közgazdaságtan alapjai 1. tantárgy neptun kódja

1. Közgazdaságtan alapjai 1.

Tantárgy neve: Közgazdaságtan alapjai 1.

Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJPEN282N1 levelező: AJPEN282L1 Tárgyfelelős intézet: Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár Közreműködő oktató: - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 10 óra/félév

Számonkérés módja: kollokvium

Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a jogtudományi képzésben tanuló hallgatókkal megismertesse az alapvető közgazdasági fogalmakat, megismertesse a gazdaság működésének alapvető törvényszerűségeit. A tárgy megalapozza azokat jogtudományi tárgyak elsajátítását, amelyhez nélkülözhetetlenek a közgazdasági ismeretek. A tárgy bemutatja az egyedi piacok, vállalkozások és háztartások viselkedését. A piaci formák és a piaci szerkezetek bemutatásán keresztül megismerik a hallgatók a piaci önszabályozást és az állam gazdasági szabályozó szerepét. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T8, T9, T18 képesség: K6, K7, K9, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K20, K21, K22, K26 attitűd: A1, A2, A3, A4, A5, A6, A7, A13, A18, A20 autonómia és felelősség: F2, F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A közgazdaságtan tárgya, módszere, alapfogalmak, történeti fejlődés 2. A termelési tényezők és a termelési lehetőségek határának elemzése 3. A modern vegyes gazdaság elemzése 4. A kínálat és kereslet elmélete 5. A kínálat és kereslet rugalmassága 6. A kereslet és a fogyasztói magatartás 7. A termelés és az üzleti szervezet 8. A költségek elemzése 9. Tökéletesen versenyző piacok 10. A tökéletlen verseny és típusai 11. Verseny néhány szereplővel 12. A bizonytalanság gazdaságtana 13. A társadalombiztosítás rendszere 14. Az állam gazdasági szerepe és az adóztatás kérdései

A beszámoló teljesítésének módja, értékelése: A tárgy akkor fogadható el teljesítettnek, ha a hallgató részt vesz az előadásokon és

legalább elégséges minősítéssel teljesíti az írásbeli kollokviumot. A kollokvium értékelése: Az elérhető maximum pontszám 100 pont. Az értéklelés az alábbi pontszámok alapján történik: - 0-50 pont: elégtelen (1) - 51-63 pont: elégséges (2) - 64-77 pont: közepes (3) - 78-89 pont: jó (4) - 90-100 pont: jeles (5) Kötelező irodalom:

1. Szilágyi Dezsőné: Közgazdaságtan alapjai I. (Bevezetés a mikroökonómiába) Miskolci Egyetemi Kiadó, 2014.

2. Samuelson Paul. A. – Nordhaus, William D.: Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2012.

3. Joseph E. Stiglitz: Economics of the public sector, W.W. Norton & Company, Inc., 500 Fifth Avenue, New York,N.Y., 10110., 2000.

Ajánlott irodalom:

1. Thomas Piketty: La capital au XXIe siécle, Éditions du Seuil, Paris, 2013. 2. Hal R. Varian : Mikroökonómia középfokon, Akadémiai Kiadó Zrt., 2010.

2. Filozófia

Tantárgy neve: Filozófia

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJJOE290N1 levelező: AJJOE290L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 6 óra/félév


Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy az általános társadalomtudományi tantárgycsoport részét képezi. Célja azoknak a filozófiai irányzatoknak és hagyományoknak a megismertetése, amelyek segítséget nyújtanak a jogászképzésben szereplő elméleti tárgyak, elsősorban a jog- és állambölcseleti tárgyak megértéséhez. Ennek következtében e tárgy tartalmát a gyakorlati filozófia szempontjai határozzák meg. Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T2, T3, T5, T6 képesség: K6, K9 attitűd: A2, A3, A4, A6, A7 autonómia és felelősség: F2, F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A félév áttekintése, követelmények, tananyag ismertetése 2. Mi a filozófia? 3. Gyakorlati filozófia 4. Az újkori filozófiai gondolkodás születése 5. Descartes 6. Racionalizmus 7. Empirizmus 8. Kant 9. Új filozófiai tendenciák a 19. században 10. Új filozófiai tendenciák a 20. században 11. Nyelvfilozófia 12. Hermeneutika 13. Tudományfilozófia 14. A gyakorlati filozófia helyzete az újkorban

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Előadáson önkéntes zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: - Szóbeli vizsga - „A” és „B” tételsorból egy-egy tétel kihúzása és felkészülést követően szóbeli felelet - Eredményes félévközi számonkérés az „A” tétel értékelésébe beszámít Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki: Jeles (5): 88–100 % Jó (4): 75–87 % Közepes (3): 63–74 % Elégséges (2): 51–62 % Elégtelen (1): 0–50 % Kötelező irodalom:

1. Az előadásokon elhangzottak, valamint a tanszék honlapján közreadott előadásvázlatok.

2. Alasdair MacIntyre: Az erény nyomában. Budapest: Osiris, 1999, 19-152. o. (II-VIII. Fejezet).

3. Filozófiai kalauz (Szerk.: A. C. Grayling) Akadémiai Kiadó, 1997. 4. Steup, Matthias, "Epistemology", The Stanford Encyclopedia of Philosophy

(Summer 2018 Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = <https://plato.stanford.edu/archives/sum2018/entries/epistemology/>.

Ajánlott irodalom:

1. Filozófia. (Szerk.: Boros Gábor) Akadémiai Kiadó, 2013 2. Nyíri Tamás: A filozófiai gondolkodás fejlődése. Budapest: Szent István Társulat,

2001. 3. Arno Anzenbacher: Bevezetés a filozófiába. Cartaphilus, Budapest, 2001. 4. Klein, Peter, "Skepticism", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Summer 2015

Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = <https://plato.stanford.edu/archives/sum2015/entries/skepticism/>.

3. Latin nyelv 1.

Tantárgy neve: Latin nyelv 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJJOT290N1 levelező: AJJOT279L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 6 óra/félév

Számonkérés módja: gyakorlati jegy

Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A latin nyelv kötelezően oktatott szaknyelv, melynek célja, hogy a hallgatók a képzési idő végére olyan ismeretekre tegyenek szert, aminek birtokában önállóan is képesek eligazodni a modern európai – kontinentális és angolszász – jogi kultúra latin gyökerű nyelvi világában. A grammatikai és speciális lexikai ismeretek elsajátításán túl a hallgatót hozzásegíti olyan készségek kifejlesztéséhez, melyek elengedhetetlenek a jogi szaknyelvvel összefüggő magasabb szintű fogalmi-logikai gondolkodás megismeréséhez, tökéletesítéséhez. Ezzel párhuzamosan segítséget nyújt a római jog, az egyetemes, valamint a magyar állam- és jogtörténet alapvető fogalmi készletének, fontosabb latin nyelvű forrásainak megismeréséhez, az egyes jogágakhoz tartozó jogi szakkifejezések, jogelvek bemutatásához. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5, T13, T14, képesség: K2, K4, K9, K10, K16, K28, attitűd: A2, A3, A4, A5, autonómia és felelősség: F3, F5, Tantárgy tematikus leírása:

1. Tantárggyal kapcsolatos információk, A latin kiejtés és helyesírás (Lectio prima) A latin nyelv szerepe a kontinentális és angolszász jogrendszerekben

2. Grammatikai kifejezések (Lectio secunda), A latin nyelvű jogforrások jellegzetességei (klasszikus és vulgáris latinság)

3. A névszóragozás rendszere (declinatio), a főnév szótári alakja, a főnevek declinatiói, I. declinatio, praepositiók használata, a latin mondatszerkezet, a birtokos szerkezet, (a birtokos eset használata (genitivus possessivus, genitivus qualitatis) (Lectio tertia,) A római jog latin terminológiája általában

4. Az igeragozás rendszere (coniugatio), az igék szótári alakja, az ige infinitivusza,

(Lectio quarta) Az ókori Róma társadalmával és államszervezetével kapcsolatos jogi szakkifejezések és azok továbbélései

5. A II. decliatióba tartozó főnevek ragozása, (Lectio quinta), Alkotmánytörténeti intézmények gyökerei a latin nyelvben

6. Az I. és II. declinatió szerint ragozandó névszók általában (melléknevek, birtokos névmások, sorszámnevek), Az I. és II. declinatióba tartozó melléknevek és ragozásuk, (Lectio sexta), A római normarendszerrel kapcsolatos kifejezések és azok továbbélései

7. A birtokos névmások, Jelzős szerkezetek egyeztetése (Lectio sexta) A római jog eljárásjogi kifejezései és azok továbbélései

8. zárthelyi dolgozat (az 1-7. pontokban megadott tematikákból) 9. III. declinációs főnevek rendszere, a mássalhanzós tövűek ragozása (Lectio sexta) 10. A III. declinatióba tartozó i-tövű főnevek jellegzetességei Jelzős szerkezetek képzése

és ragozásuk, A magyar alkotmánytörténetben használt bírósági rendszerrel kapcsolatos kifejezések

11. A szenvedő igeszemlélet, Az igék indicativus praesens imperfectum passivi alakjai A magyar alkotmánytörténetben használt törvényhozással kapcsolatos kifejezések

12. A szenvedő mondatszerkezet, Ablativus autoris, Ablativus rei efficienti, (Lectio septima) A magyar alkotmánytörténetben használt központi és helyi szervekkel kapcsolatos kifejezések

13. zárthelyi dolgozat (a 9-12. pontokban megadott tematikákból 14. Szemelvények az egyetemes és magyar alkotmánytörténet forrásaiból, Pótzárthelyi

dolgozat megírása, A félév zárása Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása. Levelező tagozaton a félév során egy zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik. Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges.

A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%. A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapján a szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, páros-csoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása Kötelező irodalom:

1. Latin nyelvi segédanyag – joghallgatók számára, Összeállította: Dr. Petrasovszky Anna http://jogikar.uni-miskolc.hu/jogtorteneti_tanszek_tansegedletek

2. Floyd L. Moreland and Rita M. Fleischer: Latin: An Intensive Course, University of California Press, Berkeley, Los Angeles, London, 1977.

3. Törvénytudományi Műszótár, közre bocsátja A’ Magyar Tudós Társaság, Második, Tetemesen Bűvített Kiadás, Pesten, Eggenberger J. és Fiai Acad. Könyvárusoknál, 1874. http://mek.oszk.hu/06200/06283. pd

Ajánlott irodalom:

1. Bánóczi Rozália - Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatóknak 2. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M. Kir.

Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894. 3. a. Aaron X. Fellmenth and Maurice Horwitz: Guide to Latin in International Law,

Oxford University Press, 2009.

4. Egyetemes állam- és jogtörténet 1.

Tantárgy neve: Egyetemes állam- és jogtörténet 1.

Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJJOT270N1 levelező: AJJOT270L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel:- Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 14 óra/félév


Kreditpont: 5 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy bevezető, jogi alapműveltséget kiegészítő jellege mellett segítséget kíván nyújtani a szakmai alapfogalmak megértéséhez. A stúdium a történeti fejlődés során felhalmozódott tapasztalatok leglényegesebb elemeinek ismertetésével elősegíti a hatályos normák jobb megértését, a jogot körülvevő eszmék megismerését. A tárgynak jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. Belső rendszerét az általános történelem kronológiai rendje szerint alakítottuk ki. A tantárgy keretében az állam- és jogfejlődés polgári időszakával és 20. századi változásaival foglalkozunk. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés, tantárgyi követelményrendszer ismertetése, az államhatalom keletkezésének történeti magyarázatai. A jog keletkezésére, fogalmának meghatározására irányuló kísérletek áttekintése.

2. Az ókori kelet államának és normarendszerének általános jellemzői. 3. A hellén világ általános jellemzői. Az ógörög államfejlődés főbb tendenciái. 4. Az ógörög jog sajátosságai. 5. A középkor fogalma, a hűbériség és rendiség általános jellegzetességei. 6. A germán időszak társadalma, közszervezete. A frank államszervezet, Nagy Károly

állama. A germán és frank jogrendszer. 7. Az angol rendi alkotmány jellemzői. 8. A rendi állam és jog sajátosságai Franciaországban. 9. A hűbériség és rendiség jogtörténeti vonatkozásai Közép-és Kelet-Európában. 10. Az európai abszolutizmus főbb alkotmánytörténeti jellemzői. 11. A felvilágosult abszolutizmus általános és sajátos vonásai. 12. Anglia az újkor küszöbén, a forradalom előzményei. A parlamentáris monarchia

jellemzői. 13. Az európai integráció előtörténete. 14. Félévzárás

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk. A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz. Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); 81-100%: jeles (5).

Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita Egységes kollokviumi tételsor nappali és levelező hallgatók részére Egyetemes állam- és jogtörténet I. Tankönyvi anyag: Gönczi – Horváth (szerk.) – Stipta – Zlinszky: Egyetemes jogtörténet I. kötet (Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2002).

1. Az állam- és jogfejlődés kezdetei, átmeneti jelenségek. (Tk. 25-31.) 2. Az ókori Kelet államai: Babilon, Egyiptom. (Tk. 31-36.) 3. Az ókori Kelet államai: hettiták, héber állam és jog, más keleti birodalmak. Közös

jellemzők. (Tk. 36-41.) 4. Az ókori görög államok általános jellemzői. (Tk. 42-44.) 5. Spárta társadalmának és államszervezetének jellegzetességei. (Tk. 44-46.) 6. Az athéni társadalom- és államfejlődés jellemzése. Athéni államrend az i.e. V.

században. (Tk.: 47-51.) 7. Az ógörög jog jellegzetességei. (Tk. 51-55.) 8. A „primitív bíráskodás” jellegzetességei, az állami bíráskodás kezdetei. (Tk. 56-60.) 9. Az ókori Róma igazságszolgáltatása. (Tk. 61-64.) 10. A középkori ítélkezési rendszerek. (Tk. 78-80.) 11. A rendi és abszolutisztikus korszak igazságszolgáltatásának jellemzői. (Tk. 83-88.) 12. A „feudális” állam- és jog jellegzetességei. Az új társadalmi viszonyok jellemzői.

(Tk. 97- 100.) 13. Jogképződés-jogalkotás a középkorban. (Tk. 107-111.) 14. A recepció. (Tk. 118-121.) 15. A római jog recepciója a Német-római Birodalomban. (Tk. 123-128.) 16. Az angolszász jogcsoportrégió. (Tk. 130-132.) 17. A német, szláv és bizánci jogterület. A vallási normákkal összefonódó

jogrendszerek. (Tk. 132-135.) 18. A középkori város. (Tk. 136-139.) 19. A középkori város jogtörténeti ismérvei. (Tk. 140-143.) 20. A városi jog rétegződése. (Tk. 145-146.) 21. A francia rendi államszervezet jellegzetességei. (Tk. 148-152.) 22. A francia abszolutizmus államtervezete (Tk. 152-153.) és jogrendszere. (Tk. 158-

161.) 23. A középkori francia jogrendszer: jogforrások, birtoklási és vagyonjogi viszonyok.

(Tk. 153-156.) 24. A középkori francia büntetőjog és eljárásjog. (Tk. 157-158.) 25. A germán közszervezet időszaka. (Tk. 162-165.) 26. A frank társadalom és állam. (Tk. 165-167.) 27. A germán és frank jogrendszer. (Tk. 167-170.) 28. A Német Birodalom alkotmánytörténete. (Tk. 171-174.) 29. A Német Birodalom jogrendszere. (Tk. 174-176.) 30. A cseh-morva jog a Habsburgok alatt. (Tk. 186-190.) 31. A lengyel-litván jog a nemesi köztársaság időszakában. (Tk. 190-194.) 32. A bizánci jog jellegzetességei. (Tk. 195-200.) 33. A keleti szláv jog forrásai a középkorban. (Tk. 201-206.) 34. A középkori keleti szláv jog intézményei. (Tk. 206-213.) 35. Az orosz soknemzetiségű birodalom joga. (Tk. 214-218.) 36. A korai szláv államok, Bizánc, és a Balkán félsziget országai. (Tk. 219-223.)

37. Az arab államok, az arab kalifátus-rendszer. (Tk. 232-235.) 38. A muzulmán jog és forrásai. (Tk. 235-240.) 39. A modern állam- és jogrendszerek kialakulása. (Tk. 243-247.) 40. Az államra vonatkozó klasszikus alapelvek. (Tk. 248-251.) 41. A klasszikus jogi alapelvek. (Tk. 251-254.) 42. A Magna Charta és a parlament. (Tk. 268-270.) 43. A Tudor-abszolutizmus. Jogi kommentárok, római jog szerepe. (Tk. 270-273.) 44. A XVII. századi angol alkotmányfejlődés. (Tk. 274-277.) 45. A modern kormányzat kezdetei Angliában. (Tk. 279-282.) 46. Európa-fogalmak, az integráció történeti vázlata. (Tk. 513-518.) 47. Európai egységkoncepciók a középkorban. (Tk. 518-520.) 48. A „Nagy Terv” Európa újraosztásáról (Tk. 520-522.) 49. A felvilágosodás Európa-koncepciója. Jean-Jacques Rousseau és Jeremy Bentham

Európa-terve. (Tk. 522-528.) 50. A szabad államok föderalizmusa, mint a kanti etika követelménye. (Tk. 528-530.)

II. A félév-végi kollokviumon minden hallgató legalább egy kérdést kap a konzultáció anyagából. Kötelező irodalom:

1. Egyetemes jogtörténet I. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 2002.)

2. Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténet. Opera Iurisprudentiae. I. (Szerk.: Balogh Elemér) Pólay Elemér Alapítvány. Szeged, 2011. 539. p.

3. István Stipta: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) 2. ISBN: 963-9567-99-X. Gondolat Verlag Budapest, 2005. 332 p.

Ajánlott irodalom:

1. Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet I. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1998. (Dialóg Campus tankönyvek). 175 p.

2. Horváth Pál (szerk.) Bevezetés az egyetemes állam- és jogtörténet forrásaiba - Állam- és Jogtudományok (J 1-431) Budapest, 1999.

3. Reiner Schulze (ed) Europäische Rechts- und Verfassungsgeschichte. Berlin, 1991.

5. Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Lehotay Veronika adjunktus Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: -

Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az Egyetemes Állam- és jogtörténeti gyakorlat 1. tantárgy célja egyrészt az Egyetemes állam- és jogtörténet 1. főtárgy tematikáját anyag követő módszerrel kiegészítse, gyakorlati oldalról világosítsa meg a főtárgy előadásain elhangzott elméleti felvetéseket. Másrészt a főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Félévi feladatok megbeszélése, Bevezetés, tantárgyi követelményrendszer ismertetése 2. Az államhatalom keletkezésének történeti magyarázatai. A jog keletkezésére,

fogalmának meghatározására irányuló kísérletek áttekintése. 3. Az ókori kelet államának és normarendszerének általános jellemzői. 4. A hellén világ általános jellemzői. Az ógörög államfejlődés főbb tendenciái. Az

ógörög jog sajátosságai. 5. Zárthelyi dolgozat Tankönyvi 1-10 tételek (főtárgynál megadva), és Önellenőrző

kérdéssor I. részéből 5 kérdés megválaszolása 6. Selmeci műemlék könyvtár megtekintése 7. A középkor fogalma, a hűbériség és rendiség általános jellegzetességei. 8. A germán időszak társadalma, közszervezete. A frank államszervezet, Nagy Károly

állama. A germán és frank jogrendszer 9. 2. Zárthelyi dolgozat Tankönyvi 11-20 tételek (főtárgynál megadva) és az

Önellenőrző kérdéssor II. részéből 5 kérdés megválaszolása 10. Az angol rendi alkotmány jellemzői. A rendi állam és jog sajátosságai

Franciaországban. A hűbériség és rendiség jogtörténeti vonatkozásai Közép-és Kelet-Európában

11. Az európai abszolutizmus főbb alkotmánytörténeti jellemzői 12. A felvilágosult abszolutizmus általános és sajátos vonásai 13. Pótzárthelyi dolgozatok írása. 14. Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből, amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása.

Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik. Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges. A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%. A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapján a szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, páros-csoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása Önellenőrző kérdéssor Egyetemes állam- és jogtörténet I. Tankönyvi anyag: Gönczi – Horváth (szerk.) – Stipta – Zlinszky: Egyetemes jogtörténet (Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest, 2002.) I. 25-88. old.

1. Mit jelent az „akefal” kifejezés? 2. Milyen álláspontokat vázol a tankönyv a jog fogalmáról? 3. Mely három elemből tevődik össze a korai államok normarendszere? 4. Melyek a törzsi-nemzetségi társadalom államszerű jelenségei? 5. Sorolja fel az ismert babiloni törvénykönyveket! 6. Mi okozta a nagyobb területi egységek ókori kialakulását Hans Nissen és Roman

Herzog elmélete szerint? 7. Milyen sajátos vonásai voltak a hettita államszervezetnek? 8. Milyen családjogi intézményeket ismert az ókori zsidó jog? 9. Melyek a fa-chia sajátosságai? 10. Sorolja fel az ókori keleti államok és jogok formai rokonságának öt bizonyítékát! 11. Vázolja az ókori görög történelem kronológiáját, és jellemezze az előidők

(prehistória) egyes alkorszakait! 12. Sorolja fel Spárta államszervezetének jellegadó vonásait! 13. Mit tud Lükurgosz „nagy rhétrájának” érvényesüléséről? 14. Mi volt a spártai nevelés célja és mi jellemezte módszereit? 15. Mi a krüpteia?

16. Hogyan vélekedett Arisztotelész Peiszisztratosz koráról? 17. Ki volt a prütanisz? 18. Ki vezette be és mire szolgált a „graphé paranomón”? 19. Jellemezze Athén államberendezkedését a Kr.e. V. században! 20. Mi az epiklérosz? 21. Mikor lehetett graphét és mikor dikét emelni a görög perjog szerint? Mi volt ezek

következménye? 22. Milyen szervek folytattak ítélkező tevékenységet az ókori Hellaszban? 23. Ismertesse a görög per lefolyását! 24. Mit értünk atimia alatt? Milyen jogsértések esetén kaphatott valaki ilyen büntetést? 25. Mi az androlepszia? 26. Mire szolgált a proxénia intézménye? 27. Milyen nemzetközi jogi intézmények csírái alakultak ki a görög poliszokban? 28. Mit jelent jogtörténeti értelemben a vérbosszú? 29. Az ókori keleti és a kora középkori ítélkezési szervezet és gyakorlat jellemzői 30. Sorolja fel a törvényhozás Rómában kialakult hat alapelvét! 31. Milyen alapvető reformokat hajtott végre Diocletianus a jogszolgáltatás területén? 32. Sorolja fel a szláv népek közösségi bíráskodásának jellemzőit! 33. Mit jelent a verv és milyen szerepe volt a felelősségi rendszerben? 34. A nyomkövetés a különböző korai jogrendszerekben 35. Ismertesse az ököljog középkori szerepét! 36. Mit értünk privilegium fori alatt? 37. Hasonlítsa össze a vádelvi (akkuzatórius) és a nyomozóelvi (inkvizitórius) eljárási

rendszer legfontosabb sajátosságait! 38. Milyen szerepet játszott a bíró az angolszász és milyet a kontinentális

jogrendszerben? 39. Milyen bíróságok létrehozása mutatja az állami (központi) ítélkezés megerősödését a

középkori Angliában? 40. Mutassa be néhány ország példáján az igazságszolgáltatás fejlődési tendenciáit a

rendi időszakban és az abszolutizmus idején! II. 97-158. old.

1. Ismertesse a középkor korszakhatárairól alkotott különböző felfogásokat! 2. Mikor, és milyen jellemzők alapján beszélünk „korai feudális” jogról? 3. Mi jellemzi és mikorra tehető a „virágzó feudalizmus”? 4. Ismertesse a késői feudalizmus jellemző sajátosságait Nyugat-Európában, illetve

Közép- és Kelet-Európában! 5. Hogyan érvényesült a jogképződés és jogalkotás kettőssége a középkori

jogfejlődésben? 6. Ismertesse a privilégium különböző jogforrási megközelítéseit! 7. Mit értünk allódium alatt? 8. Milyen tulajdonforma a beneficium? 9. Ismertesse, mit értünk dominium directum és dominium utile alatt! 10. Mit jelent a recepció fogalma? 11. Milyen törvénygyűjteményekben élt tovább a római jog a középkorban? 12. Mit jelent a római jog szubszidiárius jellege a Német-római Birodalomban? 13. Mutassa be a Birodalmi Kamarai Bíróság szerepét a római jog recepciójában!

Hogyan működött ez a bíróság? 14. Mit értünk csendes, azaz „tacita receptio” alatt?

15. Milyen jogi iskolák alakultak ki a 19. század végén Németországban? Kiknek a nevéhez fűződnek ezek?

16. Mit jelent a modern recepció? Mely törvénykönyveket mely országokban vették át? 17. Ismertesse az angolszász jogcsoportrégió főbb jellemzőit! 18. Sorolja fel az angolszász jog három alkotóelemét! 19. Ismertesse a jury-(zsüri-) rendszer jellemzőit! 20. Sorolja fel a német területek partikuláris jogának néhány elemét! 21. Soroljon fel néhány középkori bizánci kódexet! 22. Kik voltak azok a jogtudósok, akik a város jogtörténeti meghatározásával

foglalkoztak? 23. Ismertesse a középkori város jogtörténeti ismérveit Gerhard Dilcher felfogásában! 24. Milyen alkotóelemek adják a városi jog anyagát? 25. A curia regis összetétele és szerepe a francia rendi államban 26. A párizsi parlament 27. Ismertesse a francia rendi gyűlések négy típusát! 28. A francia abszolutizmus államszervezeti sajátosságai 29. Sorolja fel és jellemezze a francia rendi korszak jogforrásait! 30. A francia dologi és kötelmi jog jellegzetességei 31. Milyen jogintézmény a „király 40 napja”?

III. 162-240. old.

1. Ismertesse Julius Caesar véleményét a germánokról! 2. Mit írt Tacitus a germánokról? 3. Ismertesse a germán közszervezet egységeit! 4. Mit tartalmazott a germán családfő Munt hatalma? 5. Mit jelent a Thing és milyen feladatai voltak? 6. Mit jelent a frank uralkodó Bann-joga? 7. Milyen központi tisztségviselők működtek a frank államban? 8. Milyen helyi szerveket ismerünk a frank államban? Milyen közös vonások

figyelhetők meg a frank grófság és a magyar királyi vármegyék között? 9. A germán és frank jogforrási rendszer 10. Bírósági szervezet és ítélkezési gyakorlat a germán és a frank korszakban 11. Ismertesse a német hadipajzsrendszert! 12. Periodizálja a Német Birodalom alkotmánytörténetét! 13. Ismertesse a Birodalmi Gyűlés összetételét és működési rendjét! 14. Szokásjogi gyűjtemények a Német Birodalomban 15. Mit tud a Majestas Carolinaról? 16. A középkori cseh jog ismert jogforrásai 17. A középkori lengyel jog forrásai (szokásjogi gyűjtemények, fejedelmi törvényhozás,

rendi jogalkotás) 18. Mi jellemezte a cseh „Ulászló-féle országrendet”? 19. A királyi jogalkotás szerepe a XVI-XVIII. századi cseh jogfejlődésben 20. Mit tud a Litván Statutumokról? 21. Mit jelent a liberum veto? 22. Mi az Eklogé? Mikor keletkezett? Mi jellemezte? 23. Mit jelent a nomokánon fogalma? 24. A bizánci büntetőjog és büntető perjog jellemző vonásai 25. A jogtudomány hatása a bizánci jog fejlődésére. A Hexabiblosz 26. A Russzkaja Pravda változatai és jellemzőik

27. A votcsinabirtok jogi jellegzetességei 28. A keleti szláv kötelmi jog a XII-XIII. században 29. Házassági és családi jog a nomokánonjog hatása alatt a keleti szlávoknál 30. A középkori öröklési jog a keleti szláv jogrendszerben 31. A keleti szlávbüntetőjog jellemző vonásai 32. A Szobornoje ulozsenyije keletkezése és jellemzői 33. Az arab kalifátusrendszer államszervezeti sajátosságai 34. A muzulmán jog forrásai 35. A muzulmán birtokjog jellegzetes intézményei 36. Családi jog és házassági vagyonjogi intézmények a muzulmán jogban 37. A kollektív felelősség a muzulmán büntetőjogban 38. Ismertesse, milyen szabályok vonatkoztak a nem muzulmán vallású népekre a

muzulmán jog szerint! IV. 243-282. old.

1. Mikor és milyen célra jött létre az Utrechti Unió? 2. Értékelje jogtörténeti szempontból a németalföldi polgári átalakulást! 3. Ismertesse a szuverenitás XVI-XVIII. században keletkezett tanait! 4. Mit tartalmaz az alkotmányosság és a parlamentarizmus elve? 5. Sorolja fel a modern magánjog klasszikus elveit! 6. Mi jellemzi a modern, polgári büntetőeljárási jogokat? 7. Az angolszász jogi konzervativizmus jellegzetességei és az angolszász jog recepciója 8. A X. századi helyi igazgatás jellemzői Angliában 9. A XI. századi angol hűbériség jellemző vonásai 10. Ismertesse Hódító Vilmos szerepét az angol igazgatás átalakulásában 11. A common law jelentéstartalma 12. Ismertesse a common law felsőbíróságok hármas rendszerét a XIII-XIX. század

között 13. A XIV. századi jury- (zsüri-) eljárás jellemzői Angliában 14. A common law forrásai 15. Ismertesse a Magna Charta kiadásának körülményeit és a dokumentum tartalmát 16. A parlament kialakulása Angliában 17. Az angol parlament szervezete és hatásköre 18. A bírósági szervezet módosulásai az angol abszolutizmus idején 19. A római jog befogadásának „korszakai” az angol jogrendszerben 20. Jellemezze a XVII. századi angol alkotmányfejlődés 6 főbb eredményét 21. A XIX. századi büntető anyagi jogi és eljárási reformtörvények rendelkezései 22. A kabineti kormányzás jellegzetességei

Kötelező irodalom: 1. Egyetemes jogtörténet I. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp.,

2002.) 2. Ruszoly József: Európai jog- és alkotmánytörténet. Opera Iurisprudentiae. I. (Szerk.:

Balogh Elemér) Pólay Elemér Alapítvány. Szeged, 2011. 539. p. 3. István Stipta: Die vertikale Gewaltentrennung. Verfassungs-und rechtsgeschichtliche

Studien. Ungarische Rechtshistoriker (Red.: Barna Mezey) 2. ISBN: 963-9567-99-X. Gondolat Verlag Budapest, 2005. 332 p.

Ajánlott irodalom:




6. Magyar állam- és jogtörténet 1.

Tantárgy neve: Magyar állam- és jogtörténet 1.


Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 15 óra/félév


Kreditpont: 5 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Magyar Állam- és jogtörténet tantárgy célkitűzése a mai magyar állam- és jogrendszer történelmi előzményeinek bemutatása. Ennek során a joghallgatók képet kapnak arról, milyen okok miatt és milyen módon formálódott állam- és jogrendünk a polgári átalakulásig, valamint elsajátíthatják a fontosabb szakmai alapfogalmakat. A tárgynak a jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. A tárgy propedeutikus jellegű, amely a középiskolai történelem tudásanyagát feltételezve készíti elő a hallgatókat a választott hivatás alapfogalmainak megértésére. Bevezető és alapozó karaktere miatt tekintettel kell lennünk a hallgatóink elvárható ismeretszintjére és a felsőbb éveken oktatott tételes tárgyak igényeire. A levelező tananyag összeállításánál figyelemmel voltunk az első évfolyamon oktatott más tantárgyak tematikájára is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A félévi tematika és a követelmények ismertetése. Az államalapítás. A király és a királyi tanács az Árpádok korában. A király jogállása 1301-1848.

2. A trónbetöltési elvek változásai; hatáskörei, a király helyettesítése (a kormányzó és a nádor) Az országos méltóságok vegyesházi királyaink idején.

3. A rendiség kialakulása Magyarországon. Az 1222. évi világi Aranybulla. Az ellenállási záradék és a nemesi jogok későbbi biztosítékai. A rendi alkotmány létrejötte. Az országgyűlés kialakulása, szervezete és működése a rendi korban.

4. Helyi közigazgatási szervezet jellemzői 1848-ig. (A királyi vármegye és a nemesi vármegye. A városok jogállása a rendi korban)

5. Bírósági szervezet fejlődése Magyarországon az államalapítástól 1848-ig. 6. Az állam- és jogfejlődés jellegzetességei az 1848/1849-es forradalom- és

szabadságharc idején. Az államfői hatalom gyakorlása 1848/49 7. A neoabszolutizmus időszakának „alkotmányos” berendezkedése. 8. A választójog fejlődése 1848-1946 9. A Pragmatica Sanctio és az osztrák-magyar kiegyezés közjogi alapjai 1867:XII. tc. A

horvát-magyar államjogi kapcsolat 1868 és 1918 között. 1868:XXX. tc. Az államfői hatalom gyakorlása 1867-1918

10. Az országgyűlés 1848/1849, 1867-1918 (szervezete, működése, hatásköre). A nemzetgyűlés 1920-1926. Az 1926-os felsőházi reform

11. A helyi önkormányzatok a polgári korban (Általános jellemzők. A vármegye, a törvényhatósági joggal felruházott városok; Budapest székesfőváros. A községek)

12. Az igazságszolgáltatás rendszere a polgári korban (Rendes és különbíróságok; Az igazságszolgáltatás egyéb szervei)

13. Az 1918/1919-es forradalmak államszervezeti sajátosságai. A trianoni békeszerződés. Az alkotmányosság helyreállítása (1920) és a kormányzó jogállása.

14. A köztársasági elnök 1946-1949-ben. A kormány jogállása (a kormányalakítás szabályai, a miniszteri felelősség, a kormány hatásköre és a kivételes hatalom). A „szocialista” időszak államszervezeti jellegzetsségei. Félévzárás

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk. A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz. Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); 81-100%: jeles (5). Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita Egységes tételsor nappali és levelező hallgatók részére Magyar állam- és jogtörténetből (Alkotmánytörténet)

1. A fejedelemség a törzsszervezet időszakában. [At. 26-31. o.] 2. A rendek és a rendiség. [At. 57-60. o.] 3. A rendi-képviseleti monarchia. [At. 60-63. o.] 4. Az abszolút monarchia. [66-67. o.] 5. A király jogállása az államalapítástól 1848-ig. [At. 93-95. o.; 98-99. o.] 6. A hatalom legitimációja; a Szent Korona eszme. [At. 95-98. o.] 7. A király helyettesítése a rendi korban: kormányzó, helytartó. [At. 100-103. o.]

8. Az önálló Erdélyi Fejedelemség jellemzői. [At. 74-76. o.] 9. Az erdélyi fejedelem az önálló államiság idején. [At. 76-77. o.; 103-105. o.] 10. A rendi országgyűlés kialakulása, előzményei. [At. 107-110. o.] 11. A rendi országgyűlési képviselet. Az országgyűlés szervezete. [At. 110-113. o.] 12. A rendi országgyűlések tanácskozásai. [At. 113-117. o.] 13. Az erdélyi országgyűlés az önálló államiság idején. [At. 117-119. o.] 14. A királyi tanács a XIV. század. [At. 121-124. o.] 15. A királyi tanács a XV-XVII. században. [At. 124-126. o.] 16. Az országos és udvari méltóságok. [At. 129-133. o.] 17. A szakkormányzat szervei, dikasztériumok. [At. 135-138. o.] 18. A birodalmi kormányszékek. [At. 142-143. o.] 19. A királyi vármegye fogalma, eredete, szervezete. [At. 144-146. o.] 20. A nemesi vármegye kialakulása és hatásköre. [At. 146-149. o.] 21. A nemesi vármegye szervei, szerkezete. [At. 149-151. o.] 22. Reformkori viták a vármegyék jövőjéről. [At. 151-153. o.] 23. A szabad királyi városok. [At. 164-169. o.] 24. A katolikus egyházszervezet a rendi korban. [At. 212-216. o.] 25. A központi ítélkezés szervei. [At. 187-191. o.] 26. A központi ítélkezés szervei a XVIII. században. [At. 191-193. o.] 27. A vidéki törvénykezés. [At. 193-200.] 28. Az ügyvédség kialakulása és korai jellegzetességei hazánkban. [At. 200-202. o.] 29. Az ügyvédség helyzete a felvilágosult abszolutizmus idején. [At. 202-204. o.] 30. A közhitelességi szervezet. [At. 205-208. o.] 31. Az áprilisi alkotmány sajátosságai. [At. 245-246. o.] 32. A neoabszolutizmus időszakának „alkotmányfejlődése”. [At. 254-259. o.] 33. Ausztria és Magyarország közjogi kapcsolata 1867 és 1918 között. [At. 264-267. o.] 34. A vallásszabadság és a felekezeti egyenjogúság. [At. 274-275. o.; 294-295. o.] 35. A nemzetiségi egyenjogúság 1848 után. [At. 275-277. o.; 290-292. o.] 36. A gondolat- és véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság. [At. 273-274. o.;

288-290. o.] 37. Az első népköztársaság időszakának alkotmányjogi jellemzői. [At. 296-300. o.] 38. A népképviseleti választójog fejlődése 1918-ig. [At. 319-324. o.] 39. A népképviseleti választójog fejlődése 1919-1938 között. [At. 325-331. o.] 40. A választási rendszer átalakítása 1944 és 1947 között. [At. 331-333. o.] 41. A polgári korszak országgyűlési tagjainak jogállása. [At. 334-342. o.] 42. A polgári korszak országgyűlésének hatásköre. [At. 342-344. o.] 43. Felsőtábla, főrendi ház, felsőház; Nemzetgyűlés 1920-1926. [At. 345-346. o.; 349-

351. o.; 348. o.] 44. A király jogállása 1848 után. [At. 358-362. o.] 45. Az alkotmányosság helyreállítása 1920-ban. [At. 362-364. o.] 46. A kormányzó jogkörei 1920 és 1944 között. [At. 365-369. o.] 47. Az Országos Honvédelmi Bizottmány és a kormányzó elnök. [At. 370-375. o.] 48. A köztársasági elnök jogállásának típusai; a népköztársaság elnöke. [At. 369-370. o.] 49. Az államfői hatalom gyakorlása 1945 és 1949 között. [At. 377-381. o.] 50. A felelős kormány (a miniszterelnökség, a minisztertanács, a kormány hatásköre és a

Honvédelmi Tanács). [At. 403-406. o.] 51. A törvényhatóságok, azok típusai és a főispán jogállása a kiegyezés után. [At. 411-

412. o.]

52. A vármegye a polgári korban. [At. 412-417. o.] 53. A törvényhatósági jogú városok és Budapest székesfőváros. [At. 418-419. o.] 54. A községi közigazgatás a polgári korban. [At. 419-421. o.] 55. A közigazgatási szervek jogszolgáltató tevékenysége, valamint az attól független

közigazgatási bíráskodás megteremtése. [At. 425-427. o.] 56. Bírósági szervezet a neoabszolutizmus idején. A bírák személyi függetlenségének

megteremtése. [At. 428-430. o.] 57. Rendes és különbíróságok a kiegyezés után. [At. 430-432. o.] 58. Az ügyészség és az ügyvédség a polgári korban. [At. 432-436. o.] 59. A közjegyzőség és a telekkönyv. [At. 436-438. o.] 60. A Tanácsköztársaság központi szervei. [At. 449-454. o.] 61. A Hungarista Munkaállam szervezete. [At. 459-462. o.]

Kötelező irodalom:

1. Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) 5. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2003. [a tételsorban At. rövidítéssel]

2. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000. 3. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir.

Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894. Ajánlott irodalom:

1. József Ruszoly: Beiträge zur neueren Verfassungsgeschichte (Ungarn und Europa). Ungarische Rechtshistoriker. (Herausgegeben von Barna Mezey) Gondolat Kiadó. Budapest, 2009.

2. Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna) Osiris Kiadó, Budapest, 1998.

3. Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó, Budapest, 1998.

7. Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Lehotay Veronika adjunktus Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Magyar Állam- és jogtörténeti gyakorlat 1. tantárgy célja egyrészt a Magyar állam- és

jogtörténet 1. főtárgy tematikáját anyag követő módszerrel kiegészítse, gyakorlati oldalról világosítsa meg a főtárgy előadásain elhangzott elméleti felvetéseket. Másrészt a főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Az első félév Magyar állam- és jogtörténet I. főtárgy tananyagához igazodva önellenőrző kérdések formájában kérjük számon a tananyagot. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Félévi feladatok megbeszélése, Bevezetés, tantárgyi követelményrendszer ismertetése 2. Az államalapítás. A király és a királyi tanács az Árpádok korában. 3. A trónbetöltési elvek változásai; hatáskörei, a király helyettesítése (a kormányzó és a

nádor) Az országos méltóságok 1526-ig Hűbériség kialakulása Magyarországon 4. Rendiség Magyarországon 5. Az Aranybullák évszázada 6. Központi szervek a vegyes-házi királyok időszakától 1848-ig 7. 1. Zárthelyi dolgozat MÁJT I. 12-21 tankönyvi tételek és az Önellenőrző kérdéssor

I. részéből 5 kérdés megválaszolása 8. Választójog fejlődése Magyarországon 9. Az országgyűlés szervezete és működése 1848-ig 10. Központi és helyi szervek 1848/1849-ben 11. 2. Zárthelyi dolgozat MÁJT I. 31-40 tankönyvi tételek és az Önellenőrző kérdéssor

III. részéből 5 kérdés megválaszolása 12. Központi és helyi szervek a polgári Magyarországon 1867-1918 13. Pótzárthelyi dolgozatok írása. 14. Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből, amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik. Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges.

A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%. A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapján a szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, páros-csoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása Önellenőrző kérdéssor Magyar állam- és jogtörténetből I. A törzsszervezet. Az államfő jogállása és központi közigazgatás fejlődése 1848-ig. Az önálló Erdély államszervezeti sajátosságai

1. A fejedelmi tisztség a törzsi időszakban. [At. 27-28. o.] 2. Mit tud az erdélyi állam szuverenitásáról? [At. 75. o.] 3. Az önálló Erdély állami szuverenitásának jellemzői. [At. 75. o.] 4. Az erdélyi rendiség sajátosságai. [At. 75-76. o.] 5. Az organikus állameszme [At. 96. o.] 6. Trónbetöltési elvek Magyarországon. [At. 98. o.] 7. Az ifjabb királyság (rex junior) intézménye. [At. 101-102. o.] 8. A kormányzó a magyar államtörténetben. [At. 103. o.] 9. Fejedelmi jogkörök az önálló Erdélyben. [At. 104-105. o.] 10. Az országgyűlés és a királyi tanács viszonya III. András idején. [At. 122-123. o.] 11. Mi volt az ún. országos tanács. [At. 123-124. o.] 12. A királyi tanács a rendi kormányzat idején. [At. 124-125. o.] 13. A Consilium Hungaricum. [At. 125-126. o.] 14. A nádori cikkek. [At. 130-131. o.] 15. Az erdélyi vajda jogállása. [At. 131. o.] 16. Mit tud az országbírói tisztségről? [At. 131-132. o.] 17. Mit tud a tárnokmesterről? [At. 132. o.] 18. Mit tud az udvari kamráról. [At. 142. o.] 19. Mit tud az udvari haditanácsról. [At. 142-143. o.] 20. Mit tud ún. teokratikus állameszméről [At. 212-213. o.] 21. Mik voltak az ún. káptalanok [At. 214-215. o.]

II. A központi végrehajtó hatalom a polgári korban. A szabadságjogok. A diktatórikus államberendezkedések

1. A rendi struktúrákkal történő szakítás legfontosabb elemei. [At. 245. o.] 2. Mit tud az Olmützi Alkotmányról? [At. 255-256. o.] 3. A Februári Pátens jellegzetességei. [At. 256-257. o.] 4. A Birodalmi Tanács tanácsadó funkciói a neoabszolutizmus idején. [At. 257-258. o.] 5. A Birodalmi Tanács képviseleti funkciói a neoabszolutizmus idején. [At. 259. o.] 6. Mik voltak az ún. közös érdekű ügyek? [At. 265 o.] 7. A magyar-horvát kiegyezés jellegzetességei. [At. 266-267. o.] 8. Vallásszabadság és felekezeti egyenjogúság a dualizmus idején. [At. 274-275. o.] 9. Mit tud az ún. Lex Apponyiról? [At. 277. o.] 10. Mit tud az ún. Néphatározatról? [At. 298. o.] 11. A király kormányzati felségjogai a polgári korban. [At. 361-362. o.] 12. Az államfői hatalom rendezése 1920-ban. [At. 363-364. o.] 13. A kollegiális képviselet az Országos Honvédelmi Bizottmányban. [At. 370-371. o.] 14. Az 1849. április 14-i Függetlenségi Nyilatkozat jellegzetességei. [At. 373-374. o.] 15. A kormányzó elnök jogkörei (1849) [At. 374-375. o.] 16. A Nemzeti Főtanács hatásköre (1945/1946) [At. 378-379. o.] 17. A köztársasági elnök jogkörei a törvényhozás terén az 1946:I.tc. alapján. [At. 380-

381. o.] 18. A köztársasági elnök választása és felelőssége az 1946:I.. tc. alapján. [At. 381. o.] 19. A kormány hatásköre. [At. 405-406. o.] 20. A Szövetséges Központi Intéző bizottság a Tanácsköztársaság idején. [At. 452-453.

o.] 21. Mi volt az ún. Népgazdasági Tanács. [At. 454. o.] 22. A nemzetvezető és a nemzetvezetői munkatörzs. [At. 460. o.] 23. A párt és az állam összefonódása (az állam megkétszereződése) a nyilas diktatúra

idején. [At. 461. o.] III. A rendiség kialakulása, a rendi és az abszolút monarchia jellegzetességei. Az országgyűlés kialakulása és fejlődése rendi és a polgári korban

1. A rend fogalma. [At. 57. o.] 2. A főurak (barones) és a köznemesek (nobiles) jogállása a középkori Magyarországon.

[At. 58-59. o.] 3. A centralizáció, mint a rendi képviseleti monarchia kialakulásának egyik fő

jellemzője. [At. 60-61. o.] 4. Mit tud a rendi dualizmus garanciáiról? [At. 61-63. o.] 5. Mik az abszolút monarchia legfontosabb jellemzői? [At. 67. o.] 6. Az egyházi zsinatok, mint az országgyűlés kialakulásának előzménye. [At. 108. o.] 7. A törvénylátó napok, mint az országgyűlés kialakulásának előzménye. [At. 108-109.

o.] 8. Fejenkénti megjelenés az országgyűlésen. [At. 110-111. o.] 9. Mit tud az országgyűlés kerületi üléseiről? [At. 113. o.] 10. Mit tud az országgyűlés tanácskozásainak tárgysorrendjéről? [At. 116. o.] 11. A rendi országgyűlés tanácskozási nyelve. [At. 116-117. o.] 12. Az erdélyi országgyűlés típusai. [At. 118. o.] 13. A választói jogosultság általános feltételei és a cenzusok az 1848-as választójogi

törvényben. [At. 319-320. o.] 14. Mi volt az ún. választási földrajz? [At. 322-323. o.]

15. Bethlen István 1922-es választójogi reformja [At. 326-327. o.] 16. Az 1945-ös és az 1947-es választójogi törvény sajátosságai. [At. 332-333. o.] 17. Mit tud a képviselői sérthetetlenségről és felelőtlenségről? [At. 335-336. o.] 18. Mi volt az obstrukció és annak milyen formáit ismeri? [At. 340-341. o.] 19. Mi volt az ún. klotűr? [At. 341. o.] 20. Az országgyűlés hatásköre. [At. 342-344. o.] 21. A felsőház összetétele és hatásköre a két világháború közötti időszakban. [At. 349-

351. o.] IV. A helyi közigazgatás fejlődése Magyarországon

1. A királyi vármegye fogalma. [At. 144-145. o.] 2. A királyi vármegye eredete. [At. 145-146. o.] 3. A nemesi vármegye kialakulása. [At. 146-147. o.] 4. A nemesi vármegye törvényhozásbeli jogköre. [At. 147. o.] 5. A nemesi vármegye végrehajtásbeli jogköre. [At. 148. o.] 6. A nemesi vármegye politikai jogai. [At. 149. o.] 7. A főispán jogállása a nemesi vármegyében. [At. 149-150. o.] 8. A municipalisták elképzelései a nemesi vármegye reformjára. [At. 151-152. o.] 9. A centralisták elképzelései a nemesi vármegye reformjára. [At. 152-153. o.] 10. A prediális székek. [At. 156-157. o.] 11. A szabad királyi városok önkormányzati autonómiája. [At. 164-165. o.] 12. A szabad királyi városok gazdasági autonómiája. [At. 165-166. o.] 13. A városi polgárság rétegződése. [At. 167. o.] 14. A törvényhatóságok típusai a kiegyezés után. [At. 411. o.] 15. A főispán jogállása a kiegyezés után. [At. 411-412; 416. o.] 16. A vármegyék közigazgatási autonómiája 1848/1849-ben. [At. 413. o.] 17. A vármegyék igazságszolgáltatási autonómiája 1848/1849-ben. [At. 413-414. o.] 18. A vármegye hatásköre a kiegyezés után. [At. 414-415. o.] 19. A törvényhatósági bizottság és a közigazgatási bizottság 1867 után. [At. 415-416. o.] 20. Mit tud az 1929-es közigazgatási reformról? [At. 416-417. o.] 21. Budapest székesfőváros a polgári korban. [At. 418-419. o.]

V. Az igazságszolgáltatás rendszerének fejlődése Magyarországon

1. A királyi tábla [At. 188. o.] 2. A lovagi becsületbíróság [At. 188. o.] 3. A városok felsőbíróságai [At. 189-190. o.] 4. Mi volt az ún. compromissionális törvénykezés [At. 191. o.] 5. Mit tud az 1723. évi bírósági reformról [At. 191-192. o.] 6. Mi volt az ún. Novus Ordo Judiciarius? [At. 192-193. o.] 7. Mit tud az ispánok ítélkezéséről az államalapítást követő századokban [At. 193. o.] 8. A nádori közgyűlés [At. 193-194. o.] 9. A vármegyei törvényszékek [At. 194-195. o.] 10. A városi bíráskodás [At. 196-197. o.] 11. Az erdélyi ítélkező fórumok [At. 197. o.] 12. A kerületi táblák [At. 198-199. o.] 13. Mit tud az 1769-es ügyvédi rendtartásról [At. 202-203. o.]

14. Kik voltak a pristaldusok? [At. 205. o.] 15. Mit tud a káptalanok és konventek hiteles helyi tevékenységéről [At. 206-207. o.] 16. A bírói összeférhetetlenség szabályai a polgári korban [At. 430. o.] 17. A bírák felelősségére vonatkozó szabályok a polgári korban [At. 430. o.] 18. A rendes bíróságok szervezeti rendszere a kiegyezés után [At. 430-431. o.] 19. Az esküdtbíráskodás a dualizmus idején [At. 431. o.] 20. Mit tud az ún. Hatásköri Bíróságról? [At. 432. o.] 21. Az ügyészség szervezeti felépítése a kiegyezés után [At. 432-433. o.] 22. Az 1852-es ügyvédi pátens sajátosságai [At. 434. o.] 23. Az ügyészség hatásköre [At. 433. o.] 24. Mit tud az ügyvédség testületi szerveiről a polgári korban [At. 435. o.] 25. A közjegyzői állások betöltése a polgári korban [At. 436-437. o.] 26. A közjegyzők feladatai (jogkörük) [At. 437. o.] 27. Mit tud a közjegyzői kamarákról [At. 437. o.] 28. Az 1855-ös telekkönyvi pátens jellegzetességei [At. 438. o.]


1. Magyar alkotmánytörténet (szerk.: Mezey Barna) 5. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2003. [a tételsorban At. rövidítéssel]

2. Bölöny József: Magyar közjog I-II. Bp., 1942/43. 3. Eckhart Ferenc: Magyar alkotmány- és jogtörténet Osiris Kiadó, Budapest 2000. 4. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M.Kir.





4. Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar jogtörténet Bp., 1936.

8. Római jog 1.

Tantárgy neve: Római jog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJROM273N1 levelező: AJROM273L1 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Római Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Sáry Pál egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Bajánházy István egyetemi docens Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: Számonkérés módja: kollokvium

nappali: 2 óra/hét levelező: 14 óra/félév Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Megismertetni a hallgatókkal a római államszervezet és a római magánjog fejlődésének útját, e fejlődés kereteit, általános jellemzőit, továbbá a római peres és peren kívüli eljárások alapelveit, az eljárások rendjét, valamint a római személyi és családi jog alapfogalmait, főbb szabályait, összefüggéseit. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5, T10 képesség: K4, K5, K9, K11, K14, K16, K17, K28, K30, K31 attitűd: A4, A6, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés: a római jog jelentősége, tanulmányozásának célja, haszna 2. A római állam fejlődése az archaikus kortól a iustinianusi korig 3. A római jog fejlődése az archaikus kortól a iustinianusi korig 4. A jog fogalma és kategóriái, a jogalkalmazás problémái 5. A római jog forrásai és a iustinianusi kodifikáció 6. Az eljárásjog általános tanai 7. A civiljogi perrend és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárás 8. A praetori perrend és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárás 9. A praetor peren kívüli jogsegélyei 10. A császári perrend és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárás 11. A jogképesség. A jogképességet befolyásoló tényezők 12. A cselekvőképesség. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők 13. Rokoni kapcsolatok. A házasság 14. Az apai hatalom. A gyámság és a gondnokság

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Az előadások látogatása kötelező, de azt nem ellenőrizzük. Zárthelyi dolgozat írására nem kerül sor, az aláírást mindenki automatikusan megszerzi a tárgy felvételével. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsga írásbeli. Az oktató által a tételsorból kiválasztott két tételt kell írásban kifejteni. Két sikertelen vizsga után a hallgató kérheti, hogy (egy vizsgaidőszakon belül) a harmadik alkalommal bizottság előtt szóban vizsgázhasson. Értékelés ötfokozatú: elégséges 51%-tól, közepes 66%-tól, jó 76%-tól, jeles 90%-tól. Tételsor:

1. Róma alapítása. A nemzetségi társadalom. A királyság államszervezete 2. Normarendszerek az archaikus korban (ius, fas, mos). A ius fetiale 3. A köztársaság államszervezete. A magistratusok imperiuma és potestasa 4. A patríciusok és a plebejusok küzdelmei a törvényhozás tükrében. A XII táblás

törvényről általában 5. A principátus államszervezete. A constitutio Antoniniana 6. A dominátus államszervezete. A vulgárjog 7. Ius civile, ius praetorium, aequitas, ius gentium, ius naturale 8. Alanyi jog – tárgyi jog, ius publicum – ius privatum, ius cogens – ius dispositivum

9. A jogalkalmazás, interpretatio, analogia. A pontifikális interpretatio eredményei 10. A jogforrás fogalma. A római jog forrásai. A szokásjog 11. A törvény részei, a törvényhozás (legislatio) a köztársaság korában 12. A senatusi határozat 13. A magistratusok hirdetményei. Az Edictum perpetuum 14. A jogtudomány korszakai, a responsumok jogforrássá válása, a lex citationis 15. A császári rendeletek és rendeletgyűjtemények 16. A iustinianusi kodifikáció 17. A jogérvényesítés eszközei 18. A kereset fogalma. Az elévülés 19. A perbeli bizonyítás, a vélelem és a fikció 20. A civiljogi perrend általános jellemzői, a legis actiók fajtái 21. A formuláris eljárás kialakulása, a formula fogalma és alkatrészei 22. Keresetfajták a formuláris eljárásban. A formuláris per lefolyása. Az ítélet jogereje 23. A császári perrend 24. A nem peres eljárások 25. A végrehajtási eljárás fogalma. Végrehajtás a civiljogi perrendben 26. Végrehajtás a praetori és a császári perrendben. A cessio bonorum és az actio

Pauliana 27. A jogképesség fogalma, a jogképességet befolyásoló tényezők 28. A személyállapot (status). A capitis deminutio 29. A rabszolgaság keletkezése, megszűnése. A rabszolgák helyzete 30. A római polgárjog tartalma, megszerzése, elvesztése 31. A cselekvőképesség fogalma, a cselekvőképességet befolyásoló tényezők 32. A jogi személy 33. Agnatio – cognatio 34. Az apai hatalom tartalma, keletkezése, megszűnése 35. A flius familias vagyonjogi helyzete. A SC Macedonianum 36. A házasság keletkezése és fajtái. Házassági akadályok. A házassághoz hasonló

együttélési formák 37. Házassági kényszerintézkedések. A házasság megszűnése 38. Házassági vagyonjog 39. A gyámság 40. A gondnokság

Kötelező irodalom: 1. Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institutiói. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 (és későbbi kiadások). 2. Molnár Imre – Jakab Éva: Római jog. Leges Kiadó, Szeged, 2002 (és későbbi

kiadások). 3. Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila: Római magánjog. Dialóg Campus Kiadó,

Budapest–Pécs, 2013 4. H. F. Jolowicz – Barry Nicholas: Historical Introduction to the Study of Roman Law.

Cambridge, 19723 Ajánlott irodalom:

1. P. Szabó Béla: Előadások a római állam- és jogtörténet köréből. Bíbor Kiadó, 1998 2. Zlinszky János: Állam és jog az ősi Rómában. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1996 3. Zlinszky János: Ius privatum. A római magánjog története. Osiris Kiadó, Budapest,

1998

4. Alan Watson: The Law of Persons in the Later Roman Republic. Oxford, 1967

9. Római jogi gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Római jogi gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Sáry Pál egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Bajánházy István egyetemi docens Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A hallgatók bevezetése a római jog forrásainak világába, jogesetek megoldása által megismertetni a hallgatókkal a római eljárási, személyi és családi jog főbb szabályait, összefüggéseit, s a római jogtudósok gondolkodásmódjának jellemzőit. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T5, T10, T15 képesség: K4, K5, K9, K11, K12, K14, K15, K16, K17, K20, K25, K28, K30, K31 attitűd: A4, A6, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés: a római jog jelentősége, tanulmányozásának célja, haszna 2. A római állam fejlődése az archaikus kortól a iustinianusi korig 3. A római jog fejlődése az archaikus kortól a iustinianusi korig 4. A jog fogalma és kategóriái, a jogalkalmazás problémái 5. A római jog forrásai és a iustinianusi kodifikáció 6. Az eljárásjog általános tanai 7. A civiljogi perrend és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárás 8. A praetori perrend és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárás 9. A praetor peren kívüli jogsegélyei 10. A császári perrend és az ahhoz kapcsolódó végrehajtási eljárás 11. A jogképesség. A jogképességet befolyásoló tényezők 12. A cselekvőképesség. A cselekvőképességet befolyásoló tényezők 13. Rokoni kapcsolatok. A házasság 14. Az apai hatalom. A gyámság és a gondnokság

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás megszerzésének feltétele: órák látogatása és mindkét zh. dolgozat megírása, eredménytől függetlenül. A jelenlétet ellenőrizzük.

Levelező tagozaton az aláírást mindazok megkapják, akik a tanrendi órán megírják a zárthelyi dolgozatot, annak eredményétől függetlenül. Aki ekkor nem tud megjelenni, a zárthelyi dolgozatot megírhatja a pótlásra megadott időpontban. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton az érdemjegy (1-5) a két zh. dolgozat eredményének átlaga. Elégséges 21%-tól, közepes 41%-tól, jó 61 %-tól, jeles 81%-tól. Két dolgozat átlagának számításánál felfelé kerekítés 0,5-től. A dolgozatok hiányzás esetén a megadott időpontban pótolhatók. A megírt, de rosszul sikerült dolgozatok kijavítása a megadott időpontban lehetséges. A javítódolgozat megírásával rontani nem lehet az eredeti jegyen. A pótló ill. javító dolgozatok anyaga megegyezik az eredeti dolgozatok anyagával. Levelező tagozaton a gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat eredménye alapján kapják. A dolgozatban jogeseteket kell megoldani, mely során a tankönyv használata megengedett. A dolgozatírás előtt (a tanrendi órán) a jogesetmegoldást közösen gyakoroljuk. Jogesetminta: A 26 éves Marcus apai hatalom alatt álló római polgár. Marcus a nyáron hosszabb utat tett meg hajóval. Mivel különvagyonnal nem rendelkezett, s mivel apja nem kívánta az utazás költségeit fedezni, Marcus az utazás miatt – apjának tudta nélkül – 200 sestertius összegű pénzkölcsönt vett fel egy üzletembertől. Marcus a kölcsönt lejáratkor nem fizette vissza. Röviddel később Marcus apja elhalálozott. Ezek után a hitelező üzletember pert indított Marcus ellen, követelve a 200 sestertius visszafizetését. Mivel védekezhet Marcus a perben? Megoldás: Marcus mint alperes a perben kifogással élhet, hivatkozva a SC Macedonianumra, melynek értelmében a filius familiasnak folyósított pénzkölcsön az apa halála után sem válik peresíthetővé (lásd tankönyv 817. pont). A hitelező tehát ebben az esetben jogi eszközökkel nem tudja követelésének teljesítését kikényszeríteni. Érdemjegy (1-5): elégséges 21%-tól, közepes 41%-tól, jó 61 %-tól, jeles 81%-tól. Kötelező irodalom:

1. Bajánházy István – Gedeon Magdolna – Sáry Pál: Római jogi feladatgyűjtemény, Miskolc, 2017. (a tanszéki honlapon megtalálható)

2. Gedeon Magdolna: Római jogi gyakorlatok. Budapest, 20052 3. Jakab Éva: Forum Romanum. Jogesetek és szerződési minták a római jogból. Szeged,

2002. 4. Bruce W. Frier – Thomas A. McGinn: A Casebook on Roman Family Law. Oxford,

2004. Ajánlott irodalom:

1. A tizenkéttáblás törvény töredékei (ford.: Zlinszky János). Budapest, 1946 (és későbbi kiadások).

2. Brósz Róbert: Római jogi gyakorlatok. Budapest, 199613 3. Diósdi György (szerk.): A római jog világa. Budapest, 1973. 4. Barbara Levick: The Government of the Roman Empire. A Sourcebook. London,

1985

10. Bevezetés az állam- és jogtudományokba

Tantárgy neve: Bevezetés az állam- és jogtudományokba


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens Javasolt félév: 1. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 12 óra/félév


Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy a jogtudományi alapozó ismereteket közvetítő tárgyak keretében helyezkedik el, melynek feladata, hogy az általa elsajátítható ismeretek megalapozzák a későbbi szemeszterekben folytatandó jogi tanulmányokat a tanulmányait megkezdő joghallgató számára. Tematikája kiterjed a jog és az állam intézményrendszerének alapvető elemeire, fogalmaira és ezek összefüggéseire. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T10, T12 képesség: K24, K31 attitűd: A2, A7 autonómia és felelősség: F1, F3 Tantárgy tematikus leírása:

1. Tudomány - jogtudomány - joggyakorlat. A jogászság története Európában és Magyarországon; a jogászi szakmák.

2. A jogforrás (Jog és jogforrás; A jog formális forrásai; A jogi döntés indokai) 3. A jogszabály (Jogi norma - jogtétel - jogszabály - jogszabályhely; A jogszabályok

szerkezeti elemei; A jogszabályok tipológiája; A jogszabályok rendszerezése; A jogszabályok érvényessége és hatálya)

4. A jogrendszer (A jog horizontális tagozódása; A jog vertikális tagozódása; A jogrendszer egységét biztosító elvek és intézmények; A joghézag problémája)

5. A jogrendszerek csoportosítása (A jogösszehasonlítás; A római-germán jogcsalád; A common law jogcsalád; A szocialista jogcsalád; Egyéb jogrendszerek)

6. A jogalkalmazás (A jogalkalmazás modellje; Jogi eljárás; A jogszabályok értelmezése; Laikusok részvétele a bíráskodásban)

7. Félévközi számonkérés 8. Jogviszony és jogi felelősség (A jogviszony mibenléte; A jogviszony elemei;

Felelősség és felelősségrevonás) 9. A modern állam (A feudális abszolutizmus állama; A polgári állam; A totális állam;

A késői és poszt-totalitárius államfejlődés Közép-Kelet-Európában) 10. A modern állam megszerveződése (Hatalommegosztás: Törvényhozás, Végrehajtás,

Bíráskodás; A szervezet)

11. Az állami hatalom terjedelme és korlátai (Az állami szuverenitás; A szuverenitás belső oldala; A szuverenitás külső oldala)

12. Az államok osztályozása (Az államok osztályozhatóságáról; Az államok klasszikus osztályozása; Az államok jogi-szervezeti osztályozása; Az államok politikai rendszer szerinti tipológiája)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: - Szóbeli vizsga - „A” és „B” tételsorból egy-egy tétel kihúzása és felkészülést követően szóbeli felelet - Eredményes félévközi számonkérés az „A” tétel értékelésébe beszámít - A kollokviumi jegy ötfokozatú. Az elégséges feltétele több mint 50%, a közepesé több

mint 62%, a jóé több mint 75%, a jelesé több mint 87% a tételekhez tartozó ismeret-elemekből.


1. Szabó Miklós (szerk.): Bevezetés a jog- és államtudományokba. [Prudentia Iuris 2.] Miskolc, Bíbor Kiadó, 2012. (Ötödik, átdolgozott kiadás)

2. Szilágyi Péter: Jogi alaptan. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2014.= https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_527_jogi_alaptan/index.html

3. J. H. Farrar – A. M. Dugdale: Introduction to Legal Method. London: Sweet & Maxwell, 1990. (Ch. 1.: The Nature and Functions of Law)

Ajánlott irodalom:

1. Szabó Miklós: Jogi alapfogalmak. Miskolc: Bíbor, 2012. 2. J. H. Farrar – A. M. Dugdale: Introduction to Legal Method. London: Sweet &

Maxwell, 1990. (Ch. 7.: Case Law)

11. Közgazdaságtan alapjai 2.

Tantárgy neve: Közgazdaságtan alapjai 2.

Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJPEN292N2 levelező: AJPEN292L2 Tárgyfelelős intézet: Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár Közreműködő oktató: - Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Közgazdaságtan alapjai 1. (AJPEN282N1, AJPEN282L1)

Óraszám: nappali: 1 óra/hét


levelező: 10 óra/félév Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a jogtudományi képzésben tanuló hallgatókkal megismertesse az alapvető közgazdasági fogalmakat, megismertesse a gazdaság működésének alapvető törvényszerűségeit. Bemutatja az üzleti ciklus kialakulását, okait, következményeit és hatását a kibocsátásra, foglakoztatásra és az árak alakulására. Foglalkozik a gazdasági növekedés kérdésével, elemezve az ehhez szükséges makrogazdasági eszközöket. A tantárgy elsősorban az alapismeretek elsajátítását szolgálja, hogy a gazdasági folyamatok megértése révén a gazdaság szabályozása, annak okai és hatása is érthetőbbé váljon a jogtudományi képzésben tanulók számára. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T8, T9, T18 képesség: K6, K7, K9, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K20, K21, K22, K26 attitűd: A1, A2, A3, A4, A5, A6, A7, A13, A18, A20 autonómia és felelősség: F2, F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A makroökonómia alapjai 2. A gazdasági tevékenység mérése 3. Fogyasztás és megtakarítás és meghatározó tényezői 4. A beruházások gazdaságtana 5. Konjunktúraciklusok 6. Pénz és pénzügyi rendszer I. A pénz fejlődése, a modern pénzügyi rendszer 7. Pénz és pénzügyi rendszer II. Bankrendszer és részvénypiac 8. Monetáris politika I. A központi bankok sajátosságai és a monetáris politika eszközei 9. Gazdasági növekedés és fejlődés 10. A gazdasági fejlődés kihívásai és modelljei 11. A nemzetközi pénzügyi rendszer, valutaárfolyamok 12. Munkapiac, munkanélküliség 13. Infláció 14. Államadósság

A beszámoló teljesítésének módja, értékelése: A tárgy akkor fogadható el teljesítettnek, ha a hallgató részt vesz az előadásokon és legalább elégséges minősítéssel teljesíti az írásbeli kollokviumot. A kollokvium értékelése: Az elérhető maximum pontszám 100 pont. Az értéklelés az alábbi pontszámok alapján történik: - 0-50 pont: elégtelen (1) - 51-63 pont: elégséges (2) - 64-77 pont: közepes (3) - 78-89 pont: jó (4) - 90-100 pont: jeles (5) Kötelező irodalom:

1. Szilágyi Dezsőné: Közgazdaságtan alapjai II. (Bevezetés a makroökonómiába) Miskolci Egyetemi Kiadó, 2014.

2. Samuelson Paul. A. – Nordhaus, William D.: Közgazdaságtan. Akadémiai Kiadó,

Budapest, 2012. 3. Joseph E. Stiglitz: Economics of the public sector, W.W. Norton & Company, Inc.,

500 Fifth Avenue, New York,N.Y., 10110., 2000. Ajánlott irodalom:

1. Thomas Piketty: La capital au XXIe siécle, Éditions du Seuil, Paris, 2013. 2. N. Gregory Mankiw: Makroökonómia , Osiris Kiadó Zrt.,Budapest, 1999.

12. Logika

Tantárgy neve: Logika

Tantárgy Neptun-kódja nappali: AJJOE280N2 levelező: AJJOE280L2 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 8 óra/félév

Számonkérés módja: beszámoló

Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy alapozó jellegű ismereteket közvetít, melynek célja, hogy fejlessze a fogalmak kezelésének, a nyelvi kifejezések megszerkesztésének és azokból következtetések levonásának a készségét. A képzési ciklus elején ismerteti a logika tudományának helyét, jellegét, legalapvetőbb fogalmait és műveleteit, valamint a jogtudományok és a joggyakorlat számára mutatkozó jelentőségét. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5 képesség: K11, K20 attitűd: A7, A18 autonómia és felelősség: F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A logika tudománya; Arisztotelész logikája; Dialektika 2. A logikai szerkezet; Logikai és nem logikai alkotórészek; Jelölések; Funktorok 4. Logikai jelek: Negáció; Konjunkció; Alternáció; Kizáró vagylagosság;

Kondicionális; Bikondicionális 5. Metalogikai jelek; Azonosság; 6. Fogalmak és állítások; Kvantifikáció; Univerzális és egzisztenciaállítások 7. Félévközi számonkérés 8. Következtetések; Nevezetes következtetési formák; Kategorikus és hipotetikus

szillogizmusok

9. Modális logika; Lehetséges világok elmélete; Időlogika 10. A deviáns logikai rendszerek; Gyakorlati logika; A cselekvés logikája; Gyakorlati

szillogizmusok; Deontikus logika; Normatív következtetés 11. Többértékű logika; Életlen logika; „Fuzzy” értékek és szillogizmusok; Nem

monologikus logika: Dialektika, Dialogika; Nem monotonikus logika: Nem-formális logika, Esendő logika

12. Jog és logika; Moór Gyula felfogása; Szabó József nézetei 13. A jog számára releváns logika; Kalinowsky; Perelman; A jogi szövegek logikai

szerkezete; Jogi szillogizmus 14. A retorika tudomkánya; Retorikai eszközök; Jog és retorika Érveléselmélet; Az

argumentáció; Az érvek és érvelésszerkezete; Hibás érv és érvelés Félévközi számonkérés módja és értékelése: Zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire Beszámoló teljesítésének módja, értékelése: Az előadáshoz írásbeli beszámoló kapcsolódik: négy kérdésre a releváns ismeretelemeket tartalmazó választ kell adni. Az értékelés háromfokozatú: 50% teljesítmény fölött megfelelt, 75% fölött kiválóan megfelelt, 50 % alatt nem felelt meg. A beszámoló értékelésébe a félévközi számonkérés – sikeres – eredménye az általa lefedett részben beszámít. Kötelező irodalom:

1. Szabó Miklós: Logica Magna. Utazások a logika birodalmában. [Prudentia Iuris 29.] Bíbor Kiadó, Miskolc, 2014.

2. A. Soeteman: Logic in Law. Berlin: Springer, 2014. (Ch. 2.: Normative Judgements, Norms and Normative Situations)

Ajánlott irodalom:

1. Szabó Miklós: Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. Miskolc: Bíbor, 2011.

2. Bódig Mátyás – Szabó Miklós (szerk.): Logikai olvasókönyv joghallgatók számára. Miskolc: Bíbor, 1996.

3. Georg Henrik von Wright: Norm and Action: A Logical Enquiry. London: Routledge & Kegan Paul, 1963. (Ch. 8.: Deontic Logic)

13. Jogi doktrína

Tantárgy neve: Jogi doktrína


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár

Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens, Dr. Gedeon Magdolna egyetemi docens Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 8 óra/félév


Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy propedeutikai jellegű, elsődlegesen a jog gyakorlati célú befogadására kíván felkészíteni. Ennek alapját a jog szövegekben és szövegekként való megragadhatósága, s a joggyakorlatnak, mint szövegmunkálatnak a bemutatása képezi. Az elméleti hátteret a jog pozitivitása és a jogpozitivizmus képezi, ahonnan kiindulva a jogi nyelv és a jogi szövegek sajátosságaival, típusaival, kezelésével ismerkedik meg a hallgatóság. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T15, T17 képesség: K4, K10 attitűd: A1, A18 autonómia és felelősség: F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A nyelv és a jogi nyelv 2. A szöveg jellegzetességei; 3. A jogi szövegek típusai 4. A jogi szövegek használata – jogalkalmazási modellek; 5. A jogalkalmazás folyamata 6. Jogi adatbázisok és elektronikus jogi forráskutatás 7. félévközi számonkérés 8. A jogszabály mint jogi szöveg 9. A kvázi-jogszabályok és ezek típusai 10. Precedensek és döntvények; A kommentár 11. A jogtudomány műfajai és szövegei; 12. A jogi tájékoztatás műfajai és szövegei 13. Az állami jogalkalmazás működési szövegei; A nem állami jogalkalmazás

(jogkövetés) szövegei 14. Jogi szövegek írásának szabályai és konvenciói; az egyetemen felmerülő szövegek

írásának jellegzetességei

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire Beszámoló és gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: Az előadáshoz írásbeli beszámoló kapcsolódik: négy kérdésre a releváns ismeretelemeket tartalmazó választ kell adni. Az értékelés háromfokozatú: 50% teljesítmény fölött megfelelt, 75% fölött kiválóan megfelelt, 50 % alatt nem felelt meg. A beszámoló értékelésébe a félévközi számonkérés – sikeres – eredménye az általa lefedett részben beszámít. Kötelező irodalom:

1. Szabó Miklós – Vinnai Edina – Ződi Zsolt: Jogi doktrína előadásvázlatok, 2016 kiadás. (Tanszéki honlapon hozzáférhető pdf dokumentum)

2. B. Waveli: Language and Reason. Berlin-New York- Amsterdam: Mouton de Gruyter, 1986

Ajánlott irodalom:

1. Szabó Miklós: Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. [Prudentia Iuris 14.] Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001) 45-107. o.

2. Jogi doktrína munkafüzet. Miskolci Egyetem 2013. (Elméleti rész 7-37.o.) 3. W. Nöth: Handbook of Semiotics. Bloomington-Indianapolis: Indiana University

Press, 1990.

14. Jogi doktrína gyakorlat

Tantárgy neve: Jogi doktrína


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens, Dr. Gedeon Magdolna egyetemi docens Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy propedeutikai jellegű, elsődlegesen a jog gyakorlati célú befogadására kíván felkészíteni. Ennek alapját a jog szövegekben és szövegekként való megragadhatósága, s a joggyakorlatnak, mint szövegmunkálatnak a bemutatása képezi. Az elméleti hátteret a jog pozitivitása és a jogpozitivizmus képezi, ahonnan kiindulva a jogi nyelv és a jogi szövegek sajátosságaival, típusaival, kezelésével ismerkedik meg a hallgatóság. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T15, T17 képesség: K4, K10 attitűd: A1, A18 autonómia és felelősség: F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Filmvetítés (Tizenkét dühös ember) 2. Film megbeszélése 3. Szépirodalmi szöveg értelmezése 4. Törvény és indokolása

5. Döntvény, kommentár 6. Ténykérdés és jogkérdés 7. félévközi számonkérés 8. Jegyzőkönyv 9. Szakértői vélemények 10. Határozat, ítélet 11. Határozatok indokolása 12. Nemzetközi bírósági ítélet 13. Jogtudományi szöveg

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire Beszámoló és gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati jegy ötfokozatú. Az elégséges feltétele az ismeretelemek több mint 50%, a közepesé több mint 62%, a jóé több mint 75%, a jelesé több mint 87% mértékben való visszaadása. Az aláírás feltétele a foglalkozások 4/5-én való jelenlét. A gyakorlati jegybe a félévközi számonkérés – sikeres – eredménye az általa lefedett részben beszámít. Kötelező irodalom:

1. Szabó Miklós – Vinnai Edina – Ződi Zsolt: Jogi doktrína előadásvázlatok, 2016 kiadás. (Tanszéki honlapon hozzáférhető pdf dokumentum)

2. B. Waveli: Language and Reason. Berlin-New York- Amsterdam: Mouton de Gruyter, 1986

Ajánlott irodalom:

1. Szabó Miklós: Trivium. Grammatika, logika, retorika joghallgatók számára. [Prudentia Iuris 14.] Bíbor Kiadó, Miskolc, 2001) 45-107. o.

2. Jogi doktrína munkafüzet. Miskolci Egyetem 2013. (Elméleti rész 7-37.o.) 3. W. Nöth: Handbook of Semiotics. Bloomington-Indianapolis: Indiana University

Press, 1990.

15. Latin nyelv 2.

Tantárgy neve: Latin nyelv 2

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJJOT290N2 levelező: AJJOT279L2 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Latin nyelv 1. (AJJOT290N1, AJJOT279L1) Óraszám: nappali: 1 óra/hét

Számonkérés módja: kollokvium (összevont vizsga)

levelező: 6 óra/félév Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A latin nyelv kötelezően oktatott szaknyelv, melynek célja, hogy a hallgatók a képzési idő végére olyan ismeretekre tegyenek szert, aminek birtokában önállóan is képesek eligazodni a modern európai – kontinentális és angolszász – jogi kultúra latin gyökerű nyelvi világában. A grammatikai és speciális lexikai ismeretek elsajátításán túl a hallgatót hozzásegíti olyan készségek kifejlesztéséhez, melyek elengedhetetlenek a jogi szaknyelvvel összefüggő magasabb szintű fogalmi-logikai gondolkodás megismeréséhez, tökéletesítéséhez. Ezzel párhuzamosan segítséget nyújt a római jog, az egyetemes, valamint a magyar állam- és jogtörténet alapvető fogalmi készletének, fontosabb latin nyelvű forrásainak megismeréséhez, az egyes jogágakhoz tartozó jogi szakkifejezések, jogelvek bemutatásához. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5, T13, T14 képesség: K2, K4, K9, K10, K16, K28 attitűd: A2, A3, A4, A5, autonómia és felelősség: F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A tantárggyal kapcsolatos információk, Az igék imperfecta actiói (Lectio septima) A főbb rendhagyó igék (sum, esse, fui; possum, posse, potui) imperfecta actio-i. (Lectio octava), A jogtörténet latinitása

2. A névmások (pronomina) szerepe a latin nyelvben I., Pronomen personale, pronomen reflexivum (Lectio octava), A római jog delictuális felelősséggel kapcsolatos kifejezései és azok továbbélése a büntetőjog fejlődéstörténetében

3. A melléknevek rendszere a latin nyelvben, Az I-II és III. declinatióba tartozó melléknevek ragozása, a jelzős szerkezetek problematikája, (Lectio nona), A személyek jogának római jogi eredetű és a magyar jogtörténetben használt kifejezései I.

4. Az igék perfecta actiói (különösen a praesens perfectum activi/passivi alakok) (Lectio decima), A személyek jogának római jogi eredetű és a magyar jogtörténetben használt kifejezései II.

5. A melléknevek fokozása (comparatio) és adverbiumok képzése (Lectio decima) A dologi jog római jogi és magyar jogtörténetben használt kifejezései I.

6. A IV és V.. declinatióba tartozó főnevek, Névmások (pronomina relativa, interrogativa, indefinita, demonstrativa) és a névmási melléknevek használata (Lectio undecima, Lectio duodecima) A dologi jog római jogi és magyar jogtörténetben használt kifejezései II.

7. 7.Az imperativus (Lectio duodecima) A kötelmi jog római gyökerű és magyar jogtörténetben használt kifejezései I.

8. Az igenevek (infinitivus, participium, gerundium supinum) (Lectio tertia decima, Lecio sexta decima) A kötelmi jog római gyökerű és magyar jogtörténetben használt kifejezései II.

9. A deponens és semideponens igék és használatuk (Lectio quarta decima), Az örökési jog római jogi és a magyar jogtörténetben használt kifejezései I.

10. A számnevek (nomen cardinale, nomen ordinale) és a tőszámneves és sorszámneves kifejezések (Lectio quarta decima), Az örökési jog római jogi és a magyar jogtörténetben használt kifejezései II.

11. A körülírt igeragozás, a gerundium és gerundivumos szerkezet (Lectio quinta decima), A nemzetközi jogban használt latin kifejezések I.

12. A latin mondattan alapjai, Accusativus cum infinitivo (Lectio sexta decima) A nemzetközi jogban használt latin kifejezések II.

13. Nominativus cum infinitivo mondatszerkezet (Lectio sexta decima, Fontosabb jogelvek latinul I.

14. Ablativus absolutus (Lectio secta decima) Fontosabb jogelvek latinul II. Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban az első és második félév anyagából szóbeli vagy írásbeli összevont vizsgát tesznek. A vizsga értékelése öt fokozatú jeggyel történik. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. Az összevont vizsga anyaga:

1. Kiejtési szabályok, kiejtési rendszerek, helyesírás. 2. Főbb nyelvtani kifejezések. 3. A főnévragozás rendszere: I-V. declinatiók 4. Melléknevek ragozása. 5. Jelzős szerkezetek egyeztetése, ragozása. 6. Névmások (birtokos névmás, személyes névmás, vonatkozó névmás, mutató névmás) 7. A coniugatio renszere; az ige szótári alakja; igetövek (imperfectum tő, perfectum tő, 1. supinum tő); 8. Az infinitivuszok (infinitivus imperfectum activi és passivi). 9. Indicativus alakok ragozása (praesens imperfectum activi és passivi; praesens 2. perfectum activi és passivi.) 10. Melléknévfokozás. 11. Adverbium képzése, fokozása. 12. A szenvedő mondatszerkezet. 13. Álszenvedő igék. 15. Számnevek 16. Participiumok (participium imperfectum activi; participium perfectum passivi, 3. participium instans activi, participium instans passivi). 17. Gerundium. 18. Supinum. 19. Rendhagyó igék. 20. I-II. imperativus. 21. Jogi szakkifejezések: a római jogban gyökerező és az egyetemes valamint a magyar

alkotmány- és jogtörténetben használt kifejezések, fontosabb jogelvek. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők:

előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita Kötelező irodalom:

1. Latin nyelvi segédanyag – joghallgatók számára, Összeállította: Dr. Petrasovszky Anna http://jogikar.uni-miskolc.hu/jogtorteneti_tanszek_tansegedletek

2. Floyd L. Moreland and Rita M. Fleischer: Latin: An Intensive Course, University of California Press, Berkeley, Los Angeles, London, 1977.

3. Törvénytudományi Műszótár, közre bocsátja A’ Magyar Tudós Társaság, Második, Tetemesen Bűvített Kiadás, Pesten, Eggenberger J. és Fiai Acad. Könyvárusoknál, 1874. http://mek.oszk.hu/06200/06283. pd

Ajánlott irodalom:

1. Bánóczi Rozália - Rihmer Zoltán: Latin nyelvkönyv joghallgatóknak 2. Werbőczy István: Tripartitum Opus Juris consuetudinarii Regni Hungariae, M. Kir.

Egyetemi Nyomda, Budapest. 1894. 3. a. Aaron X. Fellmenth and Maurice Horwitz: Guide to Latin in International Law,

Oxford University Press, 2009.

16. Egyetemes állam- és jogtörténet 2.

Tantárgy neve: Egyetemes állam- és jogtörténet 2.


Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 14 óra/félév


Kreditpont: 5 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy bevezető, jogi alapműveltséget kiegészítő jellege mellett segítséget kíván nyújtani a szakmai alapfogalmak megértéséhez. A stúdium a történeti fejlődés során felhalmozódott tapasztalatok leglényegesebb elemeinek ismertetésével elősegíti a hatályos normák jobb megértését, a jogot körülvevő eszmék megismerését. A tárgynak jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. Belső rendszerét az általános történelem kronológiai rendje szerint alakítottuk ki. A tantárgy keretében az állam- és jogfejlődés polgári időszakával és 20. századi változásaival foglalkozunk. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5

Tantárgy tematikus leírása:

1. A második félévi követelményrendszer ismertetése. Az amerikai alkotmány általános jellemzői.

2. A francia forradalom, a francia alkotmányok 3. A Code Civil és a Code Penal általános jellemzői 4. Büntetőjogi kodifikációk 5. OPTK és BGB 6. A liberalizmus alkotmányfelfogása 7. A konzervativizmus állam- és jogkoncepciója 8. Az osztrák alkotmányfejlődés 9. A német alkotmányfejlődés. Weimari köztársaság alkotmánya 10. Dél-Európa államfejlődési tendenciái 11. Jogrendszer a 20. századi Közép-Európában 12. Európán kívüli jogrendszerek 13. A 20. századi integrációs tendenciáik 14. Összegzés, félévzárás

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk. A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz. Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); 81-100%: jeles (5). Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita Egységes kollokviumi tételsor nappali és levelező hallgatók részére Egyetemes állam- és jogtörténet II. I. Tankönyvi anyag A. Egyetemes jogtörténet I. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest 1999. vagy későbbi kiadás)

1. Az amerikai alkotmány ratifikálása és gyakorlati érvényesülése. (298-303) 2. A rabszolgaság kérdése (312-314) 3. Az alkotmány kiegészítései (314-318) 4. Jogászi hivatás, jogtudomány és jogi oktatás az Egyesült Államokban (322-328) 5. A New Deal jogtörténeti vonatkozásai (328-332) 6. Az ancien régime válsága Franciaországban (338-341) 7. Az 1791-es francia alkotmány (341-343) 8. Az 1793-as francia alkotmány (343-345)

9. A thermidori ellenforradalom alkotmánya (347-348) 10. A konzulátus és a császárság alkotmánya (349-351) 11. A Code Civil és a Kereskedelmi Törvénykönyv (352-353) 12. A modern büntetőjog és büntető-eljárásjog alapjainak lerakása (353-356) 13. A restauráció, a júliusi monarchia államszervezete (356-357) 14. A II. köztársaság alkotmánya (357-359) 15. Állam és jogfejlődés a II. császárság idején (359-361) 16. Az össznémet államszervezet változásai 1789 és 1815 között (362-367) 17. A Német Szövetség (367-369) 18. A frankfurti parlament tevékenysége (369-371) 19. Ausztria államszervezete 1848/49-ben (371-373) 20. Poroszország államszervezete 1848/49-ben (373-375) 21. A német államok szervezete 1850 és 1866 között. (375-377) 22. A német jogrendszer és kodifikációs törekvések. (378-379) 23. A Német Birodalom államszervezete 1866-1918 között (379-382) 24. Német jogfejlődés 1866-1918 között (382-384) 25. A Weimari Köztársaság államszervezete (384-386) 26. Az osztrák jogállamiság kiépítésre tett kísérletek 1867 és 1918 között (386-388) 27. A polgári reformok hatása a társadalomra és a jogfejlődésre (409-414) 28. Az 1866-os román alkotmány (465-466) 29. A Népszövetség, mint az európai egység akadálya (553-555) 30. Aristide Briand egységkoncepciója és a korabeli realitás (555-558)

B. Egyetemes jogtörténet II. (Szerk.: Dr. Horváth Pál) Budapest 1999., vagy későbbi kiadás

31. Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák (45-48.) 32. A jogrendszer jellemzői, a jogállamiság felszámolása (52-56.) 33. A szabadságjogok érvényesülése az USA-ban. (63-67.) 34. A jogi kultúra újabb kori változásai (77-80.) 35. A szovjet jogi modell kialakulása (179-181.) 36. A lengyel „népi államiság” kezdetei (207-210.) 37. A „szocialista” állam német földön (222-226.) 38. A második világháború alatti egységelképzelések.(299-301.) 39. A „harmadik erő” koncepciója (303-305.) 40. Korai nyugati integrációs tervek (308-310.)

II. A tankönyvi tételeken túl a kollokviumon a konzultációk és az előadások anyagát is kérdezzük. Kötelező irodalom:

1. Egyetemes jogtörténet I-II. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 1999. vagy későbbi kiadás)



Ajánlott irodalom:




17. Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat 2.

Tantárgy neve: Egyetemes állam- és jogtörténeti gyakorlat 2.


Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Lehotay Veronika adjunktus Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Jogtörténeti gyakorlat célja a „Egyetemes állam- és jogtörténet” főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Az második félév Egyetemes állam- és jogtörténet II. főtárgy tananyagához igazodva önellenőrző kérdések formájában kérjük számon a gyakorlat anyagát. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Vizsgatapasztalatok megbeszélése, a félévi tematika áttekintése 2. Az USA alkotmánya és alkotmány-kiegészítései 3. Francia alkotmányfejlődés 1789-1799 4. Az Ember és Polgár Jogai deklarációjának utóélete 5. A Code Civil és a Code Penal általános jellemzői 6. I. zárthelyi dolgozat EÁJT II. 1-10 tankönyvi tételek és az Önellenőrző

kérdéssor I. részéből 5 kérdés megválaszolása 7. Büntetőjogi kodifikációk 8. OPTK és BGB 9. Az alkotmányfejlődés 19 századi irányzatai

10. Osztrák alkotmányfejlődés tendenciái 1749-től napjainkig 11. Német egységtörekvések és alkotmányfejlődés 1848-1933; 12. 2. zárthelyi dolgozat EÁJT II. 12-21 tankönyvi tételek és az Önellenőrző

kérdéssor III. részéből 5 kérdés megválaszolása 13. Jogrendszer a 20. századi Közép-Európában 14. Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák, 15. Az első világháború utáni államfejlődési tendenciák II. 16. Pótzárthelyi dolgozatok írása. 17. Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből, amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik. Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges. A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%. A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapján a szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, páros-csoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása Önellenőrző kérdések Egyetemes állam- és jogtörténet II. I.

1. Mit jelent a fékek és egyensúlyok elve? 2. Mit tartalmazott a Virginia-terv?

3. Mit tartalmazott az „amerikai Bill of Rights”? 4. Jellemezze a Konföderációs Cikkelyeket! 5. Mi jellemezte a „paternalista” politikát? 6. Mit tartalmazott az Északnyugati Ordinance? 7. Milyen álláspontot foglalt el Lemuel Shaw? 8. Miről rendelkezett a Kansas-Nebraska Act? 9. Mit tartalmaztak a fekete kódexek? 10. Mit jelent a „due process” elve? 11. Mit jelent a „megkülönböztetett, de egyenlő szolgáltatások” elve? 12. Jellemezze a jogi realizmus főbb tételeit! 13. Milyen változások következtek be a New Deal idején a jogászi hivatás területén? 14. Jellemezze a „substantive due process” korszakát!

II.

1. Melyek az emberi jogok a francia Deklaráció szerint? 2. Milyen törvényhozási befolyást biztosított a királynak az 1791-i francia alkotmány? 3. Milyen szerepük volt az ősgyűléseknek az 1793-i alkotmány szerint? 4. Kikből állt az Ötszázak Tanácsa? 5. Milyen szerepet játszott a Direktórium a francia alkotmánytörténetben? 6. Jellemezze a francia választójog szabályait az 1791 és 1848 közötti időszak

alkotmányai alapján! 7. Mikor hirdették ki a Code civilt? 8. Milyen terjedelmű Napóleon polgári törvénykönyve? 9. Miről szól a híres 544.§? 10. Mikor teszi lehetővé a kisajátítást a Code civil? 11. Milyen rendelkezéseket tartalmaz a francia magánjogi kódex a halál estére szóló

rendelkezési jogosultságról? 12. Hogyan definiálja a kódex a szerződési szabadságot? 13. Milyen rendelkezéseket tartalmaz Napóleon törvénykönyve a családjog területén? 14. Mikor adták ki a francia Kereskedelmi Törvénykönyvet? 15. Milyen büntetőjogi tárgyú rendelkezéseket tartalmaz a francia Deklaráció? 16. Mikor jelent meg az első modern francia büntetőkódex? (A tankönyvben számelírás

történt!) 17. Milyen a Code penal szerkezete? 18. Mivel foglalkozik a kódex különös része? 19. Hogyan jellemezhető az 1791. évi francia büntető perrendtartás? 20. Milyen kodifikációs szabályozás történt Franciaországban, 1808-ban? 21. Mikor törölték el Franciaországban az 1670. évi kódexet?

III.

1. Milyen reformok köthetőek Stein nevéhez? 2. Sorolja fel azokat a birodalmi városokat, amelyek a Német Szövetség tagjai voltak! 3. Milyen jogköröket szánt a frankfurti parlament a németek császárának? 4. Értékelje a kremsieri javaslatot! 5. Ismertesse a háromosztályos választójogról szóló rendeletet! 6. Hol, mikor jelent meg, és meddig volt hatályban az ún. revideált alkotmány? 7. Mely tudósok működtek közre az OPTK meghozatalában? 8. Hogyan definiálja a házasságot az OPTK? 9. Jellemezze a Német Birodalom bírósági rendszerét! 10. Ismertesse a Német Birodalom igazgatási rendszerét!

11. Melyek a kodifikációval szembeni Max Weber-i követelmények? 12. Hogyan tükröződik a jogállamiság elve a Weimari Köztársaság alkotmányában? 13. Milyen törvényekből áll a „decemberi alkotmány”? 14. Milyen volt a császár jogállása 1867 után Ausztriában? 15. Milyen választójogi törvényeket hoztak Ausztriában 1867 és 1918 között?

IV.

1. Mit tartalmazott a Páneurópai Manifesztum? 2. Ismertesse az 1939. augusztus 5-i spanyol alkotmányt! 3. Miről szól a „Német gazdaság szerves felépítéséről” szóló törvény? 4. Mit tud az USA Legfelsőbb Bíróságának ügyrendjéről? 5. Jellemezze az 1921. évi lengyel alkotmányt! 6. Milyen volt az NDK Népi Kamarájának szervezete, hatásköre? 7. Jellemezze a francia kormány 1930-i memorandumát az európai államok

összefogásáról! 8. Hogyan gondolkodott a közös Európa jövőjéről a francia menekültkormány? 9. Mit jelentett a „harmadik erő” koncepciója? 10. Mi volt Leon Blum álláspontja Európa jövőjéről? 11. Mit tartalmaz az amszterdami programnyilatkozat? 12. Milyen szerepet játszott Churchill az európai egység kialakításában? 13. Mi volt Konrad Adenauer álláspontja az államok közötti kapcsolatokról? 14. Milyen szerepet szántak a német politikusok a Szovjetuniónak Európa

újraegyesítésében? Kötelező irodalom:

1. Egyetemes jogtörténet I-II. (Szerk. Dr. Horváth Pál. Nemzeti Tankönyvkiadó Bp., 2002.)



Ajánlott irodalom:

1. Kajtár István: Egyetemes állam- és jogtörténet II. Budapest-Pécs: Dialóg Campus, 1998. (Dialóg Campus tankönyvek). 175 p.

2. Szabó István: Német alkotmányfejlődés 1806-1945. Különös tekintettel az államszervezeti változásokra. Szent István Társulat, Budapest, 2002. 260 p.


18. Magyar állam- és jogtörténet 2.

Tantárgy neve: Magyar állam- és jogtörténet 2.

Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJJOT271N2 levelező: AJJOT271L2 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Jogtörténeti Intézeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős: Dr. Turkovicsné Dr. Koncz Ibolya Katalin egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 15 óra/félév


Kreditpont: 5 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Magyar Állam- és jogtörténet tantárgy célkitűzése a mai magyar állam- és jogrendszer történelmi előzményeinek bemutatása. Ennek során a joghallgatók képet kapnak arról, milyen okok miatt és milyen módon formálódott állam- és jogrendünk a polgári átalakulásig, valamint elsajátíthatják a fontosabb szakmai alapfogalmakat. A tárgynak a jogi kultúrát megalapozó és továbbfejlesztő szerepet is szánunk. A tárgy propedeutikus jellegű, amely a középiskolai történelem tudásanyagát feltételezve készíti elő a hallgatókat a választott hivatás alapfogalmainak megértésére. Bevezető és alapozó karaktere miatt tekintettel kell lennünk a hallgatóink elvárható ismeretszintjére és a felsőbb éveken oktatott tételes tárgyak igényeire. A levelező tananyag összeállításánál figyelemmel voltunk az első évfolyamon oktatott más tantárgyak tematikájára is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A félévi tematika és a követelmények ismertetése 2. A magyar jogforrási rendszer fejlődése 3. A magyar büntetőjog fejlődése a 19. század feléig 4. 1848 előtti magánjogunk 5. Perjogunk fejlődése a polgári átalakulásig 6. Modern büntetőjogunk 7. A bűnvádi (büntető peres) eljárás 8. Közigazgatási anyagi és eljárásjogi tendenciák a polgári Magyarországon 9. A tulajdonviszonyok változásai a dualizmus korszakában 10. A magyar kereskedelmi jog fejlődése 11. Az értékpapírjog a polgári Magyarországon 12. A magyar csődjog kialakulása és fejlődése a polgári Magyarországon. 13. A gazdasági verseny szabályozása. 14. A polgári peres eljárás fejlődése 1848 után 15. Összegzés, félév zárása

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tantárgyból - elméleti jellegénél fogva - a félév során aláírást kell szerezni, amelynek feltétele az előadásokon való részvétel. A távolmaradás megengedett mértéke 1 alkalom. A további igazolt vagy igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után, amelynek teljesítése írásban vagy szóban, az oktatóval történő egyeztetés szerint történik. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsgára bocsátás feltétele az aláírás megszerzése

A e-leckekönyvi aláírás megszerzése után a hallgatók a vizsgaidőszakban a félév anyagából szóbeli vagy írásbeli vizsgát tesznek, amelynek értékelése ötfokozatú jeggyel történik. A vizsgán 5 fokozatú értékelést alkalmazunk. A vizsga a tankönyv tételeiből és az előadások anyagából lesz. Az ötfokozatú értékelés százalékos határai: 0-50%: elégtelen (1); 51-60% elégséges (2); 61-70%: közepes (3); 71-80%: jó (4); 81-100%: jeles (5). Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők: előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, megbeszélés, vita Egységes tételsor nappali és levelező hallgatók részére Magyar állam- és jogtörténetből (Jogtörténet) I.

1. A magyar jogtörténet korszakai. [Jt. 22-29] 2. A jogforrás fogalma. [Jt. 29-30. o.] Szokás, jogszokás és szokásjog, a döntvény, a

szokásjogi gyűjtemények, a jog igazolása: az oklevelek. [Jt. 30-34. o.] 3. A törvény, a törvények kihirdetése és közzététele, a törvénygyűjtemények. A

privilégium, a rendelet, a szabályrendelet, a városi jogkönyvek, a tárnoki jog. [Jt. 34-45. o.]

4. A jogképesség kérdése rendi jogunkban. [Jt 87-88. o.] [Jt 92-94. o.]) 5. A nemesség megszerzésének módjai [Jt 88-92. o.], Az adományrendszer, az adomány

fajtái és jogcímei [Jt 110-115. o.] 6. A cselekvőképesség szabályozása rendi jogunkban. A jogi személyiség szabályozása.

[Jt 94-96. o.] 7. A dolog és a vagyon (jószág) fogalma. A dolgok fajtái, értéke. Az elévülés és az

elbirtoklás. [Jt 97-104. o.]. 8. Az ősiség rendje, az osztatlan vagyonközösség megszüntetése, testvéri osztatlanság,

közbirtokosság. Az osztály.[106-110. o.] 9. Az örökbevallás fogalma és kellékei. Az ősi vagyonra, valamint az adományos,

illetőleg szerzett birtokra tett örökbevallás. A nil juris záradék. [Jt 121-124. o.] 10. A rendi kor zálogjoga. [Jt 124-127. o.] A károkozás és a magánjogi tiltott

cselekmények rendi jogunkban. [Jt 129-130. o.] 11. A nők különjogai a rendi korban [Jt 138-141. o.], A rendi kor házassági joga, és

annak hatásai [Jt. 145-151. o.] 12. Az örökös és a hagyományos. Az örökség megnyílása. A végrendeleti öröklés rendi

jogunkban. [Jt 130-134. o.] 13. A törvényes öröklés a rendi korban. A hitbizomány. [Jt 134-138. o.] 14. A büntetőjog önálló jogággá válása és az első büntető törvénytervezetek. [Jt. 274-

275. o.]; Az elkövető a középkori magyar büntetőjogban [Jt. 281-285. o.] 15. A felelősség kérdése a középkori magyar büntetőjogban; Egyes bűncselekmények a

XV-XVI. századi Magyarországon. [Jt. 285-294. o.] 16. A korai magyar perjog (eljárás) jellege, perbeli személyei, valamint a per kezdeti

szakasza [Jt. 406-409. o.] 17. A korai magyar perjog (eljárás) bizonyítási eszközei. [Jt. 409-418. o.] 18. A magyar perjog általános jellemzői és tagozódása Mohács után (büntető-polgári,

írásbeli-szóbeli per). [Jt 428-433. o.] 19. A magyar magánjog a neoabszolutizmus időszakában.[Jt. 157-160. o.]

20. A magyar magánjog fejlesztésének eszközei (a magyar magánjog forrásai) 1848 után [Jt. 161-166. o.]

21. A kötelmek keletkezésének esetei [Jt. 181-186. o.] 22. Az öröklési jog a dualizmus idején [Jt. 188-190. o.] 23. A kereskedelmi jog kialakulása és fogalma, a jóhiszemű forgalom védelme, az

1875:XXVII. tc. megalkotása és nemzetközi összehasonlítása [Jt. 191-195. o.]; 24. A kereskedelmi ügyeltek, a kereskedő fogalmának meghatározása, a tárgyi

kereskedelmi alapügyletek, a kereskedelmi jog forrásai és hatása magánjogunk fejlődésére [Jt. 195-199. o.]

25. A közkereseti társaság és a betéti társaság [Jt. 200-202. o.] A korlátolt felelősségű társaság és a csendes társaság [Jt. 209-211. o.]

26. A részvénytársaság és a szövetkezet [Jt. 202-209. o.] 27. Az értékpapírok fajtái (csoportosítása), az egyes értékpapírok törvényi

meghatározása. [Jt. 215-220. o.] 28. A polgári házasságról szóló 1894:XXXI. tc. [Jt. 229-232. o.] 29. Az 1843.évi büntetőjogi javaslat. [Jt. 320-324. o.] 30. A Csemegi-kódex rendszere. A kódex általános része; alapelvek. [Jt. 330-334. o.] 31. A Csemegi-kódex Különös Része [Jt. 335-337. o.] A kihágási büntetőtörvénykönyv

[Jt. 342-345. o.] 32. A Csemegi-kódex novelláinak elméleti előzményei [Jt. 345-350. o.] 33. A Csemegi-kódex első novellája (1908), a dologházi törvény (1913), a Csemegi-

kódex második novellája (1928). [Jt. 350-356. o.] 34. A Csemegi-kódex büntetési rendszere, a fokozatos börtönrendszer Magyarországon

[Jt. 367-371. o.] 35. A büntetőjog fejlődése 1945 után [Jt. 377-381. o.] 36. A büntetőeljárás fejlődése 1896-ig. [Jt 442-444. o.] 37. Az 1896-os bűnvádi perrendtartás létrejötte, és a bűnvádi per alapelvei [Jt. 445-447.

o.] 38. A bűnvádi per fórumai. Az előkészítő eljárás, valamint a közbenső eljárás a

törvényszék előtti eljárásban. [Jt. 447-448. o.] 39. A vádtanács, a vizsgálóbíró, a sértett közreműködése, valamint a védelem szerepe a

bűnvádi perben. [Jt. 449-450. o.] 40. A főtárgyalás és ennek esküdtszéki sajátosságai a bűnvádi perben [Jt. 450-452. o.] 41. A perorvoslatok a bűnvádi perben. [453-455. o.] A Bűnvádi Perrendtartás (Bp.)

jelentősége [456. o.] 42. A polgári per főbb alapelvei és szakaszai. A perfelvétel, a tárgyalás az 1911-es

Polgári Perrendtartás szerint [Jt. 461-462. o.] 43. A bizonyítás elvei és a bizonyítási eszközök az 1911-es Polgári Perrendtartás szerint.

[Jt. 462-463. o.] 44. Az ítélethozatal, az ítélet formái, a jogorvoslatok az 1911-es Polgári

Perrendtartásban. [Jt. 464-465. o.] 45. A különleges eljárások az 1911-es Polgári Perrendtartásban, valamint a kódex

jelentősége. [Jt. 465-466. o.] 46. A proletárdiktatúra büntetőeljárási modellje 1949-1954 [Jt. 477-480. o.]

Kötelező irodalom: 1. Magyar jogtörténet (szerk. Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp.

2007. [a tételsorban Jt. rövidítéssel]






19. Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat 2.

Tantárgy neve: Magyar állam- és jogtörténeti gyakorlat 2.


Tárgyfelelős: Dr. Petrasovszky Anna egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Lehotay Veronika adjunktus Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A gyakorlat célja a „Magyar állam- és jogtörténet” főtantárgyi előadáshoz kapcsolódóan felépített tematika szerint a fontosabb, részletesebb elemzést kívánó anyagok kis csoportokban történő elemzése, a tananyaghoz kapcsolódó jogesetek megoldása, jogforrások elemzése, a problémás kérdések megbeszélése. A hallgatók otthoni készüléssel, valamint a tanórákon való aktív részvétellel sajátítják el a gyakorlat anyagát. Az második félév Magyar állam- és jogtörténet II. főtárgy tananyagához igazodva önellenőrző kérdések formájában kérjük számon a gyakorlat anyagát. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T5, T7, T10, T12, T16, T18 képesség: K1, K4, K9, K10, K14, K19, K26 attitűd: A1, A2, A4, A5, A6, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A félévi tematika és a követelmények ismertetése. 2. A magyar jogforrási rendszer fejlődése. 3. Büntetőjog önálló jogággá válásának lépései. A korai büntetőjogi kodifikációs

kísérletek. 4. Személyi jog, dologi jog, adományrendszer a rendi korban. Családi jog, öröklési jog

és kötelmi jog a rendi korban 5. I. Zárthelyi dolgozat 1-11 tételek és az Önellenőrző kérdéssor I. részéből 5

kérdés megválaszolása 6. Perjogunk fejlődése a polgári átalakulásig. A büntető és polgári per szétválása. 7. Az első magyar büntetőtörvénykönyv (Csemegi-kódex). A Csemegi-kódex novellái

és a kihágási kódex. 8. Az 1896. évi bűnvádi perrendtartás. 9. II. Zárthelyi dolgozat 14-18;30-34 tételek és az Önellenőrző kérdéssor II.

részéből 5 kérdés megválaszolása 10. Az 1911. évi Polgári perrendtartás. 11. Közigazgatási anyagi és eljárásjogi tendenciák a polgári Magyarországon; A magyar

kereskedelmi jog fejlődése. 12. Az értékpapírok. Tulajdonviszonyok változásai a polgári korban. 13. Pót-zárthelyi dolgozat 14. Félév zárásával kapcsolatos technikai feladatok megbeszélése

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félév során két zárthelyi dolgozat megírására kerül sor a tantárgy tematikus leírásánál megadott témakörökből, amelynek értékelése öt fokozatú jeggyel történik. A hallgató szóbeli órai teljesítése a félévközi értékelés részét képezi. A szóbeli teljesítménnyel szembeni elvárások: latin jogi szöveg (szóösszetétel/szakkifejezés, mondat/jogelv) nyelvtani, kontextuális és jogdogmatikai értelmezése, grammatikai használata. Egy-egy a jogtudomány latinságára vonatkozó kultúrtörténeti-jogtörténeti témakör önálló feldolgozása és prezentálása. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy teljesítése az aláírás valamint az öt fokozatú értékelés szerinti gyakorlati jegy megszerzésével történik. Az aláírás megszerzésének: a tantárgy gyakorlati jellegénél fogva a szemináriumi órák látogatása, amelyek alól igazolatlanul csak 1 alkalommal kérhet az oktatótól felmentést a hallgató. Az egy alkalomnál több igazolt, valamint igazolatlan hiányzás beszámolási kötelezettséget von maga után. A beszámolás szóban, legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó hetéig lehetséges. A gyakorlati jegy az írásbeli zárthelyi dolgozatok és az órai szóbeli teljesítés értékelésén alapul. Jeles érdemjegy eléréséhez a tananyag legalább 90%-os, a jó érdemjegy eléréséhez a tananyag 80%-os, a közepes érdemjegy eléréséhez a tananyag 70%-os, az elégséges érdemjegy eléréséhez pedig a tananyag 60%-os elsajátítása a kívánatos. A gyakorlati jegy elfogadásához mindkét írásbeli zárthelyi dolgozat legalább elégséges érdemjeggyel történő értékelése szükséges. A félévközi szóbeli teljesítés gyakorlati jegybe történő beszámításának aránya 10%. A gyakorlati jegy pótlása: a tanulmányi szabályzat alapján a szorgalmi időszakban a pótlásra megadott időpontban, a vizsga időszak első kéthetében pedig a Neptun rendszerben feltüntetett gyakorlati jegy pótlására kijelölt vizsgaalkalmakkor kerülhet sor. Az adott ismeret átadásában alkalmazandó további / sajátos módok, jellemzők:

előadás, magyarázat, tematikus prezentáció/szemléltetés, tréningmódszertan: frontális szemináriumi munka, interaktív és kooperatív oktatási módszer, megbeszélés, vita, páros-csoportos hallgatói munka, hallgatói kiselőadások, önálló hallgatói munka alkalmazása Önellenőrző kérdéssor Magyar állam- és jogtörténetből I. A jogforrások; a rendi kor magánjoga

1. Mit tud a jogágak kialakulásáról (közjog, magánjog)? [Jt. 24-26. o.] 2. Mik az ún. anyagi és alaki jogforrások? [Jt. 29. o.] 3. Mik az ún. belső és külső jogforrások? [Jt. 29. o.] 4. Mit tud a döntvényről, mint jogforrásról? [Jt. 31. o.] 5. Mi volt a Planum Tabulare? [Jt. 33. o.] 6. Mit tud a királyi törvényhozásról (decretumok)? [Jt. 34-35. o.] 7. A méhmagzat jogi helyzete a rendi korban [Jt. 87. o.] 8. A nemesség származékos szerzésmódjai. [Jt. 91-92. o.] 9. A nem és a jogképesség kapcsolata rendi jogunkban. [Jt. 92-93. o.] 10. Az életkor megállapítása a rendi korban. [Jt. 95-96. o.] 11. A jogi személy fogalma és fajtái a rendi korban [Jt. 96. o.] 12. Az ősi és a szerzett javak elkülönítése [Jt. 98-99. o.] 13. A jószágok értéke (közbecsű, örökbecsű, igazbecsű) [Jt. 100-101. o.] 14. Az elévülés és az elbirtoklás szabályai rendi jogunkban. [Jt. 102-104. o.] 15. Az osztály (divisio) fogalma és jogkövetkezményei. [Jt. 108-110. o.] 16. Az adomány jogcímei. [Jt. 111-114. o.] 17. Mi a teljes, illetőleg a peres adomány? [Jt. 114-115. o.] 18. Az örökbevallás szabályai az ősi vagyonra vonatkozóan [Jt. 122-123. o.] 19. Mi volt az ún. bírói zálog, illetőleg törvényes zálog? [Jt. 126. o.] 20. A károkozásra (kártérítésre) vonatkozó szabályok rendi jogunkban. [Jt. 129-130. o.] 21. Mi volt az ún. fiókvégrendelet? [Jt. 133. o.] 22. Mi volt az ún. kiváltságos végrendelet? [Jt. 133. o.] 23. Mi volt a végrendelet alaki, illetőleg tartalmi érvénytelensége? [Jt. 134. o.] 24. Mit tud a jobbágyok örökléséről? [Jt. 137. o.] 25. Mi a hitbizomány? [Jt. 137-138. o.] 26. Mi a hajadoni jog? [Jt. 138-139. o.] 27. Mi a közszerzemény? [Jt. 141. o.] 28. Milyen házassági akadályokat ismertünk meg a rendi korban? [Jt. 145-148. o.]

II. A büntetőjog és a perjog fejlődése a XVIII. századig

1. A cinkostárs fogalma rendi kor büntetőjogában. [Jt. 283. o.] 2. A felbiztatás fogalma rendi kor büntetőjogában. [Jt. 283-284. o.] 3. Ki volt a híres és tanácsos személy? [Jt. 284. o.] 4. Ki volt az ún. latroknak gazdálkodó és a latorrejtegető? [Jt. 284-285. o.] 5. Mi az ún. eredményfelelősség? [Jt. 286. o.] 6. Mi az ún. kollektív felelősség? [Jt. 286-287. o.] 7. A végszükség a rendi kor büntetőjogában. [Jt. 288. o.] 8. A jogos védelem a rendi kor büntetőjogában. [Jt. 288. o.] 9. A visszaesők megítélése a középkorban. [Jt. 289-290. o.] 10. A bűncselekmények elkövetési stádiumai a rendi korban. [Jt. 290. o.]

11. Mik voltak a közbűncselekmények? [Jt. 290. o.] 12. Mik voltak a magánbűncselekmények? [Jt. 290-291. o.] 13. A hűtlenségről, mint a rendi kor legsúlyosabb bűncselekménye. [Jt. 291-292. o.] 14. Mit tud a főbenjáró ítélet alá eső cselekményekről? [Jt. 292-293. o.] 15. Mit tud az ún. fejváltságról? [Jt. 293. o.] 16. A becstelenség (infámia). [Jt. 293. o.] 17. Mi volt a feleltváltás és a perfüggőség? [Jt. 408-409. o.] 18. Mi volt a tisztító eskü? [Jt. 411. o.] 19. Mi volt a földre letett eskü? [Jt. 411. o.] 20. Mit tud az eskü értékéről? [Jt. 411-412. o.] 21. Mit tud a tetemrehívásról? [Jt. 413-414. o.] 22. Mi volt a Váradi Regestrum? [Jt. 414-415. o.] 23. Mi volt az alaki tanúbizonyítás [Jt. 417-418. o.] 24. Mi volt az anyagi tanúbizonyítás [Jt. 418. o.] 25. Mit tud az okirati bizonyításról a rendi korban? [Jt. 418. o.] 26. Mit tud az írásbeli polgári perről? [Jt. 427-428. o.] 27. Mit tud a szóbeli büntető perről. [Jt. 428. o.] 28. Mit tud a vármegyei bűnvádi eljárás előkészítő szakaszáról. [Jt. 429-430. o.]

III. A magánjog, polgári perjog és a kereskedelmi jog fejlődése a XIX-XX. században

1. Milyen magánjogi tárgyú pátenseket ismer a neoabszolutizmus időszakából? [Jt. 157. o.]

2. Mi volt az ún. Országbírói Értekezlet. [Jt. 158. o.] 3. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok rendelkezési és hatálya [Jt. 159-160. o.] 4. Magánjogi kodifikációs tervezetek a polgári korban. [Jt. 163-164. o.] 5. A szokásjog és a bírói gyakorlat szerepe a polgári kor magánjogában. [Jt. 164-166.

o.] 6. A jogtudomány szerepe a polgári kor magánjogában. [Jt. 166. o.] 7. A szerződési szabadság. [Jt. 182-183. o.] 8. A kártérítési jog a polgári korban és az objektív felelősség. [Jt. 184-185. o.] 9. A jogalap nélküli gazdagodás. [Jt. 185-186. o.] 10. A törvényes öröklés rendje a polgári korban. [Jt. 189-190. o.] 11. A polgári per főbb alapelvei. [Jt. 461. o.] 12. A perfelvétel a polgári perben. [Jt. 462. o.] 13. Jogorvoslatok a polgári perben. [Jt. 464-465. o.] 14. Mik voltak az ún. különleges eljárások? [Jt. 465. o.] 15. Mit jelent a jóhiszemű forgalom védelme? [Jt. 193. o.] 16. A kereskedelmi ügyletek. [Jt. 195-196. o.] 17. Mi a tárgyi kereskedelmi alapügylet? [Jt. 196-197. o.] 18. A közkereseti társaság a polgári korban. [Jt. 200-201. o.] 19. A betéti társaság a polgári korban. [Jt. 201-202. o.] 20. A részvénytársaság alapítása és szervezete. [Jt. 206-207. o.] 21. A korlátolt felelősségű társaság. [Jt. 209-210. o.] 22. Mi volt az ún. csendes társaság? [Jt. 210-211. o.] 23. Mit tud a váltóról, mint értékpapírról? [Jt. 216-218. o.] 24. Mit tud a kötvényről, mint értékpapírról? [Jt. 219-220. o.] 25. Házassági akadályok az 1894:XXXI. tc. szerint. [Jt. 229-230. o.]

26. A házasság felbontása és az ágytól és asztaltól való elválasztás. [Jt. 231-232. o.] 27. Az állami tulajdon jellemzői a szocialista jog szerint. [Jt. 243-244. o.] 28. A szövetkezeti tulajdon jellemzői a szocialista jog szerint. [Jt. 244-245. o.]

IV. A büntető anyagi és eljárásjog fejlődése a XIX-XX. században

1. Az 1843. évi büntető javaslat anyagi jogi rendelkezései. [Jt. 320-321. o.] 2. A Csemegi-kódex rendszere (szerkezete). [Jt. 330. o.] 3. A büntetendő cselekmények hármas felosztása. [Jt. 330-331. o.] 4. Mi volt az ún. egyesítő teória? [Jt. 332-333. o.] 5. A büntetőjogi felelősség problémája a Csemegi-kódexben. [Jt. 333. o.] 6. Mi a bűnhalmazat? [Jt. 334. o.] 7. Az emberölés szabályozása a Csemegi-kódexben. [Jt. 335-336. o.] 8. A vagyon elleni bűncselekmények a Csemegi-kódexben. [Jt. 336-337. o.] 9. Mit tud a kriminálszociológiai iskoláról? [Jt. 348-349. o.] 10. Mit tud a kriminálantropológiai iskoláról? [Jt. 349-350. o.] 11. A megrögzött bűntettesek problémája. [Jt. 351-352. o.] 12. A feltételes elítélés és fiatalkorúakra vonatkozó szabályok az első büntetőnovellában

(1908). [Jt. 354. o.] 13. Mit tud az ún. dologházi törvényről? [Jt. 354-355. o.] 14. A második büntetőnovella (1928). [Jt. 355-356. o.] 15. A Csemegi-kódex büntetési rendszere. [Jt. 367-369. o.] 16. Mit tud az ún. fokozatos börtönrendszer magyarországi alkalmazásáról? [Jt. 369-371.

o.] 17. A háborús és népellenes bűncselekmények. [Jt. 378-379. o.] 18. Az államrend büntetőjogi védelme a második világháborút követően. [Jt. 379-380. o.] 19. Mi volt az ún. „Sárga könyv” [Jt. 444. o.] 20. Mit tud a kodifikáció előtti időszak büntetőeljárásának sajátosságairól? [Jt. 444. o.] 21. A személyes szabadság védelme a bűnvádi perben. [Jt. 446-447. o.] 22. Mit tud a vádtanácsról? [Jt. 448. o.] 23. Mi az a magánvád és milyen formáit ismeri? [Jt. 448-449. o.] 24. Mi a magánindítvány? [Jt. 449. o.] 25. Mit tud a főtárgyalásra való közvetlen idézésről? [Jt. 450. o.] 26. A főtárgyalás sajátosságai az esküdtszéki eljárásban. [Jt. 452-453. o.] 27. Mi volt a semmisségi panasz? [Jt. 454. o.] 28. Mi volt a „perorvoslat a jogegység érdekében? [Jt. 454-455. o.]


1. Magyar jogtörténet (szerk. Mezey Barna) 4. átdolgozott kiadás, Osiris Kiadó Bp. 2007. [a tételsorban Jt. rövidítéssel]




5. Magyar állam- és jogtörténet forrásai (szöveggyűjtemény) (szerk: Mezey Barna)

Osiris Kiadó, Budapest, 1998 6. Csizmadia-Kovács-Asztalos: Magyar állam- és jogtörténet Tankönyvkiadó,

Budapest, 1998.

20. Római jog 2.



Tárgyfelelős: Prof. Dr. Sáry Pál egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Bajánházy István egyetemi docens Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Római jog 1. (AJROM273N1, AJROM273L1)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Megismertetni a hallgatókkal a római dologi és öröklési jog alapfogalmait, főbb szabályait, összefüggéseit, s ezáltal történeti és dogmatikai alapot nyújtani a később elsajátítandó hatályos magyar polgári jogi ismeretekhez. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5, T10 képesség: K4, K5, K9, K11, K14, K16, K17, K28, K30, K31 attitűd: A4, A6, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A dolog és a vagyon. A dolgok osztályozása 2. A tulajdon fogalma, tartalma. Tulajdoni formák. A tulajdonközösség 3. A birtok fogalma, fajai, megszerzése, megszűnése, védelme 4. Mancipatio, in iure cessio, elbirtoklás 5. Tulajdon-traditio, foglalás, kincstalálás 6. Gyümölcsszerzés, dologegyesülés, feldolgozás 7. A tulajdon megszűnése. A tulajdon védelme 8. Az idegen dologbeli jogok 9. Az öröklési jog általános tanai 10. A törvényes öröklés 11. A végrendeleti öröklés 12. A végrendelet ellenére való öröklés 13. Az örökösök jogi helyzete 14. A halál esetére szóló különös juttatások


1. A dolog és a vagyon fogalma. A dologi jog tartalma 2. A dolgok osztályozása 3. A tulajdon fogalma, tartalma, korlátai 4. A civiljogi tulajdon feltételei. A bonitár és az egyéb tulajdoni formák 5. A tulajdonközösség és a növedékjog 6. A birtok fogalma, elemei, fajai 7. A birtok megszerzése és megszűnése 8. A birtok védelme 9. A tulajdonszerzési mód fogalma, a tulajdonszerzési módok felsorolása, csoportosítása 10. A mancipatio és az in iure cessio 11. Az elbirtoklás 12. A tulajdon-traditio 13. A foglalás és a kincstalálás 14. A dologegyesülés 15. A gyümölcsszerzés 16. A feldolgozás 17. A tulajdon megszűnése 18. A rei vindicatio 19. Az actio Publiciana 20. A telki szolgalmak 21. A személyes szolgalmak (haszonjogok) 22. Az örökhaszonbérlet és a felülépítményi jog 23. A vagyon, a hagyaték, az örökség és a hagyomány egybevetése 24. Az örökség megnyílása és megszerzése 25. A megnyílt örökség átháramlása, a nyugvó hagyaték, az uratlan hagyaték 26. Az incapacitas és az indignitas 27. A civiljogi törvényes öröklési rend 28. A praetori törvényes öröklési rend 29. A iustinianusi törvényes öröklési rend 30. A végrendelet fogalma, tartalma. A civiljogi végrendeleti formák 31. A praetori, a császárkori és a iustinianusi jog végrendeleti formái 32. A végrendeletek érvényessége és hatályossága 33. Az alaki és az anyagi mellőzhetetlenség 34. Az osztályra bocsátás. A növedékjog az öröklési jogban 35. Az örökös és a hagyatéki hitelezők közötti jogviszony 36. A hereditatis petitio 37. A hagyomány 38. A hitbizomány és a halál esetére szóló ajándékozás

Kötelező irodalom: 1. Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institutiói. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 (és későbbi kiadások). 2. Molnár Imre – Jakab Éva: Római jog. Leges Kiadó, Szeged, 2002 (és későbbi

kiadások). 3. Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila: Római magánjog. Dialóg Campus Kiadó,

Budapest–Pécs, 2013 4. Diósdi György: Ownership in Ancient and Preclassical Roman Law, Budapest, 1970

Ajánlott irodalom:

1. Szászy-Schwarz Gusztáv: Perarga. A tulajdon tana a római jog szerint. Budapest, 1912

2. P. Szabó Béla: Segédanyag a római öröklési jog tanulmányozásához. Budapest, 1999 3. Nótári Tamás: Római köz- és magánjog. Lectum Kiadó, Szeged, 2011 4. Alan Watson: The Law of Property in the Later Roman Republic. Oxford, 1968


Tantárgy neve: Római jog gyakorlat 2.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Sáry Pál egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Bajánházy István egyetemi docens Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Római jogi gyakorlat 1. (AJROM274N1, AJROM274L1)


Számonkérés módja:gyakorlati jegy

Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Jogesetek megoldása által megismertetni a hallgatókkal a római dologi és öröklési jog alapfogalmait, főbb szabályait, összefüggéseit, s ezáltal történeti és dogmatikai alapot nyújtani a később elsajátítandó hatályos magyar polgári jogi ismeretekhez. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T5, T10, T15 képesség: K4, K5, K9, K11, K12, K14, K15, K16, K17, K20, K25, K28, K30, K31 attitűd: A4, A6, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A dolog és a vagyon. A dolgok osztályozása 2. A tulajdon fogalma, tartalma. Tulajdoni formák. A tulajdonközösség

3. A birtok fogalma, fajai, megszerzése, megszűnése, védelme 4. Mancipatio, in iure cessio, elbirtoklás 5. Tulajdon-traditio, foglalás, kincstalálás 6. Gyümölcsszerzés, dologegyesülés, feldolgozás 7. A tulajdon megszűnése. A tulajdon védelme 8. Az idegen dologbeli jogok 9. Az öröklési jog általános tanai 10. A törvényes öröklés 11. A végrendeleti öröklés 12. A végrendelet ellenére való öröklés 13. Az örökösök jogi helyzete 14. A halál esetére szóló különös juttatások

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás megszerzésének feltétele: órák látogatása és a zh. dolgozat megírása, eredménytől függetlenül. A jelenlétet ellenőrizzük. Levelező tagozaton az aláírást mindazok megkapják, akik a tanrendi órán megírják a zárthelyi dolgozatot, annak eredményétől függetlenül. Aki ekkor nem tud megjelenni, a zárthelyi dolgozatot megírhatja a pótlásra megadott időpontban. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton az érdemjegy (1-5) a zh. dolgozat eredménye: elégséges 21%-tól, közepes 41%-tól, jó 61 %-tól, jeles 81%-tól. A dolgozat hiányzás esetén a megadott időpontban pótolható. A megírt, de rosszul sikerült dolgozat kijavítása a megadott időpontban lehetséges. A javítódolgozat megírásával rontani nem lehet az eredeti jegyen. A pótló ill. javító dolgozat anyaga megegyezik az eredeti dolgozat anyagával. Levelező tagozaton a gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat eredménye alapján kapják. A dolgozatban jogeseteket kell megoldani, mely során a tankönyv használata megengedett. A dolgozatírás előtt (a tanrendi órán) a jogesetmegoldást közösen gyakoroljuk. Jogesetminta: A végrendelet nélkül elhunyt örökhagyó hagyatékára igényt tart az örökhagyó özvegye (aki az örökhagyónak manusos felesége volt) és két fia, akik közül az egyik az örökhagyó filius familiasa volt, a másik pedig emancipált fiú volt. Ki, mennyit örököl a civiljog, a praetori jog és a iustinianusi jog szerint? Megoldás: A civiljog szerint az örökhagyó volt manusos felesége és volt filius familiasa örököl fele-fele arányban, mivel mindketten a suusok közé tartoznak. Az emanciált fiú nem örököl. A praetori jog szerint mindhárman örökölnek 1/3 – 1/3 – 1/3 arányban, mivel mindhárman beletartoznak a liberi kategóriájába (az emancipált fiú fiktív suus). A iustinianusi jog szerint a két fiú örököl fele-fele arányban, mivel mindketten lemenők. A túlélő házastárs nem örököl. Érdemjegy (1-5): elégséges 21%-tól, közepes 41%-tól, jó 61 %-tól, jeles 81%-tól. Kötelező irodalom:

1. Bajánházy István – Gedeon Magdolna – Sáry Pál: Római jogi feladatgyűjtemény, Miskolc, 2017. (a tanszéki honlapon megtalálható)

2. Gedeon Magdolna: Római jogi gyakorlatok. Budapest, 20052 3. Jakab Éva: Forum Romanum. Jogesetek és szerződési minták a római jogból. Szeged,

2002 4. Markus Wimmer: Digestenexegese. Fälle mit Lösungen für die Prüfung aus

römischen Recht. Wien, 2004 Ajánlott irodalom:

1. Brósz Róbert: Római jogi gyakorlatok. Budapest, 199613 2. Herbert Hausmaninger: Casebook zum römischen Sachenrecht. Wien, 19896

22. Római jog 3.


Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJROM277N2 levelező: AJROM277L2 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Római Jogi Intézeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős: Prof. Dr. Sáry Pál egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Bajánházy István egyetemi docens Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Római jog 1. (AJROM273N1, AJROM273L1)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Megismertetni a hallgatókkal a római kötelmi jog alapfogalmait, főbb szabályait, összefüggéseit, s ezáltal történeti és dogmatikai alapot nyújtani a később elsajátítandó hatályos magyar polgári jogi ismeretekhez. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5, T10 képesség: K4, K5, K9, K11, K14, K16, K17, K28, K30, K31 attitűd: A4, A6, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A kötelem és a jogügylet 2. A kötelem alanyai. A kötelem tárgya 3. Felelősség a szolgáltatásért 4. A kötelem biztosítékai 5. A kötelem módosítása. A kötelmek megszűnése 6. A szerződések általános szabályai 7. A formális szerződések 8. A nevesített reálszerződések 9. A névtelen és a neves-névtelen reálszerződések 10. A konszenzuál-szerződések: az adásvétel és a bérlet

11. A konszenzuál-szerződések: a megbízás és a társaság 12. A peresíthető pactumok 13. A szerződésszerű tényállások 14. A delictumok. A delictumszerű tényállások


1. A kötelem fogalma, fajai, keletkezési forrásai 2. A jogügylet fogalma, alkatrészei, a jogügyletek osztályozása 3. A kötelem alanyai, egyetemlegesség és halmozás 4. A szolgáltatás fogalma, a szolgáltatások osztályozása, vagylagos szolgáltatás,

vagylagos felhatalmazottság, teljesítés helyetti adás 5. A kár fogalma, fajai, a kártérítés fogalma, a kártérítési kötelezettség alapja 6. A kártérítés mibenléte, mértéke, kármegosztás, károk és hasznok beszámítása,

kárenyhítési kötelezettség 7. A szerződésszegésért való felelősség szabályai 8. A késedelem 9. A kezesség 10. A zálogjog 11. A kötbér és a foglaló 12. A kötelmek módosítása 13. A teljesítés 14. A liberatio egyéb (a teljesítésen kívüli) esetei 15. Akarathibák a jogügyletek (különösen a szerződések) körében 16. Nyilatkozati hibák és a joghatáshoz kapcsolódás hibái a jogügyletek (különösen a

szerződések) körében 17. A szerződés fogalma, a császárkor szerződésrendszere általában 18. A formális szerződések 19. A kölcsön és a haszonkölcsön 20. A letét és a zálogszerződés 21. A neves-névtelen és a névtelen reálszerződések 22. Az adásvétel fogalma, lényegi elemei, a felek kötelezettségei 23. Veszélyviselés adásvételnél, az eladói szavatosság, az adásvételnél előforduló

mellékegyezmények 24. A bérlet fajtái, a dologbérlet fogalma és szabályai 25. A munkabérlet és a műbérlet 26. A megbízás 27. A társaság 28. A peresíthető pactumok 29. A szerződésszerű tényállások 30. A delictum fogalmi elemei, a büntetőkeresetek 31. A civiljogi delictumok

32. A praetori jog szerinti delictumok 33. A delictumszerű tényállások


1. Földi András – Hamza Gábor: A római jog története és institutiói. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1996 (és későbbi kiadások).

2. Molnár Imre – Jakab Éva: Római jog. Leges Kiadó, Szeged, 2002 (és későbbi kiadások).

3. Benedek Ferenc – Pókecz Kovács Attila: Római magánjog. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 2013

4. Reinhard Zimmermann: The Law of Obligations. Roman Foundations of the Civilian Tradition. Oxford, 19963

Ajánlott irodalom:

1. Molnár Imre: A római magánjog felelősségi rendje. Szeged, 1993 2. Molnár Imre: A locatio conductio a klasszikus kori római jogban. Szeged, 2013 3. Alan Watson: The Law of Obligations in the Later Roman Republic. Oxford, 1965


Tantárgy neve: Római jog gyakorlat 3.


Tárgyfelelős: Dr. Bajánházy István egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Sáry Pál egyetemi tanár Javasolt félév: 2. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Római jogi gyakorlat 1. (AJROM274N1, AJROM274L1)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Jogesetek megoldása által megismertetni a hallgatókkal a római kötelmi jog alapfogalmait, főbb szabályait, összefüggéseit, s ezáltal történeti és dogmatikai alapot nyújtani a később elsajátítandó hatályos magyar polgári jogi ismeretekhez. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T5, T10, T15 képesség: K4, K5, K9, K11, K12, K14, K15, K16, K17, K20, K25, K28, K30, K31 attitűd: A4, A6, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A kötelem és a jogügylet 2. A kötelem alanyai. A kötelem tárgya 3. Felelősség a szolgáltatásért 4. A kötelem biztosítékai 5. A kötelem módosítása. A kötelmek megszűnése 6. A szerződések általános szabályai 7. A formális szerződések 8. A nevesített reálszerződések 9. A névtelen és a neves-névtelen reálszerződések 10. A konszenzuál-szerződések: az adásvétel és a bérlet 11. A konszenzuál-szerződések: a megbízás és a társaság 12. A peresíthető pactumok 13. A szerződésszerű tényállások 14. A delictumok. A delictumszerű tényállások

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás megszerzésének feltétele: órák látogatása és a zh. dolgozat megírása, eredménytől függetlenül. A jelenlétet ellenőrizzük. Levelező tagozaton az aláírást mindazok megkapják, akik a tanrendi órán megírják a zárthelyi dolgozatot, annak eredményétől függetlenül. Aki ekkor nem tud megjelenni, a zárthelyi dolgozatot megírhatja a pótlásra megadott időpontban. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton az érdemjegy (1-5) a zh. dolgozat eredménye: elégséges 21%-tól, közepes 41%-tól, jó 61 %-tól, jeles 81%-tól. A dolgozat hiányzás esetén a megadott időpontban pótolható. A megírt, de rosszul sikerült dolgozat kijavítása a megadott időpontban lehetséges. A javítódolgozat megírásával rontani nem lehet az eredeti jegyen. A pótló ill. javító dolgozat anyaga megegyezik az eredeti dolgozat anyagával. Levelező tagozaton a gyakorlati jegyet a zárthelyi dolgozat eredménye alapján kapják. A dolgozatban jogeseteket kell megoldani, mely során a tankönyv használata megengedett. A dolgozatírás előtt (a tanrendi órán) a jogesetmegoldást közösen gyakoroljuk. Jogesetminta: Brutus megkéri barátját, Cassiust, hogy amíg távol van, vigyázzon a gyűrűjére. Cassius szívességből vállalja a gyűrű megőrzését, átveszi Brutustól a gyűrűt s elhelyezi azt a házában egy szekrényben. Az egyik nap, amíg Cassius a piacon van, betörnek a házába és a tolvajok elviszik a gyűrűt. Néhány nappal később hazaérkezik távoli útjáról Brutus, felkeresi Cassiust és visszakéri a gyűrűjét. Cassius elmondja, hogy a gyűrűt a házából ellopták. Brutus emiatt pert indít Cassius ellen, kártérítést követelve. Ki nyeri meg a pert és miért? Megoldás: A pert az alperes, Cassius nyeri meg. A felek között letéti szerződés jött létre, ami ingó dolog ingyenes őrizetbe adása azzal, hogy a dolgot felhívásra vissza kell adni. Mivel a letéteményes ingyen adós, csak dolusért (és culpa latáért) felel, casus minorért nem, a lopás pedig casus minornak minősül. Így az alperes kártérítéssel nem tartozik a felperesnek. Érdemjegy (1-5): elégséges 21%-tól, közepes 41%-tól, jó 61 %-tól, jeles 81%-tól. Kötelező irodalom:

1. Bajánházy István – Gedeon Magdolna – Sáry Pál: Római jogi feladatgyűjtemény,

Miskolc, 2017. (a tanszéki honlapon megtalálható) 2. Gedeon Magdolna: Római jogi gyakorlatok. Budapest, 20052 3. Jakab Éva: Forum Romanum. Jogesetek és szerződési minták a római jogból. Szeged,

2002 4. Markus Wimmer: Digestenexegese. Fälle mit Lösungen für die Prüfung aus

römischen Recht. Wien, 2004 Ajánlott irodalom:

1. Brósz Róbert: Római jogi gyakorlatok. Budapest, 199613 2. Herbert Hausmaninger: Casebook zum römischen Vertragsrecht. Wien, 19955

24. Etika

Tantárgy neve: Etika


Tárgyfelelős: Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 6 óra/félév


Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy az elméleti tantárgycsoport részét képezi. Célja az etikai alapfogalmaknak, a gyakorlati érvelésnek, egyes erkölcsi felfogásoknak a megismertetése, a jog és az erkölcs közötti összefüggések néhány aspektusának bemutatása, illetve mindezek alkalmazása néhány, a jogászképzés szempontjából fontosabb területen. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T7, T8, T9 képesség: K6, K7, K9, K11, K12, K13, K15, K17, K18 attitűd: A2, A3, A4, A6, A7, A9, A10, A11, A12, A14, A15 autonómia és felelősség: F2, F3, F5, F6, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A tárgy ismertetése 2. A gyakorlati filozófia tárgya és területei, etikai és metaetikai koncepciók 3. A modern gyakorlati filozófia általános jellemzői 4. Arisztotelész erénytana 5. Haszonelvűség 6. Kantiánus etikák

7. A gyakorlati észhasználat különböző módozatai 8. Az erkölcsi érvelés sajátosságai. A nyilvános gyakorlati érvelés 9. Jogok és kötelezettségek 10. A politika mint erkölcsi probléma 11. Emberi jogok 12. Bioetika 13. Az erkölcs jogi kikényszeríthetősége 14. Jogászi és közszolgálati ethosz

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Előadáson önkéntes zárthelyi dolgozat az addigi foglalkozások anyagából a tételsor alapján. A beszámoló teljesítésének módja, értékelése: Írásbeli beszámoló során a tételsorból három tétel kidolgozása Az eredményes félévközi számonkérés a beszámoló értékelésébe beszámít Teljesítés értékelése: a háromfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki: kiválóan megfelelt: 81–100 % megfelelt: 51-80 % nem megfelelt: 0- 50 % Kötelező irodalom:

1. Az előadásokon elhangzottak, valamint a tanszék honlapján közreadott előadásvázlatok.

2. Sandel, Michael: Mi az igazságos… és mi nem? A helyes cselekvés elmélete és gyakorlata. Budapest, Corvina, 2012.

3. MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában. Budapest, Osiris, 1999. 4. Max Weber: A politika mint hivatás. In: Tanulmányok. Osiris Kiadó, 1998. 5. Gert, Bernard and Gert, Joshua, "The Definition of Morality", The Stanford

Encyclopedia of Philosophy (Fall 2017 Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = <https://plato.stanford.edu/archives/fall2017/entries/morality-definition/>.

Ajánlott irodalom:

1. H. L. A. Hart: A jog fogalma. Osiris Kiadó, 1995. (X. fejezet) 2. Tények és értékek (A modern angolszász etika irodalmából) (válogatta: Lónyai

Mária) Gondolat Könyvkiadó, 1981. 3. Kis János: A politika mint erkölcsi probléma. Irodalom Kft., 2004. 4. Williams, Bernard, 1985, Ethics and the Limits of Philosophy, London: Fontana.

25. Alternatív konfliktuskezelés gyakorlat

Tantárgy neve: Alternatív konfliktuskezelés gyakorlat

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJBKR272N3 levelező: AJBKR272L3 Tárgyfelelős intézet: Bűnügyi Tudományok Intézete Intézet Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a Hallgatók lehetőséget kapjanak a tanultak gyakorlati megtapasztalására, a sajátélményű tanulás módszerének segítségével az egyes teóriák illetve technikák jobb megismerésére. Mindez hozzájárul a Hallgatók konfliktuskezelési képességének és készségének megerősítéséhez, kompetenciáik bővítéséhez. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T15, T18 képesség: K20, K25, K26, K27, K31, K34 attitűd: A6, A7, A17, A19 autonómia és felelősség: F2, F3, F4 Tantárgy tematikus leírása:

1. A konfliktusok fogalma és csoportosítása 2. A konfliktushelyzetek sajátosságai (okok és jellemzők) 3. A konfliktushelyzetek dinamikája, a konfliktusok intenzitása 4. Testérzetek és érzelmek 5. A konfliktuskezelési és a stressztűrő képesség 6. Alkuk, játszmák, érdekek 7. A főbb konfliktuskezelési módszerek és technikák - az elkerüléstől a probléma-

megoldásig 8. Konfliktuskezelési stratégiák - a nyertes-vesztes és a nyertes-nyertes stratégia 9. A közvetlen tárgyalás, tárgyalási stratégiák jellemzői 10. Az irányított és a közvetített tárgyalás (hasonlóságok és különbségek) 11. A kör- és a konferencia-modellek típusai és sajátosságai

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tanrendben előírt előadásokon a Hallgató köteles részt venni, mely az aláírás feltétele. A gyakorlatról a hiányzás nem engedélyezett. A gyakorlaton való részvételt a tárgyfelelős aláírásával igazolja. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A tárgy oktatása az aláírást szerzett Hallgatók számára ötfokozatú eredményt biztosító írásbeli beszámolóval zárul, amelyen a tananyag és a gyakorlaton elhangzottak ismeretéről kell számot adni. A felmérés többféle kérdéstípust ölel fel, melyek kisebbik része feleletválasztós, többsége rövidebb kifejtést igénylő. Megválaszolásukkal a Hallgató meggyőzően bizonyíthatja, hogy a követelményekben meghatározottakat elsajátította. A teljesítmény értékelése ötfokozatú, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. Az ismeret átadásában alkalmazásra kerülő pedagógiai módszerek:

tréningmódszertan, csoportmunka, vitamódszer, feleletválasztós módszer, előadás, magyarázat, esetismertetés, tematikus prezentáció, sajátélményű tapasztalatszerzés IT-, audió-vizuális és konzultációs támogatással Kötelező irodalom:

1. Csemáné Váradi E.-Gilányi E.: Alternatív vitarendezés. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2011. (e-learning tananyag)

2. Kertész T.: Mediáció a gyakorlatban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2010. 3. Ramsbotham O.-Woodhouse T.-Miall H. (ed.): Contemporary Conflict Resolution.

Blackwell Publishing Professional, Ames IA, 2005. Ajánlott irodalom:

1. Barcy M.-Szamos E.: Mediare necesse est. A mediáció technikái és társadalmi alkalmazása. Animula, Budapest, 2002.

2. Berne E.: Emberi játszmák. Háttér Kiadó Kft. Budapest 2009 3. Csemáné Váradi E.-Jacsó J. (szerk.): I. Német-Magyar Őszi Akadémia.

Tanulmánykötet. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2017. 4. Fellegi B.-Szegő D. (ed.): Handbook for Facilitating Peacemaking Circles. Budapest,

2013. On-line: http://www.foresee.hu/uploads/tx_abdownloads/files/peacemaking_circle_handbook.pdf

5. Fisher R.-Ury W.-Patton B.: A sikeres tárgyalás alapjai. Bagolyvár Könyvkiadó, Budapest, 1997.

6. Mónus Á.: Public Relations. A bizalomépítés művészete. Edge 2000 Kiadó, Budapest 2003

7. Pease A.–Garner A.: Szó-beszéd. A társalgás művészete. Park Kiadó, Budapest 1993. 8. Shapiro D.: Konfliktus és kommunikáció: át a konfliktuskezelés labirintusán. Open

Society Institute, Budapest, 1997. 9. Strasser F.–Randolph P.: Mediáció. A konfliktusmegoldás lélektani aspektusai.

Nyitott Könyvműhely Kiadó, Budapest, 2005. 10. Tóth P. P. (szerk.): A döntőbíráskodás. Püski Kiadó, Budapest 1999. 11. UNDP: Why dialogue matters for conflict prevention and peacebuilding. 2009 On-

line: http://www.undp.org/content/dam/undp/library/crisis%20prevention/dialogue_conflict.pdf

26. Információs és médiajog 1.

Tantárgy neve: Információs és médiajog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJIMT271N3 levelező: AJIMT273L3 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméleti Intézet Információs és Médiajogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Majtényi László DSc egyetemi tanár Közreműködő oktató(k):- Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel: -



Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja megismertetni a hallgatókkal a személyes adatok védelmének és a közérdekű adatok nyilvánosságának jogi alapjait, az adatvédelem és az információszabadság alapintézményeit, ezen jogterületek hazai szabályozását, a hatósági gyakorlatot és a 2018. május 25. napjától közvetlenül alkalmazandó Általános Adatvédelmi Rendelet mint Európai Uniós jogforrás főbb szabályait. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3, T4, T5, T7, T8, T9, képesség: K4, K5, K6, K12, K26, attitűd: A4, A5, A7, A8, A12, autonómia és felelősség: F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az alapjogvédelem és az információs jogok. Alapfogalmak. Átlátható állam, átláthatatlan polgár.

2. Az információszabadság és az adatvédelem történelmi alapjai a felvilágosodásban. A felvilágosult abszolutizmus. A "közpénzek" problémája, az adóztatás joga. Az információszabadság modern eszméi, az aktanyilvánosság. Információszabadság és sajtószabadság.

3. Az univerzális nemzetközi egyezmények. FOI törvények, az információszabadság helyzete ma Európában, az USÁ-ban és Kanadában. Az információs jogok védelmének fogalmi modelljei USA, Kanada, Németország, és Franciaország példáján.

4. A privacy különböző jelentései. A személyiségi jogok és az adatvédelem. Az ember és a jogi személy személyiségének védelme. Privacy és adatvédelem. Az információs hatalommegosztás. Az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlata

5. Az információs önrendelkezési jog, az NSZK Alkotmánybíróságának 1983-as határozata a népszámlálásról. Az információs szabadságjogok és a magyarországi rendszerváltás.

6. Az adatvédelem alapelvei: az OECD adatvédelmi irányelvei, az Európa Tanács 1981-es Adatvédelmi Egyezménye, Határokat átlépő adattovábbítások, a megfelelő védelmi szint követelménye.

7. Az Általános Adatvédelmi Rendelet 2018 májusától alkalmazandó és magyar Infotv. hatályos fogalmai, a jogszerű adatkezelés feltételei.

8. Az érzékeny vagy különleges adat problémái. Az információs önrendelkezés további törvényi garanciái.

9. Az érintett jogai és a jogérvényesítés az Infotv. és az Általános Adatvédelmi Rendelet alapján.

10. Az Alkotmánybíróság a személyes adatok védelméről és az információszabadságról, a bírósági gyakorlat. Az adatvédelmi nyilvántartás és az adatvédelmi tisztviselő hatáskörei és feladatai.

11. A személyes adatok védelme és az információszabadság konfliktusa. A közfeladatot ellátó személyek és a közszereplők problémája.

12. Az információszabadság ára, társadalmi hasznai. Az információszabadság a magyar jogban.

13. A NAIH mint az adatvédelem és az információszabadság védnöke. 14. Konzultáció, elővizsga

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Önkéntes zárthelyi dolgozat írására - amennyiben a hallgatók többsége ezt igényli - előre egyeztetett órarendi időpontban van lehetőség, amelynek kiválóan megfelelt minősítéssel történő teljesítése esetén a hallgató mentesül a kollokvium megfelelő része alól. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Írásbeli kollokvium, amelynek értékelése ötfokozatú skálán (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) történik. Az önkéntes zárthelyi dolgozat kiválóan megfelelt eredménnyel történő megírása a tananyag megfelelő részének megírása alól akként mentesít, hogy az jeles eredménnyel számít a végleges vizsgajegy meghatározásakor. Kötelező irodalom:

1. Majtényi László, Bayer Judit: Információs és médiajog I. (2017 – nyomtatott kiadás folyamatban)

2. Az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

3. Samuel D. Warren, Louis D. Brandeis: The Right to Privacy, 4. Harvard Law Review, Vol. 4, No. 5 (Dec. 15, 1890), p. 193-220. 5. Christopher Kuner: The Internet and the Global Reach of EU Law, LSE Law, Society

and Economy Working Papers 4/2017 London School of Economics and Political Science http://eprints.lse.ac.uk/73421/1/WPS2017-04_Kuner.pdf

6. Az előadásokon elhangzott további ismeretek 7. Ajánlott jogszabályok, alkotmánybírósági határozatok, adatvédelmi biztosi ajánlások,

a NAIH vonatkozó esetjoga Ajánlott irodalom:

1. Majtényi László: Az információs szabadságok - adatvédelem és a közérdekű adatok nyilvánossága, CompLex, Budapest, 2006.

2. Jóri András: Adatvédelmi kézikönyv, Osiris, Budapest, 2005. 3. Jóri-Hegedűs-Kerekes (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a gyakorlatban.

Complex, Budapest, 2010. 4. Handbook on European data protection law. European Agency for Fundamental

Rights, 2013.

27. Jogi informatika

Tantárgy neve: Jogi informatika

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJKOI279N9 levelező: AJKOI279L9 Tárgyfelelős intézet: Államtudományi Intézet Közigazgatási Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Torma András egyetemi tanár

Közreműködő oktató(k): Dr. Czékmann Zsolt adjunktus, dr. Szabó Balázs tanársegéd, dr. Cseh Gergely tanársegéd Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatásának célja az, hogy megismertesse a hallgatókkal a jogi informatika egyes főbb szakterületeit (közigazgatás, országgyűlés, bíróság, ügyészség, rendőrség, számítógépes jogszabály-nyilvántartás), gyakorlati aspektusait. Lehetőséget biztosítson a jogszabálytárak használatának gyakorlására és az elektronikus ügyintézés lehetőségeire. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T10, T15 képesség: K3, K32. K33 attitűd: A1 autonómia és felelősség: F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Informatikai alapfogalmak 2. Alapvető információs rendszerek megismerése 3. SZEÜSZ 4. Jogszabály nyilvántartások (Opten) 5. Jogszabály nyilvántartások (Opten) 6. Jogszabály nyilvántartások (Complex) 7. Jogszabály nyilvántartások (Complex) 8. Jogszabály nyilvántartások (Eurlex) 9. Magyarorszag.hu, Ügyfélkapu 10. SZÜF 11. Birosag.hu (bírósági ítéletek megismerése, civil szervezetek nyilvántartása),

Céginformációs portál 12. Programozás alapjai 13. Közigazgatási ügyvitel 14. E-szigno

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A hallgatók gyakorlati foglalkozáson nyújtott teljesítményének értékelése az alábbiak szerint történik: Az aláírás megszerzésének feltétele az, hogy a szemeszter során legfeljebb csak két alkalommal hiányzott a hallgató. A Hallgatói Követelményrendszer 50. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján „amennyiben a hallgató gyakorlatok, laboratóriumi foglalkozások esetén legalább az órák 70 %-án nincs jelen, és távolmaradását megfelelően igazolni nem tudja, az adott tantárgyból az aláírás véglegesen megtagadható, és a hallgató a mulasztását csak ismételt tantárgyfelvétellel pótolhatja”. A gyakorlati foglalkozás érdemjegyének megállapítása az alábbiak szerint történik: A gyakorlaton egy gyakorlati feladatlap megírására kerül sor, amelynek értékelése 0 – 30 pontig történik. A megszerzett pontok összege az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni:

Elégtelen: 0 – 15 pontig Elégséges: 16 – 18 pontig Közepes: 19 – 22 pontig Jó: 23 – 26 pontig Jeles: 27 – 30 pontig Levelező tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A gyakorlaton a hallgatók feladatlapot írnak meg, amelyeknek értékelése során legfeljebb 15 pontot szerezhetnek. A megszerzett pontok összege az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni: Elégtelen: 0 – 7 pontig Elégséges: 8 – 9 pontig Közepes: 10 – 11 pontig Jó: 12 – 13 pontig Jeles: 14 – 15 pontig A hallgatókkal a gyakorlatokon számítógép segítségével különböző adatbázisok kezelését valósítjuk meg, továbbá egyéni- és csoportmunkában végrehajtandó feladatokat is kapnak. Kötelező irodalom:

1. Veszprémi Bernadett - Czékmann Zsolt: Az e-közigazgatás szakigazgatási alapjai In.: Közigazgatási jog Fejezetek szakigazgatásunk köréből szerk.: Lapsánszky András COMPLEX Kiadó Budapest, 2013 ISBN: 978 963 295 319 9

2. Frank Webster: Theories of the Information Society. London: Routledge 2002. 3. A gyakorlatokon elhangzottak

Ajánlott irodalom:

1. Balogh Zsolt György: Jogi informatika, Dialóg - Campus Kiadó, Pécs - Budapest, 1998.

2. Pintér Róbert (szerk.): Az információs társadalom, Gondolat – Új Mandátum Budapest, 2007.

3. Daniel Bell: The Coming of Post-Industrial Society. New York, Basic Books, 1976

28. Jog- és állambölcselet 1.

Tantárgy neve: Jog- és állambölcselet 1.


Tárgyfelelős: Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Javasolt félév: 3. félév (őszi)

Előfeltétel: Bevezetés a jog- és államtudományokba

(AJJOE275N1, AJJOE275L1) Jog- és állambölcselet gyakorlat 1. (e) (AJJOE279N3, AJJOE279L3)

Óraszám: nappali: 2óra/hét levelező: 12 óra/félév

Számonkérés módja:kollokvium

Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy mint lehetséges záróvizsga tárgy a törzsanyag része. A tárgy az elméleti tantárgycsoport részét képezi. Célja azoknak az államelméleti és politikai filozófiai alapfogalmaknak, elveknek és összefüggéseknek a megismertetése, amelyek segítséget nyújtanak a jogállam közjogi kategóriáinak, illetve az alkotmányos demokráciák politikai berendezkedésének megértéséhez. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T2, T3, T4, T5 képesség: K5, K7, K9, K11, K14, K15, K16 attitűd: A1, A2, A3, A4, A6, A7, A9, A10, A11, A12, A14 autonómia és felelősség: F2, F3, F5, F6, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az állam mint politikai intézmények rendszere. 2. Szabadság, hatalom, törvény 3. Autoritás és legitimitás 4. Politikai kötelezettség 5. Szuverenitás 6. Joguralom 7. Demokrácia 8. Alkotmányosság 9. Közszféra és magánszféra 10. A magánszféra elhatárolása 11. Szociális kérdés 12. Nemzet 13. Abszolút szuverenitás 14. Totalitarizmus

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Előadáson önkéntes zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: - Szóbeli vizsga - „A” és „B” tételsorból egy-egy tétel kihúzása és felkészülést követően szóbeli felelet - Eredményes félévközi számonkérés az „A” tétel értékelésébe beszámít Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki: Jeles (5): 88–100 % Jó (4): 75–87 % Közepes (3): 63–74 % Elégséges (2): 51–62 %

Elégtelen (1): 0–50 % Kötelező irodalom:

1. Bódig Mátyás – Győrfi Tamás (szerk.): Államelmélet. A mérsékelt állam eszméje és elemei. II. Alapelvek és alapintézmények. Miskolc: Bíbor, 2002., továbbá az előadásokon elhangzottak

2. Christiano, Tom, "Authority", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Spring 2013 Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = <https://plato.stanford.edu/archives/spr2013/entries/authority/>.

Ajánlott irodalom:

1. Takács Péter (szerk.): Joguralom és jogállam. Budapest, 1995. 2. Huoranszki Ferenc (szerk.): Modern politikai filozófia. Osiris Kiadó, 1998. 3. Kis János: Alkotmányos demokrácia - Három tanulmány. Indok, 2000. 4. John Rawls: Political Liberalism. New York: Columbia University Press, 2005.

29. Jog- és állambölcselet gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Jog- és állambölcselet gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár, Dr. Gedeon Magdolna egyetemi docens Javasolt félév:3. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév

Számonkérés módja:gyakorlati jegy

Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy mint lehetséges záróvizsga tárgy a törzsanyag része. A tárgy az elméleti tantárgycsoport részét képezi. A gyakorlat célja a Jog- és állambölcselet 1. c. tantárgy keretében hallgatható politikai filozófiai tematika történeti összefüggéseinek feldolgozása, a modern politikai gondolkodás jellemzőinek és a politikai eszmerendszereknek az áttekintése. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T7 képesség: K1, K6, K7, K9, K11, K12, K13 attitűd: A1, A2, A3, A4, A6, A7, A9, A10, A11, A12, A14 autonómia és felelősség: F2, F3, F5, F6, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az ókori és a középkori politikai gondolkodás általános jellemzői 2. Az újkori politikai gondolkodás általános jellemzői 3. Klasszikus szerződéselméletek 4. Republikanizmus 5. A felvilágosodás eszméi 6. Az uralkodó politikai eszmerendszere áttekintése 7. Liberalizmus 1 8. Liberalizmus 2. 9. Konzervativizmus 1. 10. Konzervativizmus 2. 11. Szocializmus 1. 12. Szocializmus 2. 13. A politikai eszmerendszerek mai állása

A gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlaton az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlatokon való részvétel, maximum 3 hiányzás lehetséges. A gyakorlati jegy megszerzésének feltétele két zárthelyi dolgozat külön-külön sikeres teljesítése. Levelező tagozaton egy zh sikeres megírása a feltétel. A zh megírása előtt a minimum-kérdéssorból 10-ből minimum 6 kérdést helyesen kell megválaszolni, és csak ezt követően lehet a szöveghiányos tesztből és/vagy tételek kidolgozásából álló zh-kérdésekre válaszolni. A gyakorlati jegy ötfokozatú. Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki, és mindkét zh-n külön-külön teljesíteni kell minimum az elégségest: Jeles (5): 88–100 % Jó (4): 75–87 % Közepes (3): 63–74 % Elégséges (2): 51–62 % Elégtelen (1): 0–50 % Kötelező irodalom:

1. Bódig Mátyás – Győrfi Tamás (szerk.): Államelmélet: A mérsékelt állam eszméje és elemei I. Elmélettörténet. Miskolc: Bíbor, 2002.; III. rész, valamint a szemináriumon elhangzottak.

2. Wall, Steven, "Perfectionism in Moral and Political Philosophy", The Stanford Encyclopedia of Philosophy (Winter 2017 Edition), Edward N. Zalta (ed.), URL = <https://plato.stanford.edu/archives/win2017/entries/perfectionism-moral/>.

Ajánlott irodalom:

1. Leo Strauss-Joseph Cropsey: A politikai filozófia története I-II. Európa Könyvkiadó, 1994.

2. Michael Oakeshott: Politikai racionalizmus. Új Mandátum Könyvkiadó, 2001. 3. Hannah Arendt: A forradalom. Európa Könyvkiadó, 1991. 4. John Rawls: Political Liberalism. New York: Columbia University Press, 2005.

30. Alkotmányjog 1.

Tantárgy neve: Alkotmányjog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJALK271N3 levelező: AJALK271L3 Tárgyfelelős intézet: Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Bragyova András, egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár, Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Pap Gábor adjunktus, Dr. Panyi Béla c. egyetemi docens Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel:

Bevezetés a jog- és államtudományokba (AJJOE275N1, AJJOE275L1)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy keretében a hallgatók megismerkedhetnek az alkotmány és az alkotmányjog fogalmával, az alkotmányosság kritériumaival, a jogforrási rendszer alkotmányos elveivel, a jogforrások fajaival. A stúdium keretében bemutatásra kerülnek: a szuverenitás fogalma, jellemzői, az állampolgársági jog, valamint a közvetlen és képviseleti demokrácia intézményei. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T2, T5, T10, T11, T13, T14 képesség: K4, K5, K6, K7, K9, K10, K16, K19, K30, K31 attitűd: A2, A3, A4, A9, A10, A12, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F2, F5, F6 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányosság fogalma. Az alkotmányjog fogalma. Az alkotmányozó hatalom. Az alkotmánymódosítás. Az alkotmányok típusai. Alkotmányjog és államjog.

2. Az alkotmányos demokrácia. Az alkotmány, mint alaptörvény. Az alkotmány, mint a jogrendszer alapja. Az alkotmány elsődlegessége.

3. Az alkotmány alapvető elvei: demokrácia, hatalommegosztás, jogállamiság. Az alkotmány értelmezése.

4. Az újabb magyar alkotmánytörténet vázlata 1945-től napjainkig. A szocialista rendszer alkotmányjogának alapintézményei. (Az alkotmány politikai jellege: a népköztársaság. A párt vezető szerepe. A hatalom egysége. Az Országgyűlés műkö-dése. Az Elnöki Tanács. A Hazafias Népfront. Az állampolgári jogok. A szocialista törvényesség. A tanácsrendszer.) Az 1988–1990-es átalakulás alkotmánytörténetének vázlata.

5. A jogforrási rendszer alkotmányos alapjai és elvei. A jogforrás fogalma, a jogforrások rendszere. A jogforrási hierarchia és a jogforrási rendszer egyéb rendező elvei.

6. A nemzetközi szerződések. Az Alkotmánybíróság határozatai, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szokásjog és bírói jog. Az Európai Unió jogforrásai a magyar jogban.

7. A jogalkotási eljárás az alkotmányjogban. Alkotmányos követelmények a jogalkotásban. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása. A hivatalos lap. Elektronikus jogszabálygyűjtemények.

8. Szuverenitás az alkotmányjogban. A szuverenitás az alkotmányban, nemzeti szuverenitás, népszuverenitás, parlamenti szuverenitás. Szuverenitás és demokrácia. Az állami szuverenitás az alkotmányjogban és a nemzetközi jogban.

9. A szuverenitás terjedelme: terület és népesség. A szuverenitás megosztása az államon belül: a szövetségi állam. Állami szimbólumok (himnusz, zászló, címer).

10. Az állampolgársági jog. Az állampolgárság jogi tartalma. Az állampolgársági jog története, különösen a magyar állampolgársági jog. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése.

11. A kettős állampolgárság és magyar állampolgárság. Az EU állampolgárainak státusa. A külföldiek, a menekültek és a hontalanok alkotmányos helyzete.

12. A képviseleti demokrácia. Képviselet és választás. A választójog alkotmányos elvei. Választási rendszerek.

13. A magyar választási rendszer. A választójog. A választójogosultság. A választási eljárás alapjai és a választási szervek. A jelölés, választási kampány. A mandátumok elosztása egyéni választókerületben, illetve országos listáról (a töredékszavazatok). Eredmény-megállapítás.

14. A közvetlen demokrácia intézményei. Népszavazás és népi kezdeményezés. A referendum szabályozása és típusai. Az országos népszavazás és népi kezdeményezés alkotmányos feltételei.

A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot szóban kell teljesíteni. A kollokviumi vizsga értékelése a következőképpen történik: 0% – 50% = Elégtelen (1) 51% – 63% = Elégséges (2) 64% – 77% = Közepes (3) 78% – 89% = Jó (4) 90% – 100% = Jeles (5) Alkalmazott pedagógiai módszer: tematikus prezentáció, stb. Kötelező irodalom:

1. Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. (Szerk.: Schanda Balázs - Trócsányi László) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2016.

2. Bátyi Emese – Hallók Tamás – Panyi Béla – Pap Gábor – Paulovics Anita: Alkotmányjog bachelor szakos hallgatók számára. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2013.

3. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs – Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

Ajánlott irodalom:

1. Bragyova András: Az új alkotmány egy koncepciója. Budapest, KJK-MTA ÁJI. 1994.

2. Dezső Márta: Képviselet és választás a parlamenti jogban. KJK – MTA ÁJTI, Budapest, 1998.

3. Wade – Bradley – Bates – Himsworth: Constitutional and Administrative Law.

Longman, 4. London, New York, 1986.

31. Büntetőjog 1.

Tantárgy neve: Büntetőjog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJBKR290N3 levelező: AJBKR290L3 Tárgyfelelős intézet: Bűnügyi Tudományok Intézete Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Görgényi Ilona, egyetemi tanár levelező: Dr. Gula József egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens, Dr. Gula József egyetemi docens, Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens, Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel:

Bevezetés az állam- és jogtudományokba (AJJOE275N1, AJJOE275L1) Büntetőjogi gyakorlat (e) (AJBKR256N3, AJBKR256L3)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a joghallgatók megismerkedjenek a büntetőjog alapvető tudományelméleti kérdéseivel, és a Btk. Általános Részének egyes rendelkezéseivel. A bírói gyakorlat, különösen a Kúria kapcsolódó iránymutatásainak, az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatainak elemzése, a jogértelmezési, jogalkalmazási készség kialakítása szintén a tantárgy feladata. Az oktatás kiterjed a kapcsolódó nemzetközi szabályozásra is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5, T8, T10, T11, T12, T13 képesség: K2, K3, K4, K19, K28, K29, K30, K31 attitűd: A2, A3, A8, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány. A bűnügyi tudományok rendszere. 2. A magyar büntetőjog fejlődése. 3. A büntetőjog alapelvei 4. A büntetőjog forrásai. A büntetőjogszabály rendszere, szerkezete, az értelmezés elvi

kérdései. 5. A büntető törvény hatálya 6. A nemzetközi bűnügyi együttműködés

7. A bűncselekmény fogalma és a bűncselekmények súly szerinti felosztása 8. Tényállástan 9. A büntetőjogi felelősségre vonás akadályainak rendszere 10. A jogellenességet kizáró okok 11. Az alannyá válást kizáró okok 12. A bűnösséget kizáró okok. A büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok 13. A büntethetőséget megszüntető okok. 14. A tevékeny megbánás büntetőjogi értékelése

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton a félévi aláírás feltétele az előadások legalább 60%-án való jelenlét, amelynek ellenőrzésére előadásonként kerül sor. Amennyiben a hallgató ezen évközi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mulasztás pótlására a tanszék a szorgalmi időszak utolsó hetében biztosít lehetőséget. Levelező tagozaton az aláírás feltétele az előadásokon való jelenlét. A hallgatók kötelesek a Büntető Törvénykönyvvel részt venni az előadásokon. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A számonkérés szóbeli kollokvium keretében történik, amelynek alapját a tételsorban meghatározott témakörök képezik, a kötelező tananyagnak, valamint az előadáson elhangzottaknak megfelelően. Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy keretében történik, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. A hallgató az érdemjegy szóbeli ismertetése után a vizsgalap aláírásával fogadja el az érdemjegyet. Kötelező irodalom:

1. Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog. Általános rész. CompLex Kiadó, Budapest, 2014.

2. A hatályos Büntető Törvénykönyv Általános részének vonatkozó rendelkezései 3. Az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai, és a Kúria (korábban: Legfelsőbb

Bíróság) kapcsolódó iránymutatásai Gellér, Balázs: Legality on Trial: A Theoretical Analysis of the Legality of Substantive Criminal Norms. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 301 p. (ELTE Jogi Kari Tudomány; 17.)

Ajánlott irodalom:

1. Belovics Ervin, Gellér Balázs, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: Büntetőjog – Általános Rész, hvgorac, 2012.

2. Blaskó Béla: Magyar büntetőjog. Általános rész. Rejtjel Kiadó, 2013. 3. Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. HVG-ORAC Kiadó, Budapest,

2010. 4. Balogh Ágnes, Tóth Mihály: Magyar büntetőjog – Általános rész. Osiris Kiadó,

2010. 5. Belovics Ervin, Békés Imre, Busch Béla, Gellér Balázs, Margitán Éva, Molnár

Gábor, Sinku Pál: Büntetőjog Általános Rész, HVG ORAC Kiadó, 2010. 6. Busch Béla (szerk.): Büntetőjog. Általános rész. HVG ORAC Kiadó, 2010. 7. Gellér Balázs József: A magyar büntetőjog tankönyve I. Általános tanok. Magyar

Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2008.

8. Tokaji Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. Közgazd. és Jogi Kvk., 1984. 1-302. o.

9. A Btk. Kommentárok vonatkozó részei 10. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben. hvgorac

Lap- és Könyvkiadó Kft., 2006. 11. Görgényi Ilona, Karsai Krisztina, Madai Sándor, Tóth Mihály, Vaskuti András,

Fantoly Zsanett, Farkas Ákos, Herke Csongor, Kis László, Róth Erika: Büntetőjogi fogalomtár. Complex Kiadó, 2012.

12. Horváth Tibor - Szük László: Büntetőjogi szakirodalom-gyűjtemény. Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.

13. Nagy Ferenc, Fantoly Zsanett, Karsai Krisztina, Kovács Judit, Szomora Zsolt: Feladatok és jogesetek a magyar büntetőjog általános részéhez. Rejtjel Kiadó, Bp., 2005.

14. Görgényi, I., Jacsó, J.: Restorative Justice Strategy in Hungary. In: Pitsela, A., Symeonidou-Kastanidou, E. (Eds.): Restorative Justice in Criminal Matters. Comparative Research in 11 European Countries Sakkoulas Publications, Athens-Thessaloniki, 2013. p. 125-155.

32. Polgári jog 1.

Tantárgy neve: Polgári jog 1.

Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJPJT279N3 levelező: AJPJT279L3 Tárgyfelelős intézet: Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Leszkoven László egyetemi docens, Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Tóth Gergő József tudományos segédmunkatárs, Dr. Udvarhelyiné dr. Sápi Edit tudományos segédmunkatárs, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel:

Római jog 2. (AJROM273N2, AJROM273L2) Római jog 3. (AJROM277N2, AJROM277L2)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A polgári jog a civilisztikai tudományterület alapozó tantárgya. A polgári jogi oktatás célja a klasszikus magánjogi ismeretek átadása. A képzés egyaránt hangsúlyt fektet az elméleti alapozásra, valamint a bírói gyakorlatot is felölelő tételes joganyag elsajátítására. A polgári jog négy féléven keresztül kerül oktatásra, az egyes félévek tananyaga egymásra épül. Az első szemeszterben a hallgatók megismerkednek a polgári jogi dogmatika alapjaival az általános tanok keretében, továbbá e félév feladatát képezi a személyek joga, benne a

jogképesség, a cselekvőképesség, a jogi személyek és a személyiségvédelem tárgyrészek, valamint a szerzői jogot és az iparjogvédelem joganyagát átfogó szellemi alkotások témakör feldolgozása Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A polgári jog tárgyköre, rendszere. A polgári jog (magánjog) tudományának kialakulása, fejlődése napjainkig. A magyar polgári jog alapvető elvei.

2. A polgári jog forrásai. A polgári jogi norma szerkezete és fajtái. A polgári jogszabályok érvénye, hatálya és alkalmazása. A polgári jogviszony szerkezete és elemei. Az abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyok.

3. A jogviszony alanya, tárgya, tartalma (alanyi jog, igény, hatalmasság stb.). A jogi tények mibenléte és csoportjai. Emberi magatartások. A jogügyletek fogalma és csoportjai.

4. Emberi és társadalmi körülmények. A közhatalmi aktusok, mint jogi tények. Az idő múlása. Az elévülés jogi természete.

5. A személyek joga alapfogalmai (jogképesség, cselekvőképesség, szerző- és vétőképesség, belátási képesség, személy, személyiség, jogi személy). Az ember jogképessége. Holtnak nyilvánítás, a halál tényének megállapítása. A cselekvőképesség. A korlátozottan cselekvőképes személyek és ügyletkötő képességük. A cselekvőképtelen személyek köre és ügyletkötői képessége.

6. A gondnokság alá helyezésre vonatkozó fontosabb rendelkezések (zárlat, ideiglenes gondnokrendelés). A gondnokrendelés. A támogatott döntéshozatal, a támogatóra vonatkozó alapvető rendelkezések. Előzetes jognyilatkozat tétele, a jognyilatkozat hatályossá nyilvánítása. A nyilvántartásba vétel.

7. A személyiségvédelem közös szabályai, az általános személyiségi jog megjelenése. Jogellenességet kizáró okok a személyiségvédelemben. Közéleti szereplők sajátos megítélése. Az élet, testi épség, egészség védelme. A személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás sérthetetlensége. A jóhírnév, becsület védelme, hátrányos megkülönböztetés tilalma.

8. Képmáshoz és hangfelvételhez való jog. A kegyeleti jogok. PTK-ban nevesített titokfajták (levéltitok, üzleti titok, hivatásbeli titok). A személyhez fűződő jogok védelmének objektív és szubjektív eszközei. A sérelemdíj. A sajtóhelyreigazítás. A személyhez fűződő jogok érvényesítése.

9. A jogi személy fogalma, fajtái. A jogi személy létesítésének szabályai. A jogi személy képviselete.

10. A jogi személyek törvényességi felügyelete. A jogi személyek megszűnése. Az állam jogalanyisága. Az egyesület fogalma, létrejötte, szervezete, működése és megszűnése.

11. A köztestületek. A politikai pártok és az egyházak. Az alapítvány fogalma, létrehozása, szervezete, működése és megszűnése

12. A szerzői alkotás kritériumai. A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai. A szerzői jog korlátai. Szerzői alkotás és munkaviszony. A szomszédos jogok védelme.

13. A szabadalmazható találmány kritériumai. Kizárás az oltalomból. A szabadalmi oltalom korlátai. A szabadalmi jogviszony tartalma. A használati mintaoltalom.

14. A know-how jogi védelme. A formatervezési minta oltalma. Védjegyként oltalmazható jelzések és kizáró okok. A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése. A védjegybitorlás. A földrajzi árujelzők oltalma.

Félévközi számonkérés módja és értékelése, kollokvium teljesítésének módja: Az előadásokon a részvétel a tananyag maradéktalan elsajátítása érdekében kötelező. Az aláírás megszerzésének feltétele az előadásokon való jelenlét, melyet a tanszék rendszeresen ellenőriz. Amennyiben legalább 2 alkalommal nem volt jelen az előadásokon, akkor az aláírás pótlására a teljes félévi tananyagból a szorgalmi időszak utolsó hetében beszámoló útján van lehetőség. Sikertelen (60%-ot el nem érő) vagy elmulasztott beszámoló az aláírás megtagadását vonja maga után. A tantárgy számonkérésének módja: szóbeli vizsga. A vizsgáztatást a tanszék oktatói végzik. A hallgatók két tételt húznak. A vizsgáztatás a tételeken kívüli anyagra is kiterjed. Kötelező irodalom:

1. Barzó – Bíró – Juhász – Lenkovics – Pusztahelyi: Általános tanok és Személyek joga, Bíró György (sorozatszerk.): Új magyar polgári jog sorozat I. kötet, Novotni Kiadó, Miskolc, 2015.

2. Attila Menyhárd -Emőd Veress (edt.): New Civil Codes in Hungary and Romania, Springer International Publishing AG, 2017.

Ajánlott irodalom:

1. Petrik Ferenc (szerk.): Az új Ptk. Magyarázata, I/VI és IV/VI. kötetek (A 2013. évi V. törvény, az új Ptk. kommentárja), HVG-ORAC, Budapest, 2014. második kiadás

2. Pusztahelyi Réka: The Time Limits for Enforcing Claims and Exercising Rights: Preclusive Terms and Periods of Limitation in the light of the Proposal of the New Hungarian Civil Code ZBORNIK RADOVA PRAVNI FAKULTET (NOVI SAD) 46.:(2.) pp. 551-571. (2012)

3. Barzó Tímea: A nem vagyoni sérelem szankcionálásának fejlődési tendenciái. In LEGE ET FIDE Ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára (szerk. Gellén K. – Görög M.) Iurisperitus Kiadó Szeged, 2016. 38-50.o.

4. Barzó Tímea – SÁPI Edit: A sérelemdíj alkalmazhatósága a szerzői jogban. Miskolci Jogi Szemle XI. évfolyam; 2. szám; 2016. 55-75 o.

5. Szalai Péter: Intellectual Property Rights in the Hungarian Legal System, with and Overview of the New Civil Code, In: Smuk Péter (szerk.) Transformation of the Hungarian Legal System 2010-2013. Budapest: Complex Kiadó, 2013. pp. 305-316.

33. Alkotmányjogi gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Alkotmányjogi gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Bragyova András egyetemi tanár

levelező: Dr. Hallók Tamás egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Bragyova András egyetemi tanár, Prof. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár, Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Pap Gábor adjunktus, Dr. Panyi Béla c. egyetemi docens Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Alkotmányjogi szövegek (jogszabályok, bírói döntések, alkotmánybírósági határozatok, szakirodalom) tanulmányozása. A jogeset-megoldási készség kialakítása az alkotmányjogban. Alkotmányjogi jogszabályok, bírói (alkotmánybírói) döntések elemzése, ennek módszerei. Alkotmányjogi jogesetek megoldása, ezek értékelése. Az elsajátított készségek értékelése. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T2, T10, T11, T13, T14, T15 képesség: K4, K5, K6, K7, K9, K10, K11, K12, K15, K16, K19, K20, K25, K28, K29, K30, K31, K32, K33 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A7, A9, A10, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F2, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az alkotmány fogalma. Az alkotmányosság fogalma. Az alkotmányjog fogalma. Az alkotmányozó hatalom. Az alkotmánymódosítás. Az alkotmányok típusai. Alkotmányjog és államjog.

2. Az alkotmányos demokrácia. Az alkotmány, mint alaptörvény. Az alkotmány, mint a jogrendszer alapja. Az alkotmány elsődlegessége.

3. Az alkotmány alapvető elvei: demokrácia, hatalommegosztás, jogállamiság. Az alkotmány értelmezése.

4. Az újabb magyar alkotmánytörténet vázlata 1945-től napjainkig. A szocialista rendszer alkotmányjogának alapintézményei. (Az alkotmány politikai jellege: a népköztársaság. A párt vezető szerepe. A hatalom egysége. Az Országgyűlés műkö-dése. Az Elnöki Tanács. A Hazafias Népfront. Az állampolgári jogok. A szocialista törvényesség. A tanácsrendszer.) Az 1988–1990-es átalakulás alkotmánytörténetének vázlata.

5. A jogforrási rendszer alkotmányos alapjai és elvei. A jogforrás fogalma, a jogforrások rendszere. A jogforrási hierarchia és a jogforrási rendszer egyéb rendező elvei.

6. A nemzetközi szerződések. Az Alkotmánybíróság határozatai, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, a szokásjog és bírói jog. Az Európai Unió jogforrásai a magyar jogban.

7. A jogalkotási eljárás az alkotmányjogban. Alkotmányos követelmények a jogalkotásban. A jogszabályok érvényessége és hatálya. A jogszabályok kihirdetése, közzététele és nyilvántartása. A hivatalos lap. Elektronikus jogszabálygyűjtemények.

8. Szuverenitás az alkotmányjogban. A szuverenitás az alkotmányban, nemzeti szuverenitás, népszuverenitás, parlamenti szuverenitás. Szuverenitás és demokrácia. Az állami szuverenitás az alkotmányjogban és a nemzetközi jogban.

9. A szuverenitás terjedelme: terület és népesség. A szuverenitás megosztása az államon

belül: a szövetségi állam. Állami szimbólumok. (Himnusz, zászló, címer) 10. Az állampolgársági jog. Az állampolgárság jogi tartalma. Az állampolgársági jog

története, különösen a magyar állampolgársági jog. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése.

11. A kettős állampolgárság és magyar állampolgárság. Az EU állampolgárainak státusa. A külföldiek, a menekültek és a hontalanok alkotmányos helyzete.

12. A képviseleti demokrácia. Képviselet és választás. A választójog alkotmányos elvei. Választási rendszerek.

13. A magyar választási rendszer. A választójog. A választójogosultság. A választási eljárás alapjai és a választási szervek. A jelölés, választási kampány. A mandátumok elosztása egyéni választókerületben, illetve országos listáról. A töredékszavazatok és az országos lista. Eredmény-megállapítás.

14. A közvetlen demokrácia intézményei. Népszavazás. A referendum szabályozása és típusai. Az országos népszavazás alkotmányos feltételei.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: zárthelyi dolgozat A gyakorlat teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton a gyakorlati jegy feltétele az aláírás megszerzése. A gyakorlatok látogatása kötelező, ami az aláírás feltétele. Kettőnél több hiányzás esetén az aláírás az utolsó szorgalmi héten beszámoló megírásával szerezhető meg. A gyakorlat értékelése 1–5 terjedő érdemjeggyel történik. A gyakorlati jegy a félév során megírásra kerülő két zárthelyi dolgozat és a gyakorlatvezető által kiadott feladat értékelésének eredményéből kerül kialakításra. 0 – 24 pont = Elégtelen (1) 25 – 33 pont = Elégséges (2) 34 – 41 pont = Közepes (3) 42 – 49 pont = Jó (4) 50 – 60 pont = Jeles (5) Levelező tagozaton a gyakorlati jegy feltétele az aláírás megszerzése. A félévi aláírás feltétele a gyakorlaton való részvétel. Az aláírás pótlására a szorgalmi időszak utolsó hetében, továbbá a vizsgaidőszak első három hetében van lehetőség. A gyakorlat aláírásának feltétele: a teljes gyakorlaton való részvétel. A gyakorlat értékelése 1–5 terjedő érdemjeggyel történik (öt fokozatú). A gyakorlati jegy a félév során megírásra kerülő írásbeli beszámoló értékelése alapján kerül kialakításra. 0% – 50% = Elégtelen (1) 51% – 63% = Elégséges (2) 64% – 77% = Közepes (3) 78% – 89% = Jó (4) 90% – 100% = Jeles (5) Alkalmazott pedagógiai módszer: esetismertetés, tematikus prezentáció, stb. Kötelező irodalom:

1. Alkotmánybírósági esetjog. (szerk.: Halmai Gábor), INDOK, Budapest, 2004. 2. Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos

intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. (Szerk.: Schanda Balázs - Trócsányi László) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2016.

3. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

Ajánlott irodalom:

1. Bragyova András: Az új alkotmány egy koncepciója. Budapest, KJK-MTA ÁJI. 1994.

2. Alkotmánytan I. (szerk.: Kukorelli István), Osiris, Budapest, 2007. esetleges újabb kiadás.

3. Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.

34. Büntetőjogi gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Büntetőjogi gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Dr. Gula József egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens, Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens, Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a joghallgatók megismerkedjenek a büntetőjog alapvető tudományelméleti kérdéseivel, és a Btk. Általános Részének egyes rendelkezéseivel. A bírói gyakorlat, különösen a Kúria kapcsolódó iránymutatásainak, az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatainak elemzése, a jogértelmezési, jogalkalmazási készség kialakítása szintén a tantárgy feladata. Az oktatás kiterjed a kapcsolódó nemzetközi szabályozásra is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5, T10, T11, T13, T15 képesség: K2, K3, K4, K9, K28, K29, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A8, A18 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása: Nappali tagozatos hallgatók esetén:

1. A büntetőjog és a büntetőjog-tudomány. A bűnügyi tudományok rendszere. 2. A magyar büntetőjog fejlődése. 3. A büntetőjog alapelvei 4. A büntetőjog forrásai. A büntetőjogszabály rendszere, szerkezete, az értelmezés elvi

kérdései. 5. A büntető törvény hatálya 6. A nemzetközi bűnügyi együttműködés 7. A bűncselekmény fogalma és a bűncselekmények súly szerinti felosztása 8. Tényállástan 9. A jogellenességet kizáró okok I. 10. A jogellenességet kizáró okok II. 11. Az alannyá válást kizáró okok 12. A bűnösséget kizáró okok. A büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok 13. A büntethetőséget megszüntető okok 14. A tevékeny megbánás büntetőjogi értékelése

Levelező tagozatos hallgatók esetén:

1. A tényállástan 2. A jogellenességet kizáró okok 3. Az alannyá válást kizáró okok 4. A bűnösséget kizáró okok 5. A büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok 6. A büntethetőséget megszüntető okok

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás feltétele a foglalkozásokon való jelenlét, és három hiányzás engedélyezhető. Ennél több hiányzás esetén a szemináriumvezetőnél kell beszámolni az általa meghatározott feltételek szerint. Levelező tagozaton az aláírás feltétele a gyakorlaton való jelenlét. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton a félévi követelmények teljesítését a gyakorlat vezetője ötfokozatú minősítéssel és aláírásával igazolja. Az értékelés alapja a Tényállástan témakörrel bezárólag terjedő tananyagból sikeresen megírt 8 kérdésből álló, 30 pontos, zárthelyi dolgozat, amelynél a ponthatárok az alábbiak szerint alakulnak: 0 - 18 – elégtelen, 19 - 20 – elégséges, 22 – 24 – közepes, 25 – 27 – jó, 28 – 30 – jeles. Az elégséges (2), közepes (3) és jó (4) értékelésű zárthelyi dolgozatok eredményét az annak megírása előtt megtartott vagy elvállalt referátumok alapján a szemináriumvezető egy jeggyel felértékelheti. Levelező tagozaton a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele egy, a tantárgy tematikáján alapuló sikeres írásbeli vagy szóbeli beszámoló. Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. Kötelező irodalom:



Bíróság) kapcsolódó iránymutatásai 4. Gellér, Balázs: Legality on Trial: A Theoretical Analysis of the Legality of

Substantive Criminal Norms. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó, 2012. 301 p. (ELTE Jogi Kari Tudomány; 17.)

Ajánlott irodalom: 1. Belovics Ervin, Gellér Balázs, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: Büntetőjog – Általános

Rész, hvgorac, 2012. 2. Blaskó Béla: Magyar büntetőjog. Általános rész. Rejtjel Kiadó, 2013. 3. Nagy Ferenc: A magyar büntetőjog általános része. HVG-ORAC Kiadó, Budapest,

2010. 4. Balogh Ágnes, Tóth Mihály: Magyar büntetőjog – Általános rész. Osiris Kiadó,

2010. 5. Belovics Ervin, Békés Imre, Busch Béla, Gellér Balázs, Margitán Éva, Molnár

Gábor, Sinku Pál: Büntetőjog Általános Rész, HVG ORAC Kiadó, 2010. 6. Busch Béla (szerk.): Büntetőjog. Általános rész. HVG ORAC Kiadó, 2010. 7. Gellér Balázs József: A magyar büntetőjog tankönyve I. Általános tanok. Magyar

Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2008. 8. Tokaji Géza: A bűncselekménytan alapjai a magyar büntetőjogban. Közgazd. és Jogi

Kvk., 1984. 1-302. o. 9. A Btk. Kommentárok vonatkozó részei 10. Görgényi Ilona: Kárjóvátétel a büntetőjogban, mediáció a büntetőügyekben. hvgorac

Lap- és Könyvkiadó Kft., 2006. 11. Görgényi Ilona, Karsai Krisztina, Madai Sándor, Tóth Mihály, Vaskuti András,




14. Görgényi, I., Jacsó, J.: Restorative Justice Strategy in Hungary. In: Pitsela, A., Symeonidou-Kastanidou, E. (Eds.): Restorative Justice in Criminal Matters. Comparative Research in 11 European Countries Sakkoulas Publications, Athens-Thessaloniki, 2013. p. 125-155.

35. Polgári jogi gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Polgári jogi gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Leszkoven László egyetemi docens, Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Tóth Gergő József tudományos segédmunkatárs, Dr. Udvarhelyiné dr. Sápi Edit tudományos segédmunkatárs, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 3. félév (őszi) Előfeltétel:

Polgári jog 1. (AJPJT279N3, AJPJT279L3)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az előadásokat párhuzamosan kísérő polgári jogi gyakorlat célja, hogy az elméleti ismeretek megszerzésével egyidejűleg betekintést nyújtson a jog gyakorlati működésébe. A kis létszámú csoportos foglalkozás lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók aktívan részt vegyenek a gyakorlati feladatok, jogesetek közös megoldásában. Az első szemeszterben a hallgatók megismerkednek a polgári jogi dogmatika alapjaival az általános tanok keretében, továbbá e félév feladatát képezi a személyek joga, benne a jogképesség, a cselekvőképesség, a jogi személyek és a személyiségvédelem tárgyrészek, valamint a szerzői jogot és az iparjogvédelem joganyagát átfogó szellemi alkotások témakör feldolgozása. A Polgári jogi gyakorlat 1. tantárgy a jogászképzés 3. félévében, heti 2 órában kerül megtartásra. A számonkérés módja gyakorlati jegy, a tantárgyi követelmények teljesítése 1 kreditet eredményez. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: Nappali képzésen:

1. A polgári jog tárgyköre, rendszere. A polgári jog (magánjog) tudományának kialakulása, fejlődése napjainkig. A magyar polgári jog alapvető elvei.

2. A polgári jog forrásai. A polgári jogi norma szerkezete és fajtái. A polgári jogszabályok érvénye, hatálya és alkalmazása. A polgári jogviszony szerkezete és elemei. Az abszolút és relatív szerkezetű jogviszonyok.

3. A jogviszony alanya, tárgya, tartalma (alanyi jog, igény, hatalmasság stb.). A jogi tények mibenléte és csoportjai. Emberi magatartások. A jogügyletek fogalma és csoportjai.

4. Emberi és társadalmi körülmények. A közhatalmi aktusok, mint jogi tények. Az idő múlása. Az elévülés jogi természete.

5. A személyek joga alapfogalmai (jogképesség, cselekvőképesség, szerző- és vétőképesség, belátási képesség, személy, személyiség, jogi személy). Az ember jogképessége. Holtnak nyilvánítás, a halál tényének megállapítása. A cselekvőképesség. A korlátozottan cselekvőképes személyek és ügyletkötő képességük. A cselekvőképtelen személyek köre és ügyletkötői képessége.

6. A gondnokság alá helyezésre vonatkozó fontosabb rendelkezések (zárlat, ideiglenes gondnokrendelés). A gondnokrendelés. A támogatott döntéshozatal, a támogatóra vonatkozó alapvető rendelkezések. Előzetes jognyilatkozat tétele, a jognyilatkozat hatályossá nyilvánítása. A nyilvántartásba vétel.

7. A személyiségvédelem közös szabályai, az általános személyiségi jog megjelenése. Jogellenességet kizáró okok a személyiségvédelemben. Közéleti szereplők sajátos megítélése. Az élet, testi épség, egészség védelme. A személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás sérthetetlensége. A jóhírnév, becsület védelme, hátrányos megkülönböztetés tilalma.

8. Képmáshoz és hangfelvételhez való jog. A kegyeleti jogok. PTK-ban nevesített

titokfajták (levéltitok, üzleti titok, hivatásbeli titok). A személyhez fűződő jogok védelmének objektív és szubjektív eszközei. A sérelemdíj. A sajtóhelyreigazítás. A személyhez fűződő jogok érvényesítése.

9. A jogi személy fogalma, fajtái. A jogi személy létesítésének szabályai. A jogi személy képviselete.

10. A jogi személyek törvényességi felügyelete. A jogi személyek megszűnése. Az állam jogalanyisága. Az egyesület fogalma, létrejötte, szervezete, működése és megszűnése.

11. A köztestületek. A politikai pártok és az egyházak. Az alapítvány fogalma, létrehozása, szervezete, működése és megszűnése

12. A szerzői alkotás kritériumai. A szerző személyhez fűződő és vagyoni jogai. A szerzői jog korlátai. Szerzői alkotás és munkaviszony. A szomszédos jogok védelme.

13. A szabadalmazható találmány kritériumai. Kizárás az oltalomból. A szabadalmi oltalom korlátai. A szabadalmi jogviszony tartalma. A használati mintaoltalom.

14. A know-how jogi védelme. A formatervezési minta oltalma. Védjegyként oltalmazható jelzések és kizáró okok. A védjegyoltalom keletkezése és megszűnése. A védjegybitorlás. A földrajzi árujelzők oltalma.

Levelező képzésen: A képzés jellegéből adódóan a hallgatók a fentebb részletezett témák közül egy témakört dolgoznak fel részletesebben gyakorlati formában. Félévközi számonkérés módja és értékelése, kollokvium teljesítésének módja: A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel az aláírás megszerzésének feltétele. Kettőnél több hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. Az aláírás megszerzésére a szorgalmi időszak utolsó szemináriumán van lehetőség a teljes félévi anyagból, ennek eredménytelensége esetén a pótlás Tanszéki hatáskörben a vizsgaidőszak első 2 hetében történik szintén a féléves anyagrészből. A gyakorlatok értékelése ötfokozatú. A félév során 2 zárthelyi dolgozat megírása kötelező. Az egyes számonkérések anyagát az elhangzott előadások témakörei határozzák meg. A két zárthelyi dolgozat legalább 60%-os teljesítése a feltétele az „elégséges (2)” minősítésnek, 70%-os a „közepes (3)” minősítésnek, 80%-os a „jó (4)” minősítésnek és a 90%-os teljesítményt elérő hallgató „jeles (5)” minősítést kap. Kötelező irodalom:



Ajánlott irodalom:



3. Barzó Tímea: A nem vagyoni sérelem szankcionálásának fejlődési tendenciái. In LEGE ET FIDE Ünnepi tanulmányok Szabó Imre 65. születésnapjára (szerk. Gellén K. – Görög M.) Iurisperitus Kiadó Szeged, 2016. 38-50.o.

4. Barzó Tímea – SÁPI Edit: A sérelemdíj alkalmazhatósága a szerzői jogban. Miskolci Jogi Szemle XI. évfolyam; 2. szám; 2016. 55-75 o.

5. Szalai Péter: Intellectual Property Rights in the Hungarian Legal System, with and Overview of the New Civil Code, In: Smuk Péter (szerk.) Transformation of the Hungarian Legal System 2010-2013. Budapest: Complex Kiadó, 2013. pp. 305-316.

36. Információs és médiajog 2.

Tantárgy neve: Információs és médiajog 2.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Majtényi László egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Információs és médiajog 1. (AJIMT271N3, AJIMT273L3)



Kreditpont: 2 Munkarend: nappali /levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy az Információs és médiajog I. című tantárgy tematikáját folytatja. Az Információs és médiajogi gyakorlat című tantárggyal együtt elmélyíti a hallgatók ismereteit az információs jogok témájában a szektorális adatvédelem és információszabadság kérdéseinek tisztázásával. A tantárgy megismerteti a hallgatókkal a médiajog fő fogalmait, alapvető szabályozási elveit és szabályait. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3, T4, T5, T7, T8, T9, képesség: K4, K5, K6, K12, K26, attitűd: A4, A5, A7, A8, A12, autonómia és felelősség: F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A szektorális adatkezelések jellemzői 2. A közvetlen üzletszerzés: A direkt marketing kialakulása, gazdasági szerepe, a

szabályozás története. Az opt in és opt out szabályozási modellek, Az elektronikus és a hagyományos postai direkt marketing. A hozzájárulás visszavonásának joga és a tiltakozás joga, a tilalmi lista a direkt marketingben. Az adatalanyok tájékoztatása, az adatkezelő felelőssége, az adatok továbbítása, az adatok összekapcsolása

3. Munkahelyi adatvédelem, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet adatvédelmi alapelvei, a munkaviszony létesítése és a munkavállaló ellenőrzésének adatvédelmi korlátai, a magyar szabályozás

4. Állambiztonsági iratok megismerhetősége, adatvédelem vs. információs kárpótlás,

múltfeltárás alkotmányos igényei. A pártállami titkosszolgálatok iratainak őrzése, iratátadás,

5. Egészségügyi adatvédelem, a genetikai adatok kezelése, Adatvédelem a betegjogok körében, emberi méltóság, tájékoztatás, önrendelkezés, nem tudás joga. Orvosi dokumentáció, orvosi titok, beteg és hozzátartozók információs jogai. A gyógykezeléssel kapcsolatos és a genetikai adatokról szóló főbb törvényi szabályok

6. Az állam titkai, állam titkainak igazolhatósága, az európai bírói gyakorlat, az állami titkok alkotmányos feltételei. A minősített adat, a minősítő és a minősítés, a minősített adat védelmének elvei, megismerése és felhasználása, a minősítés hatósági és bírói kontrollja

7. Elektronikus információszabadság és szektorális információszabadság, alapjai és fogalma, szabályozási elvei, elektronikus közzétételi kötelezettség, közzétételi listák, jogszabály-előkészítés nyilvánossága, a jogalkotás nyilvánossága, a tételes jog nyilvánossága, a bírósági határozatok közzététele

8. A médiajog alappillérei, véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, véleménynyilvánítás szabadsága és az információszabadság, negatív és pozitív szabadság-véleménynyilvánítás joga, szimbolikus beszéd, szélesség, szükségesség teszt, gyűlöletbeszéd, foglyul ejtett közönség

9. Médiafelügyelet, a médiapiacra való belépés szabályozása, a különböző médiumok eltérő szabadságfoka. A sajtószabadság és az elektronikus média

10. Önszabályozás és társszabályozás, az első médiatörvény (1996. évi I. tv.) szabályozási karaktere, a 2010. évi szabályozás irányítási modellje, konvergens és nem konvergens szabályozás, a médiahatóság és a Médiatanács

11. Közszolgálatiság, közszolgálati intézményrendszer, közszolgálati műsorszolgáltató és a közszolgálatiság fogalma, alapproblémák, közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető elvei és ezek megjelenése a 2010. évi CLXXXV. törvényben

12. Szólásszabadság és jogi felelősség az interneten, sajtószabadság-intézményi védelem, belső és külső pluralizmus

13. Piacra lépés, piacszabályozás, tartalomszabályozás, személyes méltóság, hivatali és egyéni jogérvényesítés, alanytalan jogvédelem az elektronikus médiában, a kiskorúak védelme az elektronikus médiában

14. Összefoglalás, elővizsga-lehetőség Félévközi számonkérés módja és értékelése: Önkéntes zárthelyi dolgozat írására - amennyiben a hallgatók többsége ezt igényli - előre egyeztetett órarendi időpontban van lehetőség, amelynek kiválóan megfelelt minősítéssel történő teljesítése esetén a hallgató mentesül a kollokvium megfelelő része alól. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Írásbeli kollokvium, amelynek értékelése ötfokozatú skálán (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) történik. Az önkéntes zárthelyi dolgozat kiválóan megfelelt eredménnyel történő megírása a tananyag megfelelő részének megírása alól akként mentesít, hogy az jeles eredménnyel számít a végleges vizsgajegy meghatározásakor. Kötelező irodalom:

1. Majtényi László-Szabó Máté Dániel. Információs- és Médiajog 2. 2. Az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII.

törvény 3. Christopher Kuner: The Internet and the Global Reach of EU Law, LSE Law, Society

and Economy Working Papers 4/2017 London School of Economics and Political Science http://eprints.lse.ac.uk/73421/1/WPS2017-04_Kuner.pdf

4. Protection of workers’ personal data. An ILO code of practice Geneva, International Labour Office, 1997

5. Az előadásokon elhangzott további ismeretek 6. Ajánlott jogszabályok, alkotmánybírósági határozatok, adatvédelmi biztosi ajánlások,

a NAIH vonatkozó esetjoga Ajánlott irodalom:


2. Gálik Mihály, Polyák Gábor: Médiaszabályozás, Budapest, 2005 3. Bayer Judit: A háló szabadsága, Új Mandátum, 2005 4. Hallin, Daniel C. - Mancini, Paolo: Médiarendszerek - A média- és politikai

rendszerek három modellje, Gondolat, 2008 5. Lessig, Lawrence: Hogyan szabályozzuk a szólást az Interneten? Fundamentum

1999/15-34. old. 6. Jóri-Hegedűs-Kerekes (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a gyakorlatban.

Complex, Budapest, 2010. 7. The Global Encyklopaedia of Data Protection Regulation, Kluwer. Hague-London-

Boston, 2000, Editors: Jan Holvast, Wayne Madsen, Paul Roth 8. Freedom of Information - Experiences from Eastern Europe In: Freedom and

Responsibility, OSCE Representetive on Freedom of the Media, Vienna, 2005, 9. Ann Florini (Editor) The Right to Know, Columbia University Press, (ISBN 978-0-

231-14158) 2007, 368 p. 10. Peter Lunt, Sonia Livingstone: Media Regulation (ISBN 978-0-85702-569-2), SAGE,

216 p. 2012, London 11. The Media Freedom, OSCE, Vienna, 2004, 274 p. 12. Handbook on European data protection law. European Agency for Fundamental

Rights, 2013.

37. Információs és médiajog gyakorlat

Tantárgy neve: Információs és médiajogi gyakorlat


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Majtényi László egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Információs és médiajog 1. (AJIMT271N3, AJIMT273L3)



Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy az Információs és médiajog II. című tantárgyhoz kapcsolódó gyakorlati tárgy, tartalma az információs alapjogi és médiajogi tematika gyakorlati feldolgozása, valamint jogesetmegoldás. A kurzus célja, hogy az absztrakt alkotmányos-alapjogi normáknak a 21. században – elsősorban az állandóan változó társadalmi viszonyok, valamint az új technológiák miatt – felmerülő új nehéz jogi esetekre való alkalmazását bemutassa a hallgatóknak. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T2, T7, T9, T14, képesség: K1, K5, K6, K9, K12, K14, K19, K20, K23, K27, K29, K33, attitűd: A4, A5, A7, A8, A9, A12, A18, autonómia és felelősség: F3, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Bemutatkozó óra, követelmények ismertetése, módszertan 2. Direkt marketing adatkezelésekkel kapcsolatos esetek 3. Munkahelyi adatkezelésekkel kapcsolatos jogesetek 4. Állambiztonsági iratok sorsa 5. Genetikai adatokkal kapcsolatos esetek 6. Minősített adatokkal kapcsolatos esetek 7. Minősített adatokkal kapcsolatos esetek, Információszabadság-perek 8. Médiajog és választási kampány, valóságshowk 9. Személyes méltóság, hivatali és egyéni jogérvényesítés, alanytalan jogvédelem az

elektronikus médiában, a kiskorúak védelme az elektronikus médiában 10. Szólásszabadság és büntetőjog, felhasználói tartalmakkal kapcsolatos esetek 11. Az üzleti szféra titkaival kapcsolatos esetek 13. Közszereplők és közhatalom-gyakorlók, politikusok sérelmei a médiában 14. Közszolgálatiság, közszolgálati intézményrendszer, közszolgálati műsorszolgáltató 15. Értékelés

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A gyakorlati órán való részvétel kötelező, az összes óraszám 30%-át meghaladó hiányzás esetén a tárgy nem teljesítettnek tekintett. Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati óra értékelése a hallgató választása szerint az alábbi mód egyikén történik: i) otthon elkészített írásbeli esetelemzés alapján. Az elemzendő eseteket a félév során ismertetjük. Az esetelemzéseket elektronikus levélben kell elküldeni a félév során megadott elektronikus levélcímre word formátumban. Az értékelés ötfokozatú gyakorlati jeggyel történik, melynek megállapítása során a hallgató félévközi, a gyakorlati órákon mutatott aktivitása és teljesítménye is beszámításra kerül. ii) a félév utolsó előtti gyakorlati óráján zárthelyi dolgozat megírása alapján. A zárthelyi dolgozat tárgya egy jogeset elemzése, melynek során a hallgató használhat nyomtatott formátumú vagy elektronikusan elérhető jogszabályt. Az értékelés ötfokozatú gyakorlati jeggyel történik, mely megállapítása során a hallgató félévközi, a gyakorlati órákon mutatott aktivitása és teljesítménye is beszámításra kerül. Kötelező irodalom:

1. Majtényi László-Szabó Máté Dániel. Információs- és Médiajog 2.

2. Az információs önrendelkezésről és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény

3. Christopher Kuner: The Internet and the Global Reach of EU Law, LSE Law, Society and Economy Working Papers 4/2017 London School of Economics and Political Science http://eprints.lse.ac.uk/73421/1/WPS2017-04_Kuner.pdf

4. Protection of workers’ personal data. An ILO code of practice Geneva, International Labour Office, 1997

5. Az előadásokon elhangzott további ismeretek 6. Ajánlott jogszabályok, alkotmánybírósági határozatok, adatvédelmi biztosi ajánlások

Ajánlott irodalom:


2. Gálik Mihály, Polyák Gábor: Médiaszabályozás, Budapest, 2005 3. Bayer Judit: A háló szabadsága, Új Mandátum, 2005 4. Hallin, Daniel C. - Mancini, Paolo: Médiarendszerek - A média- és politikai

rendszerek három modellje, Gondolat, 2008 5. Lessig, Lawrence: Hogyan szabályozzuk a szólást az Interneten? Fundamentum

1999/15-34. old. 6. Jóri-Hegedűs-Kerekes (szerk.): Adatvédelem és információszabadság a gyakorlatban.

Complex, Budapest, 2010. 7. The Global Encyklopaedia of Data Protection Regulation, Kluwer. Hague-London-

Boston, 2000, Editors: Jan Holvast, Wayne Madsen, Paul Roth 8. Freedom of Information - Experiences from Eastern Europe In: Freedom and

Responsibility, OSCE Representetive on Freedom of the Media, Vienna, 2005, 9. Ann Florini (Editor) The Right to Know, Columbia University Press, (ISBN 978-0-

231-14158) 2007, 368 p. 10. Peter Lunt, Sonia Livingstone: Media Regulation (ISBN 978-0-85702-569-2), SAGE,

216 p. 2012, London 11. The Media Freedom, OSCE, Vienna, 2004, 274 p.

38. Jog- és állambölcselet 2.

Tantárgy neve: Jog- és állambölcselet 2.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens, Dr. Gedeon Magdolna egyetemi docens Javasolt félév: 4. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Jogi doktrína (AJJOE273N2, AJJOE273L2)

Óraszám: Számonkérés módja: kollokvium

nappali: 2 óra/hét levelező: 12 óra/félév Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy mint lehetséges záróvizsga tárgy a törzsanyag része. Ebben a félévben a jog jelenségvilágára irányuló elméleti vizsgálódás lehetőségeit, annak legfőbb fogalmait, irányzatait tekintjük át, megismertetve a jogelméleti-jogbölcseleti szakirodalom központi témáival és alapvető megállapításaival. Célunk az, hogy a jog jelenségvilágával kapcsolatban felmerülő kérdések tudatos megközelítésére és kezelésére készítse fel a hallgatókat. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T10 képesség: K1, K9 attitűd: A5, A7 autonómia és felelősség: F1, F3 Tantárgy tematikus leírása:

1. A jogelmélet helye a tudományok rendszerében. A jog elméleti vizsgálatának lehetséges módjai.

2. A jogelméletek típusai. Konceptuális és tartalmi jogelméletek 3. A jog fogalma. A jog meghatározásának nehézségei 4. A jog fogalmának lehetséges típusai. Ontológiai, kényszer-, és normatív elméletek 5. A jog értelme. A jog eszményei. Igazságosság-elméletek: Az igazságosság és

ésszerűség követelménye. 6. A jog funkciói. Rend; koordináció; motiváció; eljárás. 7. A jog normativitása. Érvényesség, kényszer és szankció a jogban 8. Félévközi számonkérés 9. A szabályalapú döntéshozatal és ennek korlátai A szabályalapú döntés sajátossága;

előnyei és hátrányai. Jogelvek, diszkréció és méltányosság. 10. Jogosultság és kötelezettség. A jogi és nem jogi jogosultságok és kötelezettségek 11. A jog rendszerszerűsége. A jog zártsága, előreláthatósága és a jogbiztonság 12. Törvényhozástan. A jog alkothatósága; a jogalkotói akarat korlátai Ítélkezés-elmélet.

Jogalkalmazás; a jogi döntés kialakítása és igazolása 13. Jogkritika. A liberális jog kritikái Kritikai jogelméletek; a jog emberképe, önképe és

ennek kritikája. 14. Tartalmi jogelméletek. A magánjog a büntetőjog, a közjogok és a nemzetközi jog

elméleti kérdései Félévközi számonkérés módja és értékelése: Zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: - Szóbeli vizsga - „A” és „B” tételsorból egy-egy tétel kihúzása és felkészülést követően szóbeli felelet - Eredményes félévközi számonkérés az „A” tétel értékelésébe beszámít A kollokviumi jegy ötfokozatú. Az elégséges feltétele több mint 50%, a közepesé több mint 62%, a jóé több mint 75%, a jelesé több mint 87% a tételekhez tartozó ismeret-elemekből.

Kötelező irodalom: 1. Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet. Miskolc: Bíbor, 2015. 2. Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerk.: Szabó M.) Miskolc:

Bíbor Kiadó, 2004. (Második, bővített kiadás) vonatkozó fejezetei. 3. Nigel E. Simmonds: Central Issues in Jurisprudence: Justice, Law and Rights.

London: Sweet & Maxwell, 2008. (Part Three: Rights; The analysis of rights) Ajánlott irodalom:

1. Herbert Hart: A jog fogalma. Budapest: Osiris, 1995. 2. Ronald Dworkin: Law’s Empire. Fontana, London, 1986. (Ch. 1.: What is Law?)

39. Jog- és állambölcselet gyakorlat 2.

Tantárgy neve: Jog- és állambölcselet gyakorlat 2.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens, Dr. Gedeon Magdolna egyetemi docens Javasolt félév: 4. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Jog- és állambölcselet 2. (e) (AJJOE278N4, AJJOE278L4)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy mint lehetséges záróvizsga tárgy a törzsanyag része. Ebben a félévben a jog jelenségvilágára irányuló elméleti vizsgálódás lehetőségeit, annak legfőbb fogalmait, irányzatait tekintjük át, megismertetve a jogelméleti-jogbölcseleti szakirodalom központi témáival és alapvető megállapításaival. Célunk az, hogy a jog jelenségvilágával kapcsolatban felmerülő kérdések tudatos megközelítésére és kezelésére készítse fel a hallgatókat. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T10 képesség: K1, K9 attitűd: A5, A7 autonómia és felelősség: F1, F3 Tantárgy tematikus leírása:

1. A jogpozitivizmus – áttekintés 2. Hans Kelsen normativista jogpozitivizmusa és annak kritikája

3. Az imperatív jogelmélet (Jeremy Bentham, John Austin) és kritikája 4. Herbert Hart modern jogpozitivizmusa 5. A jog és az erkölcs kapcsolata Herbert Hart jogelméletében 6. Joseph Raz (a jog autoritás-elmélete és a módszertani jogpozitivizmus) 7. Lon Fuller antipozitivista elmélete 8. Ronald Dworkin antipozitivista elméle 9. A temészetjogtan története 10. Modern természetjogtan (Gustav Radbruch, John Finnis) 11. Történeti jogelméletek 12. Szociológiai jogelméletek 13. A jog társadalomelméleti megközelítései I. (Niklas Luhmann) 14. A jog társadalomelméleti megközelítései II. (Jürgen Habermas)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati jegy ötfokozatú. Az elégséges feltétele az ismeretelemek több mint 50%, a közepesé több mint 62%, a jóé több mint 75%, a jelesé több mint 87% mértékben való visszaadása. Az aláírás feltétele a foglalkozások 4/5-én való jelenlét. A gyakorlati jegybe a félévközi számonkérés – sikeres – eredménye az általa lefedett részben beszámít. Kötelező irodalom:

1. Szabó Miklós: Rendszeres jogelmélet. Miskolc: Bíbor, 2015. 2. Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerk.: Szabó M.) Miskolc:

Bíbor Kiadó, 2004. (Második, bővített kiadás) vonatkozó fejezetei. 3. Nigel E. Simmonds: Central Issues in Jurisprudence: Justice, Law and Rights.

London: Sweet & Maxwell, 2008. (Part Three: Rights; The analysis of rights) Ajánlott irodalom:

1. Herbert Hart: A jog fogalma. Budapest: Osiris, 1995. 2. Ronald Dworkin: Law’s Empire. Fontana, London, 1986. (Ch. 1.: What is Law?)




Tárgyfelelős: Prof. Dr. Bragyova András, egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár, Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Pap Gábor adjunktus, Dr. Panyi Béla c. egyetemi docens Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Alkotmányjog 1. (AJALK271N3, AJALK271L3)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy a jogász alapképzésben szakmai törzsanyag. Célkitűzései, hogy megismertesse a magyar államszervezet és a képviseleti demokrácia alkotmányos alapjait, az alkotmányvédelem és jogvédelem intézményeit, az összehasonlító alkotmányjog elemeit. A tantárgy tematikája felöleli az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, az önkormányzatiság alkotmányjogi alapjainak, az igazságszolgáltatás és a bírósági szervezet, az ügyészség témaköreit. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T2, T10, T11, T13, T14, képesség: K1, K4, K5, K6, K7, K9, K10, K16, K19, K30, K31 attitűd: A2, A3, A4, A9, A10, A12, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F5, F6 Tantárgy tematikus leírása:

1. Kormányformák. A parlamentáris kormányforma. A Parlament, mint képviseleti szerv. Egy és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai. A törvényhozás és ellenőrzés, tisztviselők választása.

2. Az Országgyűlés belső szervezete: tisztségviselők, Házbizottság, bizottságok, frakciók. Az országgyűlési képviselők jogállása. Az Országgyűlés eljárása. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.

3. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. A törvényhozási eljárás. A törvényhozás és a jogalkotás alkotmányos kérdései.

4. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény tárgyalási rendje. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Törvény és rendelet viszonya. Az Országgyűlés határozatai. Interpelláció és kérdés.

5. A köztársasági elnök alkotmányos feladatai. A köztársasági elnök (1946–1949). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (1949—1989). A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége. A köztársasági elnök hatáskörei (az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság határozatai szerint). A köztársasági elnök és a kormány. Miniszteri ellenjegyzés.

6. A Kormány. A kormányzás és a végrehajtó hatalom. A kormányzati tevékenység. A Kormány hatáskörei és tagjai. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása. A kormány és a parlament kapcsolata. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, miniszteri felelősség.

7. A közigazgatás alkotmányos alapjai. A kormány, mint a közigazgatás legfőbb szerve. 8. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A

fegyveres erők jogállása. 9. A közigazgatás helyi szervei. Államigazgatási szervek és önkormányzatok. Az

önkormányzatok alkotmányban biztosított hatáskörei és feladatai. Államigazgatási feladatok, hatáskörök és helyi közügyek.

10. Az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás fogalma, az igazságszolgáltatás szervei.

11. Az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga. A bíróságok előtti egyenlőség.

12. A bírósági szervezet, a Kúria alkotmányos jogállása. A bíróságok igazgatása. Az Országos Bírósági Hivatal. A bírák jogállása, kinevezése, előmenetele, javadalmazása, felelőssége.

13. Az ügyészség alkotmányos feladatai. A magyar ügyészség szervezete és az ügyészek jogállása.

14. A legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyész mint közvádló és az ügyészi felügyelet.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali: a hallgatók önkéntes alapon „Alkotmányjogi verseny”-en vehetnek részt, amelyen a Tanszék által kiadott alkotmányjogi feladatokat kell megoldani. A verseny kétfordulós. Az első fordulóra a szorgalmi időszak 12. hetében kerül sor. A második fordulón – amelyet a gyakorlatvezetők előtt kell teljesíteni – azon hallgatók vehetnek részt, akik az első fordulóban legalább 75%-os eredményt értek el. Jelest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 85%-os és a második fordulóban legalább 80%-os eredményt ért el. Négyest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 75%-os és a második fordulóban legalább 80%-os eredményt ért el. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot szóban kell teljesíteni. A kollokviumi vizsga értékelése a következőképpen történik: 0% – 50% = Elégtelen (1) 51% – 63% = Elégséges (2) 64% – 77% = Közepes (3) 78% – 89% = Jó (4) 90% – 100% = Jeles (5) Alkalmazott pedagógiai módszer: tematikus prezentáció, stb. Kötelező irodalom:

1. Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos intézményei. Ötödik, átdolgozott kiadás. (Szerk.: Schanda Balázs - Trócsányi László) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2016.

2. Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014. 3. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs — Varga

Zs. András — Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012. Ajánlott irodalom:

1. Pap Gábor: A köztársasági elnök felelősségéről. Jogtudományi Közlöny, 1997. évi 5. szám

2. Petrétei József: A köztársasági elnök vétójogáról. Jogtudományi Közlöny, 2005. évi 4. szám

3. Wade — Bradley — Bates — Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.

41.

Közigazgatási jog 1. Tantárgy neve: Közigazgatási jog 1.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Torma András egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): dr. Szabó Balázs tanársegéd Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Alkotmányjog 1. AJALK271N3, AJALK271L3)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy oktatásának célja, megismertetni a hallgatókat a közigazgatás és a közigazgatási jog főbb elméleti kérdéseivel, valamint a közigazgatás szervezetére és személyzetére vonatkozó joganyaggal annak érdekében, hogy alapvető ismereteket szerezzenek a közigazgatási jog következő három féléves anyagának megismeréséhez és elsajátításához. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T14 képesség: K1, K4, K6, K12, K14, K15, K20, K26, K28, K31 attitűd: A2, A4, A5, A6, A11, A13, A14 autonómia és felelősség: F3, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az igazgatás 2. A közigazgatás kialakulása, fogalma, feladatai 3. A közigazgatási jog alapfogalmai 4. A közigazgatás-tudomány 5. A közigazgatási szerv és a közigazgatási feladatokat ellátó egyéb szervek I. 6. A közigazgatási szerv és a közigazgatási feladatokat ellátó egyéb szervek II. 7. A közigazgatás személyzete 8. A közigazgatás szervezeti rendszere I. 9. A közigazgatás szervezeti rendszere II. 10. A közigazgatás központi szervei I. 11. A közigazgatás központi szervei II. 12. A közigazgatás területi-helyi szervei I. 13. A közigazgatás területi-helyi szervei II. 14. Irányítás, felügyelet, ellenőrzés a közigazgatásban

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot szóban kell teljesíteni. A kollokviumi vizsga értékelése a következőképpen történik: Elégtelen (1) 0 – 50 %

Elégséges (2) 51 – 63 % Közepes (3) 64 – 77 % Jó (4) 78 – 89 % Jeles (5) 90 – 100 % Kreditbeszámítással rendelkező hallgatóknak az alábbi tankönyvi fejezeteket kell vizsgára elsajátítani: - 3.3. alfejezet - 8.-9. fejezet Kötelező irodalom:

1. Közigazgatási jog 1. – Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész 1. 2015. 2. Woodrow Wilson: The study of administration. Political Science Quarterely, 1887.

évi 6. szám Kötelező jogszabályok: Alaptörvény vonatkozó rendelkezései (pl.: Kormány), a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról, 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, valamint a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Kormányhatározat Ajánlott irodalom:

1. Magyar Közigazgatási Jog Általános rész OSIRIS Kiadó, 2006. 2. A közigazgatási jog nagy kézikönyve (Szerk.: Dr. Kilényi Géza) Complex Kiadó

Budapest, 2008. 3. Otto Mayer: Deutsches Verantwaltungsrechts. München – Leipzig 1924.

42. Büntetőjog 2.



Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Görgényi Ilona, egyetemi tanár levelező: Dr. Gula József egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens, Dr. Gula József egyetemi docens, Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens, Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Büntetőjog 1. (AJBKR290N3, AJBKR290L3)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a joghallgatók megismerkedjenek a büntetőjog alapvető tudományelméleti kérdéseivel, és a Btk. Általános Részének egyes rendelkezéseivel. A bírói gyakorlat, különösen a Kúria kapcsolódó iránymutatásainak, az Alkotmánybíróság vonatkozó határozatainak elemzése, a jogértelmezési, jogalkalmazási készség kialakítása szintén a tantárgy feladata. Az oktatás kiterjed a kapcsolódó nemzetközi szabályozásra is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T11, T12, T13, T14, T15 képesség: K2, K4, K9, K11, K14, K19, K28, K29, K31, K32 attitűd: A2, A5, A8, A15, A18 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A bűncselekmények megvalósulási szakaszai 2. A bűncselekmények elkövetői; társas bűnelkövetési alakzatok 3. Bűncselekményi egység és bűnhalmazat 4. A szabadságvesztés-büntetés hatályos szabályozása. Az elzárás 5. A halálbüntetés abolíciója 6. Az alternatív, illetve közösségi szankciók. A közérdekű munka és pénzbüntetés 7. Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények

látogatásától való eltiltás és kiutasítás. 8. A közügyektől eltiltás, mint mellékbüntetés 9. Az intézkedések 10. A büntetéskiszabás elvei és általános szabályai. A büntetés enyhítése. A halmazati és

összbüntetés. A büntetés végrehajtását kizáró okok. 11. Az ismételt bűnelkövetés és jogkövetkezményei. A bűnszervezetben történő

elkövetésre vonatkozó büntetőjogi szabályok. 12. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztése. A mentesítés 13. A fiatalkorúak büntetőjoga 14. A jogi személyekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezések

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton a félévi aláírás feltétele az előadások legalább 60%-án való jelenlét, amelynek ellenőrzésére előadásonként kerül sor. Amennyiben a hallgató ezen évközi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mulasztás pótlására a tanszék a szorgalmi időszak utolsó hetében biztosít lehetőséget. Levelező és diplomás levelező tagozaton az aláírás feltétele az előadásokon való jelenlét. A hallgatók kötelesek a Büntető Törvénykönyvvel részt venni az előadásokon. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A számonkérés szóbeli kollokvium keretében történik, amelynek alapját a tételsorban meghatározott témakörök képezik, a kötelező tananyagnak, valamint az előadáson elhangzottaknak megfelelően.

Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy keretében történik, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. A hallgató az érdemjegy szóbeli ismertetése után a vizsgalap aláírásával fogadja el az érdemjegyet. Kötelező irodalom:



Bíróság) kapcsolódó iránymutatásai 4. Thomas, David: The Legal Aid, Sentencing and Punishment of Offenders Act 2012.

the Sentencing Provisions. In: The Criminal Law Review. Issue 8. 2012. Ajánlott irodalom:


2. Blaskó Béla: Magyar büntetőjog. Általános rész. Rejtjel Kiadó, 2013. 3. A Btk. Kommentárok vonatkozó részei 4. Görgényi Ilona, Karsai Krisztina, Madai Sándor, Tóth Mihály, Vaskuti András,




7. Alldridge, Peter: The Limits of Confiscation. In: The Criminal Law Review. Issue 11. 2011.

8. Horváth Tibor: A büntetési elméletek fejlődésének vázlata. Akadémiai Kiadó, Bp., 1981.

9. Szemere Bertalan: A büntetésről s különösebben a halálbüntetésről. Halálbüntetést Ellenzők Ligája, 1990.

10. Szabó András: Igazságosan vagy okosan? Akadémiai Kiadó, Bp., 1993.

43. Polgári jog 2.



Tárgyfelelős: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Leszkoven László egyetemi docens, Gondosné Dr.

Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Tóth Gergő József tudományos segédmunkatárs, Dr. Udvarhelyiné dr. Sápi Edit tudományos segédmunkatárs, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 4 Munkarend:nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A polgári jog a civilisztikai tudományterület alapozó tantárgya. A polgári jogi oktatás célja a klasszikus magánjogi ismeretek átadása. A képzés egyaránt hangsúlyt fektet az elméleti alapozásra, valamint a bírói gyakorlatot is felölelő tételes joganyag elsajátítására. A polgári jog öt féléven keresztül kerül oktatásra, az egyes félévek tananyaga egymásra épül. A második szemeszterben a dologi jogon belül a tulajdonjog, a közös tulajdon, az ingatlanjog, a zálogjogok, és más idegen dologbeli jogok, míg az öröklési jogon belül a törvényes öröklés rendje, és a végintézkedésen alapuló öröklési formák feldolgozására kerül sor. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A dologi jog helye a jogrendszerben. A dologi jog fogalma és felosztása, alapelvei. Birtok és birtokvédelem. Birtoklás jogalap nélkül.

2. A dolgok osztályozása. A dologkapcsolatok. A föld és az épület jogi helyzete (főszabály, kivétel, feltételei). A földhasználati jog. A tulajdonjogviszony elemei, (alanya, tárgya, szerkezete).

3. A tulajdonjogviszony tartalma (a jogosultságok – részjogosítványok – és kötelezettségek köre). A tulajdonjog magánjogi korlátai. Az elidegenítési és terhelési tilalom. A szomszédjog általános és különös szabályai. Túlépítés. A tulajdonjog és egyéb dologi jogok védelmi eszközei.

4. A tulajdonjog megszerzése. Eredeti szerzésmódok. Származékos szerzésmódok. Az ingatlan-nyilvántartás.

5. A közös tulajdon. A tulajdonközösség megszüntetése. Társasháztulajdon. Speciális közös tulajdonok (házassági vagyonjog, stb). A tulajdonjog megszűnése.

6. A korlátolt dologi jogok. Használati jogok: haszonélvezet, használati jog, földhasználati jogok, vezetékjog, telki szolgalom.

7. Értékjogok: a zálogjog alapvető szabályai. 8. Az öröklés, mint jogutódlás. Az öröklés formái. Kiesés az öröklésből. A törvényes

öröklés alapvető szabályai. Leszármazók öröklése. 9. A házastárs öröklési jogi helyzete. Az ági öröklés. Öröklés leszármazók és házastárs

hiányában. 10. A végintézkedések általános szabályai. Helyettes öröklés és növendékjog. 11. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága. 12. A kötelesrész. Megfosztás a kötelesrésztől: a kitagadás. 13. Az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás.

14. A hagyaték megnyílta, az örökösök jogállása. Felelősség az örökhagyó tartozásaiért. A hagyatéki eljárás alapvető kérdései. A hagyatékátadás teljes és ideiglenes hatállyal.


1. Juhász Ágnes – Leszkoven László – Pusztahelyi Réka: Dologi jog. (Novotni Alapítvány, Miskolc, 2017. második, átdolgozott kiadás)

2. Barzó Tímea – Juhász Ágnes – Pusztahelyi Réka – Sápi Edit: Öröklési jog (Novotni Alapítvány, Miskolc, 2017. második, átdolgozott kiadás)


Ajánlott irodalom:

1. Petrik Ferenc (szerk.):Az új Ptk. Magyarázata, I/VI és IV/VI. kötetek (A 2013. évi V. törvény, az új Ptk. kommentárja), HVG-ORAC, Budapest, 2014. második kiadás


3. Juhász Ágnes (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv öröklési jogi szabályai. POT XXI. Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozója, tanulmánykötet. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2016.

4. Tóthné Révész Anna: Dologi jogi és Öröklési jogi példatár (Novotni Kiadó, Miskolc 2002)

5. Smuk Péter (szerk.) Transformation of the Hungarian Legal System 2010-2013. Budapest: Complex Kiadó, 2013. pp. 305-316.

44. Európai jog 1.

Tantárgy neve: Európai jog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJEUN273N4 levelező: AJEUN273L4 Tárgyfelelős intézet: Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Európajogi és Nemzetközi Magánjogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. habil. Angyal Zoltán egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Marinkás György adjunktus

Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel: Alkotmányjog 1. (AJALK271N3, AJALK271L3)

Óraszám: nappali: 2 óra/hét, levelező:12 óra/félév


Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy feladata, hogy a hallgatók megismerkedjenek az intézményesített európai integráció létrejöttével és történetével, az Európai Unió intézményrendszerével, az Európai Unió Bíróságának rendszerével és fontosabb eljárásaival, valamint az uniós jog alapelveivel. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T6, T11 képesség: K4, K13, K19, K29, K30 attitűd: A9, A10, A12, A20 autonómia és felelősség: F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az európai integráció előtörténete és fejlődési irányai második világháború után. Az Európa Tanács, az OECD és a NATO megalakulása (ea. + TK/27-33.o.)

2. Az ESZAK, az EGK és az EURATOM megalakulásának előzményei és az alapító szerződések (ea. + TK/33-38.o.)

3. Az integráció kibővülése 2013-ig. Az integráció belső elmélyülése 1986-ig. Az Egységes Európai Okmány (ea. + TK/38-42., 46-47., 50-52.o.)

4. A Maastrichti Szerződés, az Amszterdami Szerződés és a Nizzai Szerződés felépítése (ea. + TK/42-50.o.)

5. Az EU reformja: az Európai Konvent, az Európai Alkotmány és a Lisszaboni Szerződés. (ea. + TK/52-57.o.)

6. Az EU intézményrendszerének jellege, alapelvei, csoportosítása (ea. + TK/62-63.o. + LSZ. 6. sz. jegyzőkönyv)

7. Az Európai Tanács (ea. + TK/64-72.o. + EUSz. 15., EUMSz. 235-236.) 8. Az Európai Unió Tanácsa (ea. + TK/72-85.o. + EUSz. 16., EUMSz. 237-240.) 9. Az Európai Bizottság (ea. + TK/86-101.o. + EUSz. 17., EUMSz. 244-250.) 10. Az Európai Parlament és az európai ombudsman (ea. + TK/102-111.o., 353-355.o. +

EUSz. 14., EUMSz. 223-234.) 11. Az Európai Számvevőszék. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság. A Régiók

Bizottsága (ea. + TK/112-116., 157-159.o. + EUMSz. 285-287., 300-309.) 12. Az EU jogi személyisége. Az EU jogalkotó hatásköreinek fajtái. A szubszidiaritás és

az arányosság elvei (ea. + TK/165-166., 203-211.o. + EUSz. 1., 4-5, EUMSz. 2-6, 352., LSZ. 2. sz. jegyzőkönyv)

13. Az uniós jog elsődleges jogforrásai (ea. + TK/166-174.o. + EUSz. 1., 48., 53., EUMSz. 1., 356.)

14. Az uniós jog másodlagos jogforrásai (ea. + TK/174-184.o. + EUMSz. 288., 290-291.)

15. A másodlagos uniós jogi aktusok hierarchiája és az egyéb jogforrások (ea. + TK/184-188.o. + EUMSz. 296-297.)

16. A rendes jogalkotási eljárás és a különleges jogalkotási eljárások (ea. + TK/188-194.o. + EUMSz. 289., 293-294., LSZ. 2. sz. jegyzőkönyv: 3-8.)

17. A nemzeti parlamentek szerepe a jogalkotási eljárásokban és a nem jogalkotási

eljárások (ea. + TK/194-202.o. + EUMSz. 289-291., LSZ. 1. sz. jegyzőkönyv) 18. Az Európai Unió Bírósága I.: a Bíróság (ea. + TK/ 136-143.o. + EUSz. 19., EUMSz.

252-255. cikk, LSZ. 3. sz. jegyzőkönyv: 2-18. cikk) 19. Az Európai Unió Bírósága II.: A Törvényszék (ea. + TK/143-150.o. + EUMSz. 254-

257., LSZ. 3. sz. jegyzőkönyv: 47-50.) 20. Az Európai Unió Bírósága III: A Bíróság előtti eljárás fontosabb szabályai és a

jogértelmezési módszerek (ea. + TK/150-156.o. + LSZ. 3. sz. jegyzőkönyv: 19-21, 23-28., 31-37., 38., 40., 43-44.)

21. Bírósági eljárások I.: A tagállami kötelezettségszegés megállapítása iránti eljárások (ea. + TK/271-290.o. + EUMSz. 258-260.)

22. Bírósági eljárások II.: A semmisségi eljárás (ea. + TK/291-312.o. + EUMSz. 263-264.)

23. Bírósági eljárások III.: A mulasztási eljárás és az érvénytelenségi kifogás (ea. + TK/313-317.o. + EUMSz. 265-266., 277.)

24. Bírósági eljárások IV.: Az előzetes döntéshozatali eljárás (ea. + TK/ 318-340.o. + EUMSz. 267.)

25. Az uniós jog alapelvei I.: Az uniós jog elsőbbsége (ea. + TK/220-225.o. + LSZ. 17. sz. nyilatkozat)

26. Az uniós jog alapelvei II.: Az uniós jog közvetlen hatályának elve (ea. + TK/226-237.o.)

27. Az uniós jog alapelvei III.: A tagállamok kártérítési felelőssége az uniós jog megsértése esetén (ea. + TK/263-269.o.)

28. Az uniós jog alapelvei IV.: Közvetlen alkalmazhatóság elve. A közvetett hatály/értelmezési kötelezettség elve. A kölcsönös elismerés elve. A lojális együttműködés elve. (ea. + TK/237-243., 257-262.o. + EUSz. 4. cikk (3))

29. Az uniós jog alapelvei V.: Az alapvető jogok védelme az Európai Unióban (ea. + TK/243-255.o. + EUSz. 2., 6-7., LSZ. 1. és 2. sz. nyilatkozatok)

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli vizsga Kötelező irodalom:

1. EU-jog (szerk: Osztovits András), HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2015 (ez a tételsor alapja)

2. Várnay Ernő – Papp Mónika: Az Európai Unió joga, KJK-KERSZÖV, Jogi és üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2010.

3. Craig, P., De Búrca, G.: EU Law, OUP, Oxford 2003 Ajánlott irodalom:

1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, HVG-ORAC, Budapest, 2011. 2. Blutmann László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban, HVG-ORAC, Budapest,

2010 3. Lenaerts, Koen and Nuffel, Piet Van (editor: Robert Bray): Constitutional Law of the

European Union, Sweet & Maxwell Ltd, Second Edition, London, 2005


Tantárgy neve: Tantárgy Neptun-kódja:

Alkotmányjogi gyakorlat 2. nappali: AJALK272N4 levelező: AJALK272L4 Tárgyfelelős intézet: Államtudományi Intézet Alkotmányjogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Bragyova András egyetemi tanár levelező: Dr. Hallók Tamás egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Bragyova András egyetemi tanár, Prof. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár, Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Pap Gábor adjunktus, Dr. Panyi Béla c. egyetemi docens Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Alkotmányjogi gyakorlat 1. (AJALK272N3, AJALK272L3)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Alkotmányjogi szövegek (jogszabályok, bírói döntések, alkotmánybírósági határozatok, szakirodalom) tanulmányozása. A jogeset-megoldási készség kialakítása az alkotmányjogban. Alkotmányjogi jogszabályok, bírói (alkotmánybírói) döntések elemzése, ennek módszerei. Alkotmányjogi jogesetek megoldása, ezek értékelése. Az elsajátított készségek értékelése. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T2, T10, T11, T13, T14, T15 képesség: K4, K5, K6, K7, K9, K10, K11, K12, K15, K16, K19, K20, K25, K28, K29, K30, K31, K32, K33 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A7, A10, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F5, F6, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Kormányformák. A parlamentáris kormányforma. A Parlament, mint képviseleti szerv. Egy és kétkamarás parlament. Az Országgyűlés alkotmányos feladatai. A törvényhozás és ellenőrzés, tisztviselők választása.

2. Az Országgyűlés belső szervezete: tisztségviselők, Házbizottság, bizottságok, frakciók. Az országgyűlési képviselők jogállása. Az Országgyűlés eljárása. Az Országgyűlés megbízatási ideje, ülésszakok, határozatképesség és szavazás.

3. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. A törvényhozási eljárás. A törvényhozás és a jogalkotás alkotmányos kérdései.

4. A törvények fajai. Sarkalatos törvények. Költségvetési törvény tárgyalási rendje. Nemzetközi szerződéseket kihirdető törvény. Törvény és rendelet viszonya. Az Országgyűlés határozatai. Interpelláció és kérdés.

5. A köztársasági elnök alkotmányos feladatai. A köztársasági elnök (1946–1949). A Népköztársaság Elnöki Tanácsa (1949—1989). A köztársasági elnök választása, megbízatási ideje, megbízatásának megszűnése és felelőssége. A köztársasági elnök hatáskörei (az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság határozatai szerint). A köztársasági elnök és a kormány. Miniszteri ellenjegyzés.

6. A Kormány. A kormányzás és a végrehajtó hatalom. A kormányzati tevékenység. A Kormány hatáskörei és tagjai. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A miniszterelnök, a miniszterek és az államtitkárok jogállása. A kormány és a parlament kapcsolata. Bizalmatlansági indítvány, bizalmi szavazás, miniszteri felelősség.

7. A közigazgatás alkotmányos alapjai. A kormány mint a közigazgatás legfőbb szerve. 8. Központi közigazgatási szervek. A kormánytól független közigazgatási szervek. A

fegyveres erők jogállása. 9. A közigazgatás helyi szervei. Államigazgatási szervek és önkormányzatok. Az

önkormányzatok alkotmányban biztosított hatáskörei és feladatai. Államigazgatási feladatok, hatáskörök és helyi közügyek.

10. Az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás fogalma, az igazságszolgáltatás szervei.

11. Az igazságszolgáltatás alapelvei: a bírói függetlenség, a törvényes bíróhoz való jog, a jogorvoslathoz való jog és a bírósághoz fordulás joga. A bíróságok előtti egyenlőség.

12. A bírósági szervezet, a Kúria alkotmányos jogállása. A bíróságok igazgatása. Az Országos Bírósági Hivatal. A bírák jogállása, kinevezése, előmenetele, javadalmazása, felelőssége.

13. Az ügyészség alkotmányos feladatai. A magyar ügyészség szervezete és az ügyészek jogállása.

14. A legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyész, mint közvádló és az ügyészi felügyelet.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: zárthelyi dolgozat A gyakorlat teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton a gyakorlati jegy feltétele az aláírás megszerzése. A gyakorlatok látogatása kötelező, ami az aláírás feltétele. Kettőnél több hiányzás esetén az aláírás az utolsó szorgalmi héten beszámoló megírásával szerezhető meg. A gyakorlat értékelése 1–5 terjedő érdemjeggyel történik. A gyakorlati jegy a félév során megírásra kerülő két zárthelyi dolgozat és a gyakorlatvezető által kiadott feladat értékelésének eredményéből kerül kialakításra. 0 – 24 pont = Elégtelen (1) 25 – 33 pont = Elégséges (2) 34 – 41 pont = Közepes (3) 42 – 49 pont = Jó (4) 50 – 60 pont = Jeles (5) Levelező tagozaton a gyakorlati jegy feltétele az aláírás megszerzése. A félévi aláírás feltétele a gyakorlaton való részvétel. Az aláírás pótlására a szorgalmi időszak utolsó hetében, továbbá a vizsgaidőszak első három hetében van lehetőség. A gyakorlat aláírásának feltétele: a teljes gyakorlaton való részvétel. A gyakorlat értékelése 1–5 terjedő érdemjeggyel történik (öt fokozatú). A gyakorlati jegy a félév során megírásra kerülő írásbeli beszámoló értékelése alapján kerül kialakításra. 0% – 50% = Elégtelen (1) 51% – 63% = Elégséges (2) 64% – 77% = Közepes (3) 78% – 89% = Jó (4)

90% – 100% = Jeles (5) Alkalmazott pedagógiai módszer: az esetismertetés, szerepjáték, tematikus prezentáció, stb. Kötelező irodalom:

1. Alkotmánybírósági esetjog. (szerk.: Halmai Gábor), INDOK, Budapest, 2004. 2. Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos


3. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs — Varga Zs. András — Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

Ajánlott irodalom:

1. Az értelmezett alkotmány. (Szerk.: Balogh Zsolt — Holló András) Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2000.

2. Petrétei József: Magyarország alkotmányjoga II. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2014. 3. Wade — Bradley — Bates — Himsworth: Constitutional and Administrative Law.

Longman, London, New York, 1986.

46. Közigazgatási jogi gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Közigazgatási jogi gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Torma András egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Czékmann Zsolt adjunktus, dr. Szabó Balázs tanársegéd, dr. Cseh Gergely tanársegéd Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Nappali: A tantárgy oktatásának célja, hogy az elméleti ismeretekre alapozva, a hallgatók alapvető készségeket szerezzenek a közigazgatási jog gyakorlati alkalmazásához. Az oktatás során hangsúlyt fektetünk a hallgatók jogesetmegoldó- és team készségének elmélyítésére is. A gyakorlati foglalkozások célja egyrészt, hogy elmélyítsék az előadásokon elhangzott ismereteket, másrészt pedig lehetőséget adjanak arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek a közigazgatási jog szakkifejezéseivel, és a közigazgatási jogalkalmazás néhány alapvető gyakorlati kérdésével. Levelező:

A tantárgy oktatásának célja, hogy az elméleti ismeretekre alapozva, a hallgatók alapvető készségeket szerezzenek a közigazgatási jog gyakorlati alkalmazásához. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T14, T15, T17, T18 képesség: K1, K4, K6, K12, K14, K15, K20, K26, K28, K31 attitűd: A2, A4, A5, A6, A9, A10, A11, A12, A13, A14 autonómia és felelősség: F1, F3, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az igazgatás 2. A közigazgatás kialakulása, fogalma, feladatai 3. A közigazgatási jog alapfogalmai 4. A közigazgatás-tudomány 5. A közigazgatási szerv és a közigazgatási feladatokat ellátó egyéb szervek I. 6. A közigazgatási szerv és a közigazgatási feladatokat ellátó egyéb szervek II. 7. A közigazgatás személyzete 8. A közigazgatás szervezeti rendszere I. 9. A közigazgatás szervezeti rendszere II. 10. A közigazgatás központi szervei I. 11. A közigazgatás központi szervei II. 12. A közigazgatás területi-helyi szervei I. 13. A közigazgatás területi-helyi szervei II. 14. Irányítás, felügyelet, ellenőrzés a közigazgatásban

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A hallgatók gyakorlati foglalkozáson nyújtott teljesítményének értékelése az alábbiak szerint történik: Az aláírás megszerzésének feltétele az, hogy a szemeszter során legfeljebb csak két alkalommal hiányzott a hallgató. A Hallgatói Követelményrendszer 50. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján A „amennyiben a hallgató gyakorlatok, laboratóriumi foglalkozások esetén legalább az órák 70 %-án nincs jelen, és távolmaradását megfelelően igazolni nem tudja, az adott tantárgyból az aláírás véglegesen megtagadható, és a hallgató a mulasztását csak ismételt tantárgyfelvétellel pótolhatja”. A gyakorlati foglalkozás érdemjegyének megállapítása az alábbiak szerint történik: A hallgatók a szemeszter során két feladatlapot írnak, azokért – maximális teljesítmény esetén - 25-25 pontot, összesen 50 pontot kaphatnak. További pontokat, összesen 25 pontot szerezhetnek előadások, prezentációk tartásáért, jogesetmegoldásért, egyéb feladat megoldásáért, valamint 25 pontot a gyakorlatokon nyújtott aktivitásukért. Az így megszerzett pontok összege a szemeszter végén az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni: Elégtelen: 0 – 50 pontig Elégséges: 51 – 64 pontig Közepes: 65 – 77 pontig Jó: 78 – 90 pontig Jeles: 91 – 100 pontig Levelező tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A gyakorlaton a hallgatók feladatlapot írnak meg, amelyeknek értékelése során legfeljebb

15 pontot szerezhetnek. A megszerzett pontok összege az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni:

Elégtelen: 0 – 7 pontig Elégséges: 8 – 9 pontig Közepes: 10 – 11 pontig Jó: 12 – 13 pontig Jeles: 14 – 15 pontig

A tantárgy keretében az óra témájához kapcsolódó esettanulmányokat, jogeseteket oldanak meg a hallgatók. Az esettanulmány, jogeset megoldása során csoportmunkában, szerepjátékokban kell részt venniük. A hallgatók a témához kapcsolódó kiselőadásokat tartanak a gyakorlatok során. Kötelező irodalom:

1. Közigazgatási jog 1. – Magyar Közigazgatási Jog Általános Rész 1. 2015. 2. Woodrow Wilson: The study of administration. Political Science Quarterely, 1887.

évi 6. szám Kötelező jogszabályok: Alaptörvény vonatkozó rendelkezései (pl.: Kormány), a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény, 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról, 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról, a helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény, valamint a Kormány ügyrendjéről szóló 1144/2010. (VII. 7.) Kormányhatározat Ajánlott irodalom:

1. Magyar Közigazgatási Jog Általános rész OSIRIS Kiadó, 2006. 2. A közigazgatási jog nagy kézikönyve (Szerk.: Dr. Kilényi Géza) Complex Kiadó

Budapest, 2008. 3. Otto Mayer: Deutsches Verantwaltungsrechts. München – Leipzig 1924.




Tárgyfelelős: Dr. Gula József egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens, Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens, Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens

Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel: Büntetőjogi gyakorlat 1. (AJBKR256N3, AJBKR256L3) Büntetőjog 2. (AJBKR275N4, AJBKR275L4/)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a joghallgatók megismerkedjenek a büntetőjog alapvető tudományelméleti kérdéseivel, és a Btk. Általános Részének egyes rendelkezéseivel. A bírói gyakorlat, különösen a Kúria kapcsolódó iránymutatásainak elemzése, a jogértelmezési, jogalkalmazási készség kialakítása szintén a tantárgy feladata. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T11, T13, T15 képesség: K2, K3, K4, K7, K9, K11, K14, K28, K29, K30, K31, K32 attitűd: A2, A3, A5, A8, A18 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása: Nappali tagozatos hallgatók esetén:

1. A bűncselekmények megvalósulási szakaszai 2. A bűncselekmények elkövetői; társas bűnelkövetési alakzatok 3. Bűncselekményi egység és bűnhalmazat 4. A szabadságvesztés-büntetés hatályos szabályozása. Az elzárás 5. Az életfogytig tartó szabadságvesztés. A halálbüntetés abolíciója 6. Az alternatív, illetve közösségi szankciók. A közérdekű munka és pénzbüntetés 7. Foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, a sportrendezvények

látogatásától való eltiltás és kiutasítás. 8. A közügyektől eltiltás, mint mellékbüntetés 9. Az intézkedések 10. A büntetéskiszabás elvei és általános szabályai. A büntetés enyhítése. A halmazati és

összbüntetés. A büntetés végrehajtását kizáró okok. 11. Az ismételt bűnelkövetés és jogkövetkezményei. A bűnszervezetben történő

elkövetésre vonatkozó büntetőjogi szabályok. 12. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának felfüggesztése. A mentesítés 13. A fiatalkorúak büntetőjoga 14. A jogi személyekre vonatkozó büntetőjogi rendelkezések


1. A bűncselekmény megvalósulási szakaszai. 2. A bűncselekmény elkövetői 3. Az egység és a többség tana

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás feltétele a foglalkozásokon való jelenlét, és három hiányzás engedélyezhető. Ennél több hiányzás esetén a szemináriumvezetőnél kell beszámolni az általa meghatározott feltételek szerint.

Levelező tagozaton az aláírás feltétele a gyakorlaton való jelenlét. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton a félévi követelmények teljesítését a gyakorlat vezetője ötfokozatú minősítéssel és aláírásával igazolja. Az értékelés alapja a Mellékbüntetés témakörrel bezárólag terjedő tananyagból sikeresen megírt 8 kérdésből álló, 30 pontos, zárthelyi dolgozat, amelynél a ponthatárok az alábbiak szerint alakulnak: 0 - 18 – elégtelen, 19 - 20 – elégséges, 22 – 24 – közepes, 25 – 27 – jó, 28 – 30 – jeles. Az elégséges (2), közepes (3) és jó (4) értékelésű zárthelyi dolgozatok eredményét az annak megírása előtt megtartott vagy elvállalt referátumok alapján a szemináriumvezető egy jeggyel felértékelheti. Levelező tagozaton a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele egy, a tantárgy tematikáján alapuló sikeres írásbeli vagy szóbeli beszámoló. Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. Kötelező irodalom:



Bíróság) kapcsolódó iránymutatásai 4. Thomas, David: The Legal Aid, Sentencing and Punishment of Offenders Act 2012.

the Sentencing Provisions. In: The Criminal Law Review. Issue 8. 2012. Ajánlott irodalom:


2. Blaskó Béla: Magyar büntetőjog. Általános rész. Rejtjel Kiadó, 2013. 3. A Btk. Kommentárok vonatkozó részei 4. Görgényi Ilona, Karsai Krisztina, Madai Sándor, Tóth Mihály, Vaskuti András,




7. Alldridge, Peter: The Limits of Confiscation. In: The Criminal Law Review. Issue 11. 2011.



Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJPJT250N4 levelező: AJPJT250L4 Tárgyfelelős intézet:

Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Leszkoven László egyetemi docens, Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Tóth Gergő József tudományos segédmunkatárs, Dr. Udvarhelyiné dr. Sápi Edit tudományos segédmunkatárs, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 4. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Polgári jogi gyakorlat 1. (AJPJT270N3, AJPJT270L3) Polgári Jog II. (AJPJT279N4, AJPJT279L4)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az előadásokat párhuzamosan kísérő polgári jogi gyakorlat célja, hogy az elméleti ismeretek megszerzésével egyidejűleg betekintést nyújtson a jog gyakorlati működésébe. A kis létszámú csoportos foglalkozás lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók aktívan részt vegyenek a gyakorlati feladatok, jogesetek közös megoldásában. A második szemeszterben a dologi jogon belül a tulajdonjog, a közös tulajdon, az ingatlanjog, a zálogjogok, és más idegen dologbeli jogok, míg az öröklési jogon belül a törvényes öröklés rendje, és a végintézkedésen alapuló öröklési formák feldolgozására kerül sor. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: Nappali képzésen:

1. A dologi jog helye a jogrendszerben. A dologi jog fogalma és felosztása, alapelvei. Birtok és birtokvédelem. Birtoklás jogalap nélkül.

2. A dolgok osztályozása. A dologkapcsolatok. A föld és az épület jogi helyzete (főszabály, kivétel, feltételei). A földhasználati jog. A tulajdonjogviszony elemei, (alanya, tárgya, szerkezete).

3. A tulajdonjogviszony tartalma (a jogosultságok – részjogosítványok – és kötelezettségek köre). A tulajdonjog magánjogi korlátai. Az elidegenítési és terhelési tilalom. A szomszédjog általános és különös szabályai. Túlépítés. A tulajdonjog és egyéb dologi jogok védelmi eszközei.

4. A tulajdonjog megszerzése. Eredeti szerzésmódok. Származékos szerzésmódok. Az ingatlan-nyilvántartás.

5. A közös tulajdon. A tulajdonközösség megszüntetése. Társasháztulajdon. Speciális közös tulajdonok (házassági vagyonjog, stb). A tulajdonjog megszűnése.

6. A korlátolt dologi jogok. Használati jogok: haszonélvezet, használati jog, földhasználati jogok, vezetékjog, telki szolgalom.

7. Értékjogok: a zálogjog alapvető szabályai. 8. Az öröklés, mint jogutódlás. Az öröklés formái. Kiesés az öröklésből. A törvényes

öröklés alapvető szabályai. Leszármazók öröklése. 9. A házastárs öröklési jogi helyzete. Az ági öröklés. Öröklés leszármazók és házastárs

hiányában. 10. A végintézkedések általános szabályai. Helyettes öröklés és növendékjog. 11. A végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága. 12. A kötelesrész. Megfosztás a kötelesrésztől: a kitagadás. 13. Az öröklési szerződés és a halál esetére szóló ajándékozás. 14. A hagyaték megnyílta, az örökösök jogállása. Felelősség az örökhagyó tartozásaiért.

A hagyatéki eljárás alapvető kérdései. A hagyatékátadás teljes és ideiglenes hatállyal.





Ajánlott irodalom:



3. Juhász Ágnes (szerk.): Az új Polgári Törvénykönyv öröklési jogi szabályai. POT XXI. Polgári Jogot Oktatók Országos Találkozója, tanulmánykötet. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2016.

4. Tóthné Révész Anna: Dologi jogi és Öröklési jogi példatár (Novotni Kiadó, Miskolc 2002)

5. Smuk Péter (szerk.) Transformation of the Hungarian Legal System 2010-2013. Budapest: Complex Kiadó, 2013. pp. 305-316.

49.

Alkotmányjog 3. Tantárgy neve: Alkotmányjog 3.


Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Bragyova András, egyetemi tanár levelező: Prof. Dr. Paulovics Anita, egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Bragyova András, egyetemi tanár, Prof. Dr. Paulovics Anita, egyetemi tanár, Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Pap Gábor adjunktus, Dr. Panyi Béla c. egyetemi docens Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tanegység célkitűzései: az alapjogok elmélete, nemzetközi jogi védelme és az alapjogokra vonatkozó magyar alkotmányjogi szabályozás megismerése (az Alkotmánybíróság joggyakorlata alapján.) A stúdium keretében bemutatásra kerülő főbb témakörök: Az alkotmányvédő szervek, az Alkotmánybíróság szervezete, hatásköre, eljárása, az alapvető jogok biztosa, az alapjogok fogalma, rendszere, alanyai, forrásai, az alapjogi dogmatika, az alkotmányos egyenlőség kérdése, valamint a személyhez fűződő jogok. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T2, T7, T9, T11, T13, T14 képesség: K4, K5, K6, K7, K9, K10, K16, K23, K30, K31 attitűd: A2, A3, A4, A9, A10, A14, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az alkotmányvédő szervek. Az Alkotmánybíróság szervezete, hatásköre, eljárása. Az alkotmánybírák jogállása. Az alkotmányos jogok védelme: az alkotmányjogi panasz.

2. Az alapvető jogok biztosa. 3. Az alapjogok a jogrendszerben. Az alapjog, mint alkotmányos jog. Az emberi jogok

és az alapjogok. Alapjogok és szabadságjogok. Alapjogi dogmatika. Az alapjogok fogalma; alapjogi jogalanyiság.

4. Az alapjogok korlátozhatósága és ennek határa. A szükségesség/arányosság teszt. Az alapjog lényeges tartalma.

5. Az állam objektív alapjogvédelmi kötelezettsége. 6. Az adatvédelem alkotmányjogi szabályai. Az információs önrendelkezéshez való jog.

A személyes adatok védelme. A közérdekű adatokhoz való jog és annak korlátai. A Nemzeti Adatvédelmi- és Információszabadság Hatóság hatásköre és eljárása.

7. Az alkotmányos egyenlőség. A törvény előtti egyenlőség, a jogegyenlőség, esélyegyenlőség, egyenjogúság és a diszkrimináció tilalma. Pozitív diszkrimináció.

8. A személyes szabadság alapjogai. A személyi szabadsághoz való jog. A mozgásszabadság joga.

9. Migrációs jogok. 10. A magánélet sérthetetlenségének joga: a magánlakás sérthetetlenségének joga; a

magánközlés sérthetetlenségének joga. 11. A személyhez fűződő jogok. A személyiségi jogok: becsülethez való jog; a jó

hírnévhez való jog; a névviselés joga; a saját képmáshoz való jog. 12. Az emberi méltósághoz való jog, mint az alapjogok lényege. Önrendelkezés. Az

élethez való jog. 13. A személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog. 14. A betegek jogai: alapjogok az egészségügyben. Bioetikai jogok, biomedicinális

jogok. Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali: a hallgatók önkéntes alapon „Alkotmányjogi verseny”-en vehetnek részt, amelyen a Tanszék által kiadott alkotmányjogi feladatokat kell megoldani. A verseny kétfordulós. Az első fordulóra a szorgalmi időszak 12. hetében kerül sor. A második fordulón – amelyet a gyakorlatvezetők előtt kell teljesíteni – azon hallgatók vehetnek részt, akik az első fordulóban legalább 75%-os eredményt értek el. Jelest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 85%-os és a második fordulóban legalább 80%-os eredményt ért el. Négyest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 75%-os és a második fordulóban legalább 80%-os eredményt ért el. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot szóban kell teljesíteni. A kollokviumi vizsga értékelése a következőképpen történik: 0% – 50% = Elégtelen (1) 51% – 63% = Elégséges (2) 64% – 77% = Közepes (3) 78% – 89% = Jó (4) 90% – 100% = Jeles (5) Alkalmazott pedagógiai módszer: tematikus prezentáció, stb. Kötelező irodalom:

1. Alkotmányjog – Alapjogok. (Szerk.: Schanda Balázs - Balogh Zsolt) PPKE-JÁK, Pázmány University Press, 2011.

2. Emberi jogok. (Szerk.: Halmai Gábor, Tóth Gábor Attila), Osiris tankönyvek, Osiris Kiadó, Budapest, 2003, 109–135. o.

3. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs – Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

Ajánlott irodalom:

1. Holló András: Az alkotmányvédelem kialakulása Magyarországon. Bíbor Kiadó, Miskolc, 1997.

2. A személyes szabadságjogok c. előadás anyaga megtalálható az interneten az alábbi

címen: http://www.uni-miskolc.hu/~wwwallin/alkotmany/szszj.htm 3. Az alkotmányos egyenlőség c. tételhez hasznos Bragyova András: Egyenlőség és

alkotmány c. tanulmánya az interneten az alábbi címen: http://www.uni-miskolc.hu/~wwwallin/alkotmany/egyenloseg_es_alkotmany.htm

4. Wade – Bradley – Bates – Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.

50. Közigazgatási jog 2.

Tantárgy neve: Közigazgatási jog 2.


Tárgyfelelős: Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens Közreműködő oktató(k): dr. Szabó Balázs tanársegéd Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel:

Közigazgatási jog 1. (AJKOI273N4, AJKOI273L4)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy oktatásának célja az, hogy – az előző félévben elsajátított, alapvetően elméleti, valamint a közigazgatás szervezeti rendszerére vonatkozó ismeretekre építve – a hallgatók megismerkedjenek a közigazgatási szervek cselekvéseivel, továbbá mindezek eljárásjogi kereteivel. Cél az is, hogy elmélyüljön a hallgatók közigazgatási jogesetmegoldó képessége, illetve készsége. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T14 képesség: K1, K4, K6, K12, K14, K15, K20, K26, K28, K31 attitűd: A2, A4, A5, A6, A11, A13, A14 autonómia és felelősség: F3, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A közigazgatási cselekvések I. 2. A közigazgatási cselekvések II. 3. Az Ákr. alapelvei és a törvény hatálya 4. Alapvető rendelkezések I. 5. Alapvető rendelkezések II. 6. Alapvető rendelkezések III. 7. A kérelemre induló hatósági eljárás I. 8. A kérelemre induló hatósági eljárás II. 9. A hatóság döntései

10. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás. A hatósági ellenőrzés 11. A hivatalbóli eljárás, a különös szabályok 12. Jogorvoslatok I. 13. Jogorvoslatok II. 14. Az eljárási költség, a végrehajtás

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot szóban kell teljesíteni. A kollokviumi vizsga értékelése a következőképpen történik: Elégtelen (1) 0 – 50 % Elégséges (2) 51 – 63 % Közepes (3) 64 – 77 % Jó (4) 78 – 89 % Jeles (5) 90 – 100 % Kötelező irodalom:

1. Az Általános Közigazgatási Rendtartásról – Jogszabálytükör, Komplex kiadó, Budapest, 2018.

2. William Wade: Administrative Law. , Oxford, 311-680.p. Kötelező jogszabály:

1. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr). Ajánlott irodalom:

1. A közigazgatási jog nagy kézikönyve (Szerk.: Dr. Kilényi Géza) Complex Kiadó Budapest, 2008. (vonatkozó fejezetei)

2. A közigazgatási eljárás szabályai I. - Az általános közigazgatási rendtartás magyarázata (Szerk.: Petrik Ferenc) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2017.

3. Bull, Hans-Peter/Mehde, Veith: Allgemeines Verwaltungsrecht und Verwaltungslehre, 7. Aufl. 2005.

51. Büntetőjog 3.



Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Görgényi Ilona, egyetemi tanár levelező: Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens, Dr. Gula József egyetemi docens, Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens, Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel:

Büntetőjog 2.

(AJBKR275N3, AJBKR275L3) Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 12 óra/félév


Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a joghallgatók elsajátítsák a Büntető Törvénykönyvben szereplő egyes bűncselekményekre vonatkozó ismeretanyagot. A tárgy keretében a hallgatók az általános részi ismeretanyag alapján elemzik a vonatkozó bűncselekményeket. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T11, T12, T13, T14, T15 képesség: K2, K4, K7, K11, K14, K19, K23, K29, K30, K31, K33 attitűd: A1, A2, A3, A4, A5, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A nemzetközi jogi bűncselekmények. 2. Az állam elleni bűncselekmények 3. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények I. 4. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények II. 5. Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények 6. Az emberi szabadság elleni bűncselekmények 7. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények I. 8. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények II. 9. A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények 10. Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények 11. A közlekedési bűncselekmények 12. A környezet és természet elleni bűncselekmények 13. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 14. A gyermekbarát igazságszolgáltatás

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton a félévi aláírás feltétele az előadások legalább 60%-án való jelenlét, amelynek ellenőrzésére előadásonként kerül sor. Amennyiben a hallgató ezen évközi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mulasztás pótlására a tanszék a szorgalmi időszak utolsó hetében biztosít lehetőséget. Levelező és diplomás levelező tagozaton az aláírás feltétele az előadásokon való jelenlét. A hallgatók kötelesek a Büntető Törvénykönyvvel részt venni az előadásokon. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A számonkérés szóbeli kollokvium keretében történik, amelynek alapját a tételsorban meghatározott témakörök képezik, a kötelező tananyagnak, valamint az előadáson elhangzottaknak megfelelően. Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy keretében történik, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. A hallgató az érdemjegy szóbeli ismertetése után a vizsgalap aláírásával fogadja el az érdemjegyet.

Kötelező irodalom: 1. Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha

Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog. Különös rész. CompLex Kiadó, Budapest, 2013.

2. A hatályos Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései 3. A Kúria kapcsolódó iránymutatásai, valamint az Alkotmánybíróság vonatkozó

határozatai 4. Gibbons, Jonathan (Ed.): Global Study on Homicide 2013. Trends, Contexts, Data.

United Nations Office on Drugs and Crime, Vienna, 2014 (online: http://www.unodc.org/documents/gsh/pdfs/2014_GLOBAL_HOMICIDE_BOOK_web.pdf)

Ajánlott irodalom:

1. Belovics Ervin, Gellér Balázs, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: Büntetőjog II – Különös Rész, hvgorac, 2012.

2. Belovics – Molnár – Sinku (szerk.): Büntetőjog. Különös rész. HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011.

3. Görgényi Ilona, Karsai Krisztina, Madai Sándor, Tóth Mihály, Vaskuti András, Fantoly Zsanett, Farkas Ákos, Herke Csongor, Kis László, Róth Erika: Büntetőjogi fogalomtár. Complex Kiadó, 2012.

4. Tóth Mihály: A mitológiától a Beatlesig – Rendhagyó bűnügyi jogesettár megoldásokkal. Dialóg-Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2009.

5. Csúri András, Fantoly Zsanett, Károlyi Judit, Karsai Krisztina, Szomora Zsolt: Feladatok és jogesetek a magyar büntetőjog különös részéhez I. Rejtjel Kiadó, Bp., 2006.

6. Kiss Anna: Bűntények a könyvtárszobából. CompLex, 2010. 7. Horváth Tibor - Szük László: Büntetőjogi szakirodalom-gyűjtemény. Nemzeti

Tankönyvkiadó, 1994. 8. Ferenc Sántha: The crime of genocide and subjective elements of the crime in

Hungarian Criminal Law. In: Szabó Miklós (szerk.) Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium = Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai: Tomus: 15/2. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2014. pp. 215-232.

52. Büntetőeljárási jog 1.

Tantárgy neve: Büntetőeljárási jog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJBUE277N5 levelező: AJBUE277L5 Tárgyfelelős intézet: Bűnügyi Tudományok Intézete Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Jánosi Andrea adjunktus, Prof. Dr. Nagy Anita egyetemi tanár, Prof. Dr. Róth Erika egyetemi tanár Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatása kiterjed a büntetőeljárási jog feladatának, céljának, garanciáinak, a büntetőeljárásban közreműködő igazságszolgáltatási szervek tevékenységének, egymáshoz való viszonyának, a kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályoknak és a büntetőeljárási bizonyítás alapjainak megismertetésére. (Jogász szakterület-specifikus szakmai ismeretek körébe tartozik.) Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T11, T13, T14, T16 képesség: K4, K19, K22, K23, K24, K28 attitűd: A8, A10, A11 autonómia és felelősség: F1 Tantárgy tematikus leírása:

1. A büntetőeljárás fogalma, feladata, célja 2. Büntetőeljárási rendszerek, új tendenciák a büntetőeljárásban 3. Az alkotmányosság és a büntetőeljárás. Az alkotmányos büntetőeljárás megjelenése

az Alkotmánybíróság gyakorlatában. Alapelvek 4. A bíróságok. 5. Hatáskör, illetékesség. A kizárásra vonatkozó rendelkezések 6. A nyomozó hatóságok 7. Az ügyészség 8. A terhelt, a védő 9. A büntetőeljárás egyéb résztvevői 10. Bizonyítás a büntetőeljárásban. A bizonyítási rendszerek. A bizonyítás elvei 11. A bizonyítási eszközök 12. A bizonyítási cselekmények 13. A kényszerintézkedések célja, története, csoportosítása. A személyi szabadságot

érintő kényszerintézkedések 14. A vagyont érintő kényszerintézkedések. A jelenlét biztosítása az eljárási

cselekményeken Az eljárás rendjének biztosítását szolgáló intézkedések. Emberi jogok és kényszerintézkedések az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatának tükrében

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nincs félévközi számonkérés Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli kollokvium A tárgy órarendben előírt foglalkozásain a hallgató köteles részt venni. Az előadásokon való részvételt a tantárgy felelőse aláírásával igazolja. Vizsgára a hallgató akkor bocsátható, ha az aláírást megszerezte.

Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) A vizsgán az írásos tananyag és az órákon elhangzottak ismeretéről kell számot adniuk a hallgatóknak. A vizsgán a hallgató – választása szerint – szóban ismerteti a kihúzott tétel kapcsán kidolgozott válaszát és/vagy válaszol az oktató által feltett kérdésekre. Elvárás a jogszabályok értelmezése, az összefüggések felismerése, bemutatása, az elméleti anyagrészek és a jogszabályok együttes ismerete. A vizsgán nyújtott teljesítmény értékelésére ötfokozatú (elégtelen, elégséges, közepes, jó, jeles) érdemjeggyel kerül sor. Az ismeret átadásának módja tematikus prezentáció. A témakörök egy részéhez ppt anyag készül. Az előadásokat esetismertetések gazdagítják. Kötelező irodalom:

1. Dr. Farkas Ákos – Dr. Róth Erika: A büntetőeljárás. CompLex, Budapest, 2012. 2. Pusztai László: A modern büntetőeljárási jog kialakulása Magyarországon. Nemzeti

Tankönyvkiadó, 1994. 3. Az előadások anyaga 4. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény és a kapcsolódó jogszabályok 5. Damaska, Mirjan R.,: Structures of Authority and Comparative Criminal Procedure

(1975). Faculty Scholarship Series. Paper 1590. http://digitalcommons.law.yale.edu/fss_papers/1590

Ajánlott irodalom:

1. Bán Tamás - Bárd Károly: Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a magyar jog. Acta Humana 1992. No. 6-7.

2. Botos Gábor: A büntetőeljárási jog története. Egyetemi jegyzet. Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar, Bp., 2000.

3. Büntetőjogi fogalomtár. CompLex Kiadó, Bp., 2012. 4. Erdei Árpád (szerk.): Tények és kilátások. KJK, Budapest, 1995. 5. Farkas Ákos: A falra akasztott nádpálca, avagy a büntető igazságszolgáltatás

hatékonyságának korlátai. Osiris Kiadó, Bp., 2002. 6. Farkas Ákos – Jánosi Andrea: Büntetőjogi tényállások komplex elemzése

informatikai és kommunikációs eszközök támogatásával, e-learning tananyag (jogikar.uni-miskolc.hu/e-learning)

7. Fenyvesi Csaba: A védőügyvéd. A védő büntetőeljárási szerepéről és jogállásáról. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.

8. Fenyvesi Csaba: A szembesítés. Szemtől szembe a bűnügyekben. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2008.

9. Herke Csongor: A letartóztatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. 10. Kereszty Béla: A vádelv és a vádrendszer története. Ügyészségi Értesítő 1991/2. 11. Kertész Imre: Quo vadis büntetőeljárás? Jogtudományi Közlöny 1992/3-4. 12. Király Tibor: A védelem és a védő a büntető ügyekben. Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1962. 13. Király Tibor: A magyar büntető eljárásjog 30 éve. Jogtudományi Közlöny 1995/2. 14. Király Tibor: Mit ér az ártatlanság vélelme? Magyar Jog 1986. 1019-1026. o. 15. Róth Erika: Az elítélés előtti fogvatartás dilemmái. Osiris, Budapest, 2000. 16. Róth Erika: Az eljárási jogok. In: Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila (szerk.):

Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 669-735. o. 17. Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi

jogi ítélkezés tükrében. KJK-KERSZÖV, Budapest, 2001. 18. Ákos Farkas: Grundzüge des ungarischen Strafverfahrensrechts. Zu den Rechten des

Beschuldigten, des Verteidigers und des Opfers. Festschrift für Hans-Heiner Kühne zum 70. Geburtstag am 21. August 2013. Hrsg. Robert Esser, Hans-Ludwig Günther, Christian Jager, Christos Mylonopoulos, Bahri Öztürk. C.F. Müller, 2013.

19. Róth Erika: Prosecutorial Discretion and its Limits. In: Acta Juridica Hungarica 43, Nos 3-4. 2002. pp. 387 – 399

53. Polgári jog 3.



Tárgyfelelős: Dr. Leszkoven László egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens, Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Tóth Gergő József tudományos segédmunkatárs, Dr. Udvarhelyiné dr. Sápi Edit tudományos segédmunkatárs, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 5. félév (félév) Előfeltétel:




Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A polgári jog a civilisztikai tudományterület alapozó tantárgya. A polgári jogi oktatás célja a klasszikus magánjogi ismeretek átadása. A képzés egyaránt hangsúlyt fektet az elméleti alapozásra, valamint a bírói gyakorlatot is felölelő tételes joganyag elsajátítására. A polgári jog öt féléven keresztül kerül oktatásra, az egyes félévek tananyaga egymásra épül. A harmadik szemeszterben a vagyonjog egyik legfontosabb részterülete; a kötelmi jog általános részének feldolgozására kerül sor. Az elsajátítandó tananyag kiterjed különösen a kötelmi jog közös szabályaira, a szerződések általános szabályaira, valamint a szerződést biztosító egyes mellékkötelezettségekre. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A kötelem. A kötelmi jog fogalma, általános megközelítése. Egyes kötelemkeletkeztető jogi tények. A jognyilatkozatok.

2. A képviselet. A képviselet általános szabályai. Ügyleti képviselet. A képviselet egyes sajátos esetei. A kötelmi jogviszony alanyai. Többalanyú kötelmek.

3. A kötelem tárgya és tartalma, a szolgáltatás. A kötelem teljesítése. Általános rendelkezések.

4. A pénztartozás teljesítése. Beszámítás. A teljesítés sajátos esetei. Bírósági és közjegyzői letét. Harmadik személy részéről történő teljesítés

5. Csonka kötelmek. Tartozáselismerés. Egyezség. A kötelem megszűnése. Az elévülés. 6. A szerződés. A szerződési jog alapelvei. A szerződés megkötése és értelmezése. 7. Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel. Szerződéskötési kötelezettség.

Előszerződés. 8. A szerződés megerősítése és módosítása. A szerződés megszüntetése.

Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás. 9. Az érvénytelenség. Semmisség és megtámadhatóság. Az érvénytelenségi okok. 10. Az érvénytelenség jogkövetkezményei. A szerződés hatálya. Hatálytalanság. 11. A szerződés teljesítése. Általános rendelkezések. A teljesítés különös esetei. A

szerződésszegés általános szabályai. 12. Szerződésszegésért fennálló kártérítési felelősség. A kötelezett késedelme. A jogosult

átvételi késedelme. 13. Hibás teljesítés. A hibás teljesítés általános szabályai. Kellékszavatosság.

Jogszavatosság. A hibás teljesítés különös szabályai. A szerződésszegés egyéb esetei: 14. A teljesítés lehetetlenné válása. A teljesítés megtagadása. Jognyilatkozat tételének

elmulasztása.


1. Barzó–Juhász–Leszkoven–Pusztahelyi: A kötelmek közös és a szerződés általános szabályai, Bíró György (sorozatszerk.): Új magyar polgári jog sorozat III. kötet (Novotni Kiadó, Miskolc, 2015.)


Ajánlott irodalom:


2. Bíró György: Kötelmi jog. (Közös szabályok. Szerződéstan) (Novotni Kiadó Miskolc, 2010.)

3. Leszkoven László: A kezességi szerződés (Hatra Mag Kiadó, Miskolc, 2009.) 4. Leszkoven László: Szerződésszegés a polgári jogban. (Wolters Kluwer, Budapest,

2016.) 5. Vékás Lajos: Haftung aus Verschulden beim Vertragsabschluss im ungarischen

Privatrecht In: Rudolf Welser (szerk.): Haftung aus Verschulden beim

Vertragsabschluss in Zentral- und Osteuropa. 273 p. Wien: MANZ Verlag, 2012. pp. 221-229.

54. Európai jog 2.

Tantárgy neve: Európai jog 2.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJEUN273N5 levelező: AJEUN273L5 Tárgyfelelős intézet: Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Európajogi és Nemzetközi Magánjogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező tárgy

Tárgyfelelős: Dr. habil. Angyal Zoltán egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Marinkás György adjunktus Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel:

Európai jog 1. (AJEUN273N4, AJEUN273L4)

Óraszám: nappali: 2 óra/hét, levelező: 12 óra/félév


Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy feladata, hogy a hallgatók megismerkedjenek a belső piac jogának uniós szabályrendszerével, valamint a kapcsolódó bírósági esetjoggal; a gazdasági és monetáris unió intézményi és jog kereteivel; valamint az uniós versenyjog alapjaival. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T6, T11 képesség: K4, K13, K19, K29, K30 attitűd: A9, A10, A12, A20 autonómia és felelősség: F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A belső piac létrejötte és fejlődése az Európai Unióban (ea. + TK/363-364.o., 373-383.o.)

2. Az áruk szabad mozgása I.: A vámunió működése és az adódiszkrimináció tilalma (ea. + TK/384-394.o.)

3. Az áruk szabad mozgása II.: A mennyiségi korlátozások és az azzal azonos hatású intézkedések tilalma (ea. + TK/394-414.o.)

4. Az áruk szabad mozgása III.: A mennyiségi korlátozások és az azzal azonos hatású intézkedések tilalma alóli kivételek és a megengedett korlátozások rendszere. (ea. + TK/415-426.o.)

5. A személyek szabad mozgása I.: A személyek szabad mozgásának tartalma és alanyai. Az uniós polgárság. (ea. + TK/341-358.o.)

6. A személyek szabad mozgása II.: A munkavállalók szabad mozgása (ea. + TK/429-447.o.)

7. A személyek szabad mozgása III.: A 2004/38/EK irányelv az uniós polgárok és

hozzátartozóik szabad mozgásáról (ea. + az irányelv) 8. A letelepedés, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságának közös alapjai (ea.

+ TK/448-464.o.) 9. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága magánszemélyek és vállalatok tekintetében

(ea. + TK/466-483.o.) 10. A szolgáltatások szabad mozgása (ea. + TK/484-493.o.) 11. A tőke és a fizetések szabad mozgása (ea. + TK/494-504.o.) 12. Jogharmonizáció az egységes belső piacon (ea. + TK/210-218.o., 365-370.o.) 13. A gazdasági és monetáris unió (GMU) alapfogalmai, előnyök és hátrányok. A GMU

előzményei és létrejöttének folyamata 1988 és 2002 között (ea.) 14. Az EKB célkitűzései és feladatai, az EKB és a nemzeti jegybankok viszonya. Az

EKB döntéshozó szervei (ea. + TK/116-128.o.) 15. Az EKB jogalkotási tevékenysége és ezen jog végrehajtása. A jegybanki

függetlenség és a demokratikus elszámoltathatóság garanciái az uniós jogban (ea. + TK/128-135.o.)

16. Az EU versenyjoga I.: a kartelltilalom (ea. + TK/505-523.o.) 17. Az EU versenyjoga II.: a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a fúziókontroll

(ea. + TK/524-539.o.) 18. Az EU versenyjoga III.: az állami vállalatokra és az állami támogatásokra vonatkozó

szabályozás (ea. + TK/539-551.o.)

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli vizsga. Kötelező irodalom:







55. Munkajog 1.

Tantárgy neve: Munkajog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJAMU290N5 levelező: AJAMU279L5 Tárgyfelelős intézet: Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár- és Munkajogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Kenderes György egyetemi docens

Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a munkajog, a közszolgálati jog és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyok alapvető szabályait. Ezen belül bemutatásra kerül az individuális munkajog, a közalkalmazottakra és a köztisztviselőkre vonatkozó joganyag, valamint az atipikus munkavégzési viszonyok. Elhatárolásra kerül a munkajogviszony más munkavégzésre irányuló jogviszonyoktól. A kurzus keretében a hallgatók az előadásokon a munkajog alapjaitól a munkabérre vonatkozó szabályokkal bezárólag veszik át az ismeretanyagot. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T6, T11, T14 képesség: K11, K12, K24 attitűd: A8, A13 autonómia és felelősség: F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A munkajog rendszere az Európai Uniós szabályozás tükrében. A nemzetközi munkajog, az ILO szerepe a munkajogi jogalkotásban.

2. A munkajog jogágiságának kérdései, elhatárolása más jogágaktól jogterületekről. Munkajog és a polgári jog kapcsolata.

3. A munkajog történeti fejlődése. 4. Az Mt., Kjt., Kttv, Áttv hatálya. 5. Az individuális munkajog rendszere. 6. Az Mt. általános rendelkezései 7. A munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony és a köztisztviselői és a

kormánytisztviselői jogviszony alanyai, munkaviszony létesítésének rendszere 8. A munkaszerződés módosítása. Eltérő foglalkoztatás egyéb megállapodások.

Jogkövetkezmények alkalmazása Munkaviszony tartalma, jogok és kötelezettségek 9. A munkaidő szabályozása a magán és a közszférában 10. A pihenőidők, valamint a szabadságok rendszere az Mt-ben és a közszférában. 11. A munka díjazása – A munkabér 12. Előmeneteli és illetményrendszer a közszolgálatban 13. Európai Munkajog I. – A munkavállalók szabad mozgása 14. Európai Munkajog II. – Egyes speciális szabályok

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Félévközi számonkérés a hagyományos értelemben véve nincs, azonban az aláírás megszerzésének a feltétele a jelenlét. Az előadások és a szemináriumok látogatása kötelező. Az esetleges mulasztást csak orvosi igazolással lehet kimenteni. Amennyiben a hallgató nappali tagozaton háromnál több, levelező tagozaton egynél több előadást mulaszt az aláírást csak külön beszámoló sikeres letétele esetén kaphatja meg. SZMSZ III. 50.§ (8) bek.: „A szorgalmi időszak végét követően az aláírások és a gyakorlati

jegyek pótlására legfeljebb a vizsgaidőszak 2. hetének utolsó napjáig (a vizsgaidőszakban összesen 10 munkanapon) van lehetőség, beleértve a dékáni méltányosság esetét is. A tantárgyfelelősök/oktatók kötelesek minden hétre legalább egy lehetőséget biztosítani a pótlásra. A vizsgaidőszakban ugyanazon tantárgyból legfeljebb három alkalommal lehet aláírást, gyakorlati jegyet pótolni, első alkalommal kérelem és mulasztási díj befizetése nélkül, a második alkalommal dékáni méltányossági engedély birtokában a 124. § (1) bekezdésében rögzített díj fizetését követően. A harmadik pótlási alkalomra kivételesen indokolt esetben rektori méltányossági engedély birtokában van lehetőség az engedélyben rögzített időpontig, a 124. § (1) bekezdésében rögzített díjak megfizetése után.” Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsga formája szóbeli kollokvium Kollokviumot az a hallgató tehet, aki az előadáson megszerezte az aláírást. A vizsga szóbeli kollokvium formájában történik. A hallgatók két tételt húznak. Az elégséges vizsgajegyhez minimum a mindkét tételben található jogintézmények és ismeretekkörök alapszintű ismerete szükséges. Kötelező irodalom: 1. Jakab Nóra - Prugberger Tamás - Zaccaria Márton Leó (Szerk.: Jakab Nóra): Az

Európai Munkajog vázlata/Abriss des europäischen Arbeitsrechts. Lícium Art Kiadó, Debrecen, 2016. 279 pp. ISBN: 978-615-5658-01-3

2. Prugberger T. - Kenderes Gy. – Mélypataki G.: A munka- és közszolgálati jog intézményrendszerének kritikai és összehasonlító jogi elemzése Novotni Kiadó, Miskolc, 2012.

Ajánlott irodalom:

1. Prugberger Tamás, Kenderes György, Jakab Nóra: Legal questions on the amendment of the labour contract, appointment in labour and public relations in the european and Hungarian legal system, in: EUROPEAN INTEGRATION STUDIES 7:(1) pp. 81-84. (2009)

3. Gyulavári Tamás (Szerk.) Munkajog, ELTE-Eötvös Kiadó, 2015


Tantárgy neve: Alkotmányjogi gyakorlat 3.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Pap Gábor adjunktus, Dr. Panyi Béla c. egyetemi docens Javasolt félév: 5. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Alkotmányjogi gyakorlat 2. (AJALK272N4, AJALK272L4)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Alkotmányjogi szövegek (jogszabályok, bírói döntések, alkotmánybírósági határozatok, szakir dalom) tanulmányozása. A jogeset-megoldási készség kialakítása az alkotmányjogban. Alkotmányjogi jogszabályok, bírói (alkotmánybírói) döntések elemzése, ennek módszerei. Alkotmányjogi jogesetek megoldása, ezek értékelése. Az elsajátított készségek értékelése. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T2, T7, T9, T11, T13, T14, T15 képesség: K4, K5, K6, K7, K9, K10, K11, K12, K15, K16, K19, K20, K23, K25, K28, K29, K30, K31, K32, K33 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A7, A9, A10, A11, A14, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F5, F6, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az alkotmányvédő szervek. Az Alkotmánybíróság szervezete, hatásköre, eljárása. Az alkotmánybírák jogállása. Az alkotmányos jogok védelme: az alkotmányjogi panasz.

2. Az alapvető jogok biztosa. 3. Az alapjogok a jogrendszerben. Az alapjog, mint alkotmányos jog. Az emberi jogok

és az alapjogok. Alapjogok és szabadságjogok. Alapjogi dogmatika. Az alapjogok fogalma; alapjogi jogalanyiság.

4. Az alapjogok korlátozhatósága és ennek határa. A szükségesség/arányosság teszt. Az alapjog lényeges tartalma.

5. Az állam objektív alapjogvédelmi kötelezettsége. 6. Az adatvédelem alkotmányjogi szabályai. Az információs önrendelkezéshez való jog.

A személyes adatok védelme. A közérdekű adatokhoz való jog és annak korlátai. A Nemzeti adatvédelmi és információszabadság hatóság hatásköre és eljárása.

7. Az alkotmányos egyenlőség. A törvény előtti egyenlőség, a jogegyenlőség, esélyegyenlőség, egyenjogúság és a diszkrimináció tilalma. Pozitív diszkrimináció.

8. A személyes szabadság alapjogai. A személyi szabadsághoz való jog. A mozgásszabadság joga.

9. Migrációs jogok. 10. A magánélet sérthetetlenségének joga: a magánlakás sérthetetlenségének joga; a

magánközlés sérthetetlenségének joga. 11. A személyhez fűződő jogok. A személyiségi jogok: becsülethez való jog; a jó

hírnévhez való jog; a névviselés joga; a saját képmáshoz való jog. 12. Az emberi méltósághoz való jog, mint az alapjogok lényege. Önrendelkezés. Az

élethez való jog. 13. A személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog. 14. A betegek jogai: alapjogok az egészségügyben. Bioetikai jogok, biomedicinális

jogok.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: zárthelyi dolgozat A gyakorlat teljesítésének módja, értékelése:

Nappali tagozaton a gyakorlati jegy feltétele az aláírás megszerzése. A gyakorlatok látogatása kötelező, ami az aláírás feltétele. Kettőnél több hiányzás esetén az aláírás az utolsó szorgalmi héten beszámoló megírásával szerezhető meg. A gyakorlat értékelése 1–5 terjedő érdemjeggyel történik. A gyakorlati jegy a félév során megírásra kerülő két zárthelyi dolgozat és a gyakorlatvezető által kiadott feladat értékelésének eredményéből kerül kialakításra. 0 – 24 pont = Elégtelen (1) 25 – 33 pont = Elégséges (2) 34 – 41 pont = Közepes (3) 42 – 49 pont = Jó (4) 50 – 60 pont = Jeles (5) Levelező tagozaton a gyakorlati jegy feltétele az aláírás megszerzése. A félévi aláírás feltétele a gyakorlaton való részvétel. Az aláírás pótlására a szorgalmi időszak utolsó hetében, továbbá a vizsgaidőszak első három hetében van lehetőség. A gyakorlat aláírásának feltétele: a teljes gyakorlaton való részvétel. A gyakorlat értékelése 1–5 terjedő érdemjeggyel történik (öt fokozatú). A gyakorlati jegy a félév során megírásra kerülő írásbeli beszámoló értékelése alapján kerül kialakításra. 0% – 50% = Elégtelen (1) 51% – 63% = Elégséges (2) 64% – 77% = Közepes (3) 78% – 89% = Jó (4) 90% – 100% = Jeles (5) Alkalmazott pedagógiai módszer: esetismertetés, szerepjáték, tematikus prezentáció, stb. Kötelező irodalom:

1. Alkotmánybírósági esetjog. (szerk.: Halmai Gábor), INDOK, Budapest, 2004. 2. Alkotmányjog – Alapjogok. (Szerk.: Schanda Balázs - Balogh Zsolt) PPKE-JÁK,

Pázmány University Press, 2011. 3. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga

Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012. Ajánlott irodalom:

1. Az értelmezett alkotmány. (Szerk.: Balogh Zsolt – Holló András) Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2000.

2. Bragyova András: Az alkotmánybíráskodás elmélete. Budapest, MTA Állam- és Jogtudományi Intézete, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1994.

3. Wade – Bradley – Bates – Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.



Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJKOI254LN5 levelező: AJKOI254L5 Tárgyfelelős intézet: Államtudományi Intézet

Közigazgatási Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Czékmann Zsolt adjunktus, dr. Szabó Balázs tanársegéd Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel:

Közigazgatási jogi gyakorlat 1. AJKOI254N4, AJKOI254L4)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Nappali: A tantárgy oktatásának célja az, hogy az elméleti ismeretekre alapozva a hallgatók alapvető készségeket szerezzenek a közigazgatási jog gyakorlati alkalmazásához. Az oktatás során hangsúlyt fektetünk a hallgatók jogesetmegoldó képességének elmélyítésére is. A gyakorlati foglalkozások célja az is, hogy elmélyítsék az előadásokon elhangzott ismereteket, továbbá lehetőséget adjanak arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek a közigazgatási jog szakkifejezéseivel, és a közigazgatási jogalkalmazás néhány alapvető gyakorlati kérdésével. Levelező: A tantárgy oktatásának célja az, hogy az elméleti ismeretekre alapozva a hallgatók alapvető készségeket szerezzenek a közigazgatási jog gyakorlati alkalmazásához. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T14, T15, T17, T18 képesség: K1, K4, K6, K12, K14, K15, K20, K26, K28, K31 attitűd: A2, A4, A5, A6, A9, A10, A11, A12, A13, A14 autonómia és felelősség: F1, F3, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A közigazgatási cselekvések I. 2. A közigazgatási cselekvések II. 3. Az Ákr. alapelvei és a törvény hatálya 4. Alapvető rendelkezések I. 5. Alapvető rendelkezések II. 6. Alapvető rendelkezések III. 7. A kérelemre induló hatósági eljárás I. 8. A kérelemre induló hatósági eljárás II. 9. A hatóság döntései 10. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás. A hatósági ellenőrzés 11. A hivatalbóli eljárás, a különös szabályok 12. Jogorvoslatok I. 13. Jogorvoslatok II. 14. Az eljárási költség, a végrehajtás

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A hallgatók gyakorlati foglalkozáson nyújtott teljesítményének értékelése az alábbiak

szerint történik: Az aláírás megszerzésének feltétele az, hogy a szemeszter során legfeljebb csak két alkalommal hiányzott a hallgató. A Hallgatói Követelményrendszer 50. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján A „amennyiben a hallgató gyakorlatok, laboratóriumi foglalkozások esetén legalább az órák 70 %-án nincs jelen, és távolmaradását megfelelően igazolni nem tudja, az adott tantárgyból az aláírás véglegesen megtagadható, és a hallgató a mulasztását csak ismételt tantárgyfelvétellel pótolhatja”. A gyakorlati foglalkozás érdemjegyének megállapítása az alábbiak szerint történik: A hallgatók a szemeszter során két feladatlapot írnak, azokért – maximális teljesítmény esetén - 25-25 pontot, összesen 50 pontot kaphatnak. További pontokat, összesen 25 pontot szerezhetnek előadások, prezentációk tartásáért, jogesetmegoldásért, egyéb feladat megoldásáért, valamint 25 pontot a gyakorlatokon nyújtott aktivitásukért. Az így megszerzett pontok összege a szemeszter végén az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni: Elégtelen: 0 – 50 pontig Elégséges: 51 – 64 pontig Közepes: 65 – 77 pontig Jó: 78 – 90 pontig Jeles: 91 – 100 pontig Levelező tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A gyakorlaton a hallgatók feladatlapot írnak meg, amelyeknek értékelése során legfeljebb 15 pontot szerezhetnek. A megszerzett pontok összege az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni:



1. Az Általános Közigazgatási Rendtartásról – Jogszabálytükör, Komplex kiadó, Budapest, 2018.

2. William Wade: Administrative Law. , Oxford, 311-680.p. Kötelező jogszabály:

1. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (Ákr). Ajánlott irodalom:

1. A közigazgatási jog nagy kézikönyve (Szerk.: Dr. Kilényi Géza) Complex Kiadó Budapest, 2008. (vonatkozó fejezetei)

2. A közigazgatási eljárás szabályai I. - Az általános közigazgatási rendtartás magyarázata (Szerk.: Petrik Ferenc) HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2017.

3. Bull, Hans-Peter/Mehde, Veith: Allgemeines Verwaltungsrecht und Verwaltungslehre, 7. Aufl. 2005.




Tárgyfelelős: Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár; Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens; Dr. Gula József egyetemi docens; Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Javasolt félév: 5. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Büntetőjogi gyakorlat 2. (AJBKR256N4, AJBKR256L4) Büntetőjog 3. (AJBKR275N5, AJBKR275L5)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a joghallgatók elsajátítsák a Büntető Törvénykönyvben szereplő egyes bűncselekményekre vonatkozó ismeretanyagot. A tárgy keretében a hallgatók az általános részi ismeretanyag alapján elemzik a vonatkozó bűncselekményeket. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T11, T13, T15 képesség: K2, K3, K4, K7, K9, K11, K15, K19, K28, K30, K31, K33 attitűd: A2, A3, A4, A5, A8, A18 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása: Nappali tagozatos hallgatók esetén:

1. A nemzetközi jogi bűncselekmények. 2. Az állam elleni bűncselekmények 3. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények I. 4. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények II. 5. Az egészséget veszélyeztető bűncselekmények 6. Az emberi szabadság elleni bűncselekmények 7. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények I. 8. A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények II. 9. A gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények 10. Az emberi méltóság és egyes alapvető jogok elleni bűncselekmények 11. A közlekedési bűncselekmények 12. A környezet és természet elleni bűncselekmények

13. Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények 14. A gyermekbarát igazságszolgáltatás


1. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények I.-II. 2. Emberölés (Btk. 160.§) 3. Erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161.§) 4. Öngyilkosságban közreműködés (Btk. 162.§) 5. Magzatelhajtás (Btk. 163.§) 6. Testi sértés (Btk. 164.§) 7. Foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 165.§) 8. Segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166.§) 9. Gondozási kötelezettség elmulasztása (Btk. 167.§)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás feltétele a foglalkozásokon való jelenlét, és három hiányzás engedélyezhető. Ennél több hiányzás esetén a szemináriumvezetőnél kell beszámolni az általa meghatározott feltételek szerint. Levelező tagozaton az aláírás feltétele a gyakorlaton való jelenlét. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton a félévi követelmények teljesítését a gyakorlat vezetője ötfokozatú minősítéssel és aláírásával igazolja. Az értékelés alapja a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények II. témakörrel bezárólag terjedő tananyagból sikeresen megírt 8 kérdésből álló, 30 pontos, zárthelyi dolgozat, amelynél a ponthatárok az alábbiak szerint alakulnak: 0 - 18 – elégtelen, 19 - 20 – elégséges, 22 – 24 – közepes, 25 – 27 – jó, 28 – 30 – jeles. Az elégséges (2), közepes (3) és jó (4) értékelésű zárthelyi dolgozatok eredményét az annak megírása előtt megtartott vagy elvállalt referátumok alapján a szemináriumvezető egy jeggyel felértékelheti. Levelező tagozaton a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele egy, a tantárgy tematikáján alapuló sikeres írásbeli vagy szóbeli beszámoló. Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. Kötelező irodalom:

1. Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc – Váradi Erika: Magyar Büntetőjog. Különös rész. CompLex Kiadó, Budapest, 2013.


határozatai 4. Csemáné Váradi Erika – Görgényi Ilona – Gula József – Jacsó Judit – Sántha Ferenc:

Büntetőjogi jogeset- és feladattár, Bíbor Kiadó, Miskolc, 2017. vonatkozó fejezetei. 5. Gibbons, Jonathan (Ed.): Global Study on Homicide 2013. Trends, Contexts, Data.

United Nations Office on Drugs and Crime, Vienna, 2014 (online: http://www.unodc.org/documents/gsh/pdfs/2014_GLOBAL_HOMICIDE_BOOK_web.pdf)

Ajánlott irodalom:







Tankönyvkiadó, 1994. 8. Ferenc Sántha: The crime of genocide and subjective elements of the crime in

Hungarian Criminal Law. In: Szabó Miklós (szerk.) Studia Iurisprudentiae Doctorandorum Miskolciensium = Miskolci Doktoranduszok Jogtudományi Tanulmányai: Tomus: 15/2. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2014. pp. 215-232.

59. Büntetőeljárási jog gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Büntetőeljárási jog gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár levelező: Dr. Jánosi Andrea adjunktus Közreműködő oktató(k): Dr. Jánosi Andrea adjunktus, Prof. Dr. Nagy Anita egyetemi tanár, Prof. Dr. Róth Erika egyetemi tanár Javasolt félév:5. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az oktatott tárgy tematikája kiterjed a büntető eljárás alapelveinek, az alanyok szerepének részletesebb bemutatására, a büntetőeljárás során alkalmazható kényszerintézkedések szabályainak elemzésére, a bizonyítással kapcsolatos kérdések megvitatására, az egyes anyagrészekkel kapcsolatos jogalkalmazói gyakorlat és szakirodalom megismertetésére. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T13, T14, T15, T17

képesség: K4, K14, K24, K29, K30, K31 attitűd: A3, A10 autonómia és felelősség: F1, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása: Nappali tagozatos hallgatók esetén:

1. A büntetőeljárás fogalma, feladata, célja 2. Büntetőeljárási rendszerek, új tendenciák a büntetőeljárásban 3. Az alkotmányosság és a büntetőeljárás. Az alkotmányos büntetőeljárás megjelenése

az. Alkotmánybíróság gyakorlatában. Alapelvek 4. A bíróságok 5. Hatáskör, illetékesség. A kizárásra vonatkozó rendelkezések 6. A nyomozó hatóságok 7. Az ügyészség 8. A terhelt, a védő 9. A büntetőeljárás egyéb résztvevői 10. Bizonyítás a büntetőeljárásban. A bizonyítási rendszerek. A bizonyítás elvei 11. A bizonyítási eszközök 12. A bizonyítási cselekmények 13. A kényszerintézkedések célja, története, csoportosítása. A személyi szabadságot

érintő kényszerintézkedések 14. A vagyont érintő kényszerintézkedések. A jelenlét biztosítása az eljárási

cselekményeken Az eljárás rendjének biztosítását szolgáló intézkedések. Emberi jogok és kényszerintézkedések az Európai Emberi Jogi Bíróság gyakorlatának tükrében


1. A kényszerintézkedésekkel kapcsolatos határozatok 2. A bizonyítással kapcsolatos határozatok 3. A határozatszerkesztés alapvető tartalmi és formai követelményei

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton a félév során egy zárthelyi dolgozat megírására kerül sor, amellyel maximálisan 60 pont szerezhető (a megfelelt minősítéshez 21 pont szükséges). A kérdések megválaszolásához az órákon elhangzottak ismerete és az írott kötelező tananyag elsajátítása szükséges. Levelező tagozaton a félév során a Tanszék honlapján két jogeset kerül feltöltésre, amelyek a lent részletezettek szerint kerülhetnek a gyakorlati jegybe beszámításra. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlati órákon való részvétel. Három hiányzást meghaladó mulasztás a félévvégi aláírás megtagadásával jár. Az aláírás megszerzéséért ez esetben köteles a hallgató gyakorlatvezetőjénél a gyakorlat vezetője által meghatározott időpontban beszámolni. A megengedett hiányzás dupláját elérő mulasztás az aláírás végleges megtagadását vonja maga után. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) A zárthelyi dolgozattal maximálisan 60 pont szerezhető További max. 20 pont adható referátum, kiselőadás tartásáért, vagy más többletteljesítményért (idegen nyelvű előadáson, perbeszédverseny való részvétel stb.), max. 10 pont tárgyalás látogatásáról szóló

beszámolóért és max. 10 pont órai aktivitás alapján. A felsorolt módon megszerezhető 100 pont alapján a gyakorlati jegy 50 pontig elégtelen (1); 51-59 pont között elégséges (2), 60-69 pont között közepes (3); 70 és 84 pont között jó (4) és 85-tól 100 pontig jeles (5). Levelező tagozaton a tárgy órarendben előírt foglalkozásán a hallgató köteles részt venni. Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlati órán való részvétel. A tárgy oktatása gyakorlati jeggyel zárul. A tantárgy órakeretében egy írásbeli határozatszerkesztésre kerül sor, amelynek hibátlan megoldásával az elérhető pontszám 60 %-a szerezhető meg, ami a közepes gyakorlati jegy eléréséhez elegendő. A Tanszék honlapjára feltöltött jogesetek megoldásával további max. 20-20 % szerezhető. Jó vagy jeles gyakorlati jegy csak a honlapon közzétett jogesetek megoldásával érhető el. A beadás módja: személyesen a gyakorlati óra keretében vagy a [email protected] e-mail címre történő megküldéssel. A határozatszerkesztésen elért pontszám alapján a gyakorlati jegy minősítése a következő lehet: 23-30 pont: közepes (3) 15-22 pont: elégséges (2) 0-15 pont: elégtelen (1) Az ismeretátadás módja: tematikus prezentációkat, esetismertetések, szerepjáték. Kötelező irodalom:

1. Dr. Farkas Ákos – Dr. Róth Erika: A büntetőeljárás. CompLex, Budapest, 2012. 2. Pusztai László: A modern büntetőeljárási jog kialakulása Magyarországon. Nemzeti

Tankönyvkiadó, 1994. 3. Az előadások anyaga 4. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény és a kapcsolódó jogszabályok 5. Damaska, Mirjan R.: Structures of Authority and Comparative Criminal Procedure

(1975). Faculty Scholarship Series. Paper 1590. http://digitalcommons.law.yale.edu/fss_papers/1590

Ajánlott irodalom

1. Bán Tamás - Bárd Károly: Az Emberi Jogok Európai Egyezménye és a magyar jog. Acta Humana 1992. No. 6-7.

2. Botos Gábor: A büntetőeljárási jog története. Egyetemi jegyzet. Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Kar, Bp., 2000.

3. Büntetőjogi fogalomtár. CompLex Kiadó, Bp., 2012. 4. Erdei Árpád (szerk.): Tények és kilátások. KJK, Budapest, 1995. 5. Farkas Ákos: A falra akasztott nádpálca, avagy a büntető igazságszolgáltatás

hatékonyságának korlátai. Osiris Kiadó, Bp., 2002. 6. Farkas Ákos – Jánosi Andrea: Büntetőjogi tényállások komplex elemzése


7. Fenyvesi Csaba: A védőügyvéd. A védő büntetőeljárási szerepéről és jogállásáról. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002.

8. Fenyvesi Csaba: A szembesítés. Szemtől szembe a bűnügyekben. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2008.

9. Herke Csongor: A letartóztatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002. 10. Kereszty Béla: A vádelv és a vádrendszer története. Ügyészségi Értesítő 1991/2. 11. Kertész Imre: Quo vadis büntetőeljárás? Jogtudományi Közlöny 1992/3-4.

12. Király Tibor: A védelem és a védő a büntető ügyekben. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1962.

13. Király Tibor: A magyar büntető eljárásjog 30 éve. Jogtudományi Közlöny 1995/2. 14. Király Tibor: Mit ér az ártatlanság vélelme? Magyar Jog 1986. 1019-1026. o. 15. Róth Erika: Az elítélés előtti fogvatartás dilemmái. Osiris, Budapest, 2000. 16. Róth Erika: Az eljárási jogok. In: Halmai Gábor és Tóth Gábor Attila (szerk.):

Emberi jogok. Osiris Kiadó, Budapest, 2003. 669-735. o. 17. Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi

jogi ítélkezés tükrében. KJK-KERSZÖV, Budapest, 2001. 18. Ákos Farkas: Grundzüge des ungarischen Strafverfahrensrechts. Zu den Rechten des

Beschuldigten, des Verteidigers und des Opfers. Festschrift für Hans-Heiner Kühne zum 70. Geburtstag am 21. August 2013. Hrsg. Robert Esser, Hans-Ludwig Günther, Christian Jager, Christos Mylonopoulos, Bahri Öztürk. C.F. Müller, 2013.




Tárgyfelelős: Dr. Leszkoven László egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens, Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Tóth Gergő József tudományos segédmunkatárs, Dr. Udvarhelyiné dr. Sápi Edit tudományos segédmunkatárs, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel:

Polgári jogi gyakorlat 2. (AJPJT250N4, AJPJT250L4) Polgári jog 3. (AJPJT279N5, AJPJT279L5)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az előadásokat párhuzamosan kísérő polgári jogi gyakorlat célja, hogy az elméleti ismeretek megszerzésével egyidejűleg betekintést nyújtson a jog gyakorlati működésébe. A kis létszámú csoportos foglalkozás lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók aktívan részt vegyenek a gyakorlati feladatok, jogesetek közös megoldásában. A harmadik szemeszterben a vagyonjog egyik legfontosabb részterülete; a kötelmi jog általános részének feldolgozására kerül sor. Az elsajátítandó tananyag kiterjed különösen a kötelmi jog közös szabályaira, a szerződések általános szabályaira, valamint a szerződést biztosító egyes mellékkötelezettségekre. Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: Nappali képzésen:

1. A kötelem. A kötelmi jog fogalma, általános megközelítése. Egyes kötelemkeletkeztető jogi tények. A jognyilatkozatok.

2. A képviselet. A képviselet általános szabályai. Ügyleti képviselet. A képviselet egyes sajátos esetei. A kötelmi jogviszony alanyai. Többalanyú kötelmek.

3. A kötelem tárgya és tartalma, a szolgáltatás. A kötelem teljesítése. Általános rendelkezések.

4. A pénztartozás teljesítése. Beszámítás. A teljesítés sajátos esetei. Bírósági és közjegyzői letét. Harmadik személy részéről történő teljesítés

5. Csonka kötelmek. Tartozáselismerés. Egyezség. A kötelem megszűnése. Az elévülés. 6. A szerződés. A szerződési jog alapelvei. A szerződés megkötése és értelmezése. 7. Szerződéskötés általános szerződési feltételekkel. Szerződéskötési kötelezettség.

Előszerződés. 8. A szerződés megerősítése és módosítása. A szerződés megszüntetése.

Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás és szerződésátruházás. 9. Az érvénytelenség. Semmisség és megtámadhatóság. Az érvénytelenségi okok. 10. Az érvénytelenség jogkövetkezményei. A szerződés hatálya. Hatálytalanság. 11. A szerződés teljesítése. Általános rendelkezések. A teljesítés különös esetei. A

szerződésszegés általános szabályai. 12. Szerződésszegésért fennálló kártérítési felelősség. A kötelezett késedelme. A jogosult

átvételi késedelme. 13. Hibás teljesítés. A hibás teljesítés általános szabályai. Kellékszavatosság.

Jogszavatosság. A hibás teljesítés különös szabályai. A szerződésszegés egyéb esetei: 14. A teljesítés lehetetlenné válása. A teljesítés megtagadása. Jognyilatkozat tételének

elmulasztása. Levelező képzésen: A képzés jellegéből adódóan a hallgatók a fentebb részletezett témák közül egy témakört dolgoznak fel részletesebben gyakorlati formában. Félévközi számonkérés módja és értékelése, kollokvium teljesítésének módja: A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel az aláírás megszerzésének feltétele. Kettőnél több hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. Az aláírás megszerzésére a szorgalmi időszak utolsó szemináriumán van lehetőség a teljes félévi anyagból, ennek eredménytelensége esetén a pótlás Tanszéki hatáskörben a vizsgaidőszak első 2 hetében történik szintén a féléves anyagrészből. A gyakorlatok értékelése ötfokozatú. A félév során 2 zárthelyi dolgozat megírása kötelező. Az egyes számonkérések anyagát az elhangzott előadások témakörei határozzák meg. A két zárthelyi dolgozat legalább 60%-os teljesítése a feltétele az „elégséges (2)” minősítésnek, 70%-os a „közepes (3)” minősítésnek, 80%-os a „jó (4)” minősítésnek és a 90%-os teljesítményt elérő hallgató „jeles (5)” minősítést kap. Kötelező irodalom:

1. Barzó–Juhász–Leszkoven–Pusztahelyi: A kötelmek közös és a szerződés általános szabályai, Bíró György (sorozatszerk.): Új magyar polgári jog sorozat III. kötet

(Novotni Kiadó, Miskolc, 2015.) 2. Attila Menyhárd -Emőd Veress (edt.): New Civil Codes in Hungary and Romania,

Springer International Publishing AG, 2017. Ajánlott irodalom:



3. Leszkoven László: A kezességi szerződés (Hatra Mag Kiadó, Miskolc, 2009.) 4. Leszkoven László: Szerződésszegés a polgári jogban. (Wolters Kluwer, Budapest,


Privatrecht In: Rudolf Welser (szerk.): Haftung aus Verschulden beim Vertragsabschluss in Zentral- und Osteuropa. 273 p. Wien: MANZ Verlag, 2012. pp. 221-229.

61. Munkajog gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Munkajog gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Dr. Kenderes György egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Rácz Zoltán egyetemi docens, Dr. Tóth Hilda egyetemi docens, Dr. Jakab Nóra habil. egyetemi docens Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/félév levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A munkajog elsajátítása és megismerése során fontos célkitűzés, hogy a hallgatók ne csak e széles jogterület elméleti szabályaival, hanem annak joggyakorlatával is megismerkedjenek A Munkajog I. című tárgyhoz kapcsolódó gyakorlati példák bemutatásával, jogesetek megoldásával kívánja a tárgy elmélyíteni az elméleti oktatás során megszerzett tudást. A jogesetek megoldása mellett hangsúlyos a munkaügyi kollégiumi állásfoglalások megismertetése, az egyes témához kapcsolódó magyar és külföldi szakirodalom feldolgozása. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T6, T11, T14 képesség: K11, K12, K24 attitűd: A8, A13 autonómia és felelősség: F5

Tantárgy tematikus leírása: 1. A munkajog rendszere az Európai Uniós szabályozás tükrében. A nemzetközi

munkajog, az ILO szerepe a munkajogi jogalkotásban. 2. A munkajog jogágiságának kérdései, elhatárolása más jogágaktól jogterületekről.

Munkajog és a polgári jog kapcsolata. 3. A munkajog történeti fejlődése. 4. Az Mt., Kjt., Kttv, Áttv hatálya. 5. Az individuális munkajog rendszere. 6. Az Mt. általános rendelkezései 7. A munkaviszony, a közalkalmazotti jogviszony és a köztisztviselői és a

kormánytisztviselői jogviszony alanyai, munkaviszony létesítésének rendszere 8. A munkaszerződés módosítása. Eltérő foglalkoztatás egyéb megállapodások.

Jogkövetkezmények alkalmazása Munkaviszony tartalma, jogok és kötelezettségek 9. A munkaidő szabályozása a magán és a közszférában 10. A pihenőidők, valamint a szabadságok rendszere az Mt-ben és a közszférában. 11. A munka díjazása – A munkabér 12. Előmeneteli és illetményrendszer a közszolgálatban 13. Európai Munkajog I. – A munkavállalók szabad mozgása 14. Európai Munkajog II. – Egyes speciális szabályok

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Jelenlét ellenőrzése az aláíráshoz és zárthelyi dolgozat a jegy megszerzéséért Az aláírás feltétele a gyakorlatokon való jelenlét. Az gyakorlatok látogatása kötelező. Az esetleges mulasztást csak orvosi igazolással lehet kimenteni. Amennyiben a hallgató nappali tagozaton kettőnél levelező tagozaton egynél több alkalmat mulaszt az aláírást csak külön beszámoló sikeres letétele esetén kaphatja meg. SZMSZ III. 50.§ (8) bek.: „A szorgalmi időszak végét követően az aláírások és a gyakorlati jegyek pótlására legfeljebb a vizsgaidőszak 2. hetének utolsó napjáig (a vizsgaidőszakban összesen 10 munkanapon) van lehetőség, beleértve a dékáni méltányosság esetét is. A tantárgyfelelősök/oktatók kötelesek minden hétre legalább egy lehetőséget biztosítani a pótlásra. A vizsgaidőszakban ugyanazon tantárgyból legfeljebb három alkalommal lehet aláírást, gyakorlati jegyet pótolni, első alkalommal kérelem és mulasztási díj befizetése nélkül, a második alkalommal dékáni méltányossági engedély birtokában a 124. § (1) bekezdésében rögzített díj fizetését követően. A harmadik pótlási alkalomra kivételesen indokolt esetben rektori méltányossági engedély birtokában van lehetőség az engedélyben rögzített időpontig, a 124. § (1) bekezdésében rögzített díjak megfizetése után.” A gyakorlati órák során 2 zárthelyi dolgozat kerül megírásra Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati órák során 2 zárthelyi dolgozat kerül megírásra (43. és 48. héten). A gyakorlati órák alkalmával 100 pontot szerezhet meg a hallgató, amely a következőkből tevődik össze: 0-60 pont a két zárthelyi eredménye 0-20 pont a gyakorlatokon való részvéten 0-20 pont kiadott otthoni írásbeli feladat teljesítése Az értékelés 5 fokozatú skálán történik Kötelező irodalom:

1. Jakab Nóra - Prugberger Tamás - Zaccaria Márton Leó (Szerk.: Jakab Nóra): Az

Európai Munkajog vázlata/Abriss des europäischen Arbeitsrechts. Lícium Art Kiadó, Debrecen, 2016. 279 pp. ISBN: 978-615-5658-01-3


Ajánlott irodalom:



62.

Európai jogi gyakorlat Tantárgy neve: Európai jogi gyakorlat


Tárgyfelelős: Dr. habil. Angyal Zoltán egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Marinkás György adjunktus Javasolt félév: 5. félév (őszi) Előfeltétel:

Európai jog 1. (AJEUN273N4, AJEUN273L4)

Óraszám: nappali: 2 óra/hét, levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy feladata, hogy a hallgatók megismerkedjenek a belső piac jogának uniós szabályrendszerével, valamint a kapcsolódó bírósági esetjoggal; a gazdasági és monetáris unió intézményi és jog kereteivel; valamint az uniós versenyjog alapjaival. A gyakorlatok során interaktív módon kerülnek feldolgozásra a tananyag különösen hangsúlyos részei. Ennek keretében a hallgatók betekintést nyerhetnek az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatába, valamint esetjogának alkalmazásába, kezelésébe, értelmezésébe. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T6, T11 képesség: K4, K13, K19, K29, K30 attitűd: A9, A10, A12, A20 autonómia és felelősség: F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A belső piac létrejötte és fejlődése az Európai Unióban (ea. + TK/363-364.o., 373-

383.o.) 2. Az áruk szabad mozgása I.: A vámunió működése és az adódiszkrimináció tilalma

(ea. + TK/384-394.o.) 3. Az áruk szabad mozgása II.: A mennyiségi korlátozások és az azzal azonos hatású

intézkedések tilalma (ea. + TK/394-414.o.) 4. Az áruk szabad mozgása III.: A mennyiségi korlátozások és az azzal azonos hatású

intézkedések tilalma alóli kivételek és a megengedett korlátozások rendszere. (ea. + TK/415-426.o.)

5. A személyek szabad mozgása I.: A személyek szabad mozgásának tartalma és alanyai. Az uniós polgárság. (ea. + TK/341-358.o.)

6. A személyek szabad mozgása II.: A munkavállalók szabad mozgása (ea. + TK/429-447.o.)

7. A személyek szabad mozgása III.: A 2004/38/EK irányelv az uniós polgárok és hozzátartozóik szabad mozgásáról (ea. + az irányelv)

8. A letelepedés, a szolgáltatásnyújtás és a tőkemozgás szabadságának közös alapjai (ea. + TK/448-464.o.)

9. A letelepedés (vállalkozás) szabadsága magánszemélyek és vállalatok tekintetében (ea. + TK/466-483.o.)

10. A szolgáltatások szabad mozgása (ea. + TK/484-493.o.) 11. A tőke és a fizetések szabad mozgása (ea. + TK/494-504.o.) 12. Jogharmonizáció az egységes belső piacon (ea. + TK/210-218.o., 365-370.o.) 13. A gazdasági és monetáris unió (GMU) alapfogalmai, előnyök és hátrányok. A GMU

előzményei és létrejöttének folyamata 1988 és 2002 között (ea.) 14. Az EKB célkitűzései és feladatai, az EKB és a nemzeti jegybankok viszonya. Az

EKB döntéshozó szervei (ea. + TK/116-128.o.) 15. Az EKB jogalkotási tevékenysége és ezen jog végrehajtása. A jegybanki

függetlenség és a demokratikus elszámoltathatóság garanciái az uniós jogban (ea. + TK/128-135.o.)

16. Az EU versenyjoga I.: a kartelltilalom (ea. + TK/505-523.o.) 17. Az EU versenyjoga II.: a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés és a fúziókontroll

(ea. + TK/524-539.o.) 18. Az EU versenyjoga III.: az állami vállalatokra és az állami támogatásokra vonatkozó

szabályozás (ea. + TK/539-551.o.)

Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Beszámoló Kötelező irodalom:










Tárgyfelelős: Prof. Dr. Bragyova András, egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár, Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Pap Gábor adjunktus, Dr. Panyi Béla c. egyetemi docens Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tanegység célkitűzései: az alapjogok elmélete, nemzetközi jogi védelme és az alapjogokra vonatkozó magyar alkotmányjogi szabályozás megismerése (az Alkotmánybíróság joggyakorlata alapján.) A stúdium keretében bemutatásra kerülő főbb témakörök: a politikai szabadságjogok, a nemzetiségek jogai, a gazdasági, szociális, kulturális jogok, a harmadik generációs jogok, az állampolgári jogok, közteherviselés és az alapjogok érvényesülésének biztosítékai. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T7, T11, T13, T14 képesség: K4, K5, K6, K7, K9, K10, K16, K19, K23, K30, K31 attitűd: A2, A3, A4, A9, A10, A11, A12, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Kommunikációs alapjogok. A véleménynyilvánítás szabadsága (sajtószabadság és a médiajog). A véleményszabadság korlátai: médiajog, közszolgálati médiumok.

2. A gyűlöletbeszéd problémája. A véleménynyilvánítás szabadsága és a személyiségi jogok. A tudomány és a művészet szabadsága.

3. A nemzetiségek jogai. 4. Politikai alapjogok. A választójog, a közhivatal viselésének joga, választhatóság. 5. A gyülekezési jog. Az egyesülési jog. Társadalmi szervezetek. 6. A pártokra vonatkozó alkotmányos szabályok. 7. A lelkiismereti és a vallásszabadság. Az állam és az egyház viszonya. Az állam

világnézeti semlegessége. 8. Az oktatás szabadsága, a szülő nevelési joga és a lelkiismereti szabadság. A

művelődéshez való jog. A gyermekek jogai. 9. A gazdasági, szociális és kulturális jogok. A valódi szociális alapjogok: a tulajdonhoz

való jog, a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához való jog. 10. Az érdekvédelem joga és a sztrájkjog. 11. A szociális biztonsághoz és ellátáshoz való jog. 12. Az egészséges környezethez való jog. 13. A bírósági eljáráshoz kapcsolódó jogok. A jogállamisághoz kapcsolódó alapjogok.

Az igazságszolgáltatáshoz, a törvényes bírósághoz és a törvény által rendelt bíróhoz való jog; független és pártatlan bírósághoz való jog; igazságos, méltányos és nyilvános tárgyaláshoz való jog.

14. Az anyanyelv használatához való jog; a jogorvoslathoz való jog; a tisztességes eljárás, a bírósághoz fordulás joga, az ártatlanság vélelme; a védelemhez való jog, a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elve.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali: a hallgatók önkéntes alapon „Alkotmányjogi verseny”-en vehetnek részt, amelyen a Tanszék által kiadott alkotmányjogi feladatokat kell megoldani. A verseny kétfordulós. Az első fordulóra a szorgalmi időszak 12. hetében kerül sor. A második fordulón – amelyet a gyakorlatvezetők előtt kell teljesíteni – azon hallgatók vehetnek részt, akik az első fordulóban legalább 75%-os eredményt értek el. Jelest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 85%-os és a második fordulóban legalább 80%-os eredményt ért el. Négyest az a hallgató kap, aki az első fordulóban legalább 75%-os és a második fordulóban legalább 80%-os eredményt ért el. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot szóban kell teljesíteni. A kollokviumi vizsga értékelése a következőképpen történik: 0% – 50% = Elégtelen (1) 51% – 63% = Elégséges (2) 64% – 77% = Közepes (3) 78% – 89% = Jó (4) 90% – 100% = Jeles (5) Alkalmazott pedagógiai módszer: tematikus prezentáció, stb. Kötelező irodalom:

1. Sári János — Somody Bernadett: Alapjogok. Alkotmánytan II. Osiris, Bp., 2008. (esetleges újabb kiadás)


3. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs — Varga Zs. András — Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

Ajánlott irodalom:

1. Emberi jogok. (Szerk.: Halmai Gábor, Tóth Gábor Attila), Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

2. Halmai Gábor: Kommunikációs jogok. Új Mandátum Kiadó, Budapest, 2002. 3. Wade — Bradley – Bates — Himsworth: Constitutional and Administrative Law.

Longman, London, New York, 1986.

64.

Közigazgatási jog 3. Tantárgy neve: Közigazgatási jog 3.


Tárgyfelelős: Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens, dr. Szabó Balázs tanársegéd Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatásának célja, megismertetni a hallgatókat a magyar közigazgatás főbb igazgatási ágaival annak érdekében, hogy kellő alapot szerezzenek a közigazgatási jogalkalmazás kérdéseinek megoldásához. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T14 képesség: K1, K4, K6, K12, K14, K15, K20, K26, K28, K31 attitűd: A2, A4, A5, A6, A11, A13, A14 autonómia és felelősség: F3, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A gazdaság igazgatása (nemzetgazdaság I.) 2. A gazdaság igazgatása (nemzetgazdaság II.) 3. A gazdaság igazgatása (iparigazgatás) 4. A gazdaság igazgatása (kereskedelmi igazgatás) 5. Védelmi igazgatás (lakossági nyilvántartás) 6. Védelmi igazgatás (rendészeti igazgatás I.) 7. Védelmi igazgatás (rendészeti igazgatás II.) 8. Védelmi igazgatás (honvédelmi igazgatás I.) 9. Védelmi igazgatás (honvédelmi igazgatás II.) 10. Területi-műszaki igazgatás (közlekedés igazgatása) 11. A humán igazgatás (egészségügyi igazgatás) 12. A humán igazgatás (gyámügy gyermekvédelem igazgatása) 13. A humán igazgatás (köznevelés igazgatása) 14. A humán igazgatás (felsőoktatás igazgatása)

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot szóban kell teljesíteni. A kollokviumi vizsga értékelése a következőképpen történik: Elégtelen (1) 0 – 50 % Elégséges (2) 51 – 63 %

Közepes (3) 64 – 77 % Jó (4) 78 – 89 % Jeles (5) 90 – 100 % Kötelező irodalom:

1. Közigazgatási jog 3. (szerk.: Nyitrai Péter, Miskolci Egyetemi Kiadó 2017.-e-tananyag)

2. Gerrit Manssen: Allgemeines Verwaltungsrecht Stuttgart, 2005. Ajánlott irodalom:

1. Fejezetek szakigazgatásaink köréből (Szerk.: Lapsánszky András) Complex Kiadó Budapest, 2013. (vonatkozó fejezetei)

2. Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása (Szerk.: Szamel – Balázs – Gajduschek – Koi) Complex Kiadó Budapest, 2011.

3. Patrick O’Morain: The Health of the Nation: The Irish Healthcare System 1957-2007. Dublin, 2007.

65. Büntetőjog 4.



Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Görgényi Ilona, egyetemi tanár levelező: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens, Dr. Gula József egyetemi docens, Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens, Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Büntetőjog 3. (AJBKR275N5, AJBKR275L5) Büntetőjogi gyakorlat 4. (AJBKR256N6)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a joghallgatók elsajátítsák a Büntető Törvénykönyvben szereplő egyes bűncselekményekre vonatkozó ismeretanyagot. A tárgy keretében a hallgatók az általános részi ismeretanyag alapján elemzik a vonatkozó bűncselekményeket. Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T11, T14, T15 képesség: K2, K4, K11, K12, K15, K19, K20, K24, K28, K31, K33 attitűd: A1, A2, A3, A5, A8, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A hivatali bűncselekmények 2. A hivatalos személy elleni bűncselekmények 3. A korrupciós bűncselekmények 4. A közbiztonság elleni bűncselekmények 5. A köznyugalom elleni bűncselekmények 6. A közbizalom elleni bűncselekmények. 7. Az embercsempészés és a tiltott szerencsejáték szervezése 8. A vagyon elleni bűncselekmények I. 9. A vagyon elleni bűncselekmények II. 10. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények 11. A pénzhamisítás és a pénzhamisítás elősegítése 12. A pénzmosás és a pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 13. A költségvetési csalás és a jövedékkel visszaélés elősegítése 14. A gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton a félévi aláírás feltétele az előadások legalább 60%-án való jelenlét, amelynek ellenőrzésére előadásonként kerül sor. Amennyiben a hallgató ezen évközi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mulasztás pótlására a tanszék a szorgalmi időszak utolsó hetében biztosít lehetőséget. Levelező és diplomás levelező tagozaton az aláírás feltétele az előadásokon való jelenlét. A hallgatók kötelesek a Büntető Törvénykönyvvel részt venni az előadásokon. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A számonkérés szóbeli kollokvium keretében történik, amelynek alapját a tételsorban meghatározott témakörök képezik, a kötelező tananyagnak, valamint az előadáson elhangzottaknak megfelelően. Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy keretében történik, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. A hallgató az érdemjegy szóbeli ismertetése után a vizsgalap aláírásával fogadja el az érdemjegyet. Kötelező irodalom:



határozatai 4. Bailin, Alex: Criminalising Free Speech. In: The Criminal Law Review. Issue 7.








Tankönyvkiadó, 1994. 8. Tiedemann, Klaus: Wirtschaftsstrafrecht. Besonderer Teil. Verlag Franz Vahlen,

München, 2011.


Tantárgy neve: Büntetőeljárási jog 2.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Róth Erika egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár, Dr. Jánosi Andrea adjunktus, Prof. Dr. Nagy Anita egyetemi tanár Javasolt félév:6. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Büntető eljárásjog 1. (AJBUE277N5, AJBUE277L5)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A hallgatók – építve a Büntetőeljárási jog 1. tárgy keretében megszerzett ismeretekre – megismerkedhetnek az előkészítő eljárás, a nyomozás, a leplezett eszközök alkalmazása, valamint az ügyész által hozott határozatok, illetve megtett intézkedések és az elsőfokú bírósági eljárás kérdéseivel, továbbá az alapvető jogszabályi rendelkezésekkel. (Jogász szakterület-specifikus szakmai ismeretek körébe tartozik.) Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T11, T13, T14

képesség: K4, K19, K22, K23, K24, K28 attitűd: A8, A10, A11 autonómia és felelősség: F1 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az előkészítő eljárás és a nyomozás feladata 2. A nyomozó hatóságok és az ügyész kapcsolata 3. Az előkészítő eljárás lefolytatása 4. A nyomozás elrendelése és szakaszai (a felderítés és a vizsgálat) 5. A nyomozás lefolytatása és a nyomozási alku 6. A leplezett eszközök alkalmazása és az adatszerző tevékenység 7. Az ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése 8. Egyezség a bűnösség beismeréséről, a közvetítői eljárás és az ügyészi feltételes

felfüggesztés 9. A vádemelés 10. Tárgyalási rendszerek 11. A bírósági eljárás általános szabályai 12. A tárgyalás előkészítése 13. Az elsőfokú bírósági eljárás 14. Az elsőfokú bírósági határozatok

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nincs félévközi számonkérés Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli kollokvium A tárgy órarendben előírt foglalkozásain a hallgató köteles részt venni. Az előadásokon való részvételt a tantárgy felelőse aláírásával igazolja. Vizsgára a hallgató akkor bocsátható, ha az aláírást megszerezte Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) A vizsgán az írásos tananyag és az órákon elhangzottak ismeretéről kell számot adniuk a hallgatóknak. A vizsgán a hallgató – választása szerint – szóban ismerteti a kihúzott tétel kapcsán kidolgozott válaszát és/vagy válaszol az oktató által feltett kérdésekre. Elvárás a jogszabályok értelmezése, az összefüggések felismerése, bemutatása, az elméleti anyagrészek és a jogszabályok együttes ismerete. A vizsgán nyújtott teljesítmény értékelésére ötfokozatú (elégtelen, elégséges, közepes, jó, jeles) érdemjeggyel kerül sor. Az ismeret átadásának módja tematikus prezentáció. A témakörök egy részéhez ppt anyag készül. Az előadásokat esetismertetések gazdagítják. Kötelező irodalom:

1. Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás. CompLex Kiadó, Budapest, 2012. 229 - 365. o.

2. Máziné Szepesi Erzsébet – Házi Lajos: Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi iratmintatár. Complex Kiadó, Bp., 2007.

3. 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról és a kapcsolódó jogszabályok 4. Bárd Károly: Trial and Sentencing: Judicial Independence, Training and

Appointment of Judges, Structure of Criminal Procedure, Sentencing Patterns, the Role of the Defence in the Countries of Transition. European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice 7/4 (1999): pp.433-447.

Ajánlott irodalom:

1. Bárd Károly: A büntetőhatalom megosztásának buktatói. KJK, Budapest, 1987. 2. Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. A tisztességes

eljárás büntetőügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2007.

3. Bócz Endre: Büntetőeljárási jogunk kalandjai. Sikerek, zátonyok és vargabetűk. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2006.

4. Büntetőjogi fogalomtár. Complex Kiadó, Budapest, 2012. 5. Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Tóth Könyvkereskedés és

Kiadó Kft., Debrecen, 2007. 6. Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntetőeljárási jog tudományában. ELTE Eötvös

Kiadó, Budapest, 2011. 7. Finszter Géza: A rendészet elmélete. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.,

Budapest, 2003. 8. Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége. Magyar

Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 9. Herke Csongor: Megállapodások a büntetőperben. Pécs, 2008. 10. Kiss Anna (szerk.): Bűntények a könyvtárszobából. Interaktív iratmintatár

büntetőjogi komplex gyakorlathoz és szakvizsgához. CompLex Kiadó, Budapest, 2010.

11. Kovács Gyula: Nyomozási alapismeretek. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004. 12. Nagy Anita: Büntetőeljárást gyorsító rendelkezések az Emberi Jogok Európai

Egyezményében, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásaiban, az Európai Unióban és a hazai jogalkotásban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008.

13. Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőeljárás gyorsításáról. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. 14. Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc,

2015. 15. Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi

jogi ítélkezés tükrében. KJK-KERSZÖV, Bp., 2001. 16. Farkas Ákos – Jánosi Andrea: Büntetőjogi tényállások komplex elemzése

informatikai és kommunikációs eszközök támogatásával e-learning tananyag (jogikar.uni-miskolc.hu/e-learning)

17. Peter Stelfox: Criminal investigation: An introduction to principles and practice. Willan, Cullompton, 2009.

18. Róth Erika: Prosecutorial Discretion and its Limits. In: Acta Juridica Hungarica 43, Nos 3-4. 2002. pp. 387 – 399

67. Polgári jog 4.


Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJPJT279N6 levelező: AJPJT279L6 Tárgyfelelős intézet:

Civilisztikai Tudományok Intézete Polgári Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Leszkoven László egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens, Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Tóth Gergő József tudományos segédmunkatárs, Dr. Udvarhelyiné dr. Sápi Edit tudományos segédmunkatárs, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Polgári jog IV. tantárgy keretében a kötelmi jog különös részének, vagyis az egyes szerződéstípusoknak, valamint a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség joganyagának feldolgozására kerül sor. Az elsajátítandó tananyag kiterjed különösen a szerződési alaptípusokra, valamint az általános és a speciális kártérítési alakzatokra. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Elméleti alapvetés. Elhatárolási kérdések. Kontraktuális és deliktuális felelősség. 2. A kártérítési felelősség általános szabálya és közös szabályai. 3. A kár megtérítésére vonatkozó szabályok. Felelősség fokozott veszéllyel járó

tevékenységért. 4. Felelősség más személy által okozott kárért. Felelősség vétőképtelen személy

károkozásáért. Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért. 5. Felelősség az épületkárokért. Felelősség az állatok károkozásáért. Kártalanítás

jogszerű károkozásért. 6. A szerződéstan általános részének és az egyes szerződéstípusok anyagának a

kapcsolata. Tulajdonátruházó szerződések. Az adásvételi szerződés általános szabályai.

7. Az adásvétel különös nemei. Az adásvételi szerződés altípusai. A csereszerződés. Az ajándékozási szerződés.

8. A vállalkozási szerződés. 9. Megbízási típusú szerződések: a megbízási szerződés, és a bizományi szerződés 10. Használati szerződések: bérleti szerződés, haszonbérleti szerződés, haszonkölcsön

szerződés. 11. Letéti szerződések: letéti szerződés általános szabályai, gyűjtő és rendhagyó letéti

szerződés, szállodai letéti szerződés. 12. Hitel- és számlaszerződések: hitelszerződés, kölcsönszerződés, betétszerződés,

fizetési- számla szerződés. 13. Tartási és életjáradéki szerződés.

14. Biztosítéki szerződések: kezességi szerződés és garanciaszerződés. Félévközi számonkérés módja és értékelése, kollokvium teljesítésének módja: Az előadásokon a részvétel a tananyag maradéktalan elsajátítása érdekében kötelező. Az aláírás megszerzésének feltétele az előadásokon való jelenlét, melyet a tanszék rendszeresen ellenőriz. Amennyiben legalább 2 alkalommal nem volt jelen az előadásokon, akkor az aláírás pótlására a teljes félévi tananyagból a szorgalmi időszak utolsó hetében beszámoló útján van lehetőség. Sikertelen (60%-ot el nem érő) vagy elmulasztott beszámoló az aláírás megtagadását vonja maga után. A tantárgy számonkérésének módja: szóbeli vizsga. A vizsgáztatást a tanszék oktatói végzik. A hallgatók két tételt húznak. A vizsgáztatás a tételeken kívüli anyagra is kiterjed. Kötelező irodalom:

1. Barzó – Juhász – Leszkoven – Pusztahelyi: Felelősségtan. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2018. megjelenés alatt


Ajánlott irodalom:



3. Leszkoven László: A kezességi szerződés (Hatra Mag Kiadó, Miskolc, 2009.) 4. Osztovics András (szerk.): Ptk. Kommentár III., IV. kötetek OPTEN, Budapest,

2014. 5. Vékás Lajos: Haftung aus Verschulden beim Vertragsabschluss im ungarischen


68. Polgári jog 5.



Tárgyfelelős: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:


Óraszám: Számonkérés módja: kollokvium

nappali: 2 óra/hét levelező: 8 óra/félév Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Polgári jog V. tantárgy a családi jognak, mint a polgári jog viszonylagosan önállósult részterületének a feldolgozását tűzi ki feladatául. A képzés egyaránt hangsúlyt fektet az elméleti alapozásra, valamint a bírói gyakorlatot is felölelő tételes joganyag átadására. A családi jogi ismeretek elsajátítása polgári jogi alapképzettséget feltételez. Az elsajátítandó tananyag kiterjed különösen a házassági vagyonjog, az apasági vélelmek, az örökbefogadás, a tartási kötelezettség, a szülői felügyelet és a gyámság szabályaira. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A családjog helye a magánjog rendszerében. A családjog alapelvei. A jegyesség. A házasság fogalma, a házasságkötést megelőző eljárás.

2. A házassági akadályok. A házasság megkötésének alaki kellékei. A házasság érvénytelensége. A házasság megszűnésének esetei és joghatásai. A házasság felbontása.

3. A házastársak személyi viszonyai, jogai és kötelességei. A házastársak névviselési szabályai. A volt házastárs tartása, mint a rokontartása egyik esete.

4. A házastársak vagyoni viszonyai. A házastársi vagyonközösség. A házastársak közös vagyona, különvagyona, annak terhei és tartozásai.

5. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése, a költségek és kiadások viselése általában. Az üzleti vagyon használatára és kezelésére vonatkozó speciális rendelkezések. A közös vagyonnal való rendelkezés.

6. A házastársi vagyonközösség megszűnése és megszüntetése. A házastársi közös vagyon megosztása A házassági vagyonjogi szerződés A házassági vagyonjogi szerződésben választható vagyonjogi rendszerek főbb jellemzői.

7. A házastársi közös lakás fogalma, az azzal való rendelkezés korlátai. A lakáshasználati szerződés. A lakáshasználat rendezése. A lakáshasználati jog ellenértékének megfizetése. A többlethasználati díj.

8. A bejegyzett élettársi kapcsolat. Az élettársi jogviszony fogalma, az élettársak vagyoni viszonyai, az élettársi jogviszony családjogi hatásai. Az élettársi tartás, az élettársak lakáshasználatának rendezése.

9. A rokoni kapcsolat alapjai. Az apai jogállást keletkeztető tények. Az apaság vélelmének megtámadása. Az apaság vélelmének megdöntése nem peres eljárásban. Az anyai jogállás.

10. Az örökbefogadás célja és feltételei az örökbefogadó és az örökbefogadott oldalán. A nyílt és a titkos örökbefogadás elhatárolása. Az örökbefogadási eljárás. Az örökbefogadás joghatásai. Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása.

11. A szülői felügyelet általános szabályai. A szülői felügyelet gyakorlásának elvei. A gyermek vagyonának kezelése, jövedelmének felhasználása, a vagyonkezelés korlátozása. A gyermek törvényes képviselete, a törvényes képviselet korlátai.

12. A szülői felügyelet gyakorlása. A gyermek elhelyezése harmadik személynél. A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei. A szülői felügyelet megszűnése

és megszüntetése, esetleges visszaállítása. A szülői felügyeleti jog szünetelése. 13. A kapcsolattartás rendezése, módja és helye. A kapcsolattartási jog korlátozása,

esetleges megvonása. A rokontartás elvi alapja, feltételei. A tartási kötelezettség és a tartásra való jogosultság sorrendje. A tartás mértéke és módja, annak későbbi megváltoztatása. A kiskorú és a nagykorú gyermek tartására vonatkozó különös rendelkezések.

14. A gyámrendelés feltételei és a gyámság fajtái. A gyámság viselésének általános feltételei. A gyámság tartalma, a gyám jogai és kötelességei. A gyám ellenőrzése, felelőssége. A gyámság, illetve a gyámi tisztség megszűnése.


1. Barzó Tímea: A magyar család jogi rendje. Patrocínium Kiadó, Budapest 2017. kijelölt részei

2. Katharina Boele-Woelki: European Family law, Intersentia, 2010. Ajánlott irodalom:

1. Kriston – Pusztahelyi – Sápi: Polgári jogi alapok. VII. Fejezete: Családjog. Novotni Kiadó, Miskolc 2014.

2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. tükrös szerkezetben. Novotni Kiadó, Miskolc, 2014.

3. Andrea Büchler, Helen Keller: Family forms and parenthood. Intersentia 2016. 4. Barzó Tímea: A gyermek érdekének védelmét erősítő családjogi alapelv

érvényesülésében felmerülő ellentmondások, OPUSCULA CIVILIA 2: 2017., 2-15. 5. Kriston Edit: A házassági vagyonjogi szerződések általános szabályai a német és

magyar jogban, In: Sápi Edit(szerk.): Jogalkotás és jogalkalmazás a XXI. század Európájában, Doktoranduszok Országos Szövetsége, 2017., 63-77.Vékás Lajos: Haftung aus Verschulden beim Vertragsabschluss im ungarischen Privatrecht In: Rudolf Welser (szerk.): Haftung aus Verschulden beim Vertragsabschluss in Zentral- und Osteuropa. 273 p. Wien: MANZ Verlag, 2012. pp. 221-229.

69. Munkajog 2.

Tantárgy neve: Munkajog 2.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJAMU279N6 levelező: AJAMU279L6 Tárgyfelelős intézet: Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár- és Munkajogi Intézeti Tanszék

Tantárgyelem: kötelező Tárgyfelelős: Dr. Kenderes György egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Munkajog 1. AJAMU290N5, AJAMU279L5)



Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy a Munkajog I. című tantárgy folytatatása, melyet az első félévben oktatott a tanszék. A tárgy megismertet a munkajogviszonyra vonatkozó főbb szabályokkal, valamint a közalkalmazotti és a köztisztviselői jogviszonyra vonatkozó speciális ismeretekkel, kiemelve az eltéréseket a munkajogviszonytól. A hallgatók megismerkedhetnek különösen a munkajogviszony megszüntetésével, a munkáltatói és a munkavállalói kártérítési felelősséggel, valamint a jogviták intézésének rendjével. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T6, T11, T14 képesség: K11, K12, K24 attitűd: A8, A13 autonómia és felelősség: F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A munkáltató kártérítési felelőssége. 2. A munkavállaló kártérítési felelőssége 3. A fegyelmi felelősség szabályozása a közszolgálatban 4. A munkaviszony megszűnésének szabályozása, jogállásváltozás. A munkaviszony

megszüntetésének szabályozása. 5. A csoportos létszámleépítés Mt. szerinti szabályozása 6. Bérgarancia Alap 7. Jogellenes megszüntetési eljárás munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén 8. A közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése 9. A munkaügyi viták rendszere, eljárási szabályai 10. Az atipikus munkavégzési viszonyok. A távmunka és a munkaerő-kölcsönzés, mint

speciális munkavégzési viszonyok. 11. Koalíciós szervezetek. Az érdekegyeztetési rendszerek, bi- és tripartit

érdekegyeztetés (országos és területi általános), valamint országos ágazati és területi ágazati érdekegyeztetés az EU tagállamaiban és Magyarországon.

12. A munkaküzdelem joga Magyarországon 13. Kollektív szerződés megkötése, megszűnése, hatálya, kiterjesztése. 14. Az üzemi alkotmányjog az EU tagállamaiban és Magyarországon, valamint az

európai üzemi tanács Félévközi számonkérés módja és értékelése: Félévközi számonkérés a hagyományos értelemben véve nincs, azonban az aláírás megszerzésének a feltétele a jelenlét. Az előadások és a szemináriumok látogatása kötelező. Az esetleges mulasztást csak orvosi igazolással lehet kimenteni. Amennyiben a hallgató nappali tagozaton háromnál több, levelező tagozaton egynél több előadást mulaszt az

aláírást csak külön beszámoló sikeres letétele esetén kaphatja meg. SZMSZ III. 50.§ (8) bek.: „A szorgalmi időszak végét követően az aláírások és a gyakorlati jegyek pótlására legfeljebb a vizsgaidőszak 2. hetének utolsó napjáig (a vizsgaidőszakban összesen 10 munkanapon) van lehetőség, beleértve a dékáni méltányosság esetét is. A tantárgyfelelősök/oktatók kötelesek minden hétre legalább egy lehetőséget biztosítani a pótlásra. A vizsgaidőszakban ugyanazon tantárgyból legfeljebb három alkalommal lehet aláírást, gyakorlati jegyet pótolni, első alkalommal kérelem és mulasztási díj befizetése nélkül, a második alkalommal dékáni méltányossági engedély birtokában a 124. § (1) bekezdésében rögzített díj fizetését követően. A harmadik pótlási alkalomra kivételesen indokolt esetben rektori méltányossági engedély birtokában van lehetőség az engedélyben rögzített időpontig, a 124. § (1) bekezdésében rögzített díjak megfizetése után.” Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A vizsga formája szóbeli kollokvium Kollokviumot az a hallgató tehet, aki az előadáson megszerezte az aláírást. A vizsga szóbeli kollokvium formájában történik. A hallgatók két tételt húznak. Az elégséges vizsgajegyhez minimum a mindkét tételben található jogintézmények és ismeretekkörök alapszintű ismerete szükséges. Kötelező irodalom:

1. Jakab Nóra - Prugberger Tamás - Zaccaria Márton Leó (Szerk.: Jakab Nóra): Az Európai Munkajog vázlata/Abriss des europäischen Arbeitsrechts. Lícium Art Kiadó, Debrecen, 2016. 279 pp. ISBN: 978-615-5658-01-3


Ajánlott irodalom:



70. Agrárjog

Tantárgy neve: Agrárjog


Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Csák Csilla egyetemi tanár levelező: Dr. Olajos István egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Csák Csilla egyetemi tanár, Dr. Olajos István egyetemi docens, Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens

Javasolt félév: 6. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Polgári jog 3. (AJPJT279N5, AJPJT279L5) Agrárjog gyakorlat (AJAMU272N6, AJAMU272L6)



Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A polgári jogból megismert dologi jogi és kötelmi jogi szabályok alkalmazására, valamint a közigazgatási jog eljárásjogi részének ismeretére épülő tantárgy. A félév során a hallgatók megismerhetik a mezőgazdasági földek speciális tulajdoni, használati szabályain túl e terület uniós, és egyes tagállami gyakorlatát. A földhasználat speciális szegmenseként megismerkednek az erdő, vad, hal, és vízgazdálkodás szabályaival, valamint a termőterületek speciális nyilvántartásának agrárjogi vetületével, a közjogi és magánjogi nyilvántartások rendszerével. A tantárgy keretében a kereskedelemi jogi ismereteket kiegészítve megismerkedhetnek az agráriumot jellemző üzemrendszerrel, a termelő, feldolgozó üzemek jogi felépítésével, az üzemkiegészítő szervezetekkel, valamint az agráriumban jelentkező köztestületek rendszerével. A hallgatók megismerkedhetnek a mezőgazdaság speciális pénzügyi rendszerével, ezen belül az agrár-adózás, hitelezés és támogatások kérdéseivel. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T13, T14 képesség: K4, K5, K7, K9, K28, K29, K30, K31 attitűd: A2, A8 autonómia és felelősség: F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az agrárjog elméleti alapjai 2. Az agrárjog történeti fejlődése 3. Mezőgazdasági földek tulajdonszerzése 4. A mezőgazdasági földhasználat szabályozása 5. A mezőgazdasági földek jogi szabályozása Nyugat-Európában 6. Mezőgazdasági üzemrendszer I. (Integrátori szervezetek) 7. Mezőgazdasági üzemrendszer II. (Érdekképviseleti rendszer) 8. Agrárpénzügyek jogi háttere I. (Agrártámogatások, piacszabályozási pillére) 9. Agrárpénzügyek jogi háttere II. (Agrártámogatások vidékfejlesztési pillére) 10. Ingatlan nyilvántartás I. (földértékelési rendszerek, ingatlan-nyilvántartás tárgya,

részei) 11. Ingatlan nyilvántartás II. (Ingatlannyilvántartási eljárás) 12. Az élelmiszerlánc szabályozás I. (Élelmiszerjog, állategészségügy) 13. Az élelmiszerlánc szabályozás II. (Növényegészségügy) 14. Az élelmiszerlánc szabályozás III. (Élelmiszerlánc szankciórendszere)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton: Az aláírás megszerzésének feltétele az előadásokon való jelenlét. A látogatás mulasztását a tanszék három alkalommal ellenőrzi. A két alkalommal mulasztó hallgató aláírását a tanszék megtagadja.

Levelező tagozaton: A konzultációk látogatása kötelező. Amennyiben a hallgató kettőnél több konzultációt mulaszt el, az aláírást csak külön beszámoló sikeres letétele esetén kaphatja meg. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A hivatkozott tankönyvek (jegyzetek), az előadások és a gyakorlatok során feldolgozott anyag, a megjelölt egyéb hatályos jogszabályok képezik a számonkérés alapját. A tantárgy számonkérésének módja: szóbeli vizsga. A hallgatók két tételt húznak, a vizsgáztatás a tételeken kívüli anyagra is kiterjed. A tantárgy értékelése öt fokozatú. Kötelező irodalom:

1. Csák Csilla - Hornyák Zsófia - Kocsis Bianka Enikő - Olajos István – Kókai-Kunné Szabó Ágnes - Szilágyi János Ede: Agrárjog: A magyar agrár- és vidékfejlesztési jogi szabályozás lehetőségei a globalizálódó Európai Unióban. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2017.

2. Bobvos Pál, Hegyes Péter: A földforgalom és földhasználat alapintézményei: egyetemi jegyzet. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 2015.

3. Roland Norer: Handbuch des Agrarrechts, Verlag Österreich, Wien, 2012 Ajánlott irodalom:

1. Bobvos Pál: Magyar szövetkezeti jogtan, Szeged, SZTE ÁJTK-JATE Press, 2011. 2. Réti Mária: Szövetkezeti jog, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 3. Joseph A McMahon: EU Agricultural Law. Oxford, University Press, 2007.




Tárgyfelelős: Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Turkovics István adjunktus, dr. Szabó Balázs tanársegéd Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Közigazgatási jogi gyakorlat 2. (AJKOI254N5, AJKOI254L5)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Nappali: A tárgy oktatásának célja, megismertetni a hallgatókat a magyar közigazgatás főbb igazgatási ágaival annak érdekében, hogy kellő alapot szerezzenek a közigazgatási jogalkalmazás kérdéseinek megoldásához. A gyakorlati foglalkozások célja egyrészt, hogy

elmélyítsék az előadásokon elhangzott ismereteket, másrészt pedig lehetőséget adjanak arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek a közigazgatási jog szakkifejezéseivel, és a közigazgatási jogalkalmazás néhány alapvető gyakorlati kérdésével. Levelező: A tárgy oktatásának célja, megismertetni a hallgatókat a magyar közigazgatás főbb igazgatási ágaival annak érdekében, hogy kellő alapot szerezzenek a közigazgatási jogalkalmazás kérdéseinek megoldásához. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T14, T15, T17, T18 képesség: K1, K4, K6, K12, K14, K15, K20, K26, K28, K31 attitűd: A2, A4, A5, A6, A9, A10, A11, A12, A13, A14 autonómia és felelősség: F1, F3, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A gazdaság igazgatása (nemzetgazdaság I.) 2. A gazdaság igazgatása (nemzetgazdaság II.) 3. A gazdaság igazgatása (iparigazgatás) 4. A gazdaság igazgatása (kereskedelmi igazgatás) 5. Védelmi igazgatás (lakossági nyilvántartás) 6. Védelmi igazgatás (rendészeti igazgatás I.) 7. Védelmi igazgatás (rendészeti igazgatás II.) 8. Védelmi igazgatás (honvédelmi igazgatás I.) 9. Védelmi igazgatás (honvédelmi igazgatás II.) 10. Területi-műszaki igazgatás (közlekedés igazgatása) 11. A humán igazgatás (egészségügyi igazgatás) 12. A humán igazgatás (gyámügy gyermekvédelem igazgatása) 13. A humán igazgatás (köznevelés igazgatása) 14. A humán igazgatás (felsőoktatás igazgatása)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A hallgatók gyakorlati foglalkozáson nyújtott teljesítményének értékelése az alábbiak szerint történik: Az aláírás megszerzésének feltétele az, hogy a szemeszter során legfeljebb csak két alkalommal hiányzott a hallgató. A Hallgatói Követelményrendszer 50. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján A „amennyiben a hallgató gyakorlatok, laboratóriumi foglalkozások esetén legalább az órák 70 %-án nincs jelen, és távolmaradását megfelelően igazolni nem tudja, az adott tantárgyból az aláírás véglegesen megtagadható, és a hallgató a mulasztását csak ismételt tantárgyfelvétellel pótolhatja”. A gyakorlati foglalkozás érdemjegyének megállapítása az alábbiak szerint történik: A hallgatók a szemeszter során két feladatlapot írnak, azokért – maximális teljesítmény esetén - 25-25 pontot, összesen 50 pontot kaphatnak. További pontokat, összesen 25 pontot szerezhetnek előadások, prezentációk tartásáért, jogesetmegoldásért, egyéb feladat megoldásáért, valamint 25 pontot a gyakorlatokon nyújtott aktivitásukért. Az így megszerzett pontok összege a szemeszter végén az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni: Elégtelen: 0 – 50 pontig Elégséges: 51 – 64 pontig

Közepes: 65 – 77 pontig Jó: 78 – 90 pontig Jeles: 91 – 100 pontig Levelező tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A gyakorlaton a hallgatók feladatlapot írnak meg, amelyeknek értékelése során legfeljebb 15 pontot szerezhetnek. A megszerzett pontok összege az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni:



1. Közigazgatási jog 3. (szerk.: Nyitrai Péter, Miskolci Egyetemi Kiadó 2017.-e-tananyag)

2. Gerrit Manssen: Allgemeines Verwaltungsrecht Stuttgart, 2005. Ajánlott irodalom:

1. Fejezetek szakigazgatásaink köréből (Szerk.: Lapsánszky András) Complex Kiadó Budapest, 2013. (vonatkozó fejezetei)

2. Az Európai Unió tagállamainak közigazgatása (Szerk.: Szamel – Balázs – Gajduschek – Koi) Complex Kiadó Budapest, 2011.

3. Patrick O’Morain: The Health of the Nation: The Irish Healthcare System 1957-2007. Dublin, 2007.




Tárgyfelelős: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár, Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens, Dr. Gula József egyetemi docens, Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Büntetőjogi gyakorlat 3. (AJBKR256N5, AJBKR256L5)




Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a joghallgatók elsajátítsák a Büntető Törvénykönyvben szereplő egyes bűncselekményekre vonatkozó ismeretanyagot. A tárgy keretében a hallgatók az általános részi ismeretanyag alapján elemzik a vonatkozó bűncselekményeket. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T11, T15 képesség: K2, K3, K4, K5, K7, K9, K11, K14, K15, K23, K24, K30, K33 attitűd: A2, A3, A5, A8, A18 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása: Nappali tagozatos hallgatók esetén:

1. A lopás, a rongálás és a sikkasztás 2. A csalás, a gazdasági csalás és az információs rendszer felhasználásával elkövetett

csalás; a hűtlen kezelés, és a hanyag kezelés 3. A jogtalan elsajátítás, a jármű önkényes elvétele, az uzsora-bűncselekmény és az

orgazdaság 4. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények 5. A hivatali bűncselekmények. A hivatalos személy és a közfeladatot ellátó személy

elleni erőszak 6. A korrupciós bűncselekmények 7. A közbiztonság elleni bűncselekmények 8. A köznyugalom elleni bűncselekmények 9. A közbizalom elleni bűncselekmények 10. Az embercsempészés és a tiltott szerencsejáték szervezése 11. A pénzhamisítás és a pénzhamisítás elősegítése; a pénzmosás és a pénzmosással

kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása 12. A költségvetési csalás és a jövedékkel visszaélés elősegítése. A gazdálkodás rendjét

sértő bűncselekmények 13. A fogyasztók érdekeit sértő bűncselekmények 14. A tiltott adatszerzés és az információs rendszer elleni bűncselekmények


1. A vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet) 2. A vagyon elleni bűncselekmények (Btk. XXXVI. Fejezet).

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás feltétele a foglalkozásokon való jelenlét, és három hiányzás engedélyezhető. Ennél több hiányzás esetén a szemináriumvezetőnél kell beszámolni az általa meghatározott feltételek szerint. Levelező tagozaton az aláírás feltétele a gyakorlaton való jelenlét. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

Nappali tagozaton a félévi követelmények teljesítését a gyakorlat vezetője ötfokozatú minősítéssel és aláírásával igazolja. Az értékelés alapja a nemi élet szabadsága és a vagyon elleni bűncselekmények témakörrel bezárólag terjedő tananyagból sikeresen megírt 8 kérdésből álló, 30 pontos, zárthelyi dolgozat, amelynél a ponthatárok az alábbiak szerint alakulnak: 0 - 18 – elégtelen, 19 - 20 – elégséges, 22 – 24 – közepes, 25 – 27 – jó, 28 – 30 – jeles. Az elégséges (2), közepes (3) és jó (4) értékelésű zárthelyi dolgozatok eredményét az annak megírása előtt megtartott vagy elvállalt referátumok alapján a szemináriumvezető egy jeggyel felértékelheti. Levelező tagozaton a gyakorlati jegy megszerzésének feltétele egy, a tantárgy tematikáján alapuló sikeres írásbeli vagy szóbeli beszámoló. Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. Kötelező irodalom:



határozatai 4. Bailin, Alex: Criminalising Free Speech. In: The Criminal Law Review. Issue 7.








Tankönyvkiadó, 1994. 8. Tiedemann, Klaus: Wirtschaftsstrafrecht. Besonderer Teil. Verlag Franz Vahlen,

München, 2011.



Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJBUE278N6 levelező: AJBUE278L6 Tárgyfelelős intézet:

Bűnügyi Tudományok Intézete Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Róth Erika egyetemi tanár levelező: Dr. Jánosi Andrea adjunktus Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár, Dr. Jánosi Andrea adjunktus, Prof. Dr. Nagy Anita egyetemi tanár, Prof. Dr. Róth Erika egyetemi tanár Javasolt félév: 6. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Büntetőeljárási jog gyakorlat 1. (AJBUE278N5, AJBUE278L5)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatásának célja, hogy az előadáson megszerzett ismeretek elmélyítése érdekében a gyakorlat keretében a hallgatók részletesebb magyarázatot kapjanak az egyes jogintézményekről, megismerjék, és referátumok formájában feldolgozzák az alapvető szakirodalmat és képesek legyenek a joggyakorlathoz kapcsolódó feladatokat megoldani. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T13, T14, T15, T17 képesség: K4, K14, K24, K29, K30, K31 attitűd: A3, A10 autonómia és felelősség: F1, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása: Nappali tagozatos hallgatók esetén:

1. Az előkészítő eljárás és a nyomozás feladata 2. A nyomozó hatóságok és az ügyész kapcsolata 3. Az előkészítő eljárás lefolytatása 4. A nyomozás elrendelése és szakaszai (a felderítés és a vizsgálat) 5. A nyomozás lefolytatása és a nyomozási alku 6. A leplezett eszközök alkalmazása és az adatszerző tevékenység 7. Az ügyészségi intézkedés vagy határozat kilátásba helyezése 8. Egyezség a bűnösség beismeréséről, a közvetítői eljárás és az ügyészi feltételes

felfüggesztés 9. A vádemelés 10. Tárgyalási rendszerek 11. A bírósági eljárás általános szabályai 12. A tárgyalás előkészítése 13. Az elsőfokú bírósági eljárás 14. Az elsőfokú bírósági határozatok


1. A nyomozási szakaszban hozandó határozatok 2. Az ügyészi tevékenységhez kapcsolódó határozatok, a vádemelés

3. Az elsőfokú bírósági eljárás során hozandó határozatok 4. A határozatszerkesztés alapvető tartalmi és formai követelményei

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton a félév során egy zárthelyi dolgozat megírására kerül sor, amellyel maximálisan 60 pont szerezhető (a megfelelt minősítéshez 21 pont szükséges). A kérdések megválaszolásához az órákon elhangzottak ismerete és az írott kötelező tananyag elsajátítása szükséges. Levelező tagozaton a félév során a Tanszék honlapján két jogeset kerül feltöltésre, amelyek a lent részletezettek szerint kerülhetnek a gyakorlati jegybe beszámításra. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlati órákon való részvétel. Három hiányzást meghaladó mulasztás a félévvégi aláírás megtagadásával jár. Az aláírás megszerzéséért ez esetben köteles a hallgató gyakorlatvezetőjénél a gyakorlat vezetője által meghatározott időpontban beszámolni. A megengedett hiányzás dupláját elérő mulasztás az aláírás végleges megtagadását vonja maga után. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) A zárthelyi dolgozattal maximálisan 60 pont szerezhető További max. 20 pont adható referátum, kiselőadás tartásáért, vagy más többletteljesítményért (idegen nyelvű előadáson, perbeszédverseny való részvétel stb.), max. 10 pont tárgyalás látogatásáról szóló beszámolóért és max. 10 pont órai aktivitás alapján. A felsorolt módon megszerezhető 100 pont alapján a gyakorlati jegy 50 pontig elégtelen (1); 51-59 pont között elégséges (2), 60-69 pont között közepes (3); 70 és 84 pont között jó (4) és 85-tól 100 pontig jeles (5). Levelező tagozaton a tárgy órarendben előírt foglalkozásán a hallgató köteles részt venni. Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlati órán való részvétel. A tárgy oktatása gyakorlati jeggyel zárul. A tantárgy órakeretében egy írásbeli határozatszerkesztésre kerül sor, amelynek hibátlan megoldásával az elérhető pontszám 60 %-a szerezhető meg, ami a közepes gyakorlati jegy eléréséhez elegendő. A Tanszék honlapjára feltöltött jogesetek megoldásával további max. 20-20 % szerezhető. Jó vagy jeles gyakorlati jegy csak a honlapon közzétett jogesetek megoldásával érhető el. A beadás módja: személyesen a gyakorlati óra keretében vagy a [email protected] e-mail címre történő megküldéssel. A határozatszerkesztésen elért pontszám alapján a gyakorlati jegy minősítése a következő lehet: 23-30 pont: közepes (3) 15-22 pont: elégséges (2) 0-15 pont: elégtelen (1) Az ismeretátadás módja: tematikus prezentációkat, esetismertetések, szerepjáték. Kötelező irodalom:

1. Farkas Ákos – Róth Erika: A büntetőeljárás. CompLex Kiadó, Budapest, 2012. 229 - 365. o.

2. Máziné Szepesi Erzsébet – Házi Lajos: Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi iratmintatár. Complex Kiadó, Bp., 2007.

3. 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról és a kapcsolódó jogszabályok 4. Bárd Károly: Trial and Sentencing: Judicial Independence, Training and

Appointment of Judges, Structure of Criminal Procedure, Sentencing Patterns, the Role of the Defence in the Countries of Transition. European Journal of Crime, Criminal Law and Criminal Justice 7/4 (1999): pp.433-447.

Ajánlott irodalom:

1. Bárd Károly: A büntetőhatalom megosztásának buktatói. KJK, Budapest, 1987. 2. Bárd Károly: Emberi jogok és büntető igazságszolgáltatás Európában. A tisztességes

eljárás büntetőügyekben – emberijog-dogmatikai értekezés. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2007.

3. Bócz Endre: Büntetőeljárási jogunk kalandjai. Sikerek, zátonyok és vargabetűk. Magyar Hivatalos Közlönykiadó, Budapest, 2006.

4. Büntetőjogi fogalomtár. Complex Kiadó, Budapest, 2012. 5. Elek Balázs: A vallomás befolyásolása a büntetőeljárásban. Tóth Könyvkereskedés és

Kiadó Kft., Debrecen, 2007. 6. Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntetőeljárási jog tudományában. ELTE Eötvös

Kiadó, Budapest, 2011. 7. Finszter Géza: A rendészet elmélete. KJK-KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó Kft.,

Budapest, 2003. 8. Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége. Magyar

Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2009. 9. Herke Csongor: Megállapodások a büntetőperben. Pécs, 2008. 10. Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán. KJK, Budapest, 1972. 11. Kis László: A titkos adatgyűjtés eredményének bizonyítékként történő

felhasználásáról. Belügyi Szemle, 2012/12. 72-92. 12. Kiss Anna (szerk.): Bűntények a könyvtárszobából. Interaktív iratmintatár

büntetőjogi komplex gyakorlathoz és szakvizsgához. CompLex Kiadó, Budapest, 2010.

13. Katona Géza: A helyszíni szemle hatékonyságának aktuális kérdései. Belügyi Szemle, 2012/6. 75-86.

14. Kovács Gyula: Nyomozási alapismeretek. Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004. 15. Matusik Tamás: A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések a

nyomozási bíró eljárásában. Belügyi Szemle, 2012/4. 5-47. 16. Nagy Anita: Büntetőeljárást gyorsító rendelkezések az Emberi Jogok Európai

Egyezményében, az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának ajánlásaiban, az Európai Unióban és a hazai jogalkotásban. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2008.

17. Pápai-Tarr Ágnes: A büntetőeljárás gyorsításáról. Gondolat Kiadó, Budapest, 2012. 18. Róth Erika: Az ügyész diszkrecionális jogköre. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc,

2015. 19. Tóth Mihály: A „Magyar Miranda” első néhány éve. In: Erdei Árpád (szerk.): Tények

és kilátások (Tanulmányok Király Tibor tiszteletére). KJK, Budapest, 1995. 62-77. 20. Tóth Mihály: A magyar büntetőeljárás az Alkotmánybíróság és az európai emberi

jogi ítélkezés tükrében. KJK-KERSZÖV, Bp., 2001. 21. Tremmel Flórián: A tettazonosság néhány kérdése retrospektív megközelítésben.

Vargha Emlékkönyv, 2003. 267-272. 22. Farkas Ákos – Jánosi Andrea: Büntetőjogi tényállások komplex elemzése


23. Peter Stelfox: Criminal investigation: An introduction to principles and practice. Willan, Cullompton, 2009.

24. Róth Erika: Prosecutorial Discretion and its Limits. In: Acta Juridica Hungarica 43,

Nos 3-4. 2002. pp. 387 – 399.




Tárgyfelelős: Dr. Leszkoven László egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens, Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Tóth Gergő József tudományos segédmunkatárs, Dr. Udvarhelyiné dr. Sápi Edit tudományos segédmunkatárs, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Polgári jogi gyakorlat 3. (AJPJT250N5, AJPJT250L5) Polgári Jog 4. (AJPJT279N6, AJPJT279L6)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az előadásokat párhuzamosan kísérő polgári jogi gyakorlat célja, hogy az elméleti ismeretek megszerzésével egyidejűleg betekintést nyújtson a jog gyakorlati működésébe. A kis létszámú csoportos foglalkozás lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók aktívan részt vegyenek a gyakorlati feladatok, jogesetek közös megoldásában. A negyedik szemeszterben a kötelmi jog különös részének, vagyis az egyes szerződéstípusoknak, valamint a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség joganyagának feldolgozására kerül sor. Az elsajátítandó tananyag kiterjed különösen a szerződési alaptípusokra, valamint az általános és a speciális kártérítési alakzatokra. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: Nappali képzésen:

1. Elméleti alapvetés. Elhatárolási kérdések. Kontraktuális és deliktuális felelősség. 2. A kártérítési felelősség általános szabálya és közös szabályai. 3. A kár megtérítésére vonatkozó szabályok. Felelősség fokozott veszéllyel járó

tevékenységért. 4. Felelősség más személy által okozott kárért. Felelősség vétőképtelen személy

károkozásáért. Felelősség közhatalom gyakorlásával okozott kárért. 5. Felelősség az épületkárokért. Felelősség az állatok károkozásáért. Kártalanítás

jogszerű károkozásért. 6. A szerződéstan általános részének és az egyes szerződéstípusok anyagának a

kapcsolata. Tulajdonátruházó szerződések. Az adásvételi szerződés általános szabályai.

7. Az adásvétel különös nemei. Az adásvételi szerződés altípusai. A csereszerződés. Az ajándékozási szerződés.

8. A vállalkozási szerződés. 9. Megbízási típusú szerződések: a megbízási szerződés, és a bizományi szerződés 10. Használati szerződések: bérleti szerződés, haszonbérleti szerződés, haszonkölcsön

szerződés. 11. Letéti szerződések: letéti szerződés általános szabályai, gyűjtő és rendhagyó letéti

szerződés, szállodai letéti szerződés. 12. Hitel- és számlaszerződések: hitelszerződés, kölcsönszerződés, betétszerződés,

fizetési- számla szerződés. 13. Tartási és életjáradéki szerződés. 14. Biztosítéki szerződések: kezességi szerződés és garanciaszerződés.


1. Barzó – Juhász – Leszkoven – Pusztahelyi: Felelősségtan. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2018. megjelenés alatt


Ajánlott irodalom:



3. Leszkoven László: A kezességi szerződés (Hatra Mag Kiadó, Miskolc, 2009.) 4. Osztovics András (szerk.): Ptk. Kommentár III., IV. kötetek OPTEN, Budapest,

2014. 5. Vékás Lajos: Haftung aus Verschulden beim Vertragsabschluss im ungarischen

Privatrecht In: Rudolf Welser (szerk.): Haftung aus Verschulden beim

Vertragsabschluss in Zentral- und Osteuropa. 273 p. Wien: MANZ Verlag, 2012. pp. 221-229.




Tárgyfelelős: Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Polgári jogi gyakorlat 4. (AJPJT250N6, AJPJT250L6) Polgári Jog 5. (AJPJT279N7, AJPJT279L7)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az előadásokat párhuzamosan kísérő polgári jogi gyakorlat célja, hogy az elméleti ismeretek megszerzésével egyidejűleg betekintést nyújtson a jog gyakorlati működésébe. A kis létszámú csoportos foglalkozás lehetőséget teremt arra, hogy a hallgatók aktívan részt vegyenek a gyakorlati feladatok, jogesetek közös megoldásában. A Polgári jog V. és a Polgári jog V. gyakorlat tantárgyak a családi jognak, mint a polgári jog viszonylagosan önállósult részterületének a feldolgozását tűzi ki feladatául. A képzés egyaránt hangsúlyt fektet az elméleti alapozásra, valamint a bírói gyakorlatot is felölelő tételes joganyag átadására. A családi jogi ismeretek elsajátítása polgári jogi alapképzettséget feltételez. Az elsajátítandó tananyag kiterjed különösen a házassági vagyonjog, az apasági vélelmek, az örökbefogadás, a tartási kötelezettség, a szülői felügyelet és a gyámság szabályaira. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása: Nappali képzésen:

1. A családjog helye a magánjog rendszerében. A családjog alapelvei. A jegyesség. A házasság fogalma, a házasságkötést megelőző eljárás.

2. A házassági akadályok. A házasság megkötésének alaki kellékei. A házasság

érvénytelensége. A házasság megszűnésének esetei és joghatásai. A házasság felbontása.

3. A házastársak személyi viszonyai, jogai és kötelességei. A házastársak névviselési szabályai. A volt házastárs tartása, mint a rokontartása egyik esete.

4. A házastársak vagyoni viszonyai. A házastársi vagyonközösség. A házastársak közös vagyona, különvagyona, annak terhei és tartozásai.

5. A vagyonközösséghez tartozó vagyontárgyak használata és kezelése, a költségek és kiadások viselése általában. Az üzleti vagyon használatára és kezelésére vonatkozó speciális rendelkezések. A közös vagyonnal való rendelkezés.

6. A házastársi vagyonközösség megszűnése és megszüntetése. A házastársi közös vagyon megosztása A házassági vagyonjogi szerződés A házassági vagyonjogi szerződésben választható vagyonjogi rendszerek főbb jellemzői.

7. A házastársi közös lakás fogalma, az azzal való rendelkezés korlátai. A lakáshasználati szerződés. A lakáshasználat rendezése. A lakáshasználati jog ellenértékének megfizetése. A többlethasználati díj.

8. A bejegyzett élettársi kapcsolat. Az élettársi jogviszony fogalma, az élettársak vagyoni viszonyai, az élettársi jogviszony családjogi hatásai. Az élettársi tartás, az élettársak lakáshasználatának rendezése.

9. A rokoni kapcsolat alapjai. Az apai jogállást keletkeztető tények. Az apaság vélelmének megtámadása. Az apaság vélelmének megdöntése nem peres eljárásban. Az anyai jogállás.

10. Az örökbefogadás célja és feltételei az örökbefogadó és az örökbefogadott oldalán. A nyílt és a titkos örökbefogadás elhatárolása. Az örökbefogadási eljárás. Az örökbefogadás joghatásai. Az örökbefogadás hatálytalanná válása és felbontása.

11. A szülői felügyelet általános szabályai. A szülői felügyelet gyakorlásának elvei. A gyermek vagyonának kezelése, jövedelmének felhasználása, a vagyonkezelés korlátozása. A gyermek törvényes képviselete, a törvényes képviselet korlátai.

12. A szülői felügyelet gyakorlása. A gyermek elhelyezése harmadik személynél. A gyermekétől különélő szülő jogai és kötelezettségei. A szülői felügyelet megszűnése és megszüntetése, esetleges visszaállítása. A szülői felügyeleti jog szünetelése.

13. A kapcsolattartás rendezése, módja és helye. A kapcsolattartási jog korlátozása, esetleges megvonása. A rokontartás elvi alapja, feltételei. A tartási kötelezettség és a tartásra való jogosultság sorrendje. A tartás mértéke és módja, annak későbbi megváltoztatása. A kiskorú és a nagykorú gyermek tartására vonatkozó különös rendelkezések.

14. A gyámrendelés feltételei és a gyámság fajtái. A gyámság viselésének általános feltételei. A gyámság tartalma, a gyám jogai és kötelességei. A gyám ellenőrzése, felelőssége. A gyámság, illetve a gyámi tisztség megszűnése.

Levelező képzésen: A képzés jellegéből adódóan a hallgatók a fentebb részletezett témák közül egy témakört dolgoznak fel részletesebben gyakorlati formában. Félévközi számonkérés módja és értékelése, kollokvium teljesítésének módja: A gyakorlati foglalkozásokon való részvétel az aláírás megszerzésének feltétele. Kettőnél több hiányzás az aláírás megtagadását vonja maga után. Az aláírás megszerzésére a szorgalmi időszak utolsó szemináriumán van lehetőség a teljes félévi anyagból, ennek eredménytelensége esetén a pótlás Tanszéki hatáskörben a vizsgaidőszak első 2 hetében történik szintén a féléves anyagrészből. A gyakorlatok értékelése ötfokozatú. A félév során 2 zárthelyi dolgozat megírása kötelező. Az egyes számonkérések anyagát az elhangzott

előadások témakörei határozzák meg. A két zárthelyi dolgozat legalább 60%-os teljesítése a feltétele az „elégséges (2)” minősítésnek, 70%-os a „közepes (3)” minősítésnek, 80%-os a „jó (4)” minősítésnek és a 90%-os teljesítményt elérő hallgató „jeles (5)” minősítést kap. Kötelező irodalom:

1. Barzó Tímea: A magyar család jogi rendje. Patrocínium Kiadó, Budapest 2017. kijelölt részei

2. Katharina Boele-Woelki: European Family law, Intersentia, 2010. Ajánlott irodalom:

1. Kriston – Pusztahelyi – Sápi: Polgári jogi alapok. VII. Fejezete: Családjog. Novotni Kiadó, Miskolc 2014.

2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. tükrös szerkezetben. Novotni Kiadó, Miskolc, 2014.

3. Andrea Büchler, Helen Keller: Family forms and parenthood. Intersentia 2016. 4. Barzó Tímea: A gyermek érdekének védelmét erősítő családjogi alapelv

érvényesülésében felmerülő ellentmondások, OPUSCULA CIVILIA 2: 2017., 2-15. 5. Kriston Edit: A házassági vagyonjogi szerződések általános szabályai a német és

magyar jogban, In: Sápi Edit(szerk.): Jogalkotás és jogalkalmazás a XXI. század Európájában, Doktoranduszok Országos Szövetsége, 2017., 63-77.Vékás Lajos: Haftung aus Verschulden beim Vertragsabschluss im ungarischen Privatrecht In: Rudolf Welser (szerk.): Haftung aus Verschulden beim Vertragsabschluss in Zentral- und Osteuropa. 273 p. Wien: MANZ Verlag, 2012. pp. 221-229.

76. Munkajog gyakorlat 2.

Tantárgy neve: Munkajog gyakorlat 2.


Tárgyfelelős: Dr. Kenderes György egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Rácz Zoltán egyetemi docens, Dr. Tóth Hilda egyetemi docens, Dr. Jakab Nóra habil. egyetemi docens Javasolt félév: 6. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Munkajog gyakorlat 1. (AJAMU250N5, AJAMU250L5) Munkajog 2. (AJAMU279N6, AJAMU279L6)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A munkajog elsajátítása és megismerése során fontos célkitűzés, hogy a hallgatók ne csak e széles jogterület elméleti szabályaival, hanem annak joggyakorlatával is megismerkedjenek

A Munkajog II. című tárgyhoz kapcsolódó gyakorlati példák bemutatásával, jogesetek megoldásával kívánja a tárgy elmélyíteni az elméleti oktatás során megszerzett tudást. A jogesetek megoldása mellett hangsúlyos a munkaügyi kollégiumi állásfoglalások megismertetése, az egyes témához kapcsolódó magyar és külföldi szakirodalom feldolgozása. A jogesetek a munkaviszony megszüntetése, a munkáltatói és munkavállalói kártérítési felelősség körében felmerülő kérdésekre épülnek főként. A fentieken kívül a tantárgy célja még az alapfogalmak elsajátítása. Az esetek feldolgozása szituációs gyakorlatokon keresztül is történhet Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T6, T11, T14 képesség: K11, K12, K24 attitűd: A8, A13 autonómia és felelősség: F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A munkáltató kártérítési felelőssége. 2. A munkavállaló kártérítési felelőssége 3. A fegyelmi felelősség szabályozása a közszolgálatban 4. A munkaviszony megszűnésének szabályozása, jogállásváltozás. A munkaviszony

megszüntetésének szabályozása. 5. A csoportos létszámleépítés Mt. szerinti szabályozása 6. Bérgarancia Alap 7. Jogellenes megszüntetési eljárás munkaviszony megszűnése, megszüntetése esetén 8. A közalkalmazotti és a közszolgálati jogviszony megszűnése, megszüntetése 9. A munkaügyi viták rendszere, eljárási szabályai 10. Az atipikus munkavégzési viszonyok. A távmunka és a munkaerő-kölcsönzés, mint

speciális munkavégzési viszonyok. 11. Koalíciós szervezetek. Az érdekegyeztetési rendszerek, bi- és tripartit

érdekegyeztetés (országos és területi általános), valamint országos ágazati és területi ágazati érdekegyeztetés az EU tagállamaiban és Magyarországon.

12. A munkaküzdelem joga Magyarországon 13. Kollektív szerződés megkötése, megszűnése, hatálya, kiterjesztése. 14. Az üzemi alkotmányjog az EU tagállamaiban és Magyarországon, valamint az

európai üzemi tanács Félévközi számonkérés módja és értékelése: Jelenlét ellenőrzése az aláíráshoz és zárthelyi dolgozat a jegy megszerzéséért Az aláírás feltétele a gyakorlatokon való jelenlét. Az gyakorlatok látogatása kötelező. Az esetleges mulasztást csak orvosi igazolással lehet kimenteni. Amennyiben a hallgató nappali tagozaton kettőnél levelező tagozaton egynél több alkalmat mulaszt az aláírást csak külön beszámoló sikeres letétele esetén kaphatja meg. SZMSZ III. 50.§ (8) bek.: „A szorgalmi időszak végét követően az aláírások és a gyakorlati jegyek pótlására legfeljebb a vizsgaidőszak 2. hetének utolsó napjáig (a vizsgaidőszakban összesen 10 munkanapon) van lehetőség, beleértve a dékáni méltányosság esetét is. A tantárgyfelelősök/oktatók kötelesek minden hétre legalább egy lehetőséget biztosítani a pótlásra. A vizsgaidőszakban ugyanazon tantárgyból legfeljebb három alkalommal lehet aláírást, gyakorlati jegyet pótolni, első alkalommal kérelem és mulasztási díj befizetése nélkül, a második alkalommal dékáni méltányossági engedély birtokában a 124. § (1)

bekezdésében rögzített díj fizetését követően. A harmadik pótlási alkalomra kivételesen indokolt esetben rektori méltányossági engedély birtokában van lehetőség az engedélyben rögzített időpontig, a 124. § (1) bekezdésében rögzített díjak megfizetése után.” A gyakorlati órák során 2 zárthelyi dolgozat kerül megírásra Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati órák során 2 zárthelyi dolgozat kerül megírásra (43. és 48. héten). A gyakorlati órák alkalmával 100 pontot szerezhet meg a hallgató, amely a következőkből tevődik össze: 0-60 pont a két zárthelyi eredménye 0-20 pont a gyakorlatokon való részvéten 0-20 pont kiadott otthoni írásbeli feladat teljesítése Az értékelés 5 fokozatú skálán történik Kötelező irodalom:

1. Jakab Nóra - Prugberger Tamás - Zaccaria Márton Leó (Szerk.: Jakab Nóra): Az Európai Munkajog vázlata/Abriss des europäischen Arbeitsrechts. Lícium Art Kiadó, Debrecen, 2016. 279 pp. ISBN: 978-615-5658-01-3


Ajánlott irodalom:



77. Agrárjog gyakorlat

Tantárgy neve: Agrárjog gyakorlat


Tárgyfelelős: Dr. Olajos István egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Csák Csilla egyetemi tanár, Dr. Olajos István egyetemi docens, Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens Javasolt félév: 6. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja:

Az agrárjog elsajátítása és megismerése során fontos célkitűzés, hogy a hallgatók ne csak e széles jogterület elméleti szabályaival, hanem annak joggyakorlatával is megismerkedjenek. A gyakorlati példák bemutatásával, jogesetek megoldása révén oktatjuk a leggyakoribb szerződéstípusok szabályait, a speciális közigazgatási és bírósági eljárások gyakorlati kérdéseit. Külön figyelmet fordítunk a többszintű elővásárlási jogok, és az ingatlan-nyilvántartási eljárás problémáira. A jogesetmegoldás mellett a gyakorlat célja a tantárgy alapfogalmainak elsajátítása. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T13, T14, T15 képesség: K4, K5, K7, K9, K12, K25, K28, K29, K30, K31, K33 attitűd: A2, A8, A18 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az agrárjog elméleti alapjai 2. Az agrárjog történeti fejlődése 3. Mezőgazdasági földek tulajdonszerzése 4. A mezőgazdasági földhasználat szabályozása 5. A mezőgazdasági földek jogi szabályozása Nyugat-Európában 6. Mezőgazdasági üzemrendszer I. (Integrátori szervezetek) 7. Mezőgazdasági üzemrendszer II. (Érdekképviseleti rendszer) 8. Agrárpénzügyek jogi háttere I. (Agrártámogatások, piacszabályozási pillére) 9. Agrárpénzügyek jogi háttere II. (Agrártámogatások vidékfejlesztési pillére) 10. Ingatlan nyilvántartás I. (földértékelési rendszerek, ingatlan-nyilvántartás tárgya,

részei) 11. Ingatlan nyilvántartás II. (Ingatlannyilvántartási eljárás) 12. Az élelmiszerlánc szabályozás I. (Élelmiszerjog, állategészségügy) 13. Az élelmiszerlánc szabályozás II. (Növényegészségügy, élelmiszerlánc

szankciórendszere) 14. Az élelmiszerlánc szabályozás III. (Élelmiszerlánc szankciórendszere)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton: Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlaton való jelenlét, melyet a tanszék rendszeresen ellenőriz. A gyakorlatokon való részvétel ellenőrzése a gyakorlatvezető hatásköre. Levelező tagozaton: Az aláírás feltétele a konzultáción való megjelenés. A konzultáció ideje alatt zárthelyi dolgozat megírására kerül sor. A gyakorlati jegyet a szorgalmi időszakban kell megszerezni. Amennyiben a hallgató nem szerzett aláírást és gyakorlati jegyet a szorgalmi időszakig, az aláírás megtagadását vonja maga után. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton: A gyakorlatok során feldolgozott elméleti és gyakorlati ismeretek alapján írásbeli számonkérés formájában adott gyakorlati jegy. A félév során 2 zárthelyi dolgozat megírása kötelező. A tantárgy értékelése öt fokozatú. Levelező tagozaton: A zárthelyi dolgozat (első négy előadás anyaga) legalább 60%-os megírása az eredményes gyakorlati jegy megszerzésének feltétele. A gyakorlat minősítése 1-2-3-4-5 fokozatú érdemjeggyel zárul. Kötelező irodalom:

1. Csák Csilla - Hornyák Zsófia - Kocsis Bianka Enikő - Olajos István – Kókai-Kunné Szabó Ágnes - Szilágyi János Ede: Agrárjog: A magyar agrár- és vidékfejlesztési jogi szabályozás lehetőségei a globalizálódó Európai Unióban. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2017.

2. Bobvos Pál, Hegyes Péter: A földforgalom és földhasználat alapintézményei: egyetemi jegyzet. Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Szeged, 2015.

3. Roland Norer: Handbuch des Agrarrechts, Verlag Österreich, Wien, 2012 Ajánlott irodalom:

1. Bobvos Pál: Magyar szövetkezeti jogtan, Szeged, SZTE ÁJTK-JATE Press, 2011. 2. Réti Mária: Szövetkezeti jog, Budapest, ELTE Eötvös Kiadó, 2010. 3. Joseph A McMahon: EU Agricultural Law. Oxford, University Press, 2007.


Tantárgy neve: Közigazgatási jog 4.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Torma András, egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): dr. Szabó Balázs tanársegéd Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: E tárgy oktatásának célja az, hogy a hallgatók - a közigazgatási jog általános- és különös részének megismerése után, az ott elsajátított ismeretek birtokában - megismerkedjenek az Európai Unió központi szerveinek működésével, a területi-helyi közigazgatással és az Európai Unió jogrendszerének közigazgatási alapjaival. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T14 képesség: K1, K4, K6, K12, K14, K15, K20, K26, K28, K31 attitűd: A2, A4, A5, A6, A11, A13, A14 autonómia és felelősség: F3, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az EU kialakulásának és fejlődésének főbb közjogi elemei I. 2. Az EU központi közigazgatása I. 4. Az EU központi közigazgatása II.

5. Az EU központi közigazgatása III. 6. Az EU központi szerveinek személyzete 7. Az EU területi-helyi szervei I. 8. Az EU területi-helyi szervei II. 9. Az EU területi-helyi szervei III. 10. Az EU közig. igazgatástudományi működési modellje I. 11. Az EU jogrendszerének közigazgatási alapjai I. 12. Az EU jogrendszerének közigazgatási alapjai II. 13. Az EU jogi aktusainak végrehajtási mechanizmusa 14. Az EU központi szerveinek eljárása 15. Az európai közigazgatás fogalma

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot szóban kell teljesíteni. A kollokviumi vizsga értékelése a következőképpen történik: Elégtelen (1) 0 – 50 % Elégséges (2) 51 – 63 % Közepes (3) 64 – 77 % Jó (4) 78 – 89 % Jeles (5) 90 – 100 % Kötelező irodalom:

1. Közigazgatási Jog IV. Európai Közigazgatás (Szerk.: Dr. Torma András, Miskolci Egyetemi Kiadó Miskolc, 2015.)

2. Pollitt, Cristopher – Bouckaert, Gert: Public Management Reform. (Oxford, 2000. Oxford University Press)

Ajánlott irodalom:

1. Torma András: Európai közigazgatás, régiók, önkormányzatok (Virtuóz Kiadó Budapest, 2001.)

2. Szigeti Ernő (szerk.): Az önkormányzati közigazgatás az EU csatlakozás tükrében. Magyar Közigazgatási Intézet, Budapest 2004.

3. Derek W. Urwin: A közös Európa. Az európai integráció 1945-től napjainkig. Corvina Kiadó, Budapest, 2000.

79. Közigazgatási büntetőjog

Tantárgy neve: Közigazgatási büntetőjog


Tárgyfelelős: nappali: Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens levelező: Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. habil. Jacsó Judit egyetemi docens, Dr. Sántha Ferenc

egyetemi docens Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a közigazgatási büntetőjog alapvető tudományelméleti kérdéseivel és a vonatkozó szabályozással. A tantárgy tematikájába a következő témakörök tartoznak: a büntetőjog, a közigazgatási büntetőjog és a szabálysértési jog fogalma, a szabálysértési anyagi jog általános és különös része, szabálysértési eljárás alapvető jogintézményei. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T5, T8, T10, T11, T12, T13 képesség: K4, K5, K6, K9, K12, K19, K30, K31 attitűd: A2, A3, A8, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Alapfogalmak: büntetőjog, közigazgatási büntetőjog, szabálysértési jog. A közigazgatási büntetőjog története.

2. A szabálysértés fogalma. A szabálysértést meghatározó jogszabályok. A hatály. A szabálysértés megvalósulási szakaszai és elkövetői.

3. A szabálysértési felelősség. A szabálysértési felelősségre vonás akadályainak rendszere.

4. A szabálysértési szankció fogalma, jellemzői. A szabálysértési büntetések és intézkedések. A szankció kiszabásának szabályai, a halmazati büntetés és az ismételt elkövetésre vonatkozó rendelkezések

5. Szabálysértési jog Különös rész I.: Szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértések. Az emberi méltóság, a személyi szabadság és a közrend elleni kiemelt szabálysértések.

6. Kiemelt közlekedési szabálysértések. A szabálysértési eljárás alapvető szabályai. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok. A szabálysértési eljárásban részt vevő személyek.

7. A bizonyítás általános szabályai. Kényszerintézkedések. 8. Általános eljárási szabályok. A szabálysértési hatóság határozatai. A szabálysértési

hatóság eljárása. 9. Jogorvoslati rendszer. Jogorvoslat a szabálysértési hatóság határozatával szemben. 10. A szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértésekre vonatkozó szabályok. 11. Perújítás. Végrehajtás a szabálysértési eljárásban.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton a félévi aláírás feltétele az előadások legalább 60%-án való jelenlét, amelynek ellenőrzésére előadásonként kerül sor. Amennyiben a hallgató ezen évközi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a mulasztás pótlására a tanszék a szorgalmi időszak utolsó hetében biztosít lehetőséget. Levelező tagozaton az aláírás feltétele az előadásokon való jelenlét.

A hallgatók kötelesek a Szabálysértési Törvénnyel részt venni az előadásokon. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A számonkérés szóbeli kollokvium keretében történik, amelynek alapját a tételsorban meghatározott témakörök képezik, a kötelező tananyagnak, valamint az előadáson elhangzottaknak megfelelően. Az értékelés ötfokú: 1-5 érdemjegy keretében történik, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. A hallgató az érdemjegy szóbeli ismertetése után a vizsgalap aláírásával fogadja el az érdemjegyet. Kötelező irodalom:

1. Jacsó Judit – Sántha Ferenc: Közigazgatási büntetőjog. Egyetemi jegyzet. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2014.; + A Jegyzetet kiegészítő tansegédlet, amely a tanszék honlapján elektronikus formában érhető el;

2. A 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről vonatkozó részei;

3. Gábor Máthé: Codification of Administrative Penal Law in Hungary. In: European Administrative Penal Law (Ed. by G. Máthé – N. Kis). Budapest, 2004, pp. 11-73.

Ajánlott irodalom: 1. Torma András (szerk.): Szabálysértési jog. Virtuóz Kiadó 2001, 1-148. o.

2. Kalas Tibor (szerk.): Közigazgatási jog 2. Magyar közigazgatási jog. Általános rész II. Virtuóz Kiadó, Budapest, 2006. a vonatkozó részek. 171-245. oldalak.

3. Nyitrai Péter: Útkereső jogfejlődés a szabálysértési jogban (In: Szabadfalvi József (szerk.): Facultas Nata. Ünnepi tanulmányok a miskolci jogászképzés 25. évfordulójára. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2006.

4. Tisza Tamás: A közúti közlekedés szabályainak megsértéséért való közigazgatási felelősség egyes elméleti kérdéseiről – különös tekintettel a felelősség büntetőjogi kapcsolataira. Ügyészek Lapja, 2001/5.

5. Nagy Marianna – Kis Norbert: Európai közigazgatási büntetőjog. HVG-ORAC, Budapest 2007. 1-300.

6. Kis Norbert: Szupranacionális közigazgatási büntetőjog az Európai Unióban. In: Kondorosi Ferenc – Ligeti Katalin (szerk.): Az európai büntetőjog kézikönyve, Magyar Közlönykiadó, Budapest, 2008. 373-427.

7. Dr. Kántás Péter – Dr. Bisztriczki László: Szabálysértési jog a közigazgatási szankciók rendszerében, Hvg Orac, Budapest, 2010.

8. Nagy Mariann: Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2010.

9. Bisztriczki László dr., Kántás Péter dr.: Az új szabálysértési törvény magyarázata. Szabálysértési jog a közigazgatási szankciók rendszerében, HVG-ORAC, Budapest, 2014.


Tantárgy neve: Tantárgy Neptun-kódja:

Büntetőeljárási jog 3. nappali: AJBUE277N7 levelező: AJBUE277L7 Tárgyfelelős intézet: Bűnügyi Tudományok Intézete Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Jánosi Andrea adjunktus, Prof. Dr. Nagy Anita egyetemi tanár, Prof. Dr. Róth Erika egyetemi tanár Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel:

Büntetőeljárási jog 2. (AJBUE227N6, AJBUE227L6)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy a Büntető eljárási jog 1-2. tanulmányokra építve a bírósági eljárás (másodfokú, harmadfokú bírósági eljárások, a külön eljárások, a különleges eljárások és a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárások) és a rendkívüli perorvoslati rendszer szabályait, elméletét és gyakorlatát ismerteti meg a hallgatókkal. (Jogász szakterület-specifikus szakmai ismeretek körébe tartozik.) Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T11, T13, T14 képesség: K4, K19, K22, K23, K24, K28 attitűd: A8, A10, A11 autonómia és felelősség: F1 Tantárgy tematikus leírása:

1. A perorvoslati rendszer alapkérdései 2. A másodfokú eljárás. 3. A harmadfokú eljárás 4. A perújítás. 5. A felülvizsgálat. Eljárás az alkotmányjogi panasz esetén. 6. Jogorvoslat a törvényesség érdekében. A jogegységi eljárás. Egyszerűsített

felülvizsgálat. 7. A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás. 8. Katonai büntetőeljárás. Eljárás mentességet élvező személyek ügyében. 9. A bíróság elé állítás. A vádalku intézménye a külföldi büntetőeljárásokban; lemondás

a tárgyalásról (Eljárás egyezség esetén). 10. Tárgyalás mellőzése (A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás). Eljárás a

vádlott távollétében (Eljárás a távollévő vádlottal szemben és a külföldön tartózkodó terhelt távollétében.

11. A biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás. 12. A magánvádas és a pótmagánvádas eljárás. 13. A vagyon-visszaszerzési eljárás (Eljárás a vagyon vagy dolog elvonása, adat

hozzáférhetetlenné tétele érdekében). Eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén.

14. Különleges eljárások és a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárások. Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nincs félévközi számonkérés

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli kollokvium A tárgy órarendben előírt foglalkozásain a hallgató köteles részt venni. Az előadásokon való részvételt a tantárgy felelőse aláírásával igazolja. Vizsgára a hallgató akkor bocsátható, ha az aláírást megszerezte Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) A vizsgán az írásos tananyag és az órákon elhangzottak ismeretéről kell számot adniuk a hallgatóknak. A vizsgán a hallgató – választása szerint – szóban ismerteti a kihúzott tétel kapcsán kidolgozott válaszát és/vagy válaszol az oktató által feltett kérdésekre. Elvárás a jogszabályok értelmezése, az összefüggések felismerése, bemutatása, az elméleti anyagrészek és a jogszabályok együttes ismerete. A vizsgán nyújtott teljesítmény értékelésére ötfokozatú (elégtelen, elégséges, közepes, jó, jeles) érdemjeggyel kerül sor. Az ismeret átadásának módja tematikus prezentáció. A témakörök egy részéhez ppt anyag készül. Az előadásokat esetismertetések gazdagítják. Kötelező irodalom:

1. Dr. Farkas Ákos – Dr. Róth Erika: A büntetőeljárás. CompLex, Budapest, 2012. 2. Az előadások anyaga és a szemináriumon elhangzottak 3. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 4. Jeremy McBride: Human rights and criminal procedure. The case law of the European

Court of Human Rights. Council of Europe Publishing, 2009. pp 307–358 http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/capacitybuilding/Source/documentation/Echr_and_crim_procedure.pdf

Ajánlott irodalom:

1. Bárd Károly: Tárgyalás a vádlott távollétében - emberijog-dogmatikai analízis. Wiener A. Imre - jubileumi kötet. Bp. 2005. 209-230.

2. Büntetőjogi fogalomtár. Complex, Budapest, 2012. 197-345. o. 3. Cséka Ervin: A büntető jogorvoslatok alaptanai. Budapest, 1985. 4. Farkas Ákos: Konszenzuális elemek a büntetőeljárásban. Magyar Jog 1992/8. 507-

512. o. 5. Farkas Ákos – Jánosi Andrea: „Büntetőjogi tényállások komplex elemzése

informatikai és kommunikációs eszközök támogatásával” e-learning tananyag (jogikar.uni-miskolc.hu/e-learning)

6. Herke Csongor: Megállapodások a büntetőperben. Pécs, 2008. 7. Herke Csongor: Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban. PTE ÁJK Pécs, 2010. 8. Kardos Sándor: Jogorvoslat a büntetőeljárásban. Magyar Jog 2003/1. 21-29. o. 9. Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán. Budapest 1972 10. Kiss Anna (szerk.): Bűntények a könyvtárszobából. Interaktív iratmintatár büntetőjogi

komplex gyakorlathoz és szakvizsgához. CompLex Kiadó, Budapest, 2010 11. Nagy Anita: Büntetőeljárást gyorsító rendelkezések. Miskolc, 2008.

12. Soós László: Az új Be. jogorvoslati rendszerének változásai. Magyar Jog 2003/12. 711-722. o.

13. Szepesi Erzsébet – Házi Lajos: Büntetőeljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi iratmintatár. CompLex, Budapest, 2007.

14. Peter D. Marshall: A Comparative Analysis of the Right to Appeal http://scholarship.law.duke.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1014&context=djcil

81. Kereskedelmi jog 1.

Tantárgy neve: Kereskedelmi jog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJKER251N7 levelező: AJKER251L7 Tárgyfelelős intézet: Civilisztikai Tudományok Intézete Kereskedelmi Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Barta Judit egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi egyetemi docens Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel:

Polgári jog 4. (AJPJT279N6, AJPJT279L6) Polgári jog 5. (AJPJT290N6, AJPJT272L6) Kereskedelmi jogi gyakorlat 1. (AJKER252N7, AJKER252L7)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A hallgatók a Polgári Jog. c. tárgy keretében megismerték a szerződések közös szabályait. Ezekre az alapokra építve ismerkednek meg a kereskedelmi szerződések egyedi jellemzőivel, melyek többnyire a szerződés létrehozásához kapcsolódnak (ÁSZF használata, távollévők közötti szerződéskötés, versenyeztetés, közvetítőkön keresztül történő szerződéskötés, elektronikus úton történő szerződéskötés, a fogyasztó, a kiszolgáltatott fél megjelenése és védelme, stb.) Vannak olyan specialitások, melyek a szerződés teljesítéséhez kapcsolhatók, mint a fizetési módozatok. Ezt követően kerülnek bemutatásra a leggyakrabban előforduló, a kodifikációs hagyományokra (1875. évi XXXVII. tc. a Kereskedelmi törvény) épülő klasszikus és a modern magánjogban kialakult kereskedelmi szerződések. E szabályok ismerete elengedhetetlen a gyakorló jogászi munkához (nem csak a magánjog, de a gazdasági, pénzügyi jog, sőt a büntetőjog egyes területein is), ezért az ismeretek részletekbe menő elsajátítása a kitűzött cél. A Kereskedelmi Jog I. c. tárgy kiterjed továbbá az értékpapírjog területére, ezen belül az alapfogalmakra, az értékpapír kibocsátásra és az egyes értékpapírtípusokra (csekk, váltó, kötvény, részvény, kincstárjegy, jelzáloglevél, közraktári jegy, befektetési jegy), a befektetési szerződésre, közraktározásra vonatkozó normák megismertetésére. A hallgatók értékpapírjogi ismeretei a gazdasághoz kapcsolódó más jogintézményekre is ablakot

nyitnak, szélesebb spektrumban lesznek képesek a jogot látni és alkalmazni, hiszen a befektetésen túl, az kapcsolódik az igényérvényesítéshez (pl. váltóba foglalt követelés érvényesítése), a biztosítékokhoz (közraktári jegy), a fizetési módokhoz (csekk, váltóbeszedés), a társasági joghoz (részvény), a hitel-és kölcsönszerződésekhez (kötvény, jelzáloglevél), a kiegészítő nyugdíj-megtakarításokhoz, stb. Az értékpapírjogi tudás hozzásegíti a hallgatókat a tőzsdékről kiinduló gazdasági válság, és a magasabb szintű társadalmi, gazdasági, pénzügyi összefüggések megértéséhez. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T5, T6, T11, T12, T13 képesség: K4, K5, K6, K12, K13, K14, K17, K18, K19, K23, K24, K26, K28, K29, K31 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A8, A13 autonómia és felelősség: F1, F3, F4 Tantárgy tematikus leírása:

1. Kereskedelmi jog fejlődése, kereskedelmi szerződés jellemzői. Szerződéskötés a gazdasági életben: versenyeztetési eljárás, közbeszerzés, koncessziós pályázat, ÁSZF, elektronikus úton történő szerződéskötés.

2. Közvetítői szerződés, tartós közvetítés, biztosításközvetítők. 3. Bizományi szerződés. Szállítmányozási szerződés. 4. Pénzügyi lízingszerződés. Faktoring szerződés. 5. Vállalkozási típusú szerződések: általános szabályok. 6. Tervezési szerződés, kivitelezési szerződés, kutatási szerződés. 7. Hitel- és számlaszerződések: betétszerződés, takarékbetét-szerződés, fizetési

számlaszerződés, fizetési megbízási szerződés, bankkártya-szerződés. 8. Helyiségbérleti szerződés. Jogbérleti szerződés. 9. A biztosítási szerződések I. (a biztosítási szerződés általános szabályai, a

kárbiztosítási szerződés). 10. A biztosítási szerződések II. (az összegbiztosítási szerződések, az egészségbiztosítási

szerződés). 11. Értékpapírjog I. (értékpapírjogi alapfogalmak, részvény). 12. Közraktározás, közraktári jegy 13. Értékpapírjog II. (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) 14. Értékpapírjog III. (sui generis értékpapírok, befektetési szerződés)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Aláírás feltétele az előadásokon való, előírt jelenlét. Az előadáson való jelenlét nappali tagozaton minden alkalommal katalógus formájában kerül ellenőrzésre. Legfeljebb két hiányzás megengedett. Aki az előadásokon tartott katalógusról kettőnél több alkalommal hiányzott, az az előadások teljes anyagából, írásban beszámolni köteles, az aláírás megszerzéséért, a szorgalmi időszak utolsó hetében, az utolsó előadást követően. Sikertelen (60%-ot el nem érő) vagy elmulasztott pótlás az aláírás megtagadását vonja maga után. További pótlásra a tanszéki a vizsgaidőszak első két hetében egy-egy alkalmat biztosít. Levelező tagozaton az aláírás feltétele legalább egy előadáson való jelenlét, amelyet az oktató katalógus formájában ellenőriz. Az a hallgató, aki nem kért egyéni tanulmányi rend keretében felmentést az előadások látogatása alól és egyetlen előadáson sem volt jelen, nem kap aláírást. Az aláírás megszerzése írásbeli beszámolóval történik az előadások teljes anyagából, a szorgalmi időszak utolsó hetében. Sikertelen (60%-ot el nem érő) vagy elmulasztott pótlás

az aláírás megtagadását vonja maga után. További pótlásra legfeljebb a vizsgaidőszak első két hetének utolsó napjáig van lehetőség, melyre a tanszék hetente egy alkalmat biztosít. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokvium teljesítésének módja szóbeli vizsga, melynek alapját az előzetesen kiadott szóbeli tételsor tartalmazza. A tételsor A és B részből áll, mindkét rész azonos számú tételt tartalmaz, a tételek címe és tartalma az előadások témaköreivel megegyező. A hallgató egy A és egy B tételt húz, mindkét tétel legalább elégséges szintű ismerete szükséges a sikeres vizsgához. A tárgy tételes jogi és erősen gyakorlat orientált, ezért a tematikus prezentáción kívül, ismertetésre kerülnek a legfrissebb bírósági eseti döntések, bírósági állásfoglalások, a Kúria mellett működő tanácsadó testület állásfoglalásai, a szakirodalmi eredmények, saját tapasztalatok és joggyakorlati, kutatási eredmények, stb. Kifejezetten hangsúlyos a saját joggyakorlati tapasztalatok, kutatási eredmények átadása és a publikált joggyakorlati megoldások ismertetése. Kötelező irodalom:

1. Barta Judit - Fazakas Zoltán - Harsányi Gyöngyi - Miskolczi Bodnár Péter - Szuchy Róbert - Ujváriné Antal Edit: Kereskedelmi szerződések alapvető szabályai Patrocinium Kiadó, Budapest, 2015.

2. Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai megjelenés alatt. 3. Barta Judit Design Contact In: Sándor István (szerk.) Business Law in Hungary. 774

p. Budapest: Patrocinium Kiadó, 2016. pp. 377-381. (Magister Books) (ISBN:978-963-413-080-2)

4. Barta Judit: A „jóteljesítési garancia” elhatárolása és egyes gyakorlati kérdései a kivitelezési szerződések körében. In: Kékesi Tamás (szerk.) The Publications of the MultiScience - XXX. microCAD International Multidisciplinary Scientific Conference. Konferencia helye, ideje: Miskolc, Magyarország, 2016.04.21-2016.04.22. Miskolc: University of Miskolc, 2016. p. x. (ISBN:978-963-358-113-1)

Ajánlott irodalom:

1. Barta Judit: A vállalkozási szerződés általános szabályai. A tervezési szerződés. A kivitelezési szerződés. A kutatási szerződés. Szerk.: Osztovits András A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja III. kötet, VI. Könyv Kötelmi Jog I.-III. rész OPTEN Kiadó, Budapest, 2014. 584-640.

2. Barta Judit: A tervezési szerződés „három az egyben szabályozása”, különös tekintettel az új Ptk. vonatkozó rendelkezéseire. Szerk.: Sáry Pál Sectio Juridica et Politica Tomus XXXII. Kiadja: Miskolc University Press 2014. 341-353.

3. Ujváriné dr. Antal Edit: Felelősségtan. Patrocinium, Budapest, 2017. 5. Harsányi Gyöngyi: Az értékpapír. In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. (szerkesztő: Osztovits András) IV. kötet Opten Informatikai Kft. Kiadó, Budapest, 2014. 327-352.

6. Harsányi Gyöngyi: Használati kötelmek. A bérleti szerződés. In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (szerkesztő: Osztovits András) III. kötet Opten Informatikai Kft. Kiadó, Budapest, 2014. 813-837.

7. Barta Judit The construction contract In: Sándor István (szerk.) Business Law in Hungary. 774 p. Budapest: Patrocinium Kiadó, 2016. pp. 381-986. (Magister Books)

(ISBN:978-963-413-080-2) 8. Barta Judit The possibility and significance of legal guarantees in the case of

construction contracts ACTA UNIVERSITATIS SAPIENTIAE 4:(1) pp. 5-15. (2015)

82. Polgári eljárásjog 1.

Tantárgy neve: Polgári eljárásjog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJPOE233N7 levelező: AJPOE233L7 Tárgyfelelős intézet: Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Polgári Eljárásjogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Turkovicsné Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens; Dr. Cserbáné Dr. Nagy Andrea egyetemi docens; dr. Tóth Barbara tanársegéd Javasolt félév: 7. félév (őszi)

Előfeltétel: Polgári jog 4. (AJPJT279N6, AJPJT279L6) Polgári jog 5. (AJPJT272N6, AJPJT272L6)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Polgári eljárásjog I. tantárgy a tételes joganyagot közvetítő tárgyak keretében helyezkedik el. Rendeltetése, hogy bemutassa és elsajátíttassa azokat a processzuális eszközöket, amelyek révén az anyagi jogban gyökerező alanyi jogok bírósági védelme megvalósul. A tantárgy tematikája kiterjed a polgári perjog alapelveinek, majd az elsőfokú eljárás szabályainak ismertetésére. Ennek keretében közelebbi megvilágításba kerülnek a polgári per alanyai, a perindítás és következményei, a keresetjog, a perköltséggel és költségkedvezményekkel kapcsolatos szabályok, az osztott perszerkezet egyes mozzanatai (perfelvételi szak és érdemi tárgyalási szak), a bizonyítással összefüggő törvényi rendelkezések, a határozatok és joghatásaik ismertetésével bezárólag. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3; T5; T7; T10; T13; T14 képesség: K1; K2; K3; K6; K8; K9 attitűd: A1; A2; A3; A4; A5; A6; A7; A8 autonómia és felelősség: F1; F2; F3; F4; F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A polgári eljárásjog alapfogalmai, forrásai. A magyar polgári eljárásjog fejlődéstörténete

2. A polgári perjog alapelvei

3. A polgári per alanyai: a bíróságok. A bírák és a bíróságok kizárása. 4. Bírósági hatáskör és illetékesség 5. A peres felek és más perbeli személyek. A perbeli képviselet 6. A perköltség és a költségkedvezmények 7. A peres eljárás általános szabályai 8. Az elsőfokú eljárás szabályai I.: a perindítás és a perfelvételi szak 9. Az elsőfokú eljárás szabályai II.: az érdemi tárgyalási szak, közös rendelkezések a

perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakban, eltérő rendelkezések a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a jogi képviselő nélkül eljáró félre

10. Az eljárást megakasztó percselekmények: az eljárás félbeszakadása, szünetelése, felfüggesztése, megszüntetése. Az ideiglenes intézkedés

11. A bizonyítás 12. A határozatok és joghatásaik 13. Zárthelyi dolgozat a megajánlott jegyért 14. Összefoglalás, konzultáció

Félévközi számonkérés módja és értékelése: szóbeli kollokvium Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Nincs félévközi számonkérés, de az előadásokon való részvétel az aláírás feltétele. A hallgatóknak lehetőségük van megajánlott jegy szerzésére, melynek feltétele az, hogy az előadásokról két alkalomnál többször nem hiányozhatnak. További feltétel az önkéntes zárthelyi dolgozat megírása, melynek eredményeként a tanszék csak a jó (4) és jeles (5) érdemjegyeket ajánlja meg. A kollokvium értékelése 1-5-ig terjedő érdemjeggyel történik (61-71-81-91%). A számonkérés az írott tananyagon és a vonatkozó jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadásokon elhangzottakra is. Kötelező irodalom:

1. Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári eljárásjog I.; Wolters Kluwer Kiadó, Budapest 2017. 2. Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

magyarázata; Wolters Kluwer Kiadó, Budapest 2017. 3. Sutter-Somm, Thomas (Hrsg.); Harsági, Viktoria (Hrsg.): Die Entwicklung des

Zivilprozessrechts in Mitteleuropa um die Jahrtausendwende, Reform und Kodifikation - Tradition und Erneuerung, Schulthess Verlag, Zürich, 2012.

Kötelező jogszabályok:

1. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2. 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és

közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról 3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Ajánlott irodalom:

1. Wopera Zsuzsa (szerk.): Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest 2017.

2. Harsági Viktória (szerk.): Közép-európai polgári perjogi reformok és kodifikációk az elmúlt negyedszázadban – Tradíció és megújulás; HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2014.

3. Harsági Viktória - Wopera Zsuzsa (szerk): Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI.

században, Tanulmányok Gáspárdy László professzor emlékére, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2007.

4. Sutter-Somm, Thomas (Hrsg.); Harsàgi, Viktoria (Hrsg.): Die Entwicklung des Zivilprozessrechts in Mitteleuropa um die Jahrtausendwende, Reform und Kodifikation - Tradition und Erneuerung, Schulthess Verlag, Zürich, 2012.

83. Nemzetközi jog 1.

Tantárgy neve: Nemzetközi jog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJNEK275N7 levelező: AJNEK275L7 Tárgyfelelős intézet: Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Nemzetközi Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Raisz Anikó egyetemi docens Közreműködő oktató(k): dr. Béres Nóra tanársegéd Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A nemzetközi jog oktatásának célja annak elérése, hogy a hallgató - mint majdani jogalkalmazó - otthonosan mozogjon a nemzetközi jog alapintézményeiben. A cél tehát nem diplomaták képzése, hanem annak tudatosítása, hogy a köztisztviselő, bíró, ügyész, ügyvéd, jogtanácsos is kerülhet olyan helyzetbe, hogy nemzetközi szerződést kell értelmeznie: meg kell tudni tehát állapítani a magyar államot terhelő általános és különös nemzetközi jogi kötelezettségek eredetét és konkrét jogforrását. Ezért a nemzetközi szerződések kötésével, értelmezésével, a fenntartások intézményével összefüggő problematika különös súlyt kap. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1; T3; T4; T7; T10; T13 képesség: K1; K2; K4; K6; K11; K12; K14; attitűd: A2; A4; A6; A7; A10; A20 autonómia és felelősség: F1; F3; F4; F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A nemzetközi jog története 2. A nemzetközi jog jogi természete és sajátosságai, a nemzetközi jog kötelező ereje. A

nemzetközi jog és a belső jog kapcsolata 3. A nemzetközi jog jogforrási rendszere, a nemzetközi szerződések definíciója és

tipológiája, a nemzetközi szerződések megkötése 4. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások és a kifogások 5. A nemzetközi szerződések és az érvénytelenség, a nemzetközi szerződések

értelmezése 6. A nemzetközi szerződések hatálya, végrehajtásának biztosítékai és a

normakonfliktus. A szerződések módosítása, kiegészítése és felfüggesztése, a szerződések megszűnése

7. A szokásjog, mint jogforrás 8. A civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek. Az államok egyoldalú jogi

aktusai, mint jogforrások 9. A nemzetközi szervezetek határozatai, a méltányosság, mint jogforrás, a bírói

gyakorlat, a jogtudomány és szerepe a jogviták eldöntésében, az ex aequo et bono alapon történő bíráskodás

10. Az állam fogalmi elemei, főhatalom és alávetettség a nemzetközi jognak: a keretek közötti mozgásszabadság

11. Az államhatár, a területszerzés jogcímei 12. Az államnak nem saját állami területen gyakorolt területigazgatási hatáskörei 13. Az államok egymás közti kapcsolatainak nemzetközi jogi alapelvei 14. Az államok keletkezése, megszűnése és az államutódlás 15. Államelismerés, kormányelismerés és egyéb elismerési formák, különleges státusok

Félévközi számonkérés módja és értékelése: szóbeli kollokvium Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli kollokvium 1-5-ig terjedő érdemjeggyel. A vizsgán egy elméleti, és egy gyakorlati jellegű kérdés kidolgozására kerül sor. A tételsor megegyezik a tankönyv tartalomjegyzékével, a gyakorlati kérdések megegyeznek a „Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba” c. feladatgyűjtemény anyagával. A számonkérés a kötelező tananyag mellett kiterjed a konzultációkon elhangzottakra is. Kötelező irodalom:

1. Kovács Péter: Nemzetközi közjog. Osiris kiadó, 2016, Budapest. 2. Kovács Péter: Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba, Szent István

Társulat, 2007, Budapest 3. Malcolm Evans: International Law, Oxford University Press, 2010

Ajánlott irodalom:

1. Tchikaya, Blaise: Bevezetés a nemzetközi bíráskodásba, Bíbor Kiadó, 2002, Miskolc 2. Petró-Sulyok: Nemzetközi közjogi dokumentumgyűjtemény, Bíbor Kiadó, 2000,

Miskolc 3. Kirs Eszter: Angol nyelvű jogi okiratszerkesztés és tárgyalás (Drafting of Legal

Documents and Negotiation in English). Nemzeti Tankönyvkiadó, 2011. 4. Malcolm N. Shaw: International Law, Cambridge University Press, 2008

84. Pénzügyi jog 1.

Tantárgy neve: Pénzügyi jog 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJPEN277N7 levelező: AJPEN277L7 Tárgyfelelős intézet:

Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Erdős Éva egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, Dr. Varga Zoltán egyetemi docens Javasolt félév: 7. félév (őszi)

Előfeltétel: Polgári jog 4. (AJPJT279N6, AJPJT279L6)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali / levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy oktatásának célja egyrészről, hogy átismétlésre kerüljenek a közgazdasági törvényszerűségek és más jogágak törvényekben megjelenő pénzügyi jellegű szabályai. Célja másrészről megismertetni a hallgatókat a pénzügyi jog főbb elméleti kérdéseivel, főbb jogintézményeivel, az államháztartás rendszerére, felépítésére, az államháztartási gazdálkodás alapelveire vonatkozó joganyaggal, annak érdekében, hogy alapvető ismereteket szerezzenek a pénzügyi jog következő féléves tananyagának megismeréséhez. E félévben kerül sor a pénzügyi piac intézményeire vonatkozó pénzügyi jogi szabályok, valamint az önkormányzatok és a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó joganyag megismerésére is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T3, T4, T5, T6, T10, T11, T12, T13, T14, T15, T16, T17 képesség: K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, K8, K9, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K16, K17, K18, K19, K20, K21, K22, K23, K24, K25, K26, K27, K28, K29, K30, K31, K32, K33, K34 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A7, A8, A9, A12, A13, A14, A15, A16, A17, a18, A19, A20 autonómia és felelősség: F1, F2, F3, F4, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Pénzügyi jogi alapfogalmak: a pénzügyi jogtudomány fogalma, a pénzügyi jogviszony jellemzői, jogforrásai, a pénzügyi jog elhatárolása más jogágtól

2. Az államháztartás felépítési rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, az államháztartás alrendszerei. Az államháztartási törvény főbb rendelkezései.

3. Az államháztartás bevételei és kiadásai, a központi költségvetés szerkezete, kiadásai, bevételei

4. Költségvetési jog: a központi költségvetés tervezése, hatásköri – eljárási szabályok 5. A költségvetés végrehajtása 6. Magyar Államkincstár 7. Költségvetési szervek gazdálkodása, jogállása 8. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai, költségvetése 9. A helyi adók szabályai 10. A gépjárműadó legfőbb szabályai. 11. Gazdálkodás a nemzeti vagyonnal. MNV Zrt. 12. Az államháztartási kontrollok rendszere. Az Állami Számvevőszék és eljárása. 13. A bankrendszer felépítése, a kétszintű bankrendszer jellemzői. A jegybank és

tevékenysége. A jegybanki irányítás monetáris eszközei, a jegybanki ellenőrzés szabályai.

14. Kétszintű bankrendszer: pénzügyi intézmények rendszere, hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, a prudens működés szabályai

Félévközi számonkérés módja és értékelése: - Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A szóbeli kollokvium értékelése: - 0-50% - elégtelen (1) - 51-63% - elégséges (2) - 64-77% - közepes (3) - 78%-89% - jó(4) - 90-100% - jeles (5) Kötelező irodalom:

1. Pénzügyi jog I. (szerk. Simon István) Budapest, Osiris Kiadó 2007 2. Vígvári András: Közpénzügyeink KJK Kerszöv, Budapest, 2005 3. Erdős Éva: Studies in European tax and financial law, University of Miskolc, Faculty

of Law 2010. Ajánlott irodalom:

1. Erdős Éva - Fekete Zoltán - Molnár Valéria: Pénzügyi jog igazságügyi ügyintéző szakos hallgatók részére, Virtuóz Kiadó, Budapest, 2006. (Az ÁJK Kari Könyvtárában hozzáférhető)

2. Pénzügyi jog I. (szerk. Halustyik Anna) Aula Kiadó, Budapest 2005 3. Developmental tendencies of Financial Law in the XX st century (Közjogi

intézmények a XXI. században. A közigazgatási jogi alszekció előadásainak szerkesztett változata) PTE ÁJK 2004. 31-47.

Kötelező jogszabályok

1. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2. 368/2011. (XII. 31. ) az államháztartási törvény végrehajtásáról 3. éves költségvetési törvény 4. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 5. 2007. évi CVI. az állami vagyonról 6. 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 7. 1990. évi C. törvény a helyi adókról 8. 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről 9. 2013.évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 10. 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

85. Szociális jog

Tantárgy neve: Szociális jog

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJAMU279N7 levelező: AJAMU279L7 Tárgyfelelős intézet:

Civilisztikai Tudományok Intézete Agrár- és Munkajogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Tóth Hilda egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 10 óra/félév


Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy célja megismertetni a hallgatókat egyrészt a társadalombiztosítási ellátások rendszerével, másrészt a segélyezési alapú ellátásokkal. A társadalombiztosítási rendszeren belül ismereteket nyújt a tárgy az egészségbiztosítás, a balesetbiztosítás és a nyugdíjbiztosítás rendszerére. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T6, T11, T14 képesség: K11, K12, K24 attitűd: A8, A13 autonómia és felelősség: F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Szociális jog, szociális biztonság, védelem fogalma. 2. A magyar társadalombiztosítási rendszer kialakulása, fejlődésének főbb állomásai 3. A társadalombiztosítás rendszere, alapelvei, alanyai, szervezeti felépítése 4. Az egészségügyi szolgáltatások rendszere 5. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai. 6. Balesethez és rokkantsághoz kapcsolódó ellátások. 7. Az egészségkárosodott személyek járadéka. A rehabilitációs járadék 8. A nyugdíjbiztosítási ellátásai. 9. A társadalombiztosítás finanszírozása, igényérvényesítés, felelősség és jogorvoslat 10. Családtámogatási ellátások rendszere. A társadalombiztosítás nemzetközi kérdései. 11. A munkaügyi felügyeleti igazgatás. 12. A munkavédelem. 13. A foglalkoztatáspolitika rendszere. 14. Ítélkezési gyakorlat a társadalombiztosítási jogviszonyokban. Aláírás pótlás

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A félévben a tantárgyból számonkérés nincs. Az aláírás feltétele az előadáson való jelenlét. Az előadások látogatása kötelező. Az esetleges mulasztást csak orvosi igazolással lehet kimenteni. Amennyiben a hallgató háromnál több előadást mulaszt az aláírást csak külön beszámoló sikeres letétele esetén kaphatja meg. SZMSZ III. 50.§ (8) bek.: „A szorgalmi időszak végét követően az aláírások és a gyakorlati jegyek pótlására legfeljebb a vizsgaidőszak 2. hetének utolsó napjáig (a vizsgaidőszakban összesen 10 munkanapon) van lehetőség, beleértve a dékáni méltányosság esetét is. A tantárgyfelelősök/oktatók kötelesek minden hétre legalább egy lehetőséget biztosítani a pótlásra. A vizsgaidőszakban ugyanazon tantárgyból legfeljebb három alkalommal lehet aláírást, gyakorlati jegyet pótolni, első alkalommal kérelem és mulasztási díj befizetése nélkül, a második alkalommal dékáni méltányossági engedély birtokában a 124. § (1)

bekezdésében rögzített díj fizetését követően. A harmadik pótlási alkalomra kivételesen indokolt esetben rektori méltányossági engedély birtokában van lehetőség az engedélyben rögzített időpontig, a 124. § (1) bekezdésében rögzített díjak megfizetése után Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Vizsgára jelentkezni a vizsgaidőszak előtt a Tanulmányi Bizottság által elfogadott időponttól lehet. Vizsgaidőszak kezdetéig be kell jelentkezni. A vizsgák szóbeli kollokvium keretében zajlanak. A vizsgáztatást a tanszék oktatói és óraadói végzik. A vizsga anyaga a megjelölt szakirodalom, az előadásanyag és a kijelölt jogszabályok. A vizsgaanyag elsajátításának megkönnyítése érdekében, minden félévben aktualizált tételsort adunk ki a hallgatók számára. A hallgatók két tételt húznak vizsgán. A hallgatók két tételt húznak. Az elégséges vizsgajegyhez minimum a mindkét tételben található jogintézmények és ismeretekkörök alapszintű ismerete szükséges. Kötelező irodalom:

1. Tóth Hilda (szerk.) Szociális jog – TB jog. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2013. 2. Jakab Nóra, Hoffman István, Könczei György: Rehabilitation of people with

disabilities in Hungary: Questions and Results in Labour Law and Social Law, in: ZEITSCHRIFT FUR AUSLAENDISCHES UND INTERNATIONALES ARBEITS- UND SOZIALRECHT 31:(1) pp. 23-44. (2017)

Ajánlott irodalom:

1. Konrad Grillberger: Österreichisches Sozialrecht, Springer, Wien- New York, 2010 2. Futó Gábor: Társadalombiztosítás 2016, Penta Unió, Budapest, 2016 3. Kommentár a Társadalombiztosítási törvényhez, Complex, 2013

86. Környezetjog

Tantárgy neve: Környezetjog


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Csák Csilla egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Olajos István egyetemi docens, Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel:

Agrárjog (AJAMU271N6, AJAMU271L6) Környezetjogi gyakorlat AJAMU272N7, AJAMU272L7)




A tantárgy az agrárjogból megszerzett ismeretekre épül. Bemutatja a környezetjog kialakulását, elméleti kérdéseit, a minden környezeti elemre kiterjedő integratív környezetjog jogi szabályozását, így a hatásvizsgálat, felülvizsgálat, az auditálás, és termékminősítés témaköreit. A környezetvédelem szektoriális szabályai közül részletesen foglalkozunk a földvédelem, vízvédelem, levegővédelem, hulladékgazdálkodás, valamint a természetvédelem legfontosabb jogi kérdéseivel. A tárgy oktatása során külön kérdéskörként foglalkozunk az agrár-környezetvédelem, így a növényvédelem, az állategészségügy, a növényfajták állami elismerése, a vetőmag gazdálkodás, a takarmánygazdálkodás és az állattenyésztés védelmi és gazdálkodási kérdéseivel. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T13, T14 képesség: K4, K5, K7, K9, K28, K29, K30, K31 attitűd: A2, A8 autonómia és felelősség: F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Környezetjog tárgya, rendszere, forrásai, fejlődése 2. A környezeti szabályozás módszertana, alapelvei 3. A környezeti hatásvizsgálatok rendszere, A hatásvizsgálat, Környezetvédelmi

felülvizsgálat, Egységes környezethasználati engedély, környezeti állapotvizsgálat 4. Természetvédelem 5. A környezetvédelmi nemzetközi, közösségi és alkotmányjogi kérdései I. 6. A környezetvédelmi nemzetközi, közösségi és alkotmányjogi kérdései II. 7. Állatvédelem, állatjólét, géntechnológia 8. Az energiajogról általában 9. Energiajog szektoriális szabályozása 10. A környezetjogi felelősség kérdései 11. Földvédelem 12. Hulladékgazdálkodás 13. Vízvédelem. Levegővédelem 14. Társadalmi részvétel és az ügyész szerepe a környezetvédelemben

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton: Az aláírás megszerzésének feltétele az előadásokon való jelenlét. A látogatás mulasztását a tanszék három alkalommal ellenőrzi. A két alkalommal mulasztó hallgató aláírását a tanszék megtagadja. Levelező tagozaton: A konzultációk látogatása kötelező. Amennyiben a hallgató kettőnél több konzultációt mulaszt el, az aláírást csak külön beszámoló sikeres letétele esetén kaphatja meg. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A hivatkozott tankönyvek (jegyzetek), az előadások és a gyakorlatok során feldolgozott anyag, a megjelölt egyéb hatályos jogszabályok. A tantárgy számonkérésének módja: szóbeli vizsga. A tantárgy értékelése öt fokozatú. Kötelező irodalom:

1. Csák Csilla: Környezetjog I., Novotni Kiadó, Miskolc, 2008. 2. Szilágyi János Ede (szerk.): Környezetjog II., Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 3. Nancy K. Kubesek, Gary S. Silverman: Environmental Law, 2014.

Ajánlott irodalom: 1. Bándi Gyula: Környezetjog, Szent István Társulat, Budapest, 2011. 2. Fodor László: Környezetjog, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2014. 3. Brian Jack: Agriculture and EU Environmental Law, 2009., TJ International Ltd.,

Padstow, Cornwall 4. Csák Csilla: A környezetjogi felelősség magánjogi dogmatikája, Miskolci Egyetem,

Miskolc, 2012. 5. Szilágyi János Ede: Vízjog: Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában,

Miskolci Egyetem, Miskolc, 2013.




Tárgyfelelős: Prof. Dr. Torma András egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens, dr. Szabó Balázs tanársegéd Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel:

Közigazgatási jogi gyakorlat 3. (AJKOI254N6, AJKOI254L6)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy oktatásának célja a közigazgatási szervek és a közigazgatási ügyekkel foglalkozó bíróság gyakorlati működésével kapcsolatos jogintézményeinek megismertetése és a cselekvések gyakoroltatása. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T14, T15, T17, T18 képesség: K1, K4, K6, K12, K14, K15, K20, K26, K28, K31 attitűd: A2, A4, A5, A6, A9, A10, A11, A12, A13, A14 autonómia és felelősség: F1, F3, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása: A gyakorlatok témáját - a foglalkozást megelőző alkalommal - a gyakorlatvezető határozza meg, a következők figyelembevételével. A gyakorlatokon a közigazgatási szervek és a közigazgatási ügyekkel foglalkozó bíróság gyakorlati működésével kapcsolatos jogintézményeket és cselekvéseket kell gyakoroltatni. Ennek során kiemelt figyelmet kell fordítani:

1-2. az önkormányzatok alapvető dokumentumainak szerkesztésére (rendelet, megállapodás, SZMSZ, ügyrend, munkaköri leírás, előterjesztés, képviselőtestület és bizottság határozata, kinevezés, minősítés)

3-7. iratszerkesztése (beadvány, értesítés eljárás megindításáról, jegyzőkönyv, határozat, végzés, fellebbezés, ügyészi óvás, hatósági bizonyítvány, keresetlevél, ítélet stb.)

8-9. a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerveinek működésével kapcsolatos dokumentumok (SZMSZ, ügyrend, határozat, végzés, az önkormányzatok tevékenysége)

10-12. tárgyalások megszervezésére (szabálysértési, birtokháborítási ügyekben, versenytárgyalás, kisajátítási tárgyalás és közigazgatási bírósági tárgyalás)

13. közigazgatási bírósági tárgyaláson való részvételre 14. a központi közigazgatási szervek működésével kapcsolatos feladatok (a Kormány

ülésének megszervezése, előterjesztés, stb, miniszteri rendelet megalkotása, egy minisztérium, egy kormányhivatal és egy központi hivatal SZMSZ-ének megalkotása)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A hallgatók gyakorlati foglalkozáson nyújtott teljesítményének értékelése az alábbiak szerint történik: Az aláírás megszerzésének feltétele az, hogy a szemeszter során legfeljebb csak két alkalommal hiányzott a hallgató. A Hallgatói Követelményrendszer 50. § (5) bekezdésének rendelkezése alapján A „amennyiben a hallgató gyakorlatok, laboratóriumi foglalkozások esetén legalább az órák 70 %-án nincs jelen, és távolmaradását megfelelően igazolni nem tudja, az adott tantárgyból az aláírás véglegesen megtagadható, és a hallgató a mulasztását csak ismételt tantárgyfelvétellel pótolhatja”. A gyakorlati foglalkozás érdemjegyének megállapítása az alábbiak szerint történik: A hallgatók a szemeszter során két feladatlapot írnak, azokért – maximális teljesítmény esetén - 25-25 pontot, összesen 50 pontot kaphatnak. További pontokat, összesen 25 pontot szerezhetnek előadások, prezentációk tartásáért, jogesetmegoldásért, egyéb feladat megoldásáért, valamint 25 pontot a gyakorlatokon nyújtott aktivitásukért. Az így megszerzett pontok összege a szemeszter végén az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni: Elégtelen: 0 – 50 pontig Elégséges: 51 – 64 pontig Közepes: 65 – 77 pontig Jó: 78 – 90 pontig Jeles: 91 – 100 pontig Levelező tagozatos hallgatókra vonatkozó követelmények: A gyakorlaton a hallgatók feladatlapot írnak meg, amelyeknek értékelése során legfeljebb 15 pontot szerezhetnek. A megszerzett pontok összege az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni:


A tantárgy keretében az óra témájához kapcsolódó esettanulmányokat, jogeseteket oldanak meg a hallgatók. Az esettanulmány, jogeset megoldása során csoportmunkában, szerepjátékokban kell részt venniük. A hallgatók a témához kapcsolódó kiselőadásokat tartanak a gyakorlatok során.


1. A gyakorlatokon kiadott iratminták, szakanyagok. 2. ReNEUAL Model Rules on EU Administrative Procedure - Book III – Single Case

Decision-Making http://reneual.eu/images/Home/BookIII-Single_CaseDecision-Making_individualized_final_2014-09-03.pdf

Ajánlott irodalom:

1. A közigazgatási jog nagy kézikönyve (döntések fejezet) (Szerk.: Dr. Kilényi Géza) Complex Kiadó Budapest, 2008.

2. Dr. Boros Anita: Közérthető közigazgatási hatósági eljárás, Complex Wolters Kluwer Csoport, Budapest, 2010.

3. Administrative Law of the European Union, Its Member States and the United States (Szerk: René Seerden, F. A. M. Stroink) Intersentia Uitgevers Antwerpen – Groningen 2002



Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJBUE278N7 levelező: AJBUE278L7 Tárgyfelelős intézet: Bűnügyi Tudományok Intézete Büntető Eljárásjogi és Büntetésvégrehajtási Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: nappali: Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár levelező: Dr. Jánosi Andrea adjunktus Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár, Dr. Jánosi Andrea adjunktus, Prof. Dr. Nagy Anita egyetemi tanár, Prof. Dr. Róth Erika egyetemi tanár Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel:

Büntetőeljárási jog gyakorlat 2. (AJBUE278N6, AJBUE278L6)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatásának feladata, hogy a hallgatók megismerjék a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárás, valamint a külön, különleges és a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárások anyagával összefüggő határozattípusokat. Cél, hogy a hallgatók képesek legyenek a jogalkalmazói gyakorlathoz kapcsolódó feladatokat megoldani. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T13, T14, T15, T17 képesség: K4, K14, K24, K29, K30, K31 attitűd: A3, A10

autonómia és felelősség: F1, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása: Nappali tagozatos hallgatók esetén:

1. A perorvoslati rendszer alapkérdései 2. A másodfokú eljárás. 3. A harmadfokú eljárás 4. A perújítás. 5. A felülvizsgálat. Eljárás az alkotmányjogi panasz esetén. 6. Jogorvoslat a törvényesség érdekében. A jogegységi eljárás. Egyszerűsített

felülvizsgálat. 7. A fiatalkorúak elleni büntetőeljárás. 8. Katonai büntetőeljárás. Eljárás mentességet élvező személyek ügyében. 9. A bíróság elé állítás. A vádalku intézménye a külföldi büntetőeljárásokban; lemondás

a tárgyalásról (Eljárás egyezség esetén). 10. Tárgyalás mellőzése (A büntetővégzés meghozatalára irányuló eljárás). Eljárás a

vádlott távollétében (Eljárás a távollévő vádlottal szemben és a külföldön tartózkodó terhelt távollétében.

11. A biztosíték letétbe helyezésével folyó eljárás. 12. A magánvádas és a pótmagánvádas eljárás. 13. A vagyon-visszaszerzési eljárás (Eljárás a vagyon vagy dolog elvonása, adat

hozzáférhetetlenné tétele érdekében). Eljárás határzárral kapcsolatos bűncselekmények esetén.

14. Különleges eljárások és a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárások. Levelező tagozatos hallgatók esetén:

1. A kényszerintézkedésekkel kapcsolatos határozatok 2. A határozatszerkesztés alapvető tartalmi és formai követelményei. 3. A másodfokú bíróság határozatai. 4. A harmadfokú bírósági eljárásban hozott határozatok. 5. Egyes külön eljárások során hozott határozatok. 6. A különleges eljárások és a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyéb eljárások során hozott

határozatok.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton a félév során egy zárthelyi dolgozat megírására kerül sor, amellyel maximálisan 60 pont szerezhető (a megfelelt minősítéshez 21 pont szükséges). A kérdések megválaszolásához az órákon elhangzottak ismerete és az írott kötelező tananyag elsajátítása szükséges. Levelező tagozaton a félév során a Tanszék honlapján két jogeset kerül feltöltésre, amelyek a lent részletezettek szerint kerülhetnek a gyakorlati jegybe beszámításra. Gyakorlati jegy teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlati órákon való részvétel. Három hiányzást meghaladó mulasztás a félévvégi aláírás megtagadásával jár. Az aláírás megszerzéséért ez esetben köteles a hallgató gyakorlatvezetőjénél a gyakorlat vezetője által meghatározott időpontban beszámolni. A megengedett hiányzás dupláját elérő mulasztás az aláírás végleges megtagadását vonja maga után. Az értékelés ötfokozatú érdemjeggyel történik (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen)

A zárthelyi dolgozattal maximálisan 60 pont szerezhető További max. 20 pont adható referátum, kiselőadás tartásáért, vagy más többletteljesítményért (idegen nyelvű előadáson, perbeszédverseny való részvétel stb.), max. 10 pont tárgyalás látogatásáról szóló beszámolóért és max. 10 pont órai aktivitás alapján. A felsorolt módon megszerezhető 100 pont alapján a gyakorlati jegy 50 pontig elégtelen (1); 51-59 pont között elégséges (2), 60-69 pont között közepes (3); 70 és 84 pont között jó (4) és 85-tól 100 pontig jeles (5). Levelező tagozaton a tárgy órarendben előírt foglalkozásán a hallgató köteles részt venni. Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlati órán való részvétel. A tárgy oktatása gyakorlati jeggyel zárul. A tantárgy órakeretében egy írásbeli határozatszerkesztésre kerül sor, amelynek hibátlan megoldásával az elérhető pontszám 60 %-a szerezhető meg, ami a közepes gyakorlati jegy eléréséhez elegendő. A Tanszék honlapjára feltöltött jogesetek megoldásával további max. 20-20 % szerezhető. Jó vagy jeles gyakorlati jegy csak a honlapon közzétett jogesetek megoldásával érhető el. A beadás módja: személyesen a gyakorlati óra keretében vagy a [email protected] e-mail címre történő megküldéssel. A határozatszerkesztésen elért pontszám alapján a gyakorlati jegy minősítése a következő lehet: 23-30 pont: közepes (3) 15-22 pont: elégséges (2) 0-15 pont: elégtelen (1) Az ismeretátadás módja: tematikus prezentáció, esetismertetés, határozatszerkesztés. Kötelező irodalom:

1. Dr. Farkas Ákos – Dr. Róth Erika: A büntetőeljárás. CompLex, Budapest, 2012. 2. Az előadások anyaga 3. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény, valamint a kapcsolódó jogszabályok 4. Jeremy McBride: Human rights and criminal procedure. The case law of the European

Court of Human Rights. Council of Europe Publishing, 2009. pp 307–358 http://www.coe.int/t/dghl/cooperation/capacitybuilding/Source/documentation/Echr_and_crim_procedure.pdf

Ajánlott irodalom:

1. Bárd Károly: Tárgyalás a vádlott távollétében - emberijog-dogmatikai analízis. Wiener A. Imre - jubileumi kötet. Bp. 2005. 209-230.

2. Büntetőjogi fogalomtár. Complex, Budapest, 2012. 197-345. o. 3. Cséka Ervin: A büntető jogorvoslatok alaptanai. Budapest, 1985. 4. Farkas Ákos: Konszenzuális elemek a büntetőeljárásban. Magyar Jog 1992/8. 507-

512. o. 5. Farkas Ákos – Jánosi Andrea: „Büntetőjogi tényállások komplex elemzése

informatikai és kommunikációs eszközök támogatásával” e-learning tananyag (jogikar.uni-miskolc.hu/e-learning)

6. Herke Csongor: Megállapodások a büntetőperben. Pécs, 2008. 7. Herke Csongor: Súlyosítási tilalom a büntetőeljárásban. PTE ÁJK Pécs, 2010. 8. Kardos Sándor: Jogorvoslat a büntetőeljárásban. Magyar Jog 2003/1. 21-29. o. 9. Király Tibor: Büntetőítélet a jog határán. Budapest 1972 10. Kiss Anna (szerk.): Bűntények a könyvtárszobából. Interaktív iratmintatár büntetőjogi

komplex gyakorlathoz és szakvizsgához. CompLex Kiadó, Budapest, 2010 11. Nagy Anita: Büntetőeljárást gyorsító rendelkezések. Miskolc, 2008. 12. Soós László: Az új Be. jogorvoslati rendszerének változásai. Magyar Jog 2003/12.

711-722. o. 13. Szepesi Erzsébet – Házi Lajos: Büntetőeljárásjogi és büntetés-végrehajtási jogi

iratmintatár. CompLex, Budapest, 2007. 14. Peter D. Marshall: A Comparative Analysis of the Right to Appeal

http://scholarship.law.duke.edu/cgi/viewcontent.cgi?article=1014&context=djcil

89. Kereskedelmi jogi gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Kereskedelmi jogi gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: nappali: Dr. Barta Judit egyetemi docens levelező: Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Barta Judit egyetemi docens, Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi egyetemi docens Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A kereskedelmi jog elsajátítása és megismertetése során fontos célkitűzés, hogy a hallgatók ne csak e nagy ívű és széles jogterület elméleti szabályaival, hanem lehetőség szerint, annak joggyakorlatával és jogalkalmazási problémáival is megismerkedjenek, képesek legyenek egy gyakorlati jogi helyzet helyes megoldására az elsajátított tételes jog alkalmazása útján. A gyakorlati példák bemutatása, a jogesetek, tesztfeladatok, rávezető feladatok megoldása révén kapnak a hallgatók segítséget a gazdasági életben leggyakrabban előforduló szerződéstípusok sajátos normáinak megtanulásához, alkalmazásához, a lényegi összefüggések átlátásához. Az írásbeli feladatok megoldása, a kiselőadások, szóbeli jogesetmegoldások, szituációs gyakorlatok támogatják a szükséges készségek kialakítását, segítik a felkészülést a gyakorló jogászi munkára. A gyakorlati oktatás lehetővé teszi, hogy a hallgatók szóban is megnyilvánuljanak, közvetlen lehetőséget adva tudásuk kontrolljára, illetve a visszacsatolásra. A gyakorlatok arra is alkalmasak, hogy egy-egy jogesetet a hallgatók eljátszanak, bírósági tárgyalási szituációba helyezzenek, felváltva kipróbálva az egyes szerepköröket (bíróság, felperes, alperes), így más-más szempontból közelítve az adott jogi helyzetet. Az értékpapírjog keretében az előadásokon az értékpapírjog kibocsátásánál és az egyes értékpapír típusoknál megismertek ismétlése, rögzítése, a gazdasági életben betöltött gyakorlati szerep megismertetése, esetlegesen valamely szerződéshez való kapcsolódás bemutatása a tárgy oktatásának célja. Fejlesztendő kompetenciák:

tudás: T2, T11, T12, T13, T14, T15, T17 képesség: K4, K5, K6, K7, K29, K30, K31, K32, K33 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A8, A13 autonómia és felelősség: F1, F3, F4 Tantárgy tematikus leírása:

1. Kereskedelmi jog fejlődése, kereskedelmi szerződés jellemzői. Szerződéskötés a gazdasági életben: versenyeztetési eljárás, közbeszerzés, koncessziós pályázat, ÁSZF, elektronikus úton történő szerződéskötés.

2. Közvetítői szerződés, tartós közvetítés, biztosításközvetítők. 3. Bizományi szerződés. Szállítmányozási szerződés. 4. Pénzügyi lízingszerződés. Faktoring szerződés. 5. Vállalkozási típusú szerződések: általános szabályok. 6. Tervezési szerződés, kivitelezési szerződés, kutatási szerződés. 7. Hitel- és számlaszerződések: betétszerződés, takarékbetét-szerződés, fizetési

számlaszerződés, fizetési megbízási szerződés, bankkártya-szerződés. 8. Helyiségbérleti szerződés. Jogbérleti szerződés. 9. A biztosítási szerződések I. (a biztosítási szerződés általános szabályai, a

kárbiztosítási szerződés). 10. A biztosítási szerződések II. (az összegbiztosítási szerződések, az egészségbiztosítási

szerződés). 11. Értékpapírjog I. (értékpapírjogi alapfogalmak, részvény). 12. Közraktározás, közraktári jegy 13. Értékpapírjog II. (hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok) 14. Értékpapírjog III. (sui generis értékpapírok, befektetési szerződés)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Az aláírás megszerzésének feltétele nappali tagozaton a gyakorlaton való jelenlét, melyet az oktató minden szeminárium alkalmával jelenléti ív aláírásával ellenőriz. A gyakorlatokról legfeljebb 2 alkalommal lehet hiányozni. Ezt meghaladó hiányzás esetén a hallgató nem kap aláírást, amit külön írásbeli beszámolóval kell pótolnia. A pótlási lehetőség feltétele a gyakorlatok legalább 50%-án való jelenlét. A félévközi számonkérés zárthelyi dolgozat formájában történik. A hallgatók a félév során két zárthelyi dolgozatot írnak a 42. és a 47. héten. Ezzel a módszerrel nagyjából öt-öt előadás és szeminárium anyagát kell elsajátítaniuk, illetve visszaadniuk, ami megkönnyíti a vizsgára való felkészülést, megmutatja a gyenge pontokat, és értékelést ad a felkészülés mélységéről. Az egyes zh-k anyaga az addig elhangzott előadások témakörei. A félév során, a gyakorlatokon több egyéni, illetve közös feladatot is kapnak a hallgatók, prezentációt, kiselőadást, jogesetet kell megoldaniuk, vagy egyszerűbb szerződést kell készíteniük. Ezt vagy az adott szemináriumon közvetlenül, vagy egy későbbi szemináriumon kell ismertetniük. A gyakorlati foglalkozásokon versenyeznek is a hallgatók, kisebb csapatokban, vagy egyénileg, a legjobbak „kisötöst” kapnak. Levelező tagozaton az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlaton való jelenlét, melyet a tanszék jelenléti ív aláírásával ellenőriz. A nem megjelentek az aláírásért és a gyakorlati jegy megszerzéséért pótírásbelit írnak, melyre a tanszék heti egy alkalommal biztosít lehetőséget a vizsgaidőszak első két hetében. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Gyakorlati jegy megszerzésének feltétele az aláírás megszerzése. Nappali tagozaton a gyakorlati jegy alapját a félév során kötelezően megírt két (2)

zárthelyi dolgozat átlagolt eredménye adja. A zárthelyi dolgozat legalább 60%-os teljesítése a feltétele az elégséges (2) minősítésnek, 70%-os a közepes (3) minősítésnek, 80%-os a jó (4) minősítésnek és a 90%-os teljesítményt elérő hallgató kap jeles (5) minősítést. Az eredményes gyakorlati jegyhez mindkét zh legalább elégséges szintű megírása szükséges. A gyakorlat értékelése ötfokozatú (1-2-3-4-5) gyakorlati jeggyel történik. A gyakorlati jegy a zárthelyi dolgozatok eredménye, a gyakorlati foglalkozásokon tanúsított aktivitás, a versenyfeladatok megoldása során elért kisötös, és a kapott külön szorgalmi feladatok vállalása és megoldása alapján kerül meghatározásra. Valamennyi feladatmegoldás, szereplés értékelésre kerül, és az összes jegy átlagából kapott érték adja az érdemjegyet. A sikertelenül megírt, meg nem írt, illetve javítandó zárthelyi dolgozatok pótlása a szorgalmi időszak utolsó hetében, az utolsó szeminárium alkalmával történik. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása, a vizsgaidőszak első két hetében, a gyakorlatvezető által megjelölt időpontban, írásban történik. A gyakorlat értékelése levelező tagozaton ötfokozatú: (1-2-3-4-5). Aki a gyakorlaton megjelenik, megajánlott közepes érdemjegyet kap. A jeles, illetve jó eredményért az aláírást pótlókkal egy időben lehet írásban javítani. A gyakorlati jegyet javítók közepesnél rosszabb érdemjegyet nem kaphatnak. A javítás a tanszék oktatói által adott feladatok (legfeljebb 2 oldal A/4 lap, illetve 6 feladat) önálló megoldását jelenti. Legalább a maximális pontszám 80% a jó, 90% a jeles minősítés feltétele. A nem megjelentek az aláírásért és a gyakorlati jegyért közös pótírásbelit írnak, ami a tanszék oktatói által adott feladatok (legfeljebb 2 oldal A/4 lap, illetve 6 feladat) önálló megoldását jelenti. Legalább a maximális pontszám 60%-át el kell érni az elégséges gyakorlati jegyhez, 70 % közepes, 80% jó, 90% szükséges a jeles minősítéshez. Kötelező irodalom:


2. Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai megjelenés alatt. 3. Barta Judit Design Contact In: Sándor István (szerk.) Business Law in Hungary. 774

p. Budapest: Patrocinium Kiadó, 2016. pp. 377-381. (Magister Books) (ISBN:978-963-413-080-2)


Ajánlott irodalom:



3. Ujváriné dr. Antal Edit: Felelősségtan. Patrocinium, Budapest, 2017. 5. Harsányi Gyöngyi: Az értékpapír 1. In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó

jogszabályok nagykommentárja. (szerkesztő: Osztovits András) IV. kötet Opten Informatikai Kft. Kiadó, Budapest, 2014. 327-352.

6. Harsányi Gyöngyi: Használati kötelmek. A bérleti szerződés. 2. In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó

jogszabályok nagykommentárja (szerkesztő: Osztovits András) III. kötet Opten Informatikai Kft. Kiadó, Budapest, 2014. 813-837.

7. Barta Judit The construction contract In: Sándor István (szerk.) Business Law in Hungary. 774 p. Budapest: Patrocinium Kiadó, 2016. pp. 381-986. (Magister Books) (ISBN:978-963-413-080-2)

8. Barta Judit The possibility and significance of legal guarantees in the case of construction contracts ACTA UNIVERSITATIS SAPIENTIAE 4:(1) pp. 5-15. (2015)

90. Polgári eljárásjogi gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Polgári eljárásjogi gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Turkovicsné Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens; Dr. Cserbáné Dr. Nagy Andrea egyetemi docens; dr. Tóth Barbara tanársegéd Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Polgári eljárásjog I. tantárgy a tételes joganyagot közvetítő tárgyak keretében helyezkedik el. Rendeltetése, hogy bemutassa és elsajátíttassa azokat a processzuális eszközöket, amelyek révén az anyagi jogban gyökerező alanyi jogok bírósági védelme megvalósul. A tantárgy tematikája kiterjed a polgári perjog alapelveinek, majd az elsőfokú eljárás szabályainak ismertetésére. Ennek keretében közelebbi megvilágításba kerülnek a polgári per alanyai, a perindítás és következményei, a keresetjog, a perköltséggel és költségkedvezményekkel kapcsolatos szabályok, az osztott perszerkezet egyes mozzanatai (perfelvételi szak és érdemi tárgyalási szak), a bizonyítással összefüggő törvényi rendelkezések, a határozatok és joghatásaik ismertetésével bezárólag. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3; T5; T7; T10; T13; T14 képesség: K1; K2; K3; K6; K8; K9 attitűd: A1; A2; A3; A4; A5; A6; A7; A8 autonómia és felelősség: F1; F2; F3; F4; F5

Tantárgy tematikus leírása: 1. A polgári eljárásjog alapfogalmai, forrásai. A magyar polgári eljárásjog

fejlődéstörténete 2. A polgári perjog alapelvei 3. A polgári per alanyai: a bíróságok. A bírák és a bíróságok kizárása. 4. Bírósági hatáskör és illetékesség 5. A peres felek és más perbeli személyek. A perbeli képviselet 6. A perköltség és a költségkedvezmények 7. A peres eljárás általános szabályai 8. Az elsőfokú eljárás szabályai I.: a perindítás és a perfelvételi szak 9. Az elsőfokú eljárás szabályai II.: az érdemi tárgyalási szak, közös rendelkezések a

perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakban, eltérő rendelkezések a járásbíróság hatáskörébe tartozó perekben a jogi képviselő nélkül eljáró félre

10. Az eljárást megakasztó percselekmények: az eljárás félbeszakadása, szünetelése, felfüggesztése, megszüntetése. Az ideiglenes intézkedés

11. A bizonyítás 12. A határozatok és joghatásaik 13. Zárthelyi dolgozat a megajánlott jegyért 14. Összefoglalás, konzultáció

Félévközi számonkérés módja és értékelése: gyakorlati jegy Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati jegybe beszámítandó a félév során megírt zárthelyi dolgozat eredménye, a hallgatók gyakorlaton mutatott aktivitása, illetve az elvégzett feladatok eredménye. Írásbeli zárthelyi dolgozat, melynek követelményei az előadáson elhangzott tananyag, és a gyakorlati foglalkozásokon feldolgozott jogesetek. A szemeszter végén az értékelés módja a gyakorlati jegy, amely ötfokozatú értékeléssel zárul (1-5-ig minősítéssel, 61-71-81-91%); teljesítése 1 kreditpontot eredményez. A félév elfogadásának feltétele a gyakorlati foglalkozások látogatása, aktív részvétel. Két hiányzás megengedett. Kötelező irodalom:

1. Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári eljárásjog I.; Wolters Kluwer Kiadó, Budapest 2017. 2. Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

magyarázata; Wolters Kluwer Kiadó, Budapest 2017. 3. Sutter-Somm, Thomas (Hrsg.); Harsági, Viktoria (Hrsg.): Die Entwicklung des

Zivilprozessrechts in Mitteleuropa um die Jahrtausendwende, Reform und Kodifikation - Tradition und Erneuerung, Schulthess Verlag, Zürich, 2012.


1. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2. 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és

közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról 3. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

Ajánlott irodalom:


2. Harsági Viktória (szerk.): Közép-európai polgári perjogi reformok és kodifikációk az elmúlt negyedszázadban – Tradíció és megújulás; HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2014.

3. Harsági Viktória - Wopera Zsuzsa (szerk): Az igazságszolgáltatás kihívásai a XXI. században, Tanulmányok Gáspárdy László professzor emlékére, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2007.


91. Pénzügyi jogi gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Pénzügyi jogi gyakorlat 1.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJPEN278N7 levelező: AJPEN278L7 Tárgyfelelős intézet: Államtudományi Intézet Pénzügyi Jogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Erdős Éva egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, Dr. Varga Zoltán egyetemi docens Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A gyakorlati foglalkozások célja, hogy elmélyítsék az előadásokon elhangzott ismereteket, megkönnyítsék a Pénzügyi jog 1. tantárgy anyagának elsajátítását, másrészt pedig lehetőséget adjanak arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek a pénzügyi jogi jogalkalmazás néhány alapvető kérdésével, egyéni feladatok megoldása útján. A gyakorlat a tantárgyi tematikát követi, bizonyos kérdések elméleti megközelítések mélyebb bemutatásával, a pénzügyi jog nemzetközi jogalkotásának és a joggyakorlat főbb kérdéseinek áttekintésével, és a jogesetek megoldásának segítségével. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T3, T4, T5, T6, T10, T11, T12, T13, T14, T15, T16, T17 képesség: K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, K8, K9, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K16, K17, K18, K19, K20, K21, K22, K23, K24, K25, K26, K27, K28, K29, K30, K31, K32, K33, K34 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A7, A8, A9, A12, A13, A14, A15, A16, A17, a18, A19, A20 autonómia és felelősség: F1, F2, F3, F4, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Pénzügyi jogi alapfogalmak: a pénzügyi jogtudomány fogalma, a pénzügyi jogviszony jellemzői, jogforrásai, a pénzügyi jog elhatárolása más jogágtól

2. Az államháztartás felépítési rendszere, az államháztartási gazdálkodás alapelvei, az

államháztartás alrendszerei. Az államháztartási törvény főbb rendelkezései. 3. Az államháztartás bevételei és kiadásai, a központi költségvetés szerkezete, kiadásai,

bevételei 4. Költségvetési jog: a központi költségvetés tervezése, hatásköri – eljárási szabályok 5. A költségvetés végrehajtása 6. Magyar Államkincstár 7. Költségvetési szervek gazdálkodása, jogállása 8. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai, költségvetése 9. A helyi adók szabályai 10. A gépjárműadó legfőbb szabályai. 11. Gazdálkodás a nemzeti vagyonnal. MNV Zrt. 12. Az államháztartási kontrollok rendszere. Az Állami Számvevőszék és eljárása. 13. A bankrendszer felépítése, a kétszintű bankrendszer jellemzői. A jegybank és

tevékenysége. A jegybanki irányítás monetáris eszközei, a jegybanki ellenőrzés szabályai.

14. Kétszintű bankrendszer: pénzügyi intézmények rendszere, hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások, a prudens működés szabályai

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás feltétele, hogy a hallgató a gyakorlati foglalkozásokon részt vegyen. A gyakorlatok látogatása a tanulmányi és vizsgaszabályzat vonatkozó rendelkezései szerint kötelező. Az aláírás megszerzésének feltétele az, hogy a szemeszter során legfeljebb két alkalommal hiányzott a hallgató. A hallgatók a szemeszter során egy zárthelyi dolgozatot írnak, a dolgozatért – maximális teljesítmény esetén összesen 80 pontot kaphatnak. További pontokat, összesen 20 pontot szerezhetnek kis előadások tartásáért, jogesetmegoldásért, egyéb feladat megoldásáért, valamint a gyakorlatokon nyújtott aktivitásukért. Levelező tagozaton az aláírás feltétele, hogy a hallgató a gyakorlati foglalkozáson részt vegyen. A gyakorlaton egy gyakorlati feladatlap - helyi adókhoz kapcsolódó számítási példa - megírására kerül sor,a amelynek értékelése ötfokozatú (jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen) minősítéssel történik. A számítási feladat megoldásánál a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény és számológép használható. A gyakorlat értékelése: - 0-50% - elégtelen (1) - 51-63% - elégséges (2) - 64-77% - közepes (3) - 78%-89% - jó(4) - 90-100% - jeles (5) Kötelező irodalom:

1. Pénzügyi jog I. (szerk. Simon István) Budapest, Osiris Kiadó 2007 2. Vígvári András: Közpénzügyeink KJK Kerszöv, Budapest, 2005 3. Erdős Éva: Studies in European tax and financial law, University of Miskolc, Faculty

of Law 2010.

Ajánlott irodalom:

1. Erdős Éva - Fekete Zoltán - Molnár Valéria: Pénzügyi jog igazságügyi ügyintéző szakos hallgatók részére, Virtuóz Kiadó, Budapest, 2006. (Az ÁJK Kari Könyvtárában hozzáférhető)

2. Pénzügyi jog I. (szerk. Halustyik Anna) Aula Kiadó, Budapest 2005 3. Developmental tendencies of Financial Law in the XX st century (Közjogi

intézmények a XXI. században. A közigazgatási jogi alszekció előadásainak szerkesztett változata) PTE ÁJK 2004. 31-47.


1. 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 2. 368/2011. (XII. 31. ) az államháztartási törvény végrehajtásáról 3. éves költségvetési törvény 4. 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 5. 2007. évi CVI. az állami vagyonról 6. 1991. évi LXXXII. törvény a gépjárműadóról 7. 1990. évi C. törvény a helyi adókról 8. 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről 9. 2013.évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 10. 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról

92. Környezetjogi gyakorlat

Tantárgy neve: Környezetjogi gyakorlat


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Csák Csilla egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Olajos István egyetemi docens, Dr. Szilágyi János Ede egyetemi docens Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy az agrárjogból megszerzett ismeretekre épül. Bemutatja a környezetjog kialakulását, elméleti kérdéseit, a minden környezeti elemre kiterjedő integratív környezetjog jogi szabályozását, így a hatásvizsgálat, felülvizsgálat, az auditálás, és termékminősítés témaköreit. A környezetvédelem szektoriális szabályai közül részletesen foglalkozunk a földvédelem, vízvédelem, levegővédelem, hulladékgazdálkodás, valamint a természetvédelem legfontosabb jogi kérdéseivel. A tárgy oktatása során külön kérdéskörként foglalkozunk az agrár-környezetvédelem, így a növényvédelem, az állategészségügy, a növényfajták állami elismerése, a vetőmag gazdálkodás, a

takarmánygazdálkodás és az állattenyésztés védelmi és gazdálkodási kérdéseivel. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T13, T14, T15 képesség: K4, K5, K7, K9, K12, K25, K28, K29, K30, K31, K33 attitűd: A2, A8, A18 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Környezetjog helye a jogrendszerben, környezeti felelősség 2. A környezeti hatásvizsgálat típusai 1. Környezetjog gazdasági eszközei 2. Integratív környezetjog egyéb eszközei 3. A környezetjog viszonya az agrárjoghoz 4. A vízvédelem gyakorlati kérdései 5. A földvédelem gyakorlati kérdései 6. A levegővédelem gyakorlati kérdései 7. A zöldkártya és a kibocsátásai jogok 8. Hulladékgazdálkodás 9. Új növényfajták, vetőmagok, állatfajták elismerése, szabadalmaztatása 10. Természetvédelem- állatvédelem- növényvédelem kapcsolata és gyakorlata 11. Az élelmiszerjog és annak fogyasztóvédelemi hatásai 12. A géntechnológia és annak etika kérdései 13. 14. Az ügyész szerepe a környezetvédelemben

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton: Az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlaton való jelenlét, melyet a tanszék rendszeresen ellenőriz. A gyakorlatokon való részvétel ellenőrzése a gyakorlatvezető hatásköre. Levelező tagozaton: Az aláírás feltétele a konzultáción való megjelenés. A konzultáció ideje alatt zárthelyi dolgozat megírására kerül sor. A gyakorlati jegyet a szorgalmi időszakban kell megszerezni. Amennyiben a hallgató nem szerzett aláírást és gyakorlati jegyet a szorgalmi időszakig, az aláírás megtagadását vonja maga után. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Nappali tagozaton: A gyakorlatok során feldolgozott elméleti és gyakorlati ismeretek alapján írásbeli számonkérés formájában adott gyakorlati jegy. A félév során 2 zárthelyi dolgozat megírása kötelező. A tantárgy értékelése öt fokozatú. Levelező tagozaton: A zárthelyi dolgozat (első négy előadás anyaga) legalább 60%-os megírása az eredményes gyakorlati jegy megszerzésének feltétele. A gyakorlat minősítése 1-2-3-4-5 fokozatú érdemjeggyel zárul. Kötelező irodalom:

1. Csák Csilla: Környezetjog I., Novotni Kiadó, Miskolc, 2008. 2. Szilágyi János Ede (szerk.): Környezetjog II., Novotni Kiadó, Miskolc, 2010. 3. Nancy K. Kubesek, Gary S. Silverman: Environmental Law, 2014.

Ajánlott irodalom:

1. Bándi Gyula: Környezetjog, Szent István Társulat, Budapest, 2011. 2. Fodor László: Környezetjog, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2014.

3. Brian Jack: Agriculture and EU Environmental Law, 2009., TJ International Ltd., Padstow, Cornwall

4. Csák Csilla: A környezetjogi felelősség magánjogi dogmatikája, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2012.

5. Szilágyi János Ede: Vízjog: Aktuális kihívások a vizek jogi szabályozásában, Miskolci Egyetem, Miskolc, 2013.

93. Nemzetközi jogi gyakorlat 1.

Tantárgy neve: Nemzetközi jogi gyakorlat 1.


Tárgyfelelős: Dr. Raisz Anikó egyetemi docens Közreműködő oktató(k): dr. Béres Nóra tanársegéd Javasolt félév: 7. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Nemzetközi jog I. tantárgy anyaga elsajátításának megkönnyítése. A gyakorlat a tantárgyi tematikát követi, bizonyos kérdések, elméleti megközelítések részletesebb ismertetésével, az újabb nemzetközi jogalkotás, a nemzetközi joggyakorlat fontosabb sarokpontjainak áttekintésével, és jogesetek megoldása segítségével. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1; T3; T4; T7; T10; T13 képesség: K1; K2; K4; K6; K11; K12; K14; attitűd: A2; A4; A6; A7; A10; A20 autonómia és felelősség: F1; F3; F4; F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A nemzetközi jog története 2. A nemzetközi jog jogi természete és sajátosságai, a nemzetközi jog kötelező ereje. A

nemzetközi jog és a belső jog kapcsolata 3. A nemzetközi jog jogforrási rendszere, a nemzetközi szerződések definíciója és

tipológiája, a nemzetközi szerződések megkötése 4. A nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartások és a kifogások 5. A nemzetközi szerződések és az érvénytelenség, a nemzetközi szerződések

értelmezése 6. A nemzetközi szerződések hatálya, végrehajtásának biztosítékai és a

normakonfliktus. A szerződések módosítása, kiegészítése és felfüggesztése, a szerződések megszűnése

7. A szokásjog, mint jogforrás

8. A civilizált nemzetek által elismert általános jogelvek. Az államok egyoldalú jogi aktusai, mint jogforrások

9. A nemzetközi szervezetek határozatai, a méltányosság, mint jogforrás, a bírói gyakorlat, a jogtudomány és szerepe a jogviták eldöntésében, az ex aequo et bono alapon történő bíráskodás

10. Az állam fogalmi elemei, főhatalom és alávetettség a nemzetközi jognak: a keretek közötti mozgásszabadság

11. Az államhatár, a területszerzés jogcímei 12. Az államnak nem saját állami területen gyakorolt területigazgatási hatáskörei 13. Az államok egymás közti kapcsolatainak nemzetközi jogi alapelvei 14. Az államok keletkezése, megszűnése és az államutódlás 15. Államelismerés, kormányelismerés és egyéb elismerési formák, különleges státusok

Félévközi számonkérés módja és értékelése: gyakorlati jegy Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kurzus gyakorlati jeggyel zárul. A jegy a gyakorlatokon a félév folyamán megírt két írásbeli zárthelyi dolgozat, valamint a részvétellel és az órai aktivitás során szerzett pontok alapján kerül kiszámításra. (zárthelyi dolgozatok: összesen 40 pont, jelenlét, aktivitás, 10 pont.) Kötelező irodalom:



Ajánlott irodalom:




94. Politikai szociológia

Tantárgy neve: Politikai szociológia


Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina egyetemi docens Közreműködő oktató(k): -

Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét, levelező: 8 óra/félév


Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy felruházza a hallgatókat mindazokkal az alapvető fogalmakkal és ismeretekkel, amelyek az állami-politikai jelenségek, a politika jelenségvilágának megismeréséhez, tudatossá tételéhez szükségesek. Általános szociológiai ismereteket feltételezve a politikai szociológia, mint szakszociológia alapvető ismereteit, ezen ismeretek rendszerét, területeit és fő fogalmait tolmácsolja. Arra kívánja felkészíteni a hallgatókat, hogy tudatosan és megalapozottan legyenek képesek véleményt alkotni a politikai szféra jelenségeiről. A tárgy ennek érdekében áttekinti a legfontosabb tematikus blokkokat, megismertet az ezekkel kapcsolatos nemzetközi és hazai szakirodalommal, valamint bemutatja, hogy az ott kimunkált kategóriák miként alkalmazhatók a hazai politikai folyamatokra. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T4, T6, T7, T18 képesség: K1, K6, K13, K15, K22 attitűd: A4, A6, A7 autonómia és felelősség: F4 Tantárgy tematikus leírása

1. A félév áttekintése, követelmények, tananyag ismertetése 2. A politikai szociológia kialakulása 3. A politikai elitek és az uralom alapkérdései 4. Politikai pártok és pártrendszerek 5. A kormányzás 6. A magyar politikai rendszer jellemzői 7. A bürokrácia 8. Zárthelyi dolgozat (önkéntes) 9. Politikai magatartás és részvétel 10. A választói magatartás 11. A választási kampány 12. Nyilvánosság – Kommunikáció – Közvélemény 13. A politikai kultúra 14. A politikai szocializáció

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Önkéntes zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Teljesítés módja: írásbeli kollokvium ötfokozatú értékeléssel, a tételsor 4 tételének kidolgozása. A sikeres félévközi önkéntes ZH kiváltja a kollokvium első felének számonkérését. A ZH és a kollokvium eredményének átlaga adja a végleges érdemjegyet. Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul

ki: Jeles (5): 88–100 % Jó (4): 75–87 % Közepes (3): 63–74 % Elégséges (2): 51–62 % Elégtelen (1): 0–50 % Kötelező irodalom:

1. Kéri László (szerk.): Societas politica. Fejezetek a politikai szociológia köréből. Miskolc: Bíbor, 2001. (kivéve az 5. és a 12. fejezeteket)

2. Bihari Mihály – Pokol Béla: Politológia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2009. 3. Almond, Gabriel – Powell, Bingham: Comparative politics: A Theoretical

Framework. (3rd ed.) Pearson Education, 2000. Ajánlott irodalom:

1. Almond, Gabriel – Powell, Bingham: Összehasonlító politológia. Budapest, Osiris, 2003.

2. Körösényi András: A magyar politikai rendszer – negyedszázad után. Budapest: Osiris, 2015.

3. Sartori, Giovanni: Democratic Theory. Greenwood Publishing Group, 1973.


Tantárgy neve: Kereskedelmi jog 2.


Tárgyfelelős: Dr. Barta Judit egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi egyetemi docens Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Kereskedelmi jog 1. (AJKER251N7, AJKER251L7)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A gazdasági társaságok a gazdasági élet tipikus szereplői. A rájuk vonatkozó összetett joganyag (Ptk. jogi személy általános szabályai, a gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezések, a cégjogi és csődjogi előírások, átalakulási különös szabályok, stb.) alapos ismerete, összefüggéseiben történő megbízható kezelése egy képzett jogász számára elengedhetetlen követelmény, az ismeretek részletekbe menő elsajátíttatása ezért alapvető célkitűzés. A gazdasági társaságok nem csak működnek, hanem átalakulnak és megszűnhetnek jogutód nélkül is, mely folyamatok speciális szabályozás alá esnek. Utóbbi témakörök ismerete

szintén elengedhetetlen. A jogutód nélküli megszűnésre vezető eljárások, mint végelszámolás, kényszertörlés és felszámolás külön törvényekben szabályozottak, sajátos jellemzőkkel bírnak. A tárgy kiterjed a csőd és felszámolás funkciójának, elhatárolásának, a főbb anyagi, és a szükséges mértékig, eljárásjogi szabályainak megismertetésére. A jogutód nélküli megszűnéshez, a hitelezők (egyes esetekben azok társadalmi szintű) védelme és csalárd gazdálkodás elleni küzdelem jegyében, szorosan kapcsolónak egyes felelősségi kérdések, úgymint a vezető tisztségviselők wrongful trading felelőssége, és a korlátozott helytállásra köteles tagok felelősségének korlátlanná tétele, ha e kiváltságos helyzetükkel visszaéltek. A felelősségi szabályok és a vonatkozó joggyakorlat alapos ismerete kézen fogva vezet a kapcsolódó büntetőjogi tényállásokhoz, melyek nem érthetők e magánjogi alapok nélkül. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T5, T6, T11, T12, T13 képesség: K4, K5, K6, K12, K13, K14, K17, K18, K19, K23, K24, K26, K28, K29, K31 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A8, A13 autonómia és felelősség: F1, F3, F4 Tantárgy tematikus leírása:

1. A gazdasági társaságok közös szabályai, a vonatkozó szabályozás jellege. A gazdasági társaság alapítása, előtársaság. Társasági szerződés módosítása.

2. Ügyvezetés. A gazdasági társaság képviselete. Felelősség. 3. A gazdasági társaság legfőbb szerve. 4. Felügyelőbizottság. 5. Állandó könyvvizsgáló. 6. Kkt., Bt. 7. A korlátolt felelősségű társaság. A törzstőke felemelése, a törzstőke leszállítása. 8. Részvénytársaság alapítása. Részvényesi jogok, kötelezettségek. 9. Az rt. szervezete. Alaptőke felemelése és leszállítása. 10. A bíróságok hatásköre a gazdasági társaságok törvényes működésével kapcsolatban.

Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata. A tag kizárása. Kisebbségvédelem. 11. Gazdasági társaság átalakulása és egyesülése. 12. Gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése. Hitelezővédelem. Végelszámolás,

kényszertörlési eljárás. 13. Csődeljárás. 14. Felszámolási eljárás.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Aláírás feltétele az előadásokon való, előírt jelenlét. Az előadáson való jelenlét nappali tagozaton minden alkalommal katalógus formájában kerül ellenőrzésre. Legfeljebb két hiányzás megengedett. Aki az előadásokon tartott katalógusról kettőnél több alkalommal hiányzott, az az előadások teljes anyagából, írásban beszámolni köteles, az aláírás megszerzéséért, a szorgalmi időszak utolsó hetében, az utolsó előadást követően. Sikertelen (60%-ot el nem érő) vagy elmulasztott pótlás az aláírás megtagadását vonja maga után. További pótlásra a tanszéki a vizsgaidőszak első két hetében egy-egy alkalmat biztosít. Levelező tagozaton az aláírás feltétele legalább egy előadáson való jelenlét, amelyet az oktató katalógus formájában ellenőriz. Az a hallgató, aki nem kért egyéni tanulmányi rend keretében felmentést az előadások látogatása alól és egyetlen előadáson sem volt jelen, nem kap aláírást.

Az aláírás megszerzése írásbeli beszámolóval történik az előadások teljes anyagából, a szorgalmi időszak utolsó hetében. Sikertelen (60%-ot el nem érő) vagy elmulasztott pótlás az aláírás megtagadását vonja maga után. További pótlásra legfeljebb a vizsgaidőszak első két hetének utolsó napjáig van lehetőség, melyre a tanszék hetente egy alkalmat biztosít. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokvium teljesítésének módja szóbeli vizsga, melynek alapját az előzetesen kiadott szóbeli tételsor tartalmazza. A tételsor A és B részből áll, mindkét rész azonos számú tételt tartalmaz, a tételek címe és tartalma az előadások témaköreivel megegyező. A hallgató egy A és egy B tételt húz, mindkét tétel legalább elégséges szintű ismerete szükséges a sikeres vizsgához. A tárgy tételes jogi és erősen gyakorlat orientált, ezért a tematikus prezentáción kívül, ismertetésre kerülnek a legfrissebb bírósági eseti döntések, bírósági állásfoglalások, a Kúria mellett működő tanácsadó testület állásfoglalásai, a szakirodalmi eredmények, saját tapasztalatok és joggyakorlati, kutatási eredmények, stb. Kifejezetten hangsúlyos a saját joggyakorlati tapasztalatok, kutatási eredmények átadása és a publikált joggyakorlati megoldások ismertetése. Kötelező irodalom:

1. Barta Judit – Harsányi Gyöngyi – Majoros Tünde – Ujváriné dr. Antal Edit: Gazdasági társaságok a Polgári Törvénykönyvben, Patrocínium Kiadó, Budapest, 2016.

2. Barta Judit: Vollstreckung des nicht zurückgezahlten Gelddarlehens, wenn das Vermögen Des Schuldners ganz oder teilweise Gesellschaftsanteil ist. In: Terézia HiŠemová (szerk.) Pôžička či úžera? Nútený výkon rozhodnutia-historickoprávne základy a problémy aplikačnej praxe I. = The loan or usury? Compulsory enforcement of judgment - historical an law foundations and problems of application practice I.: Recenzovaný zborník vedeckých prác = Reviewed proceedings of scientific papers. 319 p. Konferencia helye, ideje: Košice, Szlovákia, 2017.10.21 Košice: Univerzita Pavla Jozefa Safárika v Kosiciach, 2017. pp. 21-42.

3. Az előadáson megjelölt jogszabályok, az előadáson elhangzottak és az oktatók által kiadott segédanyagok.

Ajánlott irodalom:

1. Juhász László: Csődjog: a csőd-, a felszámolás, a végelszámolás, a megszűnési- és a vagyonrendezési eljárás kérdései. Novotni Alapítvány, Miskolc, 2012.

2. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (szerkesztő: Osztovits András) Opten Informatikai Kft. Kiadó, Budapest, 2014.

4. Ujváriné dr. Antal Edit: Felelősségtan. Patrocínium Kiadó, Budapest, 2017. 5. Barta Judit: Gondolatok a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás új szabályozása

kapcsán In.: „Megújulás a jogi személyek szabályozásában” tanulmányok az új Ptk. köréből Szerk.: Miskolczi Bodnár Péter-Grad-Gyenge Anikó Kiadja: Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Budapest, 2014. 82-96.

6. Marcus Gyulai-Schmidt: Modernisierung des deutschen GmBH-Rechts. (Ungarisches Jahrbuch für Handelsrecht Band I. Herausgeber: Zoltán Csehi, Gondolat Kiadó, Budapest, 2008.)




Tárgyfelelős: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Turkovicsné Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens, Dr. Cserbáné Dr. Nagy Andrea egyetemi docens, dr. Tóth Barbara tanársegéd Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Polgári eljárásjog 1. (AJPOE233N7,AJPOE233L7)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Polgári eljárásjog 2. című tantárgy a tételes joganyagot közvetítő tárgyak keretében helyezkedik el. Rendeltetése, hogy bemutassa és elsajátíttassa azokat a processzuális eszközöket, amelyek révén az anyagi jogban gyökerező alanyi jogok bírósági védelme megvalósul. A tárgy tematikája egyaránt kiterjed a polgári peres és nemperes eljárások ismertetésére. A tantárgy keretei között részletesen megismertetjük a polgári per perorvoslati rendszerét, a polgári perrendtartás Különös részében szabályozást nyert peres eljárásokat, valamint a kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos pereket. A tantárgy keretei között megkezdjük egyes polgári nemperes eljárások, így a fizetési meghagyásos eljárás és a hagyatéki eljárás oktatását. A további nemperes eljárások oktatása a Polgári eljárásjog 3. tantárgy keretei között folytatódik. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3; T5; T7; T10; T13; T14 képesség: K1; K2; K3; K6; K8; K9 attitűd: A1; A2; A3; A4; A5; A6; A7; A8 autonómia és felelősség: F1; F2; F3; F4; F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A perorvoslatok; a fellebbezési eljárás. 2. A rendkívüli perorvoslatok: a perújítás és a felülvizsgálat. 3. Bevezetés a Pp. Különös részébe; A státuszperek közös szabályai. A házassági perek. 4. Származási perek, az örökbefogadás felbontásai iránt indított per, a kiskorú gyermek

tartása iránt indított per. 5. Gondnoksági perek és a szülői felügyelettel kapcsolatos perek. 6. Egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek és a munkaügyi perek. 7. Kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek. 8. Közigazgatási perek I. 9. Közigazgatási perek II.

10. A nemperes eljárásokról általában. 11. A fizetési meghagyásos eljárás 12. A hagyatéki eljárás 13. Zárthelyi dolgozat a megajánlott jegyért. 14. Összefoglalás, konzultáció

Félévközi számonkérés módja és értékelése: szóbeli kollokvium Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Nincs félévközi számonkérés, de az előadásokon való részvétel az aláírás feltétele. A hallgatóknak lehetőségük van megajánlott jegy szerzésére, melynek feltétele az, hogy az előadásokról két alkalomnál többször nem hiányozhatnak. További feltétel az önkéntes zárthelyi dolgozat megírása, melynek eredményeként a tanszék csak a jó (4) és jeles (5) érdemjegyeket ajánlja meg. A kollokvium értékelése 1-5-ig terjedő érdemjeggyel történik (61-71-81-91%). A számonkérés az írott tananyagon és a vonatkozó jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadásokon elhangzottakra is. Kötelező irodalom:

1. Wopera Zsuzsa – Nagy Adrienn (szerk.): Polgári eljárásjog II., Wolters Kluwer Kiadó, Bp. 2018.

2. ADVOCAT 2017. évi különszáma 3. Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény

magyarázata 4. Maarit Jantera-Jareborg: Marriage Dissolutions is an Integrated Europe, In: Yearbook

on Private International Law, Vol. I. 1999. Kluwer Law International, Swiss Institute of Comparative Law


1. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról; Hatodik - Nyolcadik rész (kivéve a végrehajtási pereket)

2. 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról 3. 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és

közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról 4. 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó

szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról 5. 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról 6. 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 7. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Ajánlott irodalom:

1. Wopera Zsuzsa (szerk.): Kommentár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez; Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.; Bp. 2017.

2. Wopera Zsuzsa (szerk.): Iratmintatár a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényhez; Wolters Kluwer Kiadó, Bp. 2018. (megjelenés alatt)

3. Katharina Boele-Woelki: For Better or for Worse: The Europeanization of International Divorce Law, in: Yearbook of Private International Law, Volume XII. 2010, Sellier, 2011, 10-15. o.

97.

Nemzetközi jog 2. Tantárgy neve: Nemzetközi jog 2.


Tárgyfelelős: Dr. Raisz Anikó egyetemi docens Közreműködő oktató(k): dr. Béres Nóra tanársegéd Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Nemzetközi jog 1. (AJNEK255N7, AJNEK275L7)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy tematikája szerint a második félévben a nemzetközi szervezeteknek, mint a nemzetközi jog alanyainak bemutatása képezi a következő ismertetésre kerülő kérdést, majd az egyének nemzetközi jogi relevanciája kapcsán az emberi jogvédelem és a nemzetközi büntetőjogi felelősségre vonás problematikájának, azt követően a diplomáciai és konzuli kapcsolatoknak, az állami felelősségnek, a viták békés rendezésének, az erőszak alkalmazásának, a nemzetközi humanitárius jognak valamint a térségek jogának bemutatására kerül sor. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1; T3; T4; T7; T10; T13 képesség: K1; K2; K4; K6; K11; K12; K14; attitűd: A2; A4; A6; A7; A10; A20 autonómia és felelősség: F1; F3; F4; F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A nemzetközi szervezetek, mint a nemzetközi jog alanyai 2. Az egyén a nemzetközi jogban, az emberi jogok védelme univerzális szinten 3. Az emberi jogok védelme regionális szinten. 4. Kisebbségvédelem, menekültjog, különleges jogok a munka világában 5. Az egyén nemzetközi jogi felelőssége a nemzetközi bűncselekményekért,

felelősségre vonás az ad hoc törvényszékek előtt 6. Az egyén nemzetközi jogi felelőssége a nemzetközi bűncselekményekért,

felelősségre vonás a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt 7. A diplomáciai kapcsolatok joga, a diplomáciai képviselet funkciói, a diplomáciai

megbízatás. 8. A konzuli kapcsolatok joga, a konzul feladatköre, megbízatása, kiváltságok és

mentességek 9. Az államok nemzetközi jogi felelőssége 10. A viták békés rendezése, a nemzetközi jogvita és a rendezés fogalma, a nem bírói

vitarendezési módok, a választottbírósági vitarendezési módok 11. A Nemzetközi Bíróság és szerepe a viták békés rendezésében 12. A kényszer alkalmazása és következményei a nemzetközi jogban 13. A hadviselés során alkalmazandó nemzetközi jogi szabályok 14. Tengerjog, az édesvizekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályrendszerek alapelemei,

a légtérre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok, világűrjog 15. A környezet védelmének legfontosabb nemzetközi jogi szabályai

Félévközi számonkérés módja és értékelése: szóbeli kollokvium Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Szóbeli kollokvium 1-5-ig terjedő érdemjeggyel. A vizsgán egy elméleti, és egy gyakorlati jellegű kérdés kidolgozására kerül sor. A tételsor megegyezik a tankönyv tartalomjegyzékével, a gyakorlati kérdések megegyeznek a „Bevezetés a nemzetközi jogi és diplomáciai gyakorlatba” c. feladatgyűjtemény anyagával. A számonkérés a kötelező tananyag mellett kiterjed a konzultációkon elhangzottakra is. Kötelező irodalom:



Ajánlott irodalom:




98. Pénzügyi jog 2.

Tantárgy neve: Pénzügyi jog 2.


Tárgyfelelős: Dr. Erdős Éva egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, Dr. Varga Zoltán egyetemi docens Javasolt félév: 8. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Pénzügyi jog 1. (AJPEN277N7, AJPEN277L7)

Óraszám: Számonkérés módja:

nappali: 2 óra/hét levelező: 12 óra/félév

ollokvium

Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék a vállalkozásokra, a magánszemélyekre és az egyesülési jog alapján működő szervezetek alapítására, működésére, megszűnésére vonatkozó pénzügyi pozitív jogi rendelkezéseket - elsősorban az adójogi, illetékjogi szabályokat, annak érdekében, hogy kellő alapot szerezzenek a pénzügyi jogalkalmazás kérdéseinek megoldásában. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T3, T4, T5, T6, T10, T11, T12, T13, T14, T15, T16, T17 képesség: K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, K8, K9, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K16, K17, K18, K19, K20, K21, K22, K23, K24, K25, K26, K27, K28, K29, K30, K31, K32, K33, K34 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A7, A8, A9, A12, A13, A14, A15, A16, A17, a18, A19, A20 autonómia és felelősség: F1, F2, F3, F4, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés az adójogba. Az adó fogalma, az adójog jogforrásai, az adójogi jogviszony elemei.

2. Gazdaságpolitika, pénzügypolitika, adópolitika és az adóreform. 3. A magánszemélyek pénzügyei: a személyi jövedelemadó I. Bevétel, költség,

jövedelem fogalma. Jövedelemtípusok és adózási szabályaik 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény II. A különadózó jövedelmek

adójának meghatározása. 5. Az EVA szabályai. 6. Az ÁFA működési mechanizmusa, jellemzői, a törvény alapfogalmai. 7. Az ÁFA mértéke, mentességek, kedvezmények 8. A vállalkozások működésére vonatkozó pénzügyi jogi szabályok 9. Vállalkozások működési rendje: a társasági adó. Az adó mértéke, az eredményt

növelő és csökkentő tényezők, adókedvezmények. Az osztalékadó. 10. Az adóigazgatási rendtartás. 11. Az adózás rendje. 12. Az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárások. 13. Az illetékjog. Az illetékek fajtái, illetékmentesség, illeték-feljegyzési jog. 14. A jövedéki adó szabályai

Félévközi számonkérés módja és értékelése: - Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A szóbeli kollokvium értékelése: - 0-50% - elégtelen (1) - 51-63% - elégséges (2) - 64-77% - közepes (3) - 78%-89% - jó(4) - 90-100% - jeles (5) Kötelező irodalom:

1. Pénzügyi Jog II. (szerk. Simon István) Osiris Kiadó, Budapest 2012.

2. Elektronikus tananyag: 3. Erdős Éva – Varga Zoltán: E-adózás jogi aspektusai (In: Virtuális vállalatok, E-

kormányzat, Információs és Kommunikációs Technológiák című tananyagban - http://miskolc.infotec.hu - E-kormányzat témakörön belül 20. Modul E-adózás jogi aspektusai. A projekt száma: TÁMOP – 4. 1.2.-08/1/A/2009-0049)

4. Ben J. M. Terra, Peter J. Wattel: European tax law, Wolters Kluwer Law & Business 2012.

Ajánlott irodalom

1. Pénzügyi jog II. (szerk. Halustyik Anna) Aula Kiadó, Budapest 2006 2. Erdős Éva - Fekete Zoltán - Molnár Valéria.: Pénzügyi jog igazságügyi ügyintéző

szakos hallgatók részére, Virtuóz Kiadó, Budapest, 2006. (Az ÁJK Kari Könyvtárában hozzáférhető)

3. Erdős Éva: Studies in European tax and financial law, University of Miskolc, Faculty of Law 2010.


1. 2017. évi CL. tv. az adózás rendjéről 2. 2017. évi CLI. tv. az adóigazgatási rendtartásról 3. 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról 4. a többszörösen módosított 1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról 5. a többszörösen módosított 1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az

osztalékadóról 6. a többszörösen módosított 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről 7. 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 8. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

99. Nemzetközi magánjog

Tantárgy neve: Nemzetközi magánjog


Tárgyfelelős: Dr. Mátyás Imre egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Kereskedelmi jog 1. (AJKER251N7, AJKER251L7) Polgári jog 5. (AJPJT272N6, AJPJT272L6)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező

Tantárgy feladata és célja: Míg a hallgatók az eddigi tanulmányaik során alapvetően a belföldi jogviszonyokból kiindulva sajátították el jogi ismereteiket, tantárgyunk első félévének tárgya - a nemzetközi kollíziós magánjog - azzal a kérdéssel foglalkozik, hogy mi alapján dönthető el, hogy melyik állam jogát alkalmazzuk akkor, ha a tényállásban lényeges külföldi elem található. A stúdium átfogja a magánjogi jogviszonyok teljes területét, így a külföldi személynek, dolognak vagy jognak a hagyományos polgári jogi jogviszonyokban, a családi jogi és a munkajogi jogviszonyokban való megjelenését is tárgyalja. Röviden kitérünk a közjogi szabályok összeütközésének kérdésére is. A tárgy a hatályos magyar és EU-s szabályozásra épül. Ebben a félévben kerül bemutatásra a nemzetközi magánjog általános része (a kollíziós tényállás, a jogágiság, a jogág funkciója, rendszere, forrásai, története, valamint az egyes általános jogintézmények bemutatása, mint a kollíziós minősítés, előkérdés, renvoi, csalárd kapcsolás, közrend, stb.) és a különös része is, kiegészülve a joghatósági és eljárási szabályokkal. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3; T5; T7; T10; T13; T14 képesség: K1; K2; K3; K6; K8; K9 attitűd: A1; A2; A3; A4; A5; A6; A7; A8 autonómia és felelősség: F1; F2; F3; F4; F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A nemzetközi kollíziós magánjog tárgya: a kollíziós tényállás; szabályozási módszere; funkciója és fogalma; rendszere és forrásai.

2. Nemzeti kollíziós jogegységesítés. 3. A dologi jogi kapcsolóelvek, a szellemi alkotások. 4. A szerződésekre alkalmazandó jog meghatározása jogválasztás esetén. 5. A szerződésekre alkalmazandó jog meghatározása jogválasztás hiányában. 6. A deliktuális és kvázi-deliktuális tényállásokra alkalmazandó jog meghatározása a

Róma II. Rendelet alapján 7. A családi jog területén fennálló kollíziók feloldásának szabályai. A Róma III.

rendelet. 8. Az öröklési jogi kollíziós szabályok. A Róma IV. rendelet. 9. A minősítés és az előkérdés szabályai 10. A renvoi és a külföldi jog alkalmazásával kapcsolatos általános kérdések. 11. A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása 12. A nemzetközi kereskedelmi választott-bíráskodás alapkérdései. 13. Zárthelyi dolgozat a megajánlott jegyért. 14. Összefoglalás, konzultáció

Félévközi számonkérés módja és értékelése: szóbeli kollokvium Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tantárgyból a félév során egy alkalommal rendes zárthelyi dolgozatot írnak a hallgatók. A dolgozat sikeres megírása a félévi aláírás feltétele. A dolgozat megírására előre megadott alkalommal, az előadás keretében kerül sor. A dolgozat anyagát a kijelölt előadásokon elhangzottak képezik. Aláírást kap a hallgató, aki a zárthelyi dolgozatot „megfelelt” minősítéssel írja meg. Zárthelyi-mentességben részesül a hallgató, ha a jelenléti ívek tanúsága szerint az egész félév során legfeljebb egy előadást mulaszt. A zárthelyi-

mentesség jelenléttel kapcsolatos feltétele objektív; mulasztásnál semmilyen kimentési okot nem fogadunk el. A sikertelen zárthelyi dolgozatot író vagy a mentességet jogosulatlanul igénybe vevő személy, továbbá, aki a zárthelyi dolgozat megírását követő órák valamelyikéről hiányzik, az utolsó előadás után, szóban, a teljes féléves anyagból beszámol. A zárthelyi dolgozat eredménye oly módon számít be a vizsgajegybe, hogy aki 80% feletti eredményt ér el, kettő, aki 60-79% közötti eredményt ér el, egy vizsgakérdéssel kevesebbet kell, hogy megválaszoljon tétele ismertetését követően. Akinek zárthelyi dolgozata sikertelen, vagy indokolatlanul vette igénybe a zárthelyi mentességet, az utolsó előadást követően, szóban a teljes féléves anyagból beszámol. Kötelező irodalom:

1. Burián – Czigler – Kecskés – Vörös (Vörös Imre szerk.): Európai és magyar nemzetközi kollíziós magánjog, Krim Bt. Budapest, 2010. évi kiadás,

2. Horváth Éva-Kálmán György: Nemzetközi eljárások joga – a kereskedelmi választottbíráskodás, OSIRIS Kiadó 1999., vagy későbbi kiadás, 44-105. old.,

3. az előadáson elhangzottak és a félév során a tanszéki honlapra felkerülő felkészülési anyagok


1. 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról 2. 2017. évi LXI. törvény a választottbíráskodásról 3. Az Európai Parlament és a Tanács 593/2008/EK rendelete a szerződéses

kötelezettségekre alkalmazandó jogról (Róma I.) 4. Az Európai Parlament és a Tanács 864/2007/EK rendelete a szerződésen kívüli

kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról 5. A Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a különválásra

alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról 6. Az Európai Parlament és a Tanács 650/2012/EU rendelete az öröklési ügyekre

irányadó joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és végrehajtásáról, valamint az európai öröklési bizonyítvány bevezetéséről

Ajánlott irodalom:

1. Nemzetközi Magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, kiegészítő jegyzet (szerk.: Palásti Gábor), Budapest 2013,

2. Mádl Ferenc-Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga, ELTE Eötvös Kiadó, 2012,

3. Yearbook of Private International Law Volume XIII (2011) Edited by: Andera Bonomi, Gian Paolo Romano, Sellier European Law Publishers, 2012

100. Kriminológia

Tantárgy neve: Kriminológia

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJBKR277N8 levelező: AJBKR277L8 Tárgyfelelős intézet: Bűnügyi Tudományok Intézete

Büntetőjogi és Kriminológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Görgényi Ilona egyetemi tanár Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel:




Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatásának célja, hogy betekintést nyújtson a bűnözés jelenségkörébe, és áttekintse a kriminalitással kapcsolatos legfontosabb társadalomtudományi kérdéseket. A tantárgy felöleli a kriminológia tudományelméleti kérdéseinek, valamint a tudományterület hazai és külföldi fejlődésének ismertetését, illetve az egyes bűncselekmények és bűnelkövetői típusok kriminológiai vizsgálatát. Ezen keresztül képessé teszi a Hallgatókat arra, hogy a társadalomban megjelenő jogsértések mögötti folyamatokat, társadalmi és emberi tényezőket és az ezek közötti összefüggéseket felismerjék és megértsék. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T6, T14, T15 képesség: K6, K7, K13, K14 attitűd: A6, A7, A10, A19 autonómia és felelősség: F2, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés a kriminológiába. A kriminológia tudományelméleti kérdései. A klasszikus kriminológia. Kriminológiai elméletek.

2. A magyar kriminológiai gondolkodás fejlődése. Megismerési módszerek a kriminológiában

3. Devianciák Magyarországon. Az alkoholizmus, a kábítószer-probléma és a bűnözés összefüggései

4. A magyarországi bűnözés kriminálstatisztikai jellemzői. A látens bűnözés 5. Az elkövetővé és áldozattá válás pszichológiai, pszichiátriai összefüggései 6. Bűnözésábrázolás a médiában. Média és kriminalitás. 7. Életkor, nem, kisebbségek és bűnözés (A gyermek- és fiatalkori bűnözés. Időskorúak

és bűnözés. Nők és bűnözés) 8. Erőszak a társadalomban, erőszak a családban – szociológiai és kriminológiai

megközelítés. 9. Viktimológia. Az áldozattá válás okai. Áldozatsegítés. 10. A bűnözés egyes megjelenési formái. (karrier-bűnözés; vagyon elleni bűnözés;

gazdasági, szervezett és fehérgalléros bűnözés) 11. Korai probléma-felismerés és bűnmegelőzés. Jó gyakorlatok.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tanrendben előírt előadásokon a Hallgató köteles részt venni, mely az aláírás feltétele. Az előadásokról három hiányzás engedélyezett. Az előadásokon való részvételt a tárgyfelelős aláírásával igazolja.

Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy oktatása az aláírást szerzett Hallgatók számára szóbeli vagy írásbeli vizsgával zárul, amelyen az írásos tananyag és az előadásokon elhangzottak ismeretéről kell számot adniuk. A vizsga keretében a Hallgató a megadott tételek tartalmának megfelelően az érintett tananyag röviden kifejtésével, illetve a feltett kérdések megválaszolásával igazolja, hogy a követelményekben meghatározottakat elsajátította. A vizsgán nyújtott teljesítmény értékelésére ötfokozatú, amelynél az egyes szintek elhatárolása az alábbiak szerint alakul: 0- 60% - elégtelen, 61-70% - elégséges, 71-80% - közepes, 81-90% - jó, 91-100% - jeles. A hallgató az érdemjegy szóbeli ismertetése után a vizsgalap aláírásával fogadja el az érdemjegyet. Az ismeret átadásában alkalmazásra kerülő pedagógiai módszerek: előadás, magyarázat, esetismertetés, tematikus prezentáció, sajátélményű tapasztalatszerzés IT-, audió-vizuális és konzultációs támogatással Kötelező irodalom:

1. Borbíró A. - Gönczöl K. - Kerezsi K. - Lévay M.: Kriminológia. Wolters Kluwer, Budapest, 2016 (ISBN: 978 963 295 605 3) hivatkozott részei

2. S. Walklate: Understanding Criminology. Current theoretical debates. Open University Press, Berkshire, England & New York, 2007. On-line: http://galilee.0catch.com/books/spring2009/Understanding.Criminology.3rd. Edition.Jun.2007.pdf

Ajánlott irodalom:

1. Borbíró A.-Gönczöl K.-Kerezsi K.-Lévay M.: Kriminológia. Wolters Kluwer, Budapest, 2016 nem tárgyalt fejezetei

2. Adler F. - Mueller G. O. W. – Laufer W. S.: Kriminológia. Osiris Kiadó, Budapest, 2000.

3. Gönczöl K. - Kerezsi K. - Korinek L. - Lévay M. (szerk.): Kriminológia, Szakkriminológia. Complex, Budapest, 2006.

4. Gönczöl-Korinek-Lévai: Kriminológiai ismeretek - Bűnözés - Bűnözéskontroll. Corvina, Budapest, 1999.

5. Horváth Tibor - Lévai Miklós: Kriminológiai szakirodalom-gyűjtemény I-II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.

6. Irk Ferenc: Kétkedő kriminológia. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2012. 7. Korinek László: Kriminológia I-II. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.,

Budapest, 2010. 8. Vigh József: Kriminológiai alapismeretek. Tankönyvkiadó, Budapest, 1992.

Gönczöl-Kerezsi-Korinek-Lévay: Kriminológia, Szakkriminológia. Complex, Budapest, 2006.

9. An Introduction to Criminological Theory. Criminal Justice: Contemporary Literature in Theory and Practice Routledge, 1997. On-line: http://www.alamoacademy.com/e-books/download/

10. S. Body-Gendrot-M. Hough-K. Kerezsi-R. Lévy-S. Snacken (eds.): The Routledge Handbook of European Criminology. Routledge, 2014. eBook publication date: August 2013. eBook ISBN: 9780203083505

101. Kereskedelmi jogi gyakorlat 2.

Tantárgy neve: Kereskedelmi jogi gyakorlat 2.


Tárgyfelelős: Dr. Barta Judit egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi egyetemi docens Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Kereskedelmi jogi gyakorlat1. (AJKER252N7, AJKER252L7) Kereskedelmi jog 2. (AJKER271N8, AJKER271L8)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A gazdasági társaságok a gazdasági élet tipikus szereplői. A rájuk vonatkozó szabályok, a társasági jog általános része, továbbá az egyes társaságok joganyagának, a szervesen kapcsolódó cégjogi anyagi jognak az alapos ismerete egy képzett jogász számára elengedhetetlen követelmény. A csőd-és felszámolási, a végelszámolási, kényszertörlési eljárások kapcsán célkitűzés e jogintézmények megértése, az eljárások folyamatának, főbb csomópontjainak megismertetése és az összefüggések feltárása. A tantárgy feladata annak biztosítása, hogy a hallgatók az előadáson elhangzott elméleti ismereteket jogeseteken, feladatokon, példákon keresztül gyakorolják, elmélyítve, pontosítva ismereteiket, továbbá elsajátítsák az elmélet gyakorlati átültetésének készségét. A gyakorlati oktatás lehetővé teszi, hogy a hallgatók szóban is megnyilvánuljanak, közvetlen lehetőséget adva tudásuk kontrolljára, illetve a visszacsatolásra. A gyakorlatok arra is alkalmasak, hogy egy-egy jogesetet a hallgatók eljátszanak, bírósági tárgyalási szituációba helyezzenek, felváltva kipróbálva az egyes szerepköröket (bíróság, felperes, alperes), így más-más szempontból közelítve az adott jogi helyzetet. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T11, T12, T13, T14, T15, T17 képesség: K4, K5, K6, K7, K29, K30, K31, K32, K33 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A8, A13 autonómia és felelősség: F1, F3, F4 Tantárgy tematikus leírása:

1. A gazdasági társaságok közös szabályai, a vonatkozó szabályozás jellege. A gazdasági társaság alapítása, előtársaság. Társasági szerződés módosítása.

2. Ügyvezetés. A gazdasági társaság képviselete. Felelősség. 3. A gazdasági társaság legfőbb szerve. 4. Felügyelőbizottság. 5. Állandó könyvvizsgáló. 6. Kkt., Bt.

7. A korlátolt felelősségű társaság. A törzstőke felemelése, a törzstőke leszállítása. 8. Részvénytársaság alapítása. Részvényesi jogok, kötelezettségek. 9. Az rt. szervezete. Alaptőke felemelése és leszállítása. 10. A bíróságok hatásköre a gazdasági társaságok törvényes működésével kapcsolatban.

Társasági határozatok bírósági felülvizsgálata. A tag kizárása. Kisebbségvédelem. 11. Gazdasági társaság átalakulása és egyesülése. 12. Gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése. Hitelezővédelem. Végelszámolás,

kényszertörlési eljárás. 13. Csődeljárás. 14. Felszámolási eljárás.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlaton való jelenlét, melyet az oktató minden szeminárium alkalmával jelenléti ív aláírásával ellenőriz. A gyakorlatokról legfeljebb 2 alkalommal lehet hiányozni. Ezt meghaladó hiányzás esetén a hallgató nem kap aláírást, amit külön írásbeli beszámolóval kell pótolnia. A pótlási lehetőség feltétele a gyakorlatok legalább 50%-án való jelenlét. A félévközi számonkérés zárthelyi dolgozat formájában történik. A hallgatók a félév során két zárthelyi dolgozatot írnak a 12. és a 17. héten. Ezzel a módszerrel nagyjából öt-öt előadás és szeminárium anyagát kell elsajátítaniuk, illetve visszaadniuk, ami megkönnyíti a vizsgára való felkészülést, megmutatja a gyenge pontokat, és értékelést ad a felkészülés mélységéről. Az egyes zh-k anyaga az addig elhangzott előadások témakörei. A félév során, a gyakorlatokon több egyéni, illetve közös feladatot is kapnak a hallgatók, prezentációt, kiselőadást, jogesetet kell megoldaniuk, vagy egyszerűbb szerződést kell készíteniük. Ezt vagy az adott szemináriumon közvetlenül, vagy egy későbbi szemináriumon kell ismertetniük. A gyakorlati foglalkozásokon versenyeznek is a hallgatók, kisebb csapatokban, vagy egyénileg, a legjobbak „kisötöst” kapnak. Levelező tagozaton az aláírás megszerzésének feltétele a gyakorlaton való jelenlét, melyet a tanszék jelenléti ív aláírásával ellenőriz. A nem megjelentek az aláírásért és a gyakorlati jegy megszerzéséért pótírásbelit írnak, melyre a tanszék heti egy alkalommal biztosít lehetőséget a vizsgaidőszak első két hetében. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Gyakorlati jegy megszerzésének feltétele az aláírás megszerzése. Nappali tagozaton a gyakorlati jegy alapját a félév során kötelezően megírt két (2) zárthelyi dolgozat átlagolt eredménye adja. A zárthelyi dolgozat legalább 60%-os teljesítése a feltétele az elégséges (2) minősítésnek, 70%-os a közepes (3) minősítésnek, 80%-os a jó (4) minősítésnek és a 90%-os teljesítményt elérő hallgató kap jeles (5) minősítést. Az eredményes gyakorlati jegyhez mindkét zh legalább elégséges szintű megírása szükséges. A gyakorlat értékelése ötfokozatú (1-2-3-4-5) gyakorlati jeggyel történik. A gyakorlati jegy a zárthelyi dolgozatok eredménye, a gyakorlati foglalkozásokon tanúsított aktivitás, a versenyfeladatok megoldása során elért kisötös, és a kapott külön szorgalmi feladatok vállalása és megoldása alapján kerül meghatározásra. Valamennyi feladatmegoldás, szereplés értékelésre kerül, és az összes jegy átlagából kapott érték adja az érdemjegyet. A sikertelenül megírt, meg nem írt, illetve javítandó zárthelyi dolgozatok pótlása a szorgalmi időszak utolsó hetében, az utolsó szeminárium alkalmával történik. Az elégtelen gyakorlati jegy javítása, a vizsgaidőszak első két hetében, a gyakorlatvezető által megjelölt időpontban, írásban történik. A gyakorlat értékelése levelező tagozaton ötfokozatú: (1-2-3-4-5). Aki a gyakorlaton megjelenik, megajánlott közepes érdemjegyet kap. A jeles, illetve jó eredményért az aláírást

pótlókkal egy időben lehet írásban javítani. A gyakorlati jegyet javítók közepesnél rosszabb érdemjegyet nem kaphatnak. A javítás a tanszék oktatói által adott feladatok (legfeljebb 2 oldal A/4 lap, illetve 6 feladat) önálló megoldását jelenti. Legalább a maximális pontszám 80% a jó, 90% a jeles minősítés feltétele. A nem megjelentek az aláírásért és a gyakorlati jegyért közös pótírásbelit írnak, ami a tanszék oktatói által adott feladatok (legfeljebb 2 oldal A/4 lap, illetve 6 feladat) önálló megoldását jelenti. Legalább a maximális pontszám 60%-át el kell érni az elégséges gyakorlati jegyhez, 70 % közepes, 80% jó, 90% szükséges a jeles minősítéshez. Kötelező irodalom:


2. Barta Judit: Vollstreckung Des nicht zurückgezahlten Gelddarlehens, wenn das Vermögen Des Schuldners ganz oder teilweise Gesellschaftsanteil ist. In: Terézia HiŠemová (szerk.) Pôžička či úžera? Nútený výkon rozhodnutia-historickoprávne základy a problémy aplikačnej praxe I. = The loan or usury? Compulsory enforcement of judgment - historical an law foundations and problems of application practice I.: Recenzovaný zborník vedeckých prác = Reviewed proceedings of scientific papers. 319 p. Konferencia helye, ideje: Košice, Szlovákia, 2017.10.21 Košice: Univerzita Pavla Jozefa Safárika v Kosiciach, 2017. pp. 21-42.

3. Az előadáson megjelölt jogszabályok, az előadáson elhangzottak és az oktatók által kiadott segédanyagok.

4. Szabolcs Sárközy: Hungarian Company Law. In: Business Law in Hungary, Patrocínium Kiadó, Budapest, 2016, 267-285.

Ajánlott irodalom:


2. A Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (szerkesztő: Osztovits András) Opten Informatikai Kft. Kiadó, Budapest, 2014.

3. Ujváriné dr. Antal Edit: Felelősségtan. Patrocínium Kiadó, Budapest, 2017. 4. Barta Judit: Gondolatok a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás új szabályozása

kapcsán In.: „Megújulás a jogi személyek szabályozásában” tanulmányok az új Ptk. köréből Szerk.: Miskolczi Bodnár Péter-Grad-Gyenge Anikó Kiadja: Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Budapest, 2014. 82-96.

5. Marcus Gyulai-Schmidt: Modernisierung des deutschen GmBH-Rechts. (Ungarisches Jahrbuch für Handelsrecht Band I. Herausgeber: Zoltán Csehi, Gondolat Kiadó, Budapest, 2008.)

102. Polgári eljárásjogi gyakorlat 2.

Tantárgy neve: Polgári eljárásjogi gyakorlat 2.

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJPOE254N8 levelező: AJPOE254L8 Tárgyfelelős intézet: Európai és Nemzetközi Jogi Intézet

Polgári Eljárásjogi Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Turkovicsné Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens, Dr. Cserbáné Dr. Nagy Andrea egyetemi docens, dr. Tóth Barbara tanársegéd Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Polgári eljárásjogi gyakorlati 1. (AJPOE254N7, AJPOE254N7)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Polgári eljárásjog I. tantárgy a tételes joganyagot közvetítő tárgyak keretében helyezkedik el. Rendeltetése, hogy bemutassa és elsajátíttassa azokat a processzuális eszközöket, amelyek révén az anyagi jogban gyökerező alanyi jogok bírósági védelme megvalósul. A tantárgy tematikája kiterjed a polgári perjog alapelveinek, majd az elsőfokú eljárás szabályainak ismertetésére. Ennek keretében közelebbi megvilágításba kerülnek a polgári per alanyai, a perindítás és következményei, a keresetjog, a perköltséggel és költségkedvezményekkel kapcsolatos szabályok, az osztott perszerkezet egyes mozzanatai (perfelvételi szak és érdemi tárgyalási szak), a bizonyítással összefüggő törvényi rendelkezések, a határozatok és joghatásaik ismertetésével bezárólag. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3; T5; T7; T10; T13; T14 képesség: K1; K2; K3; K6; K8; K9 attitűd: A1; A2; A3; A4; A5; A6; A7; A8 autonómia és felelősség: F1; F2; F3; F4; F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A perorvoslatok; a fellebbezési eljárás. 2. A rendkívüli perorvoslatok: a perújítás. 3. A felülvizsgálat. 4. Bevezetés a Pp. Különös részébe; A státuszperek közös szabályai. A házassági perek. 5. Származási perek, az örökbefogadás felbontásai iránt indított per, a kiskorú gyermek

tartása iránt indított per. 6. Gondnoksági perek és a szülői felügyelettel kapcsolatos perek. 7. Egyes személyiségi jogok érvényesítése iránt indított perek és a munkaügyi perek. 8. Kollektív igényérvényesítéssel kapcsolatos perek. 9. Közigazgatási perek I. 10. Közigazgatási perek II. 11. A nemperes eljárásokról általában. 12. A fizetési meghagyásos eljárás 13. A hagyatéki eljárás 14. Zárthelyi dolgozat

Félévközi számonkérés módja és értékelése: gyakorlati jegy

Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati jegybe beszámítandó a félév során megírt zárthelyi dolgozat eredménye, a hallgatók gyakorlaton mutatott aktivitása, illetve az elvégzett feladatok eredménye. Írásbeli zárthelyi dolgozat, melynek követelményei az előadáson elhangzott tananyag, és a gyakorlati foglalkozásokon feldolgozott jogesetek. A szemeszter végén az értékelés módja a gyakorlati jegy, amely ötfokozatú értékeléssel zárul (1-5-ig minősítéssel, 61-71-81-91%); teljesítése 1 kreditpontot eredményez. A félév elfogadásának feltétele a gyakorlati foglalkozások látogatása, aktív részvétel. Két hiányzás megengedett. Kötelező irodalom:

1. Wopera Zsuzsa – Nagy Adrienn (szerk.): Polgári eljárásjog II., Wolters Kluwer Kiadó, Bp. 2018.

2. ADVOCAT 2017. évi különszáma 3. Maarit Jantera-Jareborg: Marriage Dissolutions is an Integrated Europe, In: Yearbook

on Private International Law, Vol. I. 1999. Kluwer Law International, Swiss Institute of Comparative Law


1. 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról; Hatodik - Nyolcadik rész (kivéve a végrehajtási pereket)

2. 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról 3. 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és

közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról 4. 2017. évi CXVIII. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó

szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról 5. 2010. évi XXXVIII. törvény a hagyatéki eljárásról 6. 2009. évi L. törvény a fizetési meghagyásos eljárásról 7. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Ajánlott irodalom:


2. Wopera Zsuzsa (szerk.): A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény magyarázata

3. Katharina Boele-Woelki: For Better or for Worse: The Europeanization of International Divorce Law, in: Yearbook of Private International Law, Volume XII. 2010, Sellier, 2011, 10-15. o.

103. Pénzügyi jogi gyakorlat 2.

Tantárgy neve: Pénzügyi jogi gyakorlat 2.


Tárgyfelelős: Dr. Erdős Éva egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Prof. Dr. Nagy Zoltán egyetemi tanár, Dr. Varga Zoltán egyetemi docens Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A gyakorlati foglalkozások célja, hogy elmélyítsék az előadásokon elhangzott ismereteket, megkönnyítsék a Pénzügyi jog 2. tantárgy anyagának elsajátítását, másrészt pedig lehetőséget adjanak arra, hogy a hallgatók megismerkedjenek a pénzügyi jogi jogalkalmazás néhány alapvető kérdésével, egyéni feladatok megoldása útján. A gyakorlat a tantárgyi tematikát követi, bizonyos kérdések elméleti megközelítések mélyebb bemutatásával, a pénzügyi jog nemzetközi jogalkotásának és a joggyakorlat főbb kérdéseinek áttekintésével, és a jogesetek megoldásának segítségével. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T3, T4, T5, T6, T10, T11, T12, T13, T14, T15, T16, T17 képesség: K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, K8, K9, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K16, K17, K18, K19, K20, K21, K22, K23, K24, K25, K26, K27, K28, K29, K30, K31, K32, K33, K34 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A7, A8, A9, A12, A13, A14, A15, A16, A17, a18, A19, A20 autonómia és felelősség: F1, F2, F3, F4, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés az adójogba. Az adó fogalma, az adójog jogforrásai, az adójogi jogviszony elemei.

2. Gazdaságpolitika, pénzügypolitika, adópolitika és az adóreform. 3. A magánszemélyek pénzügyei: a személyi jövedelemadó I. Bevétel, költség,

jövedelem fogalma. Jövedelemtípusok és adózási szabályaik 4. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény II. A különadózó jövedelmek

adójának meghatározása. 5. Az EVA szabályai. 6. Az ÁFA működési mechanizmusa, jellemzői, a törvény alapfogalmai. 7. Az ÁFA mértéke, mentességek, kedvezmények 8. A vállalkozások működésére vonatkozó pénzügyi jogi szabályok 9. Vállalkozások működési rendje: a társasági adó. Az adó mértéke, az eredményt

növelő és csökkentő tényezők, adókedvezmények. Az osztalékadó. 10. Az adóigazgatási rendtartás. 11. Az adózás rendje. 12. Az adóhatóság által foganatosítható végrehajtási eljárások. 13. Az illetékjog. Az illetékek fajtái, illetékmentesség, illeték-feljegyzési jog. 14. A jövedéki adó szabályai

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nappali tagozaton az aláírás feltétele, hogy a hallgató a gyakorlati foglalkozásokon részt vegyen. A gyakorlatok látogatása a tanulmányi és vizsgaszabályzat vonatkozó rendelkezései szerint kötelező. Az aláírás megszerzésének feltétele az, hogy a szemeszter során legfeljebb két alkalommal

hiányzott a hallgató. A hallgatók a szemeszter során egy zárthelyi dolgozatot írnak, a dolgozatért – maximális teljesítmény esetén összesen 80 pontot kaphatnak. További pontokat, összesen 20 pontot szerezhetnek kis előadások tartásáért, jogesetmegoldásért, egyéb feladat megoldásáért, valamint a gyakorlatokon nyújtott aktivitásukért. Levelező tagozaton az aláírás feltétele, hogy a hallgató a gyakorlati foglalkozáson részt vegyen. A gyakorlaton egy Személyi jövedelemadóhoz kapcsolódó számítási feladatot kell megoldani, amelynek értékelése érdemjeggyel (1-5 minősítéssel) történik. A megoldáshoz az 1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról (SZJA) és számológép használható. A gyakorlat értékelése: - 0-50% - elégtelen (1) - 51-63% - elégséges (2) - 64-77% - közepes (3) - 78%-89% - jó(4) - 90-100% - jeles (5) Kötelező irodalom:

1. Pénzügyi Jog II. (szerk. Simon István) Osiris Kiadó, Budapest 2012. 2. Elektronikus tananyag: 3. Erdős Éva – Varga Zoltán: E-adózás jogi aspektusai (In: Virtuális vállalatok, E-

kormányzat, Információs és Kommunikációs Technológiák című tananyagban - http://miskolc.infotec.hu - E-kormányzat témakörön belül 20. Modul E-adózás jogi aspektusai. A projekt száma: TÁMOP – 4. 1.2.-08/1/A/2009-0049)

4. Ben J. M. Terra, Peter J. Wattel: European tax law, Wolters Kluwer Law & Business 2012.

Ajánlott irodalom

1. Pénzügyi jog II. (szerk. Halustyik Anna) Aula Kiadó, Budapest 2006 2. Erdős Éva - Fekete Zoltán - Molnár Valéria.: Pénzügyi jog igazságügyi ügyintéző

szakos hallgatók részére, Virtuóz Kiadó, Budapest, 2006. (Az ÁJK Kari Könyvtárában hozzáférhető)

3. Erdős Éva: Studies in European tax and financial law, University of Miskolc, Faculty of Law 2010.


1. 2017. évi CL. tv. az adózás rendjéről 2. 2017. évi CLI. tv. az adóigazgatási rendtartásról 3. 2007. évi CXXVII. tv. az általános forgalmi adóról 4. a többszörösen módosított 1995. évi CXVII. tv. a személyi jövedelemadóról 5. a többszörösen módosított 1996. évi LXXXI. tv. a társasági adóról és az

osztalékadóról 6. a többszörösen módosított 1990. évi XCIII. tv. az illetékekről 7. 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról 8. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról

104.

Nemzetközi jogi gyakorlat 2. Tantárgy neve: Nemzetközi jogi gyakorlat 2.


Tárgyfelelős: Dr. Raisz Anikó egyetemi docens Közreműködő oktató(k): dr. Béres Nóra tanársegéd Javasolt félév: 8. félév (tavaszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 2 óra/hét levelező: 2 óra/félév


Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Nemzetközi jog 2. tantárgy anyaga elsajátításának megkönnyítése. A gyakorlat a tantárgyi tematikát követi, bizonyos kérdések, elméleti megközelítések részletesebb ismertetésével, az újabb nemzetközi jogalkotás, a nemzetközi joggyakorlat fontosabb sarokpontjainak áttekintésével, és jogesetek megoldása segítségével. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1; T3; T4; T7; T10; T13 képesség: K1; K2; K4; K6; K11; K12; K14; attitűd: A2; A4; A6; A7; A10; A20 autonómia és felelősség: F1; F3; F4; F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A nemzetközi szervezetek, mint a nemzetközi jog alanyai 2. Az egyén a nemzetközi jogban, az emberi jogok védelme univerzális szinten 3. Az emberi jogok védelme regionális szinten. 4. Kisebbségvédelem, menekültjog, különleges jogok a munka világában 5. Az egyén nemzetközi jogi felelőssége a nemzetközi bűncselekményekért,

felelősségre vonás az ad hoc törvényszékek előtt 6. Az egyén nemzetközi jogi felelőssége a nemzetközi bűncselekményekért,

felelősségre vonás a Nemzetközi Büntetőbíróság előtt 7. A diplomáciai kapcsolatok joga, a diplomáciai képviselet funkciói, a diplomáciai

megbízatás. 8. A konzuli kapcsolatok joga, a konzul feladatköre, megbízatása, kiváltságok és

mentességek 9. Az államok nemzetközi jogi felelőssége 10. A viták békés rendezése, a nemzetközi jogvita és a rendezés fogalma, a nem bírói

vitarendezési módok, a választottbírósági vitarendezési módok 11. A Nemzetközi Bíróság és szerepe a viták békés rendezésében 12. A kényszer alkalmazása és következményei a nemzetközi jogban 13. A hadviselés során alkalmazandó nemzetközi jogi szabályok 14. Tengerjog, az édesvizekre vonatkozó nemzetközi jogi szabályrendszerek alapelemei,

a légtérre vonatkozó nemzetközi jogi szabályok, világűrjog 15. A környezet védelmének legfontosabb nemzetközi jogi szabályai

Félévközi számonkérés módja és értékelése: gyakorlati jegy Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kurzus gyakorlati jeggyel zárul. A jegy a gyakorlatokon a félév folyamán megírt két írásbeli zárthelyi dolgozat, valamint a részvétellel és az órai aktivitás során szerzett pontok alapján kerül kiszámításra. (zárthelyi dolgozatok: összesen 40 pont, jelenlét, aktivitás, 10 pont.) Kötelező irodalom:



Ajánlott irodalom:




105. Jogszociológia

Tantárgy neve: Jogszociológia

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJJOE294N9 levelező: AJJOE271L9 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméletei Intézet Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. Vinnai Edina egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 9. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappali: 1 óra/hét levelező: 6 óra/félév


Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatásának célja, hogy a korábbi tanulmányok során elsajátított tételes jogi ismereteket szélesebb, társadalmi összefüggésekbe helyezze, és megismertessen azokkal a társadalmi tényezőkkel, melyek szerepet játszanak a jog érvényesülésében, működésében. Megismerkedünk a jogszociológia nemzetközi és hazai szakirodalmában jellemző fő kutatási irányokkal és a vizsgálatok fő eredményeivel a jogismeret, jogtudat, a jogalkalmazás, a joghoz való hozzájutás, valamint az előítéletek és a hátrányos

megkülönböztetés területén. Ezen túl áttekintjük a joggyakorlatot vizsgáló magyar empirikus kutatások legfontosabb eredményeit is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T3 képesség: K6, K13, K16, K22, K23 attitűd: A5, A10 autonómia és felelősség: F3 Tantárgy tematikus leírása:

1. Általános tájékoztató, a követelmények megbeszélése 2. A jogszociológiai vizsgálódások célja és jellemzői 3. A jogelmélet és jogszociológia elhatárolása 4. A jogalkalmazási folyamat szociológiai vizsgálata 5. A jogi alapelvek érvényesülésének szociológiai feltételei 6. A bírói ténymegállapítási folyamat szociológiája 7. A joghoz való hozzájutás 8. Területi eltérések a magyar büntetéskiszabási gyakorlatban 9. Félévközi számonkérés (önkéntes) 10. A professzionális jogalkalmazás alternatívái 11. A jogismeret fogalma, típusai, a jogi attitűd és jogtudat kutatása 12. A magyar lakosság jogtudatának vizsgálata 13. A jogászképzés néhány szociológiai aspektusa 14. A globalizáció és a jog

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Önkéntes zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire. A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Teljesítés módja: írásbeli kollokvium ötfokozatú értékeléssel, a tételsor 4 tételének kidolgozása. A sikeres félévközi önkéntes ZH kiváltja a kollokvium első felének számonkérését. A ZH és a kollokvium eredményének átlaga adja a végleges érdemjegyet. Teljesítés értékelése: az ötfokozatú értékelés az alábbi százalékos megoszlás alapján alakul ki: Jeles (5): 88–100 % Jó (4): 75–87 % Közepes (3): 63–74 % Elégséges (2): 51–62 % Elégtelen (1): 0–50 % Kötelező irodalom:

1. Bencze Mátyás – Vinnai Edina (szerk.): Jogszociológiai előadások. Egyetemi jegyzet. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó, 2012.

2. Fleck Zoltán: Szociológia jogászoknak. Budapest: Napvilág Kiadó, 2003. 3. Cotterrell, Roger: The Sociology of Law. An Introduction. (2nd ed.) London, Dublin,

Edinburgh: Butterworths, 1992.

Ajánlott irodalom: 1. Bencze Mátyás: Elvek és gyakorlatok. Jogalkalmazási minták és problémák a bírói

ítélkezésben. Budapest: Gondolat Kiadó, 2011. 2. Kulcsár Kálmán: Jogszociológia. Budapest: Kulturtrade, 1997. 3. Frank, Jerome: Law and the Modern Mind. New York: Anchor Books, 1963.

106. Jogdogmatika

Tantárgy neve: Jogdogmatika

Tantárgy Neptun-kódja: nappali: AJJOE270N9 levelező: AJJOE270L9 Tárgyfelelős intézet: Jogtörténeti és Jogelméletei Intézet Jogelméleti és Jogszociológiai Intézeti Tanszék Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 9. félév (őszi) Előfeltétel: - Óraszám: nappal: 2 óra/hét levelező: 8 óra/félév


Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A megszerzett tételes jogi és elméleti tudásanyag birtokában a jogalkalmazás nehézségeit mutatja be, s – a tudományelmélet, -történeti és -módszertani ismereteken túl – azokat a jogdogmatikai eszközöket, amelyek segítségével úrrá lehet lenni ezeken. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T10, T13 képesség: K11, K14 attitűd: A8, A15 autonómia és felelősség: F2, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A dogmatika mibenléte: A dogmatika születése; A dogmatika szükségessége;»Lege artis«

3. A jogdogmatika mibenléte: A jogdogmatika körülhatárolása; A »nehéz eset«; Az »egyetlen helyes válasz«

4. A jogdogmatika története: Premodern jogdogmatika; A modern jogdogmatika kialakulása; A jogdogmatika ma

5. A jogdogmatika eszköztára: Szöveg; Fogalom; Rendszer; Módszer 6. Az állítások megalapozása: Következtetés; Igazolás; Érvelés 7. Félévközi számonkérés 8. A normák mibenléte: A norma megállapítása; A norma tételezése 9. A normák értelmezése: Interpretatio iuris; Analogia iuris 10. Jogi argumentáció: A jogalkalmazás modellje; Argumentatio iuris 11. A jog és a valóság: Igazság; Valóság; Valószerűség; Valószínűség

12. A ténykérdések: Tény és tényállás; Fikció és vélelem; Res iudicata 13. Ténybeli argumentáció: Ténybeli következtetés; Ténybeli argumentumok; Tények és

értékek

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Zárthelyi dolgozat a foglalkozások anyagából, rákérdezve a tematikus blokkokra és azok összefüggéseire Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Az előadáshoz írásbeli beszámoló kapcsolódik: négy kérdésre a releváns ismeretelemeket tartalmazó választ kell adni. Az értékelés háromfokozatú: 50% teljesítmény fölött megfelelt, 75% fölött kiválóan megfelelt, 50 % alatt nem felelt meg. A beszámoló értékelésébe a félévközi számonkérés – sikeres – eredménye az általa lefedett részben beszámít. Kötelező irodalom:

1. Szabó Miklós: Ars iuris. A jogdogmatika alapjai. Miskolc: Bíbor, 2005. 2. Jan Struiksma: ’Legal Dogmatics and Academic Education.’ 2 Recht en Methode in

onderzoek en onderwijs (2013/3) 24-36. o. = https://www.bjutijdschriften.nl/tijdschrift/lawandmethod/2013/2/ReM_2212-2508_2013_003_002_003.pdf

Ajánlott irodalom:

1. Szabó Miklós: A jogdogmatika előkérdéseiről. Miskolc: Bíbor, 1996. 2. Szabó Miklós (szerk.): Jogdogmatika és jogelmélet. Miskolc: Bíbor, 2007. 3. Ronald Dworkin: ‘Hard Cases.’ 88 Harvard Law Review (1975) 1057. o.

107. Infokommunikációs jog

Tantárgy neve: Infokommunikációs jog


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Torma András egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Czékmann Zsolt adjunktus, dr. Szabó Balázs tanársegéd Javasolt félév: 9. félév (őszi) Előfeltétel:

Jogi Informatika (AJKOI279N9, AJKOI279L9) Kereskedelmi jog 2. (AJKER271N8, AJKER271L8)




A tárgy oktatásának célja az, hogy megismertesse a hallgatókkal az infokommunikációs jog elméleti kérdéseit, a jogi informatika egyes főbb szakterületeit (közigazgatás, országgyűlés, bíróság, ügyészség, rendőrség, számítógépes jogszabály-nyilvántartás) továbbá az adatvédelem és az információs társadalom jogi aspektusait. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T10, T14, T17 képesség: K1, K4, K26, K27 attitűd: A1, A3, A5, A7, A8 autonómia és felelősség: F1, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Információ-elméleti alapok I. 2. Információ-elméleti alapok II. 3. Információs társadalom ismérvei 4. E-kapcsolatok 5. E-közigazgatás fogalma 6. E-közigazgatás Magyarországon I. 7. E-közigazgatás Magyarországon II. 8. E-kapcsolatok az igazságszolgáltatásban 9. E-kereskedelem alapjai 10. Jogi adatbázisok 11. Nyilvántartások 12. Szellemi alkotások az információs társadalomban 13. E-aláírás 14. Az információs társadalom devianciái

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A kollokviumot írásban kell teljesíteni. A kollokviumi írásbeli vizsga értékelése 0 – 25 pontig történik. A megszerzett pontok összege az alábbi érdemjegyeknek fog megfelelni: Elégtelen (1): 0 – 12 pontig Elégséges (2): 13 – 15 pontig Közepes (3): 16 – 18 pontig Jó (4): 19 – 22 pontig Jeles (5): 23 – 25 pontig Nappali tagozatos hallgatókra vonatkozó további követelmények: Azon hallgatók, akik az előadások legalább 80 %-án részt vesznek, egy előre meghatározott alkalommal, a tananyag (a félév során) meghatározott részéből kedvezményes vizsgát tehetnek. Kötelező irodalom:

1. Elektronikus tananyag – elérhető a félév elején meghatározott online felületről.

2. Torma András – Csáki Gyula Balázs – Czékmann Zsolt: E-kormányzati szolgáltatások a gazdasági szférában Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Budapest 2011. (e-tananyag letölthető a Kari honlapról)

3. Frank Webster: Theories of the Information Society. London: Routledge 2002. Ajánlott irodalom:

1. Torma András: Az információ jelentősége a (köz)igazgatásban, Virtuóz Kiadó, Budapest 2002.

2. Budai Balázs Benjámin: Az elektronikus közigazgatás jogi környezete E-government Tanulmányok 2005 E-government Alapítvány Budapest, 2005.

3. Daniel Bell: The Coming of Post-Industrial Society. New York, Basic Books, 1976

108. Fogyasztóvédelmi és versenyjog

Tantárgy neve: Fogyasztóvédelmi és versenyjog


Tárgyfelelős: Dr. Barta Judit egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi egyetemi docens Javasolt félév: 9. félév (őszi) Előfeltétel:

Kereskedelmi jog 2. (AJKER271N8, AJKER271L8)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatása felkészíti a joghallgatókat arra, hogy gyakorlati munkájuk során segítséget tudjanak adni a fogyasztóknak jogaikat és azok érvényesítését illetően, illetve támogatni tudják a vállalkozásokat a fogyasztókkal szembeni kötelezettségeik teljesítésében. Felismerik és megfelelő módon kezelni tudják a közérdekbe ütköző fogyasztói jogsértéseket. Az elsajátított ismeretek a hallgatók mindennapjaiban is felhasználhatók, személyes előnyökkel járnak. A Fogyasztóvédelmi jog előmozdítja a közjog és a magánjog kapcsolódásának jobb megértését, az egymásra épülő, de szétszórtan elhelyezkedő szabályok rendszerének megismerését. A tárgy bemutatja a Polgári jogban tanult általános szabályok (szerződéskötés, tájékoztatás, szerződésszegés, stb.) speciális érvényesülését egy olyan kapcsolatrendszerben, ahol a jog megkísérli ellensúlyozni a fogyasztó ismerethiányát és partnerénél gyengébb érdekérvényesítő képességét. A versenyjog a gazdasági tevékenységet szabályozó normarendszer, itt a jog a piac szereplői között zajló versenyt igyekszik mederben tartani. A tárgy az alapvető versenyjogi anyagi normák ismertetésére helyezi a hangsúlyt úgy, hogy az adott terület legjellemzőbb versenyjogi jogesetei is bemutatásra kerülnek. A jogesetek az anyagi jogszabályok megértését segítik és alkalmazásuk fő vonásait mutatják meg.

Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T11, T12, T13, T14, T15, képesség: K4, K5, K6, K7, K14, K18, K19, K20, K23, K25, K26, K29 attitűd: A4, A6, A16, A19 autonómia és felelősség: F4, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. A fogyasztóvédelmi jog célja, fogyasztóvédelem fejlődéstörténete. A fogyasztóvédelem jogforrásai. A fogyasztó fogalma (eltérő törvényi szabályozás, uniós megközelítés)

2. A fogyasztóvédelem intézményi rendszere. 3. A fogyasztóvédelmi törvény legfontosabb rendelkezései. 4. A fogyasztói panasz közvetlen érvényesítése, ügyfélszolgálat. A fogyasztóvédelem

jogorvoslati rendszere. 5. A fogyasztók tájékoztatása: árfeltüntetés, csomagolás, címkézés, használati és

kezelési útmutató. 6. A fogyasztók életének, egészségének, biztonságának védelme – termékbiztonság. 7. Ptk. fogyasztóvédelmi szabályainak rendszere. Fogyasztó és vállalkozás közötti

szerződések különös szabályai. 8. Szavatosság (kellék-, termék-, jogszavatosság). Jótállás. Termékfelelősség. 9. Tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. 10. Élelmiszerbiztonság. 11. Versenytörvény személyi, tárgyi, területi hatálya. Tisztességtelen piaci magatartások. 12. Megtévesztés a versenyjogban. Visszaélés a gazdasági erőfölénnyel. 13. Kartellszabályok. 14. Összefonódások ellenőrzése.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Aláírás feltétele az előadásokon való, előírt jelenlét. Az előadáson való jelenlét nappali tagozaton minden alkalommal katalógus formájában kerül ellenőrzésre. Aki az előadásokon tartott katalógusról kettőnél több alkalommal hiányzott, az az előadások teljes anyagából, írásban beszámolni köteles, az aláírás megszerzéséért, a szorgalmi időszak utolsó hetében, az utolsó előadást követően. Sikertelen (60%-ot el nem érő) vagy elmulasztott pótlás az aláírás megtagadását vonja maga után. További pótlásra a tanszéki a vizsgaidőszak első két hetében egy-egy alkalmat biztosít. Levelező tagozaton az aláírás feltétele legalább egy előadáson való jelenlét, amelyet az oktató katalógus formájában ellenőriz. Az a hallgató, aki nem kért egyéni tanulmányi rend keretében felmentést az előadások látogatása alól és egyetlen előadáson sem volt jelen, nem kap aláírást. Az aláírás megszerzés írásbeli beszámolóval történik az előadások teljes anyagából, a szorgalmi időszak utolsó hetében. Sikertelen (60%-ot el nem érő) vagy elmulasztott pótlás az aláírás megtagadását vonja maga után. További pótlásra legfeljebb a vizsgaidőszak első két hetének utolsó napjáig van lehetőség, melyre a tanszék hetente egy alkalmat biztosít. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tantárgy számonkérésének módja: írásbeli vizsga, melynek minősítése ötfokozatú: (1) elégtelen, (2) elégséges, (3) közepes, (4) jó, (5) jeles. A vizsga két részből tevődik össze, 50% fogyasztóvédelmi jog, 50% versenyjog. Legalább a maximális pontszám 50%-át el kell érni mind fogyasztóvédelemi, mind

versenyjogi vizsgarészből az elégséges minősítéshez. A teljes dolgozat összes pontszámának 70%-a szükséges a közepes (3) érdemjegy, 80% elérése szükséges a jó (4) érdemjegy, és 90% elérése szükséges a jeles (5) érdemjegy megszerzéséhez. Az ismeretanyag átadása alkalmával a tételes jogszabályok bemutatásán és magyarázatán túl hazai és nemzetközi jogesetek, példák, versenyjogi joggyakorlat, bírói gyakorlat, szakirodalmi eredmények, friss hírek, stb. is ismertetésre kerülnek. Az előadások anyaga tematikus prezentáció keretében kerül leadásra, amelyben filmek, képek, diagramok, táblázatok, stb. is szerepelnek. Kötelező irodalom:

1. Miskolczi Bodnár Péter: A versenyjog és az új Ptk. HVG ORAC Kiadó Polgári Jogi Kodifikáció http://ptk2013.hu/szakcikkek/miskolczi-bodnar-peter-a-versenyjog-es-az-uj-ptk/4290

2. Barta Judit: A szerződéskötéstől való elzárkózás polgári jogi és versenyjogi megítélése (megjelenés alatt)

3. Judit Fazekas: 'The consumer credit crisis and unfair contract terms regulation – Before and after Kásler' (2017) 6 Journal of European Consumer and Market Law, Issue 3, pp. 99–106, Volume 6 (2017)

Ajánlott irodalom:

1. Miskolczi-Bodnár Péter - Sándor István: Fogyasztóvédelmi jog I. (Patrocinium Kiadó, Budapest, 2016.)

2. Miskolczi Bodnár Péter – Sándor István: Fogyasztóvédelmi jog II. (Patrocinium Kiadó, Budapest, 2016.)

4. Ujváriné dr. Antal Edit: Felelősségtan. Patrocinium Kiadó, Budapest, 2017. 5. Miskolczi Bodnár Péter: Anyagi versenyjog. Protestáns Jogi Oktatásért Alapítvány,

Budapest, 2009. 6. Kommentár a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló

1996. évi LVII. törvényhez. Gazdasági Versenyhivatal, Budapest, 2014. 7. Richard Whish: Versenyjog. HVGORAC Kiadó, Budapest, 2010. 8. Richard Whish and David Bailey: Competition Law Eighth Edition, OXFORD

University Press, 2015, ISBN: 9780199660377




Tárgyfelelős: Prof. Dr. Wopera Zsuzsa egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Turkovicsné Dr. Nagy Adrienn egyetemi docens, Dr. Cserbáné Dr. Nagy Andrea egyetemi docens dr. Tóth Barbara tanársegéd Javasolt félév: 9. félév (őszi) Előfeltétel:

Polgári eljárásjog 2. (AJPOE233N8, AJPOE233L8)



Kreditpont: 4 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A Polgári eljárásjog 3. című tantárgy a tételes joganyagot közvetítő tárgyak keretében helyezkedik el. Rendeltetése, hogy bemutassa és elsajátíttassa azokat a processzuális eszközöket, amelyek révén az anyagi jogban gyökerező alanyi jogok bírósági védelme megvalósul. A tárgy tematikája a nemperes eljárások körében kiterjed a bírósági végrehajtási jog szabályainak oktatására. Részletesen kifejtésre kerülnek a magyar bírósági végrehajtás szabályai, különös tekintettel a végrehajtási eljárás megindulására, a végrehajtható okiratokra, a végrehajtás foganatosításának közös szabályaira. A tantárgy keretei között oktatjuk az Európai Unió polgári ügyekben folytatott igazságügyi együttműködése körében elfogadott rendeleteit, melyek döntően a joghatóság, a határozatok elismerésének, végrehajthatóvá nyilvánításának, és az alkalmazandó jog meghatározásának szabályait rendezik. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3; T5; T7; T10; T13; T14 képesség: K1; K2; K3; K6; K8; K9 attitűd: A1; A2; A3; A4; A5; A6; A7; A8 autonómia és felelősség: F1; F2; F3; F4; F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Bevezetés a bírósági végrehajtási jogba; a végrehajtás elrendelése, a végrehajtható okiratok.

2. A végrehajtás foganatosításának közös szabályai. 3. Végrehajtás pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt összegre; Végrehajtás munkabérre. 4. Végrehajtás ingóra, ingatlanra. 5. A különleges végrehajtási eljárások, jogorvoslatok. 6. A végrehajtási perek. 7. Bevezetés az Európai Unió polgári eljárásjogába. A Brüsszel Ia. rendelet hatálya,

joghatósági szabályok. 8. A Brüsszel Ia. rendelet: határozatok elismerése és végrehajtása. 9. A tartási rendelet. 10. Európai családjog: házassági ügyek uniós szabályozása. 11. Európai családjog II.: szülői felelősséggel kapcsolatos ügyek uniós szabályozása. 12. A 650/2012/EU rendelet az öröklési ügyekre vonatkozóan; az európai fizetési

meghagyásos eljárásról és a kis értékű követelések európai eljárásáról szóló rendeletek.

13. A kézbesítési és a bizonyítás-felvételi rendelet. A fizetésképtelenségi eljárásról szóló rendelet.

14. Zárthelyi dolgozat a megajánlott jegyért. Félévközi számonkérés módja és értékelése: szóbeli kollokvium Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése:

Nincs félévközi számonkérés, de az előadásokon való részvétel az aláírás feltétele. A hallgatóknak lehetőségük van megajánlott jegy szerzésére, melynek feltétele az, hogy az előadásokról két alkalomnál többször nem hiányozhatnak. További feltétel az önkéntes zárthelyi dolgozat megírása, melynek eredményeként a tanszék csak a jó (4) és jeles (5) érdemjegyeket ajánlja meg. A kollokvium értékelése 1-5-ig terjedő érdemjeggyel történik (61-71-81-91%). A számonkérés az írott tananyagon és a vonatkozó jogszabályok ismeretén kívül kiterjed az előadásokon elhangzottakra is. Kötelező irodalom:

1. Wopera Zsuzsa (szerk.): Az Európai Unió polgári eljárásjoga; CompLex Kiadó, Bp. 2007.

2. Wopera Zsuzsa (szerk.): Polgári eljárásjog II., HVG-ORAC Kiadó, Bp. 2013. 3. Wopera Zsuzsa: Az európai családjog kézikönyve, HVG-ORAC Kiadó, Bp. 2012. 4. Wopera Zsuzsa – Gyovai Márk (szerk.): Kézikönyv a bírósági végrehajtás

foganatosításához; Wolters Kluwer Kiadó, Bp. 2016. 5. Borrás, Alegria: Lights and shadows of Communitarisation of Private International

Law: Jurisdiction and Enforcement in Family Matters with regard to relations with third States, in: The External Dimension of EC Private International Law in Family and Succession Matters, eds: Alberto Malatesta, Stefania Bariatti, Fausto Pocar, Cedam, 2008. Padova.


1. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 2. 1215/2012/EU rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint

a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel Ia. rendelet) 3. 2201/2003/EK rendelet a házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó

eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel IIa. rendelet)

4. 1259/2010/EU rendelet a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról

5. 4/2009/EK rendelet a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről

6. 848/2015/EU rendelet a fizetésképtelenségi eljárásról 7. 1393/2007/EK rendelet a tagállamokban a polgári és kereskedelmi ügyekben a

bírósági és bíróságon kívüli iratok kézbesítéséről 8. 1206/2001/EK rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben a bizonyítás-felvétel

tekintetében történő, a tagállamok bíróságai közötti együttműködésről 9. 650/2012/EU rendelet az öröklési ügyekről és az európai öröklési bizonyítvány

bevezetéséről 10. 861/2007/EK rendelet a kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről 11. 1896/2006/EK rendelet az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról

Ajánlott irodalom:

1. Kengyel Miklós – Harsági Viktória: Európai polgári eljárásjog; Osiris Kiadó, Bp. 2009.

2. Nagy Adrienn: A közrend tartalmáról az Európai Bíróság esetjogán keresztül, in: De iurisprudentia et iure publico, Jog és politikatudományi folyóirat, V. évfolyam, 2011/2. szám, www.dieip.com

3. Nagy Csongor István: Az Európai Unió nemzetközi magánjoga, HVG-ORAC Kiadó, Budapest, 2006.


110. Nemzetközi és európai pénzügyek joga

Tantárgy neve: Nemzetközi és európai pénzügyek joga


Tárgyfelelős: Dr. Erdős Éva egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 9. félév (őszi)

Előfeltétel: Pénzügyi jog 2 (AJPEN277N8, AJPEN277L8)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali / levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy oktatásának célja, hogy a hallgatók megismerjék az Európai Unió közpénzügyi rendszerének alapvető elemeit, ezen belül is elsősorban az Európai Unió adópolitikáját és az adójogi harmonizáció legfontosabb elemeit, problémáit, megismerkedjenek az nemzetközi és európai adójog elsődleges és másodlagos jogforrásaival, az Európai Unió Bíróságának adójogi döntéseivel, valamint megismerjék az Európai Unió költségvetésére és az Európai Számvevőszék közpénzek ellenőrzésére vonatkozó szabályait. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T3, T4, T5, T6, T10, T11, T12, T13, T14, T15, T16, T17 képesség: K1, K2, K3, K4, K5, K6, K7, K8, K9, K10, K11, K12, K13, K14, K15, K16, K17, K18, K19, K20, K21, K22, K23, K24, K25, K26, K27, K28, K29, K30, K31, K32, K33, K34 attitűd: A2, A3, A4, A5, A6, A7, A8, A9, A12, A13, A14, A15, A16, A17, a18, A19, A20 autonómia és felelősség: F1, F2, F3, F4, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A nemzetközi pénzügyi jog alapjai: a nemzetközi adójog fogalma, alapelvei, a kettős adóztatási konfliktusok feloldásának eszközei.

2. A nemzetközi modellegyezmények (OECD, ENSZ modellegyezményei a befektetés-védelemről, a kettős adóztatás elkerüléséről).

3. Az Európai Unió adópolitikája. 4. Az európai adójogi és a nemzetközi adójogi alapelvek kapcsolata. 5. Az európai adójog intézményei. Az európai adójog elsődleges és másodlagos

jogforrásai. 6. A közvetett adók harmonizációja az Európai Unióban. 7. A közvetlen adók harmonizációja az Európai Unióban. 8. A káros adóverseny tilalma és az ellene történő fellépés az Európai Unióban és a

nemzetközi adójogban. 9. A helyi adókra vonatkozó jogharmonizáció. 10. Az Európai Bíróság adójogi döntései. 11. Az Európai Unió költségvetése. 12. A közpénzek ellenőrzése az Európai Unióban: Európai Számvevőszék ellenőrzési

eljárása (ECA) 13. A közösségi pénzügyi érdekek védelme: az OLAF. 14. Az offshore tevékenység adózása

Félévközi számonkérés módja és értékelése: - Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Az írásbeli kollokvium értékelése: - 0-50% - elégtelen (1) - 51-63% - elégséges (2) - 64-77% - közepes (3) - 78%-89% - jó(4) - 90-100% - jeles (5) Kötelező irodalom:

1. Erdős Éva: Law of Public Finances in the EU - the European Tax Harmonization, Editura: Universitatii „Petru Maior”, Targu - Mures, 2011.ISBN 978-606-581-031-0. pp.1-166.

2. Erdős Éva: A beruházás-ösztönzés adójoga, Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2012. 1.-239.o

3. Erdős Éva: Nemzetközi adójogi kérdések Publicationes Universitatis Miskolciensis, Sectio Juridica et Politica. Tomus XI. Miskolc, 1995. 43-57. o.

4. Erdős Éva: Az Európai Unió költségvetése. In: Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Európai Unió bűnügyi együttműködési rendszerében című kötetben (Szerzők: Ábrahám Márta - Erdős Éva- Farkas Ákos - Miskolczi Bodnár Péter-M. Nyitrai Péter - Torma András - Sántha Ferenc) KJK- Kerszöv, Budapest, 2005. 43-63

5. Erdős Éva: Nemzetközi, illetve európai adójogi konfliktusok és kezelésének módjai: Publicationes Universitatis Miskolcinensis, Sectio Juridica et Politica Tomus XXV/1. Miskolc University Press, 2007. 267-289. o.

6. Erdős Éva: A nemzetközi adójog egyes alapelveinek érvényesülése az európai adójogában (Tanulmányok Nagy Tibor Tiszteletére (Szerk. Simon István) Szent István Társulat az Apostoli Szentszék Könyvkiadója, Budapest, 2009. 41-57. o )

7. Erdős Éva: Az adójogi harmonizáció folyamata és eszközei az Európai Unióban In: Ünnepi Tanulmányok Prof. Dr. Kalas Tibor egyetemi tanár oktatói munkásságának tiszteletére Z-Press Kiadó, 2008. Miskolc 105-125. o.

Ajánlott irodalom:

1. Erdős Éva: Úton az egységes európai társasági adó felé. (társszerző: Dr. Kiss Edit) Gazdaság és Jog 2007/5.

2. Őry Tamás: Európai Unió adójoga, Osiris Kiadó, Budapest 2003. 3. Deák Dániel: Adótervezés a nemzetközi gyakorlatban Adventura 2000 Kft. Budapest

2000. 4. Erdős Éva: Studies in European tax and financial law, University of Miskolc, Faculty

of Law 2010. 5. Ben J. M. Terra, Peter J. Wattel: European tax law, Wolters Kluwer Law & Business

2012.

111. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga

Tantárgy neve: Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga


Tárgyfelelős: Dr. Mátyás Imre egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 9. félév (őszi) Előfeltétel:

Nemzetközi magánjog (AJEUN275N8, AJEUN275L8)



Kreditpont: 3 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Az első féléves tananyagban elsajátított megoldás alternatívája, ha nem államok jogai között kell dönteni, hanem nemzetközileg egységes jogot alkalmaznak. A nemzetközi anyagi magánjogi jogegységesítésnek csak a gazdasági forgalom szempontjából releváns részével - elsősorban a szerződések jogával - foglalkozunk. A tananyag a nemzetközi jogforrások közül azokra tér ki, amelyek kifejezetten a lényeges külföldi elemmel rendelkező jogviszonyokra alkalmazhatók. A szerződések joga mellett rövid dologi jogi (értékpapírjogi), szellemi alkotások jogával kapcsolatos, és eljárási (nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás) kitekintés teszünk. A tárgy ezen része szervesen kapcsolódik a Kereskedelmi jog és Polgári jog tárgy során elsajátított ismeretekhez. Foglakozunk továbbá a nemzetközi gazdasági forgalommal kapcsolatos állami beavatkozások nemzetközi feltételrendszerével, a külföldi beruházások védelemének sajátosságaival és az ebben a körben szerephez jutó nemzetközi szervezetek jellemzőivel. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3; T5; T7; T10; T13; T14 képesség: K1; K2; K3; K6; K8; K9 attitűd: A1; A2; A3; A4; A5; A6; A7; A8 autonómia és felelősség: F1; F2; F3; F4; F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának fogalma és tárgya. A jogági probléma. 2. Dologi jogi kitekintés: értékpapírok a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogában

3. A lex mercatoria általános szabályai, nemzetközi egyezmények általános szabályai, az UNIDROIT Alapelvek

4. Önálló gazdasági célra irányuló és járulékos szerződések. Az adásvételi szerződésre irányadó jog egységesítése. A Bécsi Vételi Egyezmény főbb szabályai I.

5. A Bécsi Vételi Egyezmény II. A New York-i Elévülési Egyezmény. Az INCOTERMS.

6. Egyéb önálló gazadási célra irányuló szerződések: nagyberendezések szerelése és szállítása. A lízingszerződés

7. A technológia és ismeret önálló nemzetközi jogi védelme. Egyéb önálló gazadási célra irányuló szerződések.

8. Járulékos szerződések I.: A nemzetközi fuvarozás 9. Járulékos szerződések II.: Piacszervezés. 10. Járulékos szerződések III.: Bankügyletek és fizetési módok. 11. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogának közjogias kérdései. A WTO/GATT. 12. Nemzetközi intézmények a gazdasági jogban 13. A külföldi tulajdonon fennálló tulajdonjog és elvonása. A külföldi beruházások

védelme. 14. Összefoglalás, konzultáció

Félévközi számonkérés módja és értékelése: szóbeli kollokvium Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tantárgyból a félév során egy alkalommal rendes zárthelyi dolgozatot írnak a hallgatók. A dolgozat sikeres megírása a félévi aláírás feltétele. A dolgozat megírására előre megadott alkalommal, az előadás keretében kerül sor. A dolgozat anyagát a kijelölt előadásokon elhangzottak képezik. Aláírást kap a hallgató, aki a zárthelyi dolgozatot „megfelelt” minősítéssel írja meg. Zárthelyi-mentességben részesül a hallgató, ha a jelenléti ívek tanúsága szerint az egész félév során legfeljebb egy előadást mulaszt. A zárthelyi-mentesség jelenléttel kapcsolatos feltétele objektív; mulasztásnál semmilyen kimentési okot nem fogadunk el. A sikertelen zárthelyi dolgozatot író vagy a mentességet jogosulatlanul igénybe vevő személy, továbbá, aki a zárthelyi dolgozat megírását követő órák valamelyikéről hiányzik, az utolsó előadás után, szóban, a teljes féléves anyagból beszámol. A zárthelyi dolgozat eredménye oly módon számít be a vizsgajegybe, hogy aki 80% feletti eredményt ér el, kettő, aki 60-79% közötti eredményt ér el, egy vizsgakérdéssel kevesebbet kell, hogy megválaszoljon tétele ismertetését követően. Akinek zárthelyi dolgozata sikertelen, vagy indokolatlanul vette igénybe a zárthelyi mentességet, az utolsó előadást követően, szóban a teljes féléves anyagból beszámol. Kötelező irodalom:

1. Vörös Imre: Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Joga 1-2-3, 2005, 2. Mátyás Imre: Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Joga, Általános rész, 2012, 3. az előadáson és gyakorlatokon elhangzottak, valamint a tanszéki honlapon közzétett

anyagok Kötelező jogszabályok:

1. 1987. évi 20. tvr. a az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről

2. 1986. évi 2. tvr. a Bernben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti

Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről 3. 2006. évi LXXVII. tv. a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti

Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről

4. 1971. évi 3 tvr. a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről” szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről

5. 2005. évi VII. tv. a Montrealban, 1999. május 28-án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről

6. 1998. évi IX. az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről

Ajánlott irodalom:



3. Globalizáció, piacliberalizáció – Tanulmánykötet, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2004.

4. www.gatt.org, 5. www.worldtradelaw.org, 6. http://www.law.duke.edu/lib/researchguides/gatt

112. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga gyakorlat

Tantárgy neve: Nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga gyakorlat


Tárgyfelelős: Dr. Mátyás Imre, egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 9. félév (őszi) Előfeltétel:

Nemzetközi magánjog (AJEUN275N8, AJEUN275L8)



Kreditpont: 1 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga anyagi magánjogi fejezetéhez kapcsolódóan a hallgatók kiscsoportos foglalkozás keretében mélyítik el tudásukat a tananyag vonatkozásában. A szemináriumi foglalkozásokon egyrészt önálló kiselőadások keretében nyílik lehetőség a tananyag feldolgozására, amelyek témája egyes tárgyalt jogforrások

összehasonlítása (mint pl. a szerződéskötés a Bécsi Vételi Egyezmény és az UNIDROIT Alapelvek alapján, vagy kimentési okok az egyes fuvarfajtákat szabályozó nemzetközi egyezményekben, stb.). Másrészt részét képezi a tárgynak a Bécsi Vételi Egyezmény és a lex mercatoria szabályai alapján megoldandó valamely jogvitának nemzetközi kereskedelmi választottbírósági eljárás szimulácója során történő előadása. A gyakorlat két órában kerül megtartása, gyakorlati jeggyel záródik, értéke 1 kreditpont.. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T3; T5; T7; T10; T13; T14 képesség: K1; K2; K3; K6; K8; K9 attitűd: A1; A2; A3; A4; A5; A6; A7; A8 autonómia és felelősség: F1; F2; F3; F4; F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. Bemutatkozás, a félév követelményeinek ismertetése, a tantárgy dogmatikai elhelyezése, jellemzői ismertetése, elhatárolása más jogágaktól és jogterületektől, a lényeges külföldi elem kiemelése, a kollíziós jogi kapcsolatok megvilágítása, nemzetközi példák ismertetésén keresztül a tárgy fontosságának bemutatása.

2. a jogforrási rendszer ismételt áttekintése az előadáson elhangzottak alapján. A három nagy jogegységesítési instrumentum (CISG, PECL, UNIDROIT Alapelvek) összehasonlítása, elhatárolása

3. Az UNIDROIT Alapelvek és a Ptk. Összehasonlítása, kiselőadások. 4. a Bécsi Vételi Egyezmény (CISG) rövid bemutatása az előadáson elhangzottak

alapján, majd hallgatói kiselőadások az UNIDROIT Alapelvek, a CISG és a Ptk összehasonlítása tárgyában.

5. Nemzetközi fuvarjog. 6. A nemzetközi kereskedelmi választottbíráskodás. 7. Választottbírósági szimuláció. 8. Választottbírósági szimuláció. 9. Választottbírósági szimuláció. 10. Választottbírósági szimuláció. 11. A külföldi bírósági határozatok elismerése és végrehajtása. 12. A GATT főbb kereskedelmi szabályai, a WTO működése 13. A külföldi beruházások védelme. 14. Beszámoló, elmaradások pótlása, értékelés, javítási lehetőség, kérdések

megválaszolása, aláírás

Félévközi számonkérés módja és értékelése: gyakorlati jegy Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A gyakorlati foglalkozásokon való megjelenés kötelező. Engedély nélkül minden hallgató legfeljebb egy alkalommal hiányozhat. A gyakorlatok több mint feléről nem lehet hiányozni. Aki a gyakorlatok több mint feléről hiányzik, és nem kért egyéni tanrendet, nem kap aláírást. Aki engedély nélkül több mint egyszer hiányzik, a gyakorlatvezető által a félév végén kiadott feladattal (jogeset megoldása) köteles hiányzását pótolni. A gyakorlati foglalkozások értékelésének alapja a zárthelyi dolgozat eredménye és a féléves folyamatos szereplés összesítése. A hallgatók gyakorlati foglalkozáson kifejtett teljesítményének értékelése 5 fokozatú rendszerben történik, amelynek keretében figyelembe vesszük az órai aktivitást, az egyéni feladatok kidolgozásának és előadásának színvonalát és az órai aktivitást.


1. Vörös Imre: Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Joga 1-2-3, 2005, 2. Mátyás Imre: Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Joga, Általános rész, 2012, 3. az előadáson és gyakorlatokon elhangzottak, valamint a tanszéki honlapon közzétett

anyagok Kötelező jogszabályok:

1. 1987. évi 20. tvr. a az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezménye kihirdetéséről

2. 1986. évi 2. tvr. a Bernben az 1980. évi május hó 9. napján kelt Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) kihirdetéséről

3. 2006. évi LXXVII. tv. a Bernben, 1980. május 9-én kelt, Nemzetközi Vasúti Fuvarozási Egyezmény (COTIF) módosításáról Vilniusban elfogadott, 1999. június 3-án kelt Jegyzőkönyv kihirdetéséről

4. 1971. évi 3 tvr. a „Nemzetközi Közúti Árufuvarozási Szerződésről” szóló, Genfben, az 1956. évi május hó 19. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről

5. 2005. évi VII. tv. a Montrealban, 1999. május 28-án kelt, a nemzetközi légi fuvarozásra vonatkozó egyes jogszabályok egységesítéséről szóló Egyezmény kihirdetéséről

6. 1998. évi IX. az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) keretében kialakított, a Kereskedelmi Világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény és mellékleteinek kihirdetéséről

Ajánlott irodalom:



3. Globalizáció, piacliberalizáció – Tanulmánykötet, Novotni Alapítvány, Miskolc, 2004.

4. www.gatt.org, 5. www.worldtradelaw.org, 6. http://www.law.duke.edu/lib/researchguides/gatt

113. Büntetés-végrehajtási jog

Tantárgy neve: Büntetés-végrehajtási jog


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Nagy Anita egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): -

Javasolt félév: 9. félév (őszi)

Előfeltétel: Büntetőeljárási jog 3. (AJBUE277N7, AJBUE277L7)



Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatók elsajátítsák a büntetések és intézkedések végrehajtásának elméleti alapjait; betekintést nyernek a büntetés-végrehajtási jog elméleti alapkérdéseibe, az elítéltek jogi helyzetébe, a büntetések és intézkedések végrehajtásának fontosabb elvi és jogi kérdéseibe, valamint a büntetőeljárási kényszerintézkedések végrehajtásába. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T11, T13, T14 képesség: K4, K19, K22, K23, K28, K29, K30 attitűd: A10, A11, A14, autonómia és felelősség: F1 Tantárgy tematikus leírása:

1. A büntetés-végrehajtási jog funkciója, hatálya, fogalma, helye a jogrendszerben. A büntetés-végrehajtási jogviszony

2. A szabadságvesztés-büntetés végrehajtásának célja és rendje. Alapelvek 3. Különleges fogvatartotti csoportok szabadságvesztés-büntetésének végrehajtási

sajátosságai 4. Az elítélt jogi helyzete 5. Az elítéltek reintegrációja 6. Az elítéltek szabadítása ,és utógondozása 7. Kegyelmi és kötelező kegyelmi eljárás 8. Reintegrációs őrizet 9. Nem szabadságvesztéssel járó büntetések végrehajtása 10. Büntetőjogi intézkedések végrehajtása 11. Jogérvényesítés a büntetés-végrehajtási jogban, kártalanítási eljárás 12. Büntetés-végrehajtási bíró feladatai 13. Büntetés-végrehajtási jog és az EJEB joggyakorlata (túlzsúfoltság, TÉSZ) 14. Büntetés-végrehajtási határozatszerkesztés

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nincs félévközi számonkérés Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgy órarendben előírt foglalkozásain a hallgató köteles részt venni. Az előadásokon való részvételt a tantárgy felelőse aláírásával igazolja. Vizsgára a hallgató akkor bocsátható, ha az aláírást megszerezte. Írásbeli vizsgadolgozat megírására kerül sor a félév végén. A kollokviumi vizsgadolgozat ötfokozatú értékelés alá esik, ahol az egyes érdemjegyek közötti megítélés százalékos arányban a következő: 0-50%: elégtelen (1) 51-60 %: elégséges (2)

61-75 %: közepes (3) 76-85 %: jó (4) 86- 100 %: jeles (5) Az ismeret átadásának módja tematikus prezentáció. A témakörök egy részéhez ppt anyag készül. Az előadásokat esetismertetések gazdagítják. Kötelező irodalom:

1. Nagy Anita: Büntetés-végrehajtásjog európai kitekintéssel. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2017.

2. 2013.évi CCXL. törvény a büntetések és intézkedések végrehajtásáról 3. Human rights and prison

https://www.ohchr.org/Documents/Publications/training11Add3en.pdf Ajánlott irodalom:

1. Nagy Anita: Szabadulás a büntetés-végrehajtási intézetből. Bíbor Kiadó, Miskolc, 2015.

2. Horváth Tibor (szerk.): Büntetés-végrehajtási jog. Rejtjel Kiadó, Budapest,2007. 3. Vokó György: A magyar büntetés-végrehajtási jog. Dialóg Campus, Pécs-Budapest,

2001. 4. Handbook on prisoners special needs. UNODC Criminal Justice Handbook Series,

United Nations, New York, 2009. https://www.unodc.org/pdf/criminal_justice/Handbook_on_Prisoners_with_Special_Needs.pdf

114. Kriminalisztika

Tantárgy neve: Kriminalisztika


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Farkas Ákos egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Jánosi Andrea adjunktus Javasolt félév: 9. félév (őszi) Előfeltétel:

Büntetőeljárási jog 3. (AJBUE277N7, AJBUE277L7)



Kreditpont: 2 Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja, hogy a joghallgatók megismerkedhessenek a bűnfelderítés elméleti kérdéseivel, illetve gyakorlati technikai lebonyolításával és az ennek során alkalmazott

szervezési módszerek, technikai eszközök alkalmazásával. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T13 képesség: K4 attitűd: A7, A8 autonómia és felelősség: F1 Tantárgy tematikus leírása:

1. Nyomozás és kriminalisztika 2. Azonosítás 3. Helyszín, helyszíni szemle 4. Nyomozás-tervezés, forrónyom 5. A verziók szerepe a nyomozásban 6. Az emberölés nyomozása 7. Testi épség, egészség elleni bűncselekmények nyomozása 8. A vagyon elleni bűncselekmények nyomozása 9. A gazdasági bűncselekmények nyomozása 10. Kihallgatás – kihallgatási taktika 11. Kihallgatási módszerek 12. A poligráfos vizsgálat 13. Hibaforrások a nyomozásban 14. Bűnüldözési célú adatkezelés Magyarországon és az Európai Unióban

Félévközi számonkérés módja és értékelése: - Gyakorlati jegy / kollokvium / beszámoló teljesítésének módja, értékelése: A tárgy tanrendben (órarendben) előírt foglalkozásain (előadás) a hallgató köteles részt venni. Az előadásokon való részvételt a tantárgy felelőse a NEPTUN rendszerbe bevezetett aláírásával igazolja. A beszámoló megírásának feltétele, hogy a hallgató az aláírást megszerezze. A tárgy oktatása (max. 28 pontos) írásbeli beszámolóval zárul, amelyen az írásos tananyag és az órákon elhangzottak ismeretéről kell számot adniuk a hallgatóknak. A beszámolón nyújtott teljesítmény értékelésére háromfokozatú (0-14 pont: nem felelt meg, 15-23 pont: megfelelt, 24-28 pont: kiválóan megfelelt) minősítéssel kerül sor. Az ismeret átadásának módja tematikus prezentáció. A témakörök egy részéhez ppt anyag készül. Az előadásokat esetismertetések gazdagítják. Kötelező irodalom:

1. Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba – Herke Csongor: Kriminalisztika. Budapest –Pécs, Dailóg Campus Kiadó, 2012.

2. Farkas Ákos – Jánosi Andrea: Büntetőjogi tényállások komplex elemzése informatikai és kommunikációs eszközök támogatásával, e-learning tananyag (jogikar.uni-miskolc.hu/e-learning)

3. Ross M. Gardner: Practical Crime Scene Processing and Investigation. CRC Press, Boca Raton, London, New York, Washington, D.C. 2005

4. a konzultáción elhangzottak Ajánlott irodalom:

1. Bíró Gyula: Kriminalisztika. Egyetemi jegyzet. Debreceni Egyetem ÁJK Lícium-ART Könyvkiadó Kft., 2007.

2. Bócz Endre – Finszter Géza: Kriminalisztika joghallgatóknak. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft., Budapest, 2008.

3. Inbau, Fred E. – Reid, John E. – Buckley, Joseph P. – Jayne, Brian C.: Criminal Interrogation and Confessions. Jones and Bartlett Publishers, Boston, Toronto, London, Singapore, 2004.

4. Platt, Richard: Tettesek és tetthelyek. Aréna Kiadó, Budapest, 2006. 5. Tremmel Flórián – Fenyvesi Csaba: Kriminalisztika: Tankönyv és atlasz. Budapest –

Pécs, Dialóg Campus Kiadó, 2005.

115. Jog- és állambölcselet 3. (Záróvizsga felkészítő)

Tantárgy neve: Jog- és állambölcselet 3. (záróvizsga felkészítő)


Tárgyfelelős: Dr. Hegyi Szabolcs egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Vinnai Edina egyetemi docens, Prof. Dr. Szabó Miklós egyetemi tanár Javasolt félév:10. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Jog- és állambölcselet 2. (AJJOE278N4, AJJOE278L4)


Számonkérés módja: aláírás

Kreditpont: -

Munkarend: nappali/levelező

Tantárgy feladata és célja: A tárgy feladata, hogy megkönnyítse a „Jog- és állambölcselet” záróvizsgára való felkészülést. A szemináriumokon áttekintjük a tételekhez tartozó tananyagot, illetve konzultációra van lehetőség. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T10, T12, T13, T16 képesség: K1, K4, K5, K6, K11, 12, K15, K16, K17, K18, K19, K22, K24, K27, K28, K29, K31, K attitűd: A4, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F3, F5 Tantárgy tematikus leírása:

1. A záróvizsga-követelmények áttekintése, tananyag ismertetése 2. Államelmélet – elmélettörténet

3. Államelmélet – alapelvek és alapintézmények 4. Jogelmélet – elmélettörténet 5. Jogelmélet – szisztematikus feldolgozás 6. Jogdogmatika

Félévközi számonkérés módja és értékelése: - A kollokvium teljesítésének módja, értékelése: - Kötelező irodalom:

1. Államelmélet. A mérsékelt állam eszméje és elemei. I. Elmélettörténet. II. Alapelvek és alapintézmények. (Szerk.: Bódig Mátyás – Győrfi Tamás) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2002.

2. Rendszeres jogelmélet (Szerk.: Szabó Miklós) Bíbor Kiadó, Miskolc, 2015. 3. Fejezetek a jogbölcseleti gondolkodás történetéből. (Szerk.: Szabó Miklós) Bíbor

Kiadó, Miskolc, 2004. 4. Szabó Miklós: Ars Iuris. A jogdogmatika alapjai. Miskolc, Bíbor Kiadó, 2006.


(Záróvizsga felkészítő) Tantárgy neve: Alkotmányjog 5. (záróvizsga felkészítő)


Tárgyfelelős: Prof. Dr. Paulovics Anita egyetemi tanár Közreműködő oktató(k): Dr. Hallók Tamás egyetemi docens, Dr. Pap Gábor adjunktus Javasolt félév: 10. félév (tavaszi) Előfeltétel:




Kreditpont: - Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Felkészítés a záróvizsgára. A tananyag lényeges pontjainak ismétlése és a bekövetkezett változások ismertetése. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T2, T7, T9, T10, T11, T13, T14, T15 képesség: K1, K4, K5, K6, K7, K9, K10, K16, K19, K23, K29, K30, K31 attitűd: A2, A3, A4, A9, A10, A11, A12, A14, A15, A18 autonómia és felelősség: F1, F2, F5, F6, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Az alkotmány és alkotmányjog fogalma, az alkotmányok osztályozása. Az alkotmányosság fogalma. Alkotmány és demokrácia. A szuverenitás fogalma és tartalma. A főbb szuverenitás-felfogások. Az élethez és az emberi méltósághoz való jog különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira. A személyi szabadsághoz való jog. A mozgásszabadság joga. A személyi sérthetetlenséghez és a testi épséghez való jog. Az adatvédelem alkotmányos szabályai. A közérdekű adatok nyilvánossága.

2. Az egyenlőség. A diszkrimináció tilalma. A véleménynyilvánítás szabadsága és korlátai. Az egyesülési jog. A pártokra vonatkozó szabályok. A gyülekezési jog szabályai. A lelkiismereti és vallásszabadság.

3. Az állampolgárság fogalma, az állampolgársági jogviszony tartalma; az állampolgársági jog alapelvei. A magyar állampolgárság keletkezése, megszerzése és megszűnése. A jogforrási hierarchia rendező elvei; a jogforrások érvényessége és hatálya, a visszaható hatály tilalma. Eredeti és származékos jogalkotói hatáskör: jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök. Az Országgyűlés, a köztársasági elnök és a Kormány alkotmányos viszonya. A kormányforma fogalma és főbb típusainak történeti kialakulása, és az egyes kormányformák sajátosságai. Választójogi alapelvek, választási rendszerek. A választói jogosultság, a jelölés és a szavazás. A választók nyilvántartása. A választási szervek. A választás eredményének megállapítása. Jogorvoslat a választási eljárásban.

4. A népszavazás fajtái, az országos népszavazás tárgyai, érvényessége és eredményessége. Az Országgyűlés hatásköre, megbízatási ideje; határozatképesség és szavazás. A törvényjavaslatok tárgyalási rendje. Interpelláció és kérdés. Az Országgyűlés tisztségviselői, bizottságai, képviselőcsoportok (frakciók). Az Országgyűlési képviselők jogállása, a képviselők mandátuma.

5. A köztársasági elnök hatásköre, különös tekintettel az Alkotmánybíróság határozataira. A Kormány létrejötte, megszűnése, megbízatási ideje; az ügyvivő kormány. A kormányzati felelősség, a Kormány tagjainak (miniszterelnök, miniszter) jogállása és felelőssége. Az önkormányzatok alkotmányos jogállása. Az igazságszolgáltatás fogalma és alapelvei. A magyar bírósági szervezet és a bíróságok igazgatása. A bírói függetlenség biztosítékai.

6. A magyar ügyészség szervezete, a legfőbb ügyész alkotmányos pozíciója és hatásköre. Az ügyészi tevékenység fő irányai. Az Alkotmánybíróság szervezete, az alkotmánybírák jogállása. Az Alkotmánybíróság hatásköre és eljárása. Az alapvető jogok biztosának jogállása, hatásköre és eljárása. A nemzeti és etnikai kisebbségek védelmének alkotmányos kérdései. A nemzeti és etnikai kisebbségek fogalma, jogai.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: - A záróvizsga teljesítésének módja, értékelése: A záróvizsgát szóban kell teljesíteni. A záróvizsga értékelése a következőképpen történik: 0% – 50% = Elégtelen (1) 51% – 63% = Elégséges (2) 64% – 77% = Közepes (3) 78% – 89% = Jó (4) 90% – 100% = Jeles (5) Alkalmazott pedagógiai módszer: tematikus prezentáció, stb.

Kötelező irodalom: 1. Bevezetés az alkotmányjogba. Az Alaptörvény és Magyarország alkotmányos



3. The Basic Law of Hungary: A First Commentary. (szerk.: Schanda Balázs - Varga Zs. András - Csink Lóránt) Dublin, Clarus Press, 2012.

Ajánlott irodalom:

1. Petrétei József: A köztársasági elnök vétójogáról. Jogtudományi Közlöny, 2005. évi 4. szám

2. Emberi jogok. (Szerk.: Halmai Gábor, Tóth Gábor Attila), Osiris Kiadó, Budapest, 2003.

3. Wade - Bradley - Bates - Himsworth: Constitutional and Administrative Law. Longman, London, New York, 1986.


(Záróvizsga felkészítő) Tantárgy neve: Közigazgatási jog 5. (záróvizsga felkészítő)


Tárgyfelelős: Dr. Nyitrai Péter egyetemi docens Közreműködő oktató(k): - Javasolt félév: 10. félév (tavaszi) Előfeltétel:




Kreditpont: - Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tárgy oktatásának célja, a hallgatók záróvizsgára való felkészítése. A tantárgy feladata a hallgatók által, a közigazgatási jog tantárgyak keretében szerzett ismereteinek a záróvizsga követelményéhez (záróvizsga tételsor) való igazítása, rendszerezése. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T14 képesség: K1, K4, K6, K12, K14, K15, K20, K26, K28, K31 attitűd: A2, A4, A5, A6, A11, A13, A14 autonómia és felelősség: F3, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása:

1. Közigazgatási alapismeretek I. 2. Közigazgatási alapismeretek II. 3. Közigazgatási alapismeretek III. 4. Közigazgatási alapismeretek IV. 5. Közigazgatási hatósági eljárás I. 6. Közigazgatási hatósági eljárás II. 7. Közigazgatási hatósági eljárás III. 8. Közigazgatási hatósági eljárás IV. 9. A közigazgatási jog különös része I. 10. A közigazgatási jog különös része II. 11. Európai közigazgatás I. 12. Európai közigazgatás II.

Kollokvium teljesítésének módja, értékelése: A tárgyból se szóbeli, se írásbeli vizsga letételére nem kerül sor. Kötelező irodalom: A tantárgy kötelező irodalmát a tananyagát képező Közigazgatási jog 1.,2.,3.,4., tantárgyak tantárgyi tematikájában megadott kötelező szakirodalmak képezik. Ajánlott irodalom: A tantárgy ajánlott irodalmát a tananyagát képező Közigazgatási jog 1.,2.,3.,4., tantárgyak tantárgyi tematikájában megadott ajánlott szakirodalmak képezik.

118. Büntetőjog 5.

(Záróvizsga felkészítő) Tantárgy neve: Büntetőjog 5. (záróvizsga felkészítő)


Tárgyfelelős: Csemáné Dr. Váradi Erika egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Gula József egyetemi docens, Dr. Sántha Ferenc egyetemi docens Javasolt félév: 10. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Büntetőjog 4. (AJBKR290N6, AJBKR275L6)



Kreditpont: - Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy célja a büntetőjog terén megszerzett ismeretek összefoglalása, és a tételes jog változásai és az új joggyakorlat bemutatása. Ennek megfelelően a tárgy tematikája kiterjed a büntetőjog mind általános, mind különös része kapcsán elsajátított ismeretekre, beleértve

az elméleti kérdéseket is. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T4, T5, T10, T11, T13, T15 képesség: K4, K5, K11, K12, K19, K20, K23, K24, K25, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A18 autonómia és felelősség: F3, F5, F8 Tantárgy tematikus leírása:

1. A büntetőjog anyagi jog általános részi ismeretei I. 2. A büntetőjog anyagi jog általános részi ismeretei II. 3. A büntetőjog anyagi jog általános részi ismeretei III. 4. A büntető anyagi jog különös részi ismeretei I. 5. A büntető anyagi jog különös részi ismeretei II. 6. A büntető anyagi jog különös részi ismeretei III. 7. Büntetőjog a gyakorlatban (jogeset-megoldások)

Félévközi számonkérés módja és értékelése: A tanrendben előírt előadásokon a Hallgató köteles részt venni, mely az aláírás feltétele. Az előadásokról három hiányzás engedélyezett. Az előadásokon való részvételt a tárgyfelelős aláírásával igazolja. Kötelező irodalom:

1. Az előadásokon elhangzottak 2. Görgényi Ilona – Gula József – Horváth Tibor – Jacsó Judit – Lévay Miklós – Sántha

Ferenc – Váradi Erika: Magyar büntetőjog. Általános rész. CompLex Kiadó, Bp., 2014.


4. A hatályos Büntető Törvénykönyv vonatkozó rendelkezései 5. A Kúria kapcsolódó iránymutatásai 6. Alkotmánybíróság vonatkozó határozatai

Ajánlott irodalom:

1. A Btk. Kommentárok vonatkozó részei 2. Balogh Ágnes, Tóth Mihály: Magyar büntetőjog – Általános rész. Osiris Kiadó, 2010. 3. Belovics Ervin, Gellér Balázs, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: Büntetőjog I. – Általános

Rész, hvgorac, 2012. 4. Belovics Ervin, Gellér Balázs, Nagy Ferenc, Tóth Mihály: Büntetőjog II – Különös

Rész, hvgorac, 2012. 5. Belovics – Molnár – Sinku (szerk.): Büntetőjog. Különös rész. HVG-ORAC Lap- és

Könyvkiadó Kft., Budapest, 2011. 6. Blaskó Béla: Magyar büntetőjog. Általános rész. Rejtjel Kiadó, 2013. 7. Busch Béla (szerk.): Büntetőjog. Általános rész. HVG ORAC Kiadó, 2010. 8. Görgényi Ilona, Karsai Krisztina, Madai Sándor, Tóth Mihály, Vaskuti András,


9. F. Dünkel-J. Grzywa-P. Horsfield-I. Pruin (Eds.): Juvenile Justice Systems in Europe. 2nd revised edition. Forum Verlag, Godesberg, 2011.

119. Polgári jog 6.

(Záróvizsga felkészítő) Tantárgy neve: Polgári jog 6. (záróvizsga felkészítő)


Tárgyfelelős: Dr. Leszkoven László egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Heinerné Dr. Barzó Tímea egyetemi docens, Gondosné Dr. Pusztahelyi Réka adjunktus, Dr. Juhász Ágnes adjunktus, dr. Tóth Gergő József tudományos segédmunkatárs, Dr. Udvarhelyiné dr. Sápi Edit tudományos segédmunkatárs, dr. Kriston Edit tudományos segédmunkatárs Javasolt félév: 10. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Polgári jog 5. (AJPJT290N6, AJPJT279L6)



Kreditpont: - Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A polgári jog a civilisztikai tudományterület alapozó tantárgya. A polgári jogi oktatás célja a klasszikus magánjogi ismeretek átadása. A képzés egyaránt hangsúlyt fektet az elméleti alapozásra, valamint a bírói gyakorlatot is felölelő tételes joganyag elsajátítására. A polgári jog négy féléven keresztül kerül oktatásra, az egyes félévek tananyaga egymásra épül. A Polgári jog VI. tantárgy célja a hallgatók felkészítése a polgári jogi záróvizsgára. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T2, T3, T5, T6, T11, T12, T13, T15 képesség: K2, K4, K5, K7, K8, K10, K15, K19, K20, K23, K24, K25, K28, K30, K31 attitűd: A2, A3, A5, A7, A13, A15, A17, A18, A20 autonómia és felelősség: F3, F4, F5 Tantárgy tematikus leírása

1. A polgári jog általános alapelvei - A dologi jog és a kötelmi jog speciális elvei. 2. A polgári jogi jogviszony fogalma, elemei, szerkezete, fajai. A jogi tények rendszere. 3. A szabadalmi oltalom keletkezése, megszűnése. A szabadalmi jogviszony tartalma,

korlátai. Egyéb iparjogvédelmi eszközök.(Használati minta. A know-how jogi oltalma. Licencia-szerződések. Franchise. Az árujelzők. A védjegy és a formatervezési minta.)

4. Az ember jogképessége, cselekvőképessége. A jogi személyekre vonatkozó általános polgári jogi szabályok, keletkezésük, megszűnésük.

5. A személyhez fűződő jogok. A személyiségvédelem, valamint a szerzői művekhez, szellemi alkotásokhoz fűződő jogok védelmének polgári jogi eszközei. A szerzői alkotás kritériumai.

6. A tulajdonjog tartalma. A tulajdonjog védelme. A birtok és a birtokvédelem. Korlátolt dologi jogok. Haszonélvezeti jog, használati jog - Özvegyi jog.

7. Az egyes tulajdonszerzésmódok. Az ingatlannyilvántartás. Tulajdonközösség (Keletkezés, külső-belső jogviszonyok, megszűnés). Társasháztulajdon.

8. A törvényes öröklés rendje, szabályai. Az ági öröklés. A végintézkedések. A végrendeletek fajtái és tartalmuk, érvénytelensége és hatálytalansága. A kötelesrész. Az öröklésből kiesésre vezető okok. A hagyatéki tartozások, felelősség a hagyatéki tartozásokért

9. Házasság, házasság érvénytelensége, megszűnése. Házassági vagyonjog. Családi jogállás (százmazásmegállapítás). Törvényen alapuló tartás (szülő, nagyszülő, rokon, gyermek). Szülői felügyelet. Gyámság és örökbefogadás. Az öröklési-, a tartási- és az életjáradéki szerződés.

10. Értékviszonyok a szerződésekben. A visszterhesség vélelme; A pénz, mint szolgáltatás és ellenszolgáltatás. A pénztartozás megfizetésének szabályai. Elszámolási sorrend. A kamat fogalma, hatályos szabályozása (ügyleti, törvényi kamatok, kamat mértéke). Egyéb kötelemkeletkeztető tényállások. A jogalap nélküli gazdagodás és a jogalap nélküli birtoklás, valamint a felelős őrzés szabályai.

11. A szerződés fogalma, keletkezése. A képviselet fajtái, szabályai. Az álképviselet. A szerződés érvénytelensége (jogi jellege, semmisség, megtámadhatóság, érvénytelenségi jogkövetkezmények). Megszüntetés és felbontás. A szerződés módosítása.

12. A zálogjog szabályai, és egyéb szerződési biztosítékok. A kezességi jogviszony lényege. A szerződésszegések. Késedelem, hibás teljesítés és jogkövetkezményei.

13. Az adásvételi szerződés. A kölcsön. Pénzkölcsön. A megbízási szerződés. Bizomány. A letét általános alakzata. A biztosítási szerződés általános szabályai, létrejötte, alakja, felek jogai, kötelezettségei. A vállalkozási szerződés. A fuvarozási szerződés alapvető jellemzői. Bérlet, lakásbérlet. A haszonbérlet.

14. A polgári jogi felelősség általános alakzata. A polgári jog speciális felelősségi alakzatai. A kár fogalma, elemei. A kártérítés mértéke, módjai.

Félévközi számonkérés módja és értékelése, kollokvium teljesítésének módja: A tantárgy a hallgatók záróvizsgára történő sikeres felkészülését hivatott biztosítani, erre tekintettel külön számonkérés nincs. Kötelező irodalom:



Ajánlott irodalom:



3. Barzó Tímea: A magyar család jogi rendje. Patrocínium Kiadó, Budapest, 2018. 4. Leszkoven László: Szerződésszegés a polgári jogban. (Wolters Kluwer, Budapest,




(Záróvizsga felkészítő) Tantárgy neve: Kereskedelmi jog 3. (záróvizsga felkészítő)


Tárgyfelelős: Dr. Barta Judit egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Miskolczi-Bodnárné Dr. Harsányi Gyöngyi egyetemi docens Javasolt félév: 10. félév (tavaszi)

Előfeltétel: Kereskedelmi jog 2. (AJKER271N8, AJKER271L8)



Kreditpont: - Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: A tantárgy feladata, hogy hatékonyan segítse a hallgatókat a polgári jogi – kereskedelmi jogi záróvizsgára való felkészülésben, ennek keretében a záróvizsga tételeknek megfelelően, tematikus, rendszerezett áttekintést ad a Kereskedelmi jog I. és Kereskedelmi jog II. anyagából, ismerteti az eltelt idő alatt bekövetkezett jogszabályváltozásokat, legfrissebb bírói gyakorlatot, kutatási eredményeket, felhívja a figyelmet – támaszkodva a vizsgatapasztalatokra – a kiemelkedően fontos jogkérdésekre, jogintézményekre. Támpontokat és vázlatot ad az egyes – igen jelentős terjedelmű és összetett – záróvizsga tételek elsajátításához. Előnye, hogy horizontális áttekintést biztosít a teljes kereskedelmi joganyagban, átnyúlva a polgári jog területére is, megvilágítva a meglehetősen bonyolult jogintézményi rendszer nagyobb és kisebb léptékű összefüggéseit. A tárgyban feldolgozott témakörök a Kereskedelmi jog I. és Kereskedelmi Jog II. tárgy teljes anyaga, a záróvizsga tételsor tematikáját követve. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T11, T13, T14 képesség: K4, K14, K24, K26, K27, K30 attitűd: A3, A4, autonómia és felelősség: F1, F2 Tantárgy tematikus leírása:

1. Kereskedelmi szerződések jellemzői. Szerződéskötés a gazdasági életben, versenyeztetés. Fizetési módok.

2. Hitel- és kölcsönszerződés, bankkártya szerződés. A fizetési számlaszerződés, fizetési megbízási szerződés. Betétszerződés, takarékbetét-szerződés.

3. A vállalkozási szerződés általános szabályai. A tervezési szerződés Ptk. és 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről 15.§, 16.§, 17.§, a kivitelezési szerződés Ptk. és 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről vonatkozó rendelkezései.

4. Közvetítői szerződés általános szabályai, tartós közvetítői szerződés Ptk. és a 65/2014. (III. 13.) Korm. rendelet a tartós közvetítői szerződés alapján a közvetítőt megillető jutalékról. Bizományi szerződés, szállítmányozási szerződés.

5. Faktoring. Lízing szerződés. Jogbérleti szerződés. Helyiségbérlet Ptk. 6:331.§-6:341. §, 6:140. § és a 1993. évi LXXVIII. törvény a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról vonatkozó rendelkezései

6. A biztosítási szerződés általános szabályai, felek jogai, kötelezettségei. Összegbiztosítás. Kárbiztosítás, Felelősségbiztosítási szerződés. 2009. évi LXII. törvény a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról kivonata.

7. Az értékpapír fogalma, ismérvei, osztályozása. Kötvény, jelzáloglevél, csekk, letéti jegy, kincstárjegy. Közraktári szerződés - Közraktári jegy. A váltó. A váltó érvényesítése, váltóbeszedés, váltóperek. Részvény, részvényutalvány, ideiglenes részvény.

8. A gazdasági társaságok közös szabályai. A társaságokra vonatkozó szabályozás jellege. A gazdasági társaság alapítása, előtársaság. Társasági szerződés módosítása.

9. Ügyvezetés. A jogi személy képviselete. Cégjegyzés joga. Vezető tisztségviselők felelőssége: társasággal szemben, hitelezőkkel szemben. A legfőbb szerv. FB, állandó könyvvizsgáló.

10. Kkt., Bt. 11. A korlátolt felelősségű társaság fogalma, alapításának szabályai. Az üzletrészre

vonatkozó szabályok (átruházás, öröklés/jogutódlás, felosztás, bevonás, saját üzletrész). A tag jogai, kötelezettségei. A Kft. szervezete.

13. Részvénytársaság általános rendelkezések. Részvénykönyv. Részvénytársaság alapítása. A részvényes jogi helyzete. Rt. szervezete.

14. Gazdasági társaság átalakulása és egyesülése Ptk. 3:39. §-3:47. §; 3:133. §-3:136. §, 3:153. §, gazdasági társaság jogutód nélküli megszűnése (anyagi jogi okok) Ptk. 3:48. §; 3:137. §. Kkt. bt. Ptk. 3:152. § és 3:158. § Tagi felelősség és a vezető tisztségviselő felelőssége a megszűnést követően. Hitelezővédelem (Ptk. 3:2. §). Végelszámolás. Kényszertörlés.

15. Csődeljárás. Felszámolási eljárás. (fogalom, alanyok, eljárás megindítása, adós fizetésképtelensége, hitelezők helyzete) Érvénytelenség a felszámolási eljárásban. A felszámoló jogállása.

Félévközi számonkérés módja és értékelése: Nincs számonkérés. Gyakorlati jegy / kollokvium teljesítésének módja, értékelése: Nincs számonkérés. Kötelező irodalom:


2. Harsányi Gyöngyi: A magyar értékpapírjog alapjai megjelenés alatt. 3. Barta Judit: Design Contract. In: Sándor István (szerk.) Business Law in Hungary.

774 p. Budapest: Patrocinium Kiadó, 2016. pp. 377-381. (Magister Books) (ISBN:978-963-413-080-2)



6. Barta Judit: Vollstreckung Des nicht zurückgezahlten Gelddarlehens, wenn das Vermögen Des Schuldners ganz oder teilweise Gesellschaftsanteil ist. In: Terézia HiŠemová (szerk.) Pôžička či úžera? Nútený výkon rozhodnutia-historickoprávne základy a problémy aplikačnej praxe I. = The loan or usury? Compulsory enforcement of judgment - historical an law foundations and problems of application practice I.: Recenzovaný zborník vedeckých prác = Reviewed proceedings of scientific papers. 319 p. Konferencia helye, ideje: Košice, Szlovákia, 2017.10.21 Košice: Univerzita Pavla Jozefa Safárika v Kosiciach, 2017. pp. 21-42.

Ajánlott irodalom:



3. Ujváriné dr. Antal Edit: Felelősségtan. Patrocinium, Budapest, 2017. 4. Harsányi Gyöngyi: Az értékpapír. In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V.

törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja. (szerkesztő: Osztovits András) IV. kötet Opten Informatikai Kft. Kiadó, Budapest, 2014. 327-352.

5. Harsányi Gyöngyi: Használati kötelmek. A bérleti szerződés. In: A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a kapcsolódó jogszabályok nagykommentárja (szerkesztő: Osztovits András) III. kötet Opten Informatikai Kft. Kiadó, Budapest, 2014. 813-837.

7. Barta Judit The construction contract In: Sándor István (szerk.) Business Law in Hungary. 774 p. Budapest: Patrocinium Kiadó, 2016. pp. 381-986. (Magister Books) (ISBN:978-963-413-080-2)

8. Barta Judit The possibility and significance of legal guarantees in the case of construction contracts ACTA UNIVERSITATIS SAPIENTIAE 4:(1) pp. 5-15. (2015)


10. Barta Judit: Gondolatok a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás új szabályozása kapcsán In.: „Megújulás a jogi személyek szabályozásában” tanulmányok az új Ptk. köréből Szerk.: Miskolczi Bodnár Péter-Grad-Gyenge Anikó Kiadja: Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Budapest, 2014. 82-96.

11. Marcus Gyulai-Schmidt: Modernisierung des deutschen GmBH-Rechts. (Ungarisches Jahrbuch für Handelsrecht Band I. Herausgeber: Zoltán Csehi, Gondolat Kiadó,

Budapest, 2008.) 12. Prof. Dr. Hans Jürgen Rabe: Die Mögliche oder notwendige künftige Modernisierung

des europeischen Gesellschaftsrechts. (Ungarisches Jahrbuch für Handelsrecht Band I. Herausgeber: Zoltán Csehi, Gondolat Kiadó, Budapest, 2008.)

13. Barta Judit: Gondolatok a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás új szabályozása kapcsán In.: „Megújulás a jogi személyek szabályozásában” tanulmányok az új Ptk. köréből Szerk.: Miskolczi Bodnár Péter-Grad-Gyenge Anikó Kiadja: Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Kar Budapest, 2014. 82-96.

14. Ujváriné Antal Edit: Gondolati szikrák a tulajdonátruházás (átruházás) sajátosságairól a társaság alapításához kapcsolódóan. Acta Caroliensia Conventorum Scientiarum Iuridico-Politicarum XII. A tulajdonátruházás összehasonlító kereskedelmi és üzleti jogi kérdései. (szerk. és lektorálták: Erik Stenpien-Miskolczi Bodnár Péter) Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar, Budapest, 2015.

15. PTK. KOMMENTÁR harmadik frissített kiadás (2018.) HVGORAC, Budapest. 16. Kommentár a Polgári Törvénykönyvhöz. Wolters Kluwer Kiadó, Budapest, 2014.

121. Európai és nemzetközi jog

(Záróvizsga felkészítő) Tantárgy neve: Európai és nemzetközi jog (záróvizsga felkészítő)

Tantárgy Neptun kódja: nappali: AJEUN272N10 levelező: AJEUN272L10 Tárgyfelelős intézet: Európai és Nemzetközi Jogi Intézet Tantárgyelem: kötelező

Tárgyfelelős: Dr. habil. Angyal Zoltán egyetemi docens Közreműködő oktató(k): Dr. Raisz Anikó egyetemi docens, Dr. Marinkás György adjunktus Javasolt félév: 10. félév (tavaszi) Előfeltétel:

Európai jog 2. (AJEUN273N5, AJEUN273L5) Nemzetközi jog 2. (AJNEK275N8, AJNEK275L8)



Kreditpont: - Munkarend: nappali/levelező Tantárgy feladata és célja: Felkészítés a záróvizsgára. A tananyag lényeges pontjainak ismétlése és a bekövetkezett változások ismertetése. Fejlesztendő kompetenciák: tudás: T1, T3, T4, T6, T7, T10, T11, T13 képesség: K1, K2, K4, K6, K11, K12, K13, K14, K19, K29, K30 attitűd: A2, A4, A6, A7, A9, A10, A12, A20 autonómia és felelősség: F1, F3, F4, F5, F7 Tantárgy tematikus leírása

Lásd az Európai jog 1., 2. és a Nemzetközi jog 1., 2. tárgyak tartalmát

Félévközi számonkérés módja és értékelése, kollokvium teljesítésének módja: - Kötelező tananyag:

1. EU-jog (szerk: Osztovits András), HVG-ORAC, Budapest, 2012. 2. Kovács Péter: Nemzetközi Közjog. Osiris, Budapest, 2011. 3. Craig, P. – De Búrca, G.: EU Law. OUP, Oxford, 2003.

Ajánlott irodalom:

1. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról. HVG-ORAC, Budapest, 2011. 2. Blutmann László: Az Európai Unió joga a gyakorlatban. HVG-ORAC, Budapest,

2010. 3. Lenaerts, Koen – Nuffel, Piet Van (editor: Robert Bray): Constitutional Law of the

European Union. Sweet & Maxwell Ltd, Second Edition, London, 2005.