képzési program-fejlesztés · web viewvarga irén – gönczi károly – pintér istván:...

Látogatás Illik-falván HVH_VTF_24_1

MODULTÉRKÉP1

HVH_VTF_24_1

LÁTOGATÁS „ILLIK-FALVÁN”

A modul felhasználási területe: 6. évfolyam


A modul kiemelt és általános céljai: Az iskolák tanulói megismerjék a legfontosabb illemszabályokat. Képesek legyenek saját maguk és mások magatartásának értékelésére, a megfelelő viselkedésmód kiválasztására és alkalmazására.Fejlődjön személyiségük, jellemük, ismerjék meg jobban önmagukat, magatartásuk, vagyis másokhoz való viszonyuk pozitívan változzon.

Tartalmi fókusz: szabadidőhöz köthető tevékenységek, társas készségek fejlesztése, viselkedési módok elsajátítása, alkalmazási szintre fejlesztése.

Fejlesztési fókuszok: Kommunikációs, együttműködési készségek, szociális kompetenciák fejlesztése, személyiségfejlesztés

A modul kapcsolódik a következő modulokhoz

5. évfolyam: Én, te és mi, Ki vagyok én? Milyen csapat vagyunk mi? Személyiségfejlesztő és csapatépítő foglalkozás gyerekeknek 5. évfolyam

A megvalósításához szükséges szakmai kompetenciák

Osztályfőnöki, szaktanári, jó kommunikációs képességekkel rendelkező pedagógus, bárki, aki kedvet érez ennek a témának megvalósításához

1. részmodul címe:

Protokoll, stílus, illem


Testi higiénia, alkalomhoz illő öltözködés


A terítés és étkezés illemszabályai


A szabadidő eltöltésének illeme

Célok

a gyerekek ismerjék meg a legfontosabb illemszabályokat,

legyenek képesek

Célok


legyenek képesek

Célok


legyenek képesek

Célok


legyenek képesek

2


megfogalmazni azokat,

alkalmazzák szerepjátékokban és mindennapi élethelyzetekben,

tanulják meg az illemszabályokhoz kapcsolódó szokásokat és technikákat,

legyenek képesek a saját viselkedésük, illetve egyének és egy embercsoport magatartásának értékelésére.













A részmodulban fejlesztendő kompetenciák:

A figyelem, emlékezet és memória fejlesztése,

az önművelés képességének fejlesztése,

szociális kompetenciák













3


fejlesztése,

kommunikáció, felszabadultság képességének erősítése.

fejlesztése,


fejlesztése,


fejlesztése,


Tartalmi egységek bemutatása:

Ráhangolódás, figyelem, emlékezet, memóriafejlesztő játékok, szituációs gyakorlatok, gyakorlati megvalósítás, tesztek kitöltése







A részmodul időkerete:

1 óra


1 óra


1 óra


1 óra

A modul összóraszáma: 5 óra

4


MODULLEÍRÁS

: „…amit magunknak kívánunk, azzal felebarátunknak is tartozunk.”

(Comenius)

1. RÉSZMODUL: IDŐKERET 1×60 PERC

1. Ráhangoló játék: 5 percA játék a következő:„Azok a barátaim...”:Eggyel kevesebb széket helyezünk el körben, mint ahány játékos van. A kör közepén áll a játékvezető. Azt mondja pl.: Azok a barátaim, akiknek szemüvegük van. Erre a szemüveges játékosok felállnak, és gyorsan elfoglalnak egy helyet. Akinek nem jutott szék az lesz a játékmester, és ő találja ki, hogy mi alapján legyenek barátai.A játék után hangulatjelentést kérünk: A vidám, szomorú, kedvetlen hangulatnak megfelelő képek alá teszi a monogramját vagy a névkártyáját mindenki a táblán. (Megjegyzés: bármikor változtatható a hangulatváltozás szerint)

Vidám: napsütés kedvetlen: szomorú

5


2. Amitől mások leszünk:Időkeret: 15 perc

A tanulók mondják el, mi jut eszükbe ezekről a szavakról (Témarajz készíthető). protokoll: tiszteletadás, megbecsülés, íratlan szabályok betartása, emberszeretet az önzőség helyett stílus: szokásmód, modor, a stílus maga az emberre jellemző viselkedésmódok összessége illem: a társadalmi érintkezés, a jó modor, az udvariasság szabályainak összessége

Fő elv mégis az, hogy megfeleljen az emberi méltóságnak, tehát beszédünkkel, viselkedésünkkel ne sértsük másoknak erről való felfogását, mindenkinek megadjuk külsőleg is azt a tiszteletet, amely őt illeti, viszont megköveteljük a magunkét is. Ám ha a külső formáknak túl nagy jelentőséget tulajdonítunk, fennáll a veszély, hogy magával a lényeggel nem törődünk az illem formái megmerevedhetnek, és ekkor elnyomják erkölcsi szabadságunkat.

2.1 A köszönés a kiemelt első témánk: kinek hogyan illik és kell köszönni? Időkeret: 10 perc

Szituációs játékok során összegyűjtjük a köszönési módokat és a követendő szabályokat:

Játsszátok el, mit kell tennetek, ha tanítótokkal, tanárotokkal találkoztok az iskola folyosóján. beléptek az osztályotokba, ahol már néhány osztálytársatok ül. az iskola takarító nénijével találkoztok az utcán. beléptek a könyvtárba, ahol ismerős könyvtáros fogad benneteket. hazaindultok az iskolából, de néhányan még maradnak.

6


az osztálytársatok édesanyjával találkoztok a boltban. osztálytársatokat látjátok egy padon, ahol egy számotokra idegen emberrel beszélget.

Választok magamnak szerepeket, megmondom, hogy ki vagyok, kinek kell köszönnötök. Csak annak fogok visszaköszönni, akinek a köszönése helyes: Egy ismeretlen néni vagyok, akivel reggel találkozol az iskola előtt. Alsó tagozatos kisdiák vagyok, akivel délután találkozol. Takarító néni vagyok az iskolában, és reggel találkozunk. Az önkormányzat képviselője vagyok, este találkozunk. Az iskola titkára vagyok, tanítási órán lépek be az osztályba, mert a tanár nénit telefonon keresik. Az osztálytársad apukája vagyok, osztálybuli van nálatok, a fiamat keresem.

2.2 Udvariassági szabályok megfogalmaztatása a gyerekekkel

A szabályokat közösen, csoportban rögzítjük.

Az udvarias ember nem vár a másikra, hogy az köszönjön, ő köszön előre. Ha ismerőssel találkozol, megérkezel valahová, vagy távozol valahonnan, a jelenlevőknek illik köszönnöd. A tanulók akár egyedül, akár csoportban vannak – az iskola épületébe lépéskor, távozáskor, illetve a napi első találkozások

alkalmával napszaknak megfelelően köszönjenek a felnőtteknek. (pedagógusok, egyéb alkalmazottak, ott tartózkodó vendégek)

Sajátítsák el a köszönés nyelvi formáit. (Jó reggelt kívánok!; Jó napot kívánok!; Jó estét kívánok!; Viszontlátásra!; Csókolom!) Köszönjenek érkezéskor és távozáskor a társaiknak az általuk választott módon. (Szervusz!; Szervusztok!; Szia!; Sziasztok!;

Helló!)

7


Szervezett tanulás közben a belépő felnőtteket néma felállással is köszönthetitek. Ha szervezett tanulás nem folyik, az általatok választott módon köszönthetitek a belépőket.

Ismeretlen embernek, gyereknek csak akkor kell köszönni, ha valamilyen segítséget kérünk, vagy érdeklődünk valami iránt. Nőknek, illetve idősebb embereknek előre kell köszönni. Köszönéskor az ismerős férfiak sokszor kezet is fognak. Mindig a jobb kezünket nyújtjuk a köszöntöttnek. A kézfogás legyen határozott, erőteljes, de ne legyen túl erős a szorítás. A felénk nyújtott kezet illik elfogadni.

Használják a köszönést kísérő nem verbális eszközöket; Akinek köszönünk, illik a szemébe nézni. Testtel, de legalább arccal illik felé fordulni. A köszönés ideje alatt, ha lehet, illik abbahagyni az addigi tevékenységünket. Ha lehet, közelítsük meg az üdvözöltet, ne túl messziről ordítsunk neki. Nem illik harsogva, vagy motyogva köszönni. A közeli ismerősöket illik megszólítani is köszönéskor.

Végül egyénileg vagy párokban mindenki kitölt egy tesztet. Lásd 1. számú melléklet!

8


2.3 A bemutatkozásIdőkeret: 15 perc

A bemutatkozás szorosan hozzátartozik a számunkra ismeretlen emberrel való találkozáshoz. Mit kell tenni ilyen esetekben? Hogyan mutatkozzunk be? Játsszuk el a következő szituációs gyakorlatokkal!

Az utcán találkozol édesanyáddal és munkatársaival. Édesanyád felszólít, hogy mutatkozz be. Játszd el! Párokban lehet néhány gyakorlatot megvizsgálni.

Döntsétek el, mikor kell, és mikor nem kell bemutatkoznotok!a) Felhívtok valakit telefonon.b) Barátotokhoz mentek játszani, találkoztok a szüleivel, de még nem ismeritek őket.c) A vonaton olyan fülkébe mentek, ahol már ül valaki.d) Felszólítanak benneteket erre.e) Szüleidhez vendégek érkeznek, akiket még nem ismersz.f) Valakitől az utcán megkérdezed, hogy mennyi az idő.g) Táborozásnál ismeretlen gyerekekkel kerülsz egy szobába.h) A postán bélyeget akarsz vásárolni.

Döntsd el helyesen mutatkoztak-e be a szereplők!a) Kati belép a boltba. Odamegy a pulthoz. – „Jó napot kívánok. Kati vagyok. Kérek egy liter tejet.”b) Zoli nagyapjával és annak barátjával találkozik.–„Kisunokám, mutatkozz be a barátomnak! – Nagy Zoltánnak hívnak.”

Képzeljétek, mi történt velem! Mit tegyek most, ti mit csinálnátok a helyemben?a) Bemutatkozott nekem valaki pontosan, érthetően, de elfelejtettem a nevét.b) Bemutatkozott nekem valaki, de olyan motyogva, hogy nem értettem a nevét.

9


2.4 A megszólítás Szituációs feladatokIdőkeret: 10 perc

A megszólítás legalább olyan fontos, mint a bemutatkozás. Hogyan tennéd? Elromlott nálatok a villany; szaladj át a szomszéd bácsihoz, és kérj tőle segítséget! Zsófi a játszótéren felejtette a görkorcsolyáját. Visszaszaladt érte, de két nagyobb fiú már javában korizott vele. Hogyan szólítsa meg őket Zsófi? Tízórai szünetben kiborult a kakaód. Gyorsan szaladj a takarító nénihez, szólítsd meg, kérj tőle vizes ruhát! Hogyan szólítanád meg a nővért a kórházban, hogy segítsen felülni?

Válasszátok ki azokat a megszólításokat, amelyek helyesek, az illemszabálynak megfelelnek! Hé elvesztette a pénztárcáját! Na, nagyanyó, átvezetem a másik oldalra. Néni, kérem, mennyi az idő? Kérem, mutassa meg, merre van a posta! Légy szíves, add kölcsön a radírodat! Doktor bácsi, napok óta fáj a fejem. Figyelj, Sárosi! Most elmagyarázom neked a matekot. Asszonyom, foglaljon helyet! Légy szíves, te dagi, gurítsd ide a lasztit! Vedd elő a füzeted, Józsi! Na, mutter, megjöttem!

10


3. Értékelés: A részmodul zárásaként hangulatjelentést kérünk és közösen értékeljük, megbeszéljük a tanulságokat is. Mi volt új a tanulók számára?Időkeret: 5 perc

11


2. RÉSZMODUL: TESTI HIGIÉNIA, ALKALOMHOZ ILLŐ ÖLTÖZKÖDÉS

Időkeret: 1×60 perc

1. Ráhangolódás játékkal. Időkeret: 5 perc

A játék címe: Társfelismerés vakon Játékszabály: Kört alkotunk. A kör közepén csukott szemmel áll az egyik játékos. A körben állók menetirányban elindulnak, majd a középen álló játékos jelzésére megállnak. A kitaláló (ő áll a kör közepén) csukott szemmel rámutat valamelyik társára, aki odamegy hozzá, és a kitaláló kezét a saját arcára helyezi. A kitaláló feladata csupán a társ arcának és kezeinek érintése, tapintása alapján tájékozódva felismerni társát. Ha sikerül neki, akkor cserélnek (a felismert játékos marad középen), és folytatódik a játék. Ha nem sikerült felismernie a társát, akkor továbbra is ő marad a kör közepén.

2. Csoportokat alakítunk, ehhez számokat használunk, véletlenszerű indítással. Legalább 4-5 csoportunk legyen!Időkeret a megbeszéléssel együtt: 15 perc

2.1 Minden csoport kap egy lapot, amelyen befejezetlen mondatok szerepelnek. A feladat a megkezdett mondatok befejezése oly módon, hogy jó tanáccsá váljanak. Mondatkezdetek: Tested, lábad, fogad, hajad mindig… Felkelés után mindig… Reggel, este (de ha teheted) minden étkezés… Körmeid legalább kéthetente…. Hajad….

12


Ruhád és cipőd mindig…. Mindig legyen nálad… Az iskolában tiszta, rendes… Az iskolai ünnepélyekre, színházba, hangversenyre ünneplő… Túrázáshoz, kiránduláshoz melegítőt viselj, és figyelj a réteges… A láthatatlan ruhadarabok –a fehérneműk – legalább olyan fontos részei a ruházatnak, mint a felsőruhák. Fordíts nagy gondot a

…

2.2 A feladat megoldása után a megbeszéléskor emeljük ki, hogy legfontosabb a személyi tisztaságunk. Adjuk kezükbe azt a lapot, amelyen számos tanácsot olvashatnak a divatkövetésről, speciális öltözködéssel kapcsolatos tudnivalókról! Hagyjunk legalább 5 perc időt arra, hogy alaposan átbeszéljék a csoportok.Öltözködéshez: lásd 2. számú melléklet!Tanácsok: Az ízléses öltözködésnek nem a gazdag ruhatár az alapfeltétele, hanem inkább a türelem és a gyakorlat. Ruhatárunk mindendarabját igyekezzünk úgy megválasztani, hogy azok alakunkhoz, korunkhoz bőr- és arcszínünkhöz egyaránt

előnyösen alkalmazkodjanak. Bárhogy változzék is a divat, örök szabály, hogy a nagymintás holmi csak magas, karcsú emberek számára előnyös. Az alacsony, telt alakot a hosszanti csíkozású ruha megnyújtja, a keresztben csíkos viszont inkább összenyomja. Az öltözködés befejeztével tükör előtt győződjünk meg arról, hogy ruházatunk kifogástalan-e! Temetésre akkor is sötét ruhában menjünk, ha nem közvetlen hozzátartozónkat vesztettük el! Megjelenésünk, öltözékünk sokban befolyásolja a rólunk kialakuló képet.

3. Gyakorlati feladat

13


Önértékelést kell végezniük a tanulóiknak az öltözékükkel, tisztaságukkal kapcsolatban. Írásban dolgoznak egyénileg, lapjuk csak saját használatra készül. Egyfajta tükröt tartunk eléjük, hogy önmagukba nézzenek, de előre mondjuk meg nekik, hogy nem kell hangosan a társaikkal megosztaniuk az önmagukról alkotott véleményt, képet! Ráfordítható idő: 10 percA feladat a következő:1.) Értékeld magadat, tisztaságodat, ápoltságodat! Betartod-e a testi higiénia szabályait?2.) Értékeld magadat, ruhád, cipőd tisztaságát. Öltözködésed alkalomhoz illő-e?A feladat értékelését csak önkéntes jelentkezési alapon végezzük! Ha valaki a többiekkel megosztja, akkor kapjon rá lehetőséget!

4. Feladatlap megoldásaTesztet kell megoldaniuk a jó megjelenéssel kapcsolatban. A tesztet közösen elemezzük ki. Minden csoport önértékelést végez. Időkeret: 15 percA teszt a 3. számú mellékletben található!

5. A részmodul zárásaA modul ismét hangulatjelentéssel érjen véget!Időkeret:10 percAz értékelés szempontjai lehetnek a következők: Csoportmunkában mennyire értettek egyet egymással a tagok? Mennyire érezték magukénak a feladatokat? Kellemes vagy kellemetlen volt, hogy önmagukat is kellett vizsgálniuk? Mennyire volt hasznos a téma felvetése?

14


3. RÉSZMODUL: A TERÍTÉS, ÉTKEZÉS ILLEMSZABÁLYAIRÓL Időkeret: 2×60 perc

1. Ráhangolódás: Egy kis érdekesség a múltból, közlés vagy felolvasás alapján.Időkeret: 5 perc

Tudod-e?Régen az emberek ülve étkeztek, de ha sokat ettek, az étkezést fekve folytatták. Az evőeszközt nem ismerték, a kezükkel ettek. Az egyes fogások között az asztalt csak egyszerűen lesöpörték, illetve az asztal környékét felseperték, mivel a csontot mindenki maga mögé dobta.Az egyiptomiak használtak először kanalat, majd a középkorban felfedezték a villát.Az asztal őse az evőszék volt. A nomád pásztorok még a bogrács, mellé ültek le a földre, majd az edényből meregették ki az ételt. Ahány ország, annyi szokás – így szól a mondás. Kínában pl. a legnagyobb elismerés az étellel kapcsolatban az volt, ha a vendég utána jó hangosan elböfögte magát.Manapság az emberek ünnepélyes alkalmakkor vendéglőbe mennek. Ilyen ünnepélyes étkezéseket már az ókorban is rendeztek. Nagyon híresek voltak Lucullus, római hadvezér lakomái.Élt Rómában Kr.u. az 1. században egy híres ínyenc, Gavius Apicius, akiinek a neve szinte összeforrt a konyhaművészettel. Ő maga, dúsgazdag ember lévén, elképesztő összegeket költött lakomáira és szenvedélyesen gyűjtötte az ételrecepteket. A híradások szerint több mint 450 étellírás volt a birtokában. Miután vagyonát csaknem teljesen eltékozolta, Appicius már nem tudott „rangjához méltóan” élni ezért az öngyilkosságot választotta. Martialis római epigrammaköltő így emlékszik meg róla:„Hogy hatvanmilliót benyelt a bendőd,Bőven maradt még jó tízmilliód.Megszállt a gond, hogy éhség és szomjgyötör majd,

15


S méregpohár lett végső italod.”

Röviden elemezzük a gondolatokat. Kérdés: Ma milyen módon kell teríteni az egyes étkezésekhez? Ki szokott segíteni otthon a terítésben?

2. Lássuk, mi módon kell teríteni!

2.1 Elméleti felkészülés: Időkeret: 5 perc

Minden csoport kap egy listát, amelyen a terítési szabályokat találják. A feladatuk először az, hogy alaposan át kell tanulmányozniuk. Erre épül a gyakorlati feladatmegvalósítása.

A lista a következőket tartalmazza: Az asztal, amelynél étkezni szándékozunk, akkora legyen, hogy kényelmesen körül lehessen ülni. Egy étkező felnőtt emberre

kb. 60 cm helyet számítsunk. Sarokba senkit nem illik ültetni. A terítő tiszta és vasalt legyen. Színében harmonizáljon a tányérokkal. (Mintás tányérokhoz, pl. egyszínű abrosz illik.) az abrosz

méretét úgy válasszuk meg, hogy szélei minden oldalon tenyérnyit lógjanak alá. A műanyag abrosz ízléstelen és nem higiénikus.

A teríték felrakásának ajánlott, praktikus sorrendje: tányérok, evőeszközök, poharak, szalvéta, virágdísz (esetleg gyertyatartó) fűszerek. A virág vagy a gyertyatartó ne akadályozza az étkezést, ne akadályozza azt, hogy az együtt étkezők lássák egymást.

A tányérokat az asztal szélétől kb. 2 cm-re tegyük, egymástól való távolságuk kb. 60 cm legyen. A leveshez mélytányért adunk (vagy csészét), a többi fogáshoz lapostányér való.

16


A hagyományos teríték: lapostányéron a mélytányér. Ha hideg előétel is szerepel az étrendben, akkor az előétel kistányérja kerül a lapostányérra. Ilyenkor a levesestányérokat helyezzük egymásra, a levesestál közelébe, s a levest a háziasszony tálalja.

Ha a levest csészében tálaljuk, alá – a lapostányérra – kistányért is teszünk. Bal kéz felöl helyezzük el a salátás – vagy kompótos tányért. Két-két teríték közé helyezzük a csontos tányért.Lehetőség szerint minden tányérunk egyforma legyen.

Az evőeszközök a használatuk sorrendjében kerülnek az asztalra, egymástól 1-2 cm távolságban. A tányértól jobbra legtávolabb helyezzük a leveseskanalat, öblével felfelé. Utána a tányérhoz közeledve: az előételhez

használandó kiskés, majd a halkés (ha van), végül a tányér mellé a nagykés. A kések éle mindig a tányér felé néz. A tányértól balra helyezzük a villákat. Legkívül a kisvilla az előételhez, utána a halvilla (ha van), majd a nagyvilla. A villákat

mindig hegyükkel felfelé helyezzük el. A tányér felső oldalához helyezzük a desszerthez szükséges kis evőeszközöket: kiskanál, fagylaltkanál, gyümölcskés-és villa,

desszertvilla, úgy, hogy nyelük kézre essen, könnyebb legyen megfogni. A poharak megválasztásánál vegyük figyelembe a felkínálandó italok fajtáját. Vizespohár feltétlenül legyen az asztalon, mégpedig a kés hegyénél. A többi poharat a fogyasztás sorrendje szerint, a vizespohártól balra sorakoztassuk fel, félkörben vagy egyenes sorban. Tehát:

vizespohár, likőrös pohár, borospohár, pezsgőspohár. Az italt mindig a megfelelő pohárba töltsük. Vizespohárba: vizet, szódavizet, üdítőitalt, ásványvizet vagy sört. Likőrös pohárba

a röviditalt, zárt kelyhű talpas pohárba a pezsgőt. A szalvétát vagy a baloldalra tegyük, a villa mellé, vagy helyezzük pohárba. A fűszereket apró tartókban helyezzük az asztalra, lehetőleg minden két terítékre egyet-egyet számítva. A kenyeret felszeletelve, letakart kenyérkosárban készítsük elő vendégeinknek. Az ételeket nem lábasban, fazékban rakjuk az asztalra, hanem tálakat használunk külön evőeszközzel. A tálalásra is fordítsunk gondot: a vendég bal oldalánál állva kínáljuk az ételt, a használt evőeszközt, tányért pedig jobbról

szedjük le. Ugyancsak jobbról kell tölteni az italokat. A desszert elfogyasztása előtt minden eddig használt edénytől, kenyérmaradéktól, gyűrt szalvétáktól, morzsától tisztítsuk meg az asztalt.

17


2.2 Gyakorlati feladat: Erre legalább 30 perc kell

A csoportok feladatot húznak. Meg kell teríteniük az utasítás alapján. A feladatokhoz minden féle eszközt biztosítani kell, legjobb, ha az iskolai ebédlőben készítik el. Otthonról ki kell egészíteni olyan eszközökkel, amelyek a menzán nem találhatóak. Legjobb, ha segítő szülőket vonunk be a feladat megoldásának segítéséhez. Négy csoportra terveztem a feladatokat, de továbbival meg lehet toldani, vagy két csoport is végezheti ugyanazon feladatot.

Feladatok:

A. Képzeljétek el, hogy vendégeket vártok! Szépen meg kell teríteni az asztalokat. Hoztam sokféle dolgot, amire a terítésnél szükségetek lehet. Válogassatok, dolgozzatok!(Megjegyzés: A szükséges dolgok mellett szerepelnek felesleges holmik, nem ebédhez való tárgyak is. Pl.: fazék, lábos, lámpa, műanyag abrosz, hatalmas virágváza…Célszerű többféle poharat, többféle étkészletet a gyerekek elé tenni, papír-és ruhaszalvétát kirakni.)

B. Olvassátok el a leírást! A leírás alapján terítsétek meg az asztalt! A terítőről és a székekről se feledkezzetek meg!„Az asztalon elöl áll a pohár. A pohár és a tányér között a kiskanál, a kisvilla és a kiskés található. Ezek után a tányérok következnek. Alul a lapos-, felül a mélytányér van. A tányérok baloldalán látható a szalvéta, a villa és a salátás tányér. Jobb oldalon a kés és a kanál van. Az asztalról a só- és a paprikatartó meg a kenyereskosár sem hiányzik.”C. Azt hiszem, aki ezeket megterítette, nem nagyon ismerte a terítés szabályait! El tudnátok mondani, milyen illemszabályokat sértett meg? Javítsátok a terítést!

18


A terített asztalról hiányzik valamilyen eszköz. (pl.: nincs szalvéta; hiányzik valamilyen evőeszköz; csak mélytányérok vannak; a közös tálak mellől hiányzik a külön evőeszköz; nincs terítő az asztalon; hiányzik a kenyér.)

D. Nézzétek meg ezeket a megterített asztalokat! Azt hiszem, aki ezeket megterítette, nem nagyon ismerte a terítés szabályait! El tudnátok mondani, milyen illemszabályokat sértett meg? Javítsátok a terítést!Az asztalon nem jó helyen áll valamilyen eszköz. (az evőeszközök megcserélődtek; a szalvéta a jobb oldalra került; a lapostányér került felülre; a székek közel vannak egymáshoz; egyik szék sarkon áll, van egy hatalmas váza az asztalon, lábas van az asztal közepén)

2.3 Ellenőrzés, értékelésIdőkeret: 20 percNézzétek meg társaitok megterített asztalait! Találtok-e valamilyen hibát? Tudnátok-e javítani?

Összegzést végzünk, az egyes csapatok arról referálnak, hogy mit tapasztaltak a feladatok végrehajtása során. Időkeret: legalább 10 perc

3. Az étkezés és illemszabályai: 19

http://www.mithogyankell.hu/images/a_pics/article_394/large.jpg





Alapvető étkezési illemszabály: ne táplálkozzunk, hanem együnk, hogy ne csak gyomrunk, de szemünk és szellemünk is jóllakjék! (Ezt nevezzük „kulináris örömöknek”.)

3.1 CsoportmunkaIdőkeret: 20 percTanácskozzátok meg, és írjátok össze, hogy szerintetek melyek a legfontosabb étkezési illemszabályok!Az eredményeket csoportbeszámolók formájában ismertetik a tanulók. Az első beszámoló után azonosságokat már nem ismétlik, csak a különbségeket emelik ki. Időkeret: 10 perc

Összefoglaló a legfontosabb étkezési illemszabályokról: Csak kézmosás után üljünk asztalhoz. Terített asztalnál olvasni neveletlenség. Az étel kiszedéséhez ne használjuk saját evőeszközeinket, erre a célra külön szedőeszközök szolgálnak. Amit kezünkkel egyszer már megérintettünk (gyümölcs, sütemény stb.) illetlenség otthagyni, vegyük tányérunkra. Kézzel sótartóba nyúlni illetlenség, kanálkával vagy kés hegyével vegyük ki a sót. A fogakat körömmel, késsel piszkálni különösen visszataszító, sőt, az asztalnál fogpiszkálót sem illik használni, ez fürdőszobai

ügy. Használt evőeszköznek a tányéron a helye, nem az abroszon. A használt kanalat úgy tesszük tányérba, hogy nyele jobbra

álljon. Étkezésünk befejezését úgy jelezzük, hogy jobbra, párhuzamosan tesszük tányérunkba a kést és a villát. Ha keresztbe tesszük, akkor még kínálást várunk.

Evés közben ne nyúlkáljunk orrunkhoz, szánkhoz, hajunkhoz stb., fésűt asztalnál egyáltalán ne használjunk!

20


Kezünket, szánkat sose töröljük az asztalterítőbe, erre a szalvétát használjuk. A szalvétát ivás előtt is használni kell, (a zsíros szájlenyomat a pohár szélén nem szép látvány), használat után pedig összegyűrve a leszedésre váró tányérba kell rakni. Csak üres szájjal igyunk.

A kenyérbelet ne gyúrjuk, ne csináljunk belőle galacsint. A kenyeret nem harapni, hanem törni kell (bal kézzel), s úgy, hogy lehetőleg minél kevésbé morzsálódjék.

A kenyérrel ne mártogassunk, ne töröljük ki vele a tányért, akkor sem, ha nagyon jól esne. (Ne keltsük azt a látszatot vendéglátóinkban, hogy éhesek maradtunk.)

Ha asztalszomszédunknak kínálunk kenyeret, süteményt, stb. kézzel nem érinthetjük, csak a kenyérkosarat, tálcát nyújtsuk oda.

Ha apró, magvas gyümölcsöt eszünk, magját ne köpjük ki, hanem nyelvünkkel segítsük kanálra, majd onnan a tányér szélére. Semmiképp nem nyúlhatunk kézzel a szánkba.

Minden evőeszközt csörömpölés nélkül kell használni, soha ne játszadozzunk az evőeszközzel, még unalmunkban sem. Az asztalhoz ülésnél ne húzzuk, hanem emeljük a széket. Téves az a mondás, hogy magyar ember evés közben nem beszél. Jobb úgy, hogy beszéd közben nem eszik, hiszen alig van

kedvesebb alkalom a meghitt csevegésre, mint a szépen megterített asztalnál. Természetesen teli szájjal beszélni valóban nem illik. Hangkíséret nélkül, csukott szájjal együnk. Szürcsölni, csámcsogni nagy illetlenség. Nagyobb asztalnál ne kiabáljunk az asztal túlsó végére. Kanalunkat sose merítsük teli. Hegyével magunk felé fordítva vigyük a szánkhoz. Ne „nyeljük” le a kanalat, csak a tartalmát. A

kanalat három első ujjunkkal tartjuk meg, a hüvelykujj felöl, a mutató-és középső ujj alul van. A kést önmagában csak kenésre, vágásra használjuk, a szájhoz vinni illetlenség. Ha késsel-villával eszünk, mindkettőt három első ujjunkkal fogjuk meg, úgy, hogy hüvelykujjunk kerüljön alulra. A kést jobb, a

villát bal kézzel kell megfogni. A mutatóujjat nem illik ráfektetni a kés pengéjére vagy a villa ágára.

21


Ha szalvéta helyett asztalkendővel terítünk, azt szétnyitva a térdünkre kell terítenünk. Nyakunkba tűrni nem illik. Használat után nem hajtjuk össze az asztalkendőt, hanem kibontva tányérunk mellett hagyjuk.

A levesestányért nem döntjük meg: az utolsó kanál levest hagyjuk inkább a tányérban. Illetlenség a tányért megemelni, az utolsó cseppeket a kanálba csorgatni. Ne hajoljunk túl közel a tányérhoz, ne a szánkkal közelítsük meg az ételt, hanem az evőeszközökkel a szánkat.

Ha kávét, teát, kakaót fogyasztunk, csak a csészét emeljük meg, a csészealj maradjon az asztalon. Ha valamit a tányérunkon hagyunk, ne túrjuk szét! A talpas poharat nyelénél fogjuk, a csészét pedig a fülénél. Ne tartsuk el a kisujjunkat, ez nevetséges szokás. A kávés-, teáscsészéből, ha már felkavartuk a cukrot, vegyük ki a kanalat, és tegyük a csészealjra. A kiskanál ugyanis csak arra

való, hogy megkavarjuk az italt, kanalazni vele illetlenség. Semmilyen italt ne igyunk ki egyszerre (kivétel lehet a rövidital), inkább lassan kortyolgassuk. Az első töltés után nem illik

rögtön inni, csak amikor a vendéglátók erre poháremeléssel jelt adnak. A koccintást csak az idősebbek kezdeményezhetik. Ha koccintunk, nézünk szembe partnerünkkel. Ne koccintsunk az asztal túloldalán ülővel, elég, ha felé emeljük poharunkat.

Koccintás után valóban inni kell, de elég csak egy jelképes kortyot. Koccintani sörrel, vízzel, üdítőitallal nem szokás. Az italtöltéshez ne emeljük fel a poharunkat. A borospoharat sosem töltik tele, a borra rátölteni szabad, a sörre viszont nem. Mielőtt asztalhoz ülnénk, illő, hogy a férfiak a nők helyett hátrahúzzák a széket, és segítsenek nekik az elhelyezkedésben.

Egyenesen, fesztelenül üljünk, testünkkel ne érintsük az asztalt. Evés közben könyökünket zárjuk az oldalunkhoz, karunk csak előre-hátra mozoghat. Ne fújjuk, és ne kavargassuk a levest, várjuk meg, míg magától kihűl. A húsféléket nem illik egyszerre, előre feldarabolni, kivéve kisgyerekek részére. Kalács-vagy süteménydarabokat kávéba, teába aprítani nem való. Nem illik a válogatás, az étel piszkálása.

22


Inkább kérjünk csak egy keveset valamiből, ha nem szeretjük, de nem illik meghagyni az ételt. Ne faljunk! Gusztustalan és nem illő óriási harapásokkal szétmarcangolni az ételt, akármilyen éhesek vagyunk is. A szedés sorrendje: vagy a háziasszony szed mindenkinek, vagy a következő sorrendben látják el magukat az étkezők:

legidősebb, majd a középkorú nők (mama, anya), - legidősebb, majd a középkorú férfiak (papa, apa), - a család lánytagjai, - a család fiútagjai. Az érkezés megkezdésével illik egymást megvárni.

Az asztalt csak a háziasszony engedélyével illik elhagyni. Illendő az ételt megdicsérni és megköszönni. Soha, sehol (még otthon sem) nem illik terített asztalhoz ülni alsóneműben vagy fürdőruhában. Társas étkezésnél kerüljük az orrfújást. Az orrfújás hangja gusztustalan étkezés közben. Két fogás között menjünk a másik

szobába és ott intézzük el a dolgot. Terített asztalnál ülve még véletlenül se maradjon fejünkön sapka.

Tanulmányozzátok a következő listát, majd fejtsétek meg a tesztkérdéseket! Csoportban dolgozzatok! Időkeret: 10 perc

23


3.2 Mit mivel együnk? Kanállal és villával a főzelékeket, makarónit, spagettit. Villával a salátát, palacsintát, főtt tésztát, rétest, piskótát, pitét, tortát, karfiolt, fasírozottat, pástétomot, gombát, kocsonyát, s

ha nincs külön halevőeszközünk, akkor a halat. Késsel, villával a húsokat, húsos palacsintát, sonkatekercset, sülteket, felvágottakat, nagyobb szendvicseket és gyakorlatilag

minden főfogást. A kést önmagában csak kenésre használjuk, a szájhoz vinni illetlenség. Nagykanállal a leveseket (a levesben lévő húst és zöldségfélét is kanállal daraboljuk), a felfújtféléket. Kiskanállal teát, tejeskávét, kakaót, (a kanalat ivás közben nem hagyjuk a csészében), édességeket, lágy tojást, grapefruitot,

ananászt, epret, málnát, ribizlit, kompótot, gyümölcssalátát. Mokkáskanállal csak feketekávét kavarjuk fel. Desszert kanállal húslevest csészében, krémeket, befőtteket, fagylaltot. Kézzel virslit, apróbb szendvicseket, pogácsát, péksüteményeket, aprósüteményeket, fánkot, rákot, főtt kukoricát, almát,

körtét, banánt, narancsot, stb. és a szárnyasok csontrészeit, a csontvégek megfelelő „csomagolásával”. Ha egyszer az abroszról felvettük az evőeszközöket, akkor csak a tányérra (csészealjra) rakhatjuk vissza. Rendes terítésnél a vajnak, sajtnak és dzsemnek külön kést, illetve kiskanalat biztosítunk. Annyi vajat tegyünk a tányérunk szélére, amennyit el kívánunk fogyasztani. (Tehát nem kenyérre pakoljuk a kiemelt

vajdarabot.) Sót, mustárt, cukrot sem illik a saját evőeszközzel venni. A kenyeret nem az abroszon, hanem a tányérunkon vajazzunk. Leves előtt csak aperitifet ihatunk, leves evése közben semmit.

24


3.3 Ellenőrzés: Időkeret: 5 percA feladatok elvégzésének ellenőrzése cserével történik. A helytelen válaszok javítása mindenképpen megbeszélést érdemel.

4. A modulrész értékelése időkeret: 5 percHangulatjelentéssel ér véget, a csoportok saját munkájukat is vegyék bele az értékelésbe! A megadott szempontok is érvényesülhetnek: Az értékelés szempontjai lehetnek a következők: A csoportmunkában mennyire értettek egyet egymással a tagok? Mennyire érezték magukénak a feladatokat? Mennyire volt hasznos a téma felvetése?

25


4. RÉSZMODUL: A SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉNEK ILLEMEIdőkeret: 1×60 perc

Fő intelem: senki se felejtse el, hogy az a hely és az az idő, amelyik felüdülésre szolgál, mások életében is ugyanezt a szerepet kellene, hogy betöltse!

1. Ráhangolódás: Harangjáték, időkeret: 5 perc

Játékszabály: Szorosan záró kört alkotunk. A kör közepére beáll valaki, akinek bekötjük a szemét, majd megkérjük, dőljön el valamilyen irányba. Biztosítsuk róla, hogy bármerre dől, megtartjuk. Miután eldőlt, akik eddig tartották, tovább passzolják a mellettük állónak, és így halad egészen körbe. A végén kérdezzük meg, milyen érzés volt középen lenni, és mikor érezte leginkább biztonságban magát. (Akkor érzi nagyobb biztonságban magát, ha minél nagyobb felülettel támasztják meg.)

2. Kérdésfelvetés, csoportmunka: időkeret: 10 percMi minden tartozik a szabadidő hasznos eltöltésébe? Gyűjtsétek össze! Ellenőrzés felsorolással: Könyvtár, múzeum, színház, mozi, diszkó, bál, utazás, strand, sportolás, televíziózás, túra, kirándulás. Kiválasztjuk ezek közül az első négyet, amelyek illemszabályairól fogunk beszélni.Első feladat: A csoport tagjai rajzoljanak 2 könyvet, egyiket, egy illemtudó gyerek olvasta, a másikat egy olyan gyerek, aki megfeledkezett az illemről.

26


A következő feladatlapon szereplő számokat írjátok be abba könyvbe, amelyikbe valók! Lásd 5. számú melléklet!

1) Ha bemegyek a könyvtárba, mindig köszönök a könyvtárosnak.2) A könyvtárba megyek. Igaz, a könyveket már rég vissza kellett volna vinnem, de talán nem lesz semmi baj.3) A barátaimmal nagyon szeretek a könyvtárba járni. Olyan jókat lehet bújócskázni a polcok között.4) Soha nem köszönök, ha bemegyek a könyvtárba.5) Elég jól eligazodom a szabadpolcon lévő könyvek között. Ha leveszek egy könyvet, igyekszem a helyére visszarakni.6) Így szoktam segítséget kérni a könyvtárostól, ha nem találok valamit: Jöjjön már idek,és adja nekem a Mauglit!7) Én így kérek segítséget. Könyvtáros néni, legyen szíves segíteni, a Micimackót keresem!8) Evés közben szoktam olvasni. Könyvjelzőt nem használok, szépen behajtom a könyv lapjának sarkát, ezzel jelölöm meg, hol

tartok.9) A verseket nagyon szeretem. A legszebb sorokat mindig aláhúzom ceruzával

Ellenőrzés: Időkeret: 5 percMinden csoport kiteszi a csomagolópapírra az elkészült feladatát és a csoportok egy-egy tagja megindokolja a döntését, következtetéseket vonnak le, hogyan kell viselkedni a könyvtárban helyesen, kiegészítésekkel.

3. Szerepjáték gyakorlatok: Időkeret: 30 percA tanulóink párosával kapnak feladatot, a párok kialakítása szabadon történik. Készüljenek fel és adják elő, hogyan viselkednének az adott helyzetben. A játékot 20 főre terveztem, szükség szerint lehet bővíteni a feladatok körét, vagy a gyerekek létszámát változtatni. A gyakorlatok a következők lehetnek:

1) A múzeum pénztáránál be kell jelentkezni, meg kell adni, honnan, melyik iskolából, hányan érkeztünk. 2) A múzeumban az egyik teremőr beszélgetni szeretne veletek. Ti mit kérdeznétek tőle?

27


3) Egy kiállításon elmélyülten nézel egy festményt. Az egyik osztálytársad véletlenül eléd áll, így nem látod a képet. Oldd meg a helyzetet!

4) Múzeumban vagytok, nem tudtatok ellenállni egy érdekes tárgynak, és megérintettétek. A teremőr észrevette ezt, és rátok kiabált.

5) A múzeumba belépve az egyik osztálytársad a pénztár felé rángat, hogy vegyetek képeslapokat. Te szeretnéd, ha előbb megnéznétek a kiállítást.

6) Osztálytársaiddal a múzeumban vagy. Az egyik társad kb. tíz méterről kiabálja neked: „Gyere gyorsan ide! Mutatok valami érdekeset!”

7) Az egyik múzeumban egészen közel hajoltok egy apró tárgyhoz, hogy megnézzétek. A teremőr azt hiszi, hogy hozzáértetek, ezért kiabálni kezd veletek.

8) Mit mondanátok egy kiállításon annak az osztálytársatoknak, aki sapkával a fején nézi a műalkotásokat?9) Múzeumban vagy az osztálytársaiddal. Az egyik gyerek sorozatosan eléd tolakszik, s eltakarja előled a kiállított tárgyakat.10) A kiállító teremben egy teremőr megdicséri osztályotokat, mert fegyelmezetten viselkedtek, majd megkérdezi, honnan

jöttetek.Értékelés: Tanulságok levonásával és illemszabályok megfogalmazásával történik.

4. Csoportmunka: időkeret: 5 percOlvassátok el a következő illemszabályokat. A mozira vonatkozó állítások után M betűt, a színházra vonatkozók után SZ betűt írjatok! Ha az állítás mindkettőre igaz, mindkét betűjelet használjátok!1) Ünnepélyes ruhában illik megjelenni.2) Az öltözködésre nincsenek külön szabályok.3) Pontosan illik érkezni az előadásra.4) Ha elkésik valaki, meg kell várnia a szünetet.5) A későn jövőknek illik elnézést kérniük azoktól, akiket megzavartak. A felállást is meg kell köszönniük.

28


6) Nyugodtan, fészkelődés nélkül illik ülni.7) Az ismerősöket a nézőtéren mosollyal, fejbiccentéssel lehet üdvözölni.8) Nem illik beszélgetni az előadás alatt.9) Illik látcsövet használni.10) Ha tetszik az előadás, lehet tapsolni.11) Ha nem tetszik az előadás, szünetben el lehet menni.12) A szünetben büfébe lehet menni.13) A kabátokat ruhatárba lehet tenni.

Ellenőrzés: A számok segítségével történik.

5. A modul értékelése: Időkeret: 5 percÉrtékelési szempontok lehetnek: Téma hasznossága, a csoportok munkája, egymás és önmaguk teljesítménye.Hangulatjelentés állása.

29


A modul megvalósításához szükséges eszközök/megoldások:

Becsült költségek

Utazás, szervezés, partnerek bevonása stb.

Tárgyi eszközök Konyhai edények, tányérok, evőeszközök, szalvéta, poharak, székek,

Anyagigény Papírok, írószerek, tépőtömb, csomagoló papír, táblaragasztóEgyéb, speciális igény

Felhasznált irodalom: Varga Irén – Gönczi Károly – Pintér István: Önismereti játékok gyűjteménye. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 2004Bagdi Emőke – Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1988Pokorádi Zoltánné: Tudod-e? Illemtan.Szalay Könyvkiadó, Kisújszállás, 2003

30


1. számú melléklet:

Teszt: (Köszönés)

1. Melyik a leghelyesebb köszönési forma, ha egy gyerek felnőttel találkozik?1 Napszakra vonatkozó.2 Szia.X Mindkettő.

2. Melyik a leghelyesebb köszönési forma gyerekek között?1 Sziasztok!2 A napszaknak megfelelő.X Mindkettő.

3. Ki köszön előbb: a gyerek, vagy a felnőtt?1 Mindig a felnőtt köszön előre.2 Egyszerre köszönnek.X Mindig a gyerek köszön előre.

4. Ki köszön előbb: a nő, vagy a férfi?1 Mindig a nő köszön először.2 Egyszerre köszönnek.X Mindig a férfi köszön előre.

5. Ha társaságba mész, kinek szóljon a köszönésed?1 A társaság egy tagjának.2 A társaság minden tagjának.X Csak a barátodnak.

6. Ki nyújt előbb kezet?1 A férfi.2 A nő.X Egyszerre nyújtanak kezet.

7. Köszönés közben a hangerőm legyen?1 Halk.2 Közepes.

31


X Hangos.

8. Köszönés közben testemmel, de legalább az arcommal fordulok.1 A köszöntött felé.2 A köszöntött mellé.X Máshová.

9. Köszönés közben a tekintetemet irányítom.1 A köszöntött arca fölé.2 A köszöntött arca mellé.X A tekintetébe. 10. Milyen a jó kézfogás?1 Gyors.2 Erős, szorongató.X Határozott.

32



Néhány speciális eset az öltözködéssel kapcsolatban

Az ízléses öltözködésnek nem a gazdag ruhatár az alapfeltétele, hanem inkább a türelem és a gyakorlat.

Ruhatárunk mindendarabját igyekezzünk úgy megválasztani, hogy azok alakunkhoz, korunkhoz bőr- és arcszínünkhöz egyaránt előnyösen alkalmazkodjanak.

Bárhogy változzék is a divat, örök szabály, hogy a nagymintás holmi csak magas, karcsú emberek számára előnyös.

Az alacsony, telt alakot a hosszanti csíkozású ruha megnyújtja, a keresztben csíkos viszont inkább összenyomja.

Az öltözködés befejeztével tükör előtt győződjünk meg arról, hogy ruházatunk kifogástalan-e?

Temetésre akkor is sötét ruhában menjünk, ha nem közvetlen hozzátartozónkat vesztettük el.

Megjelenésünk, öltözékünk sokban befolyásolja a rólunk kialakuló képet.

33


3. számú melléklet: Teszt „A jó megjelenés”

1. Igaz-e a mondás? „Tisztaság fél egészség!”1. Igen.2. Nem.X_ Talán.

2. Hányszor kell naponta fogat mosni?1. Egyszer.2. Kétszer.X___Lehetőleg minden étkezés után.

3. Milyen időközönként ajánlatos fogkefét cserélni?1___Havonta.2___Évente.X___Félévente.

4. Milyen időközönként mossuk a hajunkat?1. Naponta.2. Havonta.X___Hetente egyszer-kétszer.

5. Hány napig járunk egy ruhában?1. Öt.2. Három.X___Egy.

6. Használjanak-e a fiúk illatszereket?1___Igen, „férfias” illatúakat.2___Nem kell.X___Igen, édes illatúakat.

7. Igaz-e? „A ruha teszi az embert.”1___Igen.2___Nem.X___Néha.

34


8. Hazatérés után vegyünk-e fel másik ruhát?1. Igen.2. Nem.X___Nincs jelentősége.

9. Egyenlő-e az elegancia a túlöltözöttséggel?1___Igen.2___Nem.X___Nem tudom.

10. Illik-e színházban, ünnepélyes vacsoránál sportcipőt vagy vastag, gumitalpú cipőt viselni?1___Nem.2___Illik, ha fekete.X___Illik, ha fehér.

11.Mitől csinos az öltözet?1___A szűk fazontól.2___Az anyag minőségétől.X Minden a helyén van, minden összhangban van.

12.Az iskolában a lányok csinosak vagy divatosak legyenek?1___Csinosak.2___Divatosak.X___Mindkettő.

13.Milyen legyen a fehérneműnk?1___Nedvszívó, pamut.2___Műszálas.X___Selyem vagy természetes anyag.

14._Sporthoz, túrához milyen ruhát célszerű viselni? 1. Öltönyt.2. Farmert.X___Melegítőt.

35


4. számú melléklet: Teszt „Az étkezés”

1. Illik-e egymás után többször használni evő- és ivóeszközt?1 Igen.2 Nem.X A családban miért ne?

2. Mikor kezdődhet az étkezés?1 Ha már kiszedtük a levest.2 Amikor megéheztünk.X Ha a házigazda jó étvágyat kívánt.

3. Illik-e étkezés alkalmával felnőtt nyakába asztalkendőt kötni?1 Soha.2 Néha.X Igen.

4. Illik-e étkezés közben hangosan beszélgetni?1 Igen.2 Nem.X Néha.

5. Mikor illik az asztalra könyökölni?1 Bármikor.2 Ha fáradtak vagyunk.X Soha.

6. Az ételt emeljük a szánkhoz, vagy a szánkat az ételhez?1 Az ételt emeljük a szánkhoz.2 A szánkat az ételhez.X Mindegy, csak együnk.

7. Ha késsel, villával eszünk, melyik kezünkben legyen a villa?1 Bal.2 Jobb.X Mindegy.

36


8. A levest és az italokat melyik oldalról illik kínálni?1 Bal oldalról.2 Jobb oldalról.X Nincs jelentősége.

9. Melyik itallal nem illik koccintani?1 Röviditallal.2 Borral.X Sörrel.

10.Ha nem a fő ételek egyike a kenyér, mit tegyünk vele?1 Törjük.2 Harapjuk.X Vágjuk.

11.Ha befejeztük az étkezést, melyik oldalra helyezzük az evőeszközt a tányéron?1 Bal oldalra.2 Jobb oldalra.x Mindegy, melyik oldalra tesszük.

12. Illik-e kitörölgetni a kenyérrel a tányért?1 Igen.2 Nem.X Ha éhes vagy, mindenképpen töröld ki.

13. Illik-e a fürdőruhában asztalhoz ülni?1 Nyáron igen.2 Nem, soha, sehol.X Otthon igen.

14.Gyermek figyelmeztethet-e felnőttet csámcsogásért?1 Udvariasan igen.2 Nem.X Csak a nagyapját.

15.Melyik ételt illik kézzel fogyasztani?1 Töltött húst.

37


2 Rántott patisszont.X Halat.

38



1. Ha bemegyek a könyvtárba, mindig köszönök a könyvtárosnak.2. A könyvtárba megyek. Igaz, a könyveket már rég vissza kellett volna vinnem, de talán

nem lesz semmi baj.3. A barátaimmal nagyon szeretek a könyvtárba járni. Olyan jókat lehet bújócskázni a

polcok között.4. Soha nem köszönök, ha bemegyek a könyvtárba.5. Elég jól eligazodom a szabadpolcon lévő könyvek között. Ha leveszek egy könyvet,

igyekszem a helyére visszarakni.6. Így szoktam segítséget kérni a könyvtárostól, ha nem találok valamit: Jöjjön már ide és

adja nekem a Mauglit!7. Én így kérek segítséget. Könyvtáros néni, legyen szíves segíteni, a Micimackót keresem!8. Evés közben szoktam olvasni. Könyvjelzőt nem használok, szépen behajtom a könyv

lapjának sarkát, ezzel jelölöm meg, hol tartok.9. 9.) A verseket nagyon szeretem. A legszebb sorokat mindig aláhúzom ceruzával

39

képzési program-fejlesztés · web viewvarga irén – gönczi károly – pintér istván:...

Documents