Megjelenik minden

hónap io-ikén, leg­

alább is 3'/2 nagy

nyolczadrét ívn^

tartalommal; időn­

ként szövegközi áb­

rákkal illusztrálva.

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

KÖZLÖNY.H A V I F O L Y Ó I R A T

KÖZÉRDEKŰ ISMERETEK TERJESZTÉSÉRE. ,

E folyóiratot a

társulat tagjai az

évdíj fejében kap­

ják ; nem tag:ok

részéré a Pótfüze­

tekkel együtt elő­

fizetési ára 6 forint.

XXII. KÖTET. 1890. FEBRUÁRIUS 246. FŐZET.

A bakté riu m o kró l.(Befejezés.)

Midőn valamely baktériumot tenyészteni akarunk, melyet mikro­szkóppal valamely folyadékban, pl. vérben, genyedtségben, vízben stb. találtunk, üvegpálcza végébe forrasztott platinatüvel, miután azt elő­zőleg lángban vörösre hevítettük, s ezzel csíráktól mentessé tettük, kiveszünk a folyadékból annyit, a mennyi a bemerítéskor a tűre tapad, azutáö a tüt a húslé-peípton-zselatinába szúrjuk (4, ábra), vagy pedig a türé tapadt anyagot a burgonya, az agar-agar vagy a meg­merevített vérsavó felszínére kenjük.

Ha a vizsgálat alá vett folyadékban csak egyféle, baktérium volt, a tenyésztő anyagban szintén csakis ez az egyféle baktérium­fog szaporodni szabad szemmel látható telepekké azokon a ponto­kon, a hová a tűvel odavittük, feltéve, hogy átoltáskor a kellő gyorsasággal jártunk el. Ha azonban a megvizsgálandó anyagban többféle baktérium van jelen, vagy ha épen azt akarjuk megtudni, hányféle baktérium van benne, hogy mindegyik fajból tiszta tényé- szetet kapjunk, a fajokat előbb egymástól el kell különítenünk.

E végből a vizsgálandó folyadékból a végén behajlított platina- tűvel egy kis cseppet kiemelve, azt előzetesen láng fölött folyósí­tott zselatinába oltjuk át és a kémlöcsövet mozgatva,, véle bétisőíeg összekeverjük. Minthogy az átoltott csepp már rendszerint igén sok baktériumot tartalmaz, a zselatinában belőlük annyi telep fejlődnék, hogy egymástól alig volnának megkülönböztethetők. A keveréket azért még tovább kell hígítani. É czélból a beoltott zselatinábál egy kis cseppet platinatúvel egy másik kémlőcsőben levő még tiszta és előzetesen elfolyósított zselatinába viszünk át és ebben mozgatással szintén jól elosztjuk. E második kémlőcsőből újra egy-két csepp be­oltott zselatinát egy harmadik kémlőcsőben levő zselatinába oltunk, mely tehát a vizsgálandó folyadékból eredetileg vett cseppnek már csak felette csekély részét s így bizonyára csak kevés baktériumot

Természettudományi Közlöny. XXIT. kötet. 1890.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

58 HUTYRA FERENCZ

fog tarta lm azni. A harm ad ik kém lőcsőben foglalt folyós zsela­tinát most egy üveglem ezre öntjük, m ely jéggel telt edény fölött víz- irányosan lévén elhelyezve, ra jta a zselatina egyenletes rétegben fog m egm erevedni. H a azután a zselatinával bo ríto tt lemezt fedett üvegcsészébe tesszük, m elynek alján vízzel m egnedvesített itatós

p ap ír van, h o g y a levegő ki ne száradjon, két-három nap m úlva a v ékony zsela tinarétegben különböző színű apró pon tok jelennek meg, m elyek ném elyike körü l a zselatina m eg is h igul (5. ábra). H a e telepekből ap ró részleteket m ikroszkóp a la tt vizsgálunk, azt fog juk látni, hogy m indegyikben csakis egyféle bak té rium van, vagy is h o g y m indegyik egy bizonyos bak térium tiszta ten jrészete. A szabad szemmel lá tható

4. ábra. Oltás zselatinába platinatővel. — 5. ábra. Zselatinalemez különféle kultúrákkal.

te lepek egym ástó l különböző b ak té rium okbó l állnak s nem ritkán a te lepek külseje oly jellemző, h o g y belőle a baktérium fa jára is k ö v e t­keztethetünk . H a azután az egyes bak té riu m o k a t tovább akarjuk tenyészteni, a telepből p la tinatüvel kis részt k iem elünk s kém lőcső­ben levő szilárd táp lá ló a n y ag ra v a g y b u rg o n y á ra oltjuk át.

H a pl. a leírt m ódon közönséges ivóvizet ve ttünk vizsgálat alá, látn i fogjuk, h o g y m ár eg y cseppből is két-három nap a la tt több száz, sőt több ezer telep is fejlődik.

H asonlóképen, ha a tiszta zselatinával bo ríto tt üveglemezt csak nehány m ásodperczig fedetlenül hagy juk , 2— 3 nap m úlva m ár lá t­hatjuk , h o g y igen sok b ak té riu m k u ltu ráv a l van tarkázva. Ezekre nézve azonban m ár eleve m egjegyzem , h o g y ezek, mint a víz-

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A BAKTÉRIUMOKRÓL. 59

ben és a földben élők is, az ember egészségére rendszerint ártal­matlanok.

A legtöbb baktérium már a 15— 200 körül levő, tehát a ren­des szobai hőmérsékleten igen jól fejlődik és szaporodik, úgy hogy a vázolt módon beoltott tenyésztő anyagokon az oltás után pár nap múlva az illető baktériumoknak jellemző tenyészete szabad szemmel látható. Vannak azonban, főleg a betegségeket okozók kö­zött olyanok is, a melyek a jelzett hőmérsékleten csak igen lassan, vagy épen nem fejlődnek, hanem fejlődésökre az állati test melegét megközelítő, tehát 37° C. körül levő hőmérsékletet követelnek. Az ilyen baktériumokat csakis úgy tenyészthetjük, ha tenyésztő anya­gul agar-agart, merev vérsavót, burgonyát vagy más hasonló, na­gyobb melegben el nem higuló anyagot választunk és ezt azután alkalmas melegítő szekrénybe helyezzük, melynek belsejét állandóan 37, vagy ehhez közel álló fokon tarthatjuk.

Az itt, természetesen csak egészen futólag vázolt módokon járva el a baktériumok tenyésztésében, olyan tiszta tenyészeteket kapunk, a melyeknek az egyés baktériumfajokra nézve sokszor már szabad szemmel fölismerhető ^tulajdonságaik vannak.

így vannak baktériumok, melyek tenyészete különféle élénk színökről jól felismerhető. Vannak vörösek, sárgák, zöldek, kékek, barnák különböző árnyalatokban; és épen a levegő és a talaj bak­tériumai közül mutatkoznak többen tenyészeteikben ez élénk színek­ben. A Bacillus prodigiosus, mely tésztán és általában keményítő­tartalmú anyagokon nem ritkán észlelhető, szép bíborvörös színű pettyeket alkot. Azokat a vörös foltokat, melyeket régebben a tem­plom nedves helyén levő ostyákon észleltek és vércseppeknek néztek, épen ez a baczillus okozta. Hasonló színű telepekben fejlődik a Spi- riIliim rubrum, halvány rózsa színüekben a Sarc ina rosea. Sárga telepeket alkot a levegőben levő Sarcina luiea, aranysárgákat a genyedés egyik okozója, a Staphylococcus pyogenes aureus, czitrom- sárgákat a genyedés egy másik baktériuma a Staphylococcus pyoge­nes citreus. Ibolya színéről ismerhető fel a Bacillus violaceus tenyé­szete, fekete színéről a fekete élesztő, sárgás barnáról a takonykór baczillusának burgonyán fejlődő tenyészete.

Más baktériumok fejlődése közben a képződött színes anyag beleivódik a tenyésztő anyagba és azt egyenletesen megfesti, ellenben maga a tenyészet többnyire fehér marad. íg y pl. a zöld genyedtség baczillusának a Bac. pyocyaneus-nak tenyésztésekor az agar-agar világos zöld színt ölt, mely idővel mind sötétebbé s.végre egészen feketévé válik. Az a baczillus, a mely a tej megkékülését okozza (Bac. cyanogenus) és a melynek jelenlétében nem egyszer az istálló összes teje élvezhetet-

4 V

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

6o H U TY R A FERENCZ

lenné válik, zselatinán tenyésztve, a zselatinát feketésre festi. A Bac. phosphorescens fejlődése közben a zselatinának igen szép phos-

phorescentiája van.E g y m ásik sa já tsága egyes bak té rium oknak , hogy a tenyésztő

anyago t, névszerint a zselatinát, idővel elhigítják. íg y m ár rövid idő a la tt elhigul a zselatina fölülről lefelé tölcsérszerüen, h a a ro th a ­dás eg y bak té rium a, a Bacillvs subtilis, v ag y az úgynevezett Cholera nöstras kom m abaczillusa tenyészik benne; ellenben sokkal lassabban áll be az elh igulás az ázsiai k o lera kom m abaczillusának fejlődése

JB

6. ábra. K ulturák zselatinában. A a sertésorbáncz baczillusa; B a sertésvész baktériuma ;

C Ascococcus Johnéi.

közben. E lhigítja to v áb b á a zsela tinát a lépfene, a zöld genyedtség', a ro th ad ás több baczillusa stb.

M aga a bak té rium te lep a lak ja sokszor egészen jellemző, főleg a zselatinában. íg y lépfenés vér beo ltása u tán a zselatinában a beszúrás vonala m entén kezdetben fehér esik jelenik meg, m etyből c sakham ar minden oldal felé vízirányos su g a rak lépnek ki, ú gy h o g y vég re a tenyészet hasonló az o lyan kefékhez, a m elyekkel a lám p aü v eg ek et szokás tisztítani, m ég később beáll a tenyészet felső

végétől k iinduló lag a zselatina elhigulása. N ém ileg hasonló ehhez a

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A BAKTÉRIUMOKRÓL. ÓI

sertésorbáncz és az egér evvérüsége baczillusának tenyészete, csak­hogy itt a vízirányos sugarak sokkal finomabbak és a zselatina nem higul el. Az emberi tüdőgyuladás egyik baktériuma, a Diplo- coccus ftneumoniaey fejes szöghöz hasonló kultúrában fejlődik; a meny­nyiben a beszúrás vonala mentén fehér csík képződik, a zselatina felső végén pedig, a levegővel érintkező felületen végbemenő gyorsabb szaporodása miatt, a szög fejéhez hasonló domború korong látható. Több baktérium, így a genyedést okozó Streptococcas pyogenesy az emberi orbáncz, a baromfi-kolera, a sertésvész és a lovak tüdő- gyuladásának baktériuma, a zselatina mélyében fellépő fehér pontok alakjában tenyészik.

Egyes baktériumok fejlődésük közben gázokat fejlesztenek, me­lyek a zselatinában apró buborékok alakjában láthatók vagy sajátszerü, nem ritkán jellemző szagukról felismerhetők.—

Az eddig mondottakból kitűnik, hogy az egyes baktériumfajok legtöbbször már tenyészeteik alakjáról jól felismerhetők, főképen ha a tenyésztésre nem csak egy, hanem többféle tenyésztő talajt válasz- tunk; A í vázjDlt tenyésztő eljárások segélyével azonban azokat a feltételeket is tanulmányozhatjuk, melyek között bizonyos baktérium­faj tenyészik) szintúgy azokat a tényezőket, melyek a fejlődést gá­tolják, lassítják vagy teljesen megszüntetik.

A tenyésztő talajhoz pl. valamely fertőtelenítő szert keverve, megtudhatjuk, hogy e szer minő töménységben van az illető bak­térium fejlődésére gátló vagy megszüntető hatással, szintúgy kimu­tathatjuk, hogy valamely fertőtelenítő szer minő töménységű oldatban és mennyi idő alatt képes bizonyos baktériumot egészen megölni. Ilyen irányban már felette sok vizsgálat történt s ezeknek köszönhetjük, hogy a fertőtlenítő szerek értékét pontosan ismerjük, a mi pedig a gyakorlatban, a sebkezelésben, valamint a járványok megelőzése és elfojtása tekintetében felette nagy fontosságú.

Ugyané módszerek segélyével az egyes baktériumfajok fejlő­désének feltételeit tüzetesen megállapítva, e feltételek öntudatos vál­toztatásával hatással lehetünk egyes baktériumok terjedésére, ille­tőleg terjedésöket meg is gátolhatjuk.

Tudva továbbá, hogy az egyik betegség baktériumai spórák út­ján szaporodnak, egy másik betegség gombái ellenben ilyen spórá­kat nem teremnek, az első esetben a fertőtelenítő eljárást úgy vá­lasztjuk meg, hogy segélyével a rendkívül ellenálló spórákat is meg' semmisítsük, ellenben az utóbbi esetben sokkal kevésbbé ható eljá­rás is czélhoz vezet.

A baktériumok fejlődésének feltételeit tanulmányozva, már P a s t e u r kimutatta, hogy bizonyos baktériumok csak oxigéntar­

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

6 2 HUTYRA FERENCZ

talmú légkörben tenyésznek, mások ellenben az oxigént nélkülözhe­tik, sőt vannak olyanok is, melyek csakis oxigéntelen gázban sza­porodnak.

Az a kérdés azonban, hogy bizonyos baktériumfaj, melyet pl. bizonyos betegségben szenvedő egyén testében találunk, e betegség­gel oki kapcsolatban áll-e vagy nem, s hogy általában mely bak­tériumok képesek az emberi, állati vagy növényi testet beteggé tenni, csak oltási kísérletekkel dönthető el biztossággal. Nem elég ugyanis a baktériumot a beteg testben kimutatni és azt a testen kivül mesterségesen tenyészteni, hanem ezenkivül még a tiszta te­nyészetet valamely kisérleti állatba, növénybe, vagy ha a betegség mulékonv, magába az emberbe is be kell oltani, s csak ha a tenyé­szet beoltása után a kisérleti egyénen ugyanazon vagy legalább ha­sonló megbetegedés jelenik meg ahhoz, melyben az az egyén szen­vedett, a ki a tenyészethez az anyagot szolgáltatta; csakis ekkor vonhatunk a betegség és az illető baktérium közti oki kapcsolatra meggyőző következtetést. Ilyen irányban végezték azt a számos kisérletet, melyeknek köszönhetjük, hogy most már a legtöbb fertőző vagy ragadós betegség okát ismerjük.

E kisérletek mindenekelőtt kimutatták ama már többször em­lített tényt, hogy a baktériumoknak csak egy része képes az élő testet beteggé tenni, túlnyomó részöknek pedig betegség-okozó ha­tásuk épen nincs, vagy csak feltételesen van. Az előbbiek a patho- gén baktériumok, ellentétben az ártalmatlan nem pathogén bakté­riumokkal. Szokás még ezenkivül különbséget tenni az emberi vagy állati test felületén vagy belsejében élő s így az élő test anyagá­ból táplálkozó paraziták és a csak elhalt állatokon vagy növénye­ken szaporodó saprophyták között. Közbül állanak azok a baktériumok, melyek mind az élő, mind az elhalt szerves lények testében megtalál­ják fejlődésök feltételeit s melyeket ez okból ellentétben az obligál parazitákkal, illetőleg saprophytákkal, faku lta tív parazitáknak, ille­tőleg saprophytáknak nevezünk.

Könnyen belátható, hogy épen a fakultatív paraziták a leg­veszedelmesebbek. Az obiigát paraziták ugyanis, mert csak élő lényeken képesek fejlődni és szaporodni, az élő lények halálával, vagy testökből kikerülve, már rövid idő alatt tönkremennek; a fakultatív paraziták pedig az élő lények testén kivül is élhetnek, hogy azután alkalom adtával ismét belsejökbe vagy felületökre jutva betegségokozó hatásukat kifejtsék.

E betegségokozó hatás létrejöttére vonatkozólag* az újabb vizs­gálatok már sok részt tájékoztattak. Egyes baktériumok valószinűleg már azzal ártanak a testnek, hogy nagy mértékben és gyorsan elsza­

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A BAKTÉRIUMOKRÓL. 6 3

porodva, a test táplálkozására szükséges bizonyos anyagokat a maguk számára foglalnak le. íg y az újabban felmerült többféle nézettel szemben még mindig a legvalószínűbb, hogy a lépfene baczillusa azért öli meg az embert és az állatot, mert a vérbe jutva és ott felette rohamosan elszaporodva, a vérben levő oxigén legnagyobb részét fejlődésére fel­használja s ennek következtében a beteg* megfulad épúgy, mintha az oxigént más módon, pl. a lélekző utak elzárásával vontuk volna el tőle.

A legtöbb pathogén baktérium azonban mindenek szerint nem közvetetlenül, hanem közvetve hat a testre olyan módon, hogy fej­lődése közben mérgező vegyületeket alkot, s ezek hatnak azután károsan a test egyes részeire vagy az egész testre.

S e 1 m i Olaszországban és G a u t i e r Francziaországban már a hetvenes évek elején kimutatta, hogy szerves anyagok rothadása közben a növényi alkaloidokkal rokon vegyületek keletkeznek, me­lyek közül némelyek az állati szervezetre mérgező hatással vannak. Hasonló vizsgálatokat később mások, s köztük legbehatóbban B r i e- g e r kiterjedtebben végeztek és az először tudomásra jutott adatokat megerősítvén, különféle rothadó szerves anyagokból s főleg állati tetemekből új chemiai anyagokat állítottak elő s némelyeket közülök ki is kristályosítottak. E vegyületek közül némelyek hasonlók, sőt azonosak a növényi alkaloidokkal; így pl. a muscarin, mely rothadó húsban képződik, azonos a mérges gombák ható anyagával. Mások az addig ismert vegyületektől egészen eltérő szerkezetűek; ilyen pl. a cadaverin, a patrescin , a neuridin , a neurin, a saprin stb.

Ezek és más hasonló anyagok, melyeket ptomain-dknak. neve­zünk, nagyobbrészt mérgező hatásúak s mindannyian a baktériumok egyenes termékeinek tekintendők. Már maga az a körülmény, hogy a ptomainok rothadó szerves, főleg fehérjetartalmú anyagokban fej­lődnek, megjelenésök és a rothadás folyamata közti szorosabb kap­csolatra vall. A rothadást pedig baktériumok indítják meg és tartják fenn s így a ptomainok megjelenése és a rothadási baktériumok között kapcsolatra kell gondolnunk.

B r i e g e r ide vonatkozó igen alapos tanulmányai közben egyes baktériumokat húson vagy más szerves anyagokon tisztán tenyésztett és e tenyészetekből állítva elő ptomainokat, kimutatta, hogy eze­ket épen a baktériumok alkotják szaporodásuk közben a tápláló közeg sajátszerü szétbontása útján. Kimutatta, hogy egyazon bakté­rium egyazon körülmények közt (tenyésztő talaj, hőmérséklet stb.) mindig csak bizonyos ptomaint hoz létre, de különböző anyagokon és eltérő egyéb fejlődési feltételek mellett különböző vegyületeket alkot. így pl. a rothadás baktériumai emlős állat húsán tenyésztve a neurint, halhúson fejlődve a muscarint hozzák létre.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

64 HUTYRA FERENCZ

B r i e g e r továbbá kiderítette; hogy a betegséget okozó; patho* gén baktériumok mesterséges tenyésztésükkor szintén létesítenek ptomainokat és most már több pathogén baktériumnak megfelelő ptomainokat ismerünk. Ebből folyólag fel kell vennünk; hogy a meg- betegítő hatást nem egy fertőző betegségben közvetetlenül a testbe jutott baktériumok alkotta mérges anyagok okozzák. Legszembe­ötlőbben nyilvánul ez az ember és az állatok dermedés (tetanus) nevű betegségében. Ez megjelenik; ha a földből vagy földdel szennyezett tárgyakról bizonyos fajta baktériumok valamely sérülésen keresztül a testbe jutnak. E baktériumok a sebben és ennek közvetetlen szomszédságában szaporodnak; de nagyobb távolságra; vagy az egész testben el nem terjednek. Mindazonáltal bizonyos idő múlva a test izmai; egyik a másik után megmerednek s végre a beteg az egész testre kiterjedő dermedés közt meghal. E tüneteket csakis úgy értel­mezhetjük; ha felvesszük; hogy a seb környékén szaporodó bakté­riumok a strychninhez némileg hasonló mérget készítenek; mely azután az egész testbe felszívódva az idegrendszer izgatása útján az izmok megdermedését s végre a halált okozza. S B r i e g e r tényleg hús­ból; melyen a tetanus baktériumait tenyésztette; két anyagot állított elő; a tetanint és a tetanotoxint, melyek kis adagokban állatok bőre alá fecskendezve, halálos végű dermedést okoztak.

A mit e betegség baczillusaira vonatkozólag immár biztosan tudunk; azt más pathogén baktériumokra nézve még csak több­kevesebb valószínűséggel gyanítjuk s a jövő mindenek szerint ezek hatása módját; a megfelelő ptomainok kimutatásával fel fogja derí­teni. Egyes adatokkal erre vonatkozólag már most is rendelkezünk, íg y pl. nem szenved többé kétséget; hogy a némelykor kolbász vagy romlott hús élvezete után súlyos mérgezési tünetekkel mutat­kozó betegség tulajdonképen mérgezésen alapul. A kolbászban vagy a húsban ugyanis bizonyos baktériumok hatása alatt bomlási folya­matok mennek végbe; melyek termékei részben mérges vegyületek; ptomainok; melyek az ember gyomrába jutva s innen a vérkeringésbe felszívódva okozzák a betegséget.

Hasonlóképen áll a dolog az ázsiai kolerával; a tífusszal, a genyedéssel stb. Itt is felette valószínű; hogy a baktériumok chemiai termékeikkel is hatnak az emberi testre.

A mi már most az egyes betegségek baktériumait illeti; itt — inkább csak példákat akarván felhozni az eddig mondottakra — csak a gümőkór; a tífusz és ázsiai kolera baktériumait akarom rövi­den ismertetni.

A gümökór baczillusát 1883 óta ismerjük; midőn K o c h R ó ­b e r t felfedezte s ezzel a betegség fertőző, ragályos voltát, melyet

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A BAKTÉRIUM OKRÓL. 65

egyéb irán t m ár előbbi v izsgála tok is igen valószínűnek tü n te ttek fel, egész biztossággal m egállapíto tta .

K o c h R ó b e r t s őt követve igen sokan m ások egészen k ü ­lönleges festő m ódszerekkel k ideríte tték , h o g y güm őkóros egyén ek testében, nevezetesen a m eg'betegedett szervekben s itt az úg y n ev e ­zett güm őkben (apró m ákszem nyi szemecskék, m elyek egym ássa l cso­portosulva n ag y o b b k ép le tekké v á lh a tn ak s később elsajtosodnak) állandóan v an n ak igen finom (o-ooi5-—0-005 m m - hosszú) pálczikák (7. ábra), m elyek a festőszerek irán y áb an való viselkedésűk, valam int egyéb tu lajdonságaik szerint baczillusoknak bizonyultak . E baczillu- sokat a legkülönbözőbb be teg szervekben ta lá lták , s je len lé tök min­dig szabad szemmel lá tható e lváltozásokkal á llo tt kapcso la tban . K i­derült továbbá, h o g y rendszerint n a g y szám ban v an n ak jelen a

7. ábra. A giimőkór baczillusai tüdővészes egyén köpetében. (650-szeres nagyítás.)

m egbetegedett szervekből eredő an y agokban , íg y pl. a tüdővészes egyének tüdejéből k ikerülő köpetben.

M ár ez a kapcso la t a b e tegség re jellemző anatóm iai elváltozá­sok és a baczillusok jelenléte közö tt a m ellett szólt, h o g y ez u tóbb iak okozzák a betegséget s e felvételt a tenyésztéssel és oltással végzett kisérletek bebizonyították.

K ochnak sikerült első izben e baczillusokat m esterséges táp láló anyagon tenyészteni. A güm ős szervek b e teg részeiből kis részleteket megalvadt vérsavón elkent s azu tán 370 C-on ta r to t t m elegítő szekrénybe helyezte. 8— 10 nap m úlva a vérsavó felszínén apró fehér pikkelyek jelentek m eg (8. ábra), m elyek a m ikroszkóp a la tt csupa baczillusokból á llóknak b izonyultak . A lacsonyabb , 2g°-on aluli, v ag y magasabb, 42°-on felüli hőm érsékleten ilyen tenyészetek ki nem fejlődnek. Más tápláló anyag o k o n nehezen tenyészthető ez a baczil­lus ; m ég elég a lkalm as e czélra az aga r-agar, melyhez kevés hús­levet és szőlőczukrot v a g y gliczerint kevertünk .

Term észettudom ányi Közlöny. X X II . k ö te t 1890. 5

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

66 H U T Y R A FERENCZ

f f %

I t f t jS é M■® ü a é ?! i r m

i= % i á

H a m ár most ilyen tiszta tenyészetből keveset, vizben eldörzsölve, házi n y u lb a v a g y tengeri m alaczba o ltunk , az oltás helyéből kiindu- ló lag g ü m őkór fejlődik ki az álla tban. H ason lóképen güm őkórossá válik az á llat és pedig a tüdejében, ha a finoman elporlaszto tt tenyé ­szetet beleheltetjük vele.

Ilyen m ódon bizonyossá vált, hogy ezek a b a ­czillusok okozzák a g ü m ő k ó rt és a mi vele azonos, a g ö rv é ly k ó r t (skrofulózist). E bből azu tán az követ­kezik, ho g y az em ber csak ú g y esik e betegségbe, h a e baczillusokat valam i módon testébe felveszi. Ez legkönnyebben a levegő útján tö rténhetik , h a a levegő fertőzött, a mint tény leg sokszor az. •

A tüdővészes egyén ugyan is köpetével mindig' nagyszám ú baczillust ju tta t a külv ilágba. E köpet a padlón, a földön v a g y a k á r mily tá rg y a k o n m egszárad, elporlik s e p o rt azután, m ely a güm őkór baczillu- sait v a g y spórá it tarta lm azza, a mozgó levegő fe lkap ­hatja és a közelben tartózkodó egyének tüdejébe vi­heti. A tüdőben, fő leg h a kü lönben sem teljesen egészséges, hanem huru tos, a baczillusok leteleped­vén, szaporodnak és lassankén t mind sú lyosabb m eg ­betegedést okoznak.

A b e teg egyén az egészségest term észetesen m ég könnyebben fertőzheti m eg k ö zv e te tlen ü l; az anya csókjával viheti á t a b e tegséget gyerm ekére . Szennye­zett ruhanem ű szintén közvetítője lehet a fertőzésnek és a nép nem ok nélkül óvakod ik a tüdővészben m eghalt em berek ruháitól.]

D e az em ber nem csak b e teg em bertársá tó l k a p ­ha tja m eg e veszélyes betegséget. A güm őkór baczil- lusát u gyan is nem csak güm őkóros em berek, hanem á lla tok b e te g szerveiben is m egtalá lták . C sakham ar ténnyé vált, h o g y a güm őkór álla tokon is, a házi á lla tok közül nevezetesen a szarvasm arhában , a sertés­

ben és a barom fiakban, szintén előfordul és ped ig elég gyakran . Ezzel azu tán szám ba kelle tt venni azt a lehetőséget is, h o g y a beteg ­ség a b e teg á lla tró l az em berre is á trag ad h a t. És a.z ez irányban te tt m egfigyelések igazolták e felvétel alaposságát. M ost m ár tudjuk, h o g y e betegségben szenvedő á lla tok mindenféle term ékei lehetnek a fertőzésnek átszállítói. í g y átv ihetik a betegséget a güm őkóros (gyöngykóros) szarvasm arha b e teg szervei s ném elykor ta lán a húsa is, sok k a l inkább azonban a g y ö n g y k ó ro s tehenek teje az em berekre ,

8. ábra. A gümő- kór baczillusának

tenyészete vér­

savón.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A BAKTÉRIUMOKRÓL. 6 7

a kik e termékekét elfogyasztják. Kétségtelen, hogy főleg gyermekek nem ritkán úgy kapják meg e betegséget, hogy gyöngykóros tehenek nem forralt, nyers, főleg frissen fejt tejét isszák.

Kitűnik ezekből, hogy az embernek bőven van alkalma a gümőkórt megkapni és a legtöbb ember, a kinek teste alkatánál, vagy beteg szülőktől, való származásánál fogva hajlama van rá, tényleg meg is kapja fiatal, ritkábban idősebb korában, a mit eléggé bizonyít az a tény, hogy a halálesetek egy harmadában gümőkór a halál oka.

De az újabb vizsgálatok a betegség ellen való védekezés mód* ját is megállapították. Gondot kell mindenekelőtt arra fordítani, hogy első sorban a tüdő vészes egyének köpete alkalmas módon megsem- misíttessék; tartózkodni kell a gümőkóros egyénekkel való együtt­lakástól, vagy legalább a velők való közeli érintkezéstől. Beteg tehe­nek tejét épen nem, vagy csak forralt állapotban szabad elfogyasz­tani ; a betegség iránt általában fogékonyabb gyermekeknek a tejet mindig csak felforralás után volna szabad adni; végre megfelelő

9. ábra. A tífusz baczillusa. (8oo-szor nagyítva.)

életrend, főleg jó táplálkozás, mely a szervezetet általában ellen- állóbbá teszi a káros hatásokkal szemben, szintén hozzájárulhat a betegség gyérítéséhez. —

A tífusz vagy hasi hagy máz okozója egy 0*002 mm. hosszú baczillus (9. ábra), mely a beteg belében, de vérében is található. Könnyen tenyészthető a különféle tenyésztő talajokon; legjellemzőbb azonban burgonyán fejlődött tenyészete. A burgonya felülete ugyanis az oltás utáni 48 óra múlva vékony nyálkás réteggel vonódik be, mely csupa élénken mozgó, és végeiken sokszor spórákat tartalmazó baczillusokból áll.

E baczillus, úgy látszik, leggyakrabban az ivóvízzel jut az em­berek testébe. Ha ugyanis az ivásra használt víz nem tiszta, hanem tífuszban szenvedő egyénektől származó anyagokkal szennyezett, ha pl. az ilyen vízbe a csatornák tartalma jut bele, vagy ha pl. tífusz­betegek fehérneműit mosták benne, az egyidejűleg belé jutott tífusz- baczillusok benne életben maradhatnak s az emberekben, a kik ilyen vízből isznak, a betegséget okozhatják. íg y nem egyszer a betegség oly házakban és utczákban'jelent meg, a melyek ugyanabból a kútból

5:

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

68 H U TY R A FERENCZ

v a g y vízvezetékből k a p tá k a vizet. M áskor azok b e teged tek meg, a k ik egyazon egyén tő l ve tték a — vízzel hígított — tejet. A tífusz baczillusait eg y éb irán t az ivóvízben nehány esetben m ár tényleg m eg is ta lálták .

H o g y a budapesti tífuszjárvány m ennyiben állo tt a rossz ivó­vízzel kapcso la tban , az m ég nincs b iztossággal kiderítve. Nem tudjuk továbbá , h o g y a talaj m inősége, illetőleg a talajvíz állása minő hatás­sal v an a tífusz m egjelenésére és terjedésére.

Ism erve ily m ódon a b e teg ség okozóit, a tífusz ellen legjobban ú g y védekezhetünk , h a egészen tiszta, szerves anyag o k tó l ment vizet iszunk, és h a a b e tegekkel érintkezésben volt tá rg y a k a t és a

tő lük szárm azó an y ag o k a t, m int a fertőző an y a g eshetőleges vivőit, dezinficziáljuk, illetőleg- megsem-

m isítésökről g-ondoskodunk. —A z ázsiai kolera bak té riu m a nincs m ég á lta lá ­

nosan elismerve. Igaz, h o g y a szakem berek többsége hiszi, h o g y a K o c h R ó b e r t - t ő l a k o lerabetegek b é lta r ta lm áb an ta lá lt s azóta bizonyos h írhedtségre szert te t t »kommabaczillus« az ázsiai ko lerán ak tény- leg- okozója, de e nézet ellenében m ég eg y számba- veendő k isebbség fo lyton tartózkodó állást foglal el.

B árm in t álljon is a dolog, az tény, h o g y ez a kom m abaczillus csakis k o lerabetegek testében fordul elő. E baczillusok m ég valam ivel k isebbek, mint a g ü m őkór baczillusai, de v a s tag a b b ak és íva lakban kevéssé hajlo ttak . A z irásjel-vesszőhöz való ezen ha-

10. ábra. A kom- son la tosságuk tó l szárm azik nevök. H a több baczillus

r á ja Azseladnál>an. kapcso lód ik egym ással, S alakú , sőt hosszabb, ka- nyaru la to s fonalak is keletkeznek.*

A kom m abaczillus m esterségesen könnyen tenyészthető. L eg ­jellem zőbb a pepton-zselatinában fejlődő tenyészete (10. ábra). A beszúrás vonala m entén ugyan is fehér csík keletkezik, m elynek felső végén a k o csonya lassankén t elfolyósodik, majd elpárolog, ú g y hogy e helyen sekély besüppedés tám adt, mely azu tán lassanként mind m élyebbre nyom úl. Ü v eg lap ra k iön tö tt beo lto tt zselatinán a k u ltú ­rá k n a k megfelelő, szintén apró besüppedések tám adnak, m elyek m iatt a kocsonya-ré teg olyan, m intha üveg p o rra l volna behintve.

A kom m abaczillus az em ber száján át, és pedig, ú g y látszik, leg g y a k ra b b a n az ivóvízzel ju t az em ber testébe. M inthogy ez a bak té rium n á lunk rendes v iszonyok közt elő nem fordul, ellenben

* K épét 1. Népsz. E lőad. Gyűjt. X . k. 6o. füzet 35. lapján.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A BAKTÉRIUMOKRÓL. ÓQ

egyes melegövi vidékeken, hol a betegség majdnem folyton, ■ bár1 változó fokban uralkodik, a betegekben és a tőlük származó anya­gokban állandóan megmarad, azért nálunk a kolera csakis akkor jelenik meg, ha más, melegövi vidékről szárazföldünkre behurczolják. Behurczoltatván, nem ritkán igen rövid idő alatt nagy földrészekre terjed, később azonban ismét eltűnik, mert a kommabaczillus életbenmaradására és szaporodására nálunk a körülmények nem kedvezők. A járvány annál hamarább szűnik meg, minél inkább ügyelnek az emberek arra, hogy a betegek elkülöníttessenek és a tőlük származó minden anyag (hán}^adék, ürülék) alkalmas módon megsemmisíttessék. Erre törekedve, meggátolhatni a víznek és a táplálékoknak, főleg a táplálékúl szolgáló növényeknek és gyü ­mölcsöknek megfertőztetését s mivel a védekezés az újabb időben épen ilyen irányban történik, a . kolera már nem is okoz oly nagy pusztításokat mint régebben.

'A kolera mérge iránt, úgy mint más betegségek iránt is, nem minden ember egyformán fogékony és az egyéni eltéréseknek leg­alább részben már magyarázatát is tudjuk adni. A kommabaczillus ugyanis savanyú chemiai hatású folyadékokban hamar tönkremegy és így az egészséges gyomor savanyú emésztő nedve is hamar elpusztítja. Ha azonban a gyomor beteg, mint példáúl czélszerűt- lenül táplálkozó vagy iszákos egyéneké, általában kevesebb és némelykor kevésbbé savas emésztő nedvet választ el. A gyomorba jutott kommabaczillusok ennek megfelelőleg akadálytalanul átmehet­nek a gyomron keresztül és juthatnak be innen a belekbe, melyek alkaliás hatású tartalmában azután gyorsan szaporodhatnak és kifejt­hetik betegségokozó hatásukat. Az életrend rendezése, a rendes étkezés azért szintén egyike a kolera ellen való hatásos védekező módoknak. —

*

Eddig főleg azokról a baktériumokról beszéltem, a melyek az em­beri vagy állati testbejutva, mulékonyan vagy halálosan beteggé teszik. A mondottakból talán azt lehetne következtetni, hogy a baktériumok mintegy a rossz, a káros elemet képviselik a természetben, s hogy egyedüli hivatásuk az állati és növényi élet megrontása. Tényleg azonban azokon a baktériumokon kivül, melyeket kórokozóknak szoktunk nevezni, vannak és pedig túlnyomó mennyiségben olyanok, melyek az élő szervezetben nem. okoznak betegséget, sőt rendkívül fontos szerepök van a természet háztartásában.

Azok a telepek, a melyek vízből vagy a levegőből alkalmas tápanyagokon fejlődnek, rendszerint ilyen ártalmatlan baktériumok-

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

70 HUTYRA FERENCZ

ból állanak. Sőt a valóságban úgy áll a dolog, hogy a betegsége­ket okozó baktériumok egy része csakis az állati vagy növényi test­ben meglevő vagy ezekhez hasonló feltételek között élhetnek és szaporodhatnak, s másik részöknek szintén csak szűk határok között módosuló hőmérsékleti, talajbeli és nedvességi állapotokra van szük- ségök, hogy fejlődjenek. Tényleg tehát e betegségeket okozó bak­tériumok nem általánosan találhatók a természetben, hanem csakis bizonyos helyeken, melyeken fejlődésökre a körülmények igen ked­vezők. Ez teszi érthetővé, hogy sok járvány csak máshonnan történő behurczoltatása után jelenik meg addig járvány nélküli helyeken, más járványos betegségek pedig mindig bizonyos vidékekhez vannak kötve.

A betegséget nem okozó, úgynevezett saprogcn baktériumok vagy saprophytdk nagy része lényeges szerepet játszik az állati és növényi élet feltételei sorában. íg y mindenekelőtt egyik ré- szök tulajdonképeni létesítője a természetben annyira fontos rotha­dásnak.

Az emberi, állati és növényi test az élet megszűnése után bomlásnak indul. E bomlás folytán a testet alkotó komplikált összetételű anyagok mind egyszerűbbekké válnak, s végre olyan, részint gáznemü, részint szilárdabb összeállású vegyületek kelet­keznek belőlök, melyeket az élő növények tápanyagokul felvehet­nek, a növények pedig nagyrészt ismét az állatok táplálására szol­gálnak.

P a s t e u r szavaival élve, »rothadás nélkül a föld felszínét holt szervés anyag, növényi és állati tetemek borítanák, baktériumok nél­kül az élet lehetetlen volna, mert a halál munkája nem lenne töké­letes, mert az élni megszűnő lényeknek visszatérése a körlégbe és az ásványországba meg volna akasztva*.

Rothadásban levő szerves anyagokban pedig állandóan találni felette nagy mennyiségű baktériumokat, sőt biztossággal mond­hatjuk, hogy épen ők indítják meg és tartják fenn a rothadás folyá- matát. Baktériumok nélkül nincs rothadás. Ez elvet, bár változott alakban, már régóta ismerik az emberek. A háziasszony, midőn befőttjét készíti, a befőttes üveget légmentesen beköti és azután ma­gas hőmérsékletnek teszi ki, A magas hő tönkreteszi a gyümölcsön és az edénybe zárt levegőben levő baktériumokat és csírákat, a lég­mentes bekötés pedig megakadályozza, hogy a gyümölcshöz a külső levegőből újabb csírák jussanak. Ha a melegítés nem volt eléggé erős vagy tartós, vagy ha a kötés nem zár jól, az ott maradt vagy később odajutott baktériumok és penészgombák később elszapo­rodnak és a »befőtt megromlik«.

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

A BAKTÉRIUMOKRÓL. 71

A rothadáson kivül még sok más chemiai folyamat van, melyek megindítói és fentartói a baktériumok. Ilyenek nevezetesen az erjedés különféle folyamatai, melyek arra alkalmas szerves anyagokat, rend­szerint gázok képződése és hő szabaddá válása közben, jellemző vegyületekre bontanak, melyek legnagyobb részének nagy ipari jelentőségök van.

A szeszes erjedést, melyben a czukor és más szénhidrátok, mint a keményítő, a gummi, illetőleg az ezekből létrejött glycosék bor­szeszre és vízre bomlanak, nem ugyan baktériumok, hanem a velők közel rokon élesztő gombák indítják meg és tartják fenn; de más erjedési folyamatoknak már hasadó gombák az okozói. íg y a tej­savas erjedést több más baktériumon kivül főképen a Bacillus acidi lactici, a vajsavas erjedést, mely hosszú ideig állott tejben, a savanyú káposztában, a sajtban m egy végbe, főképen a Bacillus butyricus, a nyálkás erjedést (például tejben) főképen a Micrococcus viscosus okozza stb.

Érdekes tény, hogy egy és ugyanazon erjedésre alkalmas anyagból különböző baktériumok hatása alatt különböző erjedési termékek keletkezhetnek, valamint hogy másfelől bizonyos erjedést többféle baktérium tud, bár nem egyenlő erős módon, megindítani és fentartani.

Látható e rövid vázlatból, hogy a baktériumoknak minő fon­tos szerepök van általában a természet háztartásában és bizonyára nagy érdeme a baktériológiának, hogy e szerepöket felderítette, mert az ez úton szerzett ismereteket nagy haszonnal értékesíthetni a táplál­kozás egészségtana, valamint az ipar terén.

Legszebb vívmánya azonban ez új tudományszaknak kétség­kívül az, hogy az emberek és állatok fertőző betegségeinek lénye­gét felderítette s ezzel meg is jelölte az útat és módot, melyen e betegségek ellen sikeresen védekezhetünk.

Az a tény, hogy jelenleg már a legtöbb fertőző beteg­ségnek ismerjük az okozóit és létfeltételeiket, lényeges hatással van az eljárások megválasztására, melyekkel e betegségek ellen sikerrel védekezhetünk és terjedésüket megakadályozni akarjuk. Ez eljárások­nak önként érthetőleg e betegségek okozói vagyis a baktériumok ellen kell irányulniok.

A leghatalmasabb védőeszköz a tisztaság.

Tudva, hogy a tiszta levegőben és tiszta vízben csak ártalmatlan baktériumok vannak, továbbá, hogy minden szenny, minden bomlás­ban levő szerves anyag, a mikroorganizmusok, és pedig a bakté­riumok letelepedésére és elszaporodására alkalmas talajt a lkot: ha a

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

7 2 A BAKTÉRIUMOKRÓL.

ragadós betegség ellen meg akarjuk magunkat védeni, testünk, ruházatunk, lakásunk lehető tisztántartására és a táplálékoknak, főleg a víznek tisztaságára kell kiváló gondot fordítanunk. A tisztaság gondos szemmeltartása legtöbbször megvéd a fertőző betegség ellen még akkor is, ha egészen közelünkben jelent meg, a mint ezt az újabb- kori járványok enyhe lefolyása eléggé bizonyítja.

A második hatalmas védőeszköz a fertötelenítés.Tudva, hogy a betegséget okozó baktériumok nincsenek általá­

ban elterjedve a természetben, hanem nagyobb részök már beteg egyéneken, vagy ilyen betegektől származó anyagokon fordul elő s csak ezek útján terjedhet át más tárgyakra is, arra kell törekednünk, hogy a megfertőzés gyanújába eső minden tárgyat alkalmas módon, nagy hővel, karbolsavval, szublimátummal stb. alaposan fertőtelenít- sünk, s így a ragályozó anyagot semmisítsük meg.

H ogy az alapos fertötelenítés kapcsolatban az elkülönítéssel milyen eredményt hozhat létre, arra igen jó példa, hogy Bécsben a kolerát a közelmúltban azonnal sikerült elfojtani.

A régi népek, mint a vad népek még ma is, engesztelő áldo­zatokkal, a zsidók a húsvéti bárány áldozásával és a kigyó előtt való lebomlással, a keresztény kor népei bucsújárásokkal és kör­menetekkel törekedtek a járványok pusztításait enyhíteni. Mi a tisz­tasággal és a fertőtelenítő eljárásokkal szállunk e járványokkal szembe és az eddigi eredményekből ítélve, mindenképen okunk van eljárá- sunk helyességében és sikerességében bízni. Megnyugvással és biza­lommal nézhetünk a jövőbe, s joggal remélhetjük, hogy olyan pusz­tító járványok, mint még e század elején is, nem fogják többé föld­részünk lakosságát meglátogatni.

H u t y r a F e r e n c z .

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Creative Commons

Creative Commons License Deed

Nevezd meg! - Így add tovább! 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)

Ez a Legal Code (Jogi változat, vagyis a teljes licenc) szövegének közérthető nyelven megfogalmazottkivonata.Figyelmeztetés

A következőket teheted a művel:

Az alábbi feltételekkel:

Az alábbiak figyelembevételével:

Jelzés — Bármilyen felhasználás vagy terjesztés esetén egyértelműen jelezned kell mások feléezen mű licencfeltételeit.

szabadon másolhatod, terjesztheted, bemutathatod és előadhatod aművet

származékos műveket (feldolgozásokat) hozhatsz létre

kereskedelmi célra is felhasználhatod a művet

Nevezd meg! — A szerző vagy a jogosult által meghatározott módon felkell tüntetned a műhöz kapcsolódó információkat (pl. a szerző nevét vagyálnevét, a Mű címét).

Így add tovább! — Ha megváltoztatod, átalakítod, feldolgozod ezt aművet, az így létrejött alkotást csak a jelenlegivel megegyező licenc alattterjesztheted.

Elengedés — A szerzői jogok tulajdonosának engedélyével bármelyikfenti feltételtől eltérhetsz.

Közkincs — Where the work or any of its elements is in the publicdomain under applicable law, that status is in no way affected by thelicense.

Más jogok — A következő jogokat a licenc semmiben nem befolyásolja:Your fair dealing or fair use rights, or other applicable copyrightexceptions and limitations;A szerző személyhez fűződő jogaiMás személyeknek a művet vagy a mű használatát érintő jogai,mint például a személyiségi jogok vagy az adatvédelmi jogok.

Creative Commons — Nevezd meg! - Így add tovább! ... http://creativecommons.org/licenses/by-sa/3.0/deed.hu

1 / 2 2012.03.26. 13:47

This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)