Közlekedésbiztonsági

Kérdések és válaszok1. rész

2 3

Tartalom

Szeptember1. Miben segíthet az iskolarendőr? ......................................................................................... 4

2. Visszatérés az iskolába – vajon az autósok is felkészültek a jelenlétünkre? ........................ 5

3. Hogyan jutok el én és hogyan jutnak el az osztálytársaim az iskolába? Hogyan és miért jó autózni, buszozni, vonatozni, kerékpározni, gyalogolni? ...................... 6

4. Hol van az iskolához legközelebb eső zebra? Hogyan kell átkelni ott ahol van és ott ahol nincs? ....8

5. Mikor lehet elindulni és mikor nem a gyalogos jelzőlámpánál? ........................................... 9

Október6. Egyik reggel a megszokott helyen a jelzőlámpák nem működnek? Mit tegyek ilyenkor? .....9

7. Városon kívül az út melyik oldalán kell gyalogolnom, ha nincsen járda és miért? ..............10

8. Miben és hogyan segíti, segítheti a rendőr a közlekedést és az én közlekedésemet? ....... 11

9. Áttekerhetek kerékpárral a zebrán? ...................................................................................12

10. Van, akinek a kistestvére most kezdte az iskolát? Hogyan tudom segíteni a közlekedésben?.....13

November11. Mire jó a kerékpáros védősisak? .......................................................................................14

12. Miért jelent veszélyt a köd? ...............................................................................................15

13. Milyen eszközök lehetnek a bicajon, hogy észrevegyék a kerékpárost? A sajátomon melyek vannak ezek közül? ..........................................................................16

14. Milyen jelzések lehetnek egy közlekedési lámpán és melyik mit jelent? ............................17

December15. Miből következtethetek arra, hogy az út, vagy a járda csúszik? ........................................18

16. Mi az a fékút? Mitől is függ a mértéke? .............................................................................19

17. Mire kell figyelnem a buszon, villamoson (metrón), vonaton? .............................................20

18. Mire jó a biztonsági öv, miért fontos, hogy becsatolják? ...................................................21

19. Mit ellenőrizzek, ha tél után újra előkerül a bicajom? .........................................................22

Január20. Miért fontos a gyermekülés, vagy ülésmagasító a gyerekeknek?

Hány cm magasságig kell használnom? ...........................................................................24

21. Fontos, hogy beszélgessünk anyuval, apuval, testvérrel, barátokkal a közlekedésről? Mikor is tettük meg utoljára? .............................................................................................25

22. Egyre korábban kezd sötétedni… Mivel tehetem könnyebben észrevehetővé magam a többi közlekedő számára? .............26

23. Hogyan jó elrakni télire a bicajt? .......................................................................................28

24. Ha autóval visznek iskolába, hol szálljak ki a kocsiból? .....................................................28

Február25. A gépjárművek mellett és előtt vannak, vagy lehetnek olyan helyek, ahol a jármű vezetője

nem lát minket. Melyek ezek? ...........................................................................................29

26. Előfordul, hogy szürkület van, mikor iskolába megyek, vagy onnét hazafelé. Ilyenkor a járművezetők nehezebben vesznek észre. Mit tehetek? ...................................30

27. Miért szirénáznak a mentők, rendőrök és tűzoltók? Mit jelent ez rám nézve? ...................32

28. Átkelhetek az úton, ha nincs a közelben zebra?................................................................33

4 5

Miben segíthet az iskolarendőr?

A 2013/2014. tanévben „Az iskola rendőre” programban megközelítőleg 2800 oktatási intéz-mény vesz részt, a delegált rendőrök létszáma közel 2200 fő.

Az iskolarendőrök a helyi rendőri szervek és az iskolák közötti kapcsolattartók, akik szolgálati feladatuk mellett – sokszor saját szabadidejük terhére – végzik ezt a tevékenységet. Elvárás velük szemben, hogy jól ismerjék az iskola környékének közlekedésbiztonsági helyzetét, és fel-hívják a tanárok, a szülők és a gyerekek figyelmét a rájuk leselkedő veszélyekre.

Az iskolarendőr, ha meghívást kap, részt vehet az iskola rendezvényein, osztályfőnöki órák ke-retében tájékoztatja a diákokat a közlekedés veszélyeiről és a helyes közlekedési magatartásról, de tevékenysége a délutáni szabadidős programokra is kiterjedhet. Célja a kisiskolások bizton-ságos, balesetmentes közlekedésének, szabálykövető magatartásának elősegítése, közleke-dési ismereteik bővítése, a gyermekek biztonságát veszélyeztető egyéb tényezők felderítése, megszüntetése.

Az iskola rendőrének feladatai:

•A tanév kezdetét megelőzően kapcsolatfelvétel az iskolák igazgatóival.

•Szeptember hónapban a reggeli, valamint délutáni órákban a gyermekek biztonságos közlekedésének biztosítása, illetőleg ennek elősegítése, közreműködők bevonásával.

•A tanév során folyamatos kapcsolattartás az iskolák képviselőivel, tanárokkal, diákokkal.

•Rendszeres rendőri jelenlét az iskoláknál – igény szerint baleset- és bűnmegelőzési előadások tartása.

•Meghívás esetén részvétel a jelentősebb iskolai rendezvényeken.

•Felmerülő kérdés esetén közvetlen összeköttetés az iskolák és a rendőrség között.

•Szóróanyagok terjesztése.

•Az éppen aktuális bűnügyi helyzetnek megfelelően a diákok tájékoztatása az esetleges bűncselekmények áldozatává válásának megelőzése érdekében.

Minden – a programhoz csatlakozott – oktatási intézményben van egy plakát, amelyen megta-lálható az iskolarendőr neve és elérhetősége.

1 Visszatérés az iskolába – vajon az autósok is felkészültek a jelenlétünkre?

Az iskola környékén nagy a jövés menés, amit a  helybéli járművezetők is tudnak, számítanak a gyerekek jelenlétére, még ha nem is mindig (ezt hívjuk fokozott figyelmi beállítódásnak). A nyári-, vagy hosszabb szünet alatt azonban ahhoz is hoz-zászoknak, hogy kisebb a mozgás, kevésbé óvato-san közelítik meg az iskola környezetét. Különösen akkor nagy annak a veszélye, hogy a gépjárműve-zetőkben nem tudatosul a gyermekek jelenléte, ha nem is jól észrevehető csoportban közlekednek, ha-nem egyesével, párosával. Ezért fontos, hogy ilyen időszakokban a gyalogosok, a gyerekek is még kö-rültekintőbbek legyenek és ezzel az eshetőséggel

is számoljanak. Az újbóli „összeszoktatást” a rendőrség azzal szokta segíteni, hogy lehetőség szerint a tanévkezdés időszakában egy rendőr jelenik meg az iskolánál és segíti az úttesten való átkelést, figyelemre inti az autósokat. Sok helyen szülők, vagy az iskola dolgozói segítik ezt a helyzetet azzal, hogy felnőtt jelenlétükkel segítik a biztonságos átkeléseket, és a gyermekek megfelelő, biztonságos magatartását. Ez nagyon hasznos és nagyban növeli a gyermekek biz-tonságát! A biztonság fokozásának másik fontos eszköze a környezet kialakítása. Fontos, hogy a terület jellege lehetőleg felhívja a figyelmet arra, hogy ott gyermekek, gyalogosok, kerékpáro-sok jelenlétére fokozottan számítani lehet.

Az iskolák bejáratánál gyalogosvédő-korlátot kell kihelyezni, hogy az épületből kiszaladó gyer-mekek nehogy az autók elé kerüljenek.

A „Gyermekek” jelzőtáblát (KRESZ 84. ábra) el kell helyezni olyan hely jelzésére, ahol a gyermekek úttestre lépésével fokozottan számolni kell, vagy ahol az út környezetében gyermekek rendsze-resen tartózkodnak. A jelzőtáblát általános iskola, óvoda és olyan gyermekintézmények közelében, ahol gyermekek rendszeresen felügyelet nélkül, csoportosan tartózkodnak, mindig el kell helyezni.

2

Jegyzetek Jegyzetek

6 7

Hogyan jutok el én és hogyan jutnak el az osztálytársaim az iskolába? Hogyan és miért jó autózni, buszozni, vonatozni, kerékpározni, gyalogolni?

Az, hogy ki milyen közlekedési eszközt választ az iskolába való eljutáshoz, nagyon sok minden-től függ. Például, hogy a szülők viszik-e el gyermeküket kocsival, milyen messze van az iskola, milyen tömegközlekedési eszközzel lehet odajutni, milyenek az időjárási viszonyok stb.

Mindenesetre néhány általános dolog minden közlekedési módról elmondható, mindegyiknek vannak előnyei és hátrányai.

A kerékpár a legsokoldalúbb közlekedési eszköz, a lehető leghatékonyabb jármű, hogy „A” pont-ból „B” pontba egyszerűen, kényelmesen eljussunk. A biciklizés az egyik legjobb módja annak, hogy megőrizzük az egészségünket, és az évek múlása ellenére is fitten tartsuk alakunkat. A biciklizés szervezetre gyakorolt pozitívumait számos kutatás bizonyította már. Többek között javul az állóképesség, fejlődik az izomzat, a tüdő kapacitása és a szívműködés. A testünk fizikai állapotának javulásával együtt az életminőség javulását is eredményezi. Részben ezért állítják a kutatók, hogy azok, akik rendszeresen kerékpároznak, hosszabb ideig élnek.

Továbbá a bringázás nem terheli a környezetet, a motorizált közlekedés arányának csökkenésé-vel javul Földünk környezeti állapota, csökken a lég- és a zajszennyezés.

A biciklizés a leggyorsabb az ajtótól ajtóig szállításban – a motorizált közlekedés átlagsebessé-ge kevesebb mint fele a kerékpározással elérhető átlagsebességnek, a kerékpáros közlekedés kiküszöböli a megállóktól megállóig (parkolás, vasúti- és tömegközlekedés) gyaloglással töltött időt, és minden tényleges haladás nélkül elvesztegetett idejét a közlekedésnek.

Csak a gyaloglás 100%-os hatékonyságú, de a kerékpározás áll ehhez a legközelebb, a közle-kedéssel töltött idő több mint 90%-át tényleges haladásra használjuk fel, míg eljutunk „A”-ból „B”-be. A bringázás kiküszöböli a várakozással, a parkoló kereséssel és a sorban/dugóban állással töltött időt.

A kerékpár kisebb városi távolságokon gyorsabb, mint az autó. Az ábrából látható az eljutás ide-je a megtett kilométer függvényében a különböző közlekedési módokkal. Látható, hogy az autó saját sikerének áldozata lett. Magyarországon is megszokott lett a városok és az agglomeráció útjain kígyózó hosszú, lassan araszoló kocsisorok látványa. A mellettük vígan elguruló biciklié is egyre inkább! Európában az autóval megtett utak 30 százaléka 3 km-nél, 50 százaléka pedig 5  kilométernél rövidebb távolságra ter-jed. Ha a parkolóhely-kereséssel, parko-lással töltött időt is beleszámoljuk, ezen a távolságon a bicikli gyorsabb.

A 8 kilométeres távolságnál a kerék-párral közlekedők hátránya még min-dig nem több néhány percnél, és ezek a kalkulációk ideális forgalmi helyzettel számoltak. A hosszabb távolságokon viszont a bicikli–közösségi közlekedés kombinálása a leggyorsabb megoldás.

3Az időmegtakarításnak konkrétan forintosítható pozitív hozadéka van, pörgeti a gazdaságot, ezáltal jobb életminőséget jelent az embereknek. A torlódások miatt elpazarolt idő és a termelés kiesése több tízmilliárd forintot tesz ki nemzetgazdasági szinten.

Természetesen, akinek nem adatik meg a lehetőség, hogy biciklizhessen (nagy forgalmú úton túl veszélyes lenne, vagy messze van az iskola, nincs kerékpár, rossz az idő stb.), azok még mindig elgondolkodhatnak a közlekedés egyéb lehetőségein.

Azonos (3,5 m) keresztmetszeten 2000 (többségében egy főt szállító) autó tud áthaladni átla-gos városi környezetben, míg 14 000 kerékpáros, ez hétszeres forgalomáteresztő képességet jelent. Egy közlekedési lámpa előtti várakozásnál a kerékpáros tized akkora helyet foglal, mint

egy személygépkocsi, tehát a forgal-mi torlódások csökkentése érdekében mindent meg kell tennünk a kerék páros-forgalom, valamint a tömegközlekedés részarányának növeléséért.

Az ábrából látható, hogy a tömegköz-lekedési eszközökkel csökkenthetőek a forgalmi dugók. Segítségükkel ke-vesebb autóra van szükség. Egy busz vagy villamos több tucat embert képes szállítani. Gondoljuk el, ha az a sok em-ber, akik tömegközlekedési járműveken utaznak mind autóval járna dolgozni vagy iskolába! Olyan sok autóra lenne szükség, hogy szinte meg sem tudná-nak mozdulni!

A busz, trolibusz, HÉV, vonat, villamos, metró, földalatti, fogaskerekű csökkenti a városban ki-alakuló forgalmi dugókat, ezáltal a környezetszennyezést is.

Az lenne a legideálisabb, ha mindenki, aki tehetné, autók helyett a tömegközlekedési járműveket használná napi közlekedése során. Így sokkal jobb levegőjű városokban élhetnénk.

Tehát a közlekedésünk ésszerű tervezésénél nemcsak időt és pénzt spórolhatunk, hanem ha-tékonyabbá tehetjük a területfelhasználást, és csökkenthetjük a közlekedés torlódásait és terü-letigényét.

Jegyzetek

8 9

Hol van az iskolához legközelebb lévő zebra - hogyan is kell átkelni ott és ott ahol nincs?

Az úttestre lépés előtt mindig meg kell állni és alaposan körül kell nézni – járművek keresztez-hetik az utat! Amíg egyet lépünk, a járművek tíz métert haladhatnak az úttesten, és nem biztos, hogy meg tudnak állni!

Az út szélén parkoló járművek akadályozhatják a rálátást. Ilyenkor nem láthatóak az úttesten közlekedő autók, de az autók vezetői sem láthatják a gyalogosokat. Ki kell menni az álló autók széléig és újra meg kell állni! Előrehajolva alaposan körül kell nézni!

Átkelés előtt az úttesten közeledő járművek zaja is figyelmeztető lehet. Kézfeltartással is jelezni lehet az átkelési szándékot.

Ha a járművek vezetői észrevettek és lassítanak, majd megálltak; szabad az út! Indulhatunk! Még egyszer körül kell nézni, és áthaladás közben is figyelni kell! Az átkeléshez lehetőleg keres-sünk kijelölt gyalogos-átkelőhelyet, azaz zebrát!

Ha nincs a közelben gyalogos-átkelőhely, akkor nincs elsőbbségünk, csak akkor szabad átkelni, ha nem jön jármű. Van, hogy egy jó szándékú autós megáll és átenged, de csak akkor szabad

elindulni, ha teljesen egyértelmű, hogy át akar engedni, s akkor is számítani kell arra, hogy a többi, a másik irány-ból érkező jármű vezetője ezt nem te-szi meg!

Ilyenkor még körültekintőbben és óva-tosabban, a lehető legrövidebb útvo-nalon kell átkelni!

A biztonságos átkeléshez szükséges érzékelést lehet fejleszteni: Próbáljuk megbecsülni, hogy az úttesten haladó járművek közel vagy távol vannak-e? Gyorsan vagy lassan jönnek-e?

4 Mikor lehet elindulni és mikor nem a gyalogos jelzőlámpánál?

Gyalogátkelőhely jelzőlámpával

Forgalmas helyeken forgalomirányító jelzőlámpával is ellátják a kijelölt gyalog-átkelőhelyet.

Ekkor csak a zöld jelzésnél szabad megkezdeni az átkelést

A készüléknek 3 állapota lehet.

Ha zöld a lámpa, akkor szabad az átkelés az úttesten.

Ha villog a zöld jelzés, akkor már ne lépjünk le az úttestre, de ha már az úttes-ten vagyunk, minél előbb fejezzük be az áthaladást.

Ha piros a lámpa, akkor ne lépjünk le az úttestre, meg kell várni a zöld, azaz a szabad jelzést.

5

Egyik reggel a megszokott helyen a jelzőlámpák nem működnek? Mit tegyek ilyenkor?

Ha a kijelölt gyalogátkelőhelyen nem működik a jelzőlámpa, teljesen elsötétül, vagy sárga villo-gásra vált át, ilyenkor úgy kell átkelni az átkelőn, mintha nem lenne jelzőlámpa.

Azaz: A zebrán át közlekedő gyalogosoknak kötelességük alaposan körülnézve meggyőződni az átkelés biztonságosságáról még az úttestre lépés előtt.

•Először meggyőződünk az áthaladás veszélytelenségéről, úgy, hogy először balra, aztán jobbra, majd még egyszer balra tekintünk. Ha nem jönnek járművek, vagy megálltak, hogy biztosítsák elsőbbségünket, akkor elindulhatunk.

•Az úttesten a lehető legrövidebb úton a legrövidebb idő alatt keljünk át!

6

Jegyzetek Jegyzetek

10 11

Városon kívül az út melyik oldalán kell gyalogolnom, ha nincsen járda és miért?

Ha a gyalogosként az úttesten közlekedünk, az úttest szélén, egymás mögött „liba-sorban” tegyük:

• lakott területen lehetőleg a menetirány szerinti bal oldalon,

• lakott területen kívül mindig a bal oldalon (az út szélén), a járműforgalommal szemben.

Erre azért van szükség, hogy ne csak minket láthasson a gépjárművezető, hanem mi is láthas-suk őt. Ez azért biztonságosabb, mert ha valamilyen oknál fogva a gépjármű nem venne észre minket (figyelmetlen, elalszik, bódult állapotban van), mi még kitérhetünk előle.

A lakott területen kívüli út úttestjén, leállósávján, útpadkáján tartózkodó gyalogosnak/személy-nek – ide nem értve a gyalogosok zárt csoportban történő közlekedését – éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén fényvisszaverő mellényt (ruházatot) kell viselnie.

Lakott területen kívül nappal is érdemes a gépjárművek figyelmét külön fényvisszaverő ruházat-tal felhívni. Ajánlott a láthatósági mellény használata, de sokszor a környezettől eltérő kirívó színű ruházat vagy különböző fényvisszaverő anyagok a ruházaton is elősegítik a jobb láthatóságot.

7 Miben és hogyan segíti, segítheti a rendőr a közlekedést és az én közlekedésemet?

A rendőrség feladatai között szerepel többek között a közlekedés zavar-talan lebonyolítása is. Tehát ha valahol „zavar”( forgalmi torlódás, baleset miatti torlódás, vagy jelzőlámpa hibájából adódó dugó) keletkezne, akkor a rendőrök a helyszínen segítenek a forgalom irányításában. A KRESZ-ben éppen ezért benne is vannak az alapvető rendőri irányítási módok, „karjelzések”. A rendőri segítség ilyen esetben azért van, hogy a torlódá-sokat és a véletlenszerűen kialakult góchelyeket minél biztonságosabban lehessen megközelíteni és elhagyni.

A rendőri karjelzések áttekintése:

A rendőri karjelzések nem túl bonyolultak. A lényeg, hogy ha a rendőrnek a hasát, vagy a hátát látjuk, akkor az egyértelműen megálljt parancsol. Ilyenkor nincs kivétel, meg kell állnunk. Ha a rendőr tenyerét látjuk, akkor

az is megállásra szólít fel.

Ha a rendőrt oldalról látjuk, akkor elvileg mehetünk, de a helyzet nem ilyen egyszerű. Ha a tenyerét mutatja felénk, akkor várnunk kell, illetve akkor is, ha a felőlünk eső karját maga elé tartja. Ilyenkor a szemből érkező kanyarodhat, amíg mi várunk.

Ha a rendőr a karját, botját a magasba emeli, akkor azzal azt jel-zi, hogy változás következik, pont, mint a sárga lámpánál. Ilyenkor mindenkinek meg kell állnia, kivéve annak, aki megkezdte az átha-ladást a zebrán, hiszen biztonságosabb, ha befejezi a megkezdett útját, mintha visszafordulna. A rendőrnek folyamatosan figyelnie kell minden irányba, hiszen rajta múlik, hogy mennyire rugalmasan tudja kezelni a kereszteződés forgalmát.

Fontos megjegyezni, hogy a rendőri jelzések a gyalogosokra is vo-natkoznak. A rendőr kiegészítő karjelzésekkel is sürgetheti, vagy lassíthatja a közlekedőket. Ha a tenyerével, vagy a botjával maga felé int, az azt jelenti, hogy tempósabban kellene haladni, míg ha a  tenyerével a föld felé int, akkor vissza kell venni a sebességből. Ha a rendőr fütyül a sípjával, akkor a rendőr valamit jelezni akar. (Forrás: www.nyugat.hu)

8

Jegyzetek Jegyzetek

12 13

Áttekerhetek kerékpárral a zebrán?

Nem, mert a kerékpár jármű, és a zebra csak a gyalogosok ré-szére kialakított átkelő. Ezért, ha szabályosan szeretnénk átkelni a zebrán, akkor le kell szállnunk a kerékpárról, és gyalogosként, a kerékpárt tolva kell átkelnünk. Sok helyen éppen erről az infor-mációról táblákat is készítettek és ezeket helyezik ki a gyalog-átkelők mellé.

Ellenben, ha kerékpárúton vagy sávon közlekedünk, akkor a leg-több helyen szabályos kerékpáros átvezetés van kialakítva a biz-tonságos átkeléshez az úttesten a  zebra mellett. Ezek szaggatott sárga vonallal vannak felfestve. Ezt biztonságosan használhatjuk kerékpárunkkal.

9 Van, akinek a kistestvére most kezdte az iskolát. Hogyan tudom segíteni a közlekedésben?

A kisgyermekek védelme elsősorban a szülők feladata, de a nagyobb testvérek, idősebb bará-tok, rokonok a szülők segítségére lehetnek.

Mire gyermekeink elérik az iskoláskort, tisztában vannak a közlekedés alapvető szabályaival. Az iskolába vezető út még új számukra, azt szintén meg kell tanulni, be kell gyakorolni. Ehhez többször járjuk végig együtt az adott útszakaszt úgy, hogy közben megbeszéljük a lehetséges veszélyeket.

Ha faluban, vagy kisebb városban lakunk, továbbá, ha az iskolát és a lakóhelyünket össze kötő útszakasz nyugalmas környéken vezet át, akkor könnyebb dolgunk van. Reggelente, ha a szü-lők nem érnek rá, van, hogy a nagyobb testvér kíséri a kisebbet. Ekkor viszont fontos, hogy a szülők a nagyobb testvért készítsék fel arra, hogy mire kell figyelnie kistestvérénél és hogyan kell vele bánnia! Hangsúlyozzuk sokszor, hogy figyeljenek egymásra, lehetőleg a nagyobb test-vér mindig fogja a kicsi kezét, de az úton való átkeléseknél feltétlenül!

Bonyolultabb a helyzet, ha nagyobb városban élünk. Ez esetben ajánlott a szülői kíséret mind reggel, mind délután – különösen, ha tömegközlekedést is kell használni az út során.

A legfontosabb: a kicsiknek ebben a korban a nagyobbak példája a követendő minta. Ezért nagyon fontos, hogy a szülők és a nagyobb testvér, testvérek is szabályosan, biz-tonságosan közlekedjenek, jó és követendő példát állítva!

10

Jegyzetek Jegyzetek

14 15

Mire jó a kerékpáros védősisak?

A válasz egyszerű: ha esetleg felborulnánk a biciklivel, az ütés a védősisakot éri a fejünk helyett. Kerékpározás közben a védősisak viselése a leghatékonyabb módja az életveszélyes fejsérülé-sek elkerülésének.

A kerékpáros tragédiáknál a koponyasérülés a leggyakoribb. Ezért nagyon fontos, hogy védjük a fejünket. Ebben a kerékpáros védősisak van segítségünkre. Jelen szabályozás szerint a kerék-páros védősisak még nem kötelező (olyan járműnél kell, amely végsebessége 50 km/óra felett van), de mindenképp, még a jogszabály szerint is ajánlott a használata.

Az alábbiakban felsoroljuk mindazt, amire a kerékpáros bukósisak választásánál, viselésénél figyelni kell, hogy elkerüljük a leggyakoribb hibákat és az esetleges sérüléseket.

A kerékpáros sisak kiválasztása

A kerékpáros védősisakok vagányabbak, kényelmesebbek és könnyebbek, mint valaha. Ren-geteg olcsó választási lehetőség van gyermekek és felnőttek számára is, ám fontos, hogy kivá-lasztásánál betartsuk az alábbi szabályokat:

•Bizonyosodjunk meg arról, hogy a sisakot hivatalosan is bevizsgálták és biztonságossá nyilvánították. Keressük meg az erre vonatkozó címkét!

•Győződjünk meg arról, hogy pontosan illeszkedik! A sisak akkor jó, ha nem tudja 2,5 centiméternél jobban semmilyen irányban elmozdítani. A méretre állítható pántokkal sokkal biztonságosabban, kényelmesebben állíthatjuk be a sisak illeszkedését. Abban az esetben, ha hosszú a hajunk, olyan sisakot válasszunk, amelynek van lófarok kivezetésére szolgáló része.

•Gondoskodjunk a láthatóságról! Ha a sisak csak kicsit is gátolja a megfelelő kilátásban, válasszunk egy másik típusút. Fontos, hogy az autósok és a többi kerékpáros is jól láthasson minket, ezért válasszunk világos színű sisakot!

Hogyan viseljük a sisakot?

A kerékpáros sisak csak akkor óv, ha helyesen viselik. A kerékpáros sisak viselésére vonatkozó szabályok ugyanazok a gyermekek és a felnőttek esetében is. A sisak egyenesen álljon a fejün-kön, és fontos, hogy megfelelően védje a homlokot anélkül, hogy előre vagy hátrafelé dőlne az. Rögzítsük a sisakot az állunk alatt úgy, hogy az ne csúszhasson el semmilyen irányban.

Ne gondoljuk, hogy a sisak csak gyerekeknek való! A felnőttekre is ugyanazok a veszélyek lesel-kednek, mint a gyerekekre. Egy felmérés szerint, a körültekintő, óvatos kerékpározó is átlagosan minden 7000 km után karambolozhat. Noha az autókkal való ütközés a legsúlyosabb, még a kerékpárúton történő, kis sebességű ütközés is veszélyes lehet.

11 Miért jelent veszélyt a köd?

Először is érdemes tisztázni, hogy mi is az a köd. A köd a  levegő páratartalmának egyik megjelenési formája. Lényegében olyan réteges felépítésű felhő, amelynek alapja a földfelszínt éri. Köd esetén a látótávolság egy kilométernél kisebb. Ha a lá-tástávolság ennél több, akkor a jelenséget párásságnak ne-vezzük.

A problémát, veszélyességet az okozza, hogy a levegő hideg időben annyira lehűl, hogy hőmér-séklete megközelíti a harmatpontot, és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A ki-alakuló vízcseppecskék mérete mintegy a milliméter ezredrésze, ezért lebegnek a levegőben. A vízcseppekből kialakuló pára a levegő átláthatóságát rontja. Ezért van az, hogy láthatóságunk csökken; az autók fénye csak nagyon közelről érzékelhető, a tárgyak, fák egyszerűen eltűnnek a ködben a szemünk elől.

Erre a problémára találták ki az autóknál a ködfényszórókat, amelyek fénye erősebb, ezzel se-gítve a látásunkat. A hátsó ködlámpa pedig a jármű észlelhetőségét növeli.

Sok baleset következik be azért, mert nem megfelelőek a látási viszonyok, vagy nem a körülmé-nyek figyelembevételével közlekedünk. A járművezetőknek, kerékpárosoknak és gyalogosoknak egyaránt fokozottan figyelniük kell a többiekre, és tudatában kell lenniük, hogy őket sem látják jól a többiek. A ködben megfelelő kivilágítás nélkül nagyon veszélyes közlekedni, lehetőleg még a megfelelő eszközökkel is kerülni érdemes a közlekedést a ködben.

Sajnos a rossz látási viszonyok közepette gyakoribb a kerékpáros- vagy gyalogosgázolás, mert későn veszik észre őket a járművezetők.

A kialakuló nedvesség az úton is jelentkezik, kicsapódik, ezért balesetet szenvedhetünk, ha nem a megfelelő sebességgel haladunk: a járművek könnyebben megcsúszhatnak, kisodródhatnak az útról vagy másik járművel ütközhetnek.

A gyermekeknek meg kell tanítani, hogy ilyen körülmények között a fényvisszaverő eszközök, illetve a feltűnő színű ruházat viselése mennyire fontos.

12

Jegyzetek Jegyzetek

16 17

Milyen eszközök lehetnek a bicajon, hogy észrevegyék a kerékpárost? A sajátomon melyek vannak ezek közül?

A kerékpáros balesetek mintegy egyharmadában játszik közre az észlelhetőség. Ezért nagyon fontos a balesetek megelőzése, elkerülése érdekében a kerékpár megfelelő észlelhetősége, illetve annak fokozása. Itt fontos megemlíteni, hogy a szabályozás is előírja, hogy miknek kell lennie kötelező jelleggel a kerékpáron!

A vonatkozó rendelet által előírt kötelező kerékpártartozékok:

1. Fehér vagy kadmiumsárga fényt adó lámpa.

2. Piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 m távolságról látható lámpa.

3. Piros színű fényvisszaverő prizma.

4. Két, egymástól függetlenül működtethető fékszerkezet, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat.

5. Csengő.

6. Borostyánszínű, mindkét oldalán fényvisszaverő küllőprizma legalább az első keréken.

Látható hogy ezekből a kötelező kellékekből is sok a megfelelő láthatóságot szolgálja.

Emellett meg kell említeni a rossz, vagy korlátozott látási körülmények között, lakott területen kívül kötelező láthatósági mellény viseletét. Természetesen a mellény viselete mindig ajánlott, hisz ez is a megfelelő láthatóságot, észlelhetőséget szolgálja.

A felsorolt kötelező eszközökön kívül sok olyan lehetőség van még, ami a jobb észlelhetőséget szolgálja. Ilyenek pl. a láthatósági karpántok, prizmák, fényvisszaverő matricák, kiegészítő lám-pák a sisakon, keréken, küllőkön, hátizsákon stb. Fontos a ruházat is: törekedjünk az élénk, eset-leg fényvisszaverő felületekkel rendelkező ruházat viselésére. A sötét, fekete ruházat kerülendő.

A leírtak alapján mindenki győződjön meg saját kerékpárja kötelező felszereltségének meglé-téről. Egészségünk megőrzése érdekében szerezzük be és használjuk ezeket az eszközöket.

13 Milyen jelzések lehetnek egy közlekedési lámpán és melyik mit jelent?

A közlekedési lámpa jelzései:

Szabad jelzés: színe a zöld. Jelentése: „mehetsz”, azaz az adott irányban engedélyezett a to-vábbhaladás.

Tilos jelzés: színe a piros. Jelentése „állj!”, azaz az adott irányban tilos a továbbhaladás.

A szabad és a tilos jelzés közötti átmenet kétféle lehet:

•ha tilosról vált zöld jelzésre, akkor a pirosat egy piros és sárga együttes jelzés követi, amelynek üzenete „állj!, felkészülés a haladásra”. Ekkor a járművezető felkészül az indulásra. (1. ábra, sorrendben: 1 2 3)

•ha szabad jelzésről vált tilosra, akkor a zöld jelzést egy sárga követi, amelynek jelentése „készülj fel a megállásra”. Ennél a jelzésképnél, csak akkor szabad áthaladni a csomóponton, ha már biztonságosan nem tudnánk megállni (1. ábra, sorrendben: 3 4 1).

Az egyes fényjelzésekben található nyilak a kötelező haladási irányt jelentik és más jármű nem keresztezheti az utunkat. (2. ábra).

A telezöld jelzés jelentése, hogy a KRESZ betartása mellett bármerre továbbhaladhatunk, de a KRESZ-ben foglalt elsőbbségadási szabályokat be kell tartani. (3. ábra)

Villogó sárga fényjelzés: veszélyre hívja fel a figyelmet vagy jelentheti azt is, hogy a jelzőlámpa nem működik. Ebben az esetben a KRESZ szabályai érvényesülnek.

A gyalogos-jelzőlámpáknál szabad (zöld), illetve tilos (piros) jelzések ugyanazt jelentik, mint a gép-járműveknek szóló jelzőlámpáknál. A zöld villogó jelzés „figyelemfelhívás”, ami felhívja a gyalogo-sok figyelmét, hogy a jelzés hamarosan pirosra vált, ilyenkor már nem szabad elindulni. (4. ábra)

A kerékpárosok közlekedését is szabályozhatja jelzőlámpa. A színjelzések és azok sorrendje azonos a háromjelzésű lámpákéval, a piktogram pedig egy kerékpárt ábrázol. (5. ábra)

14

3. ábra

Telezöld

4. ábra

Gyalogoslámpa jelzésképei

2. ábra

Jelzőlámpa iránynyíllal

1. ábra

Jelzőlámpa jelzési képeinek sorrendje

5. ábra

Kerékpáros jelzőlámpa

Jegyzetek Jegyzetek

18 19

Miből következtethetek arra, hogy az út vagy a járda csúszik?

Függetlenül attól, hogy hogyan és mivel közlekedünk, a  csúszós útburkolat balesetveszélyt jelent. A KRESZ-ben erre külön tábla hívja fel a figyelmet. A „csúszós út-test” tábla azokra az útszakaszokra kerül kihelyezésre, ahol fokozott a csúszásveszély kialakulása. Ez nemcsak a  téli útviszonyok mellett kialakuló csúszást, hanem pl. vízátfolyást, sár és törmelék gyakori jelenlétét is jelenthe-ti. Érdemes odafigyelnünk néhány időjárási körülményre, amely segíthet kialakítani az ilyenfajta veszély érzetünket. Az első a hőmérséklet, ha a külső hőmérséklet 3 Celsius- fok alá süllyed, akkor már számolni kell azzal, hogy a burkolat jegesedhet. Azokon az útszakaszokon, ahol a szél intenzitása (híd, felüljáró, lakott terület széle stb.)

várhatóan magas, a jegesedés sokkal hamarabb elkezdődik. Ha bármilyen csapadék elkezd esni az út sokkal csúszósabb, mivel a rajta lévő por, kosz egy vékony réteget képez rajta. Ér-demes ezt észben tartani, amikor kerékpárral vagy motorral közlekedünk, vagy ilyen közlekedő halad a közelünkben.

Gyalogosként, ha lehet, érdemes megkapaszkodnunk valamiben, vagy kisebb léptekkel, óva-tosan haladni. A csúszós úton vagy járdán könnyű elesni, ha hirtelen mozdulatokat teszünk, és akár súlyosan is megsérülhetünk.

Járművel való közlekedés esetén, csúszós úttesten fokozottan kell figyelnünk a követési távol-ságra, mert nagyon megnőhet a fékút, valamint irányíthatatlanná válhat a jármű, ami könnyen balesethez vezethet.

Ha csúszós az út vagy a járda, akkor lehetőség szerint, kerüljük a közlekedést, az a legbizto-sabb. Persze ezt nem mindig tehetjük meg, ilyenkor viszont legyünk nagyon óvatosak, körülte-kintőek. És ne feledjük: ne csak magunkra, másokra is figyeljünk!

15 Mi az a fékút? Mitől függ a mértéke?

A fékút fogalmát gyakran összeke-verik a féktávolsággal. A fékút a fék-pedál megérintésétől a megállásig megtett utat jelenti. A féktávolság pedig az észleléstől a megállásig megtett út.

Féktávolság = reakcióidő alatt megtett út + fékút

A fékút hossza a következő tényezőktől függ:

•a fékberendezés működési késedelme,

•a jármű sebessége,

•a kerék és talaj kapcsolata – az útburkolat állapota

•útviszonyok (jeges-havas út, nedves út, száraz út, aszfalt, kockakő, kavicsos út, nyomvályús útszakasz, sáros út, villamos pálya),

•a járműre ható erők nagysága,

•a fékezés intenzitása.

A közúti forgalomban a biztonságos követési távolságnak 2 másodperc alatt megtett út felel meg.

Fontos, hogy a gyerekek is megértsék, hogy a járművek nem tudnak egyből megállni, a fékezés alatt még haladnak. Hasznos, ha elmondjuk nekik a különbséget például az autó és a vonat fék útja között, illetve szemléltethetjük a különböző távolságokhoz tartozó fékutat (például a  jár-dán eljátszhatjuk, hogy a  fék út távol ságára el-távolodunk a gyermek-től, hogy tudja a  szá-mokat a  valósághoz kötni).

16

Útviszonyok

Sebesség (km/h)

20 40 60 80

Fékút (m)

Száraz út 3 11 24 43

Nedves út 8 32 72 130

Jeges út 16 64 140 260

Útviszonyok

Sebesség (km/h)

20 40 60 80

Fékút (m)

Száraz út 9 23 42 67

Nedves út 14 44 90 150

Jeges út 22 76 160 280

Jegyzetek Jegyzetek

20 21

Mire kell figyelnem a buszon, villamoson, (metrón), vonaton?

Ha a fent említett tömegközlekedési esz-köz valamelyikével kell utazni, legjobb, ha ezt nem egyedül teszi a gyermek! Azon-ban, ha már ügyes a közlekedésben, és el merjük egyedül engedni, akkor hívjuk fel külön a figyelmét, hogy legyen na-gyon körültekintő! Ha tehetjük, kísérjük el gyermekünket, és mutassunk jó példát. Ez a legjobb nevelési módszer.

Amire meg kell tanítani a gyerekeket:

A megállóba érkezve ne tolakodjon a már ott várakozó utasok elé, hanem álljon be mögéjük, és várjon türelemmel. Ha meg-érkezik a jármű, engedjen utat a leszálló utasoknak, majd az előtte állók után

szálljon fel, de ne álljon meg az ajtóban, hogy még az utána lévők is elférjenek! Mielőbb keressen lehetőséget a kapaszkodásra, és ezt az utazás során soha ne engedje el! Mondjuk el, hogy az még stabilabbá teszi, ha egy kisebb terpeszbe is áll, így a fékezésnél, elindulásnál sokkal bizto-sabban áll majd a lábán.

Ha utolsóként szállt fel a járműre, és az ajtóban kell utaznia, soha ne támaszkodjon az ajtónak, és figyeljen arra, hogy a leszállóknak adjon utat! Ha talál szabad helyet, nézzen körül, hogy uta-zik-e állva idős ember, kismama, vagy más rászoruló (vak, mozgássérült) a környezetében, s ha igen, tanítsuk meg, hogy ilyenkor engedje át neki a helyet! Ha azonban senkit sem lát, nyugod-tan üljön le, mert úgy a legbiztonságosabb az utazás. Ha mégis állva kell utaznia, a hátizsákot vegye le, mert azzal a többi utast zavarja. Mondjuk el, hogy leszállás előtt meg kell nyomni a jelzőgombot, majd ha a jármű megáll, tolakodás nélkül kell leszállni!

Nagyon fontos megtanítani, hogy ha leszállt a járműről, hogyan folytassa tovább az útját. Ha át kell kelni az úton, ne fusson át a jármű előtt vagy mögött, még akkor sem, ha éppen ott a gyalog átkelőhely, hanem várja meg, amíg elmegy a busz vagy a villamos, vagy ha jelzőlámpa van, akkor arra figyeljen!

17 Mire jó a biztonsági öv, miért fontos, hogy becsatolják?

A „V” alakú, vagy hárompontos övet (medencénél vízszintes, mellkason átlósan keresztbefutó) Nils Bohlin mérnök fejlesztette ki. Lényege, hogy az ütközési energiát a test legerősebb részei felé továbbítja (csípő, mellkas). A leggyakoribb a hárompontos biztonsági öv, amely három ponton rögzíti az emberi testet, kettő ponton két oldalt derék tájon és egy ponton pedig a vállnál. Léteznek más kialakítások is, például a négypontos biztonsági öv, ezeket autóversenyzők használják. A biztonsági öv szerepe az, hogy megfogja a testet, hogy erős fékezésnél, vagy ütközésnél ne repüljön előre, ne ütődjön a műszerfalnak. Hazánkban már régóta kötelező (1976-tól) a biztonsági öv haszná-lata, kezdetben csak az első ülésen, mára már a hátsón is. Manapság már alapfelszereltség minden autóban. Annak az esélye, hogy baleset során valaki meghaljon vagy súlyos sérülést szerezzen sokkal kisebb, ha beköti az övet. Fontos, hogy az autóba beszerelt légzsák is csak becsatolt övvel bizton-ságos! A biztonsági öv az emberiség egyik legfontosabb biztonsági találmánya, 50 év alatt több mint egymillió életet mentett meg.

Fontos, hogy a kisgyermekek is megfelelően legyenek rögzítve. Kisgyermekek esetén gyer-mekülést, vagy ülésmagasítót kell használni, mert az ő esetükben a biztonsági öv sérüléseket okozna. Manapság a gyártók nagyon sok tesztet és fejlesztést végeznek annak érdekében, hogy a biztonsági öv még hatékonyabb legyen.

Sajnos a mai napig vannak olyanok, akik nem használják a biztonsági övet, és valószínűleg nincsenek is tisztában vele, hogy milyen veszélynek teszik ki magukat. Tévhit, hogy egy esetle-ges ütközésnél az öv nélkül is meg tudják tartani magukat, mert olyan erők lépnek fel, amelyek meghaladják az ember fizikai lehetőséget.

Tévhitek a biztonsági övvel kapcsolatban:

•Lassú haladásnál nem kell az öv.

•Városban nincs értelme.

•Hátsó üléseken felesleges.

•Elegendő a légzsák.

Statisztikák:

•2008-ban például 160 gépjárművezető halt meg 50 km/óra alatti ütközés következtében, csak 20%-uk használta az övet (31 fő).

•A balesetek zöme a lakóhely 12 km-es körzetében történik.

•Hazánkban 2008-ban 94 fő vesztette életét hátsó utasként, közülük 73-an nem voltak bekötve (78%)

18

Jegyzetek Jegyzetek

22 23

Mit ellenőrizzek, ha tél után újra előkerül a bicajom?

A kerékpár is kopó alkatrészek sokaságából áll. Ezért, ha rendszeresen használjuk kerékpárun-kat érdemes (legalább évente egyszer) ellenőrizni. Célszerű ezeket az ellenőrzéseket a rossz idő beálltával végrehajtani, mivel ilyenkor a kerékpárunk sem kell, illetve a szervizek is kevésbé telítettek. A lényeg tehát: a téli tárolást (lásd a 23. kérdést) megelőzően tegyük rendbe, ápoljuk a bringát, tartsuk megfelelő helyen, míg nem használjuk, és tavasszal nem érhet meglepetés!

Ha a fenti jó tanácsokat megfogadtuk, tavasszal, néhány perces ellenőrzés (kormány, fék, gumi-nyomás, világító berendezések, lánc kenése) után már suhanhatunk is!

Indulás előtti ellenőrzése, karbantartás

A KRESZ előírja a jármű elindulás előtti ellenőrzését. Ellenőrizni kell a kerékpár kormány-, fék- és világítóberendezését, valamint a gumik állapotát. Nem előírás, de célszerű ellenőrizni a meghaj-tást és a láncot is.

A kormány ellenőrzése

Az ellenőrzés terjedjen ki arra, hogy nem szorul-e, vagy nem kotyog-e a kormánycsapágy. A túl-húzott vagy meglazult rögzítőcsavar előidézheti ezeket a jelenségeket, de a kormány szoros-ságát befolyásolhatja a csapágyhoz lerakódott szennyeződés is. A kormányszár le-föl mozgása előfordulhat, ha a rögzítőcsavar a sok rázkódás következtében meglazul. Bármelyik meghibáso-dás hátrányosan befolyásolja a biztonságos kormányzást.

A fék ellenőrzése

Külön kell ellenőrizni az első féket, és külön a hátsó féket. Behúzott első fékkel, majd behúzott hátsó fékkel próbáljuk eltolni a kerékpárt; ha sikerül (úgy, hogy a fékezett kerék elfordul), a fék rossz. A hiba oka lehet a fékpofa elkopása, amely így nem éri el a fékezendő felületet, vagy a fékbovden megnyúlása, amely utánállítást igényel.

Gyakori a bovden beszorulása, rozsdásodása a bovdenház és a huzal közé került szennyező-dés miatt, de előfordul, hogy a bovden kiszálkásodik. A kiszálkásodott fékbovdent tanácsos lecserélni.

Az egyéb mechanikus fékberendezéseket (például a dobfék) meghibásodásuk esetén célszerű szakemberrel javíttatni.

19A világítóberendezés ellenőrzése

Dinamó esetében azt kapcsoljuk be, forgassuk meg a kereket és győződjünk meg arról, hogy világít-e az első és a hátsó lámpánk. Ha nem világít valamelyik, akkor cseréljünk izzót, illetve ellenőrizzük, hogy az összekötő vezeték mindenütt kellően csatlakozik-e.

Elemmel működtetett lámpa esetében elem- vagy izzócserével háríthatjuk el a hibát.

Gumik állapotának ellenőrzése

Ránézéssel vagy súlyunk ráhelyezésével tudunk meggyőződni arról, hogy a gumink elég ke-mény-e. Puha gumi oka lehet a szeleptű meglazulása, a szelepgumi elszakadása, vagy defekt.

Ellenőrizni kell a gumiköpeny állapotát is. A nagyon kopott, vagy szakadozott gumiköpenyt ta-nácsos lecserélni, hiszen menet közben balesetet idézhet elő.

A meghajtás és lánc ellenőrzése

Nem kell minden elindulás előtt ellenőrizni, de néha tanácsos a lánckerekek szemrevételezése. Túlságosan kopott lánckeréken a lánc erős igénybevételnél ugrik, így a meghajtás nem biztosí-tott. A lánc kopottsága is negatívan befolyásolhatja a meghajtást, hiszen itt a láncszemek közötti görgők kopnak, ami könnyen töréshez, láncszakadáshoz vezethet.

Probléma még a laza lánc, aminek következtében gyakori a lánc leesése. Ezen a hibán a lánc-feszítőn való állítással, vagy egy láncszem kivételével lehet segíteni.

Jegyzetek Jegyzetek

24 25

Miért fontos a gyermekülés, vagy ülésmagasító a gyerekeknek? Hány cm magasságig kell használnom?

A gépkocsi és a mopedautó üléseihez – a vezető ülését kivéve – gyermekbiztonsági rend-szer szerelhető be. Az első üléshez – a jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban – a gyermekülés csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a lég-zsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. A gyermekülést, kialakításától függően a járműnek erre a célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó bizton-sági övhöz, vagy ennek bekötési pontjaihoz kell csatlakoztatni.

A KRESZ-nek megfelelően a gépkocsiban vagy mopedautóban utazó 150 cm-nél alacsonyabb gyermek – a testsúlyához igazodó kialakítású – gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szál-lítható. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.

A gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni:

1. ha a gyermekbiztonsági rendszer beszerelésére a gépkocsi a gyári kialakítása alapján nem alkalmas (az ilyen kialakítású M1, N1, N2 és N3 kategóriájú gépkocsiban a 3 évnél fiatalabb gyermek nem szállítható, illetve a 3. életévét már betöltött és 150 cm-nél kisebb testmagasságú gyermek az első ülésen nem szállítható);

2. ha gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel – testméretéhez igazodóan – biztonságosan rögzíthető;

3. ha taxi üzemmódban használt taxi gépkocsi és a személygépkocsis személyszállítást végző gépkocsi hátsó ülésén utazik;

4. ha a rendvédelmi szervek gépkocsijában vagy a mentő gépkocsi betegellátó terében utazik;

5. a menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban;

6. a nem menetrend szerinti személyszállítást végző autóbuszban, ha álló utasokat is szállíthat;

7. ha 3. életévét még nem töltötte be és állva utazik az autóbuszban;

8. ha külön jogszabályban meghatározott orvos által kiállított igazolással rendelkezik.

20 Fontos, hogy beszélgessünk anyuval, apuval, testvérrel, barátokkal a közlekedésről? Mikor is tettük meg utoljára?

Gyermekeink iskoláskoruktól kezdődően – gyalogosként, kerékpárosként, autók, buszok utasai-ként – egyre aktívabb résztvevői lesznek a közlekedésnek annak ellenére, hogy életkoruk miatt még nem mindig tudják kezelni az ezzel járó veszélyeket. Ezért idejében, különös gondossággal kell felkészítenünk őket az első önálló lépésekre.

A biztonságos közlekedésre nevelés elsősorban a helyes magatartásmódok közös, készségszin-tű begyakorlását jelenti. Járjunk elöl jó példával a kezdetektől még akkor is, ha ez néha nehezünk-re esik. A szabálytudat 3 éves korig még kialakulatlan, a későbbi szabálykövető magatartás első csírája a mozgás megismétlésében, szabályszerűségek és ismétlődés felfedezésében rejlik. 3 éves kor után kettős szabálytudat fejlődik ki a gyermekben, egyrészt örök érvényűnek tartja a kialakult szabályokat, amiket valami felsőbb hatalom hozott létre (szülők, királyok, istenek stb.) és mindenáron be kell tartani őket, másfelől pedig önkényesen variálja is azokat.

5 éves korig elsősorban a család, főleg az anya szerepe az elsődleges viszonyítási pont. A csa-lád azért nagyon fontos elem a közlekedésre nevelés szempontjából, mert spontán megnyilvá-nulásokban meghatározott magatartási és szerepmintákat közvetít a gyerek felé, amikre ráépül a tudatos nevelés, szoktatás, ellenőrzés, tanítás és fegyelmezés. A bölcsődébe, óvodába járás-sal aztán jelentőssé válik a kortárscsoportok hatása, mint viszonyítási keret.

A 6–10 éves korcsoportnál a szabályok betartásának kölcsönös ellenőrzése zajlik, de a szabá-lyok ismerete még hézagos. Erkölcsi értelmében a gyerek nem a szándékosság elve alapján, ha-nem az okozott kár mértéke alapján ítél. Az erkölcsi dilemmákban, kezdetben a jó gyerek, később a tekintélyorientáció dominál. Ez azt jelenti, hogy eleinte azért viselkedik jól a gyerek, mert meg akar felelni a jó gyerek eszményének, később pedig azért, mert tiszteletben tartja a tekintélyt.

A kiskamasz (11–14) már képes a formális logikai gondolkodásra, elvont kijelentésekben gondol-kodik, hipotéziseket állít fel a világ működéséről és azokat módszeresen ellenőrzi is. Képes előre gondolkodni és áttekinteni gondolatban az összes lehetséges változatot, azok következménye-ivel együtt, és e következtetéseket megerősíteni vagy kizárni. Ilyenkor már tisztában van vele, hogy a szabályok emberek által, kölcsönösen alakított dolgok, lehetnek írottak vagy íratlanok, áthághatatlanul szigorúak, vagy engedékenyebbek.

Az tehát látható, hogy különösen a kisgyerekek esetében nagyon fontos, hogy a szülőkkel is meg-beszélhesse, tőlük is lássa a biztonságos közlekedés szabályait. A gyerekeknek az a legfonto-sabb, hogy a szülővel bármit megbeszélhessenek, valamint a szülő helyes és a gyermek számára érthető választ tudjon adni. Fontos, hogy ez a kommunikáció folyamatos és rendszeres legyen.

21

Jegyzetek Jegyzetek

2726

22 Egyre korábban kezd sötétedni… Mivel tehetem könnyebben észrevehetővé magam a többi közlekedő számára?

A sötétedés utáni balesetek arra vezethetők vissza, hogy az emberek igen jelentős része nin-csen tudatában annak, hogy milyen korlátozó tényezőket kellene figyelembe venni. A jármű-vezetők az éjszakai időszakban is olyan sebességgel közlekednek, mint nappal, ugyanakkor a környezet adta látási lehetőségeik nagyon leromlottak. A balesetek jókora része a nem kellő időben történt észlelés miatt következik be.

Ezért életbevágóan fontos, hogy a közúton (kerékpárúton is!) láttassuk magunkat!

Bizonyított tény, hogy a fényvisszaverő anyagok alkalmazása a közlekedők ruházatán jelen-tősen növeli a láthatóságot. A mérések szerint fényvisszaverő anyag nélkül tompított világítással 30-40 méter az észlelési távolság. Fényvisszaverő anyag használata esetén ez a távolság 150-200 méterre növekszik. Ha az autós fényszórót (reflektort) használ, a fényvisszaverő nélkül közlekedő gyalogost 100-150 méterről veszi észre, fényvisszaverő használatával akár ötször távolabbról is megpillanthatja.

Az 1. ábrán jól látszik, hogy mennyire fontos a rajtunk lévő ruházat színe.

A 2. ábra a látótávolságot, és a hozzá tartozó fékutat szemlélteti.

Ezért is tették kötelezővé, hogy a lakott területen kívül éjszaka és korlátozott látási viszonyok esetén megálló autósoknak is fényvisszaverő mellényt kell viselniük, ha megállnak és kiszállnak az autóból.

A skandináv államokban – ahol nagyon sok a sötét órák száma – a gyermekek számára meg-szokott a fényvisszaverő anyagok viselése a ruházatukon, cipőjükön, iskola táskájukon, kerék-párjukon.

Távolság, ahonnan a járművezető először pillantja meg a gyalogost

1. sötét ruházat (fekete, kék)

2. piros ruházat

3. sárga ruházat

4. fehér ruházat

5. fényvisszaverő ruházat

1. ábra A különböző színű ruházatok észlelhetősége a látótávolság tükrében

2. ábra

Jegyzetek Jegyzetek

2928

Hogyan jó elrakni télire a bicajt?

A kerékpár is kopó alkatrészek sokaságából áll. Ezért ha rend-szeresen használjuk kerékpárunkat érdemes mindig (legalább évente egyszer) ellenőrizni ezeket (lásd a 19. kérdést). A rossz idő beálltával célszerű ezek ellenőrzése, mert ilyenkor a kerék-párunk sem kell, illetve a szervizek is kevésbé telítettek. Az is előfordul, hogy a szezonvégi karbantartásra a bringaszerviz-ben kedvezményes árat ajánlanak. Ha ehhez hozzávesszük azt is, hogy a megelőző karbantartás eleve olcsóbb, mintha a  télre sárosan hagyott, berozsdásodott alkatrészeket kell cseréltetni, sokat spórolhatunk.

Télire lehetőleg fedett, száraz (ha van lehetőség rá, akkor me-leg) helyre tegyük el a bringát, tartsuk megfelelő helyen, míg nem használjuk, és tavasszal nem érhet meglepetés! Ha a fenti jó ta-nácsokat megfogadtuk tavasszal, néhány perces ellenőrzés után (guminyomás, lánc kenése, fék működése) már suhanhatunk is!

23

Ha autóval visznek iskolába, hol szálljak ki a kocsiból?

A legfontosabb, hogy ne az úttestre szálljunk ki, ha lehet, akkor parkolóban álljunk meg, vagy kis forgalmú utcában. Parkoló használata esetén is fontos, hogy ha párhuzamos parkolásról van szó, akkor a gyermekek az autó jobb oldalán szálljanak ki. Ha merőleges parkolás van, akkor a kocsiból való kiszállást követően a gyermekek egyből lépjenek fel a járdára, s ott várják meg, míg a szülő, vagy felnőtt kísérő kiveszi a csomagokat, lezárja gépkocsit, esetleg segíti a többi gyermek kiszállását. Ilyenkor a felnőtt a közút és a gyermek között helyezkedjen el, megakadá-lyozva, hogy a gyermek esetleg kiszaladjon az útra.

Ha kell, akkor a céltól távolabb kell megállni, olyan helyen, ahol a ki- és beszállás biztonságos. Ebben az esetben azt is figyelembe kell venni, hogy a megállás helyétől biztonságosan meg-közelíthető legyen a célállomás, vagy legyen felnőtt kísérő, vagy ha már közlekedik önállóan a gyermek, ismerje a szükséges szabályokat, legyen tisztában a veszélyekkel.

24

A gépjárművek mellett és előtt vannak, vagy lehetnek olyan helyek, ahol a jármű vezetője nem lát minket. Melyek ezek?

A közúti balesetek jelentős része azért következik be, mert a járművek vezetői nem észlelik a közvetlen közelükben lévő többi úthasználót. E balesetek gyakran a kereszteződésekben, csomópontokban vagy körforgalmakban történő irányváltáshoz kapcsolódnak, amikor a vezetők nem veszik észre az úgynevezett holttérben lévő úthasználókat.

A holttér a járművet közvetlenül körülvevő terü-let, amelyre a vezető nem lát rá közvetlenül az ablakon kitekintve, vagy közvetetten, tükör vagy egyéb eszközök használatával (1. ábra)

A közúti közlekedésbiztonság szempontjából különös figyelmet kell fordítani a holttérre a ne-héz tehergépjárművek esetében. A holttér jelentős szerepet játszik azokban a balesetekben, amelyek résztvevői nehéz tehergépjárművek, valamint veszélyeztetett közlekedők, mint például motorkerékpárosok, kerékpárosok, gyalogosok.

Nemcsak a tehergépjárműveknél, hanem a sze-mélygépkocsiknál is vannak holtterek. Ezeknél a jármű úgynevezett A-oszlopa miatt keletkezik holttér, ahol egy gyalogost elég nehéz észre-venni. Az A-oszlop az autó tetejét tartó oszlo-pok közül az első kettő, a szélvédő két oldalán. Masszivitása döntően meghatározza egy sze-mélygépjármű biztonságát, de ha túl vaskos, akkor növeli a holtteret (2. ábra).

Fontos azonban azt is tudni és hangsúlyozni, hogy a holtteret növelheti a szélvédőkön, illetve tükrökön lévő szennyeződés, a hó, illetve jég. Ezért is fontos, hogy elindulás előtt azokat tisztít-suk meg (teljes felületükön), ha szükséges!

25

1. ábra Holttér

2. ábra A-oszlop

Jegyzetek Jegyzetek

30 31

Előfordul, hogy szürkület van, mikor iskolába megyek, vagy onnét hazafelé. Ilyenkor a járművezetők nehezebben vesznek észre. Mit tehetek?

GyAloGoSoknAk:

A legtöbb családban mindkét szülő dolgozik, és a gyerekek nagy ré-sze 9-10 évesen egyedül megy az iskolába és onnan haza. A gyere-keket alacsony termetük miatt nehezebben veszik észre az autósok, még akkor is, ha szabályosan közlekednek. Különösen most, amikor jön az ősz, a tél a sötét délutánok, amelyek fokozzák a balesetek lehetőségét.

A mellényt nem kötelező a gyermekre adni, de vannak a kimondottan a gyermekek biztonságát szolgáló egyéb fényvisszaverő termékek, mint például: hátizsák, fényvisszaverő gallér, karszalag, villogó vagy fényvisszaverő figura.

Ha a gyerek valamilyen fényvisszaverőt visel, legyen az csík a cipőn, kabáton, sapkán, nadrá-gon vagy kifejezetten biztonsági megoldásként fényvisszaverő karkötőt, cipőfűzőklipszet, me-dált, kabát oldaláról lelógó, forgó prizmát vagy fényvisszaverő anyagból készült mellényt hord, akkor akár ötször nagyobb távolságból észre-veszi őt a jármű vezetője tompított fény szóró használata esetén. A gyerek jobban látható, a  sofőrnek több ideje jut arra, hogy megálljon vagy biztonságosan haladjon el mellette.

26 kErékpároSoknAk:

Sötétben a világítás nélküli biciklis láthatatlan. Legyünk láthatóak: legyen a biciklin minden kö-telező felszerelés; macskaszem, a kerekeken küllőprizma, elöl és hátul pedig már szürkülettől használjunk lámpát vagy villogót!

A villogókból olyan típusokat szerezzünk be, amelyek könnyen le- és felrakhatóak a kerékpárra, hogy azokat mindig magunknál tudjuk tartani. Ajánljuk mindezt azért, hogy megspóroljuk azt a bosszúságot és kiadást, amit az első pár lelopott lámpa okoz.

Minden útra vigyük magunkkal lámpát, mert ha sokáig kell maradni, előfordulhat, hogy közben besötétedik. Mivel a lámpák többsége elemmel működik, tartsunk magunknál egy pár tartalék elemet is. A biciklislámpák többsége nem arra készült, hogy azzal több méterre előre lássunk, és hogy koromsötétben is észrevegyük velük az úthibákat, akadályokat. Erre vannak speciá-lis kialakítású – többnyire költséges elrendezések. Amennyiben éjszakai túrához ilyenre lenne szükségünk, érdeklődjünk szakboltokban.

A fényvisszaverő mellény vagy ruházat használata lakott területen kí-vül sötétedés után vagy rossz látási viszonyok közt kötelező. Lehet a jól ismert mellény, vagy egyéb megfelelő nagyságú fényvisszaverő felülettel ellátott ruházat. Lakott területen belül használata nem köte-lező, de ajánlott.

Mire ügyeljenek a szülők?

•Ruha, cipő és táska vásárlásakor inkább azokat a darabokat válasszák, amelyeken fényvisszaverő anyagból készült csík, minta van.

•Szoktassák rá a gyermekeket fényvisszaverők használatára: karkötő, fejpánt, cipőfűződísz, nyakba akasztható medál, kitűző, kulcstartó, kabáthoz erősíthető prizma.

•Minden gyermeknek legyen saját fényvisszaverő anyagból készült biztonsági mellénye, és szoktassák rá, hogy viselje is, ha sötétben kiszáll az autóból, biciklizik vagy az utcán megy.

•A kerékpárt is szereljék fel fényvisszaverőkkel: prizma, pedálcsík, klipszek a küllőn stb.

•Mutassanak jó példát: a szülők, testvérek, rokonok is használjanak fényvisszaverőket.

Jegyzetek Jegyzetek

32 33

Miért szirénáznak a mentők, rendőrök és tűzoltók? Mit jelent ez rám nézve?

Ha emberélet forog kockán, a mentőknek, a rendőröknek és a tűzoltóknak sürgősen oda kell érniük a helyszínre, hogy mi-előbb megkezdhessék a mentést. Ilyenkor minden másod-perc számít, ezért ha baj van a mentő, a rendőr és a tűzoltó is megkülönböztető jelzést használ, hogy a többi közleke-dő észlelje őket és elsőbbséget adjon nekik. Bár ismerjük a szabályt, sokszor még sem tudjuk, mikor és hogyan kell segítenünk a megkülönböztető jelzést használó járművek-nek. Emiatt érdemes felidézni a KRESZ előírásait, miszerint a megkülönböztető jelzéseket használó gépjármű részére

mindenkinek, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását le-hetővé kell tenni. Ne felejtsük azt sem, hogy megkülönböztető jelzésen a kék villogó fény és a hangjelzés együttes használatát értjük.

A megkülönböztető jelzéseket (villogó kék fényjelzést és szirénát vagy váltakozó hangmagassá-gú más hangjelzést) használó gépjármű, illetőleg minden ilyen gépjárművekkel kísért (közrefogott) zárt csoportban haladó, megkülönböztető fényjelzést használó gépjármű részére minden járművel, minden helyzetben elsőbbséget kell adni, és akadálytalan továbbhaladását – félrehúzódással és szükség esetén megállással – lehetővé kell tenni.

Megkülönböztető fényjelzést használó, álló járművet megközelíteni, illetőleg mellette elhaladni csak fokozott óvatossággal szabad.

Megkülönböztető jelzéseket használó gépjárművet előzni tilos. Az ilyen gépjármű mögött a kö-vetési távolságot úgy kell megválasztani, hogy az ne járjon a közlekedés többi résztvevőjének zavarásával.

A figyelmeztető jelzést (sárga villogó fényt) használó jármű-vet fokozott óvatossággal szabad megközelíteni, mellette elhaladni, vagy megelőzni.

Olyan úttesten, amelyen az azonos irányú forgalom számára két vagy több forgalmi sáv van kijelölve, az azonos irányban valamennyi forgalmi sávban – egymás mellett haladó – hó-eltakarítást végző és figyelmeztető jelzést használó járműve-ket tilos megelőzni. Az ilyen gépjárművek mögött a követési távolságot fokozott óvatossággal kell megválasztani.

27 Átkelhetek az úton, ha nincs a közelben zebra?

Ha lakott területen belüli főúton közlekedünk, és a közelben nincs kijelölt gyalogátkelőhely (azaz zebra), akkor az útkereszteződésnél, a járda képzeletbeli meghosszabbított vonalában, vagy az arra közlekedő jármű megállóhelyénél lévő járdasziget és az ahhoz közel eső járda között kelhetünk át az úttesten! Ha nem főút mentén közlekedünk, akkor ott kell átmenni az úton, ahol a legrövidebb áthaladást biztosítva juthatunk át.

Alaposan nézzünk körül! Csak akkor léphetünk az úttestre, ha meggyőződtünk annak veszélyte-lenségéről! Az úttestre váratlanul ne lépjünk le, azon minél hamarabb haladjunk át, de ne futva! (lásd a 4. kérdést). Tudni kell, hogy a zebrán a gyalogosnak van elsőbbsége. Ha nincs zebra, akkor fokozott körültekintésre van szükség, nem mindig számíthatunk arra, hogy a járművek megállással segítik az átkelést.

28

Jegyzetek Jegyzetek

34 35

Jegyzetek Jegyzetek