A magyar és az angol nyelv helyesírási

szabályai a központozásra nézve

1.1 Vessző

1.2 Comma

2.1 Pontosvessző, kettőspont

2.2 Semicolon, colon

3.2 Mondatvégi írásjelek

3.3 End punctuation

Források

1. FELSOROLÁS

Vesszőt teszünk:

nyomatékosítás céljából megismételt szavak közé: gyorsan, gyorsan

egymásnak mellérendelt, azonos szerepű mondatrészek közé, ha kötőszó nélkül következnek egymás után: Szeretett volna valami újat, szépet, nagyot alkotni.

azonos szerepű mondatrészek közötti kötőszó esetén (és, s, meg, vagy kivételével): Elhibázott, sőt veszedelmes vállalkozásba fogott.

Nem teszünk vesszőt:

azonos mondatrészek között és, s, meg, vagy kötőszó elé: A rózsának, a szegfűszegnek vagy a rózsának az illatát szereted?

a stb.= s a többi – nem kell elé vessző

2. TAGMONDATOK Teszünk vesszőt:

a tagmondatok határán lévő vessző kiteendő, ha van kötőszó, ha nincs: A rakodópart alsó kövén ültem, néztem, hogy úszik el a dinnyehéj.

a tagmondatot bevezető és, s, meg, vagy kötőszó előtt is ki kell tenni a vesszőt: Éj van-e, vagy szemem világa veszett ki?

a mint kötőszóval bevezetett hasonlítás önálló tagmondatnak számít, elé vesszőt kell tenni: Fehér lett, mint a fal.

a hasonlító több, mint szerkezetben is vessző áll a mint előtt

anélkül hogy, aszerint hogy, ahelyett hogy kötőszószerű szókapcsolatok elé vesszőt teszünk: Felrohant a lépcsőn, anélkül hogy pihent volna.

ha anélkül, aszerint, ahelyett elemek az első tagmondathoz tapadnak, a hogy elé tesszük a vesszőt: Felrohant a lépcsőn anélkül, hogy pihent volna.

ha a tagmondat közbeékelődése miatt vagy más okból két kötőszó kerül egymás mellé, csak az első elé teszünk vesszőt: Hívták, de mert hideg volt, nem indult útnak.

Nem teszünk vesszőt:

a mint szó állapotot vagy minőséget jelölő szó vagy szókapcsolat előtt áll Bátyámat mint tanút hallgatták ki.

a több mint a mondanivaló tartalmának erősítésére szolgál Ez több mint szemtelenség.

3. ÉRTELMEZŐS SZERKEZET Teszünk vesszőt:

ha mind az értelmezőre, mind az értelmezettre külön hangsúly esik: Németh Pétert, a tőszomszédomat kereste.

ha az értelmező távolabb kerül az értelmezettől, a vesszőt közvetlenül elé tesszük: Én őt dicsérem csak, az élet anyját...

ha az értelmező után is szünet van a beszédben, mögé is vesszőt tehetünk: Anna, a leánya, varrni tanult.

ha a kitüntetést, fokozatot, minősítést, rangot jelentő, gyakran határozott névelővel kezdődő kifejezés birtokos szerkezet, akkor az előtte álló személynév értelmezőjének számít. Nagy Elemér, városunk díszpolgára; Balla Erzsébetnek, Kossuth-díjas írónőnknek

Nem teszünk vesszőt:

ha az ilyen kifejezések nem értelmezők, a szerkezetet csak a végén ragozzuk, a személynév után nincs vessző: Mózes Pál nagykövetet

maga, mind mellett nincs vessző: Te magad mondtad; A sok pásztor mind muzsikál.

4. PÁROS KÖTŐSZÓVAL ALKOTOTT SZERKEZETEK a második kötőszó elé mindig vesszőt teszünk: Vagy ezt, vagy azt

választhatod. Hol ehhez, hol ahhoz kapott.

5. HÁTRAVETETT MONDATRÉSZEK ha az és, s, meg, vagy kötőszó beszédszünettel elválasztott,

hátravetett mondatrészeket vezet be, a kötőszók elé vesszőt teszünk: Ernyőt hozzál magaddal a kirándulásra, vagy kabátot!

a –va,-ve,-ván,-vén képzős igeneves szerkezet ha hátravetett, vesszőt teszünk: Kiszaladt az udvarra, kabátját magára kapva.

6. EGYMÁSNAK ALÁRENDELT MONDATRÉSZEK egymás után kötőszó nélkül következő egynemű jelzők és

határozók közé nem teszünk vesszőt, ha alárendelő viszonyban vannak egymással: Fehér bottal a kezében egy fekete szemüveges férfi jött vele szemben.

a –va,-ve,-ván,-vén képzős igeneves szerkezet csak mondatrész, többnyire nem különítjük el vesszővel: A rádió zenéjét hallgatva is jól tudok tanulni.

7. KÖZBEVETÉS (LEHET VESSZŐ, GONDOLATJEL VAGY ZÁRÓJEL) közbevetett szókapcsolat előtt és után: A vonat, persze, megint késett.

összetett mondat tagmondatába ékelődik egy másik tagmondat: Évi, bár még át tudott volna szaladni az úttesten, előbb hagyta elmenni a teherautót.

ha a közbevetés írásjelnél ékelődik a mondatba, az írásjelet a közbevetés után kell kitenni: Műszaki egyetemen szerzett diplomát – vegyészmérnökit -, de író lett.

8. MEGSZÓLÍTÁS a mondat elején vagy végén álló megszólítást vesszővel választjuk el:

Gyerekek, nézzétek csak!

ha a megszólítás beékelődik a mondatba, elé is, mögé is vesszőt teszünk: Tudod-e, Sándor, a kötelezettségeidet?

9. INDULATSZÓ indulatszók után vagy elé: Hova megy, hé?; Hej, csak itt lenne már!

ha indulatszót be vagy de nyomósító szócska követ, közéjük csak akkor teszünk vesszőt, ha a mondat hangsúly- és szünetviszonyai ezt megkívánják: Jaj de elfáradtam! Jaj, de elfáradtam!

10. TIZEDES TÖRTEK a tizedes törtek kezdetét vesszővel jelöljük: 36,8

1. INTRODUCER COMMAS

An introducer comma follows any element that comes in front of the first independent clause in a sentence.

Words: Therefore, I plan to quit smoking. Nervously, I threw away my cigarettes.

Phrases: As a result, I feel terrible right now. After 16 years of smoking, it is not easy to quit. Having smoked for 16 years, I find it difficult to quit.

Dependent clauses: Because I have a chronic cough, my doctor recommended that I quit immediately.

Direct quotations: “Stop smoking today,” she advised.

2. COORDINATOR COMMAS

Together with a coordinating conjunction, a comma links coordinate (equal) elements in a sentence.

Compound sentence with 2 independent clauses: She has a good job, yet she is always broke. They were tired, so they went home early.

Series of 3 or more words: He does not enjoy skiing, ice-skating, or sledding. Cecille speaks English, Spanish, French, and Creole.

Series of 3 or more phrases: A nurse has to work at night, on weekends, and on holidays.

3. INSERTER COMMAS

An inserter comma is used before and after any element that is inserted into the middle of an independent clause.

Words: My uncle, however, refuses to quit smoking.

Phrases: My father, on the other hand, has never smoked.

Nonrestrictive phrases and clauses: My aunt, his wife, died of lung cancer.

Reporting verbs in direct quotations: “I have tried to quit dozens of times,” she says, “but I can’t.”

4. TAG COMMAS

A tag comma is used when adding certain elements to the end of a sentence.

Words: My uncle believes in drinking a daily glass of wine, too.

Phrases: He swims for an hour every day, for example.

Tag questions: It is not logical, is it?

Direct quotations: He laughs as she says, “I will outlive all of you.”

Tagmondatok közötti írásjelek

Mondatrészek közötti írásjelek

Szövegbe ékelődést jelző írásjelek

Egyéb írásjel-használati tudnivalók

1. PONTOSVESSZŐ:

Többszörösen összetett mondatoknál

Nyugat felől sötét felhőket hozott a szél, a port felkavarta, és az emberek arcába vágta; a büszke jegények alázatosan hajlongtak, hogy derekuk ne törjön, s a közeledő viharnak látni lehetett már egy-egy távoli villámlását is.

Kéttagú összetett mondatnál

Kabátja szinte a bokájáig ért; nyáron is azt hordta.

Más-más típusú tagmondatoknál

Ezt többet nem veszem fel; égesd el!

Eddig jól megvoltunk; most váljunk ellenségekké?

2. KETTŐSPONT:

Összetett mondatoknál figyelemfelhívás

gondolatnál

Közös célunk: mindig többet, egyre jobbat akarunk.

Vörös jelek a Hadak Útján: / Hunniában valami

készül...

Figyelemfelhívó mondat után, több külön mondat

nagybetű mindenhol

A nyelvújításnak több oka van: Nem tudtuk a

tudományokat anyanyelvben művelni.

Irodalmunknak új kifejezési formákra volt szüksége.

Tiltakozást jelentett az elnémetesítéssel szemben.

1. MELLÉRENDELT MONDATRÉSZEK:

Azonos nemű mondatrészek eltávolítása a másnemű sorozatoktól

Mindenki ismeri az ilyen szavakat: beszél, ír, olvas; ceruza, könyv, tinta; becsületes, lelkes, szorgalmas;

2. ÉRTELMEZŐS SZERKEZET:

Külön hangsúly értelmezett + értelmezőn felsorolás esetén vessző helyett kettőspont

S égtek lelkemben a kis rőzse-dalok: / Füstöltek, furcsák, búsak, bíborak...

1. KÖZBEVETÉS:

Közbevetés után kell beékelni

Sok megszokott holmiját becsomagolta, hogy minél kényelmesebben érezze magát – ez mindig fontos volt neki -; csak még a magnója hiányzott, amit javíttatni vitt.

2. IDÉZÉS:

Idézetet bevezető mondat után kettőspont

Besenyei ma is érvényes igazságot fogalmazott meg: „Minden nemzet a maga nyelvén lett tudós, de idegen sohasem.”

Példaként említett szóra, szókapcsolatra vagy mondatra mutatunk rá kettőspont

Nyelvünkben folyton keletkeznek új összetételek: magnószalag, műhold, számítástechnika, távkapcsoló, üzenetrögzítő stb.

szerző neve és az írásmű címe közé mondattani viszonyítás nélküli említés során (utalás, felsorolás, katalógus)

Vörösmarty: Csongor és Tünde; Petőfi: János vitéz; Arany: Toldi;

Using a semicolon is not difficult if you remember that a semicolon (;) is more like period than a comma. They are used in three places:

Between sentences that are closely connected in idea: Computer use is increasing; computer crime is, too.

Before conjunctive adverbs (e.g. however, therefore, nevertheless) and some transition phrases (e.g. for example, as a result) when they are followed by an independent clause: Skiing is dangerous; nevertheless, millions of people ski.

Between items in a series when the items themselves contain commas: I cannot decide which car I like best: the Ferrari, with its quick acceleration; the midsize Ford Taurus, with its comfortable seats; or the compact Geo, with its economical fuel consumption.

Using a colon at the end of an independent clause focuses attention on the words following the colon.

Before lists: I need the following groceries: eggs, milk, and coffee.

Before appositives: He had one great love in his life: himself.

Before long quotations: Use a colon to introduce a quotation longer than three lines. This type of quote is indented on both sdes, and no quotation marks are used.

Before subtitles: Use a colon between the main title and the subtitle of a book, article, or play.

In Expression of Time or Day: 12:30

Punctuation mark When is it used? Example

The period (.) Simple declarative sentences i.e.

sentences, which make a statement.

(egyszerű kijelentő mondatok)

- Az ég kék.

- Hétfő reggel van terminológia

óránk.

For abbreviations - szept. , stb. , Dr.

The question mark (?) Simple interrogative sentences

(egyszerű kérdő mondatok)

- Szereted a pálinkát?

- Mitől romlott el a kávé

automata?

The exclamation mark (!) Simple exclamatory sentences

(egyszerű felkiáltó mondatok)

- De soká lesz vége ennek a

napnak!

- Ezt aztán jól elszúrtam!

Simple imperative sentences i.e. to give

a command

(egyszerű felszólító mondatok)

- Légy jó!

- Ne maradj fent túl sokáig!

Simple sentences wanting to express a

wish

(egyszerű óhajtó mondatok)

NOTE: in English you would use a period

in this case

- Bárcsak megnyerhetném a

Lottót!

- Legalább a bor finom lett volna!

1. SIMPLE CASES:

Punctuation mark When is it used? Example

Period (.) and Exclamation mark

(!)

Sentences where the command is

indirect may use a period as well as

an exclamation mark.

(közvetett felszólítást, utasítást

kifejező de felszólító mondatok)

- A tojássárgájához adjuk hozzá a

cukrot és keverjük habosra.

Exclamation mark (!) and

Question mark (?)

Sentences where the exclamation or

command also contains a question

may be finished with an

exclamation mark as well as a

question mark.

(kérdő alakú felszólítások és

felkiáltások)

- Nem fejezed be mindjárt!

- Miért ver engem a sors!

Multiple punctuation marks Sentences expressing strong or

fluctuating emotions

(az érzelmek hullámzását vagy

erősebb fokát éreztető mondatok)

- Ezt mégis hogy képzelted?!

- Ez komoly??

- Nem!!!

2. MORE COMPLEX CASES:

Sentence type Rule Example

Two clauses, equally important

(mellérendelő összetett

mondatok)

The punctucation mark at the

end of the sentence will

always derive from the second

clause.

- Sokat késik, ne várjunk rá tovább!

(declarative, imperative)

- Menjünk már, miért állunk még mindig

itt? (imperative, interrogative)

- Ne várjunk rá tovább, hiszen nem ér

már ide. (imperative, declarative)

Multiple clause sentences with

a main and subordinate clause

(alárendelő összetett

mondatok)

The punctuation mark follows

the main clause.

- Szeretném tudni, hogy most éppen mi

a baja.

- Nem felejted el, amire megkértelek?

- Folytasd ott, ahol abbahagytad!

In cases where the main

clause gives unimportant or

irrelevant information, the

punctuation mark may follow

the subordinate clause.

- Javasolom, ne üsse bele az orrát!

- Kérdem, olyan nagy hibát követtem

el?

The punctuation mark may

also follow the subordinate

clause if the latter is a quote

or a direct reference.

- Hiába mondtam neki, hogy nem

szabad bejönni!

3. MULTIPLE CLAUSE SENTENCES:

PERIOD (.)

Use the period to terminate a sentence that

makes a statement. You may also use periods

with imperative sentences that have no

sense of urgency or excitement attached:

Without a doubt, Lady Emily was much

happier after her divorce.

Turn right at the stop sign.

Bring me a cup of coffee and a cheese

danish.

A period is a full stop. It marks the end of a

sentence. It marks the end of an idea or a

thought. It marks the end of an action.

EXCLAMATION MARK (!)

When you want to express a sense of urgency

or very strong emotion, you may end your

imperative sentences and statements with an

exclamation mark:

Look out below!

Leave this house at once!

I hate him!

Exclamation marks are used in exclamatory

sentences, and sometimes in imperative

sentences.

Avoid using exclamation marks in formal

writing.

QUESTION MARK (?)

You should use the question mark at the end of a direct question: Who's on first? Where is my flowered cape?

A question mark is required at the end of an interrogative sentence.

Be careful not to use a question mark at the end of an indirect question. Indirect questions are simply statements, and therefore end with a period: I wonder who was chosen as Harvest King in the county fair. She asked if she could play pinball. The teacher asked who was chewing gum.

A magyar helyesírás szabályai (Akadémiai

Kiadó, Budapest 1985)

Writing Academinc English (Pearson

Education, New York 2006)

http://www.writingcentre.uottawa.ca

http://www.grammarly.com/handbook/