0

Eötvös Loránd Tudományegyetem

Bölcsészettudományi Kar

Doktori Disszertáció

Péteri Vanda

KULTÚRAFÜGGŐ NYELVI ELEMEK A KORTÁRS SVÉD BESTSELLER MŰVEKBEN ÉS

MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁSAIKBAN

Nyelvtudományi Doktori Iskola

Dr. Tolcsvai Nagy Gábor MHAS, egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője

Germanisztikai nyelvtudomány doktori program

Dr. Manherz Károly CSc, professor emeritus, a program vezetője

A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk

Elnök: Dr. Manherz Károly professor emeritus, CSc

Belső bíráló: Dr. Ács Péter PhD, Csc

Külső bíráló: Dr. Fenyvesi Katalin, PhD

Titkár: Dr. Nagy Roland, PhD

Tag: Dr. Komlósi László Imre habil. egyetemi tanár, CSc

Póttag: Dr. Vaskó Ildikó PhD, habil. egyetemi adjunktus

Póttag: Zsámbékiné Dr. Domsa Zsófia PhD

Témavezető és tudományos fokozata

Dr. Kiefer Ferenc professor emeritus, MHAS

Budapest

2016

1

2

Tartalomjegyzék

Rövidítések és egyéb megjegyzések ................................................................................... 5

Bevezetés ................................................................................................................................ 6

1. A vizsgált korpusz és kulturális kontextusa ....................................................................... 8

1.1 Stieg Larsson és a Millennium-trilógia ......................................................................... 8

1.2 A svéd bűnügyi regény a háború utáni évektől napjainkig ........................................... 9

1.3 Amerikanizáció, globalizáció, kis kultúrák és a bestsellerfordítás ............................. 12

2. A kultúrafüggő nyelvi elemek és a fordítási stratégiák .................................................... 22

2.1 Fordítástudományi irányzatok és a kultúrafüggő nyelvi jelenségek kutatása ............. 22

2.2 Kultúrafüggő nyelvi elemek – definiálási kísérletek .................................................. 27

2.3 Reáliák és más kultúrafüggő nyelvi jelenségek tematikus osztályozási lehetőségei a

korpusz pédáinak tükrében – elemzések ........................................................................... 30

2.4 Reáliák és más kultúrafüggő nyelvi jelenségek fordítási stratégiái a korpusz pédáinak

tükrében– elemzések ......................................................................................................... 41

3. Bakik, botrányok mint kultúrafüggő jelenségek ............................................................... 52

3.1 Fordítói, szerkesztői hibák – elemzések ..................................................................... 53

3.2 Tettenérhető kiadói döntések, a közvetítő nyelv szerepe, uniformizálás, cenzúra –

elemzések .......................................................................................................................... 56

4. A bestseller-fordítás és a kultúraközvetítés ...................................................................... 61

4.1 A bestseller-regény státusza ........................................................................................ 61

4.2 Műfaji párhuzamok: bestseller- és gyermekirodalom – bestsellerfordítás a

gyermekkönyv-fordítás tükrében ...................................................................................... 61

4.3 A populáris kultúra státusza a svéd társadalomban .................................................... 67

4.4 Bob Dylan Nobel-díja ................................................................................................. 67

4.5 Menteni a menthetőt – érvek a populáris kultúra minőségi közvetítése mellett ......... 68

5. Következtetések ................................................................................................................ 69

3

6. Elemzések – Táblázat ....................................................................................................... 71

Bibliográfia ......................................................................................................................... 141

Forrásszövegek ................................................................................................................... 149

4

Köszönetnyilvánítás

Hálával tartozom prof. em. dr. Manherz Károly doktoriskolai programvezetőmnek

figyelméért, türelméért és biztatásáért. Hálával tartozom prof. em. dr. Kiefer Ferenc

akadémikusnak megértő, rugalmas, de biztos kezű témavezetéséért. Köszönetet mondok dr.

Ács Péternek, dr. Krisár Csilla Máriának és nem utolsó sorban dr. Vaskó Ildikónak a belső

műhelyvitán elhangzott, mélyrehatóan bíráló, ám ugyanakkor bátorító észrevételekért. A

köszönetnyilvánítás egyikőjükre sem hárítja át a felelősséget a kézirat hibáiért. Ha valami jó

is akad benne, az viszont őnekik köszönhető.

5

Rövidítések és egyéb megjegyzések

Az értekezésben gyakran történik hivatkozás a korpusz alapjául szolgáló forrásszövegekre. A

hivatkozások helyén használt rövidítések feloldása:

MSHK: Larsson, Stieg (2005) Män som hatar kvinnor. Stockholm: Norstedts.

GWDT: Larsson, Stieg (2008) The Girl with the Dragon Tattoo. Transl. Keeland, Reg

(a.k.a. Steven T. Murray). London: MacLehose Press.

TL: Larsson, Stieg (2009) A tetovált lány. Ford. Péteri Vanda. Budapest: Animus Kiadó.

BL: Astrid Lindgren (1973) Bröderna Lejonhjärta. Stockholm: Rabén & Sjögren.

OT: Astrid Lindgren (1983) Oroszlánszívű testvérek. Ford. Damokos Katalin. Budapest:

Móra Könyvkiadó.

A forrásszövegekből származó idézetekben – azaz a korpusz elemzett példáiban – a dőlt

betűvel szedett kiemelések az értekezés szerzőjétől származnak.

A értekezésben a fordító nevének feltüntetése nélkül közölt fordításokat az értekezés szerzője

készítette.

6

Bevezetés

Az elmúlt tíz–tizenöt évben a skandináv bestsellerirodalom óriási nemzetközi sikert aratott,

legfőképpen a bűnügyi regény műfajában. Számos magyar könyvkiadó jelentetett meg

legalább egy–két skandináv krimit ebben az időszakban. Sokan közülük kifejezetten erre a

könyvpiacot meghódító nyereséges műfajra szakosodtak, és évek óta, sűrű egymásutánban

kerülnek a boltokba az újabb és újabb kötetek. Mások eközben a népszerű művek mellett az

ún. „magas kultúra” körébe tartozó skandináv alkotások közreadásában is szerepet vállalnak,

ez a tevékenység az esetek többségében azonban szintén a kortárs prózai művekre

korlátozódik. A klasszikusok kiadása természetesen a legkevésbé kifizetődő vállalkozás.

Svéd nyelvtanárként, fordítóként és nem utolsósorban olvasóként részese lettem én is ennek a

közel sem egyedi, de figyelemreméltó folyamatnak, amelynek során szinte pillanatok

leforgása alatt vált meghatározó nemzetközi kulturális és kereskedelmi tényezővé egy

viszonylag kicsi – rendkívül szoros nyelvi, kulturális és történelmi kapcsolatokra épülő –

„nemzetközösség” nevével márkajelzett műfaj, a skandináv bűnügyi regény, a skandináv vagy

északi noir, amelynek a svéd krimi kezdetektől fogva a zászlóshajója. Ahogy sokakból,

belőlem is egyszerre váltott ki fanyalgást, csalódottságot, elképedést, de örömöt is a

skandináv tömegkultúra térhódítása.

Mivel fordíthattam, sok járulékos tapasztalatot szereztem, ha gyakran mégoly kiábrándítóakat

is, és munkám során számos olyan kérdés fogalmazódott meg bennem újra, amelyek olvasó

emberként s egy ideje tanárként is foglalkoztatnak. Miért szeretik az emberek a rossz

könyveket? Segíthet-e a magaskultúra, a minőségi szépirodalom megszerettetésében, ha

kultúraközvetítő szerepünkben elfogadjuk a megismertetni vágyott kultúra részeként a

populáris kultúrát, a nem tökéletesen megírt sikerkönyveket is, és hajlandóak vagyunk

megmutatni, felhasználni ezeket a rendelkezésünkre álló keretek között? Érdemes-e

egyáltalán az ilyen művek esetében foglalkoznunk a fordítások minőségével, amelyet a

fordítói kompetencián kívül a könyv megjelenésének folyamata során számos egyéb

összetevő befolyásolhat? Milyen eszközei maradnak a fordítónak, ha ebben a sok tényező

által meghatározott, általában igen korlátozott szerepében, akár bestsellerfordítói mivoltában

is valamiféle kultúraátadásra törekszik?

Doktori disszertációmban a kultúrafüggő nyelvi elemek fordítói megoldásait vizsgálom a

skandináv noir műfajába tartozó svéd krimik forrásnyelvi szövegeinek és magyar, valamint

7

angol nyelvű fordításainak összevetésével. Az empirikus anyagot szembesítem, esetenként

ütköztetem is a fordítástudomány megállapításaival. A vizsgálódás középpontjában egy kis

volumenű, zárt korpusz áll. A tetovált lány című regény (Stieg Larsson Millennium-

trilógiájának első kötete) első hatvan oldalán előforduló kultúraspecifikus nyelvi jelenségek

fordításának problematikáját tárom fel. Ennek során először azonosítom, tipologizálom és

elemzem a forrásszövegekben beazonosított, kultúrafüggőnek ítélt nyelvi elemeket: a

reáliákat, az allúziókat, a frazeologizmusokat, az idiomatikus kifejezéseket, a

helyzetmondatokat. Ezt követően a svéd–magyar, illetve összehasonlításképpen a svéd–angol

és angol–magyar irányú szövegkorpuszokban található fordítói átváltási stratégiákat

vizsgálom meg. A kultúrafüggő nyelvi elemek vizsgálatának tükrében a következő kérdéseket

próbálom megválaszolni:

Melyek azok a svéd kulturális sajátosságok, amelyek Stieg Larsson regényét jellegzetessé és

sikeressé teszik?

Valóban skandináv sajátosságokról van-e szó, vagy csak a piac megdolgozására kimunkált,

egy laza céghálózat által közösen fejlesztett és sikeresen működtetett eszközkészletről?

Hogyan segíti elő vagy akadályozza egy–egy sikerkönyv kulturális befogadását a forrásnyelvi

szövegből vagy a közvetítő nyelvi szövegből átültetett fordítások minősége?

Milyen szerepet játszanak a fordítón kívüli tényezők a kultúraközvetítésben: hogyan

segítenek, milyen gátakat állítanak?

Igaz-e az, hogy a kultúraspecifikus nyelvi elemek vonatkozásában a bestsellerek esetében is

nagyobb veszteséggel járhat egy olyan vállalkozás, ahol közvetítő nyelvi szöveg alapján

készült a fordítás?

8

1. A vizsgált korpusz és kulturális kontextusa

1.1 Stieg Larsson és a Millennium-trilógia

Mint megannyi sikerkönyvíró társa, a svéd nemzetiségű Stieg Larsson (1954–2004)

újságíróból vált íróvá. 1999-től az Expo nevű antirasszista folyóirat főszerkesztője, korábban

éveken át a svéd távirati iroda, a TT (Tidningarnas Telegrambyrå) riportere volt, valamint

szerzőtársa és szerkesztője vitaindító köteteknek (Extremhögern – „A szélsőjobb”;

Sverigedemokraterna: den nationella rörelsen, „A Svéd Demokraták: a nemzeti mozgalom”;

Sverigedemokraterna från insidan – „A Svéd Demokraták belülről”).1 A svéd és a nemzetközi

sajtó az antidemokratikus, szélsőjobboldali, náci mozgalmak kiváló szakértőjeként tartotta

számon.

Stieg Larsson 2004-ben, néhány hónappal halálos szívinfarktusa előtt három kéziratot adott át

a svéd Norstedts könyvkiadónak, egy bűnügyi regénysorozatot, a Millennium-trilogin-t

(„Millennium-trilógia”), melynek kötetei a Män som hatar kvinnor, 2005 (magyarul: A

tetovált lány, 2009), Flickan som lekte med elden, 2006 (magyarul: A lány, aki a tűzzel

játszik, 2009), és a Luftslottet som sprängdes, 2007 (magyarul: A kártyavár összedől, 2009).

A trilógia rövid idő leforgása alatt nemzetközi sikert aratott. Az anyakiadó, a Norstedts

honlapjának tájékoztatása szerint2 a mára mintegy ötven országban, 80 millió példányban

megjelent történetekből filmes adaptációk készültek Svédországban és Amerikában is. A

sorozatot eredetileg tízkötetesre tervező Larsson kevéssel halála előtt a negyedik könyv

torzóban maradt kéziratát – mintegy 200 oldalt – is kiadója rendelkezésére bocsátotta, e

kézirat felhasználásával jelent meg 2015-ben David Lagercrantz Den som inte dödar oss

(magyarul: „Aki nem öl meg”, 2015) című regénye. A franchise-zá duzzadt Millennium-

széria negyedik darabját az eljövendő években várhatóan további kötetek követik majd.

A siker nyomán a Millennium-biznisz különösképpen figyelemreméltó ágává vált annak

szekunder irodalma is. A Larssoniana3 egyik csoportját azok a bestsellerek alkotják, melyek a

zsurnalisztika, a népszerű ismeretterjesztés műfajait képviselik, s a fiatalon meghalt Stieg

Larsson életével, a regények keletkezésének körülményeivel, a siker okaival foglalkoznak,

1 A hivatkozott művek bibliográfiai adatai: Lodenius, Anna-Lena – Larsson, Stieg (1990) Extremhögern..Stockholm:Tiden; Ekman, Mikael –

Larsson, Stieg (2001) Sverigedemokraterna: den nationella rörelsen. Stockholm: Ordfront; Slátt, Richard (társszerzők: Stieg Larsson,

Mikael Ekman, David Lagerlöf és Daniel Poohl) (2004) Sverigedemokraterna från insidan.Stockholm: Hjalmarson & Högberg. 2 a hivatkozás forrása: http://www.norstedts.se/millennium (Utolsó letöltés: 2016.09.05.) 3 Sara Kärrholm nevezi így tanulmányában (Kärrholm Sara, 2014: 95) a jelenséget.

9

vagy éppen a művek nyomán a Svédország és a svédek iránt világszerte felélénkült olvasói

érdeklődés kielégítésére törekednek, illetve azt kívánják ébren tartani. Millennium-

kalauzokat, a helyszínekre elvezető igazi bédekkereket, riportkönyveket találhatunk közöttük.

A másik csoportba azok az elmúlt években egyre növekvő számban megjelenő

multidiszciplináris szövegek tartoznak, amelyek tudományos igénnyel foglalkoznak a

Larsson-jelenséggel, és az ahhoz kapcsolódó területekkel, a bestsellerekkel, a skandináv noir

műfajával, a nemzetközi kriminalisztikai irodalommal és újságírással, a globalizációnak a

nemzeti kulturális produktumok térnyerésében játszott szerepével, az országmarketinggel, és

nem utolsó sorban a Millennium-mániát gerjesztő és fenntartó marketingapparátus

működésének sajátosságaival. Sara Kärrholm tanulmánya arról tanúskodik, hogy alig több

mint tíz év leforgása alatt immár az a tudományos diskurzus is megindult, amely a szekunder

irodalmat teszi meg kutatása tárgyává (Berglund, 2012; Kärrholm, 2014: 92–114).

1.2 A svéd bűnügyi regény a háború utáni évektől napjainkig

A skandináv krimi átütő sikerének egyik kézenfekvő magyarázataként az érdekfeszítő

történetek cselekményének sajátos – skandináv – kultúrába ágyazottságára szoktak hivatkozni

a műfaj kedvelői, elemzői. Eszerint a skandináv detektívregény műfajának releváns

ismertetőjegyei között szerepel valami esszenciálisan skandináv íz és az a nyelvében is szikár,

társadalomkritikai igénnyel fellépő, a jóléti társadalom válságát bemutató realista

ábrázolásmód, melyhez a jellegzetes skandináv helyszínek és klimatikus viszonyok, illetve a

kulturális jellegzetességek szolgáltatnak elidegeníthetetlen kellékeket. (Foster, 2011: 117–

122) Mindez a vonzerő, egzotikum azonban nem Stieg Larsson és a vele nagyjából egyidőben

befutott szerzők újítása.

Ha napjaink svéd krimijének közvetlen helyi előzményeit keressük, elmondható, hogy a

kortárs svéd bűnügyi regényirodalom sajátosságaiként elkönyvelt jelenségeket, a couleur

locale-t, a szereplők révén képviselt és a kulturális antopológiai kutatások által is

megalapozott, mentalitásbeli sztereotípiákat, valamint a társadalomkritikai szemléletet, a svéd

jóléti társadalmi utópia törékeny mivoltának, jellemző problémáinak feltárását mint témát már

a második világháború utáni első évtizedek svéd detektívregényeiben is felfedezhetjük. A

svédek személyiségvonásait és társas viszonyaikat illetően többek között Åke Daun

kultúrantropológus Svensk mentalitet („Svéd mentalitás”) című műve ad részletes elemzést,

amely külön–külön fejezeteket szentel a svédeknek tulajdonított jellemvonások

10

bemutatásának és az ezekhez kapcsolható kulturális gyökerek feltárásának. Közöttük olyan –

a „skandináv” vagy „svéd” jelzővel ellátott bestsellerek sztereotipikus jellemábrázolásaiban is

fellelhető – attribútumokat tárgyal, mint például a halkszavúság, a svéd individualizmus,

udvariasság, komolyság, a puritán munkaetika, az egyén számára oly fontos munka

identitásteremtő szerepe, a búskomorságra való hajlam és a klimatikus viszonyok

összefüggései, a racionalitás, a gyakorlatiasság, az igazságszeretet és az igazságérzet. (Daun,

1998: 136–140; 211; 73–91; 169–173; 187–192; 184–187;192–193; 154–167)

Bár ritkábban olvashatunk róluk, ezek az esszeciálisan svéd motívumok az irodalmi

hagyomány részeként a szépirodalmi szerzők esetenként bűnügyi témájú történeteiben is

fellelhetőek a skandináv krimidömpinget megelőző időszakokban, akár sok évtizeddel azt

megelőzően is. Megemlíthetnénk például Hajlmar Söderberg 1905-ben publikált

pszichothriller-naplóregényét, a provokálóan modern, társadalom- és valláskritikus Doktor

Glast, amely magyarul „Doktor Glas”címen jelent meg, 2008-ban). A mű középpontjában a

sokat szenvedő, házasságának csapdájában vergődő, erőszaknak kitett lelkészfeleség sorsáért

felelősséget érző, önbíráskodó orvos áll, Larsson hőseinek valódi előképe. De ide sorolhatjuk

a több ízben legjobb svéd kriminek kikiáltott Händelser vid vattent („Vízparti történetek” – a

regény még nem jelent meg magyarul), Kerstin Ekman szépirodalmi regényét 1993-ból,

melynek a jellegzetesen svéd táj, a jämtlandi őserdő és az erdőirtások nyomán elláposodott

vidék maga az egyik főszereplője, vagy Klas Östergren Gentlemenjét (magyarul

„Dzsentlmenek” címen jelent meg, 2008-ban) 1980-ból. Utóbbi a hetvenes évek végén

játszódó dekadens történetet beszél el, amely egy kémhistórián, illetve az évtizedekkel

korábbi svéd politikai és üzleti játszmák leleplezésén keresztül visszanyúlik a második

világháború időszakához, felvonultatva egy németeket ellátó, éjszaka leple alatt üzemelő

diszkrét svéd fegyvergyárat, valamint elvetemült és sármos diplomatákat. Östergrennél is

megjelenik tehát a svéd valóság fényes és sötét oldala, a svéd bűntudat a semlegesség

kulisszái mögött zajló passzív és profitábilis háborús részvétel miatt. De a svéd krimi

jellegzetesnek tekintett témái között – misztikum, szex, nők elleni erőszak – megemlíthetnénk

a szintén a szépirodalom fősodrába tartozó Marie Hermanson különleges, valóságot és mesét

ötvöző, krimiszerű regényeit (Värddjuret (1995) „,A gazdaállat”, Musselstranden (1998) „A

kagylópart”, illetve a magánkiadásban magyarul is megjelent Hembiträdet (2004) „A

bejárónő”) vagy Ninni Holmqvist novelláinak (Kostym (1995) „Öltöny” és Något av

bestående karaktär (1999) „Egy cseppnyi időtálló jellem” c. novellás köteteiben) és A tetovált

lányban név szerint megemlített Carina Rydberg történeteinek női szereplőit (Kallare än

11

Kargil (1987) „Hidegebb mint Kargil”; Osalig ande (1990) „Áldatlan lélek”), akik a

legkülönfélébb, furcsa vagy hétköznapi módon szörnyűséges erőszaknak kitett túlélők vagy

éppen – Lisbeth Salanderhez hasonlóan – holtukból is feltámadni képes irodalmi alakok.

A nemzetközi bűnügyi regények kínálatát Svédországban is domináló angolszász szerzőkkel a

svéd detektívregény-írók közül Stieg Trenter próbálta először felvenni a versenyt a

negyvenes-ötvenes években alkotott folkhem – a szociáldemokrata politikai koncepció

metaforikus elnevezésében, a népotthonban játszódó – -krimijeivel.4 Ám az első minőségi

áttörést Sjöwall/Wahlöö (a művésznév mögött egy házaspár: Maj Sjöwall és Per Wahlöö

rejtőzik) Roman om ett brott (Regény egy bűnesetről) című, tíz kötetből álló krimisorozata

jelentette. A sorozat 1965 és 1975 között megjelent darabjai jobbára érzelemmentes, feszült

prózájú detektívregények, a legkiválóbb modern detektívregény-hagyományokhoz

kapcsolódnak. Sjöwall/Wahlöö stílusteremtő művei több mint harminc nyelven jelentek meg

szerte a világon. A Roman om ett brott főhőse, Martin Beck a svédek legismertebb

felügyelője lett a Henning Mankell által megalkotott Wallander mellett, nemcsak az olvasók,

hanem a mozilátogatók és a tévénézők körében is. Mind a tíz könyvből készült ugyanis

filmváltozat, Svédországban és külföldön is. (Turcsányi, 2010) Ezek a korai sikerkrimik

eladási, adaptálási mutatóikban is láthatóan hasonlítanak kései utódaikra. A főhős Martin

Beck intelligens, kedélybeteg, érzékeny gyomrú figura, aki egy nem túl sok boldogsággal

kecsegtető, kizárólag a kompromisszumok és a közös gyerekek által összetartott házasságban

él, ebből menekül vissza a szintén nem mindig örömteli, de legalább érdekes intellektuális

kihívásokkal járó munkájába. Alakja magán hordozza Simenon Maigret-jének bizonyos

vonásait, és nyilvánvaló mintájául szolgálhatott Henning Mankell később legendássá vált,

egészen 2009-ig újabb és újabb történetekben felbukkanó, agyonhajszolt Wallander

felügyelőjének vagy akár Håkan Nesser 1993 és 2003 között életben tartott van

Veeterenjének.

Sjöwall/Wahlöö sorozatának második, Mannen som gick upp i rök (magyarul: „A svéd,

akinek nyoma veszett”, 19775) című darabjában említésre méltó a kultúraspecifikus

elemekben dúskáló, sajátos bájjal megrajzolt Budapest-kép. A hatvanas évek közepén

játszódó történet keleti metropolisza már–már utópisztikus fényben tűnik fel a krimi lapjain.

4 A folkhem koncepciójáról és megvalósulásáról ld. Göran Hägg összefoglaló művét. A háború utáni évtizedek svéd társadalomtörténeti monográfiájában a skandináv országokat, köztük a folkhem Svédországát a világ legtöbbet olvasó nemzetei között említi a szerző. (Hägg,

2006, p. 134) 5 A magyar fordítás Hegedűs B. András munkája, amely 1977-ben, a Rakéta Regényújság 2. évfolyamának 39–42. számában

jelent meg. 1980-ban, magyar-német-svéd kooprodukcióban film készült a könyvből, amelyet Bacsó Péter rendezett.

12

A magyar főváros egyszerre patinás és modern, de mindkét minőségében szépséges és

kiválóan funkcionáló világváros. Martin Beck föl–le hajókázik a dunai vízibuszokon és

gőzhajókon, más közlekedési eszközt nem is vesz igénybe, legfeljebb egy-egy taxit. Ízletes

magyar specialitásokból álló vacsorái előtt és után egyre–másra hajtja le az isteni

barackpálinkákat. A néha elviselhetetlenné váló kánikulán, az elvetemült nyugatnémet

kábítószercsempészeken és romlott magyar barátnőjükön kívül ebben a városban mást

nemigen érhet kritika. A nyelvtudás hiánya fel sem merül problémaként e fiktív magyar

környezetben. A fontosabb pozíciókat betöltő emberek mindegyike beszél németül vagy

angolul. Szluka Vilmos, a Beck segítségére siető excentrikus rendőrfőfelügyelő nemcsak

Beck védőangyala, hanem máskülönben is a szakmai hozzáértés és hatékonyság példaképe. A

hátrahagyott nyugati világgal, a lepusztult, deprimáló svéd szürkeséggel szembeállított, jól

funkcionáló Budapest élhető régi-új világot képvisel a köztudottan baloldali érzelmű szerzők

visszafogottan hízelgő, idealisztikus ábrázolásában. A nyugatról betájolt „kelet-imidzs”

izgalmas kultúrtörténeti dokumentummá teszi ezt a bűnügyi regényt.

1.3 Amerikanizáció, globalizáció, kis kultúrák és a

bestsellerfordítás

Hogy Stieg Larsson esetében a mai svéd bűnügyi regény mit ad hozzá az előbbiekben

felvázolt hagyományosan svéd kulturális tematikához, azt a kulturálisan kötött jelenségek

vizsgálatának is tükröznie kell. A régi gyökerű társadalomkritikai hagyományok továbbélnek,

melléjük új, nem annyira jellemzően svéd elemek sorakoznak fel, például a zsurnalisztikai

nyelvből és a filmes–televíziós tömegkultúrából ismerős stilisztikai elemek. A történet nagy

fejezeteit keretező, a főmotívumot megcsendítő mottók és a bennük szereplő statisztikai

adatok egy nők bántalmazását taglaló akadémiai munkából származnak. A kisebb fejezetek

akkurátus dátumozása újságírói naplóra vagy a feszült tempójú, politikai-titkosszolgálati

tematikájú tévésorozatok képeinek sarkában megjelenő, digitális kijelzőhang által kísért

hitelesítő adatokra emlékeztet. Egyéb „egzotikus” motívumok is hozzájárulnak az új

skandináv krimi csáberejének megteremtéséhez: ezek között találni kifejezetten svéd

vonásokat is. Nem kifejezetten svéd sajátosság a véres és kegyetlen bűntettek naturalisztikus

megjelenítése, illetve a trendi módon rejtélyes, képregényfigura-szerű amazon szerepeltetése,

de svéd jellegzetesség a felvilágosult módon laza és durva szex bátor ábrázolása, és nagyon

jellemző és közhelyes elem a történetben elfogyasztott és szintén lelkiismeretesen

dokumentált kávémennyiség. Mindezen túl elkerülhetetlen a reáliák közé tartozó, feltűnően

13

gazdag kütyüarzenál számbavétele. A használati tárgyak, technikai berendezések hangsúlyos

jelenléte a kasszasiker-kémfilmek gadget-áradatával vetekszik (lásd a James Bond-filmek

tárgyi világát). Marketingértelemben igazi termékelhelyezés zajlik a Millennium-regények

lapjain. A kis európai kultúra nagy horderejű alkotásában szereplő amerikai, illetve globál-

amerikai jeltárgyak ugyanahhoz a megtévesztően részletgazdag, valószerű, de felszínessége

miatt hamis valóságnak a hiperrealista ábrázolásához járulnak hozzá, mint a hozzájuk

hasonlóan kellékszerűen elhelyezett igazi svéd artefaktumok és kulturális jelenségek.

(Kooijman, 2008:10–20).

Hogy mitől válik valódi svéd kultúrafüggő elemmé (etnokulturémává6) egy–egy szó, kifejezés

a forrásszövegben, azt nagyon nehéz megállapítani, és a kultúraspecifikus elemek

tipologizálásának fordítástudományi módszerei sem adnak ehhez biztos fogódzót.

Mindenesetre felszabadítóan hathat egy–egy, a témában jártas tudós által megfogalmazott

olyan kijelentés, mint Tellinger Dusáné (2005:123): „Véleményünk szerint a reáliák, avagy

etnokulturémák mindazt magukban foglalják, ami egy nép vagy nemzet kultúrájával

összefüggésben áll. Erre a következtetésre jut Klaudy Kinga, a fordítás nemzetközi

viszonylatban elismert kutatója is[…].” Míg egy ilyen óvatos, „nyitott” definíció alapján

elvégzett korpuszelemzés következményeképpen természetesen újabb és újabb definíciós

problémák merülnek fel, abban megerősítheti a kutatót, hogy egy Walt Disney-mesefigura

svéd szövegben előforduló tulajdnonnévi allúzióját ugyanolyan svéd kultúrafüggő elemnek

tekintse, mint a hírhedt fermentált konzervhering, a surströmming említését. Az olyan

populáris irodalmi műfajoknál pedig, mint például a tárgyalt skandináv nemzeti bestseller

krimik, azért is van jelentősége ennek a tág kultúra-értelmezésnek, mert e műfajok egyik

alapvető tulajdonsága, hogy eleve a világpiacra, bestselleren élő, a bestellerek reprezentálta

kulturális közeggel azonosuló, amerikanizálódó, globalizálódó világpolgárok számára

készülnek.

Az európai kultúrák amerikanizációját Jaap Kooijman (2008: 10–20) szerint kétféleképpen

szokás értékelni. Vannak, akik egyenlőségjelet tesznek az amerikanizáció és az Egyesült

Államok részéről megnyilvánuló kulturális imperializmus közé. Az európai fogyasztó passzív

áldozata az amerikai tömegkultúrának, és ez a helyzet halálos veszélybe sodorja a helyi –

nemzeti – kultúrákat. Vannak olyanok is, akik az amerikai tömegkultúra megjelenését

világszerte inkább felszabadításként („act of liberation”) értelmezik. Az amerikai

6 Vö. Tellinger (2005)

14

tömegkultúra külső befogadói gyakran ifjúsági közösségek, amelyek nem az ürességet és

sekélyességet látták, illetve látják meg benne, hanem a kifejezés szabadságát és frissességét.

Az amerikanizációt, az amerikai tömegkultúra befogadását olykor egyenesen aktív

fogyasztásnak is vélhetjük, hiszen előfordul, hogy befogadói a saját nemzeti kultúrájukon

belüli lázadás eszközeként használják fel azt, amit amerikanizálódásuk során elsajátítottak.

Az amerikanizálódás passzív és aktív útjának megkülönböztetése mellett Kooijman reflektál

arra a vitára is, amely George Ritzer és Roland Robertson között zajlott az ezredforduló utáni

első évtizedben (Kooijman, 2008: 12). Az előbbi azt mondja, hogy az az amerikai stílusú

kapitalista expanzió, amelyet a multinacionális vállalatok viselkedése nyomán az egész világ

megismert, a földgolyót olyan piaccá alakította át, amelyben pontosan ugyanazokat a

termékeket fogyasztják majdnem egyforma környezetben. Ezért passzív a fogyasztás, és ezért

homogén a világ. Robertson ezzel szemben úgy érvel, hogy a globális piacon a fogyasztók

nem csupán passzív résztvevők, hanem igenis aktív elsajátítók, akik saját környezetükhöz

illesztik a világpiac mindenütt egyforma termékeit.

Itt a mi szempontunkból is érdekes hasonlatot alkalmaz Robertson (ibid.: 12). A dolgok aktív,

adaptatív fogyasztását a fordításhoz hasonlítja. Mi egyéb lenne az adaptatív fogyasztás, ha

nem olyan fordítás, amely a lefordítandó tartalmakat helyi szövegösszefüggések és

nyelvjárások világába illeszti be? A fordítás olyan hibrideket eredményez, amelyeket az

amerikai eredetű globális tömegkultúra ihletett, de ugyanúgy magukon hordozzák a helyi

kultúrák lenyomatát is. Ezt nevezi Robertson aktív fogyasztásnak. A globalizáció tehát nem a

homogeneitás, hanem végül a heterogeneitás győzelmét hozza el. Globalizáció mellett

(g)lokalizáció is zajlik: a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás.

Az Egyesült Államok vezérelte, globalizáló kapitalizmus nagy erőssége, hogy, miközben

meghódítja a világot, egyúttal be is építi magába a világ kulturális sokféleségét. Az építkezés

során persze válogat, maga is mintegy alkalmazkodva a környezethez: a kíméletlen

versenyhez. A kulturális sokféleségből azt szerzi meg magának, ami a világpiacon is majd jól

értékesíthető, rokonszenves termék lesz. Ez vonzerejének lényege: a sokféleség, az elképesztő

gazdagság.

A kooijman-i tipológiában Magyarország egészen a közelmúltig az amerikai popkultúrának

talán inkább a passzív fogyasztói változatához volt sorolható. A jellegzetes magyar

popkultúra-fogyasztó mintha megelégednék azzal, hogy egyben–másban amerikaiasabbá

15

váljék. Svéd megfelelőjét talán nagyobb joggal tekinthetjük olyannak, aki az amerikai hatást

nemzeti kontextusba igyekszik elhelyezni.

Andrew Higson a nemzeti filmművészet mibenlétét fejtegető tanulmányában a külföldi, főleg

– de nem kizárólag! – hollywoodi filmek brit importjának eredményeképp létrejövő kulturális

kölcsönhatásokról ír (Higson, 2000: 69). Három különböző befogadói magatartás-mintát

figyel meg. Vannak befogadók, akik aggodalommal tekintenek arra a veszélyre, hogy a

nemzeti kultúrát megfertőzi, hovatovább tönkreteszi a behatoló idegen kultúra. Mások épp

ellenkezőleg, üdvözlik a némely külföldi filmben előforduló egzotikumot, a hollywoodi

filmek demokratikus, sőt felszabadító hatását, a kulturális repertoár gazdagodását. És végül

persze olyanok is vannak, akiknek semmi nehézséget nem okoz, hogy a külföldi filmeket a

saját hazai tapasztalataik világában, mutatis mutandis értelmezzék. Ez felelne meg Higson

adaptatív befogadásának. A külföld külföldisége elveszti minden drámaiságát. Kooijman

azonban kiemeli, hogy amikor Highson bizonyos esetekben hollywoodi kulturális termékek

hatását elemzi a brit befogadó kultúrában, nem veszi figyelembe az elemzett egzotikumok

eredettörténetét, mivel példái között ugyanúgy szerepelnek valódi amerikai kulturális

jelenségek, mint olyanok, amelyeket amerikainak tart a közvélekedés, de valójában más

eredetűek.

Az amerikanizáció és a globalizáció folyamatát egymástól elválasztó határ tehát teljesen

elmosódik. A kulturális sokféleséget inkorporáló amerikai populáris kultúra nyelve az egész

világon használt lingua franca. Ugyanakkor az amerikai populáris kultúra is ki van téve más

globalizációs hatásoknak, például a skandinavizációnak is. Elég, ha csak az amerikai popzenei

piacot a hetvenes évek óta meghatározó Swedish Sound („svéd hangzás”) jelenségére

gondolunk, amelyet kezdettől fogva benszülött svéd dalszerzők, zenei producerek biztosítanak

a legsikeresebb, legamerikaiabb popzenei csillagok generációi számára. (Grauers, 2016: 3–5)

Hasonló jelenségről van szó a skandináv krimi esetetében is. A szóban forgó komponisták és

krimiszerzők többsége azokban a népességüket tekintve mindezidáig meglehetősen homogén,

modern skandináv országokban vált alkotóművésszé, amelyek az idegen kultúrák

elfogadásában a világ, de legalábbis Európa pédamutató kirakattársadalmainak számítanak,

egyúttal a legamerikanizáltabbaknak is. Olyan befogadó kultúrákról van szó, amelyek az

amerikai kulturális invázió termékeit régóta megbecsülik, olykor szinte kultusz tárgyaivá

teszik, és elsősorban a korábban felvázolt aktív és adaptatív úton alakítják saját nemzeti

kultúrájuk részévé. A mai amerikai popzenei kultúrát uraló svéd zeneszerzők a számukra

akadálytalanul hozzáférhető angolszász könnyűzenén nevelkedtek, a svéd krimiírók ma élő

16

középgenerációja gyerekkorától kezdve eredeti angol nyelven élvezhette a televízióban,

moziban bemutatott bűnügyi filmeket, thrillereket. A skandináv (vagy svéd) forrásból

származó tömegkultúra termékei tehát egzotikusan skandináv külcsínnel, ugyanakkor

otthonosan amerikanizálódott formában kerülnek a fogyasztókhoz, amikor meghódítják az

amerikai piacot. Sikerük ennek köszönhető.

Azt mondhatjuk tehát, hogy ezek a hibridművek nagyrészt a skandináv kulturális közegre

adaptált amerikai popkulturális elemekből és a globális kultúrafogyasztó kíváncsiságát,

egzotikumvágyát kielégítő lokális kulturális csomagolásból állnak, ugyanakkor azonosíthatók

bennük kevésbé harsány, de szociokulturálisan jól beágyazott svéd, illetve skandináv

jelenségek is. Utóbbiak jelenléte azonban valószínűleg rejtve marad a bestsellereket

fordításban olvasó közönség előtt. E valószínűség bizonyossággá válik olyankor, amikor a

könyvkiadói gyakorlat már eleve eltünteti ezeket a sajátosságokat.

Nora Ephron, megannyi habkönnyű amerikai giccsfilm rendezője, a New Yorker magazin

publicistája, az egyik legjobb cikkének tartott, kurta Stieg Larsson-paródiájában („The Girl

Who Fixed the Umlaut”, 2010) a Larsson-bestsellerekben felbukkanó kifejezetten svéd

kulturális jelenségek mesterkéltségére és díszletszerűségére mutat rá, néhány

sztereotipikusnak számító svéd jellemvonás eltúlzott ábrázolásával színezve a képet. A

jelenetben Mikael Blomkvist oknyomozó újságíró, a Millennium-regények egyik főhőse apró

problémával szembesülve keresi fel a másik főhőst, a munkatársává avanzsált Lisbeth

Salandert, a hackerzsenit7:

7 „– Ne haragudj – szabadkozott Mikael. – Fel kellett ugranom hozzád. Nem működik az umlaut a számítógépemen.

Karjában egy iBook-ot ringatott. Lisbeth a szemébe nézett. A férfi visszanézett. A lány ránézett. Mikael

visszanézett rá. És aztán Lisbeth pontosan azt tette, amit olyankor szokott, amikor végleg kifogyott minden dőltbetűs

gondolatából. Megrázta a fejét.

– Márpedig umlaut nélkül nem fog menni – erősködött Mikael.– Hiszen Svédországban vagyunk.

De vajon hol lehettek, Svédország melyik részén? Egyszerűen lehetetlen volt eldönteni, különösen akkor, ha még

sohasem jártunk Svédországban. Néhány fejezettel korábban például a Svéd Titkosszolgálat egyik gátlásalan ügynöke eredt

Blomkvist nyomába. Stora Essingenen és Gröndalon keresztül egészen Södermalmig követte az újságírót, majd végighajtott a

Hornsgatanon, keresztezte a Bellmansgatant a Brännkyrkagatanon át, hogy aztán végül bekanyarodjon balra a Tavastgatanra.

Kit érdekel. A lényeg, hogy ott állt a papíron, feketén-fehéren. És növelte a terjedelmet. Blomkvist pedig most itt állt az

ajtóban. Az sem kizárt, hogy még mindig követi valaki – de ki? Ebben sem lehetünk biztosak, mert ha fel is fedhetnénk az

illető kilétét, az hétszentség, hogy összetévesztenénk a neveket, annyira hasonlítanak egymásra – Gullberg, Sandberg és

Holmberg; Nieminen, meg Niedermann, s a tetejébe még Jonasson, Mårtensson, Torkelsson, Fredriksson, Svensson,

Johansson, Svantesson, Fransson és Paulsson.

– Létfontosságú az az umlaut – szólalt meg Blomkvist. – Mi van, ha teszem azt Svavelsjöbe akarok menni? Vagy

Strängnäsbe? Vagy Södertäljébe? Vagy ha írni szeretnék Wadensjönek? Esetleg Ekströmnek vagy Nyströmnek?

A meggyőző érv hallatán Lisbeth végre megadta magát.

Kitárta az ajtót.

17

“Please,” he said. “I must see you. The umlaut on my computer isn’t working.”

He was cradling an iBook in his arms. She looked at him. He looked at her. She looked at him.

He looked at her. And then she did what she usually did when she had run out of italic

thoughts: she shook her head.

“I can’t really go on without an umlaut,” he said. “We’re in Sweden.”

But where in Sweden were they? There was no way to know, especially if you’d never been to

Sweden. A few chapters ago, for example, an unscrupulous agent from Swedish Intelligence

had tailed Blomkvist by taking Stora Essingen and Gröndal into Södermalm, and then driving

down Hornsgatan and across Bellmansgatan via Brännkyrkagatan, with a final left onto

Tavastgatan. Who cared, but there it was, in black-and-white, taking up space. And now

Blomkvist was standing in her doorway. Someone might still be following him—but who?

There was no real way to be sure even when you found out, because people’s names were so

confusingly similar—Gullberg, Sandberg, and Holmberg; Nieminen and Niedermann; and,

worst of all, Jonasson, Mårtensson, Torkelsson, Fredriksson, Svensson, Johansson,

Svantesson, Fransson, and Paulsson.

“I need my umlaut,” Blomkvist said. “What if I want to go to Svavelsjö? Or Strängnäs? Or

Södertälje? What if I want to write to Wadensjö? Or Ekström or Nyström?”

It was a compelling argument.

She opened the door.

He handed her the computer and went to make coffee on her Jura Impressa X7.”

Alföldy Jenő paródiákról szóló összefoglaló tanulmányában a műfaj legfontosabb

tulajdonságai közé sorolja, hogy az „felnagyít és kigúnyol egyéni gyarlóságokat, ízlésbeli

fogyatékosságokat, modorosságokat vagy bármiféle hibákat – de eközben részt vesz az

értékkiválasztásban, mely alapvető kritikai funkció.” (Alföldy, 2003: o.n.) A jó paródia

olvasója előtt világos, hogy a paródia szerzője ért a parodizált költő nyelvén. A művel

szembeni értékítélet kérdése ettől teljesen független.

Ephron a skandináv műveket angol nyelven olvasó közönség számára különösen

egzotikusnak (skandinávnak) számító ékezetekből csinál tréfát. Már paródiájának címével is

arra mutat rá, hogy az angolra fordított Larsson-regények ezen a felszínes és feltűnő módon is

igazolják, hogy mélységes mélyen bele vannak ágyazva a telivér skandináv kultúrába.

Blomkvist átadta neki a gépet, aztán egyenesen a konyhába ment, hogy kávét főzzön a lány Jura Impressa X7-jén.”

18

A stilisztika a szöveg egészének stílusára kiható, de nyelven kívüli – extralingvisztikus –

elemek között tartja számon a következő jelenségeket: központozás, írásformák,

nyomdatechnikai eszközök, nyomdai tagolás, montázs, kollázs, valamint a szövegben

illusztrációul szolgáló grafikonok, képek, ábrák. (Lőrincz, 1999: 150) Ám nyelvi elemek is

játszhatják a nyelven kívüli – kulturális – elemek szerepét. Kínaiul nem értő olvasó számára a

szövegbe beszúrt kínai írásjel nem több illusztrációnál. Némiképp hasonló ehhez az az eset,

amikor az ékezetekben szegény angol nyelvre ékezetekben gazdag svéd szöveget – s a

szövegben tulajdonneveket – kell lefordítani. Az angol nyelvű fordítások (különösen a

filmfeliratok) gyakran nem is akarják e feleslegesnek vélt ékezetekkel terhelni

olvasóközönségüket. Az ékezeteket a nevekből minden további nélkül elhagyják. A Stieg

Larsson-regények fordításakor azonban nem ezt az utat járták. Felismerték az ékezetek

marketing-értékét, és üzleti célból, imidzsformálás céljából megőrizték őket, valahogy úgy

járva el, ahogy a tőrölmetszett skandináv – a szerzők szerint dán – hangzású Häagen–Dazs

fagylalt lengyel zsidó származású amerikai megalkotói 1961-ben. (Spitzmüller, 2012: 270)

Reuben Mattus és Rose Mattus üzleti ötlete persze elsősorban a tréma használatának

figyelemfelkeltő jellegére épített, ám a Dánia térképével is díszített első fagylaltos dobozok a

Mattus házaspár elbeszélése szerint a második világháborúban oly sok zsidót megmentő

Dániának is tisztelegtek. (Nathan, 2012)

Nora Ephron paródiájában nemcsak az ékezeteknek mint afféle couleur locale-teremtő

eszköznek olcsóságára mutatott rá, hanem a jeltárgyak felsorolásának termékmegjelenítő

funkciójára is. Mintha az értékes jeltárgyak teremtenék meg a regény világának értékét. Ő

bizonyára nem a svéd szöveget olvasta, hanem annak angol fordítását, de benyomása

megalapozott volt. Az angol fordításban is hiánytalanul megvannak az Apple számítógépek és

egyéb drága holmik. A jeltárgy-felsorolások a fordításokból egyébként is nagyon ritkán

maradnak el. Hogy miért? Kosztolányi olvasóinak ezt aligha kell magyaráznunk:

„Lógó orral vettem búcsút a kiadótól. Kíváncsiságból elkértem a kéziratot, s az angol eredetit.

Minthogy izgatott ennek a detektívregénynek igazi rejtélye, otthon tovább folytattam

nyomozásom, s pontos leltárt készítettem az ellopott tárgyakról. Déli egytől hajnali fél hétig

dolgoztam szakadatlanul. Végül kiderítettem, hogy megtévelyedett írótársunk a fordítás során

az angol eredetiből jogtalanul és illetéktelenül 1 579 251 font sterlinget tulajdonított el, 177

aranygyűrűt, 947 gyöngy nyakéket, 181 zsebórát, 309 fülbevalót, 435 bőröndöt, nem említve a

birtokokat, erdőket és legelőket, hercegi és bárói kastélyokat, s más apróbb–cseprőbb

19

tárgyakat, zsebkendőket, fogpiszkálókat és csengettyűket, melyeknek fölsorolása

hosszadalmas és talán céltalan is volna.”

(Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Tizennegyedik fejezet: Melyben Gallusnak , a művelt, de

rossz útra tévelyedett fordítónak titokzatos üzelmeiről rántjuk le a leplet) (Kosztolányi, 1965:

732–735)

Láttuk tehát, hogy – Esti Kornél pártfogoltjának gyakorlatával ellentétben – a jeltárgy-

felsorolásokat a fordítások igyekeznek megőrzni. Bár a fordítói hibák, szerkesztői

gondatlanság folytán, a Gallus-féle szándékosság nélkül, így is gyakran találunk

mulasztásokat, ezekről a 3. fejezetben A Gallusnál tapasztalható, ám más gyökerű

szándékoltság persze megjelenik ezekben a fordításokban is a szerkesztés eredményeképpen.

Kihúzott mondatok, szövegrészek, sőt egész párbeszédek esnek sokszor áldozatául a fordító

vagy kiadó önkényének. Ez a következő példán szemlélhető:

Komissarien, som visste att samtalet skulle komma efter postutdelningen vid elvatiden

på morgonen, drack kaffe medan han väntade. Detta år ringde telefonen redan halv

elva. Han lyfte luren och sa hej utan att presentera sig.

”Den har kommit” (MSHK:5)

The old policeman was sitting with his coffee, waiting, expecting the call. “It arrived.”

(GWDT:1)

A felügyelő tudta, hogy a tizenegy órai kézbesítés után számíthat a hívásra. Várakozás

közben kávét kortyolgatott. Ebben az évben már fél tizenegykor megcsörrent a telefon.

Felemelte a kagylót, és bemutatkozás nélkül szervuszt köszönt.

–Megjött.(TL:5)

Az angol kiadásban tehát két teljes mondat kimaradt a szövegből. Két olyan mondatról van

szó, melyeket tulajdonképpen el nem ítélhető fordítói vagy szerkesztői döntés nyomán

töröltek a világhírű bestseller első bekezdéséből. Pedig a mondatok fontos dologról

tanúskodnak, az írói késztetésről a pragmatikai tudás átadására; persze Larsson itt

tapasztalható „pedantériája” is erősen emlékeztet a Gallus által fordított angol

detektívregényíróéra, akinek szövege nagy részét a kincsek véget nem érő felsorolása teszi ki.

A téma persze Larssonnál most más. Az írói magatartás olyan igényt tükröz, mely szerint az

olvasót tájékoztatni kell arról, hogyan zajlanak le a svéd telefonbeszélgetések szokványos

esetben. A telefonálási helyzethez kapcsolódó pragmatikai forgatókönyv egyes elemeinek

kihagyása egyszersmind megteremti a regény prológusát nyitó jelenet drámaiságát. Tűnjék

20

bár mindez ügyetlen írói választásnak, Larsson regényeinek elmaradhatatlan jellegzetessége

ez az írásmód. A kulturális–pragmatikai megközelítésben a svédekre jellemző udvarias

gesztus a szerzőnek vitathatatlanul a műélvezet rovására menő, mégis rokonszenves vonása.

A forgatókönyv teljes kihúzása, ahogy ez az angol fordításban történt, mindezt eltünteti.

Tény, hogy egy ilyen dialógusfelvezetés valójában inkább illene egy svéd nyelvkönyvbe vagy

egy valódi filmforgatókönyv írója által rögzített instrukciók közé, semmint egy thriller

nyitányába, ám többek között ettől az esetlenségtől, a műfajok közötti tévelygésnek e

jegyeitől válnak Larsson regényei a maguk módján egyedivé. A paródiából kiemelt részlet is

arról tanúskodik, hogy a szövegbe helyenként radikálisan beavatkozó angol kiadás, bármilyen

vehemenciával is próbálta megtisztítani ezektől a hibáktól a svéd szöveget (mintát

szolgáltatva ezzel a magyar kiadás szerkesztőjének is), a gyomlálásban nem járt teljes

sikerrel.

Optimális esetben az alkalmi lektűrfordító is minden körülmények között, az irodalmi szöveg

minőségétől függetlenül, igyekszik szem előtt tartani azt az ideált, hogy a forrásnyelvi és

célnyelvi szöveget beágyazó két kultúra között minél hívebben, hitelesebben közvetítsen.

Ennek a tevékenységnek az eredményeképpen mind az olvasói azonosulást elősegítő, ismerős,

esetleg uniformizált kulturális vonásoknak, mind az újszerű, idegenszerű összetevőknek

hozzáférhetővé kell válnia a célnyelvi olvasóközönség számára. A kultúraspecifikus

jelenségek fordításával foglalkozó kutatások jelentős hányada az utóbbi csoportba tartozó

idegen-, újszerű összetevők egy viszonylag könnyen meghatározható részét vizsgálja,

általában a forrásszövegben előforduló, nemzeti, kulturális sajátosságként megjelenő nyelvi

elemek fordítási problémáira koncentrál. (Paloposki, 2011: 41) A svéd–magyar nyelvpár

esetében egy ilyen vizsgálat tehát jellemzően a svéd kultúrához kapcsolódó nyelvi jelenségek

sorsának felderítését jelentené. Az ilyen jelenségek és folyamatok elemzésére persze csak azt

követően kerülhet sor, hogy sikerült felismernünk őket a szövegben. Ehhez viszont

tisztáznunk kell, hogy mi tartozik ebbe a vizsgálati körbe.

Bizonyos alcsoportok – például a reáliáké – könnyen definiálhatónak tűnnek. A

fordítástudomány reáliadefiníciói alapján az ilyen kultúrafüggő elemek kutatásakor egyrészt

„a svéd nép” mélyben rejlő kultúrájának a kifejeződéseit keressük, olyan a kulturális

vonásokat – nyelvet, hagyományokat, szokásokat, vallást, helyeket, helyi jellegzetességeket –,

amelyek a nép tagjaiban – feltehetőleg régóta – közösek, a svéd etnicitásra jellemzőek

(tegeződés, Szent Iván-éj, fermentált hering, Pippi Långstrump, Trollhättan). Ám Európa

teljesen hibrid modern nemzeti kultúráiban képtelenség lenne kizárólag ilyen fundamentalista,

21

homogén etnicitási (közös ősi svéd származástudatra jellemző) jegyek alapján kikeresni az

elemzésre alkalmas alkotórészeket. Az viszont igaz, hogy az európai nemzeti kultúrák, bár

belső megosztottságok és különbségek tagolják őket, egységesek, mert bennük a kulturális

sokféleség egységként és azonosságként kezelése fontos része a nemzeti, kulturális

identitásnak. (Hall, 1997: 60–75)

Ilyen feltételekkel természetesen ugyanúgy a svéd kultúrához kötödő elemnek számít az

amerikai típusú stockholmi kávéházban elfogyasztott, olasz nevén nevezett caffe latte, mint az

1960-ban elindult, azóta ősi svéd8 karácsonyi hagyománynak tekintett Disney-filmnézés

Szenteste délutánján. A Millenium-trilógiában a svédországi Disney- és általános Amerika-

kultusznak köszönhetően felbukkanó allúziók éppúgy svéd kultúraspecifikus elemek (vö.

MSHK: 14), mint a vörösre festett nyaraló elengedhetetlen tartozéka, az angol fordításból

végül kihúzott árnyékszék megemlítése egy humorosnak szánt visszatekintő (flashback!)-

jelenetben (MSHK: 15).

Napjaink hyper-bestsellereinek mindegyike olyan kontextusban jön létre, amelynek kereteit

irodalmi szöveg-mivoltukon kívül sok más kommunikációs csatorna határozza meg, s ha

megszületésük pillanatában még nem is működnek multimediális alkotásként, alig egy–két év

leforgása alatt megjelennek ezekben a másféle közegekben is, például mozifilmként (aztán a

film alapján készült újabb filmként, azaz remake-ként), tévésorozatként, képregényként,

számítógépes játékként, musicalként stb. Ezeknek a műveknek forgalmazásáról világszerte

médiacégek gondoskodnak, a legtöbb esetben tehát kezdettől fogva a globális tömegkultúra

részeként működnek, s ez a tudatosság már az eredeti irodalmi szövegekre is rányomja a

bélyegét, szerzőik, kiadóik erre a piacra dolgoznak. Legyen egy krimi bármennyire egzotikus,

idegenszerűen skandináv, ahhoz, hogy a világon lehetőleg minél több helyen, minél több

kultúrában megértsék, univerzális kérdésekkel kell foglalkoznia.

8 A svéd helyett inkább skandináv szokásról beszélhetünk. A dánoknál, norvégoknál, finneknél is megtalálható a karácsonyi

Disney-tévénézés hagyománya, bár a műsorok eltérnek a hagyományos svéd Disney-film válogatástól, amely az évek során

szintén változott; néhány rajzfilm helyére mások kerültek, bizonyos visszatérő klasszikusokat pedig a politikai korrektség

ideáljának megfelelően cenzurális célból megvágott a Disney. (Stahl, 2009)

22

2. A kultúrafüggő nyelvi elemek és a fordítási stratégiák

Mielőtt rátérnék a konkrét példák elemzésére, egy elméleti áttekintésre van szükség.

Természetesen nem célom a fordításról szóló kutatások minden felvetésének, tudományos

eredményének a bemutatása. A bevezetésben elsősorban azoknak az elméleteknek az

összefoglalására szorítkozom, amelyek elemzéseim szempontjából hasznosnak bizonyultak.

Bevezetőmben egyrészt a 2010 óta megjelenő, Yves Gambier és Luc van Dorslaer

szerkesztette, Handbook of Translation Studies című fordítástudományi sorozat cikkeire, Jean

Boase–Beier 2011-ben megjelent, összefoglaló igényű monográfiájára, az elsősorban úm.

műfordításelméleti szempontú A Critical Introduction to Translation Studies-ra,

támaszkodom. Másrészt a hazai fordítástudomány két fontos alakjának, Klaudy Kingának és

Sohár Anikónak az útmutatását követem, Klaudy két tanulmánykötetete, A fordítástudomány

elmélete és gyakorlata és a Nyelv és fordítás alapján, valamint Sohár sajnos csak online

forrásban megjelent, A fordítástudomány és irányzatai – vázlat című tanulmánya nyomán.

2.1 Fordítástudományi irányzatok és a kultúrafüggő nyelvi

jelenségek kutatása

Fordítással foglalkozó kutatások régóta léteznek, s bár ezeket mind az irodalomtudomány,

mind a nyelvtudomány a sajátjának tekintette, mindkét tudományágnak inkább a perifériáján

helyezkedtek el. A fordításról szóló gondolkodás és a hozzá kapcsolódó módszeres kutatási

tevékenység fordítástudomány, más néven az ún. fordításelmélet néven a 20. század utolsó

harmadától–negyedétől létezik (Polcz, 2015; Klaudy, 2007: 28).

A fordításkutatók többsége ma bizonyára egyetért abban, hogy a fordítások nem

vizsgálhatóak objektíven. Nem meghatározhatóak, nem magyarázhatóak egységes és egyféle

tudományos leírás alapján. A fordítástudomány ezredforduló utáni, Maria Tymoczko által

poszt-pozitivistának nevezett korszakát mindenesetre leginkább ez a szemlélet jellemzi.

Halverson (2010:378) elmélettörténeti áttekintésében a fiatal fordítástudomány történetét

négy nagy korszakra osztotta. Megkülönböztette a korai, objektivista korszakot; az 1980-as és

1990-es évek objektivizmussal szembeforduló időszakát; az ezredforduló posztmodern

kultúraelméleti, illetve kritikai realista éveit; és a legújabb fejleményeket, amelyeket

23

Tymoczko kifejezése nyomán a „definíciós impulzussal”, illetve a metaelméleti tudatossággal

jellemzett.

A fordítás korai, döntően nyelvészeti szempontú tanulmányozásának korszakában sok

fordításkutató számára – amint Klaudy (2007: 28) nevezi a folyamatot – a tudománnyá

rendeződés elérése volt az egyik legfontosabb cél. Tudományos küldetésük fő célkitűzése

volt, hogy az új diszciplinához tartozó kutatási területeket minél pontosabb körvonalazzák,

hiszen a fordításkutatást önálló, minden más vele érintkező tudományterülettől jól

elkülöníthető tudományként kívánták definiálni. Érvelésük egyik legfontosabb hivatkozási

alapja a sokuk érdeklődésének fókuszában álló ekvivalencia-viszonyrendszer. A fordítást

olyan, a forrásnyelvi szöveg alapján megalkotott szövegként határozták meg, amely

ekvivalense – egyenértékű megfelelője – a forrásszövegnek. Az ekvivalencia-paradigmán

belüli korabeli tudományos munkák jelentős része azzal foglalkozott, hogy megpróbálta leírni

a forrás- és célnyelvi szövegek közötti ekvivalenciák fajtáit, jellemzőit. Eugen Nida vezette be

a formális és dinamikus ekvivalencia fogalmát, amikor két egymástól elkülöníthető részre

bontotta az ekvivalencia viszgálatát, egyrészt a forma és jelentés (formális) ekvivalencia

jellemzőinek, másrészt a kommunikatív hatás (dinamikus) ekvivalencia jellemzőinek

leírására. (Halverson, 2010: 378–379)

Nida és Taber (1969) a formális és dinamikus ekvivalencia elméletének segítségével

meghatározták, hogy mely kritériumok alapján tekinthető egy szöveg fordításnak. A fordítás

definiálására tettek tehát kísérletet. A lefordított szövegnek eszerint (Nida–Taber, 1969: 164):

1. érthetőnek kell lennie;

2. közvetítenie kell az eredeti szöveg stílusát és szellemiségét;

3. természetes, könnyed kifejezésmóddal kell rendelkeznie.

4. hasonló hatást kell elérnie a célnyelven, mint a forrásnyelven.

Az ekvivalencia-elmélet tovább fejlesztőjeként Werner Koller 1989-ben megjelent,

„Equivalence in Translation Theory” című tanulmányában új tipológiát állított fel, amely

alapján a fordított szövegek nyelvi elemeihez kapcsolhatóan immár ötféle ekvivalenciát

vizsgál: a fordításokban megvalósuló denotatív, konnotatív, szöveg-normatív, pragmatikai és

formális-esztétikai ekvivalenciát. Koller új tipológiája a korábbinál árnyaltabb szempontokat

biztosított az ekvivalencia-elmélet keretein belül folytatott kutatások számára, későbbi

24

műveiben pedig rámutatott az ekvivalencia-elmélet korlátaira is. Ezekben arra hívta fel a

figyelmet, hogy a fordítástudománynak az ekvivalencia-paradigmán belüli meghatározása,

tanulmányozása olyan viszonylagos fogalmi keretrendszer, amelynek nincsenek világosan

rögzített nem a határai (Halverson, 2010: 379; Sohár, é.n.: 4).

A nyelvtudományban bekövetkező pragmatikai fordulat, vagyis az az újkeletű tudományos

érdeklődés, amivel a nyelvészeti kutatások a nyelvi struktúra vizsgálata mellett – illetve azzal

szemben – a nyelv használatának kérdései felé fordultak, hozzájárult ahhoz, hogy a

fordítástudományban is lejátszódjon a pragmatikai, illetve kulturális kérdéseket középpontba

állító szemléletváltás. Ez egyszersmind megnyitotta az utat számos, addig figyelmen kívül

hagyott nyelvi jelenség tudományos vizsgálata előtt. Olyan új, de alapvető területek művelését

tette lehetővé ez az interdiszciplináris kutatás, mint a kontextus, a kognitív nyelvészet,

kognitív poétika (kognitív stilisztika). A szerző-, a fordító-, az olvasó-, az irodalom-, illetve a

fordításkritikus fejében zajló folyamatoknak a leírását kísérlik meg a kutatók, hogy az egyéni

tapasztalatok, az egyéni hiedelmek, a műveltség – egyszóval a kulturális ismeretek –

vonatkozásában tehessenek megállapításokat a fordítás kognitív folyamatairól. (Boase–Beier,

2011: 20–21; Halverson, 2010: 379, Sohár, é.n.: 2–3)

E célkitűzések a fordításkutatáson belül elsőként az angol Translation Studies elnevezést

bevezető James Holmes 1972-ben megjelent, de 1988-ig nem könnyen hozzáférhető

tanulmányában fogalmazódtak meg. Holmes a fordítástudományt egy úgynevezett „tiszta” és

egy „alkalmazott” területre osztotta fel (Holmes, 1988: 77). A tiszta terület az elméleti

(theoretical-) és a leíró (descriptive translation studies) fordítástudományi részterületet

foglalja magábanHolmes, 1988: 71). Utóbbin belül Holmes három központi vizsgálati

területet különít el: az egyik a kész fordításokat leíró, az azonos szövegekről készült

fordításokat egymással összevető, eredményközpontú terület; a másik a funkcióközpontú

megközelítéseket magába foglaló terület, vagyis annak vizsgálata, hogy egy adott

szociokulturális környezetben mi a fordítás funkciója, ; a harmadik a folyamatközpontú

fordítástudományi terület, amelynek keretein belül a fordító fejében zajló pszichológiai–

kognitív folyamatokat próbálják leírni (Holmes, 1988: 72–73). A „tiszta” fordítástudománytól

elkülönített „alkalmazott” fordítástudományi területen helyezi el Holmes a fordítóképzés, a

fordításpolitika, a fordítási segédeszközök készítése, illetve a fordításkritika tevékenységi

köreit (Holmes, 1988: 77–78).

25

A fordítástudomány forrásnyelvi kiindulópontú korszakát követő új megközelítésmód két

másik fontos tudós munkáiban jelenik meg először: az 1970-es években Itamar Even-

Zoharnál és az 1980-as években Gideon Tourynál. Mindketten jelentősen hozzájárultak

ahhoz, hogy a fiatal tudomány új irányba forduljon, a célnyelvi szövegek vizsgálata felé.

Gideon Toury, aki a diszciplína szilárdabb tudományos alapokra helyezésére törekedett, a

legtöbb fordítástudományi paradigma problémájának azt tartja, hogy azok a fordítás

definiálásához korlátozó, kontraproduktív módon, deduktív érveléssel látnak hozzá, mivel a

fordítást mindvégig eszményi elképzelésként tartják szem előtt. Toury felhívja a figyelmet

arra, hogy a fordítást kulturális környezetétől meghatározott, valóságos jelenségként kell

vizsgálni. Tehát fenntarthatatlan az a látszat, hogy a fordítás lényegét bármiféle határ

kijelölésével rögzíteni lehetne, hiszen a jelenség legfontosabb tulajdonsága az ilyen rögzítést

akadályozó sokrétűség és változékonyság, amely szoros összefüggésben áll az eltérő kultúrák

közötti különbségekkel, az egyes kultúrákon belüli sokféleséggel és a nyelvek időben változó

állapotával. (Toury, 2012: 16).

Toury (2012: 32) revideálja az ekvivalencia és a fordítás kapcsolatát is, szerinte fordításnak

tekinthető minden, amit a célkultúrában fordításként fognak fel (ʻassumed translationʼ).

(2012: 26–28).

Even-Zohar Touryt megelőzve dolgozta ki célnyelvi szövegekre figyelő fordítástudományi

elméletét, melyben a fordítás végeredményének és a fordítás folyamatának megértéséhez

elengedhetetlen szociokulturális kontextus jelentőségét hangsúlyozza. Poliszisztémának,

illetve szisztémának nevezi elsősorban irodalmi szövegekre alkalmazott elméletét.9 Ebben az

elméleti keretben egy adott nemzet irodalma egyetlen elemét képezi a jóval nagyobb – az

irodalmin kívül más szisztémákat (vagy poliszisztémákat) – magába foglaló szocio-kulturális

térnek. Even-Zohar általánosan nagyon kedvező visszhanggal fogadott elmélete kényelmes

keretet nyújt a műfordítást elemző kutatónak, hiszen a műfordító nem találkozik egyetlen egy

9 „Itamar Even-Zohar polysystem-elmélete megvilágította, hogy a fordításnak milyen radikális újító szerepe van/lehet az

irodalom összetett rendszerén belül, másrészt megerősítette a fordítás funkcionális és célkultúra irányultságú megközelítését

azzal, hogy a magyarázatot a jelenségekre elsősorban a befogadó kultúrában kereste a vágyott átfogó kép érdekében. A

polysystem-elmélet kiterjesztette a kutatók érdeklődését a központi, kanonizált szövegeken túlra, az irodalmi rendszer

perifériáira és serkentette a kevésbé becsült műfajok vizsgálatát, mint a népszerű detektívregény, gyerekirodalom, science

fiction, valamint különbséget tett az elsődleges, innovatív és másodlagos, konzervatív tevékenységek között. Az elmélet az

irodalmi és kulturális életet a különféle érdekcsoportok közti állandó hatalmi harc színterének tekinti, a fókuszt tehát a

kölcsönhatásokra és a konfliktusokra helyezi. A fordítás tehát eszköz egy adott hierarchián belül a pozíciók konszolidálására

vagy aláaknázására.” (Sohár, é.n.)

26

olyan nyelvi (pragmatikai), irodalmi, kulturális, politikai, gazdasági kérdéssel sem, amely

ebben az elméletben ne találná meg a helyét valamelyik alrendszerben, rendszerben vagy

szuperrendszerben. A transzlatológus otthonosan mozog a társadalom összes rendszerében.10

Vannak, akik úgy érzik, a „rendszer” szó a bölcsészettudományokban olykor a többesszám

jele. A kutatónak aligha lehet feladata, hogy megvizsgálja, mennyire koherens logikailag ez

az elméleti elképzelés, vagy mennyire tulajdonítható annak a definíciós dühnek, amelyet a

fordítástudomány legújabb korszakában, a metaelméleti tudatosság időszakában (Halverson,

2010: 283) Maria Tymoczko definíciós impulzusnak nevez.

Szabad talán azt állítani, hogy tünetszerű, amint az új dolgok felfedezésének járó

lelkesedéssel hozzák tudomásunkra azt a felismerést, hogy bonyolult rendszerekről van szó,

sőt, bonyolult rendszerek közti kapcsolatokról, amelyek ily módon maguk is bonyolult

rendszert képeznek. Ritva Leppihalme allúziók fordításával foglalkozó empirikus

monográfiája bevezetőjében Snell-Hornby alapvető művére (1988) hivatkozva foglalja össze

a kultúraorientált fordítástudomány különös jellegét. Szinte felszabadítónak érzi, ha a

fordításelemző megtartóztatja magát a rendszerezéstől, és nem próbálja meg szakkifejezések

garmadájával elleplezni a káoszt.11

„A leíró fordítástudomány szellemében készült vizsgálatok eltekintenek a fordítások

értékelésétől vagy kritizálásától. Ehelyett arra a kérdésre keresik a választ, hogy az adott

szociokulturális környezetben mi jellemzi a tapasztalt fordítók által készített fordításokat.

Minél több forrás- és célnyelvi szöveget elemeznek, annál megbízhatóbban tárhatók fel a

fordított szövegek jellemzői. Ennek érdekében a fordításkutatással foglalkozó nyelvészek

különböző korpuszokat hoznak létre. A korpusz nem más, mint szövegek gyűjteménye,

amelyet általában számítógépen tárolnak, és különböző szoftverekkel elemeznek, de

természetesen a manuális elemzés is szóba jöhet. A fordítástudományi vizsgálatok céljaira

Baker (1995) megkülönbözteti a párhuzamos és az összehasonlítható korpuszokat. A

párhuzamos korpusz a forrás- és a célnyelvi szövegeket tartalmazza, míg az összehasonlítható

10 „Andre Lefevere az irányító mechanizmusokra tette a hangsúlyt a rendszeren belül, ezek nála a poétika, patronázs és

ideológia (azaz esztétikai, gazdasági és ideológiai), s fontosabbnak vélte őket a nyelvi eltéréseknél. Mindkét megközelítés azt

eredményezte, hogy a történetiség előtérbe került a kutatásokban illetve esettanulmányokban, ami persze elősegítette a

fordítás kontextusba helyezését. Annak története, hogy egy társadalom miként vélekedik a fordításról árulkodik a szóban

forgó társadalom nyelvre, identitásra és másságra vonatkozó, esetlegesen változó hitéről és értékrendjéről. (…).” (Sohár, é.n.)

11: „The new interdisciplinarity shows that ʻboth the translator and the translation theorist are… concerned with a world

between (Snell-Hornby, 1988: 35; emphasis in the original), and with texts int their larger context, situational and cultural.

This requires a new approach, not the rigid categorisation of the exact sciences, but one ʻadmitting blends and blurred edgesʼ

(p.36)”, (Leppihalme, 1997: 2).

27

korpuszban az egyik korpusz eredeti, tehát nem fordított szövegeket tartalmaz egy adott

nyelven, míg a másik korpusz fordított szövegeket tartalmaz ugyanazon a nyelven és

ugyanabban a tárgykörben. A párhuzamos korpuszok segítségével összevethető a forrás- és a

célnyelvi szöveg, az összehasonlítható korpusz segítségével pedig feltárható, hogy a fordított

szöveg általában miben tér el az eredeti, vagyis nem fordítás eredményeképpen keletkezett

szövegtől.” (Polcz, 2015)

Az általam vizsgált párhuzamos korpuszok példáit az imént bemutatott irányzatok közül

elsősorban a pragmatikai szempontot szem előtt tartva, a kulturális kontextussal

összefüggésben kívánom elemezni, Itamar Even-Zohar poliszisztéma-elméletének és a

Lawrence Venuti által leírt honosító vs. idegenítő (domestication vs. foreignization) fordítói

stratégia érvényesülésének figyelembevételével (Paloposki, 2011: 40–42); Venuti, 1995: 307–

313).

2.2 Kultúrafüggő nyelvi elemek – definiálási kísérletek

A disszertációban helyet kapott elemzéseim tehát elsődleges megközelítésben leíró jellegűek,

ezen belül pedig a fordítási megoldásokra mint eredményre és azok célnyelvben betöltött

szerepére fókuszálnak a forrásnyelvi kontextussal történő összevetésük során. Mivel a

bemutatott fordítási megoldások egy részének létrehozásában magam is több–kevesebb

tudatossággal részt vettem, reflexióim egy része szükségszerűen kiegészül egyéni

tapasztalatok leírásával.

A kultúrafüggő elemek definiálásának egyik alapvető problémája, hogy a nyelvekben minden

kultúrafüggő, magukról a nyelvekről nem is beszélve. A forrásnyelvi szövegben fellelhető és

a célnyelvi szövegbe átültetendő kulturális elemeket a fordításkutatók mindazonáltal

különféle terminusokkal illetik. Az egymástól merőben eltérő kulturális nyelvi jelenség-

típusokat magukba foglaló nagy kategóriák megnevezésére szolgálnak a következő többnyire

rokonértelmű kifejezések: kultúrszók, etnokulturémák, kultúraspecifikus, kultúrafüggő,

kulturálisan kötött elemek, kifejezések, utalások stb. A szűkebb jelenségcsoportokra utaló

elnevezések, mint például a tulajdonneves frazeológiai reáliák (Bárdosi, 2013) jelentése

valamivel könnyebben értelmezhető, mint a nagy „vegyes” kategóriáké. Rendszeresen

előfordul azonban, hogy a kulturális nyelvi jelenségek osztályozására szolgáló kategóriákat

más kategóriákkal részleges vagy teljes átfedésben használják. Ilyen bizonytalan jelentéssel

használt terminus például a reália is.

28

Leppihalme rávilágít a reália fogalmának nem minden esetben világos meghatározására.

Áttekinti a különböző reália-definíciókat, amelyek számos kutatónál teljes átfedésbe kerülnek

a tág értelemben vett kultúrafüggő elemek kategóriájával, kiemeli, hogy a reália elnevezést a

fordítástudományban legyakrabban olyan fogalmakra használják, amelyek a forrásnyelvben

léteznek, a célnyelvből azonban hiányoznak, ekvivalens nélküliek. (Leppihalme, 2011: 127)

Klaudy Kinga Leppihalme összefoglalójánál majdnem húsz évvel korábbi definíciója szerint a

reália azonos az ekvivalens nélküli lexikáéval, „az egyik nyelvközösségre sajátosan jellemző

jeltárgyak (ételek, edények, ruhák, táncok stb.) elnevezéseivel” (Klaudy,1994: 34), amelyek

fordíthatatlanságuk miatt – mivel a célnyelvi közösség nem ismeri ezeket – nehézséget

okoznak a fordító számára. Másutt azonban már ő is valamivel tágabb – ámbár problematikus

– reália-értelmezésekere hivatkozik:

„[…] valóban csak az egy-egy nyelvközösségre jellemző tárgyak (ruhák, pénzek, ételek,

italok) tartozzanak-e bele a reáliák fogalmába, vagy ide kell sorolnunk az ünnepeket,

történelmi eseményeket, neveket, megszólításokat stb. is. Bár az ilyen tág értelmezésnek

megvannak a maga veszélyei, a mi céljainknak ez felel meg jobban, hiszen minket mindazok

az esetek érdekelnek, mikor a fordítónak nyelven kívüli információkra van szüksége a

fordításhoz.” (Klaudy, 1994: 112 – kiemelés tőlem P.V.)

A nyelven kívüli információk további meghatározása nyilván újabb problémákat vet fel, és a

megállapítás alapján a kultúrafüggő nyelvi elemeknek jóval kiterjedtebb körével

számolhatunk, mint kizárólag az ekvivalens nélküliekével. Klaudy azonban Vlahov és Florin

1980-ban megjelent csoportosítása (Vlahov – Florin, 1980) viszonylag szigorú szempontok

alapján felállított reália-csoportjainak részletes bemutatását vezeti be ezzel az érveléssel,

miközben annak hiányosságaira is rögtön felhívja a figyelmet.

„Bármilyen részletes is Vlahov és Florin reália-leltára a valódi fordítások elemzése még ehhez

is hozzá tud tenni. Vlahovék például nem veszik fel a történelmi eseményeket, vagy a vallási

rítusokat mint reáliákat, pedig ezek fordítása is sok nyelven kívüli ismeretet kíván […]”

(Klaudy, 1994: 115)

Klaudy már ebben a tanulmányában is megjegyzi, hogy a reáliafordítás kérdését a

szociolingvisztika és a nyelvi kontaktus elmélete olyan folyamatnak tartja, „amelynek során a

két kapcsolatban lévő nyelvközösség megismeri egymás kultúráját […], s e megismerő

tevékenység során mindkét nyelvközösségben felhalmozódnak bizonyos ismeretek egymás

reáliáinak tartalmáról.” (Klaudy,1994: 34)

29

Ebből következik tehát, hogy bizonyos reáliák a megismerő tevékenység eredményeképpen

elveszthetik reáliastátuszukat, de legalábbis ekvivalens nélküli mivoltukat. Egy egyirányú

(svéd–magyar) bestsellerdömping fordításainak esetében ez a megismerési folyamat

természetesen nem oda–vissza működő kulturális cserebere. Az mindenesetre megállapítható,

hogy bizonyos – például a kereskedelem, vendéglátóipar területén felbukkanó – reáliák

okozta fordítási problémák az elmúlt évtizedekben egyre csökennek. Ennek oka

mindenekelőtt a probléma gyökerénél keresendő, hiszen egyre több esetben egyszerűen nem

fordítják le a kérdéses szavakat, kifejezéseket. Ez a megváltozott körülményeknek

köszönhető, a hálózatokkal (valóságos és virtuális kapcsolatokkal) összekötött világ kulturális

és nyelvi globalizációjának. Ma még a szemére hányják a fordítónak, ha nem fordítja le a

magyarországi közértekben és az IKEÁ-ban is kapható extrudált kenyér nevét, a

knäckebrödöt, ám arra kevesen kapják fel a fejüket, hogy svéd közterületnevek elő- és

utótagja is érintetlenül marad a szépirodalmi fordításokban.

A magyar olvasók között is egyre többen beszélnek nyelveket, használnak internetet. A valós

helyszíneken játszódó sikerkönyvek leplezetlen célja, hogy a helyek – skandináv városok,

tájak – iránt is felkeltsék olvasóik érdeklődését, ezek beazonosításához azonban egy szóról

szóra történő, közvetlen átvétel (direct transfer) sokkal célravezetőbb lehet, mint valamiféle

adaptáló fordítási megoldás. Erre a stratégiára természetesen a kulturális globalizáció utóbbi

évtizedekben intenzívvé vált kiteljesedését megelőzően is találunk jócskán példát, még

gyerekkönyvekben is, ahol az adaptációs műveletek használata jóval általánosabb, mint más

irodalmi műfajokban.

„A kilencéves Bo Vilhelm Olsson tegnapelőtt este hat órakor eltűnt az Upplandsgatan

13. számú házból.” (Lindgren, 1962:5)

Nyilvánvaló, hogy a kultúrafüggő elemek vizsgálata tudománytalannak minősülhet a

definíciós problémák miatt. Amint a fordítás Toury koncepciója szerint az élő, változékony

kultúrában létrejött, s csak annak változékony környezetében értelmezhető jelenség, úgy a

fordított szövegeken belüli kulturális vonatkozásokról szóló vizsgálódások is ezt a

bonyolultságot tükrözik. Sokrétű, interdiszciplináris – gyakran érdekfeszítő –

esettanulmányokat találunk közöttük, melyek bár különféle módszertani keretekre

hivatkoznak, azokat folyton át is hágják, vagy erős változtatásokat (további bonyolításokat,

korlátozó leegyszerűsítéseket) eszközölve a maguk kutatási tárgyához igazítják őket. Noha e

tanulmányok fordítások elemzésén keresztül jutnak valamilyen eredményre, utóbbiak mégis

30

inkább az irodalomtörténet, művészettörténet („kultúratudomány”) és szociszociolingvisztika,

semmint a fordítástudomány számára relevánsak.

2.3 Reáliák és más kultúrafüggő nyelvi jelenségek tematikus

osztályozási lehetőségei a korpusz pédáinak tükrében – elemzések

2.3.1 Tematikus osztályok

A különböző osztályozási módokkal kapcsolatban Leppihalme megállapítja: „A reáliák

tipologizálása általában a vizsgált szöveg jellegét tükrözi: a kortárs intézmények hivatalos

szövegében előforduló reáliatípusok eltérnek a 18. századi drámákban vagy a televíziós

szappanoperákban előforduló reáliatípusoktól.” (Klaudy, 1994; Leppihalme, 1997, Vinay &

Darbelnet, Nedergaard-Larsen, illetve Kujamäki nyomán Leppihalme, 2011: 127)

A kultúrafüggő jelenségek tipologizálásának egyik lehetséges módja azok nyelven kívüli

(extralinguistic) és belüli (intralinguistic) elemekre való felosztása. Utóbbiak körében

említhetők az olyan nyelvtani kategóriák, mint a vokatív esetek az oroszban vagy a nyelvi–

stilisztikai jelenségek: a metaforák, az idiómák, a dialektusok, a szociolektusok, az allúziók és

a helyzetmondatok. A kultúrafüggő nyelvi elemekkel foglalkozó fordítástudományi kutatás

során az ilyen nyelvi jelenségek forrásnyelvről célnyelvre történő átültetésének megfigyelése,

leírása zajlik (Leppihalme, 2011: 126–127).

Ennek megfelelően a Larsson-regény vizsgált részletének kultúrafüggő elemei a következő

tematikus csoportokra oszthatók: egyrészt a valódi reáliákéra, azaz a célnyelvben ekvivalens

nélküli lexikai elemekére (Klaudy, 1994:32), másrészt a kultúrafüggő elemek egy olyan

nyelven belüli – intralinguistic –csoportjára, amelyben nem ekvivalens nélküli lexikai

elemeket találunk, de fordításuk alkalmával, az átváltási művelet folyamán az ekvivalens

nélküli elemekre jellemző pragmatikai adaptációval él a fordító.

A korpuszt képező valódi reáliák Vlahov és Florin Klaudy által ismeretett kategóriái alapján a

következő 1) tárgyi–tematikus csoportokba besorolhatóak:

I) Földrajzi reáliák – geográfiai képződmények, ember alkotta földrajzi objektumok,

endémiák.

II) Néprajzi reáliák – mindennapi élet: ételek, italok, öltözet, lakhely, bútor, edény,

közlekedési eszköz; munkatevékenység: foglalkozásnevek, munkaeszközök,

31

munkaszervezés; művészet és kultúra: zene és tánc, hangszer, színház és szereplők,

ünnepek, játékok, szokások, rituálék és szereplőik; etnikai reáliák: népnevek,

csúfnevek, lakhely szerinti megnevezések; mértékegységek és pénzek:

mértékegységek, pénzek, népies megnevezések.

III) Társadalmi–politikai reáliák – közigazgatás, államberendezés: közigazgatási

egységek, települések, települések részei; hatalmi szervek: irányító szervezetek,

irányító személyek; politikai élet: politikai tevékenység szereplői, társadalmi

szervezetek és szereplőik, társadalmi mozgalmak és szereplőik, rangok, titulusok,

megszólítások, okatatási intézmények, osztályok, rétegek, kasztok, politikai

szimbólumok; katonai reáliák: katonai egységek, fegyverek, mundér, katonai rangok,

beosztások. (Klaudy, 1994 113–115)

Vlahov és Florin reália-osztályai meglehetősen aránytalan felosztásban képviselik a kulturális

teret és az abban található jeltárgyakat, rendszerük további fő- és alkategóriákkal

kiegészíthető. A 1) tárgyi–tematikus felosztás melletti két – Klaudy által nem ismeretetett –

szempontjuk azonban tovább tágítja az értelmezési lehetőségeket egy globális piaci

érvényesülésre szánt, globalizálódott/transzkulturális társadalmi környezetben játszódó –

etnokulturémákban szegény – bestseller regény reáliáinak meghatározásában. A reáliák

csoportosításának további lehetőségei, ahogy Jankovics (2010: 104–105) ismerteti – a példák

a saját korpuszom részét képezik:

2) Előfordulásuk helye szerint lehetnek:

– egy nyelv viszonylatában

а) saját reáliák: (nemzeti vagy helyi): bostadsrätten, dansa runt

midsommartsången (a svéd számára)

b) idegen reáliák: (nemzetközi és regionális): byline, Armanikostym (a svéd

számára)

– két nyelv viszonylatában

а) belső reáliák: Pippi Långstrump (pl. a svéd számára)

b) külső reáliák: caffe latte, E.T. (pl. a magyar és a svéd számára)

3) Előfordulásuk ideje szerint lehetnek:

– történelmi reáliák: Östblocket

– mai reáliák: pratminus, byline.

32

A MSHK képezte korpuszban a tárgyi–tematikus felosztást szem előtt tartva a következő

reália-kategóriákra találunk példákat:

2.3.1.1. Földrajzi reáliák – példák

(1)

Siljan (MSHK:5)

Lake Siljan in Dalarna (GWDT:1)

a Siljan-tó (TL:5)

(2)

Borg hade inte uppskattat Mikaels analys och vid ett slumpartat möte på en krog på

Söder hade de nästan råkat i hand gemäng. (MSHK:18)W

hen thereafter they met by chance in a bar in Söder they had all but come to blows.

(GWDT:13)

Borg persze nem volt elragadtatva Mikael elemzésétől, és egy véletlen kocsmai

találkozás alkalmával a Söder városrészben majdnem egymásnak estek. (TL:18)

(3)

Han klev av vid Fridhemsplan […] (MSHK:18)

He got off at Fridhemsplan […] (GWDT:13)

A Fridhemsplanon szállt le. (TL:18)

(4)

[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av

Bellmansgatan. (MSHK: 20)

He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of

70 square meter right at the end of Bellmansgatan. (GWDT:15)

[…] míg rá nem talált egy 65 négyzetméteres tetőtér beépítésre a Bellmangatan

legelején. (TL:20)

(5)

Lägenheten hade två fönster i vindskupor och ett gavelfönster mot Riddarfjärden och

Gamla stan. (20)

33

The apartment had two dormer windows and a gable window with a view of the

rooftops towards Gamla Stan, Stockholm’s oldest section, and the water of

Riddarfjärden. (15)

A lakásnak volt két félköríves fülkés ablaka, és egy oromablaka, ahonnan a

Riddarfjärden és az óváros háztetőire nyílt kilátás. (20)

(6)

Han såg en glipa vatten vid Slussen och hade utsikt mot Stadshuset. (20)

He had a glimpse of water by the Slussen locks and a view of City Hall. (15)

Odalátszott a Városháza is, no meg egy darabka Slussen-zsilipnél csillogó víztükörből.

(20)

(7)

De hade seglat den vackra men föga dramatiska rutten från Bullandö upp genom

Furusundsleden i knappa fem sekundmeter […] (21)

They had sailed the beautiful but not very dramatic route from Bullandö up through

Furusund Strait at barely 9 knots […] (17)

A szép, ám kevéssé izgalmas Bullandö-Furusund hajózási útvonalon vitorláztak

felfelé, alig öt méter per másodperces sebességgel […] (21)

(8)

Efter första övernattningen i en vik på Ängsö […] (22)

After the first night in a bay on Ängsö […] (17)

Az Ängsö szigetén eltöltött első éjszakát követően […] (21)

(9)

Vid tolvtiden nästa dag […] hade de förtöjt vid gästbryggan på Arholma. (22)

At noon the next day, […] they tied up at the visitors’ wharf on the picturesque island

of Arholma. (17)

Másnap tizenkét órakor kötöttek ki Arholmán, […] a vendéghajók számára fenntartott

kikötőhídnál. (22)

34

2.3.1.2. Néprajzi reáliák – példák

A mindennapi élet reáliái

(1)

I själva verket hade han pekat ut på vägen till stugans utedass. (MSHK:15)

– (GWDT: 11)

Valójában a kerti budihoz vezető utat mutatta meg éppen a rendőrnek. (TL:15)

(2)

romantisk skärgårdssegling (MSHK:21)

romantic sailing in the Stockholm archipelago (GWDT:16)

romantikus vitorlázás-[-…] a Stockholmot körülölelő szigetvilágban (TL:21)

(3)

Vid tolvtiden nästa dag […] hade de förtöjt vid gästbryggan på Arholma. (MSHK:22)

At noon the next day, […] they tied up at the visitors’ wharf on the picturesque island

of Arholma. (GWDT:17)

Másnap tizenkét órakor kötöttek ki Arholmán, […] a vendéghajók számára fenntartott

kikötőhídnál. (TL:22)

(4)

Mindre än en halv minut efter att han hade beställt en caffe latte och en smörgås

började lunchnyheterna på radion. (MSHK:18)

Half a minute after he had ordered a caffe latte and a sandwich, the lunchtime news

came on the radio. (GWDT:14)

Jókor érkezett. Miután caffe lattét és szendvicset rendelt, már kezdődtek is a hírek a

rádióban. (TL:18)

(5)

Han hade haft alla trumf på hand men likafullt förlorat mot en halvgangster i

Armanikostym. (MSHK:21)

He had held all the trumps and yet he had lost to a semi-gangster in an Armani suit.

(GWDT:16)

Már nyerésre állt, s végül mégis legyőzte őt egy Armani öltönyös félgengszter.(TL:21)

(6)

35

Wenneströmaffären hade börjat så lovande i sittbrunnen på en gul Mälar-30 […]

(MSHK:20)

The Wennerström affair had started out with such promise in the cockpit of an eleven

metre Mälar-30 […]. (GWDT:16)

Pedig a Wennerström-ügy annyira ígéretesen indult [...], azon a sárga Mälar-30-as

vitorláson. (TL:21)

(6)

[…] en gul M-30 i plast som gled in i viken på bara storseglet. (MSHK:22)

[…] a yellow fibreglass M-30 gliding into the bay using only its mainsail.(GWDT:17)

[…] egy sárga műanyag M-30-ast. A hajó felvont nagyvitorlával siklott be a

kikötőbe.(TL: 22)

(7)

[…] en H-båt på styrbords sida [….] (MSHK:22)

[…] an H-boat on the starboard side […] (GWDT:17)

[…] egy H-hajó jobb oldala […] (TL:22)

A munkatevékenység reáliái – zsurnalisztikai zsargon

(1)

”Ge oss ett pratminus, Kalle Blomkvist” (MSHK:13)

„Give us a sound bite, Kalle Blomquist” (GWDT:9)

– Nyilatkozna nekünk, Kalle Blomkvist? (TL:13)

(2)

Trots allvaret kunde varken Mikael eller de äldre journalisterna låta bli att dra på

munnen åt följdfrågan. (MSHK:16)

Despite the seriousness of the situation, neither Blomkvist nor the older journalists

could help smiling. (GWDT:11)

Bár Mikael és az idősebb újságírók igyekeztek megőrizni komolyságukat,

önkéntelenül elmosolyodtak a kérdésen. (TL:16)

(3)

Det låg ett pratminus med en potentiellt förödande rubrik bakom frågan och Mikael

hade kunnat halka på bananskalet. (MSHK:16)

(–) (GWDT:11)

36

A kérdés egy jövendőbeli cikket, az abban szóról szóra idézett nyilatkozatát és

ugyanezen cikk megsemmisítő címét vetítette előre. Mikael el is csúszhatott volna ezen

a banánhéjon, ha a riporter nem teszi oly szembeszökővé a közelgő veszélyt azzal a

túlbuzgón előre nyújtott mikrofonnal. Mikael néhány másodpercig gondolkozott a

válaszon. (TL:16)

(4)

Under överskådlig framtid skulle många redaktörer tveka att publicera en historia med

hans byline. (21)

For the foreseeable future, editors would hesitate to publish a story under his byline.

(16)

Elsősorban attól tartott, hogy a szerkesztők ezután százszor meggondolják majd,

mielőtt bármit publikálnak tőle. (20)

Művészet és kultúra

Alkotások szereplőinek tulajdonnevei (allúziók vagy irreáliák (Leppihalme, 2011: 127)

(1)

De var maskerade med latexmasker från Walt Disneys värld och döptes med en inte

helt obegriplig polislogik till Kalle Anka-ligan. (MSHK:14)

They wore masks from Disney World, so inevitably police logic dubbed them the

Donald Duck Gang. (GWDT:10–11)

Disney-figurák maszkjaival álcázták magukat, ezért nevezték el őket a rendőrök

Donald kacsa bandának. (TL:14)

(2)

Tidningarna döpte dock om dem till Björnligan […] (MSHK:14)

The newspaper renamed them the Bear Gang […] (GWDT:10)

Az újságok viszont Kasszafúrókat emlegettek Disney hápbörgi medvéire utalva […]

(TL:14)

Az ünnepek reáliái

(1)

Wennerströmaffären hade börjat så lovande på en midsommarafton ett och ett halvt år

tidigare. (MSHK:21)

37

The Wennerström affair had started out with such promise [...] on Midsummer Eve a

year and a half earlier. (GWDT:16)

Pedig a Wennerström-ügy annyira ígéretesen indult úgy fél éve, Szent Iván éjjelén, [...]

(TL:21)

Mértékegységek, számok

(1)

[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av

Bellmansgatan. (MSHK: 20)

He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of

seventy square meter right at the end of Bellmansgatan. (GWDT:15)

[…] míg rá nem talált egy hatvanöt négyzetméteres tetőtér-beépítésre a Bellmangatan

legelején. (TL:20)

(2)

De hade seglat […] i knappa fem sekundmeter […] (21)

They had sailed […] at barely 9 knots […] (17)

[…] vitorláztak felfelé, alig öt méter per másodperces sebességgel […] (21)

2.3.1.3. Társadalmi –politikai reáliák – példák

(1)

rikskriminalen (MSHK:8)

National Criminal Police (GWDT:3)

az országos bűnügyi főosztály (TL:8)

(2)

kriminalkomissarie (2005:5)

Detective Superintendent Morell (GWDT:1)

rendőrfelügyelő (2009:5)

(3)

38

Statens Kriminaltekniska Laboratorium (MSHK:7)

National Forensic Laboratory (GWDT:3)

Állami Krimináltechnikai Laboratórium (2009:7)

(4)

Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 och … […] Dagens Industri(2005:13)

Aftonbladet, Expressen, T.T. wire service, T.V.4 och … […] Dagens Nyheter

(GWDT:13)

Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 és […] a Dagens Industritól.(Aftonbladet,

Expressen – Svédországban délutánonként megjelenő országos terjesztésű napilapok;

TT – a rövidítés feloldása: Tidningarnas Telegrambyrå. a svéd „Sajtóorgánumok

Távirati Irodája”, Dagens Industri – svéd gazdasági napilap) (2009:13)

(5)

Slutligen bestämde han sig för att promenera över till Kafé Anna vid garagenedfarten

till polishuset. (MSHK:18)

Finally he walked over to Kafé Anna, next to the garage entrance leading underneath

the police station. (GWDT:13)

Végül úgy döntött, átsétál a rendőrség garázslejárata mellé, a Kafé Annába. (2009:18)

(5)

Mindre än en halv minut efter att han hade beställt en caffe latte och en smörgås

började lunchnyheterna på radion. (MSHK:18)

Half a minute after he had ordered a caffe latte and a sandwich, the lunchtime news

came on the radio. (GWDT:14)

Jókor érkezett. Miután caffe lattét és szendvicset rendelt, már kezdődtek is a hírek a

rádióban. (2009:18)

(6)

Han reflekterade över att möjligen sälja bostadsrätten, vilket skulle svida i skinnet.

(MSHK:20)

He pondered the wisdom of selling his apartment, though it would break his heart.

(GWDT:20)

Az is lehet, hogy el kell majd adnia szövetkezeti lakásának lakhatási jogát, folytatta a

tépelődést.. Ez fájdalmasan érintette. (2009:20)

39

(7)

[…] en före detta journalistkollega, numera informationsnisse på landstinget […] (21)

[…] a former journalist colleague, now a PR flunky at the county council […] (16)

[…] egy volt újságíró kolléga – azóta a tartománygyűlés sajtófőnöke […] (21)

(8)

[…] på Kungsholmens gymnasium […] (22)

[…] Kungsholmen school […] (18)

[…] a Kungsholmen Gimnáziumba […] (22)

A korpuszt alkotó egyéb kultúrafüggő elemek között pragmatikai nyelvhasználati

jelenségekre, helyzetmondatokra, frazeologizmusokra, a térdimenzió kifejezésére szolgáló

metaforikus nyelvi kifejezésekre találunk példákat.

Kultúrafüggő metaforikus nyelvhasználat

[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av

Bellmansgatan. (MSHK: 20)

He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of

70 square meter right at the end of Bellmansgatan. (GWDT:15) […]

míg rá nem talált egy 65 négyzetméteres tetőtér beépítésre a Bellmangatan legelején.

(TL:20)

A kiemelt elem és fordításai esetében nem jeltárgy átültetéséről van szó, de kétségkívül a

nyelvhasználatban megjelenő kultúraspecifikus jelenségről. Az angol szövegben megvalósult

lexikai átváltási művelet első pillantásra antoním fordításnak – tehát a jelentés-felcserélés

szélsőséges esetének – tűnik. A jelenség valójában a sapiri–whorf-i nyelvi–kulturális

relativizmus felfogása szerinti eltérés eredménye (Klaudy, 2007:36): a valóság

térdimenziójának e három nyelvben/kultúrában eltérő kategóriái mutatkoznak meg a

fordításokban. Az angolban egy utca két végének egyikéről sem lehet az utca elejeként

beszélni. A svéd nyelvben és a magyarban is működik azonban ez a szemlélet. A történet

szerint egyértelműen a Bellmansgatan vízhez közelebb eső részéről van szó, mivel a történet

szerint a szóban forgó padlástéri lakás ablakából rá lehet látni a Riddarfjärden öblének

víztükrére és a Riddarholmen sziget tornyaira. Az utca számozása a víztől kezdődik – tehát az

utca elején – és a Söder városrészen át, a szárazföld” belseje felé haladva növekszik.

40

A fenti szemléletbeli – kulturális – különbség leírását azért tartottam fontosnak, mert vele

kapcsolatban nem először és nem utoljára merül fel a kultúrafüggő (kultúraspecifikus vagy

kulturálisan kötött) jelenségek definiálásának problémája. Klaudy Kinga George Mounin

francia fordításkutatót idézve mutat rá, hogy az ilyen szemléletbeli különbségek nem

feltétlenül jelentenek különböző világképeket is, hiszen egy és ugyanazon nyelv használói

között is fennáll a használt szókincsük szerkezetében is tükröződő eltérés a világról szerzett

tapasztalataikat illetően. Mounin a francia átlagember és a francia síversenyző hófajtákkal

kapcsolatos ismereteinek, illetve szókincsének és szóhasználatának különbségeivel érvel a

fordíthatatlanság tézisével szemben. Így gyengíti azt az argumentációt, amely az átlag európai

és az átlag lapp, eszkimó ember hófajtákkal kapcsolatos tudásának és nyelvhasználatának

összehasonlításával igyekszik bizonyítani a fordítás lehetetlenségét. (Klaudy, 1994: 32–33)12

.

A gondolatmenetet folytatva Klaudy a nyelvi kontaktus elméletének keretein belül mutatja be

a reáliafordításnak mint a kultúrák között létrejövő megismerési tevékenység folyamatának

szociolingvisztikai/ interdiszciplináris vizsgálati lehetőségét. Tehát a fordító, akinek „e

megismerő (esetleg egyúttal megnevező és értékelő) tevékenység pillanatnyi állapota szerint

kell döntenie a fordításról (…)” (Klaudy, 1994:34), optimális esetben azzal foglalkozik, hogy

„nemcsak két nyelv, hanem két társadalom, két kultúra között is közvetít, jobbára ösztönösen

kialakít magában bizonyos elképzeléseket a forrásnyelv és a forrásnyelvi társadalom, valamint

a célnyelv és a célnyelvi társadalom viszonyáról, s fordítói munkájában ezeket az

elképzeléseket realizálja.” (Klaudy, 1994:35).

Frazeologizmus – példa

(1)

Han reflekterade över att möjligen sälja bostadsrätten, vilket skulle svida i skinnet.

(MSHK:20)

He pondered the wisdom of selling his apartment, though it would break his heart.

(GWDT:20)

Az is lehet, hogy el kell majd adnia szövetkezeti lakásának lakhatási jogát, folytatta a

tépelődést… Ez fájdalmasan érintette. (TL:20)

12 A Klaudy által hivatkozott Mounin-tanulmány: Mounin, Georges (1980) „Világkép és fordítás” ford. Albert Sándor, In

Bart, István–Klaudy, Kinga (szerk.) (1986) A fordítás tudománya. Válogatás a fordításelmélet irodalmából. Budapest:

Tankönyv Kiadó.

41

Pragmatikai nyelvhasználati jelenség – példa

(1)

Komissarien, som visste att samtalet skulle komma efter postutdelningen vid elvatiden

på morgonen, drack kaffe medan han väntade. Detta år ringde telefonen redan halv

elva. Han lyfte luren och sa hej utan att presentera sig.

”Den har kommit” (MSHK, MSHK:5)

The old policeman was sitting with his coffee, waiting, expecting the call. “It arrived.”

(GWDT GWDT:1)

A felügyelő tudta, hogy a tizenegy órai kézbesítés után számíthat a hívásra. Várakozás

közben kávét kortyolgatott. Ebben az évben már fél tizenegykor megcsörrent a telefon.

Felemelte a kagylót, és bemutatkozás nélkül szervuszt köszönt.

–Megjött.(TL, TL:5)

2.4 Reáliák és más kultúrafüggő nyelvi jelenségek fordítási

stratégiái a korpusz pédáinak tükrében– elemzések

A kultúrafüggő nyelvi elemek fordításával foglalkozó kvantitatív és kvalitatív

fordítástudományi vizsgálatok eredményei alapján különböző fordítási tendenciák, stratégiák

állapíthatók meg. A két fő tendencia a Venuti megfogalmazta kulturális különbözőség,

idegenszerűség megőrzését és közvetítését elősegítő – idegenítő – törekvés, illetve a szöveget

a befogadó kultúrába asszimilálni, azt az olvasó számára folyékonyabbá tenni kívánó,

honosító – domesztikáló – stratégia. (Leppihalme, 2011: 128). Venuti szerint etnocentrikus

erőszakosságot (ethnocentric violence) követ el a domesztikáló fordítási normát alkalmazó

fordítás, amikor a szöveg könnyebb befogadhatósága érdekében használt átváltási

műveleteket alkalmazva eltünteti a forráskultúra sajátosságait. (Venuti, 1995: 41–42). Venuti

elsősorban a kisebbségi kultúrák, kis nyelvek és az angol–amerikai fordítási irány

viszonylatában teszi megállapításait, és azt szorgalmazza, hogy a fordítás a kulturális másság

közvetítésével juthasson el az olvasóhoz. A Venuti-féle idegenítési stratégia célkitűzése a

fordított szöveg újszerűségének, másságának megőrzése, tiszteletben tartása. Venutit súlyos

kritikák érték programjának belső ellentmondásai miatt, ám a fordítással kapcsolatos alapvető

etikai problémafelvetései a fordítástudomány egyik legélénkebb, legérdekesebb diskurzusát

indították el. (Paloposki, 2011:41)

42

A kultúrafüggő nyelvi elemek fordításánál megfigyelhető domesztikáló és idegenítő stratégia

alkalmazása természetesen egy adott szövegen belül felváltva történik, többek között az adott

kultúrafüggő elem jellege is befolyásolja, hogy melyik stratégiát használja a fordító.

A kortárs bestseller regények jelentős hányadában – amint az a korpusz kiemelt példáin is

megfigyelhető – sokszor az idegenítő stratégia felé billen el a mérleg nyelve, ám általában

nem arról van szó, hogy ezt a tendenciát valamiféle – a szöveg kulturális másságát – láthatóvá

tenni akaró fordítói, kiadói szándék segítené elő. Nagyon sok esetben a kényszerítő

körülmények diktálnak, gyorsan fordítanak a fordítók, meghagyják a tulajdonneveket,

közterületneveket eredeti formájukban, akkor is, ha indokolt lenne ezek lefordítása.

Ugyanakkor – általában a bestseller művek kiadására szakosodott kiadói gyakorlatnak

köszönhetően – a domesztikáló fordítási norma sajátos változata is érvényesül ezekben a

szövegekben. Ennek célja és eredménye azonban nem a hazai kulturális kontextusba illesztés,

hanem az olvasó számára immár szintén otthonosnak ható globalizálódott kultúra normái

szerint működő szöveg létrehozása. A jelenség oka, amint az jó néhány elemzett példán

látható, hogy a szöveg folyékonnyá, könnyen emészthetővé tétele érdekében a szerkesztő, a

kiadó igen gyakran az angol kiadás nyomán hozza meg döntéseit. Ebben természetesen az is

szerepet játszik, hogy nem tud a kisebb forráskultúra nyelvén, a fordítói kézirat ellenőrzését

sajnálatos módon csak a közvetítőnyelvi szövegre támaszkodva tudja elvégezni olyan

hatékonysággal, gyorsasággal, amit a piaci feltételek diktálnak. A fordítóval folytatott

konzultációk ehhez képest körülményesek, sok időt vesznek igénybe, s ezért sokszor csak a

legégetőbb kérdésekre szorítkoznak. Ennek az eljárásnak pedig elkerülhetetlen

következménye az, hogy a két kisebb kultúra (svéd–magyar) közötti találkozás eredményezte

kulturális– Venuti által mindenáron fenntartandónak vélt – súrlódásokat, döccenéseket,

különbözőségeket egy domináns nagyhatalmi kultúra közéjük eresztése bufferolja, tompítja.

Ez a folyamat pedig nyilvánvaló veszteségekkel jár.

A korpusz példáinak tükrében a kultúrafüggő nyelvi elemek fordítási meglodásait vizsgálva

az átváltási műveletek legalapvetőbb típusai a következők:

közvetlen átvétel (direct transfer);

tükörfordítás (calque)

helyettesítés – adaptáció (substitute – cultural adaptation);

általánosítás – generalizáció (generalization with super-ordinate term);

43

betoldással vagy szövegen belüli explicitációval megoldott átültetés

(explicitation);

szövegen kívüli – paratextuális – magyarázat betoldása (pl. lábjegyzetben)

(addition of a text-external explicitation);

kihagyás (omission). (Leppihalme, 2011: 129)

Az eredeti szövegrészletek alatt az angol–magyar fordítási párokba rendezett példákon

megfigyelhetőek a nyelvi szerkezetbeli eltérések, fordítói normák, fordítói kompetencia,

szerkesztői döntések indokolta eltérések a fordítási stratégia, az átváltási műveletek

alkalmazásában. Egy–egy elemzett nyelvi jelenség a fordítások egymás mellett szerepeltetése

miatt tehát többféle átváltási művelet alkalmazását is illusztrálja.

Közvetlen átvétel + Explicitáció

A földrajzi tulajdonneveket, települések részeit, magántulajdonban levő cégeket jelölő

reáliáknál a leggyakoribb fordítói stratégia az explicitációs vagy – ld. (1) példa – explicitáció

nélküli közvetlen átvétel:

(1)

Han klev av vid Fridhemsplan […] (MSHK:18)

He got off at Fridhemsplan […] (GWDT:13)

A Fridhemsplanon szállt le. (TL:18)

(2)

Slutligen bestämde han sig för att promenera över till Kafé Anna vid garagenedfarten

till polishuset. (MSHK:18)

Finally he walked over to Kafé Anna, next to the garage entrance leading underneath

the police station. (GWDT:13)

Végül úgy döntött, átsétál a rendőrség garázslejárata mellé, a Kafé Annába. (TL:18)

A (2) példában szereplő Drottningholmsgatanon található az egyetlen olyan kávéház, amiről a

kérdéses városnegyedet figyelembe véve szó lehet, s ez a Café Anna, amely viszont nem

állhat a rendőrség földalatti garázsának lejárata mellett. Valószínűleg irreáliáról – kitalált

üzlethelyiségről – van szó.

A reáliák és más kultúrafüggő szavak kifejezések közvetlen átvétele bevett stratégia – vagy

éppen a stratégia hiányát tükröző rutin – a fordítóknál.

44

(3)

Siljan (MSHK:5)

Lake Siljan in Dalarna (GWDT:1)

a Siljan-tó (TL:5)

Az (3) példa földrajzi nevének mindkét fordításában a tulajdonnév közvetlen átvétele történik

meg a szövegen belüli szükségszerű explicitáló betoldással, hiszen sem az angol, sem a

magyar nyelven olvasó célközönség jelentős része nem tudja, mi a Siljan. Az angol fordítás –

nem minden esetben következetesen végigvitt – normakövető módon ki is bővíti a betoldást.

Érdekes módon egy újabb reália – Dalarna tájegység nevének – beillesztésével, amelynek

ugyanakkor nem oldja fel a jelentését további explicitációval.

(4)

Borg hade inte uppskattat Mikaels analys och vid ett slumpartat möte på en krog på

Söder hade de nästan råkat i hand gemäng. (MSHK:18)

When thereafter they met by chance in a bar in Söder they had all but come to blows.

(GWDT:13)

Borg persze nem volt elragadtatva Mikael elemzésétől, és egy véletlen kocsmai

találkozás alkalmával a Söder városrészben majdnem egymásnak estek. (TL:18)

A (4) példában az (3)-hoz hasonló módon, közvetlen átvétel alkalmazásával jár el a két

fordítás, itt azonban csak a magyar szövegben találunk magyarázó betoldást, bár a Söder a

Siljanhoz hasonlóan még kontextusba ágyazva is nehezen értelmezhető lehet az angolul

olvasó célközönség számára.

(5)

Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 och … […] Dagens Industri (MSHK:13)

Aftonbladet, Expressen, T.T. wire service, T.V.4 och … […] Dagens Nyheter

(GWDT:13)

Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 és […] a Dagens Industritól.(Aftonbladet,

Expressen – Svédországban délutánonként megjelenő országos terjesztésű napilapok;

TT – a rövidítés feloldása: Tidningarnas Telegrambyrå. a svéd „Sajtóorgánumok

Távirati Irodája”, Dagens Industri – svéd gazdasági napilap) (TL:13)

A (5) példában szereplő – valóságos – médiaintézmények neveinek részleges vagy teljes

feloldását mindkét fordító szükségesnek érezte. Az angol fordításban csak egyetlen szövegen

45

belüli explicitté tevő betoldás szerepel – wire service –, valamint egy adaptációként nehezen

elfogadható fordítási hiba, Dagens Nyheter szerepeltetlése a Dagens Industri helyett. A

magyar fordítás ezzel szemben a paratextuális kifejtés eszközével él, és lábjegyzetben

tájékoztat az eredeti szöveg szembeszökő alapossággal összeállított listáján szereplő

intézményekről.

Közvetlen átvétel + Helyettesítés + Kihagyás

(6)

De var maskerade med latexmasker från Walt Disneys värld och döptes med en inte

helt obegriplig polislogik till Kalle Anka-ligan. (MSHK:14)

They wore masks from Disney World, so inevitably police logic dubbed them the

Donald Duck Gang. (GWDT:10–11)

Disney-figurák maszkjaival álcázták magukat, ezért nevezték el őket a rendőrök

Donald kacsa bandának. (TL:14)

A kiemelt reália tulajdonnévi részének mindkét fordítás csak a fontosabb részét, a Disney

vezetéknevet őrizte meg. A Disney-värld angol tükörfordítása kínálja magát, de hibát

eredményez, egy új reáliát az eredeti szövegben szereplőétől eltérő jelentéssel. A magyarul

furcsa hatású tükörfordítás helyett a fordító másik kifejezéssel helyettesíti a kultúrafüggő

elemet. Feltűnő kihagyás a mindkét fordításból hiányzó: latex. A magyar szöveg fordítójaként

dokumentálni tudom, hogy a kiadó húzta ki a kéziratból a latex-előtagot, elképzelhetően az

angol fordítás figyelembevételével, máskülönben teljesen indokolatlan döntésnek tűnik.

(7)

Mindre än en halv minut efter att han hade beställt en caffe latte och en smörgås

började lunchnyheterna på radion. (MSHK:18)

Half a minute after he had ordered a caffe latte and a sandwich, the lunchtime news

came on the radio. (GWDT:14)

Jókor érkezett. Miután caffe lattét és szendvicset rendelt, már kezdődtek is a hírek a

rádióban. (TL:18)

Az elemzett bestseller regény kultúrafüggő elemeinek egyik legyakrabban előforduló típusa a

Florin és Vlahov által a forrásnyelv és a célnyelv viszonylatában külső reáliaként

számontartott, a legtöbb esetben közvetlen átvétel stratégiájával átültetett reáliák csoportja.

Az olasz caffe latte ilyen kifejezés mind a három kérdéses nyelv – a svéd, az angol és a

46

magyar – vonatkozásában. A fordított szöveg szóhasználatától, stílusától idegen megoldás

lenne a honosító tejeskávé fordítás. Abban a kulturális környezetben és pragmatikai

szituációban, amely megfeleltethető a svéd regényben szereplőnek, s amelyben ez az italnév

idehaza elhangozhat, a tejeskávé szó használata ritka, meghamisítása lenne a tényeknek, nem

utolsó sorban azért, mert nem ezt olvassuk le a hazai amerikai típusú gyorskávézók

itallapjáról. Az szövegben előforduló külső reáliák jelentős része angol–amerikai eredetű.

Ennél fogva az angol fordítás a legtöbbször szó szerint vesz át – vesz vissza – kifejezéseket.

Ld. a (8) példát.

(8)

Under överskådlig framtid skulle många redaktörer tveka att publicera en historia med

hans byline. (21)

For the foreseeable future, editors would hesitate to publish a story under his byline.

(16)

Elsősorban attól tartott, hogy a szerkesztők ezután százszor meggondolják majd,

mielőtt bármit publikálnak tőle. (20)

Az angol (amerikai)–svéd kulturális és nyelvi kontaktusok intenzitásának erősebb

beágyazottságáról árulkodik, hogy a három vizsgált szöveg közül a magyarban továbbra sem

marad lefordítatlanul annyi angol eredetű külső reália, mint akár az eredeti svéd szövegben.

Az angol fordító számára a kultúrafüggő elemek megfeleltetése tehát szám szerint kevesebb

problémával jár. Érdekes esetei ugyanakkor a svéd–angol irányú visszavételnek, amikor annak

eredményeképpen fordítási hiba keletkezik.

Tükörfordítás (calque)

Az intézményneveket jelölő reáliák esetében mind a szó szerinti – tükör- – fordítás, mind a

kulturális adaptáció jellemző stratégia. A kettő akár keveredhet is. Ez a célnyelvi kultúra

kínálta megfeleltetéseken is múlik, a megfelelő célnyelvi kifejezés kiválasztásában óriási

segítséget jelenthet a fordítóknak az internet.

Tükörfordítás + adaptáció

(1)

Statens Kriminaltekniska Laboratorium (MSHK:7)

National Forensic Laboratory (GWDT:3)

47

Állami Krimináltechnikai Laboratórium (TL:7)

Részleges vagy teljes tükörfordítást akkor alkalmaz a fordító, ha a kultúrafüggő nyelvi elem a

nyelvi kontaktus folyamatának köszönhetően a) állandó megfeleltetésként már használatos a

célnyelvi kultúrában; kontaktus hiányában b) nincsen meg a célnyelvben, adaptációs /

helyettesítési megfeleltetés sem áll rendelkezésre – meglehet egyszerűen idő és kompetencia

hiányában. A kultrúrafüggő elemet azonban szemantikailag és szintaktikailag transzparens

mivolta alkalmassá teszi a fordításra, hogy a célnyelvi szövegben megállja helyét. Gyakori

példa erre a fiktív történetekben szereplő intézménynevek – irreáliák – fordítása. Az ilyen

tükörfordítások (calque-ek) használata a Venuti ösztönözte idegenítő törekvésnek a

szolgálatában állhatnak, ám következetes használatuk előbb–utóbb a kérdéses szavak,

kifejezések kölcsönszóként való meghonosítását is elősegíthetik.

Tükörfordítás vagy kihagyás + általánosítás

(2)

Han tjänade en slant och flyttade till Stockholm, där han gjorde kometkarriär under det

glada 1980-talet. (MHSK: 25)

He made money and moved to Stockholm, and there his career took off in the eighties.

(GWDT:20)

Leakasztott vele nem is keveset. Stockholmba költözött, ahol a boldog nyolcvanas

években megcsinálta a szerencséjét. Fényes karriert futott be. (TL:25)

A (2) példában a glada 1980-talet állandósult szókapcsolatnak a magyar fordításban

megfigyelhető tükörfordítása persze nem teszi folyékonnyá, simává szöveget, hanem mint

ahogy azt Carol M. Archer megfogalmazza (Archer, 1986: 170), a kulturális

megrázkódtatások enyhébb fajtájáról van szó, amelyek egyfajta kulturális döccenőt (culture

bump) jelentenek a célnyelvi olvasó számára (Archer, 1986: 170–171; Leppihalme, 1997: 4).

Az angol fordítás viszont a kihagyás, illetve az ebből következő általánosítás mellett dönt,

holott az angolban – ha nem is olyan régóta – létezik egy, a svédnek megfelelő, rögzült

kifejezés a gazdasági recessziót megelőző konjunktúra évtizedére a the roaring 1980’s. (Erp –

Huisman – Vande Walle (eds.) 2015: 91)

48

Helyettesítés – adaptáció + betoldás

(1)

kriminalkomissarie (MSHK:5)

Detective Superintendent Morell (GWDT: 1)

rendőrfelügyelő (TL:5)

(2)

rikskriminalen (MSHK:8)

National Criminal Police (GWDT:3)

az országos bűnügyi főosztály (TL:8)

Az (1)–(2) példa azt illusztrálja, hogy a különböző országok rendfenntartó szerveinek eltérő

hierarchiális felépítéséből adódó kulturális súrlódásokat mindig adaptációval oldják meg a

fordítók. A detektívregényekben gyakran szereplő rendőri munkaköri beosztások és rangok

elnevezéseinek átültetéséhez a fordítást segítendőm gyakran készülnek nyelvpáronkénti

szószedetek. A struktúrák és az elnevezések azonban sokszor gyorsabban változnak, mintsem

azt a fordítói rutin követné, az állandónak számító megfeleltetések használata gyakran vezet

anakronisztikus megoldáshoz. Ezt mutatja be a (2) példa. A rendőrfelügyelő kifejezés

használata tulajdonképpen régies. Ha úgy tetszik, történelmi reáliáról van szó, egy hosszú

évtizedek óta rutinszerűen használt állandó megfeleltetésről, amin a célnyelvi krimiolvasó, ha

nem szakmabeli, talán el sem csodálkozik. Az angol helyettesítő fordításban szereplő betoldás

oka, hogy a nyelvhasználati sajátosságok miatt mindenképpen tulajdonnévvel kell

kiegészíteni a Detective Superintendent kifejezést.

(3)

Tidningarna döpte dock om dem till Björnligan […] (MSHK:14)

The newspaper renamed them the Bear Gang […] (GWDT:10)

Az újságok viszont Kasszafúrókat emlegettek Disney hápbörgi medvéire utalva […]

(TL:14)

A (3) példában szereplő, allúzióként funkcionáló művészeti, kulturális reália fordításánál is az

adaptáció eszközével kell élnie a fordítónak. Ám ehhez fel kell ismernie, hogy a két nyelv

(svéd–magyar) viszonylatában idegen- v. külső nyelvi reáliáról van szó, a Disney-

történetekben szereplő medvebandáról. A Kasszafúrók a Björnligan magyar Disney-

fordításokban használatos autentikus megfeleltetése, a fordító azonban betoldással igyekezett

49

még egyértelműbbé tenni a félrevezető konnotációjú magyar reália kontextusát. A

betoldásban pedig újabb magyar Disney-reália szerepel: hápbörgi.

Adaptáció frazeologizmusok fordításánál

(4)

Han reflekterade över att möjligen sälja bostadsrätten, vilket skulle svida i skinnet.

(MSHK:20)

He pondered the wisdom of selling his apartment, though it would break his heart.

(GWDT:20)

Az is lehet, hogy el kell majd adnia szövetkezeti lakásának lakhatási jogát, folytatta a

tépelődést… Ez fájdalmasan érintette. (TL:20)

A frazeologizmusok kultúrafüggőségének megállapítása igen nehéz. Minél inkább érvényes

rájuk az a megállapítás, hogy „frazeológiai ekvivalenssel történő fordításuk nagyon gyakran

problémás, nem kielégítő vagy egyáltalán nem lehetséges” (Bárdosi, 2013: 2), azaz

ekvivalencia nélküliek, annál inkább soroljuk őket a kultúrafüggő nyelvi elemek közé.

Ugyanez a kultúrafüggőség vonatkozik rájuk, amikor egy hosszabb, komplex szerkezetű

frazéma kultúrafüggő elemet tartalmaz, és ez teszi nehezen vagy egyáltalán nem

lefordíthatóvá. A lefordíthatóság fokozatai aszerint is meghatározhatók tehát, hogy a célnyelv

teljes, részleges- vagy zéróekvivalenciájú megfeleltetéssel rendelkezik-e. (Bárdosi, 2013: 2–

5). A (4) példában szereplő frazeologizmus átültetését mindkét fordításban helyettesítéssel

oldották meg a fordítók. Az angol fordítás a svédhez hasonló a frazeológiai konceptualizáció

tekintetében: mindkét metaforikus frazeologizmusban egy-egy testrészt ér fájdalom a fejezi ki

a veszteséget. Az angol fordítás, jelentésköre azonban egy kissé eltér a eredeti svéd

frazémáétól. A svida i skinnet frazémát a svédben gyakran használják az anyagi veszteség

okozta fájdalom kifejezésére (a magyar húsbavágó kifejezéshez hasonlóan), míg az angol to

break someones heart megfeleltetés ennél általánosabb, erős érzelmi veszteség következtében

kialakult állapotot jellemez. A magyar fordításban szereplő kollokáció nemigen tekinthető

frazeologizmusnak, és a stratégia tekintetében inkább általánosító jelentésviszonyban van az

eredeti kifejezéssel.

Explicitáció / Teljes kihagyás

(1)

50

[…] sa hej utan att presentera sig (MSHK:5)

– (teljes kihagyás) (GWDT:1)

[…] bemutatkozás nélkül szervuszt köszönt (TL:5)

(2)

Det låg ett pratminus med en potentiellt förödande rubrik bakom frågan och Mikael

hade kunnat halka på bananskalet. (MSHK:16)

– (teljes kihagyás) (GWDT:11)

A kérdés egy jövendőbeli cikket, az abban szóról szóra idézett nyilatkozatát és

ugyanezen cikk megsemmisítő címét vetítette előre. Mikael el is csúszhatott volna

ezen a banánhéjon, (…) (TL:16)

A vizsgált korpuszokon megfigyelhető, hogy a fordított szövegrész sorsa szempontjából

szélsőséges következményekkel járó ellentétes stratégiák, a kihagyás és az explicitáció

gyakran párhuzamos megoldásként fordul elő. A két célnyelvi fordítás az eredeti szöveg

ugyanazon helyein alkalmazza ezt az eljárás-párt. Gyakran tapasztaljuk tehát azt, hogy az

eredeti szöveg bizonyos elemei vagy nyomtalanul eltűnnek a fordított szövegből vagy éppen

ellekenzőleg, felduzzadnak a betoldások, paratextuális magyarázatoknak köszönhetően. (Vö.

Elemzések – Táblázat fejezet) Az angol fordításban ebből a szempontból a szöveget gyakran

húzó, fordítói–szerkesztői magatartás, a simává, folyékonnyá tevő domesztikáló törekvés a

mérvadó, a magyarban pedig a kulturálisan idegenszerű a megőrzését szorgalmazó, culture

bump-okat eredményező idegenítő törekvés. A (2) példa szakzsargont – pratminus – használó

metaforikus és képzavaros mondata, végén a banánhéjas fordulattal, egyike a gyengén megírt

larssoni mondatoknak. A pratminus („idézetmínuszjel”) kifejezés a zsurnalisztikában

konkrétan a gondolatjelre utal, amelynek szedési formája a félkvirtmínusz vagy kvirtmínusz.

Ezt használják a dialógusokban a résztvevők megnyilatkozásainak jelölésére és elválasztására,

az újságírásban pedig a riportalanyok szó szerinti idézésére. A pratminus használata, amint

erre Larsson is utal a szövegében, sokszor jelent visszaélést az újságírói szakmában, ha az

elhangzott idézetet meghamisítják, tisztességtelen módon megváltoztatják, eredeti

kontextusától eltérő összefüggésben szerepeltetik. Az elemzés forrásnyelvi mondatának

fordítása az explicitáció nélkül így hangzana magyarul: „A kérdés mögött ott leselkedett egy

idézőjel és egy cikkcím, amely később akár még megsemmisítőnek is bizonyulhatott volna.

Mikael el is csúszhatott volna ezen a banánhéjon (…)”

Nem indokolatlan, hogy az angol fordításból a teljes mondat eltűnt.

51

Jelentésbővítés (generalizáció) / Teljes kihagyás

(1)

Trots allvaret kunde varken Mikael eller de äldre journalisterna låta bli att dra på

munnen åt följdfrågan. (MSHK:16)

Despite the seriousness of the situation, neither Blomkvist nor the older journalists

could help smiling. (GWDT:11)

Bár Mikael és az idősebb újságírók igyekeztek megőrizni komolyságukat,

önkéntelenül elmosolyodtak a kérdésen. (TL:16)

Bár a zsurnalisztikai szakszó, a följdfråga, megkerülhetetlen stíluseleme az újságírói

zsargonelemekkel hatásvadász módon, szájbarágós didakszissal telehintett, sok helyütt ezért

modoros szövegnek, ami lehet inkább hiba, mint erény, a látszatbeavatottság élménye

azonban az olvasóközönség széles rétegeinek imponál, és elvitathatatlan kultúrafüggő

jellegzetessége Larsson regényének. A fenti példa egyik fordításában sem tettenérhető a

törekvés ennek visszaadására.

Helyettesítés / Helyettesítés + kihagyás (jelentés-összevonás)

(1)

”Ge oss ett pratminus, Kalle Blomkvist” (MSHK:13)

„Give us a sound bite, Kalle Blomquist” (GWDT:9)

– Nyilatkozna nekünk, Kalle Blomkvist? (TL:13)

Teljes kihagyás

(1)

I själva verket hade han pekat ut på vägen till stugans utedass. (MSHK:15)

– (GWDT: 11)

Valójában a kerti budihoz vezető utat mutatta meg éppen a rendőrnek. (TL:15)

52

3. Bakik, botrányok mint kultúrafüggő jelenségek

Az írott szöveg hibái általában különféle módon osztályozhatók akár eredeti, akár fordított

szövegekről van szó. Beszélhetünk pragmatikai, szemantikai hibáról, idiomatikus

nyelvhasználatbeli helytelenségről, ortográfiai, nyelvi vagy stilisztikai hibáról. (Hansen, 2010:

386) A fordítások kivitelezése alapvetően két nyelv – forrásnyelv és célnyelv – között

közvetítő valódi személyek közreműködésével zajlik, nem utolsó sorban a fordítókéval. A

fordítás folyamatát sok tényező befolyásolja – a fordított szöveg adójának, vevőjének,

idejének, helyének, céljainak pragmatikai összetevői által meghatározott kommunikációs

helyzet, a kulturális és normatív környezet. A fordítási hibák általában a forrásnyelvi és a

célnyelvi szöveg között, a sok összetevős fordítási folyamat során előforduló nemkívánatos,

zavaró ütközések – interferenciák – eredményének tekinthetők. (Hansen, 2010: 386)

A fordítási hibák értékelése, osztályozása, rangsorolása nélkül is bemutatható néhány olyan

hibatípus, ami a bestseller művekre általában is jellemző. A korpusz alapján kiválasztott

kultúrafüggő elemek fordításánál is azt tapasztalhatjuk, hogy nagyobb számban találunk hibás

fordítást – vagy a kultúrafüggő elem hibás fordítását vagy egy annak közvetlen

szövegkörnyezetében előforduló hibát –, mint hibátlan megoldást.

A hibázási lehetőségek csökkentését és a bestseller-műfajra jellemző folyékony, domesztikáló

stratégia érvényesülét elősegítő buzgón alkalmazott gazdaságos módszer a kihagyás. Az egy–

egy szövegrész húzásáról hozott döntés azonban jóval gyakrabban származik a szerkesztőtől,

illetve a kiadótól, mint a fordítótól.

Mint arra táblázat példái rámutatnak, a fordított szövegben található húzások gyakran egy már

megszerkesztett (másik célnyelvi) – esetünkben az angol – fordítás mintáját követve történnek

meg, az eredeti forrásnyelvi szöveggel való összevetés nélkül. Ezt a szerkesztési módszert az

sem akadályozza meg, ha – mint az Steven T. Murray, az angol változat forítójának esete

mutatja – a szerkesztéshez mintát adó – ily módon közvetítővé avanzsáló – fordítás, nem

utolsó sorban a nehezen vállalható szerkesztői beavatkozások vagy éppen azok hiánya miatt,

megítélése szerint annyira rosszul sikerült, hogy a nem adja hozzá a nevét, hanem – mint az a

Millennium Trilogy-val is történt – fordítói álnéven szerepelteti magát. (Matzenbacher, 2010)

53

3.1 Fordítói, szerkesztői hibák – elemzések

(1)

Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 och … […] Dagens Industri (MSHK:13)

Aftonbladet, Expressen, T.T. wire service, T.V.4 and … […] Dagens Nyheter

(GWDT:13)

Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 és […] a Dagens Industritól.(Aftonbladet, TT – a

rövidítés feloldása: Tidningarnas Telegrambyrå. a svéd „Sajtóorgánumok Távirati

Irodája”, Dagens Industri – svéd gazdasági napilap) (TL:13)

Az angol fordításban a hosszú felsorolás végén szereplő napilap egy létező és hasonló nevű,

ugyancsak a Bonnier konszern tulajdonában levő, ám más profilú napilap nevével cserélődik

fel. (Dagens Industri →Dagens Nyheter). A Dagens Nyheter, az eredeti szöveg felsorolásában

nem szereplő újság a Svenska Dagbladet mellett a vezető svéd napilap. Az, hogy a történet

szerint ezek közül egyiktől sem küldenek ki tudósítót a főhős bírósági tárgyalására, nem lehet

véletlen. A regény újságíró szerzője a jelenetben szereplő médiumokat egészen biztosan a rá

jellemző szakmai körültekintéssel válogatta ki. A lap később is a felcserélt nevén tér vissza az

angol fordításban:

(2)

„Du fick på skallen ordentligt därinne”, konstaterade Dagens Industri, som tydligen

skickat en ung vikarie. (MSHK:16)

You took a real hit int here today,” said the one from Dagens Nyheter, clearly a young

part-timer. (GWDT:11)

A legegyszerűbb, legrutinszerűbb közvetlen átvételek is hordoznak magukban

hibalehetőségeket:

(3)

[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av

Bellmansgatan. (MSHK: 20)

[…] before he stumbled on an attic flat of 70 square meter right at the end of

Bellmansgatan. (GWDT:15)

[…] míg rá nem talált egy 65 négyzetméteres tetőtér beépítésre a Bellmangatan

legelején. (TL:20)

54

A (3) elemzés tagmondatában több reália átültetésének feladatával néznek szembe a fordítók.

A magyar fordításban a közterületnév szó szerinti átvétele hibás. A svéd földrajzi nevek –

köztük a közterületnevek jellegzetessége, hogy alakjukat tekintve gyakran szóösszetételként

viselkednek, melyben az előtag egy –s genitívusz rag szerű, ám az összetett szavak esetében

általában nem jelentéses kötőmorfémával (fogemorfem, foge-s, bindesuffix –s, interfix)

kapcsolódik a köznévi utótaghoz.13

„Az -s kötőmorféma használata egyszerű előtagok [...]

esetében aligha tekinthető szabályszerűnek.”14

, (Teleman et al. 1999: 54). Példák a nem

szabályosan rögzült használatra – tulajdonnévi előtaggal, illetve köznévi előtaggal:

Odengatan („Odin utca”) ~ Torsgatan („Thor utca”) – istenek

Bellmansgatan („Bellman utca”) ~ Tegnérgatan („Tegnér utca”) – költők

Timmermansgatan („Ácsmester utca”) ~ Köpmantorget („Kereskedő tér”)

Ez a jellegzetesség szolgálhat magyarázatul az idézett mondat esetében a szövegkiadás

folyamán több menetben is figyelmen kívül hagyott, ám nem mentegethető fordítói hibára.

Ugyanennek a mondatnak az angol fordításában a mértékegység átváltása jelent problémát:

(4)

[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av

Bellmansgatan. (MSHK: 20)

He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of

seventy square meter right at the end of Bellmansgatan. (GWDT:15)

[…] míg rá nem talált egy hatvanöt négyzetméteres tetőtér-beépítésre a Bellmangatan

legelején. (TL:20)

Az angol fordításba talán a svéd forrásszövegben szereplő hatvanöt négyzetméter átváltása és

feltételezhető visszaváltása következtében kerülhetett ez a fordítói baki. Mindenesetre öt

négyzetméterrel nagyobb lakás birtokosává válik az angol nyelvű szöveg főhőse. A Vintage

Black Lizard/Knopf Borzoi e-book formájában publikált, bibliográfiai adatai szerint

ugyancsak Reg Keeland 2008-as fordításán alapuló szövegváltozatában érdekes módon

megtörténik az átváltás a mértékegység-rendszerek között. Későbbi megjelenése miatt

azonban nem hivatkozhatunk arra, hogy az e-book alapjául szolgáló szövegváltozat esetleg

13 A genitívuszi használat általában jól elkülöníthető a földrajzi nevekben: a birtokos jelzős szószerkezetek alkotta földrajzi

tulajdonnevekben van az –s morfémának jelentéses funkciója. Vö. Swedenborgsgatan („Swedenborg utca”), de Greta Garbos

torg („Greta Garbo tere” ?).

14 Az eredeti idézet: “[...] användningen av bindesuffixet -s [...] vid osammansatt förled följer knappast några regler”

55

előzménye lehetett a 2008-as első nyomtatásban megjelent verziónak, de nem is zárhatjuk ki

azt. Lehetséges, hogy egyszerűen kijavították a 2008-as változatban található furcsa hibát –

egyéb bakikat, köztük ehhez nagyon hasonlóakat, viszont bennehagytak:

He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of

700 square feet right at the end of Bellmansgatan. (MSHK, 2010:13)

700 négyzetláb a metrikus rendszerben 65,0321 négyzetméter. Az utóbbi angol

szövegváltozatban tehát a pontos átszámítás szerepel.

A következő példában mind az angol, mind a magyar célnyelvi szövegrészletben betoldás

útján explicitté tett reália-fordítási stratégia érvényesül, az explicitáció mellett ugyanakkor

kihagyás módszerével is élnek a fordítók:

(5)

Wenneströmaffären hade börjat så lovande i sittbrunnen på en gul Mälar-30 […]

(MSHK:20)

The Wennerström affair had started out with such promise in the cockpit of an eleven

metre Mälar-30 […]. (GWDT:16)

Pedig a Wennerström-ügy annyira ígéretesen indult [...], azon a sárga Mälar-30-as

vitorláson. (TL:21)

A svéd Mälaren-tavi Vitorlás Szövetség megbízásából a harmincas években Lage Eklund által

tervezett Mälar-30-as vitorlás sárgás színű oregon fenyőből épített hajótesttel a Stockholm

környéki szigetvilág hobbi- és sportvitorlázóinak kultikussá vált hajója. A tetovált lányban

sokféleképpen megidézett Astrid Lindgren a hatvanas években maga is egy ilyen hajót kapott

ajándékba kiadójától, Hans Rabéntől.15

A magyar fordítás nem bajlódik a sittbrunn szakkifejezéssel, s habár az német és angol, illetve

hibrid terminusokban (backboard, steuerboard, grósz stb.) gazdag magyar vitorlás szaknyelv

az angol fordításban is szereplő cockpit szót vette át a fedélzet megfelelő helyének a

jelölésére, a magyar fordításból ez a megoldás kimarad. A célnyelvi olvasók

háttérismeretének feltételezhető hiányosságai miatt betoldás is történik mindkét fordításban: a

magyar szövegbe így kerül a svéd mondatban nem szereplő vitorlás köznév. Az angol fordítás

15 A stockholmi Hajózástörténeti Múzeum – Sjöhistoriska museet – honlapján található sajtóközlemény alapján:

http://www.mynewsdesk.com/se/sjohistoriska/pressreleases/barnsligt-baatliv-under-300-aar-i-ny-bok-fraan-sjoehistoriska-

museet-1095713 (Utolsó letöltés: 2015.05.12)

56

kézenfekvő módon a sittbrunnal ekvivalens cockpit szót szerepelteti a kiemelt szerkezetben,

ezzel a tájékozottabb olvasók számára megfelelő – a magyar szövegből hiányzó –

kontextuális környezetbe helyezi a Mälar-30 márkanév-reáliát, kimarad a szövegből azonban

a gul („sárga”) jelző, az explicitálás eszköze pedig a márkanév mellett feltüntetett magyarázó

köznév helyett a vitorlás méretére vonatkozó és az eredeti szövegben nem szereplő számadat

betoldása. Itt azonban ismét téves méretek szerepelnek. Egy Mälar-30-as pontosan 11,5 méter

hosszú, az (5)-ös példában idézett, 2008-as angol fordításban viszont 11 méter szerepel, az e-

bookban thirtyseven-foot („harminchét láb hosszú”) (2010:13), ez pedig csak 11,27 méternek

felel meg. A hajótípus adatait feltüntető szakmai, kereskedelmi weboldalakon szinte

mindenütt megtalálható az angolszász mértékrendszerre áltváltott adat is: 38 ft. Az ikonikus

tengeri járművet az angol szövegváltozatok nem kevesebb mint fél méternyivel, illetve egy

lábhosszal rövidítik meg.

(6)

Wennerströmaffären hade börjat så lovande på en midsommarafton ett och ett halvt år

tidigare. (MSHK:21)

The Wennerström affair had started out with such promise [...] on Midsummer Eve a

year and a half earlier. (2008:16)

Pedig a Wennerström-ügy annyira ígéretesen indult úgy fél éve, Szent Iván éjjelén, [...]

(TL:21)

A (6) példában a célnyelvekben nem ekvivalencia nélkül álló, állandó megfeleltetéssel

rendelkező kultúrafüggő nyelvi elem környezetében a magyar fordító követ el súlyos –

dramaturgiai problémát is – okozó hiba hibát a számokkal, amely a szerkesztett változatban is

benne marad.

3.2 Tettenérhető kiadói döntések, a közvetítő nyelv szerepe,

uniformizálás, cenzúra – elemzések

„(…) nekünk ketten (én fogom szerkeszteni) egy jó magyar regényt kell kihoznunk az ő [Stieg

Larsson] történetéből.” – írta A tetovált lány fordításával kapcsolatban a kiadó / szerkesztő a

fordítónak.

57

3.2.1 A cím esete

A Millennium-trilógiáról megjelent cikkek, tanulmányok számos helyen tesznek említést a

különböző nyelveken megjelent fordítások címválasztásáról. Ezek közül külön figyelmet

érdemel az első kötet címének az esete.

(1)

Män som hatar kvinnor

The Girl with the Dragon Tattoo

A tetovált lány

Nyilvánvaló, hogy a magyar kiadó sok külföldi társához hasonlóan az angol címre

hagyatkozva döntött A tetovált lány cím mellett. A Larsson-trilógia első kötetének, a Män som

hatar kvinnornak általam javasolt első munkacímei között szerepeltek a szó szerinti magyar

fordítások, a Nőgyülölő férfiak és A férfiak, akik gyűlölik a nőket, valamint a kevésbé

kellemetlenül hangzó A férfiak, akik nem szeretik a nőket változat.

A legutóbbit azért is találtam viszonylag sikerültnek, ha nem is túl frappánsnak, mert

számomra egyértelmű volt az áthallás az eredeti cím és François Truffaut 1977-ben rendezett

A férfi, aki szerette a nőket című filmje között (a francia cím: „L'Homme qui aimait les

femmes”). Nem tudom bizonyítani, hogy Stieg Larsson esetében tudatosan választott

allúzióról beszélhetünk-e, de nem zárom ki ennek lehetőségét. Hiszen a Larsson-regény

nőgyűlölő mellékszereplői mellett nem feledkezhetünk meg a nőket nagyon szerető

főszereplőről, Mikael Blomkvistról sem. A Stieg Larsson alteregójának is tekintett Mikael

Blomkvistnak és a Truffaut-film Bertrand Morane-jának hányattatott sorsa között más erős

párhuzamok is felfedezhetőek: igen fontos szerepet játszik például a filmbeli Morane

önéletrajzának kiadása körüli hercehurcában a címválasztás. Truffaut megidézésének

lehetőségét a másik főszereplő, Lisbeth Salander figurája miatt is veszteséggel járó döntés

volt kihagyni. Az olvasók többsége által legérdekesebbnek tartott Salander rengeteg egyéb

előkép mellett sok mindenben emlékeztet egy másik Truffaut-film, A menyasszony feketében

volt (1968) férfigyűlölő sorozatgyilkosára, a melankolikus Julie Kohlerre. Meg kell jegyezni

azt is, hogy angol nyelvű kiadásért felelős MacLehose Press, amely honlapjának bemutatkozó

oldalán is büszkén hirdeti, hogy 2008-ban az ismeretlen Stieg Larsson könyveinek

megjelentetésével alapozta meg hírnevét, csak az Actes Sud-nél már 2006-ban napvilágot

látott francia fordítás óriási sikere nyomán mert belevágni az eleinte kockázatosnak tűnő

vállalkozásba (Kärrholm, 2014: 99; Kovač–Rüdiger, 2009: 22).

58

Ugyancsak veszteséggel járó döntésnek tűnik a kockázatkerülő címválasztás a populáris

kultúra többi emblematikus irodalmi művének és filmművészeti alkotásának címével

összecsengő The Man Who… cím kezdettől való eltávolodás, melyek többsége bűnügyi

történet Truffaut-ra Hitchkock címadása, illetve filmjei gyakoroltak hatást (The Man Who

Knew Too Much, 1934 és 1956), de Larsson címadása a The Man Who Wasn’t There-

filmekével is összekapcsolható.

A műveket angol nyelvre átültető, fordításaival nem titkoltan elégedetlen Reg Keeland

álnéven fordító Steven T. Murray több vele készült interjúban nyilatkozik arról, hogy

nemtetszése ellenére miképpen döntött kiadója a marketinges szempontból jóval

előnyösebben hangzó The Girl with the Dragon Tattoo („A sárkány tetoválásos lány”) cím

mellett, s alakította a maga érdekei szerint „Girl trilogy”-vá a Millennium-trilógiát.

(Matzenbacher, 2010). Ennek az utólagosan megkonstruált márkavédjegynek megfelelően

kapott címet a negyedik darab is, melynek immár sem a voltaképpeni szerzője, sem a fordítója

nem a régi.16

Kétségtelen tény, hogy minden valós és feltételezett többletjelentése ellenére az eredeti,

Larsson-féle cím többrétű hagyományba ágyazottságával is klisészerű, hasonlóan a mű

számos egyéb sikerületlen, de rokonszenves megoldásához. A „Lány”-címek nem

változtatnak semmit ezen a klisészerűségen, de megfosztják a címet a Truffaut-allúziótól,

valamint jellegzetesen svéd vonásaitól: társadalomkritikai élétől, felkavaróan kemény

szókimondóságától és az amerikai populáris kultúra hagyományaival folytatott dialógusától.

Stieg Larsson, aki egyébként tisztában volt kézirata hiányosságaival, egyáltalán nem zárkózott

el a változtatásokra irányuló szerkesztői javaslatoktól, amint erről Eva Gedinnel folytatott,

azóta az interneten is fel-felbukkanó levelezése is tanúskodik. Egyedül az első kötet címének

megtartásához ragaszkodott minden áron, amit a Norstedts Kiadó kénytelen-kelletlen

elfogadott, ám a külföldi kiadóknak eladott jogok már szabad kezet adtak a saját címadáshoz.

(Holmberg, 2011: 35)

16 David Lagerkrantz “Aki nem öl meg (sv. Den som inte dödar oss”) c. regényének márkahűségre apelláló angol címe The

Girl In the Spider’s Web, a fordító George Goulding

59

3.2.2 Az angol fordítás szerepe közvetítő nyelvként és a szerkesztéshez szolgáló

mintaként: rutin, prüdéria, cenzúra – elemzések

A svéd (skandináv) krimik kiadói marketingjében sokat hangoztatott szlogenek (így az

egzotikusként ható kulturális sajátosságok hangsúlyozása) tükrében különösen cinikusnak

tűnik a skandináv bestseller-dömpinget jellemző, bár nem új keletű kiadói gyakorlat, hogy

egy-egy művet nem eredeti skandináv nyelvből fordíttatnak le a kiadók. Az ilyen döntéseket a

fordítói kompetencia tényezői közül mindenekelőtt a gyorsaságra és ebből következő

árhatékonyságára alapozzák a kiadók.

A forrásnyelvi szöveg és a célnyelvi szöveg közötti megfeleltetési távolság a közvetítő nyelvi

szöveg közbelépésével szükségszerűen megnő. Ennek következménye, hogy a

kultúraspecifikus nyelvi elemek vonatkozásában feltételezhetően nagyobb veszteséggel járhat

egy ilyen vállalkozás.

A kis nyelven született művek világnyelvi fordítása válik elsődleges szerkesztői referenciává

abban a magyar kiadói közegben, amelyik már nem engedi meg magának a kis nyelven értő

szerkesztő „luxusát”. A forrásnyelvi szövegből dolgozó fordító döntéseit tehát a szerkesztő a

közvetítő nyelvi szöveg alapján bírálja felül. A fordítás tényleges hibáinak egy része így

szükségszerűen homályban marad, indokolható fordítói döntések viszont a szerkesztő

nézőpontjából hibának minősülhetnek. Ennek eredményeképpen hasonló furcsa

megoldásokkal, hibákkal, veszteségekkel kerülhetünk szembe a célnyelvi szövegben, mint a

közvetítő nyelvből történő fordítás esetén.

A szerkesztés előtti magyar fordítás – Kacsa-liga:

(1)

De var maskerade med latexmasker från Walt Disneys värld och döptes med en inte

helt obegriplig polislogik till Kalle Anka-ligan. (MSHK:14)

Walt Disney világának figuráit ábrázoló latexmaszkokat hordtak az akcióikon, így

talán nem is annyira furcsa, hogy a rendőrlogika Donald Kacsa-ligának nevezte el

őket. (fordító kézirata)

A szerkesztett és nyomtatásban megjelent magyar fordítás. Vö. a magyar fordítás

szerkesztésének ideje alatt már megjelent angol fordítással:

60

They wore masks from Disney World, so inevitably police logic dubbed them the

Donald Duck Gang. (GWDT:10-11)

Disney-figurák maszkjaival álcázták magukat, ezért nevezték el őket a rendőrök

Donald kacsa bandának. (TL:14)

(2)

I själva verket hade han pekat ut på vägen till stugans utedass. (MSHK:15)

– (GWDT: 11)

Valójában a kerti budihoz vezető utat mutatta meg éppen a rendőrnek. (TL:15)

A (2) példa mondatának az angol fordításból történt teljes kihagyása a regény egyik poénját

semmisíti meg. A főhős, Kalle Blomkvist oknyomozó újságíró múltjából elevenedik fel egy

eset, amelyben Blomkvist nyaralás közben mintegy leleplezett egy bankrablásra szakosodott

bűnbandát. A történet szerint a szenzációhajhász újságok a talpraesett zsurnaliszta

ténykedéséről egy szemcsés fényképet is megjelentettek, amelyen úgy tűnik, mintha

Blomkvist éppen az egyik rendőrnek adna utasítást, valójában azonban azt mutatja meg az

egyenruhás közegnek, hogy merre találja a kerti árnyékszéket.

Az anekdota – bármily közhelyesen tegye is azt – a bulvárújságírás hazug módszereit minősíti

erőltetetten humoros eszközökkel. A csattanó nélkül az egyetlen bírálat a pletykalapban

megjelent fénykép szemcsésségét éri. A regény egésze szempontjából két dolog teszi

relevánssá a szövegrészt. Egyrészt eredettörténetet olvas itt az olvasó, Kalle Blomkvist

megszületését – Astrid Lindgren figurájának újrateremtődése zajlik, egy következetesen végig

vitt allúzióval, ifjúsági könyvekbe illő viccel. Másrészt a suta gyerek-detektívtörténet a maga

„habkönnyűségével” azt ellenpontozza, ami a regényben még csak ez után következik: a

tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott események súlyosságát, sötét, elborzasztó tónusát.

61

4. A bestseller-fordítás és a kultúraközvetítés

4.1 A bestseller-regény státusza

A bestsellerekben elmosódik a határ valóság és fikció között (Venuti, 1998 – Bourdieu-t

idézi: 126), művészet és élet között (Venuti, 1998 – Dudovitzot idézi: 126). A bestseller

művek, bár számos eltérő műfajt képviselnek, általában törekednek az olvasónak mint

másodlagos szereplőnek a bevonására, melodramatikus realizmus jellemzi őket. Ez a vonás

legtisztábban talán a regényirodalomban érhető tetten, a bestseller-regény sikere éppen azon

múlik, hogy az olvasó rokonszenvezni, azonosulni tud-e kortárs társadalmi problémákkal

konfrontálódó hőseivel.

Ez az azonosulás tehát jellegzetes vonása a bestseller-regénynek, amely a valószerű

narratívában a valószerű problémák megoldására a domináns politikai, kulturális értékrendnek

megfelelő, ugyanakkor képzeletbeli megoldásokat kínál. (Venuti, 1998: 126)

4.2 Műfaji párhuzamok: bestseller- és gyermekirodalom –

bestsellerfordítás a gyermekkönyv-fordítás tükrében

Számos hasonlóságot fedezhetünk fel a gyermek könyvek és a sok szempontból gyermeknek

nézett bestseller-regény olvasója között. A gyermekirodalom ismertetőjegyeit összefoglaló

Alvstad megfogalmazásában:

„Few, if any of these features are exclusive to children’s literature. What nevertheless

makes translation of children’s literature interesting is that these features often play

simultaneously and that they generally affect the final product (the translated texts) in

more obvious ways than, for example, in literary translation for adults. Furthermore,

the possibility of comparing translated texts to their source texts makes it possible to

expose more evidently how publications for children are manipulated to fit what adults

consider to be adequate and appropriate.” (Alvstad, 2010: 26)

A gyermekirodalom fordításának jellegzetes vonásai (Alvstad, 2010: 22):

kulturális kontextuális adaptáció

ideológiai manipuláció

62

kettős célközönség gyermek/felnőtt

a szóbeliség alakzatai gyakoriak – hangos felolvasásra szánt szövegek

az illusztráció és szöveg közötti viszony meghatározó

4.2.1 A kulturális kontextuális adaptáció – elemzések

Alvstad Göte Klingbergre hivatozva „cultural context adaptation”-nak nevezi a célközönség

„referenciakeretéhez”, tudásszintjéhez (irodalom, idegen nyelvismeret, történelmi háttér, flóra

és fauna, tulajdonnevek, mértékegységek és más kulturális jelenségek) igazított fordítást. Ha

nincs kontextuális adaptáció, nehezebben érthető, illetve kevésbé élvezhető a szöveg az

olvasó gyermek számára.

Ugyanakkor – hivatkozik Alvstad Klingbergre – a gyermekek számára készült fordítások

egyik fontos célja a fiatal olvasók horizontjának tágítása, megismertetésük más kultúrákkal,

ami elé viszont a kulturálisan beágyazó fordítás, minél teljesebb, annál áthatolhatatlanabb

akadályt gördít. (Alvstad, 2010: 22) Ha azonban nincs kontextuális beágyazás, az is

veszteséggel jár a célközönség számára, amint azt számos kulturális elemek fordításával

foglalkozó tanulmány bizonyítja. (Alvstad, 2010: 22) Adaptáció és domesztikáció – illetve az

adaptáció elkerülése, az idegen elemek átvétele – tehát nem ítélhető meg a fordítás

szempontjából előnyös vagy hátrányos fordítási stratégiaként. A stratégia megválasztása a

fordítási helyzeten, a fordító gyermekolvasóról alkotott elképzelésén („image of children”)

múlik, ahol a lefordított szöveg olvashatóvá tétele fontosabb lehet, mint a fordítás kontextusát

meghatározó történelmi és/vagy kulturálisan idegen atmoszféra (Alvstad, 2010: 23)

Az adaptációs, honosító (domesztikáló) törekvések ugyanolyan erősen jellemzik a bestseller-

fordításokat, mint a gyermekirodalmat. Mivel a bestseller-művek igyekeznek az olvasók

legszélesebb rétegeihez szólni, a népességet leginkább foglalkoztató kérdéseket taglalják.

Publikálásuk csak abban az esetben lehet nyereséges a kiadók számára, ha a fordítás megfelel

a honi tömegkultúra jellemző elvárásainak (Venuti, 1998: 124)

„A kiadó mindenekelőtt üzleti szándékkal, ha úgy tetszik imperialista módon közelít az idegen

szöveghez, számára elsősorban annak a megítélése a fontos, hogy milyen hasznot hoz majd a

hazai piacon megjelentetett fordítás, míg az olvasó önmagára reflektálva közelít a szöveghez,

ha úgy tetszik narcisztikusan, amennyiben a fordítástól elvárja, hogy az az ő irodalmi, morális,

vallási és politikai értékrendjét erősítse meg (ez az elvárás bizonyos kiadókra is minden

bizonnyal érvényes)”, (Venuti, 1998: 124–125).

63

4.2.2 Ideológiai manipuláció, ideológiai alapú adaptáció – elemzések

Az ideológiai manipuláció, illetve „purifikáció” a gyermekkönyvek fordítása során , a

felnőttek (szülők, tanárok) feltételezett értékrendjéhez igazított változtatásokban és (ön-)

cenzurális döntésekben ölt testet (politika cenzúra, morális cenzúra, állami cenzúra). (Alvstad,

2010: 23)

(1)

All makt åt Tengil, vår befriare. (BL: 88)

Minden hatalmat Tengilnek, megszabadítónknak. (OT: 69)

A gyerekkönyvi példa Astrid Lindgren komoly témákat – betegséget, testvérszeretetet,

áldozatkészséget, és mindenekelőtt a mindenkori zsarnoki elnyomó hatalom és a vele

szemben a szabadságáért küzdő ember konfliktusát, végsőkig menő harcát – feldolgozó

meseregényéből, a Bröderna Lejonhjärtából és annak a rendszerváltás előtt készült magyar

fordításából származik. A fordításban található kultúrafüggő nyelvi jelenségek természetesen

érdekes adalékkal szolgálnak a kor fordítói normáinak felderítéséhez, az adaptációs

stratégiákban tetten érhető manipulációs, cenzorális törekvések leleplezéséhez. A fenti

mondat és fordítása azt is illusztrálja, mennyire apró nyelvi elemeknek – mint például egy

igekötőnek – is lehet súlyos kultúraspecifikus szerepe. Az idézetben szereplő mondat tkp.

jelmondat, és a zsarnok által leigázott városka kapuján juttatja ki–be Tengil katonáit és

besúgóit. Tengil a történet főgonosza, szörnyű diktárorok archetípusa, valójában persze nem

szabadító, hanem egy gyilkos katonai diktatúra elnyomó zsarnoka. A sokszor inkább

spirituális értelemben használt megszabadító főnév használata a magyar fordításban a

kézenfekvő felszabadító helyett arra enged következtetni, hogy még a nyolcvanas évek elején

sem lehetett megkockáztatni a felszabadító kifejezés összekapcsolását egy zsarnoki diktatúra

vezetőjével, a mesebeli diktatúra propagandájának – a nagyobbacska olvasók számára

bizonyára ismerősen csengő – hazug, cinikus jelmondatában.

Ez az óvatosság azonban a rendszerváltás után, a teljes:sajtószabadság idején is megmarad:

(2)

Den där jävla kristna ministern var en varm anhängare av SIB. (MSHK: 24)

That goddammed minister in the Christian party was an ardent advocate of the AIA,

[…] (GWDT:19)

– (TL:24)

64

A fordító szerkesztőnek átadott kéziratában a (2) példában látható kihagyás helyett még a

lefordított mondat szerepel: „Az az aljas kereszténydemokrata miniszter a SIB szószólója

volt.” Ezt a mondatot a kiadó törölte. A következő példán az angol fordítás iránymutató

szerkesztési elveinek hatása tettenérhető a szövegen. Az eredeti svéd regény furcsa

mondatának sorsa pecsétlődik meg a talán politikai prüdériának köszönhetően is.

(3)

Däremot var han en genetisk gatukorsning av det slag som rasbiologiska stollar med

stor sannolikhet skulle beskriva som underlägset humanvirke. (MSHK: 35)

– (teljes kihagyás) (GWDT)

– (teljes kihagyás) (TL)

A leírás a TL második fejezetének elején, a krimi egyik legrokonszenvesebb

mellékszereplőjének színrelépése alkalmával szerepel a szövegben. Ebben a szerző egy teljes

bekezdést szentel Dragan Armanskij származástörténetének. Amint azt megtudhatjuk, Lisbeth

Salander munkaadója, a Milton Security vezetője örmény zsidó, illetve görög felmenőkkel

rendelkező bosnyák muszlim szülők leszármazottja. A felmenők eredetének részletes

felsorolását tetőzi be az ominózus bekezdés mindkét fordításból kihúzott utolsó mondata. A

magyar fordító kéziratában még szerepelt a mondat a szerkesztés előtt – „Viszont olyan

genetikai útkereszteződésben állt, ami miatt a fajbiológus idióták nagy valószínűséggel

alsóbbrendű emberanyagként jellemezték volna.” –, és nagy valószínűséggel a szerkesztés

idején már megjelent angol fordítás ismeretében tűnt el a fordításból.

A stilisztikai elemek manipulációja (vulgáris nyelvhasználat kerülése, az informális

nyelvhasználat megváltoztatása, homogenizáció) a célközönség nyelvhasználatának

befolyásolását, a nyelvi tervezést szolgálja (Alvstad, 2010: 23).

A fordítás során adaptációs vagy manipulációs céllal végrehajtott stilisztikai változtatások

hatással vannak az írói (stilisztikai, illetve irodalmi) eszközökre. (Alvstad, 2010: 23).

Ez a stilisztikai elemekkel manipuláló, azokat tompító – a gyermekkönyvek fordítására is –

jellemző norma érvényesül az elemzett korpusz példáinál is, különösen feltűnőek az angol

nyelvű változat obszcenitást, vulgáris kifejezéseket kerülését elősegítő stratégiái.

4.2.3 Kettős olvasóközönség

Nemcsak gyermekek képezik a gyermekirodalmi szerzők célközönségét.

65

Mind a szerzőnek, mind a fordítónak figyelembe vennie a kettős célközönséget, azaz a

gyermekeken kívül a felnőtt olvasókat is. Alvstad érvelése szerint:

Grown-up editors, translators, teachers, librarians and parents also read children’s literature,

and they are often the ones who make the books available to young readers by publishing and

buying them. This is why not only the assumed values and tastes of children but also those of

adults are considered when children’s books get translated. (Alvstad, 2010: 24)

A kétféle – felnőtt és gyermek – olvasó szem előtt tartása mint célközönség szövegszinten is

manifesztálódik. Perrault Piroska-verziójának hivatalos címzettje a gyermek, ironikus,

szatirikus hangvétele a „nem hivatalos”, felnőtt olvasónak szól. Hasonló kettősség jellemzi az

Alíz Csodaországbant, a Micimackót és a Pinokkiót is. Nem mindig szembetűnő az, hogy egy-

egy ilyen műnek a felnőtt olvasó is a címzettje. A fordító gyakran választás elé kerül, hogy a

célközönség melyik részének címzi a szövegét (Alvstad, 2010: 24).

A kettős célközönség a gyermekirodalomnak valószínűleg az egyetlen kizárólagos

sajátossága. Másfajta kettősség jellemzi a bilingvis és poliglott olvasóközönségnek írt

műveket, melyeket nem ugyanolyan mértékben ért meg az egynyelvű, mint a bilingvis (Junot

Diaz művei esetében például a spanyol-angol) olvasó (Alvstad, 2010: 24). De

elgondolkodhatunk a bestseller-olvasók megosztottságán is. Némiképp leegyszerűsítő

megközelítésben feloszthatjuk a széles olvasóközönséget azokra, akik minden fenntartás

nélkül adják át magukat a sikerkönyvek világának, és azokra, akik esetében bizonyos okoknál

fogva (műveltség, tájékozottság) működik egyfajta távolságtartás.

Meg kell említenünk a fordított szövegek olvasóhoz juttatása során tapasztalható – a

közvetítésben résztvevők által képviselt – kettős morált, amely a bestseller-regények és

fordításaik esetében szintén hozzájárul ahhoz, hogy ezeknek a műveknek a befogadásánál

kettős olvasóközönséget feltételezzünk. Egyrészt érett felnőtt olvasókat, akik megbirkóznak

egy nyomasztóan erőszakos elbeszéléselemekben dúskáló történettel, annak az író részéről

társadalomkritikai gesztus ösztönözte, kissé túladatolt tényfeltáró sajátosságaival, másrészt

gyerekként kímélt, butának tekintett olvasókat is, akiket fordítók és mindenekelőtt

szerkesztők, kiadók megszabadíthatnak e túlbuzgó, nagyon svéd újságíró–krimiszerző általuk

feleslegesnek ítélt túlkapásaitól – ennél fogva a mű kultúrafüggő jellegének esszenciális

vonásaitól.

66

4.2.4 A szóbeliség alakzatai

A gyermekeknek szánt irodalmi művek gyakorta születnek úgy, hogy írójuk eleve

felolvasásra szánja őket. A fordító választásra kényszerül a hangzás (forma?) vagy a tartalom

átültetésének vonatkozásában, illetve abban a tekintetben, hogy ismeretlen, újszerű vagy

ismerősebb gyermekverseket, dalokat használjon fel a szövegében. Ha máshol nem, a

bestsellerek címválasztásban ez a párhuzamos törekvés mindig tettenérhető. A tetovált lány –

akár gyerekkönyv címeként is megállná a helyét. A férfiak, akik gyűlölik a nőket semmiképp

sem alkalmas erre.

4.2.5 Szöveg és kép

Különösen a kisgyermekeknek írt irodalomra jellemző a verbális és a képi kód egyidejű

használata. A kettő viszonya sokféle lehet, egymást támogató, egymásnak ellentmondó (a

történet más perspektívából elmesélve), (Alvstad, 2010: 24-25).A fordítás megváltoztathatja a

szöveg és kép közötti interakciót, korlátozhatja az értelmezési lehetőségeket, a sokrétegű,

finom viszonyrendszer egyszerű illusztratív funkcióvá szűkülhet (Alvstad, 2010: 25).

Mind a képi illusztrációra, mind a fordításra igaz, hogy explicitté tehetik a

szöveg/forrásszöveg nyitottságát, többértelműségét. Az illusztrációk eredetének sokfélesége

színezheti ezt a képet. Nehezítheti a fordító dolgát, ha nem tudja, milyen illusztrációkkal

jelenik meg a könyv. Friss illusztrációk aktualizálhatják a történetet, ill. hozzájárulhatnak az

adaptációs törekvésekhez (Alvstad, 2010: 25).

A disszertációban bemutatott, felnőtteknek szóló sikerkönyvek esetében is alkalom nyílik kép

és szöveg kölcsönhatásának, illetve a fordítások erre gyakorolt hatásának megfigyelésére,

noha két térképet és a Vanger-család családfáját leszámítva nincsenek illusztrációk a

könyvben. A Män som hatar kvinnor eredeti svéd kiadásának fekete és szürkéskék színei a

sokak emlékezetébe bevésődött kultikus amerikai tévésorozat pilotjának egyik képére utal. A

Twin Peaks (Mark Frost, David Lynch, 1990-1991) e jelenete során közeli felvétel mutatja a

partra sodródott, nejlonfóliába burkolt női holttest rémisztő, egyszersmind szoborszerűen szép

arcát, Laura Palmer arcát, amely a tévésorozat reklámkampányának legfontosabb –

plakátokon, dvd-kiadásokon is szereplő – képe lett. „Ikon”. A Larsson-könyv eredeti borítóján

ugyanilyen közelről, kevésbé szoborszerű női arcot látunk. A magyar kiadások borítóin

viszont csupa élettel teli, arcát és egyéb testrészeit félig megmutató, félig elrejtő

sárkánytetoválásos fiatal nőket.

67

Maga a filmforgatókönyv alapjául szolgáló bestseller is képekkel dolgozik, leírásai sokszor

illusztrációszerűek vagy filmes utasításként hatnak. Ez a törekvés a láttatásra az egyik oka

annak, hogy a szöveg túlírttá, nehézkessé, primitívvé válik.A szövegek többségét ma már egy

televízión, majd interneten nevelkedett generáció írja, s ha írott szöveget is hoznak létre. A

filmszerű láttatás egyfelől kénytelen-kelletlen eszközük, másfelől természetesen céljuk.

4.3 A populáris kultúra státusza a svéd társadalomban

A gyökereiben még mindig paraszti társadalomnak, a protestáns puritanizmusnak, a

pragmatizmusnak, a demokrácia megrögzött eszméjének kihatása az ízlés alakulására (az

irodalmi kánonra is). (Daun, 1998: 187–189)

A populáris irodalmi alkotások immár a svéd irodalomtörténeti kézikönyvek, segédkönyvek

tanúsága szerint is a szépirodalom elfogadott részét képezik, s habár az ilyen áttekintő

művekben még többnyire periférián találjuk őket a többi műfajjal szemben, egyszerre

megnövekedett a témába vágó cikkek száma az irodalomtörténeti szakirodalomban. Így

például a Litteraturens historia i Sverige („Az irodalom története Svédországban”) 2009-es

legfrissebb kiadásában is. A témába vágó szekunder-irodalom mennyiségének

megnövekedésének hátterében ugyanakkor a kereskedelmi sikereket állnak, azok gerjesztik

ezt az odafordulást. A könyvpiaci folyamatok felgyorsulásának eredménye az is, hogy a

szépirodalmi művek kereskedelmi teljesítőképessége jóval nagyobb befolyással van arra,

hogy mely műveket olvassák az emberek, és melyekről írnak, mint valaha. (Berglund, 2012)

4.4 Bob Dylan Nobel-díja

A populáris és az arisztokratikus (magas- vagy elit-) kultúra szembeállítása mára mintha

felváltható lenne a „fizetős” (ti. amiért fizetünk) és az „ingyenes” (ti. támogatott és előbb-

utóbb ingyen hozzáférhető) kultúra közötti megkülönböztetés. Míg a fizetős kultúra helytáll a

piacon, eltartja magát, addig az ingyenes kultúra nem él meg mecenatúra nélkül. Ma már nem

vitathatjuk, hogy a valaha, illetve bizonyos kultúrtörténeti periódusokban különösképpen,

nem sokra tartott populáris kultúra – legyen az a Beatles vagy az esetenként kiváló skandináv

bűnügyi regények – számot tarthat a megbecsülésre. Az esztétikai érték nyilvánvalóan nem áll

összefüggésben azzal, hogy az adott kulturális produktum hol helyezkedik el a tömegkultúra

és elitkultúra, illetve a fizetős és ingyenes kultúra kategóriái által jelzett megosztottságban.

Ennek felismerése ugyanakkor bizarr módon ahhoz vezetett, hogy mára már a kultúra

68

profitorientált, fizetős ága is igényt tarthat a mecenatúra támogatására. A Nobel-díj Bizottság

által képviselt svéd kulturális elit ennek a kialakulóban lévő paradox tendenciának tesz eleget

furcsa gesztusával, és a kivételes szellemi teljesítményért járó, világraszóló erkölcsi

elismerést jelentő irodalmi Nobel-díj odaítélésekor egyúttal hatalmas, adómentességet élvező

összeggel szponzorálja a dollármilliomos popzenészt, Bob Dylant. Eva Gedin, a Norstedts

vezetője, Stieg Larsson kiadója és szerkesztője persze örömmel fogadta a Nobel-bizottság

döntését.(Fällmar Anderson, 2016)17

4.5 Menteni a menthetőt – érvek a populáris kultúra minőségi

közvetítése mellett

Az elutasítás luxusa egyre kevésbé illet meg bárkit.

Nem lehet eltekintenünk azoktól a diskurzusoktól, amelyek a nem kis részben baloldali

ihletettségű svéd kultúratudomány különböző ágazataiban évtizedek óta folynak a

tömegkultúra megítéléséről, irodalmi kánonba való integrálásának kérdéséről.

Politikai meggyőződésüktől függetlenül az elméleti reflexió képviselői sem nagyon

tiltakozhatnak ez ellen. Bizonyára erkölcsileg sem volna helyes, hiszen a magaskultúra

elkötelezettjei is alighanem titkos sorozatfüggők. Az viszont kötelességünk – ennek az

értekezésnek is ez volt a célja –, hogy megmutassuk a népszerű kultúra elismert műveinek

trükkjeit, feltárjuk műfogásaikat, amelyekkel népszerűségüket elérték.

17 ”Jag är väldigt upprymd av detta! Det är fantastiskt roligt och både vidsynt och modigt av Akademien.

Ja, genialt skulle jag säga!”. Magyar fordításban: „Engem nagyon feldobott a hír. Rendkívül jó dolog. Az Akadémia

nyitottságára és bátorságára vall, hogy olyan művészeti ágat díjaz, mint a zenei költészetét. Ebben pedig Bob Dylan

kétségtelenül egyike a legnagyobbaknak.” – nyilatkozta Eva Gedin, kiadó igazgató.

69

5. Következtetések

A sajátos, egyszerre műfaji és üzleti szempontok által meghatározott, tehát úgyszólván

gazdaságpoétikai keretek között zajló kulturális cserekereskedelem vizsgálata során kétirányú

folyamatnak lehetünk tanúi. A kultúrában sem csupán veszteség a globalizálódás. A sokak

által kárhoztatott uniformizálódás folyamatában a korábbi kulturális rendszerben

egzotikusnak és idegennek számító, merőben újszerű elemek is hihetetlen tempóban jutnak el

a fogyasztóhoz. Bármely szépirodalmi szövegnek lehet kultúraközvetítő szerepe. A

sikerkönyv sem képez kivételt ez alól. Ez a szerep a sikerkönyvek esetén is méltánylandó.

Ez a megállapítás bármilyen nemzeti márkajelzéssel ellátott, ugyanakkor globális piacra

készült sikerkönyvre érvényes, Stieg Larsson elemzett művére is.

A reáliák fordítását tanulmányozó kontrasztív vizsgálatok, amelyek bár érdekfeszítő kulturális

szótárakat eredményezhetnek, irodalom- vagy történettudományi segédanyagként is

használhatóak, valamint gondosan elkészített statisztikák alapján megállapításokat tehetnek a

fordítási normák különböző szociokulturális tényezők által befolyásolt változásaival

kapcsolatban, nyelvészeti szempontból nem tudnak újdonság erejével ható felfedezéseket

tenni.

A reáliák fordítása mindig is nehézséget okozott a fordítók számára, a reáliák átváltási

műveleteinek legalapvetőbb típusai pedig – teljes átvétel, tükörfordítás, helyettesítés,

kihagyás, betoldással- vagy törzsszövegen kívüli explicitációval feloldott átültetés – nem

változnak. Mindazonáltal a reáliák átváltási műveletei közül két stratégia – a legkevésbé

rutinszerűen alkalmazott teljes kihagyás és helyettesítés, vagyis az adaptáció – vizsgálata

mindenképpen érdekesebbnek bizonyul a többinél, ezeknek stratégiáknak az alkalmazása árul

el talán legtöbbet a célnyelvi szöveget befogadó kultúráról, a fordító kompetenciájáról,

tehetségéről vagy annak hiányáról, és sajátos módon tanúskodik a fordítás körülményeiről, a

kiadói megfontolásokról.

A széltében-hosszában – a fordítástudományban is – használt stratégia szó bármelyik

jelentésének, vonatkozzék a hadvezetésre vagy általában a problémamegoldásra, fontos eleme

az előzetes tervezés. A korpuszt képező magyar szöveg fordítójaként fontosnak tartottam az

elemzett példákon keresztül azt is bemutatni, milyen diszkrepancia áll fenn a stratégia szó

sugallta eszmei fordítói munkafolyamat és a fordítók valóságos élményei, problémamegoldási

70

lehetőségei között. A bestseller-könyvek megjelentetésének során az egyik legfontosabb

fordítói cél a hűség, az egyik legfontosabb kiadói cél viszont a gyorsaság és az olcsóság. Az

ellentétes célok csatájában a fordítói önellenőrzés, illetve számos, hagyományosan a kiadó

által végrehajtott ellenőrző művelet kimarad a könyvkiadás folyamatából, és rengeteg

döntéshelyzetben billen a mérleg az óvatos, kockázatkerülő – uniformizáló, akár

cenzúragyanús, hiszen szövegrészlet-törléseket eredményező – megoldások javára.

71

6. Elemzések – Táblázat

72

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Män som hatar kvinnor

(cím)

The Girl with the Dragon

Tatoo (cím)

helyettesítés –

teljes átalakítás

A tetovált lány (cím) adaptáció /

helyettesítés –

teljes átalakítás

a kiadó az angol nyelvű

fordítás

figyelembevételével adott

címet a magyar

változatnak

kriminalkomissarie (5) Detective Superintendent

Morell

helyettesítés –

állandó

megfelelés +

betoldás

(tulajdonnév)

rendőrfelügyelő (5) adaptáció /

helyettesítés –

állandó

megfelelés

Siljan (5) Lake Siljan in Dalarna (1) közvetlen

átvétel +

explicitáció +

betoldás

a Siljan-tó (5) közvetlen

átvétel +

explicitáció

sa hej utan att presentera

sig (5)

– (1) teljes kihagyás bemutatkozás nélkül

szervuszt köszönt (5)

helyettesítés +

konkretizálás

Statens Kriminaltekniska National Forensic adaptáció, Állami Krimináltechnikai közvetlen

73

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Laboratorium (7) Laboratory (3 állandó

megfeleltetés

(?)

Laboratórium (7) átvétel

fingeravtrycksexperter (7) fingerprint experts (3) közvetlen

átvétel

ujjlenyomat-elemzői (7) konkretizálás

det åldrade

födelsedagsbarnet (7)

the elderly birthday boy

(3)

konkretizálás –

állandó

megfeleltetés

az idős ünnepelt (7) helyettesítés –

állandó

megfeleltetés

rikskriminalen (8) National Criminal Police helyettesítés –

állandó

megfeleltetés

az országos bűnügyi

főosztály (8)

helyettesítés –

állandó

megfeleltetés

Aftonbladet, Expressen,

TT, TV4 och … […]

Dagens Industri(13)

Aftonbladet, Expressen,

T.T. wire service, T.V.4 and

… […] Dagens

Nyheter(13)

közvetlen

átvétel +

explicitácó

betoldással

Aftonbladet, Expressen,

TT, TV4 és […] a Dagens

Industritól.

Aftonbladet, Expressen –

Svédországban

délutánonként megjelenő

közvetlen

átvétel +

explicitáció –

paratextuális

magyarázat

az angol fordító egy

teljesen más, bár hasonló

nevű napilappal cseréli fel

a felsorolás végén szereplő

újságot!

74

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

országos terjesztésű

napilapok; TT – a

rövidítés feloldása:

Tidningarnas

Telegrambyrå. a svéd

„Sajtóorgánumok Távirati

Irodája”, Dagens Industri

(13)

… var är du ifrån… (13) … where are you from… pragmatikai

adaptáció

… maga honnét is jön…

(13)

pragmatikai

adaptáció

[var är du ifrån]… jaså

från Dagens Industri (13)

[where are you from]… ah

yes, Dagens Nyheter (9)

közvetlen

átvétel, bakival

[maga honnét is jön] …

aha, a Dagens Industritól

közvetlen

átvétel

a korábbi baki ismétlődik

meg az angol fordításban

Ge oss ett pratminus,

Kalle Blomkvist (13)

Give us a sound bite, Kalle

Blomquist (9)

helyettesítés –

állandó

megfeleltetés

– Nyilatkozna nekünk,

Kalle Blomkvist? (13)

helyettesítés –

teljes

átalakítással

Mikael Blomkvist, vars

fullständiga namn råkade

vara Carl Mikael

Blomkvist […] (9) kihagyás Mikael Blomkvist, akit

teljes nevén történetesen

Carl Mikael Blomkvistnek

közvetlen

átvétel

az angol fordításból

eltűnik a főhős teljes neve,

holott az Carl Michael

75

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Blomkvist (13) hívtak (13) Bellman, rokokó költő

nevére alludál, Mikael

Blomkvist ráadásul a költő

nevét viselő

Bellmansgatan egyik

házában lakik

Ge oss ett pratminus, Kalle

Blomkvist (13)

Give us a sound bite, Kalle

Blomkvist (9)

közvetlen

átvétel

– Nyilatkozna nekünk,

Kalle Blomkvist? (13)

[…]

Kalle Blomkvist a

magyarul is megjelent Az

ifjú mesterdetektív c.

ifjúsági regény főhőse; a

szerző, Astrid Lindgren,

világhírű svéd

gyerekkönyvíró (a ford.

megj.)

közvetlen

átvétel +

explicitáció –

paratextuális

magyarázat

Mikael Blomkvist, a

regény főhőse Astrid

Lindgren ifjúsági

történetének nyomozó

főhőséről kapta

„művésznevét”

a magyar betoldás teljesen

felesleges, az explicitáció

az eredeti szövegben is

megtörténik később

De var maskerade med They wore masks from szó szerinti Disney-figurák közvetlen a Disney World az

76

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

latexmasker från Walt

Disneys värld och döptes

med en inte helt obegriplig

polislogik till Kalle Anka-

ligan. (14)

Disney World, so

inevitably police logic

dubbed them the Donald

Duck Gang. (10)

fordítás

(baki!+

kihagyás

(latex): a forrás

nyelvi idegen

reáliát volna

szükséges

„visszaadaptál

ni /

visszahelyettes

íteni” a

célnyelv

számára belső

reáliára +

jelentés

felcserélés

maszkjaival álcázták

magukat, ezért nevezték el

őket a rendőrök Donald

kacsa bandának. (14)

átvétel +

helyettesítés +

kihagyás

(latex)

angol fordításban

csak a világhírű

vidámparkot

jelentheti, pedig az

eredeti szövegben

szereplő Disney

värld jelentése

Disney-univerzum

jelentésben

a latex kihagyása a

magyar fordításból

a szerkesztői

döntés, talán az

angol fordítás

nyomán történt,

más nem indokolja,

a fordítói

kéziratban még

77

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

szerepelt

och döptes med en inte

helt obegriplig polislogik

till Kalle Anka-ligan. (14)

so inevitably police logic

dubbed them the Donald

Duck Gang. (10)

forrás nyelvi

idegen reália

„visszaadaptál

ása /

helyettesítése”

a célnyelv

számára belső

reáliára +

jelentés

felcserélés

(ligan / Gang)

ezért nevezték el őket a

rendőrök Donald Kacsa

bandának. (14)

közvetlen

átvétel +

jelentés

felcserélés

(ligan / banda)

az eredeti magyar fordítói

kéziratban Donald Kacsa-

liga szerepelt, a

szerkesztői döntés nyomán

– talán az angol szöveg

hatására –, s a banda szó

ideillő negatív

konnotációja miatt,

csakhogy nem Donaldék a

rosszfiúk, hanem a Bear

Gang, a Kasszafúrók

Tidningarna döpte dock

om dem till Björnligan

[…] (14)

The newspaper renamed

them the Bear Gang […]

(10)

forrás nyelvi

idegen reália

„visszaadaptál

ása /

helyettesítése”

a célnyelv

Az újságok viszont

Kasszafúrókat emlegettek

Disney hápbörgi medvéire

utalva […] (14)

helyettesítés –

állandó

megfeleltetésse

l + explicitáció

betoldással,

újabb reáliával

a magyar fordítói döntést

indokolja a Kasszafúrók

név denotatív jelentésének

a magyar olvasók számára

feltételezhetően nem

egyértelmű mivolta

78

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

számára belső

reáliára +

jelentés

felcserélés

(ligan / Gang)

Den sjätte stöten skedde

mot en bank i

Östergötland mitt under

högsommaren. (14)

Their sixth outing was at a

bank in Östergötland at

the height of the holiday

season. (10)

közvetlen

átvétel

A hatodik rablást egy

östergötlandi bankban

követték el, a nyár kellős

közepén. (14)

közvetlen

átvétel

Mikael Blomkvist

tillbringade några dagar

med en kvinnlig bekant i

hennes föräldrars

sommarstuga i närheten av

Katrineholm. (14)

Blomkvist was spending

several days with a

girlfriend at her parents’

summer cabin near

Katrineholm.

konkretizálás Mikael Blomkvist

ugyanekkor néhány napot

egyik nőismerősével töltött

az illető hölgy

nyaralójában, Katrineholm

közelében. (14)

szó szerinti

átvétel –

tükörfordítás

en kvinnlig bekant „egy

nőismerős”ironikus

használata eltűnik az angol

nyelvű szöveg legitimáló

szinoním kifejezésében, az

egy nőismerős (egy

ismerős hölgy) szerkezet

többet szeretne sejtetni a

főhős nőfaló mivoltáról

79

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Mikael Blomkvist

tillbringade några dagar

med en kvinnlig bekant i

hennes föräldrars

sommarstuga i närheten av

Katrineholm. (14)

Blomkvist was spending

several days with a

girlfriend at her parents’

summer cabin near

Katrineholm.

helyettesítés Mikael Blomkvist

ugyanekkor néhány napot

egyik nőismerősével töltött

az illető hölgy

nyaralójában, Katrineholm

közelében. (14)

helyettesítés

Mikael Blomkvist

tillbringade några dagar

med en kvinnlig bekant i

hennes föräldrars

sommarstuga i närheten av

Katrineholm. (14)

Blomkvist was spending

several days with a

girlfriend at her parents’

summer cabin near

Katrineholm.

közvetlen

átvétel

Mikael Blomkvist

ugyanekkor néhány napot

egyik nőismerősével töltött

az illető hölgy

nyaralójában, Katrineholm

közelében. (14)

közvetlen

átvétel

Han hade sett dem några

dagar tidigare då de hade

spelat badminton ute på

tomten […] (14)

He had seen them playing

badminton out in the yard

[…](10)

közvetlen

átvétel –

idegen reália

„visszaadaptál

ása /

helyettesítése”

Egy-két nappal azelőtt

figyelt fel rájuk. A fickók

épp a kertben tollasoztak

[…](14)

helyettesítés –

összevonással

az angol fordításban az

időhatározó – några dagar

tidigare – kimarad

80

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

a célnyelv

számára belső

reáliára

Han hade sett dem några

dagar tidigare då de hade

spelat badminton ute på

tomten […] (14)

He had seen them playing

badminton out in the yard

[…](10)

helyettesítés Egy-két nappal azelőtt

figyelt fel rájuk. A fickók

épp a kertben tollasoztak

[…](14)

helyettesítés

[…] och han hade

promenerat förbi med sin

väninna på väg till en

glasskiosk. (14)

– (10) kihagyás (az

egész

tagmondatot

törölte a

fordító)

[…] amikor útban a

fagyizó felé Mikael és a

barátnője elsétáltak a telek

mellett. (14)

generalizálás –

kulturális

adaptáció

az angol fordításból

hiányzó tagmondat

veszteség, a svéd nyár

szinte kultikusnak számító

kellékei vannak beépítve a

történetbe: sommarstuga,

badminton, glasskiosk

[…] fyra […] unga män i

shorts […] (14

four […] types in shorts

(10)

közvetlen

átvétel –

idegen reália

„visszaadaptál

[…] négy […] fiatalembert

sortban (14)

külső reália

közvetlen

átvétel –

magyar

81

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

ása /

helyettesítése”

a célnyelv

számára belső

reáliára

helyesírással

[…] men likafullt hade han

tagit en promenad och

slagit sig ned på en kulle

[…] (14)

[…]but nevertheless he

had gone to a hill […].

(10)

szó szerinti

megfeleltetés

[…] azért a hír hallatán tett

egy sétát a környéken.

Félúton letelepedett egy

dombon […] (14)

szó szerinti

megfeleltetés

slagit sig ned på kimarad

az angol fordításból –

távolabb a természettől

[…] det var en hederlig

gammal AK4 av precis det

slag han själv nyligen varit

gift med under ett års

militärtjänst. (15)

[…] egy jó öreg AK4 volt

az, pontosan abból a

fajtából, amelyikhez neki

is szerencséje volt nem rég

letöltött egyéves katonai

szolgálata idején. (15)

külső reália –

közvetlen

átvétel

[…]it was a good old AK4,

the rifle that had had been

his constant companion for

the year of his military

service. (10)

külső reália –

közvetlen

átvétel

[…] det var en hederlig

gammal AK4 av precis det

slag han själv nyligen varit

[…] egy jó öreg AK4 volt

az, pontosan abból a

fajtából, amelyikhez neki is

metaforikus

nyelvhasználat

– helyettesítés

[…]it was a good old AK4,

the rifle that had had been

his constant companion

metaforikus

nyelvhasználat

– helyettesítés

a forrásnyelvi metafora

használata olyan szoros

kapcsolatra utal a fegyver

82

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

gift med under ett års

militärtjänst. (15)

szerencséje volt nem rég

letöltött egyéves katonai

szolgálata idején. (15)

for the year of his military

service. (10)

és viselője között, mint

amilyenről a hírhedt

munkásőr indulóként

bevált Puskadal sorai

tanúskodnak:

Hej, te puska, puska

vagy!/Nem csinos kis

fruska vagy!/Mégis épp oly

drága vagy nekem,

hej,/Mint a

szívszerelmesem.

Det blev upptakten till en

tre dygn lång och intensivt

media bevakad belägring

av sommarstugan, med

Mikael på första parkett

[…] (15)

[…] and that was a start of

a three day siege of the

cabin, blanket coverage by

the media, with Blomkvist

in a front-row seat

a szaknyelvben

használatos

kollokáció

helyettesítése

célnyelvi

kollokációval

– idiomatikus

Bejelentését a nyaraló 72

órán át tartó ostroma

követte, melyet a média

végig élénk figyelemmel

kísért éppúgy, mint a

„nézőtér” első sorában ülő

Mikael […] (15)

a szaknyelvben

használatos

kollokáció

helyettesítése a

szaknyelvre

jellemző

célnyelvi

83

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

kifejezéssel

(11)

kollokációval

Till råga på allt hade

tidningen illustrerat med

en kornig bild där Mikael

med halvöppen mun och

pekfingret höjt tykctes stå

och ge en uniformerad

polis instruktioner av

något slag. (15)

To make matters worse,

the paper had run the story

with a grainy photograph

of Blomkvist with his

mouth half open even as

he raised an index finger

to point. (11)

Az illusztrációnak

odabiggyesztett szemcsés

képen Mikael volt látható

félig nyitott szájjal és

felemelt ujjal, mintha a

mellette álló

egyenruhásnak adna

utasítást.(15)

allúzió – a szerkesztés

előtti magyar változat:

Mindennek tetejébe az

illusztrációnak

odabiggyesztett szemcsés

képen Mikael volt látható

félig nyitott szájjal és

felemelt ujjal, mintha a

mellette álló

egyenruhásnak adna

utasítást. Ti. Blomkvist a

kép környezetét képező

cikkben címében kapja

meg későbbi gúnynevét

I själva verket hade han

pekat ut på vägen till

– (10) kihagyás Valójában a kerti budihoz

vezető utat mutatta meg

az angol fordítás

poéngyilkos módon hagyja

84

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

stugans utedass. (15) éppen a rendőrnek. (15) ki az előző példában

szereplő riportfotó prózai

háttértörténetét, az utedass

a svéd nyár szinte kultikus

kelléke

“Du fick på skallen

ordentligt därinne”,

konstaterade Dagens

Industri, som tydligen

skickat en ung vikarie.

(16)”

“You took a real hit in

here today”, said the one

from Dagens Nyheter,

clearly a young partimer.

(11)

helyettesítés –

idiomatikus

kifejezés

részleges

átalakítása

– Alaposan kiosztották

odabent – jegyezte meg a

Dagens Industri embere.

Gyakornoknak tűnt. (16)

helyettesítés –

idiomatikus

kifejezés teljes

átalakítása

az angol fordításban a

Dagens Industri

következetesen (?)

végigvitt helyettesítése

történik a talán amerikában

jobban ismert Dagens

Nyheterrel

“Javars”, erkände Mikael.

Något annat kunde han

knappast påstå. (16)

– (11) kihagyás – De még hogy! – ismerte

el Mikael. Mást nem

nagyon mondhatott. (16)

helyzetmondat

pragmatikai

adaptációja

az angol fordítás általános

jellemzője, hogy nem

bánik kesztyűs kézzel a

larssoni dialógusokkal

“Hur känns det?” (16) “How does it feel?” (11) zsurnalisztikai

helyzetmondat,

– Milyen érzés? (16) zsurnalisztikai

helyzetmondat,

85

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

közhely,

egyezés

forrásnyelv –

célnyelv között

– közvetlen

átvétel

közhely,

egyezés

forrásnyelv –

célnyelv között

– közvetlen

átvétel,

Trots allvaret kunde

varken Mikael eller de

äldre journalisterna låta bli

att dra på munnen åt

följdfrågan. (16)

Despite the seriousness of

the situation, neither

Blomkvist nor the older

journalists could help

smiling. (11)

kihagyás Bár Mikael és az idősebb

újságírók igyekeztek

megőrizni komolyságukat,

önkéntelenül

elmosolyodtak a kérdésen.

(16)

generalizáció az angol fordításból

teljesen kimarad a –

szöveget ugyancsak

modorossá tevő –

zsargonszó

Det låg ett pratminus med

en potentiellt förödande

rubrik bakom frågan och

Mikael hade kunnat halka

på bananskalet. (16)

– (11) kihagyás (a

teljes bekezdés

kimaradt);

pratminus

elemzése ld.

feljebb

A kérdés egy jövendőbeli

cikket, az abban szóról

szóra idézett nyilatkozatát

és ugyanezen cikk

megsemmisítő címét

vetítette előre. Mikael el is

explicitáció –

konkretizálás,

kibontás;

pratminus

elemzése ld.

feljebb

a forrásnyelvi szöveg

zsargonszót és

jelentéssűrítő újságírói

szlenget használ egy

kellemetlen, irodalmiatlan,

mesterkélt hangzású

86

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

csúszhatott volna ezen a

banánhéjon […]16)

mondatban;

a két célnyelvi fordítás a

két – rájuk egyenként

jellemző – szélsőséges

stratégiával él

Borg hade inte uppskattat

Mikaels analys och vid ett

slumpartat möte på en

krog på Söder hade de

nästan råkat i hand

gemäng. (18)

When thereafter they met

by chance in a bar in Söder

they had all but come to

blows. (13)

közvetlen

átvétel

Borg persze nem volt

elragadtatva Mikael

elemzésétől, és egy

véletlen kocsmai

találkozás alkalmával a

Söder városrészben

majdnem egymásnak

estek. (18)

explicitáció –

betoldással

a Söder a Siljanhoz

hasonlóan még

kontextusba ágyazva is

nehezen értelmezhető lehet

az angolul olvasó

célközönség számára

Han klev av vid

Fridhemsplan […] (18)

He got off at

Fridhemsplan […] (13)

közvetlen

átvétel

A Fridhemsplanon szállt

le. (18)

közvetlen

átvétel

Slutligen bestämde han sig

för att promenera över till

Kafé Anna vid

Finally he walked over to

Kafé Anna, next to the

garage entrance leading

közvetlen

átvétel

Végül úgy döntött, átsétál

a rendőrség garázslejárata

mellé, a Kafé Annába. (18)

közvetlen

átvétel

a Stockholmi helyszínek,

valósak, Café Anna létezik

a Drottningsholmsgatanon,

87

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

garagenedfarten till

polishuset. (18)

underneath the police

station. (13)

a helyzete nem

összeegyeztethető a

regénybeli garázslejárattal:

Kafé Anna lehet irreália

Mindre än en halv minut

efter att han hade beställt

en caffe latte och en

smörgås började

lunchnyheterna på radion.

(18

Half a minute after he had

ordered a caffe latte and a

sandwich, the lunchtime

news came on the radio.

(14)

közvetlen

átvétel

Jókor érkezett. Miután

caffe lattét és szendvicset

rendelt, már kezdődtek is a

hírek a rádióban. (18)

közvetlen

átvétel

Mindre än en halv minut

efter att han hade beställt

en caffe latte och en

smörgås började

lunchnyheterna på radion.

(18

Half a minute after he had

ordered a caffe latte and a

sandwich, the lunchtime

news came on the radio.

(14)

tükörfordítás

(calque) –

betoldás;

állandó

megfeleltetés

Jókor érkezett. Miután

caffe lattét és szendvicset

rendelt, már kezdődtek is a

hírek a rádióban. (18)

generalizálás –

kihagyással

a magyarul: déli hírek lett

volna helyes; ez a főnévi

szerkezet tájékoztat arról,

hogy mikor zajlik a jelenet

Han reflekterade över att

möjligen sälja

He pondered the wisdom

of selling his apartment,

helyettesítés

(kulturális

Az is lehet, hogy el kell

majd adnia szövetkezeti

explicitáció;

kult. adaptáció

mindkét célnyelvi

kultúrából hiányzik a

88

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

bostadsrätten, vilket skulle

svida i skinnet. (20)

though it would break his

heart. (20)

adaptáció) –

kihagyással

lakásának lakhatási jogát,

folytatta a tépelődést.. Ez

fájdalmasan érintette. (20)

Svédországban általános

bostadsrätt jelentette

tulajdonlási – lakhatási jog

tulajdonlási – forma

Han reflekterade över att

möjligen sälja

bostadsrätten, vilket skulle

svida i skinnet. (20)

He pondered the wisdom

of selling his apartment,

though it would break his

heart. (20)

helyettesítés –

frazeologizmus

adaptációja:

részleges

ekvivalencia –

szintaktikai

strukturális

azonosság,

szemantik

tartalom nem

azonos, de

átfedés

Az is lehet, hogy el kell

majd adnia szövetkezeti

lakásának lakhatási jogát,

folytatta a tépelődést.Ez

fájdalmasan érintette. (20)

helyettesítés –

frazeologizmus

helyett

kollokáció,

eredmény

generalizáció

svida i skinnet frazéma a

svédben gyakran

használatos az anyagi

veszteség okozta fájdalom

kifejezésére, míg az angol

to break someones heart

megfeleltetés ennél

általánosabb, erős érzelmi

veszteség következtében

kialakult állapotot

jellemez; a fájdalmasan

érint kollokáció, bér

általánosít, de ironikus

konnotációjával gyakran

89

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

használt kifejezés anyagi

veszteség leírására

[…] innan han snubblat

över en vindsvåning på 65

kvadrat precis i början av

Bellmansgatan. (20)

He ran from one apartment

showing to another before

he stumbled on an attic flat

of 70 square meter right at

the end of Bellmansgatan.

(15)

közvetlen

átvétel

Lakásbemutatókra

rohangászott, míg rá nem

talált egy 65

négyzetméteres tetőtér

beépítésre a Bellmangatan

legelején. (20

közvetlen

átvétel

hiba – halmozódás;

az utcanév átvétele a

magyar fordításban hibás,

a szerkesztés után is így

maradt – hiba halmozódás

[…] innan han snubblat

över en vindsvåning på 65

kvadrat precis i början av

Bellmansgatan. (20)

He ran from one apartment

showing to another before

he stumbled on an attic flat

of 70 square meter right at

the end of Bellmansgatan.

(15)

közvetlen

átvételnek

tűnik – hibás

fordítás; az

oka: közvetítő

szövegbeli

átváltás

Lakásbemutatókra

rohangászott, míg rá nem

talált egy 65

négyzetméteres tetőtér

beépítésre a Bellmangatan

legelején. (20

közvetlen

átvétel

hiba halmozódás;

a lakás alapterülete öt nm-

rel nagyobb az angol

fordításban: az angol e-

book pdf-változatában

szerepel a pontos méret az

amerikai-angolszász

rendszer mértékegységére

váltva : „He ran from one

apartment showing to

90

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

another before he

stumbled on an attic flat of

700 square feet right at the

end of Bellmansgatan.” –

lehetséges, hogy a

nyomtatott verzióban

szereplő 70 square meter-

nek ez az eredete (12)

[…] innan han snubblat

över en vindsvåning på 65

kvadrat precis i början av

Bellmansgatan. (20)

He ran from one apartment

showing to another before

he stumbled on an attic flat

of 70 square meter right at

the end of Bellmansgatan.

(15)

adaptáció –

(mintha

antoním

fordítás lenne)

Lakásbemutatókra

rohangászott, míg rá nem

talált egy 65

négyzetméteres tetőtér

beépítésre a Bellmangatan

legelején. (20

közvetlen

átvétel

Az angolban egy utca két

végének egyikéről sem

lehet az utca elejeként

beszélni. A svéd nyelvben

és a magyarban is

működik azonban ez a

szemlélet. A történet

szerint egyértelműen a

Bellmansgatan vízhez

közelebb eső részéről van

91

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

szó, mivel a történet

szerint a szóban forgó

padlástéri lakás ablakából

rá lehet látni a

Riddarfjärden öblének

víztükrére és a

Riddarholmen sziget

tornyaira.

[…] han […] täckte de

värsta skavankerna med ett

par akvareller av Emanuel

Bernstone. (20)

[…] he […] híd the worst

patches behind two

watercolours by Emanuel

Bernstone. (15)

közvetlen

átvétel

[…] a legfeltűnőbb hibákat

meg eltakarta néhány

Emanuel Bernstone-

akvarellel.(20)

közvetlen

átvétel

Emanuel Bernstone –

kortárs svéd festőművész

[…] han […] täckte de

värsta skavankerna med ett

par akvareller av Emanuel

Bernstone. (20)

[…] he […] híd the worst

patches behind two

watercolours by Emanuel

Bernstone. (15)

„átváltás” […] a legfeltűnőbb hibákat

meg eltakarta néhány

Emanuel Bernstone-

akvarellel.(20)

átváltás ett par általában kettőt

jelent, időnként többet –

néhányat;

az angol fordítás az előbbi

mellett döntött

Lägenheten hade två The apartment had two explicitáció – A lakásnak volt két közvetlen a magyar fordító utolsó

92

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

fönster i vindskupor och

ett gavelfönster med utsikt

över takåsarna mot

Riddarfjärden och Gamla

stan. (20)

dormer windows and a

gable window with a view

of the rooftops towards

Gamla Stan, Stockholm’s

oldest section, and the

water of Riddarfjärden.

betoldással,

„oldest

section” +

„water of”

félköríves fülkés ablaka, és

egy oromablaka, ahonnan

a Riddarfjärden és az

óváros háztetőire nyílt

kilátás. (20)

átvétel súlyos

tévesztéssel

(!), ill. calque

javaslata is „Óváros”,

tulajdonnévként, a

szerkesztés során

elvetették, közvetlen

átvétel súlyos tévesztése a

magyar fordításban:

„Riddarfjärdenre” lett

volna helyes, a

Riddarfjärdennek

nincsenek háztetői, hiszen

öböl

Han såg en glipa vatten

vid Slussen och hade utsikt

mot Stadshuset. (20)

He had a glimpse of water

by the Slussen locks and a

view of City Hall. (15)

explicitáció –

betoldással:

„locks”;

calque

Odalátszott a Városháza is,

no meg egy darabka

Slussen-zsilipnél csillogó

víztükörből. (20)

calque;

explicitáció –

betoldással:

„zsilip”

kimaradt egy névelő a

magyar fordításból

Under överskådlig framtid

skulle många redaktörer

tveka att publicera en

For the foreseeable future,

editors would hesitate to

publish a story under his

közvetlen

átvétel,

helyesebben:

Elsősorban attól tartott,

hogy a szerkesztők ezután

százszor meggondolják

generalizálás/

kihagyás tkp.

újságírói zsargonszó

93

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

historia med hans byline.

(21)

byline. (16) visszavétel –

angol

kölcsönszó

majd, mielőtt bármit

publikálnak tőle. (20)

Han hade haft alla trumf

på hand men likafullt

förlorat mot en

halvgangster i

Armanikostym. (21

He had held all the trumps

and yet he had lost to a

semi-gangster in an

Armani suit. (16)

közvetlen

átvétel

Már nyerésre állt, s végül

mégis legyőzte őt egy

Armani öltönyös

félgengszter.(21)

közvetlen

átvétel

Armani öltöny – külső

reália mindhárom

nyelvben; a gazdagság, a

siker, gátlástalanság

jelképe

Wenneströmaffären hade

börjat så lovande i

sittbrunnen på en gul

Mälar-30 […] (20)

The Wennerström affair

had started out with such

promise in the cockpit of

an eleven metre Mälar-30

[…]. (16)

állandó

megfeleltetés

Pedig a Wennerström-ügy

annyira ígéretesen indult

[...], azon a sárga Mälar-

30-as vitorláson. (21)

kihagyás a magyar fordító nem tud

mit kezdeni a „sittbrunn”

kifejezéssel (vszleg.

cockpit volna a

legmegfelelőbb fordítás a

magyar szövegben is);az

angol fordítás ezt

könnyedén megoldja,

viszont kihagyja a sárga

jelzőt, és hozzáad az

94

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

eredeti szövegben nem

szereplő adatot, ami nem

is pontos, ti. 11,5

méteresek a Mälar-30-

asok, az e-bookban

thirtyseven-foot szerepel,

ez sem stimmel, mert az

csak 11,27 méternek felel

meg

Wenneströmaffären hade

börjat så lovande i

sittbrunnen på en gul

Mälar-30 […] (20)

The Wennerström affair

had started out with such

promise in the cockpit of

an eleven metre Mälar-30

[…]. (16)

kihagyás – gul

(„sárga”) –

betoldással : az

eredeti

szövegben

nem szerepel a

hossz

Pedig a Wennerström-ügy

annyira ígéretesen indult

[...], azon a sárga Mälar-

30-as vitorláson. (21)

kihagyás,

explicitáció

az angol fordításból

kimarad a sárga jelzőt, és

hozzáad az eredeti

szövegben nem szereplő

adatot, ami nem is pontos,

ti. 11,5 méteresek a Mälar-

30-asok, az e-bookban

thirtyseven-foot szerepel,

ami csak 11,27 méternek

95

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

felel meg

Wennerströmaffären hade

börjat […] på en

midsommarafton ett och

ett halvt år tidigare. (21)

The Wennerström affair

had started out with such

promise in the cockpit of

an eleven-metre Mälar-30

on Midsummer Eve a year

and a half earlier. (16)

tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés;

közös európai

germán

keresztény

ünnep –

kulturális

gyökerei még a

kereszténység

előtti időkből

Pedig a Wennerström-ügy

[…] indult úgy fél éve,

Szent Iván éjjelén, [...].

(21)

tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés;

közös európai

germán

keresztény

ünnep –

kulturális

gyökerei még a

kereszténység

előtti időkből

Wennerströmaffären hade

börjat […] på en

midsommarafton ett och

ett halvt år tidigare. (21)

The Wennerström affair

had started out with such

promise in the cockpit of

an eleven-metre Mälar-30

on Midsummer Eve a year

and a half earlier. (16)

régi germán

szó, mindkét

nyelvben

megvan

Pedig a Wennerström-ügy

[…] indult úgy fél éve,

Szent Iván éjjelén [...]. (21)

kulturális

adaptáció:

helyettesítés

(?), plusz

fordítói baki!!!

súlyos hiba marad

kijavítatlanul a magyar

fordításban

96

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

[…] en före detta

journalistkollega, numera

informationsnisse på

landstinget […] (21)

a former journalist

colleague, now a PR flunky

at the county council (16)

helyettesítés –

konkretizálás;

megfelelő

stílusregiszter

[…] egy volt újságíró

kolléga – azóta a

tartománygyűlés

sajtófőnöke […] (21)

helyettesítés –

konkretizálás;

stílusregiszter-

váltás

zsurnalisztikai zsargonszó

– szleng

[…] en före detta

journalistkollega, numera

informationsnisse på

landstinget […] (21)

a former journalist

colleague, now a PR

flunky at the county

council (16)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció

[…] egy volt újságíró

kolléga – azóta a

tartománygyűlés

sajtófőnöke […] (21)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció

romantisk

skärgårdssegling (21)

romantic sailing in the

Stockholm archipelago

(16)

explixitáció –

betoldással

romantikus vitorlázás-[-

…] a Stockholmot

körülölelő szigetvilágban

(21)

explixitáció –

betoldással

De hade seglat den vackra

men föga dramatiska

rutten från Bullandö upp

genom Furusundsleden i

knappa fem sekundmeter

[…] (21)

They had sailed the

beautiful but not very

dramatic route from

Bullandö up through

Furusund Strait at barely 9

knots […] (17)

közvetlen

átvétel +

köznév

tükörfordítása

A szép, ám kevéssé

izgalmas Bullandö-

Furusund hajózási

útvonalon vitorláztak

felfelé, alig öt méter per

másodperces sebességgel

közvetlen

átvétel +

köznév

kihagyása

a magyar fordítás hibás,

végpontot jelöl meg, holott

az eredeti szövegben

Furusund-szoros szerepel,

amelyen áthalad a vitorlás

97

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

[…] (21)

De hade seglat den vackra

men föga dramatiska

rutten från Bullandö upp

genom Furusundsleden i

knappa fem sekundmeter

[…] (21)

They had sailed the

beautiful but not very

dramatic route from

Bullandö up through

Furusund Strait at barely 9

knots […] (17)

mértékegység

átváltása –

hiba a

számításban

A szép, ám kevéssé

izgalmas Bullandö-

Furusund hajózási

útvonalon vitorláztak

felfelé, alig öt méter per

másodperces sebességgel

[…] (21)

közvetlen

átvétel – hiba

mértékegység

magyar

elnevezésében

a mértékegység magyarul:

méter per szekundum; az

angol fordítás is pontatlan

9 csomó jóval kevesebb,

mint 5 m/sec: 4,63, 10

csomó 5,14 m/sec

Efter första övernattningen

i en vik på Ängsö […] (22)

After the first night in a

bay on Ängsö […]

közvetlen

átvétel

explicitáció

nélkül;

tükörfordítás

Az Ängsö szigetén eltöltött

első éjszakát követően

[…]

explicitáció

(szigetén)+

kihagyás –

baki

magyar fordítási hiba –

pedig valójában nem a

szigeten alszanak a

szereplők, hanem az

öbölben a hajón

Vid tolvtiden nästa dag

[…] hade de förtöjt vid

gästbryggan på Arholma.

(22)

At noon the next day, […]

they tied up at the visitors’

wharf on the picturesque

island of Arholma. (17)

kulturális

adaptáció –

állandó

megfeleltetés

Másnap tizenkét órakor

kötöttek ki Arholmán, […]

a vendéghajók számára

fenntartott kikötőhídnál.

(22)

explicitáció

98

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Vid tolvtiden nästa dag

[…] hade de förtöjt vid

gästbryggan på Arholma.

(22)

At noon the next day, […]

they tied up at the visitors’

wharf on the picturesque

island of Arholma. (17)

explicitáció –

betoldással

Másnap tizenkét órakor

kötöttek ki Arholmán, […]

a vendéghajók számára

fenntartott kikötőhídnál.

(22)

közvetlen

átvétel –

explicitáció

nélkül

a példák tanúsága szerint a

földrajzi tulajdonnevek

fordításánál nincs

következetes stratégia; az

angol és a magyar fordítás

felváltva él az explicitációs

lehetőségek különböző

fajtáival; e példa

érdekessége az angol

fordító betoldott jelzője:

picturesque („festői” –

bédekkerbe illő jelző);

ahogy az eredeti regény át

meg át különböző nem

szépirodalmi műfajokba

(zsurnalisztikai,

ismeretterjesztő), úgy a

fordítással is ez történik

99

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

váratlan helyeken

[…] en gul M-30 i plast

som gled in i viken på

bara storseglet. (22)

a yellow fibreglass M-30

gliding into the bay using

only its mainsail.(17)

explicitáció –

ige (using)

betoldásával

[…] egy sárga műanyag

M-30-ast. A hajó felvont

nagyvitorlával siklott be a

kikötőbe.(22)

hiba –

pontatlanság –

kihagyás: csak

[…]en H-båt på styrbords

sida [….] (22)

[…] an H-boat on the

starboard side[…] (17)

tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés

egy H-hajó jobb oldala

[…]

tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés

hiányában:

„culture

bump”

a magyarban használatos

vitorlás szaknyelvi

kifejezés inkább: H-boat

[…]en H-båt på styrbords

sida [….] (22)

[…]an H-boat on the

starboard side[…] (17)

állandó

megfeleltetés

egy H-hajó jobb oldala

[…]

helyettesítés –

explicitációs

megoldás; az

eredménye:

baki!

óriási hiba a magyar

fordításban: helyesen „és a

tőle jobbra – a steuerboard

felőli oldalon – levő H-

boat”; a magyar vitorlás

szakszó: Steuerbord,

e.:stajerbord;

100

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

kormányféloldal)

[…] på Kungsholmens

gymnasium […] (22)

[…] Kungsholmen school

[…] (18)

generalizálás […] a Kungsholmen

Gimnáziumba […] (22)

tükörfordítás

Som så ofta sker med

gamla skolkamrater hade

vänskapen upphört efter

examensdagen. De hade

gått skilda vägar och

träffats knappt ett

halvdussin gånger de

senaste tjugo åren. När de

nu oväntat möttes på

Arholma brygga hade de

inte setts på åtminstone sju

eller åtta år. (23)

As so often happens with

school buddies, the

friendship faded after they

had gone their separate

ways. They had met

maybe half a dozen times

in the past twenty years,

the last one seven or eight

years ago. (18)

helyettesítés –

kihagyás /

generalizálás

De mint az régi

iskolatársak között

gyakran megesik, az

érettségi napja után

kapcsolatuk megszakadt,

az elmúlt húsz évben

legfeljebb ötször-hatszor

futottak össze. Váratlan

arholmai találkozásukat

megelőzően legalább hét-

nyolc éve nem látták már

egymást. (22)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció

Som så ofta sker med

gamla skolkamrater hade

vänskapen upphört efter

As so often happens with

school buddies, the

friendship faded after they

kihagyás –

teljes

tagmondat

De mint az régi

iskolatársak között

gyakran megesik, az

generalizáció –

kihagyással

(brygga

101

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

examensdagen. De hade

gått skilda vägar och

träffats knappt ett

halvdussin gånger de

senaste tjugo åren. När de

nu oväntat möttes på

Arholma brygga hade de

inte setts på åtminstone sju

eller åtta år. (23)

had gone their separate

ways. They had met

maybe half a dozen times

in the past twenty years,

the last one seven or eight

years ago. (18)

kihagyása, a

benne szereplő

reáliával

együtt: När de

nu oväntat

möttes på

Arholma

brygga

érettségi napja után

kapcsolatuk megszakadt,

az elmúlt húsz évben

legfeljebb ötször-hatszor

futottak össze. Váratlan

arholmai találkozásukat

megelőzően legalább hét-

nyolc éve nem látták már

egymást. (22)

kimarad)

[…] för att dansa runt

midsommarstången vid

handelsboden […] (23)

[…]to dance around the

Midsummer pole in front

of the general store on the

other side of the island

[…] (18)

kulturális

adaptáció –

állandó

megfeleltetés

[…] hogy részt vegyen a

májusfa körüli

táncmulatságon a sziget

túloldalán, a

vegyeskereskedés bódéja

mellett […] (23)

kulturális

adaptáció –

állandó

megfeleltetés

május-június

ellentmondás: májusfát

Európa sok országában

április 30-áról május 1-re

virradó éjjeli

kitáncoltatáshoz állítanak;

vö. a germán-skandináv

kultúrkörben ünnepelt

Valpurgis-éjjel;

102

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

a Svédországban Szent

Iván éjre felállított fát is

szokás majstångnak

nevezni

[…] för att dansa runt

midsommarstången vid

handelsboden på andra

sidan ön[…] (23)

[…]to dance around the

Midsummer pole in front

of the general store on the

other side of the island

[…] (18)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció

[…] hogy részt vegyen a

májusfa körüli

táncmulatságon a sziget

túloldalán, a

vegyeskereskedés bódéja

mellett […] (23)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció

Handelshögskolan (23) Stockholm School of

Economics (18)

közvetlen

átvétel –

állandó

megfeleltetése

a valóságos

intézménynek

kereskedelmi főiskola (23) tükörfordítás –

köznevesítés;

tulajdonnév-

jellege elvész;

a neves

iskolára való

hivatkozás

törlődik –

a kiadó javította a magyar

fordításban szereplő

tulajdonnevet

(Kereskedelmi Főiskola)

köznévre

103

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

generalizáció

journalisthögskolan (23) Stockholm School of

Journalism (18)

konkretizáció

– kitalált

tulajdonnév

(irreália), az

előző – létező

– intézmény

nevéhez

illeszkedik

újságíró-főiskolán (23) tükörfordítás –

köznév

megőrzése

SIB stod för Styrelsen för

Industriellt Bistånd (23)

The Agency for Industrial

Assistance (19)

tükörfordítás –

irreália

A SIB az Ipari

Segélyprogram

Felügyelőbizottságát

takarta (23)

tükörfordítás –

irreália

az angol fordításban a

következőkben A.I.A.;

a magyar fordításban a

következőkben marad a

svéd rövidítés: SIB, ISF

helyett

LO (24) The Swedish Trade Union

Confederation, L.O. (19)

explicitáció –

kulturális

adaptáció

Az LO, a Svéd

Szakszervezetek Országos

Tanácsa (23)

explicitáció –

kulturális

adaptáció

LO – Landsorganisationen

(i Sverige): a fordítások

explicitációs jellege a svéd

104

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

szervezet nevének

egyszerűsége miatt is

szükséges, az LO feloldása

magyarul „Oszágos

Szervezet”; a rövidítés

tükörfordítása tehát: OSZ

Den där jävla kristna

ministern var en varm

anhängare av SIB. (24)

That goddammed minister

in the Christian party was

an ardent advocate of the

AIA, […] (19)

explicitáció – a

sv. „kristna”

keresztény

jelzőként

félreérthető:

„keresztény

vallású”

–(24) teljes

kihagyása a

mondatnak

irreália (?), egy nem

valóságos, elítélhetően

viselkedő politikusról van

szó; a magyar fordító

utolsó változatában a

mondat így szerepel: „Az

az aljas

kereszténydemokrata

miniszter a SIB szószólója

volt.” (keresztény párt

abban az időben is csak a

kereszténydemokrata párt

105

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

lehetett) – a kiadó törölte

(prüdéria, cenzúra?)

ideell verksamhet(24) ideal operation(19) tükörfordítás –

hibás fordítás

fair trade tevékenység (24) kulturális

adaptáció –

hibás fordítás

az ideell szervezetek

kialakulása és működése

svéd gyökerű; a non-profit

működésekkel

összevethető; mindkét

fordítás félrevezető

Reimersholms Brännvin

(25)

Reimersholms brandy (20) közvetlen

átvétel +

generalizáció

Reimersholm pálinka (25) tükörfordítás +

generalizáció

(nem kellett

volna a

tulajdonnevet

lefordítani,

explicitáció

helyes lett

volna)

az eredeti svéd márkanév

arra enged következtetni,

hogy nem aquavitről

(fűszeres pálinkáról) van

szó, hanem tisztáról;

„Reimershoms Brännvin

Special”, egy 1955 óta

kapható termék;

a tulajdonnév lefordítása

nélküli explicitációs

106

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

stratégia helyes lett volna

– termékelhelyezés zajlik

Han tjänade en slant och

flyttade till Stockholm, där

han gjorde kometkarriär

under det glada 1980-talet.

(25)

He made money and

moved to Stockholm, and

there his career took off in

the eighties. (20)

a jelző

kihagyása –

generalizáció;

a jelző teszi az

eredeti

szövegban

kultúrafüggővé

a kifejezést

Leakasztott vele nem is

keveset. Stockholmba

költözött, ahol a boldog

nyolcvanas években

megcsinálta a szerencséjét.

Fényes karriert futott be.

(25)

tükörfordítás –

culture bump

glada 1980-talet, a

konjunktúra évtizede a

recesszió előtt

Svédországban, van angol

állandó jelző „roaring

1980’s” ld. The Routledge

Handbook of White-Collar

and Corporate Crime in

Europe pp. 91 (viszonylag

újkeletű kultúrafüggő

kollokáció)

Han skapade Wennerström

Gruppen som döpts om till

Wennerstroem Group när

kontor eteblerades i

He created Wennerström-

gruppen, the Wennerström

Group, when they set up

offices in London and

közvetlen

átvétel

Megalapította a

Wennerström Csoportot,

ezt Wennerstroem

Groupnak nevezték át,

kihagyás, a

kiadó törölte, –

veszteség

a magyar fordító utolsó

változatában szerepelt a

később a kiadó által

kihagyott mondat: „Ebben

107

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

London och New York

och företaget började

nämnas i samma artiklar

som Beijer. (25)

New York and the

company started to get

mentioned in the same

articles as Beijer. (20)

amikor a londoni és a New

York-i iroda megkezdte

működését. (25)

az időben jelentős

szakújságírók egy lapon

kezdték emlegetni a céget

a Beijerrel.” A Beijer

Electronics 1981-ben

olvadt be, s lett egy 19.

század közepétől kezdve

működő nagy múltú svéd

kereskedelmi vállalat, a G

& B Geijer leányvállalata.

Az egy lapon emleget

fordítói hiba; a Beijerre

való hivatkozás kihagyása

veszteséggel járó kiadói

beavatkozás.

[…] en 23 meter lång

motorkryssare […] (25)

[…] a twenty-five-metre

motor yacht […] (

közvetlen

átvétel –

valójában át-,

[…]egy 23 méter hosszú

tengerjáró jachtnak […]

(25

az elektronikus angol

változatban „[…] an

eighty-two-foot motor

108

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

és visszaváltás yacht […]”, ez 24.9936

méternek felel meg

Han saknade Stenbecks

yviga manér och vek inte

ut sig i pressen som

Barnevik. (25)

He lacked Jan Stenbeck’s

flamboyance and did not

spread himself all over the

tabloids like Percy

Barnevik. (20)

explicitáció –

keresztnevek

betoldása

Nem volt dagályos, mint

Stenbeck, és nem teregette

ki ügyeit a sajtónak, mint

Barnevik. (25)

közvetlen

átvétel –

explicitáció

nélkül

az angol fordításban a

keresztnevekkel

kiegészített nevek alapján

egyszerűbb lehet az

alludált figurák

beazonosítása

Lodz (26) Lódz ortográfiai

egyszerűsítés

(vö. ékezetek –

umlaut /

germán trémák

– normatív

elhagyása az

angolban)

Łodž (26) hibák

halmozódása!

(a fordítónál

„ż” szerepel,

ebből csinál a

kiadó ž-t, ez az

írásjegy sem

helyes)

a lengyel város helyesen

mindhárom nyelven: Łódź

(!), egyszerűsített formák –

Lodz, Lódz–

elfogadhatóak az angolban

– Tro mig, det var en

kapitalists våta dröm. (26)

“Believe me, it was a

capitalist’s wet dream.

tükörfordítás –

idiomatikus

– De még hogy! Gondolj

csak bele, mekkora piacról

helyettesítés –

adaptáció: a

a magyar fordításban

helyettesítés szerepel, a :

109

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

[…]” (21) kifejezés

állandó

megfeleléssel

az angolban –

lehet, hogy

onnan

származik

van szó! (26) teljes

tagmondat

helyettesítése

(cenzúra?)

vágyálom, leghőbb vágy,

bár nem szexuálisan

töltött, s ezért nem annyira

erős;

a svéd szövegben is kissé

túlzónak – nevetségesnek

– hat az erotikus

metaforikus kifejezés

sossar eller moderater

(27)

the Social Democrats or

the moderates (23)

explicitáció,

elvész a

szlenges,

bizalmas tónus

szocik vagy a

konzervatívok (27)

helyettesítés,

hibás:

szocdemeknek

kellene állnia a

sossar helyén

mind a két – egymástól

eltérő – fordítási stratégia

veszteséggel jár

En av deras tomtar hade

förväxlat SIB med SIDA

och trodde att de handlade

om nåt jävla do gooder

biståndsprojekt i stil med

One of their henchmen had

confused AIA with the

Swedish International

Development Authority

and thought it was all

probléma:

SIB/SIDA (az

eredeti

szövegben)

összetéveszthet

– (27) teljes kihagyás

– kiadói döntés

a húzás;

N.B. a magyar

fordítás

a magyar fordításból a

kiadó-szerkesztő törölte a

mondatot: „Az egyik ürge

összecserélte a SIB-t a

SIDA-val, azt hitte, valami

110

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Tanzania. (27 some damn do-gooder

project like the one in

Tanzania. (22)

ő, AIA/SIDA

(a fordításban)

aligha

meghagyta a

SIB rövidítést,

ami így

indokolttá

do gooder-támogatási

projektről szól à la

Tanzánia.” A Sida reália

(Swedish International

Development Authority)

– […] Tyskarna höll som

bäst på att köpa upp hela

Östblocket. (27)

The Germans were doing

their best to buy up the

entire Eastern Bloc. (22)

tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés

– (27) kihagyás –

teljes mondaté

(szaklektorálás

? / cenzúra?)

A magyar változatból a

kiadó/szerk. által törölt

sommás mondat a fordító

kézirata alapján: „A

németek már majdnem az

egész keleti blokkot

felvásárolták.”

a reália használata nem

– På 1990-talet jobbade

jag på Handelsbanken.

(28)

“I worked at

Handelsbanken in the

’90s. […]” (23)

közvetlen

átvétel

– A kilencvenes években a

Handelsbankenben

dolgoztam. (28)

közvetlen

átvétel

mindkét fordítás arra

apellál, hogy a bank

nevéből kikövetkeztethető

az olvasó számára az

intézmény jellege

111

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

joint ventures joint venture közvetlen át-

(tkp. vissza-)

vétel – a

forrásnyelvben

külső-, a

célnyelvben

belső reália

közös vállalkozások tükörfordítás

– Eftersom du är journalist

så är det här off the record.

(29)

“And since you’re a

journalist, this is off the

record.” (24)

közvetlen át-

(vissza-)vétel;

zsurnalisztikai

zsargon

– És mivel újságíró vagy,

hadd mondjak csak annyit,

hogy mindez off the

record. (29)

közvetlen

átvétel +

pragmatikai

explicitáció –

betoldás

a magyar fordítás

explicitál, vagyis betold;

egyébként a szereplő sem

használja helyesen a

zsargont – ez nem marad

reflektálatlanul

– […] Han hade några

riktigt skärpta young

warriors som rådgivare

[…] (30)

– […] although he had

some really sharp young

warriors for advisers.

Above all, I really didn’t

care for him personally.

közvetlen át

(vissza-)vétel;

– […] Volt ugyan pár

nagyon penge ifjú titán a

csapatában, […] (30)

helyettesítés –

adaptáció;

kissé régies,

anakronisztiku

s hatással;

112

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

(25 a koncepció is

eltér

Röda armén (30) the Red Army (30) tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés

a Vörös Hadsereg (30) tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés

– […] Exit Minos. (31) Bye-bye, Minos. (26) szleng

helyettesítés

– […] A Minosnak ezzel

befellegzett.

szleng

helyettesítés

– […] Exit Minos. (31) Bye-bye, Minos. (26) közvetlen

átvétel –

irreália

– […] A Minosnak ezzel

befellegzett.

közvetlen

átvétel –

irreália

– […] Men tämk efter;

Wennerstroem Group är

ett investment företag som

handlar med allting som

man kan göra klipp på –

värdepapper, optioner,

valuta… you name it. (32)

the Wennerström Group is

an investment company

that deals with property,

securities, options, foreign

exchange…you name it.

(27)

közvetlen át-/

vissza-vétel –

idiomatikus

kifejezés

– […] a Wennerstroem

Group egy befektetési

vállalat, mindenféle

átmegy a keze között,

amiből gyors üzletet lehet

csinálni – értékpapírok,

opciók, valuta… amit

akarsz. (32)

helyettesítés a svéd gazdasági újságírói

szaknyelv tele van angol

szakkifejezésekkel;

a svéd gazdasági újságírók

nem is váltanak kódot

angol–svéd irányban,

amikor a zsargonról vagy a

szlengről van szó

113

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Cash-flow problem (33) Cash-flow problem (27) közvetlen

átvétel (tkp.

visszavétel)+

tükörfordítás

Cash-flow probléma (33) közvetlen

átvétel

+tükörfordítás

Däremot var han en

genetisk gatukorsning av

det slag som rasbiologiska

stollar med stor

sannolikhet skulle beskriva

som underlägset

humanvirke. (35)

– (29) kihagyás – a

teljes mondat

hiányzik az

angol

fordításból;

cenzúra?

– (34) kihagyás – a

teljes mondat

hiányzik a

magyar

fordításból;

cenzúra?

A magyar fordító

kéziratából kihúzott sor –

vajon – valószínűleg a már

megjelent angol fordítás

figyelembe vételével,

tekintettel a politikailag

nem elég svédesen korrekt

iróniára (?): „Viszont

olyan genetikai

útkereszteződésben állt,

amit fajbiológus idióták

nagy valószínűséggel

alsóbbrendű

emberanyagként

114

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

jellemeztek volna.”

Ti. Dragan Armanskij

örmény zsidó, ill. görög

felmenőkkel rendelkező

bosnyák muszlim

szülőktől származik

[…] tre decennier senare

avancerat till vd och

operativ chef för företaget.

(35)

Three decades later he had

advanced to CEO and

COO of the company. (29)

kulturális

adaptáció

[…] három évtizeddel

később a cég ügyvezető

igazgatójává lépett

elő.(34)

kulturális

adaptáció –

kihagyással: vd

–

vezérigazgató

a vállatvezetési struktúra, a

beosztások hasonló, de

eltéréseket mutató

rendszere okoz problémát

a magyar fordításban

található

megfeleltetéseknél

[Själv förvandlades han

från räknenisse till

medspelare i företagets

utveckling, och expert på

ekonomiska bedrägerier.

He had been promoted and

played a key role in the

firm’s development and

was an expert in financial

fraud. Fifteen years later

erősen húzott

szövegösszevo

nás

(összeadással:

fem + tio år

[Armanskij ekkor vált a

számok emberéből a cég

fejlesztésében résztvevő

munkatárssá és a

gazdasági

generalizálás –

kihagyással

a magyar fordító feladta –

hogy ne hibázzon,

elhagyja az igazgatói

beosztás típusát, így a

szövegben a szereplő

115

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Efter fem år hamnade han i

företagets ledningsgrupp,]

och ytterligare tio år

senare blev han – inte utan

motstånd – vd. (36)

he became CEO. (30) (5+10) =

fifteen (15))

bűncselekmények

szakértőjévé. Öt év

elteltével bekerült a

cégvezetésbe,] és tíz év

múlva ő lett – nem minden

ellenállást legyőzve – a

cég igazgatója. (34)

pályája

következetlenségeket rejt

Milton Security hade

trehundraåttio

heltidsanställda

medarbetare och

ytterligare drygt trehundra

pålitliga frilansare, som

arvoderades efter behov.

Det var följaktligen ett litet

företag i jämförelse med

Falck eller Svensk

Bevakningstjänst.

The company had 380 full-

time employees and

another 300 freelancers. It

was small compared to

Falck or Swedish Guard

Service. (30)

generalizálás,

de korábban

szerepel a

cégnév –

közvetlen

átvétellel;

irreália

A Milton Security

háromszáznyolcvan teljes

állású alkalmazottat

foglalkoztatott, ezenkívül

több mint háromszáz

megbízható külsőst, az ő

munkájukért honoráriumot

fizetett. (34)

közvetlen

átvétel

A magyar fordítói

kéziratból a kiadó kihúzta

ld. BI16-os megjegyzés:

Ennek nincs jelentősége

kihagyható. Csak a

svédeknek érdekes.

Látnivaló tehát, hogy a

Falckhoz vagy a Svensk

Bevakningstjänsthez

képest kis vállalkozásnak

számított.

116

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Milton Security hade

trehundraåttio

heltidsanställda

medarbetare och

ytterligare drygt trehundra

pålitliga frilansare, som

arvoderades efter behov.

Det var följaktligen ett litet

företag i jämförelse med

Falck eller Svensk

Bevakningstjänst.

The company had 380 full-

time employees and

another 300 freelancers. It

was small compared to

Falck or Swedish Guard

Service. (30)

közvetlen

átvétel (egy

angol cégnév

esetében kevés

problémát

jelent)

A Milton Security

háromszáznyolcvan teljes

állású alkalmazottat

foglalkoztatott, ezenkívül

több mint háromszáz

megbízható külsőst, az ő

munkájukért honoráriumot

fizetett. (34)

teljes kihagyás,

az egész

hasonlaté

A magyar fordítói

kéziratból a kiadó kihúzta

ld. BI16-os megjegyzés:

„Ennek nincs jelentősége

kihagyható. Csak a

svédeknek érdekes.”

Larsson, az alapos

újságíró-szerző a

hasonlattal illusztrálná,

hogy a Falckhoz vagy a

Svensk

Bevakningstjänsthez

képest kis vállalkozásnak

számított.

till Slussen (36) near Slussen (30) közvetlen

átvétel – első

előforduláskor

alkalmazott

a Slussen-zsiliphez (35) explicitáció

betoldás

117

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

explicitáció

betoldás itt

nem szerepel

már

[..] en ny kundgrupp

uppstått i form av

någorlunda välbärgade

kvinnor som sökte skydd

mot föredetta pojkvänner

eller makar eller mot

okända stalkers som sett

dem på TV och fixerat sig

vid deras trånga jumprar

eller färgen på deras

läppstift. (37)(

Lately a new client group

had arisen: affluent

women seeking protection

from former boyfriends or

husbands or from stalkers.

(30-31)

teljes

tagmondat

kihagyása

[..] egy új ügyfélcsoport

létrejöttének

köszönhetően. Egyre

gyakrabban megtörtént

ugyanis, hogy jómódú nők

– hírességek, közszereplők

– kértek védelmet volt

barátjukkal, férjükkel vagy

ismeretlen zaklatójukkal

szemben. (35)

teljes mondat

kihagyása –

kiadói –

szerkesztői

döntés nyomán

A magyar fordítói

kéziratban szereplő –

rosszul fordított tagmondat

teljesen eltűnt (az angol

változat ihlette?)

„akik rabul estek a

televízió képernyőjén

látott nők testhezálló

pulcsijának vagy rúzsuk

színének.”

Milton Security var

dessutom samarbetspartner

med liknande

In addition, Milton

Security had a cooperative

arrangement with similar

közvetlen

átvétel

Ezenkívül a Milton

Security – jó nevű európai

és amerikai vállalatokkal

kihagyás – a

kiadó–

szerkesztő

Trollhättan városa más

néven Trollywood! a svéd

filmgyártás egyik

118

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

välrenommerande företag i

andra europeiska länder

och USA, och hanterade

säkerheten för flera

internationella gäster på

Sverigebesök; till exempel

en känd amerikansk

skådespelerska som under

två månader spelade in en

film i Trollhättan och vars

agent ansåg att hennes

status var sådan att hon

behövde livvakter då hon

tog sina sällsynta

promenader runt hotellet.

(37)

firms of good repute in

Europe and the United

States. The company also

handled security for many

international visitors to

Sweden, including an

American actress who was

shooting a film for two

months in Trollhättan. Her

agent felt that her status

warranted having

bodyguards accompany

her whenever she took her

infrequent walks near the

hotel. (35)

együttműködve – a

Svédországba látogató

világsztárok, híres

külfüldiek biztosításával is

foglalkozott. (35)

döntése a

Trollhättan

reália és egy

teljes anekdota

odavész

központja – mindez az

amerikai stársztátuszt

finoman gúnyoló

anekdotával együtt

odavész a magyar

fordításban;

a fordítói kéziratban még

szerepelt: „A Milton

Security ezenkívül

együttműködött hasonló,

jó nevű európai és

amerikai vállalatokkal, s

több nemzetközi vendég

biztosítását szervezte meg

svédországi látogatásuk

idejére; például egy híres

amerikai színésznőét, aki

két hónapon át filmet

119

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

forgatott Trollhättanban –

az illető az ügynöke

szerint a hölgy státuszának

megfelelően a szálloda

körül tett ritka sétákon

testőröknek kellett kísérni

őt.”

[…] bestod i vad som

kallades PU, P-Und, i

intern jargong pundare,

vilket skulle utläsas

personundersökningar.

(37)

PI or P-In, in internal

jargon pinders, which

stood for personal

investigations. (31)

helyettesítés,

többjelentésű

szlengkifejezés

, bár a P-In-ből

nem

következik a

pind

Ez volt az SZÁ vagyis a

személyi átvilágítások

területe. (35)

tükörfordítás +

teljes kihagyás

– a rövidítés

tükörfordítása

történik meg,

ugyanakkor a

szójáték

elvész, a

fordító nem

birkózott meg

a feladattal

120

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Vem som helst kunde

plocka fram

kreditupplysningar eller

göra en kontroll hos

kronofogden […] (38)

Anybody could find out

credit information or run a

check with police records.

(32)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció

Kikérni egy

hitelképességet igazoló

dokumentumot vagy

különböző adatokat az

adóhivataltól – ilyet bárki

tudott […] (36)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció (ld.

NAV

rendészet)

a Kronofogden Svéd

Rendészeti Hatóság, más

hatóságokkal

együttműködve segít

behajtások,

adósságfelszámolások

folyamatában; mindkét

fordítás más – a célnyelvi

kulturális közegben ismert

– intézményi háttér

megnevezésével

helyettesíti a reáliát

researcher (38) investigator (32) adaptáció –

közvetlen

„visszavétel”

helyett; a

foglalkozáskör

pedig létezik

kutató (36) tükörfordítás –

nem tökéletes

(nyomozó,

felderítő

helyett)

121

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

az eredeti

szöveg angol

elnevezésével

Han kunde lika gärna ha

blivit förälskad i en

målning av en grekisk

sagonymf. (45)

He might just as well have

fallen in love with a

painting of a nymph or a

Greek amphora.

konkretizálás –

betoldás;

typo (or – on

helyett?)

Ezzel az erővel egy

festmény görög nimfájába

is beleszerethetett volna.

grammatikai

áthelyezés

(birtokos jelző

áthelyezése)

az angol fordításban

eredetileg explicitációs

törekvéssel magyarázható

hiba: a betoldás a

vélhetően véletlenül bele

került elírással,

nyomdahibával; egyébként

érthetetlen a konkretizálás

–

görög nimfa nemcsak

antik görög festményeken

szerepel

Skulle hon acceptera

honom som en jämlike?

Kanske – hon verkade

– (38) kihagyás – két

teljes mondat

marad ki az

Vajon elfogadná őt

egyenrangú partnernek? ...

Talán. Az volt ugyanis a

tükörfordítás –

a vonatkozó

mellékmondat

hiba halmozódás

122

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

acceptera allt omkring sig

med en attityd av not my

business (46)

angol

szövegből, az

angol

idiómával

együtt

benyomása, hogy a lány

mindent elfogad maga

körül, amiről lerí ez a

semmi-közöm-hozzá attitűd

és a fölé

rendelt mondat

hibás

referenciális

viszonya

Lisbeth Salander var för

dagen klädd i en svart t-

tröja med en bild på ET

med huggtänder och texten

I am also an alien.(50)

Salander was dressed for

the day in a black T-shirt

with a picture on it of E.T.

with fangs, and the words

„I am also an alien”. (42)

közvetlen

átvétel (angol-

amerikai

popkulturális

allúzió)

Lisbeth Salander ezen a

napon fekete pólót viselt,

rajta egy tépőfogas E.T.-

figurával és a következő

felirattal: I am also an

alien. (48)

közvetlen

átvétel (angol-

amerikai

popkulturális

allúzió);

a feliratot sem

fordítja a

fordító; az

olvasók angol

nyelvtudására

apellál

Advokat Frode insåg

omedelbart att han trampat

– (43) kihagyás – a

teljes mondat

Frode rögtön belátta, hogy

bakot lőtt.

helyettesítés trampa i hundlort –

tükörfordításban

123

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

i en hundlort. (51) kihagyása,

benne a

idiómára

hasonlító írói

újítással

„kutyapiszokba lép”;

Salander såg ut som ett

ondskefullt nubiskt rovdjur

som övervägde att

provsmaka Dirch Frode till

lunch. (51)

– (44) kihagyás –

újabb „erős” és

nem jól

sikerült

stílusalakzat

tűnik el az

angol

fordításban

Salander most úgy festett,

mint valami ebédjére váró,

gonosz núbiai ragadozó

állat, amelyik azt

mérlegeli, megkóstolja-e

Dirch Frodét vagy sem.

(49)

tükörfordítás

Blomkvist gick först i

skola i Bromma och

därefter gymnasik på

Kungsholmen. (52)

Blomkvist went to school

first in Blomma and then

to secondary school on

Kungsholmen. (44)

tükörfordítás +

közvetlen

átvétel –

hibásan

Blomkvist Brommában járt

általános iskolába,

gimnáziumba pedig a

Kungsholmenen.

konkretizálás +

közvetlen

átvétel

az angol fordításban

helytelen az előváros neve:

Blomma („Virág”)– ilyen

nevű stockholmi előváros

nincsen; valószínűleg a

124

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

mondatban szereplő

Blomkvist hatására…

Han hade hyfsat

avgångsbetyg – 4,9 i snitt;

kopior ligger i mappen.

(52)

He had decent graduating

marks – there are copies in

the folder. (44)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció +

kihagyás (az

eltérő oktatási

rendszerben

született

osztályzat

megfeleltetésér

e nem

vállalkozott a

fordító)

Tanulmányait a jegyek

összesítése alapján igen jó

eredménnyel fejezte be –

4,9-es átlaggal. A

bizonyítvány másolatát

megtalálja a mappában.

(50–51)

kulturális

adaptáció

helyett –

explicitáció:

teljes körülírás

egy kifejezés

helyett;

az eredmények

a hasonló

osztályozási

rendszer miatt

közvetlen

átvétellel meg

maradnak

Han hade hyfsat

avgångsbetyg – 4,9 i snitt;

He had decent graduating

marks – there are copies in

helyettesítés –

kulturális

Tanulmányait a jegyek

összesítése alapján igen jó

konkretizálás –

betoldással

125

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

kopior ligger i mappen.

(52)

the folder. (44) adaptáció +

kihagyás (az

eltérő oktatási

rendszerben

született

osztályzat

megfeleltetésér

e nem

vállalkozott a

fordító)

eredménnyel fejezte be –

4,9-es átlaggal. A

bizonyítvány másolatát

megtalálja a mappában.

(50–51)

Efter gymnasiet jobbade

han som spärrvakt i

tunnelbanan, sparade

pengar och åkte

utomlands. (53)

After secondary school he

worked as a ticket

collector in the

tunnelbana, saved some

money, and travelled

abroad. (45)

helyettesítés –

pontatlan

A gimnázium után a

metrónál dolgozott

állomásfelügyelő

jegyellenőrként.

helyettesítés –

bonyolult

betoldással

mégis

általánosít

spärrvakt (”sorompóőr), ti.

a stockholmi metróba

jegyellenőrző sorompókon

keresztül haladva jutott az

ember, a gépi ellenőrzést

egy fülkében ülő ember

felügyelte

Efter gymnasiet jobbade After secondary school he közvetlen A gimnázium után a helyettesítés – spärrvakt (”sorompóőr), ti.

126

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

han som spärrvakt i

tunnelbanan, sparade

pengar och åkte

utomlands. (53)

worked as a ticket

collector in the

tunnelbana, saved some

money, and travelled

abroad. (45)

átvétel –

meglepő

megoldás egy

köznévi

forrásnyelvi

reáliánál; sok

olvasónak

okozhat

nehézséget

metrónál dolgozott

állomásfelügyelő

jegyellenőrként.

kulturális

adaptáció

a stockholmi metróba

jegyellenőrző sorompókon

keresztül haladva jutott az

ember, a gépi ellenőrzést

egy fülkében ülő ember

felügyelte

[…] men han avbröt

studierna efter första året

för att göra militärtjänst

som fältjägare i Kiruna.

(53)

[…] but interrupted his

studies after the first year

to do his military service

as a rifleman in Kiruna in

Lapland. (45)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció

[…] tanulmányait azonban

az első év után

félbehagyta, és bevonult a

hadsereghez, hogy

teljesítse a kötelező

sorkatonai szolgálatot. A

kirunai vadászezrednél

szolgált. (51)

helyettesítés –

kulturális

adaptáció

[…] för att göra […] to do his military közvetlen […] hogy teljesítse a közvetlen

127

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

militärtjänst som fältjägare

i Kiruna. (53)

service as a rifleman in

Kiruna in Lapland. (45)

átvétel –

betoldással;

normatív

stratégia (bár

következetlenü

l használt)

kötelező sorkatonai

szolgálatot. A kirunai

vadászezrednél szolgált.

(51)

átvétel

Det var någons sorts

machoförband och han

gick ut med 10-9-9, vilket

är ett gott betyg. (53)

It was some sort of macho

unit, and he left with good

marks. (45)

kihagyás Ez amolyan macsó

köteléknek számított,

Blomkvist itt 10–9–9-es,

csaknem kiváló

eredménnyel zárt. (51)

közvetlen

átvétel

az osztályzat még a svéd

olvasó számára sem

biztosan értelmezhető;

az angol fordítási stratégia

– az általában követett

kihagyás;

a magyar fordítási stratégia

– az általában követett

átvétel

Han framstår lite som Bror

Duktig. (53)

He comes off a little like

Practical Pig in the Three

Little Pigs. (45)

kulturális

adaptáció –

állandó

Mikael Blomkvist

amolyan belevaló

gyereknek tűnik. (51)

helyettesítés –

generalizáció;

a Disney-

a regényben oly sokszor

felbukkanó Disney-

allúziók egyike; hogy a

128

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

megfeleltetés

betoldással

allúzió

kihagyása;

magyar fordításból

kimarad – veszteség

Någon skulle få en

fläskläpp om jag blev

kallad Pippi Långstrump

på en löpsedel. (53)

Somebody’d get a fat lip if

they ever called me Pippi

Longstocking on a

newspaper placard. (45)

tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés;

az idiomatikus

kifejezés angol

megfeleltetése

teljes

ekvivalenciájú

Ha engem például

Harisnyás Pippinek

nevezne valaki egy

újságcímben, hát

beverném a pofáját, az

hétszentség. (51)

helyettesítés –

idiomatikus

kifejezés

helyett szleng

(durva) +

betoldás

káromkodás

(anakronisztik

us, kissé régies

Salander

szájából)

Någon skulle få en

fläskkäpp om jag blev

kallad Pippi Långstrump

på en löpsedel. (53)

Somebody’d get a fat lip if

they ever called me Pippi

Longstocking on a

newspaper placard. (45)

tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés a

meglevő

Lindgren-

Ha engem például

Harisnyás Pippinek

nevezne valaki egy

újságcímben, hát

beverném a pofáját, az

állandó

megfeleltetés a

meglevő

Lindgren-

regények

129

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

regények

fordításai

alapján

hétszentség. (51) fordításai

alapján

Någon skulle få en

fläskkäpp om jag blev

kallad Pippi Långstrump

på en löpsedel. (53)

Somebody’d get a fat lip if

they ever called me Pippi

Longstocking on a

newspaper placard. (45)

állandó

megfeleltetés

Ha engem például

Harisnyás Pippinek

nevezne valaki egy

újságcímben, hát

beverném a pofáját, az

hétszentség. (51)

nincs állandó

megfeleltetés –

helyes fordítás:

szalagcím,

újságplakát,

újságreklám

stb.

Millennium ses väl allmänt

som samhällskritisk, men

gissningsvis anser

anarkisterna att det är en

mesborgerlig skittidning i

stil med Arena eller

Ordfront medan Moderata

Studentförbundet

Millennium is generally

viewed as critical of

society, but I’m guessing

the anarchists thing it’s a

wimpy bourgeois crap

magazine along the lines

of Arena or Ordfront,

while the Moderate

közvetlen

átvétel –

irreália

A Millenniumról

általánosságban

elmondható, hogy erősen

társadalomkritikai

szemléletű, de az

anarchisták szerint

valószínűleg túlságosan is

nyárspolgári, és

közvetlen

átvétel –

irreália

130

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

förmodligen tror att

redaktionen består av

bolsjeviker. (55)

Students Association

probably thinks that the

editors are all Bolsheviks.

(46)

hangvétele leginkább az

Arénáéra és az Ordfrontéra

hasonlít, míg a konzervatív

hallagtói szövetség, a

Moderata

Studentförbundet minden

bizonnyal úgy képzeli,

hogy a szerkesztőség

tagjai egytől egyig

bolsevikok. (52)

Millennium ses väl

allmänt som

samhällskritisk, men

gissningsvis anser

anarkisterna att det är en

mesborgerlig skittidning i

stil med Arena eller

Ordfront medan Moderata

Millennium is generally

viewed as critical of

society, but I’m guessing

the anarchists thing it’s a

wimpy bourgeois crap

magazine along the lines

of Arena or Ordfront,

while the Moderate

helyettesítés –

szleng;

vulgáris

pejoratív jelző

– finomít

A Millenniumról

általánosságban

elmondható, hogy erősen

társadalomkritikai

szemléletű, de az

anarchisták szerint

valószínűleg túlságosan is

nyárspolgári, és

helyettesít –

kulturális

adaptáció;

vulgáris jelző

kihagyása

131

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Studentförbundet

förmodligen tror att

redaktionen består av

bolsjeviker. (55)

Students Association

probably thinks that the

editors are all Bolsheviks.

(46)

hangvétele leginkább az

Arénáéra és az Ordfrontéra

hasonlít, míg a konzervatív

hallagtói szövetség, a

Moderata

Studentförbundet minden

bizonnyal úgy képzeli,

hogy a szerkesztőség

tagjai egytől egyig

bolsevikok. (52)

Millennium ses väl

allmänt som

samhällskritisk, men

gissningsvis anser

anarkisterna att det är en

mesborgerlig skittidning i

stil med Arena eller

Ordfront medan Moderata

Millennium is generally

viewed as critical of

society, but I’m guessing

the anarchists thing it’s a

wimpy bourgeois crap

magazine along the lines

of Arena or Ordfront,

while the Moderate

közvetlen

átvétel – két

valóságos

svéd, baloldali

lap címe

A Millenniumról

általánosságban

elmondható, hogy erősen

társadalomkritikai

szemléletű, de az

anarchisták szerint

valószínűleg túlságosan is

nyárspolgári, és

közvetlen

átvétel – két

valóságos

svéd, baloldali

lap címe;

az Arena

címénél:

magyar

132

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Studentförbundet

förmodligen tror att

redaktionen består av

bolsjeviker. (55)

Students Association

probably thinks that the

editors are all Bolsheviks.

(46)

hangvétele leginkább az

Arénáéra és az Ordfrontéra

hasonlít, míg a konzervatív

hallagtói szövetség, a

Moderata

Studentförbundet minden

bizonnyal úgy képzeli,

hogy a szerkesztőség

tagjai egytől egyig

bolsevikok. (52)

transzkripció

Millennium ses väl

allmänt som

samhällskritisk, men

gissningsvis anser

anarkisterna att det är en

mesborgerlig skittidning i

stil med Arena eller

Ordfront medan Moderata

Millennium is generally

viewed as critical of

society, but I’m guessing

the anarchists thing it’s a

wimpy bourgeois crap

magazine along the lines

of Arena or Ordfront,

while the Moderate

tükörfordítás A Millenniumról

általánosságban

elmondható, hogy erősen

társadalomkritikai

szemléletű, de az

anarchisták szerint

valószínűleg túlságosan is

nyárspolgári, és

közvetlen

átvétel +

explicitáció:

tükörfordítás

133

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Studentförbundet

förmodligen tror att

redaktionen består av

bolsjeviker. (55)

Students Association

probably thinks that the

editors are all Bolsheviks.

(46)

hangvétele leginkább az

Arénáéra és az Ordfrontéra

hasonlít, míg a konzervatív

hallagtói szövetség, a

Moderata

Studentförbundet minden

bizonnyal úgy képzeli,

hogy a szerkesztőség

tagjai egytől egyig

bolsevikok. (52)

Millennium ses väl

allmänt som

samhällskritisk, men

gissningsvis anser

anarkisterna att det är en

mesborgerlig skittidning i

stil med Arena eller

Ordfront medan Moderata

Millennium is generally

viewed as critical of

society, but I’m guessing

the anarchists thing it’s a

wimpy bourgeois crap

magazine along the lines

of Arena or Ordfront,

while the Moderate

közvetlen

átvétel (külső

reália) –

célnyelvi

helyesírás

A Millenniumról

általánosságban

elmondható, hogy erősen

társadalomkritikai

szemléletű, de az

anarchisták szerint

valószínűleg túlságosan is

nyárspolgári, és

közvetlen

átvétel (külső

reália) –

célnyelvi

helyesírás

134

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Studentförbundet

förmodligen tror att

redaktionen består av

bolsjeviker. (55)

Students Association

probably thinks that the

editors are all Bolsheviks.

(46)

hangvétele leginkább az

Arénáéra és az Ordfrontéra

hasonlít, míg a konzervatív

hallagtói szövetség, a

Moderata

Studentförbundet minden

bizonnyal úgy képzeli,

hogy a szerkesztőség

tagjai egytől egyig

bolsevikok. (52)

När han pluggade på

journalisthögskolan var

han sambo med en flicka

som då var aktiv i

Syndikalisterna och som

idag sitter i riksdagen för

vänsterpartiet. (54)

While he was plugging

away at the School of

Journalism he was living

with a girl who at the time

was active in the

Syndicalists and today sits

in Parliament as a

representative of the Left

tükörfordítás Amikor az újságíró-

főiskolára járt, együtt élt

egy lánnyal, aki a

Szindikalisták pártjának

volt aktív tagja, ma pedig

a Vänsterpartiet, a

baloldali párt

országgyűlési képviselője.

tükörfordítás +

közvetlen

átvétel –

explicitáció

betoldással

135

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

party. (46) (52)

Det mest kända var

Arboga-affären, som

resulterade i att en

borgerlig politiker

tvingades avgå och en före

detta kommunkamrer fick

ett års fängelse för

förskingring. (54)

The most well-known was

the Arboga affair, which

resulted in the forced

resignation of a

Conservative politician

and the sentencing of a

former councillor to a year

in prison for

embezzlement. (46)

tükörfordítás –

irreália

A legismertebb ezek közül

az Arboga-ügy, amelynek

eredményeképpen

lemondásra kényszerült

egy konzervatív politikus,

és egy volt önkormányzati

harcostársát sikkasztásért

egy év börtönbüntetésre

ítélték. (52)

tükörfordítás –

irreália

Det mest kända var

Arboga-affären, som

resulterade i att en

borgerlig politiker

tvingades avgå och en före

detta kommunkamrer fick

ett års fängelse för

förskingring. (54)

The most well-known was

the Arboga affair, which

resulted in the forced

resignation of a

Conservative politician

and the sentencing of a

former councillor to a year

in prison for

generalizálás A legismertebb ezek közül

az Arboga-ügy, amelynek

eredményeképpen

lemondásra kényszerült

egy konzervatív politikus,

és egy volt önkormányzati

harcostársát sikkasztásért

egy év börtönbüntetésre

tükörfordítás –

előtag; utótag

félrefordítása

kamrer jelentései ti.

(fő)könyvelő,

(fő)pénztáros, kincstárnok

stb.

136

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

embezzlement. (46) ítélték. (52)

En bok om Arboga-affären

och en om

ekonomijournalistik med

titeln Tempelriddarna,

som kom för tre år sedan.

(54)

One about the Arboga

affair and one about

financial journalism

entitled The Knights

Templar, which came out

three years ago. (46)

állandó

megfeleltetés

Az egyiket az Arboga-

ügyről, a másikat a

gazdasági újságírásról

Templomosok címmel, az

utóbbi munka három évvel

ezelőtt jelent meg. (52)

állandó

megfeleltetés

Han har ytterligare en

tillgång – en fastighet i

Sandhamn. (54)

He has one other asset—

some property in

Sandhamn out in the

archipelago. (46)

közvetlen

átvétel –

explicitáció

betoldással

Van még egy fontos

tulajdona. Egy sandhamni

ingatlan […] (53)

közvetlen

átvétel

Det är en bod på 30

kvadrat. (54)

It’s a cottage of twenty-five

square metres […] (46)

számnév nem

stimmel

[…] harminc

négyzetméteres

nyaralószerűségnek

berendezett házikó […]

(53)

közvetlen

átvétel –

tükörford.

át-, ill. visszaváltási

problémák az

angolfordításban

Jag vill inte påstå att jag

vet exakt vilka krav som

I don’t want to claim that I

know exactly what

tükörfordítás –

eltérően a

Nem tudom pontosan, mit

várhat el az ember egy

tükörfordítás –

állandó

137

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

ställs på en journalist, men

efter den här smällen torde

det dröja innan

Mästerdetektiven

Blomkvist får Stora

Journalistpriset. (55)

demands are made on a

journalist, but after this

setback it will probably be

a long time before Master

Detective Blomkvist wins

the Grand Prize for

Journalism. (47)

valódi angol

címtől, az

angol fordító

kénytelen

meghagyni a

Blomkvist

nevet (az angol

nyelvű

mesterdetektív

adaptált neve

Kalle

Blomkvist

helyett: Bill

Bergson!

újságírótól, de az biztos,

hogy ez után a pofon után

időbe telik majd, míg

Blomkvist, az ifjú

mesterdetektív megkapja a

Nagy Újságíródíjat. (54)

megfeleltetés

(1971-ben

jelent meg az

első magyar

ford.)

Jag vill inte påstå att jag

vet exakt vilka krav som

ställs på en journalist, men

efter den här smällen torde

I don’t want to claim that I

know exactly what

demands are made on a

journalist, but after this

tükörfordítás –

eltérően a

valódi angol

címtől, az

Nem tudom pontosan, mit

várhat el az ember egy

újságírótól, de az biztos,

hogy ez után a pofon után

tükörfordítás –

állandó

megfeleltetés

(1971-ben

138

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

det dröja innan

Mästerdetektiven

Blomkvist får Stora

Journalistpriset. (55)

setback it will probably be

a long time before Master

Detective Blomkvist wins

the Grand Prize for

Journalism. (47)

angol fordító

kénytelen

meghagyni a

Blomkvist

nevet (az angol

nyelvű

mesterdetektív

adaptált neve

Kalle

Blomkvist

helyett: Bill

Bergson!

időbe telik majd, míg

Blomkvist, az ifjú

mesterdetektív megkapja a

Nagy Újságíródíjat. (54)

jelent meg az

első Kalle

Blomkvist-

könyv magyar

ford. Lontay

László)

Jag vill inte påstå att jag

vet exakt vilka krav som

ställs på en journalist, men

efter den här smällen torde

det dröja innan

Mästerdetektiven

I don’t want to claim that I

know exactly what

demands are made on a

journalist, but after this

setback it will probably be

a long time before Master

tükörfordítás Nem tudom pontosan, mit

várhat el az ember egy

újságírótól, de az biztos,

hogy ez után a pofon után

időbe telik majd, míg

Blomkvist, az ifjú

tükörfordítás valódi – évente átadásra

kerülő – díjról van szó

139

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

Blomkvist får Stora

Journalistpriset. (55)

Detective Blomkvist wins

the Grand Prize for

Journalism. (47)

mesterdetektív megkapja a

Nagy Újságíródíjat. (54)

Hela affären känns fel och

det är helt … out of

character för Mikael

Blomkvist att publicera

någonting som verkar vara

så käpprätt åt skogen. (55–

56)

The thing felt wrong, and

it’s totally…out of

character for Mikael

Blomkvist to publish

something that seems to be

so off the wall. (48)

közvetlen

átvétel – angol

idiomatikus

kifejezés

„visszavétele”

Valami nem stimmel ezzel

az esettel kapcsolatban,

egyszerűen nem illik a

képbe, hogy Mikael

Blomkvist képes legyen

ekkora marhaságot kiadni

a kezéből. (54)

helyettesítés

Hela affären känns fel och

det är helt … out of

character för Mikael

Blomkvist att publicera

någonting som verkar vara

så käpprätt åt skogen.

(55–56)

The thing felt wrong, and

it’s totally…out of

character for Mikael

Blomkvist to publish

something that seems to be

so off the wall. (48)

helyettesítés –

idiomatikus

kifejezés

Valami nem stimmel ezzel

az esettel kapcsolatban,

egyszerűen nem illik a

képbe, hogy Mikael

Blomkvist képes legyen

ekkora marhaságot kiadni

a kezéből. (54)

helyettesítés –

idióma helyett

kollokvializmu

s

Det är ett ménage à trois It’s a situation helyettesítés – Egy ménage à trois-ról van közvetlen kivehető törekvés az angol

140

FORRÁSNYELV

FORRÁSSZÖVEG:

MSHK (OLDALSZÁM)

CÉLNYELV (1)

FORRÁSSZÖVEG:

GWDT (OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

CÉLNYELV (2)

FORRÁSSZÖVEG: TL

(OLDALSZÁM)

ÁTVÁLTÁSI

MŰVELET

MEGJEGYZÉSEK,

MAGYARÁZATOK

som tydligen accepteras av

alla berörda parter. (59)

apparently accepted by

all parties concerned.

(51)

külső reália

generalizálás

szó, amelybe valószínűleg

mindhárman belementek.

(58)

átvétel fordításban – minden

modorosság,

körülményeskedés

kiszerkesztése a szövegből

141

Bibliográfia

Acocella, Joan (2011) “Man of Mystery. Why do people love Stieg Larsson’s novels”. In

The New Yorker. http://www.newyorker.com/magazine/2011/01/10/man-of-

mystery (Utolsó letöltés: 2016.10.19.)

Alföldy Jenő (2003) „A paródia költészete”. In Eső – irodalmi folyóirat. 6(2)., pp. 8–16.

Alvstad, Cecilia (2010) “Children’s literature and translation”. In Yves Gambier and Luc

van Dorslaer (eds.) Handbook of Translational Studies. Vol. 1. Amsterdam: John

Benjamins, pp. 22–27.

Archer, Carol M. (1986) “Culture Bump and Beyond” In Joyce Merrill Waldes (ed.)

Culture Bound: Bridging the Cultural Gap in Language Teaching. Cambridge:

Cambridge University Press. pp. 170–178.

Arrojo, R. (2002) “Writing, interpreting, and the power struggle for the control of

meaning: Scenes from Kafka, Borges, and Kosztolányi”. In Tymoczko M. &

Gentzler, Edwin (eds.) Translation and Power. Amherst Boston: University of

Massachusetts Press, pp. 63–79.

Assis Rosa, Alexandra (2010) “Descriptive Translation Studies”. In Yves Gambier & Luc

van Doorslaer (eds.): Handbook of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins:

Amsterdam. pp. 94–104.

Baker, Mona, Saldanha, Gabriela (eds.) (2011) Routledge Encyclopedia of Translation

Studies. (second edn.) New York: Routledge.

Bárdosi Vilmos (2013) „Tulajdonneves frazeológiai reáliák fordítási nehézségei”. In

Magyar Nyelvőr. 137(1) pp. 1–7.

Bellos, David (2011) Is That a Fish in Your Ear? Translation and the Meaning of

Everything. New York: Faber & Faber.

Booth, Michael (2015) The Almost Nearly Perfect People: Behind the Myth of the

Scandinavian Utopia. London: Vintage Books.

142

Berglund, Karl (2012) “När succén blir mer intressant än boken”. In Svenska Dagbladet.

http://www.svd.se/nar-succen-blir-mer-intressant-an-boken (Utolsó letöltés:

2016.05.09.)

Bergman, Kerstin (2013) “Genre-Hybridization – a Key to Hyper-Bestsellers?” In

Akademisk Kvarter, 7: 106–118.

Bermann, Sandra and Wood, Michael (eds.) (2005) Nation, Language, and the Ethics of

Translation. Princeton & Oxford: Princeton University Press.

Boise-Beier, Jean (2011) A Critical Introduction to Translation Studies. London & New

York: Continuum.

Daun, Åke (1998) Svensk mentalitet. (tredje omarbetade uppl.) Stockholm: Rabén Prisma.

Desmidt, Isabelle (2003) “Att demaskera översättarens roll i det interkulturella utbytet”.

TijdSchrift vor Skandinavistik (24)1. pp. 47-65.

Docx, Edward (2010) “Are Stieg Larsson and Dan Brown a Match for Literary Fiction”.

The Guardian. https://www.theguardian.com/books/2010/dec/12/genre-versus-

literary-fiction-edward-docx (Utolsó letöltés: 2016.10.16)

Dollerup, Cay (2014) “Relay in Translation.” In Diana Yankova (ed). Cross-linguistic

Interaction: Translation, Contrastive and cognitive Studies. Liber Amicorum in

Honour of Prof. Bistra Alexieva published on the occasion of her eightieth

birthday, St. Kliminent Ohridski University Press, pp. 21–32.

Eco, Umberto (2003) Mouse or Rat? Translation as Negotiation. London: Weidenfeld &

Nicolson.

Ephron, Nora (2010) “The Girl Who Fixed the Umlaut”. The New Yorker.

http://www.newyorker.com/magazine/2010/07/05/the-girl-who-fixed-the-umlaut

(Utolsó letöltés: 2016.05.03.)

Foster, Jordan (2011) “The Scandinavian Invasion.” In J. Burstein., A. De Keijzer & J–H.

Holmberg: Secrets of the Tattooed Girl. London: Phoenix, pp. 117–122.

Fällmar Andersson, Peter (2016) “Förlagschefen: ʻDet tog 30 sekunder innan vi fattade

att det var vi!ʼ” Sydsvenska Dagbladet. http://www.sydsvenskan.se/2016-10-

143

13/forlagschefen-det-tog-30-sekunder-innan-vi-fattade-att-det-var-vi. (Utolsó

letöltés: 2016.10.23)

Grauers, Märta (2016) Poppionjärer & propagandaprojekt. En kritisk diskursanalys av

det svenska musikundrets framställning i kulturjournalistiken. MA szakdolgozat

(kézirat) Stockholms universitet Institutionen för mediestudier, JMK Medie- och

kommunikationsvetenskap.https://su.diva-

portal.org/smash/get/diva2:934018/FULLTEXT01.pdf (Utolsó letöltés:

2016.09.05)

Hall, Stuart (1997) „A kulturális identitásról.” In Feischmidt M. (szerk.)

Multikulturalizmus., Budapest: Láthatatlan Kollégium – Osiris. pp. 60–85.

Halverson, Sandra L. (2010) “Translation.” In Yves Gambier & Luc van Doorslaer (eds):

Handbook of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins: Amsterdam. pp. 378–

384

Hansen, Gyde (2010) “Translation ʻerrorsʼ” In Yves Gambier & Luc van Doorslaer (eds):

Handbook of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins: Amsterdam. pp. 385-

388

Higson, Andrew (2000) “The Limiting Imagination of National Cinema.” In Mette Hjort

and Scott MacKenzie (eds), Cinema and Nation, London and New York:

Routledge. pp. 63–74.

Holmberg, John–Henri (2011) “Why We Can’t Get Enough of the Tattooed Girl.” In J.

Burstein., A. De Keijzer & J–H. Holmberg: Secrets of the Tattooed Girl. London:

Phoenix, pp. 29–41.

Holmes, James S. (1988) „The Name and Nature of Translation Studies.” In James S.

Holmes (ed.), Translated! Papers on Literary Translation and Translation

Studies. Amsterdam: Rodopi, pp. 66–80.

Hurtado Albir, Amparo (2010) “Competence”. In: Yves Gambier & Luc van Doorslaer

(eds): Handbook of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins: Amsterdam. pp.

55–59.

Hägg, Göran (2006). Välfärdsåren: svensk historia 1945–1986. Stockholm: Månpocket.

144

Ingo, Rune (2007) Konsten att översätta. Översättandets praktik och didaktik. Lund:

Stundentlitteratur.

Jankovics Mária (2010) „Gondolatok az interkulturális kommunikációról egy Krúdy-mű

oroszra fordítása kapcsán.” Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, 5(1).

pp. 103–110.

Jeney Éva – Józan Ildikó (eds.) (2008) Nyelvi álarcok. Tizenhárman a fordításról.

Budapest: Balassi Kiadó.

Kappanyos, András (2015) Bajuszbögre, lefordítatlan. Műfordítás, adaptáció, kulturális

transzfer. Budapest: Balassi Kiadó.

Klaudy Kinga (2007) Nyelv és fordítás. Válogatott fordítástudományi tanulmányok.

Budapest: Tinta Könyvkiadó.

Klaudy Kinga (1994) A fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest: Scholastica Kiadó.

Kristoffersson, Sara (2014) Design by IKEA. A Cultural History. London & New York:

Bloomsbury Academic.

Kooijman, Jaap (2008) Fabricating the Absolute Fake: America in Contemporary Pop

Culture. Amsterdam: Amsterdam University Press.

Kosztolányi Dezső (1965) Esti Kornél. In Kosztolányi Dezső elbeszélései. Budapest:

Magyar Helikon. pp. 575–762

Kovač, Miha and Wischenbart, Rüdiger (2009) Diversity Report 2009. Cultural Diversity

in translation of books: Mapping fiction authors across Europe. Verein für

kulturelle Transfers – CulturalTransfers.org.

<http://www.wischenbart.com/upload/Diversity_Report_2009.pdf > (Utolsó

letöltés: 2016.01.27.)

Kärrholm, Sara (2014) “Bestseller culture and its effects on research. The case of Stieg

Larsson’s Millennium trilogy”. In Jon Helgason, Sara Kärrholm and Ann Steiner

(eds.) Hype, Bestsellers and Literary Culture. Lund: Nordic Academic Press, pp.

92–114.

145

Laviosa, Sara (2010) “Corpora”. In Yves Gambier & Luc van Doorslaer (eds.): Handbook

of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins: Amsterdam, pp. 80–86.

Leppihalme, Ritva (1997) Culture Bumps. An Empirical Approach to the Translation of

Allusions. Clevedon: Multilingual Matters.

Leppihalme, Ritva (2011): “Realia”. In Yves Gambier & Luc van Doorslaer (eds.):

Handbook of Translation Studies. Vol. 2. John Benjamins: Amsterdam, pp. 126–

130.

Litteraturens historia i Sverige. (2013) Ingemar Algulin, Bernt Olsson (red.)

Studentlitteratur AB: Lund.

Lőrincz Julianna (2011) „Karinthy-paródiák és Ady-versek jellemző stílusjegyeinek

összevetése.” Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények Miskolc 6(1). szám, pp. 147–

154.

Malmkjær, Kristen (2011) “Linguistics and translation”. In: Yves Gambier & Luc van

Doorslaer (eds.): Handbook of Translation Studies. Vol. 2. John Benjamins:

Amsterdam, pp. 61–68.

Matzenbacher, Joan (2010) “Steven T. Murray and Tiina Nunnally on translating The

Girl With The Dragon Tattoo” – interjú. http://www.southwestwriters.com/steven-

t-murray-and-tiina-nunnally-on-translating-and-the-girl-with-the-dragon-tatoo/

(Utolsó letöltés: 2015.09.02)

Merkle, Denise (2010) “Censorship”. In Yves Gambier and Luc van Dorslaer (eds.)

Handbook of Translational Studies. Vol. 1. Amsterdam: John Benjamins, pp. 18-

21.

Miller Follow, Laura (2010) “Why we love bad writing”. Salon.

http://www.salon.com/2010/12/15/docx/ (Utolsó letöltés: 2015.08.31.)

Monory M. András és Tillmann J. Attila „Ezredvégi beszélgetés Pierre Bourdieu-vel”. In

Monory M. A. és Tillmann J. Attila (2000, Második, bõvített kiadás) Ezredvégi

beszélgetések. Budapest: Palatinus, pp. 62–84.

146

Nathan, Jonathan (2012) “Ice Cream’s Jewish Innovators.” Tablet

http://www.tabletmag.com/jewish-life-and-religion/108106/ice-creams-jewish-

innovators (Utolsó letöltés: 2016. 10. 16)

Nida, Eugene – C.R. Taber (1969) The Theory and Practice of Translation. Leiden: E.J.

Brill.

Paloposki, Outi (2011) “Domestication and foreignization”. In Yves Gambier and Luc

van Dorslaer (eds) Handbook of Translational Studies. Vol. 2. Amsterdam: John

Benjamins, pp. 40–42.

Papp-Váry Árpád Ferenc (2007) Az országmárkázás szerepe és hatásai: országimázs a

kibővülő Európai Unióban. Doktori értekezés (kézirat) – Nyugat-magyarországi

Egyetem Közgazdaságtudományi Kar – Gazdasági Folyamatok Elmélete és

Gyakorlata Doktoriskola Marketing program, Sopron.

http://doktori.nyme.hu/246/1/disszertacio.pdf (Utolsó letöltés: 2016.10.17.)

Papp-Váry Árpád (2015) „Merre tart a product placement. Tizenegy várható trend a

márkázott szórakoztatás világában”. Reklámgazdaság. (33)375-376. pp. 1–12.

http://www.papp-

vary.hu/product_placement/Merre_tart_a_product_placement_11_varhato_trend_

Papp-Vary.pdf (Utolsó letöltés: 2016.08.21.)

Polcz Károly (2015) „A filmfordítás kutatása a nyelvészeti fordítástudomány és

pragmatika tükrében” In Apertúra 2015(tél), http://uj.apertura.hu/2015/tel/polcz-a-

filmforditas-kutatasa-a-nyelveszeti-forditastudomany-es-pragmatika-tukreben/

(Utolsó letöltés: 2016.09.01.)

Ringmar, Martin (2007) “ʻRoundabout Routesʼ Some remarks on indirect translations” In

Mus, F Selected Paper of the CETRA Research Seminar in Translation Studies,

https://www.arts.kuleuven.be/cetra/papers/files/ringmar.pdf (Utolsó letöltés:

2014.11.23.)

The Routledge Handbook of White-Collar and Corporate Crime in Europe. (2015) Judith

van Erp, Wim Huisman and Gudrun Vande Walle (eds.). London & New York:

Routledge.

147

Snell-Hornby, Mary (1988) Translation Studies: An Integrated Approach. Amsterdam:

John Benjamins

Sohár Anikó (2000) „Importált kulturális javak: a populáris műfajok fordítása”. Modern

Filológiai Közlemények 2(1). pp. 5–13.

Sohár Anikó (é.n.) „A fordítástudomány és irányzatai – vázlat”. Publ.

https://www.academia.edu/9660597/A_ford%C3%ADt%C3%A1studom%C3%A

1ny_%C3%A9s_ir%C3%A1nyzatai (Utolsó letöltés: 2016.10. 13.)

Spitzmüller, Jürgen (2012) “Floating Ideologies: Metamorphoses of Graphic ʻGermannessʼ.”

In Alexandra Jaffe – Jannis Androutsopoulos – Mark Sebba (eds.) Orthography as

Social Action: Scripts, Spelling, Identity and Power. Berlin: De Gruyter.

Stahl, Jeremy (2009) “Nordic Quack. Sweden’s bizarre tradition of watching Donald

Duck cartoons on Christmas Eve.” In Slate.

http://www.slate.com/articles/arts/culturebox/2009/12/nordic_quack.html

(Utolsó letöltés: 2016.10.13.)

Teleman,Ulf – Hellberg, Staffan – Andersson, Erik (1999) Svenska Akademiens

grammatik. Band 2: Ord. Stockholm: Norstedts.

Tellinger Dusán (2005) „Az etnokulturémák szerepe a műfordításban.” In Publicationes

Universitatis Miskolciensis Studia Philosophica. pp. 123–129.

Tellinger Dusán (2013) „A nyelvi közvetítés kulturális aspektusai a mai multikulturális

világban”. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények Miskolc 8(1) pp. 21–26.

Toury, Gideon (2012) Descriptive Translation Studies and Beyond. (revised edn.)

Amsterdam and Philadelphia: John Benjamins.

Turcsányi Sándor (2010) „A mai ʻskandináv krimikʼ felmenői.” In Magyar Narancs.

2010(10). http://magyarnarancs.hu/konyv/a_mai_skandinav_krimik_felmenoi_-

_reszeges_marxistak_-_maj_sjowall_es_per_wahloo-73796. (Utolsó letöltés:

2016. 09.09.)

Venuti, Lawrence (1995) The Translator’s Invisibility. London: Routledge.

Venuti, Lawrence (1998) The Scandals of Translation. London: Routledge.

148

Влахов, С. ахФлорин, С. 1980. Непереводимое в пе

реводе. Москва: сквадедимоеtle отношения..

Williams, Jenny and Chesterman, Andrew (2002) The Map: A Beginners Guide to Doing

Research in Translation Studies. Manchester: St. Jerome.

149

Forrásszövegek

Bayard Pierre (2007) Hogyan beszélgessünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk?

Ford. Kovács Ilona és Boros Krisztina. Szeged: Lazi Könyvkiadó. pp. 108–115.

Larsson, Stieg (2005) Män som hatar kvinnor. Stockholm: Norstedts.

Larsson, Stieg (2008) The Girl with the Dragon Tattoo. Transl. Keeland, Reg (a.k.a.

Steven T. Murray). London: MacLehose Press.

Larsson, Stieg (é.n.) The Girl with the Dragon Tattoo. Transl. Keeland, Reg (a.k.a.

Steven T. Murray). London: MacLehose Press. E-book. Vintage Black

Lizard/Knopf Borzoi.

http://orig03.deviantart.net/b251/f/2010/335/9/4/tgwtdt_dragon_by_bazurs13-

d33zdz5.pdf (Utolsó letöltés: 2015.07.19)

Larsson, Stieg (2009) A tetovált lány. Ford. Péteri Vanda. Budapest: Animus Kiadó.

Lindgren, Astrid (1962) Mio, édes fiam. Ford. G. Beke Margit. Novi Sad: Forum.

Lindgren, Astrid (1973) Bröderna Lejonhjärta. Stockholm: Rabén & Sjögren.

Lindgren, Astrid (1983) Oroszlánszívű testvérek. Ford. Damokos Katalin. Budapest:

Móra Könyvkiadó.