Koraújkori magyar történelem ea.2011. február 16.

- III. Frigyes és Burgundi Mária házassága: 93 után halálát követően Miksa számára megnyitotta az utat a Német-Római Császári címhez

- Burgundia a Habsburgokra szállt örökségként- Hosszabb távon a leszármazottaknak a házasságkötései voltak következményei: Miksa

és Mária házasságából született Fülöp herceg (burgundi hercegként, Szép – melléknevet, nem a francia 13-14. szd-i) – az ő kiházasítása jelentett egy fordulópontot a Habsburg házban:

- Fülöpöt a kasztíliai korona uralkodónője: Kasztíliai Izabella és Aragóniai Ferdinánd (1469-ben házasodtak össze: két korona terület nem egyesült: csak perszonálunió jött létre) gyermekével – (1492: Kasztíliai területek bővülnek, Mursia, itáliai területek, stb.) Johannával, aki örököse mindkét koronaterületnek

- Szép Fülöp nem éri, hogy apja után osztrák főherceg legyen, és a Német Birodalom élére kerülését – „őrült” Johanna és Fülöp gyermekei megöröklik: a spanyol-korona területeket, Közép-európai területeket (Osztrák-tartomány együttest)

o Károly – 1500, Ferdinánd – 1503, Mária – gyermekeik- Károly a legidősebb: Genfben született – V. Károlyként Miksa császár halálát

követően ő lesz a császár – I. Ferenccel összetűzésbe kerül (Fuggerek segítik Károlyt a címhez – 1519-ben)

- 1516 óta I. Károly néven spanyol király is – igazából az anyja Johanna a király, de tébolyodottsága miatt nem képes ellátni a hivatali teendőket

- Mint legidősebb fiú: örököl mindent: az akkor Habsburg kézen lévő valamennyi osztrák tartományt, a két spanyol területet, az aragóniai területhez tartozó itáliai területeket is megörökli –

- Károly belátja, hogy ilyen szerteágazó birodalmat nehéz irányítani: francia fenyegetés, a pápa is a franciákat támogatja (Itália), keletről, az osztrák tartományokat az oszmán támadás – tengeren túli gyarmatok – elszánja magát, hogy megossza a birodalmat:

o 1522-ben a közép-európai területeket (osztrák tartományok) és a tengermelléki területeket: Ferdinánd főhercegnek adja

- 1526 – a Habsburg- család életében is fontos időponto Mohácsnál: Jagelló (II.) Lajos, akinek felesége Habsburg Mária – igényt

tartanak a magyar és a cseh trónra a Habsburgok- 1515-ben kötötték szerződést legutóbb – Mohácshoz képest – amikor nevesítették a

két korona nevesítését – Lajos és Mária hercegnő eljegyzése is – kettős szerződés, kettős házasság: Lajos nővére, Jagelló Anna hercegnőt hozzáadták Ferdinánd főhercegnek – továbbá tartalmazta, hogy amelyik fél gyermektelenül halna meg, akkor az életben maradó ág férfi tagjai és annak leszármazottjai örökölnek

- Ami kétségessé tette a megállapodást: mind a cseh- és magyar koronaterületek választóterületek voltak ebben az időben: a rendek nélkül (a választójog birtokosai nélkül) nem lehetett rendelkezni az adott ország/dinasztiához való tartozásról

- 1505-ös törvény: a jövőben idegen dinasztiából való uralkodót nem választanak (Jagelló Ulászló 1516-ig, majd Lajos – dinasztia váltásra vonatkozott)

- A köznemesi párt tehát erre a törvényre hivatkozott amikor a Habsburgok megjelentek- Polgárháborús szituáció: nyugat-magyarországi Habsburgokat támogató

nagybirtokosok – oszmán fenyegetettség is nyilvánvaló volt- Ferdinánd és Szapolyai János-pártiak

- Szapolyai jóval gyengébb ellenfél, nincs mögötte az a támogatás, mint amit Ferdinánd élvezett – számukra semmilyen más választás nem volt, mint a törökökre való támaszkodás

- Már 1529-ben János király Mohácsnál kezet csókol a szultánnak a segítségért – Szulejmánnak

- 1540-ig folyik a tart a harc – Szapolyai halála - Tisztul a kép: Ferdinánd marad a porondon a magyar trón igényével- Szapolyai halálát megelőzően megszületett fia: János Zsigmond – a megállapodás

ellenére - 1541-ben bevonul Budára Szulejmán, első vilájetet megalapítja, majd egyre jobban

kiterjeszti uralmát az országban – Szapolyai fiának ill. özvegyének az Erdélyi fejedelemséget adja – felveszi a fejedelmi címet János Zsigmond

Cseh területek- a kereszténység bajor területekről jut el, Germániához való tartozást jelentette:

regensburgi érsekség játszotta a kulcsszerepet az ezredfordulón- 1029-ben Morvaország és Csehország egyesülése először: kormányzati különállását a

morva terület megőrizte, de a cseh ifjú uralkodó irányítása alatt állt- Egyházszervezeti tekintetben is: prágai püspökség mellett, ölmützben is 1063-ban

létrejött egy püspökség- Az invesztitúra harcban a császár IV. Henrik igyekezett vazallusaira támaszkodni: a

cseh fejedelem segítette császárát, ezért Ratislavnak életre szóló címet adományt kapott

- A további német-római uralkodók helyzete bizonytalan volt, ezért kulcskérdés maradt, hogy a cseh fejedelem milyen álláspontot fogad el: támogatja/avagy nem az uralkodót:

- Ezt a helyzetet a cseh uralkodók: Felső-Lausitzot bekebelezték, a terjeszkedés következtében egyre jelentősebbé vált a cseh fejedelem

- Német-római trónviszályban: Psmsyl II. Ottokár mindkét félnek felajánlotta a segítségét (bízván,hogy az egyik csak győz), a befutó II. Frigyes lett: a támogatás fejében:már örökíthetően adta a királyi címet

- Továbbra is a német-római király vazallusa – de örökíthető cím: ez olyan pozícióba repíti a cseh uralkodót, amely nincs meg a birodalmon belül

- Számos jogkört kapott- II. Ottokár és utódai intenzív területszerzésbe kezdenek: a cseh területekhez közeli

osztrák területszerzésre, a német lovagrenddel is összetűzésbe: dél tengeri kijáratot szeretett volna (utóbbi nem valósul meg) – rang és hatalom tekintetében a Német-Római Birodalom legpotensebb uralkodójává nőtte ki magát: a Német-Római uralkodói címre is áhítozott

- Ez szálka volt a többi fejedelem szemében: összefogás: Habsburg Rudolf vezetésével- Rudolf nem volt hatalmas fejedelem, de ügyes politikus és megteremtette a koalíciót:

1278-ban ütközet: Ottokár halála – szövetség győzelme- Nagyratörő cseh terveknek vége szakadtak egy időre, későbbi uralkodók még

aspiráltak a további területszerzésre: kelet felé próbálkoztak: Lengyelország: ahol II. Vencelnek sikerült elérnie hogy megszerezze a lengyel trónt

- Vencel fiát, az Árpádház kihalásával jelölte a magyar trónra – majd ezt a jelölést visszavonják, mert akkor elvesztette volna a lengyel trónt – 1306-ban meg is gyilkolták, vele a dinasztikus folytonosság is megszakadt

- A cseh trónért különböző dinasztiák vetélkedéséből a Luxemburg-család került ki győztesen

- Nem annyira jelentős család, nem láttak bennük veszélyt ezért is nyerhették el a cseh trónt – Luxemburg János

- Luxemburg János – megvakulása miatt – idoneitas – fiának: Károlynak adta át a trónt: IV. Károly néven majd Német-Római császár lesz – Német aranybulla 1356-os kiadása is hozzá fűződik

- Uralkodása a cseh történelem aranykorszaka: regnálása alatt: a Német Birodalom központja Prága lesz: egy marginális területből – központi terület

- Reprezentatív megjelenés Prágában: egyetem, híd, vár, stb.- Az elválaszthatatlanságot: cseh és német-római területekkel: a sast az oroszlán felé

rakatja a címerben- Nem sokkal később a Birodalom igyekezett megtenni mindent a cseh területek

kirekesztéséért: Vencel fia alatt hanyatlás következett be (alkalmatlanná vált a kormányzásra: ivott), öccsének 1411-ben sikerült letaszítania: Luxemburg Zsigmond

- Zsigmond problémája a huszitizmus volt – cseh, morva területeken igen hatékonyan, intenzíven terjedt – pápa támogatása

- 1417-ben Konstanz-i zsinat: Jan Hus beidézése: egyházjogászok, teológusok előtti vita- Észak-nyugat magyarországi területekre is beszivárgott a huszitizmus – Német-

Birodalom ezért akarta kirekeszteni a cseh területeket a birodalomból: ez sikerült is: nem szivárgott be német területekre

- De facto kirekesztése volt az ára ennek- A cseheknél odáig fajult a huszitizmus, hogy Podjedráb Györgyöt választották meg

uralkodónak – abban reménykedett, hogy Magyarországon is támogatott huszitizmus majd szalonképessé teszi

- Halálát követően 1479-ben - Hunyadi Mátyás és a másik oldalról Jagelló Ulászló is belép a képbe – Szilézia és

Lausitz megszerzésével Mátyás, Csehország megszerzésével pedig Ulászló is viselheti a cseh-királyi címet

- Mátyás 1490-es halála után kiesik az egyik szereplő: Ulászló marad Csehország tekintetében és Magyarország tekintetében is trónra lépnek: II. Jagelló Ulászló néven magyar király

- 1526 után Csehországban, Lajos halálát követően: a rendek (ott is) ragaszkodtak királyválasztói jogukhoz: a Habsburgokon kívül nincs olyan dinasztia ami megvédené őket, de nem feltétlenül fogadják el őket: Ferdinándnak igéretet kellett tennie, hogy követeléseiket betartja

- A magyar rendek által fogalmazott hitlevél is hasonló a cseh-rendek által megfogalmazotthoz: nem indíthat háborút, köthet békét, csak tanácsosok által kormányozhat, a székhelyét ott kell tenni, adót nem szedhet, hadsereget nem tarthat fent, az adott ország működési rendjét megtartja stb. – kemény megkötések: formális cím viselőjévé válik

- Ferdinánd nem ehhez volt szokva: örökült és kész: 1522-ben, bemutatóul kivégeztetett egy-két főurat mikor megkapta bátyjától a főhercegi címet

- Tehát egy pillanatig nem tartotta komolynak ezt: látványos jelét is mutatta: Magyarországon és Csehországban: megkezdte az intézményi rendszer megreformálását: az intézmények elnevezését nem változtatta meg: számos új kancelláriát hozott létre: osztrák területeken, cseh, morva, sziléziai, magyar területeken: elköltöztek a királyi udvarba

- Hierarchia is kialakult a fenti intézményrendszerben: a magyar, a cseh intézmények arra eszméltek, hogy az osztrák szervezetnek vannak alávetve, kiszolgáltatva

- A hitlevélben ellentétes lépések megnyilvánulása látszik- 1556-ban felállított Osztrák Haditanács amely az egész birodalomra hatáskörrel bíró

testület (mozgósítás, adók kezelése, stb.) – ez is sérelemként jelenik majd meg – szükségszerű központosítás

Reformáció terjedése is állandó napirendű ügy- a különböző gyors protestáns irányzatok gyors terjedése- (1526-1556 magyar király) Ferdinánd fellép ellene: a központosítási igényét gyöngíti:

a hatalmi érdek azt diktálja, hogy gátat szabjanak ennek – nem a Habsburgok túlzott katolicizmusa miatt akartak gátat szabni

- V. Károlynak volt ez legfőképp probléma: scmalkaldeni háborúig fajul- 1547-ben katonai erővel is fellép: nürnbergi ütközet (?)- Ez a győzelem csak pillanatnyi volt, a protestantizmus korántsem ért véget- 1555 augsburgi vallásbéke: (cuis regio eius religio) amit majd Ferdinánd hoz tető alá- Felekezeti ügyekben is a rendek visszaszoritására való igény munkált- A cseh területen a protestantizmus azért terjed el gyorsan, mert a 16. szd-i huszitizmus

még mindig ott van: Ferdinánd még nem tud úrrá lenni kezdetben – bátyja által kiadott rendeletben foglaltak alapján a cseh fejedelmek támogatást kapjanak: a jezsuitákat letelepíteni – Szt. Kelemen kollégium és átadta a Prágai Egyetem irányítását is (értelmiség képzés)

- Trentói zsinaton hozták létre a jezsuita rendet – a hatékony fellépés a protestantizmussal szemben