennek \u233?rezte a szakter\u252?let\u233?n foly\u243? forradalmat, fell\u233?legzett egy kicsit, hogy a tudom\u225?ny m\u369?vel\u233?se most m\u225?r visszat\u233?rhet a megszokott ker\u233?kv\u225?g\u225?sba, nem kell minden alapfeltev\u233?s\u252?nket l\u233?pten-nyomon megk\u233?rd\u337?jelezn\u252?nk. Ez a megk\u246?nnyebb\u252?l\u233?s azonban korainak bizonyult.\par\pard\plain\hyphpar} {Einstein a k\u246?vetkez\u337? negyedsz\u225?zad v\u233?g\u233?n, 1955-ben hunyt el. Addigra megtanultuk, hogyan lehet a kvantumelm\u233?letet \u246?sszeegyeztetni a speci\u225?lis relativit\u225?selm\u233?lettel; ez Freeman Dyson \u233?s Richard Feynman gener\u225?ci\u243?j\u225?nak az eredm\u233?nye volt. Felfedezt\u252?k a neutronokat, a neutr\u237?n\u243?kat \u233?s m\u225?s, l\u225?tsz\u243?lag elemi r\u233?szecsk\u233?k sz\u225?zait. Azt is meg\u233?rtett\u252?k, hogy a term\u233?szeti jelens\u233?gek sokas\u225?g\u225?t csup\u225?n n\u233?gy k\u246?lcs\u246?nhat\u225?s ir\u225?ny\u237?tja: az elektrom\u225?gnesess\u233?g, a gravit\u225?ci\u243?, az er\u337?s mager\u337? (ez tartja egyben az atommagokat) \u233?s a gyenge mager\u337? (amely a radioakt\u237?v boml\u225?s\u233?rt felel\u337?s).\par\pard\plain\hyphpar} {\u218?jabb negyed sz\u225?zad eltelt\u233?vel el\u233?rkezt\u252?nk 1980-ba. Addigra l\u233?trehoztunk egy olyan elm\u233?letet, amely megmagyar\u225?zta az elemi r\u233?szecsk\u233?ket \u233?s k\u246?lcs\u246?nhat\u225?saikat vizsg\u225?l\u243? k\u237?s\u233?rletek \u246?sszes addigi eredm\u233?ny\u233?t \u8211? ez az elemi r\u233?szecsk\u233?k fizik\u225?j\u225?nak standard modellje. A standard modell p\u233?ld\u225?ul pontosan megmutatta, hogyan j\u246?nnek l\u233?tre a protonok \u233?s neutronok kvarkokb\u243?l, melyeket az er\u337?s mager\u337?t k\u246?zvet\u237?t\u337? gluonok k\u246?tnek \u246?ssze. A fundament\u225?lis fizika t\u246?rt\u233?net\u233?ben el\u337?sz\u246?r fordult el\u337?, hogy az elm\u233?let be\u233?rte a k\u237?s\u233?rleti oldalt. Az\u243?ta sem v\u233?gzett senki olyan m\u233?r\u233?st, amely ellentmondott volna ak\u225?r ennek a modellnek, ak\u225?r az \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?letnek.\par\pard\plain\hyphpar} {A legkisebb m\u233?retek ut\u225?n a legnagyobbakat v\u233?ve szem\u252?gyre, b\u337?v\u252?l\u337? fizikai ismereteink nyom\u225?n l\u233?trej\u246?tt egy \u250?j ter\u252?let, a kozmol\u243?gia, melyen bel\u252?l az \u336?srobban\u225?s-elm\u233?let v\u225?lt az elfogadott elm\u233?lett\u233?. Felismert\u252?k, hogy a Vil\u225?gegyetemet nemcsak csillagok \u233?s galaxisok n\u233?pes\u237?tik be, hanem olyan egzotikus objektumok is, mint a neutroncsillagok, a kvaz\u225?rok, a szupern\u243?v\u225?k \u233?s a fekete lyukak. 1980-ra m\u225?r ismert\u252?k Stephen Hawking fantasztikus j\u243?slat\u225?t, mely szerint a fekete lyukak sug\u225?roznak. A csillag\u225?szok tal\u225?ltak bizony\u237?t\u233?kokat, melyek arra utaltak, hogy a Vil\u225?gegyetem rengeteg s\u246?t\u233?t anyagot tartalmaz \u8211? azaz olyan anyagot, amely nem nyel el \u233?s nem bocs\u225?t ki f\u233?nyt.\par\pard\plain\hyphpar} {1981-ben Alan Guth kozmol\u243?gus el\u337?\u225?llt az infl\u225?ci\u243?val, egy a Vil\u225?gegyetem eg\u233?szen korai t\u246?rt\u233?net\u233?re vonatkoz\u243? elm\u233?lettel. Ennek nagyj\u225?b\u243?l az az alapfeltev\u233?se, hogy korai t\u246?rt\u233?nete sor\u225?n az Univerzum hatalmas felf\u250?v\u243?d\u225?son ment kereszt\u252?l, \u233?s ez megmagyar\u225?zza, mi\u233?rt n\u233?z ki minden ir\u225?nyban meglehet\u337?sen egyform\u225?nak. Az infl\u225?ci\u243? elm\u233?lete nehezen hihet\u337? j\u243?slatokat tett, de \u250?gy egy \u233?vtizede az \u250?j bizony\u237?t\u233?kok f\u233?ny\u233?ben kezdett egyre val\u243?sz\u237?n\u369?bbnek t\u369?nni. \u205?r\u225?som pillanat\u225?ban m\u233?g mindig van n\u233?h\u225?ny rejt\u233?lyes r\u233?szlet, de a bizony\u237?t\u233?kok t\u246?bbs\u233?ge al\u225?t\u225?masztja az infl\u225?ci\u243? j\u243?slatait.\par\pard\plain\hyphpar} {\u214?sszegezve teh\u225?t, 1981-re a fizika k\u233?tsz\u225?z \u233?vnyi gyors n\u246?veked\u233?st tudhatott a h\u225?ta m\u246?g\u246?tt. \u218?jabb \u233?s \u250?jabb felfedez\u233?sek sora m\u233?ly\u237?tette tov\u225?bb a term\u233?szetr\u337?l alkotott ismereteinket, mivel az elm\u233?letek \u233?s a k\u237?s\u233?rletek fej-fej mellett haladtak. \u218?j elk\u233?pzel\u233?seket ellen\u337?riztek \u233?s igazoltak k\u237?s\u233?rletileg, mik\u246?zben az elm\u233?letek \u250?j k\u237?s\u233?rleti felfedez\u233?seket magyar\u225?ztak meg. Az 1980-as \u233?vek elej\u233?n azt\u225?n elakadt ez a fejl\u337?d\u233?s.\par\pard\plain\hyphpar} {\u201?n az els\u337? olyan fizikusgener\u225?ci\u243?hoz tartozom, amely a r\u233?szecskefizikai standard modell l\u233?trej\u246?tte ut\u225?n kezdte tanulm\u225?nyait. Amikor r\u233?gi egyetemi bar\u225?tokkal tal\u225?lkozom, n\u233?ha feltessz\u252?k magunknak a k\u233?rd\u233?st: \u8222?Mit fedezett fel a mi gener\u225?ci\u243?nk, amire b\u252?szke lehet?\u8221? Ha ezen olyan \u250?j, alapvet\u337? felfedez\u233?seket \u233?rt\u252?nk, amelyeket siker\u252?lt k\u237?s\u233?rletileg igazolni \u233?s elm\u233?letekkel le\u237?rni \u8211? az im\u233?nt felsoroltakhoz hasonl\u243? jelent\u337?s\u233?g\u369? felfedez\u233?seket \u8211?, nos, akkor sajnos be kell ismern\u252?nk, a v\u225?lasz az, hogy{\i semmit!} A kanadai Ontario \u225?llamban, Waterlooban tal\u225?lhat\u243? Perimeter Elm\u233?leti Fizikai Int\u233?zetben \u8211? ahol jelenleg dolgozom \u8211? egy szemin\u225?rium keret\u233?ben Mark Wise, aki egyike a vezet\u337? elm\u233?leti kutat\u243?knak \u233?s a standard modellen t\u250?li r\u233?szecskefizik\u225?val foglalkozik, nemr\u233?giben arr\u243?l besz\u233?lt, honnan sz\u225?rmazik az elemi r\u233?szecsk\u233?k t\u246?mege. \u8222?Erre a k\u233?rd\u233?sre egyszer\u369?en k\u233?ptelenek voltunk v\u225?laszt tal\u225?lni \u8211? mondta. \u8211? Ha most a fermionok t\u246?meg\u233?nek k\u233?rd\u233?s\u233?r\u337?l kellene el\u337?ad\u225?st tartanom, val\u243?sz\u237?n\u369?leg csak olyasmiket tudn\u233?k mondani, amit m\u225?r az 1980-as \u233?vekben is tudtunk.\u8221?{\super1}Ezut\u225?n elmes\u233?lt egy t\u246?rt\u233?netet arr\u243?l, amikor \u337? \u233?s John Preskill \u8211? egy m\u225?sik vezet\u337? kutat\u243? \u8211? 1983-ban \u225?ll\u225?st kapott a Caltechen. (A California Institute of Technology elterjedt r\u246?vid\u237?t\u233?se \u8211?{\i a szerkeszt\u337? megjegyz\u233?se}.) \u8222?John Preskill-lel az \u337? szob\u225?j\u225?ban \u252?lt\u252?nk \u233?s besz\u233?lgett\u252?nk\u8230? A Caltechen a fizika istenei vettek minket k\u246?r\u252?l, \u233?s mostant\u243?l mi is ott dolgozunk majd! John megjegyezte: \u187?Nem fogok megfeledkezni r\u243?la, mi a feladatunk\u171?, \u233?s fogott egy s\u225?rga pap\u237?rlapot, fel\u237?rt r\u225? mindent, amit tudtunk a kvark- \u233?s leptont\u246?megekr\u337?l, \u233?s felt\u369?zte az \u252?zen\u337?t\u225?bl\u225?j\u225?ra\u8230? nehogy elfelejtsen foglalkozni a probl\u233?m\u225?val. Tizen\u246?t \u233?vvel k\u233?s\u337?bb \u233?pp a szob\u225?j\u225?ban vagyok, valamir\u337?l besz\u233?lget\u252?nk, amikor v\u233?letlen\u252?l az \u252?zen\u337?t\u225?bl\u225?ra t\u233?ved a tekintetem. A pap\u237?rlap m\u233?g mindig ott van \u8211? de a nap kifak\u237?tott minden \u237?r\u225?st. Az \u246?sszes probl\u233?ma elt\u369?nt!\u8221?\par\pard\plain\hyphpar} {Igazs\u225?g szerint az elm\u250?lt \u233?vtizedek alatt az\u233?rt tett\u252?nk k\u233?t fontos felfedez\u233?st: az egyik, hogy a neutr\u237?n\u243?knak van t\u246?mege, a m\u225?sik, hogy az Univerzumot egy rejt\u233?lyes s\u246?t\u233?t energia uralja, amely, \u250?gy t\u369?nik, gyors\u237?tja a Vil\u225?gegyetem t\u225?gul\u225?s\u225?t. Ugyanakkor fogalmunk sincs arr\u243?l, hogy{\i mi\u233?rt} van a neutr\u237?n\u243?knak (vagy b\u225?rmelyik m\u225?sik r\u233?szecsk\u233?nek) t\u246?mege, vagy hogy mi hat\u225?rozza meg a t\u246?megek konkr\u233?t \u233?rt\u233?k\u233?t. Ami a s\u246?t\u233?t energi\u225?t illeti, semmilyen jelenlegi elm\u233?let nem ad sz\u225?mot r\u243?la. Felfedez\u233?se teh\u225?t nem tekinthet\u337? sikernek, mivel arra utal, hogy tud\u225?sunkb\u243?l hi\u225?nyzik valamilyen fontos r\u233?szlet. A s\u246?t\u233?t energi\u225?t\u243?l eltekintve elmondhat\u243?, hogy nem fedezt\u252?nk fel semmilyen \u250?j r\u233?szecsk\u233?t, semmilyen \u250?j k\u246?lcs\u246?nhat\u225?st, semmilyen \u250?j jelens\u233?get, amelyet huszon\u246?t \u233?vvel ezel\u337?tt ne ismert\u252?nk \u233?s \u233?rtett\u252?nk volna.\par\pard\plain\hyphpar} {Nem szeretn\u233?m, ha az olvas\u243? f\u233?lre\u233?rtene. Az elm\u250?lt huszon\u246?t \u233?v k\u233?ts\u233?gtelen\u252?l szorgos munk\u225?val telt. Hatalmas el\u337?rel\u233?p\u233?seket tett\u252?nk az ismert elm\u233?letek alkalmaz\u225?s\u225?ban: az anyagtudom\u225?nyban, a biol\u243?gia alapjait jelent\u337? molekul\u225?ris fizik\u225?ban, a hatalmas csillagklaszterek dinamik\u225?j\u225?ban. Azonban ha a term\u233?szett\u246?rv\u233?nyekkel kapcsolatos tud\u225?sunk m\u233?ly\u237?t\u233?s\u233?t n\u233?zz\u252?k, nem sokat haladtunk el\u337?re. Sok gy\u246?ny\u246?r\u369? elk\u233?pzel\u233?st vizsg\u225?ltunk meg, figyelemrem\u233?lt\u243? k\u237?s\u233?rleteket hajtottunk v\u233?gre r\u233?szecskegyors\u237?t\u243?kban, \u250?j kozmol\u243?giai megfigyel\u233?seket tett\u252?nk, de ezek els\u337?sorban csak a megl\u233?v\u337? elm\u233?leteket tudt\u225?k igazolni. Kev\u233?s igazi, nagy l\u233?p\u233?st tett\u252?nk, \u233?s egyik sem volt annyira fontos \u233?s meghat\u225?roz\u243?, mint az el\u337?z\u337? k\u233?tsz\u225?z \u233?v l\u233?p\u233?sei. A sportban vagy az \u252?zleti \u233?letben azt mondan\u225?k erre: l\u233?lektani hat\u225?rhoz \u233?rt\u252?nk.\par\pard\plain\hyphpar} Mi\u233?rt t\u369?nik hirtelen \u250?gy, hogy v\u225?ls\u225?gba ker\u252?lt a fizika? \u201?s hogyan l\u225?balhatunk ki bel\u337?le? K\u246?nyvem ezekkel a k\u233?rd\u233?sekkel foglalkozik. {Term\u233?szetem szerint optimista vagyok, \u233?s sok\u225?ig pr\u243?b\u225?ltam k\u252?zdeni a k\u246?vetkeztet\u233?s ellen, hogy a fizik\u225?nak ez az id\u337?szaka \u8211? amely egybeesik saj\u225?t p\u225?lyafut\u225?sommal \u8211? szokatlanul term\u233?ketlen volt. Sz\u225?momra, \u233?s sok ismer\u337?s\u246?m sz\u225?m\u225?ra, akik azzal a rem\u233?nnyel v\u225?gtunk bele a tudom\u225?nyba, hogy fontos eredm\u233?nyeket tudunk majd hozz\u225?tenni egy \u8211? akkoriban \u8211? gyorsan fejl\u337?d\u337? ter\u252?lethez, neh\u233?z szemben\u233?zni a t\u233?nnyel, hogy az el\u337?z\u337? gener\u225?ci\u243?kkal ellent\u233?tben egyetlen eredm\u233?ny\u252?nk sincs, amely bizonyosan t\u250?l\u233?lne minket. Ez sz\u225?mos egy\u233?ni kr\u237?zist eredm\u233?nyezett. De ami sokkal elkeser\u237?t\u337?bb, a fizik\u225?ban is kr\u237?zist teremtett.\par\pard\plain\hyphpar} {Az elm\u250?lt h\u225?rom \u233?vtizedben az elm\u233?leti fizika f\u337? kih\u237?v\u225?s\u225?t a standard modell m\u233?lyebb magyar\u225?zata jelentette. A ter\u252?leten l\u225?zas munka folyt. \u218?j hipot\u233?ziseket \u225?ll\u237?tottak fel \u233?s dolgoztak ki \u8211? n\u233?melyiket eg\u233?szen r\u233?szletesen \u8211?, de egyik sem nyert k\u237?s\u233?rleti igazol\u225?st. \u201?s ez itt a probl\u233?ma l\u233?nyege: a tudom\u225?nyban ahhoz, hogy egy elm\u233?letet elfogadjunk, annak \u250?j j\u243?slatot kell megfogalmaznia \u8211? amely elt\u233?r a t\u246?bbi elm\u233?let j\u243?slatait\u243?l \u8211? egy addig el nem v\u233?gzett k\u237?s\u233?rlet eredm\u233?ny\u233?re. A k\u237?s\u233?rletnek csak akkor van \u233?rtelme, ha elvileg a j\u243?slatt\u243?l elt\u233?r\u337? kimenetele is lehet. Ha ez a helyzet, akkor az elm\u233?let c\u225?folhat\u243?, azaz{\i falszifik\u225?lhat\u243?.} Az elm\u233?letnek egyben{\i verifik\u225?lhat\u243?nak} is kell lennie \u8211? lennie kell egy olyan \u250?j j\u243?slatnak, amit csak ez az egy elm\u233?let tesz, \u233?s amely igazolhat\u243?. Az elm\u233?letet onnant\u243?l kezdve fogadjuk el igaz elm\u233?letk\u233?nt, hogy al\u225?vetett\u252?k a pr\u243?b\u225?nak, \u233?s az eredm\u233?nyek igazolt\u225?k a j\u243?slatokat.\par\pard\plain\hyphpar} {A standard modellen t\u250?li elm\u233?letek, amelyek az elm\u250?lt harminc \u233?vben sz\u252?lettek, k\u233?t kateg\u243?ri\u225?ba sorolhat\u243?k. Egy r\u233?sz\u252?k falszifik\u225?lhat\u243? volt \u8211? ezeket rendre megc\u225?folt\u225?k. A t\u246?bbit pedig m\u233?g nem vetett\u252?k al\u225? pr\u243?b\u225?nak{\line } \u8211? vagy az\u233?rt, mert nem tesznek vil\u225?gos j\u243?slatokat, vagy mert olyan j\u243?slatokat tesznek, amelyeket a jelenlegi technol\u243?gi\u225?kkal k\u233?ptelenek vagyunk ellen\u337?rizni.\par\pard\plain\hyphpar} {Az elm\u250?lt h\u225?rom \u233?vtized sor\u225?n az elm\u233?leti kutat\u243?k legal\u225?bb egy tucat \u250?j megk\u246?zel\u237?t\u233?ssel rukkoltak el\u337?. Mindegyik megk\u246?zel\u237?t\u233?s valamilyen meggy\u337?z\u337? hipot\u233?zisen alapul, de eddig egyik sem tudott gy\u337?zedelmeskedni. A r\u233?szecskefizik\u225?ban ide sorolhat\u243? a technicolor, a preonmodellek \u233?s a szuperszimmetria. A t\u233?rid\u337? ter\u252?let\u233?hez tartozik a tvisztorelm\u233?let, a kauz\u225?lis halmazok elm\u233?lete, a szupergravit\u225?ci\u243?, a dinamikai triangul\u225?ci\u243? \u233?s a hurok-kvantumgravit\u225?ci\u243?. Egyik-m\u225?sik elk\u233?pzel\u233?s pont olyan egzotikus, mint azt a neve sugallja.\par\pard\plain\hyphpar} {Van azonban egy elm\u233?let, amely t\u246?bb figyelmet kapott, mint az \u246?sszes t\u246?bbi egy\u252?ttv\u233?ve: ez a h\u250?relm\u233?let. N\u233?pszer\u369?s\u233?g\u233?nek okai k\u246?nnyen \u233?rthet\u337?k. Az elm\u233?let egyar\u225?nt le szeretn\u233? \u237?rni a par\u225?nyok \u233?s az \u243?ri\u225?sok vil\u225?g\u225?t \u8211? az elemi r\u233?szecsk\u233?ket \u233?s a gravit\u225?ci\u243?t \u8211?, \u233?s mindezt egy b\u225?rmelyik elm\u233?letn\u233?l b\u225?trabb hipot\u233?zis alapj\u225?n. Azt a feltev\u233?st teszi, hogy a vil\u225?gban eddig nem megfigyelt dimenzi\u243?k is vannak, m\u233?ghozz\u225? a jelenleg ismertekn\u233?l sokkal t\u246?bbf\u233?le r\u233?szecsk\u233?vel. Tov\u225?bb\u225? azt is \u225?ll\u237?tja, hogy minden elemi r\u233?szecske egyetlen t\u237?pus\u250? entit\u225?s \u8211? a h\u250?rok \u8211? rezg\u233?seik\u233?nt j\u246?n l\u233?tre. Ezeknek a h\u250?roknak a viselked\u233?s\u233?t r\u225?ad\u225?sul gy\u246?ny\u246?r\u369?, egyszer\u369? t\u246?rv\u233?nyek ir\u225?ny\u237?tj\u225?k. Az \u225?ll\u237?t\u225?s szerint ez az elm\u233?let volna{\i az elm\u233?let \u8211?} mely a term\u233?szet{\i \u246?sszes} r\u233?szecsk\u233?j\u233?t \u233?s{\i \u246?sszes} k\u246?lcs\u246?nhat\u225?s\u225?t egyes\u237?ti. Ilyenk\u233?pp azt \u237?g\u233?ri, hogy minden eddigi vagy a j\u246?v\u337?ben elv\u233?gezhet\u337? fizikai k\u237?s\u233?rlet eredm\u233?ny\u233?re egy\u233?rtelm\u369? j\u243?slatot tud tenni. Az ut\u243?bbi h\u250?sz \u233?vben rengeteg energi\u225?t ford\u237?tottunk a h\u250?relm\u233?letre, de m\u233?g mindig nem tudjuk, hogy az elm\u233?let helyes-e. A belefektetett rengeteg munka ellen\u233?re az elm\u233?let nem tud olyan \u250?j j\u243?slatokat tenni, amit k\u237?s\u233?rletileg \u8211? egy\u225?ltal\u225?n b\u225?rmilyen k\u237?s\u233?rletben, amit jelenleg el tudunk k\u233?pzelni \u8211? ellen\u337?rizni tudn\u225?nk. Az a n\u233?h\u225?ny vil\u225?gos j\u243?slat, amit produk\u225?lt, megegyezik m\u225?s, elfogadott elm\u233?letek\u233?vel.\par\pard\plain\hyphpar} {A h\u250?relm\u233?let t\u246?bbek k\u246?z\u246?tt az\u233?rt nem tesz \u250?j j\u243?slatokat, mert \u250?gy t\u369?nik, v\u233?gtelenf\u233?le v\u225?ltozata l\u233?tezik. M\u233?g ha csak azokat az elm\u233?leteket vessz\u252?k is figyelembe, amelyek \u246?sszhangban vannak a vil\u225?g n\u233?h\u225?ny megfigyelt, alapvet\u337? tulajdons\u225?g\u225?val \u8211? p\u233?ld\u225?ul hatalmas m\u233?ret\u233?vel, vagy a s\u246?t\u233?t energia l\u233?tez\u233?s\u233?vel \u8211?, akkor is 10{\super500} k\u252?l\u246?nb\u246?z\u337? h\u250?relm\u233?letr\u337?l besz\u233?l\u252?nk! Azaz az 1-est 500 darab nulla k\u246?veti \u8211? ez a sz\u225?m nagyobb, mint az atomok sz\u225?ma az ismert Vil\u225?gegyetemben! Ilyen hatalmas sz\u225?m\u250? elm\u233?let eset\u233?n nem sok rem\u233?ny\u252?nk van azonos\u237?tani egy olyan k\u237?s\u233?rleti eredm\u233?nyt, amelyet k\u246?z\u252?l\u252?k n\u233?melyik ne engedne meg. Ez\u233?rt, f\u252?ggetlen\u252?l a k\u237?s\u233?rletek eredm\u233?ny\u233?t\u337?l, a h\u250?relm\u233?letet nem lehet megc\u225?folni. De az ellenkez\u337?je is igaz: igazolni sem lesz k\u233?pes soha semmilyen k\u237?s\u233?rlet.\par\pard\plain\hyphpar} {Emellett ezeknek a h\u250?relm\u233?leteknek a t\u246?bbs\u233?g\u233?r\u337?l nagyon keveset tudunk. Arr\u243?l a n\u233?h\u225?nyr\u243?l viszont, amelyet valamennyire ismer\u252?nk, csupa olyan dolgot tudunk, amely \u225?ltal\u225?ban t\u246?bbf\u233?lek\u233?ppen is ellentmond a jelenlegi k\u237?s\u233?rleti adatoknak.\par\pard\plain\hyphpar} {Teh\u225?t egy paradoxonnal \u225?llunk szemben. Azok a h\u250?relm\u233?letek, amelyeket meg tudunk vizsg\u225?lni, bizonyosan t\u233?vesek. Azok, amelyeket nem tudunk megvizsg\u225?lni, val\u243?sz\u237?n\u369?leg olyan rettent\u337? sokan vannak, hogy v\u225?rhat\u243?an semmilyen elk\u233?pzelhet\u337? k\u237?s\u233?rlet se fog mindegyiknek ellentmondani.\par\pard\plain\hyphpar} {Tov\u225?bbi probl\u233?m\u225?k is vannak. A h\u250?relm\u233?let sz\u225?mos kulcsfontoss\u225?g\u250? sejt\u233?sen alapul, melyek helyess\u233?g\u233?re meggy\u337?z\u337? jelek utalnak, de nincsenek bebizony\u237?tva. Enn\u233?l is kellemetlenebb, hogy a rengeteg kutat\u243?munka ellen\u233?re ma sem tudjuk, l\u233?tezik-e egy teljes \u233?s koherens elm\u233?let, amit nevezhet\u252?nk ak\u225?r \u8222?h\u250?relm\u233?letnek\u8221? is. Amink van, az igaz\u225?b\u243?l nem elm\u233?let, hanem k\u246?zel\u237?t\u337? sz\u225?mol\u225?sok sokas\u225?ga, plusz olyan sejt\u233?sek rendszere, amelyek ha igazak, akkor egy elm\u233?let l\u233?tez\u233?s\u233?re utalnak. Ez az elm\u233?let viszont m\u233?g sohasem \u246?lt\u246?tt konkr\u233?t form\u225?t. Nem tudjuk, mik az alapelvei. Nem tudjuk, milyen matematikai fogalmakkal kell le\u237?rni \u8211? lehet, hogy olyanokkal, amelyeket el\u337?bb m\u233?g fel kell tal\u225?lnunk. Alapelvek \u233?s matematikai megfogalmaz\u225?s hi\u225?ny\u225?ban m\u233?g csak azt se jelenthetj\u252?k ki: tudjuk, mit \u225?ll\u237?t a h\u250?relm\u233?let.\par\pard\plain\hyphpar} {Brian Greene h\u250?relm\u233?leti kutat\u243? legut\u243?bbi, {\i The fabric of the cosmos} (A kozmosz sz\u246?vete) c\u237?m\u369? k\u246?nyv\u233?ben a k\u246?vetkez\u337?k\u233?ppen fogalmaz: \u8222?M\u233?g ma, t\u246?bb mint h\u225?rom \u233?vtizeddel az elm\u233?let megjelen\u233?se ut\u225?n is, a h\u250?relm\u233?leti kutat\u243?k t\u246?bbs\u233?ge azon a v\u233?lem\u233?nyen van, hogy nincsen r\u233?szletes v\u225?laszunk az alapvet\u337? k\u233?rd\u233?sre: Mi a h\u250?relm\u233?let? \u8230? A legt\u246?bb kutat\u243? \u250?gy \u233?rzi, a h\u250?relm\u233?let jelenlegi megfogalmaz\u225?s\u225?b\u243?l tov\u225?bbra is hi\u225?nyzik egy olyan alapelv, ami m\u225?s komoly tudom\u225?nyos el\u337?rel\u233?p\u233?sek eset\u233?ben jellemz\u337?.\u8221?{\super2}\par\pard\plain\hyphpar} {A r\u233?szecskefizikai munk\u225?j\u225?\u233?rt Nobel-d\u237?jjal kit\u252?ntetett Gerardus \u8216?t Hooft a k\u246?vetkez\u337?k\u233?ppen jellemzi a h\u250?relm\u233?let helyzet\u233?t: \u8222?Tulajdonk\u233?ppen nem is nagyon mern\u233?m a h\u250?relm\u233?letet \u187?elm\u233?letnek\u171? nevezni, legfeljebb egy \u187?modellnek\u171? \u8211? vagy m\u233?g annak sem, csup\u225?n meg\u233?rz\u233?snek. V\u233?g\u252?l is egy elm\u233?lethez olyan utas\u237?t\u225?sok kellene, hogy tartozzanak, melyeket k\u246?vetve azonos\u237?thatjuk a le\u237?rand\u243? dolgokat \u8211? eset\u252?nkben az elemi r\u233?szecsk\u233?ket \u8211?, \u233?s legal\u225?bb meg kellene tudnunk fogalmazni azokat a szab\u225?lyokat, amelyeket haszn\u225?lva meghat\u225?rozhat\u243?k e r\u233?szecsk\u233?k tulajdons\u225?gai, \u233?s amelyekkel \u250?j j\u243?slatokat tehet\u252?nk r\u243?luk. K\u233?pzelj\u252?k el, hogy valakit\u337?l kapunk egy sz\u233?ket, azzal a megjegyz\u233?ssel, hogy a l\u225?bak egyel\u337?re hi\u225?nyoznak, az \u252?l\u233?s, a h\u225?tt\u225?mla \u233?s a karfa pedig val\u243?sz\u237?n\u369?leg hamarosan meg\u233?rkezik. B\u225?rmit is kaptunk, nevezhetj\u252?k-e tov\u225?bbra is sz\u233?knek?\u8221?{\super3}\par\pard\plain\hyphpar} {David Gross, aki a standard modellen v\u233?gzett munk\u225?j\u225?\u233?rt Nobel-d\u237?jat kapott, az\u243?ta a h\u250?relm\u233?let egyik legkomolyabb \u233?s legharcosabb h\u237?ve lett. Ennek ellen\u233?re nemr\u233?giben egy az elm\u233?let sikereit hirdet\u337? konferenci\u225?t azzal fejezett be, hogy \u8222?Nem tudjuk, mi az, amir\u337?l besz\u233?l\u252?nk\u8230? A fizika jelenlegi helyzete ahhoz hasonl\u237?that\u243?, mint amikor csod\u225?lkozva szeml\u233?lt\u252?k a radioaktivit\u225?s jelens\u233?g\u233?t\u8230? Tudtuk, hogy valami teljesen alapvet\u337? dolog hi\u225?nyzik a le\u237?r\u225?sunkb\u243?l. Meglehet, most valami legal\u225?bb annyira alapvet\u337? dolog hi\u225?nyzik, mint akkor.\u8221?{\super4}\par\pard\plain\hyphpar} {M\u233?gis, annak ellen\u233?re, hogy a h\u250?relm\u233?let ennyire hi\u225?nyos, \u233?s hogy m\u233?g a l\u233?tez\u233?se is csup\u225?n bizony\u237?tatlan sejt\u233?s, sok fizikus hisz abban, hogy az elm\u233?leti fizika tov\u225?bbl\u233?p\u233?s\u233?nek ez az egyetlen lehets\u233?ges ir\u225?nya. Nemr\u233?giben egy tekint\u233?lyes h\u250?relm\u233?leti fizikust, a Santa Barbara-i Egyetem Kavli Elm\u233?leti Fizikai Int\u233?zet\u233?nek munkat\u225?rs\u225?t, Joseph Polchinskit felk\u233?rtek egy el\u337?ad\u225?s megtart\u225?s\u225?ra a \u8222?H\u250?relm\u233?let alternat\u237?v\u225?ir\u243?l\u8221?. Amint elmondta, els\u337? reakci\u243?ja az volt, hogy \u8222?ez egy buta \u246?tlet \u8211? nincsenek alternat\u237?v\u225?k\u8230? Minden j\u243? elk\u233?pzel\u233?s a h\u250?relm\u233?let r\u233?sze.\u8221?{\super5} Lubo\u353? Motl, egy harvardi adjunktus azt \u237?rja blogj\u225?n: \u8222?a legval\u243?sz\u237?n\u369?bb ok, hogy m\u233?g senki sem tudott m\u225?sokat a h\u250?relm\u233?let valamilyen alternat\u237?v\u225?j\u225?r\u243?l meggy\u337?zni, az, hogy a h\u250?relm\u233?letnek val\u243?sz\u237?n\u369?leg nincsen alternat\u237?v\u225?ja.\u8221?{\super6}\par\pard\plain\hyphpar} {Mi folyik itt? A tudom\u225?nyban {\i elm\u233?leten} \u225?ltal\u225?ban valami eg\u233?szen pontosan meghat\u225?rozott dolgot \u233?rt\u252?nk. Lisa Randall befoly\u225?sos elm\u233?leti r\u233?szecskefizikus, Motl harvardi koll\u233?g\u225?ja a k\u246?vetkez\u337?k\u233?ppen defini\u225?lja az elm\u233?let fogalm\u225?t: \u8222?Egy meghat\u225?rozott fizikai keretrendszer, mely egy sor, a vil\u225?gr\u243?l alkotott alapvet\u337? felt\u233?telez\u233?sben \u246?lt testet \u8211? egy gazdas\u225?gos keretrendszer, amely v\u225?ltozatos jelens\u233?gek sz\u233?les sor\u225?t \u246?leli fel. Egy elm\u233?letb\u337?l konkr\u233?t egyenleteket \u233?s j\u243?slatokat kapunk \u8211? amelyek sikeresen ki\u225?llt\u225?k a k\u237?s\u233?rletek pr\u243?b\u225?j\u225?t \u233?s egyeznek azok eredm\u233?nyeivel.\u8221?{\super7}\par\pard\plain\hyphpar} {Ez a le\u237?r\u225?s nem illik a h\u250?relm\u233?letre \u8211? legal\u225?bbis egyel\u337?re. Mi h\u225?t az oka annak, hogy egyes szakemberek bizonyosak benne, hogy a h\u250?relm\u233?letnek nincs alternat\u237?v\u225?ja, ha egyszer nem is tudj\u225?k r\u243?la, hogy pontosan micsoda? Konkr\u233?tan mi is ez, aminek szerint\u252?k bizonyosan nincs alternat\u237?v\u225?ja? T\u246?bbek k\u246?z\u246?tt ezek a k\u233?rd\u233?sek \u246?szt\u246?n\u246?ztek ennek a k\u246?nyvnek a meg\u237?r\u225?s\u225?ra.\par\pard\plain\hyphpar} {Az elm\u233?leti fizika neh\u233?z dolog. Nagyon neh\u233?z. Nem az\u233?rt, mert kell hozz\u225? egy adag matematika, hanem mert komoly kock\u225?zatokkal j\u225?r. Amint \u250?jra \u233?s \u250?jra l\u225?tni fogjuk, mik\u246?zben megvizsg\u225?ljuk a mai fizika helyzet\u233?t, ez a fajta tudom\u225?ny nem m\u369?velhet\u337? kock\u225?zatok n\u233?lk\u252?l. Ha egy k\u233?rd\u233?ssel \u233?veken \u225?t nagysz\u225?m\u250? kutat\u243? foglalkozott, a v\u225?lasz pedig tov\u225?bbra sem ismert, az azt val\u243?sz\u237?n\u369?s\u237?ti, hogy a v\u225?lasz biztosan nem k\u246?nny\u369? vagy nyilv\u225?nval\u243?. Vagy \u233?ppen azt, hogy erre a k\u233?rd\u233?sre nem l\u233?tezik v\u225?lasz.\par\pard\plain\hyphpar} {A h\u250?relm\u233?let, amennyire \u233?rtj\u252?k, olyan vil\u225?got t\u233?telez fel, amely l\u233?nyegesen elt\u233?r az \u225?ltalunk ismertt\u337?l. Ha a h\u250?relm\u233?let helyes, akkor a Vil\u225?gegyetemben t\u246?bb dimenzi\u243?, t\u246?bb r\u233?szecske \u233?s k\u246?lcs\u246?nhat\u225?s van, mint amit id\u225?ig megfigyelt\u252?nk. Sok h\u250?relm\u233?leti kutat\u243? \u250?gy szokott fogalmazni, mintha ezeknek az extra dimenzi\u243?knak \u233?s r\u233?szecsk\u233?knek a l\u233?te bizony\u237?tott t\u233?ny volna, amelyben \u233?rtelmes kutat\u243? nem k\u233?telkedhet. Nem egyszer tette fel nekem egyik vagy m\u225?sik h\u250?relm\u233?letes a k\u233?rd\u233?st, hogy \u8222?\u250?gy \u233?rti, \u246?n szerint lehets\u233?ges, hogy{\i nincsenek} extra dimenzi\u243?k?\u8221? Val\u243?j\u225?ban sem az elm\u233?letek, sem a k\u237?s\u233?rletek nem ny\u250?jtanak semmif\u233?le bizony\u237?t\u233?kot az extra dimenzi\u243?k l\u233?t\u233?re. K\u246?nyvem egyik c\u233?lja eloszlatni a k\u246?d\u246?t a h\u250?relm\u233?let \u225?ll\u237?t\u225?saival kapcsolatban. Az alap\u246?tletek gy\u246?ny\u246?r\u369?ek, \u233?s m\u233?lyen gy\u246?kereznek. Ahhoz azonban, hogy meg\u233?rts\u252?k, mi\u233?rt nem eredm\u233?nyeztek komolyabb fejl\u337?d\u233?st, tiszt\u225?n kell l\u225?tnunk, pontosan mit t\u225?masztanak al\u225? a bizony\u237?t\u233?kok, \u233?s mi az, ami m\u233?g hi\u225?nyzik.\par\pard\plain\hyphpar} {A h\u250?relm\u233?let igen kock\u225?zatos v\u225?llalkoz\u225?s, melyet nem t\u225?mogatnak k\u237?s\u233?rleti eredm\u233?nyek \u8211? b\u225?r ann\u225?l b\u337?kez\u369?bben t\u225?mogatja az akad\u233?miai \u233?s tudom\u225?nyos k\u246?z\u246?ss\u233?g. A t\u246?rt\u233?net csak k\u233?tf\u233?lek\u233?ppen \u233?rhet v\u233?get. Ha bebizonyosodik, hogy a h\u250?relm\u233?let helyes, akkor a h\u250?relm\u233?leti kutat\u243?k a tudom\u225?nyt\u246?rt\u233?net legnagyobb h\u337?seiv\u233? v\u225?lnak. Mind\u246?ssze maroknyi jel alapj\u225?n \u8211? melyek mindegyike t\u246?bbf\u233?lek\u233?ppen is \u233?rtelmezhet\u337? \u8211? r\u225?j\u246?ttek, hogy a val\u243?s\u225?g sokkal hatalmasabb, mint azt kor\u225?bban k\u233?pzelt\u252?k. Kolumbusz egy \u250?j kontinenst fedezett fel, mely ismeretlen volt a spanyol kir\u225?ly \u233?s kir\u225?lyn\u337? el\u337?tt (csak\u250?gy, mint ahogy a spanyol uralkod\u243?k ismeretlenek voltak az \u218?jvil\u225?g lak\u243?i sz\u225?m\u225?ra). Galilei \u250?j csillagokat \u233?s holdakat fedezett fel, majd m\u225?s csillag\u225?szok \u250?j bolyg\u243?kat tal\u225?ltak. Mindez azonban elt\u246?rp\u252?l az \u250?j dimenzi\u243?k felfedez\u233?se mellett. Mi t\u246?bb, a h\u250?relm\u233?leti szakemberek k\u246?z\u252?l sokan \u250?gy gondolj\u225?k, hogy a hatalmas sz\u225?m\u250? elm\u233?let \u225?ltal le\u237?rt vil\u225?gok miri\u225?djai a val\u243?s\u225?gban is l\u233?teznek \u8211? m\u225?s, \u225?ltalunk k\u246?zvetlen\u252?l nem l\u225?that\u243? vil\u225?gegyetemekk\u233?nt. Ha igazuk van, sokkal kisebb r\u233?sz\u233?t ismerj\u252?k a val\u243?s\u225?gnak, mint amennyit b\u225?rmely barlanglak\u243? \u337?s\u252?nk l\u225?tott a F\u246?ldb\u337?l. Az emberis\u233?g t\u246?rt\u233?nelme sor\u225?n m\u233?g senki sem tett helyes j\u243?slatot az ismert vil\u225?g ilyen m\u233?rt\u233?k\u369? megn\u246?veked\u233?s\u233?re.\par\pard\plain\hyphpar} {M\u225?sfel\u337?l viszont, ha a h\u250?relm\u233?letesek t\u233?vednek, akkor nem kicsit t\u233?vednek. Ha az \u250?j dimenzi\u243?k \u233?s szimmetri\u225?k nem l\u233?teznek, akkor a tudom\u225?ny legnagyobb vesztesei k\u246?z\u233? fognak tartozni \u8211? hasonl\u243?an azokhoz, akik a ptolemaioszi epiciklusokkal sz\u225?moltak tov\u225?bb, mik\u246?zben Kepler \u233?s Galilei \u250?j utat mutatott. T\u246?rt\u233?net\u252?k int\u337? p\u233?lda lesz arra, hogyan nem szabad m\u369?velni a tudom\u225?nyt \u233?s mi\u233?rt nem engedhetj\u252?k, hogy az elm\u233?leti sejt\u233?sek olyan messzire ker\u252?ljenek a racion\u225?lis indokl\u225?st\u243?l, ami m\u225?r a mes\u233?k vil\u225?g\u225?ba vezet.\par\pard\plain\hyphpar} {A h\u250?relm\u233?let n\u233?pszer\u369?s\u246?d\u233?s\u233?nek egyik k\u246?vetkezm\u233?nyek\u233?nt a fundament\u225?lis fizik\u225?val foglalkoz\u243?k k\u246?z\u246?ss\u233?ge kett\u233?szakadt. Sokan tov\u225?bbra is h\u250?relm\u233?lettel foglalkoznak, \u233?s \u233?vente tal\u225?n \u246?tvenen szereznek doktori fokozatot a ter\u252?leten v\u233?gzett munk\u225?jukkal. N\u233?h\u225?nyan azonban rendk\u237?v\u252?l szkeptikusak \u8211? azok a fizikusok, akik vagy eleve nem l\u225?tt\u225?k \u233?rtelm\u233?t, vagy mostanra feladt\u225?k a rem\u233?nyt, hogy az elm\u233?let valaha is konzisztens megfogalmaz\u225?st nyer, vagy val\u243?s k\u237?s\u233?rleti j\u243?slatot tud majd tenni. A k\u233?t t\u225?bor kapcsolata nem mindig bar\u225?ts\u225?gos. Mindk\u233?t oldalon megjelentek a m\u225?sik f\u233?l szak\u233?rtelm\u233?t \u233?s etikai magatart\u225?s\u225?t b\u237?r\u225?l\u243? hangok, \u233?s a megosztotts\u225?g miatt komoly er\u337?fesz\u237?t\u233?sbe ker\u252?l a bar\u225?ts\u225?gok fenntart\u225?sa.\par\pard\plain\hyphpar} {Annak alapj\u225?n, amit a tudom\u225?ny m\u369?k\u246?d\u233?s\u233?r\u337?l az iskol\u225?ban tan\u237?tanak, ilyen helyzeteknek nem lenne szabad el\u337?\u225?llnia. Azt hallottuk, hogy a modern term\u233?szettudom\u225?ny l\u233?nyege \u233?ppen az, hogy van egy m\u243?dszer, amely el\u337?revisz minket a term\u233?szet megismer\u233?s\u233?ben. Az elt\u233?r\u337? v\u233?lem\u233?nyek \u233?s vit\u225?k term\u233?szetesen a tudom\u225?nyos fejl\u337?d\u233?s n\u233?lk\u252?l\u246?zhetetlen velej\u225?r\u243?i, de ezeket a vit\u225?kat elvileg mindig meg lehet oldani k\u237?s\u233?rleti vagy matematikai \u250?ton. A h\u250?relm\u233?let eset\u233?ben viszont \u250?gy t\u369?nik, hogy nem m\u369?k\u246?dik ez a mechanizmus. Az elm\u233?let sok h\u237?ve, illetve kritikusa olyan bizonyos a saj\u225?t v\u233?lem\u233?ny\u233?ben, hogy nehezen lehet ked\u233?lyes besz\u233?lget\u233?st folytatni a t\u233?m\u225?r\u243?l, m\u233?g bar\u225?tokkal is. \u8222?Hogy nem l\u225?tod, milyen gy\u246?ny\u246?r\u369? ez az elm\u233?let? Hogy lehetne t\u233?ves az, ami ilyeneket tud?\u8221? \u8211? mondj\u225?k a h\u250?relm\u233?letesek. Ez hasonl\u243?an t\u250?lf\u369?t\u246?tt v\u225?laszhoz vezet a szkeptikusok r\u233?sz\u233?r\u337?l: \u8222?Teljesen meg\u337?r\u252?ltetek? Hogy lehet{\i b\u225?rmilyen} elm\u233?letben is ennyire hinni a k\u237?s\u233?rleti ellen\u337?rz\u233?s t\u246?k\u233?letes hi\u225?ny\u225?ban? Elfelejtett\u233?tek, hogyan k\u233?ne m\u369?k\u246?dnie a tudom\u225?nynak? Hogy lehettek ennyire biztosak az igazatokban, amikor m\u233?g azt sem tudj\u225?tok, mi ez az elm\u233?let?\u8221?\par\pard\plain\hyphpar} {Abban a rem\u233?nyben \u237?rtam meg ezt a k\u246?nyvet, hogy hozz\u225?j\u225?rulhatok az \u337?szinte \u233?s hasznos vit\u225?hoz, szakemberek \u233?s laikusok k\u246?reiben egyar\u225?nt. Annak ellen\u233?re, amit az elm\u250?lt n\u233?h\u225?ny \u233?vben tapasztaltam, tov\u225?bbra is hiszek a tudom\u225?nyban. Hiszek abban, hogy a tudom\u225?nyos k\u246?z\u246?ss\u233?g k\u233?pes fel\u252?lemelkedni az inger\u252?lt sz\u243?p\u225?rbajon, \u233?s vit\u225?it az el\u233?rhet\u337? bizony\u237?t\u233?kokon alapul\u243? racion\u225?lis \u233?rvel\u233?ssel megoldani. Tiszt\u225?ban vagyok vele, hogy puszt\u225?n e k\u233?rd\u233?sek felemleget\u233?s\u233?vel felbosszantom n\u233?h\u225?ny bar\u225?tomat \u233?s munkat\u225?rsamat, akik a h\u250?relm\u233?lettel foglalkoznak. M\u233?gis, ism\u233?t hangs\u250?lyozom: k\u246?nyvemmel nem a h\u250?relm\u233?letet, illetve annak h\u237?veit szeretn\u233?m t\u225?madni, hanem az ir\u225?ntuk val\u243? tisztelet, \u233?s mindenekel\u337?tt a fizikai tudom\u225?nyos k\u246?z\u246?ss\u233?gbe vetett hitem kifejez\u233?se motiv\u225?lt.\par\pard\plain\hyphpar} {A k\u246?nyv teh\u225?t nem a \u8222?mi\u8221? \u233?s az \u8222?\u337?k\u8221? ellent\u233?t\u233?r\u337?l sz\u243?l. P\u225?ly\u225?m sor\u225?n foglalkoztam h\u250?relm\u233?lettel is \u233?s a kvantumgravit\u225?ci\u243? \u8211? az einsteini \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?let \u233?s a kvantumelm\u233?let \u246?sszeboron\u225?l\u225?s\u225?nak \u8211? m\u225?s megk\u246?zel\u237?t\u233?seivel is. B\u225?r er\u337?fesz\u237?t\u233?seim nagyobbik r\u233?sze ezekre a m\u225?s megk\u246?zel\u237?t\u233?sekre ir\u225?nyult, voltak id\u337?szakok, amikor b\u225?tran hittem a h\u250?relm\u233?letben \u233?s energi\u225?imat a fenn\u225?ll\u243? kulcsk\u233?rd\u233?sek megold\u225?s\u225?nak szenteltem. Megoldani nem tudtam \u337?ket, de tizennyolc tudom\u225?nyos cikket publik\u225?ltam ebben a t\u233?m\u225?ban, k\u246?vetkez\u233?sk\u233?ppen azok a t\u233?ved\u233?sek, amikr\u337?l sz\u243? lesz a k\u246?nyvben, legal\u225?bb annyira a saj\u225?t t\u233?ved\u233?seim, mint m\u225?sok\u233?i. Olyan sejt\u233?seket fogok kifejteni, amelyek igazs\u225?ga sz\u233?les k\u246?rben elfogadott volt annak ellen\u233?re, hogy soha senki sem bizony\u237?totta \u337?ket. J\u243?magam azonban ugyan\u250?gy a h\u237?v\u337?k k\u246?z\u233? tartoztam, \u233?s d\u246?nt\u233?seimet erre a hitre alapoztam. A fiatal kutat\u243?kra nehezed\u337? nyom\u225?sr\u243?l is sz\u243?lni fogok, ami abba az ir\u225?nyba tereli \u337?ket, hogy a f\u337?\u225?ramlat \u225?ltal kijel\u246?lt t\u233?m\u225?kkal foglalkozzanak, ha sikeres karriert szeretn\u233?nek maguknak. J\u243?magam is \u225?t\u233?ltem a bels\u337? konfliktust, amikor az ember egyfel\u337?l igyekszik f\u252?ggetlen tudom\u225?nyos \u237?t\u233?leteket alkotni, m\u225?sfel\u337?l nem szeretn\u233? ezt olyan m\u243?don tenni, ami elidegen\u237?ti \u337?t az aktu\u225?lis divatt\u243?l. K\u246?nyvemmel nem azokat a tud\u243?sokat kritiz\u225?lom, akik az eny\u233?mt\u337?l elt\u233?r\u337? d\u246?nt\u233?seket hoztak, hanem azt vizsg\u225?lom, mi\u233?rt kell egy\u225?ltal\u225?n a kutat\u243?knak ilyen v\u225?laszt\u225?sokkal szemben\u233?zni\u252?k.\par\pard\plain\hyphpar} {Val\u243?j\u225?ban igen sok\u225?ig tartott, am\u237?g meghoztam a d\u246?nt\u233?st, hogy meg\u237?rom ezt a k\u246?nyvet. A magam r\u233?sz\u233?r\u337?l nem szeretem a konfliktusokat \u233?s a konfront\u225?ci\u243?t. V\u233?gs\u337? soron abban a fajta tudom\u225?nyban, amivel foglalkozunk, minden valamireval\u243? t\u233?ma kock\u225?zatokkal j\u225?r, \u233?s egyed\u252?l az sz\u225?m\u237?t, hogy tan\u237?tv\u225?nyaink \u246?tven \u233?v m\u250?lva mit tartanak tov\u225?bbad\u225?sra \u233?rdemesnek saj\u225?t tan\u237?tv\u225?nyaiknak. Sok\u225?ig abban b\u237?ztam, hogy valaki m\u225?s, aki benne van a h\u250?relm\u233?leti kutat\u225?s s\u369?r\u369?j\u233?ben, \u237?r egy objekt\u237?v, r\u233?szletes kritik\u225?t arr\u243?l, hogy pontosan mit \u233?rt el \u233?s mit nem \u233?rt el az elm\u233?let. Erre azonban hi\u225?ba v\u225?rtam.\par\pard\plain\hyphpar} {Az egyik ok, ami\u233?rt a nyilv\u225?noss\u225?g el\u233? t\u225?rom ezeket a k\u233?rd\u233?seket, egy vit\u225?hoz kapcsol\u243?dik, amely n\u233?h\u225?ny \u233?vvel ezel\u337?tt indult el a term\u233?szettud\u243?sok \u233?s a \u8222?szoci\u225?lkonstruktivist\u225?k\u8221? \u8211? t\u225?rsadalomtud\u243?sok egy csoportja \u8211? k\u246?z\u246?tt. A szoci\u225?lkonstruktivist\u225?k azt \u225?ll\u237?tott\u225?k, hogy a tudom\u225?nyos k\u246?z\u246?ss\u233?g semmivel sem racion\u225?lisabb \u233?s objekt\u237?vebb, mint b\u225?rmelyik m\u225?sik emberi k\u246?z\u246?ss\u233?g. A legt\u246?bb term\u233?szettud\u243?s viszont nem \u237?gy tekint a tudom\u225?nyra. Di\u225?kjainknak azt tan\u237?tjuk, hogy a tudom\u225?nyos elm\u233?letekben val\u243? hitnek mindig a bizony\u237?t\u233?kok objekt\u237?v \u233?rt\u233?kel\u233?s\u233?n kell alapulnia. Vitapartnereink szerint a tudom\u225?ny m\u369?k\u246?d\u233?s\u233?re vonatkoz\u243? \u225?ll\u237?t\u225?saink nagy r\u233?sze propaganda, melynek c\u233?lja v\u233?szj\u243?sl\u243? m\u243?don r\u225?venni az embereket, hogy hatalmat adjanak a kez\u252?nkbe, az eg\u233?sz tudom\u225?nyos v\u225?llalkoz\u225?st pedig ugyanazok a politikai \u233?s t\u225?rsadalmi er\u337?k vez\u233?rlik, amik a t\u246?bbi ter\u252?leten is ir\u225?ny\u237?tj\u225?k az embereket.\par\pard\plain\hyphpar} {Nek\u252?nk, term\u233?szettud\u243?soknak az volt a vita sor\u225?n az egyik \u233?rv\u252?nk, hogy a mi k\u246?z\u246?ss\u233?g\u252?nk m\u225?s, mivel alkalmazkodva ir\u225?ny\u237?tjuk magunkat megakad\u225?lyozz\u225?k, hogy b\u225?rmely elm\u233?letet elfogadjunk, miel\u337?tt k\u246?zz\u233?tett sz\u225?m\u237?t\u225?sok \u233?s k\u237?s\u233?rleti adatok alapj\u225?n, a kompetens szak\u233?rt\u337?k sz\u225?m\u225?ra meggy\u337?z\u337? m\u243?don bebizony\u237?tan\u225?k. Amint azt r\u233?szletesebben is ki fogom fejteni, a h\u250?relm\u233?letr\u337?l ez nem minden esetben mondhat\u243? el. A k\u237?s\u233?rleti al\u225?t\u225?maszt\u225?s \u233?s az elm\u233?let pontos megfogalmaz\u225?s\u225?nak hi\u225?nya ellen\u233?re n\u233?h\u225?ny t\u225?mogat\u243?ja olyan bizonyoss\u225?ggal hisz benne, ami ink\u225?bb t\u369?nik \u233?rzelmi alap\u250?nak, mintsem racion\u225?lisnak.\par\pard\plain\hyphpar} {Er\u337?szakos el\u337?t\u233?rbe helyez\u233?s\u233?nek k\u246?vetkezt\u233?ben a h\u250?relm\u233?let a jelent\u337?s fizikai k\u233?rd\u233?sek kutat\u225?s\u225?nak els\u337?dleges sz\u237?nter\u233?v\u233? v\u225?lt. A tekint\u233?lyes Institute for Advanced Study majdnem minden elm\u233?leti r\u233?szecskefizikusa, az igazgat\u243?ig bez\u225?r\u243?lag, h\u250?relm\u233?lettel foglalkozik; kiv\u233?telek csak azok, akiket \u233?vtizedekkel ezel\u337?tt vettek fel. Ugyanez a helyzet a Kavli Elm\u233?leti Fizikai Int\u233?zet eset\u233?ben. A MacArthur\u246?szt\u246?nd\u237?jat 1981-es alap\u237?t\u225?sa \u243?ta kilenc r\u233?szecskefizikus kapta meg \u8211? k\u246?z\u252?l\u252?k nyolcan h\u250?relm\u233?letesek. Az USA vezet\u337? fizika tansz\u233?kein (Berkeley, Caltech, Harvard, MIT, Princeton, Stanford) a huszonk\u233?t r\u233?szecskefizika professzorb\u243?l, akik 1981 ut\u225?n szerezt\u233?k doktori fokozatukat, h\u250?szan a h\u250?relm\u233?lettel vagy azzal rokon megk\u246?zel\u237?t\u233?sekkel v\u237?vtak ki maguknak nevet.\par\pard\plain\hyphpar} {A h\u250?relm\u233?let m\u225?ra olyan domin\u225?ns helyzetbe ker\u252?lt az akad\u233?mi\u225?n bel\u252?l, hogy a fiatal elm\u233?leti fizikusok sz\u225?m\u225?ra gyakorlatilag szakmai \u246?ngyilkoss\u225?got jelent nem csatlakozni a ter\u252?lethez. M\u233?g azokon a ter\u252?leteken is, amikre vonatkoz\u243?lag nem tesz j\u243?slatot a h\u250?relm\u233?let \u8211? mint a kozmol\u243?gia \u233?s a r\u233?szecsk\u233?k fenomenol\u243?gi\u225?ja \u8211? gyakran kezdik a kutat\u243?k cikk\u252?ket vagy el\u337?ad\u225?sukat azzal, hogy valamikor a j\u246?v\u337?ben munk\u225?juk bizonyosan levezethet\u337? lesz a h\u250?relm\u233?letb\u337?l.\par\pard\plain\hyphpar} {J\u243? okunk van r\u225?, hogy a h\u250?relm\u233?letet \u8211? mint egy hipot\u233?zist a term\u233?szetr\u337?l \u8211? komolyan vegy\u252?k, ez azonban nem ugyanaz, mintha deklar\u225?ln\u225?nk az igaz\u225?t. Az\u233?rt fektettem \u233?vek munk\u225?j\u225?t h\u250?relm\u233?leti kutat\u225?sba, mert hittem benne annyira, hogy k\u246?zponti probl\u233?m\u225?inak megold\u225?s\u225?val magam is megpr\u243?b\u225?lkozzak. Egyben azt is gondoltam, nem alkothatok v\u233?lem\u233?nyt, am\u237?g nem ismerem olyan r\u233?szletess\u233?ggel, ahogy csak annak m\u369?vel\u337?i ismerhetik. Ugyanakkor m\u225?s megk\u246?zel\u237?t\u233?seken is dolgoztam, melyek szint\u233?n azzal kecsegtettek, hogy v\u225?laszt tudnak adni az alapvet\u337? k\u233?rd\u233?sekre. Ennek eredm\u233?nyek\u233?nt a vit\u225?ban mindk\u233?t oldalon n\u233?mi gyan\u250?val tekintenek r\u225?m. Egyes h\u250?relm\u233?letesek mi magasabb m\u233?rc\u233?khez\par\pard\plain\hyphpar} {\u8211? amely szab\u225?lyok \u8222?antih\u250?relm\u233?letesnek\u8221? tartanak. Mi sem \u225?ll t\u225?volabb az igazs\u225?gt\u243?l. Sohasem fektettem volna ennyi id\u337?t \u233?s energi\u225?t a h\u250?relm\u233?leten v\u233?gzett munk\u225?ba, vagy \u237?rtam volna h\u225?rom k\u246?nyvet, melyeket nagyr\u233?szt a h\u250?relm\u233?let probl\u233?m\u225?i motiv\u225?ltak, ha az elm\u233?let nem ny\u369?g\u246?zne le, \u233?s nem \u233?rezn\u233?m \u250?gy, hogy ak\u225?r helyes \u250?tnak is bizonyulhat. Nem{\i t\u225?mogatok} semmit \u8211? a tudom\u225?nyon k\u237?v\u252?l \u8211?, sem nem vagyok semmi{\i ellen \u8211?} kiv\u233?ve, ami a tudom\u225?nyt vesz\u233?lyezteti.\par\pard\plain\hyphpar} {De t\u246?bb forog itt kock\u225?n, mint a munkat\u225?rsak k\u246?z\u246?tti viszony. Fizikusk\u233?nt munk\u225?nkhoz jelent\u337?s p\u233?nzforr\u225?sokra van sz\u252?ks\u233?g\u252?nk, melyet nagyr\u233?szt a t\u246?bbi \u225?llampolg\u225?r biztos\u237?t \u8211? r\u233?szben ad\u243?kon kereszt\u252?l, r\u233?szben alap\u237?tv\u225?nyi p\u233?nzek form\u225?j\u225?ban. Cser\u233?be csup\u225?n annyit szeretn\u233?nek, hogy \u225?tkukkanthassanak a v\u225?llunk f\u246?l\u246?tt, mik\u246?zben el\u337?rehaladunk \u233?s tov\u225?bb m\u233?ly\u237?tj\u252?k az emberis\u233?g ismereteit a vil\u225?gr\u243?l, melyen valamennyien osztozunk. Azoknak a fizikusoknak, akik a nagyk\u246?z\u246?ns\u233?ggel kommunik\u225?lnak, ak\u225?r k\u246?nyvek \u237?r\u225?s\u225?val vagy nyilv\u225?nos el\u337?ad\u225?sok megtart\u225?s\u225?val, ak\u225?r a t\u233?v\u233?ben vagy az interneten, k\u246?teless\u233?g\u252?k a helyzetet \u337?szint\u233?n bemutatni. \u220?gyeln\u252?nk kell r\u225?, hogy a sikerek mellett a kudarcokat is elmondjuk. S\u337?t a kudarcok beismer\u233?se ink\u225?bb seg\u237?ti, mint h\u225?tr\u225?ltatja \u252?gy\u252?nket. V\u233?g\u252?l is, az emberek, akik munk\u225?nkat t\u225?mogatj\u225?k, a f\u246?ld\u246?n j\u225?rnak. Tudj\u225?k, hogy b\u225?rmilyen v\u225?llalkoz\u225?s fejl\u337?d\u233?s\u233?hez val\u243?di kock\u225?zatokat kell v\u225?llalni, \u233?s ez n\u233?ha bizony kudarcot eredm\u233?nyez.\par\pard\plain\hyphpar} {Az ut\u243?bbi id\u337?ben sz\u225?mos, a nagyk\u246?z\u246?ns\u233?gnek sz\u243?l\u243? k\u246?nyv \u233?s \u250?js\u225?gcikk foglalkozott azokkal a fantasztikus \u250?j elk\u233?pzel\u233?sekkel, amelyeken az elm\u233?leti fizikusok dolgoznak. Ezen besz\u225?mol\u243?k egy r\u233?sze nem ford\u237?tott t\u250?l nagy gondot arra, hogy elmagyar\u225?zza, pontosan milyen messze is \u225?llnak ezek az \u250?j elk\u233?pzel\u233?sek mind a k\u237?s\u233?rleti al\u225?t\u225?maszt\u225?st\u243?l, mind a matematikai bizony\u237?t\u225?st\u243?l. Mivel magam is haszon\u233?lvez\u337?je voltam a nagyk\u246?z\u246?ns\u233?g azon v\u225?gy\u225?nak, hogy megismerje az Univerzum m\u369?k\u246?d\u233?s\u233?t, k\u246?teless\u233?gemnek \u233?rzem, hogy szorosan ragaszkodjak a t\u233?nyekhez a t\u246?rt\u233?netben, amir\u337?l ez a k\u246?nyv sz\u243?l. Igyekszem bemutatni a k\u252?l\u246?nb\u246?z\u337? probl\u233?m\u225?kat, amiket nem siker\u252?lt megoldanunk, vil\u225?gosan elmagyar\u225?zni, hogy a k\u237?s\u233?rletek mit t\u225?masztanak al\u225? \u233?s mit nem, \u233?s elk\u252?l\u246?n\u237?teni a t\u233?nyeket a feltev\u233?sekt\u337?l \u233?s meg\u233?rz\u233?sekt\u337?l.\par\pard\plain\hyphpar} {Mindezeken t\u250?l, fizikusk\u233?nt felel\u337?ss\u233?ggel tartozunk saj\u225?t mesters\u233?g\u252?nk j\u246?v\u337?j\u233?\u233?rt. A tudom\u225?ny \u8211? amint azt k\u233?s\u337?bb megmutatom \u8211? egy etikai norm\u225?n alapul, amely etika a m\u369?vel\u337?it\u337?l j\u243?hiszem\u369?s\u233?get k\u246?vetel meg. Azt is el\u337?\u237?rja, hogy minden kutat\u243? maga d\u246?nts\u246?n, mit hisz el, \u233?s hogy minden bizony\u237?tatlan elk\u233?pzel\u233?st eg\u233?szs\u233?ges m\u233?rt\u233?k\u369? szkepticizmussal \u233?s kritik\u225?val fogadjon, am\u237?g az be nem bizonyosodik. Ehhez pedig sz\u252?ks\u233?ges, hogy a megoldatlan probl\u233?m\u225?k sokf\u233?le megk\u246?zel\u237?t\u233?s\u233?t t\u225?mogassa \u233?s fogadja be a tudom\u225?nyos k\u246?z\u246?ss\u233?g. \u201?ppen az\u233?rt kutatunk, mert a v\u225?laszokat m\u233?g a legokosabb tud\u243?sok sem ismerik. Ezek pedig sokszor m\u225?s ir\u225?nyban rejt\u337?znek, mint amivel a kutat\u225?s f\u337? sodra foglalkozik. Az ilyen esetekben \u8211? de akkor is, ha a f\u337? \u225?ramlat helyes ir\u225?nyban indult \u8211? a tudom\u225?ny el\u337?rehalad\u225?sa az elt\u233?r\u337? n\u233?zeteket vall\u243? kutat\u243?k megfelel\u337? t\u225?mogat\u225?s\u225?n m\u250?lik.\par\pard\plain\hyphpar} {A tudom\u225?ny a konformit\u225?s \u233?s a v\u225?ltozatoss\u225?g k\u233?nyes egyens\u250?ly\u225?t ig\u233?nyli. Mivel k\u246?nny\u369? becsapni magunkat, \u233?s mivel a v\u225?laszok ismeretlenek, a szak\u233?rt\u337?knek, b\u225?rmilyen k\u233?pzettek \u233?s \u233?les elm\u233?j\u369?ek is, elt\u233?r\u337? v\u233?lem\u233?nyeik lesznek arr\u243?l, hogy melyik megk\u246?zel\u237?t\u233?s a legkecsegtet\u337?bb. Ez\u233?rt azt\u225?n a tudom\u225?ny fejl\u337?d\u233?s\u233?nek \u233?rdek\u233?ben a k\u246?z\u246?ss\u233?gnek minden probl\u233?ma eset\u233?ben t\u225?mogatnia kell a k\u252?l\u246?nf\u233?le megk\u246?zel\u237?t\u233?seket.\par\pard\plain\hyphpar} {Egy sor jel utal r\u225?, hogy a fundament\u225?lis fizika eset\u233?ben elszakadtunk ezekt\u337?l az alapvet\u337? elvekt\u337?l. B\u225?r kevesen vonj\u225?k k\u233?ts\u233?gbe a n\u233?zetek k\u252?l\u246?nb\u246?z\u337?s\u233?g\u233?nek jogosults\u225?g\u225?t, a gyakorlatban ez egyre kev\u233?sb\u233? t\u252?kr\u246?z\u337?dik. N\u233?h\u225?ny fiatal h\u250?relm\u233?leti kutat\u243?t\u243?l azt hallottam, \u250?gy \u233?rzik, r\u225?k\u233?nyszer\u252?lnek, hogy a h\u250?relm\u233?lettel foglalkozzanak, f\u252?ggetlen\u252?l att\u243?l, hogy hisznek-e benne vagy sem, mivel bel\u233?p\u337?jegynek tartj\u225?k az egyetemi \u225?ll\u225?sokhoz. \u201?s igazuk is van: az Egyes\u252?lt \u193?llamokban azoknak a kutat\u243?knak, akik a fundament\u225?lis fizika h\u250?relm\u233?lett\u337?l elt\u233?r\u337? megk\u246?zel\u237?t\u233?seivel foglalkoznak, szinte semmilyen karrierlehet\u337?s\u233?g\u252?k sincs. Az elm\u250?lt tizen\u246?t \u233?v sor\u225?n \u246?sszesen h\u225?rom olyan ember kapott adjunktusi \u225?ll\u225?st amerikai kutat\u243?egyetemeken, aki a h\u250?relm\u233?lett\u337?l elt\u233?r\u337? kvantumgravit\u225?ci\u243?s megk\u246?zel\u237?t\u233?sekkel foglalkozik, \u233?s ezek a kinevez\u233?sek is egyetlen kutat\u243?csoporton bel\u252?l t\u246?rt\u233?ntek. B\u225?r a tudom\u225?nyos oldalon m\u233?g k\u252?zdenie kell a h\u250?relm\u233?letnek, az akad\u233?mi\u225?n bel\u252?l (a szerz\u337? ezen l\u233?nyeg\u233?ben az egyetemeket \u233?s kutat\u243?int\u233?zeteket \u233?rti \u8211?{\i a szerkeszt\u337? megjegyz\u233?se}) m\u225?r gy\u337?zedelmeskedett.\par\pard\plain\hyphpar} {Ez \u225?rt a tudom\u225?nynak, mivel megfojtja a t\u246?bbi ir\u225?nyba val\u243? kutat\u225?st, melyek egy r\u233?sze pedig igen biztat\u243?. Alulfinansz\u237?rozotts\u225?guk ellen\u233?re ezen megk\u246?zel\u237?t\u233?sek n\u233?melyike meghaladta a h\u250?relm\u233?letet, amennyiben hat\u225?rozott j\u243?slatokat tud tenni jelenleg foly\u243? k\u237?s\u233?rletek eset\u233?ben.\par\pard\plain\hyphpar} {Hogyan lehets\u233?ges, hogy a h\u250?relm\u233?letet, melyen a legk\u233?pzettebb \u233?s leg\u233?lesebb elm\u233?j\u369? tud\u243?sok k\u246?z\u252?l t\u246?bb mint ezren dolgoznak a legjobb k\u246?r\u252?lm\u233?nyek k\u246?z\u246?tt, a buk\u225?s fenyegeti? Ezen r\u233?g\u243?ta t\u246?prengek, de azt hiszem, megtal\u225?ltam a magyar\u225?zatot. V\u233?lem\u233?nyem szerint nem annyira egy konkr\u233?t elm\u233?let kudarc\u225?t l\u225?tjuk, hanem a tudom\u225?ny m\u369?vel\u233?s\u233?nek egy st\u237?lus\u225?\u233?t, amely megfelel\u337? volt az olyan probl\u233?m\u225?k eset\u233?ben, amelyekkel a huszadik sz\u225?zad k\u246?zepe t\u225?j\u225?n szembes\u252?lt\u252?nk, \u233?s amely ugyanakkor nem alkalmas azoknak a fundament\u225?lis probl\u233?m\u225?knak a megold\u225?s\u225?ra, amelyekkel jelenleg n\u233?z\u252?nk szembe. A r\u233?szecskefizika standard modellje a tudom\u225?nyos kutat\u225?s egy bizonyos m\u243?dj\u225?nak a gy\u337?zelme volt, amely az 1940-es \u233?vekben uralkodott el a fizik\u225?ban. Ez egy pragmatikus \u233?s \u8222?kem\u233?ny\u8221? st\u237?lus, amely a virtu\u243?z sz\u225?mol\u225?soknak kedvez a neh\u233?z elvi probl\u233?m\u225?kon val\u243? t\u246?preng\u233?ssel szemben, \u233?s alapvet\u337?en k\u252?l\u246?nb\u246?zik att\u243?l, ahogyan Albert Einstein, Niels Bohr, Werner Heisenberg, Erwin Schr\u246?dinger \u233?s a t\u246?bbi huszadik sz\u225?zad eleji forradalm\u225?r m\u369?velte a tudom\u225?nyt. Az \u337? munk\u225?juk m\u233?ly elm\u233?lked\u233?s eredm\u233?nye a t\u233?r, az id\u337? \u233?s az anyag term\u233?szet\u233?nek k\u233?rd\u233?seir\u337?l, amit egy sz\u233?lesebb filoz\u243?fiai trad\u237?ci\u243? r\u233?sz\u233?nek tekintettek, melyben otthonosan mozogtak.\par\pard\plain\hyphpar} {A Richard Feynman, Freeman Dyson \u233?s m\u225?sok \u225?ltal kidolgozott \u233?s tan\u237?tott r\u233?szecskefizikai megk\u246?zel\u237?t\u233?sben a fundament\u225?lis probl\u233?m\u225?kon val\u243? elm\u233?lked\u233?snek nem volt helye a kutat\u225?sban. Ez megk\u237?m\u233?lte \u337?ket a kvantummechanika jelent\u233?s\u233?r\u337?l foly\u243? vit\u225?kt\u243?l, melyekbe el\u337?deik belesodr\u243?dtak, \u233?s harminc\u233?vnyi dr\u225?mai fejl\u337?d\u233?st hozott. \u201?s \u237?gy is kell lennie: k\u252?l\u246?nb\u246?z\u337? probl\u233?m\u225?k megold\u225?s\u225?hoz k\u252?l\u246?nb\u246?z\u337? kutat\u225?si st\u237?lus a megfelel\u337?. Az elfogadott keretek alkalmaz\u225?sainak kidolgoz\u225?s\u225?hoz eg\u233?szen m\u225?sfajta gondolkod\u225?s \u8211? \u233?s gondolkod\u243?k \u8211? sz\u252?ks\u233?gesek, mint e keretek l\u233?trehoz\u225?s\u225?hoz.\par\pard\plain\hyphpar} {Ugyanakkor, amint azt a k\u246?vetkez\u337? oldalakon r\u233?szletes \u233?rvekkel al\u225? fogom t\u225?masztani, az elm\u250?lt harminc \u233?v tanuls\u225?ga az, hogy azok a probl\u233?m\u225?k, amelyekkel jelenleg szemben\u233?z\u252?nk, nem oldhat\u243?k meg a tudom\u225?nynak ebben a pragmatikus st\u237?lus\u225?ban. A tudom\u225?ny fejl\u337?d\u233?s\u233?nek folytat\u225?s\u225?hoz ism\u233?t a t\u233?r \u233?s id\u337?, a kvantumelm\u233?let \u233?s a kozmol\u243?gia m\u233?ly k\u233?rd\u233?seivel kell felvenn\u252?nk a harcot. Ism\u233?t olyan t\u237?pus\u250? emberekre van sz\u252?ks\u233?g\u252?nk, akik k\u233?pesek \u250?j megold\u225?sokat tal\u225?lni a r\u233?g\u243?ta fenn\u225?ll\u243? alapprobl\u233?m\u225?kra. Amint l\u225?tni fogjuk, a fejl\u337?d\u233?st mutat\u243? ir\u225?nyzatokat \u8211? melyek az elm\u233?letet ism\u233?t kapcsolatba hozz\u225?k a k\u237?s\u233?rletekkel \u8211? olyanok vezetik, akik k\u246?nnyebben \u225?llnak el\u337? \u250?j \u246?tletekkel, minthogy a n\u233?pszer\u369? trendeket k\u246?vess\u233?k, \u233?s t\u246?bbnyire a huszadik sz\u225?zad eleji \u250?tt\u246?r\u337?kh\u246?z hasonl\u243? megfontolt, alapokra \u246?sszpontos\u237?t\u243? st\u237?lusban m\u369?velik a tudom\u225?nyt.\par\pard\plain\hyphpar} {Szeretn\u233?m hangs\u250?lyozni, hogy nem mint egy\u233?nekkel foglalkozom a h\u250?relm\u233?leti kutat\u243?kkal, akiknek egy r\u233?sze az \u225?ltalam ismert legtehets\u233?gesebb \u233?s legk\u233?pzettebb fizikusok k\u246?z\u233? tartozik. \u201?n lenn\u233?k az els\u337?, aki v\u233?delm\u233?be veszi jogukat, hogy az \u225?ltaluk leg\u237?g\u233?retesebbnek tartott kutat\u225?ssal foglalkozzanak. Azonban rendk\u237?v\u252?l aggaszt\u243?nak tal\u225?lom azt a trendet, hogy egyetlen kutat\u225?si ir\u225?ny kap t\u225?mogat\u225?st, mik\u246?zben m\u225?s, biztat\u243? megk\u246?zel\u237?t\u233?seket ki\u233?heztetnek.\par\pard\plain\hyphpar} {Ez a trend tragikus k\u246?vetkezm\u233?nyekkel j\u225?rhat, ha \u8211? amint \u233?rvelni fogok \u8211? az igazs\u225?g olyan ir\u225?nyban tal\u225?lhat\u243?, amelyhez radik\u225?lisan \u250?jra kell gondolnunk a t\u233?rr\u337?l \u233?s id\u337?r\u337?l, illetve a kvantumos vil\u225?gr\u243?l alkotott alapvet\u337? elk\u233?pzel\u233?seinket.\par\pard\plain\hyphpar} {\s3 \afs28{\bELS\u336? R\u201?SZ{\line } A BEFEJEZETLEN FORRADALOM{\line }1.{\i Az elm\u233?leti fizika \u246?t nagy probl\u233?m\u225?ja}\par\pard\plain\hyphpar}\par\pard\plain\hyphpar} {A fizika kezdeteit\u337?l fogva mindig voltak, akik \u250?gy \u233?rezt\u233?k, \u337?k lesznek a legutols\u243? gener\u225?ci\u243?, amelynek m\u233?g ismeretlen dolgokkal kell szemben\u233?znie. M\u369?vel\u337?i sz\u225?m\u225?ra a fizika mindig is majdnem teljesnek \u233?s befejezettnek t\u369?nt. Ezt a fajta t\u250?lzott el\u233?gedetts\u233?get csak a tudom\u225?nyos forradalmak tudj\u225?k \u246?sszez\u250?zni, melyek sor\u225?n az \u337?szinte emberek k\u233?nytelenek beismerni, hogy nem vagyunk tiszt\u225?ban az alapokkal. De \u225?ltal\u225?ban m\u233?g a forradalm\u225?rok is \u250?gy \u233?rzik, hogy a nagy \u246?tlet \u8211? amelyt\u337?l majd \u246?ssze\u225?ll a nagy kirak\u243?j\u225?t\u233?k \u233?s v\u233?g\u233?hez \u233?r a tud\u225?s\u233?rt foly\u243? k\u252?zdelem{\line } \u8211? m\u225?r itt v\u225?rakozik a k\u252?sz\u246?b\u246?n.\par\pard\plain\hyphpar} {Jelenleg is ilyen forradalmi korszakban \u233?l\u252?nk \u8211? imm\u225?ron egy \u233?vsz\u225?zada. Az el\u337?z\u337? hasonl\u243? korszak a kopernikuszi forradalom volt, amely a tizenhatodik sz\u225?zad elej\u233?n kezd\u337?d\u246?tt, \u233?s amelynek sor\u225?n a t\u233?r, az id\u337?, a mozg\u225?s \u233?s a kozmol\u243?gia arisztotel\u233?szi eszm\u233?it letasz\u237?tott\u225?k addigi tr\u243?njukr\u243?l. Annak a forradalomnak a cs\u250?cspontja Isaac Newton munk\u225?ja volt, egy \u250?j fizikai elm\u233?let, melyet{\i Philosophiae Naturalis Principia Mathematica} c\u237?m\u369? m\u369?v\u233?ben publik\u225?lt 1687-ben. A jelenleg zajl\u243? fizikai forradalom 1900-ban indult, amikor Max Planck megtal\u225?lta a h\u337?m\u233?rs\u233?kleti sug\u225?rz\u225?s spektrum\u225?nak energiaeloszl\u225?s\u225?t le\u237?r\u243? k\u233?pletet, melyb\u337?l l\u225?that\u243?, hogy az energia nem folytonos mennyis\u233?g, hanem diszkr\u233?t kvantumokb\u243?l \u225?ll. Ez a forradalom a mai napig tart. Azok a probl\u233?m\u225?k, melyekkel a fizikusok jelenleg k\u252?zdenek, jelent\u337?s r\u233?szben a XX. sz\u225?zad tudom\u225?nyos forradalm\u225?nak befejezetlens\u233?g\u233?b\u337?l erednek.\par\pard\plain\hyphpar} {A forradalom lez\u225?r\u225?s\u225?nak sikertelens\u233?g\u233?t \u246?t fizikai probl\u233?ma mutatja, \u246?t h\u237?rhedt megoldatlan k\u233?rd\u233?s. Ezekkel a probl\u233?m\u225?kkal n\u233?zt\u252?nk szembe, amikor az 1970-es \u233?vekben elkezdtem fizikai tanulm\u225?nyaimat, \u233?s \u8211? b\u225?r az az\u243?ta eltelt \u233?vtizedek sor\u225?n sok r\u233?szletre f\u233?ny der\u252?lt \u8211? a mai napig mindegyik megold\u225?sra v\u225?r. B\u225?rmilyen \u250?j fundament\u225?lis fizikai elm\u233?letnek valamilyen m\u243?don kezelnie kell ezt az \u246?t probl\u233?m\u225?t, ez\u233?rt \u233?rdemes mindet k\u246?zelebbr\u337?l szem\u252?gyre venni.\par\pard\plain\hyphpar} {Albert Einstein k\u233?ts\u233?gtelen\u252?l a XX. sz\u225?zad legfontosabb fizikusa volt. Tal\u225?n legnagyobb eredm\u233?nye az \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?let, mely a mai napig a t\u233?r, az id\u337?, a mozg\u225?s \u233?s a gravit\u225?ci\u243? legjobb elm\u233?lete. Alapvet\u337? felismer\u233?se, hogy a gravit\u225?ci\u243? \u233?s a mozg\u225?s fogalmai szorosan \u246?sszef\u252?ggnek egym\u225?ssal \u233?s a t\u233?r \u233?s az id\u337? geometri\u225?j\u225?val. Ez a gondolat szak\u237?tott a kor\u225?bbi t\u246?bb sz\u225?z \u233?ves hagyom\u225?nnyal, amely a t\u233?rre \u233?s az id\u337?re mint r\u246?gz\u237?tett, abszol\u250?t dolgokra tekintett. Az \u246?r\u246?kk\u233? tart\u243? id\u337? \u233?s a v\u225?ltozatlan t\u233?r volt az a kiindul\u243?pont, amelynek seg\u237?ts\u233?g\u233?vel meghat\u225?roztunk m\u225?s fogalmakat, mint pl. a hely \u233?s az energia.\par\pard\plain\hyphpar} {Einstein \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?let\u233?ben a t\u233?r \u233?s az id\u337? t\u246?bb\u233? nem jelent fix, abszol\u250?t h\u225?tteret. A t\u233?r ugyanolyan dinamikusan v\u225?ltozik, mint maga az anyag; mozog \u233?s alakul. Ennek eredm\u233?nyek\u233?nt maga a Vil\u225?gegyetem is t\u225?gulhat vagy \u246?sszeh\u250?z\u243?dhat, az id\u337?nek pedig lehet kezdete (egy \u250?n. \u336?srobban\u225?sban) \u233?s v\u233?ge (egy fekete lyukban).\par\pard\plain\hyphpar} {Einsteinnek voltak tov\u225?bbi sikerei is. Els\u337?k\u233?nt ismerte fel, hogy sz\u252?ks\u233?g van az anyagot \u233?s a sug\u225?rz\u225?st le\u237?r\u243? \u250?j elm\u233?letre. Val\u243?j\u225?ban a szak\u237?t\u225?s sz\u252?ks\u233?gess\u233?ge m\u225?r Planck k\u233?plet\u233?b\u337?l is vil\u225?gos volt, Planck azonban nem l\u225?tta \u225?t el\u233?g m\u233?lyen a k\u246?vetkezm\u233?nyeket, \u233?s \u250?gy \u233?rezte, hogy valahogy siker\u252?l majd eredm\u233?ny\u233?t \u246?sszeegyeztetni a newtoni fizik\u225?val. Einstein m\u225?shogy gondolta, \u233?s 1905-ben megfogalmazta az els\u337? d\u246?nt\u337? \u233?rveket egy \u250?j elm\u233?let mellett. Tov\u225?bbi h\u250?sz \u233?v kellett ennek az elm\u233?letnek a l\u233?trej\u246?tt\u233?hez, melyet ma kvantummechanika n\u233?ven ismer\u252?nk.\par\pard\plain\hyphpar} {Mindk\u233?t felfedez\u233?s \u8211? a relativit\u225?s \u233?s a kvant\u225?lts\u225?g \u8211? megk\u246?vetelte, hogy v\u233?glegesen szak\u237?tsunk a newtoni fizik\u225?val. Azonban az elm\u250?lt sz\u225?z \u233?v halad\u225?sa ellen\u233?re m\u233?g egyik elm\u233?let sem teljes. Mindkett\u337?nek olyan hib\u225?i vannak, melyek egy m\u233?lyebben fekv\u337? elm\u233?let l\u233?t\u233?re utalnak. A f\u337? ok azonban, ami\u233?rt nem tudnak teljesek lenni, a m\u225?sik l\u233?t\u233?ben keresend\u337?.\par\pard\plain\hyphpar} {Elm\u233?nk egy harmadik elm\u233?let\u233?rt ki\u225?lt, amely egyes\u237?ten\u233? az eg\u233?sz fizik\u225?t, m\u233?ghozz\u225? egy egyszer\u369? ok miatt. K\u233?zenfekv\u337? \u233?rtelemben a term\u233?szet maga \u8222?egys\u233?ges\u8221?. A Vil\u225?gegyetem, amelyben \u233?l\u252?nk, \u246?sszef\u252?gg\u337?, minden mindennel k\u246?lcs\u246?nhat\u225?sban van. Lehetetlen, hogy a term\u233?szetr\u337?l k\u233?t elm\u233?let\u252?nk legyen, melyek k\u252?l\u246?nb\u246?z\u337? jelens\u233?geket \u250?gy magyar\u225?znak meg, mintha semmi k\u246?z\u252?k sem lenne egym\u225?shoz. B\u225?rmif\u233?le v\u233?gs\u337? elm\u233?let a term\u233?szet teljes elm\u233?lete kell hogy legyen, amely minden ismert dologr\u243?l sz\u225?mot ad.\par\pard\plain\hyphpar} {A fizikusok sok\u225?ig megvoltak ilyen egyes\u237?tett elm\u233?let n\u233?lk\u252?l. Ennek oka, hogy a fizikai k\u237?s\u233?rletek tekintet\u233?ben k\u233?pesek voltunk k\u233?tfel\u233? osztani a vil\u225?got. Az atomok vil\u225?g\u225?ban, ahol a kvantummechanika uralkodik, \u225?ltal\u225?ban elhanyagolhatjuk a gravit\u225?ci\u243?t. A teret \u233?s az id\u337?t nagyj\u225?b\u243?l \u250?gy kezelhetj\u252?k, ahogy Newton tette: v\u225?ltozatlan h\u225?tt\u233?rk\u233?nt. A m\u225?sik ter\u252?let a gravit\u225?ci\u243? \u233?s a kozmol\u243?gia vil\u225?ga. Itt pedig gyakran eltekinthet\u252?nk a kvantumos jelens\u233?gekt\u337?l.\par\pard\plain\hyphpar} {Mindez azonban nem lehet t\u246?bb ideiglenes megold\u225?sn\u225?l. Az ezen a kett\u337?ss\u233?gen val\u243? t\u250?ll\u233?p\u233?s az elm\u233?leti fizika els\u337? nagy megoldatlan feladata:\par\pard\plain\hyphpar} {{\i1. feladat: Egyes\u237?teni az \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?letet \u233?s a kvantumelm\u233?letet egyetlen elm\u233?letben, amely ig\u233?nyt tarthat a term\u233?szet teljes elm\u233?let\u233?nek c\u237?m\u233?re.}\par\pard\plain\hyphpar} {Ezt nevezik a kvantumgravit\u225?ci\u243? probl\u233?m\u225?j\u225?nak.{\line } A term\u233?szet egys\u233?g\u233?n alapul\u243? \u233?rvel\u233?sen k\u237?v\u252?l mindk\u233?t elm\u233?letnek vannak olyan hib\u225?i, amelyek a m\u225?sikkal val\u243? egyes\u237?t\u233?st ig\u233?nylik. Mindkett\u337?ben felmer\u252?lnek v\u233?gtelen mennyis\u233?gek. A term\u233?szetben eddig m\u233?g nem tal\u225?lkoztunk olyan m\u233?rhet\u337? mennyis\u233?ggel, amelynek v\u233?gtelen lenne az \u233?rt\u233?ke. Azonban mind a kvantumelm\u233?letben, mind az \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?letben el\u337?fordul, hogy fizikailag \u233?rtelmes mennyis\u233?gekre v\u233?gtelen \u233?rt\u233?k ad\u243?dik. Ez val\u243?sz\u237?n\u369?leg a term\u233?szet b\u252?ntet\u233?se, ami\u233?rt a szemtelen elm\u233?letalkot\u243?k meg mer\u233?szelt\u233?k t\u246?rni egys\u233?g\u233?t.{\line } Az \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?letben az\u233?rt mer\u252?lnek fel probl\u233?m\u225?k, mert a fekete lyukakban az anyags\u369?r\u369?s\u233?g \u233?s a gravit\u225?ci\u243?s mez\u337? er\u337?ss\u233?ge gyorsan v\u233?gtelenn\u233? v\u225?lik. \u218?gy t\u369?nik, ugyanez a helyzet a Vil\u225?gegyetem kezdeti szakasz\u225?ban is, legal\u225?bbis, ha a korai Univerzum le\u237?r\u225?s\u225?ban a relativit\u225?selm\u233?letre t\u225?maszkodunk. Azon a ponton, ahol a s\u369?r\u369?s\u233?g v\u233?gtelenn\u233? v\u225?lik, az \u225?ltal\u225?nos relativit\u225?selm\u233?let egyenletei \u233?rtelm\u252?ket vesztik. Egyesek ezt \u250?gy \u233?rtelmezik, hogy meg\u225?ll az id\u337? \u8211? a j\u243?zan \u233?rtelmez\u233?s szerint az elm\u233?let egyszer\u369?en nem alkalmazhat\u243? az adott helyzetre. Ennek az az oka \u8211? \u233?rvelnek a beavatottak m\u225?r r\u233?g\u243?ta \u8211?, hogy figyelmen k\u237?v\u252?l hagytuk a kvantummechanikai effektusokat.{\line } A kvantumelm\u233?letnek szint\u233?n megvannak a maga neh\u233?zs\u233?gei a v\u233?gtelenekkel. Amint mez\u337?kre, mint p\u233?ld\u225?ul az elektrom\u225?gneses mez\u337?re akarjuk alkalmazni a kvantummechanik\u225?t, r\u246?gt\u246?n v\u233?gtelen mennyis\u233?gek \u252?tik fel a fej\u252?ket. Arr\u243?l van sz\u243?, hogy az elektromos \u233?s a m\u225?gneses mez\u337? a t\u233?r minden pontj\u225?ban felvesz egy \u233?rt\u233?ket, \u233?s ez azt jelenti, hogy v\u233?gtelen sok v\u225?ltoz\u243?nk van (m\u233?g egy v\u233?ges t\u233?rr\u233?szen bel\u252?l is, hiszen az is v\u233?gtelen sz\u225?m\u250? pontb\u243?l \u225?ll). A kvantumelm\u233?letben az \u246?sszes kvantumos v\u225?ltoz\u243? \u233?rt\u233?k\u233?ben kontroll\u225?lhatatlan fluktu\u225?ci\u243?k l\u233?pnek fel. V\u233?gtelen sz\u225?m\u250? ellen\u337?rizhetetlen\u252?l fluktu\u225?l\u243? v\u225?ltoz\u243? olyan egyenletekhez vezethet, amelyek k\u246?nnyen kics\u250?sznak a kez\u252?nk k\u246?z\u252?l, \u233?s v\u233?gtelen \u233?rt\u233?keket eredm\u233?nyezhetnek, amikor valamilyen esem\u233?ny val\u243?sz\u237?n\u369?s\u233?g\u233?t vagy valamilyen k\u246?lcs\u246?nhat\u225?s kisz\u225?molni.{\line } bek\u246?vetkez\u233?s\u233?nek er\u337?ss\u233?g\u233?t akarjuk{\line } Egy \u250?jabb eset teh\u225?t, ahol valahogy azt \u233?rezz\u252?k, hogy valahol kifelejtett\u252?k a fizika egy l\u233?nyeges r\u233?sz\u233?t. A kutat\u243?k r\u233?g\u243?ta rem\u233?lik, hogy a gravit\u225?ci\u243? megfelel\u337? figyelembev\u233?tel\u233?vel a fluktu\u225?ci\u243?k kezelhet\u337?v\u233? v\u225?lnak \u233?s minden \u233?rt\u233?k v\u233?ges lesz. Amennyiben ezek a v\u233?gtelenek a hi\u225?nyz\u243? egyes\u237?t\u233?s jelei, akkor az egyes\u237?tett elm\u233?letben nem fognak megjelenni. Az elm\u233?let \u250?gynevezett{\i v\u233?ges elm\u233?let} lesz, amely minden k\u233?rd\u233?s\u252?nkre \u233?rtelmes, v\u233?ges sz\u225?mokkal v\u225?laszol.{\line } A kvantummechanika a jelens\u233?gek egy nagy csoportj\u225?t rendk\u237?v\u252?l sikeresen meg tudja magyar\u225?zni. Hat\u225?sk\u246?re a sug\u225?rz\u225?sokt\u243?l a tranzisztorokig, az elemi r\u233?szecsk\u233?k fizik\u225?j\u225?t\u243?l a biol\u243?giai enzimek \u233?s m\u225?s, az \u233?let \u233?p\u237?t\u337?k\u246?veit alkot\u243? nagy molekul\u225?k m\u369?k\u246?d\u233?s\u233?ig terjed. J\u243?slatai az elm\u250?lt \u233?vsz\u225?zad sor\u225?n sz\u225?mtalanszor \u250?jra \u233?s \u250?jra helyesnek bizonyultak. Ugyanakkor annyira bizarr k\u233?pet fest vil\u225?gunkr\u243?l, hogy egyes fizikusok mindig is meglehet\u337?s fenntart\u225?sokkal kezelt\u233?k. A kvantummechanika alapjaiban n\u233?h\u225?ny olyan l\u225?tsz\u243?lagos paradoxon rejlik, amelyeket az elm\u250?lt nyolcvan \u233?v sor\u225?n sem siker\u252?lt tiszt\u225?zni. Az elektronok, ak\u225?rcsak a f\u233?ny, r\u233?szecskek\u233?nt \u233?s hull\u225?mk\u233?nt is tudnak viselkedni. R\u225?ad\u225?sul az elm\u233?let csup\u225?n statisztikai j\u243?slatokat tud adni a szubatomi viselked\u233?sr\u337?l. Enn\u233?l t\u246?bbre nem v\u225?llalkozhatunk a {\ihat\u225?rozatlans\u225?gi elv} miatt, amely szerint egy r\u233?szecske hely\u233?t \u233?s impulzusmomentum\u225?t egyidej\u369?leg nem ismerhetj\u252?k pontosan. Az elm\u233?let csak val\u243?sz\u237?n\u369?s\u233?geket szolg\u225?ltat sz\u225?munkra. Egy r\u233?szecske \u8211? p\u233?ld\u225?ul egy elektron \u8211? b\u225?rhol lehet, am\u237?g m\u233?r\u233?st nem v\u233?gz\u252?nk rajta. Bizonyos \u233?rtelemben a megfigyel\u233?s\u252?nk hat\u225?rozza meg az \u225?llapot\u225?t. Mindez arra utal, hogy a kvantummechanika nem a v\u233?gleges magyar\u225?zat. \u205?gy h\u225?t minden sikere ellen\u233?re vannak szak\u233?rt\u337?k, akik meg van gy\u337?z\u337?dve r\u243?la, hogy a kvantummechanika fontos dolgokat rejt el el\u337?l\u252?nk a term\u233?szettel kapcsolatban.{\line } Az egyik k\u233?rd\u233?s, ami elej\u233?t\u337?l fogva \u252?ld\u246?zte az elm\u233?letet, a val\u243?s\u225?g \u233?s a formalizmus kapcsolata. A fizikusok hagyom\u225?nyosan arra sz\u225?m\u237?tottak, hogy a tudom\u225?ny be tud sz\u225?molni a val\u243?s\u225?gnak arr\u243?l az \u225?llapot\u225?r\u243?l, amilyen az n\u233?lk\u252?l\u252?nk, megfigyel\u337?k n\u233?lk\u252?l lenne. A fizik\u225?nak t\u246?bbnek kell lennie k\u233?pletek halmaz\u225?n\u225?l, amelyek megj\u243?solj\u225?k, mit fogunk megfigyelni egy adott k\u237?s\u233?rletben \u8211? arr\u243?l kell besz\u225?molnia, milyen a vil\u225?g {\ival\u243?j\u225?ban.} Mi egy \u337?si f\u337?eml\u337?s v\u233?letlenszer\u369? lesz\u225?rmazottai vagyunk, akik az Univerzum t\u246?rt\u233?net\u233?ben meglehet\u337?sen k\u233?s\u337?n jelentek meg. Lehetetlen, hogy a val\u243?s\u225?g a mi l\u233?tez\u233?s\u252?nkt\u337?l f\u252?ggj\u246?n. A megfigyel\u337?k hi\u225?ny\u225?nak probl\u233?m\u225?j\u225?t a F\u246?ld\u246?n k\u237?v\u252?li civiliz\u225?ci\u243?k lehet\u337?s\u233?ge sem oldja meg, hiszen volt olyan id\u337?szak, amikor a vil\u225?g m\u225?r l\u233?tezett, de b\u225?rmilyen szervezett intelligens \u233?let l\u233?tez\u233?s\u233?hez m\u233?g t\u250?ls\u225?gosan forr\u243? volt.{\line } Ezt a n\u233?z\u337?pontot nevezik a filoz\u243?fusok{\i realizmusnak.} L\u233?nyege, hogy a \u8222?val\u243?s vil\u225?g\u8221? t\u337?l\u252?nk f\u252?ggetlen\u252?l kell hogy l\u233?tezzen. K\u246?vetkez\u233?sk\u233?ppen a vil\u225?g le\u237?r\u225?s\u225?ra t\u246?rekv\u337? tudom\u225?nyos elm\u233?letek \u233?s k\u233?pletek nem f\u252?gghetnek alapvet\u337?en azokt\u243?l a d\u246?nt\u233?seinkt\u337?l, hogy milyen m\u233?r\u233?seket szeretn\u233?nk kivitelezni.{\line } A kvantummechanika, legal\u225?bbis eredeti form\u225?j\u225?ban, nem igaz\u225?n felelt meg a realizmus krit\u233?rium\u225?nak. Ennek oka az elm\u233?let alapfeltev\u233?se, mely szerint a vil\u225?g k\u233?t r\u233?szb\u337?l \u225?ll: az egyik oldalon a megfigyelend\u337? rendszer, a m\u225?sikon pedig mi, megfigyel\u337?k. A megfigyel\u337?kh\u246?z tartoznak azok az eszk\u246?z\u246?k is, amelyek a k\u237?s\u233?rletben r\u233?szt vesznek \u233?s a m\u233?r\u233?seket v\u233?gzik, \u233?s az \u243?r\u225?k, amelyekkel az egyes esem\u233?nyek bek\u246?vetkez\u233?s\u233?nek id\u337?pontj\u225?t m\u233?rj\u252?k. A kvantumelm\u233?let egyfajta p\u225?rbesz\u233?det k\u243?dol k\u246?zt\u252?nk \u233?s a m\u369?szereink \u225?ltal megfigyelt rendszerek k\u246?z\u246?tt. Ennek a \u8222?kvantumnyelvnek\u8221? az ig\u233?i a k\u237?s\u233?rletek \u246?ssze\u225?ll\u237?t\u225?s\u225?ra \u233?s a m\u233?r\u233?sekre vonatkoznak, f\u337?nevei a megfigyelt eredm\u233?nyekre. Semmit nem mond azonban arr\u243?l, hogy n\u233?lk\u252?l\u252?nk milyen lenne a vil\u225?g.{\line } A kvantumelm\u233?let megjelen\u233?se \u243?ta vita folyik az ilyesfajta tudom\u225?ny elfogad\u243?i \u233?s elutas\u237?t\u243?i k\u246?z\u246?tt. A kvantummechanika alap\u237?t\u243?i k\u246?z\u252?l sokan, t\u246?bbek k\u246?z\u246?tt Einstein, Erwin Schr\u246?dinger \u233?s Louis de Broglie nem tartott\u225?k elfogadhat\u243?nak ezt a fizikai megk\u246?zel\u237?t\u233?st. \u336?k realist\u225?k voltak. Szem\u252?kben a kvantumelm\u233?let, m\u369?k\u246?dj\u233?k b\u225?rmilyen j\u243?l is, nem lehet teljes elm\u233?let, mivel nem ny\u250?jt le\u237?r\u225?st a vil\u225?gr\u243?l a vele val\u243? k\u246?lcs\u246?nhat\u225?sunk hi\u225?ny\u225?ban. A m\u225?sik oldalt k\u233?pviselte Niels Bohr, Werner Heisenberg \u233?s m\u233?g sokan m\u225?sok. \u336?k nem rettentek vissza, elfogadt\u225?k a term\u233?szettudom\u225?nynak ezt az \u250?j form\u225?j\u225?t.{\line } Az az\u243?ta eltelt id\u337? alatt a realist\u225?k sikeresen r\u225?mutattak n\u233?h\u225?ny ellentmond\u225?sra a kvantumelm\u233?let jelenlegi megfogalmaz\u225?s\u225?ban. Ezeknek a l\u225?that\u243? ellentmond\u225?soknak egyik gy\u246?kere az, hogy amennyiben az elm\u233?let univerz\u225?lis, akkor{\i minket} is le kell tudnia \u237?rni. A neh\u233?zs\u233?g ekkor abban jelentkezik, hogy mik\u233?ppen osszuk fel \u233?rtelmesen a vil\u225?got a kvantummechanika nyelv\u233?n. Meg kell h\u250?znunk a hat\u225?rt a megfigyel\u337? \u233?s a megfigyelt k\u246?z\u246?tt, amely att\u243?l fog f\u252?ggni, ki v\u233?gzi a megfigyel\u233?st. Egy atom megfigyel\u233?sekor az egyik oldalt az atom jelenti, a m\u225?sikat a fizikus \u233?s m\u369?szerei. Tegy\u252?k fel azonban, hogy ezt a fizikust a laborat\u243?rium\u225?ban fel\u225?ll\u237?tott videokamer\u225?n kereszt\u252?l n\u233?zem. Ekkor az eg\u233?sz laborat\u243?rium \u8211? az atommal, a fizikussal \u233?s a m\u369?szerekkel egy\u252?tt \u8211? egyetlen megfigyelt rendszernek tekinthet\u337?. A m\u225?sik oldalon csak \u233?n vagyok.{\line } K\u246?vetkez\u233?sk\u233?ppen a megfigyel\u337? fizikus \u233?s \u233?n k\u233?t k\u252?l\u246?nb\u246?z\u337? \u8222?rendszert\u8221? \u237?runk le. A fizikus\u233?ban csak az atom szerepel. Az eny\u233?mben szerepel az atom, a fizikus \u233?s az \u246?sszes eszk\u246?z, amit a megfigyel\u233?shez haszn\u225?l. Amit \u337? m\u233?r\u233?snek tekint, az az \u233?n szemsz\u246?gemb\u337?l k\u233?t fizikai rendszer k\u246?lcs\u246?nhat\u225?sa. M\u233?g ha el is fogadjuk, hogy a megfigyel\u337? akci\u243?i az elm\u233?let r\u233?sz\u233?v\u233? kell hogy v\u225?ljanak, a jelenlegi elm\u233?let nem kiel\u233?g\u237?t\u337?. A kvantummechanik\u225?t ki kell terjeszteni, hogy t\u246?bbf\u233?le le\u237?r\u225?s v\u225?ljon lehets\u233?gess\u233? aszerint, hogy ki a megfigyel\u337?.{\line } Ezek a k\u233?rd\u233?sek a{\i kvantummechanika alapjainak probl\u233?m\u225?i} k\u246?z\u233? tartoznak. Ezek jelentik a mai fizika m\u225?sodik komoly probl\u233?m\u225?j\u225?t.\par\pard\plain\hyphpar} {{\i2. feladat: Megoldani a kvantummechanika alapjainak probl\u233?m\u225?it \u8211? vagy a jelenlegi v\u225?ltozat sikeres \u233?rtelmez\u233?s\u233?vel, vagy egy \u250?j, a m\u233?r\u233?si probl\u233?m\u225?ra v\u225?laszt ad\u243? elm\u233?let seg\u237?ts\u233?g\u233?vel.}\par\pard\plain\hyphpar} Ez t\u246?bb m\u243?don is kivitelezhet\u337?. {1. Elfogadhat\u243? form\u225?ba \u246?nteni az elm\u233?letet, amely megoldja az im\u233?nt eml\u237?tett \u233?s az \u246?sszes hasonl\u243? rejt\u233?lyt, \u233?s amelynek alapvet\u337? jellemz\u337?je a vil\u225?g megfigyel\u337?re \u233?s megfigyeltre val\u243? bont\u225?sa.\par\pard\plain\hyphpar} {2. Az elm\u233?letnek egy \u250?j, realista interpret\u225?ci\u243?t (az egyenletek \u250?j \u233?rtelmez\u233?s\u233?t) tal\u225?lni, amelyben a m\u233?r\u233?s \u233?s a megfigyel\u233?s nem j\u225?tszik szerepet a val\u243?s vil\u225?g le\u237?r\u225?s\u225?ban.\par\pard\plain\hyphpar} 3. \u218?j elm\u233?letet kidolgozni, amely a term\u233?szetnek a kvantummechanik\u225?n\u225?l m\u233?lyebb meg\u233?rt\u233?s\u233?t teszi lehet\u337?v\u233?. {Jelenleg mind a h\u225?rom megk\u246?zel\u237?t\u233?sen dolgozik n\u233?h\u225?n